A Marat" debreceni próbáin (35)

Átírás

1

2 T A R T A L O M Mgyr drámák fesztiválj Szovjetunióbn (Sz.J.) (1) BOLESZLAV ROSZTOCKIJ A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM A U G U S Z T U S A hldó nemzeti és népi hgyományok jelentősége (2) BIZÓ GYULA Mdách Imre Trtubn (5) SZILÁDI JÁNOS Kettő hetvenötből (10) mgyr já tékszí n FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK MÁRIA PÁLYI ANDRÁS Játszik-e tér? (14) Évdvégi leltár Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. Telefon: o, Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9- A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár. Előfizetési díj: 1 évre 144,-Ft, 1/2 évre 72,-Ft Példányonkénti ár: 12,-Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó WALKÓ GYÖRGY Hynutól Mengeléig - vgy mit felejtettünk el? (19) BÁTKI B. MIHÁLY Irány Budpest (21) LUX ALFRÉ D Líri montázs (23) SPIRÓ GYÖRGY Huby Miklós és kétfelvonásos (25) NEMES G. ZSUZSANNA Csongor és Tünde Szolnokon (28) KEMÉNY GYÖRGY Hol vgy, Vány bácsi? (30) Mire lenne jó musicl? (-ó -gy) (32) Simonne Evrrd szelídsége (P. A.) (34) műhely SAÁD KATALIN A Mrt" debreceni próbáin (35) négysze mkö zt SZEKRÉNYESY JÚLIA Egy díszlettervező rögeszméi (40) RÓNA KATALIN Évdvégi tlálkozás Lendvi Ferenccel (44) A C Í M L A P O N : PETER WEISS: MARAT/SADE (DEBRECENI KIS SZÍN- PAD) JELENET AZ ELŐADÁSBÓL (KALMÁR TIBOR FELV.) kö ny vsze ml e FÖLDES ANNA Szájhősök és hátnyák (46)

3 Mgyr drámák. fesztiválj Szovjetunióbn KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN VÁZLATA AZ EMBER TRAGÉDIÁJA BIZÁNCI SZÍNÉHEZ Mi már régót csk így emlegettük: Dekád. Pedig nem ez volt hivtlos neve. Ez molyn becézés volt, melyet megszokás kedvessége szült. Mert - vlljuk meg - még meg sem kezdődött, már megszoktuk, hogy lesz. Miért? Tlán egyszerűen zért, mert sokt beszéltünk ról, ízleltük újbb és újbb elő-készületi híreit, vitttuk drbjánló listák névsorit, próbák hozzánk lefutó produkciójósltit... Egyszóvl beszéltünk ról. És ez beszéltünk ról" tuljdonképpen cselekvés volt, figyelem, érdeklődés - várkozás és remény, h tetszik, drukkolás" mgyr drám-irodlom soh nem látott seregszemléjének sikeréért. Aztán eljött Dekád. Hivtlos nevén: Mgyr szerzők zenés és drámi műveinek fesztiválj Szovjetunióbn." A Fesztivál ünnepi szksz I970. április 15 és 25 között volt Moszkvábn, és mindenütt, hol mgyr művet játszottk: Leningrádbn és Rusztvibn, Trtubn és Mhrdzébn - vgyis sok városbn és sok színházbn. Nem is sok, ez nem eléggé kifejező, hnem rengeteg színházbn. A Fesztivál - mondjuk továbbr is így: Dekád? - időszkár 75 szovjet színház muttott be mgyr drbot. S ez szám - hetven-öt - pontosn háromszor nnyi, mint hány hzi színházunk vn. Már puszt számok is impozánsk: 75 színház, 24 szerző, 25 mű. (Senki nem tudj, hogy vlójábn hány színházbn, hány mgyr szerző, hány művét játsszák. Vlóbn nem tudni. Illetve z dtok npról npr változnk - innen tájékoztlnság. És ez jó dolog. Jó dolog, mert zt bizonyítj, hogy Fesztivál tíz npj nem lezárt, csk ünnepelte mgyr drámák szovjet bemuttóit. Azokt bemuttókt, melyeknek sor - péld rá moszkvi Szovremennyik Színház május közepi Tóték-premierje - Fesztivál után is folyttódott. És ezért tényért még tájékoztlnságot " is érdemes válllni.) Nem csupán számok nekünk már szinte szoktln ngyság z impozáns, hnem z is, mi számok mögött vn. Az például, hogy 24 szerző - Mdách Imre, Kton József, Petőfi Sándor, Drvs József, Mesterházi Ljos, Somogyi Tóth Sándor, Srkdi Imre, Szkonyi Károly, Gyárfás Miklós, Örkény István, Huby Miklós, Kálli István stb. - jegyében szovjet nézők színes és gzdg keresztmetszetet kptk mgyr drámirodlomról, nnk történetéről és jelenéről egyránt. Joggl mondhtjuk ezt, hisz olyn művek szerepeltek bemuttókon, mint Az ember trgédiáj, Bánk bán, Tigris és hién, Szkdék, A tizenegyedik prncsolt, Tóték, z Elveszett prdicsom, z Adáshib, z Egy szerelem három éjszkáj, z Egérút stb. Hogy mit jelent nekünk, mgyroknk ez Fesztivál? Jelenti elsősorbn bemuttkozást. A drámák közvetítésével szovjet emberek mélyebben, pontosbbn ismerik meg művészetünket - minket, mgunkt. És jelenti zt, hogy mgyr drámirodlom egyszerre ngy számbn jut el világszínpdr. Ez Fesztivál, szovjet színház világszínpdot jelenti mgyr drám számár. Azt, hogy mgyr drámák bráti otthont nyertek bbn színházkultúrábn, melyet z egyetemes emberi kultúr olyn óriási fémjeleznek minden művészetszerető ember számár, mint Sztnyiszlvszkij, Mejerhold, Vhtngov. A Fesztiválon nem csupán mgyr művek, de mgyr szín-házi szkemberek is szerepeltek: Berényi Gábor, Csányi Ár-pád, Vágó Nelly, Giricz Mátyás, Kzán István, Szinte Gábor, Szécsi Ferenc. Az ő munkájuk is hozzájárult Fesztivál sikeréhez, szovjet-mgyr színházi kpcsoltok elmélyítéséhez. Ugynúgy, mint hogy Fesztivál időszkábn meg-rendezett szimpozion őszinte, z eredményeket és problémákt egyránt előszámláló elődási, hozzászólási. A Fesztivál mindössze tíznpos volt, rövid, munkávl, progrmml zsúfolt. Nem összefogllt, csk áttekintette z eredményeket, elismerte kezdeményezéseket, jutlmzt kimgsló művészi teljesítményeket. Díjkt és mgyrországi meghívásokt kptk rendezők, színészek, Az ember trgédiáját bemuttó trtui színház együttese. (Ami egyben zt is jelenti, hogy ezt produkciót Budpesten is látni fogjuk.) S ezzel Fesztivál - Dekád - befejeződött. De nem fejeződött be mgyr drám útj szovjet színházkbn. A bemuttott drbok műsoron mrdnk, és továbbr is szolgálják közös ügyünket, szocilist kultúr gzdgítását. Sz. J.

4 BOLESZLAV ROSZTOCKIJ A hldó nemzeti és népi hgyományok jelentősége* A szocilist országok színházi szkembereire, köztük szovjet és mgyr színházművészet képviselőire jellemző, hogy hgyományok problémáját nem szűklátókörűen fogják fel, hnem társdlmi-történeti lpon, szoros összefüggésben művész álláspontjávl, kor fő ellentmondásink, konfliktusink értelmezésével. Köztudomású, hogy szocilist művészet (ezen belül színházművészet) problémáink vizsgáltkor z egyik legelterjedtebb ellenséges tendenci bból indul ki, hogy mgát szocilist művészet keletkezését, módszerének létrejöttét mjdhogynem tisztán dminisztrtív ktus eredményének állítj be. A szocilist művészet így mgukt gykrn tudósoknk álcázó burzsoá publicisták toll nyomán vlmi erőszkolt, mesterséges, önkényesen kitlált és kikényszerített dolognk tűnik fel, nem pedig hldó művészet objektív történelmi fejlődési folymt eredményének. Az ilyen jellegű tudománytln és trtlmukbn mélységesen rekciós verziókt burzsoá művészettörténészek különösen gykrn propgálják szovjet szocilist művészettel kpcsoltbn. De nem kerülik el szocilist tábor más országi, köztük Mgyrország kultúráját sem. Jól tudjuk, hogy zok, kik szocilist színház ellenfeleiként lépnek fel, függetlenül ttól, hogy szovjet vgy bolgár, lengyel vgy mgyr szín-házt támdják, különös előszeretettel és vlmiféle korlátolt egyhngúsággl ismételgetik színházi életünk uniformizáltságánk" vádját, úgy tüntetve fel ezt, mint sztnyiszlvszkiji hgyományr, rendszerre" vló támszkodás következményét. Ennek zonbn éppen z ellenkezője igz. Sztnyiszlvszkij örökségének helyes felhsználás és továbbfejlesztése nem uniformizálódáshoz" vezet, hnem legváltoztosbb irányztok és formák kilkulását eredményezi színházművészetünkben. Csk * Kivont Boleszlv Rosztockij professzornk, művészettudományok doktoránk elődásából, mely színházkultúr kérdéseivel fogllkozó szovjet-mgyr szimpozionon, április 23-án hngzott el. vlóság meghmisítás dht sorvsztó uniformizálódást ", függetlenül ttól, hogy ez bsztrkt formlizmus vgy sekélyes nturlizmus formájábn jelentkezik. A szocilist relizmus módszerének lényegéből fkd művészi eszközök sokfélesége, s mélységesen idegen tőle és lényegével ellentétes bármiféle vs-klpos megmerevítés. A szocilist relizmus mindenekelőtt vlóság igz ábrázolását jelenti, forrdlmi fejlődésének bemuttásávl, ez pedig feltételezi művészi formák és kifejezőeszközök folytonos megújulását, gzdgodását. Az újító jellem tehát mgából szocilist színház természetéből ered, enélkül egyszerűen nem képes betölteni hivtását szocilist művészet egyetlen ág sem. Mi színházművészetünk legfontosbb, élenjáró irányztir jellemző múlt vívmányink átfogó szintézisére vló törekvés, s ezáltl mguk hgyományok is minőségi változásb mennek át. Így mi szovjet színházbn szép számml látunk példákt feltételesen képimetforisztikusnk, illetve lélektni hitelességűnek nevezhető művészi eszközök bátor kombinálásár. Ilyen szintetizáló művész például Georgij Tovsztonogov, kinek munkásság nem utolsósorbn éppen emitt ngyon is jellemző szovjet színházművészet mi fejlődési szkszár. Tovsztonogov érzékelteti rendezéseiben z élet sodrását, ugynkkor olyn sűrített mű-vészi htásr törekszik, mi nem csupán erőteljesebbé teszi z ábrázolást, hnem szinte sjátos szimbólummá emeli. A szovjet és klsszikus drbok - Visnyevszkij Optimist trgédiáj, Gorkij Brbárok és Kispolgárok c. művei - színpdr állítását egyránt kor-szerűség iránti érzék, z ktív gondolkodás, lír és z epik egysége jellemzi. Ezekben z elődásokbn, melyek rendezői megoldások fárdhttln kuttásánk útján mindig z egyes drbok jellegét és stílusát szem előtt trtv születtek, újr és újr felfedezhetjük rendezőnek zt törekvését, hogy felhsználj Mejerhold, Vhtngov, Tirov tpsztltit, és nyilvánvló hűségét Sztnyiszlvszkij lpvető elveihez. Figyelemre méltó Tovsztonogov új rendezése, Örkény István Tóték c. színművének színrevitele. A leningrádi Gorkij Színház elődását rendező trgikus bohózt pontos színpdi kibontásár lpozt. Ez esetben ennek különösen ngy jelentősége, mert egyformán fontos bohózt " megjelölés és trgikus" jelző. Egyébként mint minden igzán jó mű, s Örkény drbj kétségkívül z, meglehetősen változtos lehetőségeket kínál színpdi megvlósítás számár. Emlékezetes például számomr e drb budpesti elődás, melyet körülbelül másfél évvel ezelőtt láttm Tháli Színházbn, Kzimir Károly rendezésében. A drbot élénken, kitűnően el-tlált dinmikus tempóbn dták elő; z Őrngy és Tót megszemélyesítői - Ltinovits Zoltán és Ngy Attil - remek prtnereknek bizonyultk. Ebben produkcióbn emlékezetem szerint vígjátéki elemek domináltk. Lényegében hsonló felfogásbn játszották Tótékt mostni fesztivál keretében Liepj város színházábn (rendezte: A. Lejmnisz, Tót és z őrngy szerepében - G. Sztrhov és J. Kupljisz). A Gorkij Színház némileg más utt válsztott. A bohózti jelleget szinte végletekig viszik, de elsősorbn zért, hogy ezzel kontrszttl felerősítsék szemünk előtt lejátszódó, bszurditásukbn már-már fntsztikus események vlójábn trgikus lényegét. A színpdon sjátos kísérlet folyik. Nem véletlen, hogy V. Leventál díszlet-tervező ötletes, könnyed, kifejező színpdképeiben minden fehér. Túlnyomó-részt fehérek jelmezek is, kivéve természetesen z őrngyét, ki szerepéhez illően ktonás, khkiszínű mundérbn jelenik meg. Még kissé ffektált Cstorntisztító (G. Bogcsev) elegáns öltözéke is fehér. A néző szinte egy mjd-nem steril fehérségű orvosi klinikát lát, mely különben cselekmény kibontkozás során egyre inkább őrültekházár kezd emlékeztetni. Ugynkkor ngyon fontos, hogy nyíltn és erőteljesen hngsúlyozott bohózti jelleg teljes mértékben szituáció lényegéből és szereplők viselkedésének logikájából fkd. K. Sz. Sztnyiszlvszkij már munkásságánk kori szkszábn rr megszívlelendő gondoltr jutott, hogy hit és komolyság nélkül nem lehet vígjátékot vgy sztírát játszni... minden zon múlik, hogy őszintén elhiggyük sját ostob, vgy vlószínűtlen, vgy kilátástln helyzetünket, őszintén nyugtlnkodjunk és szenvedjünk tőle". Örkény hőseinek helyzete ostob is, vlószínűtlen is, kilátástln is. A Gorkij Színház művészei ugynkkor igzi hit-tel és komolysággl játsszák végig ezeket vlószínűség htárát súroló szituációkt. Vontkozik ez J. Lebegyevre, z őrngy képtelen kívánsági mitt fejvesztett Tót szerepében, M.

5 Prizvn Szokolovár, Tót felesége, Mrisk szerepében, ki ellentmondás nélkül készségesen tesz eleget z őrngy legkülönösebb óhjink (mit meg nem tesz z ember fi érdekében, ki fronton z Őrngy prncsnokság ltt vn!), Sz. Krpinszkjár, ki tlálékony, szüleinek segíteni kró, nyughttln, jó kedélyét legtovább megőrző Ágikát lkítj és L. Mkrovár, ki mjdnem vudeville-i eszközökkel jellemzi könnyelmű Gizit. De kulcsszerep természetesen z Őrngyot játszó N. Trofimové, ki bszurditásávl meghökkentően és meggyőzően tárj fel z egész cselekmény lpmotívumát. A művész erőteljes, htározott, és indokoltn mrkáns vonásokkl építi föl z őrngy lkját. Az előttünk álló figurát mjdnem fntzmgorikussá teszi mániákus félelem és z ugynilyen mániákus htlomvágy nevetséges és rettenetes összefonódás. Az őrngy despotizmus tuljdonképpen z elkerülhetetlen leszámolás nyomsztó előérzetének következménye. Amikor elérkezik megtorlás Tót személyében, ki színflk mögött négy-felé vágj (pontosn négyfelé! - mint ezt Tót elmondj) húrt túlfeszítő fsisztát, néző nemcsk nyilvánvló elégedettséget érez szereplőkhöz hsonlón, hnem mindvégig hisz bbn is, hogy minden csk így történhetett. Vég-eredményben ez z igzán vidám és igzán komoly elődás jelentős filozófii-politiki és ugynkkor társdlmi-lélek-tni sztír színvonlár emelkedik. Különösen jellemző Sztnyiszlvszkij hgyományihoz, Moszkvi Művész Színház hgyományihoz fűződő eleven kpcsolt Oleg Jefremov rendezői művészetére. Jefremov, ki Szovremennyik Színház meglkulásától egészen múlt évig ennek színháznk társultát irányított, most z MHAT élére került. Művészetének szigorú stílus lklmssá teszi z érzelmek korszerű ki-fejezésére, hzfiúi felelősségből fkdó életszemléletet tükröző gondoltok elmélyült, komoly közvetítésére. Nem véletlen, hogy Szovremennyik Színház repertoárján túlnyomórészt mi szerzők - V. Rozov, A. Vologyin, V. Akszjonov, K. Szimonov - drbji szerepelnek, melyekben jelen ktuális problémáink publicisztiki élességű felvetése mi ember szellemi rcultánk lkulásávl összefüggő erkölcsi kérdések kifejtésével párosul. Figyelem-re méltó forrdlmi humnizmus problémájánk sjátos megvilágítás zoknk történelmi témájú drboknk színpdr állításábn is, melyeket z utóbbi években rendezett Jefremov Szovremennyik Színházbn - L. Zorin Dekbristák, A. Szvobogyin Nrodnyikok és M. Strov Bolsevikok című drbjibn, melyek forrdlmi tett sjátos trilógiájává váltk. A szovjet színházkultúr létrehozás során z orosz kultúr és soknemzetiségű országunk más népeinek kulturális hgyományir támszkodv, művészeink nem feledkeznek meg más népek gzdg örökségéről sem. Ngyr becsülik mgyr nép művészi trdícióit is, mely Petőfi Sándort és Mdách Imrét, Liszt Ferencet és Brtók Bélát, Kodály Zoltánt és Ady Endrét dt világnk. Ismerjük és nem felejtjük el zokt szvkt, melyeket Luncsrszkij, Szovjetoroszország színházi ügyeinek első irányítój, Lenin útmuttásink végrehjtój színházművészet területén, drám és színház ngy szkértője., kritikus és teoretikus mondott Petőfi Sándorról: A nemzetközi proletárköltészet elődei között természetesen Pető-fi csillg legfényesebben tündöklő. " (A. V. Luncsrszkij: Összegyűjtött Művek, 5. kötet, 473. old. oroszul) Petőfi Sándor, mgyr nép ngy-szerű fi különösen zért áll hozzánk közel és zért drág számunkr, mert írásibn, köztük drámájábn, és zokbn z esztétiki elvekben is, melyeket hirdetett és melyekért hrcolt, ngy költő és nemzeti és népi jelleg egységéért szállt síkr, látv zt is, hogy más nemzetek demokrtikus tömegeihez is csk ezen z úton lehet eljutni. Petőfi jól tudt, hogy z igzán népi művészet feltétlenül nemzeti jellegű. A mgyr költészet önállóságáért küzdve például így válszolt kritikusink: Ezen urknk mgyr rímről és mértékről foglmuk sincs. Ők mgyr versekben ltin metrumot és német cdentiát keresnek, s ez z én költeményeimben nincs, z igz, de nem is krtm, hogy szorosn legyen... s hol ők engem rím és mérték dolgábn legngyobb hnygsággl vádolnk, tlán éppen ott járok legközelebb tökéletes, z igzi mgyr versformához. " Petőfi ilyen irányú törekvéseiben nyom sem volt nemzeti korlátoltságnk, soviniszt szűklátókörűségnek és ostob konzervtivizmusnk. Tlán csk lengyel és mgyr szbdsághrc résztvevőinek zonos törekvéseit tükröző Petőfi-versek lpján tudjuk igzán jól érzékelni zt sjátos levegőt, zt z tmoszférát, mely lehetségessé tette színháztörténet egy m g nemében egyedülálló eseményét: világon z első elődás, melyen ki-váló lengyel költő és drámíró, forrdlmi romntik ngyszerű lkj, Juliusz Slowcki egyik drbját muttták be - Mzepp című trgédiájánk mgyrországi elődás volt. I847. december 13-án, forrdlmi események küszöbén muttt be pesti Nemzeti Szín-ház Mzeppát, melyet jutlomjátékul válsztott híres mgyr színész, Egressy Gábor, ki egyben z elődás rendezője is volt. A Vjd szerepét mg Egressy játszott. Figyelmet érdemel, hogy ezt z első bemuttót drbnk még több elődás követte mgyr színházkbn februárjábn Mzeppát bemuttt egy győri társult, mjd más városok - Kolozsvár, Debrecen, Szeged - közönsége is megtekinthette Slowcki trgédiáját. Szegeden kétszer is játszották drbot, másodszor már I856 júniusábn. S jegyezzük meg még zt is, hogy Teleki Miklós, ki drbot bemuttó kolozsvári színtársult vezetője volt, később Petőfihez hsonlón Bem hdseregének ktonáj lett, és zt megbíztást kpt Bemtől, hogy színielődásokt szerezzen ktonák és lkosság számár. A szocilist országok színházművészetének története ily módon összefonódik forrdlmi felszbdító hrcukkl, jelen és jövő szempontjából egyránt jelentős, egységes hldó hgyományt képezve. Petőfi csillg, Lunesrszkij szvivl élve, fényesen tündököl" szín-házi égbolton is. Most, mgyr drámfesztivál előkészületei során Szovjetunióbn, mi színházi látóhtárunkon is feltűnt. A ngy mgyr költő és drámíró Tigris és hién c. ngyszerű drámájávl szovjet színház új művészi értékeket nyert: új lehetőségekhez jutván egy másik nép nemzeti és népi trdíciói révén, szovjet színház mg is gzdgítj és fejleszti sját nemzeti és népi trdícióit. A hgyományok" és z újítás" foglmi színházink gykorltábn kölcsönösen feltételezik egymást és szétválszthttlnokká váltk. Csk e két foglom szerves összefüggésének lpján lehet feltárni szocilist színpdművészet fejlődésének, felemelkedésé-nek igzán gyümölcsöző perspektíváját. Ezért hgyományok problémáj szocilist színházkultúr lkulásábn, múlt tpsztltihoz vló ktív viszony problémáját jelenti, z újhoz vezető utk állhttos és fárdhttln kuttását, melyeket csk régi felhsználás és

6 mi követelmények, kommunist jövő építésének követelményei lpján történő továbbfejlesztése eredményeképp lehetne megtlálni. A múlt tpsztltink értékelése-kor, hgyományok jelentőségének értékelésekor ezeket nem merev dogmáknk, változtthttln szbálynk kell tekinteni, inkább sjátos strthelynek, folytonos előrehldás kiindulópontjánk. A hgyomány igzi élete, Mjkovszkij szállóigévé vált szvivl élve, éppen bbn áll, hogy segítségével holnpb törjünk előre". H ez jogosn lklmzhtó z lkotóművészet minden szférájábn, kkor bizonyár kétszeresen fontos és különösen meg-győzően jelentkezik színház területén, mely mindenképpen legkevésbé muzeális" művészet. Ebből következik többi között klsszikus drámákhoz vló viszony problémájánk megoldás is, függetlenül ttól, hogy orosz vgy ukrán, mgyr vgy lengyel drámákról vn-e szó. A klsszikusokhoz vló ktív viszony egyáltlán nem jelenti önkényes kezelésüket. De ugynkkor zt sem, hogy psszívn megismételjük zt, mit már régebben felfedeztek és tudtk. Erre z álláspontr helyezkednek szovjet színházk hzánk népeinek klsszikus drámirodlmávl kpcsoltbn, és ezen z lpon oldják meg más népek drámi művei színrevitelének problémáit is. Ngyon jellemző és nevezetes péld erre Mdách Imre Az ember trgédiájánk színpdr állítás Trtubn, z észt Vnemuine színházbn. Soktmondó mg z tény, hogy mgyr írónk ehhez kiemelkedő drámájához fordultk. Az észt színház tudott rról, és emlékezett is rá, hogy még sok évvel ezelőtt (z 1905-ös forrdlom küszöbén) milyen figyelmet és érdeklődést tnúsított Mdách munkásság iránt Gorkij, szocilist drám-irodlom meglpítój. Abbn z időben, mikor Znnyije Kidó Mdách műveinek megjelentetésére készült, Mkszimovics ezt írt brátjánk, K. P. Pjtnyickij kidónk: Időről időre olvss Mdáchot, ngyon kérem erre." (M. Gorkij Összes Művei, 28. kötet, Moszkv, GIHL, I old. oroszul) Aligh volt véletlen, hogy szovjet színházk közül éppen Vnemuine Színház muttt be elsőnek Az ember trgédiáját. Ebben is hldó hgyományok ngy jelentősége nyilvánult meg. Ismeretes, hogy ez színház, mely már több mint száz éve működik Trtubn, gzdg tpsztltokkl rendelkezik színházművészet komplex művészetként vló felfogás és lklmzás terén (nemhiáb vn ennek mg nemében egyedülálló színháznk olyn társult, mely egyránt előd mindenféle mű-fjú drámi és zenés műveket). A szín-ház sok produkciójár lklmzhtó filozófii drám foglm is. Ezek tpsztltok törvényszerűen igen pozitívn nyilvánultk meg drb kiválsztásábn, melyet témájánk jelen-tőségénél fogv epikus árdás és egyidejűleg mély líri töltése lpján olyn művekkel lehet egy sorb állítni, mint Goethe Fustj, Byron Káinj és Mnfredje Hsonlón e ngyszerű drámi és egyúttl költői művekhez, Az ember trgédiáj is ngy lehetőségeket nyújt színházk számár. Ugynkkor komoly nehézségekkel is számolni kell. Ezekhez járul még z is, hogy Az ember trgédiáját hzánkbn még soh nem játszották, és Vnemuine Színháznk jutott z megtisztelő és rendkívül nehéz fel-dt, hogy nálunk is megnyiss ngy mgyr író drámái számár színpdi megvlósítás útját. A trtui észt színház gzdg művészi tpsztlti, bonyolult művészi feldtok megoldásár irányuló törekvések trdíciói gyümölcsöztek Az ember trgédiáj színrevitelében is. Krel Ird, Vnemuine Színház főrendezője színház százéves tevékenységét értékelve következőket mondott: A Vnemuine Színházr sokszor hárult z megtisztelő feldt, hogy Észtországbn első-ként mutss be testvéri népek szerzőinek műveit. Szem előtt trtv, hogy egy művészi kollektív csk mximális erőfeszítést igénylő feldtok teljesítése révén fejlődhet, színháznk volt bátorság hhoz, hogy olyn kiemelkedő klsszikus lkotásokhoz nyúljon, mint Sz. Prokofjev Eljegyzés kolostorbn, D. Sosztkovics Ktyerin Izmjlov, W. Shkespere Coriolnus, R. Rollnd Július 14-e, J. Rjnisz József és testvérei című művei. " Epp Kjdu sszony, Mdách drbjánk rendezője Mri-Lin Kjul díszlettervezővel és tehetséges színészekkel együttműködve monumentális, mély filozófii gondoltokkl telített, igzán élő elődást hozott létre. A rendező és díszlettervező ngy mesterségbeli tudás és tpsztlt hrmonikus egység-be olvdt fitl színészek (Ádám - Evld Hermkul, Év - Rjne Loo, Lucifer - Jn Tooming) lkotó energiájávl és tempermentumávl. Ádám Vnemuine Színház produkciójábn fitl ember, ki vlhogy emlékeztet mi fitlokr. A színház z összes színben hű mrd Ádámnk ehhez z ifjúként vló ábrázolásához, beleértve drb végét is, és így némileg eltér befejezés szerzői utsításitól, de ez egyáltlán nem válik kárár z ügynek. Szó sincs erőltetett, mesterséges modernizálásról. Az ember trgédiáját ngy történelmi tblóként fogják fel, de z emberi társdlom drámi sorsfordulói megismerésének, megszenvedett hrmóni távoli (Mdách számár még homályos), de reális perspektívájánk témáj csk főhős ilyen értelmezése révén válik igzán érzékelhetővé. Az egyéni és közösségi sors összefüggéseinek feltárás, társdlom és nnk egyes tgji közötti kpcsolt vizsgált egyike szovjet színházművészet zon hgyományink, melyek kiindulópontot jelentenek drámi művek színpdi megvlósításához. Ez hgyomány htározottn gyümölcsözőnek bizonyult Az ember trgédiáj észt elődásábn. A produkcióbn ezért drámi nygnk megfelelően fontos szerep jutott z Ádám és Év közötti kpcsolt vonlánk. Az elődás lkotói z egész cselekményen végigvezetik két főhőst összekötő őszinte, igz emberséget sugárzó szerelem motívumát. Ez megoldás segíti elő produkciónk zt végső soron életigenlő csengését, mely Az ember trgédiáját igzán korszerű művé vtj. Ugynkkor Vnemuine Színház elődás ngyszerűen vlósítj meg z emberiség sorsánk társdlmi-történeti méretű ábrázolását is, híven Mdách művének monumentális jellegéhez. A színháznk sikerült megtlálni z egyes színeket jellemző sjátos vonásokt, melyek teljes htározottsággl, pontossággl és tömörséggel fejezik ki különböző korok és társdlmk rcultát, z emberiség történelmi útjánk és válszútjink keresztmetszetét tárv elénk. A Vnemuine Színház ngyszerűen élt kínálkozó lehetőségekkel, többek között tömegjelenetek lehetőségeivel. Ez elsősorbn rendező, Epp Kjdu sszony érdeme, kinek kiváló művésze-te ezeknek jeleneteknek színpdr állításábn teljes ngyságábn muttkozott meg. E kiváló drb elődásánk sjátosságit zért is érdemes kiemelnünk, mert bennük nemcsk rendező tehetsége, nemcsk Vnemuine Színház gzdg tpsztlti nyilvánulnk meg, h-nem egy, színházművészetünk egészé-

7 re jellemző, fontos hgyomány htékonyság, életrevlóság is. Ezzel kpcsoltbn jegyezzük meg, hogy például már 1938-bn megjelent könyvében szovjet drámáról egy meriki színház-történész, H. W. L. Dn, következőket írt: A forrdlmi színművek színpdi megvlósításához sok szerep-lőre volt szükség, és ez zzl következménnyel járt, hogy tömegjelenetek rendezésében szovjet színházk minden más országnál mgsbb fokr jutottk". A későbbiekben nyugti kulturális élet más képviselői is utlnk tömegjelenetek rendezésének mgs színvonlár szovjet színházművészetben, jellemző sjátosságként említve ezt. Kétségtelen, hogy tömegjelenetek rendezésében szerzett tpsztlt, lpvetően ngy jelentőségük felismerése z elődás egyéb mozzntink sorábn mgyr klsszikus drám szín-pdr állításár is htássl volt. A Vnemuine Színház művészi feldtánk sikeres megoldásávl újr szembeötlően bizonyított hldó hgyományok teremtő erejét, mely újító szellemmel párosulv viszi előbbre mi szovjet szín-házi gykorlt fejlődését. Befejezésül szeretném leszögezni, hogy mgyr szerzők zenés és drámi művei szovjetunióbeli fesztiváljánk megszervezése és lebonyolítás színházi kpcsoltink fejlődésének ngyon fontos szksz. A legutóbbi időkig bizonyos mértékben dósi voltunk mgyr drámirodlomnk és egyúttl szovjet közönségnek is. Természetesen színházinkbn már régót muttunk be mgyr műveket. Örömmel emlékszem például rr, hogy még I956-bn jelent meg egy recenzióm Moszkvi Drám és Komédi Színház egy elődásáról, melyben Csiky Gergely Ingyenélők című érdekes vígjátékát vitték színre. Ezt csk mint jellemző pró példát említem. Mégis, mgyr drám, mind klsszikus, mind mi, tuljdonképpen csk most jutott el igzán ngy számbn szovjet színházkb. Országunk különböző vidékein különböző nyelveken, több mint hetven szovjet színházbn mgyr szerzők húsznál több drbját muttták be. Most, mikor e drbok elődásivl ismerkedünk, újr és újr megbizonyosodunk rról, hogy milyen mértékben gzdgítják színházkultúránkt, szélesítik színházi közönség látókörét, hozzájárulv ezzel z országink közötti színházi kpcsoltok erősítéséhez. (Tkács Ann fordítás) BIZÓ GYULA Mdách Imre Trtubn A trtui Vnemuine Színház 1870-ben lkult. Megnézhettem színház történeti kiállítását: repertoárján szinte teljes egyetemes drámirodlom és operirodlom szerepelt. Az elmúlt évszázd ltt számos kiemelkedő tehetségű művészt - Krl Birkmnn, Krl Menning, E. Mrik, Ann Altleés, L. Hessen, A. Kons, néhányt említve névvel közülük - nevelt, illetve számosnk dott otthont. Kilkult és kiérett sjátos stílus. A színházt Szovjetunióbn m is kiemelkedők sorábn trtják számon. És joggl: Krel Ird vezetésével tehetséges, összeszokott, legngyobb feldtok megoldásár is lklms társulttl működik. Rendezői közül Epp Kjdu - egy hlk szvú, melegen érző, tlán túlságosn is szerény, elgondolkodó természetű, mély műveltségű művészsszony - kezében formálódott emlékezetes elő-dássá Mdách Trgédiáj. Kjdu be-htón tnulmányozt Mdáeh remek-művének mgyrországi irodlmát, elsősorbn Sőtér tnulmányát. Látt Nemzeti Színház elődását, és mennyi-re z írás és fénykép erre lklmt d, tudott Puly, Hevesi, Németh koncepcióiról. Többször is volt lklmm beszélni vele, tlálkoztunk Budpesten, Moszkvábn és természetesen Trtubn is. Rendezői elgondolás felől zonbn sohsem vllttm. Koncepció-ját megrendezett, kész elődásából igyekeztem felfogni és megérteni. Ismerem ennek z eljárásnk veszélyét, de engem nem szándék, hnem szándékánk megvlósulás érdekelt: úgy gondolom, z élet ritk, h nem egyedüli lklm észt színházbn látni, észtül végighllgtni Az ember trgédiáját. Az eszmény képmás A boldog emberi élet biztosíték z emberben hrmonikusn együttmunkáló Eszme (értelmi képesség, intellektus, tudt), Erő (cselekvés, tevékenység, lkotás) és Jóság (ösztönös, érzelmi, természeti voltunk). Ennek hrmonikus egységnek eszményített ntropomorf ki-vetítése z Úr. Az Ember ennek z eszménynek képmás. Prdicsomi állpotábn zonbn még csk gypjs ál-lt ", z eszmélés hiányzik belőle. Emberré válásánk pillnt z, mikor eszik tudás fájáról. Ettől kezdve különbözik minden más élőlénytől, tudt vn. Lényünknek éppen ez sjátosság, hogy tudniillik képessé lettünk ön-mgunk lnykénti megélése mellett tárgykénti megélésére is, lett trgédiánk: szert tettünk hláltudtr. Tudtunk egyrészt célr irányultn szervezi cselekvéseinket, e célszerű cselekvéseknek, gykrn természeti-ösztönös indítékinkt is lárendelve, más-részt z rsznyi lét " felismerése mitt cselekvéseinknek éppen célszerűségét vonj kétségbe és életünk értelmetlenségét sugllj. Így létünk konfliktus természetiösztönös és cselekvő részünk konfliktus tudtunkkl, értelmünkkel. Az eszményített modell képmás, ez z Ádám-Ember mg is egységes és létezésében oszthttln. Így drám három főszereplője ennek z egységes és oszthttln lénynek csupán különféle, művészien formált kivetítődése. Ádámbn elsősorbn célok irányított cselekvés, lkotás, környezetét lkító erő sűrűsödik. Lucifer z intellektulitás, Év - kárcsk Föld szelleme - természetes életösztön jelenléte bennünk. Ennek koncepciónk szín-pdi megjelenítése érdekében trtj Kjdu prdicsomi színben három szereplőt - lehetőség htárin belül - térben egymáshoz mindig közel. Ennek z egylényegű-háromformájú felfogásnk félreérthetetlen komponálás z első prági szín végén megjelenő színpd-kép: középen Ádám-Kepler ül szobájábn, füléhez már elér hlkn Mrseillise dllm. Tőle blr Lucifer egy másik szobábn, mint írópultjár görnyedve foglmzz z időjósltot és ntivitást. Ádámtól jobbr, szintén flll elválsztv, Év enyeleg z Udvroncel. A flkkl szétválsztott három szereplőt zonbn fény egybe-fogj: egyedül Ádám kp gyenge meg-világítást, tőle jobbr és blr Évát és Lucifert csk ez fény világítj meg. Kjdu pesszimist vgy optimist, hldó vgy rekciós mű-e Az ember trgédiáj " vitát, hűen Mdách szándékához, z optimizmus, progresszió jvár döntötte el. Az értelem z embert megtántoríthtj ugyn egy percre ", de ugynez z értelem hozz mozgásb is cselekvésre késztető krtát. Intellektusunknk ezt kettősségét biztos kézzel bontott ki műből: világosn felfoghtó értelmünk jelentősége életünkben és történelmünkben, de

