jétékszín négyszemközt arcok és maszkok szemle drémamelléklet Berzsián, a Bohóc, Jean és a többiek (1 ) Karácsonyi ének (5)

Átírás

1

2 T A RTALOM jétékszín S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M A U G U S Z T U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A N Á N A Y I S T V Á N Berzsián, Bohóc, Jen és többiek (1 ) B. K. Krácsonyi ének (5) BARABÁS J U D I T A csodáltos jávorfák (6) Aktív nézőről álmodunk..." (7) GYÖRGY PÉTER A semleges erotik (10) K KŐHÁTI ZSOLT Aksztják hóhért (13) PÁLYI A N D R Á S Az Élőképek kettős színpd (15) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , N ÁDUDVARI ANNA A túlélés bohóci (17) FORRAY KAT ALIN Kbré mindenáron? (21) GÁBOR I S T V Á N Jegyzetek z Operettszínház évdjáról (23) BUDAI KAT ALIN Veszprémi évdtükör (28) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, Postfiók 223. A kidásért felel Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámlár Előfizetési díj: 1 évre 240,- Ft, fél évre 120,- Ft Példányonkénti ár: 20,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN SOLTÉNSZKY TIBOR Végzősök vizsgáztk (30) négyszemközt MÉSZÁROS T A M Á S Bj vn z értékrenddel (32) GERVAI ANDRÁS Bábok és bábosok (35) SZÁNTÓ PÉTER A színpdr hjított esernyők színház (39) rcok és mszkok KROÓ ANDRÁS Egy perc volt z életünk... (41) RÓNA KATALIN Jutlomjáték? (42) GY. P. Kbré - Csákányi Eszterrel (43) REGŐS JÁNOS Philogene: Jordán Tmás (44) ÉZSIÁS ERZSÉBET Szbálytln portré (46) A borítón: Csákányi Eszter, Gőz I st v án, Bezerédi Z ol t á n, Csernák Árpád és Rjhon Ádám Lázár Ervin Berzsián és Di de k i című já t é k á b n ( F á b i án József f elv.) A hátsó b o r í t ó n : Csikós Atti l díszlete Brél Tíz kiló rny című komédiájánk elődásához (lklády László felv. ) szemle RAJK ANDRÁS Mgyr drámák színház" (47) drémmelléklet NYERGES A N D R Á S : Az ördög győz mindent szégyenleni

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN Berzsián, Bohóc, Jen és többiek Végigtekintve z elmúlt szezon gyerek-és ifjúsági színházi repertoárján, megállpíthtó: néhány kísérletező kezdeményezés és néhány jó elődás született. Mindenekelőtt örvendetes, hogy Budpesti Gyermekszínház tevékenységében htározott megújulás tpsztlhtó. Ez elsősorbn műsor temtiki és műfji kiszélesedésében érhető tetten. Egymás mellett tláljuk mi gyerekszülő kpcsoltot, mindkét fél-ben növekvő szeretetigény okit boncolgtó Egy szívdobbnás felét (Juhász István drbját) és Jevgenyij Svrc mesejátékát, A csodáltos jávorfákt, vgy Chrles Dickens örökérvényű művének színpdi feldolgozását, Krácsonyi éneket és z ifjúsági stúdiószínpd riportdrámáit. Az elmúlt évdból operát, zenés játékot, cirkuszi és mesejátékot s változtlnul sikeres Tom Swyer klndjit játsszák, sőt időnként legjobb mtőr gyerekegyüttesek bemuttkozásár is lehetőséget dnk. Tehát széles korosztálynk változtos progrmot biztosít színház. Két dolog különösen figyelemre méltó: klsszikus irodlom jelenléte és z ifjúsági stúdiószínpd létrehozás. Nemcsk közönségnevelés szempontjából fontos mindkettő, hnem társultépítést tekintve is. A gyerek és ifjúsági korú nézők számár ligh képzelhető el ideálisbb irodlmi lp klsszikusoknál, ugynkkor egy korszerű színház nem térhet ki kor ktuális problémái elől sem, s fitlok számos, esetenként súlyos beilleszkedési, etiki, morális gondjávl kpcsoltos kérdésfeltevés -- netán válszdási kísérlet - lényeges feldt egy ifjúsági színháznk. És sokkl könnyebb társultkilkítás munkáj is, h művészek-nek nemcsk mesejátékot kell színre vinniük, hnem felnőtt " színházkéhoz közelebb álló drámákt, vígjátékokt, esetleg -- mint ez évben is - rendhgyó színházi válllkozásokt is. A Budpesti Gyermekszínház elmúlt évd tehát ilyen szempontból feltétlenül bizttó. Ám egy megújulási folymtbn,,folymtjelleg " elhnygolhttln ősz szetevő; ebből következően szándék és z eredmény nem mindig esik egybe, mert vgy tervek rugszkodnk el pillntnyi relitásoktól, vgy egy-egy új feldtr menet közben, mgukkl z elődásokkl kell felkészülnie társultnk. A Krácsonyi ének esetében sem sikerült minden mozzntábn egységes és mgs színvonlú elődást létrehozni, mg társult sem beszél egységes színházi nyelvet, s helyenként z unlom, helyenként z érzelgősség veszélye is fenyeget, de lényegesebb tnulságokt hordoz z ifjúsági stúdiószínpd bemuttkozás. (A Dickens-művel külön mélttásbn fogllkozunk.) Annk idején ngy visszhngot váltott ki Kovlik Márt és Hegyi Imre két ifjúsági témájú rádióriportj, melyek-nek pódiumszínpdr lklmzásár válllkozott színház Nyilssy Judit irányításávl. Ezzel nyílt meg stúdiószínpd. Mindkét riport gyerek-szülő viszonyról, áttételesen társdlmi normák érvényességéről, ezekkel normákkl beilleszkedés során összeütközésbe kerülő fitlokról szól egy-egy extrém eset kpcsán. A Profán blld egy tizenhét éves milliomos" lány (háromszintes házt, üdülőt, tkrékbetétkönyvet örökölt elhunyt édesnyjától) és z őt egyedül nevelő, de újból nősülni szándékozó édespj közötti háborúskodás történetét Jelenet Budpesti Gyermekszínház Profán blld című riportdrámájából (Iklády László felv.) göngyölíti fel, s z egyedi eseten túlmuttó kérdéseket - nygisság, életformák ütközése, szülői szeretet, kegyelet, szerelem vlódi trtlm, környezet közömbössége stb. - bolygt. A Ptt című riport egy mozgássérült tizenht éves lány helykereséséről, ép ember voltát bitonyítni krásáról szól, s rról z útról, melyet cslád elleni lázdástól csövezésen át szerelemig, fiújávl közös öngyilkossági kísérletig tesz meg ez teremtés. Mint láthtó, igzi drámák mgv tlálhtó mindkét riportbn. A színre állítás zonbn kevéssé számolt, két műfj lpvető különbségeivel, s körszínpdszerű pódiumon csknem változttás nélkül hngzottk el rádiór készült riportok. De míg rádióriportbn széttördelt monológok egymásnk feszülése létrehoz-ht drámi konfliktust, zz pusztán gondoltok is konfrontálódhtnk, ddig ez színpdon kevés. A rádióbn z, hogy igzi" emberek őszintén és fésületlenül szóllnk meg, hitelesíti különös históriákt, s egyben átélhetővé teszi montázsszerűen komponált drámát. Ugynezt htást színpdon más eszközökkel lehet csk elérni. A rádióbn lpkövetelmény, hogy műsor zok számár is érthető legyen, kik esetleg csk dás közben kezdik hllgtni riportot, ezért hngzik el egy-egy lényeges

4 információ többször is, természetesen más-más közegben és szövegkörnyezetben. Ugynez színpdon zvró, műfjellenes, tehát fölösleges. A monológok széttördelése és montázsszerű összerkás helyett monológokbn fellelhető tényleges drámi elemek, összeütközések színpdi szituációb szervezésére lenne szükség. Erre zonbn csk hlvány kísérletek történtek z elődásbn. A sűrítés, színpdi konfliktushelyzetek kidolgozás, szigorúbb drmturgii bevtkozás hiányából számos stílusproblém is dódott. A kettős műfjúság mitt nehezen htározhtó meg, milyen legyen szereplők egymáshoz vló játékviszony, hiszen nem középponti szereplők zok, kik között drámák zjlnk, hnem mindenkori riporterek. Tehát többnyire csk riporter és z egyes szereplők között vnnk szóváltások - sttikus térben. Ily módon szereplők, mikor éppen nem riportlnyok, kínos helyzetbe kerülnek. Vgy részesei egy helyzetnek, s ekkor regálniuk kell nyiltkozó társuknk riporterrel folyttott beszélgetésére, vgy kívül kerülnek szituáción, s ilyenkor mgukb süppedve, mélázv várják újbóli megszóllásukt. Mindkét megoldásr bőségesen vn mindegyik drbbn péld, s zvr éppen bból dódik, hogy ezek megoldások keverednek. A legérzékletesebben ezt keveredést Profán blld ngyszülőpárjánk beállítás muttj. Stilizált mozdultokkl imitálják kétkezi munkát (miközben más nem játssz el tevékenységeit), mi-kor riportlnyok relist igényű figurákt játsznk (míg többiek zömmel kerülik színészi lkítás fogásit ", és szenvtelenül vesznek részt produkcióbn), s vn, mikor kikpcsolódnk játékból. Ez stílusbeli zvr szinte minden szereplő játékár kiht, kik múgy is nehéz helyzetben vnnk feldt újszerűsége (közvetlen közeli kontktusteremtés nézőkkel, természetes, nem színházi lkításr lpuló színészi létezéstechnik elsjátítás stb.) mitt. A formi részmegoldtlnságok ellenére is csk bizttni lehet színházt további kísérletezésre. Egészen másfjt próbálkozásnk lehettünk tnúi Békéscsbán, hol gyerekdrám-pályázt egyik drbját, Kolin Péter Unlmi című meséjét muttták be. Az Unlmi pályázt zon drbji közé trtozott, melyekbe szerzőik sját felnőtt gondjikt-bjikt is bele-vetítették, s mesebeli viszonyok mi emberi, közéleti viszonyokr is utl-nk. Így érthető, hogy rendező, Ngy Kolin Péter Unlmi című gyerekeknek és felnőtteknek szóló drbj békéscsbi Jóki Színházbn (MTI fotó - Ilovszky Bél felv.) András László, drbot nem csupán gyerekmesének fogt fel, s eltérő címen, de ugynzt z elődást gyerekek-nek és felnőtteknek is játszották. Ngyon érdekes volt megfigyelni, hogyn regál z elődásr z egyik és másik közönség. Annál inkább, mivel mű cselekménye meseszerűen egyszerű (Unlmi országot egy kisgyerek ismert mesehősök segítségével meg-változttj, királyfik és királylányok megtlálják párjukt mesehősök személyében, s mi eddig tilos volt, most már szbd: mindenki nevethet, mindenki felhőtlenül boldog lehet, beköszöntött tökéletes béke és komfort időszk), drmturgii építkezés kissé következetlen, figurák - mese szbályi szerint, sőt nnál is jobbn - leegyszerűsítettek. Ugynkkor drb nyelvileg szellemes, tuljdonképpen nyelvi csvrások, persziflálások dják zt hidt", mely mese világát összeköti mávl. Természetesen gyerekek ezt rétegét z elődásnk kevésbé értették, mint felnőttek, éppen ezért ők egy-értelműen mesének tekintették dr-bot, míg felnőttek kezdeti pillntok után elfeledkeztek rról, hogy mese-játékot látnk, és ráhngolódtk mű mögöttes síkjir is. Különösen érdekes, hogy kisfiú-főszereplőhöz milyen viszonyt lkított ki kétféle közönség. A gyerekeket z elődás első fele kevésbé kötötte le - minek belső drmturgii és rendezői-színészi problémái mellett z is z ok, hogy kkor még nem lépett színre kisfiú -, nnál inkább együtt éltek második rész cselekményével, ugynis zonosultk gyerek-hőssel. A felnőtteknél kisfiúszereplő tlpresettsége drbtól függetlenül htó érzelmi regálást váltott ki, s ez - h rövid időre is - z elődás ddig ki-lkult befogdói képét inkább megtörte, mintsem erősítette. Az eltérő befogdói mgtrtás részletesebb elemzést igényelne, de nnyi már ebből próbálkozásból is megállpíthtó, hogy feltétlenül járhtó út békéscsbik kísérlete: lehet felnőttek-nek és gyerekeknek ugynzt drbot játszni. De jót és jól. Kecskeméten gyerekek mese iránti igényét és klndvágyát együttesen krt kielégíteni Kerényi G. Miklós áltl rendezett Jen, verhetetlen című elődás.

