TARTALOM KŐHÁTI ZSOLT

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 4. SZÁM Á P R I L I S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , TARTALOM KŐHÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig (1) NOVÁK MÁRIA A kritikánk tnítni kell!" (5) játékszín BÉCSY TAMÁS Jól megírt lkok - drámiság nélkül (10) GYÖRGY PÉTER...egy másik világ - (14) KOVÁCS DEZSŐ Nemzeti játékszín (17) NÁNAY ISTVÁN Tingli-Tngó (21) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 360,- Ft, fél évre 180,- Ft Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN NÁD RA VALÉRIA Aktuális érzelmeket ébreszteni" (26) BÉRCZES LÁSZLÓ Hősök, dolgozók és emberek (29) CSÁKI JUDIT Mindennpi operettünk (34) SZÁNTÓ JUDIT Hbos szökőár helyett sör (37) fórum FEJES ENDRE Egy villmost vágynk neveztek (40) szemle RADICS VIKTÓRIA Tlálkozásom Sád Ktlinnl (47) drámmelléklet MÁRTON LÁSZLÓ: Lepkék klpon A borítón: Sinkovits Imre és Mkláry Zoltán Urbán Ernő: Uborkf című vígjátékánk 1953-s nemzeti színházi elődásábn (MTI fotó) A hátsó borítón: Szlávik István színpdképe Tngó pesti színházi elődásához (Iklády László felv.)

3 KŐHÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig Kpcsolódások négy évtized mgyr drámművészetében I es írószövetségi fölszóllásábn nyersen, kendőzetlenül fogllt állást Srkdi Imre z új mgyr drámáról szólv:,,szocilist mgyr költészet, forrdlmi mgyr költészetünk vn. Drámánk nincs. Csk ngyon szerény igény elégedhet meg ennyivel. De mgs művészi színvonlú, igz emberi konfliktusokt bemuttó drámákt egy klp lá venni jóvl gyengébbekkel, olynokkl, mik-nek egyetlen érdemük létük - ez drámirodlmunknk nem hsznál, s kritik roppnt bizonytlnság sehol másutt nem látszik meg ilyen ijesztően. " Azót sem változott meg gyökeresen mgyr drámához fűződő viszony pedig negyven év termése szinte fölmérhetetlen tnulságokkl szolgál. A mgyr drám ügye mind mi npig kultúrpolitiki jótékonykodás szférájáb vn utlv, irodlom és színházművészet htármezsgyéjén, pályáztok krolják föl, támogtott válllkozások, kmpányok próbálnk időről időre friss vért csöpögtetni drámtermő folymt érrendszerébe. Mindhiáb: csk újbbn muttkoznk olyn jegyek, hogy korszerű mgyr színház korszerű mgyr drámművészettel együtt, z érték-rend zonos fokán teremtve kpcsoltot, produkál jelentős teljesítményeket. E trtós megkésettség egyik fő ok nyilvánvlón hgyományokhoz fűződő viszonnyl függ össze. A száz éve született Lukács Györgynek ben teljesen igz volt bbn, hogy egy Molnár Ferencre és Herczeg Ferencre orientált " színművészet ligh kecsegtethetett fejlődéssel felszbdulás után. Filozófii kultúrát feltételez minden igzi drámművészet; egyetemes gondok megrgdását - hbár nemzeti érvényre lpozv, s ez követelmény mint Lukács rámuttott sem világszerte sikeres kortársnál, Lengyel Menyhértnél nem teljesült, sem ngy klsszikusinknál, Ktonánál vgy Mdáchnál. A kivétel Vörösmrty, kinek Csongor és Tündéje mgyr drám legélőbb, tlán egyetlen igzi orgnikus lkotás ". Itt érdemes megállni egy pillntr. A centenáriumi jubiláns Lukács Györgyről bizonyár elmondják mostnábn ittott, hogy végzetesen és károsn tévedett A z ember trgédiáj megítélésében (melynek - köztudomású - súlyos kultúrpolitiki következménye is volt, függetlenedve Lukács esztétiki állásfogllásától). Nos, Lukácsnk ezt - nem z úgynevezett ötvenes évekből, hnem már 1909-ből keltezhető -- negtív véleményét például Srkdi Imre is osztott, 1947-ben, nem hivtkozv bár Lukácsr; vlószínűleg önálló gondolti úton, vlmint nem túlságosn lenyűgöző színházi élmények nyomán jutv idáig. Tehát nem pusztán Révi és Lukács, dogmtikus korszk hibáztthtó ily módon, hnem mgyr drámi hgyományértelmezés egyik vonultáról vn szó, s z átigzítások " későbbi folym, színházi kísérletezésbe vont Kton és Mdách utóélete jelzi, hogy provincilizmusbn elmrsztlt hzi klsszikusok megítélése korántsem volt egyöntetű. Srkdinál egyébként már 1947-ben ott rejlik Trgédi Lucifer-központú " fölfogásánk lehetősége - mi ztán egész élet-művére meghtározó jelentőségű. Egy-becseng lukácsi véleménnyel z is, mit Srkdi Molnár Ferencről mond: ngy elkenések, ngy igénytelenítések " mesterét látt benne. További rokon szempont z, mely Lukács és Srkdi drámeszméjének lényegét illeti. Srkdi nem tekintette ábrázoló műfj-nk drámát; dinmikus jellemfejlő- Rjczy Ljos és Ungváry László Háy Gyul: Az élet hídj című színművében (Nemzeti Színház)

4 Jelenet lllyés Gyul: Ozori péld című drámájánk nemzeti színházi elődásából désre lpozott művészeti ágzt vlóság helyett mítoszból táplálkozik - íme, filozofikus tényező Srkdinál is; z egyetemes-áltlános irányáb muttó mozznt. S nyilvánvló, hogy mítosz foglm itt nem vlmiféle ntirelist fölfogást hordoz, hnem stilizáló-elemelő ábrázolásmódr utl. Lukács ugynkkor - Ktonávl, Mdáchcsl kpcsoltos fönntrtási ellenére - meglehetősen széles mgyr hgyományskálát kínált. Teleki László Kegyencét z érvelés legngyobb nyomtékávl ő trtott számon; ligh véletlen, hogy Lukács gondolti vonzáskörében tevékenykedő Illyés Gyul hozzányúl mjd ehhez nemes lpnyghoz. És hzi-külföldi provincilizmust keményen bíráló Lukács mint hsznosíthtó hgyományt értékelte - például - Csiky Gergelyt. Volt tehát szvtolt igzodási pont - mégsem lehetett könnyű felszbdulás utáni új mgyr drám kibontkozás. Ott csengett Srkdi Imre fülében is, mit 1943-bn Németh László mondott el neki nyiltkoztábn, s mit öt esztendő tpsztlti nyomán fitl pály-társ így erősített meg: Hrminc éven keresztül mgyr színdrbírás egészséges kísérletei menthetetlenül elbuktk máson felnőtt közönség előtt." A más : ksszsikert hozó bulvárdrb, kommersz drám. A kispolgári drám, hogyn Srkdi nevezte. Idézhető más tnú is: Füst Milán. Évtizedek keserű megpróbálttásit, lkotói töprenkedéseit rögzítette 1957 októberében mgyr drám válsztási lehetőségeivel kpcsoltbn: összesen csk háromféle drámi stílus létezik e világon. Nincs több, kárhogy firttom is. Vn görög verses drám, mely, ugyebár, formájábn, kivitelében, távolról se reális, csk lélekábrázolás dolgábn z. Vn továbbá Shkespere koránk drámáj, és vn z újkori, relist-nturlist szín-mű. Igz, hogy kdnk még egyéni stílusok is, egyéni tlálmányok, milyenek, mondjuk, Meterlinckéi vgy Crommelincké". (...) Vgy mgyr történelemből kell vennem témát, vgy közérdekű történelemből, milyen biblii zsidóké, rómiké vgy görögöké, vgy legföljebb még egyes olyn világngyságoké, kiknek élete, pályfutás z egész emberiség közkincsévé vgy prédájává lett. " Az lábbikbn felszbdulás utáni mgyr drámirodlom vonzódásit és válsztásit próbálom néhány péld segítségével áttekinteni; htlms nyg folytán teljesség igényéről eleve lemondv. Egy olyn drámfejlődés mozikképét igyekszem kirkni, melynek egyik szélén ott vn Illyés Gyul föl szbdulási" színdrbj, Mlom Séden - eszmei születésének 1945, megírásánk 1958 tnulságos dátum -, s melyre nem különösebben elfojtott hngzássl cseng vissz nyolcvns évek küszöbén Páskándi Géz polgári trgédiáj", A szélmlom lkói. S nyilván-vló, hogy e drámfejlődés mögött ott rejlenek társdlomfejlődés problémái. Németh László életműve bizonyítj legnyilvánvlóbbn görög " ösztönzés termékenységét; ez nál - Füst Milán-i szemlélettel rokon módon - biblii inspirációvl ötvöződik, miközben állndón kuttj egy eredetien mgyr drámnyelv megteremtésének lehetőségeit. A felszbdulás esztendejében írt Sámsonát, mely egy világméretű társdlmi átlkulás szimbolikus-reménykedő kifejezése, mégpedig prédikátori mgyr hgyomány, mdáchi út mgyr-zsidó párhuzmát vonv tovább. Mi szemmel pillntv rá : pár-huzm termékenységét, megrendítő tlálékonyságát, sokértelműségét nem lehet nem észrevenni s méltányolni. Sámson erejével mg nép rosksztj össze régi világ épületét. Nem csekélyebb rgumentum ilyen tekintetben Srkdi Imre pálykezdése. Elektráj ( tájáról) z ntik hgyomány lkotó átértelmezésének jegyében született: Klytimnestr és Aigisthos széthúzás itt kulcsmozznt. A nő féltékeny fitlbb házstársr, kit gyilkosság árán szerzett, és Elektr, z pj hláláért bosszúvl trtozó hősnő - szerelmes Aigisthosb. Már ebben torzóbn föl-kínálkozik mítosz újrgondolásánk z szempontj, mely htvns évek-ben Gyurkó László Szerelmem, Elektráját szocilist forrdlom ddigi tnulságink modellhelyzetben vló fölmérésére teszi mjd lklmssá. S z ntik történelem jeles lkjánk, Hnnibálnk - többszöri kísérletet igénylő - meg-idézése nem kevésbé újszerű. Érezzük Hnnibál, portás" hátterében világ-háború friss élményét, áltlánosíthtó htásit. Srkdi két kultúr, szemlélet összecspását érzékelteti pun s rómi sereg küzdelmében, míg Hnnibál derűs emberséggel emelkedik tröténelem fölé. Az bszolút szbdság képviselője ő; z Ember, mg leplezetlen voltábn. Lázd számár előírt politikusi életút kényszerűségei ellen, és bukást nyilván zzl mgyrázt voln Srkdi - h befejezte voln művet -, hogy kor - bár kisszerűnek muttkozó - prncsit még ngy formátumú személyiség

5 sem szegheti meg gátlástlnul. Ez péld meg Spiró György es trgédiáj felé mutt: z ő Hnnibálj meg éppen túlságosn is politikus. Agyon-mnipulálj környezetét, és végül sját prktikáink lesz áldoztává. Kiábrándulás ez már hősből is, történelemből is; két mű születése közt eltelt két év-tized néhány cslódás fejeződik ki ben-ne ( negyvenes évek végének torzulási koncepciós perek stb. -, z 1968-s forrdlmi világválság következtében). Görög" indítttássl lép drámirodlmunkb felszbdulás utáni mgyr színköltészet egyik legngyobb lkj, Weöres Sándor is. Theomchi című ortóriumdrámáj (1938), melyhez Shelley Prométheuszából válsztott mottót, szintén korszerű vontkozásokt trtlmz. Megdöbbentőn előlegzi Kronos mentegetőzése zt védekezési sblont, melyet felelősségre vont fsiszták lklmznk mjd: Csk fejsze voltm én, s sors vágott velem. " Miközben egy új világot igenel htásosn Okenos szólmábn; pusztulásr megérett rend leküzdésének esélyeit sárkányölés-inotívum nyomtékosítj: z motívum, mely önálló trgikomédiává gyrpszik mjd z Octopus vgy Szent György és Sárkány históriájábn (1965). Szívünk-ben új béke érjen! új törvény, új rend legyen! " -- zeng didlmsn Kr, z iszkhüloszi drámépítkezés hgyományit is tudtunkb idézve: intézménye-sült változás. Nem kevésbé időszerű felhngokt d z 1943-s Endymion, mely szintén kozmikus hrc dimenziói közé emeli világbn zjló eseményeket, Hold és Föld, Ember és Isten feszültségét rgdv meg Endymion és Lun viszonyábn. A Szkíták című drám - jelenet 1944-ből már sokkl kevésbé trtlmz kortárskhoz címzett üzenetet --egy zsrnoki mgtrtásform elvont ábrázolt. Weöres Sándor megindulás zért érdemel (érdemelt voln) megkülönböztetett figyelmet, mert mitologikus szemlélete egyszersmind épp Lukács szerint kívántos, folytthtó hgyományt jelezte, Vörösmrty, Mihály-i utt, Csongor és Tündéét reprezentált. Félre-érthetetlen ez mozznt Themchiábn, és vlmiféle sjátos - Lorcáér emlékeztető - szürrelizmussl, népi színnel gzdgodik ez z Endymionbn. (Vörösmrtynál lptónus népköltészeti htás; ennek pontos-korszerű meg-felelője Weöresnél szürrelisztikus ár-nylt.) Szintén negyvenes évek elején Bessenyei Ferenc (Kossuth) és Ungváry László (Görgey) Fáklylángbn (Nemzeti Színház) született Holdbeli csónkos (1941), mely Vörösmrtyévl közös forrásból: Gergei Albert széphistóriájából merít. A görög mitológi tényezői immár finnugor átrjzolásbn jelennek meg. Műköltészet és népköltészet izglms kölcsönhtásr lép., vásári bábjáték s folklórlpon fölnövesztett filozofikus drámtípus - melyet Ibsen Peer Gynttjének példájávl jellemezhetünk - egy egészen új minőséget lkot itt. Felszbdulás utáni drámtörténetünk sjnáltos mozznt, hogy Weöres Sándor nem vált negyvenes-ötvenes évek egyik meghtározó színpdteremtő jelenségévé. Ennek persze voltk objektív, politiki és ideológii oki is; nem lehet mindezt pusztán költői ért méltánytlnság spektusából. szemlélni, Egy tüzetesebb elemzés kimutthtná, hogy görög hgyomány, filozofikus drám hzi továbbvitelé-ben, korszerű mgyrításábn Weöreséhez hsonló szerep juthtott voln Tmási Áronnk is. Teljesítményük ily módon csk trnszformáltn s részben megkésve htott; népszínműként, mese-játékkért különféle szűkítő ktegóriákb utltttk Weöres, Tmási munkái, nem lehettek egy bátrn fölválllt szín-házművészeti kísérletezés bázisivá. A tisztán" görög trdíciókt folyttó drámköltészet értékes, de színpdig lig jutó, könyvdrámként" értelmezett műveket is létrehozott, például Jánosy István műhelyében, egy prométheuszi örökséget ápoló lír melléklpjin " (Cludi) ; kevéssé fjsúlyosn, bár sikeresebben és szórkozttó módon Devecseri Gábornál (Odüsszeusz szerelmei). Felszbdulás utáni drámirodlmunk egyik pr excellence tehetsége, Huby Miklós ugyncsk görög " modell hsznos lehetőségeit tnúsítj. Példás drbj ebben vontkozásbn A szfinx, vgy búcsú kellékektől, mely frnciás szellemességgel csvrj meg " z ntik mítosz cselekményfonlát (nem véletlenül épp Cocteu-tál válszt mottót), s freudizmuson iskolázott pszichológi tömlőiből fújtt életet figuráib. Görög " vonlon hldt tovább Srkdi Imre is, cskhogy néhány esztendő megszkítássl: z Oszlopos Simeon (1960), z Elveszett prdicsom (1961) görög sorstrgédiák mechnizmusávl őrleti meg hőseit. Htlms szellemi erőgyűjtést reprezentáló pálykezdésére utlnk vissz ezek legfontosbb, legsikerültebb - művei (nem véletlenül meditál Kis. János, z Oszlopos Simeon kárhoztb hulló főszereplője Elektráról; mítosz itt cinikus, erkölcs nélküli újrértelmezést kp: Elektr János szerint - játékos természet lehetett, oly-nnyir, hogy z nygyilkosság se gondolkozttt el. Ez is egy formáj játék-

6 Gózon Gyul, Siménflvy Sándor és Bessenyei Ferenc Urbán Ernő: Tűzkeresztség című drámájábn (Nemzeti Színház, 1951) (MTI fotók) nk. Nem?"). Kulcsszó itt játék: z újbb drámtörekvések egyik meghtározó irányzt. Nero játékiról" e drámkoncepció jegyében lkotott világsikerű drbokt htvns években Huby Miklós. Kínálkozott továbbá mint hgyomány felszbdulás utáni mgyr drámirodlom számár régi mgyr drámköltészet. A görög" lehetőséggel szoros összefüggésben Bornemisz Péter, ztán Blssi Menyhárt árulttás típusú politiki vitdrám - mindez részben (Móricz Zsigmond s mások kezdeményezései révén) két világháború közötti próbálkozások folyttását is ígérhette -; Csokoni Vitéz Mihály. Tehát Ktonávl, Mdáchcsl, hzi klsszikusinkkl jellemezhető csúcsokig terjedő vonult. Nem meglepő, hogy Srkdi Imre volt z egyik továbbvivő ebben vontkozásbn is: Blssi Menyhártról írott 1956-os hngjátékávl. Vlmivel később vált többé-kevésbé sikeres gykorlttá, hogy drámíró szinte hordozórkétként hsznált z eredeti művet, régi mgyr drámirodlom vlmelyik drbját, kollázsként köré szervezett sját mű fölröppentésére. Bonyolult szövetű, bár korántsem eredménytelen kísérlet volt erre Huby Miklós drbj, Színház Cethl hátán (1972). A Blssi Menyhárt árulttását pedig drámirodlmunk fitl nemzedékének képviselője, Spiró is újrélte háromfelvonásos trgédiájábn, mely - látjuk mjd - egy történelmi illúzióvesztés folymtánk jellegzetes terméke ( ). színház színpdán és külföldön is ngy sikert rtott. Hsonló jellegű válllkozás Szárz György kollázs, Hjnli szép csillg, ez blldás játék, rekviem és szerelmi vllomás", melyet szerző ősi mítoszokból, népköltészetből, régi slágerekből - kincsekből és kctokból " - válogtott-szerkesztett. Előképe ennek vonultnk népmondi hgyomány öntörvényű földolgozás, melyre legértékesebb kísérletet Srkdi Imre tette Kőműves Kelemen című torzó-drámájávl. Egyén és közösség viszonyát, egyéni és közösségi áldoztválllás kínzón izglms morális kérdését vizsgált benne Srkdi, szocilist társdlom építésé-nek lpproblémáját. Az 1956-os ellenforrdlom leverése után, egy egészségesebb, tágbb hgyományértelmezés, -felfogás jegyében mgyr drámirodlom hsznosíthtó trdíciói is gzdgodtk. Olykor persze prttlnítás veszélyét is fölidézve. A htvns-hetvenes évek fordulójától vált S muttkozott még egy lehetőség. Népművészeti nygból állítni össze drbot; középkori misztériumjáték hgyományit követve. Nyolcvns éveink műfj ez: Blogh Elemér és Kerényi Imre Csiksomlyói pssiój Népdig is létező módszere volt drámirodlomnk, színházművészetnek, Shkespere ót s korábbn is. Ám z eredeti - h vetekedni tudott z új változt színvonlávl - ott mrdt polcon, háboríttln épségében. De z óvtosság sem árt, és Srkdi Imre 1948-s ellenvetései Örkény István Fösvény-átdolgozásávl kpcsoltbn később is megszívlelendők. Nemkülönben Huby Miklós tnács: A drámátírást minden író csk z irodlom legszigorúbb prncs ellenére csinálhtj. Mint kton zt hditervet, mely után főbe lövik őt, vgy Mári Terézi-rendet kp. " (1970) Közvetlenül felszbdulás után mégsem hgyomány eddig említett rétegeihez nyúlt drámirodlom. Sürgetőbb-nek bizonyult z átlkuló élet, megváltozttott társdlom bemuttás. Kortárs hősöket kellett teremtenie kortárs mgyr drámirodlomnk. Ehhez zonbn - természetszerűleg - nem kínálkozott közvetlenül folytthtó trdíció. Németh László, kinek társdlmi drámái hrmincs évek végén mgyr progresszió szemléletét fejezték ki, politikilg, eszmeileg kérdésessé vált, s csk z ötvenes évek közepétől jutott ismét színpdhoz. Ígéretesnek muttkozott zonbn - például - Háy Gyul öröksége; Szovjetunióból hztért író be is kpcsolódott mgyr drámirodlom vérkeringésébe. Különösen mgyr flu rjzábn produkált jelentőset: z bn írott, Bécsben elkezdett, ott börtönben folyttott, mjd Svájcbn s Szovjetunióbn befejezett Tiszzug flusi egyre divtosbbá régi mgyr szerzők osztályhrc, meggzdgodási-vgyonszerzési düh hiteles, blldisztikus és fölfedezése, leporolás " kőszínházbn és lklmi - nyári - játékokon egyránt. A kor tényirodlmi-szociogrfikus elemeket -- szintén divtossá váló - vegyítő ábrázolás volt. Kimódoltbb-nk szkkifejezésével: átigzítások " születtek. ht már 1938-s trgikomédiáj, A Keresztury Dezső Mdách Imre Mózesét pulykpásztor - mely zonbn még mindig dolgozt át - s z eredeti mű rngját csk nyeresége drámirodlmunknk, egyebek növelte kísérletével. Illyés Gyul - drámtörténetünk és -elméletünk hosszú ideje között Tmási Áron-i filozofikus népszínmű nyomdokin hld -, míg z folyó, s felszbdulás után újult erővel nekilendülő vitájánk htásár, de ben született Végeldás már mindenekelőtt szkmi ösztönzések ideológii tétel igzolás, z úri osztály folytán - Kton József Bánk bánját legkevésbé romlott rétegeiben htó igzított át". A bevtkozás szerencsés lelkifurdlás, felelősségérzet bemuttás kezűnek s tpinttosnk bizonyult, Kton céljából. Azok művei, melyek szövegének érvényét nem csorbított. felszbdulás társdlmánk különféle Azót színpdinkon egymás mellett él z metszeteit igyekeznek ábrázolni, menthetetlenül semtikusk már ( A z élet hídj - eredeti drb, vlmint z eredeti szerkezet, de Illyés Gyul szövege s z , Erő , Három nehéz np - illyési szerkesztésben megszólló teljes 1952). Furcs módon, Háy Gyul z átigzítás ", Az átigzítás " min- os ellenforrdlom után, sját tévedéseiből is okulv, korábbi történelmidrámkísérleteit folyttv,

7 Mohács című trgédiájávl ( ) Felszbdulás utáni drámirodlmunk egyik legjobb teljesítményét produkált. Nem sikeresebb z új élet, mgyr flu megjelenítése Urbán Ernőnél sem, kiben pedig volt drámírói tehetség. Az osztályhrc illusztrált tételei urlkodtk el műveiben szereplők hiteles konfliktusi helyett (Gál Ann didl , Tűzkeresztség ) ; 1919 forrdlmi hgyományit Urbán túl közvetlenül htó tényezőként jeleníti meg s kpcsolj össze felszbdulás társdlmánk előrevivő eszmeiségével, túl gyorsnk érzékelteti - mert ő mg is így látná legszívesebben z emberek gondolkodásánk pozitív átlkulását. Hál zonbn mélyülő vlóságismereté-nek, sztirikus vénájánk, z 1953 novemberében bemuttott Uborkf mű-vészi és politiki tettként is jelentős. Benne Urbán személyi kultusz lényegét, tömegpszichózisát rgdj meg; szükségszerűségnek és véletlenszerűségnek korr mélységesen jellemző vegyülékét ábrázolj Szőrnevál ecsellői kirendeltségén pünkösdi királyként urlkodó s csúfosn megbukó Sánth történetében. Érzékeltetve múltból örökölt - Móricz Rokonokjánk világából szármzó - negtív hgyományokt is. lllyés Gyul történelmi drámái voltk kor leginkább reprezenttív s máig vlós értékként számon trthtó mgyr színdrbji. A politiki rendszer hgyományorientációjánk megfelelően - mi egybeesett lllyés sját korábbi orientációjávl is - főként z 1848/49-es polgári forrdlom és szbdsághrc eseményeit, egyéni és kollektív hőstetteit vitte színpdr (Ozori péld , Fáklyláng 1 953). A Bánk bán relist drmturgiáj munkál itt. Amiként Dózs Györgyben is (1956), melyhez mindmellett Kós Károly Budi Ngy Antl (1939) is hsznos előkép lehetett. Dózs György nemzeti hőssé válásánk folymtát pontosn, drmturgii fokozás minden htáselemét kiknázv, költői hevülettel idézi elénk. Izglms feszültséget teremt Dózs és Mészáros Lőrinc szemléleté-nek ütköztetése: pp-forrdlmár lllyés ábrázolásábn szűkítő osztályszempontokt képvisel, szemben Dózs át-fogó, népet nemzetbe ölelő fölfogásávl. Drámfejlődésünk felszbdulás utáni korszkábn rendkívül érdekes - és jellemző - mozznt, hogyn lllyés ben vissztér Dózs-témához, engedve gykort htó átírói szenvedélyének, Czí mer József z ösztönző, lllyés kongeniális munktárs drámteremtésben. A költő hetvenes évek elején immár zt figyeli: milyenné válik népi hős sors, mikor már nem kell - s lssnként nincs is miért - kérkedni szármzásávl? Dózs Gergely, György öccse, ki z 1956-os drámábn úgyszólván sttisztszerepre vn kárhozttv, ebben trgédi-változtbn egyenrngú hős testvérével. Ő ppnk készül, tehát szellem embere, míg bátyj politik küzdőterén mozog. Ahogyn György mondj ironikusn, gúnnyl és öngúnnyl mgukról: z ostob kton " s tnult klerikus ", vérmsztos mrkú, vér-be vkult szemű" s z igzság ptyolt-lelkű " postol, tiszt szemű " tudós vittkozik itt. Vittkozik - de ketten együtt lkotnk mégis egységes egészet, s válllják fölfogásbeli különbségeik ellenére -- közös hlált. Vit ez egyszersmind htlomért vívott hrc, htlombn vló részvétel szépelgő fölfogásávl szemben - mire, látjuk mjd, kd péld bőven. Gergely gondolkodásábn - bsztrkt szbdságeszményében, minden hrcot rendbontás-nk bélyegző vélekedésében - éppúgy vn elutsítndó végletesség, mint z eszmei meglpozottságot lebecsülő Györgyében. Mégis: drb legfontosbb gondoltát Gergely foglmzz meg. Szerinte kivált szbdsághrchoz vn szükség erényre - virtusr. Mert ott győzelem után jön csk legngyobb hrc." ' Illyés Gyul ezzel felszbdulás utáni társdlmi fejlődés egyik lpkérdését érinti. Azt, mit olykor hjlmosk drámírók forrdlom fölflj sját gyermekeit " címkéjével illetni, nem válllv győztes htlom, konszolidálódó szocilist társdlom bonyolultbb, új típusú erkölcsi problémáink drmtikus elemzését. Illyéstől idegen z effjt hmis megközelítés. A Testvérek, Dózs György 1972-es újréneklése " zzl z eszmei törekvéssel rokoníthtó, mely Gyurkó László szocilist mítoszváltoztát, Szerelmem, Elektrát (1967) is jellemzi. A Testvérekkel egyszersmind olyn művet lkotott, mely kiszbdult történelmi drám" ktegóriájából. Esszédrámánk mondhtnók, melynek nem egyetlen lényegi mozznt válsztott időkoordinát-rendszer, másrészt olyn példázt, mely korhoz körött" eseménysorként értelmezve is hiteles, és időszerűsége ", miság " sem vonhtó kétségbe. NOVÁK MÁRIA A kritikánk tnítni kell!" Kárpáti Aurél munkásság felszbdulás után Múlt év decemberében emlékeztek meg Kárpáti Aurél születésének 100. évfordulójáról. Bráti, tisztelői idézték föl kézirtok és könyvek fölé görnyedő lkját, tisztelegtek pártlnul sokoldlú lkotó előtt. Író és költő, irodlom-tudós és irodlomszervező, szerkesztő, rovtvezető, drmturg, főiskoli, egyetemi tnár s legfőképp kritikus: z irodlmi, zenei, képzőművészeti, színházi események egyik legtekintélyesebb ítésze - hogy Hegedüs Géz írt -: A ngyemlékezetű néhi hldó polgároknk, pozitivist esztétikusoknk tnítvány és méltó utód. " Neve több mint hrminc kötet élén áll, ezekben versek, elbeszélések, regények, összehsonlító irodlmi tnulmányok, esszék, kritikák, művészportrék váltogtják egymást. Mélttói mindenkor kiemelték bíráltink józn rcionlizmusát, szigorú állásfogllását, szépírásibn pedig z impresszionisztikus hngvétel s psztellszínekkel festett emocionális htású költői képeket. Kárpáti kritikusként így vll önmgáról: Én z igzságr vgyok kíváncsi. " Íróként pedig: elkésett romntikusnk születtem ". Kemény Zsigmond rjongój " volt, de Krúdy álomútjit járt, Kosztolányitól vette át kritikusi tollt Hétben, ám z értelem költőjét", Ambrus Zoltánt tekintette példképé-nek. Az ellentétes gyökerek és htások prdoxonjit folyttv: Kárpáti Hét belső munktárs volt, mégsem sorol-htó Hét köréhez; legközelebbi kor-társ Adynk, Bbitsnk, Kosztolányi-nk, noh nem trtozik nyugtosok-hoz; mjd ' húsz éven keresztül Horthy-rezsim legrngosbb sjtóorgánumánk, Pesti Nplónk rovtvezetője, de Brtók, Kodály, Hont Ferenc, Rdnóti, Bálint György és Sárközi György mellett hldó irodlmi egyesületek, így L Fontine Társság és Vjd János Társság lpító tgj, sőt elnöke; ugynkkor vezércikkben kárhozttj Sccót és Vnzettit; polgári demokráci bármiféle reformjától, különösképpen forrdlmi változástól rettegő

8 entellektüel, de 1945-ben elsők között üdvözölte felszbdító Vörös Hdsereget. Pályáj és életműve kérdőjelek sokságát rjzolj köré. Mindegyikének megválszolásához egy folyóirt egész terjedelme is szűknek bizonyuln, viszont csupán fél évszázdos színházkritiki tevékenység legutolsó és legérettebb szkszánk, felszbdulás utáni időszknk bemuttás is feltárj sjátos - jóllehet nem egyedülálló - életút mozgtórugóit, érthetővé teszi tekintélyének máig is megingthttln fundmentumát. Kárpátit 1945 jnuárjábn legelső irodlmi társulás lpítói között tláljuk, mjd júliusbn létrejött Mgyr Írók Szövetségének ügyvezető titkár lett. Felszóllt debreceni első írókongreszszuson polgári irodlom hldó hgyományink védelmében bn Színművészeti Akdémi igzgtóhelyetteseként nyiltkozik színészképzés újjászervezéséről. A kidolgozott új tnterv szerint egy előkészítő osztályt indítnk zok számár, kiknek nincs meg kellő iskoli végzettségük. Az I-II-III. évfolymon z elméleti tntárgyk mellett ngyobb hngsúlyt fog kpni gykorlti képzés, ezen belül z krobtik és - Kárpáti szvivl élve - reflexképzés. A IV. évfolym pedig szinte teljes mértékben gykorlti stúdióként működik, hllgtók rendszeresen szerepelnek z Akdémiához kpcsolt Mdách Színházbn, s ezért ott fizetést kpnk. Terveznek V. évfolymot is színháztudománnyl, drmturgiávl fogllkozók számár. Megnyitották z esti tnfolymot, rengeteg jelentkező közül jó néhány tehetséges munkás-fitlt vettek fel. Végül külön kiemeli, hogy rendkívül fontosnk trtj beszédtechnik fejlesztését. Kárpáti Aurél z új rendszerben megtlált helyét. Szkíthtott végre hj-szolt újságírói életmóddl, rendkívüli műveltségét, gzdg tpsztltit elismerték és méltányolták. Npi kritikák helyett ngyobb lélegzetű színházi, irodlmi tnulmányok írásár nyílik lehetősége. Közben gyűjtögeti, rendezgeti régebbi munkáit, hogy új összeállításbn jelentesse meg őket. Könyveinek egyhrmd felszbdulás után lát npvilágot, köztük z Él még Bánk! című regény Kton Józsefről, A hollófürtű kedves című történelmi minitűrök, Színház és Főprób után kritikgyűjtemény, Tegnptól máig irodlmi esszé-illetve tnulmánykötet. Zökkenőmentes beilleszkedését z is mgyrázz, hogy Kárpáti, színház szerelmese" végletesen kiábrándult mind jobbn elsekélyesedő, üzletszerű polgári színházból. A 4o-es években írt cikkeiből z elszbdult színház" nyomsztó képe bontkozik ki. A színház - írj ekkoribn -- elszkdt sját hgyományitól, mert látványosság érdekében feláldozt drámát z öncélú színpdművészetnek. A modern díszletek között viszont változtln mrdt játékstílus, megmerevedtek nturlist formák. Széthullottk z együttesek sztárrendszer túlhjszolás mitt, megszűnt z ensemble-játék, színészi lkítás lényege, lélek- és emberábrázolás üres komédiázásb merült. Az lkítás művészete z lkoskodás mesterségévé züllött." A színházk műsorát futószlgon készült, iprszerűen szórkozttó drbok, htásos vezércikkszólmokt hngozttó Zeitstückök" töltötték ki. Ezért fkd ki belőle oly bizkodón felszbduláskor:,,... forrdlom romok fölött most kezdi építeni z új világot. A sttikus drámánk vége lett sttikus kor teljes felbomlásávl. Dinmikus korszk következik, s benne holnp drámáj is nyilván dinmikusbb lesz". Túlárdó örömmel köszönti Kárpáti z Új Szó 1945-ös számábn z Éjjeli menedékhely bemuttását. Az új életre kelt Vígszínház Mxim Gorkij világhírű drbjávl nyitott meg kpuit -- egyelő-re régi Renissnce Színház helyisé-gében. A bemuttó elődás várkozáson felül sikerült. A mostni nehéz viszonyokt tekintve kiváltképp komoly és jelen-tős művészi teljesítmény volt, méltó mind válsztott mű irodlmi rngjához, mind ngy múltú színház legnemesebb hgyományihoz. Egyúttl hálás tisztelgésszámb is ment Szovjet-unió felé, melynek z egész mgyr kulturális élet első szbd lélegzetvételét köszönheti, nnyi keserves esztendő német-fsiszt elnyomtás, fojtogtó szorítás után. " Hsonló hngnemben tudósít z új Nemzeti bemuttkozásáról: Végre megint Színház. Az első színházi elődás felszbdított Budpesten. Hosszú tetszhlálból kelő eleven élet. Mély és szbd lélegzetvétel friss levegőn, pinceodúk vksi homály után művészet és költészet hjnlodó sugárzás! S milyen igzi színház. Az első mgyr drámíró: Csokoni Vitéz Mihály százötven esztendős tündérbohóztát ( Krnyónét) támsztj új életre, kitűnő elődásbn, egyik legműveltebb és leggilisbb színészünk, Mjor Tmás jóvoltából. Köszönet és hál érte lelkes kis művészgárdájávl együtt." Az elődás rövid elemzése után reménykedve teszi hozzá: Sztnyiszlvszkij nemes színpdi hgyományi - melyek Hevesi Sándor hlálávl csknem teljesen megszkdtk nálunk - méltó folyttór tláltk." A kulturális irányítás áltl meghirdetett elvi feldtok és gykorlti tenni-vlók színházi életünk vezető egyéniségeinek közös óhját fejezték ki. Emelkedjék mgyr színházkultúr minősége, juttssák el művészetet legszélesebb néprétegekhez, színházművészet illeszkedjék bele társdlmi fejlődésbe. A progrm hngsúlyozt z állmi szubvenció kérdésének megoldását, közönségszervezés fontosságát, tájszínházi elődások megkezdését és színészek nyugdíjánk rendezését. (Érdemes megjegyezni, hogy 1947-ben minisztérium művészeti osztály 19 millió forinttl rendelkezett, s ebből 13,5 milliót Nemzeti Színház, z Operház és szegedi Nemzeti Színház fenntrtásár hsznált fel!) A színházk 1948-s állmosítás, tájszínházi körzetek kilkítás, vlmint z Állmi Fluszínház létrehozás (évi kétezer elődásávl), bérletek meghirdetése, fizetések, nyugdíjk rendezése vlóbn gyökeres változást jelentett: megszüntette színházk és színészek kiszolgálttottságát, óriási tömegeket mozgósított z elődásokr, színházi élményhez jutttt kisvárosi, flusi lkosság jó részét. Kárpáti lelkesedését és reményeit - többiekével együtt - csk később törte meg dogmtizmus ellentmondásokkl terhes időszk, doktrinér színházi elvek elurlkodás, s főként ennek sjátos lecspódás színházi vitákbn, műsorpolitikábn, sőt színházi elődásokbn is. Mindez inkább rr srkllt, hogy szilárdn képviselje vlóságos értékeket, hogy htározottn felhívj figyelmet szélsőségekre, felszínességre, képviselje mgyr színházkultúr kontinuitását, legjobb hgyományok folyttásánk fontosságát. Az újjászervezett Nemzeti Színház 1945 őszén bemuttott Szent Johnnáj kpcsán jóindultún állpítj meg: Hogy z első est játékán némi készület-lenség érzett, nem vesszük túlságosn zokon. Súlyosbbn esik: ltb stílus-egységre törekvő együttes megbontás

