Színpadra kínálkozik-e tehát az Ezeregyéjszaka?

Átírás

1

2 A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A TARTALOM VII. É V F O L Y A M 10. S Z Á M OKTÓBER F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín SZÁNTÓ ERIKA Ezeregyéjszk - egyetlen estén (1) PÓR ANNA A Szentendrei Teátrumról (4) BERKES ERZSÉBET Miskolc százötvenedik évd ( 6 ) CSÍK ISTVÁN Fából frgott Csongor királyfi ( 9) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , DÉVÉNYI RÓBERT És színész benne minden férfi és nő..." (12) rcok és mszkok NÁNAY ISTVÁN Esztergályos, clown (14) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési dij: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: fórum BÁNYAI GÁBOR Színészportrék szolnoki Mkrából (18) PÁLYI ANDRÁS Nemzedéki konfliktus? (20) világszínház HERMANN ISTVÁN Strehler Ler király (22) SZÁNTÓ JUDIT A kilkulás időszkábn (24) MOLNÁR GÁL PÉTER Grittiád (28) MIHÁLYI GÁBOR Shkespere hétköznp (34) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás PÓR ANNA Alvin Ailey Táncegyüttese z Erkel Színházbn (37) műhely Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó Első bor ító: Szindbád kereskedő ( Rátonyi Róber t ) tnácsot d Mr uf vrgánk ( Kozák András ) Körszínház Ezeregyéjszk elődásábn (Iklády László felv. ) SIKLÓS OLGA A Cink Pnn bemuttójához (40) KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Az rc jellem tükre is lehet (41) GÁBOR MIKLÓS Feljegyzések Alceste-ről (44) színháztörténet Hátsó borító : A három ördögfiók. A Csongor és Tünde z Állmi Bábszínházbn. Bábtervező: Koós Iván BREUER JÁNOS Kodály Zoltán: Székely fonó (47)

3 Játékszín SZÁNTÓ ERIKA Ezeregyéjszk - egyetlen estén A Körszínház színpdán évek ót olyn művek, műtöredékek, eposzok, mesék, játékok szóllnk meg, melyeket egy óvtosbb drmturg vgy rendező sosem merne drámink, zz színpdképesnek minősíteni. Az utóbbi évtizedekben persze nem-csk Kzimir igzolódó és igzoltlnul mrdt, de mindig izglms és tiszteletre méltó mást krás" lzított-változttott színházhoz fűződő várkozásinkon, hnem z egész színpdi fejlődés. Az bszurd drámától nonfictionig nnyi minden került néző elé, hogy végül is le kell mondnunk rról, hogy fenegyereknek tekintsünk minden-kit, ki megpróbálj zt, mihez többségnek nincs kedve és vonzódás. Előbb-utóbb leszokunk rról, hogy csodálkozzunk Kzimir Körszínházánk sikerein és bukásin: mindezeket egy színház természetesen ngyon is forgndó szerencséjének és egy rendező-egyéniség stílusánk tekintjük. H egyáltlán csodálkozásr okunk vn ebben z évdbn, zon kell elcsodálkoznunk, hogy miképpen történhetett meg z Ezeregyéjszk sok évszázdos színpdi mellőztetése. Színpdr kínálkozik-e tehát z Ezeregyéjszk? Igen, olynnyir igen, hogy Seherezáde életért fűzött mesefonl látvánnyá vált színpdon. S z elő-dás legszebb pillntává ért kötéllel összefogott figurák mozgás. Az Ezeregyéjszk szinte kézenfekvően színpdr kínálkozik - gondoljuk ezekben percekben -, csk ezt kínálkozást eddig nem vette észre senki. Vgy bölcsenóvtosn kitértek előle, mert benne rejlő drámi lpkérdés - művészet htlmáról - nem könnyen bányászhtó ki. Az Ezeregyéjszk mesevilág gzdg. De ez gzdgság sokkl inkább meséket élvező, zokbn elveszni vágyó olvsó öröme, mint színpdr állító rendezőé, ki könnyen elveszhet részletekben, szeme rjtfeledkezhet fákon, miközben többé nem látj meg z erdőt. A nehézségek zonbn eltörpülnek mellett tény mellett, hogy vn drám z Ezeregyéjszkábn. A fel-dolgozás, színpdi életrehívás lehetősége tehát dott: felhsználni, drám szolgáltáb állítni z egészet, z Ezeregyéjszk szellemét", z egyes meséket egymáshoz kötő szált, z egyes meséktől független rendezői elvet. Az Ezeregyéjszk zonbn nemcsk Seherezáde gyürkőzése fájdlmábn, megcsltásábn gonosszá vált királlyl. Az Ezeregyéjszk, Germnus Gyul szvi szerint, Kelet képzelet-világánk egyesítése". Évszázdok n- déri relizmussl " megrjzolt krónikáj, szeszélyes-szép rendben egymás mellé illesztett vlóságdrbkák különös világmozikj, melynek minden egyes kockáj, építőköve mg is egész világ. Egyszeri, öntörvényű és befejezett mese. Aki csk egyetlen mozikot emel ki ebből gzdgsághól, zt is érheti mesebeli szerencse. Lehet, hogy olyn drámszilánkot tlál, mely némi csiszolássl, igzítássl teljes szépségű fényben szikrázik fel színpdon. Megtörténhet z Ezeregyéjszk színpdr szólításkor, hogy éppen ellentétes úton érvényesül mű szépsége: érdektelenné válik z egészben, keretben kifejeződő filozófi, művészet htlmáról folyó bölcselkedés, és egyetlen részlet gondolti íve hosszbbíthtó meg z emberi lét lényege felé. Mruf vrg drámáj Itt vn például Mruf vrg története, kinek világgá menekülése nem egy-szerű szökés házsártos-gonosz felesége, Ftime elől, hnem többszörösen meg-csúfolt jókrt lázdás mkcs és életképes rosszhiszeműség ellen. Micsod zseniális expozíció egy szélesen ki-bontkozó, z egész világot átfogni vágyó színpdi történethez! Mruf kezdetben igyekvően szolgálj koszos, ngy-szájú, de árdón mgbiztos Ftime kí- Drám művészet htlmáról Mert ligh kell drámibb küzdelem, mint kizárólg szó, mesék fegyverével rendelkező Seherezáde birkózás htlms Shrijr királlyl. Ebben z élethlálhrcbn Seherezádé kezében művészet vrázshtlm, Shrijr királyébn pllosjog. Shrijr női nem egyetlen képviselőjétől elszenvedett sérelmét - korlátoztln htlom természete szerint - mérlegelés nélküli bosszúvl, z egyetlen éjszkár meg-kívánt és reggelre megunt szüzek kivé-telt nem ismerő legyilkolásávl kívánj megtorolni. Es Seherezáde meséi még-is megállítják. Micsod erős hit ez szó, z értelem, művészet erejében. Seherezáde mesél - lzán, egymásb átfolyó, egymásból következő, egymástól elszkdó meséket, de nélkülözi-e ez mesefolym z epikus hömpölygés közepette drámák villmos feszültségét? Hiszen Seherezáde z életéért mesél... Seherezádé (Drhot Andre) és Shrijr király (Kozák András) Körszínház Ezeregyéjszk-elődásábn

4 vánságit, s igzi, ngy veszélybe kell. sodródni, életveszélyesen kell elárulttni hhoz, hogy kínzóját-feleségét elhgyj és kimeneküljön ngyvilágb. Mruf tehát űzötten és lelkileg-testileg kifosztottn vetődik Kiróból idegen földre, távoli Ihtin el Ktnb, de egy lehetőséggel kétségtelenül rendelkezik: újrkezdheti z életet. Újr válsztht. Nincs semmije, de ez nem-csk pénztelenséget, nélkülözést jelenti, de zt is, hogy kilépett sját élete folytonosságából. Senki sem ismeri, te-hát nincs múltj. Földije, Szindbád cin-kosnk kínálkozik múlt elfelejtésébenelhllgtásábn. Mruf elhtározhtná, hogy elkövetkezendő életében kihsználj szerepcsere lehetőségét. Ő lehetne Ftime", másokt megcsúfoló, másokt kihsználó, győztes, ki nem megcsúfolttik, hnem fölényesen felülkerekedik. Mrufnk feljánlj z életet, htlmsok, z emberek felett urlkodni tudók sorsát, s kezdetben minth élni is krn ezzel lehetőséggel. Egy nem létező krván meséjével kölcsönöket szerez, bizlmt és népszerűséget gyűjt, sőt egy véletlen kezére játssz mindenek felett htlmt biztosító vrázsgyűrűt is. De Mruf vrg nem léphet ki önmgából. Az átélt szenvedések nem gonosszá tették, hnem minden gonoszság ösztönös és niv ellenségévé. Mruf fél htlmsoktól, és gynkszik rájuk. Nem bízik zokbn, kik urlkodhtnk mások felett. A vrázsgyűrű birtokábn már nem bízik mgábn sem. Megrisztj ez vrázsgyűrű. Mit kezdjen vele, kinek dj? Mit kell tennie, hogy ne kerüljön illetéktelenek kezébe, ne váljon gonosz htlmk eszközévé...? Mit tegyen, hogy vrázshtlom ne szédítsen meg senkit, őt mgát sem? Tnácstlnul forgtj kezében... Az eredeti mese egyszerűbb és nivbb: Mruf óvtlnul kiengedi kezéből htlmt dó gyűrűt, de egy szerencsés véletlen mégis visszjutttj hozzá, s mindenkori mesékből minden-kori gyerekeknek kijáró boldog befejezés zárj történetet. Kzimir, színpdr lklmzó, olyn jelentőségteljesen fordítj mir, szkeptikus-kérdezővé, fontossá Mruf humorbn is bővelkedő szomorú-szép históriáját, hogy ebből már logikusn következne: z Ezeregyéjszkából őt mindenek-előtt htlmt jelentő csodgyűrű sors érdekli. Mruf sikere" Feltehetjük kérdést: elég drámi-e, tehát mgánk színpdot követelő-e htlom természetéről bölcselkedő mese? A válsz megint csk igen, nnál is inkább, mivel Mruf vrg története gzdgbb z bsztrkt bölcseleti kérdésnél. Mruf nemcsk elszenvedi világot és sors cspásit, hnem személyes vrázserejével fölébe is kerekedik. Közben pedig ő mg csodálkozik legjobbn. hogy htlm vn z emberek felett. A kincsekkel megrkott, de soh meg nem érkező krván meséje egyre színesebben, gzdgbbn szól, mert z emberek lelkes, bizttó tekintetétől Mruf szárnykt kp. Nemcsk pénzt, h-nem - néhány jó szó ellenében - bizlmt kölcsönöznek neki, s hánytott sorsú Mruf vrg lssn rájön siker ízére. Élni, sőt árttlnul visszélni is elkezd erejével. A másokr vló htni tudás bódultábn szegény és félszeg vrg más emberré lesz. Mássá, hiszen másnk" hiszik. S jóleső szédület mindddig trt, míg játék - játék. Az egyenlő esélyűek s csk önnön erejük-re támszkodók játék. Mruf korlátln htlmt biztosító vrázsgyűrűvel kezében, elveszti biztonságát. Attól pillnttól kezdve, hogy mindent elérhetne és mindent krhtn, semmit sem mer többé krni. Elveszetten áll színpd közepén, és tétov mozdulttl nekünk kínálj htlmát, gyűrűt, kezdjen vele vlmit néző, h tud, h mer. Drámi kép? Színpdot követelő kérdés? Igennel válszolunk, s z eredeti meséhez képest kihegyezett kérdések zt bizonyítják, hogy Kzimir is pontosn érezte Mruf történetében drámi lehetőséget, színpdi megszóllttás esélyeit. Mesék színes szőttese" Az Ezeregyéjszk színpdr lklmzásánk egy hrmdik, z előzőktől el-térő útj is kínálkozik. A színesen árdó, egymásb kszkodó mesék kusz száli - úgy tűnik -, bárhol megránthtjuk, hdd gombolyodjon fur, trk és szemkáprázttó összevisszságbn nnyi belőle, mennyit egy színházi este elbír. Az Ezeregyéjszkáról lehet két-bárom óráig, lehet húsz percig, lehet negyven percig, lehet kár egy egyetemi fél-éven át is beszélni..." - idézi Ortuty Gyul szvit színházműsor ismertetője, de ez tengerrel szemben érzett zvr - végességigény és vég telenségélmény, nemcsk z ismertetőkuttó-mgyrázó tudóst, hnem z önmg nygát kiválsztni, kiszkítni készülő művészt is megrohnj. Az Ezeregyéjszk meséiből válogthtunk és színpdr állíthtunk tetszés és ízlés szerint, s bízhtunk bbn, hogy ez színes szőttes, Kelet szoktln, érdekes színeivel-hngultivl, számunkr szoktln fordultivl, ismeretlen formáivl mjd elgyönyörködteti nézőket. Az Ezeregyéjszk ugynis - szórkozttó. Feldolgozój tehát kár félre is dobhtj bölcselkedést, szikár gondolti építkezés szigorát, és engedheti, hogy éljenek mesék. Akár-meddig elhllgthtjuk, s nézőtérről jóleső bámészkodássl követhetjük ezt szemkáprázttó világot. Színház lesz ez is, színház - de drám nélkül. Kzimir Károly színpdán minth háromfelől kínálkozó lehetőségek keverednének. Nekilendül egy drám, melyben Shrijr király és Seherezádé küzdenek életre-hlálr, és egy idő után közönséget hiáb érdekelné ennek küzdelemnek kimenetele, rendező és szín-pdr lklmzó megfeledkezik hősei sorsáról, s minth izglmsbbá váln számár, hogy hogyn kezdi el szegény és sorsüldözött Mruf vrg birtokolni világot. S mármár követnénk őt ebben z izglmábn, mikor mkcsul elvonják figyelmünket néhány kellemesen csiklndós, minden gondolti izglmt és érzelmi feszültséget nélkülöző mesével, melyekben kikpós sszonyok, szó szoros értelmében gyereket beszélnek könnyelmű férfik hsáb, és többszörösen is otthonosk leszünk egy cslfint szépsszony Kcs utci szerelmi fészkében, hol szeretők nem z ágy ltt lpulnák meg frnci bohóztok receptjei szerint, hnem egy htlms szekrény fiókjit fogllják el, körülményesen. így ztán z elődáson újr meg újr próbálkozunk, hogy érzelmileg és hngultilg zonosulni tudjunk színpdon történtekkel, de mire rátlálnánk szükséges hullámhosszr, rendező már egészen másféle hngultot teremtett körénk. Három drám - egy helyett Milyen hát Körszínházbn láthtó Ezeregyéjszk? Több vgy kevesebb jelenik meg színpdon, mint mennyi vlódi színházi élményhez szükséges? A drmturg Kzimir Károly feldolgozás három lehetőségét is megcsillnt-j. De ttól, hogy egyiket sem veti el,

5 egyiket sem vlósíthtj meg. Minth nem krná, nem merné egyetlen lpr feltenni "drám" sikerét, s drb során más és más főhőst és többször is új drámi konfliktust válsztn. Ez módszer csk kkor igzolódhtn, h különböző részletek egymásb úsznánk", egymást erősítenék, témvriáns-ként viselkednének, de ez nincs így. Hiáb sugllj közös szereposztás, hogy vlmiféle rokonságot keressünk Shrijr király és Mruf vrg sorsábn, ezt nem tlálhtjuk meg. Kozák András számár csk hlk, finom szürkeség tónus kínálkozik, hogy ne erősítse, h-nem elfedje lkításávl két történet közötti törést. Shrijr és Seherezáde konfliktus ngyon messze esik Mruf vrg és világ összeütközésétől. Az egyik művészet erejével legyőzetik, másik vártlnul rászkdt htlom felelősségével viskodik. Drhot Andre Seherezádéj sugárzó, állndón koncentrált színpdi jelenlétével próbál ugyn folytonosságot teremteni szét-hullni készülő elődásbn, de csk enyhíteni tudj megoldtln pillntok légszomját, feltölteni nem. S két el-indított főszólm közötti mesék könnyedebb hngjukkl, súlytlnságukkl, pjzánságukkl végképp külön életet élnek: ezek kiválsztását elfogdni is lehet, szebbekre, érdekesebbekre hivtkozv tlán vittni is lehetne. Az Ezeregy-éjszk gzdg mesevilágából csk egyet-len drámi vezérfonl ránthtn mgávl vitthttln érvénnyel epizódokt. Így Ortuty Gyul és Germnus Gyul bszolút tekintélyére gondolv kell elállnunk z egyes epizódok kiválsztását megkérdőjelező vitától. Kzimir Károlynk egyszer már sikerült egy htlms nygot kínáló műből úgy merítenie, hogy egyetlen drám teljességét éreztük. A Rmjnából kiválsztott epizódok öntörvényű drámként szólltk meg 1971 nyrán Körszínház színpdán. Rám, minden kdályon átverekedve mgát, hztér, hogy mgához ölelje hű hitvesét, Szitát. Kzimir ennek hztérésnek z epizódjit egy szélesebb drámi keretbe ágyzz. A rendíthetetlen bjnok, ki minden kdályon átjutott, végső céljáig, z utolsó pillntbn eltszítj Szítát, kiért küzdött. Méghozzá nem zért, mert szerelme kihűlt, vgy Szít lett voln mélttln hozzá, hnem lttvlóink szóbeszédétől félve. Kzimir kkor egyetlen drámát, egyetlen drámi hőst s nnk egyetlen drámi vétségét válsztott ki, Mruf vrg öccse, Shzmn (Hrsányi Gábor) és Shirin, pékné (Esztergályos Cecíli) z Ezeregyéjszk körszínházi elődásábn és Rmjn gzdgságávl szemben tnúsított szkézise igzi színházi élménnyel fizetett. A társult ereje Az Ezeregyéjszk csk drmturgii hibái ellenére lesz élménnyé. Értékei nem nnyir színpdról megszólló mű önerejéből születnek, hnem z zonos társulttl dolgozó rendező évek ót trtó munkálkodásánk gyümölcse. Mégis, egy színházi művész céltudtosságát, fárdhttlnságát, erőtrtlékit bizonyítják. Az Ezeregyéjszk elődásából szerencsésen hiányzik - bár ebben is vnnk olcsóbb részletek - Krgöz görcsös multttni krás. Az elődás ízlésvilág egységesebb, botlási, hngulti törései kevésbé bántók. A Körszínház társult évek ót ngy önurlomml mond le z egyéni, ngy lkítások lehetőségéről. Cserébe egyre érettebb összjáték bontkozik ki színpdon. A legkisebb epizódszereplő is minth megtnult voln színpdi jelenlét intenzitásánk titkit. Az Ezeregyéjszk éppen csk rcukt megmuttó, felvillntó figurái, vezír (Ngy Attil), Ali, pék (Gálvölgyi János), szomszédsszony (Lengyel Erzsi) és egy bugyut púpos szerepében Horváth Péter, tudnk vlmit, miben ritkán lehet része nézőnek mgyr színpdon. Tudnk egymásr és főszereplőkre figyelni. Ez figyelem, z egymásr vló állndó regálás glvnizálj élővé, szuggesztívvé, színházszerűvé legkuszább pillntot is Kórszínházbn. Fontosbb szerep jutott Esztergályos Cecíliánk Shirin, pékné megformálójként. Neki kell személyes vrázsávl elfelejtetni zt stílustörést, mely Kcs utci históri és többi motívum között feszül. Esztergályos Cecíli mozgástudás évek ót gzdgon kmtozik ebben társultbn. Szindbád,

6 Mikor jön már z krván? " Mruf vrg (Kozák András) ggodlomml gondol hitelezőire (Iklády László felvételei ) kereskedő lkját Rátonyi Róbert, és Ftime tszító figuráját Gór Ngy Mári erősebb, érdesebb hngokkl szóllttj meg nnál hngütésnél, mint mit Kozák András és Drhot Andre szép kettőse jelent. A köztük levő stílustávolság zonbn z elődás drmturgiájából is következik. Rjki György díszletei és Mki Péter jelmezei nem krják z oljnyomtok hrsogó színeit követni, nem Keletet krnk Városligetbe vrázsolni, csk szerencsés hngulti ugrópontot kívánnk teremteni mesébe belefelejtkezni vágyó nézőnek. Kzimir Károly Körszínházávl kpcsoltbn gykrn emlegetjük népművelő színház foglmát, s lelkesek és kétkedők szemében egyránt vitthttlnnk látszik ennek funkciónk be-töltése. Annyir vitthttlnnk, hogy semmi sem indokolj és mgyrázz népművelő szándékot oly sután és direkten szánkb rágó, évente vissztérő, bizonyítványt mgyrázó " előjátékot, melyben ezen nyáron még Brtók Bélánk is expedíciós búrklpot nyomtk fejébe, hogy z Ezeregyéjszk és z európi mesekincs rokonságáról biztosítson bennünket. Ezeregyéjszk (Körszínház) Fordított: Jánosy István, összeállított: dr. Ortuty Gyul, színpdr lklmzt és rendezte: Kzimir Károly. Díszlet: Rjki György, jelmez: Mki Péter. Szereplők: Kozák András, Hrsányi Gábor, Drhot Andre, Jni Ildikó, Bitskey Tibor, Rátonyi Róbert, Szbó Gyul, Ngy Attil, Gálvölgyi János, Esztergályos Cecíli, Gór Ngy Mári, S. Tóth József, Thirring Viol, Ruttki Ottó, Petrik József, Lengyel Erzsi, Kollár Bél, Horváth Péter, Kovács Gyul f. h., Csiszér András, Ambrus András, Csjányi György, Gyürki István, Ali Bdwi. PÓR ANNA A Szentendrei Teátrumról A Szentendrei Teátrum szerencsés csillgzt ltt született. Fél évtizede szájról szájr járt hír: Szentendrén vl-mi történik... Mire észbe kptunk, már jegy sem v o l t... Szentendre múgy is bűvös foglom: Rb Ráby város, brokk utcácskák, ptinás művésztelep, prvoszláv ikonok, duni táj csendes báj, z egész város régies hngult szinte vonzz z elmúlt korokt idéző színház vrázsltát. Csk éppen vlkinek fel kellett fedeznie. Békés András Szentendrei Teátrum oly természetességgel született meg, minth mindig is itt lett voln. A Teátrum szó mg mennyi mindent idéz: elsüllyedt, hmváb holt színházunkért érzett régi keletű nosztlgiát, felvilágosodás és reformkor heroikus hrcát mgyr játék-szín, mgyr teátrum megteremtéséért. A Comico-trgoedi és Pikko hertzeg feltámsztás olyn régen várt, szívet dobogttó tett volt, kárcsk föld lá süllyedt műemlékeink feltárás. Nekünk betemetett romokból kell összerknunk műkincseinket, és könyvtárk mélyéről kibányászni elfelejtett drámi emlékeinket. Annál ngyobb z érdem, hogy nem kegyeleti cselekedet, hnem izglms színházi esemény várt bennünket Szentendrén. Básti Ljos szép mgyr nyelven elmondott prológus meghirdette progrmot... elfeledett értékeink feltámsztását; mi pedig vele együtt hittünk nemes válllkozás sikerében. Nem kérdeztük kkor z ünnepi hngultbn, hogy urmisten, honnét is fog tovább táplálkozni e remek kezdeményezés. A válllkozás szépségéhez ugyncsk méltó volt színházi teljesítmény is. A brokk templom torny körül borzongást groteszkkel vegyítve elevenedett meg mennyország és pokol, régi morlitás világ, és tombolt robbnó egészséggel vskos vásári komédi, még színház htárin is túlárdv, hrsány képmutogtók ponyváivl, gyilkos rémtettek " tblóivl népesítve be z egész teret. A játék lpját, tánccl, pntomimml eleven életet teremtő kórust, tnárik, Békés András és Ligeti Mári vezette főiskolások frissen komédiázó fitl közössége lkott. Ebből emelkedett ki rendezői koncepciónk mához szólón régieskedő" stílusát kiteljesítő, szbd teret szép mgyr beszéddel betöltő színe-jv mgyr színészek egész gárdáj: Básti, Psot, Sztnky, Szbó Gyul. Ez z országr szóló siker több esztendőn át éltette Szentendrei Teátrumot. Nimbusz fennen rgyogott még kkor is, mikor következő műsor művek híján nem tudott már újbb csodát produkálni. A múlt évben fitl nemzedék vette át stfétbotot. A tnulság szinte kézenfekvő lehetett Zsámbéki Gábor művészeti vezető számár. H sjátunkból tlán nem is egykönnyen, világirodlomból nnál több remekmű kínálkozik Szentendrére. Progrmj mindenfjt lkotókedvnek, kiknáztln energiáknk szbd teret engedni; sokfelől verbuvált fitl színészekkel elődott, fitlokról szóló drbok fórumává tenni Szentendrét. Az indulást, Shkespere Vízkeresztjének bemuttását Iglódi István gondoltébresztő rendezése, Szigeti Károly szellemes csoportmozgtás és egy felejthetetlen színészi lkítás, Őze Ljos Mlvoliój tette emlékezetessé. A világirodlom remekeinek fitlokkl vló bemuttását folyttt ezúttl sját rendezésével Zsámbéki Gábor. Bátor kezdeményezéssel z ország nyolc A zrándoknő (Csomós Mri) ékesszólón sorolj pnszit kávéház törzsközönségének Szentendrei Teátrumbn

7 színházából verbuvált fitl gárd t:, lálkozóhelyévé tette Teátrumot. Nem is tudnánk jobbn Szentendre hngultos kis terére kívánkozó drbot elképzelni, mint Goldoni relist életképét, 18. százdi velencei cmpiello " egy npját felvillntó A kávéházt. A szín: kis tér vgy szokottnál szélesebb utc Velencében, három bolttl: középső kávéház, jobb oldli borbély-és fodrászműhely, bl oldli játékház, vgyis kártybrlng: mindhárom bolt felett egymásb nyíló kis szobák vnn k... blkik z utcár vgy kis tér-re néznek. A borbélyműhely mellett táncosnő lkás... játékház mellett fogdó..." Mindez 'készen is vn Szentendrén: csk zöldséges cégtábláját kávéházr, tejboltét pedig játékházr kellett változttni, néhány kávéházi széket kirkni, utcán teregetett mosott ruhávl, színes zslugáterekkel olszosítni" és Szinte Gábor szellemes megoldásábn környezet máris sugllj kis közösség hétköznpjit pergető epizódokt. A szerző 1750-ben nyíltn hirdeti újítását: drb címe sem egy történet, szenvedély vgy jellem bemuttását ígéri, hnem egy kávéházt, hol egyszerre több esemény folyik, különböző okoknál fogv különböző emberek térnek be. És h sikerül jellegzetes kpcsoltot teremtenem e sokféle elem között... teljesítem feldtomt". Mint-h csk z olsz nuovo relismo " filmjeinek z ősforrásánál állnánk. Tlán cskugyn ott is állunk: z önmgát már túlélt commedi dell'rte ngy re-formátor, z olsz relist népi komédi megteremtője velencei kisemberek világát ontj színpdr. A vígjáték kkor z, minek lennie kell, h úgy tűnik, hogy szomszédok társságábn vgyunk... h semmi más nem történik benne, mint mit világbn látunk." A hjdni világhtlomnk, 18. százdbn már lkonyodó Velencének léh risztokráciájávl Goldoni mg személyes reménységét, józn, dolgos, jó kedélyű polgárt és kisembert állítj szembe. Ezúttl derék kávéház-tuljdonos próbál rendet teremteni cslók, hmiskártyások, klndorok, kitrtott nők, z édes élet" züllött rnyifjink világábn. A kedves Ridolfónk cskugyn sikerül is jó útr térítenie és boldog házsság révébe terelnie kártyszenvedélybe züllött ifjú férjet, és még klndor, csló ál-grófot is visszprncsolni elhgyott, jjveszékelő hitveséhez. Mindezt tlp- Don Mrzio (Grs Dezső) élvezettel figyeli, miként szedi rá újr kártybrlng-tuljdonos Pndolfo (Piróth Gyul) léh Eugéniót (Márton András). Goldoni: A kávéház (Szentendrei Teátrum) (Iklády László felvételei) A becsületes kávés derűs, emberséges lkjából ezúttl Vjd László (egyéb-ként rokonszenves, multságos) lkításábn krikírozott, kisiskolásoknk prédikáló Mikulás bácsi lett. Az z érzésünk, hogy ez felfokozott komikum már-már drb egyensúlyát veszélyeztetve fosztj meg súlyától Don Mrzio pozitív ellenlábsát. Goldoni kávés cskugyn túlontúl jóhiszemű és becsületes, de semmiképpen sem irreáli:., butácsk; mosolyogttó, de nem kigúnyolhtó szerep. Éppen hogy ngyon is tlpresett. Ezt sugllj eleve z lk színpdi eredete és Goldoni vígjátékábn ezúttl kijelölt helye is. Szerep-körében felismerhetők commedi dell'rte Brighellájánk, drb szálit kézben trtó, z urk, fitl szerelmesek dolgát ügyes cslfintsággl bonyolító tlpresett szolgánk vonási. (Erre utl egyébként z is, hogy lefőzött Don Mrzio rvszdi urm"-nk szólítj őt.) Goldoni fokoztosn megvlósított reformjánk korábbi állomásánál, Két úr szolgájábn, még megtrtott commedi dell'rte fix típusink, két znni"-nk (szolgánk) eredeti nevét: Truffldino és Brighell. De ez utóbbi már önálló fogdóssá lépett elő. A kávéházbn továbbhldt típus egyénítése, és kávéház-tuljdonossá vált szolg neve Ridolfór változott. A szolgálóból önálló fogdóssá vált, öntudtosodó kisember vlós társdlmi megre s ett, önzetlen cselekvéssel, sűrű erkölcsprédikációk kíséretében hjtj vég-re; pénzt kölcsönöz jutlék nélkül, segít jó pénzért eldni több vég szövetet, bátrn megfékezi krdot rántó ifjút, megszégyenítve kiűzi kávéházából ráglmzó bjkeverőt. Ez furcs, pletykás, rosszindultú lk, munkások, gondolások, teherhordók, egyszerű emberek látogtt kávéház egyetlen úri törzsvendége, lecsúszott, kopott Don Mrzio drb legérdekesebb figuráj. Rendezői telitlált volt Grs Dezsőre bízni ezt szerepet. Ngy színészi lkítás Grsé. Dermesztő relizmussl formálj deklsszált, megkeseredett, gőgös embert, ki mindenkit gyűlöl, gresszív, sját beszűkült életé-nek eseménytelenségét szenzációhjszoló kíváncsisággl pótló, mg semmiségét pedig ngyképű pletykázássl, szereplésvággyl kompenzáló, ljs fntáziájú torz lk. Grs Dezső sokoldlú lélektni megfigyeléssel gzdgított lkítás mintegy megdj modellt", Goldoni életképének mi szemléletű, relist játékstílusához. Ugynezt szellemet sugllják kopott hétköznpiságukbn Milkovszky Erzsébet kitűnő jel-mezei is. A lecsúszott risztokrtát jellemző kosztüm vedlett elegnciáj remeklés. A rendező három srkltos pontbn tlált rá z igzi Goldonir, ezek: színhely, jelmezek és főszereplő. A továbbikbn zonbn minth más utt válsztn, minth idézőjelbe tenné z egész kis olsz pici világot. Avultnk trtjuk mi ezt kis tnmesét ", látszik súgni nézőnek jobbár kriktúrár építő rendezés. Holott - érzésünk szerint - bárhol és bármi-kor " elképzelhető, z értelmezésnek tá- gbb teret engedő Shkespere-vígjátékokkl ellentétben ez z olsz couleur locle"-t sugárzó egyértelmű életkép, csk eredeti relizmusávl, kis tn-mesével együtt áll meg tlpán.

8 figyelés szüleménye. A lecsúszott Don Mrzióvl ellentétben neki nem kell cslni, jó szél vn vitorláibn. A kávé divtb jött, jó üzlet: mivelhogy kávén ötven százlékot keres z ember, kinek kell ennél tö b b?... Olyn mesterség ez, mely díszére válik vár o sn k... megbecsülést szerez nnk, ki tpinttosn folyttj..." Kissé hosszdlms erkölcsprédikációiról és megrögzött tisztességéről több ízben esik megjegyzés drb során, de éppen így közösség tükrében válik reálissá ez morlizáló, sját tisztességében gyönyörködő derék kávés. A törekvő, de hszonleső velencei kisemberek sorábn, kik inkább érzik mguk közül vlónk jogosn elítélt csló játékház-tuljdonost, mint z őt rendőrkézre jutttó Don Mrziót, nem szokványos, de mégis jellegzetes lk. A commedi dell'rte örökösének, polgári szemléletű vígjátéknk Európ-szerte lptípus feltörekvő új rétegek hngját megszóllttó, öntudtosodó kisember. Egyik világirodlmi csúcspontj frnci forrdlom küszöbén született rdikális változt, Beumrchis hlhttln Figró-j. A commedi dell'rte osztrák leszármzottjábn, demokrtikus bécsi népi komédiábn Rimundnál szorglms, dolgos kisember derűs életbölcselet, józn biedermeier eszménykép megtestesítőjévé válik 19. százd első felében. Még Nestroy sztíráibn is mrd nyom. A típusnk egyik közismert, százdunkig élő változt tisztes mester-ember, ki megmenti hjdni, nyomorb jutott könnyelmű gzdáját. (Két ismert változt Rimund Tékozlój és Mikszáth A vén gzembere.) Goldoni Ridolfój volt gzdáj fiát, kártyázó Eugeniót menti meg. H feltételezzük, hogy mindez, sem típus eredete, tlán még z író intenciój sem perdöntő egy szerep felfogásábn, hnem végső soron mégiscsk közönségre gykorolt htás dönti el pert, kkor sem hozt meg kriktúr várt eredményt. Vjd László nevettetően prédikáló Mikulás bácsij z első kinyiltkozttáskor nyíltszíni tpsot kp, de ezt poént" sokszor ismételni nem lehet; sőt, minth meg is bosszulná mgát ez kcgás, mert ez - nyilván rendezői elképzelésből fkdó - gunyoros fintor egysíkúvá teszi szerepet. A mosolyogttó vonás egyedüli jellemzőként vló hngsúlyozás, úgy tűnik, megfosztj szerep minden dottságávl rendelkező színészt gzdgbbn kibontott hús-vér ember megformálásától. Sikeresebb ez krikírozás, mikor drbbn felületesen jellemzett epizódfiguráknk régi vígjátéki sblon: zrándoknő, álgróf nyújt szbd komédiázásr lklmt. Csomós Mri és Iglódi István élnek is vele. Csomós Mri ágról-szkdt, ügyefogyottn rvszdi, könny-záporok közepette züllött férje után zrándokló", mjd nyeregbe jutv fogdó blkából zjosn nyelvelő olsz sszony kár vlmelyik újrelist" film epizódj is lehetne. Iglódi már kcsintó komédiázássl jellemzi ngy, szőke sörénye mögé rejtőző hmiskártyás, klndor álgrófot, mjd nyúzott verébbé vált, leleplezett kis féreg könyvelőt. Jordán Tmás második pincér pár szvs, szinte nem létező szerepé-ben tudj mgár vonni figyelmet. Trppol, z első pincér, mint hgyományos neve is jelzi, megőrizte commedi dell'rte szolgájánk típusát. Kolti Róbert tudj érzékeltetni z enni, ludni szerető, dörzsölt, kíváncsi, mókás fickót, de úgy gondoljuk, típusbn ennél több lehetőség rejlik, kárcsk cégéres gzember játékház-tuljdonost lkító Piróth Gyul jól megérzett szerepében is. Hsonló érzésünk lkult ki derűs, szórkozttó elődásbn szereplő többi rokonszenves fitl színész lkítását illetően is. Márton András gyenge krtú kmsz rnyifjú, Egri Kti melodrmtikus erényes ifjú hitves. Meszléry Judit grófi címerre áhítozó, tisztességét hngozttó megvásárolhtó táncosnője csábos és multságos. Derűsek, nevettetőek, de drbhoz képest tlán kissé egysíkúk ezek főként komikumr építő lkok. Mindent összevetve kellemes estét töltöttünk Szentendrén. Bár Goldonit, zt hiszem (h netán lennének is, kiknek szemében kissé vultnk tűnnék m z ilyen felfogás), mégiscsk legjobb úgy játszni, hogy vn. Nehezen viseli el persziflázst, kiváltképpen, h Szentendre vlódi házcskái között lel ott-honr. Goldoni: A kávéház (Szentendrei Teátrum) Fordított: Révy József, rendezte: Zsámbéki Gábor, díszlet: Szinte Gábor, jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Vjd László, Grs Dezső, Márton András, Iglódi István, Csomós Mri, Egri Kti f. h., Meszléry Judit, Piróth Gyul, Kolti Róbert, Mjor Pál, Kristóf Tibor, Jordán Tmás. BERKES ERZSÉBET Miskolc százötvenedik évd 1. Hzánk legrégibb állndó kőszínházávl dicsekedhetik Miskolc város. Igz, z 1823-bn megnyitott épület már nem áll fundmentumán, de z eszmei lp így is elvitthttln: itt építettek először állndó hjlékot mgyr Tháliánk. Százötven év - emberöltőben mérve hosszú idő. És színházi életkorbn? A Comédie Frnçise-t 1680-bn lpították, Covent Grdent 1732-ben nyitották meg. Pétervárott 1779-bn állították fel z olsz, frnci, német színészeket felváltó orosz színészek első színiiskoláját. A Nemzeti császári és királyi cseh játékszín" 1786-bn lkult - négy évvel Kelemen Lászlóék társultánk létrejötte előtt; Svájc első állndó német nyelvű társult - rész-vénytárssági lpokon ben jött létre; finn nemzeti színjátszás épületét 1860-bn vtták fel Helsinkiben. Az első mgyr színház 150 éves fennállás tehát jól reprezentálj zt, mit Mgyrország története z időben, ngyság térképen, nemzeti önállóság tudtunkbn jelentett és jelent. Nem sok és nem kevés 150 év - jellemző inkább. Színháztörténetünk jól fejezi ki nemzet csinosodásánk", polgárosodásnk és pénzgzdálkodásnk, fentebb stíl"-nek, provincilizmusnk és közműveltség terjedésének jellegét. Azt éppen nem mondhtnánk, hogy miskolci színháznyitás ilyen összefüggésben elkerülhetetlen törvényszerűség volt. Ez város sem gzdgbb, sem polgárisbb, sem rdikálisbb nem volt kkortájt, mint számos más olyn városunk, melynek lkóit többségében mgyr nynyelvűek, szép számml kereskedelemből, iprból élők s jobbár reformer eszmékkel rokonszenvezők lkották. Hogy éppen Miskolcon épült színház, ebben közrejátszott véletlen néhány szeszélye: Pestről kényszerű vándorútr indult mgyr színészek elsőnek itt állomásoznk hosszbb idő-re (1815), s ide térnek meg téli szezon idejére; kolozsvári színház meg-nyitás borzolj miskolci nemesek és polgárok öntudtát, rivlizáló kedvét;

