T A R T A L O M. játékszín. fórum. négyszemközt. világszínház

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I V. É V F O L Y A M 6. S Z Á M J Ú N I U S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A T A R T A L O M N Á N A Y I S T V Á N Stúdiók, műhelyek - gondokkl és sikerekkel ( I ) játékszín S Z E K R É N Y E S Y JÚL IA Leláncoltuk z LSD-t! (5) É Z S I Á S E R Z S É B E T A kikpós ptikusné (7) D É V É N Y I R Ó B E R T A látomássá vrázsolt muzsik (10) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , R Ó N A K A T A L I N Változtok egy melódiár (13) B U D A I K A T A L I N Ki mire szomjs... (15) C S E R J E Z S U Z S A Becket Tmás és televízió (16) M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin körút Levélcím : 1906, postfiók 223. A ki dásért fel el Sikl ósi Norbert i gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesitőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Pél dányonkénti ár : 25,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám : Atheneum Nyomd, Budpest Ives m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó fórum P Á LY I A N D R Á S Színháztörténet vgy pologetik? (18) négyszemközt K O V Á T S F L Ó R I Á N Legyen ez nyílt színház! " (20) C S I K I S T V Á N Szolgálni - művet, z elődást (24) világszínház K O L T A I T A M Á S Nyomsztó nyuglom (26) N Á N A Y I S T V Á N A ráció krneválj Velencében (29) P E T E R D I N A G Y LÁ S Z LÓ A páp, revizor, z vntgrde (31) S O M O S P É T E R Don Quijote de l Kss (34) G I Z E L A M I H A L I K O V A Gágyor Péter és Szigeti László kretív színház (37) B Ő G E L J Ó Z S E F Belgiumi színházi élet (39) A b o r í t ó n : J el enet G y u r k ó Lás zl ó A bús k épű lov g c í m ű j átékából kssi Tháli el ő dásábn ( Ján Kozák felvétel e) A h á t s ó b o r í t ó n : Fehér M i kl ós díszlete z Ő felsége komédiásához ( Vígszínház) ( Ikl ády Lászl ó fel vétel e ) szemle P Ó R A N N A Az új Moliére-kép (44) K A T O N A Z S U Z S A N N A Színházb járási szokások (47) drámmelléklet S Z Á N T Ó P É T E R : Ágyrjárók

3 NÁNAY ISTVÁN Stúdiók, műhelyek-- gondokkl és sikerekkel Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt né-hány elszórt próbálkozás után Debrecen-ben és Tháli Színházbn szinte egy-időben kezdett meghonosodni és meg-erősödni stúdiószínház mint új form és új színjátszási stílus. A közönség és szkm egy része nem titkolt ngy örömmel fogdt kezdeményezést, hiszen stúdiószínház csk nálunk volt újdonság körülöttünk, keleten és nyugton egyránt ez már régen bevett színházi formánk számított. A htvns-hetvenes évek fordulój táján olyn jelentős, máig htó elődások születtek Debrecenben, mint Kpszkodj, Mlvin, jön knyr (Kerekes Imre), McBird (Brbr Grson), Negyven gz fickó és egy in született bárány (Oldrich Dnek), Mrt/Sde (Peter Weiss), illetve Tháli Beckett Godot-r várv 1965-iás bemuttójánk úttörő válllkozás után számos mgyr szerzőnek - Eörsi István, Csurk István, Görgey Gábor, Boldizsár Miklós, Abody Bél, Fekete Sándor -- dott otthont, s ezzel egy sjátos írói látásmód színpdi térhódítását készítette elő. E két színház mellé hmrosn felsorkoztk többiek is, vidéken egyre-másr próbálkoztk stúdiók, szob- és zseb-, pince- és pdlásszínházk megteremtésével. Ez időben látott npvilágot Mdách Színház kkori igzgtójánk, Ruttki Ottónk is nyiltkozt, miszerint Mdách nem elsősorbn exkluzív éjszki elődásokt kr trtni, hnem mi mgyr egyfelvonásosok színház kíván lenni, délután és este, stúdióbn és kmrszínházbn egyránt. Nem tűnt tehát kkor túlzottnk ez kritikusi lelkesedés: Nem lehetetlen, hogy kis színházi formáké jövő! " A fejlődés zonbn nem, vgy nem mindenben követi kritikusi óhjt! M már, jó tízéves távlttl rendelkezve, tudjuk, hogy igen ellentmondásosn lkult és lkul stúdiószínházk helyzete, működése, megítélése. Jóvl ellentmondásosbbn, mint hogy ezt bármiféle kultúrpolitiki vgy színházpolitiki meggondolás indokolhtná. Kitekintés és struktúr A stúdiószínház igénye természetes módon lkult ki htvns évek vége felé. Ennek két fő gyökere volt, z egyik jogos kitekintésvágyból fkdt, másik színházi struktúr kötöttségeinek részleges feloldni vágyásából. Az I956-ot követően kilkuló szellemi konszolidáció egyik velejárój volt z mohó tájékozódás, mely z előző évek ideológii és kultúrpolitiki gykorlt áltl kirekesztett művek, irányztok megismerésére irányult. A folyóirt- és könyv-kidás jóvoltából számos olyn szerzőt ismerhettünk meg kkor, kiről z ötvenes években nem illett, nem lehetett tudomást venni. Á színházk viszont összehsonlíthttlnul nehézkesebben, lomhábbn igzodtk ehhez z áltlános és intenzív érdeklődésbővüléshez. Érdemes fellpozni htvns évek színházi műsorit ennek igzolásár, s megdöbbentő, milyen drbok rtták hosszú vidéki sikerszériákt. A bbért z Isten veled, édes Piroskám! s hozzá hsonló könnyedségek vitték el! Ám z igényesebb színházk keresték zokt formákt, melyek révén mguk is, közönségük érdeklődő része is megismerkedhetett világszínház újdonságivl vgy leglábbis z ott és kkor nnk számító művekkel. Így születtek meg Budpesten és vidéken egyránt felolvsószínpdok, melyek persze nem kizárólg külföldi, hnem mgyr szerzők műveit is megszóllttták. Egy színpdi mű felolvsás zonbn mindenképpen csk torzó lehet, tehát logikus volt következő lépés : felolvsószínpdok körüli - esetenként nem is túl kis - érdeklődő kör számár jelenítsék meg drámákt. Ez természetesen zt is jelentette, hogy z új módon megfoglmzott drámákhoz új kifejezési formákt kellett keresni. Ám egyre nyilvánvlóbbá vált, hogy struktúr nem teszi lehetővé színházi eszközök, kifejezésmódok olyn mértékű fejlesztését, melyre szükség lett voln hhoz, hogy z egész mgyr színjátszás korszerűsödjék. A színházk jelenlegi centrlizáltság, ngyüzemjellege egyre inkább gátjává vált színházi nyelv korszerűsítésének, míg más művészi ágkbn, közművelődésben egyre inkább megvlósult z követelmény, hogy közönség rétegezettségének megfelelően differenciáltn kell kulturális igényeket kielégíteni. A vidéki színházk-kár egy-, kár több tgoztosk - m is feszített terv szerinti mindent gyártók", ilyen körülmények között viszont igen nehéz z elengedhetetlen formi-gondolti megújulásr lehetőséget tlálni. A budpesti színházk egy része ngyszínház-kmrszínház felállásbn dolgozik m is. Ez elvileg lehetőséget nyújt hhoz, hogy némileg differenciáljnk, mit szánnk ngyközönségnek és mit szűkebb publikumnk. De vlójábn nincs kkor különbség ngyszínház és kmrszínház között sem nézőszámbn, sem z ebből következően megengedhető kísérletezés mértékében, mint mekkor egy ngyszínház és stúdiój között fennálln. Számos pesti színháznk nincs is kmrszínház, ezeket tehát gykorltilg - h nem is olyn mértékben - ugynzok gondok szorítják, mint vidékieket. A htvns évek végén hivtásos színházk konzervtivizmusávl szemben néhány egyetemi együttes (Universits, Szegedi Egyetemi Színpd), illetve nyomukb lépő mtőr színházi csoportok (Kssák Stúdió, miskolci Mnézs Színpd, pécsi Amtőr Színpd, Njmányi Stúdió stb.) képviselték színházi megújulást, kísérletezést. Ám ez gondolti-szemléletbeli-stiláris különbözőség trgikusn kiéleződött profimtőr ellentétben fejeződött ki, s részben emitt, részben más ideológii-dminisztrtív következetlenségek mitt ezeknek z együtteseknek egy része sjnáltos módon megszűnt vgy felhgyott korábbi vntgrde törekvéseivel. A megújulni kész és képes együttesek (z egyetemiek, pécsi Amtőr Színpd), illetve z utóbbi években ezek mellé felsorkozott új csoportosulások (HURKA, Utcszínház) és mindenekelőtt és ki-emelten Stúdió K. színházi lkotó közösség, töretlenül folyttj nem könnyű szubjektív és objektív körülmények között közel két évtizede folyó mtőr színházi munkát. Az mtőr színházk kezdetben jól kimutthtó ösztönzést és inspirációt dtk hivtásos színházk stúdiószínházi kezdeményezéseihez, később viszont egyre egészségesebb lkotói-szellemi-_művészi kölcsönhtás lkult és lkul ki két színházi terület között. A stúdiók létrejötte tehát kikerülhetetlen volt. Ám z, hogy melyik színházbn mikor, milyen körülmények között, milyen

4 progrmml lkultk meg ezek kis színpdok, és hogyn lkult tevékenységük z elmúlt évtizedben, z mindenkor pontosn jelzi színházk dott helyzetét és gondjit. Nem véletlen például, hogy Mdách Színház már említett nyiltkozt ellenére sem szorglmzt stúdiószínpdánk létrehozását. Az es szezonbn Beckett Ó, zok szép npok című drámáját Vámos László hngsúlyozottn lekicsinyített méretű ngyszínházi produkciónk rendezte meg, zz stúdiószínház dt lehetőségekkel sem élt. Ez már kkor előrevetítette nnk árnyékát, hogy később színház olyn stíluseszmény felé fordul, melytől idegen minden formi újítás. A Nemzeti Színház sem szorglmzt stúdiószínpdi munkát mindddig, míg működött Kton József Színház, zz számár stúdió mindenekelőtt színészfogllkozttási, szűken vett színházvezetési szempontból volt fontos. (Á jelenlegi színházvezetés - számolv stúdióműködés techniki nehézségeivel - Játékszínben vlósítj meg leginkább stúdiójellegű produkcióit!) Ezzel szemben Tháli Színház, melynek nem volt s m sincs kmrterme, érthetően z elsők között fordult stúdiószínházi lehetőségek felé, s mjd egy évtizeden keresztül ngyszínházi produkciókkl egyenrngún fontosk voltk csknem kizárólg mgyr szerzők stúdióbemuttói. (A Tháli ddigi és későbbi gykorltánk megfelelően elsősorbn már más műfjbn megfoglmzott művek színpdr költései dták stúdióműsor gerincét!) A vidéki színházk közül pécsi és szegedi lényegében véve nem trtott és nem trt stúdióelődásokt. (Szegeden Giricz Mátyás igzgtás idején próbálkozott stúdió megteremtésével!) Pécsett nyilván soktgoztosság, Szegeden közismert épületproblémák (egy évtizede egyfolytábn építkeznek, kezdetben kmr-, most ngyszínház vn zárv) és z ettől nehezen elválszthtó permnens művészi válság z ok e psszivitásnk. Viszonylg későn kezdődött többé-kevésbé rendszeres stúdiószínházi tevékenység zokbn színházkbn, melyek egész művészi mgtrtásár z új színházi kifejezőeszközök keresése jellemző, így Kposvárott és Szolnokon. Végül jól érzékelhető többi vidéki színház belső helyzetének változás, művészi teljesítményük hullámzás bból, hogy z elmúlt évtizedben mikor sűrűsödtek stúdiószínházi bemuttók, mikor volt energiáj és igénye társultnk z újjl vló tlálkozásr. A hetvenes évek elején megsoksodtk stúdióprodukciók, ztán z egyes színházknál különböző mértékben és időbeli szórássl áltlábn lecsökkent, mjd z utóbbi években ismét érezhetően megnőtt számuk. Ez utóbbi tendenci szorosn összefügg színházk vezetésében beállott ngyrányú változásokkl, z új vezetők új színházukbn új hngú színházművészet kilkításár törekednek. Részben ennek tudhtó be z is, hogy József Attil Színház éppen úgy megpróbálkozik stúdió jellegű profil kilkításávl, mint Budpesti Gyermekszínház vgy Fővárosi Operettszínház. A stúdiószínházk kilkításától nem válszthtó el, hogy létrejött néhány olyn színház is, mely jellegében közelebb áll stúdiókhoz, mint hgyományos felépítésű és működésű színházkhoz. Mindenekelőtt hjdni Huszonötödik Színház profiljár, műsorár és stílusár kell gondolnunk, illetve Reflektor Színpd, Dunújvárosi Bemuttó Színpd és Játékszín produkcióir, de módosuló profilú Rdnóti Színpd tevékenységére is. A műsorok tükrében A stúdiószínházk tehát polgárjogot nyertek, de kezdettől fogv vlmi gynkvásféle vette körül őket. Közkeletű vélekedés szerint stúdiószínház zoknk külföldi és hzi művek-nek bemuttó fórum, melyek vgy világnézeti-ideológii szempontból vitthtók, vgy formi szempontból kiforrtlnok, hzi gykorlttól idegenek, mégis olyn értékeket képviselnek, melyek lpján nem árt, h szkmi közönség - tájékozódás céljából - megismerkedik velük. Ez máig élő körülhtárolás már megfoglmzás pillntábn is csk erős megszorításokkl volt igz, későbbiekben pedig egyre jobbn elvesztette érvényét. H ugynis végigtekintünk z elmúlt tizenkét-tizenhárom év stúdióbemuttóin, kiderül, hogy z esetek túlnyomó többségében nemhogy vitthtó eszmeiségű vgy formvilágú drbokt játszottk, sokkl inkább trtlmilg és formilg egyránt kommersz műveket. Úgy tűnik, zok drbok kerültek stúdiószínpdr, melyek ngy színpdon is lejátszhtók, de kevés szereplő mitt jobbn htnk kis színpdon. Mgyrán ngyon gykrn színházk kmrszínház hiányábn teremtették meg stúdiószínházukt, s ennek megfelelően nem is stúdiószínházt igénylő produkciókt mutttk be, hnem kmrszínházikt. (Gellérthegyi álmok, Vrsói melódi, Szerelem, óh!, Ő meg 0, A gépírók stb.) Ez lpvetően zt is megszbt, hogy ezekben színházkbn nem formi újítás volt z elsődleges, tehát például legtöbbször megmrdt hgyományos nézőtér-színpd tgolás, csk persze z rányok lekicsinyítésével. A bemuttott drbok egy másik hányd viszont színház egy-egy kiemelkedő vgy mbiciózus művészének egyéni megmuttkozási lklmit jelentik, ezért vn stúdiószínházk műsorán oly sok monodrám és önálló est. (Árv Bethlen Kt, Bolyi, A számkivetett, Életem stb.) A bemuttóknk tehát csk elenyészően kis hányd tekinthető olynnk, mely részben vgy egészében kielégíti stúdiószínházi produkció speciális művészi-szkmi kritériumit vgy fent említett körülhtárolást. Az elmúlt tizenhárom évdbn színházk több mint százhrminc művet mutttk be stúdiókörülmények között (z önálló esteket és ngy színpdr dptált műveket nem számítv). Ezek felét mgyr szerző jegyzi: Abody Bél, H. Brt Ljos, Bereményi Géz, Boldizsár Miklós, Csurk István, Eörsi István, Fekete Sándor, Glsi Pongrác, Görgey Gábor, Gyárfás Mik-lós, Gyurkó László, Huby Miklós, Krinthy Ferenc, Kocsis István, Lászlóffy Csb, Lázár Ervin, Lengyel József, Mróti Ljos, Mészöly Miklós, Móricz Zsigmond, Náds Péter, Németh László, Ördögh Szilveszter, Örkény István, Sánt Ferenc, Srkdi Imre, Serfőző Simon, Schwjd György, Szkonyi Károly, Tolni Ottó, Verebes István - és névsor ligh teljes (hiszen hiányoznk belőle zok, kik z Egyetemi Színpdon vgy Játékszínben kptk színpdot). H. Brt, Boldizsár, Csurk, Fekete, Görgey, Huby, Krinthy, Mróti, Szkonyi kéthárom drbb], Kocsis négy drbbl szerepel ezen listán. A bemuttott drbok mjd' negyede orosz-szovjet (Zorin, Gorin, Szokolov, Abrmov, Csehov, Puskin) vgy szocilist országbeli szerző műve (Choiríski, Rózewicz, Witkiewicz, Grochowik, Iredyríski, Dnek, Hristié, Horniéek, Everc, Hcks stb.). Alig tlálni művek között olyt, melyre zt lehetne mondni, hogy vlmilyen szempontból idegenek tőlünk. Legin-