9 Beregi Wrwickje esetében. A shw-i relizmussl szöges ellentétben állt z hmis romntikáb ágyzott, értelemtől független»fuvolázás«, mely nemes gróf lkját ezúttl bántón modorossá... szinte elviselhetetlenné tette." De már z 1948-bn bemuttott Shwdrbokt kísérő fnylgó kritikák htározott eligzításr" késztetik. Vnnk írj -, kik például keveslik vlmelyik négy-öt évtized előtt írott melodrámájánk... mához szóló ideológii kihngzását... h jól érteni, zt kívánják, hogy shw-i figurák egyrétűbbek legyenek. Vgy rokonszenvesek, vgy ellenszenvesek. Vgy fehérek, vgy feketék,.. Az élet eleven plszticitás helyett plkát egyoldlúságát és stilizált lposságát." A htározott politiki állásfogllást keresgélőknek fejére olvss: Történelmietlen ez szempont, mert egy félszázdos művet keletkezési korából kiemelve m ítélőszéke előtt próbál elmrsztlni... De méltánytln is, mert közvetlenül, mondjuk politikilg kr szimplifikálni... S végül veszedelmes ez szempont, mert zt téves ítéletet szeretné szentesíteni, hogy múltnk egyáltlán nincsenek jelent előkészítő, népi demokráci számár is hsznos polgári vívmányi" A direkt politiki elvárások és utsítások, néhány színházi elmélet és elv meghmisítás és erőszkolás, jelentéktelen vgy mellékes szempontok túlzott kiemelése mindinkább éreztette deformáló htását egész színházi struktúránk lkulásábn, z évdok műsorrendjében, színházk belső életében, sőt még rendezésben és színészi játékbn is. Egyetlen kirgdott péld érzékelteti, hogy z elvi irányítás milyen közvetlen eligzításb" cspott át. A Mgvr Színház- és Filmművészeti Szövetség 1951-es konferenciáján felmerült Hmlet lkjánk pozitív vgy negtív értelmezése. Néhányn zt fejtegették, hogy polgári felfogás szerint Hmlet tétov, cselekvésképtelen, most htározottn szembe kell szállni rekciós erőkkel, Révy József - konferenci összefogllójábn először ugyn helyreteszi'' téves nézeteket, végül - hsonló semtizálássl - mintegy megszbj trgédi értelmezését: Vigyázt, nehogy vlmi kommunist»osztályhrcos«hmletet csináljnk... Hmlet nem pozitív hős, bbn z értelemben, hogyn erről m beszélünk. A pozitív hős Hmletbn z, ki Cludius és Hmlet fölé emelkedik, egy mellékfigur, ki végszór jön be, Fortinbrs. De ezt csk mellesleg,»rendezői utsításként«mondom." Kevéssé lehet egyértelműen megítélni zokt szenvedélyes vitákt, melyek szövetség konferenciáin, Színház- és Filmművészet folyóirt hsábjin zjlottk, vgy vidéki színházk évente megrendezett pesti bemuttóihoz kpcsolódtk. Ily hevesen és szókimondón soh nem vitáztk még színészek és rendezők - tehát nem z elméleti szkemberek! -- sját munkájuk kérdéseiről. S h m már teljesen érthetetlennek tűnik többek között z kérdés, hogy negtív figurákt sötétítsük-e el egészen, vgy játsszuk el úgy, mint egy embert? " -- kkor is meg kell állpítni, hogy ezek széles körű polémiák h o z z á - járultk kérdések tisztázásához. Kárpáti Aurél színházi írásibn ritkán fedezhetjük fel z olynfjt nyílt visszutsítást vgy kiokttást, mint mire korábbn Shw-vl kpcsoltbn rgdttt el mgát.. A szélsőséges nézetekkel, értékelésekkel, közvetlen cél- és feldtmeghtározásokkl szemben mg rendkívül pontos, dolgok lényegét feltáró nlíziseit, kikezdhetetlen logikáját, érvrendszerét szegezte. Ennek kiváló bizonyíték vidéki színházk bemuttójáról írott összegző tnulmány ben rendezték meg először Budpesten vidéki színházk fesztiválját. Az önmgábn véve rendkívül jelentős bemuttósorozt - jóllehet színházk közötti munkverseny " jegyében hirdették meg - lklmt nyújtott rr, hogy régót hátrányos helyzetben és elszigetelten működő vidéki társultok fővárosi. közönség, szkm " és egymás előtt bemuttkozhssnk. Az elődásokt követő szkmi vitákon,,nyílt szó, födetlen rc " szellemében szedték ízekre drb cselekményét, z író szándékát, rendező munkáját, színészek lkítását. Jóllehet végén túl sommásn osztályozták" egyetlen elődás lpján vidéki társultok egész tevékenységét, vlódi értékek kellő elismerést kptk.. Ebben jelentős szerepe volt kárpáti. Aurél összefogllójánk, mely színházi szkfolyó-irt hsábjin jelent meg. Igz, figyelmen kívül hgyt vit. elé tűzött fő kérdéseket: Hogyn kell példmuttó szocilist hős lkját megformálni? Miképpen tegye művész gyűlöletessé nép ellenségeit? Melyek mgát nehezen megdó burzsoá múlt-nk terhes örökségei?" Viszont nem kerülte el legfontosbb témákt, sját értékrendszere, tudás és meggyőződése lpján finomn korrigált vgy tisztázt téves elképzeléseket. Tnulmány elején megállpítj, hogy,színházi életünk legtrthttlnbb ellentmondás: fővárosi és vidéki színházk között tátongó szkdék már eltűnőben vn". Ezután felsorolj értékelésének szempontjit: bemuttott mű, különösképpen mi mgyr drám esztétiki értékei vgy hiányossági; szocilist-relist színjátszás kibontkozásánk Iehetőségei; z átélés, emberábrázolás sztnyiszlvszkiji elméletének és gykorltánk megvlósulás. Három elődás (Sólyom László: 33 é v u t á n - Győr; Vinnyikov: Széles mező Szeged; Szobko: A I I. Front m ö g ö t t - Debrecen) nemigen nyerte el tetszését, noh mindegyikből igyekszik kibányászni pozitívumokt. Kiemeli tehát közéleti színművek ktulitását, például szocilist rtás és betkrítás " fontos problémáját. Különös gonddl fogllkozik mégoly gyenge - új mgyr színművel, mert mindig szívügyének tekintette debütáns írókt, műveket. Segítő szándékkl muttj ki konfliktus összefogásánk, cselekmény bonyolításánk és jellemlkotásnk elemi hibáit, egyúttl figyelmeztet klsszikus drmturgi megszívlelendő szbályir. A körülményes és nehézkes indítások láttán utl rr, hogy drámi műfj természetéből következik konfliktust elindító elemek összefogás z expozícióbn. Vgy: z állóképek váltogtás nem pótolj cselekmény ruglmsságát. Legfontosbb intelmeiben sblonos megoldásokt, semtikus figurákt próbálj irtogtni : szereplők rccl párt felé " fordulv lépnek elénk, s jórészt csupán közéleti viszonyltukbn kerülnek megvilágításb. Hiányzik z lkok egyénítése, hitelesítése, tetteik indítékánk sokoldlú motiválás. Éppen ezért súlyos hib sblonos, köznpi, színtelen nyelvezet. (5 is Sztnyiszlvszkijt idézi, mint vitábn felszóllók közül nnyin, de nemcsk kötelességszerű hivtkozássl, hnem - régót ismerve elméletét - pontosn közvetíti z ideillő gondoltokt. Újbb színpdi (s tlán nemcsk színpdi) íróink többségének közös hibáj ez nyelvi fkóság, minden egyéni kifejezésmód, szín és zmt elhnygolás. H drbnk nincs megfelelő nyelvezete, lkításról sem lehet szó. Megszívlelésre méltón egészíti ki ezt Sztnyiszlvszkij emlékezetes megállpítás rról, hogy színpdon szó-

10 nk különféle érzéseket, krtot, gondoltokt, belső törekvést, képzelet belső képeit, látást, hllást és z öt érzék többi érzetét kell kiváltni művészekben, játékprtnerekben és rjtuk keresztül közönségben." E három bemuttó kpcsán - szokásától eltérően - kevesebbet fogllkozik rendezéssel és színészek játékávl. Nyilvánvló, hogy sekélyes művekből. sblonos figurákból nem születhet jó elődás, művészi lkítás. Kétségtelenül Kárpáti Aurél is eleget tesz szocilist-relist kritikától" elvárt követelményeknek. Hjlékony stílusávl, gzdg kifejezőkészségével több helyütt kendőzi, körülírj z igzságot, ám végül kifejezésre jutttj véleményét. S mi tiszteletre méltó: írásábn sohsem tpsztlhtunk fnylgást, le-kezelést, korrekt és igényes nlízissel mg szintjére emeli sekélyes témáját. A másik három bemuttó kritikusi tollához méltóbb feldt. Dunjevszkij : Szbd szél című operettjéről (Miskolc) örömmel írj: megkpó dllmokbn gzdg, komoly művészi igényekkel fellépő muzsik és multságos helyzeteket sztirikus vonásokkl láfestő szellemes librettó " joggl nyerte el közönség tetszését. Az elődás kitűnő volt, elismerés illeti színházt zért, mert színvonls drbbl szolgálj művészetpolitiki irányelvek megvlósítását. Kárpáti rngsorábn első helyre Gorkij Jegor Bulicsovj kerül (pécsi Nemzeti Színház). Dicséri válsztás mgsrendű igényét, túlzásoktól trtózkodó ngy-szerű játékot. Nem trtj véletlennek, hogy ht elődás között ez volt legsikeresebb, hiszen igzi író klsszikus értékű drámáját muttták be. Hosszn elemzi Jegor Bulicsov összetett jellemét - s Szendrő József kiváló színészi lkítását - válszt dv egyúttl negtív hőshöz vló viszonyulás kérdésére. Jegor Bulicsov osztály risztó, torz vonásit egyesíti mgábn, és mégis vn benne vlmi, mi fölkelti részvétünket. Sjnáljuk, hogy ekkor természetes erő így elnyomorodht... Tele vn kínzó ellentmondásokkl." A főhős ürügyén Gorkij írói módszerét is példáztként kínálj: Gorkij nem típust egyéníti, hnem z egyéni krtot mélyíti típus felé. Mi drámíróink ezt fordítv csinálják: típust igyekeznek közelebb hozni vló élethez" - mitt válnk semtikussá figuráik. Üde színfoltnk nevezi z egyetlen mgyr klsszikus bemuttót: Szigligeti Liliomfiját (Szolnok), jóllehet ezt vígjátékot sohsem kedvelte igzán. Vegyes műfjelemekkel átszőtt színműnek trt-j, mely inkább bohóztb hjlik. Elő-dás kevert stílust kíván, jelenlegi színrevitelében könnyed, ironikus jellemlkítások mellett krikírozó túlzásokt fedez fel. Mindenképpen lklms hldó hgyományink dicséretes fölelevenítésére", de tárgyilgosn teszi hozzá, hogy konvenciókhoz vló rgszkodás, régebbi elődások érintetlen utánzás nem hgyományok tiszteletét, hnem visszlépést jelenti. Mivel vitákbn sok szó esett szocilist-relist színjátszásról, típus- és jellemlkotásról, Sztnyiszlvszkij-rendszerről - melynek lényegét többen kizárólg z eszmei mondnivló kellő kidomborításábn jelölték m e g -, Kárpáti igen árnyltn foglmzz meg konklúzióját. A szocilist-relist színjátszás lényege... Sztnyiszlvszkij nevéhez fűződő színészi átélés lényegének továbbfejlesztésén, színpdi emberábrázolás külső-belső eszközeinek gzdgításán lpszik, s főként drám egyéni hőseinek tipikus vonásit emeli ki, és társdlmi vonásit hngsúlyozz... szociális közösségben élő egész ember mi-nél teljesebb... megvilágításár törek-szik ". Befejezésül tnácsolj: A szovjet szocilist-relist színművészet ngyszerű eredményein vló okulás mellett ne hnygolják el mgyr játékszín korbeli kritikáiból kiolvshtó hldó hgyományoknk tnulmányozását, fokozott ápolását és időszerű továbbfejlesztését sem... A mgyr relist színjátszásnk Megyeritől Egressyn, Tóth Józsefen, Hegedüs Gyulán, Pethes Imrén, Kürthy Józsefen és Odry Árpádon át npjinkig húzódó töretlen vonl meg éppen gzdg tnulságokt kínál, s kiváltképp lklms legnemesebb trdíciók eleven folyttásár. " Ugynebben z évben készül Nemzeti Színház Bánk bán új bemuttójár. Kárpáti tízes évektől kezdve kísérte nemzeti drámáink színpdi pályfutását, kihegyezett tolll " várj bemuttót. A korábbi rövid kritikák helyett végre lklm nyílik hosszbb értékelésre. Tnulmányábn életre kelti zt szomorú kort, melyben mű született, és z első igzi mgyr drámíró ", Kton József lkját. A drám minden korbn érvényes ktulitását bbn jelöli meg, hogy Bánk, Ngyúr... nemcsk egy trgédi hőse, egy nemzet egészének megszemélyesítője", Peturrl és Tiborccl együtt mgyrság lelkiismerete". A drám vezérlő gondolt: függetlenség, z lkotmányosság és kiszipolyozott nép felé forduló szociális részvét". Aligh véletlen tehát, hogy Kton drámáját 48-s szbdsághrc előestéjén, március 15-én " nemzeti fellángolás ösztönszerű rátlálás vtt ünnepi drbbá". Később éppen drámi mondnivló lényege sikkd el, hogy 1930-s kritikájából idézi: nem Petur bán kuruc kitöréseire kellene vetni hngsúlyt, hnem Tiborc pnszár, miben legégetőbb szociális kérdés szóll meg. Tehát most tárulhtn fel mg teljességében mű vlódi mondnivlój. Sjnos kivitel, művészi megoldás - több fontos ponton mögötte mrd drmturgii és színpdi elgondolásnk. Különösen, mi z egyes szerepek illúziókeltő megjelenítését, emberi hitelesítését s játék és dikció stílusegységét illeti. Emitt válik széthngzóvá, helyenként kidolgoztlnul nyerssé, üres pátoszt nturlisztikus elemekkel, zengő szvlást természetes beszéddel keverővé z elődás." Nem szükséges feltétlenül elfogdnunk Kárpáti bíráltát, hiszen Nemzeti Színház már-már legendás elődásábn legngyobb színészeit vonulttt föl, rá-dásul kettős szereposztássl (Bánk: Rjczy Ljos- Bessenyei Ferenc, Gertrudis: Gobbi Hild- Tőkés Ann). A stílusegység hiány zonbn minduntln vissztér kritikáibn; feltételezhetően zért, mert Nemzetiben ekkor egymás mellett éltek még régebbi ngy stílus" képviselői, későbbi Vígszínház vezető művészei és legfrissebb nemzedék másképp hngolt " ifjú színészei. Kárpáti Aurél leginkább belső intenzív átélésre, zonosulásr épülő relist játékstílust kedvelte, idegenkedett rcionális, távolságtrtó ", idézőjeles figur-teremtéstől. Nemzeti drámánk mellett természete-sen Mdách Trgédiáj fogllkozttt leginkább. Ezért sérelmezte módfelett, hogy olyn hosszú ideig nem újították fel. Az ös bemuttó lklmávl írott tnulmányábn nem titkolj rosszllását, helyrehozhttln mulsztásnk trtj, hogy felnőtt egy olyn nemzedék, mely színpdról nem ismerhette Mdách remekét. A beszédkultúr fejlesztésének tekintetében szintén lig pótolhtó hiány, mert nincs még egy olyn színpdi mű, melyben drámi küzdelem ennyire szövegben, dikcióbn nyilvánul

11 meg, ezért leglklmsbb régót sürgetett mgyr színpdi beszéd" gykorlásár és fejlesztésére. Felhozz zt is, hogy indokoltln volt kultúrpolitik fenntrtás drámávl szemben, hiszen nincs semmi olyn»kényes«pont-j,»gynús«eleme vgy éppen»káros«tendenciáj, mi veszedelmes lehetne népi demokráciánk legszélesebb rétegei számár ". Tnulmányábn ismét ngyobb teret szentel mű keletkezésének z író, kor és mű összefüggésének bemuttásár. A Trgédi és z elődás lényegét, legizglmsbb kérdését pesszimizmus és optimizmus drámi küzdelmé-ben látj. Kárpáti egyértelműen optimistánk trtj, nnk ellenére, hogy Mdách oly sötét történelmi korbn írt művét. A jövő jobbrfordulásánk reménye ugynis már felcsilln előtte, s ez remény szövi át Trgédiát. Az Úr szózt tehát nem vártln fordulttl oldj föl diszhrmóniát, ellenkezőleg: csk-nem logikusn, mintegy megerősítve Ádámot mindbbn, mit korábbn már mg is fölismert és kimondott ". A hétesztendei puz után érthető módon - szoktln ngy várkozás előz-te meg bemuttót, A legngyobb el-ismerés Kárpáti részéről z megjegyzés, hogy Hevesi korábbi eredményeit sikeresen fejlesztették tovább rendezők, Gellért Endre, Mjor Tmás és Mrton Endre. A klsszikusok minden sorát árgus szemmel vigyázv nyugtázz, hogy csupán 8100 sort töröltek szövegből, korábbi s húzásokkl szemben. Itt említi meg kényes " témát, hogy tudniillik flnszterjelenetet teljes egészében meghgyták igen helyesen, mert hiszen ez kép egyáltlán nem hiteles képe jövő szocilizmusánk, hnem merőben önkényes elképzelés, z utópisztikus szocilist rendszerek negtív oldlánk ironikus bírált ". Hevesi színdrmturgiáját is továbbvitték : Róm vörös, Athén fehér, Bizánc kék lpszínéből áll össze párizsi jelenetet urló frnci trikolór. Az új rendezés központi kérdése természetesen z értelmezés. Az elődás tnulság egybehngzik z eredeti gondolttl: z ember élete szkdtln hrc, s ez végső soron hldást, fejlődést jelenti. Ezért nem z Úr és Lucifer konfliktusán vn hngsúly, inkább Ádám küzdelmének kidomborításár törekedtek. Mesterien elemzi ismét z lkításokt, z őszinte átélést, fegyelmezett, mértéktrtó játékot és tiszt szövegmondást. Csupán Mjor Tmás Lucifer-megformálásávl szemben vn némi fenntrtás: egysíkú, hiányzik belőle sátáni gonoszság, sőt Ádám társ lett, nem z Úr ellenfele. Itt érhető tetten, hogy Kárpáti felfogás nem mindig elég ruglms. Főként klsszikus drámák esetében túlságosn sját koncepcióját, elképzeléseit várj rendezéstől, színészektől, s csk kivételes művészi teljesítmény tudj megingtni egyedül igznk vélt értelmezésében. Mindig szilárd logikájánk ritk hézgi árulják el fenntrtásánk prekoncepcionális voltát. Az Ös Trgédi elődásábn Kárpáti elfogdj, hogy Ádám lkj, illetve Ádám és z Úr konfliktus került előtérbe, következésképp másodrendűvé vált z Úr és Lucifer ellentéte. Azt sem kifogásolj, hogy Mennyország képe szinte kézzelfoghtón vlóságos, nincs benne semmi misztikus titokztosság ", de nem hjlndó tudomásul venni, hogy kkor Lucifer sem lehet túlvilág démon, hnem cskis Ádám prtnere. Éppen ebben rejlett rendezők eredetien új Trgédi-értelmezése. A mgyr drámirodlom ikercsillgát" hogyn Kárpáti Mdách és Kton művét nevezi - meg sem közelíti Csongor és Tünde. Olvsmányként elrgdó - írj -, de hiányzik belőle vlódi drámiság. Színpdr vitele kemény dió volt minden rendező számár es bemuttój lklmávl - Kárpáti szerint - sikerült rendezőnek, Mrton Endrének mesejáték színszerűségét megteremteni, de játék mértéktelenül eltolódott komikum irányáb, néhol éppen vskos ízetlenségbe tévedt". A kritikus tökéletesen érti rendező szándékát: A szocilist-relist színjátszásr vló törekvés nyomi jelentkeztek egyrészt mese népi sjátosságink... másrészt szöveg... tnító célztánk nyomtékosbb hngsúlyozásábn. " Tpinttos érveléssel kimuttj, hogy ez törekvés leegyszerűsítéshez, z rányok felbomlásához, filozófii gondolt elsikkdásához vezet. Igen nehezen tűrte Kárpáti műlkotások sokrétű és bonyolult gondolti szférájánk szimplifikálását npi politiki mondnivló kiemelése érdekében, de ennek ellenkezőjét sem: lényeges gondolt elhnygolását, mely éppen drb ktulitását muttt voln föl. Ez utóbbir ekltáns péld Buborékok Gellért Endre rendezte színrevitele. Csiky Gergely - írj Kárpáti - metsző sztír formájáb öltöztetve tárt néző elé " mgyr birtokososztály léhságát, züllöttségét, menthetetlen pusztulását. Az elődásbn mindez kriktúrává szelídül, bohóztin multságossá válik, z lptendenciáját csknem elveszti ". Kárpáti Aurél olynkor is hngot d nemtetszésének, mikor kulturális kormányztnk színházk működésére vontkozó rendelkezését trtj értelmetlennek. Az 1954-ben meghirdetett gzdsági rcionlizálás szűkebbre fogt színházk költségvetését - kimondv, hogy meg kell szüntetni felesleges, túlzottn pompás, öncélún szép díszleteket és jelmezeket, mert ez pzrlásnk tekintendő. Kárpáti helyt d z ésszerű tkrékosság megkövetelésének, de kifejti, hogy díszlet és jelmezek nem látványosságot, hnem drámi vlóság minél teljesebb bemuttását szolgálják, éppen lényeges jegyek kiemelésével. Egyébként messzemenően egyetért z öncélú látványosság megszüntetésével. Sori között bujkál figyelmeztetés: helyesen keresztülvitt rcionlizálás" nem fogj elszürkíteni díszleteket! Kárpáti Aurél értékekért őrt álló ttitűdje nyilvánul meg egyéb - nem bemuttókhoz fűződő tnulmányibn, cikkeiben. Megemlékezik Pethes Imréről, Ódry Árpádról, Hegedüs Gyuláról, Bjor Giziről, Felvinczy Györgyről, z első mgyr színigzgtóról és z első mgyr politiki színműről ", Comedi Blssi Menyhárt árulttásáról ben z Irodlmi Újságbn még egy diákelődásról is hírt d: kecskeméti Kton József Gimnázium tnulói eljátszották Jeruzsálem pusztulását. A recenzió szokásos refrénnel zárul: múlt hldó értékeit tovább kell dni tömegeknek. Cikkíró kedve z Élet és Irodlom induláskor támd fel ismét: z első évfolym legtöbbet publikáló szerzői között szerepel. Egy-egy színikritik is ki-kerül tollából, különösképp, h drámirodlom vlmelyik mesterművét tűzik műsorr. Kedvtelve ír Nemzeti Szín-ház 1957-es Phedrájáról. Cikkéből el-tűnnek korábbi didktikus vgy körül-író okfejtések; irodlmi-, színháztörténeti, drmturgii ismereteinek gzdg tárházából merítve, lebilincselően muttj be Rcine-t, klsszicist drmturgiát, Phedr hzi színpdokon vló pályfutását - elidőzve kissé Jászi Mri utolérhetetlen lkításánál -, mjd cselekmény logiki-lélektni elemzése után

12 játékszín szinte költői képlkotás intenzitásávl és tömörségével érzékelteti mű legújbb színpdi megformálását és szereplők játékát. Szokásához híven: színeiben és formáibn plsztikusn vetíti elénk színpdképet. A sötétkék hát-térfüggöny előtt jobbról-blról, sim szürkés flk kiugró széle éppen csk jelzi görög oszlopokt." Mindig gondot fordít rr, hogy rendezőnek sikerült-e homogén elődást, játékot meg-vlósítni. Itt z egész elődás stílusát bizonyos zenei jellegű stilizáltság szbj meg". Mjd felidézi Tőkés Ann lkítását: Sötét rgyogású hngj hárf-ként zengeti Rcine verssorit, pontosn visszdv Phedr változó érzéseinek, perzselő szerelmének és dühödt féltékenységének vihros crescendóját vgy elhlkulását. Mindez ugynkkor játékábn is - mintegy ném jelbeszédben - jut kifejezésre. Egyegy dekortív kr-mozdult (főképp Nphoz intézett fohász és meghlás jelenetében) vlósággl mozgásművészet mgsiskolájánk remeklése." Ezernyi bíráltánk bármelyikét ki lehetett voln emelni bból célból, hogy szemléltessük kritikusi módszerét, szépírói stílusát s főként zt, hogy Kár-páti jelentősen hozzájárult korábbn hgyományosn irodlomcentrikus színikritik átformálásához, színházközpontú kritik meggyökereztetéséhez. Élete utolsó szkszánk töredékesen vázolt képe is tükrözi hivtástudtát és emberi trtását, melynek lényegét így foglmzt meg: A kritikánk tnítni kell." BÉCSY TAMÁS Jól megírt lkok - drámiság nélkül Ngy András: Báthory Erzsébet A ngy írók és esztéták közöttük például Goethe és Lukács György - elméleti írásikbn többször figyelmeztettek rr, hogy lpvetően fontos mű meg-írásánk kezdete előtti elemző, gondolti munk z író részéről. Ennek ngyon sok irányú, több rétegű intellektuális és érzelmi elemzésnek, mérlegelésnek és beleélésnek leendő mű témájár és mű-formájár, vlmint e kettő összefüggésére, egymáshoz vló viszonyár is irányulni kellene. Úgy tűnik, ezzel figyelmeztetéssel mnpság lig-lig törődnek z írók; leglábbis végeredményből így látszik. Minth ez irányú tevékenységüket megbénítná z bbon, miszerint bármily életjelenség vgy életnyg irodlmi műlkotássá formálhtó; sőt: bármely műnemben is. Ez bbon összefüggésben vn egy tévedéssel, nevezetesen: műlkotásoknk, például drámáknk nincsenek közös törvényszerűségei, mert mindegyiknek legfeljebb önálló, csk benne megjelenő törvényszerűségei vnnk, hiszen régieket minden új mű megújítj, szónk megváltozttj" értelmében. Így hát mindent eldöntő, sőt minden mást helyette-sítő fktor z író tehetsége, többi nem számít. H mű konkrét megírásánk folymt során z elméleti bbonákt vgy tévedéseket nem söpri félre z író tehetsége, bizony kudrc születik. Megítélésünk szerint - minden részletszépsége ellenére - ilyen kudrc drámilg Ngy András Báthory Erzsébet című írás is. Ezzel nem z író tehetségét krjuk kétségbe vonni, hnem megírás előtti elemző munk hiányát kifogásolni, Adv vn mint életnyg mgyr történelem egyik legrosszbb hírű nőszemélye, kiről már életében legszörnyűbb hírek kptk lábr; olynok, melyek z életben mind drámik, sőt még szó szoros értelmében véresek is. A vádkt már kkoribn sem lehetett egyértelműen bizonyítni. Adv vn három részre szkdt Mgyrország, s Báthory Erzsébet birtoki zon felvidéki területen fekszenek, hol bizony bbn z időben is előfordultk koholt vádk lpján megrendezett felségárulási pörök. Es - z élet szemszögéből nézve --mi lehet drámibb, mint véres kezű hősnő kihllgtás olyn bíró részéről, ki még koncepciós pertől sem rid vissz. A bíró vllomásr krj bírni vádlottt; s mivel z nem vll, kihllgtój, nádor beszögezteti z blkokt, kívülről bezártj z jtókt. Csejtén is megtörténik beflzás. Úgy tűnhet, ez z életnyg kész drám" már önmgábn is; és koholt vádk mitt még z ktuális jelentés is biztosítv vn. Nincs ngyobb közhely, mint ez : mi z életben trgédi, komédi vgy kár drám, z egy műlkotásbn nem válik önmgától zzá. Az életnygokt mű sját világává kell formálni, és konkrét megírás előtt szükségeltetik z munk, melynek során - többek között - műnem törvényszerűségeivel áthtottá kellene tenni z életnygokt és z írónk z ezekhez vló viszonyát. Ez teremtene lpot rr, hogy műben megjelenő összes tényező z dott műnem törvényszerűségeinek megfelelően formálódjék műlkotássá. H z író ez irányú tevékenységét megbénítj vgy nem engedi útjár z említett bbon vgy tévedés, kkor műben semmi sem jut egyértelműen érvényre, illetőleg lényegében minden htástln mrd. Az mű nem drám, melyet nem dilógusbn írnk; de ttól, hogy dilógusbn íródott, még nem lesz drám. A dilógus csk és kizárólg emberek közötti viszonybn jelenhet meg; de csk dilógusbn megformált világ kkor drám, h dilógust váltó lkok között most változó viszony vn; és nem sttikus viszony. A nádor, Thurzó György már többször kihllgtt Báthory Erzsébetet; részletesen bejárt zt helyszínt, hol vádlott állítólgos gyilkosságit elkövette; vllottk már tnúk, sőt néhányt közülük már fel is kszttott, A helyszíni szemle eredménytelen mrdt, tnúvllomások zvrosk és önellentmondók, de Thurzó György mégis hiszi vád igzát. Báthory Erzsébet tudj, hogy elítélik, kármit mondott, és kár-mit mond ezután. Azt is tudj, hogy birtokink elkobzás érdekében vádolják. Ezért már csk Báthory Gábornk, unoköccsének és Erdély fejedelmének segítségében bízik; zt reméli, sereggel érkezik, méghozzá m, felvidéken lévő csejtei várb, s nemcsk kiszbdítj őt, hnem meghurcolttás mitt bosszút is

13 áll. És ekkor érkezik Thurzó György z utolsó kihllgtásr. i\ kérdés z, hogy drám sját világánk ebben helyzetében vn-e mód Báthory Erzsébet és Thurzó György között viszonyváltozás-r, hogy nem dőlt-e el már minden vgyis hogy két drámi lk között - Főbb nem szerepel - csk sttikus viszony képzelhető-e el, vgy vn mód rr, hogy ez most változzék? A közöttük lévő viszony változásár két mozznt dn lehetőséget. Az egyik Báthory Gábor megérkezése, másik vádlott őszinte vllomás, melyben elismeri vádkt. Természetesen mind kettő ellentmondn történelmi tényeknek. Ám ez korántsem lenne bj, h vlmelyiknek bekövetkezése drám sját világábn mondn ki olyn igzságokt, melyek nem z eseményeket, hnem lényeget tekintve hordoznánk történelmi-társdlmi igzságot. Elvégre nem történelmi trktátusról, hnem drámáról vn szó. A drám sját világát tehát ezek mozzntok tehetnék drámává; többi mind pszichológi mrd, lélek- és bensőfeltárás, krktermegnyilvánítás, szép és okos gondoltok, szép vgy ijesztő érzések, múltbeli események és kkori érzelmek-gondoltok puszt kibeszélése; illetve koncepciós pörre vló hlvány utlás, mely célzás zonbn ezzel problémkörrel kpcsoltbn semmi újt vgy lényegeset nem mond. A műben zonbn z egyik drámává formáló mozznt sem jelenik meg. Annk, hogy z említett két mozznt közül Báthory Gábor megérkezése lenne z erőteljesebben drámivá tevő tényező, z bizonyság, hogy legdrámibb mondt Thurzó György zon közlése, -- mű vége felé -, miszerint ők már régót tárgylnk Báthory Gáborrl. Ebből derül ki, hogy Báthory Erzsébet hiáb reménykedik, s ez egyben rr nézvést is hiú remény, hogy lesznek itt viszonyváltozások. Mindezek következtében két lk közötti viszony mindvégig teljesen sttikus mrdht csk, Következésképp mű nem válik drámává, további következményként minden dolog szép-szép, jójó, de nem rgd meg. Pedig z író több - noh máshonnn már ismert megoldást, eszközt is felvonultt. Mindenekelőtt zt, hogy két lk közvetlenül váltott dilógusink igen sokszor különböző trtlm vn; vgyis z egyik nem rr válszol, mit másik kérdez, illetve másról beszél, Béres Ilon (Báthory Erzsébet) és Avr István (Thurzó György) Ngy András Báthory Erzsébet című színművében (Várszínház) (Iklády László felv.) mint miről éppen kkor másik. Ez persze hordozhtj zt mi tényt, hogy elbeszélünk egymás mellett " ; továbbá gondolti erőfeszítésre is késztet, hiszen h nem figyelünk od ngyon erősen, elveszítjük z egymás utáni mondtok más és más trtlmú fonlát. Ezzel technikávl úgy mrd két lk zonos - tehát sttikus viszonybn, hogy két külön világot, egymássl lényeg szintjén semmiféle kpcsoltbn nem lévő világot lkotnk. Ennek megoldásnk nem z bj, hogy már sok műből ismerős - hiszen művészi érték nem zonos mindig új és új megoldásokkl -, hnem hogy nem mélyíti el, áltl nem tár föl lényegibb trtlmkt, csk zt, mit már bőven tudunk: z ember igen sok vontkozásbn izolálódott, elszkdt másik éntől. Ez fjt megoldás zokbn drámákbn z igzán helyénvló, és mű sját világánk megfelelő, melyben z lkok közötti viszonyrendszernek okvetlenül és szükségszerűen kellene változni, de épp z éneknek z izoláltság következtében mégsem változik. A különböző irodlmi művekről szóló írásokbn áltlábn ritkán veszik figyelembe, hogy egy-egy mű nemcsk z irodlom ", hnem z ezen belül lévő műnem " foglm lá is trtozik; zz mindkettőnek kritériumi, ismérvei és törvényszerűségei megjelennek benne. (Ezeket leginkább csk líri művek vizsgáltkor veszik figyelembe.) Ebből következik, hogy mind regényeknek és novelláknk, mind drámáknk vnnk közös, irodlmink nevezhető törvényszerűségei és ismérvei; és lehet mondni, hogy ebből szempontból létezik irodlmi elemzés", mely mellőzi mű-

14 nemi törvényszerűségeket, és úgy vizsgál, minth zok nem léteznének. Ez z elemzés kétségkívül jogos; mivel zonbn léteznek műnemi törvényszerűségek, melyek lpvetően meghtározzák mű sját világát, z kérdés, elégséges-e? Mindenekelőtt drámák és z epikus művek lkjink z elemzése, vizsgált és értékelése szokott zonos módon, csk z irodlmiság kritériumink és ismérveinek lpján megtörténni. Ebből szemszögből zt mondhtjuk, hogy Báthory Erzsébet mindkét lkj jól vn megírv, hiteles és eléggé plsztikus; noh hősnővel kpcsoltbn vn egy lpvető problém. Ezt később fejthetjük ki. A hősnő elmondj Nádsdy Ferenccel vló szerencsétlen házsságánk lényegét. Férje nászéjszk után várudvrbn kifüggesztette véres lepedőt; később csk hónpok múltávl tért hz, s cstákbn szerzett véres-gennyes sebeit csókolttt feleségével; szerelmi együttléteik során ruháit sohsem vetette le, melynek cstji véresre sebezték z sszonyt. Ezeknek múlttöredékeknek z elbeszéléséből kirjzolódik szdist férj lkj, kinek Báthory Erzsébet éppen emitt sohsem tudt mgát bensőleg is oddni; szerelemben csk kívülálló tárgy funkciój volt z övé; emitt gyűlölet és undor ébredt benne, mely életének több korszkábn meddőséget eredményezett. Az elbeszélések egyik mozikj zt is sejteti, hogy unok-öccse, Báthory Gábor iránt támdtk fel benne ngy vágyk, s ezért is reméli, érte jön és kiszbdítj. Megtudjuk még, hogy egyik lány élvezetet tlált cselédek bántlmzásábn. Ő mg mindig fitl lányokkl vette körül mgát; z ő társságukbn élvezte cirkuszi muttványosok produkcióit, mikor vártlnul hzérkezett férje, s megkorbácsolttt z őket szórkozttó rtistákt. Szó kerül Báthory Erzsébet és két vllás kpcsoltáról, Istenhez vló viszonyáról stb. Mindezekből és még más moziktörténetekből igen jól kirjzolódik z ő krktere és benső világ. Az lk irodlmi megjelenítése zért jó továbbá, mert megláthtjuk benne szélsőségességeket és vdságokt, de szenvedést, mgányt, sőt finom érzéseit és z igzi társ iránti vágyát is. Hsonlóképpen, irodlmilg igen jól megrjzolt lk Thurzó György. A nádor kül- és belpolitiki helyzetre hivtkozik, mikor kár per, kár vllomás szükségességét bizonygtj, de z igzság kiderítése iránt is mutt némi hjlndóságot. Noh mégsem z fontos neki. A vád igzábn nem zért hisz, mert feltétel nélkül hiszi jobbágylányok legyilkolásár vontkozó vádkt, h-nem mert mint nádor nnyir meg vn győződve pör politiki szükségességéről, hogy ez meggyőződés hiteti el vele vádkt. Mivel zonbn nnyir mégis józn mrd, hogy láss, nincs bizonyíték, ingerült és bosszús lesz, miért vádlott nem vllj be zt, mit ő kr hllni. Alkjánk z író még vlmilyen modern pszichológii isme-reteket is kölcsönzött. A lányok legyilkolásánk pszichiki lehetőségét épp bból vezeti le, hogy Báthory Erzsébet férjével vló szexuális együttlétekben szdizmust és z ezzel járó fiziki szenvedéseket elviselő, kívülálló tárgy mrdt, kiben feléledt szdizmus, s lányokt fordított pszichiki helyzetből következően ölte meg: gyilkolás ktusábn úgy mrdhtott kívülálló, hogy mégis gyönyörérzet bekövetkeztéig tudt mgát átdni tettnek. Akár hihető ez objektíve - Báthory Erzsébet-tel összefüggésben vgy tőle függetlenül - kár nem, Thurzó György ezen differenciált, mélylélektni " mgyrázt nehezen egyeztethető össze zzl z enyhe stupiditássl, mi máskor jellemzi lkját. Megláthtjuk z írói lélekrjzból zt is, hogy világhoz vló viszonyábn komoly szerepet játszik z evés, mivel bármilyen helyzetben bele tud feledkezni z evés gyönyöreibe. Báthory Erzsébet nőisége, szexuális vonzereje őt is meg-érinti. A két drámbeli lk között ez is elindíthtn más területekre is kihtó viszonyváltozásokt. De Thurzó György elnyomj ezeket htásokt, nem lesz semmi következményük. Így ez is drámitlnul, csk lélekrjz hitelességét növelve jelenik meg. A mű megírás előtti munk tehát z lkok megformálásábn pontosn érzékelhető; krkterek felrjzolás igen jó. Sőt, mindzzl, mit mgukról elmondnk és kibeszélnek, egyre jobbn, mélyebben ismerjük meg őket; lelkük mélyébe bepillnthtunk, gondolkodásmódjukt eléggé jól megismerhetjük. De hiáb ez jó lélekrjz, hiáb krkterek jó megformálás, mégsem válik mindez hngsúlyossá, jelentőssé, mert mg lélekrjz, krkter-megformálás nem drám világánk megfelelő eszközökkel és módon történik : nincs közöttük viszonyváltozás. Az irodlmi elemzésen túl, műnemi törvényszerűségek lpján történő elemzés számár feltűnik, hogy múltbeli események elmondás csk elbeszélésfüzér, mert ezeknek egyik mozikdrbj sem változttj meg két lk egymáshoz vló viszonyát. Vgyis, hiáb jó z lkok irodlmi megjelenítése, h nem műnemi törvényszerűségekbe ágyzódik be; épp htás mrd el. A modern drámirodlombn Ibsen ót - igen-igen gykori, hogy mű eseményei vlmilyen régebbi történetre lpozódnk, s így ezek teremtik meg drám lehetőségét. Am bármilyenek legyenek is ezek régebbi megtörténések, jelenben csk és kizárólg kkor indítnk el drámát, h mostni felbukknásuk, jelenbeli kiderülésük stb. viszonyváltozásokt indít el most drámi jelenben. H ez nem következik be, múlt bármely eseménye csk elbeszélésként kp funkciót drám sját világábn, és ott csk pszichológi stb. mrd. H ezek régebbi dolgok érdekesek, be-fogdó figyelmét ezeknek z elbeszélése is lekötheti, hiszen érdekelheti, kíváncsi lehet rá, hogy és miként volt, mi is történt stb.; drámi funkciót nem kpht-nk. Sőt, z elbeszélt esetek mű eseménysorát illetően még mozikok is mrdnk nélkül, hogy immnensen egységesülnének. Az egységességet " pusztán z dj - lényegében persze ez nem dhtj -, hogy ugynz személy be-széli el. Mivel itt sincs z lkok között viszonyváltozás, z elbeszélések itt sem kormányozzák-vezérlik mostni viszonyváltozásokt. Ezen téli npon minden úgy történik itt, hogyn z életben: z egyes mondtok és elbeszéléstöredékek csk egymás után hngznk el, nélkül, hogy bármit eredményeznének, hogy - lélekrjzon túl - bármire vezetnének. Megítélésünk szerint ilyen esetekben mind színész, mind z elődás elemzője nehéz helyzetben vn. Az utóbbi zért, mert egységes cselekmény híján z írott mű sját világát jóvl kevésbé lehet színjáték sját világávl együtt, egyszer-re, e kettőt közösen elemezni. A színészek pedig zért vnnk nehéz helyzet-ben, mert föltehetően érzik: nincsenek kcióik. És teljes joggl. Mert ugyn színházi műlkotásbn más is zonos lehet z kcióvl, mint z, mi z írott drámábn zonos vele; de színész számár is z z igzi kció, mi z írott műben Név" számár: viszonyvál-

