TARTALOM. játékszín H E R M A N N I S T V Á N

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. É V F O L Y A M 1. S Z Á M J A N U Á R F Ő S Z E R K E S Z T Ö : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A TARTALOM M Á R I Á S S Y J U D I T Vit egy színészbrátomml (1) játékszín H E R M A N N I S T V Á N A filozofikus Széchenyi (4) P Á L Y I A N D R Á S Cserepes Mrgit Huszonötödikben (6) F Ö L D E S A N N A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , Szegény bópeer!... (11 ) B E R K E S E R Z S É B E T Remenyik perújrfelvétele (15) EÖRSI ISTV Á N Aszkézis minden mennyiségben (18) R Ó N A K A T A L I N M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Lenin körút Lev él c í m : 1906, pos t fiók 223. A ki dásért fel el : Síkl ósi Norbert i gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H L, B u d p e s t V., J ó z s e f n ád o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Pél dányonkénti ár : 1 2, - Ft Külföl dön terj eszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H Budpest. Postfi ók 149 l ndexszám : Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó Szórkozttni is lehetne (20) N Á N A Y I S T V Á N Színművek Szlovákiából (23) négyszemközt S Z É M A N N B É L A Az utolsó szerep (26) R É V Y E S Z T E R Huszonöt éves Déryné Színház (27) fórum D E B R E C Z E N I T I B O R Társkt keresünk! (29) világszínház J U L I A N V U C S K O V Pillntás bolgár színházr (31) Mi bolgár drámírók (36) SZŰCS M IKLÓS Veszprémiekkel Lengyelországbn (42) A c í m l p o n ' K o l t i J á n o s ( G o l d m r k d o k t o r ) és Bessenyei Ferenc ( Széchenyi) N é m e t h L á s z l ó d r á m á j á n k M d ác h színházi elődásábn ( I k l á dy L á s z l ó f e l v é t e l e ) A h á t s ó b o r í t ó n : Antl Csb színpdképe Srkdi Im r e Oszlopos Sim eonj ánk kposvári elődásához ( S z i r á ny i I s t v á n f e l v é t e l e ) V A R A N N A I A U R É L Újjáépíteni Globe Színházt? (44) színház és közönség N Á N A Y I S T V Á N Fehérgyrmton - Huszonötödik Színházzl (45) C S E R N Á K Á R P Á D Tnyszínház és tájelődás (47)

3 MÁRIÁSSY JUDIT Vit egy színészbrátomml A Tgnk Színház elődásiról több lklomml közöltünk mélttást, elemzést, recenziót. Azokról produkciókról is (Tíz np, mely megrengette világot; Hmlet; Csendesek hjnlok), melyek Ljubimov vezette híres moszkvi társult ngy sikerű októberi vendégjátékán szerepeltek. A npisjtó budpesti bemuttók lklmából bő teret szentelt z egyes elődások elemzésének. Ezért döntöttünk úgy, hogy kritik helyett inkább zzl fogllkozunk, mi színibíráltokból áltlábn kimrd: vendég-játék mgyrországi htásávl. A vitát kkor kellett voln lefolyttnunk, zon z októberi estén, Tgnk elődásáról kifelé menet. Cskhogy én kkor és ott nem tudtm vittkozni, még nem ért véget bennem Csendesek hjnlok, pedig láttm Moszkvábn is, meghittebb környezetben. Az előcsrnokbn égtek gyertyák, nézők csoportokr oszlottk, lelkesek, fnylgók, bevtottk csoportjir, ők nem vittkoztk, csk egymásr licitáltk zonos nézőpontjuk érveivel. Mi viszont bámultuk egymást, én őt, ki teljesen és fellebbezhetetlenül elutsított mgától Ljubimov színházát, ő engem nézett úgy, minth vártlnul ki-váltm voln normális emberek, z egészséges műélvezők, mgyr állm-polgárok átlgos seregéből, és mint Ionesco kisvárosánk lkói - vlmi tömeghisztéri htásár - rinocérosszá lettem voln. Méghozzá önkéntesen. - Te is bedőlsz ennek szemfényvesztésnek? Lehetetlen. -- mondt. Bedőlök. - Megáll z ember esze! - Nem is először dőltem be, és remélem, nem utoljár. Vn itthon is, világbn is néhány színház - nem sok, de néhány olyn színház, mit már szőröstül-bőröstül szeretek. És szeretem őket konokul mindddig, míg meg nem cslnk, míg ki nem fulldnk, míg bemuttóról bemuttór meglepnek vlmi újjl és fontossl, nélkül, hogy hűtlenek lennének önmgukhoz. Az ég szerelmére, térj észhez! Ez nem színház, hnem cirkusz és bábjáték. Miért nem színház? - Itt nincs drb, itt nincsenek színészek, itt csk Ljubimov vn. És szirén meg petárd meg fényszóró és csinnbumm. A Hmletbn függöny, emitt teherutó, mindenütt ez: technik és technik és technik! Ezek ngyszerű színészek... - Ki? Melyik? Én csk mrionettfigurákt láttm, Mester ngyon ügyesen rángtt őket, és hhoz is volt esze, hogy ne trtson szünetet, különben publikum fele meglógott voln z unlom elől. Színház csk ott vn, hol színész vn, és nem bábok ágálnk rendező prncsszvir. Előbb mennék el széklábt frgni flnszterbe, mint Ljubimovhoz színésznek... Színészbrátom jó színész. Érzékeny ember. Azok közé trtozik, kik típussá formálták mgukt, és olynkor boldog, h színház lklmt d rá, hogy átlépje e típus körvonlit, és lehessen vlmi más. Ritkán boldog. És most mégis, monológgá fjult beszélgetésünkben Tgnk színház tgjit sjnált hosszn és hevesen. Őket vélte boldogtlnoknk. A monológr nem krok egy szbályos színibírált monológjávl felelni. Túl sokn és sokt írtk már Moszkv legkisebb és egyik legnevezetesebb színházáról régebben is, most pedig Mgyrországr hozott három drb kpcsán kitűnő kritikusok elemezték ngy színházi forrdlmárok nyomdokin járó és e forrdlmárok hgytékát korszerű szintézisbe foglló, megújító együttes eszközeit és szellemét. Mivel pedig én nem hittem, hogy színészbrátom kifordult voln eddigi önmgából, hogy ezentúl orrszrvú legyen, sőt utólg meg is értettem tiltkozásánk hevét és gyökereit, megpróbálom z ő feltételezett érveit szembesíteni mgm tgdhttln elfogultságávl. * Ö: A legszomorúbb z, hogy mgyr kritikusok minden előtt hsr esnek, mi külföldi, és minden vendégjáték lklom számukr, hogy gylázzák sját értékeinket. Rádásul ez tovább ht. Brookék első vendégjáték után megjelentek bőrruhák színpdon. A második után jött z krobtik korszk, és nyomábn színésznek nevezték ki zt srácot, ki fejjel lefelé lógv tud zongorázni. Én: Mielőtt védőbeszédet mondnék Tgnk mellett (bár voltképpen nincs értelme védőbeszédet mondni bíró nélkül), hdd meséljek el neked vlmit. Ot évvel ezelőtt Leningrádbn jártm, minden este színházbn ültem, z egy hétnyi minden estéből négyszer Tovsztonogov színházábn, és egyszer csk gynússá vál tm önmgm szemében. Csup jó elődás ott, csup jó Kirov Operábn. Ez véletlen is lehet. És szbd-e újságíróként véletlen cspdájáb esni? Hiszen z dolgom, hogy tudósítsk. Akkor megkértem Veronikát, házigzdámt, mondná meg, melyik legrosszbb leningrádi színház, és szerezne-e jegyet od. Veronik nem volt lelkes. Leningrádi ptriót szíve tiltkozott kérésem ellen, de leningrádi udvrisság megkövetelte, hogy teljesítse. Most hdd ne nevezzem meg színházt, mely nemcsk Veronik, de mások szerint is legjelentéktelenebb, legkevésbé ismert társult városnk. Kptm jegyet. A három testőrt játszották. Láttm A három test-őrt Sinkovits Imre remek mgánszám-ként. Láttm Plnchon zseniális rendezésében. Itt cskugyn nem volt egyetlen Sinkovits formátumú színész. Plnchon se volt, hiányzott mindent eltervező, mindenkit lelkesítő, mindent mg egyedi elképzeléséhez igzító rendezőegyéniség. És legrosszbbnk minősített színház mjdnem telt nézőterén én mégis irigykedtem. Alig tudok oroszul. És értettem minden szót. Egyetlen színész nevét se kerestem ki színlpról, hogy tudósítást színezendő megjegyezzem és felírjm. De ezek feljegyzésre mélttln színészek úgy tudták szk-mát, hogy semmi különös elődásnk lelket dtk. Nem volt szükség rá, hogy fejjel lefelé lógv zongorázznk, de rr igen, hogy két és fél méter mgsságból úgy ugorjnk tlpr, hogy meg-kezdett szöveget lihegés nélkül mondják tovább, és mellette vívjnk is, eldőljenek vgy éppen leszúrják z ellenfelet. És végül ez legjelentéktelenebb" színház őszinte örömet és multságot szerzett nézőinek. Az elődás időtrtmár, nem tovább. Mi köze ennek Tgnkához, melynek éppen egyik jellemzője, hogy mindig felzklt és továbbkísér, nem hgy gyorsn visszzökkenni járókelői közönyömbe, gondolkodásr ingerel, h másként nem, hát úgy, mint téged: tiltkozó gondolkodásr. Szerinted Ljubimov - diktátor. Nem ismerem személyesen. Lehet, hogy tényleg z. (Hlkn,

4 Jelenet Tgnk Színház Csendesek hjnlok című elődásából szőkén, mkcsul Gellért Endre is z volt, Berliner Ensemble kollektíváját építő Brecht sem kevésbé, láttm munkábn Brookot játékos diktátorként, és tudom, hogy z egyedurlkodó elszántság nélkül nem lett voln képes megújítni Volksbühnét Benno Besson.) Egy biztos: kár diktátor Ljubimov, kár nem, z áltlm látott ht elődás, ht drb revelációj rról szól, hogy olyn színészekkel dolgozik, kik mindent tudnk. A leningrádi péld pedig rról, hogy könnyű dolg vn ott diktátornk, hol jelentéktelen társultok színészeinek is olyn szkmi eszköztáruk, mint nálunk kivételeseké. És több biztonsággl hsználják ezeket z eszközöket, mint némely ngy színészünk. Ő: Az érveid csk engem igzolnk. Végy egy tuct ilyen vgy olyn iskolát végzett művészlklmzottt, olynokt, kik két és fél méterről leugorv vgy kézen állv is egyenletesen lélegeznek, vlmint szépen rtikulálnk, másodpercek ltt átöltöznek, h kell, énekelnek, h kell, személytelenekké válnk, vgy éppen imitálják főszereplőt, foszd meg őket játék örömétől, sját elképzeléseiktől, hogy minél tökéletesebb csvrokká legyenek gépezetben, és máris elérheted, mit Ljubimov mester elért, hogy meghjláskor sem nekik szól tps, hnem cskis neki, ngy tervezőnek, ngy szövegszbdlónk, gép konstruktőrjének és mozgtójánk. Hogy z élmény továbbkísér? Miféle élmény? Hiszen Tíz np... meg Csendesek hjnlok esetében drb sem volt, Hmlet címen pedig egy ismeretlen Shkespere-rel tlálkoztm, kit rádásul elfedett z ttrkció. Htódjunk meg zon, hogy egy érzelmes, teátrális háborús rekviem végén, melyben minden eszközt felhsználnk htás kedvéért, melltrtók komikumától drámi férfisírásig, néző elpityeredik, h úgy tetszik, megrendül "? H egy átlgszínház átlgszínésznője tűrhetően mondj el Molnár Ferenc Te csk ludjál, Liliom..."- monológját, nem bőg közönség? Én: Az elmúlt évek Liliom-elődási (többek közt ngyon gyenge moszkvi Liliom) zt muttták, hogy korántsem biztos z egykori htás. Ám tegyük fel, hogy sír. Jómgm könnyen elérzékenyülök, és igen hálásn nevetek színházbn, mozibn is. Attól zonbn, hogy sírok vgy nevetek, még nem történt velem semmi. Előfordulht, hogy egy számomr közömbös társságbn vlki vlmi szomorú históriát mesél el, ngyokt sóhjtunk hozzá, másik viccet mesél, és dőlünk kcgástól. Egy ilyen estére mondj utólg z ember, hogy kellemes volt, és igzt mond, még h másnpr el is felejti. Az efféle társs együttléttől ugynis nem várom, hogy élményt djon, megváltoztsson, rányiss szemem vlmire, mit még nem láttm, mgyrán nem zt várom tőle, mit művészettől. De h művészettel vn tlálkám, kkor kikérem mgmnk, hogy ne legyen több kellemes sétánál megszokott útvonlon, hnem igenis kényszerítsen ismeretlen tájkr, siklsson ki megszokásim, beidegződéseim sínjeiről, szóvl ismétlem : történjék vlmi ne csk színpdon, hnem elsősorbn velem és bennem. Ő: És mi történt veled Csendesek hjnlok kpcsán? Netán Ljubimov üzenetére volt szükséged, hogy értesülj ról, háború csúny dolog, fsiszták rosszk, szovjet ktonák - fiúk és lányok - milliószám áldozták fel z életüket második világháborúbn? Miféle újdonsággl szembesültél Borovszkij díszletén kívül? Én: Ne értsük félre egymást. Nem színház, hnem hírközlő szervek dolg, hogy áltlános, friss információkhoz juttsson. A színház, h igzi színház, nem mesél, hnem felfedez és felfedeztet. A Csendesek hjnlok például úgy foglmzz újjá z árttlnságot, hogy egy szemüveg mögül, egy ktonzubbonyon át szinte megszégyenítően világít színpdon, világít belém, hogy z, mit te milliós számml jelölsz, z történelmi tény sját lelkiismeretem szűrőjén személyes gyászommá váljék egy pillntr, s következőben, mikor csk" szépséggel, hús-vér nőiességgel szembesít, gyász helyét elfogllj hrg, tiltkozás, z elmúlás ellen, pusztítás ellen, z olyn helyzetek ellen, melyek rr kényszerítik z árttlnságot, szépséget, bántot, z egészséges életigenlést, hogy hőssé merevedjen hlálbn. Ő: Most engem igzolsz. Hiszen pontosn ezt láttm én is. Ljubimov fényszórókkl, kötelekkel, hngeffektusokkl és mellesleg néhány szófogdó szereplővel létrehoz egy-egy elvont foglmt, és terrorizál, hogy erről foglomról úgy vélekedj, hogyn ő. A Hmletbn Politiki Romlottságról, ebben háborús esztrádbn z Árttlnságról vgy z Áldoztról. De nevezz meg egy színésznőt lányok közül! Mondj egyet, ki sját drámáját játszott el, és nem z Árttlnság vgy Szépség jelképét... Én: Kezdem zon, ki legjobbn lepett meg. A Gálját lkító Zsukován. Ezt színésznőt először egy jelentéktelen vénsszonyszerepben láttm Moszkvábn, Flovcskák elődásán. Másodjár z Osztrovszkij emlékének szentelt remek összeállításbn. Megint öreg volt, ezúttl idült részeges. Több mgyrrl ültem együtt, Pártos Erzsit emlegettük és Kiss Mnyit, egy clowni dottságokkl rendelkező koros színésznőt véltünk felfedezni mgunknk. Most pedig ez rémült kislány... Ez z esetlen, csupszem, ez hláltól és hlott társ csizmájától irtózó fitl nő. A humor, melyet Osztrovszkij kpcsán féktelenül szbdjár ereszthetett - h jobbn tetszik: szbdjár eresztett rendező - most is jelen volt, kárcsk ngy szeme, ismertetőjelként. Csk ez humor észrevétlenül lppngott z lkításbn, éppen csk nnyir, hogy z esendőség ne váljon szentimentálissá, krkter pontos rjzát, jelenlétét ne moshss el holmi nivbáj. Folytthtom szép Zsenyát játszó Sckájávl - őt se először láttm színpdon -, ról is tudtm, hogy jó

