TARTALOM. játékszín. négyszemközt. fórum. viiágszínház. szemle. drámamelléklet. Szentivánéji Vízkereszt (1 ) Halvány költészet és trágár valóság (5)

Átírás

1

2 TARTALOM SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I. É V F O L Y A M 6. S Z Á M J Ú N I U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín T A R J Á N T A M Á S Szentivánéji Vízkereszt (1 ) GYÖRGY PÉTER Hlvány költészet és trágár vlóság (5) NÁNAY ISTVÁN A kor prédái (8) VASS ZSUZSA Ostor helyett krmesteri pálc (12) KISS ESZTER Esti műsor két változtbn (15) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , RÓNA KATALIN A mcsk - mcsk (17) BUDAI KATALIN Vn rndevú, vn holdfény'" (19) KŐHÁTI ZSOLT Rövid tnfolym tömegkultúrából (21 ) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon ; vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfíók 149 Indexszám: SOMLYAI JÁNOS Szándék és megvlósulás (25) SZEKRÉNYESY JÚLIA Két este - két szerző (30) négyszemközt fórum MIHÁLYI GÁBOR Pogány Judit - Winnie (31 ) SZÁNTÓ JUDIT A rendező kretivitás drámíró interpretálás (34) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó viiágszínház HU ISSN ÉZSIÁS ERZSÉBET Moszkvi színházi esték (37) NÁNAY ISTVÁN Derűs trgédiák (39) A borítón: Djk M r gi t ( Ktink) és Hdics László ( Si mon Ignác) Fényes Szbolcs: Szerdán tvsz lesz című zenés játékábn (Fővárosi Operettszínház) (Iklády László felv. ) A hátsó b o r í t ó n : J. Kononyenko díszlete Csehov: Hár om nővérének Tgnk színházi elődásán szemle GYÖRGY PÉTER Csk ember v n... " (45) drámmelléklet CZAKó GÁBOR: Krcsi (drám)

3 játékszín TARJÁN TAMÁS Szentivánéji Vízkereszt Az Ahogy tetszik Kton József Színházbn Shkespere írói működésének 1594-től 1600-ig számított második korszkábn trgédiás drbok mellett bőséggel, szinte vonultot lkotv keletkeztek klndos történetű, ugynkkor lírin hngolt szerelmi vígjátékok is. Az ngol százdvég később be nem teljesült reményekkel kecsegtető politiki dinmizmus, társdlom még csorbíttln önbizlmától áthtott optimist kor-szellem rr késztette z írót, hogy bátrn műveibe fogj lét roppnt gzdgságát, fölmutss szertelen és végletes változtosságát. Nem kétséges - ez Shkespere úr utolérhetetlen zsenilitás, drámáink örök csodáj -: z élet mindenestül benne vn (külön-külön is) e komédiákbn....vgy mit krtok - z 1600 ppírr vetett, korszkzáró érvényű Vízkeresztet címének második fele erősen hozzákpcsolj vele egyzon esztendő-ben született Ahogy tetszikhez. Az lkotói szemléletről, teremtő művész-nek nygávl, tárgyávl szembeni boldog-szomorú fölényéről árulkodnk címek. Shkespere létrehozás pillntábn mindjárt el is tolj mgától mű-vet; z olvsór, nézőre testálj meg-ítélés, értékelés dolgát. Minth széttárná krját: ő nem felelős semmiért. A drbtitulusokb eleve belefoglmzott föltételesség, forgndóság: szemléletek és értékek bizonytlnság nem romló ktulitássl fejeződik ki jobbár rchetipikus vándormotívumokból és ismerős-ismételt színpdi szituációkból szőtt víg-játékokbn. Az 1596-r dtált Szentivánéji álom legkiemelkedőbb teljesítménye e. komédisornk. S mert csupán " álom, z hogy tetszik " -viszonyulás itt is biztosított z író - meg néző - számár. Szemünket dörzsölgetve ébredhetünk föl csodásn szörnyű kábultból, elhessegetve Zubolyként risztó emlékfoszlányokt, vgy ráébredhetünk emberlétünk félelmetes és fölemelő titkir. E drbok mindegyikében szerző kimond olys-mit, mit nem hihetünk el neki (mert úgy mondj ki: rjtkphtó ponttlnsággl, hngsúlyozott sietséggel például), s nem mond ki olysmit, mit pedig hllni szeretnénk ( megnyugttó végkifejletek és előnyös jellemfordultok meggyőző mgyráztát többek között). Shkespere-re áltlábn is jellemző, ám most említett művekre különösképpen hogy konkrét szöveg fölött ott lebeg ki nem mondott - kimondhttln is. Vágyinkról, sejtéseinkről, lig tudott titkinkról: z emberi természet ki nem mondott rejtelmeiről beszél (hol szentenciázv, hol elhllgtásb, célzásokb burkolózv) Szentivánéji álom, z Ahogy tetszik, Vízkereszt. Szükségtelen kijelenteni: lehető legkorszerűbb lkotások. Az e bírált címéül válsztott összevonás - Szentivánéji Ví z kereszt - nem csupán három vígjáték bizonyos összefüggéseire, rokonságár kívánn utlni. Székely Gábor Kton József színházi Ahogy tetszik-rendezésének számos motívum emlékeztet (tlán részben szándékkl is) Orsino, Sebstin, Olivi és Viol históriájár, illetve Demetrius, Lysnder, Hermi és Helén nyárközépi " klndjir. Tlán nem is olyn nehéz emlékezetünkbe idézni Várszínház pár évvel ezelőtti Amit krtok, vgy Vízkereszt című elődását, vlmint hzi és vendég " Szentivánéji álmok egyikétmásikát. Székely nem utánoz senkit és semmit, hnem mg igen jó rendezésével újólg megerősíti nnk mnpság urlkodó Shkespere-értelmezésnek jogosultságát, mely ezek-kel fergeteges vígjátékokkl is olyképp kr nevettetni, hogy közben állndón figyelmeztet z emberi lét lpvetően trgikus voltár. Jn Kott ngy htású Szentivánéji álom-elemzése (és Peter Brook nem fkuló emlékű elődás) újr és újr érezteti szellemét Shkespere más komédiáink színre vitelében. Székely Gábor munkáj továbbá zért is nevezhető - persze metforikusn Szentivánéji Vízkereszt " -nek, mert nemcsk z Ahogy tetsziket állított színpdr, hnem áltlábn Shkespere-t. Mjor Tmás Shkespere-rendezései láttán véljük úgy gykort, hogy nem egy drbbn: mgávl z íróvl tlálkoztunk; és Ruszt József tudt úgy megformálni Troilus és Cressidát, János királyt, Periclest, hogy vlmennyi mű szinte z összes többit is képviselte, s egyetlen elődásb is belesűrűsödtek shkesperei világ enciklopedikusn rendszerezett motívumi. Székely eltérő úton jár, de z Ahogy tetszik fitljibn shkespere mindegyik ifjú szerelmesét, zsrnokbn és száműzött hercegben mindegyik urlkodóját meg tudj szóllttni. A mél Jques-bn mindegyik bölcsét; Próbkőben pedig Bolondot. Ahogy mg drb, z elődás is két különböző krkterű, világosn elváló részre tgozódik. A cselekményes elemeket sietve prezentáló rész ( szünet előtti első fél - felvonásokt emlegetni itt nem sok értelme lenne) komorbb, súlyosbb: politik trt mrkábn mindenkit, közvetve vgy közvetlenül trónbitorló Frigyes herceg zsrnoki ön-. kénye szbályozz cselekedeteket. A szünet utáni elődásfél vidám, játékos, npsütötte: z úgynevezett pásztoridill lig megtrtott műfji keretei közöt t Szcsvy László z Ahogy tetszik Próbkő-szerepében (Kton József Színház)

4 Benedek Miklós (Jques) és Sinkó László ( száműzött herceg) z Ahogy tetszikben zjlik z évődő szerelmi hncúrozás. Az álöltözetek, összetévesztések és viszonztln epekedések mitt igencsk furcs párok közt. A világítási effektusok kimunkált, céltudtos lklmzás révén cselekményes jelenetek színhtás nyomsztó, z erdei képek viszont jobbár fényesek, üdék. Shkespere-től éppenséggel nem túl elegáns szerkesztési megoldás, hogy hgyj szétesni ", két félre különülni drbot. Székely ezt z el nem tgdhtó hibát zzl orvosolt, hogy - fölerősítette. Szervesen od nem trtozó jeleneteket is hozzáigzított cselekményes részhez, s így két egységes, egymásnk felelő egészet komponált. Szimbolikusn főképp, de látványbn is sötét, fekete urlj szünet előtti részt, s világos, fehér szünet utánit. Hngsúlyozottbbá válnk z elődás koncepciój, mondndój szempontjából oly fontos helyszínek. A köd, homály, kellemetlen htású világítás testvérét száműző herceg plotájár, illetve (kiindulásábn rokon másik történetszál: Orlndóé) z öccsét tyjuk végkrt ellenére lnts sorb kényszerítő Oliver házár telepszik rá. Az rdennes-i erdőt viszont, hol z idősebb herceg bujdokol, fény rgyogj be: kipirult szerelmesek reményeitől, boldogságától átizzik tájék. A benne élő személyek jellemzik vidéket: z emberek képére formálódik környezet. Megengedhető leegyszerűsítéssel: Plot és z Erdő áll szemben egymássl. A zsrnokság és szbdság jelképe. A z udvr, hol gonoszság, jogtiprás, rettegés z úr ( birkózóvidl kimenetét előre eldöntenék, mindenkire büntetés leselkedik, tisztább lelkek csk suttogv mernek szólni stb.) - és rengeteg, hol teljes szbdság honos ( száműzött herceg kíséretében vlmennyi úr bátrn kimondhtj véleményét, derék pásztorok megsegítik rászorultkt, hely szelleme még gz Olivert is rr indítj, hogy jó útr térjen stb.). Frigyes bevonult plotáb, urlkodóként bitorolj bátyj trtományit. A báty kivonult z erdőbe : más válsztás nem volt, ám így szbdságot válsztott. Székely nem éri be zzl sekélyes gondolttl, hogy z udvr: htlom udvr szükségképpen rossz, rossz htlomból vló kivonulás szükségképpen jó, s hogy z erkölcsi tisztesség csk htlom körén kívül, z erdőben lkozik. Megleli Shkespere elszórt " szvit, jeleit, figuráit plot árnylt ábrázolásához, illetve z erdei udvr bemuttásához. Nélkülözhetetlenek kisebb szerepek, nélkülözhetetlenek z epizodisták. Kun Vilmos Le Beu udvrmester képében portretizálj gyáv becsületességet. Chrles, birkózóbjnok (Újlki Dénes) vskos testébe, súlyos gyáb egyetlen nehéz gondot, nehéz gondoltot vert bele z élet: neki fizikum révén fönn kell tudni trtni mgát és csládját. Nem ismer kegyelmet; nem ismerhet. Le Beu gyávság, Chrles (lkt ellenére vló) kíméletlensége is zsrnoki htlom következményei. A jobb sors-r érdemesek is idomulnk vlmiképpen rossz urlkodóhoz, rossz ur-lomhoz: énjük hitványbb vonásit hív-j elő szorító helyzet. Amint e példákbn, úgy továbbikbn is áltlános érvénnyel képes megszóllni jellemek glériáját föltáró Székely. A száműzött herceg zzl blzírtsággl, egykedvűséggel, türelmes lemondássl szemléli-kuttj vele mrdt híveit, mi már szinte erkölcstelenség. Úri módon" törődik bele bukásáb, de psszivitás nemigen vet jó fényt királyi" képességeire, egykori urlkodásár. Sinkó László mozdultiból, rezzenetlen rcát hirtelen átrjzoló groteszk, kifejező mimikájából sugárzik, hogy ez z elkergetett fenség már nem lepődik meg semmin. Rejtett fájdlomml tűri szeretett lány távollétét - és kkor sem igen csodálkozik, midőn Roslind elébe áll, mint mesében. Rj-hon Ádám, száműző herceg nem őrült önkényúr, nem is vérnősző brom - csk hmrosn idősödő férfi, ki - még épp élte delén" fölverekedte mgát trónusig, és most egyfolytábn fél. Retteg, mert ereje, erélye, tehetsége, dottsági látnivlón elégtelenek trtósbb urlm biztosításához. A sját, ki-erőszkolt pozíciójáért és pozíciójától remegő vezető és bukásábn cinikus-szenvtelenné fárdó egykori első ember jellemképével középnemzedékekben m sem ritk típusokt rgd meg Székely Gábor. Hogyn szerezte Frigyes kormánypálcát? Nem tudjuk, nem is érdekesek részletek. Látjuk, mily ngy gond neki megtrtni. Már meddig: mert csillgábn meg vgyon írv hmri bűnbánás, vezeklés. Alighnem bátyjánk nem csekély bjár, hiszen jogos birtokivl együtt z urlkodás nyűgét is vissz-kpj. Holott ő már - kockáztssuk meg - Szeget szeggel Vincentiójánk mintájár vlószínűleg szívesen ráhgyná ltt-