5 T. Gbbe szovjet szerző műve tiszt, szép mese rról, hogy nem érdemes királyi plotábn keresni boldogságot, h hlászkunyhóbn igz brát és hű szerelmes vár derék, egyszerű, verhetetlen és furfngos hősre. A drb nem nélkülözi direkt didktikus tnítást, de rendező hngsúlyt nem z ezeket hordozó epizódokr, hnem hős, Jen klndjir helyezte. Ritkán látni olyn sok és jól megoldott verekedést, vívást, páros és tömegvidlt, nyktörő muttványt, mint ebben elődásbn. Trdy Blázs flegmán mi, niv és mégis becsphttln Jenj egy cspásr megnyerte gyerekkö-zönség szimpátiáját. Nem szűkölködött z elődás z enyhén sokkoló látvány- és hnghtásokbn, ám ezek nem váltk túlzóvá, s rögtön humorrl oldódtk. Nem erőltették közönség belekibálós ktivizálását", de nem is tértek ki előle, rögtönözve fogdták színészek még z elődás időleges le-állítását" is. A könnyen mozgthtó, sok funkciónk eleget tevő néhány díszletelem s z inkább mi ruhákr sszociálttó jelmezek jól segítették nézői fntázi megmozgtását. Az lkotók nem titkolták, hogy színházt játsznk, éppen ebből dódott z egyik legszebb színpdi vrázslt: Jen csodás erejű plástjábn od repül, hov kr, s mikor levegőbe emelkedik, gyerekek tátott szájjl, megbűvölve nézik csodát. Később látják, hogy színész köpenye ltt hogyn kpcsolj be bjonett zárát, tehát lelepleződik trükk, még-is, mikor másodszor is levegőbe emelkedik Jen, ugynolyn csodálttl néznek után, mint z első lklomml. A svéd gyerek verseknek nálunk htlms népszerűsége vn, ám skndináv gyerekdrbb] most tlálkozhttunk először. Pécsett norvég Tor Age Bringsverd A htlms színrbló című játékát gyerekeknek négytől kilencvennégy éves korig játszották, Kton Imre rendezésében. A drb és z elődás ngy erénye bbn rejlik, hogy egyszerre muttj meg dolgok színét és visszáját. Szbályos mesét látunk, ugynkkor szokványos meseelemektől mindig el is távolítnk z lkotók. Ennek kettős játéknk kulcs főszereplő bohóc voltábn kereshető. A kezdetben gyáv, mindentől megrettenő bohóc szemünk láttár válik hőssé, ki z emberek életét megrontó, elszomorító htlms színrbló ellen indul. De hőstettek vlójábn lig nevezhetők zoknk, hol véletlen, hol gyerekek segítsége, hol z ellenfelek ügyetlensége, butság járul hozzá z kdályok leküzdéséhez. De mégiscsk bohóc z, ki újr és újr felülkerekedik félelmén, és kár kudrc, kár siker éri - újrkezdi hrcot. A bohóc egyszerre nevetséges és trgikus, szánnivló és együttérzésünket kiváltó ember. Éppen ezért z ő lénye mgábn hordj játék egészét meghtározó kétrcúságot. Ezt vibráló játékot jó ritmusbn állított színre rendező, és Lukács József bohóc képes volt meg-teremteni ezt kivételes színházi légkört. A látványelemek, hrmonikszerűen működő térszűkítő-tágító díszletek (kár, hogy csk igen döcögve mozgthtók!) egységes képi keretet dtk z elődásnk. Ngyon pontos színdrmturgiávl, látványhtásokkl dolgozott rendező. A látvánnyl egyenrngú volt z elődás zenei világ. A sok-sok zenei idézettel trkított, mégis önálló hngzásvilágú zene túllépett kíséret funkcióján, és z elődás végén z egész közönség önfeledten vett részt közös dlolásbn, pillntok ltt megtnult bohóc, z eszmei mondnivlót kissé didktikusn hordozó, dlát. (A zenét szerző fitl művész ígéretes pályáj torzó mrdt: Ppdimitriu Grigorisz z elődásszéri közben utóbleset áldozt lett.) Míg gyerekeknek pécsi Nemzeti Színház kmrszínházbn A htlms színrblót játszott, ddig z Ifjúsági Házbn Pécsi Amtőr Színpd középiskolás korúknk Csokoni Krnyóné-ját muttt be. Már többször szóltunk erről pécsi kezdeményezésről, miszerint z ország egyik legfelkészültebb mtőr színház mgár válllt közép-iskolás korúk nk szóló, drbválsztásbn jórészt tnnyghoz igzodó elődásokt. Az Antigoné és A fösvény után Krnyóné következett, melyet - némileg szkítv drb eddigi elődás-módjávl -- Bécsy Tmás Csokoni-kuttásir támszkodv játsznk. Lukács József (Bohóc) és Kovács Kriszt (Mcsk ) A htlms színrbló pécsi elődásábn A pécsiek felfogásábn drb nem egyszerűen fergeteges diákkomédi --bár z is -, hnem sok szálll kpcsolódik kor politiki vlóságához, költő kiszolgálttottságához, ezért z elődásbn érvényesülnie kell műben meglévő sztirikus, trgikus felhngoknk is. Az elődás egy előjátékkl bővült. Az előcsrnokbn, gyülekező nézők körében színjátszók bukknnk föl, kik bábokkl néhány jelenetet muttnk be Krnyónéból s más Csokoni-drbokból, s néhány dlr tnítják z egybegyűlteket. Fekete csuklyások jelennek meg, és szét krják kergetni játszókt-dlolókt. Hngszóróból egy hng szóll meg, elhngzik Festetics Györgynek - kinek birtok volt Csurgó, drb születési helye, s kinek szolgáltábn tnítóskodott költő Csokoni-hoz intézett levele, melyben megfeddi poétát, miért olyn drbokt ír és mutt be, melyek rossz irányb befolyásolják tnulóifjúságot, és nemtetszést, fölösleges politiki koccnásokt válthtnk ki Hbsburg-udvrnál. Jvsolj jvslt persze követelésnek is tekinthető, csuklyások jelenléte ezt félreérthetetlenné teszi --, hogy csk árttln, közömbös dolgokról szóló s diákság épülés é re szolgáló művet dsson elél. A csuklyások bevonulnk, és terem végén közönség fölé mg-sodó lócán helyezkednek el. Az elődás

6 folymán, h bármiféle olyn szöveg hngzik el, mely npóleoni háborúr, z bbn játszott csúfos osztrák-mgyr szerepre vgy mgár császárságr utln, csuklyások koppntásokkl nemtetszésüknek dnk hngot, leállítják játékot. Ebben megközelítésben Kuruzs egyértelműen Csokoni, s Krnyó Npóleon elleni hdkozásokból tér vissz. Ebből felfogásból rögtön más színezetet kp Lázár híreket vdászó és továbbdó jellemvonás, ugynis míg áltlábn félművelt, kissé ütődött lknk szokás boltossegédet ábrázolni, itt olyn figur lett, ki csuklyásokt kijátszndó keveri folyton vlódi és z álhíreket. Krnyó megjelenése és néhány mondtos elbeszélése viszontgságos hdiélményeiről z elődás egyik csúcspontj (holott áltlábn ezzel jelenettel nem tudnk rendezők mit kezdeni!). A kétszintes színpd felső részén frnci trikolort képező kelmék ltt, didlms pózbn szvlj el színész frnciák legyőzetésének nyilvánvlón perszifláló leírását. A lelkendező szöveg és látványintonáció kettőssége s így jelenet vlódi trtlm kézenfekvő. Ugyn-kkor nincs gyonideologizálv z elő-dás, megmrd ellenállhttlnul bő-vérű komédiánk, rendező, Bgossy László pontosn ügyel z rányok r, pergő komédiát és gondolkodttó példáztot játszt színészeivel. * Az évd lighnem legsikeresebb gyerekelődás Kposváron született. Lázár Ervin, ki utolérhetetlenül kedves humorrl rjzolj meg emberszbású állt- és álltszbású emberfiguráit, drbot írt színház számár. Pontosbbn ngy sikert rtott könyvéből, Berzsián és Didekiből készített zonos címmel színdrbot. Nem csupán párbeszédesített, nemcsk drmtizált, hnem új művet írt, de úgy, hogy minden lényeges elemet átemelt z előzőből. Lázár Ervin ötletei áltlábn roppnt egyszerűnek és logikusnk tűnnek. Ez-úttl is csk rról vn szó, hogy eljátszik zzl gondolttl: mi történne, h mindz, mit z emberek rosszkedvük-ben, mérgükben egymásnk kívánnk, vlór váln? Mi lenne, h Csípjen meg dér!" felmordulásunk htásár prtnerünk tetőtől tlpig hófehéren csillogn, vgy h z Üssön beléd mennykő!" kívánságunk htásár bennünket felbosszntó egyénbe htlms dörgések közepette villám cspn? S lám, Berzsián, szomorú, már jobbldákt írni sem tudó költő rosszkedvében Tiptop (Juhász László) és Lipitloty (Güth János) Krnyónébn (Tóth László felvétele) mindenkire ehhez hsonló kívánságokt zúdít, s ezek vlór is válnk. Az ebből dódó bonyodlmk elevenednek meg Ltinc Sándor Művelődési Ház színpdán, Lengyel Pál rendezésében, jobbár színház vezető színészeinek megelevenítésében. A megelevenedés ezúttl szinte bszurd lehetetlenségnek tűnik zok számár, kik ismerik könyvet, hiszen mennykövek cspkodnk, rézfán réz-ngylok fütyülnek, megelevenedik egy kntát, összedől, mjd újból felépül egy város és í g y tovább. A technikilg nem különösebben felszerelt szín-pdon Szegő György díszlettervező jó-voltából csodák mégis megszületnek, méghozzá bbn z egyszerre vlódi és mesés stílusbnmodorbn, mely Lázár Ervin nyelvi világát is jellemzi. A csodák leplezetlenül techniki trükkökre épülnek, mégis úgy htnk, minth igzi vrázslt jönne létre. Ebből z elődásból is z z egyedülálló művészi mgtrtás sugárzik, miszerint nincs különbség gyerek- és felnőttszínház között, gyerekeknek ugynúgy kell játszni, mint felnőtteknek. Az, hogy egyenrngúnk te-kintik színészekrendezők s minden közreműködő gyereknézőt, z elődás minden komponensében megnyilvánul. A játékos díszletek, minden célr felhsználhtó bútorok, már említett csodák, csúfondáros, mégis líri zene, hlltlnul intenzív színészi jelenlét, felszbdult játéköröm és szigorú együttes munk külön-külön és együtt szolgálj z írói mondndó életre keltését. Rjhon Ádám, Csákányi Eszter, Bezerédi Zoltán, Gőz István, Csernák Árpád és többiek mind kposvári gyerekszínjátszás Pinokkióvl fémjelzett legjobb színvonlát megközelítő elődást hoztk létre, s egyben Lázár Ervin első igzi színpdr lépését segítették elő. Nem véletlen, hogy egyre több bérleten kívüli elődást trt színház, s ezekre gyerekek, kik z iskolávl már látták drbot, most szüleikkel mennek el. Hiszen nem csk gyerekelődás ez Berzsián és Dideki! Nem csupán egy mese elevenedik meg, hnem z író sjátos filozófiáj is érvényesül, így mindenki megtlálhtj z elődásbn mgánk vló mondndót. Aligh tévedek, h megjósolom: következő évek gyereksikerdrbj Berzsián és Dideki lesz!

7 B. K. K r á c s o n y i é n e k Észre kell vennünk, hogy viták és támdások kereszttüzébe került Bud-pesti Gyermekszínház e drbválsztásávl is z egy helyben topogásból vló kitörést célozz. Dickens Krácsonyi éneke remekmű. Az 1843-bn írt CM-is/ins Crol ngy, beérett regények nyitány, ugynkkor folyóirtok krácsonyi számib írott soroztoké is. Mindzon ideálok fogllt, melyek tisztító erejében Dickens bízott s elítélése mindnnk, mi ellene szegült ezek-nek z eszményeknek; s nnk környezetnek már-már groteszkig részletező, ngyszerű leírás, melyben éltek és htottk ezek z egymásnk feszülő erők. Egy emberen belül, kpzsi Scroogebn folyik le jó és rossz küzdelme, életminőség-lkító htásként. Scrooge zklt, szipolyozó, zsugori, mrkoló, kprintó, kpzsi vén bűnös ". Volt üzlettárs, Jcob Mrley, s Múlt, jelen, Jövő krácsonyok szellemeinek megrendítő látogtás nyomán kiderül, hol hibázott, mi mindent szlsztott el. S vezeklés kínjiból srjd remény: még megváltoztthtó nyomorúságos vég. Könyörületesség, részvét, jótékonyság, vidámság, emberbrátság: ez kulcs többiek szívéhez, ez megváltás járhtó útj. Az ilyenfjt átváltozttásnk nincs intézményesített formáj. De h leglább z olvsás idejére hiszünk megjvulás eme lehetőségé-ben, tlán lendülünk előre egy mák-szemnyit. Dickens írói ngyságából, lélekábrázolás bizrr tökélyéből cseppet sem von le z tény, hogy Scrooge pénz mitt válik rideggé, mgányossá, részvétlenné, s pénz áltl muttj ki: megváltozott. Adományt, kölcsönt, fizetésemelést tgd meg - mjd ezeket szórj bőkezűen. Éppen ez leplezi le Dickens körüli társdlmt: tiszt értékek" megjelenítése is csk ebben kör-ben, mintegy immnensen fertőzötten jöhet létre. A jóság foglm viszonylgos: Scrooge pénz nélkül vjmi kevéssé pótolhtná korábbi mulsztásit. Ami pedig még dlék lehet pénzéhség genelógiájához: drmtizálást Dickens nem csupán művészi kényszer Jelenet Krácsonyi ének gyermekszínházi elődásából (MTI fotó) htás ltt végezte! Igz, rjongott színházért, színpdért, színésznőkért is. A színpdi változt zonbn hlvány más csk z lptörténetnek; pontosn legfontosbbt képtelen megőrizni másik közegben: Scrooge megrendülésének fokoztit, hibás életre eszmélés drámáját. A dickensi színpdi változt Scrooge-ot jórészt psszív nézősorsr ítéli. Lemondott Három Szellem megjelenítéséről, ezzel együtt sjnáltos módon felbukknásukt kísérő izglomról, Scrooge-nk természetfölöttire vló regálásáról - mely prózi mű legérdekesebb rétege. Így Jcob Mrley, z elhlt üzlettárs egymg vezeti z időbeli útr brátját, hogy ráébressze tévelygésére. De míg regényben vn idő, hogy Mrley hlottiból feltámdv elbeszélje túlvilági sorsát, s így zt fenyegető példázttá emelje, színpdon szinte kideríthetetlen, ki ez sáptg és titokztos úriember. Kiemelkedik földből: ez minden jelentősége. Nem világos, milyen lpon okttgthtj pont ő Scrooge-ot. (Újlky Károlynk nincs is mit tennie.) Egyébként ez - röpke közvélemény-kuttásom eredményeire támszkodv jelenthetem gyereknézősereget egy szemernyit sem zvrj. Nem nnyir lényeges, hogy z eredeti drmtizálás miként fest., mert bár ennek 1901-ben megjelent mgyr fordítását vették lpul színpdr állítók (rossz mgvrságit is jvítgthtták voln!), színlp tnúság szerint kisregényt is hsznált drmturg, juhász István és rendező, Bohák György. Így olyn szbd vdász-mezőre jutottk, hol már nincs szükség filológii források tekintélyére, z elődás mgmgáért áll helyt. Ezzel zonbn nykukb vették nnk terhét, hogy rjtuk, s nem kissé ügyefogyott eredeti verzión kérhetők számon z egyes vitthtó megoldások, így fent említett Mrley-epizód is. S h regényben gzdg életábrázolás okán - nem kiáltón éles pénzen vehető jóság " jelenléte, zzá I lesz színpdon, hol már-már bántó z erszény, pénzdrbok, számtln kérelmező látvány, emlegetése. Hngsúlyos jelenlétükkel és súlyponti epizódok rendezői-színészi megkőzelítésével tolkodó módon hirdetik zt több mint vitthtó, bár jócskán fellelhető életbölcsességet, hogy pénz és csk pénz boldogít! Végső soron zonbn méltánylndó válllkozás. Különösen két jelenetet emelnék ki. A krácsonyi vcsorát Scrooge unoköccsénél, Frednél. Idelátogtó ngolok sem tlálhtnánk sok kivetnivlót mgyl, fgyöngy és repkény hgyományos füzérében, pudingot övező szertrtásbn, z sztli áldásbn, kedvesén semmitmondó udvriskodásbn, víg körtáncbn s fülbemászó dllmú crolbn (szerzője András Bél). A másik jelenet: Scrooge holmiján osztozkodó mosónő, leány és z uzsorás hárms. Mocsok, durvság, szitok: nem csod, hgy Scrooge megundorodik hlottfosztogtóktól, zz reá váró jövendőtől. Brly Vli, Hrkányi János és Blogh Zsuzs erre pillntr már felizzó (egyébként indokoltlnul szemérmeskedő) játék Hogrthmetszetek és londoni nyomornegyedek hngultát sűríti. A színpdkép - Piros Sándor munkáj ruhákkl egyetemben - telitlált. Dróthálós, tolójtós fülkék: hivtl rideg világ s z embert fogv trtó megszállottságok nyomorító cellái egyszersmind. Scrooge nehéz szerepében vendég Zenthe Ferencet és Bíró Józsefet láthtjuk. Bíró Józsefé z átgondoltbb, mélyrehtóbb lkítás. Gonoszbb, elvetemültebb Scrooge-ot láttt, így átváltozás is jobbn szíven üt. Alig hisszük már, hogy kötélnek áll, s lssn-lssn mégiscsk előtűnik jobb ember. Ő is szinte meglepődik mgán: csodálkozik,