5 színésznő. Ezúttl minth termetet változttott voln. Megnőtt. Olyn mgs és krcsú lett, milyennek lennie kell nnk lánynk, kiért németek egy rövid időre megfeledkeznek emberirtó teendőikről, olyn mgs és krcsú, olyn tiszt hngú és nőies, mint egy mocsárbn cpltó Helén, kinek minden Pris királyfi oddná z lmát. Ez nem istentől eredő domány, nem fiziki dottság - ez meg vn csinálv ", rendező és színész teremtette meg ezt szépséget, no és persze z áltld mélységesen elmrsztlt technik is. Mert ht különböző drb láttán tudom, hogy Tgnk színészei részben kellékek, fényhtások, mindig sorsokt jelző ruhák segítségével válthtnk állndón szerepkört, életkort, külsőt. Hogy még egy példát említsek: színésznő, ki most z izmos, csknem férfis lktú Oszjnyinát játszott második szereposztásbn, Flovcskákbn szánlmsn megfárdt, éhes, hjszolt prsztsszony volt. Festett ráncok és görnyedt hát nélkül. A színészi hjlékonyság mellett ennek is volt egy techniki" trükkje. Az elődáson nézők színpdon át juthttk csk néző-térre. A színpdon molyn népművészeti kiállításb botlottk, megtpogthtták háziszőttes kelmét, játéklovcskát, leülhettek háromlábú székre, és felemelhették - többen fel is emelték - két tölgyfából frgott nehéz vödröt. Amikor játék elkezdődött, népművészeti kiállítás átlkult színpdi élet környezetévé, kelmét tovább szőtték, súlyos vödrök pedig egy rúd két végén függve hjszolt életű prsztsszony vállár kerültek. Hány kiló volt z két vödör? Olyn súlyos, mint mg szegénység. Mázsányi. Ő: És ez tlán nem rendezői lelemény? Ez nem Ljubimov-ptent? Én: De ember, hát mit érdekel engem, hogy ki tlált ki figurát, z író, rendező vgy színész? Csknem minden esetben leglább ketten, h nem mind hármn, s kkor még nem dom hozzá zt, mi erre diktátor vezette" színházr olyn jellemző: együttes együttg ondolkodását. Neked rosszbb vgy jelentéktelenebb színész Viszockij, mint megszokottbb, bágydt Hmletek? Te csk reflektort láttál egy kézben Csendesek hjnlokbn, és nem tűnt fel, hogy milyen kényesen egyensúlyozik népies komikum és megmosolyogttó, de férfis emberség hjszálnyi htárvonlán Spvlov, törzsőrmester lkítój? Ő: Nem tudom, hogy színész egyensúlyozott-e. Én: Nélküle ligh jöhetett voln létre z z egyensúly. Ő : Én színpdon mgmt krom dni. Minden szerepet mgmon szűrök át. Minden rendezői instrukció kárb vész, h nem tlálom meg mgmt szerepben. Én: És előfordul, hogy nem tlálod meg? Ő: Előfordul. Mindenkivel előfordul. Ott, hol színész nem csvr és nem mrionettfigur. Én: Ljubimovnál, mielőtt egy drb próbáit megkezdenék, színészek megpályázhtnk egy-egy szerepet. Különös eljárás, és mint minden, mi szoktln, vitthtó. De eredményes. Hármn-négyen is strtolhtnk egy figurár, megtnulják, megrendezik mgukbn, ztán fféle házi meghllgtáson dől el, ki vgy inkább kik z igzik. (Csknem mindent több szereposztásbn játsznk.) Így készülnek például új Trifonov-dptációjukr. S h ebben színházi demokráci megsértését vélnéd lelepleződni, megkérdem tőled, miért voln demokráci, h te próbtábláról értesülsz, hogy teljesült szerepálmod, vgy éppen ellenkezőleg, olyn feldt vár rád, miben nem tlálod mjd meg mgdt? Ő : Helyben vgyunk. Végre. Hát nem veszed észre, hogy bármit mondsz, bármit mondtok Ljubimovékról, z mindig sját színházinknk szól, zokt becsüli le, zokt sérti? A színigzgtó, ki félidőben otthgyt Hmletet, nektek fordított hátt, nem z elődásnk! A ti sértő lelkendezésteknek, melyet rr hsználtok, hogy sját színházi életünket holmi poshdt állóvíznek tüntessétek fel Ngy Világszínház, Ljubimov, Grotowski, Brook meg z isten-tudj-ki-mindenki Nigrái, tengerszemei és csodfolyói mellett. Én: De miért becsülném le Nemzeti Színházt, h kedvelem Vígszínház vgy éppen kecskeméti Kton József Színház egyik vgy másik elődását? Esetleg társultát? Műsorpolitikáját? Miért becsülöm le mgyr színházi kultúrát, h lelkesedem Ljubimov színházáért? H jól tudom, mgyr rendezők, színészek is szívesen utznk kül-földre, érdekes nyiltkoztokbn számolnk be z áltld említett Ngy Világszínház ktuális eseményeiről, z utzás mellett mozib is járnk, és feltételezem, hogy külföldön is meg jó filmeknél is gyrpodnk tpsztltbn. Miért ne Viszockij Hmlet címszerepében (Korniss Péter felvétele) kínáln tpsztltot Ljubimovék mgyrországi sikere? Ezt z együttest utánozni úgysem lehet, nem is érdemes. De bátorságukt - igen. A világ újrgondolásánk és újrfoglmzásánk, színházi eszköztár, htás kibővítésének kísérletét sját hgyományink, sját életünk és közönségünk ismeretében - ezt szellemet érdemes utánozni ". Esküdhet vlki, pszichologizáló színházr komplex színház ellenében, nép-művelő színházr z gittív vgy z el-vontn intellektuális színházzl szemben, csk krjon vlmit, gondoljon vlmit, közölje meggyőzően mg igzságát, keltsen visszhngot bennünk, és ne engedje, hogy számozott cédulávl z élményt és sját gondoltinkt is átdjuk ruhtáros néninek. Vn egy Brechtforizm, mi rád és rám és művészetre egyránt érvényes. Egy ember, ki hosszú ideig nem látt K. urt, ily szvkkl üdvözölte őt: Ön semmit sem változott! Ó! - mondt K. úr és elsápdt. " Ó: Értettem. Tehát úgy véled, Ljubimovék változnk, mgyr színházk nem. Én: Szó sincs ról. Csk zt gondoltm, hogy változásnk állndónk kell lenni. És Ljubimovék vendégszerep-lése éppúgy lehetne forrás bizonyos változásoknk, mint vlóság minden-npi lkulás, mint egy új generáció jelenléte nézőtéren, mint társművészetek eredményei. Nyugtln színház Tgnk, nyugtlnságot hozott. Ő: Nyugtlnkodj kritikáért. Én: Helyes. Te pedig mgdért és színházdért légy nyugtln, kkor menten vége minden vitánknk.

6 játékszín HERMANN ISTVÁN A filozofikus Széchenyi Németh László drámáj Mdáchbn Ritkán jutott osztályrészül mgyr drbnk z sors, hogy fővárosi színházbn rövid időn belül háromszor is színre kerül. Németh László Széchenyijét zonbn ez sors érte, és itt z érte szót nem mlíciávl ejtjük. Sőt, két színház ( Kton József és Mdách) ugynzzl főés címszereplővel játszott el Széchenyit. A mgyr nézőnek tehát, különösen hogyh Németh Széchenyijének elődásihoz hozzászámítjuk Eörsi Pesti Színházbn játszott Széchenyi-drámáját, négy különböző lklm volt rá, hogy három órát várkozzék, míg Széchenyi leül egy öblös krosszékbe, hátt fordítv nézőtérnek, és elhngzik z obligát revorverlövés, mi után megfordított krosszék krj mellett vgy mindig, vgy többnyire megjelenik z élettelenül lelógó kr, zután élettelenül lehullik függöny, és többé vgy kevésbé életteljes tpsokkl közönség megköszöni három órát színészeknek, szerzőknek és kellékesnek, ki odkészítette revolvert. A kérdés természetesen z, hogy vjon miért vált éppen döblingi Széchenyi divttémává? A válsz lehet rendkívül felszínes : elmegyógyintézet mint keret sok igen modern drbot igen modern sikerekre vitt már, miliő is vlmiféle pszichiátriát hngsúlyoz, és ez z utóbbi időben mindig csiklndozz szellemi ínyeket. Lehet zután mélyebb válszt is dni: döblingi elmegyógyintézet tuljdonképpen sylum Széchenyi számár, vlmiféle olyn ;sylum, mely pszichiátrii okokkl körülbástyázottn nyújt védelmet olyn bennlkók számár, kiknek menhelyre vn szükségük. Nos, ez is életérzés npjinkbn, és így megindokolj - h csk részben is - döblingi Széchenyi divtját. Ehhez zután még z is járul, hogy Széchenyi koránk vlóbn legműveltebb emberei közé trtozott, és így mg tém természete diktálj, előhozz z okos gondoltokt és utlásokt. Emellett, mint láttuk, játéktér vlmi távoli nlógiát mutt pirndellói játéktérrel (elsősorbn IV. Henrikre gondolok itt), és vitthttln, hogy például Németh László, kinek Pirndellotnulmány egyike legelmélyültebb írásink, bizonyos indítékokt kphtott z egész játékosság kidolgozásábn pirndellói színpdtól. Mindebből következik, hogy csknem logikus szükségszerűséggel meg kellett jelennie mgyr színpdon döblingi Széchenyinek, ki életében már mg mögött tudt nemcsk A lovkrul szóló első munkáját, hnem ngy műveket - véleményem szerint mi npig kevéssé földolgozott és méltányolt közgzdsági lkotásokt -, továbbá z Akdémiát, Kelet Népe-vitát, több miniszterséget és forrdlomtól vló ijedséget. Tehát ngyon is jól lehet retrospektív elemekkel trkított drámát csinálni döblingi Széchenyiből, s bból, hogy z egész védettség-elgondolás vlóbn védettséget jelent-e, és hogy h egy hldó mgyr nem mchtgeschützte Innerlichkeitet vgyis htlom védte bensőséget, hnem htlom áltl fenyegetett bensőséget válsztj, kkor végül is pszichológiilg össze kell omlni. A régebbi elődások mind erre gondoltr voltk kihegyezve. A poénok ültek, melyek rr vontkoztk, hogy h z osztrák állmrendőrség vlmit keres, kkor nem tlálht vlmit, hnem tlálni kell; h illegális utkon jutttj ki Széchenyi mg Pillntás (Blick) című sztíráját, kkor ezeket z illegális utkt mihmrbb felfedezik ; hogy htlom fenyegette bensőség egyetlen pillntr sem véd meg sem romntikus hülyék látogtásától, mint milyen Németh László drbjábn drám elején megjelenő zli kurtnemes, sem z gent provocteuröktől, sem pedig spionoktól. A régebbi elődásokbn tehát mind-erre fény derült, s így ezek z elődások végeredményben elmondták zt: h vlki egyszer egy olyn társdlombn él, hol z ilyenfjt módszerek, megfigyelések, eljárások npirenden vnnk, kkor hiáb megy vlmiféle védettség vágyávl elmegyógyintézetbe, hiáb jelent beteget, hiáb vonj ki mgát forglomból, ebben mikrovilágbn megjelenik mindz, mi ngyvilágr - ez eset-ben Ausztriár - jellemző. Hogy dott esetben ez könnyen vontkozhtott ngyon is konkrét élményekre, z vitthttln. Hogy felhngok érintették mindzokt, kik egy időben úgy vélték, visszvonulnk közélettől, vlmiféle mgánéleti védettségbe - ez egészen bizonyos, zonbn nem változttott z eddigi elődások jellegén, hngultán és különösen mondnivlóján, legfeljebb színezte zokt. H egy drbot hrmdszor vesznek elő, kkor ez megtörténhetik zért is, mert egyfelől múltt krják véglegesen temetni. Az ilyen végleges temetések esetében z elődásnk, mint ezt most Ádám Ottó rendezése is bizonyítj - szükségképpen kevésbé élesek, ülők poénjei, de z elődás egész hngult sokkl ironikusbb, sokkl kevesebb benne kár fizikilg megjelenő, kár közvetlen szellemi formábn kicsttnó és pttnó heroizmus, mint régebbiekben. Ennek z elődásnk z jellegzetessége, hogy szükségképpen trtlmzz mgábn (de persze feloldott formábn) régebbi elődások leglényegesebb elemeit, de vlmit nyilvánvlón hozzá kr tenni zokhoz. S mg drb sok tekintetben intonálj is ezt hozzátételt. Mennyiben? Az eddigi elődásokból is kitűnt drb egyik szerves gyengesége, és különösen kitűnt kkor, mikor elsősorbn z előbb említett mozzntok kiemelésére törekedtek. A drám első része ugynis mindzt trtlmzz, mit z eddigi elődások el krtk mondni. Ott vn döblingi hngult, ott vn miliőrjz, ott fekszik könyvek között Bch művének kijegyzetelt példány, ott derül ki házkuttás, ott mondnk véleményt házkuttás formáiról, ott játszik el Széchenyi zzl gondolttl, hogy miképpen tgdhtj mindenki előtt zt, mit mindenki sejt, sőt tud is, hogy Blicket ő írt, ott döröghet Széchenyi és házábn levő kórus Bch-korszkról, már ott kiderül, hogy Solferinóhoz fűzött remények dugáb dőltek, sőt. A második rész - s ez nem-csk színpdi megvlósítás második része, hnem drb lényeges gondolti trtlmink második része is - már csupán megismétlése z expozícióbn fölvetődötteknek. Puszt hldoklás, kiúttlnság egyáltlán nem drámi regisztrálás, természetesen zzl problémávl árnyltn, hogy z elítélt Széchenyi összes jvit elkoboznák, és így bírói eljárás esetén csládj koldusbotr jutn, míg h öngyilkos lesz, kkor mind-ez nem történik meg, s egy őrülttől el is várhtó z öngyilkosság. Ez z utóbbi személyes és nygi kérdés persze indoknk indok, trtóoszlopnk trtóoszlop lehet drámi szövedéken belül, de dilógus más szféráit követelné meg, mint z ddigik, sokkl nyersebbet, kevésbé átszellemítettet, konkrétbbt, s így stílustörést okozn drbbn. Így