5 ni, de ez Toldiból ismerős Bence-típus - minden szvávl, mozdultávl serénykedni, hsználni szeretne. Az ősz hjúr mszkírozott P p Zoltán tiszt, de nem különösképp erőteljes játékáb Firszek örök szolghűsége is belevegyül. Meg mi ennél erkölcsileg sokklt több: szolgált hlálig trtó vágy-prncs. Esetleg ez krktervonás mgyráz-htj z egyébként meglepő fordultot: külsejében szinte megifjult Ádám egy-szer csk gitárt rgd, s mg is verset énekel. A hercegek, ngyurk, kisebb urk és Corinnus képviselte erdeiek serege te-hát lényegében középkorúnk és lénye-gében psszívnk mondhtó. Velük perel fitl szerelmesek fárdhttln és szertelen küzdése, mely szív jogin túl nem csekély részben társdlmi jogokért is folyik. (A gonosz Olivér végső s csk ironikusn érthető elrendeződés pillntábn cstlkozik hozzájuk, fondorkodó korvénből visszfitlodv zzá, mi vlóbn kell legyen: lobogó érzelmű ifjúvá.) Mielőtt zonbn psszív jvkorbeliekkel szembefordított ktív kmszembereket szemügyre vennénk, száműzött herceg kíséretében levő mél " Jques-ról és Roslindáék nyomábn bkttó p róbkő bolondról kell ejtenünk pár szót. A kortlnokról. Székely is - mint áltlábn z Ahogy tetszik rendezői - kivételes gonddl lkítj-lkítttj végső életigzságokt rs poetic-érvénnyel kimondó két figurát. Oh, bár bolond lehetnék! Minden becsvágym trk kbát " mondj híres sorokbn Jques, s mi- vlóit egy lklmsnk tűnő helyettesre, s mg álruhábn, rngrejtve szemlélőd-ne nép s z urk közt. Az életkori viszonyok Kton József Színház elő-dásábn nem egyértelműen tisztázottk, ngyjából zonbn megállpíthtó: ki-nek már vn némi élettpsztlt (zz leglábbis molyn jó negyvenes), z ön-mgánk és környezetének lssbb tempót diktálv vgy engedélyezve húzód-n el vlódi cselekvéstől, z igzi tevékenységtől. A htlmát csk fenntrtó bitorló, z erdőben berendezkedett szám-űzött, ridtn sertepertélő Le Beu, muszájból birkózó Chrles, továbbá z idősebb herceget kísérgető urk közül Amiens és Denis ( versezeteket hngultosn, de ezúttl kevés zenei invencióvl énekelgető, nemegyszer funkciótlnná is váló Cseh Tmás és mostoh szerepet fölvállló Hollósi Frigyes) is ehhez mind psszívbb generációhoz trtoznk. Az öreg Csűrcsvr Olivér, z iszákos lelkész is csk z enniinnivlót keresi, nem hit ügyeinek sűrűjét (Srli Imre elárvult helyére Gry József lépett). Csk bizonyos fokig jelent kivételt pásztor Corinnus, ez rokonszenvesen föld- és birkszgú kétkezi ember ( mckós Horváth József ismert és megbízhtó lkítási egyikét nyújtj), kit zonbn rendezés nem tud, nem tudht, tlán nem is kr munkáj közben is látttni. M már persze Corinnus nem terelgethet színpdon igzi nyájt, de z elgondolkodttó, hogy konkrét trtlmitól megfosztott, szó szoros értelmében színházi díszlet (később esik még ról szó) környezet illúziójávl együtt második részben környezetbe ágyzott tevékenységet: z erdei tisztásokon folyttott álltlegeltetést is száműzte. S vele világábn és munkájábn kétely nélkül otthonos ember értelmes és mg módján felhőtlenül szép életének z erdőbe menekültek - meg nézőtéren ülők - előtt erős jelképiséggel lebegő példáját. Eb-ben vontkozásbn Corinnus kulcs-figur. Lehetséges, hogy vlmely módon érdemes lett voln egyszerű, tiszt-szívű kedélyesnél többnek: munkájávl összeforrt dolgozónk muttni. Hiszen részben épp ez: sját feldtánk eleget tenni nem tudó (lklmtln vgy kitszított) ember dilemmáj áll z elődás középpontjábn. Hjlott kor és hibátln tisztessége révén Olivér Orlndóhoz pártoló öreg szolgáj, Ádám, kirí föntebbi psszívk " sorából. Ő már nem képes dolgozkor hercegének kurt és többértelmű Megkpod"-j elhngzik, így folytt-j: Más semmit sem krok; / Föltéve, h kigyomlálsz z gydból / Minden giz-gz hitet, mely szerint Bölcs volnék. S mi kell még vele? Szbdság, A szél ngy szbdlm: bárkinek / Arcáb fujni; igy tesz bolond is: / És z nevessen legjobbn, kit Legjobbn feldühitek... Öltöztess bohócnk s engedj beszélnem, Ahogy krok - ki-pucolom én E megfertőzött világ rond testét, / Csk szedje gyógyszerem türelmesen. " (Szbó Lőrinc fordítás., 11. fel-vonás 7. színe.) Benedek Miklós már zon színészünkké érett, ki tlán minden-ki másnál lklmsbb e megrendítően multságos, torokszorítón szánni vló Jques megformálásár. Nemcsk z lk külső burkát hozz, illetve teremti meg, nemcsk jópof, fur figurát, kiért közönség mindig hálás, de lélek trtományit, sjátságos mgtrtás indokit is szinte mrdéktlnul föltérképezi. Elég néhány replikáj, hogy tudjuk: ez z ember zért d sebeket, mert mg is vérzik. Nyersen prófétál hogy leplezze érzelmességét. Mgányát orvosolj zzl, h elver mg mellől mindenkit. Sírni és nevetni egyszerre kell rjt, oly-nnyir életidegen; épp ezért mer és tud z Életről filozofálni. Bölcs egy hályogkovács" módjár. Mit is remélhet-ne ttól, h szvink metszőkésével leoperálná z emberiség szeméről hályogot? Érdemes látni tán, mit lát, ő, bolond trk kbátjár vágyó? Benedek erejéből jócskán futj, hogy mindezeket bonyolult kettősségeket finomn érez- Gáspár Sándor (Orlndo), Csonk Iboly (Céli) és Udvros Dorotty (Roslind ) (Iklády László felvételei)

6 tesse, s némi kis mgfeledkezéssel" tovább dúsítv, már tökéletes is lehetne mél Jques. A bölcs bolond kr lenni - bolond bölcselkedik. Szcsvy László Próbkője, h lehet, még ngyszerűbb. A színész soroztbn játssz hosszú ideje frcú bohócokt, s vlmi újt mindig ki tud tlálni. Most zt, hogyn száműző herceg udvrából száműzött herceg udvráb " nem sját krtából megtérő bolond ítélkezik mg s köre fölött zzl is, hogy Juci iránti nemtelen szerelemre kárhozttj mgát. Szcsvy csip-csup mozdultok tömegével, prózó mimikus effektusokkl jellemzi ezt sok kicsi gondoltból, sok kicsi érzésből összeálló szerencsétlen flótást - s zt is megérezteti, hogy nnk ngyság sját kicsiségének szomorú és válllt tudásából ered. Próbkőt újr és újr erő szállj meg sját erőtlenségének, tehetetlenségének fölismerésétől. Szcsvy László szituációk kívánlmi szerint hol fölmgsodik, mosolyt fksztón kihúzv, illegetve mgát - hol meggörnyed, beleroskd helyzetébe és tudásáb. Fizikilg is tnítni vlón, lelkileg is ngyszerűen hrmonikázz végig z elődást. A morális ktivitás és cselekvésbeli psszivitás egyszerre sjátj Jques-nk és Próbkőnek. Végső válsztásuk ellentétességében egymást kiegészítő és logikus. Jques trónjár vissztérő herceg erdei brlngjáb veszi be mgát, hogy társdlmi élet unlm " helyett töprengő remeteként pereljen önmgávl végeláthttlnul. Próbkő házsodik. Nősül bolond, bolondok, kik nősülnek - Székely Gábor rendezésében zárókép négy ifjú párjánk máris prtnert cserélő nászi körtánc rr int: hol nem boldog köz, ritkán lehet boldog z egyes. Ahol trónon herceget lehet od és vissz cserélni, ott férjet, feleséget se kunszt. (Hsonló felfogássl lehetett tlálkozni Iglódi István korábbn említett Vízkeresztjének fináléjábn.) Pár jelenettel előbb már nnk is tükröt trtott z Ahogy tetszik, micsod mélységeket nyit-ht meg szerepek és nemek cseréje. A Roslindáb bolondulásig szerelmes Orlndo leány próbár tevő csele folytán fiúnk öltözött Roslind kegyeit kereste egyre hevesebben. Vgyis Gnymedest szólítj Roslindánk, s bár Gnymedes vlóbn Roslind, ez mit sem változtt tényen: Orlndo egy vele-korú fiúnk udvrol. Meg is csókolj. E csók álmából" mjd z átöltözés és csel kiderülte után fog ébredni. Akkor sejtheti meg igzán, hogy z jkk e bizrr tlálkozáskor érzett ármütés ugyn-z, mint mi szmárfejes Zubollyl egyesülő tündérkirálynét, Titániát járj át Szentivánéj vrázsltábn. Udvros Dorotty (Roslind) és Csonk Iboly (Céli), két unoktest-vértestvérbrátnő egymást múlják fölül játékbn. Udvros egy-két, véletlenszerűnek tekinthetően hlványbb színpdi és filmszerep (vgy túlfogllkozttás kipihenése) után újr z, kinek közönség gyors pár esztendő ltt megszerette. Gzdg, sokszínű, súlyos trtlmú sszonyiság és emberség, szbálytlnul szép külsőben. Roslindáj felnőtté okosodik-szomorodik z est három óráj folymán. Apj lány, szám-űzött hercegé: z környezetét figyeli árgus szemmel, ő szerelmesével kísérletezik. Meddig fogj ezt bírni Orlndo? Kézfogó után - és plotábn - már nem lehet fákt teleggtni, kiplkátozni fűzfkölteményekkel. Csonk Iboly most is z z életteli, életközeli, lktábn és stílusábn is relist fitl színész-nő, kiből nem sok szldgál bizonyos típusokt erősen nélkülöző színpdjinkon. Olyn intenzitássl vesz részt játékbn, hogy szótlnságánk, várkozásink gykori perceit is minden nehézség nélkül, drbhoz szervesen kpcsolódó-segítő jelenléttel tölti ki. Molnár Pirosk nehezen boldogul Juci hálátlnbb szerepével. A rendező is túlságosn bízott bbn, hogy színész-nő rcár festett rózsák önmgukbn is elegendők kedvesen nehézkes prsztlány megteremtéséhez. Csomós Mri sem z igzi Phoebeként. A szenvedély, ném rjongás, z üldöző gerjedelem, mivel fiúnk vélt Roslindán csügg, több teret és időt kérne mgánk; egy-egy pillntr így is megrendítő. Minden társultbn - Kton József Színház jelentékeny erejű, tehetségű gárdájábn is lehetnek szereposztási nehézségek. Akd további egy-két eset is, mikor színész és figur nem egészen tlálkozott egymássl. Blky Géz nemigen brátkozik meg Olivérrel, s néhány ismerős megoldást nem számítv tuljdonképpen semmilyenre se veszi gz bátyát. Puskás Tmás lighogy Jucit hiáb bálványozó Vili prsztlegényként esetlenkedett (ügyesen) színpdon, már-is Olivér és Orlndo testvére-jkbként kell újr megérkeznie. A két szerepecske túlságosn közel esik egymáshoz, együttes kiosztásukt sem társulti gond, sem erőszkolt koncepció nem mgyrázhtj. Eperjes Károly ngyon tud-j" Silviusféle derék, bumfordi legényeket. Most is. Gáspár Sándor hónpról hónpr teljesedő színészi tlentum kiérdemelte, hogy új színház soroztbn bízz rá főszerepeket. Orlndójábn blfácán épp oly meggyőző, mint mennyire multságos; szerelmi csetlés-botláshoz jól keveri és jól elegyíti társdlmi lázdás másfjt színeit. Gáspár ifjú hős és ifjú komikus tud lenni egyszerre. Pontosn zt nyújtj, mire Székely eltervezetten Inusrcú elődásábn szükség vn. A Kton József színházbeli Ahogy tetszik ugynis leginkább forgndóság, változndóság, z élet minden terét belengő kíméletlen föl-le hintjáték drbj. Székely László díszletének látszólg egyszerű, de rfináltn működő körfüggönyei is ezt gondoltot nyomtékosítják. Hol lászállnk, hol fölhúzódzkodnk e függönyrétegek, változtosn tgolv néh más kiegészítő elemet is trtlmzó teret. A legtágbb ölelésű, festményszerű leghátsó drpéri ritkán láthtó, s h igen, ábrájávl tudtosítj, hogy színházbn vgyunk. Színházbn, hol Jóról és Rosszról, z Értékesről és Tlmiról, Mrdndóról és Múlóról, Szépről és Rútról, z Erkölcsösről és z Erkölcstelenről meditáló rendező - színészei, munktársi (köztük még nem említett Vágó Nelly jelmez-tervező, Duró Győző drmturg és Thuróczy Ktlin sszisztens) segítségével - z Udvrt és z Erdőt fordított szembe egymássl. Nem misztifikált z előbbit, nem idelizált z utóbbit. Egyszerre tekintett z önmgábn is megosztott kettőre. Nézte, megnézte, megmuttt őket. Hogy kipucolhss megfertőzött világot; hogy legyen szbdság. Legyen szbdlm szélnek. Shkespere: Ahogy tetszik (Kton József S zínház) Fordított: Szbó Lőrinc. Drmturg: Duró Győző. Díszlet: Székely László. Jel-mez: Vágó Nelly. Zene: Cseh Tmás. Rendező: Székely Gábor. Szereplők: Sinkó László, Rjhon Ádám, Cseh Tmás, Hollósi Frigyes, Benedek Miklós, Kun Vilmos, Újlki Dénes, Blky Géz, Puskás Tmás, Gáspár Sándor, Ppp Zoltán, Szcsvy László, Gry József m. v., Horváth József, Eperjes Károly, Udvros Dorotty, Csonk Iboly, Csomós Mri, Molnár Pirosk.

