európa modern alkotmányos demokráciái ma jellemzően

Átírás

1 z lkotmánybíróság többé nem z lkotmányvédelem legfó bb sz e rv e sólyom lászló volt köztárssági elnökkel kovács kriszt beszélget A Mgyrországon meglehetősen népszerűvé vált álláspont szerint z lkotmány lpvető funkciój, hogy történeti, erkölcsi ktegóriákkl létrehozz és fenntrts nemzeti egységet. A rivális felfogás lpján z lkotmányos rendszer nem szorul rá egyetlen vllásr vgy más összetrtó erőre, mert z lkotmányos ptriotizmusbn polgárok z lkotmányos elveket, és zoknk sját történelmük kontextusából dódó konkrét trtlmát érzik sjátjuknk. Mit gondol e két felfogásról? két olvst nem zárj ki egymást. Németországbn z lkotmányos ptriotizmus ngy krriert futott be, mert nyugtnémet polgárok z lkotmányr vetítették rá mindzt, mihez nem volt meg hz. S hogyn z H. A. Winkler Németország története című könyvéből tudhtó, ugynez játszódott le z NDK-bn is. Az NDK először egy olyn szocilist állmként htározt meg mgát, mely német nemzetiségű (sőt, tlán pontosbbn: német nemzet egy szocilist állm), zután kiderült, hogy nem német, hnem szocilist hzfiság htározz meg identitását, mert ez köti össze táborrl. Miután nem létezett egységes nemzetállm, ezért z NSZK és z NDK is másutt próbált megtlálni önzonosságát. Dieter Grimm szerint z után, hogy bonni köztársságot felváltott berlini Németország, nincs szükség erre pótlékr, z ország egyesült, ptriótáknk vn Vterlnd -j. De z ilyen sjátos helyzetektől függetlenül is lehet z lkotmány normális funkciój z identitásteremtés, mind történelmi lpon, mind elvei és berendezkedése mitt. Különösen nyilvánvló ez függetlenségüket vissznyert vgy újonnn létrejött állmok lkotmányánál, például blti állmok esetében. Tnúj voltm Eritreábn, hogy z lkotmány megszületését úgy várták, mint mi megpecsételi és bizonyítj, hogy ez z állm vlóbn létezik, és tlán béke lesz. Ngy szerencse, h egy ország népe zonosul lkotmányávl. Mgyrországon tlán z 1848-s áprilisi törvények lehettek voln ilyenek, h nem úgy fordul történelem, hogy fordult. M Európát jellemzően modern lkotmányos demokráciák lkotják, melyeknek tipikus jellemzője társdlmi heterogenitás és világnézeti plurlizmus. Egy ilyen környezetben milyen sikerrel lpíthtó közös identitás szármzási lpú nemzeti egységre? európ modern lkotmányos demokráciái m jellemzően nemzetállmok. Nem tudom, miért kellene nemzeti egységet eleve gynúvl kezelni; minth nem férhetne bele plurlizmus és sokféleség. Vn, hol modern nemzetállm megszilárdulás egyben polgári demokrtikus berendezkedéssel járt együtt, mint Frnciországbn. Az egységes (kis)német állm létrehozásábn 19. százdbn viszont szbdságjogok háttérbe szorultk birodlom feltámsztás mögött. M egyszerre htnk ellentétes tendenciák: szuverenitást korlátozó európi integráció mg közös jogrendjével, re gio nliz mus és szeprtist törekvések, nemrég még etniki rokonság lpján létrehozott állmok szétesése szűkebb nemzetek szerint, helyenként népvándorlás méretű migráció htás. Vgyis, foglmk állndó újrértelmezésre és tisztázásr szorulnánk. Komikus bizonyíték ennek z zvr, mely z európi szervezetekben nemzet foglmánk állndó fordítási nehézségeit kíséri: vjon politiki nemzetként, vgyis állmpolgársági értelemben, vgy etniki nemzetként kell-e érteni? A nemzeti identitást nyilván nem z lkotmány teremti, de szerepet játszht benne. S kkor sem mg szöveg, hnem z áltl teremtett ngyon komplex társdlmi érzület és joggykorlt. Az lkotmányos vlóság z, mi lkotmányos identitásként nemzeti identitás lkotórésze lehet. S ez z lkotmányos vlóság hordozhtj z lpjogokkl együtt járó tágs és türelmes szbdságot. A nemzeti identitás miért ne férne bele ebbe keretbe? A 11/1992. AB htározt szerint Mgyrország jogállmmá minősítése egyszerre ténymegállpítás és progrm. Erről vn szó itt is. Az lkotmányos identitás dilógusbn lkul és mrd fenn. Az Alp törvény előkészítése idején különösen meglov- FUNDAMENTUM / SZÁM INTERJÚ / 19