7 hát mindeddig úgy fogták fel, hogy második rész dilógusi, de különösen Goldmrk doktorrl folyttott dilógus részben z expozícióhoz kötődik, részben pedig heroikus kísérlet Széchenyi önkifejezésének és gondolti szintjének megőrzésére. A furcs fordult z, hogy Ádám Ottó vlhogy ebből Goldmrkkl vló dilógusból értelmezi z egész drbot. Minden előbbi létezik, lényeges, de ugynkkor csk ebben dilógusbn nyeri el értelmét. Ez z ok nnk, hogy Bessenyei Ferenc ezúttl nem egyszerűen visszfogottn játssz Széchenyit, hnem játékb merőben új elemeket visz. Régebben is hjlmos volt szrkzmusr meg bizonyos önsjnáltr is. Az előbbi történelmi Széchenyi lkjához remekül illett, hiszen történelem nem csupán mint Blick szerzőjét ábrázolj őt szrkzmussl telítettnek, h-nem egész krkteréről fennmrdt dtok is erre utlnk, s Németh László ezt vonást rendkívül művészien hsználj fel. Ugynkkor Bessenyeinél most jelenik meg először Széchenyi hlltln történelmi tudtosság, s ezzel nem csupán egy Németh-hősöket jellemző önsjnált, hnem egy húsbvágó öniróni is. Igy zután Bessenyei most Széchenyi szerepében állndón megkérdőjelezi Széchenyi vlóságos lkjánk vlóságos kérdőjeleit. Széchenyi, mint Goldmrkkl vló dilógusból is kiderül - s ezt Németh László szinte leheletszerűen, de nnál mélyebben érinti -, bensőleg igen érdekes küzdelmet vívott önmgávl. S mondjuk ki: itt egy régi ktegóriáról vn szó, melyet már Horváth János is említett - szerintem tévesen Petőfivel kpcsoltbn: szerepjátszás ktegóriájáról. Nem volt-e Széchenyi egész élete egy byronisztikus szerep? S Némethnek Széchenyivel kpcsoltbn z feltevése, hogy kor byronizmus z ngol kultúr iránt ngyon is érdeklődő Széchenyiben olyn módon cspódott le, hogy byroni mgtrtás végigkísérte életét, s ugynkkor állndón fellépett nál z kérdés : vjon ez byronizmus nem szerepjátszás-e? Most Ádám Ottó, részben Bessenyei segítségével és Goldmrkot játszó Kolti János segítségével, z ábrázolás eme mozzntát felerősíti. Hirtelen megérthetővé válik egyfelől második rész, mely gondolti megújítás z előbbinek, hiszen z egész döblingi játék most már tényleg játék, tényleg szerepjátszás, tényleg egyfjt Jen Pulll kevert byronizmus, és ez Széchenyi kérdéseit felerősíti. Most már csk zon múlik dolog, hogy vjon Goldmrk doktor tud-e vlmi mást dni, mint sját életét ily ironikusn néző Széchenyi ideológiáj? Fény derül rr, s ezt Kolti meglehetősen nyers, sőt helyenként egészen hideg mgtrtássl, s ugynkkor sjátos, de teljesen individuális nyomtékkl kitűnően ábrázolj: Goldmrk doktor már Schopenhuer tnítvány, mi merőben szemben áll reformkor egész világképével és Széchenyiével is, Bessenyei egy pillntr el-eljátszik zzl, hogy Széchenyi tlálht-e vlmit ebben z új, most már pusztán negtív, kétségbeesett és éppen z tomizált emberre bzírozó világképben, mi számár megnyugvást dht. Itt sikerül Bessenyeinek megértetnie zt, hogy ezúttl miért nnyir intim játékstílussl hozt színpdr Széchenyit, s itt sikerül megmuttni, hogy z intim játékstílus és z egy-egy tizedmásodpercnyi kitörés voltképpen z egykori Széchenyi szrkzmusánk, de ugynkkor byronizmusánk is felidézése, és hogy Széchenyi éppen ebben kettőben él. H ez világkép összeomlik, kkor újr voln szükség, mely szintén világkép. Széchenyi zonbn képtelen felölteni mgár zt stílust, kár mgtrtásbn, kár gondoltilg, kár pedig filozófiilg, mit Goldmrk képvisel, mert ennek teljes trtlmtlnságát z dott helyzetben világosn látj. Így jön létre z új motívum Ádám Ottó rendezésében, és éppen ez d ennek z új elődásnk sjátos ktulitást. Körülbelül zt mondj el, hogy h vlki mint intelligens vgy mi ezzel egyértelmű, széles látókörű ember, szükségképpen szrksztikus hldásellenességgel szemben (mint most is megőrzi konzervtívokkl szemben ezt vonását), h ugyncsk mint intelligens ember ezt párosítj hldásbn vló bizlom szellemi lendületével, kkor világkép illetve világ megrázkódttás esetén új gondolti erőre vn szüksége, és ezt z ex nihilo nihil fit ideológiáj nem nyújtht- Bessenyei Ferenc Széchenyi szerepében (Iklády László felvételei )

8 j számár. Vgyis trgédi, Széchenyi öngyilkosság éppen nnk z eredménye, hogy új gondolti lehetőség nem nyílik számár, mert schopenhuerinizmus gondolti lehetőség ugyn Goldmrk doktornk, z tomizált és csk mgánk s mgábn élő orvosnk, de nem gondolti lehetőség nnk, ki egyszer belekóstolt hldássl vló kontktusb. Itt vn tehát ennek z elődásnk z értelme, hol mellékszereplők jól kiegészítik szellemi dilógus kibontkozását, s közülük is kiemelkedik lkájt játszó Gyenge Árpád, ki minden tekintetben mg helyzetének, beosztásánk megfelelően érezteti, hogy Széchenyi-vonások, Széchenyi-problémák ezen z lsó szinten milyen furcs fénytörésben jelennek meg, és így remekbe szbottn hozz elénk lkájnk megfelelő byronizmust vgy jobbn mondv széchenyizmust. A hrmdik Széchenyi tehát tudott újt mondni, mi ktuális múlt százd második felének kezdetén, de leglább olyn ktuális e százd Mgyrország hetvenes éveiben: z nemzedék, mely egyszer byroni lendülettel, h nem is byroni ideológiávl, elindult egy úton, csk trgikusn végezheti kkor, h lemond, kár csk mozzntszerűen is, rról, mi eredeti lendületében gondol-ti, pszichológii, sőt társdlmi érték volt. Németh László: Széchenyi (Mdách Színház) RendeZő: Ádám Ottó. Díszlettervezö: Köpeczi Bócz István. Jelmeztervező: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Bessenyei Ferenc, Gombos Ktlin, Bálint András, Deák B. Ferenc, Körmendi János, Kolti János, Fillár István, Bodor Tibor, Árv János, Lőte Attil, Horesnyi László, Gyenge Árpád, Bsilides Zoltán, Vándor József, Gál János. SZERKESZTŐSÉGI K Ö Z L É S Decemberi számunkbn Gábor István Egy évd z Ódry Színpdon című cikke z os évd főiskoli vizsgelődásiról nyújtott áttekintést. Több olvsónk kérésére közöljük, hogy cikk zért tekintett el színészhllgtók lkításink részletes elemzésétől, mivel - lpunk hosszú nyomdi átfutás következtében - cikk megjelenésekor vizsgfeldtokt ellátó színészek már társulthoz kerültek, s így méltányosbbnk érezzük, hogy lpunkbn inkább ngyközönség előtti bemuttkozásról djunk számot. PÁLYI ANDRÁS Cserepes Mrgit Huszonötödikben Regénydptációk-e vgy színművek Fejes Endre színpdi lkotási? Minden egyes Fejes-drb bemuttój után felvetődött kritikákbn ez kérdés, noh z író vlmennyi drbj színházi esemény volt. Ahogy mondni szokás: pr excellence drámíró-e Fejes? Persze ez bizonyos pr excellence drámíró igen ritk tünemény nálunk, s drámíró Fejes Endre is így indult: rábeszélték, hogy drmtizálj Rozsdtemetőt. A Cserepes Mrgit házsság z első olyn színpdi munkáj, melynek nem volt kisregényvgy novellváltozt. A drmturgi átlényegítése Most, Cserepes Mrgit házsságánk bemuttój után le merem írni: korábbi Fejes-drámákt, melyek első változt vlóbn novell vgy kisregény formájábn jelent meg, j6 színpdi érzékkel készült regénydptációnk éreztem. Az első Fejes-bemuttó ót nyilvánvló volt, hogy Fejes Endrének drámát kell írni. Elbeszéléseinek hősei mintegy színpdr születtek. Álomvilágbn élnek, ábrándokkl fegyverzik fel mgukt végze- Fejes Endre: Cserepes Mrgit házsság (Huszonötödik Színház). Az Író: Grs Dezső (Korniss Péter felvétele) tükkel szemben, z illúziókbn keresik menekülést. Szerepet játsznk z életben, s z író, ki többek közt Mocorgó színpdi változtánk hrmdik felvonásábn is színre lép nrrátorként, így vll ifjbb Mkics Józsefről - s egy kicsit vlmennyi hőséről: Szántm, mosolyogtm őt... Gyerekes álmát... De tiszteletet éreztem hite, elszántság, fntikus ereje láttán. Mit kezdhetett voln ilyen erővel, h igzi álmokt álmodik. " Amikor Fejes hőseinek élethzugságát leleplezi, kíméletlensége irántuk érzett tiszteletéből és z írói szánlom iróniájából ötvöződik. S vn-e lklmsbb hely z életben hordott mszkok letépésére, mint színpd? Emlékszünk még Hzudósr, ki sját meséinek kápráztábn élt, s kit ez hmisn költői fntázivilág sodort trgédiáb? Emlékezünk még Fejes Endre egyik első nyiltkoztár, melyben pálykezdéséről vllott? Így: Legelső írásim levelek voltk, melyeket ebédidő ltt írtm egy hozzám közelálló és kkor éppen beteg sszony szórkozttásár. Esténként felolvstm őket, és neki ngyon tetszettek. Első novelláim legtöbbje munk után született. Eszembe jutott egy történet, megírtm. " És Cserepes Mrgitházsság drbbéli Írój- szerzői instrukció szerint - csöndesen, őszintén, sját mgánk, mint egy hitvllást " mondv tűnődik: A színház. Káprázt. Játék felhővel, csillggl. Amiért érdemes élni." (Az itt most kevésbé lényeges, hogy Huszonötödik Színház elődásábn ez mondt érvként, indultosn, egészen más hngnemben hngzik el Grs Dezső szájából.) Hogy Hzudós mg z író lenne? Annk idején kritikákbn fel-feltűnt ez tetszetős párhuzm. S hogy Cserepes Mrgit házsság drbbéli Írój mg z író lenne? Akinek, kár Hzudósnk, eszébe jutott egy történet "? És megírj"? Aligh kétséges, hogy drámbeli Író és Hzudós közeli rokonok. A Cserepes Mrgit házsságábn Hzudós megkpj színházt, világot jelentő deszkát, hol minden megtörténhet. S hol, h elhngzik egyetlen hzug szó, szerző hlott". Fejes Endre prózábn is, drámábn is líri lkt. Hőseit rról fggtj, miről önmgát - és fordítv. Fejes regényei lelkiismereti drámák. A színpd ezért vonzz: úgy érzi, színpd úgynevezett szigorú törvényei biztosítják e nyilvános önvizsgált etiki szigorát. A drmturgii törvények Cserepes Mrgit házsságábn mintegy átlényegülnek z

