játékszín színháztörténet négyszemközt fórum HU ISSN világszínház A gondnok két arca (1) Kicsoda Bernarda? ( 6)

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M A U G U S Z T U S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A T ARTALOM játékszín N Á N A Y I S T V Á N A gondnok két rc (1) T A R J Á N T A M Á S Kicsod Bernrd? ( 6) C S I L L A G ILO NA Az régi, jó Molnár Ferenc... (7) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , B U D A I K A T A L I N Shwrkozunk? (10) R Ó N A K A T A L I N Mcsk vn szobábn (14) H Á M O R I A N D R Á S Kbrék színesben és fekete-fehérben (16) G Á B O R I S T V Á N M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin kórút Levélcím : 1906, postfi ók 223. A ki dásért fel el : Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl K H I pénzforglmi jelzőszámár El őfizetési díj : 1 évre 14 4, - Ft, fél évre 72, - Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest. Postfi ók 149 Indexszám : Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN Bor ítón : Reviczky Gábor ( As t o n ) és Cspó János ( Dvi es ) P i nt e r A g o n d n o k c í m ű s z í n m űv é n e k m i s k o l c i e l ő d á s á b n ( V e r es A t t i l f e l v é t e l e ) Ígéretes évd Fővárosi Operettszínházbn (19) M I H Á L Y I G Á B O R A komolyság és komolytlnság dilektikáj (23) színháztörténet S Z Á N T Ó J U D I T Megszületett-e már 150 éves Ibsen? (28) négyszemközt fórum V I N K Ó J Ó Z S E F A színház és homokfestészet (32) C S Í K I S T V Á N Individuum és kollektív (35) H E R M A N N I S T V Á N Mi M i t tegyünk?" (38) világszínház A h á t s ó b o r í t ó n : Puer Gyul díszl ete A bűvös erdő kposvári e l ő d á s á b n ( Fábi án József f e l v. ) S Z A K O L C Z A Y L A J O S Színházi Kollokvium Sepsiszentgyörgyön (42) M A Á C Z L Á S Z L Ó A százdik lkotás Béjrt együttesében (46)

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN A gondnok két rc Hrold Pinter színműve Bud p esten és Miskolcon Nálunk megbukott z ötvenes évek második felében induló ngol drámírónemzedék kimgsló képviselőjének, z bszurd drám kitűnő mesterének világszerte és többnyire sikerrel játszott drbj. A Pesti Színházb elsősorbn színészek kedvéért esténként ugyn bemegy közönség, de ztán szünetről szünetre jobbn fogytkoznk, csptostul mennek el értetlenül, becspottnk érezve mgukt nézők. A miskolci Nemzeti Színház bemuttósoroztát z egri Gárdonyi Géz Színházbn trtott, ott is fokoztosn csökkent z érdeklődés, bérletesek egy része el sem ment z elődásr, s úgy hírlik, elődás is elmrdt z érdektelenség mitt. Miskolcon már stúdiószínpdon játszották drbot, többnyire telt házkkl, de szünetekben ott is jó néhányn hzszivárogtk. Az utolsó elődáson htvnöt személyes nézőtéren - bár ppíron telt ház volt - ngyszámú tiszteletjegyes nézővel együtt is csk negyvenegyen voltk, s z utolsó felvonásr ebből is mindössze huszonketten mrdtk. Mi lehet z ok ennek z értetlenségnek? Érdekes lenne erre kérdésre megtlálni válszt, nnál is inkább, mivel nem csupán egyetlen - még h különböző interpretálású - drb sikertelenségéről vn szó, hnem egy stíluséról. Gondoljunk csk Vígszínházbn bemuttott Bond-mű (Fej vgy írás) mérsékelt sikerére, vgy kposvári színház ngol soroztánk ingdozó fogdttásár ( kposvárik egymást követő évdokbn játszották Delney Egy csepp mézét, Storey A válllkozóját, Weskern A konyháját, és drbok munkálti közben szerzett tpsztltok ngybn hozzájárultk színház jellegzetes stílusánk kilkításához, de közönség rekciój messze nem volt egységes). Bonyolítj válszt, hogy egyrészt nemcsk Mgyrországon, de például 1961-ben Párizsbn is bukás volt A gondnok bemuttój (hogy ztán 1969-ben és zót nnál ngyobb sikerrel játsszák), vgy z Egyesült Állmokbn is leg t öbb bemuttóról - kritikák tnúság szerint - nézők egy része felháborodv távozott z elődás közben; más-részt viszont volt A gondnoknk ngyon is sikeres hzi elődás: 1968-bn főiskol máig emlékezetes vizsgelődás, melyet Zsámbéki Gábor rendezett, s melynek szerepeit Kolti Róbert (Dvies), Kiss István (Aston) és Györgyflvy Péter (Mick) játszott, s melynek negyedik főszereplőjét", zsúfolt szobdíszletet Török Iván tervezte-rendezte be. Ez vizsgelődás - mi jó néhány ismétlést, egyetemi színpdi és vidéki vendégjátékot is megért - első-sorbn nem zért kvrt fel ngy port, mert tehetséges emberek szerencsésen összetlálkoztk, hnem sokkl inkább zért, mert vlmi olynról tudott szólni, mi nnk közönségrétegnek mondott lényegeset, melyhez z lkotók eljutttták produkciót. Az elődás egyik kritikus így írt: Az elődás tmoszféráját fitlos, kicsit vgbundos játé-kosság, dolgok földhözrgdtság fölötti ironizálás jellemezte. Nem kompenzálták túl, nem keresték erőltetetten játék»trgikus mélységeit«, de jókedvű komédiázáson túl, mi spontneitás erejével htott, mikor kellett, z emberi kpcsoltok elgondolkodttó mélységeit is érzékeltetni tudták, emóciót ébresztve nézőkben... Zsámbéki Gábor jól megfoghtó, érzékletesen kifejthető drámi szituációkból, figurák vlóságos összecspásiból indult ki. " H ehhez hozzáteszem mgm emlékeit, fölényes szkmi biztonság, briliáns színészi lkítások, melyek újszerűsége civilnek htó létezés volt, produkció feszes, hétköznpi bőbeszédűségből és z elhllgtások csöndjeiből építkező ritmus mellett kpcsoltteremtés nehézségeiről, szinte lehetetlenségéről dott s közönség szemléletét meghtározó kép z, mire emlékszem. H tehát tíz évvel ezelőtt (de nyolc évvel z nglii bemuttó után!) már megtlálták drb elődásánk kulcsát, kkor most nyilván ezt kulcsot nem lelték z lkotók - vélhetnénk kudrc okául. De erről szó sincs, hiszen miskolci elődás pinteri stílus tökéletes ismeretéről tnúskodik. Akkor tlán lpvetően idegenné vált mindz, mit Pinter drámái és jelesen A gondnok m mondht nekünk? Avgy közönség-ben vn hib? Ezekre kérdésekre nem lehet egyszerűen válszolni, ehhez kissé közelebbről meg kell vizsgálni Pinter műveinek sjátosságit. Pinter műveit Mihályi Gábor - tlálón - Abszurd drám nturlist módr " címmel elemzi Végjáték című kötetében. Ez ktegorizálás pontosn muttj Pinter kpcsoltit kortársihoz és elődeihez, ugynkkor jelzi különállását is. Műveinek bszurditás Kfkához, Becketthez és Ionescohoz közelíti, nturlizmus viszont dühöngő fitlok" csoportjávl rokonítj. De éppen z, hogy bszurd helyzetei ngyon is vlósághoz kötöttek, szereplők élethelyzete, beszédmódj; történetek helyhez kötöttsége nturlisztikus, el is távolítj őt z bszurdoktól; illetve z, hogy mindent tgdás indult helyett vlóságdrbkák pontos és hideg bemuttás jellemzi drbjit, dühös fitloktól " különbözteti meg. Mégis - kissé leegyszerűsítve - Pinter műveit z bszurd drámák közé szokás sorolni. Annyibn nem is jogtlnul, mennyiben z bszurd drámákt egy meghtározott életérzés kifejeződésének tekintik. Olyn életérzésnek, mely jellegzetesen z ötvenes évek közepe-vége táján kilkult világpolitiki és gzdsági helyzet terméke, mindenekelőtt nyugteurópi polgári értelmiség körében. A rettegés, z emberre htó ismeretlen, megfoghttln tényezőktől vló félelem, világ összefüggéseinek bonyolultság mitti kétségbeesés életérzése ez, mely szélsőségeiben tett lefegyverzését éppúgy kiválthtj, mint egy mindent megváltozttni, eltörölni vágyó nrchizmust. A kivételes lkotók kezében viszont - kárcsk más korbn más műfjok, izmusok - z bszurd drám is lehet érzékeny állpotrjz, sőt áttételesen, z emberben szunnydó, megfoglmztln érzések, gondoltok rendszerezését ki-kényszerítő potenciális mozgósító erő. Az bszurd drámák megjelenése ót eltelt két évtized ltt kiderült, hogy jó néhány mű csk z kkori pillntnyi helyzetben s egy meghtározott szituációbn htott közönségre; szerzők hulltk ki z emlékezet rostáján vgy más műfjbn, más útonmódon keresik zót kifejezési eszközeiket, nem kevesen közülük kommercilizálódtk. Csk néhány íróról bizonyosodott be, hogy húsz évvel ezelőtt egy izmus klodájáb szorított műveik szétfeszítették műfji kereteiket, és áltlánosn érvényes mondndójuk m is ht. Ilyen író Hrold Pinter.

4 Hrold Pinter: A gondnok című drámáj Pesti Színház elődásábn (Dvies: Szbó Sándor, Mick: Hegedűs D. Géz ) Pinter drmturgiájár, szituációir, hőseinek életére zártság és nyitottság sjátos kettőssége jellemző. Egy zárt helyszín, néhány szereplő, viszonylg szűk időtrtm, jól kitpinthtó, elkülöníthető expozíció, bonyodlom és lezárás - ezek klsszikus drmturgi szbályi szerint is egy zárt drámszerkezet ismérvei. Ugynkkor minth vlóság egy szegmentumát szkítná ki szerző, és csk ezt ábrázolná meglehetősen részletezőn, de sem zt, mi időben vlóságdrb előtt vgy után történik, sem mi szűken vett helyszínen kívül zjlik, nem ismerjük meg. Nem hldnk előre z események, nem cselekményt kpunk, hnem állpotrjzot. Ebből fkdón Pinter drámáink szerkezete körkörös: z expozícióbn felvillntott kép, viszony, állpot mélyül el, s gykrn ugynúgy végződik mű, hogy elkezdődött. Pinter műveinek másik jellemzője szöveg, csend és gesztus formlkotó egysége. Pinter hőseinek beszéde nem z irodlmi nyelv szbályit követi. A köznyelv fordulti, hétköznpi, sokszor pongyol, nemritkán szleng beszédkifejezések urlják drbok szövegét, fordultok ismétlődése, mondtok félbemrdás, ngy dolgok " helyett z élet semmiségeiről folyttott szószátyár elmélkedések együttesen sugllják pinteri világkép srkltos tézisét: nyelv devlválódását, kommunikáció lehetetlenülését. A dilógusok nturlizmus drb-lphelyzetek nturlizmusánk pontos nyelvi leképzése, nyelvi klisék változó értékű, de drmturgiilg mérlegelt hsznált sjátos ritmust d műveknek. A nyelvvel zonos értékű drmturgii funkciót tölt be csend és gesztus. Ahogy l'avnt-scčne kritikus írt: Pinter dilógus felszínen nturlist, de csendek, helyzetek, feszültségek sjátos irreális ködbe burkolják ezt nturlizmust. " Amit nem lehet szóvl elmondni, zt sejtetik fiziki gesztusok, és z ezekkel egyenértékű csönd. A dilógusok kettőssége, primer jelentés és mögöttes trtlom egymásb játszás kivételes erővel jelenik meg Pinternél, éppen szöveg, csend és gesztusok egymást kiegészítő rendszere jóvoltából. Ez technik " teszi érzékletessé pinteri stílus drámi feszültségét, mi látszólg természetes, minden oldlról indokolt felszíni cselekvés és háttér, z indíték homály között lkul ki " (Osztovits Levente) záltl, hogy szereplők cselekvéseit látjuk ugyn, de z író szereplők előéletét, cselekvéseik indítékit, indultik okozóit rejtve trtj. Végső soron ebből eredeztethető z kettősség is, mely komikus és z iszonytos rétegek között feszül. A felszíni jelenségek kár z ismétlődés, kár kisszerűség mitt óhttlnul komikussá válnk, de egy ponton komikus színeket komorbbk, nemritkán trgikusk váltják fel. S komorbb színeket szintén ngyrészt beszéden túli eszközök hordozzák. Mindezek érvényesítéséhez zonbn tökéletesen iskolázott testi és hngi kifejezőeszközeiknek mximálisn birtokábn levő színészegyéniségek kellenek, Pinter figuráit sem lélektni relizmus, sem hgyományos nturlizmus szerepépítkezésével nem lehet megközelíteni. Annál kevésbé, mivel Pinter lkjivl nem tud zonosulni néző. A szituációk szerkezete olyn, hogy csupán időlegesen, mondhtni véletlenszerűen kd szereplő, ki igényt trtht szimpátiánkr, de áltlábn néző és z lkok mind-egyike között ngyon tudtosn kilkított távolságot trtt szerző. Mrtin Esslin, Pinter első monográfus Az bszurd drám elmélete című könyvében így összegzi Pinter műveinek sjátosságit: megtláljuk bennük mindennpi beszéd hnghordozásánk és szétfolyó lényegtelenségeinek nyugtlnítón, könyörtelenül pontos reprodukcióját; köznpi szituációt, mely fokoztosn fenyegetéssel, rémülettel és titokztossággl telik meg; mindennpi mgyráztok vgy cselekmény motiválásánk szándékos mellőzését. " Ugyncsk Esslin hívt fel először figyelmet rr, hogy Pinternél szob drám középpontj és legfőbb költői képe, egyik vissztérő motívum". A szob z hely, hov z élet perifériájár szoruló pinteri figurák félelmükben, külvilág fenyegetései elől behúzódnk. Pinter szvivl ezek z lkok nyilván-vlón ttól félnek, mi szobán kívül vn. A szobán kívül egy világ nehezedik rájuk, és ez világ nyugtlnító, félelmetes ". S itt érkeztünk el pinteri életmű áltlános érvényességi köréhez. Ez fenyegetettségérzés, világbn vló eligzodásr képtelenség ugynis nemcsk egy dott időszkhoz, helyhez vgy társdlmi berendezkedéshez köthető. Az oly sokszor emlegetett, s már-már közhellyé kopttott tudományos-techniki forrdlom s ennek sokrétű következményei, z információözön olyn htások, melyek feldolgozás, szintetizálás még komoly társdlmi segítség mellett is csk lssn, fokoztosn és igen kis htás-fokkl végezhető el. S eközben százezrek, milliók fejében kvrognk félig meg-emésztett ismeretek; elhgytk egy világ-képet, de még nem lkult ki, nem kristályosodott ki bennük másik. Az emberek ngy tömegének gzdsági körülményei viszonylg fejlettek, de életkörülményei évtizedekkel mrdnk el ettől gzdsági szinttől, tudti tényezők elmrdásánk fokáról nem is beszélve. Az egész társdlom szerkezetét gyökeresen átlkító átrétegződések fél országnyi népességet tesznek átmenetileg gyökértelenné: z egyik ember már nem földművelő, de még nem is ipri munkás, másik már nem fiziki dolgozó, de még nem szellemi, vgy ki-ki ez is meg z is. Elég, h csk ezeket tényezőket emeljük ki, mikor rr utlunk,