2 golták zt korábbn is hllhtó nézetet, hogy 89- es demokrtikus lkotmány zért nem tudott új identitást teremteni, mert régi, sztálinist lkotmány módosításként jött létre. Én viszont úgy látom, hogy nem is mg szöveg, s nem is z kkori lkotmányozás folymt, hnem z Alkotmánybíróság működése teremtett lkotmányos identitást mi z előző rendszerben biztosn nem létezett. Az Alkotmánybíróság érttette meg néppel, hogy vn egy közvetlenül htályosuló lkotmány, melyet mindenki működtethet populáris kció révén, s így beleszólht rendszerváltás jogi menetébe, és érezhetővé tette, hogy htlomnk korláti vnnk. El is terjedt mondás: Menj z Alkotmánybíróságr! Az lkotmányosság iránti bizlom vgy létrejön mgától, mint z Alkotmánybíróság esetében kilencvenes évek elején, vgy nem. Az Orbán-kormánynk most z célj, hogy új lptörvényével identitást djon, de zt z Alptörvény Asztlávl, festményekkel és hsonlókkl, felülről létrehozni nem lehet, h nincs z lkotmányhoz kötődő társdlmi élmény vgy tpsztlt. Az lkotmány szilárdságánk tönkretétele biztosn ez ellen ht. Az Alptörvény kísérletet tesz egy, keresztény erkölcsöt követő politiki közösség megteremtésére. Miként érezheti sjátjánk z Alptörvényt nem kereszténység tnit követő vgy vllásilg muzikális polgár? kereszténység ebben z Alptörvényben csupán verbálisn, két említés révén vn jelen, kkor is ngyon óvtosn, kiegyenlítéssel kísérve, hogyn lengyel lkotmánybn. Vlóbn lengyel megoldást látj z Alptörvény hitvllásábn? ngyon messziről. Ugynis z Alptörvény nem is foglmz olyn erősen, nem tesz hitvllást. A lengyel megoldás sokkl kifejezettebb z invokációvl: Mi, Lengyel Nemzet Köztársság vlmennyi polgár, mindzok, kik hisznek Istenben mint z igzság, jóság és szépség forrásábn, mindzokkl, kik nem osztoznk ebben hitben, de tiszteletben trtnk más forrásokból szármzó egyetemes értékeket ( ) ismerve felelősségünket Isten és sját lelkiismeretünk előtt. Az Alptörvény kereszténység nemzetmegtrtó szerepét ismeri el, és hozzáteszi: becsüljük országunk különböző vllási hgyományit. Ez utóbbi esetében z lehet problém, hogy más, hsonló egzisztenciális súlyú ideológiákt miért nem becsülünk. Ebből szempontból lengyel lkotmány átfogóbb és befogdóbb. Ezért nevezik megosztónk z Alptörvényt; mert mgyrok sokságánk perspektívájából szöveg világnézeti okok mitt elfogdhttln. külön-külön z egyes normtív szkszokból nem tudok keresztény vlláserkölcsiséget kiolvsni. Az Alptörvény egészéből is bjosn. Még egyszer: z Isten, áldd meg mgyrt! z Alptörvény élén olyn mélyen beivódott identitáselem, hogy nevetséges lenne itt világnézeti semlegességet követelni. Kifejezetten történelmi és igz megállpítás prembulum elején, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt hzánkt keresztény Európ részévé tette. Az említett nemzetmegtrtó szerep is inkább történelmileg értelmezhető. A házsság foglm z lkotmánybírósági gykorltot követi, nem sjátosn keresztényi lpú, bár megfelel nnk. Fölteszem, hogy házsságon ezt értették Szent István előtt is, s m is megfelel sokféle vllási és nem vllási hgyománynk, felfogásnk. Az, hogy pre mbulum szerint cslád z együttélésünk legfontosbb keretei közé trtozik, z L) cikkben pedig nemzet fennmrdásánk lpj, szintén nem sjátosn keresztény vgy vllási kijelentés. A cslád eddig is védendő lkotmányi érték volt. A Jánosi-ügyben hozott 57/1991. AB htározt kifejezetten védte cslád funkcionális, szociológii felfogását. Viszont ehhez képest, vlmint közfelfogáshoz és társdlmi gykorlthoz képest is, negyedik Alptörvény-módosítás jelentősen szűkíti cslád foglmát. Bár ez módosítás politikilg KDNP-nek dott jutlom mely párt nevében szerepel keresztény szó, nincs köze kereszténységhez. Például ktolikus egyház gykorlt éppen ellenkező, kiterjesztő tendenciájú, nemcsk bármilyen csládok, de tnbeli nehézségekkel küzdve még z elváltk befogdásár is. A mgzt védelme eddig is állmi kötelesség volt fognttástól kezdve. Viszont z összes bortusztörvényt egyhngún megszvzt KDNP. Ezek szerint Ön z Alptörvényt szekuláris lkotmánynk trtj? persze. Más kérdés, hogy elsősorbn pre m bu lumábn, és most már z Alpvetés fejezetben is, kifejezetten ideológii töltetű. De ott történelemfelfogásbeli, politiki és bizonyos hgyományos nézetek, illetve közösségi értékek jelennek meg. Ez progrm Fidesz htlomr kerülését követően Nemzeti együttműködés nyiltkoztábn öltött testet, és sokbn tükrözi z Alptörvény is, de nem látom, hogy z egyes lpjogokbn megjelenne. 20 / I N T E R J Ú FUNDAMENTUM / SZÁM

