játékszín S Z E R E D Á S A N D R Á S F Ö L D E S A N N A N Á N A Y I S T V Á N S Z Á N T Ó E R I K A P Ó R A N N A L U X A L F R É D

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZM Ű VÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A V I I I - É V F O L Y A M 5 - S Z Á M M Á J U S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A TARTALOM játékszín S Z E R E D Á S A N D R Á S Egy színház keresztmetszetekben (1) B Ö S Z Ö R M É N Y I K A T A L I N Rszpljujev ngy npjánk színpd (7) F Ö L D E S A N N A Kritik helyett z Elveszett prdicsomról (12) N Á N A Y I S T V Á N Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Sírás és nevetés htárán (16) S Z Á N T Ó E R I K A Nyrlók - inkognitóbn (19) I S Z LA I Z O LT Á N Leonov: Hztérés (22) P Ó R A N N A M e g j el e ni k h v o n t A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert i gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl pirodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1 - ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Pél dányonkénti ár : 12,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfi ók 149 Indexszám : Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó Telihold Békéscsbán (25) L U X A L F R É D Az Irodlmi Színpd őszi szezonj (28) S A Á D K A T A L I N A képzőművészet titkos jelenléte (30) rcok és mszkok fórum G E S Z T I P Á L Márkus László Norrisonj (35) R Ó N A K A T A L I N Somogyvári Rudolf Brbárokbn (36) B Á N Y A I G Á B O R Trokán Péter beérkezése (38) S Z Á N T Ó P É T E R Két színészről Zór ürügyén (40) M I H Á L Y I G Á B O R Vidéki eredmények, gondok (42) A c í m l p o n : Csíkos Gábor ( Vrrvi n ), Iglódi István ( Trelkin ) é s T o l n i M i k l ó s ( R s z pl j uj e v ) S z u h o v o - K o b i l i n d r á m á j á n k e l ő d á s á n H u s z o n ö t ö d i k S z í n h áz - b n ( I k l á d y L á s z l ó f e l v é t e l e ) A h á t s ó b o r í t ó n : A z Ö r d ö g ö k e l ő d á s á n k n y i t ó k é p e K p o s v ári C s i k y G e r g el y S z í n h áz b n. Tervező: Puer Gyul ( Som o gyi József fel vétel e ) világszínház szemle H Á M O R I A N D R Á S Két tlálkozás Rjkinnl (46) K R O Ó A N D R Á S Vásári és művészi bábjátszás Mgyrországon 1945-ig (48)

3 játékszín SZEREDÁS ANDRÁS Egy színház keresztmetszetekben Szuhovo-Kobilin drámáj Huszonötödik Színházbn Szuhovo-Kobilin drámtrilógiájánk befejező drbját, melyet Mgyrországon először Kposvári Csiky Gergely Színház muttott be Komor István rendezésében, Huszonötödik Színházbn Szőke István állított színpdr. A kitűnő elődás új vonásokkl gzdgítj színház kilkult stílusát. A produkcióbn meghtározó szerephez jutnk Keserű Ilon díszletei és jelmezei. Szeredás András elemző kritikáj mellett ezért közlünk külön tnulmányt is Rszpljujev ngy npjánk színpdáról. Mindkét írás sjátos összefüggésben tárgylj z elődás tárgyi, gondolti és látványelemeit, ezáltl is tnúsítv színházi együttes munk htékonyságát. 1. Szenvedélyes, erőteljes elődásbn és új címmel muttt be Huszonötödik Színház Szuhovo-Kobilin trgikus frce-át, Trelkin hlálát. A Rszpljujev ngy npj (bár itt jegyezzük meg: nnk idején zért ke rü lt zárójelbe Mejerhold-bemuttó plkátján, mert ez volt cári cenzúr áltl jóváhgyott címe Szuhovo-Kobilin művének) most nemcsk drbot helyezte új megvilágításb, hnem képet dott egy színjátszás ősi erőforrásiból merítő, s szónk 'eredeti (mozgtó) értelmében gittív, népszerű színház lehetőségé-ről is. A Huszonötödik Színház elődását végiggondolv, lig lehet megmondni, hol kezdődik s hol fejeződik be tervező, rendező, színész munkáj; mindez szervesen egymásr épül, htárk elmosódnk z együttes tevékenységében. S ugynez áll munk eredményére: díszletre, jelmezre, kellékekre is... Itt mindenből lehet minden. A játék, z átváltozás színpd minden elemérc kiterjeszkedik. H egyenként vizsgáljuk is őket, tuljdonképpen mindig többiről is szó esik. 2. Zsigerekben gyökerező" z szenvedély, mely Szuhovo-Kobilin dirbjából megcsp bennünket. Az író számár z életmű : z drámtridógi, melynek csk befejezése Rszpljujev ngy npj, személyes bosszú eszköze és beteljesülése is volt. Hét esztendeig húzódó személyes ügye során testközelben látt és érezte z igzságszolgálttás és korrupt htlom - hogy drbbn olyn érzékletes gúnnyl írj - ocsmány képű ", repedt blljk hngú", bűzös " hivtlnokit s főtisztviselőit, kiknek kézelőjéből dől z ibolyszg ". A Rszpljujev ngy npj tehát lklmi drám, kárcsk jrry Übü király, melynek egy gyűlölt mtemtiktnár volt közvetlen címzettje- De közvetlpnygból, sőt hngnem közvetlenségéből is - egyetemes emberi groteszkségek s típusok gyúródtk össze. Szuhovo-Kobilin eredeti kézirtábn Trelkin név 'helyett még ez áll: Hlesztkov. Ebben tényben nem filológii bizonyíték megrgdó számomr, trilógi - sokfelé 'hngozttott - szármzástni rokonság Gogol Revizorávl -, hnem mögéje képzelhető gesz-tus- Hogy Szuhovo-Kobilin - Trelkin lkját formázv - zzl biztonsággl nyúlhtott vissz s hivtkozhtott egy típusr, hogy például commedi dell'rte számtln ktuálisn rögtönzött vriáns 'köztudtbn összetéveszthetetlenül élő Arlecchinór, Pntlonér, Dottorér... Mert Hlesztkov, kár-csk Oblomv, társdlom mkcsn vissztérő típusink remek megtestesítői, köznévként,máig is élnek nyelv-ben, és mindenki számár félreérthetet- lenül jelzik hlesztkovizmus lényegét éppen úgy, mint z oblomovizmusét. Nincs kizárv, hogy Szuhovo-Kobilin Trelkinjét Hicsztkov-típusr készített ktuális rögtönzésnek szánt. Mert hogy nemcsk Trelkin és Hlesztkov vontkozásábn fogllkozttt típus és vriáns kérdése, hnem sját drmturgiáján belül is, zt trilógiábn fel-fel-bukknó, ide egymássl csk lzán összefüggő lkok is sejtetik. A sját ne-vét sem 'tudó Rszpljujev már Krecsinszkij házsságábn is felbukkn, igz, még nincs rjt egyenruh, de már ott is ütődött, és cslásbn (!) vesz részt. És már Az ügyben megjelenik hitelezőktől szorongtott, blek Trelkin, ki szeretne ngy úr lenni, szélhámos terveket sző, de dörzsölt gyú és félelmetes hivtli főnöke, Vrrvin tábornok ott is túljár z eszén -. - Szuhovo-Kobilin lkji és drmturgiáj zonbn Rszpljujev ngy npj- Szuhovo-Kobilin: Rszpljujev ngy npj (Huszonötödik Színház). Rszpljujev (Tolni Miklós) kihllgtj Csvnkin földbirtokost (Jordán Tmás) Zsigerekben gyökerező...

4 bn érnek be vlójábn. Nemcsk zért, mert itt tlál rá egyértelműen mindvégig kísértő groteszk-buffó hngnemre, és nem is csk zért, mert z említett három főfigur itt jelenik meg együtt és részletesen kidolgozv. A kiteljesedés szerkesztés szintjén jön létre. Az előző két drb egyszerűbb, lineáris konfliktus- és világképe helyett itt mint vlmi nyomsztó, átléphetetlen bűvös kör visszfénye: szituációk megállíthttln körforgás jelenik meg. A Rszpljujev ngy npjánk három felvonásábn személyes ügy már három egymásb kpcsolódó muttványként elidegenedve jelenik meg. Az elsőt Trelkin nevű kishivtlnok muttj be, ki úgy kr megmenekülni reménytelen és szánlms életétől, hogy megrendezi sját temetését, s egy elhunyt hivtlnok, Kopilov neve ltt kr bosszút állni snyrgtóján. A második muttvány snyrgtóé. Vrrvin tábornok lép fel, ki úgy fordítj visszájár trükköt, hogy nemcsk leleplezi szemfényvesztésnek ezt z mtőrjét, de rvsz okoskodássl bebizonyítj, :hogy h vlki kétszeresen meghlt s mégis él: z csk vámpír, emberbe fordult frks lehet, s ezzel mozgásb hoz egy gépezetet. A muttvány itt megy át világszámb". Itt virrd fel egy megrendítően hülye rendőrbiztos, Rszpljujev ngy np-j, mert koholmány tárgyi bizonyítás, koncepciózus továbbfejlesztése őrá vár. És Rszpljujev z figur, ki meg-tlálj módját, hogyn kell mcsk-egér játékká vrázsolni" kihllgtásokt, megszervezni z ttrkciót", hogy kérdéseire pusklövéskénit vágódjék ki z áldoztból vllomás. A muttvány csúcspontján vártlnul visszzárul kör: telhetetlen ügybuzglmábn vámpírgynú korlátln ki-terjesztésével Rszpljujev neve is listár", jegyzőkönyvbe kerül, és kiderül, hgy Vrrvin sors sem független meggyötört Trelkin mkcsul őrzött kompromittáló irtitól. Vrrvin megkpj z irtokt, Trelkin kopilovság menlevelét, és vissztér minden kiindulópontr. Minth csk Jn Kott áltl olyn szemléletesen leírt immnens hordóbn" mozognánk Szuhovo-Kobilin fő-hősei. Ez vurstlibeli óriáshordó ttól immnens, hogy nem 'kívülről mozgtják, nem külső gépezet, Törvény működése teszi nevetségessé vgy trgikussá benne áthldni igyekvőket. A mozgást belülről indítják el, lépések s 'bukdácsolások menthetetlenül egymásb kpcsolódnk. Az önmgát fel-dó, álrc mögé bújt lélek (Trelkin), z embertelen ész (Vrrvin), gondolkodásr és érzésre is képtelen test (Rszpljujev) mozgásánk szétszkítottság és egymáshoz trtozás: immnenciáj" trgikus és komikus groteszkké szövődifik össze. Mszkok és jelmezek játék 3. A groteszk stílust, szereplők egyetemes vonásink megteremtését z elő-dásbn először is Keserű Ilon pompás jelmezei és mszkji készítik elő. Groteszk z, hogy Trelkin köpenyéből szánlmsn és védtelenül villn elő klottgtyáj, térdzoknis-kötős sovány lábszár; groteszk óknk, telivér. rendőrkpitánynk deli Dli-bjsz, Rszpljujev jéghokikpusr méretezett, kenguruerszényekkel telezsúfolt szereléke, vlmint z két mmmutszbású nemezcsizm is, melyben reszketve és megsemmisülten süpped el egy beidézett tnú; de ezek csk legszembetűnőbb példái mszk- és jelmeztervező - niv festők szemléletét is felidéző - eszköztáránk. Nem kevésbé fontos zonbn z vonás, hogy Keserű nem stilizálás, vlmilyen konkrét öltözék vgy egyenruh jegyeit áltlánosítv jut el típus megfoglmzásáig, hnem érezhetően személyes (szinte zt mondhtnánk, színészi) beleélés útján, melynek láthtó végeredményében fntsztikum és relitás, képzelet és gondolkodás nincs élesen elkülönítve. Keserű pirospozsgás vásárfi-óh kpitány, sápdt múmi-vrrvin tábornok és többiek, öltözéküknek csk egy-egy részletével, formájávl vgy színével kötődnek konkrét méltósághoz és foglltossághoz, többi drb, z elődás törvényeihez vn szbv- És ezek közül legfontosbb játék, z átváltozás törvénye. Szuhovo-Kbilin drbjábn z rc áltlábn zt jelenti: álrc; z öltözet gykrn: álöltözet. Trelkinje úgy szbdul meg mindenki áltl ismert és üldözött énjétől, hogy eldobj prókáját és műfogsorát - vgyis hétköznpi, hmis rcát. Szőke rendezésében - z értelmezés lényeges elemeként is - megfordul helyzet: Trelkin eredeti" rc z egyetlen, mezítelen együttérzésünket fölkeltő emberi.rc. Rszpljujev é s legényei szemét vörös krik futj körül, csinovnyikok s többi közszereplő szemét és száját egyform tpszként árnyékolj be szürkéskék festékcsík, Vrrvi n r c á t áthtolhttlnná teszi krét-színe és sötét festékkel körberjzolt szemüvege. Trelkin zonbn úgy válht ismeretlenné, s ttól lesz boldog, h felhúzhtj Kopilov ellenszenvünket fölkeltő gumiálrcát, s kiálló műfogsorávl hbzó szájú, selypes szörnyeteggé változht át- Az álrccl és átöltözéssel folyttott játék mint színházi form - tudjuk régtől fogv - szimbolikus tém is lehet Shkespere színpd férfink öltözött nőt játszó férfiszínészben knázt ki legteljesebben z il ye n formábn rejlő temtiki lehetőséget: így muttt be szerelem változó lkbn változtln, csillpíthttln szenvedélyét. Szőke - némiképp diákszínjátszók ;modorábn - ehhez hgyományhoz kr vissznyúlni, mikor z írói szándék szerint Egyzon személy " áltl játszott 'kettős szerepeket z elődásbn továbbikkl toldj meg, és nemeket cserélve váltogt. Nemcsk multságos játékr nyújt lklmt z átöltözés, de zonos helyzetek összefogllásár, típusteremtésre is. Ezt érezzük, mikor Kim Bori feltűrt szoknyájú szerelmi cselédje Rszpljujev micispkás, lttomosn sunyító fiként tér vissz, s mikor Glkó Blázsnk Trelkin körüli nyi pártfogás és gondoskodás teendőit kellene ellátni Mvrus szkácsné llkjábn cskúgy, mint rendőrségi orvosként, funkciók közös kilátását is felfedezhetjük z orvos nevében: Unmöglichkeit. Legtorokszorítóbb zonbn z átöltözéssel folyójátéknk z fjtáj, mit Jordán Tmás mutt be: mikor pttogó földbirtokos, kedélyes kereskedő és remegő házmester három jelmeze mögül ugynzt kiszolgálttottságot és meglázttságot bújttj elő; s htást csk emeli, (hogy ott érezzük benne commedi dell'rte vgy cirkusz semmiből sem okuló, újr meg újr orr bukó vgy hidegzuhnyt kpó bohócivl vló rokonságot is. Játék díszletben és díszlettel 4. Egy villnásnyi.groteszk fintor megjelenik Keserű játéktértervében is. Mint-h szbályos színházt húzn elő zsebszínházból. A Huszonötödik Színház mroknyi és lcsony terét tört félköríves vászonprvánjávl és színpdr felvivő V lkbn nyíló lépcsőivel kissé kitágítj, kimélyíti, merevítőrudk,