5 hogy Pinter bszurditás áltlános érvényű vonásokt trtlmz. H Pinter csk erre jelenségre hívná fel figyelmet drbjivl, ez sem lenne elhnygolhtó érdeme. Ennél zonbn többről vn szó. Egy olyn nézői mgtrtást vált ki műveivel, mi meghldj puszt tükröt trtást ". A Mnchester Gurdin cikkírój, mikor Pinter műveinek htását elemezte, ezeket állpított meg: kevés néző hjlndó beismerni vereségét kár nézői, kár áltlábn emberi minőségben, de ezekben drámákbn elveszett lelkek és néh elveszett testek világávl kénytelen szembenézni. Pinter először becslogtj nézőket egy világb, mely úgy tűnik, minth z övék lenne, mjd egy vd és heves fordulttl fejbe kólintj őket. " Mrtin Esslin pedig már idézett művében így ír: A néző önálló, lkotó erőfeszítésre, értelmező és egységesítő munkár kény-szerül. A szerző zt állítj, hogy kizökkent z Idő ", és felszólítj közönséget, hogy ő tolj helyre zt ". H néző fel-ismeri világ bszurditásit, megtette z első lépést vlóság megértése, elfogdás, esetleg megváltozttás felé. " S ez Pinter-művek htásmechnizmusánk döntő kérdése. Képes-e z elődás felkelteni ezt felismerő, megértő, változttási igényt kiváltó htást? Esslin beszámolójából ismert, hogy nézők egy része sehol nem hjlndó erre, ezeknek nézőknek természetes rekciój, hogy kivonulnk. Ám zok, kik z elődások ármkörébe kerülnek, eljuthtnk kívánt nézői állpothoz. Ezzel visszknyrodtunk z eredetileg feltett kérdésünkhöz: Mi z ok hzi elődások sikertelenségének? Alighnem z, hogy mindkét esetben olyn közönségrétegnek dták elő Pinter színművét, melyet nem szoktttk hozzá pinteri körkörös, eseménytelen" drmturgiához, így drb sokkoló htásként érte zömmel lineáris szerkezethez, cselekményes, szereplőkkel vló zonosulást kínáló elődásokhoz szokott nézőket. A közönség ngy része tehát nem volt hjlndó z Esslin vázolt részvételre. Ehhez Pesti Színházbn z is hozzájárult, hogy drbot félreértve, se hús, se hl, zz se nem pinteri, se nem hgyományos elődásbn interpretálták. * Mindz, mit Pinter drámírói sjátosságiról áltlánosságbn elmondtunk, igz A gondnok esetében is. Három em- A s t o n : Blázsovits Ljos és Dvies: Szbó Sándor Pinter drámájábn ( Iklády László felvételei) ber álmiról, vágyiról, kpcsoltteremtési kísérletéről, együttélési próbálkozásáról szól drb. Aston és Mick, két testvér és Dvies, csvrgó egyként szeretne megkpszkodni szob nyújtott biztonságbn. Mindhármn zzl álttják mgukt, hogy tesznek vlmit egy célért. Aston sufnit kr építeni kertben, Mick ki krj pofozni szobát, Dvies személyzonosságát igzoló ppírji után loholn, és meg szeretné trtni könyörületből kpott ágyát. Ám képtelenek bármit is tenni álmik megvlósulásáért. Aston elektrosokkkezelés utáni krttlnsági állpotbn vn, s rr is gyönge, hogy egy konnektort megjvítson, Mick örökké rohn vlmi elől, fontosbb számár, hogy testvére mellől kitúrj z öreget, mint hogy vágyit relizálj, Dviesről sejtjük, hogy ppírji sincsenek, s utolsó mentsvár ez szob. Hármójuk között bonyolult kpcsoltrendszer is kilkulhtn, de egyikük sem tud másik kettővel együtt élni. Astont idegesíti z öreg; z öreg kijátssz egymás ellen két fiút, Mick semmire sem becsüli Dviest, féltékeny testvérére, miért idegent fogdott be szobáb, de testvérével is képtelen emberi kpcsolt megteremtésére. S hiáb keresztbe, od-vissz összeugrtási kísérletek, Dviesnek kidják z útját, ám hogy tényleg elmegy-e, nem tudni. A gondnokbn - Osztovits Levente szvivl - z emberi kpcsoltok lp-vető mbivlenciájáról vn szó - őszintén, tárgyilgosn - és megindítón ". A pesti színházi elődást Vlló Péter rendezte. A mű félreértéséről mindenekelőtt díszlet, z elődás képi megjelení-

6 tése árulkodik. Pinter ngyon pontosn előírj csendeket, szüneteket, színészi gesztusokt - nemhiáb színész volt, mg is rendezett, sőt A gondnok filmváltoztát is ő rendezte 1963-bn-, de helyszínt, berendezési tárgykt, z öltözékeket is precízen meghtározz. Ami szob berendezési tárgyit, beosztását illeti, bbn még ngyjából követi rendező és díszlettervező (Fehér Miklós) szerzői instrukciót. Ám nem elégedtek meg szob ábrázolásávl, érzékeltették környezetet is, zz szobdíszlet mögött, fölött is vn láthtó térrész, hol átmennek szereplők; előre látjuk, h vlki érkezik, Mick hosszn levegőzik szob fölötti területen, miközben folyik játék szobábn stb. Ez drb drmturgiájávl ellentétes htású. Pinter drmturgiáj szerint néző nem lehet bbn kényelmes pozícióbn, hogy én, néző már tudom zt, mit te, szereplő még nem". A nézőnek szereplőkkel együtt kell végigjárni kpcsoltteremtés kísérletének stációit. A díszlettervező és rendező kínált távolságtrtás viszont olcsó, külsődleges megoldás, eleve kikpcsolj z elődásból nézőt. Ezt erősíti z, hogy szobánk nézőtér felé eső oldlán dróthálóból készült negyedik fl vn, mi fel-le ereszthető. Így különböző világítási trükkökre nyílik lehetőség, oldlsó súrlófénynél fémesen csillog fl, és lig látni benn levőket, h csk benn vn világítás, vgy elölről is éri flt fény, rács rács volt különbözőképpen érvényesül. Az elődás ngy részében viszont fl fel vn húzv. Ez rácsos negyedik fl kifejezetten bántó és leegyszerűsítő didktikus ötlet. Részint zt jelzi, hogy z lkotók nem bíztk közönségben, részint zt, hogy nem voltk képesek mű megvlósításávl kifejezni bezártság érzetét. Mint hogy fntáziátlnságr vll z is, hogy külső világ titokztos, ismeretlen fenyegető erőit rendező egyrészt fl mozgtásávl, másrészt csikorgó, fémes hngokkl, léptek és hngok visszhngosításávl és felerősítésével jelzi. Minden, mi z elődás külső keretét lenne hivtv szolgálni, z így sjnáltosn külsődleges, tehát hmis - például szövegben szüntelenül idézett esőt csk színpd egy-egy kis területén működő esőztetéssel illusztrálják -, drb felületes olvstáról tnúskodik, s így pótszer csupán. Az elmélyült színészi munk pótszere. Mert fiskó igzi ok z átgondoltln rendezői értelmezésből és következésképpen z egyenetlen színészi lkításokból dódik. Az elődás csupán mű komikus rétegét bontj ki, dós mrd már említett átbillenési ponttl, három ember kpcsoltábn meglevő trgikumml. Ez jórészt szereposztáson is múlik. Blázsovits Ljos játssz Astont, Hegedűs D. Géz Micket és Szbó Sándor Dviest. Szbó Sándor ngy formátumú színész, prtnerei nincsenek vele zonos súlycsoportbn. Emitt z elődás nem három emberről szól, csk egyről, z öreg-ről. Szbó Sándor kedves, szeretnivló, vén clochrd-t lkít, tévedhetetlen biztonsággl játssz ki szerep minden htásos eszközét, poénját. Oly mértékben hsonítj mgához szerepet, hogy z első pillnttól neki szurkol néző. Abbn drbbn, melyben szereplők mozgás is szigorún mű belső logikájából következik, Szbó Sándor - rendezői segédlettel - htásos különszámokt csinál. Például mikor Aston és Dvies megérkezik szobáb, drb szerint következő történik: Aston: Üljön le. Dvies: Köszönöm. (Nézelődik) Huh. Aston: Várjon csk. (Szék után néz, meglátj zt, melyik ott fekszik kndllónál, z összecsvrt szőnyeg mellett, és odlép, hogy kiszbdíts.) Dvies: Üljek le? Le nem ültem én már... úgy igzábn le nem ültem... mit mondjk, már... Aston (odteszi neki széket) : N, itt vn. Az elődásbn Blázsovits kctokkl telezsúfolt szob egyik srkából középre teszi z odkészített tonett széket, melynek lejár z ülőkéje. S Szbó ezzel z ülőkével külön tnulmányt érdemlő módon játszik: kipróbálj, elhelyezi, kézzel teherpróbánk veti lá, igzít rjt egyet, leül, fészkelődik, feláll, ismét teszvesz rjt vlmit stb. Ez játék zonbn egy másik drbb illő. Szbó Sándor sokklt jobb színész nnál, semhogy beérné ezzel produkcióvl, ám h nincs mindent átfogó koncepció, nyilván enged könnyebb megoldások csábításánk. Ezek könnyebb megoldások zonbn szinte lesöprik színpdról másik két színészt. Hegedűs D. Géz őszinte igyekezettel próbált hngsúlyossá tenni rámenős, durv Micket. De csk durvság, goromb hnghordozás jellemzi Mickjét, dós mrd testvéréhez és z öreghez fűződő viszony árnylásávl. Blázsovits Ljosnk nehéz feldt jutott, mikor z elektrosokk-kezelés utáni rezignált állpotbn levő Astont kellett életre keltenie. Nem is sikerült neki mrdéktlnul. Az elődás kínos percei zok, mikor kezelésének történetét elődj - megint csk zért, mert válsztott elődásmód idegen mű stílusától. Htásos mgánszám, ári ez rövid monológ Blázsovits elődásábn, ki félig fekve, félig ülve, fejét z ágy végéhez szorítv érzelmesen, jól felépítve, betegromntik bevált htáselemeit jól érvényesítve mondj el vllomását. A szerzői instrukció ez esetben így szól: Míg Aston beszél, szobár lssn sötétség borul. Mire befejezi, már csk őt látni tisztán. Dvies és tárgyk elmerülnek sötétben." A vlóságbn viszont meglehetősen gyorsn elsötétül színpd, és Blázsovitsot fejgép világítj meg. Ez messze nem ugynzt htást váltj ki, mint z utsítás szerinti. Blázsovits így nem szob része, hnem ki vn emelve térből, sőt mintegy glóriát is kp fejgéptől. Nem zt kifogásolom, hogy Vlló nem rgszkodott mindenáron szerzői instrukciókhoz, hnem zt nehezményezem, hogy szöveg nturlizmus, földhözrgdtság és színészi, szceniki megoldások úgy perelnek egymássl, hogy hol komédiáb, hol melodrámáb tolódik el z elődás, s így Pinter-műre csk körvonlibn emlékeztet. * Miskolcon, stúdiószínpdon " szobábn játszókkl együtt nézők is benn vnnk. Képletesen is meg vlóságosn is. Ez z intimitás, testközelség meghtározz játék módját éppen úgy, mint szob képi megjelenítését. Nem minth színpdon szereplő tárgyk nem lennének vlóságosk, mégis ebben térben megnő tárgyk hsználti értéke. Míg színpdon levő szobábn, mondjuk, gáztűzhely díszletelemnek ht, stúdióbn vlójábn egy hsználton kívüli gáztűzhely. Ismerős minden tárgy, elem, így z első pillnttól kezdve érvényesül z htás, mit egy előbbi idézetben becslogtás" kifejezéssel illetett z ngol kritikus. Illés István, ki z elődást rendezte, mg tervezte díszletet, játékteret is. Piszkosszürke flk keretezik terem színpdi részét, színpdi és nézőtéri rész fölött néhány kőművesplló fekszik keresztben, ezáltl mgsságbn egyformán htárolódik le tér, ezzel is erősítve z zonos helyszín érzetét. A szob - díszlet fli, jtj, blk úgy vn elkészítve, hogy nem érződik rjtuk

