TARTAL0M. játékszín. arcok és maszkok. négyszemközt. fórum. világszínház. színház és közönség

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T TARTAL0M X I. É V F O L Y A M 1 2. S Z Á M D E C E M B E R FŐSZERKE S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKE S Z TŐ - H E LYE T T ES : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín N Á N A Y I S T V Á N A hűtlen hűség példáj (1) Ö R K É N Y I S T V Á N Soubeyrn Várszínházbn (6) S Z Á N T Ó J U D I T Az meriki deficit (7) B Á N Y A I G Á B O R A komédi kétségbeesés kifejezése (10) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , M egj el enik hv ont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem v áll l k oz unk K i dj Lpk i dó V áll l t, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A ki dás ért f el el : Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél. P os t hírlpüz l etei ben és P os t K öz ponti H í rl p I r odánál ( K H I, B udpes t V., J óz s ef nádor t ér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforglmi jelzőszámár E l őfi z etési díj: 1 évre 144,- Ft, f él évre 72,-Ft P él dány onk énti ár: 1 2, - F t K ül f öl dön t erjes z ti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 I ndex s z ám : Atheneum Nyomd, Budpest Í v es m gs ny om ás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN B o r í t ó n : B l skó P ét er ( Á b e l ) és R ev i c z k y G áb o r ( K á i n ) Sütő András drám áj ánk kecskem éti el ődás ábn ( M T I f o t ó - l l ov s z k y B él f e l v é t e l e ) H á t s ó b o r í t ó n : S ynge A n y u g t i világ b jnok című drbj Kecskem éten. Csiszár Im re rendezésében. Díszl et : S zl áv ik I s t v á n ( B í r ó Lás z l ó f el v ét el e ) M I H Á L Y I G Á B O R Romeo és Júli pssiój (14) rcok és mszkok R Ó N A K A T A L I N Az emberi élet nosztlgiáj (17) R E GŐS JÁNOS Színjáték, szerep, színész (19) négyszemközt S Z E R E D Á S A N D R Á S Az első Brecht-rendezés után (24) G E R V A I A N D R Á S Beszélgetés Kertész Ákossl (25) fórum F Ö L D E S A N N A Új mgyr drám - új mgyr színház (29) H U B A Y M I K L Ó S Ünneprontás z Elvrázsolt Szigeten (33) T A K Á C S JÓZSEF Szöveg " és produkció" (35) világszínház K O L T A I T A M Á S Elutzni? Mrdni? (37) S A Á D K A T A L I N Egy másképp működő színház (40) VI N KÓ JÓZSEF Boris Vin, drámíró (42) színház és közönség M E RŐ B É L A Színiházk (46)

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN A hűtlen hűség példáj A Káin és Ábel Kecskeméten (és másutt) A Káin és Ábelt színházi közvélemény, kritik rossz, de leglábbis Sütő András más drámáihoz viszonyítv gyengébb műnek ítélte. Egyesek túlzottn elvont, korunkr lefordíthttln llegóriánk tekintették, mások drmturgii következetlenségeket vetettek szerző szemére, megint mások ember trgédiájánk puszt lenyomtként értékelték művet. Folyóirtunk júliusi számábn Bécsy Tmás dott hngot kételyeinek, fenntrtásink. Az elmrsztló vélemények részben drám szövegének ismeretében, rész-ben hzi első, Nemzeti Színház el-múlt évdbeli bemuttój lpján születtek. Nem véletlenül. A drám hozzáférhető szövege és z zt betűhíven fel-mondó, de mű lényegéből egy árv szót fel nem fogó elődás lpján zvrb kerülhetett néző. Csk olvsv művet: sodró nyelvi gzdgság már-már elfedi drám lényegét; Nemzeti-ben látván z első elődást: drámi szituációk nem születtek meg, nyelvi szépség viszont elveszett. Azót három további bemuttój volt drámánk. A kolozsvári, Hrg György rendezte elődásról SZÍNHÁZ októberi számábn Szkolczi Ljos számolt be. Mjd szinte egyidőben két vidéki színházunk is műsorár tűzte Káin és Ábelt: kecskeméti Kton József Színház és veszprémi Petőfi Szín-ház. A három hzi elődás, vlmint kolozsvári elődásról szóló beszámoló lpján tovább kell gondolni mű első értelmezési kísérleteit. Mindenekelőtt egy lpvető, elvi kérdés ismételt tisztázás szükséges: z írott műnek és megvlósult elődásnk szükségszerűen különböznie kell egymástól, éppen ez különbség teszi színházt önálló művészeti ággá. Folyóirtunk e számánk néhány cikke z elméleti áltlánosítás felől közelíti e kérdést; e drámánk sors viszont konkrét vizsgálódást teszi lehetővé. Elöljáróbn leszögezhetjük: z író lkotás, színdrb - egészen kivételes esetektől eltekintve - csk félkész áru. Próbáj, értékeinek igzolás csk színpdon történhet meg. Csk ott dől el, mi z, mi megvlósíthtó és meg-- vlósítndó hhoz, hogy színház vlóságábn ugynz htás jöjjön létre, mint mit z író is szeretne. Ez eseten-ként erőteljes, sőt drsztikus átlkításokt jelenthet, drmturgii átdolgozást, jelenet-átcsoportosítást, szerepek megszüntetését vgy beépítését és mindenekelőtt húzást. Ezt zonbn csk z íróhoz hsonló gondolkodású, z író mondndójához mérhető koncepciójú rendező-drmturg képes - és csk nnk voln szbd - megtenni. Sütő András drámáj is rászorult ilyen értő, szeretettel, de kritikusn végrehjtott változttásokr, átértékelésekre. Mrton Endre nem tette ezt meg, Hrg György igen, s úgy hírlik, mg szerző is zt szövegváltoztot tekinti hitelesnek, mely kolozsvári elődás lpján kristályosodott ki. De érzésem szerint nem volt mondndój művel Pétervári Istvánnk sem Veszprémben. Viszont drám szövegéhez hűtlen hűséggel közelítő, önálló értelmezéssel, s ennek megfelelő öntörvényű színpdi megvlósításbn állított színre drámát Beke Sándor Kecskeméten. Sem Mrton Endre, sem Pétervári István nem tisztázt: miről szól Sütő drámáj. Jelenet Sütő András drámájánk kecskeméti elődásából (Reviczky Gábor és Szkács Eszter) Ebből következik, hogy zt sem tisztázták, hogy líri hevületű, költői képekben tobzódó Sütő-szövegfolymból mi fontos és mi kevésbé z; milyen szereplők egymáshoz és z Úrhoz vló viszony; mit jelent drám lényegét tekintve z Úr szerepe és így tovább. Ennek megfelelően mindkét elődás kimerült más-más stílusú, de egyként rutinszerű szövegfelmondásbn. A Nemzeti Színház elődás - pongyolságávl, lélektelenségével, felületességeivel - kimeríti z írói hitelrontás foglmát. A kivételesen egységes, átgondolt, pontos kecskeméti elődás viszont nem kis szövegrövidítés árán kilkított mű egyik lehetséges értelmezését. A drám értelmezése körüli vitákbn gykrn elhngzott z rosszllás, hogy túlzottn leegyszerűsített drámi képlet: dv vn z Isten mint Htlom, és ezzel szemben két mgtrtás, z lázté és szembeszegülésé. E két mg-trtás közül z író egyértelműen elítéli z ábeli főhjtást, és elfogdj káini felemeltfejűséget. Az is elhngzott, hogy htlom és z emberek közötti viszony irreális, htlom képviselőjének nincs kézzelfoghtó drámi kciój z emberek ellen, illetve nem reális lterntív htlomml szemben vázolt

4 Szkács Eszter (Év) és Kézdy György (Ádám) Káin és Ábelben (MTI fotó - llovszky Bél felvételei) két emberi mgtrtás. Sütő drámáj zonbn - megítélésem szerint - ennél jóvl gzdgbb és árnyltbb. Fogdjuk el, hogy mű htlomml szembeni lehetséges viszonyokt vizsgálj, ám hngsúly mégsem htlom és z ember közötti konfliktuson vn. A drám z emberi viselkedésformák, emberi viszonyok trgikus rjz egy olyn szituációbn, mely lényegét és konkrét megnyilvánulásit tekintve személytelen, mégis mindenestül személyhez kötődő. Ezt helyzetet, htlomnk ilyen megszemélyesülését mindennél jobbn kifejezi z Isten és hozzá fűződő viszony. Ilyen helyzetben tuljdonképpen csk hmis viszonyok jöhetnek létre. A drb négy figuráj e hmis viszonyok lehetséges változtit testesíti meg. Ábel túlélés érdekében z láztot válsztj. Furfngból és félelemből. Ahogy Káin jellemzi: minden dicsőítések és kushdások forrás: félelem. " De Ábel sors bizonyítj: ez mgtrtás veszélyes öncslás. De öncslás Káin mgtrtás is. A fölvetett fő, kérdezés, kételkedés jellemzi Káint. Ezek jellemzők nem lázdóéi, csk" z öntudtr ébredő emberéi. Hiszen z Isten felmérhetetlen dimenziójú, megfoghttln htlm ellen nincs értelme lázdás gesztusánk, de nnyi kijár z embernek, hogy megtrthss ember voltát. Ahogy Ádám mondj Káinról z Istennel pörölve: Nem létedre tört: önmgát krt csk megőrizni", vgy más szóvl: Önmgát utált meg hivtásunkká lett meglázkodásbn". Káin kérdő-kételkedő mgtrtás z lphelyzetet elfogdó, de jobbító szándékú emberé, ezt dörgöli od Ádám z Úr orr lá: csk gzdgbb, tán erősebb is lehetnél z ő különvéleményével!". Káin tehát úgy tesz, mint ki szembeszáll z Úrrl, de szembenállás csk kérdésfeltevésig terjed (tudjuk, sokszor ez is lehet tettértékű!). Káin öncslásánk igzi trtlm zonbn z, hogy lázdó tettek helyett z elveszett Éden felkuttásábn, elérésében fejti ki minden erejét, energiáját: jövő helyett múltb fordul. A jelenet, melyben megtudj Évától, hogy mindz, miért töri mgát, nincs, csk mese, hogy z Éden kristályfái bennünk vnnk", Káin lénye teljesen lecsupszodik: egy pillntr hír csknem földre sújtj, de ztán nnál ngyobb hévvel lovlj bele mgát mesébe, lehetetlen" kergetésének menedékébe. Ádámot és Évát beletörődés és lázongás keveréke jellemzi. A bűnbe-esés okozói is, elszenvedői is ők, z utódik sorsát féltő bűntudt és z igzságtln büntetésük mitti keserűség mindkettejüket pótcselekvésekbe, felvett szerepekbe kényszeríti. Ádám borbn, részegségben keres vigszt, Év gondoskodó nyszerep álrc mögé bújik. Arbell kettős szerepet játszik drbbn: eszköz is, meg szenvedő lny is. Áltl, érte, mitt válik feloldhttlnná és végül trgikus kimenetelűvé testvérek viszálykodás, ugynkkor egyéni sorsábn csillgokról leszállt, földöntúli lényből földi kínokt meg-tnuló és átélő emberré válás folymtábn z öntudtr ébredő ember filogenezisét éli meg. Ilyenformán drám kulcsfiguráj, többiek változását z ő megjelenése, szerepe, változás idézi elő, mindenki őhozzá mérve méretik meg. A drb végkonklúziój: nem lehet, nem szbd z ábeli lázt, önfeldás útját válsztni túléléshez; Káin szvivl: Emberként meg nem mrd-htunk z lázt porábn." De fájdlmsn rezignált Káin bizkodó szv is; nem igzi lterntív z, hogy ezentúl kettejük helyett Káinnk egyedül kell z eget ostromolni. Beke Sándor kitűnően meglátt, hogy gondolti drám mögött emberi drámák húzódnk, pontosbbn, hogy emberi drámák során bomlik ki gondolti drám. Éppen ezért mű zon rétegeit kereste meg, melyek felerősítésével minden szereplő külön-külön élheti meg mg egyéni drámáját. Így olyn konfliktusszövevény jön létre, melyben szülők, testvérek, szeretők közötti