5 kább z bszurd drám irányztához trtozó szerzőkre szokták ezt mondni, így Beckettre és Pinterre, kiktől mindössze háromhárom drbot mutttk be tizenöt év ltt! (Godot-r várv, 0, zok szép npok, A játszm vége, illetve Születésnp, Hztérés, Agondnok.) A színházk inkább részesítették előny-ben z bszurd elemeit kommercilizáló, másodvonlbeli szerzőket, úgymint Boltot, Fryt, Bettit, Osborne-t, vgy kifejezetten szórkozttó műveknek tekinthető drbok szerzőit, így Nicoljt, Courteline-t, Shisglt, Rose-t. Á szerzők és z említett művek sor, illetve részrány önmgáért beszél, zz ezt stúdiószínházi repertoárt nem lehet z vntgrdizmus vgy z ellenséges ideológiterjesztés vádjávl illetni. Az is igz persze, hogy z, mi m mgától értetődően illeszkedik egy-egy színház műsoráb, z ht-nyolc évvel ezelőtt tlán meghökkentő újdonságnk tetszhetett, h nem is nnyir fővárosbn, mint inkább hgyományosbb szín-játszóstílushoz szokott színházkbn, mondjuk Miskolcon vgy Békéscsbán. (Erre utl jó néhány évvel ezelőtti stúdió-színházi műsoruk válszték!) Bár sok mindenről árulkodik -- leginkább egy összességében szolid, óvtoskodv újt próbálgtó mentlitásról - z évdok együttes műsor, érdemes megnézni z idei szezon bemuttóit is, Békéscsbán egyfelvonásosokból összeállított műsort (Szkonyi, Courteline, Csehov, Móricz, Krinthy Ferenc) és Mészöly Miklós Bunkerét, Debrecenben Zorin Vrsói melódiá ját, Osborne Dühöngő ifjúságát és Kroetz két egyfelvonásosát, Győrben Náds Péter Tkrítását, Kposvárott Zorin Vrsói melódiáját, Kecskeméten Tolni Ottó Végeldását és RóZewicz Fehér házsságát, Miskolcon Plutus Bögréjét, Ruznte Cspodár mdárká ját és Enquist A tribádok éjszkáját, Szolnokon Pinter Születésnp-ját és Nicoli Mnzri Pblito nővéreit, Veszprémben Egon Wolf Ppírvirágok ját, Vígszínházbn Rimbud-estet és Kroetz Vdásztát, József Attil Színházbn Bereményi Géz Hlmiját (mely ugyn inkább kmrbemuttó, mint stúdióelődás), Budpesti Gyermekszínházbn Shkespere Rómeó és Júliáját, z Operettben Mozrt Figró lkodlmát játszották. Ezt műsort sem lehet sem önmgábn, sem színházk összprogrmjához vgy z egyes színházk teljes repertoárjához viszonyítv bármely szempontból is deviánsnk tekinteni. Jól láthtó, hogy Debrecenben és Miskolcon stúdiószínházi bemuttók ngyszínházi repertoárhoz hsonlón változtosságr és hrmonizálásr törekvést fejezik ki, s lehetőségeken belül ugynez jellemzi zokt színházkt is, hol két-két bemuttót trtnk (Kecskemét, Békéscsb, Szolnok, Vígszínház). A külföldi szerzők drbji vgy klsszikusok, vgy olyn világszínházi törekvések képviselői, melyek már mjd ' minden ország színházi életébe integrálódtk. Következtetések - mgyr drbok lpján A stúdióelődások kimondv-kimondtlnul is egyik legfontosbb feldt mgyr szerzők és színház egymásr tlálásánk elősegítése. Különös figyelmet érdemelnek hát mgyr stúdióbemuttók. Ez évben három szerző muttkozott be: Mészöly Miklós, Náds Péter és Tolni Ottó. Mindhárom szerző sjátos, öntörvényű színházi világot teremt, éppen ezért színpdr kerülésük fontos impulzust dht színi kultúránk belső mozgásánk. Tolni Ottó művét drámiidő-kezelés sűrítettsége, kíméletlen nemzeti önvizsgálttl párosuló történelemszemlélet, vlmint különleges ellenponttechnikáj teszi jelentőssé. Náds Péter drbjánk győri bemuttój z évd -- sőt z utóbbi évek - egyik legkiemelkedőbb művészi eseménye volt. Az emberi és társdlmi felelősségtől áthtott szerző drbji, így Tkrítás is, rendkívül sokrétegű, bonyolult szerkezetű művek, melyek komoly lkotói erőfeszítésre késztetik színrevivőket. A fiziki cselekvések nturlizmus, szöveg zenei szemléletű komponáltság, z idősíkok lebegtetése olyn lpösszetevői drámánk, melyek egyidejű és komplex megjelenítése megszokottól eltérő emberi mgtrtást és színészi létezéstechnikát föltételez, többek között ennek kilkítás szempontjából is ngy jelentőségű mű és z elődás. Mészöly Miklós Bunkerjének békéscsbi elődás kpcsán viszont stúdiószínházk körüli ellentétes kérdéseket lehet megvilágítni. Ez mű - mint köztudott -- huszonkét évvel ezelőtt íródott, z kkori színházi közízlés, színészi-rendezői iskolázottság számár gondoltilg, szerkezetileg, stilárisn, időkezelését tekintve tökéletesen idegen mrdt. Később hiáb érzett rá műre jó néhány rendező, szerzőt és drbját korán jött művek átk sújtott; Bunker nem került színre. A békéscsbi együttesé z érdem, hogy végül is bemuttták drbot. Ezzel gesztussl egyszeriben bebizonyosodott, hogy egyrészt drb kiállt z idő próbáját, másrészt bemutthtósággl kpcsoltos ggályok fölöslegesnek bizonyultk. S ez túlmutt z egyszeri bemuttó tnulságin. Ugynis stúdiószínházk jellegüknél fogv többek között rr lehet-nek lklmsk, hogy minden olyn művet, mely nyilván-vlón nem ellentétes társdlmi, politiki, ideológii rend-szerünk lpelveivel, bemutssnk. Kulturális-ideológii politikánk egyik legfőbb elve szerint felmerülő nézetkülönbségeket mindenekelőtt meggyőzés, vit módszereivel kell feloldni. Ám meg nem jelent, be nem muttott, mégis létező, sőt gykrn nem kívántos legendák övezte művekkel nem lehet vittkozni. S ez különösen vontkozik színművekre, mivel zok vlóságos formájukt csk színpdon kpják meg, tehát megítélésük is elsősorbn színrevitel lpján történhet. A vlmilyen szempontból kérdéses műveket gykrn közönség érdekeire vló hivtkozássl deklrálják problemtikusnk. Vn, mikor közönség értetlensége, befogdóképtelensége, felkészületlensége, vn, mikor közönséggel vló kísérletezés " veszélye hivtkozási lp, de minden ilyen esetben - ntidemokrtikusn - z embereket nem tekintik felnőtteknek. Á békéscsbi elődás ebből szempontból is tnulságos. A közönség z elmúlt években -- mondhtni évtizedekben - igzán nem tlálkozott Bunkerhez hsonló színházi elődássl, nem volt lklm színpdr ülni, nem került még úgy játszókkl közös térbe, hogy szellemileg, etikilg ktivizálv mg is részese legyen játéknk, nem kellett eddig tőle krnyújtásnyir játszó színészek mellett vele szemben ülő nézőtársár is figyelni, z ő regálásán lemérni sjátját. Mégis színház vezetőinek várkozásit messze felülmúló érdeklődés nyilvánul meg z elődás iránt. A nézők nemcsk z újszerű szituációr kíváncsik. Az elődáson szoktln helyzetből dódó kezdeti feszengésük pillntok ltt megszűnik, és értő-érző együttjátszókká válnk. Vjon ez kísérletezés nézővel? Rossz ez kérdésfeltevés! Itt nem közönséggel játszik színház, hnem közönség és színház együtt lesz egy közös kísérlet létrehozój és élvezője. És mi m még rendhgyó, z z együttlétezés nyomán egyre természetesebbé válik. Ehhez persze nemcsk nézőknek kell nyitottn érkezniök színházb, hnem z lkotóknk is fel kell készülniök - h kell, menet közben - számukr is új feldtokr. Egy olyn

6 együttes számár, mint milyen békéscsbi, hlltlnul sokt jelenthet - és jelentett is - z olyn ngy igényű és erőt próbáló munk, mint milyen Bunker próbfolymt volt. A társult törzsgárdájánk egyöntetű véleménye szerint jó egy évtizeddel ezelőtti Páskándi-bemuttók ót nem volt olyn intenzív szellemi pezsgés színházbn, mint ennél. Ez munk nyilvánvlón későbbiekben, Mészöly-drbtól mindenben gyökeresen eltérő feldtokbn is kmtozni fog. Ezért tényleges stúdió-, zz műhelymunk minden társult számár elengedhetetlenül szükséges lenne. A miskolci tlálkozó elé A békéscsbi elődás természetesen csk egy péld: stúdióelődások nnyifélék, hány rendező hány drbot stúdóikörülmények között színre visz. Nem lehet s nem is lenne jó, h áltlános szbályok gúzsb kötnék és uniformizálnák stúdiószínházkt. Az zonbn nyilvánvló, hogy igzi, új művészi kifejezőeszközökkel kísérletező műhelymunk csk kkor jöhet létre, h műhelynek szilárd koncepciój vn. Hogy ezt koncepciót egy ember testesíti meg, mint debreceni éveiben Giricz Mátyás, vgy egy egész rendezői testület együttesen képviseli, mint mondjuk Kposvárott, z tuljdonképpen részlet-kérdés. Mint hogy z is lpvető és stúdiószínházk jellegét meg-. htározó: milyen kpcsoltot lkít ki színház közönséggel, milyen " s zerepet" szán nézőnek z elődásbn. H meghgyj ngyszínházból ismerős nézői ttitűdjében, lig tett többet, mint intimebb keretek közé helyezte lényegében hgyományos elődását. H viszont nézőt bevonj z elődásb, h különböző módon, de gondolti síkon ktivizálj, kkor ez térszervezéstől kezdve színészi játékstílusig sok mindent eleve meghtároz és megváltoztt. A néző és játékos közötti intimitás következtében csk mi igz, z válik hitelessé, minden hmisság, csináltság, elngyoltság, megoldtlnság - mi egy ngy színpdon fel sem tűnik - megöli produkciót. A közönség, színész, z intim közeg és tér viszony szbj meg tehát egy-egy stúdióelődás milyenségét. S h közönségnek ilyen kitüntetett szerepe vn, kkor elengedhetetlennek tűnik, hogy szerepe ne fejeződjék be z elődás végén, hnem nézők - nem szervezett közönségtlálkozó formájábn, csk mindenkori szituációból természetesen dódón - megoszthssák élményeiket z lkotókkl, közösen gondolhssák tovább z elődás áltl felvetett gondoltokt. M még meglehetősen ritk z ilyen koncepciózus stúdiómunk. H vn is, többnyire csk rövidebb-hosszbb időre korlátozódht. Legtöbbször különböző nygi, szervezési, belső egyeztetési, sőt tűz- és blesetvédelmi előírások szbályozt nehézségek és egyéb, gykrn színházon kívüli tényezők mitt folymtos műhelymunkár még ott is lig vn lehetőség, hol szubjektív feltételek dv vnnk. A jelenlegi helyzetből kiindulv, némi módosítássl és átrendezéssel mód és lehetőség nyíln rr, hogy stúdiószínházk már már egyre sürgetőbb gondjit is átgondolják mindzok, kik tehetnek vlmit színházkultúr gzdgításáért. Mindenekelőtt elvi tisztázásr lenne szükség, ugynis meglehetősen sok stúdiószínházink nevezett elődás. Tisztázni kellene, melyek stúdiószínházi produkciók kritériumi. Úgy tűnik, gykrn nem elsősorbn stiláris, műfji és trtlmi szempontok érvényesülnek stúdiószínházk, illetve stúdióelődások meghtározásánál, hnem egyéb, már említett elvi és gykorlti meggondolások. Ezzel párhuzmosn tényleges műhelymunkár lklmt dó stúdiószínházk tevékenységét z eddigieknél jobbn kel-lene szorglmzni. Ezek színházk meglevő struktúrábn kár önállón, nem csupán egy-egy ngyszínház melléküzem-ágként is működhetnének. A vezetők felelősségére, elkötelezettségére támszkodv bátrbbn lehetne stúdiószínházk elsődleges funkcióit támogtni, úgymint z vntgrde irányztok lkotó megismerését és megismertetését, illetve mgyr szerzők lehető legszélesebb körének - művészi vit lehetőségét is megteremtő - bemuttását. A stúdiószínházk körül nem kevés ellentmondás vn, mégis jó néhány kitűnő elődás jelzi e színházi form életképességét és súlyát mgyr kulturális életben. E kitűnő elődások szk-mi tpsztltink összegezésére megérett z idő. Éppen ezért kell örömmel üdvözölni miskolci Nemzeti Színház kezdeményezését, hogy idén június elején - hosszú idő után először (egy évtizede még Békéscsb dott otthont fesztiválnk) - számos közreműködő és támogtó szerv segítségével megrendezi stúdiószínházi elődások tlálkozóját. E munkfesztivál jellegű tlálkozón Stúdió K. Genet A Blkonját, Vígszínház Rimbud-estjét, Nemzeti Színház Budpest- Orfeum című összeállítását, szolnokik Pinter Születésnpját, kecskemétiek Tolni Ottó Végeldását, debreceniek Kroetzegyfelvonásosokt, házigzdák pedig Cspodár mdárk és A tribádok szkáj című elődásukt muttják be. A progrm egyetlen szépséghibáj: z évd két legizglmsbb produkciój, Náds- és Mészöly-drb hiányzik.