3 Mit gondol z lpjogok kötelezettséghez kötéséről és z Alptörvény-értelmezésnek hitvlláshoz kpcsolásáról? ugyn előírás, hogy z Alptörvény rendelkezéseit, jogokt is ideértve, Nemzeti hitvllássl összhngbn kell értelmezni, de hitvllás említett történelmi részeiből vgy nemzeti büszkeségünk tárgyiból, vgy lelki megújulás szükségességéből z egyes konkrét lpjogok mércéjét közvetlenül levezetni szkmilg lehetetlen. A prembulumbn megjelenő értékek másfelől nnyir áltlánosk, hogy beleférnek z lpjogok értéktrtlmánk érvényesítésére egyébként is rendelkezésre álló értelmezési keretbe. Így vn ez normtív rész egyes, például közösségi elkötelezettséget kiemelő mondtivl is. Azt z elvet, hogy tuljdon társdlmi felelősséggel jár (XIII. cikk), z Alkotmánybíróság mindig is lklmzt, hiszen százéves elvről és nnk ismert gykorltáról vn szó. Az 1949-es lkotmány 1972-es revíziój deklrált először, hogy Mgyr Népköztársság tiszteletben trtj z emberi jogokt. Azonbn hozzátette, hogy z állmpolgári jogokt szocilist társdlom érdekeivel összhngbn kell gykorolni. Ennek korlátozásnk jogi ismérvei nem voltk, és kidolgozásuk bírói út híján nem is volt lehetséges. Most végső soron z Alkotmánybíróság feldt, hogy Nemzeti hitvllás bevonás z értelmezésbe ne korlátozzon lpjogokt. Itt tehát helyes módszer döntő; áltlános kijelentések közvetlen lklmzás tévútr vihet. Természetesen z lkotmány értékhordozó, és vn morális olvst. De tetszőleges eredményre vezethet, és ezért elvetendő például z Alptörvény O) cikkére hivtkozv egy jogkorlátozást lkotmányosnk trtni, mondván, hogy z öntudtos állmpolgároktól elvárhtó erőfeszítés, hogy jóelőre regisztrálják mgukt válsztási részvételhez mint ez lkotmánybírói különvéleményekben megjelent. Korábbn ilyesmire nem volt péld igz, z lkotmány szövege sem igen dott voln erre lklmt. Ehhez zonbn m támpontot nyújt z Alptörvény és z bbn fogllt hitvllás, mely, most már bizonyosn állíthtó, nem csupán deklráció, hiszen rr srkltos törvények épültek. hlálbüntetésről szóló 23/1990. AB htározthoz fűzött véleményemben részletesen kifejtet- tem, hogy z Alkotmány ideológiilg semleges. Ez zt jelenti, hogy z értelmezendő jogok htárir nézve lehető legszélesebb konszenzust kell felölelnie. E htárokon belül z lkotmány különféle értéktrtlmú értelmezésekkel tölthető ki, többek között ttól függően, hogy például z éppen urlmon lévő kormányzt szocilist, liberális vgy konzervtív. Az Alkotmánybíróság htárokon őrködik, és zon, hogy különböző trtlmk z lkotmány egészének elvi egységét ne bontsák meg. Ez zért elég ngy kötöttség. Az Alptörvény is semleges ideológiilg? szándék szerint nem; erről szól prembulum és nnk egyébként természetes értelmezési segédletként vló kiemelése. Több megfoglmzás sugll hgyományos és közösségközpontú szellemet lásd cslád megjelenítését vgy már említett, Svájcból importált O) cikket. A nyelvezet szándékosn más, de normtív trtlom ugynz, mint z előző lkotmánybn. Hiszen z is kiemelte mg lpvetésében, z áltlános rendelkezésekben házsság és cslád védelmét, z ifjúságr fordított különös gondoskodást, mit ztán z lpjogi fejezetben ismételten kifejtett. Áltlábn is úgy látom, z új Alptörvény fő üzenete z újrkezdés volt. Ezt demonstrált z Alkotmány átnevezése, szerkezetének tudtos szggtottá tétele, minth különböző törvényekből álln össze. De z újrkezdés hihetővé tételét főleg z szolgált, hogy htályos lkotmányt negtív színben tüntették fel, s felelőssé tették z elmúlt húsz év minden kudrcáért. Tehát el kellett vetni 89-es lkotmány és z rr épülő lkotmánybírósági gykorlt úgymond szélsőséges individulizmusát is, s ezzel együtt kiemelni z új Alptörvény közösségi szellemét. Ismétlem, ez szvkbn, z Alptörvény propgálásábn sokkl inkább megjelenik, mint z eredeti szöveg normtív rendelkezéseiben. Ez egészen ddig így volt, míg későbbi módosítások nem vittek be konkrét rendelkezéseket z ilyen deklrációk mellé, mint például cslád esetében. Felteszem, hogy ezek mögött áll vlmilyen nemzetvízió, konkrétbbn egy