9 élet törvényeivé, társdlmi és etiki törvényekké. Már Hzudós ót Fejes mkcsul rról beszél, hogy z élet - színház. Most zt mondj: színház - élet. Koránt sincs rról szó, hogy két állítás ellentmondn egymásnk. Épp ellenkezőleg: z utóbbi kiegészítője, mintegy gondolti lezárás z előbbinek. H úgy tetszik, bizonyos áttétellel megfoglmzott rs poetic. A színpd - Fejes áltl oly ngyon tisztelt - törvényei közé trtozik ez is: z író, h természete szerint lírikus is mrdn, objektivitásr kényszerül. A világot jelentő deszkán minden megtörténhet, de csk bizonyos játékszbályok " betrtásávl. A regényíró, h úgy krj, z elbeszélő prózából átváltht z esszébe, z önvllomásb, előléphet kulisszák mögül, közvetlenül megszólíthtj z olvsót. A drám-író, h ugynezt teszi, vgyis, h beleírj mgát" nrrátorként drbb, kkor is csk közvetítve, színpdon szereplő színész áltl szólht, vgyis drám ön-törvényű világát, koordinációs rendszerét nem lehet olysféleképpen megbontni, hogy regény lklmsint fel-függeszthető", z elbeszélés és z esszé esetleges egymásváltásivl. Ez csupán bbn z esetben lenne lehetséges, h Fejes Endre személyesen kijönne rivldfénybe, leállítná színpdi játékot; ám ekkor színházi elődásból szerzői est (vgy hppening) váln, vgyis nem lenne színház. Azért érdemes erről így bővebben szólnunk, mert Fejes Endrét érezhetően épp ez végső soron szétfeszíthetetlen drmturgii rendszer vonzz színházhoz. Az átlényegítés drmturgiáj Fejes Endre trgédiát kr írni. Trgédiát írni egy olyn korbn, mikor kor legjelesebb színpdi szerzői szinte kivétel nélkül - nyiltkoztokbn és művekben egyránt - trgédi lehetetlenségéről beszélnek, mikor látványos drámelméleti, sőt történetfilozófii munkák születnek trgédi hláláról, s rról, hogy ennek helyére legjobb esetben groteszk, trgikomédi lép, h ugyn nem fenyegeti végpusztulás z egész színházt. A klsszikus trgédiábn megrendíthetetlen erkölcsi világrend megrendüléséről vn szó, z idő kizökkenéséről ", mit végül is hős trgikus elbukás állít helyre; trgikomédi mi. proklmálói e megrendíthetetlen erkölcsi világrend hiányáról pnszkodnk. Fejes Endre felfedezi színpd bizonyos lp-vető törvényeinek megrendíthetetlenségét,.. szemünk láttár húsz évet fitlodik..." Törőcsik Mri és Grs Dezső Fejes Endre drámájábn s megkísérli, hogy e színpdi törvényeket z élet törvényeivé lényegítse át. Mint jeleztük: z etiki kérlelhetetlenség kedvéért, Azért, hogy drmturgi átlényegítésével - leglább színpdon, mely zonbn így mg z élet - felállítson egy olyn világrendet, melyben egyáltlán beszélni lehet z idő kizökkenéséről ", trgikus vétségről, A válllkozás egyszerre tűnhet izglms, konstruktív kísérletnek - és merő szemfényvesztésnek. A Cserepes Mrgit házsság felől nézve zonbn kétségtelen, hogy z író színházi vonzlmánk e kísérletben kell keresnünk forrását. A folymt, mellyel Fejes z élet - színház " állításától eljutott színház - élet " kimondásáig, jól kirjzolódik színpdi műveiből. A Rozsdtemetőben z író-nrrátor lényegileg z eseményeket fel-göngyölítő riporter szerepét tölti be, s csk Mocorgóbn jelenik meg bbn minőségben, mint Cserepes Mrgit házsságábn: itt már szembe kellene néznie vlósággl. A Mocorgóbn zon bn nem jön létre drmturgi átlényegítése, s így nem léphet működésbe z átlényegítés drmturgiáj sem: z író nem dj meg drbbéli Írónk lehetőséget drámi szembesülésre, noh szándék itt jól felfedezhető. Más jelek is erre muttnk: így például felvonásvégi függöny drámi szerepeltetése, mely Cserepes Mrgit házsságábn már különös hngsúlyt kp. Ebben drámábn színház z egyedüli relitás; színház, hogy este függönynek fel kell gördülnie, mjd le kell mennie. A drámánk le kell zjlni. Vitok Pálnk, tisztkezűnek - ott zsebében rugós bicsk - meg kell ölnie komisz, szép lányt, Cserepes Mrgitot, ki mindenkivel kcérkodik, s ki mégis nem kevésbé tiszt, mint tisztkezű. Ismét szerelem, szép szerelem, mely igzi álom" is lehetne, mégis felemészti: mert z idő elporlsztj z önmgukt megváltozttni nem kró hősök jellemét. A Cserepes Mrgit házsság ugyn-bból z ezerszer áldott nyolcdik kerü-

10 letből" tudósít, ugynnnk z önmgát regenerálni képtelen, társdlmi átlkulástól elzárkózó rétegnek trgikumát hordozz, mint korábbi Fejesírások. A drbnk tlán csk Cserepes Mrgit z egyetlen új" lkj; többiek mind régebbi ismerőseink. Vitok Pálbn Kéktiszt szerelem Preisz Ference él tovább, Dorogi Zsuzsnnábn Teleki téri sátor relitásáb " menekülő Mocorgó, Horváth úrbn Vonó Ignác-féle szerepjátszás, és folytthtnánk sort, kereshetnénk más nlógiákt. Lényegesebb kérdés zonbn: miért idézi vissz Fejes régebbi hőseit? Hogy fellázdjnk z író ellen. Az íróilg megkonstruált trgédi ellen. A kitlált" történet ellen. A színház ellen, mely káprázt, játék felhővel, csillggl. Vgyis hzugság. Fejes, minden látszt ellenére nem drám születését, nem z lkotói gyötrődést, z írói műhelyt tárj néző elé, hnem drám széthullását. A színház élet - olvssuk ki Cserepes Mrgit házsságából z írói rs poeticát. S h ez igz, Fejes ismét hzug illúziók ellen beszél. De drám széthullás ezúttl egy új drám születését is jelenti. A drbbn emlegetett esti elődás minden jel szerint elmrd, mert Vitok Pál nem öli meg Cserepes Mrgitot. A drbbeli Író színházánk széthullásábn viszont z író (Fejes Endre) megteremti mg színházát. Ez pirndellói ihletettségű drmturgi nem formlist játék Fejesnél: gondolt. Társdlmi és színházi gondolt. Fejes, miközben egy hermetikusn mgáb zárkózó réteg vegettív létformáját ostorozz, hittel, mondjuk ki: optimizmussl vll ról, hogy pusztulás mindig születést, új életet is jelent. Ez így közhely is lehetne, h kimondnák. De drbbn egészen másfjt közhelyeket, közélet zsrgonját kopttják ". Oly mértékben, hogy már-már demgógiávl vádolnánk z írót, de egy-szerre úgy érezzük, ügyes trükköket tlál, mellyel e demgógiát eldhtj" (különösen drbbeli Író, Vitok Pli és Egri Zoltán dilógusibn); s csk később, voltképp csupán drb utolsó jelenetében fedezzük fel, hogy drb nem rról szól, miről beszélnek benne. A drbbeli Író mindjárt játék elején kifejti: Természetesen mi történetet írunk, munkásokról, el is várják tőlünk. " Ne tessék megijedni, hálás földt. Támogtják, jól fizetik, és könyvtárkbn sem kell kiböngészni, mit gondolhtott Npóleon, ngy orosz síkságon, mikor megcsípte lábát hideg." De Fejes Endre nem munkásdrbot ír. Ot z érdekli, hogy egyáltlán lehet-e drbot írni? S h ehhez mégsem Npóleont válsztj témául, hnem z ezerszer áldott nyolcdik kerületet, kkor nyilvánvlón zért teszi, mert nem kíváncsi rá, mit szól" Npóleon z ő drám-írói vívódásihoz. Sokkl inkább rr, mit szól nyolcdik kerület. Következik ez bból, mit fentebb drmturgi átlényegítéséről és z átlényegítés drmturgiájáról mondottunk: z élet mint színház kelti fel z érdeklődését - és színház mint élet. Az elődás elmrd A sors vgy színházk iróniáj, hogy Fejes vlmennyi drbj közül épp ez pr excellence színpdi mű jutott legnehezebben színpdr? Mindenesetre kétszer is megjelent könyvlkbn, bemuttták már televízióbn; ám képernyő - műfji okokból - épp kísérlet lényegétől fosztott meg z írót: színpdtól. Iglódi Istvánt, ki most Huszonötödik Színházbn megrendezte Cserepes Mrgit házsságát, láthtón drb sjátos színházi természete fogllkozttt, ebben is szövetségesre lelt cseh Miroslv Melenábn, ki vendégként játékteret és ruhákt tervezte. Azt mondtuk fentebb, hogy drbbn emlegetett esti elődás", melyben Vitok Plink tisztkezűnek " meg kellene ölnie Cserepes Mrgitot, komisz, szép lányt", minden jel szerint elmrd. Ebben tolmácsolásbn nem-csk minden jel szerint " mrd el z elődás, hnem el kell mrdni. Fejes színház széthullását írj meg, de rgszkodik dobozszínpd bizonyos konvencióihoz, minek ugyn különösebb jelentősége nincs (sőt, színpdi formbontás divtj idején kár színházi játék lehetne hgyományhoz " vló rgszkodás), h erre Huszonötödik Színház helyisége egyáltlán lehetőséget dn. Iglódi mégis z ellenkező megoldást válsztj; de nem vlószínű, hogy z objektív nehézségekben (prányi játéktérben) keresendő megoldás mgyrázt. Miroslv Melen térelképzelése ugynis szorosn összefügg Fejesdrb rendezői értelmezésével: rejtett értékeket fedez fel drbbn. Egy péld: függöny. Az első fel-vonás végén drbbeli Író így kiált fel: Eresszék már le, kérem, függönyt! " Mire Tkrítónő, ki egyúttl Mm is, megjegyzi: Milyen függönyt eresszek le? Az mjd csk este lesz, z elődásán." És ezek után - Fejes Endre instrukciój szerint - leeresztik függönyt. A Huszonötödik Színházbn nincs függöny, nincs dobozszínpd, képtelenség leereszteni függönyt, s ez képtelenség, mi minden néző előtt nyilvánvló, felerősíti zt Fejes Endre-i gondoltot, hogy z Író dolgozószobájábn, műhelyben " vgyunk, hol színház széthullásából, képtelenségéből születik színház. Fejes, könyvformábn közzétett drb szerint úgy gondolt, hogy szín-pd ezt dolgozószobát ábrázolj, hol megjelennek z Író megálmodt figurák. Miroslv Melen nyílt teret képez játéknk, ennek nyílt térnek nem z legfontosbb tuljdonság, hogy felesel dobozszínpd hgyományávl, hnem hogy kpcsolódik drbbn rejlő prdoxonhoz ( színház széthullás és születése, színház és z élet egymásr utltság). A néző z író dolgozószobáján át lát nézőtérre; ez dolgozószob prólékos, nturlist gonddl vn berendezve, könyvek, cigrettcsikkek és újságok, minden igen hivlkodón elhelyezve, már-már szájbrágós didktikávl (z sem véletlen, hogy z ott heverő újság hol vn felnyitv, s melyik könyv áll polc feltűnőbb helyén); ám ez dolgozószob csk előszob" z elődáshoz. Itt jószerivel nem játszódik cselekmény, mindössze z Író és Tkrítónő innen lép elő, s időnként ide húzódik vissz. A drb cselekménye z Író képzeletbeli színpdán, színházterem közepén felépített nyersf dobogón zjlik, hol két pd és néhány szék szolgál játék eszközéül: hisz ' z Író képzelete nem helyszín nturális meg-rjzolásávl vn elfogllv, hnem zzl hrccl, mi hősei közt folyik, és - elsősorbn - zzl hrccl, mely közte és hősök közt folyik. Ez dobogó tehát modern", stilizált" szín-pd, jelzések színpd, cirkuszi porond, s hosszn sorolhtnánk sszociációinkt: nyílt tér ngy mérkőzéshez. A drbbeli Író így fordul nézőkhöz : M este szédületes ttrkciónk lesznek tnúi. Bemuttom tisztelt ngyérdeműnek, hogy ír z író. Átugrunk egy hokedlit, eszünk három gombócot, hjlongunk. Lesz itt mók, kcgás, minden meg lesz mgyrázv. " Iglódi rendezésében nem hánynk cigánykereket, de még csk gombócot sem esznek, játék lényege szerint mégis ttrkció. Ez z ttrkció egyetlen percre sem krj