5 forgójtó, lábkr emelt ketrec függőlegeseivel meg is nyújtj. Némi túlzássl zt mondhtjuk, ez itt reneszánszbrokk perspektivikus színpd-kép. Még előfüggönyre is futj. A Rszpljujev-elődás színpdtere zonbn nem kortin mögött kezdődik, és nem záródik le háttér fehér vászonsávjávl. Már nézőtéri bejártbn egy krosszéken ülő, kitömött, brn kesztyűs rongybábu fogd minket, ezzel rohn mjd be lelkendező hdrássl Trelkint játszó Iglódi, és fejünket később is gykrn kell néző-téri folyosó irányáb forgtnunk, mert színpdi történéshez dinmikusn cst-lkoznk z itt folyó jövés-menések. Fokoztosn háttér középen futó vászonsávját is áttöri egy másik - főként kusztikilg érzékelhető - tér, melyet durv csizmdobogás, jjveszékelés, vd lárm rjzol ki. Optikilg csk éppen legszükségesebb töredékek szűrődnek át innen: pribékek vonszolt Trelkin sovány, mezítelen láb, nylk rendőrkpitány s tkrítónő üzekedő mozdulti, vgy z ünnepi dáridó után - z átvilágított prvánon megjelenő imbolygó, eltorzult árnyképek... Minth színtér közepén folyó játék csk szelídített változt voln nnk, mi zon túl folyik. Már ezekből is láthtó, hogy Keserű Ilon díszletének fő funkciój z, hogy mozgásnk djon teret. Kitkrjon és felfedjen, kiterjesszen és beszűkítsen. Szimultán képek és töredékek nyugtlnító és mozgtó ármlását indíts útnk nézőtér felé. A Rszpljujev-díszletben sok minden vissztér Keserű korábbi munkáiból. Szőke Leonce és Lén főiskoli vizsgelődásábn ott tláljuk már háttér-ben futó vászonprvánt; két lépcső összetoldásávl keletkezett (ott még kerekeken guruló), több funkciót is kínáló térkitüremkedést - sőt mrosvásárhelyi Kleist Amphytrion-színpdképén felfedezhetjük már mostni játéktérszerkesztés lpelvét is: központi tengely"- rész mellett kétoldlt elhelyezett sttikus ketrecet ". Indultok, külső és belső folymtok, állpotok rjzolódnk ki ezekben z egyszerű, de lényeges elemeket feltáró szerkezetekben. H gondoltbn megpróbáljuk visszidézni színészek mozgását ezúttl Rszpljujev-elődás terében - hol z bsztrkt konstrukció minth közvetlenül nőne ki vlóságos képekből: Trelkin leshelye és Rszpljujev (Tolni Miklós) gynkszik Trelkinr (Iglódi István) börtönszféráj szekrény és rácsos rendőrségi beszélgetőfülke képzetéből, színpdi 'tengely: egy vlóságos forgójtóból -, szóvl h megpróbáljuk visszidézni színészek mozgását, minth egy kinetikus szerkezet hullámzó működésébe pillntnánk bele. A legfontosbb ármlásokt sebesebb vgy lssúbb mozgásokb hozott forgójtó hozz létre. Nem véletlen, hogy éppen cselekmény legfőbb mozgtój, Vrrvin tábornok jelenik meg itt leggykrbbn, mjd később Rszpljujev, ki jut-lom és htlom reményétől megittsulv eszeveszetten pörgeti. Vrrvin önmgához híven - tlán - csk pálcáj hegyével pöccinti meg z jtót, mely diszkréten ás titokztosn lendül olynkor, Rszpljujev esetlenül, szédülten, bukdácsolv, vele együtt fo rog... A többi szereplő lehetőleg elkerüli tengely" érintését. Lám, Trelkin, leginkább psszív szereplő, szemlélődő helyzetébe menekülő: oldlzv kerülgeti, vgy éppen tükörként hsználj, s kik végképp kiszorulnk forgtásból, zok már csk áldoztokként fordulnk, röpülnek be színpdr, és el-lódított vsgolyók módjár pttnnk-verődnek sztltól " vlltóig ", míg el nem hlnk" segédek krjibn. Nemcsk ilyen nyugtln, ideges rjzoltokbn jut szóhoz díszlet, beszédessé válik mozdultlnság és térbe helyezettség is. A stbil, kis kitekintőblkkl ellátott ketrec " gunyorosn teremti meg Trelkin lényegileg zonos mgánszféráit, szemlélődő és fogoly állpot helyeit, és fontos z is, hogy szereplők milyen helyzetet fogllnk el egymásihoz viszonyítv színpd lépcső- és dobogórétegein. A legmgsbb tér-

6 pontr ( legtöbbször sztlként hsznált dobogór) természetesen megint csk Vrrvin hág fel leggykrbbn, meg rendőrtisztviselők féktelen jó-kedvükben, és csk egyszer merészkedik fel ide illetéktelen személy: vlltás hevületében - s zonnl lelökik. A lépcsőfokok: hierrchifokok, és mikor nincs kéznél más eszköz, rngbn lcsonybbn álló szereplő mozgásávl utánozz lépcsőt, mint bbn groteszk jelenetben, mikor lépcsőn lefelé hldó Vrrvint követve, szolgáltkész rendőrfőnök lépcsőzetesen bék-ügetésbe megy át. A kortin segítségével z elődás végén ztán létrejön z összes mozgások összefogllás. Miközben z álrcát visszszerző Trelkin hson csúszv s közönség felé fordulv szolgáltért esedezik, és - Szőke jóvoltából - mondókájáb groteszkül belekeveri időnként kezdőkép újjongó mondtit is: vászonfüggöny leereszkedik, s hátulról jövő fény kirjzolj rá Trelkin eddigi üldözőinek változtlnul fenyegető árnyékát. Cskhogy ezúttl Vrrvin, Óh és Rszpljujev lkját, cskúgy mint fekvő Trelkint, mint vlmi közös mszk, eltkrj díszlet vászn. A tárgyk nyelvén 5. Az elődás tárgyi világár, kellékei-re első pillntásr hiányuk jellemző. A ketrec " ltt sokáig észrevétlenül lpul egy zöld borosüveg, egy piroszománcos öblös vájdling - minth stilizált, geo-metrikus tér semmiféle konkrét helyszín-re utló tárgyt nem tűrne meg. Nincs szék, mihez Szuhovo-Kobilin utsítás szerint leleplezett Trelkint kötözik, nincs prván, mely mögé elrejtőzik, és sztlr is csk lklmilg, játék során tesznek szert, mikor lépcső dobogóir borfoltos, gyűrött brosz terül. A tárgyknk játékhoz és színpd-tér elemeihez lklmzkodó mimikrijét látjuk: Trelkin bábutetemét mgáb foglló teknő egy ligkoporsó, kincs-tári " bádogpohrk nyg forgójtóévl mosódik egybe, formájuk szűkszvún jelzi csk rendeltetésüket. Ezért ht zután vártlnul, sőt 'meghökkentően, mikor behemót rendőrbiztos ne-kilát, és vlóságos csülköt, kenyeret és sjtot tépdes mohón hlotti tor jelenetében, vgy mikor z ármányos hivtli főnök vlóságos vizet csorgt pdlór bádogpohárból, s öngyújtójából vlóságos tűz lobbn, hogy eleméssze rá is kompromittáló jegyzőkönyvet. A képzelet, játék szintjéről hirtelen mint-h nturlist vlóságb zuhnnánk. De miért csk itt? A rendezőnek lett voln lklm előbb is nturális eszközökkel élni. Például, h vkon rgszkodv drb szövegéhez, vlóbn orr-fcsrón bűzölgő hlkt csempészett voln Trelkin koporsójáb. Eltekintett tőle. Nyilván érezte, hogy lényegbevágó különbség vn bűzlő hl és zsíros csülök között. A hl bűze: orrfcsró tény. A csülök bekebelezése viszont muttvány, és itt 'képtelen túlzás minőségi változást hoz létre. Frksétvágyt bemuttni ugynz, mint később frks-embert - szipolylidércet produkálni. Te-hát ez z pont, mikor kellékek nyelvén is megszóllht z elődás témáj. A Rszpljujev ngy npjábn vlóság és fntsztikum, hétköznpi tények és koholmányok nevetséges pimszsággl következnek egymásból. Trelkin ttól lesz többek között üldözendő, emberbe bújt nyúl, mert hitelezői elől több ízben úgy fut el, mint nyúl. Pontosn ilyen lpári egyszerűséggel nő ki kellékek, színpdi tárgyk átvitt értelme 'is. A surolókefe groteszk multságossággl lényegül át hol phllushol főnökszimbólummá, sőt skorpiószipókává, s közben szándékosn és lényeg-bevágón őrzi ennek tárgynk cirokból-fából és gumiiból álló nyers otrombságát. Nincs semmiféle hmis lágyság, megnyugttó rtisztikum tárgykkl folyó vrázsltbn. Mguk z elemek is gonosz mágus - Vrrvin - prncsánk engedelmeskednek. A tűzzel z igzságot teszik semmissé, víz feletti htlom szomjúság kínját vrázsolj elő: Vrrvin pohrából csúfondárosn, pzrló, tomp dobolássl ömlő vizet szomjúságtól gyötört Trelkin drb végén htlms kortyokbn nyeli, zihálv, elfulldv, fejét nykig belemerítve - felmosóvödörbe. Az élettelen tárgyk groteszk módon kpcsolódnk z emberhez. Szőke rendez'és'ében bot, sétpálc, kulcscsomó, pisztolytásk emberivé szervülnek, közvetítőközeggé válnk, bőrfelületté, idegvégződéssé. Ennek tendenciánk pjzán és ősi változt: Rszpljujev nemisége díszeként is viselt pisztolytáskáj zonnl észrevehető. Vrrvin sétbotj már kevésbé árulkodó. Figyelnünk kell működését. Ez sét-bot tpogt (Trelkin báb'hu'lláját), fenyeget ( lskává prítás mozdultávl), messzire nyúlik (láthttlnul tárgykt mozdít el helyükről), s ekkor tűnik fel élesen, hogy fekete színe egybemosódik Vrrvin ruháztánk sötétségével. Ez bot tehát kéz meghosszbbítás, s tárgyktól, emberektől idegenkedő undor, turk-piszkolgtó fölénye eszünk-be jutttj z ideillő szót is: mnipulátor. Vrrvin krkterét fejezi ki ez jelentőssé tett kellék. De ugyncsk belső lényeg ' felé közvetít egy hsonló tárgy, egy pálc letrtózttott földbirtokos hsználtábn. Rémült dühében hülyén cspkodj vele rendőrfőnök sztlát, de csk unott ásítássl felelnek rá. Ez vibráló pálc - z előbbivel ellentétben - nem kéz, hnem klimpáló szív képzeletbeli folyttásábn jelenik meg. S hsonló szerepe vn egy csörömpölő kulccsomónk is: ridtn pislogó házmester nykábn belső reszketés félelmesen-multságos tárgyát képezi. Lehet még fokozni ezt szomorkás multságot? Lehet bizony, mondj rendező, dolog kézenfekvő, csk meg kell fordítni helyzetet: ne kelléket mutssuk meg z ember vonzásábn, hnem fordítv: s már előttünk is áll Trelkin rc Kopilov mszkjánk és protézisének függelékeként. Előkészített rögtönzések 6. A Rszpljujev-elődás szuggesztív jel mezei, játéktere és kellékei, látjuk te-hát: stílust és gondoltot diktálnk. A színészi játékot mégis belülről irányítják. Inspiráló mozgást indít meg színész-ben, hogy belenő vgy beleszorul jel-mezébe, hogy színpdtér közvetlenül érzékelhető dinmikáját megérzi vgy mozgásib lendíti, hogy tárgykkl kpcsoltb kerül, és itt figyelemre méltó, hogy Szőke rendezésében egyetlen jelenet sem kezdődik állóképpel. Az ál-kopitov (z önmgán túllépés szimbolikus gesztusávl) bukfencezve érkezik színpdr, Óh kpitány csontjit ropogttv, mrionettszerű gimnsztikávl melegít be" jelenetére, és hol - két jelenet közben - végképp leálln egy pillntr mozgás, od rendező, mint-egy lzzoszerűen, közjátékot vgy pntomimot iktt be. A folytonos színpdi fluktuálás végső soron Szőke színészvezetésének lpelvéből szármzik, bból, hogy színész lelki folymtokt induskáló mozgásból, nem pedig bsztrkciókból állítj elő z lkot. ( Nem ijedtünkben futunk, mondt Mejerhold, hnem futtunkbn kezdünk megijedni.",