társdlomkép, vgy még konkrétbbn egy elképzelés z ideális csládról, illetve z egyházkról. De ezek gondolti hátterek nehezen ismerhetők fel, eredetük és meglpozottságuk sem zonosíthtó. Jól látszott ez z egyházi törvényhozás hirtelen változásibn. Mindenesetre sem z lkotmányellenes rendelkezések felvétele z lkotmányb, sem zok negtív változások, melyeket z Alptörvény-módosítások hoztk, s prlmenti, de vlójábn miniszterelnöki htlom koncentrációját szolgálják, nem vezethetők le z Alptörvény ideológii töltésű mondtiból. A nemzetvíziót említette. Ön állmelnökként több ízben hngsúlyozt politiki közösségként felfo- FUNDAMENTUM / SZÁM INTERJÚ / 21

4 gott nemzet és kulturális-etniki nemzet közötti különbséget. Azót htáron túl élő mgyrok állmpolgárságot és ehhez kpcsolódón válsztójogot kérhetnek és kphtnk. Ebben jogszbályi környezetben érvényes-e politiki és kulturális értelemben vett nemzet közötti különbségtétel? igen, persze. Állmelnökségem ngy eredményének trtom, hogy ezt kettősséget több szomszédos elnökkel sikerült megértetni; sőt, elfogdttni. Itt, Közép-Európábn, hol z etniki nemzetek sokszor mozikszerűen vgy egymást átfedően lknk, z együttélés feltétele, hogy kulturális nemzetek összetrtozását elismerjük, úgy, hogy z ne zvrj z állmpolgárságon lpuló politiki nemzethez trtozást és politiki nemzetek integritását. Jelentős előrelépés, hogy Velencei Bizottság is elismerte z nynemzetből és kisebbségeiből álló kulturális nemzet létét; sőt, megállpított: z nynemzetnek vn beleszólás más állmokbn élő kulturális nemzetrészei sorsáb. Mi tesz vlkit mgyr politiki közösség tgjává: z etniki szármzás? nem, hiszen mgyr politiki közösség tgj z z itt élő frnci állmpolgárságú feketefriki is, kinek helyi válsztójog vn. Az Erdélyben élő mgyr, kinek most már mgyr állmpolgárság is vn, melyik politiki közösség tgj? egyránt tgj mgyr és román politiki közösségnek. És h ez polgár éppenséggel nem Erdélyben lkik, hnem Frnciországbn, kkor része frnci politiki közösségnek is, mert részt vehet helyhtósági válsztásokon. Túllépve klszszikus állmpolgárság keletkezésén, nemzetállmon belüli jogegyenlőség státuszán, m elvileg egyik nemzet-foglomhoz trtozás sem helyhez kötött. A kulturális nemzet pedig eleve nem mindig esett egybe z állmhtárokkl. A migráció világábn illuzórikus is voln kizárólg territoriális nemzetekben gondolkodni. Egészen z újkorig z volt z első kérdés törvény előtt: te melyik jog ltt élsz? A most kivándorló mgyrok is mgyr nemzet részei mrdnk, ugynis viszik mgukkl állmpolgárságukt és míg trtják kulturális nemzethez vló kötődésüket. S belépnek más jogrendekbe. Korábbn minth nem támogtt voln htáron túl élők számár z állmpolgárság és válsztójog megdását. zt nem támogttm, hogy leszűkítsék mgyr nemzethez trtozást zokr, kik élnek z állmpolgárság és válsztójog elnyerésének lehetőségével. Aki nem veszi fel z állmpolgárságot, kulturális nemzet része mrd nélkül, hogy egyúttl politiki nemzet részévé váln. Vgyis nem lesz kevésbé jó mgyr. Mindig is hngsúlyoztm nemzetrészeink önálló társdlmi létét, hiszen kilencven év ltt szétfejlődtünk, mgyrság többközpontúvá vált. A politiki nemzet részévé vált külhoni mgyrok természetesen jobbn kötődnek mgyr állmhoz, hiszen forrási htlmánk, és kötelezettjei is. De kulturális nemzet tágbb foglm nekem fontosbb. Ezek szerint egyetért z Alptörvénynek zzl z mbíciójávl, hogy tág értelemben vett mgyr nemzet és nem mgyr állm lkotmányként htározz meg mgát. z Alptörvény Mgyrország lptörvénye, és ugynkkor z z spirációj, hogy egyben trts kulturális nemzetet, mit én teljesen legitimnek trtok. A Nemzeti hitvllást mgyr nemzet tgji nyilvánítják ki, s megígérik nemzet szellemi és lelki egységének megőrzését. Itt ugynúgy kulturális nemzetről vn szó, mint felelősségi kluzulábn, melyet mgyr állm z egységes mgyr nemzet összetrtozásáért visel. A szóhsznált változás logikus: prembulum végén, hol z ország rendjéről vn szó, Mgyrország polgári szóllnk meg. Az lpkérdésben nincs változás korábbi és z új lkotmány között. Állmfőként elmondott első beszédemben, 2005 Szent Istvánnpján, ennek megfelelően Mgyrország állmpolgárit és mgyr nemzet