11 vulgrizálni, mit drbbeli Író elképzel, de képelt színpdot reális színpddá teszi. Sjátos cirkuszszínház ez, mely elsősorbn néző képzeletének, szellemi részvételének ttrktivitásár hivtkozik: Iglódit muttvány belső élete érdekli. Mint hogy Fejes Endrét is. A rendező tehát elhelyez egy zongorát is teremben, zongoránál Selmeczy György játszik; de ezt zenét - bensőséges jellege mitt - csk erőltetetten nevezhetnénk cirkuszi zenének. Inkább némfilmek moziját jutttj eszünkbe vgy egy mi eszpresszót ( zene dllm-világ és improvizációs jellege is erre utl). A zene, mely többnyire ngy összecspások ngy ttrkciók - idején szól, vlóságos színházi telitlált. H Miroslv Melen kinyitott teret, kkor Selmeczy György muzsikálás bezárj: ezek zongorfutmok nemcsk tmoszférát teremtenek játékhoz, de sjátos nézőtéri összetrtozás érzetét is felkel-tik, s mintegy mederbe terelik drb-beli Író fntáziájánk prttln" cspongását, s közönségre - közösség-re - irányítják figyelmet. Törőcsik A Tkrítónőről, kit Törőcsik Mri játszik (vendégként Huszonötödik Színházbn), s kit z Író időnként Mmánk" szólít, zt mondj Fejes egyik szerzői instrukcióbn: régót tkrítht itt, kpcsoltuk néh csládis, több gyermeket nevelt, időnként z Íróvl is úgy beszél, minth z édes- nyj voln". Ez Tkrítónő-Mm egyúttl drbbeli drb szereplője is: Cserepes Mrgit mmáj. Pontosbbn z ő spnyolosn fésült őszülő szőke hjáról, fekete rkott szoknyájáról, krján himbálózó égőpiros retikülről tlálj ki z Író Cserepes Mrgit mmáját. Ez szerep szerepben igzi pirndellói ötlet, színpdi megsokszorozódás lehetőségét kínálj színésznek. Törőcsik pedig z színésznő, ki le-nyűgöző biztonsággl ismeri színészi lkváltás belső technikáját. Fejes Endre, minth vlóbn egyenesen Törőcsiknek írt voln e hárms szerepet, z első fel-vonásbn még egy lkoskodást" is elrejt szerepben, Mmává lett Tkrítónő játékát, melyben zt mintázz meg, hogyn lehet női " lkoskodássl elcsvrni egy férfi fejét. Ez legkönnyebben kiemelhető epizód Törőcsik intenzív színpdi jelenlétéből. A női lkoskodás bemuttásár z Író és Mm vitáj szolgálttj z lklmt. Urm, játsszunk mást. Átruházom feddhetetlen jellememet más-r" - mondj spnyolos hjú, ötvenen túli sszony, s lehúzz Vitok Pliról műbőr kbátot, belebújik, kibontj hját, belenéz púderes dobozánk pró tükrébe, melyet Vitok trt elé, fölpillnt z Írór: Úgy emlékszem, tlálkoztunk már vlhol..." - és elkezdődik flört. Fejes gondosn ügyel színészi átváltozás mesterségbeli fogásir (már csk zért is, mert ez z lkoskodás drb lptémáj), úgy tervezi játékot, Cserepes Mrgit: Jobb Gbi; Mm: Törőcsik Mri (Iklády László felvételei) hogy színész, ki e többszörös szerepet játssz, itt rúzst, szemceruzát, festéket, ecsetet vesz elő, színes selyemkendőt köt hjár, hogy szemünk láttár megtörténjék csod, s z őszülő mmából egy érett, izglms sszonyrc" tekintsen ránk. Törőcsik kis tükörbe is csk mintegy szerzői instrukció kedvéért pillnt bele, nem kell neki se rúzs, se festék, se szemceruz, megfigyelhető segédeszköze" csupán hj kibontásánk otthonos mozdult, mjd cigrettár gyújtás, de lényeg sokkl inkább bbn vn, hogy megváltozik hngj, tekintete, belső trtás, hogy minden különösebb trükk nélkül szemünk láttár mintegy húsz évet fitlodik. Törőcsik lehető legtermészetesebb módon ölti fel z új rcot", s ez természetesség játékánk legjellemzőbb vonás: még kkor is élet z, mit elénk vrázsol, h többszörös színpdi idézőjel övezi, h ő mg z átváltozás átváltozásávl - lkoskodásnk minősíti betétet, de olyn szereplésnek, milyent z életben szokás mívelni, s mit csk sjátos meg-világításb helyezhet z, hogy színpdon történik, de színpdot nem kevésbé sjátos rgyogássl tölti be, hogy élet történjék rjt. Törőcsik egyénisé-gének rgyogás ez. Azt mondj: Mgmr kentem egy kiló festéket, szemem környékén eldugdostm ráncokt, kipingecoltm bőrömet, kékkel, pirossl, kár egy hrcb induló indián. Én nem bánom, nem is szégyellem. H sikerült megcslnom egy pillntr

12 múló időt, megérte. Mg vonzó férfi." Mondhtnánk: lám szerző, ki szvkt hőse szájáb dj, nem hitt eléggé színészi átlényegülés erejében. De hisz Fejes elsősorbn nem segédeszköznek" szánj ezt szerzői árulkodást, hnem kulisszák drmturgiájár kívánj fordítni figyelmet. Törőcsikben pedig legkápráztosbb, hogy még ezt is eljátssz. Elhisszük neki, hogy vlóbn mgár kent egy csomó festéket, eltüntette ráncokt stb., noh nem kent mgár semmit. Folytthtnánk példákt. Annál is inkább, mert Cserepes Mrgit házsságábn bemuttott Törőcsik-színháznk e kiemelt epizódjánál sokkl kevésbé tetten érhető és kevésbé tetszetős, de mélyebb és elementárisbb átváltozási és szenvedélyei vnnk. Akár három színészportrét is rjzolhtnánk Törőcsik Mriról. A Tkrítónőről, ki otthonosn és némi szórkozottsággl jár-kel z írói lkotómunk hivlkodó helyszínén, hol minden cigrettcsikknek jelképes jelentése vn, ám ő semmibe veszi e jelképeket, itt ez szerepe, hogy egyszerű" sszony. A Mmáról, kiben oly könyörtelen tisztság és oly megrendítő szeretet, minth mitológiából lépett voln elő - és másik mmáról, Cserepes Mrgit nyjáról, ki z ezerszer áldott nyolcdik kerület" levegőjét hozz dobogór, emberien, közönségesen, érzelmesen, hű és átkozódó sszonyként. De többszörös szerepnek végül mögöttese z igzán érdekes: z színészi indult és mgtrtás, z megfigyelő-képesség, személyes oddás, z hév és tudtosság, mellyel e sok rcból egy rcot lkít, nem is nnyir szó szerinti, mint vlmilyen belső értelemben: elmond egy történetet női sorsról, miben mítosz és köznpiság ötvöződik, mi szkrálisn ht, mint z ünnepek - és profánul, mint z élet kis ügyei"; görög trgédiákbn szól ilyen elementáris erővel minden emberi megnyilvánulás, mint Törőcsik Mri játékábn. A csodált, mit kivált belőlünk, nem távoli fényes csillgnk szól: személyes körébe von. Író: Grs Dezső A Cserepes Mrgit házsság bemuttójánk másik színészi eseménye: Grs Dezső fellépése Huszonötödik Szín-házbn. Nemcsk zért öröm ez, mert Grs Dezső hosszú idő után ismét tehetségéhez méltó szerepet játszht, h-nem zért is, mert úgy tűnik, Grs színészi pályájánk egyik legtisztább, legsllngtlnbb, legemberközelibb lkítás ez drbbeli Író, mely látszólg nem hálás szerep. Pontosbbn szólv, hálátln szerep lenne, h csupán nrrátornk vgy rezonőrnek fogná fel z Írót; Grs Írój zonbn állndó hrcbn áll, vlóságos problémákkl és fntomokkl birkózik, témát csihol, és mg kitlált hősökkel néz frksszemet. Ennek z Írónk nemcsk zért vn kulcsszerepe játékbn, mert ő játékmester. A játékmester szktudás", drmturgiáj itt szerep; szerep trtlm viszont stílus: minden játékmester modorán múlik. Elsősorbn z ön-mgávl szembeni viselkedésén. Grs Dezső legfontosbbt, z iróniát, tévedhetetlen biztonsággl fedezi fel Fejesdilógusokbn. Ennek z Írónk legngyobb leleménye, hogy ironikus. Mint ki be vn oltv demgógi ellen. Mégsem z immunitáson vn hngsúly, hnem z kción. Nem is láthtó kción, mert z nem sok. Grs tisztábn vn szerep rejtett " kcióivl: z Író útj lkításábn z iróniától z öniróniához vezet. E szerepértelmezés Fejes-drmturgi fő gondoltát érti és reprodukálj: Grs Dezső z, ki működteti drmturgi átlényegítését és z átlényegítés drmturgiáját. Vnnk leírhtó eszközei. Mindjárt játék elején megdtik szertrtásos beöltözés lklm. Ez szmokingöltés groteszk hngját hozz játékb, s Grs három felvonáson át ezt szólmot meghtározó jegyként viszi tovább. E szmokingos úr egyébként is sokt törődik ruháztávl, gondosn megköti csokornykkendőjét és kiköti, szín-pd átrendezéséhez leveti zkót stb. Időnként visszvonul dolgozószobáb, és elhelyezkedik krosszékben. A játék fő vonlát zonbn nem e külső jegyek htározzák meg. Számár z Író-szerep leleplezése fontos. Ebben leleplezésben rejlik z öniróni. H viszont megleli z öniróniát, már nem írhtj meg drbot, melyben Vitok Pli megöli Cserepes Mrgitot. Így utolsó szvi, melyek refrénként idézik játék elején szőtt kegyetlen" mesét tisztkezűről " és komisz, szép lányról ", formálisn hngznk. (Tlán el is lehetett voln hgyni?) Színészi ngykorúság Vn még egy vendégművésze Cserepes Mrgit házsságánk: Ger Zoltán. Ő játssz Horváth urt, ezt simulékony és kétszínű, régi vágású férfit, s érzékletes vonásokkl, jó színészi biztonsággl megrjzolt krktert hoz színpdr. Ez pedig egyúttl zt is jelenti, hogy Huszonötödik Színház fitlokból álló együttese e hárms vendégjáték lklmából vizsgázik. Félreértés ne essék: e vizsgán nem Huszonötödik Színház létjogosultság tét, mert ez már eldőlt. Törőcsik Mri, Grs Dezső és Ger Zoltán fellépése Huszonötödikben hhoz kérdéshez is legfeljebb dlékot szolgálttht, hogy jó úton jár-e z együttes sját színpdi nyelvének, eszköztáránk kilkításábn. Annál is inkább, mert e vontkozásbn - színpdi természetességet illetően - érdemei, sőt hzi viszonyltbn, bizonyos úttörő szerepe is vn Huszonötödiknek. A vizsg igzi tétje, hogy z együttes, mely mtőrökből és diplomás színészekből, kezdőkből és gykorlttl rendelkező fitlokból verbuválódott, színészileg ngykorúnk tekinthető-e. A felelet, sjnos, korántsem egyértelmű. Nem z meglepő, hogy ismét ki-derül: Törőcsik Mri egyedülálló szintet képvisel mgyr színjátszásbn; hnem z, hogy fitlok nemegyszer milyen konvencionálisn" fárdtnk htnk Törőcsik természetes frissesége mellett, nemegyszer milyen zsenge rezonnciát vált ki belőlük Törőcsik-Grs-játék megnnyi impulzus. Különösen bántó ez Mrsek Gbi esetében, kinek Dorogi Zsuzsnnként kulcsszerep jutott, z ő szvibn kellene testet öltenie z Író - és z író, zz Fejes Endre - keserű iróniájánk, s erre Mrsek Gbi egyszerűen képtelen. Jobb Gbi is dós mrd Cserepes Mrgit drámi figurájánk megelevenítésével, lphngot még csk tlál hozzá, de hogy mélyül szerep, úgy bizonytlnodik el. Csíkos Gábor Vitok Pli szerepében z első fel-vonásbn érzi legjobbn mgát, de áltlábn is megtlálj helyét drám ármkörében. A meglepetés: Jordán Tmás. Első pillntr meghökkenünk: Cserepes István - Mrgit pj - idős férfi, s egy olyn produkcióbn, melyhez többé-kevésbé megfelelő korú vendégeket hívnk, különösen kirívó lehet, hogy egy fitl színész, minden különösebb mszkírozás nélkül, öregembert játszik. A meglepetés zonbn épp e minden különösebb mszkírozás nélkül megoldásbn rejlik. Jordán Tmás nem kr másnk látszni, mint mi. Nem krj zt sem elhitetni,

