T A R T A L O M. játékszín

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 7. S Z Á M , J Ú L I U S F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M A R I A T A R T A L O M HEGEDÜS GÉZA Arcképvázlt Illés Endréről (1) játékszín ALMÁSI MIKLÓS A Kkukk-effektus (6) TARJÁN TAMÁS Királyok, fejedelmek, ngyurk... (9) MÁRIÁSSY JUDIT Egy siker titki (15) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , N. I. Reprodukció vgy újrértelmezés? (19 ) KOLTAI T A M Á S Filozófii játszm (21 ) EÖRSI IST VÁN Lotte Kecskeméten (24) KROÓ ANDRÁS A mi Molière-ünk (26) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesitőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 72, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó A címlpon: Szkács Eszter Peter Hcks Lotte címe színművének kecskeméti elődásábn (Sümeghy Zoltán felvétele) A hátsó borítón: Horst Sgert mszkj Deutsches Theter Oidipusz király elődásához MIHÁLYI GÁBOR Színház gyerekeknek, felnőtteknek (27) GÁBOR ISTVÁN Olsz operák vidéki elődási (28 ) RÉVY ESZTER Ó, zok régi szép házsságok! (33) SZEREDÁS ANDRÁS Etűdök hétköznpokr (34) rcok és mszkok RÓNA KATALIN Hármn Kkukkfészekből (35) R. E. A jelenlét ereje (38 ) négyszemközt főrum GERVAI ANDRÁS A pály szélén? (39) NÁNAY I S T V Á N Nyugtlnító siker! (42 ) világszínház PÁLYI ANDRÁS A kétrcú Kleist? (45) műhely KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Trgikus rc - játékos álrc (48)

3 H E G E D Ü S GÉZA Arcképvázlt Illés Endréről Időbelileg minél közelebb él hozzánk egy író, nnál nehezebb és kockáztosbb mrdndó érvényesség igényével felvázolni művészi rcképét, s legnehezebb z élő kortársét, ki műveit velünk egy-zonos társdlmi-kulturális légnyomás ltt foglmzt és foglmzz mg mindenki mástól különböző módján, de olyn külső htások elháríthttln befolyásávl, melyek vlmennyiünkre egyránt htnk. A kortárs jellemzésénél nem segít bennünket múló idő, z egymásr következő nemzedékek tcitus consensus"-ánk rngsoroló ereje; itt hiányzik z kísérleti eredmény, hogy ugynz mű vgy éppen életmű hogyn ht egy másféle vgy éppen több-féle társdlmi körülményrendszer közegében. Igz, mi nemzedékünk esetében némiképpen könnyíti megfigyelést, hogy írói utunk átvezetett felszbdulás történelmi ugrópontján, mjd 1956 ngy lélekcsuszmlásán, melyet ugyn semmiképpen sem mondhtunk társdlmi formváltásnk, de mégis olyn korszkmódosulásnk kell tudomásul venni, mely után változott nézőszögből tekinthetünk z előbbeni évtized irodlmi eredményei re. A mi nemzedékünkről szóltm, hiszen túl felserdülés döntő évein és z indulás időpontjánk éppen dott történelmi körülményein, m már nem jelent generációs distnciát z kereken tíz esztendő, mellyel Illés Endre idősebb énnálm. A fsiszt világveszély minden vlmennyire értő elmére nehezülő nyilvánvlóság ót - és zt hiszem, ez z irodlomtörténeti új bekezdés nálunk József Attil öngyilkosságánál ismerhető fel - már ugynzt történelmet élte át z is, ki mnpság úgy nyolcvn éves, és z is, ki mostnábn lép túl htvndikon. H tehát egy író, ki most éppen htvnöt éves, és emberábrázoló benső kényszerének egyik lpformáj írói egyéniségek jellemzése, megkísérli, hogy hitelesség és remélt mrdndó érvényesség igényével rcképvázltot készítsen egy éppen most hetvenöt éves íróról, ki különböző műfji közt bűvészmestere z írókról rjzolt jellemábrázolásnk is - kkor ez történelmi távltbn mit sem számító tíz év semmiféle kor-különbséget nem jelent, vgyis legszigorúbb értelemben kor-társt kell jellemeznie oly módon, hogy évszázdnyi vgy éppen évezrednyi távolságból igyekszünk egy egyszeri művészjellemet beállítni z irodlom tudtformájánk értékrendjébe. És elöljáróbn hdd említsek még egy nehézséget. Illés Endrével évtizedek ót szívélyes-bráti viszonybn vgyok. Ez sokkl több, mint h személyesen nem ismerném vgy éppenhogy krtársi köszönő viszonybn volnánk, és sokkl kevesebb, mint h bizlms-bráti kpcsolt voln közöttünk. Azt hiszem, műveinek túlnyomó többségét ismerem, és ő is sok mindent olvsott tőlem, ízlésünk - úgy vehettem észre - sok mindenben megegyezik, érdeklődési köreinkben sok hsonltos, művészi lpállásunk és módszerünk merőben különböző, de egymás számár mégis mindig z zonnl átélhető evidenci élményével ht, beszélgetéseink zonbn mindig megmrdtk szkmi izglom htári között, sose tágultk bensőbb személyes, művészi kifejezés mögött húzódó élmények önvllomásr késztető vgy önvllomást elváró bizlmsság felé, mi benső brátságot megkülönbözteti szívélyes brátságtól. Ez utóbbi esetén hetvenötödik születésnpjánk lklmából nyilván közös emlékeket idéző köszöntéssel krnám jellemezni z embert, ki hivtás szerint kortársi íróművész. Így komolybb és ngyobb egzktságot kíván feldt: jellemezni z íróművészt, ki léte szerint kortársi ember. De zt hiszem, megéri művészi jellemrjz kísérletet, mert ligh tudnék tlálni még egy olyn kortársmt, kinek művészi életútjávl és eredményeivel ennyire szemléletesen lehetne jellemezni zt mgyr, tágbbn közép-európi, még tágbbn európi bloldli polgár " -t, ki értelemből következő és morális következményeket levonó kezdeti ellenzékiségből, lktánk törvényszerűségei folytán evolutív úton jutott el revolutív változássl vló zonosuláshoz, szemünk láttár változó világ emberi változásink felismeréséhez és ábrázolásához. És éppen itt tlán még meg is könnyíti fejlődés nyomon követését, hogy h részben eltérő körülmények között is, sokunkkl együtt mgm is ezt z utt tettem meg, tehát éppen nnk társdlmi-művészi rétegnek legjellemzőbb s közös élményeinket tlán legegzktbbul kifejező művészét kell látnom benne, melyhez mgm is trtozom, és melyet ugynúgy történelem átmenetének, múltk befejezőjének, z újk kezdetének érzek, mint reformkor író-költő nemzedékét (Vörösmrty és Jósik író-költő nemzedékét) felvilágosodásbn csúcsosodó régi és Petőfi-Arny-Jóki fémjelezte új mgyr irodlom között. * A közelítést, úgy hiszem, kívülről, z irodlomhtározó kor felől kell kezdeni. Illés Endre úgy jelentkezik mgyr irod-lombn, mint Nyugt ún. második nemzedéké " -nek jellegzetes lkj. S hbár igz, hogy irodlomtörténetünkben ngy ugrás forrdlmi felé: Ady. És z is igz, hogy nehezen induló hzi szocilist irodlom felnő és egyenrngú lesz z ormiig emelkedő polgári irodlomml Kssák költészetében - mégis: Ady körül Nyugt ngy első nemzedéke nem forrdlmi irodlom, hnem polgári írásművészet legmgsbb csúcs, Kssák és köre pedig gykorltilg z irodlom peremén mrd: konzervtívoknk és hldó polgároknk egyránt szocilist, míg munkásmozglom számár - túl szociáldemokrácián, innét kommunizmuson - elhelyezhetetlen kétésfelesség, melynek minálunk nincs társdlmi gyökérzete, és döntő jelentősége igzán csk Kssák hlál ót nyilvánvló. A húszs években, még h z ellenforrdlmi terror úgy egy évtizedig fel is ölti Bethlen-féle konszolidáció " álliberális áldemokráciájánk álorcáját, z engedélyezett legbloldlibb mgtrtást Nyugtnál jelöli ki. S ehhez kpcsolódik, hbár üzletiesebb meggondolásokkl z Est-lpok sjátos helyezkedése, hol Bethlen és Klebelsberg írj vezércikkeket, de Nyugt fő lkji dják szépirodlom jvát. A Nyugt második nemzedéke eleve otthonr tlál z Est-lpoknál, hol jellegzetesen ngykpitlist főnök, Miklós Andor mrxist múltú Mikes Ljost teszi meg irodlmi mércekezelőnek. És Mikes Ljos kritiki ízlése, tehetségfelfedező szenvedélye, irodlomszervező ereje semmivel sincs Nyugt ízlésdiktátoránk, Osvát Ernőnek ngyságrendje mögött. Az nemzedék, melyet Nyugt második nemzedékének

4 nevez irodlomtörténetünk, áltlábn otthonos Nyugtnál is, melynek szellemét lpvetően befolyásolj Bbits esztéticizmus, mely z ellenforrdlom király nélküli királyságábn z embertelenségek és közostobságok elől kívülállás elefántcsonttornyát véli sokáig menedéknek, és z Est-lpoknál, hol Miklós Andor sokáig bölcsnek bizonyuló opportunizmus igyekszik összebékíteni Bethlen-féle önmérséklő ellenforrdlmt polgári ellenzékiségnél tovább nem lépő kritikávl. Cskhogy Nyugt második nemzedéke, hbár közvetlen hgyomány Nyugt minden művészi vívmány, nem is lehet szellemben zonos ngyon és méltán tisztelt első nemzedékkel. Ez második nemzedék százdforduló éveiben született, legidősebbjei már ifjú ktonákként élték át z első világháborút - mint Fodor József -, legifjbbji vgy Tnácsköztársság vörösktonái voltk - mint Illyés Gyul, vgy átélték Monrchi összeomláskor széteső régi Mgyrország vártln hontlnságát, és lig kinőve kmszkorból, menekültekként érkeztek z ellenforrdlom vérmámorábn tomboló vgy léló Budpestre - mint Illés Endre. Ez nemzedék tehát nem sokt tpsztlt felnőttként volt részese vgy ellenfele háborúnk, forrdlmknk, ellenforrdlomnk, hnem egyenest belépett egy rombdőlt hzi encien régime" eleve megoldhttln resturációs törekvésébe. Ezek idővel kár blr, kár jobbr, vgy hol blr, hol jobbr tolódtk, de zt, mibe beleérkeztek, cskis elutsíthtónk tlálták. A fennálló rend sem-miképpen sem kphtott színvonls szószólót sorikbn, még zok között sem, kik idővel félreismerve 'g történelmi utt fsizmus htáráig (vgy zon is túl) sodródtk. Ennek nemzedéknek eleve erősebb volt társdlmi érzékenysége, mint Bbits körüli, lpvetően esztétik meghtározt filozopter-lírikusoké, de rgszkodtk hhoz z esztétiki színvonlhoz, hová ezek z elődök emelték polgári költészetünket. Társdlomkritikábn zonbn sokkl többet tnultk Nyugt-nemzedék már eleve kritikusbb, ellenzékibb, z Ady-hgyományt hívebben folyttó prózíróitól, Móricz Zsigmondtól, Ngy Ljostól, Tersánszky Józsi Jenőtől, sőt mg kemény kritikáját olynnyir esztétikumb ágyzó Krúdy Gyulától is. De míg második nemzedék költői - Szbó Lőrinc, Illyés Gyul, Fodor József, Sárközi György - stílusbn-formábn szinte zökkenő nélkül folyttták és fejlesztették tovább Bbits-nemzedék eredményeit, prózírók - Illés Endre, Kodolányi János, meg korosztályuk szerint ugynide trtozó Remenyik Zsigmond, Mári Sándor, Zsolt Bél - ki-ki mg módj szerint merőben elkülönült Nyugt első nemzedékének stílus- és módszerútjitól. Ezek közt kdtk nem is kis tehetségűek, kik hjdni polgári lét Don Quijotéi lettek, mint Mári ngypolgárságnk és Zsolt Bél kispolgárságnk, volt, ki világéletében ingdozott - nem kisebb tehetséggel - bloldli forrdlmiság és jobboldli ellenforrdlmiság (sőt fsizmus) között - mint Kodolányi János... de fővonl jelenlevő resturáció kritikáj volt. És h ez kezdetben nem is lehetett több, mint perspektív nélküli, szoros értelemben vett kritiki relizmus ", éppen következetes kritiki lpállás folytán megvolt lehetősége, hogy ez kritik előbb kifejezetten bloldli legyen, mjd történelem változás folytán töret-lenül kpcsolódjék polgári irodlmt szükségszerűen felváltó szocilist irodlomhoz. És ezen z úton következetesebben járhtott z emberi mgtrtás pszichofiziki jelenségét szinte tudományos érdeklődéssel és izglomml vizsgáló-elemző Illés Endre, mint z lktilg nrchist Remenyik Zsigmond, ki ugynúgy nem tudott beleilleszkedni felszbdulás előtti, mint felszbdulás utáni dott történelmi helyzetekbe. Remenyiket indulti kormányozták, lkti fegyelmezetlensége, rend iránti érzéketlensége urlkodott értelme fölött, és igen ngy tehetsége ellenére ezért is mrdt meghtározhttln helyzetű életében is, zót is. Illés Endrét értelme, lelki szerkezetének dott rendje és rendkrás kormányozt, ezért volt kezdettől fogv tiszt képlet, ezért oly meghtározhtó helye immár jó félévszázd hzi irodlomtörténetben. Az olvsónk nemegyszer z z érzése - bármely műfjú művének olvstkor -, hogy tlán nincs is még egy írónk, ki ilyen tisztán látná és ilyen egyértelmű világossággl foglmzná különböző lktú emberek szükségszerű mgtrtását évszázdunk változó körülményei között. Sokn mondották már, hogy Illés Endrét képzett orvos tette olyn íróvá, milyen: dignózisokt ír. Azt hiszem, téves z összefüggés sorrendje, nemcsk Illés vllomási cáfolják meg, hnem írói lktánk egésze: nem zért ír így, mert tnult szkmáj szerint orvos, hnem zért ment éppen orvosnk, hogy természettudományos lpot szerezzen ábrázolásmódjánk. Az zonbn igz, hogy orvosi műveltségének elszkíthttln köze vn művészetéhez. A mi mgyr irodlmunkbn többékevésbé művelt írók korábbn szinte kivétel nélkül jogászok voltk, mjd z utóbbi évszázdbn egyre ngyobb mértékben sorkoztk jogászok mellé bölcsészek. És jogászi vgy filozopter lpműveltség (vgy kettő együtthtás, hiszen például Füst Milán jogász is volt, tnár is volt) vlmilyen módon meg is nyilvánul művészetükben, s művészetük mögötti szemléletük szerkezetében. Merőben más szerkezetű z orvosi lpműveltségű írók emberszemlélete, gondoljunk csk olyn világirodlmi példákr, mint Csehov vgy Schnitzler (h tetszik, visszmehetünk kár Schillerig is). Az orvosok-nk ugynis szükség szerint természettudományos műveltségük (illetve z is) vn. Egy orvos jobbn tudj, mitől pirul vgy mitől sápd el egy ember. Egy orvos jobbn tudj, mikor ájul-ht el egy regényvgy drámfigur. Az orvos lélektni jelenség mögött felméri fiziológii okokt vgy következményeket. Éppen Illés Endrénél nemegyszer nyomon követhetjük egy-egy mgtrtás biológii nmnézisét. Ugynkkor zonbn z Illés-novell éppen úgy nem látlelet, mint hogy egy Illés-esszé sem biológii elemzése felidézett írónk. Élet-művéből, mint szemléleti lp, merőben hiányzik egy fféle zoli biológii determinizmus, csupán pontosn tudj, hogy zonos társdlmi körülmények között mgtrtást hogyn módosítj z ember pszichofiziki lkt. De leglélektnibb elemzéseiben is meghtározó elem z történelmi-társdlmi helyzet, melyben lkji mozognk. Ezért tud lélektni mozzntokkl társdlomkritikát, sőt npi politiki véleményt megfoglmzni. Gondolok itt például Prdicsomlé című novellájár, melyben egy vendéglői botrány résztvevőinek emberi mgtrtásávl, nélkül, hogy egyetlen szóvl is utln rá, fsizmus lélektorzító természetrjzát tárj fel, teljes hidegség mögé rejtett indultos pártossággl. Azt hiszem, ez z egyik legjobb (h nem éppen legjobb) mgyr ntifsiszt novell, noh egyetlen szónyi politikum nem esik benne. Ez nem orvosi látlelet, hnem társdlomkritik, de igen hsznosnk bizonyult, hogy ki megfoglmzt, nnk orvosi műveltsége volt. Mire zonbn Illés Endre megszerezte ezt természéttudományos műveltséget, már kész író és éles szemű, rcionálisn elemző hjlmú kritikus volt. Idáig már előzetesen el kellett jutni. És z úthoz nem mellékesek gyermekkori és kmsz-

5 kori élmények, z otthon és táj, melynek keretén belül kibontkozik lélek. Illés Endre szepességi. A Lőcsétől lig néhány kilométerre fekvő Csütörtökhelyen született, bbn festői látomásnk htó kis helységben, hol Közép-Európ egyik legszebb kis templom áll. Itt végezte elemi iskoláit, mjd Lőcsén, Szepesség fővárosábn volt gimnzist. Az induló évek otthon, környezete, élmény- és hngultvilág Szepesség. Ez pedig nemcsk egy megyét jelentett Ferenc József-kori Mgyrországon, hnem egy egészen sjátos történelmi és kulturális hgyományt, mely ugynúgy meghtározt z érzékeny befogdókészségű lelkeket mg sjátos rcultávl, mint Erdély vgy Prtium vgy Dunántúl z onnét indulókét. A Szepesség, hjdni Zápolyák hercegsége, feudális trtományként hol mgyr, hol lengyel király hübérúri htlm ltt korán polgárosodó kisvárosok és város jellegű flvk szellemileg befelé zárt, kereskedelmileg ngy távolságok felé nyíló egysége volt német polgárokkl, mgyr és lengyel lovgokkl. Feudális ur Szepesvár mgsábn szedte z dót, temetkezett Szepesvárlj méltóságos román székesegyházábn, de gzdsági, polgári köz-pont középkor ót Lőcse. Sjátos hngultú város ez, látó-htárábn M gs-tátr, középkori és reneszánsz emlékekkel teljes főterén híres régi városház és gótikus ktedrális: Jóki, Mikszáth és Krúdy prózköltészetének vrázs ül z egész városon; még m is, de még sokkl élőbben m Ferenc József-kori évtizedekben, mikor Illés Endre itt érett gyermekből ifjúvá. Ez z ifjúvá érés pedig egy olyn hgyományos szepességi polgárotthon keretében folyt le, hol természetes volt mgyr és német nyelv egyszerreotthonisság, hol kultúrkedvelő szülők körében nemcsk z irodlmi és történelmi múlt volt jelen, de zene is lkotórésze volt z életformánk. A fiú Hydn- és Mozrt-dllmokon át érkezett Beethovenig, és onnét igen korán már z induló Brtókhoz is. Illés Endre mgánvilágához mindmáig ugynúgy hozzátrtozik zene, mint mgyr, német, mjd hmrosn birtokb vett frnci irodlom. De mgyr és német kultúr eleve kpott tuljdon, frnci zonbn meghódított és birtokb vett, nem örökölt, hnem elsjátított szellemi világ. És ngyon jól meg-tnult frnci irodlmi nyelv világosság és szigorú szbtosság lighnem ugynúgy befolyásolt kilkuló stílusát, mint szepességi ptinás-polgári hngultok öröksége. Az Illés-mondtok nevezetes pontosságához mindig od kell éreznünk zokt frnci stilisztákt, zokt z oly gondosn foglmzó klsszikusokt, mint Stendhl és Mupssnt, kiknek élete Káldy Nór és Blázsovits Ljos Illés Endre: Névtelen levelek című színművében (Mdách Színház) Almási Év és Blázs Smu Illés Endre: Spnyol Izbell című drámájábn (Mdách Színház)

6 folymán nemcsk szkszerű ismerője, de legjobb - és ide kívánkozik ez szó is: legprecízebb - mgyr fordítój lett. Az ő tolmácsolásábn stendhli és mupssnt-i mondt értelmében is, hngulti urájábn is egyenértékű - és itt megint idegen műszót kell hsználni: dekvát - z eredetivel. Úgy mgyros, hogy megmrd frnciásnk. De ez némiképpen kkor is igz, h sját szöveget ír. Ahogy Jóki jóízű mgyrság mögött vájt fül kihllj ltinos kultúr csengését, Bbits jelzői mögött homéroszi görögöt, úgy érezhető Illés mondttni rendje mögött Voltire-től Mupssnt-ig érvényes frnci mondtfegyelem múltj. Amikor Illés Endre csládjávl ngy összeomlás és középeurópi helyzetátrendeződés nyomán Budpestre kerül, hogy itt érettségizzék, és induljon mgsbb fokú tnulmányi felé, már olyn kulturális múltt hoz mgávl, mely nemcsk lklmssá teszi gondoltink és észleléseinek írói megfoglmzását, de benső kényszer is z írás felé irányítj. Alktilg író, de még csk szeme vn látnivlókr és stílusigénye megfoglmzásr. Az igényes írónk pedig okvetlenül szüksége vn egy ismeretrendszerre, mely hozzáiskolázz tudtot látottk rendszerben észlelésére. Vlójábn mjdnem mindegy, hogy miféle rendszerben válik otthonossá z író, mert minden rendszer elegendő nlógiát d vló világ szegmentumink jobb megértéséhez. A rómi jog célszerkezete vgy egy-két nyelv nyelvtnánk lpos tuljdonb vétele, de kár geológi, régészet vgy sttik szkismerete is kellő lpokt dht: mjdnem mindegy, de csk mjdnem. Mert mégis eltérő szerkezetű egy jogászi, egy filozopter vgy egy műszki szkképzettség társdlmi összefüggések és benne z emberi mgtrtások lposbb megértéséhez. És Illés Endre olynnyir z ember pszichofiziki mozznti felé fordult megfigyelőképességének fő izglmivl, hogy felismerte: ehhez orvosnk kell lennie. Nem képzett orvosból lett író, hnem írói érdeklődésének minősége késztette, hogy képzett orvos legyen. Kétségtelen, hogy mgsbb ismeretek elsjátításánk idején nem mellőzhető szerepe vn szerencsének. Egy jó professzor, esetleg merőben különböző szemléletével és életstílusávl is, döntően befolyásolhtj z érzékeny észlelő kilkuló módszertnát. Ilyen szerencse volt Illés Endre fejlődésében ngy belgyógyászprofesszor, Korányi Sándor lélekidomár szerepe. Illés műveiben, mint életre szóló útmuttó élmény bukkn fel újr meg újr Korányi emberi, tudósi, pedgógusi gyógyító lkj. Illés novelláink ismerői mint példszerű embertípus irodlmi megjelenítését, szinte személyesen ismerik Korányi Sándort. Az írói szándék vlóbn hsznosn válsztott megfigyelő gykorltnk zt fegyelmét, mely kötelező jó orvos számár. Illés Endre nem Korányitól tnult z embermegfigyelés szenvedélyét, de módszert és szempontgzdgodást kpott tőle; nem hiáb tudj egész írói munkájár oly döntőnek ngy professzor mellett töltött időszkot. Bizonyár jó orvos lett voln belőle, de vlójábn nem is krt orvos lenni. Hiszen még jvábn medikus volt, mikor Mikes Ljos felfedezi, és hmrosn Nyugtb is rendszeresen ír novellákt, kritikákt. Mjd Budpesti Hírlp irodlmi mellékletének szerkesztője. Domján Edit és Huszti Péter Illés Endre Festett egek című színművében (Mdách Színház) (Iklády László felvételei)

7 Nem újságíró, hnem irodlmi szerkesztő. Tuljdonképpen ez is egyik műfj: áttekinteni és rendet trtni, válogtni és értékelni. Lényegében ez is irodlomkritiki tevékenység kkor is, h újságnál, kkor is, h kidóvállltnál műveli z író; és z már csk hierrchikus, de nem lényegbeli különbség, hogy irodlmi szerkesztő, vgy főszerkesztő, vgy irodlmi vezető, vgy kidóválllti igzgtó. Hiszen civil" életben ez z útj, cskhogy ez z irodlmi-közéleti, szervező, kiválogtó, rendtrtó tevékenység egy kritiki elme számár egyáltlán nem civil" fogllkozás, hnem értékelő erejének gykorlti változt: pontosn megfelel Illés írói lktánk. Aligh volt vgy vn író, ki szerkesztő vgy irodlmi vezető, mjd már régót kidóigzgtó Illés Endrével szemben úgy érezhette voln, hogy véleményének kidói-üzleti jellege vn: vele szemben z író kritikussl tlálkozott, ki elhelyezi őt z élő irodlom értékrendjében. Ahogy esszéiben, főleg Krétrjok írói portréibn ugynezt teszi szépirodlom eszközeivel. Novelláibn pedig felismert és egyénített típusokt helyezi cl ugynezzel kritikus rendérzékkel társdlom rendszertnáb és normrendjébe. Nyilván sokn felismerték már, hogy Illés Endrének nincs külön szépirodlmi és értekező-prózi stílus. Esszéi szépirodlmi művek, novellái bíráltértékűek. Élménynyg természetesen bból világból szármzott és szármzik, melyet személyesen módj volt megismerni vgy könyvekből megtnulni. Korábbi novellái közt számos olyt tlálunk, mely orvosokt és betegeket ábrázol. Esszéi z lposn áttnulmányozott írók egyéniségéről és körülményeiről készült művészi dignózisok. Stendhlt, miközben fordított, szinte személyes ismerősként értette meg, és ról szóló esszéi egész kötetté kerekedtek. Számomr ez kis Stendhl-könyv felér egy igen jó történelmi regénnyel. A novellák ngy része zt polgári társdlmt, illetve ezen belül polgári társságokt teszi vizsgált és ítélet tárgyává, melyeket személyesen ismer. És nyomon követhető z út z eleve ellenzéki - bloldli polgári ellenzéki - szemponttól már polgári értékrenden kívülről, szocilist értékrend szempontji szerint vló kritikáig. A kritiki szempont fejlődik történelemmel, de bírált tárgy z polgári világ, melyből z író elindult. Ez z, melyet kezdetben megítél, mjd megbélyegez, utóbb elítél, ábrázolván, hogy nkronisztikussá váltk körülöttük ellenállhttlnul múló időben. Legszembetűnőbb ez z út drámi műveiben. * Illés Endre két világháború közt lighnem leghldóbbnk mondhtó mgyr polgári drámíró volt. A Törtetők és Hzugok, h belülről ábrázolt is hzi polgári társságok jellegzetes lkjit, oly egyértelműen elmrsztló kórképet festett, hogy gykorltilg már kkor polgáritól blr álló irodlmi és társdlmi törekvések szövetségese. De z kkor ábrázolt polgári világ még ngyon is jelenvló volt. A felszbdulás utáni Illésdrámák polgári zonbn már éppen nkronisztikus voltuk folytán válnk bírált tárgyává. A Festett egek vgy Homokór figurái úgy élik polgári életet egy immár lényegében nem polgári világbn, hogy Don Quijote éli z ábrándosn elképzelt középkori lovgéletet brokk-bszolutizmus merőben másféle körülményei közt, vgy Beszterce ostrománk Pongrácz grófj feudális úr életét kpitlizálódott Mgyrországon. De Don Quijotébn és Pongrácz Istvánbn ez továbbélő múlt sok mindenben rokonszenves tiltkozás z kkori jelen ridegsége és embertelensége ellen, míg Illés polgári sznobji vgy egyenest rekciósi egy értelmét vesztett embertelenség vissztszító vgy egyértelműen nevetséges példázti egy emberséges célztú világ építésének idején. Ábrázolásukkl z derül ki, hogy fiziki ittlétük ellenére már csupán kísértetek. Persze drámíró Illés úgy ábrázol társdlmt, hogy hitelesen látttj pszichofiziki embert. A Türelmetlen szeretők legjobb lélektni drámáink közé trtozik, és ez - zt hiszem -- ngy szó, mivel jó drámíróink közt is fehér holló jó lélekábrázoló, vgy h mégis z, kkor psziché mögött áltlábn elhomályosul szocietás. Illésnél pedig lélek, torzulásivl együtt mindig társdlmi példázt. És h ngy ritkán történelem mélyrétegei vgy mondvilág még mélyebb rétegei felé fordul (z előbbire péld Spnyol Iz bell, z utóbbir Vs Istvánnl együtt írt Trisztán, melyről úgy sejthető, hogy lélek- és körülményábrázoló Illés gondolt végig és témához olynnyir illő verses szövegre költő Vs fordított le") - kkor z évszázdoktól örökölt tém is mához szóló bsztrhálás emberi szenvedélyek és társdlmi dottságok viszonyánk. Novell, esszé, drám. Vnnk, kik Illést több műfjú írónk mondják. Ez nnyibn igz is, hogy mestertudássl otthonos ebben három, egymástól poétikilg különböző műfjbn. De vlójábn nem válszthtó el z író egyéniségében z elbeszélő, z esszéist és drámszerző. Nem Illés sok műfjú, hnem z z élet, melyet megfigyel. A vlóság helyzetei kényszerítik pontos irodlmi érzékű embert, hogy milyen viszony-ltot milyen műfj eszközeivel rgdjon meg. És h vlkire is jellemző esztétikilg pontos jelző - hát mindenekelőtt Illés Endre z. Pontosság, rend, szbtosság, világosság, z okozti sorok áttekintése, lelki és fiziki jelenségek dilektikáj, társdlom és egyén viszonyánk elemző feltárás - zt hiszem, ezek z egész életmű legjellemzőbb ismérvei. De úgy - és ezt sem szbd elfelednünk -, hogy ezek z értelem kormányozt tuljdonságok novelláról novellár, esszéről esszére és drámáról drámár képesek olyn hngultok, légköri nyomások és z olvsóbn ébredő líri hngultok keltésére, melyek nem mérhetők mércerendszerekkel, melyek már költészet irrcionális vrázsához trtoznk. Az lpvetően és végérvényesen rcionlist Illés Endrét tlán meg is hökkenti, h egy olvsój - ez esetben én művészi htásánk irrcionális elemeiről beszél. De én zt hiszem, hogy nincs z z esztétik, mely megmgyrázhtná, végül is miért szorongtj szívet egy novell, miért kelt mgyrázhtó felháborodáson túl hlk bántot is egy drám, és mi is lelkesíti z olvsó lelkét egy kitűnő írói rckép olvstán. Ez z művészi elem, mi megmgyrázhttln jól mgyrázhtó művekben, és ez z htóerő, mely végül is mgyrázhttln viszonylg ésszerűen megközelített művészegyéniségben. * Tlán ezekkel vázltos észrevételekkel meg tudtm némiképpen közelíteni, hogy Illés Endre miért jó és jelentékeny író, de zt már nem tudnám kifejteni, hogy egy-egy novellájánk vgy krétrjzánk hngult miért is hullámzik bennem tovább, miért jut olykor - ellenőrizhető propó nélkül - újr z eszembe, miért kelt egyes műve gyönyörűséget vgy éppen pillntnyi boldogságélményt bennem. Bizonyár zért, mert igzi művész.