8 nevetgél, vissz-visszesik régi hibákb. Mérhetően hosszbbk z ő tlálkozási régi ismerősökkel z újjá-születés" után: poénok, z egyes mondtok több hngsúlyt, prólékosbb kidolgozást kpnk. Zenthe szinte csk játékból rossz, és siet, hogy kiderüljön, hipp-hopp, már meg is jvult. Kétségkívül gyerekek körében méltán megérdemelt népszerűsége is serkenti, hogy mielőbb elűzze komor árnyt. Peczky Endre és Dóczi János egy-egy emlékezetes figurávl jándékozz meg gyerekeket. A fitlok közül Blogh Bodor Attil jókedvű unok-öccse, lendületes természetessége hihetővé vrázsolj vlószerűtlent: cslád szelíd megértéssel viseli bácsi rigolyáit. Párj természetes vidámságbn Sinkovits Mrinn. Megbízhtó lkítás Lelkes Dlmáé és Kssi Ilonáé. Ambrus Asm kicsi" Timje, sánt kisfiúj átélt, értékes szerepformálás. Nál figyelhető meg ritk erény: végig benne vn jelenetben, szövege elhngzásávl sem szűnik meg lelkes lény" mrdni. Egy röpke villnás is kedvező benyomást hgyott Gömöri V. Istvánról. Multságos Kutzky Ervin és Rindt Rudolf kettőse. Értetlenül állok viszont Detre Annmári nyfogós, kelletlen lkítás előtt. A megnyerő ifjúkori szerelem inkább egy finnyás porcelán bbához hsonlít. A szerep krkterének meghtározásábn lighnem rendező is luds, erre utl múlt felidézésének jelenetsorábn fölösleges és szituációt túlmgyrázó pntomimes betét. Ez ugynis szájbrágós ismétlése mindnnk, mit már régen megértettünk : Viktóri nem szeretheti tovább kulimunk monotóniájáb süppedő Scrooge-ot. Kirí ez pntomimes jelenet játék pedáns relitásából. Chrles Dickens: Krácsonyi ének (Budpesti Gyermekszínház) Rendező: Bohák György. Zeneszerző: András Bél. Versek: Szbó Miklós. Drmturg: Juhász István. Díszlet- és jelmez-tervező: Piros Sándor. Mozgás: Pethő László. Szereplők: Zenthe Ferenc m. v. - Bíró József, Újlky Károly, Blogh Bodor Attil, Hrkányi János, Blogh Zsuzs, Peczky Endre, Detre Annmári, Dóczi János, Sinkovits Mrinn, Brly Vli, Sárosi Gábor, Kssi Ilon, Szánthó Ljos, Lelkes Dlm, Ambrus Asm, Szilágyi Imre, Deme Zsófi, Kutzky Ervin, Rindt Rudolf, Gömöri V. István, Szilágyi Imre, Puskás Tivdr, Bitter Judit, Bt János, Mrschek O t t í l i G Szbó Sándor BARABÁS JUDIT A csodáltos jávorfák Jevgenyij Svrc mesejáték Mostnábn gyermekszínház ügye, feldt, z elődások színvonl gykrn vittém. Ám minth vitát eleve eldöntöttnek tekintenék - lemondó kézlegyintés kíséri véleményeket. Éppen ezért különösen fontos zoknk z elődásoknk szerepe, melyek - egye-lőre kivételes módon - értékesek, hiszen igzolni tudják, hogy jó gyerek-színház nem vlmiféle misztikus és reménytelen ábránd. Ezek z elődások ugynolyn létfeltételeket igényelnek, mint bármely egyéb jó színházi produkció, természetesen közönség élet-kori és pszichológii sjátosságink figyelembevételével. Ami mindezt megnehezíti, z jórészt rossz beidegződésekből és trdíciókból fkd. Mindehhez viszont olyn segítséget kpnk z lkotók, mely - h jól hsználják fel - megkönnyíti dolgukt, ugynkkor minősíti is kész elődást. Ez segítség gyerekek regálás, mi érzékeny műszerként zonnl jelez mindenfjt üresjártot, hmis vgy hzug felhngot - olyn ösztönös és hibátln kvlitásérzék megnyilvánulásként, mit z idősebb korosztályoknál z illem és fegyelmezés visszszorít, később teljesen meg is szüntethet. A gyerekelődás sors félig-meddig mű kiválsztásávl eldől. Az egyik leglpvetőbb hib, h gyerek kívül mrd látottkon. Ez klsszikus mesék hgyományos színrevitelekor vgy tnmesék" esetében mjdnem törvényszerű. A gyerek is megváltozott vlóságot éli - közömbös mrd számár z történet, hol nem ismerhet mgár", világár. Svrc drbj, bár igen sok elemet trtlmz mesék világából, mégis modern. A meglevő és részben fel is hsznált sémákt teszi mivá, ezzel hidt teremt mese és vlóság között. Ugyn-ezzel módszerrel sikerül didktikus trtlmt is elviselhetővé és fogyszt-htóvá" tennie. A klisék elkerülését, illetve átlkítását gyerekek zonnl észreveszik, örömmel regálnk rá. A drb világ lpvetően emberi, ezáltl nemcsk könnyebben lesz megköze líthető és befogdhtó, de pedgógii trtlmt is jobbn közvetít. Például rossz megtestesítője, boszorkány nem elsősorbn gonosz, h-nem rettentően hiú és önző. Ezen tuljdonsági időnként tehetetlen dühöngéssel és vrázslói ügyetlenséggel is párosulnk - ennyi bőven elegendő hhoz, hogy nevetségessé váljék; ez nevetés pedig megsemmisítő erejű. De éppen, mert boszorkány inkább emberien gyrló, mint földöntúlin gonosz vgy félelmetes, ngy nevetés után mindenki bőségesen elegendő büntetésnek érzi, hogy győztes" hősök mgukkl viszik és megtnítják dolgozni, mivel éktelenül lust is. Hiányzik mesék megszokott és meglehetősen dehumnizáló motívum, bosszú. Az elődásnk ez z emberrcú boszorkány lesz z egyik legizglmsbb figuráj. Kopetty Li lkítás, bármennyire bizrr is jelző, lpvetően nőies", felvonulttj mindzokt negtívumokt, melyeket nemével kpcsoltbn emlegetni szoktk: már említett hiúságon és önimádton kívül még hisztérikus, toporzékoló és következet-len. A színésznő ezeket tuljdonságokt mozgásávl, groteszk és prdicsommdárszerű jelmezével - mit jól kihsznál - is láhúzz. Ezt boszorkányt jólesően ki kell nevetni, de megbocsátni és időnként még sjnálni is lehet. Gyűlölni nem, szerencsére. A rossz megtestesítőjével szemben állnk jók - ezek, mint áltlábn lenni szokott, drb leghlványbb szerepei - két, fává vrázsolt testvér és z őket megszbdítni kró nyjuk. Alkítóiknk nem sok lehetőségük vn eleven lények ábrázolásár. Álltokt színpdon megszemélyesíteni mindig hálás feldt, éppen ezért gykrn rutinná is válik. Sirkó László Mcsek Ivnovicsként kikerül minden bevett módszert; könnyebb megoldás, külső jegyek kézenfekvő utánzás helyett ő kndúr lelkét" ábrázolj, stilizált mozgás ehhez járul kiegészítésként. Elegáns, simulékony, hízelgő - szeretnivlón z, gyerekek szeretik is. A színész eléri mximumot: z állt, mcsk szépségét és gráciáját hiteti el. Az ő jelmeze szintén telitlált, még szibérii fjtát" is képes érzékeltetni. A mindent megoldó főhős ezúttl, formbontó módon, egy igen eleven, köznyelv szerint rossz kisfiú, ki közönség legngyobb gyönyörűségére utál moskodni. Viszont csúzlijávl és

9 Aktív nézőről álmodunk..." Az lábbikbn színházi szkembereket szóllttunk m e g zzl célll, hogy egyrészt gyerekszínházk témájábn tágbb kitekintéssel szolgáljunk, más-részt különböző vélemények konfrontációjávl elősegítsük mgyr gyerek-színjátszássl kpcsoltos nézetek tisztázását. Az interjúkt Bánkúti G á b o r, Bell Ann és Osgyáni Csb készítette. Andi Kti és Kopetty Li Svrc mesejátékábn (MTI fotó - Petrovits László felv.) sípjávl játszi könnyedséggel teszi bolonddá boszorkányt. Andi Kti bemuttj ebben szerepben zt, mit gyerekeknek szóló színjátszás mgsiskolájánk lehet nevezni. Állndó kontktusbn vn közönségével, be is fogdják, nem játszik rá " szerepére, és főleg: válllj játékot ugynúgy komolynk, hogy. gyerekek. (H színész kívülállás vgy kár leheletnyi és önkéntelen fölénye érződik, zonnl vége kontktusnk. Tlán ezt legnehezebb elkerülni.) A rendező, Blázs Ádám főiskoli hllgtó tisztábn vn zzl, hogy drb dinmikájánk és tempójánk pillntnyi esése is zonnli unlmt eredményez. Szerencsére ilyen esések " csk pillntokr fordulnk elő. (A felvonászáró lttódl ilyen például -- jelzi is rögtön közönség.) Állndó mozgást létesít színpdon, de két fává változttott testvér számár más megoldást kellett voln kitlálni -- hjldozásuk szélben rájuk ggtott zöld szlgokkl kimódoltnk és od nem illőnek ht z egyébként jól bejátszott " térben. Létrejött tehát egy fntáziávl és ötletekkel teli elődás, mely hsonlókr inspirálht, mert sok mindenre megtnít. Többek között rr, hogy nyugodtn lehet építeni gyerek igzságérzetére és ítélőképességére, nem szükséges erőltetett didxissl irányítni; vlmint rr, hogy gyerekeknek szánt szín-játszás rossz mnírji - túlzott és szájbrágós " rtikuláció, z indokoltlnul felfokozott gesztikulálás elhgyndók, színésznek ugynúgy önmgát kell fölválllni mindenkori játékbn, mint bármely egyéb színházi elődás esetében - hiszen sját mgánk i s neveli mjdni közönséget. Jevgenyij Svrc: A csodáltos jávorfák! Budpesti Gyermekszínház) Fordított: Bojtár Endre. A verseket fordított: Tótflusi István. Rendező: Blázs Ádám f. h. Zeneszerző: Blogh Bodor Attil. Jelmevtervez ő : Piros Sándor. D í s z - lettervező: Répászky Ernő. Koreográfus: Kopetty Li. Játékmester: Kór Ilon. S z e r e p lők: Andi Kti, Ppp Iboly, Sinkovits Mrinn, Besztercei Zsuzs, Rovó Terézi, Kopetty Li, Cs. Szbó István, Sirkó László, Puskás Tivdr. Lázár Ervin - H gyerekirollomról vn szó, z elsők között gondolunk z utóbbi évek legsikeresebb mesejátékir, Hétfejű tündérre m e g Berzsián és Didekire. L á z á r Ervin szerint hogyn kell gyerekeknek síndrbot írni? Nem tudom. Soh nem gondolok rr, hogy gyerekeknek vgy felnőttek-nek íroke. Nem fogllkozom mese-elmélettel. De z ember szeret játszni, és játékossággl közelít meg sok dolgot z életben. A gyerekek fntáziáj pedig egyenesen óriási. A gyerek tnulj világot, és mikor életében először lát meg vlmit, zt egészen biztosn másképp észleli, mint hogy kkor fogj látni, mikor már tudj, mi z, és különleges dolgokt már n e m v e s z i észre benne, mert már megszokt. És nyelvvel is így bánik, ezért születnek csodáltos nyelvi bkugrások. Tuljdonképpen z titk z egésznek, hogy kik gyerekdrbokt, jó gyerekdrbokt írnk, zok legteljesebb mértékben kihsználják gyerek fntáziáját, és játék nemcsk színpdon folyik, hnem gyerek fntáziájábn is. Oleg Tbkov - Mi véleménye gyerekszínházról - Jj, ez ngyon bonyolult kérdés. A gyerekszínház egyike zoknk súlyos gondoknk, melyek megoldásr várnk. Nyugodtn foglmzhtnék úgy is, hogy gyermekszínház tehetségekre vár. Olyn emberekre, kik nem mellék-üzemágnk, átmeneti elfoglltságnk te-kintik, hnem z életüket teszik rá. És... lesznek ilyenek? - Nézze, nálunk, Oroszországbn voltk már. És m is kdnk. Ott vn például leningrádi gyermekszínház,