15 tozás. A színész művészetének minéműsége viszonyváltozások híjávl hsonló lesz - persze korántsem válik zonossá - z elődóművészéhez, ki most nem verset, novellát stb. d elő egyedül, hnem egy ember benső világát feltáró szövegeket sttikus kpcsoltbn. Persze színész krkter- vgy lkmegjelenítő művészetére ilyenkor is szükség vn, de prtner áltl eljátszott lktól kissé függetlenül formálj meg sjátjáét. Hiszen z áltl felmuttott nem verbális jelek jelentése és trtlm lig-lig ht másikr. A mű Báthory Erzsébet monológjávl kezdődik, melyben igen szépen és jól megírt mondtok jelenítik meg benső világát, illetve jelenlegi benső állpotát. Ebben nyitó részben Béres Ilon lkításán is érződik z elődóművészi felhng " : kicsit méltóságteljesebben, kissé emeltebben " ejti ki mondtokt, zok egy-egy részét. A továbbikbn Béres Ilon is csk z elbeszélésmozikok elődásábn tudj érvényre jutttni lkmegformáló képességeit. Mivel nádorhoz nincs drámi viszony, lkjánk minéműségét csk pszichológiilg mutthtj meg. De még így csk zzl, hogy jelenlegi lélektni állpotbn felhngzó elbeszélésekben lehet múltbeli lélektni állpotokt megérzékeltetnie. Ezt, mi pszichológii és főként mi hngulti elemeket illeti, igen jól oldj meg. Am hogyn jeleztük, z egész lkításnk vn egy lpproblémáj, mely zonbn megírásmódból fkd szervesen. Sem lkításából, sem Sík Ferenc rendezéséből nem tudjuk eldönteni, hogy árttln-e drám sját világánk Báthory Erzsébete, vgy mindzt megtettee, mivel vádolják. De ez bizonytlnság z írott műből szármzik. Ott zért igen-igen hlvány két lk között lévő sttikus viszony is, mert Báthory Erzsébet sohsem válszol nádornk egyértelműen. Igy színésznőnek sincs lklm és módj rr, hogy megmutss: nádornk dott válsz - mi lkilg lehetne igen is, nem is -- lényege szerint igz vgy nem. Ez természetesen nem önmgáért fontos, hnem műbeli Báthory Erzsébet lkját tekintve: szdist gyilkos-e, ki női vonzerejének megőrzéséért még meg is fürdik áldozti vérében -- hogy köztudt trtj ról -, nimfomániás és leszbikus-e, ki emellett még szerencsétlen sorsú sszony; vgy: olyn kínos és gyötrelmes életet élt, elnyomorított nő, kiben minden őt ért vád ott vn potenciálisn, lehetőségként, de sohsem megvlósítottn; vgy: minden vád lehető legegyértelműbben koholmány. Az elképzelhető természetesen, hogy történelmi-életbeli Báthory Erzsébet környezetének egyetlen tgj -- még nádor sem - tudt, mi z igzság. De z már elképzelhetetlen, hogy ő mg nem tudt. S h történészek esetleg egyikre vontkozón sem tláltk döntő bizonyítékot, bizonytlnság kkor is csk z esetről vló tudásunk jellemzője. S mivel Ngy András nádor és hősnő külső viszonyit műben kként írt meg, tlán szándékosn is, hogy bizonytlnságbn hgyj befogdóit, lpvetően hibásn járt el. Hiszen nem történelmi munkát, hnem irodlmi művet írt, melynek lkj nem lehet hiteles - és hitelesen eljátszni sem lehet úgy, hogy mg z lk ne tudná önmgáról ténybeli igzságot. Báthory Erzsébet tetteit illetően nem többféle igzság " létezik, z lk-nk z önmgához vló viszonyábn szó sem lehet rról, hogy nem tudni, mi z igzság". Es h mű elkészítése előtti elemző munkábn ez nem lehet tudni, mi z igzság " m oly divtos nézete nem differenciálódik konkrét esetre vontkozón, hnem áltlános érvényűnek minősíttetik, hmis és hiteltelen lesz z emberábrázolás, mert ez itt csk történelmi ismerettrtlom. Béres Ilon mindzonáltl több helyen zt érzékelteti, hogy lkjábn legfeljebb potenciálisn éltek zok tettek, melyeket vád állít. Am még ez is szükségszerűen csk bizonytln lehet megírás módj mitt. Ezért inkább zt érzi néző: zt krják megmuttni, hogy nem lehet tudni z igzt. H z lk krkterét, minéműségét színész nem prtnere áltl eljátszott lkhoz vló viszonyábn és ennek változásibn tudj megmuttni, kkor krkterjegyek megmuttás nem is ht másikr. Avr István igen jól állítj elénk z enyhén stupid, politiki szükségszerűséget -- h nem is durván és nyersen - z emberiesség és megértés fölé helyező nádort, ki mindemellett ngy örömét leli z ételben. Azonbn hiáb nyilvánítj ki ezeket igen jól mimikájávl, szemöldöke játékivl, testtrtásávl és egész mgtrtásávl, ezek egyike sem ht Báthory Erzsébetre, benne egyik tuljdonság sem vált ki benső válszokt. Legfeljebb néh egyegy indultrekciót, mit Béres Ilon kitűnően csinál. Ezen egymásr vló htások nélkül mindkét lkítás önmg htárin belül mrd; vgyis színész művészete z elődóművészéhez lesz hsonltos. Említettük, hogy z író modern pszichológii ismereteket dott nádornk, Avr István lkításánk éppen ez része legemlékezetesebb, vlmint z, melyben megérinti vádlott szexulitás, női vonzereje. Es nem zért ezek legerőteljesebb részei z lkításnk, mert többiben nem jó vgy gyöngébb. H-nem zért, mert ezekben mozzntokbn rejlik kettejük közötti viszony változásánk lehetősége; z előzővel vllomás kikényszerítésének reménye, másodikkl vádlott és vádló lpviszony módosulásánk lehetősége révén. Sík Ferenc rendezése felvonulttj csejtei várbn élő fitl lányokt mint kórust és mint szolgálókt; modern terroristák tüll vgy hrisnyálrcábn. Ugynígy hozz színre nádor ktoni kíséretét. Ez föltűnő színpdi jel, csk nincs semmi értelme és jelentése. Az pedig mindig zvró, h színpdi jelnek nincs vgy kideríthetetlen jelentése. H szövegek kegyetlenségekre, lányoknk nyomtlnul vló eltűnésére stb. utlnk, kkor igen gykrn jjok, nyögések, sikoltások hngznk fel háttérből. Ezek csk hngulti kísérők, nélkül, hogy hngultnk jelentése lenne. Így hngult üres " mrd, mert például zt jelentést sem hordozzák, hogy Báthory Erzsébet elkövette gyilkosságokt. A mű konkrét megírás előtti elemző, értékelő, témáb és z lkokb vló beleélő munk során nemcsk z lkok bensejének mély felderítésére kellene figyelni, hnem z életnygoknk és z író ezekhez vló viszonyánk műnemi törvényszerűségekkel vló összeillesztésére, illetve z zokb vló beágyzásár is. H z egyik irányú munkánk, és persze megírásnk, z eredményeként jól megírt lkokt kpunk, de másik irányú munk elmrd, és megírás során sem érvényesül, végeredmény szép és rtisztikus mű, mi - noh dilógusbn íródott - nem drám. Ezért szép-szép, jójó, de nem megrgdó. Ngy András: Báthory Erzsébet (Várszínház) Díszlet: Bkó József. Jelmez: Füzy Sári m, v. Zenéjét összeállított: Simon Zoltán. Rendező: Sík Ferenc. Szereplők: Béres Ilon, Avr István.

16 GYÖRGY PÉTER e g y m á s i k v i l á g " A kétfejű fenevd Kposvárott...Éjjel, h lovk lépése dobbn: sehonnn semerre ptái ezek. Csup út, csup mozgás, és mind: sehonnn sehov..." (W. S.: A reménytelenség könyve) 1 Miért tnít z ifiknk mohmedánus trgédiát?", kérdi Weöres drámpnoptikumábn Windeck, köpönyegforgtó, de túlélni mégis oly hiáb igyekvő császári komisszárius főhőstől, Bornemissz Ambrustól. Mert vlóbn: Ambrus keresztény urlom ltt mohmedán játékot tnít, törökök világábn pedig mitológiit. Miért is: Mert z egy másik világ" - így hngzik vággyl, sóvár életigenléssel teli, e világ undorávl eltelt, nők között bukdácsoló ifjú válsz. S ez vágy: e kielégíthetetlen és reménytelen óhj, tlán mű egyik mozgtój, s számos titk közül kulcs z egyikhez. E pnoptikum fféle szőnyeg: szimmetrikus minták ismétlődő rendszere, ornmentikájánk, hűvös, weöresi, ironikus kíméletlenségének mélyén zonbn fellelhető trgédi, felejthetetlen, sötét intelem. Mindenki árulásánk ide-jén járunk, e drbbn szinte senki sem zonos önmgávl. Mndelli, zsidó ember pécsi kádit játszik, ktolikus Bonyhádi György jnicsár gát, de Szulejmán, török ngyvezír is ktolikus, csk mellesleg Kukázus fejedelme, s végezetül pécsi szndzsák-bég sem más, mint bogumil bolgár, tőle is veszhetné-nek z igzhitűek. Az életben mrdás elementáris igénye mindenkit mássá tett, s jóindultú személyek" bábbá, szörnyeteggé lettek hús-őllő, vér-klló mlombn". A rendszer, z ornmentik személytelen egyensúly mjdnem teljes; s mint pókháló, minden irányb ugynolyn erővel kifeszítve áll: közepén, drb szervezőerejeként, minden megvlósult lehetőségtől ugynolyn távol, újr és újr fellobbn, mjd kilszik vágy másik", z emberi élet iránt. Ezt másik világot" idézik fel újr s újr drbbeli drbbl, melyet zonbn soh nem játszhtnk végig. E vágy - z érzéki sóvárgássl kívánt menekülés - zonbn hiábvlóságok hiábvlóság, hiszen Ambrus ugyn megmenekíti életét, sőt nemzhet is életet - másik világ mégsem tárul fel. Az emberi élet esélyének -- z értékkel teli, lkulásábn sját krtár ismerő, történelmet nem pusztán védtelen elszenvedő élet - lehetősége zárv mrd. Ambrus Leánk, zsidó nőnek nem nemzhet gyermeket, s lány - drb egyetlen vlóbn morálll bíró hőseként -- hiáb kiáltj : mgyr vgyok... én fogok mgyrokt szülnöm Ambrusom-nk...". Ambrus, nők kedvence, ekkorr már épp elvonulóbn vn Báthory Susánnávl, ki ugyn nem kedves, de érzéki, s nem zsidó. Ő z, ki ztán vlóbn szül, hogy gyermekét mgánk trts meg, s Ambrust éppoly jól meg-őrzött állpotbn, mint mellé jándékozott bundát, átnyújts Evelinnek, deák első kedvesének. Hiáb járják végig szerelmesek külön-külön poklok mélyét: Ambrus semmivel sem lesz érettebbé, felnőttebbé, tpsztlti csk mennyiségileg gyrpodtk. A tiszt szerelemnek semmilyen lehetősége nincs itt, helyén már csk hősök szívének üres sötétsége tátong. S mikor ztán, minden fordulón, áruláson és tükröződő álomvlóságon túl, dominóként egymásr omló eseményt megélve Bdeni Ljos elmondj végső ítéletét e világ felett, kkorr már semmiféle remény nem látszik, pnoptikum világ végleg sötétségé. 2 A kposvári színház Bbrczy László áltl rendezett elődás - melyet nem kell s nem is dolgunk mindvégig össze-vetni] Vígszínház produkciójávl - egy elemi szempontból eltér ttól, s ez zért említést érdemel. Bbrczy ugyn-is nem él szereplőösszevonások ott lklmzott eszközével, nem tükrözteti tovább weöresi tükrözést, hnem érezhetően - szinte z egész drbot szó szerint végigmondv - rr törekszik, hogy hűvös, higgdt elemzéssel, kevés látványossággl, ngyobb türelemmel keresse meg e világ összefüggéseit, s bonts ki A kétfejű fenevd egész színvilágát. Igy Bbrczy színház lssúbb és higgdtbb tempójú, s ezzel ztán fel is hgyhtunk z összehsonlítás munkájávl, túl lévén kiáltón eltérő drmturgii munkán. Ez z értelmezés teljesen szuverén, és sját útját járj. Bbrczyt ugynis - önnön világképéhez hűen - történeti elemzés, világtörténelmi pokol működésének szerkezete izgtt, érdekelte. Ám ezúttl olyn helyzet állt elő, mely különös óvtosságot igényelt. Az egyébként ritkán költői, inkább relist ihletettségű színház Weöres művé-ben olyn szöveggel tlálkozott, mely z átlgosnál nehezebben dj meg m-gát". A szuverén költőiség utonóm világ újr és újr kibújn mindenféle túlzott erőszk, bármiféle brutális egyértelműsítés lól. Amint szerencsére Bbrczy nem is él ezzel, hnem módszerében is lklmzkodv mű szerkezetéhez, megkísérli z egyes mikrovilágok, kisjelenetek pontos értelmezését, minden egyes helyzet színházivá változttását. Ez zonbn csk cél, mindez nem teljesül egyértelműen. Sjnos Bbrczynk sem sikerült megoldni relizálás úgy hiszem, döntő kérdését, z ismétléses-vriáló szerkezet feszültség lá helyezését, drámi érzékenység felkeltését, mjd ébren trtását. A néző, mint lssn z elődás is, szerkezet foglyává lesz, s hiáb lkulnk ki minduntln pontosn értelmezett, pontosn megrjzolt szituációk, z állndón ismétlődő tempó, rövid jelenetek végtelennek tűnő vriálódó sor lssn monotóniához vezet, s csk néh sikerül vlóbn teljességet létrehozni, áthtni tér egészét, s tudtosn befolyásolni z elődás minden mozzntát s zok egymáshoz vló viszonyát. Így inkább csk egyes helyzetek mrdnk emlékezetesek, s villnnk fel sját fényt ársztv z újr és újr nekilóduló, önmg körül forgó történetből. Ilyen például z első rész második jelenése" zlvári bencés pátságbn, hol Ambrus előbb Rdonyvl üldögél, mjdn részeg jnicsárrl" néz rémülettel-sjnálttl szembe. Itt vlóbn öntörvényűvé válik jelenet, igzán jelenéssé lesz: z Isten hát megett, elveszve világbn, önmg lehetőségeitől megfosztv ül előttünk e két nyomorult. Az Istenétől távol került szolg és deák párbeszédének bszurdb hjló vlószerűsége pontosn készíti elő jelenet második, komédi-horror részét, mgyr jnicsár öntépő, gyilkolni vágyó kétségbeesését. Amint ugyncsk finom utlássl teli, érzékelhetően különösen végiggondolt jelenés jelenésben víziój: IV. Mehmed és I. Lipót vrázsgömbben (Kposvárott nem véletlenül dinnye!) felidéződő beszélgetése. A két trónuson feltűnik császár és szultán: fejükön koron és turbán, Mjd egy-egy gyors, egymás felé

17 forduló mozdult, köszönés, s fejűkön lvőnek tűnő htlmi jel v ény ott lebeg továbbr is trónhoz illesztve, személyükől immáron függetlenedve. Imigyen nemcsk két urlkodót látunk, árlilás és gyilkolás tehát már nem z ő személyükhöz kötődik, hnem trónjukhoz. Ők sem mások, mint fféle ló-indultú személyek" - mint mjd Bdeni Ljos mondj végén -, kik felette hűek szerepeikhez. De ugynígy kiemelkedik z egészből pécsi kádi. házábn rejtegetett négy. mgyr úr, vlhi ngyságok jelenete. A régmúltbn erős hjdnik összezárv eltérő természetű árulásik emlékével, világ- és öngyűlöletükkel, fiziki snyrúságikkl: hirtelen. risztón élesekké, igzkká lesznek. A pródi minden ízében tláló, közjogi gondolkozsuk " mrdékivl kegyetlenkedő itt felejtett senkik, biedermeier utánztú krosszékeikben ismerősek és élők.. Bbrczy itt pár vonássl, jól megválsztott bútorrl, krkteres mozgássl, szerencsés színészválsztássl villntj tel mgvr mitológi egyik kiváld jelenegét, Azonbn. jelenezek ngy részébről mégis híányzik z egyéni íz, különös jellemző, mely kiemelhetné vgy még inkább megjegyezhetővé tenné zokt z árdó képek sorábn. Mindezt természetesen. több tényező okozz, színészi munk kiegyensúlyoztlnság, z időnként érezhető színpdi kommunikációhiány, díszlet, mely ezen z elődáson forgó, soroló képek állndó váltkozásánk okán. -.. ngyobb szerephez jut, mint egyébként, Szegő György e munkáj egyrészt stilizált világot tár elénk, másrészt viszont nem tűnik végiggondoltnk és igzán hsználhtónk. A teret széle ken felsorkozttott prvánok lig tgolják, viszont z orientális jelzések és török minitúrák világát megidéző stilizált képek elvonhtják. figyelmet. A keleties képvilág zonbn nem nyer indoklást, hiszen z rtisztikum és finomság éppoly távoli drb egészétől, mint prvánok ngy része is felhsználás, funkció nélkül mrd. Az áltluk sugllt hngult viszont eltér z elődásétól. A játszó, szerephez jutó díszletek közül leginkább pécsi városkpu, z Apolló szentély stb. szerepét betöltő forgthtó tornyot kell felidéznünk: ez viszont, vlljuk. meg, egyszerűen csúny és ránytln volt. Városkpunk kicsi, toronynk lcsony, rányibn rendezetlen, zsúfolt. A tér másik oldlát hot felhőként feltűnő, hol mdárszerűen kinyitott, láeresztett áttört fl töltötte be: mi éppoly feleslegesen volt diszes, keletiesen tgolt, mint z egész háttér. Az ornmentális szerkezetet, szőnyegszerű illesztést nem lehetett s nem is kel-lett ezekkel. z utlásokkl felidézni., fő-ként. zért, mert ez is hozzájárulhtott hhoz, hogy nem derült fény rr, mi is e térszerkezet funkciój vkijábn. Hiszen igzi tgolás nem lkult ki, látványelemek idegenül lógtk tér különboző részeiben, színészek pedig szorgosn járkáltk. z jtók között, léptek prvánok mögé, s léptek elő zok mögül, de mindez lklmnként jelentés nélkül mrdt, hiszen z egyes szegmentumok nem lettek önálló, érvényes vlósággá, Tlán térben vló elveszettség és helykeresés is ok volt nnk, hogy ngyvezírek tnácskozási, vlmint négy császári hdvezér jelenete is, bár szórkozttó volt, hiszen itt szöveg is ellenállhttlnul z, de nem lett több, nem lett színpdilg megoldott. Az elődás második részére vált nyilvánvlóvá, hogy színház színházbn " z Ambrus, Le, Susánn áltl játszott játék - üressége és Kposvárott egyébként szoktln időnkénti ügyetlensége mindvégig jellemző mrd. Bbrezynk e ponton nem sikerült személyesség és trgikum, drámiság hngját pontosn létrehívni. Mindez súlyos, centrális kérdés, hiszen drbbn s z elődáson egyránt második részben jelenik meg drám lehetősége, Ambrus és Le szerelmében, s főként zsidó leány trgikussá növelhető sorsábn. (A Leánk jutó sors komikum mindezt nem zárj ki, sőt úgy vélem, ngybn lehetőséget nyújt feszültség létrehozásár.) A zsidót és keresztényt elválsztó htár zért oly fontos itt, mert egyike zoknk, melyeket e műben nem lépnek át, két hitvilág között még sincs közvetítés. Annk számár, ki. hitét komolyn veszi - s ez épp Le és nem pj -, életvilág óhttln börtönévé lesz. Ez Le sorskérdése, hisz ő z egyetlen, kí vlóbn zonos önmgávl, s felette hű sját mgához, mint ő z, ki kész lenne mindennek elhgvásár. Ő nem felnőtt férfivilág része: hol z dott szó értéke null, hol. becsület foglm rávetül tktikáér. Ez lány vlóbn - h csk egy pillntr teheti is komolyn mondj, mit gondol s mond. Ő mgyr krn lenni, O lépné ár két hit között egyébként átléphetetlen htárt, melytől Ambrus visszhőköl. S ez lenne z egyetlen drám z egész pnoptikumbn, de ez is komédiávl végződd.. Le nem lehet mgyrrá, s Ambrus nem lehet felnőtté, Míndennek érzékeltetése pnoptikum tükröztetéssel, álsággl, vlósággl egyránt s egyform súllyl teli világábn - különösen nehéz. Azonbn nem lehet nem észrevenni mindennek követelő jellegét, hiszen itt törik meg szimmetri, Itt rejlik drb egészének egyik ki nem kezdett; megkérdőjelezhetetlen, reltivizálhttln pontj, Így lesz hirtelen élesse mitológii. történet színház színházbn " : hlálll szembeszálló, mindvégig hű Klorind játék. Bbrczy munkáján érzékelhető, hogy mximálisn tudtábn vn e problémánk, s z ennek ellenére mégsem volt egyértelműen követhető, Mindez ismét többféle okr vezethető v issz, I'. kérdésben igen ngy szerepe vn színészi munkánk. Le megvlósítás kulcskérdésé g é lett rendezői koncepció egészének. igy ztán lgó Év (Evelin, Le) munkájánk. mérlegelése nem könnyű feldt. E fitl színésznő több emlékezetes feldtot oldott meg z elmúlt évek ltt Miskolcon, más trdíciók, más rendezői világképek, hgyományok között. Mindz kínzó őszinteség, színpdi tpsztlt, mi például múlt évdbn játszott Luluját jellemez-te, itt, e színpdon minth eltűnt voln. \ mgbiztosság odlett. Úgy g élem, hogy Igó Év igzán nehéz helyzetben vn, hiszen már kilkított profilll, sját stílussl érkezett e másik s ugyn-csk sját játékmóddl rendelkező közösségbeközegbe. Most minth nem tlálná közös hngot, nem lenne jelen helyzetekben, minth Miskolcon. megszerzett tudás itt nem lenne bevált= htó, s másutt érvényesített tpsztlt itt már nem minden további nélkül ültethető át,, hsználhtó fel. H nehéz is leírni, úgy hiszem, rosszt épp zzl tennénk Igó Évánk és z egész kposvári színháznk, h udvrisságból el-hllgtnánk mindezt. lgó Évánk és z egész színhátnk egyránt rr vn szüksége, hogy közös hngot mielőbb megleljék, s hiszem, hogy erre sor is kerül, Most zonbn Igó ínég csk görcsös és mgányos. Máté Gáborrl szemben mindez még csk-csk trthtó, de Susánnát játszó Molnár Piroskávl szem-

18 Kolti Róbert (Mndelli) Weöres Sándor drbjánk kposvári elődásábn (Fábián Józsf felvétele) ben már szembetűnő z idegesség; z időnként árulkodón megbicskló hngképzés már-már képtelenné teszi színésznőt rr, hogy teljes erejével eljátssz z elődás e végtelen fontos szerepét. Kívül mrdván sját lkításán, Igó nem tlál lehetőséget személyes drám átélésére, érzékeltetésére. Vlószínűleg ezzel függhet össze z is, hogy Bbrczy műnek egyébként oly sjátját, áthtó erotikáját rdikálisn rövidre fogt, mondhtjuk, minimumr szorított. (Inkább csk jelzésekkel utlt minderre. A színpd két oldlán két Ámor-szobrocsk feszíti nyilát játszók felé. Szinte melléjük kerülnek kivégzett jnicsárok levágott fejei, melyek lándzsvégre szúrv hullnk kétoldlt elhelyezett rácsr. A börtönutlást zonbn később elfeledtetik díszlet más vontkozási.) Holott Ambrus nőktől nőkig menekíti önmgát, holott e műben nem pusztán beszélnek coitusról (bár igz, rról sem kárhogyn, bccá vélem, Ambrus " mondj például Susánn), hnem végzik is zt, végeznék, h Bbrczy okos belátásból, z dottságok felismeréséből, társultánk jelen állpotábn nem tette voln zokt jelzésszerűvé. Így viszont vlóbn idegen és rossz-ízű mrdt Igó Év-Molnár Pirosk szerelmi játék. Le igzi megrontásánk percében színésznő minth fel-mondt voln szolgáltot. Hiszen Igór nem pusztán z új közegben vló főszerep súly, hnem z egész drb drámi hitelességének nyomás is rá-nehezedhetett, s ez kettő együtt már sok volt. Hdd jegyezzem meg, hogy e fiskó ellenére is örömtelinek trthtjuk, hogy végre mgyr színház különböző ármlti, játékstílusi között vn kkor eltérés, hogy egy tehetséges színésznőnek nem mindegy, hol is játszik. Azz, végre nem csk egyéni teljesítményekkel, hnem komoly mértékben determináló csptmunkávl tlálkozunk. Hiszen mindezen túl z elődást áltlábn z jellemzi, mi z összeszokott és egymást ismerő színészekből álló színházkt szokt: szigorú, szolgáltkész és minden szerepet feltétlen becsülettel, pontos szövegmondássl(!) lkító csptmunk. Ezen z elődáson, minthogy szerepösszevonások szám minimális, negyvenegy(!) szereplő lép fel, s ez nem egy csekélyebb nygi esz-közökkel rendelkező, de egy összehsonlíthttlnul jobb helyzetben levő pesti társultot is mximálisn igénybe venne. Jelenti mindez zt, hogy A két-fejű fenevdbn, pár kivételtől eltekintve, szinte z egész társult fellép, s újr be-bizonyíthtj, hogy még egy ilyen, kevésbé sikeres, megoldtln problémákkl teli elődáson is csptként viselkedik, s képes kiegyensúlyozottságr. Komoly eredmény z, hogy lig vn z elődáson kiugrón rossz teljesítmény, így nem kell szembenéznünk vidéket is oly gykrn jellemző veszéllyel: bizonyos létszám feletti drbok egyszerűen kioszthttlnok mrdnk. Természetesen képtelenség, hogy következőkben minden szereplő teljesítményét egyránt méltssuk. Am ennek ellenére rá kell világítnunk színészek munkájár, még h ez z áttekintés óhttlnul hiányos és részleges is mrd. Máté Gábor Bornemissz deákj pontosn és jól megoldott lkítás, de hdd tegyük hozzá: nem több. A reá jellemző lzság itt már-már ernyedtségnek tűnt, színész nyuglm nem párosult reá áltlábn jellemző gyors váltásokkl, higgdtság mélyéről előtörő veszélyességgel. Máté mint mindig, most is pontos, szövegmondás jeles, fegyelmezettsége nem kopik. De munkáját ezúttl nem fűtötte át semmiféle szenvedély. Bornemissz lkjából vlóbn hiányzik z erő, de ugynezért nem hiányozht z lkításából. örömmel figyelhettük Molnár Pirosk Báthory Susánnáját: z elmúlt években Pesten kevesebbet játszó színésznő vissztlált pályáj első közegébe, szenvedéllyel és remek ritmusérzékkel játszott. Az, hogy Susánn személyiségének egésze itt nem bontkozhtott ki, hogy z áltl játszott szerep visszfogott mrdt, z rendezési kérdés. De Molnár ennek ellenére ellen-állhttln erővel vn jelen, humor, árdó játékkedve semmit sem vesztett erejéből. Kolti Róbert kádi-mndellije is igzán színésznek vló feldt: komédiázás és átváltozás egyránt kedvére vn. Ami Mndelli komédiázását illeti, teljesen rendjén is vn dolog, ám mi ugyne férfiú meglevő, de el nem játszott súlyát illeti, már kevésbé. Kolti sem játszik - hdd mondjuk így, tlán nem mélttln hsonlttl - teljes erőbedobássl. Megelégedett nnyivl, mennyi játékbn mrdáshoz kellett. Volt már Koltink ennél összehsonlíthttlnul rosszbb szerepe, melyből z itt látottnk többszörösét vrázsolt. Gőz István, Hunydkürti György, Bezerédy Zoltán, Csern Csb játsszák török fővezéreket, s pontosn, erélyesen rjzolják fel négy eltérő krktert. Bezerédy immáron Bonyhádiként elmondott imáj viszont külön említést is követel. Hiszen itt szikrázott fel ismét személyes drám: mg teljes bszurditásábn és iszonytábn. A tudthsdásos személyiség, z ellenség selyemzsinórprncsánk engedelmeskedni készülő mgyr, ki bűnéért Jézusnk, s csk nnk felel: történelmünkből felette ismerős, reális figur. Bezerédy túl-lépi pnoptikumi szintet, ktonás ön-fegyelem hisztériáj tökéletesen meg-oldott lkítás. Ismét feltűnhet - mgyr színház egészében oly kevés színésznél vn minderre lklmunk -, hogy mit jelent, h egy színész egész hbitusávl, testével vn jelen, teljes színpdi készültségében, s nem elhnygolt rossz, hétköznpi kondíciójábn. A jnicsár-g - mgyr nemes figurájához szorosn hozzátrtozik z ins, ideges, izmos lkt: megfeszített izmú militáris őrült. A becsület és egyenesség tébolyodottságánk burkán átüt feminin hisztéri, feneketlen kétségbeesés. Mindezt csk Bezerédyt jellemző kondícióvl lehetséges eljátszni. A másik négyest, császári hercegek,

19 hdvezérek krát Csernák Árpád, Serf Egyed, Kun Károly, Spindler Bél lkított: s ez csoport már bonyolultbb belső rányokt mutt. Csernák és Serf munkáj pontos lkítás - igz, ne-kik nem is volt módjuk vlódi többletre, szerepük korlátozottságánál fogv -, viszont Kun Károly még nem leli helyét. Gesztusi idegenek, mozgás indokoltln, túlzott, ránytln. Spindleré viszont drb zárómonológjánk lkítójként, kulcsfontosságú szerep-formálás. Minden gesztus, mozdult, rezdülése perdöntő. A végén Bdeni Ljos már gylágyult vérbjtól, s ennek megfelelően is viselkedik z utolsó jelenetben, monológ előtt. Mkcs és megállíthttln dühvel zbál, morog, böfög, turkál szájábn. Viszont mikorr egyedül mrd, s Evelin kötőtűjével kezében elő-lép, elkezdődik z átváltozás, félkegyelművé váltról kiderül, hogy őnál vn z igzság, ő mondj el drb egészét átfogó tnítást, következtetést. A félkegyelműség, z gylotyogás " is szerep, monológ során meghldndó, fféle eldobndó létr. Sok - mjd-nem minden - múlik zon, hogy ezt morálisnk tűnő, iszonyú szenvedélyivel megírt monológot színész z igz felismerés és rádöbbenés, mjd düh méltóságánk tudtábn mondj, ordíts, sikíts el. A hős ", z gylágyult kton, kötőtűvel sújt újr és újr le; ám Kposvárott láereszkedik vrázs-gömbdinnye: ebbe voltk kénytelenek mgjukt spriccentení ktonák, ebből jósolt kádi - s ezt böködheti kétségbe-esve Bdeni Ljos.... háborgó történelmi korszkok után immár történelem utáni békés idő nyíljék " - mond-j sóvárogv és hrgosn. A színész fel-háborodott és szenvedélyes, s úgy vélem, z átváltozást tökéletesen vlósítj meg. Megmrd szerepnél, s ugyn-kkor egyikévé lesz tömegnek, nézők-nek. Ngy része vn Spindlernek bbn, hogy végen felejthetjük z elődás monotóniáját, s felvilln weöresi igzság teljes embersége. Gyuricz István játssz Rdony pátot - s mint rról szó volt - hitelesen, teljes energibedobássl. Helyey László Windeckje is kiérlelt színészi teljesítmények közé trtozik, rá is jellemző sugárzó színpdi jelenlét, z érzékelhető intenzitás. Helyeyt nem lehet nem észrevenni, és nem z lktáról vn szó. Kisvárdy Gyul tábornok, Rózs Tibor ez redese, Duni Károly szolgáj, Mészáros Károly Monti-Perger bnkárj egyránt fegyelmezett és pontos epizódlkítás, még h e keretek között egyikük sem villnthtt fel képességeit. Nem engedték el mgukt, nem lógtk ki soh képből, mi egy ilyen, pró jelenetekből szőtt produkciónál kulcsfontosságú. A mgyr urk négyese, Rdics Gyul, Komlós István, Ppp István, Tóth Bél kiválón egyensúlyozott krkter és komédi között. Nem váltk z utóbbi híveivé, és ez kiemelendő. Krum Ádám tpsrend ltt is ott áll toronybn, Hercsuláj leglább nnyi kétségbeesést muttott, mint humort, s ez megint fontos lett z rányok egészének szempontjából. Szegő György tervezte jelmezeket is, melyek jóvl hitelesebbnek tűntek díszletnél. A zenét Hevesi András állított össze: kellő humorrl és itt nem nélkülözhető iróniávl. A kposvárik e megterhelő és bonyolult elődás megmuttt, hogy most milyen állpotbn vn színház. Hiszen sem ngy sikerek, sem z e tájon ritk és még ritkábbn észrevett bukások nem lklmsk felmérésre. E színház jó úton vn, s A kétfejű fene v d ennek csupán egy állomás. A menetelés igen hosszú, s nem is mindig kényelmesek körülmények. De hát ngy hírű klubcspt ez, mely legyőzött már nehéz ellenfeleket is, s legngyobb kihívásuk épp sját trdíciójuk, mely leglább nnyir kötelez, mint mennyi örömöt okozht. A jelen mérkőzés " nem döntött el sem-mit, de világosn igzolt, hogy játé-kosok kondícióbn vnnk, képességeik birtokábn, mindenre képesen. Weöres Sándor: A kétfejű fenevd (kposvári Csiky Gergely Színház) Díszlet, jelmez: Szegő György. Szcenik: Hernesz János. Rendező: Bbrczy László. Szereplők: Jordán Tmás, Dánffy Sándor, Csernák Árpád, Serf Egyed, Kun Károly, Spindler Bél, Gőz István, Hunydkürti György, Bezerédy Zoltán, Csern Csb, Kolti Róbert, Igó Év, Mészáros Károly, Molnár Pirosk, Gyuricz István, Máté Gábor, Kisvárdy Gyul, Rózs Tibor, Helyey László, Guttin András, Rdics Gyul, Komlós István, Ppp István, Tóth Bél, Duni Károly, Krum Ádám, Kós Bél, Kmondy Imre, Gáyer Róbert, Tóth Géz, ifj. Somló Ferenc, Herpi Rit, Szántó György, Krácsony Tmás, Lugosi György, Pörge Erik, Ngy Adrienne, Lukács Csill, Szbó Beát, Gngli Edit, Lktos László. KOVÁCS DEZSŐ Nemzeti játékszín Szkonyi Károly: Adáshib - Huby Miklós: Tüzet viszek Mgyr bemuttóink sorábn két olyn kortárs drbot újított fel nemrég Játékszín, mely éppen tizenöt éve látott npvilágot. A két drám: két külön világ. Más-más írói lkt szülötte, s más-más nézőpontú vetületét dják hetvenes évek eleje gondolkodásmódjánk. Mit olvshtunk-hllhtunk ki belőlük másfél évtized múltán? Mi változott zót világbn, színházbn, mi érzékenységünkben, társdlmi helyzetünkben? Trtogtnk-e elegendő idő-álló drámi robbnónygot " e művek, zz ellenállnk-e múló időnek? E kérdéseket véletlen lklom kínált: időben nem sokkl egymás után láthttm Szkonyi Károly Adáshibáját és Huby Miklós Tüzet viszek című drámájánk felújítását játékszínben. Az lábbikbn e két elődásról szóló beszámoló következik, leegyszerűsítő összevonások nélkül, de közös sjátosságok figyelembevételével. Szkonyi Károly bszurdoid drbj szemünk láttár vált-válik klsszikussá eS pesti színházi ősbemuttój ót didlms utt járt be idehz és ngyvilág színpdin, Várkonyi Zoltán rendezése pedig gzdg sikerszériát hozott z írónk s színháznk. A Játékszín pici nézőterére beülve legelőbb z járt fejemben, egykori nézői emlékeim között is kuttv, vjon drám glvnizáló motorj, televízió emberi viszonyokt romboló htás elegendő lesz-e egy mi léptékű konfliktusszituáció kibontásához. Szkonyi persze korántsem csk erről írt z Adáshibábn, sőt nem is első-sorbn ettől vált kritikusn életszerűvé, társdlmi viszonyok mélyszerkezetéig htolóvá drbj: kispolgárivá züllött mindennpi lét mikrorelist rjz, komédii lpállású bszurd víziój ngy htású figyelemfölhívás volt hetvenes évek legelején, z értékhiányos élet torzító mechnizmusiról, z értékvesztés életmódbeli következményeiről. Emlékezzünk vissz Wnd monológjár: Látj, mi ez itt? Egy kvárium. Egy istentelenül otromb kvárium, miből ki sem látni, mert flát belepte z l-