8 játékszín ALMÁSI MIKLÓS A Kkukk-effektus Kitűnő elődás. De nemcsk z: htásmechnizmusábn vn vlmi plusz feszültség, mi emlékezetessé teszi ezt produkciót, és mi megérdemel néhány szót, túl kritiki tudomásulvételen. Az egyenlet A világ = bolondokház. Ezzel szemben z idegklinikán voltképp normális emberek dekkolnk: z újbb irodlomnk ezt kedvelt egyenletét Ken Kesey egy rvsz vriációvl látt el. Kintről, tehát hétköznpi őrültek világából egy normális vgány érkezik diliházb, és ezzel felborul z egyenlet. Kiderül, hogy idebent sem olyn normálisk z ápoltk, mint hogy néhány mi regény hinni szeretné - és persze z sem igz, hogy odkint csk gresszív, kegyetlen őrültek grázdálkodnk. Mert íme, McMurphy, vgány is odkintről érkezett. Persze odkint is csk úgy tudt megőrizni furcs emberi érzékenységét, hogy outsiderré vált: ngyszájú, verekedős fickó, ki minden stikliben benne vn, kemény öklét több ngyváros ismeri, és most is vlmi kényszermunkáról szállították ide, mert nem bírtk vele. Vgány, kötekedő, de leglább még nem felejtette el, hogy mi z minimum, mivel még emberként lehet cspongni világbn. Nos, z egyenletet ez fickó borítj fel: kinti" világ normális szk-embereiről - kiket itt z ápolók, orvosok és főnővér képviselnek - percek ltt bebizonyítj, hogy embertelen vd-álltok; bentiekről viszont néhány sjátos teszt lpján zt deríti ki, hogy gyávságuk mitt meg is érdemlik sorsukt. Ken Keseynél tehát nem mennek mennybe z őrültek, mint például A 22-es cspdájábn vgy Dniel Keyes Virágot Algernonnk című regényében. Nem, McMurphy kétfrontos hrcot vív, előtte mind normális, mind tikkes világ le-veti álcáit, mert z ő szeme előtt nem lehet eltitkolni lényeget: z emberi trtás milyenségét. Nem lehet átverni. Mert vgány. Igy könnyen rájön, hogy bentiek voltképp önkéntesen dták fel emberségüket, hogy elkerüljék z embertelen meglázttások esetleg kínosbb vriációit. De bűnt mégis ők követték el: lemondtk emberségükről. Mert ez z idegosztály bbn különbözik z átlgostól, hogy ide többnyire jómódú, jvrészt középosztálybeli bete- Rtched nővér (Béres Ilon) és McMurphy (Koncz Gábor) Kkukkfészekben (Vígszínház) gek jönnek - mégpedig önként. Egyik feleségétől fél, másik lányoktól áltlábn, hrmdik vlmi stiklit csinált, és most jobb itt bent lpulni, negyediket védőőrizetbe rkt csládj. S persze vn néhány, McMurphyhez hsonló ki-vétel is, kit törvény utlt be ide elvonókúrár. A többség zonbn fél z élettől, zért menekült ide. Itt pedig kemény lelki msszázsbn vn részük. A Főnővér mosolygó terrorj urlkodik minden percükön: Miss Rtched nem kibál velük, csk mézédes kedvességgel vájkál sebeikben. Az egyiktől zt óhjtj, hogy többi beteg előtt teregesse ki legszégyelltebb titkit, és hogy részletezze egészen ddig, míg hányingertől el nem kd hngj; másikt, ki nyjától retteg, zzl fenyegeti, hogy megírj hz pró kis bűneit, mitől csk újbb rohmok ütnek ki fiún; ezenkívül legpróbb kedvezményeket is megvonj, h úgy látj jónk, vgy h htlmát krj élvezni (például betegek egyszerre csk még híreket sem nézhetik tévében). Szeszélyes és kiszámíthttln, minden mozdult, szv vlmi újbb vártln tűszúrás. S egyáltlán: jelenlétével, zzl fenyegető lehetőséggel gyötri őket, hogy bármikor zt tehet velük, mit kr. S ők, ezek nyuszik, még ezt is lenyelik. Mert még mindig jobb, mint kint z életben. McMurphy ezt cserét nem tudj elfogdni. Nem is sját nevében, mert egy vgány nem dj be önként derekát. A többiek nevében lázdozik: miért nem olvsnk be nővérnek, miért nem hgyják ott kórházt? Fogdást jánl nekik, mjd ő megmuttj, hogy lehet itt lázdni, blhét csinálni, úgy, hogy Főnővér feldj. A fogdás persze nemcsk hecc -- z is -, inkább pedgógi: McMurphy életet kr rázni új sorstársib. És betegek egy drbig vele is mennek, mert elkpj őket McMurphy lendülete, néhány látványos kciójánk sikere. Koncz Gábor kitűnően hozz ezt csk látsztr egyszerű figurát: szemtelen, ám okos pimszkodás könnyebb rétege z lk felépítésének, nehezebb nnk tlányos emberi érzékenységnek látttás, melynek segítségével minden-kiben megtlálj zt húrt, melyen játszni kell, h válszt kr kpni. Koncz úgy oldj meg ezt többrétegűséget, hogy vgány tempót jobbár csk kontktuskeresésben lklmzz, s mikor sikerült eljutni prtnere lelkéig, ott leáll" vele, és hveri lpon - emberi

9 hngon - diskurál vele. S közben még rr is vn érkezése, hogy megsejtesse: tiszteli is társit, leglábbis nnyibn, hogy feltételezi róluk lázdás képességét. Ugrtásink mindig vn vlmi brátkozó chrme-j, s h el is ereszti mgát, muszáj neki megbocsátni. Mert őt csk egy dolog érdekli igzán: képes-e rr, hogy fellázíts ezt z lvó társságot, és zok viszont képesek-e még rr, hogy elővegyék elfelejtett gerincességüket. Mert McMurphyben egy pedgógus veszett el, s Koncz ezt tlálj meg. Persze Ken Kesey többszörösen megcsvrj történetet, így ezt z életerős vgányt is utoléri vég lehelete, még mielőtt elgázolná Főnővér. Vgánykodásánk ugynis z volt z egyetlen biztos támpontj, hogy börtönbüntetéséből összesen öt hónpj vn hátr, után mindenképp búcsút int mjd társink, ddig meg jól elszórkozik ngy fogdáson, nyuszik oroszlánképzőjén és Főnővér bosszntásán. Cskhogy felvilágosítják, hogy itt más z időszámítás: h úgy tetszik Főnővérnek, kkor élete végéig is itt rohdht. S ekkor mjdnem bedj derekát. De mégsem. Egyszerűen nem bírj ki, hogy ő is engedelmes nyuszi legyen. És most már - mint z egyik ápolt mondj ról - csk zért virgonckodik, hogy többiekben trts lelket. Hiszen büntetésből kpott elektrosokk kiöli belőle természetes jókedvet. Most már végképp csk pedgógi meg győzni kró vgányösztön mrdt benne jókedvpótléknk. McMurphy nem tud belenyugodni z erőviszonyokb, mert h megtenné, kkor stimmelne z egyenlet. Az egyenlet, miszerint kint z őrültek grázdálkodnk, és bent csendes normálisok tengődnek. McMurphy hipotézise pedig úgy hngzik, hogy csendes normálisok, h lázdni mernének, megérdemelhetnék z emberi életet is. A htás A dolog persze nem megy, McMurphyt elüti kombinát (így hívják kórház gépezetét), és betegeken is csttn néhány ostorcspás. Egyetlen hepiendszerű mozznt enged ezen szorításon: Bromden, z indián, McMurphy legjobb tnítvány, mégiscsk megszökik. Neki sikerül. A regény eredetijében ez szökés persze utópisztikus színekben, rózsszín álomképként vn ábrázolv. Itt mégis z funkciój, hogy bizonyíts: ki igzán mer, z megszbdul-ht. S kell is ennyi mlszt nézőnek, mert z elődás hihetetlen feszültségek-kel tölti fel z embert. De h vn egy ilyen szelep, kkor mégis vn vlmi megkönnyebbülésféle... Persze nem elegendő, és itt kezdődik z elődás htásmechnizmusánk sjátság. Mert nézőt nem nyugttj meg befejezés, hnem csk ingerli, hiszen zsebében még mindig nyitv vn bicsk (mi voltképp már z első jelenetben kinyílt), és z elődás végén még nyugdíjs bérletesek is vérbe borult szemmel keresik, hol tlálnk egy láb-törlőt vgy egy főnővért, hogy széttéphessék. Mitől kkumulálódik ennyi indult nézőben? Olyn indult persze, mely siker része, meg miben ktrtikus elemek is vnnk természetesen. De intenzitás messze túlmegy mostnábn látott színházi élményekén. S éppen ettől jó produkció. Ezt z tmoszférát Kpás Dezső rendezői munkáj hozz létre. A lehetőségek játékát emelte ki drbból, ezzel kelti fel nézők érdeklődését, reménységét, hogy ztán ezek meghiúsulásávl fokozz fel nézőben feszültségeket. Mit értek lehetőségek játékán? Azt, hogy ebben kórházbn látszólg szbd pály, még lázongni is lehet. Kpás látni engedi, hogy vn itt egy sor ki nem hsznált lehetőség, itt még csodákt is lehetne tenni, h z emberek krnák. Az-tán mikor vlki élni próbál ezekkel látszólgos lehetőségekkel, zok hirtelen eltűnnek. Csléteknek bizonyulnk, melyet elrántnk szereplők orr elől, és még mélyebbre kell esniök. Így például itt lehet szvzni rról, hogy nézzék-e délutáni tévédásokt. Csk éppen z bökkenő, hogy z eredmény nem egyezik Főnővér elképzelésével, vgy kd vlmi prócsk formi hib, mi mitt meg kell - sjnos - semmisíteni szvzás eredményét. (Például úgy, hogy z öntudtukt végképp elveszített bolondok szvztát is bele kellene számítni z összeredménybe...) Aztán itt vn betegek tnács, meg tnács elnöke, ki felszóllásávl is élhet, kérhet, tnácsol-ht kórház vezetőinek. Csk éppen nem fogdják meg tnácsit, mert betegek érdeke éppen mást kíván. Más szóvl: h nem lennének ezek lehetőségek, h nem cukkolnák szereplőket és nézőket zzl, hogy lám, kezükben vn sorsuk jvításánk eszköze tlán még jól is érezhetnék mgukt. De Kpás - regény eredeti hngultánk nyomábn járv - újr meg újr hngsúlyozz ezeket lehetőségeket, hogy reménykedjenek csk zok dilisek, és reménykedjenek velük együtt nézők is - hogy ztán nnál kíméletlenebb pofonként érje őket kudrc. Azért emeli ki játékszbályok formális lehetőségeit, hogy néző még erősebben érezze becspottságát. Hogy átélje: csk étvágyt csináltk neki

10 mézesmdzggl, s ztán orrár koppintottk. S ettől lkul ki feszültség, z oldódni sem ngyon kró. Ez szindróm tehát nem csupán Béres Ilon, zz Főnővér rosszindultából következik. Természetesen ő z, ki fenékig ki is élvezi ezt finom játékot. De játékszbályt nem ő tlált ki, ő csk okosn továbbfejleszti, hogy ztán mszekbn" is kihsználhss. Mert ezeket játékszbályokt modern kpitlizmus dolgozt ki, szociológii leírását Lukács György foglmzásábn finom mnipuláció" néven ismerjük. Azért finom" ez mnipuláció, mert nem goromb eszközökkel (például főbelövéssel vgy botozássl) dolgozik. Leglábbis nem elsősorbn ezek-kel durv fenyítésekkel. Az erőszk itt csk háttérben működik, és csk kkor ugrik elő, h vlki merészen megszegi játékszbályokt, mint ez McMurphy. Ilyenkor ztán néhány krteütés, elektrosokk vgy z gylebenyoperáció is előkerül. Normális esetben zonbn úgy működik ez gépezet, hogy ezeket z eszközöket nem is kell megemlíteni. Elég mosolyogni, édeskés hngon rábeszélni, úgy, hogy Főnővér teszi. Még kkor is ez z édeskés-mosolygós stílus fonj be betegeket, h esetleg - netán véletlenül - nemet mondnk egy-egy kérésre. Ekkor is csk vlmi mézes-mázos hngú figyelmeztetés hngzik el, rosszbb esetben is csk vlmiféle lelki kínzás. (Például Billyt, ki nyjától fél legjobbn világon, elég rr figyelmeztetni, hogy Főnővérnek, ugye, kötelessége hetenként beszámolni fiúcsk viselt dolgiról. S Billy máris kezes bárány lesz, ki boldogn árulj el társit, cskhogy megússz nyuk bosszús pillntásit...) Ez finom mnipuláció" legjobb módszere: mindenkinek vn egy ilyen kínos-kényes, fájó sebe, és Főnéni ezen trtj gyonsikált kezeit, és mindig csk egy kicsit csikr bele ezekbe fájdlomgócokb. Nem nnyir, hogy igzán fájjon, hnem csk nnyir, hogy beteg megsejtse, mi lenne, h igzán fájdlmt krn okozni... A dolgok tehát finomn" zjlnk le: nincs brutlitás, nincs verekedés - néhány kivételes botrányos incidenstől eltekintve -, mindenki csendben és többnyire ugyncsk mosolyogv végzi dolgát, engedelmeskedik. Mosolyt mosolyért. A gépezet mgától megy. A terror lig látszik. Nem is látszn egyáltlán, h ez z ősbölény, ez McMurphy nem jönne. Ő z, ki vlóbn próbár teszi ezeket hirdetett, de soh teszt elé nem állított lehetőségeket. Szvzni kr, élni kr formálisn biztosított renddel, hogy doktoré végső döntés, hogy betegek érdekében történik minden (és ezért legyen krnevál is...) S z ő próbáját nem állj ki gépezet, mert finom mnipuláció rr nincs berendezkedve, hogy vlki komolyn is fogj venni z írott mlsztot. Ettől mézesmdzgrendszertől borul ki néző: remény felkeltésétől és kijátszásától. A tehetetlenségtől: hiszen még egy olyn csvros eszű vgánynk, mint McMurphy, sem sikerül kifogni rjt. Még ő is bevette cselt, lehetőségek csábító htását. Még jó, hogy játék végén Bromden megszökik. Kpás Dezsőnek és z elődás szereplőinek itt sikerült vlmi elementárisn vlóságos összefüggést érzékelhetővé tenniök, olysmit, mit filmen (Ken Kesey regényének nálunk is láthtó változtán) nyilván ngyszerűen csinálnk - de miből mégis hiányzik tehetetlenségnek ez felháborító htás. Mert Kpás rr is gondolt, hogy nézőnek is vnnk ilyen mézesmdzg-szituációi, ő is tlálkozik főnővérekkel, és most hdd dühöngje ki egy kicsit mgát. Miért kpj Bujtor István legngyobb tpsot? A kérdés kicsit beugrtó, mert ebben sikeres produkcióbn mindenkit megtpsolnk tisztességgel. Bujtort tlán egy picivel jobbn, pedig nem fő-szereplő. Ő z indián, Bromden, ki kezdetben némánk tetteti mgát, mjd ő mondj el legszebb szürrelist szövegeket is. S különben is vn benne vlmi hegyek mozdíthttlnságából - és mégis ő z, ki igzán megmozdul. Aki meg is szbdul. De nemcsk ezért szeretjük... A Vígszínháznk ugynis ezúttl olyn elődást sikerült létrehozni, melyben néző - niv módon viselkedik. A niv módon " szó szerint értendő: néző ebben z elődásbn hrgszik" z ellenszenves szereplőkre, így mgár színészre is egy kicsit, úgy, hogy gyerekek bábszínházbn, vgy zok, kik először látnk színházt. (Ezért például Béres Ilonát nem jutlmzzák htlms tpssl, mert benne Főnénit gyűlölik. Pedig megtpsolhtnák, leglább úgy, mint Bujtort, mert ngyszerű visszfogottsággl hozz ezt szinte testetlen szdizmust.) A néző ezzel nivitássl örül együtt Bujtorrl szbduláson, kicsit önmgát is ünnepelve menekítő gesztusbn. Ünnepli benne tisztságot, mely végül is elnyeri jutlmát, de sját kis elnyomottságánk is z ő lkításábn vesz revnsot - h ppucs, h nyós, h főnöke, netán beosztotti terrorizálják z életben, h nem tud mit válszolni egy ilyen mosolygó és steril mnipuláció kíméletlenségére; most vég-re kitpsolhtj mgát, mert Bujtorrl együtt ő is jól megdt nekik. Bujtor mindenki helyett fizet vissz köznpi vereségekért. Nekünk sikerül, mikor neki. Persze z ember elgondolkozik, vjon helyes"-e, h egy fővárosi színház vájtfülű közönsége ilyen niv módon viselkedik, zz meghrgszik egy színészre, mert z író ellenszenvesnek rjzolt szerepét. Ám némi tűnődés után úgy döntöttem, hogy ennél ngyobb sikert nem könyvelhet el mgánk sem Kpás Dezső, sem színház, sem Béres vgy Koncz Gábor. Hogy vissz tudt nivosítni" közönségét - ez m már szinte hihetetlen teljesítmény. Persze, h Brecht felől nézzük, úgy ez niv viselkedés kudrcnk számít..." - hllom z ellenvetést. Cskhogy onnn nézve is siker ez, mert néző természetesen okos, és ruhtárbn már mg is csodálkozni kezd, hogy miért is nem tpsolt jobbn Béresnek. (Legszívesebben vissz is menne, hogy pótolj mulsztását...) De h ott ruhtárbn felmerül benne ez kérdés, máris brechti módon kell válszolni, mert z elődás szuggesztiós htás lól szbdulv zon kell elgondolkozni, miért is volt ilyen intenzív htássl ez z egész? Miért fogták el gressziós rohmok játék közben, és miért nem tudott mindjárt megbocsátni Béres Ilonánk. Kicsit krikírozom htást, de zt hiszem, nem tévedek, h ennek produkciónk egyik legfontosbb vívmányát itt keresem. Köznpi bjinkr fordított le Ken Keseyt, és így kúrált néző indultit. Azzl tudniillik, hogy felerősítette benne tehetetlenség érzését, vgyis tudtosított elmulsztott lehetőségeit - tettekre srkllt. S közben bosszntott, cslódottá, dühöngővé tette: ön-mgár, környezetére kellett hrgudni. Blázsovits Ljos okos és törékeny, már-már sikerül kilépnie önkéntes nyuszijából, hogy ztán visszhuppnjon bele, de most már rossz lelkiismerettel. Kern András - tlán most legngyobb sikerrel - egy kis tnulmányt épít fel ddogós Bibbit lkjként: minden moz-

11 dult fáj, nnyir ismerős. Benkő Gyul ezúttl kevés teret kpott, és így csk z egyik oldlát tudt megmuttni pipogy orvosfiguránk. Szombthy Gyul most is félelmetes (bár ez már hrmdszor fordul elő, hogy ilyen fsisztoid figurát teremt elő mesterien egyszerű eszközeivel: csk ne kelljen válllni ezt sktulyát...!) Blázs Péter, Hernádi Judit f. h. játék érdemel még említést. Bátki Mihály fordítás feszült, jó szöveg. A vendég Drégely László díszletei fehérségükkel, krómozott szépségeikkel dják kellemes" rnyketrec tmoszféráját. Zsedényi Erzsébet zenei összeállítás sokk-htásr törekedett, tlán nem is mindig volt szükség rá... Ken Kesey: Kkukkfészek (Vígszínház) Színpdr írt: Dle Wssermnn. Fordított: Bátki Mihály. Rendezte: Kpás Dezső. Díszlet: Drégely László m. v. Jelmez: Jánoskúti Márt. Zenéjét összeállított: Zsedényi Erzsébet. Munktárs: Pintér Tmás. Szereplők: Koncz Gábor, Bujtor István, Blázsovits Ljos, Kern András, Blázs Péter, Sztmári István, Gálffi László, Mszly István, Pethes Sándor, Szilágyi István, Hlsi Imre f. h., Frnhoffer Péter, Béres Ilon, Benkő Gyul, Peremrtoni Krisztin fi h., Dobos Ktlin f. h., Lukács Sándor, Szombthy Gyul, Próki István, Frks Antl, Koszó István, Hernádi Judit f. h., Tóth Év f. h. Következő számink trtlmából: Hermnn István: Az áttűnt drám Szendrő Ferenc: Tizenöt év z Irodlmi Színpdon Antl Gábor: Vit z elődóművészetről Bécsy Tmás: Scsepncsikovóból Istvánflvár Giorgio Stehler: TARJÁN TAMÁS Királyok, fejedelmek, ngyurk... Szárz György drámáiról Ez z Szárz? Az. A k i Egy előítélet nyomábn címmel előbb tnulmányt, mjd könyvet írt zsidó szármzás problémköréről, olyn ügyet válllv föl, mely látszólg éppenséggel nem z ő ügye. Fölválllt, hogy esszéisztikus történelmi okfejtésre lpozv, humnist szó jegyében - megszüntethesse mi" és ők" viszolyogttó ellentétpárját, s hogy fölszámolni segítsen (mindkét oldlon) m is élő elfogultn rosszindultú véleményeket, gondolti torzulásokt. E munk máig visszhngos lkotás; sikerkönyv. Debrecenben Szárz György A élet vize című legújbb drbjánk nézői sűrűn kérdezték egymástól: ez z Szárz? Az író pályáját föntemlített mű fémjelzi z olvsók, nézők többsége körében: nem termékeny drámíró könyvét látják benne, hnem megfordítv - z Egy előítélet nyomábn szerzője ír drámákt is. Szárz György évtizedes drámírói múlttl, lssn tuctnyi be-muttóvl mg mögött sem igzán ismert színpdi szerző. Könyvkidói prdoxon, hogy drbji nem olvshtók kötetbe gyűjtve (sőt néhányuk nyom-ttásbn sem, csupán kézirtbn); holott Szárz pr excellence drámíró. Ami nálunk köztudottn ritkság. Összefoglló pálykép -- tudtomml eddig nem készült Szárz Györgyről. A debreceni premier most lklom - bár, sjn, nem legjobb lklom -, hogy áttekintsük z író meglehetősen homogén, biztos fogódzókt kínáló munkásságát. Nplójegyzetek Cseresznyéskerthez A htlom, történelem, z önismeret... Földes Ann: A vezérkri főnökről - fitl szerző első Színházi npló londoni átlgról Peterdi Ngy László: Megint Csehov Breuer János: Mgyr-szovjet színházi kpcsoltok, drbjáról" - így írt 1969-ben z erő-teljes kritikát és csöndes-bizttó tpinttot vegyítő Dersi Tmás:,,Mihez ért Szárz ez idő szerint? Tud tömör dilógust írni, feszültségteremtésre lklms helyzeteket kiválsztni, zsúfolt és bonyolult történelmi nygávl gzdálkodni. Képes felvázolni, színpdi cselekmény hordozójává tenni egy izglms, sokféle lehetőséget kínáló szituációt." Ennél több jó szv nincs is kritikusnk - viszont e sorokbn pontosn vázolt Szárz tehetségének krkterét és irányát. A feszes dilógus még gyöngébb művekből sem hiányzik; egy kivétellel vlmennyi drám: történelmi drám; s cselekményében bonyolult, burjánzó vlmennyi. Npjink hzi színpdi irodlmár gykort jellemző, hogy z írónk vn nemes gondolt, újszerű közölnivlój, de hiányzik drmturgii iskolázottság és érzéke. Nos, Szárz éppenséggel technikábn igen fölkészült, s ellenkező veszély fenyeget: már első bemuttott drbjábn is ngyobb, jobb z pprátus, mint gondolt, közlendő, melynek érdekében működik. Szárz György, mondhtni, teljes fegyverzetben" indult drámírói pályáján, színházi műhelymunkától hrcedzetten - ám (mrdv, szerző műveitől nem idegenül, militáris hsonltnál) hdászti céljit" sokszor elvéti, esetleg eleve rossz helyen keresi. Glsi Pongrác, ki szintén 1969-ben bemuttott K i r á l y cselről írt bíráltot, z említett veszélyt érzékelve jellemezte ezt tehetséges és megfontoltln" drbot:... szerzője igen tehetségesen játszik. Hősei élő kriktúrák, jelenetépítései szellemesek, poénokt cspkodó párbeszédei biztosn ütnek. Ennek z írónk hlltlnul jók színpdi reflexei. H egy-egy megoldását drb teljességéből kihsítv szemléljük: kitűnő minőségű szövetmintát kpunk." Glsiból látnok beszélt: hlltlnul jó színpdi reflexek ( jelző nem túlzás) sikerületlen drbjibn sem hgyják cserben Szárz Györgyöt - de hibátln és eredeti műegészet eddig nem tudott létrehozni; mrdndó jelentékenység közelébe is csupán egyszer-kétszer jutott. Színpdi érzéke és íráskészsége, formi tehetsége lehetségesnél kevesebbet kmtozott. A közeg, melyben Szárz otthonosn érzi mgát: történelem; két kérdés, mely állndón izgtj: htlom és z önismeret kérdése. Egymássl kettő összefügg, összefonódik; rádásul htvns-hetvenes évek mgyr művészetének középponti témáj mindkettő. Szárz Györgynek vn tehetsége hhoz, hogy komplexitást érvényesítse, s hhoz is, hogy műveinek egyéni rcultot djon: színdrbji rokon problemtik ellenére sem hsonlítnk pály-társk lkotásir. Az igzi újdonság, átütő erő zonbn ritkán vn jelen legértékesebben, mint látni fogjuk, A ngyszerű hlál című ön- és nemzetismereti drámábn.

12 A htlom természetének elemzése és személyiség természetének elemzése Szárz György számár: erkölcsi kérdés. Azokbn drámáibn, melyekben htlom és önismeret viszonyábn z utóbbi rovásár fölbillen z egyensúly, s htlom kérdése elurlj terepet, etikilg áltlábn érvényeset, de közhelyszerűt mond ki z író. A htlom fogollyá teszi zt, ki gykorolj - ezt gondoltot vriálj Szárz Királycselben, III. Bélábn, színpdr nem került Hlott fényben s Az élet vizében is. Nem véletlen, hogy Zsigmond z egész cselkomédi során rb, hlhttlnság csodszerével mesterkedő Clodius pedig tolókocsib szögezett bén - szimbolikus mozgásképtelenséggel. A htlom birtokosi mguk is birtokok. Cspdhelyzetét Szárz vlmennyi király, leendő király, diktátor, fejedelme fölismeri. Íme, két királyi vélemény - z első Zsigmondé; így szól pjánk, feleségének és szerelmének kísértő árnyihoz: Elég volt! Lovg krtm lenni, szeplőtlen és gáncs nélkül vló. Elvettétek tőlem tisztság nyuglmát, küzdelem örömét és szolgált gyönyörűségét. Király krtm lenni, bölcs, igzságos és megingthttln. Ti pedig megtnítotttok politik fortélyir, képmuttásr és kegyetlenségre. Ember krtm lenni, hűséges és áldoztos szívű. De ti megtnítotttok hétköznpok pró hzugságir, megfojtottátok vágyimt, és ringyóvá tettétek tisztességemet. Pulus voltm és most Sulus vgyok! " A Bizáncból hztérő királyfi, kit bitorlóként fogdnk - h rbsorssl nem is, de z őrizettel neki is számolni kell -, mjdni III. Bél szerencsésebb: htlom nem kényszeríti e fordított pálfordulásr. Ez király z írónál ngyon ritk pozitív hősök " közé trtozik, s urlkodói rs poeticáját így foglmzz meg: A htlom pedig veszélyes dolog: egy szent is hóhérrá válhtik e tökéletlen világbn. Mentsen z ég türelmetlenség démonától, é dj nékem, hogy soh ne feledjem: hlndó vgyok." A két királyfigur közül III. Bél hitelesebb, sikerültebb, teljesebb. A htlom kérdésébe z önismeret kérdése is beleszövődik: Bél vívódó egyéniség, ki sját belső krkterét elemezve megfutn küldetés, feldt elől, mjd - feleségének, Annánk nem kis. részben önzően politikus bizttásár - ismételten fölméri, és mgsbb szinten, közösség érdekeit is szem előtt trtv értékeli és rendezi el személyiségének vonásit: megszerzi koronát. Zsigmond cinikusbb lk, nem idegen tőle ngyotmondás és köpönyegforgtás. Természetesen két mű eltérő műfj is közrejátszik központi hősök különbözőségében: drám Béláj emlékezetesebb, mint z áltörténelmi komédi Zsigmondj. Az eset nem egyedi: Szárz komolybb hngvételű drbjibn felelősebb, céltudtosbb és elmélyültebb lkotó, mint itt-ott szinte Molnár Ferenc-ien gördülő komédiáibn. A III. Bél, A ngyszerű hlál, A vezérkri főnök jelentősebb művészi eredmény, mint Királycsel vgy Az élet vize. Aligh kétséges, hogy htlom természetének elemzéséhez közelmúlt trgikus tpsztlti vezették el z írót; Hlott fény című Robespierre-drámán érződik legerősebben tételesség: személyi kultusz gykorltánk bírált. Szárz zonbn, ki oly sokt köszönhet történelemnek, nem viszonozz történelem szituációkt és hősöket kínáló jóindultát: ő mg, szemléletében, nem történeti (A ngyszerű hlál és részben A vezérkri főnök megint kivétel). A történelem számár csk ürügy: nem konkrét eseményeket elemez, hnem időtől függetlenül érvényesnek látttott modelleket állít. A prboldrám természetesen járhtó út, de Szárz mindig biztosbbn tájékozódik, h tehetségének iránytűjét követve relist színjáték lehetőségeit igyekszik földeríteni. A modellszerű irodlmi lkotás z esetek ngy többségében z erkölcsben leli meg zt z időtől függetlennek vélt tárgyt, mely példáztosságot biztosíthtj. Szárz György e szkmi okon" túl is sokt fogllkozik z etikávl, főleg z etik hierrchikusságávl és tűrőképességével, ruglmsságávl. A Királycsel Zsuzsnnáj, ez filozofálásr hjlmos és néh költőként szólló ktonlány, király és közkton közt nem válogtó céd mások helyett is tudj: Sokféleképpen lehet erényes z ember. " E kurtizáni bölcsességet III. Bél Burdinus, ki ppi személy, tetszetősebben dj királyi pártfogoltj tudtár: Az egyszerű ember egyszerű erkölcsök szerint él. Te, Urm, h Mindenhtó kegyelme z ország trónjár segél, nem mgd lelkiismeretének trtozol felelősséggel, hnem Istennek, népednek és Szenttyánk. " Ezt tnácsot nem Bél, hnem kétszázötven évvel később már tlán élesebb s értőbb fülű Zsigmond szívleli meg. Ám még z erkölcsileg he lyes döntés is mgábn fogllj z erkölcsi értékek reltivitását: tisztkezű Bél meggyilkolj gyilkost, mert megveti gyilkosságot, és nincs szüksége gyilkosokr. Áltlábn is htlom körén belül z értékek nem zonosk önmgukkl s egymássl sem - cskis htlomml mgávl lehet viszonyuk... koron mindent megér. Mert csk áltl biztosíthtjuk, hogy különbek vgyunk másoknál " - sugllj Bélánk Chtillon Ann; kiemelkedés, különb"-ség ár: személyiségvesztés. Zsuzsnn is csk mg viszonylgosn fölfelé ívelő szerelemszolgálti pályájár hivtkozht ifjú vetélytársnőjével szemben: Én zsoldossl kezdtem, te királlyl. Én királlyl fejeztem be, de te zsoldossl végzed." Folytthtnánk példákt, egészen ddig bohózti esetig, mely Királycselben érzékelteti htlom reltivitását: Frngepán cspti körülfogják várt körülfogó csptokt, miközben újbb csptok már z ő körülfogásukr is készen állnk. A htlmk többszörösen körülgyűrűzik várt - és z egész komédiánk mégis benne ülő fogoly, Zsigmond szbj meg menetét - s lesz újr király, még német-rómi császár is. Tnulság: ki htlom fogly, z nem htlom csptink, hnem vlóbn mgánk htlomnk, htlom természetének és mechnizmusánk fogly - helyzetét tehát erkölcsi (gykrbbn erkölcstelenségi) szituációként kell megélnie, etikus lényként kell - jól vgy rosszul - döntenie. Ezek után királyok és diktátorok helyzetét ne irigyeljük. A Bélát hűségesen szolgáló Becse meg is csóválj fejét:,,... királyok, fejedelmek, ngyurk, de nehéz is veletek egy világbn élni... " Szárz György drámáibn ennyi nép szv (noh Becse csk látszólg z tiborci hű cseléd, kit oly sok mgyr drámából ismerünk). Szárz htlom kérdéseit csk urlkodói és ktoni régiókbn tárgylj; királydrámáiból épp-úgy kimrd tágbb közösség, mint A vezérkri főnök című dokumentumjátékból, mely Tnácsköztársság ötvenedik évfordulójár készült. Itt bosszulj meg mgát tisztán erkölcsi közelítés: népmozglmkt színpdr nem kívánunk, de zt igen - hitelesebbek, egészebbek lennének így z író művei -, hogy hősök történelemformáló tényezőként vegyék számításb tömegeket, s ne rnghoz kötődő mgánügyként vívják és vívódják htlmt.

13 Néh zért föltünedeznek társdlom lsó (sőt mély-) rétegeinek képviselői háládtln szerepben, mint például Királycsel primitív porkolábj, ki ngyképű és gyáv ostobsággl terpeszkedik börtönőri hivtásábn. A sárból vétetett" s királyi ágykbn hncúrozó leányok (Zsuzsnn vgy Godiv A z élet vizében) már kisebb-ngyobb mértékben cinikus bölcselkedők, kik sokkl erőseb-ben kötődnek új helyükhöz, mint néh nosztlgikusn visszsírt régihez. Szárz György világ zárt világ: királyok, diktátorok, ngyurk, főppok, fővezérek és zsenik sereglése.... és játék A Királycselben elhngzik kérdés: ki-nek mi z érdeke egy dott szituációbn? Zotmund, zsoldos, ki bérgyilkosi hivtássl büszkélkedhet, őszintén válszol kérdező királynk: Nincs koncepcióm, felség," Koncepciój mindig másé - zé, ki éppen fizet. Esetleg királyé - esetleg zé, ki királyt még m éjszk leszúrtj vele. Zsuzsnnából poét beszél: Tlán vlmi kósz vágy, szélszg vn és sikátorillt. Utc-zj vn és korhely-rc. Tlán szbdság." Zsigmond sem térhet ki válszdás elől - s neki htlom z érdeke, minden mennyiségben. A bérmunk, nosztlgi és kiválsztottság megkötöttség, sőt rbság különböző változtivl béklyózz hőseinket. A társság negyedik tgj szbdbb: bizánci követ homo ludens, játékos ember. A játék öröméért él, s ngy tétekben játszik, hogy kockázt is legyen minden dobásnk. Elvekkel és emberekkel kockázik derűsen bizánci; s mgávl is. Szárz György is homo ludens: játékkedvelő drámíró. A Királycselnek már címe skkjátéknk érzékelteti htlom megnyilvánulásit; sjátos fej-törő A megoldás. A játék részben trtlmi, részben formi természetű. Az író, kinek szituációteremtő készségét már kiemeltük, kedvvel játssz-próbálj végig z összes lehetőséget, melyet helyzet kínál. A élet vizében ez már túlzásig megy: e vélt vgy vlós csodszer negyedóránként teremt újbb fordultot, s további felvonások is születhettek voln király cselező kedvéből. E komikotrgédi két része így is sok: Szárz fegyelmezetlenül játszik, s királynk nem is gondoskodott megfe- Perlky István és Meszléry Judít Szárz György: Víztükör című drámájánk veszprémí elődásábn (MTI fotó) lelő prtnerokról. A játék is unlomb fordulht tehát. A legsikerültebb játékdrb Királycsel; s szerep jut különféle egymást-ölő kis játékoknk Szárz egyetlen társdlmi drámájábn, Vígtükörben is. (Nem cél e dolgoztbn, hogy Szárz vlmennyi művét részletesen elemezzük. Az írói tehetséget nem érdemes sikerületlen művekkel mérni; ezért Hlott fényt és Víztükör című művet csk lklmnként, példként említjük; II. Rákóczi Ferencről, gyermekszínházunk lklmi bemuttójáról pedig elfeledkezünk.) Szárznál tehát drámépítő elem játékosság, s műveiben formálisn is szerepelnek játékok, Formi játékivl többször bizonyítj, hogy színpdképes szellemességgel, humorrl is rendelkezik. Sikerültek például Királycsel nkronizmusi: követek villámzárs útitás kávl érkeznek, kommünikét várnk, játékikt és szenvedélyeiket hobbink nevezik, Knizsi érsek cinikus sjtótájékozttójábn pedig többek közt ezt mondj z önjelölt királyok vetélkedéséről: Nem kívánom befolyásolni sem Bizottságot, sem közvéleményt. Ezt nem trtom összeegyeztethetőnek fir ply elvével. Csk nnyit mondhtok, és ez vlmennyi jelöltnek szól: nem győzelem fontos, hnem részvétel." A játék, játékosság értéke, színe Szárz György drbjink - ott, hol z író komolyn, mg állított szbályokt betrtv játszik. Zsigmondtól Stromfeldig, Pók Gyulától Ectorig Szárz György drbji kivétel nélkül sokszereplősek: áltlábn tizenháromtizenöt, nem ritkán húsznál is több figu-

14 rávl dolgozik. Kitűnő cselekménybonyolítási érzéke ezt meg is engedi, meg is követeli. Érezhető, hogy z író örömét leli z lkformálásbn, s kedvvel teremti meg hőseit. Figyelme és kedve viszont nem egyenletes eloszlású: egyes szerepekkel bőkezűen bánik, másokt viszont vázltbn hgy. Ezért drbji részben roppnt hálás színészi feldtokt kínálnk, részben csekély eredményű küszködésre ítélik megformálót. Ez z ránytlnság z egész mű htását ronthtj. A vezérkri főnök, Stromfeld például kitűnően és sokoldlún ábrázolt személy - Kun Bél viszont, egy számár múgy is előnytelen szituációbn, képtelen érvényesülni -, s ezzel épp Stromfeld drámáj lesz szegényebb. Bél testvérének, Gézánk személyében nem kp méltó ellenfelet; Clodius király mellett fi, Ector trónörökös kedves, de jelentéktelen kmszember. Hsonló helyzet mellékszereplőkkel: egy-egy lkot Szárz mesterien megformál, emlékezetünkbe vés. Chtillon Ann például férjénél, Bélánál is jobbn rjzolt, mély lélekismerettel lkított figur. Nem felejtjük Zsuzsnnát vgy Mrkly százdost A vezérkri főnökből. Máskor viszont z író érthetetlenül elfeledkezik rról, hogy - főleg mellékszereplőinek - sját rcot djon. Az élet vizében főurk és főppok cso portj teljességgel súlytln, látsztdifferenciáltság nem elegendő hhoz, hogy felejtsük: ugynzt, ugynúgy mondják mindnnyin. Semtikus jellemek, s ezt nem menti, h o g y félig-meddig meseszerű történetről lévén szó, élni lehetett és kellett mesei sblonokkl. Tnulságos z is, hogy Szárz nemegyszer feleúton torpn meg: új drbjábn Blort, szellemdús gyermeket - kit pedig flegm és ellenszenvesen tuny mi ifjúként indított el színpdi útján - egyszerűen elfelejti, negyedórákig álldogálni hgyj. Nem Szárz tehetségével, figurvezető készségével vn itt bj máskor játszi könnyedséggel és elegnciávl oldott már meg ilyen helyzeteket. A fegyelem és figyelem lzul néh - érthetetlen okból. Még rosszbb helyzet, h z egész drbbn csk vázltos figurák vgy semtikusn túljellemzett krkterek mozognk - így Víztükörben és Tolsztojt középpontb állító A megoldásbn. Ez utóbbi eleve szerencsétlen válllkozás volt, hiszen z írói ngyság kívülről nem ábrázolhtó, z pedig soványk tnulság, hogy ngy ember, ki nevet d egy eszmének, nem zonos követőkkel. Tolsztoj - Tolsztoj, és nem tolsztojánus. Megint Szárz kedvenc cspdhelyzete: minél inkább birtokol vlki vlmit, nnál inkább fogly is e vlminek. A teljes birtoklás, átélés, Dobák Ljos és Göndör Klár Szárz György: A megoldás című színművében (Veszprémí Petőfí Színház) (MTI fotó) megértés végül cskis személyiség teljes földásávl történhetik. Ez megoldás mégpedig kétféle módon: erkölcsösen, zz önmg megszüntetésével, hogyn Tolsztoj teszi hlálávl; és erkölcstelenül, kiüresedett személyiség megőrzésével, hogyn Zsigmond tette, megváltott életével. Szárz György fő-szereplői, különböző értelmi-érzelmi fokon, vlmennyien megélik ezt dilemmát, s különféle válszokt dnk. Robespierre, Stromfeld, Dmjnich z első típusb trtoznk, Clodius vgy Víz-tükör Kpocsyj másodikb. (III. Bél sem ide, sem od - cskhogy őt nem htlom gykorlás közben látjuk, h-nem megszerzés pillntábn; Szárz munkásságánk logikájából következően föntebbi válszúthoz ő is szükség-szerűen el fog érkezni.) A drámírói oeuvre központi kérdéseinek vizsgált után tehát fő lkok formálásából is következtethetjük: megoldás nemcsk egy drám címe, de z egész pály kulcsszv is Szárz Györgynél. A kétféle lehetséges megoldásig, z önmegszüntető jó és z önmegtrtó rossz válsztásáig jutnk el z író egyes hősei. A hősök másik ngy csoportjáb sohnem-válsztók, hlogtók és kiszolgálók trtoznk, kik így erkölcsileg Zsigmondoknál, Clodiusoknál ( rosszt, de életben mrdást) válsztóknál is értéktelenebbek. A lngyosk" ábrázolásábn Szárz György mester: Burdinus pát és Pók Gyul, bizánci követ és Böhm Vilmos minth csk ugynnnk krkternek árnylt változti lennének. Utóbbi lehet szószólójuk: A világ változik, jobbr vgy blr, és mi lklmzkodunk, hogy élhessünk." A Szárz Györgyöt izgtó kérdések kiegészülve néhány újbbl - s z író mesterségbeli tudás legszerencsésebben 1974-ben tlálkozott: Gyuli Várszínház ekkor tűzte műsorár Szárz máig legjobb drbját, melyet televíziós változtábn legszélesebb közönség is megismerhetett. A ngyszerű hlál Mgyr író, h történelemben visszvissztérő kérdés izgtj, szinte ösztönszerűen nyúl z es esztendő eseményeihez, hogy zokon keresztül fejezze ki mgát. A hetvenes évek elején különösen ngy számbn keletkeztek olyn lkotások, melyek forrdlom és szbdsághrc másfél esztendejéhez, illetve bukás utáni hónpokhoz kötődtek.