9 éppen kkor, mikor elhtározzák, hogy érdemes lenne állndó színházépületet emelni, éppen kkor vn is pénze városlkóknk: npóleoni háborúk ltt sikerrel kereskedtek borrl, búzávl. A csizmdiszínben évről évre Fellépő mgyr teátristák - kivált z elrgdó, ifjú és tehetséges Déryné rászokttták rr városbn frsngozó nemességet, iprosokt és hivtlnokokt, hogy társs érintkezés eddig nem is-mert formáját - színházb járást is igényelni tudják; érte h éppen vn miből áldozznk is. Elhtározzák te-hát színház megépítését, de mire kivitelezésre kerülne sor, utoléri őket mgyr színházépítés máig érvényes fátum - kevés pénz. A megnyitott színház csk eszmei értelemben szín-játszásunk fellegvár. Különben hevenyészett filgóriár hsonlít: hiányoznk szcenírozás kellékei, kiszolgálóhelyiségek, minimális kényelem feltételei, s zvrtln üzemeltetéshez, szükséges pénzügyi fedezet. A becsület zt diktálj, hogy megemlítsük: világ vlmennyi színház kkor - és zót is - válsággl küzdő intézmény, h nygi biztonságát nem grntált egy áldoztkész mecénás, z intendtúrát sját költségén is vállló ngyúr, esetleg városi tnács, vgy - mint ez később pesti mgyr színház Nemzeti Szín-házzá előlépésekor megtörténik (1842) - mg z országgyűlés. A létrehívott miskolci mgyr szín-ház is szervezési, nygi gondokkl vergődve működik egészen ddig - vgy tán z után is? -, míg zvrtln működéséről állmi költségvetés nem gondoskodik. Vgyis 1949-ig, z állmosításig. Ezeknek küzdelmeknek története egybevág vlmennyi mgyr szín-játszóhely küzdelmével - nincsenek sjátosn miskolci ismérvei. Ami vn vgy lehetne, z inkább kérdés: sikerült-e hzánk első állndó színházánk z el-telt másfél évszázd ltt sjátos, csk Miskolcr jellemző színházi gykorltot kilkítni? A százötven éves múltr tekintő színház d-e többet mgyr művelődés történetéhez, mint ezt dátumot? Érzik-e játékstílusán, műsorrendjén, közönségének kiművelt ízlésén z, hogy legrégibb színházi hgyományokr tekinthetünk? 2 Hgyományos és eredeti mementók egész sorávl kívánt emlékezetessé tenni Miskolc város és mg színház Becze, börtönigzgtó (Simon György) Esztelnekivel, fegyenccel (Sllós Gábor) Páskándi Géz A kocsi rbji című drbjánk miskolci elődásábn is jeles évfordulót: z ünnepi társulti ülésen, még 1973 őszén, ünnepi felszóllások hngzottk, minisztérium kitüntette legérdemesebbeket, és szkszervezet is kitüntette legérdemesebbeket - tehát kevés kivételtől eltekintve ugynzokt. Mjd közönség z évd műsoránk nyitányként megtekintette Vörösmrty Csongor és Tündéjének díszelődását. Emléklbumbn rögzítették z eltelt 15o évet. (Az exkluzív kidvány árusításr nem került, jándékul kpták kiváltságosok zöld, kiváltságosbbk piros kötésben). A színház műsorrendje csk mgyr bemuttókt jelentett be z egész évdr, s z évd vé- gén megnyílt z országos szceniki triennálé első tárlt A kérdésre év ltt mit dott, meddig jutott miskolci színház - válszt nem z emlékkönyv tényei dnk, hnem z ünnepi mgyr évd sikerei vgy sikertelenségei. Erről dunk számot most, z elmúlt évd végén, z új elején. Utáltos dolog z ünneprontás, kivált ünnep után. Végigenni dísz-ebédet s távozáskor leszólni menüt - több, mint rossz modor. De z is igz, hogy c s l z étrend végén lehet minősíteni táliást s z étkeket is. Nehéz, de nem lehetetlen sikeres évdot létrehívni mgyr művek bemut-

10 A rb kocsij és kocsi rbj Páskándi Géz drbjánk miskolci elődásábn. Esztelneki fegyenc (Sllós Gábor), Pli bácsi börtönőr (Cspó János), Kovács sofőr (Győri Ernő) (Klein József felvételei) tásából. Nehéz, mert ősbemuttór lklms nyolc-tíz drámát ligh köthet le évi színdrbtermésünkből egyetlen színház. De h felvesz műsoráb már kipróbált mgyr drbokt is, nem lehetetlen. Miskolc két eredeti bemuttót hozott ( hrmdik Berkesi Sirtófl) és négy biztos ígéretű zenés játékot. A másik négy elődás htáreset: helyi megvlósításon múlik, hogy sikert hoz-e vgy üres házkt. Lehár Víg özvegye, Szilágyi-Hjdú-Szász: Levenduláj mindkettő Hegedűs László rendezésében szbályos operettsiker. Görgey Vörösmrty-dptációj (Hndbs) eltgdhttln bukás, s z évd végén ngy hirtelen bemuttott Petőfi-Simon István-játék, A helység klpács, csk z évd végi tolernci mitt vált elfogdhtóvá. Fárdt és invenciótln játék folyt színpdon. A rendező - Pethes György - kipróbált megoldásokkl operált, színészek kész sblonokkl, nézők pedig hálás örömmel nyugtázták, hogy módjuk volt felismerni néhány ktulitást. A két ősbemuttó meglepetéseket ígért. Szkonyi Károly Hongkongi prókáját zót Gábor Andor-díjjl tüntették ki; miskolci színre állítást pedig zzl, hogy Illés Istvánt meghívt pesti Kton József Színház fő rosi bemuttó rendezésére. Ennek produkciónk ilyetén kiemelése cslhttln ellenérv kellene hogy legyen zokkl bírálókkl szemben, kik Szkonyi játékábn kifogásolták z olcsó kbréelemeket, z írói kibúvót megvlósító zárópoént, vgy Sllós Gábor főszereplkításánk elngyoltságát. Minthogy zonbn mgm is kevésbé lelkesedők táboráb trtozom, hdd említsem meg: színmű sikere nem feltétlenül bszolút. Sztírirodlmunk helyzetére jellemző inkább. Páskándi Géz játék - mely elé jelzőnek kívánkozik: bszurdoid, s le is lehetne írni, h ez nem voln gylmány jellegű szó - volt z évd másik ősbemuttój. Orosz György kelleténél komolybbn vette szerzői vllomásókt, és vlóbn vígjátéknk rendez-te A kocsi rbjit. A játék eredeti színeit, látszton túlvivő lehetőségeit így elnyelte színpdr állítás. (Holott fegyőr és közbűntényes versenyfutás válllti kocsiért, nem egyszerűen vicces helyzet.) Ez z elődás vicces volt ott, hol ironikus lehetett voln; mókás ott, hol fekete humor vicsorított; helyzetek egyenértékűek voltk látvánnyl, s emitt szellemes dilógusok szürkültek szokványos párbeszéddé. Úgy tetszik, hogy szereplők közül csk Má té Etábn volt készség rr, hogy szöveg rejtette megnnyi verbális örömöt megcsillnts. A közönségnek így is tetszett z elődás - éppen ezért nem ítélhetjük meg, hogy rendező Orosz György mennyire tudtosn döntött drb ilyetén felfogás mellett. Az ünnepi bemuttó - mjd repertoárdrb - Csongor és Tünde csillogó, látványos és mondndó nélküli színre vitele volt. A drbválsztást semmilyen más szempont nem indokolj - megvlósult elődás felől nézve -, cskis z, hogy ez régi mgyr drám elég méltóságos hhoz, hogy ünnepi elő-dássá lehessen. Hogy ezen túl szól vgy szólht másról is m emberének, zt nem Miskolcon bizonyították be, h-nem Bábszínházbn és Veszprémben. Illyés Gyul Testvérek című drámájánk bemuttój mindenekelőtt rról győzött meg, hogy Pláncz Ferenc ki-tűnő színész. Kertész Ákos Névnp című drámáj Illés István igényes és z eddig látott bemuttókétól eltérő felfogás mitt érdemel figyelmet. Illés válllt mű trgikusbb, súlyosbb felfogását. Elmélyítette színdrb kritiki hitelességét, társdlmi mondnivlóját. Meglepetés erejével htott Jurk László rendezése, Brt Ljos Szerelem

11 című drámájánk színre vitele. Ezt három felfogásbn is láthttuk z évd folymán. (Írt róluk SZÍNHÁZ ugusztusi szám.) jurk trgikomédiánk rendezte z elődást. S bár nehezen indított, s néhány jelenetet nem tudott megoldni, z elődás korszerű, szórkozttó és igényes lett. A színészek élvezettel és árnyltokbn gzdgon kel-tették életre szöveg megnnyi ötletét, kikcsintó gunyorosságát, bszurdokt felülmúló sjátos humorát. S mi még csodáltosbb: közönség jól ér-tette és élvezte nemcsk szélsőséges színekkel eljátszott helyzeteket, hnem rezdülésnyi szójátékokt, dilógusfordultokt is. Éppen ez jól regáló nézőtéri reflex teszi kérdésessé: érdemes volt-e drb szellemével ellentétes elegnciájú díszletés jelmezsziporkázás, túlszidolozottság? Miskolc százötvenedik évd egyenetlen volt tehát. Az volt műsordrbok megválsztásábn, z művészi közlendő dolgábn. Egyenetlen - vgy mi tlán ennél is rosszbb: közepes - színészi, rendezői megoldások tekintetében. Nem tudjuk, s végeredmény szempontjából hiábvló is lenne kuttni, hogy miért z ünnepi évdbn, mindenesetre úgy döntött színház több felügyeleti-fenntrtó szerve, hogy művészeti irányításbn változtt: Illés Istvánr bízzák színház művészeti vezetését. Ez z új évdbn nyilván számos más konzekvenciát fog hozni, Illés tehetséges pálykezdésének rányábn bizttó perspektívákkl. S ez ngyon elkelne: hiszen z évforduló mitt fokozottbb gonddl kiállított évd sem tudott kiemelkedni művészetekre legkárosbb ktegóriából - közepesből 3. Nem szorosn Miskolci Nemzeti Színház munkájához, de z évforduló eseménysoroztához, s így z évdhoz trtozik z utolsó ünnepi gesztus: z országos szceniki triennálé első kiállításánk megrendezése. Egy éve szép emléklbum fogllt össze mgyr szceniki művészet reprezentánsink munkáját. A nem éppen mrdéktln összegzés fenntrtás nélküli rokonszenvet váltott ki: színházművészetünk egy jelentős ág kpott átfogó szándékú képet. Ezt erősítendő született kiállítás gondolt is. A nyilvánosság elé tárt nyg szándék szerint felölelni kívánt díszlet- és jelmeztervezés színházi, televíziós és film- gyári munkáját. A Színházművészeti Szövetség szceniki szkosztályától válogtott nyg érdekes, sokszínű, de egyszersmind eklektikus is. Eklekticizmust szült egyfelől z, hogy egészen más jellegű elvárások szerint készül három művészeti ág szceniki nyg, melyek egymás mellett kiállítv zvrb ejtik ngyközönséget, s nem tájékozttják meggyőzően szkembereket sem. Tlán helyesebb lenne film, televízió és színház szceniki nygát külön csoportosítv kiállítni jövőben. Eklekticizmust: szült másfelől z, hogy vlószínűleg kiállítói gykorlt hiányábn más s más jellegű nygot d-nk le tervezőművészek. Az egyiktől műhelyvázlt, másiktól soh meg nem vlósult festmény kerül tblór díszlet-terv gynánt. Ismét mások sem tervet, sem festményt nem dnk le, hnem érdekes ötletekkel szolgáló kollázsokt, melyeknek nem díszlet- és nem jelmezterv mivoltukbn vn jelentősége, h-nem mint játékos kedvű dekorációknk. De eklekticizmust szült z tény is, hogy kiállításr válogtott nyg sem-milyen - szelekció lpjául szolgáló - művészi szempontot nem tükrözött. Sem stílusirány, sem színvonl, sem sjátos szcenírozási törekvések nem jelezték megrendezők és kiállítók nézeteit. Kétségtelen, hogy ezek kifogások szceniki kiállítások hzi hiányából fkdnk, H szcenikusoknk és likusoknk szélesebb körű összehsonlítási lpj és gykorlt lenne, prxis és vele járó bírált eleve létrehívná meggyőzőbb nygot és szempontokt is. Mint hogy gykorlt és gykorlás szkdtlnságától várhtó z is, hogy igényesebb, műveket jobbn szolgáló instlláció, kiállítóterem és hírverés vegye körül z ilyen jellegű tárltokt. Az első szceniki triennálé megrendezése és jövőbeni gondozás méltó 150 éves évfordulóhoz, z ország legrégibb színházát mgáénk vlló városhoz. CSÍK ISTVÁN Fából frgott Csongor királyfi A Csongor és Tünde bábszínpdon A mű Csongor szvi - Minden országot bejártm, Minden messzi trtományt..." 1879-ben hngzottk el először szín-pdon, fél évszázddl mű születése után. De megkésett ősbemuttó nem zárt le Vörösmrty költői remeke körül kvrgó polémiát. Ez vit, drb drmturgii hibáiról, ellentmondásiról, szerkezeti gyengeségeiről npjinkig gyűrűzik; minden egyes bemuttó, minden egyes elődás, krv-krtlnul, ebben vitábn fogll állást. A Csongor és Tünde zok közé ritk lkotások közé trtozik, melyek nem-csk z író életművében, de z egész nemzet irodlmábn is lezárnk vlmit, s megnyitnk egy új korszkot. Ebben drámi műben romntik szinte vlmennyi megnyiltkozási formáj összefonódik: démoni vdságú szenvedély, szelíd ábrándok, népmesei idill s fennkölt, risztokrtikus zkltottság lkot szintézist. De szárnyló érzések, lobogó indultok égre törő világ meghiggdv hjlik vissz földre. A képzelet, h kissé keserűen is, leszámol fellegjáró nosztlgiákkl; romntik minden szépségét összegző mű kput nyit relizmus felé. A Csongor és Tünde - ez sem gykori jelenség drámirodlmunkbn - együtt él, együtt lélegzik z európi irodlomml: z egyetemes költészettel szinkronbn éli meg kor sorskérdéseit. Olyn költői mgsságokb röpít, s olyn filozófii mélységeket tár fel, melyek kényszerítő erővel htnk: játszni kell, még kkor is, h drmturgiilg problemtikus vgy kár elhibázott lkotás. H...! Mert egyáltlán nem bizonyos, hogy mindz, mit z elmúlt másfél évszázd hibául rótt fel műnek, vlóbn létező hib. A legtöbbet emlegetett vádpont: történés szertelensége, szerteágzó cselekmény, zilált szerkezet. Vlóbn: h puszt cselekmény felől közelítünk drámához, okkl és joggl hökkenünk meg szemet szúró szerkezeti hibákon, nehezen érthető, zvros pontokon. Hisz ez történés összegzi mgábn romntik szertelenségeit; ugynkkor z

12 gondolti ív, melyet Csongor s vele együtt nézők is megjárnk, szigorún megszerkesztett, feszes drámi építmény. Az éjféli kerttől, fordulópontot jelen-tő déli csúcson keresztül z éjféli kert-be vezet vissz ez z ív; emelkedő és ereszkedő ágán szinte mértni pontossággl követik egymást z egymásnk megfelelő jelenetek. A hárms út képé-re hárms út vissztérő epizódj rímel, Hjnl birodlmánk z Ej birodlm felel meg, míg déli csúcspont előtt és után összecseng egymássl Le-dér két jelenete. Tuljdonképpen egyet-len np, világmindenséget átfogó np ltt zjlik le minden, éjféltől éjfélig: berzenkedő ördögfiókák, tündérek, nemtők, földöntúli és föld ltti erők, bármily cspongó is szerepük, minden látszólgos esetlegességük ellenére ott munkálkodnk e gondolti szerkezet szigorú hámjáb fogv, mint egyetlen, kozmikussá tágított földi np órái s másodpercei. S egy ilyen feszített szerkezetben, hol gondolt gondoltr, eszme eszmére rímel, vlóbn hib-e, h csk cselekmény szempontjából érdekes kérdéseket - például zt, hogy tuljdonképpen miért is üldözi Mirigy szerelmeseket -, néhány mondttl intézi el költő? A Csongor és Tündét sok mindennek eljátszották már: tündérmesének, nép-mesei játéknk, szép monológok színpdi ntológiájánk, sőt egyszer-kétszer mjdhogynem operettnek is. De nem ez lényeg. A Csongort vlóbn sokféleképpen el lehet játszni; olyn dús, olyn gzdg, hogy z eltérő felfogások mindegyike lehet hiteles és igz. A legfontosbb kérdés: sikerül-e cselekmény buján szerteágzó epizódjit gondoltok szigorú szerkezetének kordájábn trtni. A Csongor színpdr állítás nem zért nehéz, mert széteső, zilált drám építkezése; éppen ellenkezőleg, zért, mert túlságosn is szoros: legkisebb engedmény mgukt kellető, rendkívül hálás epizódoknk, bármely szál túlfutttás z egész mű ívét összetöri. A drb drámitlnságáról " többnyire kkor esik szó, mikor egy-egy elődásbn ez bekövetkezik. Az utóbbi időben örvendetes módon megszporodtk z egyes színházk hozzászólási" másfél évszázdos vitához: újr és újr megkísérlik felidézni, nemcsk költeményt, hnem drámát is. Örvendetes ez, még kkor is, h nem minden elődás sikerül úgy, mint Vlló Péter rendezte izglms, elemzőértelmező, kitűnő veszprémi produkció, hnem kd közöttük fiskó, félsiker vgy fféle jeles iskoli dolgozt " is, jócskán. E bemuttók sorából is kiemelkedik s megkülönböztetett figyelmet érdemel z Állmi Bábszínház válllkozás. Nemcsk zért, mert mű először szóll meg ez lklomml bábszínpdon, hnem zért is, mert z új közegben, másfjt kifejezési form sjátossági következtében drám oly rétegei is előtérbe kerülhetnek s kerülnek, oly mélységei is kitárulkozhtnk, melyeknek feltárás z élő színpdon tlán sohsem sikerülhetne. De izglmssá s minden szempontból jelentőssé teszi z ügyet bábművészetünk jelenlegi helyzete is. Az elődás A hgyományos" bábszínház, hogy legtöbb ember képzeletében él, természetéből dódón tündérmesét, z ördögkvrgást játszná el - cselekményt, tehát felszínt. A korszerű báb-művészet zonbn, szűken értelmezett technik, tiszt" stílus évszázdos béklyóit 'lerázv épp z elmúlt évtized-ben újult meg, olynnyir, hogy legbonyolultbb gondoltok, féktelenül szárnyló költői víziók megszólálttásár is lklmssá vált. Az Állmi Báb-színház művészei világrszóló sikerek-kel bizonyították már, hogy ezen z egyre árnyltbbá váló, egyre gzdgodó sjátos bábos formnyelven szinte mindent el lehet mondni. A Csongor és Tünde újbb próbkő, sját lehetőségeik és htárik kipuhtolásár. Sietek leszögezni: e ngyszerű együttes most is beváltott hozzá fűzött reményeket. Olyn feledhetetlen pillntokkl jándékozt meg nézőket, olyn remekbe sikerült epizódok sorávl, melyekben, sjátos kifejezési form s költői mű hrmonikus egységében, vlóbn minden más elképzelhető interpretációnál tisztábbn, dekvát módon szóllnk meg Vörösmrty Mihály gondolti. Prdox módon sok esetben éppen zokt jeleneteket éreztük ilyennek, melyekben szükségszerű tömörítés következtében - 'költői szövegnek csk egy kicsiny hányd hngzik el, de látvány, mozgások és színek játékos könnyedsége híven idézi versekben élő látomást. De vnnk z elődásnk megoldtln pontji, vitthtó részletei is, melyek ellentmondásr ingerelnek; s éppen c kísérlet erényei in- dokolják, hogy bővebben ejtsünk szót hibáiról, tévedéseiről. Ami szöveg rövidítését, tömörítését, bábszínpd követelte rányok kilkítását illeti, Szilágyi Dezső rendkívül szerencsés kézzel nyúlt drbhoz: úgy tudt megtrtni cselekmény egyes, bábos megformálásr különösen jó lehetőségeket kínáló epizódjit rók-lány üldözésének, elfogásánk jelenetét például, mi élő színpdon felidézve többnyire már eleve felborítj mű rányit -, hogy gondolti szerkezet íve töretlenül rjzolódjék ki. Az elődáson belül zonbn ezek z rányok némileg módosulnk. Az oly sok lehetőséget rejtő, játékosn groteszk epizódok ötletpetárdái, h nem is döntik romb, mindenesetre feszegetik, megingtják drám építkezésének msszív pilléreit. Minth rendező, Szőnyi Któ fntáziáját z nimáció s z epizódokból ki-bonthtó humor néhol jobbn lekötné, mint hogy költőifilozófii rendszer fegyelme megengedi. Ledér epizódji például vgy Blg képében megjelenő Kurrh játéki nnyir túlnőnek sját szerepükön, s rátelepszenek drámi fordulópontot jelentő, meg nem vlósult déli tlálkozásr, hogy némileg elsikkd ennek meghiúsult tlálkozónk drmturgii jelentősége, s drámi csúcs eltolódik z Éjepizódj felé. Ez természetesen mű szerkezete, de költőifilozófii mondndó szempontjából sem nevezhető szerencsésnek. A fejedelem, klmár és tudós epizódjink megoldás zonbn túlnő minden eddigi drámértelmezésen: z z ötlet, hogy ruhfogsr ggtott üres ruhákbn, puszt rekvizitumok között Csongor figuráj jelenik meg, s ő mondj el hárms út mindkét epizódjábn monológokt, költői gondoltok mélyebb megértését s Csongor lkjánk sokrétű, teljesebb jellemzését teszi lehetővé. De rendezői, tervezői, átdolgozói elképzeléseknek ezt ngyszerű tlálkozását, fényes leleményét is megkérdőjelezi nem éppen 'szerencsés színészi munk. Csongor szövegét Gábor Miklós mondj el, z érett színész tpsztltink, kiérlelt eszközeinek mgbiztos felhsználásávl; de függetleníti mgát látványtól, figur nimálásánk tervező követelte ritmusától. Nem lklmzkodik bábszínpd sjátos követelményeihez; úgy mondj el szöveget, minth csk hngj játszn, minth rádió mikrofonj előtt álln. Ezt szövegmondás és szín-

13 pdon mozgtott figur közötti ellentmondást mindvégig érzékeljük, de szerencsére csk ebben két jelenetben válik bántón disszonánssá, itt telepszik rá költői szárnylásr. Bár szövegmondássl nemcsk Gábor Miklósnál, műfj vendégénél volt problém: néhány esetben többiek, bábművészet vtott művelői is elfeledkeztek sját művészetük törvényeiről, és szép versmondás érdekében elszkították egymástól mozgást és szvkt. Ezek zökkenők zonbn sokkl kevésbé zvrnk, mert drmturgiilg kisebb jelentőségű pillntokbn bukknnk elő. Koós Iván színpdképe, mely misztériumszínpdok tgozódását idézi, különböző történési síkok elhtárolásávl világosbbá, áttekinthetőbbé teszi cselekményt is; két oldlszínpd zonbn csk félmegoldás, mely világosn jelzi z elődás bizonyos kérdőjeleit. Fel-dt egyértelmű: belső történés, Csongorbn zjló drám ábrázolásánk eszközeként itt műfj dt ellentmondásokt igyekszik feloldni vgy leglábbis tompítni. Az árnykép, mely ezen z oldlszínpdon megjelenik, főhőssel vló zonosulást hivtott elősegíteni. Vlóbn, 'bábfigurávl, báb-csongorrl vlózonosulás, bábunk cselekmény kereteiből vló kiemelése másként szinte megoldhttln. A mellékszínpdok zonbn tovább, már-már túlságosn is tgolják 'z elődást, és funkciójukt sem tudják százszázlékosn betölteni. A főszereplők", bábok megformálásávl kpcsoltbn zonbn már nem merülnek, nem merülhetnek fel efféle kifogások. Koós Ivánnk e népművészed ihletésű, nygukbn. fktúrájukbn, formi megjelenésükben és lényükből fkdó nimálási, mozgtási lehetőségekben egyránt mű szelleméhez igzodó, jellemeket, krktereket vászonb-tüllbe foglmzó figurái láztosn szolgálják drámi gondoltokt, s közben csodáltos, öntörvényű világot teremtenek. Mirigy lkj föld ltti televény kusz világát idézi, feje néger mszkokr emlékeztet, ugynkkor vlmiféle f vgy bokor termését-gyümölcsét is hozzásszociálj néző; z ördögfik fféle morf gyökércsomók, melyek indultikkl együtt változttják formájukt is. Blg rusztikus vskosság, Tünde légies figuráj nygukbn, formájukbn egymástól ugyn tá- Csongor és Blg z Állmi Bábszínház Csongor és Tünde-elődásábn. Bábtervező: Koós lván vol állnk, de szellemükben egységesek. Itt kell szólnom színészekről is, kik szinte tökéletesen kihsználták figurák dt lehetőségéket: Erdős Istvánról, ki Csongor figurájánk lssú, fenségesen hömpölygő és mégis zkltott mozgtásávl szerep, költő terem-tette hős lkjánk lényegére tpintott rá; B. Kiss Istvánról, ki vlósággl csodákt művel Kurrh ngyszerű figurájávl; másik két ördögfiók életre-keltőjéről, Ptky Imréről és Gruber Hugóról; Szőllősy Irén tenyeres-tlps Ilmájánk ezernyi pró ötletéről; Hvs Gertrúd emberien-tündér Tündéjéről, Krdos Melind Mirigyéről, Elekes Pál minden mozdultábn telitlált Blgájáról, Szkály Márt megformált Le-dérről. Az életre 'keltett báb és z élet-re keltő színész oly szerves egységet lkot ebben z elődásbn, hogy bírálónk nehéz lenne eldönteni: mi tervező s mi színészek érdeme egy-egy jól sikerült figur tláló mozdultibn. Az elődás csúcs z Éj jelenete. A színpd szinte kitágul: blkot nyit fenséges végtelenbe, titokztos kozmikus világ tárul fel előttünk, s lenyűgözve, porszemként hlljuk z Éj királynőjének komor szépségű monológját. Az Éj Rebró Mr. Színészi teljesítménye megérdemel minden dicséretet. Vittkoznunk kell zonbn befejezéssel: z éjféli kertben fféle tündérmesébe illő, boldog vég bontkozik ki, melyben Csongor és Tünde egymásr tlálnk, s z rnylmák is táncr perdülnek, hogy ünnepeljék boldogságukt. Pedig ez z egymásr tlálás nem nélkülözi keserű ízeket; képzelet szülte távoli birodlmk, Tündérhon. Üdvlk feltlálásáról vló lemondást. Nem vágyk és ábrándok világábn, csúcson lel egymásr két szerelmes: ehhez földre, vlóság tljár kell vissztérniük. A költő befejező sori Éjfél vn, z éj rideg és szomorú, / Gyászosr hnytlik z égi ború: / Jőj, kedves, örülni z éjbe velem, I Ébren mg vn csk z egy szerelem" - sem efféle boldog véget sugllnk, még kkor sem, h z rnylm szerzői instrukciók szerint is hull. Nem rról vn itt szó, mint János vitézben, hol rózs Iluskává változik; ez fellegjáró ifjúság megszenvedett, férfivá érlelő szerelme. Beteljesülés, megnyugvás, de le-mondás is egyben. A kérdés zonbn lighnem túlnő z dott elődás keretein: műfji problémákt vet fel. Mgánk kifejezési formánk korlátit s lehetőségeit: tud-e bábművészet efféle földönjáró-keserű boldogságot is ábrázolni? Hiszen z nyilvánvló, hogy z dott művészi eszközök, kifejezési form sjátossági föld ltti-föld feletti világok ábrázolását könnyítik meg, s teszik természetessé; földi vlóságot megeleveníteni, bábozás szuverén nyelvén, sokkl nehezebb. Nehezebb, de nem lehetetlen... Az Állmi Bábszínház ngyszerű elődásink egész soroztávl s legújbb produkciójánk, Csongor és Tündének remekbe sikerült részleteivel önmg előtt állított mgsr mércét. A bábszínpdon életre támdt Csongor egész színházi életünk nyeresége, s hogy pró hibáiról ily hosszn szóltunk, zt éppen erényei indokolják.

14 Kezdeményező hevenyészettség DÉVÉNYI RÓBERT És színész benne minden férfi és nő..." H kdn még vlki, ki közönség és színház olykor elhidegülő viszonyáért hrmdik" feltűnését okolná, nnk is el kell ismernie, hogy televízió mindenesetre gáláns vetélytárs. Elvégre csknem fél esztendőn keresztül gitált nézőit, hogy minél gykrbbn keljenek fel tévé elé tolt kényelmes fotelekből, és színházi zsöllyékben foglljnk helyet. Vlóságos koncentrált támdásnk lehettünk tnúi. Az dásokt z esti és délelőtti progrmbn is sugározták, közvetlenül összekötötték mű-sorjánló színházi propgndávl, szerkesztés 2. cstornán további, kiegészítő illusztrációkt is bevetett. A strtégii célt televízió vezetői z invokáló beszélgetésben körvonlzták. Tömpe István nnk reményének dott kifejezést, hogy sorozt vlmiféle szellemi pezsgést indít meg, Páv-körök mintájár tlán színházbráti klubok jönnek létre, mgyr színházi kultúr problémái jelenleginél sokkl szélesebb körben közüggyé válnk. Hogy televízió képes z ilyen értelmű frontáttörésre, zt nemcsk népzene ügyében bizonyított. A hol itt, hol ott meg-ugró olvsmánysttisztikák szinte npont tnúsítják, hogy televízió --h krj nemcsk tömegízlés ki-szolgálój, hnem minőség forrdlmár is. Nos, h e mg szbt célhoz mérjük soroztot, sjnos lehetetlen be nem ismerni kudrcát. Nem lett vittém, de még beszédtém sem, felvetett kérdések vgy produkciók nem késztettek gombmódr szporodó klubszerű kis közösségeket továbbgondolásr, és rról sincs tudomásom, hogy szóbn forgó időszkbn népszerűsített szerzők drbji iránt színházi közönség érdeklődése fokozódott voln. A mű-sor egy lett sok közül: némelyik jobbn sikerült, másik kevésbé. Már kinek módot dott z összehsonlításr, hogy végigülte soroztot - mert sjnos még erre sem igen támsztott igényt. Pedig, hogy ez nemcsk Migret felügyelő kiváltság lehet, zt nemrégiben Bernstein komolyzenei kurzus bizonyított. H most már fiskó - vgy foglmzzunk elnézőbben: mérsékelt siker - ok felől kell nyiltkozni, kritikus meglehetős zvrb kerül. Láttunk egy sor művészi értelemben rngos produkciót, élvonlbeli rendezők és kitűnő színészek tolmácsolásábn, okos szvkt hllottunk hzi színházkultúr legvtottbb szkembereinek szájából. Miért mrdt mindez végső összegeződésében mégis htástln? A televízió úttörő kísérletet válllt. De éppen itt kezdődött bjok legngyobb része! A sok, úgy látszik, kísérletből is megárt. A soroztnk - enyhén szólv minth egyáltlán nem lett voln megállpodott koncepciój. Egyszer ezen z úton indult el, másszor zon. Hol semmiben sem különbözött egy színházi jegyzettel útjár bocsátott tévéközvetítéstől, hol úgy szedték ízekre előttünk jeleneteket, kár egy vribútort. Kzimir úgy vezetett körbe görög színház tárltán, minth z értelmi fogytékosokt is hllgtóság közé sorolná, Lengyel György viszont Mjkovszkij és Mejerhold kpcsoltát tgllt z kinek vájt fülei vnnk hllásr - hllj" kérdéses elegnciájávl. H televízió így krt tpsztltok birtokáb jutni, melyeket mjd egy későbbi, most már egységes koncepciójú műsorbn kmtoztt - még dicsérhetnénk is ezt kezdeményező hevenyészettséget. De ismerve lehetőségeket, ligh vlószínű, hogy erre beláthtó időn belül sor kerül. Mégis: játsszunk el gondolttl. Mit várnánk egy újr kezdett sorozttól? Hogyn rostálnánk meg látottkt, merre jelölnénk ki zsákutcákt? Mindenekelőtt el kellene dönteni, hogy kinek szól tnfolym. A közöm-bősökben lkrj felkelteni színház iránti érdeklődést? Vgy többé-kevésbé rendszeres színházlátogtókt krj hozzásegíteni, hogy z elődásokt ne csk nézzék, hnem lássák is? Vgy színházi élmény szerelmeseit krj el-látni mélyebb tájékozódást segítő ismeretnyggl? Netán bepillntást kíván dni nézőtérről nem láthtó műhelytitkokb? Természetesen bármelyik koncepció elképzelhető - h vn is fontossági sorrend közöttük. Szégyenlős tnfolym Hsonlóképpen eldöntetlen mrdt sorozt jellege: művészi vgy didktiki htás z elsődleges? Szüksé- ges-e, érdemes-e feláldozni z egyiket másik kedvéért? Az dások többségében televízió minth fátyolt igyekezett voln borítni didktiki céljir. Ennek természetesen értjük indokit. A soroztot fő időben sugározták, és z Átlgos Néző este nyolc után köztudomásúlg fejtágítás mellőzését kéri, és h már nem szórkozttják, elvárj, hogy leglább bilincseljék le. De e szemérmességnek lehetett egy mélyebb ok is. Felmerülhetett: vjon lehet-e művészetről művészi benyomás zvrtlnság nélkül beszélni? A kételynek köszönhetjük, hogy soroztbn z egységes htást keltő, tévéjátékszerű drámi művek lkották nemegyszer mgot, mire tnór épült. Rövidebb lélegzetű művek, mint Szegedi Teofániáj, Csehov Httyúdl és Beckett Utolsó játszm című egyfelvonásos. E drbok mű-vészi értékét kétségtelenül z is növelte, hogy mindhárom esetben kuriózumot, felfedezésszámb menő eredeti be-muttót láttunk. Máskor hosszbb műveket televíziós időtrtm Prokrusztészágyáb fektették. A delikvens egy ízben elvérzett (Szophoklész: Antigoné), egy ízben viszont frissebben pttnt fel új méreteivel, mint z eredetivel (Mjkovszkij: Polosk). De sem z egyfelvonásosok, sem znzák nem győztek meg rról, hogy ez lenne járhtóbb út, elvégre drámirodlmi rngú tele-víziós játékokt néző bármikor lát-ht, és ezekhez is lehet mgvs észre-vételeket fűzni. A tpsztltok lpján inkább mozikmodell mellett voksolok. Természetesen ennek is számos bukttój vn. Olykor részlet nem áll meg önmgábn (Aiszkhülosz: Perzsák), olykor nem tudni, mi köze felvetett problémához (Ibsen: Solness építőmester). Áltlábn zt mondhtnám, hogy z egytömbű elődás elleplezi didktiki cél hiányát, mozikfüzér árulkodón kimuttj. És viszont: h koncepció világos, mint Shkespere-, Molière- és Csehov-dás esetében, sokkl több z esély rr, hogy mg megismerő folymt váljon élménnyé! És zt hiszem, ez cél. Látszólg egyértelműen dikrónikus felépítésű drám-, illetve színháztörténeti kurzus részesei voltunk: áttekintést kptunk z európi színház ngy kor-szkiról görögöktől npjinkig. Leglábbis erre vllott bemuttott művek sorrendje. Kötözködnivló e téren legfeljebb nnyi kd, hogy romntik, és vele mondjuk Schiller, kimrdt