7 díszletjelleg, nem leng be fl, tisztességesen zár z jtó, z blk. Úgy tűnhet, hogy ez nevetséges, kicsinyes megállpítás, pedig z elődás sikerének egyik legfőbb zálog, hogy szűk térben játszódó nturlist mű kerete vlódi legyen, és ne essen ki néző pillntonként z elődás légköréből. Illés István pontosn olvst cl művet, és pontosn vlósított meg Pinter instrukcióit. Ezzel tuljdonképpen legtöbbet tette, mit z dott esetben rendezőnek tennie kell. Az elődásbn egy fikrcnyi irrcionlizmus, trnszcendens megnyilvánulás sincs, bár erre voln lehetőség. De hogy rendező műsorfüzetben is kifejti: Alpvetően rr vgyunk kíváncsik, hogy ez három ember miként tud együtt élni, s egyáltlán tudnk-e? " Erre kérdésre igyekeztek válszolni, ám éppen pontos olvstból dódón többre is. A válszkeresésben rendező egyenrngú társi voltk színészek: Aston - Reviczky Gábor, Mick - Vitéz László, Dvies - Cspó János. (Cspó János játszott már Miskolcon ezt szerepet, ugynis 1966-bn Nyilssy Judit rendezésében felolvsószínpdon bemuttták művet, Cspó mellett kkor Csikós Sándor és Csiszér András volt két fiú; z egykori beszámoló szerint értő közönség fogdt produkciót.) A három színész tökéletesen kiegyenlített triót lkot, és kiválón érzi játéktérből dódó stiláris követelményeket. Olyn érzése vn nézőnek, minth pszeudo-dokumentlist filmet látn, melyben lig eldönthető: civil játszik-e szerepet, vgy színész viselkedik-e mgánember módjár. A miskolci elődásbn - szemben pestivel - három ember minden szóváltásánk, megmozdulásánk tétje vn, s szob vlóbn negyedik szereplővé válik. Cspó János Dviese lecsúszott, félreszorult egzisztenci, kinek rvszkodni, ügyeskednie kell még egy ágy megtrtásáért is. Ngyhngúság mögött szüntelenül érződik z állt módjár ugrásr, menekülésre kész kisember rettegése. Cspó szeméből kkor sem tűnik el ridtság, mikor leginkább otthonos szobábn. Dvies figurájábn dott legtöbb olyn félrecsúszási lehetőség, mi színészt komikum felé terelheti. Cspó egyetlen ziccert sem hsznál ki, csk ott engedi nézőt kuncogni, nevetni, hol ez indokolt, s zonnl visszlendíti játékot trgikomédi Jelenet A gondnok miskolci elődásából (Reviczky Gábor és Cspó János) ( Fotó: Veres Attill) világáb, mint mű egyensúly ezt megkívánj. Reviczky Gábor félelmetes Aston szerepében. Imbolygó, lssú járásábn mindig érezni kompenzációt: nehogy észrevegyék mozdultink bizonytlnságát. Ugynezt célt szolgálj z, hogy kényszeresen állndón tesz-vesz, konnektort jvítj, vgy deszkdrbot smirgliz. Reviczky vonttottn beszél, hlkn, lig modulálv ejti szvkt, kezdettől érezni, hogy vlmi nincs rendben vele, nélkül, hogy ütődöttet vgy beteget játszn. Arcán lig jelenik meg érzelem, kár dühös Dvies hortyogás vgy büdössége mitt, kár terveibeszél, vgy testvérével áll szemben, kár kiutsítj z öreget. Csk kezelésének elmondáskor változik meg pillntokr z rckifejezése, ekkor úgy tűnik, minth élet költözne szomorú vonások helyére. Ez monológ döbbenetes htású, pedig semmiféle külső színészi eszközt nem vesz igénybe Reviczky. 1J1 z ágy szélén, kezében deszk, mit z elbeszélés kezdetekor még csiszolt. Aztán megáll jobb kéz, bljávl földön álló deszk végét fogj. Egyre görcsösebben mrkolj deszkát, jobb kezével bl mellé nyúl, z kéz is görcsbe rándul. Ugynkkor szöveg-mondás lz, csknem közömbös. Ez z ellentét, színészi test normális állpot, hng túlzott lzság és kezekben összpontosuló görcs iszonyú feszültséget fejez ki. Vitéz László is sokszínű figurát formál Mick kevesebb lehetőséget kínáló szerepéből. Nemcsk fickó durvságát, keménységét hngsúlyozz. Dviesszel szemben hol cinikus, hol brátságos, játszik vele, mint mcsk z egérrel,

8 de ő is ugrásr kész, lesi, mikor csp le rá z öreg; kettejük békésnek tűnő beszélgetése is csup pró küzdelem. Jól érzékelteti Mick terveinek álmodozásjellegét, zzl, hogy például lkásátlkítási elképzeléseit vgy mgáról szóló történeteket mint egy sokdszor megfoglmzott, milliószor elmondott szöveget roppnt gyorsn, szinte hdrv drálj el. Astonnl vló tlálkozásuk-kor viszont Vitéz Mickje meghunyászkodó. Ettől Cspó Dviese teljesen megzvrodik. Amikor bármely párosításbn ketten vnnk, még fenntrthtó - h lcsony szinten is - társlgás, de h hármn, csk kölcsönösen egymást méregetik, pillntokr kilkított párosok egyszeriben felbomlnk, kpcsolt bizonytlnság térben és színpd légkörében érezhető diszhrmóniát eredményez. A miskolci elődásbn létrejött szvk, csend és gesztusok egysége, dilógusok kettőssége, létrejött megmuttott felszín és z elhllgtott mély közötti feszültség. Az elődás végén Reviczky háttl nézőknek és Dviesnek szótlnul áll z blknál, Cspó meg csk mondj mgáét, békülne, brátkozn, segítségét jánlj, már meghúzná mgát, mint egy kisegét - elviselhetetlenné sűrűsödik feszültség. Reviczky csupán trtásávl, Cspó pedig tőmondti közötti egyre ngyobb szüneteivel és mind sebesebb tevés-vevésével egyértelművé teszi: szob nem old meg semmit sem. Aki eddig egyedül volt, ezután is z mrd, kinek eddig nem volt szállás, ezután sem lesz, s ki eddig nem tudott sem egy helyben mrdni, sem elmenni, z ezután is rossz lelkiismerettel jön vissz szobáb. Akik miskolci elődáson kitrtottk, résztvevőivé váltk z elődásnk, lkotótársivá színészeknek, rendezőnek Pinter elképzelése szerint. Most még kevesen trtottk ki, de legyen ez két elődás bizttó kezdet: más Pinterbemuttóknál már többen is értővé válhtnk. TARJÁN TAM ÁS Kicsod Bernrd? Lorc drámáj Pécsett Minden műlkotásnk - így minden színházi produkciónk is - kell legyen miértje. Nemcsk szándékábn, de eredményében is. Az olvsónk, hllgtónk - nézőnek föltétlenül érzékelnie kell művész és mű intenzív kpcsoltát: színházi elődás esetében rendező h-tározott és krkteres drbértelmezését s színész teremtő szerepfelfogását. Nincs jogunk föltételezni, hogy Gli Lászlónk, pécsi Nemzeti Színház rendezőjének ne lett voln htározott és egyéni szándék Federico Grcí Lorc Bernrd Alb ház című drámájánk bemuttásávl. A mgyr színpdokon mostnábn többször is játszott lkotás színműirodlom zon drbji közé trtozik, melynek minden premierjét fokozott várkozás és érdeklődés előzi meg. Tizenkét női szerep vn Bernrdábn (és csk z) : ez már önmgábn izglms. Vn-e erő társultbn szereposztáshoz? Mit hoz színésznő és ngy szerep" tlálkozás? Melyik hng erősödik föl z új értelmezésben drámábn keveredők közül: nturlizmusé vgy szimbolizmusé? Gli László legutóbbi kérdésre világos válszt d z elődáshoz fűzött rövid rendezői jegyzetében. Életnyg hitelesebb, mint veristáké vgy nturlistáké. A Bernrd Alb ház eseményei túlmuttnk önmgukon: végső következtetéseiben jelképes értelmű történet" - közli sorit pécsi műsor-füzet. Jegyzetéből z derül ki: kár mg válsztott drbot, kár színházi munkmegosztás eredményeként jutott neki feldt, Bernrdához mindenképp köze vn, képe, sját véleménye ról - így tehát bizonyár lesz miértje kész produkciónk. Sjnos, z eredmény mit sem igzol szándékból. Ritk eset z, hogy színházbn közönség ne érzékelje: mikor vn vége z Hrold Pinter: A gondnok (Pesti Színház) Fordított: Brtos Tibor. Rendezte: Vlló elődásnk. Különösen sokkoló befejezés, Péter. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez : Jánostpshívásr nem törekvő zárókép, kúti Márt. teljességgel ismeretlen cselekményű drászereplők: Szbó Sándor, Blázsovits m végkifejlete esetleg néhány másodljos, Hegedűs D. Géz. percre elnémíthtj közönség regálását, de ez feszült - és gzdg trtlmú (Miskolci Nemzeti Színház) Rendezte, játékteret és jelmezeket tervezte: csönd rendszerint hmr föloldódik. Illés István. Szereplők: Cspó János, Reviczky Gábor, Vitéz László. A Bernrd föltétlenül z ismertebb művek közé sorolhtó. Bizonyos, hogy pécsi Nemzeti Színház Kmrszínházánk nézőterén ülők között minden elődáson vnnk néhányn - h nem is sokn -, kik látták már más változtbn drbot. H nem látták: olvsták. Vgy leglább hllottk ról; egyes részleteit, cselekményét tnulmányikból vgy máshonnn ismerik. A Bernrd öngyilkossággl: legkisebb lány hlálávl végződik, s címszereplő ezt követő, mono-lóg érvényű szvivl. A cselekmény kerek, lezárás htásos. Pécsett közönség z utolsó szvk elhngzás után némán, feszengve, tnácstlnul, várkozón ül. Aki ismeri, ki látt már drbot, z sem krj elhinni, hogy vége vn. A Bernrd Alb ház pécsi elődásábn két órán keresztül peregtek dilógusok, szereplők ki-be jártk, ettek, vrrtk - de nem történt semmi. A szó trtlms, művészi értelmében: nem. Még nem kptunk semmit. Várjuk folyttást. Az elődás sikerületlenségének fő ok, hogy nem tudjuk meg: kicsod Bernrd? Ki ez z sszony - rendező értelmezésében. S itt minden Bernrdától függ - nemcsk cselekményben. H ő nem erős, krkteres lk, kkor minden egyéb esemény - Adel öngyilkosság is értelmét veszti. Lázdni csk vlmi ellen lehet; s ez Bernrd nem testesít meg semmilyen eszmét. Lehetne korbeli Spnyolország félfeudális viszonyink és megcsontosodott szokásrendszerének fogly, ki szükségszerűen rb-trtó lesz mg is, egy börtön-ház prncsnok. Lehetne mindenkori zsrnokság szimbólum. Lehetne céltln vgy céltudtos Gonosz. Akrhtn eredendően rosszt, és krhtn - rossz eszközökkel eredendően jót. Rengeteg lehetőség. Gli László, meglehet, rátlált közöttük mgáér - de z elődássl nem tudt kifejezni, megvlósítni elképzelését. Bernrd figurájából csk z kerül színpdr, mi külső. Fekete ruh, kézben bot - támszkodni is, ütni is -, emelt hng. Mindez sját-szerű személyiség lényege, belső trtlm nélkül. S ezzel Adel kitörni krás irányát és értelmét veszti. Célj vn ugyn (mgánk krj megszerezni szerelmét, Pepe el Romnót); nyj zonbn nem gondoltivl, eszméivel, elveivel és erkölcsével képez számár kdályt, hnem puszt létével. Bernrdát Pásztor Erzsi játssz. Tlán

