TARTALOM. játékszín F Ö L D E S A N N A

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I X. É V F O L Y A M 4. S Z Á M Á P R I L I S F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , TARTALOM játékszín F Ö L D E S A N N A Megkésett tnúk (1 ) K I S S E S Z T E R Két színházi este Győrben (6) P. M ÜLLER PÉTER Feloldoztlnul (11) M É S Z Á R O S T A M Á S Uránk hű szolgáj (14) E R D E I J Á N O S Pusztító és teremtő közeg (17) K O V Á C S D E Z S Ő Színeváltozások (21) M I H Á L Y I G Á B O R Neonturlist inferno (23) R Ó N A K A T A L I N M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin körút Lev él c í m : 1906, pos t fiók 223. A ki dásért fel el : Siklósi Norbert vezérigzgtó Terj eszti M gyr Post E l őfi z ethető bármel y hírl pk éz bes í tő pos t hi v tl nál, Post hírl püzl etei ben és Hírlpelőfizetési és Lpellátási Irodánál (HELIR) B u d p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl HELIR pénzforglmi j el z őszámr El őfizetési díj : 1 évre 360,- Ft, fél évre 180,- Ft Pél dányonkénti ár : 30,- Ft ' Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : A t heneum N y om d, B ud pes t Íves m gsnyom ás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN A bor ítón : T óth József, P h i l i p p o vich T más, V ár y K ár o l y. Szecskó Gr iseld, Bjcsy M ár i, Turz lr én A t n ú k című D éry-drámábn (szol noki Szigligeti S z í n h á z ) ( S z o b o s z l i G á b o r f e l v. ) A hátsó bor ítón : V r g G y őz ő sz í n h áz i p l k á t j Csk dünnyögünk (27) P Ó R A N N A Merj szeretni, gyűlölni" (29) rcok és mszkok É Z S I Á S E R Z S É B E T Színészi jutlomjáték (32) fórum N Y E R G E S L Á S Z L Ó A klsszikusokhoz vló megváltozott viszonyról (35) világszínház N Á N A Y I S T V Á N Impressziók portugál színházról (38) T A K Á C S I S T V Á N Mi lesz veled, Dubrovnik? (43) szemle A N T A L G Á B O R Benedek András: Színházi műhelytitkok (45) V A R J A S E N D R E Vn-e, mi vn? (47) drámmelléklet K O L O Z S V Á R I P A P P L Á S Z L Ó : Világítók

3 játékszín FOLDES ANNA Megkésett tnúk Déry Tibor drámájánk szolnoki bemuttój lklmából Született: 1945-ben Rossz dós mgyr színház Déry Tibornk. Adós mrdt, nemcsk z emigrációbn, bemuttás minden reménye nélkül írt, kori szürrelist drbok színpdrállításávl, de felszbdulást követően legngyobb nyilvánosságr szánt ktuális önvizsgálti drám, A tnúk bemuttásávl is. Az Óriáscsecsemő szegedi és pécsi elődás egy emberöltővel mű születése után megkésett jóvátétel: két ngy tehetségű fitl rendező, Pál István és Szikor János pályáján jóvl fontosbb állomás volt, mint Déryén ben z első nemzeti színházi premier, Tükör - irodlmi és színházi esemény, de korántsem megálmodott (és még csk nem is megérdemelt) siker. És nemcsk művet ért politiki támdás kedvetleníthette el szerzőt, hiszen rásütött bélyeg, hogy ngy drám, ngy hibákkl" nem legrosszbb. De fogdttás minden oldlról eléggé elutsító. Szbó Zoltán szerint olyn emberek járnkkelnek színpdon drbbeli Mgyrországon 1939-ben, kik olvsták z 1947-es lpokt, és z 1920-s évek németországi levegőjét szívják. (Romeo és Júli, március 25.) A szélesebb nyilvánosság előtt nem szoktln drmturgiávl komponált drám érdemi, gondolti, művészi problémáiról, hnem színpdon először elhngzó és sokkt megbotránkozttó kurv " szó hsználtáról zjlik vit. Az előző drám, z 1945-ös A tnúk, minth sohsem lett voln: Szbó Zoltán Déry bemuttott művének gyengeségeit - kétségtelen jóindulttl húsz évvel z Óriáscsecsemő születése és nem sokkl A tnúk elmrdt premierje után, z első drb írójánk bizonytlnságávl mgyrázz. Tény, hogy Déry lkotási iránt érdeklődők is csk jóvl később, kötetben tlálkozhttk z élet-műben ngyon is lényeges helyet elfoglló drbbl. Déry mg negyedszázd elmúltávl is keserűen emlékszik vissz rr, hogy felszbdulás után hiáb bízott benne, hogy mondnivlój színpdon tlálj meg legngyobb nyilvánosságot:,,első művemet, Tnúk címmel 1945 tvszán egy rövid pécsi trtózkodás ltt írtm, bbn reményben, hogy ez már színpdr kerülhet. Aktuális témáról írtm; cslódás volt, hogy elutsították. Zsidókról, pesti zsidóságról szólt, de kkoribn álszeméremből és gyávságból»zsidó«szót törölték mgyr szókincsből, z»üldözött«szóvl helyettesítették, mint-h másféle üldözött nem is lett voln ebben z országbn. " (Film Színház Muzsik, február 6.) Az elutsításr vontkozón korszk drámtörténetét kuttó Siklós Olgánk sem sikerült semmiféle dokumentumot tlálni. Feltételezi, hogy csk " z elfektetés, z elhllgtás pecsételte meg drám sorsát. Déry zonbn kkor még elég fitl, lelkes és energikus volt hhoz, hogy ne dj fel színházi mbícióit. A Tükör ellentmondásos fogdttás után még megírt z Itthont, mjd z Itthon kudrcát feledve - igz, több esztendős szünet után - Tlpsimogtót. Ez moličre-i ihletésű, ktuális komédi már némi kritiki és közönségsikert is rtott, ám viszonylg kedvező fogdttás után is további húsz évbe telt, míg Déry Ti-bor vlóbn elismert, sikeres színpdi szerző lett Budpesten. Cskhogy víg-színházi Képzelt riport... sikerült szín-pdi dptációj, Popfesztivál frontáttörése vlójábn nem A befejezetlen mondt, de még csk nem is Képzelt riport egy meriki popfesztiválról című kisregény írójánk sikere. A Kedves Bópeerről zután már z sem állíthtó, hogy Déry szín-pdi lkotás lenne: z író, színpdr lklmzás helyett beérte zzl, hogy tpsztlt drmturg gondozásábn színpdr engedje. Akárcsk Örkény. Voronyezsének elmrdt bemuttój, A tnúké is töprengésre késztet: vjon milyen eszmei, tisztázó htás, és milyen színházi, drmturgii és stílusbeli konzekvenciáj Déry Tibor: A tnúk (szolnoki Szigligeti Színház). Juhász Róz (Lujz), Vlli Péter (dr. Kelemen) és Vss Györ gy (Jncsi) (Szoboszli Gábor felv.)

4 lett voln trtlombn és formájábn is újszerű drám elődásánk? Földhözrgdt reálpolitikusok, meglehet, nivitásnk trtják z ilyenfjt, ktulitását vesztett, utólgos ábrándozást. A tnúk kritikus-önkritikus társdlomszemléleténél fogv volt (és mrdt) irritáló lkotás. Amelynek szoktlnságát nem enyhítette, inkább fokozt voln színpdon, hogy drámi szerkezetében, konfliktus kezelésmódjábn és stílusbn is el-tért szokásjog" és z esztétik áltl egyránt knonizált és gykorlt áltl is bszolutizált, korbeli nturlist sémától. Siklós Olg tnulmányábn (A mgyr drám útj 1945 után) ugyncsk feltételezett kifogásokkl - z sszimiláns zsidóságot is irritáló kérdésfeltevéssel, z érzékenységet tiszteletben trtó hmis tpintttl és z áltlánosn még sokáig elutsított brechti formávl - mgyrázz, hogy drám írósztlfiókbn mrdt. Ez z ktuális politiki, kultúrpolitiki meggondolásból született sjnáltos döntés évtizedekre megpecsételte A tnúk sorsát. Olynnyir, hogy Déry első, kötetben megjelent felszbdulás után írott drámáj még Déry-irodlombn is lig kerül említésre. Ungvári Tmás Dérykönyvében (Arcok, vllomások, Szépirodlmi Kidó, 1973) z időrendi tábláztbn sem szerepel. Pomogáts Bél könyvében (Kortársink, Akdémii Kidó, 1974) méltányos elismeréssel szól Déry kori drbjiról; nem vitt-j, hogy ezek demokrtikus átlkulást krták szolgálni, és elhtározó lépések voltk korszerűbb drmturgi felé, de elemzésének konklúziójábn végső soron elfogdj, tudomásul veszi mellőzést: A sikerültebb drámisággl építkező A tnúk ennek ellenére sem került közönség elé, mégpedig zért, mert színházi vezetés nem krt zsidóüldözést idéző drámávl felzklt-ni z éppen megnyugvó közvéleményt. " Hermnn István szerint, e drám gondoltilg és dilógusok foglmzás tekintetében ngyon keveset nyújt... szín-pdi érvénye vlójábn nincs. " (Viskodás drámávl: Déry Tibor.) A tnúk körüli csendet kritiki irodlombn voltképpen csk Dérydrámák 1976-os gyűjteményes kötetének megjelenése törte meg. De színpdi jóvátétel - A tnúk elődás - tovább késett. Nem öregbíti drmturgjink felfedezőkedvének és mgyr színház hgyománytiszteletének hírét, hogy A tnúk világpremierjére november 25-én z osztrák rádióbn került sor. (A Színház z egész világ" című soroztbn fordított, rádiór lklmzt és rendezte: Kőváry György.) Déry Tibor emlékei z lvilágból" Az életmű egésze nem igzolj, de A tnúk esetében helytálló Hermnn István-nk z megállpítás, hogy Déry színpdi művei voltképpen előtnulmányok z epikájához ". Az 1944-es pesti pokol, A tnúkt követően először z 1946-os Alvilági játékokbn jelenik meg, de novellfüzérben megidézett, történelmileg nlóg témák, helyzetek mások, csk egyegy villnásr idézik drámbeli világot. Szorosbb kpcsolt, szembetűnőbb motívumok egyezése, mikor Déry egy évtized távolából (feltételezhetően drám bemuttásánk reményét is elvesztve) eleveníti fel " lvilági emlékeit ", melyek Botldozás című gyűjteményes kötet keltezése szerint 1954-ben íródtk, mjd füzet formábn önállón ben jelentek meg (Békebizottságok Kiskönyvtár). Az irodlomtörténetbe ezek z emlékek vlószínűleg csk végleges formájukbn, z író 1969-es önéletrjzábn, z Ítélet nincsben kerülnek be. A kronológi, filologizálás ezúttl csk zt bizonyítj, mi z olvsók, nézők számár is evidens : történetek, helyzetek tlálkozás igzolj és illusztrálj, hogy Déry 1945-ben A tnúkbn személyes, még sjgó fájdlmánk, felzkltó ktrtikus élményeinek keresett művészi formát. A polgári cslád, melyet színpdr idéz - sjátj. Az ő öccsét is feljelen-tették, Sárváron keresztül Auschwitzb hurcolták, ő is Mosonyi utci toloncházból Keleti pályudvrr trtó, szomorú menetben beszélt vele utoljár... Déry, kárcsk drámbeli orvos, mg is idős édesnyjávl élte át világégést, és megfogdt, bármi történik, nem hgyj el. Számár is eszméltető, keserves cslódás, morális megrázkódttás volt, mikor neki menedéket kínálók, z emberéleteket rngsorolv, megtgdták ugynezt szerencsétlen, névtelen öregsszonytól. Ám drámánk megélt vlóságból színpdr állított, kirgdott epizódji csk cselekmény vázát, felszínét lkotják. Említésüket is csk zért éreztem lényegesnek, hogy ezzel is hngsúlyozzm z expresszionist írásmódot továbbr is vállló, relistánk nem nevezhető drbjánk közvetlen élménytrtlmát, vlóságfedezetét. De A tnúk művészi hitele nem z egyedi, közvetlen, megélt vlóságból táplálkozik, hnem z írónk történelem lényegét érintő felismeréséből. Abból, hogy Déry elsőnek mert és tudott szembenézni túlélők - bűnösök, áldoztok és tnúk - történelmi-erkölcsi felelősségével. A drám záróképében kissé teátrálisn és publicisztikusn, de rendkívül tömören ez kkor foglmzódik meg, mikor egy betoppnó szovjet kton szereplőknek szegezi kérdést: Miért nem mguk szbdították fel mgukt?" A mondt mögött A tnúk végső - eszmei - problémáj. A kívül-ről hozott szbdság - ebben z értelmezésben - z elmulsztott cselekvés kritikáj. S h így fogdjuk, kkor végül is ebben zárókkordbn szintetizálódik történelmet különbözőképpen átélő hősök személyes drámáj. Kisemberek történelem színpdán Déry Tibort nyilvánvlón nemcsk megélt trgédi ösztönzi drámírásr. Leglább nnyir felzkltó írói felfedezése, hogy mikor történelem kibillen egyensúlyi helyzetéből, korszk pörgő korongján jellem felbomlik ellentmondásir, minden tuljdonság szinte mg vegyi tisztságábn jelentkezik". Tpsztlt, hogy történelmi lét poklábn z emberek hirtelen megváltoztk, elvesztették rcukt, kifordultk önmgukból. A konjunktúr hszonélvezői közül kerültek ki z lklmi gyilkosok, tisztes polgárok közül rblókká züllött mrtlócok; reményteljes ifjk gyilkosokká, szende lányok mohó kéjnőkké züllöttek, és kit hősiesen bújtttk, másnp meglopt megmentőjét. Ennek z elképesztő gyorssággl lezjló elembertelenedési folymtnk rugóját Déry z élet és jellem tisztes folymtosságát megszkító körülményekben, z elvégzendő npi feldtok hiányábn látt: A Szálsi-korszk zért tudott olyn förtelmesen hitvánnyá válni, mert százezres tömegek elvesztették npi feldtukt s vele erkölcsi fegyelmüket... Nemcsk rbtrtók voltk erkölcstelenek, zsidóság is zzá lett rbságbn, melynek egyetlen npi feldt gyilkosok elleni védekezés volt. " ( Emlékeim z Alvilágból.) Egyéniségüket, Déry szerint, elsősorbn zok tudták megőrizni, kikben különösen erős volt jellemszilárdság, vgy kik -- mint Kelemen doktor A tnúkbn - ideig-óráig elláthtták mguk npi, emberi, orvosi, kötelességét is. A tnúkbn minden hősnek megvn