tgjit szólítottm meg mint két, egymást nem teljesen átfedő közösséget ben, Fundmentum induló számábn dt z zót tlán legtöbbször idézett interjúját. Ebben egyetértőleg hivtkozott Ronld Dworkinnk rr z álláspontjár, mely szerint z lkotmány morális elvek krtájként írhtó le legpontosbbn. Mit gondol, tekinthető z Alptörvény dworkini értelemben vett morális krtánk? Bezonosíthtók zok z elvek, melyek szöveg és z zt értelmező döntések koherenciáját hivtottk biztosítni? mennyire 89-es lkotmányr igz volt, hogy morális elvek krtáj, nnyibn ez mindegyikre igz. Az értéktrtlom benne vn minden emberi jogbn. Az állmszervezetet meghtározó lkotmányokb éppen z emberi jogok vitték be zt z érték- 22 / I N T E R J Ú FUNDAMENTUM / SZÁM

5 trtlmt, minek megvn mg teológii, filozófii és politiki filozófii előzménye és mgyrázt. Amikor Dworkin nyomán zt mondtuk, hogy morálisn olvssuk z lkotmányt, nnk z volt lényege, hogy mi bíróként elismerjük és érvényesítjük ezt minden jogbn meglévő értéktrtlmt. A mi olvstunk leginkább szbdságkiterjesztő volt. Az emberi méltóság egyenlősége volt kiindulópont, de minden lpjog megkpt mg részletes értelmezését. Mivel z Alptörvény is trtlmzz szbdságjogokt, értéktrtlmuk kibontás folytthtó. H lesz, ki így olvss, nehéz dolg lesz, mert módosítások nem egyszer z lpértékekkel helyezkednek szembe. Az Alptörvényt szövegezők folymtosn zt kommunikálják, hogy z lkotmányozónk ngy szbdság bbn, hogy mit és milyen formábn kíván megjeleníteni z lkotmánybn. A kritikusok viszont rr figyelmeztetnek, hogy minden lkotmány mérhető z lkotmányosság normtív elveihez. Ön mit gondol erről? z lkotmányozó htlom elvileg vlóbn korlátln. A gykorltbn tekintettel kell lennie nemzetközi ius cogensre, melyet más állmok is érvényesíthetnek z országgl szemben; továbbá rr szerződésileg körülbástyázott nemzetközi rendre, melynek z ország része kíván mrdni. Az Alptörvény lkotój ezt olynnyir krt, hogy eredetileg z lpjogi részbe z EU Alpjogi Chrtájánk beillesztését tervezte. Erről Velencei Bizottság tnácsár tett le, ugynis bonyodlmt okozhtott voln, hogy két bíróság, z EU Bíróság és mgyr Alkotmánybíróság is ugynzt szöveget értelmezi. A problém nem is ez, hnem z, hogy kéthrmdos többség z lkotmány kibocsátás után is korlátlnnk fogt és fogj fel mozgásterét. Az Alptörvény nem tesz különbséget z Országgyűlés lkotmányozó és lkotmánymódosító htlm között. Az eddigi módosításokt mint lkotmányozó htlom hozt meg kéthrmdos többség. Úgy véli tehát, hogy z lkotmánymódosító htlom is korlátln, nem köti z lkotmányból semmi. Ezért is illesztette z Alptörvénybe ggály nélkül hogy egy képviselő nyiltkozt: jogtechniki megoldásként z Alkotmánybíróság áltl lkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezéseket. Nem volt tehát számár problém, hogy ezek z lkotmány identitásképző lpelveibe ütköznek jóllehet például bírói függetlenség, véleménynyilvánítási szbdság, lelkiismereti és vllásszbdság sérelmét előzőleg z Alkotmánybíróság megállpított. Ezzel z Országgyűlés gykorltilg ismét z állmhtlom legfőbb szerve lett, mi szocilizmusbn volt. A senki áltl nem válsztott lkotmánybíróság htlmánk megkérdőjelezése z ellenpont ehhez. Ez viszont nem z rendszer, melyet z Alptörvény trtlmz. Ott ugynis z Alkotmánybíróság z lkotmányvédelem legfőbb szerve, z Országgyűlés legfőbb népképviselet szerv. Mindkettő legfőbb mg területén. Prdox, hogy miközben z Országgyűlésnek éppen zt jelzőjét és minőségét legfelsőbb állmhtlmi szerv nem vették be z Alptörvénybe, melyet 89-es lkotmány még figyelmetlenségből megörökölt szocilist lkotmányból, de mely soh nem htályosult; most szöveggel ellentétben, vgyis lptörvény-ellenesen került vissz gykorltb. Mgyrországon kéthrmdos többség mgtrtás láthtón egy prlmenti főhtlmon lpuló rendszer irányáb viszi el z lkotmányos rendet. Ezt változást hivtott indokolni z állndó hivtkozás közvetlen és többséget illetően óriási válsztói felhtlmzásr. Ebbe filozófiáb illik nemzeti konzultációk kérdéseire dott válszokból merített közvetlen legitimáció is. E mögött feltehetően z áll, hogy kormánytöbbség megkpott htlom minden eszközével élve meg krj vlósítni vízióját mgyr