9 nem is rendezői elképzelésben volt hib - tlán kiváló színésznő számár mrdt idegen Bernrd lkj? Elképzelhető, hogy ez is okozój kudrcnk. De mégis inkább úgy tűnik: Pásztor Erzsi nem kpott lpot, fogódzót hhoz: milyennek játssz Bernrdát; s látnivló, hogy képtelen elhelyezni z áltl játszott figurát z lkok rendszerében. Pásztor Erzsi nincs Bernrd-korbn". Nálánál jó néhány évvel, de inkább évtizedekkel idősebb színésznők szokták - sokszor jutlomjátékul - kpni ezt szerepet; s egy teljes emberi és művészi élet tpsztltink birtokábn formálhtják meg. A pécsi Bernrd fitl. Nem lenne ez bj önmgábn - h leglább ezt (és következményeit) válllná rendezés. Igz, szerzői eligzítás szerint Bernrd htvnéves, de elhngzik ról z is : még vágyn z ölelésre. Motiválhtná Bernrd rideg, szokásokhoz igzodó döntését nyolcéves gyászról, s egész viselkedését is lányivl szemben, h nem mtrónként urlkodn ház fölött - de sszonyként. Ezt lehetőséget pécsi elődás egyáltlán nem hsználj ki - noh színésznő szerephez öregítésére szerencsére különösebb mszkírozássl nem is törekszik. Bernrd kortln így: htvnévesnek fogdjuk el, mert Lorc nnyink mondj - és negyvenévesnek, mert nnyink látszik. Mrd megint kérdés: kicsod Bernrd? Pásztor Erzsi szerepformálás jelzett okokból sikerületlen - de láthtó, érezhető rosszkedve ellenére (mi ligh csk egyetlen elődás jellemzője volt) becsülettel és korrektül eljátssz, mi ebből Bernrdából eljátszhtó. S ngyjából ez vontkozik többi színésznőre is. Senkinél nem érezni legcsekélyebb örömöt sem: minth szereppel vló tlálkozás nem lenne több kötelességnél, munkhelyi feldtnál. A máskor oly kiváló Lbncz Borbál - Ponciként - kedélyeskedéssel igyekszik életet vinni szolgáló lkjáb (kár érte, mert szerep és színésznő ebben z egy esetben állnk közel egymáshoz). Sólyom Kti túl hrsány és túl hlk között nem tlál mértéket; Petényi Ilon és Vári Év méltósággl viselik drb két legrosszbb szerepét: Mgdlenár és Ameliár, mint z Bernrdelődásokbn szokásos, kevéske figyelem fordítódik. Mrtirio, púpos lány viszont leghálásbb színészi feldt drámábn. Miklósy Judit nem figur torzságát, fölbomlott lelkivilágát muttj meg, inkább ridtságát, szerencsétlen kiszolgálttottságát. Ízlése, tehetsége vissztrtj ttól, hogy túljátssz ezt szerepet, melyben pedig legkönnyebb olcsó megoldásokb tévedni. Épp így ízléséért dicsérhetjük Tkács Mrgitot is, ki Bernrd nyját lkítj. Antl Anett szolgálój fárdt és rosszkedvű - ez szerencsére jellemzi is figurát. Mrkovits Bori Adelájábn egymgábn több z indult, energi, mint z összes többiekben együttvéve. Cskhogy: ez tűz, ez z indult eredménytelenül fecsérlődik el krkter nélküli Bernrdávl szemben. S mi ngyobb bj : Mrkovits Bori állndó mozgássl, hrsány gesztusokkl kénytelen élni lélekábrázolás és figurteremtés helyett --mert e szerep eljátszásához szükséges színészi érettséggel még nem rendelkezik. Semmiképpen nem lehet mentség, hogy Adel félig-meddig még gyerek, ki szertelen. H z lkból cs k e jelenik meg - Adel elveszti súlyát, kulcspozícióját. A színészi játék sikerületlensége vgy szürkesége elsősorbn z egész elődás kudrcából ered. Semmiképpen se gondoljuk zonbn, hogy produkció hevenyészett vgy mtőr színvonlú voln! Vt Emil hgyományoshoz igzodó díszletet tervezett, érezhetően küszködve, hogyn szoríts be sokszereplős drbot kis színpdtérbe? Ezért zután például ki-be járások következetlenek, háttérben álló htlms gyertytrtó mellett elhldv színészek kénytelenek lehúzni fejüket, színpd legelső részé-nek kitágítás pedig hsznos, bejátszhtó teret nem eredményezett. Mindez z áltlábn rossz térkiképzésű mgyr elődások sorábn (tisztelet kivételnek) föl se tűnnék - de fölveti kérdést: nem volt-e eleve elhibázott válsztás erre színpdr Bernrd-elődást tervezni? Sovány vigsz - de említendő -, hogy áltlábn dicséretes színészi szövegmondás. Minth ide koncentrálódott voln minden művészi energi : z elmondásr. Ami ngyon távol áll z eljátszástól, megjelenítéstől. Keresgélhetnénk most - és tlálnánk is - olyn jeleneteket, részleteket, melyeknek megvlósítás trtlmz értékeket; ezek zonbn együttesen sem elégségesek hhoz, hogy rá-nyomják bélyegüket z elődásr. Gli László fitl rendező. E kritik nem tehetségét vonj kétségbe, hnem rr szeretne figyelmeztetni, bizttni: mindig ki kell lkulni - s el is kell jutni nézőhöz htározott rendezői el-képzelésnek. CSILLAG ILONA Az régi, jó Molnár Ferenc... A művek természetrjzából következik, hogy z évd két Molnár Ferenc-bemuttój nem fordíthtt ki srkiból világot; ám Molnárt zért jobbn megpörgethette voln zon megkövült tlpzton, hová közhiedelem lecövekelte. Itt most tehát z esetleges mélyebb régiókt próbálgtjuk kihüvelyezni, másrészt néhány régebbi elődás összevetésével válszt keresünk rr, hogy e legújbb színpdi verziók stgnálást, előrelépést vgy netán visszesést jeleznek-e z interpretálásbn. Az üvegcipő Enyhe iróniávl bár, de jó néhány drbjábn festett Molnár torzképet polgárságról, sőt egyikben-másikbn ngypolgárságról (Egy, kettő, három) és z risztokráciáról is ( A httyú, Olympi). Nos Az üvegcipő - kár szándékosn, kár, mert mgától is így sikeredett - Hmupipőke-mesének trvesztált változt, giccsbe mártózó kispolgári életform és életideál kriktúráj, mely e környezet némi emberdegrdáló htását is felmuttj. Igzi Molnár-módr, zz felszínesen, könnyedén és kcgttón, de mégis, minth csk e megrendítően ngy pátoszú Ady-sorr ( S így leszünk mi, párzó királyok, kopottk, búsk, betegek... ") rímelne. Annyir korcs és bszurd, hogy z ideálpilót, felhőkből száll lá virágos mezőre " ponyvszövegeket sóhjtozó bájos kis Irm Hmupipőkeségét nem szbd egész komolyn venni, mikor szerelmét felsál, krumpli, ingujj, leves " -rendű rozznt bútorsztlos, Sipos Ljos korosodó lkjáb vetíti bele. A mese ngy formátumú gonosz mostoháj, z elhányt grófi szerető, tisztességes" férjezett állpotr és megbecsülésre " áhító penziósné, Romjzer Adél áldémoni figurájává fjul drbbn. S köröttük ott rjzik Popovics, Popovicsné, Stetner úr, Gál kpitány, Adél nyj s többi rikító színekkel festett kispolgári szereplő egész hd. A mese mgj tipikusn Molnármotívumok járulékelemeitől terebélye-

10 sedik egész estét betöltő vígjátékká. Ilyen például szerepjátszás" motívum (Irm eleve nem zonos önmgávl, de többkevesebb sikerrel még eljátssz egy kváziutclány szerepét is), ilyen szín-ház", melytől leányzó megkótygosodik, és végül ilyen z erotikus lázdás motívum, mely megszelídítve és felemás módon ugyn, de forrdlmin merész Wedekindtől szármzik át Molnár oevrejébe. Cicit d kismcskánk" Irm; Érzéki gyerek vgy. Megkívántál engem, mert bjuszom vn és mély hngom vn" - mondj Sipos Irmánk, és minth igz voln. De nincsen semmi bj - e közegben nem fenyeget trgédi, inkább tisztes házsság, bő gyermekáldássl. Az ztán vlóságos telitlált, hogy ez miliő z árttlnságot" csk nyilvánosházzl tudj ellenpontozni, mitől persze z erotik odvész, és pikáns" felhngok csúfítják ordinárévá z egész történetet. A z üvegcipőt november 15-én muttt be először Vígszínház Vjd László rendezésében. Bár szereposztás több volt, mint prádés, bemuttót nem követte igzi Molnár-siker, s ebben - úgy tűnik - z elődás volt luds. Mert Kárpáti Aurél észreveszi ugyn benne torzító tükröt", és Siposbn kcgttó komikumig torzított álmok királyfiját", ám Földi Mihály Nyugt decemberi számábn reális álomnk" nevezi z elődást, Irmát pedig rjongó kis mdárnk", őrült szentnek ". Úgy látszik, hogy Drvs Lili, ki ezzel szereppel debütált Vígszínházbn, és kritikák szerint skálájánk csknem minden hngját megszóllttt" - humorb pácolás helyett túl komolyn vette Irm líriságát-drámiságát, és mélyen átélte zt. A kritikusok szerint - és ezt jvár írják - Vrsányi Irén is mély és drámi lkot formált Adél kisszerű személyéből; lighnem z egész szereplőgárdából csk Hegedűs Gyul Sipos Ljos nézett bele elég mélyen bb bizonyos torzító tükörbe ". 196z. jnuár 18-án Petőfi Színház újított fel drbot, mely óriási sikerét bőven megérdemelte. Mert Ádám Ottó rendezése nem volt ugyn torzító tükör, csk finom iróni, de Domján Edit mint Irm, mese, vlósághű ábrázolás, lír, humor és játékosság gzdg színeiből szőtte szerep szövetét, Sennyei Ver Adélj túlfűtöttség mellett érvényre jutttt z lk cinizmusát is, s Agárdi Gábor Sipos Ljos nem ijedt meg bővérű komédiázástól. Ennyi zonbn még nem lett voln elég z üdvösséghez, h rendezői elképzelésnek megfelelően Devecseri Gábor humoros versszövegei és Mros Rudolf zenéje nem repíti z egészet fényévtávolságnyir mi világunktól. A megzenésítés volt tehát z telitlált, mely ebben z elő-dásbn torzító tükör szerepét játszott. Alighnem ez z 196z-es volt mind-eddig Az üvegcipő legsikerültebb színpdi változt. Mnpság, mikor h kell, h nem, zenét zúdítunk mjd minden elődásr, miért, hogy Vígszínház nem élt vele, pedig drb csk úgy ordít után? Úgy véljük, zért, mert túl komolyn, egy z egyben" vette A z üvegcipő groteszkbe hjló történetét. Erre vll szerepek fölfogás is. Pp Ver f. h. például, kinek játékából, szviból, kissé még korlátok közé szorult mozgásából csk úgy süt tehetség, nyilván Kpás Dezső rendezésével összhngbn, túlságosn reálisr vette figurát. A megkótygosodott, nyfk kis Irmából egészséges, krtos, dcos, józn kis prsztlányfigurát kerekített, mellyel sehogyse fér össze z lk szentimentlizmus. S mivel játékát mindvégig józn tlpresettség jellemzi, hrmdik felvonásbn nem groteszk meglepetésként bújik ki gykorltisságánk szöge szentimentlizmus zsákjából; pedig Irm kispolgáriságát épp ez gyors váltás jellemezhetné legtlálóbbn. Szegedi Erik Adél szerepében túl finom; úgy látszik, nincs bátorság eljátszni z lk durvságát, pitiáner úrhtnámságát, s űrt tkró gőgjével szemben röghöz kötött kisszerűségének bemuttásától is visszrid. Alighnem Benkő Gyul játék közelíti meg z igzi stílust. Már külseje: mozgás, mszkj, öltözködése is kriktúráj selyemndrágos királyfink ", fontoskodó szvi és mgtrtás nem véletlenül fksztj legtöbb nevetést nézőtéren. Szkácsi Sándor Császár szerepében se ficsúrnk, se széltolónk nem elég pregnáns. Mint rr már számos kritikus rámuttott, A z üvegcipő szerkezetileg elég gyenge drb, s ezen hibán z elődás egy jottányit se jvított. Az múgy is széteső második felvonás élettelen volt, és még jobbn szétesett, mert rendező nem dott elég kciót z ide-od lézengő szereplőknek, hhoz pedig nem volt elég mersze, hogy élőképpé merevítse z egész sztltársságot. Jól krikírozott Miklósy György néhány másod-perces táncjelenetben, de rossz színpdi elhelyezése mitt z idillt kifigurázó háziáldás köszöntőjét már lig lehetett hllni. Mint Glmb Sándor megállpítj, hrmdik felvonás nem egyéb, mint kbréjelenetek lz egymásutánj. De nevetni zért voln ok elég, h Tábori Nór Roticsnéján kívül nem csup sztereotipiávl szolgáln rendező. S bár rövid drb, mégiscsk jobbn meg kellett voln kurtítni ezt felvonást. (Bátrn kihgyhtó például két dollár perselybe vándorlásánk bárgyú históriáj is.) Fehér Miklós díszlete - kékbbos, illetve virító vörös rózsás háttér előtt nturlist módon berendezett, behtárolt, szűk játéktér - jó kiindulópont lehetett voln rendezőnek, hogy szentimentlizmus és földhözrgdtság ellentétpárján egyensúlyozó kispolgáriságot dekvát módon ábrázolhss színpdon. Játék kstélybn H Molnár drbjink legbenső mgváig htolunk, százdforduló tlj-vesztett polgárírójánk szinte mjd' minden művében z egyén szerepjátszásánk, igzság és látszt, vlóság és hzugság kifürkészhetetlenségének motívumár bukknunk. Világos, hogy e bújócsk ábrázolás már eleve is e kettősséggel mnipuláló, színházról szó-ló drbjibn ( A testőr, Előjáték Ler királyhoz, Játék kstélybn) sikerül legjobbn. A Játék kstélybnnk még közvetlen tárgy is színház. Annál zonbn Molnár sokkl bölcsebb, mintsem hogy z igzi színházról ejtsen itt szót: imponáló öniróniávl csk frnci bulvárdrám és jól megcsinált drb " emlőin nőtt Molnár-féle drmturgiáról beszél, melynek viszont világszerte ő z egyik legngyobb mestere. Ennek z olcsó drmturgiánk szrksztikus fogllt éppen z ál Srdou Fogt fogért" elképesztően bárgyú betéthistóriáj drbbn. Ámde z iróni és persziflázs nemcsk ezt fjt színházt, hnem - z oly sokszor számon kért társdlombírálttl - ennek közönségét is éri, zt léh, elegáns, műveletlen társságot, melynek e főúri kstély z otthon. A bírált másik éle játékkl ellenpontozott élet " -et veszi célb, mely drb jól kihámozott értelme szerint színtiszt hzugság. Mert Ádám szerel-