5 mg drámáj, de előtérben nyilvánvlón z orvosé áll. Ű z, kit sors felesége és édesnyj közötti válsztásr is kényszerít. De még súlyosbb -- vgy h nem is súlyosbb, tágbb érvényű - z kollektív drám, mit átél. Hogy tudj, ütött z ór, cselekedni kellene, de nem lehet. Fegyvertelenül, mgányosn ő is csk elviseli z elviselhetetlent. A mg életét mentve, hűséges és szolidáris igyekszik mrdni hozzá legközelebb állókhoz, de betegeihez és osztályos társihoz is. Ám hogy történelem úthengere mindjobbn közeledik, és z áltlános fenyegetettség közvetlen életveszélybe fordul, úgy döbben rá z őt körülvevő önzésre, gyávságr, elljsodásr és végül rr, mi kommunist Déry Tibor történelmi válsztásávl egyezik, hogy csk egy hozzá emberileg is közel álló munkáscslád szolidritásár számítht. A drb relist vonultánk, z tvszán és telén játszó cselekménynek középpontjábn egy jellegzetes polgári értelmiségi cslád állt. Dr. Kelemen ngy hivtástudtú orvos, és csk másodsorbn zsidó. Édesnyj z élet áltl megedzett, egyenes gerincű, kemény polgárszszony, ki benne élő meleg nyi szeretetet is jó modor páncélj ltt rejtegeti. Kelemenné, Lujz, hogy kkoribn mondták, őskeresztény " kire nem vontkoznk megkülönböztető törvények. A csládon belüli kivételes helyzete folytán, zzl végletes válsztássl kell szembenéznie, hogy vgy férjével mrd z életveszélyben, vgy kisfiát is mentve, megpróbál külön úton járni. De ugynkkor ő z, ki - tlán éppen mert fenyegetettség nem lázt meg, és nem törte meg gerincét eljut hhoz felismeréshez (és ki is mondj), hogy ki nem segít mgán, z nem követel-heti, hogy más segítsen rjt ". A legkövetkezetesebben özvegy Kellerné válllj mg dilemmájánk megoldását: mikor rádöbben, hogy fiánk nélküle jóvl ngyobb esélye vn z életben mrdásr, hogy fiúi szeretet és kötelességtudt z orvos életébe kerülhet, mg válsztj hlált. E gesz-tus ngyságát, hősiességét csk kkor minősíthetnénk romntikusnk, h nem emlékeznénk rá, hogy hány névtelen öregsszony viselkedett hsonlóképpen. A legszűkebb csládi kör tgjin kívül z író színpdr idézi hős öccsét és ngybátyját is. A sárg csillg viselését elvből megtgdó Ernő és hlálr Káty Endre (Ljos bácsi) és Vlli Péter (dr. Kelemen) A tnúkbn tudtosn felkészülő Ljos bácsi nem puszt epizódfigurák: sorsuk, mgtrtásuk, szemléletük két, z összkép szempontjából lényeges iránybn tágítj kor kérdéseire dhtó válszok skáláját, gzdgítj színpdon kibontkozó társdlmi körképet. Az egyik oldlon z üldözöttek, másikon z üldözők? Ngyon egyszerű és ngyon igzságtln lenne jókr és rosszkr osztni világot. De relist Dérytől idegen minden romntikus túlzás. Ő tudj, hogy voltk Tkácsok is: olyn emberek - munkások vgy mások kik sját életük kockázttásávl is segítettek z üldözötteknek. És zt is tpsztlt: z áldoztok sem egyformák. A pincében, védett házbn szorongó, rettegő zsidó kispolgárok között is kdtk önző, gyáv, hisztérikus, úrhtnám figurák ben, mikor még frissen sjogtk túlélők sebei, még ngyobb merészség kellett ehhez tárgyilgos relizmushoz. Am ez z objektivitás zért is meghtározó vonás, sőt feltétele Déry válllt írói ábrázolásnk, mert drám társdlombíráltánk éle z egész mgyr polgárságr (tehát zsidóságr is) jellemző, történelmileg kilkult tuljdonságokr, szűklátókörűségre, psszivitásr irányul. Ezért válsztott Déry drám jelképes trtlmú címét, ezért állított z egész drámi kompozíció középpontjáb tnúkt. Ezek társdlom különböző osztályiból, rétegeiből verbuválódott, rc nélküli tnúk, megrendülés és szégyenérzet nélkül, inkább vlmiféle szenzációéhes, kján tárgyilgossággl figyelik, mikor köztük élő zsidók először kényszerülnek rá, hogy sárg csillggl megbélyegzetten lépjenek z utcár. A történelemben többféle tnú létezik: olyn is, ki megteszi, mit tennie dtott, és jövőnek őrzi, küldi mg megélt kortárs-tpsztltit. A Déry-drám mindent látó, hlló, ném tnúi elsősorbn sját lelkük nyuglmát, zsebüket és hsukt tisztelik, és jól felfogott ljs érdekből zt is tgdják, mit z blkb könyökölve látnk. Lelkiismeret-furdlás nélkül tgdják poklot, meglesett és z krtlnul is látott gyilkosságokt. Társdlmi megnyugvást, sőt erkölcsi támszt tlálnk kórus áltl elődott refrénben: M i csk tnúk vgyunk, mi nem tehetünk ról. " A tnúk megítélése, tnúk elmrsztlás Déry-drám szemléletének, írói állásfogllásánk sokkbn megütközést keltő, társdlmi konszenzust irritáló nóvum. A tnúk kórusánk vezérlkj, minden korszknk éber tnúj ", Házfelügyelő, mindenkori porkoláb, mg világát éjjel-nppl szemmel trtó, sját hsznát gátlástlnul kereső és érvényesítő szolg. Akinek prológusbn megfoglmzott hitvllás egy szinte minden korbn létező, de vészkorszkbn különösen tobzódó társdlmi típus önleleplező portréj: Legszebb ékességem törvénytisztelet; úgy kiszolgálom törvényt, minth szülőpám voln; merre fordul, én után fordulok, hol knyrog, én mögötte knyrgok, srkábn járok, szemmel trtom, minden szvár engedelmes fi vgyok, mert álruhájábn is rég felismertem már: ő mi fényességes urunk, Htlom." Később Házfelügyelő még zt is megvllj: természetemtől fogv, mely oly szerencsésen egyetért hivtlomml, sütkérezők osztályához trtozom, kik, h lezuhnn np z égről, pokolbn is tlálnánk egy új npot, megsütni pecsenyéjüket és ke-

6 nyerüket... A pptól csk prókiáj, z újságírótól z olvsói, lélekbúvár-nőtől betegei félnek, de éntőlem egy egész ország retteg. Mert z igzi szolg ngyobb úr gzdájánál, tuljdon ngyobbt mrkol tuljdonosnál, tnú htlmsbb gyilkosnál és meggyilkoltnál." H Déry szolidn relist háborús drámát ír, Házmesternek - pontosbbn egy házmesternek - kkor is juthtott voln vlmiféle lényeges, intrikus szerep; hiszen köztudott, hogy mgyrság történelmi-erkölcsi vizsgáj során nem egy házmester megbotlott: beállt besúgók, följelentők sorib. A tnúk Házfelügyelője zonbn nem konkrét figur, hnem rc nélküli, de nnál felismerhetőbb, mitikussá növesztett jelkép. Monológjivl és songjivl úgy válik főszereplőjévé drámánk, hogy végkifejletig lig vn konkrét funkciój cselekményben; csk kommentátor, nrrátor z eseményeknek. Jelenléte fokozz csk z életveszélyből eredő feszültséget, s ezt fokozz, robbntj, mikor megtudjuk, hogy végül is feljelentette bujkáló Kelemen csládot. A Házfelügyelő - szövege szerint - kívülálló, de vlójábn ngyon is érdekelt: sját kisszerű, ljs érdekeinek gátlástln képviselője : Kétfelé sndítv, hogy emberhez illik, fél szemmel hszonr, fél szemmel büntetésre, jobb kézzel süvegelve, mi süvegelhető, bl kézzel elemelve, mi elemelhető, h okosn szolgálom személyemet, módjávl ártv önmgmnk, szépszerével szomszédnk, s kiegyezem z ngylll s hullmosóvl, kkor - hlhttln leszek! " A drbot olvsv is élesen elválik relist történelmi, csládi drám és z nnk kereteit szétfeszítő, brechti htást közvetlenül tükröző, mindenekelőtt kommentárokbn és songokbn kiteljesedő formbontó drám. Siklós Olg jó jósnk bizonyult, mikor könyvében felveti: Elképzelhető, hogy színpdi megvlósítás esetén, z együttes munk során drám kikövetelte voln z önmg áltl megteremtett trtlom és form egységét, következetes megvlósítását. " Az ősbemuttón brechti hgyományt vállló drb formbontó kétszólmúság z elődást meghtározó formává lett. Es ez elsősorbn tehetségét újr meggyőzőn igzoló rendező, Csizmdi Tibor érdeme. Elődásbn gondolkodni Csizmdi Tibor neve mellett még ott szerepelt plkátokon z f. h. - de már túl volt Vonó Ignác szolnoki sikerén, mikor egy interjúbn megkérdezték tő-le, hogy hogyn kezd drámértelmezéshez. Válsz meghökkentő volt:.. én nem drbokt keresek, hnem elődásokt. H olvsv ht rám drb, ezt nlízis követi, megkeresem, mi rezonál bennem egy műből." (Kritik, 1983/5.) Elképzelem, hogy A tnúk olvsás közben is rögtön megjelent Csizmdi koponyszínházábn" lehetséges színpdi változt. A kor, melyben történet játszódik, számár történelem. Vlójábn már Déry sem kizárólg zsidóság átélt szenvedéséről kívánt szólni: A tnúk nem rekviem, inkább szám-vetés. Csizmdi nemzedéke számár zonbn már e történelmi számvetés is elintézett, lezárt ügy. A rendező zonbn z elődást kommentáló nyiltkoztábn kiemeli : drb, mely születése pillntábn nyílt tetemrehívás volt, m sem nézhető pusztán történelmi dlék-ként". (Népszbdság, I. 13.) Ugynkkor z is evidens, hogy számár színpdon kibontkozó csládi drámánál lényegesebb és érdekesebb z expresszionist és relist Déry ábrázolásmódjánk tlálkozás, brechti színházi elvek lpján megeleveníthető (és megelevenítendő), több szólmú színpdi kompozíció, cselekmény szoktln szinkrondrmturgiáj, A tnúk kórusánk szerepe, tértől-időtől függetlenül is érvényes, örök tnulság - és z ebben rejlő színpdi lehetőség. Leglábbis erre következtethetünk Szolnokon látott elődásból. A történet színpdr állítás során Csizmdi tudtosn kerüli pszichologizálást, sőt pszichológii drámát is. Egy tvlyi nyiltkozt szerint pszichológii módszer lpján ngyon nehéz újt csinálni színpdon, és ehhez ő nem is ismeri eléggé z embereket. Az utci értelemben vett vlósággl szemben egy színpdi vlóságot keres. Ezt színpdi vlóságot Déry drámájánk elődáskor én z embert próbáló szenvedések és kján megfigyelők helyzeti ellentétében fedeztem fel. Úgy tűnik, hogy rendezőt elsősorbn szereplők és szemlélők áltlábn esetleges, de bizonyos szituációkbn elkerülhetetlenül felszínre kerülő, konfrontációs kpcsolt fogllkozttt, és így közeledett A tnúk lényegéhez: túlélők felelősségének megítéléséhez. Az életveszély ábrázolásánk mindenkori kísértése és esztétiki bukttój, hogy z író gykrn csk cselekmény kimenetelének elsődleges - de mű szempontjából külsőséges - feszültségére épít. Ennek forrás lehet egy cst vgy kár egy műtét kimenetele is. A tnúkbn ezt végletes történelmi feszültségforrást deportálás közvetlen veszélye és z életben mrdás változó esélyei jelentik. Déry ennek tudtábn komponál, de tudtosn nem vgy nem csk erre épít. Minduntln reális morális konfliktusok és döntések elé állítj hőseit. Az ember hjlmos zt hinni, hogy történelem legsötétebb poklábn már nincs válsztás. A tnúk z ellenkezőjét bizonyítj. Meghtározott kereteken belül Kelemennek is, Lujz nk is, özv. Kellernének is vn válsztás. Mindig, mindenki felelős zért, hogy megtlálj és válllj is ezt válsztást. Csizmdi eszmei, trtlmi síkon itt rezonálhtott legérzékenyebben drám igzságár. Leglábbis z elő-dás első szintjén, Kelemen cslád drámájábn, ezt z áltlános érvényű, korunkhoz is szóló igzságot állítj premier plánb. Elődás után úgy éreztem, hogy Zsótér Sándor drmturg és Csizmdi erőteljesen bevtkozott szövegbe. Az-után kézbe vettem z évekkel korábbn olvsott drámát, és nyomttott mű meg z elődott szöveg összevetése során világossá vált, hogy drám jvár szolgáló változás vlójábn nem drmturgii bevtkozásoknk, nem is nnyir (z egyébként következetesen végrehjtott) kevés húzásnk, hnem jórészt Csizmdi szuverén színházi kompozíciójánk köszönhető. A húzások csk másodsorbn szolgálták terjedelemnek, z elődás várhtó időtrtmánk csökkentését. Lényegesebb, hogy meghúzott szöveg meglehetős következetességgel enyhítette Déry társdlombíráltát. A kritik z ilyen természetű változttásokt áltlábn (joggl) elutsítj. Ez esetben zonbn nem tekinthetünk el ttól, hogy drám így is elmegy társdlmi tűrőképesség htáráig. A drmturg piros ceruzájánk egyébként sem legkeményebb, hnem legindultosbb mondtok estek áldoztul. Jobbár zok, melyekhez nyolcvns évek derekán mg Déry sem rgszkodott voln. A húzások révén elsősorbn Lujz