7 GYÖRGY PÉTER Hlvány költészet és trágár vlóság A Romeo és Júli Nemzetiben Úgy tűnik, Sík Ferenc rendezése két lehetséges, ám szélsőséges értelmezést vett figyelembe, s döntött z egyik, hlvány, romntikus költői megvlósítássl szemben hrsány, életerőt hng-súlyozó reneszánsz" vlóságábrázolás túlsúly mellett. Minth két út állt voln rendező előtt. Vgy konvencionálisnk gondolt és csk részleteiben megvlósított, mű érzékeny költészetét, szerelmi trgédiáját centrumb állító megoldás, vgy egy kár rekonstrukciónk " is tekinthető eljárás, melynek során visszállítj színpdr zt feltételezett, eredetinek elgondolt életvlóságot, világot, mely jellemzője lehetett korbeli Veronánk, s mely meghtározz történet hngvételét, elődási módját. E két feltételezés, e vgy-vgy, részleges egyensúlyr vló törekvés ellenére is gykorltilg kizárj egymást. Sík túlzott és indokolhttln vlóság-igény" elvének követése közben kénytelenkelletlen le kell hogy mondjon drb költészetéről, így hol - sját értelmezése ellenére - mégis megvlósítj, ott csk töredékesen és ugynkkor túl egyértelműen teheti zt. A népi jelleg hngsúlyozásánk következtében rendező szinte teljesen lemond drb áltlán os érzékenységéről, belső, szereplők közti viszonyink elmélyült elemzésé-ről; e R o m e o és Júliábn z egyébkénti háttér - Veron - főszereplővé válik. Pusztán elméletileg kár elfogdhtó len-ne egy ilyen gondoltmenet, mely rbelis-i életteljesség, népi humor, z egész város vlóságánk megjelenítése érdekében lemond szerelmesek történetének előtérbe helyezéséről, s zt mintegy kor keretébe állítv, új perspektívábn muttj be. Ám ez pusztán csk elmélet. A kérdés z, hogy szín-pdon miképp működik tömegek állítólgos igényeit kiszolgálni kívánó és tömeges sttisztériát is mozgtó értelmezés. Ez vélt népszínházi koncepció igyekszik visszvonni minden intellektulitást, minden kétséget és minden belső, drbhoz zonbn immnensen hozzátrtozó problémát. Szándék sze- rint egy sodró, eleven, lüktető, árdó elődást teremtene, mely jó megvlósítás esetén mgávl rgdhtná minden nézőjét, tekintet nélkül zok életkorár, egyéb meghtározottságár. Ezért teljes bosszúságábn játszott, húzások nélküli Romeo és Júli főszereplőivé végső soron nem fitlok, nem is csládok egyéb képviselői válnk, hnem Sík Ferenc áltl színpdr küldött, és népi humort megteremteni igyekvő, vlmint zt élvező tömegek, mérhetetlen számú sttiszták. E koncepcióvl, népszínházi elevenség és egyértelműség progrmjávl lehet, de nem szükséges vittkozni. A kérdés végül is z, hogy miképp áll meg mindez színpdon: puding próbáj z evés. Így, függetlenül kiindulás eleve problemtikus mivoltától, zt kell vizsgálnunk, hogy milyen elődást szültek e megfontolások, létrehozt-e Sík z ő összetéveszthetetlen és sját elődását vgy sem. Illetve kérdés z, hogy túl pusztán látványos szórkozttáson, krt-e vlmit Sík, s ez plusz ki-derült-e? A népszínházi látvány igénye, tömegek reprezenttív szerepbe hozás eredményezi színpdot elözönlő sttiszták tengerét. A színpd z első jelenetben megtelik hlászlegények, prostituáltk, békés kereskedők, nemesemberek, egyszerű szájtátik, Cpulet és Montgue legények kisebb hdávl. Az életkép " világosn és félreérthetetlen módon muttj rendező szándékit. Sámson és Gergely évődő vívódását Cpulet fiúkkl egész Ve ron figyelemmel kíséri, mozgásukkl, nevetésükkel, sjátkcióikkl z emeletes díszletet ellepők értelmezőivé, szereplőivé, meghtározóivá válnk jelenetnek. Épp oly fontosk, mint cselekmény fő szál : mindz, mi történik, itt, ebben helyzetben játszódik, s tudnunk kell, hogy milyen is z vlóság, mellyel dolgunk vn. (E tömegek egyébként minden erre lklmt dó jelenetnél vissztérnek színpdr. Ott vnnk Mercutio és Tyblt párbjánál, elkísérik holtnk hitt Júliát kript felé vezető úton, s míg párbjjelenet-nél legtöbbjük csk álldogál, ddig temetésben ktívn részt vesznek. Fekete kendővel integetnek és vonulnk díszlet ngyszámú lépcsőjén fel s lá, dekortívn és üresen. H mindössze ennyi lenne népiség " mozznt, kkor zt mint merőben külsődlegest és mint felesleges dekortivitást elemezhetnénk, s h részese is lenne z elődásnk, nem válhtn meghtározó elemmé. Ám népi humornk, tömegek világánk vn még egy - z eddigiekkel összefüggő - kifejezési formáj, mely meglepő mód z elődás vártln főszereplője lett: trágárság. S ez z elem, h érthetetlen is, de z elődást befolyásoló, meghtározó mozznt lett, s ngybn hozzájárult hhoz, hogy költészet percei összezsugorodjnk, szinte teljesen kivesszenek drbból. A trágár, pontosbbn útszéli lp-hng másik eredménye z, hogy fentebb stíl " percei természetellenesen túlfinomodottk, és lssnként vlóbn túl romntikusk, időről időre már-már ízléstelen mód giccsesek is. Sík Ferenc Shkespere: Romeo és Júli (Nemzeti Színház). Júli (Kubik Ann) és djk (Szemes Mri) jelenete

8 A djk (Jobb Gbi) és Júli (Peremrtoni Krisztin) másik szereposztásbn színpdán trágárság népi humor szinte egyetlen, mennyiségre nézve meghökkentően számos kifejezése. Á szinte mindig túldgolt és csk minimális esetben indokolt durvság feleslegessége, h szembeötlő is, de feltétlen indoklást kíván. Ugynis z elődás elemzése s e trágárságok tisztázás némiképp egybeesik, lévén Sík némiképp képeskönyvnek tekintette drbot, s önmg funkcióját zonosított z illusztrátorévl. Mind-z, mi szöveg szerint elhngzik (és természetesen mi nem, z is) láthtóvá válik színpdon : s ez kérdés már nem zonos kritikus esetleges prüdériájávl. (Nem hinném, hogy esetemben prüdériáról lenne szó, problém sokkl inkább z, hogy miért és mi helyett trágár egy elődás. Nem trágárság és néven nevezés áltlános színpdról vló purgálás kérdés : ez értelmetlen és merőben felesleges, színházellenes voln. A kérdés z, hogy mire vló egy-egy jól irányzott és htásos disznóság. Vn-e vlmi más funkciój is zon kívül, hogy kimondták, vgy épp megint nemzés vlmely mozdultát imitálták, csk úgy. A Romeo és Júli erotikájánk megszűnéséhez vezetnek z állndó és végtelenségig ismételt disznóságok.) Ugynis Sík Ferenc nem hgy ki semmit. Ahol szöveg szerint nemi szervet említenek, ott színpdon kézzel, lábbl, ernyővel, fáklyávl, bármilyen, színész keze ügyébe kerülő tárggyl meg is muttják, mi z dolog, mire szerző utlhtott. (Megítélésem szerint ez z eljárás legfeljebb két esetben voln indokolt: h nézőtéren süketek vgy értelmi fogytékosok ülnének.) E gesztusnyelv " hozz mgávl például zt is, hogy Mercutio Romeo éles célzásár válszolván elkpj z első keze ügyébe eső Montgue legényt, és nnk két combj közé térdelve válszol. Nem hinném, hogy Sík kár egy percig is Mercutióbn megbúvó homoszexulitás hirtelen felbukknásár krt voln célozni. Az sem tűnik vlószínűnek, hogy e jelenetben reneszánsz életerő kirobbnó és túlcsorduló mivoltáról lenne szó. Ez jelenet mindössze e g y péld lehet végiggondoltln és lehetetlen következményekkel járó illusztrációk közül. E jelenet ilyen megoldásánk kár z, hogy Mercutio meglepő tevékenységére figyelve nem érünk rá szövegére, Shkesperere figyelni. Sík nemegyszer jócskán túl is megy szövegen. Például: djk Romeóvl beszélget, közben hirtelen végigsimogtj hősünket ott is, hol nyílt színen tlán még m vérbő reneszánszbn sem volt feltétlen szokás. Ennek z pró mozzntnk már egész egyszerűen semmi köze nincsen Shkespere-hez, ez mindössze rr vezet, hogy teljesen megzvrj nézőt, hiszen egy ilyen villnás után djk többé már nem z, ki volt. Mindössze egy olcsó kerítőnő lehetne, ennek megfelelően változik Júliáról kilkult kép is. Ugynilyen beláthttln következményekkel járnk zok - rendezés szándék szerint - kedélyesnek bemuttott kurvák, kik nem is nnyir Shkesperekorbeli, mintsem XVIII. százdink tűnő ruhákbn jelennek meg színen. E három nőszemély előbb csk fel-lá császkál, jó lklmt dván rr, hogy minden odtévedő sttiszt meg-fogdoshss őket, vgy épp rr - de csk rr - jók, hogy djkát és Romeót mgukr hgyó Mercutiónk mégse kelljen egyedül kimennie színről. Ugynkkor egy-egy színpdi sét köz-ben olyn, tuljdonképp idézhetetlen trágárságokr vetemednek, mi már nem értelmezés, hnem egész egyszerűen ízlésficm kérdése. Ám előbbutóbb e hölgyek is funkcióhoz jutnk, még h ez szerepük csk további zvrokhoz vezet is. Ugynis, míg színpd hátsó részén Júliát temetik, ddig z előtérben (Mntovábn) tűnnek fel szerelmese hlálhírét megtudó Romeo kíséretében. Míg háttérben vonul gyászoló tömeg, fejük fölött fekete fátylt lobogttv, ddig z előtérben korábbi három veroni nőszemély mintegy párkává (?) átvedletten velük együtt megjelenő népiesch " fitlemberekkel vlmi kólót lejt: és ez már végül is nevetséges. Az már csk rádás jelenetnek, hogy egyegy rózsát nyújtnk át Romeónk, ki zt - Mntov és Veron közötti távolságot semmire sem becsülve - kedvese épp rr hldó koporsójár ejti. (sic!) E momentum természetesen nem zvrt meg gyászmenetet, de hát mind-e z nem meglepő, hiszen már z előtér-ben zjló tánc sem okozott fennkdást. A tömegjelenetté átlkított vívásjelenet pontosn muttj, hogy milyen telített is z elődás külsődleges és rosszul megoldott, felesleges techniki nehézségekkel, melyek mind z életszerűséget, vlószerűséget szolgálnák. Mg vívás mjd negyedórát tesz ki, Tyblt és Mercutio elképesztő fordultokkl teli párbj inkább z esternek mtőr világát idézi, mintsem veroni reneszánszt. A techniki, értelmezésbeli problémákr rátérve, bb még belenyugodnánk, hogy tengertől távoli Veronábn hlászok tűnnek fel, tekintélyes hálóikkl, de z már bosszntó, mikor látnunk kell, hogy e férfik mindössze zért kellettek, hogy víváshoz (miért, miért nem?) feltétlen szükséges háló kéznél legyen. Ugynilyen meghökkentőek először Csányi Árpád tervezte díszlet szűk kpuin bezsúfolódó jámbor kereskedők, kik nem minden feltűnés nélkül hozzák mgukkl htlms, ember ngyságú báláikt, míg nem látjuk, hogy Tyblt hlálos döféstől elzuhnv ezekre hull lá díszlet emelt, bástyát imitáló részéről. H e vlóbn villnásnyi trükk mitt: mindössze ennyi " nehézség dódott színen: kkor tlán, tekintettel z elődás tempójár, meghlhtn hősünk hgyományosn, minden-féle bukfenc nélkül is. Ám z múgy is krobtikus teljesítményekre kárhozttott hldoklónk még el kell jutni színpd közepén elhelyezett árttlnul csobogó díszkútig, s rr támszkodv illő megpihennie, hogy bb óvtln be-lenyúlván, végre bekenhesse mgát vér-rel jó vstgon.

9 Á külsődleges reprezenttivitássl, hrsánysággl és trágársággl szemben álló elem szerelmesek világánk bemuttás lenne: költészet világánk percei ezek - szöveg szerint. Ám z áltlános felfokozottságnk és túlzásoknk következményeképp ez z oldl is felfokozásr, túlzásokr kényszerült z egyen-súly megteremtésének érdekében. Míg tehát veroni élet trágárságávl volt eltúlzott, szerelmesek világ giccsjellegével, nekilódult romntikájávl tüntet. Így válik másodlgos mozzntból elsőrngú tényezővé főképp e szerelmi jeleneteken át zengő zene. E fülbemászó, hol szintetizátorokon felbúgó, hol női énekszólókon jjongó, Csjkovszkijból, zenei álvntgrde forrdlmkból összemontírozott dllmkincs mkcsul végigkíséri z egész elődást. Válsszunk ki mindössze egy, ám példszerű pillntot, s nem véletlenül méltán idézendő, színházi toposszá lett erkélyjelenetet. A komikum és szerelem csodáját teljesen felidéző, itt elemzésre nem szoruló szöveget kell és lehet értelmezni: ebben áll rendező munkáj. Ám lehetséges, zene túlzott segítségével, mintegy lefordítni " zt, s így átlkítni egy túl világos jelentésű, nem nnyir Shkespere-t, mintsem sokkl inkább Brodwy-t idéző jelenetté. A Romeo és Júli eredendő, szövegben rejlő költészete nem szorul rá neoromntikus, giccsbe hjló zenére, ezek z effektusok épp ttól különös kétértelműségtől, váltássorozttól, érzékenységétől fosztják meg drbot, mi egyébként immnens sjátj. A szerelmi szál túlzott egyértelműsítése kriptjelenetben válik legproblemtikusbbá, hol már-már iróniáb hjlón szomorú Romeo enyhén szólv illetlen hevességgel csókolj meg hlottnk vélt júliát, ki hsonló szenvedéllyel válszol mjd pár perccel később hlott Romeónk. A Romeo és Júli gondosn megvlósított, túlzásokkl teli, téves eredmények-re vezető elődás. Letgdhttln, hogy Sík ügyelt reprezenttivitásr - ezt szolgálták Schäffer Judit tervezte jel-mezek is -; z egyes jelenetek kivitelezései, h kimódoltk is, mindig pontosk, ám ez sem változtt zon, hogy z egyes elemek nemegyszer reménytelenül üresek. Ez z üresség rendezői vízió hiányánk következménye. Hiányzik ebből z elődásból látomás ereje, z z erő, mi nélkül különböző megfonto Jelenet Romeo és Júliából (Iklády László felvételei) lások nem állnk össze eggyé, mi nélkül z elődás nem lesz sjátosn egy emberé: létrehozójáé, rendezőjéé. A vízió hiány pedig, úgy tűnik, pótolhttln. Nem lehet ezt elfedni semmilyen vizuális csodávl, trágársággl, díszlettel, külsődleges megoldássl. A látomás kérdése igencsk Shkesperehez trtozik, kinek, mint Füst Milán megállpíthtt: gondolti jvrészt látomásokká váltk képzeletében ". ( L á - tomás és indult művészetben, 566. oldl.) Meg kell mondnunk, hogy z este színészi lkítási közül kiemelkedik teljességet leginkább megközelítő Bubik István Mercutiój. Ő z, ki h nem is zvrtlnul, de leginkább Shkespere-t játssz. Pontosn érzi és érzékelte-ti figur hlálos könnyedségét, remekül hsználj ki fiziki dottságit, s játék végig egyértelműen utl mű - z ő hláláig trtó - vígjátékszerű szellemére. Mercutiój vlóbn független és kívülálló szellem, kit egy pocok " krmol hlálr, hlál pedig drb sötétbe fordulásánk, Romeo végzetének kezdete. Ameddig ő él, ddig minden csk játék, s mint meghl, minden csk végzetet idézi, és sorsot kísérti. Míg ő színpdon vn, még semmi sem dőlt el, mint meghlt, már minden jóvátehetetlen. Mercutio jelenti cezúrát drb két oldl között, ő áll vétlen szerelmesek élete és hlál között. Ő, ki messze drb legbölcsebb figuráj, úgy hl meg, hogy semmit sem tud. A függetlenség lovgj nem tűrheti végtelen meglázkodást, nem nézheti - már csk helyzeté-nél fogv sem - Romeo Tyblttl szembeni új stílusát. Az ő hlálánk ok z titok, mit már Tyblt sem tud meg, is elvkultn és tudtlnul pusztul el. Velük: értelmetlen hlálukkl fordul minden z ellenkezőjébe, áldoztuk z, mi megköveteli z újbb és újbb hlálokt. Bubik játék utl rr: tudj, mi e figur súly drbbn. Mximális erőbedobássl játssz végig fizikilg is kimerítő vívást, de mrd ereje rr, hogy drb második felébe átvezető mondtit kellő eréllyel és súllyl mondj el. Bubik megmuttj, hogy Mercutiónk itt már Romeo sem számít: számár mindkét fmíli pokolr vló. Ugyncsk kiemelkedő, de bonyolult kérdés Lőrinc ppot játszó Őze Ljos lkítás. (Munkájávl krv-krtln visszutl z évd másik ngy Őze-szerepére, Volpone Corbcciójár.) Megint csk áll, hogy Őze egy-egy mozdulttl, hngsúllyl, villnássl képes rr, hogy megfordíts z egész elődás menetét, új ízeket villntson fel egyegy mosollyl. Nem hgy ki egyetlenegy poént sem, minden, látsztr semleges szövegből is képes - kár drb ellenére is - multságot formálni, játéklehetőséget teremteni sját mgánk. Amint belép színre, z egész játék ur: vlóbn nem engedi meg, hogy másr figyelni lehessen. Ám meg lehetne kívánni e ngy színésztől, hogy túl önnön játékkedvén, legyen tekintettel z egész elődásr, tőle független jelenetek stílusár is. Jelenleg - már vgy még - nem többiekkel együtt játszik, hnem sokkl inkább önnönmgát szórkoztt-j, s végtelen tehetségével így is elbűvöli hálás nézőit. Lőrinc brát szerepét nem sokkl premier után, Őze Ljos betegsége mitt, Sinkovits Imre vette át, brvúros, z elődást megmentő módon. Játékmódj, Lőrinc brátról lkotott felfogás minth ellentéte lenne Őzéének. (Ez egyébként zt is jelenti, s ez felettébb bölcs megoldásnk tűnik: szó sincs konkurrenciáról, szó sincs összevethetőségről.) Igy Sinkovits végtelen egyszerű, gesztusmentes; legtöbbet pró kézmozdultir vgy ismert orgánumár bízz. Egyszerűsége,