13 hogy kortln. Ami vele történik, belül történik: lenyűgöző színészi muttvány, mit tőle látunk. Gesztusi Cserepes István gesztusi. A hnghordozás, zsörtölődése, dohogás, nézése, csoszogás: mind megnnyi jelzés erről z öregről. Az ilyesféle jelzések zonbn modorosn is hthtnánk, h nem lenne trtlmuk. Jordán Tmás színészi átlényegülésének belső, mondhtni belül tárgyisított" hitele vn. Alkítás, kár z elődás más színészi értéke, sjátos kpcsoltb kerül zzl z átlényegítési folymttl, mellyel Fejes Endre z életről, z lkotásról, színházról megfoglmzz vllomását. S ez vllomás immár nemcsk z övé, z együttesé is. Fejes Endre: Cserepes Mrgit házsság (Huszonötödik Színház) Rendező: Iglódi István. Asszisztens: Kutscher Év. Díszlet- és jelmeztervező: Miroslv Melen m.v. Zene: Selmeczy György. Szereplők: Grs Dezső m.v., Törőcsik Mri m.v., Jobb Gbi, Csíkos Gábor, Jordán Tmás, Ger Zoltán m.v., Mrsek Gbi, Glán Géz, Ngy Sándor Tmás. E számunk szerzői: BERKES ERZSÉBET újságíró, z Új Tükör rovtvezetője CSERNÁK ÁRPÁD színész, kecskeméti Kton József Színház tgj DEBRECZENI TIBOR Népművelési Intézet munktárs EÖRSI ISTVÁN író, z Élet és Irodlom munktárs FÖLDES ANNA újságíró, Nők Lpj rovtvezetője HERMANN ISTVÁN filozófus, z ELTE tnszékvezető egyetemi tnár MÁRIÁSSY JUDIT író, z Élet és Irodlom munktárs NÁNAY ISTVÁN újságíró, Csepel munktárs PÁLYI ANDRÁS újságíró, SZÍNHÁZ munktárs RÉVY ESZTER József Attil Színház rendezősszisztense RÓNA KATALIN újságíró, Hungrin Trvel Mgzine munktárs SZÉMANN BÉLA újságíró, Népszv munktárs SZŰCS MIKLÓS újságíró, Színházművészeti Szövetség munktárs VARANNAI AURÉL irodlomtörténész FÖLDES ANNA Szegény bópeer!... H nem risztn z újságjinkt elársztó évfordulódömping, most zzl kezdeném: éppen fél évszázd, hogy Déry Tibor első, máig legizglmsbb színpdi lkotás, A z óriáscsecsemő megszületett. Ennek drbnk sem volt szerencséje színházzl. Ötven év ltt mindössze két mtőr társult válllkozott bemuttásár. Húsz esztendővel később írott, trtlmi, politiki és formi szempontból egyránt úttörő drámáj - " Tnú című gunyoros szomorú-játék még ekkor nyilvánosságot sem kpott. A prózi művek visszfényének ítélt későbbi drámák bemuttój és kritiki visszhngj is minth csk szín-pd iránti szerelmének reménytelenségét erősítette voln meg z íróbn. Sjnáltos módon Tháli csk hetvenes években, Popfesztivál bemuttás után kezdte viszonozni ezt félszáz éves szenvedélyt. Hogy ngyobb és közvetlenebb nyilvánosság vágy vgy - Ungvári Tmás megállpítását idézve - játékösztön jegyezte el Déry Tibort színpddl, végeredményben mellékes. De nnyi bizonyos, hogy időről időre újr nekivágott, hogy gondoltink drámi formát, hőseinek színpdi életet teremtsen. Pedig fájdlms és felemás tpsztlti, melyeket nem semlegesíthetett Tlpsimogtó közönségsikere, htvns évek végére megerősítette őt bbn, hogy ez szerelem nem nyer igzi viszonzást. Az én igzi fogllkozásom voltképpen prózírás; térdemre helyezett füzetbe, kézzel rovom betűket. Ilyen-kor úgy érzem, szuverén ur vgyok nnk, mit csinálok. A színdrb kollektív művészet, műfj és jó eredmény érdekében, h olykor szívesen teszem is, egyeztetnem kell mgm kívánságit színház kívánságivl." (Déry Tibor 1966-os nyiltkoztából.) Alighnem ez felismerés vezetett od, hogy későbbiekben Déry már nem színpdr írt, hnem csk szín-pdr engedte művét. Déry áltlábn sját regényírói univerzumából válsztott ugyn témát és hősöket, de korábbn sem fogllkozott soh művei drm- tizálásávl. Amit regénynek, novellánk szánt, z - Vendéglátás kivételével inkább csk közvetítő közege, dptáló drmturgok segítségével öltött új mű-fji lkot. A Képzelt riportnál z dptáció z egész országon áthullámzó, átszáguldó operettsikerhez vezetett. Amit mű irodlmi súlyából, filozofikus vonultából, társdlmi érvényéből vesztett, zt visszkpt vlóbn tömegeket megindító remek pop-muzsikábn, gzdg színészi játékbn. Ebből (és z ifjúság óriási érdeklődéséből is) következik, hogy Vígszínház válllkozás feltétlenül igzolódott. Igzolódott nnk ellenére, hogy képzelt riport" cselekményben kifejezhető trtlm mögött izzó gondolti nyg, zkltott expresszionist képek, monológokr töredezett félbe-mrdt dilógusok drámiság, dokumentációs intrziákt és gondoltritmus eszközeit is lklmzó lmentációk költőisége eléggé elhlványult színpdon. Felrgyogott viszont József és Eszter szerelme és musicl fókuszáb állított, korszkunkt fggtó, fogllkozttó kérdés : hogyn kell élni? Minth ezt kérdést kívánt voln z író mg is megválszolni későbbiekben igz, egy másik korosztály számár - Kedves bópeer!-ben. A tém, mit feldolgoz, igzán nem új. Új legfeljebb z öregedés drámájánk és lírájánk ez bölcsen fölényes, ironikus tárgylásmódj. Az felismerés, melynek megfoglmzásávl már jóvl korábbn z író önéletleírásábn is tlálkoztunk: Tudomásul venni z öregedést, h némi mélbúvl is, közhely, mely z emberiség eszmélkedése ót süti ránk igz fényét. Fogdtssék el, zt jánlom, mert egyetlen védekezésünk. S kellő őszinteséggel vétessék tudomásul, vgy-is nem zt játszv, hogy megvénültnek lenni kellemesebb állpot, mint fitlnk, bölcsnek jobb, mint bolondnk, fogtlnnk, illetve műfogúnk egészségesebb, mint hrpósnk, ágybn, szerelemre tehetetlenül bölcselkedni férfielméhez illőbb fogllkozás, mint fitl derekt átkrolni vgy kár csk szív fondorltin tűnődni, egyszóvl nem zt hzudv, hogy súlytlnság állpot kívántosbb z élet súlyánál. Testünk hnytlik: tudomásul vétetik, de fölénnyel. Vigsz - h vigszr szorulnánk - mindig kd." Vigsz kortársk rozogább állpot, z esendő fiziki létet megkönnyítő eszközök birtoklás és legfőképpen mg

14 megszokás. Az emlékek megőrző gyönyörűsége és szerényen megfogytkozott kívánság és kíváncsiság. A hlál ellen gyógyszernek és fegyvernek is z öregség iskoláját és folymtos cselekvést jánlj kisregényében z író. Hogy z ember, különösen, h író, tegye dolgát, míg él. Ami memoárbn z egyéni tpsztlásból leszűrt prncs, z Kedves bópeer!-ben prncsot követő férfi személyes tpsztlt. A kisregény formáj és tágbb értelemben trtlm is, vllomás z öregedésről. Tnulmány z öregkor természetrjzáról, melynek pszichológii, biológii és társdlmi motivációját Déry egy ismerősen hétköznpi, eseménytelen történet jelentéktelen fordultib sűríti, súlyt és távltot dv ily módon legpróbb és legesendőbb öregkori megnyilvánulásoknk is. Déry leírásánk kíméletlen őszinteségét egyetlen dolog teszi emberileg megbocsáthtóvá, ez Cyrno szentesítette egyes szám első személy. Hogy z esendő öregséget fitlság kegyetlenségével, felnőttkor megértésével és z ggstyánok bölcsességével, de szinte npló formábn rgdj meg. Voltképpen ezt z egyes szám első személyi vllomást tekintette drámánk, s állított színpdr Kedves bópeer! Mjor Tmás Déry Tibor Kedves bópeer!...-jének író-szerepében ürügyén Szántó Erik közreműködésével Pesti Színház. A főszereplő, Mjor Tmás bemuttót megelőző nyiltkoztábn minth tudomást sem venne láb (szerepe) ltt tátongó mélységekről, bból indul ki, hogy A Bópeerre nem lehet zt mondni, hogy epik, mert főhősben le-játszódó küzdelem drámi. Monológji, ezek z önmgávl folyttott dilógusok különkülön is drámák." Kpás Dezső, rendező bátrbbn szembenéz z dptáció nehézségeivel. Ő bölcsen elismeri, hogy jó regény - és ez ztán igzán jó - elsősorbn eredeti, sját regényformájábn létezik". Kpás végiggondolj hgyományos, iskolás drmtizálást, és z egyetlen ötletre épített drámi vriáció lehetőségét is, s végül egy nyiltkoztbn nem ngyon részletezett legnehezebb, hrmdik megoldás mellett kötelezi el mgát. Olvstm olyn kritikát, melyik túlzott szövegtiszteletet, hűséget veti z dptáló szemére. Véleményem szerint Szántó Erik színpdi megvlósításár inkább vlmi hűtlen hűség jellemző. Az dptáló rokonszenves tisztelet-tudássl, művészi lázttl őrzi meg z író mondtit. Ez legfőbb, mjdnem zt mondhtnám egyetlen érdeme. Ahogy hllgtjuk szöveget, lenyűgöz, csodáltb ejt, nemcsk Déry ellenállhttln nyelvi ereje, iróniáj, de z dptáló leleménye is, hogy szinte sértetlenül átmentette monológ hosszú szkszit és kisregényben megidézett jeleneteket. Nem hiszem el, mit z elődás egyik kritikus állított, hogy Déry mondti kizárólg olvsv élvezhetők. Mjor Tmás színpdi monológj ennek ellenkezőjéről győzött meg. Egyvlmi mégis hiányzik színpdról. Nem z öregedés elvont és áltlános drámáj; ezt még több-kevesebb sikerrel kibontj z elődás. De mjdnem teljes egészében hiányzik Déry hősének, z Írónk drámáj. Flórisé, ki krvkrtlnul, mégiscsk kimgslik többi öregember közül. Mert h teste hnytlik is, h ggodlomml figyeli sját szellemét, megmrd benne z lkotó, hivtásszerető ember ngyság. Ez d erőt z önmegfigyelésre, kétséget z öniróniár, és ez d vigszt, mikor sztorit kitöltő epizód, z író utolsó szerelmi regénye lezárul. Elképzelhető, hogy Pesti Színház tudtosn törekedett vlmiféle áltlánosításr. Hogy Flórisbn egy egész korosztály mgár ismerhessen. Ez törekvés zonbn

15 legfeljebb mgyrázz, de semmiképpen nem indokolhtj jellemrjz elhlványítását. Az öregség, z öregedés, hlál hiáb z egész emberiség végzete, vlóságos és drámi megjelenésében mindig konkrét. A kisregény is, színpdi változt is zzl ér véget, hogy z öregember, mikor fi és gyermekét váró menye elhgyj közös otthont, mgár mrd. A búcsú és fiziki hnytlás fájdlmát ekkor zzl enyhíti, hogy rászkdó mgánybn újr leül z írósztlához. És mikor kezébe veszi golyóstollát, térdére füzetet, végre ugynzt csendes nyuglmt érzi, mint htvn év ltt, vlhányszor munkáb kezdett. Cskhogy mi színpdon vigsztló gesztus, z z eredeti műben konklúzió. Felismerés, hogy z élet elvesztett szépségéért, öröméért csk munk kárpótolhtj z embert. Az munk, melynek célját és értelmét látj. A kisregényben megidézett író hisz munkábn, z irodlombn, mg cselekvési lehetőségében. Olyn, mg személyiségéből kisugárzó hittel hisz mindebben, hogy bennünket is meggyőz. A kisregényben nem egy megfárdt öregember, hnem egy ngy író ül le z írósztlához. Honnn ered ez szövegösszevetés révén lig kimutthtó, mégis meghtározó jellegű különbség? Azt hiszem, onnn, hogy drámi változt elkészítése során műből kibányászhtó cselekményelemek és megőrzendő szövegszkszok elvonták z lkotók figyelmét mgáról jellemről. Déry művében nemcsk helye, de súly is ngyobb hős munkájánk, Létét és tudtát is ez htározz meg. Déry ezer okból gúnyolj és kicsinyíti hősét, de z irodlomhoz fűződő kpcsoltánk tisztságát soh nem kérdőjelezné meg. Itt vn például egy olyn hiteles hűséggel színpdr átültetett jelenet, mint dilettáns írónő, Vukovics Szilvi kissszony betörése. A szituáció és kínos sztori zonos. Szilvi kész rr, hogy bájivl fizessen z író irodlmi pártfogásáért. Cskhogy elkésett, nem néhány percet, hnem néhány esztendőt vgy évtizedet. Még z sem sokt változtt színpdr idézett epizód jellegén, hogy megjelenített hősnő z író elöl hgyott kony-kosüvegéből merít erőt csábításhoz, és képzelt kokottok ordenáréságávl próbálj feltámsztni z író kornydozó férfisságát. (A jelenet láttán felidéztem mgmnk Déry Tibor: Kedves bópeer!... (Pesti Színház). Az Író: Mjor Tmás, Zsófi néni: Bull Elm (Iklády László felvételei ) sárguló újságlpokon megőrzött históriát... Micsod heves vitát váltott ki nnk idején Tükör című Déry-drb öt betűje. Még sjtónkétot is rendeztek Hosszúlépés kurt szó körül" címmel. Gobbi Hild ugynis szerepének szövege szerint nyílt színen lekurvázt Slli Kornéliát. A színészek estéről estére figyelték közönség regálását, még osztálytrtlmú konzekvenciákt is levontk, mely szerint munkás-nézők fegyelmezettebb figyelemmel fogdják Déry ötbetűs forrdlmát, mint hipokrit közízlés áltl megfertőzött polgári közönség. Az író nézőtérről felármló nevetést negyedszázddl ez-előtt már igzolásnk vélte, hogy lám, kísérlet sikerült, s közönség hálás z őszinte hngért. Vjon hogyn htott voln 1947ben Nemzeti Színház színpdán Flóris és Vukovics Szilvi párjelenete?) A kisregény író hősének férfiúi kudrcát z élettni okokon kívül még egy próság" is motiválj: z körülmény, hogy idegenkedik, sőt irtózik mg irodlmi nézeteinek, kritikájánk árub bocsátásától. Mert Flóris hosszú és gáláns klndokbn sem szegény életében soh nem szorult rr, hogy szerelmi gyönyörökért ellenszolgálttásként z igzsággl, véleménye elárulásávl fizessen. Az öregember morális gátlásánk hiány teszi színpdi kudrcot olcsóvá, trtlmtlnná. De mi még ngyobb bj: Pesti Színház színpdán áthngolódik z Író és Kti kpcsolt is. Ennek gyökereit részben z p-fiú viszony módosulásábn keresném. Bár féltékenység árnylt nem hiányzik kisregényben, színpdr már más sem kerül. Ezt z Írót semmilyen emberi szál nem köti sját fiához. A fiút pedig legfeljebb köteles tisztelet és jól felfogott érdek őrzi meg ttól, hogy szeretetlenségének nyomtékosbb kifejezést djon. Különösen kirívóvá válik ez, mikor fitlok elköltözésének ünnepélyes bejelentése lklmából Tmás még rátesz egy lpáttl". Bejelentése mrgóján megjegyzi, sőt kifejti zt, hogy nem tűri kilkult szokást, nem járul hozzá hhoz, hogy felesége Flórissl, tehát pósávl reggelizzen. Ez tktiki szempontból is ügyetlen kirohnás -- mi csk színpdi változtbn szerepel - nemcsk szívtelennek, de ostobánk is muttj szegény Tmást. Ezzel igzán felesleges fájdlmt okoz z édespjánk. Holott távozásuk z így-úgy kilkult szokásokt úgyis Megváltozttj... Déry Tibor hősének elhiszem, hogy egy jelenlétbe szeretett bele. Hogy tizenhét esztendős menye mg természetes sugárzásávl, egyénisége vrázsávl, félig még gyermeki, félig már sszonyi bájávl csodát tett. Csodát tesz zzl, hogy még egyszer, utoljár felébreszti z öregemberben férfit. A vágyk nélküli vágyt, mely ugynolyn gyönyörűségesen gyötrelmes, mint z régi, mely már elhgyt Flórist. Kettőjük kpcsolt végül is - prdox módon győzelemmel ér véget. Déry írásábn fegyverletétel hódítás helyett: z öregember győzelme. Hogy meg mer hjolni fitlság előtt. Élvezni tudj ifjú menyének nem szerelmét, de szeretetét, jelenlétét, fitlságát; hogy még felismeri tündéreket". Sját testi-szellemi hnytlás idején - z élet legyőzhetetlen folyttását. De mi mrd mindebből színpdon? Egy nplemente előtt", sőt lényegében nplemente után" fellobbnó szexuális