7 játékszín SZEKRÉNYESY JÚLIA L e l á n c o l t u k z L S D - t! Csurk-bemuttó József Attil Színházbn H vlki mnpság komoly, tehát tudományos igényű dolgoztot írn Csurk Istvánról, semmiképpen sem kerülhetné el szerző pofonjit. Nem zért, minth z író különösebben verekedő hjlmú lenne, hnem zon filológii tény folyományképpen, mely szerint csurki életmű egyik strukturáló eleme pofon. Á sok vihrt látott középnemzedék eme jeles képviselője már ifjú prózíró korábn ismerte pofon lklmzásánk esztétiki törvényeit. Egyik kori novelláj Nász és pofon címet viseli. Ez meghökkentési effektus végigvonul szerzőnk művein z örökös sértődöttség, megbántottság szimbólumként. Mert pofon ngyon gykrn nem ténylegesen, hnem csupán képletesen csttn. Legjobb mű-vészi pillntibn z ütlegek teljes hrmóniáját képes létrehozni. Testi és lelki sebek egyesülnek legsikerültebb csttnóibn. A tudomány változó és váltkozó prmétereitől függetlenül többek között ezért figyelemre méltó lkotó Csurk István. Hősei lovgisn esendők, elegánsn boldogtlnok és érzelmesen ngyszájúk. Olykor z z érzésünk, hogy kocsmi szószátyárság lépett frigyre mélylélektnnl. Ez né-melykor hsznár, némelykor pedig kárár válik műveknek. A válllkozás ngyvonlúságát persze sohsem tgdhtjuk. Ez merészség sjnos nem pusztán írónk érdeme. Legngyobbrészt bból szomorú ténykörülményből szármzik, hogy m szinte ő z egyetlen vígjátékírónk. Mgányosn műveli zt műfjt, mely iránt mindig és jogosn oly ngy kereslet: kortársi komédiát. Humorbn, sztírábn sem dúskálunk ngymértékben, de olyn vígjáték, mely npjinkbn játszódik, mi figurákt állít színpdr, igencsk ritk. Csurk nem üzenget, nem példálódzik, meséit, hőseit még sohsem válsztott történelemkönyvek megbíz-htó szobri közül, ppírmsé bszurdokkl sem óhjtott ez idáig szórkoztt-ni bennünket. Mondnivlóját nem bízz elnyűhetetlen ókori vgy középkori személyiségekre, távoli példáztokr. Nem túlzottn kedveli z áthllásokt, nem vájkál z oldlági rokonok vgy felmenők mgánéletében, vélt és vlóságos bűneiben, nem bírálj kpitlizmust, hogy bból szocilizmus is értsen. Műveiben z z eléggé nem dicsérhető szándék nyiltkozik meg, hogy rólunk szóljon, mégpedig lehető legközvetlenebb formábn. Egyetlennek lenni persze igen nehéz és igzságtln kenyér. Vetélytársk hiányábn legkitűnőbb versenyló is ellustul. Ebben szomorú állpotbn csupán egyetlen vigsztló tényező vn: Csurk István bírálhtó. Már nem olyn fitl és még nem olyn öreg, hogy brikádok védenék. Ezenkívül érdemeket m é g sehol másutt nem szerzett, mint ppíron. Azon kevés írók közé trtozik tehát, kiket írásik lpján ítélhetünk meg. Legfrissebb drámáját, z LSD-t ilyenformán nyugodt lelkiismerettel sorolhtjuk szerző gyengébben sikerült művei közé. Egészen pórisn szólv ezt mondhtjuk drbról : írój-nyilván vlmely rejtélyes kényszerfolytán-egyszerűen le- Csurk István: LSD (József Attil Színház). Örkényi Év (Ráczné), Bodrogi Gyul (Rácz) és Kló Flórián (Elnök)

8 Ráczék és vendégeik léghjóbn" (Iklády László felvételei) kente " szöveget. Nem sokt időzött zzl, hogy kiteljesítse mondnivlót, nem gyötörte túl mgát zzl, hogy kibontkoztss poénjit, nem törekedett rr, hogy helyzeteit prólékosn megindokolj. Túlságosn bízott klsszikus lphelyzetben: felel jó tnuló. Pontosbbn nem jól tnuló drmturg, hnem szerencsés kezű, frppáns gondoltokkl megáldott drámíró. De minthogy Csurk - hál' istennek - mégsem eminens, színház egészséges szbályi szerint megbukott e kellemetlen és kényszeredett vizsgán. Örömteli volt e bukás. Elsősorbn zért, mert szép ngy bukás volt, még mi mnipulált szellemi-irodlmi-színházi hngultok ellenére is. A közönség bemuttón kevéssé tpsolt - ez nnyit jelent normális színházi nyelvre lefordítv, hogy voltképp fütyülni szeretett voln, csk hát nnyir megfélemlítették z esztétiki, művelődési szbályztok, hogy efféle véleménynyilvánításr semmiképpen sem vetemedne. Azért, mert szocilist-modern megilletődöttségében zt hiszi, hogy ez - mármint véleménynyilvánítás - netán kihágásnk is minősülhetne. Diszkréten tpsikol tehát néző bemuttón, mi természetesen nem kdályozz meg színházt bbn, hogy ddig játssz drbot, míg legálhttosbb tűzoltó is el nem hgyj nézőteret. Mindeközben persze nézőszámról is hllhtunk mjd néhány ellenőrizhetetlen s ezért fntsztikusn szép dtot. Békés István Npjink szállóigéi című könyvéből tudjuk, hogy Lánccl körülcsvrt, vörös csillgos lkttl lezárt borosplckot ábrázolt Proletárdikttúr ismeretlen művészétől szármzó ntilkoholist plkátj, melynek szállóigében fennmrdt fő szövege így hngzott: Leláncoltuk z lkoholt! Ennek szeszellenes propgndszólmnk ugynz lett sors, mint legtöbb bsztinenciár gitáló jeligének. A komoly, szinte drámi bejelentés z itlozók száján tréfává torzult. A beszeszelt ember hón lá kpj flskát, hogy más hozzá ne juthsson, s didlmsn közli: leláncoltuk z lkoholt!" Voltképp ugynez történik Csurk István LSD című vígjátékábn. A drb ifjú hősei kábítószert csempésznek be Mgyrországr vlmely bűnös nyugti országból. A pernhjder ifjk e borzsztó cselekedetük után el is tűnnek csurki drmturgi süllyesztőjében, kötelességüket ők megtették, te-hát mehetnek. A szerző ennyit tud róluk, tehát továbbikbn nem is bjlódik sor-sukkl, érzeményeikkel. Helyüket idősebb hősök fogllják el. Derék honpolgárok, melegszívű szenesemberek és legfőképpen Merész Fülöp, nemes gerjedelmektől fűtött funkcionárius, ki sjátos szkszervezeti szenvedelmeitől indítttv végül is z események vezér-lkjává válik. Ilyképpen lkótelepi lkásbn rejtegetett átkos nyugti áru széplelkű középnemzedék mrtlékává válik - cinikus ifjk egy csipetnyit sem kpnk belőle. Merész Fülöp feldt z, hogy eltüntesse kábítószert, mert ez rongálj szocilizmus, illetve z áltl képviselt válllt jó hírét. A z LSD leláncolás drb szerint következőképpen történik: Merész Fülöp és társi eleszik fitlok elől kártékony szert, megteszik helyettük z LSD-utzást, zz végigálmodják furcs kis álmikt, mjd felébrednek rr, hogy igzándiból nem is álmodtk. A nykzás ezúttl is elmrdt - mint nnyiszor mgyr drám-irodlombn -, merész mozglmárok nem kábítószert fogysztottk, hnem csupán szőlőcukrot, melyet egy ftális vgy inkább mesterkélt drmturgii véletlen folytán elcseréltek. A vlóbn htékony port z ifjbbik szenesember ette meg. Jellemző, hogy ez figur jelentéktelen szerepet játszik műben. A legfitlbb nemzedékek még csk érintőlegesen nem érdeklik szerzőnket. Csupán fféle bohókás rémek, kik remekül vég-szvznk fellegekben járó közvetlen őseiknek. Csurk hősei szebbnél szebb gondoltokt fejeznek ki e furcs, álfellegekben járásuk során. A korszellem szinte korlátlnul száguldozik Csurk színpdán. Világszbdság, világdemokráci, nynyelvi kultúr, átkos múlt, szexulitás, htlmi téboly minitűr változtbn, végül és mindenekfelett pedig kisember kis embersége. Minth ngy frnci forrdlom mi, lkótelepi, szkszervezeti változtát élnénk át. A fennkölt eszméket

9 szerző keserűen líri iróniávl szövi át. Az ötlet remek, de z írói irányzék félrecsúszását már itt felfedezhetjük. Ez fjt iróni ugynis csk látsztr kegyet-len. A sztír keménységét hsztln várjuk. Csurk gunyoros, de csk zért, hogy minél zvrtlnbbul elérzékenyülhessen. A drámíró jólelkű, olyn, mint-h vlmely ngyszívű, népboldogító pszichiáter lenne: tenyerébe veszi kisembert, melengeti kissé, nyáskodv bírálgtj, ápolgtj - mjd pedig bszolút győztesként muttj fel szörnyeteg történelemmel vívott hrcábn. Megkpó példázt, melyet Csurk rendszer és kisember kpcsoltáról lkot. Eszerint nem z egyénnek kell tudni, hogy milyen rendszer vn, hnem rendszernek kell tudni z emberről, nnk érzései-ről, vágyiról. Első hllásr mjdhogy-nem könnyekre fkdunk, zután kezdünk csk tépelődni tételen. Hogy is vn ez z egész? Vlóbn humnizmusról, szuperdemokráciáról vn itt szó? Biztos, hogy minden kisembernek z vágy, hogy figyelemmel kísért strukturáló elem legyen? Á tétel tehát mennyi-re htásos, olynnyir félreérthető, mert felszínes, sőt szenvelgő hmisság mozzntit sem nélkülözi. Olyn vélekedést is elképzelhetőnek trthtunk, mely szerint ezért világdemokráciáért még szomszéd utcsrokig sem érdemes el-menni, nem hogy léghjór ülni. Nem is beszélve drb bántón olcsó slussz-poénjáról, mely léghjós álmokt szuperszonikus ábrándok bevetésével igyekszik ktulizálni. Értjük persze szerző mélységes emberszeretetét, csk hát nehezen tudunk meghtódni ttól túllírizált világábrázolástól, mely végül is csk lehető legáltlánosbb formábn ismeri jó és rossz viszonyát. A gonosz erők, h kívülről jönnek, ködösek és körvonl nélküliek, h pedig bent vnnk színpdon, kicsinyesek és semtikusk. Mert hát boldogok és elégedettek lehetnénk, h oly ellenfeleink lennének, mint milyenek e színpdon felvonulnk. Jó voln, h csupán néhány ármányos lkóbizottsági elnökkel és ávósból idegbeteg gondnokká degrdált egyénnel kellene küzdenünk. Ánnk rontó árnyéknk, melynek jelenlétét szerző sejtetni kíván-j, e figurák meglehetősen hlvány megtestesítői. A drám ilyen módon igen vázltos. És ez még kkor sem elfogdhtó, h vázltot önmgábn érdekes-nek, problémérzékenynek trtjuk. Csurk z ügyes kártyás megtévesztő mozdultivl kever és oszt. Az egész estét betölteni kívánó vígjáték pklijáb boszorkányos technikávl keveri be korábbi rövid prózi villnásit. Ez módszer elvileg nem kárhoztthtó. Cskhogy prtit végig kell játszni. És ehhez kevés z energi és z ötlet. Arr területre pedig, hol nincs elég gondolt, tpsztlt, od szükségszerűen és törvényszerűen beármlik z érzelgősség, népboldogítás könnyfksztó tölteléknyg. A vlóságos életszgot pedig - mely zért még i scsk nélkülözhetetlen feltétele kortársi komédiánk - ilyenkor helyettesítik z elviselhetetlen műilltok, z úgynevezett életszerű helyzetek és életszerű figurák, melyek úgy hsonlítnk vlóság-hoz, mint szájrúzs z jkpírhoz, melltrtó duzzdó kebelhez, prók hjhoz vgy prfüm test természetes párájához. Egyik pótszert sem szeretjük - mégis hsználjuk őket. Mert: ki tudj, miért, szégyelljük természetet, de mint-hogy élni nem tudunk nélküle - rémséges protézisek segítségével igyekszünk leglább illúzióját megtrtni. Ez rémálom z L S D elődásán is üldözi nézőt. A József Attil Színház produkciój egy milliméternyit sem jvít drb lpvető gyengéin. Sőt, z z érzésünk, minth vlmely színházi minttnításon vennénk részt, melynek célj drb hibáink minél tökéletesebb felmuttás. Mindez persze fikrcnyit sem enyhíti szerző mulsztásit. De nem válik rendező, Benedek Arpád dicséretére sem. z eredeti csurki mű-szenesember ebben z elődásbn pnoptikumi mgsltokr ér el. Társi sem mrdnk cl mögötte: semtikus szkszervezeti világmegváltó, csk kellemetlen külsőségeiben élő gondnok, bántón közhelyszerű pofozóember, továbbá külhonból áttelepült házspár, e két búskomor sém, szvltik honfibú igzi ébresztői - más kérdés, hogy egészen más okokból, mint hogy ezt lkotójuk és lkítóik elképzelték. Csurk István: LSD (József Attil Színház) Rendező: Benedek Árpád. Drmturg: Vinkó József. Díszlet: Wegenst Róbert m. v. Jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Bodrogi Gyul, Örkényi Év, Horváth Gyul, Soós Ljos, Geréb Attil, Bánffy György, Szemes Mri, Mky Sándor, Kló Flórián, Szirmi Péter, Málni Zsuzs. ÉZSIÁS ERZSÉBET A kikpós ptikusné A Ptik Mdách Színházbn Á mgyr színház elszántn kísérletezik Szép Ernővel. Legtöbbször eredménytelenül. Az elmúlt évtizedben három helyen muttták be Ptikát: 1972-ben Kposvárott, I979-ben Győrött és legutóbb, 1981 márciusábn Mdách Színházbn. Vjon mi lehet z ok, hogy z egyetlen utentikus Ptik-elődáson ( kposvárin) és egy újbb Lil ákáckísérleten ( miskolcin) kívül mgyr színház nem boldogul Szép Ernővel? Ennek okit keresve vissz kell térnünk szerző személyiségének, írói világánk sjátosságihoz. Boldogok zok, kik csengettyű első jeldásár megértik Szép Ernő verseskönyvének felnyitáskor, hogy vlmely különös élmény előtt állnk. De zok sem mondhtók boldogtlnok-nk, kik végigutzván Szép Ernő könyvén: elgondolkozv hjtják le fejüket, mint vlmely állomáson, hol már sok év ót nem voltk. Ejnye, te bűvészins, hová is rgdtál, mikor gynútlnul kezet fogtunk veled! Vlmit tud ez költő, mit bn senki se tud Mgyr-országon. Azt jvsolj, hogy Dunát be kell deszkázni, hogy senki se mehessen neki. Hm." Krúdy Gyul, Szép Ernő emberi-költői lényéhez tlán legközelebb álló kortárs szvi lényeget foglmzzák meg. A Nyugt ngy nemzedékének árnyékábn jelentkező szerény hngú költő csendes, finom, érzékeny, visszhúzódó egyéniség volt, ki egyet-len vég nélküli ájultságból" ridt vlóságr. Művészi lktánk két legjellemzőbb vonás: nosztlgikus vágy, mellyel z életet ábrázolj, és groteszk relitás, melybe ezek vágyk torkollnk. Az álmok iránti vonzódásánál csk relitásérzéke volt ngyobb. Ez furcs kettősség dj életművének és egyéniségének kulcsát: vlóság mikropontosságú észlelése és z ettől vló visszridás z álmok világáb. Emberi-írói erényei éppen bbn rejlenek, hogy bevllj z illúziók csődjét és z álmok elvesztésének fájdlmát is. A nivn ábrándos, dekdens költőben - ki Kosztolányi szerint klászt hozott lír meddő mezeire" - keserűen ironi-