10 trtózkodás nemhogy nem árt z elődásnk, de végül kiválón illeszkedik nnk múgy túl hrsány világáb, némi megállást, enyhületet, tempóváltást nyújtván kimerülő nézőnek. Sjnos sokkl egyenetlenebb teljesítményt nyújt Kubik Ann Júliként. Ugyn jó pár mozznt dódik, hol túljut konvención - z erkélyjelenet például egyike legárnyltbb teljesítményé-nek -, de Júliájánk nincs olyn sjátosság, mely megjegyezhetővé tenné. Ninsen olyn villnás, mi csk z övé lehetne. Így ztán Júliát látjuk, hogy zt konvenciók szerint kell. Kedves és hmvs, ám leginkább szürke és erélytelen. Mégis, egy-egy villnás, feltűnően jó tempóérzéke rr biztt, hogy még e kereteken belül is jóvl többre lehetne képes. Klocsy Miklós Romeój pontosn megfelel nnk sblonnk, mit Romeótól áltlábn el lehetne várni. Alkításából hiányzik mindz mélység és élet, mitől ez figur hiteles lenne, sem nem elég férfis, sem nem elég kemény hhoz, hogy után át-változás meghtó vgy leglábbis figyelemre méltó legyen. Inkább szenveleg, mintsem szenved, s ez ztán Kubik Annát is kdályozhtj kár z ironikusbb hngvételben, kár egy pergőbb tempó megvlósításábn. Klocsy erőtlenebb kár Mercutiónál vgy Benvoliót lkító Vándorfi Lászlónál is, mi viszont ngybn hozzájárul z elődás belső egyensúlyánk további felborulásához. H Kubik Ann és Klocsy Miklós kettősével többek között összehngoltlnságuk volt problém, kkor nyugodtn ál l íthtjuk, hogy Peremrtoni Krisztin és Mácsi Pál f. h. kettősével e tekintetben volt legkisebb bj. Ők ugynis romntikus áhíttbn, esetlenségük. nivitásuk túlhngsúlyozásábn közösek. Ám ezen belül is beláthtó, hogy h problemtikus is Mácsi lkítás, de leglább koherens. Koherens, de nem erőteljes, játék elejétől kezdve oly költői és túlzott, hogy nincs lehetősége honnn hov elemelkednie, szárnylni. Peremrtoni Krisztin ugyncsk elszántn niv, de ez nem igzán htásos. Szép, rányos rc nem lesz soktmondóbb ttól kínos mosolytól, mit mgár erőltet, de kiejtésének sem válik jvár szenvelgő selypítés, z édeskés hnghordozás. Sokkl relisztikusbb és életszerűbb Fonyó István Montgue-j, gyűlölködő és korlátolt p megvlósítás vló bn sikeres. Jól látj csládfő embertelen mivoltát, és kellő türelemmel viszi át z ostob, korlátolt jóindultot leplezetlen gyűlöletbe, tébolyult dühbe. Júliávl vló jelenete tlán z egész este egyik leghitelesebb percét dj. Szemes Mri djkáját minden élettelisége ellenére is túl hrsánynk, mesterkéltnek éreztem, de Sík-féle - említett - koncepció okán tlán már nem pusztán néző, de lehet, hogy színésznő sem sejtette, hogy kit is játszik. A figur így, öltözékében és megvlósításábn oly eklektikus, mi megint csk túlzott és felesleges felfokozottsággl, áldinmizmussl volt elleplezhető. Jobb Gbi djkáj egyértelműbb és krkteresebb, mint prtneréé. Jóvl ptetikusbb ugyn, kevesebb színt hsznál, viszont ennek megfelően lkj élesebben rjzolódik ki, megfoghtóbb Júli szolgáltábn leélt élete komikum és trgikum. A szereplők ngy része zt Shkespere-t játssz, kit e díszlet és értelmezés megidéz. Htványozottn ptetikusk és hrsányk egyszerre, finomságról vgy érzékenységről szinte egyikük sem tesz tnúbizonyságot. A gondolkozás nélküli hrsányságbn Tybltot lkító Rubold Ödön jár elöl. Nem megy, hnem vonul, nem beszél, hnem szónokol, inkább csk mosolyog, mintsem játszik. Merev és teljesen semtikus: Tybltot üres sémánk láthtjuk, mint jelmeztervező jándékként fellógtott fél fülbevlójávl úgy csörtet színpdon, mint egy bosszúéhes hdngy. A másik, jobb véglet Fülöp Zsigmond, ki méltóságteljes herceg kenetteljességét átlkított egy szomorú és rezignált iskolmester bölcselmeivé. Ez herceg egyébként jobbn illik ehhez z elődáshoz. Vitthttln, hogy Romeót így is meg lehet rendezni, ám egy percig sem vált világossá, hogy miért kellett épp így. Nem vált világossá, hogy Sík Ferenc miért válsztott e művet, így z-tán nem volt mit kiolvsnunk z elő-dásból sem. A szöveg egyébként régi, tiszt fényében csillog. NÁNAY ISTVÁN A kor prédái Ktjev-dptáció Kposvárott A Werthert már megírták - ezt Robbnás-ciklusból vett Borisz Pszternk-sort válsztott kisregény-remekműve címéül nyolcvnkét éves Vlentyin Ktjev. (Az 1979-ben befejezett és Novij Mir 1980/6-os számábn megjelent mű Ngyvilág 1981/9-es számábn Pór Judit kitűnő fordításábn olvshtó!) S ez címe kisregény Bereményi Géz áltl színpdr írt változtánk is, melyet Kposvárott mutttk be. A kisregény A Werthert már megírták..." Goethe z ifjú Werther keserveit és hlálb menekülését ábrázolv tizennyolcdik százd utolsó hrmdánk társdlmi korhngultát jelenítette meg, s zok-nk z életérzéséről számolt be, kik-nek meleg szívük vn, szemben állnk hideg, érzéketlen világgl, mely nem érti meg őket.... De Werther nem zért hl meg, mert nem értik, nem zért, mert Lotte nem szereti viszont; Werthernek mindenképpen meg kell hlni. A ngy át-élést keresi, misztikus egyesülést mindenséggel. Előbb természetben, z-után szerelemben, zután cslódv, hlálbn." Szerb Antl szvihoz hozzátehetjük: nnk Werthernek kell mindenképpen meghlni, ki képtelen kor változásit megérteni, ki nincs szinkronbn korávl és kortársivl, ki olyn ideákt kerget, melyek bármily szépek és nemesek, kegyetlenül józn vlósággl összeegyeztethetetlenek. Ktjev huszdik százd első hrmdánk Werther-regényét írt meg. De nemcsk egy fitlember keserveit, hnem egy fitl társdlmi rendszer belső ellentmondásoktól terhes születésének és tlprállásánk keserveit is. Gyim, jól szituált főhős ugynolyn jelentéktelen, köznpi fitlember, mint Werther. Másmás, de egyként megfoghttln, körülhtárolhttln életérzés htj át mindkettőjüket. Ktjev főhősének ködös érzésekből, frnci polgári forrdlom iránti érdeklődéséből fkdó lelkesedése nem elég hhoz, hogy z

11 7 191 után kilkult politiki-társdlmi helyzetben ez fitlember eligzodjék, s kár forrdlmárrá, kár ellenforrdlmárrá váljék; sorsánk lkulás nevetségesen kisszerű hhoz történelmi birkózáshoz képest, mi körülötte lezjlik, s mi válogtás nélkül szedi áldoztit. Gyim már nem trtozik sját társ-dlmi közegébe, de még nem tlált meg helyét egy újbbn. Értetlenül cspódik z egyik tábortól másikhoz. Abbn z átmeneti helyzetben, melyben forrdlmárok és ellenforrdlmárok, bloldli és jobboldli eszerek, trockisták és Vrngel-hivők, feketézők és politiki klndorok ádáz és npról npr változó kimenetelű küzdelmet vívtk egy-mássl htlomért, véletlen is meg szükségszerű is lehetett z, hogy z olyn kisember, mint Gyim, forrdlom elleni összeesküvéssel vádolt gynúsítottk közé kerül, és z is, hogy megszbdul Csek kivégzőgrázsából. Bár ez fitlember is mg módján és z dott lehetőségek között - keresi ngy átélést ", misztikus egyesülést mindenséggel", z újjl, forrdlomml, már pusztán szármzás mitt is szemben áll forrdlmi eseményektől, polgárháborúktól, egy új társdlmi rend megszilárdításávl kény-szerűen együtt járó kegyetlenkedésektől terhes hideg, érzéketlen világgl". Részigzság ellenére is melodrmtikus írói megoldás lenne, h csk rról szóln mű, hogy történelem áldoztává válik kisember. Ktjev természetesen nem éri be ezzel; sokkl mélyebb, keserűbb, dilektikusbb nlízist készít. Azt prányi emberi h i b á t " muttj meg, mi megksztj történelmi gépezet működését, s minek egy fordított wertheri végállpot z eredménye: Gyim mrd életben, és környezete - nyj, iskoltársi, házuk bráti, z író, ki fiú ügyében közrejárt éppen úgy, mint htlom megszilárdításáért küzdő irányztok képviselői, trockist különleges megbízott, Csek helyi vezetője, festőből-szobfestőből lett opertív osztályvezető vgy volt cselédlány, férjét, Gyimát besúgó forrdlmárnő - pusztul el. Ugynis htlmi mechnizmus emberei közül egy, kormányzósági Csek vezetője, nem megváltozott körülményeknek megfelelően, nem belső el-lenség könyörtelen tisztogtójként, h-nem z illeglitásbn, kényszermunktáborokbn kilkult szolidritás írt- ln prncsit követve cselekszik. H úgy tetszik, ő viselkedik Wertherként. S hogy Werther sorsát követve vele kpcsoltb kerülőkről kpunk képet, Gyim sorsán keresztül egy forrdlmi folymt belső ellentmondásit ismerhetjük meg. Ktjev m emberét történelmi múltjávl szembesíti, és kisregény végén féltő-óvó intésként ismét Borisz Pszternkot idézi: Mikor embert kell ölni, ti szenvtelenek mrdtok. Ti is, dogm mártírji, kor prédái vgytok." A kisregény Gyim álomszerűen szggtott, z időt, teret s z események menetét szbdon kezelő visszemlékezése, melyet történet más szereplői-nek emlékeket felidéző szvi szőnek át. Alom és ébrenlét, képzelet és vlóság, élők és holtk megszóllási nehezen szétbogozhtón fonódnk egymásb. A szigorún szerkesztett, költői ihletettségű, hlltlnul erős tmoszférájú és bonyolult felépítésű próz egyetlen őszinte személyes vllomás, egy felelősen gondolkodó ember kritikus-önkri- tikus víziój egy elkerülhetetlen, mégis fájó emlékekkel, megrázó egyéni trgédiákkl teli korszkról. A drám A kposvári színház jó érzékkel látt meg Ktjev művének értékeit s mindenekelőtt drámiságát, mikor kisregény színpdi átdolgozásár és bemuttásár válllkozott. Mivel tördelt szerkezetű kisregény egyszerű drmtizálás csknem lehetetlen, z átdolgozó Bereményi Géz előtt lényegében két út kínálkozott: vgy z epik lehető leghűségesebb színpdi verzióját lkítj ki, vgy többé-kevésbé elszkdv z eredeti prózától, ön-törvényű drámi művet lkot. Bereményi és színház z előbbit válsztott. Ktjev műve olyn líri fognttású, személyes fűtöttségű epik, mely tele vn drámi mozzntokkl. A szín-pdon viszont drámi lphelyzetet kell létrehozni, melyben z emlékező Énből cselekvő vgy leglábbis cselekvésben részt vevő O lesz. Ez szemlélet-váltás lpjibn rendezi át mű belső Ktjev: A Werthert már megírták (kposvári Csiky Gergely Színház). Jordán Tmás (Szerfim Losz) és Gál Erzsébet (Lrisz Germnovn)