5 kpcsoltok megjelenítése reális drámi vázt lkot. Az elődás során kitűnt, hogy drám lphelyzete áltl kilkított szituációbn csüggesztően lehetetlen szülő és szülő, szülő és gyerek, férfi és nő, testvérek egymás közötti hrmonikus kpcsolt. Isten ugynis viszály segítségével urlkodik rjtuk. Beke Sándor nnk érdekében, hogy szbdverses hömpölygésű szöveg urlkodó jellege helyett drámi szituációkt erősíthesse fel, lpos szövegkurtítást végzett, s kárcsk Hrg György rendezte elődásnál, itt is elsősorbn líri kitérők estek áldoztul rendező és Szárz György drmturg bevtkozásánk. A szövegkurtításnk fontos szempontj volt - láthtón - z, hogy mit színész jelenlétével, eszközeivel ki tud fejezni, zt inkább így, színpdi gesztussl jelenítsék meg, és ne különben szép szöveg elmondásávl. A leírt szövegben számos ismétlés nehezíti drámi cselekmény előbbrehldását, ezért itt is z ésszerűség és válsztott színpdi jelrendszer szempontji szerint szelektáltk. Néhány péld szöveggondozásr. Mivel színpdon nem kő dominál, hnem csupsz fágk szövevénye, ezért természetesen gykrn előforduló helyszínre utló psszusok elmrdtk vgy erősen módosultk. (Restellnivló, hogy ezt mgától értetődő szempontot meg kell említeni, de sjnos túl gykori z ellenpéld: környezet vgy figurák ngyvonlú kezelése, nem ritkán figyelmen kívül hgyás, mgyrán ponttln, felületes drbolvsás.) A színész lényét számításb vevő tömörítések szép példáj Év egy soránk rövidítése. Káinnk mondj Év z Édenről hrmdik felvonásbn: Amit láttál: nincs. Nincs. Nem létezik." A második nincs-et elhgyták, hiszen színésznő, Szkács Eszter olyn intenzitássl képes elmondni z elsőt, s oly trgikus nincs " és Nem létezik " közé ikttott szünet, hogy fokozás csenddel sokkl erő-teljesebb, mint szövegismétléssel. Hrg György, és nemzeti színházi elődás is, hrmdik felvonást Ádám monológjávl kezdi, és elhgyj z eredeti szerinti Ábel-Arbelljelenetet, mint olyt, mi részben ismétli már elhngzottkt, részben fölöslegesen késlelteti felvonás expozícióját. Beke csk részben hgyj el ezt jelenetet, nem dönteti le z oltárt, de néhány sort meghgy szövegből, mert szükségét érezte, hogy Ádám színre lépése előtt újból fölidézze z isteni oroszlánhngot, s mi fontosbb, ki krt emelni z Arbell feláldozásáról z Istennek mondott ábeli gondoltot - A legvégső htáron innen kellene mrdnod, Urm, kívánságiddl. Egy lépéssel bár - innen. De minden túl vn immár zon. Vgy mindig is így volt? Csk én voltm süket és érzéketlen? " -, s ezzel Ábel cselekedeteinek motiválását gzdgítj. Mivel Arbell emberré válását hngsúlyozz rendező, több olyn szöveget elhgy, mely ezt folymtot keresztezi, vgy kibontkozását megksztj, például második felvonásbeli Ábel-Árbell közös áldozt jó részét ( Az isten és z emberfi közé helyezkednél! " ). A rendező mindenekelőtt figurák reális, egyéni drámájár figyelt, tehát ezeken keresztül fejeződik ki mű gondolti lényege. Ez z elődásbn úgy jelenik meg, hogy tér, világítás, látványelemek - elszkdv szerző előírásitól - mű áltlános érvényűségét fejezik ki, s neutrális közegben zjlnk ngyon kidolgozott, színpdi kciókbn dús mikrodrámák. Sütő András szerzői utsítás szerint színpdon " trópusi táj és hngult. A háttérben három cölöpkunyhó. Ádám kunyhójánk bejárt fölött s kétoldlt megfojtott, szárdó óriáskígyó. Az Ábelén áldozti bárányok, kecskék bőre; Káinén búzkéve... Az előtérben Ábel htlms áldozti oltár, tövében vérfoltos kővel". Kecskeméten Szervátiusz Jenő díszlete egyetlen ponton tlálkozik szerző elképzelésével, ez pedig z előtérben álló oltár és véres kő. Az lpszőnyeg és színpd tkrás körös-körül krémszínű. A színpd mélyén krémszínű tkrófüggönyökből félkör lkú pszis vn, melynek közepében egy ngy, lktln, fekvő fekete kő, mint egy templomi oltár. A színpd elején, bloldlt egy hsonló, de hsábszerűre frgott fekete kő áll, ez Ábel oltár - ezek díszletelemek. Ábel oltár előtt véres, vlódi kő fekszik. A háttérre z elődás dott pontjin, mikor például z Édenre emlékeznek vissz, illetve történés reális szituációból kilépve lélek, benső színpdán játszódik, egyre vörösebb tónusú, leginkább biológii metszeteket idéző, bsztrkt képeket vetítenek. A drbbn oly sokszor szereplő vihrt, mennydörgést, villámlást Vukán György elektronikus effektusokból építkező zenéjével-zörejével, illetve világítás intenzitásánk változttásávl - de nem villámlás imitálásávl - jelzik. A szerző utsítás szerint először Ábel jön be, és z oltárr helyezi áldozti rnycsészéjét. Az elődásbn z üres színre Káin lép, előrejön színpd jobb széléig, megáll és felvetett fejjel, hosszn, szótlnul néz előre. Csk ezután lép be Ábel, és néhány összeksztott ngy fágt, mint egy lcsony sövénydrbot hoz be, oltár mellé helyezi, és lehjtott fejjel kedvtelve nézi. Ekkor tör ki vihr. Az elődás első pillntábn látványbn exponálódik tehát drb lényeges ellentéte, lehjtottfejűség és felemelt fő konfliktus. (A Nemzeti Színházbn köves tájt imitáló huzttl fedett puh lticel lpszőnyeg vn színpdon. A háttérben ngy kövekből " összerkott brlnglkásféle, Ádám tnyáj, bloldlt Ábel, jobboldlt Káin kőkunyhódíszlete. Bloldlt elöl ugynilyen kövekből emelt htlms oltár és véres kő - minden műnygból. A színészek ngy erőfeszítéssel imitálják, hogy nehéz követ emelgetnek, cipelnek. Az egész elődásr z imitálás jellemző, színészek minden megmozdulás olyn, minth tennének vlmit, de csk mrkírozzák cselekvést, z indultot [színpdi verekedés, pofon stb]. Az oltár előtt kis medence, vízzel, hiszen szövegben vn egy felszólítás: Nézd meg z rcod, ott víztükörben!". A dörgés vlódi dörgéshngeffektus, villámlás kékes fények felvillntás. Érthetetlen, hogy z óriási hngzvrbn miért rohn ki Ábel kunyhójából, és miért fú bele z odkészített kürtjébe és így tovább. Veszprémben színpd szinte teljes területét három, fehérre meszelt, mgsr csúcsozott, stilizált ftetővel le-zárt vályogkunyhó-díszlet fogllj el. Akárcsk férfik meztelen felsőtestre kerülő szőrmemellénye, hlinndrágj és torncipőből átlkított, mgs szárú hlinlábbelije, díszlet is vlmi rchikus prsztközegre utl. [Nem úgy nők öltözete, z ugynis egybeszbott, oldlt combtőig felhsított ljú, kár estélyinek is hsználhtó ruh - különösen Arbell vörös ruháj.] Bloldlt, elöl fehér tégltest műnygból, rny díszekkel kiverve - ez z oltár. Előtte fűrészporrl megtöltött párn mint véres kő, és kárcsk Nemzeti Színházbn, itt is kis tvcsk. A dörgés, villámlás nturális hng- és fénykulissz. Az expozíció kísértetiesen hsonlít

6 nemzeti színházbelihez. A tvcskánk tükörszerephez képest más funkciój is vn. A jobb hátsó sroktól kis medencéig enyhén lejt színpd. Erre lejtőre második felvonás előtti szünetben egy keretre szerelt nylonlepedőt helyeznek díszítők. A színpd hátterében tlál egymásr Káin és Arbell. Mivel mindig z térfél vn megvilágítv, hol szereplők állnk, ez esetben színpd hátsó középső része. Amikor Káin és Arbell megcsókolják egymást, kilszik szereplőket megvilágító fény, és nylonlepedő fölött zsinórpdlásról elered vízpermet, mit egy külön reflektor rézsút-súrló fénnyel még htásosbbá tesz, miközben hngszórókból esővízcsordogálás és tvszi zsongás-szerű zene hlltszik, elnyomv szín-pdi eső zját. A víz nylonlepedőn medencébe folyik, hosszú generálsötét ltt díszítők kiráncigálják lepedőt. Hrg György rendezésében is nylonr csurog z eső, ott zonbn épp víz-cseppek kopogó zj fontos kontrszt-eleme csókbn összeforrt pár látványánk. Veszprémben tehát egy ötlet visszájár fordult.) A második felvonás első jelenete Arbell és Káin tlálkozój és egymásrtlálás. A kecskeméti üres színpdr bejön Káin, és pdoztb vágj dárdáját. A mgávl hozott kötelet igzgtj z pszisbn lévő kő mellett, beszld Arbell, és elkpj kötél másik végét. A veszekedve évődő dilógus ltt kötél köti össze két embert, és hogy köztük levő pszichiki távolság csökken, úgy kerülnek kötél mentén egy-máshoz közelebb. Amikor Káin ön-mgát kiáltj istennek, eldobják kötelet, és dörgés hngjár z pszis-kő tetejére rohnnk, itt öleli át védőn Arbell Káint, itt csókolják meg egy-mást. A csók után generálsötét. De - szerző előírásától eltérően - nincs esőzuhogás sem hngbn, sem látványbn. A párbeszéd ritmus és feszültsége, csókbn kulmináló egymásrtlálás, vlmint generálsötét utáni megszóllásuk líráj minden esős effektusnál jobbn fejezi ki jelenet lényegét. A drb legproblemtikusbb epizód-j z jelenet, mikor z Úr szól Ábelhez. Hrg György egyszerűen elhgyj z Úr hngj szövegét, és csk Ábel válsziból derül ki, hogy z Úr megszóllt számár, és mit mondott neki. Kecskeméten Beke válllt nnk veszélyét, hogy z író elképzelésének megfelelő megoldás A z ember trgédiájánk re miniszcenciáj lesz, és vlhonnn mgsból hngszórón hlljuk z Úr hngját. Ez megoldás nemcsk zért problemtikus, mert emlékeztet Mdáchr, hnem zért is, mert drb szerint szóztot csk Ábel hllj, de természetesen néző is, kkor viszont miért nem hllj Arbell? Márpedig szerző beszélgetés ltt elszenderedteti Arbellát. Az elődás részben elfogdttj ezt megoldást, ugynis Blskó Péter úgy építi fel Ábel szerepét, hogy elhisszük neki: Ábel z Úr kedvence, tehát h szól, csk neki szóllht meg személyesen. Ám mégis némi hiányérzésünk mrd ennél jelenetnél. (A Nemzeti Színházbn z Úr Ábel hngján szóll meg. Ez éppenúgy nem d válszt rr, miért nem hllj z Urt Arbell, de rádásul Ábel szempontjából is átgondoltln, mert h z Úr Ábel hngján szól, kkor Ábel mint egy mg teremtette lénnyel beszél z Úrrl. Ám kkor hogy szóll meg minden néző számár objektiválódv hng felülről, mennyekből? Veszprémben z Úr megszóllttásánk zt formáját válsztották, mit Kolozsváron lkítottk ki, zz csk Ábel válszit hlljuk, bból kell kikövetkeztetni z Úr szövegét is. Ez ugyn legkifejezőbb megoldás, de ehhez olyn kiváló színész kell, ki érzékeltetni tudj fél szövegből z egészet. Erre veszprémi színháznk nem volt színésze.) A kecskeméti elődásbn már második felvonásbn, de hrmdik ltt többször is, Ábel újbb és mindig ngyobb ágsövénydrbot cipel be szín-pdr. Amikorr Arbellát fel kellene áldozni, nézőtér és színpdnk Ábel oltár mögötti része között sövény-brikád emelkedik. A sövény előtt vn Arbell, mögötte Ábel, s mikor Ábel z időközben színpd közepére helyezett véres követ feje fölé lendíti, be-rohn Káin, kicsvrj testvére kezéből követ, és lesújt vele Ábelre. Ábel, fél testtel nézők felé előrebukv, sövény-re zuhn. Ádám és Év is sövény mögé állnk, sövény elzárj tőlünk őket. Így hngzik el Év keserű sirtój, és így Káin fájdlms fogdkozás. Az egész kép mérhetetlen reménytelenséget sugll. Ez z elődás zonbn nemcsk rendezői értelmezés és puritán, jel-képes és vlós látványelemek, szceniki megoldások mitt tekinthető jól megoldottnk, hnem zért is, mert ideális szereposztásbn került színre Kecskeméten drb. A színészek mindegyike tudt, mit játszik (sjnos, többi elődás szereplőivel szemben - tisztelet kivételnek, veszprémi Ádámnk: Horváth Lászlónk - ezt erényként kell említeni!), csend, hngsúlyok, gesztusok nyelvén minden szó, minden mondt pontosn értelmezett. (Mindez nem mondhtó el másik két elődásról. A Nemzetiben színházhoz mélttln módon eldrálták szöveget, és olyn színészvezetési lpbklövések is előfordulnk, hogy Ábel rászól Arbellár, ne nézzen Káin kunyhójár, ám rendező Arbellát Káin kunyhójánk éppen háttl állítttj. Veszprémben sem tudtk színészek megbirkózni szöveggel, és színészvezetés itt is átgondoltln, következetlen. Megint csk egyetlen péld: Káin és Arbell második felvonásbeli ngy jelenetében, mikor még éppen csk megszólítják egymást, Káin máris Arbell mellé guggol, és csknem átölelve folyik diskurzus, és kkor távolodnk el egymástól - mivel el kell vlhogy jutniuk későbbi csók helyére -, mikor szituáció belső erővonli lpján éppen közeledniök kellene.) Blskó Péter és Reviczky Gábor testvérpáros sem egymás nélkül, sem egymássl élni nem tudás megtestesítője. Összetrtoznk, mégis minden megnyiltkozásukból kiderül: tűz-víz emberek ők. Ellentmondásos összetrtozásukr verekedéseik legjobb péld, úgy kszkodnk össze, hogy egymást csépelve is egymásb kpszkodnk. Reviczky Gábor Káinj nemcsk z Úrrl feleselő lázdozó, néh ngyon nehéz feltrtni fejét, igencsk szeretne engedni ebből trtásból. Konokul szomorú ember Reviczky Káinj, ki csk két esetben enged fel: Arbellávl vló jelenetében és mikor nyjávl z Édenről mesélnek egymásnk. Reviczkynél felvetett fő nem fejtrtásbn nyilvánul meg, hnem egész testének ugrásr, támdásr, védekezésre kész állpotábn. Reviczkynek utánozhttln légköre vn, még kkor is, h nem egyszer szövegproblémákkl küszködik. Az elődás zárómonológj, Ábeltől vló búcsúj, vereség ellenére is megtörhetetlen ember szomorú trtás z elődás egyik legszebb pillnt. Blskó Péter sem lehjtott fejjel játsz-