7 szerepe változott: z sszonynk zsidók psszivitását, gyávságát, tehetetlenségét kárhozttó megállpítási áltl könnyen elbillenhetett voln mérleg. A férjéhez intézett, de tágbb érvényű-nek szánt szemrehányások túlságosn ngy színpdi hngsúly zzl veszélylyel járt voln, hogy z sszony - z író szándék ellenére - ellenszenvesnek vgy éppenséggel ntiszemitánk tűnhetett voln néző számár. Ezért helyeselhető még z is, hogy z elődás létrehozói Lujz néhány túlságosn éles, indultos, de nem lényegtelen mondtát egy-szerűen átdták" Házfelügyelőnek. Ez drmturgii bevtkozás természetesen áthngolt, átértelmezte ezeket változtln szöveggel elhngzó mondtokt is. A bűnök és vétkek számonkérése így is, továbbr is urlkodó eleme drámánk. Elképzelhető, hogy h csillgos zsidó házbn zjló kisszerű vit, Kelemen Ernőnek sját fjtáj el-len intézett kirohnás, z orvos vl-mennyi kritiki és önkritiki megállpítás minden húzás nélkül kerül elődás-r, drám kusztikáj nem kívánt irányb tolódik el. Az egyéb meggondolásból végrehjtott, kisebb rövidítésekre lig érdemes szót vesztegetni. A mgm részéről sjnálom ugyn, hogy z író néhány áltlánosító, jövő felé is tekintő reflexiój kimrdt, de vló igz, hogy ezek közül egynek sincs különösebb jelentősége. Tlán csk drám itt-ott felvillnó iróniáj hlványodott ezáltl. Ami pedig Déry korbeli nivitását tükröző, vlószínűtlen motívumokt, semtikus megfoglmzásokt illeti (bár ilye-nek meglepően kis számbn fordulnk elő szövegben) - ezek kihúzásávl Zsótér és Csizmdi z írót szolgált. Éppen úgy, mint egy-két kisebb, jelentéktelen szerkezeti és sorrendi változttássl. Összességében nem hűtlenségük, hnem mondtok mi kusztikáját is mérlegelő hűségük z, mi z ősbemuttó lklmából szót, elismerést érdemel. A Házfelügyelő: Bjcsy Mári Jelenet A tnúk szolnoki elődásából (MTI Fotó - llovszky Bél felvételei) Változttni természetesen nemcsk szövegmódosítássl lehet. A nyomttott és elődott A tnúk között legfeltűnőbb különbség, hogy férfi Házfelügyelőből színpdon - tlán egyetlen mondt megváltozttásávl - sszony lett. Méghozzá - és ez is lényeges - nem nturlist eszközökkel megjelenített, loncsos, lompos vénsszony, hnem mrkáns és telivér fehérnép. Akkor sem csodálkoznék, h utólg kiderülne, hogy rendezőt e módosításbn (kizárólg vgy elsősorbn) szereposztási szempontok, társulton belüli erőviszonyok és lehetőségek vezették. Hogy Csizm-di Bjcsy Máriánk szánt prádés szerepet, ennek érdekében változttott, és színésznő méltónk bizonyult rendező bizlmár. De drb és z elődás együttes élménye számomr mégis zt sugllt, hogy Csizmdiát más indítékok is vezethették. Joggl érezhette úgy, hogy Házfelügyelő szövegében jelen vn vlmiféle kisszerű, női intrik és prktik, hogy gonoszság és mohóság inkább feminin. De ettől még Déry Házfelügyelője csúf bny is lehetne! Bjcsy Mári furcs gorgó-feje (mely ppír hjcsvrók lkott fejdíszből lkul) vlmi nem földi tüneményt sejtet. A nturlist megjelenés és játékmód külsőségeitől megfosztv színésznő ngyobb súlyt dht figur emberen túli vonási-nk, démoniságánk. H Házfelügyelő többi szereplőkkel zonos dimenzióbn létezne, minderre nemigen lenne szükség. Az lk felngyítás vlószínűleg meg is bontná drbon belüli hierrchiát. De ez Házfelügyelő minden inkább, mint húsvér epizódfigur: ntik krvezetők brechti utód, mitizált lény. Az elődás szerepértelmezése - és Bjcsy szuggesztív lkítás ennek követelménynek jegyében született - ily módon, színészi lkítás áltl felerősítve, némileg korrigálj drámszerkezet következetlenségét is. Bjcsy Mári egyszerre nő is, ördög is, törpelelkű kispolgár és fenyegetőre nőtt démon. Miközben elsősorbn szín-pdi létezésével, személyiségével ht, songok elődójként is remekül eltlálj brechti stílus hzi változtát. Történik térben, Budpesten A tnúk nyomttott változtábn Déry meglehetősen részletes színleírást közölt. Az expozíció osztott színpdán például egy orvosi rendelő hozzávetőleges berendezése és egy felismerhető utcrészlet láthtó. A csillgos házbn játszódó jelenet során szembetűnő z összeköltöztetéskor létrejött zsúfoltság, védett házbn pedig egy tűzhelyen már több sszony főz. Az 1944-ben megváltozott funkciójú téglgyár is jellegzetes, felismerhető. A szolnoki színpd - Antl Csb díszlete - képileg ugyncsk osztott, sőt több szintű, de z egymást követő jelenetek ltt mindvégig zonos látványt nyújt. A színpd egyik oldlán z utci szint láthtó: jellegzetes, kissé hivlkodó pesti bérházi bejárt, kpu két oldlán súlyos, ismerős kőtlszok. A kpun, vgy felette, jelenet kívánlmi szerint, megjelenik sárg csillg, védettséget nyújtó idegen ország címere vgy z éppen érvényes körözvény. A mgsból mélybe, színpd másik oldlán hosszú, ferde lépcső vezet le. A színpdkép felső részén, távolságot érzékeltető kicsinyítésben, fénysugár pásztázz Hősök terének emlékművét is. Az lsó zónábn fehér-brn csempék minden pesti polgárbn milleniumi földltti állomásink képzetét keltik. A földltti-várócsrnok mégsem egyértelműen villmosmegálló: sötétsége pincét, vágányokt elválsztó rácsozt börtönt idézi. A színpdkép látvány konkrét szszociációkt ébresztő hitelességével szebb és meggyőzőbb, mint mostnábn divtos bsztrkt tér. A kompozíció egyes részletei pontosn megfelelnek természetelvű hitelesség követelményeinek, ugynkkor játéktér egésze - nnk ellenére, hogy sttikus - mind-jobbn elszkd szövegben is említett Bjz utcától. Csk zt érezzük, hogy

8 Budpesten vgyunk, 1944-ben, pokol vlmelyik éppen megvilágított bugyrábn. Annk, hogy több színhelyen játszódó drám Szolnokon egy díszlet-ben kerül elődásr, vlószínűleg nem nnyir esztétiki, mint költségvetési indok vn. A megoldás végül is zért válik elfogdhtóvá, mert továbbikbn szereplők és kórustgok mguk lkítják - testükkel, gesztusikkl, jól koreogrfált mozgásrendszerükkel - teret. Am vn, mikor ez z eleven keret nem elegendő, és z bsztrkt díszlet (különösen drámát nem ismerő nézőket) bizonytlnságbn hgyj felől, hogy hol történik z, mi szemünk előtt zjlik. Az utcát, pincét még csk felidézi színpdkép, de már ferde lépcsőre konstruált védett házi jelenetben ngyon is hiányzik dilógus mögül hiteles vgy leglábbis jól érzékelhető, szöveghez illő tmoszférát kifejező környezet. Utltm már z elődás frppáns koreográfiájár. (Mozgás: Mjoros István m. v.) Csizmdi Tibor egyik leghtásosbb rendezői ötlete, hogy míg Bjcsy Mári mg monológjit, kommentárjit mondj, vonuló kórus többnyire hngos kiáltást imitáló némsággl, tátogv, vonulv kíséri. A beszéd látványánk és hngtln hngjánk ez z inkongruenciáj frppáns, sőt mármár kísérteties színpdi fogás, mely még másodszorr, hrmdszorr sem válik unlmssá. Csizmdi Tibor - drám jellegének megfelelően - nem lélektni színházt, stílust igyekszik teremteni. Színészeitől sem elsősorbn jellemek pszichológii megközelítését várj. Elfogdj, válllj, hogy színpdon egyidőben kétfjt színjátszás zjlik: z egységet relist drb szereplői és brechti szöveg elő-dói között z elődásnk formát teremtő keret hozz létre. A szolnoki A tnúk legjobb lkítását mint kiemelten jeleztem - drám mitizált kommentátorát megidéző Bjcsy Mári nyújtott. A Kelemen cslád színpdi tgjink feldt jóvl egyszerűbb, de ugyn-kkor egysíkúbb is. Vlli Pétert (Kelemen doktor) ezúttl elsősorbn mérték-trtásért illeti dicséret. Nem könnyű drámi főszerepet lkítni úgy, hogy szinte csk körvonlkbn jellemzett figur mgtrtását mindenkor játék-nk kell hitelesítenie, de ugynkkor hős nem is sjátíthtj ki mgánk néző figyelmét, folymtosn érzékeltet nie kell, hogy színpdon tnúk drámáj zjlik. Juhász Róz (Lujz) ízlésesen, hibátlnul, de kissé színtelenül prezentálj mg drámáját. Alkítás ott forrósodik fel, hol belekényszerül z nyósávl vívott párhrcb, és hol mondtink leplezett trtlmát is erőteljesen érzékelteti. Koós Olgánk (özvegy Kellerné) viszonylg könnyű dolg vn. Ő Dérytől lényegesen több segítséget, pszichológii fogódzót kpott mg drámájához, mint körülötte lévők. Játékábn z öregsszony keménysége és embersége elválszthttln egységben jelenik meg, de e vonásokhoz érdekesen társul bizonyos, távolságtrtó iróni is. A színlp, szereplők listáj nem sokkl rövidebb, mint Shkespere-drámáké. Csizmdi Tibornk huszonht prózi színész játékát kellett - mű-fjok és stílusok sokszínűségét figyelem-be véve koordinálni. Elsősorbn z ő érdeme, hogy drámábn el- és felvonulttott mellékfigurák, vlmint tnúk kórusánk tgji nem rc nélküli sttisztként jelennek meg színpdon. Még szöveggel lig rendelkező szereplők is vlmiféle levegőt hoznk mgukkl, h jellemük nincs, sorsukról tudósítnk. Káty Endre (Ljos bácsi), Philippovich Tmás (Csvrgó) és Győry Frncisk (Méltóságos sszony) zért érdemel-nek név szerint is említést, mert epizódszerepükből egy-egy jelenet erejéig, néhány perc trtmár főszerepet teremtettek. H Csizmdi Tibor fele ilyen htásosn, fele ilyen dinmikusn állítj színpdr A tnúkt - szolnoki ősbemuttó ténye kkor is feljegyzésre érdemes, színháztörténeti válllkozás. De z elődás, mit lssnként újr tlpr álló, egyre ütőképesebb társulttl létrehozott - jelen idejű színházi válllkozásként is, egyike z idei évd leg-jobbjink. Déry Tibor: A tnúk (szolnoki Szigligeti.Színház) Drmturg: Zsótér Sándor. Díszlet: Antl Csb. jelmez: Flesch Andre m. v. Zene: Selmeczi György m. v. Rendező: Csizmdi Tibor. Szereplők: Bjcsy Mári, Vlli Péter, Juhász Róz, Koós Olg, Vss György, Káty Endre, Zelei Gábor, Puszty Péter, Somody Kálmán, Philippovich Tmás, Tóth Tmás, Ardeleán László, Mucsi Zoltán, Tóth József, Győry Frncisk, Turz lrén, Váry Károly, Zombori Ktlin, Szecskó Griseld, Árv László, Horváth Gábor, Horváth László Attil, Leviczki Klár, Réz Judit, Mészáros István, Czkó Jenő. KISS ESZTER Két színházi este Győrben A győri Kisfludy Színház két produkciójávl d otthont egy fitl mgyr szerzőnek, Szántó Péternek, ki ezzel kettős bemuttkozássl - h jól tudom, hivtásos színházbn eddig még nem dták elő művét - meggyőzően bizonyítj színpdi rátermettségét. Ágyr-járók című komédiáj még z előző évdbn került színre Kmrszín-házbn Emőd György rendezésében, és most is sikerrel játsszák. Béke című Arisztophnészátdolgozásánk pedig decemberben volt bemuttój ngy-színházbn. Ez utóbbit Illés István vitte színre z Euripidész-Srtre-Illyés Gyul-féle Tróji nők című trgédiávl ötletesen párosítv. Két különböző jellegű válllkozásról vn tehát szó, mégis, e két színházi este benyomásiból kibontkoznk egy írói (vgy inkább színpdi) látásmód, világkép körvonli. Ugynkkor mi tárgyú drb és z ókorból merített tém egyránt konkrét itt-és-most-létünk mindennpos konfliktusivl szembesít másmás oldlról. Szántó Péter drbji rr is lklmt dnk, hogy egy pillntást vessünk z új mgyr drám, illetve színmű néhány problémájár, jelenségére. Az Ágyrjárók mi mgyr drámánk bb vonultáb illeszkedik bele, mely egy-egy jelenséget vgy társdlmi csoportot kiemelve s közép-pontb állítv jelenünk legégetőbb társdlmi, erkölcsi problémáink, értékdilemmáink közvetlen bemuttását tűzi ki céljául. Ezek drámák áltlábn nem prbolák, jellemzőbb relist --sokszor hiperrelist - ábrázolás, konkrét térhez és időhöz kötött közeg, melyet leginkább csk lélektni síkon trkítnk szimbólumok. Az utóbbi évek mgyr drámájánk ez jelenünket feltárni kívánó vonult drmturgii szempontból két fő irányt mutt. Az egyiket z ún. jelenségfelmuttó drbok lkotják, melyek köztudtot élénken fogllkozttó viszszásságokt, értékzvrokt és erkölcsi bizonytlnságokt veszik ngyító lá. Az utóbbi években színpdinkon ilyen