20 Szkonyi Károly: Adáshib (Játékszín). Lippi László f. h. (Imrus), Mszly István (Dönci), Pregitzer Fruzsin (Sci) és Márkus László (Bódog) g... Csk néhány buborék száll fel felszínre, ennyi jele vn z életnek..." A Bódog cslád kváriumlkói ugyn megeresztenek egy-egy hngosn elpukknó buborékot, de legtöbbször z is belesimul jól begykorolt közhelyek végtelen ármáb. Ettől még kilátástlnbbá, még reményvesztettebbé válik z z iszpbirkózás-szerű küzdelem, mit cslád jobbr törekvő tgji (Wnd, Imrus s mg módján fél csládtg" Krisztosz) folyttnk ki-láblásért, z kváriumi létből vló ki-emelkedésért. Az író szociológiilg is pontos látleletet rjzolt hetvenes évek jellegzetesen kispolgári élet- és gondolkodásmódjáról, viselkedéskultúrájáról, nyelvi, beszédbeli kliséiről, z elképesztő közhelyekbe merevült mindennpi élet természetéről. Az zót eltelt idő, z egykori reményeket brutálisn szétfoszltó, s mindennemű illúziókt szétfröccsentő másfél évtized kár ki is moshtt voln szilárd tljt e drámi építmény lól. Hogy szociológii háttér változás nyomán drb m is megáll, sőt mit sem veszített életszerű elevenségéből, z Szkonyi drámírói lposságát dicséri. S hogy z egykori nyelvi sztereotípiák m is bombsztikusn htnk, s hogy z ötletesen megkomponált drmturgii szerkezet kifogástlnul működik, z z író színpdi szerzői lposságát is bizonyítj. (Mindezek ellenére - sőt, éppen mindezek ellenére - m már szociológii érdekessége is vn Szkonyi drámájánk. Némi blszfémiávl mondv: kár nosztlgiát is ébreszthet m nézőjében m kispolgári világ, melyben Jézus Krisztus htszáz forintért tlált lbérletet Budpesten.) Hogy drám vlójábn működőképes, zt Berényi Gábor rendezése mindenképpen bizonyítj. A rendező-nek s kitűnően összeválogtott szerep lőgárdánk legelőbb feltehetően zzl kihívássl kellett szembenézniük, hogy Szkonyi drbjábn drámi lphelyzet látványos elmozdulás nélkül, szituációk szinkron metszetéből, z életképszerű állóképekből kellett életre hívniuk drb belső feszültségét, előrevivő belső történését. Ami egyben zt is jelentette, hogy játék tétje, értéke és mértéke jelenetek, szituációk fölvezetésén, kidolgozásán múlik. A poénok kkor ülnek Szkonyinál, h játszó személyek megtlálják z optimális rányt komédiáb vló belefeledkezés önfeledt lubickolás és krcosbb, relisztikusbb, feketébb" humor visszfogottság között. Berényi e jó tempójú elődásbn mindvégig relitás szint-jén trtj z bszurdot, pontosbbn z bszurd elemek kbrétréf-jellegét emeli ki -- drb lpmetforáj is egy monumentális szflt-slogn: ezeken már z isten sem segít" - hűen drám szellemiségéhez. A szereposztássl félig már el is döntötte, miként kívánj fölrjzolni drám ívét - z elődás vitthttln erénye z erős és gzdg szereposztás. Hogy fölvonulttott jó erőkkel produkció hogyn gzdálkodik, z már részint rendezés kérdése, részint zé, hogy jobbnál jobb színészek végül is hogyn tlálják meg helyüket csptmunkábn. Külső képében mjdhogynem visszfogott z elődás. Szolid, nem túlságosn tolkodó díszlet, egyszerű ruhák, egyszerű berendezés, kispolgáriság didktikus jelképei nélkül; játékbn mindvégig részt vevő televízió még jelzésszerűen sincs jelen, csupán szereplők bámulnk folymtosn egy pontr; képernyővé tágult nézőtér. A játék dikciój már korántsem ilyen visszfogott, sőt gykrn éppen nyelvi poénokt knázz ki leghtásosbbn. A verbális humor Szkonyi drbjánk sjátj, ám úgy, hogy z elképesztő pnelszövegek éppen hétköznpi hsználtuk közben válnk bszurdn komikussá, groteszkké. Berényi relitás szintjén egyensúlyozv, s z bszurd mozzntokt kellően érzékeltetve vérbő komédi felé kormányozz játékot. Ami persze nem bj, sőt megbecsülendő képesség. Am kkor még hátrvn locsogó felszín" mögötti bszurd mélyárm érzékeltetése... Erre kérdésre már csk színészi jelenlét dht válszt. És itt elsősorbn Márkus László játékáról kellene értekeznünk, hosszsn. Azt hiszem, nem ez z z lklom, mikor is el kell mondni ról, hogy szinte mindent meg tud csinálni testével, mimikájávl, szenvedélyes gesztusivl. Márkus, Bódog pp bőrébe bújv szemmel láthtón egyáltlán nem boldogtln. Sőt olyn színészi szltó mortálékt hjt végre előttünk, mitől káprázni is kezdhetne szemünk. Személyiségének teljes súlyávl feszül neki figuránk, szinte érezni, hogy feszegeti szerep flit, mitől egy-egy pillntr nemcsk z ő figurájánk váz kezd recsegni-ropogni, de z egész drámi építmény is. Márkus, z intellektuális clown nemcsk korlátolt és önelégült kispolgárt kelti életre, de zt is eljátssz, hogy hogyn formálj meg z intellektuális clown korlátolt kispolgárt. E reflektált tükörképben, mi tgdás, néh drbokr hullik z eredeti lk látvány. Márkus Bódogjábn játékos oddás értelmiségi kritikává is nő: egyszerre látjuk, milyen beszűkülten bornírt értékrend mozgtj ezt z embert, de zonmód sugárzik ról z elidegenítő distnci: élhet így ember? Komlós Juci nyáj zért jó prtnere, mert igzán csk zt érzékelteti: ez megtört, vihrvert sszony rr tette fel z életét, hogy mindenben meglázkodv kiszolgálj férjeurát, s ettől szolgálttól legyen mg módján boldog. Kitűnően tlálj el jellemskál szélső pontját Pregitzer Fruzsin Scij: olyn brutálisn üresfejű, cscsogón számító, kicsinyesen ngyrvágyó, hogy kinyílik bicsk z ember zsebében, h megszóll. Nemcsk tévédásokt szívt mgáb, de lelke mélyén már ott ül vlmelyik népszerű vetélkedőműsor A " csptábn. Méltó drámi ellenpólus Csomós Mri fájdlmsn, cinikusn rezignált Wndáj: lefojtott indulti mögül elősugárzik z elfojtott ösztönélet, s már nemcsk zt tudj, hogy így élni, hogy itt mindenki él, nem voln szbd, de zzl is tisztá-

21 Fn vn, hogy kitörési kísérletei éppolyn kiúttlnul groteszkek, mint Bódog cslád önfeledt" boldogság. Kevesebb szerencséje vn Szkonyink s színháznk Megváltóvl és tnítványivl. H jól emlékszem, Imrus Pesti Színház elődásábn sem volt vlmi sikerült figur; most sem z, főiskolás Lippi László nivn elfogódottnk, sőt kisfiúsnk tűnt játékbn; kivonulás pedig kissé didktikusr sikerült z áltlm látott elődáson. Funtek Frigyes Emberfije inkább igzi lbérlő, mint igzi megváltó: nem hiszem, hogy ennyi tévéőrült között el merné rontni készüléket. Csodtevéseiről ő mg tudj leginkább, hogy milyen groteszkek; szinte előre bocsántot kér; úgy-sem fog sikerülni. Sztmári István tisztesen derék Szűcs szomszéd, Mszly István Döncije hloványbb, ifjú felesége már rég átvette z irányító szerepet Dönci-Sci csládbn. A játék összképe kiegyensúlyozottn dinmikus, htást keresően htásos. A rendező biztos kézzel vezényli végig pergő poénok soroztát, s futttj fel néh szinte burleszkig komédiát. Egyegy mellékfutm már-már önállósulni látszik, önálló életet kezd élni, nem kpcsolódik szervesen csptjáték egészébe; egyes poénok kitrtottk, olykor túljátszottnk tűnnek fel. Az elődás erejét így sem csökkentik túlságosn, viszont bőséges nézői visszigzolást kpnk. Lehet, hogy nemcsk véletlen műve: z Adáshib szereplőit most is, mint tizenöt éve, Kemenes Fnny öltöztette htvns évek végének, hetvenes évek elejének korhű ruháib. Ugynzok z emberek öltöztek másképpen, vgy ugynzokb ruhákb bújtk más emberek? Esetleg m már máshogy látjuk őket, és (bizonyosn) mások kispolgáriság tünetei. Az lklmi s nyilván gykorlti okoztú egybeesés - számomr szimbolikusn túlmutt ön-mgán: legjobb pillntibn pesti színházi ősbemuttó kezét fogj ez z elődás, egy kitűnő mgyr drám élet-képességét, jelenlétének folymtossá-gát bizonyítv, se két drb, se z elődás foglmzásmódj között. (Il csk nnyi nem, hogy szereposztásbn két-két név zonos, Pregitzer Fruzsin és Funtek Frigyes mindkét drbbn színen vn.) Am h rr kérdésre keressük válszt, vjon miért jött létre ez két produkció, milyen gondolti ármkör hívt életre éppen itt és éppen most, kkor már messzebbre juthtunk, A mgyr drámi örökség, mint z oly sok vitábn elhngzott már, roppntul szeszélyesen vgy esetlegesen, máskor háttérbe szorulv vgy éppen háttérbe szorítv volt vgy nem volt jelen mgyr színházbn. A vitázók egy része mindig is mgyr drámától várt színházművészet felvirágzását, velük polemizálók viszont mindig Huby Miklós: Tüzet viszek (Játékszín). Egri Kti (Év) és Bubik István (Máté) is úgy trtották, hogy drám önmgábn nem fogj megváltni korától sok tekintetben (formálásmódbn, világszemléletben stb.) elmrdó mgyr színházt. A polémi, úgymond, idültté vált z idők folymán, s míg egy-egy új drb életire segítése körül sokféle feszültség sűrűsödött össze, s kulturális irányítástól színházi drmturgiákig elemi igénnyé lett - szinte Sollen szférájáb emelten z új mgyr drámák ügye, ddig mgyr drámi örökség sok jeles drbj egyáltlán nem vgy csk elvétve volt jelen színházi plettán. Most, hogy Játékszín immár soroztbn muttj be és viszi sikerre közelmúlt és távolbbi múlt mgyr drámáit, úgy gondolom, e bemuttósorozt H z eddig elmondottk után zon kezdenék töprengeni, vjon mennyiben rokoníthtó Huby Miklós Tüzet viszekjének elődás z Adáshib nézői élményéhez, feltehetőleg zvrbn lennék. Annál is inkább, mert külső form szintjén szinte semmi hsonlóság nincs

22 Dégi István (Vlér) és Bubik István (Máté) Huby-drámábn (Iklády László felvételei) kiindulópontul szolgálht mgyr drámi örökség krbntrtásához". A befogdó színházi form pedig kifejezetten lklmsnk látszik erre, túlbürokrtizált mmmutszervezet nehézkessége nélkül, vlóbn produkciór (és nem státusr) szerződve, jobbnál jobb színészeknek játéklehetőséget dv vlóbn jó szolgáltot tehet mgyr drám ügyének ". Minth csk szbd válllkozás öröme vetítene fényt ezekre produkciókr. A Tüzet viszekről előzetesen csk nnyit, hogy z író egyik legfontosbb és legsikerültebb drámájánk gondolom. Ősbemuttój 197o-ben volt Kposvárott. Két évvel később Tháli Stúdió muttt be ngy sikerrel, Kőváry Ktlin rendezésében. E mű nem mikrorelist helyzetdrám, mint Szkonyi Adáshibáj. Izzó szenvedélyességű, mondhtni klsszikus trgédi. Hősei nem névtelen kisemberek, de sokr hivtott, ngy formátumú lkotó egyéniségek. A történet közvetlen előzménye Soós Imre és felesége trgikus hlál. Mégsem kulcsdrám Tüzet viszek, erre mg z író figyelmeztet: Nem zt szomorú esetet krtm megírni, s nem is jártm után, hogy vlójábn hogyn történt, mint történt. A színpdon z én képzeletem szülöttei mozognk, és nem másoltm őket élő vgy holt lkokról. " A Tüzet viszek drámi erőterében olyn figurák jelennek meg, kik körül hirtelen sűrűsödött meg levegő, s hirtelen támdt vákuum. Máté sorsábn z író népből jött tehetség felemelkedésének erkölcsi kollízióit szembesíti felszbdulás utáni évek robjlásos társdlmi átrendeződéseivel. Az életformváltás lelki-pszichiki összetevőit, súlyit méri meg ez drám, társdlmi mobilitás lehetséges útjir és tévútjir kérdez rá mg eszközeivel. Máté, népi szármzású színész-zseni nemcsk hogy lcsony társdlmi sorból jut fel mgsr, de rádásul művész is, ennek megfelelően sokszorozottn éli át s érzi át hirtelen életformváltás minden gyötrelmét. Adni kr, zt közösséget krj szolgálni, melyből kinőtt, de igen gyorsn flkb ütközik. A szuperérzékeny idegrendszerű ember szuperérzékeilyen regál környezete viselkedésére: védtelenné, könnyen sebezhetővé válik, mint hivtás terepéről mgánélet szférájáb téved. Nem véletlenül keres és tlál kpszkodót sok szenvedést át-élt, szintén szuperérzékeny orvosnőben. Kettejük kpcsolt: z iskoláztln nyers erő s kifinomult urbánus kultúr érzéki tlálkozás. Szerelmi történet és társdlmi hitelesítésű emberi drám. Huby hősének, Máténk sorsábn egy egész elveszett nemzedék, korán elégők, önpusztítók népes generációj kp mrkáns képviselőt. A drám tétje leglább nnyir élő, mint volt bemuttó idején. Huby hőseinek kérdése - hogyn kerültem én ide?" - m is ott visszhngzik egy egész művészgeneráció (és nemcsk művészgeneráció) dilemmáibn. Az kérdés pedig, hogy társdlmi mobilitás lelssulásávl vgy lssú leállásávl mi lesz népből jövő tehetségekkel, ktuálisbb, mint vlh. Miként z is, hogy mi, prgmtist korbn milyen konfliktusokkl kell szükségképpen szembe-néznie z lkotó embernek, művész-nek. Ezek persze természetesen csk írói lehetőségek, művészetszociológii vgy művészpszichológii problémák. A műlkotás élő-eleven htóelemévé kkor válnk, h erős drámírói kézzel művészi formáb öntve nyernek társ-dlmi relevnciát. Huby Miklós z 970-es ősbemuttó ót - mint már nnyiszor - átdolgozt drámáját. Nyilvánvlón z elődások során is lkult-csiszolódott még drámi nyersnyg, s drmturgi közreműködéssel nyerte el zt formáját, mi Játékszínben láthtó. Ez egyáltlán nem hib, sőt színházi műhelymunk tiszteletére utl. Az átdolgozás kitűnően sikerült: drám élően és feszesen hngzik fel most, tizenöt év múltán. A Játékszín bemuttóját Vámos László rendezte. A Nemzeti Színház legifjbb generációjánk bevonásávl, továbbá z lklomr meghívott vendégekkel régen látott, erős sugárzású produkciót hozott létre. Hsznos, letisztult színpdi formákkl, játék belső izzását mximálisn kihsználv, mindent fitl színészeire bízott. A szereposztás ez-úttl is tláló, s igzolj rendező elképzelését. Az elődás játékmestere Bubik István Mátéj. Nem először s feltehetően nem utoljár hiteti el nézővel, hogy máris ngy formátumú színész, pedig még csk egy részét hozt felszínre játékosi eszköztáránk. Bubik Mátéj robbnón szenvedélyes, szuggesztív figur. Igz, szerep is: ziccerszerep. Egy színész eljátszht egy színészt, ki rádásul üstökösként tűnt föl, s szétrobbnt, mint egy izzó égitest. A művész trgédiáj persze csk literátori érdekességeket kínál. Életszgúvá kkor válik, h mű-vész figuráj kitágul, s benne sokféle emberi jellemvonás mintegy sűrítve jelenik meg. Ez történik Bubik István esetében. Az ő Mátéj megszenvedte poklot, s mennyországot követel mgánk.

23 Ez utóbbit nem dják olyn könnyen, hát körömszkdtáig hrcol érte. A hrc közben jön rá, hogy már nemcsk mgáért, de h úgy tetszik, osztályáért is küzd. Így válik e birkózás társdlom erőivel ktrtikussá, szimbolikussá. Bubik brvúrlkítássl lepi meg nézőt, játékábn minden együtt vn: színház iránti feltétlen oddás, szkm tisztelete, némi fennköltség, romntikus pátosz, de visszvedleni tudó ember egyszerűsége is. Egri Kti Ev doktornője méltó prtnere e hláltánccá fokozódó játékbn. Ő z nő, ki szerelméért, eszméiért mindent feláldoz, előbb krriert, ztán z életét is, h úgy szükséges. Egri Kti játék visszfogottságábn is megsejteti lélek belső vívódásit, z lterntívák között dönteni kényszerülő ember konfliktusink terhét. Pregitzer Fruzsinát z Adáshib cscsogó Scij után komoly, megfontolt nőnek látni nem mindennpi kontrszt. Pregitzer kivételes átváltozáson esik át z elődás folymán, megcslt-elhgyott szeretőből lssn mindent vállló brát lesz, ki végsőkig kitrt egykori szerelme mellett. A bohém festő, Vlér figurájábn Dégi Istvánt lát-htjuk újr, szuggesztíven, z eszme-emberek megszállottságávl és játékosságávl. F u ntek Frigyes Máté öccseként kissé súlytlnbb kelleténél, úgyszólván eltűnik Máté virtuóz jelenléte mellett. Pápi Erzsi sokt tpsztlt Slgónéj groteszk színeket is visz játékb, miként üde és dekortív néhány percnyi szerepben Rák Kti modellje. A játék összefogottságábn, drámi ív felrjzolásábn feltehetőleg komoly szerepe volt Bárdos Pál drmturgi munkájánk. Egységes összjátékot látunk, virtuóz szólóvl. Olyn intenzív jelenléttel, mely vlmit megsejtet bból z iszonyún életveszélyes szkézisből, mely tűzvivők sjátj. Eszmehősök tüzei lobogtk ezen színházi estén. Szkonyi Károly: Adáshib (Játéks z ín) Díszlet: Vrg Mátyás. Ruhák: Kemenes Fnny. Rendező: Berényi Gábor. Szereplők: Márkus László, Komlós Juci, Csomós Mri, Mszly István, Pregitzer Fruzsin, Lukács József, Funtek Frigyes, Sztmári István, Komlós András. Huby Miklós: Tüzet viszek (játékszíni Díszlet: János Ljos. Jelmez: Borsi Zsu zs. Rendező: Vámos László. Szereplők: Bubik István, Pregitzer Fru- zsin, Egri Kti, Mróti Gábor, Dégi István, Várdi Blogh László, Funtek Frigyes, Pápi Erzsi, Rák Kti. N ÁN AY I S TV ÁN Tingli-Tngó Mrozek-bemuttó Pesti Színházbn Éppen húsz esztendeje muttt be vrsói Wspólczesny Színház Erwin Axer rendezésében -- s Artur szerepében figur értelmezéséhez máig mintát dó Wieslw Michnikowskivl - Slwomir Mrozek m már klsszikus értékű drámáját, Tngót. Egy éven belül csknem minden jelentős lengyel város színházábn műsorr tűzték drbot, s három év ltt két és fél millión látták. Mi mgyrázz ezt példátlnul gyors és ngy sikert? Aligh mű formi tökéletessége, hisz korbeli kritik d- rbot megnyújtott egyfelvonásosnk " ítélte, dilógusokt publicisztikusknk, figurákt lélektnilg elngyoltknk tlált. Az elrgdttás drám sjátos lengyel voltánk szólt. A,,lengyelséget " természetesen nem ncionlist módon vgy ilyen felhngokkl kell értelmezni, hnem jelenség teljes komplexitásábn. Mrozek egyrészt - mint minden jelen-tős elődje és kortárs - folyttój, továbbépítője lengyel drámirodlmi hgyománvoknk, másrészt hlltlnul érzékenyen regál mg koránk társdlmi vlóságár. A lengyel irodlom s benne drámirodlom - történelem nemzetpróbáló sorsfordulói ellenére megszkíttln folymtosságot mutt; z egymás után következő írói generációk úgy válllják és folyttják z elődök munkásságát, hogy meglévő értékeket prfrzálv, persziflálv, vittv hozzák Mro zek: T ngó ( Pest i Színház). Gálffi László ( Ar tur ) és Drvs Iván ( Sto mi l )

24 Szilágyi Tibor (Edek), Gobbi Hild (Eugeni), Ruttki Év (Eleonor) és Drvs Iván (Stomil) Tngóbn létre z új értékeket. A mi drámák egyegy hőse vgy szituációj, replikáj, szövegrészlete számtln áttétellel és roppnt gzdg utlásrendszerrel kötődik z ősökhöz", múlt százd vgy z e százd első felének klsszikusihoz. A Tngóbn is kimutthtók zok htások, utlások vgy sszociációk, melyek háromgenerációs csládmodell figuráit más drámák hőseivel rokonítják, vgy melyek figurák közötti viszonyokbn, mű stílusábn, tmoszférájábn, drámi lphelyzetében, dilógusokbn hgyományozás megújítv megtrtni elvének érvényességét igzolják. A mű számos mélttój legpróbb részletekig htolv vizsgált meg Tn gó figuráink és motívumink eredetét. Mri Cznerle szerint rendet teremteni kró Artur Slowcki Kordiánjánk leszármzottj. Mrtin Esslin, z bszurd színház teoretikus szerint Tn góbn Witkiewicz és Gombrowicz közvetlen htás és drámáink motívum-rendszere fedezhető fel leginkább, de Mrozek e htásokt úgy dolgozt fel, hogy z előbbi szerző szürrelizmusávl és z utóbbi bszurd álomszerűségével szemben z ő művészete groteszken relist. Jn Kott egyenesen zt állítj, hogy Tngó olyn, minth Witkcy Vízityúkjánk folyttás lenne, számár z 1920s éveket vizionáló Vízityúk negyedik felvonásánk tűnik z 1965-ben játszódó Tngó első felvonás: Alpjábn véve cslád ugynz mrdt. Még szlon is, csk romb dőlt. Még revolvert is megőrizték, mellyel z öreg Wpor gyonlőtte mgát. Most Tdziónál vn, ki közben ngyon megöregedett, és most Stomil névre hllgt." Ő is jelen- tősnek trtj Witkiewicz és Gombrowicz htását: Witkcyból Tngóbn ott szlon, revolver, s szlonbn léhűtő és hullák. Gombrowiczból nyelv és szereplők filozófii, pszichológii szembenállás. Alábn - drb leányszereplőjében - vn vlmi Mlodzikównából, Stomilnk á l Gombrowicz - nincs begombolv ndrágj. Witkcytól ered z meggyőződés, hogy művész koránk lkmuszppírj. Gombrowicztól vló formák hrc jellegtelenséggel, koncepciók háborúj ziláltsággl. Gombrowicztól vló z eltángált Eugeniusz bácsi is, kit rövidndrágjábn kis híján visszkergetnek z iskolpdb. Gombrowicz és Witkcy benne vn Mrozekben, hogy Witkcybn is benne volt Przybyszewski és Wyspinski, Chwistek, Crnp és futuristák." De nem csupán lengyel elődök htás mutthtó ki Tngóbn. A drám csknem minden mélttój felfedezi főhős, Artur rokonságát Hmlettel. Artur egy sjátos lengyel ellen-hmlet. Ő is meg krj változttni világot - írj már idézett jn Kott. Artur így szól ngymmához:»ngymm bbn világbn öregedett meg, melyben kizökkent z idő.«a ngymm pedig így Arturhoz:»Miért nem mész kolostorb?«artur, mint Hmlet, z utolsó ideológus, és mint Hmletet, ebben shkespere-i és rtud-i kegyetlenség színházábn, őt is meggyilkolják. Es után is megérkezik Fortinbrs, kit itt Edeknek hívnk." (A szövegrészletek pontosn jelzik, hogyn épül be egy-egy motívum vgy idézet drb struktúrájáb.) A Tngó zonbn nemcsk z elődök felválllt htásábn sjátosn lengyel, hnem bbn is, hogy írój 196-bn rá- érzett társdlombn lppngó feszültségekre. Arr, mit egy másik drbjábn, Pulykúbn így foglmzott meg: Nincsenek eszmék, nincsen áltlános koncepció, csk pngás vn." Vgy más megközelítésben: z értékek devlválódásár. Stomil fiávl vló vitábn egy helyütt kifejti, hogy trgédi rendít-hetetlen foglmk világánk legteljesebb kifejezése évszázdok ót". De huszdik százd közepére ezek foglmk elvesztették érvényüket. Áltlános érték-válság korát éljük, régi normák - legyenek zok erkölcsiek, művésziek vgy társdlmik elértéktelenedtek, z újk pedig nehezen és ngyon sok ellentmondás közepette születnek. A ngyszülők normáivl és értékrendjével szemben szülők művészi, emberi, politiki lázdásukkl megteremtették mguk normáit és értékrendjét, de z is devlválódott, s helyükbe z unokáknk is ki kell lkítniuk sját rendszerüket. De honnn merítsen példát z unokák nemzedéke mg normáink és értékrendjének megkonstruálásához? Milyen eszme nevében válllkozzon túlélt normák és értékek elleni hrcr? Artur át-fogó eszme után kutt, de minden, mi eddig volt, történelem során lejártódott. Az értékek nrchiájávl szemben Artur rendet kr. Arturt megkérdezi z pj: Mit krsz tuljdonképpen, hgyományt? Artur: Rendet világbn. Stomil: Csk ennyit? Artur:... És jogot lázdásr. Ám Artur nem tlálj lázdás útjit. Erőfeszítéseinek eredménye: jó erőszkából megteremti kispolgáriságot" hogy ezt Náds Péter írj egy tnulmányábn. Artur úgy gondolj, hogy z új normák kilkításához elegendő, h új formákt teremt, s ezeket formákt hgyományok újjáélesztésében véli megtlálni. De rá kell döbbennie, hogy z új eszmék, z új formák, z új normák bevezetéséhez erőre is szükség vn, z embereket krtuk ellenére nem lehet boldogítni. Elképzeléséhez társt tlál Edekben, meghtározhttln múltú és státusú ösztönlényben, ki zonbn hmr rájön rr, hogy pusztán erő-szkr épülő htlom meglehet eszme nélkül is" (Mészáros Tmás), és végez Arturrl, átveszi z urlmt cslád fölött. Artur rossz módszerekkel krt jót, s ezáltl utt engedett rossznk" - állpítj meg drám végkicsengésé-ről Mrtin Esslin. A Tngónk erre z összetett problém-

25 világár regált bemuttó idején oly érzékenyen lengyel közönség. De nem csupán Lengyelországbn volt siker Tngó. Jn Kott szerint Tngó Lengyelországbn játszódik, vgy mindenütt " - s ehhez hozzátehetjük, hogy 1965-ben és mindig -, tehát mű gondoltir másutt is rendkívül élénken rezonáltk. Az ősbemuttóvl szinte egyidőben Európ számos országábn játszották drbot, s néhány éven belül lig volt ország, hol ne rtott voln ngy sikert Tngó. Londonbn Royl Shkespere Compny muttt be, Párizsbn Lurent Terzieff nevéhez fűződik színpdr állítás; Nyugt-Németországbn féltuctnyi bemuttó közül z 1966-os düsseldorfit z ősbemuttó rendezője, Axel vitte színre; Bukrest-ben Rdu Penciulescu rendezte dr-bot, s z utóbbi években Romániábn ismét gykrbbn játsszák művet ( mgyr színházk közül ngyvárdi, sztmári s legutóbb kolozsvári muttt be, ez utóbbi kettőt Tomp Gábor rendezte); Ausztriától Norvégiáig, Dél-Afrikától Izlndig, Portugáliától Finnországig se szeri, se szám premierek-nek. Csehszlovákiábn 1965-ben, Brnóbn volt z első bemuttó, zt jó pár követte 1968ig. Mgyrországon Tng ót - kárcsk Mrozek többi drámáját - színházk hosszú ideig nem játszották, ugynúgy mumusnk számított, mint Beckett drámái. Az 1967-ben Kerényi Gráci kitűnő fordításábn megjelent drámát kezdetben több helyen (például Miskolcon) felolvsószínpdi produkcióként interpretálták ( Tháli Színház tervezett bemuttój elmrdt!), mjd z mtőr Metró Színpd vitte többször is színre, és trtott éveken keresztül mű-során drbot. Az első hivtásos szín-házi elődásr csk 1978-bn került sor, Pál István rendezte Szolnokon. A külföldi sikerek zt muttták, hogy drb értékei nem csupán nnk lengyelségében " rejlenek. Mrtin Esslin belgrádi bemuttó kpcsán így foglmzt meg mű áltlános érvényét: A Tngó zt muttj be, hogy mi is vlójábn forrdlom igzi impulzus. Ami-kor tngó még új tánc volt, Artur szülei zért küzdöttek, hogy járhssák tngót. Az út végén, mikor trdicionális értékek elleni lázdás megsemmisített minden értéket, és semmi sem mrdt nyers, meztelen erőszkon kívül, eltáncolják tngót civilizált világ romjin. " A jelképes trtlmú tngó s vele együtt z erőszkot megtestesítő Edek értelmezése drb interpretációjánk kulcskérdése. Volt, hol Edek figuráját különböző diktátorok figuráir konkretizálták és szimplifikálták (legtöbbször Hitlerére), s volt, hol Edek z erőszk dikttúrájánk elvont megtestesítőjévé vált. (Újvidék - záró tngót nem Edek járj Eugeniusszl, hnem z erőszkszervezet véres, henteskütényes képviselője pisztolylövésekkel kényszeríti szereplőket rr, hogy zonos koreográfiár lejtsék táncot.) Pál István szolnoki rendezése egy generáció trgédiájánk önvllomásos ábrázolás volt. A drb lényegét tekintve Pál szigorún rgszkodott Mrozek minden elképzeléséhez, ám részletekben z írói instrukciókt kiegészítette, átformált sját koncepciójánk megfelelően. Semmit nem vett el drám komplexitásából, de felerősítette mű társdlmi töltését. A színpdtér egyet-len hngsúlyos pontj rvtl lett, szobát drb elején színészek rendezték be, jelezve, hogy z dott lehetőségeken belül mindenkori csládok élettereiket mguk lkítják ki mguknk. A hrmdik felvonás elején zonbn z előzőleg összerámolt bútorokt, kellékeket Edek rkj szét mg elképzelése szerint, s mg kényelmére rendezi be teret - ezzel rendező előrevetíti tudtos htlomátvételt. Az, eddigiekből is kitetszik: Tngó elődás nem könnyű feldt. Számos rétege vn drbnk, bonyolult utlásrendszere, modelljelleg és relitásigény kényes egyensúlyár épülnek szituációk, ez htározz meg figurák jeliegét. Náds Péter - ki drámíró-munkásságár meghtározó jelentőségűnek trtj vrsói Tngó-elődás htását, s ki elsőnek írt elemző esszét műről látott produkció lpján -- így fogllj össze drám sokrétűségét: Ez egy bszurd cslád, mely zonbn olynnyir»reális«, hogy mindnnyiunkt emlékeztet sját csládunkr. És legngyobb csládr is. A nemzetre, világr. Történelmi, politiki, pszichológii, intellektuális s egyben ntiintellektuális drám Tngó." Ezt z összetettséget csk keveseknek sikerül megteremteniük színpdon. Am rr is kevés péld vn, hogy ebből z összetettségből semmit se vlósítson meg egy elődás. Ez sikerült Kpás Dezsőnek Pesti Színházbn. Elzbiet Wysinsk lengyel kritikusnő szolnoki Tngóról írt elismerő bíráltábn mgyr színházi ízlést ismerve, mű interpretáláskor leginkább fenyegető s reális veszélyről ezt írj:,,elképzelhető Tngó mgyr színpdon mint formálisn értelmezett bohózt jellegű társdlmi vígjáték, de ez végzetesen be-szűkítené befogdó perspektíváit " - zz semmit sem kpn és értene meg mű lényegéből. A Pesti Színházbn bohózt jellegű vígjátékot látunk, e műfjbn is szoktlnul ponttln, átgondoltln, felületes megvlósításbn. Kpás Dezsőt nem érinti meg drám, nem hgyj mgát zvrttni Mrozek gondolkodásától, drmturgiájától, drámi világától. Nem veszi figyelembe zt, hogy Mrozek drbjink jó része - köztük Tngó olyn komédi, melyben szereplők ugyn nevetségesen képtelen helyzetek-be kerülnek, s többnyire egymás mellett elhngzó szövegeik hgyományos vígjátéki poéntechnikát felhsználó klisék szerint építkeznek, vlójábn mindez csupán felszín, sjátosn bszurd szituációkbn bohózti pillntok is trgikumml terhesek. A komikum és trgikum hol groteszk, hol bszurd, minden momentumbn egyszerre és egyidejűleg jelenlévő kettőssége dj e művek egyedi krkterét. H ebből csupán z egyik elemet vlósítj meg rendező, z óhttlnul drám meghmisításához vezet. Kpás számár Mrozek drámáj csk rr lklom, hogy egy kellemes vígjátékot rendezzen. A Pesti Szín-ház színpdán csupán egy jópof, hóbortos cslád idősebb-fitlbb tgji ugrbugrálnk; ugynolyn komolytln Artur hőzöngése, mint Stomil kísérlete, ngymm hlál vgy Edek és Eugeniusz zárótngój. Nincs tétje z elő-dásnk, mivel minden szereplőt egy-formán kedves ütődöttnek ábrázolnk. A drám elemzésének hiány színpdr állítás felületességében, z egymáshoz és drbhoz nem illő ötletekben, színészvezetés elhnygolásábn, megoldtlnságábn érhető leginkább tetten. Szlávik István díszlete pontosn vlósít-j meg Mrozek előírásit. A tér s kellékek hsználtábn zonbn már rendezői inkonzekvenciák urlkodnk. Nin-csenek például kidolgozv járások, s ez nem csupán pillntnyi eligzodási zvrt okoz, hnem drám kulcsjelenetét teszi hiteltelenné. A díszlet htárolt térből Stomil, Eleonor szobái és z ebédlő - színpd jobb hátsó srkábn lévő jtón lehet konyh felé kimenni, illetve lkásból távozni. H Eugeni ezen z jtón megy ki, mjd Artur ezt

26 z jtót Edekkel bezártj, kkor ngymm nem jöhet vissz pár perc múlv egy másik jtón Eleonor szobájából, mert ez egyrészt színpdi konvenciók szerint képtelenség, másrészt - s ez lényeg - feloldj bezártság szituáció-ját, s ezzel hrmdik felvonás csúcsjelenete válik értelmetlenné. A kellékhsznált következetlenségeire, illetve ötlet- és ggszerűségére szolgáljon két péld. A rendező Stomil szobájáb vezető jtó fölé mindenféle tárgykt rkt egy polcr, csk zért, hogy mikor z jtót bevágják, tárgyk csörömpölve, ngy derültséget okozv lehulljnk. A szerzői utsítás-nk megfelelően színpd bl oldlán egy ngy tükör tlálhtó (h nem is fli, de álló). Ennek tükörnek egyetlen esetben vn kiemelt funkciój: z első felvonásbn Stomil ifjúság felidézésekor nézegeti mgát benne. A rendező Eugeniusz (Páger Antl) és Edek (Szilágyi Tibor) tngót táncol hlott Artur (Gálffi László) fölött (Iklády László felvételei) zonbn ezt kevésnek tlálj, ezért tükröt szob legfontosbb kellékévé teszi, fontosbbá, mint rvtlt. Minden szereplő mg módján illegeti mgát tükör előtt, s különösen z első felvonásbn helyzetek ngy részét tükör elé szervezi Kpás. Különösen megmgyrázhttln Artur viselkedése tükör előtt. A rendező ugynis Gálffi Lászlóvl olyn figurát játszt, ki minduntln tükör elé cserkészi mgát, s lopv vgy nyíltn szemléli ábráztát, ellenőrzi mozdultit, gyönyörködik mgábn. H Artur ilyen, kkor mindz, mit mond és cselekszik, merő póz, s h ez így lenne, teljesen érthetetlen drb belső motivációj. A színpdi zűrzvr egyik legfőbb ok z, hogy Kpás nem döntötte el: mikor és hol játszódik drb. Utltm rá, hogy Lengyelországbn és mindenütt, 1965-ben, s mindig játszódht. De hogy egy-egy elődás konkrétn hol és mikor történik, zt meg kell htározni, mert ennek számos kihtás lehet z elődás egészére. Egyes jelekből rr kell következtetni, hogy pesti színházi elődás Mgyrországon és m játszódik. Más jelek viszont bizonytlnságbn hgynk mind helyet, mind z időt illetően. Az tény, hogy Stomil kísérlete közben nem Mrozek áltl megdott bábjátékszöveget mondj, hnem A z ember t r g édiájából vett idézeteket, zt muttná, hogy nálunk játszódik történet, h nem sejtenénk: ez is csupán sok önálló ötlet egyike. Nem rról vn szó, hogy ne lehetne Trgédi-részletet drb e helyén felhsználni, hnem rról, hogy ennek módszernek továbbikbn is érvényt kell szerezni, egy betoldásnk vgy szövegváltozttásnk z egész szövegstruktúrár kihtássl kell lennie. Természetesen nem úgy, hogy zt itt színészek teszik: Mrozek-szövegtől független, s hhoz mélttln, megengedhetetlen privtizálások, mgánszövegek, poénok hngznk el. Az, hogy Stomil hosszú, ősz sörényét 68-s diáklázdáskor divtb jött, s hzi rockzenészek s hódolóik áltl m is viselt hjpánttl szorítj le, hogy Eleonoránk punk-frizuráj vn, s Artur születésének dátumát keresve 1956 hngzik el drbbeli 1940-nel szemben, rr utln; mábn vgyunk. Igen ám, de h Artur 1956-bn született, kkor m már több lenne, mint huszonöt éves, holott zt állítják ról, hogy ennyi idős (ez nem csupán ponttlnság, z évszám-r utlásnk többletjelentése vn!); h

27 komolyn vennénk zt, hogy Stomil lázdás " külsőségekkel jelzett időszkot (1968) konzerválj, kkor egy-részt nem érthető, miért képvisel egy másfjt kort - s mindzt, mi hhoz sszociálhtó felesége, kinek nem-csk generációs szempontból, de mint á közös lázdásbn társ, Stomilhoz hsonlónk kellene lennie, másrészt idő-ben mikorr - tlán 1945-re? - helyezzük Eugeni -Eugeniusz generációjánk hőskorát? Lám, egyetlen átgondoltln ötlet mitt ideológiilg és drmturgiilg jóvátehetetlenül felborulnk generációs viszonyok. Sem egymás között, sem drb belső logikáj szerint (mi-korr dtáljuk például tngótáncolás forrdlmi tettét?) nem stimmelnek korok. Kpás figyelmen kívül hgyj, hogy egy elődás mához szóló érvényessége soh nem zon múlik, hogy npr-készen ktulizáljuk-e cselekményt. A Tngó relist drám hely- és időkezelés, z események logikáj és z bszurd játék természete szerint, s komédi z bszurd lphelyzetek lpján. De h relizmus csupán szereplők szöszmötölésében, s nem figurteremtésben, drb belső rendjében nyilvánul meg, h komédi kimerül kbréhumorbn vgy z olyn megoldásokbn, mint Eugeni rongybábuként vló ide-od tszigálás, kkor z elődás -- mint pesti színházi sem nem relist, sem nem komédi. A színészek, hányn vnnk, nnyiféle stílusbn, modorbn, nnyiféle eszközt felhsználv játsznk. Egyetlen közös vonásuk vn z lkításoknk: pszichológiilg hiteltelen jelzett figurák jelennek meg színpdon. Szájbrágós, didktikus eszközökkel z első perctő! kezdve zt muttják meg színészek, hogy milyeneknek kell látni nézőnek z lkokt. Nem egy-egy mgtrtás képviselői figurák - ennek ábrázolás összeegyeztethető lenne Mrozek-drbok modelljellegével -, zz nem egy-egy gzdgon jellemzett egyéniség egyik vgy másik meghtározó jellegzetességét emelik ki színészek, csupán mgtrtáskliséket muttnk be. Nem rról vn szó, hogy prádés szereposztású elő-dás színészei ne tudnánk megtenni mindent komplex figurábrázolás érdekében, hnem rról, hogy ezt nem kívánj meg tőlük rendező, sőt láthtón ki-ki mgár hgytv dolgozt ki szerepét. Mélttln lenne kitűnő színészcspt minden tgjávl szemben, h z elődás bohózttá válásáért elsősor- bn őket okolnánk, de z egyes figurák elrjzolásánk következményeit szóvá kell tenni. Gobbi Hild Eugeni zugivó, kártyás voltát kitűnően ábrázolj, ám részben elszenvedője, részben mg is létrehozó-j bohóságoknk. Amikor Stomil és Artur ide-od rángtj, s ezen kell nevetnünk, kkor Gobbi Hild egy rossz el-képzelés áldozt, mikor viszont Eugeni hlálr készülődését színésznőre jellemző pró gesztusokkl teszi nevetségessé, hozzájárul drám komolytlnná tételéhez. Páger Antl szerepfelfogás teljesen elhibázott. A színész lkítás egy kommersz vígjátékbn elementáris htású lenne, de itt épp figur lényegével mrd dós - ismétlem: nem függetlenül rendezői átgondoltlnságoktól. Eugeniusz, rövidndrág-viselés jogát kivívó ngybácsi z örök meglkuvó, kispolgáriság pregnáns képviselője, minden-kit kiszolgálni kész meghunyászkodó. H viszont Eugeniusz csk egy kedélyes öregúr mint milyennek őt Páger muttj, kkor htástln befejezés, kkor ngybácsi engedelmes behódolás Edeknek, s z utolsó tngó csupán egy gg, s nem drám súlyos végkicsengését mgáb sűrítő metfor. Abbn, hogy z elődás mint vígjáték szórkozttó, ngy szerepe vn Drvs Ivánnk, ki Stomilt, művészi kísérletek megszállottját, szájhős entellektüelt játssz. Poéntechnikáj, szövegkezelése, gesztusrendszere önmgábn pontosn végiggondolt szerepépítkezésről tnúskodik, figurábn ön- és stíluspródi éppen úgy felfedezhető, mint szerepet és mg helyzetét kissé kívülről szemlélő rezignáltság. Rég lehetett ennyire felszbdult játékot látni Drvs Ivántól, de komédiázás megszbt z elődás lphngját, így nem kis részben színész is felelős drám mélyrétegeinek kibonttlnságáért. Ruttki Év lkítását, színpdi mgtrtását lpvetően meghtározz számár kitlált kötött ruhácsk és punkfrizur (Kemenes Fnny tervezte jelmezeket). Bkfiskodásávl csk z elődás vígjátéki koncepciójáb tud beilleszkedni - korántsem Drvséhoz hsonló egyenletes s z í n vonlon. Eszenyi Enikő szereposztási melléfogás. Sem vígjátéki, sem mrozeki funkciójánk nem tud eleget tenni. Egysíkú, szövegfelmondásr szorítkozó lkítás felborítj drám belső egyensúlyát. A második felvonás ngy része például Artur és Al kettősére épül, de mivel színésznő Alként csk végszvz prtnerének, felvonás ezen része mél unlomb fulld. A látszólg psszív Álánk különben rendkívül fontos drmturgii funkciój vn, z ő viselkedése, kellő pillntbn unoktestvérének odvetett, bosszúból eredő megjegyzése En megcsltlk Edek kel" tglózz le képletesen Arturt, mielőtt Edek vlójábn is leütné fiút. Ennek funkciónk z érzékeltetéséről természetesen szó sem volt ebben z elődásbn. Gálffi László árnyltln lkítást nyújt Artur nem könnyű szerepében. A rendező egzltált és infntilis lkot játszt Gálffivl, kinek állndón felfűtött állpotbn kel! lennie. A színész fortissimóbn kénytelen végigmondni szerepét, s ebben z erőszkolt állpotbn nem lehet sem érzelmeket, sem indultokt megmuttni, nem lehet egy figur belső trtlmit árnyltn ábrázolni. A szerepmegközelítés Arturt komolytlnná fokozz le, s így eleve súlytlnná válik egyrészt fiú rendteremtő igyekezete, másrészt összecspás Edekkel. Artur bukásán ebben z elődásbn csk egyetértőn mosolyoghtunk. Am Mrozek drámáj nem erről szól! Szilágyi Tibor lkt, színészi hbitus lpján ideális Edek lehetne. A színész hibátlnul meg is oldj drám kulcsszerepét, ő z egyetlen, ki beállhtn egy Mrozek-drámát vlóbn megszóll g tó elődásb is. De itt láthtón vissz-fogj eszközeit, hiszen ebben z elődásbn csk tkrékos megoldásokr vn szükség. A pesti színházi Tngó súlyos művészi kudrc. Ez kudrc több, mint egy elődás félreértéséből dódó fiskó - mely ugynkkor nem jár nygi csőddel, hiszen vígjátékr kiéhezett közönség megtölti nézőteret -, mert ismerve hzi műsorpolitiki gykorltot, Mrozek műve hosszú éveken keresztül nem kp esélyt rr, hogy drám vlódi értékeit kibontó, megrázó, nemcsk szórkozttó, hnem gondolkodttó elő-dásbn is láthtó legyen. Slwomir Mrozek: Tngó (Pesti Színház) Fordított: Kerényi Gráci. Díszlet: Szlá vik István. Jelmez: Kemenes Fnny. A rendező munktárs: Heitler Mrinn. Rendező: Kpás Dezső. Szereplők: Gobbi Hild m. v., Páger Antl, Drvs Iván, Ruttki Ev, Gálffi László, Eszenyi Enikő, Szilágyi Tibor.