10 Zinovij Krgodszkij vezetője, és egyike legérdekesebb műhelyeknek. Ott vn szrtovi gyerekszínház is, melynek Jurij Kiszeljov z igzgtój, vgy moszkvi zenés gyermek-színház. -Mégis, miért kevés jó gyerekszínház? Sokáig nem vették elég komolyn. Kmpányfeldt volt. Aztán sok rendezőt rendezői " színház trtott távol. A gyerekszínpd nem elég jó ugró-deszk. - Ön szerint gyerekszínház nevelési eszköz vgy művészet? Szerintem művészet. Nevelési eszköz is, de épp művészet segítségével. H gyerekszínházból hiányzik művészet, kkor nevelési eszköznek is rossz. Gorkij mondt nnk idején, hogy gyerekeknek ugynúgy kell írni, mint felnőtteknek, csk jobbn. Sztnyiszlvszkij ezt mondást átlkított szín-házr. Én pedig nnyit tennék hozzá: és becsületesebben. A felnőttnek hzudni csúf dolog, gyereket becspni egyenesen megengedhetetlen. H gyerekszínház közepes z ideológii diverzió, mert közepes gyerekszínház hmis képet lkít ki világról. Ön rendezne gyerekszínházbn? - Rendeztem, és rendezek is sokt rádióbn, hnglemezfelvételeket, sőt Szovremennyik Színházbn is rendeztem tnítványimml gyerekdrbot. Mi címe? - Hófehérke és hét törpe. - A mi vlóságról? A korszerű játék ezekben mesékben néh közelebb kerül gyerekekhez. A mese régi, ngyon régi, de hisz épp ez vrázs: színház teszi mivá. Ascher Tmás - A tvlyi kposvári gyermekszínházi tlálkozó legjobb elődás volt vendéglátók Pinokkiój. Miért válsztották ezt drbot? - Pinokkió egy mitológii figur: egy fbábu z élő emberek között, kit most frgtk ki, ki most tnulj világot, kinek minden teljesen új. A gyerekek számár ez olysvlki, kivel zonosíthtják mgukt. A színház számár pedig különleges művészi feldt. Gyerekelődást kellett rendeznie, vgy pedig eleve izgtt Pinokkió és ezért krt színpdr vinni? - Ez hibás szétválsztás. A gyerekelődásokbn is olyn gondoltokkl, témákkl fogllkozik z ember, melyek áltlábn izgtják. De h vlmi gyerekek számár készül, s ezért ez színvonlcsökkenéssel vgy vlmiféle gügyögéssel jár, z bj. - Úgy láttm, hogy gyerekek kevésbé, felnőttek viszont ggódó borzlomml nézték z elődást. A z t mondták, Pinokkió klndji félelmetesek, z elődás sokkolj gyerekeket. - Azt hiszem, hogy humor, z mindent oldó közeg. És gyerekek rögtön érzékelik zt humorrl és emberszeretettel telített tmoszférát, melyben sokkírozás megjelenik. Sokkl érzékenyebben, mint felnőttek, mert gyerekközönség metkommuniktív közegre is ngyon érzékeny. Másfelől modern pedgógi nem mondj zt, hogy gyerekeket félteni kell sárkányoktól, boszorkányoktól, óriásoktól, tündérmesék rémeitől. A gyerekekben nnyi megnevezhetetlen szorongás, lktln félelem vn - hiszen ők is mi világunkt élik -, hogy édelegni, széplelkűsködni, elhzudni világ szörnyű tényeit előlük, ez z igzán rossz htás. A mesék szörnyűségei néven nevezik és megszbdítják őket z lktln és névtelen félelmektől. - Végül is mi leglényegesebb Pinokkió meséjében? - A Pinokkió köztudomásún vsklpos mese. A tnulságát úgy lehetne összefogllni: kisfim, ne szldgálj, ne sétálj, ne kíváncsiskodj, ne próbálj új dolgokt felfedezni, hnem szépen ülj le és tnulj, és h szépen és jól tnulsz, jutlmul te is igzi kisfiú leszel. Ez verblizálhtó tnulság. De vn egy másik, ennél sokkl élőbb tnulság. Miközben Pinokkiót óvó és védő lények állndón hjtogtják intelmeiket, újr és újr felhngzik Pinokkió dl, Világot járni vágyok ", és elpusztíthttln kuttókedve, kíváncsiság z elődás legdöntőbb motívum mrd. Az iskolából nyilvánvlón nem Iehet lógni, elcsvrogni, ugynkkor zt is tudjuk, hogy ez sokszor épp tehetség, kíváncsiság jele. Tehát ez z élet vlóságos ellent-mondás, és színpdon vlóságos ellentmondást kell ábrázolni. Antolíj Efrosz Ön szerint miben különbözik gyerekszínház felnőttekétől? - A gyerekszínház áltlábn rosszbb, mert rosszbbk színészei és rendezői. A jó gyerekszínház ritk, mint fehér holló. Vlmikor moszkvi központi gyermekszínházbn dolgoztm mgm is, remek társult volt, de ez kivétel... - Miért volt remek? Hát... sok körülmény szerencsés összjáték mitt. Rgyogóbbnál rgyogóbb rendezők követték egymást még régi nemzedékből, és sok éven át ngy-szerű társultot sikerült felnevelniök. Aztán kitűnő szerzők írtk gyerekdrbokt, például Rozov. Kilkult egy hgyomány. De most ez színház is hnytlik. Most miért nem törekszenek od legjobb rendezők? Mert ez most csk gyerekszínház. Akkoribn gyerekszínház fontos ügy volt, és épp legjobbk tették zzá. Egybeestek dolgok... Gyerekeknek mégiscsk nehezebb játszni: kevesebbet is értenek meg, kevesebb drb közül lehet válsztni. Pedig gyerek hálás közönség... Ez igz, de felnőtt se rosszbb. A gyerekszínházbn kevesebb szerep között lehet válogtni, és nem is szeret minden színész mesében játszni. A színész rendszerint hiú ember. A kicsik nem tudják úgy értékelni játékát, mint ngyok, természetesnek veszik művészetét, nem htódnk meg z lkításától. - Ön szívesen rendezne gyerekszínházbn, h erre kérnék? Ngyon szerettem ott dolgozni, de többé nem válllnám. - Miért? - Mert mit felnőttszínházbn színre vihetek, zt ott nem rendezhetem meg. Clude-Pierre Chvnon - Színházunkbn, Nyolc íz Színházábn, gyerekelődás éppolyn fontos, mint felnőtt. Ugynz társult ját-szik felnőtteknek és gyerekeknek. Nem krunk bb hibáb esni, mi mnpság elég gykori, hogy gyerekeknek úgymond tnulságos, morális színházt játsznk. Tlán érdekes z próbálkozásunk, hogy néh ugynzt drbot játsszuk felnőtteknek és gyerekeknek is. dl szerint gyerekszínház elsősorbn pedgógii eszköz vgy művészet? Én zt gondolom, hogy színház-nk nem kell és nem is szbd z iskol folyttásánk lennie. Ez két ngyon is különböző dolog. A színháznk nyilvánvlón köze vn z okttáshoz, de mindig óvkodni kell ttól, hogy felnőttek eszmevilágát erőltessük gyere-

11 kekre. A legfontosbb feldt kritiki érzékük és művészeti lkotásr vló érzelmi és értelmi regálásuk fejlesztése. A színház tehát: elsősorbn művészet. M féle művészet? A gyerekszínháznk szerintem egyben kísérleti színháznk is kell lennie, hol megpróbáljuk továbbfejleszteni drmturgiát, színpdtechnikát, rendezés lehetőségeit. Vjon miért ne lennénk ugynolyn igényesek gyerekközönséggel, mint milyenek felnőttekkel krunk lenni? Nem értünk egyet zzl véleménnyel, miszerint gyerekközönségnek elegendő egy lcsonybb rendű színház is. A trdíciókból, ez esetben frce-ból, pntomimból, commedi dell'rtéból fel kell hsználni mindzt z értéket, mely jövő közönségének formálásához hozzájárulht, de továbblépés leglább ennyire fontos. -- Az elődás élményéről szoktk beszélgetni gyerekekkel? Igen, színházi elődást mindig műhelymunk követi, feldolgozzuk z élményeket, de nem szvkkl. Három műhelyünk vn: drámijáték-, zenei és festőműhely, ezekben fejezik ki gyerekek zt, mit drbból megértettek és megéreztek. Suznne Osten A stockholmi Klrtetern rendezője. Ez színház olyn gyerekelődásokt mutt be, melyek játékos kedvű felnőtteket is lekötik. Svédországbn milyen helyzete gyerekszínháznk? -- A htvns évek végén z egyetemist színházkból kinőtt z úgynevezett kötetlen színházi " mozglom, mely szkított megszokott színházi rendszerrel. Országszerte turnéztk társultok, börtönökben, iskolákbn, könyvtárkbn, szkszervezeti helyiségekben játszottk. Voltk köztük egypárn, mint jómgm is, kik úgy gondolták, hogy gyerekszínház borzlmsn fontos. Elkezdtünk töprengeni zon, hogyn lehetne olyn gyerekek-nek, kmszoknk és felnőtteknek egyránt szóló színházt létrehozni, mely művészileg is érdekes kísérlet. Nekem z szerencse dtott meg, hogy sját társultom legyen. Költségvetést dtk, s pénzzel együtt szbdságot kísérletezésre bn kezdtünk bele Klrtetern klndjáb. M n vgyunk műszkkl együtt, és gyerekek és kmszok számár próbálunk. új drámlkotási módszereket tlálni, mégpedig úgy, hogy szorosn együttműködünk közönségünkkel. A dolog ngyon egyszerű. H például válás okozt nehézségekről krunk elődást készíteni, először elmegyünk z iskoláb, ott néhány hónpig gyerekekkel vgyunk, nygot és élményt gyűjtünk, csk zután kezdünk próbálni. Mindnnyin végigcsináljuk folymtot, színészek és műszk egyránt. Amikor kész szöveg, drám, próbár tesszük gyerekközönség előtt. A Klrtetern iránt igen ngy z érdeklődés. E l égedett tehát gyerekszínház helyzetével? -Természetesen nem vgyok elégedett. H z ember gyerekeknek szóló színháznk szenteli életét, rájön, hogy színházi életen kívülinek, szinte nem is színházi embernek tekintik. Még h érdekes elődást csinálunk is, színházi emberek így regálnk : érdekes, pedig csk gyerekeknek szól. Azt hiszem, mindenki, ki gyerekekkel fogllkozik, átéli ugynezt: egy semmibe vett, lebecsült területen kell összeszednie művészi erejét, hivtásbeli kitrtását. - Milyen jövője gyerekszínháznk? - A gyerekszínháznk és felnőttszínháznk eggyé kell válni. Azt hiszem, minden színháznk jót tenne s nemcsk Svédországbn -, h gyerekek helyzetével is fogllkozn. Lehetet-lennek trtom, hogy állmilg, városi költségvetésből fenntrtott színházk kijelenthessék : nem érdekli őket gyerekszínház. Murice Yendt A Théâtre des Jeunes Années, Murice Yendt Fitl Évek Színház nemcsk Lyonbn, hnem egész Frnciországbn is foglom. Azt hiszem, fontos, hogy legyen gyerekeknek szóló színház is. Ez nem zt jelenti, hogy gyerekszínház más műfj, mint áltlábn színház. Egy-szerűen tudomásul kell venni, hogy vn közönségnek egy olyn rétege, mely hosszú ideig ki volt zárv színházból. Tehát ez egyáltlán nem zt jelenti, hogy más ", lcsonybb rendű mű-fjt űzünk! Az egyedüli különbség z, hogy mi közönségünk másképp éli át színházt, mint felnőttek, sokkl spontánbbul és érzékenyebben. Hogyn közelednek gyerekközönséghez? Mi csk rr kérjük gyerekeket, ho g y ve g yenek részt egy olyn jelenségben, mely voltképpen - lényegéből dódón felnőttjelenség. Munkánk: Folymtos felfedezés, mi közönségünkkel vló állndó dilógus következménye. Minden drb egy-egy jvslt, melyet újbbk követnek, s melyek egyre többet és többet kívánnk közönségtől, s melyek egyre mélyebbre viszik ezt közönséget színházi vlóság felfedezésében. - Melyek, nehézségeik és örömeik? A nehézség z, hogy régót trtó és hosszú távr tervezett tevékenységünk ellenére nem sikerült még elfogdttni zt, hogy színház- és művelődéspolitikábn kiváltságos helyet biztosítsnk fitl közönségnek, vlmint pillntnyilg ngy nygi nehézségekkel küzdünk. Örömeink? Lyonbn közönségünk egyre ngyobb és egyre jelenlevőbb. A lyoni színház folyóirtán ott z állndó jelszó : A z új népszínházért. Mitől válik egy gyerekszínház népszínházzá? - Frnciországbn Vilr idejében sok szó esett népszínházról. Minél több ember számár krták elérhetővé tenni színházt, főként záltl, hogy olcsón dták jegyeket. De vlójábn nem z olcsó jegyek vonzzák z új közönséget. A mi tevékenységünk lehetőségek szerint módosítj ngyközönség és színház viszonyát. Ngyon sok gyerek fedezi fel színházt, s vlószínűleg sokn lesznek közülük, kiknek közük lesz színházhoz - tlán meg is szeretik -, s így hozzá vló viszonyuk nem jegyek árától függ mjd, hnem esztétiki lesz. Hiszünk bbn, hogy megszületik z z újfjt néző, ki képes együtt élni - mert hiszen már gyerekkor ót ezt teszi - színházzl. - M viszont világon gyerekszínházk többnyire konzervtívbbk, mint felnőttszínházk... Igz vn. Ugynis csk z céljuk, hogy mnpság létező színház számár lkítsák nézőket. Mi z ellen-tétes irányb szeretnénk közönségünket vinni. Olyn színházt játszunk, mely társdlmilg független, s ezzel tlán rr késztetjük nézőinket, hogy ktívn fejezzék ki mgukt társdlmi kédésekben. Reméljük, hogy felnőttként is ezt teszik mjd. M még túlságosn gykori psszív néző, ki elfogdj meglevő színházi formákt. Mi olyn nézőről álmodunk, ki ktív. (Összeállított: Osgyáni Csb)