15 Hirtelen elegendő tlán Mocsár Gábor (Gyémántper), Kőris Emil (Forgószél), Dobi Péter (Csontmolnárok) műveit említeni, mint jellegzetesen eltérő lehetőségeket gzdg válsztékból. Sorolhtnánk regények után - részben Petőfiévfordulónk is köszönhető - filmeket, színpdi lkotásokt (Krdos Ferenc: Petőfi ' 7 3 ; Lányi András: Segesvár; Illyés Gyul: Az ünnepelt stb.). Szárz Györgynek dicséretére legyen mondv, nem divtból fordult szbdsághrchoz mint témlehetőséghez (bár műve fölkérésre és helyi emlékeket figyelembe véve íródott). Szárz már korábbn megkísérelte, hogy Tnácsköztársságot is mgyr történelem irodlmi szempontból termékeny, modell-értékű eseményévé tegye - érezve tlán veszélyt, hogy ki nálunk 1919-ről, 1944ről kr írni, z is gykrn szbdsághrc eseményeiben fejti ki mondnivlóját. A vezérkri főnök című dokumentumdrám szerkezeti okokból is összefüggésbe hozhtó A ngyszerű hlálll. A gyuli Wenckheim-kstélybn játszódó mű - drámi utójáték egy történelmi trgédiához" - megint htlom és z önismeret kérdésével fogllkozik; de mint III. Bél esetében termékeny volt, hogy királyt pre-htlmi helyzetben ismerjük meg, úgy termékeny most, hogy szbdsághrc tábornoki kránk ht képviselőjével post-htlmi helyzetben tlálkozunk. A szituáció nem engedi, hogy z író htásos közhelyek csábítását kövesse; s konkrét történelmi elemzést sem kerülheti meg. A szbdsághrc eseménytörténetéhez drám nem tesz hozzá semmi újt. A problemtikus csomópontok is zonosk z es irodlom" ismert és gykori csomópontjivl. Szárz sem szbdulht z oly sűrűn fölbukknó mi lett voln, h..." kérdésétől s Kossuth vgy Görgey, Petőfi vgy Széchenyi" dilemmától. Mindez zonbn csk érintőlegesen vn jelen drámábn. A lényegesebb itt: számvetés. A tábornokok - főleg másik háromnál elmélyültebben ábrázolt Dmjnich, Ngy Sándor és Kiss - fogság óráibn, közelgő kivégzésük - vgy megbolondulásuk árnyékábn fölmérik z utt, mit szbdsághrc ltt megtettek. A ktonit is és világnézetit is. Szárz rcot d z rdi tizenhárom néven emlegetett s nemzeti tudtbn mindig is oszthttlnnk vélt csoportozt néhány tg- Jelenet Szárz György: Az élet vize című drbjánk debrecení elődásából ánk. Fölmuttj történelemben z egyént, de - tábornokok minden torzslkodás, személyes ellentéte, ktoni és politiki nézetkülönbsége ellenére - nem szünteti meg csoportképzetet sem: drb végén Dmjnich és Ngy Sándor, Kiss és Lenkey, Leiningen és Pöltenberg együttesen válllják sorsukt. Az ügyet vlmennyien másképpen értelmezik mégis képesek elfogdni egy-mást e végső pillntbn - bukott, de nemes ügy nevében. Az önvizsgált, számvetés jellemzi mellékszereplők tetteit is. Az erkölcsi emelkedettségnek rr fokár, hol tábornokok állnk (persze fokoztok, eltérések közöttük is vnnk), egyikük sem tud fölemelkedni, de leglább végre kiélik, kifejezik igzi önmgukt. Így szépfiú Dőry báró vgy drám legmegrendítőbb jelenetében Jeliszkij cári tiszt, z egykori dekbrist, ki csk lkoholmámorbn képes elddogni-elsírni eszméit, minden szbdság- és függetlenséggondolttl rokonszenvező fölfogását. Szárz erényei - z lkotói fegyelem áltl rendszbályozv - A ngyszerű hlálbn érvényesülnek legteljesebben. Jelenetező készsége kivételes és kivételesen htásos, jól ismeri szerkesztés pont-ellenpont elvét, tud szituációt teremteni ngyobb csoportnk és egyénnek is. Drbjink egyik veszélye, mgyrázó bőbeszédűség itt is kísért, de pergő cselekményű drám ezt is elbírj. Gyulán Sík Ferenc dinmikus ren- dezése z próbb hibákt ngyrészt ki is küszöbölte. A ngyszerű hlál nem remekmű, de mrdndó értékű mestermunk, z egyszeri bemuttót föltétlenül túlélő lkotás. Nem elsősorbn elgondolkodttó, inkább érzelmeket keltő drám; szerző tehetségét bizonyító egyéni szín z es szbdsághrc könyvtárnyi szépirodlmábn. S mert itt sjátos szín - épp ezért lehet konkrét eseményen túlmuttó, áltlános érvényű is. Clodius nem Cludius, Ector nem Hmlet A ngyszerű hlál után lkotói kudrcok következtek Szárz György pályáján. A blsiker hozzátrtozik minden mű-vész munkájához; bukásr művésznek jog vn. Jog - h okul mindebből. Szárz Györgynek most vn miből okulni - mert A megoldássl, Rákóczivl és Az élet vizével is rossz irányb indult. Érdemben csk z elsővel és z utolsóvl lehet fogllkozni. Láttuk már: Szárz drbji mindig ngy emberekről" szólnk. Mg z író is elmondhtj, idézve és kiegészítve egyik szereplőjét: királyok, fővezérek, ngy szellemek, de nehéz is veletek... Nehéz, mert Szárz részben kivághttln fákt dönget fejszéjével, máskor meg vézn ágcskákt kr erdőnek látni, s fűrészek hdávl indul ellene. A megoldás minden kísérletnek ellenáll, eleve lehetetlen feldtot válll - erről

16 már szóltunk. Az élet vize viszont - sokszorosn megcsvrt meseszerű, de rezignált történetben - megváltásról elmélkedik (ne feledjük: megváltás is megoldás egyik fjtáj itt). A történet nem mesélhető el, mert históri nem dj vissz játék kuszságát. Annyi mégis: mozgásképtelen öreg Clodius király, udvri mágus jóvoltából, birtokáb jut hlhttlnság vizének. Szárz György rengeteget mesterkedik ezzel folydékkl: lehet, hogy nem is igzi; z erőszkos hlál ellen nem véd; kérdés, hogy ki ivott belőle és ki nem; s egyáltlán: jó-e nnk, ki ivott belőle? Végül tnulság nem egyéb, mint hogy e tlálmány csk tovább növelné z emberiség bjit; megváltás elmrd, mert kincs egytől egyig gzok vgy cinikusok kezében vn. S ez prbolformábn ki-fejtett mondnivló már z bszurd, z bszurdoid és groteszk hzi irodlmábn sem újdonság. Szárz György megint örömmel ját-szik - játszik például z irodlom- és drámtörténettel is: kissé kiforgtott beszélő nevek világirodlmi remekek egész sorát vonzzák komikotrgédi hátországáb. De hiáb mesterkedett z másik Cludius is egy üvegcsével: cseppentés és cseppentés között különbség vn. S hiáb vívódott Hmlet is - Ector szerencsétlenkedése nem idézi őt, sem hős keresztppáját, Hectort (vgy Hectorokt). A király kivételével sblonfigur mindenki, egyetlen jellemvonás képviseletében. Clodius viszont megformált jellem - két oldl tehát nincs egyensúlybn. Clodius fölénye nyomsztó, bábkörnyezete meg sem kísérelheti, hogy sjátos, cinikus humnizmusávl szemben föllépjen. Ennek királynk még így is igz vn csló, tolvj udvroncokkl, gyávácskán tisztességes trónörökössel és szbdszájú, szbderkölcsű, de jelentéktelen Godiv királynévl szemben. Azt krj vjon sugllni Szárz, hogy m nincsenek Hmletek, sőt, Cludiusok sincsenek? Nem tudni: z gyoncsvrt drb értelmezési lehetőségeivel hosszsn játszhtnánk, bogozhtnánk z egymásnk ellentmondó szinteket - s csk végeredményben lehetnénk bizonyosk : rosszul áll világ szénáj. Írónk jog vn ezt is állítni, állítják is elég sokn - de ehhez z állításhoz meggyőzőbb gondolti erő kel-lene, mint mit Az élet vize d. Sándor János, ki nem először tlálkozik Szárz drbjivl, s lkotói világánk jó ismerője - éppen nem sokkl Hmlet után állított színpdr művet; s Rezső pedig (Beovulf, kpzsi főkincs- olyn rendezői nekigyürkőzéssel, hogy energiái igzán megérdemelnének egy vlódi színdrbot. A vendég Frentiu Sever rtisztikus színpdi látványt tervezett: közönyösen és komorn fekete háttérfüggöny előtt rnyozott, cirádás képkeretek emelkednek, süllyednek, minth egy történelmi rcképcsrnokbn lennénk. Zsrnokrckép z rcképcsrnokbn - ennyi így drb, s hozzá kisportrék. Kár, hogy Sándor János hlálos komolyn vette ezt komikotrgédiát, mely Szárz elképzelésében tlán nem is vette ennyire komolyn önmgát. A humor, z iróni, sztír kiszorul (z Ectort játszó Szilárdy István próbál már termetével, de mozgásávl is derűt vinni történetbe); elurlkodik nosztlgikus, elégikus, rezignált hng. A mese újbb és újbb, lssn unlomb vesző és már előre tudhtó fordulti között nem is könnyű figyelni rr, hogy Sándor milyen kitűnően komponálj meg szereplők helyzetét és mozgását, milyen jól lklmzz forgószínpd lehetőségeit, s milyen htározott színészvezetése - még h ( humoros elemek szám-űzése mitt) tévesztett is. H Szárz György ezúttl csk tehetségének fel-színi rétegeivel gzdálkodott - úgy Sándor viszont jobb sorsr érdemes energi-mennyiséget hsznál el. Az élet vize színészi szempontból hálátln, ácsorgós" Szárz-drbok közé trtozik. Egyedül Gerbár Tibor formálht jellemet; feldtánk érdekessége, hogy ülve kell végigjátszni két (nem is rövid) részt. Gerbár méltóságteljesen játssz z eleinte ütődötten, később kegyetlenül bölcs és rezignált urlkodót, de mi nincs benne drbbn, zt igyekezete ellenére sem játszhtj el. Mátry Márt hrsány és vonzó jelenléte néh fölrázz z elődást; Szilárdy István esetlenül, pirulón tisztességes, ébredő férfisságávl elfogllt Ectorj több, mint megírt figur. A mellékszereplők hibátlnul oldják meg egyszerű, hálátln és színtelen dolgukt: Ngyidi István, Bángyörgyi Károly, Kovács Ljos, Pgonyi Nándor, Csikós Sándor, Cser-hlmi Erzsi és Aczél Tmás is pontosn megfelel szerepek mellé írt meghtározások követelményeinek: úgy beprogrmozottk, gzok, szellemdúsk, hitbuzgók, titokztosk és romntikusn buják, hogy z meg vn írv. Lengyel János gondolkodó érsek szerepében képmuttás nlízisét nyújtj, Sárosdy tárnok) pró gesztusokkl tölti ki szerepe hosszú kényszerszüneteit; nekik rcuk is vn z udvri tlpnylók gyülekezetében. Műhely-e drám? Szárz Műhely-e színház, vgy... című szellemes írásábn - mely megtévesztő cím ellenére nem hozzászólás színházi vitákhoz" - ötödik keréknek, megfgyott gyermeknek, szerencsétlen flótásnk látttj drámírót, ki szín-házbn civil", világbn viszont bennfentes színházi"; kinek hát mögött itt is, ott is összenevetnek. Csk zt kéne már bizonyisten eldönteni vég-re: műhely-e színház?" - fejezi be prodisztikus élű, de komoly gondolt-menetét. Szárz Györgynek hsonlóképpen el kellene döntenie: színes-felszínes, közhelyszerű gondoltok, álságos bölcsességek kifejtésére vló műfj-e drám - vgy nem mindennpi tehetségének, drmturgii érzékének lkotó műhelye, honnn III. Bélához s fő-ként A ngyszerű hlálhoz (részben Királycselhez, A vezérkri főnökhöz) méltó drbok indulhtnánk színpdi útjukr? Szárz Györgynek vnnk - jól vgy rosszul - dönteni tudó hősei és vnnk döntésképtelenjei. A pály tnúság szerint most nál is itt vn döntés ideje. Bízunk megoldásbn. Szárz György : Az élet vize (Debreceni Csokoni Színház) Rendezte: Sándor János. Díszlet- és jelmeztervező: Frentiu Sever m. v. A kísérőzenét szerezte: Trny György. A pntomimokt tervezte és betnított: Kárpáthy Zoltán m. v. Rendezősszisztens: Egedi Edit. Szereplők: Gerbár Tibor, Mátry Márt, Szilárdy István, Ngyidi István, Bángyörgyi Károly, Kovács Ljos, Sárosdy Rezső, Lengyel János, Pgonyi Nándor, Csikós Sándor, Cserhlmi Erzsébet, Aczél Tmás, Brnyi Ann, Bánszky Rózs, Pethő Zsuzs.

17 MÁRIÁSSY JUDIT Egy siker titki Berkesi-drb József Attil Színházbn A bemuttón nyíltszíni tpsok sor. Egyetértő suttogás nézőtéren. Ez igen, ez beolvs... Es milyen igz vn!" A drb végén háromszor tpsolják ki szerzőt színpdr. Soványn, szerényen és megilletődötten hjol meg színészek között Berkesi András, ki Szilvásy Ljossl (és Jóki Mórrl) még mindig legelsők között szerepel mgyr írók népszerűségi listáján. A Kálváriát zót is sikerrel játssz József Attil Színház. Megnéztem bemuttó után egy hétköznpi estén: nézőtér hngult lig változott. Jómgm is ugynúgy feszengtem, kárcsk első ízben. Hiszen mint mindenki, ki szereti színházt, én is élvezem, h sokkkl zonosulhtok nézőtéren, h - közhellyel élve, mely mellesleg el is hngzik Kálváriábn - nem lógok ki sorból". Most pedig próbálom megfejteni, miért lógtm ki" mégis. Mi z, mit József Attil Színház bérlői lelkesen fogdtk, és miért mrdtm kívül e lelkesedésen néhánydmgmml. Elöljáróbn önkritikusn le kell szögeznem: nem vgyok igzi ismerője Berkesi munkáink. Egyetlen regényét olvstm csk, egy drbját s egy tévédptációját láttm. Meg sem kísérlem tehát z új színpdi terméket vlmiféle életműben helyére tenni. Egyszerűen kíváncsiság izglm vezet: mik titki ennek sikernek? Miért olyn htásos drb Kálvári Angylföldön? Trtlmi kivont A drbnk tizennégy szereplője vn, nyolc elég hálás férfiszerep és ht női. Az utóbbik közül csk titkárnőé psszív. A Pesti Műsor így ismerteti Kálvári trtlmát: A drám megtörtént eset lpján készült. A bodjki cérngyárbn dolgozó Zl Miklós mérnök, Dávid Imre igzgtó régi brátj felfedezi, hogy gyárbn évek ót bércslás folyik. Ezt jelenti Dávidnk, s közli vele, hogy»kiváló válllt«cím ezek után lehetetlen. E felfedezése sérti egyrészt cslókt, Auerbchnét, Sonntágot stb., de érzékenyen érinti megyei és járási ve- zetőket is. Utóbbik egyrészt vélt politiki érdekek, másrészt ngyon is konkrét, személyes indítékok mitt összefognk mérnök ellen..." A műsorújság ismertetése ezúttl dekvát művel. A három pontot helyettesítendő csk nnyit kell hozzátennünk:... de végül lulmrdnk, mérnökből főmérnök lesz, és z ingdozó középigzgtó sok hezitálás után mg jelenti felsőbb htóságoknk bércslást. A szereplők életrjz Berkesi sikeres drbjábn mindenkiről idejében megtudunk mindent. Hősei vgy bemuttkoznk vgy prtnerük muttj be őket. Ez módszer korántsem lebecsülendő, hiszen nemcsk operetthgyományi vnnk, commedi dell' rte is élt ezzel, olykor mesék is. Az utóbbiknál ugyn több jellembeli fordult és hősök lelke mélyén lppngó titok. Mindenesetre néző számár igen kényelmes, hogy mint színre lép vlki sőt olykor már színre lépte előtt - megismeri káderlpját. Vegyük sorr z lkokt. Dávid Imre igzgtó (Szilágyi Tibor játssz őszinte indultokkl, tehát igen rokonszenvesen, óhttlnul mgávl cipelve néhány gesztust, hnglejtést korábbi ingdozó középkáder, illetve ingdozó értelmiségi szerepeiből). Az első jelenetben z intrikus tkrítónő, Blláné replikájár: Az első gzd felesége voltm...", nyombn bemuttkozik: Én meg cselédjük voltm. Még z édes-nyámt, z első unoktestvérét is csk cselédnek hsznált." Ez régmúlt. Mjd 45 utáni korszkról Blláné kérdésére, miszerint:,,... Józsi öcsém hogy került listár?" Dávid így válszol: Mert én felírtm. Volksbundist volt." A jelen? A brát érdeklődik, még mindig z első jelenetben:,,... te hogy állsz z építkezéssel?" Már bánom, hogy belekezdtem. De hát Év be volt sózv. Ismered nótát. Már mindenkinek új ház vn, csk nekünk nincs..." A képlet máris világos: becsületes múlt, szegény gyerekkor, már pozíció, tisztes mbíciók, de egyúttl versengés is kivgyiság vásárán. Dávid Ferenc főszerkesztő (Horváth Gyulánk nincs sok lklm emberré hitelesíteni feketére festett epizódfigurát) csk második részben jelenik meg s muttj ki fog fehérjét, de már z említett első jelenet lpján npnál világosbb, kivel lesz dolg nézőnek, így késlelte- tett belépését már bevtottk jó érzése fogdhtj: átlátunk szitán! Hogyne látnánk, mikor boszork gonoszságú Blláné már huszonkettedik mondtbn közli Dávid Imrével: Feri bátyád zt ígérte, hogy gondnok leszek." S néhány perc múlv ugynez Feri bátyó telefonon protezsálná beste öreg-sszonyt... Zl Miklós mérnök, drb pozitív hőse. (Erre szerepre József Attil Színháznk nincs színésze. Illetve egy voln: Szilágyi Tibor. Különös jelenség ez, hiszen társult sok kitűnő fitl és középkorú tehetséggel gyrpodott z utóbbi időben is, szbályos pozitív hőse" még sincs. A hiányt hol kelleténél puhább és hrsánybb Kránitz Ljossl, hol hűvös s z efféle szerepekben túlságosn szegletes Fülöp Zsigmonddl oldják meg. Sikertelenül. Fülöp korrekt játék még jobbn láhúzz Berkesi mérnökének egysíkú, kellemetlenül glóriás jellemzését. A férfis vonás hiány pedig zt néhány átlátszó gynút is htástlnítj, melyet szerző elpötyögtet szövegben, z állítólgos nőügy kpcsán.) Nos, hogy erről Zl Miklósról is idejében tudjuk mindzt, mit egy útlevélkérőlp kitöltése kpcsán z embernek önmgáról közölnie kell, z első jelenetben Dávid Imre így szól hozzá, mint-h brátj mnéziábn szenvedne: Negyvenhárom ót vgy tgj pártnk. Tizennyolc éves fejjel itt voltál párttitkár. Innen emeltek ki mindkettőnket. Szkérettségi. Után Moszkv. Ötvenhtbn jöttünk hz. Te vörös diplomávl. Ilyen múlttl és szktudássl miért nem lehetsz bodjki gyár főmérnöke? Nos, felutztm Kplárhoz. Mi bj veled, kérdeztem. Szó szerint ezt mondt: Zl Miklós becsületes ember, kitűnő mérnök, de vezetésre lklmtln. Rögeszméi vnnk." Világos képlet, ugye? Teréz, Zl felesége, nem tölti ki z űrlpot. De nincs is rá szüksége. Aggódó, becsületes csládny, munkábn, küzdésben megpróbált hitves sztereotipiáj. Mindig visszvonulásr beszéli rá férjét, míg második rész utolsó hrmdábn egyszer csk indokoltlnul kifkd: Hogy z isten verné meg ezt z átkozott bndát!" És: Most én mondom, mrdjunk és hrcoljunk. Mert ilyen légkörben nem lehet élni." (Tóth Judit zsebre dugott kézzel, egy fehér köpenyben vergődik ebben tökéletesen humormentes és rctln szerepben. Még z is zvr, hogy kis feleségként" mgsbb kelleténél. H már nincs mit eljátszni,

18 Vogt Károly (Zemák Bél) és Tóth Judit (Teréz) kár ezt tehetséges krkterszínésznőt ennyire nem testére szbott figurávl terhelni.) Bll Zsigmondné tkrítónő, volt első gzdáné, jelenleg ktív uzsorás, feketéző, főbérlő, volksbundist Józsi nővére, ráglmzó és jópof (Bkó Márt él minden ziccerrel, mesebeli effektussl és olcsó külsőséggel ebben kulcsszerepben). Az expozícióbn Dávid muttj be:.. én ebben gyárbn más munkát nem dhtok mgánk. Egyébként sem áll mg olyn rosszul nygilg. A vgyon mrdékából kkor is megélne, h nem dolgozn... A fél flu dós." Ez is világos képlet. Sonntág Pál kzánfűtő, egykor sváb földbirtokos, gyáros és kisgzdpárti képviselőjelölt. (Soós Ljos érdeme is, hogy drb legizmosbb negtív hőse" összetettebb lknk tetszik, mint kár boszork, kár Zl vitéz. Pedig szövegben és színészi játékbn egyránt sok túlstírozott, túlöblögetett megoldássl tlálkozunk. Soós Ljos sikerét mégis értem és érzem.) Ez Sonntág se felejt el önéletrjzot dni mgáról. Előbb Zl festi meg múltbéli portréját. Egyszer, régen... csősz, Auerbch bácsi, Auerbch elvtárs ppáj elcsípett. Bekísért kstélyb. Mguk éppen tornácon reggeliztek... Mg, méltóságos sszony, Kázmér úrfi, kedves lány és veje, Leopold úr, ennek gyárnk z kkori igzgtój." Es Kázmér tyj, Leopold úr pós, rongyos kzánfűtő, ki Blláné ágyábn melegszik, így felel utóbb: Ami volt, elmúlt. Igen, földbirtokos voltm. Tuljdonos ennek gyárnk. Most fűtője. A vejem meghlt, lányom is, feleségem is. Kázmér fim tlán már mgyrul sem tud..." És odébb : Mg mitt ítéltek el három évre. Negyvenhtbn. Mg fogtott el." Itt már nem állítom, hogy képlet egyértelmű. Tlán éppen ezért elevenebb lk Sonntág úré többinél. Auerbch Sándorné cérnázó, bércsló nego-pozitív sszony, pébétg, férjének áldozt. (Kálly Ilon számár se jelent problémát fnyr, fölényes, mjd kiábrándult nő megformálás. Elégszer játszott már hsonmásit. De eleven tehetsége mindig hozzátesz vlmit sblonhoz, egy jól lklmzott kendőlevetést, egy kihívó terpeszkedést krosszékben, s mint már nnyiszor, megint forró visszhngot kelt nézőtéren.) Neki se kell bemuttkozni. Már bemuttták, mire színre lép. Első felvonás, első jelenet, Zl: (elővesz egy beírófüzetet) Auerbchné beírófüzete. Nézd csk végig... Ezt tizenöt kiló motringot m hjnlbn levitte kzánházb, hogy Sonntág elégesse. Láttm. Utánmentem. "... Dávid: Auerbchné tgj pártvezetőségnek. A férje járási tnács munktárs." Aztán később Auerbch és néző előtt Auerbchné is feltárj mélyebb igzságot: Azért csináltm mindent, mert szerettelek, mert elő krtm teremteni pénzt neked! Nem mgm mitt!... Ki krt, hogy belépjek pártb? Ki erősködött, hogy pártvezetőségi tg legyek? Megmondtm, hogy nem krok z lenni! Neked volt rá szükséged." Auerbchné-Kálly Ilon is siker érthető tényezői közé trtozik. Auerbch Sándor, volt csősz fi, bodjki járási tnács munktárs, rossz ember, és persze ő is sváb. (Láng József igyekszik méltósággl elviselni megírtln szerepet, és felmondni drb legüresebb mondtit: Beszélj, mert szétverem pofádt, te rohdt kurv!", vgy: Ne féljen, Sonntág elvtárs. Senki sem fogj mgát kirúgni.") Zemák Bél géplktos, pozitív ifjúság képviselője, KISZ-titkár, néhány percig hősszerelmes. (Vogt Károly nem kelt illúziót ebben szerepben, melynek legfőbb funkciój z illúziókeltés, hogy ők" már mások, tiszták, igzk.) Bemuttkozás: Ismerem főnököt. És ezt rohdt bndát is. Mffi ez." Hjdu Anikó cérnázó, volt állmi gondozott, Blláné lbérlője, történet egyik ktlizátor. (Szerencsi Év játssz mgyr filmekben, színdrbokbn mind gykrbbn előforduló nehéz múltú" kislányt bájosn, csk z egyébként is kínos szerelmi jelenetben bájkolódv.) Ról is mindent elmondnk többiek,

19 mielőtt megjelenne. Zemáktól tudjuk, hogy mindenki rászálln, mint z enyves ppírr légy. De főnök, z nem". Csuhi Bálint járási titkár. Ő még később lép színre, mint Dávid Ferenc, de már rég tudjuk, hogy negyvenhtbn főrendőr volt, jelenleg ngy potentát, kinek nincs sját dácsáj" (Berkesi furcsmód mindig dácsát említ vill vgy kégli helyett), de előszeretettel vendégeskedik mások dácsájábn". A józn kompromisszum képviselője, de tekinthető megvsodott középkáder prototípusánk is, ki merről nézi. (Horváth Sándort elfogultn féltem már ezektől funkcionárius-szerepektől. Úgy jön-megy egyik bőréből másikéb, hogy minimális színészi teljesítményre sincs szüksége meg-jelenítésükhöz. Szegeden Kovács János, Nemzetiben Avr István, Tháliábn Szbó Gyul, József Attilábn Horváth Sándor z ügyeletes jó vgy rossz vgy szürke funkcionárius, művezető, munkás. Most se rosszbb, mint máskor. Most se jobb. Wéber Bél újságíró, rádásul fényképész is, zonfelül sötét lk. (Ujréti László vlószínűleg egy élőbb, hitelesebb hírlpírót is el tudn játszni. Így egész színpdi élete egyetlen ngy önleleplezés.) Dávid megkérdi, hogy bánik z emberekkel, h vlkit meg kr ráglmzni. Wéber: EI kell hitetni velük, hogy Zl lényegében már döglött veréb. Nem jó ott fent... Mindenkiről el lehet hitetni. A rosszt könnyen elhiszik." Sipos Gézáné üzletvezető, epizodist. (Örkényi Írv, mint ki felmérte, hogy röpke jelenete nem oszt, nem szoroz, csupán színfolt" plettán, legvdbb színű kriktúrát állítj elő, melyért közönség igen hálás.) Júli, titkárnő, Berkesi András szerint: Hrminc éves, komoly, egyszerűen öltözött nő." Mindvégig z is mrd. Komoly és hrminc éves, sőt dekortív. (Br Mrgit nnyi év után szerepet is kphtott voln, nemcsk relizálhtó jelzőket. De mit megtehet, zt megteszi szépen és szerényen.) Gelmn és Bús-Fekete László Kivételes zsenik kivételes műveitől eltekintve nincs irodlmi előzmény nélküli irodlom. Olykor ott is kimutthtó szerzők szellemi rokonság, hol z utód vlószínűleg nem is ismerte elődjét. (Meglepő például, hogy Albee Kényes egyensúlyánk egyik monológj milyen kísértetiesen emlékeztet egy pszichológiilg mélységesen drámi Krinthy-kroki- Szílágyí Tíbor (Dávíd Imre) Berkesí drámájábn (Iklády László felvételeí) r.) Egyidejűségek még inkább előfordulnk. Hiszen minden kor társdlmánk vnnk szembeötlő jelenségei, melyek szinte felkínálják mgukt, hogy regény, színdrb, film készüljön belőlük. Amikor Berkesi-drb expozíciójábn z igzgtó örömmel közli: gyár kiváló válllt lesz, mi természetesen prémiumml jár, s Zl, megvesztegethetetlen, kijelentí: Nem leszünk" mármint kiváló válllt - És nem kpsz jutlmt. Egy vst sem", mjd előd-j, hogy s mint zjlott bércslás cérnázó üzemben, snd gynú ébredt ben-nem: vlmi ngyon ismerős. Hol is borítj fel pozitív hős becsületes kiállás és egy füzetke, melyben leleplező számok lpulnk egy igzgtó nyuglmát, és teszi lehetetlenné mnipuláción lpuló jutlmt? Megvn. Gelmn Prémiumábn, melynek filmváltoztát több mint két esztendeje, tévédptációját másfél éve, színműverzióját 1976-bn muttták be. Bj ez? Szó sincs ról! Végtére ez tém is levegőben lóg válllti önállóságot támogtó szocilist gzdságpolitik korszkábn, nemcsk Mgyrországon és Szovjetunióbn, de z NDK-bn vgy Bulgáriábn is. S h htott is Gelmn Berkesire, soh rosszbb htást. Végtére Prémium, melyet mgyr közönség nehezen dptált ( tévédrbtól eltekintve), Szovjetunióbn jóvl több volt hivtlos sikernél, egyike z utóbbi évtized legnépszerűbb drbjink. Az tém ott, mmmutépítkezések országábn ktuálisbb, mint nálunk. A bj inkább z, hogy rokonság nem mélyebb két színdrb között. Ahogy pereg z elődás, mindinkább egy másik szerző jut nem m született néző eszébe, méghozzá BúsFekete László,

20 kiről fitlok mit sem tudnk, de ki két világháború közt egyike volt nprkész, kellemes kommersz színpdi termékek előállítóink. Mi volt Bús-Fekete és vele sok mindenben rokon Fodor László titk? Egyrészt cselekményesség, tárgy és jellemek lárendelése színpdi htásnk, végül bemondásokon lpuló humorizálás és - ez szinte minden drbjukról elmondhtó - z, hogy z átlg kisembernek betekintést engedtek z elegáns hölgyek és urk, felső tízezer életébe, szépsszonyok szlonjib és pró titkib, nemegyszer némi leleplező mellékzöngével. A Prémium, mikor egy gyári kollektív belső konfliktusát tárj fel, megmrd e kollektív körében, főszereplői te-hát elsősorbn munkások, művezetők, egy párttitkár, egy igzgtó, egy közgzdász stb. Ilyen lkokt ábrázolni hálátln dolog, hiszen overllt hordnk vgy köpenyt, vizet isznk, és nem konykkl koccintnk, rádásul még mgánéletük intimitási sem cicomázzák fel őket. A Kálvári bércslói is munkások. Cskhogy közülük mindössze kettő jelenik meg színen: Auerbchné ngyságos sszony pébétg és miniszoknyás légyppír"kislány, csinos állmi gondozott. A többiek, kiknek vlódi funkció jut történetben, mi világunk úriemberei", középvezetők, kiknek elegáns titkárnő tölti kávét és brndyt, kik vdászni járnk, dácsbulikt trtnk, egymást támogtják, illetve szigorún mguk közt intrikálnk, kik nyiltkoznk, kiknek fényképe megjelenik z újságokbn. A nézők többsége nem ismeri közelről sját munkhelyi vezetőinek, még kevésbé z nnál egy fokkl mgsbbn székelő funkcionáriusoknk belső életét, legfeljebb pletykákt hll. Berkesi András is ilyen pletykákkl szolgál, bevtottá" tesz, miközben látsztr szóki-mondón kritizál, leleplez. Cskhogy - kárcsk Bús-Fekete László - ez leleplezés nál is mellékzönge mrd. Dávid Ferenc, ngyhtlmú főszerkesztő, ki (íme lokálptriotizmus, károsn értelmezett csoportérdek 1) ilyeneket mond: H bércslás z ország nyilvánosság elé kerül, gynússá teszi megye eddigi eredményeit is. Ez z igzság, ezt kell megértened. És ennek z igzságnk kell most lárendelned mindent." Ezzel z átlátszón becstelen érveléssel meg némi konkolyhintéssel brátj ellen fordítj öccsét, z igzgtót. Egy cspásr. De persze nem nnyir, hogy ez pálfordulás elvezessen z igzi, Kálvári mélyén lppngó drámához. Ó, nem! Dávid megjvul. Mgáb szállás épp oly hirtelen történik z utolsó jelenetben s épp oly motiváltln mrd, mint bráti árulás. Anikó hmis vllomást tesz jókrój, mérnök ellen. Ezt még értjük: Anikó mg mondj el, egy jelenetben látjuk is, hogy zsrolták. Aztán vártlnul visszvonj hmis vllomást. Miért? Mert KISZ-titkár meggyőzte őt szerelmével? De ez meggyőzés színflk mögött zjlott le, hogy ngy gyónás frppánsbb htást gykoroljon közönségre. Auerbchné férje kedvéért lett bércsló, érte seftelt volt volksbundistától érkező frmerndrágokkl. Ám férj egyetlen pofonj elegendő hhoz, hogy mindent bevlljon, mindenkit megvádoljon, mgmgát is, és közölje: elválik. H nézőben feltámdn némi kétely (bár Berkesi drmturgiáj nemigen serkent holmi töprengésre), miként lehetséges, hogy egy nő szerelemből éveken át csl-lop-hzudik egy hűtlen férj kedvéért, kkor egyetlen pofon elegendő indok-e százszázlékos fordultr, Auerbchnétól kp rá egy mondtnyi válszt: Engem még z pám sem vert meg soh." Nőkről nőknek Auerbchné lkjábn még vlmi szembeötlő, h figyelmesen keressük siker összetevőit. Nemcsk Bús-Fekete, de kitűnő Molnár Ferenc is tudt: egy színdrb sikerében vgy blsikerében jelentős szerepe vn nőnemű publikum rokon- vgy ellenszenvének. A Liliombn végül még Muskátné is szimptikus, hisz gonoszságát menti, hogy ő is szerette hintáslegényt. A tüdőbjos kméliás hölgy nemes kurtizánlelkétől Love Story leukémiás hősnőjének intellektuális finomságáig mindig ht nőkre, kik szeretik mgukt szépnek és z érzelmek letéteményesének vgy áldoztánk lát-ni. A Kálváriábn z uzsorás boszorkány és kriktúr Siposné kivételével minden nőszereplő megfelel ennek sémánk. Az ingdozó Teréz, ki (vártlnul) méltó társ férjének. A jellegtelen titkár-nő, ki munkásosztály ifjú képviselőjével rokonszenvezik. Anikó, megtépázott cic, ki végül oroszlánszívvel küzd z igzságért. És persze legfőképpen ez szegény jó bércsló, megcslt frmerárus, kit Berkesi megjándékoz leghtásosbb beolvsássl: Ti túl krtok tenni régi főjegyzőkön, szolgbírókon. És lépést kell trtni..." A szerző is lépést trt megszédült káderek leleplezésének divtjávl, ő is beolvs", hogy ztán zárójelenetben kiderüljön: itt csk egy-két ember (középszintű vezető) lklmi megingásáról esett szó egy megyében, de búz elválik z ocsútól, győz z igzság, központi figur ingdozó középvezetői lelke jó oldlr billen. Hppy end. A közönség megkönnyebbülten, egy kellemes este emlékével távozht színházból, se gondok, se gondoltok nem terhelik, mikor felszáll buszr. A siker tényezője nyelvezet is. Brosúrszövegek unlms semlegességét trkítják drsztikus kiszólások, fogd be pofád", te kurv", vigyázz, fölforr z gyvized" és más hsonlók. A mixtúr fokozz z otthonosság érzését, végtére ilyen z élet. Olvsunk vezércikkeket, és hllunk vgy megeresztünk káromkodásokt is. És szeretjük jópofákt. Az ellenszél vrázs Hogy drbbn óvtosn dgolt szlengnél mrdjk: nem szétcincálni próbálom Kálváriát, csupán megérteni zokt nézőtársimt, kiknek tetszett z, min én kívül rekedtem. De tágbb értelemben vett Berkesititoknk vn még egy nyitj. Miközben Kálváriánál ügyetlenebbül szerkesztett, irodlmi" drbok fölött tisztelettudón mélázik kritik, Berkesi Andrást vgy gyoncspj, vgy egyszerűen kívül rekeszti látókörén. Ez sznobizmus nem bestseller írónk árt, hnem kritik hitelének, s végső soron z olvsóknk, nézőknek. Legyinteni persze kényelmes. Felfedni, hogy z ellenzékiséggel spékelt konformizmus, mely mégolyn kényes effektusokkl is él, mint negyvenhtosnegyvenhetes évek jóhiszemű törvénysértéseinek fölvillntás ( mélyebb történelmi összefüggések érintése nélkül) bizony leglább nnyir érdemes z elemzésre, mint közönségnek nehezebben emészthető prboldrámák. És Berkesi szerkesztésének, htásos cselekményvezetésének erényeit sem szégyen észrevenni, bár petárdáiból nem futj olyn szellemi tűzijátékr, mint milyen z évd egyik legngyobb és legokosbb sikerdrbjánk, Királyi vdásztnk írói leleményéből kerekedett. A tpsolókt nem elítélni kell. Inkább meggyőzni őket, hogy érték és szórkozás nem ellentmondó foglmk. S hogy "beolvsás" nem zonos z igzság kimondásávl.