társdlomról és Mgyrország jövőjéről. Ennek z elképzelésnek z eszmei hátteréhez Nemzeti hitvllás és z Alptörvény stílus d támpontot, néhány társdlompolitiki intézkedés is zonosíthtó. Az lkotmányos berendezkedéshez, zz htlom korlátihoz vló viszonyt miniszterelnök kijelentése világítj meg: kéthrmdnk semmi nem állht ellen, mg z lkotmány sem. A többséget felhtlmzó népkrt ugynis korlátozhttln. És igzt d neki ebben? természetesen vnnk demokrtikus rendszerek, melyekben prlment vlóbn főhtlmt gykorol, s ott e htlom korlátozásávl szembeni érvek kísértetiesen hsonlítnk fentiekre. Ugynezt hllottm például Svájcbn. Hosszú prlmenti viták zjlottk rról, hogy svájci Szövetségi Bíróság felülvizsgálhss szövetségi törvényeket, s ne csk kntonok törvényeit. A vitábn elhngzott legsúlyosbb s végül győztes ellenérv z volt, hogy svájciknk sjátos demokráciájuk vn, s csk nem képzeli bíróság, hogy népkrtot felülírhtj! Ön ezzel egyetért? FUNDAMENTUM / SZÁM INTERJÚ / 23

6 vérfgysztó volt olvsni prlmenti jegyzőkönyvben egyes felszóllásokt. Cskhogy ugynz szó és mentlitás egy eltérő szociokulturális közegben és demokrtikus hgyománybn egészen mást jelent. Svájc boldog lehet; szerencséjükre korlátln demokráci soh nem vezetett rosszr; nincs olyn társdlmi tpsztltuk, mely sürgetővé tenné törvényhozás lkotmányos kontrollját. Sőt, rr hivtkoznk, hogy ezt z ellenőrző funkciót népszvzás szinte korlátlnul igénybe vehető intézménye látj el. Más európi országokbn viszont, hol dikttúrák után lkult ki z lkotmányos demokráci, htlommegosztás éppen minőségi különbséget képviseli, s z lkotmánybíráskodás különösképpen demokráci grnciáj, mint ezt z európi lkotmánybíróságok ismert három generációj is példázz. A korlátln többségi urlom ezekben z országokbn nálunk is legrosszbb emlékeket hívj elő. Végül is védhetőnek trtj többség korlátln urlmát hngsúlyozó álláspontot? nem, többségi urlomnk is vnnk korláti. Míg Svájcbn populáris vitákbn fenti érvek urlkodnk, háttérben Szövetségi Bíróság mégis komoly ellensúly. Az áltl lkotott írtln lkotmányjogot zután időnkét beleírják szintén szép lssn modernizált lkotmányukb. De z igzi korlát nemzetközi jogrend, illetve z integráció. Amit például berni Szövetségi Bíróság nem tud keresztülvinni, zt Strsbourg megteszi, és elmrsztlj Svájcot. Ezt persze prlment nehezen viseli bár Ngy-Britnniábn sokkl nehezebb politikilg kezelni z Emberi jogok európi egyezményének kötelező voltát. Ez bizony ott is szbdsághrcos szólmokhoz vezet; sőt, végrehjtás megtgdás is előfordult. De trend világos. A nemzetközi jog zonbn nem egyedüli ellensúly z évszázdos demokrtikus trdíciók és politiki kultúr szintén rendszer része. Jelenleg nemcsk z Alptörvény normtív értelemben vett legitimitás vittott, hnem z lkotmányozási eljárás is komoly kifogások tárgy. Hogyn összegezné z ezzel kpcsoltos álláspontját? z Alptörvény z eljárási követelményeket betrtv érvényesen létrejött. Azt, hogy sem szkmi, sem társdlmi vit nem folyt ról sőt, nem is lehetett tudni rról, hogy pontosn mi készül, még Velencei Bizottság is kifogásolt. A tökéletesen irreleváns kérdéseket felvető nemzeti konzultációt nem trtom társdlmi vitánk, hiszen nem is z lkotmányról szólt. Emellett egy honlp befogdott bármilyen ötletet, s meg lehetett futttni egyes szubkultúrák kedvenc eszméit. Tudni lehetett zonbn, hogy olyn intézmény, mely miniszterelnöki htlmt gyengítené, mint például kétkmrás prlment, biztosn nem kerül z lkotmányb. Megszégyenítő volt z lkotmánykoncepciót megíró prlmenti bizottság nygánk félretétele. Jóllehet ez nyitv hgyott sok kényes kérdést, például z Alkotmánybíróság sorsát; viszont leglább szigorított voln z lkotmány elfogdását. A szkm dicséretesen megmozdult; de sok konferenciánk nem állt rendelkezésére semmilyen tervezet. Ezért tiltólistákt és jánlásokt foglmztk meg. Ez fontos volt, mert végül is ebbe mondhtnám felfrissített lkotmányos kultúráb került bele ztán z Alptörvény. Nem volt igzi prlmenti vit sem, hirtelen kézhez kpott szöveghez többnyire érdektelen hozzászólások üres pdsorok előtt folytk. Ahogyn 89-es lkotmány, úgy z Alptörvény elfogdás sem volt ktrtikus élmény, s