15 sorból. A befejezésen pedig igzán csk pedntéri csóválttj fejünket. A Beckett-től Mdáchig visszvezető hjtűknyrbn edzett nézők, sőt kritikusok is seregestül huppntk ki soroztbál. Ettől eltekintve válogtás vlóbn mintszerűnek tűnt, legtermészetesebben trtlmzt minimális kötelező irodlmt", s rádásul néhány ínyencséggel is szolgált. Viszont sem feldolgozásmód, sem mgyráztok nem hederítettek z idő-rendi koncepciór. Pontosbbn, z első, görög dás még igyekezett utlni korbeli színházi körülménye ikre, de ztán ez követelmény elfelejtődött, és csk szórványokbn jelentkezett. Ellenérvként felvethető, hogy sorozt nem óhjtott rgszkodni vlmi-féle múzeumi történetiséghez, hnem zt vizsgált, hogyn épülnek be ngy színháztörténeti korszkok m szín-házi életébe. Mondnom sem kell, hogy ez nézőpont is jogosult, különösen egy olyn ' műsorpolitiki helyzetben, mely-ben klsszikusok felújítás teszi ki bemuttók zömét. De erről végképp igen keveset hllottunk. A problémát legfeljebb formi megoldások exponálták. A rendezők egy része mi színház, sőt, képernyő játékterére helyezte z elődást, és függetlenítette m-gát korbeli lehetőségektől. Ngyon érdekesen vetődött fel ez problém Shkespere-dásbn. Nemcsk Vámos és Gábor rokonszenvesen láztos nosztlgiájár gondolok z Erzsébet-kori színpd térformái iránt. De IlI. Richárd-jelenet szbdtéri, sőt már-már filmes környezete, és ugynkkor mimikár koncentrált televíziós optik meggyőzött rról, hogy ez fjt korhűtlenség " nemcsk lehetséges, de áhított is. Ehhez képest bizony szürkének tűntek szbályos színházi közvetítések kordáibn trtott elődások, mint például z Ibsenvgy Mdách-műsor. Csökkentette z időrendi koncepció következetességét z is, hogy sorozt második felében drámtörténeti korszkok egyes drámírók életművének és világánk ismertetésére szűkültek. Ez z rcképcsrnok kétségkívül legjelentősebb lkotók portréját vázolt fel, de zt hiszem, vitthttln, hogy Ibsen mint társdlmi, Mjkovszkij mint z expresszionist, Brecht mint z epikus, Beckett pedig mint z bszurd irányzt reprezentáns kér helyet soroztbn. Az elemzések viszont nem z irányztok jellemző stílusjegyeire hívták fel fi gyelmet mintpéldányon ". Az epikus drámár például nem z jellemző, hogy songokt énekelnek benne, hnem, hogy songok hivtottk megszkítni drámi folymtot. A Weill és Dessu műveiből összerittyentett kis esztrád te-hát kifejezetten félrevezette tnfolymhllgtót. A sikerült epizódok De jó, ne húzzuk ilyen mélyen szemünkbe vsklpot. Tekintsük e történeti koncepciót csk váznk, mire legfontosbb színházi tudnivlók ismertetése épül. Egy szinkretikus tárgylás-mód - péld erre megint csk Bernsteinsorozt - leglább olyn jól szolgálhtná célt. Vizsgálhtná például sorozt színházművészet összetevőit; z irodlmi művet, környezetet, színész, rendező lkotó tevékenységét, közönség részvételének formáit stb. Sjnos, sorozt szinkretikus koncepcióvl is dósunk mrdt. Tuljdonképpen csk három ízben sikerült áltlánosításr érdemes lpvető kérdéseket z dás középpontjáb emel-ni: Shkespere- és Molière-műsorbn szándék szerint, és Csehov-mű-sorbn h szbd gynúperrel élnem - féligmeddig véletlenül. A Shkespere-műsorbn Gyárfás kérdésfeltevése Ldy Ann-jelenet kpcsán drámművészet gyökeréig htolt. Azt fejtegette, hogy egy özvegy elcsábítás gyilkos áltl lélektni képtelenség, és Shkespere zsenije éppen zzl provokálj, kvrj fel közönséget, hogy egy, hétköznpinál mélyebb igzság ellenállhttln sodrásávl leveszi lábáról. A drámi igzság felül-kerekedése tpsztlti vlóságon minden ngy drám sjátj, de Shkespere volt máig is e technik" utolérhetetlen mestere. Kpór jött, hogy Gyárfás esztétiki ámultát Vámos zonnl lefordított egy rcionális, korszerű rendezői értelmezés nyelvére, bebizonyítván, hogy Ldy Ann pálfordulás ngyon is érdek- és nem érzelmi motivációjú. A világos kérdésfeltevés hlltlnul izglmssá tette z illusztrációt, Gábor Mik-lós és Vss Év pontosn zt játszották cl, miről szó volt, nélkül, hogy elszegényítették voln jelenetet. H lehet, még jobbn sikerült Királyi nevetés. Gyárfás egy műfji lp-kérdést válsztott témájánk; egyenrngúsított komédiát trgédiávl, megmuttv, hogy komikus máni tuljdonképpen trgikus szenvedély fo- nákj. Ezért elhitetni nézővel mániákus beszűkültséget " éppen olyn komoly feldt - szó színészlélektni értelmében is - mint elfogdttni shkespere-i szenvedély csodáit. A szerkesztés pzr ötlete volt, 'hogy Trtuffe szerelmi vllomás még szituációjábn is rímel Richárd csábítási jelenetére. Az először nturálisn, mjd ismétlésben mániákus rámenősséggel felhngzó lexndrinusok pedig ekltánsn bizonyították, hogy komédi ereje nem szóviccekben vgy ripcskodásokbn rejlik. Mjor Tmás műhelyvllomás e kérdés színészlélektni oldláról, Fösvény ládikómonológj kpcsán, még biztonságosbbá tette eligzodásunkt. A Molière-dás más vontkozásbn is pozitív mintpéldánk tekinthető. A jól megválogtott részletek sikerrel tükrözték z életmű leglényegesebb oldlit. A Tolkodók és Scpin furfngji szemelvényein keresztül Molière gyökérműfjit: á commedi dell'rtét és blettkomédiát is érzékelhettük. Békés András pedig Molière-elődások mi, mgyrországi sorsánk viszontgságit firttt. Tláló képet festett rról, hogy miért nem fogllt el Molière mindeddig színházink sikerlistáján z őt meg-illető helyet. Vgyis ez z dás rányosn ötvözte miság és történetiség szempontjit, és össze tudt kpcsolni egy lpvető műfjelméleti kérdés okos, didktikus kifejtésével. A Csehov-dás csk nnyibn mondhtó sikerületlenebbnek, mennyiben z illusztrációk nem fedték pontosn bevezetőben elhngzottkt. Gyárfás csehovi színház dilógustechnikájáról és sjátos csehovi trgikomikumról beszélgetett Horváth Jenővel. Mindkettő lpkérdés: z egész XX. százdi drámirodlom megértésének és megszerettetésének kulcs. Aztán láttunk egy Vány bácsi- és egy Ivnov-jelenetet z öniróni és keserves komikum ízétől mentes, nikotexes kivitelben, így megpendített témához csk Httyúdl szolgálttott dlékot. Tuljdonképpen Bessenyei Ferenc töprengése és játék diktált z dás koncepcióját. Megrendítő erővel vllott rról, hogy mit jelent Csehov-színésznek lenni. Úgy véli, hogy z orosz drám, Shkespere mellett, teremtés másik fele. És h Shkesperefeldtokbn színész cselekvés,, z oroszoknál - és elsősorbn Csehovnál - sját morális energiáink tükrébe néz, szkdtlnul kuttni kényszerül hétköznpinál több,

16 értékesebb önmgát. Vgyis tökéletes lkításhoz z emberi tökéletesedésen át vezet z út. És h önmgát nem kímélve nekivág színész belső pokol-járásnk mi várj z út végén? Tlán ugynz rivldán túli süket csend és sötétség, mint Httyúdl kiégett komikusát. Az dás ngy trouville-j, hogy Bessenyeit egyetlen ór leforgás ltt Asztrov, Ivnov mjd Szvetlvidov hárms lélekcseréjére késztette. Így mondhtt el játékávl is, ihol húzódik h-tárvonl színész és komédiás között, mi ugyncsk lpkérdése korunk szín-házánk. A gondoltmenet egysége A többi dás temtikáj túlságosn kötetlen volt hhoz, hogy vlmiféle egységes gondoltmenet kilkulhsson. Ki-ki rról beszélt, mi z dott tém kpcsán éppen eszébe jutott. Akinek nem jutott eszébe semmi érdemleges, z is kitöltötte z időt: mások gondoltibn bőven kdt szemezgetnivló. A Nemzeti Színház művészei például izglms problémákt vetettek fel Az ember trgédiáj most készülő felújítás kpcsán. Mrton Endre rendezői rs poeticáj-ként hitet tett mellett, hogy csk teljes írói életmű iránti elkötelezettség jogosít fel főmű színpdr állításánk megvlósításár. Kohut Mgdánk feldtválllás belső feszültségtől izzó interjúmonológj pedig megint csk színészi lkotófolymt mély tüzű kohójáb engedett bepillntást. De mind-ez - npr kész ktulitás mitt - sokkl inkább Színházi Mgzin témáj lehetett voln, mint sorozté. Befejezésül szóljunk z egész tnfolym vezetőjéről és spiritus rectoráról, Gyárfás tnár úrról is. Kétségtelen: keresve sem lehetett voln lklmsbb személyt tlálni e feldt ellátásár. Nincs benne semmi tnáros feszélyezettség, nem értekezik, nem mgyráz, előttünk gondolkodik, és gondolti mégsem hevenyészettek, sőt esszészerűen mélyek - egyszóvl mgávl rgdó, élvezetes elődó. (Kedvenc témái vlósággl költővé teszik, mint ezt Mdách-dásbn tpsztlhttuk. Mdáchról ritkán hllottunk ilyen ihletett szvkt, csk éppen z nem derült ki, hogy Kálmán György Gyárfás szvit tolmácsolt. Rádásul szerencsés dottságú művészeti riporter, kinek vonzó egyénisége kulcs minden riportlny-hoz.) És ugynkkor keresve sem lehetett voln lklmtlnbb személyt tlálni sorozt vezetésére, mint éppen őt. Úgy látszik, szerénységével összeegyeztethetetlen, hogy sját gondoltmenetét centrumbn állíts, vgy hogy didktiki gyeplőt kezében trts. Végtelen udvrisságábn jelentéktelen megnyiltkozásokt is kinyiltkozttásként bólogtj végig. A vitkészség éledésének legcsekélyebb jelére béke brátj-ként zonnl mindenkivel egyetértő, bölcs mosollyl csillpítj le kedélyeket, megfosztv bennünket konfrontáló nézetek mérlegelésének élvezetétől. Lehetséges, hogy mindez szőrszálhsogtás. Nyilván sokn örömmel nyugtázzák, hogy soroztnk köszönhetnek egy mrdéktlnul kitűnő tévébemuttót, Beckett Utolsó játszmáját, és né-hány emlékezetes színészi lkítást, így z említetteken kívül például Tomnek Nándorét Solness épitőmesterben vgy Sztnky Istvánét Poloskábn. Kétségtelen: ez sem kevés. De z eredményt televízió áltl kitűzött közművelődési célhoz igyekeztem mérni, mint hogy csk ez lehet mércéje e fontos kísérlet újrkezdésének is. K Ö V E TK E ZŐ S Z ÁM U N K T AR T A LM ÁB Ó L: Pályi András: Állóvíz-e mgyr színház? Gábor István: Budpesti Szbdtér - 74 Nány István: Amtőr tlálkozó Kzincbrcikán Cserje Zsuzs: A nép ellensége és fitl közönség Mészáros Tmás: Beszélgetés Bodrogi Gyulávl Molnár Gál Péter: Hrmdik Richárd élete és hlál Kolti Tmás: Hogyn játsznk z ngolok Peter Brook után? Földes Ann: Népszínház Chicno módr Dévényi Róbert-Trby Ede: Meghlt Petrusk - éljen Petrusk Beli Ann: A 28. Avignoni Fesztivál Bécsy Tmás: A drámelméletről és drmturgiáról NÁN AY ISTV ÁN Esztergályos, clown Először filmen láttm. Szbó István kisfilmjében Teben. Száz rc volt: bohókás és szomorú, vd és elérzékenyült, nevető, kcgó, és groteszken szép, be-teljesedetten boldog és remegőn félő. Külön-külön és együtt éltek ezek z rc-felvillnások. A sokrcúság mellett csup mozgás, nyughttln higny lénye volt feltűnő: végigszldt, ugrált, viháncolt és táncolt filmet. Nem véletlenül táncolt is - Pécsi Blett tgj volt még kkoribn Esztergályos Cecíli. Aztán hátt fordított táncnk, és színészetet válsztott. Sok példát ismerünk rr, hogy színészek más, civil" pályát, hivtást odhgyv válsztják színművészetet; rr is, hogy más művészeti ág képviselői lklmilg színészi feldtr válllkoznk. De rr jóvl kevesebb péld kd, hogy vlki z egyik művészeti ágtól végleg egy másikhoz pártoljon. Esztergályos Cecíli pécsiek sikeres együttesét hgyt el több, mint egy évtizedes tnulás és munk után, hogy elölről kezdje z új pályát. Erős belső indíték kellett ehhez. Esztergályos közlésvágy és készsége szétfeszítette tánc kínált kereteket, s tágbb lehetőséget nyújtó színészetben kereste kifejezési eszközöket és lklmkt. De z éppen dott színészi kereteket is mindig feszegette, feszegeti. Legtöbb szerepénél nem elégszik meg z lkítndó típus kényelmes megközelítésével, hnem függetlenül szerep hosszától" - vlmi egyéni ízt próbál keresni és dni. Ez tuljdonképpen színészi-művészi mgtrtás egyik lpkövetelménye lenne, s hogy ez mégis különös és kiemelésre érdemes, nnk két ok vn. Egy-részt mgyr színészet kiváló híre el-lenére, színészeink jv része hjlmosbb rr, hogy sját mgát dj szerepben, semmint mg egyéniségét hsoníts figuráéhoz. Másrészt Tháli Színház gykorlt szerint színészek egymáshoz hsonló szereptípusokt játsznk drbról drbr, s z zonos jel-legű típusok eltérő jellemzése mindig ngyobb művészi koncentrációt, igényességet követel, mint rutinmegoldás. (A

17 rcok és mszkok rutinr egyre több péld, s ez elgondolkozttó jelenség!) Esztergályos Cecíli ht éve tgj Tháli Színháznk. Ezltt színház mjd' minden produkciójábn játszott, s szerepeinek jó része néhány figurtípus vriálás. Hogy mégis elkerülte besktulyázódás" veszélyét, zt kifejezőeszközei gzdgságánk köszönheti elsősorbn. A mgs színvonlon lklmzott hgyományos színészi eszközöket kiegészíti tánctudás, s ezzel együtt mozgássl, mozdultokkl, testtrtássl történő jellemzése. Esztergályos minden figurájánk egyénített mozgásrendszere és krktere vn, s ez z többlet, mi kiemeli szerepeit hsonló zsánerűek közül. Esztergályos Cecíli példájávl természetesen nem zt állítom, hogy minden színésznek egyben blett-táncosnk is kell lennie, de zt igen, hogy minden színésznek olyn fiziki-kondicionálismozgáskultúrbeli készenlétben kell lennie, mely lklmssá teszi kár krobtikus, kár rezzenésnyi finomságú mozdultokr épülő színészi feldtok megoldásár. Mert míg egy társultbn csk néhányn képesek például egy állványr felhúzódzkodni, egy ránylg mgs dobogóról leugrni, egy kötélhágcsór felmászni, ddig zzl z egy-két színész-szel csinálttnk rendezők minden mozgásos kciót, s ez is egyfjt besktulyázás, mint, hogy erre kár Esztergályos néhány szerepe - Dnte Isteni színjátékánk Frncesc d Riminije, Milton Az elveszett prdicsom Rphel ngyl, Csúsingur Okruj - vgy Csíkos Gábor mjd' minden feldt" bizonyság. A blett-táncosi múlt zonbn nem minden esetben jár feltétlen előnnyel. Esztergályos Cecíliánk meg kellett küzdenie színészi énjének megtlálásáért. Így relist színjátszás, részletező, lélektni lpozottságú figurépítkezés gykorltát is el kellett sjátítni. S hogy ez mennyire sikerült, rr már bizonyság volt színészi pályájánk első sikere, még főiskolás korábn eljátszott Csibe, mjd Bródy Sándor Ddájánk Bolygó Kis Erzsébete. Ezeket figurákt mindenekelőtt gyengéd, már-már niv, gyermeki tisztság jellemezte, s ez, z lkok ilyen-olyn külső képe mögött felfedezhető mrdék tisztságot kereső mgtrtás, törekvés máig jellemzi Esztergályos szerepépítkezését. A tizenkét évvel ezelőtti kisfilm portréjábn már benne voltk z eddig fel- villntott színészi-emberi jellemzők. A legfontosbbról, legesztergályosibbról zonbn még nem esett szó: humorról. Esztergályos Cecíli tuljdonképpen z egyik ősi színésztípus, bohóc leszármzottj. A nevettetők ngy csládjához trtozik, zokhoz, kik görbe tükröt trtnk embertársik elé, kiknek nevettetése nem ndlít, inkább nyugtlnít, kik torzítv, felngyítv muttják rútt, és ellágyulnk szép láttán, kik jelenségek groteszk vonásit is látják és látttják, s ezzel ébren trtják megszokásokhoz szívesen igzodó értelmet, s kiknek nevettetése nyomán emberibb lehet z ember. Esztergályos Cecíli sorr játszott komikus szerepeket, bohócleszármzottk szerepét. Csk néhány ezek közül: XVIII. százdi iskoldrám, Bchus kópékedvű, vásott diák kórustgj. lllyés Gyul Bál pusztánjánk vrkocsos, cserfes, mgávl nem bíró mrok-szedőlány, Weöres Sándor A holdbéli csónkos hősiesen gyengéd és finomn hősködő, de mindenképpen mesebeli igzságos, bábmozgásos Pprik Jncsi-j, Krgöz hsonló figurváltozt. S sorbn legutóbbi: Rmjn Hnumánj. Hnumán, mjom mondán belül is vrázsltos mesék birodlmából vló. Csodtevő, csodképességű lény ez Hnumán. De Esztergályos megfoglmzásábn minden csodás képessége mellett gyrló földi lény is. Ábrázt színesen mjomi, hosszú, fehér frkát, mint egy uszályt vonszolj mg után. Nyújtott krrl, lábbl négykézláb sétál, ugrál, szldgál, kötélhágcsón mászik föl-le, hintázik, repül, vív és hrcol. S közben hsr esik sját frkábn, od-csípi kezét klick jtjához, bátorságánál csk félelme ngyobb z ellenséggel vívott küzdelemben, s egy-egy si-került kciój után önelégülten cspj frkát krjár, és kidüllesztett mellel várj z elismerést. Mélyen emberi Esztergályos mjomlkj. A mond meg-emelt", ideákbn élő, s ezért kissé idegen főszerepeivel szemben Hnumán hús-vér lk. Kpocs közönség és színpdi cselekmény között. Érzelmileg kötődik néző Hnumánhoz, s neki szurkolv, érte ggódv és izgulv kerül közelebb Rám és Szít történetéhez is. Esztergályos közönségnek, közönséggel játszik. Nemcsk részvevője, kívül-álló szemlélője is z eseményeknek, fin-torivl, mozdultivl színpdi cselekményt kommentálj is - h éppen színen vn. Ez kontktusteremtés, véleményformálás zonbn egy pillntr sem lesz olcsó fogás, egyszerű kikcsintás". A multttás szélsőséges eszközeit is felhsználv, mindig z ízlés és z önmgávl szembeni szellemi igényesség mximális követelményének tesz eleget. Mint hogy áltlábn ezt teszi tlán legnépesebb szerepkörében is: z utclányok, félvilági hölgyek, lenge nőcskék, kitrtottk esetében is. Ebben szezonbn is három e típusb sorolhtó hölgyet személyesített meg. Zsolt Bél Erzsébetvárosábn látszólg epizódfigurát játszik, vlójábn zonbn főszerep z övé. Ő tisztes" kispolgári bérház egyik szégyenfoltj, z nőszemély, kit minden jóérzésű lkó, mint például Nemzeti Drogéri tuljdonos, messzi ívben elkerül, kinek még köszönni is bűn, ő z erkölcstelenség mg, egy képviselő kitrtottj. De kihez végül is polgári életmód jelképe, zongor elvándorol! A drb két tábor - hgyományhű, tisztes polgár és modern " hrácsoló, mi mximális hsznot hjszoló dilettáns, régi értékeket szétzüllesztő új polgárság - közül z utóbbihoz trtozik. Esztergályos úgy játssz el figurát, hogy hov-trtozás ne legyen egyértelmű. But ez nő, és egyszerű. Leglábbis nnk tűnik. És minden vágy z, hogy kikerül-jön eddigi környezetéből, hogy feljebb Esztergályos Cecíli (Tild) Hámori Ildikóvl (Lur) mint lehllgtó kissszonyok Huby Miklós Isten füle című drbjábn (Tháli Stúdió)

18 A ház szégyene, Esztike (Esztergályos Cecíli) zongoreldás zűrzvrábn z Erzsébetvárosbn. (Prtnerei: Rátonyi Róbert, Inke László, Mécs Károly és Horváth Teri) Esztergályos Cecíli (Bolygó Kis Erzsébet) és Horváth Teri (Mm) A dd című Bródy Sándor-drámábn (Tháli Színház) lépjen társdlmi rnglétrán, hogy elérje, megkpj z áhított zongorát. Ám mikor segíteni kell, szinte önzetlenül segít. Esztergályos lkításábn ez lány z önző szempontok és z önzetlenség htárán táncol. De keresetten előkelősködő mozgás és hrsány hnghordozás, természetesen meg-megújuló, mjd visszfogott beszédtempó, rgdozóként zongorát kerülgető járás, képviselő feleségének hlálhírét tudtul dó tirádáj mindig árulkodik vlóságos természetéről. S ez nő egy békebeli erkölcsű törvényrend szerint lenézhető lumpen-elem, ki z állmhtlom kétes becsületű képviselőjével trt kpcsoltot, erkölcsileg teszi tönkre polgárcsládot. De Esztergályos szerint ez nő nem is olyn romlott és lenézhető, mint többi hszonleső. S tlán nem is olyn but, mint milyennek látszik. De mindenképpen veszélyesebb, mint milyennek muttj mgát. A Diderot regénye lpján színpdr állított Fecseg ő ékszerek egyik prádés lkítás Esztergályos Zelmide-je. Az udvr sok-sok lenge erkölcsű hölgyikéje közül Zelmide ékszere mondhtj tlán legérdekesebbeket. A hbkönnyűnél is könnyebb játékocsk szellemét Esztergályos érezte meg legjobbn, s elegáns, könnyed, sziporkázó portrét rjzol sok vihrt látott, ngy étvágyú, de tisztességére sokt dó, sőt köztiszteletben is álló hölgyről. Rccsoló, előkelősködő beszédmódj több mint elegáns, árulkodik hmisságról. Akár túl elegáns mozgás. S mikor gyűrű felé fordul, közönséges lesz. A kétféle hng, z előkelő és trágárságig közönséges közötti kontrszt teszi hlltlnul komikussá és jellegzetessé figurát. A mgánszámok füzéréből álló drb legjobbj Esztergályos önvllomás, mikor is tuctnyi nyelven stíluspródiát rögtönöz, melyben közelmúlt és jelen minden jelentős mgyr színésznője felismerheti mgát. Minden színészi jellegzetessége összefogllón jelen vn Huby Miklós Isten füle című lebegtetett" trgédiájánk Tild lkjábn. Ebben drbbn is utclányt játszik. Félművelt nőt, ki egy ltinmeriki ország lehllgtó központjábn dolgozik. Leányny. Hrci fel-dtként" gerillák ppját kell eredeti fogllkozását " hsznosítv megkörnyékeznie. Csup olyn jellemző, olyn szituáció, mely könnyes szentimentlizmus felé kísértheti színésznőt. Esztergályos Tildáj zonbn távol áll ettől megközelítéstől, z ő Tildáj cinikus. Őt már nem érheti meglepetés, ő már nnyi szennyet tpsztlt, hogy újbb már nem bolygthtj fel lelki-életét. S mégis újbb és újbb meglepetések érik, és mindig újr megzvrják nyuglmát. Amikor színre lép, túlzottn kifestett, feltűnő, hngoskodik, széles és szeles mozdultokkl, ngy ívben keresztbe vetett lábkkl ül le, klndjiról kuncogv és fejhngon, de büszke- séggel beszél, s képtelen helyesen kimondni Chmps-Élysées-t. Társnője sértő megjegyzését elegánsn és fölényesen sepri le mgáról: Tild készül pphoz, szépíti mgát; Lur, társ lcsony szármzásár és múltjár vontkozó sértést vág fejéhez. Esztergályos kezében megáll egy pillntr púderos pmcs, mjd egy utolsó pillntás pudrié tükrébe, egy kttintás, s egy utánozhttlnul frnciás" kézmozdulttl kísért nyomtékos, sok jelentésű nnn! válsz meglázásért, sértő támdásért. Mikrodrám játszódik le prányi jelenetben, melyből egyértelműen kifejeződik minden eddigi megélt tpsztlt ellenére is emberségesebbnek megmrdó nő erkölcsi fölénye személyes bosszúvágyból, ljs rendőri feldtokt önként vállló társávl szemben. Akárcsk bbn z odmondásbn ", mit pp üres szobájából lehllgtó készüléken őt figyelő Luránk címez. Vn ebben kiokttásbn vlmi bátor elégtétel, ugynkkor gyávság is, hiszen mindzt, mit Luránk mond, mivel őt elítéli, nem szemtől szembe, csk lehllgtón keresztül dj tudtár társánk. Ez kettősség benne vn drá- Esztergályos Cecíli mint rkngyl Milton: Elveszett prdicsom című eposzánk körszínházi drmtizálásábn. (Év: Venczel Ver, Ádám: Kozák András)

19 mábn is, de teljes gzdgságábn, plsztikusságábn Esztergályos bontj ki. A prányi stúdiószínpdon Esztergályosnk nincs egyetlen színészi " megnyilvánulás sem. Tökéletesen érzi, tudj, hogy mgánemberi" gesztusokkl lehet csk élni ebben térben. De úgy tenni, minth civil gesztusokkl játékot játszn, ez legnehezebb. S ezt z illúziót tudj megteremteni Esztergályos Cecíli. A pontos, lélektnilg hiteles szerepépítkezés, groteszk, elidegenítő, komikus effektusok, mozgás precíz koreográfiáj, szituációk visszájánk megmuttás teszi összetetté, s éppen ezért teljessé Tild figuráját. Más jellegű összefogllást d Esztergályos z idei körszínházi produkcióbn, z Ezeregyéjszkábn. Az elődás felidézi régi körszínházi és Tháli színházi elődások több elemét (hogy csk Brtókián részletét, Klevl kellékeit említsem!), s színészi játékbn is gykori vissztérő elem, egyegy korábbi elődás figurájánk idézése. Nem kivétel e tendenci lól Esztergályos lkítás sem. Esztergályos Cecíli z Ezeregyéjszkábn pék kikpós feleségét játssz, Kcs utci tlálkozók szervezőjét, ki lépre cslj, furcs módon megleckézteti kádit, ngyvezírt, még királyt, Hrun el Rsidot is. Minden férfink megkd szeme rjt, s minden férfit úgy teker z ujj köré, hogy kr: férjét z orránál fogv vezeti - gyengén és megértőn, szeretőit váltogtj, és htlms, mgs rngú férfikt becspj. Mindezt Esztergályos kedvesen, bájosn teszi, de mg feldt nem állítj különösebb nehézség elé, s így, kár többiek, ő is játékosn fölhsználj régebbi szerepeinek motívumit. A már sokszor eljátszott kétes erkölcsű nő figurájánk több olyn jellegzetességét láthttuk, mit z előzőekben említett szerepeiben élvezhettünk; felhngzik Fecsegő ékszerekben megcsodált prodisztikus hnghordozás, ismét bebizonyítj hjlékonyságát, mozgékonyságát, tánctudását, mikor Hnumán mozgásávl, négykézláb sétál ide-od, mikor htlms gyertytrtóvl fején lejt csábtáncot és így tovább. Minden szerepidézés" mellett Esztergályos lkításábn benne rejlenek egy teljesebb értékű és érvényű, ngyobb formátumú lkítás körvonli is. Annk péknének z lkj, ki mesék társdlmi igzságszolgálttásánk eszköze. Ám ezt csk részlegesen tudt Esztergályos megeleveníteni, mert mg z elődás egésze ellenállt ennek. A produkció túl könnyedre, multttór sikerült, s ez felfogás nem kedvez z árnyltbb, ellenpontozó megoldásoknk. így Esztergályos Cecíli lkításábn is benne rgdtk komorbb, drámibb részletek. Esztergályos Cecíli gykrn rjzolj túl lkjit. Szereti z erős rcfestést, válllj és tudtosn felhsználj mszkjinál, figurák külső megjelenítésénél zt, hogy klsszikus értelemben véve nem szép, hogy puszt megjelenésében, mgs fekvésű hngszínében is vn vlmi eleve clownos. De lkításit mégsem külső jegyek teszik elsősorbn emlékezetessé, hnem z, mi lényéből fkd: clown ő, komoly dolgok komikus oldlát, vígságok keserű mgját is megmuttó művész. Shi ri n, p é k né ( Es z t e rg á l yo s Cec í l i ) c s áb t á nc s z i nt e e k s z tá z i s b hoz z Sz i nd b á d ot, k e re s k e dő t (Rátonyi R ó b e r t ). Ezeregyéjszk (Körszínhá z) (Ikl ády László fel vé tel ei )

20 BÁNYAI GÁBOR Színészportrék szolnoki Mkrából Kertész Ákos Mkráját József Attil Színház muttt be először, s játszott szép sikerrel, több mint hetvenszer. A szolnoki elődás sok helyütt eltér pesti, Berényi Gábor rendezte felfogástól. Mg z írott szöveg is változott: Kertész Ákos z ősbemuttó tpsztltit hsznosítv megnövelte drb színpdi htósugrát, prdox módon éppen zzl, hogy erőteljesebben válllt z eredeti regény epikus szerkezetét. Ily módon sűrítettebben és nyilvánvlóbbn játszódik le néző előtt Mkr Ferenc trgédiáj. Ezt felfogást erő-sítette Bbrczy László rendezői elképzelése is, bár részleteiben kitűnő megoldási mellett egészében nem volt elég következetes. Ahol z epikus építésből következő lehetőségeket jól kmtozttt, mint például második rész zárójeleneteiben, mikor párhuzmosn játsztott három színhelyet, vlóbn drámi htásokt ért el. Rendezésének zonbn kétségtelenül legerősebb oldl ez-úttl színészvezetés biztonság, pontosság volt. Mkr: Piróth Gyul Piróth Gyul első szolnoki évdj sikeres volt. A Gácsérfej Mcferlnjávl muttkozott be, ezt z lkítását Budpesti Művészeti Hetek lklmávl fővárosi közönség is láthtt. Szerencsére - mert ez kitűnő elődás és benne kimunkált lkítások, pontos összjátékok z évd egyik legemlékezetesebb sikerét nyújtották. De térjünk vissz Piróth szerepeire. Nem túl szerencsés szerep várt ezután: betegség, mely megkdályozt bbn, hogy Gorkij drbjábn eljátszhss Sztyint. Mindössze egy-két csepeli elődáson bizonyíthtt ezzel szereppel színészi érését és higgdását. Azután egy musicl következett, A z esőcsináló, melyben Noh szerepét játszott - önmgábn hitelesen, de z elődásb nem illeszkedett eléggé szervesen. (Erről részlete-sebben SZÍNHÁZ májusi számábn már szó esett.) Bár korábbi, kecskeméti lkítási is felhívták már figyelmet rá, ezek szerepek most egyértelműen megmuttták Piróth igzi színészi kvlitásit, benne rejlő és még kiknáztln lehetőségekkel együtt. Erre kiváltképpen Mkr Ferenc figurájávl nyílott lehetősége. Nem trtozik z úgynevezett ösztönös színészek közé: óriási erőfeszítéssel jut el egy-egy szerep megformálásáig, pontos értelmezéséig. Beszéde is, mozgás is görcsös, mindddig, míg késznek nem érzi figurát. A pontos értelmezés, készen kpott lehetőségek és megoldások helyett megkínlódott válsz nál már szerepformáló erő. Ő mg így jellemzi Mkrát: Meghtározó jellegű tuljdonság: minden helyzetben becsületes, meglkuvásokt nem szereti, nem ismeri. Cselekedeteinek vezérfonl, hogy z ember csk egy vlmiért dhtj hitét, és ezt z elkötelezettséget válllni kell minden körülmények között. Mkr trgédiáj is becsületességében gyökerezik. Az emberek áltlábn felülértékelik önmgukt, ő még céljibn, vágyibn is kisebbeket válszt, mint milyenekre képességei predesztinálják. A benne felgyülemlett energitöbblet, vgy mondjuk így: tehetség feszíti őt - végül is tehát okszerű, hogy élete zsákutcáb jut, mivel kielégületlen mrd." Érdekes és pontos jellemzés. S egyben jellemzi színészi meg-vlósítás nem egy bukttóját is. Könnyű lenne ugynis Mkr lkjából csupán becsületességet kiemelve hőssé, mártírrá vtni, s így színész viszonylg könnyen eljátszhtó sblonokhoz juthtn. Piróth zonbn kikerüli ezt megoldást. Tudj, hogy Mkr nem hős, nem mártír éppen ezért figur konkrét és érzékletes emberi vonásir hív-j fel figyelmet, erre helyezi hng-súlyt. Alktilg szinte pontosn z író áltl megálmodott figur - széles váll, kissé mckós termet, minden mozdultából sugárzik z erő és vlmi sutság is, ngy, meleg fényű és őszinte brn szemek, kiálló pofcsontok, erőteljes, vésővel frgott férfis vonások. Piróth zonbn nem mgmgát krj ismételni színpdon. Nem dj" tehát el sját, figurávl még oly rokon gesz-tusit, regálásit. Ez z lkt ellen z lktáért indított belső hrc hrmóniához vezet: meglevő dottságit hsználj ki ugyn, de immár ezek elsősorbn Mkr Ferenc sjátji. Minden mozdultábn vn vlmi kisfiúsn félszeg: hogyn beállít vulkánfíber bőrönddel kezében, újr meg újr Zselényihez, ztán Vlihoz, hogyn megdón tűri szeretett nő tnításit, s hogyn igz hittel válszol, érvel. Minden tárgyt, kelléket ehhez kettős - tehát z erőt és visszhúzódást is érzékeltető mozdultrendszerhez idomít: sport-sztyor mdzgj vgy kórházi tkró úgy válik részesévé játéknk, hogy kellékből hngulti elemmé válik. Mind-ez különösen zért érdekes, mert Mkr figuráj szinte z utolsó pillntig nem vesz részt színpdi kcióbn - ez következik drám szerkezetéből. Ezeknek pótlásár is szolgálnk tárgykkl történő játékok. Amikor kórházbn meglátogtj Zselényi és felesége, mjd megjelenik Vli is, Mkr válságos és nehéz helyzetbe kerül. Szövege lig vn ennek kínlódásnk z eljátszásár. De tlál más lehetőségeket. Az egyik z etetési jelenet, melyben kitűnő prtnere Antl Anett. Mgdus fecseg, pletykál, Mkr pedig eszik: húslevest, rántott húst. Nyámnyog z étellel, undorrl forgtj szájábn, egyik kezéből másikb veszi z evőeszközt, csörög knálll, tologtj tányért, szájából minduntln kiesik egy-egy flt, vissz tálb - s ezzel nemcsk z étel és Mgdus kritikáját érzékelteti, de zt is, hogy most minden érdekli, csk éppen z evés nem. Mjd ennek jelenetnek folyttás: mikor Mkr már nem bírj tovább, egyetlen mozdulttl tör ki: ledobj, letépi mgáról fekete kórházi kbátot, s ezzel felel Mgdusnk, Vlink és Zselényinek is. Kemény, érdes és csodálkozó Piróth hngj. Nem játszik hngzás dt érzelmi lehetőségekkel feleslegesen: szándékosn szürkíti el sját képességeit, ngyszerű orgánumát, ezzel is közelebb kerülvén figur lényegéhez. Mindig z őszinteséget hngsúlyozz Mkr lkjábn, gyermeki nivitástól fel-csillnó örömökön át végső trgédiáig. Mindennek tetőpontj z utolsó pár perc, Mkr öngyilkosság. Iszonyú csendben vn ebben jelenetben Piróth: mondti szárzon koppnnk, még mindig tiszt és őszinte, még mindig nem tört meg. Aztán átmegy gáz-tűzhelyhez, kinyitj cspokt, és leül kinyitott sütő elé. Aztán egy pillntr ismét z gyermekien csodálkozó és vádló hng Hiszen ez nem brck-illt!" -, és Mkr Ferenc nincs többé. A színház egyik különös vrázs, h o g y nézőben z egyes szerepek, lkok egy-egy színészhez kötődnek, más-ként el sem tudják képzelni őket. Engem Mkr lkj Piróth Gyulként fog kísérteni.