7 sz lehjtottfejűséget. Az ő Ábelje hinni szeretne z Úrbn, mindent meg-tesz, hogy igzi legyen ez hit. Éppen ezért zokbn pillntokbn legmeg-rendítőbb, mikor kiesik mgár vett hivő szerepből, mikor megvllj Káin-nk, hogy néh irigyli őt, mikor szembe-száll Arbelláért z Istennel. Ellentmondásos Blskó Ábelje, megmuttj hit árnyoldlit is. Arbellávl vló viszonyábn szerelmes férfi érzései, önmg életének féltése, féltékenység, nőnek vló kiszolgálttottság, ugynkkor mindezeken félelem mindennél erősebb prncs áltl igzgtott felülemelkedés egyránt kifejeződik játékábn. Kézdy György és Szkács Eszter bebizonyított, hogy Ádám és Év nem csupán mellékszereplői drámánk. Kézdy keserű, csrkodó Ádámot jelenít meg. Már kezdő szviból, hozsnnázó dicsőség, dicséret"-ből fröcsköl z Úr iránti tehetetlen gyűlölet. Kézdy lkításábn Ádám egy pillntr sem válik kedélyes borosflskává, nál részegség nem humor forrás, h-nem komolyn véve Sütő szvit, Ádám egyetlen vigsz. A bűnbeesést felidéző ngy féltékenységi jelenetben tovább fokozz tehetetlen düh és kiszolgálttottság motívumát, két ember veszekedése és egymásb kpszkodó lecsendesülése trgikusn megrendítő. Kézdy lkításánk csúcs Káinért pörölő monológ. Előrejőve színpd széléig hlkn, szelíden kezdi beszélgetését z Úrrl, hngját ritkán emeli fel, de mondti egyre fájdlmsbbk, egyre keserűbbek és egyre lázítóbbk. Minden kérdése egy-egy felséggylázó petárd; ekkor válik egyértelművé, hogy Káin és Ádám ugynúgy és ugynzt teszik, és ugynúgy nincs esélyük z Úrrl szemben. Szkács Eszter Éváj kemény sszony, ki önmgát gyötörve is válllj tettét és következményeit, még kkor is, h ez minden utódjár kiht. Szkács Eszter úgy mondj el mngót, nrncsot, édesburgonyát kínáló sztereotip szövegeit, hogy csupán e néhány szóból ki-derül: Év kénytelen válllni z ősnyságot, menekül ebbe kényszerű szerepbe, mert nem tud mást dni környezetének, csk ezt. Egyszer tud mást dni: Káinnk z igzságot, hogy z Dobos Ildikó (Év) és Viti András (Káin) Sütő-drám veszprémi elődásábn (MTI fotó) Éden nincs, csk bennünk létezik Ebben vllomásbn Szkács Eszter Év trgédiáját muttj be: Év is egy álomvilágbn él, mibe Káin csk még inkább beleringtj, de egyszer szembe kell nézniük vlósággl, és ekkor válik Év Káin és Ádám társává bbn hitben, hogy dolgok megváltoztthttln rendjébe soh nem lehet belenyugodni. Mátry Márt játssz Arbellát, drb legnehezebb szerepét. Amikor megjelenik, fehér ruhábn vn, ztán egyre sötétebb ruháj, hrmdik felvonásr ugynolyn színű, mint többieké. A rendező e külső eszközzel jelzi Arbell földi emberré válásánk folym-tát. A színésznő is megteremti változás fő vonlát, kontúrjit, ám nem mindenben sikerül még Arbell személyes sorsánk konfliktusit és z isteni krt eszközjellegéből dódó konfliktusokt egységbe hozni. Mindhárom Káin és Ábel-elődást középiskolás diákközönség körében láttm. A Nemzeti Színház szépelgő, érdektelen elődását végiguntkozták, végigbeszélgették; veszprémi színház melodrámáb fúló elődásán jókt nevettek; kecskeméti elődáson z első perctől z utolsóig pisszenéstelen, feszült, színpdi eseményekkel együtt lélegző csend volt. Sütő András: Káin és Ábel (Kecskeméti Kton József Színház) Díszlettervező: Szervátiusz Tibor m. v. Jelmeztervező: Szkács Gyöngyi. Zene: Vukán György. Rendezte: Beke Sándor. Szereplők: Szkács Eszter m. v., Kézdy György m. v., Reviczky Gábor, Blskó Péter, Mátry Márt, Fekete Tibor. Sütő András: Káin és Ábel (Veszprémi Petőfi Színház) Díszlettervező: Neogrády Antl. Jelmeztervező: Hruby Mári. Rendező: Pétervári István. Szereplők: Dobos Ildikó, Horváth László, Viti András, Sárvári Győző, Tkács Ktlin.

8 ÖRKÉNY ISTVÁN Soubeyrn á Várszínházbn Korunk (egyik) prdoxon: nemzeti érzés fellobbnás, népek elkülönülése, z írek, bszkok, sőt most már bretonok szbdsághrc egyfelől, és másfelől: ennek pont ellenkezője, nemzetek egymást keresése, utzási láz, turizmus téboly, z országhtárok elmosódás, kongresszusok, Ibusz-utk, sportolók, színészek, énekesek, sőt most már egész operák és színtársultok vendég-játék. Voltképpen persze mindenütt mgunkt keressük, és hogy sjátosságinkr jobbn rátláljunk, másokr lettünk kíváncsik. Egy új nomádkorszk virrdt világr. Örvendezzünk? H hsznát látjuk, miért is ne? Márpedig, h mgunk színházi fejlődésgörbéjét nézem, ez - sjnos mjdnem vízszintes vonl mindig olynkor cikázott föl, mikor külföldi vendéget fogdtunk ; Peter Brookot, Tovsztonogovot, Ljubimovot és most, Várszínházbn - méghozzá másodszor - berlini Volkstheter rendezőjét, ki évekig dolgozott Benno Besson vezetése ltt, de zzl férfiönállósággl, mire csk nők képesek: Brigitte Soubeyrnt. Ezúttl Brechtet rendezett, z áltlm inkább tisztelt, mint szeretett mester egyik közepes színdrbját. (Egy fő z egy fő.) Bemuttój Drmstdtbn volt, 1926-bn, fordított Gri Gábor, tőle kissé idegen, de mégis hiteles, szellemes, durv, sőt közönséges kszárnyhumorrl. Így jött létre Várszínház eddig legjobb elődás. A mi színházi életünk egyik ngy tehertétele színészek és rendezők évtizedek ót összeszokott együttese, minek (előnyei mellett) hátrányit is elég-szer tpsztltuk : épp z összeszokottságból eredően vártlnság, megújulás, meglepetés hiányát. A legtöbb mgyr színházb járó már z elődás előtt ngyjából tudj, mit fog látni függöny felgördülése után. Így ztán minden idegen test" - főleg, h tehetség hordozój - olyn felfrissülést hozht egy színházb, mint beteg szervezetnek vérátömlesztés. Mi már sokszor és sokféleképpen játszottuk Brechtet, időnként ngyon Véres Ötös: Jobb Gbi (Iklády László felv.) jól, de mindig csk kétféle értelmezésben: vgy relisztikusn, vgy pedig bsztrháltn. Soubeyrn első meglepetése z volt, hogy ez két felfogás nem zárj ki egymást, sőt, kitűnően összefér, egymást fokozz, erősíti. Így például, mikor díszletmunkásként működő színészek sörösrekeszek tömegéből egy ktoni kntint hevenyésznek színpdr, látvány puszt jelzés, melynek semmi vlóságértéke nincs. Amikor zonbn beülnek kntinb, és mrkotányosnőt játszó, egyszerre égi tüneménynek és srki prostituáltnk látszó Törőcsik Mri odhjigálj nekik BEER fölirtú konzervsöröket, játék zonnl átvált ntúráb: igzi ktonák ülnek z igzi kntinbn, s tlán még igzi sört is innánk, h nálunk konzervsör kphtó árucikk voln. Egymást követik ezek váltások reálisból z irreálisb, hitelességből lehetetlenbe és vissz - minek egyetlen megvlósulás bohóctréf lehet csk (mire egyébként Brecht vlósággl csábítj rendezőt). Soubeyrn második meglepetése, hogy ezek bohóctréfák cirkusz porondján is megállnák he- lyüket, mjdnem mind telitláltok. Az, hogy kitűnő Jobb Gbit jutsi kiképző őrmesterként szerepeltette, vgy z hrsány lktnyi humor, mellyel elárvereztetett egy elefántot", legendás emlékű Rivelseknek is becsületükre vált voln. A vendég hrmdik meglepetése, hogy cirkuszi játékához megtlált beleillő clownt, Iglódi István személyében. Ezt némileg megkönnyítette neki, hogy idegen lévén, nem ismerhette hzi besktulyázottságokt, de még így is ngy fölfedezés volt ezt lehetőséget más lktnk tetsző Iglódink fölkínálni, s így e kitűnő színésznek egy tőle rég nem látott remeklésre lklmt dni. A brvúrok e szériáj mellett csk zt sjnálhtjuk, hogy z elődás pergő, szikrázó ritmus ellenére mg szöveg lomhánk, lssúnk, bőbeszédűnek ht, minden bizonnyl zért, mert vendégrendező hzi színészekkel tolmács révén érintkezett; ő tehát németül hllott, mi színpdon mgyrul hngzott el. Brecht e drbjánk párbeszédeiben kizárólg gyonhsznált és elkopttott közhelyeket hsznált föl. (Ezt megállpítást nem szántm gáncsnk. Mgm is zt vllom, hogy színpdi beszéd semmiféle cizellálást, díszítő elemet nem tűr meg mgán, és például Mcskjáték és Tóték című drbjim írás közben gondosn száműztem minden metforát.) Igen ám, de közhely semmitmondó mrd, h meg nem emeli, föl nem forrósítj vlmi - z őt körülvevő szöveg, szituáció, melyben elhngzik, vgy vlmilyen rejtett, nyelvi képzettársítás. De éppen ez z, mi más nyelvre nem fordíthtó, tehát elkerüli más nynyelvű rendező figyelmét. H piros ceruzát szöveg lpos megrövidítésére hsználták voln, kkor Soubeyrnnk köszönhetné Várszín-ház első hibátln elődását. Bertolt Brecht: Egy fő z egy fő (Népszínház) Fordított: Gri Gábor. Rendező: Brigitte Soubeyrn m. v. A rendező munktársi: Gyrmti István és Kutscher Év. Zeneszerző: Pul Dessu. Zenei vezető: Selmeczi György. Koreográfus: Szigeti Károly. Díszlet-jelmeztervező: Helmut Brde m. v. Szereplők: Tolni Miklós, Hetényi Pál, Bősze György, Mihály Pál, Jobb Gbi, Iglódi István, Tordi Teri, Hável László, Szűcs Ágnes, Törőcsik Mri m. v., Angster László, Ngy József, Gieler Ferenc, Hodu József, Kis-Várdy Gyul, Kozáry Ferenc, Trdy Blázs, Teizi Gyul, Tóth József. Zenészek: Selmeczi György, Bíró Rudolf, Mester Gábor, Kenderessy Sándor, Préd László, Schuszter György.