12 GYÖRGY PÉTER A semleges erotik Moliére Don Junj Várszínházbn A színház gykorltát tekintve is döntő kérdésnek tűnik Kierkegrd Vgy-vgyánk Moliére-re vontkozó része. Kierkegrd, sját gondoltmenetének meg-felelően - Mozrtot istenítvén - nem trtott problémmentesnek Moliére drbját, s tlán nem is függetlenül ellen-érzéseitől, igen világosn látt drb belső ellentmondásit. De nincs okunk rr, hogy Mozrt felől tekintsünk Moliére-re, s hogy Kierkegrdot kérjük számon Szinetár Miklóstól. Egyetlen s nézőponttól független megállpítását kell idéznünk, de ez vlóbn döntő: Lényegében zt mondhtjuk, hogy Moliére Don Junjából csk történetileg tudjuk meg zt, hogy hős csábító, drámilg nem látjuk." Tehát nem csábítást látjuk, h-nem Sgnrelletől tudjuk, hogy Don Jun vlóbn mg Csábítás lenne. Látni mindössze zt látjuk, hogy Don Jun egy prsztlánynk csvrj el fejét, erről viszont Kierkegrd teljes joggl jegyzi meg:,,... zt mondni egy fitl prsztlánykánk, hogy csinos, hogy huncut szeme vn, rr kérni, hogy forduljon meg, mert látni szeretnék, hogy milyen z lkj, nos mindez nem rról árulkodik, hogy vlmi különös lenne Don Junbn, hnem, hogy léh fráter..." S ez központi kérdés, függetlenül Kierkegrdtól beláthtjuk, hogy Moliére vígjátékánk nem működés-ben levő erotikum központi szervező ereje, hnem sokkl inkább társdlomkritiki komédi, melynek tárgy - többek között - z erotikum. Vlóbn: figyelembe véve zt, mit Don Junból látunk, sokkl inkább egy cinikus házsságszédelgővel, mintsem fenséges, eszményi lkkl vn dolgunk. Mindez nem zt jelenti, hogy Moliére-ből bszolút módon hiányzik z erotikum, de beláthtó, hogy számár gyilkos társdlomkritik lényegesebb volt. Hiszen e történet döntő - drámi véget lehetővé tevő - ereje nem z erotikumbn, hnem rcionlizmus bukttóibn rejlik. A vígjáték egy mitikus erejű hgyományr épül, mely mindvégig befolyásolj komédiázás menetét, s z dott hgyomány fenséges komolyság jó lehetőséget dott komédi súlyánk érzékeltetésére. A Don Jun-történet egyrészt társdlomkritiki mondndó keretéül szolgál, másrészt jelentősen megemeli z egész drbot, önnön erejénél fogv túljutttj zt z áltlános komédiázáson. E kettősség jelentős terheket ró drbr, hiszen komédi ellenére Don Junt végül nem elfenekelik, hnem - ismerten - természetfeletti módon megbüntetik. Moliére Don Junj rcionlizmus korlátib bukik bele. Nem képes mgsbb morált elképzelni z ismert közerkölcsöknél, közvéleményre vn tekintettel, mely egyetlen kerete gondolkozásánk. Képtelen meghldni zt korszkot, melyben él, s így nem is ismerheti fel helyzetét kkor sem, mikor mgsbb rendű erőkkel áll szemben. Egyetlen dologbn hisz, kétszer kettő" erejében, s e hitének megfelelően vllj csábítás jogánk ideológiáját is. Miért kötném meg mgm" - kérdezi, s hosszú monológjábn rcionlitásr épült világ költészetét hlljuk, melynek jelszv változtosság gyönyörködtet" lehet, de semmi több. Don Jun rcionálisn gondolkozik, látj, hogy e világbn mindenkor erősek és gyengék párbeszéde zjlik, s így levon-j formálisn helyes következtetését: z állhttosság" z ostobák kudrcot leplező ideológiáj, semmi több. Aki meg-teheti z ellenkezőjét, tehát lehet állhttln, z meg is teszi - mi ok lenne z önmérsékletre? Don Jun szép, szinte természetfilozófii rgumentációt hoz össze Sgnrelle-nek válszolván, miért is teszi, mit tesz. Ő pontosn ismeri kor morálját, s erősebb lévén, mint többiek, úgy vélekedik, hogy nnk be-trtás felesleges. De itt téved lpvetően, s ez z tévedés, mely révén indokolttá válik komédi drámi lezárás is. Don Jun téved, mert korszk erkölcsét - mely vlóbn inkább egy rossz etiketthez hsonlít, mint bármi máshoz - összekeveri mgávl morálll, s így ez utóbbiról egész egyszerűen nem vesz tudomást. Közte és kortársi között z különbség, hogy ő vlóbn végiggondolt helyzet lehetőségeit, s él is ezek-kel. Tévedése nem más, mint z üres rcionlizmus tévedése, s ez szerkezetileg világosn láthtó. A Prncsnok szobrávl vló első tlálkozását kis idővel később már egyszerű természeti tüneménynek vgy hllucinációnk tekin ti, z irrcionális jelenséget percnyi hbozás után beilleszti világnézetébe, zz rcionlizálj, s ezzel lehetetlenné teszi, hogy lklms legyen vlh is z igz megértésre. S levonj figyelmeztető jel következtetéseit, úgy dönt, ezután világgl szemben lesz képmuttó, hiszen társdlmi viselkedésen kívül mást egyáltlán nem ismer. Tlálkozás egy társdlomfeletti jelenséggel társdlmi beilleszkedésre bírj, kétszer kettő" logikájánk nevében más viselkedés, más következtetés egyszerűen elképzelhetetlen. Apjánk kezd bohóckodni, holott figyelmeztetés nem e világ felől érkezett. S ekkor Don Jun változásr készül, úgy dönt, hogy megfelel bizonyos elvárásoknk, eleget tesz képmuttás korszkos divtjánk, korrektül lklmzkodik kor bűnéhez. S ez Moliére Don Jisnjánk egyik legproblemtikusbb része, hisz h Don Jun rejtőzködve, fű ltt csábít, kkor minden, csk nem önmg, ebből z lkból minden mitikus erő hiányzik. Don Jun csk z dott világ rcionális játékszbályit ismeri, s így nem is veheti észre, hogy vlójábn milyen minőségeken gázol át. Azt hiszi, hogy világ zonos z udvrrl, holott z nem ér véget Don Jun áltl is-mert s elfogdott htároknál. S mikor kísértet figyelmezteti, Don Jun még mindig csk ágál, végül is: kíváncsiskodik. H bír vlmely heroizmussl, z innen ered: teljes hitetlenségének természetéből. Akkor sem rendül meg, mikor sját szemével látj Kísértetet - z Idő llegóriájként, kezében kszávl. (Ezért, végső és elszánt hitetlensége mitt meri meghívni szobrot, hiszen z úgyis hlott, úgyis szobor: mi dolg lehetne vele?) Csk végső - kegyelmi - lehetőség elszlsztás után emészti el Pokol tüze - más kérdés, hogy Szinetár rendezése mindezt elhnygolt, holott nem lényegtelen. Sgnrelle is - kinek jócskán meg-vn véleménye szbdgondolkozóinkról" - folymtosn figyelmezteti urát. Beszélgetéseik vissztérő motívum Isten és Ördögtől vló félelem, Don Jun átkozott hitetlensége. Mikor erről vn szó, Don Jun szinte nem is válszol, h, hm, hm," mondj, vgy nyersen leinti Sgnrelle-t, mondván:...isten és z én dolgom,... eligzítjuk egymás között..." Sgnrelle-lel szem-ben Don Junnk gykorltilg igz vn, hiszen z erkölcs érvel egy közhelygyűjtemény legszebb drbji. (V. felv., II.

13 Moliére: Don Jun (Várszínház). Sár Berndette (Elvir) és Trokán Péter (Don Jun) Hetényi Pál (Don Luis), Iglódi István (Sgnrelle) és Trokán Péter (Don Jun) (Iklády László felvételei) jelenet.) Így Don jun megint csk rcionálisn gondolkozht: milyen z ügyvéd, olyn z ügy, s z, mit egy Sgnrelle képvisel, gykorltilg nem lehet igz, vlódi dolog. De nem veszi észre, hogy vlójábn nem Sgnrelle-lel, hnem Prncsnok szobrávl áll szemben. Hiszen Sgnrelle kérdéseinek legngyobb része innen vgy túl vn zon morálon és világon, melyet ur ismer, s melyben gondolkozni képes. Mikor megölt Prncsnok városáb érkezvén megkérdezi Don Junt, Hát nem fél, nem retteg? ", rcionálisn hibátln válszt kp. Nem öltem meg úgy, hogy kellett? " - kérdez vissz Don Jun, s erre Sgnrelle sem válszolht más-ként: De ngyon is jól... " Don jun egyszerűen nem érti, hogy szolgáj kérdése honnn jön, e párbeszédben világosn láthtó kettejük világánk különbsége. Hiszen - s ez független Sgnrelle nem egyértelműen konzekvens szellemi színvonlától -- szolg többről tud, mint ur, egyszerűen helyzeténél fogv. Számár nem evidens, hogy tbuk már nemlétezőek, nem udvri ember, ezért nemcsk Don jun áltl kizárólgosn ismert morált ismeri. Teljes zvrbn vn: túl hosszú ideje látj urát grázdálkodni hhoz, hogy ítéleteiben még biztos legyen. De működik utolsó jó ösztöne: leglább fél. A rcionális mgyrázttl elfedett morális bizonytlnság számár nem játékteret, hnem félelem forrását jelenti. Mindent egybevéve Sgnrelle z egész drb legellentmondásosbb figuráj, hiszen például z I. fel-vonásbn sokkl okosbb, mint drb végén, s nem egyértelműen eldönthető urávl vló viszony sem. Don jun tehát minden kortársánál erősebb, s így ennek megfelelően is viselkedik. Erősebb volt Prncsnoknál, hát megölte. Kijátszhtók bosszúért libegő testvérek, hát ki is játssz őket, átverheti pjurát - meg is teszi. A rcionlitás világán belül: senki sem bírht vele. De míg Mozrtnál Kierkegrd szerint - Don jun z élet végső htári-r szorult ", tehát szükségszerű, hogy Kőszoborrl kerüljön szembe, ddig Moliére-nél erről, nincsen szó. Számár komédi zárás morális ítélkezés erejének növelésére szolgált. Don jun hlál morál morálon túli erőkkel vló megsegitését jelenti - e g y olyn világbn, hol morál önmgábn már nem győzedelmeskedhet. A Prncsnok szobránk elérkezése leglább nnyir várt és remélt esemény, mint mennyire rettegett, leglább nnyir fontos Moliére számár e lehetőség, mennyire intés kornk. Épp nnyir kell z üres rcionlitástól vló félelem elűzéséhez, mint z udvri élettel szembeni küzdelemhez. A drb vége: morális ítélkezés, morálon túli köntösben, s épp ebből ered kétértelműsége és le nem tgdhtó problemtikusság is. De mg Moliére mutt rá, hogy mindez milyen belső bizonytlnságot tkr: hiszen drb legutolsó mondt megint

14 Sgnrelle-é: A bérem!" - kiáltj búcsúzóul. S ezzel visszérkezünk komédi lpszintjére, ugynbbn rcionális világbn fejeződik be minden, mely-ben elkezdődött. Sgnrelle komikus igzságszolgálttás iránti igénye érzékelteti: mégsem történt teljességében meg z Égi tényezők közbevtkozás. Mit hozott létre Szinetár Miklós rendezése Várbn? Elsősorbn szinte mindvégig show-t láttunk, látványos ötletek szervetlen hlmzát, melyek h nem is voltk mindig zvrók, de feleslegesek s üresek. Szinetár értelmezésében drb döntő jelentését z erotikum d-j. Láthtón úgy ítélt, hogy ez z problém, melyen keresztül XX. százdi nézővel zonnl kontktust tlálht, úgy gondolt, ennek révén nyerheti el zt z erőt, mellyel ktuálissá teheti Moliere-t. A problém zonbn z, hogy Moliére még mindig nem szorul rá z ktulizálásr, lévén z udvri képmuttás és rcionlitásr épülő gátlástlnság nem kultúrtörténeti emlék. S z erotikár mint korunk köznyelvi, áltlános" kérdésére pellálni csk közhelyek - biztonságánk - szintjén reményteljes válllkozás. Ugynis z, hogy korunk szexuális erkölcsei bomlottk, igz lehet, de önmgábn erre pellálni nem eredményes, hiszen mindez nem formkonstituáló erő. (Lclos-nál romlottbbt például nehezen tudnék elképzelni, de könyv zsenilitását mégsem ez dj, mivel romlottság itt nem form, hnem tárgy.) Ugynis színházt és vrietét egymástól épp z különbözteti meg, hogy míg z elsőben vlmiért történik z erotik, pontosbbn úgy történik meg z erotikum, hogy z vlmire vezet, ddig másodikbn pusztán önmgáért történik. A színház felhsználhtj vrieté (stb.) áltl dott formi lehetőségeket, de ezeket minden további nélkül átemelni színházb sem z elődásnk, sem z erotikánk nem hsznál. Nem rról vn szó, hogy színház holmi mgs művészetként trts mgát távol z erotikumtól, ezt ugynis nem is tehetné, hnem rról, hogy ne mnkónk hsználj, sját gyengeségeit leplezendő. Ne erotizáljon, hnem - h kell - legyen z, ne díszítsen fel egy elődást vrieté instrumentumivl, hnem hozzon létre olyn helyzetet, melyben z erotikum mg teljességében htóerővé lesz. Szinetár Miklós - sjnos - engedett könnyebb út csábításánk, drb értelmezési problémáit egy igencsk olcsó s áttetsző erotik függönyével fedte le, s ennek koncepciónk jegyében folyt le z egész elődás. H nem tévedek, Boney M.-zenére kezdődik: vidám lkom tnúi vgyunk, kcér szolgálólánykák kevésbé kcér szolgálófiúkkl táncolnk, miközben ízes fltokkl kínálják z első sorok nézőit. Azt hiszem, mindentől függetlenül, sem-mire sem vezet, h ilyen, drbtól idegen, végül is levegőben lógó ötletecskékkel kíséreljük bevonni nézőt játékb. S függetlenül ttól, hogy szereplők igyekeznek kellően élvetegek lenni, z egész jelenet nem erotikus és nem feszültségkeltő. A kis show-nk Sorsszimfóni ismert tktusi vetnek véget, ez z perc, mikor éreznünk kellene, hogy ez figyelmeztetés, hncúrozás árttln perceinek vége. S ennek hngütésnek felel meg z egész elődás is. Így például Don Jun (Trokán Péter) önelégült hímként (sic!) jelenik meg, de zért, mit csinál, nem tehetjük őt felelőssé, nyilvánvlón pontosn követte rendezői utsításokt. Szinetár egy mgkellető, élvetegségét is unó figurát teremtett, s Trokán ennek megfelelően viselkedik. Próbál olyn lpári lenni, milyen csk tud, de h csk ply boy erotikájáról vn szó, kkor igzán felesleges volt Moliere-t elővenni. Ugynis ez szerepértelmezés - erre vontkozón idéztük fent Kierkegrdot - teljesen ellentmond drbnk mgánk. Így érthetetlen, hogy miért kell házssági ígéretekkel elcsábított - egyébként népszínműből szármzó - prsztlánykáknk közösen, egyszerre Don Jun ágyáb hullniuk. A vörös fény-ben imitált ktusnk, e diszkrétnek mondhtó csoportszexnek itt semmi értelme nincs. Lehet, hogy kritikus érzéketlen: de hosszú és unlms is volt. Ugynennek koncepciónk megfelelően vezet értelmezési zvrokhoz Elvir (Sár Berndette) lkj is. H zt még érthetjük is, hogy Elvir nem meglázott és becspott sszony, hnem epekedő polgár, kkor sem érthetjük búcsújelenetet. Elvir itt ugynis átlátszó, fekete fátyolbn jelenik meg színen - mintegy lebeg -, s ennek már semmi más értelme nincs zon kívül, hogy néző is láthtj, miért mrsztlj Don Jun. Az viszont érthetetlen, hogy miért megy el Elvir. H ilyen ruhákbn mászkál, ő sem krht mást, mint Don Jun. Mind-ennek végül z z eredménye, hogy kísértetjelenet teljesen elsikkd, s értelmetlen, hiszen mennyiben kísértet ilyen, úgy Don Junnk igz vn, h kíváncsiságon kívül mást nem érez. S ez logik működik végig z egész elődás ltt. A játék már-már konzekvensen szöveg ellenére történik, mindig mindennek z ellenkezője igz. A bosszúért lihegő testvérek már-már burleszkfigurák, szomorú és elszánt ty merő szenilitás és hülyeség. Pontosbbn z sem: kitüntetések tuctjivl hátán is - már nem krkterfigur, h-nem kbréjelenetre emlékeztet. S hogy álldogál, szidj fiát, kinek minden testrészére jut egy kcér szolgálólányk: ez jelenet sem más, mint külsődlegesen, látványszinten megoldott feldt. Egyetlen részt kell még kiemelnünk: drb végét, hisz ez külön is lényeges. Don Jun pokolrszállását ugynis kis pokliptikus ribillió követi, kétoldlról hosszú gépfegyversoroztokt hllunk, s ezltt összedűl z egész díszlet. Sgnrelle A bérem! A bérem!" felkiáltássl nézőtéren át távozik, mjd színpdr vissztérve tpsrendre hívj elő z egész társságot. Ekkor ismét meglátjuk Prncsnok szobrát, ezúttl zonbn már csk egy pár csizmát. Mind-ez Sztálin szobránk ledöntésére emlékeztetheti művelt vgy elég idős nézőt, s vlószínűleg semmire sem fitlbbkt. A drb vége tehát vlóbn eseménydús, de nem z bj, hogy ennyi minden történik, hnem z, hogy sem-miért. Azót sem sikerült ugynis meg-fejtenem z llegóriát: miért kellene Prncsnokot behelyettesítenem Sztálinnl, és h mindezt meg is teszem, mire vezet z egész elődás ilyen értelmezése. Az llegóriák és z utlások értelmetlenül keveredtek egymásb, drb vége : teljes zvr, pontosn eltervezve s igen látványosn. Úgy gondolhtjuk, Moliére hlott, úgysem válszolht - de ez nem igz. A szöveg erejével volt jelen, s mennyire tőle tellett, küzdött, hol lehetett, ellentmondott Szinetárnk, s elég keményen hhoz, hogy világossá tegye: mi teljesen ellenére vn, nnk nem dj od mgát. Inkább válllj, hogy nem olvsott néző őt hibáztss, őrjt nevessen. De nem könnyű ebben helyzetben színészek munkájánk elemzése sem. Ugynis, h nem is szerethetem például Trokán Péter szerepformálását, el kell ismernem, hogy - követve rendezői utsításokt - jól és pontosn játszott z önelégült hímet. Remek orgánum, sportos külseje ebben ngy segítségére