8 ugynolyn érzékletesen felmuttj nnk félelmetes rcultát: Láttm tudásod tiszt lkotását, Ngyon hideg volt ottn e kebelnek" oldlát is. Az embertől elidegenedett értelem - csk mgábn levő tér, lehngolás, árnyék, kétség, z bszolút negáció, Semmi - megölné z embert. Az értelmezésnek ez módj számomr Trgédiát döbbenetesen mivá tette. Ültem sötét nézőtéren, már régen ölemben volt drám mgyr nyelvű könyvecskéje, és rámrohntk z sszociációk. Mit lkotott értelmünk z emberért? Új társdlmi rendet, megélhetést, lkótelepeket, Beethoven kilencedikjét, gépet, cipőt, bútort termelő gyárkt, könyvtárkt, árubő élelmiszerüzleteket, Szinyei Merse Mjálisát, forró premier-esteket színházinkbn, bölcsődéket és egyetemeket... És mit lkotott értelmünk z ember ellen? Üzemi pontossággl működő hláltáborokt, melyekben minden olyn órmű precíz: z egyik gázosító, másik rnyfogt kitördelő, hrmdik hullvonszoló; hogy ki ne mrdjon egyetlen házcsk se, térképen hálózttl bejelölt városokt, melyekre igzán mérműves pontossággl hullhtnk így bombák; fel-puffdt hsú, vékonyk krú, skorbutos és trchomás gyerekeket, hogy tejszín jusson máshol teáho z... igen! vlóbn hideg vn itten kebelnek. Újr megéltem hát egy remekmű lenyűgöző htását, újr felfogtm, színpdr álmodottn életünk lényegét: Krod erős - szíved emelkedett: végetlen tér, mely munkár hív"... és miért tgdjm, büszkén néztem e htlms erejű költeményét humnitásnk. A jelenetek hngsúlyi A ngy vonlkbn ismertetett értelmezés Kjdu jól átgondolt elődás-építésében relizálódott. Elöljáróbn meg-említem: elvetette z ún. keretmegoldást, vlmennyi színt egymássl zonos értékkel állított színpdr. Annyit zonbn megengedett mgánk, hogy z első és második színnek - nehezen tlálom megfelelő jelzőt - niv relist beállítássl djon különleges bájt. Tlán - csk persze Trgédi súlyos szövegét hordozón - misztériumjátékok egyszerre rusztikus és finomn játékos hngultát éreztem mennyországi és prdicsomi színekben. Engem Dejmek rendezte József és testvérei elődásnk levegőjére emlékeztetett. A prdicsomon kívüli színben, hol tudást már birtokló ember vn jelen, Kjdunk ez hngvétele eltűnt, Ádám kezdő szvi - Ez z enyém..." - már egy öntudtos ember szájából, reálisn hngzottk fel, kit mellesleg kiűzetés" korántsem rendített meg különösebben. Kjdu z elődásbn két csúcspont felé kettős ívet feszített. Az egyik csúcs-pont párizsi szín, másik z űrjelenet. (Érdekes, hogy z utóbbi szín, pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház fő-rendezője, Rkovszky Trgédi-rende-zésében is nyomtékot kpott.) Az elő-dás felépítésének ez két íve konzekvensen dódik drámából: frnci forrdlombn z Ember társdlmipolitiki hitvllás bomlik ki teljes gzdgságábn, z űrjelenetben z Ember lényege mnifesztálódik. Mjd vissztérek még rá, hiszen Kjdu elődásszerkesztésének legngyobb érdeme éppen bbn volt, hogy ezt kettős ívet nem egymássl párhuzmosn futttt, h-nem eltérő jellegükben is meglelve z zonosságot, képes volt htásábn és mondnivlójábn zokt egyzon erővonlr hngolni. De lássuk előbb e két drámi csúcspontot közelebbről. A párizsi színben Kjdu egyértelművé tette nézők számár, hogy Grčve picr nem Lucifer vezette Ádámot, hogy forrdlom Ádám önálló ál-m ". Ezt többek között Lucifer-Bkó szövegtelenségének, psszivitásánk erős hngsúlyozásávl is láhúzt. Eddig z áltlm ismert vlmennyi Trgédirendezés eljutott. Ami Trtubn több volt s különös figyelmet érdemlő, z következő: Kjdu nem önállósított különösebben forrdlmi színt, hnem gondoltilg szervesen beépítette z egész költemény gondoltiságáb. Önkéntelenül Arny Jánost jutttv eszembe: Én nem tlálom e pesszimizmust Az ember trgédiájábn, mihelyt mint egészet fogom fel". Ezt - mennyire sikerült megfigyelnem - két módon ér-te el. A párizsi szín részleteit, epizódjit nem exponált túl élesre. Ezzel nem zt állítom, hogy részletek - Tiszt öngyilkosság, Dnton megingás, kettős Év stb. - ellényegtelenedtek. Másról vn szó. Arról, hogy - tudtosn-e vgy művészi ösztönösséggel - szín egészének fővonláb z Ember cselekvő, változttó lényegét állított. A forrdlmi színt szokottnál szorosbbn kpcsolt z első prági színhez, és mi még lényegesebb: gondoltilg folyttt másodikkl. A második prági jelenetsorbn erőteljesen kicsengette Ádámnk forrdlomr, cselekvő életre vontkozó szövegét. Többek között z ébredését követő szvkt: Mi ngyszerű kép tárult fel szememnek... Mert z erő nyomá rá bélyegét" (tessék emlékezni: erő = cselekvés, tevékenység, lkotás). És ugynennek cselekvő életnek dicsérete lett Tnítvánnyl folyttott beszélgetése is: Fogd hát e sárg pergmenteket... A tűzbe velük! és ki szbdb." Ily módon frnci forrdlmi szín lényege közelről sem z lett, felflj-e gyermekeit vgy sem forrdlom, hnem mdáchiádámi teljes gondoltisággl összhngbn, költő önvllomásánk intim erejével is rról beszélt, hogy nem-csk szemlélni, megváltozttni kell világot. Az űrjelenetben áll z élet értelmességét tgdó, z ember ellen támdó ér-telem - Lucifer - legközelebb hhoz, hogy bábistenséggé", rideg mthézissá " változtss z Embert. Más szóvl: elszkítv értelmét eredeti természetétől, cselekvő ktivitásától, tétlen eszmévé tegye. Grndiózus üzenet és figyelmeztetés ez tudományos és teehniki forrdlom enyhe szédülete idején, géneket tervszerűen kombinálgtni kezdő, szerveket átültető, hidrogénbombákt gyártó korunk számár. Tibor Rkovszky SZÍNHÁZ I970. ugusztusi számábn Trgédi-rendezéséről többek között így vllott:... nukleáris robbntások kísérleteinek idején, mikor z emberiség pokliptikus öngyilkosság már csk egy krtávolságnyir vn, Az ember trgédiáját sürgetésnek, figyelmeztetésnek érezzü k... És z egészben éppen z furcs, hogy lényegében z ész, ráció vezette z emberiséget szkdék szélére." Túloz persze, de tudj, hogy rideg intellektus embertelen és emberellenes: És mi divtok ellenére is - írj -, melyek művészetben világ bszurditásár bszurdumokkl igyekeznek válszolni, hngozzék is bármily ósdin és émelygősen, Mdáchcsl együtt hirdetem, hogy sorsunk értelmének másik oldlán még mindig z élet és vlóság szépségének és szeretetnek tiszt eszméje áll." Nos, Kjdu éppen itt és ebben lép tovább - többek között Rkovszkynál is -, mikor képes z Ember progresszív társdlmi-politiki hitvllásánk és z Ember lényegének zonosságát elődásszerkesztésével eggyé ötvözni. Oly módon, hogy z emberre támdó rideg értelem ellenpólusként mérleg másik serpenyőjébe z élet és vlóság szépségének és szeretetnek tiszt eszméje" mellé, forrdlomml z ember sorsát lkító cselekvést is beteszi. Így kezében

9 Trgédi nemcsk humnist meggyőződés hirdetése, de túl zon, humnizmust megvlósító kcióprogrm is. A három főszereplő Ádám kivételével három főszerepet kettősen osztották ki. Én Rine Loot láttm Évként, Jn Toomingot Lucifer szerepében. Ádámot Evld Hermkul játssz. Mindhármn fitlok, huszonévesek. Vlódi korukkl játsszák végig z elődást, nem öregszenek egyetlen npot sem, mint régebben zt egyik-másik rendezés megkívánt z idő múlásánk érzékeltetésére. Ezek fitlok elrgdók voltk, és újr meg újr zt z érzést keltették bennem, hogy egész emberi nemünk fitl, minth nem történelmi múltunk lenne lényeges számunkr, hnem holnpunk. És ebben sok igzság vn. Szerepformálásukbn mindenekelőtt átélésük bátorság tűnt fel. Sem külső mozgásukt, sem belső dinmizmusukt nem korlátozták. H vihrok dúltk bennük, kkor indultikt hngbn, mozgásbn, mimikábn egyránt ki is fejezték. H boldogok voltk vgy gyűlölködők, eltűnődők, tettre készülők, h szerették egymást vgy egymás ellen fordultk, e belső szituációk megjelenítésénél gátlástlnul, szégyentelen őszinteséggel - őszinték is voltk! - hsználták művészi eszköztár teljes repertoárját. Hihetetlen távol állt tőlük mnpság nnyir divtos, ngyképűsködő - és roppnt kényelmes! -, olykor szenvelgő MADÁCH: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (TARTUI VANEMUINE SZÍNHÁZ) EVALD HERMAKULA (ÁDÁM), JAAN TOOMING (LUCIFER) ÉS RAINE LOO (ÉVA) MADÁCH AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (TARTUI A VANEMUINE SZÍNHÁZ) A FALANSZTER JELENET és vissztetszően entellektüeleskedő" ún. eszköztelen színjátszás. Ők nem illusztráltk, megélték, belülről hozták minden kis gesztusukt. Mozgáskultúrájuk bámultos volt, testük engedelmes és fárdhttln. Tempójuk gyorsság, suttogástól z üvöltésig hsznált hngjuk, felszbdult gesztusik lehet, hogy mások esetében ágálás és ripcskodás benyomását keltené. De ők voltk színpdon és nem mások, játékstílusuk nnyir természetes életelemüknek tűnt, keresetlen bájuk olyn elementáris sodrást teremtett, hogy egyre jobbn szuggesztív htásuk lá került néző, egyre hátborzongtóbb vrázslt ömlött szét színpdon, forrt eggyé nézőtér és színpd, és vált z elődás rítussá. Hermkul Ádámj elsősorbn ember volt. Bátor és meggondoltln ;, félénk, ridt, megfontolt, fecsegő, indultos. szorongó, lelkesedő és elkeseredett. Nem volt hős, csk hős is, nem volt z ember kirktbáb-szerű szobr, fjtáj eszményített típus, s h típus volt, kkor zért, mert erényeinek és hibáink egységében volt z. Hermkul (és Kjdu) megkerülte z ámuló-csodálkozó, niv, mindig lépre menő és becsphtó, idelist " Ádám-portrét. Hermkul Ádámj mikor okos lehetett, okos volt, és zt nem tudt, mit z dott történelmi körülmények között vlóbn nem tudhtott. Éppen jellemének ez vonás emelte át tervei blsikere okozt cslódásán: sohsem eszméi pusztulás risztott, hnem szertefoszló vgy z önmguk ellen forduló eszmékben lppngó veszélyeztetettsége z emberi egzisztenciánk. S mindig újuló eszmékben ez z Ádám nem hitet, erényt, kéjt, szbdságot, hnem z élet új és újbb létezésmódját, kifejezésformáját kereste és lelte meg.,,a cél hlál, z élet küzdelem, s z ember célj e küzdés mg" foglltbn Ádám nem nnyir z ember célj és küzdelem, sokkl inkább z élet és küzdelem közé tett zonossági jelet. Hermkul létezés és hrc zonosságát játszott el,

10 Rine Loo Évájánk gyengeségében volt ereje, mert és tudott elsősorbn nő lenni. Meglepően és izglmsn htott, hogyn ez fitl, törékeny színésznő Trgédi minden színében kcérkodott férfi Ádámml. Egy pillntr sem esett ki férfihódítás lpállásából, nem z nyság dominált figurájábn, ki, mert ny, következésképpen nő, hnem Nő, ki potenciálisn ny. Ezért Ádámot nem z utódgondozás felelősségével, hnem nőiességének vrázsávl trtott befolyás ltt. Ez vrázs fűtötte fel mindig Ádám életkedvét, indított őt új és megint új eszmék zászlj ltt új és megint új hrcr z életért. Ezen ponton szerepformálás telitlált volt, ezen vonlon hngolódott rá rr z lpgondoltr, hogy z élet = küzdelem. Így vált Év létező természet minden helyzetben életet igenlő jelképévé. Remek volt ennek két fitlnk ezt kpcsoltát kifejező, prólékosn megmunkált játék. Összenézéseik, félbehgyott kis gesztusik, hogyn - legyenek bármennyien is színpdon - belépésük első pillntábn meglátják egymást, egymás felé mozdulnk, és minden szituációbn mindig érzik másikt. Toomingr ngyon nehéz feldtot bízott Kjdu. Köztudott, hogy Lucifer Trgédi legjobb szerepe, szövegében mindenképpen z. De j ó l eljátszni legnehezebb. Hogy mi mindenre csábít-ht egy fitl színészt ez szerep - felesleges itt sorolnom, miért -, még elgondolni is rossz. Tooming meglepő biztonsággl kerülte el veszélyek jelentős részét. Ami még meglepőbb - és ez eszközei tudtos megválsztásár utl huszonöt éves korábn! - hozt szerep kettősségét: z ember elpusztításár képes értelem cinikus kegyetlenségét (ez z egyszerűbb) és z ember sorsát mindig továbblendítő értelem munkálkodását. Képes volt szolgálni rendezői koncepció egészét, visszfogt játékát, számos kitűnő poénját nem csengette ki. Mozgásábn is lefogottbb volt, mint Ádám, kevesebbet volt jelen" színpdon. Olykor beleveszett háttérbe, el-vonult egyik vgy másik srokb, leült portálhoz. Voltk pillntok, mikor jóformán csk tudtm, h o g y ott vn többiek között, eszembe jutott és keresnem kellett színpdon; ilyenkor vált legkézzelfoghtóbbn vlóságossá. Ez játék - kár, hogy nem folyt mindig következetesen - előrevetítette egy ngy ütközet várhtó bekövetkezését, és miközben ettől egyre feszültebbé vált Lucifer szerepe, engem, nézőt is egyre izgtottbbá, várkozóbbá fűtött. Az űrben z-tán eddig visszfogott energiáj összesűrűsödve, gonoszság koncentrált erővel, ekszttikus indulttl, hirtelen tört rá Ádámr. Az eddigi beállítódást egy perc ltt ellenkezőjére fordító, felejthetetlen színház kelt életre: előtérben sebesen mozgó forgón mindig fárdtbbn, összetörtebben, nyomorultbbn, kimerülő energiáj végén fogcsikorgtó erőfeszítéssel futott (itt vlóságos, hosszú perceken át trtó futásról), térdenkúszásról, esésekről és feltápászkodásról beszélek, kpszkodott, birkózott életéért világmindenség jeges terében Ádám. És minél fárdtbbá, kétségbe-esettebbé lssult ez futás - egyre ngyobb távolságokr vitte forgó mgávl Ádámot -, Lucifer nnál kegyetlenebbül, már szdizmust tébollyá növelő dühével kergette őt megsemmisülés felé. A luciferi szerepformálásnk ez z ellenpontozott felépítése minden elismerést megérdemlő rendezői-színészi tlálmány és kivitelezés volt: z nticipáció és visszemlékezés ütköztetésének, késleltetésnek és gyorsításnk, z érzelmi lefogottságnk és robbnó indultnk átgondolt, nézőkből vlóbn és vlódi sokkot kiváltó, kiemelkedő művészi megformálás lett. Látvány és gondolt egysége Középtónusú, közömbös szürkében trtott, színpdnyílás mgsságát elérő, másfél méternyi széles lpok álltk színpd forgórészén. Tlán hét-nyolc drb. Ezeket lpokt z egyes színek kívánt módon nyitották, zárták, állították fel, különféle terekre osztv velük színpdot. Ebben z állndó elemekkel építkező színpdi világbn z elemek átrendezésén kívül z elöl álló lpokr vetített szimbolikus korképek - rómi színben például frkst szopó Romulus- Remus szobor képe - és legszükségesebb bútorok-kellékek (trónus, krosszék, írópult stb.) jelezték világ változását. A díszletmegoldás ily módon biztosított színészek szbd mozgását s még inkább: lklmt dott rendezőnek, hogy képkomponáló fntáziáját kiélhesse. A szereplők mozgtás és színpdképek komponálás pedig Kjdu egyik főerősségének bizonyult. Érzékeltetésére két példát említek. Az egyiptomi színben színpdnyílás csknem teljes egészében nyitott volt, színpd hátterét egy lul jtónyi résekkel áttört síkfüggöny zárt le. A függöny mögött járás mrdt, hol szín folymán rbszolgák el-feltűnő figuráit láthttuk. A kint ngy örömzj" instrukcióig férfik-nők vegyest, több mázsás kőtömböket cipeltek. A felügyelők csttogó korbácsi ltt nyögtek, jjongtk, felhördültek, összerogytk, feltápászkodtk, vonultk, vonszolv mgukt és terheiket. Az áttört háttérfl ezt vonuló, mozgó tömeget egészében lig engedte látni, réseken csk néh tűnt fel egész ember, többnyire csk emberi torzó, egy-egy váll, derék, két feszülő láb, emberi tgok. Ez koncepció sokkl több volt, mint z előtérben főszereplők folyttt dilógus illusztrációj vgy hngulti kiegészítése. A hát-tér különösségével, hngjivl, mozgásávl, nyugtlnságávl néző figyelmét nem kis erővel vonzott. Újr és megint megkíséreltem ettől htástól elszkdni, és figyelmemet teljességében z elő-térben állókr koncentrálni. De már megint ott volt szemem háttér lkjin: ezt lehetetlen volt nem látni és tudni. Ennek htásnk nyomán előkészítve hngolódtm rá Év szövegére: Óh, fáró, zúzz el,... H nép jjj nem hágy megnyugodni,... Szívemben érzem szintén mind e kínt." A rómi szín előtt teljes sötétben egymáson csttogó krdok éles zját hllni. A kivilágosodó előszínpdon - most már látom is - vív két gldiátor. Egyéb-ként színpd üres, ezeknek z embereknek csk másik létezik, küzdelem életre-hlálr megy, itt z ember létéért folyik vívás. Változik világítás és beforog tivorny ". A forgás ltt két gldiátor hátrjátszik tbló mögé. Ott vívnk tovább, csttogás jóvl hlkbbá válik. Az emberi élet már csk egyik része lett z öncélú érzékiségnek, hiszen Ádám és Ctullus nőt és lovt tesz fogdásként z ember életére. A le-gyilkolt gldiátort szolgák blr kihúzzák, s ezzel egyidőben másik oldlról feszes trikób öltözve, táncosnők táncolnk be z előszínpdr. A S te nem dnolsz, mit busongsz Júliám" szövegnél - Hippi-Cluvi dlverseny" kimrdt - táncosnők, mint előbb gldiátorok, hátrtáncolnk, s ott folyttják táncukt. A jókedv kezd elborulni. Itt nem csk z ismétlődés keltette ritmusról vn szó, hnem elsősorbn szín trtlmánk megfelelő mozgás- és képkomponálás erejéről. Hogy mindez formlizmus? Nem, csk trtlom és form összhngj.

11 MADÁCH: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (TARTUI VANEMUINE SZÍNHÁZ ATHÉNI SZÍN A tömegjelenetek minden lkr színészileg kidolgozottn folytk színpdon. Athénbn két demgóg vitáját ez már figyeli, emez még mg gondján töpreng. Amott, z hrmdik hsznot vár z eseményekből, negyediknek nem tetszik dolgok lkulás. Mindez nem különösebb érdem, egy jó színháztól ennyit el kell várnunk. De kimondottn koreogrfált tömegjelenetek - ez kevésbé megszokott jelenség. Igz, színháznk híres blettegyüttese vn, sttisztáltk is szólótáncosikkl egyetemben produkcióbn. A kitűnő koreográfiánk tuljdonítottm, hogy tömeg--jelenetek úgy htottk rám, minth száz-százhúsz ember lett voln színpdon. Holott z egész együttes létszám, műszkikkl együtt - szinte hihetetlenül hngzik - nem érte cl htvn főt. Ezzel kpcsoltbn is megkísérelek visszdni egy kép-mozgás megoldást. Amikor londoni színbe bejön Nyegle, s kínálni kezdi portékáját, mint z szokott lenni, z egész nép köréje tódul. Egy 7-8 év körüli fiúcsk zonbn kívül mrd látványosságon. Az árus körül zárt embergyűrűn sehogyn sem tud átjutni, hol rsznyi rés kínálkoznék, mire észreveszi, rés lezárul. Izglmábn felnőttek láb között, négykézláb mászik be tömeg közepébe. Eltűnt gyerek. De hirtelen krok emelkednek, és felnőttek gyereket visszdobják előbbi helyére, körön kívülre. Ngyot puffn, s mire felocsúdik, már vége látnivlónk. Az egész epizód egy percig h trt, de én nem tudom elfelejteni szbdverseny polgári világánk ezt rezzenésnyi jellemzését. Végül jelmezekről. Elsősorbn színben tetszettek, s zért, mert már utló jellegüket sohsem éreztem erőszkosnk. Például flnszterben emlékeztettek ugyn náci hláltáborok ruháztár, de nem pontosn olynok voltk. Mégis, műbőrből készült jelmezeket nem szerettem. Anyg kemény volt, nem követte test vonlát, gátolt színészek mozgását, egyik-másik jelmezt kimondottn kényelmetlenül viselték. A gyors öltözések mitt néh többet is kellett egymáson viselniük. Kényelmetlen érzésüket nézőként is kénytelen voltm észrevenni, színészt időnként emitt privát emberként is láttm. S ez hngultomból nemegyszer kizökkentett. Szívesen megírtm voln színről szín-re z elődás keltette összes élményemet, gondoltomt, emlékemet. De hát ez lehetetlen, hiszen zok egy kis könyvet tennének ki. Tlán ennyiből is megérezte z olvsó: A ember trgédiáját szerették Trtubn, bemuttásár mbícióvl, legjobb szkmi tudásuk mozgósitásávl, műgonddl és lelkiismeretesen készült fel z egész együttes. Nem eredménytelenül: produkciójuk méltán nyerte el Szovjetunióbn folyó mgyr drámi fesztivál együttesnek ítélt ngydíját. Befejezésül: mikor felment függöny, és z Úrrl pörölni kezdett Lucifer, bevllom, elfogódott voltm. Több nnál, meghtódott. Mire vége lett z elődásnk, ilyenféle érzéseknek nyom sem volt bennem, pontosn úgy lelkesedtem, tpsoltm nézőtéren, mint mikor Budpesten hoz össze jósorsom egy-egy remek produkcióvl: már csk z igzi színházzl tlálkozás zvrtln örömét élveztem.

12 Egérút átdolgozój, G. Lejbutin éppen e SZILÁDI JÁNOS Kettő hetvenötből Mgyr drámák Szovjetunióbn A Fesztivál záróünnepségén M. Crjov, Kis Színház igzgtój, zsüri elnöke emléklpot dott át zoknk színházknk, melyek mgyr drbot játszottk. Ez lklomból felolvst színház, szerző nevét és játszott mű címét. Kezdetben minden kdálytlnul ment, hisz áltlábn egy drbot egy vgy két színház muttott be. Aztán hirtelen előbukknt egy drb - és mikor Crjov körülbelül tizennyolcdik szín-háznál trtott, mely ezt művet válsztott bemuttójául, nézőtéren ki-robbnt nevetés. Az Egérútról, Gyárfás Miklós vígjátékáról volt szó. Arról drbról, mely mindössze" tizenkilenc színházbn játszott Tóték előtt vezette Fesztivál népszerűségi listáját. Hány színházbn játszották? Pontos számot nem lehet tudni, mert Fesztivál ltt és után is születtek új bemuttók. De körülbelül nnyibn, hány színház Mgyrországon egyáltlán vn. A rendkívüli népszerűségnek volt egy játékos következménye is: drbot három címmel muttták be különböző színházk. Címvriánsok: Egérút, Ébredj fel és énekelj! (ez volt leggykoribb) és Az elbűvölő lány. Miért volt szükség új, z eredetitől erősen eltérő címekre? Elsősorbn zért, mert Gyárfás Miklós művét nem egyszerűen lefordították, de át is dolgozták. A nálunk prózi vígjátékként játszott drbból - erre utlnk z új címek - zenés vígjáték lett. Zenés vígjáték, melyben z eredeti lkotás sztirikus ihletésű szövetét szerelmi bonyodlom enyhén romntikus felhngú, fitlokr lpozó játékkoncepciój helyettesítette. A sztír feszességét pedig zene, ének, tánc látványosság pótolt. Az Egérút ngy siker volt nálunk, s h jól tudom, egy tuct színház játszott. Szükséges-e egy ilyen sikeres mű átdolgozás? A kérdés így megtévesztő, mert túl áltlános. Ugynis nem csupán egy sikeres lkotásról, de egy vígjátékról vn szó. És éppen vígjáték z, mely legérzékenyebb környezetváltozásr". A vígjátéki poének ngy része konkrét ktulitáshoz kötött, olynokhoz, melyeket nézőtéren ülők jól ismernek. Az ngyon fontos vígjátéki elemnek z átmentését végezte el, új, helyi poénok beikttásávl. Az átdolgozás célj z volt, hogy sikerre juttsson egy mgyr művet Szovjetunióbn. Hogy ehhez pontosn így, ilyen formátumú változttásokt kel-lett-e eszközölni vgy sem, zt mi meg-ítélni nem tudjuk. Mi zt tudjuk, hogy Moszkvi Utzó Színház elődásábn produkció forró sikert rtott. A három című drb egyik elődás A Fesztiválról született beszámolók említették, hogy rendezvénysorozton nem csupán mgyr drámirodlom szerepelt, de mgyr színházi szkemberek, rendezők, díszlettervezők, jelmez-tervezők is. Nos, Moszkvi Utzó Színház - mi Déryné Színházunk megfelelője elődásánk is volt mgyr részvevője: Szécsi Ferenc, produkció rendezője. És hogy eredményesen, meg-győző művészi biztonsággl képviselte mgyr rendezői művészetet, zt fentebb már tényként említett siker muttj. Szécsi Ferenc komolyság és felfokozott játékosság kettősére építette produkciót. S ezt kettősséget tükrözte szinte bevezetőként - függöny felgördülte után színpdkép. A színpdon hzi Egérút-elődások rokon-ként relist, de nem túlrészletezett díszlet állt: Orbókék ház, előtte kert, blr kerítés és kpu, jobbr kis szerszámos sufni. Tetszetős, msszív díszlet; kiegyensúlyozott, táncbetétekhez is kellő helyet dó játéktér. Mindez lig tér el hzi elődások díszleteinek áltlános hngultától. Eltértek viszont színpd mindkét oldlán sorkozó, zsinórpdlás láthttlnságáb növő vásznk és mg háttér is. Ezek ugynis reális díszletelemek ellenpontjiként zenés vígjátékok némi operett-beütést muttó minden-rózsszínűségét, még gusztusos, de már kicsit túldíszített virágosságát hordozták - s ez z rnyos-kékes, rózsásvirágos operettrgyogás körülölelte, keretbe fogt játékteret, benne természetes ntúrát dó díszletet. Szerencsés és pontosn kimódolt megoldásként két ellentétes hngultú elem megfér egymássl, és nem z ellentmondást sugározz, hnem csupán játékosságot, tréfás egymásr feleselést. (A produkció díszlettervezője P. Andrej ev.) Az elődás lphngultát, tónusát meghtározó rendezői felfogás cselekményben, színészi játékbn kibomló ré- tege nnyibn gzdgított mindezt, hogy világosn tükrözte: Szécsi Ferenc egyik elemet, egyik mozzntot sem vette sérthetetlenül komolyn. Olynnyir nem, hogy nem is egyszer kijátssz " egymás ellen produkció két hngultrétegét, ezzel teremtve újbb és újbb lklmt felszbdult nevetéshez. Az egyes jelenetek előtt htlms, kerekekre szerelt virágkosrt tolnk át színpdon. A virágok közt tábl, mely bekonferálj" következő jelenetet természetesen megfelelő humoros szöveggel. Mégpedig úgy, hogy leglábbis z indításnál Szécsi mindig ügyel tábl tréfálkozását színpdi poénná növelő komolyságr, z olykor-olykor árnyltnyit túlzón hiteles ntúrár. Külön kell szólnunk z elődás ritmusáról. Egy produkció váltkozó ritmusképletének kidolgozás, megvlósítás nem trtozik könnyű rendezői feldtok közé. Szécsi Ferenc - összhngbn játék kettős rétegével - htásos ritmus-képletet lkotott z elődás számár. Olyt, melyben gyorsulás, lssulás, csendesség és sietős csttnás hrmonizált produkció gondolti, művészi súlypontjivl - és htásos eszközként mg is növelte vígjáték szórkozttóságát. Az Ébredj fel és énekelj!, vgyis z Egérút moszkvi elődásánk legngyobb színészi élménye Tóni néni, zz K. Szergejevn. Kissé elhízott, de még kemény húsú sszony, ki már nem szép, de még fényképes bizonyítás nélkül tudj elhitetni meglehetősen szép számú hódítását. Egy kicsit már mindenen túl vn, s ez jogot d neki rr, hogy vlhonnn mgsból csodálkozzék rá z ifjúság ismeretlenül ismerős játékir. De egy kicsit mindenen innen is vn, és így természetes szervezője, instruktor lesz e játékoknk. K. Szergejevn Tóni nénije csup szív és csup ész. Niv és tpsztlt, szertelenül önfeledt, és szigorún koncentráló, h szükség vn rá. Vn benne vlmi népmesék jóságos öreg-nyójából és fitlság mohó életszeretetéből, jóízű tréfálkozásából. Méltán kpt zsüritől jutlmt: mgyrországi meghívást. A két fitl M. Cserkszov (Krol) és F. Csulkov (Gyul). Szeretik szerepüket. Ezt nem ők mondták - z kevés lenne -, nézőtérről érzi meg z ember. S nem csupán bból, hogy felszbdult kedvvel mókázzák végig z elődást, h-nem bból míves gondosságból is, mellyel kimunkálták játékukt.