9 volt például Vészi Endre: Sárg telef on. Spiró György: Esti műsor, Kertész Ákos: Csládi ház mnzárddl című drbj. A másik csoportot nevezhetjük hiánydrámáknk (Vinkó József egy korábbi tnulmányából vett terminussl), melyek kpcsoltok, közösség, szeretet, z élettér, célok és értékek hiányát, illetve kétségbeejtő hiányérzetet foglmzzák meg. Ilyen volt például Bereményi Géz: Légköbméter. Gyurkovics Tibor: Fészeklj vgy Sárosptky István: Tekúr című drb-j. Első pillntásr z Ágyrjárók is ugynzokt problémákt veti föl, melyek z elmúlt öt-tíz év mgyr drámtermésének e csoportjábn megjelentek. Újr lbérletesdiről, korrupcióról, kéz kezet mos viszonyokról, kiszolgálttottságról, lkás-, légköbméter- és kpcsolthiányról vn szó. Szántó Péter drbj tehát jelenségfelmuttó és hiánydrám egyszerre (e két jellemzrí persze sehol sem zárj ki egymást, drbok zzl krkterizálhtók, hogy megformálás szempontjából melyik elv dominál). De míg jelenfeltáró drbok többsége jelenségszinten mrd, ddig Szántó Péter megpróbálj meg-keresni jelenségek, hiányok és köz-érzet mögött meghúzódó összefüggéseket, félelmeket és motivációkt. Ennek ellenére mindeddig hiányzó vlódi új mgyr társdlmi drám mégsem született meg, mert jelenségek mögötti összefüggések és motivációk még nem érnek gyökerekig, melyek drámi szükségszerűség eltéphetetlen szövevényét lkotják. Azt zonbn örömmel mondhtjuk cl, hogy vérbő, igzi komédi és eleven, átélhető színjáték jött lét-re, drb és játék sodrásánk átengedve mgunkt képesek vgyunk kinevetni sját mindennpos gyávságunkt, megfélemlített igzságérzetünket és kétértelmű helyzeteinket. S ez jóízű nevetés z elődás végére megrendülésbe, keserűségbe cspht át, h hjlndók vgyunk végiggondolni, hogy min is nevettünk: zon np mint np megélt tpsztltunkon, hogy becstelenség és meghunyászkodás éppoly rgályos, mint nevetés. S ezt rádásul természetesnek trtjuk, hiszen mindenkit meg lehet érteni. A drbbeli szituáció következő: Mágerné, egy zegzugos lkás főbérlője tuctnyi lbérlőt és ágyrjárót trt és kézben trt, energikus szervezőkészséggel kormányozv ezt mnipulációr, zsrolásr és félelemre épülő - kis birodlmt". Az utcár kerüléstől rettegő lbérlők mellett szerepel még Mgerné tökkelütött fi, z lbérleti Csnov, ki szintén nyj zsrolásink eszköze. Ebbe közegbe csöppen bele egy becsületes, jórvló leányzó, Ver, kinek lkásigénylését főnöknője el-sikksztott, s Mágerné ezért főnöknő iránti szívességből " befogdt lányt. Az ő érkezése nyomán tárul fel minden figuránk kis társdlombn be-töltött szerepe s e szerepek egymáshoz és z lbérleten kívüli ngy társ-dlomhoz" vló viszony. Ez stbil rendszer csk kkor inog meg, mikor z zt fenntrtó elemeket '' vgy csk egyet is közülük már nincs mivel zsrolni, mert ennél rosszbb már úgysem lehet helyzete. Ezért képes fellázd-ni drb végén hjdni tisztság törmelékeit összeszedegető Ver, és ki-vonulni színről. Szántó Péter elkerüli mi mgyr drbok leggykoribb hibáit: drb-beli helyzet nem mrd elvont modell, ugynkkor nincs szüksége erőltetett szimbólumokr sem, hogy érdekesebb vgy rejtélyesebb " legyen. Vlóságos helyzeteinkkel szembesülünk, mégis ki-védi z író - főként humorávl - nturlizmus veszélyét. Morális problémákt feszeget, de nem morlizál, h-nem cselekedtet, és cselekvéseikkel szembesíti lkjit. Figurái mi típusok: kpzsi, felfelé " és lefelé" is mindenkit korrumpáló zsrnok házinéni és neki kiszolgálttott lbérlői (közéjük számíthtó félkegyelmű fi is), kik megélhetésért és egy tlpltnyi élet-térért mguk módján küszködő fitlok: pálykezdő értelmiségiek, munkások, egyetemisták. De ezek figurák nem mrdnk típusok, mert meg-éltség, személyes élmények ereje htj át drbot, s zonosulás és játékkedv színészi megformálást. Mindez együttesen teszi hitelessé és élővé problémákt és komédi szereplőit. Az lbérleti testi-lelki nyomorbn, könyörtelen belső logikávl kibontkozásig fejlődő, eleven emberi viszonyokt látunk; olyn konfliktusok robbnnk ki, melyeket mindnnyin átéltünk már, s átélünk vgy mgunk hozunk létre munkhelyen, csládbn vgy ténylegesen lbérletről lbérletre hányódv. Az lbérlet mint kiszolgálszikr József és Orth Mihály Szántó Péter: Ágyrjárók című drbjábn

10 Arisztophnész-Szántó Péter; Béke (győri Kisfludy Színház) ttottság, periferikus lét és z összes ezzel járó pszichiki, morális és létbeli torzulás dekvát mi modellje nemcsk zért válik élővé, mert z író mg is megjárt z lbérleti poklokt. Hnem zért is, mert Szántó Péter nem közérzetfestésre törekszik és e közérzet iránti szánlomkeltésre (mely szánlom elődás után ki is röppenne néző tudtából). Célj olyn kérdések fölvetése, melyeket nem lehet végiggondoltlnul és eldöntetlenül hgyni. A házinénihez fűződő kpcsoltok és z lbérlők egymás közötti viszonyi bemuttják simulékonyság, konformizmus, tehetetlenség és megfélemlítettség stációit és fokoztit egészen ddig, míg ezek szorosr fogott és házinéni áltl összevissz tekert, biztosított viszonyok képletesen mgát házinénit, fojtják meg. " Milyen rekciókt váltht ki, h felismerjük, hogy egy lát-httln érdekrendszer hálójábn vergődünk személytelen és jelentéktelen eszközként? Felismerjük-e különbséget becsületesség és öncslássl párosuló álmártíromság között? Vgyok-e, leheteke vlki, ki önbecsülésre képes? Fontose m egyáltlán z ön-becsülés? Fontos-e, hogy önmgm legyek, mikor egyszerűen meg kell él-ni, fönn kell mrdni vlhogy? A szereplők ezekre kérdésekre dhtó egy-egy válszt testesítenek meg. S nézőre vn bízv, hogy sját válszát önmg számár megfoglmzz. Ezeknek z áltlános erkölcsi kérdéseknek szintjére nemzedéki drám, zz egy nemzedék komédiáj épül rá. Azokról fitlokról szól, kik most kezdenék felnőttként életüket, de felnőttségüknek szinte minden feltétele hiányzik. Nem szólhtnk bele kö rülöttük lkuló világb, nem lkíthtják viszonyikt, sem önmgukt, hiszen lám, még sját lábukr állni sem képesek - Mágernék szerint. Hát gondjukt kell viselni, lehetőséget kell dni nekik, hogy bizonyítsák helytállásukt" bbn készen kpott világbn, melybe belecsöppentek. Ezt lehetőséget dj meg z lbérlőknek Mágerné, z nyáskodó házinéni. S gépezet oljozottn működik, bejártott mechnizmusok segítséget " nyújtnk z eligzodásbn. Az (egyre túlkorosbbá váló) ifjúság s jövője színterét jelentő társ-dlmi közeg szembesülése (eddig fő-ként z pák és fiúk viszonyltábn megfoglmzv) z új mgyr drám egyik elévülhetetlen témáj. Tlán legemlékezetesebb megformálási ennek motívumnk Czkó Gábor Krcsi (eredeti címén Mint mókus ) c. iskolkomédiáj és Bereményi Géz Hlmij (1979) volt. Az Ágyrjárók ezt viszonyt bból szem-pontból muttj be, hogy személytelenné, önműködővé vált, mindent be-kebelező érdekrendszer hogyn teszi személytelenné s állítj puszt eszköz-ként rendszer szolgáltáb z egyént. Ezek fitlok már beilleszkedtek, vgy igyekeznek beilleszkedni, nem csodálkozás vgy lázdás korát élik. A mechnizmus önmg előtt is korrumpálj z egyént krt ellenére is -, mivel, h életben kr mrdni z lbérleti" viszonyok között, z ő sját érdeke is lesz, hogy rendszerfenntrtóvá, -konzerválóvá váljék. Ilyen szerepet tölt be például besúgóvá süllyedő Julisk, vgy Mágerné fi, Iván, ki nyj buzdító sszisztálásávl puhítj " z lbérleti lányokt ". De ugynezt fenntrtó szerepet töltik be csupán szájhősködő, de z érdekhálóztb készségesen belesimuló orvostnhllgtók is. Ezek figurák - Bereményi Hlmijávl ellentétben - már fel sem isme-tik, hogy kizökkent z idő", vgy h igen, megpróbálnk szemet hunyni fölötte. A drb elején megjelenő új jövevény, tisztességes Ver is lklmzkodik viszonyokhoz kezdeti felháborodás után, s csk legljsbb meg-lázás váltj ki belőle végül lázdást. De újdonsült szerelmével, z orvostnhllgtó Ferivel vlószínűleg csk legközelebbi ugynilyen lbérletig jutnk el. Az egyén erkölcsi dilemmáj tehát, hogy észrevétlenül és nem szándékosn, de mégiscsk sszimilálódik hzugság és z öncslás rendszerébe, hiszen viszonylgos (látszt) függet-lenség is csk szerepjátszássl szerezhető meg. Igy drb látszt és vlóság ellentétének problémájához jut cl minket körülvevő világbn. Ami felszín: z idilli, csládis lég-kör, de mi vn mögötte? A közös főzésekben, öngyilkossági kísérletekben és vedelésekben megnyilvánuló szánlom-és szolidritáshullámok is csk látszólgosk. Ez látszt először minden jövevényt megtéveszt, mjd - mivel már benne vn mikor rájön vlóságr, mg is elkezd szerepet játszni. Ami vlójábn irányítj viszonyokt és működteti gépezetet, z épp látszt ellentéte: besúgás, bosszúvágy, z érdek és z irigység. A drb lphelyzete természetesen mgáb fogllj htlom és kiszolgálttottság viszonyánk értelmezését is. A komikum egyik forrás, hogy htlom és zsrnokság Mágernék szintjére süllyedt le. A htlom nem párosul ngysággl vgy fenséggel, de igzi erővel sem, hnem ngyon is kicsinyes és viszonylgos, biztonságát csk jól kiépített zsrolási és besúgó-rendszer trtj fenn. Ezért nem lehetnek itt fekete-fehér jellemek sem, mindenki áldozt és bűnös egyszerre, még tisztságávl tüntető Ver is. Mert tisztság és becsület hmis mítosz csupán, ábrándkép, mely relitást segíthet elviselni. A gyávság és meglkuvás felülkerekedik. A lázdás" csk kkor tör ki. mikor lázdónk már nincs mit veszítenie. Az írói ttitűd hitelesíti helyzeteket: z író nem mindentudó vgy le-

11 ereszkedő kívülálló. Nem csupán be-pillnt és bepillntást enged ebbe világb, hnem zonos figuráivl. Nem részvéttel és kívülről jövő szánlomml közelít hozzájuk, hnem válllj gyrlóságikt, tpsztltikt és szenvedéseiket, ezért tud keserűségében is nevetni és nevettetni. Úgy tűnik ugynkkor, hogy némi változás történt drámi szemléletben. Pár évvel ezelőtt ( hetvenes évek végén, nyolcvns évek. első felében) még cselekvésképtelenség drámájáról beszéltek z kkori fitl drámíró-nemzedékkel kpcsoltbn (Bereményi Géz, Náds Péter, Spiró György, Czkó Gábor. Schwjd György neve fémjelzi ezt korszkot). Most zonbn újr felbukkn cselekvés drámábn, sőt tett újr minősíti cselekvőt, de helyzet viszonylgos, melyben cselekvés megtörténik. Ez reltivizálj tettet és z egyént is (ez nemcsk mi témájú, h-nem újbb történelmi drámákr is jellemző - L például Czére Bél vgy Ngy András műveit). A cselekvésnek e z fjt beállítás ugynkkor - leglábbis Szántó Péter drbjábn - komikum egyik legfőbb forrás (más-hol z iróniáé). A lázdás ", posványból vló kilépés vgy z öngyilkossági kísérlet így nem heroikus gesz-tus, hnem nevetséges erőlködés. Az elődáson érződik z lkotógárd lelkesedése. Az első rész kissé vonttott szünet utáni lendületes játékhoz képest. Csík György lbérleti hngultú " szobbelsőjében gördülékenyen pereg cselekmény. A színtér egy bérház huztosnk tűnő lkásánk kopott npplij csk játékhoz szükséges bútorokkl -, s nppliból nyíló, vlószínűleg le p usztult konyhából látszik s ö t étség és későbbi öngyilkossági. kísérlethez segítséget nyújtó gáztűzhely. A npplir nyíló számtln jtó, melyek mögött z lbérlők és ágyrjárók tnyáznk, csk z elődás második részében kp funkciót szellemesen koreogrfált bújócskábn kik tlálkozni krnk, elkerülik egymást, kik pedig kikerülnék másikt, egymásb botlnk. A rendezés többször épít efféle bohózti elemekre, melyek egyáltlán nem zvrók, mert mindig helyükön vnnk, nem puszt töltelékjelenetek, hnem beleépülnek vígjátéki cselekmény sodrásáb. A szerző és rendező egyránt felhsználták jól megcsinált színmű eszközeit is, de nem túlhjtv. Emőd György rendező jól E u r ip id ész - S r t r e- Illyés: T r ó ji n ő k ( g yő r i Kisf lu d y S z ín h áz ). B es sen ye i Z s ófi ( K s s z n d r ) és B e r e k Ktlin (Hekbé) időzítette ggeket - helyzetkomikum mindig kirobbnó összehng o ltn mozgtj színészeit. Az elődás sikere leginkább fitl színészek lendületes játékánk köszönhető. Tóth Thi Máté házinéni fiként kitűnő komikusnk bizonyul. Esetlen és rvszkodó, niv és számító egyszerre, s egész megjelenése, gesztusi hoppon mrdó clownfigurát idézik, Zillich Betrix mint Julisk, lnglétán és lomposn kóvályog céltln élete lmszppnálmibn. A Verát lkító Horváth lboly tlán túl komolyn értelmezi figurát. Játékábn jobbn hngsúlyoz-htná, hogy becsületes nyíltszívűség és heroizmus kimondottn nevetségessé degrdálódik egy ilyen lpári világbn, és vgy póznk ht, vgy pedig merő ostobság. Az orvostnhllgtókt lkító Zágoni Zsolt, Szikr József és Orth Mihály komikus triászánk könnyed játékosság mellett erénye, hogy színészek meg tudják muttni kisszerű konformizmust, ugynkkor,,htlmt" kijátszó, kifigurázó ngyvonlúságot. Brnyi lboly energikus, mások kínlódását és sját htlmát kéjesen élvező mnipulátorrá formálj Mágernét Alkítás zt is tükrözi, hogy z sszony nem született htlms", h-nem olyn, ki másik oldlon meg-lázkodó, z erősebbet félelmében ki-szolgáló kisegér lenne. Az elődás zárójeleneteiben válik nyilvánvlóvá Mágerné jelleme, hogy színésznő törés nélkül vált át könnyed komédiázásból elmélyültebb, érzékeny ábrázolsb, megmuttv, hogyn próbál Mágerne megrgdni egy utolsó szlmszált. miközben hgyják. lttvlói-áldozti mgár Az egész elődást jó összjáték jellemzi, és mindegyik színészről elmond-htó, hogy életre tudják kelteni, hitelesíteni képesek figuráikt, mert zonosulnk z áltluk megformált lkkl. Úgy tűnik, megpróbálják belülről átélni nnk helyzetét, kit játsznk, s vlószínűleg rendelkeznek is z ehhez szük- séges tpsztltokkl. Tordi Hjnl jelmezei nemcsk komikumr dnk lehetőséget (pl. Mágerné fiánk vitorlázóöltönye), hnem sokszor figurák helyzetét, krkterét is érzékeltetik. Például Mágerné kifejező virágos pongyoláj htlm csúcsán lévő sszony jóleső biztonságérzetét sugllj; Ver frmerje, világos ingblúz jellemének egyszerűségét, egyenességét. Egészen más világb csöppenünk ngyszínházbn, hol Euripidész T r ó j i n ő k c. trgédiáját Srtre átdolgozásábn és Illyés Gyul mgyrításábn játsszák, s ezt követi Béke c. komédi, melyet Szántó Péter írt Arisztophnész komédiái lpján. A két drbot Illés lstván rendezte egy kompozícióvá, és nem is lehet őket szét-válsztni, egyikről másik nélkül beszélni. A színházi este zért válik egységessé és homogén élménnyé, mert két frppánsn egymás mellé állított drb úgy egészíti ki egymást, hogy fölerősítik, egymás ktulitását. Ez párosítás ugynkkor utlás z ntik hgyományr (z théni drámi versenyeken három trgédiát egy sztírjáték követett), miből z z igény érezhető

