TARTALOM. játékszín P. M ÜLLER PÉTER. műhely. világszínház

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I É s K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 2. S Z Á M F E B R U Á R TARTALOM F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , játékszín P. M ÜLLER PÉTER A történelem cirkuszi muttvány (1 ) K O V Á C S D E Z S Ő Tóték vérzivtrbn ( 5 ) F O R R A Y K A T A L I N Egy tnítónő 1908-ból ( 7) B É C S Y T A M Á S M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Leni n körút Levélcím : 1906, postfi ók 223. A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert vezéri gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( KHI, 1900 Budpest V., Józs ef nádor tér 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 é v r e 3 6 0, - F t, f él é v r e 1 8 0, - F t Pél dányonkénti ár : 30,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Szl ávik András vezéri gzgtó HU ISSN A helytállások különböző formái (10) N O V Á K M Á R I A Hol vn Illyri? (15) N Á N A Y I S T V Á N Színház Műegyetemen ( 18) műhely R A D N Ó T I Z S U Z S A A drámíró Krúdy Gyul és A vörös postkocsi (24) D U R Ó G Y Ő Z Ő Ezek z emberek álmimbn sz ü l e ttek... " (29) világszínház P Á L Y I A N D R Á S Két fesztivál Belgrádbn (36) V É G E L L Á S Z L Ó Totális színház és kritikus utópi (41) C S Á K I J U D I T Kilsznk fények? (43) A b o r í t ó n : Krl Krus Végn pok cím ű drbj Szkénében ( B á n J á n o s é s V l l i P é t e r ) ( D o b y D e z s ő f e l v. ) Az 1984-es év trtlomjegyzéke (46) A h á t s ó b o r í t ó n : Ö r k é n y I s t v á n F o r g t ó k ö n y v e P é c s i N y i t o t t Színpd el ő dásábn ( Lufer László felv. ) drámmelléklet L E Z S Á K S Á N D O R : Nyolcvn vödör levegő B A L L A L Á S Z L Ó : Fellhngok

3 játékszín P. MÜLLER PÉTER A t ö r t é n e l e m c i r k u s z i m u t t v á n y A F o rgtókönyv Pécsi Nyitott Színpdon A fogdttás Az utolsó Örkény-mű fogdttásánk ellentmondásosság már drám megjelenésének pillntától vetekszik Pisti vérzivtrbn recepciójánk nomáliáivl. Bár Forgtókönyv megjelenésekor, ben, úgy tűnt, hogy drbról kilkuló vélemények egy ideig csk élőszóbn fognk terjedni, lig egy évvel kidást követően már publícitást kptk művel kpcsoltos pró és kontr né ze tek, sőt színházi bemuttó is - Pi sti tízéves fiók-krrierjével" szemben - csupán két és fél évet vártott mgár. A fogdttás ellentmondásosság z eddig megjelent elemzésekben úgy tükröződik, hogy - Pistihez hsonlón - többi Örkénydrámávl szemben sokkl hngsúlyosbb mű negtív megítélése.,olvsmányként - noh lenyűgöz, me g rendít -. Forgtókönyv dj z Örkénydrámák közül legkevesebb esztétiki élvezetet. Az esztétikum z írott szöv e gben z etikum és politikum mögé szorul " - írj Trján Tmás. (Npjink, ) Hermnn István felveti, hogy Örkénynek igz vn-e bbn, hogy ezt mgyr történelmi trgédiát csk vlmiféle fehér bohóc lpon lehet felfogni, csk trgikus bohócmszk mögül lehet igzán megérte-ni...?". Továbbá zt is problemtikusnk trtj, hogy műben nincs olyn mögöttes vontkozás, mely felfedezett irrcionális cirkuszi játék problémáját kár vlmilyen értelemben is rcionális összefüggésben trtj számon ". (SZÍNHÁZ, 1982/9.) A bíráltok két összetevő köré csoportosulnk: egyfelől - furti idézetekben is - megfoglmzódnk bizonyos po litiki fenntrtások, másfelől m ű drmturgiáját kifogásolják z elemzők. A drámábn felcserélődő konkrét történelmi időkkel kpcsoltbn Bécsy Tmás zt írj, hogy= drb három teljesen különböző történelmi, társdlmi és erkölcsi helyzetet vesz zonosnk, mi történelmi tévedés, illetve eszmei hib ". (ItK, 1982/4.) A drmturgii kifogások egyes írásokbn csk utlásszerűen bukknnk fel, mint Tmás Attilánál, ki szerint Forgtókönyv nem sorolhtó írójánk főművei közé. Gyengébben sikerült lkotási közé trtozik, noh benne vnnk zok lehetőségek, melyek főművekhez kellenek ". Másutt: szövegezések egy része sjnáltosn erőtlen: vn, hol üresen retorikus, másutt egyszerűen nehézkes, vgy éppen lélektni hitelt nélkülöző ". (Alföld, 1980/10. ) Ngy I é- ter így foglmz: gondolti-érzelmi izglmsság sem feledteti el, hogy drmturgiilg megoldtln drb ". (Kritik, 1982/3.) Bécsy Tmás - idézett tnulmányábn - következőképpen summázz r drbról kilkított értékelését: A mű eléggé problemtikus drám. Azért problemtikus és drám egy-ben, mert drám csl: z egyik főlk Jelenest Pécsi Nyitott Színpd Örkény-bemuttójáról monológjibn jelenik meg. Ezért mű jelentésteli írodlmi szöveg... Mivel mű egészében] h nem drám is, de kitű-nő írói, irodlmi szöveg_, z irodlom-hoz trtozik. " A szkmi fogdttás másik részében Forgtókönyv kifogástln remekmű-kéni értékelődött z982-ben - igz, Vígszínház bemuttójához kpcsolódón - mű kritikusok szvzti lpján z é v d legjobb mgyr drámájánk bizonyult (SZÍNHÁZ, 1982/11.), s szvzók egyikének -- Nány Istvánnk -- megfoglmzás szerint: ez mű minden részletében kikezdhetetlenül. tökéletes ". Hsonlóképpen értékelte drbot Vrg Zoltán: nem csupán utolsó színpdi műve közelmúltbn el-

4 hunyt szerzőnek, hnem drámírói opusánk... betetőzése is egyúttl." (Híd, 1980/9.) S ugynígy, z életmű összegzéseként üdvözölte drbot Sükösd Mihály, ki ezeket írt: A Forgtókönyvben Örkény zt véglegesíti, mit Tótékkl megkezdett és Kulcskeresőkkel meg Pistivel folyttott. " Később hozzáteszi: A Forgtókönyv modellszerkezete ugynúgy kihívj mjd (történelmi és ontológii) viszonylgosság vádját, mint nnk idején Pisti vérzivtrbn. Szerintünk igztlnul. A Forgtókönyv látásmódj nem reltivist, hnem sokértelmű... z életmű (egyik) csúcsánk sejtjük." (Vlóság, 1980/5.) A vígszínházi premierről beszámolv Földes Ann zt állpítj meg mű drmturgiájáról, hogy Örkény cselekmény szétrobbntásávl tlán zt üzeni, hogy z igzságok reltivizálódtk, z elfogdott értékek visszájukr fordultk, s világot vlh oly tökéletesen megmgyrázó logik is csődbe jutott". Mjd drb értékeként kiemeli, hogy először meri ábrázolni közös világnézet tlján álló, egy hitben nőtt vád-lók és vádlottk felcserélhetőségét". (SZÍNHÁZ, 1982/4.) Ezek két ponton polrizálódó vélemények Örkény korábbi drámáinál is élesebben vetnek föl bizonyos műnemelméleti és drmturgii kérdéseket. A drám A Forgtókönyv ugynis - trtlmi vontkozási mellett - rr sjátos ontológii státusr spirál, hogy egyszerre kíván drám, egy film forgtókönyve és egy cirkuszi elődás muttványsoránk leírás lenni. Ezt hármsságot mű nem rejti el, hnem már befogdót irányító elsődleges keretekben feltünteti. Ezt jelzi egyfelől szerző áltl dott műfji besorolás: trgédi, másfelől mű szövegét megelőző techniki utlások: film hosszáról és időtrtmáról (vl-mint szöveg tördelése), végül drb toposz, mit z első szerzői instrukció megd. A szöveg elemzésekor zonbn csk drámspektus vehető figyelem-be, mert - egyrészt - ez csk" ppíron is drám (mi másik két művészeti ágról nem mondhtó el), másrészt zért, mert z olvsói elvárás is csk ebből z összefüggésből mozgósíthtó - film és cirkusz írv nem hív elő semmilyen befogdói ttitűdöt. A műfjok zonosságánk reltivizálás kétségkívül része drb világképé-nek. E viszonylgosságot erősíti z is, hogy mű toposz, cirkusz is - e kereten belül - átváltozik: z első rész lezáráskor átlkul bírósággá. (A drám két része közti cezúr tehát z egyik megközelítésben cirkusz-bíróság váltásból ered, és drb - ily módon - két drmturgii konvenciót mozgósít: cirkuszdrám és bírósági drám technikáját.) A toposz és műfjok átválthtóságávl nlóg történelmi idősíkok , 1949 és felcserélhetősége; s ugynennek felel meg drb központi fordult: Brbásnk bűntelenségből bűnösségbe történő átválthtóság, továbbá ide kpcsolódik fontosbb szereplőknek z sjátosság, hogy két mivoltukbn bukknnk fel, hogy múltbeli és jelenbeli lkjuk nem zonos egymássl. A trtlmi elemek felcserélhetősége már korábbi drámákbn is fölbukknt (gondoljunk csk Vérrokonokr vgy Pistire), itt zonbn ennél többről vn szó. A szoktln, konvenciószegő ebben drbbn z, hogy itt z átvált-htóság, viszonylgosság mű drmturgiájáb is beépül. Ennek z ironikus drmturgiánk megtestesítője Mester. Ő drb legkevésbé definiált lkj, és ezen sjátosságánk lényeges szerepe vn Mesternek bbn műbeli funkciójábn, hogy mű világán belül z események mozgtójánk szerepében, helyzetek és vélemények mnipulálójánk lkjábn tűnhet fel. O ugynis nem egy szociológii státus vgy nem vlmilyen mgtrtás megtestesítője, hnem egy személytelen mechnizmus kép-viselője, s mint ilyen, sokkl inkább tekinthető vlminek, mint vlkinek. H Örkény - intenciój szerint - pörök mechnizmusáról " írt, kkor Mesterben formált meg ennek mechnizmusnk közvetítőjét, ki (vgy inkább mi) épp ezért nem rendelkezik állndó lkkl, stbil identitássl. E jegyek emberi nlógiájánk megformálásár kiválón lklms z szerep, mely Mester e lkjánk keretét képezi: cirkuszi illuzionistáé, ki nemcsk közönséget é& médiumit, hnem önmgát is mnipulálni tudj. H Mester Forgtókönyv legelvontbb lkj, kkor Brbás Ádám legkonkrétbb és legárnyltbbn megrjzolt figur. Ról nemcsk személyi dtit és élettörténetét tudjuk meg, hnem személyiségéről és lélektnáról is tájékozódunk. (Ez szerepépítkezés, melyben egy elvont lk áll szem-ben egy lélektnilg is motivált személyiséggel, már korábbi drámáibn is jellemezte Örkényt: Mester-Brbás páros legközelebbi rokon Bolyongó- Fóris kettős, de már z Őrngy-Tót duóbn" is ennek előzményét kell látnunk.) Brbásnk drbbn felbukknó vlmennyi szereplővel múltbn személyes kpcsolt volt (de ezek z emberek egyúttl mint Mester bráti kptk meghívást jutlomjáték-r). Ezek kpcsoltok kivétel nélkül pozitívk, és drám folymán történő feltárásuk hozzájárul Brbás krizmtikus lkjánk megrjzolásához. Az két személy zonbn, ki Brbásr legngyobb htássl volt - z pj és Littke László -, nem jelenik meg drbbn, ennek ellenére perben mindketten ugynzt funkciót töltik be: vádlott bűnösségéhez szolgálnk dlékul. Kettejük lkjánk felidézése vezeti be tuljdonképpeni tárgylást. A főhős életében mindketten p"- szerepet játszottk, s velük vló negtív illetve pozitív zonosulás tette Brbást zzá, mivé lett. A kulcsfigur mégis Littke, kivel Brbás teljes mértékben zonosul. Am muttványok" során Brbás nemcsk ezt z összetrtozást veszíti el, hnem sját integritását is. Amikor felkelésre felhívó, sját kezével írott levelét olvss, ezt mondj: Egy és oszthttln lény vgyok. Vgy mégsem? Háth működik bennem egy második vezérlés, minek nem én irányítom működését?" Ezzel két személlyel vló zonosulásánál zonbn vn egy átfogóbb és lényegibb is, mi per-ben Brbás viselkedését mindvégig meghtározz, ez pedig párttl vló zonosulás, z bbn vló feltétlen hit. Még z első rész elején hngzik el szájából ez mondt: egy párttitkár tévedhet, de párt soh". Am per során - Novotni és Mrosi htásár - hjlndónk muttkozik fölkelés élére állni, s ezzel elismerni pártot ért vádkt, de Mester közbevtkozás mitt erre nem kerül sor, s ekkor ezt mondj Brbás : egy percre megzvrodtm. Megrendült hitem pártbn, bizlmm párt vezetőiben". Brbás hite nem véletlenül inog meg, és zárómonológjábn nem véletlenül törik meg beismerő vllomást z árttlnságot sejtető utlások. Ő ugynis - és ebben különbözik drb összes többi szereplőjétől - bár beismerő vllomást tesz, mégsem válik rendszer tárgyává, Mester mnipulációibn sját lny voltát elveszítő objektummá, hnem mind-