9 SZÁNTÓ JUDIT Az meriki deficit A Nem félünk frkstól Szolnokon A tökély bszolútum Az elődás úgyszólván tökéletes. Pál István, rendezői vntgrdunk egyik vezető egyénisége, kinek produkcióit eddig egy-egy rendezői koncepció megvlósulásiként lehetett mélttni, most bebizonyított, hogy mást is tud, méghozzá ugynilyen színvonlon : lázttl közeledni egy olyn típusú drámához, melyben nem nnyir rendező-ként érvényesülhet (e szkm mi értelmezése szerint), hnem először drmturgként, később játékmesterként. Aiszkhüloszt, Shkespere-t, Kleistet, Csehovot - vgy, hogy Pál eddigi munkásságánk körén belül mrdjunk, Cmus-t, Jrryt, Bulgkovot, Beckettet, Dürrenmttot sokféleképp lehet értelmezni nélkül, hogy szerző, drám önmgávl vló zonosság megszűnnék; Albee e reprezenttív műve zonbn, h vlóbn zt krjuk tolmácsolni, úgyszólván nem értelmezhető másképp, mint betűi szerint. Még csk z ábrázolás gzdgításáról, árnylásáról sem eshet szó, mert figurák mgukb sűrítenek minden lehetséges tuljdonságot, és egyben nnk visszáját is. George és Mrth egyszerre rokon- és ellenszenvesek, szánndók és undorítók, emberiek és embertelenek, hóhérok és áldoztok, htlmsk és kiszolgálttottk, szörnyek és ember-szbásúk, érthetők és követhetetlenek, és még szporíthtnánk z ellentétpárokt: kevés z olyn szín, mely, kiegészítő és ellentétes árnyltivl egyetem-ben, ne lenne bennük kimutthtó. Es ugynígy, szélesebb értelemben., helyzetük, világhoz vló viszonyuk is egy-szerre lucid és zvros, menthető és el-ítélendő, hősi és gyrló. És h rendező leglább hngsúlyokt próbáln eltolni, kkor is művet hmisítná meg, mert h z ellentétes tuljdonságok kísérteties tudtossággl megkomponált rány felbomln, megbomln drám - egy lbee-i címet kölcsönvéve - kényes egyensúly" is. Tuljdonképpen csk Nick lkj nyújt szbd felületet z értelmezéshez, mert szöveg nem igzít el egyértelműen rr nézve, hogy sivár jövőnek ez z tlétikus kulcsfiguráj milyen mechnizmus szerint működik, hogy engedelmessége, mellyel házigzdái játéksoroztábn sodródik, mennyiben fkd szimpl ostobságból, mennyiben számító tudtosságból és mennyi-ben sok itltól is motivált kábult döbbenetből, pontosbbn, hogy ezen indítékoknk mi hierrchiáj. Nick ábrázolásábn kp tehát bizonyos fokig szbd kezet rendező, de egyrészt ez lehetőség is csk viszonylgos, hiszen Nick drmturgii funkciój, drb összmozgásábn viselt szerepe már ismét mg többértelműségében egyértelműen meghtározott, másrészt lkjánk értelmezése mindenképp z elő-dásnk csk másodrendű spektus mrd. Pál István rendezésének dicsérete tehát ez esetben elválszthttln drám elemzésétől, mesteri építkezésének dicséretétől. Minden mozznt z íróévl egyenértékű tudtosságról tnúskodik. Hiszen cselekmény, dilógus egyes fázisibn jellembeli ellentétpárok másmás tényezői dominálnk, de úgy, hogy mélyben ugynkkor ott ht többi összetevő is: mikor Mrth szdistán gonosz, ugynkkor nyomorultn kiszolgálttott is, mikor George szánndón megtört, egyszersmind felelősen önpusztító, és ismét folytthtnók z ellentétpárokt, melyek z elődás minden pillntábn gyönyörűségesen jelenvlók. A rendezői drmturgi mintszerű megnyilvánulásávl állunk szemben, melyhez képest tuljdonképpeni rendezői munk másodlgos. Annál fontosbbá válik viszont játékmesteri tevékenység, mely rendezői drmturgi felismeréseit hús-vér színészi vlósággá lkítj. Ezt hjszál-pontos elemzést intellektuálisn és érzelmileg négy, meghtározott lktú színésszel elfogdttni, után képzeletgzdg fiziki vlósággá formálni úgy, hogy figurák önálló létezése csk másik oldlát jelentse egy tökéletesen össze-csiszolt összjátéknk - ez nnyit jelent, mint munkfolymt időtrtmár egyetlen orgnizmussá lkulni, s vitákt, változttásokt, finomításokt is úgy végrehjtni, hogy egyetlen ember küszködik önmgávl, válllt feldt minél tökéletesebb megoldás érdekében. Könnyű például kimondni, hogy szereplőkben egyszerre vn jelen minden tuljdonság mint állítás és mint tgdás; de hát könnyű Mrthánk és George-nk, elvégre ők Albee fejében születtek meg - természet esendő mű-helyében gyúrt színészekből szükség- képp hiányzik ez teljesség. A válsztás persze nem véletlenül esik egy-egy színészre; vlmely, figur szempontjából lényeges tuljdonság nyilván fel-. tűnően jellemzi művészetüket. Mrgitty Ágit például Mrthához rokonítj művészi értelemben vett közönségesség., érzékiség, és mi színészi egyéniségét különösen pikánssá teszi - z effjt tuljdonságokhoz ritkán társuló erős intellektulitás. A színész Végvári Tmás és George legnyilvánvlóbb közös nevezője sebezhetőség, világ inzultusi elől jobb híján psszivitásb menekülő érzékenység; Pogány Györgyöt pedig már külső megjelenése is predesztinálj Nick, jóképű, izmos csődör és önjelölt világhódító szerepére. De vjon ugynilyen mértékben volt-e jelen Mrgitty Ágibn Mrth szenvedélyessége, frusztrált trgikum, Végvári Tmásbn George intellektuális fölénye és kegyet-lensége, Pogány Györgyben Nick kiszámított (bárh mgát mindig elszámító), ruglms törtetése? (Nál, pálykezdő színésznél rádásul még techniki problémákkl, önmg és lehetőségei még hiányos ismeretével is lehetett voln számolni.) És drámávl vló együtt-élés, együtt gondolkodás folymt mind-ezeket színeket - és többit is - elő-hívt színészi érzékenységük filmjén. És mindennek eredményeként született meg - egy tökéletesen összehngolt, áldoztos együttes teljesítményen belül --egy ngyformátumú, úgyszólván definitív lkítás, minden bizonnyl egyike z évd legjobbjink: Végvári Tmásé, kiben bevllom, mgm is csk most fedeztem fel (nyilvánvlón nem z ő, de nem is csk z én hibámból ilyen késedelmesen) ngy, mindent tudó színészt. Született egy kitűnő lkítás: Mrgitty Ágié, egy érdekes és ngy reményekre jogosító: Pogány Györgyé és egy mrdéktlnul hsznos és helyén vló: Honeyt lkító Szoboszli Éváé. Ez utóbbi különös hngsúllyl dicséri Pál István munkáját. A fitl színésznőt most láttm először színpdon, és igzából nem tudom felmérni képességeit; lehet, hogy későbbi tlálkozások során jelentős művésznek bizonyul mjd, lehet, hogy szürke átlgot gyrpítj. Honey viszonylg egyszerű szerepében nem mutt különösebb lkotó egyéni hozzájárulást, és egy más produkciót le is húzhtn, negyedik kerék el-elkdásávl. Itt zonbn olyn precízen, tömören, ízlésesen vlósítj meg z instrukciókt, olyn természetesen illeszkedik

10 Mrgitty Ági (Mrth) Nem félünk frkstól szolnoki elődásábn be színpdi fogskerékrendszer mozgásáb, hogy viszonylgos szürkesége egybeolvd, zonosul Honey viszonylgos szürkeségével. A tökély reltivitás És most következzék egy meglepően hngzó vllomás. Miközben nem szűntem meg csodálni z elődás tökélyét és élvezni színpdi eseménysor minden egyes mozzntát, ugynkkor - Albee-r emlékeztető ellentétpárosítássl - mélyben, de nem kevésbé egyenletesen feszengtem is, nyíltn kimondv: untkoztm. De pontosn érzékeltem zt is, hogy erről kizárólg drám tehet. Előrebocsátom: eleve zvrt drb nyelvének mesterkéltsége. Prdox helyzet ez: miközben Elbert János munkájábn z utóbbi évtizedek egyik legbrvúrosbb színpdi fordítását csodálhtjuk, ugynez nyelv cselekményt kiemeli eredeti szférájából és megfosztj természetességétől. Elbert bámultos invencióvl kuttt fel jellegzetes meriknizmusok mgyr megfelelőit, de éppen mert - fordítóink között fehér hollóként lkotó munkát végzett, per definitionem nem dhtott szereplők szájáb mgától értetődő természetességgel hsznált szöveget, Ami z eredetiben jel- legzetes és áltlános meriki smll tlk"-nk egy, vezető értelmiségiekhez méltó eredetiséggel vriált változt, z itt újszerű, figyelmet állndón önmgár terelő jelenséggé válik, eszközből céllá. Megmuttkozik ez már mgábn címben is, melyet pedig teljes joggl méltttk fordítástörténeti jelentőségű trouville-ként. Az meriki szereplők (és nézők) számár Who is frid of the big bd wolf" leleményes-szellemesen, de egyben spontán könnyedséggel lkul Who is frid of Virgini Woolf"-fá; nnál kényszeredettebben ht z merikikból mgyr nyelvűekké lkult, tehát egy trnszpozíciós síkon már átesett szereplők jkán egy német sszociáció, mely rádásul még név Goethe János Frks - szoktln, bizrr, nem hsználtos mgyrítását is megköveteli. De folytthtnánk sort számos, önmgábn telibe tláló kifejezés - Dumjncsi, Posványpeti, tkonyk, szeszdjk, Ppsi stb. - összehsonlító elemzésével. Ezek z önmgukbn virtuózul kongeniális idiómák pontosn tükrözik z eredeti jelentéstrtlmkt, csk z bjuk, hogy míg z eredeti helyi közönség számár teljesen természetesnek ht, mgyr változtukkl mi közönségünk lényegében először tlálkozik, és ezek meg-megújuló excentrikus nyelvi klndok eleve minősí-tik élményét. Mindez persze minősíthető úgy is, hogy nem kényszermegoldásról vn szó, brvúros és önmgábn tökéletesen sikerült kísérletről egy hiányzó rétegnyelv önálló megteremtésére, hnem tudtos törekvésről, mely z ábrázolt világ nyelvi elidegenítésére irányul. Cskhogy Albee dilógusánk stilizált nturlizmus rosszul tűri z elidegenítést, és minthogy mg cselekmény sem tolmácsolhtó elidegenítve, nyelv és szín-pdi történés óhttlnul ellentmondásb kerül egymássl. Ami zonbn ezen túlmenően és igzán zvrt: nturlist természetességnek és görcsösen romntizált szimbolizmusnk z kettőssége, mely egy évtizede, bemuttó idején, még nem volt szembetűnő; mű szenzációereje, sokkhtás csírájábn fojtott el fenntrtásokt. Az Albee ábrázolt konfliktusnk vlójábn nincs se eleje, se vége, egy tetsző-leges metszetet hsít ki egy végtelen egyenesből. Egy nyomsztón állndó életérzést rgd meg, z elidegenedés, mgány, céltlnság jelenségeinek rekciójképp kilkult permnens mgtrtást rögzít. Mrth és George, mi-helyt z első ifjúság biológii optimizmus lefoszlott róluk, úgy élt, úgy él és úgy fog élni hlál npjáig, mint drám ábrázolt néhány éjszki ór ltt. A drám klsszikus sémáj voltképp kétszemélyes szerkezet lenne; mit Nick és Honey, mint egy gátlástlnbb, embertelenebb külvilág képviselői jelentenek, zt utlások is pótolhtnák, hiszen pl. Ppsiról" is tökéletes portrét kpunk lány és veje szvi nyomán. Másrészt z ifjú házspár ktlizátori funkciój és kivált Nick önálló drmturgii szerepe kétségkívül megkönnyíti, hogy néhány órár sűrített cselekmény még teljesebb képet djon George s Mrth pokláról (bár személyük utonóm súly nem indokolj kielégítően m esti leleplezések kivételes súlyát, már esedékes tűzijáték nyilvánvlón rendhgyó szín-pompáját). Voltképp hsonló kisegítő funkciój vn zonbn z egész drámán végigvonuló szimbólumnk : nemlétező gyermek melengetésének, mjd látványos megsemmisítésének. Lényegében zt szolgálj, hogy z örökkévlóságból kirgdott néhány percnek mégiscsk struktúráj, kezdete és vége legyen, hi-

11 szen szóbn forgó éjszk kezdetén gyermek még él, végén pedig már nem él. Ez z illúzió, ez gyermek" zonbn születését, életét és hlálát tekintve egyránt ingtg: bármely pontján rgdjuk is meg, léte, jelentése kezünk közt foszlik szét. Vlójábn például semmi sem indokolj, hogy éppen m múljék ki; Mrth és George tegnp is, tegnpelőtt is, tíz évvel ezelőtt is épp ennyit vétettek egymás ellen, mguk önkínzó szdizmusábn, tehetetlen gyűlölködésében, mint ezen mi éjszkán. H mélttln szőrszálhsogtásnk tűnik, kkor is megkockázttom: h George z elején óv inti Mrthát, nehogy gyerekről beszéljen, úgy ez csk zt jelentheti, hogy korábbn már fecsegett ról; h pedig ez így vn, kkor miért épp mi fecsegést követi z irglmtln büntetés? Továbbmenően: tuljdonképpen már eleve z sem hihető, hogy e két mzochisztikusn világos gyú, vi viszekcióért betegesen rjongó ember vlh is komolyn hitt voln közös gyermek" létében. Míg Mrth és George minden elmúlt és eljövendő np-ját, színen látottk lpján, teljes világossággl tudom rekonstruálni, nem bírok elképzelni egyetlen olyn múltbeli percet sem, mikor Gyermekükről beszélve, áltl mintegy egyesítve, idilli boldogságbn, fiktív szülői rngjukt komolyn véve, egy illúzió rbjként összesimulnánk. Az, mi őket vlójábn összetrtj, nem illúzió, nem holmi szépítő fikció, hnem z különös szolidritás közös szerencsétlenségben, hsonló sors hsonló átélésének z kölcsönös tudt, z már-már gyengéd becsülés hsonlón ngyformátumú ellenfél, szövetséges és sorstárs iránt, mely szóbn forgó éjszkán is fel-felvilln, és jövőben sem pd mjd el. George és Mrth z élet iszonytávl szemben nem kis sükebókáb, hnem egymásb kpszkodik, és np mint np elveszítik nem kis sükebókát, hnem - összekpszkodván egymást leterítve - egymást és önmgukt. Ugynígy, ugynezért nem hihetünk z illúziómészárlás ktrtikus htásábn sem. A hjdni mgyr bemuttó több kritikus szólt rról, hogy drám végé-re immár szereplők válllják frkssl vló, álttás nélküli, végső szembe-nézést, sőt, tlán képesek lesznek kpcsoltukt új lpon helyreállítni. A drám belső törvényszerűségei zonbn cáfolnk minden ilyen kibontkozást vgy George: Végvári Tmás (MTI fotók) vlmelyest pozitív változást. Minden továbbr is mrd régiben, éppen mert Mrth és George viszonyánk lényege nem z illúziók dédelgetése, mjd feldás, hnem helyüket nem lelő, minden cselekvési lehetőségtől elszkdt emberek hlálos, feneketlen boldogtlnság, és drámi hőshöz illő rngjukt is épp ez dj: helyzetük mrdéktln, totális átélése és rá vló regálás, ez prométheuszin monumentális és Prométheuszin csillpíthttln bszolút kínszenvedés. Vlhol itt ered z z érzés, melyet feszengő unlomként jellemeztem: gyermekmozznt látens, de egyre nyilvánvlóbbn központi jelentőségű szerepe egyre hmisbb hngokt lop mesterien felvázolt képbe, melyből másnygúságávl vlósággl kirí ez rikítón teátrális szimbolik. Alklmzás egyébként Ibsen ót mindmáig divtos z meriki drámábn, és gyoncsépelt volt ellenére mindmáig merésznek és költőinek számít. (S úgy érzem, nem véletlen, hogy szolnoki színpdon zj-ló, stilizáltságábn is mélységesen emberi és igz játékb mindig olynkor vegyülnek hmis, teátrális felhngok, mikor Gyermekről esik szó.) A kép, melyben Edwrd Albee mintegy szinte- tizálni kívánt felismeréseit, épp e felismerések gzdgságát és életszerűségét gyengíti, h nem cáfolj. Belép Csurk István Még egy vllomássl trtozom befejezésül. Az elődás közben mind prncsolóbb erővel merült fel bennem egy mgyr drám: Csurk István Deficitjének képe. Nemcsk zért, mert z ábrázolt jelenségek hzi megfelelőire ismerhetünk benne, mi hzi nézőt óhttlnul jobbn érdekli. Mindenesetre: felszíni zonosság kísérteties. Négy szereplő, két házspár, erős intellektuális különbség házigzd jvár, bőséges ivászt, z estély menetrendje, vendégszorongtótól házisszony-hempergetőig. És mi még lényegesebb: hsonlók z életérzés" és nnk levezető pótcselekvései is - játékok, perverzitás, szdo-mzochist hjlmok, z intellektuális nyktekertség mind csk álcázná h tudná - mély és feloldhttln kétségbeesést, kielégületlenséget, csömört. De ezen túlmenően, Csurk drbj, h nem is áll mesterségbeli tudás olyn mgs fokán, mint Albee-é, és z ábrázolás nem oly lenyűgözően sokrétű, mégis, kettő közül jobb drb. Benne nem z író még oly fájdlms és megszenve-