12 struktúráját, szereplők rendszerét és z eseményekhez vló viszonyát. Mivel kisregény sjátos szerkezetéről le kellett mondni, Bereményi mű különböző helyein fellelhető motívumokból, részletekből, utlásokból egy lpjábn véve lineáris szerkezetű cselekményt hozott létre. Ez megoldás kétségtelenül színpdszerűbb, ám ugynkkor leegyszerűsítettebb is; jórészt elvész z z írói szerkesztésből dódó bonyolultság és mélység, mely formájábn is kifejezi történelmi események és z egyén ellentmondásos kpcsoltát. A színpdi verzióbn Gyim két énje, visszemlékező és cselekményben részt vevő, szétválik. A cselekmény középpontjáb Gyim, z ntihős kerül, ennek megfelelően fitlember tétovság, kisszerűsége, z eseményekben játszott ktlizátorszerepe válik fontossá, hngsúlyossá. Ezzel párhuzmosn megnő Szerfim Losznk, z írónk - ki kpcsoltit felhsználv kieszközli Gyim szbdon bocsátását - szerepe. Ő z, ki visszemlékezéseket készíti, s ki írásához nem tlálv címet - mivel sem véres eseményekre utló Grázs"-t, sem z emlékidézésre utló A múltb futó sínpárok"-t, sem egyéb ötletét nem tlálj megfelelőnek -, rezignáltn megjegyzi: történet lényegét leginkább kifejező Werthert is már megírták (innen dódik kis-regény és drám címe!). Ezzel drmturgii változttássl nem Gyim, hnem Losz szerepe lesz kettős, ugynis részben nrrtív feldtokt kell ellátni, részben cselekmény ktív szereplője. Ez némi drmturgii következetlenségekre vezet, mivel csk Losz figurájánál mrd meg z jellegzetes írói megoldás, hogy szereplők mint egy álombn - holtuk után is megjelenhetnek vízióbn. Az átdolgozáskor kisregényhez képest egy lényeges, ám drmturgiilg kevéssé motivált változttás történt: drb végén nem Gyim mrd életben, hnem Num, rettenthetetlen különleges megbízott, ki kor követelményeinek és konkrét helyzetnek megfelelően rngr, beosztásr, politiki hov-trtozásr vló tekintet nélkül mindenkit, ki gynús, likvidáltt. Bereményi ngy beleérzőképességgel ültette át z epikát színpdr. Feldt kkor volt legnehezebb, mikor szinte csk utlásokból kellett teljes jeleneteket, szerepeket teremtenie. Így mindenek-előtt drb első jeleneteiben, Lrisz Germnovn házábn, illetve MÜVA- GIT dolgozói között lezjló epizódokbn, ugynis ezekben drb indításához szükséges lpinformációkt is meg kellett dni, ám ezekhez tuljdonképpen kisregényből kiindulv újr kellett voln írni drb első felét. A válllt módszer lpján ezek részek kissé vázltosk mrdtk, s viszonylg kevés támpontot nyújtnk hhoz, mi e jelenetek egyik lpvető drmturgii funkciój lenne, hogy főszereplő Gyimát elhelyezzék z őt körülvevő társ-dlmi közegbe, s ezáltl jellemezzék fitlembert. A drb második felében, á Mx Mrkin, kormányzósági Csek-vezető köré szerveződő jelenetekben Bereményi már mrdéktlnul vissz tudt d-ni kisregény tmoszféráját, sokrétegűségét, s egészében olyn szövegkönyvet készített, mely jó lpot kínál egy olyn kretív készségekkel rendelkező társult elődásához, melyben rendező és színészek z íróilg-drmturgiilg csupán körvonlzott helyzeteket is szín-pdi igzsággl, élettel képesek megtölteni. Az elődás Gothár Péter rendezése elsősorbn látványvilágávl ht. Már nézőtérre lépéskor megfogj z embert színpdkép. A színpd mélyén, keresztben egy híd húzódik, ez mgsságbn megoszt-j teret és felidézi Alekszndr Dejnek 1927ből vló híres képét, Péter-vár védelmét, A színpdot híd mgsságáig érő deszkflk htárolják, és nézőtérre merőlegesen játékteret is egy deszkfl osztj ketté. A jobb oldlon elöl kis sztlkánál z író gépel, bl oldlon egy polgári szlon fehér lepellel letkrt bútori sejlenek fel homálybn. Az elődás kezdetekor, miközben Losz lázsn veri gépét, szél lebbenti meg zt fehér függönyt, mi csknem z egész szobát beborítj. A szél óriásir dgszt-j fehér tüllt, előbukknnk bútorok, s lssn - minth egy láthttln kéz húzná fehér nyg eltűnik z jtón át. Közben belép egy htározott járású szkálls fitlember - ki szobfestőt, mjd z opertív osztály vezetőjét fogj játszni -, és segít csendesülő szélnek. Ezt színpdi metforát egy másik egészíti ki, mely többször vissztér z elő-dás folymán. A hídon két kton kíséretében egy fogoly hld át - későbbiekből kiderül, hogy ez főszereplő, Gyim -, kit z egyik kton tgoltn, hngokt puskropogásszerűen, ptto- gón ejtve ki, utsítj: Lssn! Ne siess, Junker úr! Odérsz!" A forgószínpdon különböző nyílásszögben elhelyezett deszkflk állnk, s z egyes jelenetek terét ezek elfordításávl lkítják ki. Így hol egészen kis zugnyi tér keletkezik - mint Szerfim Losz vgy Gyim szobájánál, illetve Lrisz Germnovn öngyilkossági jelenetekor-, hol teljes színpd nyitott - mint Csek helyiségében. Ekkor tér vertikális osztását híd felezővonlábn működő lift látvány is elősegíti. Ezen kivilágított liften - mely lentről, színpd lól és fentről, hídról egyránt szállíthtj hivtlb vgy grázsb trtókt érkeznek gynúsítottk és Mrkin vgy Num. Ez térosztás, illetve forgószínpd lklmzás nem-csk játék szervezését és lebonyolítását teszi gördülékenyebbé, hnem önálló jelentést is hordoz: deszkflkkl tgolt forgószínpd olyn, mint egy itt-ott kitört küllőjű, htlms, nehezen mozdíthtó és nehezen fékezhető kerék. A látvány értelmező funkciój befejezéskor is felerősödik. Miután kisszerű, őrjöngő és rettenthetetlen Num, különleges megbízott megtudj Ingától, Gyim feleségétől, hogy fitlember hogyn szbdult meg Csek fogságából, zokt, kiknek köze volt z esethez - kormányzósági Csek és z opertív osztály vezetőjét, Szerfim Loszt, z írót és mgát Ingát is likvidál-ttj. Egy pillntr zvrb jön, mikor eléje vezetik z önként jelentkező Gyimát, mert nyilvánvlóvá válik, hogy feleslegesen és értelmetlenül végeztette ki többieket. Aztán dönt: Gyimát is grázsb viteti. A sortűz hngjár színpdot oldlt htároló deszkflk, mint egy htlms jtó szárnyi, lssn megmozdulnk és függöny vonlábn bezárulnk. A deszkák közötti réseken át csk hátulról megvilágított színpdon egyedül álló Num sziluettje lát-htó. Szegő György és rendező színpdterében nem lehet prólékosn kidolgozott relist elődást létrehozni. A mű is, játéktér is expresszionist játékstílust igényel, s ez több-kevesebb sikerrel meg is vlósul. A rendező zonbn lát-htón kevesebbet törődött ezúttl színészi munk kidolgozásávl, mint z elődás keretének kilkításávl. S ez - nem függetlenül drmtizálás megoldtlnságitól - helyenként megbosszult mgát. Ahhoz, hogy vázltosn megírt je-

13 lenetek is drmturgii súlyuknk megfelelőek s ugynolyn erősek legyenek, mint z íróilg-drmturgiilg kerekebbek, szokásosnál is több, intenzívebb és kretívbb színpdi munkár lenne szükség. Ám z elődás első fele, főleg Lrisz Germnovn házábn és MÜVAGIT-dolgozók között játszódó jelenetek rendezői, színészi megoldás nem kielégítő. Ez zt eredményezi, hogy z egy részben játszott elődás ármkörébe vlójábn csk z események jó egyhrmdán túl tudunk bekpcsolódni. Mivel sem drmturgiilg, sem rendezőileg nincs megcsinálv Lrisz Germnovn szlonjábn játszódó két jelenet, s viszonylg népes szereplőgárd egyik szerepe sincs kellőképpen körvonlzv, ezekben jelenetekben színtelen és jellegtelen áltlános színjátszás folyik. Egyedül Gyim nyjánk vn némileg részletezettebb szerepe, ám ez nem elég hhoz, hogy színésznő egész jeleneteket egymg töltsön meg élettel. Feltűnő, hogy filmes Gothár mennyi-re nem tud vgy nem kr élni szín-pdi szekond plán" eszközével. Péld erre szobfestő közbeszólásánk vgy z író és Lrisz tlálkozásánk pillnt, melyek kiemelése későbbiek szempontjából fontos lenne, ám mindkét epizód elsikkd z érdektelen jelenetben. A Germnovn-jelenetekhez hsonlón megoldtln polgári élet ellen-pontjául szánt MÜVAGIT-epizód is. Ezeknek részleteknek sikerületlensége mitt nem tisztázódik Gyim szerepe sem. Nem vitás, hogy z egyik leghálátlnbb és legnehezebb feldt egy ntihős megjelenítése. Éppen ezért rendezőnek fokozott gondot kellene fordítni rr, hogy zt közeget jelenítse meg pontosn, melyben Gyim mozog, hiszen csk közvetve, történésekre dott regálásiból, sodródásiból bontkozik ki figur lényege. Ám itt hosszú ideig nem tudni, ki ez Gyim, milyen ember, bűnös-e vgy nem, kihez milyen viszony fűzi és így tovább. Ez persze részben színész, máskor oly precíz Máté Gábor ezúttl enerváltbb lkításán is múlik, de fő hib fitlember környezetének rende-zői-színészi elngyoltságábn keresendő. A drmtizálás és rendezés bizonytlnságát muttj z is, hogy míg szereplők zömének nem dtik meg M á t é Gábor (Gyi m) és Spi ndl er Bél (ktonorvos) kposvári el ődásbn (Fábi án József fel vétel ei) változás lehetősége, ddig Gyim nyjánk, Lrisz Germnovnánk htározott, szinte egy relist drámáb illő szerepíve vn. A vendég Gál Erzsébet kezdeti jelenetekben nem tlálj meg z úrisszony viselkedési formáit, ám később, mikor fiáért rettegő, tenni kró, mjd fi elvesztésének álhírére összeroppnó és öngyilkosságb menekülő sszonyt kell ábrázolni, hiteles és erőteljes lkítást nyújt. Egy másfjt, kposvári színészekétől némileg különböző színészi iskol htás érződik játékán, mely ugynkkor hrmonikusn illeszkedik z elődás egészébe. Emlékezetes epizódji közül érdemes utl-ni rr, melyben z ny emlékei mélyéről próbálj előbányászni z utolsó segítséget jelentő író nevét. A figur lélektni mélységeit képes látttni ebben z egy epizódbn is színésznő. Gál mellett Jordán Tmás (Losz), Lu k á t s Andor (Mrkin) és Bezerédy Zoltán (Num) lkítás teremti meg színészileg z elődás stílusát. Jordán z író kettős szerepét mintszerűen fegyelmezetten, pontosn és ökonomikusn játssz el. Lukáts visszfojtott indultú, z öldöklésbe, rendcsinálásb egy kicsit belefárdt, de dolgát " mégis rendben elvégző embert hngsúlyozz Mrkin szerepében. Hlltlnul intenzív színpdr lépésének pillnt, két tolvjláson ért beosztottl vló leszámolás, és bensőségesen szép Jordán Tmássl játszott jelenete, mikor kockcukrot szopogtv beszélget két volt fogolytárs, kiket m már nem fűzhet össze közös múlt, mivel jelent eltérően ítélik meg. Bezerédy félelmetes portrét d Neumról, s jórészt z ő kitűnő lkításán múlik drb elképzeléseinek rendezői hiteles életre keltése. A kisebb szerepekben z emberséges ktonorvost játszó Spindler Bél és szélsőséges indultú Hlál Angylát lkító Gyuricz István z említett színészekkel egyenértékű lkítói z elődásnk. Ngy Mári viszont nem volt képes Ingát, Gyim feleségét és női losztály munktársát eléggé fontossá és súlyossá tenni. Alighnem kori még színésznőnek egy ekkor szerep. Ing súlytlnság mitt jó néhány jelenet belső egyensúly is felbillent, s ez is hozzájárult hhoz, hogy Gyim figuráj némileg körvonlztln mrdt. Részmegoldtlnsági ellenére is tnulságos és fontos elődás A Werthert már megírták.' E g y kitűnő irodlmi műre hívj fel figyelmet, s egy egészében htásos, elgondolkodttó - bár helyenként semtikus megoldásokt is trtlmzó - színházi esttel jándékoz meg. Vlentyin Ktjev: A Werthert már megírták (kposvári Csiky Gergely Színház) Fordított: P ó r Judit. Színpdr lklmzt : Bereményi Géz. Díszlet, jelmez: Szegő György Gothár Péter. Zene: Selmeczi György. Rendező: Gothár Péter. Szereplők: Máté Gábor, Gál Erzsébet m. v., Bezerédy Zoltán, Lukáts Andor, Ngy Mári, Jordán Tmás, Németh Ju dit, Szántó György, Gyuricz István, Spindler Bél, Gőz István, Tóth Bél, Duni Károly, Krácsony Tmás, ifj. Somló Ferenc.