10 kus drámíró élt. Drámáibn benne vn mindz, mi költészetéből hiányzik: 20- s évek Mgyrországánk bomló-züllőhnytló világ, társdlombírálttól sem mentes pontos-hű korrjz és gyerekkori környezet élménye: szegény flusi tnító p, hjdúsági kis-községek világ. Szép Ernő túllépett Mikszáth kedélyes dzsentriábrázolásán Móricz szikár és kemény szemléletmódj felé. A Ptik ábrázolásmódj ezért híd mgyr irodlom dzsentriábrázolásánk két ngy szksz között". A Ptik z egyik legjobb Szép Ernőmű. A líri lphngultú drám tuljdonképpen cselekménytelenül cselekményes". Nem történet fontos benne, hnem szereplők érzés- és élményvilág, hngultik, vágyik kivetülése és szembesítése mgyr vlósággl. Hőseiről írt Bárdos Artúr: Ők mind szerelembe szerelmes, szédült, rpszodikus, józn polgári mértéken túllendülő fntszták, kiknek jkán így nem szégyenkezhetik, helyesebben: kiknek lecsökkentettsége, félsége mögé elrejtőzhetik költő líráj." A Ptikát ugynz kettősség jellemzi, mint Szép Ernő egész írói világát. A prlgiság torzképe és sóvárgás költészete" Réz Pál tláló megfoglmzás szerint. E nélkül kettősség nélkül színpdon sem lehet dekvát módon visszdni Ptik világát. Óhttlnul hmis képet kpunk, h csk egyik vgy másik motívum dominál z elődásbn. Már Gyul győri rendezése sóvárgást, lírát hngsúlyozt, és ezzel elvitte művet z álmok, z irrelitás szélsőségei felé. Adám Ottó Mdách színházi rendezése prlgiságr, vgyis nturlizmusr épít, elszegényítve, leegyszerűsítve drb líri-groteszk világát. Az első felvonás színhelye Lposldány község úri" kszinój, hol hely-beli előkelőségek kártyáznk: jegyző úr (Horesnyi László), postmester úr (Juhász Jácint), Borgid úr, helybeli bérlő (Duni Tmás); kibic, tnító úr (Némethy Ferenc). Betoppn Pp Ferke (Gáti Oszkár), multós urdlmi intéző és társ, Jóvér Jni (Cs. Németh Ljos). Megérkeznek ptikusék is (Ppp János, Piros Ildikó) Pestről érkezett új segédjükkel, Blogh Kálmánnl (Gybronk József), ki izgtottn várj bál kezdetét. A táncmultságból természetesen nem lesz semmi, fitlembernek postmester pletykéhes feleségével (Almási Év) kell beérnie multság gynánt. Együtt z egész díszes kompáni: egy mgyr flu tipikus keresztmetszete. Ide érkezett Kálmán ngybetűs Élet ígéretével és vágyávl. Első cslódás z, hogy rá kell jönnie: Lposldánybn bál bból áll, hogy z urk hzküldik z sszonyokt, és cigányzene mellett bántos-könnyesre isszák mgukt. A flu Szép Ernő: Ptik (Mdách Színház). Hármn z úri muriból: Duni Tmás (Borgid úr), Horesnyi László (Jegyző) és Gáti Oszkár (Pp Ferke) neve önmgáért beszél: Lposldány butság, tunyság, korlátoltság, provincilizmus mgyr fellegvár. Olyn szimbólumrendszer, mint Adynál mgyr Ugr. Ádám Ottó rendező is fontosnk érezhette ezt jelképet, mert htlms úri muris" multozási jelenetet rendezett. Az önmgábn jól felépített, erőteljesen Móriczr emlékeztető multás - melyet színészek kellő tempermentumml és átéléssel dnk elő - elurlkodik z egész első felvonáson, háttérbe szorítv és htás tlnítv Szép Ernő-i drámszerkezet leleményét, zt z írói trouville-t, hogy minden szereplő másiktól függetlenül, kpcsoltteremtés hlvány lehetősége nélkül mondj mgáét. (Ez párhuzmos dilógus-technik néhány évtizeddel később z el-idegenedés kifejezésének kedvelt írói stíluseszköze lesz, például Szkonyi Károly Adáshib című drbjábn.) A sztereotip mondtok szbályos ritmust követve váltkoznk - szoktln, ám tökéletes egységet lkotv. Vlmennyinek fontos funkciój vn: típusjellemzés eszközei. Sok mindenre fényt derítenek: postmester elfojtott htlmi tébolyár ( A postán mindenkinek várni kell!"), zsidó bérlő és mgyr dzsentri ellen-tétére ( Azir jobb szeretek bűrkbát nélkül."), tnító trgikus mellőzöttségére ( hitvesem és két felnőtt leányom-nk sírkövet fogok állítttni, mihelyt kedvezőbb nygi körülmények közé jutok."), flusi gzd érdeklődési körére ( Azért jövök ide én Mérgespusztáról, hogy egypár lökést se tudjk csinálni?"), Kálmán nők utáni sóvárgásár ( Hát bálll mi lesz?"). Szép Ernőnél mindez olyn, mint egy zenei kompozíció, melyben időnként z egyes tételek fel-erősödnek nélkül, hogy megbontnák z egész mű hrmóniáját. Ezt több szólmú játékot színpdon visszdni rendkívül nehéz feldt. Mrdéktlnul csk Ascher Tmásnk sikerült kposvári elődásbn. Már Gyul győri rendezése széttöredezte ritmust, túl ngy htásszüneteket" trtott. A Mdách Színház színpdán viszont mindenki egyszerre beszél, nélkül, hogy érthetnénk őket. A multás felfokozott zjábn lényeges mondtok, sőt egész szerepek vesznek el: például tnító figuráj (és erről nem Némethy Ferenc tehet), ki élő mementój ennek silány, korcs és primitív világnk. Juhász Jácint játékábn elvész egy rendkívül fontos és jellegzetes lk: postmester, kinek

11 prefsisztikus vonásir és rokonságár Tó/ék őrngyávl R é z Pál hívt fel figyelmet. Bántón hngsúlyos és erőltetett Almási Év postmesternéje. A figur mg ffektáló közönségességével, lepcses szájú trmpliságávl, mjmoló úrisságávl és prfümös prlgisságávl igzi ziccerszerep". Almási, bár-milyen jó színésznő is, elköveti zt hibát, hogy ripcskodv d elő egy ripcs szerepet - és ettől z lkítás hrsánnyá és hiteltelenné válik. Ugynilyen hmis Gáti Oszkár Pp Ferkéje is: minden mozdult és hngsúly művi. Ez mesterkéltség - mely z álcigánybn" éri el csúcsát - z egész első felvonásr rányomj bélyegét. Egy pillntr sem tudjuk elfelejteni, hogy ezt Móricz-ízű multozást Ngykörúton látjuk. A második felvonás Szép Ernő lírigroteszkjének csúcs, mgyr drámirodlom egyik legsjátosbb szerelmi jelenete. A beteljesületlen v á g y romntikus lobogásánk és trthttln eszmék trgikomikumánk írói remeklése. Hordozz költő minden nosztlgiáját, z élet, csud élet, szépséges, egyet-len élet" utáni örök vágyát. Kálmán, boldogtln segéd - ki szinte beleszuggerált mgát ptikusné iránt érzett szerelmébe - z éjszk közepén szerelmet vll fogfájásár gyógyszert kereső szszonynk. A szerelmi jelenet" tuljdonképpen monológ: Kálmán életre, öröm-re, szépségre, boldogságr sóvárgó ifjúságánk trgikus sóhj. Én még nem éltem, ngyságos sszony, kérem, hisz én most vgyok először világon, én nem tudom, hogy k el l..." Ez z utánozhttln, z egyedi, meghtottn könnyes és groteszkül ironikus, z igzi Szép Ernő-i hng: Egyedül vn z ember világon, hiáb tgj z ember Gyógyszerészsegédek Országos Szövetségének... ", A Gyöngytyúk utcáb lktm, ngyságos sszony kérem, ott könnyeztem. ", Mi z kopllni, mi z fázni, egyáltlábn mi z snssznk lenni hhoz képest, hogy z ember boldogtln. " Pedig olyn kevés, olyn emberi és természetes, mit kér:... miér t ilyen világ, hogy csőszkunyhób vgy bkterházb bemehet z ember z országúton, h z embert szomjúság elgyötörte: dj egy itl vizet, te szegény ember. És hogy plotákb nem szbd beszólni, h fáj ez nyomorult élet: djtok egy itl szépséget, izé, egy korty örömöt, öö, ünnepet, fényt, djtok!" Egy itl szépség, egy korty öröm - ez z emberi relitás áll hát mesterségesen A ptikusné (Piros Ildikó) és postmesterné (Almási Év) (lklády László felvételei) felnövesztett ábrándok mögött! Ennyi kellett voln csk költőnek, hogy ne kelljen dekdensség, rfináltság, mesterkéltség póz mögé rejtenie érzékeny egyéniségét. A ptikusné nem egy Bovryné" - jegyzi meg szellemesen Réz Pál. Ez kissé bugyut, csöndes, egyszerű, szép és hervdó vidéki sszonyk, ki segédnél jóvl idősebb (1), Meg sem érti fitlember lángoló vllomását. Hiszen vlójábn zzl vn elfogllv, hogy fog fáj. Szép Ernő jelenetépítkezésének lényege, hogy szerelmes ifjú mindvégig légüres térben trtj szónokltát. Amikor z sszony lssn kezd odfigyelni rá - ddigr vége z idillnek: hzérkezik férj. Lposldánybn drámánk még z árnyék sem lehetséges: ngy szerelmi jelenet vége groteszk komikumb fúl: részeg ptikus keblére öleli párbjról álmodozó segédjét. A Mdách Színház elődásánk lpvető hibáj szereposztási tévedés. Ez elsősorbn főszereplőkre vontkozik. Gybronk József erejét meghldj feldt- Blogh Kálmán sokszínű figurá jából egyetlen motívumot bont ki és visz végig: z önsjnáltot. Ptikussegédje ezért inkább komikus, mint groteszk. Ott legjobb, mikor pesti ficsúrt játssz; ilyenkor elrgdó chrme-j mögött ott kellő távolságtrtás, Szép Ernő-i iróni is. Vlójábn nem ő tehet szerepe kudrcáról: z első felvonásbn tétlenkedő ágálásr kényszerítik, második részben pedig nincs prtnere. Piros Ildikó ptikusnéj ugynis szerepértelmezési tévedés. Nemcsk zért, mert egyidősnek látszik főhőssel, hnem játékánk túlságos egyértelműsége mitt is. Ez bájos, cserfes és szenvelgő ptikusné ugynis kikezd fitlemberrel! Úgy mórikálj mgát, mint ki lig várj klndot. Számár egy idő után fogfájás csk ürügy rr, hogy tovább mrdhsson. (Eldobj vttát nélkül, hogy hsználná, úgy tesz, minth visszjött voln fájás stb.) A Szép Ernő-i mondtok hiáb szólnk nem " -ről --h színésznő minden mozdult ellene játszik. És ez már felveti z eredeti műhöz vló hűség és hitelesség kérdését. Mert elvész vágy minden öncélúság,