ez utólg nem pótolhtó. Az élmény hiányát csk zért említem, mert ezt gykrn felhozták 89-es lkotmánnyl szemben. Mit gondol mgyr lkotmányos demokráci kontinuitásáról? Lát-e zvrokt vgy törést 89-es lkotmány és z Alptörvény jogfolytonosságábn? z Alptörvény záró rendelkezései egyránt hivtkoznk korábbi lkotmánynk zokr szkszir, melyek Mgyr Köztársság Alkotmányánk meglkotását, illetve z lkotmánymódosítást is z Országgyűlés htáskörébe dják. Az utóbbit tlán kéthrmdos többség előírás mitt idézik. Ügyelni krtk tehát formális jogfolytonosságr jóllehet egy új lkotmányhoz nem kell z előző felhtlmzás. Viszont ellentmondásos bból z lkotmányból levezetni legitimitást, melyet z lkotmányozó prembulumbn z évi kommunist lkotmánynk nevezve nem ismer el. Az idézett rendelkezések nem is onnn vlók, hnem 89-es z Alkotmánybíróság szóhsználtávl új lkotmányból. Ezt z évi XX. törvény -ként említeni tlán z új lkotmány kegyvesztett, ellenség-státuszánk felelt meg. Trtlmi jogfolytonosság ezzel z új lkotmánnyl áll fenn, z Alptörvény eredeti szövegét tekintve igen ngy z egyezés. Emellett szól z is, hogy z állmi önrendelkezés visszálltát, vlmint hzánk új demokráciáj és lkotmányos rendje kezdetét z első szbdon válsztott Országgyűlés lkuló ülésétől számítj Nemzeti hitvllás. Ennek lpj pedig z új lkotmány 24 / I N T E R J Ú FUNDAMENTUM / SZÁM

7 volt. A történeti lkotmány vívmányi, mint z Alptörvény értelmezésének kötelező szempontj, legfeljebb közjogi kultúr folymtosságát jelenti. Szívesen mondtm korábbn, hogy z Alkotmánybíróság húsz évnyi ítélkezése képezi történeti lkotmány vlóbn lklmzhtó részét. Miután negyedik Alptörvény-módosítás htályon kívül helyezte z ddig mindenkire kötelező htároztokt, rá kellett döbbennem: most vált z Alkotmánybíróság joggykorlt vlóbn történeti lkotmányunk vívmányink részévé. Ön szerint z Alptörvény vlójábn egy lkotmánymódosítás? egy új lkotmány, mint z Alptörvény is, foglmilg új, még h trtlmilg folytonos is. Formi lkotmánymódosítás zonbn hozht létre új identitású lkotmányt. Ez történt 1989-ben és z 1990 nyrán, végső struktúrát dó lkotmánymódosítássl. A negyedik Alptörvény-módosítás pedig htárán vn nnk, hogy lopkodv, htásköri tillmk áltl, gykorlti htásábn új identitású lkotmányt vezessen be, melyben ismét z Országgyűlés z állmhtlom legfőbb szerve. Tehát rendszerváltás nem jelenik meg teljes egészében z Alptörvényben, csk zok rendelkezések, melyek gykorlti fenntrtását immár visszvonhttlnul biztosítják ben zt nyiltkozt z Alptörvényről, hogy kitölthető lkotmányos trtlomml, később zonbn zt írt: lerombolták lkotmányos rendszerünket. politológusok rr jutottk, hogy Fidesz mgát rendszert formálisn nem változttt meg, hnem z ellensúlyt képező szervekbe helyezett sját emberek révén csökkentette zok jelentőségét. Hozzá kell tennem, hogy ennek 89-es lkotmány 2010-es módosításibn is szükségképpen nyom volt; mind bíróságok, mind z Alkotmánybíróság esetében. A bírák új nyugdíjkorhtárát és Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítás kpcsán z új kúrii elnök megválsztásánk időpontját vették fel z Alkotmányb; z Alkotmánybíróságnál pedig létszámnövelést, bírójelölés többségi kézbe tételét, vlmint z elnök prlmenti válsztását. Az lkotmánybírósági kontroll kizárás z állmi pénzügyekből viszont már súlyos intézményi korlátozás, illetve prlmenti/kormányzti htlomkiterjesztés volt. Ugyncsk 2010-ben kezdődött, hogy z Alkotmánybíróság áltl lkotmányellenesnek nyilvánított visszmenőleges dózttást beírták z lkotmányb. Ez vált tömegessé és rutinszerűvé z Alptörvény htályblépése után: bíróság kijelölése törvényes bíró helyett, egyházk, válsztási hirdetések, cslád foglm, hjléktlnok. Az Alkotmánybíróság többé nem z lkotmányvédelem legfőbb szerve; prlment felülbírálj döntést, és mgánk trtj fenn végső szót z lkotmányosság kérdésében. Ez volt helyzet z lkotmányos kontroll kori szocilist előképeinél, hol z lkotmánybíróság csk szignlizált, prlment kéthrmd zonbn másként is dönthetett. Ez volt összhngbn z bszolút prlmenti szuverenitás doktrínájávl. Most ide tértünk vissz. S ezzel messze elhgytuk z Alptörvényben eredetileg leírt rendszert. Az