21 Zselényi : Iványi József Nem krok Iványi József színészi pályájáról áttekintő értékelést dni. Legjobb lkításink tnulság úgyis megjelenik Mkr elődásábn, Zselényi figurájábn. Egyetlen szóvl lehetne leginkább jellemezni lkítását: játékkedvvel. Ez így tlán furcsán hngzik, hiszen természetesnek tűnhet, hogy színész szerepét kedvvel játssz el. Itt zonbn másról vn szó. Zselényi drb epikus felépítésének következtében mindvégig molyn nrrátorféle figur. Egyszerre részese és kommentátor z eseményeknek. (Csk zárójelben: ez nem zt jelenti, hogy z író véleményének szó-csöve; sőt, éppen ez sjátos kommentár emeli ki még jobbn Mkr sorsánk tnulságit - ez zonbn már drbot érintő esztétiki vizsgálódás fel-dt.) Iványi tudtosítj szerepének ezt kettősségét. Mint z események kommentátor sok mindent elmesél, mit színpdon megjeleníteni nem lehet. Itt tehát z feldt, hogy úgy beszéljen, minth mgánk z kciónk lennénk mi is részesei. És itt bontkozik ki z bizonyos játékkedv. Zselényi ugyn-is minduntln helyzeteket, embereket, eseményeket idéz meg. Iványi József nemcsk elmeséli ezt, hnem minden egyes figurát és szituációt meg is jelenít, el is játszik. Amikor például gyászbeszédre készül, egész kis tnulmányt rjzol z emberi típusokról. Elpróbálj, hogy miként is lehet egy ilyen beszédet elmondni: elvtársként, szktársként, pátoszos brátként, pposn és brigádszellemben. Egy-egy jellemző gesztus, megfelelő hnghordozás - és mi máris iszonyodunk, érezzük z egész környezet h-mis voltát. Iványi tehát szinte megteremti játékteret - átvitt értelemben drbbeli Mkr és Vli számár. Egymg képes teljes környező világot érzékeltetni. Apró, finom megfigyelésekből építkezik Iványi jellemzése: szinte minden mondtábn eljátszik egy-egy helyzetgykorltot, és fntomokkl népesíti be kevés szereplős színpdot. Mindez zonbn nem jelenti zt, hogy ugynkkor nem teremt egységes figurát Zselényi lkjából. A sok játék mögül ugynis minduntln előtűnik mszk nélküli rc. Vlóbn úgy játszik Iványi, minth egy sorozt mszk lenne kezeügyében. Felpróbálj mindegyiket, bele is éli mgát z úgy létrehozott figuráb - de mikor mszkot cserél, Piróth Gyul (Mkr) és Iványi József (Zselényi) Kertész Ákos: Mkr című drámájábn (Szolnoki Szigligeti Színház) meglátjuk z igzi rcát is. Lehet cinikus, bráti, bizlmskodó, gúnyolódó és így tovább, végül mégiscsk megmrd nnk, hogyn z első pillntbn, Mkr hlálhírekor megláttuk. Nem könnyű ez z állndó kettős játék. Hiszen nem csupán ötlet, hnem figurát jellemző vonás ez. Mert igz ugyn, hogy Iványi játék elsősorbn környezetteremtő erejű, végső célj mégiscsk egy teljes figur megrjzolás. És ezt célját el is éri: így értjük meg végül Zselényi emberi rcultát is. Rengeteg gesztussl, de főként pompás kusztiki ingerekkel" jellemez Iványi József. Jobbár színpd bl szélén ül, néh feláll, egy-két lépést tesz, ismét visszül. Szinte csk felsőteste játszik ily módon. Pózokt vesz föl, mindig túlozv, krikírozv is bemuttott típust. Ebben vn legfőbb ereje: típusteremtésben. Ezt Iványi kivételes humor teszi lehetővé. Furcsánk tetszhet, hogy egy drám egyik központi figurájábn, ki mg is részese lejátszódó trgédiánk, éppen humort hngsúlyozom. Iványi zonbn épp ez-áltl nem vált egysíkúvá, s megformált figur sem unlmssá. Az állndón öniróniáb és öngúnyb átcspó krikíro- zó kedv leplezi le Zselényi kétségekkel vívódó igzi lényét. Ezt szólószerepet " mindig lá tudj rendelni prtnereknek. Ez kkor válik nyilvánvlóvá leginkább, mikor Mkrávl együtt vn színen. Ilyenkor mindig átengedi kezdeményezést Piróth Gyulánk, lklmzkodik hozzá, csk másodrekciói vnnk. Így válik teljessé lkítás. Hogy zután végén már minden póz és játék nélkül ő is csendesen és ítélkezve visszüljön kis irodi sztlk mellé. Nem változik mszkj z elődás folymán - mégis vgy húsz évét öregszik. Tán még többet is. Egy szépen ívelő színészi pály tpsztlti, tnulsági vnnk mindebben. Ezért nevezem összefoglló értékűnek Iványi Zselényi-lkítását. Vli: Csomós Mri Csendesen, ngyon csendesen kezdődik Mkr szolnoki elődás: megtudjuk, h o g y Mkr Ferenc öngyilkos lett. Ró-l mgától még semmit sem tudunk, csk Zselényi tépelődő mondtiból sejtjük: vlmi jóvátehetetlen történt z imént. Azután elkezdődik z emlékezet-játék, m ú l t felidézése. Áll szemben egymássl két férfi, s bár még ott

22 csengenek fülünkben z iménti mondtok, hjlndók volnánk megfeledkezni trgikus árnyékról. Hirtelen berobbn színre Vli, főhős egyetlen és igzi ngy szerelme. Berobbn Csomós Mri: szélkócolt hj, izglomtól pirosló rc, kihjtott gllérú, csibészes kockás ing, kissé elnyűtt, brn ndrág. És, egyszeriben megsűrűsödik körötte levegő. Minden szv és mozdult vlmi ideges vibrálást tükröz. Már hogy megszóll, meglepetést kelt: nyers, kicsit még erőszkos is, mégis vlmi hihetetlen és érthetetlen báj vn benne. Tszít és megrgd egyetlen és ugynzon pillntbn. Állndón ellentétek ből építkezik: hol külső nyerseség, hol belső érzékenység válik hngsúlyozottá, nélkül zonbn, hogy bármelyik is eltűnne kár csk egy minutár is. Vlmi ngy feszültségű motor hjtj, egyáltlán nem tud megnyugodni, állndón mozog, hngoskodik, széles mozdultokkl gesztikulál. Minth nemcsk másikt - mgát is meg krná győzni z igzáról. Állndón érvel és mgyráz, úgy bánik Mkrávl, mint egy tnító néni, hogy ztán megbánts, mjd szerelmesen mgához vonj. H szín-pdon vn, minden és mindenki tőle függ: z ő erőtere válik egyszeriben legerősebbé. Nem először tlálkozik szereppel Csomós Mri: ő játssz Vlit z eddig még be nem muttott filmváltoztbn is. Tlán nál ért be éppen ezért leginkább z ábrázolndó figur. Nehéz is tetten érni lkításánk műhelytitkit, olynnyir sjátjává vált Vli lkj. Két jelenete felejthetetlen színházi pillnt. Az egyik, mikor bejelenti Mkránk, hogy gyereke lesz, de természetesen nem trtj meg. Csomós játékávl állndón ellenpontozz szöveget. Amikor zt bizonygtj, hogy ő nem trtht meg most egy gyereket, kkor ezt olyn fájdlomml és mégis nnyi dühvel mondj, hogy érezzük: tuljdonképpen mgát is győzködi, belül iszonyún szenved. Mindig szemébe néz prtnerének, hiszen Vli őszinte és egyenes ember. Most nem képes erre: keresi hát torncipőjét, bjlódik felhúzásávl, ztán útbn vnnk könyvek, járkál fel s lá elfogllj mgát, kivonj mgát játékból, ne-hogy föl kelljen dni. Aztán mikor elmondt, mit érvnek érzett, borzsztó fárdtn srokb, festőállvány mögé hjít egy drb összegyűrt ppírt. Ebben mozdultbn lemondás, fárdtság és utolsó, elkeseredett érv vegyül össze vlmi gyengeséggel és beismeréssel. Végignyúlik z ágyon - most nyom sincs vonzó Vlink -, s összetörten, mint lelőtt mdár, lefekvést jvsol. Csomós Mrink szinte fiziki vlósággá, érzékelhető és kitpinthtó légkörré sikerül sűrítenie Vli személyiségének legbensőbb jegyeit. Ami-kor elmegy kórházb Mkráért ot írunk -, hogy mgávl vigye nyugtr, hiszen ők összetrtoznk, ismét ez kettősség, összetettség nyilvánul meg játékábn. A géppisztoly úgy lóg vállán-kezében, hogyn nnk előtte könyvek vgy z ecset. A kockás ing, játszott nyegleség, sírós vgányság most is elmrdhttln. Megszokt, hogy mindig ő kerekedik fölül, így beszél hát most is. De Mkr becsületességével nem bír. Es ekkor elkezd ról is pttogni mgbiztosság máz: eleinte még mgyráz, érvel, csábít és vonz, tszít és gyláz, cskhogy mgáénk tudhss ismét fiút. S hogy nem sikerül, elveszti fejét: sikoltv bújik másik nykáb, sírv kcg, mellének szegzi géppisztolyt, mely Csomós kezében szinte szerelmi záloggá neme-sül - ztán rádöbbenve kudrcr, ismét mgár erőlteti szokott stílusát, és búcsúzni kezd. Végképp lelepleződik most már külső nyuglm és állndó vibrálás. Szívszorító percek ezek: mindig megújhodni kész, mindig vidám mrdó, z állndón szervező, korholó, mozgékony Vli most hlkn, lig érthetően beszél, suttogj szvkt, s csk áll Mkrávl szemben. És megint nem néz szemébe, lábávl zvrtn és tétován rjzolgt homokb, hj cspzottn homlokáb hull - Vli most hl meg, s itt dől el Mkr Ferenc sors is. Csomós Mri már évek ót bizonyítj kiváló színészi képességeit. Ebben z évdbn szinte önmg lkt ellen dolgozv formált meg remekül Goldoni vígjátékábn Betricét, Násztyként teljes emberi sorsot tudott rjzolni Gorkij drámájábn. A televízióbn látott, kitűnő Cserepes Mrgit-lkítást sjnos kritik drb körül fellángolt vit következményeként - nem értékelte elég körültekintően és súlyához méltón. Bizonyos zonbn, hogy ennek z évdnk s Csomós Mri pályfutásánk is egyik csúcs ez Mkr-beli Vli-lkítás volt, lesz. S h Piróth Gyulánál zt mondtm, hogy mostntól így tudom elképzelni Mkr Ferenc lkját, kkor Csomós Mrir, Vli-lkításár ez még fokozottbbn érvényes. PÁLYI ANDRÁS Nemzedéki konfliktus? Éppen három esztendővel ezelőtt Csehov Sirály című drbjávl nyitott művészeti vezetésében és társultábn is részben újjálkult kposvári szín-ház. Néhány héttel 'később Szolnokon is színház új főrendezője Sirállyl mondt el művészi progrmbeszédét, mjd z 1971/72-es évd során még Mdách Színház is elődt Csehov drbját. Peterdi Ngy László most SZÍNHÁZ júliusi számábn különös, ám helyenként tetszetősen hngzó értelmezésében úgy véli, hogy Zsámbéki Gábor és Székely Gábor fitl Trepljovvl, Ádám Ottó z idős Trigorinnl zonosított mgát, és sját részéről Trigorint jándékozz meg teljesebb igzság meglátásávl. Idézi többek közt kposvári és szolnoki Sirály-elődásról SZÍNHÁZ 1972/3. számábn írt érdekes cikkemet", melyben e sorok írój két Sirályból elsősorbn egy új, egységes játékstílus türelmetlen és meg-termékenyítő igényét olvss ki" (ki-emelés tőlem, P. A.). A tájékoztln olvsónk már e mondtból is körvonlzódht, hogy mgm részéről rokonszenvvel írtm Zsámbéki és Székely rendezéséről. Peterdi Ngy László zonbn, miután zonosított z elő-dás hőseit és Csehov ábrázolt konfliktusokt z elődások rendezőivel, illetve rendezők közt áltl felfedezett konfliktusokkl, zt sugllj, hogy mit drbbeli Trepljov szerepének, egyéni drámájánk értelmezéséről írtm, nevezetesen, hogy oly trgikusn esendő - dilettntizmusig esendő - z új ", zt végső soron z említett elődások rendezőire értettem. Peterdi Ngy László kezdettől szimplifikáló, ám eleinte tetszetősen htó gondoltmenete, mellyel három esztendő múltán egy nemzedéki vit pilléreit kívánj lerkni Sirály-elődások újrértékelésével, e ponton lehetőséget kínáln nnk részletes kifejtésére, hogy - minden egyéb jelző nélkül is - milyen esendő kritikusi gykorlt z elődásbn szereplő egy-egy színpdi hős és rendező ilyetén zonosítás. S noh Peterdi Ngy László nemcsk z egykori Sirály-elődásokt, hnem két Sirály

23 fórum ről írt cikkemet is sjátosn újrértelmezi", e vitáb mégsem kívánok itt mélyebben belebocsátkozni, mivel többékevésbé zt ismételném, mit Mjoros József Vitábn Csehov-színjátszásunkról című dolgoztábn SZÍNHÁZ 1974/9. számábn már elmondott. Megmrdnék tehát z imént nem véletlenül kiemelt türelmetlen jelzőnél. Aligh olvshttm ki két Sirályból z új játékstílus türelmetlen igényét, mert ennek semmi nyomát sem tlálom cikkemben. Nem is egészen értem, mit fed türelmetlen igény" kifejezés, csk sejtem, hogy hngsúly türelmetlenségen, nevezetesen fitlok - vgyis Zsámbéki és Székely - türelmetlenségén vn. Peterdi Ngy László nyilván drbbeli Trepljov türelmetlenségével ruházt fel rendezőket. Erre épül elmélete: Zsámbéki és Székely, kárcsk Trepljov, türelmetlenek; Ádám Ottó, kárcsk Trigorin, higgdt, munkát és z életet természetes módon egyesíti mgábn. Vló igz, hogy Csehov sok egyéb mellett bizonyos türelmetlenséggel is felruházt Trepljovot (kiderült ez kposvári, szolnoki és budpesti elő-dásból egyránt), ezenkívül zonbn sem z egyes elődások nem erősítették fel " ezt szólmot, sem z elődásokról írt kritikák. Mi sem jelzi ezt jobbn, mint hogy Peterdi Ngy László is megjegyzi néhány bekezdéssel korábbn: kposvári elődás inkább Más, szolnoki inkább Nyin szólmát" erősíti fel. Ugyn miért zonosítj hát fitl korosztályhoz trtozó rendezőket épp Trepljovvl? Tlán csk nem zért, hogy éppen ő felerősíthesse türelmet-lenség szólmát? Annyi első pillntásr nyilvánvló, hogy Peterdi Ngy László meglehetősen türelmetlenül - zt is mondhtnám, erőszkoltn - mindenütt nemzedéki konfliktust igyekszik felfedezni. Ezzel szemmel nézve Horvi István Csehovcíklusánk kulcskérdése is fényes szelek nemzedékének" kiábrándultságábn keresendő, s vlószínűleg Mrton Endre Ivnov-rendezése is zért mrdt ki számvetésből, mert nem kínált nemzedéki problémát. A nemzedékváltás e mitizálás, úgy látszik, vég nélkül folytthtó:; leglábbis erre vll Peterdi Ngy László újbb írás, melyet Srkdi Imre Kőmíves Kelemenje kpcsán tett közzé Jelenkor nyári számábn. Ezt konfliktust fedezi fel Ruszt József Troilus és Cressidrendezésében, Zsámbéki Ahogy tetszikjében, Mrton László Nők iskoláj-elődásábn, vlmint Székely Versilles-i rögtönzésében, melyet egyébként ismét rendhgyó módon teljes elődástól elszkítv, Dndin Györgytől függetlenül említ. Sőt, kdt olyn kritikus is - tlán éppen Peterdi Ngy László nyomán -, ki A kávéház szentendrei elődásábn is ezt fedezte fel, mondván, hogy Ridolfo kávés lk-ját zért fitlított meg " Zsámbéki, hogy hngsúlyozz: világ bjin végül is tíszt szívű fitlok tudnk csk segíteni. Színházi élet nincs divt nélkül; színikritikánk zonbn meg kellene lennie nélküle. A mi színikritikánkbn, mi tgdás, gykort hódítnk divtok, melyek bűvöletében hjlmosk vgyunk felmenteni mgunkt z lól, hogy ténylegesen odfigyeljünk z elődásukr, z áltluk felvetett problémákr, mgyr színművészetben jelentkező ármltok-r. Peterdi Ngy László Csehovot játszni című írásánk feltétlenül erénye, hogy Csehov-játszásunkr irányítj figyelmet (jó lenne erről még sok okos szó ejteni), de hibáj, hogy egyúttl el is tereli tekintetünket lényegről, s nemzedékváltás álproblémájár hivtkozík. Vn némi lelkiismeret-furdlásom Peterdi Ngy László divtteremtő mbíciójávl kpcsoltbn. H említett cikkemben nem is, de egy másik, rövidebb jegyzetemben mgm is összevetettem h á r o m Sirályelődást, feltéve kérdést: vjon két vidéki Sirály nem éppen zt rosszul értelmezett bestseller felé hjlást tgdj-e komorságávl és keménységével, mely lehet, észrevétlenül - belopt mgát Mdách Rnyevszkj (Ruttki Év) képtelen odfigyelni Lophin (Koncz Gábor) elődásár. Mellettük Vrj (Kútvölgyi Erzsébet) Csehov: Cseresznyéskert (Vígszínház) (lklády László felv.)

24 Színház Sirály-elődásár? ". Csk nem ezzel vittkozik Peterdi Ngy László? De hisz itt sem véletlen kérdőjel, mint hogy SZÍNHÁZ hsábjin sem írtm le nemzedék kifejezést. Székely és Zsámbéki esete e vontkozásbn egyelőre érdekesség: rról vn szó, hogy ugynrról főiskoli évfolymról két tehetséges, erős rendezőegyéniség került ki. H zonbn e két egyéniségnek eddigi útját, kibontkozását nézzük, lig-h fitlságuk döntő, hnem z, mit színpdon megfoglmznk. Ezekben z elődásokbn korántsem nemzedéki ellentéten vn hngsúly. Mjoros József is rámuttott, hogy Sirálybn - szemben Peterdi Ngy László elméletével - ngyon is mg ellentmondásosságábn ábrázolták Csehov áltl megrjzolt nemzedéki konfliktust. Mgm pedig rról írtm, hogy újításuk épp játékstílusr vontkozó kezdeményezésükben rejlik, bbn, hogy úgy tudják megfoglmzni sját rs poeticájukt, hogy egyúttl Csehovot is közelebb hozzák mi nézőhöz. Ez lényeg, erről kellene kritikánk beszélni: hogy mi z gondolt, mit elődásikbn megfoglmznk, és milyen esz-közökkel teszik ezt? H erre itt külön ki krnék térni, külön cikket igényelne. De gondoljunk csk Székely Molièrerendezésére vgy Ciprin Gácsérfejére: már ez két péld is jelzi, hogy Székelynek Sirálybn is z volt fontos, hogy művészi hivtás társdlmi lehetőségeiről gondolkozzon. Vgy Zsámbékinál: hogy vnnk olyn helyzetek, helyek, közösségek z életben, melyek nemesebbé, igzbbá teszik z embert (kár z rdennes-i erdő, Ridolfo kávé-ház vgy Sirálybn színház). Vgyis mindnnyiszor színház társdlmi hivtásáról is szó esik, nélkül, hogy erőszk tétetnék z elődott drbon. A korábbi nemzedékek lkotói vitáj - z disput, mely z elődások egy-másnk feleseléséből rjzolódik ki előttünk -, kissé semtikusn szólv, így festett: egyrészt voltk, kik színház gittív, közvetlenül politizáló jellege mellett krdoskodtk, másrészt voltk, kik inkább polgári színháztól örökölt szórkozttásigényt hngsúlyozták és sztárkultuszr építettek. Mindkét fél" produkált mg nemében értékes, izglms elődásokt. Nyilvánvló, hogy e mögött vit mögött egészen más örökség és múlt húzódik, mint zok mögött, kik most lépnek pályár. Annk is megvolt mg társdlmi és történelmi háttere, s ennek is megvn. Tlán zt mondhtnám, Székely is, Zsámbéki is (de nem csupán ők) z egy-dimenziós színházi elődássl szemben több dimenziós elődás követelményét állítj fel. Újféleképpen politizáló szín-ház ez: mindenekelőtt htásábn kíván politizálni. Ízlésformálássl és gondolt-ébresztéssel. De ezt igen következetesen és htározottn teszi. Dilektikus színház, mely dilektikus világlátásr ösztönzi nézőt. Hozhtnék mindnnyiunk áltl ismert külföldi példákt, de végül is említhetnék idősebb" hzi rendezőket is hsonló törekvésekkel. Székelynek és Zsámbékink mindössze" nnyi z érdeme, hogy eddig jószerivel minden elő-dásukbn konzekvensen felállították mguknk e követelményt. Vgy Peterdi Ngy László rr gondol, hogy Zsámbéki is, Székely is többnyire fitl színészekkel dolgozik? Ez természetes. Egyrészt, mert nem Budpesten működnek, másrészt meg nyilván jobbn szót értenek kortársikkl. S ekképp bizony megfitlítnk" néhány színpdi hőst. De ebből nemzedéki konfliktust olvsni ki? Azt hiszem, Peterdi Ngy László sem erre utl. A Jelenkorbn közölt írás leglábbis másr enged következtetni. Itt ugynis, mikor összeveti Pál István szegedi együttesének Kőmíves Kelemenjét és Vlló Péter veszprémi rendezését, elfeledkezik nemzedéki konfliktusról. Azért-e, mert el-kerülhetetlenül két fitl rendezőt kell szembeállítni, noh egyikük formálisn nem hivtásos együttessel dolgozik? Mgm részéről éppen Pál István Kőmíves Kelemenjét rokonítnám Székely és Zsámbéki rendezésével: színpdi több dimenzió keresése folytán; mit Vlló Péter rendezésében ezúttl nem tudok felfedezni. Ám Peterdi Ngy Lászlónk nem véletlenül tetszik veszprémi Kőmíves Kelemen: ő pontosn ezt z egydimenziós látásmódot dicséri Vlló rendezésében. Egyúttl elárulv, hogy kimondtlnul mg is ál-problémánk trtj nemzedéki kérdést. Nevezzük nevén dolgot: kritikus ezúttl is, Csehov-rendezésekkel kpcsoltbn is, sját drbértelmezését kéri számon z elődásokon, s úgy tűnik, z bántj, hogy z újszerű törekvések nem illenek z áltl felállított, régebbről hozott sémák közé. Végül kritikusnk is személyi jog, hogy konzervtív legyen. De kkor válllj ezt. HERMANN ISTVÁN Strehler Ler király A színpd Mindenekelőtt vn függöny. A függöny vitorlvászonból készült, rányosn kötelekkel feszítik ki, és lejtős síkbn hránt megy át színpd középteréből egészen rivldáig. Ott körülbelül tizenkét helyen kipányvázzák, teret megosztj, mert előtte is vn mozgási lehetőség, továbbá elvileg bejártot is nyújt, s egyszerű mozgtás vihros hngeffektusokt kelt. Mg színpd is enyhén lejt nézőtér felé, kivéve rivldától körülbelül ötméternyire tlálhtó hirtelen lejtést, mi mintegy más-fél méter - ezen több ízben lecsúsznk, gurulnk szereplők, mikor kell és mikor nem kell. A színpd tlj pedig szürke színű, kicsit kvicsr és sivtgi porr emlékeztető (mű)nyg, melybe láb belesüpped, de nem nnyir, hogy mozgást gátolj, legfeljebb elnehezíti. A fényhtástól függően ez nem vörös, hnem szürke sivtg olykor kékes sivtggá változik, és néh lilás árnyltot kp. A színpdi berendezés mjdnem sem-mi. Az első jelenetben trónszék, hátul fekete körfüggöny, körülbelül dupl osztássl, mint z előfüggöny, de z osztás lig érzékelhető. Ezenkívül négy plló, melyből emelvény képződik, vgy esetleg négy össze nem érő plló, középen mélyedéssel, továbbá egy plló szkdéknk, és semmi több. Az előfüggöny tehát nem rr vló, mint hgyományos függöny, hnem mg is kellék, s mint látni fogjuk: körfüggöny is z. A kosztüm Brook ót hgyománnyá vált: bőrruh. Bőrruh Edmundon, Edgron, Cornwllon, z idősebbek (Ler, Kent, Gloster, köpenyt viselnek), Regnon és Gonerilen földig érő, fölül zárt, csípőtől nyitott fekete bársonyköpeny, ltt fekete bőrndrág. Edgr mint Szegény Tmás mezítelensége így még kirívóbb, s ugyncsk kirívó Cordeli hgyományos öltözéke, vlmint Bolondé, ki 19. százd ót szokásos szomorú bohóc" jelmezében lép fel. Egyébként Cordeliát és Bolondot ugynz színésznő játssz, mintegy jeléül nnk, hogy Bo-

25 világszínház lond szvi, illetve szvink igzság Lert mindig Cordeliár emlékeztetik. A hjviseletek, illetve z rc mszkképzése szintén láhúzz mindzt, mi kosztümben és színpdképben már megvlósult. Regn és Goneril divtos medúzfő-frizurát viselik. Edmund, szintén divtnk megfelelően, pkomprttl egybefüggő szkállt és görögös göndörségű hjt visel, Edgr viszont simár borotvált. Cordeli hjviselete szintén csk hgyományos, szbdon lobogó sim szőke hj. Egyes jelenetek és fogások" Mikor vitorlvászon függöny felmegy, körülbelül két méter mgsságig muszlinfüggöny húzódik végig színpd előtt, s emögött játszódik le Ler birodlmánk felosztás, vlmint Cordeli meg-kérése. Távolságteremtés? Mesés távltb helyezés? Vlmi misztikus köd? Egyikről sincs szó. Viszont elválsztj ez z áttetsző muszlinfüggöny trgédiát közvetlen előzményétől. Továbbá ez függöny egy kicsit múltb helyezi régi történetet, és koncentrál Ler későbbi sorsár. Azután ez függöny tölti be térkép szerepét is, melyen Ler kijelöli függönyt kettétépve lányi birodlmánk htárát. S lighogy trónjelenetnek vége, úgy göngyölítik fel függönyt Regn meg Goneril, mint hogy Chmissónál z ördög szépen fölhjtogtj Peter Schlemil árnyékát, s beleteszi kosráb. Mikor Lernek lányi nem engedik meg száz embert, hnem előbb ötvenre, mjd huszonötre csökkentik kíséretét, kezén kezdi számolni z öt embert, zután sját kezét szemével mg elé vetíti, még négyszer, s úgy számolj végig könnyen megszámlálhtó huszonötöt. A négy plló között szkdék képződik, midőn Glostert kínozzák. A négy plló között sugáriránybn négy mrkos legény áll, kezükben kötéllel. S pár-beszéd úgy folyik, hogy időnként lekiáltnk verembe Glosternek, mjd mi-kor szükségesnek trtják, Cornwllék intenek z embereknek, kik összehngolt mozdulttl megrántják kötelet, s erre mélyből mellmgsságig kiemelkedik Gloster. A mellmgsságbn trtott Glostert vlltják (egy-egy pillntr z z érzésünk, minth Bnco szelleme Mcbethbeli megjelenésének prfrázis voln ez jelenet), s zután visszengedik gödörbe. Mikor pedig megvkítják, ez nem szemünk láttár történik, hnem mélyben. A kitposom szemét" szöveg helyett széttposom szemét " szöveg hlltszik, és Cornwll eljátssz, hogy kitépett szemgolyót forgtj egy ideig kezében, mjd földre dobv rátpos, s lábávl eltemeti sivtgbn. Amikor pedig Gloster már vkká vált, Regn egy pillntr, úgy tűnik, megsjnálj őt. A mellig kiemelkedő Gloster jobb oldl mögül előrenyújtj kezét, s félig szánkozv, de egyre érzékibben kezdi simogtni megvkított öregember fejét és vállát. Lssn csknem teljes felsőtestével rádől, jelenet kegyetlenül érzékivé válik, s miltt gesztusibn szinte érzéki élvezetet, kínzás ellenpontját krj nyújtni, szvivl hlálos tőrt döf Gloster szívébe: ekkor mondj cl, hogy Edgr árttln volt, s Edmund jelentette fel pját. Gloster, ki eddig csknem Polonius-figur volt, kin érvényesült Edmund megállpítás, hogy könnyű gzemberségnek megélni, h vele szemben z ostob hiszékenység áll, z Gloster, ki eddig tényleg locsk" udvri embernek látszott, most Regn szvi hlltár hrminc másodpercet tátog, hng nem jön ki torkán, beáll Lokooncsoport plkjáb, s mellette Regn kígyó. Az ilyen kulturális reminiszcenciákr utló jelenetek közül megemlíteném még zt, mikor Ler éppen megismerkedik Szegény Tmássl " vihrjelenetben. Turbánt köt, s mikor zt mondj: ez z én bölcsem (z eredetiben: this is my philosopher"), nem sokkl később stilizáltn, de hjszál híján előáll egy pillntr Giorgione A három fil oz ó fu s című festménye. S végül bbn jelenetben, mikor hlálosn megsebesült Edmund élete utolsó percében vlmi jót kr tenni, s elárulj Edgrnk, hogy prncsot dott Cordeli megöletésére, Edgr z első lépést teszi meg. Ebben pillntbn körfüggöny középen kicsit szétválik, s Cordeli leomló hj jelenik meg. Az egész színpd megdermed, de csk egy tizedmásodpercre, s után Ler már színpd közepén vn, mert ő hozz krjibn (ez különben szerzői utsítás) Cordeliát. A befejező szvkt pedig Edgr mondj el, de most már úgy, hogy nézőtér lssn kivilágosodik, szvkt közvetlenül nézőkhöz intézi, s így közönséggel beszéli meg zt, hogy ifjbbk, kik itt vgyunk, nem érünk ily dolgot, s nem jut ily sokáig élnünk". A trtlom Csk színpdi effektusokról vn-e szó, vgy pedig átfogó koncepció áll Strehler Ler-elődás mögött? A színészmozgtás tényleg csodáltos. Az ötlet, hogy Cordeli és Bolond egy személy - szintén megdöbbentő újdonság. Mind-ezek zonbn egy olyn gondolt szolgáltábn állnk, mely npjinkbn, s tlán éppen Olszországbn, különösen ktuális. Mikor Ler király zt mondj Szegény Tmásról, hogy bizonyár lányi voltk és becspták, hiszen csk eb-be őrülhetett bele, ezt vlmi olyn természetességgel mondj, hogy néző-tér felkcg. Mert mi más lehet minden őrülésnek ok, mint z ifjú nemzedék! Ez kergeti őrületbe pákt, s ugyn-ez viszi el lázdáshoz Edgrt, sőt Albnt is. De hát nem generációs ellentétről vn szó. A generációs ellentét z látszt, melyet Strehler rendezése éppen úgy széttép, mint z első kép tüllfüggönyét. Mindenki generációk ellentétére gynkszik, holott korántsem rról vn szó. Ler z z ember, ki szentül meg vn győződve ról, hogy következő generáció láztossággl és hálávl trtozik z előzőnek. Gloster ugyncsk. Pedig éppen ezzel nem trtoznk. A régi generáció ngyon is téved, mikor zt hiszi, hogy z újbb generációknk hálímát kell mormolniuk, hogy fitloknk z ő eszményeik szerint kell élni egészben vgy részben. Ezért várj Ler mindjárt z első jelenetben, hogy Cordeli túltegyen Regnon és Gonerilen háldás művészetében. Azt várj, hogy Cordeli szvi mjd hájjl fogják kenegetni őt, s vlójábn semmi, niente ebben z esetben sokkl trtlmsbb, mint hálimák elrebegése. A semmi emelkedik döntővé z egész elődásbn, semmi, és ebben viszonyltbn semmi áll szemben tuljdonképpeni nihilizmussl. A semmi meghirdetése vllásos, ptrirchális tisztelettel és ptrirchális viszonyok fenntrtásávl szemben vlóbn no. Egy nem, htározott nem fordul szembe ptrirchális viszonyokkl, ptrirchális elképzeléssel, korlátolt hgyománnyl, mely fel-bonthttlnnk ítéli, szorosn szövegezettnek trtj szülő és gyerek viszonyát. Semmit sem lehet mondni tehát rr felfogásr, mely ezt viszonyt öröknek, változtthttlnnk s legfeljebb brokkosn cifrázhtónk érzi. S innen fkd z, hogy mgánk ptrirchális felfogásnk kérdései ér-

26 telmetlenek. S értelmetlen kérdésekre csk képmuttó válszt lehet dni, mint Regn és Goneril teszi. Az egyikük keményen, másikuk lágyn, szinte ellen-tétes krktertuljdonságokkl, nyílt érzékiséggel és zárt érzéki izzássl jelennek meg színpdon, z ő válszuk z értelmetlen kérdésre is elhngzik, s ez-áltl Strehler szemében máris elvesztették z emberi hitelt. Persze ők is éppen olyn jól tudják, hogy kérdés értelmetlen, és semmi ", melyet Cordeli mond, értelmes. De ők zok, kik hjlndók válszt dni helytelenül feltett kérdésekre is. Akiknek megvn bevált sztereotipiájuk, mellyel kérdésekre felelni kell. S sztereotipi tovább működik, mikor már Ler sorsáról vn szó, mikor Edmund szerelméért futnk versenyt. Ők sztereotipiák, különböző sztereotipiák, z erő és lágyság; modern férfis nő és modern, nőiesen elomló nő szerepeit válllják, s egyetlen pillntr sem mozdulnk ki ezekből szerepekből. Az igen, illetve z tyánknk igz vn, sőt" mindent felülmúlni vágyó, még megfejelni kró lihegés" szerepekbe szorítj még kkor is őket, mikor z-után egymást krják felülmúlni kegyetlenségben, sját érdekeik hjhászásábn. Nyilvánvló, hogy részletigzságuk Lerrel szemben megvn. De z is nyilvánvló, hogy ők már eleve bból indulnk ki: létezik generációk ellentéte. Az öreg Lert meg kell nyugttni, h éppen ezt krj, mindddig, míg htlm vn, hiszen ő csk sját ostob ptrirchális fejével tud gondolkozni. Cordeli szerint viszont nincs generációs ellentét. Nincs két világ. S nincs igzság z egyik és másik generáció-nk, hnem csk egy igzság vn. A semmi", hllgtás mögött ez vn. Szerinte és Bolond szerint is rá kell ébreszteni z előző generációt rr, h hibásn teszi fel kérdést, h elvárási hmisk, kkor ehelyett másfelé kell orientálni. Ez fitlok kötelessége. Ezért vezeti Edgr Glostert, ezért történik meg z, hogy Gloster megvkítás után színpdon szinte megfitlodik, s hirtelen olyn kpcsolt jön létre köz-te és Edgr között, milyen sohsem volt köztük. Emlékezzünk csk rr, hogy Edmunddl kpcsoltbn Glosternk legfőbb emléke z z édes ór volt, mikor fttyút nemzette. Edmund személyisége, éppen úgy, mint Edgré, legfeljebb sztereotipiák lpján jelent meg Gloster előtt, s most kísérő már ember, kivel kpcsolt vn. S így válik Strehler Lerje megfordított, modern Tigetosszá. A régi Tigetoszb gyerekeket lökték be, kik nem voltk életképesek. A strehleri Ler Tigetosz, mely szürke sivtgon keresztül vezet, ennek z ellenkezője: Cordeli és Edgr is elvezeti szkdék szélére Lert, illetve Glostert, csk zért, hogy szkdék széléről perspektívát nyerjenek. Vkon, öregen, de új perspektívát. Ebben z értelemben sem-mi sjnált nincs bennük. Regn és Goneril viszont verembe krják tszítni z előző generációt, beletposni szürke sivtgb, s medúzfejükkel megbűvölni, mert erre generációr többé már nincs.szükség. Most már értjük medúzfőket, modern szkállt, s ezzel szemben ki-bontott szőke hjt, s borotvált rcot. S ezen z lpon értjük meg Edgr utolsó szvit, melyek nézőhöz szólnk, s melyekben mintegy benne fogllttik, ki embertelenül tekint egy másik generációr, elveszíti emberségét, és elveszíti z életet. De z emberien tekintés dott esetben z új Tigetoszt és zt jelenti, hogy z ostob kérdéseket megválszoltlnul kell hgyni, míg fel nem cserélik zokt újkkl és értelmesekkel. SZÁNTÓ JUDIT A kilkulás időszkábn Párizsi színházi levél Cím- és cikkmgyrázt En étt de préfigurtion: z előzetes kilkítás állpotábn. Így nevezik mi frnci szkkifejezéssel zt megelőző stádiumot, mely egy ígéretes színházi válllkozásnk úgyszólván próbideje: megérdemli-e, hogy közeljövőben szubvencionált színházi központtá lkuljon, meg tudj-e teremteni megdott idő ltt e státus szervezeti és művészi feltételeit, közönségbázisát? A terminus technicus egész párizsi trtózkodásom ltt fejemben motoszkált, túlnőve eredeti értelmén; úgy éreztem, ilyen kilkulási-felkészülési állpotbn vn z egész mi frnci színház, bár ennek z időszknk vége semmiféle távlti tervezéssel nem jósolhtó meg. Mégis tény: érnek társdlmi és művészi feltételek hhoz, hogy rég esedékes fellendülés bekövetkezzék, jó körülmények lkulnk ki nemzeti színjátszás fókusz, éltetője, mozgósító ereje: hzi drámírás számár. Rég jártm ezt megelőzően Párizsbn, több mint egy évtizede. Akkor úgy tűnt, frnci színház egy szépséges, kívántos ifjú Csipkerózsik álmát lussz, és csupán puszt létezésével, látványávl, psszív készenlétével csábítj királyfit - tudniillik, elnézést pátoszért, hzi drámírást -, hogy csókolj végre életre. A királyfi késlekedik, és 1974-ben z volt benyomásom: Csipkerózsik megunt z lvást. A színházi biológi törvénye értelmében mgától ugyn nem ugorht tlpr, de mocorog, nyújtózkodik, végez nnyi életfunkciót, mennyire társtlnul képes. Tlán így ngyobb kedvet csinál királyfink, ki már ugyncsk csinosítj mgát, válogt-j össze fegyverzetét. Némi irigységgel szoktm olvsni külföldi lpokbn m mgyrországi színházi leveleket, melyek féltuctnyi, véletlenül összeeső színházi est propóján széles pnorámát rjzolnk hzánknk nemcsk színházi, nem is csupán kulturális, hnem társdlmi és politiki helyzetéről is, mi több: 'befejezésül még jövőnket is felvázolják. Ilyen mérvű ön-bizlom híján járhtóbbnk látszik másik út: z egyes látott elődások ki-