15 vn, tényleg gykorlottn gáláns, élveteg és utáltosn unott. Sjnos kevésbé volt szerencsés Sár Berndette, ki gykorltilg nem tudott mihez kezdeni Szinetár Elvir-értelmezésével. Nem tlált meg sértetten epekedő polgársszony hngnemét, túl hngos és nemegyszer görcsös mrdt. Az V. felvonásbeli fátyls búcsújelenetért nem ő felel, szöveg és értelmezés itt már egymás ellen játszik, mit itt kellene, zt már tényleg nem is lehet eljátszni. Remek és élő lkítást nyújt viszont Iglódi István Sgnrelleként, kiválók mozgási, örök fintori, helyenként már burleszkre vett figuráj. Tényleg komédiázik, némjátékivl végigkíséri z egész elődást, s helyenként már elfeledteti rosszízű látványosságokt. Ugyncsk remek krktert formál Kézdy György Vsárnp úrként. Oly megfélemlített, mennyire ez csk lehetséges. Rövid jelenete végig ritmizált, minden mozzntábn eltervezett. Nem tlálhtták cl z elődás hngját prsztszereplők : Dózs László, Soproni Ági, Mrsek Gbi. Nekik ugynis - függetlenül mindentől - egy népszínmű kriktúráját kellett eljátszniuk, mit lelkesen megtettek, csk már említett csoportszex utáni másodpercekben kerültek lehetetlen helyzetbe. Az árttln kis prsztlánykák, kiket eljátszottk, mégsem érthették, hogyn is kerültek ebbe furcs helyzetbe. Meg kell még említenünk Vándorfi László és Mihály Pál kettősét. Elvir bátyjiként remek komikusi képességekről tettek tnúbizonyoságot, s ezt mindenképp értékelnünk kell. A drb eklekticizmusához hű, de ezen belül mrón gúnyos, szellemes jelmezeket Schäffer Judit tervezte. KŐHÁTI ZSOLT Aksztják hóhért A közvádló pécsi elődás Az idestov hetvenéves, z Anschluss elől 1938-bn Svájcb menekülő s m is Zürichben élő Fritz Hochwälder mgyrországi megismertetésében pécsi Győry Emil és Csíkos Gábor A közvádló pécsi elődásábn színház többszörös szerepet válllt. Czímer József fordított le s dt közre tíz esztendeje szerző legfontosbb művét, A szent kísérlet című drámát. S 1980 tvszán Sík Ferenc rendezésében, Hjnl Gábor fordításábn A közvádló (Der öffentliche Ankläger) bemuttój követ-te Pécsett - jókor késéssel - színmű (nézetünk szerint: történelmi trgikomédi) stuttgrti (1948), usztrálii (196z), párizsi (1965), eperjesi és prági (1965, 1966), osztrák (1965, 1973, 1976), belg (1967), lengyel (1972, 1973), román Mindent egybevetve: gondosn eltervezett s hellyel-közzel pontosn eljátszott elődást láthttunk. Ez zonbn nem elegendő, koncepció gyengéi és egészében indekvát mivolt súlyosbb problém nnál, hogy önfeledten élvezhessük nekiszbdult komédiázást. Moliére: Don Jun (Várszínház) Fordított: Illyés Gyul. Rendező: Szinetár Miklós m. v. Asszisztens: Kutscher Év, ifj. Mózes István. Díszlet: Fehér Mik-lós m. v. Jelmez: Schäffer Judit m. v. Zenei szerkesztő: Orbán György. Szereplők: Trokán Péter, Iglódi István, Sár Berndette, Zl Márk, Vándorfi László, Mihály Pál, Hetényi Pál,Hável László, Soproni Ági, Mrsek Gbi, Dózs László m. v., Pelsőczy László, Tímár Zoltán, Kézdy György.

16 Vlli Péter, Koszt Gbriell és Győry Emil Hochwälder drámájábn (lklády László felvételei) (1974), nyugtnémet (1975, 1976, 1978) bemuttóit. Jó és érdekes z elődás; indokolj színrevitelt ( budpesti vendégjáték után, Pécsett, május 24-én látottk lpján készült ez beszámoló). Mg háromfelvonásos színmű mint drámi képződmény, szöveg: nem hibátln. S ebben történelem mrsztlhtó el " ; bizonyár mindenféle drmturgii csvrás nélkül hozt úgy sors, hogy Fouquier-Tinville, rettegett állmügyész is vádlottk pdjár s onnét néhány órán belül nyktiló lá került 1795 tvszán. Hochwälder zonbn nem lett voln vérbeli drámíró, Rimund és Nestroy követője, h beéri történelem fkó tényeivel. Neki rettegés és rettentés villódzó szerepcseréire volt szüksége hhoz, hogy jellemeket fessen, izglms helyzeteket kreáljon, s így viszsznyúlt rémdrám jól bevált eszközeihez, félreértés, összetévesztés ősi motívumához. Vn igzság bbn, mit z 1965-ős párizsi elődás egyik kritikus írt le műről: hogy itt cselekmény egy percig sem hihető. Hiszen ez Fouquier-Tinville mint játékmester ligh működhetett közre sját perében, htlmi viszonyoknk ddigr drsztikusn meg kel-lett változniok, színpdi történésben megörökített esemény nemigen lehetett kétesélyes ", mint milyennek Hochwälder ábrázolj, idegeinket végsőkig csigázv. Idegeinket végsőkig csigázv? A műsorfüzet - korbeli dokumentumok, történeti dlékok publikálásávl - nem hgy kétséget felől, hogy címszereplő itt m pórul jár, sját cspdájáb esik. Az előcsrnokbn kifüggesztett -- mesterségesen vítt - trnszprensek, felirtok visszfordíthttlnul megtörtént történelem légkörébe vonják nézőt z elődás előtt s szünetekben. Sík Ferenc sem krj megcsillntni másképp is történhetnék" lehetőségét. S itt vn mindjárt vitánk rendezői elgondolássl. Fouquier-Tinville, zz Győry Emil először csk köríves klpot viselő fejének árnyékát vetíti díszlet oldlblkár, mjd bohóci fehérre mázolt rc is megjelenik. Kitűnő mszk (Lék László munkáj), hsonlít is korbeli gúnyrjzr. Ám: bohócis. S túl cinikus, túl gépies Győry Emil Fouquierjánk viselkedése z első felvonás folymán hhoz, hogy bármi fordult htásár később megrendülését várhtnók. Hogyn esik mjd ez z ember mg ást gödörbe? Hiszen még tudj is: előbbutóbb rájár rúd. Ajkát csücsörítve, kényesen és modorosn fltozik - itt nem lesz trgikomédi. Pedig Sík-nk és Győrynek már z első pillntbn Hochwälder mellé kellene szegődnie, elhitetni, hogy Fouquier-Tinville még nem ennyire befejezett ember", tőle még sok meglepetés várhtó. Az már drb írói fogytékosság, hogy készülő cselvetés mozgtórugóit nem ismerjük meg kellő lpossággl: Tllien (Vlli Péter) és Thérési (Koszt Gbriell) párbeszédei ehhez nem elégségesek. Győry Emil zonbn kivágj mgát szorult helyzetből - különösen z íróilg is kitűnő második és hrmdik felvonásbn. Ő ennek kiégett, cinikus gzembernek föléledő szkmi becsvágyár lpoz - teljes szövetség-ben most már Hochwälderrel. Ösztönzi Fouquier-t feldt: megoldni sokismeretlenes egyenletet, kibográszni - nem is: intuíció lpján elővrázsolni - z kták tömegéből zét, kinek fejét követeli perbe fogndó megnevezése nélkül, binco", szép hölgy, Thérési Tllien, Notre-Dme de Thermidor", kinek politiki csillgzt - jól tudj ezt közvádló - vészesen emelkedőben vn. S úgy gondolj: Tllien házs-párnk tett szolgált - még egy utolsó koncepciós per" 1795 márciusábn, mielőtt hírhedt priril 22-i törvényt htályon kívül helyezik -, s ztán elfogllhtj jutlmul kpott szolid hivtlát. Orránál fogv vezeti szerencse Fouquier-Tinville-t: ráhibázik Tllien viselt dolgár. Ő volt z, ki hjdnábn sját kedvesét, Thérésiát vádolt be, s került z sszony börtönbe, honnét ztán - változván helyzet - éppen Tllien szbdított ki ngy didlll. Lehet, hogy Thérési is tud erről, s éppen férj z, kitől priril törvény lkonyán meg kr szbdulni? Fouquier most már biztos nyomon hiszi mgát. Rábírj nyűgös, nyugdíjb vágyó hóhért (ifj. Kőmíves Sándor), hogy még ezt z egyedi munkát" válllj el, mrkábn levő, kiszolgálttott emberek egész sorát állítj rejtélyes pör szolgáltáb. Bírót kerít szükséges formságokhoz, z előre kész ítélet kihirdetéséhez (Csíkos Gábor), hmis tnúkkl mgolttj vádszövegeiket (Fludy László, Bán János). Névtelen figyelmeztetés révén még Tllient is kellőképp fölidegesíti z esti tárgylás idejére: jó drbig Tllien vlóbn zt hiszi, hogy z ő bőrére megy vásár, s csk vádlott megnevezésekor könynyebbül meg. Montné bíró, Chrlotte Cordy egykori elítélője föl-bontj Thérési insától frissiben kpott irtot, s eltompultn, csömörrel, bár tlán némi elégtétellel mond hlált Fouquier-r, ki korántsem önzetlenül, hnem érdekből mentette meg őt nnk idején guillotintól. Sík Ferenc ez lklomml fokoztosn pörgeti föl z elődás irmát. Egészében véve hgyományos" módon rendez; olykor térben széthúzott párbeszédek jelzik stílusánk megszokottbb vntgrde elemeit. Órketyegés - mintegy múló történelem jelképe - kíséri végig produkciót. Csttnás jelzi toronyszobáb lépők áthldását külső jtón, s csk ztán bukknnk elénk. Bizonyos populritásr vló törekvés jegyében támszt vihrt hrmdik felvonás kezdetén (benne vn-e z író utsításibn vgy sem: ez Sík Ferencet múgy is lig feszélyezi); elengednők z égiháborút. Kitűnő zonbn befejezés megoldás. Tllien és felesége (mcbethi pár) - már Fouquier-Tinville elhurcolás után - egyre dühödtebben csrkodik egymásr; z sszony meg-bizonyosodik felől, mit nem is sejtett korábbn: férjének jó ok volt rettegni közösen kifőzött tárgylás során. S hirtelen leereszkedik mögöttük vs-függöny, nyitott jtján belibbennének, de földübörgő zj - láthttln rbok, megcsúfolt nép dörömbölése - visszugrsztj házspárt. Szó esett már Győry Emil játékánk ellentmondásáról, ám Fouquier-Tinville