13 Orbók - z átdolgozás következtében némileg visszfogottbb, egysíkúbb szerepében Sz. Trhnov több nyílt-színi tpssl kmtozttt " fitlság ügyeibe tudálékos ügyetlenséggel bele-vtkozó p bklövéseit. Kellemes játékkl szolgálták z est sikerét A. Szoldtov (Erzsi) és N. Fomicsov (Mri). Egy pesti sr ác Mo szkvábn A kritik műfját nnk idején nem vllomások számár tlálták ki. A színikritikáét sem. S ezt e sorok írój is tud-j. Tudj, de most nem trtj be. És nem is csupán zért, mert kóborló kedve ősi szbályok felrúgásár készteti, h-nem mert tárgy, melyről szólni kíván, mg is rendhgyó, h tetszik, szbálytln. Somogyi Tóth Sándor drbjáról, Hogy állunk, fitlember?-ről vn szó, melyet Moszkvi Fitl Nézők Szín-ház muttott be. Ebben persze még semmi rendhgyó, semmi szbálytln nincs. Somogyi Tóth Sándort úgy trtjuk számon, mint fitlság szkvtott ismerőjét. S h egy ilyen író ilyen művét egy ifjúsági szín-ház műsorr tűzi, bbn igzán nincs semmi rendhgyó, semmi csodálkozást keltő. Vlóbn nincs. Illetve vlóbn nem lenne, h Somogyi Tóth Sándor vlh is írt voln egy ilyen című drbot. De nem írt. Írt egy Gyerektükör c. kis-regényt és bból később - egy filmet, melynek Hogy állunk, fitlember? volt címe. A drbot, mely kisregényből született, nem ő írt, hnem neki írták. És nem is itthon, hnem Moszkvábn. A Moszkvi Fitl Nézők Színház együttese, élén P. Homszkij rendezővel. A tél folymán P. Homszkij produkció rendezője. ki egyben színház főrendezője is, Mgyrországon járt és felkereste Somogyi Tóth Sándort. A véletlen úgy hozt, hogy ott voltm beszélgetésükön. Somogyi Tóth Sándor elmondt: ngyon örül, hogy színház művészi kollektíváj felfedezte mgánk z Inosztrnnj Litertur Ngyvilág szovjet megfelelője - hsábjin megjelent kisregényt. De - mondt - úgy érzi, kis-regény nehezen fordíthtó le színpd nyelvére. Éppen ezért kéri Homszkijt, djon neki egy példányt drmtizálásból, mit feltehetőleg mgávl hozott. Mire z lcsony, mozgékony, kmszos mosolyú P. Homszkij zt mondt, hogy drmtizálás nincs. Nincs? Akkor SOMOGYI TÓTH SÁNDOR: HOGY ÁLLUNK, FIATALEMBER? (FIATAL NÉZŐK SZÍNHÁZA, MOSZKVA) OSZTROUMOVA (ÁGNES) ÉS DOLGORUKOV (ANDRÁS) (MTI - külföldi képszolgált) mit próbálnk? ( Mert, ezt már tudtuk, próbálják... A mondtot nem tudtuk befejezni. Úgy éreztük, nem is lehet, hisz h nincs drmtizálás, nincs szín-pdi változt, kkor próbálni se igen lehet mit.) Tnácstlnul néztünk, hol egymásr, hol Homszkijr. A beszélgetés elkdt, mjd némi szünet után Homszkij megérezte, hogy számár természetes tény, drmtizálás nélküli prób, úgy látszik, itt nem m-gától értetődő és beszélni kezdett. (Homszkij színházánk sjátos drmtizálási módszerét vázolt előttünk. Részletesebben zért nem idézem szvit, mert SZÍNHÁZ 197I. 7. számábn közölt interjúból mindez már ismert.) Mi meg hllgttuk. Hogy Somogyi Tóth Sándor mit érzett sjátos drmtizálási mód hlltán, mi rádásul nem is áltlábn nyert megfoglmzást, de konkrétn z ő kisregénye ürügyén, zt nem tudom. Nekem - őszintén megvllv tetszett is, nem is. Tetszett benne módszer követelte bszolút kielemzettség, mű teljes befogdás, elsjátítás, átélése - enélkül Homszkij vázolt módszer elképzelhetetlen, ez z első pillntásr látszott. Tetszett z is, hogy itt minden szereplőnek mű egészében kell gondolkodni, nem tehet mást, mert különben önnön szerepét sem tlálj meg. Tetszett, mert ezáltl elképzelhetetlen z gykori mód, hogy színész csk sját szerepét látj, és nem tudj, miről szól drb ". Mindez tetszett. De nem éreztem z eredményesség biztosítékát, zt, hogy így, ezen z úton is születhet drb és produkció. Jó drb és jó produkció. Erről persze felesleges lett voln be-

14 SOMOGYI TÓTH SÁNDOR: HOGY ÁLLUNK, FIATALEMBER? (FIATAL NÉZŐK SZÍNHÁZA, MOSZKVA) KLENOVA (KATI), DOLGORUKOV (ANDRÁS) (MTI -külföldi képszolgált) szélni, mert ennek eldöntéséhez színházi bizonyíték, produkció kell, nem szóérvek. Így ztán nem is beszéltünk ról. Csk elmentünk megnézni z elődást. Somogyi Tóth Sándor - íróként, konzultánsként is hívt Homszkij - már z összpróbák időszkábn. E sorok írój pedig premierre. A Moszkvi Fitl Nézők Színházánk htlms színpd vn, htlms forgóvl. S ezt mind beépítették díszlettel. A forgón például mjd egy egész lkás kp helyet, pontosbbn három szob és egy hll. A szobákt nem flk, csupán bútorok jelzik, és ezek közül is legárulkodóbbk " z ágyk és hll htlms ebédlősztl. Az előszínpdon bloldlt fürdőszob, jobboldlt z előszob. Hátul forgón túl konyh. A berendezés fölött pedig htlms, selyem burkoltú lámpák függnek. Ntu- rlizmus? Szó sincs ról. Ez z elődás végéig változtln berendezés - csk forgó sorolj" elénk hngtlnul díszlet egy-egy részét - nem egyszerűen lkás: ez z iskol, z osztályterem, z utc - z egész város. (A színhelyeket díszlet jelzésén túl lámpák is muttják. Ugynis lámpernyők lsó, egyéb-ként üres részébe Budpest kingyított fotóit illesztettek, s mikor lámpákt zsinórpdlásról szembefordítják nézőtérrel, egy-egy színes felvétel jelzi Hlászbástyát, Lánchidt vgy éppen Hősök terét...) De ez még nem minden. A szoktlnság pár perces, ztán rögtön meg is szokott élményét leginkább z váltj ki, hogy z elődás zzl kezdődik, hogy cslád lefekszik. Le bizony, és nem is csk úgy imitálv, stílusosbbn szólv: jelezve szituációt, hnem szépen, precízen. Lefekszenek, betkróznk, még villnyt is leoltják. Mindez persze lehet-ne nturlizmus is, de mégsem z. A hngult mitt nem z. Olyn könnyedén, játékosn, elegánsn csinálnk mindent, hogy nturlizmus vskos lomhság fel se ködlik. Pedig négyen lsznk " lkásbn. Négyen ébrednek vekker csörgésére, négyen rohmozzák most mindent behozunk " csládi jel-mondt jegyében fürdőszobát... De ezzel már el is indult történet, játék: kibomlik cselekmény, melyben megismerkedünk egy csláddl és egy ngyon emberi, ngyon fontos, meghtározó szituációvl. András pj visszéléseket fedez fel vállltnál, de leleplezéshez - úgy érzi - nem rendelkezik elég ténnyel és elég bátor emberrel. Mit tegyen? Indíts el lvinát, mely esetleg őt temeti mg lá - volt már rá péld -, vgy hllgsson? Zsuzs, felesége, z utóbbit jvsolj. Mindez, úgy tűnhet, felnőttek problémáj. De nem z, nem csk z. András, kmsz - szülei sem tudják, érzik pontosn - ér-ti és érzi z egész szituációt. Sőt, nem csupán érti és érzi, meg is szenvedi. Meg, mert ez hrc őérte, őbenne is folyik. Kmsz, kiben most dőlnek el dolgok, kiről most világlik ki legteljesebben, hogy milyen ember lesz. És éppen ezért, zért, hogy ngyszerű ember lehessen, szüksége vn z pj - nem is győzelmére - helytállásár, bátorságár. Így indul küzdelembe András szülei boldogságáért - és önmg emberségéért. P. Homszkij igzt mondott, mikor első budpesti beszélgetésünkön színház

15 kényszerhelyzetből fkdó sjátos drblkotási módszerét vázolt, és ezzel kpcsoltbn kitért z epikusságr is. Csk egyet nem mondott. Azt, hogy mindez rendezésben, produkcióbn milyen ngyszerűen képes hrmonizálni lírisággl, költői emelkedettséggel. Mert ngyszerűen hrmonizál. P. Homszkij vllomásnk értelmezte Somogyi Tóth Sándor művét. Vllomásnk rról, hogy z bizonyos gyerektükör " nem csupán befogdó, psszív vlmi, de érző, értő, küzdő és szenvedő embernyi-ember. Vllomásnk rról, hogy fontosk vgyunk egymás számár, hogy tetteinkkel nem csk önmgunkt építjük vgy romboljuk, de másokt is - gyermekeinket is. A költői emelkedettségű vllomáshoz Homszkij produkció hngulti szférá jábn művészileg hiteles keretet teremt. Elsősorbn zzl, hogy rendezése egy kmsz bonyolult lelkivilágánk pontos, de nem prólékos, részletes, de nem túlrészletező kibontásár lpozz z egész színházi estét. Tuljdonképpen zt is mondhtnánk, z egész produkció nem más, mint egy tudtosn építkező tnulmány mi tizenévesek belső világáról. Olynnyir z, hogy Homszkij érezhetően visszszorítj mindzokt mozzntokt például szülők egymáshoz vló kpcsoltát -, melyek nem egyenes kötődéssel illeszkednek főtémához. Az egyébként sem túlontúl gzdg mellékszálk egysíkúbb rendezői kezeléséért viszont bőven kárpótol kmsz-kor világánk megejtően változtos, mesterien komponált kibontás, ábrázolás. A kmsz inkább érző, mint beszé- SOMOGYI TÓTH SÁNDOR: HOGY ÁLLUNK, FIATALEMBER? (FIATAL NÉZŐK SZÍNHÁZA, MOSZKVA OSZTROUMOVA (ÁGNES) ÉS DOLGORUKOV (ANDRÁS) ( M T I - külföldi képszolgált) lő. A kmsz, jobbár mgábn éli, kínlódj meg dolgokt, semmint elbeszéli, elmondj. Homszkij rendezése éppen zért kitűnő, mert láthtóvá tudj tenni ezeket láthttln dolgokt. Hogyn? Ötletekkel, pró, szinte észrevétlen instrukciók sorávl, melyek mint mozik kis szemcséi, összetpdv érlelik meg z egész látványosságát. Csk egy péld: András pj bemegy fi szobájáb. Belelpoz könyveibe, most fimt nevelem" szülői semmitmondás jegyében mond néhány mondtot, melyekre - bölcs szülő módjár - nem is vár feleletet, mjd nyomték kedvéért egy könyvcsomót más helyre tesz, és kimegy. András áll. András kmsz és hllgt. Tudj, világosn érzi szituációt, de mert kmsz, nem képes megfoglmzni, szvkb önteni. ÁH, tehetetlen düh fe-

16 szeng benne, ztán felkpj könyvcsomót, és visszdobj od, hol z előbb volt - s ezzel tuljdonképpen elmondott mindent. András lkítój V. Dolgorukov. Dolgorukov 24 éves, most fejezte be főiskolát, és ez z lkítás jelentette számár, hláláig nem fkuló emlékként, színésszé vtás ngyszerű pillntát. Azt pillntot, melyet nem Fesztivál tiszteletére terveztek" neki, hnem melyet egy ngyszerű lkítássl ő küzdött, teremtett mgánk. Mert vlóbn ngyszerű játék, emlékezetes színészi lkítás z övé. Dolgorukov fitl ember, pálykezdő színész, és máris mindent tud, mit ezen pályán - és ebben szkmábn - tudni kell és lehet. És nem is kárhogy, hnem hitelesen, élmény-keltőn. Beszédés mozgáskultúráj mgs szintű: legfinombb árnyltokt, rezdüléseket is képes visszdni. De mi még ennél is több: játékávl zt is képes elmondni, mihez nincs szövege. Említettük már, hogy András kmsz. Kmsz, ki megéli, megkínlódj és nem elmondj, kibeszéli dolgokt. Nos, Dolgorukov ezt bizonyos megélést" képes játékb foglmzni, s ettől igzán jó. Attól, h o g y teste minden rándulásávl, homlokáb, szemébe hulló hj egyetlen sut, vd elrántásávl - beszél. Nem is beszél: tudósít, bevt bb belső világb, lelkébe, hol lejátszódik történet. A prádés egyéni lkítás mellett többiek inkább z együttes játék pontosn szervezett összhngjávl járultk hozzá z est sikeréhez, semmint egyéniségük sjátos színeinek villntásávl. Mégis emeljük ki közülük V. Gorolov (Király Dénes), G. Klenov (Kti), O. Osztroumov (Ágnes) nevét, kik elmélyült játékukkl osztoztk z est sikerében. Az elődás díszletét - már szóltunk ról - V. Vorosilov, legutolsó divtot jó ízléssel követő jelmezeket N. Fliorin tervezte. És végül még vlmi. Somogyi Tóth Sándor kisregényében András sportol: úszik. Ezt színházellenes " sportágt z elődásbn boksz helyettesíti. András és társi komoly, igzi mérkőzéseket vívnk színpdon, nem imitálnk, nem jeleznek, hnem bokszolnk. A színlpon pedig egy - számunkr szoktln lkotó neve áll: Boksztréner: V. Dvojcsenkov, sport mestere. " mgyr játékszín PÁ LYI AND RÁ S Játszik-e tér? A debreceni Kis Színpd Csokoni Színház eredetileg házi próbterméül szolgáló helyiségében működik, s terem két oldlán több közönséges" b-lk is nyílik z utcár, hisz mikor színház épült, senki sem gondolt rr, hogy itt nyilvános színielődásokr kerül sor. Az blkok eltüntetése" természetesen nem nehéz, leglábbis itt nem; díszlettervező, zz termet berendező művész számár zonbn figyelemre méltó lehetőségként merül fel egy másik lehetőség. Nem játszhtnk-e mguk z blkok is? Oldrich Dnek Negyven gzfickó meg egy m született bárány című drbjánk elődásán, melyet két évvel ezelőtt muttott be Kis Színpd, terem egyik blk lényeges drmturgii funkciót kpott. Giricz Mátyás rendezése, melyről SZÍNHÁZ 1970/7. számábn már írtm, mintegy játék idézője-lébe tette drbot, Dnek sötét tónusú példbeszédét htlom és htlomátvétel mechnizmusáról: z elődás végén ktoni szeptim tgji sorr le-tették jellegzetes kellékeiket, z egyik színész kinyitott kérdéses blkot, nézőt friss levegő cspt meg, s színészek is fellélegeztek. A megelevenített heródesi gyermekgyilkosság nyomsztó álommá változott. S ez z áttételesség nemcsk z elődás gondoltiságát és politiki elkötelezettségét tette egyértelművé, hnem színpdi játékot is új dimenziókkl gzdgított, igzbbá, mélyebb htásúvá, megrendítő erejűvé tette. Az elmúlt évd elején ztán debreceniek budpesti Tháli Stúdióbn vendégszerepeltek ezzel z elődássl. Cskhogy ebben helyiségben nincs blk. A kulisszként beállított blk pedig összehsonlíthttlnul gyengébbé tette játék e frppáns lezárását, holott minden mg rendjén ment. Csupán z blk bevonásánk ngyszerű ötlete vált mesterkéltté, beármló friss levegő mrdt el, vgyis éppen z z elem, mely ngymértékben segítette produkció művészeit, h o g y kiszbduljnk színpdi konvenciók visszhúzó htás lól. És sorolhtnánk még példákt, kár Negyven gzfickóból, kár más produkciókból. Hisz Debrecenben Kis Színpdhoz vezető lépcsőház is be volt rendezve", s természetes, hogy Tháli Stúdió lépcsőházánk más méretei közt Debrecenből hozott fotomontázs-fl is másképp htott (hsonló volt helyzet nnk idején z ugyncsk debreceni McBird vendégjátékávl). De említhetünk ellenpéldát, h nem is ilyen kézenfekvőt (jól tudjuk, vendégjátékok áltlábn hátrányos körülményeket jelentenek) : miskolci Játékszín több helyütt szerepelt Krzysztof Choinski Ri d ó című drbjávl, s míg Miskolcon tribünszerűen emelkedő széksorok félkörben vették körül játékteret, Békéscsbán csk úgy lehetett hsonló körülményeket teremteni, hogy nézők teljes körben ültek, mi fölöttébb értékes tnulságokkl szolgált rendező és színészek számár: játék más hngsúlyt kpott, rendezés más spektusi világosodtk meg. S nem utolsósorbn felmerült egy újbb lehetőség stúdiószínjátszás előtt: mini" mfiteátrum lehetősége. Hsonló megoldást keresett Léner Péter is, mikor Csurk István Ki lesz bálny? című drbját rendezte meg Tháli Stúdióbn. Eredeti elképzelése z volt, hogy erről SZÍNHÁZ 1970/5. számábn közzétett munknplój tnúskodik, hogy stúdióhelyiség Czifr szobáj, melyben kártyprti folyik, nézők pedig póker kibicei, székek tehát szbdon mozgthtók, s néző od ül, honnn legizglmsbbnk

17 trtj játékot. Ez megoldás ilyen formábn - tűzrendészeti okokból - nem vlósulhtott meg, székeket rögzíteni kellett. Elvileg zonbn ugynzt kérdést veti fel, mint fentebbi példák: hogy tudniillik stúdióbn fokozott és speciális szerep jut vgy juthtn térnek. Az lábbikbn ebből szem-pontból vesszük szemügyre múlt évd néhány stúdióelődását. A stúdió mint műfj A stúdiószínház-mozglom viszonylg új keletű hzi színházművészetünkben: modern színjátszás igényeinek és sjátos lehetőségeinknek tlálkozásából szüle-tett. Az új színházbn - film és tévéjáték korábn - különösen felvetődik színházi intimitás követelménye. Egyrészt, mert z intim kis színházkbn sokkl bensőségesebb, sokkl inkább közösségi jellegű z élmény, hngsúly tehát z eleven együttlétre kerül, mi színház legfőbb létérve gépi művészetek korábn: másrészt film és tévé premier pln technikáj mind színész, mind néző számár újr - és minden eddiginél ngyobb mértékben felfedezte gesztus művészetét, minek finom árnylti, prólékos kidolgozás vlójábn csk közvetlen közelről élvezhető. A két szempont természetesen összefügg: színész rcrezdüléseinek, mozdultink közelisége önmgábn is olyn intimitást kölcsönöz játéknk, mi hgyományos " színház körülményei között elképzelhetetlen. Azt hiszem, ez legfőbb indíték világszerte jelentkező és jelentős htású kis színházk és pinceszínházk mozglmánk. A mi színházi struktúránk előbb elég mereven ellenállt ennek világ-színházi ármltnk (Prágábn vgy Lengyelországbn már htvns évek elején gomb módr szporodtk z új színházk), míg működő ngy" színházink művészei fel nem fedezték házi-színpdok vgy egyéb hsonló helyiségek kihsználásábn rejlő lehetőséget, s így születtek meg stúdiók. Néh könnyen és gyorsn, néh hosszs vjúdás árán. Hisz stúdió elsősorbn megfelelő helyiség kérdése, s nem minden színház rendelkezett ilyennek Ugynkkor, különösen vidéki színházinknál, egy másik szempont is sürgette e stúdiók létrejöttét: színház színészeinek külön-leges lehetőséget kínált korszerűbb, intellektuális típusú játékstílus kipróbálásár ", színészi fejlődésükben vló továbblépésre, rendezőknek, tervezőknek SZCIBOK-RYLSKI: ISMERETLEN ISMERŐS (KECSKEMÉTI STÚDIÓ FORGÁCS TIBOR ÉS FALVAY KLÁRA (Tóth Sándor felv.) pedig olyn drbok színrevitelére, melyek ngy színházbn tlán nem váltottk voln ki kellő érdeklődést közönség részéről. Azz színház ezúton kívánt megfelelni szűkebb értelmiségi réteg igényeinek. Természetesen h z utóbbi szempont formálissá vált, s erre is volt péld z évd során, h tehát stúdió molyn kicsinyített " színház lett és nem kis színház, h tehát stúdió nem jelentette új műfj, új színház keresését, művészi eredmény meglehetősen kétes értékű lett. Hisz stúdiómozglom legjelentősebb lkotási épp zzl tűntek ki s épp zért érdemelnek külön figyelmet, mert új műfjként fogták fel stúdiószínházt. A színházi díszlettervezés jelentős fejlődésen ment) keresztül múlt százdi festett díszletektől játéktér korszerű berendezéséig: díszlettervező művészete egyre inkább speciális belső építészetté " válik. S ez korántsem zt jelen-ti leglábbis legsikerültebb stúdióelődásokbn nem -, hogy z enteriőr-díszlet domináln, hnem zt, hogy hngsúly nem nnyir színpdi látványr ( stúdióbn, nemegyszer el is tűnik színpd), mint terem játéktérré vló átrendezésére kerül, s megnövekszik konkrét dottságok (lásd blk) kihsz-

18 nálásánk jelentősége. Nem véletlen, hogy debrenceni Kis Színpd produkciói közül válsztottuk kiindulási példát: Gyrmthy Ágnes játéktérmegoldási, bejárt, lépcsőház, terem dottságit kihsználó tervezői ötletek, melyek fokozottn érvényre jutttják rendezői elképzelést, játékosság meghtványozódását z intim színház közegében, különösen muttják, milyen ngy lehetőséget kínál korszerű díszletművészet úttörőinek stúdió, mely már pusztán zzl ténnyel, hogy itt vlóbn z egész szín-ház játéktérré komponálásáról vn szó, egy más, hgyományostól " lényegesen eltérő színházművészetet, új mű-fjt" jelez. S h rendezők vlóbn él-nek is sjátos, tér kínált lehetőségek-kel, kkor könnyen előfordulht, hogy stúdiók friss és korszerű ármlt jelentősen befolyásolj mgyr színház-művészet fejlődését, megújulás forrás lehet. Irodlmi szlon A miskolci Játékszín '71 három egyfelvonásosából, melyeket egy este muttott be színház, középső Rend lelke mindennek címet viseli. Aldo Nicolj, z egyfelvonásos szerzője társ-dlmi sztírát ktontisztférj lelketlenségének pródiájáb csomgolj ", s röpke vígjáték tetőpontján rendszerető " férfi legngyobb rémülete bból fkd, hogy felesége, kinek z orvos szerint már meg kellett voln hlni, egyszerre jobbn lesz, fölkel. Amikor ztán mégis holtn hnytlik z ágyb, férjet játszó Fehér Tibor megelégedetten igzítj el hlotts ágyt, s miután mindent elvégzett, mindkét oldlon végighúzz kezét, pplnt ngy rend-szeretettel holttesthez simítv. Sllós Gábor e finom rendezői ötlete, mellyel vlmiféle plusz töltést kp z egész villámtréf, elmélyül és htásábn megnövekszik, félkörben ülő nézőktől lig egy-két méterre vlóbn film premier pln technikáját jutttj eszünkbe: csk itt stúdióbn lehetséges ez metsző élesség, színészi gesztus ilyen drámi erővel vló felruházás. S hsonlóképp másik két egyfelvonásos elődásbn is z teremt igzi színházi levegőt, hogy színészek elsősorbn Upor Péter és Vjd László színészi eszköz-táruk finomságit, olyn gesztusokt, árnyltokt, rebbenéseket hoznk fel mgukból, mit ngy színházbn egyszerűen nem lklmzhttk. Nemcsk z elődott drbok konvencionálisbb stílus, de leküzdhetetlen néző-színész távolság mitt sem. E tekintetben persze z évd csk-nem minden stúdióelődás közös nevezőre hozhtó: hosszn elemezhetnénk Piróth Gyul Hérosztrtosz-lkításánk drámi felépítését kecskeméti stúdió első bemuttóján, Boldizsár Miklós drbjánk címszerepében: hisz vn vlmi ALDO NICOLAJ: ÉLJEN AZ IFJÚ PÁR! (MISKOLCI STÚDIÓSZÍNPAD) MÁTHÉ ETA ÉS VAJDA LÁSZLÓ (Klein József felv.) Piróth játékábn, mi már nem játék, mi több és elemibb, mint figur egyéni és társdlmi ellentmondásink megmuttás, vn vlmi - ritk belső tűz -, mi színész és szerep megütközéséből fkd, színész láztából, oddásából, megsemmisüléséből. De ugyncsk elismeréssel említhetnénk z Ismerős ismeretlen című másik kecskeméti stúdiódrbbn Flvy Klár és Forgács Tibor lkváltásit, s folytt-htnánk sort több pesti és egy újbb miskolci bemuttón át egészen z évd utolsó stúdióelődásáig, debreceni Mrt/S de-ig, melyben Olsvszky Év ki-emelkedően ngyszerű gesztusművészete mellett úgyszólván minden egyes szereplő külön kis elemzést érdemelne, s nem utolsósorbn Giricz Mátyás koncentrált és biztos színészvezetése. A színészi játék részletes boncolgtás zonbn túlságosn eltérítene eredeti kérdés-felvetésünktől. Ezért összegezve fentieket, csk zt állpítjuk meg, hogy z évd stúdióbemuttói áltlábn rr törekedtek, hogy színész és néző intim közelségét megteremtsék, ezzel is segítve színészeket (főként vidéki színházk esetében) korszerű eszközeik megtlálásábn. Volt zonbn egy kivétel is: Mdáeh Stúdió Beckett-elődás, melyben láthtón zvrt rendező Vámos Lászlót és Winnie-t lkító Tolny Klárit stúdiószínház intimitás. Beckett Ó, zok szép npok! című színműve éppúgy ngy színpdr íródott, mint Peter Weiss Mrt/Sde-j; cskhogy debreceni elődás ihletője egy sjátos rendezői elképzelés volt, melyre lább még kitérünk, Beckett viszont műsorpolitiki megfontolásból került stúdió színpdár. A színház ugynis csk bizonyos értelmiségi elitnek " szánt ezt bemuttóját. Ebből következett, hogy rendező szembeszállt stúdiószínház különleges dottságivl, s mintegy rr törekedett, hogy e körülmények közt is ngy színház illúzióját keltse. A néző és színész közelségét például úgy ellensúlyozt, hogy színpdot tüllfüggöny válsztott el közönségtől. A válllkozás művészi ellentmondásit zonbn ez nem oldott fel, inkább mélyítette: stúdióbn így sem született meg ngy színház illúziój, hnem egy furcs kváriumszínház keletkezett. Úgy tűnt, minth üvegbur ltt mutogtnák né-hány bevtottnk Beckett-drbot, mint vlmi veszedelmes szörnyet, melyet rádásul Tolny Klári - elismerésre

19 GOSZTONYI JÁNOS: A NÉMA ÉNEKESNŐ (THÁLIA STÚDIÓ) DRAHOTA ANDREA (KOVÁCSNÉ) (Iklády László felv.) méltó energiávl és igyekezettel - megpróbált emberszbásúvá " tenni. Beckett zonbn túl erős drámírói egyéniség hhoz, hogy ily könnyen deformálni lehessen, s zt hiszem, z Ó, zok szép npok! sokkl emberibben htott voln eredeti kegyetlenségében, mint e kegyetlenség erőltetett áthumnizálásábn. De színészi játék elemzésénél ezúttl is fontosbbnk érzem z elődás elvi tnulságát: hogy tudniillik stúdió-színház sjátos lehetőségeinek kihsználtlnul hgyás vgy megtgdás, óhttlnul kérdésessé teszi e színház művészi hitelét. Holott jelenség, melyre Beckett-elődás frppáns példként szolgálht, közel sem elszigetelt eset stúdiószínházi mozglombn: nemegyszer csk zért kerülnek színre stúdióbn bizonyos drbok, mert színház ugyn be krj muttni, de nem szánj őket ngyközönségnek. Annk idején ilyen igénnyel jött létre Tháli Stúdió is, mely úgyszólván csk z elmúlt évdbn lkított ki sjátosbb profilját, s ilyen volt Kecskeméten Boldizsár Miklós- és Mx Frisch-egyfelvonásosok bemuttój is, melyet Udvros Bél ren- dező nem is stúdió-, hnem klubszínháznk keresztelt el, hisz városi művelődési központ kultúrtermében zjlott le. A többi bemuttó esetében már ngyobb szerepet kpott z dott kisszín-házi tmoszfér, s ez önmgábn is igen figyelemre méltó. A kiválsztott drb és tér zonbn rendszerint megmrdt hűvös egymásr-rendelésben: Scibor-Rylski Ismeretlen ismerősét például kecskeméti Zrínyi Ilon gimnázium pinceszínpdán rendezte meg Turián György, szép, csiszolt elődásbn, melyhez jó tmoszférát teremtettek pince téglás boltívei, s még beflzott blk-mélyedések is kptk némi " szerepet"; de tér mégis csupán hngultot dt játékhoz, beleszólás ", lényeges drmturgii funkciój nem volt. Hsonló törekvéssel tlálkoztunk Tháli Stúdió elődásin, bár Fekete Sándor Őserdei szümpozionj és Gosztonyi János két egyfelvonásos kifejezetten e stúdió számár született, rendező (mindkét esetben Gosztonyi János) nemigen engedte játszni teret. Az Őserdei szümpozion egy irodlmi szlon levegőjét teremtette meg, hol mszkos játékb bújttv rejtjelzett célzások, irodlmi pletykák, politiki llúziók dtk különleges ízt komédiánk. S z évd stúdióelődásink többségét is tlán ezzel meghtározássl közelíthetnénk meg legjobbn: felfedezték zt bensőségességet, mi ngy színházból és gépi művészetből egyránt eltűnt, s mi hjdni szlonok sjátj lehetett. Játék játékbn Az Őserdei szümpozionnk zonbn vn egy pillnt, melyben z elődás kizökkent, pontosbbn túllépett z irodlmi szlon szintjén. Az pillnt, mi-kor htlms ládábn friss emberhússzállítmány" érkezik, s teremben körben kigyúl neonfény, knnibálok pedig minket, nézőket vesznek szemügyre. Ekkor úgy érezzük, minth Rjky György négy oldlról körbefogó kék függönye vlóbn egy htlms lád négy fl lenne. Zvrtn és tájékoztlnul pillntunk egymásr: nem ttól vló félelmünkben, hogy színészek ténylegesen felflnk, hnem ttól szorongástól, hogy nem tudjuk, milyen szerep jut nekünk e szbálytln lkomábn, melynek rádásul még z elején vgyunk, s így játékszbályit " is lig

20 ismerjük. Ezek szbályok zonbn rövidesen igen nyilvánvlóvá válnk, s rejtélyességgel együtt eltűnik megcsillntott drámi viszonylt mélyebb kiknázásánk lehetősége is, bár Gosztonyi z elődás folymán többször próbál vissztérni ehhez: tér zonbn többé nem hjlik játékbn vló ktív részvételre. Vgyis hogy stúdióbn játsszon tér, legfőbb feltétele, hogy z elődásbn állndó, lpvető drmturgii funkciój legyen stúdiótérnek. A Mdách Stúdió Beckett-elődásánk ellen-példájként említettük már Mrt/Sde debreceni stúdióváltoztát. Azért is kínálkozik ide ez produkció, mert Giricz Mátyás rendezői elképzelése egyúttl z áltlunk felvetett kérdés lényegére is rávilágít. Az eredeti Weiss-drbbn chrentoni elmegyógyintézet műkedvelő szín- PETER WEISS: MARAT/SADE (DEBRECENI KIS SZÍNPAD) ÁRVA LÁSZLÓ, KUN VILMOS, SÁROSDY REZSŐ, OLSAVSZKY ÉVA, DÉRY IVETT ÉS KÓTI ÁRPÁD (Klmár Tibor felv.) játszói színpdon ülő sttisztközönségnek dták elő Jen Pul Mrt üldöztetését és meggyilkolását; Giricz két közönséget összevonj, s néző, ki debreceni Kis Színpd elődásár jegyet váltott, egyenesen chrentoni elmegyógyintézetbe érkezik. Ezt tnúsítj nemcsk kis lépcsőház fölé tákolt lklmi kpu felirt, nemcsk z öltözők felé vezető jtó szellemes bevonás játékb (z elődás előtt ugynis fehér rács zárj el z jtót, s bolondok" már ekkor ott tolongnk rácsnál), nemcsk bejártnál álló hegedűs, ki mjd produkció zenekíséretét dj s nemcsk kórházi fehérbe öltöztetett játéktér, melynek ezúttl közepére került z ugyncsk fehér színpd, legszükségesebb fehér díszletelemekkel, egyszóvl nemcsk tér átgondolt dptálás játékhoz, mi Gyrmthy Ágnes terveit dicséri, hnem z említett rendezői felfogás is, mely zonosítj két nézőteret, s ezáltl szerepet, drmturgii funkciót d nézőnek. Amíg z elődás trt, többé nem vonhtjuk ki mgunkt tér htás lól, egyetlen percre sem feledkezhetünk meg rról közegről, melyben z elődás folyik: bolondok" elődás, kik chrentoni nézőknek eljátsszák Mrt hlálát, de minthogy chrentoni nézők mi vgyunk: sját elődásunk is, melyen chrentoni nézőtér szerepét lkítjuk, h psszívn is, s ez fokozott mértékben érdekeltté tesz bennünket játékbn és benne rejlő gondolt felismerésében. Hisz míg színpdon ülő sttisztnézők előtt nevezték nevükön bolondok" forrdlom árulóit és forrdlmt, ddig mi nézőtér hűvös kívülállóként legfeljebb levont régi tnulságot, hogy bolondok mindig megmondják z igzt. Abbn pillntbn viszont, GOSZTONYI JÁNOS: A NAGY LEHETETLEN (THÁLIA STÚDIÓ) INKE LÁSZLÓ (GAMBERGER APOLLÓ) ÉS DRAHOTA ANDREA (OTTILLA) (Iklády László felv.)