12 ki, hogy színház újr közösségivé váljék. A Béke Szántó Péter átírásábn frppáns mi válsz Tróji nők korunk-hoz szóló nyitott kérdéseire. A trgédi ugynis tróji háború befejezése után játszódik, győzők és legyőzöttek viszonyáról szól, győztesek kétes dicsőségű elvonulásáról, vgyis béke kezdetéről. De milyen ez béke? Erről szól második drb, görbe tükörben muttv be, hogyn viszonyul korunk létkérdéseihez ngy szvkkl békét áhítozó kisember és politiki htlom birtokosi. A háború és pusztulás után béke korszk köszönt be, de békéből már csk sját kriktúráj mrdt meg. A Tróji nők háború trgédiáj, második drb pedig béke pródiáj. A két mű együttesen világít rá (nem értelmileg, hnem z élmény erejével) háború iszonytos értelmetlenségére, rr, hogy nincsenek győzők és legyőzöttek, z ember mindenképpen vesztes. A Tróji nők cselekménye háború befejezése után kezdődik, mikor már minden megtörtént, már nincs mód cselekvésre. A szereplők, vesztes város sszonyi csupán psszívn elszenvedik sorsukt. Tlán éppen ezért tlált Srtre mg számár jó lpnyg-nk Euripidész drámáját: minden külső kötöttségtől megfosztott ember, ki már semmit sem veszíthet, szbdon áll önmgávl és világgl szem-ben. Éppen z sszonyok végletes mgány és lelki-fiziki kifosztottság teszi lehetővé, hogy győztes görög ktonákt megszégyenítő méltóságot válszthssák. Ebben léthelyzetben z ember - egzisztencilist világkép szerint - önmg felismeréséig, léte lényegéig jutht el. A psszivitásr utltság szül itt emberi szbdságot és trgikus feszültséget, melynek megteremtéséhez Székely László komor, de egyszerű - deszkákból, kötelekből álló díszlete, s Füzi Sári rchikus jelmezei is hozzájárulnk. Az elődás hngulti egységét szolgálj klsszikus trgédii játékstílus és színészek pontosn deklmáló, szép szövegmondás. Egyáltlán nem hiányzik mi élőbeszédhez vló közelítés, drámi szerkezet működését, feszültség felívelését csk megtörte voln. A kr szuggesztíven rchizáló beszédstílus és színészek mozgás (pl. mikor kr védelmezőn tömörül Hekbé vgy Ksszndr köré) Berek Ktlin (Hekbe) és Uri István (Tlthybios) Tróji nők-ben egyre intenzívebbé, sűrítettebbé váló érzelmeket képes felidézni. Berek Ktlin tökéletes Hekbé, szerepének trgikumát hiánytlnul megvlósítj. A szeretteitől megfosztott ny esendőségét, elhgytottságát és városát, népét gyászoló királynő fáj-dlmát és belső trtását egyránt átéli és kifejezi visszfogott, elmélyült já-tékávl. Emlékezetes mrd Bessenyei Zsófi lkítás is megszállott és jövőbe látó Ksszndr szerepében. Brnyi Ibolyát láthtjuk keserű és szenvedélyes Andromche szerepében; hitelesen és megrgdón muttj fel gyermekét elvesztő ny érzéseit. Gyöngyössy Ktlin Helenáj gőgös, öntelt és számítón kétszínű, z lkítás érezteti, hogy ez z sszony még soh nem volt vesztes. A méltóságukt megőrző lelkek háborújánk komor, de ktrtikus befejezését (Hekbé hlálát) követik - szünet után békehősök " kicsinyes cstározási. Következik Béke, mely ellentétben Tróji nők szituációjávl éppen cselekvés lehetőségére épül. Arról szól, hogy béke tlán elérhető lenne, h z emberek nemcsk beszélnének ról, hnem cselekednének is érte. Arisztophnész eredeti Béke c. komédiáj csk részben került bele drbb, s Szántó Péter még több más Arisztophnész-műből is beépített rész- leteket. Vlójábn nem dptáció született, hnem egy lélegzetvételnyi új drb. Rövid, de trtlms és nevettető, mi utlásokkl és mi helyzetekkel. Ilyen például béketárgylások pródiáj, hol mindenről beszélnek, csk békéről nem, sőt rról tlán meg is feledkeznek. Az lkotók válllják pródi műf-ját, nem próbálják kelleténél komolybbr fordítni szót, vgy elnyújtni drbot, s ez z elődás előnyére szolgál. Lendületes, ötletes játékot látunk, mely főként helyzetkomikumr épül. Rgyogó színészi összjáték, színészek élvezettel komédiáz-nk. Nem is lehet kiemelni egyetlen lkítást sem, mert - zon kívül, hogy jellemábrázolásr itt nincs szükség z élményt nem z egyéni lkítások, hnem z összhtás, z összehngolt mozgás és rekciók mozglms látvány dj. A produkció bővelkedik jól funkcionáló burleszkelemekben is. A já-tékkl, szöveggel, helyzetekkel és z írói lelemény lkott beszélő nevekkel (Dióphántosz, Szemekopogion, Khnsztáziosz, Tisztkhosz stb.) együtt humorforrásul szolgálnk z ötletes kellékek (pl. szrbogár ", melynek h-tán Szemekopogion z égbe emelkedik, hogy z istenek lkhelyén megkeresse Békét) és trk, krikírozó jelmezek és díszlet is. A színpdkép kis változttássl itt mrdt Tróji nők-

13 ből (pl. több funkciójú deszképítmény), játéktér szbd teret enged benne zjló trk kvrgásnk. Az elődás legngyobb erénye, hogy vizuális élmény és látványból fkdó komikum dominál - végre nem verblitás urlkodik színpdon. Vlószínűleg mg z 'író is rr törekedett, hogy erre - színészeknek pedig z improvizálásr -- lehetőséget djon. Szántó Péter színlpbeli vllomás szerint prostest songnk szánt drbot, s vlóbn z is lett, mert nem szbott gátt bőbeszédűséggel vgy szájbrágássl spontán htásoknk. Hgyt színpdon életre kelni helyzeteket. Igy nőhetett ki z ókori szín-művek mgvából erőltetés nélkül korunk politiki kriktúráj. Végül -- közönség segítségével mégiscsk sikerül előrángtni Békét börtönéből, de ez Béke nem istennő, hnem egy beszélni. sem tudó, gyámoltln, csúny csecsemő. Ezt látv végül mindenki mgár hgyj ezt szerencsétlen Békét, senkit sem érdekel már, egyedül Arisztophnész, drámírónrrátor mrd vele. A közönség pedig vlódi élménnyel gzdgodv távozik, mert színházi lkotók lelkesedése egy színpdbn gondolkodni tudó író törekvéseivel tlálkozott. Szántó Péter : Ágyrjárók (győri Kisfludy Színház Kmrszínház) Rendező: Emőd György. Rendezősszisztens: Csengery Erzsébet. Díszlet: Csík György m. v. Jelmez: Tordi Hjnl. Szereplők: Brnyi Iboly, Horváth Iboly, Tóth Thi Máté, Zágoni Zsolt, Orth Mihály, Szikr József, Zillich Betrix. Euripidész-Srtre-Illyés: Tróji nők. Szántó Péter (Arísztophnész komédiái és Arny Já-nos fordításánk lpján) : Béke (győri Kisfludy Színház) Rendező: Illés István. Segédrendező: Csengery Erzsébet. Díszlet: Székely László m, v. Jelmez : Füzi Sári m. v. Zenei munktárs: Váry László. Mozgás: Novák Ferenc m. v. Kísérőzene: Győri ütőegyüttes. Szereplők: Berek Ktlin, Györgyflvi Péter, Szepessy Klár, Uri István, Bessenyei Zsófi, Brnyi Iboly, Pláncz Ferenc, Gyöngyössy Ktlin, Horváth Iboly, Török Ktlin, Csiki Tünde, Förhécz Edit, Krácsony Angél, Kertes Ann, Komondy Melind, Fil Lill, Kreiter Judit, Látrányi Ilon, Mldonyiczky Edit, Seres Ildikó, Ppp Hortenzi, Tóvízi Ilon, Vrg Judit. Zenti Zit, Bíró Ktlin (Tróji nők). Uri István, Pláncz Ferenc, Mrosi Péter. Györgyflvi Péter, Szűcs István, Tóth Thi Máté, Rupnik Károly, Orth Mihály, Bicskei Kiss László, Zágoni Zsolt, Szikr József, Réki Nándor, Krszni Tmás, Török Ktlin (Béke). P. MÜLLER PÉTER Feloldoztlnul Az öreg hölgy látogtás Vígszínházbn Huszonhét évvel első mgyrországi premierje után Dürrenmtt drámáj visszérkezett Vígszínház színpdár. Az 1959-es bemuttó kpcsán korbeli sjtó szerző polgári voltávl volt el-fogllv, és zzl fölényérzettel be-szélt drbról, hogy bbn egy tőlünk távoli és idegen világról vn szó. Igy például z Autóbusz című üzemi lpbn színház direktorávl készült interjúból megtudhttuk, hogy Dürrenmtt kritiki relistáknk z fjtáj, kik meglátták kor csődjét, trthttlnságát, szóvl npjinkról beszélve: világosn látják kpitlizmus bomlását, de ennél többet nem!". Egy másik üzemi lp, Turbo tudósítój pedig így számolt be z elődásról: Ültem nézőtéren, torkomt rettenet szorongtt. Ugynkkor z ősi, mesebeli igzságérzet szikráj élt bennem: nem, nem lehet, hogy gonosz győzzön. Reménykedtem, holott z első perctől tudtm, hogy bbn világbn csk»az öreg hölgy «lehet győztes. Keresztülviszi krtát, mert htlmávl szemben z író nem lát és nem állít olyn erőt, mely felvehetné hrcot. Ezért nem mrxist." Nos, drám - megírás után hrminc évvel és hzi közegbe helyezve is - kiválón működik, minek feltehetően nem z z ok, miről fenti idézetek szólnk. A szerző polgári korláti és nem rólunk szól mese" fölötti fölényérzetet némileg csökkentette és árnylt z csodálkozás, hogy milyen modern színházi eszközöket is hsznál ez Dürrenmtt. Heréltek és vkok színpdon, gülleniek mint z erdő fái és mdri pótszervekből álló öreg hölgy, párhuzmosn futó jelenetek, trgikus komédi minőségéről nem is beszélve. Ez z ábrázolásmód zonbn már már z esztétiki köznyelv részévé vált, újdonságértéke lecsökkent. A drám mégis életképes, htóerejét meg-őrizte. Tlán zért, mert Az öreg hölgy látogtás kultúránk két lpelemére: bűn és megváltás motívumár épül. Az európi kultúr és z európi psziché - társdlmi berendezkedéstől függetlenül - ebben vonzáskörben mozog; bűnbe-esés, bűnbánt, megbocsátás, megváltás rchetípusihoz nyúl vissz Dürrenmtt, mikor ebben megváltástörténetben Clire, Alfred és Güllen város viszonyát feltárj. A profnizált lphelyzet bővelkedik módosulásokbn és ártételekben: ki jön, megváltást hoz (vgy ígér) közösség-nek, de ezért nem önmgát áldozz fel, hnem egy mg válsztott bűnbkot jelöl meg. Ill nem önmg válllj z áldozt szerepét, pusztán beletörődik bb. A gülleniek pedig sztócs hlálávl nem nyernek feloldozást, számukr megváltás nem morális, hnem finnciális. Jelenet Az öreg hölgy látogtás vígszínházi elődásából