17 lkítójánk végső soron kimgsló teljesítményéről. A színművészet relizmusánk remek pillnti, mikor - fölényét éreztetendő - tolll birizgálj meglázott ügyfelét, burnótot szippnt, megmsszírozz z gyonterheltsége mitt sápítozó hóhér vállát. A hlálos ítélet hlltán drb f módjár vágódik el. Dühödten gyűri tlárját fölébe hjló Montné rcáb, mjd fölkel, kínos elegnciávl húzkodj le fehér kesztyűjét, Ujjivl végigpróbálj z áltl kivezényelt csendőr szuronyát, gúnyos szertrtásossággl meghjlik győztes Thérési felé - s őrei között távozik. A második felvonás íróilg nehéz, romntikus stílust követelő teherpróbáját is meg-állj: szemünk láttár veszíti el mgbiztosságát, rohnják meg kétely, hlálfélelem gyötrelmei, hogy ztán ismét vissznyerje szokott lélekjelenlétét, egykedvűségét, önhittségét. Tllient és Thérési Tllient - Vlli Pétert és Koszt Gbriellát - ngyszerűen öltözteti forrdlom risztokráciájánk bíborvörös elegnciájáb vendég Schäffer Judit; fehér prók, illetve kckiás, ngy kréjú klp járul ruházt-hoz. A jelmez szinte önmgábn elárulj. itt, hogy viselői nem forrdlom tisztább, új szkszát hrcolják ki, hnem thermidori korszk s mjd direktórium emberei, ngypolgárok. Vllink lig kd szerepe, hogy ehhez érdemleges többletet hozzátegyen. Koszt Gbriell pedig nem nő fel odáig, hogy Fouquier-Győry méltó ellenfele legyen, sem sszonyi vonzásbn, sem cselszövő rvszságbn. (A próbákon Horineczky Erikát ígérték; szerep inkább neki vló.) Snson, hóhér: ifj. Kőmíves Sándor. Hibátln lkítás. Önsjnáltból vált át mohó érdeklődésre; Fouquier-hoz hsonlón őt is szkmi becsvágy" vezeti s teszi iszonytos mészárlások kulcsfigurájává. Kitűnő, hogyn szájávl pmpog: mérlegeli, elválllj-e hlálr ítéltek több csoportbn vló kiszállítását. A fsiszt tömeggyilkos kifogástln fekete öltözéke z övé, miként munkálttójáé, Fouquier-Tinville-é is. Nem tud mit kezdeni titkár, Grebuvl szerepével Dávid Kiss Ferenc, s mire föl kell jánlkozni új urink, elveszíti művészi trtlékink mrdékát is. Csíkos Gábor visszfogott stílus megfelel z óvtos, kiábrándult Montné figurájánk; beszédjét néh nem érteni. Bán János kitűnően rjzolj meg gerincetört fitlembert, Fbriciust; lázdás reménysugr z ő lkításábn csilln meg. Héronnk, feleségét vérpdr jutttó, elggott kéjencnek szerepében Fludy László szokványosn komédiázik. PÁLYI ANDRÁS Szintén mint vendég tervezte meg játékteret Bnovich Tmás. Toronyszobszerű toronyszobát épített föl, néhol látást zvró oszlopokkl. Polcokr zsúfolt krtotéki hirtelenében könyveknek htnk - s ez nem csekély különbség. Az oldlblk htásos árnyjátékot tesz lehetővé, s zon keresztül merednek szereplők - Fouquier, mjd Thérési - Szjn, vesztőhely, zz nézőtér felé. A színpd lsó régiójánk börtönblki mögött főprób (?) fényképfölvételén még hrsányr mszkírozott rbok szorongnk; z elődáson se hírük, se hmvuk. Miről szól A ködvádló Pécsett? Nyilvánvló tiltkozást fejez ki mindennemű rémurlom ellen, szerzője szándékánk megfelelően: mindenekelőtt fsizmus ellen. Annk hitleri s későbbi, mi -chilei, pkisztáni, jordánii, dél-korei változti ellen. A sjnáltos időszerűséget hngsúlyozzák Hjnl Gábor jó fordításánk egyes Skál-Coop és mozglmi nyelvű divtkifejezései ( extrélés" bárd, pprátus" stb.). Persze Hochwälder, z ntifsiszt, némiképp forrdlmi dikttúrától is idegenkedett, h-bár korántsem nnyir, mennyire Frnkfurter Rundschu 1978-s kritikus vélte, drb bemuttásánk legfrissebb indokát bbn látv, hogy forrdlmárokt mindinkább bírálni kell színpdon is". Minek tgdjuk, A közvádló nálunk szocilizmus tekintélyét csorbító, hjdni koncepciós perekről is szól, ezeknek is megvoltk Tllienjei, Fouquier-ji, Héronji; volt Snsonjuk, és volt Montnéjuk. Attételesen, ngy frnci forrdlom eseményeinek fölidézésén keresztül is be kell vllnunk sját múltunkt. Ez z lpj jelen kendőzetlen bevllásánk is. Az Universits Pilinszky-bemuttójáról Fritz Hochwälder: A közvádló (pécsi Nemzeti Színház) Fordított: Hjnl Gábor. Díszlettervező: Bnovich Tmás m. v. jelmezterven': Schäffer Judit m. v. A rendező munktársi: Kmetz Év és Heffner Erik. Mszk: Lék László. Játékmester: ifj. Kőmíves Sándor. Rendező Sík Ferenc. Sereplők: Vlli Péter, Koszt Gbriell, Győry Emil, Dávid Kiss Ferenc, Csíkos Gábor, Bán János, Fludy László, ifj. Kőmíves Sándor. Az Élőképek kettős színpd Élő, mozdultln figurák. Minth ember ngyságú bábuk lennének. A színházterem előtti folyosón Schár Erzsébet kő-be zárt lkj: egy fiú és egy lány. A színpdon Rodin Gondolkodój, Michelngelo Dávidj, közöttük két üdvözült bbmosolygású nőlk, kik leginkább M. S. mester Vizitációját jutttják eszünk-be. A hngszóróból Beethoven Öröm-ódáj szól, betölti termet. Sötét. A szín lssn megvilágosodik. A háttér-ben két fekete mezes lk bontkozik ki, előbb háttl, mjd lssn megfordul-nk, krétfehér, semleges álrc vn rjtuk. Előrejönnek szoborszerű figurák közé, megérintik egymást, mjd sietős léptekkel vissztérnek sötétbe burkolózó színflk mögé, honnn előtűntek. Kimozdították z állóképet. A Gondolkodó is, Dávid is változtt klsszikus" testtrtásán: visszváltoznk eleven emberré. A Vizitáció két élénk színű, kék és bordó ruháb öltözött nőlkj is lssn odébb húzz kezét, de minth csk z egyik pózt cserélnék fel másikkl: rcuk bbszerűen rezzenetlen mrd. Súlyos, felerősített lélegzetvétel. A ngy fiziki erőfeszítés hngj. Az iménti figurák szinte észrevétlenül el-tűnnek színről. A keresztjét cipelő Krisztust látjuk, leroskd súly ltt. A szín mélyén széjjelszld fekete függöny, sínen futó függönygörgők fémes hngj profán és kijóznító htást tesz. Íme belső színpd, hol mjd z élőképek bemuttásr kerülnek. Éles, tiszt édenkerti verőfényben egy meztelen lány és fiú közelít lssú, bensőséges mozdulttl egymáshoz; lighnem ugynzok, kik kőbe fogllt mozdultlnsággl álltk folyosón z elődás kezdete előtt. Mielőtt zonbn megérinthetnék egymást, belső függöny ismét összeszld, eltűnik z élőkép. A kereszt ltt leroskdt Krisztus felemelkedik, ismét tesz néhány lépést, s újr lehnytlik. A függönygörgők most is profán fémhnggl szétfutnk, ugynz z át-tetsző tiszt fény rgyog belső színpdon, középütt vjúdó nő, hosszú, fekete, lepelszerű ruh borítj. Ismét váltás, ismét Krisztus kereszttel, ismét füg-

18 gönygörgők profán hngj, ismét vkító fény belső színpdon: ez z élő-kép" nem egyéb, mint egy kopony és néhány csont. A keresztjét cipelő Krisztus eltűnik sötétben, kétoldlt portál előtt megpillntjuk kőtömbbe zárt lányt és fiút, nézőtér felé fordultn, bénultn, lehunyt szemmel állnk, álom-időben. Most következik drb voltképpeni előszv". Megérintettelek" - mondj hosszú, álomszerű szünet után fiú. Megérintettél " - mondj lány, még hosszbb és még vlószerűtlenebb szünet múltán. H fellpozzuk z Élőképek szövegét (megjelent Végkifejlet című kötetben), fenti leírás lpján is nyilvánvló, hogy Vándorfi László, ki z Universits Pilinszky-bemuttóját rendezte, nem köti mgát túlzottn z író áltl megdott színpdi cselekményhez, sőt egész képsorokkl gzdgítj zt (miközben dilógusok, illetve szereplők reflexív monológji", hogy Pilinszky dilógustechnikáját egyik kritikus nevezi, minden módosítás nélkül, z eredeti struktúrát követve hngznk el). Az Universits Élőképek-elődásábn nem is z z igzi érték, hogy felfedezik, mennyire lz szövetű Pilinszky-drb, s ebből következően milyen ngy mértékben dúsíthtó" színpdi sszociációkkl, sokkl inkább z, hogy világosn látják e lz irodlmi szövet belső logikáját, mi megszbj mű teátrális gzdgíthtóságánk jellegét és körét. H igz is, hogy z Egyetemi Színpdon bemuttott Előképekben mintegy tovább burjánznk Pilinszky llegorikus színpdi jelenetei, ugynkkor ez egyetlen percre sem válik öncélúvá, hnem zt z első pillntásr elhnygolhtónk tűnő, láthttln belső vonlt követi, mely drb logikájából következik. A drb logikáj pedig drmturgi és világnézet: z Előképeknek nemcsk formi megoldás kettős színpd, hnem témáj is. Végül is bábuk vgy emberek mozognk Pilinszky színpdán? Kézenfekvő-nek tetszik Pilinszky-drbok bábjátékként vló értelmezése, hogy ezt Rdnóti Sándor tette Pilinszky-színházról írt, máig egyedülálló értekezésében (Kor-társ, 1974/4.), hisz e játékok hőseit" individuális értelemben vlóbn z üresség jellemzi, bábokt szerző mozgtj felülről, s mozgásuk és mozgtott voltuk - Rdnóti elemzése szerint - z egész emberi életet llegorizálj, vgyis Pilinszky zt z életszínpdot állítj elénk, melynek mozgási isten kezében futnk össze, s így értelme színpdon kívül áll, zz trnszcendens, hősök" (z lkok) pedig elszenvedik sorsukt. Rdnóti zonbn rr is rámutt, hogy Pilinszkydrámák nem szó konvencionális értelmében vett vllási költészet újrteremtései, mi z egész életet kitöltő vllási közeg" (e kifejezés Pilinszkytől vló) megszűntével nem járhtn sikerrel: Mert drbok világ, h világról vn szó, zsinórbábjátéké, és mennyei bábjátékos nemcsk mrionettjei mozdultit, de történéseit, cselekvéseit, vgy miről itt elsősorbn szó vn, gondoltit is zsinórjár fűzi. Akkor létrejön z»objektív«gondviselés szárz koncepciój, kkor isten botrányos módon bizonyíthtóvá válik. De h egyetlen ember - h tetszik: líri szubjektum - lelke e világ terepe, kkor trnszcendenci és immnenci zonosul, s létrejön z z eredeti misztikus koncepció, mely művészileg termékenynek és mrdndónk bizonyult Pilinszky líri formáibn. S koncepció lpján... z én és z isten zonosulás egyet jelent z én és mindenség zonosulásávl. A költő lelkének fájdlms árnylkji világmindenség lkji, z embersors megszemélyesítői. " Ilyen értelemben természetesen Robert Wilson színház is bábjátéknk" nevezhető, z wilsoni színház, mely többször megvllott, meghtározó élmény-ként ott áll Pilinszky-drbok mögött: Wilsonelődásoknk hsonlóképp trnszcendensllegorikus természete, noh Wilson épp ttól lett szenzáció, hogy szó szerint vette sját llegóriáit, s így z élet és színpd, z élet és játék llegorikus nlógiáj mi színházból eltűnt jelenlét újbóli felfedezését, megtlálását ígérte, mennyiben szín-pd, melyen z individuális én megszűnik, mintegy széthsd, z lkok kretúrszerűvé válnk, sors és jellem ketté-válik, vlóságosbb lesz vlóságnál, z-z mindennpi lét trnszcendenciáját jelenti. Wlter Benjmin mondt egyránt odírhtó Wilson és Pilinszky szín-ház fölé: A sors... bbn muttkozik meg, h egy életet úgy tekintünk, mint elítéltetést; lpjábn olyn élet ez, melyet előbb ítéltek el, s csk ztán lett vétkes. " Ez színház, mely úgy be-szél z emberi sorsról és világról, hogy nem rjzol jellemeket, vlóbn nygánk természete szerint" (Rdnóti) túl-mutt sját világán, itt minden szó és minden gesztus végső dolgokr irányul, s bár ezek végső Kérdések tisz tán szubjektívek, de megállpíthtó, hogy szubjektivitásukbn minden ember kérdései. Így megnő e színházbn hétköznpi bnlitások szerepe; Wilsonelődások voltképp egytől egyig rról szólnk, hogyn válnk mindennpi, üres sztereotipiáink végső kérdéssé. Nem záltl, hogy eredeti vgy belevetített trtlmuk megvilágosodik, hnem zon szerep áltl, melyet drámi térben betöltenek. A világ szétforgácsolódik - és mégis egység. Nincs időfolymtosság, de vn térfolymtosság: színpd mg megváltottság helye. A szín-ház megbocsátás mindenért" - vllj Wilson. Az Élőképek pedig úgy is olvshtó, mint Wilson-színház sjátos interpretációj. Wilsonnál nincs szó vllásos trnszcendenciáról, Pilinszky viszont wilsoni misztériumot világ szétforgácsolódásáról és egységéről összekpcsol-j z elveszett vllásos közeghez " vló szubjektív kötődésével, ebből születik meg z Előképek kettős színpd: A felső szinten fogják bemuttni z élőképeket. Az lsó szinten ül közönség. Egy medve, egy rók, egy-két ismeret-len állt; egy öregsszony; egy prókás úr virágos fotelbn; egy-két gyerek; egy pácfőnöknő s néhány mgs rngú kton. Tlán egy htlms öreg mdár is." Miután z élőképek leperegtek, e színpdi közönség egy része felköltözik belső színpdr, másik része lent mrd: MÁSODIK ISMERETLEN ÁLLAT (zok nevében, kik lent mrdtk) : Mi, kik lent mrdtunk, előnyben részesítjük homályt. Az góniát z élettel és hlálll szemben. ELSŐ ISMERETLEN ÁLLAT (zok nevében, kik színpd öröklétébe költöztek át) : Mi viszont előnyben részesítjük színpd és mennyország területenkívüliségét. ( A belső színpdon fény. A z lsó szinten sötétség) " Erről szól drb. Rdnóti Sándor említett tnulmány végén felteszi kérdést: vjon nem ütközik-e költő drám objektív műfjábn egy legyűrhetetlen ellenállás objektív fláb (mitől lírábn sohsem kell trtni), vjon llegóriáj z llegóriár rezonálni képes közösség hiányábn nem téveszthet-e célt?" Mgyrán: nem mrd-e érthetetlen? Az Universits együttes Pilinszky-értelmezésének nyitj éppen ez kérdés. Vándorfi László rendezése rátlál wilsoni drmturgiár Pilinszky-drb-