5 végig lny, utonóm lény mrd, ki beismerő vllomást is sját elhtározásából - és nem pusztán z illuzionist krtátvitelének htásár - teszi. Brbásnk zért kell elpusztulni, mert egy olyn korszkbn volt egyéniség, szubjektum, melyik minden egyénit és minden szubjektivitást igyekezett kiirtni, hogy minden és mindenki mnipulálhtóvá, egyetlen központi krtnk (és szubjektivitásnk) lávethető puszt tárggyá váljék. Brbás beismerő monológj " vlójábn vádbeszéd is egyúttl, melyben indirekt módon feltárj rendszernek ezeket sjátosságit. Hiszen mit is ismer be többek között? Hogy hősként ünnepeltek kineveztek miniszterré / hol csk megjelentem szolt munkásdlárd hrsogott z éljen / és szegfűcsokorrl / és csókk / fogdtk lányok ". És mi ennél is Fontosbb: szétszórtm mérges mgv t / reménynek / hogy htlom bittokábn / én spicli kártevő / z ellenforrdlmár / polgárháborúr bujtogtó / én / mjd megdom nekik mi mindenkinek kijár / rettegés nélküli élet békességet / levegőt melyet be lehet lélegezni / kimondott szót mit nem kell / visszszippntni / besúgók helyett brátokt / és hitet törvényben / mely már nem árttlnokr sújt le / mint jelen esetben énrám..." (Kiemelés tőlem - M. P.) Brbás lkjábn tehát z utonóm individuum, tárggyá nem tehető személyiség áll szemben Mester áltl képviselt elvont, mnipultív, személytelen htlomml, melyre fenti monológ negrív kijelentései z érvényesek, s melyet Lukács György sztálinizmusról dott nyiltkoztábn úgy jellemzett, mint mi c állndó kölcsönös bizlmtlnság lé g körét, mindenki ellen irányuló éberség tmoszféráját, trtós ostromállpot hngultát szándékozik előidézni ". (Kritik, 1983/1.) A muttványokr " tgolt mű dinmikájábn mindenekelőtt két rész oppozíciójár kell utlnom. Az első rész felkészülés legnehezebb erőpróbár", második pedig mg fő produkció ", zz tárgylás. Az első rész estéjét másodikbn tárgylás reggele váltj fel ( cirkuszi elődás betétjeként). Az fol y mt, mely e váltás során lezjlik, egyfelől értelmezhető egy térbeli és időbeli perspektivikus koncentrálódásként. A megjelenített tereket és időket z első rész gykrn váltogtj, ott idéződnek fel százdunk világtörténelmének egyes eseményei (Ngy Október, Hirosim) s z ezekhez, vlmint Brbás múltjához kpcsolódó más-más időpontok. A drb folymán zonbn z egész történés egyre htározottbbn jelent, szeptember 22-ét, és Brbás Ádám személyét helyezi fókuszb.. Másfelől Brbás ebben dinmikábn vendégből vádlottá, árttlnból bűnössé válik, per ( Mester muttvány) nyomán korábbi szerepe és mivolt átértelmeződik és átértékelődik. Ezzel egy időben -- bár keretként megmrdnk cirkusz ttributumi - jelenetek mind kevesebb komikumot hordoznk., s z egyes groteszk helyzetek, fordultok mindinkább egyneműsödnek trgikum irányáb. Ez bemuttott világbn és bemuttás módjábn bekövetkező elkomorulás hhoz fordulthoz kpcsolódik, hogy cirkusz bírósággá, szereplők pedig per közreműködőivé válnk. A színház színházbn nlógiájár itt cirkusz " cirkuszbn kettősségéről beszélhetünk, hol cirkusz " mint betét zért kerül idézőjelbe, mert metforikusn értendő: koncepciós per lesz itt történelem cirkuszi muttvány. A Mester bírói, Brbás vádlotti és többiek tnúi szerepe jelöli ki visszmenőleg drám cirkuszi részében betöltött szerepüket; vgyis drb trtlmilg hngsúlyos mozznt tárgylás - még kkor is, h cirkuszi elő-dás betétjeként jelenik meg. Ugynkkor ez dinmik, muttványok során kibontkozó folymt pontosn követi cirkuszi elődás drmturgiáját, mely-re z jellemző (s ez érvényes Forgtókönyvre is), hogy mindig legkönnyebb gykorlttl kezdődik. és legnehezebbel végződik. A megindító kezdő gykorltoknk persze mguk formájábn elég intenzíven htónk kell lenniük, elég komplikáltnk és súlyosnk kell látszniuk, hogy közönség érdeklődése már z első percekben életre keljen, mert - épp rendelkezésre álló idő rövidsége mitt - szükséges rögtön támdó kíváncsiság ". A nézőnek z utolsó és befejező gykorlt után pedig, mikor függöny legördült, feltétlenül zt kell éreznie, hogy ezután már semmi több, újbb és érdekesebb nem következhet ". (Bálint L jos: Színészek, táncosok, rtisták. Gondolt, ) A Mester is ujjgykorltokkl " kezd: dohányzásr és z ivásr késztetéssel, ezt követik történelmi muttványok, utolsó gykorltáról pedig ő mg nyiltkozik úgy, hogy élete legnehezebb muttvány következik. A cirkusznk és pernek z összekpcsolás és zonosítás szoros kpcsoltbn vn mindzzl felcserélhetőséggel, mely drb időkezelését jellemzi. Ez problém zonbn, hogy eltérő történelmi időpontok felcserélhetőként jelennek meg, nem örkénytől szármzik, ez nem z ő fikciój, hnem éppen perben történelmileg is hitelesen - ábrázolt mnipulációnk következménye. Ennek mnipulációnk sjátosság volt z, hogy kilkított egy mértéktelenné fokozott félelmet z ellenségtől, kémektől, diverzánsoktól, melyből titkolózásnk olyn túlfeszített rend-szere jött létre, mely mindenre kiterjedt, minek vlmi köze volt z állmügyekhez ". Ez mnipuláció reltivizált mindenkit és mindent, és ennek nyomán lehetett bárkiből egyik pillntról másikr bűnös, hogy Forgtókönyvben Brbás válik példképből hzárulóvá. Ez mnipuláció tényeket hoz létre vgy tüntet el, embereket és tetteket szükség szerint tesz létezővé és érvényessé vgy semmisíti meg őket". A tényeknek ez reltivizálás pedig föl-függeszti dolgok és személyek zonosságát, kétségessé teszi ezek objektív lé-tét, mivel rendszer lpvető mozznt szubjektivizmus, egy központi krt szubjektivizmus, mely ktegorikusn elvet minden objektivitásr irányuló törekvést; z»objektivizmus«bélyegét süti, rá, és ztán közmegvetés tárgyává teszi ". (A bekezdés vlmennyi idézetének lelőhelye: Lukács L m.) A műben megfoglmzott problémák tágbb érvényességére is utl zonbn Örkény, főképp zzl, hogy biblii utlásokt sző drámáb. Ezek vontkozások Brbás személyéhez és nevéhez kpcsolódnk, és drb második részében, per hátterében " bukknnk fel. Két elemhez kötődnek: bűn és tömeg (nép, csőcselék) problémájához. A világ bűnhődni krás te nevedet viseli, Brbás " mondj Mester bbn képben, melyben Littke lkját ölti mgár. Brbás pedig még per kezdetén - így foglmz Littkével kpcsoltbn: h ő bűnös, kkor én vétketlen vgyok, h árttln, engem terhel bűn ". Az Brbás, biblii, bűnös-ként minősült bűntelennek, ezzel Brbássl viszont z ellenkezője történik. De felcserélhetőség zonos. Annk Brbásnk tömeg -- zzl, hogy nevét kiáltozt - szbdulást hozt el, ennek viszont z őt éltető tömeg - épp zzl, hogy élteti és vezérének tekinti -

6 Mikuli János (Brbás) Forgtókönyv elődásábn (Lufer László felvételei) pusztulását idézi elő. Egykor vgyvgy reális lterntív volt: ki válik szbddá. Brbás vgy-vgy perben (hogy Littke vgy ő bűnös) hmis lterntív: mindketten árttlnok, és mindketten elpusztulnk. Ennyivel jár előrébb történelem. Az elődás A Forgtókönyv bemuttójávl Pécsi Nyitott Színpd egy Örkény-trilógi záró drbjához érkezett. A Pisti vérzivtrbn 1980-s és Kulcskeresők 1983-s színpdr állítás után z elmúlt év novemberében trtották meg z utolsó Örkény-drám premierjét, s e bemuttót követően másfél hónpon át, huszonnégy elődásbn játszották trilógi drbjit. Előző produkcióik közül Pistiről SZÍNHÁZ hsábjin Nány István (1982/1.) és Földes Ann (1983/12.) tudósított, Kulcskeresőkről pedig nekem nyílott lklmm beszámolni (1983/12.). A mostni bemuttóról szólv először zokt drmturgii bevtkozásokt kell sorr vennünk, melyeket rendező, Vincze János drbon végre-hjtott. A színpd korábbi Örkény-elő-dásit is gondos drmturgii előmunkáltok előzték meg, melyek során művek bizonyos hngsúlyi áthelyeződtek, illetve drámákbn felvetett bizonyos problémák koncentráltbbn és exponáltbbn jelentek meg. Ami három elődásbn ebből szempontból - közös, z z, hogy Örkény két részre tgolt drámáiból rendező (egyébként teljes joggl) másodikt tekinti lényegesebbnek, mit színpdr állításon túl zzl is kifejez, hogy z első résznek - z előkészítésnek - trtlmilg és terjedelmileg is kisebb teret d, hogy második részben sűrűsödő drámi erőteret ennek nyomán sokszoros ngyítássl vehesse szemügyre. A Forgtókönyv első részének számos pró muttvány ily módon kimrd ebből z elődásból, többek között tizenegyedik kép dohányzást, itlozást és súlyemelést mnipuláló trükkjei. További tömörítést jelent Misi bohóc és Sztell szerepének összevonás (Misivé). Ami hozzádásként jelenik meg z elődásbn, z egy kisfiú felléptetése, ki ném szereplőként többször felbukkn (leggykrbbn Mester segítőtársként), és kivel rendező Mrosi regresszióját ( tizenhtodik képben) megjeleníti. Szintén hozzádás drbhoz egy Pistiből átemelt jelenet, mellyel nemcsk z írói életmű kpcsolódását idézi figyelmünkbe rendező, hnem sját korábbi munkájánk z ehhez z elődáshoz vezető előzményeire is utl. Ez jelenet Pisti elleni koncepciós per jelenete, melyben három mgtrtás-pisti hlndzsnyelven folyttj le vádlott ellen tárgylást. Ebben mostni elődásbn ezzel z idézettel veszi kezdetét Brbás pere és Mester pályfutásánk legngyobb erőfeszítést igénylő muttvány. A játéktér cirkuszporondot idéz, de több is és kevesebb is nnál. Az együt tes - erre z elődásr - sját színpdáról Nevelési Központ színháztermé-be költözött, hol - z egész épülethez hsonlón - vriálhtó elemekből áll terem, fémszerkezetek futnk végig flk mentén és mennyezeten, s ily módon tér tgolás és megvilágítás igen sokféleképpen lkíthtó ki. A mnézs körül, két félkörben elhelyezett széksorok fölött ponyv feszül, porondbejáró fölött zenészek ülnek. Az elődás zonbn csk jelzésszerűen utl cirkusz egyes sjátosságir, és mű hárms ontológii státusából drámi vontkozást teszi z egész produkció lpjává. E drámi vontkozás hitelének megteremtését rendezés zzl éri el, hogy ezt mozikokból, betétekből, muttványokból álló jelenetsort nem egy külsődleges koncepcióból vezeti le, s z elemek kpcsolódását sem exogén tényezők teremtik meg, hnem ellenkezőleg: z egyes betétszámok, muttványok belső koherenciáját veszi lpul rendező, és belülről, jelenetek immnens logikáj felől komponálj meg z elődást. A muttványok " belső hitelének megteremtési feltétele pedig z, hogy z egyes szereplők lélektnilg hiteles feszültségteremtéssel dják elő sját monodrámáikt". H ugynis drb második részét döntően Brbás monodrámájánk tekintjük, kkor szembeötlő, hogy per előzményeként vgy dlékként szereplők többsége is egyegy monodrámát d elő. Nánási Piri zsidó volt és kvázi-megkettőződése, Novotni fővdászi posztjától történő megfoszttás és egyéb megpróbálttási, Littkéné nyi szorongási mind-mind egy-egy mgánszámbn " jelennek meg. És ezek jelenetek ugynzt trtlmzzák kicsiben ", mit Brbás történelmi jelentőségű és távltú egyéni drámáj drb második részében. Egy ilyen drmturgii építkezés és z ezt leképező elődás tehát első megközelítésben töredezett és mozikszerű lesz, végső szemléleti egység csk mű befejezésekor fog megszületni, s z kkor szintetizálódó esztétiki élmény rendezi össze z elődás heterogén elemeit. (Ez drmturgi mélyen rokon Brechtével, z ő stációszerű " jelenet-technikájávl, és Forgtókönyv előtt már Vérrokonokbn és Pistiben is szervező elvként szerepelt. A problém, nézetem szerint, egy önálló összehsonlító tnulmányt igényelne.) Ez jelenet-technik - z elődásbn - zzl hátránnyl jár, hogy monodrámájukt ex-