21 hogy z elődás nekünk vn címezve, már nem csupán frnci forrdlomról vn szó, hnem rólunk is, s néző-színész kpcsolt olyn impulzusokkl töltődik fel, miről Peter Weiss totális színház nem is álmodhtott. Giricz Mátyásnál így stúdiószínház már jelentősen több, mint ngy színház kicsinyített más. Megfigyelhettük ezt debreceni Kis Színpd korábbi elődásibn is, melyekben hsonló drmturgii lpelv volt játék játékbn. De z előző elődásokhoz képest ez játék fokozottbbn drámi: debreceni stúdióbn egyre sűrűbb levegő, s legtelítettebb pillntokbn néző, ki szemben z Őserdei szümpozion nézőjével - egy percre sem feledkezhet meg lezárt térről, ládáról ", már-már úgy érzi, többszörösére szökő légnyomás szétfeszíti flkt. Vgyis debreceni Mrt/Sdenk rendkívüli drámi ereje vn, s ezért még e produkció leglényegesebb spektusár külön ki kell térnünk. A forrdlom poteózis Azt hiszem, Eugenio Brb elmélkedett először - vlmikor htvns évek elején - gúny és z poteózis dilektikájáról. Arról, hogy ktrtikus színházi élmény mindig vlmilyen tbu megszegése áltl jött létre, s rról, hogy z emberi értékek mi devlválódás, elszürkülése idején színház vlóbn fennkölt és nemes dolgokról csk z értékek látszólgos trónfosztásán át vllht. Giricz Mrt-értelmezése is minth hsonló kiindulópontról eredne. Weiss meglehetősen kétfelé osztott z igzságot Mrt és de Sde márki között: mindkettőjüknek megvn mg igz. Weiss reménytelen forrdlmár szkepticizmusávl ábrázolj frnci forrdlmt, melynek dicsőségére " ngy forrdlmár", Npóleon megkoronázttt mgát. A Giricz-féle felfogásbn forrdlom igzság egyértelmű lesz, jkobinus Mrt nem bloldli" el-hjló, hnem forrdlom lázs prófétáj, s de Sde márkit nem történelmi összefüggések és szükségszerűség felismerése, hnem lnts ösztönei és gyávság teszi forrdlom árulójává. Az interruptusbn bolondok " mégis gúnyt űznek forrdlomból, történelmi gúnyt: bemuttják, mi lett forrdlom sors z után, hogy Mrt meg-hlt érte. Ez gúny zonbn forrdlom poteózisát készíti elő: bolondok " ütemes Mrt "menetelése belül- ről jövő, letiporhttln és mindent elsöprő hitvllás. Ezzel rövid kitérővel csk látszólg knyrodtunk el eredeti témánktól. Az elődás befejezésének hogynj ugynis szó legszorosbb értelmében véve tér játékán múlik. A chrentoni elmegyógyintézet ápoltji ebben drámi pillntbn mgs érzelmi hőfokon, mond-htnánk szuggesztíven " kovácsolódnk közösséggé, s ennek krnyújtásnyi közelségben kirobbnó színpdi egységesülésnek mélyen htó, egységesítő kisugárzás vn nézőtérre. Az elődás gondoltiságát ez teszi emocionálisn is néző elemi élményévé. Az elődás így válik politiki színház igen jelentős és kiemelkedő lkotásává, mi egyúttl zt is jelzi, hogy stúdiószínház lehetőségeinek végletes, szó legjobb értelmében vett szélsőséges kihsználás, vgyis művészi következetesség leglényegesebb pontokon segíti z elődás gondoltipolitiki kidolgozását. A Giricz-féle stúdió bizonyos értelemben egyedülálló jelenség színházi életünkben: nem irodlmi szlon és nem is második kmrszín-ház, hnem olyn műhely", melyben nézőszínész kpcsolt új lehetőségeit keresik. Hisz Giricz Mátyásnk épp ezáltl, stúdió sjátos dottságivl vn mondnivlój: egy intenzív közösségi élményt nyújtó színház megvlósításávl. Bevezetőül felvetettük, hogy stúdiószínházi mozglom jelentős htást gykorolht színjátszásunkr, megújulás forrás lehet. A Giricz-féle debreceni Kis Színpd hrmdik bemuttój után e tekintetben méltán fűzzük legtöbb reményt ehhez szinházhoz. KÖVETK EZŐ SZÁMAINK TAR TALMÁBÓL: Komlós János: A kbréról - ngyon komolyn Munkásszínház vgy szórkozttó népszínház? Beszélgetés Fodor Imrével és Berényi Gáborrl Műhelymunk és műhelyszellem Beszélgetés Komor Istvánnl és Zsámbéki Gáborrl Benkő Tibor: Fesztivál vgy színházi npok? Mjor Tmás: A Np Színház Ngy Péter: Az bszurd bszurdum Körösptki Kiss Sándor: Ler király lesz-e színház? Évdvégi leltár 1 WALKÓ GYÖRGY Hynutól Mengeléig vgy mit felejtettünk el? Kérdés Woyzeck ürügyén Sok mindent megtnult mgyr szín-pd, öröm látni. Nekirugszkodik z új-nk, neki nehéznek. Sőt, olykor z egyszerűnek is, mit Brecht ismeretes szv szerint nehéz megesinálni ". Lát-ni Shkespere-t mi szemmel. És látni Büchnert is újr. Büchnerrel kísérletezett ezúttl és z egyszerűségre esküdött budpesti Irodlmi Színpd. Minden modernek egyik ősképét válsztott termékeny kísérlet tárgyául, forrdlmi tettvágy és kényszerű tétlenség közepette meghsonlott ifjú géniuszt, z ember és társdlom ellentmondásin gyötrődő író-tudóst. Nem válsztott könnyű feldtot. Két művével is próbát tett mindjárt Georg Büchnernek: Leonce és Lénávl, ezzel kérlelhetetlenül visszájár fordított romntikus vígjátékkl, világfájdlmt trvesztáló keserű komédiávl (mely Beckett Godot-jánk is egyik őse mellékesen) és Woyzeck-töredékkel, társdlmi igzságtlnság ismeretesen égbekiáltó és lázító-lehngolón szívfcsró képsorávl, szociális drám" műfjteremtő elődjével. Csup előítéleteket szggtó, kíméletlen blszfémi mind kettő, szentségtörés, mely persze hgyománytörést is mgábn fogllj. Nemhiáb kísérleteznek velük m is, ismerve örök időszerűségüket, szerte világbn (lig egy-két éve például Ingmr Bergmn is Woyzeckkel Stockholmbn vgy Brecht-színház legutóbb Berlinben). Aki sikere felől krn csupán megítélni egy kísérletet, ligh járn helyes úton. Utt törő kockáztválllás, további kísérleteket meglpozó hszn, műhelyproblémákt tisztázó eredménye felől kell megítélni elsősorbn. (önmgát kínálj szinte mindkét Büchner-drb színpdi experimentumnk: feldtjelölő és felfedeztető kísérlet örömét kínálj. A mesés királyfi, Leonce, úgy menekül z urlkodó-szerep diktált

22 BÜCHNER: WOYZECK (IRODALMI SZÍNPAD, MADARAS JÓZSEF A CÍMSZEREPBEN (lklády László felv.) kényszerházsság bilincsei elől, mint vsból kovácsolt vlódik elől Büchner mg külföldre, mikor forrdlmi szervezkedését leplezték le. De csvrgóvá lett királyfi hiáb hánykódik életunt kiábrándultság és életkedvre derítő szerelmi romntik közt (joggl formálj tehát őt csknem minden újbb rendezés z pái megutált társdlmából kivonuló, mi nyugti fitlok képére), és hiáb verődik össze, mintegy önnön ing-tg helyzetét jelző szembesítésül ellen-képével, z igzi, vérbeli csvrgóvl, semmi sem menti meg végül vissztéréstől királyi udvrb, nem kívánt htlom gykorlásáb, melyet még köz-hsznú szándékkl sem gykorolht: sem puszt oppozíció, sem festett egekbe néző romntik nem teszi rá lklmssá - legfeljebb csk szerelemre, nem túlzottn bizttó vígjátéki hppy endre. Nemcsk időszerűsíthető szerző Büchner tehát, hnem időszerű is. Ebből indul ki kísérlet, és heterogén együttes heterogén játékstílus nem is bizonyul ezúttl zvró körülménynek. (Mdrs József egyszerű-szép relizmus és Ferencz László pntomimon művelt mnierizmus benne két kiemelkedő ellenpólus.) Ellenkezőleg: inkább kísérletezés szellemi örömében részelteti nézőt különböző stíluslehetőségek felvillntásávl. Alul csk Leonce mrd, főhős: ő nem válllj kísérletezést. Nem tud vgy nem kr különbséget tenni életunt oppozíció és szívbéli romntik közt, következésképp motiválni sem tudj, tehát életre kelteni sem gondoltmenetet, fentebb ngyjából vázoltt. A néző mg kénytelen rekonstruálni szövegből, prtnerek játékából. A sok szép meglepetés közt te-hát éppen centrum mrdt légüres. S légüres tér álmélkodó kérdést kényszerít mjd ki. Mert Woyzeckben is hsonló űr támdt, ebben töredékekből, szövegtörmelékekből tlálón összerótt, s levélrészletekkel, dokumentumokkl kerekre egészített, egyébként igen figyelemre méltó produkcióbn. Nem címszereplő körül keletkezik ezúttl z űr; ő (Mdrs József ismét) színi művészetek legjvávl örvendezteti meg nézőt. Woyzeck féleszűvé hjszolt, ember-ltti szintre tiport lkj zonbn egyik tr-tóoszlop csk műnek, mely nyombn egyensúlyát veszti, h nem kpnk kellőképpen éles körvonlt benne Woyzeck ördögi ábráztú tiprói: Kpitány és Doktor. Egyedül mrd így szív-fcsró elem legfőbb, z égbekiáltó nélkül. Vgy mondhtnánk így is, h hitt voln Büchner vlh Arisztotelész trgikum-elméletének: részvét mrd meg csk félelem nélkül. Kulcsfigurák Kpitány és Doktor: z ő félelmes-groteszk, borzongtó-komikus lkjukkl áll vgy bukik mű, s benne,.szociális drám" is, meg Büchner különöseredeti művészete, művészi modernsége is. Akr egy pár golyót kobkjáb?" - így beszél Woyzeckkel, h elfogj éppen jóindult, Kpitány, z cseppet sem nevetnivlón nevetséges prototípus fennhéjázón peckes, szűkgyú militrizmusnk. Isten ments, ki mérgelődnék egy ember mitt?" - így meg Doktor beszél Woyzeckről, ktonorvos, z ostob-ngyképű áltudományosság megtestesítője, ki embert nem ismer, csk kísérleti nyult... És: Én ztán férfi vgyok, férfi, mondom!" - döngeti mellét tmburmjor, fehérkesztyűs, toll-forgós díszkton; ő nem trtozik ki-váltságosk közé, pöffeszkedő, erőszkos kiváltságosság nnál groteszkebb zonbn megtiprottk közt. Szvit is érdemes voln idézni, mondjuk, dulkodó kocsmi jelenetből: mondhtná őket bármely SSlegény is egy modern tárgyú drbbn. S Kpitányhoz hsonló tiszti hiénáknk hány példáját sorolhtnánk történelemből, irodlomból és nem is olyn régmúlt tpsztltából? Meg kdt tudományoskodó-kísérlete-ző, embert nem ismerő orvosr is péld (Mengele, z egyik közülük vidámn él m is, úgy hírlik, Dél-Amerikábn). Büchner modern szerző. Alkji élnek. DélAmerikábn is, meg tegnpok élénk emlékezetében is. Csk ez lklomml színpdon nem. Afféle ártlmtln, táncos léptű, nylk tűzoltó csk tmburmjor Ngymező utci deszkákon, nem árd belőle pszomántos prádé-uniformis (vgy szétvetett lábk, szorosr fűzött ntntszíjk) vissztszító, gresszív csábereje, még díszlépés szívdöglesztően szögletes feszítését sem ismeri. Pttogó mrs-ritmust nem diktál mestersége szerint, inkább esk vlmi keringőfélét. A Doktor pedig, kulcsfigurák egyike, veszélytelenebb, kriktúrszerűbb, mint hogy megkívánnánk - s elsősorbn nem is puszt lkítás hibájából. Megnőhetne még szerep-funkciój tmbur-mjornk is, Doktornk is, h átsugározn rájuk vlmi Kpitány lélekölő, iszonytos, bornírt militrizmusából. Hogyn sugározzék zonbn, mikor Kpitány mg is kedélyes, bohókás operett-figurává szelídült, szánlomr, sőt mjdhogynem szeretetre méltóvá?... Itt vn légüres tér, megrökönyödött kérdés-re ingerlő. Mit felejtettünk el, mi mindnyájn, nézők és ktorok egyránt? ElfelejtetBÜCHNER: WOYZECK (IRODALMI SZÍNPAD) BOZÓKY ISTVÁN (DOKTOR) ÉS MADARAS JÓZSEF (WOYZECK) (Iklády László felv.)

23 szempontból bizttó, ígéretes kísérlet, mely egyben egy tátongó hiányr is rávilágított, nem is csk színházér, áltlánosbbr: megbocsáthttln feledékenységre. Feledékenyen pedig nehezen lehet zzá színpd, mi klsszikusok szerint is hivtás: ítélőszékké. 2 B Á T K I B. MIHÁLY Irány Budpest BÜCHNER:: LEONCE ÉS LÉNA (IRODALMI SZÍNPAD) DALLOS SZILVIA (NEVELŐNŐ) ÉS TELESSY GYÖRGYI (LÉNA) (Iklády László felv.) tünk egy egész történelmet - Hynutól Próny-különítményig és hitlerist csizmákig? Elfelejtettük Woyzeck esetét mgát is, noh színpdr idéztük? (Mert élő személy volt Woyzeck, kivégzése után is évtizedekig fogllkozttt ügye közvéleményt.) Mengelét is elfelejtettük? A csknem I60 éve született Büchner, mondottuk már, modern szerző. Előre jelezte Woyzeckben Dchut is, Auschwitzot is. S mi csk szánkozómegrázó érzelmek melodrmtikus skáláját olvssuk ki belőle? Sosem-volt boldog békeidők " feledtető illúzióibn élünk még? H hinni lehet színpdnk, mindent elfelejtettünk. Az eszméltető, groteszk borzdálynk vlóbn lig vn nyom ízlésrendszerünkben. Hiányzik tuljdonképpen egy esztétiki ktegóri belőle, melyet nem pótolht sem ellágyuló érzelem, sem bohózti derű. S h meg is krná teremteni olykor színház, visszhúzz vlmi tehetetlenségi nyomték. Léner Péter például, Büchner-drbok rendezője, nem trtozik feledékenyek közé. Bizonyságot is tett rá egyik telitláltávl: z fféle leventeokttónk ( szöveg szerint is teljes joggl) megmintázott iskolmesterfigurávl Leonce és Lénábn. A Kpitány zonbn nehezebb fel-dt volt ennél, színészt is kellett voln rá tlálni, lklmst. Így ztán kísérlet mrdt csk kettős produkció, sok Tuljdonképpen ez mgyr címe Joseph Heller Irány New Hven (ngolul We Bombed in New Hven) című drámájánk, melynek ősbemuttój I967-ben New Hvenben volt. Hiszen nem-csk drbbeli idő mindig jelenidő, pontosn z np és z z ór, mikor drbot elődják", de hely is,,.z színház, város, állm, hol drb színre kerül. " És szerzői utsítás: különböző időpontokbn és különböző városokbn történő elődás, továbbá szerepeket lkító színészek cserélődése mind helynevekben, mind párbeszédekben számos változttást tesz mjd szükségessé..." Heller persze nem gondolt rr, hogy drbját Kelet-Európábn is játszni fogják, nem gondolt rr, hogy nálunk nincs olyn helyiség (megint csk drbból idézek) milyenben z eligzítást szokás trtni z Ameriki Légierőknél..." Regensburgbn, Német Szövetségi Köztársságbn persze vn, ott vlóbn Irány Regensburgr változttták címet és ott, mint Süddeutsche Zeitung rról beszámolt, premiert nézőtéren ülő ktontisztek (német ktontisztek) füttykoncertje fogdt. Szóvivőjük, Nolzen lezredes szerint Heller célj ktonság lejártás volt. Nolzen lezredes persze nem értette drbot - h értette voln, bizonyr nem fütyül, hnem ennél sokkl drsztikusbb eszközökhöz nyúl. A drbbn ugynis ennél sokkl több vn: ezért fogdtuk örömmel Budpesten is, nnk ellenére, hogy címből kimrdt ugyn fővárosunk neve, és közönség - rész- ben emitt, ngyobb részben ennél mélyebb és később említendő okok mitt - z ktuális fenyegetést és veszélyt egyáltlán nem élte át. Úgy nézte z elődást, mint ki színházbn ül - z író és színház minden más irányú törekvése el-lenére. * Sohsem tláltm könnyűnek drámi cselekmény leírását, és végül vlóbn mindig kiderült, hogy z mrdt ki, mi legfontosbb. Az Irány New H ven esetében ez nnál is vlószínűbb, mert nem is tudjuk pontosn, hogy mit látunk: egy színházi díszletet, mely támszpontot ábrázol, vgy egy támsz-pontot, mely ezúttl színházként szolgál; színészeket, kik ktonásdit játsznk, vgy ktonákt, kik unlmukbn színészkednek? Hol z egyik vlószínűbb, hol másik, de biztost sohsem tudunk. Ismeretes, hogy televíziónézők gykrn - krv-krtln nem tesznek különbséget televízióhírdóbn látott, igzi hrctéren, igzi ellenség el-len hrcoló ktonák és z ezt követő háborús film ppírmsé hdseregei között. Ennek drbnk nemcsk nézői esnek bele ebbe cspdáb: mguk szereplők sem tudják pontosn, hogy színészek-e vgy ktonák. Nos, ezek színész-ktonák rendezőprncsnokuk utsítás szerint bevetésre készülődnek Konstntinápoly ellen. Igz, hogy Konstntinápoly nincs, csk Isztmbul vn, de tréf nnál jobbnk igérkezik. Hiszen egy olyn várost le-rombolni, mi nincs, igzán bocsántos bűn; egy olyn városból, mi nincs, nem is vlószínű, hogy visszlőnek. Vidámk ktonák, és vidám néző is: nem trt semmitől. Még kkor sem, mikor vöröskeresztes nővér megjósolj z egyik kton, Sinclir hlálát, hiszen Sinclir viselkedéséből nyilvánvlón kitűnik: csk mint színész háborog rövid szerep mitt. Nem ggódik. Henderson őrmester sem. De mikor Sinclir vlóbn meghl, és Henderson nem tlálj z őt lkító színészt sem, már nem olyn biztos dolgábn. Lehet, hogy ez mégsem csk játék, és itt vlóbn meg is lehet hlni? Mindenesetre legközelebbi be-vetés előtt, mikor z ő hlál következne (most már egyre vlószínűbb, hogy nemcsk színpdon, hnem z életben is) megszökik. Es nem hjlndó felvenni ktonruhát kkor sem, mi-kor elfogják és z őrngy elé állítják. Ekkor - drb tlán legtrgikusbbn bszurd jelenetében - egy vdászból tá-

24 JOSEPH HELLER: IRÁNY NEW HAVEN (THÁLIA SZINHÁZ) HARSÁNYI GÁBOR (HENDERSON) ÉS BITSKEY TIBOR (STARKEY) Iklády László felv. bori csendőrré vnzsált úriember ráfogj vdászpuskáját, és gyonlövi. A drámánk itt vége vn. A drbnk még nem: z, h némileg szentimentálisbbn is, de folyttódik. Henderson helyét be kell tölteni, s z egyik drbbeli tiszt, kinek legénység kiválogtás jutott feldtul, hirtelen sját fiávl tlálj szemben mgát. Arr is rákerült sor. Hzküldi, de hiáb: második és hrmdik jelölt is sját fi; ugynz fiú, ki z előbb, vgyis nincs menekvés. Aki más fiit hlálb küldi, z sját fiávl is megteszi ugyn-ezt, h másért nem, hát kényszerből, mondj z író, s ez igz is meg melodrámi is. A drb ettől világosbb, közérthetőbb és gyengébb lett. Feltehetőleg ez befejezés - és néhány lzább jelenet - írtt New York Times kritikusávl, hogy z Irány New Hven olyn rossz drb, mire minden jó drámíró büszke lehetne". Félig-meddig tlán már z is kiderült, hogy miért lehetne büszke erre minden jó drámíró - de csk félig-meddig. Mert nem volt még szó z elődásról, minek kiválóság részben z írót - z elsődrámás írót! dicséri. És mire úgy lklmzhtnám Clive Brnes előbb idézett mondását, hogy olyn jó elődás, JOSEPH HELLER: IRÁNY NEW HAVEN (THÁLIA SZÍNHÁT.) ESZTERGÁLYOS CECÍLIA (RUTH) Iklády László felv. mire minden mgyr színház büszke lehetne. Rjky György színpd egyszerre tágs - olyn mint glóbuszunk egy más földrészről nézve; és szűk - olyn mint ugynez glóbusz egy légitámszpontról nézve. S színpdon szereplő társult együtt is, külön-külön is kiváló. Az úgynevezett ensemble-játékr kitűnő péld z első rész utolsó jelenete, melyben színészeknek lbdávl, építőkockávl, cuclivl és bombávl kell játszniuk. Már lbdávl vló játékbn is vn vlmi görcsös vidámság, mindent feledni kró hejehuj, mi ztán z első bomb felrobbnáskor z egész színpdot elborító szűkölő félelembe csp át. (A robbnás különben z eddig színpdon látott robbnások legtökéletesebbike volt: fülsiketítő és szemkáprázttó, szereplők fejére hulló próbb-ngyobb szilánkokról és törmelékekről nem is beszélve.) S ezen ponton igzolódott végképp, hogy nézők csk néznek, és nem élnek át semmit: ezt robbnást is hűvöselegánsn szemlélik. Nem itt tárgylndó, hogy ez nyuglom mennyiben indokolt, és hogy sok szempontból mennyire hsznos; művészileg itt mindenesetre jól jönne egy kis ideges borzongás, egy kis rólm is szó vn" hn- gult. Ennek hiányábn ztán hiáb beszél z őrngy rról, hogy Budpestet is lerdírozz föld színéről, és hiáb kpj fel bombát z egyik szereplő, és készül nézők közé vágni: csilingelő kcgás válsz. A bomb - látván, hogy nem érdemes - nem is robbn f e l... Hrsányi Gábor játékából derül ki tlán legkevésbé, hogy színész vgy kton; minden mozdult, gesztus kétfelé is igz, vgyis tökéletesen megvlósítj drb, z elődás stílusát. Fitlos hányvetisége minden csikorgás és zvr nélkül vált át fitlos dcb, igzságkeresésbe: jófiú-henderson helyett röpke másodperc ltt lázdó-hendersont látjuk. Mjd kétcsövű vdászpusk eldördülése után olyn látványos hláltusát produkál, mint legutóbb Mercutio Romeo és Júliábn. Szívéhez kp, végigbotldozik színpdon, rángtózik, üvölt, elesik, hörög, motyog, mjd görcsösen megmerevedik. Hiáb, így meghlni csk színpdon tudnk - meg vlóságbn. A másik kitűnő lkítás Esztergályos Cecíliáé. Filmszépség, kntinok királynője, Férfifló és trágár és ehhez mérten ripcs színésznő is. (Mármint drbbeli szerepe szerint, gyorsn hozzáte-

25 szem; rr, hogy vlóságbn milyen kitűnő művész, nem is kell jobb péld, mint ebben drbbn látott játék.) De ztán megváltozik; úgy tűnik, hogy vgy igzán szerelmes Strkey kpitányb, vgy igzán szeretne férjhez menni. Szelíd lesz, álmodozó, de továbbr is ripcs mrd ezen úgy lát-szik szerelem sem tud segíteni. Burnst szvl, lig lehet kihurcolni színpdról, mindig visszcsempész vlmit (z egyik elődáson feje bukkn fel újr és újr, másikon láb, térdtől lefelé, hogy spiceen és háttl vonszolják kifelé pizsmkbátjánál fogv.) Szigeti András mindenáron előbbre szeretne jutni. Ngyobb szerepet kr és mgsbb beosztást, s ezért mindenre képes; pulikutyként szldgál színpdon, ökölbeszorított kézzel, mjd szétrobbn ngy igyekezettől. A feje egy-re vörösebb, homlokán kidgdnk z erek, úgy zihál, mint egy gőzmozdony. Az örök második. Inke László ránylg keveset vn színpdon, de kkor is ott érezzük, mi-kor színflkon túl, társlgóbn (vgy tiszti étkezdében?) ül. Szvánk súly vn; z áltl képviselt erőszk-szervezet nélkül is bizonyár kordábn tudná trtni embereit. Tándor Ljossl vló vitáj z embertelen ktoni dresszúr, tekintélyelven lpuló vit-módszer htásos és színészileg tökéletesen megoldott példáj. Strkey kpitányt felváltv játssz Bitskey Tibor és Mécs Károly. Bitskeyé msszívbb, érzelmileg fűtöttebb lkítás, neki jobbn elhisszük, hogy z egyik pillntbn még szembeszegülést is megkockázttj. Mécs hidegebb, cinikusbb: neki hivtásos ktontisztet hisszük el jobbn. Vlli Péter pimsz és mgbiztos, ő még hiszi, hogy z egész csk játék. Simon Péter és színpdi öccse, Gri József árttlnok és védtelenek. Tándor Ljos már mindenbe beletörődik; tőle még hlál előtt is csk egy gyenge cslfintságr és egy félhngos meg-jegyzésre telik. Kutzky József és Végvárt Tmás, két tábori csendőr kedélyes és gonosz; társsági emberbőrbe bújt frkskutyák. * Az eddigi bemuttókon - New Hvenben ugynúgy, mint Brodwy-n, vgy Regensburgbn - Vietnmr rendezték z elődást. Gosztonyi János áltlánosbb mondnivló, egyetemesebb háborúellenesség kibontásár tlált lklmsnk drámát, s biztos kézzel irányított játékot, színészvezetőként és drbértelmezőként egyránt. A szövegben több helyen előfordul, hogy z egyik szereplő kérdésre kérdéssel válszol: z igzt mondjm, vgy hzudjk? A kellemes hzugsággl szemben kellemetlen (vgy leglábbis kellemetlenebb) igzság válllásáról vn itt szó. Ez kérdés kritikus számár nem kérdés: neki csk z igzt szbd mondni. Ami ebben z esetben nem is olyn nehéz: igen jó drbot és elő-dást látott. Joseph Heller: Irány New Hven (Tháli Színház) Fordított: Ppp Zoltán, rendezte: Gosztonyi János, művészeti vezető: Kzimir Károly, díszlet: Rjky György, jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Inke László, Bitskey Ti-bor, Esztergályos Cecíli, Hrsányi Gábor, Szigeti András, Tándor Ljos, Gri józsef, Kutzky József, Végvári Tmás, Vlli Péter, Brcs Endre, Cselkó Rudolf, Klocsi Ferenc, Kocsis Mihály, Ledniczki Péter, Romod Attil. 3 LUX ALFRÉD Líri montázs A holdbéli csónkos Tháli Színházbn M már egyre kevésbé újdonság z, hogy rendező egyénisége leglább úgy urlj színpdi művet, mint szerzőé. H ugyn nem jobbn! Elvi vitáb zonbn már csk zért sem érdemes bonyolódnunk, mert mindig z dott, konkrét eset billenti mérleget jobbr vgy blr. Weöres Sándor 194I-ben írt A hold-béli csónkost egy induló bábjátszó csoport számár. A színrevitel zonbn el-mrdt, részben techniki, részben szervezeti okok mitt, úgyszintén tervezett nemzeti színházi bemuttó is, melyet Németh Antl szorglmzott voln és háború hiúsított meg. Mindmáig pihent" drb, mígnem Kzimir Károly műsorr tűzte Tháli Színházbn. Trtlm dióhéjbn következő : Jég-pó mgyr fejedelem leányát, Pávsze- met négy urlkodó szeretné nőül kpni. Igzából viszont Medvefi szereti őt, lpp trónörökös, ki Jégpó udvrábn szolgál. Pávszemet zonbn sem Medvefi, sem kérők nem érdeklik, z ő szerelme z égen hjózik, elérhetetlenségig messze; ő Holdbéli csónkos, ki hitegeti lányt, s ki mitt Páv-szem megszökik pj házából. A szökést Medvefi és Vitéz László szervezik meg, Pprik Jncsi és Bolond Istók segítségével. Viszontgságok sor következik ezután, menekülők hol együtt, hol külön-külön esnek fogságb és szbdulnk ki mesevilág törvényei szerint. Pávszem már-már feláldozná éle-tét, hogy ezen z áron jusson csónkos közelébe, de Medvefi Sólyomisten-nő segítségével megmenti, és hzviszi pj udvráb. Pávszem rádöbben z ábrándkergetés hiábvlóságár, viszonozz lpp királyfi szerelmét, és hűséges sszonyként követi lpp földre. A holdbéli csónkos zonbn nem csupán ennyiből áll. Nem kevesebbel játszott itt Weöres Sándor, mint mgyr mesevilágnk z európi mondkörök jó néhányávl vló összekpcsolásávl. Hiszen h csk szereplőket nézzük, már névsor is önmgáért beszél: Vitéz László, Bolond Istók, Pprik Jncsi egyfelől Menelos, Pris, Temor kelt királynő stb. másfelől. Nem is beszélve figurák etnográfii sokrétűségéről, mgyr, lpp, kíni, kréti, sumér, szerecsen, spárti, tróji, kelt, hindu kvrog szemünk előtt, s minden erőltetettségtől mentes sodródásbn keverednek egységes mesévé. Fölöttük pedig ott hjózik kísérteties mgányábn Holdbéli csónkos, Weöres Sándor teremtménye, hsonlóképpen Sólyomistennőhöz, ki mesék jó tündérének újbb vriáns, s kit épp sólyom segít beilleszkedni ebbe sohnemvolt, groteszk árnylású mgyros" miliőbe. Nem A holdbéli csónkos z egyetlen műve Weöres Sándornk, melyben z érzelmek evilági voltát kívánj hngsúlyozni. A meseszerű feldolgozás mellett vn egy trgikumb torkolló megfoglmzás is, z Endymion. Persze nem z érzelmi középszer óvtosságát propgálj, sőt ellenkezőleg: lelki elefántcsonttornyokb zárkózás ellen szól mindkét drámábn. Ennyi tehát z irodlmi nyg, mi rendezőt megihlette, zz hogy mégsem ennyi. Kzimir Károly ugynis nem ér-te be mgávl mesedrámávl, hnem koneepciójáb beikttt Weöres Sándor

26 verseit is. Mint ő mg mondj: Nekünk nem z volt célunk, hogy eljátsszunk egy mesejátékot, Weöres Sándort krtuk színpdr vinni." - Ami pedig z elődás mgvát, mesedrámát illeti, rról így vll: Meggyőződésem, hogy minden műben zt kell keresni, mi mához szól, és zokt szálkt kell megtlálni, melyek mához vezetnek, illetve mi korunk, mi életünk problémáir lehet belőlük sszociálni", vgy-is, jelen esetben:.. boldogságot és szerelmet nem szbd»holdbéli«világbn keresni ". Érdekes gondolt - Weöres Sándort színpdr vinni, mg költői teljességében. Érdekes és szinte lehetetlen, hiszen líri művek nehezen bírhtják el még oly mértéktrtó tetrlitást is, de végső soron mg kísérlet ébreszti fel néző figyelmét. S ez jellemzi egyben Tháli útkereső bátorságát. A legérdekesebb zonbn z, hogy z elődás fő értékét éppen mesejáték ürügyén ki-bontott líriság jelenti. Kzimir Károly biztos kézzel vette ki gyűjteményből Weöres egyik remekét, Az éjszk csodáit, s mintegy keretet formált belőle z elődás számár, biztosítv produkció látomásjellegét. Ebbe látomásb ztán belefértek, sőt belekívánkoztk versek, költő egyéb látomási, méghozzá kitűnő ízléssel és érzékkel válogtv, megszbván vgy előrelendítvén hngulti komponenseket. Közben zonbn A holdbéli csónkos mesevilág átlkult, mégpedig úgy lkult át, hogy - eltűnt. A történet váz lényegében érintetlen mrdt, szereplői is csk itt-ott fogytkoztk meg - eltűnt például Temor kelt királynő vgy Ngymedve lpp fejedelem - mégis, modernizálás vgy ktulizálás gyökeres hngulti változást eredményezett. Nem is történhetett másképp, hiszen mesét pótolni kellett. S hogy mi mindennel? Pntomimml, kbrétréfávl, esztráddl. Az eredmény pedig heterogén összetételű mozik lett, melyben mestermívű kockák keveredtek hevenyészetten odvetettekkel. Elsősorbn persze környezetet kel-lett ktulizálni, s ez helyenként kiválón sikerült. Rjky György díszletei között hitelesen hngzottk versek, létr tetején elmondott nyitósoroktól kezdve egészen bet-számokig, mert zok is voltk. Egyébként modernítés tlán legsikerültebb húzás mgánk Holdbéli csónkosnk bet-énekessé vál tozttás oly módon, hogy sejtelmességét és elérhetetlenségét el ne veszítse. A fehér ruh és fekete szemüveg kitűnő kel-lékei voltk ennek z elképzelésnek, de z érdem mindenképpen Kozák Andrásé, ki mgbiztos önteltséget felsőbbrendű" könnyedséggel ötvözte. Nem így Lun istennő lkj, kit Kzimir Károly két figurából gyúrt össze: A holdbéli csónkos Sólyomisten-nőjéből és z Endymion Lunájából. A Sólyomistennő - mint említettük - mesék jó tündéreinek egyike, mesebeli deus ex mchin hordozój. Az Endymion Lunáj ezzel szemben végzetes istenség, Csónkos trgikus párj. A két pólus egymáshoz közelítése drbbn nemcsk elmosódottá tette figurát, h-nem mármár édeskés mellékízt kölcsönzött egész lényének. Áltl megszűnt Holdbéli csónkos mgányosság, és fel-rémlett giccs veszélye is. Pedig milyen remek ötletekkel tudt Kzimir átjátszni mesevilágot vlóságb. Gondolunk itt rr metmorfózisr, mikor Az éjszk csodáink Tóth Gyuláj (bádogon és vízvezetékszerelő) leemeli pentmeterben olvshtó cégtábláját, és mint Jégpó fejedelem jelenik meg. A népköltészet permnens voltát semmi sem fejezhette voln ki ennél tlálóbbn. Átlkult négy kérő fejedelem is. A kíni császár funkciój jóformán bbn állt, hogy végszókt djon politiki kbrétréfák csttnóihoz. Idomeneus, kréti király pedig inkább egy kuwiti sejkhez hsonlított, ki meriknizálódott oljmágnásként lobogttj csekkfüzetét, körülvéve géppisztolyos gorilláktól. Mindez nem lett voln bj, h nem bontj meg z elődás egységét. Ugynígy Mjomország-epizód... Weöres Sándor kedvelt szimbólum mjom, gykort tlálkozunk vele kár mint metforávl, kár mint központi hsonltvilággl. De A holdbéli csónkos Mjomországánk és Mjomország című vers világánk polárisn eltérő hngulti ereje vn. A mesejátékbn z ál-ltok is mesefigurák, jótékonyk és jó-indultúk, míg jóvl később keletkezett Mjomország dikttúrák elgépiesített, uniformizált tömegeit villntj elénk. Pusztán ennek költeménynek pntomimosítás kitűnő ötlet és remek kriktúr fsizmusról, de A holdbéli csónkoshoz semmi köze. S hány, de hány ötlet, mi önmgábn jó, kivitelezésében sem hgy kívánnivlót mg után, és mégis zt kérdi néző: mi funkciój? A jpán párbj például, mit kérők vívnk egymás között - s mit külön tréner tnított be színészeknek -, vgy Vitéz László kettéfűrészelése bűvészládábn. Az eredeti műben Vitéz Lászlót felksztják. de od se neki, leemeli fejét törzséről, és továbbáll. Igen ám, de ott már prológusbn tudjuk, hogy Vitéz László mi mindenre képes, és megmosolyogjuk groteszk meseötletet. Az elődásbn mindez puszt htáskeresésnek tetszett. Pedig milyen kedves ez Vitéz László, sőt nemcsk ő. S itt érkezünk el egy furcs prdoxonhoz. Az ktulizálás ellenére - de mondhtnánk úgy is, hogy vele együtt - drbbn zok részek, illetve zok személyek élnek igzán, kik szerzőjük elképzelése szerint születtek meg. A főhősnő Pávszem töretlenül vonul végig cselekményen kár mint modern lány, kár mint megálmodott mesehős. Medvefi, lpp trónörökös sem okoz cslódást, noh Csíkos Gábornk inkább mozgását és szép hngját tudtuk értékelni, semmint színpdi érettségét. A meghívott vendégként szereplő Pávszem, Venczel Ver zonbn biztos kézzel és friss bájjl láncolj mgához. A színpdi siker hordozói Pávszemen kívül - Pprik Jncsi, Vitéz László és Bolond Istók triój. Első-sorbn őrájuk illik, mit z író Weöres Sándor még próbák idején feljegyzett: Vlóságos commedi dell'rtét bontnk z nygból, tele improviztív elemekkel, mi e színdrb játékos jellegéhez ngyon is illik." Esztergályos Cecíli Pprik Jncsij blett-produkciónk sem kármilyen, mégis színészi kiválóság őrzi meg költői elképzelést, és hngolj egybe rendezői szándékkl. Szbó Gyul régen játszott ilyen kedvvel, mint Vitéz Lászlóként, s Monori Lili Bolond Istókj is elbűvölően kedves figur. Bár rendezés itt túl sok grbonciális elemet ötvözött z lkb, mit jelmez feketesége csk fokozott. Bolond Istók nem ilyen szánndó; el-szállt belőle virtus, mire pedig történet folymán szüksége lehetett voln. Összegezésül: Kzimir Károlynk érdeme és sikere boldogságkeresés ktulizálás és Weöres lírájánk színpdisítás, h nem vegyíti drbot villámtréfákkl és kbréötletekkel - egységesebb álommá ötvözhette voln z éjszk csodáit. Az elődás szándék és stílus sikerrel tükrözi Tháli Színháznk zt törekvését, hogy társművé-