12 dett kpitulációj ölt testet z ábrázolt vlósággl szemben, hnem szenvedélyes lázdás egy olyn vlósággl szemben, mely nem önnön törvényeit teljesíti be, hnem zok ellenében létezik, tehát elvileg megváltoztthtó. Albee elsősorbn külső, drámtechniki okokból teremti meg z illúziómozzntot; Csurkánál ez szimbólum - hegedűtokbn együtt lpuló géppisztoly és Kommunist Kiáltvány - nemcsk hogy szerves, dekvát módon sűríti képpé szereplők egész konfliktusát, hnem egyben nnk reális lényegét is kifejezi. Az Albee-drám meriki nézőjének nem sok elgondolkoznivlój vn z elődás után; legjvát is csk megerősíti bbn, mit múgy is tud, s még inkább bbn, hogy zt véglegesnek tudj. Az Albee-drám mgyrországi nézőinek legjv hzi viszonyokr próbálj lefordítni látottk értelmét; de Csurk-drám mgyr néző számár élete lpkérdéseit veti fel. Miközben drámi sűrítésben ábrázolj mgyr értelmiség egy bizonyos - és ngyon is értékes - rétegének látszólgos cinizmusát, nihilizmusát, úgy képes kritiki távolságot trtni ezzel z ttitűddel szemben, hogy egyben reményt sugll, keserű, gykrn csltkozó, mégis újr meg újr feltámdó reményt: z ttitűd jó néhány lényegbeli eleme előjelet cserélve beépíthető egy olyn létezésbe, hol hegedű kerülhet tokb nélkül, hogy ez géppisztoly és Kommunist Kiáltvány: forrdlmiság feldását jelentené. Két következtetés Könnyű Albee-vl szemben Csurkánk, merthogy mi ellentmondásink - leglábbis hosszú távon - feloldhtók, és így drámáinknk természetesebben kerülhet eleje és vége? Meglehet. Ám ezt helyzeti előnyt ez idáig mégsem tudtuk igzán meggyőzően kihsználni. Csurkánk tehát még-sem lehet olyn könnyű. A szolnoki Szigligeti Színház Albeeelődás olyn jó, hogy nézőtéren ülve újr meg újr elfogott vágy: bárh ez rendező, ezek színészek néznének szembe színpdon mgyr deficittel, hogy z est végére kiderüljön: mi ztán BÁNYAI GÁBOR A komédi kétségbeesés kifejezése Jegyzetek Csiszár Imréről Csiszár Imre, fitl vgy épp legfitlbb rendezőnemzedék egyik tehetséges képviselője, commedi dell'rte hzi tymestere". Különös szeretettel vonzódik vérbő komédiákhoz, ezek lphelyzeteit fedezi fel legvártlnbb tájkon. Eddigi rövid pályfutásánk rendezéseit ez felfedező kedv és komédiás hjlm fűzi egységbe, Hcksvizsgrendezéstől egészen legutóbbi Goldoni-premierig. Az új évdbn jelenlegi színházábn, Szolnokon, többek között egy Shkespere-rendezés várj: számár még felfedezetlen, meghódítndó terület. És tlán - remélem - új állomás is. A komédiákkl - trtlombn és formábn egyránt - elmondt már, mit most tud. Egyik elődás végén (Kecskemét: A nyugti világ bjnok) összedőlt szín-ház, leglábbis színpd. H egy npon két elődást trtottk, kkor kétszer dőlt össze. Nem újkori Kőmíves Kele-menblldáról volt szó. Miután nyugti világ bjnokáról kcgttó jelenet-sor után kiderült, hogy csló, s hogy nál ngyobb cslók csupán zok, kik bjnoknk kiáltották ki, s hogy érték nem mrdt itt már semmi sem - összeomlik deszkvilág, porfelhőt vernek z illúzió és vlóság deszkái. Miután végighhotáztuk egynéhány öncslás épülését, lebomlást látv rcunkr fgy mosoly. Dürrenmttnk z véleménye, hogy komédi kétségbeesés kifejezése. Csiszár rendezéseinek ez lehetne mottój. A játék eredői Csiszár Imre - rendezéseiből ítélve szereti Brechtet. Mit tnult Csiszár Brechttől, pontosbbn mi z módszer, mely kezdettől fogv nnyir vonzz őt? Mindenek-előtt vlóbn nem félünk frkstól. jelenettechnik, de nem hgyományos Edwrd Albee: Nem.félünk frkstól értelemben. Csiszár úgy lkotj meg (Szolnoki Szigligeti Színház) elődási jeleneteit, hogy zok önfordított: Elbert János. Díszlet- és jel- mgukbn is kerek egészek legyenek. meztervező: Szlávik István. A rendező munkképeket fest, melyeket címmel lehetne társ: Duró Győző. Rendezte: Pál István. ellátni. Minden jelenetet példáztnk fog Szereplők: Végvári Tmás, Mrgitty Ági, Pogány György, Szoboszli Év. föl, nemegyszer odáig feszítve dol- got, hogy egy-egy tétel illusztrációját láthtjuk színpdon. A rendező szín-pdi véleménye szerint z életben igzábn nem ngy összefüggéseket éljük meg, hnem mindennpok prónk tűnő jelenségeit, szituációit. Az össze-függések megértése vgy épp meg nem értése ttól függ zután, hogy z egyes szituációkt milyen tudtossági fokon éltük át. Ez jelenettechnik szinte szóról szó-r követi z ortodox brechti elméleteket. Hiszen mindez nem más, mint z epikus építkezés és z elidegenítő effektus következetes lklmzás. Két Brecht-és három Peter Hcks-bemuttó igzolj drbválsztásbn is e módszer tudtos tnulmányozását és felhsználását. Csiszár ugynkkor erősen vonzódik népi színjátszás elemeinek és szellemének újjáélesztéséhez, Brechtet és módszerét átszűri vásári színjátékok, frceok és commedi dell'rte játék-modorán. E módszer kipróbálását mű-fj klsszikusin kezdte. Először egy ngyszerű reneszánsz komédiát, Ruzznte: Cspodár mdárkáját muttt be, mjd egy olyn összeállítássl jelentkezett (A mi Molière-ünk), mely Molièreegyfelvonásosokt kortárs vgy előkészítő kismesterek trufáivl ötvözött. Ezek z elődások feltételezik közönség ktív részvételét játékbn. Csiszár épp ezért zt z illúziót igyekszik kelteni, minth közönségnek jog, sőt kötelessége lenne ktívn részt venni z eseményekben. Az elődásokb beépíti közbeszólások lehetőségét. E két, kifejezetten vásári színjátszói stílusbn színre vitt elődását például nem is kőszínházbn muttt be, s csk legvégső szükségben engedte be cseppet sem biztonságot nyújtó flk közé. A termelőszövetkezeti mgtárkbn és z iskoludvrokon, díszletként beklkulált vlódi hold fénye mellett sikerült is illúziót keltenie, sikerült úgy tenni z elődássl, minth z félkész lenne közönség nélkül. Világosn kpcsolódik brechti módszer vásári színjáték világához. Ugyn-is mindkettőben jelenetszerűség és megmuttás, kiszólás. és beleszólás vonzz rendezőt. Csiszár nem szívelheti jólnevelt nézőt. Színház is tiszteletlen és szemtelen, örökösen ellenkezést és egyetértést kiváltó, vd és szerte-len, obszcén és brutális - és mindig sodró irmú. Az elidegenítést úgy értelmezi, hogy áltl ne színháztól távolíts el

13 nézőt, hnem tuljdon énjétől, hétköznpjitól - hogy megkpj nevetés distnciáját, rálátás lehetőségét. Ennek stílusnk legjobbn megvlósított elődás kecskeméti Mndrgor volt. Mchivelli játék Csiszárnál egy ágybn zjlik. Az ágy képes legkülönbözőbb lkváltásokr, de lpfunkció-ját ettől soh nem dj föl. Az áltl megindított sszociációsor igen változtos, szexustól házsságig, kényelemtől puh bizonytlnságig trt z ellentétpárok sor. Az egész komédi egyet-len szituáció kifejtésére szolgál: Csiszár zonbn elemeire bontj, s minden figuráj köré megrjzolj z pró kis trgédiákt. A kis drámák kölcsönhtás pedig egyenesen röhögtető. Impotenci, leánykereskedelem, kényszerházsság, élethzugság, üzekedni vágyó tlálékonyság - mind megnnyi ellenszenves emberitársdlmi kövület. A rendezői elképzelésben minden egy szintre kerül, minden viszolyogttóvá válik - s csk zért nevetünk, nehogy észrevegyék, hogy z elmondottk bennünket is érinthetnek. A komédi demokrtikus gynkvást szült. A Pécsett bemuttott Bulgkov-drb, Menekülés z egyetlen igzi bukás Csiszár rendezései során. Pedig minden ddig kiküzdött formi és trtlmi sját eszköz benne volt ebben z elődásbn is. Sőt, még egy újbb is, melyet ismét csk ngyon kedvel: némfilmek stílu sánk megidézése. A némfilmtől zonbn stílusidézeten túl módszert is tnult Csiszár: z ismétlődés és jelenetezés, hosszú beállítás és montázs ellen-pontos lehetőségét, jellemkomikum fontosságát és szituációk képtelenségét. A filmszkeccsek. sírnivló bohózti igzságát. A Menekülésben minden esz-közt egyformán lényegesnek krt feltüntetni, lemondott nélkülözhetetlen szelektálásról: ez volt kudrc legfőbb ok. Ez sokforrású, egyirányú játékmód trtlmt és formát egyránt indukál. Mondndóbn csupán ennyit: világot nem tudom feltétlenül megváltni, kár csk megváltozttni: de élni krok benne. Megjelenítésben: érezd jól mgd, kedves közönség, nevess, hhotázz, mi bukfencezünk, hgyjuk mgunkt fenéken billenteni, meg is tépjük egymást, mondunk vicceket, és úgy teszünk, minth mgunk is jól szórkoznánk z életünkön. Lázár Kti és Blskó Péter Cspodár mdárk miskolci elődásábn A játék cspdáj Csiszár Imre végső soron állndón becspj z elődásár bejövő nézőket. Mert minduntln úgy tesz, minth csk játszn, minth őt sem érdekelné más, csk történet és mese, minth tnulságokt is csk mesei igzság-tétel érdekében vonná le. Az ő elődási visszhelyezték jogikb fenékberúgásos komédiázást, történetek végigjátszását, színpdon klisék helyett emberek létezését, szomorúságot és z örömöt. Csiszár minden teátrális megoldást hjlndó felhsználni. A Rejtekhely egyébként nem igzán jól sikerült elődásánk még szünetében is dlokkl és kiáltványokkl gitált; vásári komédiákbn cinkos trágárságok megmuttásától sem ridt vissz; z Amphytrionbn z álgörög álmszkokkl ját- szott el; z Optimist trgédiábn olyn szívhezszólón volt szentimentális, hogy nem lehetett vissztrtni könnyeket legföljebb szégyellni. Ezek z elődások nyíltn fölválllják zt, hogy nem vló élet másául szolgálnk, hnem hngsúlyozottn színházk. Játéklehetőségek. Csiszár tehát törvényes jogib helyezi színpdi játék vlmennyi elemét, s ezzel cspdáb ejti nézőit. Mert eközben mégiscsk közönség intellektusár ht. A tudtot veszi célb, de közben elhiteti, hogy csupán z érzelmekre, nevetőizmokr vgy könnyzcskór igyekszik htni. Ebben áll tuljdonképpen ennek színházi formánk közönségsikere, htni tudás. Pedig mit elmond, z ngyon is kemény, megértése igenis megköveteli z intellektuális jelenlétet. Csiszár szerint - rendezéseiből ez olvshtó ki - legjobb szándékok közepette