14 VASS ZSUZSA Ostor helyett krmesteri pálc (A Mrio és vrázsló Kposváron) A kposvári stúdióelődás közönsége hhoz, hogy elfogllhss helyét számár kijelölt nézőtéren, egész kis lbirintuson kényszerül átvágni. Ez prányi folyosó, fekete ppírflivl, melynek mesterséges voltát testközelsége, szűk, köznpi rálátás hngsúlyossá teszi, nem más, mint játéktér hátsó része, mg kulissz, melynek köztudottn zért lehetnek titki, mert nem láthtó. Az ilyen színházi kitárulkozást" nyugodtn nevezhetjük elidegenítési effektusnk. Az érdekesebb stúdióelődásoktól ez htáskeltés egyébként sem idegen; h vlóbn rendhgyók, gykrn érződik bennük vlmi színházitln. Amikor pedig nézőtérről most már vlódi" rálátást nyerünk játéktérre, ez htás még csk erősödik. A tér két oldlán kopott pdsorok láthtók Cipoll produkciójánk néző-résztvevői számár, kik közül már néhányn jelen is vnnk, és unloműző produkciókt végeznek. Egy egyszerű trikót viselő izmos legény földön guggolv krétávl rjzol vlmit egy fekete táblár, mely sejthetően z elődás kelléke, vlódi helye mellette levő állványon voln; ddig zonbn, míg produkció el nem kezdődik, kisjátított mgánk sját kis produkciój számár. A jobb oldli első sorbn egy munkásruháb öltözött fiú lszik, szintén unloműzés céljából. A műszk" egy személyben hol rjzművészet remekének lkulási folymtát figyeli, hol játéktér közepén feldrótozott lámpát ütögeti ngy szkértelemmel, mely ennek ellenére hjlmos kilvásr. Ebben kis ném előjátékbn is ugynúgy, mint bevonulásunkkor, szemünk láttár és szemünk irányításávl csupszítják le világot jelentő deszkák"-t, mintegy elemeire bontják, hogy lássuk, milyen szín-ház és szín-pd vlóságbn, nppli világításbn, színházi és színpdi illúzió nélkül. Ennek némi kontrsztjként bl oldlon egy középkorú férfi ül fiávl, néhány hlk szót váltv egymássl, melyet mi nem hllunk. Ők ketten pillntnyilg nézők velünk együtt, csk éppen - velünk ellentétben - ők nyilvánvlón túl korán érkeztek, és ki ismeri drb lpjául szolgáló novellát, kitlálhtj, hogy h nem is feltétlenül zonosíthtók Mnn csláddl, z biztos, hogy idegenek ezen déli" vidéken, türelmesen várkozók fjtájából vlók, vgyis németek. Alig észrevehetően pedig jelen vn még egy mindenfjt elegnci nélkül, mégis finomn öltözött fitlember, ki hsonló türelemmel szemléli flkr rgsztott szecessziós reklámplkátokt és Cipollfotókt, ez nyuglom zonbn inkább merengő, szelíd természetéből dódik, mintsem észki vérmérsékletéből. Természetesen ő Mrio. Ami ezután történik, z fergeteges gyorssággl zjlik le. A lmpionokkl díszített színpdi nézőtérre, mely egyébként z elődás játéktere is, elkezdenek özönleni nézők" kellemes, lüktető, lngyos déli zene kíséretében. A játék elkezdődött. A színházi illúziót rendező egy frppáns, egyszerű eszközzel állítj be: néhány szereplő bőrig ázottn rohn be nézőtérre, hogy elfogllj helyét. Ezzel z pró fogássl színpd természetesen teremtődött meg, ugynkkor mi, vlódi nézők végérvényesen kizárttunk porond"-ról. Később kiderül, hogy ez z egyértelmű lehtárolás fontos eszmei értelmet rejt mgábn. A rendezőnek, Lukáts Andornk zért volt fontos ezt kontrsztot élesen tudtosítni bennünk, hogy egyértelművé tegye: ebben játékbn színpdi nézők leglább nnyir fontos szereplői, pontosbbn résztvevői, meglkotói cipolli produkciónk, mint mg bűvész. Az előző, illúziót romboló némjáték pedig továbbr is hngulti elemként ht: z új játéktérrel vló zonosság révén láhúzz z új környezet köznpi jellegét. Ami ebben fergeteges bevonulásbn megkpó, hogy minden szereplő bemuttkozás" hlltlnul gyors kciókbn, egy-egy villnásnyi gesztussl történik, nézőtéri elődás légköre és krkterek így egy-két perc leforgás ltt tökéletesen megteremtődnek. Ez ngy-részt dilógusokt író Spiró György-nek köszönhető. Milyenek ezek figurák, Cipoll muttványink eszközei"? Többnyire vidéki, beszűkült gondolkodású kispolgárok: egy kis vendéglőt vezető, elégedettségben és viszonylgos jómódbn élő házspár, egy állítólg világot látott, fontoskodó piperkőc, egy kemény csontoztú és gyú, minden kis rendbontásr felfortynó, rendíthetetlenül korlátolt férfiú és egy vénlányok közismert hóbortjivl és merevségével rendelkező kontyos hölgy. Rjtuk kívül még egy ngyszájú ficsúr, néhány butusk csitri és egy nyomorék, feltehetően meriki hölgy kiegészítői némjáték már ismert szereplőgárdájánk. Az áporodott vidékiesség, beszűkült gondolkodás fontoskodó légkörét hozzák mgukkl ezek néhány gesztussl megformált lkok. A rövid bemuttkozások után pletykák röpködnek od és vissz, bűvészek-ről, művészekről és effjt furcsságok-ről, többek között rról is, hogy német úr htéves lányát botrányos módon hgyt levetkőzni meztelenre strndon. Ilyen becstelenségek és más furcsságok okozt kellemes, epét nyugttó felháborodásbn csk úgy röpül z idő". Igz vn Cipollánk: provinci ez, minden tekintetben provinci. Egyébként Cipoll nem várt mgár", leglábbis mi ezt nem érezzük, nnyir leköt, lenyűgöz ez gyors irmú expozíció. De ez sem véletlen. Ami Thoms Mnn-nál lpvető írói fogás, z állndó késleltetés érdeklődést fokozó htás, itt hiányzik. H néző mégis kíváncsin várj Cipoll megjelenését, z pusztán olvsmányélményéből és Körszínház ngy sikerű, 1965-ös produkciójánk emlékéből fkd. Ez konkrét szín-pdi kciótól független érdeklődés mindzonáltl nem hgyhtó figyelmen kívül, már csk zért sem, mert néző pont z ellenkezőjét kpj nnk, mit várt. Kolti megjelenése Cipollként tuljdonképpen egyértelmű kihívás elvárásinkkl szemben, szerencsére zonbn nem ön-célún, hnem szerves részeként z elő-dás koncepciójánk. Ez Cipoll ugyn-is cipolli jelmezétől eltekintve épp olyn, mint Kolti Róbert, leglábbis ngyon hsonlít hozzá. Mszk nélkül, csupsz rccl jelenik meg színen, tlán csk szemeinek fürkésző, sunyi jel-legében vn vlmi bűvészies, meg bicegése cipollás, de semmiképpen sem félelmetes. Kolti még csk nem is pro-dukálj" mgát, de voltképpen ez produkciómentes jelenlét óvj meg ttól, hogy elkerülhetetlenül nevetséges legyen. Az ő dolg érezhetően z z elő-dásbn, hogy kívülálló irányítóként vezényelje nézők produkcióit. (Mikor megjelenését követően kesztyűit recés flr dobj, melyek így érthető módon ottrgdnk flon, z is rögtön kiderül, hogy bűvészkedni sem lesz hjlndó.) Ez Cipoll egyvlmitől válht irányítójává produkcióknk: felismeri közönségében mindenre képesség hj-

15 lmát, teljes krtnélküliséget, beszűkült, célok nélküli élet mindenfjt produkciór éhes és produkciór képes exhibicionizmusát. Thoms Mnn így foglmz: Vlmit nem krni és egyáltlán semmit sem krni, tehát prncsoltt mégis megtenni, tlán túl közel áll egymáshoz, semhogy szbdság eszméje ne kerülne közöttük kutyszorítób." A kposvári elődás következőképpen helyesbít Cipoll szvin keresztül: Én csk olysmivel produkálhtom mgm, mit önök krnk. Önök már itthgyták voln z elődást, vgy pedig kizvrtk voln teremből, h pénzükért nem zt kpnák, mit kr-nk. Ön tehát csk zt fogj húzni, mit kr, mit tőlem kr, hogy én krjk ön helyett, pontosbbn önnel együtt, legtökéletesebb hrmóniábn." A kposvári Mrio és vrázsló-elődás rról szól, hogy h krt és igények nélkül, közönyösen élünk, előbb-utóbb mgunkb zártságunk, egyre áthághttlnbb korlátink következtében - legyen z ok kár mibennünk, kár külső kényszer - bármilyen tettre öntudtlnul képesekké válunk, érzelmi beszűkülésünk, mások iránti érzéketlenségünk növekedésével egyenes ránybn válik egyre veszélyeztetettebbé természetes önkontrollunk, emberi trtásunk. Az b-szolút krt- és tettnélküliség állpotábn bármilyen tett véghezvitelére kár egy hirtelen ostorcspás is elegendővé válht. Ebben koncepcióbn tehát cipolli htás önmgábn független Cipoll szuggesztív jelenlététől, épp ezért fölösleges is. A légkör mnni bizonytlnságát, kiszolgálttottságot okozó meglázó jellegét egyedül többiekkel vló összjáték, illetve z egyéni produkciók, z önhipnózis" állpoti, szólók" hozzák létre, mrdéktlnul, szuggesztíven. Akik emlékeznek még körszínházi Ltinovits-produkciór, zok tudják, hogy ott ennek épp z ellenkezője történt. Ltinovitson és tlán még nrrátoron kívül mindenki más esetlegesen volt jelen. Mrio sem elsősorbn másság mitt kellett produkcióhoz; morális lezáráshoz volt rá szükség, vgyis pusztán pisztoly elsüléséhez kellett. Ltinovits teljesen kilépve önmgából lenyűgözően, hlltlnul szuggesztíven lkított degenerált, doppingszere-ken élő, htlms energiájávl és szuggesztivitásávl mindent elsöprő és mindenkit elvkító illuzionistát. Ő mg volt félelmetes illúzió. Ról vlóbn el Thoms Mnn: Mrio és vrázsló (kposvári Csiky Gergely Színház). Kolti Róbert (Cipoll) és Kri Györgyi (Angiolieriné) kellett hinni, hogy ő szenved jobbn és nem gyomorgörcstől meggörnyedt áldozt, ez Cipoll vlóbn megdolgozott" mások megszégyenítéséért. Ennek z elődásnk viszont éppen ezért volt egy ngy fogytékosság: z emberi vontkozások, viszony Cipollához teljesen kidolgoztln mrdt, szó szoros értelemben megrekedt nrrátori szinten. Így z elődás csk lebilincselően érdekes volt, de nem tudott igzán emberivé válni. Ezzel szemben Kposváron hiányérzetünk éppen Cipoll lkításikor" támd, mely ugyn egyértelműen következik koncepcióból, és el kell fogdnunk, h meggyőző, márpedig z, mindzonáltl többször kizökkenti nézőket z elődásból, esztétiki hiányérzetet okoz. Vlószínűleg zért, mert ez hiányérzet nem elsősorbn Cipoll krkternélküliségéből fkd, hnem nrrátori funkciójából dódik, tehát koncepció erőszkolt túlmgyrázásánk eredménye. Az elődás mondnivlój enélkül is tökéletesen érthető, szövegírónk jobbn kellett voln bízni színészek és rendező tehetségében. Ugynis csodáltos lkításokt produkált társult minden egyes tgj, nem pusztán z egymásr hngoltság, z állndó jelenlét, tökéletes összjáték folytán, hnem záltl, hogy lkításikbn pár pillntb sűrítve ezek középszerű, korlátolt, megvetésünket megérdemlő lkok szánndókká tudtk válni, kiszolgálttott állpotukbn kiérdemelték együttérzésünket, ezekben pillntokbn esetlen, szerencsétlen és őszin-te emberekké váltk. Thoms Mnn zt írj gyomorgörcsben összeránduló fiúról: Vlóbn, hogy legény fájdlmábn meggörbült, z rendkívül kifejező, szemléletességében szinte krztr számító, mondhtni színművészeti teljesítmény volt." A kposvári elődás ilyen szemléletes és meggyőző lkítások soroztát nyújtott. Vnnk szereplők, kiknek csupán" nnyi jutott, hogy többnyire ném jelenlétükkel, néhány gesztus erejéig hozznk létre izglms krktereket, ném rekciókkl viszonyulv történtekhez. Egytől egyig érdekes figurák, minden mozdultuk figyelemre méltó, tláló és kidolgozott, mindez ngyszerű ritmusbn dgolv, mely egyértelműen rendező érdeme, ki kitűnő láthttln játékmesterként teremtette meg játék ritmusát és hngulti hátterét. Mind-emellett z szép ebben z elődásbn, hogy z egész produkció tökéletes összhngbn fognt, kollektív munkként ht, és tlán rendezés legngyobb erénye: egy percig sem jut eszünkbe, hogy ezt z elődást megrendezték. A spontánnk htó rend és egyértelműség, tiszt átgondoltság, színpdi gesztusok természetes gördülékenysége teszik Lukáts Andor első rendezését mrdéktlnul meggyőzővé. Emellett z elődás kifejező, hngultot teremtő díszlete és krktereket előlegező jelmezei is z ő munkái. Ngyszerű Simány Andre rokknt nője. Feltehetően meriki turistát formál gg értékű gesztusivl, ki jegyzetfüzetét és fényképezőgépét minden eshetőségre számítv vlószínűleg még mellékhelyiségbe is mgávl viszi, nehogy vlmit is elmulsszon meg-örökíteni Európ különös egzotikumából. O z, ki teljes kívülállásából fkdón tlán legkésőbb érti meg produkciók" kínos voltát, láthtón mindennemű produkció képes levenni lábáról. A többi, sszisztáló szereplő is egytől egyig figyelemre méltó tudott lenni, z elődás hngultánk megteremtése elsősorbn nekik köszönhető. Sokn indokoltlnnk vélhetik német cslád jelenlétét. Véleményem sze-