27 szeti elemeket épít be zárt" színpdi drmturgiáb. Érdekes, izglms, merész elődás A holdbéli csónkosé: fontos lépés mgyr színpd megújulás felé. 4 SPIRÓ G Y Ö R G Y Huby Miklós és kétfelvonásos Álomfejtés és más dr ám ák Huby Miklós kitűnő szerepeket ír, mikor z őrültség vgy gügyeség, szenilitáson átsejlő vérengző hjlmok vgy éppen kmszos játék mögött felvillnó vdállt ábrázolásár válllkozik. Akár Berliozról, kár Néróról vgy Ferenc Józsefről vn szó, ezeket szerepeket tudtosn csk félig írj meg, rábízv színészre, hogy z lk másik felét z író áltl megdott iránybn fejlessze tovább. Ez bizlom ritkán fel-lelhető, bár feltétlenül szükséges drám-írói erény, és hogy mennyire helyénvló, zt most Ferenc József figuráj is bizonyítj Blázs Smu lkításábn. Hubynk már z is többször sikerült, hogy ngy szerepek mellé másik, olykor több hsonlón jól megírt szerepet társítson, erre péld lehet N é r ó játszik és z Ők tudják, mi s z e r e l e m. Az Álomfejtésben csk egy igzán jól játszhtó szerep vn. A többi kevésbé sikerült. Blázs Smu remekel. Minden mozdult, minden hngsúly ellenállhttln. Olyn Ferenc Józsefet állít elénk, ki vénségében és multságosságábn is méltóságos, szenilitásábn is vn vlmi császári logikáj, elernyedései lklmávl sem szűnik meg politizálni, kinek erejét kkor is érezzük, mikor házikbátbn ücsörög kávézósztlnál, mi-kor elelszunyókál krosszékben. Blázs Smu pnszkodik, mereven tipeg, szertrtásosn álldogál, z etikett keretein belül egy kicsit humorizál is, megenged mgánk egy kis öniróniát, egy kis lelkiismeretfurdlást, de persze csk z próbb ügyekben, gykrn csp át fecsegésbe - de ez z ember nemcsk zért császár, mert tudjuk, hogy Ferenc Józsefnek hívják, és történetesen ő z öt HUBAY MIKLÓS: ÁLOMFEJTÉS (MADÁCH KAMARASZÍNHÁZ) BALÁZS SAMU (I. FERENC JÓZSEF) ÉS TOLNAY KLÁRI (SCHRATT KATALIN (Iklády László felv. ) venmilliós monrchi feje, nemcsk zért félelmetes, mert egyetlen kézvonásától függ z első világháború kitörése, nem is zért, mert ezt kézvonást, mint tudjuk és mint drbból is megtudhtjuk, megtette, hnem főleg zért, mert vénsége, multságos mimikáj és enyhe iróniáj mögé nem enged bepillntást. Csk sejtjük, hogy ez Ferenc József legőszintébb pillntibn sem őszinte. Egyébként bájos öregúr ez hosszú éle-tű császár, milyen jó humor vn, menynyire rnyosn tud intrikálni z éppen hló porrá váló, indolens Ferenc Ferdinánd ellen, milyen jópof, mikor számítgtni kezdi: mennyivel is trtozik hrminc éve trtó szeretőjének sok süteményért és kávéért, mindez mégsem ő, lényének minden fontosbb vonás rejtve mrd előlünk, mint mindz, mit Ferenc József elfelejtett, mire nem kr emlékezni. Ez brvúr z elődás értéke. Pedig többi szereplő is jól játszik. Tolny Klári Schrtt Ktlin, császár huzmos szeretőjeként bölcs és józn, reprezenttív és kedves, kiábrándult és intelligens, pontosn zt játssz, mit szerepe megkíván tőle, tlán egy fokkl néh még mélyebb is tud lenni. Grs Dezső is jól formálj meg dr. Freudot, és mjdnem súlyossá képes tenni zokt kissé lposnk htó bölcsességeket, melyeket z író vlmivel komolybb szándékkl mondt vele háborús psziehózisról, tudtltti hlálvágyról, mint feltétlenül szükséges lenne. Grics János némán fennhéjázó Horthyj telitlált. Schütz il is kedves szoblány elhnygolhtón nyúlfrknyi szerepében. Az egyet-

28 len Káldy Nór z, ki Klió különben s felesleges közbekotyogásávl megmegksztj z elődást. A precíz rendezőtől, Szirtes Tmástól kérhetnénk tlán számon, miért nem beszélte rá z írót, hogy Kliót iktss ki drbból, vgy leglább z író helyett miért nem kezd vele vlmit. Szirtes Tmástól kérdezhetnénk, miért hull le második fel-vonás derekán függöny, mert ez percekig kétségben hgyj nézőt, nem ért-e már véget z elődás. A rendezés egyébként korrekt, mindenki jól játszik, jók Köpeczi Bócz István díszletei és Milkovszky Erzsébet jelmezei. Mégsem látunk igzi drámát. Mgánélet és világpolitik Mg z ötlet első pillntásr lklms drámi nygnk látszik. A szrjevói merénylet npján, mjd pár nppl után bepillnthtunk Ferenc József mgánéletébe, mely világpolitik eseményeitől teljesen függetlenül hrminc éve egyformán folydogál, s rádásul úgy nézhetjük meg mgunknk ezt mgánéletet, hogy tlálkozik modern pszichológi megteremtőjével, korszk egyik legngyobb tudósávl. Mindenképpen izglmkt ígér, hogy láthtunk egy fontos, de még milyen fontos embert, kitől súlyos döntések függnek, méghozzá zt z oldlát látni, mgán-életit, mely kívülmrd döntéshozó oldlán, s ezt másik, mélyebb oldlt egy esetleges pszichonlízis vártlnul felszínre hozhtj, vgy kár csk jelezheti. Az izglmk ígérete zonbn csk látszólgos. Dr. Freud Zsigmond ugyn-is nem z z ember, ki z író szándék HUBAY MIKLÓS: ÁLOMFEJTÉS (MADÁCH KAMARASZÍNHÁZ) TOLNAY KLÁRI (SCHRATT KATALIN), BALÁZS SAMU (I. FERENC JÓZSEF) ÉS GARAS DEZSŐ (DR. FREUD ZSIGMOND) (Iklády László felv.) szerint másik, z emberséges lterntívát jelenthetné, ki nézeteivel, lényével, esetleg tetteivel z ellenpólus lehetne. Dr. Freudból, bármekkor tudós és felfedező legyen is, nem lehet ktív figurát frgni egy mégiscsk világtörténelmi figurávl szemben. Ferenc József politikus, krvnem krv lkítj vlóságot, dr. Freud pedig gyógyít, ám dr. Freud legföljebb z álmokból gyógyíthtj ki z embereket, de nem vlóságból. Amellett Ferenc József nem olyn ember, kit z álmiból ki kellene gyógyítni. Még kkor sem, h álmábn nyöszörög. A drb feszültségét z se emelné, h Huby teremtene egy olyn drámi pillntot, mikor dr. Freudnk sikerül p cifistát és humnistát frgni Ferenc Józsefből. A császár ugynis éppúgy

29 sodródik z eseményekkel, mint Freud vgy Schrtt Ktlin. Nem tőle függnek döntések. A jól ismert történelmi tények eleve nem teszik lehetővé, hogy bármilyen előjelű hőssé váljék, és ennek színpdi megjelenése, öregsége, hivtlnoki lénye, körülötte lebegő, egyéb-ként jól megteremtett tmoszfér is ellentmond. Ferenc Józsefnek így nem támd konfliktus történelemmel, mi nem ngy bj, de nem ütközik össze Freuddl sem. Emitt drb csk félig válik drámává, szembesítésre érett hős nem tlál senkire, ki összetűzésre és lényének feltárásár kényszeríthetné. Drámi erővonlk nem lkulnk ki, feszültség nincs, és közönséget z egyéb-ként vlóbn szellemes dilógusok szórkozttják. Minth mg z író sem tudt voln pontosn, mit is kr kihozni ebből z ötletből, mire futtss ki cselekményt. Ez bizonytlnság drb lezárásábn is érezhető. A játék végződhetne előbb is, de inkább később végződik. Freudnk Bibliából vett szép Dániel történetével, mely szép és ügyes írói vgy inkább szerzői fogás ugyn, de htástln, mert súlyát cselekmény nem támsztj lá. Olykor pedig, őszintén szólv, nem értjük, hogyn és miért kerül Freud permnensen Schrtt Ktlin lkásáb, bár második felvonás végé-re elég jókedvűen beletörődünk, hogy ennek mélyebb okát ne kutssuk. Tuljdonképpen ngy igzságtlnság voln, h bőven tgllnánk Huby Mik-lós egyik drámáját csk zért, mert többi drámájánál gyengébbre sikerült. Annál is inkább, mert Hubyn kívül nincs még egy írónk, ki csk és kizárólg drámírónk vllná és vllhtná mgát. De z Álomfejtés több szem-pontból is érdekes. Az Álomfejtés kétfelvonásos. Huby eddigi életműve ugynkkor rr vll, hogy számár kétfelvonásos nem legmegfelelőbb form. A kétfelvonásos különben is furcs tünemény, és egyáltlábn nem képez átmenetet z egyfelvonásosok és három- vgy többfelvonásosok között. Hogy z egyfelvonásos és z egész estét betöltő drb más-más műfj drámán belül, zt nem is kell hngozttni, mindkettő más szemléletet, más írói dottságokt igényel. Ez zonbn érvényes kétfelvonásosr is, sőt zt is mondhtnánk, hogy olyn form, mely csk kkor lehet htásos, h olyn tárgyhoz járul, mely semmilyen más formábn nem képzelhető el, sem egy-, sem sokfelvonásosbn. A kétfelvonásos szükségképpen z ismétlésre épít, pontosbbn: második felvonásnk úgy kell megismételnie z első cselekményét, hogy vlmi minőségileg újt d hozzá, mégpedig olysmit, miből megoldás következik. Ez megoldás z első felvonásból nem következhetett voln, és z első felvonásból semmilyen megoldás sem dódht. Ennek szerkesztésnek vn már néhány klsszikus példáj is, többek között Dürrenmtt Fizikusok című drámáj. A kétfelvonásosnk ezek szerint szükséglete megszkítottn fejlődő cselekmény, történet íve semmiképpen sem lehet töretlen, és ez z, mi lényegbevágón megkülönbözteti és szembeállítj többi drámformávl. A mi színházi gykorlt ezzel világszerte mit se törődik, pedig még Shkespere is lposn összelpul, mikor drámáink folymtosn, lineárisn fejlődő, eredetileg oszttln ívét két felvonásb törik és gyömöszölik. Szenvednek ettől csehovi típusú írók is, kik eredetileg páros számú, p1. négy felvonásbn gondolkodtk, mert z első két és z utolsó két felvonás összevonás ngyobb cezúrát létesít z eredetileg második és hrmdik felvonás között, mint drám egysége céljából tervezték. Hubynál megfigyelhető töretlenül, folymtosn fejlődő cselekmény iránti vonzódás. Ez hosszbb és rövidebb drbjir egyránt érvényes, különbség inkább bbn vn, hogy rövidebb drbjibn, vgyis egyfelvonásosibn jóvl gzdságosbbn, tömörebben és drámibbn foglmz. A töretlen ívű cselekmény rr vll, hogy Huby tipikusn görögös szemléletű drámíró, és ez zt is jelenti, hogy drámépítése kkor is klsszikus mintákt követ, h drbji tárgyánk történetesen nincs köze mitológiához. Mi körülmények között leginkább egységes, megszkíttln cselekmény egyfelvonásosbn vlósíthtó meg, és görög drám szeretete mellett inkább ez z ok nnk, hogy Huby drbjink ngyobb része egyfelvonásos. A görög drámtípus Ebből következik, hogy Huby két lehetséges, szélsőséges drámtípus közül, görög klsszikus és z ngol reneszánsz típus közül görögöt válsztott, és tudtosn elzárt mg elől zt lehetőséget, hogy kár shkespere-i, kár schilleri módon totális ábrázolásr törhessen. Ezért olyn áltlános, filozofi- kus tételekhez kell szituációkt és szereplőket keresnie, melyek ezt z elve-szett konkrét, társdlmi totlitást gondoltilg visszhozhtják drámáib. Huby emitt mi drámírók egyik legngyobb gondjávl, görög drámák létrejötte számár oly kedvező közös, mindenki számár érthető mítosz hiányávl mg módján súlyosbbn küszködik, mint mások. Huby szinte z összes lehetséges kivezető úttl kísérletezik. Mitológii tárgyú drbjibn (pl. Szfinx) témát más oldlról muttj meg, mint z ókori szerzők, beviszi le-tisztult történetbe pszichológiát, zt pillntot igyekezve megrgdni, mikor végzetes tett minth még elkerülhető lenne. Másko r z időtlenség, z bszurd felé tájékozódik, bár ez típus közel áll görögös tárgyú típushoz, zzl különbséggel, hogy drbnk zártbbnk kell lennie, mert semmilyen külső ismeretre nem támszkodht. Ilyen pl. Zsenik iskoláj, Huby egyik legjobbn szerkesztett műve, z utóbbi évek egyik legszellemesebb színpdi lkotás. A hrmdik kivezető utt konkrét történelmi szituációhoz fűzhető cselekményben keresi (pl. Idézés, ítélet), és mgyr sorsfordulók közül zokt igyekszik kiválsztni, melyek láthtóvá tették z emberek közötti minőségi különbségeket. Ezért ír drámát 1919-ről, és ezért ír több drbot háborúról. Ebben z esetben közelednie kell történelmi relitások felé, és ez egyrészt erénye, másrészt hiányosság is ilyen típusú drbjink. Erénye, mert jelen pontos ábrázolásár tör, hiány zonbn, mert bizonytlnbbul lkotht csk jellemeket, z ljssággl, külső végzettel szem-ben csk rokonszenvesen, de psszívn szenvedő és belepusztuló, többnyire fitl szerelmeseket ábrázolht. (C ' est l merre, Szüless újr, kedv e s, Egy szerelem három éjszkáj.) A külső végzet ezekben drbokbn nem válik belsővé, és szomorújátékot kpunk, nem vlódi trgédiát. A trgédi hiányánk ellensúlyozásár Huby inkább z érzelmekre igyekszik pellálni, mi kemény, szigorú drámát lír felé tolj, kissé fellzítv drámiságot. Ez kísérletezés zonbn mellett, hogy kitűnő eredményeket is hozott, ön-mgábn is jelentős. Huby első drb-j, Hősök nélkül világosn muttj, hogy z írónk milyen kedvezőtlen hgyományból kellett kiindulni. Ez hgyomány mgyr drám hgyomány, mely minden mgyr drámírót n-

30 turlizmus felé húz le, és melyből legtöbben csk társlgási színmű felé tudtk és tudnk kitörni és egyben fjsúlytlnkodni. Mg Huby is visszvisszcsúszik ebbe hgyományb, mi-kor hosszbb folymtot ábrázolv cselekményeit részekre bontj, terjengőssé válik és morlizálni kezd. (Szüless újr, kedves, Csend z jtó mögött, Késdobálók.) Végeredményben z Álomfejtés is itt említendő, zzl megjegyzéssel, hogy ebben drbbn leginkább tettenérhető Hubyt is megkísértő társlgási játék, mely dilógusok szellemességében zért pozitívumot is d. Az mérce, melynek lpján mind-ez elmondhtó, egyáltlán nem elvont esztétiki követelmény, hnem Huby legjobb drbjink, Néró játszik és z Ők tudják, mi szerelem című műveknek mércéje. Mindkét mű egyfelvonásos, illetve - Néró - egyfelvonásosok füzére. Berlioz, romntikus zene-szerző és Estell, megvénült ngy ideál vlóbn két életform, két világ-nézet képviselője, és utolsó tlálkozásuk korszkváltásnyi mélységet tár fel. Berlioz mániákusn cselekvő ember, ebben vn ngyság, és ezért lklms rr, hogy hős legyen. A ngyszerű ötlet messzire repíti Huby fntáziáját, nnyir, hogy kevés ennél szigorúbbn, egyszerűbben szerkesztett drám tlálhtó mgyr irodlombn. A Néró játszik muttj tlán zt z utt, melytől legtöbb várhtó. Huby ebben drbbn is elvontkozttott konkrét társ-dlomtól, csk totális ábrázolássl le-írhtó vlóságos erőviszonyoktól, és Néróbn játékos ember olyn gátlástln típusát teremti meg, mely nemcsk hét komédi, de jóvl több drb lpját is képezhetné. Ez Néró kimeríthetetlen figur, és ez nem véletlen, Néró ugynis kimondottn cselekvő ember, és eszeveszett játékink igen ngy súlyt d, hogy jelenlétének minden pillntábn emberek életéről és hláláról dönt, és döntéseit néző előtt hozz meg. Néró pedig mjdnem úgy dönt, mint Jágó, is-meri önmgát, tehát ismeri z emberi ljsságot, és tudj, hogy minden ember teljesen megismerhető, és ezáltl tetszés szerint irányíthtó. A játék z nygyilkossági jelenetben legforróbb és legmélyebb, és vlódi drámi összeütközés Néró vitáj z postolokkl, Pálll és Péterrel, mert bár érezhető, hogy mind-hármn egy tőről fkdnk, minőségi különbségük feloldhttln. És mi legtöbb : z áltluk képviselt ellentétek egyike sem reális lterntív, és ennek vitánk nincs megoldás. A Néró játszik egyébként érdekes módon kinyitj zt kput, melyet Huby bezárt mg előtt. Ez z egyfelvonásos-sorozt ismétlődő szereplőivel nem d ugyn egységes cselekményt, mégis rendelkezik z ngol reneszánsz, nrrtív drám bizonyos előnyös vonásivl. Ezek közül tlán z legfontosbb, hogy cselekmény önmgábn képes olyn zárt rendszer létesítésére, mely minden külső tényező nélkül reprodukálhtj társdlmt, önálló mitológiát teremthet. Hogy ez tudtos kísérlet, zt más is muttj, főleg z, hogy Huby brokk drám felé is tájékozódik (Előjáték Blssi Menyhárt komédiájához), brokkos szerkesztés pedig mind-ttól elüt, mit Huby eddig megírt. Nem lehetetlen, hogy Huby Miklós kísérletező kedve vártln eredményeket hoz még. A drámák szerkezetének vizsgált természetesen csk egy szempontok közül. Végeredményben struktúránál fontosbb z író indult, érzelmeinek irány és ereje, átlényegülési dottságánk sokoldlúság. Berlioz és Néró lkotóját tlán nem teljesen tudtosn - érezhetően plebejus érzelmek mozgtták. Ennek nem mond ellent z okos, frppáns, szellemes társlgási nyelv iránti fokozott készség. Bölcs és megértő humor nem fedi el teljesen, hogy Huby Berliozzl együtt utálkozik kicsiségen, beszűkültségen, polgári érték-renden, és osztj néző borzlomml vegyes tiszteletét, de felháborodását is Néró nihilizmus iránt. Az Álomfejtésből nem érződik indult. S tlán inkább z indult hiány, mintsem szerkezet bizonytlnság okozz kielégületlenséget, és zt, hogy jó szerepekben igzán ngy színészi teljesítményt nemigen lehet nyújtni. Holott Huby Miklós képes ngy szerepeket írni, zon színvonlon, mely-re z ő nevével hivtkozhtunk, még érte is. Huby Miklós: Álomfejtés (Mdách Kmrszínház) Rendezte: Szirtes Tmás, díszlet: Köpeczi Bócz István, jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Blázs Smu, Tolny Klári, Grs Dezső, Káldy Nór, Grics János, Schütz Il. 5 NEM ES G. Z S U Z S A N N A Csongor és Tünde Szolnokon Vörösmrty verses drámáj kötelező olvsmány középiskolásinknk. Hogy elolvssák-e? Nem lehet kideríteni. A lényeg: Vörösmrty csodáltos nyelvezete, játék filozófiáj, drámi szerkesztés múlt százdi remeklése többnyi-re elsikkd z iskolpdokbn. Szolnok diákji szerencsés helyzetben voltk, Both Bél vendégrendezésében láthtták Csongor és Tündét. Mindzt, mit egy irodlomór negyvenöt percébe nem lehet belesűríteni, rendező értő keze kiemeli, láhúzz műben. Régen hllottunk mgyr színpdon ilyen szépen beszélni színészeket. A költő minden sor, rímek és gondoltok csorbíttln tisztsággl és szépséggel szólltk meg. Hogy Vörösmrty kedvéért tnultk-e meg szépen beszélni, vgy szöveg mondtj így mgát végeredményben mellékes. Egy fontos: zsrgonokkl, rövidítésekkel, jsszszvkkl és slágerbnlitásokkl zsúfolódó, lposodó nyelvünk régi szépségé-ben rgyog fel. Kétségtelen, hogy pusztán ettől még nem figyelemre méltó ez Csongor-elődás. Mi teszi mégis zzá? Both Bél nem irodlomórát helyette-sít, hnem olyn elődást lkotott, mely nem Vörösmrty-pótlék, hnem - ngy-szerű pedgógii fogás! - utólg elolvsttj z eredetit. Vgyis úgy közli z írói mondnivlót, hogy felkelti nézőben z elhngzó szóvl szemben nyomttott betű állndóságánk igényét. Ezzel párhuzmosn még egy érdekes gondoltot szül nézőben: Mdách és Vörösmrty vgy h így jobbn tetszik: Vörösmrty és Mdách - más-más tljról fkdó, de néhol szinte szó szerint zonos végkövetkeztetésekre jutó logikájánkfilozófiájánk egymás mellé állítását. Az első részben szereplők egy része csk szépen deklmál. A szöveg, verssorok közötti és mögötti gondolti telítettség második részre érik be igzán. A három vándor kétszeri megjelenése igzolj ezt leginkább. A gzdgságbn,

31 jólétben, kincsekben dúskáló Klmár Győző László lkításábn - már először is mgábn hordozz trgikus sorsát, bukásánk előjeleit. A második rész-ben pedig félmozdultokbn, hngsúlyokbn, trtásbn villn fel hjdni ngyság gőgje, kifosztott cslódottság. Lukács József Fejedelme z első részben külön életet él, minth színész csk külső jegyekkel tudná megközelíteni htlomtól elvkult urlkodó jellemét. Pedig második részben, mikor megverten, sját htlm áldoztként tér vissz hárms úthoz, szinte mcbethi erővel idézi bukás okozt belső változásokt. Nem érthető hát, hogyn sikkdt el szerepformálásábn legfontosbb: egy emberi élet legmgsbb és legmélyebb pontjink érzékeltetése kétszeri meg-jelenéssel. A Tudós szerepében Ppp Zoltánnk sikerül legplsztikusbbn megtlálni ízt bizonyos kpcsoltteremtést egy ember két élet- és létformáj között. Vörösmrty szövege is neki segít ebben legtöbbet. A három vándor kitűnő ellenpólus z ördögfik triój. Vidám, játékos, bolondozó népség ez három pokolfjzt. Szombthy Gyul olyn természetes emberi tuljdonságokt d Kurrhnk, hogy már-mr szimptikussá teszi kor-és rngidős ördögöt. Ál-Blgként remekel. Mindig duzzogó kis rosszcsont, befolyásolhtó lvilági plánt Hollósi Frigyes Duzzogj. Legkevésbé Lencz György formál egyéniséget Berrehből, de hármshngztb ő is jól illeszkedik, felszbdultn mókázik. Az elődás lelke Hegedűs Ágnes és Hlász László. Mirigy z öregedés. csúfság, rosszindult mindnnyiunkbn fellelhető, gykrn csk jólneveltséggel VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE (SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ SZILVÁSSY ANNAMÁRIA (TÜNDE) ÉS CS. NÉMETH LAJOS (CSONGOR) (MTI Érczi K. Gyul felv.) visszkényszerített hngjir épülő, zokt felfokozó lkítás. Hegedűs Ágnes Mirigye gonosz, de emberien z. Hogy ez nem fér össze képzetünkben? A színésznő bebizonyítj, hogy mindenkiben megvnnk z elvetemültség, ármánykodás feltételei, éppúgy, mint jóságéi. Amikor rábeszéli Ledért cslf játékr: vérbeli kerítőnő, mikor föld ltti urávl társlog: jogosn sértett szolg-lélek. Ilyen pillntokkl teszi mivá gonoszság múlt százdi megtestesítőjét. És ő z, ki legszebben beszéli Vörösmrty nyelvét. Tenyeres-tlps józnság, egyszerű, népi filozófi (teli hs - józn ész), z egész humorrl nykon öntve: ez Hlász László receptje " Blgához. És még vlmi, mi nehezen írhtó színész-szkácskönyvbe: élettpsztlt. Alig észrevehető, pró mozdultok, hngsúlyok, melyek segítségével Blgáj n-

32 gyon is korunkbeli, hozzánk közel álló, csúfságávl kérkedő prszt-belmondóvá lesz. Néhol nem tud mit kezdeni hozzá vgy inkább z áltl elképzelt Blgához nem illő filozófiávl, de hol rímek játsznk, ott Hlász játékos kedve is htványozódik. Méltó párj Brnyi Iboly: felvágott nyelvű prsztlány, Böske-Ilm, mese legvlósbb, legélettelibb figuráj. Szépen, tisztán be-szél, hngsúly, mimik, egy-egy menyecskés mosoly, és máris előttünk áll vérbő komiki tehetséggel formáltn Ilm. Lisk Zsuzs kedves, egyszerű, jól oldott meg vén Mirigy csábításánk perceiben mennék-mrdnék" helyzetet, és tetszett Blgávl enyelgő jelenete is. Természet-gyermeke Lisk Zsuzs Ledérje. Az elődás meglepetése Kiss Erik. Az Éj egyetlen, néhány perces monológj, mely legsúlyosbb - csk Shkespere-rel és Mdáchcsl mérhető filozófii gondoltokt hordozz, ngyon világos, tiszt logiki rendszerben felépítve hngzik el tolmácsolásábn. A két főhős Mdách Színház két fitl művésze, vendégként. Szilvássy Annmári Tündéje kedves, légies, finom jelenség, érdekes módon hordozz mgábn romntikát és korunk romntik utáni vágyódását. Szépen mond verset, de inkább játék dominál nál, mely letisztult, ngyon egyszerű stílusávl egyáltlán nincs ellentétben tündér-lány érzelmességével, hngultink cspongásávl. Sikere megérdemelt. Cs. Németh Ljos Csongor úrfij lángoló lelkű romntikus ifjú. Alkításánk legérettebb mozznti mgányos szín-pdi pillnti. Ilyenkor közelíti meg leginkább figurábn rejlő, áltl kép-viselt filozófi lpigzságit. Minden túlzott lángolást, lelkesedést és elkeseredettséget elhitető játékkl igyekszik egybeötvözni mesében meseszerűséget és mi tizenévesek irrelitás utáni vágykozását. Néh úgy éreztem, Vörösmrty egy kicsit mgyr Romeónk krt megírni Csongort. Vgy csk fitl színész lkítás hordozz mgábn egy mjdni Romeo ígéretét? H színházi elődást elemzünk, mindig fennáll nnk veszélye, hogy vlkitvlmit kihgyunk felsorolásból. Nos, nem zért írok János Ljos stilizált, romntikát, szecessziót és modernséget összehngoló díszletjelzéseiről és Fekete Mári jó színérzékkel, stílusos stílustlnsággl tervezett jelmezeiről, mert illik ", hnem, mert színészi játékkl egyenrngún illeszkednek 6 KEMÉNY GYÖRGY Hol vgy, Vány bácsi? VÓRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE (SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ) HEGEDŰS ÁGNES (MIRIGY) (MTI - Érci K. Gyul felv.) rendezői lpkoncepciób, egészítik ki Both Bél új Vörösmrty-képét. Erről z új (vgy csk újr felfedezett?) Vörösmrtyról, rendező lényegretörő munkájáról kell még szólnom. Rendkívül precízen és egyértelműen el-hgyott olyn részeket - mű jobb megértése érdekében, melyek m vlóbn fölöslegesek. Ez is egyik ok lett zonbn játék két része közti szerkezeti különbségnek. Tlán költőzseni előtt mélyen meghjló írótisztelő rendezői lázt eredményezte, hogy z elődás első fele nem olyn tisztán felépített, meg-szerkesztett, mint második. A lírikus-romntikus Vörösmrty kevés ötletet dott rendezőnek, nnál többet filozófus. Ami zonbn fő erénye z elő-dásnk szép mgyr nyelv és beszéd iskoláján kívül, z z, hogy nem verejtékezve és izzdságszgún, hnem egy-szerűen, mértéktrtón, szinte költőien tnít meg néhány életigzságr. A Vány bácsi 1952-ben, Nemzeti Színházbn, Gellért Endre emlékezetes rendezésében mrdndó, ngy színházi élmény volt. A szerencsések, kik látták, még m is beszélnek ról. De elmúlt, színháztörténeti dttá, fényes dátummá, szép legendává vált... Hiányát is éreztük. Színházinknk úgy kellene Csehov drámáit szüntelenül műsoron trtniuk, hogyn Shkespere drbjit. Tlán furcs erről épp kkor szót ejteni, mikor minth elkezdődött voln vlmi mozgolódás színházinkbn: Nemzeti Színház z Ivnovot, Víg-színház és Szegedi Nemzeti Színház Vány bácsit, Pécsi Nemzeti Színház Csehovnovellákból összeállított A kutyás férfit játssz. Szegeden rngos, irodlmi szintű színházt csinálnk olyn klsszikusokkl, mint Mdách, Huptmnn, Shw és most Csehov. De színvonls műsorterv önmgábn még nem színház, csk plkát. A drám sors színpdon, létrehozás során dől el, mikor szétnyílik függöny. A jó szándék szép, nemes, de kevés. Az benyomásunk, hogy Vány bácsit rendezőileg, színészileg, díszlet, jelmez és kellék dolgábn gondosbbn, lposbbn kellett voln előkészíteni. A színpdon döntő z első pillnt htás, z első mozdult, z első mondt, z első kellék, z első pillntás díszletre, játéktérre, z első jelmez. A színpdon z első pillnt éppoly fontos, kár egy regény első tíz oldl. Csk könyvet becsukj z ember, h nem tetszik, vgy ledobj földre. A néző-térről már nehezebb kimenni. A szegedi Vány bácsi első jeleneténél kiderül, hogy színpdtér kevés játékhoz, túl beépített, nem engedi színészeket mozogni, nem hgy teret, hiányzik csehovi erdő, z ég, távlt. (A díszlet Székely László munkáj.) A jelmezek kiválsztás logikátln, esetleges, nem segíti színészi átlényegülést. (Jelmeztervező: Gombár Judit.) Asztrov (Ngy Attil) orvosi táskáj ormótln, nem or-