14 is sikerül néh, nem is ritkán, úgy berendezni mgunk körül z életet, hogy z elviselhetetlenné váljon. Olynnyir elviselhetetlenné, hogy zon már csk nevetni lehet. Ennek színházi cspdformánk tlán legszellemesebb megvlósítás egy kecskeméti Synge-rendezése volt z elmúlt évdbn. A nyugti világ bjnok, drb címszereplője egyszerű, hétköz-npi plyboy, kinek egyetlen pró élménye vn z életről. Egy hzugság. Ez z összes kincse. De meg lehet-e élni ebből? A Szlávik István ácsolt kecskeméti színpdon kiderül: rgyogón. Csk még rá kell tenni egy-két lpáttl. Vevő vn rá. Például kocsmároslány, ki Csiszárnál Shkespere-szövegekben éli ki illúzióit, s csk z igzi klndr, férfir vár. És most végre betoppn hozzá egy igzi pgyilkos. Az egész flu hozsnnázni kezd, ünnepel egy tettet, melynek minősége nem fontos: lényeg, hogy tett volt. Az egyre fokozódó ünneplésbe zonbn betoppn egy zvró idegen. A megölt p. Vgyis csk megsebesített. Es leleplezi hszontln ficskáját. A lány odvn. A prti is. Mrd z egyet-len kiút: tényleg meg kell ölni kedves ppát. Az udvron megtörténik z ktus. De nép már lincselést követel. Mert kiderül, mi különbség szép legendák és véres tett között. A lincselés mégis elmrd, pp gyonüthetetlen, és ismét bejön. Es mgávl viszi nyugti világ bjnokát, ki hgyt, hogy hőst formáljnk legendáiból, s mg kisszerű módján kihsznált többiek ostobább kisszerűségét. Elmegy, s ekkor összedől világ. A deszkvilág. És mg lá temet mindenkit. Csk lány áll egyedül srokbn, kopszon, egy épen mrdt trombitás ngylk popsij ltt. Miközben színpd hátuljáról bejön e g y fehér cirkuszi jelmezbe öltözött néger, s romok mellől kivezeti bjnokot z pjávl együtt. Fehér plástj szőnyegként terül lábuk lá. A játékot végig irányító ceremónimester beül bermudndrágjábn wurlitzerbe, és térdét cspkodv kcg, hhotázik, míg z utolsó néző is el nem hgyt nézőteret. Ebben z elődásbn - tudtos és szemtelen színházi, kecskeméti pmflet mellett - szinte mindent és mindenkit kinevettet Csiszár: zokt szerencsétleneket, kiket mg lá temet egy összedőlt világ, mert hgyták mgukt be- cspni; zt plyboyt, ki jött, látott, hitte, hogy győzni fog, s most elmegy z első outsider után, ki szőnyeget terít láb lá; nézőket, kik minden np megteremtik mguk át nem gondolt illúzióit. És egyszersmind el is sirtt őket rendező. Ez libikók élteti komédiákt. Ebbe kételkedő, kétségbeeséstől hhotázó vívódásb Csiszár mindig sikeresen vonj be közönséget. Ez nevetés nem oldht meg mindent, h sikeresen feloldni képes is. Éppen ezért ezek z elődások áltlábn ezzel kettősségérzettel, -tudttl zárulnk: nnk felismerésével, hogy nem oldódott meg semmi kinevettetés és megmuttás áltl. Hogy tettre vn szükség. Nem feltétlenül hőstettre - ezt korunk nemigen ismeri el -, de olynr leglább, hogy ptthelyzet megszűnjék. A Puntil úr elődásán főhős megmássz Htelm-hegyet. Csiszár sztlokból, székekből fntsztikus építményt hordt össze, s színészét ennek tetejébe küldve teszi föl kérdést: mit látni onnn mgsból? A válsz persze csk illúzió hogyn illúzió z is, hogy sztlokból és székekből hegyet lehet emelni. Ezt ptthelyzetet át lehet élni nézőtéren is. Ezzel lehet érzelmileg zonosulni - és ez jelenthet negtív irányt, el-vetést is -, ehhez nem kell logiki bukfenceket vetni. Ezek z elődások okosn kérdeznek és kételkednek. Csiszár legfőbb hzi mestere, Mjor Tmás ngyon jó iskolát jártott hllgtójávl: zt értetve meg vele, hogy színház végül is ttrkció, hol kötéltáncosokt látv csk zon szbd izgulnunk, leesnek-e vgy sem, s legfeljebb hzfelé menet kphtjuk rjt mgunkt: z is eszünkbe jutott, miből vn kötél, s hogy milyen sjátosk fizik törvényei. De Csiszár nem mond le z effektekről, egyikről sem másik rovásár. Sem cirkuszról, sem fizikáról. A játék szereplői Csiszár eddigi pályáj során néhány színészt megkülönböztetett figyelemben részesített. Nem esetleges névsor, lptípusokt képviselnek ugynis. Olyn figurákt, melyek nélkül rendező gzdg repertoárú vásári bódéj elképzelhetetlen és üres lenne. A típusok fontosk, így hát zok kkor is jelen vnnk Csiszár elődásibn, h kedvenc színészeit nem is viheti egy időben színpdr. Lázár Kti. Az ő sjátos clownfiguráj, érdes nyersesége, mely ngyon mélyről jövő érzelmeket tkr, reszelős, mjdhogy mutálni kész hngj, melyen minden szólmot eljátszhtni, gyermeki ridlomml világb tekintő, őszinte, niv szeme - nos, ez Lázár Kti áltl, hbitusávl és pártln képességeivel megjelenített figur Csiszár színházábn olyn állndó szükséglet, mint hogy frce-nk is megvoltk z állndó szerepkörei. Komikus, bántos-szomorú bohóc, ki mindmellett mindig nő és mindig gyerek. Erre z lpsémár - gynítom - Csiszár még több elődást lpít mjd. Blskó Péter. Az előbbi clownnl többnyire történnek csk dolgok, ő mg ritkán részese commedi"-nk. Kell tehát még leglább két ktív szereplő is. Mondjuk egy férfi: nyers erejű, ngyöklű, ellágyulni is tudó szerelmes, kicsit kjl, mindig és mindenkivel jó-indultú, s tán éppen ezért oly könnyen becsphtó. A kompromisszumot nem ismeri, célt csk tisztánk és következetesnek szeret, világ bonyolultságábn eligzodni nivitás z egyetlen, ám megbízhtónk nevezhető iránytű. Humor úgy lpári, hogy sokkl lényegibb mélységeket is fel tud tárni, kicsit ngy-hngú és mindig roppnt szeretetre méltó. Szereti játszni rvsz kópét, s bár néző neki drukkol, logikusbbnk érzi, h őt cspják be. Ezt figurát Csiszár számár Blskó Péter dolgozt ki, ő is testesíti meg áltlábn. Ő tehát képzeletbeli sátorszínház második állndó tgj - kkor is, h szerződése épp máshová szólítj. Szkács Eszter. A játékbn természetesen mindig szükség vn nőre. A Nőre. Aki körül megfordulnk z események, ki dönt és meghtároz, kiről döntenek és htároznk. Nő, ki játszht királynőt, szerelmes bkfist vgy érett sszonyt, nivát és politikus bestiát, fenséget és cselédlányt egyránt. Ez nő ebben színházbn - tudjuk: e színház képzeletbeli - Szkács Eszter. Akinek lényéből zártság és keménység sugárzik. Ruszt József keze ltt formálódott ilyenné. S ilyennek fogdt el először Csiszár is: Rejtekhely lecsúszott márkinéjként v g y z ő értelmezésében politiki drám Lotte címszerepében ez kép kísér-tett. S csk ezután következett váltás, színészi képességek teljesebb kibontás: Csiszár királynőt szkácsnőnek öltöztette, mjd itlt mérő kocsmáros-lánynk. Az öltöztetés természetesen

15 még kevés volt. De Szkács Eszter ezzel ruhávl mgár húzott vskos humort, cédságot és trmpliságot, jó dg közönségességet is. Új színeket kpott rendező és színésznő egyránt. Mjor Tmás. A rendező mestere, ki egymg többet és eredményesebben htott, mint egy egész színházi kultúrkör. Aki hosszú évek ót, oly kevés színpdi szerep után ismét színészi rngjához méltó szerepet volt tnítványától kpott. És ezzel egyben ő, Brecht legjelentősebb mgyrországi postol, éle-te első Brecht-főszerepét játszhtt el: Puntil urt. Mjor szikárságár, kemény következetességére, mindentudó bohócmosolyár, bölcs emberségére Csiszár színházánk (is) még ngyon sokáig ngy szüksége vn. Mert Mjor tudj leginkább zt, mit rendező kifejezni kr. Hogy komédi kétségbeesés kifejezése. De Htelm-hegy csúcsán állv ő zt is elhiteti: vnnk hegyek, honnn z illúziókon túl tényleges táv-ltr nyílik z emberi szem. A játék szereplői változhtnk. Változnk is. De z lptípusokt e négy színésszel teremtette meg rendező. A játék vége: két Goldoni Amikor kecskeméti Synge-elődás végén összedőltek reális élet keretei, nyilvánvló volt, hogy rendezőnek képileg is tovább kell fejlesztenie gondoltmenetét. A szolnoki Bugrisok-elődásbn, Goldoni komédiájábn, z összedőlt világ helyén már csk egy cirkuszi mnézs épül fel. A porondot körülvevő forgón mszkos-elvont figurák utznk, hngsúlyozv, hogy frsng idején vgyunk, de zt is, hogy ez már steril színpdi vizsgálódás, idézőjel. A porondon jelentéktelen kis szörnyetegek lépnek föl. Jelentőssé és félelmetessé csk együttesük válik. Féltékeny és zsrnok férjek, bugrisok, kik eltelve önnön tökéletességüktől, zsroló htlmsságivá igyekeznek válni házi tűzhelyüknek. Ahol pedig még igen sokn sütögetik pecsenyéjüket. Meg feleségükét is... Amikor ez kiderül, férjek logikus elhtározásr jutnk: ki kell küszöbölni z életből nőket. A meg-oldás is logikus: mindez lehetetlen. Az idomítófegyelmező-prncsoló ostor így egy időre feleségek kezébe kerül. A szereposztás látszólg más, de z állti szintű vidl tovább folyik. (Csiszár színpdán vlóbn álltok jelennek meg: z elődás egyik legjobb jelenete z fur- Goldoni: A hzug (József Attil Színház Kmrszínház) (MTI fotó) csán, álomszerűen kivetített, kimerevített pillnt, mikor álltmszkbn esnek egymás torkánk bugrisok.) Ezúttl is minden figur megkpj mg kérdőjelét z elődásbn. A férjek ostobság, zsrnokság, önkénye éppúgy pellengérre kerül, mint z sszonyok kishitűsége, rövidlátás, félénksége, meglkuvás. A pozitív hős fitl szerelmesek Csiszár szerint méltó örökösök csk - feminin hősszerelmes cskúgy, mint oroszlánsörényű, nőietlen menysszony. Az eseményeket irányítni tudó, ostorpttogttó, okos sszony pedig egyszerűen erkölcsi null: de mert ezt tudj és válllj, hát felülkerekedhet és irányítht is. És vígjáték szbályi szerint itt is megoldódik minden. A házspárok kibékülnek, szerelmesek egymáséi lesznek, z idomár szbdon trtht végre szeretőt. Egy ngy ivás és zbálás, s helyreáll világrend. Elindul körforgó, de most üresen. Mjd egyenként föllépnek rá mgukt telezbált bugrisok, hogy így mrdjnk z idők végezetéig. A közönség pedig elfelejt nevet-ni és tpsolni. Mert Csiszár játék be-ütött. A közönség minth gyermekként bábszínházbn járt voln. Bekibáltk z elődás során, tippeket dtk, mondtokt foglmztk - s most félnek z előttük álló éjszk nyomsztó álmitól. Mert végül is már nem gyerekek, és tudják, mumus nem kívülről jön. Bennük vn. És jól is érzi mgát. Ahogy ez is z volt: többnyire pmfletek Csiszár rendezései. A rendezőt nem érdekli kisrelizmus, z prólékos jeliemábrázolás. Egyelőre még ngyobb összefüggések átlátás és átlátttás kimondott célj. Ehhez keresi legmegfelelőbb formát. S most úgy tűnik: elvesztette. Olyn jól ismeri ugynis már Csiszár vásári komédiát, oly sok lehetőséget tárt föl belőle mg számár, hogy egyelőre ebből több komédiás keserűséget nem képes felmuttni. Csiszár eddig mindig kifordított e játékot, s látszólg színét muttv visszájáról beszélt. Legutóbbi rendezése - ismét Goldoni, A hzug József Attil Színházbn - már rr világít rá, hogy ebből z irányból nem tud újt mondni. A hngult-teremtésben, szórkozttásbn most sincs hiány csupán gondoltbn. A nézők kétoldlt, közöttük egy kék-re festett mű-lgún, prtjit csiki-csuki hidcsk köti össze. Fejünk fölött mindkét oldlt erkélyt mintáz díszlet, onnn jönnek ki s zon át tűnnek el szereplők. Folyik játék előttünk, lttunk, felettünk és mellettünk, néh közöttünk is. Humoros színészek, humoros helyzetekben humoros dolgokt tesznek és mondnk. A közönség jól szórkozik. Jogosn, jó ízléssel. A fővárosi vígjátékbemuttók ízlésficm-tengerében kellemes kis sziget ez Goldoni-elődás. Semmi sem történik benne, mi esztétiki ízlésünket felháborítná. De mondtnk z első fele önmgábn is igz: semmi sem történik benne. Csiszár ezúttl meg sem kísérli működtetni jól bevált cspdáját. Most sutb vágj közönség tudtát, csk rekeszizmát veszi célb. Pedig ez utóbbi fárdéko- nybb, s főleg gyorsbbn felejtő. Jól bevált ptronokt sütöget el rendező: s ez önmgához képest mindenképp visszlépés. Hogy z óbudi ifjúsági ház színpdán ez z elődás még sokáig siker mrd: ngyon jó. H Csiszár zt hiszi, hogy ez bármit is bizonyít: ngy bj. Egy kör - úgy vélem - bezárult Csiszár Imre pályáján. Így kell lennie, h tovább kr lépni. A rendező elv és gondolt zért még nem változik. Mert komédi kétségbeesés kifejezése. A trgédi is. Az bszurd is. Sőt; világ is.