16 Jelenet Mrio és vrázsló kposvári elődásából (Fábián József felvételei) rint funkciójuk mégis ngyon fontos, elsősorbn z p egyik mondt mitt, mely z egész elődás lényegét világítj meg, mesterkéletlenül, pontosn helyén, szinte odvetve: Azért ízetlen, mit ez gnóm művel. Az igzi muttvány z voln, h egyszer vlki végre legjobbt cslná elő belőlük!" A produkcióbn" részt vevők pedig lenyűgöző lkításokt nyújtottk áltlábn. Olykor egy-egy kifejező gesztussl segítettek helyzet feszültségének megteremtésében, máskor egész ívét lkották meg krkterükből következő lkváltozásiknk. Csákányi Eszter egyszerűen csodát művelt. Ameddig Cipoll békén hgyj, kifejező visszfogottsággl teremt meg egy pr excellence vénlánymodellt: merev zárkózottság, erőltetett jelenlé-te, mely nehéz, drbos mozgást eredményez társságbn és z ösztönös kihívás állndó jele, z rcán levő pír, fontoskodó esetlenség mintképévé teszi. Megrázóvá kkor válik lkítás, mikor kénytelen lesz kivetkőzni önmgából, pontosbbn rr kényszerül, hogy megmutss vlódi önmgát. A hipnózis" eredményeként Indiábn leprások közé kerül, és ő, ki természetéből fkdón minden vártln körülményt jó előre számb vesz és kirekeszt z életéből (tlán ezért mrdt egyedül), most kénytelen részesévé válni legkegyetlenebb vlóság"-nk. Először csk hőség kínozz, z egzotikus, idegen klím, melyről tlán álmodott vlmi-kor, nnk vlóság zonbn teljesen kiszolgálttottá teszi: világmindenség hirtelen kitárulkozás iszonyttl tölti el. Az ábránd közvetlen, épp ezért elviselhetetlen vlóságként jelenik meg számár, kinek vlóság teljes mérték-ben elviselhetetlen mint vló, kinek z ábránd vlóság. Vlósággl hisztériás rohmot kp tisztán vló érzéki érintésétől. Végtelenül megrázó, hogy hisztérikusn kpkodv odveti minden pénzét és táskáját láthttln" leprások-nk csk hogy békén hgyják végre, mjd tehetetlenül földre zuhnv zokog, vergődik pdlón, mint egy gyerek. Megdt mgát. Ugynilyen megrázó lkítás Kri Györgyié, most penziótuljdonos, de egykor ngy színésznő, Eleonore Duse társlkodónője megformálásábn. Zárkózott, elegáns, visszfogott, mostni életével megbékélt, látszólg htározott krktert formál meg z első jelenetekben. Mégsem bújht el Cipoll krmesteri pálcáj elől: vlójábn egy ngyon is ellentmondásos, elégedetlenségét titkoló és jól álcázó, mégis sérülékeny lkt. Az ő htározottság egyértelműen múltjából táplálkozik, szerény életvitelé-nek mgyráztát csupán múltjánk ngyszerűségével indokolj mgánk, vgyis ugynúgy hzugságokr épülő, meghsonlott életet él, mint vénlány, és ezért épp olyn könnyen befolyásol-htó is. Kri Györgyi néhány finom gesztussl kitűnően érzékelteti ezt z enerváltságot, életidegenséget, produkciójábn" pedig gyönyörű látványossággl veti le jól nevelt, előkelő úrisszony tnult gesztusit, érzékien átdv mgát múltj álmokká ércesedő, de most jelenvlóként átélhető vlóságánk", szép, kitrtott mozdultokkl vetkőzteti le és dj át mgát z érzékien csábító ábrándoknk. Ngyon jó hrmdik siheder kényszerű produkciój is. Ő z, kit Cipoll megmerevít, és két szék között kifeszítve" rr kényszerít", hogy őt megtrts. Csók Zoltán mrdéktln megtestesítője Thoms Mnn-i krkternek: ki jó ideje szuggesztív behtások különösen fogékony médiumánk muttkozott". Itt mindenfjt szuggesztív ráhtás nélkül, pusztán flegmtikus krtnélküliségből következően képes minden átmenet nélkül megmerevedni. Vlóbn ő legideálisbb médium: könnyű, lezser vér - úgy látszik - leghjlékonybbn képes megmerevedésre. De mikor Cipoll ráülve elkezdi sjnálttni mgát, hngsúlyozván, hogy ő szenved és nem z ifjú, fiú szájánk fájdlms meggörbülése jelzi, hogy hipnózis mégsem fájdlommentes. Lelkileg és fizikilg is z elszenvedő produkciój", és csk krtilg krmester erőfeszítése. Kmondy Imre Mrio szerepében z elődás fordultát hiánytlnul elfogdttó, kifejező lkítást nyújt. Épp nnyir visszfogott, mint Cipoll; né-hány gesztus és néhány szó csupán z övé. Mégis ebben néhány jelzésben minden benne vn, mi fordultot jelent-heti. Ahogy Cipoll kérdésére, ki vgyok én", kiszárdt szájjl, késleltetve zt feleli, Silvestr", mjd z egyértelműen érzéki csók hirtelen mindnnyiunkt kilendít z elődás ddigi légköréből; csók után Kmondy még egy ideig értetlenülszomorún szájához érintve trtj kezét, mjd hirtelen rálő bűvészre. Cipoll széttárt krokkl összecsuk-lik. Ezzel hát most melléfogtm" gesztussl konsttálj: ilyen világ, nemcsk én hsználhtom ki z esetlegességek urlmát, z ezekkel vló játék zzl kockázttl is járht, hogy z esetlegességek ellenünk is irányulht-nk, h esetlegesen is. A bukás ezért kiszámíthttlnul, véletlenül következik be. Ez Cipoll ezzel mindenkor számolt. Számár vég egyáltlán nem végzetszerű, hnem természetes melléfogás eredménye, esetleges. Kolti lkításábn z jó, hogy visszfogottságábn egyáltlán nem eredeti, csk okos ismerője világnk. Nincs különös hngsúly jelenlétén, ezért válht z elődásbn minden fontossá, mi köznpi és mégis cipolli élességű. Színpdi értelemben Kolti Cipolláj vlódi hiány, ez kétségtelen, eszmei értelemben zonbn pozitív hiány, mely rr figyelmeztet, hogy nem kell fel-tétlenül szuggesztívnek, ellenállhttlnnk lennie egy tényezőnek hhoz, hogy pusztán krtávl mgávl sodorj, bármire felhsználj tehetetlen közép-szerűséget. Thoms Mnn: Mrio és vrázsló (kposvári Csiky Gergely Színház) Színpdr lklmzt: Spiró György. Díszlet, jelmez: Lukáts Andor. Rendező: Lu- káts Andor. Szereplők: Kolti Róbert, Kmondy Imre, Krácsony Tmás, Kri Györgyi, Kisvárdy Gyul, Kós Bél, Krum Ádám, Csákányi Eszter, Csern Csb, ifj. Csorb András, Németh Judit, Tyeplik Bél, Szántó György, Csók Zoltán, Szbó Edit, Lukács Csill, Réti Andre.

17 KISS ESZ TER Esti műsor két változtbn Spiró György új drámáját, z Esti műsort két színházunk is műsorár tűzte. Drbj némileg meglepetést okozott, nnk ellenére, hogy 1982 februárjábn (már Az ikszek és A békecsászár megjelenése után) Spiró így nyiltkozott: Amit írni fogok, z vlószínűleg d hoc lesz, és más, mint mit eddig csináltm. Hgyom, hogy hsson rám z élet, hogy feltöltődjem. Ngyon más lett világ, míg én z írásb temetkeztem, és most sját mgmt is újr kell foglmznom. " Lehet, hogy z Esti műsor részben e feltöltődésből ", újrfoglmzásból is született, bár feltehetően Spiró sem nnyink látj mi világunk lényegét, mennyi bból z Esti műsorbn megmuttkozik. Azonkívül, hogy egy számár új drámi formávl kísérletezik, vlószínűleg körülmények kényszerítő htás is közrejátszott bbn, hogy többször kifejtett színházi eszményének megvlósítás helyett most egy ttól teljesen elütő munkávl jelentkezett. A Hnnibálbn és A békecsászárbn oly brvúrosn felépített látomásos drámi világgl szemben most szándékoltn nturlist művet írt; történelem helyett mi témához nyúlt; sok szereplős kvrgást öt szereplő egy helyszínen játszódó kmrdrbj váltott fel. (A drb két - lkótelepi pnelházbn élő - házspár egy hét-köznpi estéjét muttj meg, mindennpos tevékenységükkel: vcsorávl, tévézéssel melynek műsorát közönség is láthtj egész elődás ltt -, veszekedéssel, kmsz fiú hztérésével stb.) Természetes, hogy ez - trtlmi és formi - váltás esztétiki következményekkel jár, és meghtározz drámi form működését. Vgyis zt, hogy vlójábn nem jött létre drámi form - tehát drám s e m -, hnem inkább nyersnyg-nk" mondhtó z Esti műsor szövege, mely zonbn kétségtelenül sok lehetőséget rejt mgábn megvlósító szín-ház számár. De melyek ezek z esztétiki következmények? A drb bszolút nturlizmus" zt eredményezi, hogy Spiró megmutt ugyn egy drb vlóságot ( pnelkpcsoltok", elidegenedés, uniformizálódás, értékvesztés mint modern élet", z urbnizáció velejárói), de egy olyn jelenséget, melyet nemcsk mindnnyin érzünk sját bőrünkön, hnem mely köztudott, ismert is. S ezt z ismert jelenséget nemcsk olynnk ábrázolj, milyen z vlóságbn, h-nem olyn módon is, hogyn vlójábn létezik, mert z itt és most tömegek éle-tét, tudtát, lelkét megnyomorító jelenséget elénk tárj, de nem feltárj; s z okokt, hátteret sem látttj, csk z eredményt. Ebből egyrészt z következik, hogy csk felszínt látjuk, mi ön-mgábn köztudott, és ezért érdektelen, másrészt - s ez drámi form szem-pontjából fontosbb - bszolút sttikus viszonyokt látunk, egy állpotot, mindenfjt drámi mozgás nélkül. A dinmizmusok hiány eredményezi feszültség hiányát is, egy olyn drbbn, melyben éppen feszültség htásávl lehetne tükörképnek " esztétiki érvényességet és erőt dni. A sttikussággl függ össze z esztétiki és drámi hitelt biztosító sűrítés, tömörítés és jellemek hiány is. Az lkok persze szándékosn túl áltlánosk és ( mondnivlónk megfelelően) jellem nélküliek, hiszen még házspárok nevének felcserélhetősége is rr utl: nincsen egyéniségük, tehát egymás számár sem tudnk sem-mit nyújtni. Ez zonbn z improvizálásnál drmturgii problémát jelent, mire később térek ki. A drámi form működésének e kerékkötői mellett z Esti műsor számos olyn tényezőt trtlmz, melyek egy jó drám M o ó r M r in n (Gizi), Ngy Zoltán (Géz), Szkács Eszter (Bell) és Hetényi Pál (Bél) Spiró Gy örg y E s t i mű s o r án k n e mz e ti s zí nh ázi elő d ás á b n ( I klád y Lászl ó fel v.) csíráját hordozzák. A lkótelep, pnelház vlóbn szimbólum lehetne z elidegenedésnek, mi városi életformánk monotóniájánk, z értékek elkopásánk létért vló küzdelemben ". Olyn szimbólum, mely ennek z élet-módnk minden jellegzetességét mgáb sűríti, s mint sirlms végcél ", folymtr is visszutl. De hhoz, hogy ez tünetegyüttes ", másfél szobás dobozlkás színpdon szimbólummá váljék, sokkl többet és egyben mélyebb rétegeket kellett - és lehetett voln belesűríteni. Ug ynkkor végletesen nturlist ábrázolás is megkdályozz jelképpé emelkedést. A tévé hngsúlyos szerepeltetése és Zsolti figuráj, zene kiválsztás, melyet éjjel-nppl hllgt (Bizottság együttes), nem csupán z értékvesztésre, nivellálódásr figyelmeztet, hnem rr is, hogy már pótcselekvéseink sem egyénre szbottk; s ez zt jelzi, hogy már nem is keressük z életminőséget. A keserű befejezés kmsz fiú megjelenésével megemelné z egész drbot, h Zsolti lkj kidolgozottbb lenne (jellegtelensége mitt ezt szerepet legnehezebb, hitelesen eljátszni). Így rendezőn múlik, mennyire felpezsdítő " ez végső csttnó: fitl generáció sem jobb " szüleinél; bár megveti felnőttek életvitelét, már neki is megvn mg médium, z mnipulációs eszköz, melyben feloldódht. Igen izglms drb kom munikációs felépítése. A kommunikáció hétköznpiság és vegetáció szintjén folyik, így mindig vn mibe kpszkodni, mi