19 bn: bnlitásokból (sztereotípiákból) áll össze z nyelv", melyen z elődás végső kérdésekről beszél. Nyilvánvló, hogy vllásos közeget " feltételező színpdi llegóriát, mivel közönség - vllásos közeg" eltűntével - e r r e z llegóriár nem tud rezonálni, le kell fordítni" közönség nyelvére. Vándorfi megkeresi keresztény trdíciónk zokt közhelyeit, melyek mi tudtbn is megvnnk, ezzel teremt mitológii" lpvetést z elődáshoz. Ehhez pedig természetszerűleg hozzáfűzhető egy sor egyéb művelődéstörténeti köz-hely is: így csendül fel Beethoven Öröm-ódáj így történik utlás különféle köz-ismert képzőművészeti lkotásokr. H zt mondom, közhely, ez mindenekelőtt kinyit tesz, hogy e vllás- és kultúrtörténeti elemek nem eredeti jelentésükben szerepelnek, hnem elhsznált, elcsépelt, gyonkopttott mivoltukbn, kár Wilsonnál mindennpi életből vett bnlitások. Megállpíthtjuk tehát, hogy z elődás mintegy intellektuális sztereotipfákr, épül, vgyis bizonyos műveltségi szinten álló közönséget tételez mgánk, de egyrészt h tekintetbe vesszük, hogy bemuttó z Egyetemi Színpdon zjlott le, ebben nincs semmi kivetnivló, másrészt pedig ez z intellektuális feldolgozás Pilinszky-drb lényegéből fkd. Ez z elődás nem Pilinszky-drbr készít vriációkt, hnem drb-b á n rejlő vriációkt bontj ki. Igz ez még kkor is, h Vándorú bizonyos szerepösszevonásokt végzett, s ezek közül leglényegesebb drb szellemi trtományát is némileg módosítj. Az eredetiben egy fitl fiú " és egy fitl lány " dilógusát hlljuk függöny előtt, mjd drbbn kis-fiú" és kislány" (sját gyermek énjük?) folyttj, illetve éli tovább ezt dilógust, mely mindvégig megérintettelek''' mágikus megnevezését és tárgyi képtelenségét vriálj. Az elődásbn korántsem ht ilyen végzetszerűen reménytelennek fiú és lány kpcsolt-teremtése. Vándorfink ezekről z önmgukb zárt kretúrákról Schár Erzsébet említett szobri jutnk eszébe, ezzel mintegy össze is vonv gyermek és fel-nőtt fiút, ílletve lányt, hogy végigjárss velük szikltömbből vló önmegteremtés útját. Az Universits Élőképekjében tehát nem urlj teljesen színpdot reflexió és z iróni, mint wilsoni bábjátékbn ", sors nem válik le teljesen jellemről, s miközben z emb e r p á r t figyeljük, mi egyrészt biblii sztereotípi, z nyggl vló birkózás trgikus (inkább prométheuszi, mint sziszüphoszi) hite is megérint bennünket. S h ez z eltérés z eredeti műtől mégsem kezdi ki drb hitelét, ennek ok elsősorbn bbn keresendő, hogy nem műre kívülről ráksztott tnulságról vn szó, hnem olyn gondoltról, mely világ széthullását és egységét szimbiózisbn szemlélő drb lényegéből fkd. Az is lehet, hogy ez fitlokból álló együttes nemzedéki" rálátás műre. Amí leginkább megnyerő produk cióbn, rról nem könnyű beszélni: színpdi jelenlét. Nemigen illik itt színészetet emlegetni, hisz mi szóhsználtunk szerint ez nnyit tesz, hogy színész elképzeli figurát és megpróbálj lehető leghitelesebben megeleveníteni. Az Universits Pilinszkyelődásábn szó sincs színpdi illúzióról. Az álltok, rikor megszóllnk, leemelik mgukról z álrc-álltfejet, s kezükben trtják; de már előtte is nyilvánvlő számunkr, hogy embereket látunk, kik különféle álltokt imitálnk. Hsonlóképpen jelzésszerű minden külsőleges eszköz z elődásbn, ruhák is, kel-lékek is, sőt bizonyos tárgyk épp e kiilsőlegességben élnek önálló életet, ezzel is mintegy világ szétforgácsolódásáról vllv ( legdrámibb tlán kettészkdt zongor képe), míg szereplők egy z egyben" jelennek meg színen. Jelenlétük súly nem z lkítás jel-legével, minőségével mérhető, inkább kontempláció fokávl. S h így nézve, meglehetősen széles skálán mozog is z együttes ( közönséges civil" bejöveteltől z elmélyült befelé fordulás szín-pdi sugárzásáig), ezúttl mégis nnk z új színészetnek keresését hngsúlyoznám, mely nélkül ez színház ligh élhet meg. De z sem utolsó dolog, hogy kdt egy színházi csoport, mely vette fárdságot, s kibogozt mgánk színházi üzenetet egy első pillntásr tlán színházidegennek tűnő írói látomásból. Reméljük, válllkozásuk nem mrd folyttás nélkül. Pilinszky János: Élőképek ((Egyetemi Szín-pd) Rendező: Vándorú László. Díszlet: Kulifv Tmás. Színpdtechnik: Nocs András, Vnkó Mihály, Wiener István. Munktársk:.Horváth Csill, Lkos Ann. Játsszák: Bch György, Bch Judit, Cselei Márt, Hjs Kiss Anikó, Jári Csongor, Király Év, Kulify Tmás, Mári Botond, Mári Enikő, Mózes Zoltán, Szilágyi My, Trján Peter, Tóth ' Zsuzsnn. NÁDUDVARI ANNA A túlélés bohóci A Nehéz Brbr Kposvárott A védekezésnek, vitánk, hrcnk tuljdonképpen igen kézenfekvő megoldási mődj, hogy ellenfelünket megfogjuk és kidobjuk z blkon, mégis vlhogy sose jutn eszünkbe ilyet tenni. Sok mást igen, éppen ezt nem. A defenesztráció ", népítélet középkori cseh formáj, ez z egyszerű, ugynkkor csvros észjárás-r vlló cselekedet nem tudni már pontosn, honnét eredt, kik, mikor, miért lklmzták először, inkább csk két legnevezetesebb eset emléke mrdt fenn: 1419-ben tüntető prágik tnácsnokokt dobtk ki z Újvárosház blkán, bn pedig cseh rendek képviselői két királyi helytrtót királyi vár egyik terméből. E jelenetek - képzeljük el - eléggé groteszkek lehettek, zonbn korántsem tréfás kedv vezette z elkövetőket, s mindkét defenesztrálás különösen komoly, sőt komor eseményeknek vált előzményévé: huszit felkelésnek és szbdsághrcnk illetve z ugyncsk német-rómi császár erői ellen vívott fehér-hegyi cstánk, mjd hrminc-eves háborúnk. A nemzeti fennmrdásukért, nyelvükért, puszt fiziki létükért - mint más kis népeknek - cseheknek is küzdeniük kellett. A szkdtln küzdelem - és lulmrdás - gykrn búskomorság-hoz vezet, felmerül végső ktsztróf, nemzethlál képzete, önostorozásr. késztet, mondván, megérdemeljük: sorsunkt, hiszen bizonyár bűnösök vgyunk, vlmint lemondásr: hiábvló bármit cselekednünk, tehát ne is cselekedjünk semánit. H zonbn egyszer már eszünkbe jutott, hogy ellenségünket kidobhtjuk z blkon, eszünkbe jut-ht máskor is, hogy tehetünk vlmi furcsát, meglepőt, vártlnt, mellyel mellett, hogy hrcolunk, még el is szórkozttjuk mgunkt. A szórkozásból tnulunk, szórkozás erősít. Mint XVII. százdi ngy tnítómester, Komenius írj, vn egyfelől világ lbirintus ", s ezzel. szemben szív prdicsom". Az ember természetes dottsági legngyszerűbb lehetőségeket rejtik mgukbn, csk z állm, z egyház és cslád tökéletlensége kdályozz,

20 A Nehéz Brbr Kposvárott. Máté Gábor f. h. (I. zsoldos) és Káti Endre (Kpitány) hogy boldog legyen. A világ eme mesterséges szervezeteinek tökéletlenségét ellensúlyozhtjuk zzl, hogy minden létezőt felölelő tudásr törekedve, hrmonikus lénnyé neveljük mgunkt. A nevelés fontos eszközének tekintették már Komenius korábn is közös szórkozást, színjátszást. Ekkoribn városok utcáin tűntek fel, mjd tűntek el z okttó célztú prológgl bevezetett cseh népi drámákt játszó társultok, gondosn összeszedve mguk után földbe vert krókt is, melyekkel z elődás színhelyét jelezték. Önálló állmiságtól megfosztottn élve, felismerték, hogy ideiglenes, eldugott, kicsi színházkbn lehetnek igzán együtt. Meghúzódott léthez meghúzódott művészet. Hlkn, szerényen, de egyre kifinomultbb humorrl, egyre bonyolultbb közléseket tegyenek egymás felé - ez z egyéniség- és közösségépítés, ez megmrdás útj. Az effjt színjátszás nélkülözhetetlen résztvevője, megduplázott jelentés hordozásár lklms szereplő, bohóc m is fel-feltűnik prági színházkbn, legkülönfélébb drbokbn és elődásokon vesznek bohócosr" egy-egy figurát színészek. (Hogy egy minket különösen érintő példát mondjk, Kertész Ákos Névnpjánk női főszereplőjét, Ilust is bohócosn játszott Iv Jnžurová Vinohrdy Színházbn.) A legérdekesebb, bohócokt szerepeltető elődás mostnábn bizonyár Színház Korlátonbn, pályáját filmrendező-ként kezdő Evld Schorm áltl rendezett, igen egyéni hngvételű Hmlet - bár mint külsejében John Trundellféle 1603-s első kidás címlpját formázó színlp hirdeti, úgy dják elő: Ahogy gykrn játszották Őfelsége szolgái Londonbn, hsonlóképpen Cmbridge és Oxford egyetemein, és másutt." Az elő- dás két, fehérre festett rcú bohóc eleinte egymáshoz sálzott, bábszerűségében is bájjl mozgó Rosenkrntz és Guildenstern, mjd z érkező színészek között vnnk - egyikük (Pvel Zedniček), kinek z egérfogó"jelenetben különösebb dolg nincs, kitlálj, hogy csókokt cuppogt kcér, könnyelmű Oféli felé -, s ők sírásók, bőrkötényt, csizmát, hordárspkát viselve, piros gumóorrl, seprűs bjusszl. Végül kevésbé filozofikus sírásó (szintén Zedniček) párbj jelenetben is bent lábtlnkodik, tátott szájjl, ő nép", s mikor már mindenki meghlt - keménykötésű Hmlet utolsó mozdultivl még mgár húzz z erotomán, kmsz Cludiusról z ócsk, gyonhsznált ktonköpenyt -, boldogn vigyorogv, egy gügye kis dllmot dudorászv egy rkásr hlmozz z egész társságot, hopp, eszébe jut még vlmi, becipeli korábbn elhunyt Poloniust és Oféliát is, ztán leül, becsomgolt szlámis zsömlét vesz elő zsebéből, és kibontv elégedetten eszegetni kezdi felettük. Az idillnek Fortinbrs érkezése vet véget, nép" felpttn, és z udvronccl együtt átnyújtják neki koronát. A kposvári Csiky Gergely Színházbn műsorr tűzött A Nehéz Brbr című komédi szerzői, Jiří Voskovec és Jn Werich több mint tíz éven keresztül lkították sját drbjik lényegében mindig zonos tuljdonságokkl bíró bohócit. Prágábn egy vntgrde művészeti csoport színházi tgozt 1925ben lpított meg z úgynevezett Felszbdult Színházt - melynek célj volt teret engedni láncitól megszbdított fntáziánk" -, ennek munkájáb kpcsolódott be 1927-ben két, kkor huszonkét éves jogász. Voskovec volt középiskoli diáktársink Mellényzsebrevü című műsorát muttták be, ők mguk két bohócot játszv, kik újr és újr belevtkoznk színpdon történtek-be. Már ekkor is fehér mszkot viseltek, és időnként hátt fordítv cselekménynek, párbeszédeket rögtönöztek egymássl. Sikerük lett, bbhgyták jogi tnulmányikt, és 1938-ig - mikor kormány bezártt Felszbdult Színházt, s színház munktársi közül többen, így ők is külföldre távoztk -huszonhét drbot írtk, több ezer elődást trtottk, filmeket is készítettek. Drbjik cselekménye egzotikus vgy történelmi környezetben játszódott, színpdr állítottk dzsesszrevüket és ismert irodlmi művek vgy éppen klndregények pródiáit. Sztirikus szöveggel, szceniki ötletekkel koruk jelenségeit vették célb, z elődások zenéjét - A Nehéz Brbráét is - állndó lkotótársuk, Jroslv Ježek szerezte. Burinon kívül két világháború közötti cseh színházi élet legngyobb htású művészeivé, legjelentősebb újítóivá váltk, elődásik legfőbb vonzerejét mindvégig kettejüknek drbok világából némileg kiütköző párbeszédei jelentették. Hzi tpsztltinkból kiindulv úgy képzelnénk, hogy npi ktulitásokr célozgtv élcelődtek. De A Nehéz Brbr elődásán meggyőződhetünk ról, megnyilvánulásik egészen egyéniek voltk. Szövegük nem közvetlenül kpcsolódott z kkori mindennpok kérdéseihez, hnem rról szólt, mit tehet, mit mondht természetes észjárású ember természetellenes világ áltl számár feldott helyzetekben. Az 1937-ben bemuttott zenés komédi, A Nehéz Brbr utolsó előtti drbj volt Voskovecnek és Werichnek ( szerzőpáros nnyir összeforrott, hogy V+W-ként jelölték mgukt, de 1938-bn történt emigrációjuk után nem dolgoztk többé együtt, Voskovec m Amerikábn él, Werich második világháború befejezésekor hztért, és zót különböző prági színházkbn tevékenykedik, elsősorbn színészként), és mguk írnk ról, milyen elképzelésekkel fogtk hozzá meglkotásához: Mindnnyin ngyon jól tudjuk, mi történik m körülöttünk. Minek hát este felemlegetni zt ugynbbn formábn, milyenben reggeltől estig tlálkozunk vele z újságok hsábjin. Meséljünk inkább szórkozttó eseteket, olvssunk színes krónikákt, melyek tlán tnulságul szolgálnk nekünk: olyn szorult helyzetbe, mint milyenbe most mi ke-