7 Ebből dódik - mi tlán meglepően hngzik egy jól felépített elődás lát-tán : hogy Szőke rendezése áltlábn kiprovokált és tudtosn irányított rögtönzések soroztát rögzíti. Rögtönzéseket, melyeknek zonbn gondos 'előkészítettségük folytán mindig pontosn célb kell tlálniuk, és folyttódniuk kell. Vrrvinnk, például, egyetlen mondt vn, mikor hrmdik fel-vonásbn megjelenik rendőrkpitány-nál, hogy mnővereit megindíts, de ez z egy mondt hosszú pntomimsorozt után hngzik el, hogy ztán pompás bohóctréfáb fulldjon. Előbb Óh kpitányt látjuk, mint vámpírhírtől fel-dúlv, de 'hitetlenkedve jár-kel szín-pdon, Rszpljujev pedig z sztl srkánál kpcájávl bíbelődik. Aztán Vrrvin láthttlnul meglendíti két-szer forgójtót. A kpitány ridtn kpj fel fejét, s miközben Rszpljujevvel együtt rejtély forrását kuttj. Vrrvin hátuk mögé kerül, fellép z Asztlr, és botjávl sorr levegőbe emeli levetett bkncsot, vizespohrt, mjd földre szórj kártyákt... Ezután kezd csk jövetele céljánk el-mondásáb, de ddigr már szú szerint fölébük kerekedett: kpitány bmbán néz föl rá, Rszpljujev pedig zvrábn meztelen lábát dugdosná, s legszívesebben lenyelné kezében felejtett kpcáját. Nemcsk Vrrvin fölénye kpott formát tehát, 'hnem egyúttl kpitány és Rszpljujev fogékonyság is vámpírveszélyre. Ebből következik, hogy rejtélyesen életre kelt bkncsot és vizespohrkt pisztolylövésekkel teszik ártlmtlnná... (H rögtönzöttség - mint ebben jelenetben - egybevág z lpgondolttl, z rr mutt, hogy z elődás rögzített részei világosn megfoglmzódtk. Hogy vlóbn erről vn 'szó, 'zt z elődás ritmiki kiegyensúlyozottság is igzolj. A fontos szereplőknek érezhetően sját mozgás- és ritmuskrktere vn. Trelkin izgág, ruglms mozgásávl szemben Vrrvin mozgás méltóságteljes és merev. Rszpljujev drbosságát, lssúságát Óh cikornyásbb, peckesebb mozgás ellensúlyozz. De rögzítődik ritmus többek közt hrmonikás meghtározott, de változó fel-lépéseivel s tömegmozgtásokkl is. Az elődásonként változó kisebb rögtönzések ezekbe ritmus- és mozgástömbökbe simulnk bele.) A színészek m ut t vá n y 7. Szőke rendezési stílus nemcsk színészekből szbdít fel vártln energiákt, játékkedvet, de mgánk színháznk is bontogtj egy gykrn nélkülözött vonását: z eseményszerűséget, s mi ezzel együtt jár, kockáztot. A színészi játéknk ezt helyben születettség élményét leginkább Tolni Szuhovo-Kobilin: Rszpljujev ngy npj (Huszonötödik Színház). Trelkin (Iglódi István) és hivtli fölöttese, kit zsrolni próbál: Vrrvin (Csíkos Gábor) Vrrvin (Csíkos Gábor) és Óh kerületi rendőrkpitány (Kristóf Tibor)

8 Trelkin megrendezi sját temetését ( Iklády László felvételei ) Miklós Rszpljujev-lkítás kelti fel. Tolni z, ki legtöbbet rögtönöz. Nem zért, mert sztárrá kr előlépni, hnem éppen mert pontosn érzékeli társi mozgásábn vgy közönség regálásábn beálló próbb változásokt, és ezeket értékesítve, módosítj játékát. Rögtönzései másrészt bból dódnk, hogy pontos elképzelése vn figuráról, külső és belső krkteréről, indultiról, mozgásáról, mozdultiról. Ezért vn z, hogy egy-egy ügyetlenül elejtett orvosi táskát, egy 'kelleténél messzebbre penderült klpot 'úgy csippent fel, vgy úgy tszigál odább lábávl, hogy ezek véletlen mozzntok egy szükségszerűnek látszó cselekményfolymtb illeszkednek. Tolni pontos szerepvezetésének zért vn ngy jelentősége, mert Szőke keményre hngolt rendezése Rszpljujev ngy npjár, htlom elembertelenedésének fejlődésrjzár teszi legfontosbb hngsúlyokt. Pompás z környezetrjz, melybe rendező elhelyezi Rszpljujevet és társit. Ahogy újr meg újr megjelenik köztük hrmonikás (Márth István) némfiguráj, ki muzsikájávl egyrészt megteremti miénk világ" dáridójánk tmoszféráját, másrészt kikpcsolj és közömbösíti hivtásszerű brutlitástmoszféráját; hogy rózs-szín hrisnyás lány (Kim Bori) lkjávl fölvázolj z itt folyó történetek szexuális hátterét és kiegészítésiét; hogy megmámorosodott, pisztolydurrogttó hőseit belemártj színpd sötétjébe, mjd visszhozz Óh kpitányt, derengő fényben imbolyogv s hülyére merevedve... Ez z miliő, hol Tolni nevetségességében is hátborzongtó frksétvágyú Rszpljujevje groteszk Oidipuszként szipolylidérc keresésére indul. Szűk homlokú mszkj, széltében elnyújtott, torz tömzsiségű jelmeze első pillntásr nyomsztó lkot állít elénk, Tolni zonbn csk lépésről lépésre (sőt néh elő-re-, néh hátrlépve) d nevet félelmetességnek. Eleinte csk niv, jámbor zbáló, kiiből oddón gépies, meg-megtörő lépések szkdnk ki, de igzán kellemetlennek csk folytonos csizmcsttogttását érezzük. Még behemót játékosságr is futj tő-le: hlotti toron, z jtó mögé bújv kpj ki Iglódi (Trelkin) kezéből vodkásüveget, és pohárnk hsználj. Tolni, ngyon [helyesen, Rszpljujev brublitásánk közvetlen leírásávl lig fogllkozik, vgy leglábbis ngyrészt fntáziánkr bízz, mint például mikor egy jtó mögött jtszódó erőszkos,,szerelmi " jelenet végén fogk egy késsel piszkálgtv jelenik meg. A lpj rendőrbiztos közvetve sokkol, záltl, hogy testi erőszkot (például egy házmesterfog kiverésének szükségességét) mint természetes életmegnyilvánulást tünteti fel, melyről nem szokás gondolkodni. Tolni vegettívnk muttj z életszemléletet, együgyűnek gonoszságot. És dolog vlóbn ott válik lidiércessé, mikor fiziki kegyetlenségről áttér szellemi erőszktételre, és fölsőbb suglltr, de belülről fkdó helyestéssel megszünteti htárokt vlóság és fntsztikum, keholmány és igzság között. Rszpljujev ugynis nem tud finom megkülönböztetéseket tenni, ez bból derül ki, hogy minden dolog kézzelfoghtóságát zonnl megeleveníti.,,köntörflzásról" lévén szó, vlóságos flt ró levegőbe. Amikor csecsemő-korától elvetemült Trelkinr terelődik beszélgetés, két ujjávl futkározó hüvelykmtyit ír le pdlón. Az elődás egyik legszebb mozznt egy pár pillntnyi süket csönd h rsán y lármábn: kkor születik meg Rszpljujev

9 gyábn z első bsztrkció. Éppenséggel ütésre emelt kezét sját mg állítj meg levegőben, s némi hbozás után közönség felé fordulv jelenti be: Most kezdem csk érezni z erőmet." Mozgás minth ettől kezdve oljozottbb lenne, felgyorsuln, mechnizációt szervez vllomások meggyorsításár. Már nemcsk testileg tölti ki torz öltözetét... (Tolni kitűnően megoldott és z egész elődást döntően befolyásoló szerepében csk egy-két próság nem tetszett, mi épp benne legkövetkezetesebb játékstílustól idegen: mikor például túlságosn sokáig megrgd egy ötletnél: történetesen z álöltözetben sántikáló Vrrvin flábán", vgy mikor poén nem természetes mozgásból cst-tn el, hogy például Óh fenéken billentésére süti cl pisztolyát.) Kristóf Tibornk sok tekintetben Rszpljujevévl ellentétes vonásokból kell formálni Óh kpitányt. S ez - milyen ngyszerűen - mindjárt figur első megjelenésével mozgásbn kirjzolódik. Amíg Tolni kiterjeszti, Kristóf be-leszorítj mgát ruhájáb. Mély nyögések, elfúló (női) sóhjok kísérik mindennposnk tűnő tolettmozdultokt, és snájdig elegnci eredménye: szoros derék, zsinórokkl elszorított mellks mögött ez kpitány - szorong. Gynkszik, szimtol, folyton összeráncolj szemöldökét. Kristóf lkítás ott legjobb, hol niv, gynútln butság mellé megteremti kételkedő butság frppáns helyzetképeit. A hrmdik részbeli ktzenjmmeres némjáték ugynkkor z elődás egyik legpmpásbb jelenete. Iglódi István Trelkinnel ismét számot d kitűnő mesterségbeli tudásáról. Lenzdületével, gesztusink árnylt változtosságávl izglmsn építi fel, mjd rombolj le ugyncsk z álrcos, kopilovi létezés ngy ábrándját. Iglódi legjobb jelenetében ez z átlkulás szemünk előtt zjlik. A szemünk előtt zsugorodik prókájától, protézisétől erőszkosn megfosztott Kopilovból új-r Trelkinné, hogy végül már csk bátortln, cérnhngú énekidézete utljon korábbi jókedvérc. Iglódi kicsttnó, robbnékony lelkendezéstől jut el megtört csuszásmászásig; hibátln fejlődésvonlt rjzolv, mit csk z zvr, hogy helyenként mindezt kissé túl csiszoltnk, kiterveltnek érezni. Más formábn, de hsonlót tpsztlunk Csíkos Gábor Vrrvinjávl kp- cserltbn is. Ő z elődás egyik leghtásosbb, emlékezetünkben tlán legmélyebb nyomot hgyó figuráj. A roppnt szuggesztív mszk és jelmez, szép orgánum, jól eltlált, kísérteties mozgás mögött zonbn tlán belső bizonytlnság mitt - kiknáztlnul mrdnk természetes játéklehetőségek (például, temetési jelenetben). Így z-tán Csíkos fölényes biztonságból időn-ként árulkodón előbújttott ideges türelmetlenségen kívül kevés fogódzót d rr nézve, hogy z ördögi Vrrvinnk miért olyn életbevágón fontosk Trelkin zsebében őrzött ppírok. A Rszpljujev ngy npj e négy kulcsfigurájánk rövid bemuttás zonbn még mindig nem d keresztmetszetet" színészi munkáról. Ennek lényege ugynis z, hogy nincs különbség protgonist és mellékszereplő között. Hogy ki főszereplő és ki sttiszt, ez mindig sokszor szimultán folyó - játékból derül ki. Más helyütt szó esett már Jordán Tmás pzr hármsszerepéről, de ugynilyen élességgel kerül előtérbe olykor egy-egy kevésbé ismert színész szerepe: gylogrendőrt és csinovnyikot lkító Trdy Blázsé, hrmonikás Márth Istváné, kellemes meglepetésként htó Kim Borié, Glkó Blázsé. És hogy itt vlóbn szereplők felszbdult mozgásár épül föl minden, zt z elődás egyetlen kettőzött szerepe dokumentálj legjobbn. Bjcsy Mári és Mrsek Gbi ugynzt mosónőt lkítj, megboldogult Kopilovnk ugynzt szívügyét, ugynzokkl bányrém mgztokkl z oldlukon. A két szereplő mégis teljesen más mozgásokt, szituációkt és krktereket állít elő: Bjcsy egy földrecsüccsent, félnótás és megdó Brndhlisztovát. Mrsek egy prlgi, frát riszáló némbert. S ki látt mindkettőjüket, lig hiszi el, hogy ugynzt jelenetet játszották, ugynzokt szövegeket mondták. Szuhovo-Kobilin: Rszpljujev ngy npj (Huszonötödik Színház) Fordított: Elbert János. Rendezte: Szőke István. Játéktér- és jelmeztervező: Keserű Ilon. Szereplők: Csíkos Gábor, Iglódi István, Kristóf Tibor, Tolni Miklós, Trdy Blázs, Vrg Tmás, Wohlmuth István, Jordán Tmás, Glkó Blázs, Bjcsy Mári, Mrsek Gbi, Bán László, Kim Borbál, Márth István. BÖSZÖRMÉNYI KATALIN Rszpljujev ngy npjánk színpd A színházművészet kollektív művészeti ág írják lexikonok -, mely z irodlmi lpokon és mimézisen túl zene, szcenik, jelmeztervezés, néh tánc közös munkájávl hozz létre és ismétli meg npról npr z lkotást: z elő-dást. Úgy mondjuk áltlábn, hogy mindennek egy szellemi irányítój vn: rendező, s színházi kritikáink ennek megfelelően többnyire csk z irodlmi nyg és rendező szándékink viszonyát szokták elemezni, több-kevesebb sikerrel. A színházművészet kollektív volt így nézők és szkemberek előtt egyránt elsikkd, s tlán ez is ok lehet, hogy soroztosn születnek elődások, melyekben díszletek és jelmezek csupán illusztrációk, vgy éppen ezek teszik egyedül elődássá z elő-dást. A Huszonötödik Színház Rszpljujev ngy npj-elődás esetében most tlán először vlósult meg jól értelmezett kollektív lkotómunk, mely-nek élő részesévé válhtott z író Szuhovo-Kobilin is. A rendező ugynis - eltérően mnpság 'nálunk divtos egyszerűsítő színházi hgyománytól - megírt drámát teljes mértékben tisztelet-ben trtott, és törekvése nnk visszdásár irányult, nem egy vgy egy-két tételének kiemelésére. Ennek érdekében jobbár iskoláztln színtársult tgjiból eddig sosem tpsztlt színészi képességeket hozott felszínre. Így mimézis, mely színházbn már-már feledésbe merült, teljes szépségében 'kibontkozv lett z elődás másik lpfeltétele. A szcenik, jelmeztervezés esetében hsonló helyzet lkult ki rendező és tervező között. Figyelve egy-más szándékit és elképzeléseit, vl-mint színészek fiziki és színészi képességeit, megteremtették z elődás létrejöttének ugyncsk nélkülözhetetlen téri és képi feltételét, jellemzés és megjelenítés lpját. A színházi kollektív munk így ért el ngyszerű eredményt. A szcenik, zz díszlet és világítás, játéktér megtervezése hgyományos értelmezés szerint (ugynígy jelmeztervezés is),, megjelenített esemény