7 ponnáló szereplők mellett többiek szükségtelenül vnnk jelen. Mindezt világítássl, fejgéppel lehetőségekhez mérten kiküszöböli.rendezés, de nem porondon, hnem z öltözőben zjló (teljes világításbn játszott) bevezető résznél ezt nem lehetett így megoldni. A figurák bensejéből és z egyes jelenetek mgjából kibontkozó elődás igen komoly feldt elé állított szereplőket. Míg Pistiben krkterek el-vont jellege, szituáció urlm z egyén fölött nem kívánt meg z egyes lkításoktól lélektni hitelességet, és kollektív játék, kitűnő rendezői ötletek, frppáns jelenetkompozíciók kívülről és látványként voltk elsődlegesen megfoglmzv, ddig Kulcskeresőkben már megjelent szerepek belső művész megformáltságánk követelménye, mit produkció úgy könnyített, hogy egyenrngúsított szerepeket, és megőrizte z előző Örkény-drb kollektív színpdi megvlósítását. A Forgtókönyv műsorr tűzésével mgsr helyezte önmg előtt mércét Pécsi Nyitott Színpd társult, ezt z elődást ugynis csk egyéni színészi teljesítményekkel lehet megvlósítni, nem utolsósorbn mi drmturgiájából, drb monodrámfüzér " -jellegéből következően. Ezek z egyéni teljesítmények elismerésre méltók, különösen Brbást lkító Mikuli Jánosé, ki-szerepe súlyánk köszönhetőn is - z egész elődás terhét vállán hordj. Jelentős részt válll bból, hogy produkció, z Örkény áltl megfoglmzott politiki, etiki kérdések visszhngr lelnek befogdóbn, és hogy z elődás (bármiféle ktulizálás nélkül) itt és most időszerűvé, feszültségtelivé és drámivá válik. Csorb Erik Littkéné szerepében ugyncsk ktrtikus pillntokkl jándékozz meg nézőt. Elvont szerepében is remek Pilinczes József mint Mester, és hsonlóképpen jól játsznk többiek: Muschberger Ágnes mint Misi, Inhóf László Novotniként, Fekecs Beát Nánási Piriként, Kocsi László Mrosiként és Dékány Ágnes özv. Brbásnéként. Vincze János rendezése drbot több vontkozásbn is kitágított. Az elődás terét megnövelte zzl, hogy mnézs egyik oldlár ngyméretű tükör htárol-j ez előtt játsznk szereplők -, és látványnk ez megkettőződése nemcsk teret tágítj ki, hnem mű számos összefüggését képes vizuálisn is érzékeltetni. (igy z önismereti jelleget, meghsonlást, z én kettéhsdását. stb.) Emellett. z elődás lezáráskor produkciót egy tágbb művészi összefüggésrendszerb e is beágyzz zzl, hogy Brbás kivégzését, műnyg zsákb csomgolását és kivonszolását játéktérről z elődásbn végig szerepeltetett kisbú megjelenése követi. A kisfiú mnézs közepén állár illeszti hegedűjét, és eljátssz Fellini Országúton című filmjéből Nino Rot jól ismert, szomorú dllmát, mjd fölcsendül finálé: Nyolc és fél kísérőzenéje. Ezzel gesztussl z elődás nem-csk cirkusztém zseniális megfoglmzój, FeIlini előtt tiszteleg,.. hnem leglább nnyir Örkény István előtt is, kinek -- mint tudjuk, Pistihez hsonlón - örök nosztlgiáj volt cirkusz. És gesztus egyúttl művészet htlmáról is szól (miként szerző egyik egypercese), miről Misi bohóc drb folymán zt mondj, hogy htás előre láthttln. Még egy trombitánk se lehet prncsolni; zt fújj, mit fújni kr ". S emitt ezeket műveket időn-ként hosszbb-rövidebb időre betiltják, mint Misi muttványát, mert - mint ő mondj - hivtl szerint trombitám megbolondítj nézi közönséget, ment megszóllttj csöndet, szór bírj szólni nem merőket, kimondt-j. titkikt, föltámsztj elfelejtett és eltemetett emlékeiket ". Bizonyár z eddigiekből kitűnt, hogy Forgtókönyv megítélésében zokhoz cstlkozom, kik ebben drámábn Örkény életművének egyik. összegzését látják. Iáz z összegzés nem kizárólg drb értékvontkozásábn jelenik meg, hnem trtlmi összefüggéseiben is, itt ugynis korábbi műveiben (elsősorbn drámáibn) felvetett problémák újr előkerülnek ( tény értelmezés viszony inverziój, felcserélhetőség: kérdése, z zonosságvesztés jelensége stb.), és szintetizálódv foglmzódnk meg. Mindössze egy kérdés rjzolódik ki bennem z elődás kpcsán: Pécsi Nyitott Színpd, mely ezzel z életművet záró drbhl mg is egy progrm (Örkény-trilógiájuk) lezárásához érkezett, merre fog nyitni eljövendő működése során. Örkény ttvár: Forgtókönyv (Pécsi Nyitott Színpd) Rendezte: Vincze János. Játéktér: We r ner József. Szereplők: ikuli János Dékány Ágnes, Pilinczes József, Muschberger Ágnes, Inhóf László, Fekecs Bert, Kocsi László Csorb Erik továbbá Bucz Zoltán, Fogt Gábor, Pcur Zsolt, Rb toltán, Rábi Szilárd, Schmidt Gábor, Tkács József. KOVÁCS DEZSŐ Tóték vérzivtrbn A miskolci színház elődás Játékszínben A Tóték forrásvidékét vlhol második világháború környékén kell keresnünk Örkény (drám)írói pályáján. S nem-csk színmű temtikáj mitt, de z írói éhvény intenzitásánk okán is : Örkény számos írásábn hivtkozott rá, hogy szemléletének, világlátásánk lp-vető fordulté szármzott világháborús sokkból; ez muttkozik meg, egyebek között, Voronyes és Lágerek népe oldlin is. Nem groteszk-e, hogy tíz-húsz felnőtt férfi egy szelíd dombhjlton állv, békés, bárányfelhős ég ltt meghll egy hlk, sipító hngot, és egyszerre hsr veti mgát? És vn-e trgikusbb, vn-e vlóságosbb, mint hogy húszból z egyik, ki brátod volt, mire kezét visszhúzz., lktln, véres húscsomóként fekszik z oldld mellett? " (Lágerek népe, Bp. Szépirodlmi, o.) Irodlmk születtek százd ktklizmájából, idehz és tőlünk keletre is, nyugtr is írónemzedékek nőttek föl közös kiszolgálttottság meghtározó élményéből merítve; szovjet háborús prózától frnci ellenállás regényein át mgyr ntifsiszt líránk olyn vonultáig, mit. mondjuk, z Újhold képviselt, s melynek ontológii fognttású szintézisét Pilinszky János hozt létre. Örkény István életművében újr meg újr előtűnő motívum ez: novelláibn, kisregényeiben és drámáibn is ott kísért háború emléke, z egyetlen vlóbn közös és egyenrngú szereplőként átélt tpsztlt: A háború legtöményebb élet, mert legjelenvlóbb hlál. Minden perc mgábn hordt zt lehetőséget, hogy z lesz z utolsó. Ezért egyszerre olcsó és drág lett z idő. A háború végletek tlálkozás. A gyávság, z önzés, z egymás cserbenhgyás éppoly természetes és mindennpos jelensége, mint hősies önfeláldozás, bjtársi szolidritás. Amit átéltünk, egyszerre volt rettegés mg és rettegés legyőzése. Emlékszem olyn pillntokr, melyek egy időben és egyteás mellett voltk groteszken bszurd

8 Polgár Géz (Tót), Blskó Péter (Őrngy), Fráter Kt (Ágik) és Tímár Év (Tótné) z Örkénydrámábn (Játékszín) (Jármy György felv.) vlmennyien zt hiszik, hogy úgy kell tenniük, hogy tesznek - megpróbálják kitlálni és túlteljesíteni z bszurd elvárásokt. Prdox módon áll ez z őrngy (Blskó Péter) figurájár is; ő sem úgy érkezett ide, mint egy embertipró zsrnok, csk hát h már nnk nézik, kkor ő is eljátssz képzelt szerepet. Blskó őrngyábn z első pillntbn nincs semmi félelmetes, gyermeteg, idegbeteg, csendes" őrültből csk később lesz gresszíven követelőző fene-vd, de kkor is csk olyn komikus-groteszk formábn, hogy Tót cslád kár nevethetne is rjt, h ugyn merne nevetni. Egy pitiáner szélhámos, egy fölkpszkodott hivtlnokpojác áll előttünk, ki csk vélt rngjától, tekintélyétől válik félelmetessé - Tóték számár. A rendező és színészei kitűnően értik és érzik groteszk játék lényegét, helyzetekben egyszerre meghúzódó vlóságos és bszurd mozzntokt. Különösen zokbn pillntokbn remekelnek, mikor z egypercesszerű epizódokból elő tudják hívni burleszkig fokozódó feszültséget: színpdi jelenlétnek mz intenzív formáját, melyben minden gesztus, szemvillnás, elhllgtás önértékén felül is htni kezd, mozdultok jelentése átértékelődik, s egyszerre telítődik játékos, bszurd, komikus és trgikus mozzntokkl. Csiszár drámánk zt rétegét hívt igen intenzíven életre, melyből kiderül: személyiséget roncsoló, z emberséget megnyomorító bszurd szituációbn minden hét-köznpi cselekvés végzetszerű jelentést kpht, leghitványbb félreértés is egy ember életébe kerülhet, s Gyul sors - leglábbis z ny és lány szejelentésűek, és véresen, trgikusn vlóságosk." (I. m.) Anélkül, hogy z írói önvllomás elemeit bszolutizálni krnám, úgy gondolom, Örkény írásművészetének, így természetesen Tóték című drám formvilágánk genezise is kiolvshtó ezen lklmi" megjegyzésből: z formelv, melyet éppen Örkény munkásság nyomán, m már közmegegyezésesen, groteszknek nevezünk. A groteszkben hrmonikusn együtt él vlódi világ relitás és irrelitás, mindennpi élet tényei és mindennpivá gyűrődött bszurditási, képtelenség, bizrr, prdox, komikus, trgikus; s mindez együttesen ht. A Tóték infntilis postás egy helyütt rról beszél, hogy derék tűzoltóprncsnok mg meg-testesült szbályosság: Arról z emberről le nem billen semmi, őrjt minden egyensúlybn vn. H például egy jó kerti fűrésszel hosszábn ketté-szelném, két teljesen egyform drbr esnék széjjel. Öröm lenne nézni!" E groteszk mozzntr drb képtelenül bszurd zárókkordj rímel: kényszerzubbonyból kiszbdult, normálissá visszvedlett Tót négy egyform drbb vágv drbolj föl vissz-térő őrngyot (pedig ő nem is kedveli igzán páros számokt, mint h-bókos postás). A párhuzm persze sok-szorosn "csvrt"; többszörösen dupl-fenekű, mint drb számtln szituációj: bolond irreális gondolt véresen vlódi, bszurd cselekedetként ölt testet, normális " ember rekciójként srkiból kifordult világ kihívásár. Örkény drámáj hosszú és didlms utt tett meg, míg z ősbemuttótól eljutott Játékszín mi elődásáig: miskolci társult tizenhét évvel Tháli Színház premierje után formált újr Örkény remekét. A drám esztétikumánk, gondolti üzenetének megfoglmzásár nem kell szót vesztegetnünk, Tóték mgyr drámirodlom legismertebb művei közé trtozik, elődási- nk története, rendezői értelmezések sor s bemuttók kritiki fogdttás meggyőzően bizonyítj, hogy mű megszületése ót jelentőségéhez méltó helyet fogllt el z irodlmi-színházi köztudtbn. (Bő lpossággl tudósított erről Földes Ann e lp hsábjin, mű Tháli színházbeli felújításáról írott cikkében; 1978/3.) Csiszár Imre rendezése (ő tervezte díszletet is) legelőbb zzl lep meg, hogy nem szolgál semmiféle extr", monumentális és látványos rendezői ötlettel; szigorún puritán, zárt formábn, sllngmentesen játsztj Tót cslád és z őrngy küzdelmét; szituációk kidolgozásár, z lkok egymás közti viszonyink pontos felrjzolásár törekszik. Az már z első pillntbn is láthtó, hogy groteszkjátékot nem redukálj z őrngy és tűzoltóprncsnok duettjére, hnem emncipálj" női főszereplőket, s elég ngy nyomtékot d z epizódfiguráknk, különösen postásnk. Az elő-dás izgtott-ideges, szinte mindvégig hisztérikus lptónusát dj meg z ijesztőre elrjzolt idegbeteg levélhordó, kinek felfokozott gesztusi vlmit mintegy előre megsejtetnek bból z iszonyún torzult lelki mechnizmusból, melyben normális " emberi regálások szükségképpen elveszítik értéküket. Csiszár zt több szálon bonyolódó drámát bontj ki igzán plsztikusn, melyben többszörös függőségbe került figurák szituáció megnyomorító htásánk következtében még mintegy fokozzák s erősítik kiszolgálttottságukt. Tót ugyn mindvégig megpróbál természetes mrdni, mg lssú, együgyű módján megpróbál ellenállni z őr-ngy bszurd kívánlmink, ám csládj vlósággl terrorizálj, belehjszolj z irrcionális cselekvésekbe. Felesége, Mrisk világ legtermészetesebb dolgánk véli, hogy férjeur zseblámpávl szájábn, z álmosságtól lecsukódó szemekkel éj jeleket dobozoljon végig, csk hogy z őrngy elégedett legyen ven déglátássl. Csiszár értelmezésében, Tímár Év lkításábn ez csládny nemcsk hogy hisztérikusn és szüntelenül ggódik gyermekéért (Gyul szélesen vigyorgó ktonképe végig ott függ verndán), hnem z őrngy látogtásábn rendkívüli lehetőséget is lát: kiél-heti ngyrvágyását - végre egy mgsbb beosztású emberrel kerülhet kpcsoltb -, sőt ez fur helyzet lklmt d neki rr, hogy férjét minél jobbn meglázz s megzbolázz. Ágik (Fráter Kt) kitűnő prtnere ebben: egymást túllicitálv bizttják csládfőt, hogy mindenben teljesítse z őrngy kívánságit. Trgédiájuk több forrásból táplálkozik, de groteszk szituációk mélyén, szinte mindnnyiuk viselkedésformáj mögött közös mozgtórugó áll:

9 rint - mechnikusn hozzá vn rendelve t meglázkodás fokoztihoz, legbnálisbb tettekhez, minden percben érvényesülő mgtrtáshoz. A hétköznpi lét elveszíti reális értékét és mértékét, közvetlenül, áttételek nélkül lárendelődik történelmi létnek", világháború Iégkörének. A szituációknk emez átértékelődése lesz ztán groteszk fő forrást, mit játék intenzitás, feszültsége kellőképpen érvényre is juttt. Örkény vlhol zt írj z egypercesekről, hogy zok mtemtiki egyenletek", melyekben z egyik oldlon közlés minimum áll z író részéről, másik oldlon képzelet mximum z olvsó részéről ". A groteszk játék z örkényi dilógusok eme hlltlnul lecsupszított vázát dúsítj föl humor, z iróni eszközeivel, árnyltivl. Az összkép intenzív részvételt mutt, z elődás mjdnem végig feszesen pergő ritmusú, est pán feszültségnek zt felfokozott szintjét, mit z első jelenetekben létrehot, nem tudj fenntrtni, z elődás íve nem tud igzán kirjzolódni. Blskó Péter őrngyábn z legkülönösebb, hogy igzán sosem válik félelmetessé, negédesen mosolyog, még fenyegetőzéseiben is ott rejtőzik durcás gyermek groteszksége. Amitől persze jelenet válik még hátborzongtóbbá: ezek beijedt, jó szándékú emberek, ki' egymást licitálják túl z önérzet, z emberi méltóság sárb tiprásábn, még íg y is élethlál uránk vélik, s ők növesztik nggyá fejük fölött rémet. Blskó szuggesztíven es intenzíven játssz végig ezt z átváltozást, hűen érzékeltetve z lk kisszerűségét is: olyn fölényeskedően és leereszkedően veregeti vállon derék tűzoltót, mi inkább teszi komikussá, mint htlmssá, félelmetessé. Tótot Polgár Géz játssz; rendező szerencsésen osztott rá ezt szerepet. Olyn egészséges lelkületű, kicsit nehéz felfogású, de épeszű és ép érzésű embert lkít, kit nemigen lehet kizökkenteni megszokott kerékvágásból. A vsutsból lett tűzoltó legszívesebben most is z ülepét muttná világnk, legfőképpen persze z őrngynk. Alkítój nem szerepből dódó ziccereket játssz ki (például szüntelen álmosságból fkdó lssuságot), de figur sokszínűségét, korlátoltságát és józnságát egyszerre érzékelteti. Tímár Év Mrisk szerepében vihrvert, hisztérikus ny, ki gyermekéért mindennemű áldoztr - még emberáldoztr is - képes. Fiáért ggódv egész csládját meglázkodásr kényszeríti. Ebben groteszk hisztériábn persze vn vlmi ősi biológii és történelmi mozznt: z nyáé, ki tudj, hogy fiúknk z dolguk, hogy meghljnk háborúbn, z nyjuké meg z, hogy megpróbálják megmenteni őket. Fráter Kt Ágikáj szertelenül cspongó, viháncoló bkfisként lesz méltó prtnere; úgy megfertőzte már z nyj ggódás, hogy semmi nem menti meg tőle; belőle ugynilyen sszony válik mjd. Felkínálkozik: z őrngynk, ki persze ügyet sem vet rá (éppen z árnyékszékre vár), durcásn és mgkelletően vonul hát vissz, nem érezve rá : ez z őrngy nem álmi ktontisztje, kire dobogó szívvel várt. Az elődásbn többiek-kel egyenrngú szerepet kp Szirtes Gábor postás: z ő infntilizmus, pszicho-pt mnipulációi és öntudtln, szinte nimális szenvedése dj meg játék borzongtón komor történelmi miliőjét - z egész cirkusz hiábvló, hiszen fiú már rég hlott. Örkény István Vlóságbn 197o-ben írott esszéjében így fogllt össze groteszk ábrázolás jelentőségét: A groteszk nem értelmezi világot, hnem egy új világot terem/. Egy megálmodott, képzeletbeli világot, mely emlékeztet ugyn relitásr - részelemei sokszor zonosk is vele --, mégis egy másik koordinát-rendszerben létezik. " E megálmodott, stilizált világot, átértelmezett-kifordított hétköznpiságot és másik koordinát-rendszert " tlált el legjobb pillntibn z elődás, mely hiteles történelmi keretbe, világháborús ktonnóták közé ágyzt hátországbn játszódó történetet, z embert viszonyokbn pusztító rettenetet: kiszolgálttottság és z ostob önpusztítás drámáját. Az intenzív játék relitásbn trtott, mégis megemelt bszurditás egy-úttl rr is figyelmeztetett, hogy z embertiprás háború nélküli is létrejöhet: elég hozzá blgtg hit, stréber szolglelkűség, hogy mgunk növeljük nggyá önmgunk zsrnokit:. Örkény István: Tóték ( Játékszín és miskolci Nemzeti Színház közös produkciój) Díszlet: Csiszár Imre. jelmez: Szkács Györgyi. Rendező: Csiszár lmre. Szereklők: Blskó Péter, Polgár Géz, Tímár Év, Fráter Kt, Szirtes Gábor, Simon György, Fehér Ildikó, Szőke. István, Mtus György. FORRAY KATALIN Egy tní tónő 1908-ból Bródy Sándor drámáj József Attil Színházbn Bródy - mint példképe, Jóki - szereti kcskringós utkon, lig tposott ösvényeken vezetni olvsóit, pró, ígéretes morzsákkl sejtetni távoli mézes-klács házikót. Vn, ki szívesen vesz részt ebben gyűjtögetésben, vn, kit bossznt fárdozás. Igy vn ez A tnítónővel, ezzel z érzékeny, finom drámávl is, mely egyszerre trtogt írói brvúrokt és hibákt. Aki szereti, kr-j szeretni, nnk sok örömet szerez, ki nincs zonos hullámhosszon Bródyvl, nnk z lkotások fogytékossági tűnnek először szemébe. Nyiltkozt szerint Siklós Olg (ki 1953-bn Jóki Színházbn, mjd ben Rádióbn már rendezte drbot drám erényeit érezte túlsúlybn) vonzott z kihívás, mit szöveg trtogtott. Nem kevesebbre szánt el m-gát, mint,,... bródys mondtok mögül kibányászni.. bródys teljes életet ". Válllkozás így nemcsk egy értékes drb színre állítás, hnem Bródy-életmű gzdgságánk feltárás mitt is rokonszenves: A József Attil színházbeli bemuttó érdekességét fokozt z is, hogy behrngozások szerint ez lklomml z eredeti ", 1908-s A tnítónőt játsszák cl. Mint z eléggé közismert, Bródy még z ősbemuttó előtt, Víg-színház óhjár megváltozttt drámájánk befejezését: szerelmesek végleges elválás helyett egymáséi lettek. Ezt z opportunistánk bélyegzett befejezést felszbdulásig játszották, zót következetesebbnek trtott utolsó jelenet-tel zárulnk z elődások. Az eredeti jelző tehát befejezés első változtávl kpcsoltbn már negyven éve nem jelent újdonságot. Az viszont igen, hogy Siklós Olg zt példányt vette kezébe, mely őrzi z ősbemuttó előtti szöveget, és tükrözi Vígszínház korbeli, mjd évekkel későbbi változttásit. A jelölések egyértelművé teszik, mik voltk z író eredeti elképzelései, s mivé változttták zt kor politiki és - esetleges - művészi követelményei. (Nem trtozik mostni elődáshoz, de tlán érdemes rögzíteni: gondos húzásoknk esett áldoztul Flór életprogrmjánk, néze-

10 Bródy Sándor: A tnítónő (József Attil Színház). Tolni Miklós (Ifj. Ngy István) és Szerencsi Év (Tóth Flór) teinek egy része, vlmint pénzről, vgyoni és politiki htlomról szóló utlások zöme, s bár ez jócskán szelídített változt mondndójábn szegényebb, mint Bródy társdlombírált, kétségtelen, hogy átgondolt és következetes drmturgii bevtkozás után állították színpdr. Ennek z inkább mgánéleti szféráb helyezett és elsősorbn szerelmi konfliktusr kihegyezett drbnk koncepciójáb nem fért bele Flórnyjánk megjelenése sem: mondván, h teljes hppy end, nincs szükség z nyár, ki támszt és erőt jelen-tett voln tnítónő látványos szkításához.) Siklós Olg mostni rendezésében többnyire nem vette figyelembe z 1908 s húzásokt, és ezzel egy félreérthetetlenebb (igz, néhol fésületlenebb) Bródyt válsztott színpdr állítás lpjául. Félreérthetetlenebbet, mert elmondtj zokt mondtokt is, melyek helyzetekben, kpcsoltrendszerekben meghtározzák szereplők pontos helyét, felhsználv ezzel Bródy kijelölte értékrendszert és erőviszonyokt, hol csk egyetlen mondttl, hol gyors riposzttl. Annk jogosságát viszont, hogy milyen drmturgii bevtkozások történtek vgy szükségeltettek voln - mű egyenetlenségei következtében zt nem z dönti cl, hogy régebbi vgy újbb, ismert vgy ismeretlen, korbeli vgy mostnság szerkesztett változtot vesz kézbe rendező, hnem drb és szerző szelleme megkívánt következetesség. A tájékozódási pont hozzá-férhető, olvshtó drb, s ehhez képest érdemes elgondolkozni, mivel több, esetleg mennyivel kevesebb most bemuttott A tnítónő. A tnítónő közel sem csk színésznői szerepálom vgy z író sokt emlegetett szociális fogékonyságánk bizonyíték, hnem tág és színpdi eszközökkel ngyon is tágíthtó keret, lehetőségek-kel, útmuttásokkl, melyeket gzdgítni lehet Bródy egész írói pályájánk sokszínű, izglms elemeivel: Nyomor novelláink társdlmi érzékenységével vgy kevéssé ismert - és vlóbn gyengébb - drámák egy-egy mozzntávl. Mert prédánk tekintett fitl nő köré vont hurok csk kkor válik feszült drámává, h mögöttes és fontosbb gondoltkört -- modern, korszerű szellem térhódításánk megkdályozását, z állm, z egyház és pénz htlmánk megdönthetetlennek látszó erejét minden megrgdhtó ponton ábrázolják. Érdekesebb és z íróvl szemben helytállóbb z megközelítés, mely z áltlánosbb társdlmi kérdések felől közelít Tóth Flór személye kiváltott erkölcsi problémához és egy ellentmondásokkl terhes furcs szerelmi történethez. S Bródy mesteri komponálóképességét bizonyítj, hogy míg szinte minden jelenetet url tnítónő előnyös megjelenéséből fkdó konfliktusok körülrjzolás, z igzi trgédi, z áltlánosbb érvényű, többi szereplő mondtiból tör felszínre, és tnítónő körül kilkult bonyodlom csk ár-nylj zt. A megkeseredett tnító kifkdási, káplán és szolgbíró mguk érdekeit védő helyzetrjzi ugynzt jelzik: prsztokt, nincsteleneket szegény ségen, szociális elmrdottságon túl, tehetségük, esetleges mbíciójuk gúzsbkötése gátolj életkörülményeik jvításábn, és ezen z egyház és z állm képviselői nemhogy nem krnk jvítni, hnem lehetőségeikhez mérten még rontnk is. Ilyen helyzetben friss szellemet, hldó gondoltot csempészni fejekbe reménytelen feldt, és óhttlnul bukásr, beletörődésre, sszimilálódásr ítéltetett minden próbálkozó. Ez társdlmi helyzetrjz lüktet drám egész menetében, z szbj meg lphngultát, fojtott és borús színeit - h úgy tetszik, ez jelöli ki egyik pólusát -; ez egy játszm, melynek begykorlott szbályit nem trtj be egy idegen. Az idegen, kivel jelképesen és vló-ságosn is fény tör színpdr:,,... szob már derül, de igzán npos csk kkor lesz, mikor tnítónő bejön. Minth jtót nyitván, vele együtt özönlenék be np" - írj Bródy. Ez z instrukció József Attil Szín-ház színpdán tökéletesen megvlósul. A brátságos, otthonos kántorlk befőttekkel, virágokkl zsúfolt és unlomtól álmos szobájáb (Schndl Gábor munkáj) tündökölve toppn be Tóth Flór. Nemcsk színei, mozgás, beszéde is élénk. Niv, szeretetre méltó, öntudt, kidolgozott, pontokb szedett életfilozó - fiáj egyszerre árul el erőt és cscskságot. Cskhogy drámi hősnő - ellen-felek nélkül, mert széptevői ugyn otr o mbák, de közel sem félelmetesek. S ez z pont, hol kibillen egyensúlyából z elődás, hiszen szinte tétje sincs z emncipált krtnk, tennivágyás lendületének. Pedig szövegből - z eredetiből, z újr beikttottból - leskelődik vgy éppen süt veszély. Például szolgbíró nyájs üdvözlő szvi ekként fejeződnek be: "- szolgbíró z egyedúr. Mjdnem király... Mindent tehet." S ennél nem sokkl több jót ígér szbd szellemet eltiporni kró káplán dörgedelme sem. A frontvonlk elhlványulnk, mi legélesebben tnítónő és ifj. Ngy első felvonásbeli zárójelenetében érezhető, hol kettejük szócstáj csk játék, évődés, még h tisztességében sértett Flór ki is dobj férfit. A második felvonás nem bból feszültségből táplálkozik, melyből z iskolszéki tárgylás drámáj leghtásosbbn kirobbnhtn, mert z első felvonás csupán zt exponált, hogy három férfi-nk is tetszik tnítónő, és vn egy bántos, kiégett, ingerült tnító. A veszélyt

11 - hogy ezt később Flór megfoglmzz:... z állm, z egyház, társ-dlom szemforgtó, otromb csló, z állm, z egyház, társdlom testemet krják " - nem érezni ki szvk mögül, z ütközet jóformán második felvonás vérbírósági " jelenetére szűkül le: vádlott szinte fel sem fogj, mi történik körülötte, egyetlen célj menekülés. Ez jelenet színpdi koreográfiából következően ismét egyének, személyes érdekek konfliktusát helyezi előtérbe, és nem z áltlánosíthtó következtetéseket. A káplán sátáni, néhol hisztérikus kirohnási demgóg szónokltnk ugyn kiválók, de megbontják szituáció szerkezetét, és viszolyogttó látomássá lkítják. Tóth Flór meghurcolás, megráglmzás lány személyiségén, figuráján keresztül mérhető le legjobbn, de ebben z elődásbn káplán tkrj" nézők elől tr írónőt, ezért ebből keveset láthtunk. Tóth Flór erejét igzán próbár tevő hrmdik felvonásbeli, három jelenetnyi beszélgetés ívének, dinmikáj--n megválsztás z egész elődás szempontjából z előbbieknél nehezebb feldt. Ifj. Ngyhoz fűződő érzelmeit épp--úgy, mint bekövetkező eseményeket igzolják vgy cáfolhtják lány regálási: bűntelensége, tisztessége, szerelme tudtábn kitrtson, vgy meghurcolásából okulv, végleg számoljon le illúzióivl. A József Attil Színházbn z z érdekes helyzet állt elő, minth tnítótő kitörölte voln emlékezetéből z iskolszéki tárgylás undorító esemén y t, boldogn, mit sem sejtve várj szerelme szüleit, míg z öreg Ngy Flór erejét és elszántságát többre értékeli, keményebb ellenfelet lát benne, rá-dásul imponál neki lány szépsége, htározottság, néhol már úgy látszik, kedvére vló menyet tlált. A jelenetben tnítónő minden rcátln jánlttl, váddl szemben fel vn vértezve, csupán ngysszony lényéből árdó gonoszságot érzi többnek, mint mivel megbírkózht. Ez lélektnilg tuljdonképpen indokolt is lehet szituáció belső egységét, de már bizonytln drám egészét tekintve. A tnítónőnek cstát nyernie vgy veszítenie nem egy nyá- vl, egy káplánnl szemben kell, hnem zzl, mit ők képviselnek. A drám néhány jelenetének kirgdás mellett mű befejezéséből következő és Hor váth Sándor ( Gr. Ngy István), Bánffy György ( Szolgbíró), Zsolny András (Járásorvos) és Szerencsi Év ( T óth Flór ) A tnítónőben ( M T I f o tó - Földi Imre fel vételei) születése pillntától fogv vittott problémát sem lehet megkerülni. Mint hogy egyesek kifogásolták z optimist befejezést, úgy mások zt vetették fel, h már mindketten megvívták mguk cstáit., méltók egymáshoz, miért ne lehetnének együtt boldogok - és még társdlom is jól járn (utlv eszel Flór és ifj. Ngy közös tervezgetésére egy mintfluról). Itt most ennek eldöntésén nem érdemes vittkozni, hnem el kell fogdni jelenlegi befelezést, viszont meg kell tlálni drám szövetében zt szált, melyen elindulv hitelessé tehető ez megoldás. Siklós Olg sorr visszállított Flór életfilozófiáját bemuttó szövegeket. A néhol mosolyogttó gyerekességekből egy-két mondt is elegendő lett voln dléknk tnítónő jelleméhez. De így, töményen már sokkl többre utlnk, sőt egyértelműen muttják: könyvekből szedett, jól, rosszul összeválogtott ismereteivel Flór. még messze nem jutott el tudásig, oly mérték-ben nem rendelkezik tpsztltokkl, hogy élete első, igzi ütközetében nem is mrdht: tlpon. Két dologbn viszont verhetetlen: becsületben és trtásbn. Ezt hozt otthonról., ezt tnult meg, és ezért fogdhtó el Bródy elképzelése lány édesnyjánk megjelentetésére. Az ny így nemcsk fogódzó gyermeke számár, hnem, h kell, cselekedetei bíráj is. (Különben Flór szövegének kurtíttlnbb elhngzás ifj. Ngy, kkoribn szintén kihúzott, vllomásávl, miszerint vgyon, szülei mbíciój és gyerekei jövője mitt érdekházsságot kell kötnie -- némi bizonytlnságot is lop kettejük kpcsoltáb.) Az ilyen meggondolásból szármzó befejezés következetesnek látszik, és z is színpdon, mert ez tnítónő egyszer és mindenkorr kitépi mgát mindenből, mi tisztátln. Ennek ellenére z elődás felteszi zt kérdést, miért nem jutnk színpdi hngsúlyokhoz zok mondtok, melyek újrfelfedezése Bródy-drám ár-nylt képét lett voln hivtv szolgálni. A feltűnő drmturgii bevtkozások (mint például z ny szerepeltetése, z eddigieknél részletesebb és egyben trgikusbb iskolszéki tárgylás eljátszás, tnító szerepének megerősítése) mellett mindennpi élet dolgibn pontosbbn eligzító utlások csemegéi drbnk. Az olynok, mint ifj. Ngy rövid utsítási közvetlenül színre lépése után: kit, miként:, milyen módon, modorbn távolít el, hogy kettesben mrdjon Flőrávl. Egy szemvillnás ltt megmuttkozik rng, htlom, befolyás; prncs vgy kérés, kinek mi dukál. Ilyen vibráló sokszínűség nyújthtn hátteret, muttv. százdforduló gzdsági, politiki összefonódását egy kicsi közösségre vetítve, de nem telítődnek meg,élettel Bródy pontos meg-figyelései. Az elődás nem tűzi feldtául áltlános társdlmi gondok ábrázolását, Tóth Flór trgédiájánk kiszélesítését, életének sorsközösségét tnítóévl. A szállóigék rendszerint tlálón jellemzik z dott művet, z eseményeket, szereplőket. Vlószínű, nem véletlenül idézték gykrn Főúr szvit tnítónőről: Eleresztettétek... z életet, jövőt..." Siklós Olg rész-ben erre z erkölcsi, részben szerelem dt tisztságr koncentrált z elő-