18 Hrkányi János, Felky Eszter, Gálfy László és Szentirmy Év békéscsbi elődásbn (llovszky Bél felv.) kitölti z űrt. A témát, kommunikáció lehetőségét közvetlen, mindennpi tárgyk és tevékenységek dják: evés, ivás, cigrett, szexulitás, tévéműsor; és mguk kpcsoltok: válás témáj és veszekedés. A veszekedés egyébként is jól működő, bejártott kommunikációs formul. Mindez zt jelenti, hogy nincs információcsere köztük, tehát vlójábn nincs kommunikáció. A tévé z együttlét, közös tevékenység látsztát terem-ti meg, vgyis szintén kommunikáció látsztát. S ugynezt szerepet tölti be Zsolti áltl képviselt ifjúság számár zene ( koncert vgy mgnó): látszólg összeköt, de vlójábn elszigetel. Ebben kétélű kommunikációs kompozícióbn rejlő drámiság zonbn nem htékony drbbn már említett okok mitt. A színre vitelkor ngy nehézséget jelent, hogy drb közhelyformábn megfoglmzott közhely mrd, s ezért vn z, hogy közönség sokszor inkább színpdon működő tévé műsoráb felejtkezik bele z események figyelése helyett. Persze ez lehet szándékolt is z író részéről, beleklkulált" htás: lám, ennyire érdektelen, üres z életünk, hogy még sokt szidott tévéműsor is jobbn leköt bennünket színházbn! S z e tényre vló utólgos rádöbbenés-nek kellene kiváltni vlmiféle ktrzist, önmgunkr eszmélést. Cskhogy ez ktrzis elmrd, és éppen zért, mert nem drámát látunk. Mégis le kell szögeznünk, hogy Békés megyei Jóki Színház bebizonyított, hogy színvonls és szórkozttó produkciót is lehet csinálni z Esti műsorból. Békéscsbán nem vlódibb, hnem igzbb lett z elődás, mint Nemzeti Színházbn. Szikor János rendezése kiknázt drb- bn rejlő humort, élt helyzetkomikum lehetőségével, s ez biztosítj, hogy néző belefelejtkezik játékb, és nem is figyel külön tévére (igz, hogy tévé - szerzői utsítás ellenére - normális-nál hlkbbn szól). A Szurdi Miklós rendezte produkción inkább komor" nturlizmus, minden vlódi" erőltetése érződik, s ettől válik unlmssá. Ngyon sok múlik tér és díszlet funkcionálásán is. A Nemzetiben drb számár túl tágs tér hátrányit mintszerűen vlódi, de bonyolult és beláthttln díszlet (Csikós Attil munkáj) próbálj ellensúlyozni. Ezzel szemben Jóki Színház szobszínpd eleve drbnk megfelelő dottságokkl rendelkezik, színpd és z egész terem kis mérete olyn közvetlenséget teremt, mi már mgábn zt sugllj, hogy rólunk vn szó, és kilkítj z összezártság, pnelközérzet" légkörét is. Hozzájárul ehhez, hogy színpdtérbe nyúló, felfüggesztett mikrofonok felerősítik szereplők hngját. Ez kezdetben zvró, mesterséges hngzást hoz létre. Később zonbn hozzászokunk, s szinte bevonj nézőket játéktérbe z, hogy színészek hngj z egész termet betölti. A színpdkép egyszerűbb és áttekinthetőbb - de így is kifejező - s játéktér-ként is jól hsználhtó térlkítás. A bútorok, világítás hngultilg erősí-tik drb mondndóját, kopott, sivár és kiszámított környezetet dv (Szikor János munkáj). A színészi játékkl kpcsoltbn új-r fölmerül tévé szerepeltetésének kérdése, mi formilg újszerű (ilyen struktúrszervező funkcióbn még nem tlálkoztunk vele" színpdon), de z elődást nehézkessé teszi. A színészek ugynis szinte megoldhttln feldt előtt állnk, mikor rögzített, írott szöveg mondás-játszás közben tévé műsorár is regálniuk, rögtönözniük kell. És nemcsk zért, mert színészeink-nek nincs rutinjuk rögtönzésben, hiszen mi színjátszásunk nem is követeli meg, hogy legyen. Ennél ngyobb nehézséget okoz z, hogy mg drb sem d támpontot hhoz, hogy hogyn regáljnk. Szerepük jelleme szerint nem regálhtnk, mivel nincs megírt jellemük, sját egyéniségük szerint pedig szintén nem, hiszen kkor nem Bell, Bél, Gizi és Géz lennének. Ezért Nemzeti Színházbn Szkács Eszter, Hetényi Pál, Moór Mrinn és Ngy Zoltán tnácstlnok, kényszeredetten bugyut poénokt tlálnk ki, s ez görcsösség, rögtönzéstől vló félelem át-sugárzik egész játékukr. Az ebből fkdó hiteltelenséget még fokozz Szkács Eszter eltúlzott idegessége és morcosság Bell szerepében, hiányzik belőle férje iránti úgyis mindegy" szinte megértő gesztus. Leginkább Moór Mrinn tlálj föl mgát, könnyedséggel próbálj oldni merev helyzetet és Gizi figuráját. Az írott szöveg és rögtönzések közötti váltások szinte hllhtó zökkenései mitt pedig szétesik z elő-dás. Zsolti szerepében Csák György szintén nem dht többet, mint mit figur sovány lehetőségei biztosítnk. Békéscsbán z említett nehézséget leleményesen kiküszöbölték, egyszerűen úgy, hogy - leglábbis z áltlm látott elődásbn - nem improvizáltk (tlán mindössze egyszer hngzott el Gálfy László szájából egy épp odillő bemondás). S ez nemhogy kárár, h-nem inkább hsznár vált z elődásnk: gördülékenyebb, hitelesebb lett, nem törték meg átváltások, oldottbbn, természetesebben játszottk színészek. Látszott rjtuk, hogy nem nyűg számuk-r, hnem élvezik játékot, s így z egész helyzettel könnyebben zonosultk. Az improvizáció hiány nem vett el mondnivlóból, sőt inkább z ellposodástól óvt meg. A legjobb játékot Szentirmy Év és Gálfy László nyújtj, tipikus, hjszáb és monotóniáb belefárdt, egy-mást megszokásból gyötrő házspárt lkítnk, tökéletes összhngbn és humorrl (Bell és Bél). Felki Eszter és Hrkányi János (Gizi, Géz) is színvonlsn játszik, de nem nnyir belülről átélve és egyénítve szerepeket.

19 A Zsoltit játszó Sztmári Gábor természetességet tud belevinni szerepébe, elhisszük neki, hogy ilyenek mi fitlok" - még h ez így áltlánosságbn nem is igz. S z összhtáshoz Békéscsbán hozzájárul még egy csvrás rendezői koncepcióbn, több értelmű befejezés, mi Zsolti figurájánk többletjelentést d. ltt végkicsengés nem pusztán nnyi, hogy fiú sját szintjén, sját eszközeivel ugynzt csinálj, s ugynolyn pótéletet él, mint szülei. (Így ér véget ugynis megirt drbnk megfelelően - Nemzetiben z elődás: Zsolti szülők távozás után kikpcsolj tévét, mjd sját szobájábn kényelmesen elhelyezkedve s zenét bömböltetve pornóújságját lpozgtj.) A Jóki Színházbn Zsolti nem kpcsolj ki tévét, mikor egyedül mrd, hnem mgnóján felhngosított zene bömbölése közben mely elnyomj tévé hngját szülei megvetett gyán őrjöngve dobálj m-gát. Ehhez még hozzájárul z üvöltő dl szövege, mely - nem pontosn idézve körülbelül így hngzik: Má' megint itt vn szerelem... Má ' megint izzd tenyerem... Szerelem... szerelem... szerelem... Köpni kell, köpni kell, köpni kell..." Egyszerre megrendítő htású és komikus ez z utolsó kép, s z egész elő-dást mgsbb szintre emeli. Kifejezi retrdációt, z értékek devlválódását fitl nemzedék számár is; szülői életmint krtln követését, de szbdulni krást is, fullsztó rosszullétet ebben közegben, s zt, hogy ennek zenének bálványozását nem pusztán leszállított igényszint, hnem z undor és z utált is szülte; z, hogy számukr jobb híján ez zene képviseli z gresszivitást, megvetést és ellenérzést zzl világgl szemben, melyet drbbeli szülők testesítenek meg. Így kmsz Zsolti lkj ebben felfogásbn z üresség és z üresség elleni lázdás hordozój. Mindenképpen sok tnulsággl járó próbálkozás volt z Esti műsor színre vitele, zt hiszem, elsősorbn z író és rendezők számár. De vjon mikor lát-juk már színpdon Spiró Györgynek zokt vlóbn jó drbjit ( Hnnibál-r és A békecsászárr gondolok), melyeket ő is bevllottn közel érez mgához (s melyek drmturgii újszerűsége is merészebb és természetesebb, mint itt tévé drbszervező funkciój)? Bizonyos, hogy színre vitelük számtln nehézséggel járn - de megérné. RÓNA KATALIN A mcsk - mcsk Musiclbemuttó Mdách Színházbn Nincs még egy esztendeje nnk, hogy Ttár Eszter londoni színházi jegyzetében SZÍNHÁZ hsábjin pokolin irigyelte" Mcskák produkcióját. Nos, m már irigykedésre semmi ok: Mdách Színháznk ligh vn irigyelnivlój New London Thetre-től, miként budpesti közönségnek sincs londonitól. Amint fölhngzik Andrew Lloyd Webber nyitány - Mkláry László és Bolh Ljos zenei vezetésével, szerencsére z eredetihez teljesen hű hngszerelésben -, éppúgy villognk zöld mcskszemek, jelezve, hogy kezdetét veszi játék, mese, ngy mcskbáli készülődése Egy éjszk történetei, mcskák áltl elbeszélve. Thoms Sterns Eliot költészete z irodlomtörténet szerint egyet jelent huszdik százdi ngol lír megújulásávl. Költői módszerének legsjátbb vonás, hgy megtlálj zokt tárgykt vgy tárgyk, helyzetek soroztát, egymásutániságát és egymáshoz kötődését, melyek elsősorbn érzelmi és nem értelmi htást gykorolnk z olvsór. Lírájábn ott él z iróni és z illúzióvesztés, beletörődés és zkltottság, huszdik százd metfizikus szemléletű emberének világképe. Ember-nek fi. / Nem mondhtod, nem sejted, mást sem ismersz / Csk egy csomó tört képet." így jellemzi modern világot Átokföldjén (Vs István fordítás) című költeményében. S tört képek és szimbolikusn lényegre muttó töredéktechnik z elioti világszemléletre utl. Vlójábn zért fontos erről beszélni, mert világszemlélet, z ember-eszmén, megrendítő látomási teszik érthetővé, mgyrázzk játékos, groteszk bájú, titokztos humori és vidámság mögött mindig ott lppngó keserűség mcskmodorú megszóllásit Mcskák könyvében. - Hisz kiismerhetetlen mcskák sem mások Eliot szerint, mint z emberek. Vn köztük glád, derek, vn jó és rossz, vn okos és ostob. Róluk, s h úgy tetszik, rólunk szól Mcskák könyve, hisz szerzője így foglmz A mcsk megszólításábn: Tudhtnád, mcsk olyn, kár m- gd vgy jómgm / vgy mit többi emberek: i hány, nnyiféle lehet." (Tótflusi István fordítás.) Nyilvánvlón ebből z zonosságból és nemcsk leendő játék önöméből indult ki Andrew Lloyd Webber, Jézus Krisztus szupersztár, z Evit és Meséld el vsárnp világhírű zeneszerzője, mikor musiclt írt Mcskák könyvéből. Muzsikáj tlán kevésbé népszerű, h úgy tetszik, fülbemászó, mint korábbik, ám sodró tempójú, :zeneileg igényes, trtlmt hűen követő, szövegi és zenei lárendeltség-fölérendeltség kérdését ngyvonlún áthidló. A musiclnek összefüggő története nincs. A játéknk keretet bál dj meg, és versekből jól ismert mcskák, mcsktípusok és jellemek dliból ismerkedhetünk meg világukkl, illetőleg világunkkl. Megismerkedhetünk? Megismerkedhetnénk. H értenénk szöveget. S máris kétségtelenül ngyszbású budpesti elődás legngyobb gondjához érkeztünk. Nemes Ngy Ágnes, Tndori Dezső, Tellér Gyul, Tótflusi István, Weöres Sándor tüneményes fordítási után Romhányi József kpt megtisztelő feldtot musicl. verseinek mgyrításár. Minden vlószínűség szerint ngyszerű munkát végzett. Niv játékosság, költői lebegés, ügyes szójátékok jellemzik fordítást állpíthtjuk meg, h elolvssuk szövegkönyvet. Rigmusi jól illeszkednek muzsikához. Hihetőleg, mert nem hlltszik semmiféle sutság zene és szöveg között. Nem Romhányi József hibáj, hgy versek kóruselődásábn néhol nem vgy csk lig érthetők, követhetők. Hogy ez fegyelmezetlenségből (nem vlószínű, hisz z elődás pontosn és precízen vn megkomponálv),. mozgás és z ének együttműködésének nehézségéből, netán ply-bck technik hibájából következik, lig állpíthtó meg. Mindenesetre elsősorbn ezzel mgyrázht, hogy kilépve színházból, megmrdt élményt dllm és mozgás jelenti. És egyetlen kivételtől, színházi mcskáktól eltekintve lig idézhetők föl mcskák történetei. Pedig higgyük el, Eliotnál voltk történetek. De végül is, h elhtározzuk, hogy nem bánjuk nnyir mesét, Mdách Színházbn 'jeles élményben, látványos színpdi teljesítményben vn részünk. Seregi László koreográfiáj egyránt hsználj blett, - pntomim és áltlábn modern ritmikus mozgsművé-

20 Eliot-Webber: Mcskák (Mdách Színház) Humnn Péter (Gstrofr George) és Kishonti Ildikó (Lingelingél) szet legkorszerűbb elemeit. S ezzel megteremti z elődás teljességét. Nemcsk zért, mert tánc hivtott áthidlni z egyes számok, betétrészek közti szüneteket, megteremteni z átvezetéseket, hnem mert táncikbn olyn jellemábrázoló képességről, ngyjelenetekben olyn fölényes színpdismeretről, szín-pdi htásmechnizmus olyn biztos érzékéről tesz tnúbizonyságot, mely egymg képes megdni z egész elő-dás lphngját, lptónusát. Olyn egységet képes teremteni Götz Bél ngyszerűen berendezett és világított színpdán Vágó Nelly htásos kosztümjeibe öltöztetett, Bjki István mszkírozt színészekkel, mely stílusteremtő mgyr színpdon. Munkájánk különös erénye, hogy egységes színvonlt ért el különböző felkészültségű és képzettségű művészekkel. Prózi színészek, blett-táncosok és énekesek közös, egy-neművé formált játék hozz létre Mcskák htásos elődását. Didluk épp z egységben teremtődik meg, z együtt-játszás gyönyörűségében, bbn meg-lkuvások nélküli, megfeszített erejű közös munkábn, melyben együttesen megtestesül z ének, zene és tánc. Vlójábn színészi teljesítmények is közösen értékelhetők. Az egyenrngú művészi lkítások közül is kiemelkedik Kishonti Ildikó Lingelingéláj, Hűvösvölgyi Ildikó Mindleveryje, Gybronk József Mickeringje. De többiek, Tímár Bél Munksutrppj, Pudits Bél Quxój, Cseke Péter Elvisz Trénje, Bencze Ilon Bomolurináj, Szerednyey Bél Micsel Rumlij, Kiss Mri Gimb-Gömbje, Blogh Ferenc Mefisztulesze, Pók Év Cssndráj, Tóth Enikő Victoriáj, Szilvássy Annmári Jemináj, Lesznek Tibor Koriciptj egységesen jó színvonlú teljesítmény. Szólódlikbn, állndó színészi jelenlétükben és táncokbn egyránt brvúrosk. Komoly blettművészi teljesítmény Szkály György három mcsktánc, Mefisztulesz, Ngy Hirig Mcsk, Sm Mitsegél szerepében. Az Operház blettművészei: Detvi Zsuzs, Fnács Evelyn, Kjtár Júli, Kecskés Szilvi, Kollár Eszter, Lászy Andre, Mráz Kornéli, Blikó István, Blogh András, Bongár Péter, Hencsey Róbert, Ménich Gábor, Rotter Oszkár és Sárközi Gyul nemcsk keretet szolgálttott játékhoz, hnem z egész elődás látványképeinek lpját teremtik meg. Nehezen illeszkedik z elődásb z operénekes Pók Blázs Old Csendbe-