16 MIHÁLYI GÁBOR Romeo és Júli pssiój A Józsefvárosi Színház megnyitó elődás Meglepően hideg, elutsító fogdttásr tlált kritikusok körében Ruszt József Romeo és Júli-rendezése. Lehetséges, túlzott várkozás előzte meg ezt bemuttót - Ruszt főrendezői bemuttkozását -, és ez mgyrázz cslódott visszhngot. Holott szereposztás ismeretében ligh várhttunk csodát. Többségükben leglábbis számomr - ismeretlen nevek szerepeltek színlpon, vgy h ismertem is őket, mint Júliát lkító Ppdimitriu Athinát, eddig csk kurt, mjdhogynem sttisztszerepekben láttm. Nem kellett bennfentesnek lenni hhoz, hogy megértsük Ruszt színházszervezői, színházpedgógii célját, hogy lássuk főrendezői gesztus értelmét, jelentőségét. Ruszt mindenekelőtt jelezni kívánt - nyilvánvlón Népszínház vezetőinek szándékit tolmácsolv, képviselve -, hogy egységes társultbn gondolkodik. Hogy volt Déryné Színház misszióját folyttó utzó társultok" tgji nem másodrendű állmpolgári Népszínház tlán túlzottn is népes" együttesének. E társultok tgji is lehetőséget kpnk rr, hogy z országos figyelem fényében, tehetséget próbáló szerepben, kellő irányítássl bizonyíthssák, mit tudnk, mire képesek. Ebben z értelemben vizsgelődás is ez Romeo és Júli, hol - és már ez is örvendetes eredmény - jó néhányn jelesre vizsgáztk. A Népszínház társultábn - tudjuk kevés z érett színész; ngyformátumú színészegyéniség pedig nnál is kevesebb. A mi színészínséges időkben z utánpótlás, társult erősítésének szinte egyetlen lehetősége pedgógii munk. Jó színésszé nevelni zokt, kikben muttkozik tehetség és krás z önképzésre. Ruszt ilyen színészérlelő pedgógii munkánk szánt Romeo és Júliát - és máris láthtók munk eredményei. Igz, ezek z eredmények még szerények, de ennél többet reálisn nem is várhttunk. Érthető, hogy z dott feltételek között Ruszt nem nehezítette feldtát egy túlontúl bonyolult koncepciójú Romeo és Shkespere: Romeo és Júli (Józsefvárosi Színház) Ppdimitriu Athin (Júli) és Pelsőczy László (Romeo) Júli-értelmezéssel. Vittkoznék zonbn zokkl, kik úgy látták, hogy rendezőnek ezúttl semmilyen koncepciój nem volt. Vn koncepciój z elődásnk. Igz, ez némileg leegyszerűsített mgyrázt Romeo és Júliánk, de elfogdhtó, mert trgédi lényegét emeli z előtér-be. A rendező reális, lehetőségekkel számoló célkitűzésének köszönhető, hogy nem jött létre z gykori ellentmondás, mikor lelkesen dicsérjük szép szándékot, és közben szomorún sjnálkozunk zon, milyen ngy távolság szándék és megvlósulás között. Ruszt minden iránybn világosn mérte fel lehetőségeket: mire képesek színészei, és kinek szól z elődás. Ezt Romeo és Júliát ezúttl nemcsk Józsefvárosi Színházbn rendezett sjtóbemuttón láttm, hnem székesfehérvári művelődési házbn is, hol nézőtéren jvrészt középiskolás fitlok zsibongtk, s köztük bizony kdt olyn is, például két mellettem ülő elsős diáklány, ki Shkespere-ről csk nnyit tudott, hogy ról mjd jövőre tnulnk. Ruszt ezúttl is, mint szinte vlmennyi rendezésében, pssiójátékot elevenít meg színpdon - és Romeo és Júli nem is áll ellen ennek rendezői szándéknk. Igz, elgondolkodttó, hogy vjon ez pssiójáték-form, melybe Ruszt belekényszeríti mg rendezéseit, nem vezet-e ismétlésekhez, nem válik-e idővel modorossággá, üres sblonná? De - mint z előbbiekből kiviláglik - ez Romeo és Júli-rendezés nem megfelelő lklom ilyesfjt kellemetlen kérdések felvetésére. Ruszt értelmezésében Romeo és Júli története tegnpi és mi, örök emberi trgédi. A tegnpr utl háttérdíszlet, mely egy Jézus mennybemenetelét ábrázoló régi olsz templomi freskó képét idézi. A freskó megkopott, z rcok, lkok lig kivehetők, z égbe szálló Jézus lkját már végképp eltüntette z idő. Így zt is hihetjük, hogy szentek, próféták és postolok már csk semmire emelik áhíttos tekintetüket. Az elődás bizonyos pontjin díszlet hátulról fényt kp, s ilyenkor úgy tűnik, minth freskó figurái egy koncentrációs tábor drótkerítése mögül fohászkodnánk z éghez. A történelmi kosztümök is régmúltt jelzik, egy olyn világot, mely tlán csk volt, és már csk szétomló, bomló tárgyisságábn létezik, turisztiki, múzeumi látványosságként. Vjon Romeo és Júli szép, tiszt, trgikus szerelme és hlál m már csk ebben régmúlt világbn képzelhető el? Ezt sugllná háttérdíszlet, történelmi kosztümök? A jelent dobogókr állított két tnári írósztl képviseli színpdon, meg néhány térelválsztó fehér prván. Es persze nem utolsósorbn z elődás játékstílus, de erről később. Ez díszletkonstrukció - szép jelmezeket is tervező Gombár Judit munkáj - nemcsk funkcionálisn felel meg céljánk, mert vlóbn könnyen utztthtó, hnem leglább jelzésszerűen megteremti shkespere-i színpd hárms tgolását. (A színészek hrmdik szinten z írósztlok tetején is ülnek, fekszenek,

17 állnk.) Az ócsk ktedrák és fehér prvánok is képzettársításr ingerelnek. Aki ismeri Ruszt színházát, nnk eszébe villn Ruszt mtőrrendező-múltj, Grotowski szegény színházát követő kísérletei. A miság igénye, egy korszerű színházszemlélet érződik színészek mozgtásábn is. Ruszt színpdán nemigen tlálni széket, sztlt, ágyt. (H igen, kkor ez különös, hngsúlyos funkciót kp.) Ebben z elődásbn is csk dobogón vetheti meg ágyát Júli. Ennek részben Grotowski szegény szín-házár visszutló jelentése vn, de ugynkkor ez bútornélküliség diák-tnyák tmoszféráját is idézi, hol fitlok földre tett mtrcon lsznk, s vendégeiknek is földön kínálnk helyet. Csk ebben ngyon is mi szemléletű Romeo és Júliábn képzelhető el, hogy fitlok már szerelmük megvllásánk első pillntibn szenvedélyes, forró csókbn boruljnk össze, és hogy z esketés jelenete tizenévesek felszbdult, boldog kergetődzésébe, bújócskáb torkolljon. Romeo és Júli első és egyetlen közös éjszkáját pedig két fitl vd, erotikus, földön hempergő ölelkezése jelenítse meg. Ezek egyben z elődás legszebb pillnti! Ruszt színpdán Romeo és Júli trgédiáj vlmikor tegnpi vgy mi Veronábn játszódik, de mindez megeshetne Budpesten, Bécsben vgy Tokióbn is. A mindennpok világábn járunk, hol senki sem különösebben jó v g y gonosz. A Cpulet és Montgue cslád viszály nem rendkívüli esemény. Miót világ világ, hrgr, ellenségeskedésre mindig kdt elegendő ok. Ezért nem is érdemes utángondolni, mert nincs jelentősége, hogy e két cslád viszályát történetesen milyen sérelmek váltották ki. A fitlok sem jobbk vgy rosszbbk szüleiknél, trgédiát vlójábn z ő hebehurgy legénykedésük robbntj ki. Ebben felfogásbn nemzedéki ellentétnek nincs szerepe trgédiábn. Romeo és Júli sem különb többieknél. A két fitl szerelmest egyedül z emeli ki mindennpok jelentéktelenségéből, emeli többiek fölé, emeli trgédi mgsságáb, hogy nem hboznk átengedni mgukt egyetlen ngy szenvedélynek, szerelemnek. Eb-ben mártírsorsot, kínszenvedést és hlált is vállló érzelemben, mint purgtórium tüzében, lehull róluk minden, mi kisszerűen földi. Pssiójárásuk során trgikus hősökké válnk, lkjuk, sorsuk, nevük jelképpé mgsztosodik. Ruszt pssiójátékábn fitlok trgikus hlál - igz, ngyon átvitt értelemben vlhogy jézusi távltokt kp, fitlok hlálukkl mguk szűk köré-ben mégiscsk megváltják földön mrdottkt, létrehozzák viszálykodó csládok békéjét. A jelképek, szimbólumok, kísérő hol ünnepélyes, hol gunyoros zene hngsúlyozottn jelzik, hogy mit látunk, z színpd, költészet világ, és semmiképpen sem zonosíthtó közvetlenül mindennpjink vlóságávl. A pssiójáték célj nem más, mint létrehozni egyfjt esztétiki, érzelmi pátoszt, mely leglábbis z elődás trtmár humnitás mgsbb régióib emel, hol igzbb, tisztább embernek érezhetjük önmgunkt. Ez pssiójáték nézőtől teljes beleélést, zonosulást kíván. Ahogy szentmisén hivő átéli szertrtás misztériumát. S h hit csodáj végbemegy, hivő számár tuljdonképpen mellékes, hol celebrálják misét, egy kis flusi templombn vgy Szent Péter-bzilikábn. Nem is illik észrevennie, hogy flusi pp nem egy operénekes hngjávl kántálj liturgi énekeit. Ugynígy Ruszt színházábn is z lényeg, hogy létre-jöjjön nézőben z zonosulásnk, teljes feloldódásnk, mjd megtisztulás-nk csodáj. Hivők színház ez, mely-ben - leglábbis ez játék konvenciój nem színészek mgsrendű szkmi tudás z elsőszámú követelmény. Hnem teljes oddás, z őszinte hit, képesség mguk tiszt emberségének felmuttásár. Tehát emberi és nem művészi kvlitások. Vlóbn zok színészek boldogulnk leginkább Ruszt pssiójátékábn, kik szinte gyermeki nivitássl tudnk feloldódni játék örömében és szenvedésében; míg zok, kik kritikus távolságtrtássl, cinikus okos felnőttként kívül mrdtk, kik átélés, zonosulás helyett megpróbálták eljátszni" szerepüket, idegen testként, zvrón mozognk színpdon. Az is igz, hogy közönség zonosulásánk, teljes feloldódásánk légkörét nem minden elődáson sikerül megteremteni, és h sikerül, kkor sem töretlenül. Jó néhány színész őszintétlen, mesterkélt játék szükségszerűen megtöri nézőtéren elurlkodó áhíttot. Székesfehérvárott, hol Népszínház művészei vlójábn ideális közönség előtt játszottk, kedves, tiszt lelkű fitlok előtt, zonnl megbomlott nézőtér feszült csendje, mint színpdon hmis hngok hlltszottk. Másrészt nyilvánvlón nem biztosíthtó, hogy mindig ideális közönséggel tlálkozznk színészek. Ez z áhíttot követelő, tiszt eszményt felmuttó pssiójáték bizonyos esetekben merev ellen-állást is kiprovokálht nézőkből, kik ilyenkor kívülálló teist" fölényével, okosságávl, kritikusságávl, cinizmusávl regálnk színpdon történtekre. Természetesen gykorltbn nem mindegy, h ogy Ruszt pssiójátékit kik játsszák, milyen körülmények között. A Várszínház eleve ünnepélyességet ársztó termeiben, értő, együttérző közönség előtt, olyn színészekkel, kik már ráhngolódtk Ruszt gondolt-menetére, követni tudják művészi el-képzeléseit, összehsonlíthttlnul könnyebb z áhítt felkeltése, mint mondjuk olyn józsefvárosi suhncok előtt, kik feltehetően vlmennyire sejtik, hogy z ő világukbn, z ő körülményeik közt mennyire nincs helye ennek z emelkedettségnek, niv tisztságnk, hitnek. Tlán még fájllják is ennek szépségnek" z elérhetetlenségét, és frusztráltságukbn csk nnál hevesebben regálnk hngoskodássl, közbekibálásokkl. Leglább ilyen nehéz, ilyen ellenálló néző hivtásos kritikus is. Önmgmon is érzékeltem, hogyn mrdtm kívül z elődás htásán Székesfehérvárott, hol kritikusként nemcsk játék mikéntjére ügyeltem, de körülöttem ülő fitlok mgtrtását is figyeltem. Így mgm is ugynúgy jártm, mint z, ki mise közben nem dj át mgát templomi szertrtás áhíttánk, hnem zt nézi, elég szépek-e pp keresztet vető, áldást osztó mozdulti, kik ülnek körülötte pdsorokbn, és hogyn viselkednek. Cskhogy Ruszt mégsem misét, hnem színházi pssió-játékot celebrál, és éppen ezért kritikus sem mondht le rról, hogy elővegye mg kis esztétiki mérőműszereit. A színészek is joggl várják, hogy kritikus minél tárgyilgosbbn - tehát hideg kívülállóként - értékelje lkításikt, munkájukt. A színészi lkítások közül elsősorbn Ppdimitriu Athin Júliáját dicsérném. Igz, z ő játékábn is kd ki-

18 Pelsőczy László és Ppdimitriu Athin Shkespere drámájábn (Iklády László felvételei) fogásolni vló. A gyermeki, niv Júli szerepét nem z ő testére szbták, és színésznőnek meg is kell küzdenie ezzel hátránnyl. De még így is eredeti, figyelmet lebilincselő jelenség mg feketeségében, kemény rcvonásivl, érdes hngjávl. Később zonbn, mikor elkomorul világ Júli körül, s fitl lány trgédiáját kell eljátszni, Ppdimitriu Athin szinte mrdéktlnul elfogdttj mgát. Szerepének éppen legnehezebb részeit oldj meg brvúrosn. Ahogy Júli mind közelebb kerül hlálhoz, úgy válik mind megrendítőbbé fitl színésznő játék. Holott éppen kriptjelenetben, sok hull közt nem könnyű elkerülni és elhárítni nevetségessé válás veszélyét. Pelsőczy László illúziót keltő Romeo. A mellettem ülő egyik tizennégy éves óvónőképzős kislány rr kérdésre: ki tetszett legjobbn? - hbozás nélkül zt felelte: Romeo. Kritikusként zonbn hozzátenném, hogy fitl színész zért lehetne, különösen z elődás első részében, felszbdultbbn indultos, heves és meggondoltln kmsz. Hiszen Romeónk ezek tuljdonsági vezetnek el trgédiához. Hogy nem tudj fegyelmezni mgát, vk hrgjábn mégiscsk kirántj tőrét, és leszúrj Tybltot. Az sem ártn, h Pelsőczy néhány árnylttl megrendültebben élné át Mercutio hlálát. Ő is kkor legjobb, mikor trgikus Romeót játszhtj. Bizonyár rendezői beállításon is múlik, hogy ngy romntikus jelenetek például z erkélyjelenet - elhlványulnk, elsikkdnk ebben z elő-dásbn. Ngyon tetszett Eszes Sándor Mercutiój. Különösen Tyblttl vívott párbjjelenetben remekel, ttól kezdve, hogy mg ellen ingerli Júli bátyját, egészen z utolsó pillntokig, mikor ironikus, fájdlms nevetéssel és keserű káromkodássl elbúcsúzik z élettől. A Mb-monológot viszont mondhtt voln szebben is". A lír neki sem erős oldl. A Djk szerepében Várdi Vli hibátlnul komédiázott. Érdeme, hogy nem engedett z öncélú bohóckodás csábításink, nehezebb megoldást válsztott, nem kriktúrát állít elénk, h-nem egy jókedélyű, bőbeszédű, egy-szerű, némileg együgyű prsztsszonyt. Derűs pillntokt köszönhetünk T. Ngy Andrásnk, ki néhány multságos ötlettel formált meg z ostob, részeges, álmos Péter szolg lkját. El-ismerő szvkt érdemel Kőhlmi Attil bensőséges emberséggel életre keltett Benvoliój és Botár Endre vártlnul rokonszenves Páris, mi ngyon is beleillett rendezés koncepciójáb. De nem minden színész teljesítményével voltunk ennyire elégedettek. Igz, tlán nem feltétlenül Siménflvi Ljos számlájár írndó, hogy nem tudott mit kezdeni Lőrinc brát szerepével. A fitlok ügyét oly blszerencsésen pártfogoló pp figuráját, úgy tűnt, Ruszt sehogy sem tudt beépíteni mg trgédimgyráztáb. Annál kevésbé, mivel pssiójáték celebrálását Ruszt pp helyett prológus szövegét tolmácsoló nrrátorr ( Herceget is játszv kettős szereposztásbn: Nemes Kálmánr és Végh Ferencre) bízt. Siménflvi Lőrince kedves, derék, joviális ember, csk éppen nem pp. A mgár öltött reverendát nehezen hisszük el neki. A trgédi második részében mind komorbbá váló helyzetben Lőrinc brátnk tudni kell, hogy nemcsk pártfogoltjit, hnem őt mgát is komoly veszedelem fenyegeti. Ezeknek z ggodlmknk, félelmeknek z érzékeltetésével is dósunk mrd. Meglepett, hogy tehetséges színészként ismert Glán Géz milyen zvrtn feszengett Tyblt szerepében. Mgyros bjusz is zvrón htott ebben lengyel Grotowski ihlette ngol Veronábn. Félő, hogy ez z okos, kitűnő színész belemerevedik egy Blssi Bálintos mgyr vitéz pózáb, kinek páncélját nem tudj többé levetni. A többé-kevésbé egységes elődásból bántón kiríttk Cpulet- és Montgue-szülőket lkító színészek. Ok sjnos nem tudtk szbdulni ttól z őszintét-len, hmis, teátrális színjátszástól, mely