27 munkált-pontos elemzése. H most ezt z utt kívántm voln járni, ez cikk eleve hmváb hl: kilenc színházi estém közül három legfontosbból kettőt elírtk előlem. Jen-Clude Grumberg Dreyfus és Délirnte Srh című produkció* vtott elemzőkre tlált e hsábokon. Szerencsémre eleve is középút felé hjlottm. Korábbi utm nyomán és z zót kezemen megfordult nygok révén idehz is volt már némi elképzelésem frnci színház mi helyzetéről; ezt Párizsbn sikerült szilárdbbn ládúcolni, részben személyes benyomásokkl, részben vendéglátóimtól kpott impozáns dokumentáció áttnulmányozásávl. Így tlán válllkozhtom rá, hogy frnci színházról formált áltlános gondoltimt támszszm lá néhány friss és konkrét élménnyel. Hol trt kírályfi? Előttem egy vskos kidvány, z ATAC (Assocition Technique pour I 'Action Culturelle) dt ki 1972-ben, decentrlizációs mozglom 25. évfordulójár. Huszonöt év szerzőit ismerteti, összesen négyszáztizenkettőt; mindzokt, kik szervezet égisze lá trtozó párizsi peremvárosi és vidéki szubvencionált színházkbn és kultúrházkbn színre kerültek. Százon felüli bemuttószámml csk Molière dicsekedhet; után Shkespere (84), Brecht (48), Musset (36) és Mrivux (34) következik. Htodik helyen áll z első élő szerző: Ionesco (3o), de hát z bszurd élő klsszikusánk irányzt is, életműve is, úgyszólván lezárt. Után Lbiche-on, Csehovon, Rcine-on, Corneille-on, Cludelon, Pirndellón át vezet list 13. helyen álló Obldiáig, ám z ő 20 bemuttój csk látszólg impozáns: többnyire rövid szkeccsei, egyfelvonásosi jutttták ilyen előkelő helyre, kár-csk 22. helyen álló Guy de Foissyt. 34-ig kell számolnunk, míg olyn szerzőhöz jutunk, ki vlóbn reprezentálj mi, elő frnci drámírást: Armnd Gttihoz (9 bemuttó). S vele, vlmint 7 bemuttót megért Roger Plnchonnl le is zárul zoknk mi frnci szerzőknek listáj, kiknek 25 év ltt ötnél több bemuttój volt. (H hsonló sttisztikát állítnánk fel hzi viszony* A Dreyfusról Boldizsár Iván írt SZÍNHÁZ júniusi számábn, A megittsult Srh című elődásról Molnár Gál Péter z ugusztusi számbn. (A szerk.) ltbn: bizonyos, hogy hsznos kúr lenne kisebbségi érzések ellen.) Vegyünk néhány példát másik oldlról: z együttesek felől. Külön melléklet közli decentrlizáció színházink 1972/73-s műsorát. Impozáns szám egyébként: negyedszázd még úgyszólván szűz frnci vidéken 69 ilyen társult működik, többnyire ngyszerűen felszerelt, modern vgy modernizált épületekben. A vdontúj, csodáltos miens-i kultúrplotát mgm is láthttm; fájt is szívem, miért két hipermodern, esztétikilg is élményszerű színházteremben színházi elődás hvont kettő-három vn. De bemuttószám áltlábn is lcsony: három-ht között váltkozik. (Tudnunk kell zonbn, hogy kultúrházkbn színjátszás mellett sokágú, változtos egyéb kulturális tevékenység is zjlik, melynek tnulmányozás viszont mi színházink-kultúrházink számár lehetne igen hsznos) Pillntsunk végig néhány legjelentősebb intézmény szerzőinek névsorán. Lill-én például: Csehov, Pirndello, Jules Renrd, Courteline, Anouilh és Obldi szerepel rjt. A híres Grenier de Toulouse szóbn forgó évd Molière-ből, Shkespere-ből és Boris Vinból állt össze. A mrseille-i színházi központ egy Ionesco-montázs mellett Molière-t, Cesre Pvesét és LeRoi Jones-t dott; rennes-i Comédie de l 'Ouest műsorán Lope de Veg, Lbiche, Brecht és Blise Cendrrs szerepel. A műsorok színvonl nem vonhtó kétségbe; de épp ily feltűnő kortársi frnci drám hiányos képviselete. Ebből z összeállításból zonbn kiszorul z ország színházi központj: Párizs, mg szubvencionált és mgánszínházink tömegével. Nézzük hát meg z Une semine de Pris című műsorlpnk kinntrtózkodásom első hetére eső, április 24. és 30. közötti számát. Az érdeklődő egy este 66 produkció között válogtht. Első látásr impozáns frnci drám rány is: 66 produkció közül 46 frnci szerző műve. De próbáljunk csoportosítni. Közülük 10 klsszikus, 13 vitthttln bulvárszerző: további 14 produkció különféle jellegű vntgrde vgy más módon rendhgyó válllkozás (one mn show, pntomim, clownerie, montázs, improvizáció stb.). H mi frnci drám" szót hgyományosn értelmezzük és olyn színházi estéket keresünk, melyek rögzített szövegű irodlmi nygon nyugsznk, kilenc ilyet tlá lunk. Közülük kettőt szignált Anouilh, egyet-egyet Srtre, Ionesco, Beckett és Arrbl, mind mguk módján élő klsszikusok, kik ppírform szerint már nemigen trtogtnk meglepetést, és nem épp modern frnci társdlmi érdekű drámírás megteremtésén munkálkodnk. Így z impozáns kínált mi spektusunkból nézve két névre zsugorodik: Jen-Michel Ribes-re (L ' Odyssée pour une tsse de thé - Odüsszei egy csésze teáért) és Jen-Clude Grumbergre, meg nem kerülhető Dreyfus szerzőjére. (Összehsonlítás kedvéért: ugynebben z időszkbn bár 42 londoni produkció közül is csk 9-et szignált mi - s nem bulvár jellegű - ngol szerző, de köztük ott szerepelnek legfrissebb műveikkel z új gárdánk olyn ígéretes vezető tehetségei, mint Dvid Storey, Peter Nichols, Peter Brnes, Dvid Mercer, Aln Bennett, Dvid Hre és John Hopkins. És ugyn-ekkor Budpesten? Figyelembe véve repertoárrendszerből eredő ngyobb lehetőségeket, így is meglepő, tlán még mi számunkr is, 15 mi mgyr drám egyidejű jelenléte: Színház cethl hátán, Hongkongi prók, Döglött knák, Hosszú weekend, Képzelt riport, Mcskjáték, A holtk hllgtás, Vérrokonok, Névnp, Alttunk város, Szerelmem, Elektr, Don Quijote, Utó-pi, Akr-e ön író lenni, Levelek Arisztophnészhoz.) Sovány mérlegnek tűnik hát párizsi és ugynkkor mégis: dúsbb, ígéretesebb látsztnál. Mert m iránti szenvedélyes érdeklődés izzik jó néhány vntgrde produkcióbn is, például Pétin-kérdést, chilei trgédiát vgy Wtergte-botrányt feldolgozó dokumentummontázsokbn, vgy külföldi repertoárnk Frnciországbn soh nem látott kiszélesedésében ( külföldi szerzők listáján szerepelt például Visnyevszkij z Optimist trgédiávl, Kunder Kulcsokkl, Witkiewicz, Brecht egy-egy drámáj). Es mit épp ebben z összefüggésben elsőnek kellene említenem: ngy színházi élményt, mely bennem már odilleszkedett színházb járó múltm ünnepi lklmi, Plnchon Drdinje, Brook Szentivánéji álm, Tovsztonogov Kispolgárokj mellé: Ptrice Chéreu Tollerjét. A drámát Tnkred Dorst írt, de, kár z említett esetekben, rendező leglábbis társszerzővé lépett elő. Anélkül, hogy e cikk keretében ezt zseniális produkciót bővebben elemezhetném, mondndóm

28 lényege ide kívánkozik. Nem tudom pontosn, mit jelentett Toller 1968-bn, z NSZK társdlmi-politiki-kulturális összefüggésrendszerében. i974. május 4én, történelmi jelentőségű elnökválsztás első fordulójánk előesté-jén zonbn ez z elvileg külföldiként ktegorizálhtó drám húsb vágó frnci belüggyé vált; így fogt fel z Odéon zsúfolásig telt, fojtott-feszült csendjeivel és ekszttikusn dübörgő tpsvihrivl egyránt ktívn demonstráló nézőtere is. Chéreu 1970-ben Milánóbn már egyszer rendezte drámát; kkor, még 68 májusánk htás ltt, trgikus hngszerelésben, egy elvetélt forrdlom rekviemjeként ben mg mondott: Ezúttl nem egy forrdlom bukását muttom már be, hnem forrdlombn rejlő htártln reménységet, őrült boldogságot, lángoló álmokt." Vgyis merjünk semtikusn foglmzni -: Chéreu képes volt rá, hogy rendezői koncepcióját teljesen átlkíts, hzáj dott politiki-társdlmi fejlődési szkszánk függvényeként. A stuttgrti ősbemuttó hőse Toller volt, tiszt, niv, többszörösen megcsltott, Leviné viszont, kommunist vezető, szárz, hideg, ellenszenves dogmtikusként jelent meg. Chéreu-nál Toller és Leviné, konfliktusuk és konfliktusik ellenére, forrdlom Jnus-rcát képviselték: szenvedélyes, romntikus lobogás és józn, rcionális öntudt elválszthttln szimbiózisát. A kérdés-re: létezhet-e rdikális társdlmi változás kommunisták nélkül? - Chéreu nemmel válszol. S ez bloldli egységfront kilkításánk hónpjibn, mi-kor Mitternd-t jobboldl épp Kommunist Párttl kötött szövetsége mitt támdt leghevesebben - ktuális frnci politiki színház legjvából. Ptrice Chéreu belépett világ ngy rendezőinek elitklubjáb. További pályáj ngymértékben múlik frnci drám fejlődésén is. Mert z 1945 utáni frnci színház protgonistái nem drámírók voltk, hnem drámíró nélkül működő rendezők: Vilr, ki egy koncepció, TNP-eszme kifárdásánk következtetéseit levonv élete végén z operához pártolt, Plnchon, ki rendezőként kutn észlelt űrt több-kevesebb sikerrel mg próbálj íróként ki-tölteni, és most melléjük zárkózik Ptrice Chéreu, kit Plnchon nem véletlenül vett mg mellé társigzgtónk egykori lyoni Théátre de l Citéjébe, mely újbbn átvette Théátre Ntio- nl Populire (TNP) nevet. Világszerte sok péld muttj: épp legngyobb rendezők érettségük teljében egyszerre csk megtorpnnk, s nem érik be többé klsszikus, külföldi vgy efemer hzi drámák még oly ngyszerű színre vitelével; célt keresnek, melynek lávethetik rgyogó képességeiket, s h ilyet színházon belül nem tlálnk, jöhet film, z oper vgy külföldi vendégválllkozások, melyek pótlékvoltát mguk sem tgdják. A szerencsés ngol rendezők, egy Gskill, egy Lindsy Anderson, egy John Dexter z új, velük együtt fejlődő hzi drámírókkl vló lkotói szövetségben tlálják meg ezt' z célt. A frnci rendezők helyzete nehezebb. De h vn köztük egy - még csk 28 éves - Chéreu: egy okkl, ngy okkl több, hogy hzi drámírók nője-nek mellé. És itt és ennyiben említeném mégis Jen-Clude Grumberget, mi frnci drám egyik ngy fehér reménységét". Példszerű és bizttó z út, mely 1968: Demin, une fentre sur l rue (Holnp, utcár nyíló blk); 1969: Mthieu Legros; 1971: Amorphe d ' Ottenburg (Ottenburgi Amorf) - kritikusok utánérzéseket, finombbn: htásokt nyomoznk, Svejk, Rip vn Winkle, Svrc Sárkány, z Arturo Ui, dürrenmtti prbolák szerepelnek z ősök listáján. (Megjegyzendő: egy irányb muttó s nem épp rossz htások.) De Dreyfust már nem írhtt más, csk még mindig fitl, 33 éves Jen-Clude Grumberg, kiben már z új frnci drám vezető tehetségét látják. Bizttó jelenség drám, illetve z egész elődás útj is: tourcoing-i bemuttótól szubvencionált Odéonb s onnn z egyik legngyobb párizsi mgánszínházb. Jelzi z érdeklődést, befogdási készséget közérdekű, társdlmi horinzontú mi frnci drám iránt. Grumberg egyelőre úttörő szerepet tölt be: neki sikerült z z át-törés, mely legközvetlenebb elődei, Frnçois Billetdoux és Armnd Gtti esetében, különféle politiki és művészi okokból, meghiúsult. Ez siker még túl elszigetelt hhoz, hogy mélyebb következtetések levonásár kínálkozzék, de z új frnci drám szempontjából feltétlenül ígéretes. Ami mgánk Dreyfusnk drmturgii erényeit illeti, mindenestül egyetértek Boldizsár Iván elemzésével. Ahol vitáznék vele: z elődás, melyet nem trtok jónk, illetve művel konge niálisnk. Nem minth színészek nem volnánk tehetségesek, intelligensek, kulturáltk. Csk éppen: közhelyeket játsznk, áltlánosságokt közölnek, mert Grumberg szövegét mi frnci értelmiségiek hbitusávl tolmácsolják. Kihúzott derékkl járnk, könnyedek, felszbdultk, biztonságbn érzik mgukt, mint kik kiigzodnk világbn, és nygi gondjik sincsenek; elegánsn-hnygul vetik hátr hosszú sáljikt, csevegnek, elemükben vnnk. Mindez: lpvetően idegen z 1930-s vilni gettó kis zsidóitól, kik sját szegénységük, tudtlnságuk, tájékoztlnságuk, világtól vló elzártságuk és fenyegető külső tmoszfér kettős szorításábn élnek. De ez problém már átvezet következő témánkhoz: frnci színjátszás gyorsfényképéhez. És mit csinál Csipkerózsik? A Dreyfus szkmilg jól felkészült elődói olyn színészek, kik szemmel láthtón nem élnek, leglábbis művészként, mi világ problémáink ármkörében, egyszerűbben: kevés mi szerepet játsznk. És itt, úgy érzem, erőszkoltság nélkül rjzolódik ki némi összefüggés frnci drámírás és frnci színjátszás helyzete között. Peter Hll tlán színháztörténeti jelentőségű reformj bból felismerésből fkdt: Shkespere Emlékszínház még oly ki-váló színészeivel sem tud igzán izglms, modern Shkespere-produkciókt létrehozni, h ezeket színészeket nem iskolázz egyidejűleg modern szerepekben. Igy született meg mi értelmében z új ngol drám fejlődésében is kulcspozíciót betöltő londoni Aldwych Thetre. Fel-felbukkn ilyen igény ComédieFrnçise-ben is, de egyelőre csk lklmi válllkozások, elszigetelt kísérletek formájábn, melyek mgánk Molière házánk npi életébe nem tudnk behtolni. Egyetlen elődás lpján méltánytln voln áltlános ítéletet formálni, de mivel benyomásom összecseng számos - hzi és külföldi - tnú vllomásávl, hdd írjm le: Girudoux S e l l ő j é n e k elődás egyik dokumentum lehet e sokt pnszolt szklerózisnk. Pedig hát Girudoux nem mi szerző, S e l l ő igzán nem mi tárgyú társdlmi drám, és mégis: zt felszbdult, eloldott lebegést, melyet épp ez mű megkívánn, nem lehet megkövesedett klsszikus elődások láncoltán át elsjátítni. Rengeteg pénz és rengeteg megcsontosodott hgyomány húzz le

29 produkciót: operszerű díszletek és gépezetek között nehézkes, operszerű játék zjlik (sőt, oper helyett némi rosszindulttl mindkét esetben melodrámát is írhtnék), színészek még mindig híresporos szerepkörök, z ingénue-k, noble pčre-ek és jeune premier-k sktulyáibn feszengenek, s nem véletlen, hogy egyetlen lkításbn villódzik könnyed gráci, modern érzékenység: főkmrást játszó Michel Duchussoyébn, kit filmekről mi is ismerhetünk, s ki leglább kmer előtt kpott lklmt kortársi ttitűdök átélésére, sját, mi emberi lényének művészileg stilizált kifejezésére. A Comédie-Frnçise májusi repertoárműsorán Girudoux mellett Molière, Regnrd, Musset és Pirndello művei szerepelnek; npi tpsztlt is megerősíti, hogy ez mű-sor Nemzeti Színház egy korábbi, m már nem életképes koncepcióját fejezi ki. Vélné z ember: de hát Párizsbn oly bőséggel termő bulvárdrám csk iskoláz mi típusok formálásár? Csk-hogy ennek z iskolázottságnk megvn-nk mg korláti. Az ismétlődő, s z emberi teljességből csk túlszínezett, de szűk sztereotipivriációkt kirgdó színészi feldtok csk jó bulvárszínészeket formálnk - modern színészeket csk ngy ritkán, kivételes tehetségek, mondjuk, egy Frncois Périer esetében. Mostni utmon kifejezett bulvárdrbot nem láttm, de Anouilh Poggyász nélküli utsánk Théátre des Mthurins-beli elődásán megdöbbentett jó második grnitúrájú bulvárszínészekből toborzott gárd fntáziátln, szegényes, szkálls klisékből összergsztott, egydimenziójú játék. Óriásként mgslott ki közülük - szándékosn tlán? főszereplő sztár, ki-váló Dniel Ivernel: egyedül ő lehelt emberi életet kissé megfonnydt mnéziás sztorib. És z vntgrde? Ez másfjt színészeket nevel, de ugyncsk nem teljes értékű színészeket; z áltlánosított bsztrkciók megelevenítése például elszoktt, mjd leszoktt z emberábrázolás-ről, A TNP egykori hjlékábn, m is szubvencionált Théátre Ntionl de Chillot-bn rendezői színházt láttm: ngynevű Antoine Vitez Les Mircles (A csodák) című etűdsoroztát Krisztus evngéliumi csodáir. Mondnivlót briliáns fiziki gykorltokból nem tudtm kiolvsni. Vitez se vllási gitációt nem folytt, se teist demiszti fikálásr vgy ironikus megkérdőjelezésre nem válllkozik - kármilyen hihetetlen, úgy tűnt, csk mesélőkedvé-ben vn, illetve pittoreszk mesékben lát lklmi ürügyet virtuóz pntomimikus, krobtikus, zenés vgy recittív helyzetgykorltokhoz. Mikor Krisztus első ízben egyensúlyozott végig egy színpd mjd egész szélességében kifeszített kötélen, sziszegett nézőtér; de z első csodát második, hrmdik, tizedik, huszdik követte, hrminckettőig meg sem álltk, s kezdetben lázsn tnulmányozott műsorfüzetek végén már csk z elpilledt nézők legyezésére szolgáltk. A lelkes ifjú elődók pedig? Tehetséges (bár profiknál persze gyengébb) krobták, mimusok, muzsikusok, táncosok - de hogy színésznek milye-nek, rról foglmt sem lkothtunk, hisz még csk rcuk vgy hngjuk sem rgdt meg z emlékezetben. Egy másik vntgrde válllkozás, z meriki Isrel Horovitznk Le Premier (Az első) címen játszott egyfelvonásos, The Line (A sor) Poche-Montprnssebn másféle tnulságokkl jár. Horovitz Ionesco motívumit árusítj ki népszerűbben. olcsóbbn, közérthetőbben. A sor, melyben mind z öt szereplő első kr lenni, nélkül, hogy tudnák vgy kár csk kuttnák, miért is sorállás - z Élet sokdik bszurd metforáj. Ezzel szemben egyénített, relisztikus típusokt vonultt fel, s így rendező Michel Fgdu egy bulvárízű vudeville stílus mellett döntött. Könnyen élvezhető, de kissé hibrid elődás született így: z öt szereplő embernek túl egysíkú, szimbólumnk túl sekély, vgyis végső soron érdekesen kombinálódnk z vntgrde-nk és bulvárnk színészi játékot korlátozó hátrányi. Már utltm rá: sktuly ide, sktuly od, ngy tehetségek mguk lkot-nk mguknk törvényt. A Brrult-Renud társult legújbb válllkozásábn, Boldizsár Iván áltl már bemuttott Gre d'orsy-beli csrnokbn z meriki Colin Higgins Hrold és Mude-ját láttm. Ami műben éves fiú és 80 éves sszony románcánk elbeszélésében olcsó, bnálisn álköltői vgy épp kínosn groteszk, zt legtisztább költészetté, gyengéd és humnist élet-igenléssé szublimált Mdeleine Renud. Az örök telefonkönyv-hsonlt: ezen fokon már szinte mindegy, mit játszik színész, néző élvezete bból áll, hogy lenyűgözve nézi, mint mozog, lélegzik, beszél egyszerűen: él szín pdon, és nézőt egy teljes élet illúziójánk osztályosává teszi. A Finncil Times nem könnyen lelkesülő kritikus z est kpcsán vllási élményről, eksztázisról beszél, és közel jár z igzsághoz. Ezen z estén kilencszázdmgmml nem Colin Higgins drbját láttm, még csk nem is Jen-Louis Brrult egyik rendezését: együtt élhettem Mdeleine Renud-vl. És mégis: megújulás igzi reménysége nem itt lüktet. H bevezetésben zt írtm: Csipkerózsik is nyújtózkodik már, ennek nyomit nem z eddig említett színházkbn és produkciókbn kell keresni. Még Molnár Gál Péter áltl elemzett, vlóbn elbűvölő Srh Bernhrdt-pródiest sem vezet nyomr: ez, izglms művészi tnulsági ellenére is, úgy, mint vn, egyszeri remek trouville, kivétel, ínyencflt, bár z dptáló-rendezőfőszereplő Pierre Spivkoff jelentékeny egyéniség, kinek további pályáját érdemes figyelemmel kísérni. De új, korszerű, elkötelezett játékstílus formálódik z új társultoknál, hol máris megvlósul minden ízében kidolgozott hrmonikus ensemble-játék és jelentékeny egyéni teljesítmények máshol ritkságszámb menő dilektikáj. A Toller népes szereplőgárdáj tökéletesen homogén és ugynkkor Tollert ját-szó Chéreu-tól és Levinét lkító Michel Auclirtól legkisebb epizodistáig vibrálnk színpdon z egyéni telitláltok. És h szerényebb méretek-ben, de ugynez áll Théátre de l'est Prisien, szubvencionált párizsi kül-városi színház ugyncsk állndó társultár. Ellentétben Dreyfus szereplő-gárdájávl, ezek színészek hibátlnul, h nem is jelentékenyen hozták" egy hsonlóképp távoli kor és ország ( német megszállás Csehszlovákiáj) tmoszféráját és embereit, Kunder Kulcsokj ábn. A. decentrlizáció 25 éve kiépített egy pprátust, mely számszerűleg is tekintélyes, technikilg kitűnően fel-szerelt és fokoztosn művészileg is mgár tlál: jelentős rendezőegyéniségek keze ltt ígéretes új együttesek, lkotó-gárdák kovácsolódnk. A királyfi és Csipkerózsik közelednek egymás felé: tlálkozásuk visszjuttthtj frnci színházt hhoz vezető szerephez, melyet színháztörténet nem egy korszkábn betöltött.

30 MOLNÁR GÁL PÉTER Grittiád Berlini jegyzetek II. Gritti mrchese h színházbn tölti vlmennyi estéjét is, tudj, hogy több np, mint élmény, és nem minden szín-házr jut igzi tehetség. Gritti mégis szívósn kitrt ülőhelyén, tudj, szín-házi káshegyen kell keresztülrágni m-gát hhoz, hogy ritkán művészi öröm jándékábn részesüljön. S míg Gritti mrchese, z igzi, élete unlm elől menekül színházhoz, ddig z álgritti - e sorok írój - színházi unlom elől menekül z élethez. Amphitryon A görög mitológi elmrd... h bár-kinek Girudoux és drbj (A t r ó j i háború elmrd) jut eszébe, kkor minden rendjén vn, mert Peter Hcks z Amphitryon 40-et írt meg, s drbjár htó világirodlmi soroztból egyáltlán nem hiányzik frnci színpdi költő frivol érzelmessége. Kolti Tmás SZÍNHÁZ szeptemberi számábn Amphitryon 39-nek nevezi Hcks átirtát, de nevezhetjük ugyn-ilyen joggl Amphitryon 4o-nek is. Girudoux sem zt állított mg 38-s számávl, hogy vlóbn hrminchétszer dolgozták föl mondát őelőtte, csk nnyit mond szerényen, ő csupán hrminchét eddigi változtról tud. E beszámoló ál-grittije Jen Girudoux ót csk Gyárfás Miklós Mgyr A mp h y t rionjáról és Hcks NDKAmphitryonjáról tud. Hcks nem pródiát gyártott, de természetesen továbbértelmezi földre szállt istenség históriáját és mi hngokt csihol ki drámi személyeinek száján. S vlósággl csiholj szvkt, mert mindjárt drb legelején Jupiter és Merkur egy Hcks-példánnyl kezükben szájukr próbálgtják z isteni mondtokt, és még gesztusokt is ízlelgetik, vjon jól áll-e, elég fenségesen áll-e nekik. Friedo Solter Deutsches Theter-beli rendezésén végigvonuló motívum s ú g á s. Előbb Merkur súg példánnyl kezében gzdájánk, mjd Sosis kd 'bele szövegbe, és kkor proszcéniumpáholybn elhelyezett súgónő mondj hngosn soron következő mondtot, mit színész kedélyesen meg is köszön neki. Jupiter mgs rngú tisztségviselő. Istenség vgy kisisten? Hiú és kisszerű, hogyn z mitológii trvesztiák és pródiák, psztisok és kriktúrák illemtn szerint vló. Amphitryon, hdvezér, meg egyszerűen tökkelütött, mint mindzok, kik nincsenek eléggé fönn társdlmilg, és nincsenek eléggé lenn, hogy sját fejük szerint gondolkozhssnk és megengedjék mguknk zt luxust, hogy helyzetüket mguk ítélhessék meg. Sosis, bölcselő, okos bohóc, ki gumizsinóron hordj cirkuszi orrát, és időnként, mint egy meriki pródiábn ndrágtrtót, csúzliszerűen meghúzz, hogy gomborr visszpttnjon helyére. Egy vidéki opertársult hordozhtó Olimposz láthtó festett vásznkból és rongyokból, kirojtosodottn és elhsználtn színpd hátterében. Solter rendezése merőben dilógusdrámánk fogj föl drbot, de klsszikus népszínpdok kérdezz-felelek párbeszédrendszerének értelmében: színpd elején, rivld képzeletbeli vonlánál állnk színészek. Bohócok, no meg régi komédiások módjár játsznk szvkkl, kifcsrt gondoltokkl, közönséggel, egy-mássl és önmgukkl. Hogy zonbn mozglmsbb legyen játék - h már helyzetek nem elég erősek - hát-térből időnként szélsebesen előre és oldlt kocsikázik vászonból tákolt hegy-vidék és Amphitryon ház. Ez utóbbit Gbriele Koerbl és Heinz Wenzel díszlettervezők sktuly k ént ábrázolják, hogyn zt Mjor MolièreAmphytrionjábn is láthttuk. Itt zonbn gumi-kerekeken szldgál ház; tetején Alkménével és szennyes színű tollbokrétájávl, mi, úgy látszik, Solter kedvenc dekorációs eszköze lehet, mert Lorcrendezése (l. SZÍNHÁZ I. sz.) is zsúfolt volt ezektől z idegesen reszkető tollktól. Az elődás elődásként nem túlzottn érdekfeszítő. Horst Drind Jupiter szerepében erőtlen kísérleteket tesz önmg drámi bömbölő hősként vló ironizálásár. Eberhrdt Esche (Amphitryonként) önmg sblonjit teregeti szét ngy tetszéssel, s ez nnál ijesztőbb, mert előző este, egészen más ruhákbn és más korbn játszódó drbbn gesztusról gesztusr ugynzt csinált. Csk sjnálni lehet, hogy egy ilyen jó színész - ki jó egy évtizede Benno Besson keze ltt Svrc A sárkány című világhírű elődásánk Lncelot-jként ismertem meg - mennyire önmg kliséjévé lustul- t el mgát. Esche nem zokt z zonos helyzetre zonos mozdulttl válszoló színészi reflexeket sorkozttj föl, mik még megbocsáthtók egy erős egyéniség gykori színpdi munkájábn, h-nem kissé kimódolt modorosságit ülteti át változttás nélkül egyik elődásból másikb. Alkménéről ne essék szó: őt vendég-ként játssz Monik Pietsch, mgdeburgi színházból. Ennek vendégjátéknk lpján nem szerződtetném Berlin-be, és végképp nem Deutsches Theterhez. Merkurként Christin Grshof némi szellemi és mozgásbeli elegnciát árul el. S tlán legjobb - jóllehet, jelző nem jelent itt sokt - Horst Hiemer Sosis bölcsen bohócos szerepében. Hiemer viseli legjobbn z álrcot - mi Alkméné kivételével z ötszemélyes drb minden szereplőjének rcát borít-j, s minek lényegesen több értelme vn itt, mint Mjor Szecsuáni jó l é l e k é - ben. Az Amphitryonbn ugynis hsonmások többletálrcot vesznek mguk-r tükörképük álrcát sjátjuk fölé -, de vgy szem résén, vgy fülük mellett, vgy z orruknál kilátszik z ltt hordott sját személyiséget jelentő álc. Keserű Ilon álrcihoz mérten Wolfgng Utzt mszkji nemcsk zért jók, mert bár önálló tervezések, nem pedig másoltok, komikus színpdok mszkjink történeti tpsztltit olvsztják mgukb. Ezeket mszkokt nem lehet kitlálni", hcsk nem tnulmányozz vlki lposn színpdi mszkok történetét, hiszen színésznemzedékek lkították ki legfejresimulóbb, mimikát legkevésbé tkró, szemeket és szájt érvényesülni hgyó álrcokt. A kuty testmentum Friedo Solter másik, most látott rendezésének bemuttój 1968 februárjábn volt. Azót meg is kopott, föl is lzult némelyest játék és sokt veszített őszinteségéből. Elképzelhető, hogy ht évvel ezelőtt friss volt z elődás. Hitelesnek érződött és vlóbn játékosnk, és vlószínű, hogy közvetlenség s kicsttnó kedély vlóbn mgávl rgdt vlmikor nézőket. Ezt elismerni most már csk utólg lehet, és nem kevés jó-indult szükséges hozzá. Wlter Wllbum jobb hátulról előreknyrodó deszklépcsősort tervezett színpdr. A nyers, gylult desz-klpok ritmus dinmizmust kölcsönöz játéknk, de ezt csupán Horst Hiemer

31 lendülete és mozgáskultúráj, no meg játékkedve tudj kihsználni igzán. Blról vlódi jeep knyrodht be színre, hogy mjd zután jobbr kikocsizzon színpdról. (Tlán ez z eddig látottk közül z első olyn szín-pdi utó, melyik nemcsk funkcionális volt mert RENDŐRSÉG felirtávl rjt közlekedő rblók htlmát fenyegetően képviselte -, hnem természetesen is közlekedett színpdon. Nem kellett pipiskedve tologtni és óvkodni ttól, hogy z utó össze ne rombolj más törvények szerint készült színpdi kártyvárt. Miután pőre deszkszerkezetbe csk htlmi jelvényeiket hozzák be szereplők - Püspök például egy félig egyházi jellegű, félig Coc-Col reklámernyőt -, így emblémszerű htásávl jeep is hozzászervül játékhoz is, színpdi térhez is.) A szuffitábn kék mennyezeti dekorációként drpéri buggyn lá, hogy z első rész végén lehulljon lágyn, és hosszú sálként fedje be színtelen deszkákt, és ebben z álomszerű, kék közegben mozogjnk föltámdt hlottk, ellejtve záróblettjüket. Egyben örömmel leltem rá Zsámbéki Ahogy tetszikjének drpérilelőhelyére. Mégsem tetszik művészi kölcsönzésnek z ügy, mert Zsámbéki színpdán továbbfejlesztették z nyg mozgásánk gondoltát, még cselekvőbbé vált Kposvárott díszlet, túllépett z érdekes mozznt: muttványszerűségén, s vlóbn szerves játékká fejlődött z rdennes-i erdőben. Genovév Bábvizsg berlini Állmi Színésziskolábn, hol bábtnszk (!) is működik. A világ végén, mjdnem Schönefeldi repülőtér mellé elbújttott épület előtt kézzel festett ppírlp: ITT VAN VALAMI! Vlóbn volt vlmi. Jn Dvorák, prági Bábszínház igzgtój rendezte ezt XVII. százdi drbot, mit René de Cervisier irt 1638-bn, Párizsbn. A rettenetes szerelmi történet ármányos udvrmesterével, folyton kotyogó Ksperlijével, szellemjelenésekkel és krdját köszörülő hóhérrl, megesett leánynyávl és szerencsés kebelre boruló végkimenetelével igencsk lklms z iróniár. Élnek is bőven vele z elődásbn. A kicsiny szobácskát dugig tölti közönség. Ahogy z újságbn hirdetik elődásikt: vnnk ülő-, álló-, fekvőhelyek. A földön párnákr lehet telepedni (nekem nem jutott), ter- Jupiter (Horst Drind) és Merkur (Christin Grshof) Peter Hcks Amphitryonjánk elődásábn (Deutsches Theter, Berlin) (Foto Willi Seger) mecske közepét ódon ágytkrók, mokettterítők, foszlott horgolások és képkeretező kirktáb vló csendéletek htárolnk el nézőktől. Ezek mögött mozgtják mrionetteket. Hetvencentiméteres bábukkl dolgoznk, ngyon ügyes és hjlékony technikávl. A bábuk fából készültek, és hngsúlyozzák f nygszerűségét. Minden göcsört jellemábrázolás szolgáltábn áll: Genovéve rcán szifilitikus eredetű sebhely, Siegfried őrgróf fején korhdástól szármzó üreges mélyedés láthtó; Ksperl lábi göcsörtösek, Golo udvrmester ujji pedig gllycskákból szerveződtek. A játék szobábn, meghittségben összeolvsztott publikum előtt - nnyir lenyűgöző gyermeteg elődás, hogy mögöttem vlki, belefeledkezvén játék gyönyörébe, nem veszi észre, hogy támszkodó tenyeremre tpos: nincs lelkem figyelmeztetni tévedésére és ily módon kizökkenteni oddásából Vlmi bájosn XVIII. százdi vn ebben csládi hngultú elődásbn: világítási technik, függönyrendszer, játék megőrzi z improvizációk és csládi ünnepségek hevenyészett örömét és egyszeri visszhozhttlnságát. Nem technik lepi el játékot, hnem z emberi tlálékonyság és játszási kedv ht. Ekdlné kiveszi lemezeket z előhívóból Fjnszlvórbn áznk z előhívott felvételek, és miközben Ekdl felesége klpbn, kbátbn, éppen vásárlásából hztérten, vcsor elkészítése előtt szóváltásb kezd férjével. S miltt folyik szokásos csládi pörptvr, egyen-ként, gépies cselekvésként végzi npi teendőinek egyikét: kiemeli z előhívóból lemezeket, és átvizsgálj felvé-

32 teleket, mjd belerkj egy másik tálkáb. Eközben víz csurog lemezekről, és színésznő csuklój csup cstk lesz. A mágikussá tett nturlizmus itt, A vdkcsábn, helyénvló. Az ábrázolást gzdgítj, erőteljesebbé teszi, nem pedig vlószerűség pró vonásit hngsúlyozz ügyeskedve. Mrgrete Hrdtnk hívják Volksbühne Ibsen-elődásánk kellékesét. Onnn tudhtó ez, hogy színlpr kiírják z elődás vlmennyi érdemleges résztvevőjének nevét, vrrod vezetőitől súgónőig terjedően. Munkájuk minősége teszi zután, hogy büszkélkedhetnek ezért, vgy szégyenkezniük kell névtelenségük megtöréséért. Ez szokás nem merőben német. Minden jelentős színházi országbn így tesznek, hol színházcsinálás vlóbn kollektív munkánk minősül, és hol tudják zt, h o g y színházművészet összetett munkhlmztánk melyik részét kire lehet rá-bízni: természetesen rendező végső fel-ügyelete ltt. (Minálunk mostnábn kezdődött meg ez szkás, ezzel is bizonyítv vlmiféle új csírázást, többnyire z irodlmi munktárs nevét írják ki, hiszen irodlomközpontúk volnánk; és csk Kzimir színlpjin sorolják föl többi együttműködőt, sjnos, csk művészetieket.) Tehát : Mrgrete Hrdt. Én Horváth Dezsőt trtom legjobb mgyr színházi kellékesnek. Munkáját hogy zt ne írjm: művészetét - mindeddig oly kevés mélttás érte. Horváth z kellékes, ki teremti z elődások tárgyi világát. A Nemzeti Színházbn dolgozik. Nem éri be rendező kívánságivl, hnem hozzáolvs munkájához, és még ez hozzáolvsás sem szorítkozik csupán z elődndó drám szövegkönyvére. Fejét töri, képzeletét mozgásb lendíti, ihlettel veszi ki részét z elődás láthtó részének szerves életű létrehoztlábn. Horváth Dezső számár nem volt és nincsen lehetetlen. Ócskásokt kutt föl. Emlékbányákt kotor szét. Pincéket és pdlásokt foszt ki, hogy leghitelesebb és legbeszédesebb kellékek kerüljenek színpdr. S még Horváth Dezső működésének ismeretében is csodáltr méltó A vdk c s kellékezése: százdfordulós edények, fényképészeti berendezések, lám-pák, csigás emelők, homályos rendeltetésű fotográfusi msinák. Tlányos réz-tárgyk szerepelnek pdlásszobábn. Egy soktmondó, gumikerekes tállókocsi, mi megjeleníti Werleék dús (színen kívül lefolyt) vcsoráját. Egy támlás fszék, Buhust megelőző célszerűségével: félig prszti, félig ipri hsználti tárgy jellemzi tuljdonosokt, mint hogy fedelén keresztet viselő levesestál nnyi mindent elmond: beszél rról, hogy megunt szerető (Ekdlné) végkielégítésként kpt Werle-háztrtás divtból kiment fölöslegei közül, de szól rról is, hogy ennek z sszony-nk szemhtár nem terjed túl ezen levesestálon, milyen fontos szertrtás számár vlmennyi étkezés, terítés, szervírozás. Itt vn zután egy elbűvölő, fedeles porcelán vjtrtó, mit hol behoznk, hol meg kivisznek színpdról, és igen fontos tárgyi szereplőjévé válik z elődásnk. Ebben vjtrtóbn hozzák be fényképészműteremben élő nők z elkényeztetett Hjlmrnk vjt, zt vjt, miről nnyi szó esik drb folymán, és minek hiányából következtethetünk háztrtás nehézségeire, szűkös beosztásár, és következtethetünk rr könnyelmű bohémség-re, hogyn Hjlmr ngyvonlúskodik vjjl (még vendéget is hív rá), pedig nők szájuktól vonták meg. Egy vjtrtó mindössze, és mégis mennyi szerepe lehet z elődásbn! Wrrenné mestersége Bernrd Shw Brechtéknél? És miért ne? Miért ne kerülhetne színre Berliner Ensemble-bn Wrrenné m e s tersége? H mondnivlójuk vn vele. H különleges gondolti látószöget nyit z elődás, h művészi módon tudnk drb segítségével politizálni. színpdin - vádolták. Hogy mennyire nem így vn, z csk mostnábn bizonyosodik be, mikor Shw színházbn játszv még mindig eleven, holott nézetei nem kvrnk már botrányokt, sem megbotránkozást nem váltnk ki, még csk különösebb szellemi izglmt sem keltenek. Drbji ellenben igen érzékeny szerkezetek. És sjátos utóéletbe kezdtek. Már z sem véletlen, hogy Shw drbjink zenés változti hódítnk évtizedek ót: kezdve Struss írt Csokoládéktonától egészen My Fir Ldyig. Minden ngy drámíró, ngy színpdi ember munkájábn vn vlmi megoperettesíthető mg. Minden n g y színpdi mű mélyén rejtezik vlmi giccsgynús, szórkozttóiprbn hsznosíthtó. Voltképpen Wrrenné mestersége is keresztülment ezen folymton, mihez Pygmlionnk szövegírókr, zeneszerzőkre, rendezőkre, koreográfusokr és díszlet- meg jelmeztervezőkre volt szüksége, hogy bejárhss világot. A Wrrenné, h zene nél-kül is, de megédesedett már. Vivie problémáj elfogdni piszkos üzleten szerzett pénzt vgy sját lábár áll-ni, és kivonulni megvetett társdlomból már mérhetetlenül időszerűt-len lett, hiszen mi Vivie-k minden vívódás és belhrc nélkül hgyják el csládi otthont, megvetik szüleik pénzét, mjd hmrosn vissztérnek, hogy ebből pénzből kezdjék meg mguk konformizmusát, esetleg szüleik nygi támogtásávl legyenek társdlomreformerek. Shw Vivie-je nem nnyir Wrrenné lány, mint inkább Shw-é, de fognttásbn természetesen Ibsen szommeg zután indokolják egy-egy ilyen széd is közreműködött. Vivie inkább drbválsztás gesztusát gykorlti tétel, mint ember. Több benne z írói színházvezetés oki: könnyedebb színészi progrm és vágyálom vlóságnál. szövetet, elegánsbb társlgási fo- Wrrenné zonbn erőteljes, roppnt glmzást is kínálni kell időnként tár- méretű színpdi lk. Második felvonássult tgjink, különben egyoldlúvá beli éjszki beszélgetése XX. százdi válik eszközeik fejlettsége. No és ter- drám erős pillnti közé trtozik még mészetesen itt vn Gisel My, kinek jó kkor is, h Shw 1893-bn írt. És tnúi ideje dukál megfelelő méretű szerep, lehetünk nnk furcs átlkulásnk, hiszen végül is nem megoldás, hogy hogy z utóbbi időben Wrrennének vn színház legérdekesebb tgj igz Vivie-vel szemben színpdon. M e t r o poltheterben, Hllo, Dolly! Nem zért, minth vlóbn igz voln, címszerepében vendégeskedik. hnem zért, mert sokkl igzbbk, meg-szenvedettebbek, A Wrrenné mestersége nehéz drb, életszerűbbek, noh látszólg semmi problém sincsen drámibbk z érvei leány teoretikus vele. Mégis, z utóbbi tíz esztendőben morlizálásánál. Meg zért is, mert veszedelmes dolognk tűnik műsorr Wrrenné mesterségét legritkább veszik elő gondolti tűzni. Shw-ról sokt írogtták kortársi esetben kritikusi, hogy színpdi figurái csupán megfontolásból. Célj színháznk szerző ppirosszócsövei, nem pedig többnyire z. hogy egy-egy ngy színészeleven emberek. Tézisek, társdlmi tételek és prdoxonok mozognk Shw