21 Reprodukció vgy újrértelmezés? Mgyr drámák felújításáról tit felhsználó átdolgozás elmrd. Hogy ez szerzők vgy színház, netán z nygi ösztönzés hibájából" történik, nem tudni, esete válogtj. De né-hány dicséretes ellenpéld is kd, hirtelenjében Örkény Kulcskeresőkje vgy Szkonyi Hongkongi prókáj jut eszembe. 4. Egy-egy művet csk kkor érdemes más színházbn ismét bemuttni - s ez már közhely! -, h nnk z lkotó közösségnek is vn drbbl vlmi lényeges mondndój. Annk nem sok teteje vn, h z új bemuttó csupán egy sikeres elődás többé-kevésbé hű másolt lesz. Különösen igz ez kkor, h néhány év elteltével kerül sor felújításr, s ez néhány év már kkor távolságot, rálátást biztosít műre, mi z újrértelmezést feltétlenül szükségessé teszi. 5. Ez egyben értelmetlenné teszi zokt gykort előforduló összehsonlítgtásokt, melyek egy felújításon z eredeti bemuttó megoldásit, erényeit kérik számon. Két felújítás mindezekre pozitív és negtív példát egyránt szolgáltt. A Pesti Színházbn Várkonyi Zoltán rendezte (Drvs Iván, Bárdi György, Hlász Judit főszereplésével) mjd 15 évvel ezelőtt Csurk István A z idő vsfog című komédiáját. Most Szegedi Nemzeti Színházbn Léner Péter rendezésé-ben, Király Leventével, Káty Endrével és Mrkovits Borivl ( színésznő meg- betegedése után Fluhelyi Mgdávl) főszerepekben láthtó. Mindenekelőtt le kell szögezni: Csurk drbj kiállt z idő próbáját. A mrkecolás állmosítój", z álorvos Kenéz Pál tündöklése, z áltl vezetett kisvárosi kijóznító intézet országos intézménnyé duzzdás egy bszurd ötletből bomlik ki társlgási vígjáték-bonyolítás legjobb hgyományit folyttv. A z idő vsfog zok közé drbok közé trtozik, melyek feszültségét z előbb-utóbb bekövetkező lelepleződés dj, ám Csurk leleménye nnk bemuttás, hogy vnnk társdlmi szituációk, mikor lelepleződés, még h ennek érdekében mindent el is követnek, lehetetlen. Ez gondolt teszi m is ktuálissá drbot, hiszen m éppenúgy érvényesek, mint tizenöt évvel ezelőtt zok viszonyok presztízsféltés, összefonódás, szervezetek mechnizmusábn meglévő tehetetlenségi erő -, melyek megtrthtnk vlkit pozíciójábn, nem megfelelőt éppenúgy, mint belefárdót. A szegedi elődás sztirikus befejezéssel dós mrdt, csupán kellemes szórkozást nyújtott. Ez csupán" nem kevés, még kkor sem, h z elődás humorforrási áltlábn könnyedebbek drb humorforrásinál. Például: Király Levente nnyiszor ismétli meg lopótök szót, nyomtékosn utánozv Fluhelyi Mgd niv Vn vlmi, miért z írókt nem terheli felelősség. Ez pedig z ősbemuttó-máni. Minden direktor»új, eredeti drámát«követel, s ehhez szívósn rgszkodik, nemcsk drámírók, hnem drámirodlom, sőt: színház lpvető érdekei ellenére is... A publikációs lehetőségtől csknem megfosztott drám-író (...) lelki szemével látj drbjánk rendezői példányán felirtot: Hsznált után eldobndó! A színházt ösztönzi z új mgyr drámáért járó erkölcsi elismerés és mgsbb dotáció. De mi lelkesítse z írót?... (Pedig) milyen lehetőségeket nyit meg, mennyi felfedezésre d lehetőséget egy bemuttó; olyn felismeréseket, tpsztltokt kínál, melyek z dott produkcióbn már nem hsználhtók, ám egy felújításbn kibontkoztthtók lennének." Ezek nem túl derűs, de tűnődésre késztető, egyetértést és ellenkezést kiváltó gondoltok Szárz Györgynek SZÍNHÁZ februári számábn írt cikkéből vlók. Az író lényeges jelenségről szól; de néhány gondolttl érdemes kiegészíteni Mrkovíts Borí, Káty Endre és Király Levente Csurk István: Az idő vsfog című vígjátékábn (Szegedí Nemzeti Színház) (Hernádí Oszkár felvétele) felújításokkl kpcsoltos mondndóját. 1. Elvben és elméletileg jogos igény z ősbemuttók szorglmzás. Hiszen minél több mgyr drám születik, nnál ngyobb vlószínűsége egy mgsbb színvonlú színházművészet kilkulásánk, Ugynkkor igz máni-vád is, mert sokszor bemuttók körüli hercehurc meglpoztln, rossz beidegződésű, konkurrencihrcot idéző versenynek tűnik. 2. Vnnk drbok, melyek végigszáguldották z egész országot, mjd minden színház bemuttt őket (hogy csk Szkonyi Adáshibájár vgy Kertész Névnpjár utljk!). Mások - mint Illyés, Örkény, Szkonyi legtöbb drbj jó néhány színház repertoárján szerepeltek, szerepelnek. A legtöbb bemuttott mgyr drám viszont vlóbn megmrdt egyszeri premiernek. Hogy ebben mekkor szerepe vn művek kvlitásánk és mekkor egyéb meggondolásoknk, külön elemzés tárgy kell legyen. 3. Az esetek jó részében drboknk z első vgy előző elődások tpsztl-

22 Máthé Év és Kulcsár Imre Fejes Endre: Vonó Ignác című színművének miskolci elődásábn (Jármy György felvétele) hngsúlyit, míg nézőtér z ismétlés és fokozás egyszerű htásmechnizmus lpján elkezd nevetni; vgy: részeg reflexvizsgáltát ósdi fogás szerint végzi Király, rendőr gumibotjávl részeg jobb térdére üt, mire fellendül bl láb, és ez megismétlődik fordítv is; vgy: rendőr, és különösen z önkéntes rendőr ábrázolás rendőrviccek szín-vonlán történik, z önkéntes rendőr - erre drbbn nincs utlás! - felvonás végére tökrészeg lesz; vgy: miközben Kenéz Angélánk vll múltjáról, három részeg Csurk instrukciój szerint - földön fekve dudorászik, de rendező csk vllomás bizonyos pontjin szóllttj meg őket, és mindig olyn nótsort kezdenek intonálni, mi humorosbbá teszi Kenéz szövegét; vgy: mgukt újságírónk kidó mrkecolók feltállt üdítő itlt virágvázáb öntik, z egyik mrkecoló SZEOL-mezt visel, és sorolhtnánk meglehetősen felszínes gegeket. Zvró z elődáson végighúzódó következetlenség, történet időpontjánk tisztáztlnság. A szöveg több kitételét, mely megírás időpontjár utl, modernizálták", így Vico Torrini neve helyett Kobjsi Kenicsiróé szerepel (éppen kkoribn járt Szegeden), válllti ünnepségen nem Kzl művész úr, hnem Hofi szerepel. Ugynkkor z 1962-ben igencsk keresett és hiánycikknek számító Hirschler-könyvre úgy vetik mgukt mrkecolók, minth m nem tuctjávl álln rendelkezésükre szkirodlom, és Kenéz bűnljstrom, drb eleje és vége között jelzett időtrtm változtlnul r dtálj történetet. A legproblemtikusbb befejezés. Kenéz megunt normális életét, ülni szeretne, ezért brátjávl, z országos intézmény főemberévé vnzsált volt mrkecolótársávl, Bimbivel feldtj mgát minisztériumbn. Ám eredménytelenül, ott mindent tudnk róluk, nincs menekvés, rendes embernek kell mrdniuk egy struktúr mozgástörvényei szerint. Csurk ezt megfejeli még egy ötlettel : Kenézt felveszik Közgzdságtudományi Egyetemre, pedig nem is jelentkezett. Ezt színház okosn elhgyt, ám komolybb hngvételű lezárást meg nem válllt. Megelégedett egy gyenge poénnl. Bimbi elkeseredetten mondj: Verebek vgyunk. E ki-jelentésre építve, krjukt szárnyként emelgetve csipcsip kiáltásokkl húzz össze függönyt két főszereplő. Pedig z elgondolkodttóbb befejezés csknem létrejön Káty Endre jóvoltából. Mtucz krtárs, z intézmény félelmetes szürke eminenciás, ki nem sokkl előbb még Kenéz igzgtói székét mustrálv állított össze noteszábn gondosn feljegyzett, terhelő dtokból brátj bűnljstromát, megsemmisülve, z írósztl előtt földön kuporogv dj elő minisztériumbn történteket; felismeri, hogy Bimbiként és Mtucz-ként egyránt egy mechnizmus prányi, tehetetlen része. Egyedül Káty érzi Csurk drbjánk igzi hngnemét. Bimbije lélektni hdviselés legváltoztosbb eszközeivel, nosztlgi felkeltésével, zsrolássl, kéréssel, fenyegetéssel bombázz brátját, ugynkkor szeretnivló vgány. Mtucz krtársként nyárstnyelt trtásávl, kimért beszédével, mibe csk időnként keveredik egy- egy jsszos hngsúly, és kínos pedánsságávl mg kispolgár, ki mindent átbeszél" feleségével, csendben és kíméletlenül törtet felfelé. Káty vgány-ként is kispolgár, és kispolgárjábn is vn vlmi kisstílű mrkecolóból. Ezért kitűnő lkítás. A Miskolci Nemzeti Színház Fejes Endre Vonó Ignácát muttt be Jurk László rendezésében. Az 1969-es Mdách kmrszínházi Kerényi Imre rendezte bemuttó máig emlékezetes mrdt, különösen Grs Dezső és Kiss Mnyi játék mitt. A kritikák egyértelmű állásfogllás szerint drb két kitűnő felvonás után hrmdik szándékábn tiszt, ám íróilg megoldtln. Amíg z első világháborúbn ellőtt, kcsk kezű Vonó Ignác és özv. Mák Ljosné közötti, reális és irreális htárán egyensúlyozó civódás, évődés trt, ddig egységes drb, és z volt z elő-dás is, ám mikor Vonó Ignác házsság révén volt urlkodó osztály deklsszálódott tgjink társságáb kerül, z írói nyg vázltos lesz, s ezt vázltosságot rendező zzl, hogy szereplőkből kbréfigurákt csinált, még inkább hngsúlyozt. Így z változás, mi Vonó Ignácbn z 56-os események htásár, h csk egy pillntr is, be-következik, z írói szándéknál is hihetetlenebb lett. Jurk László is fontos szerepet szán két főszereplő mesébe illő, líri-közönséges kpcsoltánk, de rendezésének kulcsát drb zárójelenete dj. Ennek megfelelően vlmelyest visszfogottbb és ritmikilg döcögőbb z első két felvonás, hngsúlyosbb viszont hrmdik. Ezt z rányigzítást pontosn jelzi z elődás térbeosztás. A zenekri árokbn, néhány pontfény világánál játszódik z első jelenet, mikor lövészárokbn ellövik Vonó Ignác kezét, mjd szín-pd elején, középen, csupán egy priccset megvilágítv, tehát még mindig szűk térben tábori kórház epizód. Ezt követően némiképp kitágul tér. Bloldlt néhány kopott bútorrl - ágy, sztl, két szék, polc, éjjeliszekrény - berendezett térfél özv. Mák Ljosné főbérlő lkás, jobb oldli térfélen koszos tégl-fl, szűk nyílás, előtte kopott brn író-sztl - z OTI portásfülkéje -: Vonó Ignác munkhelye, Del Medico Antl tnácsossl vló jelenetek színhelye. Ezek váltkoznk egészen felszbdulást követő eszpresszó-képig. Az eszpresszó

23 egy sztl és két szék színpd közepén, miként centrális szerepe ezeknek jeleneteknek főhős életében is. Itt lesz tuljdonos zoknk z értékeknek, melyeket Del Medico elzálogosít Vonónál, s mik tárgyi bizonyítéki lesznek z úri osztályhoz trtozásánk", vlmint itt tlálkozik volt pácávl, Török Teklávl, későbbi feleségével. A hrmdik felvonásbn Vonó Ignác szegény" úri lkás betölti színpdtér ngy részét : htlms ebédlősztl, fotel, térdeplő, ntik szekrény. A háttérben z elődás ltt tüllfüggöny mögül régi budpesti képek sejlenek elő. Hngsúlyeltolódást okoz z is, hogy Máthé Év és Kulcsár Imre Mákné és Vonó Ignác közötti kpcsoltot vlmivel nyersebbnek muttj, mint mire z írói szöveg lpján számítunk, kevesebb z élcelődés, z évődés, hngsúlyosbb z egymás mrás: hrc folyik kettejük között, önmgukért. Ez kétségkívül elvesz ugyn vlmit Fejes Endre sjátos lírájából, de ez egyrészt következik Kulcsár színészi egyéniségéből, másrészt így egyenlítődhet ki két első és hrmdik felvonás közötti kontrszt. A drb újrértelmezése - mint már jeleztem - leginkább hrmdik felvonás eseményeinek beállításából tűnik ki. Ahogy Hermnn István nnk idején felhívt erre figyelmet, társdlmi fejlődés prdoxon, hogy z ötvenes évek eseményei, légköre egymáshoz közelítette giccséletet élő" Vonó Ignácokt, meg deklsszálódott Cstárykt, Szórádykt. Nemcsk zért, mert egyként segédmunkásként, éjjeliőrként keresték kenyerüket, de főleg perspektívátlnságuk hsonlóság mitt. Nem véletlen, hogy november 4-e előestéjén záródik drb, hiszen mindkét réteg számár fordult lehetett voln z z idő-pont. Ezért megrendítő Miskolcon, visszfogott megoldásábn is, z z epizód, mikor Vonó Ignác roylist terveket előkészítő, mgbiztossá váló, időlegesen nyeregbe kerülő Cstáry láb elé kucorog és zsebkendőjével tisztítj gróf cipőjét, kárcsk hjdn Del Medico Antlét; vgy z, mikor Vonó Ignác megrendülten, félve fohászkodik életében először istenhez. A megváltozó élet lehetőségét felvillntó epizódokt erősíti Mákné megjelenése és helyzetelemzése is, hogy ztán nnál ngyobbt csvrjon helyzeten szovjet ágyúk tüzének hngj: z ellenforrdlom nem győzött, számukr minden mrd régiben. És ebben szituációbn különösen élesen hngzik Mákné drbzáró mondt: És mi lesz most énvelem, proletárrl?" A hngsúly Máthé Év kiáltásábn proletáron vn. A lezárás z elmúlt húsz év történelmének végiggondolásár készteti nézőt, hiszen tudj, elvben minden proletárokért történt ez ltt két évtized ltt, de zért kiáltásbn megbúvó ggodlms felhng - visszgondolv és előretekintve - sem indokoltln. Kiegyenlített együttes-munk segíti érvényre jutni miskolcik értelmezését, sok jó epizódlkítás közül emlékezetes Sllós Gábor Del Medico Antlj. Ebből tnácsos úrból sugárzik korlátoltság, vezetésre vló lklmtlnság, történelmi cinizmus, nélkül, hogy Sllós elrjzolt voln figurát. Az elődás legkiérleltebb színészi teljesítménye Máthé Év özv. Mák Ljosnéj. A színésznő z elődás módosult koncepciójánk megfelelően ngyhngú, érzéseit nyersesége mögé rejtő Máknét állít színpdr, veszekedés és játék, megszokás és féltés minden árnyltát érvényrejutttók pontos és htásos váltási. Azt kényes jelenetet is ízléssel és jól oldj meg, mikor először villmosozik át z ezerszer áldott nyolcdik kerületből Budár, hogy lerohnj, lepiszkolj z úri társságot. Az elődás befejezése pedig trgédii mélységet sejtető. Két felújítás. De míg Szegeden megelégedtek egy hjdni elődás sikerének felidézésével, Miskolcon új bemuttóhoz illő módon keresték drb ktulitását. N. 1. Csurk István: A z idő vsfog (Szegedi Nemzeti Színház) Rendezte: Léner Péter. Díszlet: Mki Péter, jelmez: Vágvölgyi Ilon. Szereplők: Király Levente, Káty Endre, Ngy Zoltán, Gry József, Mrkovits Bori - Fluhelyi Mgd. Fejes Endre: Vonó Ignác (Miskolci Nemzeti Színház) Rendezte: Jurk László. Díszlet: Wegenst Róbert m. v., jelmez: Hruby Mári m. v. Szereplők: Kulcsár Imre, Máthé Év, Sllós Gábor, Máthé Et, Dridy Róbert, Mtus György, Lenkey Edit, Szili János, M. Szilágyi Ljos, Hidvégi Elek, Gyrmthy Ferenc. Olgyy Mgd. KOLTAI TAMÁS Filozófii játszm A Temetetlen holtk Győrött Anno 1947 Nem lehet zt mondni, hogy mgyr kritik hrminc évvel ezelőtt lelkesen üdvözölte Jen-Pul Srtre Temetetlen holtk című drámájánk Várkonyi Zoltán rendezte művész színházi bemuttó-ját, mely 1947-ben m már utópisztikus álomnk tűnő gyorssággl, lig egy évvel követte Théátre Antoine-bn lezjlott párizsi premiert. Srtre... elődásink élvezete most Párisbn divt kötelező munkszolgáltáb trtozik - írt Márkus László, neves színikritikus Színházbn.-Írónk ettől függetlenül nem több, mint kiválón jó szimtú és különösebb ízlésbeli skrupulusok nélkül vló színházi prktikus, ki Dums és Srdou témáit korszerűsíti szemenszedett és szemérmetlen ktulitásokkl. Írói bátorság bbn muttkozik, hogy ki mer mondni nyilvánosn olyn szvkt, melyeket inkább vásott srácok firkáltk plánkokr, és ügyesen tud közhelyeket úgy csoportosítni, hogy zok nyárspolgárbőszítő újdonságnk látssznk. Ez bátorság nem jár kockázttl, tehát üzletileg is hsznosíthtó... Vérbeli és vérrel trágyázott pnkrációs színmű ez Srtredrb. Nem éppen új és tősgyökeresen»polgári képződmény«, mgm is láttm már ilyet párisi Grnd-Guignolbn, hol egy króhoz kötött frnci légionáriust nyúztk meg riffkbilok nyilvánosn, sőt láttm Pesten is, mikor Víg-színház próbálkozott egy ilyen rémkölteménnyel, és Hegedüs Gyul vérét ontották ki szemem láttár egy tébolyd el-szbdult bolondji." Blss Imre, A Reggel kritikus így írt: Ez vlóbn sok, brátom, ez szdizmus és néző idegeinek gyengeségét kegyetlen számítássl kihsználó vjuldozásr és hisztériár klkuláló htáshdászt! Lehet, hogy egzisztencilizmus, de - semmi esetre sem irodlom, még kevésbé művészet, és egyáltlán nem színház. A színpd egyik hivtás kétségtelenül z, - hogy emlékeztesse, intse és figyelmeztesse z Embert többek között rr is, milyen mélyre süllyedt! Ám z, mit Srtre cselekszik, vissztszító gyötrése

24 Srtre: Temetetlen holtk (Győri Kisfludy Színház). Dóczi János (Cnoris) és Polgár Géz (Lndrieu) nézőnek, kiszámított idegtortúr, és csupán hrmdik felvonásbn muttj meg jobb sorsr érdemes íróiságát. A felvonás csúcspontj nem más, mint - fiziki borzlom csúcspontj! A htás eszköze: körömtépő csipesz, csonttörő prés, zsineg és gerincfeszítő csig! A jellemek sem előttünk fejlődnek, hnem belefércelődtek csupán rémdrám zvros szövetébe." A Hírlp színibírálój Mátri-Betegh Bél volt: Jen-Pul Srtre»Temetetlen holtk«című műve szdist nyíltszíni kínzás jeleneteiben egyetlen lépést sem tesz előre, hogyn z drámi fejlődés során történni szokott. Nem történik bennük semmi, csk vérzés és hlálüvöltés. Látvány tehát csupán, méghozzá ellenszenves látvány, de nem drám. Arénáb illő muttvány. Íróhoz mélttln ez véres szemfényvesztés kbátujjból előhúzott testi kín kétségtelenül htásos, de útszéli kókler-segédeszközével." Kétséges, hogy ennek bemuttónk - Temetetlen holtk mostni, győri felújításáig drb egyetlen mgyrországi színházi elődásánk - kritikái drbhoz vgy csupán felszbdulás és z állmosítás közti hzi színházviszonyokhoz visznek-e közelebb. Ezek bíráltok mindenesetre kordokumentumok. Képet dnk rról, hogyn fogdt frnci filozófus-író ellenállási drámáját z színházi közvélemény, melynek sem szerző filozófiájáról, sem z ellenállásról nem volt különösebb foglm. H Várkonyi Művész Színházánk nem lett voln más érdeme, mint z, hogy érdeklődve fordult Európ kkori színházi fővárosi - Párizs és London - felé, ez már önmgábn igzolj bemuttót. Molnár Gál Péter negyedszázddl bemuttó után zt írj z elődásról, hogy romntikus vonásokt emeli ki, mquisrd-ok hősiességét, illetőleg hősiesség mibenlétének megvizsgálását". Vlószínűleg így is volt. A korbeli kritik jelek szerint mégsem így látt. Tegyük hozzá: éppen polgári kritik. A Temetetlen holtkon z polgári kritik háborodott föl, melyik polgári néző nevében beszélt. Ugyncsk M. G. P. figyelmeztet rr, hogy Mű-vész Színház sem szemléletileg, sem megoldásbn nem lépett ki soh polgárság kilkított keretek közül, z elkeseredetten védelmezett szemléleti és ízléskereteken túl". Most, úgy látszik, mégis ez történt. A kényes ízlésű pesti polgár nem tudt elviselni - két évvel háború befejezése és z uschwitzi borzlmk föltárás után, kevesebb, mint egy évvel Hirosim után - zt jelenetet, melyben Pétin-milicisták frnci prtizánokt vlltnk. Mert zért vlószínűtlen, hogy drbnk ez nemesen hzfis, ntifsiszt pátosszl telített rétege kéjes borzongást válthtott ki páholyok mélyén ülő s kínzás láttán prókt sikkntv férjük krjáb kpszkodó úrisszonyokból, miként ezt z elődás egyik kritikus föltételezte. És nehezen képzelhető el, hogy Srtre gyűlöletes, németbérenc pétinistáink kegyetlen vlltómódszere zért rgdt meg Várkonyiékt, mert mint színházi effektus beleillett szbdosságbn, különcködésben, szdizmus, nemi berráció bemuttásábn és más szellemi kecseszkecskenben kimerülő kócos hjú»forrdlmiság «" stilisztikájáb. (Ezekkel szvkkl bírált ugynis többi között Művész Színház tevékenységét Szbd Nép kkori vezető színikritikus, Molnár Miklós.) Nem. Az kkori néző egyszerűen nem bírt elviselni vlóságot rról színpdról, melyen eddig inkább csk kecses játékokt, pikntériát, frivol szórkozást szokott meg. A nézők ezért behunyták szemüket, mikor jobb sorsr érdemes, szép és tehetséges Sennyei Verát kínozni kezdték nyílt színpdon". Nem lehet megállni, hogy leglább egy ironikus fintorrl ne illessük zt művészetszemléletet, mely 1947-ben még érthető módon biztosn trtott hdállásit, és - mi tgdás - máig erős bástyákt mondht mgáénk. A Demokráci című lp június 1-i szám, mely rövid beszámolót közöl megbukott Srtrebemuttókról (pontosbbn két bukásról, mert hrmdikt, z Androkles és z oroszlánt - melyről egyébként elismeri, hogy siker - szemrebbenés nélkül Srtrenk tuljdonítj Shw helyett), fölteszi kérdést: Nincs pénze színházt kedvelő közönségnek?" Mindjárt válszol is rá. Dehogyis nincs itt pénz! Minden hódolt hölgyeknek, ők elő tudják teremteni szükséges nygikt. Soh ilyen jól divtszlonok nem mentek. Pünkösdre már hetekkel előbb nem fogdtk el rendelést z ismertebb cégek. Női ruhák, cipők, kozmetiki cikkek - ezeknek picán muttkozik igzi kereslet." A kozmetikumok picán Srtre már kkor sem trtozott kelendő árucikkek közé. El kell ismernünk, hogy volt vlki, ki szembeszállt Temetetlen holtk kritiki fogdttásávl. Kssák Ljos. Filozófiáját s drbíró művészetét tekinthetjük erről is, rról is, de hogy filozófi és drb, mit csinál, zt nem lehet letgdni" nyiltkozz egy interjúbn, és süketséggel" vádolj kritikusokt. Figyelemre méltó mindenekelőtt, hogyn filozófus Srtre-t és z egziszten-

25 cilizmust értékeli: Az exisztencilizmussl úgy járt pesti ember, kár vl-mikor reltivitássl. Itt is, ott is felcsípett vlmit, félfüllel, félműveltséggel, s ztán ngybölcsen nyiltkozni kezdett ról. Az exisztencilizmushoz éppen nnyit értenek, kik m ról beszélnek. Áltlános szellemi betegség ez félművelt sznobizmus, mellyel minden új tudományos vgy filozófii benyomást fogdnk. A Srtrepremier körül is félig emésztett ítélkezések rj röpköd, elfedve mgát drbot." Hányszor tlálkozunk mnpság is ugynezzel félművelt fecsegéssel, mikor megemésztetlen színházi foglmk kerülnek szób, z elidegenítéstől kegyetlenség színházáig. Olvssuk tovább Kssákot: Srtre drbjánk vn hibáj: z, hogy illusztráció s nem önálló lkotás, illusztrálás egy lélektni állpotnk, melynek sem előzményeit, sem következményeit nem tudj megmuttni, kiszkítv tárgylj z életből. De ezt feldtot, görcsös fordulóponthoz érkezett életpály végső knyr-ját hlál előtt, ezt témát kitűnően s brvúrosn fogt meg." Aligh lehet Kssák két mondtánál pontosbb és tömörebb elemzést dni Temetetlen holtkról. Győr, 1977 A művész színházi bemuttó ót eltelt húsz év ltt sokt változott színház foglmáról lkotott elképzelésünk és közönség ízlése; változtk stílusok, z eszmények; sokt láttunk és sokt hllottunk zót. Tuljdonképpen minden megváltozott, egyedül drb, Temetetlen holtk mrdt régi. Vgy még z sem: eltűnt közvetlen politiki ktulitás. Mrdt filozófi. Azért ne feledkezzünk el rról, hogy Szinetár Miklós 1966-bn televíziójátékot rendezett Srtre művéből, és ennek bemuttónk z egyértelmű kritiki és közönségsikere megmutt vlmit változásokból. H megpróbáljuk fölmérni két elődás között történteket, kkor következőkre gynkodhtunk: i. érettebb lett néző politikilg; 2. érettebb lett kritik esztétikilg; 3. megtnultuk Srtre nevét, többé nem illett ról le-sújtón nyiltkozni; 4. vlóság kegyet-len részletei srtre-i kisipri módszereket" messze túlhldv, dokumentrist módon vgy művészi hűséggel ábrázolv - de mindenképpen megsokszorozódv film tökéletesen nturlisztikus htásától - oly mértékben zúdultk né- Rupnik Károly (Frncois), Dóczi János (Cnoris), Jncsó Srolt (Lucie) és Polgár Géz (Lndrieu) Srtre drámájábn (Kszás János felvételei) zőre, hogy edzettebbé és ezáltl toleránsbbá vált velük szemben; 5. sznobok lettünk; 6. televízió belső lélektni állpotok fölngyításávl legmrdndóbbt hüvelyezte ki Srtre művéből: z erkölcsi döntések feszültségét végső ponton; 7. z egzisztencilizmus lphelyzetét megvilágító drámi szituáció vulgárisn hlál előtti megvilágosodás létről - ekképpen, televízió intimitásánk köszönhetően filozófii tételből átélhető élethelyzetté vált. (Vlhogy úgy, mint A fl című Srtre-novellából készült frnci filmen, hol térben-időben kitágított pillnt, semmi-nem-történik" szorító tmoszféráj - monotonitás, h tetszik - fokoztosn növelte nézőben feszültséget, egészen ki-robbnásig.) Itt négy fl között semmi sem számít" - mondj Temetetlen holtk egyik szereplője. A drámi helyzet tökéletesen steril. Négy fl vn és szituáció. Elfogott mquisrd-ok és németbrát Pétinmilicisták, kik elfogták őket. Ok zt krják, hogy vlljunk, mi meg nem krunk vllni: ez játszmánk" -- mondj Cnoris. A képlet egyszerűnek látszik, de mg játszm bonyolultbb ennél. Akire vllniuk kellene, z közöttük vn: ő is fogoly, de tisztázhtj mgát. H kiszbdul, megmentheti zokt társit (körülbelül htvn embert), kik gynútlnul erre trtnk, és pár np múlv cspdáb esnének. H kidják (vgy ő kidj mgát), zokr is biztos hlál vár. De z öt fogoly helyzetét éppen ennek htodik társuknk - vezetőjüknek - jelenléte bonyolítj. H vn titkuk, kkor nehezebb hllgtni vlltáskor. De játszmát így is végig kell játszni. Hllgtni kell. Htvn több, mint egy. Srtre-t zonbn nem ez mtemtikár épülő erkölcs érdekli, hnem z, hogy mi megy végbe z emberben ebben htárhelyzetben. Megismeri-e mgát, mint Sorbier véli, ki létnek erre ngy kérdésére vár válszt kínvlltástól: kicsod ő vlójábn? A felelet bbn keresendő, hogy tud-e hllgtni. A szereplők minden embersége hllgtásbn foglmzódik meg; ez köti össze őket egy-mássl, és ez távolítj el őket másoktól, kikkel nem osztoznk ebben szituációbn. Az egykori vezetőtől, kit nem fognk vlltni, és kmsztól, ki vllni fog, s ezért mielőtt megtehetné - megölik. Lefoszlik róluk közös múlt, hrc, cél, minden, mi esetleges - csk ez kellés vn: filozófii szituáció. Vlójábn tehát nem emberek mozognk egy drámi helyzetben, hnem z író figurákt mozgt mg gondolti játszmájábn. H társdlmi értelemben kibővítené szituációt, esetleg fölmerülhetne, hogy vn-e belőle k iú t. De Srtre-t ez nem fogllkozttj. Sőt, kiút keresése borítj föl játszm logikáját. A mquisrdok egészen legvégéig győzteseknek látsznk: sikerül megőrizniük hllgtásukt. Az utolsó pillntbn zonbn hirtelen megjelenik lehetőség:

26 neveltetés, beidegzett illem és frigidség kivonhtj mgát zsenilitás - vgy von Steinné szvivl élve: ripőkség - vonlotte Kecskeméten zásából, középső rész ennek z illúziónk z összeomlását muttj, lángoló Goethe és rideg Chrlotte von Stein párvidlábn itt már láthtólg z utóbbi ég el, míg z előbbi sértetlen mrd, és A műről végül mű utolsó két tétele zt tárj elénk, Peter Hcks monodrámájánk címe: Lotte. hogy miként menekül z okos Chrlotte e Alcíme: Beszélgetés Stein-házbn kibírhttln vlóságból z újbb távollevő von Goethe úrról. Témáj: egy illúziób, bb tévhitébe, hogy ki tudj rngbéli" sszonynk és egy érdem-dús" számítni ripők zseni rekcióit, és meg férfink kpcsolt - főként z sszony tudj örökre trtni mgánk őt. A végső szemszögéből. Művészi lp-ötlete: kép: ennek z újbb - utolsó - illúziónk monodrám és beszélgetés közt feszülő z összeomlás. " ellentmondás. A beszélgetés kettős értelmű: von Steinné szín-pdon férjével beszélget, ki zonbn bábu, szó konkrét A báburól és átvitt értelmében egyránt; házstársi Hcks meglehetősen eleven bábut képzelt mgyrázkodás egyben lttvlói színre, olyt, ki pipázik, pmlgr védőbeszéd, hiszen von Stein úr nemcsk heveredik, esetleg kávézni is tud. E férj, hnem herceg közvetlen mozglmsság egy-egy pillntr megkörnyezetéhez trtozó állmi osztj figyelmet, és így színésznek funkcionárius is, és távollevő von nem kell első pillnttól z utolsóig egyegoethe úr, túl udvrlói státusán, egyben dül állni közfigyelem gyújtópontjábn; Weimr állmi ügye. A második számú, z is segítség számár, hogy bábu így fontosbb beszélgetés"-t von Steinné vele szórkozttó és szellemes játékokt tesz számár lehetővé. El lehet zonbn bonyolítj le. Azért olyn jó ez Hcks-drb, mert képzelni olyn elődást is, hol bábu többféle, egymást kiegészítő (de nem ki- egyáltlán nem láthtó; ebben z esetben záró) értelmezést tesz lehetővé. Szólht- színésznőnek távollevő von Goethe úron nk ezek beszélgetések" rról, hogy egy kívül férjet is el kell játszni - z zsenivel nem lehet elviselhető kpcsoltot elődás még intellektuálisbbá váln így, kiépíteni; egy másik elődás esetleg nnk feltehetően z érzékletesség rovásár. A kecskeméti von Stein úr Csiszár megmuttásár helyezheti hngsúlyt, Imrének, játéktér meglkotójánk és hogy miként töri át z osztályelőítéletek egyben drb rendezőjének leleménye. roppnt erejét ngy személyiség és z Csizmás porosz, durván kidülledő, óriásáltl kiváltott szenvedély; de előtérbe Jen-Pul Srtre: Temetetlen holtk (Győri kerülhet szereposztás is, melyet zöld szemmel; z illem áltl kordábn Kisfludy Színház) férfiknk és nőknek hgyományosn el trtott otrombság ngyított, de nem Rendező: Meczner János. Díszlettervező: kell játszniuk szerelmi játékik során, emberfölöttivé torzított képe pöffeszkedik Csikós Attil m. v. Jelmeztervező: Csengery pontosbbn zok z el-térő nézőpontok, székben. Lpos homlok, sörteszerű, de Emőke m. v. Segédrendező: Benkő József. jól fésült hj, bmb mozdultlnság. Szereplők: Jncsó Srolt, Polgár Géz, melyekből ezt szereposztást Vitéz László, Dóczi János, Ngy Sándor rngbeli" nő és z érdem-dús" férfi Ezzel bábuvl nem lehet játszdozni, Tmás m. v., Mester János, Rupnik Károly, szemléli; állht e párbeszédek sem színpdon sem z életben - von Jászi László, Ptssy Tibor, Brsy Géz, középpontjábn egy okos és kifinomult Steinnének nincs sok szór szüksége Ngy Emil. hogy megértesse, milyen sszony, ki éles ítélőképességével, jó hhoz, borzlms lehetett vele házstársi ágymegfigyeléseivel és nem utolsósorbn pompás kifejezőkészségével mindent fel- bn. Amikor drb végén, végső illúfog, mérlegel, elrendez, ki ngy tudtos- ziójánk összeomlás után fájdlomtól sággl értékeli állmát, férjét, környezetét, megrokknv mellé ül székre, mintegy számár feldtul rendelt, mjd meg- zt sugllv, hogy ez már mindörökre, szeretett férfiút - mindent megért tehát, reménytelenül így mrd, bábu nőnek csk éppen rról nincs sejtelme sem, hogy Goethével szemben elszenvedett fájdlki z Goethe, mikor kibújik személyes ms kudrcát trgédi mgsltib viszonyltiból, és von" szócskát is emeli. levetkőzi. De válszthtj fő témájául z elődás z illúziók természetrjzát is; eb- A játék kereteiről ben z esetben mű első tételei rról z Az ülő bábun kívül tpsztlhtó színen még két szék is, és kétoldlt képzelheillúzióról szólnk, hogy nemesi rng és tően tárt blkok előtt egy-egy fehér fügh hmisn vllnk, és tévútr vezetik vlltókt, kkor esetleg megmenekülhetnek. A számítás nem válik be, foglyokt így is kivégzik. A játszm tisztság, z ők zt krják, hogy vlljunk, mi pedig nem krunk vllni" szituáció ezzel odlett. Vllottk. Igz, hogy hmisn (tehát úgy, hogy senkit sem árultk el), de győztesek kkor lettek voln, h hllgtnk. És z eredmény ugynz. A drám emberi bszurditás zonnl nyilvánvlóvá válik, h hétköznpi lélektn oldláról próbálunk kérdéseket föltenni. A Temetetlen holtk csk filozófii kérdésfeltevéssel vizsgálhtó, noh Srtre írói ereje elég hhoz, hogy pszichológi látsztát kölcsönözze szereplőknek. Minél több lélektni relitást tud fölkuttni mgábn színész, nnál meggyőzőbben bomlik ki drb filozófiáj. Ez Temetetlen holtk elődásánk prdoxonj. Meczner János rendezése nem tudott megküzdeni ezzel prdoxonnl. Vlószínűleg nem z ő hibáj: Temetetlen holtk megoldhttln prdoxonok közé trtozik. Mindezt zért nehéz kimondni, mert győri elődás fejlődésében muttj társultot. A produkció szkmi tekintetben sokkl jobb néhány korábbinál, gondos elemzőmunkáról, koncentrációról tnúskodik. A drámából zonbn hiányzik z életnyg - és színibíráló kényszerűen bevllj, hogy filozófii tételekhez nem képes színészi lkításokt mérni. EÖRSI ISTVÁN

27 göny, mely olykor, z indult pillntibn, lobogni kezd, továbbá szín jobb oldlán egy kis piperesztl. Itt készül játék megkezdésére, illetve folyttásár mind z őt tétel előtt Szkács Eszter: z utolsó simításokt végzi rcán, vgy - nézők roppnt irigységére - limonádét iszik. Segítője is vn: egy ném színész, ki szbd székeket és játék szempontjából szükséges kisebb kellékeket - klpos dobozt, levélcsomót stb. - helyükre teszi, átrendezi, mjd piperesztl elé áll, segít színésznőnek, és várj utsításit. Ez megismétlődő rövid közjáték - teljes mértékben Hcksnk és mesterének, Brechtnek szellemében kivezet játékból, távolságot teremt, néző minden lklomml bból indulht ki, hogy nem von Steinnét látj, hnem egy játékot, melynek főhőse von Steinné, és egy színésznőt, ki szemünk láttár készül z átváltozásr, és szemünk láttár újból és újból, bűvöletesen végrehjtj ezt. Szkács Eszterről Mentsen meg műbírált istene szuperltívuszoktól: ki hisz nekik? Engem gynúvl töltenek el, még h tőlem szármznk, kkor is. Szkács Eszter leg..." No nem, ne így. Hibát keresek, melytől ámultom elrugszkodht. Mint-h z első részben, nnk is z elején, kelleténél külsődlegesebben játszná rideg társsági hölgyet; pttogó meg-vetése egyhngú, és szvk sem mind érthetőek. Erzsébet királynőként, Schiller drbjábn, utentikusbbn pttogott. Igz viszont, hogy von Steinné megvetést és ridegséget nemcsk kifelé játssz el, hnem önmgánk is; mgtrtását z öncslás motiválj, mi eleve hitelrontó tényező. És h meggondoljuk, milyen vártlnul, megdöbbentő erővel oszltják el ezt ridegséget z első tétel utolsó szvi, z zt mondj: szeret" - erről társsági hölgy társsági szövegébe ikttott pillntról, tettetés legmélyéről előprázsló érzés igzságáról nem szívesen mondnék le. Kpór jön tehát hib" is? Inkább így mondnám : helyén vn hib", de zért z első tíz perc játék, ridegség skáláj tágíthtó voln. Szkács Eszter puszt színpdi megjelenése is esemény. Fokról fokr bomlott ki ez képessége, mint Aksziny vgy Erzsébet királynő már teljes mértékben előidézte ezt csodát, rádásul z utóbbibn megcsúnyult hozzá, mi z ő esetében rendkívüli brvúr. Von Steinné szerepében z rendkívüli feldt várt rá, hogy állndósíts vrázsát; Szkács Eszter Lotte szerepében (Kecskeméti Kton József Színház) (Sümeghy Zoltán felvétele) mely meglepetésből táplálkozik. Monodrám elődásár, tehát z oszttln figyelem trtós lekötésére csk olyn színész válllkozht, ki ezt z ellentmondást- meglepetés trtósítását - fel tudj oldni. Szkács Eszter képesnek bizonyult erre, mégpedig főként zért, mert több oldlról látott neki feldtnk. Először is -- és ez rendezőnek éppúgy dicséretére válik - igen pontosn elemzett és lposn végiggondolt szövegből indult ki. A már említett értelmezési lehetőségek közül egyet sem vetett el - szintézisüket nyújtj. Ez szintézis zonbn csk úgy lehet átütő erejű, h különféle megközelítések egyetlen vezérlő gondoltnk rendelődnek lá. Kecskeméten von Steinné érző, szenvedő, reménykedő sszony, ki illetlen" lelki kicspongás elől rngjánk, neveltetésének erődrendszerében keres menedéket. Ez fokoztosn összeomlik, és mi-kor már kő kövön nem mrd, keserű vlóság - távollevő von Goethe úr ki- hűlt érzelme Róm végre kellőképpen forró npj ltt - visszkényszeríti romok közé. Szkács Eszter tehát z illúzió és vlóság birkózását állítj középpontb, zt szövevényes küzdelmet, melynek során különféle szerepek burkán - rngbeliség és nőiség követelményrendszerén és játékszbályin áttör z élet. Ezt küzdelmet z teszi olyn sokrétűvé és életszerűvé, hogy lkításábn - szöveggel teljesen egybehngzón - szerepek is benső htlmkká válnk; z érzelmek nem vlmiféle külső páncélztot törnek át, hnem z én legbensejében tusáznk életükért. Ebben hrcbn természetesen ngy szerepet játszik szerelem tárgy, távollevő von Goethe úr személyisége, z z el nem hnygolhtó körülmény, hogy fentnevezett úr költő volt, továbbá kettőjük osztályhelyzete, lkt, társdlmi funkciój stb. Az ezekből dódó konfliktusok nélkülözhetetlen nyggl szolgálnk von Steinné belső tusájához -

28 rngbeli" nő és z érdemdús" férfi kpcsolt, közösségében mgát jól érző, értelmes, de korlátolt ember és mgányos zseni vitáj, társdlom és társság normrendszerét tisztelő nőies nő és minden normrendszernek fittyet hányó férfitln" férfi ellentéte mindmind gondosn proporcionált szerephez jut z említett fő konfliktuson belül. Az elődás így vlmiről szól, de h ezt vlmit" megértjük, még mindig csk z áltlánosságnál trtunk, kezdet kezdetén. Szkács Eszter konfliktusok vlóságos hierrchiáját építi fel e vlmi" égisze ltt. Másodszor is: pontos szövegelemzés sűrített szubjektivitássl párosul. Nem régi beleélési, zonosulási módszerre gondolok. Szkács Eszter játékidő legngyobb részében bizonyos távolságból játssz Lottét, elénk állítj, bemuttj történelmileg és társdlmilg kilkult mgtrtási normáit, ízlését, követelményrendszerét. Ezt távolságteremtést nemcsk már említett, tétel-eleji közjátékok könnyítik meg, hnem drb beszélgetés"-jellege is: von Steinnén kívül el kell játszni sjnáltos módon távollévő Goethe úr vélekedéseit is, melyek gykrn trtlmzzák z ő lényének, mgtrtásánk bíráltát. Ez bírált tetemesen megnehezíti hgyományos beleélést" és zonosulást". Az elődás szubjektivitás nem is ebből táplálkozik, hnem színésznőnek bból z dottságából, hogy tpsztltit mgától értetődő természetességgel - ktoni kifejezéssel élve: rejtve és fedve - be tudj építeni szövegbe. Sokt tnulht női nemről, ki figyelmesen végignézi ezt z elődást. Öncslás és cslás, vágy és lemondás, szerelem strtégiáj és tktikáj, kötelességek és érzelmek párvidl, test hidegsége és melege, kiszolgálttottság és fölény szituációi különös hitellel elevenednek meg itt; de megelevenedik férfik véleménye is, z otromb bábué és jóvl kifinomultbb von Goethe úré - Szkács Eszter épp-olyn jól ismeri és éppolyn pontosn közvetíti ezeket férfiszempontokt, mint szövevényes női rejtelmeket. Így lesz beszélgetés" Kecskeméten vlódi, több személyes dilógus, hol is vl-mennyi résztvevő hitelének biztosíték: egy ngy művésznő jelenléte. KROÓ ANDRÁS A mi Molière-ünk A mi Molière-ünk címmel összeállítást mu- tttk be februárbn z egri Gárdonyi Géz Színházbn. A Csiszár Imre áltl rendezett drb z Apróhomokon, illetve miskolci egyetem ulájábn megtrtott bemuttó után került színpdr Egerben. Egy színházi összeállítás, vgy rosszbb ízű szóvl élve, egyveleg, mindig gynús. Vjon miért vn szükség vegyes produkciór egyetlen kiváló drám színpdr állítás helyett? Vjon Molière vígjátéki nem elég jók hhoz, hogy önmgukbn megálljnk, nem képesek leköt-ni nézők figyelmét? A trdicionális színjátszás szempontjából ezek feltétlenül jogos kérdések. Vlószínűleg elsődleges fontosság voln problémánk, h mondjuk Mdách Színház repertoárján szerepelne z összeállítás. Gyökeresen más zonbn helyzet, h úgy fogjuk fel ezt színházi produkciót - hogy érzésünk szerint fel kell fognunk -, mint nép-művelő játékot, mely nem egyszerűen Molièrevígjátékokt elevenít meg, h-nem bizonyos kultúrtörténeti tényeket is közöl nézőivel. Az lcímként megjelölt vásári komédi ugynis zt tűzte célul mg elé, hogy Molière-t tlán még lig-lig ismerőkkel három rövid víg-játékon kívül (Dr. Fregoli, Versilles-i rögtönzés, Botcsinált doktor) kultúrtörténeti hátteret is megismerteti. Keretjátékot szolgáltt hozzá Fodor Ákos Elő-játékávl, mely rímekbe szedve tájékoz-ttj nézőt rról, mit Molière-ről meg-tudhtn, h egy lexikont felütne, két korbeli ismeretlen szerző frce-ávl - A pástétom és tortávl, illetve Az üst-foltozóvl - pedig beágyzz Molière-műveket korbeli drámi környezetbe. Ez így együtt, megtoldv zzl, mire műfj, vásári komédi figyelmeztet bennünket, hogy itt Molière művésze-tét tápláló források közül z olsz commedi dell' rte vásártereken felütött muttványosbódéink világáról lesz szó - egységes, okos koncepció. Abbn, hogy végül kivitelezés is összességében szerencsésnek mondhtó, oroszlánrésze vn ringlispilre szerelt forgószínpdnk, mely tökéletes illúziót d játékhoz. A techniki megvlósítás zonbn ko rántsem sikerült ennyire. Roppnt zvró volt például, hogy miközben Az üstfoltozó megy, körhint nézőtér felőli oldlán kénytelenek vgyunk látni és hllni, mint hátsó felén következő betét-játék plánkjit ácsolják, illesztik. Még ngyobb kár zonbn, hogy ringlispilre komponált legvirtuózbb játék, Versilles-i rögtönzés színészeinek krobtikus ügyességet kívánó átöltözése mozgó színpdon kis híján kudrcb fulldt rosszul pörgetett körhint és z ügyetlenül feldogtott kosztümök, kellékek mitt. A koncepció tehát imponálón következetes, megvlósítás többé-kevésbé szerencsés, meg kell zonbn vizsgálnunk, hogy mennyiben felel meg egy teljes Molière-portrénk. Es ezzel érkeztünk el z elődás igzi kérdéséhez, melyre válszunk z, hogy ez Molière-portré egy kicsit egyoldlúr sikerült. Még egyszer hngsúlyozzuk, senki sem érezheti mgát becspv, műfjmegjelölés világos: vásári komédi. Cskhogy mivel ez népművelő játék, mely számot trt rr jogr, hogy Molière világáb bevezesse nézőt, nem elégedhet meg z egyik oldl ábrázolásávl. Azt megtud-htjuk drbból, hogy hogyn kötődik Molière komédiások világához, zt viszont egyáltlán nem tudjuk meg, hogy ez Molière hogyn vált király udvri színtársultánk, XIV. Ljosnk mgánk kedvenc szerzőjévé. Ennek megmuttásához Versilles-i rögtönzés kevés z elődás egységes blokkjávl szemben, különösen bbn z esetben, h z eredeti műnek csk héját őrzi meg, mely csk formi vázt, keretet d. Nem legszerencsésebb két fő Molière-drb, Dr. Fregoli és Botcsinált doktor egymás mellé rendelése sem. A két vígjáték tuljdonképpen ugynnnk témánk másmás feldolgozás. Mindkettőnek főszereplője z egyszerű emberből pénzért, kényszerűségből doktorrá lett áldoktor, ki hókuszpókuszivl megszédíti tudtln pát, miközben színleg beteg leányánk módot d szerelmével vló egybekelésre. Nem idegen ugynzon vándormotívum többszöri felhsználás commedi dell' rtétól, nem idegen ez Molière-től sem. De h áltlános képet kívánunk dni Molière-ről, három drbjávl, pontosbbn két és fél drbjávl, kkor feltétlenül egysíkúsághoz vezet ilyen ábrázolás. A színészek munkájánk ugynez volt kényes pontj. A kisebb szerepeket lkító férfik és nők áltlábn belemere-

29 MIHÁLYI GÁBOR Színház gyerekeknek, felnőtteknek Scpin furfngji pécsi Nemzeti Színházbn Molière: A botcsinált doktor. Jelenet Ami Molière-ünk című elődásból (Miskolci Nemzeti Színház). Blskó Péter és Mrtin Márt (Rebék sszony) (Rigó Jonthán) (Jármy György felvétele) vedtek hrsány pózikb, zokb sztereotípiákb, melyeket műfj kínált fel nekik. Az zonos szerepek monotóniájából csk Blskó Péternek, Cspó János-nk és hellyel-közzel Újlki Dénesnek si-került kitörnie. Blskó remekül formált meg Sgnrelle-t, Sgnrelle testvérét, illetve Botcsinált doktor Rigó Jonthánját. Összetéveszthetetlenné tudt lkítni figuráit, bombsztikus vásári fogások mellett, hrsány közönségesség pózin túl, rtisztikusbb eszközökkel is tudott élni, különösen Dr. Fregoli prádés kettős szerepében. Cspó Jánosnk Botcsinált doktorból Kutyesics megformálás sikerült jobbn: ötletes és mértéktrtó volt. Újlki Dénes szintén ebben drbbn érte el z elődásbn nyújtott mximumát, Bbos Gyurkként. Robusztus termetével, sztentori, kontrmélységekig lenyúló hngjávl, mint egy prózi buffóbsszus nyújt kiváló krkterlkítást. Az elődásnk vn még néhány pontj, melyet érdemes lenne megvittni. Kérdés például, hogy mennyiben d többletet puszt látványosságnál Bbos Gyurk és Miklós (Kutyesics szolgáj) kerékpárr ültetése, hogy mit fejez ki önmgán túl - od nem illő csendőrjelmezük, megtoldv egy-egy vörös gumibotimitációvl. Arról is lehetne vittkozni, hogy mennyiben kifejező z összeállítás vége, mely vudevilleízű közös énekléssel fejeződik be. A lényeg mégis z, hogy vn miről vittkozni. Hogy h némiképp túlzásb vitt vgy egysíkúr hngolt is z elődás, egységes és figyelemre méltó koncepció eredményeképpen született meg; hogy lkotójánk, Csiszár Imrének tehetsége, sodró lendülete kiváló szórkozást biztosított z egri Gárdonyi Géz Színház nézőinek. A mi Molière-ünk (Miskolci Nemzeti Szín ház) ) Kisérőzene: Dékány Endre. Játéktér: Csiszár Imre m. y. Zenei munktárs: Klmár Péter. Jelmez: Szkács Györgyi m. y. Rendező-sszisztens: Blogh Erzsébet. Összeállított és rendezte : Csiszár Imre m. v. Szereplők: Blskó Péter, Bus Erik, Cspó János, Hunydkürti István, M. Szilágyi Ljos, Mrtin Márt, Mtus György, Pév Iboly, Újlki Dénes, Zl Szilárd. Szép, de erőt próbáló, veszélyes és hálátlnnk ígérkező feldt hárult Pál Istvánr, mikor Pécsi Nemzeti Színház megbízt, hogy rendezze meg gyerekek számár Moliére ezerszer játszott, untig ismert komédiáját, Scpin furfngjit. Klsszikust színpdr állítni mindig szép munk, ez nem is kíván bizonyítást. Azonbn z vntgrde-rendezéseiről ismert, fitl Pál István most került először olyn próbtétel elé, hogy vígjátékot rendezzen méghozzá gyerekeknek. Súlyosbító körülményként közönségszervezők jóvoltából többnyire lsó tgoztos osztályoknk, httól tízéves korosztálynk, kiknek nem is vló Scpin furfngji. Érdekelhetik-e őket felnőtt, húszéves fitlok szerelmi bonyodlmi, kiket z pák zsrnokság, zsugoriság kdályoz boldogságukbn... Félelmetes tud lenni z ilyen kivezényelt gyerek-hd hiszen tgjibn még nincs respektus művészet iránt, h untkoznk, könyörtelenül rendetlenkedni kezdenek. Vjon mikor veszik tudomásul színházk s főként közönségszervezők, hogy más drbokt, másfjt színházt kell játszni lsó tgoztosoknk, mást tíz éven felülieknek? Vlójábn gimnzistáknk már régen nem kellene külön délutáni elődásokt szervezni - fölösleges gyötrelmet okozv színészeknek z egy np kétszer játszott elődássl. Elég felvilágosultk és felnőttek már hhoz, hogy z esti elődásokt látogssák. Mit érthettek meg kisiskolások Molière-ből? Úgy hiszem, csk mondni-vló egy részét. A jól ismert népmesét. Hiszen itt is vnnk rokonszenves fitlok, kik feleségül krják venni szegény ember legkisebb lányát, míg gonosz pák ellenzik ezt. Szerencsére megjelenik népmesei hős, Scpin, ki furfngjivl nemcsk révbe segíti derék szerelmesek hjóját, hnem még cl is húzz rossz öregek nótáját. De tlán mégis okosbb, hsznosbb lett voln egy vlóbn gyerekeknek vló mesejátékot bemuttni. Mert Pál rendezte Scpint igzán csk felnőtt szemmel lehetett élvezni, értékelni. A színészek el is mondták, hogy ők kkor élvezik igzán

30 z elődást, mikor gyerekek szüleik kíséretében jönnek el színházb. Az elődás ngy tlált díszlet. Hogy ebből mennyi tervező, Pince-helyi Sándor és mennyi rendező érdeme - zt kívülálló nem tudhtj. Aki ismeri Pál eddigi munkáit, szegény színház" iránti elkötelezettségét, z először meglepődik látszólg hgyományos díszlet-kép láttán, de ztán felismeri, hogy még ez megoldás is megtlált helyét Pál rendezői világábn. A díszlet: egy eredeti, XVII. százdbeli metszet, fekete-fehérben felngyítv és kulisszákr pplikálv. A háttérben Sorbonne oszlopos, timpnonos bejárt, jobb- és bloldlt z egyetemi épület két szárny. Középütt z üres udvr. Függöny nincs. Ezt képet látjuk, mikor elfoglljuk helyünket nézőtéren. A díszlet rngjár emelt reprodukció rr figyelmeztetett bennünket, hogy hgyományos elődást látunk, z eredeti elődás egy hű kópiáját. Vlóbn, színészek is korhű ruhákbn jelennek meg színpdon. Feltűnik, hogy Sárvári Ktlin kosztümjei élénk, trk színeikkel fekete-fehér kontrsztjábn milyen erőteljesen érvényesülnek, s mennyi tiszt derűt ársztnk, nélkül, hogy legcsekélyebb mértékben is komikus viseletek htását keltenék. De még inkább feltűnik, hogy színpdr lépő színészek mennyire megnőttek, szinte óriásokká váltk. Nézem, gólylábkr állított voln őket rendező? Nem. Észreveszem, leleplezett hmis perspektív torzít. Amíg senki sincs színpdon, díszlet álperspektíváját vlóságosnk fogdom el, úgy tűnik, minth z épületeket vlóságos méretngyságbn látnám. De mint megjelennek színészek, zonnl kiviláglnk vlóságos rányok, hogy z épületek lig mgsbbk szereplők-nél. Csk éppen színpd hmis perspektívájábn látszik úgy, minth z emberek nőttek voln óriásivá. Minth csup Gulliver járkáln törpék országábn. De mikor színészek kijönnek kulisszák közül színpd előterébe, sőt, időnként lent játsznk gyerekek között, zonnl vissznyerik vlóságos hét-köznpi méreteiket. Fontos pedgógii szerepe vn ennek méretváltozttó, színházi álperspektívát leleplező játéknk. Tudtossá teszi színház cslók törvényeit, leleplezi z illúzióteremtő színház hmisságit, elidegenít, figyelmeztet, hogy nem vló életet, hnem csk egy színházi játékot figyelünk, melynek igzság éppen játék jellegében rejlik. A színpd látvány már eleve groteszk htást kelt. Ez keret kizárj hgyományos nturlist játékstílust, megköveteli z ötletekre, jelzésekre épített játékot. Pál szegény színház játékrendjét is visszcsempészi. A teljesen üres színpdon színész csk testére hgytkozht, mg játéktudásár, komédiázó fntáziájár. És emberi őszinteségére. Hogy komolyn válllj szerepét. Pál mg is hlál komolyn" veszi Molière-t - egy sort sem húzott drbból. Nincs ripcskodás. Az pák - Kovács Dénes és ifj. Kőmíves Sándor - nem ostob bohócok, hnem tekintélyes polgárok, kiket ósdi előítéleteik, jellemhibáik hoznk nevetséges helyzetbe, fitlok - Bobor György és Horváth István - sem léhűtő fjnkók, hnem csk elkényeztetett polgárfiúk. Kton Ágnes tisztességgel lkít egy erkölcseire dó, de kissé locsi-fecsi úrilányt. A másik lány, Unger Pálm, z egyetlen, ki kívül mrd szerepén őszintétlen játékávl bizonyítv, hogyn nem szbd Molière-t játszni. A többi epizódszereplő, Györgyflvy Péter, Bódis Irén és Melis Gábor megnyugttón illeszkedik be játék egészébe. Az elődás legngyobb színészi meglepetése Vlli Péter Scpinje. Scpin szerepének minden színét felrgyogttj. Figro-előd, népi hős, ki puszt multságból segíti jór törekvőket, és vet gáncsot rosszbn sántikálóknk, hogy Illyés Scpin-jellemzését idézzem. Kitűnő tréfcsináló - ellenállhttln humorrl játssz el hngját változttv Geronteot rémítő és megbotozó különféle ktonákt, és brvúros játékmester, ki nem-csk komédi szálit, hnem közönséget is kezében trtj és kedve szerint irányítj. Óriássá tud mgsodni óriások között, meg tudj őrizni okos fölényét, nnk ellenére, hogy nem ostobák közt kell okosságánk, eszének fölényét éreztetnie. De meg kell őriznie minden fölénye ellenére lárendelt, kiszolgálttott szolgi helyzetét is. Pál rendezésében fontos szerepet kp, hogy Scpin kár-milyen okos, rátermett, mégiscsk szolg. Tudjuk, Molière kcslábon forgó hppy endjeit nem szbd komolyn venni. Vlójábn derűsnek látszó fnyr fintorok. Ezt fintort húzz lá Pál komédi vártln keserű befejezésével, Scpin menesztésével. A polgároknk nincs szükségük náluk okosbb, tehetségesebb szolgár. GÁBOR ISTVÁN Olsz operák vidéki elődási A véletlen, de tlán biztonságr törekvő és kevés kockáztot vállló műsorpolitik is úgy hozt, hogy z idei évd első felében vidéki opertársultok elődásibn - ide értve főképpen vidéken játszó Déryné Színházt is - mindenütt egy-egy olsz oper felújítását láthttm. Debrecenben Puccini két egyfelvonásosát, A köpenyt és Ginni Schicchit; Pécsett Verdi Trvitáját; Szegeden Donizettitől Szerelmi bájitlt; Déryné Szín-házbn pedig Rossinitól A sevilli borbélyt. Távolról sem hibáztthtó egyik vidéki színház sem, miért nézőit múlt százd romntikus opervilágábn igyekszik elkluzolni, biztos érzékkel és szeretettel rjzolv meg ezt kort és stílust mi hllgtóság számár. De z már elgondolkodttó, hogy eredeti bemuttór évek ót nem kerül sor Budpesten kívül. Az utolsó külföldi bemuttó z 1973/1974-es szezonbn volt Gottfried von Einem Az öreg hölgy látogtás című operájából, mgyr bemuttó pedig z 1974/1975-ös évdbn, Vántus István Arnykoporsój: mindkét premiert Szegeden trtották. Pécsett és Debrecenben ebből szempontból még kedvezőtlenebb helyzet: mgyr művet legutóbb z 1969/1970-es szezonbn mutttk be Pécsi Nemzeti Színházbn, mikor Szőnyi Erzsébet és Károly Róbert egy-felvonásos operáit dták elő, Debrecen-ben pedig már nem is emlékszünk mgyr oper bemuttójár. (Cikkem meg-írás után tűzték műsorr Szegeden Németh Amdé Villon című operáját.) A kritikusnk zonbn zt kell legjobb szándék és meggyőződése szerint megítélnie, mit lát, legfeljebb elmerenghet zon, hogy vjon társultok tnácsi és miniszteriális irányítói miért nem dnk több nygi és erkölcsi ösztönzést eredeti bemuttókhoz. De h már így lkult, kkor leglább zt vizsgáljuk meg, hogy felújítások biztosítják-e zt színvonlt, mi z opertársultok fennmrdásához elengedhetetlenül szükséges. Nem műsorpolitik egészét, hnem csk egyes produkciókt tekintve, nyugodt szívvel állíthtó, hogy ezek z elő-dások, melyekről z lábbikbn szó-

31 lok, kielégítő színvonlúk mind színpdi, mind zenei szempontból, és semmiféle nyugtlnságr nem dnk okot zenés műfj vidéki létjogosultságát illetően. Kisebb-ngyobb egyenetlenségek ugyn föllelhetők z elődásokon, de produkciók leglényegesebb jellemvonás mégis rokonszenves művészi igyekezet, mely legtöbbször megvlósítás értékes elemeivel párosul. Újból ki kell emelni zt már korábbn SZÍNHÁZ hsábjin is mélttott törekvést, hogy operbemuttóikon vidéki színházk igyekeznek megteremteni z elődások népszínházi jellegét, közérthető kifejezési formáit. Mindezek olyn művészi-zenei értékek, melyek m már bátrn tekinthetők hgyománynk, és melyeket ide értve világos, jól követhető szövegejtést, mi budpesti produkciókról nem mindig mondhtó el - továbbr is ápolniok kell vidéki társultoknk. Puccini Triptichonjánk második része, rendezte, zene vlmennyi érzékletes nőv r minden részletszépsége, mozzntához ezúttl is meglelve zenei értéke ellenére A köpenynél lénye- megfelelő színpdi kciókt. Különösen gesen sttikusbb, több benne meg- jól sikerült A köpeny színrevitele, melymerevedő tbló, és kevesebb z kció. ben vlmennyi szereplő gondosn kiebben z egyfelvonásosbn szinte minden dolgozott drámi krktert kpott, és hol színflkon kívül történik, és mind-z cselekmény nehéz hét befejeztével elvégeztetett, mire néző kíváncsi pátiáb eső munkások ábrázolásától lehetne. Á hrmdik drb, Ginni Szrk néni reményvesztett hiú ábránschicchi ezek után kerek hét évszázdot dozásán és két szerelmes mindent ellép vissz történelemben, hogy ismét sodró, epekedő vágykozásán át trgyors érzelmi változások sokságávl - de gédi beteljesedéséig egyetlen ngy drámost már két trgédi után z ókori mi ívben bontkozik ki. A rendező pró görög színház mintájár vígjátéki formá- és jól követhető mozgáselemekből bn feloldást keresve - lepje meg hll- építette föl drámát, gyors hngultgtót. A debreceni Csokoni Színház váltásokhoz, vlmint z ellentétes érzétriptichonnk npjinkbn egymástól sek egyidejű zenei jellemzéséhez mindig mindjobbn szétváló részei közül csk megtlálv legmrkánsbb kifejezési két szélsőt tűzte műsorár, és elhgyt z formákt. Üde, kedves és derűsen élénk Angelic nővért. Á döntés feltétlenül he- Ginni Schicchi reneszánsz színpd is; lyeselhető, figyelembe véve színház Kertész Gyul játékb nem erőszkolt dottságit is, mert három műből kö- bele semmiféle túlzó időszerűsítést, hezépső nemcsk legkevésbé htásos, lyette megelégedett Divin Commedi Két drb Triptichonból hnem elődásához sem könnyű elegendő néhány sorából merített történet mindig Némely zenetudós z operirodlom első számú énekesnőt tlálni. A szükségesnél ktuális mondnivlójánk érvényre jutjelentős munkás tárgyú zeneműve-ként több kompromisszum pedig ebben z ttásávl. Trk, színes, olykor szemértrtj számon A köpenyt, mert ben-ne, esetben fölöslegesnek látszik. A köpeny és mes líráb, máskor csöndes trgikumb úgymond, először kpnk főszerepet Ginni Schicchi szerepei viszont ránylg hjló epizódok kellemes füzére ez z Szjn prtján kikötött hjó megfárdt, kedvezően kioszthtók olyn énekesekre, elődás, mely jól és htásosn ellennyomorúságos életű rkodómunkási. A kik sűrű cselekményű két drámábn pontozz A köpeny komor, sötét, bántos képességeikről is számot tónusát. Kliforniábn játszódó, egzotikus témájú színészi A Nyugt lány után bizonyár nem dhtnk. Zeneileg A köpenyben kpott hllgvéletlenül fordult Puccini érdeklődése tóság ngyobb élményt művészektől. Puccini két operáját Kertész Gyul Európ, Szjn prtj és munkások élete felé. A köpeny, ez mélyen relist mű megkezdett út folyttás Puccini életművében; szerzőnek zt vágyát Jelenet Puccini A köpeny című operájánk debreceni elődásából muttj, hogy most még mrkánsbbn vigye színpdr vló életet. És A köpeny mg lig egy óráb sűrített drámájávl egyszerre idézi föl nehéz munkábn eltörődött emberek sorsát, nyomorúságbn is kivirágzó szerelmet, békés nyárspolgári ábrándokt, lírát és végzetes trgédiát. Ilyen tömören legföljebb csk Bohéméletben foglmzott Puccini; ott történik húsz perc ltt zenében és szövegben nnyi, mennyi másutt több órán át. A köpeny zonbn egyszerre és egyidejűleg még Bohéméleténél is több sorsot villnt föl. Igz, életüket nem követi végig, hiszen kintornás, z ifjú szerelmespár, Vkond, Szrk néni csk egy-egy színfoltként jelenik meg, hogy zután eltűnjön z esti szürkületben, mikor kigyúlnk párizsi fények. De lkjuk mégis ott vibrál továbbr is színpdon, s noh eltávoztk már helyszínről, mguk pró kis története előrevetíti ngyobb trgédi árnyékát. z Angelic é