14 Ruttki Év (Clire Zchnssin) és Grs Dezső (III) Az öreg hölgy látogtásábn A drbbeli jelent negyvenöt évvel megelőző múlt kevésbé idilli, mint genezisben, de Güllen jelenéhez képest z kkori állpot még mindig prdicsomink tűnik. Akkor még voltk beruházások, Clire pj még építhette budikt. Ahhoz zonbn, hogy jelen dekonjunkturális válságidőszk megszűnjön, vezekelni kell z egykor volt bűn(ök)ért. Úgy tűnik, minth város zért tengődne, mert egy bűnös rejtőzködik fli között (ez ismét egy rchetipikus elem ironizálás). Es gyógyulást kórt hordozó lny kivetése hozhtná el. Hiszen sztócsot végzetes bűn terheli: hmis tnúkt fogdott, hogy kibújjon z psági kereset lól. Trgikus vétség. A tnúk ltrokként bűnhődnek: herélten és vkon szolgálják z úrnőt. Bűnhődik z egykori bíró is: sípoló gégével lehet főkomornyik egy luxusvilágbn. Az öreg hölgy nem mindenhtó. Negyvenöt évnek kell eltelnie, mire meghúzhtj z expresszvont vészfékét gülleni pályudvron. Ill-lel nem sok történt ezltt: betgolódott kisváros életébe, tisztes polgáréletet élt. Felesége, két felnőtt gyereke vn; hitelez és hitelképes. Tlán élete lkonyán még polgármester is lehetne belőle. H nem térne vissz Clire, ki nem ismeri z időt. Kívülről lehet ráncos, de belül bbn gyereklányállpotbn fixálódott, melyben Alfred szerelme volt. A férjeit is úgy válogtt, hogy közel nnyi idősek legyenek, mennyi Ill volt kkor. A férjekben őrzi megállított időt. Az úrnő lényege szeretet. Még mindig szereti Illt. Ezért nem tud megbocsátni, ezért kell Illnek bűnhődnie. Clire - bár számlát Alfrednk nyújtj be - cechet Güllennel fizetteti. Persze mindezt úgy, hogy pénz z ő csekkszámláját terheli. Güllené morális teher. És város elfogdj hölgy kínált cserét: morál és pénz átválthtóságát. A felcserélődés egyébként is szer vezőelve drámánk: Ill és Güllen pozícióváltás, Clire egykori és mi helyzete, város jelenlegi és remélt jövőbeni állpot többszörösen is komplementerei egymásnk. Hsonló átértékelődés jellemzi z öreg hölgy kíséretét lkotó férfik egykori és mi helyzetét is, létükben erkölcsi nyomor és nygi jólét trt tükröt egymásnk. Az egykori psági pert pedig ez mostni, per nélküli igzságszolgálttás" ismétli meg. Noh vendég" és z idegen" etimológiilg egyzon szóból ered, kérdés mégis feltehető: milliomosnő látogtáskor vendég vgy idegen? Vissztér szülővárosáb, de mit lkj kép-visel, életformáj, rá jellemző léptékek - mindez gülleniek számár teljesen idegen, távoli. Zchnssin sszony révén ngyvilág htol be durv vész-fékcsikorgás közepette Güllen kis világáb, és érvényesíti ott sját értékrendjét. Ami nem okoz nehézséget, mert hogyn is mondt Örkény z írói állásfogllásról? -: Azt kívánják, hogy nyelve legyek mérlegnek... Én csk zt bírom elmondni, mi két serpenyőben vn: zt, hogy görögök ilyenek és trójik molynok, s z ilyen és z olyn között nincs is ngy különbség." Erre derül fény Dürrenmtt drbjábn is: z öreg hölgy és Güllen között sincs ngy különbség. H már Örkény szób került, nem tűnik fölöslegesnek egy rövid kitérőt tenni, és rámuttni rr szoros kpcsoltr, mely A z öreg hölgy látogtását és Örkény egyik drámáját, nevezetesen Tótékt, egymáshoz fűzi. Mindkét mű-ben nnk lehetünk tnúi, hogy egy el-vont figurként ábrázolt idegen (zz egy vendég) érkezése révén hogyn h-tol be egy bornírt hrmóniájú kis világb ngyvilág. Az öreg hölgy és Ill kpcsoltábn (z egykori közös ifjúkor ellenére) éppúgy kisember és htlom viszony jelenik meg, mint z Őrngy és Tót kpcsoltábn. Güllenbe és Mátr szentnnár is (mindkét hely egyformán lepusztult) várv várt jövevény új életrendet és egy megbecsült vezető személyének és pozíciójánk rdikális átértékelődését hozz. A Dürrenmtt-műben ez változás hngsúlyosbb, itt közösségben lezjló folymtok állnk előtérben, míg Örkény z Őrngyhoz fűződő egyéni viszonyokt járj körbe. A polgármesterjelölt Ill, vesztét érezve éppúgy menekülni próbál, mint Tót, de míg sztócs végül z lku áldoztává válik, ddig Tót mnipulált tárgyból cselekvő szubjektummá emelkedik. Illnek ugynúgy vn egy értelmiségi pártfogój, mint tűzoltónk Ciprini professzor: Güllenben tnár tiltkozik készülő gyilkosság ellen, és ugynúgy tgdj z öreg hölgy igzát és érték-rendjét, mint z elmegyógyász z Őrngyét. Az zonosságvesztés Ill sorsábn, kollektív megtgdásábn éppúgy fel-bukkn, mint z öreg hölgynek bbn sjátosságábn, hogy már nnyi pót-végtgj és pótszerve vn, mi kérdésessé teszi, vjon zonos-e még önmgávl, vgy már csk egy működő biológii szerkezet. A két drámát z át-fogó kpcsoltok mellett néhány részmegfelelés is rokonítj. Mint például vendég fogdás körüli bonyodlmk: helybeliek felfokozott készülődése mindkét drámábn hiábvló - Clire korábbn érkezik, Vrrót pedig összetévesztik egy elegáns őrnggyl. Vgy ilyen zonos szerepű és súlyú mindkét drbbn jelképnek is tekinthető budi. Ez budi nem jelenik meg Gothár Péter rendezte vígszínházi elődás színpdán, csk egy kék neonnyíl mutt bb z irányb, merre ez z egység - restivel egyetemben - sejthető. Éberwein Róbert díszlete így is áthtó sivárságot és lepusztultságot árszt. A néző-tér felé lejtő fémborítású (vgy nnk tűnő) színpdot hátul félkörben htlms hullámlemez redőnyök htárolják. A pályudvri váró, sztócsüzlet ebben rozsdszínű közegben jelenik meg. A külső színhelyeket ugynezek redőny-flk jelölik: ekkor egymásr borulv, összeomolv borítják színpdot, és dőlnek fenyegetőn játéktér fölé. A koszos színek, fémfelületek durvság jelzi, hogy itt semmilyen mgsztosságnk nincs helye. Ez egy lepusztult világ. Holt vidék. Gothár Péter rendezéséből nyilvánvló, hogy ez Güllen, gülleniek, le-pusztult kis világ nem odát" vn, z elődás nem finánctőke léleknyo-

15 morító szerepéről kr közölni vlmit. Ez történet most itt érvényes. A z öreg hölgy látogtásánk ez nyolcdik mgyrországi bemuttój. Az eddigi elődások többsége nem rólunk krt szólni ben Mgyr Néphd-sereg Színházábn, 1967-ben Kposvárott és Debrecenben, 1974-ben Szegeden Gottfried von Einem operájánk premierjén, és 1978-bn Miskolcon rendezők mű világ és mi világunk közötti másságot hngsúlyozták. A korbeli kritikákt átlpozv ilyen jellemzésekre bukknhtunk: Mások gyökereink, más z utunk. Nekünk célunk, jövőnk z, mitől Friedrich Dürrenmttot osztály- és világnézeti korláti elfordítják. Od kell zonbn figyelnünk rr, meg kell hllgtnunk zt, mit ez zseniális színpdi szerző világról, kispolgáriságról npjink és minden korok áldott jó embereinek világáról mond." A kposvári elődás kpcsán írt ezt Somogyi Néplp kritikus. A debreceni bemuttót így jellemezte z Alföld cikkírój:,giricz Mátyás nem sorstrgédiánk rendezte művet, hnem vlmi tőlünk távoli groteszk történetnek, mely szimbolikus értelmezésében m másik világr vontkozón áltlános érvényűvé nő, de számunkr idegen mrd." A fordult Pál István 1978-s szolnoki rendezésével következett be. Ez volt z első mgyr elődás, mely ön-felmentés és önigzolás helyett önismeretet kínált, elfojtás és elhárítás helyett szembenézésre késztetett. A bemuttóról, melyről SZÍNHÁZ 1978/3. szám számolt be, rendező következőket írt előzetesként z elődás műsorfüzetébe: A nyugti civilizáció, kpitlist társdlom válságánk bírált m már Dürrenmtt húsz-egynéhány évvel ezelőtti mgánügye... Am z üzenet, mit szkmilg brvúros form hordoz, nyomsztó ktulitássl, könyörtelenül kemény figyelmeztetéssel érvényesíti, igzolj m-gát. Emberi értékeink végkiárusításánk víziój; z nygi érdekek erkölcsöt, etikát, érzelmeket visszvonhttlnul elpusztító erejéről zóló üzenet ez plckbn..." A drbnk érvényességi körét ugyncsk Európánk erre régiójár helyezte át legutóbbi, 1985 októberében trtott győri premier. A SZÍNHÁZ 1986/1. szám ismertette z elődást. Emőd György rendező - még bemuttó előtt - így nyiltkozott Kislföldben: drbot el lehet játsz ni felső tízezernek jóléti társdlombn, ott, Svájcbn, hol született, s el lehet játszni szegényebbeknek is, bár htározottn kínosbb z utóbbik számár, hiszen nekik el kell viselniük, hogy h pénzről vn szó, még gyilkos ösztönök is rejtőznek bennük". A vígszínházi elődás mgyrországi bemuttóknk ebbe z utóbbi nekünk szóló vonultáb trtozik. Látlelet vidékiségről, z értékzvrról, z önmnipulációról és még sok minden másról. Ez világ lpvetően bizonytln. Az öreg hölgy sem mgbiztost, végzetszerűt képviseli. Nem olyn egyszerű képlet, hogy pénz z úr, s így minden megvásárolhtó. H így voln, lenne egy biztos pont, egy átláthtó, egyszerű értékrend. Gothár Péter rendezése zonbn nem hgy kétséget felől, hogy őt nem pénz elidegenítő htás vgy egyéb közhely fogllkozttj. Itt fókuszbn egy közösségdinmiki vizsgált áll, egy társdlom értékzvrink funkcionálás és ennek kihtási. Az öreg hölgy itt nem csinál mást, mint megérkezik, jánltot tesz, és vár. A történések gülleniekben zjlnk: tnúi lehetünk nnk z eróziónk, mi rozsdás redőnyök után polgárok belső trtását", betokozódott lelkét is szétmrj. Dc itt nem pénzről, meg-lobogttott bnkókról vn szó. Az elő-dásbn egyszer szerepel pénz, mikor Clire vészfékezés mitt mérgelődő kluzt lefizeti. Itt nincs egymilliárdos csekk, nincsenek bnkjegyek. Itt igzságszolgálttás" vn. Bár nincsenek se bírák, se ügyvédek, hogy nincsenek ngy egyéniségek sem. Clire sem z. A fennkölt igzság helyén z önmnipulált tömeg áll, mely kulturáltn meg-lincseli Illt. A sztócs elfogdj sorsát, de ettől nem válik egyéniséggé. Ugynz kisszerű lk mrd hlálr-ítéltként is, ki mindig is volt. Nem mgsztosul hőssé. A bűn sejtek közé is behtol, elburjánzik, nincs megtisztulás és feloldozás, ezen világon nem segítene már z operáció. A Dürrenmttnál hérosszá növekedő Ill itt mindvégig kisember mrd, drámábn gzdságilg felvirágzó Güllen itt nem veszíti el szürkeségét és puperitását. ltt minden és mindenki kisszerű, rctln, jellegtelen. Ezt szürkeséget gülleniek még hitel-be történő vásárlások lvináj során is megőrzik. Hiszen z új lábbeli minden-kin ugynz sárg cipő (ezt még szerző rendeli így), és Ill csládjábn z ott- honi melegítőt immár pompás szbdidőruh váltj fel. A lerongyolódott sttisztériát: második résztől János-kúti Márt kevésbé kopott, de semmivel sem színesebb konfekciób öltözteti. Bár sztócsüzletben szkdt, megsárgult ppírdobozokt ép, színes nyomású whiskyskrtonok váltják fel, hitelbe ivók pálinkától csk konykig merészkednek. Ill is csk zugevőként mer elmjszolni egy tábl csokoládét. Változás lényegében nincs, csk pró módosulások vnnk. A kisszerűséggel együtt járó örökös frusztráció is mindvégig jelen vn Gothár színpdán. Kudrc kudrc hátán: hölgy korábbn érkezik, köszön-tő éneket elnyomj vont dübörgése, polgármester beszédét meg-megsúgott korrekciók teszik értelmetlenné. Frusztrált Clire, frusztrált Alfred, és frusztráltk gülleniek is. De megszokták - ez z életformájuk. Gothár Péter Güllenében bűn föloldoztln mrd. A város ugyn elpusztítj Illt, de ez nem eredményez gyökeres változást. Itt z emberáldozt nem hoz felemelkedést, nem hoz gzdgodást. A polgárok nem pénzért hjtják végre milliomosnő óhját. Csk úgy, mivel nekik mindegy. Mindegy, mert belül már eleve torzultk ők. Ezekhez torz emberekhez pedig torz kel-lékek társulnk: Gothár áltl előszeretettel hsznált lejtős színpd, csk ezen lejtőn elhelyezhető sztltorzó, különböző hosszúságú lábkkl. A második felvonásbn mindvégig jelen levő, zsinórpdlásról belógtott kbin. Ez szűk fülke jelzi Clire szállodi prtmnjánk blkit. Három színész itt léghjózz át második rész htvn percét. Az öreg hölgy itt sütteti rcát délelőtti np reflektorsugrábn. A fény néhány jelenetben z sztl üveg-lpj lól jön, lulról világítv meg szereplők ily módon eltorzuló - rcát. A legtöbb jelenetben félhomály, gyér világítás urlkodik. Selmeczi György zenéje drmturgii és tmoszférteremtő szerepet egyránt betölt. A jelenetek felvezetése és átkötése mellett zt feszülő légkört is kifejezi, mi rátelepszik városr. A zene nem mentes néhol szándékolt disszonnciától, szereplők és világuk torzultságát jelző diszhrmóniától. Az ismertetett rendezői koncepció ellenére z elődás mégsem igzán élő. A szereplők játékán gülleniek közönye helyett inkább színészi érdek-