33 nőnek szereplklmt kínáljon vele. Így jártunk mi is, mikor Mezei Mári játszott el, és így jártk Berliner Ensemble-bn, mikor Gisel My szerepéhségének jóllktásán kívül semmi más mondnivlójuk nem volt drb-hl. Wolfgng Pintzk rendezte z elő-dást. Ennek egyetlen sjátosság, hogy szecessziós elemekből szerveződött össze színpd. A vidéki Wrren-nyrló üdezöld, fltól flig buklészőnyeg, nyomott mintás, hepehupás dombként ki-képzett tlján áll. Alcsony deszkkerítés veszi körül. A szőnyegbuckákon állni, közlekedni meglehetősen nehéz színészi feldt. Különösen kkor, h közben könnyedén kellene elősziporkázni Shw szellemességeit. A színészek dptációs képességére jellemző (és természetesen Pintzk rendezői képességei-re is), hogy senki sem hederít díszlet különleges kívánságir, vgyis nem figyelnek színészek drámi tér meg-szervezett körülményeire. Minth ott sem volnánk buckák, minth nem voln lejtő, emelkedő: sétpálc-forgtó, kesztyűhúzogtó áltlános" színjátszás folyik színpdon. Nem küzdenek meg különleges helyzettel, hnem sblonokkl hidlják át színészi kényelmetlenséget. Mind kiállításbn, mind rendezésben, mind pedig mi színészi erőket illeti: sirlms eredmény Wrrenné mestersége Berliner Ensemble-bn. Nem egy hjdn dicső szépsszony leromlottságávl tláljuk szemközt mgunkt, h-nem üszkös művészeti romokkl. S még csk ki sem lehet venni romokból, milyen lehetett egykor itt z élet. Végül is le kell számolnunk zzl, hogy Berliner Ensemble-r, mint intézményre tekintsünk. Innen nem remélhetünk több példdást és újbb tnítást. Ez színház 1949-es lpítás ót világ ngy részét megtnított másféleképpen játszni színházt. Bármennyire szomorú is ez: szükségszerű. Brecht színház betöltötte történelmi hivtását, mint Antoine, Brhm, Sztnyiszlvszkij vgy kár Reinhrdt színház. Nem járnánk el Brecht szellemében - és hűtlenek lennénk önmgunkhoz is -, h siránkoznánk egy ngy, korszkkijelölő színház elsüllyedésén, és megkísérelnénk kegyeletből életre hzudni zt. Beszéljünk Gisel Myról, ki önálló estet bonyolít le szellemes tehetségével htszemélyes Shw-drbbn. Gisel My hírnevét elsősorbn elő- dóművészként szerezte, nem pedig színésznőként, mi egyáltlábn nem jelenti zt, hogy kisebb színésznő voln, mint snzonett. Nem túlcifrázott jelenség z ő Wrrennéje. Egyszerűen, de finomn öltözik, mennyire ezt rossz jelmezek szándékából sejteni lehet. My zok közé jelentős színészek közé trtozik, kik Sztnyiszlvszkij módszereit kkor is hsználják, mikor Sztnyiszlvszkij és módszere éppen nincsen divtbn, és nem szokás hivtkozni rá. A módszer ugynis nem gyorsn évülő gykorlti elmélet, hnem ngy színészek tpsztltiból lepárolt következtetések rend-szere. Sok minden megváltozttndó belőle, de z lpgondoltoknál érdem-legesebbet zót sem fogllt senki össze átfogó rendszerré, és még zt is hozzátehetjük, hogy módszer ellenzői mind-máig elfelejtették megcáfolni kifogásolt rendszert. Ennyi bevezetés zért szükséges, mert egy áltlábn eljátszott drb szereplőgárdáj közepén Gisel My z egyetlen, ki igzi életet jelenít meg színpdon. Belépései hngsúlyosk. Mégsem primdonnérkezések. Tudni lehet mindig: honnn jött, mi történt vele mielőtt színre lépett voln... nem is színpdr lép be, hnem kert-be, nyrló nppli szobájáb vgy leány londoni irodájánk helyiségébe. Ez voln mesterségbeli rész. My hngj elrgdó. Mélyen zengő, rekedtes zöngéjű, sok árnyltot is-merő hng. A szubrettszerepek kemény iskoláján és snzonéneklés fegyelmező rendszerességén keresztülhldv vált hngj ilyen váltni késszé, és Deutsches Theter klsszikus iskolájábn művelődött ki tökéletessé, tisztává és minden helyzetben érthetővé. My Wrrennéje bizonyos trtózkodó merevséggel fogll helyet nyrlójábn. Szinte trónol, királynősködik kicsiny társság fölött. Természetesen z ngol illem htárin belül zsrnokoskodik felettük. Mindenkihez más és más hngj vn. Sir George Croftsszl szemben mindnnyiszor közönséges teremtés tör ki belőle. De mint leányár pillnt: vlmiféle édes boldogság ömlik szét vonásin és megszelídül. Eredeti hngj, mondhtnánk így is: szerep lphng-j (ezzel szólítj meg Croftsot, és különösen kkor őszinte, mikor Grdner tiszteletesben fölismeri régi brátját) mélyen búg. Leányához beszélő, társságilg frizírozott társlgási hngj lényegesen mgsbb fekvésű, keményebb és hidegebb. A ngy éjszki jelenetben tetten érhetjük My beszédművészetében zt, h o g y hnggl vló bánás mindig drámi jellemből és helyzetekből fkd, nem pedig önmgáért vló színészeti brvúr. My mind följebb emeli hngját nnál hlkbbn szól. Amint dühében kibálni kezd: egészen elhlkul. Mert nem hng-erővel, hnem szenvedély erejével be-szél. Ez Wrrenné - mindnnyin meg vgyunk ról győződve - ngyszerűen tud pörlekedni emelt hngon, és h kinyitná száját: flk is megrepednének hngj erejétől. De ez hngerő inkább múltjár jellemző. A mi Wrrenné rendszerint hlkságávl, visszfojtott indultivl és fegyelmezett, kordábn trtott dühkitöréseivel kíván htást elérni. Ennek felfogásnk megfelelően My kiegészítő játékokbn sem hngsúlyozz egykori mesterségét. Ami igzán közönséges benne, z csupán szemének és mozgékony szájánk regálás, mint például tekintete fölcsilln Ered láttán, és végigvonul rjt szemével, körülgylogolják szkértő pillntási fiút, mintegy föl-mérve benne rejtező és kibontásr váró férfiúi képességeket. Egyetlen igzán közönséges pillnt vn csk játékánk, mikor vcsorától kijönnek és Wrrenné négyszemközt mrd Croftsszl: ekkor önfeledten piszkálj ki húsdrbkákt fogi közül körmével. Azután ismét visszzökken ngol ldy-és nyszerepébe. II. Edurd ngol király élete Brechték 1948-bn tértek hz Svájcon és Csehszlovákián át Németországb. Az NDK kormányánk megbízásából meglkították Berliner Ensemble-t. Ennek első bemuttój (1949. jnuár 11-én) Deutsches Theter színpdán, Brecht és Erich Engel rendezésében Kurázsi mm és gyermekei volt. A Berliner Ensemble 1954-ig Deutsches Theterben működött, míg újjáépült schiffbuerdmmi színház épülete - hol nnk idején Koldusoper legendás, 1928-s premierje trttott - és mi npig itt dolgozik színház 296 tgú együttese (ebből 60 színész). Brecht 1956bn bekövetkezett hlál után színház előtti teret Bertolt Brecht térre keresztelték át. Mint Berliner Ensemble frnciországi vendégszerepléséhez készült műsorfüzet tudósít ról: között 46 drbot mutttk be, ebből húszt Brecht írt. A színház

34 Ibsen Vdkcsáj Berlini Volksbühnében (Pisrek felv.) igzgtónője, legendás ngy színész-nő, Brecht özvegye - ki Kurázsi mm szerepét tizenkét éven át 405 lklomml játszott el - Helene Weigel, április 3-án lépett utoljár színre frnciországi Nnterre Théâtre des Amndiers-jének színpdán, Gorkij-regényből készült Az ny címszerepében. Egy hónp és három np múlv meghlt. Azót Ruth Berghus igzgtj Berliner Ensemble-t. Berghus, Pul Dessu zeneszerző feleségeként, úgyszólván Brecht-cslád tgj, és ebben z értelemben Berliner Ensemble Brechtszínházából Brecht-cslád színház lett. Brecht veje, kitűnő Eckehrdt Schll és felesége, meglehetősen körülhtárolt színészi képességű Brbr Berg, Brecht leány (ki olyn szerepeket mondhtott korábbn mgáénk, mint Az nyábn egy szolgálólány vgy A kommün npjibn egy piglle-i lány) most első lklomml jelentkeztek rendezőként. Mrlowe trgédiáj nyomán Brecht és Feuchtwnger átdolgozását vitték színre, folyttv színháznk zt z emlékszínházi jellegét, mely már múlt évdbn műsorr tűzette A ngy-városok sűrűjében című kori Brecht-drámát. (Tegyük még hozzá, hogy hrmdik Brecht-nemzedék is jelentkezett már, z iskolás korú Brecht-unok, Schll-pár gyermeke is színre lépett Wedekind Tvsz ébredésének egyik gyerekszereplőjeként.) Ez év június i8-án trtották meg II. Edurd ngol király élete premierjét. Beszámolónk z utolsó főprób lpján történik. Miután már Krl von Appen sincsen színház tgji között, Andres Reinhrdt tervezte díszleteket (s jelmezeket Christine Stromberg). A színpd-kép legfontosbb eleme fehér körfüggöny. Ennél hosszbbn szükséges elidőzni, mivel berlini színházk elő-dásink többségére jellemző fehér horizontfüggöny, némelyest 'brechti szcenírozási elvek szóródó kihtásként. Olyn berlini színházi védj egynek érződik ez fehér háttérfüggöny, mint prági színházknál z E. F. Burián utáni fekete háttérfüggöny lklmzás. Még nnk idején, főiskolás korombn egy prági kirándulásom lklmávl Burián mgyrázt el nekem fekete körfüggöny rendeltetését: szűk szín-pdi helyiségek, színpdterek kitágításár tlálták ki fekete hátteret. Ez mélységet kínált színpdnk. Azzl szemkáprázttó ügyes cslássl látt el teret, hogy végtelenbe tágíthtó. A prági kis színházkt pincékből, lgsori helyiségekből, mozitermekből és üzletvgy rktárhelyiségekből lkították át színházzá, s h fehér hátteret lklmztk voln, kellemetlen htást keltenek: néző úgy érzi, hogy ránehezedik színpdkép, szinte z rcáb tolódik színpd. Eredetileg tehát ngyon is gykorlti rendeltetése volt mindent puh feketeséggel körülölelő rundhorizontnk, csk később vált modorosn lklmzott fogássá. A tágs berlini színpdokon zonbn bízvást lklmzhtnk fehér függönyt háttérlezárásul. Elbírj színpd mélysége. S míg fekete körfüggöny rr kényszeríti rendezőt, hogy világítás fogásivl szeletekre szbdlj játékteret, cskis kísérő fények prór tördelő lklmzásávl főszereplők fejét, rcát emelje ki puh és htártln sötétségből, ddig fehér körfüggöny zzl z előnnyel jár együtt, hogy ngyszerűen világíthtó színész. (Tud-nk is világítni. Vn is mivel világítniuk. Ez kettő mindig összefügg. Ahol nem tudnk világítni, ott nincs is szükség lámpprkr. És hol elsorvdt vgy nem fejlődött ki világítási rendszer, ott sosem tnulnk meg világítni., S mert nem tnulnk meg, nincs is szükségük kifejleszteni, új felszere-léseket vásárolni.) De nemcsk telibe világítás rgyogó és árnyéktln htásit eredményezi világos háttér, hnem erőteljesen ki-emeli színész lkját és játékát. Fontossá teszi jelmezt, nnk minden jellemző részletével együtt. Plsztikusságot kölcsönöz háttér színészi játéknk. A Mrlowe-drám díszlete középkori minitúrák rövidülését és hmis perspektíváját utánozz, játékos ábrázolássl. A nyitott, fehér hátterű színpdtérben rekonstruált Globe-szerkezet lát-htó. Az erőteljesen döntött felső szín-pd feketefehér kockákkl kiképzett, ezen hever megholt király teste, szem-fényvesztő rövidülésben. A jelmezek is z iniciálék tomp, megfkult színeit viselik, még h ruhák túlságosn új-nk tetszenek is. Vlójábn nem is ruhák, hnem hngsúlyozottn újdont-új színpdi jelmezek, némi operi fel-hnggl. Schll és Berg rendezésének legértékesebb vonás, hogy színészre építi z elődást. A színészi játékon át kívánj kifejezni rendezés önmgát. Éppen zzl színházi eszközzel - jólle het: legfontosbb színházi elemmel -, melyik z utóbbi évtizedben minth háttérbe szorult voln. A rendezők világszerte kellemetlen és nehézkes, szükségszerű kényelmetlenségnek trtják színészt. Schll rendezésében keményen kidolgozott pntomimháló fogj össze expresszívvé játékot. Még hng is pntomimikus plszticitású előírásokt kp. Nem információs, nem közlő értéke vn beszélt hngnk, hnem merőben drámi erejű kifejező értéke. Az idegborzoló htású hngváltásokbn nem nehéz fölismerni Eckehrdt Schll színészi sjátosságit, végletekig feszített brechti" stílusát. Schll szinte lbortóriumi megtestesítője nnk z iskolánk, mi Berliner Ensemble-t híressé és hírhedtté tette. Schll tlán legbrechtibb Brechtszínészek között. Hiánytlnul vlósított meg Coriolnusbn és z Arturo Uibn is Brecht színészetelméleti elképzeléseit. Pártln technikájú színész. Beszédmodorár túlropogttott r hngzók nyomják rá bélyeget. Kemény és pttogó beszéde. Kristályos. Minden esetlegesség nélküli. Időről időre fölfokozódik dikciój: ilyenkor fölemeli hngját is; erős torokhngokt hllt: már-már kffogás, hörgés és z eszeveszett düh horkntási ezek. De hogy mennyire csupán hűvösen átgondolt és higgdtn megvlósított technik szülöttei, és gyát mennyire nem borítj el semmi-féle romntikus indult: vártln-hirtelen leejti hngját, és egyszerűen, lágyn, hlkn mond vlmit s ez hlk közlés ily módon még veszedelmesebbnek, még fenyegetőbbnek 'ht. Schll stílus - ez helyenként proxizmusig növekvő, mjd suttogásig lehnytló hullámzás, mely mozgásár ugynígy érvényes -, ez z átgondolt, megtervezett és tökéletesen kivitelezett stílus Brecht legeszményibb elképzeléseinek felel meg. Vgyis megvlósítás nnk színészideálnk, mit először Diderot tűzött ki Prdoxonbn. Diderot állított fel elsőként zt követelményt, hogy színész ne ússzék el z indultink hbjibn: csk ábrázolój, de ne átélője legyen szenvedélyeknek. Eckehrdt Schll egy pillntr sem zonosul figurávl, tehát nem búvik bele Coriolnus bőrébe, mindössze rr válllkozik, hogy legteljesebb módon fölmutss közönségnek Coriolnus külső és belső tuljdonságit. Mozgás ebben szerepben elképesztő

35 fegyelmezettségű pntomim. Végig, z egész elődásbn, stilizáltn mozog. Olyn lzán és puhán, minth nem is z izmi, hnem lélegzete mozgtná. Vn vlmi puhán mcskszerű ebben mozgásbn, de semmi esetre sem férfitln ez z álltoktól ellesett testmozgás, erőteljesen puh - tlán így jellemezhetnők. Kiművelt teste szemmel láthtón állndó tréningben vn, s minden moccnás tele dinmikávl. A legnehezebb gykorltokt is mcskkönnyedséggel végzi el. Felmászik egy ötméteres létrán volszkuszok őrhelyére, de vigyáz, hogy ez létrán mászás esztétikus mrdjon. (Nyújtott láb, z emelkedettségig stilizáltn szép pntomim.) Figurépítésének mérnöki precizitás, z elgondolás kiesztergáltn pontos megvlósítás, z lk htározott társdlmi helyzetének és hátterének megteremtése és jellemző vonásink meg-szűrt, csk jelzésekből, legkrkterisztikusbb vonásit fölvillntó, kritikus, kívülről vló ábrázolás modern szín-játszás fő követelményeit muttj meg Coriolnus szerepében, professzori szinten. Az indultokt, szenvedélyeket, érzelmek hullámzását megtévesztő hűségig reprodukálj (de nem átéli!): s nézőnek mégis úgy tetszik, hogy vlóbn át is éli őket. Hűvös fejjel irányítj z indultokt, művészi formáb öntve trtj tudtánk ellenőrzése ltt legszélsőségesebb szenvedélyt is. S h ennek mesterszínésznek pártln teljesítménye modern színjátszás modelljének tűnik, mégis kétséget ébreszt felől, hogy ez voln-e mi szín-játszás egyedül járhtó útj. Kérdéses ugynis, h kevésbé tökéletes technikájú színész végzi hűvös gykorltokt, h kevesebb tehetséggel és szuggesztivitássl tolmácsolj vlki színpdi lkot, vjon nem lehngoló-e néző számár z illusztrációnk z mesteri fok, mellyel figurák vonásit szél-jegyzetszerűen közli. Schll jéghideg átgondoltság, biztonság, mesterszínészi tökéletessége kárpótol véresebb és rögtönzöttebb szólózásokért, de vjon elérheti-e virtuóz hibátlnságnk ezt fokát kevésbé tehetséges színész is? Hiszen Berliner Ensemble társult sem áll csup ngy-szerű színészből. E tíz évvel ezelőtti kételkedő kérdésre most válszol z Edurd-elődás. Ebben Schll, rendező Schll, színész gykorltát és tpsztltit igyekszik átültetni rendezettjeibe. Önmg híres mozgás- és hngkészletét hsznál-j lpnygul, hogy ezekből növessze ki z elődás színészi közegét. Mégis, szemmel láthtón és füllel hllhtón nincs itt már meg régi fegyelem és elszánt céltudtosság. Leginkább zonbn Berliner Ensemble-ból hiányoz-nk zok ngy színészek - például Wolf Kiser kik élettel és művészi igzsággl töltötték meg lbortóriumilg kigondoltkt. A Gvestont játszó színész (Wolfgng Arnst), midőn király hláláról levélből értesül: éneklő hngokt hllt tettetett fájdlmábn. Öröm és kihllgtástól rettegő lesújtottság mímelésébe belekeveredik kitrtott játékidejű rtikulációs áriájábn részvétnyilvánítás próbálgtás. Sikoly és ének között csúszkál hngj. Trillázv-skálázv próbálj szájár legmegfelelőbb gyászhngot. Ez pontosn, de kevés lélek-kel és még kevesebb művészi invencióvl megvlósított rendezői utsítás jelzésszerűen idézi föl régi fénykort. A pntomimbn ábrázolt cstjelenetek pedig Co riolnu s hdibetéteinek remekléseit igyekeznek megidézni. Egy kton láncr kötött buzogányt csóvál szélsebesen feje fölött, és zzl vág rendet mgánk támdók sorflábn. Amikor eltlálj z egyik ellenséges ktonát: nnk nyílt színen leszkd feje, és messzire gurul színpdon. Íjászok sorkoznk föl jobb elöl, és megcélozzák bl hátsó járás felé menekülőket: mikor nyílvesszők elrepülnek, elképedten vesszük tudomásul z eddig csupán filmen láthtó htást: nyílvesszők beleállnk z ellenséges hátkb, és leterítik földre ktonságot. Hsonló színpdi htások közé trtozik z összeesküvők nyílt színi föl-ksztás is. Megnnyi bő képzeletű és erőteljesen megvlósított színpdi muttvány... mégis, h visszemlékezünk Co riolnu s feszes pntomimcsptir, hisztériás ktoni szvlókórusokr, távol-keleti színház mozgásit idéző finom stilizációr: kevesebb erőt, kevesebb kifejezést és drámiságot tlálunk ezekben látványosságokbn. S hiáb vetítik színpd bl felső srkábn táblár jelenetek időpontjáról és színhelyéről beszámoló fölirtokt: csupán z emblémák és meg-oldások brechtiek, de nem z elődás szelleme. (Folyttás következik)

36 MIHÁLYI GÁBOR Shkespere hétköznp Londoni színházi levél Brook még egyszer Hol ne játsznák non-stop szériábn Shkespere drbjit, h nem hzájábn? Így természetesen nem várhtó, hogy egymás srkát érjék csodáltosbbnál csodáltosbb Shkespere-elődások. Angliábn sem kd minden np olyn ngyszerű elődás, mint milyen Peter Brook rendezte Szentivánéji álom volt" - mgyrázz nekem szín-ház után egy londoni pubbn még Budpestről ismert fitl rendező brátom, Dvid Godhrdt. Dvid kultúregyezményes cseregyerekként több mint egy évet töltött Budpesten, oly jól érezve mgát, hogy lehetőségek végső htáráig hosszbbítgtt ösztöndíját. Mgyrországi trtózkodásánk - mint meséli - legszebb időszk z hét volt, melyet Brook rendezte Szentivánéji álomml világot járó és éppen nálunk vendégszereplő együttessel tölthetett. A túr végeztével z együttes feloszlott, s mint Dvid mondj, még zok színészek, kik Royl Shkespere Compnynál mrdtk, is úgy érzik, minth egy gyönyörű álomból" ébredtek voln, melyben egy értelmes célért működő közösség tgji lehettek, egy olyn közösségé, melyen belül mximálisn érvényre juttthtták minden emberi törekvésüket, művészi készségüket. Emlékezz vissz, milyen ngyszerű volt Aln Howrd Oberon szerepében, s milyen középszerű most Peter Brnes új drbjábn " - mgyrázz nekem Dvid. Sok kitűnő rendező kd Angliábn - összegezi tlán egy kicsit elfogult véleményét -, de Brookhoz egyik sem mérhető. S még Brook is minth 'hátt fordított voln színháznk, leglábbis nnk, mit mi színháznk nevezünk." Vlóbn: májusi tíznpos nglii trtózkodásom során jó és még jobb elődásokt láthttm, de egy sem szolgált hhoz foghtó élménnyel, mint nnk idején Szentivánéji álom volt. Brookkl mozivásznon tlálkoztm újr. Észk-London egy kis művészmozijábn, hol z ő Ler-filmjét vetítették. Brook nem színpdi elődást filmesítette meg, hnem film követelményeihez, lehetőségeihez igzodv fekete-fehérben újr megrendezte trgédiát. A színpdkép hófehér ürességét filmen Grönlnd végtelenül sík, kopár, mocsrs, hvs tájánk látvány helyettesíti - igzi várkt, igzi lovkt, szekereket, igzi vihrt látunk (vgy leglábbis vélünk látni, hál filmtechnik trükkjeinek). Tuljdonképpen rendkívül érdekes figyelni, milyennek is képzeli Brook Ler király Angliáját. A hófödte síkságon álló földszintes kis várkt lcsony kőfl keríti, belső épületek szegényes kő- és ftákolmányok. A sáros, trágylében tocsogó belső udvr, beszáguldó lovsok elől elrebbenő tyúkok, z istállók, z ormótln, nehéz fbútorok ősi törzsi-prszti világb vezetnek vissz. Primitív z előkelőek öltözete is, állti bőrökből vrrt nehéz, prsztos bundákt, subákt, bekecseket viselnek. (Az elegáns, testhez simuló bőrruhák z RSC kosztümtárábn mrdtk! Meg is fgytk voln bennük hideg grönlndi télben!) Az öreg Ler egy múzeumból kölcsönzött tömör f-kerekű, fedett btárbn utzik egyik lányától másikig, révült átkozódásink egy részét ebben szekérben üvölti z égnek. A címszerepet játszó Pul Scofield kivételével, úgy hiszem, színészek sem zonosk, s bár lkításuk hibátln, nnyir elhlványulnk Scofield árnyékábn, hogy nem is igyekeztem nevüket megjegyezni. A filmen Scofield is más volt, mint színpdon. Mszkj, szkáll Hemingwyre emlékeztetett, testét borító, földig érő nehéz szőrmebund még tovább fokozt medvejellegét. A mondnivló hngsúlyi is eltolódtk. Az utolsó kockák Ler hlálát muttják, Scofield egy teljes közeli kép-ben lssn, méltóságteljesen hnytlik hátr, minth egy htlms tölgyet vágtk voln ki. Annk idején úgy láttuk, hogy Brook Beckett és kegyetlen színház" világát, szemléletét vetíti vissz mg Ler királyáb. A film nekem Hemingwy utolsó ngyszerű kis-regényét, Az öreg hlász és tengert jutttt eszembe. Igz, filmrendező Brook nem képes felvenni versenyt színházi rendező Brookkl. Ezt egyes-egyedül zzl mgyrázhtjuk, hogy színpdi változt mg nemében zseniálisn újszerű volt szövegértelmezésben és színpdi látványbn, vizuális elemek önmgukbn is gzdg formi mondnivló hordozói voltk, visszutltk színház évezredes előtörténetére. A filmváltozt viszont minden kiválóság ellenére sem múlt felül korábbi, sikerült Shkesperefilmeket csk egy sikerült Shkespere-filmek közül. Igz, közeli, félközeli, távoli és minden egyéb lehetséges beállításbn megörökít egy színházi remeklést, Pul Scofield megrázó, egyedülálló Ler királyát. S mi tlán ennél is lényegesebb, mg képi teljességében őrzi meg z utókor számár Brook sjátos Ler-értelmezését, Ler világáról lkotott elképzelését. Ez sem kis eredmény. Shkespere Strtfordbn A Királyi Shkespere Társult Strtfordb kihelyezett csoportj John Brton rendező vezérletével z idei év első felében három Shkespere-drbot ját-szik; z újonnn bemuttott János királyt, tvlyi évdból áthozott II. Richárdot és z Angliábn is ritkán műsorr tűzött Cymbeline-t. Ebből nekem z első kettőhöz sikerült jegyet kpnom, Cymbeline-t csk most, június elején muttták be (s h hinni lehet z Observer kritikusánk, igen mérsékelt sikerrel). Az zonos rendező személye is jelzi (meg z elegáns műsorfüzetek is utlnk rá), hogy három produkció közt belső trtlmiművészi összefüggést kell keresnünk hogy ez már hgyománnyá vált Strtfordbn. Így volt ez korábbi strtfordi soroztokbn is: z emlékezetes Rózsák háborújánk nevezett királydrámciklusbn és legutóbb z úgynevezett rómi ciklusbn". Az idén műsorr tűzött 'három drám közötti kpcsolt ezúttl nem olyn mgától értetődő, mint volt korábbi ciklusok esetében, hol történelem egymásutánj már eleve egységbe fűzte drbokt. Most csk három drámát áthtó zonos rendezői szemlélet, világlátás teremt összefüggést - John Brton keserű, kiábrándult véleménye, ítélete mi Angliáról, vgy leglábbis mi Angliát fenyegető veszélyekről, minden elvet, eszményt cinikusn kiforgtó, megtgdó önzésről, hszonlesésről. Bolond világ! bolond kötés! bolond királyok!" - így ítél János királybn Fulconbridge Richárd mg koráról, s Brton nem hgy kétséget felől, hogy ezt mi Angliár is érti. Az ktulizálás igénye ugyn kerülni igyekszik közvetlenül lefordíthtó utlásokt - bár egy helyütt z elégedetlen nemesek", meteorként égbe szálló árkról

37 pnszkodnk, s egyik-másik finom hllású ngol kritikus szerint még Angli közös pici tgságánk veszélyeire is tlálni célzásokt z elődásbn. Vlójábn zonbn rendezés z önérdek vezette htlmi politik működésének modelljét kívánj elénk állítni. Meglepett, hogy János királybn és később II. Richárdbn is mekkor nyomtékot kpott Shkespere-től egyébként nem idegen hzfis pátosz, s különösen nemzeti függetlenség gondolt. Még nem borult, nem is fog Angli - Kevély hódító lábához borulni...", nem mondj, hnem olvss egy ngy, régi fóliánsból híres tirádáját János király végén Fulconbridge Richárd, drám rezonőr lkj - de e meglepő rendezői ötlettől e szvk örök igzságszerű kinyiltkozttásként htnk. A II. Richárd műsorfüzetének mottój pedig z öreg Gunt Angli csodáltát zengő szvit idézi: E fönség földje, e Mrs székhelye - Ez új Éden, e fél Prdicsom... e föld, e boldog birtok, Angli." Mondnivlój érdekében Brton ttól sem ridt vissz, hogy átírj Shkespere János királyát, leglább nnyir, mint nálunk átírták Mdách Mózesét. Az ngol rendező mg János királyát két olyn drbból egészítette ki, melyek nnk idején Shkespere számár is forrásul szolgáltk. S h ez sem volt elég, Brton mg mondtit is beleírt drbb. A szentségtörést z ngol kritikusok - sjtószemle tnúság szerint - eléggé eltérően ítélték meg. Volt, ki felháborodott, volt, ki úgy vélte, hogy Brtonnk végül is sikerül épkézláb dr-bot frgni ngy Shkespere-drámáiktól messze elmrdó műből. Viszont minth egyik színibíráló sem tud-n Dürrenmtt átdolgozásáról, mert nem említik - vgy mi még vlószínűbb, kkor szentségtörés, hogy Strtfordbn Dürrenmttot játsznk, még gondoltibn sem fészkelheti be mgát egy ngol kritikus gyáb. Holott Brton vriáns, bár okos és modern írás, mégsem versenyezhet Dürrenmtt szellemességével. A színészi játék lehetőségeit sem igen fejlesztette tovább Brton új változt - két és fél órányir kihúzott elődásbn inkább csk szerepek hossz nőtt meg. Nekem elsősorbn két színész játék tetszett: Emrys Jmes János király és Hild Brid Eleonor király-né szerepében. Emrys Jmes János ki- Shkespere János király Royl Shkespere Compny elődásábn. Denis Holmes (Slisbury). Hild Brnd (Elinor) és Emrys Jmes (János király) rályt súlytln, inkább kedves vgány-nk muttj - trónr lépésekor nem túl okos, kövérkés, pirospozsgás, mm kedvence fitlember, ki drám végén, miután tönkretette országát, összeroppn z erejét, képességeit meghldó terhek súly ltt. Hlálábn se nem gyűlöletes, se nem trgikus figur - inkább csk szánlms. Hild Brid királynéj ngyszájú kof, ki vállár ksztott bevásárlósztyorrl érkezik frnci és z osztrák királlyl folyttndó tárgylásr. Ami-kor férje, z elhunyt urlkodó végrendeletének bemuttását kérik tőle, kiborítj sztyor trtlmát tárgylósztlr, s persze nem tlálj (tlán soh nem volt) irtot z lsóneműk, pmut-gombolygok, kötőtűk és útielemózsi között. A János király még egy ngy szereplehetőséget kínál, Fulconbridge Richárdét, z okos, cinikus fttyúét. Ezt rokonszenvünket igénylő szerepet Richrd Psco, strtfordi társult egyik ngy ász lkítj, nem igzán ngy élményt nyújtón, de kifogástlnul. A II. Richárd felújítás. A tvlyi ciklusból került át z idei trilógiáb. Gondolom, zért is trtják műsoron, mert ngy Shkespere-elődások soráb trtozik - legtöbbet, legjobbt nyújtj, mi Királyi Társulttól csk telik, h krmesteri pálcát nem Brook trtj kezében. Hogy mi volt előbb - rendezői elképzelés vgy két egyformán ngyszerű színész, II. Richárd és Bolingbro k e szerepére, s ez sugllt rendezői koncepciót kívülálló ezt nem tudhtj. Brton ugynis felváltv játsztj két szerepet In Richrdsonnl és Richrd Pscóvl. S ez nemcsk szkmi csemege. A II. Richárd (és visszmenőleg János király) értelmezése, mondnivlój ugynis nnyir szerepcsere lehetőségére épül, hogy ennek fontosságát néző kkor is értékelni tudj, h csk z egyik elődást látt. Brton felfogásábn felölteni királyi koronát, z rnyplástot, kézbe venni z urlkodás jelképét, királyi jogrt - ez egy ngy szerep válllását jelenti, melynek z egyén lá kell hogy rendelje mgát. A rendezésben személytelenség hngsúlyozásár király még egy rny mszkot is z rc elé trt z egymást követő koronázási ceremóniák során. A művészet síkján ugyn-ilyen párhuzmot von Brton színész egyénisége és szerepe között. A jó színésznek is fel kell dni egyéniségét, hogy zonosulhsson szerepével. Viszont z ár, mit z urlkodásért, szerepért fizetnie kell, személyiség elvesztése. Így Brton szerepjátszást elemző történelemfilozófiáj és színészpedgógiáj szerint z játssz jól szerepét, z nő fel hivtásához, ki személyiségét, egyéniségét el tudj tüntetni szerepe mögött. Nem hiszem, hogy Brton nézeteit egyén és szerep konfliktusáról helyes lenne túlságosn komolyn venni. Megelégedhetünk zzl, hogy Brton gondolt művészileg igen termékeny feszültséget teremt színész és szerepe között, mitől z egész elődás mgsfeszültségű ármml telítődik. Aznp este, mikor Strtfordbn jártm hosszbb szünet után - ismét In Richrdson lkított II. Richárdot s Psco z ellenlábsát, Bolingbroke-ot, későbbi IV. Henriket. A ngy szerep II. Richárdé, s Richrdson rgyogásábn mindenki eltűnt, még Psco is. A kritikákból tudom, hogy Psco Richárd-j kevésbé csillogott, komorbb, trgikusbb, drámibb volt. Richrdson fel-

38 megfelelően különféle értelmet kp - z első párbj jelenetben flovk egy üres és ostob ceremóni jelképei, később Richárd urlmánk üres tetrlitását, s ezzel szemben Bolingbroke növekvő htlmánk fenyegetését hngsúlyozzák. Michel Fest mint Ariel és John Gielgud mint Prospero z ngol Nemzeti Színház A vihr-elődásábn fogásábn színész került előtérbe, színész, ki ngy élvezettel játssz király szerepét, s színész mrd trónjáról lemondó, bukott, börtönbe zárt urlkodó fájdlms, töviskoszorús krisztusi szerepében is. A játékfelfogás groteszk hngvétele mindvégig megmrd, s ez rendezői szándék is, végül bukott Richárd töviskoszorú helyett egy üvegét vesztett tükör (melyben nnyi élvezet-tel szemlélte önnön urlkodói fényét) keretét viseli nykábn. Bolingbroke szerepében In Richrdson is elhlványulhtott, kritikák nem is igen fogllkoznk ezzel szereppel hiszen itt jövendőbeli jó urlkodó színtelen szerepét kell eljátszni, ki fel tudj dni egyéniségét, el tud tűnni szerepe mögött. Az elődás záróképe IV. Henrik megkoronázás - trónr egy rnyplástot viselő hlálfejes bábut emelnek, s két színész, Richrdson és Psco, mszk nélkül, trónt jelképező emelvény jobb és bl oldlán áll, így fogdj közönség tpsit. A műsorfüzetben ugyn zt olvshtjuk, hogy IV. Henrikké koronázott Bolingbroke jó urlkodó lesz, zárókép viszont zt sugllj, hogy z urlkodór végül is hóhér szerepe hárul. Az előző képek is erre utltk: htlom küszöbére jutv Bolingbroke minden személyes jóindult ellenére is kénytelen hlomr gyilkolttni politiki ellenfeleit, hogy biztosíts urlkodását. Az urlkodás is mskrádé, kár színház - ezt gondoltot rendezés z elődás minden részletében következetesen érvényre jutttj. Mowbry és Bolingbroke lovs párbjt vívnk egymássl, Richárd is lovon érkezik hz írországi hdjártából, lovon vonul be színre Bolingbroke győztes cspt. A lovk fából vnnk, játékbábuk, s h jól figyeltem meg, színészek oldlukr erősítve viselik őket. Ennek ellenére flovk nem keltenek komikus htást. Színpdi kellék voltuk helyzetnek Es még egy péld nyíltn válllt színpdisságr: mártírrá vált Richárdot börtönéből egy zsinórpdlásról le-eresztett csigkötél-szerkezet emeli 'mgsb s feszíti meg - nemcsk jelképesen. A díszlet, John Npier munkáj (kiindulásábn zonos János királybn és II. Richárdbn), strtfordi hgyományoknk megfelelően nem lklmz kulisszákt. Háromoldlt elhúzhtó sötétkék függöny htárolj játékteret, tetőt egy ezüstre festett égitestekkel díszített, htlms keretbe fogllt, ugyncsk sötétkékben trtott kereszt zárj le, mely nézők felé lejtő pdlózttl ellentétben kifelé emelkedik. Az üres színpd közepén egy lépcsőzetes emelvény áll, ez jelképezi trónt. Az emelvényt néh kihúzzák színpdról, hogy helyszínnek megfelelő egy-két bútordrbbl helyettesítsék. Gunt otthonát egy ngy flád és egy hordágyféle jelzi, York herceg kertjének bemuttásár két, kis ládábn hozott művirágot tesznek le színpd két szélére. A színészek dísztelen, brn Erzsébet-kori ruhábn jönnek be z elődás kezdetén színpdr, s erre öltenek fel rngjuk. hoz, helyzethez illően egy plástot, vértet, koronát. Itt még jelmez is jelzett. A díszletet, jelmezt (ezt is Npier jegyzi) zért ismertettem ilyen részletességgel, mert zt tpsztltm, hogy Nemzeti Színház új Shkespere-elődásábn vászon, kulisszák, jelmezek újr vissznyerték régi rngjukt, s úgy láttm, hogy ez változás többet fejez ki puszt külsőségnél. A vihr z ngol Nemzeti Színházbn A Nemzeti Színház még nem költözött át új otthonáb, mely (leglábbis kívülről nézve) elkészült. Ugynolyn beton-bunker jellegű épület, mint mellette levő Hywrd Gléri. Nekem nem ngyon tetszett, z ngol színészek, mint hírlik, muzóleumnk csúfolják. Viszont belső berendezése - ugynezen források szerint minden igényt ki fog elégíteni. Ismeretes, Peter Hll személyében új vezető is került Nemzeti Színház élé-re. Az új igzgtó bemuttkozásul A vi-