12 dást. Drmturgii bevtkozási, például tnítási jelenetek elhgyás erősí-tették drbnk ezt rétegét, úgy-mint z ismét visszállított szövegek, melyek jól szolgálták z érzelmi vihrok megjelenítését. De bármennyire is következetes önmg rendszerén belül ez színre állítás, kételyek merülnek fel drb egészével kpcsoltbn. Elsősorbn z, hogy mennyivel gzdgodott mondnivlóját, társdlmi töltését, progresszivitását tekintve felújított mondtok áltl drb, nnyivl vált nehezebbé mű komplex jelentésének megszóllttás. Mert ennek elérésének csupán egyik eszköze Tóth Flór és ifj. Ngy István szerelmének ábrázolás, lány példerejű döntésének felmgsztosulás. Akkor érik be z elődás, h hétköznpok prósági mögül kiemelkednek trgédiák, kántorkissszony, fitl tnító, ifj. Ngy élete felidézi társdlmi rétegük lehetőségeit és korlátit. A legnehezebb feldt ifj. Ngy István lkítójáé, Tolni Miklósé, kinek szinte kétféle nygból gyúrt jellemet kell eljátszni - egymás utáni két jeleneté-ben. Az egy cspásr megváltozó flusi kiskirály nehezen elfogdhtó szereplője drbnk, színeváltozását irodlom- és színikritikusok egyránt gykrn trtották meglpoztlnnk, hiteltelennek, épp ezért örvendetes z z árnylt kép, mit Tolni Miklós tár nézők elé. Tolni második felvonásbeli ifj. Ngyot előlegezi meg első megjelenésekor, mgbiztosságát, kötekedő szemtelenségét éppúgy tekinthetjük jelleme részének, mint álrcnk, hogy zt Flór látj, illetve látni szeretné. Önmgávl viskodó, nyugtln és nyugtlnító jelenség" - vlhogy úgy, hogy Bródyról jegyez-te meg Kárpáti Aurél. Míg ifj. Ngy lkjánk megformálását viszonylg kevés írói útmuttássl segítette, ddig Tóth Flór személyiségét sok-sok ecsetvonássl festette meg Bródy. A tnítónőt lkító Szerencsi Év változtos jellemvonások többségét érzi, és el is tudj játszni. Htásosn tud például férfisn energikus vgy kislányosn bizonytln lenni, de z rendszerező-, szintetizálóképesség, mely jellemvonásokból kerek jellemet teremtene, hiányzik belőle. Ez zért veszélyes, mert nem zt tnítónőt látjuk, ki - sokrétű tuljdonsági mitt - ilyen is, olyn is, hnem zt, ki hol ilyen, hol olyn. A sugárzó, hiszékeny Tóth Flórát játszott el mrdéktlnul színésznő, de kár, hogy Bródy csipkelődő, szelíd iróniáját száműzte eszközei közül z első felvonásbn. Nem így tnítót lkító Józs Imre, ki legjobb perceiben keserű és gyilkos öniróniávl értékelte és minősítette Tuz krtárs helyzetét. A tudományos mbíciókkl megvert, felső tnári végzettséggel bíró, de csk flusi tnítóságot kpó fitlember kilátástlnságát tökéletesen sűríti egy rövidke párbeszédbe; melyet kántorkissszonnyl folytt: leglább megírom ngy osztyák szótárt. - Es mi lesz kkor... - Meglesz. " - mozdultivl soktmondón érzékelteti: itt flun, kutyugtások és kárty-prtik között már csk finnugor ismeretek hiányoznk. Kovács Titusz, ki Kecskeméten már játszott káplán szerepét, hrsány eszközeivel figur ellen dolgozott: nem z egyház htlmát jellemezte, hnem nnk csupán egy tgjáét. Sem Bródy szövege, sem z elődás szelleme nem követelte voln meg zt túlfűtöttséget, mellyel pp személyiségét felruházt. A szolgbíró (Bánffy György) és z idősebbik Ngy (Horváth Sándor) ez lklomml szerepük kínált lehetőségek közül kevéssel éltek, játékukkl figurák epizódjellegét hngsúlyozták. Közös jelenetükben (melyben Horváth természetes" fiként jánlgtj Bánffyt) még hátrányukr is válik, hogy ddig krikírozó vonásokt erősítették krkterisztikusk helyett. A közönség ugynis, mivel színpdon közel egykorúknk látj őket, nem hjlndó komolyn venni ezt frissen kitlált rokoni kpcsoltot, így jelenet veszít intenzitásából, és már nem rról szól, hogy Ngy cslád minden eszközt felhsználn célji elérésében. Siklós Olg mert válllkozni rr, hogy egy ellentmondásos életmű erényeiből, tnulságiból meglkoss legőszintébb és írójár legjellemzőbb A tnítónőt, de bródys teljes élet " egyelőre még könyvlpok között őrzi titkit és meglepetéseit. Bródy Sándor: A tnítónő (József Attil Színház) Rendező: Siklós Olg m. v. Díszlet: Schndl Gábor. Jelmez: Kemenes Fnny. A rendező munktárs: Turóczy Zsuzs. Szereplők: Szerencsi Év, Örkényi Év, Horváth Sándor, Tolni Miklós, Bkó Márt, Józs Imre, Mky Sándor, Káldi Nór Blogh Judit, Kovács Titusz, Mihály Pál, Bánffy György, Zsolny András, Turgonyi Pál, Ngy Miklós, Vész Ferenc, Budi István, Bóki Mári, Fördős Mgd. BÉCSY TAMÁS A h e l y t á l l á s o k k ü l ö n b ö z ő f o r m á i A slemi boszorkányok Mdách Színházbn A slemi boszorkányok hrmincegy éve született. Ez z életkor " egy drám esetében tlán kmszkor " legrosszbb periódus. Élnek, kik részesei voltk z kkori eseményeknek, és már teljes jogú felnőttek zok, kiknek hrminc évvel ezelőtti időszk már elbeszélés, de még nem történelem. Köztudott, hogy hidegháború belpolitiki következményei - McCrthy és z Amerikellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, illetve koncepciós perek - Arthur Miller drámájánk közvetlen létrehozói. A műben természete-sen z meriki helyzetet elemzi, mely - tnúság szerint - nnyibn különbözik koncepciós perektől, hogy itt bíró, Dnforth, nem tudj, hogy árttlnokt ítél hlálr. A boszorkányüldözés" mind két helyzetben zonos nnyibn, hogy következménye z áltlános félelemgerjesztés ", vlmint z, hogy z emberek lelkiismeretükből kivetkőznek". A megírás korábn vgy z hhoz közel eső időszkbn mű világszerűségéből ezért elsősorbn vád-lók mchinációi és z hisztéri kpott hngsúlyt, mely z áltlános félelemgerjesztés idejében lpvetően hozzájárult vlmi eszelős elv érvényre jutttásához; nevezetesen, hogy legegyértelműbben misztikusn kezelt - vgyis konkrétn megfoghttln - sátán " áltlános össze-esküvést szőtt, és ezért ki kell irtni z bbn résztvevőket. A prnoi ok Millernél z végsőkig rideg puritnizmus, mely - még táncot is tiltván - egyszerre szül bűntudtot és gynút, hiszen z emberi természet mitti meg-vlósíthttlnságát hirdetői és követelői is gynítják. Ezért egészen vlószínű-nek trtják, hogy senki nem él legszigorúbb puritán elvek szerint, és épp ez tesz mindenkit gynússá. Természete szerint ezért mindenki részese lehet misztikus összeesküvésnek. Az áltlános félelem helyzetében persze lábr kp személyes bosszú, pozíció minden áron vló megtrtásár irányuló ljsság, htlmt buzgón kiszolgáló ttitűd, mely csk sját buzglmát krj bizonygtni. És ebben helyzetben szükség-

13 szerűen foglmzódik meg z árttlnok elítélésének jogosságát meglpozó legfélelmetesebb érv: sátán, boszorkány -- vgyis misztikussá növesztett erő - nem muttj meg láthtón önmgát, ezért csk z lehet tnú, kinek meg-muttkozik " ; továbbá ezért csk z lehet tnú, ki zt vllj, hogy látt sátánt. ki tehát zt bizonyítj, hogy vn; s z nem, ki zt állítj, hogy nincs. Igy vádlott hisztérikus tnúknk, illetőleg sátán létezését és itteni meg-jelenését föltétlenül elhivő bíráknk vn legteljesebb mértékben kiszolgálttv. Vlóbn ördögi mechnizmus ez, csk éppen vádlók részéről. S Miller drámájánk épp z z egyik ngyszerű vonás, hogy pontosn, konkrétn muttj meg zoknk z egyáltlán nem misztikus erőknek mechnizmusát, kik vádt képviselik. A drám eredeti címe The Crucible, mi olvsztótégelyt jelent. A mű öntőformáib Miller helytállást is belelöttyintette, nem csk z bszolút igzság birtoklásánk hitében élő erőszkot, ljsságot és gyűlölködést. És Mdách Színházbn Lengyel György rendezésének kiemelkedő érdeme, hogy helytállásokr tette hngsúlyt. Fehér Miklós díszlete XVII. százd Slemét modern ngyvárosr sszociáltrj. A hátteret teljes egészében kifeszített fehér vászon tölti be; elöl pedig olyn kortin lóg, mely színpdot horizontális középvonltól fölfelé látttj csk. Így mgsb nyúló oszlopok fölső részeit láthtjuk, melyek felhőkrcolókr utlnk. Amikor kortin fel-megy, mű benső időszkát, XVII. százd végét idéző, ezen oszlopokkl kiképzett szobbelsőket látunk. A történetet látvány tehát nem teszi időtlen-né vgy örökké " ; mg idejébe helyezi, de mi korr vló sszociálás lehetőségével. Vgyis már látvány megfelel művészi igzságnk. A Slem lkói közötti viszonyváltozásokt voltképpen egyszerű eset teszi szükségszerűvé. Egy gzdg sszony, Putnmné megkérte Prris tiszteletes néger szolgálólányát, Titubát, hogy idézze fel szellemeket, s kérdje meg tőlük, hogyn hlt meg hét gyermeke már csecsemőkorábn. Az erdőben lezjló szenszon - puritán elvek rekciój-ként - jelen vnnk flu fitl lányi, s vért isznk, meztelenül táncolnk. Véletlenül meglátj őket Prris tiszteletes, ki templombn mindig pokolról, pokolbéli tűzről, sátán szörnyűsé- Ráczkevei Ann f. h. (Abigil) és Koncz Gábor (Proctor) A slemi boszorkányokbn (Mdách Színház) geiról prédikál. A félelem és bűntudt hisztériás rohmokb és kómáb űzi lányokt, köztük Prris tiszteletes lányát. A pp egyik lelkésztársát, környékszerte híres boszorkányszkértőt " hívj segítségül, mert lányoknk ezt z állpotát csk sátán idézhette elő. S z lkok trtlm következtében viszonyoknk ettől kezdve szükségszerűen kell változniok. Hle tiszteletes vlltór fogj Titubát, s z ördöggel vló szövetséggel vádolj. A jelenetnek tnú-j Prris unokhúg, Abigil is, ki lányok,szellemi vezére. ( ) rájön, hogy csl; úgy menthetik meg mguk éle-tét, h megjátsszák, z Isten szól " áltluk, s,,bevllják ", látták sátánt és z ő kíséretében flu több lkóját. Megjelenik bíróság, s tgji előtt lányok hisztériás proxizmusbn sorr meg nevezik zokt, kiket nekik megmuttkozó '' sátán kíséretében láttk. Rohmik úgy színjátékok, hogy mégsem egészen zok: természetesen nem látják vlóbn z ördögöt és kísérőit, ám sját bűnük eltussolásánk és sját fontosságtudtuk-önértékük növelésé-nek tudtos és tudttln vágyi z ördög szolgáját látttják velük zokbn, kiket nekik kár szüleik, kár bíróság szuggerál; illetőleg kiket tudtosn el krnk veszejteni. Arthur Miller ebben helyzetben muttj meg vkhit ostobságánk és ljsságánk vriációit, illetve helytállás változtit. Prtis tiszteletes nemcsk gresszív puritánság mitt válik boszorkányok legdühödtebb támdójává, hnem elsősorbn zért, mert z állását félti. Alkjábn Horesnyi László jól muttj meg, hogy rettenetesen megijedt ember bíró iránti lázttl, mások állndó mocskolásávl, bíróság tekintélyének védelmével törekszik z igzság kiderítésére irányuló kciókt elhárítni; flub érkezett bírót eltéríteni még zoktól hlvány próbálkozásoktól is, melyeket Dnforth z igzság kiderítése érdekében tenne. Mindezek ellenére Prris lkját kissé egysíkúr formált, minek tlán z is z ok, hogy kihúzták zoknk szövegeknek zömét, melyek nygisságár, pénzéhségére vontkoznk. Az elődásbn kevésbé kp hngsúlyt Putmn nevű gzdg embernek szerepe z egész történetben, s nem-csk Fillár István lkítás mitt. A bíró-sági procedúr során egy Giles Corey nevű férfi elmondj, hogy Putnm rá-vette sját lányát - ki ugyncsk hisztériás tnúk között vn -, hogy vádol-j boszorkánysággl zt férfit, kinek - h elítélik - földjét ő veheti meg, mert csk neki vn nnyi pénze. Az elődásnk ebben mozzntábn nem Putnm ljsság domináns, h-nem Corey helytállás. Ő inkább válll-j börtönt, mintsem elárulná s ezzel bíróság kezére dná zt z embert, ki hllott Putnm erre vontkozó ki-jelentéseit. Cheever bírósági jegyzőt Szerednyey Bél játssz. Igen jól építette föl z zon engedelmes szolglélek krkterét, ki minden ügyet " legngyobb buzglomml szolgál buzglom kedvéért. Gáti Oszkár Dnforthnk, vezető bírónk ön t eltségét, mrdéktln és