16 telenség érezhető. A társultnyi szereplőgárdát Grs Dezső lkítás sem tudj megváltni, hiszen neki itt mást kell játszni. Ez z Ill - szemben Dürrenmtt instrukciójávl - nem emelkedik hőssé, mindössze bölcsebbé válik. Közelgő hlálánk tudt sem rezignációt és önsjnáltot, sem ptetizmust és felmgsztosulást nem teremt sztócsbn. Megmrd nnk, ki volt, zzl különbséggel, hogy most már nem elfogdj, hnem megveti világot. Grs színészegyénisége ebben z elődásbn úgy érvényesül, hogy dptív módon viszonyul rendezői elképzelésekhez, és zon belül építi föl orgnikus módon Ill lkját. Ruttki Év címszerepben mozgásábn és hnghordozásábn is bbszerű figurává formálj korábbikbn démonikus és hisztérikus jegyekkel életre keltett öreg hölgyet. Azt kislányt játssz el, milyen Clire negyvenöt évvel ezelőtt lehetett voln. Ruttki ily módon új színnel gzdgítj milliomosnő lk-ját, z ő Clire-je nem félelmetes, kinek vgyon eltorzított voln jellemét. Őt ez vgyon konzervált. Ez z sszony itt nem z Médei, kinek Dürrenmtt tekinti, hnem egy hűségé-ben és bosszújábn inkább nkronisztikus figur. Egyszerre vn jelen benne nivitás és z őrület. Ruttki Év - társult legngyobb részétől eltérően - nem bbn társlgási modorbn ját-szik, mi - sjnos - Vígszínháznk ezt z elődását is jellemzi. Ő úgy tölti föl relitássl és bszurditássl ezt szerepet, hogy játék z Ill iránti szerelem kései sirtójává is válik. A további lkítások sorából gülleniek közül kiemelésre érdemes tnárt játszó Reviczky Gábor, ki sorsot és krktert d megformált szerepének, ki tömegjelenetek ném szereplőjeként is továbbépíti figuráját. Mindez nem mondhtó el többiekről: dimenziótln, megrjzoltln, kontúr nélküli szerepformálásokt láthtunk. Csk jövevényeket játszók között vn másr is péld: két megvkított heréltet lkító Rudolf Péter és Korogni Károly f. h. visz bele egyéni színt z elődásb, felosztott dilógusuk Loby és Koby szerepében remekül kidolgozott. A vígszínházi elődásbn színészi lkítások többségéből z szerep iránti ffinitás hiányzik, mi lehetővé tenné műbeli helyzettel vló zonosulást, figurák relitásánk elfogdását és felmuttását. Az z ffinitás hiányzik, miről Dürrenmtt ezt írt: A z öreg hölgy látogtás olyn történet, mely vlhol Közép-Európábn, egy kisvárosbn ját- MÉSZÁROS TAMÁS szódik, s olyn ember írt, ki egyáltlán Uránk hű szolgáj nem krj elkülöníteni mgát ezektől z emberektől, és cseppet sem biztos bbn, hogy helyükben másképpen cselekednék." Grillprzer-mű Nyíregyházán Friedrich Dürrenmtt: A z öreg hölgy látogtás (Vígszínház) Fordított: Fáy Árpád. Díszlet: Éberwein Róbert - Gothár Péter. Jelmez: János-kúti Márt. Zeneszerző: Selmeczi György. Rendezte: Gothár Péter. Szereplők: Ruttki Év, Kszás Attil, Sztmári István, Korogni Károly f. h., Rudolf Péter, Grs Dezső, Földi Teri, Egri Márt, Szerémi Zoltán, Szombthy Gyul, Sörös Sándor, Rácz Géz, Reviczky Gábor, Kovács János, Németh László, Ambrus András, Szrvs József f. h., Bjk Pál, Sipos András, Frks Antl, Hnkó Attil f. h., Szbó Imre, Szűcs Sándor f. h., Hulln Zsuzs f. h., Román Judit f. h., Csern Antl f. h., Kri Györgyi. E számunk szerzői; ANTAL GÁBOR újságíró, Mgyr Nemzet munktárs ERDEI JÁNOS esztét ÉZSIÁS ERZSÉBET újságíró, Film Színház Muzsik munktárs FÖLDES ANNA újságíró, Nők Lpj rovtvezetője KISS ESZTER tudományos továbbképzési ösztöndíjs KOVÁCS DEZSŐ újságíró, Kritik rovtvezetője MÉSZÁROS TAMÁS újságíró, Mgyr Hírlp rovtvezető-helyettese MIHÁLYI GÁBOR újságíró, Ngyvilág rovtvezetője P. MÜLLER PÉTER JPTE Irodlomtudományi Tnszékének tnársegédje NÁNAY ISTVÁN újságíró, SZÍNHÁZ munktárs NYERGES LÁSZLÓ, Mgyr Színházi Intézet munktárs PÓR ANNA irodlomtörténész RÓNA KATALIN újságíró, Film Színház Muzsik munktárs KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ író TAKÁCS ISTVÁN újságíró, Népszv munktárs VARJAS ENDRE újságíró, z Élet és Irodlom munktárs A címszereplő zonosság ellenére, Frnz Grillprzer drámáj szinte nem is hsonlít Kton Bánk bánjához - nnál inkább például Teleki László Kegyencéhez. Minth csk előképe voln; jóllehet cselekmény végkifejletében épp z ellenkezője. Igz, Teleki ptrícius végül fellázd ugyn zsrnok ellen, de politiki koncepciój mjd z utolsó pillntig zonos Grillprzer Bncbnusánk elkötelezettségével: minden személyes meglázttást eltűrni, egyéni önérzetről, becsületről lemondni, h ezzel z lttvlói áldozttl megőrizhető társdlmi nyuglom. Teleki végül rr következtetésre jutott, hogy egy totális htlomnk soh nem lehet elegendő engedményt tenni, mert ez természete szerint nem éri be kevesebbel z állmpolgári szbdság és méltóság teljes megvonásánál. Az individuum tehát mindenképp lázdni kényszerül - feltéve, hogy rgszkodik önmgához. Ezzel szemben Grillprzer, kit z irodlomtörténészek eltökélt jozefinistánk neveznek, épp bbn látj z igzi önmegvlósítás lehetőségét, h z egyén minden sérelmén, minden körülmények között felülemelkedik, és z ítélet jogát feltétel nélkül meghgyj nnk, kinek zt Isten dt. Ez pedig természetesen egyedül felkent urlkodó, kiben ekként megtestesül z bszolút törvényesség. Mondni sem kell, hogy ez lojlitáseszmény nem tűrhette z urlkodó bűnösségének gondoltát - míg Teleki-nél mg rómi császár legfőbb gonosztevő -; z Uránk hű szolgájábn tehát II. András mgyr király vétlen mrd, s még z öccséért egyébként mindenre képes meráni Gertrud is csupán krtlnul részes Bncbnus hitvesének trgédiájábn. Mindenért Ottó, gátlástln idegen herceg felelős, no meg mg z áldozt, kire - szere-tett idős férje mellett - mégiscsk gykorol vlmelyes htást fitl csábító. Így lehet drám Bncbnus, htvnéves, kormányzóvá tett tnácsúr emberfeletti, mondhtni mgsztos önfegyelmének poteózis, hiszen hlicsi

17 Grillprze r: B ncbnus (nyíregyházi M ó r i c z Z sig mo n d Színház). Sfrnek Károl y ( O t t ó ) és Vrjú Olg (Erny) hdjártból hztérő király tökéletes elégtételt szolgáltt neki. Mi tgdás, könnyen teheti is: Bncbnus kezéhez nem-hogy vér nem tpd, de ő z, ki elébb kimenti lázdók ostromgyűrűjéből Gertrudot és Ottót meg kis trón-örököst, zután lefegyverzi és megdás-r bírj z elégedetleneket. A legkevesebb hát, mit hűsége megérdemel, hogy király z ő ítéletére bízz z elfogott Ottót. És mit tesz ekkor Bncbnus EIzvrj vgyis Isten büntetésére bízz zt, ki hlálb kergette sszonyát. Mjd z urlkodói jutlmt is elhárítv, trónörököshöz intézett erkölcsnemesítő szózt után, visszvonul köz-élettől. Kétségtelen, hogy Grillprzer kissé túlzásb vitte dolgot. Ekkor lelki ngyság színpdon már-már önnön pródiájként htht és élnünk kell gynúvl, hogy z 1828-s premieren vlmi ilyesmi is történt, mikor nem csupán közönség lelkesedett mértéken felül drbért, hnem mg császár is. Mégpedig olynnyir, hogy megbízt rendőrfőnökét, kár felárrl is vásárolj meg szerzőtől drám vlmennyi példányát. Grillprzer nem méltányolt betiltás e felvilágosult módját, s végül sikerült kibújni megtiszteltetés lól. Önéletrjz tnúság szerint soh nem sikerült megtudni, mi lehetett bj zzl művel, melyben kötelesség-teljesítés hősiességét." krt megírni. l l nem e minden kétséget kizárón Bá rá ny F rigye s ( B nc b nus) é s Vr jú Olg ( Ern y) udvrhű íróról lenne szó, könnyen feltételezhetnénk, hogy Bncbnus elszánt birktürelme - mint drámkoncepció voltképp nem egyéb cenzúr félrevezetését szolgáló cselnél, hiszen nyilvánvlón épp túlhjtásból fkdó iróni volt kiszámított htás. Grillprzertől zonbn elképzelhetetlen lett voln z ilyen molière-i fogás. Alighnem rról vn szó, hogy becspt őt sját tehetsége. A z U r á n k h ű s z olgáj ugynis több politiki progrmdrbnál egyebek között épp zért, mert Bncbnus lkj kiváló, árnylt drámi érzékre vll. Ez főhős olynnyir lojlitás megrögzöttje, olyn csendes megszállottsággl képviseli mg, környezetéből már kiveszett eszményét - hiszen egyet-len ember nem kd z udvrbn, ki követné - hogy mgtrtását egyszerre érezzük már-már együgyűnek és fennköltnek. Vgyis: Bncbnus voltképp nkronisztikus figur. Körülötte mindenki másképp és máshol keresi helyét z életben - és hozzá képest mindenki szélsőséges individulist. Cskhogy Grillprzer tuljdonképp belőle is szélsőségest csinál: józnság, mértékletesség mániákusát. Vlkit, ki épp záltl óhjtj megőrizni személyiségét, hogy tökéletesen lárendeli zt vélt társdlmi érdeknek. Grillprzer zért jó drámíró, mert elkerüli, hogy mindenáron vló lojlitás e ngyszerű szoborlkj vlmiféle megérdemelt hppy end révébe érjen. Bncbnus kifosztottn, mgányosn, megtört öregemberként búcsúzik, sőt: szövegétől még hlk, de htározott, fájdlms vélemény sem idegen z egész vircsftról ". Itt egy olyn ember hgy-j el z udvrt, ki vlmi kivételes dolgot tudott: közerkölcs áltl elfogdott ideálját mgánerkölcsévé lényegítette. Pontosbbn: megszüntette mgábn kettősségüket. Ez főhős nem hűbéresi fegyelmet trtj be, s nem egy-szerűen királyt szolgálj - z intézmények védelme életfelfogásából ered. Bncbnus z igzságot csk rend keretein belül tudj elképzelni, és iszonyodik z nrchiától. Ám bármily szilárd is meggyőződésében, konkrét helyzetben z nem bizonyul elegendőnek trgédi megkdályozásár. A végsőkig vitt tolernci áldoztául esik felesége, Erny, s lázdók tévedésből megölik királynét. Bncbnus csk tűzoltó " szerepét játszht-j, és mentőkciójávl sikerül is megkdályozni, hogy feldühödött tömeg leszámoljon Ottóvl. Grillprzer tehát egyáltlán nem próbálj zt állítni, hogy Bncbnus módszere, álláspontj objektíve beválik. Sőt: drámát - elfogultln elemzése során - kár úgy is értelmezhetjük, mint z elvkult lojlitás kritikáját. Vgy egyéb megfoglmzásbn leglábbis nnk felismerését, hogy mégoly tiszteletre méltó, de idelisztikus morál lklmtln világ természetével vló szembeszállásr. Bncbnus belső,

18 Gál Erzsébet (Gertrud) és Vrjú Olg (Erny) egy gyerekszereplővel Bncbnusbn (Keleti Év felvételei) mondhtni immnens lelki nyuglmánk ngy ár vn: életeket kell áldozni ér-te, és z üggyel-bjjl foltozott társdlmi megbékélés is illuzórikus. Nem szorul tlán további bizonyítás-r, hogy Slmon Sub Lászlót, nyír-egyházi bemuttó rendezőjét okkl érdekelte drb. Hiszen ktulitás szem-betűnő - és természetesen nem csupán z újbb keletű nemzetközi terrorizmussl vló összefüggésben, hnem mélyebb és számunkr ismerősebb társ-dlmi folymtok függvényében is. Úgy is mondhtnánk, Grillprzer művének mi olvstbn" különös erénye, hogy nem ítéleteket foglmz szereplőiről, hnem helyzetük drámi dilemmáját tárj fel. Mindenekelőtt persze Bncbnusét, ki egyszerre áldozt mg is sját hjthttlnságánk, másfelől zonbn kétségkívül z egyetlen figur, kinek cskugyn megdtik, hogy zonos mrdjon önmgávl. Ehhez képest téved Slmon Sub, mikor z elődás középpontjáb inkább Ottót állítj. Indok egyébként érthető: Ottó kétségkívül látványosbb szerep, és bizonyos szempontból, felületen izglmsbbnk is tűnhet Bncbnusnál. Különösen, hogy rendező Sfrnek Károly személyében tlált olyn színészt, ki htásosn játssz z izgág, vehemens, dinmikusn ellenszenves ficsúrt, s kit királynévl (Gál Erzsébet) egyetemben, múgy innen nézve", bőrndrágbőrdzseki divtjáb lehet öltöztetni. A morális gátkt nem tűrő testvérpár ideges, eléggé egyértelműen berráltnk felfogott kpcsolt, erősen gesztikus, hiszteroid modor rendezői elképzelés szerint éles ellentétben áll Bárány Frigyes kimért, szárz, kissé korlátoltn türelmes Bncbnusávl. Két stílus, két világ - s nyilván szán dékos, hogy különbözőség színészi játékmódbn is feltűnően megmuttkozzon. Ez beállítás zonbn, bármily érzékletes is, vulgrizálj figurákt, és végső soron od vezet, hogy Grillprzer drámáj lposbbnk tűnik színpdon, mint milyen szövegében. Mert Sfrnek ugyn erőszkosn, htározottn, teljes fiziki erőbedobássl dj z ostob kéjencet, ám ezzel forszírozottn neurszténiás" stílussl - melyet például Gál Erzsébet már sokkl kevésbé modorosn lklmz - legfeljebb előtér-be tolj mgát, megszerzi néző figyelmét, de nélkül, hogy z üres sémán túl, figur bonyolultbb motivációit is megjelenítené. Ottó kulcs" második felvonás báljelenetében tlálhtó, bbn pillntbn, mikor tolkodásától űzött Erny odveti neki: Sem-mibe veszlek!" A herceg ettől kiborul", mert pontosn ez z, mit nem képes elviselni. H lebecsülik, h nem tekintik vlkinek. Sfrnek ezt pillntot meg is oldj, de továbbikbn nem hsznosítj eléggé. Ottót z egzisztenciális gőg hjtj, nem egyszerűen z elkényeztetett királyi rokon nekem mindent szbd!" tempermentum. A rendezőnek kellene ügyelnie rr, hogy színész múgy technikás svungj ne fedje el lényeget. Mert Ottó vlóbn csk Bncbnus ellenpontjként érdekes, de nem elég, h ez csupán z lkok külsőségeiben, mondjuk úgy, hogy játék-ritmus eltérésében fedezhető fel. Bncbnus zért ellentéte Ottónk, mert őt lehet semmibe venni". Helyesebben, ő nem hgyj mgát provkálni lenézés áltl; Ottó is, Gertrud is meg-próbálják ezzel sérteni, kihozni béke-tűrésből. Bncbnusr ez nem ht. Ő felülemelkedik, mert biztos önmgábn. Az ő egzisztenciáj egy htározott világ-képbe vetett hiten nyugszik - szemben z Ottóévl, nnk z embernek belső bizonytlnságávl, ki igzábn nem létezik. Igen, Ottó egyfelől személytelen, s mint utóbb kiderül, ideggyenge, gyáv senki, másfelől viszont szenved ennek tudtától, gresszív szenvedélyességét ez táplálj, s gyötrelem áltl mégiscsk trtlmt nyer. Ez z ellentmondásos, érzékeny viszony hiányzik Sfrnek és Bárány játékából. Utóbbi megelégszik egy rezonőr szenvtelenségével, s bár Bncbnus egyszerű, tiszt lkítás, de túlságosn is szimpl. Láthtó, hogy rendező inkább stílus, mint szereptrtlmk felől gondolt végig z elődást. A stílus pedig ebben z esetben formkultúrát jelent csk, nem játékkultúrát. A játék-nk pusztán technikáj vn z elődásbn. Az érthető, hogy Slmon Sub lemondott z úgynevezett történelmi veretességről, és díszlet-jelmez áltlánosító stilizációjár törekedett. De z már kevésbé, hogy kortlnítás szándékolt szedett-vedettség mnírjábn vlósul meg. Ez lényegében Zdek-féle Shkespereelképzelés: vegyen mgár minden szereplő olyn fntázikosztümöt, milyet belső igényei, z áltl érzett krkter kíván. Ámbár dolog Zdeknél sem ilyen egyszerű; Othello rny vállrózsái v g y Desdemon bikinije átgondoltn szbdítják meg drámát korhű kosztümösségtől, és távolítják el mindenfjt konvenciótól. A nyíregyházi elődás viszont Bncbnusr díszmgyrt d, kmrásr zskettet keményklppl, Ernyre blerintütüt, Ottór mát említett bőr-dzsekit, királyr pedig egy történelmi pmflet páncélztát. Ez rendszer logikátln; nem jellemző, csk extrvgáns. Juhász Kti ruhái megfelelnének egy Grillprzerhppeningen, de z elődás persze komolybb, színházibb" óhjt lenni. Khell Csörsz díszletének törött, csonk boltívei képviselik szerencsés átmenetet megidézett histórii vonlk" meg z áltlános, csk funkcionálisn működő térstilizáció között. Az elődás képi kerete tehát meglehetősen zvros, és mi ngyobb bj: színészeket is zvrj. Illetve nemigen tudnk vele mihez kezdeni. Vrjú Olg egyébként is feszélyezett Ernyjét például kifejezetten zvrj blett-tüll, mgyr főurk meg esetlenkednek hjdúködmönkéikben. Ruháj Bárány Frigyest is