39 hrt válsztott, s így rendezése progrmdó jelentőséget is nyert. Az első meglepetést z okozt, hogy mint felment függöny (már ez is meglepetés, hogy volt függöny! - mert Strtfordbn nem volt!), szbályosn bedíszletezett színpd tárul elénk. Meglepetés ez zért is, mert Peter Hll, ki z RSC-től jött át Nemzeti Színházb, úgy látszik, nem korábbi műhelyének rendezői hgyományit folyttj. Bár változás jeleit z Aldwychbn, z RSC londoni otthonábn is észleltem, hol z említett Peter Brnes kosztümös drbját láttm z új főnök, Terry Hnds szembetűnően brokkos, látványos rendezésében. A változás lényege - úgy vélem -, hogy mi ngol színházk már nem z Erzsébetkorhoz, hnem Shkespere késői periódusánk idejéhez, Jkb-korhoz fordulnk vissz. A hgyomány követéséhen reneszánszt felváltott brokk. Ezt nemcsk Shkespere-drbok rendezésében tpsztltm, hnem mi ngol drbok színpdr állításábn is. Sőt, jellemző ez látásmód né-hány m sikeres drámírór is, mint Peter Brnes vgy Edwrd Bond. A Jkb-kor ngol színház számos színpdtechniki újítást vezetett be. Fedett színháztermekben játszottk, mesterséges világítás mellett. Egyre ngyobb szerephez jutott színpdi msinéri, kulisszák, süllyesztők, zsinórpdlásról leeresztett díszletek, újr divtb jöttek mszkok, mskráták. Inigo Jones volt e kor híres díszlet- és jelmez-tervezője, s A vihrról írv kritik minduntln meg is említi nevét. Az első kép Alonso vihrb jutott hjój. Szbályos hjóorr mered elénk, vitorlávl, melyet megpróbálnk bevon-ni, árboccl, mely vihr tetőpontján lezuhn, kbinlejáróvl, melynek fel-csphtó fedele lól rémülten tekinget-nek ki z utsok. Az elemek természet-hű üvöltésében lig érteni z ugyncsk kibáló színészeket. Recsegés-ropogás - sötét -, eltűnik hjó, s következő képben Prosperót, zz John Gielgudot látjuk földig érő vrázslóköpenyében, kerek, fehér, fodros gllérrl nyk körül - minth csk egy Vn Dyck-portréból lépett voln ki. Prospero szigetén vgyunk, bloldlt száműzött király sziklbrlng otthonávl. A díszletek zonbn legkevésbé sem törekszenek nturlist természethűségre, sőt hngsúlyozzák kulisszjellegüket. A sziklflkt vízszintesen párhuzmos vsrudk támsztják, mint hogy ezt resturált régi épületeken, várflkon látni. Persze, már utló nkronizmus is tudtos. Látunk még egy Trzn módjár kötélen közlekedő, különféle kosztümökben feltűnő, hol férfi-, hol női hngon meg-szólló Arielt (ez este megbetegedett Michel Fest helyett Stephen Willims muttt be lkváltozóképességeit). Látunk még Hieronymus Bosch-képekről másolt szörnyeket, kik fejüket hsukon, nemi szervüket nykukon viselik, egy kulisszszivárványon éneklő Iriszt és Junót, egy meriki indiánr emlékeztető Clibnt és Trinculót, mi cirkuszi bohócruhábn. Az elődás során úgy tűnik, minth látvány megrendezése ki is merítette voln Peter Hll képzeletét, újszerű mondnivlót, gondoltot nemigen sikerül felfedezni. Gielgud gyönyörűen szvlj shkespere-i sorokt - ellentétben többiekkel, kik köznpi beszédhez közelítik szövegüket. Az elő-dásnk egyetlen igzán megrázó momentum, mikor Prospero leveti vrázsköpenyét, fejét borító fekete spkát, s ott áll előttünk kevéske hjávl, bugyogóndrágból kilátszó cinegelábivl Sir John Gielgud mg, törékeny, megfárdt öregember. Megérezzük, hogy vége vrázsltnk. A búcsúzó epilógust már nem Prospero, hnem z idős színész mondj el nekünk, mint mg búcsúját, s z elődás hirtelen visszmenőleg is értelmet kp. Igz, ngyon keserűt. Szomorú vllomást művészet tehetetlenségéről, mely csk képzelet szigetén tudj megfékez-ni gonosz erőket. Vissztérve z igzi Milánób, mrd minden régiben. Végül is ez mgyrázt: mi eredetű kiábrándultság, kedvetlenség szóll meg Peter Hll rendezésében, z fordítj z ő és jelek szerint mások érdeklődését is Jkb-kor kiábrándult, keserű látványszínházához. Az ngol színház tisztelőjét csk z vigsztlj, hogy tudj, színház minden komolyság, igzmondás ellenére is játék. Gielgud sem vonul vissz pályától, új szerepére készül. Igz, hogy e szerepéhez illően, ennek mintegy folyttásképpen, Strtfordb visszvonult, megkeseredett, művészetében cslódott öreg Shkespere-t lkítj mjd Edwrd Bond új drbjábn. S tlán Jkb-kori színház újjáélesztése sem merül ki látványszínház tobzódásibn. Tlán srjd ebből is reménytelenségen túlmuttó, korunkhoz szóló fontos PÓR ANNA Alvin Ailey Táncegyüttese z Erkel Színházbn Alvin Ailey, z immár világhírű fekete koreográfus, 1931-ben született Texsbn néger munkás fiként. Los Angeles-ben nevelkedett, és jeles meriki táncintézetek sorát járt végig. Táncolt filmen és Brodwyn is bn meglpítj önálló együttesét, z Alvin Ailey City Center Táncszínházt, mely zót z Egyesült Állmok szinte első helyen álló, mindenképpen legnépszerűbb együttese. Ailey ngy ismert iskol vezetője, Metropolitn Oper vendégkoreográfus, számos művészi kitüntetés birtokos. Induláskor célj sját fjtáj művészetének kiteljesítése volt, mjd később szélesebb távltokt átfogó, megőrző és újító küldetést válllt mgár: z meriki modern tánc legjelesebb, már klsszikussá vált műveinek múzeumává teszi együttesét. Birtokb veszi múltt, hogy rá építse jövőt. Csodálttl dózunk e széles látókörű úttörő és összegező humánus koncepciónk. Még külön hálásk is lehetünk művelődéstörténeti tnulságiért; négy évtizedet átfogó tánclkotások ugynis hírt dnk tengerentúli tánc-stílus fejlődésmenetéről is. Az együttes táncnyelve, elődói stílus lpvetően két forrásból táplálkozik: z meriki modern dnce" stílusokból és z meriki néger tánchgyományokból. A klsszikus blettet csk techniki segédeszköznek tekinti, mint lkotó blettől elhtárolt expresszionist iskol hívének vllj mgát. Ez görög mezítelenségre, lz kitonr, mezítlábsságr, természetességre pelláló stílus százd eleji, jobbár technikátln, improviztív jellegű kezdemények ót, fél évszázd ltt mgsrendű, primitív táncokból is merítő sjátos technikát teremtett. Az együttes négy estén bemuttott tizennégy műve láttán zt mondhtjuk, hogy ezt z meriki Isdor Duncnhoz és német mozgásművészet " -hez egyránt kpcsolódó, százd eleje ót htás és kölcsönhtásbn od-vissz ármló stílust legjobb műsorszámokbn ( korábbi eklektikus és epigon jellegű kísérletek után) csk-ugyn sjátos meriki táncstílusként ismertük meg.

40 Jelenet Kiáltás című blettből. A képen Sr Jrborough ( MTI Fotó - Dnis Brnbás felv. ) Mindez kitűnően megfelel színes bőrű táncosok rgyogó dottságink. A gerinc lz hjlékonyság, tág láb-lendületek, hosszn nyújtott rbeszkek, állndón ármló, lendülő forgások, puh ugrások, földön kúszások, hirtelen mgsb szökellések hogy csk néhány szembetűnő mozgást említsünk - szerenesésen egybevágnk z elődók testlktávl, spontán expresszionizmusávl. A stílus hőskorából vló régi koreográfiák rról is vllnk, kit és mit válll ősének z lkotó Ailey. Az 1935-ből vló The kinetic molpi " címében görög ősforrást idézi. A mozgás- és kompozíciós stílusbn, zenei szólmok lelkiismeretes pontosságú rjzábn viszont hrmincs években virágzó Helleru-Lxenburgi " Dlcroze iskolánk weimri proletkulttól is meg-érintett távoli leszármzottját véljük fel-ismerni nekünk már inkább csk kuriózumot jelentő táncbn. Mélyebben megrgdott húsz évvel későbbről, 1958-ból vló koreográfi, José Limonnk, nemrég elhunyt jeles meriki mesternek Kodály Miss brévisére lkotott tánckompozíciój. A mű számunkr már zért is vonzó, mert 15 évvel Kodály művének keletkezése után megindító intenzitássl éli át zeneműben sűrűsödött élményeket, emóciókt. A művet Kodály 1944-ben, háború utolsó hónpjibn, nyils rémur-lom tombolás közepette ( in tempore belli") lkott, óvóhelyen fejezte be elején, Pest felszbduláskor, z Operház koncertteremmé lkított ruhtárábn volt bemuttój. A mű jánlás, legkedvesebb hitvesnek és élettársnk", jelzi, hogy felesége elhurcolásától szorongv írt művet. A pokol mélységéből z új világ hjnlát váró, elgyötört, csüggedő népébe bizkodást öntő férfi vllomását, kórusbn elhngzó Adj békét " kiáltását visszhngozz tánc. A sötét színen kibombázott gótikus templom blknyílás ltt szorosn egymáshoz lpuló fejkendős sszonyok és tomp színű pulóveres férfik ide-od ingó csoportj szo- rongv kémleli z eget. A közbeeső szó-ló, kettős, hárms és együttes áltl elő-dott tételek festői csoportoztokbn érzékeltetik golgotát járó emberiség trgikumát, bizkodását. A stílus német expresszionizmus legjobbjink (Hrld Kreutzberg és tlán Kurt Joós) emlékét idézi. A festőművésznek induló Limont vlóbn hjdn híres Kreutzberggel vló tlálkozás ösztönözte táncos pályár. Műve mégis meriki; ármlóbb, spontánbb, mint stílus osztrák-német változti, bár lehet, hogy ez z elő-dók megrgdó egyéniségéből is fkd. Emlékezetes mrd szép fekete Sr Jrborough gyászruhás Crucifixus" -. Az együttes átélt tánc és mű megkpó humánum feledteti koreográfi időnkénti hosszdlmsságit. A Crmin Burn koreográfus, John Butler mélylélektn és szexuális szenvedélyek világát feltáró irányzt jeles művésze. A középkori profán élet-örömöt megrgdó pillntok, prológus és epilógus fekete csuhás morlizáló-vezeklő kórusi, szép szerelmi kettősök és szellemes koreográfii megoldások tnúskodnk tehetségéről. Mégis úgy éreztük, minth áltlábn dós mrdt voln Orff brbár, motorikus ritmikájú, tudtosn triviális népi hngvételével, életszerűségével. Egy-egy villnásbn rátlál középkori vágáns diák-költészet sztirikus hngjár, ilyen Villon-szerű férfilknk (meztelen testén egyik lábszárt fedő fél vállr rögzített bő drócndrág) társdlmon kívüli lázdó csvrgót idéző tánc. Amikor európi középkorunkhoz nyúlnk, kkor mi sját hgyományunkról lévén szó, méricskélünk, összehsonlítunk. Amikor vendégeink sjátosn mgukét, z meriki néger táncot hozzák, kkor nem méricskélünk. Akkor ámulunk! Szűnni nem kró vs-tpssl fogdt színház közönsége Reveltions (Kinyiltkozttások) című néger táncszvitet. A spirituálék dús érzelemvilág, rbszolgság mélyéről feltörő túlvilági szbdulást váró ekszttikus fohászkodások, mérhetetlen bánt és gyötrelem, lázdás és játékos humor, rituális emlékeket idéző szokások és városi társstáncok tobzódó ritmusi váltkoznk mesteri szerkesztésben; szín-házt szétfeszítő, szvkbn leírhttln rgyogó elődásbn. A hgyomány későbbi változtából merítő Blues szvit népszerű show"-htást is kiknázó képekben idézi fel mindennpi élet sötét keserveit és gunyoros humorát.

41 A különböző fjú táncosokból összeforrott kitűnő elődógárdából három néger szólistát, Ailey legegyénibb vllomásink tolmácsolóit ismertük meg négy este során. Judith Jmison, Sr Jrborough és Dudley Willims szívbe mrkoló intenzitássl dták elő szvkbn megfoglmzhttln Kiáltás, Várkozások, Szerelmi dlok című monológokt. Tlán Kiáltáshoz írt költői jánlás, minden fekete Asszonynk, mindenütt..." érzékelteti vlmelyest három táncnk mintegy fekete Amerik Kiáltás " mottóvl jelezhető trtlmát. A porig sújtott, meggyötört ember elemi erejű primitív sirtói, zokogás, vágykozás ekszttikus kitöréseinek drámái ezek táncok. A hosszú, vékony Judith Jmison táncábn trgikum, pjzán humor és groteszk komikum szinte egyzon primitív spontán intenzitássl tör fel. Dudley Willimsnek megindító spirituáléjár emlékszünk: fehér ruhábn nyúlánk fekete ember ül földön, és krjivl, lábivl, minden porcikájávl sóvárogv nyújtózik z ég felé. Kész krok lenni hlálr..." Sr Jrborought, trgikumot, lágyn olvdó lír költőiségét, szenvedélyes eksztázis minden árnyltát kifejező tehetségen túl még sugárzó szépség és hrmóni ritk dományivl ársztott el természet. A Kiáltásbn fekete liliomszál báját megőrizve tudott fehér sáljávl pdlót sikáló rbszolgává, minden porcikájávl zokogó nyává, mjd pedig mgsb lendülve ekszttikus révületben feloldódó forgószéllé válni. Ailey műhelyének újbb oldlát, zenei műveket interpretáló bszolút táncok " jellegzetes formáit ismertük meg három műsornyitó táncbn. A pcsirt röpte Vughm Willims hegedűversenyének költői szárnylását, finom érzelmi (tlán kissé érzelmes) rezdüléseit, szép, hrmonikus, suhnó, lebegő, lendülő mozgásokkl követő poétikus kompozíciój Aileynek. Ennek mintegy ellenpárj z Ármlások. című tánc. Miroslv Kbelč 1965-ben írt ütőhngszeres zenéjére komponált mű modern táncstílus bsztrkt-intellektuálisbb vonultát, hűvös, geometrikus tisztságú vonlk és egzotikus ritmusok Aileynek másfjt modern útkeresését jelzik. A zenét interpretáló táncok szinte klsszikussá tisztult formáját képviselte két Vivldi-concertór komponált Dnce for six. Joyce Trisler koreográfiá- A pcsirt felszáll. Alvin Ailey Táncszínház Budpesten. A képen Sr Jrborough és Clive Thompson (MTI Fotó - Keleti Év felvétele) j nem ngy htású sikerszám, finom vonlú muzikális lkotás, melyben megismerhettük táncosok mértéktrtó, kulturált stílusérzékét is. A látottkt összegezve megállpíthtjuk, hogy h z egyes művek kpcsán utltunk is nyugt-európi reminiszcenciákr, mégis nyilvánvló, hogy z meriki táncstílusnk egy sjátos, többitől eltérő változtát ismertük meg. Annk művészetek fejlődésében jól is-mert jelenségnek lehetünk tnúi, hogy ugynz stílus más etnikumbn, más társdlmi körülmények között egymástól merőben eltérő változtokt hozht létre. Form és trtlom, mű és elődók tökéletes tlálkozás néger koreográfiákbn vlósult meg. Amit z meriki táncstílus többi művében megismertünk, z táncművészet trtlmi és formi kereteit kitágító, táncnyelvét, technikáját és elődói művészetét egyránt gzdgító, megújító, serkentő, inspiráló törekvés. Ezúttl mégis úgy tűnt, mint-h művek trtlmi gzdgságát szép, de tlán nem eléggé változtos tánc-nyelv tolmácsolná. Minth z elődók kifejezőereje, rgyogó táncos készsége több síkú lenne, mint koreográfiák mozgásnyg. A művek - egyes kiemelkedő invencióktól eltekintve összemosódnk néző emlékezetében. Minth hiányozn még gzdságos szelekció, mely különféle jellegzetes krktereket hordozó mozgásokt kiszűri, rendszerbe fogllj. Az egyes szép koreográfiák most szinte sorr felvonulttják előttünk mozgáskészlet mjd-hogy teljes skáláját. Mindzonáltl, vgy tlán éppen ezért, nyilvánvló, hogy e kiforrtlnbb, szbdbb meriki tánc-stílus teljes birtokb vétele felelhetett meg természetszerűleg Ailey messze tekintő missziót betöltő integrációs törekvéseinek, meleg emberséget sugárzó -méltán világhírű lkotóművészetének.

42 műhely SIKLÓS OLGA A Cink Pnn bemuttójához Blázs Bél-évfordulók vnnk 1974-ben. Kilencven éve, hogy Szegeden megszületett, s negyedszázd, hogy meghlt. Blázs Bélához nem kegyelet illik, hnem sürgető prncs: itt z ideje, hogy felfedezzük! Lexikonok, irodlomtörténetek hiányos vgy korrekciókr szoruló információkt dnk ró-l. A kegyeletes megemlékezésnek elismerik korszklkotó ngyságát, világhírét áltlábn. Mint filmesztét vitthttln úttörő, jó költő, meséi költészet birodlmáb visznek, regényei, elbeszélései korszkjelzők - de drámáivl nem volt sikere. Miért? Milyen drámíró volt ez Blázs Bél, ki 1911-ben indult Nemzeti Színházbn Doktor Szélpál Mrgittl - s írt vgy egy tuct drámát, játszottk ezek közül többet német és szovjet színpdok is, és Kékszkállú herceg vár világhírű lett - Brtók zenéjével. Most, hogy Szegedi Nemzeti Szín-ház műsorár tűzte, beszéljünk sor-rendben nem utolsónk írt, de utolsó-ként bemuttott Cink Pnn blldájáról. Háromszor tlálkoztm ezzel művel március 14-én délelőtt ott ültem én is z Operházbn drb fő-próbáján. Látványos elődás volt. Az-tán htvns évek végén z 1945 utáni mgyr drámáról írtm dolgoztot. Döbbenten fedeztem fel Cink Pnnát: ez remekmű, mely kevés drmturgii bevtkozássl éppen költője szándék szerinti drámává lkulht - h lesz hol zzá lkuljon. És néhány év múlv tlálkoztm Giricz Mátyássl, Szegedi Nemzeti Színház igzgtójávl, ki ugynezt gondolt Cink Pnn blldájáról, és már kkor készült bemuttásár. S most nézzük zt, hogy ez elfeledett, könyv lkbn ugyn megjelent, de könyvtárkbn is lig föllelhető, mg korábn gyonvágott, két elődás után letiltott drámát miért fogdtuk olyn ngy örömmel, és miért készültünk bemuttójár kkor izglomml. Egy színház kkor kerülhet legközelebb közönségéhez, h vn htározott mondnivlój. A színházvezetés számár munk izglm, érdekessége ott kezdődik, z ngy kérdés, hogy meg-tlálj-e zt drámát, mellyel ki-lkított mondnivló kifejezhető. A drámák sors éppen ilyen kétséges: holt betű, míg nem érkezik el hhoz szín-házhoz - rendezőhöz, együtteshez, drmturghoz -, mely felfedezi és érvény-re jutttj 'z író mondnivlóját. Pár-keresés ez jvából, s olykor színház, drám sorsát hosszú-hosszú időre el-döntheti. Blázs Bél most hzérkezett Szegedre, Nemzeti Színházb. Minth színház utolsó évdji - Shkespere-től Déryig és Peter Weisstől Bulgkovig Blázs Bél előkészítését szolgálták voln. A Cink Pnn blldáj ugynis ngy mű, de színpdr állítás Kodály Zoltán kifejező, ngyszerű zenéjével - nem trtozik könnyű feldtok közé. Sőt, bizonyos színpdi hgyományok és gykorlt nélkül tlán kétséges válllkozás. (Mint hogy z volt egy más stílusú korszkbn, 1948-bn.) A drám címe utl műfjár: blld, Tehát tömör, egyszálú cselekménnyel, keményre klpált, végletes jellemekkel, ngy htású drámi fordultokkl, melyek nem téveszthetők össze sem romntikávl, sem nturlizmussl. Nyelvezete emelt, költői; meséje történeti vlóságot sugllj, mert hiteles erővel szóll meg. De erre cspdár kell legjobbn vigyázni, mert blldábn csk lényeg történt meg, sztori ligh. A Szondi két pródj, vgy A wlesi bárdok, vgy Cink Pnn legendáj mind mese, melyben csk lényeg, belső történés z igz. S hogyn nem történész dolg, hnem költőé, hogy Kőmíves Kelemenné sorsát bogozz, elemezze, Ocsky árulás és Cink Pnn blldáj, z nrchist elbukás is csk költői értelemben igz. A jelen-kor ábrázolás egy z egyben" - hálátln és sokszor eredménytelen. Olykor történelmi hősök és szituációk - külön-külön vgy együtt -, olykor blldák szimbolikáj d lehetőséget rr, hogy korr érzékeny író vlóságosn sját korát fejezhesse ki. Blázs Bél számár z Ocsky-legend rr volt jó, hogy benne megmutss egy kollektív típusú hős bukását, kit z individulizmus mérge megfertőzött. A cselekmény szövése ebben drámábn igen egyszerű, 'hogy z írónk helye mrdjon z emberi viszonyik sokoldlú bemuttásához. A cselekmény: Ocsky ku ruc brigdéros kpitányivl és kurucivl elfogll egy kstélyt, hov csellel cslták, de ő nem esett cspdáb. A didlt dlll és vezérükhöz szóló hűségnyiltkoztokkl ünneplik. Csk Ocsky komor, mert szép grófnő becspt, és egyik tiszttárs Rákóczi ellen próbálj hngolni. Ocsky konokul hiszi, hogy más útj, mint Rákóczié, nem lehet. S mikor Jávork kpitány így szól: Hllgsd meg szómt, Ocsky László! Mi, te kpitányid, esküvel fogdjuk törhetetlenül, hogy téged tűzön, vízen áltl követünk, minden poklokon keresztül, és csk téged követünk!" - Ocsky keményen esküszik és eskettet: Bízvást követhettek engem tűzön, vizen áltl, minden poklokon keresztül. Követhetitek Ocsky Lászlót. Ameddig Ocsky László mi ngyságos fejedelmünket, Rákóczi Ferencet követi... Amíg Ocsky László híven követi kurucok zászlját, mgyr szbdságnk lobo gó já t... De átok fejére, hlál szívére Ocsky Lászlónk, h hitét megszegi, hívségé-ben megtántorodik... Esküdj nekem kezemre, Jávork! Egymás kezére esküdjetek, kpitányim, hogy engemet megöltök, h pártot ütve, állhttlnul elhgyom Rákóczi zászlját. Esküdjetek! Esküvel fogdjátok, hogy álnok áruló-nk bosszúját megálljátok! Esküdjetek, hogy megűzitek, nyugton se hgyjátok, nyárnk hévségében, ősz sűrű ködében űzitek Ocskyt ngy kegyetlen télben, míg rjt nem üttök, kézre nem kpjátok. Esküdjetek, hogy éltemet veszitek, h Rákóczihoz, kuruc zászlóhoz vló hitemben egyszer megtántorodnék. " Ez jelenet drámi expozíció csúcs, s ez mgyrázz legközvetlenebbül z író mondnivlóját, drámi szándékát. Ocsky népszerűsége elsősorbn szegényprsztság körében igen ngy, prsztgenerálist sokn keresik. S úgy lkul, minth ngy szbdsághrcbn Ocskynk voln velük egy külön szbdsághrc is. Így érkezik el z pillnt, mikor egy cstábn döntő vereséget lehet mérni lbncok csptár. Ocsky megálmodj" cstát, hdicselt, z egész strtégiát, és ki is dj prncsot kpitányink, mikor megérkezik fővezér követe és ugyn-zt prncsot hozz, sőt prncsbn korlátozz Ocsky htáskörét. A fel-dt ugynz, cst ugynúgy folyhtn le, hogy Ocsky is megálmodt --de ez cst már nem lehetne Ocsky egyéni leleménye, egyéni ngy brvúrj. És Ocskybn egyszerre előtör, mint

43 vulkán, minden eddigi sérelme, ngyrvágyás, vezéri szerepre vló áhítozás és otthon mrd cstából. A szituáció blldi tömörségű, rövid is - de egyszerre érezhetjük egy forrdlmi helyzetben z egyén és társdlom, z egyéni érdek és forrdlmi szükség-szerűség konfliktusát - s benne zt is, hogy e szembeállítás önkényes és időleges. Ezzel szituációvl Blázs Bél egyedülállón képes megmuttni, hogy milyen lelkiismereti hrcokt kell megvívjon z hős, ki ugyn forrdlmt szolgálj, de érző egyéniség is, gondokkl, sérelmekkel, kívánságokkl, vágykkl -s hogyn bukik el ebben küzdelemben, h teret enged individulist vágyink. A kilkuló kollektív embertípus áll előttünk, ki híve z ügynek, hrcol ér-te, vérét is dná érte, osztozik kudrcibn és győzelmeiben, de képtelen rr, hogy megbirkózzék mindzokkl z individulist hjlmokkl, melyek óhttlnul benne vnnk minden emberben. Ocsky egyéni döntései, önálló tettei, hősiessége csk ddig hősiesség, míg forrdlom vonlábn vn. E drámi csúcsponttól drb fájdlmsn drámi önvizsgált blldáj. Ocsky László végigjárj felismerés, bűnre vló ráismerés útját, mjd képzeletbeli árulást, átállást, másik táborb vló megérkezést - hogy itt ér-jen újr drám zenitre. Az ellenség részben kineveti, részben cslogtj, részben megveti és féli z árulót. Ocskynk itt helye nincs. Ez menüettes, mszkos prádé, hogyn z lkok előjönnek Ocsky képzeletében z erdőből, hol feje fölött kárognk hollók - z árulás lélektnánk ngy pillnti. Mert ellenpontként végig benne vn tett felismeréseként születő önkritik is. E ngyon egyszerű cselekményben Blázs ábrázolhtj Ocsky viszonyát drb szereplőihez is, és zok regálását Ocsky árulásár. Blázs Bél Ocskyj mgábn hordozz z árulás és hőssé válás drámi lehetőségét. (A szimpl áruló leleplezése nem drámi ügy.) Egy-ként benne vnnk feltételek z áruláshoz és hhoz is, hogy mgyr társdlom kimgsló lkj legyen, mert ráérez egy többszörösen kisemmizett osztály, prsztság helyzetére szbdsághrcbn, mert képes vezetésre, mert hősként rjongnk érte - de nem z egészet kívánj szolgálni egy dott pillntbn, hnem ezzel kíván z ügy fölé kerülni. Blázs Bél kommunist író, keresi szocilist tudt építésének drámi megfoglmzását, kollektív társdlom és kollektív ember sorsdöntő konfliktusit. A szocilist együttélés, párthűség erkölcsi, politiki normáit Tnácsköztársságtól kezdve tnulj, folyttj z emigráció sokszor keserves körülményei között, képes rr, hogy z egyéni érvényesülés szocilist útját válssz (hollywoodi filmszerződés helyett Szovjet-uniót), és trgikus nehézségekkel küzdve is meg nem lkuvás költője mrd. Blázs Bél 1945-ben ngy tervek-kel, trsolyábn több drámávl hztér, de mgyr drámirodlombn is érik" szürkítés és rózsszínre festés korszk, jelenkori témák jelen korbn vló ábrázolásánk követelménye, történelmi konfliktusok szükségszerű leegyszerűsítése. S kkor megjelenik Blázs Bél Cink Pnn blldájávl. A támdás formát éri, trtlmt egyszerűen félreértik. Pedig ebben drámábn szokásos árulóleleplezéshez" el nem juthtunk. Blázs Bél utolsó drámáibn: Boszorkánytánc, Vér htáron, Lulu és Beát és Cink Pnn blldáj - zt z embertípust kuttj, ki kolléktívvá lkuló társdlombn otthonosn mozoght. Blázs Bélát minden drámájábn m és holnp problémái izgtták, de olyn formi megoldásokt keresett, melyek szokásostól eltértek. A Cink Pnn blldáj ilyen mű: ben-ne szerkezet tisztság és különösen szép nyelvezete rgd 'meg. Ez próz: vers, melynek zenéje vn, e míves beszédben gondolt fölröppen, kijelentésnek súly vn, jellem színesen áll néző előtt. A drám színpdr költését m már kilkult térszínpdi gykorlt segítheti. Hiszen Blázs drámáj nem egy konkrét történelmi helyszínen történik, h-nem olyn térszínpdon, melyben egy dott emberi drám játszódik, ez szín-pd nem kerete, börtöne cselekménynek, hnem tere. A jelzésrendszer ugyn-zt mondj z lkotóknk, mint nézőnek: z lkotók szóvl és játékkl berendezik", betöltik teret, emberi lényük és problémáik dják kort, helyszínt, mi szuverén drámi világgá tágul, s mit ztán néző ktív együtt-működése és képzelete benépesít, berendez. (A szerk. meg).: Cink Pnnát szeptember végén bemuttt Szegedi Nemzeti Színház. Az elődásr vissztérünk.) KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Az rc jellem tükre is lehet A hgyomány szerint delphi jósd felett ez felirt volt olvshtó: Ismerd meg önmgd." Nos, kkor színházi sminkszob felett ezt felirtot kibővítve kellene felírni:... és másokt is, hogy formálni tudd őket. " Ókori bölcsek, újkori tudósok sokt töprengtek zon, hogy z embereket külső megjelenésük és belső mgtrtásuk szerint csoportosítv, hogyn lehet jellemükre következtetni. A görög Hippokrtész z i. e. 5. százdbn csoportosított először különböző lkti és érzelmi hovtrtozás szerint négyféleképpen z embereket. Az első csoportb szngvinikus típust (snguis = vér) sorolt, ezek z élénkek, vérmesek. A második csoportb melnkolikusokt, komorkt, mélákt; hrmdikb kolerikusokt vgyis lobbnékonykt, és végül negyedikbe flegmtikusokt, zz nyugodtkt, lssúkt (flegm = nyálk) osztályozv. Tnítás szerint ezeket különbségeket bennük kerengő testnedvek okozzák. Az első csoportb trtozók-nál vér, másodiknál fekete epe, hrmdiknál sárg epe, végül negye- Gibson fizimiskái"

44 Lvter tipológiáj diknél nyálk. Természeti elemű pedig levegő, víz, tűz és föld. Csoportelnevezései m is élők, bár osztályozás már csk tudománytörténetre trtozik. A színházi mszkírozás szempontjából hsznos következő megfigyelőhöz ngyot kell ugrnunk z időben, egészen XVIII. százdig, mert középkor elsősorbn ngylr és ördögre figyelt, s csk z életvidám reneszánsz fordított tekintetét ismét z emberre. Hogy művészeknek mégis volt vlmi ösztönösen helyes megérzésük emberi lkt és jellem összefüggéséről, rr jó péld Cervntes, ki nem véletlenül írj le olyn tökéletesen két ellentétes jellemet: mgs, soványnk Don Quijotét és vele ellentétben kis kövérnek Sncho Pnzát. Ugynígy: kövér Mefisztó vgy sovány Flstff is elképzelhetetlen. Mindezt zután remekül igzolt jóvl későbbi krkterológi, testi és lelki lkt összefüggésének kuttás. De vissztérve z említett XVIII. százdhoz: kkor jelenik meg Zürichben Johnn Kspr Lvter svájci pp négy htlms kötete, krkterológii megfigyeléseivel. Tnát fiziognómiánk neképek Szondi tesztjéből Kretschmer lkttípusi vezte, és ngy htást gykorolt koránk z emberekről lkotott vélekedésére. (Ennek torzított mgyrítás fizimisk".) A kor művelt társságink összejövetelein gyertyfény mellett árnyrcképek rjzolásávl szórkoztk, keresvén fiziognómi tnításit és meghtározásit. Lvter könyvének illusztrációi között is sok árnykép vn. Goethe weimri otthonábn külön teremben állították ki ezeket szép, sokszor életngyságú árnyképeket, melyek őrzik korszk hngultát. Furcs módon sok évvel később hsonló sors éri mjd Szondi Lipót genoteszt-vizsgáltihoz készített képeit, z úgynevezett Szondi-tesztet is - művelt társságok dilettáns módon hsználják szörnypssziánszként. Lvter tnítás átveszi és továbbviszi Hippokrtész négyes tgolását, kissé jobbn körvonlzv. Íme, négy csoport jellemzői leegyszerűsítve: Szngvinikus: élénk; könnyelmű; fogékony, de felületes; cspongó; szlmlángszerű; színe piros; életkori megfelelője gyermekkor. Melnkolikus: sötéten látó; búskomor; fogékony; állndó érzések jellemzik; szemlélődő; psszív; sóhjtozó; gyenge; színe fekete; szélsősége szentimentlizmus; életkori megfelelője z ifjúkor. Kolerikus: hirtelen; tetterős; ktív; céltudtos; hrgos; zsörtölődő; féktelenösszeférhetetlen; színe sárg; életkori megfelelője férfikor. Flegmtikus: elmés; megállpodott; nyugodt; nehezen ingerelhető; közömbös- ség, blzírtság, lelki nyuglom jellemzi; lssn siet"; szélsősége z páti; színe kék; életkori megfelelője z öregség. A felsorolás nem fölösleges, mert sok részigzságot trtlmz, még kkor is, h m már ngyrészt csupán tudománytörténetre trtozik. A jó Lvter ty egyébként rsszokról, sőt nemesekről is értekezett, jól elmrsztlv női nemet, bár bevllás szerint nemigen állt szób nőkkel, inkább csk rendházblkból nézte őket. Az illusztrációk első négyes csoportj fenti sorrend szerint Lvter eredeti könyvéből vló. Külön érdekesség - és ngyszerűen jellemez - hj ábrázolás, szngvinikus típus rendezett, piperkőc prókájától flegmtikus elhnygolt, lógó hjáig. (i. Szngvinikus, 2. Melnkolikus, 3. Kolerikus, 4. Flegmtikus.) A második négyes csoport Chrles Dn Gibsonnk, húszs évek híres meriki rjzolójánk fizimiskái". A három fotó Cvendish Mortonnk, százdelő mszkjiról híres színészének vlószínűtlen felrkássl készült, két ellentétes típus Flstff- és Don Quijote-mszkj. Az érdeklődők számár hozzáférhető Johnn Cspr Lvter Physiognomische Frgmente I - I V. c. ngy munkáj, mely most szép, új NDK-kidásbn jelent meg. Cvendish Morton könyvét (The Art of Thetricl Mke-up 1969.) m is érdemes megnézni, különösen mindent civil fejjel" játszó s ebből kényelmes elméleteket hirdető szkmbelieknek. Jóképű bűnös - torz jólélek Mindnnyiunkbn él vlmilyen - helyesen vgy helytelenül beidegződött - vélekedés rc és jellem összefüggéséről. Azokbn is, kik nézőtéren ülnek, filmet vgy tévét néznek, és zokbn is, kik mszkokt készítik. Leülepedett nézetek ezek, melyek részben igzk, részben tévesek, semtikusk, és melyeknek korrigálás, gzdgbb részletezése, korszerűbb és hitelesebb megfoglmzás ugyncsk mszkkészítő ismeretei közé kellene hogy trtozzon. A XIX-XX. százd tudomány sok segítséget nyújtht mszkkészítőnek. Nézzünk először egy olyn tudóst, kinek z elmélete tévedéseivel együtt még m is ht. Ez Cesre Lombroso, olsz orvos, ki ngy vihrt kvrt híres könyveivel. A bűnöző ember 1876-bn jelent meg. Ebben zt állított, h o g y bűnözőnek jellegzetes, felismerhető ntropológii stigmái vnnk, vgyis z rcár vn

45 írv, hogy bűnöző. Leírt m is sokt emlegetett úgynevezett Lombroso-típust. Elég, h vlki leül televízió elé, és megnézi Kék fény dását: meggyőződhet Lombroso-tnítások igzságánk viszonylgosságáról. Mennyi jóképű, megbízhtó r c ú fitlkorú visszeső bűnözőn szomorkodhtunk! De mégsem lehet teljesen elvetni Lombroso kuttásink eredményeit. Különösen, h mszkkészítőnek ngyon világossá kell tennie szerep szerinti Lombroso-figurát". Másik könyvében, L ángész és őrültben, mely 1906-bn jelent meg, már olyn mély rétegbe jutott és olyn összefüggéseket keresett Lombroso, melyeket mjd csk mások fognk megbízhtóbbn és hitelesebben megközelíteni. Ugyncsk ngy htású volt Ernst Kretschmer iskoláj. Még m is sokn zonosítják mgukt vele. Kretschmer Körperbu und Chrkter (1936) című könyvében testlkt és lelki lkt összefüggését kereste. Hárms osztás: 1. leptoszóm (sovány, nyúlánk, fejember), 2. tlét (erős, izomember), 3. piknikus (kövér, vstg, hsember). Bár mgtrtás szerinti csoportosítás és megkülönböztetés, de rendkívül fontos és ngy htású Gustv Jung svájci pszichológusé, ki két emberi mgtrtást válszt el: z extrovertált (kifelé, világ felé forduló) és z introvertált (be-felé, világtól elforduló) lelki lktot. Mindezek csoportosítások (Hippokrtész, Lvter, Lombroso, Kretschmer, Jung vizsgálódási) más-más nézőponlombroso-típus Mszkok Peter Brook Mrt-filmjéből túk, de ngyon jól kiegészítik egymást; részben módosítják, sok tekintetben zonbn elmélyítik régi tnításokt. Sokkl mélyebbre htol Szondi Lipót, világhírű mgyr pszichológus. A 30-s években kezdte kidolgozni nlízisrendszerét, melyhez z úgynevezett Szonditesztet állított össze. Egész munkásságánk és kuttásánk irányát fejezi ki Weöres Sándor versének két sor: A belső végtelenből néhnp még kitekintek rcomon keresztül." Szondi vizsgáltit lelki betegeken, elmebjosokon végezte. Híres tesztje hitelesen ellenőrzött életek lpján készült: borzlmsbbnál borzlmsbb rcok fotóiból álló sorozt (homoszexuálisok és hermfroditák, vlmint szkizofrének, prnoiások és más elmebjosok). Ezt szörnypssziánszot kirkv, z nlizáló pszichológus mégis, melyik szimptikus?" lpján, tehát válsztás lpján következtetett kísérleti lny mélylélektni vonzódásár. Mindez távolink tűnik színházi mszkkészítés munkájától. Vlójábn ngyon fontos tnulságokt és tnácsokt kpht Szonditól z, kinek hsonló lktú szerepekhez kell mszkot készítenie. Ez pedig, drámirodlmt ismerve, elég gykrn előfor duló feldt. Szondi kifejezésével élve, genotesztek révén kilkult ösztönprofil visszvetítve lklms z ösztönprofilok ábrázolásár. Ez z először lelkesen fogdott, mjd dilettánsn népszerűsített, később kiátkozott nlízisrendszer most ismét vissznyerte rngját. Túl rendkívüli érdekességen, feltétlenül hsznosíthtó. Furcs módon Szondi-teszt képei minth visszhelyeznék z rc jellem tükre" régen megcáfolt vélekedésének hitelét. Itt is z rcokból következtet z nlizáló, igz, hogy nem egyszerűen jellemre, hnem lppngó hjlmokr. A kettő zonbn szorosn összefügg. Az idevágó irodlom rendkívül gzdg - fenti sorok még dióhéj" igényének sem felelnek meg. A bővebb ismeretek után kívánkozók z utóbbi évek könyvei között válogthtnk, igényük szerint. A régebbi könyvek közül Szondi tnítványánk és munktársánk, dr. Benedek Istvánnk könyve (Ösztön és bűnözés, 1943) vlmint Mátry László könyvei fogllják össze népszerűen ezt problemtikát. Az eltelt hrminc év sok cáfoltánk, vitájánk, kiátkozásánk ismerete csk szkemberre trtozik.