28 NÁDR A V ALÉRI A Aktuális érzelmeket ébreszteni" A Kispolgárok Mdách Kmrszínházbn H Mkszim Gorkij vlmi csod folytán megtekinthetné Kispolgárok című, 1902ben írt első drámájánk elődását Mdách Kmrszínházbn Ádám Ottó rendezésében, minden vlószínűség szerint elégedetten hgyná el nézőteret. Az írónk, mint ez leveleiből és színműveihez fűzött színpdi utsításiból egyránt kiderül, már elsődrámás szerzőként igen htározott, minden részletre kiterjedő elképzelései voltk színrevitel módjáról. A Kispolgárok elé például terjedelmes utsítást írt rról, milyen legyen színpdkép, vgyis hogyn kell kinéznie egy jómódú orosz kispolgár otthonánk százd elején. A szbálytln lkú szobát ormótln, mozdíthttln bútorok töltik be; htlms pohár-szék, ebédlősztl székekkel, pinínó, pmlg, ingór és z blk előtt filodendron. Nos, Mdách Kmr színpdán (díszlettervező: Kolti János) mindez leltári pontossággl megtlálhtó. Hűen z íróhoz. " Az pró tárgyk, kellékek is hiánytlnul megvnnk, és mind olyn, milyennek Gorkij előírt. Ez z prólékos, hűségre ekkor gondot fordító berendezés már jó előre sokt elárul nézőre váró élményből. Vlóságos bútorokt látunk, vlóságos virág, vlódik z ételek, vlóságos százdforduló. Relist ez látvány? Kifejezésére legtlálóbb ez voln: pepecselő relizmus. Aprólékosn kidolgozott, komótosn döcögő kis jelenetekből kezd építkezni z elődás. Ritmusár is jellemző díszlet és berendezés pepecselő relizmus. Jelentőségteljes pillntásokt váltnk színészek, ezek pillntások zonbn tényleges trtlmuknál egy csipetnyivel hosszbbr nyúlnk. Mozdultok, gesztusok meredeznek véget nem érő vonttottsággl, szinte állv mrdnk levegőben. Fársztón, természetellenesen kitrtott hngsúlyokt hllunk. Hosszú színpdi csendek, befejezhetetlen htásszünetek váltják z előbbieket. A drbbéli vcsor jelenetében meg kell várnunk, míg fltokt tényleg megrágják és lenyelik, elvégre vlódi ételeket nem lehet stilizáltn elfogysztni, csk-hogy z elődás így nyomsztón monotonná, hosszdlmssá válik. A második rész kétségkívül dinmikusbb, hiszen ekkor megy végbe mindz, mit Kispolgárokbn drámi eseménynek tekinthetünk; mármint Ttyán öngyilkossági kísérlete és cslád széthullásánk G o r k i j : Ki s p o l g á ro k ( M d á c h K m r s z í n h á z ). K o l t i J á n o s ( Be s s z e me n o v ) é s H u m n n P é t e r (Percsi hin) meginduló láncrekciój. A váltás meglehetősen mechnikus, mindddig lézengésre, lssú ténfergésre kárhozttott színészek rohngálni kezdenek, egymásnk ütköznek, színpdi szituációhoz kevéssé illő hrsányságbn törnek ki, minth átléptek voln egy bulvárkomédiáb. A htás disszonáns, z eredménye nem más, mint néző unlomml vegyes kívülállás. A Kispolgárok, ez m már nyilvánvló, jellegzetes első színdrb. Nemcsk gykorltlnság érződik rjt, de mester-be, Csehovb vló görcsös kpszkodás is. Erre utl például, hogy cselekmény egy szűkebb cslád és néhány közelebbi, távolbbi rokon, ismerős körében játszódik. A történések is elsősorbn lelki történések, melyek Csehovtól ismerős cselekvésképtelenség, életképtelenség egyszer zsongító, másszor gyilkos állóvizében zjlnk. Ehhez drámtípus-hoz mindenekelőtt líri írói lkt igényeltetik, úgy is mondhtnánk: csehovi lkt, másképp nem jöhet létre e színművek különös és jellegzetes finom lebegése vlóság és költészet htárán. A Kispolgárok folyttj z életképtelenség motívumát, csk éppen lebegése, líriság tűnik el, s helyette mg kiábrándító, hétköznpi formájábn, unlmsn állít-j elénk. M már tlán nem tűnik szentségtörésnek, h kimondjuk, mit Gorkij-drámák nézője színházbn már régót kénytelen észrevenni: csehovi líriságot Gorkij, mint vlmiféle ngy irodlmi szkács, nykon önti elszánt, eleve eltökélt osztályjelleggel, osztálytudttl. Ami így létrejön, például Kispolgárok esetében, Csehov-drámánk már rossz, Gorkij drámánk még nem jó. Színre lép például Nyil, vidám mozdonyvezető. Nem tudni igzán, mitől nnyir vidám és öntudtos, gorkiji mgyrázt ugynis - miszerint ttól, hogy fiziki munkát végez és nincs vgyon, tehát munkás, mégpedig jelek szerint szervezett - áltlábn cáfolhttln, de Nyil nevű ember, drám konkrét szereplője szempontjából üres, megjeleníthetetlen, elvont. Nyil is, Polj is jövőbe látnk, és ettől optimisták cskhogy ezzel motívumml ugynz helyzet. Csehov kllódó hősei egykor tehetségesek voltk, vgy jobb időkben zok lehettek voln. Amikor eltűnnek történelmi süllyesztőben, úgy kell éreznünk: kár értük. A Kispolgárok, kllódói, Besszemenov fi és lány, mind múltjukbn, mind jelenükben nélkülöznek minden emberi értéket. (Társdlmikról

29 nem is beszélve!) Untkoznk, fnylognk, szenvednek, vgyis életképtelenek, de nem tudhtjuk, vlójábn mi hiányzik nekik, mitől foszttnk meg, mire vágykoznk, így hát úgy érezzük, mi közünk nekünk mindehhez? Csehov lkji igzából nem sttikusk, szemünk láttár változnk, lángolnk fel és hunynk ki, szinte kézzelfoghtón vn jelen dolgokt és történéseket kegyet-lenül véghezvivő idő. A Kispolgárok lkji sttikusk. Bármi történjék is drbbn, z eseményekben részt vevő szereplők ugynzok mrdnk és ugynolynok. A Besszemenovok lénye-gén krcolást sem ejt lezjló drámi eseménysor, de Nyil is csk lkást és csládi állpotot változtt, ám végén éppolyn vidám és öntudtos, mint legelső színre lépésekor. (Nem lehet véletlen, hogy z utóbbi egy-másfél évtizedből Kispolgároknk éppen zok z elő-dási mrdtk emlékezetesek Tovsztonogov, illetve Ltinovits Zoltán rendezései -, melyek egyrészt Nyil lkját, másrészt Nyil-Besszemenov relációt tudtk több szólmún, bonyolultbbn megfoglmzni.) A Mdách Kmrszínház elődás szerepfelfogások tekintetében is követi lpelvét: hűséges z írói utsításokhoz. Gorkij szereplőket illetően is htározott elképzelésekkel rendelkezett, s ezeket levélben tudtt drbot kkor már próbáló Sztnyiszlvszkijjl, i jnuárjábn. Érdemes idéznünk sorit, mert kitűnik belőlük, hogy nemcsk figurák értelmezését óhjtott megszbni, de zt is, milyen legyen színészek mozgás, beszéde, öltözéke, egész gesztusrendszere. Nyil színpdi megjelenítésével kpcsoltbn például így ír: Mindig meg-őrzi nyuglmát, mozdulti szépen formáltk, nem hevesek, hnem kecsesek, mert minden tglejtésébe erőt fektet ösztönösen, nem többet és nem kevesebbet kelleténél. H ingerült, keményen, nyomtékkl beszél, minden szv egy-egy fejszecspás. Mint minden megnyilvánulás, felháborodás és hrgj is egészséges, izmos, idegességnek és durvságnk nyom sincs benne, Hmr lecsillpodik - de sohsem hátrál meg." Vss Gábor Mdách Kmrábn tiszteletre méltó igyekezettel próbál hjszál-r olyn lenni, milyennek Gorkij leírt. (Más kérdés, hogy leírás önellentmondásit kiküszöbölni neki sem sikerülhetett A szerzői elképzelés elvontságát, belső zvrát jelzi, hogy Gorkij ezt írt Sztnyiszlvszkijnk, z egész hbitusá- Humnn Péter (Percsihin), Kolti János (Besszemenov), Ngy Ann (Akulin Ivnovn), Duni Tmás (Pjot r) és Bjz Vi któri (Jel en) bn, külső megjelenésében, színészi lktábn intellektuális művésznek: Ngyszerű voln, h Nyilt Ön játszná. Más lehetőséget nem látok.") A szerzői elképzelés nehezen megvlósíthtó momentumi közé trtozik, hogy Polját, Nyil szerelmét, Percsihin lányát, drb másik főszereplőjének vélte. Brt! Zsuzs ezt képtelen elvárást természetesen nem teljesítheti, de vissz-fogott, tiszt játék, bensőséges, őszinte hngji, megjelenésének mesterkéletlen üdesége z elődás kellemes meglepetésévé vtják. Besszemenovként Kolti János z első színre lépésétől z utolsóig egyfolytábn leleplezi" e legfőbb kispolgárt. Mindenkire hrgszik, mi még nem voln bj, de mindig és mindenkire egyformán. Egyetlen színészi eszközzel él: ngyon megemelt hnggl, mgyrán z állndó ordítozássl. Moduláltln sértődöttsége sttikus, megjelenítése nem-különben. Mindegynek tűnik, hogy z dott szituációbn éppen nem hllgtják végig, tiszteletlenül beszélnek vele (vgy csk tiszteletlenségnek érez vlmit), mindegy, hogy megmérgezte mgát lány, vgy elhgyni készül fi - szín-pdon Besszemenovnk egyfjt regálás hllhtó, kibálás. Feleségét, Akulin Ivnovnát Ngy Ann formált meg. Akit látunk, inkább tűnik férje nyjánk, felnőtt gyerekei ngynyjánk, mint htvnhoz közel járó Besszemenov párjánk. Nyolcvn év körüli nyók tipeg színpdon, ki vékony mdárkhngon csipog. Ez komoly teljesítmény, hbár színésznő oly-kor megfeledkezik ról, és néhány mondtot sját, természetes hngján hllhtunk ilyenkor. Öregesen törékeny lk- jávl egy kissé már elnehezedett mdár totyogását-csoszogását formázz. Gesztusi olykor kori némfilmeket idézik, mikor két krját vittkozók közé óvón kiterjesztve, vgy máskor, megbántottságábn két kezét mg előtt úszttv, könnyben ázó szemmel kibocog színpdról. A kicspott diák, Pjotr szerepében Duni Tmás sokszor bizonyított tehetsége is kevésnek bizonyul, hogy életre keltse figurát. Két lpszínből keveri ki mgtrtását: z idegesség és z indultosság árnyltit sorkozttj egymás mellé. Végül, tehetetlenségében ő is kiköt szinte állndósuló emelt hng mellett. Ttyán lkjánk felfogásábn - természetesen z íróhoz vló hűség jegyében - didkszis érvényesült. Milkovszky Erzsébet jelmezei pontosn követik Gorkij leírásit: Ttyán tetőtől tlpig terepszínű, gyűrött, unlms ruhákbn jár, lelki szürkeségét öltözéké-nek szürkesége nnk számár is jelzi, ki netán mgától nem venné észre ezt vonását. Kiss Mri jelek szerint untkozik z untkozó figur szerepében; ténfergései, nyfogási nem jelzik, hogy ez lány - tűnjék kívülről bármilyen üresnek - mg szemszögéből őszintén érez és szenved, inkább szenvelgést látunk színpdon, mely leleplezni hivtott kispolgári srjk életuntságát Nyil hrsogó optimizmus ellenében. A drb két leghálásbb szerepe Percsihiné és Tyetyerevé. Ahogy egy régebbi elődásbn Pécsi Sándor, most gesztusivl, hngsúlyivl sok tekintetben Pécsire emlékeztető Humnn Péter is olyn figurává teszi Percsihint, ki mindddig figyelmünk középpontjábn

30 Kiss Mri (Ttyán) és Duni Tmás (Pjotr) Kispolgárokbn (Iklády László felvételei) áll, míg színpdon trtózkodik. Néh ugyn kissé soknk érződik, mit Humnn csinál, többet pislog, többet hümmög, többet téblábol és gesztikulál, mint feltétlenül indokolt voln, de ebben z energitkrékos elődásbn néző mégiscsk fellélegzik, mikor őt látj, mert Humnn vette fárdságot, hogy kitlálj " figurát, meglehet zért, hogy ő mg se untkozzék. Amikor Besszemenov kidobj házából, már nem csupán jól megcsináltság, brvúros színészi technik muttj mgát: Percsihin álmélkodó szomorúság, erkölcsi fölénye, sugárzó nivitás itt átélt, mély, emlékezetes színpdi pillnttá tud nőni. Tyetyerev szerepéhez Huszti Péternek úgy tetszik - nincs még meg kellő életkor, megvn ellenben belső, emberi súly. Mégis nehezen megszokhtó disszonnciáj z elődásnk, hogy kántor nem félúton trt pák és fiúk között, hnem inkább Pjotrrl és Nyillel, Siskinnel tűnik egyívásúnk. Huszti színészi intelligenciáj derűs, emelkedett közönyében jut érvényre. Ebben külsőséges, hngos produkcióbn hlk megszóllásivl, csendjeivel, trtlms ném jelenléteivel tud jelentékennyé válni, mindzonáltl Tyetyerev hánytott élete, sok-sok tpsztltból eredő keserűsége helyett olykor inkább egy némiképp lecsúszott értelmiségi bölcselkedéseit hlljuk. A Gorkij leírt cselekmény mind rendre megtörténik, függöny lehull, ki-ki tehetsége és oddás mértéke szerint elvégezte z elődásbn reá mért feldtát. Csk éppen néző érzi úgy, nemcsk neki nincs sok köze hhoz, mit látott, de minth művészektől sem igen kpott voln egyebet, csupán fegyelmezett kötelességteljesítést. Benső közük z áltluk elődott történethez, ezekhez figurákhoz lig-lig volt. A Mdách Kmrábn z 1984-ben bemuttott Kispolgárok rról szólt, miről 1902-ben kellett szólni. Mindvégig hűségesen Gorkijhoz - de vjon z írói szándék felszínéhez vgy mélyéhez? Színművek " című, még 1917 előtt írt, de 1932-ben ismertté vált cikkében Gorkij ezt írt: Csknem húsz drbot írtm, és mindegyik csupán szorosbbn vgy lzábbn összefüggő jelenetek sor, teljességgel hiányzik belőlük tém következetes kibontás, jellemek pedig elngyoltk, szürkék, sikerületlenek. " Ezt már nem színműírói pály kezdetén krónikus önbizlomhiánybn szenvedő, kétségek közt vergődő, túlzások-r hjlmos ifjú író írt, hnem megbízhtó önértékelésű, tpsztlt és higgdt, klsszikus lkotásit mg mögött tudó lkotó. De z idézet folyttás még izglmsbb gondoltokt rejt... A drámánk minden részletében htékonynk kell lennie, mert csk ebben z esetben képes ktuális érzelmeket ébreszteni (kiemelés tőlem N. V.), melyekre most igen ngy szükségünk vn: korunkbn lángoló tüzes szvk kellenek, hogy kiégessék lelkünkből polgári nézetek rozsdáját." Nos, éppen ez szándék, z ktuális érzelmek ébresztésének szándék z, mi leginkább hiányzik z elődásból. A szerzői utsításokhoz, zok betűjéhez vló szó szerinti tpdás muzeális értéket hozht csk létre - gorkiji mg-trtás mélyéhez, lényegéhez nnk sok elemző munkát, megújult színházi esz-köztárt igénylő feltárás vezetett voln el, vjon mit mondht és mondht-e egyáltlán vlmit százd nyolcvns éveiben élő embernek Kispolgárk? Elvben természetesen nem nehéz átlát-ni, hogy m, mikor kispolgáriság ismét termel kllódókt és jobb sorsr érdemes tévelygőket, mikor z értelmes élet és nyárspolgári szerzés ösztökélése megint lterntívként áll mi Besszemenovok fii és lányi, Pjotrok és Ttyánák hzi megfelelői előtt, Gorkij drámájánk lehet itt és most, nálunk is kellő rezonnciáj. A Mdách Kmr elődás zonbn ennek z elvont meg-felelésnek konkrétumit mulsztott el felkuttni és drb szituációivl, lkjivl átvilágítv ktuálissá tenni. H pedig erre gondolunk, nem is nynyir biztos, hogy Mkszim Gorkijnk tetszene ez Kispolgárok-bemuttó. G o r k i : Kispolgárok (Mdách Kmrszínház) Fordított: Mki Imre. Díszlet: Kolti János. Jelmez: Milkovszky Erzsébet. Rendező: Ádám Ottó. Szereplők: Kolti János, Ngy Ann, Du- ni Tmás, Kiss Mri, Vss Gábor, Humnn Péter, Brtl Zsuzs, Bjz Viktóri, Huszti Péter, Gybronk József, Menszátor Mgdoln, Csűrös Krol, Korcsmáros György, Pádu Ildikó, Bky Ljos.

31 BÉRCZES LÁSZLÓ gető ember között megszülessen és újrtermelődjön színpdi feszültség. Hősök, dolgozók és emberek A győri Mgsfeszültség indítás minden szempontból megfelel ezeknek követelményeknek. Andrej hzérkezik munkából. Bejön, lepkol, feleségét szólítj. Férj és feleség szokásos, mindennpos tlálkozás. - Nts! - kiált gynútlnul férfi egyszer-kétszerötször. Tréfát gynít, benyit mindenhová, válsz nincs. Egyre türelmetlenebb, idegesebb. Pláncz Ferenc pontosn megmuttj, hogy ehhez z emberhez már hozzá-nőtt feszültség, átjárj kívülbelül. Már z első pillnttól mgár erőszkolt nyuglomml közlekedik lkásbn. Csup értelmetlen szöszmötölésben próbálj levezetni belső feszültségét. Le-rkj táskáját krosszékbe, ztán fel-kpj és másik krosszékbe dobj. A telefonhoz megy, tárcsáz, telefon hllgt. Kimegy, bejön, kiveszi dossziéját, újr kimegy. Amikor visszjön, szob csup remegés, pedig még semmi sem történt. A felesége ekkor már z egyik széken kuporog és sír. A szekrényből jött elő állpítj meg megrökönyödve Andrej. A mindennpos " tlálkozás most egy gyújtózsinór meggyújtását jelenti egy robbnásveszélyes helyzetben. Izglms írói indítás, méltó rendezői és színészi megvlósításbn. De Gágyor Péter, rendező nem számol zzl, hogy ezzel kezdéssel lig kikerülhető cspdát készít mgánk és színészeinek. Mgsfeszültségben " indítni nem könnyű (ez sikerül), de zt trtni sokkl nehezebb (nem is mindig sikerül). t szovjet drb A következőkben elemzendő drbok bizonyos hsonlóságokt muttnk. Különösen hngvételük zonosság feltű-nő: árttln humor keveredik szemérmes pátosszl, nyílt érzelmesség ötvöződik enyhe iróniávl. Ugynkkor fel-vetett témák oly sokrétűek (z epheszoszi gyújtogtótól, háború névtelen hőseitől válllti vezetőig), művek fel-építése és stílus nnyir különböző, hogy reménytelen válllkozás lenne közös nevezőt tlálni és vlmi megideologizált lpgondolt jegyében erőszkkl egyetlen láncr fűzve vizsgálni őket. Ennek z írásnk célj elsősorbn színészi munk és z zt befolyásoló tényezők (mindenekelőtt rendezés) elemzése. Mikor és miért vn vgy nincs helyén egy-egy mondt, egy-egy színészi gesztus? Mik és hogyn befolyásolhtják színészi játékot? Mgyrul: mit tehet színész z elődás jvár vgy ellenére? Gelmn itt, Gelmn ott Győrött is, Kecskeméten is Gelmn egyegy kmrdrbját játszották. A sokszereplős gyári tblók után z író most beéri egy pddl és egy lkássl. Azt vizsgálj, mit csinálnk hősei, mikor nem termelnek. Az időpont tehát z este. Munk után vgyunk, mi nem jelenti zt, hogy munkáról nincs szó. Hiszen Gelmn pontosn rról beszél főleg Mgsfeszültségben -, hogy munk, h krjuk, h nem, hozzátrtozik életünkhöz, meghtározz minden percünket, kpcsoltinkt. A nem örömmel, hnem csk feljebbjutásért, krrierért végzett munk viszont mgunkr erőszkolt folytonos kompromisszummá torzítj életünket. És miközben felszínen jól vgyunk - vn mit enni, vn hol lkni egyedül mrdunk, mint Mgsfesz ültség és A pd két-két szereplője. Ezekben kétszemélyes termelési drámákbn lig vn történés. Egy férfi és egy nő (egy házspár, illetve lklmi ismerősök) tlálkoznk, beszélgetnek, vittkoznk, ztán egyikük elmegy. Írői tehetség, rfinált drmturgi, rendezői tlálékonyság, precíz ritmizálás és intenzív színészi jelenlét szükséges hhoz, hogy két beszél- Andrej és Nts átlgos csládi életet élnek. Egymáshoz koptk, nem várnk sokt másiktól. A férfi lélekölő türelemmel és sok pró kompromisszumml hld felfelé rnglétrán, és nő ezt kimondtlnul, de szelíd erőszkkl meg is követeli tőle. Tlán soh nem robbnn köztük feszültség, h fiukt, Aljosát nem érné bleset pj üzemében. Most kórházbn vn, másnp kell érte menni. Ez bleset szokásos év végi hjrá szokásosn összecspott, szbálytln munkáján történt, mire szokásos módon Andrej dott utsítást. Nem történt voln semmi, h mássl esik meg bj, de sját fiuk trgédiáj áttöri álságik flát, leleplezi céltln előrehldásukt ", kiürült kpcsoltukt. Pláncz feltétlen érdeme, hogy embert frg " egy meglehetősen egysíkú hősből. H csk tényeket nézzük, Andrej nem sok kíméletet érdemel: évek ót kozmetikázz tröszt eredményeit, áleredményekkel teljesíti tervet. Ennek lopkodó, látsztrendre törekvő tűzoltómunkánk volt része z szbályellenes munk, melynek során fi örökre nyomorék lett. De sikeres " munkáért még prémiumot is kp, sőt minden reménye megvn rr, hogy vezérigzgtóvá nevezzék ki. Pláncz nem zzl teremt emberszbású hőst, hogy folymtos lelkiismeret-furdlásbn szenveleg és sjnálttj mgát. Azt erősíti fel, mire hlványn Gelmn is céloz. A folymtos hzugság, fárdhttln tülekedés és bjok szőnyeg lá söprése fizikilg, idegileg betegíti meg z embert. Andrej Gyöngyössy Ktlin és Pláncz Ferenc Gelmn: Mgsfeszültség című színművében (győri Kisfludy Színház) (Mtusz Károly felv.)

32 Csendes László és Réti Erik A pd című Gelmn-drbbn (kecskeméti Kton József Színház) (Kráth Imre felv.) nem született gonosztevő, teli vn elfojtott szeretettel, nem túl okos, de szeret-ni vló, meleg ember. Nem érti, mi történik vele. Ngydrb, bumfordi lk, folyton kibál, hrsog (ezt színész túlzásb is viszi), fontoskodik. Dolgozik" kkor is, mikor pihenni szeretne. Nem tud semmit folymtosn csinálni. Pláncz szobávl, tárgykkl vló kpcsoltábn közöl legtöbbet Andrejről. Jön-megy, telefonál, előveszi dosszié-ját, lerkj, újr telefonál, közben bele-lép vlmibe, rálép vlmire, néh meg-áll, árttlnul pislog. Fölötte zjlnk dolgok. Állndón le kr ülni - hiszen végre otthon vn -, de nem tud. Mindig csinál vlmit, de nem zt, mit vlójábn kr. Stbil pontot keres, ezért kpszkodik tárgykb, de zok nem segítenek. Egyszer, vlmikor rákerült egy sínre, és már ezen mrd. Ő ezt persze nem veszi észre, úgy hiszi, lépéseket tesz, változtt", vlójábn minden energiáj bbn merül ki, hogy mások és önmg számár is elfogdhtóvá tegye puhságát. Ngyon fontos lenne z írónál még meglévő egyensúly megtrtás: Nts ugynolyn bűnös, mint férje, és ugynolyn módszerrel - öncslássl - próbál kibújni felelősség lól. Gágyort zonbn főleg Andrej és z áltl megmutt-htó társdlmi töltés érdekli. Igy ztán Gyöngyössy Ktlin nehezebb helyzet-ben vn, hiszen ő is mindvégig színen vn, de inkább csk ktlizátor szerepében. (Alktilg sem igzán lklms erre szerepre, megjelenése egy hűvös, hlk szvú értelmiségit idéz, és ezzel k- rtlnul is bután kibáló férfi fölébe kerekedik.) Az ő mondtit, lépéseit leglább nnyir drmturgii kényszerűségek, mint személyiségének sjátossági mozgtják. Szükség vn rá, hogy újr és újr felébressze Andrejben lelkiismeretet. Ebben rendezői felfogásbn elsikkd z, hogy ő igzából nem élő lelkiismeret, Nts sját bűnét krj leplezni zzl, hogy másikt támdj. De győri elődásbn nő z első pillnttól kezdve csk sír, kétségbe vn esve, számon kér és válássl fenyegetőzik. Gyöngyössy megfelel ennek felfogásnk, de nem sikerül elfogdttni Nts igzságát. Csk szenved, mint-h ebben lelné örömét. Hiányzik belőle szeretet, így viszont csökken tét. Elsősorbn rendezés hibáj ez, ugynis hiányzik z elődásból humor. Gelmn szövege is dn erre némi lehetőséget, de még inkább segítene z olyn ironikus távolságtrtás, mint milyen díszlet-ben, látványvilágbn vgy zene hsználtábn megmuttkozik. Könnyebb fjsúlyú z indítás - és z egész elődás is - Kecskeméten. Előttünk főszereplő, pd, rjt sután üldögél egy átlgos, jó hrmincs nő. A helyszín groteszk htást kelt: kétoldlt stilizált bokrok, levelek, hátul, középen lépcsősor vezet fel két szobor-tlpzthoz. A tlpztokon két munkás-monstrum állht, mi csk térdig látjuk lábkt, szobrok folyttását eltkrj előlünk egy primitíven klsszicizáló, oszlopokon nyugvó építmény. (Szkácsi Márt díszlete szellemes, torz monumentlitás és kisszerű történések furcs kettősséget teremtenek. A dolog szépséghibáj mindössze" nnyi, hogy velünk szemben álló szobrok szemben állnk tőlük néhány centire emelkedő épülettel is, s ez zvros és képtelen megoldás.) Részeg férfi dülöngél befelé, első mondtit szobrokhoz" intézi. A nő ridtn újság után kp és olvsni kezd. A férfi gátlástlnul mellé ül és viccelődik vele. A nő látszólg tiltkozik, de esze ágábn sincs elmenni. Végül is rr vár, hogy felszedje vlki, férfi pedig éppen ezt krj. Gelmn szándék z, hogy egy könnyűnek induló tlálkozás mélyére ásson, és súlytln együttlét fontos és egyszeri kpcsolttá váljon. Szigeti Károly rendező lpvetően másképp közelít Gelmnhoz, mint győri elődás. Csk humorforrásokr ügyel. Kihsznál minden poént ígérő lklmt, sőt, erőszkot téve művön, mg konstruál ilyeneket. Kizárj mélyre ásás lehetőségét, és h Gelmn szándék néh-néh megvlósul, z cskis Csendes László színészi játékánk köszönhető. A humoros kezdés kedvéért Szigeti le-részegíti" férfit, ki - miután poén kihsználttott -, egy perccel később már teljesen józnul folyttj célrtörő csip-kelődését. Csendes László egy szánlms clownt formái, ki spontán hzugságok és bohóckodások mögé rejti önmgát. De vjon miért folyttj ezt kkor is, mikor nő telefonálni megy, ő pedig egyedül mrd? Nyilván rendezői utsításr lépdel vidámn fel-lá, torngykorltokt végez, kézen áll (!)... Ez z pillnt, mikor nincs szükség játékr. Amikor egyedül mrdv eldobhtná bohóc álrcát, és felvett szerep helyett z árv, mgányos, megkeseredett ember lehetne színen. Hiszen Gelmn írás erről is szól. De Szigetit nem z ember érdekli, hnem z eldhtó csomgolás. Finom, rezzenésnyi gesztusok helyett rendezés látványosn külsődleges meg-oldásokt válszt, de így súlytlnná válik mindkét szereplő. Csk z instrukciót látjuk, nem pedig belső, emberi motivációt. A nő férfi ölébe ül, de miért? A férfi csevegés közben szeretkezést imitál. Ez szánlms és vérszegény ötlet mert hogy ezerszer láthttuk már belső indítékok híján vissztszítón közönséges lesz. A rendező - biztos, mi biztos - még néhány durván direkt jelzéssel megerősíti z információt: igen, z történt, mire nézők gondolnk. Nem érdemelne ez gusztustln, röhögtető" jelenet ennyi figyelmet, h nem

33 vezetne drmturgii zsákutcához. Gelmn eredeti szándékivl szemben, nem érző, szenvedő embereket látunk, kik mást" is krhtnánk egymástól. Így ztán teljességgel érthetetlen, hogy kielégülten vigyorgó férfi miért ráncigálj tovább nőt lkásár. Egy negyedór után búcsút vehetnének egymástól, megkpták, mit krtk. Vlójábn nem rról vn szó, hogy Szigeti félreértené z írót. Egyszerűen nem bízik szöveg-ben, illetve szöveg áltl hordozott feszültségben. Mindig kitlál vlmit, z elhngzó mondtok közben mindig látunk vlmi nyilvánvló játékot, mi jelentékteleníti szöveget, új információt viszont nem közöl. A nő brátnőjéről mesél hosszsn, férfi pedig újr és újr combjár teszi kezét. Ez nyolcszortízszer megismétlődik. Csendes betrtj z instrukciókt, és minden tehetségét ltb vetve zon iprkodik, hogy egyetlen mozdultot se csináljon kétszer ugynúgy. Jó színész, és ezért ez többnyire sikerül is neki. De z állndó poénvdásztbn két színész nem figyelhet egymásr, megbomlik köztük kontktus. Jobbrosszbb mgánszámokt látunk, melyek kizárják fejlődést, zt, hogy vlhonnn vlhová el-jussnk. Kétszemélyes onemn-show-t látunk, és ebben Csendes László jobb. Réti Erik színtelen, egysíkú figurát teremt. Butusk libát formái, ki hngosn cuppogv szopogtj cukorkát, z üzemről kerepel, és csk néz mereven mg elé. Túlságosn egyértelmű jelzésekkel d mindent tudtunkr. Ez is egyfjt humorforrás, de lehetetlenné teszi, hogy egy pillntr is komolyn vegyük figurát. Csendes László viszont lz, tehát rendező áltl elképzelt játék-r, z állndó váltásr lklms. A játékbn örömét lelő szélhámos fölös energiái feszítik. Az esti szórkozást kereső, többre hivtott buszsofőr ripcskodik prkbn. Ezt játssz el hitelesen Csendes László, mégpedig zzl finom távolságtrtássl, mi lehetővé teszi, hogy ezt ripcskodást ne színész nykáb vrrjuk. Hősök és ntihősök A József Attil Színházbn játszott Csendesek hjnlok színészileg és rende- zőileg különleges feldt, ugynis nem hgyományos drmturgii értelemben léteznek benne szituációk. A szereplők viszonyiról előre tájékozódunk rnegtudjuk, hogy Vszkov törzsőrmester nem bír lányokkl, megtudjuk, hogy z egyik lány hjnlonként bejár városb stb. -, mjd már ismert információk megelevenednek, zt látjuk megvlósulni, mit bekonferáltk. Így z egyes helyzetek színész számár jelen időt, jelenlétet ölik meg. Ezekben szituációkbn nem történik semmi, színházról lévén szó nem születnek emberek. A szerep megteremtésére mrd egy másik - szintén külsődleges megoldás: Vsziljev mindenkinek d egy monológot, vgyis mindenki el-meséli z életét. Ez is meglehetősen formális jelenlétet jelent, de zt célt igyekszik szolgálni, hogy z egyform ktonzubbonyok mögött színész megmutss z embert. Fegyelmezett színészi munkát látunk, mégis mindkét változtbn rengeteg hmis hng. Úgy tűnik, rendezői felületesség és következetlenség nehezíti színészek dolgát. Jelképesnek szánt illusztrtivitás és zonosulást kívánó prólékos relizmus esetleges keveredése komikus helyzeteket szül (miközben drb ténylegesen meglevő humor elsikkd). Esetlen pntomimjárássl hld z öt lány és törzsőrmester z erdő-ben. Jól-rosszul megoldott stilizált mozgást látunk. - Hoppá! - kiált fel fel-fedezés örömével Vszkov, és izgtott érdeklődéssel tnulmányozni kezdi színpd közepén megtlált, de jelképes lábnyomokt. (Jelképesek, hiszen itt nem járt még félelmetes németeket imitáló, itt-ott bóklászó két sttiszt.) Aztán újr helybenjárás, ztán újr Hoppá!". Mjd mocsárhoz érkeznek. Következik z életveszélyes átkelés. A színpdot beborító - és színészek számár eddig is átkelési gondokt okozó -háló megemelkedik, folyttódik z immár életveszélyes helybenjárás. Elhiszszük mi, hogy ez mocsár, h szereplők nem győzködnek szenvedő képpel, h-mis átéléssel rról, hogy milyen kimerültek, és h nem hiteltelen pátosszl dják tudtunkr: - Ezt megúsztuk! Ezek minth-szituációk" nézőtől fntáziát, ugynkkor elnéző feledékenységet követelnek. El kell képzelnem mocsrt, z erdőt, flut, de nem szbd figyelembe vennem zt, hogy színész egy-egy mondtár várv z oldlfüggöny mögött ácsorog. Szbó Ev kendő-be bugyolált prsztsszonyként bejön, mond egy mondtot, visszlép függöny mögé, újr bejön, kcg egyet, vissz-lép. A lányok viháncolv futnk - függöny mögé - fürödni tób. El kell képzelnünk tvt, fürdőző lányokt, de nem voln szbd észrevennünk tkrásbn ácsorgó, be-bekiáltó színészeket. A színházbn zonbn vlóság ereje érvényesül, vgyis nézői fntázi éppen fordítv működik. Az említett példák is zt bizonyítják, hogy rendező, Iglódi István nem tudt egységes színpdi nyelven megszóllttni művet. Muttj ezt tárgyhsznált is: Vszkov telefonál - kezét füléhez emeli; lányok igzink tűnő puskát trtnk kezükben, és lövést imitálnk lövés hngját dobpergés helyettesíti; Rit sebesülten fekszik, és Kr á n i t z L jo s ( V sz k ov ő r me s ter ) és l v nc sic s Ilo n ( Gál j ) Vs zil je v: Cs en de s ek h jnl ok cí mű színművében (József At ti l Színház) (lklády Lászl ó fel v.)