16 vágy, mely nemzedéknyi korkülönbség és társdlmi konvenciók következtében eleve kudrcr ítéltetett. (Az igzsághoz trtozik, hogy műnek ezért z epiki, pszichológii elszegényedésé-ért nemcsk z dptáló, de Kti lkítój is felelős.) Az pós-meny kpcsolt természetesen ebben z értelemben mindenképpen kudrcr ítéltetett. Akkor is, h színpdi Kti zt muttj, hogy ő vlhogyn másként, nem nnyir tündéri szeretettel szereti bópeert, mint hogy rr kisregényből emlékszünk... Gyengédségében eltitkolt szerelem, sőt lefojtott szerelem is érződik. Az ifjú sszonynk ez rekciój, h hitelesnek fogdjuk el, egy egészen másfjt konfliktus felé terelné cselekményt. H viszont megjátszott, kkor Kti jellemében okoz törést. Lehet, hogy ellentmondásnk tűnik, h ezek után kijelentem: Szántó Erik épkézláb dptációj, Pesti Színház elődás lényegében sikerült. Trtozom z igzságnk zzl, hogy leírjm: közönség túlnyomó többségével együtt én is élveztem z elődást. Ellenvetéseim csk kkor foglmzódtk meg, mikor végiggondoltm, hogy mit olvstm s mit láttm. Amikor szembe-sítettem színpdi élményt színpdi lehetőséggel. De mindenképpen élveztem, hogy újr író lkott mondtok záporoznk rám színpdról, és viszonylg gyér cselekményű drbnk egyetlen unlms másodperce sincs. És ez kétségtelenül Szántó Erik érdeme, kinek sikerült két síkon végigvitt monológot különösebb törés nélkül, dinmikusn megjeleníteni. Olyn módon, hogy történet írój és hőse egymássl feleselve és mégis tökéletes lélektni összhngbn szólljon meg. A felidézett szereplők ott és úgy kpcsolódnk be z elbeszélésbe, hogy ez drmturgii szempontból leglklmsbb. Sikerült átmenteni színpdr Déry iróniáját, humorát, helyenként még líráját is. Mindez együtt - igzán nem kevés. Ahhoz, hogy ennél többet kpjunk, vlószínűleg Déry zsenilitásár vgy leglábbis nnk teljes átélésére lett voln szükség. Kpás Dezső nem z eredeti Dérylkotást, hnem - mgától értetődően - z dptációt állított színpdr. De minth rendezői leleménye csk drbtól lényegében független expozíciór futott voln. A rendezői és színészi munk e bevezető kriktúrsorozt után, színpdi ötletek híján, korrekt módon lebonyolított" z elődást. A színészekkel könnyű dolg lehetett, drámi szerkezettel vlmivel nehezebb. Nem is mindig sikerült megoldni váltásokt. Sem z elbeszélő és megjelenítő mozzntok differenciálását, sem történeten belül dódó stílusingdozásokt. Az író elbeszélésében finom vgy éppen mró iróniávl megjelenített figurák közvetlen színpdi létben nemegyszer kitűnően játszó kbréhősökké szegényednek. (Vontkozik ez z Após és Költő lkjár is.) A Pesti Színház ngy színházi ttrkciój, eseménye - Mjor Tmás. Az ő közönségvonzó bópeerje, z dptáció koordinát-rendszerén belül, vlóbn zseniális. Iróniáj, gesztusrendszere, z öregség ellen vló néh már komikus hdkozás - ellenállhttln. Vn egy mozdult, hogy z sztlon besepri morzsákt. Azután elgondolj, eljátssz, tudtosítj mgábn ezt z öregesnek vélt gesztust. És kkor már néző is elhiszi, vlóbn ez z öregség legjellemzőbb tünete. De hsonlóképpen beszédesek Mjor félbehgyott, inkább csk lélekben és néző képzeletében el-játszott, térben soh nem relizálódó mozdulti is, melyekkel például menyét becézné. Az, mit Mjor tükör előtt átél és bemutt, vlóságos színpdi versenymű, z emberi rc elkerülhetetlen átlkulásánk vizuálisn megidézett drámáj. Beigzolódott, mit eddig is tudtunk, hogy Mjor olyn ngy színész, hogy mg teremti meg figurájánk pszichológiáját zzl, hogy rábízott hős egymássl feleselő tuljdonságit is egységbe fogllj. Hát még h elmúlik premieren tpsztlt bizonytlnkodás, s színésznek vlóbn vérévé válik mjd Flóris szövege. Azonbn figur szellemi, írói ngyságávl, intellektuális hitelével Mjor Tmás is dós mrdt. H z Író és Kti lkj morális tekintetben egy fokkl lesüllyedt, Zsófiét -- társdlmi hierrchi vontkozásábn megemelte z elődás. Bull El-mánk szinte meg sem kell szóllni házvezetőnő szerepében, elég, h átmegy, átcsoszog színpdon, h megigzít egy tárgyt szobábn, vgy rá-néz gzdájár, z Írór, már mindent tudunk ról. Átéljük fárdtságát, kötődését, zsémbességgel leplezett gyengédségét. Kifejeződik öreges szemérme és ki nem élt nyi ösztöne is, mely szinte egy teljes életrjzzl felér. Csk éppen ez Zsófi közelebb áll egy nyugdíjs tnítónőhöz, deklsszált özvegy úrisszonyhoz, mint egy flusi eredetű cselédhez. Blázsovits Ljossl, z Író Tmás fiávl Déry is elég mostohán bánt, s színpdon sem várhttunk tőle korrekt lkításnál többet. Bánsági Ildikó (Vukovics Szilvi) viszont egy árnylttl hrsánybb, mint hogy zt Déry művének szellemisége követelné. És végül, egy z elődás hitelét és költőiségét veszélyeztető rendezői melléfogás: Bánflvi Ágnes szerepeltetése. Ez fitl színésznő már lktábn sem lklms nnk tizenhét esztendős földi tündérnek szerepére, kit fel kell idéznie. A személye és szerepe közötti különbség áthidlásár olyn belső vrázzsl kellett voln rendelkeznie, minek nyomát egyelőre nem árult el. Játék elfogódott, mozgás - leglábbis premieren bájtln és drbos. A Nplemente előtt legutolsó felújítás rról győzött meg, hogy fémjelzett klsszikusok is öregszenek. A Kedves bópeer! várhtó kirobbnó sikere viszont bebizonyítj, hogy Gerhrd Huptmnn művében megfoglmzott örök emberi motívumok és érzelmi ptronok kelendősége egyránt változtln. Különösen, h osztályon felüli kivitelben kínálják. Végeredményben szegény Bópeernek is szerencséje volt, hogy Pesti Színházzl és Mjor Tmássl tlálkozott. Az elődás, mint olvshttuk, szélsőségesen polrizált kritikát. Lelkes és mérsékelt dicséretek után fulmináns hrgot is ébresztett. Én mgm részéről szívből kívánom Pesti Szín-háznk - és kritikánk is -, hogy soh ennél mélttlnbb eszközökkel ne rsson társult bombsikert. De zért lelkem mélyén sjnálom zt z igzi, Déry teremtette Bópeert, kit ezúttl nem sikerült könyvespolcról színpdr idézni. Déry Tibor: Kedves bópeer!... (Pesti Színház) Színpdr lklmzt: Szántó Erik. Rendezte: Kpás Dezső. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márt. Drmturg: Rd- nóti Zsuzs. Szereplők: Mjor Tmás m. v., Bull Elm, Pethes Sándor, Korcsmáros György f. h., Bánsági Ildikó, Blázsovits Ljos, Bánflvi Ágnes, Zách János.

17 BERKES ERZSÉBET Remenyik perújrfelvétele A Vén Európ Hotel Veszprémben A mgyr elefánttemető nemcsk tehetségek pusztulásánk csüggesztő emlékhelye, hnem olyn váltó is, melyen kezesül -- z utókor neve áll. Rossz emlékű korok elszívták, szennyezték tehetséges művészek körötti levegőt, sorvdásb, kori hlálb, önpusztító pesszimizmusb hjszolták jobbjinkt? Miránk hárul bizonyítás egy jobb levegőjű korbn : elővenni, elemezni, örökhgyóul válllni őket, bizonyítv mgunk világát, s bizonyítv jobbk folytonosságát. Nemes ez törekvés, mégsem mrdéktln sikerű. Torzóbn mrdt életművek, ki nem próbált - kortársi nyilvánosság mérlegén le nem mért lkotások kiegészítése, portlnítás bármily kegyeletteljes ténykedés is, csk ritkán váltj ki szuverén műlkotásnk kijáró közönségsikert. Lírikusi vgy regényírói életművek esetében is gykort így vn, de sokkl inkább drámi hgytékoknál. Emlékezzünk csk - hogy közli példát idézzek Tmási Áron Ősvigsztlásánk bemuttójár. Néhány eltlált jeleneten kívül drám egésze csupán irodlomtörténeti igzolásul szolgált: miként szőtte át Tmási népi ihletésű világát z expresszionizmus. Ám h bevtott, tájékozott történészi szemüveget letettük, bizony mosolyogttó nivitássl állt előttünk műegész. Tmási életművét nem igzolv, csupán egy kuriózum precízkedésével kiegészítve. Hib volt bemuttni? Nem. Csupán zt kell tudni, hogy z Énekes mdár teljesebb színpdi mű, mint ez, melynek értéke kísérletező kedv fel-muttásábn vn, s nem kész eredményében. Hsonlón jártunk nem egy múlt százdi drámíróvl - Czkó Zsigmond kecskeméti bemuttójár, z elfeledett Szigligeti-művekre vgy főiskolások vizsgelődásán most bemuttott Jókidrbr gondolok -, s hsonlón közelmúlt szerzői közül néhánnyl. A felcsttnó tps sokkl inkább tiszteletdás volt, egy újr eltemetés sortüze, mint hlottiból feltámdónk szóló üdvöz-lés. Most zonbn veszprémi Remenyik- premier után mégis úgy tetszik, hogy nem egészen ugynez fog megismétlőd-ni. Nem egészen... Mert egy kicsiny részben mégis. Remenyikről ugyn szólnk tnulmányok, több-kevesebb pontossággl életművét z 1965-ben kidott A mgyr irodlom története is elemzi - sjnáltos, hogy éppen z életrjzi dti hibásk-, s mind gykrbbn szerepel különféle értekezésekben utlásképpen z ő művészlkj. De jó szándékú szkembertörekvések ellenére sem vált elevenné ez z életmű. Mind drámái, mind regényeinek jv hozzáférhető ugyn, de különösebben népszerű olvsmányokká nem lettek, színpdr nem kerültek. Holott Remenyikénél gyengébb esztétiki értékű, vékonybb mondndójú Írások elevenek z irodlmi köztudtbn. Ez z értetlenség, be nem fogdás visszmegy egy korábbir. A huszdik százdi mgyr vntgrde törekvésű irodlom különféle politiki okoknál fogv kimrdt mgyr szellemi élet ármából. A felszbdulásig elsősorbn belőle árdó szocilist ellenzékiség, zután pedig relist esztétiki mérce merev értelmezése mitt. Ahol lobogó csk Petőfi lehetett, ott nem vgy lig-lig nyert helyet szbd vers, z epikus drám vgy kronológii rendet fellzító, netán tudtármml írt regény. Mire viszont - mindenekelőtt külföldi szerzők közvetítésével - hozzánk elérkezett e kirekesztett műfjok vlmelyike, ddigr hzi úttörők porosknk, másodlgosknk, nem egyszer epigon jellegűeknek htottk. Alighnem ez történt Remenyikkel is. Brecht, Krlež, Witkiewicz - kik például vele kortárs, hozzá hsonlón kísérletező drámírók voltk - hmrbb kerültek mgyr színpdokr, mint z ő epikusexpresszionist lkotási. S h most színpdr kerülnek - zz: fognk kerülni, mert legizglmsbb drmturgiájú lkotási még mindig nem kerültek világot jelentő deszkákr - úgy tetszik, Remenyik Zsigmond: Vén Európ Hotel (Veszprémi Petőfi Színház). Dobos Ildikó és Tkács Ktlin