10 helyét, idejét, hngultát vn hivtv érzékeltetni és megteremteni ". Mi teendő zonbn egy olyn drbnál, mely szemmel láthtón nem fektet súlyt z esemény tényleges helyére, idejére? Mely bárhol és bármikor lejátszódhtik, de mégis, tárgyát tekintve bizonyos nemzeti jelleggel bír? Mrd csupán hngult " érzékeltetése? Korántsem, hiszen hngultot teljes elődás hivtott létrehozni, zz érzékeltetése minden, munkábn részt vevő személy munkájánk eredménye. Mrd tehát, és színházi elődás lpjává válik szcenik tuljdonképpeni értelme: játéktér megteremtése, mely jellemez (kárcsk jelmezek), és jellemző mozgásoknk megfelelő teret d. Vgy megfordítv: ebben térben kell z emberi, jellemző mozgásoknk megnyilvánulni. Így szöveg, színé- szek, rendező hozzájárulnk, de lklmzkodnk is egyben tervező munkájához. Vessünk egy pillntást játéktérre, mely ugyn önmgábn nem bír jelentőséggel, mégis mint térteremtő, rokon z építészettel! A hgyományos, brokkbn kilkult megoldástól bbn különbözik, 'hogy nézőteret összekpcsolj színpddl egy 'középen futó járás segítségével. E híd zonbn cl is válik nézőtértől. Jelentősége ezáltl emelkedik: ugynzon z úton jutunk nézőként ülőhelyünkre, mely úton szereplők jutnk különös" helyzetükbe. A különös hely, színpd vgy cselekmény színtere ily módon közérdekűvé válik, s hogy ezt el ne felejtsük (s hogy kis terű színházbn mozgásnk is több tere legyen), játék közben sem menekülhetünk közelebbről ért ingerektől. A Rszpljujev ngy npjánk színpd. Tervező: Keserű Ilon Nem közömbös, milyen módon veszik igénybe szereplők. Trelkin didlmsn rohn be rjt - ez z elődás kezdete. Szinte közülünk robbn ki játékot eldöntő merészségével, de már nem trtozik közénk. A tkrítónő kissé hosszsbbn, mégis futólg időzik járáson, végül Rszpljujev urlj teljes súlyávl, és mindinkább kedve szerint, nézőkhöz 'közeledve egyre félelmetesebb ngyságábn. Nemcsk teret. de nézőket is. A játéktér tehát egy hátrfelé nyíló tér, mely színházinkbn 'honos elöl nyitott hátul zárt tértől merőben különbözik, és távol-keleti képzőművészet perspektívszemléletére emlékeztet. E táguló tér három rétegű: egy hosszú szürke járás, kiszélesedett, három oldlról világos sávokkl lezárt középtér, és mögötte z őt körülvevő

11 folyosó, mely képzeletben bármeddig növelhető minden iránybn. Így képes pótolni is zokt z elemeket, 'melyek-re z elődásbn csk utlás történik ( sötétzárk, 7-es, 8-s stb.). Bár nem látjuk ezeket, mégis tudjuk és érezzük őket. Itt megint Kelet ábrázoló művészeit kell megidéznünk, kiknek térérzékelése pártln mélységű. Lo-Ce így foglmzt meg: Csk üressége folytán hsználhtó hjó. A fl üres helye blkul szolgál. Igy mindenütt nem létező teszi hsznossá dolgokt." Képzőművészetükben felületet egyenlőtlen, üres síkokr osztják, melyek térbeli elrendezésükkel néző szemét váltkozósebességű mozgásr késztetik. Most tegyük át ezt térbe, és 'három, különböző irányú 'és ngyságú, összekpcsolt játéktérrel vessük össze! Egy ritmikusn felépített művet szemlélhetünk, mely potenciális 'mozgás tekintetében áll egy mélybe vezető, feszült egyenesből, egy energikusn zárt, horizontális kiterjedésű 'térből és egy srkin megtört, keskeny, kiismerhetetlen folyosóból (és 'mögé képzelt rendszerből). Akár z 'ember, kinek pillére test, kifejezője z rc, melyen z zt övező zűrzvros gytekervényekből és gondoltokból csk vlmi látszik. A!két keskeny, de 'különböző térrész: bejáró 'és folyosó megdöbbentő vizuális rányosságot eredményez, és épp ilyen megdöbbentő, hogy játék szemünk felfogóképességének tökéletesen megfelelően zjlik e hárms térben. A nézőteret átszelő járás trtósn csk egy szereplőnek d helyet, színen zjló cselekmény 'sosem olyn zjos és izgtott, mint mögötte húzódó folyosón mint szemünk megtört vonlt mozgékonybbn követi, mint teret, mire hosszsbbn képes figyelni, és befogni z lkokkl együtt. A szemlélő énközpontú, tehát sját vízszintes és függőleges tengelyein képes optiki be-nyomásokt, illetve különbségeket ész-lelni és értelmezni. A bemuttott játék-tér lprjz, felépítése ennek tökéletes megfelelője. Mi tgolj tovább e hárms teret? Természetes, hogy tgolni csk ngyobb teret lehet, s z rány kedvéért vízszintest függőlegessel és megfordítv. Így lett középtér csomópontj egy fémlemezekből lkított forgójtó, mely mozdultln tereket mozgás lehetőségével élővé teszi, középteret kiszámíthttln irányú és mennyiségű forgásávl felkvrj, így átmenetet 'képez folyosó mozglmsságához. Fé- A kipárnázott" Rszpljujev: Tolni Miklós (Szbóky Zsolt felvételei ) mes színe terek szürkéjével és fehérjével hrmonizál, de egyben éles válsztóvonl is, sőt tér: színészek ki- s bejárój. Figyeljük meg, kik járnk rjt. Elsőbben is Vrrvin tábornok, hidegfejű gzember, kinek megtörhetetlen figuráját még keményebbé teszi, másodszor földesúr-kereskedőházmester, kinek végtére elnyúzott, kizsigerelt lkját könyörtelenül forgtj tovább, tovább. A kimért, rideg Vrrvint szinte végtelenig felnyújtj lssú elmozdulás közben, kihllgtndókt megsemmisíti, összezúzz vártln és gyors forgásávl. Mint függőleges téri elem z összes vízszinteseket ( három teret) egyensúlyozz, s erre egymgábn csillogó és osztott felületével 'képes. Az így megosztott középtér egyik oldlán környezetbe hrmonikusn illeszkedő fülke kpott,helyet: újbb tér térben. Trelkin-Kopilov rejtekhelye, illetve zárkáj. A tér másik oldlán szürke színével látszólg semleges kettőslépcső áll: megint újbb térképző. Rendőrkpitányi írósztl egyrészt, így kék egyenruhákkl rokon színe értelmet nyer. Egyszerű sztl másrészt, melyet rákerülő rongyos-foltos terítő tesz nyomorult bérszobár jellemzővé. Jellemző erejét fokozzák keskeny lépcsőfokok dt szűk ülőhelyek, melyek érzékletesen kiemelik kétoldlt helyet foglló Trelkin és Rszpljujev lki és helyzeti különbségét. Rogy térbeli egyensúlyt e két különböző tárgy ne bonts meg ( ketrec függőleges voltávl ht, míg z sztl vízszintes, természetszerűleg), ketrec világos és áttetsző flú, z sztl-lépcső pedig zömök, terebélyes és tömör. A ketrec áttetsző flár zárk volt mitt is szükség vn, de zért is, hogy benne Trelkin köntöse (II. rész) köntöstől mint emberi mivoltától elsz-