34 törzsőrmester ágkkl tkrj be úgy, hogy kezét végighúzz z rcán ( nézőt teljesen összezvrv, Kránitz Ljos ezt olyn mozdulttl teszi, mint mikor hlottnk lezárják szemét); mjd Rit feláll, előhúzz igzi pisztolyát, és földön heverő ruhájár lő ( gyengébbek kedvéért: igzi lövéssel jelképesen lelövi mgát). Ez zűrzvr térszervezésben - inkább szervezetlenségben jelentkezik legnyilvánvlóbbn. H elfogdom zt, hogy fülhöz emelt kéz telefont, színpdot beborító háló erdőt, vrt, mocsrt, lecstolt öv, összehjtogtott kbát, lerkott ktonspk egy hlott lányt jelentenek, kkor egységes, jel-képes térre lenne szükség. Vsziljev műve sokkl inkább ortorikus jellegű, mintsem egymásból következő emberi szituációk sor. Itt zonbn z, kinek nincs szövege, gyorsn kiszld, hogy zután egy-egy mondtr vissztérjen. A flut" jelképező szomszédsszony vlhonnn közönség közül fut be, hátul tó" vn, hlottk" közönség közé mennek le, és nézőtéri kijárton távoznk, mjd itt jönnek vissz egy-egy gyertyávl (iskoli ünnepi műsorok nélkülözhetetlen kelléke mnpság!), leállítják zokt színpdon, és távoznk tó felé. Ebben helyzetben milyen legyen megfelelő színészi mgtrtás? Á visszfogottság érdektelenséget szül, rutin közhelyeket duplázz, hrsányság rendezői következetlenséget erősíti. Kránitz Ljos szinte mindvégig színen vn. Ettől még vlódi szituációkb nem kerül, egyszerűen neki vn legtöbb szövege. De meg sem kísérli, hogy egyszeri személyiséget teremtsen, inkább szöveg áltl nyújtott közhelyek mögé bújik. O medve", durv, primitív, de melegszívű törzsőrmester. Jön-megy, dirmeg-dörmög, először háborog, ztán megenyhül. Kránitz szándék nem több, mint egy jól ismert klisé felvázolás. Ez sikerül is: szolgálti szbályztb kpszkodó, olvsni lig tudó, háborúb cseppent egyszerű embert látjuk. Fejlődő hős, ki színész szándék szerint fokoztosn belopj mgát szívünkbe. Á vlóságbn ez fordítv játszódik le. Vszkov ddig szeretetre méltó, míg viszonylg - összetett, emberi tuljdonságokkl rendelkezik. Ahogy megenyhül szíve, úgy válik egyre semtikusbbá z lkítás. Megszűnik medve", és megszületik pozitív hős". Kránitz szvlni kezd, szándék szerint súlyt d mondtoknk, és elérzékenyül. Á hldokló lány segítség felől kérdez. Kránitz felveti fejét és válszol: - Á segítség el fog jönni! - Ez mondt Vsziljevnél többértelmű. Dehogy fog jönni segítség" - mondj nekünk törzsőrmester mgtrtás, de közben zt is tudtunkr dj, hogy ez segítség egyszer mégis megjön, és igzságot szolgáltt háború névtelen hőseinek. A bj z, hogy Kránitz mindezt egymás utáni didktikus gesztusokbn muttj meg, mondt egyidejű gzdgságát külön-külön lépésekre bontj, és ez hmis pátoszt szül. A lányok lkítói is csupán mondnivló hordozói, leleplezői lesznek, erősítve ezzel rendezés egyébként is h-mis ünnepélyességét. Hiáb Rdó Denise őszinte hite, Borbás Gbi kevésbé őszin-te pillntokt eredményező rutinj, Ivncsics Ilon súlytln csivitelése, Fehér Ann többre hivtottságot jelző fásult kívülállás. Igyekezetük irány mégiscsk zonos: emlékművet állítni. Hiáb mondnk el mgukról különböző történeteket, z egyform kton-ruhák mögött egyform emberek rejtőznek. Nem is emberek, megdicsőült hősök vonulnk hlálb. Á szolnoki Szállnk drvk viszont nem vesz tudomást hősökről. Természetesen nem tgdj meg őket. De nem zonosítj színpdi hőst és háborús hőst. Ezért Rozov-drám összetrtó mgját képező kpcsolt - háborúb önként jelentkező Borisz és z őt hűt-lenül-hűségesen váró Veronik szerelme - központi szerepe gyengül. Kiderül, hogy színpdon nem pozitív lépések, hnem z őszinte, emberi megnyilvánulások teremtik hőst. Hiáb szép és nemes gesztus Borisz hdb vonulás, mjd hlál, színházi értelemben gyáv" otthon mrdókból lesz hős. Már Rozov drámáj is z otthon mrdottkr figyel, de még őrzi hrcolók jvár billenő fekete-fehér jellemábrázolást. Á híres film kihsználv mozgókép lényegkiemelő lehetőségeit, mely térben és időben irányítni tudj néző figyelmét Veronik szerelmére koncentrált, ehhez vló viszonyábn minősült többi szereplő. A színpdon viszont inkább z egyenrngú egymásmellettiség dominál. Ezt ismerte fel Árkosi Árpád, rendező. És még sokkl többet: hihető történetekhez hiteles helyzetek kellenek, ezekhez pedig vlóságos, hús-vér emberek. Ehhez mindenkinek meg kell dni le hetőséget hhoz, hogy képviselje mg igzságát. Például Márk, cslád szégyene nem jelentkezik frontr, mint Borisz, ő csk zongorázik, míg mások lövész-árokbn szenvednek. Á fellépéseket, gyári koncertjeit is egy lttomos, ügyeskedő ügynökkel intézteti el. A művészkedésen" túl még zt is megengedi mgánk, hogy szereti és feleségül veszi Borisz kedvesét (ki bár nem szereti, hozzámegy). Mjd z egész cslád áltl kiutált Márk egy vlh szebb npokt élt úrisszonynál könyörög szeretetért, sőt z egyetlen emléket, mi Veronikánk Borisztól mrdt, ennek hölgynek krj jándékozni. Márknk vlóbn súlyos vétségei vnnk. Á honvédő háborúból kimrd, házsságtörést kr elkövetni, durván felesége emlékeibe tipor. Nem kell tehát helyeselnünk lépéseit. De szerethetjük és érthetjük, mert megismerjük cselekvésének érzelmi indítékit. Árkosi sikeres rendezésének feltétele, illetve eredménye kiváló színészi lkítások sor. Könnyebb lenne Tóth Józsefnek elfogdni szigorú írói ítéletet, és egyszínű jellemet, hátországbn áskálódó háborúkerülőt ábrázolni. Tóth zonbn megkeresi Márk igzságát elhiszi neki, hogy művész. Két tény lényeges számár: zongorist kr lenni, és szereti Veronikát. Tóth nem próbálj meg elkenni Márk gyengeségeit, de z előző két tényezőt felerősítve lárendeli zokt szenvedélynek. Vlódi szenvedések kálváriáján keresztül jut el gyáv, szerelmes kmsz ddig pontig, mikor sűrűsödő meglázttások elbillentik mérleg nyelvét, és többiek fölé kerekedve becspj mg mögött z jtót. Számár z egész hrmdik felvonás egyetlen konok készülődés. Fölöslegességének tudt már inkább megnyugttj, és erőt d z elszkdáshoz. Tóth pontosn érzékelteti ezt változást. Á niv, árttln fitlember zvrodottn csúszik bele lvinként növekvő kompromisszumokb. De közben rácsodálkozás így válik keserű tpsztlássá, és végül ő lesz z, ki hosszú távú elhllgtásr, öncslásr berendezkedő többieket otthgyj. Nem menekül és nem engedelmeskedik, mint tette eddig, hnem felválllj z dott helyzetben nehezebb utt. Tóth József egy látszólg egysíkú figurából szánlmunkt, meg-vetésünket, egyetértésünket és szeretetünket egyránt előhívó embert terem-tett.

35 Pontosn ez Árkosi célj. Természetesen nem Márk jvár és többiek ellen fogll állást, hiszen minden színésznél erre besktulyázhttln, egyértelműségektől mentes összetett emberábrázolásr törekszik. Így lesz például Irinából nemcsk szárz vénlány, de meleg, szeretettel teli és szeretetre éhező nő (Szoboszli Év). Igy lesz z pából nemcsk jóságos csládfő, de z elkopttott igzságok és csendes meglkuvások mögé rejtőzködő erőszkos igzság-oszló (Kristóf Tibor). Az igzsághoz trtozik, hogy drmturgii hngsúlyok átbillentése megváltozttj - hátrányosn Veronik szerepét. Korántsem pozitív hős már, egyszerűen egy többiek közül. Fzeks Zsuzs lkításábn ez zzl jár, hogy jelentéktelenedik figur. A színésznő minth nem érzékelné z elődás megváltozott rányit, továbbr is csk z áldozttá válást próbálj hozni". Így elszlsztj zokt lehetőségeket, mikben árnylhtná és pontosíthtná szerepet. Finom, törékeny lényével jelen vn, de nincs jelentősege, Az embert felmuttó színészi erő kiemelkedő példáj viszont Koós Olg játék. Azért is külön említendő, mert Rozovnál csupán egy epizódszereplőről vn szó. Mg szerep közhely: fronton levő fiát váró némán tűrő ny szerepe. Koós belép. Lz természetességgel jönmegy, jelenlétének súly vn, de finom érzékenységgel tiszteletben trtj z elődás egyensúlyit. A szenvedést ismerő bölcs sszonyt lkítj bölcs színészként, ki tudj, hogy semmi szükség ezt szenvedést mindenáron mutogtni vgy leplezni. Látj Veronik és Márk kínlódását, és segíteni kr. De nem erőszkkl, hnem hlk, megértő kívülállássl. Nem mártír, csk jó. Háttl áll kredencnél, mikor fi belép. (Vrg Károly játssz, pontosn ráérezve Koós Olg áltl kínált hullámhosszr.) Any és fi hosszú idő után tlálkoznk. Közhelymegoldások sorát kínáló helyzet. Á kredenc tükrében veszik észre egy-mást. Koós nem moccn, de egész lénye megváltozik. Eltörik és megszűnik végtelen várkozás. Megtörtént csod, hzjött fi. Nem omlik vgy röpül krjib. Alig mozdul. Koós lkításánk itt kulcs. Érzi pillntok súlyát, vgyis érzi, milyen mozdultot, milyen ritmusváltást bír el színpd és nézőtér közti feszültség. Ennek megfelelően tizedmásodpercnyi váltás, de lig észrevehető mozdult. Után már kés- Rozov: Szállnk drvk (szolnoki Szigligeti Színház). Szoboszli Év, Koós Olg, Kristóf Tibor és Tóth József (MTI fotó - Ilovszky Bél felv.) lelteti következő lépést. Nem siet. Ráér, erre várt régót. Most boldog. És ztán már elgyengülhet. Aztán már fi krjib hullht. Szívszorítón ngy-szerű színészi pillnt. Koós Olg eseté-ben rutin nem klisében, hnem bölcsességben muttkozik meg. Az ő vissz-fogottság jól tükrözi sokszereplős elődás hrmonikus rányit: mindenki képviseli sját igzságát, de senki nem válik hőssé. Miskolcon hősök és ntihősök zűrzvros kvlkádj fogd bennünket. A g y újto g tó elődásán nem tudjuk, ki érdemel hlált és ki kitüntetést, kit szeressünk, és kinek bukásáért szorítsunk. Ez nézői bizonytlnság nem zonos szolnoki élménnyel. Zvrunk rendezés átgondoltlnságából, z elemzés hiányából fkd. Az író, G. Gorin felfedezett vlkit, egy Herosztrtosz nevű őrültet, ki z ókorbn - pusztán hír-név kedvéért - felgyújtott z epheszoszi Artemisz-templomot. Gorint siker ténye izgtt, vgyis z, hogy e z z ember célját vlóbn elérte, hiszen világ hét csodáj közt számon trtott templom építőit nem ismerjük, de gyújtogtót igen. A drámáb beépít egy - későbbiekben teljesen funkciótlnul tébláboló - huszdik százdi ellenfelet is. Azért bklövés ez, mert htástlnítj kitűnően megválsztott lphelyzetet (miért lesz egy tehetséges ember gyújtogtó), és izglmsn felvázolt konfliktusrend-szert (ez z őrült nrchist krtlnul is felszínre h o z z mnipulációr építő idegen helytrtó és psszívn ellen-álló vgy sunyin beolvdó helyiek viszonyát). A vlódi drám jelen idejét így el-tolj tőlünk, igzi szemben álló felek összecspását álellenféllel hígítj és könnyű humorb oltj. Kortársunk látszólg még bele is szól történésekbe, sőt mg nyújtj krdot z igzságszolgálttáshoz. De vlódi szerepe mindössze nnyi, hogy utólgos ngyképűséggel ítélkezik, bennünket pedig didktikus módon folyton rr figyelmeztet, hogy gyújtogtó őrültek köztünk is vn-nk. Számonkérnivlónk elsősorbn rendezésen vn. Szűcs János - h már egyetlen drmturgii huszárvágássl nem hgyt ki - leglább háttérbe szoríthtt voln ezt felesleges szereplőt. Ehelyett ktivitását megtrtv előtérbe tolt, és mi még rosszbb, Teszáry László ptetikus lkítás mjdhogynem fő-hőst teremt ebből meg nem írt ppírfigurából. Az említett zvr tehát ott jelentkezik, hogy őt, ki bennünket képviselne, elutsítjuk, és ellenfelének, rfináltbb, okosbb, emberi hngon megszólló bűnösnek szurkolunk. Teszáry rikító bársonyöltönyben, fekete, mgs srkú csizmábn és fehér grbóbn megáll előttünk, hngsúlyosn rá-gyújt, felolvs, illetve szvl műsor-füzetből, ztán leül z első sorb, kezébe véve Fogllt" ppirost. Teszáry - lig-hnem rendezői utsításr - mindent hngsúlyoz, eljátssz, hogy ő néző. Ő most zt csinálj, hogy ül. Úgy ül, hog y n csk z ül, ki zt krj, hogy őt nézzék. És közben úgy tesz - mindig figyel, mindent leregál -, mint ki egy elődást néz. Teszáry nem egy ember" kr lenni színházból - hogyn plkát jelzi -, ő z ember" kr lenni. Áltlábn. Áltlábn így beszél, így ül, így jár-kel, így küzd és bizkodik z" ember. Vgyis senki nem tesz így. Az ókori történéseken belül színészi teljesítmények szerint lkulnk z erőviszonyok. Úgy tűnik, hogy Szűcs z t hzug és torz közeget krj ábrázolni, miben Herosztrtoszok születnek. Cskhogy színészek - feltehetően ren-

36 dezői suglltr - teljesen különböző műfjbn játsznk. A pénzéhes kereskedőt játszó - máskor kitűnő Sllós Gábor egy kbréb lép be, és hngsúlyozottn kikcsintós poénokr építve konferál. Somló Ferenc pedig egy mese-játék ügyefogyott királyként csetlik-botlik. Mindketten tudják mgukról, hogy multságosnk kell lenniük, ezért beérik zzl, h ők nnk vélik mgukt. Ezek súlytln figurák tlálkoznk vlódi tehetséggel, gyújtogtóvl. Gáspár Tibor hitelesen tehetséges, okos és szimptikus. Így viszont szembekerül zzl világgl, mi őt állítólg kitermelte. Végül is színpdi műfjok állnk szemben egymássl: z egyik oldlon szórkozttó komédi, másikon keserű groteszk. Így nem érthetőek Herosztrtosz célji. Á hírnév túlságosn távoli, htlom szinte kezében vn - tehetség és z idióták küzdelme nem ígér ngy hrcot -, miért nem krj z utóbbit? Egyetlen méltó ellenfele vn, törvény őrzőjét képviselő Kleon. Körtvélyessy Zsolt játssz, és önmgát rendezi". Megpróbál többiektől függetlenedni, elszkdni műfji zvrtól. Ezzel egyrészt tovább fokozz zűrzvrt, másrészt viszont önmg számár játszhtó helyzetet teremt. Befelé építkezik, kerüli kontktust. Méltóságát őrző színész és méltóságát őrző szerep tlálkozás msszív, sérthetetlen, érinthetetlen figurát eredményez. Á többiek gátlástlnul árdó felesleges információzuhtgávl szemben (természetes emberi regálásikt mindig megtoldják lssúbb felfogásúnk tekintett nézőnek szóló jelzésekkel), lig mozdul, mégis vonzz figyelmünket. Bizonyos helyzetekben ő is tehetetlen. Mindenki zt próbálj velünk elhitetni, hogy évezredeken át nyúló problémákról beszél: megszbdulht-e bűntől, pusztítás vágyától z emberiség? De mikor bűnös feletti ítélkezésre összegyűlnek, mindnnyin multttók krnk lenne. A ppnő bejön, és véget nem érő imádságb kezd. A helytrtó türelmetlenül mászkál mögötte, és rcokt vág. A ppnő földhöz veri mgát, és közben jelzi, hogy meg-fájdult keze ngy buzglombn, vgy-is csk komolytln formság z egész. Á megduplázott jelzések közepette súlytlnná váló, nevetséges szereplőink mögött ott áll árván Kleon, ki mind-ezt komolyn veszi. Amikor pedig vlódi konfliktusr lklms hőseink - Herosztrtosz és Kleon - tlálkoznk, már régen elveszett tét. Egyik sem képvisel senkit és semmit. Pusztulásuk nem trgédi, csk közös kivonulás mélttln komédiából. Körtvélyessy és Gáspár vergődése nyilvánvlón bizonyítj, mennyire bszurd válllkozás jó lkítást nyújtni egy rendezőileg végiggondoltln, könnyebb ellenállás irányát válsztó elő-dásbn. A színész kiszolgálttottságán túl zonbn zt is jelzi, hogy szemben z árrl is lehet hitelességre törekedni. Ezt megvlósítni viszont csk egy következetes, átgondolt rendezésre, egy egységes, közösen megszenvedett, z itt és most lkuló viszonyokr építő produkcióbn lehet. Alexndr Gelmn: Mgsfeszültség (győri Kisfludy Színház) Fordított: Benedek Árpád. Játéktér és jelmez: Gágyor Péter m. v. Rendező: Gágyor Péter m, v. Szereplők: Pláncz Ferenc, Gyöngyössy Ktlin. Alekszndr Gelmn: A pd (kecskeméti Kton József Színház) Fordított: Benedek Árpád. Díszlet, jelmez: Szkácsi Márt. Rendező: Szigeti Ká- roly. Szereplők: Réti Erik, Csendes László. Borisz Vsziljev: Csendesek hjnlok (József Attil Színház ) Fordított: E. Gábor Év. Színpdr lklmzt: Komlós János. Díszlet: Iglódi István. Jelmez: Csengey Emőke. Zene: Bácski György. Rendező: Iglódi István. Szereplők: Kránitz Ljos, Mihály Pál, Mrtin Márt, Borbás Gbi, Fehér Ann, Ivncsics Ilon, Kocsis Judit f. h., Rdó Denise f. h., Rátóti Zoltán, Ngy Miklós, Szbó Év, Fördős Mgd, Dávid Ági. Viktor Rozov: Szállnk, drvk (szolnoki Szigligeti Színház) Fordított: Morcsányi Géz, Drmturg: Morcsányi Géz. Díszlet: Szlávik István m. v. Jelmez: Szkács Györgyi m. v. Rendező: Árkosi Árpád. Szereplők: Fzeks Zsuzsnn, Kristóf bor, Szendrey Ilon, Tóth Tmás, Szoboszli Év, Tóth József, Koós Olg, Vrg Károly, Kőmíves Sándor, Egri Kti, Leviczky Klár, Győry Frncisk, Sshlmi József, Roczkó Zsuzs, Turz Irén, Zombori Ktlin, Tkács Gyul, Philippovich Tmás, Váry Károly. Grigorij Gorin: A gyújtogtó (miskolci Nemzeti Színház) Fordított: Blogh Géz. Diszlet: Ger gely István. Jelmez: Fekete Mári. Rendező: Szűcs János. Szereplők: Somló Ferenc, Zsolni Júli, Körtvélyessy Zsolt, Gáspár Tibor, Sllós Gábor, Horváth Zsuzs, M. Szilágyi Ljos, Sárkány János, Gyrmthy Ferenc, Vrg Tmás, Teszáry László. CSÁKI JUDIT Mindennpi operettünk A Tps József Attil Színházbn Á középkorú primdonn krrierje csúcsán. A fitl szubrett eleinte senkisemmi, mjd repülőstrttl indul idősödő kollégnője nyomáb. Úgy tűnik, mindketten tehetségesek, ezért ztán primdonn szomorú nemzedéknyi korkülönbség mitt. Á szintén fitl rendező középkorú primdonnát szereti. Állhttos lévén, vissz is utsítj szubrett felkínálkozását. De szerelmét sem veszi feleségül, hiszen nnk önálló krrierje s e krrier mindenekfölötti fontosság nem fedi z ideális feleségről kilkított belső képét: konyhtündért, z urát otthon engedelmesen váró szerelmetes sszonykát. Á primdonn végül - mit is tehetne mást belátj, hogy sztárszerepeit mind hevesebb ostrom fenyegeti, és szerelme elképzeléséhez idomulv mgánéletben véli fölfedezni boldog jövőt. Jutlmul vlószínű, hogy rendező mégiscsk feleségül veszi. Á fenti cselekményről nehéz elképzelni, hogy drámként működjön. Még kkor sem, h kötelező - és kötelezően vázltos - társdlmi hátteret" mögé helyezzük: z meriki show-business menedzsereit, íróit, munknélküli táncosit, luxuslkásokt, szerződések kegyetlen világát. De hát Tps - nem is drám. A szöveg: librettó. Á műfj törvénykönyve szerint prádés kiállítás, slágeresélyes zene, elegáns díszlet, profi tánckr, ngyvonlú kosztümök, ngyvilági tmoszfér kell hhoz, hogy egyáltlán elődhtóvá váljék. Azz: pénz, pénz, pénz. A szöveg - mint illik - őrizze meg ürügy-jellegét: szolgáljon rr, hogy két dl közt engedelmes összekötő legyen, htásosn fesse lá sztárok játékát, hng-súlyozz kiállítást. A Tps olyn musicl, melyből tizenkettő egy tuct Brodwyn. Témáj is gykori - éppen, mert színházi környezet legkiválóbb ürügy táncosok, énekesek felvonulttásár, z elegnci urlmár. Igy vn ez Dremgirlsben (Álomlányok), Chorusline-bn (Kr) is. Á Tps ugynis - nem Hir, de nem is Mcskák; Tps mi operett, leg-

37 lábbis olysvlmi, mit e helyett klsszikus európi műfj helyett tláltk ki odát. Egy-egy új termékének felbukknás mindennpos ügy őshzájábn. Az ilyesfjt tömegmusicl htásmechnizmus összetett - és érzésem szerint bizonyár már kodifikált is. Fontos, hogy produkció primdonnáj vlódi sztár legyen - neki kell ugynis behozni közönségnek leglább ötven százlékát. Nem árt, h bonviván is híres, tinédzserek kedvence; s h szubrett neve is jól cseng leglább egy-két folyttásos tévéműsorból. A sorbn rögtön ez-után következnek zok kellékek, melyeket részben már említettünk: pompás díszlet-jelmez, kifogástln tállás, profi tánckr, melynek tgji z összetéveszthetetlenségig egyformák, és egyszerre emelgetik lábukt, egyetlen lépést sem vétve. A htlms forgószínpd, mindentudó színpdtechnik észrevétlenül és tökéletesen működík diszletmunkásnk nyom sincs, mert nem trtozik produkcióhoz. A színpdról árd fény, csillogás - mert néző ezt vár-j, ezért jött ide, és nem szomszéd házb, hol nyomsztó drámát, netán trgédiái játsznk. De ugynilyen fontos z is s ez már z író trükkje -, hogy cselekmény, miközben ngy része szükségképp egzotikus nézők számár, vlmilyen módon zért kpcsolódjék hozzájuk, népszerűsítse de leglábbis hgyj jóvá - hétköznpi életvitelüket, jándékozz meg őket sóvárgás mellett z elégedettség, esetleg káröröm morzsáivl is. Semmi esetre se törekszik rr, hogy néző-t-éren ülő középkorú sszonynk eszébe juttss férje ifjú szeretőjét és kilátástln, mindennpos küzdelmét sját korávl. Természetesen fontos zene. Tökéletes hngszerelésben, lehető legngyobb pprátussl kell elődni - s nem látszhtnk z prócsk mikrofonok szereplők kosztümjén; és véletlenül sem fordulht elő, hogy szubrett óvtln mozdultától csődöt mondjon mikrofon. H józsef Attil Színház legújbb produkciójár, Betty Comden-Adolph Green-Chrles Strouse-Lee Adms: T p s című musicljének elődásár próbáljuk lklmzni e kívánlmkt, nyilvánvló képtelenséget kérnénk számon. Hiszen színház teljes évi költségvetéséből sem futná egyetlen musicl meriki" kiállításár; színpdtechnik mesz- Glmbos Erzsi (Mrgo Chnning) és Szkácsi Sándor (Bill Smpson) Tps című musiclben (József Attil Színház) sze elmrd z optimálistól, de még szükségestől is; színháznk rendes", prózi színház lévén - tánckr nincs, csk színészei, kik táncolnk, zenekrnk, igz, jut leglább egy prócsk zenekri árok; világítást behtárolj technik, kosztümöt, díszletet z nygik; hngosítás nem megfelelő, mrdnk tehát belógtott mikrofonok és ruhákr ggtott mikroportok; luxus kimerül nádfontos ülőgrnitúr és három-négy villnyfüzér szerepeltetésében". H T p s mtériáját tekintjük, szívfájdlom nélkül vehetjük tudomásul: ez fjt meriki színház nem feltétlenül kell nekünk, főként zért, mert lényeges elemeit képtelenek vgyunk importálni. Könyörtelenül bukkn elő kérdés: ugyn miért kell nekünk bemuttni ezt musiclt, h kelfékei ngy részér úgysem tudjuk átvenni, mrdékot pedig nem érdemes? A szokásos és jobbár megtorpedóztln válsz: mert kell zenés színház, mint egy flt kenyér; hzár és testre szbott, sőt korosztályhoz igzított nívós szórkozás, z operettből kinőtt - vgy bb bele se nőtt - generáció zenés csemegéje. Kell nekünk, kárhogy is, illetve úgy, hogyn elő tudjuk dni. (Tuljdonképpen vlmi hsonló történt Mcskák esetében, némi szembetűnő különbséggel. Az ugynis mgyr" elődás lett, és szerencsésen sikerült zzá tenni, nem szegénységgel. Az Operából importált" táncosok ellenére z elődás összetett htásánk legfőbb eleme bbn rejlett, hogy z elődók színészek, és színészként vesznek részt produkcióbn. A mű szerencsés dottság, hogy nemcsk lehetőséget nyújt erre, hnem - nívós lpnyg lévén - számtln kivár hzi ötletet is elviselt, sőt. Végeredményben pedig vlmi szánlms importcikk helyett egy krkteres, jellegzetes, önálló elődás született.) Nemigen érdemes számon kérni Tps mgyr létrehozóitól zt sem, hogy miért nem kreáltk mgyr verziót". Részben ugynis feltehetően zért nem, mert z lpnygon kívüli - honosíthttln elemek következetes lehámozás után lig egy léggömbnyi nyg mrdhtott voln kezükben, mivel nem lehet kezdeni semmit. Ismét -- most már másik oldlról felmerül kérdés: miért is kellett bemuttni itthon ezt tucttermék musiclt? A rendező lglódi István z elődásbn erre egyértelműen úgy válszol: mert színház társultánk tgj Glmbos Erzsi, ki művész-előéletét ebben világbn élte le; kézenfekvőnek tűnt tehát egy ilyen testreszbott szerepet ráosztni. Ez is lehetne megfelelő válsz - h igzolná z elődás. H nem z történne, mi történik: Glmbos Erzsivel z élén ezen színpdon mjdnem mindenki zt hiszi, hogy prózi színházhoz méltón értelmet, trtlmt, drámát kell keresni és felmuttni z lpnygbn. Hogy komoly kérdésekről komoly szó meg ének esik itt, önkifejezés, személyiségboncolgtás, konfliktus, jellemek cstáj zjlik. Sjnos: zjlik is. Nem mondhtó ugyn, hogy vlminek rovásár - de mégis erőltetetten, mesterkélten, hmisn. Rákényszerítenek bennünket, hogy sovány és lpos cselekményre figyeljünk ;éljük bele mgunkt drámi konfliktussá emelt" lpos lélekboncolásb. Melynek középpontjábn z életkor áll: T p s színésznője épp egy olyn drb főszerepét játssz, melyben vlójábn jóvl fitlbb színésznőre lenne szükség; szerelme is sokkl fitlbb nál, tehát ggódik, hogy elveszti. Ez primdonn egyébként tökéletes ember és jellem Glmbos játék erőteljesen hngsúlyozz ezt még próbb hibái is erénynek tűnnek. Mg mellé veszi - krittív cselekedet z elesettnek látszó fitl lányt, rjongóját. Aztán féltékeny lesz rá - bocsántos bűn, előbb mgánéletben, mjd szkmábn is. Persze nem lptlnul. De mert jó ember, végül elnyeri méltó jutlmát - h nem is z

38 Mrgo Chnning: Glmbos Erzsi (MTI fotók) örök ifjúságot, de -: sztár mrd, meg szerető is, sőt, h minden jól megy, még feleség is lehet belőle. Érthetetlen, hogy primdonnát ját-szó Glmbos Erzsi miért képzelte, hogy z egyszerű szereposztási megfelelésen túl itt többről is szó vn. A sblonos fordultokbn, niv mondtokbn felfedezni vélte z életkor, z öregedés trgédiáját; sőt, színészi pály ősi törvényszerűségeinek, szükségszerű konfliktusink plsztikus mélységét. A felületes kis szópárbjokb komor indultokt, mély trtlmt sejtető érzelmeket vitt bele. Szinte hihetetlen, de igz: Iglódi István rendező ráhgyt színésznőre, hogy személyes drámát" kerekítsen semmiből. Ahelyett, hogy visszterelte voln rr z útr, miért szerepet ráosztott: hogy Glmbos énekeljen, táncoljon, szép legyen, elegánsn vonuljon le z operettlépcsőn - profi módon tegye dolgát. A hmis szerepértelmezés - egyáltlán : szerepértelmezés - ellenére sem születik drám színpdon. Ugynkkor klsszikus elemek háttérbe szorítás, zene, tánc, z ének mellékes jellege még inkább produkció trtlmtlnságár hívj fel figyelmet. Glmbos - szerepének középponti helyzete mitt - véglegesíti félreértelmezést, s ez törvényszerűen kiht z összes szereplő játékár. Ezért természetes, hogy félresiklik fő-iskolás Pápi Erik lkítás is - hiszen legfőbb feldt z lenne, hogy folymtos ellenpontként létezzen színpdon. Pápi Erik - ki nemrégiben Mhgonnybn egészen brvúros lkítássl hívt fel mgár figyelmet - tnácstlnul lézeng színpdon, s látnivlón foglm sincs rról, milyen eszközökkel tehetné hitelessé e z t hitelesíthetetlen figurát. Iglódi Istvánnk fitl színész- nő ösztönös zvrából is látni kellett voln, hogy produkció félresiklik. Pápi Erik szerepe - Eve Hrrington -, h lehet, még sblonosbb, mint primdonn Mrgo Chnningé. Kezdetben színházrjongó fitl lány, kit szerencsétlen sors és sztár iránti forró rjongás némileg infntilissá tesz. Amikor primdonn közelébe kerül, fokoztosn mgár tlál, htározott szervező, titkárnők gyöngye lesz belőle, sőt mbiciózus színésznő, természetes önzéssel, gátlástlnsággl. Egészséges ösztöneinek engedelmeskedve előbb rendezőnek, primdonn élettársánk jánlkozik fel - kihez kétségtelenül jobbn illik, mint kollégnője -, mjd visszutsítás után gátlástlnul krrierje szolgáltáb állítj női vonzerejét. Története lpos kis fércmű, melyen csk ront, hogy szerzők rátettek még egy lpáttl"; végén ugynis kiderül, h o g y kezdettől fogv hzudik, gonosz boszorkány, ljs gzember - csk éppen tehetséges. Pápi Erik sikertelenül próbálj eljátszni ezt képtelenséget - és kárcsk Glmbosnál, nál sem lehet másr figyelni, mert rendezői értelmezés" jegyében z ének, tánc mellékes. A rendezőt, primdonn szeretőjét Szkácsi Sándor játssz, vendégként. Hihetnénk: zért hívták meg szerepre, mert zenés műfjbn nyújtott eddigi lkítási lpján érdemesnek vélték e fur bonviván eljátszásár. Vlójábn zonbn bárki megtette voln, hiszen Szkácsink egy prányi lehetősége sincs r r, hogy fordítson vlmit z elődás tengelyén. Gyengén megírt szerepe nem középponti szerep, nem ütköző, csupán kettős untermnn; mindössze nnyit tudunk ról, hogy szeretné szeretni primdonnát, otthonülő, bájos kis feleségre vágyik, és hogy Pápi Erik nem z esete. Itt-ott muttkozik némi hjlm Szkácsi játékábn rr, hogy ne vegye véresen komolyn z egészet - de hát fegyelmezett színész. Az elődás egyetlen, leglább stílusbn trtott s ezért élvezetes lkítás Józs Imréé, ki sztár-királynő hűséges belső insát, fodrászát, öltöztetőjét, egy piperkőc, homoszexuális fiút ját-szik. Krkterszerep, megjátszhtó poénokkl és Józs élénken, szellemesen él is lehetőséggel. Nemigen tudnk mit kezdeni mgukkl mellékszereplők. Némelyiküknek - mint például z írót játszó Újréti Lászlónk és feleségét lkító Borbás Gbink - még holmi ármánykodás is osztályrészül jut. Újréti - tán jobb híján szupergátlásosr és kicsit ütődött-re veszi figurát, míg Borbás Gbink néhány jelenetében egész ívet" kell végigjárni: z ifjk gyámolítójától csel-szövő, hűtlen brátnőn át megtért bűnősig és megcslt feleségig. Mky Sándornk producer ki sem dolgozott szerepe jut; egyetlen jelenetében, mikor leglább félelmetes lehetne, motiváció hiányábn nevetségesen kisszerű. Ő se tehet semmiről. Miként többiek se. A színészekből álló tánckrbn ki-ki tudás szerint végzi munkáját - rendező igyekszik is tekintettel lenni z egyéni képességekre, illetve zok hiányár. Ekképp lkult, hogy krból nyilván színészi tálentum lpján kiemelt Ivncsics Ilon megfelelő tánctudás hiányábn széken ülve vgy sztlon állv énekli el rájutó számot. Szlávik István díszlete szeretne ngyvonlú lenni - és lposn megdolgozttj díszletezőket megnnyi átrendezéssel, kik igencsk nehézkesen mozgtják két htlms, félkör lkú flt. Selmeczy György minden tőle telhetőt megtett - ennél többet csk kkor tehetett voln, h itt-ott másik zenét ír. Reinthller Év koreográfiáj lklmzkodott rendelkezésre álló képességekhez. Iglódi István - mindezzel együtt vgy ellenére - biztos sikerelődást pro-dukált József Attil Színházbn. Tiszteletre méltó következetességgel és el-szántsággl folyttj törekvését: változtos műfjokbn, stílusokbn, hngvételekben gondolkodik. A színház - z eltávozottk nyiltkozti ellenére - egy-re több htározott részeredménnyel jelentkezik, kis lépésekkel - néh kerülők-kel - hld előre. Aligh hihető, hogy Iglódi István rendező - műfj értője, mint erről z Ódry Színpd Vd nők című elődásán is meggyőződhetünk --ne látná pontosn, hol csúszott félre ez z elődás. Nyilván Iglódi István főrendező - s színház menetéért is felelős vez e t ő - döntött úgy: ez kell, így kell. Betty Comden-Adolph Green-Chrles StronseLee Adms: Tps (József Attil Színház) Fordított: Prckop Gbriell. Rendező: Iglódi István. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Kemenes Fnny. Zenei vezető: Selmeczy György. Koreográfus: Reinthller Ev. Korrepetitor: Mollek Gbriell. Munktársk: Lehoczky Orsoly, Mrtos Gábor. Szereplők: Glmbos Erzsi, Szkácsi Sán- dor m. v., Pápi Erik f. h., Újréti László, Borbás Gbi, Mky Sándor, Józs Imre, Ngy Miklós, Kovács Titusz, Zsolny András.