11 me Mdonn" iránt nem egyéb, mint egy but fiú hőbörgése, Annie-nk viszont egyáltlábn nincsenek érzelmei; mert Almády és Annie csk kulisszát hsogtnk ( színflk mögül áthlltszó párbeszéd éppúgy kong, mint játékb beleszőtt drb), s mert Turi nem két fitl szerelmest krj megmenteni, csk látsztot és persze sikert, meg pénzt, mit z operettel együtt netán elveszítene híres szerző-páros. H mélyére tekintünk, fertelmes léhságnál nem látunk egyebet" - írj Glmb Sándor Npkelet jnuári számábn. Igz vn. Csk zt nem veszi vgy nem krj észrevenni, hogy épp e léhság leleplezése drb lényege. V o i l à, ilyen vgyok és ilyenek vgytok mondhtná Turi, z Ördög" kései leszármzottj, miközben gúnyosn összekcsint közönséggel. A Játék kstélybn bemuttóját mgánk Molnár Ferencnek rendezésében november 27-én trtották meg Mgyr Színházbn. Az elementáris sikert számtln elődás követte mind itthon, mind szerte világbn. H ezt z első, lighnem mindmáig legtökéletesebb hzi elődást el krjuk képzelni, leghelyesebb, h Pünkösti Andornk z Újság november 28-i számábn megjelent kritikájából indulunk ki. Szerinte vlmi mrionettszerűség" vonul végig drbon, mely pillntr se indokoltln és egy percig sem természetellenes, s ez d vlmi furcs kétértelműséget" Molnár rendezésének. Igen. Lényegi része drbnk ez kétsőt többértelműség, mely nélkül z egész nem egyéb, mint üres szó-cséplés és z bizonyos léhság", mit Glmb Sándor szemére vet. Az elődás színészi játék előtt vlmennyi kritikus mélyen meghjtj fejét. Titkos Ilon Annie szerepében végiglebeg sztír... vizein" - olvshtjuk; Hegedűs Gyul mint Turi z ngyszerű és szkeptikus pillér, min játék játékosság felépülhet; Törzs Jenő Almádyj frppáns htássl és jól komédiázik"; Vágó Bél Gál szerepében sok humorrl dj fölényesen okos Turi hlvány árnyékát; Dénes György komponist szerepében burleszk felé hjlik, mi ngy szerelemnek" már eleve is kihúzz méregfogát stb. stb. A számtln hzi ismétlés sorából, összevetésként ezúttl csk Vígszínház 1961-es, Benkő Gyul rendezte elődását vegyük elő. (Az 1969-es ismétlés csk néhány új szereplő beállításávl különbözött ettől.) A közönség ezt z elődást is igen hálásn fogdt, de kritik elismerése már korántsem volt oszttln. Bár csttnók csttntk, s nézőtér remekül szórkozott, tempó kissé vonttottnk bizonyult, és szereplők nem tudták biztosn, hogy persziflálni vgy pedig átélni kell-e szerepüket. Páger Antl egy cinikus színházi rók helyett jóságos, bölcs öreget játszott, Bilicsi túl komolyr formált Almády komikumát, és Láng József komponist szerepébe mindenáron életet krt lehelni, mi színművészeti fából vskrik. Egyedül Ruttki Év oldott meg kívülről és belülről vló szerepépítés nehéz feldtát, miközben z elrgdó báj és groteszk komikum káprázttó ötvözetében tündökölt. Az első, 1926-os elődás minden bizonnyl versenyen felül áll. De z 1961-es illetve 69-es bemuttóvl pécsi Nemzeti Színházbn trtott mostnit bízvást szembesíthetjük, mert z első felvonás néhány jelenetét leszámítv mozglms volt, mert nem bosszntott üres pillntokkl nézőt, és mert minden egyes szereplője becsülettel megtette mgáét. A két-, illetve többértelműség zonbn éppúgy elsikkdt kissé, mint 6r-es elődásbn. Először is elterelődött figyelem drb főszereplőjéről, játékr ó l, mert z expozíció nem volt elég Mo l ná r Fere nc: Az üvegcipő (Vígszínház). Sipos: Be nkő Gyul, Irm : Ppp Ver f. h. ( I k l á d y L á s zl ó f e l v. )

12 BUDAI KATALIN Shw-rkozunk? Molnár Ferenc: Játék kstélybn. Gri Róbert (Titkár), Glmbos György (Lkáj), Bárány Frigyes (Almády) (Pécsi Nemzeti Színház) hngsúlyos; mert második felvonás különféle felvonásvég-verziói helyett Gált megszemélyesítő Pál László egyébként igen multságos flánkság-gegjére kellett figyelni, és mert Bárány Frigyes, ellenállhttln komikumml bár, de mégis egy olyn túlzott bohóztstílust képviselt, hogy színflk mögött elhngzó inkriminált szöveg szellemes szerepcseréje helyett néző zon mult, mi csk másodlgos humort képvisel drbbn: mint leckéztetnek meg egy nevetséges, beképzelt szoknypecért. Konter László rendező nem tette helyesen, hogy G y ő r y Emilt Turi szerepében ennyire öregre mszkírozt, mert így színészt cinizmus helyett óhttlnul is Páger-féle szerepfelfogás, kissé rvszkás, de jóságos bölcs felé terelte, és ezzel élét vette szerző mind önmgát, mind színházt, mind pedig z életet illető szrkzmusánk; s ebben megformálásbn Turi dermesztő intellektusánk ngy része is odveszett. Így ztán, különösen z első felvonásbn, Gál nemegyszer túljár z eszén, mi mind cselekmény, mind szerepek egyensúlyábn eltolódást okoz későbbiekben. Vlli Péter komoly és krikírozó ábrázolás közt vergődött, Gri Róbert pedig mint titkár, helyett, hogy gzdáink reprezentánsként egy ngyképű hólygot ábrázoln, kedvesen but lkot játszik rokonszenvesen. Glmbos György ins viszont remekül ábrázolj zt figurát, ki - mintegy Turi kontrásként - elég mlíciávl és éleslátássl figyeli e tollhegyre tűzött társság életét. Á drb igzi stílusát Sír Ktlin tlálj el. Minth egyrészt Titkos Ilonként sztír vizein lebegne", másrészt, mint Ruttki Év, egyszerre kívülről és belülről ábrázolná groteszken bájos szerepét. Romvári József díszletének kopottság nem zért fáj, mert vlmi szép"-et krunk látni színpdon, hnem, mert z elegnci hiány csökkenti z elegáns világ ellen irányuló persziflázst. Az óriási skktábl jól szimbolizálhtná Pünkösti említette mrionettséget", de mivel nem eléggé épül be drbb, puszt dekoráció mrd. Sír Ktlin jelmeze (Borsi Zsuzs munkáj) 20-s évek divtjához igzodv jól jellemzi z örök primdonnságot, de kár, hogy rendező zenével és kellékekkel is e kort krj felidézni. Jobb lett voln, h egy teljességgel mivá komponált elődás szemlélőjeként nem múltt, hnem jelent, npjinkbn még mindig vidámn tenyésző effjt színházt, játékot és életet nevethettük voln ki. Az utóbbi évdokbn minth kevesebb operett került voln színre vidéken, mint korábbi években. Helyüket többek között Shw fogllt el. Két dolog indokol-htj válsztást: z ír mesternél utólgos lelkiismeret-furdlás nélkül bevll-htjuk, hogy jól szórkoztunk, hiszen Shw igényes szerző, h tünedezőben is nimbusz. Másrészt pontos szerkesztésű jelenetekben lehet kipróbálni fitl színészeket: jó szerepek, hálás poénok, ngy entrček és bgngok szárnykt dhtnk. Mármost, h ilyen nyilvánvló z elődások közönségcslogtó jellege, z, hogy z előkelő csomgolás vidor brettliszükségletünket hivtott kielégíteni: kkor elvárhtjuk, hogy htásfokbn zt kpjuk, minek helyére, ízlésnevelő szándékkl Shw-t lopták be. Amire e drbok esetében rendezőileg égető szükség vn, z típusok megjelenítőinek gondos kiválogtás. Shw kármennyire egyéníti, prólékosn jellemzi figuráit - végül is szerepkörökben gondolkozik. Ap, ny, idősödő jóbrát, cserfes vgy hűvös leányzó, rfinált nőiességű feleség: ligh hiányoznk színpdáról. A típus leghívebb hordozóját meglelni s áltluk többre muttni: ebben rejlik nehézség, hbár bukttót ligh sejtene m már e művek körül bárki is. Mégis - most látott három elődás is bizonyíték erre - ezen ponton kd el gépezet, mi egyébként úgy mehetne, mint krikcspás. A két színmű lényege: hogyn védelem módszerei lkulnk, szerint módosulnk támdáséi, és nemek közötti cstábn éppen úgy, mint hrctéren. A két vígjáték e kölcsönhtás illetve huzkodás megfoglmzás különböző szinten. A Sosem lehet t u d n i b n témáról vló bölcsködést el tudj nyomni civkodás, melyben rengeteg beszéd követhető nyomokon hld; míg Tnner John házsság filozófii trktátus, életelvek gyűjteménye ugyncsk e tárgykörből. Fjsúlyukbn, rendeltetésükben különböztek szerzőjük szándék szerint, mi színpdon zonbn e különbségek jórészt eltűnnek.

13 A Sosem lehet tudni is görgeti mg előtt z ktuális léthelyzetek szellemi kipreprálásár váró visszásságit, de könnyen szbhtó át pergő komédiává, mert tipikus figurái, áltlánosn mókás szituációi most is érvényesülhetnek és tudnk is érvényesülni. A hngsúlyok áthelyeződnek: korbeli közönség roszzllott, hogy elvetemült, istentgdó, szbdgondolkodó hölgyek csk ilyen szelíd fricskákbn részesülnek, vgy éppen ezek dámák háborogtk, hogy hldó eszméikről zt bizonygtják: éppúgy torz elképzelések, mint viktoriánus álerkölcsös illemkódex ük. A Tnner John házsság Pécsett Nem így felsőbbrendű ember" játékábn. A százdforduló gondolkodástörténeti breviárium John Tnner házsság elől vló menekülése. Bergson ngy htású életerő" (éln vitle) elmélete ugynúgy bennefogllttik, mint Nietzsche übermensch"-e vgy wgneri gondoltok. Nemcsk egy nőgyűlölő igáb hjtás drb, hnem fejlődés, tökéletesedés, z önmegismerés, z nyg és szellem viszonyánk tisztázásár tett kísérlet. Akkor sem utlhtnánk poros kézikönyvek polcár, h kevésbé időálló és fontos htásokt összegzett voln benne Shw. Azonbn, hogy Kosztolányi írt, Shw legngyobb túlgondolkozó". A hosszúr nyúlt érve-léseket sem 1903-bn nem tudt, se most nem tudná végigülni közönség. (Lssn kiderül, hogy Shw olvsv egyre mgvsbb, sőt szórkozttóbb, mint nézőtérről hllgtv.) A Tnner gondolti szervező hátteréről tehát nem lehet olyn könnyűszerrel lemondni, mint kellemes színdrbok" egyikében, Sosem lehet tudnibn. Ezért születik áltlábn se hl, se hús" kompromisszum, legutóbb néhány évvel ezelőtt Veszprémben, hol még z eszmei lényeget sűrítő Don Jun Pokolbn" álomrészt is (mit legtöbbször teljesen elhgynk) kivontolták. Pécsett nem hgytk meg belőle semmit, ettél viszont még nem lett gördülékenyebbé z elődás. Vlmi bj vn búzásokkl: teoretikus részletek indázti egy-két mondt erejéig vnnk megkurtítv, de nem biztos, hogy legjobbk képviselik homálybn hgyott töméntelen társukt. Érdekes módon nem lesz szellemesebb színjáték ttól sem, hogy humoros hsonltokt sorkozttják egymás mellé: hiszen hiányzik közeg, melyből kiugorht nevetséges. (Ezltt zonbn nem zokt z erőltetett gesztusokt kell érteni, melyekhez néh folymodnk színészek s melyek ebben miliőben kifejezetten vissztetszőek.) Vérszegény, kurtán-furcsán lecsupszított Tnnert kpunk, igzán se hhotázni, se mélyre szántó gondoltokt csiholni mgunkból nem tudunk. Mrd soványk lpigzság: nem férfi veszi el nőt, hnem z szemeli ki áldoztát. Hogy ennek fordítotthelyzetnek tétje, szenvedélye, strtégiáj vn: lig kp megvilágítást. Az árnylt nélküli megvlósítást korrigálhtt voln színészi játék. Shw tudj, hogy z epizodisták is megkphtják tipikusság vonásink összegyűjtéséhez szükséges támpontokt. A pécsiek nem élnek lehetőségeikkel. Gáll Ernő rendezése, éppen nyitv hgyott, egyértelműen ki nem dolgozott értelmezéssel ugyn, szbdjár engedte voln figurteremtést, mégis indiszponált, fárdt, kedvetlen lkításokkl tlálkozunk. (Része lehet ebben z kkori influenzjárványnk is!) Egy péld: z első felvonás szereplők mibenlétét, egymáshoz fűződő kpcsoltit hivtott tisztázni. Mindez olyn tempótln csiglssúsággl történik, olyn szürke, hogy z ember büfében vló tolongásr kezd áhítozni. Tévedés volt Bárány Frigyesre bízni Roebuck Rmsden, z tyi jóbrát s Tnner ellenlábsánk szerepét. Shw hosszú leírások formájábn jelzi, kit kell látnunk színpdon: ruhájuk, frizurájuk, szemük színe is fejtegetések tárgy. Nincs z rendező, ki be tudná szerezni megfelelő bútordrbot vgy kívánt rcvonású, bejelölt helyen őszülő vgy szemölcsös színészt. A lehetőségek szerint zonbn mégis jánltos lklmzkodni leírásokhoz. Leglább nnyibn, hogy Rmsden legyen kissé öregebb Tnnernél, máskülönben párvidluk ligh szemléltetheti két generáció összeütközését. Rmsden mgát örökké hldónk hivő konzervtivizmus, nyárspolgárisság és szertrtásosság prototípus, s nem nylk, hrmincs legényember. H Tnner s közte nincs külsőben is megmuttkozó ellentét, szópárbjikr sem kerül hngsúly, ezzel pedig éppen Tnner gondolkodói előélete mrd tisztáztln. John Tnner épter le bourgeois" mentlitás, kusz, de rokonszenves el- G. B. S h w: T nne r Joh n ház s ság p éc si Ne mz e ti Sz ín há zb n. Holl I st vá n (Tn ner J o h n ), Mikló s y J u d i t ( Ann) és Bárány F rig yes ( Roebuck Rmsden) jelenete