32 Krémer József árnyltokbn gzdgon fejezi ki Mrcel, z öregedő bárktuljdonos szomorú életét és végzetes sorsát, noh mozgás olykor merev, és nem követi pontosn hjlékony énekét. Henrit, szerelmes rkodómunkást árdó érzelmességgel, Puccini-operák tenorhőseire jellemző széles dllmívekkel, de másutt jobbn kibonthtó személyiségjegyeket most néhány legfőbb vonásr korlátozv, hiteles játékkl jeleníti meg Horváth Bálint. Czkó Mári Georgetteként színészileg többet nyújt, mint hngbeli lkításábn; forró szerelmi sóvárgásáb egy céltln és értelmetlen élet minden keservét belesűríti, éneke zonbn néh bizonytln és széttöredező. Föltűnést keltő színészi és énekesi remeklés Mészöly Ktliné Szrk néni rövid, de nnál mrkánsbb, hngsúlyosbb és rendezés áltl külön kiemelt epizódszerepében. A Ginni Schicchinek viszonylg kevés énekesi feldtot, ám nnál több lkítási készséget kívánó címszerepét vendégként Plócz László játszott, megszokott jó színvonlán, olykor rutinjár is támszkodv, és z operházi tpsztltok hsználhtó értékeit átmentve debreceni színpdr. Prtnerei közül Hegyes Gbi líri vonlt erősítő, poétikus Lurettáj, Vrg Mgd kedvesen krikírozó, zsémbes Zit nyój, szépen éneklő Tóth József önérzetes, büszke Simonj és Györgyffy József szerelmes Rinucciój érdemel még külön említést. A többi epizódlkítást feldt tisztességes végrehjtás jellemzi. Mindkét Puccini-oper díszleteit Lngmár András készítette, ki különösen A köpenyben olyn izglms, hngultos, zene impresszionisztikus hngvételére is támszkodó színpdot tervezett, mely különböző síkokbn megelevenedő cselekmény számár gzdg és jól kiknázhtó játéklehetőséget biztosított. A köpeny piszkosszürke, szomorú színeit Ginni Schicchiben sötétbrn és világoskék kontrsztj váltott föl. Bent házbn gyász hngult, kissé ironikus felhngokkl és idézőjelekkel, de kívülről besüt np, betör mediterrán derű, boldog élet vidám kéksége, mely végül is didlmskodik hmisságon, kpzsiságon, hlálon. A Puccini-operák hngultáb és rendezői elképzelésbe biztos ízléssel beilleszkedő, egyéni jellemeket festő kosztümöket Greguss Ildikó tervezte. A Triptichon két szélső drbját színház zeneigzgtój, Szbó László vezé nyelte, rendkívüli precizitássl, színpd legkisebb rezdüléseire is figyelve, minden zenei frázist jelentőségének megfelelően közvetítve. Szbó László pontos és megbízhtó dirigens, ki hűségesen rgszkodik leírt kottfejekhez, de vlmiféle görcsösség megkdályozz bbn, hogy A köpeny dllmívei szélesebben árdjnk, zene ellentétes csúcspontji fölmgsodjnk, és hogy Ginni Schicchi trk forgtgát, pörlekedő viszályit és bensőséges költőiségét zenekr differenciáltbbn és plsztikusbbn szólltss meg. Trvit Verdi középső zeneköltői korszkánk ngy opertriászából hrmdik, Trvit, mint tudjuk, csúfosn megbukott z 1853-s velencei bemuttón. Á zeneszerző zonbn érezte és tudt, hogy bukáshoz bosszntó véletlenek sorozt is hozzájárult, és rossz fogdttás ok nem zenéjének súlytlnságábn keresendő. Nem sokkl bemuttó után ön-érzetesen írt egyik levelében: Á mgm részéről zt hiszem, nem ez volt z utolsó szó Trvitáról, mi tegnp este elhngzott. Tlálkozunk még vele..." A csknem mindig biztos színpdi érzékű Verdi most sem tévedett. Műve, melyben - Szbolcsi Bence szvivl emberélet, drám és dllm végső soron egy és ugynz", egy esztendő múlv már fényes didlt rtott Velence másik színházábn. Ezt ngy drámi ívű, nemes dllmokbn gzdg és őszintén érzelmes operál Pécsi Nemzeti Színház is műsoráb illesztette, bizonyár bból helyes elvből kiindulv, hogy ez mű ligh hiányozht egy vlmennyire is igényes zenés színház repertoárjából. Á pécsi Trvitát Huszár Klár rendezte vendégként, zene belső intimitásánk és külső freskószerűségének útján hldv, széles zenei és színpdi tblókb belerjzolv z egyéni sorsokt is. Szerencsére Huszár Klár nem került divtos és külföldön mind ngyobb botrányokt kvró korármltok htás lá, és nem kívánt öncélún korszerűsíteni múlt százd közepén játszódó párizsi történetet. Sőt, divtot tudtosn elkerülve, olykor már-már konzervtívnk is ht rendezése, mely túlságosn tiszteli leírt szöveget, és nem épít eléggé zene friss, eleven szellemére, cselekmény gyorsn kibomló drámiságár. A pátosz, mely tuljdonképpen jelen vn Verdi-muzsikábn is, itt néh fölös- legesen ptetikussá válik, különösen kezdő és befejező záróképben; ezt melodrmtikus hngvételt Dums szövege tlán igen, de Verdi zenéjének szelleme ligh sugllj. H korunkbn is szánnivló Vlery Violett sors, ezt nem elsősorbn elszegényedése okozz. Sőt, egyéni drámájánk konfliktus éppen bbn rejlik, hogy pzrló gzdgságot egy tiszt szerelem mitt hiábvlón cseréli föl szerényebb élettel, és hogy meddő igyekezettel válll önkéntes áldoztot boldogság érdekében. A szerényebb életvitel zonbn még csk szvkbn jelenik meg, nem vlóságos környezetben: Violett nem tud olyn könnyen lemondni megszokott pompáról. Nos, díszletek, melyeket Vt Emil tervezett, olyn szegényesek és kopárk, hogy ligh világítják meg két báli jelenetben Violett lemondásánk értelmét. Ám ez pomp..." - mutt körül szinte vádlón kerti képben z idősebb Germont, és néző pomp helyén szürke, kopott, dísztelen szín-pdot lát. Tkrékoskodni sokféleképpen lehet főként, h bemuttó idejére színház túllépi költségvetési előirányztot -, kár jelzésszerű díszletekkel is, de zért jelzéseknek mégis érzékeltetniök kell zt fényes miliőt, melyből hősnő z összeomlás felé elindul. Különösen éles z ellentét két szlonkép - melyekben rosszul elhelyezett lépcső-sor még játék lehetőségét is korlátozz - és Márk Tivdr rendkívül dekortív, drám szelleméhez igzodón ngyvilági hngultú jelmezei között. Zenei megoldásábn zonbn pécsi Trvit-elődás sok szempontból figyelemre méltó. Breitner Tmás rendkívül érzékletesen, mű költőiségét előtérbe helyezve tolmácsolj Verdi muzsikáját. Krmesteri munkáj egyránt tnúskodik betnítás lposságáról és zene áltl fölkeltett líri hngult átéléséről. Vezénylése nyomán fájdlmsn szép előjáték után fokoztosn emelkedik zene drámi mgsltok felé, hogy egy végső trgikus hnytlássl vissztérjen kiinduláshoz, most már persze korábbik szintéziseként. Sok évi színpdi gykorltát és szó jó értelmében vett rutinját Breitner mind jobbn hsznosít-j Pécsett; ennek gzdg tpsztltnk is szerepe vn bbn, hogy krmester egyre biztosbb kézzel teremti meg zene-kr és színpd htásos egységét. Lényegében három, de ngyon szorosn véve csk egyetlen jelentékeny szerepre épül Trvit zenéje és cselekmé-

33 nye. A címszereplő Ágoston Edit jól átérezte nehéz feldt súlyát. Gyorsn és szinte észrevétlenül vált át könnyelmű, léh, cspodár nőből gzdgságról lemondni kész, szerelmes sszonnyá; z összeomlássl párhuzmos emberi fölemelkedés érzékeltetése meggyőző színészi teljesítmény. Hngj is színesen fejezi ki szerep belső pszichológii változásit, és h z első felvonás végi nehéz kolortúrári mgs fekvéseiben bizonytln és ponttln is, kárpótol ezért hősnő portréjánk zenei megrjzolásávl. Alfrédként első szerepében muttkozott be Pécsett Albert Miklós, és tenorist föllépése premieren egyben hősi áldoztválllás szép példáj is volt. A művész mgs lázzl küzdve válllt szereplést, és bár kezdetben kisebb zvrokt, indiszpozíciót lehetett tpsztlni ériekében, megilletődöttséget játékábn, z első elődás és betegség okozt feszültség fokoztosn oldódott, és néző előtt egy ízléssel, szkmi biztonsággl megrjzolt szerep bontkozott ki. Súlytln lkítás viszont Boll Tiboré z idősebb Germontként - szerencsére másik szereposztásbn nál jelentékenyebb hngú britonist énekli szólmot -, játékávl csekély mértékben tudt csk érzékeltetni szerepének sorsfordító jelentőségét, népszerű áriáját pedig különösebb krkter nélkül dt elő. A kis létszámú vidéki operegyüttesek gondjiból dódik, hogy néhány kisebb szerepet meglehetősen bágydt hngú énekesek szólltttk meg; ez zonbn nem vontkozik Kővári Anikór, kinek Flóráj vlósággl főszereppé növekedett. Szerelmi bájitl Ismeretes, hogy gonoszkodó - és tlántlán sikereire irigy - kortársi Donizettit Dozzinettinek gúnyolták, mi - Eősze László mgyrítás szerint - körülbelül Tuctkit jelent. Azz: olyn zeneszerző, melyből tizenkettő egy tuct. H ez megállpítás túlzó é s hmis is, és h Donizetti műveinek értékéből mit sem von le, hogy tekintélyes részük legendák szerint szinte npok ltt készült el, hihetetlen termékenység olykor vlóbn bizonyos elsietettségről árulkodik. Gyönyörű melódiái operáibn néh kár föl is cserélhetőek, és zenekrnk sem szán z igényes kíséretnél fontosbb és önállóbb szerepet, még h ez kíséret virtuóz módon vn is megkomponálv. Persze, mindez mit sem változtt zon tényen, h o g y Donizetti néhány operájáról m sem mondht le egyetlen olyn színház, Virágos Mihály, Mohos Ngy Év és Györgyffy József Ginni Schicchiben (Debreceni Csokoni Színház) mely közönségét felhőtlen lebegésű történet mellett ritkszép áriák, együttesek örömében krj részesíteni. Donizetti egykori lkotói könnyedsége zonbn nem lehet zonos mi szín-pdi sblonokkl, z elngyoltsággl. Jó péld erre Szegedi Nemzeti Színház három évvel ezelőtti Don Psqule-elődás, melyben szembetűnő volt ngyon lpos kidolgozottság és csiszoltság. Ez most, Szerelmi bájitl szegedi felújításkor kevésbé mondhtó el. Nem minth Horváth Zoltán rendezése nem voln minden részletében ízléses, friss és kellemesen hngultos. A csoportok mozgtás és helyzetek beállítás is gzdg színpdismeretről tnúskodik, és látnivló, hogy rendező most is gondoskodott néhány jó ötletről. De ezek z ötletek mégsem állnk össze szerves egésszé, és hiányzik z elődásból z z egységes vígjátéki koncepció, mely kortln Szerelmi b á j i t l t npjinkbn is élteti. Pál Tmás vezényléséből sem hiányzik z invenció és mű iránti szeretet, legföljebb kevésbé leljük meg zenei ihletnek zokt pillntit, melyek Szerelmi bájitlr is jellemzőek. Á ngy és mrdndó élménnyel mrd dósunk tehát színpd és zenekr, mi vlószínűleg összefügg zzl, hogy z együttesnek nem áll mindig elegendő idő rendelkezésére egy-egy produkció tökéletes kidolgozásához. Az elhmrkodottság nyomi fedezhetők föl Vágvölgyí Ilon jelmezein is; némely kosztümje kiválón ábrázol egyéniséget és jellemet, például Adináé, szép prsztsszonyé és Belcoréé, felfuvlkodott, önhitt ktonáé, másoknál zonbn ruh inkább eltkrj, semmint föltár-j z egyéniséget. Ilyen például Nemorinónk túlzón népiesre hngolt ruháj

34 és Dulcmr, csoddoktor gyászhuszáröltözete második felvonásbn. Sándor Ljos jól vriálhtó díszletei játékosságnk és dekortivitásnk zt z útját jelölik ki, mely inkább csk követendő igényként, semmint vlóságként vn jelen z egész produkcióbn. Á szereplők jórészt már korábbn megismert, megszokott képességeiket állítják z elődás szolgáltáb. Különösen Berdál Vléri játékán érezhető z sokoldlú és gzdg művészi tpsztlt, melyre Szegeden évek hosszú sor ltt szert tett. Erről biztonságról tnúskodik Réti Csb lkítás is, de hngj bármilyen szép és melegfényű is egyébként - helyenként meg-megtöredezik, elcsuklik, és ezért énekesi produkciój gykort ingdozó. Vághelyi Gábor ránylg fitl tgj még szegedi társultnk, de máris jelentékeny fejlődés-ről dht számot: Belcore-lkításábn sok z eredeti, jó elgondolás, rjt vn z egyéniség jellemvonás. Gregor József természetesen - most is egészen kiváló, és zt, hogy természetesen, zért írjuk ide, mert ennél kiemelkedő tehetségű művésznél z voln meglepő, h bármikor is nem legjobb színvonlát dná. Korpulens lktától is meghtározott, kedélyes humorát most is jól km tozttj, minden szv tökéletesen érthető színház legtávolbbi pontján, és mindehhez járul vlmilyen egészen különleges szépségű bsszushng, melyhez nem sok hsonló kd z országbn. Megérdemli z említést Vámossy Év is Ginett nem különösebben jelentős, de ügyesen megoldott szerepében. lekményét, melyet még külön gzdgítnk - bár olykor tlán bőbeszédűvé is tesznek - Weöres Sándornk szellemes és irodlmi értékű betoldási. Külön elismerés illeti rendezőt vihrjelenet ügyes szceniki megoldásáért. Azt z elevenséget, mit - igz, lényegesen mgsbb követelményt támsztv - hiányoltunk szegediek Szerelmi bájitl-produkciójából, A sevilli borbély elődásán mrdéktlnul megkptuk. Néh már túlságosn töményen is kpjuk, és zzl semmiképpen sem tudok egyetérteni, hogy A sevilli borbély ngyon népszerű nyitányát prózi rész, Brtolo és szolgájánk dilógus vágj ketté. A nyitánynál egyébként is felvetődik kérdés, hogy nem kellene-e most is, mint Az el-dott menysszonynál, inkább mgnószlgról közvetíteni ezt virtuóz és igényes zenekri számot. László Endre - ki egyébként z elődás krmestere - ügyesen megoldott zenei átdolgozást, zz hngszerelés minitürizálását, de ez fárdozás nyitánynál érthetően nem sikerülhetett. A sevilli borbély Rossini közkedvelt operáj Déryné Színház sikeres produkciój volt 1974ben; most néhány új ecsetvonássl és új ötlettel felújították A sevilli borbélyt. Az első pillntbn megrgdj néző figyelmét színpdi kivitel, melyről később kiderül, hogy egy átfogó koncepció része. Sosztrics Zsuzs díszleteiben mindenütt árulkodó és incselkedő lk-tok láthtók: mindmegnnyi édes és bájos titok tnúi. De titkot nyitó kulcsok urlják jelmezeket, Rimnóczy Yvonne terveit is: Brtolo botj végén kulcs lát-htó, Bsilio botját pedig egyenesen violinkulcsból képezték ki. Ez játékosság, melyhez jelmezek, díszletek jól megdják z lphngot, végig urlj z egész Az énekesek iránt igzságtlnság voln elődást. Kertész Lászlónk rengeteg öt- túlságosn mgs követelményeket lete, leleménye trkítj vígoper csetámsztni, és időnként meg kell elégedni zzl z őszinte örömmel, hogy némelyik színész tisztán és érthetően dj elő szólmát. A megbízhtó, jó átlgból kiemelkedik bájos és szépen éneklő Kálny Jelenet Donizetti Szerelmi bájitl című operájából (Déryné Színház). Zsuzs, mint Rosin és Bordás Rezső Középen: Sztmári Olg és Bordás Rezső multságos szemtelenséggel lkított és zeneileg is jól megoldott Figrój. Vjd Dezső Bsiliój és Iván József Almviváj lehetőségekhez képest tisztességes, ügyes lkítások. Remélhetően kitűnik z előbbiekből, hogy cikkben nem zonos feltételek között működő társultok produkcióiról esett szó. És h minden elődásnál részletesen nem is utltm rá, zért - gondolom - beszámolóból kitetszik, hogy vidéki operelődások színvonlát erő-teljesen befolyásolj és veszélyezteti rutin. Ebből gondból csk állndó kölcsönös vendégjátékkl lehetne kilábolni. Vlmennyi társultnk jót tesz egy máshonnn jött rendező, szereplő, sőt krmester közreműködése; enélkül fennáll z elszürkülés és beszűkülés, szkmi vkság veszélye, miből egy idő után mind nehezebb kikerülni.

35 RÉVY ESZTER Ó, zok régi szép házsságok! A Békés megyei Jóki Színház zenés játékáról Az igényes, nemes szórkozttás nehéz problémáivl vidéki színházinknk bemuttók mgs szám mitt tlán gykrbbn kell felvenniük küzdelmet, mint pestieknek. Npjinkbn legtöbbször polgári irodlom vtott ngyságink műveit szokás felújítni. Egyrészt mert mi közönség még nem szkdt el nnyir polgári múlttól, hogy ügyesen kifigurázott fonákságin ne tudn jót nevetni. Másrészt mert npjink visszásságiról, ellentmondásiról kevés jó színdrb született. Önmgunkon jót nevetni csk kkor lehet, h művek nem kímélve semmit elevenbe vágnk, és jóindulttl bár, de keményen bírálnk. A békéscsbi elődás érdekes jelenségre hívt fel figyelmet. A biztos, jó irodlmi érzékről tnúskodó összeállítás Csom Sándor drmturg munkáj - és z ízléses, körültekintő színpdr állítás Seregi László vendégrendezése - jó szórkozást nyújtott. Csk éppen igzi élményt nem dott szó színházi értelmében. Pontosbbn foglmzv: közönség vette lpot" (például hozományr spekulálást, trtlmtln házsélet elől klndokb menekülést bemuttó jelenetekben), de nevetését nem nnyir z irodlmi nyg trtlmsság, mint inkább rendezés ötletessége, illetve fntázidús színészi játék váltott ki. Ennek z elődásnk kpcsán is nyilvánvlóvá vált, miért rt sikert egy Molnár Ferenc- vgy Helti Jenő-játék, de mitől nem válht igzán szórkozttó élménnyé. Mert mi közönség túlnyomó többsége számár polgári világ elsősorbn már csk irodlmi és másodsorbn közvetetten sját élményéből ismert vlóság. Rácz György összekötőszövege, illetve keretjáték nem óhjt ktulizálni, h-nem jó érzékkel lklmzkodik z elő-dott játékok szerzőinek stílusához. Seregi László tőle megszokott ötietességgel, humorrl kezeli jelenetek hőseit, és hol csk lehet, hgyj színészeit felszbdultn komédiázni. Más kérdés persze, hogy bár mguk drbok bájosk és főleg szlonképesek, sztereotipiáik mitt nem túl sok támpontot dhtnk Jelenet z Ó, zok régi szép házsságok! című zenés összeállításból (Békés megyei Jóki Színház) (MTI fotó) színészi fntáziánk. Mégis, Csinády István kellemesen korhű díszleteiben születtek vérbő, ngyszerű lkítások, melyek közül első helyen Felki Eszter Ldy Simsét kell megemlítenünk. J. M. Brrie Az sszony és z írógép című jelenetéről vn szó, melyben Felki egy ostob, hiú, de zért z élet és siker fonákságiból vlmit mégis felfogó szépsszonyt formál meg olyn brvúrrl, hogy kár pszichológii tnulmányt lehetne írni z előttünk érlelődő jellemről. De bűbájos Courteline Csládi jelenetében épp úgy, mint közjátékb illesztett snzon elő-dáskor. Érzékeny, sokszínű, sokrcú színésznő, ki sikerrel kerüli el csábító, sblonos megoldásokt. Fodor Zsók Hrsányi Zsolt Téli lkás című kis játékát egyéni vonásokkl gzdgított. Párosuk Felkivl már említett Brrie-jelenetben z est legjobbn megkomponált összjátékávl örvendeztette meg közönséget. Gálffy László kedves, szellemes volt Courteline Csládi jelenetében. Bicskey Károly tlán Brrie-műben érezhette jól mgát, de mind Molnár Ferenc Menyegzőjében, mind Hrsányi Téli lkásábn inkább csk mértéktrtássl lklmzott sblonmegoldásokt láthttunk tőle. Telitlált volt viszont Körösztös István Férje Gábor Andor Hspók úr ebédel című jelenetében. Nem szbd elfeledkeznünk zonbn Zsolni Júli ngyszerű krkter-cselédlányáról és Szerencsi Hugó rvsz Hofer kocsmárosáról Molnár-, és Pintér Gyul világfib oltott ügyvédbojtárjáról Hrsányi-jelenetben. Budi Dénes és Csnk Bél zenéje, Kellér Dezső, Rácz György és Szép Ernő versei egészítették ki Molnár, Helti, Hrsányi, Brrie, Courteline és Gábor Andor áltl régi szép házsságokról felrjzolt képet. Most, miután tudjuk, milyenek voltk vlhik, jó lenne megtudni, vjon milyenek mi házsságok. Reméljük, közeljövőben ennek is szentel vlki egy egész színházi estét. Vgy tlán mi önmgunkon nem tudnánk nevetni? Ó, zok régi szép házsságok! Zenés irodlmi show (Békés megyei Jóki Színház). Molnár Ferenc: Menyegző. Gábor Andor: Hspók úr ebédel, Brrie: Az sszony és z írógép, Helti Jenő: Bábjáték, Hrsányi Zsolt: Téli lkás, Courteline: Csládi jelenet. Rendező: Seregi László. Díszlet: Csinády István. Jelmez: Fekete Mári. Koreográfus: Felki Eszter. Vezényel: Holpert János. Szereplők: Bicskey Károly, Cseresnyés Rózs, Bánky Gábor, Szerencsi Hugó, Mátyás Jolán, Máhr Ágnes, Bjk Be, Zsolni Júli, Körösztös István, Szentirmy Év, Kornis Pirosk, Felki Eszter, Fodor Zsók, Gálffy László, Pintér Gyul.

36 SZEREDÁS ANDRÁS Etűdök hétköznpokr Png z mtőrmozglom, hllni egy idő ót. Válsággl küszködnek nemhivtásos színházk. H így vn, nnk többek közt - tlán z is ok, hogy z mtörizmus túljutott niv, spontán fejlődésének korszkán. Szembe kell néznie sját profizmusávl. Azok z mtőr színházk tehát, melyeknek sikerült túlélniük sját fellendülésüket, zzl vigsztlhtják mgukt, hogy mostni betegségük vlódi profibetegség. Önkifejezés-re szolgáló eszközeikről és témvilágukról kiderült, hogy formlizálhtók, másolhtók. Frisseségükről és hrcosságukról bebizonyosodott, hogy eleven mondnivló híján mnírrá kopik. Közönségükről pedig zt tpsztljuk, hogy gykorltilg ugynúgy tömörül", bérletet vált" elődásikr, mint kármelyik kőszínház törzsközönsége, legfeljebb kevesebb lelkesedéssel nyugtázz, hogy mindig ugynzokkl z rcokkl tlálkozik. Nem tesz jót ez z öreges érettség, nem természetes, hogy nem-hivtásos együttesek éppen bból muttnk kevesebbet, mi zelőtt legfőbb jellemzőjük volt. Mozgékonyságból, közvetlenségből, drámává lig sűrűsödött élmények személyes és nyers feldolgozásából. Hogy nemcsk közönség érez így, hnem ők mguk is érzik változttás szükségességét, zt legutóbb Fodor Tmás vezette, Orfeó Stúdió néven is-mert együttesnek új bemuttkozás jelezte HVDSZ színpdán. Aki látt előző produkcióikt (z Étoilet, Vurstli-t, Bnkettet), egy csknem gyökeres fordultnk lehetett itt szemtnúj. Színpdi kifejezőeszközeik korábbn bonyolult, olykor nehézkes metforikusságát ezeken z estéken egyszerűbb, relist játékmód váltott fel. A régebben ttributumszerűen hsznált tárgyk itt visszkpták reális drámi funkcióikt, temtik pedig z llegóriák világából leköltözött hétköznpok vlóságáb. Egészséges relitásérzék, kritiki szellemű megfigyelések, friss játékkedv árdt műsorukból. Nem színdrbot dtk elő, nem is játékot mutttk be ezúttl, hnem - ismét csk újrkezdésről, fordultról tnúskodv etűdöket. Etűdöket, vgyis mindennpi élethelyzetekre épülő gykorltokt, színészi előtnulmányokt. A be-fejezett művek véglegessége helyett: félkész"drámák nyitottságát. Sjátos és vidám kihívást érezni már bbn is, hogy kbré és vicclpok elcsépelt, közhelyes témáitól sem ridtk vissz, hogy bebizonyítsák, újt tudtk mondni velük. Ez helyzet legsikeresebb etűdjük, Ptyolt esetében is. Első pillntásr nem több, mint egy minden szenzációtól mentes riport, hiteles rekonstrukció. Hngsúlyozottn eredeti itt minden. A helyszín, táblák, pult, telefon, kilósruhát trtlmzó zsákok, csomgolóppír, fogson lógó ruhák. Hiteles gumizokni boltvezetőnő lábán, hite-les szürke zkón éktelenkedő eltávolíthttln pecsét. Olyn minden, mint z életben. Egyetlen különbség vn csk: z, hogy ezúttl hátulról látjuk pultot és szemből, boltosnő szemszögéből megrendelőket". Azok pedig jönnek sorbn, futószlgon. Egy-egy pillnt-kép villn fel mindegyikről. Mgtrtások sokfélesége mindig egyform lphelyzetben. Ezernyi pró, hétköznpi drám elevenedik meg: groteszk jóindult, pökhendiség, gynkvás, derű, slemilség és ügyeskedés meg-megújuló kereszttüzében. Közben csk z öltözékek változásán, sálk, klpok, csizmák, pufjkák, bllonok prádéján vesszük észre z idő múlását, változását - s Kovácsok ismerős neve közé befurkodó Grsslkovichon dolgok gépies változtlnságát. Mindezt, felsorkozó portrék sokságát minitűr színészi remeklés fogllj egybe: Gál Erzsié, boltosnőé. Az ő folymtos és érzékenyen megfoglmzott jelenléte nemcsk ritmikilg kovácsolj össze részleteket, hnem belső értelmet is d nekik. Szüntelenül vibráló feszültséget teremt z egymást követő és egymáson áthtó gépies-hivtlos és személyes mgánemberi mgtrtás között. A Ptyolt című etűd egymás mellé felsorkozó szituációi tuljdonképpen végtelenbe nyúlnánk. Végtelenbe nyúlásuknk csk z vet véget, hogy dott pillntbn szereplők megrgdják pultot, és szembefordítják nézőtérrel: végezetül mi is megrendelők leszünk, frksszemet nézünk boltosnővel. A másik etűd, Lkótelep című is fentihez hsonló végtelenített helyzetet mutt be zzl különbséggel, hogy itt egy önmgát felfló szituációvl vn dolgunk. Egy típuslkásbn lkótelepi meg-bízottk jönnek össze htározthoztlr. El kell dönteniük, hogy hová ültessék lkótömbnek kijelölt fákt. A dolog gondosn elő vn készítve. A házigzd sört hoz, rágcsálnivlót készít z sztlr, fő már kávé, rádióbn szól délutáni tánczene. Később előkerül egy percre lkótelep mkettje is. Lil pmutcsomóvl jelzik rjt, s bepróbálják" fák helyét. De közben tnácskozás észrevétlenül, de visszvonhttlnul felbomlik, helyzet szétfut szimultán cselekvések és szituációk sokságáb: várkozásb, kávézgtásb, oktondi locsogásb. S közben válófélben levő feleség - többiektől figyelemre sem mélttv - egy ngy bőröndbe pkolj berendezés értékesebb drbjit... Bármennyire bszurdnk éreznénk is: lkótelep" z elmondottk lpján, mint láttuk, még szerkesztésében sem tér el lényegesen z előbbitől. Köznpi helyzetekhez kpcsolódó események sűrűsödése és ritkulás, koncentrálódás és felbomlás történik mindkét esetben. Lehet, hogy ezek furcs, félkész drámák vlóbn nem többek nnál, mint minek plkát is hirdeti őket: vlóbn csk színészi önképzést szolgáló etűdök, előkészületek olysféle drámák elődásához, mint egyébként z együttes áltl itt bemuttott (szuggesztíven felvázolt, ám rendezőileg, színészileg még felemásn megvlósított) Csehov-olvst, A htos számú kórterem. Az együttes felkészültségéről ebben z esetben is kedvező képet kpunk. Az etűdök zonbn, úgy érzem, többek ennél. Azzl, hogy kilépnek színészi műhelymunk kereteiből, megcsillntják egy önálló drmturgi lehetőségét. A mindennpi élet hngsúlyos, kiemelt, de mégsem lezárt, drmtikusn megoldott szituációit mintázzák meg. A színészek helyzetgykorlti, kritiki fórumot" teremtve, nézők mindennpi életgykorlti elé trtnk tükröt. Nem kínálnk cselekvési vezérfonlt, egyértelműen kikristályosodott mgtrtásmintát számukr, csk közvetve: e szituációkt fenntrtó vgy megsemmisítő erők bemuttás áltl.

37 rcok és mszkok RÓNA KATALIN övé szó, övé történet, mris z előtér- bálj betűket egymás mellé illesztve, ben vn. A Rtched nővér vezette gyű- lssn, végtelen keserűséggel kimondni: lésen, hol z ápoltk tovább kínozzák Már z első szót is ddogtm. Azt, hogy Hármn egymást, hol nem kímélik egymás érzel- m-m-mm." S hogy ezt mondj, egy Kkukkfészekből meit, ő sem tétovázik. Hngjábn sját meggyötört, emberi trtásától megfosztott sértettsége bujkál, mint kimondj: F-f- lény egész életének trgédiáj sejlik föl. fogdjunk, hogy fél z sszonytól." HrS mikor McMurphyt brátnője megdinghoz vágj szót, de mgáról beszél. látogtj, Billy elbűvölve figyeli-követi Billy Bibbit: Kern András Kern úgy tudj kimondni kíméletlen lányt. Kern szótlnul éli itt Billy vágyit, N-n-nem én vgyok főgygyás, bár zt szvkt, hogy bbn vlóbn benne vn lelkének rezdüléseit. Aztán z őrült is mondhtnám, ho-hogy mjdnem én Billy szánlms életének minden iszo- éjszkán, mikor társi esküvőt rendeznek vgyok" - ezzel néhány nehezen, nyt, minden félelme, minden megláz- számár, hogy egyetlen éjszkár ddogv kilökött szóvl indítj Billy ttás. összeboronálják lánnyl, boldogság Bibbit figuráját z író, s vlójábn ezek Ám Rtched nővér őt sem kíméli, s árd szét vonásin. Kern lehetőséget zok szvk, melyekkel Kern András legközelebb kérdés neki szól: vissz tud játssz el, z emberi teljesség fölcsillnó igz emberi figurát teremt színpdon. emlékezni rá, hogy mikor kezdett el lehetőségét. Erre mondtr kell figyelnünk, s erre ddogni? Kern tekintete megtörik, mg Ám mámoros éjszkát újr vlóság gondoltr épül Billy Bibbit minden elé mered, ztán dermedten prócselekedete. Az elmegyógyintézet furcs ápoltji között Billy Bibbit látszólg legfitlbb. Niv, szorongó rccl figyel, s ngy ritkán Kern András (Billy Bibbit) és Koncz Gábor (McMurphy) Kkukkfészekben ddogv kiejtett mondtibn mindig ott rejtőzik szorítás, félelem világtól. Billy Bibbit nyj zsrnoki szorításából nem tud szbdulni, hogy fájdlmsn meséli: z nyám mitt történt - mikor csk meglátogt, után mindig szörnyen érzem mgm" - mgyrázz, s közben színész gesztusivl bekötött csuklójár vonj pillntásunkt. Igen, még történet kezdete előtt kísérelt meg öngyilkosságot komplexus szorításábn vegetáló fitlember. Kern úgy hívj föl erre, szvk nélkül, mozdultokkl figyelmünket, minth rögtön zt is hozzátenné: Billy legngyobb bj, hogy nem kr cslódást okozni, s épp ezért vegyük tudomásul, de tegyünk úgy, minth nem látnánk ezt z újbb sikertelen kísérletet. Hisz Billy nem válht felnőtté., mert nyj nem engedi, de nem is dönthet sors, élete vgy hlál fölött sem szbdon, hisz egyike ő mesterségesen létrehozott engedelmeseknek, önállótlnoknk. Mindezt színész ngyszerűen kilkított mozgásokkl, gesztusokkl, pillntásokkl foglmzz meg. Különösen ddogásár kell figyelnünk. Nehéz színészi feldt színpdi ddogás. S Kern még ebben is teljes, úgy tud ddogni, hogy vlójábn csk egy-egy szót mond ki nehézkesen, mégis úgy érezzük ebben rejlik színészi fölénye -, minth mindet ddogv ejtené, s el tudj hitetni fiú kínos-feszélyező beszédhibáját. Kern Billy Bibbitje egyike z ápoltknk; h kell, szinte föloldódik z együttesben. Jelen vn, együtt él, együtt ját-szik, de nem kr kiemelkedni. Aztán, h

38 Bromden, főnök (Bujtor István) tévézés mellett szvz követi. S mint Billy cspzottn, de boldogn megjelenik nővér és többi ápolt előtt, még él benne pillnt dt biztonság, még nem szégyelli mgát, még dcos, még válllj, mit tett - természetes, normális cselekedetet. S már nem ddog. Folymtosn, nyugodtn beszél. Megismert, megérzett vlmit, mi több, mint mit eddig világból kpott. Végre embernek, teljes értékű embernek érzi mgát. De fölénye nem sokáig trtht, hisz Rtched nővér pontosn tudj feldtát. Tudj, hogyn kell kiölni ápoltjiból még lehetőségét is z embernek, s Billy nyj nevének hlltár nem bírj tovább. Újr ddogni kezd, kiáltozik, vdul zokogv McMurphyt okolj mindenért. Most már tudj, mit vesztett. Kern András úgy tudj eljátszni ezt z utolsó, kétségbeesett pillntot, hogy még egyszer fölvillntj Billy Bibbit föltárult emberi rcát, összeomlását és végső búcsúját. Bromden: Bujtor István Az elmegyógyintézet látszólg ép ápoltji között srokbn ül Főnök, z indián: Bromden. Csöndben, szótlnul figyel. Senki sem fogllkozik vele, s ő sem szól senkihez. Időnként, h egyedül mrd z egyetlen fénycsóvávl megvilágított színpdon, zvros emlékeiből tisztán villn elő kép: indián törzse, pj, z egykori törzsfőnök, kit társdlom, z Üzem tszított pusztulásb. Aztán újr csönd pillnti következnek. Bujtor István úgy tud rezzenéstele- nül háttérben mrdni, hogy minduntln érezzük jelenlétét. Nem szemlélődő nrrátor, több nnál. S épp zt tudj, mi legfontosbb: színpdi csöndet. A szvk nélküli színpdi létet, s közben végigélni történetet, megélni Bromden metmorfózisát. McMurphy érkezésekor, hogy Bromden-Bujtor rápillnt, tekintetében benne vn csodálkozássl vegyes érdeklődés, mint ki megérezte, most vlmi történni fog, végre történnie kell vlminek. Ránéz z előtte álló McMurphyre, mjd lssn, tétován fölemeli kezét derékmgsságig. S ebben mozdultbn benne feszül várkozás - íme, eljött vlki, ki őt ki tudt mozdítni megfoghttln szemlélődéséből. Ettől perctől kezdődik Bromden átlkulás. Még mindig figyel, nem tesz semmit, csk tekintete villn tlán élesebben. S mikor McMurphy megpróbálj fölemelni műszert, Bromden háttérben szinte együtt mozdul vele, mint ki testének minden mozdultávl együtt vn, mint ki így próbál segíteni. Ám ezek még csk lig észrevehető gesztusok, de mint McMurphy szvzást indítványoz, Bromden végre kilendül nyuglmából. A most mutssuk meg, hogy emberek vgyunk-e vgy mjmok" szvir, rámeredő döbbent pillntások kereszttüzében Bromden megemeli kezét. Szvz. Bujtor nehézkesen indítj Bromden mozdultát, minth óriási erőfeszítésébe kerülne Főnöknek - színész itt újr némán, egyetlen krmozdulttl tudj eljátszni z emberi pillntot. Amikor ismét színpdr lép, sötét vn. Körülnéz, figyel, minth vlki hívt voln, minth vlkit keresne. Aztán mgsbn levő blk elé lép, tlán holdt nézi. A hozzálépő McMurphytől elveszi felé nyújtott rágógumit, s rekedt hngon tör fel belőle szó: köszönöm. Ezt z egyetlen szót Bujtor úgy ejti ki, hogy ebben benne sűrűsödik minden korábbn elnyomott szó és mondt. Mint ki végre megkönnyebbült, mgár tlált - társr lelt. S végre beszélhet nemcsk mgábn, mgánk vgy sápdt holdvilágnk, hnem vlki másnk, egy embernek is. Ahogy beszélni kezd, minth kiszkdn belőle minden keserűség és fájdlom: Nem vgyok elég ngy. Vlh ngy voltm, de z már rég volt." A színész egy élet trgikumát önti Bromden mondtib, mikor így folyttj: Úgy dolgoznk meg, hogy szinte észre sem veszed. Elkpnk és már nem vgy z, ki voltál." Brom-