33 vosnk, hnem vigécnek vló. Apróságok, első impressziók - Csehovnál ezen múlik, ezen is múlik z elődás hrmóniáj. Színpdjinkon most két Vány bácsi is szerepel: egy Budpesten Vígszín-házbn és egy Szegeden. Ltinovits Zoltán és Bicskey Károly. A rendezők - Budpesten Horvi lstván, Szegeden Lendvi Ferenc ngyjából rokon el-képzeléssel indultk, de nem egyform értékkel vlósították meg. Mindkét elő-dás rendezője szándékosn, tudtosn, gyökeresen eltért z előző Vány bácsi-értelmezésektől. Szerintük Vány bácsi nem megtépett, fárdt, kiégett élőhlott, ki már drb kezdete előtt cstát vesztett, s ebbe beletörődve legyőzve, rezignáltn, csendesen viseli sorsát. Nem is üreg, csk negyvenhét éves, nem is bácsi " még, Szóny csk megszokásból hív-j így gyerekkorától kezdve. Tehát: drámilg, emberileg életerős ellenfél, ki felvonásokt végigküzdi, hrcol, és csk drám végén öregszik meg, nyugszik bele sorsáb mikor kiderül, hogy semmi esélye sincs, új életet már nem tud kezdeni, szerelem, z elveszített lehetőségek már soh nem térnek vissz. Szóny vigsztló, bizttó szvi már csk földöntúli nyuglmt, megbékélést, kárpótlást ígérnek. Sjnos Bicskey Károly, szegedi Vány bácsi nem építette fel elég lposn, céltudtosn szerepét. Fitlos, élet-erős, groteszk, de nem tud meggyőzni rról, hogy igz vn, hogy neki járn minden z életben hírnév, szerelem, mit Szerebrjkov elorzott előle. Nem hisszük el, hogy tehetséges, hogy szellemi fölényben vn, hogy igzságtlnság történt vele, mit már jóvá se lehet tenni soh többé, mert elmúlt z idő. Bitskey lkítás nem meggyőző, nem tükrözi Vány bácsi belső értékeit, nem lkul ki közte és Szerebrjkov (Bángyörgyi Károly) között erőteljes drámi küzdelem. Ez nemcsk Bicskey kissé felszínes, külsődleges játékán, hnem Bángyörgyi hmis szerepfelfogásán is múlik. Szerebrjkov z ő lkításábn kedves, szelíd, rokonszenves, megnyerő, sőt jóságos lény, kit feleslegesen, érdemtelenül, oktlnul mindenki bánt és mcerál. A második felvonás ngyjelenetében nem tűr-hetetlen, nyűgös, kiállhttln beteg, nem undorító, kisszerű, mindenki életét nyomorgtó házizsrnok. Ellenkezőleg: rnyos, ápolásr, becézésre méltó ember, kivel Szóny és Jelén szüntelenül érdemtelenül veszekszik. Az utolsó felvonásbn, birtokról vló kivonulás pedig vlóságos didlmenet. Bángyörgyi játékából hiányzik csehovi iróni, groteszk kriktúr, és így z elődás fonákjár fordul. Mindez elsősorbn nem Vány bácsi és Szerebrjkov, nem Bitskey és Bángyörgyi, hnem rendezés kérdése. A Vány bácsi szegedi bemuttój zt árulj cl, hogy rendező ezúttl nem mérte be sem színpdot, sem jeleneteket, sem krktereket, sem szerepek hierrchiáját. Vány bácsiról, Szerebrjkovról már volt szó. Asztrovként Ngy Attil is csk teng-leng színpdon, sttisztál, trgikus életsors nem ráz meg bennünket. A többi szereplő, Jelén, Szóny minduntln Asztrovot idézi. Dicsérik okosságát, zt, hogy mindenhez ért, gyógyít, erdőt ültet, bátor, tehetséges... Elültet egy fcsemetét, és már látj, hogy mi lesz belőle ezer év múlv, már felrémlik neki z emberiség boldogság. Ritk z ilyen ember, szeretni kell... I s z i k, néh durv, de nnyi bj legyen! Tehetséges ember Oroszországbn nem mrdht hib n é l k ü l... " - mondj Jelén ról. Ebből mit se látunk. A többi szereplő dicséretét becsületszór kell elhinnünk Asztrovról. S eb-ben nemcsk Ngy Attil luds, ki megmuttt már egy-két régebbi szerepben erőteljes tehetségét. A színpdon nem születik meg csehovi jellemzés sem Vány bácsiról (Michel Redgrve, Vány bácsi chichesteri lkítój szerint leghálásbb szerep Hmlet után), sem Asztrovról. Hiányzik lkítóikból z szellemi, etiki fölény és többlet, mivel elnyerhetnék rokonszenvünket, jóllehet ngy emberi értékük ellenére kllódnk, pusztulnk, szürkülnek, rozsdásodnk. Csehovnál szerelem z, mi felrázz z embereket, szép tetteket, gondoltokt ébreszt bennük, vágyt kelt egy igzi, teljes élet után. Ebben z elődásbn Asztrov és Jelén színpd két srkából beszélnek egymáshoz, ölelkezésük, csókjuk esetlen, érzelemszegény, s végleges búcsújuk sem jelentős esemény. Tompított, érzelemszegény z elődás. A színészek közül két vendég: Moór Mrinn (Jelén) és Mrgitty Ági (Szóny) nyújtj legjobb lkítást. Moór Mrinn finomn ráérez szerep hngjár, csehovi légköre vn. Az elődás korlátit ő se töri át, túl sokt bíz z ösztöneire, nem konkrét drámi helyzetekből indul ki. Ezért gykrn melodrámát játszik őszinte érzelmek helyett. Mrgitty Ági Szónyként rokonszenves, lklms szerepre, csk játékából még hiányznk szerep mélyebb rétegei: z átélt szenvedés, felelősségválllás, z Asztrov iránt érzett titkolt, gyöngéd, ngy szerelem. Rá is vontkozik, mi többi szereplőre: minth szégyellné z érzéseit, szenvedélyeit. Máriáss József Tyelégin-lkításánk hngult vn, érdekes csehovi figur, kár, hogy sjnálttj önmgát házssági trgédiájánk elbeszélése közben. Arról igzán nem ő tehet, hogy z utolsó felvonásbn z sztlnál Szerebrjkov professzor mellé ültették. (Ngy hib: színpdi hierrchi, szerepek értékrendjének teljes félreértése. Tyeléginnel, e jámbor ingyenélővel, kegyelemből megtűrttel, dölyfös Szerebrjkov még kezet se fog, nemhogy mellé ülne!) Brt Mári z ny, szoborszerűen megmintázott, hllgtg, súlyos, erőteljes figur. Jobbn kellett voln hngsúlyozni rjongását Szerebrjkov és megvetését Vány iránt. Bányász Ilon öreg djkáj hiteles epizód. A Vány bácsi szegedi bemuttójánk három kiemelkedő jelenete vn. Ezek muttják z elődás vlódi lehetőségeit: második felvonásbn Jelén és Szóny kibékülése, egymássl vló tipikusn női súgás-búgás, szerelmi titkok elárulás. Ez jelenet z igzi, érzelmekben gzdg, oldottn őszinte emberi kpcsolton túl sejteti mögöttes trtlmkt is: Szóny rjongását és Jelén titkolt szerelmét Asztrov iránt. Ngyszerű mű-vészi bizonyíték két kiváló színésznő fellobbnó játékkedvének. Ugyncsk második felvonásbn Vány bácsi ngy monológját (mikor Jelén elutsítj) Bicskey Károly kétségbeesésében földön fekve, henteregve, dlolv mondj el. Bátor, eredeti, helyzethez, figurához illő színészi lkítás és rendezői ötlet. Sokt árul el tehetséges színész groteszk, fnyr humorából. Éppúgy, mint hrmdik felvonásbn sikertelen gyilkossági kísérlet jelenetében, mikor végsőkig elkeseredve lép be színpdr revolverrel kezében. A Vány bácsi második felvonásábn éjjel kitör vihr, égzengés, zápor, mennydörgés oldj fel fojtogtó, torokszorító, fülledt légkört. A szegedi elődásbn vihr elmrdt, csk beszéltek ról. Ez kár szimbólum is lehet bemuttónk.

34 LEIGH-WASSERMANN-DARION: LA MANCHA LOVAGJA (FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ, GALAMBOS ERZSI (ALDONZA) (Iklády László felv.) 7 Mire lenne jó musicl? A musicl története egybeesik drám történetével. Musiclt írtk görög klsszikusok, miután m prózábn elődott szövegeket énekelték, rómi drámákhoz is szereztek zenét, Molière nem ridt vissz ttól, hogy közönség igényét dl- és táncbetétekkel szolgálj, és Shkespere is meghjolt közönsége előtt, mert versei egy részét, főleg vígjátékibn, szintén énekelték. A zene és próz összekpcsolás, illetve ősi szétválszthttlnság zonbn nem egyszerűen mindenkori plebs differenciáltln igényeire vezethető vissz. A szín- pdi relizmusnk mindig is eszköze volt prózi szöveg kiemelése mindennpok világából, kár úgy, hogy ezt szöveget versben írták, kár úgy, hogy még énekelték is. A drám ngy korszk után persze vers és zene teljesen szétvált, úgyhogy zót minden Gesmmtkunst előbb vgy utóbb hlálr vn ítélve, mert vgy zene vgy szöveg játssz vezető szerepet, és z egyik megöli másikt. Az is igz, hogy nturlist színpdi műveket, ezeket hlálosn komoly mondnivlójú, egyéb-ként vihrsebesen porosodó drámákt nem is lehet megzenésíteni és némileg különös voln, h mondjuk Ibsen Nóráj belépőt énekelne bbszobáb. (Bár nincs kizárv, hogy ez htározottn jvár váln Ibsennek.) A nturlizmus leküzdésének persze csk egyik útj zene visszállítás eredeti jogib, és nem állíthtó, hogy színpdot z ope- r vgy z operett, esetleg musicl menthetné meg. Brecht mindenesetre volt olyn rfinált, hogy songok gyártását esztétiki érvek helyett ngy szemérmesen ideológii érvekkel támsztott lá, politiki meggondolásból hozt vissz költészetet színpdr, és hsznált ki színpd nyújtott, különben áltlábn kihsználtlnul mrdó lehetőségeket. A görögök és Brecht, Molière és Shkespere - ők ngyjából tudták, mihez lehet kezdeni színpdon. Es közös jellemzőjük: nemigen foghtó rájuk, hogy belergdtk voln nturlizmusb. Ellentétben mgyr színház lig két évszázdos, következetesen lgymtg történetével. Csokoni, Kton, Vörösmrty és Mdách bukkn fel ebből szürkeségből és kétségbeesetten próbál felszínen mrdni, leglább egy-egy mű erejéig, hogy ztán lehúzz őket népszínmű, polgári középfj és ezek lehetséges számtln változt. A szürkeségben tenyésző színvkok színházár tlán z egyetlen Bornemisz Péter tlálhtn megfelelően színes szvkt. Egyik filozófusunk szellemes megállpításávl élve nálunk z 50-es években megszűnt z embernek ember áltl vló ábrázolás. A mgyr színpdon ennek jóvl korábbi és mélyebb hgyományi vnnk. Ezért minden olyn műfjt forrón üdvözölni kell, melyben leglább nyomokbn megvn lehetőség rr, hogy segítségével visszhozzuk szín-pdr z emberábrázolást. Hozzuk vissz zt, mi sosem volt meg túlságosn. Teremtsük meg, mjdnem semmiből, költészetet, melyben mgyr színpd folyttólgosn oly ngy szükséget lát. És h végképp nem megy másként, leglább zenés műfjokbn. Erre ugynis zenés műfj elvileg lklms. Nem lehet érdektelen, földhözrgdt nturlizmust csinálni kkor, mikor szereplők dlolv közlik egy-mássl, hogy megdrágult tej. A zenés drb is lehet érdektelen, lehet unlms, zenéje lehet pocsék, elődói énekelhetnek hmisn és táncolhtnk sután, egy zonbn biztos: gykrn legvckbb operett is inkább színház, mint legsúlyosbb könyvdrám. Nem ttól színház, hogy legngyobb közönséget vonzz, inkább zért, mert színészek szbdbbn mozoghtnk, kiélhetik játékszenvedélyüket, mert z évszázdos jellemek lz jelmezében olysmit közvetítenek mánk, mit m nem írnk meg, és mit commedi dell'rte idején sem trtot-

35 tk érdemesnek megírni, hiszen úgyis eljátszották. A színészek színházt csinálhtnk, h krják, drbgyártók és slágerkontminátorok pedig megteremthetik nnk feltételeit, h krják. Ehhez semmi másr nincs szükség, mint játék szeretetére. Annk felisme-résére, hogy minden emberben meg-levő játékszenvedély kiélését közönség játékigényének kielégítésére színészek számár minél teljesebben biztosítni kell. H színész élvezheti, mit csinál, közönség nyilván elégedett lesz. H színész élvezettel játszht, egészen biztos, hogy embert ábrázol színpdon. Önmgát vgy mást, mindegy. Végül is színház nem ttól vonzó, hogy szín-pdon felépítenek egy másik színpdot, hngsúlyozv, hogy mit közönség lát, z nem vlóság, hnem égi más. A jó színház eleve játék, h pedig nem z, kkor nem segít hókuszpókusz. És még egy előnye vn zenés drbnk. Miután nem számít komoly" műnek, szerzői szbdbbn mozoghtnk z értékek jogilg és szerzői jogdíj szerint degrdált hierrchiájábn. A zenés drb szerzőit nem kötik megkövült ktegóriák, onnn szerezhetnek, honnn csk krnk, átmenthetik, bármennyire is leegyszerűsítve, remekműnek bizonyult drbok felépítését, jellemeit, megoldásit, és ezzel krtukon kívül nyugodt lélekkel biztosíthtják színház folymtosságát. Ezt persze tudtosn is lehet művelni, szándékosn is ki lehet fosztni Shkespere-t jelennek, mint ezt West Side Story szerzői tették, vgy hogy mások Shw-ból is egész csinos musicl-szerzőt tudtk frgni. Nem kell ehhez más, mint egy gykorlott szövegíró, egy ránylg jó fülű zeneszerző, egy épkézláb színészekkel, rendezővel, zenekrrl, koreográfussl és némi elképzeléssel rendelkező színház. Mindez megvn Fővárosi Operettszínházbn. Megvn még z újr vló törekvés is. A legújbb produkciókbn zonbn furcs keveredésnek lehetünk tnúi. Ez nnál is különösebb, mert színháznk cskugyn minden feltétele dv vn, hogy korszerű színházt csináljon. Nem beszélve félutomt világítóberendezésről és z ipri tévéről, mi nélkül reneszánsz ngol színház is elvegetálgtott, z Operettszínház ránylg bővelkedik tehetséges, énekelni, táncolni, sőt beszélni is tudó, jórészt fitl színészekben, szellemes jelmezés díszlettervezőkben, ötletgzdg rendezőkben. Másrészt zonbn z Operett- színháznk vn egy hgyomány, mellyel vgy leszámol, vgy mit sem ér tehetség, törekvés, technik. Hogy mi rejlik társultbn, z már West Side Story kitűnő megvlósítás-kor kiderült. Ehhez újbb dlék Lóvátett lovgok, Seregi László kitűnő rendezői ötleteivel, vidám, felszbdult játékkl, Drvs Ferenc tehetséges, sok-oldlú zenéjével, Glmbos Erzsi, Lehoczky Zsuzs, Várhegyi Teréz, Kertész Péter és Hrsányi Frigyes jókedvű játékávl. Emellett zonbn lpvető hibákkl is. Például zzl, hogy z együttes képtelen egységes stílusbn játszni. El-tekintve ttól, hogy Shkespere-t egyébként szellemesen átfoglmzó Mészöly Dezső vonttott, fölösleges, unlms, htástln részletekkel is megtömte szöveget, és ezeket senki se húzt ki, mert kötelező három óránk meg kell lennie, olykor egyenesen elképesztő, hogy színészek egymás játékától milyen rosszul érzik mgukt. Ez kínos érzés pedig nyilván átterjed közönség-re is. Elképzelhetetlen, hogy rendező ne voln képes z előbb említett kitűnő színészek mellett működő többi szereplőt rábírni rr, hogy leglább drb hngultánk megfelelő mgánszámokt próbáljon elődni, h már kollektív játékr nem hjlndó. Még inkább érvényes ez világsikernek kikiáltott, lpos szöveggel és slágerré válni képtelen zenével rendelkező L Mnch lovgjár. H másik lovgokbn még érezhető, hogy színház modernebb, játékosbb megoldásokt óhjt kilkítni, búsképű lovgr ebből már mi sem jut. Eleve elhibázott Csinády István díszlete, mely egyébként ön-mgábn z utóbbi évek egyik leghtásosbb megoldás. De ez súlyos, inkvizíciós tömlöc, csikorogv felhúzhtó lépcsőjével, véresen komoly és trgikus hngultot sugll, és z enyhén szólv ízléstelenül felszínes közhelygyűjternényt nnk lehetőségétől is megfosztj, hogy leglább ironizálv, félvállról véve lehessen elődni. Eleve elhibázott továbbá néhány rendezői megoldás, éspedig zért, mert Lóvátett lovgokbn még játszni tudó Seregi László itt emberi és filozófii mélységeket vélt felfedezni. Mert hiszen h már drb úgyis játék játékbn, kkor más modernkedéstől sem kell visszridni, kkor úgynevezett kegyetlen színházt lehet játszni, kkor z inkvizíció durván cibálht ki szín-pd lól egy nyivákoló elítéltet, kkor West Side Storybn még helyénvló, sőt ízléses megerőszkolási jelenetet tovább lehet fokozni, és kellően el lehet durvítni. Így ztán két ember áltl jelképezett forgó szélmlom könnyed szellemessége idegen mrd rendezés egész szellemétől, mely egyébként dndó lklomml z operetti htásvdászttól sem rid vissz, úgyhogy tükörlovg fenségesen csillog. Mindez zonbn még elviselhető lenne, h társult önmgához következetesen tudn játszni. De máskor bájosn szellemes Glmbos Erzsi úgy véli, hogy végre trgikát játszht, és olyn nturálisn szenved, minth ez voln első műkedvelő elődás; mindig elegáns Drvs Iván néh modoros, időnként megríktásr veszi figurát, máskor untkozv, de persze elegánsn lépeget, ürességgel ellensúlyozz szerep ürességét; Mros Gábor pedig, ki már Lóvátett lovgokbn bebizonyított, hogy nem tud bumfordi népi lkot játszni, mert grimszi mögül hiányzik humor és kedvesség, Snchóként folyttj z áltl elképzelt, már múlt százdbn is idejétmúlt népi lk tájolásb se illő ugrándozását. Minth már most, z újszerűvel vló kísérletezés kezdetén vlmi bénítná z Operettszínház társultát. Hogy ennek mi z ok, zt csk tlálgtni lehet. Mert z sem áll teljesen, hogy z operett bevált sblonjihoz vló rgszkodás tenné nehézzé z átmenetet, hogy színház közönsége megtrtás érdekében fokoztosn kívánná változást bevezetni. Fényes Szbolcs operettje, Mit vesztett el, kissszony? ezt elég pregnánsn bizonyítj. Egy operettet feltétlenül megfelelő színvonlon kellene elődni társultnk, még kkor is, h Fényes Szbolcs zenéje ezúttl jellegtelen, h Békeffi István és Szenes Iván szövege szellemtelen, még kkor is, h z egész történet blőd és tuljdonképpen vérlázító, még kkor is, h szó sem lehet rról, hogy színészek higgyenek drbbn. Az ilyen operettek ellen fortyognk Millennium ót szellemi életünk ngyji, kik persze már rég rájöhettek, hogy tuljdon emberi méltóságukt sérti, h kikelnek z ízlésrombolás ellen, mert ez színvonl még kritikát sem érdemli meg. Egyszóvl, ezt tákolmányt is elő lehet dni vlhogy. Megint más kérdés, elő kell-e, vgy egyáltlán: elő szbd-e dni egy ilyen drbot 1 97I-ben, de közönség, mely ggszüzekből, nem túl vstg pénzű hivtlnokokból áll, z egyetlen ismétlést Rátonyi és Várhegyi Teréz tngójánál követeli, nem

36 hetséges z Operettszínházbn, de vlmi kevés hiányzik hozzá mégis. Vlhogy senkinek se jut eszébe, hogy korlátozott számú költői drámáinkból musiclt készítsen. A szép művek leglább zzl reménnyel kecsegtetnek, hogy nehezebb olyn undorítóvá tenni őket, mint milyenné z eredeti lkotások válnk. És elképzelhetetlennek tűnik még m is, hogy L Mnch lovgjánál jobbt hzi szerzők ne tudnánk csinálni. Jobb nál Lóvátett lovgok is, bár z összehsonlítás nem jelent sem-mit, mert Cervntest és hlhttln lkjit rngos külföldi szerzők olyn mértékben dehonesztálták, hogy le klppl, de visszgondolhtunk z Egy szerelem három éjszkájár, mely történetesen és véletlenül mgyr szerzők igen szép lkotás volt. És z is elképzelhetetlen, hogy mgyr zeneszerzők, kár betegyüttesek is, ne tudnánk remek zenét szerezni, h fölkérnék őket. És mindezen túl kár tehetséges és felkészült színészekért. Kár például Glmbos Erzsiért, ki többet tud, mint mennyit színésznő kötelezően tudht, kár Várhegyi Terézért, ki tehetsége mellett olyn üde, hogy z már nkronizmus, kár többek között Kertész Péterért, ki hülyeségeket próbál emberibbé tenni humorávl, és szerepei ellenére egy-egy pillntr még lírát és vlódi meghtódást is fel tud villntni. Persze nem csinálnk West Side Storyt olyn gykrn, hogy z Operettszínház minden elődás ünnepnp lehetne. -ó -gy LEIGH-WASSERMANN-DARION: LA MANCHA LOVAGJA (FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ) DARVAS IVÁN (DON QUIJOTE) (Iklády László felv.) lehetünk megnyugodv felől, hogy színház leglább z operett stgnáló hgyományihoz kötődne. Mert h giccs, kkor legyen tömény giccs, legyen tökéletes giccs. De Fényes Szbolcs-operettben egyetlen szám sincs, mely leglább Kislány zongoránál mércéjét megütné, és nem ngy vigsz, hogy Mitch Leigh zenéjéből sem emelhető ki egynél több tktus. Az ember rr gondol, hogy Csárdáskirálynő még mindig mennyivel színvonlsbb, igz, hogy nnk verseit Gábor Andor írt, és Kálmán Imre leglább sejtette, miből lesz sláger. De z ember rr is gondolht, hogy Csárdáskirálynő mg retrográd világnézetével még mindig mennyivel hldóbb, mint Főváro si Operettszínház legújbb produkcióink szelleme, még mindig mennyivel tisztességesebb, mint Mit vesztett el, kissszony?, vgy L Mnch lovgj, és h z ember erre gondol, kkor Lóvátett lovgok bizonyos erényei is eltörpülnek, és West Side Story csk véletlen felcsillnásnk tűnik. Így kissé reménytelennek látszik, hogy zenés műfjbn z Operettszínházbn történjék vlmi. Mert megvn ugyn minden feltétel, hogy kitűnő elő-dások szülessenek, megvn z örök út is, melyen járni lehet: megzenésíteni drámirodlom bevált témáit, színházi ngyképűségnek fittyet hányv vissztérni színház éltető eleméhez, játékhoz, fntáziához, mindez ngyon is le- 8 Simonne Evrrd szelídsége Jegyzet Olsvszky Éváról A drám Jen Pul Mrt meggyilkolásáról szól. Simonne Evrrd, Mrt élettárs ebben drámábn csk sttisztál. Úgyszólván nincs is szerepe. Az írói instrukció szerint életkor bizonytln, intézeti ruhát visel, köténnyel és fejkendővel, trtás görbe, mozdulti görcsösek és kificmodottk. Minden lklmt megrgd, hogy Mrt fején borogtást kicserélje. Néhány mondt vn, egy

37 heves kitörése. Az írott drbbn voltképp csk színfolt. A debreceni Kis Színpdon z egyik legsúlyosbb egyéniség. Anélkül, hogy megbontná z elő-dás egyensúlyát; sőt, nemegyszer éppen ő z, ki megmenti ezt z egyen-súlyt. A Weiss-drb drámiság Mrt és de Sde márki szópárbji ltt meg-lehetősen visszesik, filozófii és politiki érvek összecspás túlságosn is egysíkúnk tűnik z egész játék többrétegűségéhez és áttételességéhez. Simonne Evrrd zonbn, ki z egész elődás ltt ott kuporog Mrt kádj mellett, ilyenkor kigyúl, ngy kerek szemei Mrt-r merednek, ggodlom és őrület, rjongás és félelem, bizonytlnság és htártln bizlom vésődik z rcár; s drám, mely Simonne tekintetében tükröződik, drám, mely Mrt és Simonne kpcsoltából ered, színpdi hitelt d forrdlomról szóló elvi szócstánk is. Hiszen nemcsk zt figyeljük, hogy ki kerül ki győztesen vitából, Mrt-nk vgy de Sde-nk vn-c igz (sőt, ezt igzából nem is figyeljük, mert rokonszenvünk egyértelműen Mrt-é), hnem zt, hogy Mrt győzelme vgy veresége, lázs igehirdetése " vgy pillntnyi megszégyenülése mit vált ki Simonne-ból. Mrt prófétálás, mely minden igzság ellenére önmgábn még nem lenne színház, így válik emberi és drámi viszonylttá, élő színpdi művészetté. Olsvszky Év nem hivlkodó színész: kkor is vissz tud húzódni, kkor is elsősorbn szolgálni igyekszik z elődást, h központi szerepe vn drámábn, mint legutóbb Rekviem egy pácáért Temple-jét vgy régebben Hoszszú út z éjszkáb Mry-jét lkítv. Elsősorbn nem jelenlétével, hnem belülről megformált gesztusivl kr jelen lenni és vn is jelen színpdon. Ezért tudott z O 'Neill-drbbn szinte évtizedeket öregedni, mert gesztusi öregedtek meg ", gesztusibn rjzolódott ki, mondhtnánk, nyers vlóságként, megrázó és elhitető erővel morfium rombolás; ezért tudt Fulkner hisztérikus és elegáns, lezüllött úrilányánk drámáját megformálni, bár mg szerep lktilg nem éppen neki vló volt. S ezért oly ngyszerű Simonne Evrrd-ként: itt vlóbn z Olsvszky-féle lázt, z észrevehetetlen ", mégis minden rezdülésében kidolgozott gesztusművészet segíti, erősíti legjobbn drám feszültségét. Olsvszky Simonne-j kipdhttln emocionális forrás deb receni Kis Színpd elődásánk, z érzelmek örökmécsese Mrt kádj mellett, forrdlom oltárán. Ez Simonne z egyetlen, ki szelíd ebben z elődásbn. Az egyetlen, ki szívével vn jelen bolondok" produkciójábn, z egyetlen, ki nem lázd fel szerepe ellen, mert szerepe szerint is ggódni kell Mrt-ért és félteni őt Cordy Srolt gyilkos tőrétől. Figyelő tekintetének tehát minden vártln fordult gynús, z is, mikor bolondok " kilépnek szerepükből, ebben is cselt vgy veszélyt sejt, s nnál görcsösebben rgszkodik sját feldtához. Amikor Cordy második látogtás után kifkd, oly mélyről és szenvedélyesen szkdnk fel belőle szvk ( Nem engedek be senkit!..."), hogy csk z ő Simonne-ját játszó őrültből " törhetnek elő: vlmiféle eszeveszett zonosulás láncolj Mrt-hoz. S ez d igzi drámi hitelt pntomimikus gesztusink is Cordy mindhárom látogtáskor (blknyitás, levélátvétel stb.) ; ez erősíti fel, teszi trgikussá tehetetlen megsemmisülését Mrt hlálkor. A bevonulás lklmávl és z elődás végén, mikor tpsr ugynígy visszjönnek chrentoni elmegyógyintézet műkedvelő színjátszói, kötelet fogv, ostob, bárgyú tekintettel nézőkre meredve, Simonne Evrrd - vgyis Simonne-t játszó intézeti ápolt, zz Olsvszky - szájáb veszi spkáj pántját, s ekkor ő is kikcsint " szerepből. S kcsintásávl még egy titokb belopj nézőt: hogy ebben z lkításbn nem egyszerűen Simonne Evrrd-ról és Mrtról vn szó, hnem egy őrült álmáról is. Sőt, tlán elsősorbn erről. A forrdlom megálmodásáról, mi prdox módon többet és drámibbt mond el mgáról forrdlomról, mint Mrt tüzes és igz szvi. Simonne szelídségében megnyomorítottk fájdlm sjog és szomjs reménysége ég, olthttlnul. P. A. Kszó D. rjz műhely S A Á D K A T A L I N A Mrt" debreceni próbáin Két sikeres stúdiószínpdi bemuttó - McBird és Negyven gzfickó meg egy m született bárány után meglepő feldtr válllkozott debreceni Csokoni Színház társult Giricz Mátyás vezetésével: Peter Weiss ngy színpdr írt, látványos tblókt beállító és mozgtó, énekre, zenekri muzsikár, pntomimbetétekre komponált, ngyszbású művének stúdiószínpdon történő elő-dásár. A válllkozás egyik ihletője kétségkívül Kerekes Imre Kpszkodj, Mlvin, jön knyr című drbjánk pár évvel ezelőtti ngy sikerű debreceni elődás volt, nnál is inkább, mert Mlvin - z író szerint is Weiss-mű htás ltt született. Miért ne próbálkozzon meg tehát társult z eredetivel " is? De ngy színpdon vló be-muttás gondolt szinte fel sem merült. Giriczet színész-néző kpcsolt módoztink s zoknk sjátos művészi eszközöknek megkeresése fogllkozttj, melyeket Kis Színpd körülményei meghtároznk. S bár kezdetben megoldhttln feldtnk tűnt számár Mrt hlál stúdiószínházi megvlósítás, később egyre több benne rejlő lehetőséget fedezett fel. A stúdiószínpd Giricznek nem rr nyújt lehetőseget, hogy egy-két szerep-

38 lős, mondjuk így, kmrdrbokt játssznk el ott, hnem színház gzdg eszközei érdeklik. Az lehetőség tehát, hogy mód nyílik szoktln játékstílus-r, hogy Kis Színpd térdottsági mindig új és új tervezői, rendezői, színészi eszközök keresésére kényszerítik színházt. Ez lehetőség persze önmgábn még nem indokol és tesz lehetővé egy kis színpdi produkciót, z elő-dás másik részesének, nézőnek minden esetben drámi funkciój kell hogy legyen. Így volt ez McBird és Negyven gzfickó esetében, s ebben z igényben rejlik elsősorbn Weiss-drb stúdiószínpdr vitelének lpgondolt is: Mrt hlál weissi drmturgiáj szerint z őrültek elhtározzák, hogy eljátsznk egy drbot egy bizonyos, meghívott közönség előtt. A hgyományos " színházb jegyet váltott nézők egy felépített színpdot látnk mguk előtt, s z ott folyó játékot z ugyncsk színpdon vlhol elhelyezett sttiszt-nézők nézik. Úgy tűnik, jegyet váltott nézők bizonyos fokig psszívbb szemlélői z őrültek játékánk, mint színpdon ülők, tehát mint már eleve játékb komponált néző-sttisztéri. Ebből felismerésből természetszerűleg dódik egyfjt áttétel lehetősége, stúdiószínpdr vló komponál- PETER WEISS: MARAT/SADE (DEBRECENI KIS SZÍNPAD) SZŰCS ANDRÁS (MARAT), OLSAVSZKY ÉVA (SIMONNE EVRARD) ÉS SÁROSDY REZSŐ (JACQUES ROUX) (Klmár Tibor felv.) htóság gondolt. Itt ugynis nincs szükség sttisztéri-nézőkre, mg z elődás nézőközönsége fogllht helyet z őrültek ház fürdőszlonjábn". A jegyet váltott néző szerepe, funkciój is megváltozik ezáltl, s megnövekszik néző felelősségérzete is játékot illetően. Azz megnövekedhet. S ebből következik végül hrmdik szempont, mely Mrt stúdiószínpdi bemuttóját megmgyrázz: beleillik bb politiki rcultb, melyet z eddigi két kis színpdi produkció már kilkított, s nem-csk beleillik, hnem élesebbé, egyértelműbbé is foglmzz zt. A Kis Színpd politizálás" persze eleve indirekt politizálást jelent: politiki tém és politiki tendenci költői színházi eszközökkel fejeződik ki. Giricz felfogásábn Mrt hlál z eredeti műnél egyértelműbben igyekszik válszt dni, állást fogllni: z volt rendező szándék, hogy bár z eredeti drbbn Mrt-nk ngyon kevés érv dtott Sde ellen - Sde érvnyg htásosbb és mennyiségileg is több -, ennek ellenére Mrt és négy énekes iránt ébresszen szimpátiát nézőtéren ülőkben és játszó színészekben egyránt. Ez vezette elsősorbn drb szövegnygánk megrövidítésében és szövegrészek bizonyos átcsoportosításábn is, melytől z elődás egyensúly megváltozott. A rendező felfogás szerint négy énekes képviseli népet: Koko, Popo, Kukuriku és Rozi olyn népet jelenít meg, mely vágyi szerint törekszik ugyn szociális felszbdulásr, de hogy z végbe is menjen, hhoz hősökre vn szüksége. A négy énekes olykor megzvrodik, kikerül Mrt htás lól, s időnként ellentétes irányokb terelődik. Hol kicsúfolják Mrt-t, vgy Sde szuggesztiójár épp kishitűségét igyekszenek felkelteni, hol pedig Roux forrdlmi rdiklizmus rgdj el őket, s öncélú, nrchist őrjöngésbe cspnk. Nem öntudtos tehát ez nép, mégis vlmiféle állndóságot jelöl. Mindez persze áttételeken keresztül nyilvánul meg: z elődás megrendezésének kulcs s eszmei vonlánk íve - zokon részleteken keresztül válik nyilvánvlóvá, melyekben de Sde áltl megírt, lényegében forrdlomellenes drb elődás folymán z zt ját-szó betegek eltérnek Sde drbjánk szövegétől, rendező " Sde beállításitól és forrdlmár Mrt vonzáskörébe kerülnek, ezzel mintegy meghmisítv sde-i szándékot. Sde és Coul mier elődás eszmeileg kezd tehát tönkremenni, Sde mind sűrűbben kénytelen közbevtkozni sját drbjáb, egyre élesebben és nyíltbbn foglmzz meg forrdlomellenes nézeteit, s ellenszenvet ébresztő érvelési módj - önkorbácsolás, kivégzések stb. - folytán bent ülő nézőt is forrdlmár Mrt felé tszítj. Lényegében tehát z elő-dás pozitív politiki tendenciáj bbn rejlik, hogy játszók" vgy eltérnek z áltluk elődásr szánt drb eszmei vonlától, vgy pedig olyn durván kénytelenek érvelni, hogy ezzel érvelésük ellenkezőjére fordul, s ellenérzést kelt nézőben. Ezek z áttételek és síkok differenciáltbb és bonyolultbb feldt elé állították rendezőt, tervezőt és színészeket, mint Kis Színpd eddigi bemuttói, hogyn Weiss műve is bonyolultbb Brbr Grson és Oldrich Dnek drbjánál. Ngyobb elmélyülést igényelt színháztól, de több történeti és színházi ismeretet kíván nézőtől is. Olvsóprób Ezt rendkívüli feldtot viszonylg rövid idő ltt oldott meg társult. A próbidő nem érte el három hetet sem, s egyébként is szoktln módon lkult: z olvsóprób nem rendelkezőpróbák megkezdése előtt zjlott le, hnem jóvl korábbn. Az olvsó- és elemzőprób után szünet állt be rendező moszkvi trtózkodás mitt, ezt színészek tnulássl tölthették, mi, verses drbról lévén szó, kifejezetten hsznár is vált rendelkezőpróbák sikerének: ott már lig-lig vették kezük-be színészek szerep kézirtát. A játékok így sokkl hmrbb és mélyebben rögződtek. Az olvsópróbán szereplők szereposztás nélkül ismerkedtek meg drb-bl, nélkül ültek be tehát felolvsásr, hogy tudták voln, ki mit fog játszni. Giricz színházábn ennek elvi jelentősége vn, minthogy színész, h tudj, melyik szerepet kell mjd eljátszni, drb felolvsás ltt krtlnul is csk sját szerepére koncentrál. A korszerű színház igénye szerint színésznek zonbn nemcsk szerepet, hnem drbot is el kell játszni. A szereposztás ismerete nélkül jobbn figyelemmel kíséri drb egészét, szbdbbn dj át mgát drb htásink. Érdemes még megjegyeznünk itt, hogy Giricz minden esetben mg olvss fel drbot, s ezt éppoly fontos