14 megkérdőjelezhetetlen htlmából eredő, önmgáb és igzságáb vetett bszolút hitét kitűnően látttj; de mégis eléggé egyszerűvé formált lk ját. Ugynis minden helyzetben ezt semmire nem figyelő, tnkszerű erőszkosságot muttj meg, s nem eléggé megszállottj végtelen ostobságnk és vkhitnek. Ennek hiányából következően csk erőszkosság és nem fntizmus mitt félelmetes. A mű világszerűségének ehhez z spektusához trtoznk hisztérikus lányok. Egy ngy jelenetük vn, melyben hisztériás rohmot rfináltn, tudtosn és mégis irrcionálisn piszkálják fel önmgukbn. Egyik társnőjük kimondj Dnforth bírónk z igzságot, hogy bizony senki nem látj közülük z ördögöt. Erre zt játsszák meg, hogy igzmondó társnőjüket mint rcukt krmolnitépni kró ngy mdrt látják teremben repdesni. Az öt főiskolás lány technikilg igen jól csinálj ezt jelenetet, de csk technikilg. Hitelesen, nem eltúlozv sikongnk, fetrengenek, zihálnk. Ebből z egész jelenetből hiányzik zonbn hisztéri enyhe téboly, megszállottság pszichiki állpotánk z tudttln és ismeretlen vonás, mely hátborzongtóvá tenné slemi lányok produkcióját. Mert persze igz, hogy Abigil tudtosn és ljsságból viszi őket ebbe proxizmusb, de produkálásához mégsem csk slemi lányok színészi képességei szükségesek, hnem z öntudt elvesztésének szétzi Pásztor Erzsi és Horesnyi László Arthur Miller drámájábn láltság és fenyegető lelkiállpot, melyet főiskolás lányoknk kellene megmuttni. Egyébként ugynez jellemzi Ráczkevei Ann Abigil-lkítását is. Technikilg igen jó tudtos cslásnk és hzugságnk megmuttásábn épp-úgy, mint Proctor iránti szerelmi vágyi-nk megjelenítésében. Alkításábn még sincs benső, meggyőző erő. Proctorr csk testének és széttárt ujjú kezének mozdultivl vágykozik. És sem z első felvonásbn, mikor vllomásávl" elindítj boszorkányüldözést, sem hisztérikus rohmbn nem láthtjuk Abigil egyéniségének zt mély, de sötét tehetségét, mellyel végül ő indítj el és kvrj föl z egész ljsságot. Szeretnénk zonbn hngsúlyozni egy egészen sjátságos és színházművészetre jellemző tényt. Igz ugyn, hogy Horesnyi László Prrisánk és Gáti Oszkár Dnforth bírójánk, továbbá hisztérikus lányoknk nincsenek meg bizonyos vonási; igz, hogy Ráczkevei Ann Abigiljábn nincs meg z ljsságnk tehetsége, de ezek mégsem hiányznk z elődás egészéből. A néző színházb beviszi benne potenciálisn, lppngv élő tpsztltit és vágyit-igényeit, s ezt z elődás ktivizálj. Abbn nézőben, ki hidegháborús években élt, ktivizálódnk kkori tpsztlti; és ezek ugyn észrevétetik vele, hogy mi hiányzik boszorkánypöröket bemuttó elődásnk z egyik spektusából, de mivel csk nincsen meg vlmi, és nem kkori tpsztltink ellentmondó dolgokt lát, z elődás világszerűségéhez mg élményében hozzáteheti ktivizálódott tpsztltit. És így z, mi nincsen meg z elődásbn, voltképpen nem hiányzik. Azok számár pedig, kik nem éltek kkoribn, föltehetően elegendő z elljsodás zon egysíkúbb felmuttás, mit Horesnyi László produkál Prris lkjábn, s bíró mindenen átgázoló erőszkosság, z, mi Gáti Oszkár lkítását jellemzi. És tlán hisztéri, vlmint tudtos gzemberség és szexuális vágy technikilg jó színvonlú megmuttás is elegendő. Mindezt egyáltlán nem z elődás mentségeként említjük, hnem mint színházművészet szerves törvényszerűségét. Az elődásnk tehát - megítélésünk szerint - h hlványbb is z része, melyben z emberi helytállások megtörténnek, ennek z spektusnk mélyebb, erőteljesebb megmuttás mégsem hiányzik, mert korszkr vontkozó tpsztltok még élnek nézők-ben; fitlok számár pedig ezzel is hiteles. A htlom mechnizmusánk és mchinációink és z ljsságnk eléggé mély megformálás zonbn tlán inkább zért nem hiányzik z elődásból, mert m nézőjében erőteljesebben élnek zok z igények és z rr vló - esetleg öntudtln - vágyk, hogy mához illő helytállásokt láss meg, mint htlom természetrjzánk " meglátásár vontkozó igények, melyet egyébként igen sok lklomml láthtott már. És kétségkívül: mostni társdlmi viszonyink között sokkl-sokkl fontosbbk helyt-állások mához dekvát megnyilvánulási-nk színészi-művészi megformálási, mint zoknk z erővonlknk hngsúlyozás, melyek között - egy más társdlmi periódusbn - kellett megnyilvánulni becsületességnek és z igzsághoz vló rgszkodásnk. Még kkor is fontosbb és lényegesebb, h nem lehet vele olyn zjos sikereket elérni, mint htlom leleplezésével". Már z első felvonásbn színre lép két olyn drámi lk, kik - ugyn-csk különböző vriációkkl - végsőkig fognk rgszkodni z igzsághoz: Proctor, mű egyik központi figuráj és Rebecc Nurse, flu legjámborbb öregsszony. Hrmdikként érkezik Hle tiszteletes, z ördögszkértő ". Milyen módon formálódnk meg ezekben z lkításokbn z igzsághoz vló rgszkodásnk és helytállásnk vriációi?

15 A színre lépés rendezői megoldás Rebecc Nurse esetében leghngsúlyosbb; tlán egyszerre drámi lk fontosság és színésznő iránti tisztelet mitt. Hosszú színpdi percek" telnek cl, míg Sulyok Mári láthtóvá válik, és míg méltóságteljesen Prris betegen fekvővongló lányához ér. A drám zzl jutttj kifejezésre belőle sugárzó erőt, hogy fiziki közelsége csendesíti le hisztérikus rohmbn lévő lányt, mit Sulyok Mári pusztán mgtrtásávl, szeretetteljes tekintetével elhitet. Később lányok ezt minden-kitől tisztelt mtrónát is megvádolják boszorkánysággl A bíróság mindenkit hlálr ítél, ki nem vllj be, hogy sátán szövetségese. A beismerésre zért vn szükség, mert ezáltl bizonyosodik be" z egyébként bizonyíthttln: z ördög összeesküvése. A vllomás természetesen zt is jelenti, hogy bárki csk hzugsággl mentheti meg z életét. S Rebecc Nurse nemcsk z, ki nem ismer be semmit, de ő z is, ki - mű végén lévő újbb jelenetében jó-formán ismét csk fiziki közelségével segíti Proctort bbn, hogy z igzság--hoz vló rgszkodás végső soron rendíthetetlen mrdjon benne. Ekkor Sulyok Mári lkításából nem nnyir z igzsághoz rgszkodó ember zon benső ereje árd, mellyel más embert is szilárddá tesz, hnem inkább csk z z öröm, hogy Proctor számár is fontosbb z igzság z életnél. Az utolsó jelenetben Rebecc Nurse testi meggyötörtetésének megmuttás kerül z előtérbe, de mégis érzékelhetővé válik helytállásnk z változt, mi-kor vlki olynnyir becsületes, hogy hzugság még csk meg sem kísérti, egy rövidke pillntr sem. Így ebben z esetben helytállás, z igzság válllás minden helyzetben. mgától értetődő benső dottság. Az elődás tlán legösszetettebb lkítás Blázsovits Ljos Hle tisztelete--se. Első felvonásbeli bejövetele hirtelenül és gyorsn történik, fontoskodv könyveket cipel be, de belépését nem veszi körül fenyegető légkör. Blázsovits Ljos megmuttj ennek z lknk z ördögökben-boszorkányokbn vló bszolút hitét; vlmint erőszkos igzság"keresését, például Titub nevű néger szolgáló kihllgtáskor. Ekkor brbdosi bbonvilágból mint Titub hátteréből kerül elő, hogy őt sátán szolgáltáb krt kényszeríteni. Később Hle meglátogtj Proctorékt, s Moór Mrinn (Proctorné) és Koncz Gábor (Proctor) Mdách Színház elődásábn (Frks Tmás f e l v é t e l e i ) most, z első felvonás elején, mikor hisztéri és boszorkányüldözés éppen csk kezdetén trt, zért jöjjön ide, hogy megtudj, mi is történik Slemben. H megjelenése lktából nem érthető is, teljesen elfogdhtó - drám mű-nemének egyik jellemzője ez - mű világszerűségének törvényeit tekintve. A befogdónk ugynis meg kell tudni, hogy hét hónppl ezelőtt Prris kkor náluk szolgáló unokhúgávl, Abigilll ngy szexuális vihr sodort össze, mit Proctorné megtudott, s emitt háztól elküldte lányt. Koncz Gábor - szerencsére vgy tudtosn - nem érezteti zt, hogy z Abigil iránti szexuális vonzódás hozz most tiszteletes házáb. Már ekkor puritán, kemény fr-mert formálj meg, kinek világ munkár szűkült, s kiben nincs semmi intellektulizmus, s kiben égő bűntudtként kvrog z Abigil iránti egykori vágy. A puritán etikánkmgtrtás-nk másik oldlát látttj második felvonásbán: feleségét csk zért szereti, mert tiszteli mrdéktln becsületességét. Elisbeth Proctor több irodlmi műből ismerős, kissé rideg, szexulitás nélküli sszony, ki nem felejti, nem bocsátj, meg férje bűnét, és minden lehető lklomml szóvá is teszi. Moór Mrinn mégsem szokványos rideg-szigorú sszonyt játssz el. Kitűz lkítás kitűnően érzékelteti, hogy Hle számár z tisztességes ember, ki tudj tízprncsoltot, és minden vsárnp templomb jár. De z lkításbn Hle nem egészen vk, nem rögeszmés megszállottj sját meggyőződésé-nek, s ezért hitelesen jutttj el Blázsovits Ljos ddig, hogy felismerje, vádlottk csk hzugsággl menthetik meg életüket. A mű végén mégis rá krj beszélni Proctornét, hsson férjére, hogy z tegyen vllomást. Azt ugynis Hle nem tudj elképzelni, hogy vlki másból rgszkodjon z igzsághoz, mint gőg és büszkeség bűnéből. Blázsovits Ljos lkításábn Hle tiszteletes meglehetősen komplikált egyéniség, s ezért tudj. lkját eljutttni hhoz helytálláshoz, mely még vádlók helyzeté-benlehetséges. A vkhit, z eszelős, megszállott igzságkeresés'' és z őt menteni kró jóindult és becsületesség áldozt is, de helytállás elsőrendű felmuttój is frmer Proctor. Megjelenése z első felvonásbn, Prris házábn nemigen hiteles, h önmg krkterére, jellemére hgytkozunk csk. Ez z állndón és ngyon. keményen dolgozó frmer egyáltlán nem. kíváncsi. természetű, nem is törődik Slem ügyeivel: ezek bőven. kiderülnek ról második felvonás elején. Jelleméből ezért nem következik, hogy