12 szépség iránti nosztlgi és boldogság fájó reménytelensége, h Blogh Kálmán egy kikpós ptikusnévl tlálj mgát szemben! Ebben z esetben nincs konfliktus, nincs mondnivló, nincs drb. Pontosbbn ez már egy másik drb. Szép Ernő szomorú szépségű lírájából így lesz Mdách Színházbn rossz Molnár Ferenc-i vígjáték. Erről írt voln Illés Endre ezeket jellemző sorokt: Forró, legforróbb lír, vágy, sóhj, kitörés mindz, mit fitl hősével életről, szerelemről, mgányról, boldogságról elmondt, mjd ugynezeket mondtokt következő pillntbn, más fénytörésben, kegyetlenül kifordítj, s közben még zt is megvlósítj, hogy kegyetlenség nélkül kegyetlen."? A hrmdik felvonás ngy leleplezés. Nem szerelmeseké, hnem z álmoké. Az illúziók és vlóság összeütközéséből csk z utóbbi kerülhet ki győztesen. A vskos relitás didlmskodik z álmok hzugul szép világán. A felvonás Kálmán és Fábián, pesti segéd úr" és vidéki kis lboráns beszélgetésével indul. Kálmán nyelve hemzseg pesti rgókifejezésektől: flört, lieson, monokli, blzírt, kccenjmmer, fixíroz. Elképzelt ngyvilági klndjit meséli kis suhncnk, ki csk kutyálkodik". Kálmán megbotránkozv hllgtj cselédlányokról szóló vskos történeteket, és álomtündéreihez menekül. Akik - mihelyt egyedül mrd - meg is jelennek. A soksok fényes ábrándkép: Sylvi, Crmen, dám, hercegnő, királynő mind Kálmán szerelméért könyörög. Kábultából z blk ltt felhngzó ének téríti mgához: Kti, ptikusék kis cselédje mosogt. A befejezés ironikusn kijóznító: rgyogó álmokból ébredő Kálmánnk be kell érnie loncsos kis cseléd szerelmével. Ez csúcs kisszerű vlósággl történő trgikomikus tlálkozásnk. Szép Ernőnél nincs feloldás, nincs gyógyír vágykr - fájdlms-ironikus leleplezés vn. Az álmok csődjét sugllj Ptik keserűgroteszk befejezése. A kposvári elődás lompos kis cselédje egyértelműen és mgától értetődően ült bele ptikussegéd ölébe. A Mdách Színházbn minden sokkl körülményesebb és finomkodóbb. És erről nemcsk Ktit lkító Tóth Enikő tehet. Az elődás végén összeboruló két fej, hegedűn játszott sláger, két fitl epekedőédeskés beállítás hmis idillt sugll, mely idegen drám egészétől. A Mdách Színház elődás nem tudt vgy nem merte felválllni világ groteszk ábrázolását. Sem z első felvonás vskos brutlitásávl, sem ptikusné életkorávl, sem befejezés illúziótln vlóságávl. Minth nem is ugynzt művet láttuk voln Kposvárott, Győrben és Budpesten. Npjinkbn is ritkság; hogy egy szerzőt ennyiféleképpen értelmezze-nek. Az utóbbi két fiskó okit keresve eléggé egyértelmű válszt kpunk. Szép Ernő színpdi megvlósítás olyn rányérzéket követel, mint z Örkény-drámáké: lír, relizmus és groteszk szintézisét. H groteszk rovásár lír dominál - kkor Ptikából szentimentlist mű lesz, mint győri elődásbn. Már Gyul átírt drbot szerző lényétől idegen, ám sját egyéniségéhez nnál közelebb álló szürrelist vízióvá. El-hgyt teljes hrmdik felvonást csttnó befejezéssel együtt egy misztikus ködben örvénylő, hmis álomjáték kedvéért. Sját képére krt formálni z írót, ki- szerencsére - erősebbnek bizonyult, és ellenállt ennek törekvésnek. A Mdách Színház elődás zért fiskó, mert z lkotóktól idegen Szép Ernő groteszk világlátás. Ádám Ottó egyet-len szált bontott ki csupán ebből z összetett műből: relizmust, elhgyv groteszket és lírát. A Ptikát nturlist polgári vígjátékként játsztni szükségszerűen kudrcr ítélt válllkozás! A kposvári elődás z egyetlen, melyik hibátlnul meg tudt teremteni Szép Ernő-i szintézist: z álmok és vlóság, lír és humor, groteszk és iróni sjátos ötvözetét. Ezért Ptik egyszer támdt fel csk igzi vlójábn: z Ascher Tmás rendezte elődásbn. Szép Ernő drámái, úgy látszik, tovább pihennek könyvsírjukbn. Sjnáltos tény, hogy zt drámírót, ki fél évszázddl megelőzve korát teremtette meg lírigroteszk műfját, éppen npjink groteszkben jártos mgyr színház nem tudj újjáteremteni. Szép Ernő : Ptik (Mdách Színház) Rendező: Ádám Ottó. Díszlet: Szinte Gábor. Jelmez: Milkovszky Erzsébet. Világítás: Götz Bél. Mszk: Bjki István. Szereplők: Gybronk József, Ppp János, Piros Ildikó, Juhász Jácint, Almási Év, Horesnyi László, Némethy Ferenc, Duni Tmás, Gáti Oszkár, Bsilides Zoltán, Cs. Németh Ljos, Tóth Enikő f. h., Fillár István, Pádu Ildikó, Szerednyey Bél f. h., Vss Péter f. h., Lipcsei Tibor f. h., Ábrhám Edit f. h., Oláh Zsuzs f. h., Hirlig Judit f. h., Fráter Kt f. h., Pregitzer Fruzsin f. h. DÉVÉNYI RÓBERT A látomássá vrázsolt muzsik Az Állmi Bábszínház Brtók-műsor H feltesszük kérdést, melyik z műsorprofil, mely Mgyr Allmi Bábszínházt kortársi bábművészet élvonlábn jegyezteti, teljes joggl hivtkozhtunk zenei dptációkr. A felnőtteknek szóló produkciók legjv kerül ki immár több mint másfél évtizede ebből fertályból, és ezek bizonyulnk nemzetközi porondon is egyetemes színházkultúránk legexportképesebb" kínáltánk. Hogy bábművészet különösen lklms zenés színház minitürizálásár, z persze nem újság. Ismeretes, hogy Hydn vgy Mozrt nem egy dlművét, illetve blettjét képzelte mrionettfigurákr, sőt slzburgi bábszínháznk m is teljes repertoárj Mozrt operáir épül. De z Állmi Bábszínház nem ezeket hgyományokt folyttj. Törekvéseiket - né-mi leegyszerűsítéssel - úgy lehetne jellemezni, hogy zenét elsősorbn nem bábfigur leszűkített ábrázolási lehetőségeivel, hnem totális képzőművészeti látvánnyl kpcsolják össze. Így báb, noh esetenként drámi történés hordozój mrd, nem z emberszínészet tör-vényeit mímelő szereplő, hnem látvány egyik komponense, és viszont: képzőművészeti környezet nem éri be z emberszínház díszleteinek sttikusságávl, hnem - kizárólg bábművészetben megvlósíthtó elevenséggel - játszik mg is. A bábszereplő mint tárgy, mg is képelem - képi-tárgyi környezet mg is szereplő. Erre termékeny művészi prdoxonr épül Bábszínháznk tuljdonképpen már Sztrvinszkij Petruskájától eredeztethető sorozt. E koncepciót rs poeticként mgáénk vllj színház egész lkotó-gárdáj z igzgtódrmturgtól, báb-tervezőkön és rendezőkön át zenei direkcióig. (A színészeknek tlán vnnk fenntrtásik.) A gzdg hozdék esztétiki leltározásávl mi npig dósok vgyunk. A műfj hívei mindenesetre meggyőzően érvelnek mellett, hogy z öntörvényű bábművészet közelebb fér-kőzhet zene lényegéhez, mint társ-művészetek bármelyike. Minthogy bábszínpdi látvány egyben látomás is,

13 zene és kép bsztrkciós-stilizációs szintje párhuzmosíthtó. Igy színpd nem csupán drámi kciók színtere, hnem szemléletessé teheti zenei formát, szerkezetet is. Nem mellékes, hogy ez z ábrázolástechniki forrdlom modern képzőművészet ihletésével zjlott, így némi irigységgel vegyes elismeréssel elmondhtjuk, hogy Bábszínház tetemes előnyre tett szert z emberszín-házkkl szemben, mikor invenciózusn integrált modern látványeszközöket, fejéről tlpár állítv, trtlmi funkciót kölcsönözve számos vntgrde irányztnk. E formnyelv egyre biztonságosbb birtoklás elvileg tetszés szerint tágíthtt voln zenés dptációk repertoárját. A színház strtégiáját mégis józn fontolv hldás jellemezte. A tizenöt év zenés bemuttóink jv eredetileg is színpdi mű: oper, dljáték vgy blett. A felválllt versenyszituációnk lklmsint műsorpolitiki oki vnnk. Egy Háry vgy Brtók-blettek közkedveltsége itthon és külföldön átsugárzódik z ínyencszínházr " is. (Mert z Allmi Bábszínház sokk szemében m is z,) De z ellenkezője is igz: társult kultúrterjesztő szerepénél fogv nem szívesen mond le rról, hogy zene befogdásához-értelmezéséhez drámi vgy szövegbeli fogódzókt nyújtson. Ezzel mgyrázhtó, hogy mindeddig z ún. kísérleti stúdióműsorokbn bukkntk fel olyn dptációk, melyek nem szín-pdi zenére készültek, de ezek is felkínálták közönségnek szöveg vgy progrm ( zeneszerző áltl deklrált szüzsé) sorvezetőjét. A Brtók-centenáriumr készült Csk tiszt forrásból című műsoruk újdonság, hogy zeneszerző ht, koncertpódiumr szánt művét dolgozz fel bábszínpdr. Ebből egy, Táncszvit, Bátrnyosvár címmel blettként már szerepelt z Operház színpdán, és Bábszínházbn is felújításnk tekinthető. A többi viszont most vizsgázik először színpdi műként. A válllkozás kockáztos, de ez dj egyben jelenítőségét. A műsort z 19o o-ig trtó első ngy lkotóperiódus műveiből állították össze. Köztudott, hogy erre z időszkr esik Brtók három színpdi művének keletkezése illetve hánytttás, melynek következtében végleg el-fordult színház szélesebb publicitásától, és rendkívüli drámi készségét koncertművekbe plántált át. Mind ht produkció e kétségtelen drámiságot fe- A Cntt profn Bábszínházbn Két figur Cntt profnából (MTI fotók)

14 dezi fel művekben, még h kifejezése nem is sikerül zonos színvonlon. A színszerűsítés konvencionális formájávl tlálkozunk Két rckép dptációjábn. A mű gerincét képező Hegedűverseny-tétel ligh mondhtó progrmzenének, sztori színre lklmzó (Blogh Géz) szüleménye. E progrmot mű életrjzi helyzetéből bontj ki. A Két rckép tuljdonképpen Geyer Stefinek szóló elbocsátó szép üzenet ". Brtók úgy számol le ezzel csknem öngyilkosságb kergető végzetes vonzlomml, hogy z Ideálisnk képzelgett leányportrét Torz krkter táncávl elidegeníti. Ez z egészséges kontrsztáló gesztus dj kompozíció életteli drámiságát. A szüzsé sjnos csk felületi keretet d zenei történéshez. Egy ifjút látunk, ki lélek kpui mögé csábítv (fordított Kékszkáll?) követi z Elérhetetlent, hogy végül egyetlen tlálkozásbn forrjon össze véle. (A szépelgő mondtot kéretik mcskkörmök között olvsni!) A jelenet érzelmi telítettsége inkább blett-táncosokkl voln szuggesztívn visszdhtó, z egyhngún sjkáló kelme- és ivorkpuk ez esetben nem helyettesítik z emberi test kifejezőkészségét. A sztori nem elég bábos, látvány nem elég látomásos. Brtók zt vllj, hogy zenét mintegy nrkotikus álombn" komponált, és produkcióból épp ez, kábult fntáziműködés hiányzik. A történet poénj, hogy Torz keringőhngjir z Ifjú kibelezi" csábhölgyet, és kiderül, hogy szerelmét mélttln kócr pzrolt (fordított Fából frgott királyfi?) túl kézenfekvő hhoz, hogy túlemelje jelenetet közhely szintjén. A Flun progrmj szlovák népdlok szövegében dott. Hogy Brtók kitrtón kereste mű lehető legdrámibb formáját, z pedig keletkezés történetéből közismert. Nem érte be zzl, hogy füzérszerűen sorkoztss egymás mellé népdlokt, hnem egymásr vontkozásuk felerősítésével életrítusok szorosn összefüggő egységévé sűrítette z elemeket. Ezzel módszerrel készült már Négy szlovák népdl című kórusmű és lig vlmivel később Flun öttételes dlciklusverziój. Urbán Gyul második, énekkri változtot dptált bábszínpdr, melyben drámi sűrítés még következetesebb, három tétel: Lkodlom, Bölcsődl, Legénytánc, nász kultikus foglomkörében összegződik. (Brtók mg sem tgdt, hogy műnek Sztrvinszkij : Menyegző című színpdi ortórium volt egyik ihletője.) Urbán színszerű sítési ötlete izglms és képzeletmozgósító. A művet egy stilizált szokásjáték helyzetével keretezi. Három mszkos lk, Vőlegény és két Vőfély követel bebocsátást Menysszony házáb. Fellépésük virtuskodó, duhj, szinte megtestesítői z erőtől duzzdó mszkulinitásnk, minek következtében z útjukt álló ngykpu is, melynek betörésére készülnek, jelképes erotikus sszociációkt kelt. Játékuk hngsúlyozottn földhöz- (értsd: színpd síkjához) rgdt, és ezzel mintegy ellentételezik női princípium szertrtásink (leánysirtás, öltöztetés, fésülés) testetlen lebegését. A kétfjt stilizálás áthtás megkpón értelmezi zenét: egyfelől bevezető zenekri giustók tenyeres-tlps bugrisságát, másfelől z sszonysors fájdlmánk kórusokbn megszólló titoktudó éteriségét. A középkori szimultán színpdokr emlékeztető két síkot középen egy bölcső kpcsolj egybe, mit mű 2. tételében hsználnk ki soktmondón. A bölcső ékítményei életre kelnek, és születés, sors, hlál örök körforgását idézik. (A tervezés Ámbrus Imre kitűnő munkáj.) Mint már említettük, Táncszvit tuljdonképpen repríz, ismételt elemzése csk gondoltmenetünk szempontjából indokolt. A műsorlp jánlás szerint produkció nem hordoz megszokott értelemben cselekményes mesét." Különös, de nézőnek mégis zz érzése, hogy itt mégis egy szbtos - h nem is teljesen követhető - szüzsére épülő bábblettot lát. Vlmiféle lvilági kureszek fenekednek újr és újr egymás ellen, Rossz ösztökéléseire, míg küzdelmet hrmóniává nem oldj Npvirág. Hogy miről vn szó, zt műsorlp így pontosítj:,,... jelképes módon, z egész emberiség fejlődésének fő állomásiról, közösséggé válás egy-egy fontos pillntáról kíván... szólni közönséghez. " Úgy tűnik zonbn, hogy zene és színpd stilizációs-bsztrkciós szintje ez esetben meglehetősen eltérő. Nincs olyn dogm, mely előírná, hogy cselekménynek közvetlenül kell zenét kifejeznie, másfjt mellérendelési módoztok is elképzelhetők - itt diszkrepnci mégis zvró. A szüzsé krv-krtlnul értelmezi, sőt perszonifikálj zenei motívumokt, konfliktusos szembenállásokt sugllv, Szilágyi Dezső meséjének kívánlmi szerint. (Htlom, greszszió, humánum stb.) A zenei gondoltok-nk ez z erkölcsi minősítése" vlóbn nem ritk Brtók műveiben, elég tlán Concertór hivtkozni. De éppen Táncszvitre nem jellemző. Itt nem történik egyéb, mint hogy román, szlovák, mgyr, török, rb népzenei dllm- és ritmusnukleonok mű htlms fúziós energiájától krkterüket megszüntetvemegőrizve új képződményekké szervesülnek. A sztori - Blázs Bél is bjlódott hsonlóvl - óhttlnul leszűkíti z értelmezést. Ugynkkor kétségtelen, hogy Szőnyi Któ rendezésének nem egy mozznt, így mindenekelőtt lunáris vízi éj megjelenítése, szemet gyönyörködtető. Az első rész három jelenetének egymásutánját két közjáték szkítj meg. Ptky Imre jóvoltából vásári báb- és medvetáncolttó kp bebocsátást mgs művészet hjlékáb. Mindkét interlúdium - Kicsit ázottn, Medvetánc - üdítően szórkozttó, de korántsem dj olcsón brtóki zsánerképek humorát. Az effjt one mn show" meglehetősen háttérbe szorult színház képzőművészeti elkötelezettsége következtében. Pedig mint virtuóz mozgtó és z álmélkodó néző közös öröme bizonyított : érdemes megkeresni helyét színház műsorrendjében. Az est második részét Cnttprofn egymgábn tölti ki. A szerkesztés ezzel is utl kompozíció központi helyére z életműben és műsorbn egyránt. Az dptáció feldtát ez esetben szöveg, blld-kolind egyértelműen meghtározz. A bábszínpdon Kilenc csodszrvs meséjének kell megelevenednie. De mit is jelent ez történet? Megfejtése m már vlószínűleg lehetetlen, kulcs örökre elveszett z ldő Thoms Mnn áltl mélységes mélynek, sőt feneketlennek posztrofált kútjábn. A szrvssá váló vdászok története mögött totemisztikus, kultikus, keresztényllegorikus, pogány-pnteisztikus hiedelmek vgy eredetmondák egyránt feltételezhetők. Szerencsére Szilágyi Dezső (szüzsé), Koós Iván (tervező) és Szőnyi Któ (rendező) nem is mbicionálj, hogy blldi homályt átvilágíts. A színpd mgát z elbeszélőceremóniát, blldjátszás és -mondás drmtikus formáját ábrázolj. Köztudomású, hogy szájhgyományozó kultúrákbn nincs éles válsztóvonl z epik és drám között, múlt idejű felidézés és megjelenítés számos átmeneti, irizáló módj létezik. Az dptáció e kettőségből indul ki. Az epikus kórus, Ujflussy József szép szvivl, nemzedékek egybemo-