12 kított Trelkin személyének jelenlétét biztosíts. A msszív sztl rendőri htlom jelképévé válik, z áttetsző ketrec légiessé kínozott Trelkiné. A két tárgy zonbn rokon is, szerkezetileg, lépcsőfokok révén. A rendőrség fokoztosn jut el htlom őrjöngő mámorához (sztlukon felfelé vezető lépcsők), míg Trelkin meglázttásig és kétértelmű győzelemig ( ketrecből levezető lépcsők). A szerkezeti hsonlóság további trtlmi különbségeket is jelképez: ketrecben bekerített Trelkin lkozik", nyílt terű lépcsősztlnál szbd kezet kpó rendőrség tombol. Továbbá: Trelkin önként válllt nehéz küzdelmet, hiszen természetesen bújt először - kijátszndó többieket od, hová zután kényszerítették, s honnn végül 'kúszv ugyn, de sját céljit tekintve félig-meddig győztesen kerül ki. Ugynzokt lépcsőfokokt járják meg smsszerek vezényszór, emberségükben öntudtlnul meglázottn, vgy z irtit csúszvmászv kereső Vrrvin, tekintélyéhez képest komikusn és szégyenletesen, melyen Trelkin elnyúzott teste fog kizuhnni. Ugyn-zon téri elem így kp újbb és újbb jelentést, és így képes trtlmi különbségeket, jellemzést kiélezni, elmélyíteni. A játéktérben semmi mást nem látunk, s játék folymán is csk ritkán kerül 'bele más tárgy. Amit németek»tériszonynk«neveznek - z üres tértől vló félelmet többé nem ismerjük" - írj E. Schrödinger. Nem, mert túldíszített, túlértelmezett színpdképekkel szemben díszlettervező játék számár lklms tereket tudott létrehozni. A modern építészetben redőnyök, függönyök és üvegflk rr szolgálnk (idézet Kepes Györgytől), 'hogy z integrációt optikilg teljessé tegyék, és eleven térkontinuumot teremtsenek, mely kívül és belül tgolt - eleven egész. Erre szolgál középteret háttértől elválsztó vászoncsík, mely látttni engedi folyosón történteket is, vlmint z előteret középtértől elválsztó vászonfüggönyvetítővászon, melyen végül z lkok felngyított árnyi további téri lehetőségeket nyitnk meg trtlomnk megfelelően. Eddig is nyilvánvló, ;hogy bár játéktér önállón is jól konstruált, értelmét mégis szereplőktől kpj, kik betöltik és hsználják, és kik - mint láttuk összhngbn, illetve disszonnciábn vnnk z őket jellemző tér- elemekkel. Most nézzük szereplőket, zz jelmezeket, melyek köznpi emberekből jelképeket tudnk létrehozni. Mégpedig eleven,jelképeket oly módon, hogy jelmeztervező figurákt lkot, teremt szobrászi és festői eszközökkel - kiindulv z egyes szereplők lkti és szerepbeli sjátosságiból. Rszpljujev rendőr Tolni Miklós középtermetű, erős csontú, mgs homlokú lkjából formálódott 'behemót tömeggé, kipárnázott, kívül is párnákkl, zz hivtli sávokkl erősített lktln figurává, kinek csk keze és pisztoly lóg 'ki kék ruhából. Termetét még htlmsbbá növeli nézőközelben járás. Állti mivoltát (zbálás), korlátoltságát vörös prókávl résnyire szűkített homlok hngsúlyozz, így ki-emelt erős áll és orr butság jelképéből z erőszákosság szimbólumává válik. Ő körülmények folytán emberevő óriássá vált Erős János, vgy mi népmesék betáplált robotembere, kit elkp képességeinek felismerése, és végigtipor lkotóin, z embereken, kik sját segítségűkre és védelmükre hozták őt létre. Trelkin Iglódi István filigrán, csup-ideg, érzékeny figurájánk hngsúlyozásávl született meg. Ngy, foltosvörös köntöse sejteti elnyűtt testét és életét, melyből hiszen köntös csk - ki kr bújni, és rendes ruhát húzni végre. S mi lesz belőle? Először is gumiprókávl kopsszá lett, dupl szem öldökű, műfogsoros, elrettentő vörös Kopilov, kinek mgsr felhúzott új, domináló szemöldöke z események feletti fokozott csodálkozását és döbbenetét is érezteti. Mivel Kopilov ilyen rond, Trelkiné, közönséges zsrolóé mrd rokonszenvünk, meggyötört, nyomorult hivtlnok-kisemberé, bár z bizonyos, sose látott, rendezett nygik-kel elhlálozott Kopilov társdlom-nk megbecsültebb tgj volt. Aztán ismét Trelkinként látjuk, biztonságától, emberi voltától (köpenyétől) megfosztv, snyrgtott és kiéheztetett testtel (vörös kötelek törzsén), elárvult hrisnykötőben, mely egymgábn tudj csupszságot hngsúlyozni. A szánlmssá vált irtcsomó, melyet rongyi ltt is rejtegetni tudott, és mely ngy köpenyből kihúzv, rendezetten, szlggl átkötve még ngy jelentőségű volt: z elkövetkezendő boldog élet zálog, melyért megéri biztos ez ngy hercehurc; végtére piszkosn, gyűrötten kerül elő. A látszólg győztes Vrrvin tábornők megfélemlített életét bizonyít j, mert pozíciój és egész mivolt e meghurcolt csomg függvénye. Szánlms lesz tehát tőle Vrrvin, mert ki-derül, hogy része félelemhierrchiánk, és elrettentő lesz, mert pokoli gyötrelmek tpdnk helyzetét mentő ppírokhoz (és emberekhez). A ppírok fejében visszkpott prók és fogsor lesz Trelkin-Kopilov jövője. Aki kezdetben Kezdődjék játék! győzelmes rendezőjeként és nézőjelként állt előttünk, és csk zért húzott álrcot, mert ő is részese játéknk, végül kényszerül zt felvenni, meghurcolttás után, hogy hozzáférhetetlenné válhsson. Az álrc játék z elején, végén véres vlóság. S hogy Trelkin így is képes folyttni életét, kegyelemkenyéren, ez bár. egy kisember trgédiáj, mégsem fel-emelő, hnem eltszít bennünket. Hiszen csúszv-mászv hlljuk tőle z igét, mit z elején ugynott, hnytt dőlve kinyiltkozttott. Szánlmt és utáltot kelt, mert z utáltos jelmezt nem jelmezként hsználj már, hnem mgáévá teszi, zzá válik. Vrrvin tábornok, zz Csíkos Gábor mint Oz, ngy vrázsló jelenik meg színen. Kesőbb kiderül ról, hogy egy senki, de mégis tőle függ minden. Munkálkodás közben férfinemű boszorkánnyá válik, vgy mg sátán is kár, fekete, ráncos, hosszú kbátbn., fekete, ráncos, nygból készített prókábn. Élettelen, kitömött rongybábu, fehérre meszelt mozdultln rccl, kit kegyetlen, vékony fekete sétpálcájánk csttnási tesznek élővé. Óriásivá nyúlni képes figur (hosszú fekete kbát és földig érő fehér hivtlnok-sál), de tud összetöpörödni is (ráncok fején és ruhán), mikor kotorászni kezd lépcsőn. Kerek szemüvege elrejti szemét, kárcsk fehér rc vlóját, emberi voltát. Mindez zért érdekes, mert rémületes htlomként jelenik meg, s így Rszpljujev ellentéte, ki végül válik zzá. Vn egy igen feszült ütközőpontjuk, mikor Rszpljujev éppen Vrrvin révén jut htlomhoz, és mi-kor tőle kpott htlom nevében képes lesz mgát Vrrvint is megsemmisíteni (Trelkin vádj). E két ellentétes személy egyensúly úgy jön létre, hogy megjelenő Vrrvin (z egyszerű rendőr előtt Htlom és z Ész) vékony és éles figur, z urlkodó Rszpljujev zömök és tömbszerű. Egyként félelmetesek, egyik.mgáb fojtott kegyetlenségtől, másik kirobbnó és elhtlmsodó esztelenségtől. S hogy végül. Vrrvin elegánsn távozht (fe-

13 kete kbát, fehér selyemsál), rr utl, hogy mindenki z ő mnipulációjánk áldozt, luciferi hmis fény megcsltottj, mely jelen esetben fenn-álló htlmi rendszer jelképe. Boszorkány-vrázsló-sátán 'mivolt vámpír-váddl teljesedik ki. S hogy eredete nem isteni, hnem földi és ördögi, bból látszik, hogy életét meggyötört embernek, Trelkinnek köszönheti. Te-hát ő z igzi vérszívó, kit nyomorult emberek tömegei trtnk el., s bár megrokkn néh, mégis tovább él. Kortlnságát fehér rc hngsúlyozz, olyn, mint visszjáró rossz szellemek. S ne feledjük őt sebesült hős jelmezében sem! Lógó lábbl,.mdárijesztő-klppl, feketeszemüveggel önmgából csinált bábut, mire figuráj múgy is lklmssá tette. Célj érdekében nem átll rémet frgni sját személyéből. Ennek z ördögi színjátéknk z áldozti, z egyszerű népek megjelenésükben tipikusk, de olynnyir nturlistán megformáltk, hogy jelképekké vált htlmkkl szemben képviselni tudják mindenkori áldoztokt. Az ilyen nézőközeli színpdon természetes is nturlist jelmezek hsznált hol egyébként játék közelsége tud sokkhtást előidézni. Mi lett voln, h tervező nem egy vlódi, elhsznált házmesterkbátot d házmesterre, h-nem csk jelzi nnk minéműségét? Nem észleltünk voln mást, csk jelzéseket. És nem lett voln hihető rendőr zbálás sem, h z orrunk előtt műcsülköt rágott voln. A színház kis tere nem építhet ngyszínházk illuzionizmusár, minthogy színház rs poeticáj is vlóság, tpinthtó vlóság ábrázolás. A nturlist és szimbolikus figurák nem eredményeztek stílustörést z elő-dásbn, s ennek egyik ok bbn rejtik, hogy önmgukbn hordozzák mind-két elemet, s trtlomtól függően engedik kibontkozni egyik vgy másik énjüket, h rendezés megkívánj és jelmez megengedi. Rszpljujev például megjelenésekor egy eg yszerű, be-osztott rendőr, épp olyn nyomorult, mint többi elnyomottk. Bár jelmeze mindvégig változtln, nturális kellékek ( hús, kenyér) ekkor még hozzájuk kpcsolják. A kihllgtások vezetőjeként, mikor lkj egyre inkább jelképessé válik, már semmi kellékre nincs szüksége, elérhetetlen htlommá vált zokkl szemben, kikkel kevéssel előtte együvé trtozott. Másrészt mindvégig jelképes lkok élesen elkülönülnek többitől. Vrrvin kesztyűs kezéhez sosem ér semmi hétköznpi tárgy. Az sszonyok, gyere-kék, z orvos viszont összetrtoznk közönséges, mindennpi öltözetükkel, életükkel Bohóztb illő, hogy Vrrvin egyik kísérője, Trelkin volt kollégáj, z öregsszony térdig érő, rózsszínű, vlódi, ún. bundás női fehér-neműjébe fúrj fejét. De már szorosn drámához trtozik, hogy rögvest igyekeznek elhgyni helyszínt, mert undorodnk tpsztltktól, z öregsszonytól meg bűztől. Kicsit félnek is, mert htás túl erős, Trelkih legngyobb örömére. Nem sokkl utóbb megjelenik mosó-nő enyhén elhsznált ruhábn, fitlságát visszidéző rózsás klpbn. Gyermekei úgy kísérik, rémlátomásként, mint Mdách eszkimócsládj z pát: bebugyolálv, fe r lismerhetetlen rongytömeg-ként. Trelkin-Kopilov számár leglábbis 'ez rémlátomás, nem várt fordult. Ugynilyen nturlist eszközökkel elevenedik meg ' rendőrségi tkrítónő lkj, mely rendezői lelemény, de z előbbiekhez közvetlenül kpcsolódik. Kékrózsszín ruhájábn, sárg csipkés fehérneműjében mg kívántos fitlság. Gyenge bőrének látvány kétértelmű dlát hllv válik közönségessé, s teszi közönségessé huszáros, piros rcú rendőrkpitányt, kihez szerepe szerint kpcsolódik. Kettőjük jelképes és nturális volt hivtli rnghoz méltón egyesül, mint egy flvédőről letekintő szerelmespár. A két fél: htlom és kiszolgálttottk közt itt legkevesebb z ellentét. Azonbn árnyltnyi különbség köztük is vn. Es ez tkrítónő rcán vissztükröződő kékesszürke fénycsík, mely egyesíti őt társivl, többi sszonnyl, gyerekekkel, z orvossl. Mik ezek festett csíkok? Lehet, hogy félelem árnyéki, lehet, hogy hlndóság jelképe túlélő htlmkkl szemben, kiknek öltözetétől ( rendőri kéktől és Vrrvin feketéjétől) nyerte színét. Mindenképpen zokkl összetrtozók tehát, leglábbis zok függvényei - htlom árnyékábn és kezében élő tömeg jellemzője. Egyránt kiszolgálttott rcnélküli"" tömeg. A rendőri terrornk ( domináló kék színeknek) színükkel is teret dók. A csíkokkl megbélyegzettek közt vn z öregsszony és z or vos is, kiket egyzon színész, Glkó Blázs játszik. Ő is váltj tehát jelmezét, mint Vrrvin vgy Trelkin, bár ez tény néző előtt ismeretlen, és tuljdonképpen nem is lenne rá szükség. Mégis, mikor végül tpsot megköszönő orvost z öregsszony ruhájábn látjuk viszont, értelmet kp kettős szerep. A játék " induláskor z öreg-sszony sipítozv és jjgtv cslni képes, hogy htlmkt kijátssz szegény lkój, Trelkin érdekében. Midőn zonbn terror elurlkodott, és védence életét fizikilg 'kellene meg-mentenie, orvosként, hivtásánk átérzésével sem tud tenni semmit, cselekvésképtelenné válik, menekülni kénytelen. Az eddigiekből is nyilvánvló, hogy szereplőknek nemcsk téri elemekhez, de egymáshoz vló viszonyukbn is ngy szerepe vn jelmez kifejező-erejének. Hiszen jobbár nem egyedül trtózkodnk színpdon. A színpd-kép minden pillnt felfoghtó egy állóképnek is, zz minden pillnt cselekményben képi jelentéssel bír. Természetes, hogy szemünk térbeli egységet lát, olyn egészet, melyet nem egyes összetevői htároznk meg, hnem z egész elődás belső lényege htározz meg részeket. Minden részlet függ többitől. A festészetben szín és tónusérték mindig közvetlenül körül-vevő felülettől függ. Azz tónusértékeket más értékek felerősíthetik vgy kiolthtják. Ugynígy lehet egy színt intenzívebbé tenni vgy semlegesíteni. Nézzük meg, fehér vászoncsíkok milyen lklmsk rr, hogy z igzi színek érvényesülhessenek (háttér). A rendőrök erőteljes kékje, Vrrvin fekete-fehérje csorbíttlnul 'él. De már z orvos glmbszürkéjét elnyomj rondőrkpitány kékje, z sszonyok kékes-szürkés-rózsszínes ruháztát ugyncsk urlj. A kihllgtáson megjelenő zöld (de mintás) kbátú földbirtokos sem tudj felvenni hrcot vele. H tiszt zöld lenne, küzdelmük eldöntetlen mrdn. Éppen z ő esetében - Jordán Tmás - feltűnő színek és nygok változás. A rendőrségen már meg-puhított" földesúr szürke selyemingben tér vissz, melyet teljesen elnyom szín-pdon túlsúlybn levő kék. Ez selyeming nygánál fogv is jelentős: kbát ltt és még kbát nélkül is úri viselet, lógv és gyűrötten, sovány testhez tpdv (selyem!) megkínzott embert is jellemezni tudj. A méreteket és formákt szintén