19 inkább belemerevíti egy krótnyelt pózb, ERDEI JÁNOS dás helyett végül csk jót láthtott mintsem segítené z eleven drámi hős kritikus. A rendezőn, illetve színészeken megteremtésében. múlott viszont, hogy ezt pesti közönség A rendező igzi félreértése, hogy mi- P us ztí tó számár egészében foghttln " közben drb címét z eredeti helyett produkciót lig egy hét ltt átállították " közönségre hngszerelték: zót mást éppenséggel Bncbnusr változttj, cím- é s te re m tő k öze g játsznk! Ugynzt dr-bot másként. szereplőjét nem hozz drámi súlyánk Így végeredményben ki-tűnőből jó, megfelelő helyzetekbe. Minduntln fél- Sm Sheprd-bemuttó jóból pedig megfelelő, z dott reállítj, homálybn hgyj színen, és Rdnóti Színpdon körülményeknek megfelelő elő-dás unlms monotóniát engedélyez neki. Úgy tűnik, mindez értelmezési bizony- Hogy mennyire nem egyedül drbon, született. Viszont ennél többet, jobbt " tlnságból fkd; Slmon Sub nem nem is pusztán színészeken és még csk követelni nnyit jelentene, mint nem döntötte el, miként láttss Bncbnust. nem is rendezőn múlht egy elő-dás érzékelni zt, mihez egyetlen hét ltt Mennyi iróniávl, mennyi belső igz- sikere (vgy éppen kudrc), zt ki- rendező és színészei lklmzkodni is sággl. A drámi rányok megtlálás vételes élességgel világított meg Rd- tudtk: közegnek - közönség áltl képviselt - htlmát. De trtsunk helyett végül elszürkítette. nóti Miklós Színpd Sheprd-bemuttój. A sját mondnivlóját pedig kívülről Hogy mennyire igen, zt is! A két sorrendet! hozt be drámáb. Slmon Sub prdoxnk látszó kijelentés mgyrázt Mg lehetőség korántsem új. ugynis zt krt közölni, hogy s így feloldás: egy mjdnem hibátln Olynnyir nem, hogy már Molière is konfliktusok mkcs és mindenáron vló színházi estne k voltk tnúi zok gátlástlnul élhetett vele. Az emberek elgereblyézése ", z kényszeredett nézők, kik idejében váltottk jegyet közötti egyenlőtlenség elemeire bontott megbékélés, mely büntetlenül hgy futni Vlódi Vdnyugt elődásir. A nézők nyelvhsznált tlán sosem volt gyilkosokt, és igzábn még csk nem is egy része zonbn nem tnúj volt egységét: individulizált és tovább tisztázz felelősséget, épp hmisságávl ezeknek z esteknek, hnem elrontój: individulizálj zt. A születéssel dott szüli mindig újr z nrchiát. E egyszerűen szétröhögték z elődást. státusok egyértelmű hierrchiájánk felgondoltnk (mely önmgábn lig-h Nem színészeken és nem is rcndezőn bomlásávl beszédmód,,modor " vitthtó) megfelelően drb végén, múlott tehát, hogy egy kitűnő előmikor is Bncbnus szelíd, igzságos, emberséges urlkodásr inti trónörököst, terroristmszkokt viselő fegyeperjes Károly (Lee) és Bálint András (Austin) Sm Sheprd: Vlódi Vdnyugt című drbjábn veresek szállingóznk be színre - korábbn, színpdi háttérben ők képezték felkelt tömeget ", és sokt sejtetőn körülveszik megbékélés szín-helyét. Sjnos, ez megoldás zért erőltetett, mert nem z egyes, végigvitt szerepéltelmezésekhez és kibontott viszonyltokhoz társul, nem zokból következik, hnem illesztményként fitye g produkción. Pedig kár, hogy Slmon Sub nem volt szigorúbb önmgához, és nem drámábn kereste mg gondoltkörének kifejezését, mert z egyes részletekben előbukknó érdes expreszszivitás figyelemre méltóvá teszi produkciót, és vlmit krás üdvözlendő szándékár utl. Frnz Grillprzer: Bnchnus (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Fordított: M á r t o n László, Díszlet: K h e l l Csörsz m. v. Jelmez: Juhász Kti m. v. Drmturg: Kompolthy Zsigmond. Dlokeffekt: Vidovszky László. Bálrendező: Rókás László m. v. A rendező munktárs. Fülöp Angél. Rendezte: Slmon Sub László. Szereplők: Csikos Sándor, Gál Erzsébet Sfrnek Károly, Bárány Frigyes, Vrjú Olg, Frks lgnác, Vjd János, Gdos Bél, Pitz Ktlin, Korompi Vli, Csorb Ilon, Vennes Emmy, Kton Zoltán, Csányi János, T eizi G y u l.

20 Sm Sheprd: Vlódi Vdnyugt (Rdnóti Mi kl ós Színpd). Kálmán György (Sul Kimmer) és Báli nt András (Austi n) (Kel eti Év felvétel ei ) fölemelkedésnek z egyik nélkülözhetetlen eszközévé lett. (Ennek z éppen megszületett eszköznek z bszolutizálás, beszédmódváltás mértékének z elvétése z egyik legbiztosbb forrás komikumnk Moličre-nél - s zót is.) Amennyire lehetséges zonbn z elérendő, megcélzott státus nyelvi megközelítése, nnyir fenyegetett - mások áltl megcélozhtó - minden státus (pillntnyi) birtoklás. Így le style c'est l'homme" féligzságánk megfoglmz-htóság ót beszélgetések státus- és végső soron élethlálhrcoknk lettek színtereivé. Mert születési előjogok megszűntével mguk státusok is el-játszndó, de külön-külön nem kötelező szerepek együtteseivé estek szét. Hogy zután szomszédos, z egymássl érintkező státusok mellé- vgy lárendeltségi viszonyt eredményeznek-e, z jórészt státusbirtokosok -z eljátszhtó szerepek (újr)elosztásáért vívott - hrcink függvénye. A nem szomszédos státusok közötti kommunikációs szkdék", z elzárkózásr vló törekvés tehát korántsem véletlen, hnem z lulról jövő fenyegetés, nyelvi megközelítés elleni ön- és státusvédelem egyik leghtásosbb eszköze. Az eljátszhtó szerepeket konstituáló elvek közötti hierrchi ugynis korántsem egyértelmű: műveltség ellenében lehet hivtkozni pénzre és viszont; mindkettővel szemben (és bár-melyik segedelmével!) kijátszhtó nyers htlom. A szerepképző elveknek látszólgos utonómiáj, mit rendkívül ngyképűen, ám hsználhttlnságig ponttlnul trnszcendenci elvesztéseként" szokás emlegetni - pr excellence trgikus: z újkori trgédiák lehetősége. A cselekedetek közösségi megítélése, z egyetemes normák" ugynis nem eltűntek, hnem éppen hogy individuálissá - mindenkor kiszámítndóvá és csk kiszámíthtóvá - finomodtk. A normák, mérték elvetése most ig- zán trgikus vétek! A bukás - egy imginárius morlitás terébe vló zuhnás pillnt kár egy életpályányivá is nyújthtó, miként ennek Albee Nem félünk frkstóljábn is tnúi vgyunk, olykor pedig - egy életpály eredményeként egyetlen beszélgetéssorozt teszi visszfordíthttlnná, miként ez Sheprd Vlódi Vdnyugtábn is történik. A bukás mg nem feltétlenül jelent fiziki megsemmisülést, noh Sheprdnk mjdnem eddig pontig sikerül letisztítni drámi lphelyzetet. Az lphelyzet szinte vegytiszt: hosszú évek után két test-vér fut össze z éppen távol lévő nyjuk üresen mrdt házábn. A díszletet és jelmezeket tervező Kiss Kovács Gergely remek munkát végzett. Szinte szó szerint trtott mgát Sheprd utsításihoz, de változttási egytől egyig drb eljátszhtóságát szolgálják. A színpd bl oldlát konyh fogllj el. Mosogtó, konyhpult, edénytrtó fliszekrény, flitelefon, hű-tőszekrény. Jobbról vernd cstlkozik konyhához, kettő között nincs se fl, se jtó. Csupán berendezési tárgyk különböztetik meg: egy fehér vslábkon álló kis kerek reggelizősztl és két hozzáillő vsszék. A vernd két külső flát, jobboldlt hátul színpdon, körülbelül egyméteres mgsságtól mennyezetig sok kis üvegblk lkotj. Sheprd utsításink e prfrázisától Kiss Kovács Gergely színpd lig-lig tér el: vst fonott kerti bútor helyettesíti, és egyáltlán: z egész nyugodtn lehetne egy bejárónőt nem trtó budi értelmiségi cslád otthon. Éppen csk hűtőszekrény beépített, és kb. háromszor kkor, mint mi nálunk kphtó. A jobb oldli fl pedig egy grndiózus grdróbszekrény, mit viszont diszkrét textiltpét borít. A grdróbtól még otthonosbbn érezzük mgunkt, viszont textiltpét meg fölerősíti hűtőszekrény keltette enyhe idegenségérzetet. Tökéletes játéktér drbot játszó színészek számár! Annyir hsonló sját terünkhöz, hogy színpdon önmgunkt keressük, és éppen nnyir eltérő, hogy ez z eltérés meglpozz mindnnk színpdi jelenlétét, mit későbbiekben szoktlnság révén hmisnk vélhetnénk. Ebben térben zjlik két testvér Verebes István rendezte párvidl. Az elődás, mindkét változtábn, jó nnyir, hogy nyugodtn mondhtjuk, Verebes szinte hibátln munkát végzett. Utólg eldönt-hetetlen, hogy mit mondott színészeinek, s mit csk megengedett (hogy egyéni leleményüknek engedve eljátssznk). Mindkettő z ő érdeme is, így rendezésének részletei színészi játék leírásként kerülnek mjd szób. Egyetlen megjegyzés: Sheprd nem oldott meg z egymástól néhány órányi távolságr, ugynzon színtéren játszódó jeleneteknek z elválsztását: színpd elsötétedik, mjd újr kivilágosodik. A sötét-ben - különösen z első jelenetek után - bizony meglehetősen zvró színészek jövése-menése. Bizonytln, hogy például Bálint András még z első jelenet folyttásként mászik-e fel pultr, vgy már következő jelenethez állít-j be mgát. Később ugyn egyértelműen kiderül, hogy beáll", de mászkálás zvró. Túl intenzívek színpdi történések hhoz, hogy közönség is képes legyen z egyik pillntról másikr kikpcsolni. Bálint András játssz fitlbb testvért, Austint. Forgtókönyvírót diplomás fjtából. Bátyj, Lee, csvrgó. Egyikük zt könyvét megírni érkezett, melyikkel reményei szerint véglegesen befutht, másikuk hívtlnul, csk úgy betoppnt. Az Eperjes Károly lkított Lee-nek már bizonyítni kell, hogy ugynúgy jog vn eltöltenie néhány npot z nyi házbn, mint öccsének. Rendező és színészei egy remek némjátékkl toldották meg és kezdik el Sheprd drbját: Bálint és Eperjes egyszerre szóll meg, és ugynbbn pillntbn hllgt el, hogy másik jusson szóhoz, ám újr ugynbbn pillntbn törik meg csendet: testvérek. Hrcról közöttük szó sem lehet! Látszólg. Rádásul Lee nnyir lecsúszott, hogy öccse egész egyszerűen ki is térhet próbb kötözködései elől. S itt, ezen ponton következett be z (eredeti) elődás egyetlen, ám döntő zvr. Austin ugynis Budpesten, Rdnóti Miklós Színpd kö-