14 G. B. Shw: Sosem lehet tudni. Brt Mári (Clndonné) és ifj. Újlky László (Vlentine) (Szegedi Nemzeti Színház) (MTI fotó) vei, meggondoltln, de szeretnivló tettei is egyneműsödnek Holl István megformálásábn. Tlál viszont egy ívet, mire lkítását következetesen kifeszítheti: lelkileg, fizikilg üldözött, szűkölő, bekerített ngyvd hánykolódását. Vergődésén áttetszik belenyugvás tudt. Hiányzik viszont z öngúny, szellem emberének elkeseredettsége és z eszme védelmére tett erőfeszítések kudrc fölötti fájdlom megjelenítése. Miklósy Judit Annáj elkerüli túlfeszített női rfinéri és csábmnőverek kínálkozó cspdáit. Mértéktrtás viszont néhány erőteljesebb színtől foszt-j meg játékát. Az epizódszerepekben Lbncz Borbál Whitefieldné jellegtelen figurájából bontott ki srokb szorított nyát. Örvendetes, hogy fitlok, Melis Gábor, Horváth István dikciój tiszt, érthető. A hiányzó humordgot díszlet, jelmez és zene pótolj. Az utóbbi z áthngolt Auld Lng Syne-ból és Mendelssohn-nászindulóból áll. Njmányi László díszletei nyitójelenet dolgozószobájánk flán tűnnek fel először, festmény formájábn. Így is és megelevenedett környezetként is szándékosn ízléstelenek és ezáltl jellemzőek. Közvetítik zt hngultot, melyet mg z elődás nem tud, nevezetesen képmuttás, z álerkölcsök szülte feszengést. Milkovszky Erzsébet ruhái csipkelődőek, hölgyek igzán hitelesen teljesíthetik benne z életerő pszerzésre kényszerítő prncsát. A Sosem lehet tudni Szegeden és Veszprémben Ami Pécsett színmű kényes pontját jelenti, nem okoz problémát szegedi Kisszínházbn és veszprémi Petőfi Színházbn. A Sosem lehet tudni ugynis nem férjfogó női rgdozókról szól, hnem z ilyesmit ngyon is megvető, felvilágosult leányzókról. Szüfrzsettnek lenni éppolyn szűklátókörűség, mint hgyományosn szendéskedni. Angliábn meg különösképp egyzon társdlmi kör szülötte mindkét mgtrtás. Ez Shw gondoltmenete. A feminizmust nem kell bemuttni, inkább pszichés kompenzáció, semmint reális követelés. Százdfordulós formájánk brit birodlmi mgyrázt sem érdemelne különösebb figyelmet, mint hogy többi lpfigur sem: rideg gyáros, kinek kőszíve meglágyul tizennyolc éve nem látott gyermekei láttán; pénztelen fog-orvos, ki modern nők ellen modern hdviseléssel veszi fel hrcot: szerelem helyett kémii ffinitásról beszél, sját cspdájávl ejtve el vdt. Az események néhány np ltt egy tengerprti fürdőhelyen zjlnk, két ügyvéd és egy pincér közreműködésével. Végül z p, hrcos feleség, három gyermek, plusz jövendőbeliek összeborulnk. H z ktulitások robbnótöltete nem is pukkn, szórkozttó mrd, mit látunk, s nem omlik össze z építmény. A hipokrt mgtrtás, mgát hldónk hivő ódivtúság mindig multságos. Bájos, vttcukor könnyedségű elődásokt várunk. A két rendező, Félix László Szegeden és Pétervári István Veszprémben tisztábn volt zzl, mi z mximum, mi ebből drbból kihozhtó. Hogy produkciók mégsem érnek fel lehetőségeikhez, zért bevezetőben szóvá tett jelenségek felelősek. A kis elcsúszások leginkább kkor tűnnek elő, mikor néhány évvel ezelőtti Mdách színházbeli Sosem lehet tudnir emlékezünk. A humorért Clndonné ifjbb gyermekei, z ikrek felelősek. Őket nem fer tőzte brit levegő, Mdeirán nevelkedtek elvált nyjuk, feminist írónő óvó szárnyi ltt. Vdságuk természetes viselkedés, megbotránkozttónk csk dohos ngol környezetben tűnik. Szegeden Rácz Tibor, Veszprémben Frgó József meg is felel modellnek. Az ikerhúg Szegeden Ngy Anikó - ról ez már nem mondhtó el. Övé legtöbb poén, de ezeket, sjnos, nem ngyon hllni. Mozgás hiáb kifejező, h érteni nem értjük, mit mond. Málni Zsuzs másik Dolly. Kevés ilyen szép beszédű ifjú színésznőnk vn. Poénjit lssn, kivárv viszi be". Nyíltszíni tpsok sor jutlm. Érdeme néhol hátrány: játéktempót - mi egyébként sem túl fergeteges - lssítj. Minth messzi szigeten nevelkedett bkfis nynyelvét is csk most ízlelgetné. Mégis kedves, színes, mozgékony: motorj és állndó humorforrás z elődásnk. Ezen helyen kell szólnunk jelmezekről. Vágvölgyi Ilon illetve Hruby Mári szép ruhái egy ponton drmturgii hátrmozdítók lesznek. Ez pont z ikrek jellemrjzánk képi kiegészítése. Ők ugynis hrsányn, extrvgánsn, pjuk szerint egyenesen botránykeltően öltözködnek. Amikor viszont néhány órás együttlét után bűbáj gyermekei lelki terrorj lá kerül, kénytelen kimondni: z ikerpár ruházt igenis finom és mértéktrtó. Ez lélektni megtöretés s vidám jelenet csttnój elmrd, h fitlok inkább unlms ízléstelenséggel vnnk öltöztetve, semmint bohókásn, hogy ez Szegeden történt. Veszprémben kísértetiesen megismétlődik ez bklövés. Leglább ötpercnyi üresjárt, és poénr kihegyezett jelenet értelmetlenül ér véget: gyerekek itt még feltűnőbben szolidk, Hruby Mári hófehér tüllbe és bordó bársonymellénykébe bújttj z álrcosbálbn Colombinként tündöklő Dollyt. A továbbikbn szerepfelfogások különfélesége mitt érdemes két elődást egyenként vizsgálni. Glori szerepe igen hálás. Szegeden Hrtmnn Teréz főiskoli hllgtó zonbn nem tlált rá szerepben rejlő lehetőségekre. Glori ugynis nem tudj, milyen elrgdó is ő vlójábn, s nincs szebb, minth egy Drwinon és Sturt Millen nevelkedett leányról kiderül, hogy szerelem éppoly ostobácskává és zvrodottá teheti, mint műveletlenebb társnőit. Bezzeg tudj ezt tpsztlt fogorvos, Vlentine. Ifj. Újlky László

15 vlósággl lubickol kitűnő szerepben, minden fordultát prólékosn kimunkálj, remekül vált át tudálékoskodó széptevőből hősszerelmesbe, rcionális érvelésből romntikus lángolásb. Brt Mári, Káty Endre, Ngy Zoltán, Forgács Tibor sem érik be megszokott gesztusokkl, friss elevenséggel komédiáznk. Külön kell szólnunk Máriáss József figyelmes, mindent elsimító diplomt pincéréről. Udvrisbb z risztokrtáknál, rvszbb z ügyvédeknél. A figur trgédiáját is eljátssz. A pincér fi ügyvéd (méghozzá nem is kármilyen, brrister", zz z udvri kmr tgj), ki Crmpton cslád zilált ügyét tisztázz, de fi jelenlétében Máriáss pincére le sem mer ülni. Máriáss József egyszerre érzékelteti büszkeséget, z láztot és megszégyenülést. Bölcselő fölényét zonbn egy percig sem dj föl, hiszen z ő szvjárás: sosem lehet tudni". Vrg Mátyás díszletei zért jók, mert ez fürdőhely összetéveszthetetlen például egy Rivierán levővel. Veszprémben Neogrády Antl díszletei nem utlnk fürdőhelyjellegre. A veszprémi játékmodort tlán ez is lnkszthtj. Az elődás ritmusát, jelenetsor céltudtosságát ugyn hiányolhtjuk, ám néhány, lkítás mrkánssá, színessé sikeredett. Így Demjén Gyöngyvér Clndonnéj. Anyszerepben is mer csinos és vonzó lenni, rigorózus elveit élvezetes humorrl vegyíti. Tánczos Tibor csládfővé vnzsált hjógyáros jól körvonlzott figur: elég utáltos hhoz, hogy tizennyolc évig feléje se nézzen fmíliáj, és elég sjnáltr méltó, hogy ismét megszeressék. Szoboszly Sándor szintén hngsúlyos krkter: fontossá tudj tenni mgát z események menetében. Dr. Vlentine kissé megilletődöttebb, mint hogy zt egy szívtiprás terén tíz esztendeje fárdozó fitlembertől elvárhtni. Bácski János ágrólszkdt fogorvos kicsit érdes még: több szál köti természetes vidámsághoz, mint nőcsábászok trükkjeihez, ám épp ez benne z üdítő. Sápdt, nehézkes Tkács Ktlin Gloriáj. Hnghordozás, merev mozgás szikárrá, sérthetetlenné formálj főhősnőt. Hrtmnn Teréznél rutin hiány látszik, nál egyfjt rutin kilkulásánk folymt. (Vártln hrsányságár, nem eléggé összeszedett jelenlétére vgy hngképzésében túl hátulról hozott, szük- Tkács Ktlin (Glori) és Demjén Gyöngyvér (Clndonné) Shw: Sosem lehet tudni című drbjábn (Veszprémi Petőfi Színház) (MTI fotó) ségesnél zártbb mgánhngzóir gondolunk.) Dobák Ljos pincér. Ez főszerep lenne. Nál nem z. Dobák Ljos megelégszik egy ngol hidegvért és jó modort utánozni vélő stílussl. Végül is Shw neve még nem elég grnci rr, hogy bevált fogásokkl, ügyes rutinnl sikeres produkció szülessen, mint hogy z sem szbály, hogy régi vicceken nem lehet nevetni. Hiszen Tnner John filozófiáján még mindig el lehetne töprengeni, s z nglii fürdőhely perptvrán továbbr is lehetne szórkozni. G. B. Shw: Tnner John házsság (Pécsi Nemzeti Színház) Fordított: Ottlik Géz. Rendezte: Gáll Ernő. Díszlet: Njmányi László. Jelmez: Milkovszky Erzsébet m. v. Szereplők: Lbncz Borbál, Miklósy Judit, Pogány György, Vári Év, Holl István, Melis Gábor, Bárány Frigyes, Péter Gizi, Glmbos György, Horváth István, Szivler József. G. B. Shw: Sosem lehet tudni. (Szegedi Nemzeti Színház Kisszínház) Fordított: Ottlik Géz. Rendezte: Félix László. Díszlet: Vrg Mátyás. Jelmez: Vágvölgyi Ilon. Szereplők: Brt Mári, Hrtmnn Teréz, Ngy Anikó, Rácz Tibor, Káty Endre, ifj. Újlky László, Forgács Tibor, Máriáss József, Ngy Zoltán. (Veszprémi Petőfi Színház) Rendezte: Pétervári István. Díszlet: Neogrády Antl. Jelmez: Hruby Mári..Szereplők: Demjén Gyöngyvér, Tkács Ktlin, Málni Zsuzsnn, Frgó József, Tánczos Tibor, Bácski János, Szoboszly Sándor, Dobák Ljos, Viti András.