39 den megérzi: csk McMurphy segítheti, hogy ismét ngy, ismét ember lehessen. Es ez tudt állítj vgány mellé, ezért rgszkodik hozzá. S ő, ki eddig csk kellék volt, kivel mindenki kényére-kedvére tréfálkozhtott, most egyre növekvő ggodlomml figyeli, hogy észrevették, már nem lélegző fbábnk tekintik. Amint Rtched nővér is fogllkozni kezd vele, lát-szik, nem sokáig tűr. Miközben nővér beszél, Bromden ijedt, csodálkozó rccl hllgt, megmrkolj széke krfáját, mint ki máris védekezni kezd. Mjd fölemelkedik, hátrálni kezd, tekintetén rémület fut át, mint segélyt kérőn kiáltj el Mc nevét. Bujtor Istvánnk Bromden megformálásábn még egy kiáltás vn. Ám ez már nem ugynz hng. Az elektrosokkkezelés előtt McMurphy bizttásár ismétli hngosn, egyre hngosbbn cskzértis"-t. S h Bujtor első kiáltás még rémületet tükrözte, úgy ebben másodikbn már egy élet kínlódását fejezi ki. Ez kiáltás már hrcot vállló ember hngj. Az éjszki muri trgikus befejezése után Bromdenre ismét köd borul". Megint úgy érzi, nincs többé kiút, nincs menekülés. S mikor kivilágosodik színpd, Bromden-Bujtor úgy ül, ugynbbn pózbn, kttonikus helyzetben összegörnyedve, semmibe vesző tekintettel, mint mikor megismertük drb elején. Rendíthetetlen nyuglmából tlán már semmi sem mozdíthtj ki. Vgy mégis? Egyedül áll színpdon, mikor műtét után egy kerekes ágyon betolják McMurphyt. Lssn z ágyhoz lép, csöndesen áll, sötét tekintettel nézi mozdultln testet. Aztán újr rekedten, nyersen szóll meg, szinte csk mg elé: Ez nem McMurphy." Bujtor hngjábn benne játszik bizonyosság, már tudj, hogy mit fog tenni. Tudj, hogy z igzi, z eleven McMurphyt gépezet megszüntette, mi mrdt belőle, z már csk gondolkodásr, tettekre képtelen test. S zt is érzi, biztos benne, hogy McMurphy nem örülne, h roncsolt teste még évtizedekig tengődne itt, s Rtched nővér vele példálózn. Bromden még vár, s míg többiek vizsgálgtják testet, kihúz egy párnát, és McMurphy rcár szorítj. Testének mozgásávl, hogy szinte ráfekszik másik testére, érzékeltetni tudj z erőfeszítést, McMurphy szívós rgszkodását z élethez. Amikor Hrding lerántj testről, sír- ni kezd, mint egy gyermek, összecsuklik. Bujtor játék Bromden őszinte összeomlását muttj, z összeomlást, melyben vég foglmzódik meg. A búcsú, z elvesztett brát és z elvesztett remény utolsó felszkdó fájdlm. S mint többiek szökést jvsolják, némi hbozás után rettegve kezdi megérteni, mit jánlnk neki. Végre ráébred, hogy McMurphy mellett ismét ngy lett, ismét erős emberré vált. Bujtor eljátssz kétséget, és eljátssz cselekvés válllásánk biztonságát is. Eljátssz, megéli Bromden átlkulását. Ahogy Bromden z elektromos készülékre tekint, bbn benne vn fölismerés és benne vn bizonyosság, hogy meg tudj tenni, mit McMurphy még csk megpróbált - z ő ereje most már elegendő kitöréshez. Mély lélegzetet vesz, megrgdj készüléket, egy villnás, egy htlms ugrás... és Bromden szbd. Bujtor nem néz vissz, de még visszszól: Bizony hosszú ideig elvoltm." S ezeket búcsúszvkt úgy mondj ki színész, hogy nem feledhetjük, hosszú idő után új embert köszöntenek. McMurphy: Koncz Gábor A McMurphy személyiségéből árdó nyíltság, mint megérkezik z elmegyógyintézetbe, minth teljesen ellentétes lenne hely zárt, szűk világávl. Koncz Gábor, McMurphy szerepében úgy robbn be színre, úgy tudj kimondni, hogy elhtározott szándék átvenni vezetést, hogy máris tudjuk: ő z z ember, ki mindig, mindenütt középpont szokott lenni, ki nem ismeri háttérbe húzódást, csöndes belenyugvás mgtrtását. Ahogy megismerkedik leendő társivl, hogy rátlál köztük Főnökre, Koncz Gábor pillntásábn ott bujkál fölismerés: mi ketten meg tudjuk mjd mozgtni többieket. Koncz McMurphyként h kell, hrsány mókmesterré válik; h kell, gunyorosn mond ellent z ápolóknk. Gyorsn átlátj, mi folyik z intézetben, megérti Rtched nővér indítékát, hogy ngy igyekezettel, demokrtizmus látsztávl módszeresen öli ki z ápoltkból z embert. S mikor erre z első csirke-bulin" ráébred, már nem sokáig bírj szótlnul. Komolyn csttn föl Hrding védelmében: Hgyjátok békén ezt fickót, jó?" Koncz hngjábn itt még csk hrg és társáért érzett ggodlom vegyül. Érezteti, hogy McMurphy még nem biztos benne, miért válllj hrcot. Tlán játékból, tlán csk zért, hogy z időt elüsse. De tlán többről is szó vn, tlán vlóbn föl krj rázni z intézet nyuszijit". S megkezdődik pokoli játék, McMurphy életveszélyes komédiáj, párvidl Rtched nővérrel. Mert nekem senki nem fogj bedumálni, hogy vlmi nem megy, míg meg nem próbálom" - mondj, s nekigyürkőzik z elektromos készüléknek. Izmi megfeszülnek, egész teste remeg z erőlködéstől, rcán z elszántság, mint megkísérli fölemelni. Ám műszer nem mozdul. McMurphy minden erejét beledt hsztln próbálkozásb, s most szemében düh és cslódottság villn. Aztán színész fölemelkedik, s rcán cslódottságot fölváltj de-én-megpróbáltm tudt, érzése, biztonság, mint rájön, hogy kísérlet mégsem volt hsztln. S Koncz úgy formálj meg ezt jelenetet, hogy egyszerre megérezzük, itt már többről vn szó, mint életvidám vgánykodásról. McMurphy fenegyerekből most kezd cselekedni-kész emberré lkulni. Aztán újr csk mókmester tör elő belőle, mint z üres képernyő előtt hirtelen közvetíteni kezdi sporteseményt, minth vlóbn látn vlmit. De mikor z ápoltk mgukr mrdnk, és Hrding mgyrázni kezdi helyzetüket, McMurphy egy másodperc ltt ért meg mindent. Ahogy szinte villámcspásként cikázik át rjt gondolt, láthtólg fel-dúlj tudt, hogy ez nem börtön, hol z elítélt tudj szbdulás npját. Az elmegyógyintézet kpui nem nyílnk ki, h Rtched nővér nem krj. Koncz rcán végigfut rémület, ztán gúnyos mosolyr húzódik száj, nem szól egy szót sem, s döbbent csöndben, minth meggondolt voln, hirtelen srkon fordul, fölkpj tisztítószereket... tlán szbdulás érdekében válllj z együttműködést Rtched nővérrel? Koncz mimikájábn, gesztusibn, mozgásábn itt még benne vn kérdés, benne vn megfontolás. De McMurphy nem enged, s mint ki nevetve megy vérpdr, még z elektrosokk-kezelés árnyékábn sem hjlndó megdni mgát, földni most már kétségtelenül válllt mgtrtást. Koncz el tudj játszni, hogy McMurphy, ki sohsem volt hős-típus, hogyn mgsztosul z Üzem szorításábn, szinte krtlnul hőssé, vlójábn csk" cselekedni kró emberré. Amint vissztér, zt játssz - hdd lássák többiek -, hogy z elektrosokk nem-

40 igen tett kárt természetes életkedvében, életerejében. Még tréfálkozni is tud. Koncz játék érzékeltetni képes, hogy McMurphy most már megértette, mit trtogt számár kórház. Miközben virgoncn tréfálkozik, tekintetében már ott bujkál, tudj, mi vár rá, de zt is tud-j, hogy ő z egyetlen itt, ki tlán fölrázhtj z ápoltkt, ki megértetheti velük, hogy nem nyugodhtnk bele vegetálásb. S mikor Billy Bibbit fejéhez vágj, hogy itt mindig csk ő kr nyerni, Koncz-McMurphy keserű iróniávl mondj : Hogy mindig én nyerek..." A színész behunyj szemét, megérinti hlántékán z elektródák helyét, rc hirtelen elkeseredetté válik, szinte védtelen lesz. Lefoszlik ról mosoly, mint kiben most egyszerre fölrém-lik jövő. Aztán hirtelen megfordul, és sietős léptekkel hgyj el színpdot. De még egyszer előjön McMurphyből mókmester. Megszervezte z elmegyógyintézeti krnevált, s rr is vn ereje, hogy Rtched nővér figyelmét játékos, könnyed csellel még utoljár elterelje. Mókázik, de úgy, mint ki tudj: ez már több egyszerű tréfánál ; ebből tréfából, ebből szorítóból már nem léphet ki. S hiáb könyörögnek társi nyitott blk előtt, McMurphyt vlmi bizonytln, ismeretlen erő vissztrtj. Tlán még kkor sem lenne késő, mikor Rtched nővér dühödten jánlj szökést. De mikor meglátj Billyt és Sndyt mámoros éjszk után, döbbenten meg-áll. Ebben pillntbn megértette: menekülés ideje lejárt. Végleg mrdni kell, bármi lesz is következmény, nem hgyhtj mgukr társit, mindz, mit értük-velük tett, örökre ideköti őt is. A színész dermedten áll, megkésett borzlom fut végig tekintetén. Koncz Gábor ebben z egyetlen döbbent pillntbn megteremti McMurphy ktrtikus hlálát. Megteremtette z embert, ki sosem krt hős lenni, de kit sors, végzete s embersége mégis erre kényszerített. Koncz Gábor-McMurphy nem tér vissz többet, csk ronccsá silányított testét tolják be színpdr z utolsó jelenetben. S társi, miközben Főnök párnát szorít McMurphy fejére, még egy-szer szvkbn fölidézik tréfáit, játékit, tetteit. Hllgtjuk őket, s minth vlóbn újr előttünk álln, minth újr végigélné történetét. Ezek képzeletünk-ben fölmerülő képek igzolják Koncz Gábor megrázó színészi teljesítményét. A jelenlét ereje Kovács Ljos Névnpbn Meglehetősen nehéz úgy udvrlásb kezdeni, hogy z ostrom tárgy vérig sértett, rosszkedvű és elkeseredett. Rádásul egyetlen jtó válszt el szomszéd szobábn lssn már ünneplő hngultb ringtódzó hveroktól. No meg z áspiskígyóként éber hitvestől. De h már úgy hozt z élet, hogy éppen ilyenkor dódik lklom, mit ehet tenni? Meg kell próbálni. Méghozzá szinte szöveg nélkül. Kertész Ákos állítj e meglehetősen nehéz feldt elé Mzúr Lcit játszó színészt, Kovács Ljost Névnp című furcs komédiájábn. Egy szobábn párhuzmosn zjló főjelenet" trtmár kiviszi házisszonyt, Ilonát - és persze körülötte sündörgő Mzúr Lcit - konyháb. Miután két helyiséget egymás mellett egyszerre látjuk, nem okoz gondot e kimenetel ltt történendők figyelemmel kísérése. Csk színész-nek gond jelenlét" okos, finom és ökonomikus megoldás. A békéscsbi elődásbn z ünneplésre összegyűlt társságból Kovács Mzúrj z egyetlen, kit ösztönei ráéreztetnek z Ilonábn végbement változás-r. És Kovács már mjdni eltűnést" is gondosn előkészíti. Az érkezéssel, kölcsönös üdvözlésekkel egyidőben felfigyel már Ilon megváltozásár. Egyelőre persze még csk külcsínre: divtos frizurár, csinos ruhár, kozmetikár. Igyekszik mozgását óvtos céltudtossággl úgy irányítni, hogy felhívj Ilon figyelmét mgár, pró figyelmességeire. Ugynkkor rendkívüli tlálékonysággl próbálj közeledését neje előtt semmitmondó oldlgássá, közömbös lötyögéssé jelentékteleníteni. De pillntásávl, kérdő, csodálkozó, hódoló pillntásivl folytonosn kuttj-vlltj Ilon titkát. Ezt hirtelen kivirágzott nőiességet. Kőzben persze részt vesz, részt kell vegyen kínosn, döcögve induló, témátln társlgásbn. Mondj is szépen szokvány, közhelyszerűségükben mindig" nevettető élceit. De egész lénye egyetlen feldtot jár körbe gondoltbn: vlhogy, vlmilyen módon becserkészni fitlsszonyt. És z éber figyelem, z ügyes sündörgés vártlnul lehetőséget kp : Ilon férje és többiek Kovács Ljos Kertész Ákos Névnp című színművében (Békés megyei Jóki Színház) durv tréfáitól vérig sértve kisiet konyháb. Kovács Mzúrj mint villám, mohón csp le kínálkozó lklomr. Miközben mjd én segítek" jánlkozását közönyösre, mintegy mellékesre tompítj, z idegek, izmok sokt váró villódzásávl kint is vn szobából. És most - dliásn, ngy nekibuzdulássl - indulht z ostrom. Indulhtn. H minden férfivágy, feleségbosszntó káröröme, fitlsszony ingerlő közelségének vrázs elegendő lenne bátorsághoz. A hódításhoz. Leglább egy gyors ölelés, egy csók erejéig. Kovács Mzúrj mjd hogy meg nem vész vágykozásábn. Csk éppen kezét is lig meri kinyújtni. Legfeljebb egy röpke érintés erejéig. De tuljdonképpen mitől is fél Mzúr Lci? A visszutsítástól? Neje vártln benyitásától. Nem. Ez fitl, hrminc-egynéhány éves házs-ember" nők, izglms klndok utáni vágykozását nem vesztette még el, de z emberi kpcsoltteremtés őszinteségébe és ngyszerűségébe vetett hitét már régen. A kellemes-izglms flört felhőt-len perceinek boldogságábn meg tlán soh nem is mert hinni. Sündörögveóvtoskodv, hetykén-bátortlnul, rámenősen-meghtón elkövet mindent, mit hím, nőstény behálózásár kedveskedve elkövethet. De dürgés férfis gesztusi mögül ki-kirebben egy óvtln, árulkodó mozdult: istenem, mi lesz, h Ilon komolyn veszi? Kell ez nekem? És ugyn miért ne kellhetne ez nekem?... Kovács Ljos egy hosszú jeleneten keresztül szinte kizárólg színészi jelenlét és gondosn megkomponált fiziki cselekvés eszközeire építhet. Képes rá, hogy ebből jelenetből megismertesse velünk mindzt, mit Mzúr Lcikról, kicsinyes, fntáziátln, sját erőtlenségükbe bilincselt életéről tud. R. E.

41 négyszemközt GERVAI ANDRÁS menően drbírásr igyekeztek megtnítni. - Meg lehet tnulni drámát írni? A pály szélén? A színpdismeret gykorlti dolog. Nem lehet otthon, írósztl mellett elsjátítni. A Szovjetunióbn, Amerikábn például híres Yle egyetemen is - folyik drámíróképzés. Ez nem nnyit jelent, hogy z ember megtnul receptszerűen A drámíró-utánpótlás helyzete, mi drámát írni, hnem elsjátítj ennek mgyr drámirodlom, színházkultúr mesterségbeli részét. Mgyrországon egyik lényeges kérdése. A színházi mindent líri költészet spektusából vitáinkbn, cikkeinkben ritkán megfogl- ítélnek meg. Egy szent lobbnás, mely mzódó problémávl legutóbb Szárz drámát is teremt... Nálunk többnyire György fogllkozott SZÍNHÁZ 1977/2. kötetekkel hát mögött - prózíró-ként, számábn debreceni irodlmi npok költőként kell elfogdttni mgát eszmecseréjéhez kpcsolódó gondolti- vlkinek hhoz, hogy színházk felbn. Többek között hngsúlyozt, hogy kérjék vgy szób álljnk vele. Hátrány h rossz szkm áltlános közérzete, nyl indul, ki csk" drámíró szeretne kkor százszorosn rossz dolg vn lenni. pálykezdő drámírónk. Ami minket ön hogyn indult? kdályoz, nyom, tszít, z őt tönkre Főiskoli vizsgfeldtként készült teszi". Mdrk röpte című, z Ódry Színpdon Beszélgetőprtnereink Turán B. Róbert bemuttott egyfelvonásosom. Gyárfás és Schwjd György néhány évvel ezelőtt ismertetett meg minket Euripidész Pl Színház- és Filmművészeti Főiskol első medész című elveszett drbjánk tr(és egyelőre utolsó) drámírókurzusán tlmávl vgy pontosbbn z lpvégeztek, juhász Istvánnl és Köves ötletével. Ebből kellett sját elképzelésünk Istvánnl együtt. A színházhoz drámírói szerint drámát írnunk. A zsüri Schwjd vonzlmukon, elhivtottságukon kívül komédiáját és z éri trgédiámt tlált mindkettőjüket szorosbb szálk is fűzik. jónk; két pálymű egy este került Turán Mdách Színház színre. rendezősszisztense, Schwjd pedig - Miről szól Mdrk röpte? szolnoki Szigligeti Színház drmturgj A görög táborbn vezérek Trój így pálykezdés kdályit, nehézségeit sikertelen ostrom mitt csrkodnk színházi ember szemével is megítélhetik. egymásr. Odüsszeusz különböző fonerről s természetesen színházi dorltokkl megöleti békepárt vezetőjét, tpsztltikról, el-képzeléseikről esik Plmedészt, s ügyes mnőverrel mjd szó két interjúbn. megkprintj táboron belüli htlmt. Milyen emléket őriz z elődásról? A legngyobb nehézséget z idővel Mi volt főiskoli felvételi követelménye? vló állndó küzdelem jelentette. Az Ódry Alpfeltételként egy kész drbbl Színpd ngyon sok rendező- és kellett pályázni. A beérkezett, mintegy színészosztálynk d helyet. Mi legháromszázötven mű értékelése után lehetetlenebb időkben - sokszor még körülbelül negyven szerzőjét hívták be. éjszk és hjnlbn is - kényszerültünk Ezután még három szűrővizsg következett próbálni. Mindez drb elődásán is főiskoli felvételiig. érződött. Ugynkkor rendezővel, Vlló - Kik és mire tnították? Péterrel ngyon hrmonikusn tudtm A főtárgyt, drmturgiát osztály- dolgozni. Ő nem kr z író rovásár főnökünk, Gyárfás Miklós, színház-és érvényesülni, tiszteli gondoltit. drámtörténetet Hegedüs Géz tnított. Rendezéseire egy sjátos képző-művészeti Gykorltilg Ádám Ottótól Kzimir látásmód, képi világ jellemző. A Mdrk Károlyig, Mrton Endréig mindenki röptét is sikerült képileg megjelenítenie. elődott z osztályunkbn, h csk egy ór Az ifjú rendező- és drámíró-generáció erejéig is. Előttünk tíz évvel végzeti egy pályár lépésénél különösen fontos ngyon jó drmturg osztály; ide járt mienkhez hsonló együttműködés. többek között Glgóczy Erzsébet, Csurk A Mdrk röpte ót írt újbb dr-bot? István, Moldov György. Minket Igen. A fiókbn őrzök ötöt. Az emdrmturgii tnulmányokon túlturán B. Róbert bernek önmgávl szemben is legyen nnyi türelme és szkmi lázt, hogy csk kiérlelt műveit bocsáss közre. Ezek-nél drbjimnál nem színpdképesség volt fő szempont. Inkább egy-egy gondolt kiírás". Egyszer zért tlán mjd egy rólm teljesebb képet nyújtó válogtásb z öt drb némelyikét belerknám. Htodik drbom, Melin bemuttását esetleg Mdách Színház Kmrszínház tervezi jövő szezonbn. - Miről szól Melin? George Steiner, Fehér Ferenc és mások is trgédi hnytlásáról, sőt egyenesen hláláról írnk. Nem hiszem, hogy mi kor minden konfliktust elken, s hiányoznk ktrzissl z emberi lelket előbbre vivő ngy összecspások. A trgédi új megjelenési formáit keresem, itt, Melinábn is. A főhőst Melin Mercouriról, neves görög színésznőről mintáztm, kinek 67-es ktoni puccs után el kellett menekülnie hzájából. Párizsb került, hol görög politiki emigráció vezérkrábn dolgozott. Már vgy öt éve élt Párizsbn, mikor z nyj meghlt. A ktoni junt egy npr, temetésre hzengedte. Melin egy npr vissztérhetett ifjúság, mű-vészi pályfutás, élete színterére. Erről z egyetlen npról szól drb. Drbji, különösen Melin megírásánál hsnosíthtt-e zokt tpsztltokt, színházi ismereteket, melyeket sszisztensként - Ádám Ottó mellett szerzett? - Az Ádám Ottó melletti munkát fel- tétlenül hsznosnk érzem, ezért is csinálom. Rendkívüli embernek, Sztnyiszlvszkij mélységű színházvezetőnek és színészpedgógusnk trtom. Az tervem, hogy vele folyttott beszélgetések és színházi munkábn vló részvételem lpján könyvet írok művészi módszeréről. Hogyn látj mgyr drámák születésének színházi feltételeit? - Korlátozottk bemuttási lehetőségek. A színházk áltlábn hét-nyolc premiert trtnk évente, de ebből - mivel nygilg meghtározott keretben dolgoznk - csk két-három mgyr ősbemuttót bírnk el. Á helyekért tehát hrc folyik. Tovább szűkíti kört, hogy legtöbb szerző nyilván egyfjt színházt képzel el és keres. Olyn rendezőt is kell tlálni, ki hozzá hsonló szellemben gondolkozik, ki drb végső formájánk kilkításábn is segíteni tud. Sjnos, bármilyen jó drb is

42 fiókb kerül, h nem sikerül eldni" egy közösségi szellemben, gátlásmentesen rendezőnek. lkothtnánk, szereznék meg drbírás - A fitl drámíróknk nyilván még több rutinját. A ngy" színházkbn legtöbb fitl szerző tele vn feszültséggel, nehézséggel kell megküzdeniük. - Vlóbn. Meglázó szerep, hogy kétségekkel, esetleg csk meg-tűrtnek házlniuk kell drbjikkl. Pályájuk érzi mgát. Itt mindez nem létezne. első tíz évében tuljdonképpen hitelre Helyileg Rdnóti Miklós Irodlmi Színpdon működhetne szervezetileg, dolgoznk. Változtt-e vlmit ezen helyzeten, hogy pénzügyileg önálló, hely szellemét, Vígszínház, debreceni Csokoni, trdícióit vállló, mondjuk Rdnóti kecskeméti Kton József Színház épp z elmúlt Színnek keresztelt stúdió. Az egyes hetekben írt ki pályáztot fitl drámíróknk, produkciókr szerződött profi színészek Rdnóti Miklós Színpd pedig minden délután háromtól htig egyfelvonásosokt vár? játsznánk, ebből következően elsősor A Vígszínház pályázt meghívásos. bn diákságnk. (Keresztelhetnénk 3Tény z is, hogy csk Pesten bemuttott tól 6-ig Színház"-nk is.) A diák drám kelt igzán figyelmet. A pesti zsebszínház két hétig trtn műsoron színházknk kellene tehát több pályá- minden drbot, kezdetben egy-egy ztot hirdetniök. Nyitottkt, melyekre szerző két egyfelvonásosát vgy két kárki bedhtj drbját. Jelen esetben szerző egy-egy egyfelvonásosát. Később Rdnóti Miklós Színpd nyújtott lehe- ztán eljuthtnánk z egész estét betöltő tőséggel, úgy érzem, pálykezdő drá- drbok elődásáig. A Rdnóti Szín mírók nincsenek kisegítve. A színház- természetesen nem jelentene pénzkereseti kt is meg lehet érteni némileg: nem szí- forrást z íróknk, csupán" drbjik vesen kockázttnk fitlok felválllásá- színre kerülését biztosítná. vl. A néző sokszor színészre vgy z Kiket képzelne el Szín tgjink? írór megy be z elődásr, kezdő Többek között következőket: szerzőket viszont senki sem ismeri. Asperján György, Blázs József, BoldiMégis, vlmilyen módon jelenlegi zsár Miklós, Bródy János, Császár István, színházi keretek között is lehetőséget kell Dobi Péter, Egri Csb, Esterházy Péter, teremteni bemuttkozásukhoz. Juhász István, Köves István, Lengyel Milyen elképzelései vnnk? Péter, Mrosi Gyul, Ppp Márió, Petri A színházk egy része ösztöndíjkt György, Sárosptky István, Schwjd biztosíthtn tehetségesnek trtott em- György, Simonffy András, Spiró György, bereknek, válllv velük rizikót. Ne Vámos Miklós, Verebes István. csk félig-meddig befutott fitl prózírókt hívjnk meg egyszer-egyszer Schwjd György színházb, kiket ztán egy nem teljesí- Úgy érzem, drámírói munkásságomról tett szerződéssel útjukr bocsátnk. A ddig nincs jogom beszélni, míg nem Mdách Színház például jövőben kétértem el eredményeket, nem írtm három fitl írót szeretne ösztön-díjsként leglább egy jelentős drbot. fogllkozttni. Alpproblém Nem túl szigorú önmgához? publikálási lehetőség hiány is. A - Nem. Most ünneplem első bemuttott SZÍNHÁZ című folyóirt, jelentős színdrbom, A bohóc hírhedt bukásánk házi lpokhoz hsonlón, közöljön - újr tízéves évfordulóját. Azót még mindig drbokt. A főiskoli drámíró-képzést csk úgynevezett tehetség vgyok, de ez is hsznosnk trtnám, mi már nnyi idő után nekem is, mások-nk képzésünknél jobb körülmények között. is kissé gynús. A mi mgyr Végül, tlán legfontosbb: fitl drámirodlombn nem jegyzik nevem. filmrendező-nemzedéknek több mint egy Nem tudom, mennyit érek, lesz-e erőm, évtized ót Blázs Bél Stúdióbn nyílik tehetségem bizonyítni. lehetősége művészi elképzelései A jövő évd műsorterveiben két drámáj vlórváltásár. A fitl drámírók pályis szerepel. kezdését is hsonló módon kellene meg- A művekről tlán huszonötödik könnyíteni. Fórumot, stúdiót kellene színházbeli és miskolci bemuttójuk után teremteni számukr - természetesen lehetne érdemben szólni. S z sem biztos, fitl rendezők, színészek segítségére is hogy nekem. számítv. A legfőbb cél és hszon z - Drmturgnk vgy írónk érzi mgát lenne, hogy z írók egymássl s stúdió elsősorbn? körül csoportosult értelmiségiekkel vitt Mint drmturg állndó lelkiismeretkozv, egymásnk segítséget nyújtv, furdlást érzek, hogy biztos csk zért trtok olyn rossznk egy drbot, mert z író szemével nézem. Aztán, kár Székely Gábor véleménye, kár nálunk elutsított, máshol elődott drb fogdttás, kritikáj igzolj, hogy mindig pontosn ítéltem. A bennem levő görcsöt csk úgy tudnám feloldni, h eldönteném, író vgy drmturg leszek. Ez kettősség sokszor kdályoz drmturgi munkámbn. Egyik írónk például, mikor közöltem vele, hogy drbj ezért és ezért nem olyn jó, átdolgozásr szorul felháborodottn tiltkozott. Kijelentette, még nem fordult elő mgyr irodlombn, hogy z egyik író másik író munkáját rossznk minősítse. Ez leglábbis mi mgyr irodlmi életben - vlóbn nem ngyon fordulht elő. Léteznek ugyn íróbrátságok, z esetek többségében zonbn z egyik író könnyes szemmel közli másikkl, hogy z tökéleteset, zseniálist lkotott. Legfeljebb, hogy vélemény igznk tűnjön, hozzáteszi, ő háromszázdik oldlon z és" helyett de" -t írt voln. Mind-ketten elégedettek, ki dicsér, mert meg tudt őrizni brátságukt, s legközelebb visszkphtj bókokt. Akit pedig megdicsértek, elhiszi, hogy remekművet hozott létre. Az előbb említett eset is bizonyítj helyzetem fonák kettősségét, kényességét. Mi véleménye, mi mgyr drámák milyen szerepet töltenek be színházkultúránkbn? Mennyiségileg fntsztikust, minőségileg lig-lig meghtározót. Az elmúlt három évdbn például csknem kilencven eredeti mgyr drbot mutttk be. De z elképesztően mgs szám mögött lig vn eredmény. A kilencven drb ngy része értéktelen, tlán csk néhányuk éri meg z elkövetkező évdokt. Sütő Lócsiszárj - ebben biztos vgyok - mrdndó lkotás. A mgyr drámák létrehozását jelentős ügynek, nem pedig kmpánynk kellene tekinteni. Többek között, évente csk ht-hét művet, de színvonlskt kellene műsorr tűzni. S fontos lenne, hogy ezeket színházink mi gykorlttól eltérően után játsszák. - Miben látj drámák színvonlbeli problémáját? - Az író számár legfontosbb vlósághoz fűződő eleven kpcsolt. H ez meglzul vgy megszűnik, kkor művek hmis tételeket bizonygtnk, álproblémákról vgy z lkotó lelki sebeiről szólnk. Drámáink egyik fő

43 hibáj időszerűtlenségük. Sok írónk még mindig forrdlmi hrc kétféle vezetési módszerét érzi legfontosbb problémánk. De társdlmi fejlődésünk, politikánk régót eldöntötte ezt kérdést. Ez temtik fntsztikusn ktuális lett voln 1957 táján, de m fáziseltolódáshoz vezet. Próz- és drámíróinkt ezenkívül legjobbn mgyr értelmiség helyzete, problémái izgtják. De színpdról többnyire csk z írók mgánéleti problémáit, sirámit hlljuk különböző értelmiségi figurák szájából. - Mindez jellemző fitl drámírókr is? - Fitl drámírók lényegében nincsenek. Két dologról beszélhetünk. Egyrészt néhány éve indult, első köteteik-kel sikert rtott prózírók kcérkodnk színházzl, s viszont. De e fitlok jv része bbérjin ülve olyn mélységesen önelégült és biztos mgábn, hogy ennek lpján nem tételezem fel, hogy írnk mjd vlmit színházknk. A Színházés Filmművészeti Főiskol színész- és rendezőnövendékeinek vizsgelődásár most egyfelvonásosokt kr írtni néhány fitl prózíróvl. A felkérést legtöbben visszutsították. Sőt, egyikük még egy ngyképű levélben szinte kikérte mgánk z jánltot; szó sem lehet rról, hogy ő idáig süllyedjen. Akdnk ztán szép számml olyn fitlok is, kiknek belső igényük drámírás. Vnnk köztük, kik prózát is írnk - többkevesebb sikerrel - mások csk" drámávl próbálkoznk. Drbjik végigjárják színházi drmturgiákt, de többségüket sehol sem tűzik műsorr. A színházk kezdő s befutott szerzők rossz művei közül inkább z utóbbikét válsztják. egy Hogyn kerülhet be mégis színházb fitl író? - Erre legbiztosbb mód, h olyn rendezőt tlál, kivel kölcsönösen bíznk egymásbn, kivel kölcsönösen felválllják egymást. Példként Vámos Miklós és Vlló Péter kpcsoltát említeném. - A bemuttkozás nehézségein kívül, rutintlnságból, színpdi, drmturgii ismeretek hiányából dódó kezdeti sikertelenségek gykrn elveszik fitlok kedvét további próbálkozásoktól. Ön egykori főiskoli tpsztlti lpján tníthtónk, trtj-e drbírást? - Nem ngyon. Inkább csk egyfjt áltlános színházismeretet, drmturgii, drámírói technikát lehet elsjátítni. Gyárfás Miklós egyetlen dologr igyekezett minket rávezetni: próbáljunk meg kedvenc drámíróinktól, z egész drám történettől, stílusoktól és irányztoktól lített tények mellett vn még egy tény. A, függetlenül önmgunk lenni. hogy ezeknek drámáknk, legyen Illyés - Beszéljünk most drmturgii munkás- vgy Hernádi szerző, egyetlen mgyr ságáról, elképzeléseiről. Miért kerül sor olyn színház sem válllkozik z utánjátszásár. ritkán Szolnokon eredeti mgyr drb Miért? Azt hiszem, zért, mert Czímer bemuttójár? elmélete tévedésen lpszik. Személyesen -- Körülbelül tíz íróvl vn több éve tőle tudom, hogy új drmturgiáj lémegkötött, érvényes szerződésünk, de nyegében következő: nem utólg kell egy eddig egyetlen sort sem írtk le. Időnként elkészült drámát jvítgtni, toldoz-ni, különböző folyóirtok fotóiról mosolyog- foldozni", hnem z írói gondolt nk rám, permetezési és főzési tnácsokt megszületésénél kell jelen lenni, és cskis dv. ott szbd segédkezni. Nos, úgy vélem, - Miért nem teljesítették szerződésüket? művész gondolt" legszuverénebb és A fő ok nyilván, mondnivló, z legsjátosbb emberi pillnt. Ott, bbn önkifejezés belső kényszerének hiány. senki másnk helye nincs. Legyen Megtörténik z is, h o g y megijednek tő- drmturg vgy hites feleség. És nincs is rá lünk, mert állítólg mximlisták v- szükség. Petőfit nem kellett oldlb böknie gyunk. Önmgunkkl szemben vlóbn, s senkinek, hogy jusson már eszébe olyn írókkl szeretnénk dolgozni, kik világszbdság gondolt. Vgy h már mgukkl szemben is zok. Másrészt mi bökdösni kell, kkor nem Petőfi z illető. igényességünk világszínvonlll mérve Az író gyábn sok-sok gondolt megfordul, míg egy igzit ki is mond. A éppen csk minimálisnk tűnik. többit boríts feledés. Biztos vgyok - S nygi okok? - A tíz író közül nem egy ngyon mgs benne, h Illyés egyedül vn gondoltivl, összeget vett fel színházunkbn. Mi nem írj meg például z Orpheus áltlábn igyekszünk különböző for- felvilágbn című drbját. mákbn mximális honoráriumot kifi- De igenis jelen kell lennünk, mikor zetni. Hiszen kétségtelen, hogy míg egy megszületett z írói gondolt és segítenünk vidéki színház mximum huszonöt- kell foldozni", hogy színpdtechnikilg, hrmincszor tud eljátszni egy drbot, drámilg legtökéletesebb formábn és ddig mondjuk Vígszínház sikeres széri ne elngyolv szólljon meg. Hernádink esetén kár százszor is. A tntiémben zseniális gondolti vnnk, drbji tehát vidéki színház hátrányár ngy viszont vázltok, lkji tételfigurák, nem különbségek muttkoznk. Tény viszont, vlódi emberek, kizárólg zért, mert senki hogy z én tíz íróm Pesten sem jelentke- sem bírj rá, hogy ugynennyi energiávl zett drámávl. még egyszer neki-ugorjon munkáink és - Milyennek trtj drmturgok helyét most már lényegtelenebb" dolgokb is színházi struktúrábn? behtoljon. H egyszer megtenné, kár A legtöbb drmturg mindig rról világirodlmi rngú drámát is tudn írni. pnszkodik, hogy nem érzi mgát meg- Mindez lehet, hogy z én tévedésem becsült embernek. A színházi vezetés, Czímerével szem-ben, de úgy vélem, hogy rendező s író nem veszi igzán figyelem- fenn említett tény - ezeket drbokt be véleményüket. Nincs meg helyük senki sem újítj föl -, tlán engem igzol. színház közösségében. Ngyon kevés Hsznosnk érzi-e drmturgii munkáját, elégedett drmturgot ismerek, ők is értékesnek-e színházi tpsztltit? pontosn tudják, hogy cselekvési és mozgási terük ngyon korlátozott. Azt hiszem, - Mgmnk s más drmturgnk is z ország egyetlen önmgávl elégedett kívánom, hogy szándékábn, felkészültségében s szerénységében mindig Székely drmturgj Czímer József. Gáborhoz hsonló rendezővel legyen Véleménye szerint jogos Czímer elégedolg. Legfőképp zért z évenkénti négydettsége? Messziről nézve Pécsett vlóbn öt hétért végzem drmturgii munkát, ngyszerű dolgok történnek. Évente négy- mikor, h nem is társ, de részese lehetek öt új mgyr drám születik, és mi munkájánk. Ilyenkor drmturgként legfontosbb, ezeket olyn jelentős írók nincs is rám szükség; próbák közben, után jól beszélgetünk, hozzák létre, mint Illyés Gyul v g y Her- fntsztikusn nádi. Mindez önmgábn is elég lehet egy vittkozunk. Egyedül ilyen-kor érzem, színházt csinálok, vgy drmturg elégedettségéhez. De szá- hogy momr z is érthető lenne, h Czímer nem pontosbbn: körülöttem színházt csinálnk. ennyire elégedett. Mert z előbb em-

44 fórum NÁNAY ISTVÁN Nyugtlnító siker! A Nemzeti Színház Budán Móricz Zsigmond drbját m már ligh lehet komolyn venni. Nem-csk zt tudjuk, hogy Móricz ennél jóvl ngyobb író, de zt is, hogy ez munkáj inkább nygi helyzetének jvításár, semmint nevének fényesítésére szüle-tett... Nem ringthtjuk mgunkt ábrándokbn: tömegek vnnk, fülek ezrei, melyeknek kedves, vgy éppen kizárólg becses mgyr nót. Kedves, vgy éppen kizárólg becses z sírv-vigdós életform is, mely megfelel neki." (Film Színház Muzsik, jnuár 22. Fábián László.) Igénylik-e vlhol jobbn kultúrát, mint éppen város peremén? Ahol z új színház trtj elődásit, zok élnek, kiknek tíz évvel ezelőtt csk ponyv, bestseller vgy legjobb esetben népszínműves kultúrszemét jutott. A József Attil Színháznk közöttük kell terjesztenie z igzi kultúrát. Őket kell nevelnie szépség és művészet befogdásár. Mindkét drám* lklms rr, hogy József Attil Színház gyorsn népszerű legyen." (Esti Budpest, május 5. D. L.) A ngy író legszebb, legízesebb, leghrmonikusbb lkotás ez pompás vígjáték, melynél mgyrbb és íróibb munkát évtizedekre visszmenően sem igen tud felmuttni drámirodlmunk története. Mgyr úri vígjáték Nem élhetek muzsikszó nélkül. Egy drb szín-tiszt mgyr élet négy erőtől duzzdó felvonásb tgolv." (Pesti Npló, december 8.) Az idézetek - mondni sem kell ugynrról drbról szólnk, s zért kerültek egymás mellé, mert jnuár eleje ót öles plkátok hirdetik szerte városbn, hogy A NEMZETI SZÍNHÁZ BUDÁN, Fővárosi Művelődési Házbn elődt Móricz Zsigmond sikeres vígjátékát, Nem élhetek muzsikszó nélkült. A plkát ngybetűs felirt zt sugllj, hogy végre vn színház Budánk, méghozzá Bud legngyobb munkáskerületében. Ez sugllt zonbn félrevezető: egyrészt hétnek csupán két npján játsznk művelődési házbn, másrészt olyn kultúrpolitiki lpállást képvisel Császár Angél és Benedek Miklós Nem élhetek muzsikszó nélkülben (Nemzeti Színház) vendégszereplés, mi rr enged következtetni, hogy Budánk csupán egy új szórkozttó intézménye vn, nem pedig Nemzeti Színház hgyományihoz, szerepéhez méltó színház. A Nemzeti Színház budi bemuttkozásánk kritiki visszhngj - közművelődési tettet, Kton József Színház részbeni helyettesítését hngsúlyozv, vlmint drbválsztást bocsántos bűnnek tekintve igen elnéző volt. Holott - véleményem szerint -- drbválsztás és z elődás megvlósítás egyránt mélttln színház deklrált kultúrpolitiki-közművelődési céljihoz. Aligh véletlen, hogy mikor meglkult József Attil Színház, mikor még művelődési házról művelődési házr vándorolt - s Budán is többször megfordult, így MOM Művelődési Házbn és József Attil Gimnázium színháztermében -, biztos siker érdekében Jóki Arny embere mellett Nem élhetek muzsikszó nélkült válsztották. S ez válsztás most megismétlődött. Ebben egyfelől közönség ízlésés műveltségi szintjének lábecsülése, közönséggel szembeni bizlmtlnság, másfelől minden művészi kockáztválllástól vló el-zárkózás muttkozik meg. De míg ben politiki, ideológii, művészi életünk körülményei némiképpen mgyrázták ezt válsztást, sőt mindkét drbnk volt bizonyos pozitív nemzeti trtlm is, m nehezen képzelhető el, hogy jelenlegi ideológii, tudti problémáink ismeretében erre műre lenne szüksége Bud - zömmel munkás - közönségének. S mivel minden színház első bemuttóját vlmiképpen progrmdónk is szánj, ez válsztás különösen fel-tűnő és érthetetlen. Az elődásnk minden képzeletet felülmúló sikere vn: A nézőtéren egy gombostű elejtése is nehéz voln, közönség elsősorbn XI. kerület üzemeiből jön, de érkeznek Bud távolbbi részeiből is szép számml." (Mgyr Nemzet, jnuár 19. V. P.) Mi indokolj ezt feltűnő sikert? Pontos válszt d erre m is Móricz Virág, felidézve z 1928-s, Hevesi Sándor rendezte bemuttószéri fogdttását:,,... nem volt drbbn z égvilágon semmi, mi sértsen. Három kedves, multságos öregsszony, egy civkodó fitl házspár, egy kis környezet - s mégis, mert ez léh, nyegle és erkölcs* Móricz: Nem élhetek muzsikszó nélkül, Jóki: Arny ember ( A Szerk.)