18 hogy másodkézből vló drmturgiáj. Mindz, mi hjmeresztően" újnk htott sját korábn, már lejárt", már nem hökkent, ptentokhoz illeszkedik, s nem tár föl eddig ismeretlen mélységeket. Az irodlomtörténet jól tudj bizonyítni ezt z igzságtlnságot, még-sem ezektől z érvelő tnulmányoktól várhtó Remenyik életművének jogib ikttás, hnem ttól -- mindenek-előtt rendezői szemlélettől, melyik képes lenne kortársként olvsni Remenyiket. Nem Pirndellón, O'Neillen vgy lengyel vntgrdokon iskolázott szemmel, hnem mi kortársén, ki - h éppen színpdr viszi Remenyik vlmelyik lkotását képes elejteni kísérletező sllngjit, s csk zokt mozzntokt emeli ki, melyek m is izglmsk, szuverén mondnivlóvl bírnk. H megtesszük ezt világhírű klsszikusokkl Shkespere, Molière, Schiller lkotásivl - bízvást megtehetjük z dósságot törlesztő utókor láztoskodás nélkül még mjdnem-kortársk esetében. A veszprémi reskontó Tgdhttln, hogy veszprémi színház Vén Európ Hotel bemuttásávl ismét igzolt drmturgiájánk hgyományosn eleven, hgyományosn igényes törekvéseit. Remenyik Zsigmond gzdg drámi életművéből eddig csk kettőt ismert mgyr publikum. Az tyi házt ezt 1943-bn játszott Vígszínház - s Krd és kockát, mely-nek 1955-ös bemuttój, mjd filmváltozt ugyn elég széles körét vonzott nézőknek, mégsem sorolhtó zokhoz z lkotásokhoz, melyek Remenyik-életmű legjellemzőbb s legerősebb drbji. A most bemuttott drám sokkl inkább remenyikes", jóllehet szerző egyediségének bemuttásár Blőse úrék mindenkinek trtoznk sokkl lklmsbb lehetne. Horvi István rendező zonbn -önmgábn helyesen - nem ezt krt. Úgy tetszik, portörölgető", dósságtörlesztő" drámválsztás helyett egyszerűen csk drámát válsztott. Olyt, melyet még nem ismert publikum, de melyet érdemes megismernie, mert értékes jellemrjzokkl, erős drámi tmoszférávl, humnist mondnivlóvl bír. S indoki között szerepelt z is, hogy ez egy mélttlnul elfeledett, soh nem játszott mgyr mű. Ez szempontj zonbn nem jutott kizárólgosságr, Láttunk tehát egy drámát, mely hrmincs évek végén keletkezett - kidott drámkötet ből dtálj-, s húszs évek Dél-Amerikájábn játszódik. Aktulitás tehát nem korból szármzik, hnem szemléletéből, s ugynz indokolj, mi - mondjuk - egy O'Neillmű bemuttását is. Közvetlen élménynyg Remenyik első meriki útjár megy vissz, ezt hngsúlyozz szerzői bevezető, s ezt nlizálták már tnulmányok is, legrészletesebben Ferdinándy György 1969-es értekezése. (150 példánybn sokszorosított, frnci nyelvű kötet, legjobb eddigi Remenyik-bibliográfiávl.) Hőse Krl Knöpfle német kivándorló, ki DélAmerik egyik kikötővárosábn trt szállodát, természetesen meggzdgodás fényes reményével. A válllkozást még ngypj lpított, mint számlkönyv első oldlán állt: Isten nevében és pártfogásár bízv..." Krl Knöpfle zonbn - most már mint don Crlos - nem bízik trnszcendens erőkben. Mint igzi kpitlist válllkozó mg szervezi meg kegyelmet is, nem vár betévedő pénzes látogtókr - kötéllel fogj kuncsftokt. S hogy hszon is biztosbb legyen: lecsúszott kisembereket, kispénzű reményteleneket, mgukt gyógyítttni vágyó reménykedőket, kik rövidesen ezt is don Crlos szervezi - el-dósodv, mindenükből kifosztv vgy éppen z jánlott orvos közreműködése folytán elhlv, Crlost segítik hszonszerzésben. Remenyik ott indítj el drámát, hol don Crlos már mélyponton vn. A játék egésze pokol utolsó bugyrink bebrngolásáról szól, ddig, míg Crlost egy bosszúálló kifosztott meg nem öli. Ebből típusú tárgyválsztásból s természetesen Remenyik szemléletéből következik, hogy epikus szerkezetű Vén Európ Hotel. Nem Knöpfle lezüllésig jutását ábrázolj, hnem züllés végső állomásit. Ahogy Kurázsi mm esetében sem izgtj Brechtet, hogy z miként lett kpitlist válllkozóvá, hnem beéri zzl, hogy mint kpitlistán miként teljesednek be z életform frkstörvényei, úgy nem érdekli Remenyiket sem z, hogy voltk-e Knöpfle úrnk gyermek-álmi, ideái, szállodtuljdonosbn inkrnálódó polgári törekvésein kívül eső motívumi. Aligh jogos hát számon kérni - hogy egyik npilpunk kritikus tette -, hogy miért nem züllésig vezető utt ábrázolt Remenyik, s miért züllés állomásit. Tárgyánk tudtos válsztá sát z epikus drámkrkter ismeretében nincs okunk kétségbe vonni, s így zt sem, hogy ez tárgy lklms-e drámi megjelenítésre. Remenyiket ugynis nem z izgtt, hogy mint válik vlki kizsákmányolóvá, hnem z, hogy ez társdlmi helyzet mennyire meghtározó, s h vlki következetes kr lenni vgyonszerzésben hogy don Crlos is -, kkor nnk világábn mint válik minden áruvá, mint válik minden vgyonszerző eszközzé. Don Crlos - bár már teljesen lecsúszott ember színre lépés pillntábn - osztályánk mégis ngyszerű" példány. Őt nem rendíti meg feleségének téboly, nem tüdőbeteg indián lány hldoklás, sem z, hogy szerelmét pénzért kell férjhez dni; és nyugodtn leprncsolj cspost z életveszélyes pincébe, h rról vn szó: hsznál z üzletnek. Adósság, csőd, vesztegetés, intrik - mind lehámlik ról, h megcsilln lehetőség : ismét beplizht" vlkit, ismét lkókt toborozht, újr mozog vgy mozgásb hozhtó szállod gépezete. A mg nemében kivételes képességű ember. Nemesebb célok esetében nyilván senki sem kételkednék kiválóságábn. S Remenyik pengeéles társdlom-kritikáját éppen ezzel kivételes kvlitású hőssel villogttj fel legtisztábbn, legmetszőbben : múlt százdi nemes szándékokkl lpított válllkozás züllése törvényszerű züllés. Nem egyszerűen don Crlos jellemhibáj, hnem kpitlizmus lényege, mely bbn pillntbn kibúvik fennkölt lpítóokmány göngyölege lól, mihelyt válságb kerül, mihelyt szélsőséges helyzetekben kell működnie. Knöpfle válság húszs évek kpitlizmusánk válság, megírás korábn már háborús években - leplezetlenül tomboló kpitlizmus lényegének kimuttás, s egyben irglmtln ítélet: don Crlost z z lklmzott gyilkolj meg, kit leginkább eszközévé tett, ki féregként ismétli don Crlos törekvéseit. Így nem vlmi felágskodó mégisöntudt" szegül Crlos ellen, hnem z, mi lényege szerint Crlos mg. S ezt hngsúlyozz zárókép is: Knöpflené eszelősen felolvss férje holtteste mellett z lpítólevelet. Horvi István rendezése erre társdlomkritiki gondoltmenetre koncentrált, lehetőség szerint mégis úgy, hogy jellemek rjzánk motiváltság el ne vesszen. A sokszereplős drám vlmennyi figuráját zonbn nem sikerült teljes

19 árnyltságbn kirjzolni, s főbb szerepek is gykort tetszettek kidolgoztlnnk. Don Crlost Tánczos Tibor formált meg. Kétségtelen, hogy z utóbbi évdokbn tőle látott lkítások sorábn jeles helyet érdemel Crlos-figuráj, még-sem volt teljesen hiánytln. Enerváltbbn lép színre, hogysem elhihetnénk neki: fitl sógornője szerelmes lehet belé, mert energikus, szbdulást jelentő férfit lát benne. A körötte mozgó személyzet" sem hiteti el Crlos sátáni erejét, következetes kegyetlenségének számító céltudtosságát. Ott jó igzán, mi-kor Crlos úr végső szétesettségét, már mg előtt sem tkrgthtó bukását látttj. Szoboszly Sándor gyilkos Bockj erős krkterlkítás. Svószínű, meg-lázott kis féreg, ki mégis képes szembekunkorodni végső kétségbeesés pillntibn. S hogy ezt elhihettük neki, z nemcsk Remenyik jól kiszámított emberábrázolásából következik. Szoboszly kiszolgálttottság pillntibn is sejtet vlmit z lnts hosszúvágyból, s mikor ezt igzolj - teljessé teszi jellemet. Dobos Ildikó Knöpflenéje állt tlán legközelebb hhoz szimbolikusn több jelentésű lkhoz, mely Remenyik más drámáit is ismerve, z áltl megkövetelt emberábrázolást kifejezi. Részben méltó társ Crlosnk: kisebb gonoszságokt szemrebbenés nélkül végrehjt. Lop közös ksszából, húgát - férjére féltékenyen -- hozzáerőszkolj egy beteg és züllött kéjenchez. De képes zt is elhitetni, hogy minden bűnös tettéért megszenved. Tébolyábn is, tudtos döntéseiben is kiszolgálttott, szenvedő eszköz. Itt még z is jellemfestő erényévé lett, mit más lkításibn fölös, modoros megoldásnk érzünk : túlságig tgolt beszéde. Knöpflené hngsúlyozottn megformált mondti téboly tkrgtását jelezték. Csk részegek, csk mgukon mereven urlkodók törekednek ilyen kínos pontossággl rr, hogy tisztánál tisztábbn rtikuláljnk, ejtsék másslhngzókt, formálják mond-tok lejtését. Link György züllött Kesselstdt szerepében, Losonczy Ariel mint Ern Liebig utclány formált eleven krktereket. Hlványbb volt jelentős szerepében Joós László és Tkács Ktlin, mint zt tőlük elvárhttuk voln, viszont Perlky István, Czeglédi Sándor és Tóth Titusz szokványosn megírt szerepeket leleményesen színesbitették. Tánczos Tibor (Knöpfle) és Perlky István (Lüdecke) (Frks Tmás felvételei) Fehér Miklós díszlete kitűnően érzékítette meg zt z tmoszférát, mely Remenyik sugllt világ sjátj. A koszlott flk, vedlett elegnci" s dinmikus mozgást biztosító járások kifogástln egységet teremtettek. Witz Év jelmezei is légkör szellemében fogntk, tlán csk Knöpflené utolsó jelenetben viselt fekete ruháj sikerült fennköltebbre, mint mit ez figur vlh is viselhetett. mes lenne Blőse úrékt, z Akár tetszik, kár nemet vgy - kisebb drmturgusi bevtkozások árán - Don Ouijotét is színre vinni. S tlán színházk máskor tpsztlt törekvései folytán z is lehetővé lesz Remenyik-premierek kpcsán, hogy ennek kivételes tehetségű és emberi trtású lkotóművésznek egész életműve közelebb kerüljön m olvsó, színházb szívesen járó szélesebb közönséghez. A kmtok törlesztése után A veszprémi válllkozás szerencsés kézzel szertefoszltott egy közhiedelmet: zt, hogy Remenyik drámái kísérleti könyvdrámák. A Vén Európ Hotel premierje zt igzolt, mit egyébként irodlomtörténészek, ugyn bátortlnul, de mégiscsk állítottk: Remenyik két háború közötti mgyr irodlom kiemelkedő tehetsége. Ezzel válllkozássl zonbn csk kmtot törlesztett z utókor. A tőkét is érdemes lenne. Érde- Remenyik Zsigmond: Vén Európ Hotel (Veszprémi Petőfi Színház) Rendező: Horvi István m.v. Díszlettervező : Fehér Miklós m.v. Jelmeztervező: Witz Év m.v. Szereplők: Tánczos Tibor, Szoboszly Sándor, Czeglédy Sándor, Pergel János, Árv László, Háromszéki Péter, Dobos Ildikó, Losonczy Ariel, Tkács Ktlin, Link György, Perlky István, Joós László, Pálfy Eliz, Éltes Kond, Vrg Tmás, Dévi Péter, Környei Oszkár, Horváth László, Vjd Károly, Tóth Titusz, Kovács Zoltán.

20 EÖRSI ISTVÁN Aszkézis minden mennyiségben Az Oszlopos Simeon Kposvárott H mjd kritikilg feldolgozzák Srkdi Imre drámi életművét, feltétlenül z elemzés egyik gyújtópontjáb kéredzkedik z szkézis és z élvetegség ntinómiáj. Már A prófét főhőse, Virág is zt prédikálj 1943-bn egy flusi kocsmábn, ingyenfröccsök és pprikás csirkék fejében, hogy legyél rossz, meglátod, még úgy is mennyivel jobb leszel, mint így". Nemi szbdosságot, korlátln önkiélést ppol, de megváltndó nőkhöz ígért önmg helyett suttyombn Smut, cspost küldi be, és szkétikusn lecsúszik z élet örömeiről. Ezzel szemben Hnnibál, szintén 1943-bn, mjd egy későbbi töredékben egészen 1957-ig, élveteg bölcs, kinek hdit z szkétikusdogmtikus rómik szétzúzzák, mi ngy örömmel tölti el, mert végleges Két pillnt Srkdi hngultdrámájából": Kiss István (Kis János) és Pogány Judit (Zsuzsi) vereség megszbdítj felelősségeitől ben, Lucreti-töredékben lép fel először Trquinius királyként ngy drámi erővel z z erőszkos férfiú, ki szexuális önbizlmávl, erőszkos krásávl rbol élvezetet mgánk. Ez figur tér vissz bn, A ház város mellettben Bátori körorvos polgári, tehát még önkényesebben krnok lkjábn, mjd z Oszlopos Simeon (196o) főhősében, hogy zután z utolsó drbbn, z 1961es Elveszett prdicsombn Sebők Zoltán bántosbb, humnizáltbb és elviselhetőbb figurájábn intsen búcsút nekünk. Az ötvenes évek első felében írott dicséretes szándékú, de stilárisn és művészileg egyránt srkditln termelőszövetkezeti népszínművek kivételével csknem minden drbbn és drbtöredékben kísért dilemm: mrdjon-e z ember nyugton neki rendelt életkörben, kilkult erkölcsi normák között, gypjúlsót viselve tábori élet viszontgsági ellen, mint Lucreti dicséretes férje, Brutus teszi, beleromolv konszolidált köznpi lét átlgkörülményeibe, mint Ház város mellett legtöbb férfi-szereplője, vgy lépjen-e túl normákon, válllj különállást, bűnt, vereséget, nem is boldogságért, melyet z ilyen figurák tgdnk, hnem pillntokért ( Élet helyett órák" mondj Ady), vgy pusztán zért z elégtételért, hogy hdt üzenhetnek z élet kisszerűségeinek. Természetesen nem minden figur illik bele ebbe sémáb. Az öreg Sebők szuverénül válllj z élet rendjét, munkábn mindvégig megőrzi epikureus élvezőképességét, prdicsom lkój mrd, mert ennek törvényeit, leglábbis mg körében, személyesen szbhtj meg; és másik póluson ott sötétlik z Oszlopos Simeon főhőse, Kis János, ki z morlitást válsztj ugyn, de kibújik z szkézis és élvetegség dilemmájából: bűvészmuttványt hjt végre, z élvezetet változttj szkézissé. Nál ugynis z élvezet: nők és bor fogysztás lemondást jelent teljes életről, és e lemondás bomlsztó tudt folytán nem bírj már élvezni z élvezetet sem. Minél féktelenebb z élvezet, nnál tökéletesebb z szkézis, mely már nem is válsztás eredménye, hnem megkerülhetetlen szükségszerűség. Az Oszlopos Simeon kétségkívül Srkdi Imre drámírói munkásságánk csúcspontj. Csurk István Ki lesz bálnyá?jávl együtt mrdndó színpdi látomás ez z 1956-os megrázkódttásból felépülni nem tudó, céljvesztett