14 csk háttérrel kölcsönhtásbn tudjuk észlelni. Hogy z optiki 'térben nem létezhet ngyság, hosszúság és figur bszolút mértéke, rr már utltunk forgójtó leíráskor. Minden vizuális egység (lásd Vrrvin) csk optiki 'környezetéhez (forgójtó) vló dinmikus kölcsönviszonyábn nyeri el egyedülálló, sjátságos megjelenési módját. Most fogjuk be szemünkkel z egész teret! A 'figyelemmezőben világosn és egyidejűleg csk korlátozott számú optiki egységet tudunk felismerni. (Kepes Gy.) Csk öt vgy ht optikilg különböző egységet tudunk egyidejűleg világosn és tényleg z egyes ismérveik-kel és vontkozásikkl együtt látni. H megfigyeljük színpdképeket sorbn e szempontból, fel fog tűnni, hogy rendezés önkéntelenül is engedelmeskedett ezen törvénynek. Így dott lehetőséget jelmeztervezőnek rr, hogy mrdéktlnul érvényesüljön munkáj színpdon. Erről munkáról pedig összefogllv elmondhtjuk, hogy megvilágosított jelmez- és díszlettervezés vlódi értelmét: játékteret teremtett és figurákt lkotott. Mert mit is jelent z szó, hogy jelmeztervezés? Nem többet, mint mi benne le vn írv? Csk hétköznpitól eltérő ruhák tervezését jelentené, mely esetben nem 'különbözik próbbbákhoz lkított divttervezéstől? A színházi jelmez" két lpvető összetevőből áll. Egyik színész mg, kiből létre kell hozni vl-mit, s másik éppen ez z elképzelt vlmi, rendező gondoltit és tervező látomását egyesítő, térben és időben létező form. Így érthető, hogy jel-meztervezés (és díszlettervezés) nem képi előzményekre visszvezethető illusztráció vlójábn, nem hngultkeltés, nem emlékképek felidézése, nem is jelzése kornk és embereknek. Nem is-mert ttributumokkl vló ellátás szereplőknek, és nem dekorációkészítés térben. Hnem lkítás, formálás, eddig még nem látott és tpsztlt, körü'l'mények folytán számtln elemből épülő és zokr visszhtó egyedi jelképek létrehozás. Plotinos mondt: részeknek egymáshoz és z egészhez vló kölcsönös viszony z, mi szépséget jelenti szemünkben. Most ne csk díszletekre, jelmezekre gondoljunk, melyek elemzett viszonyi eredményezik mindvégig értelmileg és színészileg is megkomponált színpdképet, hnem z író, színész, rendező, tervező együttes munkájár, mely megteremtette ezt z elődást. F Ö L DE S AN N A Kritik helyett z Elveszett prdicsomról Tisztelt Szerkesztőség! Ritkán fordul elő mostnábn, hogy kritikus 'hetekkel 'bemuttó előtt, várkozás izglmábn jelentkezzen: hdd tudósítson drbról z elődásról. Amikor elkértem, felvállltm Mdách Kmrszínház felújítását, bbn reményben tettem, hogy bebizonyosodik, igzolódik régót rebesgetett műsorpolitiki igényünk; hogy npnál világosbbá válik: legjobb kortársi drámáknk 'bátrn előlegezhetjük klsszikusokt megillető, többé-kevésbé folymtos színpdi jélenlétet. Hogy z Elveszett prdicsom két nemzedék számár is bizonyító erejű színházi élmény lesz. Azoknk, kik tizennégy éve őrizzük premier döbbent csendjét, fel-újítás szembesítéssé válik, mely során kiderül, hogy 'nem bemuttót beárnyékoló friss trgédi, hnem drám immnens értéke 'z, mi ktrzis élményét kiváltott. A fitlok pedig megfej-tik és megértik Srkdi-legendát, rá-döbbennek néhány esztendős kultuszt követő - átmeneti jellegű - feledés veszélyére, mikor mguk is átélik z El-veszett prdicsom felkvró élményét és időszerűségét. Azt vártm, hogy visszbűvölt legend színháztörténeti evidenciává kristályosodjék. És zt kértem: engedtessék meg nekem ennek rögzítése. Most, 'hogy bemuttó lezjlott, z első kritikák is megjelentek, elhngzottk, zvrbn vgyok. Láttunk egy tisztes, középműfjú drámát, érdekes, bár nem teljesen logikus mgtrtású figurákt, és sokrétűen jellemzet főhős sjnáltosn áthngolódott mgántrgédiáját. Egy z események áltl törésre ítélt, szépen lkuló szerelmet. Korrekt, de cseppet sem felkvró elődást. Próbálnám cslódásom felfokozott igényekkel, z első tlálkozás élményé-nek hervdhttln intenzitásávl és megszépítő messzeséggel mgyrázni - de nem megy. Elképzelhető, 'hogy megrendültségünkben vlmennyien - kritikusok és nézők - tévedtünk voln? Hogy drám, melynek npilpkritikusok is, z irodlomtörténészek is mrdndóságot jósoltk, másfél évti- zed ltt elvult? Hogy első megrendülésünket mégsem Sebők Zoltán, h-nem Srkdi Imre trgédiáj váltott voln ki? Vgy tlán felújítás idő-pontj pecsételte meg mű 1975-ös sorsát: mert drám most érkezett el bb 'kritikus irodlom- és színháztörténeti életkorb, mikor felidézett vlóság már nem jelen, de még nem történelem, igzság már nem felkvró ktulitás ugyn, de 'még mindig túl sok konkrét, trtlmi sszociáció tpd rá hhoz, 'hogy egy 'más, áltlánosbb síkon hsson? Ezeknek gondoltoknk jegyében döntöttem úgy, hogy felújíitásról nem írok kritikát. De kkor tévé Színházi Album, z elhngzott bírált látámsztásár felidézett két képsort z Elveszett prdicsom elődásiból. Ahogy Gábor Miklós szikrázó tekintete rámvillnt képernyőről, hogy Várdi Hédi bőrén átsütő szerelme felforrósított mg körül kmer leszűkítette színpdot - újr felizzott drám. Azután megjelentek felújítás szereplői, és megcspott 'színházi elődás múzeumi hűvössége. Másnp kezembe került Theter der Zeit című NDK folyóirt 1975/2-es szám, 'melyben Ingeborg Pietzsch számol be z Elveszett prdicsom drezdi premierjéről. (Ugynrról z elődásról, melyről Molnár Gál Péter írt SZÍNHÁZ februári számábn.) A bemuttó lklmából Iglódi István, vendégrendezőként, megfoglmzz mg koncepcióját, és 'kifejti, hogy z Elveszett prdicsom z ő, most felnőtté váló generációj számár - z önállósulás, felelősségválllás drámáj. Arr figyelmeztet, hogy ez korosztály - hrmincsoké - már nem támszkodht z idősek nmzedékére. "A prdicsombn ott volt Zoltán mellett z p, s ott volt még szerelme is. Mindez segítséget jelenthet számár, de csk bizonyos korlátok között. ('Mint nyiltkozt egy másik részében mondj: tnár csk nnyit tehet Zoltánért, mennyit egy előttünk járó nemzedék megtehet...) Az elődás ezt gondoltot közvetlen, szinte did'ktiku's formábn is kifejezte, Brtók Cntt Profnájánk megfelelő motívumivl. Mindenkinek mgánk kell megtlálni tiszt forrást, melyből szomját olthtj. És ez tiszt forrás - társdlom, közösség." Iglódink ez szuverén és gondoltébresztő értelmezése, mellyel egy áltlm nem látott elődást igzol, újbb

15 érv volt drám érvénye mellett. Jelezte, hogy Srkdi műve zót is meg-őrizte mrdndó drámák koronként lkuló, lkíthtó, többféle értelmezhetőségének erényét. Ezek után újr elolvstm nemcsk 'drámát, hnem nnk 1961-es visszhngját is. És most már úgy érzem, válszt kell keresnünk rr kérdésre, miért és hogyn 'mulsztott cl Mdách Kmrszínház ngy lehetőséget, Srkdi drámájánk mi megfoglmzását. Az lpvető ok Szirtes Tmás megilletődött áhittábn lehetett. Próbáink Srkdi írásművészetének csodáltábn telnek el... - vllott nyiltkoztábn premier 'előtt Film Színház Muzsikábn. - Amikor ez kitűnő író meghlt, 1961ben,.mi még főiskolások vgy még zok se v o l t u n k... Erős htást tesz ránk drb minden mondt, z egészből sugárzó fájdlms vllomás z élet mellett..." Amit ezen túl Szirtes kiemel drámából, z olyn szorosn kötődik cselekményhez, hogy meghtározottságávl is zt 'érzékelteti, hogy rendező lig-lig törekszik vlmiféle tágbb ér-vényű, mi igzság kimondásár, minth energiáit kizárólg ptinássá lett irodlmi mű költői cselekményének precíz megjelenítése kötné le. És ez 'megközelítési mód már mgábn rejtette színpdi áltlánosságoknk zt veszélyét, mi zután z elődás végzetévé lett. Szirtes Tmás nyilvánvlón lposn és gondosn elemezte drámát, de áhíttábn félt nnk 'egyszeriségétől el-szkdni, nem merte, vgy nem tudt igzán birtokb venni egyetemesebb igzságit. De tlán még mindig elkerülhető lett voln szuverén koncepció hiányából fkdó veszély, h rendező leglább korbeli vgy később meg-foglmzott értelmezések vlmelyikéhez htározottbbn köti z elődás esetlegességek között hányódó hjóját. A drám irodlm zt tükrözi, hogy kritikusok már címdó jelkép lefordításábn sem egyeztek. Többek szerint Sebők tnár ház - Prospero szigete, z pi otthon - z elveszett prdicsom". B. Ngy László ezzel szemben nem múlt, hnem jövő édenét helyettesíti be, és zzl érvelt, hogy Srkdi nem múlttl, hnem jövővel állított szem-be hősét. (Élet és Irodlom, VI. 10.) Felesleges ember" volt-e Sebők Zoltán, többre hivtott, illuzióit vesz-tett, cinikussá lett fitl gysebész; koránk,és körülményeinek áldozt, vgy z z eleve morális, gátlástln individulist, ki Botond és s zörnyetegbe n még büszkén válllj frksélet elvét, később, Srkdi utolsó drámájábn vissztlál tiszt forráshoz - mint rról Hjdú Ráfis szól könyvében. Srkdi Imre hőse vétkének sem jellegét, sem súlyát illetően nem köti meg teljes mértékben z értelmezők kezét. Igy történhet, hogy Pándi Pál szándék és következmény lényeges különbségében látj Zoltán trgédiáját (Népszbdság, V I ), Mihályi Gábor z illúzió-vesztés következményének tuljdonítj Zoltán bűnét (Új Írás, III.). Kóny Judit viszont - rr vló hivtkozássl, hogy Zoltán trgikus véletlen folytán, voltképpen emberségből vétkezett, hiszen z sszony krt szerint cselekedett, mikor műtétet elválllt mjdhogynem felmenti hőst. (Arcok és vllomások sorozt, ) Zol tán vonzó és tszító tuljdonságink komplexitását nem lehetett nem észre-venni, de már jellemvonások rányát és 'motiválását illetően ismét eltérnek vélemények. B. Ngy László z egyet-len, ki zért érzi Zoltánt elvetemültségében is vonzó figuránk, mert ki tudt teljesíteni mg egyéniségét. Mások éppen törést fájllják, melynek következtében Zoltán nem járhtt végig tehetsége szerint őt megillető pályát. Srkdi Imre: Elveszett prdicsom (Mdách Kmrszínház). Sebők Zoltán (Sztnky István ) és Mir (Piros Ildikó)