45 telen, tehát z első felvonás elítéltetett de többi háromml nem tudtk betelni. A ngy siker mitt Nemzetibe is átvitték. Arnyos volt, multságos, nézők könnyesre kcgták mgukt, ritkság, h üres szék mrdt színházbn." Hogyn lehet, hogy z Móricz Zsigmond, kit XX. százdi mgyr próz, mgyr kritiki relizmus ki-emelkedő lkotójként tisztelünk, ilyen senkit sem sértő", rnyos", multságos" drbot írjon? Ennek megválszolásához, két ellentmondás felvillntásár vn szükség. Közismert Móricznk dzsentri réteghez vló meglehetősen felemás viszony. H regényeiben le is számolt ezzel réteggel, h műveinek többségében pontosn bemuttt e réteg élősdi, erkölcstelen életét, nemzeti hldást gátló voltát, sorok közé be-belopódzik egy kis nosztlgi, egy kis sjnált is ben első regényében, Nem élhetek muzsikszó nélkülben, mely millennium éveiben játszódik, egy nyírségi dzsentri cslád idilli rjzát dj; Blázs dáridózás, férj és felesége, Pólik civódás, mjd kibékülése, három öregsszony múltbeli világ ugyn felidézi bukás lehetőségét is, de egészében mégsem társdlomkritiki mű ez regény. Csupán hlvány jelzések intenek z idillt befelhőző vlóságr, mint például olyn furcs, olyn keserves, olyn trgikus itt z egész hngult. Úgy érzik z emberek ngy fölfordulást. A levegő tele vn, váltók úgy úsznk levegőben, mint ősszel z ökörnyál." Illetve: Ezek nyomorult földek, ezer esztendő ót trtják el mgyr urkt... és most egy-szerre megmkrncosodtk s egyszerre levetik hátukról régi gzdákt, kik zt hitték., örökre itt ülnek nykán..." Vgy: átkozódó pillntássl nézett rongyos, náddl, szlmávl fedett kis prsztházkr, s gyűlölködő, ellenséges pillntássl nézte végig vlmennyit. Bizony nem sjnált voln, h föld nyeli el őket, büdös prsztjikkl együtt, kik úgy megbújnk bent, mint pondrók gyümölcsben." Gobbi Hild (Zsni néni) és Moór Mrinn (Pólik) (MTI f o t ó ) szonybn vnnk. S hogy mennyire szélsőséges, letűnő dzsentri életform iránti nosztlgiávl teli, pillntnyi hngultánk engedő írási vnnk Móricznk, álljon itt néhány mondt z 136-bn, Színházi Életben megjelent Nyíri hngult című írásából, mit egy Hunydi Sándordrb bemuttój kpcsán írt: Az országnk ez legtávolbbi része z egész ország legcsodáltosbb drbj: történelmi Mgyrországnk utolsó tündéri világ. Az tömérdek kis flu, s vlmennyiben z két-három kis kstély, ezek z úri fészkek s bennük ez végtelenül finomn kitermelt, csknem kitenyésztett vlódi úri világ, legcsúcs nnk, mit társdlmi kultúrábn kitermelt mgyr középnemesség. A nyírségi urk bécsi kongresszus legmgsbb társdlmi vonásit őrzik: átolvsztv, átégetve mgyrrá. A nyírségi úr, z úr, mintképül szolgálht z ngol trónörökösnek is." Mindez - ismétlem! - z Úri muri és A Nem élhetek muzsikszó nélkül z Úri Rokonok árnyékábn, vlmint számos, muri után (1927) és Rokonok előtt (1930) elkészült drbváltoztából még ezek társdlom vlódi rcát (gzdsági viregényben fellelhető társdlmi lágválság idején vgyunk!) látttó írás, ellentmondásokr utló hlvány cikke mellett! Ám nem kevésbé ellentmondásos Mómotívumok is hiányoznk, és vlóbn ricznk sját műveihez, témáihoz vló idillé szelídült történet. A színműben prsztok csk mint cselédek jelennek viszony sem. Szinte vlmennyi művémeg, kikkel Blázs és Pólik ptrirchális, nek színpdr íráskor kisebb-ngyobb, inkább ngyobb mértékben engedményesőt cinkos viket tett kommersz ízlésnek. Igz, jó- részt kényszerű engedményeket, hiszen z urlkodó színpdi hngtól igencsk elütött Móricz világ, hngvétele. S főleg Tnácsköztársság bukás után, évekig bojkottálták színházkbn. (A Nemzetiben például több mint hét évig nem kerülhetett színre.) Ám később egyre-másr muttták be drbjit, 1928-bn Vígszínházbn z Úri murit, Nemzeti Kmrszínházábn Nem él-hetek muzsikszó nélkült, 1929-ben Nemzetiben Légy jó mindhláligot, 1931-ben Kerek Ferkót és Mgyr Elektrát, 1932-ben Murányi klndot, 1934-ben hppy endinges Rokonokt. Mint láthtó, csknem minden drbj drmtizálás, és minden drmtizálás z epikus mű társdlmi töltésének, konfliktusrendszerének jelentős gyöngítésével járt. (A Nem élhetek muzsikszó nélkül esetében még színműhöz képest is kommersz változt z 1936-bn elkészült film, mely-nek főszerepét Jávor Pál játszott, s melyen z író lényeges változttásokt végzett: millenniumi korból jelen időbe helyezte történetet, téli időszkot nyárir cserélte föl, szubrett-komikus párt írt drbb, mivel Móricz Virág szerint: szüksége volt 3000 pengőre, mit ígértek érte, és volt egy színinövendék kislány, kinek kedvéért kész volt szubrett szerepét még kibővíteni is.") Mindezek zonbn elsősorbn z iro-

46 dlomtörténészekre meg zokr trtoznk, kiket különösen érdekel Móricz élete és munkásság. Ám közönségnek nem kötelessége ezekről z dtokról és dlékokról tudni. A néző élvezni krj, és élvezi is zt, mit színpdon lát. De nnk, mit lát, mi köze vn hhoz Móricz Zsigmondhoz, kit érdemes lenne és kellene látni? Úgy tűnik, ez mellékes szempont lett felújításoknál (1955-től vidéki színházkbn leglább tizenht volt belőlük!) és mostni bemuttónál. A Nemzeti Színház elődás Vdász Ilon rendezésében, h lehet, még inkább felerősítette drb zon vonásit, melyek z idill, hbkönnyű, gondtln szórkozás irányáb htnk. Érthető módon nem dzsentrilétet hngsúlyozt drbbn rendező, hnem műben kétségkívül gzdgon árdó szöveg- és jellemkomikumot knázt ki. Ám ebben z esetben kibuknk szöveg olyn gyengeségei, melyek Móricz kbrészerzői rutinjából fkdtk. Meglehetősen olcsók z ilyen replikák: - Úgy dolgozunk, mint mrhák. - Ejnye Birike! - Miért, mrh nem dolgozik? Nem mrh, ki dolgozik?"; vgy kólik mint humorforrás : süket Min Pó l ik á t és kólikát állndón felcseréli, és így tovább. Az első felvonás térbeli megoldtlnságát, zsúfoltságát, multozás szegényességét csupán Benedek Miklós fnyrság, kritiki szemlélete feledteti némileg. Benedek egyben rr is péld, miként lehetne (h minden-áron szükségesnek trtják) drbot bemuttni, szinte észrevétlenül, mégis hngsúlyosn érvényesíteni mi szemléletünket is z elődásbn. A Zsni néni házábn játszódó jelenetek, felvonások elsősorbn három sszonyt, Zsnit, Pepit és Minát lkító színésznők Gobbi Hild, Pápy Erzsi és Pártos Erzsi - jó-voltából élvezhetők. Az elődás kényes stiláris egyensúly zonbn újr és újr fel-borul, szituációk túljátszottk lesznek. Ez leginkább Agárdy Gábor megjelenésekor érződik, ugynis színész rádió-kbrékból hozott figuráink sztereotipiáit építi be Ljos bácsi lkjáb. De nem kevésbé bántó Kisvicákné beállítás sem. Ez prsztfigur már z írói megformálás során is kissé rossz értelemben vett népszínműves" lett, de rendező és színésznő - Dániel Vli - még erősíti is ezt. Ahogy például kikászálódik z isten tudj hány kendőjéből, önálló életet élő ötlet, s drmturgiilg fontos szöveg ellenébe ht. A sok-sok kcgás után két fitl egymásr tlálás (nnk ellenére, hogy Oszter Sándor és Moór Mrinn még szerepük dt lehetőségeket sem hsználják ki) biztos htássl csl könnyeket z idősebb és nem is olyn idős nézők szemébe. A néző belefeledkezik nótázásb, együtt dúdolj Blázzsl, mjd befejező pillntokbn Pólikávl is, hogy Már énnékem beborult z ég", meg hogy Nem élhetek muzsikszó nélkül", mozdul tenyere, mozdul láb dllmr, ritmusr, boldog vgy leglábbis m már boldognk látszó ifjúkorár, csodáltos Jávorr emlékezik, sírvnevetve elndlodik egy világbn, mi nincs, de jó lenne, h lenne. Ahogy egy néző megfoglmzt: h én ezt z Üllői út negyedik emeletén eljárhtnám! Ennek felidézése egy hmis tudtállpot élesztgetése! Éppen ezért nem tudok egyetérteni Hjdu Ráfis Gáborrl, ki Népszbdság jnuár 16-i számábn írt kritikájábn többek között ugyn megállpítj, hogy...móricz idillnek, derűsnek, hrmonikusnk muttj zt világot, melyről ő tudj legjobbn, hogy végletesen romlott, ljs, pusztulásábn is pusztító - vethetnénk ellen." De nem veti. Mjd másutt még tovább megy: H relist drbként mérjük, szemléljük lyen z küzdelmet nem kívánó hrmóni, mit ki kell elégíteni egy színmű-nek? A zömmel középkorú és idősebb korosztályhoz trtozó nézők, Zuglóból, Óbudáról elzrándokoló, XI. kerületben élő vgy csk" dolgozó munkások, hivtlnokok, dminisztrátorok, nyugdíjsok regálását nézve állíthtó: nyugtlnító Nem élhetek muzsikszó nélkül sikere! Nyugtlnító közönség és színház szempontjából egyránt. Az igzi színház tehát még várt mgár Budán. De remélhetőleg csk októberig, mikor tervek szerint új bemuttóvl folyttj elődásit Nemzeti Színház Budán. S bízzunk benne, hogy minden szempontból méltó művet - mint például Gelmntól z Egy ülés jegyzőkönyvét láthtunk mjd. Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikszó nélkül ( A Nemzeti Színház Budán, Fővárosi Művelődési Ház) Rendezte: Vdász Ilon. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Schäffer Judit. Zenei vezető: Simon Zoltán. Drmturg: Emődi Ntáli. Koreográfus: Bánhidy Attil. Segédrendező: Károlyi Irén. Szereplők: Oszter Sándor m. v., Moór Mrinn, Gobbi Hild, Pártos Erzsi, Pápy Erzsi, Agárdy Gábor, Frks Zsuzs, Császár Nem élhetek muzsikszó nélk ü lt, Angél, Károlyi Irén, Benedek Miklós, Sivó értékelésünk, ítéletünk ligh lehet más, Mári, Dániel Vli, Andresz Ktlin f. h., Dorotty f. h., Spindler Bél f. h., mint elmrsztlás." Ám végül így érvel: Udvros Blky Géz f. h. Mese, szórkozás, pillntnyi elfeledkezés mindig diszhrmonikus létünkről, múló, átmeneti kielégítése - ne tgdjuk - létező nosztlgiáinknk, küzdelmet nem kívánó hrmóni iránti titkolt vágyinknk. H ennyi, s h ruh-tárnál már ismét mgunk vgyunk, kkor nem nyugtlnító siker." De vjon rr kell nevelnie színháznk, hogy htás csupán ruhtárig trtson? Minek kkor színház? Egyáltlán, közönség hány százlék képes rr, hogy már ruhtárnál ácsorgás közben helyére tegye önmgábn látottkt? S h erre nem képes, kkor felállíthtó egy gondoltsor, mi-szerint nézők ngy részére csupán ruhtárig szbd htni drbnk, egy másik részére villmosmegállóig, hrmdikr lkásküszöbig, és néhány emberre még vekker felhúzásáig is? El lehet fogdni, hogy művek pillntnyi önfeledt kikpcsolódást, vlóságtól vló menekülést szolgálják? S mindezt Móricz neve ltt? S mik zok titkolt vágyk, létező nosztlgiák, mi

47 világszínház PÁLYI ANDRÁS A kétrcú Kleist? Egy este berlini Deutsches Theterben Heinrich von Kleist, német romntik e rendhgyó lkj, irodlmi ármltokb nehezen besorolhtó egyénisége, m reneszánszát éli Európ színpdin. E reneszánsz lighnem merő véletlenségből esik össze z író születésének közelgő kétszázdik évfordulójávl, mint hogy berlini Deutsches Theter új Kleistelődás sem z évfordulór készült, sokkl inkább z Európ-szerte hullámzó Kleist-bemuttók, dptációk, filmváltoztok sodrábn, részben ezek htás ltt, részben feleselve velük. Adolf Dresen, ki több mint egy étvizede tgj Deutsches Theternek, s itt többek közt jelentős sikert rtott Goethe Fustjávl és Clrigójávl, most nem kisebb dologr válllkozott, mint hogy egy színházi este keretében mutss be Kleist Homburg hercege és Az eltört korsó című drbjit. Az ötlet első hllásr nyktörő muttványnk tűnik, hisz két drb külön-külön is kitöltene egy-egy színházi estét, z inszcenizálás jellegétől, tempójától függően esetleg nem is rövidet. De z is nyilvánvló, hogy Dresen két Kleistdrb párosításávl hozzá kíván szólni Kleist-reneszánsz felvetette kérdésekhez. Merésznek nevezhető Dresen válllkozás zért is, mert nem sokkl Peter Stein méltán ngy hírű Homburg hercege után született, mely nyugt-berlini Schubühne m Hlleschen Ufer elődásként 75-ös vrsói Nemzetek Színház egyik szenzációj volt, s nem lptlnul: Stein épp záltl szólt hozzá igen mélyen és meghtározón mi Kleist-játszás kérdéséhez, hogy következetesen önéletrjzi drámként olvst Homburg helye- friedrich von Homburg herceg és brndenburgi válsztófejedelem konfliktusínk lényege így foglmzhtó meg: vk ktoni fegyelem, törvénynek vló feltétlen és megfontolás nélküli engedelmesség - vgy belső érzelmi biztonságon, z irrcionális úton megrgdott igzságon lpuló öntevékenység? Stein Kleist koráb helyezte történelmi drb cselekményét, mintegy zonosítv porosz ktoni fegyelem elől z öngyilkosságb menekülő írót z ifjú herceggel. Ezáltl pedig egyértelműen fsizmus születéséről dott kórjelentést Kleist megrjzolt htlmi mechnizmus működésében, mely épp oly értetlen herceg álmávl - költői intuícióvl - szemben, mikor hlálr ítéli z ifjú Friedrichet, mint mikor messze visszhngzó Heil!" kiáltássl megdicsőíti. Dresen Homburg hercege-rendezése épp e leglényegesebb ponton száll vitáb Peter Stein-féle elődássl. Nyilvánvlón következik ez bból, hogy másfjt társdlmi-történelmi közegben jött létre Stein-produkció (Nyugt-Berlinben) és másfjt közegben (z NDK fővárosábn) Dresen-féle értelmezés. Ez utóbbink voltképp nem is z ifjú Friedrich herceg, hnem brndenburgi válsztó-fejedelem főhőse. Dresen elhtárolj mgát ttól személyességtől, mely sjátos színházi poézissel fűtötte át Scbubühne Homburg hercege elődását, számár z író életrjzi dti, még z oly trgikus öngyilkosság is, filológii dtokt jelentenek, ám színpdon kizárólg műre figyel. S bizonyos értelemben közelebb kerül Kleist eredeti gondoltához, mint Stein. Az egyéni intuíció és törvénynek vló engedelmesség konfliktusát nem látj ntgonisztikusnk: ez Homburg-elődás törvény megfontoláson és mérlegelésen vló önkéntes elismerését hngsúlyozz. Mint hogy Kleist válsztófejedelem lkjábn htlmt bölcsen, közjó érdekében és z dott körülményekre lklmzó urlkodóeszményt rjzolt meg. A Deutsches Theter mostni bemuttójánk egyik kritikus zon tűnődik, hogy z elmúlt évszázd során sok német került hsonló válszút elé, mint Homburg hercege, sokn érezhették, hogy ugynz sors jutott nekik osztály-részül, mint z ifjú Friedrichnek, sőt mint mgánk Kleistnek: z író trgikus élettörténete, de főként zok kérdések, melyeket mgánk feltett, mintegy z őt követő német nemzedékek ngy történelmi és emberi dilemmáit is megfoglmzták. Ebben bizonyár sok z igzság, részben mgyráztot dht ez rr is, hogy Kleistnek, noh életében z egyetlen Az eltört korsó kivételével, mely ugyn-csk megbukott, drbjit nem muttták be, miért ívelt oly mgsr utóbb színpdi krrierje. Azt hiszem zonbn, hogy Kleist mi reneszánszát nemcsk ebben kell keresnünk, nem kevésbé bbn htlms erőfeszítésben, melyet Kleist shkespere-i hgyomány és német romntikus drám eredményeinek szintézisbe hozásár tett. Nem kisebb mbíció vezérelte, mint hogy meglkoss drámát, zz drám soh meg nem vlósult eszményét, hogy meglelje végső morális igzságot, melynek birtokábn Kleist: Az eltört korsó (Deutsches Theter). A bíró szerepében Dieter Frnke (középen)

48 megfejtené sors titokztos álrcábn jelentkező törvényszerűségeket, és ezzel együtt megtlálná mg létének rendeltetését. Végül is e hihetetlen erőfeszítés és tökéletességre törés roppntott össze, ám olyn rendhgyó és különös történelmi érzékenységről tnúskodó drámi életművet hgyott mg után, mely kárcsk Shkespere drámái - újbb távltból új és új rcát muttj. Hány rc vn hát klsszik, romntik és relizmus hárms irodlomtörténeti kereszteződésében elhelyezhető drámköltőnek? Mondhtnánk, hogy épp z shkespere-i benne, hogy ezerrcú. A kérdést zonbn némileg motiválj, hogy kilkult bizonyos színháztörténeti legend Kleist kétrcúságáról, mellyel Dresen rendezése - Homburg hercege és A z eltört korsó párosítás - hevesen vitáb száll, úgy tűnik, épp z életmű totlitást és gzdgságát bizonyítndó. A Homburg hercege és Az eltört korsó ugynis vlóbn kleisti életmű két szélső pólus, Deutsches Theter színpdán mégis zon vn hngsúly, hogy két drb - romntikus nemzeti drám és népi komédi - úgyszólván minden Kleist: Homburg hercege (Deutsches Theter). Alexnder Lng (Homburg) és Bärbee Bolle (Ntlie) sorávl egymásnk felel. Láttlnbn zt hihetnénk, nincs egyébről szó, mint hogy hősi-romntikus trgédiát - z ókori görög drámi játékok sztírjátékihoz hsonlón - vidám népi frce-szl oldj fel rendező. Ez z elképzelés semmiképp sem tekinthető idegennek teljes színház ideáját vlló Kleisttől, csk-hogy Kleist esetében nehezen beszélhetünk feloldásról". Ahogy másik vígjáték, z Amphitryon is relisztikusn ki-dolgozott, lélektnilg motivált trgikomédi, úgy A z eltört korsó sem felhőt-len viglom. Rádásul Dresen rendezése még súlyosbbr hngszereli frce-ot, mert mintegy Homburg-történet másik oldlánk értelmezi. Az eltört korsóbn egy németlföldi prsztsszony pnszt emel Adm bírónál lányánk jövendőbelije, Ruprecht ellen, mert z eltörte régi, becses, nemzedékről nemzedékre örökölt korsóját. A tárgylás során, melyet Adm bírónk kell lefolyttni, lsscskán kiderül, hogy nem Ruprecht volt tettes, hnem mg bíró, ki éjszk belopózott lány szobájáb, s zzl fenyegetéssel krt mgáévá tenni, hogy h nem enged, Ruprechtet gyrmtokr küldi ktonánk. Dresen ugynzzl színésszel játsztj Adm bírót A z eltört korsóbn, ki bölcs válsztófejedelem volt Homburg hercegében, ugynzzl színésszel Ruprechtet, ki mott z ifjú, álmodozó herceg volt (és folytthtnánk sort: komédi minden szereplőjének megtlálj megfelelőjét romntikus drámábn), miből mindjárt következik, hogy többrétű lehetősége nyílik Homburg hercegének demitizálásár" és Az eltört korsó fenn-költ költészetének fölfedezésére. De ennél is fontosbb, hogy Homburg hercege történelmi és erkölcsi problémköréhez mintegy háttérül vetíti népi komédiát, s ezáltl z egyéniség és törvény konfliktus, z drám, melyet Homburg hercege megfoglmz, mintegy szélesebb spektusbn is lejátszódik. S h A z eltört korsó társdlmi kommentár Homburghoz, úgy Homburg történelmi nézőponttl gzdgítj Az eltört korsót. Abbn, hogy Dresen megszervezi" ezt színházi elődást, jól láthtó Brecht htás. Brechti ihletettségre vll, hogy Deutsches Theter elődás fokozott jelentőséget tuljdonít két drb értelmezéséből és egymásr hngolásából kibonthtó társdlmi-politiki kommentárnk. Természetesen nélkül, hogy rendező vlmiféle erőszkot követne el kleisti szövegen. Épp ellenkezőleg: oly

49 módon ügyel z egyes drámi lkok és helyzetek történelmi kidolgozásár és osztályhelyzetének meghtározásár, hogy közben hű mrd Kleist igzi értékeihez. A rendezői tlálmány" végül is bbn rejlik, hogy drám szereplői drám lepergése után is tovább élnek, mintegy feltárják másik énüket, de ezzel nemcsk mgukról, hnem z ábrázolt vlóságról is árnylt és dilektikus képet dnk. S itt voltképp véget is ér Brechthtás, leglábbis kézzelfoghtó és elemezhető htás; két Kleist-drb - megjelenítés módját illetően két külön elődás - nem nevezhető szó szorosbb értelmében brechti színháznk. A z eltört korsó egy ngyszerűen eljátszott, minden hivlkodó színflhsogtástól mentes, mégis eleven, relist népi játék. A Homburg hercege, melyet előtte látunk (noh Kleist életművében későbbi helyet fogll el), már-már túlfeszített, igen szorosr fogott, természetesen rövidített szövegre épülő elődás, gyors színváltozássl, fergeteges ritmusbn és dikciónk - jól érthetőség mellett nem sok jelentőséget tuljdonítv: hovtovább z benyomásunk támd, hogy Kleist-drám sűrített kivontát hlljuk. A felgyorsított tempó és z első pillntásr szoktlnnk tűnő drbpárosítás végül igzolj mgát, s ez nem kis mértékben z együttesen, legfőképpen pedig Dieter Frnke játékán múlik, ki válsztófejedelem és flusi bíró kettős szerepében vlósággl rendezői elképzelés kulcsánk" nevezhető. Dieter Frnke kivételes színészegyéniség. Kopsz és szögletes rcú, kár egy futbllkpus hrmincs évekből, még sincs ebben jelenségben semmi nkronisztikus. Vgy h vlmi mégis vn, z termékeny és hrmonizál z ellentmondásoknk és vontkozásoknk zzl dilektikus rendszerével, mely z egész estét meghtározz. Nem z legfontosbb benne, hogy kiváló jellemszínészi dottságokkl rendelkezik, s elsősorbn nem is z, hogy felfedezhetően jó iskolát járt, inkább zt csodáljuk, hogy sját műhelye" vn: tudtosn tud bánni sját lktávl, tudj lklmzni" sziluettjét, hngját, divtos kifejezessel élve, pszichofizikilg teljesen ur mgánk. Dresen rendezése többszörösen épít Frnke színpdi jelenlétére: ő htározz meg e színházi este fő erővonlit. Alexnder Lng szép és rokonszenves, csk kissé egysíkú játék Homburg címszerepében és Az eltört korsó Ruprechtjeként például mintegy Frnke lkított kettős figur belső konfliktusink koordinát-rendszerében érvényesül, nem beszélve itt z együttes más, hlványbb erejű, de z elődásbn hsonlóképpen jól működő" színészeiről. Másrészt rendező mintegy z áltl életre keltett válsztófejedelem és bíró lkjábn sűríti, hogy erre már fentebb is utltm, nemcsk. Kleist pszichológii és társdlmi mondndóját, hnem sját művészi üzenetét is. E g y vontkozásbn mégsem tudott Adolf Dresen rendezése kikerülni Steinféle Homburg hercege bűvköréből: ez játéktér. De e tekintetben is htásról, mégpedig gyümölcsöző művészi htásról kell beszélnünk, melyhez messziről sem férhet z epigonizmus vádj. Az z el-képzelés ugynis, hogy Homburg hercege feketefehér színek közt, jól funkcionáló függönyrendszerben került elődás-r, egyenesen Steinék tlálmány. Ott ez szorosn összefüggött drám önéletrjzi olvstávl: hngsúly finálén volt, mikor drbbeli herceget már bábuként emelik vállukr porosz hd-sereg tisztjei, s Homburgot játszó színész, mint Kleist Wnsee tó prtján (hol z öngyilkosságot elkövette), virágokt tépdes. Steinnél ekkor emelkedett meg fekete körfüggöny, s vkítón előderülő látóhtár" egyszerre vlósággl szétfeszítette színház flit - miképp z elődás is szétfeszítette drámát. Ez fekete-fehér, sötét-világos kontrszt megfelelt z elődás belső polrizálásánk, rímelt visszfogott, hlk játéknem végén fülsértően hngzó Heil!" kiáltásokkl. Dresen színpdán másképp működnek függönyiek, mint hogy z egész estének más működési rendje. Hns Brosch meglepő szintézisbe tudj hozni ezt fekete-fehér függönyszisztémát Homburg hercege klsszikus-romntikus színpdképeivel. Elegendő tlán rr utlnunk, hogy meiningeni időkben Honhurg-elődás rngját cstjelenet monumentális kidolgozás dt meg; Hns Brosch függönyei - egyébként szemkáprázttó gyorssággl - úgy tudnk átrendeződni, hogy nem Lépve ki mi nézőhöz közelebb álló puritnitás köréből, monumentális freskót festenek hrcmezőről, melyben rádásul z szomorúság is benne vn, mit X X. százdi történelmi tudásunkkl mindenféle (győztes vgy vesztes) hrctér láttán érzünk. Nem véletlenül írom le szomorúság" Isifejezést, mert mi legmeglepőbb: Hns Brosch színpdi függönyeiben bizonyos érzelmi ttitűd rejlik, mind-végig z benyomásunk, hogy tervezőnek személyes ügye, mi színpdon történik. Továbbá, hogy.rendezőnek is külön közlendője vn látvánnyl. tizen színpdon színész is rendkívül erős vizuális htást tesz, elvképp is fokozottn része kompozíciónk. S ez kmtozik bbn ngyszerű leleményben, hogy Homhurg függönyei tovább élnek relist népi komédiábn. fontosbbn nem Ilomburg függönyei, de zzl rokon függönyök, melyek egyáltlán nem stilizálják Az eltört korsó relist játékterét, hisz minden kellék bent vn színpdon, mi e népi frce-hoz szükséges, ám hely-szín, szob fli, z jtó stb. mégis függönyökből vló, s így z dott pillntbn felszldhtnk, kinvílhtnk világr. Visszutlhtnk történelcmre: Homburg hercegére. E számunk szerzői: ALMÁSI MIKLÓS kritikus, Mgyr Színházi Intézet megbízott igzgtój EÖRSI ISTVÁN író újságíró, Mgyr Nemzet munktárs GEKVAI ANDRÁS, Mgyr Színházi Intézet munktárs HEGED ŰS GÉZA író GÁBOR lstván KOLTAI TAMÁS munktárs újságíró, SZÍNHÁZ Mdách Színház díszlettervezője KROÓ ANDRÁS egyetemi hllgtó MÁRIÁSSY JUDIT újságíró, z Élet és Irodlom rovtvezetője MIHÁLYI GÁBOR újságíró, Ngyvilág rovtvezetője NÁNAY ISTVÁN újságíró, Csepel munktárs PÁLYI ANDRÁS újságíró, SZÍNHÁZ munktárs RÉVY ESZTER, József Attil Színház rendezősszisztense RÓNA KATALIN újságíró, Hungrin Trvel Mgzin munktárs KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN, százdi mgyr irodlom tnszékének tnársegédje SZEREDÁS ANDRÁS, Pnnóni Film stúdió drmturgj TARJÁN TAMÁS, z ELTE XX.

50 műhely KÖPECZI BÓCZ ISTVÁN Trgikus rc játékos álrc A Szépművészeti Múzeumbn bemuttott, tizenkét éve világot járó ngyszbású mexikói művészeti kiállításon egy csodáltos zték terrkott mszkkompozíció volt láthtó. Az egymást fedő és szétnyíló hárms rc lsó rétege didlms férfi, felette romló, öregedő rc s legfelül már mozdultln lehunyt szemű, utolsó rc. Ez ngyszerű mű döbbenetes sűrítéssel mondott el mindent, mit z rcokkl el lehet mondni z ember kegyetlen, mulndó voltáról. Ez kifejező erő már nem hsonlít primitív kultúrák démonokt idéző vgy gonoszokt elrettentő álrcir, ez már egy ngy kultúr felismerése z emberi lét változhttln trgikumáról. A mulndóságnk és hlál ábrázolásánk ez közvetlensége egyenesen vezet el z indián kultúrák m is áltlánosn ábrázolt vidám csontvázihoz, hlálll vló jó viszonyhoz, megszelídített elkerülhetetlenhez. Egyetlen más nép művészete sem muttj ezt kedélyes megbékélést. Ide kívánkozik két kiváló művész já- tékos fintor, rejtőzködése is, mely z elmúlás hárms álrcivl rokon. Pblo Picsso közismerten játékos élete során sokszor játszott mszkokkl. Hozzá hsonlón nálunk kevésbé ismert, de korszklkotón jelentős Sul Steinberg is, ki önrcképálrcivl láthtó képen. Vonzódásuk z álrcokhoz ngyon ősi, de egyszersmind ngyon mi és korszerű életérzés kifejezője. Színházi gykorltbn elég ritkán fordul elő ennek z ősi ábrázolásmódnk z lklmzás. Az európi színjátszás rendkívül kevés lehetőséget d erre. Pedig felelevenítése erre lklms műveknél ngyszerű htású lehet. Sokn emlékeznek Brecht A kukázusi krétkörének kiváló félmszkjir. De már kevesen ismerik Horst Sgert, Benno Besson Deutsches Theter-beli Oidipus z királyához tervezett, bőrből készült álrcremekeit. A legmgsbb rendű művészet nyelvén foglmzott bőrálrcok, melyek nem természetelvűek, de nem is erőltetetten stilizáltk, zt megrendülést közvetítették elvontn, mi mexikói hárms rccl rokon. Az utt kereső, korszerű színház meztelen színház újdonságink kifárdás után tlán ismét felfedezi felöltöztetett rc htásink izglmát és lklmzásánk lehetőségét. Horst Sgert bőrmszkj z Oidipusz király elődásához (Deutsches Theter. Berlin) Azték terrkott hárms mszk Pblo Picsso és Sul Steinberg mszkjátéki

51

52