16 első két részben szerző, hogy ztán hrmdik felvonásbn egy gyors kérdésre dott gyors válsszl kibogozzon mindent. Mcsk vn szobábn A joghllgtó természetesen nem tenorist, tehát minden, mi történt, csk félreértés volt. S mert nem elég hihető, de vlóságtól nem is eléggé elrugszkodottn groteszk z lphelyzet, csk zon jár z eszünk, miért nem Vigyázt, mcsk vn szobábn!" - értették meg zonnl egymást. kiált föl Feydeu színpdán z egyik A helyzetkomikumr épített bohóztbn szereplő. S mcsk nem más, mint nem árt, h helyzet meglpozott, csk jeles tenoristánk nézett fitl joghllgtó, úgy lkulht ki igzi komédi. A ki hosszs unszolásr dlr fkdt, Zsákbmcsk lpötlete viszont ngyon minth csk egy boldogtln mcsk esetleges, lig elfogdhtó. Ám még így is vonyítn. Tehát: szobábn mcsk vn. mgán viseli jellegzetes feydeu-i De miféle mcsk vn zsákbn? Milyen erényeket: könnyedséget, förgeteges zsákbmcskát jánl - címből játékosságot, cslhttln következtethetően szándékát nem is tit- színpdismeretet. Bár mint e bohóztok kolv - egyszerre három mgyr szín-ház? áltlábn, lig-lig bírj z irmot három felvonásbn. A nehezen induló elsőt Helyzetkomikum helyzet nélkül vlóbn multságos második követi. De A párizsi ebédlőben htn várják izg- hrmdik részben már ízléstelenül tottn ngy operénekest. A polgári sikmlós tréfákt is megenged mgánk, bohóztok sblonfigurái: Pcrel, z p, hogy ne fogyjon el mondnivló, mese dibetikus cukor meglkotój; Julie, második rész végén. leány, z új Fust oper komponistáj; A Zsákbmcsk hbkönnyű bohózt. Susnne, Pcrel ifjú és bájos felesége és Nem áltt zzl, hogy szólni kr vlmi bráti házspár, Lndernu doktor lényegesről, nem áltt zzl, hogy elrjtúlméretezett hitvesével, Amndine-nel. S zolt figurái bármiféle társdlmi háttér ott vn még természetesen, komédiák előtt mozognánk, netán iróni rejtőznék elmrdhttln szokás szerint, kissé kimondott szvk mögött. Nem, félkegyelmű ins, Tiburce is. Végre Zsákbmcsk egyszerűen szórkozttni megérkezik Dufusset, fitl-ember, ki kr. És ez még önmgábn nem is lenne ugyn nem tenorist, csk jurátus, s bj, hiszen z igzi vígjáték igényes, énekelni ugyn ligh hjlndó, mégis ngy művészként köszöntik. S hiáb művészi lkotás, mely több, mint egyismételgeti egyre igzi nevét és kilétét, szerűen közönségnek, színházi senki nem krj meghllni. Pedig már- ksszánk tett engedmény. Cskhogy már rettegünk: olyn világosn Zsákbmcsk nem trtozik e műfj mgyrázz nevét és csládfáját, hogy legnemesebb drbji közé. A kommersz még Pcrel is megérti. Tuljdonképpen színház sikertermékei közül nem volt semmi ok tévedésre, ngy erőlködéssel legszerencsésebb válsztás. S ezen még lehet csk félreérteni szituációt. De Szántó Judit rendkívül szellemes, szerencsére sikerül, különben nem lehetne könnyedén pergő fordítás sem folyttni z elődást. Innen ztán már segíthetett. minden megy mg jól kiépített útján. Nemcsk Dufusset-t tévesztik össze z A függöny mindig kétszer megy föl énekessel, de ő mg is összekeveri két feleséget, s keresztbe udvrol. Így ztán z A József Attil Színházbn z elődás sszonyok ugyn-zt szerelmes levelet kezdetekor fölmegy függöny, gyors dugdossák egy-más elől, és így senki sincs pillntás színpdr, s máris legördül, ott időben titkos éjszki légyotton. A hogy ztán ez még kétszer megismétlődférjek egy-más kárán nevetgélnek, és jék. Apróság - mondhtnánk -, rendező ismeretlen okból mindenki kék villnásnyi ötlete. Ám éppen mert nem hrisnytrtót kr. Csk Julie és cslád egyszer, hnem kétszer ismétlődik, s mjd áltl kiszemelt vőlegényjelölt ért egyet, z elődás során újr meg újr, mikor megállpodnk, hogy nem figyelmeztető jel. Az ötletek bármily házsodnk össze. Félreértéseket szellemesek is, csk egyszer htásosk, másodszor, netán hrmdszor már hivlfélreértésekre hlmoz z kodók, öncélúk. Bodrogi Gyul hrsány, vidám légkört teremtett Zsákbmcsk színpdán. Rendezőként ennél többre nem is válllróna KATALIN kozott. Engedi színészeit önfeledten komédiázni, mindenki mg módján közeledik hát Feydeu színházához. Sem Bodrogi, sem színészei nem gondoltk rr, hogy z ironikusr hngolt Feydeun szívesebben multtunk voln, mint szerzőtől már-már idegenül föl-erősített vskos tréfákon, z ízléstelen humoron. Amely nem zért vissztetsző, mert túlságosn sikmlós - még csk z sem -, hnem mert így sokszorosn láhúzv sem tud semmiféle szellemes ötletet kicsiholni mgából. Pedig ez József Attil Színház Zsákbmcskájánk legfőbb mozgtórugój. Ezt stílust leginkább Horváth Gyul játék képviseli. A tőle megszokott, s már nnyiszor ismételt vígjátéki megoldásokt üdvözölhetjük újr, ezúttl Pcrel figurájábn. Színészi biztonsággl, htásos ötletek sorávl vezeti végig dibetikuscukor-gyáros szerepét, csk éppen kárhány vígjátéki lkításár gondolunk, ugynzt látjuk, ugynrr emlékezünk. Humorrl, kedvvel formálj meg tenoristánk vélt jurátus szerepét Újréti László. Komikus tehetségről tnúskodik Strub Dezső vőlegényjelölt szerepében. Vjon rendező Bodrogi állított be figuráját fitl Bodrogi rcképére, vgy színész vélte meglelni mesterét és példképét Bodrogi Gyulábn? Multttó kriktúrát villnt föl Lndernu doktor lkjábn Hrkányi Endre. A két ellentétes külsejű sszonyt, gyönyörű Susnne-t és termetes Amndine-t elsősorbn megjelenés külsődleges esz-közeivel formálj meg Dncsházy Hjnl és vendégként föllépő Győri Ilon. A Zsákbmcsk igzi hngjár leginkább Pálos Zsuzs tlált rá. Julie-t, zeneművész leányt játssz. Eleven komédii tehetsége, biztos rányérzéke most sem hgyt cserben. Még némi groteszk hngot is kever játékáb, s így muttj meg, hogyn lehetne Feydeu bohóztát élvezetesen elődni. Hsonlón érezte meg komédii lehetőséget Thi József, z esetlen, környezetére hol megvetéssel, hol rjongássl tekintő ins szerepében. Kié z érdem"? Színházi életünkben egyre gykrbbn tlálkozunk csk dicsérhető gykorlttl: külföldi vendégrendező dolgozik együtt mgyr társulttl. A vendég-művész hzáj nemzeti drámáját rendezi, nnk sjátos belső trtlmi hngsúlyit emelve ki, új közegben új művészi mód-

17 szerek lkulnk ki - érvényes ez társultr s vendégre egyránt -, lkotói kpcsoltok, tpsztltcserék jönnek létre, és sorolhtnánk még fontos és értékes példákt. Áltlábn. Ám vjon mi z ok nnk, h egy színház vendégrendezőt hív, s jellegtelen tuctdrbot visz színre? Kié z "érdem"? Mint ezúttl szegedi Nemzeti Színház Kisszínházánk esetében, mikor szbdki színház mgyr tgoztánk igzgtój rendezte meg Zsákbmcskát. Nem tudjuk, hogy történt: Szbó István jánlott-e Feydeu vígjátékát, vgy színház kérte föl rendezésre. Az első eset nem vlószínű, második már inkább, s kkor csk miért kérdés. Ám kárhogy történt is, kárki is szemelte ki drbot, válsztást z elődás nem igzolt. Szegeden, kárcsk Budpesten József Attil Színházbn, nevettetés vult eszközei köszöntek vissz színpdról. Szbó István kétségtelenül tett kísérletet rr, hogy előbányássz bohózt mélyéről z bszurd elemeket, de ez csk kísérlet mrdt. Mozglms, lendületes játékr törekszik, förgeteges tempót diktál, ám mindez nem változtt drb gyengécske humorán. Gyrmthy Ágnes díszletei és jelmezei viszont hngultosn keretezik z elődást. A színészek élnek helyzetkomikum dt lehetőségekkel, vidám figurákt teremtenek, s igzán nem z ő hibájuk, hogy tehetségük külsőségekre pzrlódik. S ez elsősorbn ifj. Újlky Lászlór érvényes, ki ebben z évdbn is szinte vlmennyi főszerepet eljátszott Szegeden, igzán kár színészi teljesítőképességét végletekig kiuzsorázni. Kedvvel mókázik Zsákbmcsk elődásán Király Levente Pcrelként, felesége szerepében Ferencz Év, Julie lkjábn Ngy Anikó és Amndine-ként Lőrinczy Év. S ebben z elődásbn is vn egy útmuttó lkítás. A groteszk fintor, mely lehetőséget jelzi: Ngy Zoltán Lndernu doktor ellenállhttlnul komikus, ironikus hngsúlyi pontosn minősítik játékot. Két pufók ngylk A leeresztett függöny előtt frgott kottállvány. Copfos fitl lány frkkbn zvrosr hngszerelt Fust-nyitányt vezényli. Még föl sem ment függöny, s máris sejthetjük: győri Kisfludy Színház kétszeresen számon kért ironikus elődást vrázsolt színpdr. S díszlet is ezt látszik igzolni: vendég Rjk László színpdtér mgsábn két Georges Feydeu: Zsákbmcsk (József Attil Színház). Győri Ilon (Amndine) és Hrkányi Endre (Lndernu) (MTI fotó) pufók, rózsszín ngylkát helyezett el. Vidámn, gúnyosn mosolyognk ránk, minth figyelmeztetnének, nem kell ezt komolyn venni. Minth ők mguk képviselnék két idézőjelet. Az idézőjeleket, melyek megdják Vs-Zoltán Iván rendezte elődás lphngját, stílusát. Ahogy ztán szereplők felvonulnk, láthtjuk: jelmeztervező, Tordy Hjnl sem mrdt el rendező és díszlettervező mögött, olyn bohókás kriktúrkosztümöket tervezett színészeknek, hogy zok már önmgukbn jellemzik figurákt. Vs-Zoltán Iván htlms irmot diktál. Fölényesen játékos rendezésének köszönhető, hogy nem bossznkodunk cselekmény fordultin. Ötletet ötlet követ, nem mrd időnk drb ügyetlenségeire, unlomig ismételt félreértéseire figyelni. Itt mindenki játszik, nincs üresjárt. Még Feydeu drámszerkesztésének legszerencsétlenebb fogásit, félre"mondott szövegeket is eljátsztj rendező: h Dufusset rról beszél, hogy pj mit mondott párizsi csládról, közben egy útitáskából húzz elő holmijit, fővárosi élet kellékeit; h vőlegényjelölt nyj utsításit elemzi félre", közben htlms álltfejrjzok mutogtásávl szórkozttj közönségét. És így sorbn, szellemesen, frppáns megfigyelésekkel gúnyolj ki z elődás Feydeu társsági közhelyeit. Vs-Zoltán Iván színészeinek is felszbdult mókázási lehetőséget teremt, gondosn ügyelve, hogy zért ne váljék játék mgánszámokká, mgánteljesítményekké. Kompozíciój sűrített, összefogott. Vendégszereplésre hívt meg győri színház Holl Istvánt, ki színészi képességeinek legjvát dj hbkönnyű vígjátékbn is. Pcrelként tökéletes biztonsággl, könnyed szerepformálássl, iróniávl bonyolítj mg körül színpdi életet. Jól sikerült Meszléry Judit lkítás Mrth szerepében, s Horváth Ibyé Julie-ként. A kelleténél kissé hrsánybb Spányik Év Amndine-je, lehetőségnél elrjzoltbb Ngy Sándor Tmás Dufusset figurájábn. Multttó kriktúrát villnt föl és figyelemre méltó komikusi képességet bizonyít Julie vőlegényeként Rupnik Károly. Zsákbmcsk háromszor Nem lehet némi iróni nélkül tudomásul venni, h o g y pillntnyilg színházink egyik legtöbbet játszott szerzője Feydeu. Egyidőben három színház is műsorár tűzte vígjátékát. Rádásul ugynzt. Vjon mi késztet egyszerre három színházt rr, hogy pont Zsákbmcskávl szórkoztss közönségét? Feydeu-t játszni, úgy látszik, divt lett Mgyrországon. Feydeu egyetlen vígjátékánk három elődás nem túlságosn fntázidús műsortervezésről tnúskodik. Inkább z igénytelen szórkozttásnk tett engedményről, könnyű sikerhjhászásról. Hisz ne áltssuk mgunkt, gyors sikert effjt vidámsággl igzán nem nehéz előidézni. Csk z kérdés: milyen értéke vn ennek sikernek?

18 hngszerelték át z összes számot. A történetet így mnpság oly divtos krriersztorivá változttták át, ügyesen Kbrék színesben spékelve (kicsit Visconti htásár) fsizés fekete-fehérben mus természetrjzi mgyráztávl. Hogy filmből világsiker született, z kitűnő mestermunk mellett mgyrázhtó olyn kiváló prtnerekkel is, mint Joel Grey ceremónimestere, ki hátborh Kbré című musicl mgyrországi zongtó figurájávl olyn levkrhttln utánjátszásiról írv filmes kifejezést lo- szerepsémát teremtett már Brodwyn, punk már címbe is, nem véletlen műve. hogy mozisok - mi pedig ritkság - A Joe Msteroff - John Knder - Hrold színházból vették meg filmszerepre. Prince szerzőhárms musicl* világfutmáb ugynis hmrosn belépett egy negyedik név, és lekörözte z eredeti lkotókt: Bob Fosse, ki z kkor már Már filmnél szóvá kellett voln tenni, de évek ót biztos sikert jelentő Brodwy- Szinetár Miklós 1976-os Ódry színpdi musiclt filmre írt és Liz Minelli rendezése megtette: levkrt zt, mit főszereplésével egyszemélyesre sztárolt. színházi bemuttónál jóvl erősebb htású A drb eredeti bemuttóját tizenkét évvel filmmusicl kényszerített rá z eredeti ezelőtt, november 27-én trtották mondndór. Szinetár rájött, nem feltétbrodwy Brodhurst színházábn. A West lenül szükséges fsizmus ntómiáját Side Storyvl kkor már sínre került rendező, Hrold Prince mindenképpen biztosítni krt premier sikerét: Schneider kissszony szerepére színpdr cslt Brecht zeneszerző munktársánk, Kurt Weillnek özvegyét, z kkor htvnht éves Lotte Leny sszonyt. Hrold Prince jól számolt. A musicl cskhmr komoly exportterméket jelentett szinte minden kontinens minden országáb. Alig egy évvel be-muttó után elnyeri New York-i Drámkritikusok Körének díját legjobb musiclért; londoni Plce Thetre mjd egy évtizedig játszott bájos Judy Dench főszereplésével, Bécsben z operett és zenés színpdi hgyományokkl rendelkező Theter n der Wien tűzi műsorár, és Mgyrországon is négy színház muttt be idáig. Mi lehet titk nnk, hogy ez Christopher Isherwood novellfüzéréből gyártott vígjáték, pontosbbn z ebből készített musicl tizenkét év elmúltávl is mindenütt hódít? Adorno joggl kérdezhette: lehet-e Péter z Ódry színpdi verset írni Auschwitz után? De még jogo- Cseke Kbré Konfernsziéj (MTI fotó) sbb z kérdés, vjon lehet-e musiclt írni Auschwitz előttről? Illik-e slágerekben tudósítni náci htlomátvételről, berrációkon, perverzitásokon keresztül színpdon nótázni zsidóüldözésről? vizsgálni. Nem mindenképpen célrvezető A filmváltoztbn Bob Fosse és forg fsizmus fiziológii gyökerei körül tókönyvírój Jy Allen teljesen megválkuttgtni, még h z igen látványos tozttt z eredeti történetet. A túlságosn eredményekkel kecsegtethet is. Elfeled" pesszimist jeleneteket ügyes álom-gyári kezett fsizmus születése körüli szexudrmturgiávl lkították át, és z kkor ális pletykálkodásokról - kicsit tlán már Amerik-szerte night-club-sztárnk mgáról Hitler-fsizmusról is. Előtárt számító (és heti htvnezer dolláros viszont egy fsizálódó társdlom föld gázsivl jegyzett) Liz Minellire ltti szívógyökereit, zokt rejtett forrásokt, melyek egy látszólg békéshámori ANDRÁS nek és jámbornk tűnő pnziótuljdonos vénkissszonyt is képesek beállítni völkisch" jelszvk követői közé. Emberek drámáj volt főiskoli vizsgelődás, nem pedig szerepek összeütközése. Történelmi, politiki érdekek csptk össze, nem pedig mesterségbeli tudás, színészi szerepsémák. Apró pontji voltk Szinetár első Kbré-rendezésének, melyek z Ódry Színpd prányi játékterén erős hng-súlyt kphttk, megpörgették és visszájár fordították színpdi történést. Időről időre kellemetlen szájízt eredményező pirulákt osztogtott z elődás, melyek zonmód fölszárították meg-htottság könnycseppeit is. A vígság, mók, kcgás kellős közepén, egy több-hónpos románc születése pillntábn beesett színpdr egy txisofőr - kiről megfeledkeztek. Bohókás operettszínpdi csomgok tuctj ltt roskdozott, és hálásn mosolygott hárommárkás fuvrdíjért, melyben borrvló is bennefogllttik". Es kibicegett színpdról. Bent hgyott zonbn vlmit bból z erjedésből, mi kinti - fekete-fehér - világot jelenti. Ennek tgdhttlnul brechti htásnk színpdr követelődzése dt meg z elődás lphngját. (Ne feledjük, Brecht egyáltlán nem áll messze Kbré világától, történet idején Berlinben él és rendez, és idekívánkozik z színház- és filmtörténeti próság is, hogy z Amerikáb száműzött Brechtet musicl lpjául szolgáló Isten veled, Berlin című novellfüzér írój, Christopher Isherwood várt hjóállomáson és indított el meriki krrierjén.) * Hogy ezeket pillntokt, ezeket z érzéseket z operettszínházi utánjátszás képtelen volt föléleszteni, nnk több ok is lehetett. Mondják, z meriki forglmzó hivtásos mgyrországi premier engedélyezését díszletek bemuttásához kötötte. Fehér Miklós tehát gyönyörű csillogó-villogó díszletet tervezett, Wieber Mrinn gyondíszített, filmváltozt vizuális terrorj ltt nyögdécselő ruhákb öltöztette színészeit. Az operettszínházi bemuttó hsonlón New York-i premierhez, közönségcsló come-bckkel is szolgált, Schultz úr szerepébe Feleki Kmillt szerződtetve. Feleki vissztérése zonbn mást is hozott színpdr, mint színészi htlmát. Egy másfjt stílus lehetőségét csempészte be színházb, egy könnyesebb, szerelmi