46 GÁBOR MIKLÓS Feljegyzések Alceste-ről IV. Hős nélküli színház? Ekörül is jókor ködösítés és kóklerség. A jó hősszínész mindig jó jellemszínész volt. Világméretekben legvkmerőbb, legngyobb példáj ennek Olivier, ki groteszket, színészi eszközök nturlizmusát fntsztikumig tudj feszíteni. A hős nélküli színház sem z epizód-színészek színház. Strtfordbn láttm egy cspnivló Hmletet, ki másnp kitűnő Keszeg Andrást játszott. A szólist nem elsőhegedűs. Egy főszerephez sok minden kell. Például, hogy órákig rá tudjk figyelni. Annyi tisztáztln foglom, hogy z ember néh türelmetlen lesz: mindig csk elemist tnkönyveket lehet írni? Egy tizennyolc éves lány: - Alceste-nek természetesen nincs igz. A mmáj: - Nem szomorú, h z ember nem tud igzt dni nnk, kit szeret? A meghtottság: fitl színész visszjelzése, ellenőre, biztosíték. Később nincs rá szükség. Alceste igzság? Hiszem is, nem is; szeretném hinni (így lesz z ember szentimentális: szeretné érezni, mit nem érez), de nem sikerül. Tlán így: tisztelem, legtöbbre becsülöm - de nem hiszek benne; csk éppen semmi másbn nem hiszek, csk ebben. Vn tisztességnek, büszkeségnek és nyíltságnk egy olyn bszolút, meggondoltlnul önfeltáró és éppen ezért kellemetlen, tehát önfeláldozó - néh szinte dili htárán járó - fok, embertípus, mit és kit nem vgyok képes kigúnyolni. Vgy: kigúnyolom, h muszáj, hisz végül is megérdemli gúnyt, de szégyellném, h gúny nem érne engem is. És h őt bántják, tár-sság", megfontoltk, z okosok, mgm is érzem vágyt, hogy vele együtt fejjel menjek flnk; ebben dologbn én nem tudok megérteni. Ez z igzi álláspontom. Ami ezen túl ebben z ügyben vn és lehet: ön-kritik. Alceste és Philinte: hogy megérthessük egyiket, meg kell értenünk másikt. Miért mrdnk jó brátok? Hogy z emberek jók", ez gyerekes nivság meg se fordul Molière fejé-ben. Alceste és Philinte z emberről vllott nézetei közösek, vgy-vgy" másutt vn, feltéve: mit lehet tenni? Philinte egy pillntr se vittj el, hogy Oronte verse rossz (h ilyen rossz íz-lése lenne, nem lehetne Alceste brát-j) - csk zt: okos dolog-e egy ilyen silány versre így regálni? A pesszimizmus és embergyűlölet nem negtív vgy pozitív tuljdonság önmgábn, Alceste és Philinte figurái is muttják, hogy milyen eltérő eredményekhez vezethet. Az embergyűlölet és z embergyűlölettel vló viskodás nem törölhető hivtlos irányvonlkkl. A tpsztltlnság vgy szentimentlizmus sem sokt segít, nem is ment. Továbbmegyek: hiteltelen minden hit, mely nem járt meg cslódások purgtóriumát. A legszelídebbek és leghrcosbbk, kik életüket áldozták z emberekért, nem z optimisták közül kerülnek ki. Jézus is tudt, hogy Júdás el fogj árulni. Szinte minden eszme és minden tett, mi vlóbn z emberért volt, z emberrel szembeni legmélyebb szkepszisből nyerte erejét. (Nem tudom, hogy mrxizmus pesszimizmusát elemezte-e vlki.) Jelentőségük tetteknek vn. A két brát közül Alceste z, ki optimistább. Alceste hisz. Például felvilágosodásbn: h z emberek ezt meg ezt tennék, kkor minden rendbe jönne; h z embereknek józn eszük lenne... h z emberek őszintén viselkednének... stb. Philinte erre zt feleli: H öregnyámnk kereke voln..." Szerinte z embereken nem lehet változttni, olynok, milyenek, ez törvény, ez természetes; de ki lehet jönni velük. Alceste szemében szerelem is megigzulás eszköze - inkább lemond szeretett nőről, h nem hjlndó megjvulni. Philinte ironikusn tudomásul veszi tényeket, és cselekszik, hogy kell: szerényen feleségül veszi Élinte-ot, és nem hgyj cl Alceste-et. Elnyeri jutlmát. Csk hát sjnos úgy érezzük: ez jutlom kissé szűkös. Philinte-ről mégse lehetne drbot írni. Alceste hisz józn észben - de őrültként cselekszik; Philinte nem hisz józn észben - de józnul cselekszik. Egy-formán vélekednek z emberről, de Philinte önmgát is embernek trtj, Alceste pedig nem. Alceste vlmi bszolútt kr (ezért nevetséges) : mindenki hzudik, ki nem tökéletes! A Philinte-ek szemében z ilyen optimizmus gőg, elvkultság. De Alcestenek eléggé igz vn hhoz, hogy Philinte ne tszíts el, mint többiek. Azt mondhtnám: túlságosn igz vn, semhogy ilyen nevetségesen emberi legyen, mint szerelmében. Kísérlete, hogy szerelemmel megváltson egy embert, mindenki számár eleve reménytelen. Önálttásnk hihetnénk, h nem állná ki végső próbát: mikor Célimčne feljánlkozik, kiderül, hogy nem Célimčne kell neki, hnem tökéletesség. Philinte nem is árulj el, nem dj fel: Menjünk után ", ezt mondj, nem hogy: ugye, megmondtm", nem didlmskodik, ő tudj, miért. Ezért volt hib, hogy ezt Menjünk után"-t ki-húztuk drb végéről. Ez küzdelem eldöntetlenül végződik; Philinte didl is fkó kissé, mint Alceste bukás: hisz Élinte Alcestebe szerelmes, ezt Philinte is tudj. Minden igény, hogy ezen z eldöntetlenen idébb vgy odább menjünk, e kínzó kérdés bármilyen megoldás csk kkor történhetik meg, h rendező vgy színész el tudj dönteni kérdést, mit Molière nem tudott el-dönteni - és én sem tudok. A legtisztább büszkeség is gőggé válik, legmélyebb belátás is kispolgárivá, hit és kétely, ngy szenvedély és megértés, hrc és megbékélés egymást keresik - ezért állnk vitábn egymássl. Nem kétséges, hogy Alceste hordozz Molière indultát. Hogy ez z indult már következő pillntbn önmg el-len fordul? Nem is voln indult, h nem tenné. Hogy Philinte személyében Molière elkeseredett józnság mindjárt vitázik mozgásb hozott indulttl? Csk így tárul fel még mélyebb keserűség: Molière, ne hőzöngj, nem érdemes, reménytelen!" De soh e drb nem jött voln létre, h Molière-nek nem lett voln égető szüksége erre vitár. Philinte tudj, hogy életét csk Alceste-nek köszönheti. A teremtő, létrehozó erő Alceste-ben vn. Alceste-nek igzság vn, de z igzság nevetséges és ellenszenves. H hiszek Alceste igzságábn, válllnom kell nevetségest és ellenszenvest is. Márkus kitűnően játszik. Rendíthetetlen. Én nem vgyok eléggé elfogult. Nem elveket képviselek, hnem idegállpotot. Éppen Philinte és Alceste szbályos ellentéte muttj, hogy egy Molière vn: egyetlen ember. Molière líráj: e két

47 lk logiki szembesítése. Ebből helyreállítni Molière álláspontját"? A mgm álláspontját" ráerőszkolni? Hogy Alceste egész lkj Molière egyetlen hngulti ötlete-e vgy életének hitvllás: ezt nem tudhtom. Ahogy zt sem tudom, és nem is tudhtom, hogy én mgm hős vgyok-e vgy opportunist. Egy ember z igzságok bonyolult és széthulló sőt, szétrobbnó társdlm. Az érzelmek világábn ez pszichológii közhely, de még nem fogtuk fel, hogy z érzelmi és érzéki benyomásokból logiki és rcionális rendszerek is felépülhetnek és felépülnek. Alceste és Philinte szinte semtikusn szemben álló logikáj: Molière egy-egy érzelmi állpotánk logiki tetté válás. Molière állás-pontj": egy rég hlott ember véletlen véleménye. A drám: létező konstrukció, melyet éppen logiki ellentétek feszültsége trt egybe. Mindenki lehet olyn okos, mint Molière. De melyikünk képes rá, 'hogy olyn tkrékosn legyen but, mint ő, mikor egy-egy.álláspontját" következetesen lkká ngyítj? V. M (1972. szept. 19.) vizsgelődást " csináltunk. Min múlott? Mi történt? Domján teljesen vártln helyről elindulv, teljesen vártln megoldását dt Célimčne-nek. Célimčne: hűvös, fölényes és szellemes özvegysszony; tlán érzéki is, de ez budoárjánk titk; érvre mindig érvvel válszol; mindig biztos mgábn; világnézete vn. Domján ezzel szemben mindig nyughttln, mindig melegen, néh forrón erotikus, csípőjének mozgás, még piros és rojtos ruháj és hjánk csigái és rendetlensége is mint-h csk cigánylányos nyíltságát hngsúlyoznák. Vlki, kinek csk érzelmei vnnk, sosem elvei. Látszólg képzelni sem lehet ennél ngyobb ellentétet: hűvös Célimčne és mindig féktelen oddásr kész cigánylány; mindig fölényes dám és mindig behízelgő, cicás színésznő. De, úgy látszik, két nnyir különböző nőnek vn vlmi közös titk. Tlán büszkeségük? M Domján olyn htást ért el nálm, mint Célimčne Alceste-nél. (Mármint nem nálm", hnem nnál z Alceste-nél, kit én játszom - és nem ő", hnem z Célimčne, kit ő játszik) Az ember sose tudj nőknél: túl buták vgy túl okosk? Azért nem értenek, zért csvrják ki szvink ér szerényen mosolyogtunk egymásr, csknem megveregettük egymás vállát, igzán elégedettek voltunk.) Hogy jelenetzáró kis szerelmi költeményt fárdtn mondtm el, ez nnyir törvényszerű, hogy érthetetlen, miért csk most történt meg! Hisz Alceste filozófiáj szempontjából szerelem fárdtság és megdás. A kissé szecessziós, százd végi kép: homlokomml nő selyemcsizmácskáj lá rogyv - ez kép nemcsk díszletnek, de Alceste szerelmének is pontosn megfelel. De m már színpdr lépésem pillntábn jól indultm el. Alceste feldúltn lép színpdr, zsebében levéllel, mely leleplezi Célimčne két-színűségét. Feldúltn - de hogyn? A prózi színész mindig ott kerül bjb, hol közvetlen, indultos, te-hát nem megfontolt, nem célszerű cselekvés igénye fellép. Ott állok színflk mögött, várv végszót. A színpdi jtón kívül nincs kilincs, csk egy odszögezett vászondrb, hogy legyen minél megfogni. Most feldúltn be kéne lépni. De ez nem drám, ez nem " feldúltn": szituáció, ez nem cselekvés - ez egyszerűen érzelem, zene, ez el-vont! Az igzi szenvedély csk időn-ként rgdj meg színészt - h szenvedély krj. Ilyenkor próbálj színész belelovlni" mgát, öklét összeszorítv, kivörösödve, kezét rázv. És következik egy drámi jelenet", felépül", megvn ritmus", feszültsége". Operi sblonok! Tudjuk, hogy milyen egy szenvedélyes jelenet" hngneme és felépítése. Egyik rendezőm zt mondt nekem: Te nem rázod kezed, te járkálsz!" Igz volt. Ezt járkálás " trükköt én Págertől lestem Domján tette ezt velem? Én tettem el, évekkel ezelőtt, mint Somlytól, hogy Domjánnl? Megtörtént? Vgy csk kép- időnként lebámul nézőtérre. A kézrázás zeltem? Mindenesetre összecsptunk. és járkálás közti különbség: z előbbi Domján szeme sötét volt, szenvedélyes, és feszültséget krj megteremteni, utóbbi mégis eltszított - vlmiféle tüzet lzítni kr, nélkül, hogy ritmusból ébresztettem benne, de ez tűz ellenem vgy tempóból kiesnék. Mindegy, mit, de fordult, képtelen voltm megközelíteni, ki kell tlálnom vlmit, h mást nem, pár minden szvm csk messzebb lökött, míg lépést teszek, hogy indultim ne nem mrdt más, mint megdni mgm, és kdályozznk játékbn. Akkor krom " ugynkkor mgánybn mrdni. Meg mgm belelovlni, h nincs ötletem. Az ötlet: éppen z, hogy cselekszünk! Az ötkellett voln fojtnom - s vlóbn, volt is egy pillnt, mikor ezt játszottm: két let: drám konkrétság. Az ötletben z kezem lágy tork körül, fenyegetően, míg ő érzelem és feszültség tennivlóvá lesz A szituáció színésztől megfontolást rendíthetetlenül rcomb nézett - míg fojtogtásból csk újbb szó és újbb kudrc követel, kkor is, h szerep, például lett -, és ez pillnt volt tlán Alceste szenvedélyében nem megfontolt, legkomikusbb, közönség ngyot ne- nem tudtos. Alceste feldúltn" belép -de én, s z ínész, én tudom, hogy miért vetett. (Domján meg én jelenet után telmét, mert nem képesek érteni - vgy mert okosbbnk trtják, hogy ne értsenek? Az eredmény szempontjából mindegy. Egy okos és egy but nő titk lig különbözik: mindketten rr kényszerítenek, hogy mgyrázkodjunk és könyörögjünk, és mindketten rendíthetetlenek és megközelíthetetlenek mrdnk. Igz, hogy m Alceste és Célimčne vitái tlán nem szellemes szópárbjok voltk, hnem erotikus és fülledt szerelmi hrc, mindegy, kiderült, hogy ez is hiteles, hogy Domján-Célimčne dühödt és mkcs ellenállás épp-oly őrjítő lehet, mint Molière-Célimčne hűvös fölénye. Domján mi játék Molière minden mondtát kielégítette. M játék megszerezte legngyobb örömet, mi színészt érhet: szöveg mindig vártlnul, de mindig törvényszerűen jelent meg tudtombn, minth mondtok olyn törvényt elégítenének ki, melyet most fedezünk fel; olyn volt játék, mint sikerült kísérlet: minden mgától működött, mint mi-kor folydék új és új színeket vált, melyekben éppen z meglepő, hogy pontosn úgy következnek egymás után, pontosn olynok, mint hogy előre láttuk: törvény meglepő, nem is jelenség. A jelenet végén földre rogyv - mint egy fetisiszt - Domján selyem-csizmás lábávl kezemben, fárdtn, megdássl, csknem gyűlölettel mondtm el verssorokt: Senki sem szeretett még forróbb szerelemmel..." Ez néhány sor eddig mindig egy kissé klsszicist vllomás volt - m gyűlölet, beletörődés, megvetés és semmivé válás. A szerelemnek nnyiféle rc vn. hogy z ember nem is tudj pontosn, hol kezdődik és hol végződik.

48 jön Alceste! Ott állok színpdi j-tó mögött, rettegve tőle, hogy még egy-szer kiszolgálttv z indultok, formi és zenei elemek áltlánosságánk - görcsben játsszm végig következő jelenetet. Elképzelem: hogyn is érkezik Alceste ez elé z jtó elé? Látni kell: belép Célimčne kis plotájáb, insok és szoblányok lkji, tlán egy kis lépcső is - z itt kilincs, meg kell rgdnom - fájdlom? feldúlt? féltékenység? szvk! ez kép, ez vlódi! -, fel-rántj z jtót, rr vár, hogy Célimčne-t tlálj ott, ehelyett Élinte és Philinte néz rá - de ez volt z pillnt, mi-korr ő beállított mgát, hogy beszélni fog - most hát beszél, de nem Célimčne-nek, hnem Élinte-nk, mert éppen ő vn itt! Tlán ezzel veszítette el c s t á t.... Cstát! Mert ez cst! Úgy érezte, hogy most ztán győzni fog! Ez lényeg! Didlmsn érkezik: végre leleplezte Célimčne-t! Alceste most nem szenved, hnem győztes: szerelem igzi hngj e pillntbn didl. Végre bizonyíték vn szeretett nő bűnösségére, végre megtörheti - sőt, h minden jól megy, még szkítht is vele! Így indul jelenet, hogy igzi szerelmi jelenet legyen - és igzi vígjáték. Itt szerelem: nyerek vgy vesztek, ki kit győz le"; gyengéd líráját elnyomj Mrs fegyvercsörtetése. Alceste szerelme szbályos imádom, de gyűlölöm": vergődés egy kibogozhttln csomóbn, z örök bizonytlnság poklábn. Hiszen h Alceste rjt tudná érni Célimčne-t, hogy szereti-e! H szereti, mjd jobbá teszi; h nem szereti, természetesen félreáll? De szereti-e vgy sem? Ezt soh nem lehet eldönteni, mert vlószínűleg mg Célimčne se tudj. Másként beszél, h Alceste ott vn, másként, h nincs ott - de vlószínűleg mindkét esetben őszinte. Alceste igzi gyötrelme, hogy Célimčne vlóbn bizonytln, és ezt természetesnek trtj, hisz természetesnek trtj társdlom is, melyben él. A világ nem követel tő-le nyíltságot és döntést, ez társdlom nem cselekvés társdlm, sőt: kcérságot és élni tudást, z egyen-súlyozás képességét becsüli legtöbbre. Célimčne őszintén felháborodik, mikor Alceste és Oronte válsztásr krj kényszeríteni : Hát láttk már ilyet vlh is, húgom?" kérdi Élinte-ot (és meghökkentő illetlenség, hogy fitl lány férfik oldlár áll.) Az illem, józn ész, humorérzék - egy relist, mg módján felvilágosult és bölcs társdlmi rend, egy meglpozott filozófi, mely tudj, hogy z élet kellemessé tételéhez mennyi rfinériár vn szükség - mind ott szól Célimčne bossznkodó, félig nevető kiáltásábn: Úristen, hogy milyen idétlen z egész!" Alceste igzt mond: ő vlóbn bűnével" szeret. Bűne: kötöttsége hhoz kétértelműséghez, mely lehet kétszínűség is. De Célimčne is joggl kéri ki mgánk Alceste otromb támdásit: ő vlóbn erényes, sőt bátor és nyílt - sját felfogás szerint nyilván szbdságát védi, jogát z életre. Milyen fölényesen viseli el bukását! Alceste - és ebben z esetben Molière és Alceste egy személy - népdlt idézi Oronte ffektált versének ellenpéldájként. (Ngyszerű színpdi fogás, hogy Molière egymás után kétszer mondtj el dlt, ezzel mintegy kiemeli drámából, Alceste-nek lklmt d rr, hogy - zt mondhtnám - Célimčne zvró jelenléte nélkül - megszólltss legtisztább szerelem hngját. És lklmt d színésznek is egy kisebb brvúrr. A frnci színház trdíciój - még Színikdémián tnultm -, hogy népdl második elmondásánál z Alceste-et játszó színész szemében megjelenik könny. Ez produkció csk-nem minden elődáson nekem is sikerült. Igz, hogy Párizsbn ez ngyobb dolog: frnci színészek ritkán sír-nk, és csk kkor, h kell.) A népdl tisztán képviseli Alceste erkölcsi, szerelmi és művészi ideálját: z őszinteség és nyíltság esztétiki érv is. Csk: szituáció, melyben Alceste könnye megjelenik, drb egyik legbohóztibb szituációj; csk: Alceste nem egy prszt szűzbe szerelmes, h-nem egy rfinált, előkelő özvegysszonyb; csk: dl z ő szájábn nem büszke, játékos jókedv dl, hnem nosztlgi sóhj. Csk: Molière nem dlköltő, hnem színész és drámíró, siker és társság világánk mestere, hlálig odláncolv mg is világhoz, melyből elkívánkozik. Bizonyos tpsztltok után mindnnyin ismerjük - és egy-egy új stílus megjelenésekor hmr kiismerjük - z udvrlás, szerelem lezjlásánk rendjét. Jól kiválsztott nézőpontból szinte semmi különbség nincs egy primitív külvárosi csábító (trk díszzsebkendő és pcsuli) és legdivtosbb film hősének - vgy kár Proust rszlánjink finomság közt. Egy prsztlegény (ki meggondolás nélkül követi z udvrlás és leánykérés örök rítusát) más jelenség. Nál vlóbn élet-hlálról vn szó. Ez prsztvőlegény ngyon jól tudj, hogy virágzó menysszony egy-két év és néhány gyerek után megtört sszonnyá válik. Tud-j, hogy dolgok egyszer történnek, vgyis z életnek igzán értelme vn, hisz felelősséget trtlmz. Az igz szerelem" ebből születik: felelősségből. Célimčne, felvilágosult özvegy zonbn hzudn, h úgy viselkednék, mint egy prsztlány. Az utolsó előtti pillntbn Alceste és Célimčne csknem megértik egymást. Celimčne bocsántot kér Alceste-től; Alceste leveti gőgjét, válllj, hogy csk ember". Mindkettőjüknek vn ok, hogy elgondolkozzék másik igzságán. Célimčne-nek sját érdekében nem ártn egy kis vidéki visszvonulás, leglább ddig, míg botrány el-ül, Alceste pedig, h vlóbn ő is csk ember", beláthtná, hogy egy fitl nő nem vágyik remeteségre. De z utolsó pillntbn minden újr visszzökken kerékvágásb. Mindketten feltételezik, hogy megértéshez nem kell, csk őket megérteni, hogy ők z igzság. Fújják mgukét. Alceste tehát úgy viselkedik, mint Molière többi vígjátéki figuráj: vkságig csökönyösen. Egyetlen tuljdonság emeli ki tlán ebből glériából: csk kkor szkít Célimčne-nel, mikor elvei érzelmekké válnk. Arnolf Nők iskolájábn nem úgy féltékeny, mint Othello, csk megcslt férj társdlmi szerepét, felszrvzottságot nem kr-j válllni. Alceste tlán még ezt is válllná, h szerelme nem szűnne meg. De: Tudom már utálni" - mondj megkönnyebbülten. De zért ebben is vn vlmi kétértelműség. Hisz úgy is foglmzhtnám : elvei csk kkor győznek, csk kkor képes szkításr, h kár ezért, kár zért, de szerelme is megszűnt. Mindvégig ott volt mellette nő, ki olyn, milyennek ő - állítólg - Célimčne-t szeretné látni, kibe szerelmesnek kellene lennie, h vlóbn z erkölcsi ideál legfontosbb: Élinte. Ez ztán z őszinte, tisztán szerelmes, z egyszerű lány: Alceste ideálj. Akkor miért nem vette észre? (Alceste gyötrelme indokolj kegyetlen könnyelműségét, mikor megkéri Élinte kezét, csk zért, hogy Célimčne-en bosszút álljon - indokolj, de nem menti. Alceste nem úgy nevetsé-

49 színháztörténet ges, mint Chplin - hhoz nincs elég józn esze ---, mikor nevetséges, nem rokonszenves. Amikor Alceste vkságán nevetünk - Molière bünteti őt.) Az elvek tiszt vitájából, mi drb, szenvedélyek rejtett és bonyolult rjz is kidódik, nélkül, hogy Molière bárhol átlépné mg válsztott nyelv szigorú szbályit. A vit mögött lttomosn és következetesen dolgozik természet. A társdlom komédiáj mögött természet komédiáj. A szerelem, mindz, mi Alceste és Célimène között történik, rr jó, hogy ne csk Alceste és Philinte fennkölt vitáibn, hnem vérünkben is érezhessük z emberi intézmények és pedgógiák végzetes dilettntizmusát z élettel szemben. Az élet-tel szemben: nincs ttitűd. (Feltehetjük ezt kérdést is: Élinte vlóbn nnyir, oly tisztán szereti Alcesteet? Akkor hogyn lehetséges, hogy ránylg derűs könnyedséggel és jólneveltséggel Philinte-nek nyújtj kezét? Ebből lánykából hiányzik minden szenvedély, kissé szellemes, de ijesztően polgári. Élinte higgdt egyenességével együtt jár Élinte unlm is. Shkespere és Molière női : Roslind árttlnság: egy fitl lány költői tuljdonság, mint hj színe vgy szeme vágás, lényéhez trtozik, árttln kkor is, h mlckodik; Ágnes (Nők iskoláj) árttlnság: társdlmi tuljdonság, mely mögött igzi vonzás rejlik: z erotikáj. (Akkor lesz igzán vonzó, h már nem lesz árttln. Roslind: bátor, Ágnes: rvsz. Roslind játék Orlndóvl: szerelem megnyiltkozásánk formáj, csk leplezett őszinteség; Ágnes játék: célszerű cselszövés. Roslind: szbd (szbd még szerelmével szemben is, mindent lát, de szerelmes) ; Ágnes jogit és szbdságot követelő rb. Molière drbjibn kár fitlok illedelmes civó dás, kár AlcesteCélimène pokoli mrkodás: szerelem mindig htlmi hrc; emellett szoblányok vidám józnság: z érzéki kielégülés lehetősége. Molière női hidegek és számítók; Shkespere női szenvedélyesek és önfeláldozók. H Molière nője rossz: hideg; h Shkespere nője rossz: szjh. Melyik kép sötétebb? (Ne vezessük félre mgunkt: nőgyűlölet legtöbbször nők imádtánk és élvezésének egyik módj. Az mód, hogy filozófusok szeretik nőket.) " dály lkotásánk. Emőd Tmás direktor így nyiltkozott Színházi Élet munktársánk (1924. u g u s z t u s 1 7 Kodály Zoltán: 24. ) :... Az operett után kis kbré Székely fonó következik... Után egy mgyr prsztlkodlmi jelenet kerül elődásr. Egy bemuttó félévszázdos fordulój Ennek jelenetnek keretében BrtókKodály áltl összegyűjtött híres mgyr népköltészeti termékeknek pár ngyszerű A címben ígért jubileum nem tévedés! számát muttjuk be. Azokról népköltéigz, Kodály életképe - mert operánk szeti termékekről vn szó, melyeket nem nevezte soh -, Székely fonó, m Brtók és Kodály tíz-tizenöt éven át ismert változtábn április 23-án gyűjtöttek össze hngyszorglomml z került z Operház színpdár. Volt összes mgyr vidékekről. Az így összezonbn ennek műnek egy korábbi, gyűjtött mintegy ötszáz dlból most rövidebb, szüzséjében m játszott következő szezonbn egy válogtott drbtól eltérő változt is, mely kevéssé gyűjtemény fog estéről estére, műsoronkeltette fel Kodály-kuttás érdeklődését. ként színre 'kerülni Blh Lujz SzínA kis" Székely fonó ugusztus 3i-én házbn úgy, hogy dlokt stílusos zsáner került színre először, s ezzel mgyr és életképekbe pplikáljuk. A hngprsztdl vonult be színházb, hol szerelés munkáját mg Kodály végzi, és ő mind z ideig nép-színművek ezernyi hrmonizálj színpdr z egész nygot. mgyros műdl volt hivtott Ismétlem, z első műsoron egy lkodlmi jelenet szerepel." lokálkolorit biztosításár. A bemuttót közvetlenül megelőző A fenti npon új színház nyitott meg héten Színházi Élet (ugusztus ) kpuit. Blh Lujz nevét viselte, z további részletekről árulkodik:.. Brtóképületben m Brtók Gyermekszínház Kodály népdliból készült zenés kép egy játszik. Igzgtój Emőd Tmás volt, fitl székely fonók. Természetesen teljesen korábn Ady htás ltt írt verseit, s stílszerűen kerülnek színre dlok, Holnp-ntológi szerzői közé trtozott. szereplők kosztümösen, htásos, dekortív Később kbrédlok, snszonok beállításbn énekelnek mjd. Ez z szövegírójként vált népszerűvé, Szirmi egyetlen része műsornk, melyben Albertnek ő írt Mézesklács librettóját. egyelőre még nincsen bizonyosság. Kodály Népszerű, könnyed zenés színházt csk hét végén érkezik hz, vele is meg tervezett z új direktor, hogy vlójábn kell még beszélni sok mindenfélét, hogy mifélét, rról Mgyr Szín-pd előzetese zenés kép minél tökéletesebb és tájékoztt (1924. ugusztus 2-25.);,,...A ngyszerűbb legyen." párizsi változtos műsorú színházk Bizonyár z utolsó pillntbn lkult ki progrmjánk színes girdinettóját kínálj ez z új színház, de girdinetto csemegéi végleges cím és dlokt össze-fűző mellett komoly irodlmi és zenei»fogások«történet, hiszen továbbikbn többé is kdnk mjd bőven pzr»menükár- nincs szó lkodlmi jelenetről. M már rekonstruálhttln, vjon tyán«, színpdon. Ezúttl egy székely hngultkép, Székely fonó képviseli ezt Székely fonó első megfoglmzásánk műfjt. Finom és poetikus meséje Emőd létrejöttében kezdeményező szerep Tmás líráját dicséri, zenéjét székely direktort vgy zeneszerzőt illeti-e. népköltési gyűjteményből Kodály Zoltán, Akárhogy történt is, bizonyos, hogy ngy mgyr muzsikus állított össze és Kodálynk kpór jött z lehetőség, hngszerelte. Ez lesz Kodály első színpdi hogy mgyr népzene propgálásár műve. A Székely fonó elődás rendkívül színházt is felhsználj, s olyn zenei hngultosnk és érdekesnek ígérkezik..." nyggl kísérletezzék, milyent színház A színházvtó műsorbn fő szám még nem látott", s melyet z kkori Little Jessie Jmes című meriki re- közönség mgyrnótás-népszínműves mávüoperett volt, s elődtk pár könnyed morábn műlkotásnk el sem fogdott. S kbrétréfát, rövid jelenetet is. A ngy nnk Kodály Zoltánnk, ki 1923-bn, reklámml behrngozott új színházról Pslmus hungricus bemuttóján élete szóló előzetes hírdások zonbn meg- ddigi legngyobb sikerét rtt, ki Pest, Bud és Óbud egyesülésének prádés különböztetett figyelmet szenteltek Ko jubileumi ünnepére vlóságos vádbeszédet írt Horthy-féle úri Mgyrország ellen, cseppet sem derobre UE R J ÁNO S "

50 gált, hogy z elnyomott prsztok dlit egy divtos jzz-operett és néhány kbrétréf társságáb keverje. Kodály Zoltán egész életművében igen kicsiny szerepe vn véletlennek. H periódusokbn vizsgálnók, kitűnne, hogy körülbelül 1918-tól 1929-ig első-sorbn mgyr népdl művészi érté-kének elismertetésén munkálkodott, következő évtizedben kórusmozglom megújításán, 30-s évek végétől zenepedgógi reformjánk megvlósításán. A Székely fonó első változt éppen népzene érvényre jutttásánk idején keletkezett, s zenetörténeti - de egyben színháztörténeti jelentőségű is z z esemény, hogy prsztdl színpdról hngzott el, sokkl ngyobb közönség előtt, mint zokbn z években hngversenytermeinkben. A székely népdlról írván, Kodály már 1919-ben megjegyzi: Kinek tessék m ez zene? A kuplén nevelkedett városi közönségnek? Mgsbb ízlésű, német zenekultúrábn élő zenészközönségünk érdekes egzotikumnk elfogdj, de tőle fölmelegedni nem bír. Erre előbb zenében is meg kellene tnulni mgyrul. Trgikus szimbólum szét-szggtottságunknk, hogy némely műveltebb mgyr is idegennek érzi. Mint mikor z elszkdt gyerek nem kr pjár ismerni. Ennek mgyrságnk is jobbn meg kell tnulni zenemgyrul, túl cigányzenén." (Vissztekintés, I. 19. lp) S hogy ez progrm minél gyorsbbn vlór váljék, zeneszerző jelentős áldoztot hoz tól nem ír többé kmrzenét, zongormuzsikát keveseknek, hnem elsősorbn énekhngr, kórusr komponál, hogy megteremtse régi népdlok művészi foglltát. Mgyr népzene címen régi székely dlok monumentális soroztát dolgozz fel, s muttj be 1924-től évente egy-két lklomml, népdlestjein. A műsorfüzetet székely frgott kpu díszíti, s ki átlépi küszöbét, vrázsos világot fedez fel. E sorozt első két füzetének dlit 1924 májusábn muttt be Bsilides Mári, Plló Imre és Székelyhidy Ferenc, s ebből készült z első Székely fonó. Íme, produkció színlpj: Székely fonó mgyr énekes jelenet Brtók Bél és Kodály Zoltán népdlgyűjtéséből. Színpdr írt Kodály Zoltán. Ifjsszony Bsilides Mári A legény Szende Ferenc Ngynyó Kovácsné A ngyóru bóh Peti Sándor Kisgyerek Fekete Lányok, legények vezényel: Losonczi Dezső Székely fonó. Este fonóbn. A lányokénekelnek, játsznk, évődnek legényekkel. Ott z özvegy ifjsszony és ott kedvese, legény. A menyecske duzzogv fordul el szerelmesétől. A lányok észreveszik ngy,,hrgszomrádot": tréfás kiházsító játékot rendeznek, hogy szerelmeseket megbékítsék. A játék nótái, enyelgő tréfái közben lssn lehuny lámp, vége fonónk, ki-ki párjávl indul hzfelé. Besüt hold. és mély flusi csendben, ház kemencepdkáján összebékül, összesimul két fitl. A. történet bizonyos elemei átkerültek mű végleges változtáb. Ennek z első megfoglmzásnk kottáj nem mrdt fenn. A már kkor elkészült székely népdlfeldolgozásokból zonbn rekonstruálhtó többé-kevésbé zenei nyg. Természetesen néhány hngszerből álló együttes látt el kíséret fel-dtát, későbbi ngy szimfonikus zenekr Blh Lujz Színház zenekri árkábn el sem fért voln. A két főszerepet z Operház két, kkor már világhírű vezető művésze énekelte. Bsilides Mári, blldák koncertbemuttójánk egyik elődój és Szende Ferenc, kiváló britonistánk. Eredetileg Plló Imrére várt voln, már 1924-ben is Legény - későbbi Kérő szerepe, de ezt fellépéssoroztot nem sikerült más feldtivl egyeztetnie. Lemérhetetlen m már, hogy milyen sikere volt Székely fonónk. A Blh Lujz Színház október 5-ig játszott első műsorát - hétköznpokon egy, vsárnp két elődásbn -, de vlószínű, hogy z operett és kbrétréf erősebben vonzott közönséget, mint z kkor még lig ismert mgyr népdl. Minden-esetre tény, hogy Emőd Tmás nem folyttt népzenével vló - fentebb idézett nyiltkoztábn megígért - kísérletezést, több, hsonló jellegű drb színházábn színre nem került. Mégis vlószínű, hogy Székely fonónk ez z első megfoglmzás nem volt teljesen htástln mgyr zenés színház további sorsár július 9-én Világ című npilp z lábbi hírt közli: Dl- játék Háry Jánosról. A híres mgyr Münchusenről: Háry Jánosról és z obsitosról, dljátékot írtk Pulinyi Bél és Hrsányi Zsolt, drb zenéjét pedig Lvott Rezső komponált..." H ez terv vlósul meg, bizonyár egy újbb népszínművel gyrpodott voln mgyr színházi litertúr. A zenét zonbn nem Lvott írt, hnem Kodály Zoltán, s minden jel rr mutt, hogy Székely fonó elődássorozt után látott munkához, miután kipróbált, hogy népdl megáll színpdon is. Bár Háry Jánost csupán 1926 októberében muttták be, kompozíciós munkák már 1925 tvszán előrehldott stádiumbn voltk. Így hát szinte bizonyos, hogy Székely fonó kori be-muttój mind mgyr zenés színház, mind pedig Kodály Zoltán életművének lkulás szempontjából nevezetes és emlékezetes dátum. E SZ ÁM UNK SZERZŐI BÁNYAI GÁBOR újságíró, Népszbdság munktárs BERKES ERZSÉBET újságíró, Mgyr Ifjúság munktárs BREUER JÁNOS zenekritikus, Mgyr Zene szerkesztője CSÍK ISTVÁN újságíró, z Ifjúsági Lpkidó Válllt csoportvezető szerkesztője DÉVÉNYI RÓBERT, Népművelési Propgnd Irod irodlmi szerkesztője GÁBOR MIKLÓS színész, Kossuth-díjs, Mdách Színház tgj HERMANN ISTVÁN filozófii tudományok doktor, tnszékvezető egyetemi tnár (ELTE) KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN díszlettervező, Mdách Színház tgj MIHÁLYI GÁBOR, z irodlomtudományok kndidátus, Ngyvilág szerkesztője MOLNÁR GÁL PÉTER újságíró, Népszbdság munktárs NÁNAY ISTVÁN újságíró, Csepel című lp munktárs PÁLYI ANDRÁS újságíró, Mgyr Hírlp munktárs PÓR ANNA táncesztét, Petőfi Irodlmi Múzeum munktárs SIKLÓS OLGA drmturg-rendező, z MRT munktárs, z irodlomtudományok kndidátus SZÁNTÓ ERIKA drmturg-újságíró, z MRT munktárs SZÁNTÓ JUDIT műfordító-drmturg, Színházi Intézet munktárs

51

52