16 A drám végkicsengése - Próbáld meg!" z én tudtombn is úgy élt z ősbemuttó ót, mint hogy Szbó György idézi Srkdi kötetéről szólván (Élet és Irodlom, VIII. 10.), mint hgyományos és ismerős heroikus pesszimizmus ktuális megjelenítése. Éppen ezért meglepett, mikor z egykori kritikákbn z elődás túlzjgó" kétség-beeséséről olvstm, és rról, hogy színpdi zokogás szinte elnyomt z p felemelő végszvát, testmentumát. Az igzság - mely ebben z esetben hng-súlyok és hngerő 'kérdése kontrollálhttln. Legfeljebb z elődás és z értelmezés lterntíváját jelzi. Ugynúgy, mint egy ellenkező előjelű, 1971-es értelmezés írott dokumentum, mely Lendvy Ferenc rendezéséről szólv ki-fejti, hogy ezúttl megtlált prdicsom" jelent meg debreceni színház színpdán. Ez z elődás drámát, hős szörnyeteg vonásink elbgtellizálásávl, lényegében Sebők Zoltán igzi megtisztulásánk történetévé" hngolt át. (Lásd Márkus Bél kritikáját Hjdú-Bihri Nplóbn.) A drám igzságát legmélyebben - úgy érzem - Pándi Pál közelítette meg, mikor z idill végleges elvesztése után megmrdó válsztási lehetőségre koncentrált. Arr, hogy Zoltánnk, h prdicsomot elvesztette is, korábbn válsztott öngyilkosságönfeldás lterntívávl szemben meg-mrdt büntetés válllását követő, korántsem idilli, inkább nehéz és kockáztos feltámdási 'lehetősége, vlmiféle megvlósíthtó életprogrm ígérete. Mindezt nem zért vázoltm fel - teljesség igénye nélkül -, hogy bíráltom szempontok számonkérőszékévé legyen. Csk hogy jelezzem: Szirtesnek volt válsztási lehetősége, egész sor válllhtó, vgy megtgdhtó értelmezési forrás. És kérdőjelek is meredtek eléje, meglehetősen ngy számbn, melyekkel sjnos nem mert igzán szembe-nézni. A Mdách kmrszínházbeli felújítás fő problémáj, hogy csk rról szól, mit sztori elbeszél. Egy fitl orvostól, ki felelőtlen válllkozóként műhibát követ el, és sját szeretőjének gyilkosává lesz. A 'tettet követően úgy érzi, bezárult előtte z út, z élet. De még mielőtt öngyilkosságot követ el, vgy megdássl bevonul börtönbe - pjához menekül. A hetvenöt éves Sebők Imre testi-szellemi vitlitásánk példáj, hite és z ő otthonábn megismert, megszeretett lány hűséget ígérő szerelme megrendítik Zoltán pesszimizmusát. Bűnét zonbn nem tehetik meg nem történtté. Mir nem válthtj meg, és nem is oldozhtj fel Zoltánt, csk ráébreszti őt z élet 'folyttásánk lehetőségére. Srkdi szövegében nem esik szó z ötvenes évekről, Zoltán vlószínű diákéveiről, nem esik szó ötvenhtról. De mindez ott feszül szöveg mögött: motiválj hős hitvesztését, kiábrándulását, vlóságos és megjátszott cinizmusát. És z elvesztett idill helyett vergődve válllt, kemény ás küzdelmes relitás, bűnhődés 'és z újrkezdés is nemzedéki, társdlmi élmény. Amikor Gábor Miklós elmondt, hogy z pj ennek mi korunknk z embere, s voltképpen neki kellett voln z pj korábn születnie - pontosn értettük, éreztük, mire gondol. De mit érzékeltet mindebből kitű-nő tehetségű Sztnky István? Szívfájdítón keveset. Mgánemberként vétkezett, mgánemberként szeret, küszködik, de ugynkkor még figur intellektuális hitelével is dósunk mrd. A zsenilitás ígéretéit mgábn hordó, ngy formátumú sebészből kisszerű figurává szürkül, kiről egyetlen pillntig sem hihetjük el, hogy Psteurré, Pvlovvá lehetett voln. Mgtrtásából hiányzik szellemi koncentráció vérévé lett szokás, felhlmozott tudás és élmény-nyg személyiségformáló fedezete. Minth egy vgánykodásból gázoló, cinikus txisofőr vívódn, hogy kár volt olyn gyorsn hjtni... Ez Zoltán inkább csk kcér sógornő, Év fntáziáját gyújthtj fel vlószínűtlenül ngyvonlú és sértő jánltávl, nem pedig Piros Ildikó Miráját. Gábor Mik-lós válság nnk idején megrendítőbb volt, mint mg z elkövetett bűntett, mert emberi értékek pusztulásáról tudósított. És Várdi Hédi ebbe tljt vesztett, de perzselően izglms, tehetséges férfib szeretett bele, olthttln, tiszt szenvedéllyel. Az ő Miráj nem-csk szép volt, de okos is, tizenkilenc évesen már dkozó, igzi sszony, ngy emóciókr képes ember. Tlán egy mi Júli, ki éppen bbn különbözik Ró-meó szerelmesétől, hogy nemcsk hl-ni - élni is tud válsztottjáért, de kit ugynkkor ezer szál köt szerelmen túl is z élethez. A kettőjük közt létrejött ármkör feszültségét nézőtérről árdó helyeslés, együttérzés árm is táplált: ezt két embert z isten és Srkdi is egymásnk teremtették. Piros Ildikó tündérszép, tiszt, finom és bájos Mir. Játék is érezhetően fejlődött z utóbbi időben. Csk minth túlzásb vinné mívességre vló törekvést, szerepének 'minden mondtát hng-súlyozz, megjátssz, hol stilizálj, hol illusztrálj, és ezzel elszkd z élőbeszédtől. Kulturáltn játszik, cskhogy Miránk élnie kellene. Szertelenül, tisztán, őszintén. Felforrósítni mg körül levegőt. Piros Ildikó viszont jólnevelt, zárkózott erdélyi úrilány, született jótnuló, ki neveltetését, jellemét és vér-mérsékletét tekintve is vlószínűleg képtelen lenne szöveg mögöttes rétegé-ben, gesztusokbn érzékeltetett kezdeményezésre, z őszinteségnek rr túl-árdó lírájár, mi Mirából sugárzik. Várdi Hédi Miráj 1961ben jellegzetesen mi" volt. Piros Ildikó megindító báj, tisztság időtlenné oldj z lkot, és ezzel szinte légiessé szublimálj szerelmesek kpcsoltát. A drb egyik leglíribb szerelmi jelienetében - z blkbn szinte csk glóri hiányzik ngylrc mögül. A néző még színpdi tlálkozás drámi perceiben is csodálkozik: vjon hogy lehet, hogy ez két össze nem illő ember mégis egymástól várj megváltást? Gábor Miklós és Várdi Hédi mgukbn hordták prdicsombn együtt lélegző emberi teljesség emlékét, minth csk z őket szétszkító sors mulsztásánk jóvátételére szövetkeztek voln. Ugynez Sztnky és Piros Ildikó szerelmespárjáról legkevésbé sem mondhtó el, de ez nemcsk z ő hibájuk. Az elődásbn úgy tűnik, minth z pánk htvn-ezer forintos gyűrű vásárlását rosszlló kritikáj kpcsolt mitti, meglpozott ggodlmát fejezné ki. Kétségtelen, hogy szerelmek vló életben sem mindig kiszámíthtók. És elképzelhető, hogy rendező éppen jellemek disszonnciájávl, mgtrtások elitérésével kíván közölni vl-mit. Hogy létezik olyn htárhelyzet, melyben minden lkti, pszichológii távolság áthidlhtó, sőt megsokszorozódik különbözés vonzás... Ám h ez közlés nem jön le színpdról, h színészek úgy játsznk, mint kik

17 nem érzik ezt z áthidlásr váró távolságot, kkor szereposztás véletlenszerűvé válik, sőt lááss jellemek és kpcsoltok hitelét. Kielégítetlenül hgyott mellékszereplők gárdáj is. A drbbn Klári z egyetlen, kinek Srkdi lehetőséget dott mg sors ívének megrjzolásár, de tlán ez szál z, mely legjobbn megkopott, meglzult bemuttó ót. Vlószínűleg ez is hozzájárult hhoz, hogy Csűrös Krolánk nem sikerült sem Klári sok esztendős kompromisszumát, sem rossz házsságát fel borító, hirtelen döntését elfogdttni. Kelemen Év szöveg Zsófi nenijének sem életkorát, sem társdlmi státusát nem válllt. Sunyovszky Szilvi kriktúrává torzítj Év lkját. A cslád férfitgji - Szénási Ernő, Grics János, Horesnyi László - egy kommersz társdlmi vígjátékszintjén, korrektül játsszák szerepüket. Cskhogy z Elveszett prdicsom más súlycsoportú együttes játékot is kívánn társult--tál. Sebők Imre tnár lkját zért mellőztem mostnáig, hogy kiemelhessem z összképből: Mensáros László z egyetlen, ki mélyen érti és érzi z p drámáját. Az első részben még felágskodott bennem kétely: vjon elég mélyen megrendítik-e őt Zoltántól hllottk. De is továbbikbn meggyőzött: ez fntsztikus fegyelem is Se-bők Imre sjátj. Ez hetvenöt éves férfi tlán még szikárbb - és ennyiben korszerűbb is -, mint hogyn emlékezetünkben élt. Mensáros úgy muttj fel Sebők Imre tiszt és tevékeny emberségét, vonzó példáját, hogy érzékelteti mgtrtásánk mitikus, mögöttes trtlmát. És ugynkkor, szerep és mgtrtás legendáját mégis földhöz köti, hitelesíti zzl, hogy egy árnylti kritikát, szkepszist kever jelenetek lpszínébe: mint ki pontosn érzi látókörének htárit, sját cselekvési lehetőségeinek korlátit is. A Mdách Kmrszínház jó ügyet szolgált, mikor Srkdi drámáját felújított. Nem félt z emlékek árnyékától, és - leglábbis célkitűzéseiben - válllt kihívást. Szeretném hinni, hogy ez mostni kudrc nem vette el színhá- Az idős Sebők (Mensáros László) és fi (Sztnky István) (Iklády László felvételei) zink kedvét Srkdi ngyszerű drámájától. Hogy Budpest, Debrecen, Komárom, Drezd és Mri Köztársság után lesz még színház, mely fel meri tenni együttesének és közönségnek kérdést, hogy mit jelent m z Elveszett prdicsom. Rendező, ki szembe mer nézni problémávl: hov vezet, mi-kor egy ember társdlom erkölcse és törvénye helyett, csk önnön törvényét ismeri el mg fölött. Akit izgt nemzedékek tgji között végbement trgikus, kivételes szerepcsere következménye, z elvesztett illúziók helyett felválllt relitás idillromboló küzdelme, z elmulsztott lehetőségek drámáj. A fel- tehető kérdéseikre sokféle színpdi válsz dhtó. És ezek válszok, hiszem, hogy drám mrdndóságát hirdető irodlomés színháztörténetet fogják igzolni. Ezért éreztem mégis értelmét beszámolónk. Srkdi Imre: Elveszett prdicsom (Mdách Színház Kmrszínház) Rendezte: Szirtes Tmás. Díszlet: Köpeczi Bócz István. Jelmez: Bkó Ilon m. v. Szereplők: Mensáros László, Sztnky István, Piros Ildikó, Szénási Ernő, Grics János, Sunyovszky Szilvi, Horesnyi László, Csűrös Krol. Kelemen Év, Lelkes Ágnes.