19 rcok és mszkok gykrn oly élvezhetetlenné tette volt Déryné Színház elődásit. Figyelembe véve székesfehérvári elődás tpsztltit, úgy hisszük, Ruszt Romeo és Júliáj eléri célját. A mg közönségének, z itt-ott tpsztlhtó fogytékosságok ellenére is tiszt, szép művészi élményt nyújt. A nézők vlóbn Shkespere-rel tlálkoznk, Romeo és Júliát látják, méghozzá mi, kor-szerű felfogásbn, játékstílusbn, értelmezésben. Eredménynek ez nem is kevés. Végezetül még néhány megjegyzést székesfehérvári elődás körülményeiről. Meglepő, hogy népszínházi társult művelődési otthon színpdán kény-szerült fellépni, és nem város sokkl jobbn felszerelt színházábn. Pedig ezt Vörösmrty Színházt jelenleg Déryné volt igzgtój vezeti. A Józsefvárosi Színházbn bemuttó idején ngy örömmel lpozgttuk Romeo és Júliához készült, sok hsznos tudnivlót. trtlmzó, színesen, elevenen szerkesztett műsorfüzetet. Fehérvárott fitlok elődásán, hol ez füzet ngyon is elkelt voln, egyetlen drbot sem árultk belőle. S h már közművelődésről, népművelésről szólunk, ilyen lklmkr megszervezhettek voln kár egy Shkespere-könyvvásárt is. Követhették voln szolnoki színház példáját, hol szünetben z éppen játszott drb rendezőpéldányát árulják, fénymásolt kidásbn. A szükséges útbigzítás feldtát például néhány könnyen szállíthtó képes tbló is elláthtt voln. (Az ilyesfjt kiállítások színházink előcsrnokibn mind gykoribbá válnk. A Várszínház előcsrnokábn is ott szomorkodik egyet-len Brecht-tbló.) Reméljük, hogy szín-házi népművelésre felesküdött Népszín-háznk előbb-utóbb lesz ereje, energiáj rr, hogy bátrn éljen tájékozttásnk, felvilágosításnk, közművelésnek ilyen és ehhez hsonló eszközeivel, lehetőségeivel. Shkespere: Romeo és Júli (Józsefvárosi Színház) Fordított: Mészöly Dezső. Rendező: Ruszt József. Asszisztensek: Blázs Ádám f. h., Lehoczky Orsoly, ifj. Mózes István. Díszlet- és jelmeztervező: Gombár Judit. Szereplők: Kőhlmi Attil, Glán Géz, Szigeti Géz, Táncsics Mári, Torm István, Lestyán Kti, Pelsőczy László, Nemes Kálmán, Végh Ferenc, Botár Endre, T. Ngy András, Várdi Vli, Ppdimitriu Athin, Köves Géz, Észes Sándor, Siménflvi Ljos, Dombóvári Ferenc, Forgáts András. RÓNA KATALIN Az emberi élet nosztlgiáj Tny Bell és Hll István A vágy villmosábn Vnnk legendás elődások, legendás szerepek, legendás lkítások. H fölidézi őket z emlékezet, z egykori kritik, h fotóról tekintenek vissz - furcsállv olvssuk, nézegetjük. Vlóbn olyn ngy mű, olyn ngy szerep, olyn ngy lkítás, milyennek z emlékezet megőrizte? Ezek ztán zok legendás drámák, melyeket óvtosn tűznek műsorukr évtizedek múltán színházk, hjdni lkítás szerepre merevedő sémájától félve válllnk színészek. Az önkéntelen összehsonlítás veszélyes torzképe nehezedik nézőre, kritikus-r is. Ilyen drám A vágy villmos. Ilyen lkítás volt Tolny Klári Blnche-. S kérdés : megmrdt-e olyn izzó drámánk A vágy villmos, olyn htlms és hálás szerepnek Blnche figuráj, mint milyenné z emlékezet felfokozt. A győri Kisfludy Színház elődás megnyugttó válszt d. Út bizonytlnb A nyitott színpd előterében szegényes lkás és z odvs ház kpuj lépcsőfordulóvl. A háttérben New Orlens felhőkrcolói mgsodnk. A kék égbolton npfény vetődik sivár élet kulisszáir. Ide érkezik vlószínűtlenül finom, fehér öltözékben, ridt, fárdt rccl, kényes szépségét féltőn vigyázv Blnche. A vágy villmos willimsi örök tém egyik leggzdgbb drámáj. Azt mindenkor trgikus végű küzdelmet kíséri végig, melyet tétov, sebezhető, álmodozó, z ideák világábn lebegő hősei, betegei" vívnk reális életet élők, földi vlóság tlján mozgó céltudtos és kíméletlen egészségesekkel". Tennessee Willims súlyos drámáj relist ábrázolásnk és költészet szimbolikus stílusánk érzékeny egyensúlyából, egységéből építkezik. Egyfelől pontos helyrjz és emberábrázolás, másfelől hős lelkében megvívott hrc, befelé forduló világ - ez willimsi tér. Fojtogtón szűk világ, melyben z egészségeseké" tudtosság, számítás, z érzék, hogy átgázoljnk másokon, betegeké" vágy vlmi tlán ismeret- len, megfoghttln iránt, mely boldogságot, nyuglmt jelenti, S ebben vágybn ott lebeg félelem, létbizonytlnság, mgány, kpcsoltnélküliség mellett költészet is. Vlóság és költészet, cselekvés és álmodozás, keménység és líri szárnylás kényes egyensúlyát kell megteremtenie nnk z elődásnk, mely Tennessee Willims álmokbn imbolygó, feszültségektől terhes, nyugtlnító világát krj megszóllttni. S éppen, mert Tennessee Willims drámáink nincs ngy htósugrú, áltlános érvényű társdlmi eredménye, mert több bennük keserűség, mint cselekedni krás, és ezzel együtt több költészet, mint relitás - minden Willims-bemuttónk igzolni kell miértjét, htározott célját. A szándékot, mely műsorr tűzte drámát, legyen z rendezői drbértelmezés vgy színészi erőprób. Bozóky István rendezése krkteres válszt d. Színpd egyránt sugározz risztón közönséges létet, szánlmsn üres világot, z álmok lmpion-fényébe kpszkodó esendőséget, kis-polgári békességet és betolkodó zvrt. Tiszt, sllngmentes győri Kisfludy Színház elődás. Pontosn követi z irodlmi szöveg gondoltát, hngultát. Egyetlen jelenetben csúszik csk félre, mikor Bozóky István szó szerint veszi szerzői utsítást: Almok és komor vetületek kvrognk, lobog-nk flon, mint lángnyelvek." Ezt Tennessee Willims három évtizede, drám születésekor vlószínűleg komolyn így gondolt. (Hsonló írói jelzés többször megismétlődik, Győrött szerencsére csk egyszer.) De mi színjátszásunk nehezen viseli el tomboló fényjátékot lélek tombolás helyett. Ám mindez csk egyetlen rövid jelenet, mely z elődás egészének hitelén nem változtt. Bozóky István munkájábn méltó prtnerre lelt jelmeztervezőben, Egedi Editben, Bráth András díszlettervezőben és Nemes Andrásbn, zenei munktársbn, éppúgy, hogy megtlált zokt színészeket, kiknek kedvéért vlóbn érdemes volt műsorr tűzni A vágy villmosát. Blnche: Tny Bell Már megjelenésében is vn vlmi furcsán hisztérikus: hogy könnyű fehér ruhájábn htlms bőröndöt vonszolv megérkezik, hogy értetlenül, kétség-

20 Tny Bell (Blnche) A vágy villmos győri elődásábn beesetten keresi házt z Elysiumi mezőknél", hogy ernyedten dj meg mgát z ijesztő helyzetnek húg konyhájábn. Mereven ül széken, erősen mrkolj retiküljét. Mg elé mered, dermedten, mint ki mg sem érti, hol vn, miért vn itt, mire vár. Egy távoli hngr ridtn kp fejéhez, előrebukik. Mjd egy gyors ötlettel felugrik, félig nyitott szekrényből whiskysüveget kp ki, vizespohárb tölti z itlt. Mohón felhjtj. Gondosn helyére teszi z üveget, s most már kicsit nyugodtbbn ül vissz. Érkező húgát görcsösen öleli át. Csillogni próbál, illegeti, mutogtj mgát, de hngj újr és újr elfulld. Egyre idegesebb, míg végül szinte sikolyként szkd ki belőle: Nem bírok egyedül mrdni." Hngj megtörik, tekintete még ridtbb lesz. Óvtosn kérdezősködik Stnley felől, mint ki érzi, ők ketten sohsem fogják megérteni egymást. Tny Bell eljátssz, hogy Blnche tudj, ebben z összezvrodott világbn számár nem mrdt más, mint szépsége. Megfkult szépsége, melyet oly féltőn óv. Ezért illegeti mgát még Stnley előtt is, ezért mosolyog elbűvölőn, ezért próbál egy-egy dicsérő szót kicsikrni még sógorából is. De Tny Bell Blnche- zt is megértette, hogy még létezik egyetlen kiút számár: házsság. Akárki legyen is férfi, h feleségül veszi, tlán megmenekülhet kpcsoltnélküliség embertelen világából, kiszbdulht teljes bizonytlnságból. S mint ráébred, hogy vn egy nőtlen ember társságábn, mint megérzi Mitch rátpdó tekintetét, fuldokló végső elszánásávl próbálj mgához édesgetni, próbálj elhitetni vele tisztságát, lelki gzdgságát. Blnche gyűlöli Stnleyt. Gyűlöli, mert lenézi, s ezt oly ngy igyekezettel próbálj húgánk megmgyrázni, hogy már-már érezzük, legfőbb célj, hogy zvrt támsszon mg körül, hogy mg elvesztegetett életéért cserébe má- sokét is tönkre krj tenni. A tehetetlen gyöngeség poklából egy másik, számár ismeretlen, új pokolb jutott, hol megpróbál izglmt, kétségeket kelteni. A kinyíló emlékezés pillntibn Tny Bell megmuttj Blnche hjdnvolt szépségét. Tiszt perceiben, mgár eszmélésében költészet hngj cseng. Lágy, líri vonásokkl rjzolj meg színésznő fitl Blnche-t. Tny Bell Blnche megformálásábn eljátssz mgányt is. A rémálmivl egyedül mrdt ember őrületét, z elrontott élet döbbent rémületét. Eljátssz reményt is, mikor rövid időre elhiszi, hogy Mitch felesége lesz, mikor felvilln z emberi élet utolsó remény-sugr, s boldogságbn feloldódik, végre könnyed lesz és természetes. De ez sem trt sokáig. A születésnpi sztlnál már nem ül ott Mitch, s hogy Blnche lopv, zvrtn Stellár, mjd Stnleyre pillnt, újr elurlkodik rjt félelem, hisztéri, minth már sejtené, ez volt z utolsó kísérlete, z utolsó lehetősége. Innen már csk egyetlen lépés Stnley ágyáig. A torzult emberi lélek végső kétségbeeséséig. Tny Bell trgikus színekből festi Blnche búcsúját, hisztérikus élénkséget, hogy elhiszi, hogy tengerprtr viszik üdülni. Aztán meghökkenést, mint konyhából Stnley hngját hll-j. Végül rémületet z orvos láttán, hisz nem őt várt. Őrjöngve védekezik, sikolt és vdul szökni próbál. De z orvos tekintete, felé nyújtott krj megnyugttj. Kétségbeesetten teszi z orvos kezére kezét, s mintegy utolsó mentsvárb kpszkodv újr lágyn, lebegőn mondj el Blnche búcsúját: Akárki ön... én mindig bíztm z idegen emberek jóságábn." A színésznő e csöndes belenyugvássl megteremti Blnche emberi lényének teljességét. Stnley: Holl István Középmgs, centis keménykötésű férfi. Minden mozdult, egész trtás létezésének állti örömét sugározz. Férfikoránk hjnl ót élet-eleme nők gyönyöre, de gyönyörök domveszemét nem gyönge oddássl, függőségben élvezi, hnem tyúkji közt tollászkodó díszes hímmdár htlmávl és büszkeségével... Egy pillntássl felméri nőket, szexuálisn osztályozz őket, nyers képzeteinek villnás dönti el, hogyn mosolyog rájuk" - így jellemzi Stnleyt Willims. Stnleyt,