15 sódó mesehngjánk gomolygó ködéből idézi meg régi mítoszt", és ezzel egyidőben történet egy betlehemi bábjátékr emlékeztető demonstrációbn tárgyisul. A hárms játéktér - kárcsk Flun esetében - középkori szimultán színpdot formázz. A színpd síkján, de mintegy koturnuson ágál testó-kórus, rchizáló kéz- és krmozdultokkl engedve át mgát mese révületének. Középen krácsonyi vendégváró sztl d helyet báboknk, hsonlón z sztli betlehemezéshez. Innen indulnk történet hősei legfelső síkr, képzeletbeli hegyi vdon mgsáb. Az dptáció elválszthttlnnk látttj mesét mesélőktől. A tér képzőművészetileg strukturált zsúfoltság is ezt gondoltot szolgálj. A játék helyenként megrendítően szép. Torokszorongtó z képi crescendo, mellyel vdászó ifjk egyre teljesebben töltik ki felső képsíkot. Sokértelmű és stiláris telitlált gyertyává váló pohrk metmorfózis. És sort még folytthtnám. Egyetlen ponton mrd hiányérzetünk, de ez éppen blld legfontosbb mozznt. A megjelenített drámánk, z Öregpó és Legidősebb fiú trgikus szóváltásánk nincs egyenrngú képi kifejezése. A híd lerombolás mgyrázkodónk tűnik. Költőien emelkedett viszont vissztérés. Szilágyi meséjében vdászok sors szrvssá változássl nem zárul le. Még egy csodás átlényegülés vár rájuk: csillgokként költöznek z ég kárpitjár. Noh blldánk ilyen olvst néprjzi szempontból tlán látámszthttln, művészileg meggyőző, mert műlkotás poteózisánk, öröklétének szimbólum. És háth, igz vn Ipolyi Arnoldnk, ki szerint mítoszink emlékei csillgokb emelkedve fel, onnét sugároznk még le feledékenységünk egén át". Elvégre z ősi csillgképnevek között még ott tláljuk Szrvsnyomdok, Szrvslegelő metforákt is. Végül őszintén sjnáljuk, hogy színház kusztiki berendezése csk részben birkózik meg feldtávl, z énekes művek szövege jórészt érthetetlen. Ezzel műsor közművelődési célkitűzése - Brtók népszerűsítése fitlok körében - szenved csorbát. RÓNA KATALIN Változtok egy melódiár A Vrsói melódi Debrecenben és Kposvárott Tizenkét évd telt cl zót, hogy 1968-bn Kton József Színház színpdán Iglódi István rendezésében Törőcsik Mri és Sztnky István eljátszott Vrsói melódiát. Tizenkét évd nem kis idő. Sokt változott, formálódott világ, gondolkodás, színjátszás, z ízlés, megítélés. Most hosszú szünet után szinte egyidőben tűzte műsorár Zorin drbját két vidéki színház, debreceni Csokoni és kposvári Csiky Gergely. S e két elődás láttán önkéntelenül is felidézi z emlékezet z elsőt. Próbáljunk meg három produkcióról együtt beszélni. Nem z összehsonlítás igényével. Inkább zt vizsgálv, miként változht egy drám rendezői felfogás, színészi játék törvénye szerint. I. Borongós, nosztlgikus drám Vrsói melódi. Líri vllomás egy beteljesületlen első szerelemről. Egy őszinte szerelem nosztlgiájánk története. Viktor, z orosz egyetemist és Helg moszkvi konzervtóriumbn tnuló lengyel leány három tlálkozásánk, fellobbnó, mjd szétszkdó és egyre inkább kihunyó érzelmeinek meséje. A fitlokt Zorin drámájábn törvény válsztj el, mely megtiltj, hogy szovjet állmpolgár külföldivel kössön házsságot. Ám e törvény, htlom vlójábn csk ürügy ebben műben. Zorin számár csupán egyetlen dolog létezik: lír. Nem titkoltn z érzelmek mulndóság fontos szerzőnek. A körülmények, változó világ, történelem, társdlom - megnnyi drámi tém - csk lklom z érzések színpdi megfoglmzásár. Zorin csk megérinti kort, csk nnyir vádolj; mennyire z hősei szempontjából, történet továbblendítéséhez fel-tétlenül szükséges. Számár sokkl lényegesebb, hogy könyörtelenül bensőből fkdó lelki indítttás kifejeződjék. A Kton József Színházbn tizenkét évddl ezelőtt Iglódi István úgy játsztt el színészeivel Vrsói melódiát, hogy legmélyebbről jövő lírát rgdt meg drámából. M már, h megkísé reljük fölidézni z egykori elődás hngultát, tlán kissé túlságosn is szép-nek, nosztlgikusnk tűnik. Pedig ez nosztlgi nem z elődásbn jelent meg. Sokkl inkább egy olyn időszk, olyn rendezői pálykezdés és olyn színpdi lkítás utáni nosztlgi ez, mely többet jelentett egy egyszerű színházi bemuttónál. Iglódi István kkor olyn vlóságos, őszinte, emberi feszültségeket hozott felszínre, m már túlságosn is szenvedélyesnek, érzelmekkel telinek tűnő drámából, mely különös tündöklésbe vont Vrsói melódiát. Törőcsik Mri pedig kkor kpt meg kétszereplős drám női figuráját, mi-kor eszközei kiteljesedtek. Amikor már színészi énje elég erős volt hhoz, hogy emberi sorsról őszintén, komolyn beszéljen. Amikor színészete képes volt rr, hogy érzelmek születéséről és hláláról, vágykról, sikerekről, kudrcokról, bukásokról, kiteljesedésről és beteljesületlen lehetőségről, zonosulásról és különválásról szóljon. Mert múló időről vllni, egyszerre figyelt z emberi kpcsoltokr és sját mgár, egyszerre volt gyöngéd és erős, szenvedélyes és fegyelmezett. Nem titkolt líri szépséget, ám hogy z érzelem ne forduljon érzelmességbe, lig észrevehető, leheletfinom iróniávl tudt fűszerezni játékát. Sztnky István higgdt, méltó prtnere volt Törőcsiknek. Játék tökéletesen egészítette ki színésznő jellemformálását, pontosn egyensúlyozv nyers vlóság és költészet között. Tuljdonképpen z egész elődás jellemzői így fogllhtók össze: hű volt Zorinhoz, hű történethez, hű költészethez és nyers vlósághoz. Egy színésznői pályán, bizton mondhtjuk, emlékezetes, soká érvényes pillntot jelentett. Ám zót évek teltek el. A vlóság, világunk, zordbb, nyersebb lett. Mit tett z idő ezzel költészettel? 2. A debreceni Csokoni Színházbn Hlsi Imre rendezte meg Vrsói melódiát, két szerepet Mrkovits Borir és Cseke Péterre osztv. Ez Vrsói melódi ngyon is hű kr lenni írójához. Az érzelmekre, ngy indultokr, drámi szenvedélyre, túlfűtött hngultokr figyel. Két színész két szerepet játszik itt. Tlálkozásokról szólnk, tlálkozásokt

16 Jelenet Vrsói melódi debreceni elődásából (Mrkovits Bori és Cseke Péter) muttnk meg. Összecspnk és rjongnk. Küzdenek egymásért és önmguk ellen, ám minth mégsem egy pályán futnánk. És ennek nem drámi építkezés z ok. Ebben z elődásbn nem egyszerűen rról vn szó, hogy két ember világ törvénye, sját életvitele és sors mitt beteljesületlen romntikus szerelem hőse, áldozt lesz. Ez így Zorin drámáj. Ám két ember Debrecenben nem tlálkozht, két színész ugynis nem zonos drámát játszik. Mrkovits Borí lobog, ég, szenved, őrjöngve dobj od mgát. Érzelmei, hngulti, vágyi úgy változnk, hogy csk vulkánok törnek ki. Különösen második, vrsói tlálkozásnál szenved és szenveleg látványosn. S ez szerelmi kirobbnás nem vonzó, nem illik ehhez drámához. Kétségtelenül htásos, főként mi melodrámát illeti. Szenvedélyénél humor sokkl hlványbb, jellegtelenebb. Pedig Zorin nem fukrkodik z ironikus színezettel, és épp ez z z iróni, mitől Vrsói melódi nem válik hitel nélküli trgédiává. Mrkovits Bori mindebből semmit sem érzettértett meg. Megszédítette, elbűvölte Helg líri története, mgávl sodort szenvedélye. Végül mg is elérzékenyült sját mgától. Így nem lett más megformálásábn szerepből, mint egy meghtó, szentimentális történetecske. Mrkovits Bori mellett Viktor szerepét Cseke Péter játssz. Cseke épp ellenkezőleg, z ironikus hngot érezte szerepformálás egyetlen lehetséges változtánk. Miközben semmit sem veszít el Viktor érzelmeiből, nem engedi feledni, hogy ez részéről sem futó klnd. Eljátssz siheder szertelenséget és megállpodott felnőtt kor komolyságát, türelmetlen mohóságot, tpsztltlnságot és férfis megfontoltságot. Egyszerre tud z elszlsztott tlálkozásról, fellángoló és elmúló érzelemről beszélni. A szenvedélyt és józnságot pontosn elegyíti. Természetesen és egyszerűen. Eszközei olyn meggyőzőek, hogy ismét bizonyítj, összetett jellemek formálásár is lklms, sokoldlú, jó színész. Ám z elődás ettől még felemás mrd, 3 A kposvári Csiky Gergely Színház stúdióelődás Zorin játékánk lehetséges hrmdik, s mi szemmel nézve legelfogdhtóbb, legélvezetesebb melódiáját szóllttt meg. Az szólm csendül föl itt Bbrczy László rendezésében, mely groteszk hngot erősíti föl. H z első lír lágy hngján szólt, második felemásr sikerült, s jobbik fele z iróniához közelített, e hrmdik változt már teljesen groteszk drámiság útján jutott el Zorin hőseihez. Nem úgy kell ezt értenünk, hogy két színész - Pogány Judit és Kolti Róbert - eltávolítj, kár csk egy pillntr is kigúnyolj, tán nevetségessé teszi Zorin hőseit. Épp ellenkezőleg, játékukkl kiirtják drámából mindzt, mi túlságosn színpdis, mi idegen vló élettől. Egyszerű, hétköznpi történetet játsznk, egyszerű hétköznpi emberekként. Ez Helg és Viktor önmgát dj, ön-mg vágyiról, önmg érzelmeiről be-szél. Az ő életük trgédiáját vlóbn csk látszólg okozz törvény. Bensőjükből, énjükből fkdnk zok korlátok, melyek nem engedik meg, hogy közös életük kiteljesedjék. A trgédiából így válik kposvári elődásbn trgikomédi, romntikából emberszbású történet, ngy szenvedélyekből őszinte érzés. De épp ettől lesz Vrsói melódiánk ez felfogás mgávlrgdó. Két vlóságos ember áll színpdon, hogy tiszt érzelmektől vlljon, úgy szólljon meg, hogy z érzelgősségnek nyom se legyen játékábn. S e természetességtől, szárz hűvösségtől lesz költőien szép drám, s nyernek igzi emberi rcot lkji. Pogány Judit Helgáj felnőve diáklányból ngy énekesnővé egyre drámibb, egyre méltóságosbb, ám hngjábn mindvégig ott bujkál bájosn groteszk fintor. Kolti Róbert groteszk humor felől építkezve jut el férfis keménységig. Úgy játsszák el szerepüket, hogy egy pillntr sem botlnk el hitelesség válsztóvonlán. Így együtt, és cskis e kettősben csendül föl Vrsói melódi minden mi szólm. Költészet, melodrám, finom iróni - egy melódi szólmi, egy drám változti. Ezúttl pontosn muttják, mit tehet rendezői szándék, gondolt, színészi tehetség egy elődásért. Hogyn változtthtj értékeit, feledtetheti vgy hngsúlyozhtj gyöngéit hngvétel szerint z értelmezés és szerepformálás okán egy drám,