18 NÁNAY ISTVÁN Sírás és nevetés htárán Vlló Péter két rendezése Röviddel egymás után muttták be Y ermát Miskolcon és Szolnokon, Három nővért Szolnokon és Veszprém-ben. A veszprémi Három nőv ért és szolnoki Y ermát Vlló Péter rendezte. Egy-egy rendező pályáján e két mű bemuttás külön-külön is megkülönböztetett figyelmet érdemel, de így együtt, különböző társulttl színpdr állítv még inkább. Akkor is, h ezzel művészi erőt próbáló feldttl Vlló nem minden szempontból tudott meg-birkózni. Három nővér A veszprémi Három nőv ér elemzésekor nehéz helyzetben vn z, ki Székely Gábor Csehov-rendezését is látt. Nehéz szbdulni szolnoki elődás szuggesztivitásától, mi "olvstától", gondolti mozgósító htásától, csknem tökéletes szereposztásból 'következő együttes játék élményétől. Természetesen igzságtln dolog lenne Vlló rendezését hsonlítgtni bármely más elődáshoz, z ő Csehovbemuttóját elsősorbn mg lehetőségei, keretei között kell vizsgálni. S mégis kikerülhetetlen ez-úttl z összevetés éppen szolnoki produkcióvl, mert megvlósítás ugyn gyökeresen eltérő, mű megközelítése néhány ponton rokon. Mindkét elődásbn leszámolásmotívum erősödött fel. Leszámolás tét-lenséggel, hzug, bár emberségesebb-nek tűnő életmóddl, nosztlgiákkl, belenyugvások, cselekvésképtelenség önés társdlompusztító htásávl. Túl kell lépni z álmodozókon, múltjukt, sorsukt sirtókon - vllják ezek z elődások. Még kkor is így kell tenni, h túllépők sem bírják százszázlékos bizlmunkt. De míg Szolnokon komplex, sok rétegű, rétegek egyidejű egységére és hrmóniájár épülő elődás született, ddig Veszprémiben drb egyes jelentésmezői egymás mellett, egymástól csknem függetlenedve jelennek meg, s hol erotikus, hol idillikus, hol nosztlgikus, hol kiábránduló, hol megdó, hol lázdó hng urlkodik - jelenetek lpszituációjánk megfelelően; Szolnokon egységes elődásnk lehettünk tnúi, hol 'minden htáselemet zonos cél érdekében igyekezett hsználni rendező Veszprémben z eszközök eklektikusság volt jellemző; Szolnokon díszlet - függönyök - szinte színészek prtnerévé vált, Veszprémben díszlet - csupsz emelvényrendszer, lépcsők, deszkák erdeje, szűk tér - játék egyik gátj lett; Szolnokon z élő színpdi kciók, szituációk és gondolti drám egysége létrejött, Veszprémben érezni lehetett ugyn rendező tiszt elemző munkáját, de ez csk rész-ben párosult z dekvát színpdi megvlósítássl: sokszor spekultív és illusztrtív elemek pótolták drámi ábrázolást. A leszámolásmotívum felerősítése mindkét esetben zt eredményezte, hogy Nts figuráj, vlmint Irin-Tuzenbch próbálkozás megszokottnál hngsúlyosbb lett, és központi lkká nőtt Andrej. Mindz, mit két elő-dás lpvető eltéréséről jeleztünk, ezek-ben részletekben különösen szembetűnik. Szolnokon Monori Lili úgy exponál-j Ntsát, hogy nevetségességében is vlmi fenyegető erő vn, mjd egyre inkább ház urává" válik, hogy végül Cseresznyéskert Lophinjához hsonlón ténylegesen is birtokáb vegye 'házt, kivágss múltt idéző fsort, és jövőt Felképező virágokkl - még h csiricsáré ízlésű ágyásokb ültetett virágokkl is - tegye színessé kertet. Andi Kti és Ppp Zoltán Irin-Tuzenbch kettőse 'is eljut leszámolásig. drám végére tudják már egymást válllni, még kkor is, h Irinábn nincs meg 'szerelem. De Andi Irináj nem z utolsó szlmszálb kpszkodv kr férjhez 'menni, hnem társt kp Tuzenbchbn. Éppen ezért lesz Irin utolsó monológj keserű, ás nem kérdőjeleződik meg immár mint hogy drb folymán ddig 'mindig dolgozni krásnk igz és végleges szándék. A drbok többi szereplői szinte vlmennyien sttikusk, állpotukból, szűk világukból kilépni [képtelenek, trtásukbn mégis vn vlmi tiszteletreméltó. Kivétel Andrej. Ő zonbn nem leszámolást, túllépést, hnem lecsúszást, lngyos életbe vló belesüppedést képviseli. Szolnokon Piróth Gyul trgikomikus figuránk elsősorbn trgikus vonásit hngsúlyozz, ezáltl z ő életútj tehetséges ígérettől z egy-lenni-többi-kisvárosi-úrrl állpotig, z örökös enni-inni-ludni-untkozni perspektíváig beszédes ellen-pontj lesz z IrinTuzenbch-féle jövőt válllásnk, ugynkkor eredménye-következménye Nts-fiféle túllépés-nek". Andrej terjedelmileg nem ngy szerepét nem véletlenül játsztj Székely Gábor z erőteljes színészi eszközök birtokábn levő Piróthtl, s monológjit szcenikilg is felerősítni. Andrej vllomását, melyben lecsúszás kórképét kpjuk, leszűkített fényben, egy széken egyensúlyozv, s végül székestül hnytt esve mondj el félelmetesen - Piróth Gyul. Veszprémiben szintén főszereppé nő Meszléry Judit Ntsáj. Mgbiztos ez nő z 'első perctől kezdve, s nemcsk mgbiztos, de z 'egyetlen földönjáró, reálisn látó lk, ugynkkor - színésznő lktából is dódón - nincs meg eléggé benne drb logikájából dódó elengedhetetlen ellenszenvesség. Ezért rendező és színésznő [kelleténél közönségesebbé hngolj Nts figuráját. Am ezt csk külsődleges esz-közökkel érik el, így z lk ereje, súly, fenyegető htás gyengül. Ugyncsk erőtlen z Irin-Tuzenbch kettős (Dobos Ildikó - Joós László), bár rendezői [szándék érezhetően itt is kisszerű életmódból vló kitörés erőteljesebb ábrázolás volt. A szándék zonbn felemásul vlósult meg. Dobos Ildikó Irináj z egyetlen tiszt [és őszin-te lány társságbn, lázdás igz, életének megváltozttásához vn, lesz ereje - ezt sugllj Dobos Ildikó. De társ e fontos lépésénél nincs, Joós László Tuzenbchj jellegtelen, kisszerű. Nem hihető, hogy Dobos Irináj ezért Tuzenbchért kompromisszumot kössön. Joósnk még nincsenek színészi eszközei kulcsfontosságú figur meg-jelenítéséhez. Végül Andrej. A szokásosnál ngyobb szerepet szán Andrejnek Vlló is. Az elődás ngy részében színen vn, még h csk sejtjük is jelenlétét. Monológjit ' rendező kiemeli, világítássl, tér-beli kompozícióvl igyekszik hngsúlyozni. Ám itt 'is színészi problémák vnnk. Áron László nehezen boldogul Andrej megnövekedett szerepével. S mert nem tud belső 'hitelt dni z lk-nk, előtérbe kerülnek külsődleges eszközök: kántálósiránkozó 'hnghordozás, melyet csk z önvizsgált ritk

19 pillntibn vált fel normális hnglejtés, hngsúly, beszédmód. Még egy péld: kiokoskodott illusztrációk mrdnk olyn jelzések, mint díszlet klitk jellege, téribeli felső és lsó régió megfeleltetése csládbn kilkuló hierrchiánk (kezdetben Andrej és Olg vn fenn, mjd ők egy-re kevesebbet trtózkodnk ott, s Nts urlj felsőbb szintet) stb. És néhány dilemm: érdemes-e, szbd-e Csehovot - vgy kár más szerző drbját is - bemuttni, h mindössze néhány szerepre vn társultbn felkészült színész? (A Három nővér esetében Meszléry Judit, Demjén Gyöngy-vér, Dobos Ildikó, Horváth László, Tánczos Tibor nevét említhetjük csk.) Mi legyen teendő? Hogyn lehet fel-készíteni egy társultot mind igényesebb feldtokr? Alighnem mguk feldtok teszik éretté társultot, ez esetben zonbn egy-egy különlegesen nehéz produkció - mint milyen Három nővér, hiszen Veszprémben most először játsznk Csehovot - hosszbb, lposbb felkészülési időszkot igényel-ne. A bíráló megjegyzések elleniére ebben z elődásbn is, kárcsk eddigi pro dukcióibn érezhetőek Vlló rendezői munkájánk legjellegzetesebb ismertető jegyei: z elemzés pontosság, szín-pdi konstrukció lpos kidolgozás, hngsúlyos jelenetek, z elődás ritmusánk megkomponálás, z átgondolt színészvezetés. Ugynkkor jelen vn rendezői munkájánk néhány tehertétele is : gykori elméletközpontúság, z illusztrálás, túlzott eklektikusság. Yerm A szolnoki Yerm-elődásbn ez utóbbi jellegzetességék szinte lig lelhetők fel, ez bemuttó z évd egyik kiemelkedő produkciój. A Yerm színpd háromszínű. Az lpszín fehér. Fehér vászonnl vn bevonv proszcénium, fehér vászonból vnnk z oldltkrások, háttér, furcs, morf, lélegző-mozgó lkzt, mi hol 'sátor lkú, ihol, földre lpul, hol templombejárt lesz belőle. Fehér ruhábn vnnk zenészek, ppnők, drb végére Yerm 'is. Fehérre vnnk festve is trägerek, melyekre ugyncsk fehér vásznk vnnk felerősítve, s melyek leengedésével különféle térform, térszűkítés lkíthtó ki különben teljesen üres színpdon, s egyránt jelezhető Jun ház, lkás, Dolores ház folyóprt. Szürkébe öltözöttek flu lkói, fekete öltözéket visel Jun és ház népe. A színek ellentéte már eleve érezteti - áttételesen és nem didktikusn - trgédiát. A trgédiát, mely két életszemlélet összeütközéséből kikerülhetetlenül következik. Az életet teljes gzdgságábn élni kró Yerm áll szemben z életcélokt szűkebben, gykorltisbbn értelmező Junnl. Azzl z emberrel, kinek z sszony csk sszonynk kell, s nem nyánk is, kinek vgyon mgáért szerzésért, : birtoklásért kell, s nem zért, hogy vele mg és mások életét tegye szebbé, teljesebbé, ki-nek csk z nygi jvk jelentik z ér- téket, s minden más, mi zon túl vgy kívül vn, csk álmodozás, megfoghttlnság, értelmetlenség. Ők ketten össze vnnk láncolv: vgy egymáshoz idomulnk, vgy egyikük igzánk felül kell kerekednie. Úgy győz z igz cm bori életre vágyó Yerm, hogy elpusztul Jun, s ez egyben - dolgok dilektikáj szerint Yerm életének beszűküléséhez 'is Vezet. Visszfogott, hlk, mégis erőteljes elődásbn teljesedik ki ez konfliktus. Yerm 'és Jun kezdetben még egymást keresve, egymást ölelve fonódik össze, mjd ez 'z összefonódás egyre ellenségesebb lesz, Jun hiáb keresi z sszonyt Yermábn ; ő nem kr és nem Csehov: Három nővér (Veszprémi Petőfi Színház). A nővérek: Demjén Gyöngyvér, Mrgitty Ági, Dobos Il di kó (MTI fotó - Kovács Sándor fel vétel e)

20 Lorc: Yerm (Szolnoki Szigligeti Színház). Dolores (Flvy Klár) s Yerm (Csomós Mri) is tud csk sszonyként férfihoz bújni. S vn pillnt, mikor Jun sem veheti krjáb sszonyát: Sógornők árgus szemmel vigyázzák, nehogy bekövetkezzék bj, osztódjék vgyon. S trgédi végső pontján vissztér kezdő kép kompozíciój, összeborul z ember-pár, de ebből z ölelésből Jun már hol-tn kerülhet csk ki. A két ember drámáj minden részletében pontosn jelenik meg z elődásbn. Ezt drá mát színezi, mo 'tivá'lj környezet átgondolt sszociációkt indító ábrázolás. Vlló Péter igen ngy jelentőséget tuljdonít Viktor figurájánk, joggl. Hiszen Yerm önmgávl, vágyivl, eszményeivel szemben zzl is vét, hogy nem követi érzelmeit. Viktor mellett több lehetősége lenne teljesebb emberi életre, de ehhez válllni kellene válsztás terhét, törvényes rend fel-rúgásánk következményeit. De ezt lé Yerm (Csomós Mri) és Jun (Piróth Gyul) (Ngy Zsolt felvételei) pést nem teszi meg, s nem hjtj erre Viktor sem. A Viktorhoz fűződő tiszt kpcsolt megmrd kistörés lehetőségének. Ám ezt lehetőséget igen erősen hngsúlyozz rendező, s ezáltl Yerm trgédiáj is árnyltbb lett. Más irányból motiválj trgédiát két Sógornő szerepének értelmezése. Az elődásbn két nővér nemcsk Yerm őrizője, de Juné is. Nemcsk Yerm lépteit, tetteit figyelik, hnem Junét is. S mikor Jun már-már engedne Yerm vége nincs unszolásánk, mindig ott teremnek fivérük mellett, s ő visszzökken vlódi világb. Az elődásnk következetes rendezői koncepció ellenére is vnnk egyenetlenségei. A kmrjellegű drámi vonult már-már blldisztikus (kido lgozású. Ezzel szemben tömegeket mozgtó jelenetek hngvételét, stílusát nem sikerült eltlálni, ezek nem illesz k ednek z előbbiekhez. A mosónők jelenete és főleg búcsújelenetek betétként htnk, önállósulnk. Ezekben fordulnk elő elsősorbn z illusztrtív megoldások is. Például mosónők jelenetében leereszkedik ölt fehérre festett, üres träger, bejönnek z sszonyok, rudk-r teregetik lepedőket, 's elkezdődik pletyk. Megjönnek ' Sógornők, s színpd elején mossák ruhákt (imitálják mosást, szemben többiek egy-szerű jelzésével!), mjd mikor Viktorr terelődik szó, nők eltűnnek trägerekre teregetett lepedők mögött, s Sógornők ide-od, körbe rohngálnk, repdesnek egyre gyorsbbn trägerek körül-között. Folyik mérgező pletyk, s gyorsul Sógornők mozgás, meglódítják s egyre vdbbul lökdösik trägereket. A [látvány szép, de túlzottn direkt kifejezője jelenet lényegének. A búcsújelenet, templomi im, Hím és Nő tánc pedig produkciónk gyönge, jelzésnek túl sok, z előtte és