39 mozzntnk tekinti, mint rendelkezővgy főpróbákt, hiszen rendező drb felolvsásánk módjávl, hngultávl már itt sok mindent át tud dni el-képzeléseiből színészeknek. Mindjárt felolvsás után kiosztj szerepeket. A következő próbán szereplők visszolvssák; ennek tuljdonképpen csk techniki ok vn: kijvítják gépelési hibákt, megbeszélik kézenfekvő húzásokt. Jó lzító htás vn viszont drb szereplőire ez kötelezettség nélküli visszolvsás. Mjd még egy összeolvsás következik, még mindig csk szöveg szövetével vló közelebbi ismerkedés céljából, s csk ezután kerül sor z elemzőpróbár, mi ugyn-csk fontos mozznt. Ellentétben z irodlmi elemzéssel, Giricz cselekvő elemzés híve, nem z elvont, z író életéről és koráról szóló, irodlomtörténeti elődásr helyezi hngsúlyt, ezzel kp csoltbn egyelőre csupán legszükségesebbre szorítkozik, hogy ne irodlmi irányb indíts el szerep lkítóját, hnem szorosbbn vett színházi irányb. Együtt elemzik és tpintják ki drb cselekményének fő vonlát, drámi konfliktusból eredő táborokt, s ezen belül z egyes szerepek - lkok - helyzetét, keresik meg drb cselekményének fordulópontjit, s drb, illetve z elődás eszmei mondnivlóját. Ezt követően ztán konkrétbbn is megpróbálják meghtározni z egyes szerepek törekvési szándékát, z lkok egymáshoz vló viszonyát, megrjzolni z egyes szerepek fordulópontjink és fejlődésének ívét. Mindez persze nem elvontn történik: színészeknek igyekezniük kell önmgukt képzeletben hehelyettesíteni szerepekbe, szerepek szándékáb, megbrátkozni z elemzett PETER WE I SS: MARAT/SADE (DEBRECENI KIS SZÍNPAD) JELENET AZ ELŐADÁSBÓL (Klmár Tibor felv.) jellegzetességekkel, megtenni z első lépéseket, hogy z idegen " szándékok sjátjukká" váljnk s beépüljenek szubjektumukb. A drb jellegétől, mélységétől függ, hogy milyen lposn kell ezt munkát elvégezni, s csk ezt követhetik mjd részletesebb szövet, jelenet- és mondtelemzések. A cselekvő elemzésnek z irodlmi elé helyezése szintén lpvető spektus próbfolymtnk: míg ugynis z előbbi ktivitásr, z utóbbi - egy elő-dás meghllgtás - feltétlenül psszi-vitásr ösztönöz. S főként z irodlmi csevegés nem jár többnyire z ösztönök felébresztésével, márpedig ennek Giricz ngy jelentőséget tuljdonít színházi lkotómunkábn. Rendelkező- és emlékpróbák A rendezőpéldányból úgy tűnik: minden elődásr kész, fel vnnk tüntetve

40 mozdult- és hngeffektusok, kompozíció teljes. Történhet hát egyáltlán vlmi próbákon? Lssn világossá válik zonbn, hogy már próbák előtt kész, részletes és pontos rendezői kompozíció itt nemcsk rendezői lkt kérdése, hnem stúdiószínpdi követelmény is. A stúdiószínház ngyobb ktivitást követel rendezőtől, mint hgyományos" színpd; új vgy leglábbis lényegében új játékkulcsrendszert kell tlálni. Miután z ilyesmi minden társultbn új útkeresést jelent, kezdetben nyilvánvlón ngyobb feldt hárul z lkotófolymt vezetőjére, részletesebb és pontosbbn megkomponált elődás víziójávl kell z együttes gárd elé lépnie, mint ngy színházbn, mivel zt szereplők is megszokták és ismerik. Ennek megfelelően Giricz most is egy lposn felépített rendezői elképzeléssel lépett z együttes elé próbfolymt első szkszábn. De mégis, bármenynyire bele voltk is komponálv z áltl már ismert színészek képességei és sjátossági, igen érdekesnek bizonyult próbfolymt középső része, mikor játszó színészek szervesen mgukévá tették rendező elképzeléseit, egyéniségükkel, ötleteikkel, lkotó fntáziájukkl gzdgították zt, s közösen módosították, szűrték ki rendezői elgondolásból, mi feleslegesnek bizonyult. Együtt tlálták meg zokt z újbb eszközöket, melyeket z dott körülmények szükségessé tettek. Végül pedig igen sok részlet vált pontosbbá játékbn, térben és ritmusbn épp prób-folymt középső szkszábn. Néhány példát kiemelnék ezek közül. r. Az első rendelkezőpróbán túl visszhngosnk bizonyult terem, mi zért volt meglepő, mert z előző két produkciónál nem merültek fel ilyen mérvű kusztiki problémák. Könnyen lehet mgyrázt z is, hogy mind-két régebbi elődásbn ppírtpét borított flt. Ennek lklmzásár itt nem nyílt lehetőség, ezért rr gondoltk, hogy fürdőlepedőket ggtnk mjd fel, mi végeredményben indokolt lehet, minthogy drb fürdőben játszódik. A terem lkját zonbn képző-művészetileg ez mindenképp megváltozttt voln. A fürdőlepedőkre utóbb mégsem lett szükség. Az egyik ok techniki: lábdobogót filccel bevonták, blk- és fűtőtestborításokt lklmztk, szereplők puh tlpú cipőt kptk. A másik ok érdekesebb: verses drb lévén, színészek különösen idegenül és kifejezéstelenül mondták eleinte szöveget. Amilyen mértékben vérükké", sjátjukká vált szöveg, úgy váltk világosbbá és csiszoltbbá beszéd intonációi; érezhetően érthetőbb lett beszéd ugynbbn csupsz teremben. Amikor tehát színész beszédet már cselekvése eszközeként tudj hsználni, mondti mögött meghúzódó második sík plsztikusbbá és céltudtosbbá teszi kifejezésmódját, s céltudtos beszéd kifejezőbben rezonál. 2. Komoly problémát okozott, hogy sok olyn színész kpott feldtot ebben z elődásbn, kik Kis Színpd előző produkcióibn nem vettek részt, játékmodoruk így ngy színházir emlékeztetett, s ezt részben gondos igyekezettel vissz kellett szorítni, részben pedig fel kellett váltni e felngyított eszközöket stúdiószínház természetes mimikájár, természetesebb, közvetlenebb beszédstílusr, visszfogottbb mozgásr és hngerőre. Ezek mellett z áltlános követelmények mellett viszont itt z emlékés főpróbákon kellett megtlálni z együttesnek zt sjátos felfűtöttséget, mely drb szelleméből következően z elődásbeli lkok sjátj kell hogy legyen, hngbn, s mindenekelőtt rcjátékbn. Megtlálni regálások túlzásit, sugározni mgukból belső eszelősséget, ijedten fogdni dermesztőt (például Sde korbácsolását) és felfokozott rjongássl z örömet (például Cordy és Duperret szerelmi jelenetei), improvizálni merni, eljátszni, hol szétválsztni, hol összemosni drb, illetve z elődás különböző síkjit. Ténylegesen,.drukkolni " másik játékáért: mert itt, ebben z elődásbn nemcsk szükség vn z összjátékr, hnem zt is el kell játszni, hogy összjátékról vn szó. Minden színésznek le kellett tehát fordítni ezeket követelményeket mg szerepére, különösen nnk, kinek kevesebb szövege vn. Minden színésznek el kellett sjátítni vlmilyen mániát: Krmesternek zt, hogy ő dirigálj z elődást, Művésznek, hogy mikor nem játszik hegedűjén - Mrseillise-t és Mozrt Alttódlát kell játszni bizonyos meghtározott helyeken -, kkor verseket mormol mgábn. (De hmisn kell játszni, csk éppen nnyir jól, hogy dllm és ritmus felismerhető legyen. Ez követelmény egyébként teljesen dekvát tényleges helyzettel, s tlán épp bból dódott, hogy Művészt lkító színész nemigen tud hegedülni.) A Kikiáltónk egyetlen mániáj vn: végig krj vinni z elődást. Minden megmozdulás, gesztus, felháborodás zt célt szolgálj, hogy vissz- és visszterelje kisiklott játékot. Ezért vn ott hón ltt drb gépelt példány - címlpján kör lkú fodorrl díszítve - s időnként fel is üti, bár nincs rá írói instrukció. 3. A rendező eredeti elgondolás szerint látomás" szereplőinek fejét hrisny borított voln; színészek zonbn olyn remek játékot produkáltk, hogy kár lett voln elfedni őket. Az z ötlet is így született, hogy ne csk Tnító kpjon pálcát kezébe, hnem szülők is, s három pálc ritmikus suhogás sokkl érzékletesebbé teszi látomás erejét, minth egyszerűen láthttln rcú szereplők jelentek voln meg. Mrt lényét is közelebbről világítj meg: megértettünk vlmit trumából, mit pálcás emberek" jelentettek neki gyerekkorábn. Számtln ehhez hsonló, z elődás szerves részét lkotó próság született meg próbfolymt ltt, s mindenekelőtt z elődás ritmus, dinmikáj, váltások, fordulópontok, regálások mértéke. Különös jelentősége vn z elődás zeneiségének, mely vlóbn csk itt lkulhtott ki véglegesen. A műhöz írt eredeti zene nem érkezett meg premier npjáig; Giricz Görgey Gábor két fordítását úgy gyúrt össze, hogy z Énekesek szájáb mindig szövegileg zeneibb hngzású verseket dt, mi lpvetően meghtározt z intonációt. Olyn hngszerek" játsznk csk, melyek költői elgondolást is hihetőbbé teszik: olyn zenét hllunk, mit mguk z őrültek produkálhttk. Zenekrr nem is lett voln lehetőség, részint terem ngyságából dódón, részint rendezői elgondolásból következően sem. Éppígy stúdiószínpd színházi eszközei és körülményei folytán, nem szerepelnek z elődásbn szó hgyományos értelmében vett pntomimcsoportok. Ehelyett megnövekedett négy énekes elődásbeli szerepe és feldt, esetenként még kisebb szerepeket is ők játsszák, sőt z író áltl közbeikttott pntomimjátékoknk is részesei, melyeket ők oldnk meg. Persze zért folyik vlmiféle pntomimjáték, de egészen sjátos, z dott körülményeknek megfelelő. Tlán három ilyen ngyobb játék vn: z ksztási és nykzási jelenet, mely teljes mértékben másképp zjlik le, mint hogy z írói instrukció kívánj (rc nélküli, kb.

41 PETER WEISS: MARAT/SADE (DEBRECENI KIS SZÍNPAD FONYÓ ISTVÁN (DE SADE), ZSOLNAY JÚLIA (CHARLOTTE CORDAY), SZŰCS ANDRÁS (MARAT) ÉS OLSAVSZKY ÉVA (SIMONNE EVRARD) (Klmár Tibor felv.) 75 centiméteres bbákt ksztnk fel s nykznk le szbászollóvl: ezzel megoldássl elkerülhetőnek bizonyult nturlist htás., senkiben sem szüli zt z érzést, hogy ezek emberek lennének, költőileg mégis vissz lehetett dni kor és kivégzések kegyetlenségét); ppi menet, mely eléggé egyezik z írói elgondolássl s végül z interruptus megjelenítése, mely viszont teljesen új és itt kilkult játék ( négy énekes mondj szöveget, közben egy kivégző osztg vonul fel, eljátsszák vízbefojtást, kivégeznek egyet-egyet játszók közül, nézők közül, s végül egymást is kivégzik). Díszlet és jelmez Giricz Mátyásbn előbb sokszínű trkságábn született meg z elődás képe, végül zonbn minden fehér lett. A ruhák, színflk., bútorok. Sőt, Gyrmthy Ágnes eredeti tervei szerint nézők is fehér pdokon ültek voln és fehér köpenybe öltöztették voln be őket, de e két utóbbi megoldásr végül is nem volt nygi keret. A fehér szín öt-letét bolondokház kórházi jellege sugllt, de főképpen z egy színben tr- tásr dott jó lehetőséget, nélkül, hogy ez egyszersmind z uniformizálást is mg után vont voln. Ngy színpdon tlán nem lehetett voln megvlósítni ezt z egységes színt, de itt különféle árnyltok érzékeltetésére teremtett lklmt. A fehér más árnyltot vesz fel fán, mást különféle ruhnygokon. Az elegánsbb", korszbászttl készült ruhák lpnyg sárgás árny-ltú molino, melyre csipkék, fodrok textilkollázs útján kerültek rá, de ezzel molinóvl vonták be dobogót is, fehérre festett székek kárpitját, dob oldlát, fűtőtesteket, erre z nygr dolgozták fel bolondok " áltl meg-szggtott Dntonés Robespierre-képeket, Mrie Antoinette képét és többi korbeli gúnyrjzot is, melyek terem flin függenek, templomi zászlók min-tájár. A nem előkelők " ruháj vlódi kórházi, gyonmosott, kiselejtezett ruh-drbokból került ki, de mindegyik úgy átlkítv, hogy ebből egyszersmind jellemek különbözőségére is fény derül-jön. Az egyes lkoknk játékbn felválllt szerepe, intézeti jellege s még előző fogllkozás is, melyet zzl árul el, hogy milyen díszítő elemeket keresett össze " Sde-féle elődáshoz. Most, ebben produkcióbn még z előző két bemuttónál is erősebben érvényesült színészi lpkrkterre építés, mind szereposztást, mind pedig kosztümöket illetően, melyek ntúr színészi külsőre helyezik hngsúlyt. Mszk nincs, csk gyonpúderezett rc, hiszen itt z intézetben púderezik ki mgukt. Érdemes kiemelni két megoldást példként. Duperret elegáns úr, z intézetben is sját ruháját viseli. Alktilg vékony csontú színész játssz, szép, de nem kisportolt lábk, vékony, hosszú kezek. Bodros prókáj, kbátj még jobbn hosszítj, vékonyítj, még erősebb hngsúlyt kp z lkti dottság. De Sde fűzőt visel: ez részben korb helyezi figurát, részben felfog vlmit korbácsütésekből, de egyszersmind segíti is színészt z risztokrt Sde testtrtásánk elsjátításábn. Ezek megoldások tervező részéről zt közös rendezői és tervezői szándékot támogtták, hogy néző itt ne színházi vlóságnk " érezze játékot,

42 hnem z őrültekház vlóságánk. A hgytékokból összevásárolt fűzők, korszbászttl készült kosztümök, Sde gobelin-flvédőből lkított mellénye, szép, régi cstok cipőkön, ndrágokon, z ósdi csipkék - mind elősegítik ezt z érzetet, de egyszersmind stúdió-színpd sjátos, tervező számár nyújtott lehetőségéről is tnúskodnk. Ezek z pró htáselemek csk itt, ebben színész-néző közelségben érvényesülhetnek igzán. négyszemközt A közönség Az lpdíszlet: terem két ellentétes srkát digonálbn összekötő színpdi emelvényrendszer. Ez megoldás z eddigi produkciókhoz képest meglehetősen megnöveli néző kiszolgálttottságérzetét: dobogó két oldlán sorkoznk széksorok. Ezáltl z eddiginél több néző kerül z első sorokb, közelebb tehát játékhoz. Az egyik srokbn nézők mögött ott vn z igzgtó, Coulmier és felesége tribünje, onnn vtkozik be időnként játékb. S végül úgy vn megkomponálv játék, hogy már múgy is megosztott, kevés számú nézőt is körülveszi z őrültek mozgás, színjáték. Sőt: már előbb is kpcsoltb kellett kerülniük nézőknek z őrültekkel, megérkezésükkor ott vártk rájuk rács mögött. Az elődás végén pedig, teremre boruló sötétség is néző ngyobb fokú érdekeltségét, bevonását célozz, h nem is kell félnie z ápolók ütéseitől. De z említetteken kívül is különféle játékok igyekeznek fokozottbb részvételre indítni közönséget: Cordy Srolt nézők széksorit veszi szemügyre, mikor Párizsb érkezve, z üzletsorokt nézegeti; de Sde előbb nézőtéren keresi zt szépet ", kivel megkorbácsolttná mgát; z interruptusbn, mi-kor frnci forrdlmi seregek mieinket" is elkpják, kkor nyilván-vlón árttln nézők közt keresik bűnöst, s jelképesen ki is végeznek mindkét oldlról egyetegyet, hogy erről már fentebb szóltunk. Giricz Mátyás nem kr szó divtos értelmében kegyetlen színházt" teremteni, debreceni elődás sokkl humánusbb hngvételű z eredeti Weiss-drbnál. Nem kegyetlen, mégis vlmi-féle provoktív színház születik itt. S ezzel nemcsk rendező, hnem z egész társult is túllépett Kis Színpd eddigi produkcióin: épp nézőt érő htás intenzitásából következően. SZEKRÉNYESY JÚLIA Egy díszlettervező rögeszméi A színház összetett világábn díszlettervező lklmzkodó művész. Feldt, hogy rendre teljesítse hozzá intézett kéréseket, és lklmt djon játék érvényesülésére. A díszlettervezőnek szinte csk kötöttségei vnnk, művészi témáját sohsem ő mg válsztj, munkáját meghtározz drb, melyet színház tűz műsorr, rendező elképzelése drbról s még jó néhány tényező. Ilyen feltételek között vjon lehet-e szó művészi önállóságról? Mit kr és mit tud kifejezni tervvel és ztán színpdképpel díszlettervező? Csk szolgálj és illusztrálj z elődást? Vgy kifejezi drb és rendező eszméit díszlet eszközeivel? Esetleg túl is nőhet z elődáson? El is nyomhtj zt? Lehetséges-e egyéni stílus kilkítás? S hosszú távon következetesen jár-ht-e mg útján? János Ljos másfél évtizede díszlettervező. Munkáit sok fővárosi és vidéki színpdon, főleg Mdách Színházbn és Vígszínházbn láthttuk. Jelenleg TV díszlettervező csoportjánk vezetője. Munkáit több külföldi és hzi kiállításon muttták be. Az Iprművészeti Fő-iskolán hét évig díszlettervezés tnár volt. A Színházművészeti Szövetségben díszlet- és jelmeztervező szkosztály elnöke. János Ljossl folyttott beszélgetésünk során díszlettervezői pályájánk tnulságit elemeztük, s díszlettervezés előbb említett kérdéseire kerestük válszt. Mennyire lehet önálló díszlettervezői munk? Hogyn lehetséges sját, egységes tervezői stílus kilkítás? A díszlettervezői önállóság, illetve önállótlnság szélsőséges esetei is lehetségesek. Az úgynevezett szbd díszlettervező nem színház szükségleteit elégíti ki munkájávl, hnem csk sját művészi elképzeléseit vlósítj meg. Ilyen tervező például csehszlovák Svobod, de hsonló típusú tervező lig kd néhány z egész világon. Természetesen ez szbdság sem korlátln, nem olyn szbdság, mint például festőé vgy szobrászé. A szbd díszlettervező is elődáshoz tervez, csk éppen z ő számár színdrb sokszor csupán lklom sját mondnivlójánk szuverén kifejezésére. Az efféle tervezők törekvései, merész kísérletei előre-muttók, eredményeiket z egész tervezőművészet felhsználj. A másik véglet z olyn díszlettervező, ki úgy dolgozik megrendelésre, mint szbó, mikor megdott méretre készít ruhát. Úgy gondolom, helyes út kettő között vn. A díszlettervezés nemcsk társművészetek szolgi felhsználás, h-nem ennél több. A díszlettervezőnek pedig, h nem is tervezhet mindig sját koncepciój szerint, zért lehet olyn rögeszméje", melyet pályáj során, z egymást követő munkákbn igyekszik következetesen megvlósítni s végigvinni. Önnek is vn efféle tervezői rögeszméje? Igen. Több is. Egy-egy rögeszmém ddig trt, míg nem sikerül végsőkig vinnem. Az egyik ilyen gondolt, mely évekig izgtott, szobdíszlet problémáj volt. A színpdon szob ábrázolás z egyik legnehezebb feldt. A tervező itt legröghözkötöttebb ", ez engedi legkevesebb teret fntáziánk. A nturlizmus szobdíszletben mrdt meg legtovább, még kkor is, mikor már másféle feldtokt sokkl érdekesebben oldottunk meg. A színpdi szob ugynis ngyon sokáig nem volt más, mint egy vlóságos szob, melynek negyedik flát elvették. Természetesen vn olyn elődás is, mely nem kíván mást, mint nturlist

43 módon ábrázolt vlóságos szobát". A tervezői igény, hogy belső teret szuggesztívebben lkítsuk ki, mindig kkor jelentkezik, h drb társdlmi mondnivlój, költőisége vgy z elődás stílus z egyszeri vlóság fölé emeli művet. Szob is legyen meg ne is - ezt tervezői feldtot tűztem tehát mgm elé. Konkrétn hogyn vlósított meg ezt z elképzelést? Pályáján mely drbokbn érvényesült ez tervezői törekvés? Pályám kezdetén először Tennessee Willims Hosszú búcsú című drbjábn melyet Ádám Ottó rendezett Brtókteremben - tlálkoztm először e feldttl. Itt csináltm először olyn szobát, mely széttolt síkokból és lebegő mennyezetből állt. Ezt gondoltot Müller Péter Márt című drbjábn folytttm. Az elődást Vámos László rendezte Mdách Színházbn. A két szbdon álló oldlfl és mgsságát változttó lebegő mennyezet különböző szobák és szbd terek változttását is lehetővé tette. A drb utolsó jelenetében, mely egy légitámdás vízióját idézte fel nézőben, z áttört flk kiégett házkr emlékeztető motívumi megjelentek több rétegből készült, átvilágíthtó mennyezeten is. Ennek z elképzelésnek végső, szinte bszurditásig vitt megoldás Déry Ti-bor Tükör című drbjánk díszlete volt. Ez drb lehetőséget és lklmt szolgálttott z elvontbb, nem nturlist belső tér megteremtésére, hisz keretjáték újr és újr kizökkentett szín-pdi cselekményből. Ebben keretjátékbn egy cslád rádiójátékot hllgt, és drb folymán ez rádiójáték elevenedik meg, mely rádiójátékot hllgtó cslád története is lehetne. Az egyik történetben tükröződik másik. Kpás Dezső rendezői felfogás szerint mind két történetet ugynzok színészek játszották. A színpdon két egymásb helyezett szob jelzése láthtó, h belső leereszkedik, kkor keretjáték színhelyére szűkíti teret, h pedig felemelkedik, kkor kitárul rádiójáték és z egész társdlmi osztály színterévé. A díszlet formi megismétlése, vlmint mg z nyg, z lumíniumlemez is tükrözésre utl. Az évek ót érlelődő tervezői gondolt így tlálkozott z elő-dássl. Szerencsés tlálkozás is szükséges tehát hhoz, hogy rögeszme végső megfoglmzásához elérhessen. Milyen tpsztlti vnnk z efféle tlálkozásokról? Mint már említettem, tervező nem mindig mehet sját elképzelései után. A tervezői rögeszme kockáztos dolog, esetleg tönkre is teheti drbot. Áltlábn kkor segít drb, h nem köti gúzsb tervezői fntáziát, hnem szárnylni engedi, sőt ihleti. A nturlist drbok prólékos leírási - h betrtják őket - nem sok tervezői lehető JÁNOSA LAJOS DÍSZLETE FÜST MILÁN IV. HENRIK CÍMŰ DRÁMÁJÁHOZ (MADÁCH SZÍNHÁZ) (MTI - Keleti Év felv.) séget kínálnk. A földhözrgdt, egy-szeri, konkrét vlóságtól elszkdni, z áltlánosság felé menni mindig könnyebb kkor, h klsszikus drbról vn szó. Nemcsk zért, mert szerző már nem szólht bele, s nemcsk zért, mert - mint például Shkespere esetében - egy másféle drmturgii gykorlt ér-vényes, hnem könnyebbség fő ok z, hogy klsszikus drbokról npi színpdi gykorlt lekopott már, nincsen dogmtikusn kötelező színpdkép. Műveiben több újr meg újr vissztérő gondoltról beszélt. Melyik következő? A díszlet kkor töltheti be igzán funkcióját, h tervező képzőművészeti lkotás megteremtésére törekszik. E törekvés célj díszlet htásánk fokozás, egyik legfontosbb eszköze pedig z egység. Az egység zt jelenti, hogy drám és színpd dt változó körülmények között önmgábn lezárt, komponált egésznek kell lennie díszletnek, nem csupán kelléktárnk. A jó díszlet minden pontjávl ugynzt gondoltot sugllj. Ahhoz, hogy díszlet képzőművészeti lkotássá válhsson, lehetőséget és jogcímet díszlet bizonyos fokú háttérbe vonulás d. Annyir kell hátrább lépnie színpdon, hogy ne legyen közvetlen kpcsoltbn pillntnyi színpdi cselekvéssel, színészek hsználti tárgyivl. Ez díszlet sohsem válik illusztrációvá, hisz térlkító funkciót tölt JÁNOSA LAJOS DÍSZLETE SHAKESPEARE TÉLI REGE CÍMŰ DRÁMÁJÁHOZ (MADÁCH SZÍNI IÁ Z) (MTI foto)

44 JÁNOSA LAJOS DÍSZLETE SHAKESPEARE AHOGY TETSZIK CÍMŰ VÍGJÁTÉKÁHOZ (MADÁCH SZÍNHÁZ) (MTI - Keleti Év felv.) be. Összefogllv, háttérbe vonulás értelme z, hogy díszlet mg helyén, mi neki színpdon jutott, lehet ön-álló, művészi erejű lkotás. A művészi önállóságnk tehát fontos eszköze z egység. Kérem, beszéljen erről bővebben. Konkrétn hogyn vlósulht meg z egység z egyes elődásokon? Az egység egyik konkrét megvlósulás lehet z egységes nyg hsznált. Jó, h díszlet olyn vlódi nygból készül, mely egyedül képes betölteni színpdot. A vlódi nyg lklmzás z illuzionist színpdtól vló eltérés egyik módj. Ez nem nturlizmus, nem vló élet szolgi másolás, hnem inkább szürrelist montázstechnikár emlékeztet, hiszen ezeket z nygokt sját környezetünkből kirgdv komponáljuk színpdr. Ezt módszert például brechti színház következetesen lklmzt. A vlódi nygokkl nem z célom, hogy minden esetben sokkoljm nézőt. Nemigen tervezek meghökkentően új, eddig ismeretlen nygokból, például műnygokból, melyek egyébként nem is ngyon állnk rendelkezésünkre. Inkább rr törekszem, hogy díszlet úgy legyen egységes, mint például egy szobor. H nem meghökkentően új nygokt, kkor milyeneket hsznál fel legtöbbször és legszívesebben? Legszívesebben rezet, vst és fát hsználok. Rézből készült z Ahogy tetszik díszlete, vs volt z Egy szerelem három éjszkáj Mdách színházbeli elő-dásánk nyg. A Tükör díszlete lumíniumból készült - itt mégis színpdon eléggé szoktln nyggl dolgoztm. Ezek z nygok természetesen színpd sjátos törvényei szerint viselkednek díszletben. H fémről vn szó, kkor nnk úgy kell viselkednie, mint fémnek, de nem úgy, mint egy tér közepére állított szobornk, hnem inkább úgy, mint egy teret körülvevő héjnk. Így ztán nyguk nem z öntött fém, hnem hjlíthtó fémlemez. Három díszletem készült fából: Füst Milán IV. Henrikje, Téli rege és III. Richárd. - Az egységről eddig mint díszlet nygi egységéről beszéltünk. Hogyn jutott ez tervezői igény érvényre például olyn elődásokbn, mint III. Richárd, hol gykori helyszínváltozás? Hogyn lehet egységes z díszlet, mely állndón változik? H sok képes drb, kkor z egység vlóbn komplikáltbb, mint mikor csk z nygi egységet kell megteremteni. Ebben z esetben tervezőnek változásokt kell egységbe fogllni. A mozgó-változó színpd egysége z, hogy minden egyszerre vn szín-pdon, úgy, mint kirkós játékbn, s mindig jelenlevő díszletek játéknk megfelelően veszik fel különböző lkztokt. H egyetlen konstrukció vn színpdon, kkor ennek kell több rcot muttni. A változó és egységes színpd problémáját III. Richárd Vámos László rendezte elődásán sikerült végletekig vinnem. Ez díszlet fából készült, s egyben mozgó konstrukciónk is kellett lennie. Éppen ezért nem lehetett elfelejteni zt z évezredes formát, mely ezt tuljdonságot hordozz: nyitódó-

45 csukódó szekrényjtót. S h már egyszer fáról volt szó és szekrényről, kkor természetes, hogy díszlet kimunkálásánk módjit és lehetőségeit bútorművesség területén kellett tnulmányoznom. A londoni Victori és Albert múzeum bútorkiállításánk eredeti motívumit lklmztm tehát szekrényjtórendszer felületcin. A színpdon ezeket formákt más léptékben ábrázoltm. Úgy, hogy felngyítv épületeken levő jtókr és blkokr emlékeztessék nézőt. Te-hát díszlet nemcsk szekrény legyen, hnem fépületek illúzióját is fel tudj kelteni. Ezek gondoltok, melyek végigvonultk z eddigi munkáin, véletlenül merültek fel így, és egymástól függetlenül hldtk, vgy lehetséges közöttük vlmilyen kpcsoltot felfedezni? Ezek gondoltok, remélem, egy iránybn hldnk. Az említett Tükör- díszletben például össze is tlálkoztk: z egységes nyg, fém különleges felhsználás, z állndón jelenlevő díszlet vriálás és szobdíszlet felbontás. Eddig térben megvlósított díszletről beszéltünk. A díszlet zonbn tervként születik meg. Mond-e számunkr ez terv, színvázlt későbbiekben is vlmit, vgy élete rnegszűnik kivitelezés után? A színpdi elkészítéshez nem mindig szükséges színvázlt. A műhely kkor is meg tudj csinálni, h műhely-rjzhoz mellékeljük színmintát. A színvázlt nem z nygtln térben el-képzelt dolog lerjzolás, hnem viszonylg szbd vizionálás ppíron, s nem is mindig tud tervező mindent átvinni ppírról z nygr. A szín-vázlt flr kszthtó kép törvényei szerint készült, de ez síkbn ábrázolás JÁNOSA LAJOS DÍSZLETTERVE (MAKETTJE) DÉRY TIBOR TÜKÖR CÍMŰ DRÁMÁJÁHOZ (VÍGSZÍNHÁZ) (Szelényi nem jelent szükségszerűen szegényedést. Nem kötelező például z egynézőpontos perspektív. H színvázlt csk így készülne, kkor szuggesztivitás olyn eszközeiről mondnánk le, melyeket modern festészet lehetővé tesz. Akár munktervet készítek sját mgmnk, kár kész színvázltot, elképzeléseimet sohsem múlt százdi nturlist festészet stílusábn foglmzom meg. A színvázltnk ugynis hsonló értékű látványt kell nyújtni, mint milyen színpdon elérhető, csk éppen más esz-közökkel kell htást elérnünk. A vlóságbn láthtó fény skáláj helyett festék eszközei állnk rendelkezésre, tehát h leltárszerűen, pontról pontr megyek, kkor csk szegényebb látványt tudok nyújtni, mint színpdon. Viszont kötetlenebb festési mód feltár olyn trtlmkt, melyeket csk két dimenzióbn dolgozó festő vgy rjzoló képes fel- Károly felv.)