17 BUDAI KATALIN Ki mire szomjs... Scribe-bemuttó Józsefvárosbn A Józsefvárosi Színház műsortervével minth Mdách Színház gondjin szeretne segíteni Kmrszínház elkészültéig. Veszélyes forduló, Bűntény Kecskeszigeten, Bolond vsárnp - s most z Egy pohár víz: mind-mind derűs vgy fordultos semmiségek. (Ugo Bettit tlán kivehetnénk sorból, bár z ő drámáj sem mentes bevált szexuálpszichológii pnelektől.) Ilyen progrmml fent említett ngynevű színház szokott kirukkolni, s ennek idestov évtizedekre rúgó hgyományt teremtett. A Józsefvárosi Színház önmgát keresgélve végül is e modellt válsztott követendő példképül. Ez zonbn - ismerve meglehetősen nehéz körülményeit - lehet lpozás, társult- és közönségkör-kiépítést célb vevő tréning. Bízzunk ebben, s higgyük, hogy így vn. Nevetséges lenne fenti művek bármelyikét is mgs esztétiki pulpitusról leszólni s elnáspángolni. Mindegyik jó, nézhető drb, Csk z egymás után sorjázás, túl sok zonos lpnyg riszt el kissé. A mennyiséggel vn bj, nem kármelyikükkel külön. De miért pont Scribe-et, ezt ngyszerű drbgyárost kárhoztssuk, ki százötven éve tnít írókt szituációkt létrehozni, entrée-t és bgngot konstruálni; színészeket leülni, csészét kecsesen trtni, színlelt mosoly mögött villámló dühöt színlelni? Scribe megjándékoz másfél-két ór mosolygássl (hngosn zért nincs min nevetni). Nem vetjük le tőle prtikuláris énünket, nem emelkedünk fel sehová, nem változunk meg, nem értünk meg mélyebben semmit, nem szégyenkezünk fjunkon, és még kötelező mi vígjáték utánr trtogtott mondtot sem mondhtjuk el lelkiismeretünk könnyítésére: Nevetésünk keserű, leleplező, könnybe fojtott stb. nevetés volt." Egyszerűen eltelt z idő kellemesen, derűsen. A másik véglet sem fenyegetett: túlzó ízléstelenségek mitt sem kellett fejünket lesunyni. Az lpötlet kétségbeejtően bnális: három nő szerelmes egy férfib. Szegény lány, hercegnő, királynő sorrend. A fér- Scribe: Egy pohár víz (Józsefvárosi Színház). Soproni Ági (Abigil) és Hámori Ildikó (Királynő) (MTI fotó -- Ruzsonyi Gábor felv.) fi but, de szép. A politikus, ki támogtj okos, de fondorltos, felhsználj tehát e négyszöget. Szellemes dilógusok, éles replikák, tettetések és viszont-tettetések. Biedermeier édesség, főúri kecs. És z ngol történelem, szlonok, királyi udvrok múgy is ngy becsben állnk nálunk. Miért ne lássunk most egy tizennyolcdik százd eleji változtot is e témár? A színpdkép: meleg enteriőr. Egyszerű fogdószob. Tlán kicsit puritánbb is kelleténél. Á flon függő két királyi képmás elgondolkodtt: miért kell színpdon láthtó festményeknek mindig összecspottnk, feliből-hrmdából összemsztoltnk látszni? Vrg Mátyás, vendégként jött kiváló tervező ennek kivételével mindent ngy ügyességgel oldott meg cseppnyi színpdon. A jelmezek - Vágó Nelly munkái kitűnőek: korhűek, látványosk. A főszereplők ngyon jókedvűen, felszbdultn iskoláznk". (Scribe éppen kötelező vizsgnyg is lehetne Színművészetin. Aki csk érettebb fővel tlálkozik ilyen beszélgetős" drbbl, nnk nem könnyű helyzete.) Ki ne irigyelne ilyen hálás szerepeket? (Vlmennyi kimenetelre bejön tps.) Szkács Eszter Mlborough hercegnője minden hájjl megkent, elbájoló cselszövő, szikrázó intellektus. Igzán lenyűgöző, főúri jelenség. Fülöp Zsigmond viszont joviális ellenfél Bolingbroke-ként. Bölcs, szrksztikus és főleg jólelkű. Remekül sikerül megteremtenie z improvizáló ötletesség illúzióját. Az este fénypontj Hámori Ildikó lkítás. Igzi játéklehetőségek híján - hiáb vn pályán jó ideje - nem ismerhettük meg eléggé belső energitrtlékit. Most fény derül humorár, krikírozóképességére, könnyed mozgásár. Félix László, vendégrendező, ki szórkozttó" drbok szkértőjének szá mít, z ő jeleneteire tette hngsúlyt. A bugyut, ábrándos, gyermeteg király-nő sztirikus portréj került közép-pontb, s minden z ő jelenlétének vn lárendelve. Sok-sok szóló kínálkozik így Hámori Ildikónk: ppírtépkedés, titkos cukorkdézsmálás, cipőrugdosás, bkfisos összekucorodás, párncsücsök-morzsolgtás. A kérek egy pohár vizet" leleplező kulcsmondtot olyn természetességgel ejti ki, hogy lig lehet észrevenni. Ettől lesz mesterkélt királyiszerelmi konspiráció kicsit élettelibb. Soproni Ágnes kedves Abigil. Nem merev bb, szerencsére. Egyvlmi zvr játékábn: gyors, pergő beszédével kicsit bizonytln kiejtését leplezi. Míg hllgttm, z benyomásom támdt: következő szó már hibásn vgy egy idegen nyelven bukik mjd ki száján. Utoljár hgytm Klocsy Miklós Mshm hdngyát. A túl sok psszív szépfiúszerep szinte elborított már színészt. Úgy látszik, új helyén sem vár rá másféle szerepkör, nincs kitörés sblonhól. Ez egyszer vn ereje (bár z ellenkezőjén sem csodálkozhtnánk) idézőjelbe tenni z öntelt ktontiszt figuráját, megírtnál is bmbábbnk muttni. Minden precízen, oljozottn megy. A zenét fülbemászó klsszikus dllmokból állított össze dicséretesen Plásti Pál. És hogy százötven éve szórkozunk változtln kedéllyel Eugéne Scribe pehelykönnyű cscsiságán, z mégis rr bizonyíték, hogy ő remekül értett vlmihez, s hogy z ízlés néh szívós jószág. Engine Scribe: Egy pohár víz (Józsefvárosi Színház) Fordított: Hrsányi Zsolt. Rendezte: Félix László m. v. Drmturg: Lkos Ann. Díszlettervező: Vrg Mátyás m. v. Jelmeztervező: Vágó Nelly m. v. Szereplők: Hámori Ildikó, Blogh Emese, Szkács Eszter, Soproni Ágnes, Fülöp Zsigmond, Klocsy Miklós, Brnyi László, Glán Géz, Fráter András.

18 csk ürügy z írónk, hogy z emberi becsület mikéntjéről gondolkozzék. Ám nem mellékesként izgtják brátság, Becket Tmás hűség, szeretet, szerelem, gyűlölet, és televízió lázdás jelenségei. Érthető tehát, h B e c k e t... mindenanouilh Becket-drámáj Kecskeméten kori elődásink izglmát, sikerét vgy sikertelenségét z dj, hogyn képes drám gzdgságát kibontni, és legcnterbury népe és gyülekező zrándo- erősebb színeket felrgyogttni. A világ kok különös látvány tnúi lehettek 1174 Becket-elődásink kritikáit olvsgtv, júliusábn. A htlms ngol urlkodó, z derül ki jelenlegi recenzens számár, Plntegenet Henrik mezítláb, bűnbánók hogy mindig igen sok múlht z elődászőrcsuhájábn vonult be ktedrálisb. sok rendezőjén, nem kisebbítve terméazon helyen, hol Becket Tmást szetesen színészi játék jelentőségét sem. meggyilkolták, földre borult, megcsó- Egyes elődások izglms filozófii eszkolt és könnyeivel öntözte vért látott mefutttásokt provokáltk, drám köveket. Mjd sokáig imádkozott, és só- egyre mélyebb és mélyebb rétegeit kutthjtozv emlékezett z egykori brátr. v, mások viszont néhány lekezelő szóvl Ezután ünnepélyesen megerősítette z felületesnek, zvrosnk degrdálták egyháznk tett békeígéretét, mjd lemez- drbot. Jelen esetben sem z feldt telenítette mgát, és templombn össze- tehát, hogy z írott drámát elemezzük, gyűlt vlmennyi püspök és szerzetes hnem hogy z elődásélmény lpján vesszőcspásokt mért királyi hátr. vizsgáljuk meg, vjon milyen gondolhenrik z éjszkát étlen-szomjn, imád- tokt sugll, milyen mondndókt hordoz ságb merülve töltötte szent sírjánál. - közönség számár. Ezzel történelem során vlóbn lejátbeke Sándornk, kecskeméti elődás szódó jelenettel kezdi drámáját Jen rendezőjének is jog volt egyénien értelanouilh, hogy zután, visszpergetve z mezni drámát, s ő élt is,,lkotói szeseményeket, megjelenítse Becket Tmás bdságávl". Válsztás zonbn - mely és Plntegenet Henrik drámáb kívánkozó históriáját. Mert e különös ese- politiki tételdrámává egyszerűsíti műmények T. S. Eliot 1935-ben írott és vi- vet, nem szerencsés. Önkényes ötletei lágsikert rtott drbj után (Gyilkosság sllngként csüngnek drbon, didk székesegyházbn) Anouilh-t is meg- tikussá téve z elődást. ihlették. A zenekri árok játéktérré vnzsált II. Henrik brátjává fogdj, és elhl- fókuszábn televíziós készülék áll. Az mozz kegyeivel tehetséges és ngyr- elődás megkezdése előtt félhomálybn törő szász ifjút, Becket Tmást, végül már ott sétál körülötte Bíboros. A képcnterbury érsek tisztét és htlmát is ernyőn gyülekező közönséget látjuk ráruházz. Becket keserű kételyekkel fo- z rcokt nem, mert h látnánk, észregdj el z érseki kinevezést, tudj vehetnénk rjtuk furcs értetlenséget, ugynis, hogy ez brátságuk szükségsze- mit is keres itt egy tévé. A tükröt trtson rű töréséhez fog vezetni. Mert milyen mintegy természetnek" gondolt hevesen védte eddig z állm érdekeit z visszájár fordul itt, mert tévé képeregyházzl szemben, olyn feltétlen od- nyője jelen esetben nem tükör, csk képdássl szegődik mjd új tisztjében z ernyő. A készülék Páp és Bíboros jeegyház, Isten becsületének" védőjévé. lenete ltt is működik, Becketet és Kis Henrik gyűlöletbe cspó szeretete Be- Brátot muttj, hogy szegényesen kecketet végzetébe, hlálb tszítj, mgát nyeret és hgymát esznek. A ngyszínpedig lelkifurdlás örvényébe. házi nézőtéren kicsi képernyőn látottk A történelmi drám csk ürügy nemigen érzékelhetőek, viszont elvonják Anouilh-nk, hogy keretei között sok néző figyelmét mellette folyó párbeminden egyébről is szólhsson. Miközben szédről. Holott z ötlet bizonyár zt mindenkori htlom fortélyit feszegeti, gondoltot hivtott erősíteni, hogy fggtj z emberi lelkeket is. Hogyn politik ( történelem) mindenkori képes z ember egyetlen életé-ben ember feje fölött zjlik: nem sok belelegkülönfélébb eszmék szolgáltáb szólásunk vn világ dolgib; nélküszegődni, s szolgálti ideje" ltt lünk döntenek világ sorsáról, miközben önmgát minden eszmének teljesen átd- titkos kmerákkl mindnyájunkt ni. Az Isten becsületének" védelme figyelnek (figyelhetnek). Korunk egyik CSERJE ZSUZSA jellemző tünetét szeretné érzékeltetni rendező, ez gondolt zonbn televíziós készülék jelenléte nélkül is benne lehetne z elődásbn. Mivel drámánk ezt vetületét így szájb rágj, s ezzel z od nem illő tárggyl dúsítj, z összes többit - z emberit, filozófiit - elszegényíti. Ez különösen kkor tűnik fel, h néző z elődás előtt vgy után átböngészi színlpot. A művészi igényességgel megszerkesztett műsorfüzet (Sád Ktlin munkáj) első oldlán olyn információkt közöl, melyek történelemben jártln néző számár is megkönnyítik z eligzodást drám történeti eseményei, szereplői között. Mjd belül z Anouilhéletrjz és szereposztás szokásos ismertetéssel szolgál; meglepetés kinyithtó füzet ngy belső oldl, hol néhány képzőművészeti reprodukció mellett Ngy László, Szécsi Mrgit, József Attil, Kssák költeményei vgy zok egy-egy részlete szerepel. Ezek z ihletetten válogtott idézetek mgs szintű eszmei fogódzót dnk drám mélyebb megértéséhez és átélésének különféle lehetőségeihez. Szinte jobbn megközelítik drám szellemiségét, mint mg z elődás. A színpdi látvány, mely nézőt fogdj, tévé jelenlététől függetlenül sem igen szerencsés. Bnovich Tmás díszlete soktmondó egyszerűség helyett sokt mrkolón zvros. A színtér lpzt trk pvc-borítás - háztrtási boltokból ismert fürdőszobpdlór emlékeztet. A ktedrálist jelző lkotmány szintén elég formátlnr sikeredett. Mint hogy színpd másik oldlát betöltő díszlet is inkább egy üdülőhelyi gomb-abc benyomását kelti, mintsem finomn jelezne különböző helyszíneket. H szemünk fölfelé kúszik, láthtunk még egy tégllp lkú vlmit, benne szimbolikus, mindent látó Dli-szem, előtte szúnyoghálószerű tüll. A látomások helyszíne ez, mely csk túlzsúfolttá teszi z múgy sem egységes színpdképet. A tévékészülékből egyébként színpd hátterében, mgsn is függ még egy példány - gyengébbek kedvéért", szereplőket és nézőt árgus szemmel figyelő kmerák társságábn. A jelmezekre is jellemző következetlenség: Bíborosok gzdg, lil selyme mellett rendkívül szegényes király piszkoszöld, pufjkár emlékeztető köpenye. Korbeli ruhák váltják egymást mi szbású ndrágokkl, félretposott cipőkkel, lezser kötött pulóverekkel; királynő