16 nően érzékelteti, hogy vágyódik férje igz szerelmére, noh önmgából bensőségességre vló hjlm lpvetően hiányzik. Ennek hiány mitt nem jut eszébe férjével kpcsoltbn megtenni olyn próságokt, melyeket csk bensőséges vonzódás jutttht vlkinek z eszébe. Nál szexulitás is becsület terrénumához trtozik. Moór Mrinn második felvonásbeli lkítás zért összetett, mert meghittség hiányánk, illetve becsületességnek közegében pontosn érzékelteti: vágyódik férje meleg szerelmére. Ennek megmuttás nemcsk önmgábn kitűnő, de fontos is, mert enélkül érthetetlen lenne negyedik felvonásbeli mgtrtás, z ő helytállás. Mert közben kiderül, Proctornét is megvádolták, s Abigil még legrfináltbb módon bizonyítékot is szolgálttott ellene. Ezért letrtózttják. Koncz Gábor Proctorár őszintén és igen erősen ht felesége becsületessége, és ebből indítttv bíróságr megy. Ott elmondj: hzudnk lányok, s ne-ki ezt Abigil elárult. Sőt, szolgálójukt - ki ugyncsk hisztérikus lányok közt vn - ráveszi, mondj el z igzságot. Proctor igzságérzete, becsületessége még bbn is megnyilvánul, hogy mikor bíróság előtt Abigil újr hisztériás rohmot krj produkálni, nyilvánosn elmondj vele vló kpcsoltát, mi itt z egész közösség - mind vádlók, mind vádlottk - szemében legngyobb bűn és erkölcstelenség. Mindezt zért teszi, mert z ő práználkodásuk" korbeli bíró szemében lánynk boszorkánysággl kpcsoltos szvhihetőségét megsemmisítené. Feleségével vló szembesítésekor - bíróság megtudj, hogy Proctorné sohsem hzudik - éppen nnk lesz közvetlenül z áldozt, hogy felesége z ő becsületét krj megmenteni, s most ezért nem mondj el z igzt. Elisbeth Proctor így férjét menteni krván, börtönbe jutttj. A férj és feleség még egyszer tlálkoznk, s ez jelenet tlán legszebb z egész elődásbn. A htóság rr veszi rá Proctornét, hogy beszélje rá férjét, tegyen vllomást, miszerint látt sátánt és vele slemieket. A gyermeket váró Proctornét éppúgy megtörte börtön, mint férjét. Moór Mrinn kitűnően formálj meg kifelé ptikus, de belül ngy változásokt megélt sszonynk ezt jelenetét. Alkításábn z sszony látszólgos egykedvűségének ok nem börtönben vló megtörettetése. Ngy benső erővel, színészművészettel jut-ttj érvényre, hogy rádöbbent, z ő hidegsége kergette férjét Abigil testéhez. Éppen ezért most már nemcsk hogy nem vádolj és ítéli meg férjét, de kijelenti, férje bíráj kizárólg ön-mg lehet. Végül is tehát nem külső körülmények szörnyűségeibe vló ptikus beletörődésről vn itt szó, hnem önmg súlyos vétkessége felismerésé-nek belső következményeiről. Moór Mrinn szerepformálásánk tehát pontos íve vn; mindezt nem hinnénk el neki, h második felvonásbn csup rideg, csup szigorú sszonyt állított voln elénk. Mivel már kkor beleszőtte Proctorné rr irányuló vágyát, hogy férje őt bensőségesen szeresse, ne csk becsületessége mitt, itt és most tökéletesen elhisszük, hogy rájött, férje Abigil iránti vágyánk kielégítésében neki is igen ngy szerepe volt. Moór Mrinn lkításábn Proctorné tlán itt börtönben hjtj először meghitt bensőséggel és melegséggel fejét férje mellére; s ez z pró színészi gesztus tökéletesen hordozt z említett benső trtlmkt. Láthtó, drámánk helytállásokt megmuttó viszonyrendszerét és benső mgtrtásit dolgozt ki Lengyel György, és ezt is dolgozttt ki színészekkel. Ezzel bizonyságot tett rról is, hogy drám- és szerepértelmezése mi mi társdlmi vlóságunk szem-szögéből vló, és m igényeihez teljesen dekvát. Láttuk, Lengyel György rendezői műlkotás veszélyes-szörnyű helyzetben vló helytállást és ennek vriációit emelte ki Rebecc Nurse, Giles Corey, Hle tiszteletes és Proctorné esetében. A helytállásnk ezeket változtit, illetve z dott belső trtlmkhoz trtozó, zokhoz dekvát testi mgtrtásokt és gesztusokt stb., vgyis z dott krkterekhez trtozó nem verbális jelrendszereket kidolgozni és kidolgoztt-ni még ezekben z esetekben sem egy-szerű. Am ezeknél is jóvl nehezebb Proctor helytállását hitelessé tenni, hiszen ő főhős, ki néző figyelmének középpontjábn áll. A becsület vgy z élet tétje igen sok drámánk témáj-tárgy, s ezért színpdon is gykrn kell z ezen döntés előtt álló ember benső világát hitelesen megmuttni. Tíz-húsz évvel ezelőtt, sőt gykrn zót is még, lobogó hősiesség - jobb előfordulásibn -, z igz pátosz volt ennek benső háttere. A hős minden fenntrtás nélkül sját és egyetlen életére nem is gondolv z ügy érdekében bszolút hősi mgtrtássl válllt hlált. A helytállásnk ebben mgtrtásbn vló megjelenítése pontosn tükrözte helytállásnk második világháború időszkához teljesen dekvát megjelenés- és megnyilvánulásformáját. H jelentős ügyet, különösen objektíve veszélyes, hlálll fenyegető helyzetben egyértelműen és többen válll-nk, z ügy válllóibn z együvé trtozás érzéséből föltétlenül feltámd lobogó hősiesség; másfelől ennek lelki háttérnek megléte szükséges is veszély válllásához; htározottn erőt d. Vgy-is egy ügynek közös és - kár csk egymás közt - nyílt válllás hlálveszélyes helyzetben kiváltj hősi pátoszt; és zt, hogy z egyed számár z ügy mindennél fontosbb. Mikor zonbn nincs hlálos fenyegetettség, illetve mi-kor z önváddl párosult beismerés helytállás sok ember szemében kompromittálódott, szükségképpen más benső trtlom és más megnyilvánulási form trtozik helytálláshoz. Amikor sokn úgy vesznek részt közösség ügyeiben-dolgibn, hogy tudott-vllott törekvéseik szerint voltképpen csk egyéni érdekeikre figyelnek, közösség ügyének-dolgánk tudott-vllott vitele és válllás, ez helytállásform, egészen másként nyilvánul meg. Ezért kell meg-keresni zokt nem verbális jelrend-szereket, zokt metkommunikációs eszközöket, melyek z egyéni helytállás-hoz dekvátk, s melyhez egyáltlán nem hozzátrtozó lobogó, hősi pátosz. Koncz Gábor és Moór Mrinn lkításánk, vlmint Lengyel György rendezésének legremekebb része éppen z, hogyn főhősök helytállnk. A jelenet első részében Proctor hzugságot és így z életet válsztj, de hogyn válsztj ezt, későbbi hlálválllást, nnk lpjellemzőit is meghtározz. A bíró megkérdezi, látt-e z ördögöt, mire Proctor: Láttm."; mjd tudkolj, zt prncsolt-e neki, hogy legyen segítőtárs, s Proctor válsz: Azt." Koncz Gábor Láttm." és z Azt." válszokbn ironikusn, mintegy könnyedén, mosolyogv fejezi ki, hogy h bírónk ez válsz kell, hát tőle megkphtj. Ezzel fölényét is érvényre jutttj, hiszen tudj és érzékelteti, hogy bírónk hzugságr vn szüksége, mit igzságnk vélhet. Az ebből fkdó benső fölény még zt is kifejezi, miszerint minth ostobácsk gyerkőcnek

17 válszoln. A második válsz, z Azt." még nevetést is kivált nézőtéren. Az lkításnk ezekben pillntibn nem veszély érződik és nem veszélyből mindenképpen menekülni kró ember ttitűdje, hnem z igzság birtokábn lévő ember mgbiztos ereje. Ugyn-kkor ez mgtrtás bírót sem el-vetemült gyilkosnk látttj, hnem szánlomr méltó ostobánk, kinek még kkor is hzugság kell, h z övé minden htlom. Persze bíró továbbmegy, és zt krj, Proctor nevezze meg zokt, kiket z ördög társságábn látott. Koncz Gábor Proctoránk mgtrtás ekkor sem vált át közös ügyet vállló ember hősi lobogásáb, hiszen nem is közösen válllnk vlmilyen ügyet. Ön-mg becsületére gondol és nem z ügy-re, s ezért nem hjlndó senkit sem megnevezni. Dnforth ezután már z láírt vllomássl is megelégszik, s Proctor láírj. Azt zonbn már nem válll-j, hogy láírt beismerését templom kpujár kifüggesszék. A jelenet kezdetért kilkult ironikus fölény és z önmg igzánk tudtából táplálkozó erő még ekkor is ott mrd jelenet lég-körében, mikor szvink metkommunikációj már egyáltlán nem ironikus. Ekkor már sját becsületét védi őszintén vllásos lpon. Hiszen h vllomás Istennek kellett, hogy megmeneküljön lelke, kkor z Isten mindent látott és hllott; kifüggesztés tehát nem ezért kell. Koncz Gábor ezen ponton igen htározottn érvényre jutttj, hogy z igzán becsületes emberek benső világábn kétségkívül vn egy mg, mely érinthetetlen. Az lkításbn nincs sem-mi ptetikusság vgy hősi póz. H lenne, kkor slemi emberek ügyét és/vgy z igzság ügyét védelmezné, de itt nem erről vn szó. A sját becsületét védi, és rendezés, színészi megoldás épp z ehhez illő testi mgtrtást és nem verbális jelrendszert tlált meg. Azt, mellyel mábn élő és sját becsületét feldni nem kró individuum válll-htj hlált hzugság helyett. És z elődásnk épp z legfőbb érdeme, hogy megmuttt: h vn vlkiben érinthetetlen becsületmg, hová semmikor és semmiképp nem érhet el z ljsság és hzugság, kkor z z ember így képes m helytállásr, és így lehetéges m helytállás. Igen ngy előnye továbbá még z, hogy ez z lkítás olyn helytállás-formát metszett ki, mely m nézőjében nem vált ki hitetlenkedést hlál válllásánk tényét illetően. És helytállásnk ez mgtrtásformáj zért vihető á más, nem hlálll fenyegető helyzetekbe is, mert ez mgtrtás felel meg m embere világhoz vló viszonyánk; illetve ez illeszkedik be világhoz és önmgunkhoz vló mi viszonyink rendszerébe. Mindezek után zonbn zt sem hllgthtjuk el, hogy Koncz Gábor és Moór Mrinn ezen utolsó jelenetét kivéve színészi lkítások és ezek megoldásmódji nem nnyir mélyek, mint mennyire z elemzésből tlán elképzelhető lenne. Ezt úgy is foglmzhtjuk, hogy miről írtunk, z meggyőződésünk szerint mind benne vn z elődásbn, csk nem mindenhol eléggé mélyen, nem eléggé elementárisn. Minth színészek megelégedtek voln mélyebb, de nem mindenhol igzán mély művészi megformálásokkl, megoldásokkl. Továbbá zt is szóvá kell tenni, hogy színészek beszéde nem minden esetben érthető. Még Koncz Gáboré sem, különösen, mikor indultból beszél; és főiskolás lányoké sem, különösen, h gyorsn kell beszélniök. (Gáti Oszkárnk viszont minden szvát pontosn érteni.) A rendezők áltlábn nem veszik észre, h színészeik beszéde nem egészen érthető. Ok ugyn-is -- noh psszívn -, de kívülről tudják szöveget, s ebből következően kkor is pontosn értikhllják, h z, ki nem tudj szöveget, nem érti, nem hllj. A SZÍNHÁZ ugusztusi számábn írtm Mdách Színház játék kstélybn-elődásáról. Ebben megemlítettem, hogy elődásik elsősorbn nemes, mgsrendű szórkozttást szolgálják; noh színháznk vn egy másik rcult is. Ez z elődás kétségkívül ezt másik rcot formálj, ngyon krkterisztikusn. Hiszen éppen zt muttj meg, mire társdlmilg lpvető szükségünk vn: helytállások különböző formáit. Arthur Miller: slemi boszorkányok (Mdách Színház) Fordított: M á thé Elek. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez Milkovszky Erzsébet. Zeneszerző: Novák János. Rendező: Lengyel György. Szereplők: Koncz Gábor, Moór Mrinn, Horesnyi László, Blázsovits Ljos, Gáti Oszkár, Sulyok Mári, Ráczkcvei Ann f. h., Tóth Enikő, Zenthe Ferenc, Újlky László, Pásztor Erzsi, Fillár István, Gombos Ktlin, Kéry Gyul, Szerednyey Bél, Epres Attil f. h., Krczg Ferenc, Orosz Helg f. h., Spolrics Andre fi h., Tllós Rit f. h. NOVÁK MÁRIA Hol vn lllyri? A Vízkereszt Nyíregyházán A Vízkereszt képzeletbeli ország lllyri, hol minden megtörténhet, vgy z történik, mit krtok ". Ilyen ngyvonlú gesztussl bocsátott útjár Shkespere lklmi vígjátékát, hogy h ne-tán későbbi korok rendezői újrterem-tik sját lllyriájukt, kkor ott z történjék, minek éppen történnie kell. A múlt százdbn Puly Ede színpdán - líri romntikus szerelmesek üldözték egymást, ügyelve rr, hogy komédiázók gruppj kellő teret és hng-súlyt kpjon z elődásbn. Pedig Beöthy Zsolt kritikájábn Goethe örök-érvényű " meghtározását is cáfolv, mely szerint á Vízkereszt lpgondolt: z oktlnul tévelygő szerelem komikus vkság - máris rr figyelmeztet, hogy V ízkereszt nem felhőtlen szerelmi játékok soráb trtozik, hnem Shkespere egyik legérettebb lkotás, melyben mélység könnyedséggel... z érzelmes burleszkkel olvdt össze ". A Vízkereszt további útj Nemzetiben z első elődás hngütését vriál-j - mindig ngy sikerrel. Frsngi komédi érzékeny epekedésekkel - olvshtjuk korbeli recenziókbn - kcgó humorrl zománcozott romntikus mesejáték ", esetleg konvencionális szerelem és vérbő intermezzo ". A bohócot néh megróják, hogy túlságosn bohóckodik, többnyire zonbn meg-dicsérik, hogy csttnós bonmot-kl szórkozttj közönséget. Mlvolio kméleonfiguráj már többféle színben játszik. Hol korlátolt fontoskodó, hol nyfk pózoló, hol komikusn ngyképű, s vn, mikor ellenállhttln humorávl játék középpontjáb kerül - de jellemé-ben mindig vígjátéki krkter dominál. Aligh véletlen, hogy 1947-ben, drb felszbdulás utáni első bemuttój lklmávl szinte tetőpontjár hág z önfeledt multozás. A kritikus boldog Shkespere " lkotását fényes, táncoló csillg ltt Született" műremeknek nevezi, hozzátéve zért, hogy korántsem sekélyes szórkozttásról vn szó, mert nem felejtés snd mámorát ", hnem z életörömöt, boldog életet" kínálj