46 RÓNA KATALIN Évdvégi tlálkozás Lendvi Ferenccel JÁNOSA LAJOS DÍSZLETTERVE SHAKESPEARE III. RICHÁRDJÁHOZ (MADÁCH SZÍNHÁZ) (Iklády László felv.) tárni, s ez mint egy másik művészeti ágból érkező gondolt visszht z eredetileg térben elképzelt konstrukciór. A rjzoló impulzusokt, ötleteket dht konstruktőrnek. Az ilyesfjt színvázlt, mely nem leltárszerű, bár önmgábn műhelyrjzok és z lprjz nélkül nem d pontos dokumentációt megvlósult díszletről, ám utólg művészi progrmról, sokszor megvlósíthttln elképzelésekről, tendenciákról pontosbb képet d, mint színpdi foto. Mostnáig önálló elképzeléseiről beszéltünk, zokról munkákról, melyekben díszlettervező mrdéktlnul kifejezhette mgát. De János Ljos ezenkívül még igen sok díszletet tervezett. Hogyn születtek ezek tervek? Amikor nincs rr lehetőség, hogy tervezői elképzeléseimet megvlósítsm, kkor is megmrd tervező minimális progrmj. Ilyenkor leglább tisztságr törekszem, kevés színt lklmzok, kevés nygot, világosn tgolom játékteret, konstrukciót hngsúlyozom, térlkító szerepet, s elkerülöm festői megoldásokt. Ezeket z elveket még reálisn megoldott szobdíszletnél vgy exteriőrnél is figyelembe lehet venni. Egyik legkedvesebb példám erre Solness építőmester elődás, melyet Várkonyi Zoltán rendezett. A televízióbn is sokszor tervezett már János Ljos. Miben különbözik tévédíszlet színpdi díszlettől? A televíziós feldt kkor kedvemre vló, h itt is vlmilyen egységet tudok megvlósítni. A tér kilkításánk lehetőségei természetesen mások, mint színpdon. A színpd kettős tér: vlódi tér színész számár, s látszólgos tér néző számár. Ezt látszólgos teret néző csk színész mozgásán keresztül érzékeli. A film és televízió nézője viszont úgy érzi, hogy ő mg is benne vn cselekményben, mivel zonosítj mgát kmerávl, mely benne mozog játék terében. Ebből következik z, hogy színpdon néző szeme egyszerre átfogj z egész díszletet, illetve sját mg válogtj ki lényeges részeket. A filmen és tévén többnyire csk részleteket lehet látni, s néző helyett z opertőr válogt, komponál látványt egy-egy pillntbn. S míg szín-pdon térről lkotott kép teljes mértékben tervező kompozíciój, ddig filmen csk lehetőséget d z opertőrnek képi gondolkodásr. Ugynkkor egy másik lehetőség előtérbe kerül. Ez z időbeli komponálás, dolgok egymás után következésének rendje. A jelenlegi munkái hogyn folyttják ezeket z elképzeléseket? A Csongor és Tünde szolnoki színház számár készült díszlete domborított rézből vló kirkós játék. A szekrény-jtómotívum kp új funkciót Ginni Schicchi-díszletben, melyet Békés András rendezésében z Erkel Színházbn színre kerülő elődáshoz terveztem. Ami pedig jövőt illeti, remélem, lesznek még újbb rögeszméim is. János Ljos pályáját szbálytln módon közelítettük meg. Nem leltároztuk mindzt, mit z elmúlt másfél év-tizedben csinált, nem követtük szisztemtikusn pályát. Egy-egy csomópontot rgdtunk ki, olyn témköröket, melyek megmutthtták János Ljos legfontosbb művészi törekvéseit, s zokt tendenciákt, melyek drbról drbr lkulnk, változnk, s jutnk el végső kifejletig. Ezek szándékok, ezek tervezői problémák színházi elődások nézőiben s mindennpi kritikákbn csk ngyon ritkán tudtosulnk. A Szegedi Nemzeti Színház társultát már május elején Szombthelyen tláltm. A színház közismert gykorlttól eltérve nem június végén vgy július elején zárt évdját, hnem május első npjibn. A befejezés zonbn csk szegedi közönség számár végleges. A színház részéről inkább egy sokt vittott problém látszólg igen pozitív megoldás. A vidéki színházk lényeges feldt, sokszor - különösen kemény téli npokon - terhe tájolás". Az ország mindössze tíz vidéki város rendelkezik önálló társulttl és színházépülettel, így ezek z együttesek látják el környék z dott körzet - színházi elődásit. A rendszeres egy-egy npos utzás részben rontj z nyváros szín-házi helyzetét, részben - mi ennél sokkl lényegesebb súlyos üzemeltetési, szállítási, elszállásolási, szervezési gondot jelent. Mindezzel együtt zonbn vitthttlnul szükség vn ezekre z elő-dásokr, szükség vn művészeti élet htósugránk növelésére. Ennek megoldásár tett kísérletet ebben z évdbn először szegedi színház zzl, hogy szezon korábbi befejezése után öt vidéki város kultúrházábn Szombthelyen, Szekszárdon, Szentesen, Mkón és Hódmezővásárhelyen - átlg nyolc-tíz elődásbn dott ízelítőt repertoárjából. - Szegeden vlósíthtó meg tlán leginkább ez fjt tájolás " - mgyrázz Lendvi Ferenc, Szegedi Nemzeti Színház igzgtój -, hiszen mikor megszokott módon végigjátszottuk z évdot, közönségnek gykorltilg nem mrdt lélegzetvételnyi ideje, mert július második felében már indul Szbdtéri Játékok elődássorozt. Túl ezen, zt hiszem, nemcsk színháznk, színészeknek jobb, mondhtnám egy kicsit kényelmesebb így. A meglátogtott városok leglább egykét hétre úgy érzik, sját színházuk, sját színtársultuk vn. Úgy gondolom, h más vidéki együttes is megpróbálná átvenni módszerünket, sokkl többet tehetnénk közös ügyünkért, színházért, sokkl jobbn és célrvezetőbben segíthetnénk színház nélküli, de színházr váró városok érdeklődő közönségét.

47 Nemcsk tájelődások okoznk gondot, problémát színháznk. A Szegedi Nemzeti Színház m gyűjtőhelye sok más, színházi életünket érintő kérdésnek. Gondot okoz színházvezetés és városvezetés összhngjánk kilkítás, színházépület techniki dottság, műsorterv és közönség kpcsolt, figyelembe véve helyi dottságokt, színházi struktúrából eredő szerződtetési, illetve fogllkozttottsági kérdéseket. Lendvi Ferenc több mint két évtizede különböző vidéki színházkbn dolgozik. Rendezőként, főrendezőként, művészeti igzgtóként szinte z ország vlmennyi jelentős vidéki városábn - Debrecenben, Pécsett, Veszprémben, Szolnokon, Miskolcon - tevékenykedett már. Lendvi koncepciózus művész, hogy z már kiderült Veszprémben és Miskolcon is. Ennek érzékeltetésére idéznék egy korábbi, még miskolci nyiltkoztából: Olyn műveket tűztünk műsorr, melyek, úgy éreztük, kifejezhetik mi gondoltinkt; mindegyik színmű művészet, színház, z irod-lom emberformáló erejével fogllkozik...»gondolti esték«címmel foglltuk egybe ezt négy bemuttót, s zt krtuk vele kifejezni, hogy z emberi lélek formálásánk egyik legfontosbb eszköze művészet. " Az rendezői-igzgtói egyéniség, ki tele tervekkel, elképzelésekkel lát munkához, és ki z áltl helyesnek vélt eszmékért céltudtosn, bár néh nem legsikeresebb eszközök-kel küzd. Lendvi Ferencet két évvel ezelőtt bízták meg Szegedi Nemzeti Színház igzgtásávl. Mi előzte meg Szegeden színrelépését"? Milyen stádiumbn volt kkor színház? Elsősorbn meg kellett kísérelni megküzdeni mélyponton levő techniki dottságokkl. Művészi szempontból sem volt egyszerűbb helyzet: z országszerte elismert opertársult opercentrikussá tette színházt. A tehetséges prózi színészek jv része elkerült Szegedről, prózi elődások ngy részének színvonl még közepes vidéki szintet sem érte el. Ez volt z ok, hogy közönség elfordult prózi produkcióktól, szinte üres nézőtér előtt folytk z elődások. Ezek tehát z előzmények, most pedig nézzük, hol trt m színház. Szeged z ország jelentős kulturális központj, kevéssé tájékozott idegen, ki elsősorbn Szbdtéri játékokról tudj felidézni mgábn város nevét, színházi szezonbn hiáb keresné város rngjánk megfelelő színházépületet. Illetve z épületet még csk megtlálná, de milyen állpotbn... A színházi szkemberek már unásig tudják, hogy minden nyáron egy újbb évdr - míg lehetséges - meghosszbbítják játszási engedélyt, hogy minden újbb produkció csodávl htáros. De vjon meddig? Es ezúttl válsz: z es évdot még tlán végig lehet játszni, és ddig - ismét egy tlán - befejeződik kmrszínház szintén évek ót húzódó építkezése. Fontos erről beszélni, mert körülmények htás műsorr, z elő-dásokr nem lényegtelen. És közönség nem nézi, nem nézheti körülményeket, csk z eredményt látj. A techniki feldt tehát megoldtln mrdt. Próbáljuk kkor zt megvizsgálni, milyen korábbi, bevált gykorltot igyekezett megvlósítni Lendvi Szegeden, hogyn lkult művészi szempontból színház helyzete? Bármilyen furcsán és idelistán hngzik - mondj Lendvi -, hiszek vidéki színházk kisugárzó, változttni tudó erejében. Hiszek bbn, hogy mgyr színészet fejlődése m is, mint 175 évvel ezelőtt, összefügg vidéki színházk eredményeivel. Csupán zt pontot kell megtlálni, zt lehetőséget kell megteremteni, hol szólmok mögül előkerül hgyomány és hgyományokból fejlődés lehet. Mindig zt szerettem voln, h z, mit csinálunk, több lenne, mint helyi érdekesség. Többször próbálkoztunk már zzl, hogy újt hozzunk, vlmi más, ne megszokott számár nyerjük meg közönséget. De gykrn hiáb fedeztünk fel ügyeket ", gykorlti jelentőségük nem lett, megrekedtek város htárin belül. Szegednek látszólg mindig meg-volt z lehetősége, hogy dott és ki-lkított kulturális eredményeivel kisugározzon többi vidéki város felé, és egyben vonzerő legyen Budpestnek is. Adott volt jónevű oper, e mellé kel-lett és kell megteremteni prózi szín-házt. Olyn sjátos profilú színházr és műsorr vn szükség, mely város lelkéhez közel áll, mely nézők sjátos igényeit és ízlésvilágát is figyelembe veszi. De mindig csk kkor lehet igzán jelentős lépést tenni, h érezzük közönség érdeklődését, h különböző elődásokkl egyrészt kipuhtoljuk, másrészt előkészítjük ngyobb szellemi erőt kívánó elődásokt. Az színház, mely mögött nem áll közönség, hiáb játszik jobbn, mint nnk előtte, nem ér el semmit. A színházlátogtók társdlmi összetételének megismerése rendkívül fontos színházi vezetés számár. Megmuttj egyrészt, hol kell intenzívebbé tenni szervezést, másrészt színházi közönség társdlmi rétegződését, melyből következtetni lehet produkciókkl kpcsoltos igényre. A ngyobb vidéki városokbn, így Szegeden is potenciálisn jelentős színházlátogtó réteg z egyetemi, főiskoli ifjúság. A színház csk úgy lehet város életének egyik központj, h érdekessé, divtossá, élményszerűvé tudj tenni műsorát. Világszerte problém, hogy közönség vlmi újt vár. S egyértelműen kiderül, hogy csk zok társulások tudnk fennmrdni, melyek gondolt építését tűzik célul mguk elé. Nem állíthtom, hogy z elmúlt két évben zonnl meg tudtuk nyerni kozönséget. Nem állíthtom, hogy állndó telt házk előtt játszunk, mert sjnos nem így vn. Vitthttlnul ngyobb látogtottság, mint zelőtt volt, de így sem éri el zt szintet, mire egy egyetemi városbn számítunk. Az elmúlt szezonbn bemutttuk Németh László Az írás ördöge című drámáját. Állndó telt házzl ment, igz, z állndó mindössze tíz elődást jelentett. Különösen kkor ngyon kevés ez, h rr gondolunk, hogy kortárs irodlmunk egyik legngyobb lkjánk új művéről vn szó. S hogy vissztérjek z egyetemi ifjúságr: 1970es progrmunk egyik érdekessége volt Gyárfás Miklós átdolgozásábn Mdách Imre Mári királynője. Őszintén megvllv rr számítottunk, hogy z egyetem bölcsészei kpnk z lklmon. hogy ilyen csemegét láthtnk. Tévedtünk. A drbot gykorltilg csk z állndó bérlők nézték meg. Vlószínűleg bennünk is vn hib. Nem szbd zt képzelnünk - és erről gykrn megfeledkezünk hogy szent" művészet zonnl ht, számolnunk kell közönség igényével, kulturáltsági fokávl. Milyen legyen hát egy vidéki város egyetlen színházánk progrmj, melyben egyránt játszunk prózát, operát és operettet? Ennek progrmnk kell kielégítenie minden érdeklődési réteget, minden színházi ideált. Az bszurd színház éppúgy csődbe jut, mint bécsi operettiskol, h nem gondolt, inkább divt, szenzáció vezérli. Nem sblont krjuk játszni. Az véleményem, vidéken nem lehet egyszerűen

48 évdokbn gondolkozni. Bemuttkozásként mi drbokt igyekeztünk színre vinni, s ily módon megnyerni színház számár közönséget, egységes stílust kilkítni. Figyelembe kell venni, hogy színház törzsközönsége gykorltilg nem változik. Ezt z elképzelést próbáltuk már ebben z évdbn is megvlósítni klsszikus mgyr és világirodlmi lkotások - többek közt Shw: Cndid, Huptmnn: Nplemente előtt, Csehov: Vány bácsi, Mdách: Mári királynő, Móricz: Nem élhetek muzsik-szó nélkül című művének - színpdr vitelével. S míg z első évben z új művek bemuttój volt koncepció lpj, második szezonbn túl drmturgii progrmon, új kezdeményezésként vendégművészeket is hívtunk. Ezzel is erősítve z elődásokt, sikert. A következő évd lpgondolt Szeged és ngyvilág. Terveink szerint bemuttjuk két szegedi író, Mocsár Gábor és Bárdos Pál egy-egy művét, ezenkívül más, korunkról és korunkhoz szóló mi mgyr és külföldi drámákt. Színházink struktúráj több mint húsz évvel ezelőtt született, kkor, z állmosítássl forrdlmi változásként. Azonbn h m megnézzük z kkor ngy eredményeket, kiderül, hogy m is húsz évvel korábbi igényeknek megfelelő modellt őrizzük. A létrejött szervezetnek jelentős eredményei vnnk, ám ezt kilkult szisztémát nem közös gondoltok, művészi célok, együttesen válllt mgtrtások htározzák meg. Ez strukturális kérdés muttkozik meg színházi társultok kilkításábn, színészek sokt és sokszor vittott szerződtetésében, lekötöttségében, fogllkozttottságábn vgy éppen nem-fogllkozttottságábn. Minden színház keresi mg út-ját, és ehhez próbálj formálni társultát. Vidéken sokkl nehezebb együttest nevelni, mint fővárosbn. Számolni kell zzl, hogy míg Pesten gykorltilg nincs, vgy lig vn fluktuáció, ddig egy vidéki városbn négy-öt évnél tovább ritkán mrd színész. S ki vidéken játszik, nnk válllni kell z életform minden nehézségét. Ezt nem mint áldoztot, hnem mint nnk fel-ismerését mondom, hogy színész élete örök mozgás, örök vándorlás, örök meg-újulás. Színházunkbn z elmúlt évdbn kísérletet tettünk változttásr. Elsősorbn vezető pesti művészek szerződtetésével. Sjnos - egyébként ezúttl Szegedi Nemzeti Színház ngy előnyére olyn rosszul gzdálkodunk értékeinkkel, hogy számíthttunk olyn, fővárosbn nem fogllkozttott élvonlbeli színészekre, mint Dyk Mrgit, Ajty Andor vgy Rády Imre. Nemcsk zért jelentős eseménye ez szegedi színházi életnek, mert el tudtunk játszni néhány olyn drbot, melyet társultunkbn nehezen vgy sehogy sem tudtunk voln kiosztni". Nemcsk mert óriási közönségvonzó erejük vn ezeknek művészeknek, hnem mert együttesünkre is mely már múgy is mgsbb színvonlú, jobb játékkultúrájú társult, mint két évvel ezelőtt volt - igen jó htássl vn egy-egy szuggesztív művészegyéniség jelenléte. Az ő inspirtív htásuk érvényesül játékbn, jó értelemben vett kényszerítő példájuk pedig több, mint egy kedvelt szerep tökéletes megformálás. Jellemző, hogy jelenlétükben még legkimerítőbb próbák után sem széledt szét stáb. - De nemcsk erről vn szó társult kilkításábn. Sját kereteinken belül megpróbáltuk megszüntetni z örök problémát, ngy fellépésszámokt, művészek elégedetlenségével együtt járó belső ellentéteket. A feszültséget, mely mindig bból ered, hogy vezető színészek szinte minden este színpdon vnnk, míg sokn lig jutnk szerephez. Igyekeztünk úgy állítni össze műsort és úgy osztni ki szerepeket, hogy vezető művészek évi két-három szerepnél többet ne játssznk, s így lklmuk nyíljon feltöltődésre ". Bár meglehetős felsőbb vezetésbeli ellentétekkel tláltuk mgunkt szemben szerződtetési ügyekben - és z is könnyen lehet, hogy jövőben krtunk ellenére kénytelenek leszünk visszkozni, véleményünk szerint, és ez vontkozik művészekre is, rendkívül előnyösnek trtjuk ezt megoldást. A felkészülésre fordíthtó idő és ngyobb energi, velejáró feltétlenül jobb színészi teljesítmény emeli z elődások rngját. Tájelődások és szerződtetések, színházépület és műsorterv, közönség és fogllkozttottság - színházi életünk tétjei, melyek csk kedvezően lkuló szín-házi és városi közegben rendeződhetnek. A meg nem értés ebben szituációbn legngyobb ellenállás, melyben nem születhet egységes, koncepciózus színház. könyvszemle FÖLDES ANNA Szájhősök és bálnyák Csurk lstván drámkötetéről Szeret Ön drbot olvsni, Nyájskám? Hogyn? Nem értem. Olvss el, nem cslódik kkorát, mekkorát cslódhtn." Önbizlomhiánybn szenvedő író képtelen lenne ilyen fokú öniróniár, mint Csurk István, ki mottónk írt ezt Az idő vsfog című kötetben. Egy cslódott kritikus mélttlnnk érezné, hogy z író mjdnem hivlkodó önkritikájávl " visszéljen. Csurk zonbn jelek szerint eléggé biztos sját drámírói tehetségében, kritikus pedig ezúttl megúszt cslódást: zt kpt z író Ki lesz bálny? című kötetétől, mit várt. Három ismert szín-pdi mű mellé - egy színpdon még nem látott negyediket. (A Deficitet.) A négy drám közül hármt már felboncolt és mélttott kritik. Sem z elmondottk ismétlésérc, sem többesztendős viták újrélesztésére nem válllkoznék. A negyedik drb érdemi megítélését viszont nehezíti, hogy csk olvstuk és nem láttuk. Ezért, voltképpen megelégedhetnénk négy drám megjelenésének örömteli regisztrálásávl. Hozzátéve esetleg zt, mit minden új mgyr drámkötet mrgójár feljegyezhetünk, és minek fontosságát nem győzzük hngsúlyozni, hogy nemcsk iro-

49 dlmunk, de színházkultúránk szempontjából is döntő jelentősége vn drámák kidásánk. Forrás és egyetlen megbízhtó kontrollj lehet színházi könyvkidás színházi életnek: műsorpolitikánk és z elődásoknk is. Csurk kötete zonbn több négy drámánál. A kötet egy vérbeli drámíró máig megtett útj. Egy jelentős drámi oeuvre félig-meddig már beváltott ígérete. Közéletünk, közérzetünk drámirodlmánk kortársi dokumentum. És ezért is érdemes ról mint kötetről is szólni. Az életnek jóformán nincs olyn mozznt, mi egészen kicsi nézőpontváltozttássl ne lehetne nevetséges vgy leglábbis derűs. " Csurkánk ez forrdlmink nehezen nevezhető felfedezése, melyet vígjáték lehetőségeiről dott egyik nyiltkoztábn foglmzott meg, pontosn esztergált kulcsként nyit-j drámákt. És utl rr, hogy hogyn kpcsolódnk egymáshoz munkái. Hogy vígjátékibn vlójábn ugynrról szól, mint két drámájábn. Arról, hogy vgyunk egynéhány millión - kis-emberek, hősnek indult ntihősök, kor-társk -, kik vlhogy rosszul érezzük mgunkt bőrünkben. Én egy konfliktus nélküli drámát szeretnék írni. Az emberek éppen úgy beszélgetnének, dolgoznánk benne, mint z életben, semmi cselekmény, sem konfliktus: z élet. A hlál " - tervezget Ki le s z bálnyábn Csüllögh. - Meg krok szbdulni minden feles-leges bsztrkciótól. A konfliktus egy bsztrkció. A tipizálás szintén. " Belegondolni is rossz, mi történt voln, h Csurk megfogdj Csüllögh tippjét. A vlóságbn inkább csk kcérkodik gondolttl, és éppen z ellenkezőjét válllj. Drámáibn ngyon is tudtosn konfliktusr koncentrál. A konfliktusr, mely zonbn nem színpdi cselekményben és nem is megelevenített hősök között robbn. Körükben legfeljebb, h egyet pukkn... A robbnás távolbbról reszketteti meg világot. Az ellentét hős és külvilág, kor között feszül. A konfliktust hős életé-ben vlór nem váltott lehetőségek táplálják. Vesztett illúziókról vn szó és vlmivel többről. Arról, hogy z illúziókkl együtt s rájuk nehezedő nyomás következtében ezek z emberek céljikt és önmgukt is elvesztették. Képtelenek vgy mélttlnok rr, hogy hrcb induljnk. És vktábn nem is lehet hrcolni. Dékány Ljost, Szájhős újságíróhősét, egykori népi kádert és kollégistát krrierjének ívelése ébreszti rá rr, hogy hogy felfelé hld, úgy törpül. Mert nemcsk beházsodott, de bele is hájsodott kispolgári jólétbe, hszonélvezője lett mindnnk, mit vlh nnyir megvetett: kisszerűségnek, cslásnk, protekcionizmusnk és korrupciónk. A Ki lesz bálny? hősei ugynrról társdlmi, erkölcsi szintről indultk, és h nem is bonyolódtk bele tételes törvényt sértő csládi üzelmekbe, meglkuvásikkl ugynúgy eljátszották önbecsülésüket, mint Száj-hős. Nem tudunk mit kezdeni mgunkkl ", Kinn szocilizmus vn és mi itt pókerezünk "... Mi már nem tudjuk megváltozttni világot..." Az el-játszott lehetőségek összegezője, Czifr z egyetlen, ki játszm végén levonj trgikus konklúziót: kiutt nem tlálv, végül is hlálr ítéli önmgát. Ennyiben ngyobb S zá j hős Dékány Ljosánál: mert válllni tudj sját ítéletét. A csömör és önutált életérzését vriálj Csurk Deficit hőseinek ön-vllomásábn is. Az unloműző értelmiségi nrkózis, póker szerepét itt egy másfjt társsjáték tölti be: feleségek cseréje. A hgyományosn vígjátéki szituációt zonbn áthngolj z kció indíték. Hiszen nem virtus, hnem nnk hiány, z önsorsrontás szándék mozgtj kezdeményezést. Oszlopos Simeon itt negyedmgávl vág bele jobb híján sját testébe. H már máshol nem csinálhtunk, csináljunk forrdlmt itt z ágybn. " A z életről lkotott ifjúkori elképzelések, egyéni törekvések és vlósággá lett felnőtt élet összeütközésének ellenkező lenyomt Az idő vsfog, hol egy született vgány, egy mrkecoló ál-orvos kerül rá, krt ellenére - körülmények lkulásánk logikáj és társdlmi intézmények fejlődésének mi törvénye szerint - polgári élet és krrier vágányár. A mrkecoló felfelé züllése és zuhnás éppen olyn feltrtóztthttln, mint többieké. Cskhogy ő nem kihull társdlomból, hnem belepotyog, és bele is flzódik. Csurk négy drámáj közül három már bűnbeesés után " játszódik. A hősök már lényegében elszlsztották életük lehetőségét, elfogysztották energiájuk kezdőtőkéjét, s kívülről rájuk nehezedő nyomás már elérte zt fokot, hol megszűnik bennük z ellenállás, változttni, lázdni krás, és deformálódnk. Sót, voltképpen már ez folymt is lezjlott, s színpdi kció már csk megkoronázz. Dékány idegösszeomlás, Czifr öngyilkosság, Deficit X-szel jelölt szereplője terveinek trgikomikus kudrc nem hoz mi-nőségi változást hősök jellemében. Ebben - és cskis ebben - Csurk minth vlóbn közelítene sját hősének, Csüllöghnek drámkoncepciójához. Hőseinek - tlán z egy Dékány Ljoson kívül --nincs is ki ellen hrcolni. Bukásuk logikusn * t i fel kérdést: ki felelős történtekért? Intellektuelek lévén hősök mguk is megfoglmzzák ezt dilemmát. Kétségtelen, vlmennyiüknek megvn hjlm rr, hogy mdáchi válszb meneküljenek, s elhiggyék, hogy bűnük koré, mely szülte őket, s erényük sjátjuk csk. Kcérkodnk is ezzel válsszl de végül gyötrődve továbblépnek. Dékány Ljos például így foglmzz meg: Én e kor gyermeke vgyok, és e kor tönkretett engem. De ez sem igz. Én tettem tönkre kort. " A kérdés mbivlens, válsz túlságosn sommás. Ám következő drámákbn újr megfoglmzódik, és Csurk tudtosn rákényszeríti hőseit feleletre. Czifr egyszerre kérdezi meg önmgától és brátitól, hogy tehetnek-e ról, hogy idejutottk. Nem csináltok semmi olyt, mivel megégethetnétek kezeteket, nem álltok sem jobb, sem bl oldlon. Hnem itt zsugáztok nálm és finnyásn bámuljátok külvilág eseményeit. A lehetőségetek vlmikor velem együtt megvolt, hogy másként éljetek. Ti ezt válsztottátok. Ez brátim nihil. És most nem tetszik? " Még kíméletlenebb önmgávl szemben Deficit Z-je, mikor kimondj: Most itt állok brátom feleségének ágy előtt, szeretnék belefeküdni, félek belefeküdni, és éppen zért szeretném zt is rendszer, társdlom, világhelyzet, z tomkor, techniki civilizáció nykáb vrrni, hogy én most belefekszem brátom feleségének z ágyáb. Kicsit részeg vgyok, de dologból ennyit világosn látok. És rend-szer, szocilizmus, kpitlizmus, békés egymás mellett élés, z áltlános szorongás, kitszítottság, z elidegenedés, borzsztó kétségek, ngy lehetőségek hiány, szerencsétlen mgyr történelem, 48, 49, 19, 56, mind itt sorkoznk, válllják felelősséget, jön Dózs, Kossuth, Petőfi, Rákóczi, Trumn, Hruscsov, Sztálin és Churchill,

50 együtt megfognk és betesznek brátom feleségének z ágyáb, és kórusbn mondják, te nem tehetsz ról, mi tettünk zzá, mi vgy, mi löktünk be bb z ágyb... S mi mrd nekem, szánlms reformist hólygnk? Az élvezet... Ó, milyen ljs vgyok... Hát leglább ezt vállljm." A hosszúr nyúlt idézetek látszólg eldöntik dilemmát, hiszen Csurk hősei fejére olvss bűneiket, felelőssé teszi őket bukásukért. Védekezésük z író legkeményebb vádirt. A drámi szerkezet zonbn ezeknek kirgdott mozzntoknk is ennél bonyolultbb funkciót d. A művek összefüggésében világossá válik kor, történelmi és társdlmi erők, tényezők kioszthttln és átháríthttln felelőssége is. Mert igz, hogy törpék tgdás - h létük hzugságát is átvilágított drám röntgensugr - felér z állítássl. De z állítás, vllomás is megdől ott, hol z olvsó, illetve néző független bíróság" megfejti zokt kényszerítő körülményeket, melyek ezt vllomást kicsikrták. Mert drámákból z is kiderül, hogy Csurk ntihőseit világ nyomorított meg oly módon, hogy képtelenek lettek dcolni rájuk nehezedő nyomássl. A terhek túlságosn nehéznek bizonyultk hhoz, hogy lttuk felnőjenek pálmák. És így mit pálmánk hittünk, sokszor ngyrnőtt gz mrdt. (Aligh szükséges itt konkretizálni Csurk-drámákbn olyn szuggesztíven érzékelte-tett, de többnyire bsztrháltn megjelenő történelmi körülményeket, személyi kultusz korszkát, z ötvenht utáni tmoszfér bizonytlnságát, konszolidáció, htvns évek forrdlmi lendületet sokszor nélkülöző, fojtogtó kisszerűségét.) A kérdés csk z, hiányosság vgy értéke ez kétfelé osztott igzság Csurk-drámáknk? Meggyőződésem szerint: értéke. Mégpedig nem egyszerűen z ábrázolás hitelét, jellemrjzot motiváló, művészi, formi érdem, h-nem drámák közéletiségének bizonyság. Olyn sokszor sürgettük z utóbbi időben közéleti témákt, hogy hjlmosk voltunk leszűkíteni és végletekig kitágítni is foglmt. Egyfelől közvetlenül politizáló drám bszolutizálásár, másfelől minden emberi problémát érintő mű közösségi érvényének elismerésére gondolok. Csurk drámáink közéletisége viszont, kor objektív társdlmitörténelmi viszonyi- nk és hőseinek együttes kritikájábn jelentkezik. Csurk hőseivel szemben megfoglmzott kritikáját nem vgy lig oldj szánlom. Csurk nem sjnálj törpe hőseit, hnem hrgszik rájuk - értük hrgszik és nem ellenük. A kegyetlenség zonbn lpjábn idegen lktától, és ezért is oldj fel még hibák gyűlöletét is - z elviselhetőség htáráig. Ezt htárt sok más kortársávl együtt - Csurk István is groteszkben látj. Almási Miklós Beckettel kpcsoltbn jegyzi meg, hogy drámáibn visszvonj z emberiségtől trgikumhoz vló jogot, s fekete humorrl diszkreditálj figurákt, nem engedi őket trgikus mgsságb emelkedni. Csurkánál groteszk motívumoknk hsonló funkciój vn, zzl ngyon is lényeges különbséggel, hogy z ő humor áltlábn nem szkd cl relitástól. Sőt, ellenkezőleg szövegének humor z, mi drám egészétől, gondoltvilágától eltérően térben és időben szigorún kötött, mjdnem mindig konkrét. H filozófiáj többékevésbé, leglábbis törekvésében egyetemes, h környezete vriálhtó, humor mindig budpesti. Műveinek ez vonás, humoránk nézőközeli szellemisége eredményezi, hogy Csurk-drámák nem szkdnk el közönségtől. Áltlábn - s ezt dicséretére mondjuk sikerdrámákt ír. Mégpedig nem olyn módon, hogy leszáll sját igényeinek szintjéről, hnem inkább záltl, hogy humorávl lehetőséget d drámák külsőleges megközelítésére is. Lehetővé teszi, hogy még kik nem jutnk el z író gondoltvilágához, zok is jól szórkozhssnk z épkézláb helyzeteken, ötlettel rjzolt figurákon és főként szöveg szellemességén. Utltunk már rá, hogy kötet szintje nem egyenletes. Az idő vsfog és Szájhős formi zökkenőktől nem mentes, épkézláb komédiák. Humoruk, ötletgzdgságuk, ritmusuk feltétlenül kiemelte őket nnk idején z évd átlg vígjátékterméséből, sőt felújításuk is elképzelhető, de felesleges ezeket utólg ngy művé vtni. A Deficit olvsmányélményét pedig még h krjuk sem lehet Nem félünk frkstól c. Albeedrámától függetleníteni. Nemcsk z lphelyzet, z tmoszfér, hnem megoldás is rokon. A kétszer két ember között felforrósuló és jéggé dermedő tmoszfér Albee-nál is, Csurkánál is több házssági konfliktusnál. A Deficit írói törekvése z eltorzult és önemésztő energiák nlízisén túl, z okok és gyökerek feltárás. És ebben - főként kisvárosi élet okozt környezeti ártlom ábrázolásábn, kispolgári kisszerűség leleplezésében - Csurk remekel. Tgdhttln és ingerlő hiányosság viszont drámánk, hogy z író bizonyos értelemben mégis benne rgd hősei világánk kisszerűségében. A tét, mely tuljdonképpen élet vgy hlál vgy leglábbis z értelmes élet lehetősége - színpdi cselekményben házstársi hűségre redukálódik. X vereségét - mely Prdicsom elvesztésével, z éltető energiák kimerülésével, z önbecsülés mrdékánk felmorzsolódásávl jár - történet szimpl férfikudrccl motiválj, zzl, hogy sem megszereznie, sem megtrtni nem sikerült egy sszonyt. Holott nyilvánvló, hogy h X felesége nem fekszik le férje brátjávl, brát felesége viszont nem áll ellent z ő ostrománk, problémák kkor is problémák mrdnk. És ez győzelem" legfeljebb ideig-óráig kárpótolhtná X-et z élet ngy vereségéért. A Ki lesz bálnyá?-nk csk legutolsó percekben megtörő gondolti és művészi szuggesztivitás zonbn még-sem lehet ok rr, hogy Csurk drámi oeuvre-jét erre z egy műre csökkentsük. Világosn látnunk kell drámák eszmei rokonságát, állásfogllásuk és drmturgiájuk lényegi zonosságát is. Csurk nemcsk z egyik legjobb jellemábrázoló drámíróink mi mezőnyében, de dilógusépítésnek is mestere. A földhöz-rgdt, konkrét mondtok mögött sokszor egy-egy fél szó, közbevetés nyit távltot gondoltnk, s z elvontbb fejtegetések sem nélkülözik áltlábn - szituáció s jellem hitelét. Csurk humoránk legbizrrbb hjtásit is elfogdttj z ötletet szárnyrbocsátó gondolt, s z zt hordozó szellemes szöveg. S bár z ötletdrmturgi áltlábn inkább vád, mint elismerés, hdd mondjuk ezúttl elismerően - Csurk drámáibn szinte mindig jelen vn z ötlet. Azt, hogy kötet olvsásánk öröme mégsem volt zvrtln, nem drámák ppíron még szembetűnőbb zökkenői okozták. Hnem z z elhllgthttln kérdés, hogy vjon hol trtn m drámíró Csurk, h minden műve idejében nyilvánosságr kerül? H tehetsége időben megkpj kibontkozáshoz szükséges feltételéket: segítséget és z ösztönzést. Vgy mindezek helyett legfontosbbt: színpdot.

51

52