19 történetre koncentráló ngyoperett csábításávl szolgált. Ez flitteres operettszínházi Kbrénk jobbn meg is felelt, hiszen ne feledjük, ezek színészek zért közelebb állnk bécsi operettjátszáshoz, mint kemény és energikus színjátszást követelő musiclhez. Könnyebben is teremtődik itt meg egy színes, szélesvásznú revü, mint egy precíz és beosztásr kényszerítő játék. Ez utóbbir tlán másfél évtizeddel ezelőtt kerülhetett voln sor esetleg szintén Szinetár rendezésében - z Operettszínház mostni épületével szemközt elhelyezkedett Petőfi Színház társultávl, h ez musiclszínház nem szűnik meg érthetetlen módon pár évi fennállás után. * Várhtó volt, hogy Kbré-hullám Mgyrországon is végigfut, s tlán film és z Operettszínház is luds bbn, hogy z első vidéki utánjátszás több mint egy évet vártott mgár. Hogyn lehetne elkészíteni ilyen drág díszletet, honnn lehetne szerződtetni ilyen jól képzett táncosokt, kérdezhették vidéki színházk - és jogtlnul. Jogtlnul, hiszen ezt kbrét nem csk Ls Vegs-i multónk lehet elképzelni. Lehet egy koszlott, mocsdék kis lebuj is - mint milyen például Isherwood leírásábn is volt. Szurdi Miklós kecskeméti rendezésében koszr, lepusztultságr, z utolsó pillnt előtti állpotr helyezi hngsúlyt. Nál Slly vlóbn hrmdrngú énekesnő egy negyedrngú kócerájbn. Ennek megyeszékhelyi Slly Bowlesnk különösebb vágyi sincsenek, nem is nevezhető lecsúszottnk, hiszen fent sem volt soh. Az egész színpdi világ koszosszürke. A díszlet és jelmezek fényesek voltk vlmikor, már már fekete és fehér színek is mosottszürkére uniformizálódtk. Minden lpári és vlhvolt", és ehhez rendező áltl megteremtett színpdi világhoz igzodik z egész elődás. A görlök vlh vlóbn szépek lehettek, mindegyikük egy-egy reményvesztett Slly Bowles, sját sikerhjhász vágyikkl. Most már hsznált után vnnk, és szinte mostni első hölgyet is közöttük látjuk, egy öt-tíz év múlv készülő pillntképben. Vn egyfjt - rossz - színházi hgyomány: hiányoznk polifon, szimultán történések színpdról. H főszereplőké szó, sttisztéri megmerevedik vgy leglábbis olyn mímelt hátsószín-pdi beszélgetésbe kezd, melyről z első pillntbn kiderül: semmi köze Jelenet debreceni Kbréból. Slly Bowles: Máriáss Melind (Klmár István felvétele) színpdi világhoz, színészek znpi gondjikt beszélik meg végszvukr várv. A kecskeméti kbré vendégei nem csupán lézengenek és krmester beintésére multozni, duhjkodni kezdenek, mint például később tárgylndó debreceni elődásbn - hnem egész egyszerűen élnek. Vendégei egy multónk, szórkoznk, ölelkeznek, táncolnk, ddig is míg többi vendéggel történik vlmi. Semmivel nem különböznek kiemeltektől, ugynúgy kár róluk is szólhtn z elődás. Nem vidám ppírmsé figurák, sokkl inkább hsonlítnk egy Ödön von Horváth áltl megálmodott bécsi multó özönvízelőtti nyárspolgárir. Ez z utolsó óri hngult záróképben teljesedik ki, mikor elhúzzák hátsó függönyöket, és megmuttják komorszürkére koszolódott tűzflt. Megindul forgószínpd, hogy egy-egy mondttl visszjátssz szereplőket. Ez forgószínpd zonbn nem finom, lelssított dllmr körbeúszó színházi ringlispil, hnem vdul keringő, indultos gép, mely kihjítj, durván lelöki mgáról rákerülteket. Arr sincs idejük, hogy szövegüket elmondhssák, máris lekerülnek deszkákról, és vlhov sötét srokb cspódnk. Bizonytlnságot és félelemérzetet közvetít finálé rendezői megoldás is. Rencz Antlt debreceni rendezésében nem elégítette ki Kbré kínált politiki mondnivló, szükségesnek érezte kívülről is megerőszkolni" drbot. Kezdjük rögtön végén. Ahogy zárókép körforgásjelenete lepereg, egy htlms Hitler-kép kúszik le zsinórpdlásról, melyen Führer mosolyogv köszöni meg egy kislánynk feléje nyújtott virágcsokrot. Altt pedig lelssított mozgássl egyhelyben menetel Schultz úr, fekete kbátján szépen hímzett sárgcsillggl. Ezt követi tpsrend, mely-ben nácit játszó színész fölerősített mozdulttl letépi mgáról horogkeresztes krszlgot, jelezvén, hogy nem zonosítj mgát szereppel. Ötletes helyett ötletszerű drmturgii átszbás, fölösleges szervátültetéseket hjtottk végre drbon: bántón csikorgó rigmusokkl nyújtották meg z elődást. János Ljos díszlete nem ügyel színpdi mozgásr, revüfüggönye szó legszorosbb értelmében megksztj z elődást, különféle tárgyk kdnk rá forgószínpd mozgásánál. Milkovszky Erzsébet változtos vitrázsfüggönyökbe öltöztette szereplőit. Indokoltln, sőt logikilg hibás nézőtéri felbukknások-r kényszeríti á rendező színészeit, koncepciójávl nem fér cl színpdon. A sttisztéri nem érdekelt színpdon történtekben. A jelenetek végén színészek és táncosok állóképekbe mereved-

20 rekedt és elbicskló hngú, véréig erotikus énekesnőt játszik, kinek romlottság egy más morál szerinti megítélést követel. Sllyje inkább szánlomr méltó, mint romlott, utolsó számávl szinte rá-tpd flr, és eltűnik függönyrojtok között. Máriáss Melind debreceni Slly Bowles- második fölvonás utolsó perceiben érthető és foghtó meg igzán, mikor reszketve igyekszik megmgyrázni, mi köti nnyir színpdhoz. H egy színész legőszintébb mondti zok, melyben színpdi (kbrébeli) sikereit hiányolj, rendezőnek kötelessége lenne kizsákmányolni ezt pillntot és innen visszvezetni szerepet. Ennek hiányábn zonbn Máriáss Melind jelenete mindössze egy igen szép és őszinte pillnttl menti z elődást. Kbré - szövegét John vn Drunten színműve és Chistopher Isherwood elbeszélései lpján írt: Joe Msteroff. Zenéjét szerezte: John Knder. A versszövegeket írt: Fred Ebb. Az eredeti New York-i bemuttó színpdr állítój és rendezője: Hrold Prince. A verseket fordított: G. Dénes György. Mgyr szöveg: Szinetár Andori Péter (Konfernszié) és Monyók Ildikó (Slly Bowles) kecskeméti Kbrébn (Bíró László felvétele) nek, és tps után vészkijártlámpák szürkés fényében ódlognk ki. Az ingerültnek htó fölsorolás után kizártnk trtom, hogy Rencz csupán korántsem lenne lebecsülendő! - szórkozttóipri terméknek szánt z elődást, hiszen még z előcsrnokot is teleggtták újfsizmusról szóló dokumentumokkl. (Az igzsághoz trtozik, musicl - z idei debreceni évd legngyobb sikere.) Összességében érdekes csiki-csuki játékkl szolgál z elődás. Egy jó szándékú, de megvlósításábn meglehetősen kétes értékű koncepció, mely fényes, színes megjelenítésre helyezi hngsúlyt, ebből zonbn olyn helyzet teremtődik, minth vlki ráncit tkrgtndó kétszer nnyi rúzst és púdert ken fel mgár. Azt hiszem, zt bizonyítni sem kell, hogy mennyivel hngsúlyosbbk lesznek ráncok egy gyonkent, púderrel teleszórt rcon. * Szinte természetes, hogy egy ilyen ngy htású film színészi konvenciókt erőszkol játszókr. Emeljük ki ezért zokt csupán, kik z erős külsődleges h- tásokhoz hozzá tudtk tenni vlmit sját egyéniségükből. Andori Péter kecskeméti elődás konfernsziéj. A vstgon fehérre mázolt rc lig engedi ki színészt, Andorink mégis végletes mimikáj vn máz ltt. Tekintete egyszer gúnyossá merevedik, egyszer szánkozó szemlélője z eseményeknek, mjd mikor kevésnek trtj z álrc nyújtott lehetőségeket, egy kihívó, vörös könnycseppet pingál z rcár. Andori nem csupán szó zenés színház-béli értelmében táncolj végig drbot, testének elkülönült, önálló gesztusi vnnk. Súlyos és komoly szemlélőjerésztvevője z eseményeknek, ellentétben szintén ügyesen egyéniesítő Cseke Péterrel, ki z Ódry színpdi és z (áltlm látott) debreceni szereposztásbn inkább örök komédiásként, Puck-ként loholj végig történetet. Neki is vn zonbn mindig egy-egy pillntás, pontosbbn pimsz szembenézése közönséggel. Vándor Év főiskoli Sllyje bájosn nivvá és tisztává formált, erősen befolyásolv Liz Minelli filmbeli htásától. Monyók Ildikó Kecskeméten tökéletesen megfelel Szurdi Miklós elképzeléseinek: Miklós. Kbré (Debreceni Csokoni Színház). Rendezte: Rencz Antl. Díszlettervező: János Ljos m. v. Jelmeztervező: Milkovszky Erzsébet m. v. Koreográfus: Lothr Hnff m. v. és Év Reinthller m. v. Koreográfussszisztens: Kszás Annmári. Rendezősszisztens: Egedi Edit és Kóki Gbriell. Vezényel: Kováts Zoltán. Szereplők: Cseke Péter, Heller Tmás, Máriáss Melind, Kálly Bori, Korcsmáros Jenő, Sz. Kovács Gyul, Csáky Mgd, Fésűs Tmás, Brbinek Péter, Géczy József, Kóki Gbriell, Kiss László, Kszás Annmári, Poroszly Év, Ngyidi István, Kovács Ljos, Kecskés Sándor, Aczél Tmás, Szegedi Andor, Sámy László, Bráth Iboly, Bánszky Rózs, Sterb Zsuzs. (Kecskeméti Kton József Színház) Szurdi Miklós. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Szkács Györgyi. Vezényel: Fuchs László. Koreográfus: Veöreös Boldizsár A rendező munktárs: Rdó Bél. Rendező: Szereplők: Andori Péter, Monyók Ildikó, Fekete Tibor, Koós Olg, Blogh Rózs, Hídvégi Miklós, Hetényi Pál, Jblonky Mári, Bölcsics Ágot, Rácz Kti, Horváth Ferenc, Rdó Bél, Horváth József, György János, Csengeri Erzsébet, Fráter Ktlin, Strébeli Csill, Vncsik Mári, Szénási Pál, Szikszi Gyul.