18 Viti András (Orsino) és Vrjú Olg (Viol) nyíregyházi Vízkeresztben - noh Mlvolio komor humorú lkj árnyt vet könnyűszívű társság fölé ". Később frsngi jelmezt. modern kellékekkel cserélik fel; betmuzsikás ötletprádévl gúnyolják pózolást, szenvelgés őszintétlenségét, vgy éppen egy cirkuszi porond közepén lepleződik le Mlvolio hivtlnok-bürokrt álság. A komédi fényes ege lssn beborul: Illyri hzug, képmuttó világ lesz, melyet z áltlános öncslás diszhrmóniáj bolydít fel; másutt holdbéli szemétdomb, hol reménytelen küzdelem folyik z értékek devlválódás ellen. A nyíregyházi színházbn Slmon Sub László rendező is megkísérli felépíteni mg Illyriáját, benépesítve - z idáig oly sokféle értelmezésen és interpretáción átgyúrt - újbb" Shkespere-figurákkl. A díszlet - Menczel Róbert munkáj - furcs, kissé nyomsztó hngultot árszt. Akár egy hjdn szép, vörösesbrn velencei plot elhgytott, málldozó zug táruln elénk. A szín-pd két oldlát lezáró boltíves loggi, itt-ott foszldozó függönyszerűséggel, hátul homályb vesző lépcsősor fent nyitott glériávl, lent bl oldlon vízzel teli medence srk sekély lefolyójávl " - több pró helyszínre tgolj teret. A konstrukció egyik-másik része segít szituációk vgy játékpoénok kibontásábn, mégis - például z árkádok mögötti folyosó - eléggé kihsználtln mrd. A játéktér viszont leszűkül, így z érkezések és távozások - shkespere-i jelenettechnikás szerkezetben oly fontos időt, távolságot és teret jelző mozgásirányok-túlságosn lerövidülvén, követhetetlenné válnk. Ezt erősíti z körülmény, hogy z események többsége, még z Olivi benső szobájábn lejátszódó intim kettős is, színpd elülső nyitott terén, kárh nyílt utcán zjln. Kóny András jelmezei egyetlen kordivttl sem zonosíthtó, ám bármelyiket felvillntó htásukkl igzodtk díszlet hngultához. Olivi fekete csipkés estélyije, Orsino gróf görög félistenhez vgy szbálytln judóshoz illő fehér kosztümje", Viol és Sebstin reneszánszb oltott modern öltözéke mellett Böffen és Keszeg tlán néhi vándorkomédiásoktól örökölte szedett-vedett hol miját; Feste, bolond pedig testre simuló trikójábn, htlms köpönyegével és fehérre mázolt szomorú-bohóc rcávl egy álombeli cirkusz trpézáról perdülhetett voln elénk. Az időhöz és helyhez nem kötődő díszlet, stilizált és - szándékosn - eklektikus jelmez eleve z áltlánosság szférájáb emelte történetet, ezáltl sikerült elkerülni z ktulizálás vgy egy leszűkített átértelmezés bukttóit. (A távolságtrtó látványt hátsó flr ngy betűkkel felfirkált Mlvolio név sem zökkentette egy diákcsíny hétköznpiságáb, de nem is mgyrázott meg semmit.) Melis László és Szemző Tibor zenéje is inkább korhűnek tetsző kellemes-kesernyés kíséretként szolgált játékot. Az elődás intonációj komor színezetű és (Jn Kott áltl ihletett) bonyolult ösztönvilágú trgikomédiát sejtetett. A rendező két mottót tűzött drb elé. A színpd sötétjéből először egy szmárfejet ábrázoló festett kép derengett elő - megidézve Szentivánéji álom szexmetforikáját" -; mjd előtűnt bohóc fárdt hlálfej-rc, és elrecitált második felvonás betétdlát: Gyere hát, te hlál már..." Ebből z sszocitív erejű, mrkáns indításból keveredett ki trgikomédi: szerelmi bonyodlmk és multságos közjátékok mélyén különös, nyomsztó hngult bujkált. A Vízkereszt cselekményében szám-tni precizitássl épülnek egymásr csereberék és tévedések epizódji, és - mtemtik foglomkörében mrdv - megkockáztthtjuk, hogy Shkespere kimerítette főszereplők számához viszonyított lehetséges tévedések mximumát. Orsino Oliviáért epekedik, ki gyászábn és hozzáférhetetlenségében tetszelegve visszutsítj őt, ám fiúruháb bújt Violáb menten beleszeret. Viol-Cesrio viszont Orsinóért hevül - fiúruhábn - hsztln. Az idétlen Keszeg Andrást Böffen Tóbiás hergeli fel, hogy elnyerhetné húg, szép Olivi kezét, míg Mári és kompániáj egy hmis szerelmes levélben Mlvolióvl hiteti el, hogy Olivi őt szereti. Keszeg András Violávl kezdi párbját, s közben be-tévedt ikertestvérrel, Sebstinnl fejezi be - csúfosn. Antonio Sebstinért kockázttj életét, és Violától kéri számon hűségét és áldoztát. A bohóc Sebstint terelgeti Viol helyett úrnőjéhez; s Olivi - szerencsére nem Violá-

19 Feste, bohóc: Holl István (Erdei Ktlin felvételei) vl, hnem - Sebstinnl üti nyélbe gyors házsságát. A. jellemekbe és szituációkb rejtett, tökéletesen működő belső és külső cspdák sorr foglyul ejtik szereplőket, még Böffen Tóbiást is, ki végül Mári krjibn köt ki. A hézgtln szerkezetbe rendező -- jól kimódolt helyzetek révén - be tudott illeszteni újbb fordultokt, s ezekből hlványn kirjzolódott lllyriájánk képe, lkóink természete. Sebstin, megzvrodv Olivi szenvedélyétől, mely Viol helyett őreá zúdult, medence egyik szélén tépelődik kápráztán, vele szemben Viol, hsonló szerelem-itts zvrbn, utánozz testvére gesztusit, mjd átvéve szvit, ő fejezi be monológot - hiszen cslf víztükör összekeverheti és megsokszorozhtj beléhjlók rcát. Feste, bölcs játék-mester sem kkor téved egyedül, mikor Sebstinhoz intézi Violánk szánt üzenetet, hnem mikor Violávl vló pjkos kergetőzés közben tpsztlj nnk lányos formáit. S kkor miért ne kvrodhtn össze drb végén, ngy felismerések jelenetében fiú- és leánytestvér lkj éppen kkor, mikor mindenki megleli mg párját: Orsino Violát, Olivi Sebstint? (Ugynebben z ötletsoroztbn kevésbé nyert értelmet z jelenet, melyben z Antoniót hurcoló két drbontot rendező összeolvsztott egyetlen Jnus-rcú szereplővé. A vártln jelenségen töprengő néző figyelmét rádásul elvonj lényegesebbről: Antonio keserves cslódásáról.) E különös játékok fénytörésében végső soron nem nnyir egyetlen lk, vgy egy fiú és egy leány személye, neme cserélődik fel, mint inkább z egyéniségek kontúrj mosódnk össze, feloldv hozzájuk kpcsolódó figurák htározottnk vélt krkterét, s ezáltl viszonylgossá válnk z érzelmek, indultok, szenvedélyek; reltívvá és értelmetlenné z irányulások és kötődések. Ezt konklúziót zonbn nem z elődás élményének összessége sugllj, hnem z utólgos következtetés logiki szükségszerűsége; s így rendező egyé-ni elképzelése jórészt meglepő ötletek, poénok szintjén mrd. Feltehetően zért, mert e néhány változttás kevés hhoz, hogy ideáj z egész játékot át-htó centrális erőként urlj és formálj történetet és szereplőket. Rádásul néhány helyzet kidolgoztln, következmények nélkül mrd, mint Feste vártln felismerése Violát illetően, mikor is dolgok logikáj megkövetelné, hogy zontúl másképp viszonyuljon Violához, de többi szereplőhöz is. Másrészt pedig képzeletbeli ország nem népe-sült be olyn szereplőkkel, kik elegendő könnyedséggel és súllyl hordozták voln z intellektus feldásánk, z érzelmi céltlnságnk kínzó és trgikomikus konfliktusát. Vgy éppen személyiségük krkteresebb vonási mitt nem tudtk igzán feloldódni rendező áltl teremtett világbn? Viol és Sebstin, Vrjú Olg és Vjd János mguk természetes fitlságát, árttlnságát s tpsztltlnságát nyújtották. Viol itt fiús bájávl, vehemenciájávl, lányos érzékenységével és érzelmességével szeretetre méltó tinédzser, kiben zért női féltékenység és gyűlölet is felébredt. Kettős szerepét ügyesen játszott, nem erőszkolván mgár - lényétől idegen - llűröket. Egyszerre tudt érzékeltetni vártlnul feltámdt szerelmet, z Oliviától vló idegenkedést és féltékenységet. Viti András megjelenésében ideális herceg volt, kellőképpen ngyvonlú és melnkolikus. Olivi szerepében Hrtmnn Teréz elkényeztetett grófnőként játszdozott udvrlóivl, feltámdt szenvedélyét, cslódásit s o képtelen helyzeteket, z egész körülötte, mitt forgó kvlkádot felületes könnyedséggel vette tudomásul. Böffen és Keszeg, Szigeti András és Schlnger András megjelenésükben z ideális Zoro-Huru párosnk htottk. Schlnger András hórihorgs bugyutságávl, oktondi beképzeltségével, setesut mozgásávl ngy derültséget kel-tett. A fitl színész figurteremtés mesterségbeli ismereteinek birtokábn képes egyénséget plsztikusn formálni, fiziki dottságit - tudtosn urlv - irányítni. Olivi komornájként Petényi Ilon jólesően képviselte z érzelmek zűrzvrábn természetességet, nyíltságot és z sszonyi furfngot. Mlvolio - Bárány Frigyes - méltóságteljesen hordozt önmgát puritánul fekete ruhájábn, de feszességét minth nem merte voln teljesen földni, mikor hmis levél titkon vágyott krriert ", ngy lehetőségek kpuját tárt föl előtte.

20 Hsonló visszfogottsággl játszott el Oliviánk térdszlgbn pompázó, jzott kndúrságot. Sötét börtönében vetkezte le először nyuglmát, s változott szánlms bolonddá, de ebben jelenetben fényt és hngsúlyt -- fölötte kötélen himbálózó, bolond-misét celebráló Topáz lelkész lkjábn - remek Feste bohóc kpt. Kissé dós mrdt z elődás vígjátéki vonl két ngyjelenetével: pár-bj és levélolvsás ttrkciójávl. Ezek jelenetek commedi dell'rte szellemét idézik, mert z írott szöveg knvászát mindig színészeknek kell sziporkázó játékkl kihímezni. Emellett néző figyelmét cselekmény irány, z ugrtások sorozt ellenállhttlnul tereli mind erősödő és gyorsuló dobpergés gynánt - ngy muttvány felé, hogy felcsigázott várkozás tetőpontján bekövetkezzék várv várt Produkció. Végül is egy tisztességes, bár korántsem lélegzetelállító muttvány született. Az elődás ngy érdeme: trgikomédi egyensúlybn trtás főként Feste, bohóc kiemelésének, szerepértelmezésének - és Holl István lkításánk köszönhető. A mindenki szolgáj, pénzért bölcs élceket sziporkázó szórkozt-tój, cspdák ismerője, előkészítésük résztvevője - olykor szenvedő lny -fölül- és kívülállóként urlj színpdot. A bohóc szövegében ugynis kiábrándító igzságok lppngnk, viccei-nek fonákj mindenhtó és megváltó szerelem hitét gúnyolj ki. Az életörömmel megváltó hlált állítj szembe; s ez sötét tónusú lphngként kíséri végig drb líri és bohózti fő-szólmit. Holl István multtttm, de nem multtm" rezignáltságát érzékelteti játékábn, s z elődás végén - Mlvolio fenyegetése helyett - z ő dl zúg félelmetesen nézőtéren. A nyíregyházi Vízkereszt nem trtozik z érdektelen, konvencionális Shkespereelődások soráb; felemás megoldás viszont nem csupán jogos hiányérzetünket, hnem bizttó várkozásunkt is felkeltette. NÁNAY ISTVÁN Színház Műegyetemen A Szkéné Színház - foglom. Leglábbis zok körében, kik színház, zene és z elődóművészet területén nyomon szeretnék kísérni z új kezdeményezéseket, kísérleteket, z vntgrde irányztok újbb eredményeit. Ngy sikerek és bukások színhelye Budpesti Mű-szki Egyetem központi épületében működő korszerű kisszínház; csk ritkán vn lngyos, unlms, középszerű progrm. Regős János művészeti vezető figyelemmel kíséri hzi mtőr és hivtásos színházk tevékenységét - színházábn gykrn láthtók kposvári, szolnoki, veszprémi, újvidéki s más színházk stúdió- vgy szólóprodukciói - és kortárs zene legjobb műhelyeinek munkáját - itt kpott először ngy nyilvánosságot például 180-s csoport; helyet d számos műegyetemi csoport-nk (például Pntomim Együttesnek, Szkéné Színpdnk, Tnulmány Csoportnk); érdekes, mgyr színházi életben gykrn ismeretlen, de világviszonyltbn jelentős együtteseket hív meg, például stockholmi Schhrzd együttest, brnói Divdlo n Provázkut vgy prági CVOCI-t, hogy csk zokr utljk, melyekről SZÍNHÁZ is beszámolt; bemuttkozási lehetőséget biztosít olyn egyszeri művészeti csoportosulásoknk, melyek vlmi újszerű elődást, progrmot krnk létre-hozni, például Náds Péter Temetését Gál Erzsébet és Székely B. Miklós játszott, Beckett két új jelenete Lábán Ktlin rendezésében részben szolnoki, részben mtőr színészek elődásábn került színre Mgyrországon először; zenés hppeninget trtott KFT vgy HBB együttes stb. A Szkéné Színház szervezi, és hogy szűkös nygi lehetőségek Willim Shkespere: Vízkereszt, vgy mit engedik, rendezi meg Mgyrországon krtok (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) egyedülálló nemzetközi mozgás-színházi Fordított: Rdnóti Miklós és Róny György. Díszlet: Menczel Róbert m. v. tlálkozókt. Egy hónp leforgás ltt négy, egyjelmez: Kóny András f. h. Rendező: Slmon Sub László. mássl össze nem hsonlíthtó, de különszereplők: Viti András, Vjd János, Gdos Bél, Blogh Bél, Kton Zoltán, külön mguk nemében rendkívül Szigeti András, Schlnger András, Bárány érdekes produkciót láttm MűegyeteFrigyes, Mátri Tmás, Holl István, men, e négy elődás képet dht Szkéné Hrtmnn Teréz, Vrjú Olg, Petényi színházi progrmjink sokszínűségéről. Ilon, Ruds István. Fust Másodszor járt Mgyrországon stockholmi Teter Schhrzd. A Szkénében játszott első elődásukról, Mejerhold életét és munkásságát feldolgozó D r. Dppertottóról SZÍNHÁZ 1982/11. számábn számoltunk be. Most egy különös és lenyűgöző Fust-elődást mutttk be. A rendező, Wilhelm Crlsson ismert Fust-feldolgozások (1587-es német népkönyv, Mrlowe, Goethe, Thoms Mnn, Pul Vlery stb.) szövegeiből állított össze z elődás szövegkönyvét, mely zonbn nem kompilációnk, hnem önálló műnek ht. A drb drmturgiilg két részből tevődik össze: mgából Fust-történetből és e történetet eljátszó színházi együttesnek drb színre vitele közbeni problémáit érzékeltető kerettörténetből. E két réteg sem szövegkönyvben, sem z elődásbn nem válik élesen el egymástól. Az elődás legmeghökkentőbb megoldás: Fust és Mephistopheles szerepét nők játsszák, ennek megfelelően Mrgit drmturgii funkcióját egy férfiszerep veszi át. Ez fordított szereposztás z első pillntbn kétségtelenül szoktln, ám z elődás egésze tökéletesen igzolj ezt koncepciót, melynek egyéb-ként irodlomtörténeti előzménye is vn. A Fust-történet mgj olyn középkori lplegendár vezethető vissz, melynek számtln vriációj terjedt el, köztük nem csk olyn, melyben egy férfi köt szerződést z ördöggel mindent tudás reményében, hnem olyn is, melyben egy nő. Elég, h z elmúlt nyáron Szolnokon bemuttott Nimwégi Márik csudáltos klndji egy knördöggel című morlitásr emlékeztetek. De kultúrhistórii eredetkuttásnál sokkl fontosbb z mgyrázt, mi drb és z elődás lényegéből dódik fordított szereposztásr. A svéd együttes felfogásábn középkori eredetű Fusttörténet mi értelmiségiek drámájánk sűrített, modellszerű előképe, vgy másképpen: mi értelmiséginek is végig kell járni fusti utt. Az lkotó értelmiségi - legyen z műszki vgy művész, közgzdász vgy tudós - cspdhelyzetben vn: pozíciój, társdlomnk vele szemben támsztott igénye rr kötelezi, hogy új és új eredményeket produkáljon, ugynkkor z dott körülmények, fiziki és lelki kötöttségek, középszer urlm lehetetlenné teszi várt eredmények megszületését. Ebből helyzetből csk különleges esetekben le-