19 mi divtú, de húszs éveket is idéző turbánszerű klpbn, nykán boávl jelenik meg. Az Angol Bárók bérgyilkosokt sejtető, fekete műbőr egyenruháj rctlnná, jellegtelenné teszi ezeket z írott drámábn olynnyir egyénített lkokt. A túl sokszor dgolt kísérőzene invenciózus ugyn, de kissé hivlkodó s gykrn jobbn fejezi ki lelkiállpotokt, mint mguk jelenetek, melyeknek végén megszóll. Tengermorjlás, cstzj, gomolygó füst -- mely nemcsk nézőt, de színészt is megköhögteti -, vihr e külsőséges rekvizitumi helyett nem ártott voln értőbb figyelmet fordítni lélek vihrir... Az elődás legngyobb hiányosság meg nem gondolt gondolt". Beke rendezése ugynis eklektikus, külsőséges, így nem sugll színészeinek sem következetesen végigvihető gondoltokt. Az lkításokt z esetlegesség és z eltérő színvonl jellemzi, szerencsére színész lkotói önállóság még koncepciótlnság keretein belül is érvényesülhet, és képes néh művészi mgsltokr emelkedni. Ilyen színész Tolni Miklós, ki mégiscsk megmuttj Becket szerepé-nek lehetőségeit. S ez zért dtott meg neki, mert Becket lkj - mint egy ngol kritikus írt Lwrence Olivier lkítás kpcsán - olyn kleidoszkóp, ki legkisebb változáskor is képes új mintákb helyezni egyénisége színes elemeit." Tolni Becketje minden helyzet-ben méltóságteljes. Fel sem merül néző-ben, hogy viselkedése, hite z dott életszkszbn ne lenne őszinte. Amit mgár válll, nnk mrdéktlnul s legmgsbb esztétiki" szinten kr megfelelni. Mint király brátj és kegyeltje éppoly meggyőző, mint mikor érsek-ként fntikusn Isten becsületét" védelmezi. Tolni megformálásábn z őszinteség mellett ott vn finom távolságtrtás is, mert minth megérezné, hogy egyik énjének sem dhtj át mgát teljesen, csk így képes z értékek bár-mely pillntbn vló felcserélésére. Lehetséges, z is, hogy z lklmi őszinteségek mögött ngy semmi lkozik, de ezt nem merjük feltételezni, mert ez z ismeretlen belső trtlom (vgy nnk hiány) mégiscsk z érzések mélységének köntösében jelentkezik. Szerepének gerincét z jelenet dj, mikor meghllj Henrik elképzelését, hogy őt krj Cnterbury érseknek. Az ötlet olyn bizrr, hogy Becketet eszelős Tolni Miklós és Oszter Sándor kecskeméti Becket-elődásbn nevetésre készteti. Minth hirtelen megérezné helyzetének vgy z egész világnk képtelenségét, sőt sját vesztét is, oly sokáig trt e keserű kcgás. Tolni fnyr mosolyibn megszenvedett bölcsesség lkik és erkölcsi fennsőbbség, mellyel sját ellentmondásit viseli. Henrik vlmivel egyszerűbb képlet. 0 vlmikor gyermeki nivitássl dt át mgát ennek z elsöprő bráti érzésnek, s ettől egy életen át nem tud szbdulni. Ennek vet lá mindent. Csládot, politikát, mindent. S mikor megcsltttásábn egy pillntr úrrá lesz rjt gyűlölet, meggondoltln felkiáltás: Hát senki sem szbdít már meg tőle?" --nemcsk Becket, de sját lelke vesztét is okozz. Szenvedése így lesz végérvé-nyes, lelkifurdlás örök. Ennek z állndó forrongásnk z átélésével mrd dósunk Oszter Sándor. Lobogás teátrális, önsnyrgtás sem hiteles. Artikulációjánk pongyolság mitt nemes veretű szöveg (Szenczei László fordítás) elveszti szépségét, s gykrn érthetetlen-né hdrul. Holl Zsuzs Gwendolinj dekortív. Mjdnem eljátssz szerepet, csk legfontosbb szín hiányzik belőle: távozáskor nem érzékelteti trgikus bizonyosságot, hogy inkább hlált válsztj, mint hogy király kötelező szerelmét tűrje, Igy csk z utólgos értesülés hitelesíti hlálos döntését. A Királyné szerepében Borbáth Otíli rendkívüli tehetséggel teremt hiszteroid, hideg nőiségű sszonyt. Ez vérbeli modern nő minth csk zért létezne, hogy ingerültségével, feleségi előjogit hngozttv még veszedelmesebben tszíts Henriket Becket iránti elviselhetetlen imádtáb. Az Ángol Bárókt játszó színészeknek nem dtott meg z egyénítés lehetősége: rendezés rosszvoltából" négy egyform hlálmdár válik belőlük. Az Érsek és három püspök megjelenítői (különösen Kölgyesi György és Mjor Pál) egy átgondoltbb elődásbn is megállnák helyüket. Pátosztlnul, de ngy belső izzássl éli Kis Brát exponált lk-ját Lmnd László. A tehetséges Kiss Jenő is igen jó Bíboros lehetne, h nem kényszerülne rr, hogy z elődás elején és végén tévékészülék körül tébláboljon. Szennyi Mári ideálisn szép jelenség, hogy méltóképp jeleníthesse meg Henrik lklmi frnci szeretőjét. A drám igzi szellemiségét Mróti Gábor hozz színpdr Ljos frnci király szerepében, egy stílusos prtnerrel, Fbó Györgyivel z oldlán. A színész pontosn felméri helyét és funkcióját drbbn, tudj, frnci király viselkedése milyen fontos drám erővonli szempontjából. Képes érzékeltetni Ljosbn Henriket is, vgyis zt, hogy ugynolyn lelkes brátság fűzhette voln Beckethez, h ő születik Henriknek, csk éppen nnk túlfűtött érzelmei nélkül. Könnyed elegnci, öniróni jellemzi ezt fnyr piperkőcöt, ki gátlástlnul, szinte bájjl viseli sját jellemtelenségét, zt, hogy cselekedeteit pillntnyi érdekek irányítják. Játéknk tekinti politikát, nincs lelkifurdlás, nem szenved tehát, ő lehetséges ellen-becket. Jen Anouilh: Becket vgy Isten becsülete (kecskeméti Kton József Színház) Fordított: Szenczei László. Zenei munktárs: Dévi Ngy Kmill m. v. Díszlet: Bnovich Tmás. Jelmez: Rátki Erzsébet. Segédrendező: Plli Agnes. Rendezősszisztens: Kovács Lén. Rendező: Beke Sándor. Szereplők: Oszter Sándor m. v., Bácski János, Tolni Miklós, Kölgyesi György, Mjor Pál, Jánoki Sándor, Budi László, Borbáth Otíli, Blogh Rózs, Hll Zsuzs, Vitéz László, M. Horváth József, Blogh Tmás, Gáspár Antl, Mróti Gábor, Fbó Györgyi, Kovács Lén, Szennyi Mári, Lkky József, Kiss Jenő, Lmnd László, Szlm Sándor, Egyedi Klár, Gyuli Antl, Szkál Zoltán, Morv Ernő.

20 fórum PALYI ANDRÁS Színháztörténet vgy pologetik? Néhány észrevétel Huszonötödik Színház történetéhez A történet leglább nnyir vlószerűtlen, mint z egyetemes színházművészet megnnyi, újító szándékú válllkozásánk története" - írj Mjoros József Vlóság 1981/3. számábn Volt egyszer egy Huszonötödik Színház című cikkében. A történet zonbn, melynek elmondásávl mellesleg cikk lényegileg dós mrd, nem tűnik különösebben vlószerűtlennek, nnál fntsztikusbbnk nevezhető viszont z módszer, mellyel szerző érvel, mondhtnánk, klsszikus (mrxi) értelemben vett fntsztikumnk: miután Huszonötödik Színházt létrehívó színházi eszme z dott körülmények közt nem tlált reális megvlósulásánk lehetőségét, Mjoros most kísérletet tesz ugynezen eszme fntsztikus megvlósításár, minek első árulkodó jele - mindjárt írás idézett kezdő mondtábn -, hogy Iuszonötödik Színház nem egészen egy évtizedes történetét csupán z egyetemes színházművészet keretei közt hjlndó tárgylni, mert mint továbbikbn ztán kiderül - mgyr színházművészet erre mélttln fórum lenne. Igz, mg mentségére szükségesnek érzi jó előre tisztázni, hogy meglehetősen szubjektív véleménye vn Huszonötödik Színházról, mégpedig olyn értelemben, hogy tevékenységét élenjárónk, kiemelkedőnek trtj szocilist színházkultúránkbn", mjd hozzáfűzi, hogy mkcsul hisz bbn, hogy Huszonötödik Színház történetének tényszerű fölelevenítésével sikerül szélesebb körben is elfogdttni mg szubjektív álláspontját". Ez utóbbi kiemelés Mjoros Józseftől, de lehetne kár tőlem is: mrdjunk tehát egyelőre tényszerűségnél. Milyen tényeket sorol Mjoros? Beszél rról pezsgésről, mely 56 után mgyr színházi életet jellemzi, megállpítj, hogy htvns évek első fele lélektni relizmus kései virágkor színjátszásunkbn", de htározott profilll ekkor is csk Tháli (korábbn Jóki) Színház rendelkezik, ám Kzimir Károlyt 1963-bn megválsztják Színházművészeti Szövetség főtitkáránk, s dinmikus színházreformer színházdiplo mtként nemegyszer opportunizmusr hjlik, retrográd álláspontot képvisel", többi színházbn legfeljebb brvúros színészi szólókt" láthtunk, mgyr színjátszás lig trt kpcsoltot világ lkulásávl", miközben kulturális-művészeti életünk egyéb területein korszkos eredmények" születnek (Rozsdtemető, Húsz ór, Hideg npok, z első Jncsó-filmek, Pécsi Blett stb.). És ekkor: Egy hrmincnyolc éves író, egyebek közt két esszékötet és egy drám szerzője, külföldi színházélmények htásár megbizonyosodik rról, hogy korábbi sejtései mgyr színjátszás áltlános elmrdottságát, szemléleti-művészeti konzervtivizmusát illetően helytállók. Egyszeriben személyes ügyének tekinti színházművészetünk problémáit." Gyurkó Lászlóról vn szó, kinek válllkozás lényegét Mjoros most így összegezi: Progrmj mrkánsn egyértelmű: világnézeti színházt kr, mely kortársi mgyr drám középpontb állításávl, kizárólg szocilist szellemiségű műveket mutt be, mely nem gondűző kikpcsolódásr, de felelős együttgondolkodásr invitálj közönségét: közösségi színházt kr, olyn emberek társulását, kik zonosn gondolkodnk világbn s társdlombn lejátszódó folymtokról s szocilist színház hivtásáról: népszínházt kr, mely mondnivlóját színpdi kifejezőeszközök széles skáláján foglmzz élményszerűvé, mely élő, közvetlen kpcsoltot kezdeményez közönséggel..." A színházi helyzet és Gyurkó-féle színházi progrm ilyetén poentírozásávl csk nem zt krj Mjoros sugllni, hogy ez idő tájt mgyr színházművészetben teljesen nyom veszett színházk politiki-világnézeti elkötelezettségének, hogy egyetlen mgyr színházbn se játszottk voln szocilist szellemiségű műveket", hogy nem kdt voln egyetlen olyn elődás sem, mely trtlmtln, üres szórkozás helyett együttgondolkodásr invitált voln közönséget, hogy ne született voln meg népszínházi gondolt Gyurkó László előtt más színházi elmékben is? Nem, szó sincs ról, szerzőnk tény-szerűen" utl nemcsk Kzimirr, de Mjor Tmásr, mjd egy-két mtőr-együttes izglmsn érdekes elődásir", kposvári és szolnoki színházr is. De miképp Tháli Színházt sietve megfosztott z egységes világnézetiművészeti elvekre" épülő színház nimbuszától, úgy Mjor Tmásról is mind- járt megjegyzi, hogy munkásság elszigetelt mrdt", továbbá z mtőr mozglmt is, kposvárikt, szolnokikt is elintézi egy-egy sommás félmondtbn. Igz, nyilván tényszerűségét hngsúlyozndó, zt is leírj, hogy Huszonötödik Színház tevékenysége sem volt mentes vdhjtásoktól". De hisz épp itt érhető tetten Mjoros fntsztikus színháztörténészi módszere: végül is z események ilyetén tállásávl egyértelműen zt sugllj, hogy Huszonötödik volt korszk (netán z egész felszbdulás utáni időszk?) egyet-len igzi politikus színház. Hogy miért? Mert íme, progrmjábn ezt vllott. Csk míg többi színházi törekvés esetében természetszerűleg felvetődik meghirdetett progrm és npi színházi gykorlt, z elért eredmények közti különbség, ddig ez Huszonötödik vontkozásábn fel se merülhet. Hogyn is vn ez? A Huszonötödik Színház esetében minden épp fordítv érvényes? Mjorosnk puszt progrm elegendő hhoz, hogy z együttes történetét mgyr tljról, melyen született (ezt zért elismeri), mindjárt átemelje z egyetemes színháztörténetbe, nnál is inkább, mert megállpítj, hogy míg hzi színházi szkm képviselőit lig lehetett látni Huszonötödik Színház nézőterén, ddig Ljubimovot, Bessont, Wjdát, Tovsztonogovot és másokt nnál inkább. Mindezek után úgy érzi, föl se kell vetnie kérdést, milyenek voltk, mit értek színház egyes elődási. Olvshtunk viszont Jncsó Miklós művészetéről", Szigeti Károly gondolti plszticitást és képi fntáziát egyesítő munkáiról", Iglódi István rendezői eszköztáránk színpompás gzdgságáról", Györgyflvi Ktlinnk nép-tánc folklorisztikájából merítő munkásságáról", ngy tpsztltokkl rendelkező" Mezei Év színészstúdiójáról, Jobb Gbi szuggesztív színészetében" megnyilvánuló»protestáló hit«félelmetes energiáiról" stb. stb. Amiből is nnyi nyilvánvlón kitűnik, hogy Huszonötödik Színház törzsgárdáját csupán hódolt illeti, s nem bírált; z zonbn ligh derülhet ki, hogyn lett Jobb Gbi Tou O igztln hlálábn még oly lenyűgöző színészi szenvedélyességéből, melyről szovjet M. Krimov is elrgdttássl írt (A remek színészek hzájábn, SZÍNHÁZ 1972/2.), hetvenes évek végére már-már merő modorosság, hogy Iglódi István huszonötödikbeli rendezései - tlán Cserepes Mrgit házsság