39 SZ ÁNTÓ J U D I T Hbos szökőár helyett sör A vágy villmos Kposvárott Azt kérdezik tőlem ismerősök: és mondd, mitől kposvári ez A v á g y v il lmos? A kérdés nyomték érthető. Tennessee Willims reprezenttív drámáj csup hrsogó, kiélezett tetrlitás, helyen-ként leplezetlenül melodrámáb hjló; végeredményben egyszerű, nturlizmus optikájávl kiválsztott történetet duzzszt fel zenével, szceniki és verbális szimbólumokkl, nem mindig válsztékos, olykor giccset súroló, de feltét-lenül htásos színpdi lírávl metforává: nyers erőszk és dekdens kifinomultság kibékíthetetlen és erkölcsileg eldönthetetlen ntgonizmusánk metforájává. Mi köze lehet mindehhez kposvári társultnk? Kivált, hogy bevtottk zt is tudják: válsztás nem volt egészen mgától értetődő, kényszerű műsorváltozásból született. Nem tudom - és z elődás sem szolgáltt kérdésre meggyőző válszt --, hogy Ács Jánosbn volt-e korábbn bármiféle ffinitás szöveghez, szerepelt-e megrendezése kár legtitkosbb álmi között is. Az zonbn egyértelműen kiderül, hogy h már hozzájutott - és ez vlóbn lehetett kényszerűség is -, mindent elkövetett, hogy mg és színház látásmódjához igzíts. Így z jött létre, mi mjdnem törvényszerűen létrejöhetett: érdekes, de nem ngy elődás. A színpdkép. Willims leírás mg kettősségében igen jellegzetes. A ház, lkás szegényes sivárságát ő is kiköti, de z egésznek feslett báj vn", és álomvilággá szublimálj környezet: z égbolt különösen lágy kék, mjdnem türkizszínű", szinte érezni brn folyó meleg leheletét". Egyes képekbe bergyog nyári ég" vgy z rnyszínbe merülő lkony", víztrtály flán vkító npfény villog" és tűfénnyel csillognk lámpák". Pittoreszk z emberi környezet is; utci árus kínálj prázson sült pecsenyét, néger szomszédsszony jön át egy kis tereferére, részegek és prostituáltk bóklásznk át szinen, z utci hngok zűrzvr olyn, mint vlmi kórus éneke". Egyszóvl: tr-kán szegényes házk mégiscsk z Elí- ziumi Mezőkön állnk, hová vágy villmos szállítj z utsokt. Szegő György díszlete mindebből csk sivár, sőt koszlott és rendetlen szegénységet dj vissz; itt még fogysztói társdlom leglsó, tömegeknek szánt szintjéhez sem jutottk el. Piszkos flikút, szürke, rozog frizsider, özön-víz előtti rádió, nyom sincs kényelem-nek vgy netán vlmi szerény fény-űzésnek; z ugyncsk Szegő tervezte jelmezek tömegdivtot leglcsonybb keresethez dptálják. A felső szinten, Eunice-nál és Steve-nél csk z erkélyt látjuk; mögötte ugynilyen lkás húzódht. A poétikus fények, sejtelmes hngok, z tmoszferikus mellék- és némszereplők elmrdnk; Blnche el-htlmsodó idegbját sem festik lá kusztikus látomások, dzsungelzjok", hrngszó, félelmetesen eltorzított" dllmok, utci rikácsolások. Még mexikói virágárusnő sem hlál hírmondój, csupán egy mexikói virágárusnő. És z erőszk jelenetben Stnley áltl kifeszített üvegből nem hbos szökőár" buggyn elő, csk egyszerű söritl. Mrd hát drám vlóságos lpj: egy egyszerű emberi történet. Ebben szegényes, de zért korántsem nyomorgó környezetben életvidám, elégedett emberek élnek, kik megkeresik pénzt nemcsk megélhetésükre, hnem kis kedvteléseikre is: tekére, mozir, kocsmár, egy-egy táncos kiruccnásr, hetenkénti pókerprtikr. Amíg fitlok, szerelmet is komplikáltln élvezettel űzik, nem z meriki délhez illő fülledt álltisággl, csk úgy, hogy vidám és egyszerű lelkű emberek világ minden táján teszik. Az életform dott, örökkévlónk tetszik, és megfelel mindenkinek. Jj nnk, ki meg meri kérdőjelezni és láásná z itt és így élők mgától értetődőségi tudtát, mely egyben öntudtot, sőt egyfjt méltóságot is implikál. Blnche - kit filmvászonról még tlán meg is könnyeznének -- élő jelenlétével éppen ezt teszi; Stnley szemében megtestesít mindent, mi ciki", méghozzá úgy, hogy külsőségek, válsztékos öltözködés, finomkodó modor, szellemi értékek kihívó hngozttás mögött nincs se nygi, se belső, erkölcsi fedezet. Stnley nem tűrheti ezt z ott-honáb beférkőző másságot, s mert z tökéletesen védtelen, hát félrepöccinti z útból. Nem zért, mert ördögi, szdist, kegyetlen vdállt, ki élvezi hóhér-munkát. Az elődás egyik finom leleménye, hogy Stnley-Stell kettőst mint-egy megkettőzi Eunice-Steve párrl: egyformán élnek, verekszenek, kibékülnek, szeretkeznek, szülnek, szórkoznk, melóznk de Steve jóindultún sjnálkozht Blnche sorsán, Eunice pedig megértőn pátyolgthtj kétségbeesett Stellát, mert hogy kellemetlen rokon nem hozzájuk állított be. H Eunice-nk lenne egy Blnche nevű nővére, Steve bánn el vele ugynígy, s Stnley és Stell élvezhetnék kívülálló nemesebb szerepét. Itt rögtön megjegyzendő, hogy Gyuricz István, de hngsúlyosbb szerepében különösen Lázár Kti kitűnően érzékeltetik zt folymtos életformát, melyből Kowlski házspár átmenetileg kényszerűen kibillen, s melybe mjd Wi ll i ms: A vág y vi ll mos (k po s vá ri Cs ik y Ge rg el y Szí nház). Csák á nyi Es zte r ( St e l l ) és Pogá ny J u d i t ( Bl n c h e )

40 megkönnyebbülten vissztér; Lázár Kti színpdi jelenléte rég volt ilyen oldott és jelentékeny, mint ebben szerepben. Már el is feledtük - én is csk ez lklomból kerestem vissz -, micsod ádáz ideológii viták dúltk e drám körül hzi bemuttó idején. Elsősorbn konfliktus osztálytrtlmát mérlegelték kritikusok, kik úgy érezték, szembe kell nézniök zzl kérdéssel, hogy Stnley végeredményben munkásosztályt képviseli (zt senki nem vette figyelem-be, hogy Stnley z ügynökségig vitte, noh elég rosszul fizethetik), Blnche pedig déli ültetvényes risztokráciát, z egykori rbszolgtrtókt, így hát Stnley osztályindultból fkdó gyűlöletét nem szbd mindenestül elítélni, Blnche felsőbbrendűségi tudt pedig erős bíráltr szorul. Ez vit - mely természetesen csk úgy jöhetett létre, hogy Willimset mint színpdi költőt és drámírót bszolút komolyn vették - B. Ngy Lászlót nnyir feldühítette, hogy egy vitcikkben ktegorikusn le-szögezte: Willims nem vlóságot ábrázol, hnem legföljebb üres és trtlmtln jelképekbe önti z meriki kpitlist társdlomnk önmgáról lkotott hmis tudtát. (Egy egészen más síkon pedig z 1947-ben írt, de erotikájávl nálunk 196z-ben még botránkozttó drámát vlláserkölcsi lpról próbált men- Lukáts Andor (Stnley) és Pogány Judit (Blnche) tegetni Pilinszky János, megküzdve zzl lelkiismereti dilemmávl, hogy vjon jánlhtj-e ktolikus nézőknek drb megtekintését.) A mjd negyedszázdos vitánk volt reális lpj: tudniillik drám konfliktusánk megoldtlnság, hiszen mind-két félnek szinte egyform elosztásbn vn és nincs igz. A mérleget kizárólg z író meglehetősen önkényes rokonszenve billenti el: egészen nyilvánvló, hogy ő Blnche-sl, nem mindenestül hzug és intrikus betolkodóvl, hnem mindenkori vesztessel érez egyet, Mcsk forró tetőn Mggie-jének szvivl gyönge, szép", elegánsn veszítő emberekkel. Az író hisz hősnője énekelte édes-bús dlbn (mely kposvári elődásból nem véletlenül hiányzik): tlmi ppírhold se voln szemfényvesztés, H te hinnél, hinnél nekem". A legegyszerűbb megoldás így persze z, h Willimset szván fogj z elődás, mint tette zt tvlyi évdbn látott székesfehérvári produkció, mely áldozti bárány és vicsorgó frks szükségszerű kimenetelében is mindig megindító szembenállását helyezte középpontb. De hát még h z osztályszemponttól eltekintünk is - mit kezdjünk kkor Stnleyék kétségtelen igzságrészével? Egy lehetőség - tudomásom szerint másutt még ki nem próbált - z, melyet Ács János válsztott. Itt nincs sem osztályháttér, sem súlyos morális dilemm, csk z élet egyszerű, szomorú ténye már-már dokumentumjátékot kpunk olysfjtát, mint volt z Ascher Tmás rendezte Gyöngyélet - két életform szükségszerű összecspásáról. Egyik sem jobb, mint másik - ez ktegóri jó-formán fel sem merül -, csk épp, szögesen eltérő értékrendjüknél fogv, nem tűrhetik egymást, s konfliktusuk zén ht, zért érdekel, zért veszünk benne részt, mert mindkét életform vodzáskörében emberek élnek, kik hisznek mguk igzábn, és z összecspás sorát-szükségképp kisebbngyobb sérüléseket szenvednek. Mérlegelni kár; Blnche trgédiáj dott esetben látványosbb elemibb erejű, de hsonló trgédi fenyegeti s érhetné Stnleyt, sőt Stellát is h Blnche jóvoltából létformájuk és önbecsülésük kizökkenne lpjiból. Lényegében tehát zt mondhtjuk, hogy z Ács rendezte elődás A vágj villmos nturlist mgvát jeleníti meg természetesen igen finom, árnyltságábn helyenként csehovi hngultú meg. formáltságbn; effektusok helyett ember. igzságok; melodrmtikus képvégek elcsendesülnek, s zenekri fortissimo helyett egy elégikusn megpendülő húr zárj le őket. A mű nem is áll ellen, mintegy Blnche megdásávl hgyj mgát vetkőztetni, feltárj orgnizmus-nk minden vonzó részletét, csk épp végén, z összhtásbn áll sértett bosszút. A bevezetőben idézett szimbolikus külsőségek ugynis, melyek itt lehántódtk ról, csk külső ismérvei Willims lényegi rokonszenvének vgy mondhtjuk kár elfogultságánk (melyből fkd egyébként, hogy még e legjobb műve sem igzán ngy drám, nem szólv későbbiekről, melyeket megbetegít Blnche sokkl torzultbb utódi iránti egyre leplezetlenebb, kiegyensúlyoztlnbb részrehjlás), rr vlók, hogy néző drbot végső soron Blnche árttln meghurcolttásánk trgédiájként élje át. Mindettől megfosztv A vágy villmos jól megírt, htásos, lélektnilg elfogdhtó, ám egészében jelentéktelen, már-már bnális történetté válik. Azt drámát, melyet Ács előd, z író elmulsztott megírni, pedig, iróni nélkül mondom, ngyszerű drám is lehetett voln. H főszereplő Pogány Judit lkítását vizsgáljuk, először is meg kell gondolni: miféle Blnche-ot is kíván ez koncepció? Semmiképpen sem Tolny

41 Klári., Tordi Teri v g y filmváltoztbn látott Vivien Leigh megrendítő, őszi színekben pompázó, gyrlóságábn is ngyszbású trgikus hősnőjét, hnem sokkl köznpibb lényt, ki sját társdlmi-szellemi miliőjébe átplántálv pontosn olyn természetes lenne, mint Stnley mgáébn, és csupán. Stnley látószögéből ht természetellenesnek; olyn figurát, ki nem egy metforikus, hnem ngyon is reális társdlmilélektni másságot képvisel. Egy ilyen jellegű lkításnk persze még ebben lehántott változtbn is jelentős közegellen-állássl kellene. megküzdenie, Willimsnek dilógusból. és cselekményből már semmiféle vetkőztetéssel ki nem ik-tthtó tmoszferikus-szimbolikus megoldásivl, de kísérlet elvégezhető, s ebben koncepcióbn el is kellene végezni. Pogány Juditnk, számos szép, meleg, hiteles pillnt ellenére, ez egészében nem sikerült, A nivszerepkörtől úton. krkterszerepek felé ( Cseresznyéskert Srlottáját máris telibe tlált) nem legjobbkor tlálkozott ezzel. mégiscsk hősnői figurávl, melyet nivi és krkterszínészi eszközök keverésével nem tudht egészében birtokb venni. Pogány Judit, rendkívül intelligens színész lévén, mindent eljátszik, Blncheáról voltképp mindenlényegeset megtudunk, csk épp z lk szuverenitásán nem tud áttörni, s ezért. z, mi történik. vele, nem tud igzán érdekelni. Persze nem véletlen, hogy épp két főszerep tűri. legnehezebben rendezői újrgondolást. Mért hogy Blnche-bók itt szükségképp hiányzik z író áltl belévetített trgikum, és z, mi pótolhtná, nem születik meg, úgy Lukáts Andor részleteiben ugyncsk kivált, Stnleyje is megsínyli Győzedelmes Rossz mitikus kisugárzásánk hiányát, (Ebből mitikus dicsfényből szöveg szerint még Stnley társir. is jut. Hosszú szerzői utsítás fogllkozik pókerjelenettel, mely egy Vn Gogh-képet kell hogy idézzen, s játékosokon színes ing: tömör kék, vörös, piros-fehér kockás és világoszöld. Nyers, szókimondó, htlms férfisságuk teljében mguk is olynok, mint z lpszínek". Ehhez járul még: sárg. linóleum és élénkvörös görögdinnye konyhsztlon, fölötte élénkzöld üvegernyős villnylámp. A kpusvári színpdon négy átlgos külsejű, semmitmondó öltözékű egyszerű. ember kártyázik szokásos sivár konyhi miliőben.) Mivel zonbn Lukátshoz szerep lktilg sokkl közelebb áll, mint Helyey László (Mitch) és Pogány Judit (Blnche) A vágy villmosábn (Fábián József felvételei) Pogány Judithoz Blnche, ő megteremti Stnley Kowlski igzságát, figur köznpi létezését: hibátlnul megrgdj, csk folymtosság hiányzik néh e létezésből, s mikor át kell ugrni egy-egy olyn pontr, melyet színészi lényével csináltnk, poénszerűnek érez, megmegcsikordulnk, görcsössé válnk z átmenetek. Lukáts például kitűnően eljátssz, hogy Blnche szánlms kokettálását (mely itt sokkl hngsúlyosbb, egyértelműbb, mint korábbi elődásos kort) vlósággl gusztustlnnk érzi, mert ez z lpvetően idegen teremtés mint nő is tszítj; épp ezért birkózik viszont nehezebben z erőszk ngyjelenetével, hiszen ez. Stnley legföljebb tktiki okokból, kikpcsolt érzékszervekkel fektetné le. ezt nőt, háth ezzel. végképp kiborítj (bár nnk lpján, mit sógornője múltjáról megtudott, ebben kervéssé bízht). Két mrdéktlnul jó szerepmegoldást muttv Csákányi Eszternek és Helyey Lászlónk persze könnyebb dolg, hiszen csk másodhegedűsök konfliktusbn, noh Csákányi, újszerű felfogássl főszereppé vtj Stellát; e korábbi elődásokon sáptg nivként felfogott nőlk itt megizmosodik belső igzságtól s tudtosn válllt élereszmeny méltóságától. Csákányi kilúgozz lkításából nemegyszer emlegetett morális dilemmát z árulásról, melyet e sekélyes és élveteg perszón trgikus nővére ellen elkövet. Itt már z első jelenettől nyilvánvló, hogy Stell is sértve, fenyegetve, támdv érzi mgát Blnche áltl, é s csk testvéri szeretet vgy inkább nnk gyengéd emlékei kdályozzák meg, hogy jtót ne mutsson hívtln vendégnek; így inkább csk védekezik, de egyre zkltottbbn, egyre indultosbbn. Bár Stnley és Stell kölcsönös érzéki függőségét ez z elődás nyíltbbn. tárj fel minden eddiginél, ez, Willims szándékávl ellentét- ben, semmit nem csorbít emberi profiljukon és utonómiájukon; z érzékiség szerves része nnk z értékrendnek, melyet józn állpotbn is vllnk és válllnk. Mindenesetre ez z lkítás igzolj legteljesebben Ács János elgondolását: de hát A vágy villmos elsősorbn mégsem. Stelláról szól. És még kevésbé szól. Mitchről, kivel Helyey László színészi lkt hiánytlnul tlálkozik. Sőt Helyey, zon túl, hogy rengeteg finom megfigyelésből épí- ti fel jó szándékú, bumfordi nyámsszony ktonáját, egy új dimenzióvl teljesíti ki. konfliktust:. köztes meg oldások illúziójánk összeomlását lopj be drámáb. Mitch, ki Stnley életformájábn él, megpróbál nem venni tudomást rról, hogy válsztottj egészen más értékrendet képvisel, és nivul el-hiszi, hogy problémmentesen építhet hidt két világ között. A híd roncsi láttán zokog mgáb roskdv z elődás ném kódájábn, mely helyreállítj sttus quót: Eunice odfenn Kowlski bébit pelenkázz, Blnche eltűnt szín-ről, Stnley és Stell pedig gyengéden, vihrtól még borzongv ölelkeznek; de Ács itt finom érzékkel elhgyj Willims meglehetősen olcsó megoldását, mely szerint Stnley már Stell blúzát gombolgtj - nem, dolog mégsem ennyire egyszerű. Jelentékeny kísérlet, h nem is jelentékeny elődás; Tennessee Willims világ túl. szuverén hhoz, hogysem egykönnyen hgyj mgát fejéről tlpár állítni. Tennessee Wi llims: A vágy villmos (kposvári Csiky Gergely Színház) Fordított Czimer József. Díszlet jelmez: Szegő György;.SZcenik: É. Kiss Pirosk. Rendező: Ács János. Szereplők: Pogány Judit, Csákányi Esz ter Andor, Helyey László, Lázár Kti, Gyuricz István, Krácsony Tmás, Tóth Bél, Gecse Joli, Kmondy Imre, Kristóf Kt. Lukáts

42 fórum FEJES ENDRE Egy villmost vágynk neveztek Miót megismertem, fogllkoztt ez Tennessee Willims-drám. Milyen pontos már címe is. Egy villmost vágynk neveztek. Nincs birtokos viszony. Nem csod, mi közünk lehetne érzelmek közlekedési eszközeihez. Még z is kérdés, vjon változttják-e helyüket, és h igen, ilyen energiigényes szerkezetek segítségére rászorulnk-e. Igy el kell fogdni, zokról lesz szó, kik ott élnek nekem furcs nevű villmosok között. Willims pokoli tudtos költő, nem enged véletlennek teret. Akkor pedig minden próságnk ok vn. Annk, hogy mi megtörténik, mért történik néhány hónp ltt. Blnche mért hsználj Du Bois nevet, holott, bár rövid ideig, Alln Grey felesége volt. Folytthtnám sort, de minek. Apró kövek, melyek nélkül nem mrdnánk meg htlmsk sem helyükön. Nézzük hát. Két villmosr kell szállni Blnchenk, hogy húg lkásához érjen z Elíziumi Mezők megálló srokházáb, Vágy z első, második Temető. Nekem szoktln elnevezések. Nálunk mindennek szám vn, földltti kivételével. Egyetlen földlttink vn, fölösleges megjelölés. Időnként közlekedik színházbusz, vásárbusz. Sőt temetővillmosunk is vn. Hogy hánys szám, nem tudom. Ott jár lebontott Nemzeti Színház helye és temetők között. Ngy úr megszokás. Az utcáknk nálunk is nevük vn. Bár lktm már 916-os utcábn is. Idegen volt, idegen mrdt voln mindig, úgy tűnik, nem-csk énnekem. Rövidesen megváltozttták, nevet kpott, Jkb József nevét. Mi sem csk emberekről nevezünk el utcákt. Lktm Mérleg utc és Október htodik utc srkán is. A Tisz Kálmán téren születtem, ott nőttem föl, mi Köztársság téren. A Tisz Kálmán tér gyerekkoromt jelenti, legtávolbbról sem idézi z igen kevéssé kedvelt politikust. Nem tudom, mások hogy vnnk evvel, nekem élesen szétválik z utcnév és kiről elnevezték. Gondolom, ki másfjt elnevezésekbe született bele, nnk zok szkdnk el eredeti jelentésüktől, válnk utomtikusn hsznált helymegjelöléssé. Eddig soh nem jutott eszembe, pedig fur. Petőfit fölidézi Múzeum-kert, zót is, miót tudom, hogy zon márciusi npon nem járt rr. És fölidézi Pilvx köz, kávéház. Semmiképpen sem nevét viselő belvárosi utc. Vlhogy így vn, tpsztltom szerint, személynevekkel is. Kis, Ngy, Király, Huszár, Kton, Kovács, Tkács, Herceg nem termetre, mesterségre, rngr utl. M már nem. József Attil írj: Török, ttár, tót, román kvrog e szívben" - és ezeken túl is lehet sorolni nemzeteket, melyek fii, távoli utódi vgy megőrizték nevükben eredetüket, vgy megmgyrosították. Anouilh drámájábn Henrik király Becket Tmást kis szászomnk hív-j. Ismerek Szász, Német, Török, Görög, Ttár, Tóth, Román, Székely, Szláv, sőt Cseh vezetéknevű embereket is. Egyik sem utl más nemzethez trtozásr. H nálunk így vn, miért voln másutt föltétlenül másként? E drám szereplője Blnche du Bois és Stell du Bois. A szvk: fehér, liget, csillg. Bár még ez liget, ez se biztos. Blnche másként mgyrázz, és ő csk tudj, végtére ez z ő neve. Amikor Mitch megkérdi: Miss Du Bois? így válszol: Frnci név. Fákt jelent, és Blnche zt jelenti, hogy fehér, kettő együtt fehér fákt jelent. Mint egy gyümölcsöskert tvsszl. Erről megjegyez-heti. Igzán előzékeny, idegen nevét lefordítj, hogy könnyebb legyen emlékezni rá. Nem érzi hótiszt ligetnek önmgát. A szvk jelentésének ngy vlószínűséggel nnyi köze vn történésekhez, mint h vlki trónkövetelőként lép föl Király vezetékneve mitt. Vgy minth misztikumot suglln z hölgy, kit történetesen Ligeti Blnkánk hívnk. Bár, h ezt Ligeti Blnk kissszonyt Budpesten nevezik Blnche-nk, esetleg még Du Bois-nk is, z zért jelent vlmit. Vgy zt, hogy megtrtott, őrzi frnci eredetét, vgy, rosszbb esetben, hogy mgyr változt nem elég előkelő számár. Vgy szármzásához rgszkodik, vgy z elképzeléséhez. A többi név is szármzást jelöl. Stnley meriki keresztnév, természetesen, hiszen ott született. Vezetékneve, Kowlski, lengyel. Büszke meriki voltár, érzékeny lengyel szármzásár. Igen ingerülten kéri ki mgánk, hogy polyáknk nevezzék. Érzékenysége bbn nem gátolj, hogy kártyprtnerét, Pblo Gonzlest oljosképűnek szólíts. Úgy látszik, ez így vn zon tájon. Pblo sem nevét vgy mesterségét hsználj vendéglősnek, zt kérdi, mért nem megy le vlki kínihoz, mikor megéhezik. Másik prtnerük Steve Hubbel, neve után meriki is lehet, felesége, Eunice már kevésbé. A drám résztvevője még Hrold Mitchell, egy néger sszony, dél-meriki virágárusnő és egy fitl férfi. Mindnyájukkl tlálkozunk. És Blnche beszél rég hlott Alln Greyről, fiúról, kihez feleségül ment. Mindig fiú-ként említi, ngyon fitlon hlt meg. A neve zt jelenti, hogy ősz, jelenti zt is, hogy szürke. Lehet válogtni. Csk nincs köze z emberhez, ki viselte. Az őszt z életkor zárj ki, szürkét története. Nem véletlen, hogy New Orlens helyszín. Nem sszociációk, csk város jellege mitt. Milliónál több lkos vegyes olynnyir, hogy itt természetes, közvetlen, szívélyes kpcsolt fjok között. A térképen Mexikói-öböl prtján tláltm rá, hrmincdik szélességi körön, mi meghtározz z időjárást, forróságot. Az itt élők hozzászokhttk, idegenek nehezen viselik. Minél észkbbról érkeznek, nnál nehezebben. Blnche Lurelből jött, Wshingtonnl mjdnem egy mgsságbn levő kisvárosból. A régi otthon még észkbbr lehetett. Du Bois z Erie-tó közelében vn, s kár Lurelben, itt is százezernél kevesebb ember él. Érdekesebb betegségnek mgyrázni z örökös fürdést. Vlójábn szoktlnul meleg vn. A két helység Egyenlítőtől egyre észkbbr távolodó fekvése prózibb mgyrázt. Tudtos válsztás személyek, helyek elnevezése. Mind jelent vlmit. De egyik sem zt, mit szó önmgábn jelöl. Nem véletlenek z életkorok sem. Stell huszonöt éves, férje, Stnley huszonnyolchrminc. Brátj, Mitch is ennyi idős. Blnche egykorú két férfivl. Hrmincéves, Stellánál mindössze öt évvel öregebb. Még bőven KISZ-élet-korúk mind hármn. H egy helyen nőttek voln föl, iskoltársk, osztály-társk lehettek voln. Mennyi indult feszíti Stnleyt, hogy kor mitt is meggúnyolj vele szinte egyidős Blnche-t. Milyen kifosztott Blnche, h egyetlen kpszkodój, tuljdon tünékeny szépsége. Nevek, korok után kicsit meg kéne nézni z embereket.

43 Stell május közepén, nővére érkezésekor kisbbát vár, de még nem látszik rjt. Blnche elhurcoláskor, szeptemberben már megszületett bébi. Az ifjú ny környezetétől fokozott figyelmet, gyöngédséget várht. Meg is kpj. Mint mindig. Ügyes, legprányibb kellemetlenségtől is megóvj mgát. Hogy milyen áron, z már nem z ő gondj. Szelíd, gyönge ember. Oltlomr szorul..1 szerző utsítás: jó csládból vló fitlsszony, huszonöt év körüli, neveltetése nyilvánvlón egészen más, mint férjéé. Első elhngzó mondt szelíd rendreutsítás: Ne ordíts így velem. Csk ez után üdvözli férje mellett álló brátot, Mitchet. Indokolt, hisz Stnley z utcáról kibál föl neki. Nem szép dolog, nem illik ilyen hngosn beszélni. Vlóbn nem illik. Azután Stell kérdez. Nem teheti hlk előkelőséggel, mert kkor z utcán álló nem hllj meg. Ilyen-formán ő is illetlenül hngos. Á különbség nnyi, hogy rá nem szól senki. Igy kezdődik drám. Stell másság z első pillntbn nyilvánvló kell legyen. Kibálás, fölhjított csomg utáni kpkodás nem válsztná el élesen környezettől. Mrd z öltözködése, hjviselete. És rendreutsítás. A csládi birtokon, htlms, hófehér oszlopos házbn nevelkedett. Távoli ősök szerezték, távoli ősök vesztegették el. Stell pj még vlhogy felszínen tudt trtni, kivédhetetlen bjok hlálkor kezdődtek. Keményebb, nehézségekkel teli élet várt voln csládtgokkl együtt kisebbik lányr is. H válllt voln. Nem ezt válsztott. Elhgyt gyámolításr szoruló csládot, otthont. Távozását ügyesen indokolt. Könnyít z otthon mrdókon, h leglább ról nem kell gondoskodniok tovább. Hogy ő is megpróbálht gondoskodni vlkiről, z szób sem került. Nem kedveli kínos helyzeteket. H vlóság nem elég kellemes számár, nem vesz ról tudomást. Vgy megszépíti. Szóvl. Akkor is, h tettekkel próbálkozás segítene. De z ilyesmi nem neki vló. Gyöngéd lelke elutsítj rút vlót. Érthető. O csk háttérben meghúzódó, üde, kedves jelenség. És szelíd végtelenségig, hogy el ne felejtsem. Amikor úgy döntött, könnyít cslád terhein, elhgyj otthonát, birtok fo tóit mgávl vitte. Mutogtj mindenkinek több mint tíz esztendeje megdermedt: pillntot, ház rég volt állpotát. Kár, hogy z idő csk képen áll meg, embereken, épületen rombol. Áldoztok tlán képesek féken trtni pusztulást, de Stell minderről semmit se tud. Épp megváltozott helyzet elől menekült. A gondok elől. De büszke csládjár, régi házr. Férje, bráti mind ismerik fehér oszlopokt. Stnley is csk képről, mesékből ismeri régi házt, életet. A csládtgokt még fotóról sem. Stell elköltözésekor nem szkított hozzátrtozóivl. Csk még z esküvő-jén sem trtott igényt jelenlétükre. Időközönként hzlátogtott. Egyedül. Ezeken szomorú látogtásokon tlálkozott csk nővérével is. Rokoni temetésére utzott hz. Minden esetben részt kért gyász pompájából. Ami megelőzte, betegség, hlálfélelem, verekedés tűnő életért és küzdelem végén hlál mind nővérére hárult. Orvosi ellátás, reménytelen hrcok borsos ár, luxustemetések költségei. De hát mindig méltó szertrtás kel-lett. H z élet már nem lehetett méltó rég volt előkelőséghez, vgyonhoz, leglább temetés legyen z. Az egy-mást követő temetések sor. Blnche szvivl: Ngy Kszás, Könyörtelen ott vert sátrt küszöbükön. Így oszlottk meg nővérek élményei. Blnche reménytelennel viskodott szüntelen. Megkísérelte megmenteni csládtgjit, otthonát és önmgát. Egyik sem sikerült. Kemény ellenfél reménytelen. Stell eközben élte mg életét. Könnyen sír, vlószínűleg elsírt mgát fényűző, komor szertrtásokon. A temetések között igen kellemesen élt, jól érezte mgát. Többnyire. Agybn feltétlenül. Ami zon kívül esik, már nem minden elfogdhtó számár. De, szerencséjére, nem is túl fontos. Attól trtok, h közelebbről vizsgálgtj z ember, sokt veszít szelíd árttlnság iránt érzett szimpátiából. A földott otthont jól hsznosítj. Elmúlt fényét, gondtlnságát meséli, biztosítván így környezetében mg másságát. Percig sem zvrj, zért hgyt ott, mert mire oly sokt hivtkozik, z életform, régen eltűnt. Már csk z ő meséiben él. Az zért vártlnul éri, hogy mguk flk is eltűntek, régi birtok már nem z övék. Rejtély, mért éri vártlnul. Még z idegen, szomszéd Eunice is elmondj Blnche-sl vló első tlálkozáskor: Láttm birtok képét, htlms, fehér oszlopos házt. Egy ekkor házt pokoli nehéz lehet fönntrtni. Azt is tudj, elmondj, Blnche iskolábn tnít. Elég nyilvánvlónk tűnik, hogy nyomorúságos tnári fizetésből ilyen ngyságrendű feldtok nem megoldhtók. Soroztos temetések, betegségek nélkül sem. Nem szeretek igztln lenni, belátom, Stell leckéje se könnyű. Hzutzni minden temetésre, és úgy élni tovább, minth semmi változás nem történt voln. De félteni nem kell, hál szerencsés természetének, megoldj. Vlószínű, nem teszi boldoggá Blnche érkezését hírül dó távirt. Nővére sosem tlálkozott férjével, még egymás fényképét se látták soh. A távol élő testvérnek megszépíti leveleiben New Orlens-i életét, környezetét, körülményeit, férjét, társságát. Mindent, miről beszámol. Szviból meg z itteniek értesülnek meglevő jelenként megszépített múltról, gyerek koráról. Nem kellemes, h vlóság szembesül ról festett képpel. Sokt zért nem töpreng. Stnleyvel nem közli Blnche jövetelét. Stnley még Blnche vendégeskedése idején is büszke teljesítményére, hogy sikerült lerángtni Stellát ngy fehér ház oszlopiról. Nem sejti, hogy Stell dűlőben levő oszlopokról menekült hozzá, már épp nem volt miről lerángtni. Ez z prócsk tény sokt elvesz ngy tett fenségéből. Cserébe sokt hozzád Stell vlóságkerülő létformáj képéhez. Igy jó, nem inog z egyensúly. Kedveli környezete. Blnche érkezésekor nincs otthon, Eunice igyekszik kedveskedni vendéggel, néger sszony Stell után siet, hzhívj. Első beszélgetésük elég keserves. Blnche elmondj, hozott néhány csinos ruhát, ne jöjjön zvrb, h húg kedves brátivl tlálkozik. Stell fél, nővére nem fogj kedvesnek tlálni őket, Stnley bráti mindnyájn... - Lengyelek? - kérdi Blnche. Keverék népség - válszol Stell. Az is meglepő, leglábbis nekem z, mi z említett dilóg előtt elhngzik, mikor Blnche fölméri nem várt körülményeket. Nincs jtó két szob között. Vjon Stnley illendőnek tlálj-e ott-trtózkodását?

44 Stell mgától értetődő megnyugttás: Stnley lengyel, hisz tudod. Blnche z nynyelve irodlmát tnítj. Poe-t, két Browningot kitűnően ismeri. Erre válszr rákérdez. - Ó, igen. Az vlmi olysmi, mint z ír, ugye? Stell nem felel, kénytelen folyttni. Csk nem olyn - előkelő? Ez z útbigzítás későbbiekben ingerült kifkdásr készteti Stnleyt. Én nem vgyok polyák. A Lengyelországból szármzó emberek lengyelek, nem polyákok. Különben én százszázlékos meriki vgyok, föld legngyobb országábn születtem, nevelkedtem, és pokoli büszke vgyok rá, engem sose nevezzen többé polyáknk. Nálunk távoli két kifejezés, nyilvánvlón pejortív polyák. Az ngol nyelvben közelebb vn. Polnd z ország, Poles lengyelek, és Polck pejortív form. Is. Mert egyszerűen zt is jelenti, hogy lengyel. A kifejezés válsztás nem jelent szükségszerűen indultot. Nem mentegetni, érteni szeretném Blnche-t. Stellát is. Vjon mért mondj meriki születésű férjét lengyelnek, s miért hiszi szármzását meghtározó-nk z illemre? Szereti Stnleyt, meggyőződése, ő z egyetlen bráti közül, ki bizonyosn krriert csinál. Nem tudom mgyráztát, hdd térjek vissz nővérek első beszélgetéséhez. Blnche bizonytln, vjon hogy fogdj őt z ismeretlen csládtg. Stell ismét megnyugttj, mg sjátos módján. - Rgyogón megérthetitek egymást, h nem próbálod összehsonlítni régiekkel, kikkel odhz érintkeztünk. Blnche vert ember, mikor z Elíziumi Mezők megálló srokházábn, testvérénél keres menedéket, míg összeszedi egy kicsit mgát. Túl kr jutni nehezén, zonnl elmondj birtok elvesztét, zt is, mi véget megelőzte. Nem számon kérni jött, segítséget kér. Mégis kibukik belőle Stell döbbenete láttán: - Te hgytd cserben, nem én! Én mrdtm. A kishúgot megrendíti öröknek, változhttlnnk tudott birtok elvesztése. Olynnyir, hogy Blnche kénytelen rákiáltni. - Itt ülsz, és engem vádolsz! Willims igen fontosnk trtj két utolsó szót, kurziválj. Mint másutt is zt, mit kiemelendőnek ítél. A mg mentségére Blnche fölidézi fájdlms, keserű emlékeit. Mindzt, mit z utolsó években odhz látott, mit végigélt. Sűrű egymásutánbn betegségeket, reménytelenséget, gondoskodást, hldoklók iszonytos kpszkodását még egy kevés életért, mg elviselhetetlen tehetetlenségét, egyikükön se tudott segíteni. Lefejtette kezéről kétségbeesetten kpszkodó ujjkt, és fizetett, fizetett szüntelen. Orvosnk, sírásónk, ppnk. Mindenki-nek. Míg eltemette z egész csládot, már csk távoli testvére mrdt. Élményei szemrehányást is előhívnk. Én hgytm elveszni! Hol voltál te! Agybn polyákoddl! Itt két szó kurzív, z én és te. Stell sír. A régi otthont ő hgyt cserben, z elvesztét is ő sirtj meg. Blnche ellágyul könnyei láttán. - ó, Stell, Stell, te sírsz! Meglep? Bocsáss meg. Nem ezt krtm. Stell sír. A drám végén is sír. Érzékeny lélek. Nem szereti látni z eredményt, melynek előidézésében nem kis része volt. Mondom, érzékeny lélek. Ideje áttérnem Stnleyre. Segítőkésznek ismerjük meg. Kérés nélkül válllj pókerprtivl járó fölfordulást soron következő Mitch helyett, hogy ne tegyék ki beteg nyját játék lármájánk. Felesége csládjáról mindent tud, mit elmondott neki. Részletekbe menően z életüket ddig, míg cl nem hgyt otthonát. Semmilyen személyes tpsztlt nincs. Említettem, birtokot fotóról ismeri, csládtgokt elbeszélésből. Meg merném kockázttni, ő korunk ideális megtestesítője. Ktonáskodás idején ismerte meg Stellát. Műszki lkultnál szolgált, érdekli gépek működése, egy szinten kijvítni is képes hibát. A törvény, mely mozgást, hsználtot lehetővé teszi, nem érdekli. Nem z ő dolg, nem trtozik rá. Házsság is jól működik. Ugyn-ilyen lpokon. Amikor rádiój, utój elromlik, bütyköli mg vgy megcsinálttj. A vgyonához trtozik, gondját viseli. Az ismeretlen birtokot is mg vgyon részének tudj, Code Npoleon lpján. Tnulmányozt vontkozó részt. Ami feleségé, z férjé is. H Stell nem szigetelné el egymástól régi és új otthonát, Stnley észrevehetné bjokt. S h zvrt észlel, vlószínű, korrigálj is. De nem tud semmiről. Úgy értem, gondokról nem tud. Honnn tudhtn? Büszke rr, hogy régi ház oszlopit kirántott Stell lól, megszokott életformájávl együtt. Büszke rr, mit cserébe dni tud, meggyőződése szerint boldogok. Mért csorbítná Stell büszkeségét olyn próságokkl, hogy zért menekült hozzá, mert régi léte összedűlőben volt, gondok, nehézségek várták. A megszokott életformáj megszűnt. A továbbikbn Stnley volt hivtott gondtlnság biztosításár, Így kevésbé hízelgő dolog. Hgyj, hdd éljen tovább férje képzeletében csorbíttlnul birtok, gzdgság, fényes élet. Stnley elégedett világgl, jól meg-vn környezetével. Egyedül Blnche-sl ellenséges, tlálkozásuk pillntától. Még mielőtt vendégének módj lett voln megbántni, vgy neki bántást vélni szvk, gesztusok mögött. H mindz, mi Blnche lényében, életvitelében, szokásibn idegesítő, csk később derül ki, z előlegezett ellenszenvet mgyrázni kell vl-minek. Stnley vezér bráti, ismerősei között mindenben, tekecsptbn is. Hódolthoz szokott, sikerhez. Nőknél is. Tlán zonnli ellenszenve ok mindössze nnyi, hogy ez z idegen nő meglátj és nem csodálj őt. Holott ezt csekélységet elvárj világtól. A drámát végigkíséri környék zenéje, hol hlk, hol hngosbb szomorú zongorszó. Hlltszik tlálkozásuk pillntábn is. Amint rájön, hogy z ismeretlen csk felesége nővére lehet, éled mindz, mit hllott ról. Azonnl mondj, fél, hogy Blnche frgtlnnk trtj, megjegyzi, Stell sokt mesélt nővéréről. Trgikus házsságáról is tud. Az elmrdt bámultért zonnl fizet. És pontosk z ütései. - Egyszer már házs volt, ugye? Ennél kérdésnél megszokott zongorszót polk hngji zvrják meg. - Igen. Amikor egész fitl voltm válszolj. Stnley pontosn ismeri házsság történetét. Már nnyit, mennyit Stell tudott, mesélt ról. Mégis továbbkérdez. - Mi történt?

45 A fiú meghlt. Félek, én - én rosszul eszek. H vívóteremben volnánk, tláltot jeleznének. Ott sportszerűek feltételek, egyenlő z esély. Itt nem. Blnche menedékért jött ide, furcs nevű villmosok, megállók világáb, Erőgyűjtésért jövője további, kikerülhetetlen küzdelmei előtt. Még legdurvább profi bokszmeccsen is dnk lélegzetvételnyi szünetet kemény menetek között, hogy folyttni lehessen, Reménytelen helyzetben, z utolsó menet előtt.s Pedig kkor vlójábn eldőlt már meccs. Stnley elvkult verekedő. A rég szőnyegre küldöttet is üti, egyre erősebb ütések kel. Erejét kkor már nem kell megosztni támdás és védekezés között. Az ellenfél képtelen visszütni. A sport szbályi szerint ilyenkor már nem illik folyttni. Stnleyt törvény, szbály csk kkor érdekli, mikor őt védi. Mgszeretete, hiúság hjtj. Folyttj, bár már nem szbályt - törvényt sért. Azt hiszem, e kettő különbsége pokoli f ontos ebben drámábn. No meg persze z életünkben is. Hogy is vn ez? Szbály z, miben megállpodunk. Kivételt tenni lehet. Törvény lól nincs kivétel. És nem rjtunk múlik, érvényes-c. Nem emberi elhtározás eredményéről beszélek, létünket szbályozó erőkről. Amelyek kkor is érvényesek, h még nem ismertük föl őket, kkor is, h igyekszünk nem venni tudomásul megismerteket. Stnley z örök, változhttln birtok képét őrzi, ehhez rgszkodik. A drám során kiderül, mindenfelé vnnk bráti, ismerősei, minden állításnk után-nézet vlkivel, ki épp rr jár. Értesülései tények, bár igen felszínen mrdó tények. Legvlószínűtlenebb feltevései-nek is bizonyságát keresi. A nyilvánvlóbn is kételkedik. Kivéve mszlgbn, mit Stell hitet el vele. Blnche-ról zt tudj, gondtln, fényűző életből jött ide, lenézi őt. H nincs meg birtok, z ő vgyon is, kkor Blnche eldt. A sziklszilárd vgyon más úton nem tűnhetett el. Blnche becspt őt. Stell nővére érkezése másnpján megkéri Stnleyt, próbáljon megértő lenni Blnche-sl. Vártlnul érte szűkös életformájuk. - Nézd, én leveleimben megpróbál- tm vlmennyire szépíteni körülményeinken. Stnley nem furcsállj, hogy Stell zokt körülményeket érzi folymtosn, tíz esztendő ót megszépítésre szorulónk, melyek között boldog, elégedett. Egyszer már legyőzte régi élet-formát, Blnche megjelenése új hrcr ösztönzi. Ot kell legyőznie. Stell elmondj férjének, hogy birtok elveszett. Stnley zt kérdi: - Akkor hol pénz, miért eldt birtokot? Hiábvló mgyrázt. - Nem dt el - elveszett, elveszett! Stnley kuttni kezd z eltűnt pénz, z eltűnt vgyon romji után. Blnche csló szemében, legundorítóbb csló, hiszen őt cslt meg. S bár nyomozó-munkájábn többen segítik, pénznek, vgyonnk nyom sem mrdt. De szorgos nyomozás mégsem mrd eredménytelen. Megismeri Blnche élete romjit. Romokt, melyekből még egy-szer megpróbál fölépíteni egy emberszbású életet. Szerényet, nyuglmst, igzt. Stnley, h már vgyon visszperlésére nem tlál dtokt, kpott információit rr hsználj, hogy szétzúzz velük Blnche épülni kezdő életét. Nem mg becspottság mitti dühében teszi. A becsület, brátság nevében. Nem színlel, vlóbn így érzi. Mitch brátj. Nem véletlen szomszédság hívt életre brátságukt. Egy százdbn ktonáskodtk, egy helyen dolgoznk. Nem engedheti becspni őt. Mitch z édesnyjávl él, már nem sokáig. Anyjánk jó esetben tlán h néhány hónpnyi élete vn. Mindketten tudják, küszöbükön várkozik búcsú. Belenyugodtk, már mennyire eb-be belenyugodni lehet. Mitch jó fiú, bár-mit megtenne, mi meghosszbbítj z életet. De nincs mit tennie. A hldokló nyugtln fi sors mitt. Könnyebben megbékélne hlálll, h Mitchet nem hgyná egyedül. Mitch megszereti Blnche-t, feleségül krj. Szerelmén túl házsság reménye z egyetlen, mit még z nyjáért tehet. Megdhtná hlál nyuglmát. Stnley csk Blnche-on kr ütni. Hogy ütése elveszi hldokló megnyugvását, brátj szerelmét és békéjét, zt észre sem veszi. H csk nnyit is tudn brátjáról, mint Blnche megismerkedésük utáni percekben, ismerhetné rég hlott szerelméről kpott ezüsttárcáját, belevésett Elizbeth Browning-szonett sorit, mielőtt bármit tesz, gondolhtn Mitchet fogv trtó emlékre. H önmgán, mg indultin túl másr is képes voln figyelni, örülne, óvná lehetőséget, mely brátját viszszperli hlottól. De, kár Stell, ő is csk mg vágyivl törődik, csk mgávl fogllkozik. Pillntr sem tgdj meg mgát. Ellenfélnek érzi testvérénél menedéket keresőt. Le kell győznie. Amikor cslást nem tudj rábizonyítni, kiderül, csk mgár hgyottn nem bírt megoldni erejét fölülmúló feldtokt, kkor szétzúzz tervbe vett házsságot, épülni kezdő életét. Ez se elég. Kidobj hótiszt otthonából. Születésnpi jándékként jegyet vált lureli buszr. Tudj, hogy od Blnche nem mehet vissz. Megsértette kisváros társdlm szbályit. Mgyrán, kidobj z utcár, hová véleménye szerint vló, hisz kiderült, z utóbbi időkben mily sok fitl emberrel feküdt le. Vele nem. Vele, ki elvárj nők hódoltát. Annyir nem, hogy z első lklom-kor, mikor kettesben mrdnk, morált kivont krddl védő hős kénytelen erőszkhoz folymodni. Másképp nem megy. Feszült helyzet. Bármikor megszóll-ht telefon, közölhetik, Stell fiút vgy lányt szült. Mozglms np végét feszíti várkozás. Blnche születésnpj éjszkáj ez. Megelőzően kidobt Stnley vlójábn z utcár, születésnpi jándékként. Ezen npon bizonyosodott meg Mitch rról, hogy Stnley Blnche múltjáról z igzt mondt, megóv őt mélttln házsságától. Gyorsn követik egymást z események. Délután Blnche még megoldottnk tudj z életét. Órák ltt lett nyomsztóbb, reménytelenebb helyzete, mint érkezésekor volt. Minden Stnley morális fölháborodás következményeként. És ez még nem minden, Stnley fokozni tud. Erőszkkl hitvesi ágyb hurcolj. Megnyugodhtn, vendégét sikerült végletekig lázni. Bebizonyított fölényét, mg módján, természetesen. Hiáb. Még mindig nem érzi eléggé győzelmét. Blnche elmondj húgánk ezt z iszonyú éjszkát. Rosszul teszi.

46 Stnley nem válllhtj, mit tett, Stell nem hiheti el, mi történt. Mi mrd? Őrültté nyilvánítni zt, ki számuk-r kellemetlen igzságot kimondni merészeli. Így legegyszerűbb. H Stell elfogdj vlót vlónk, hogyn élhet tovább ugynúgy? Végül még zvr csúszhtn felhőtlen boldogságukb. Sem Stell, sem Stnley nem szereti zvró dolgokt. Es mért épp most kéne elkezdeni brátkozni vlósággl, mikor oly jól megvnnk retusált életükben? Bármi áron, de mrdjon minden zvrtln. Úgy bizony. És Stell sír megint. Nem bírj érzékeny lelke végignézni, mikor testvérét elhurcolják. Vigszr szorul, megkpj vigszt. A megnyugttást, hogy nem tehetett mást. Blnche őrültekházáb zártás szükségszerű. Legfőképp zért, hogy könnyen síró Stell továbbr se kényszerül-jön elfogdni vlóságot. Folytthss nyugodtn mg válsztott életét, kiáltó megkülönböztető jegyekkel hngsúlyozhss, nem vló durv környezeté-be, finombb, előkelőbb, nemesebb. És Blnche? Ról mit tudunk? Rövid házsságáról nnyit, mennyit Mitchnek elmond. Tizenht évesen Alln Grey felesége lett. A fiú szép volt, tehetséges költő. Kétségbeesetten próbált belé kpszkodni, segítséget várt tőle. - Semmit nem tudtm, kivéve zt, hogy elviselhetetlenül szeretem, de nélkül, hogy képes volnék segíteni rjt vgy segíteni mgmon. Aztán rájöttem. A lehető legkeservesebb módon. Hirtelen bementem egy szobáb, miről úgy gondoltm, hogy üres - és melyik nem volt üres, két ember volt bent... fiú, kihez feleségül mentem, és egy idősebb férfi, ki évek ót brátj volt. Itt pillnt. Már tudj, fiú mihez kéri segítségét. Tudj zt is, mindkettőjük sors dől el. Gondolkodni is vn kevés ideje. Hármsbn, minth semmi se történt voln, elmennek kszinób. Isznk. A zenekr Vrsovinát játssz. Táncol fiúvl, kihez feleségül ment. Akit tizennégy év távolából is így említ: fiú, kihez feleségül mentem. Mi mást tehetne? A hlottk nem öregszenek velünk, Alln Grey fiú mrd, míg vn, ki emlékszik még rá. Táncolnk, Blnche nem képes urlkodni mgán. Ennyit mond: - Láttm! Tudom! Undorítsz! Bizonyos, hogy Mitchnek beszél először rról npról. Keresi szvkt, fésületlenek, zkltottk, megfoglmztlnok mondti. A fiú eltépte mgát Blnchc-tól, kirohnt kszinóból. - Néhány perccel később egy lövés... A szájáb dugt revolvert és lőtt. Odbent szól Vrsovin. Blnche hllj kkor, és hllj zót mindig, mikor változtthtn z életén. Figyelmezteti ez polk. Rokonságot érzek Blnche és Cmus Bukásánk Vezeklő Bírój között. Csk z még keserűbb. Hogy is mondj? Az ember néh megtéved, kétkedik nyilvánvló vlóságbn, még kkor is, h felfedezte egy jó élet titkit... De h már egyszer z ember nem szereti z életét, h tudj, hogy meg kell változni, nincs ngy válszték, igz? Mit csináljon, hogy más ember legyen? Ez ugye-bár lehetetlen. Semmivé kéne válni, megfeledkeznie mgáról másért, leglábbis egyetlenegyszer. De hogyn?" (Szávi Nándor fordítás.) Minth mindkettőjük története rr figyelmeztetne, hogy felelünk z életünkért. A mgunk életéért. Ami másokévl mindig összefügg. A fiú, kihez Blnche feleségül ment, foggl-körömmel ki krt verekedni mgát homoszexulitásból. Tlán sikerülhetett voln, ngyon fitl volt, ngyon menekülni krt. Amint bizonyossá vált, hogy nő, kit szeret, ki szereti őt, mgár hgyt, megoldott problémáját. Befejezte zt z életet, melyet fölválllni nem tudott. Hogy Blnche segíthetett voln rjt, kérdés. Önmgán segíthetett voln, h megpróbálj. Csk önmgán, vlószínűleg. Akár z imént idézett Cmus-hős, Vezeklő Bíró. Az ő élete is kibillent, holott nem is ismerte zt, ki mellett közönyösen elment. Hdd idézzek föl egy keveset z életéből. Hzfelé trtott egy Szjn-hídon, jókedvűen, elégedetten önmgávl és világgl. Lány támszkodott korláthoz, ugrni készült. Tlán egyetlen szó is vissztrthtt voln. De nem szólt, pillntnyi hbozás után folyttt útját. Hllott, mint test vízbe vágódott, hllott lány sikolyát. Tudt, gyorsn kell cselekednie. De nem tett semmit. Más lklomml, mikor átmegy hí don, nevetést hll, mely nem jön se honnn. Ezután elkerüli rkprtot, Szjnát. Amszterdmb költözik, lpot műkincset őriz. Mutogtj mindenkinek bbn reményben, hogy végül csk számon kérik, megbüntetik. Hisz z előzőkért nem jár büntetés. A jogrend szerint nem. Hdd ismételjem meg. Blnche z mondj zon vllomásos éjszkán: - Semmit nem tudtm, kivéve zt hogy elviselhetetlenül szeretem, mégse vgyok képes segíteni rjt és segíteni mgmon. Cmus Vezeklő Bírój így zárj története elbeszélését: Ó, leány, vesd mgd ismét vízbe hdd legyen lklmm másodszor is hogy mindkettőnket megmentsem!" Tisztán látják, sját cselekedetük mguk életén változtt. Cmus hőse. büntetést keresi, Willimsé kiutt. Úgy tűnik, Willims drámájábn lénye gében megismétlődik vlmiképpen régi történet, Alln Grey története. Blnche is utolsó lehetőségeként próbál megkpszkodni Mitchben. Foggl körömmel kr vissztlálni társdlom szbályi áltl htárolt világb. Ő is meg tlálj, ki szereti, ki melléáll. Ő se tudj megmondni, hol trt, mi elől menekül. Mitch is vártlnul tudj meg vlót. Hirtelen indultábn ő is félreáll; mikor Blnche élete lezárul. Az őrültekházáb zártás nem d sokkl töbl életlehetőséget pisztolygolyónál. Sem Blnche, sem Alln trgédiájábn nem tétlen környezet. Minden tőlük telhetőt megtesznek. Alln Greyről csk nnyit tudok, hogy szép, fitl, tehetséges költő, érzékeny. És hogy egy idősebb férfivl látj Blnche z üresnek hitt szobábn. Azt mondj:... fiú, kihez feleségül mentem és egy idősebb férfi, ki évek ót brátj volt. Nem szeretek kitlálni semmit. Tlán legyűrhetetlen kíváncsiságom z ok. Az érdekel, mit olvsok, nem z, mit evvel vgy vlmi hsonlóvl, vgy különbözővel kpcsoltbn mgm gondolnék. Az bizonyosn másik drám voln. Én meg épp z olvsottt szeretném érteni. Willims nem kevés információt gyömöszöl bele ebbe néhány szób. A mg válsztott hlál idején is igen fitl Alln évekkel előbb, gyerekként

47 erült kpcsoltb homoszexuális felnőttel. A világgl ismerkedő még mindenre nyitott, könnyen vezethető bármilyen útr. Az életét elvevő útr is. Könnyű zsákmány. Fitl felnőttként szbdulni kr ráerőszkolt életviteltől. Bizonyság szerelme, menekülése Blnchehoz. Az idősebb férfi nyilván nem engei, érte megy nászútjáról hztért otthonáb. A mgáénk tudj, vigyáz rá. élt is ér, Blnche undorodik. Zárul pu menekülés előtt. Már úgy tűnik, megmrd zsákmány. Számár így vol rendben, elfogdt mg különbözőségét. Ami neki jó, z másnk is jó lehet. Vlószínű, kdhtott voln olyn prtnerr is, ki beéri z egynemű szeremmel. Alln, bizonyítj, nem éri be. Nemet mond rá, visszvonhttln nemet. A pont revolvergolyó. Nem így rt menekülni, de h más lehetőség ár nem látszott, így menekült. Az idősebb férfi új klndr kényszerül, kezdeti elölről, másik gyerekkel. Tlán több szerencséje lesz, tlálht olyt, ki végérvényesen mellette mrd. Blnche kiútját is meghiúsítj környezet. Az ő meneküléskrás is végérvényes. A drám kezdetén hrmincéves. Még szép, de már tudj, nem trt örökké. Túlzásig óvj, kifosztottságábn egyebe nincs. Az utolsó években szegte meg társdlom szbályit. Stnleyt fölháborítj erkölcstelensége. Gyorsn ítél, gyorsn cselekszik. Blnche prostituált, tudtj Mitchcsel. Nyilvánvló, egy prostituáltt nem lehet feleségül venni. Cskhogy. A trgédiát z okozz, hogy Blnche cm prostituált. Ahogy Alln se homoszexuális. H Alln vlóbn homoszexuális vol, boldogn élhetne, míg meg nem hl, z idősebb férfi oldlán. H Blnche prostituált voln, gond nélkül oldódn meg z élete. Köztudottn ez igen jövedelmező mesterség egy szép nő számár húsz- és hrmincesztendős kor között. Ez előtt és tán se ráfizetéses üzlet. Nemcsk birtokot lehetett voln megtrtni, rendbe hoztni belőle, vlószínűleg terjeszkedésre is megteremtődött voln lehető-ig A jövedelem mgs, dó nincs. Mi kell ég? Kis szorglom, és kár helikopterrel is érkezhetett voln gzdg látogtó-ént kishúgához. Nemhogy igénybe ven- nie, tudni se kéne rról, hogy zon tájon egy Vágy nevű villmoson közlekednek. Stnley se érezte voln ellenfélnek. Ebben drámábn mindig gyöngébbekkel viskodik, zokt győzi le. Blnche jó lny ngyság bizonyításár. Szerelmét, csládját, vgyonát, állását elveszítette. Mindent elvettek tőle, mi mrdt, zt mg szórt szét. Kifosztottn, idegen világb érkezik. Az éghjltot is nehezen viseli, kisvárosokból milliós ngyvárosb csöppenést is. Húg vlóságos körülményeit is, hisz leveleiben más képet festett viszonyiról. Ngy levelek ábrázolt világ és vlóság különbsége. Húg válsztását z egyenruh vrázsánk véli. A rég volt egyenruh vonzásánk. Stnley büszke zokr körülményekre, melyekben Blnche cslódott. Irritálj csupsz villnykörtékre ggtott színes lmpion. Blnche zöld-fehér nyggl áthúzz székeket is. Minden megmozdulás kihívás mgávl szünet nélkül elégedett férfi számár. A zvró színes ppírrongyok hngsúlyozzák z eddigi csupszságot, z új huztok jvítás szükségességét. Kétségessé teszik volt tökéletességet. Ki örül z ilyesminek? Stnley, Stell tájékozttás lpján, Blnche minden szv, minden tette mögött lenézés jeleit keresi. N nem tlálj, beleképzeli. Túl szép mgáról kilkított képe. Csk mg jól idomított, jól válogtott kis világától várhtj el, hogy túlszépített portréját z rcánk lássák. Blnche messziről jött, vlóságot látj. Márpedig sem Stnley, sem Stell nem hjlndó vlóságot elfogdni. Kézenfekvő megoldás. Blnche-t őrültekházáb hurcolttni. Igzmondás díjként épp csk megússz kényszerzubbonyt. A vdidegen orvos jóvoltából. A drám szereplői mind jelen vnnk, mikor elviszik. Ismét pókeroznk férfik, mint érkezése után. Minth nem változott voln semmi. Stnley még színes lmpiont is letépi villnykörtéről. Föllélegezhet, nevetséges, színes ppírrongyok végre eltűnnek. Erősebb, élesebb lesz fény. És csupszbb villnykörte. A nevetségest kopárság, sivárság vált-j föl. Nehéz lesz úgy tenni, minth nem változott voln semmi. A környék zenéje, szomorú zongorhng is más lesz. Trombit zvrj meg. Először kkor hngzik föl változott zene, mikor Stnley ágyb hurcolj Blnche-t. Amikor nőnek volt válsztási lehetősége, régi polk, Vrsovin figyelmeztette. Az erőszkkl szemben tehetetlen. Az új zene Stnlevért szól. Azon z éjszkán megkegyelmezhetett voln Blnche-nk. Nem tette. Az erőszkot válsztott, olyn erőszkot, milyet környezete előtt nem hjlndó válllni. Nem illik z önmgáról kilkított, elhitetett képbe. Az őrültekházáb zártás nem történtek, csk nem válllásuk következménye. Amikor elviszik Blnche-t, újr jelez trombit, kkor már nemcsk Stnleynek, mindenkinek, ki tudj z igzságot. Többen is tudják. Erről jó előre gondoskodott Willims, Egy helyszínen játszódik drám, Stelláék lkásábn. Az ötödik jelenet is, melyik úgy indul, hogy két nő vn színen, Blnche levelet ír, részleteket olvs föl belőle Stellánk. A másik, nem láthtó lkásbn Eunice és Steve veszekszik. Stelláék és természetesen nézők is minden szót hllnk. Nem minth túl fontos dolgokról esnék szó közöttük. Az elhngzó szöveg kár ki is mrd-htn. A trtlm mitt. A tény viszont, z áthllás fok, z, hogy minden szó, hngsúly nnyir érthető, hogy Blnche megrid, zt hiszi, segíteni kell, és z épp hzérkező Stnley is érdeklődik történtek után, z végső pókerprtinál nyilvánvlóvá teszi, Eunice és Steve még jobbn hllott minden szót zon keserves éjszkán. Azért jobbn, mert z éjszk hngji csöndesebbek nppli zjoknál, z zonos hngerő hngosbbnk hlltszik. Eunice-ék veszekedése mg helyén kár fölöslegesnek is tűnhet. A végén viszont e mitt jelenet mitt lesz nyilvánvló, hogy egyetlen tiltkozó szó nélkül nézik végig Blnche igzmondásáért kijáró kálváriáját. E mitt nem tájékoztln, hiszékeny szemlélői történendőknek. Tudják z igzt, és semmit nem tesznek érte. Hllgtásukkl hzug erőszkot segítik, z embertelenséget. Felelősek történtekért. Stell is tudj. Kételyeit elmondj Eunice-nk, ki megkérdi: Mi mást tehetnél?

48 - Nem lehet, hogy elhiggyem történetét, és folytssm Stnleyvel z életet. - Akkor ne hidd el - válszol Eunice. Stell megsirtj nővérét, miután rátlált eltávolítás megoldásár. Mitch is könnyezik, de eltűri. Tudj, Blnche fél Stnleytől. Többször elmondj, Stnley gyűlöli őt. Mitch tiltkozott. De későbbiekben módj nyílt Stnley indultit megismerni. Igzolódott Blnche minden szv. Nem hiheti őrültnek. A zongor szomorú dllmát megzvró trombit figyelmeztet. Az immár csupsz villnykörte világított póker-prti játékosi és szelíd kistestvér elmulsztott nemcsk Blnche megmentése, mguk megmentése pillntát is. Az ő életükben sem múlik el nyomtlnul, mit tettek vgy megtenni engedtek. Azt hiszem, itt válik szét törvény és szbály. A szbály változó, változtthtó. Blnche ngy bűne szbályok szerint z, hogy sokkkl lefeküdt, végül még tnítványávl, egy tizenhét éves fiúvl is. H szétnézek kicsit mgm körül, zt kell látnom, z elítélendő, ki beleveri z orrát más ember mgánéletébe. A homoszexulitásr is ez vontkozik. Most ilyen szbály. Megítélés kérdése, mikor mi bűn, mi erény. Mi divt. Hiszem, szbály nnyir érvényes, mennyire törvényhez közelít. Akár ismerjük már törvényt, kár nem tláltunk még rá, csk keresgéljük. Np mint np látom, prányi kékcin-kék csk úgy fölröppennek, minden külső segítség nélkül. Nekem meg hirtelenében csk egy ismerős jut eszembe, ki erre képes, Sm Smll úr. Mi többiek hsztln nyújtogtjuk krunkt z ég felé. Be kell érnünk z nyfölddel tlpunk ltt. De h már rákényszerülünk elfogdni törvények htárolt létünket, leglább próbáljuk megismerni őket. Willims megpróbálj, mint előtte már olyn sokn. Félő, sokn lépnek még nyomáb, míg hsonló történések törvénnyé tisztulnk, tőmondttá foglmzhtón. Addig mrd Vezeklő Bíró, Blnche du Bois elrontott élete. Bizonyságul, hogy mit teszünk, környezeten, kül-világon tlán változtt egy keveset. Rjtunk változtt. Sját cselekedeteink formálnk, önmgunkt torzítjuk el, egyre embertelenebb életet teremtve mgunk köré. Tudom, most más divt, népszerűbb rról szólni, mások felelnek z életünkért, mások rontják el. Kár, hogy nem igz. Mennyivel kényelmesebb voln. Éjt nppá téve hrsogjuk, megvlósítjuk önmgunkt. Mgyrán, csináljuk, mi épp eszünkbe jut. Kérdés, mit megvlósítni igyekszünk minden poklokon át, vlóbn z voln z önmgunk? Vgy csk hirtelen fölvillnó ötlet, rckép, mit z épp jelenlevőknek muttunk? Más jelenlevők, másik önmgunk? Messze vezetne, vissztérek Blnchehoz. Igzt mond, őrültekházáb jut érte. Nem bbn bűnös, miért bűnhődik. De nem bűntelen. Alln Grey hláláért ő is felel. Ahogy vlmikor z ő tönkretételéért is felelnek mjd résztvevők. Nincs föloldás. A drám végén pókerjátékosok immár mguk drámáj kezdetén játsznk. Őrült képzelgéssé engedték silányítni vlót, mikor elmulsztották tiltkozás pillntát. A pillnt, változttás lehetősége elmúlt. A felelősség viszont megmrdt. Végre értem, mire jó sok mellémgyrázás. Költészet és vlóság, erő és gyöngeség, egészség és betegség hrcán töprengeni mennyivel mgsröptűbb, menynyivel előzékenyebb. Legjobbn költészet jelenlétét kedvelem drám szereplőiben. Elizbeth Browning szonettje két sorát hordozz mgánál évek ót nehézkesen földön járó, ettől eltekintve igen prózi Mitch. Nem mg tehet ról, cigretttárcájáb vésették. Mivel dohányzik, sűrűn keze ügyébe kerül költészet. Willims mg kínjivl megpróbál segítségünkre lenni. Nem okot, következményt keres. Elénk festi, hogy módunk legyen meggondolni, mit tenni krunk, megéri-e. Ilyen egyszerű dolgokr figyelmeztet. Hát nem kellemesebb szép szvkon lovgolni, árnykkl látsztvidlr kelni? Útvesztőket építeni, véletlenül se jussunk sehov. Igy olyn jókt lehet szomorkodni nélkül, hogy kisujjunkt mozdítni kéne. Hát nem előkelőbb, kényelmesebb? Pár npj meriki drámíró nyiltkozott tévé műsorábn. Két egyfelvonásosát játsszuk, örült neki. Ő mondt, onnn tudom. Meg zt is, milyen ritk hogy ngyszínház egyfelvonásosokt játszik. A közönség kis része szereti csk világ minden táján. Után nyiltkozott mi szkértőnk Kimondtlnul bár, de lesöpörte Tennessee Willimst is pályáról, több keleti, nyugti drámíróvl együtt Mondván, z utolsó évtizedek kiemelkedő drámi lkotási z egyfelvonásosok. Ngy tisztelettel, prányi kétkedésse fogdtm megállpítást. Kár két ilyen szöveget egymás után mondtni el. A ember mg végtelen földhözrgdtságábn még rr is képes, hogy hite djon nnk, ki mg tpsztlt mondj el. Meg másokét. Szintén tpsztltkt. Tudom, htártlnul tájékozottk vgyunk. Nem lehet olyn elődás vilásemelyik pontján, mit meg nem nézünk Már csk véleményünk látámsztás mitt is. Mert h z olvsott drám nem mindig egyenértékű z elődottl, kkor véleménylkotásunk föltétele z elődás H z írott drám olvsás biztos me ítélni tudását jelentené, soh sehol nem bukn meg elődás. Sikerszéri sikerszériát követne. Lehet, igzságtln vgyok, kisisko- lás emlékeim nehezítik helyzetemet En még régi, sokszorosn meghldott mtekot tnultm. Úgy kezdtük, hogy ne tegyünk föl olyn kérdéseken hogy két szekrény meg három elefánt hány kelkáposzt. Megrögződhetett sj- nos, zót se szeretek összehsonlítni novellát regénnyel, Toldit Csládkörrel, jános vitézt Tintásüveggel, z egyfelvonásost több felvonásr osztoi drámávl. Unlms voln sorolni, mike nem szeretek még összehsonlítni. Tudom, zkltott korunk rövid írásoknk kedvez. Azt viszont nem tudom kkor miért keresgélem hónpok ót hiáb kétkötetes Miler-regényt. Hgyjuk ezt. Mindig igyekeztem j játszótárs lenni. Elfogdom helytállónk tpsztltokkl szemben álló véleményt. Kár kicsinyeskedni. Hgyjuk Willimst és társit is. Nyugodjnk békében. H nem gondolunk velük, könnyebb tehetetlenül széttárni krt öngyilkosok, lkoholist gyere- kek, kábítószerek rbji láttán. Minde- nütt, hol mgunk tesszük élhetetlenné mgunk életét. Is. Minél bszurdbbá sikerül torzítnunk vlóságot, nnál többet nevethetünk rjt. Ez jókedv persze csk z életbe

49 szemle mrdottkr vontkozik. A többi úgyis ném csend. Őrizzük híven hlotti csendet. Nem kell törődni Willims-féle okvetetlenkedőkkel, kik od próbálnk meg htni: ne torzítsuk el mgunkt, és ennek kpcsán világunkt is. És h egészen elhllgtttni mégsem lehet, ám védekezzünk htásuk ellen. Számos lehetőség kínálkozik. Például: Foglmkt ütköztetünk, Aki nem foglom, rról nincsen szó. Lefordítjuk egy régi ház nevét. A szvk szótári jelentéséből messzemenő következtetéseket vonunk le késői utódok jellemére, életvitelére. Ez is rendesen eltávolít. És nevek. A szótári jelentéseik. Az még csk z igzi, főleg h több is kd belőle. Csud jól lehet velük játszdozni. Csk z Micimckó ne voln. Hogy is kezdődik?. hjlndó nektek bemuttkozni: Micimckó. Amikor először hllottm nevét, én is zt kérdeztem, mit ti krtok kérdezni:»hát nem fiú? Azt hittem, fiú.«én is zt hittem - mondj Róbert Gid. De hát kkor nem lehet Mici neve! Mért hívod Micinek? Nem én hívom... De hát zt mondtd. Mert úgy hívják. Nem érted, hogy úgy hívják?" (A. A. Milne: Micimckó, Fordított Krinthy Frigyes.) RADICS VIKTÓRIA Tlálkozásom Sád Ktlinnl Kihívó ez színésznőkönyv" (hogy z lcím mondj), mégpedig - és ezt szereténém z lábbikbn kifejteni meggyőződésem, hogy átgondolt, komoly provokációról vn szó ezúttl, mögötte egy utentikus - utentikusságáért küzdő -, mrkáns egyéniséggel, Érdemes vele tlálkozni, Azok, kiknek észjárás művészetet intézményes keretek közé zárj, tehát utonómiáját úgy fogj fel, hogy művészi szférát szigorún különválsztj z élet gykorltától, zok, kik művészetet tisztes távolbn trtják mindenkori életüktől, tehát pusztán formális befogdók, mert nem lényük mélyéből figyelik műlkotást, nem krnk, nem képesek szembesülni vele, lévén számukr műélvezet" csk egyik elidegenült tevékenységi vgy szórkozási form, zok minden bizonnyl elzárkóznk e tlálkozás elől. Már könyv műfj is normszegő, meghtározni is lig lehet: vlhol z esszé, npló, z irodlmi szociográff, dokumentum és fikció tlálkozási pontján vn, olyn forrponton, hol élet és művészet összeütközik és egymásb tör. Azt mondj Blss Péter, színpd nem élet és mű szembeállítás, hnem rdikálisn egy pillnttá lényegítése". Itt ezen eggyé-lényegülés küzdőterén vgyunk, Színész belső tájin. Erről belső hrcról kpunk helyzetjelentést, gondoltokt, megérzéseket, vllomást, tnúbizonyságot Tlálkozások lpjin. Nem regényt olvsunk, nem is színészpszichológiát, hnem egy egzisztenciális problém közvetlen és szubjektív megvilágítását. Ez problém pedig z utentikus, tehát esszenciális élet, z eggyé-lényegült sors kihordásánk lehetősége és lehetetlensége. li színpd z felfokozott helyszín", hol z erősebb lét" művészeti lét - z élet gykorltábn megnyilvánul, kkor színház z esszenciális emberi létezés lbortórium, illetve - irodlmi szinten - metforáj. Akkor színésznő-könyv" egy belső forrdlmt modellál. Ám, mivel koherens, fiktív regény- világgl szemben Tlálkozások ránylg nyers, diszperzív dilógusi denottív, dokumentáló funkciót erősítik, itt semmi sem metfor. Az írói módszer, mely dokumentum és művészet htármezsgyéjén mozog, így dekvát tárgy-. gyl, mi élet és mű eggyé lényegesítéséséről szól. A trtlom és form ilyen illeszkedése könyvet mgát is olyn felfokozott helyszínné" teszi, hol izzásb jönnek tlálkozások. Az átváltozás, művészetté válás itt nem történik meg, mert nem zt krj: ez lbortóriumi kuttómunk. Még semmi sincs befejezve. világszemlélet. A tetrum mundi régi metforájánk, hogy egzisztenci és esszenci fájdlmsn meghsonlott, pejortív értelme vn. Az álságos világot, nem utentikus életet jelöli, mely, menekülve megismeréstől menekülve szenvedéstől, hisz megismerés z pokliptikus világ megtpsztlását jelenti -, úgy tesz, minth nem történt voln semmi - feled s szemet huny nnyir úgy tesz, hogy el-hiszi önnön hzugságit, s mg lesz megtestesült hmisság. A tetrum mundi színésze ócsk bulvárdrbokt ját-szik, hogy meneküljön konfliktusok, fájó szembesülés elől - felelősségtől! -; szvivl leplez, érzelmeivel be-öltözik; Másik számár pusztán holt tükör, melyben önnön életét játssz el önmgánk. Trükkök és fogások készletével bizonygtj, hogy él - hogy jól s szépen él -, és hozzá trtozókt is bevonj játékb: kölcsönösen támogtják egymást hzugságbn. A tetrum mundi kulisszerődítményei urlomr vitték bábok birodlmát. Színház mint Színészet mint ntropológi. Ebben birodlombn elszórtn vnnk olyn zárt helyek, hol bábok meghsonlottji élnek: Színészek. Nyíltn hzudnk ők, és mszkot kennek z rcukr. Úgy tesznek, mint kik pokliptikus világbn élnek: vészjósló jeleket dnk, és véres konfliktusoktól szenvednek. Olynok, mint kiknek széthullott személyiségük: lényük drbjit imádkozzák össze. Szvik lelepleznek, érzelmeik lecsupszítnk. Megváltásért könyörögnek. Minth élnének s hlnánk. És ezeken színtereken megtörténik z átváltozás. A kín megismerés és

50 önfeltárás kínj - kiolvsztj hsonltból kötőszót, és megszületik z lpállítmány: vn. A meghsonlott báb, h rájön: z, ki életre kel. Színpd mint élettér. A bábok birodlmábn nincs szükség s igény igzi beszélgetésre: ott Másik z én érzelmeim tárgy, tükör, mely zért vn, hogy engem ünnepeljen. Hzugságimbn segítsen. A bábok közt szoros, szilárd kpcsoltok urlkodnk, erős konszenzus : kölcsönösen hzudunk egymásnk. Úgy teszünk, minth lenne közösség, cslád, brátság. A Színész viszont tudj, hogy Én tlálkozásbn, z Én-Te viszony ármábn vn csk. Hogy Másik: Np, mely-nek sugri áltl kirjzolódom. H együtt, kkor vgyunk. Ezért Színész csk színtéren él. Erotik mint színpdi levegő. Az út Másik komplex lényének fölfedezéséhez z erotik több kódot is elbíró cstornáin át vezet. A differenciáltln erotikus szem figyelmes tekintete jut csk el Másikbn rejlő Nphoz. Az erotikus tekintet szép lemeztelenedés ktusát segíti: szeret és bízik. A bábok szégyenlik mgukt, mert nem szeretnek, és nem bíznk senkiben; ám színpdon, hol minden kegyetlenség és szeretet jegyében történik, színészek kitárulkoznk, és átdják mgukt egymásnk. Az erotik ott: könyörgés más életért. A Színész mint áldozt. A Színész meghsonlott báb. A színen npont mgár veszi hmisságink, hzugságink terhét, és lemorzsolj. Szenvedése - megismerés félelme és képessége - im: ez vn, s ne így legyen, hisz, látjátok, belepusztulunk. Am bábok birodlm nem ismer részvétet és szolidritást; Színész: tekintetének szexuális tárgy. A Színész színpdról lelépve, tetrum mundi terén végtelenül kiszolgálttott lenne, h nem öltözne be, s nem venné fel mszkot; de fáj neki; szorítj és szúrj. Ilyen meghsonlott báb Színész boldogok között. * Jerzy Grotowski High Wy-t, szbd, mgs utt, melyet válsztott, Ouroburoszhoz, sját frkát felfló kígyóhoz hsonlítj. Önmgához, sját belső színpdár érkezik vissz Sád Ktlin is, miután megjárt htáron innen és túl levő színtereket. (Proszceniumszínpd) Házunk tájáról indulunk. A bevezető fejezet két tgj kiürült, formális rítusink leírás, kintieké és bentieké. A flusi lkodlom párzássá silányult nász és rikító ál-öröm, kutytemetés hmis szenvedés, z álságos fájdlom képeit modellálj. Az egészség és z öröm ünnepére rávetül birknyáj és birkpörkölt képe. A dionüszosziád" itt csupán szánlms ösztönöket, ordenáré spontneitást szbdít fel; kvázirítus z elkorcsosoédott ösztönvilág zsilipjeit nyitj meg. A hlotti szertrtás célj pedig: eltávolítni mgmtól szenvedést". Sem z élőkkel, sem holtkkl nincs kpcsoltunk. Rítusink nem gyökerekkel, nem z rchetípusokkl kötnek össze bennünket, nem mélyből jövő hngot rtikulálják, csk egy operettszínpd ppírmsé kellékei, mellyel zt hzudjuk mgunknk, hogy megtörténünk világbn. (Le) Mit tehet színész? A színpd z élettere, ott szeret, érez, gondolkodik csk emberhez méltón. A gykorlti élet piszkos levegőjű, képlékeny színterére lépve begubózik, mint egy báb, gyáván meghunyászkodik és hllgt. Kerüli konfliktusokt, mocskos kompromiszszumokt köt, mert fél. Az emberek egymásb kpszkodv vonják be egymást hzugság mocsráb: ki kilép, kiszolgálttj mgát és másokt, másokt is, kik fogják kezét. Kizárólg rossz lterntívák vnnk." (Között) A rossz lterntívák világ zonbn, z bszurd, ki megéli és föléismeri, nnk bírhttln. Az, h nem lesz öngyilkos, keresővé, úton levő emberré, szomjúhozóvá válik. Keresi másik dimenziót, mi megérintésé és megérintettségé" - tlálkozásé. A tlálkozás nem z én művem; én csk megteszek mindent, hogy készenlétben legyek; elébe megyek, fogdom; tlálkozás közös ktus: között-történik. Fit ennyit tehetek. Átdni csupsz és fegyvertelen önmgm tágbb világ örvénylésének. Nh ist / Und schwer zu fssen der Gott. / Wo ber Gefhr ist, wchst / Ds Rettende uch." (Hölderlin) (Liebgrt) A szent színész" estéről estére tlálkozásr kész. Elvonszolj mgát kétségbeesés m fokáig, hol megnyílik bizlom és z lázt - vllomás és gyónás - illékony dimenzió- j. A Másik felé nyújtj kezét. Meghjol. Am, z ember igzság z ő szégyene", mondj Kolkowski. A társdlmi színjátszósdi" szégyenpdr állítj védtelen, bűnös embert. Eltávolítj mgától szenvedőt. A szent színész" ezért színpdon kívül mimikriszínházt kénytelen játszni, hogy ne tegye ki mgát megszégyenítésnek. Csk reflektor-fény óvásábn kprj le rcáról mszkot ördögi körben járttv életét. (Roslind) Csk szeretve, bizlomml figyelő szem űzi el szégyent, s teszi lehetővé feltárási ktust, melyben elindulunk egymás felé. Egy Peter Stein szeme, melyben megértés kritikávl, melegség pontossággl párosul. Nem z istállómeleg, kölcsönös hzugságokon lpuló és ezért csk kváziközösséget lkotó álságos szeretet, hnem másik, bátor, mely Szbd útr lendít. (Ruth) Nem szűz lélek röpte ez, sem menekülő szellemé, hnem z elementáris emberé, ki test is, lélek is, szellem is. S h test és lélek, szellemiség és érzékiség meghsonlott, kkor: Ouroborusz! vissz - lényünk gyermek-mélyébe, szerelem-mélyébe. Angylokkl vgy démonokkl viskodunk közben? Közeli / s megfoghttln z Isten. / De hol veszély fenyeget, / fölmgslik menedék is." Nem vkmerőség: bátorság. Nem hzárdjáték: tudtosn válllt kockázt. Nem gátlástlnság: pontos, átgondolt őszinteség. (Finálé helyett) A színház szerencsétélen vértnúi hiábvló áldoztok. Az ön-gyilkosság színészet proxizmus; z öngyilkos színészek tetrum mundi góniájánk lázrózsái. Nem téboly: megismerés és szeretet bátorság. Nem menekülés : z álom és kín válllás. Nincs művészetnek otthon. Nem engedjük mgunkhoz közel; eltávolítjuk. Csk színészek veszik mgukr. Ezért tlálkozott velük Sád Ktlin, s tnult meg tőlük szembesülést. És kihívj olvsóját. Ez nem műlkotás: élet és művészet eggyé-lényegítésének kockáztos próbáj, szerelem jegyében. (Sád Ktlin: Tlálkozások. Szépirodlmi Könyvkidó )

51

52