Alkotmánybíróság mégis megpróbált eleget tenni feldtánk, és ennek során szükségképpen fel kellett vetnie z lkotmánymódosítások lkotmányosságánk kérdését. A 61/2011. AB htározt még nem nyúlt z lkotmánymódosításokhoz, holott z ombudsmn és több lkotmánybíró, Brgyov, Kiss, Lévy is trtlmi vizsgálódás mellett érvelt. A kompromisszum végeredményt képviselő 45/2012. AB htároztbn is z lehetett, hogy formálisn, közjogi érvénytelenség mitt mondják ki z Átmeneti rendelkezések átmenetinek nem minősülő részeinek lkotmányellenességét. Az indokolások zonbn egyre több kritikát trtlmztk z lkotmánymódosítások gykorlt és ennek z Alkotmánybíróság htáskörét elvonó következményei tekintetében. Végül már trtlmi kritériumok is megjelentek z lkotmánymódosításokkl szemben. A demokrtikus jogállm állndó és csökkenthetetlen kritériumi z örökkévlósági kluzulákt vetítik előre, de mindenestre megerősítik z eddigi gykorltot z lkotmányon belüli hierrchiáról, mely itt új szerephez jutht. Kimondták, hogy z lkotmánymódosítás nem eredményezhet feloldhttln ellentmondást z Alptörvényben. S megállpították z Alkotmánybíróság htáskörét rr, hogy fentieket lkotmánymódosításkor is vizsgálhtj. Az Alkotmánybíróság tehát eljutott nnk küszöbére, hogy nyíltn felülvizsgálj z lkotmánymódosítások lkotmányosságát. A 1997-es interjúbn zt foglmzt meg, hogy []z Alkotmánybíróság többsége nem trt igényt z lkotmánymódosítások lkotmányosságánk vizsgáltár, pedig zt elvileg meg lehetne indokolni. A 2010-es lkotmánymódosítások során állmfőként elfogdt z AB önkorlátozó felfogását, és nem élt lkotmányossági vétóvl. A 2012 novemberében Komment.hu-n megjelent, A kuty éji dl című írásábn viszont úgy érvelt, hogy z Alkotmánybíróságnk érvényt kell szereznie z FUNDAMENTUM / SZÁM INTERJÚ / 25

8 Alptörvény lényegét dó, lpvető rendelkezéseknek. Ezt követően, hogyn említette, z Alkotmánybíróság megsemmisítette z átmenetinek nem minősülő szbályokt. Mennyiben változott z Ön és z Alkotmánybíróság álláspontj z lkotmánymódosítások felülvizsgáltávl kpcsoltbn? z AB első évét értékelő jelentésemben, ben teljes ülés számár zt írtm, hogy z Alkotmánybíróság nem nyúl z lkotmányhoz. Ez egy tktiki meggondolás volt, mert z Alkotmánybíróság léte és z első néhány htározt nnyir megrendítette prlmentet, hogy nem volt tnácsos ilyen htárkérdést feszegetni. Szükség lett voln rá kkoribn? 3/1990. AB htározt megsemmisítette válsztójogi törvénynek zt rendelkezését, mely szerint válsztás npján külföldön trtózkodó állmpolgár nem szvzhtott. Ezt követően szbályt beemelték z lkotmányb. Ez volt prlment pánikrekciój, küszöbön álló válsztások mitt. Most úgy látj, hogy z lett voln helyes döntés, h felülvizsgálják trtlmilg z lkotmánymódosítást? csk 1994-ben került ez z lkotmánymódosítás z Alkotmánybíróság elé, nyilván közelgő válsztások mitt. Az Alkotmánybíróság rövid úton, végzésben, htáskör hiányábn elutsított: rendelkezés már z lkotmány része volt, z lkotmány pedig foglmilg sem lehet lkotmányellenes. Innen kezdve z Alkotmánybíróság bbn z iránybn tpogtózott, hogy vizsgálhtj-e nem zonnl htályb lépő módosító törvény trtlmát, mi még nem z lkotmány része. Alkotmánymódosítás lkotmányos jogot korlátozó volt igen ritkán merült fel. Számunkr zonbn most z z érdekes, hogy húsz év ltt egyetlen egyszer fordult elő, z imént idézett esetben, hogy előzőleg már lkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezést vettek fel z lkotmányb. Az lkotmánymódosítás lkotmányosság normális időkben nem rendszer lényegét érintő kérdés, mint m. Különösen zért nem, mert z Alkotmánybíróság egyébként rendszeresen feloldott z lkotmányon belüli ellentmondásokt. A prlment és z Alkotmánybíróság közötti viszony természeténél fogv kényes volt nem bbn csúcsosodott ki, hogy ki kit győz le; egymás kölcsönös elismerése urlkodott. Az Alkotmánybíróság döntéseit elfogdt törvényhozó, s z Alkotmánybíróság is előnyben részesítette z ún. koopertív sznkciókt, például mulsztás megállpítását lkotmányos követelmények kimondásávl. Az együttműködés egy sjátos formáját lkotmányos lkudozásnk nevezik. A Göncz-ügyben, kárpótlás kérdésében, népszvzási ügyekben vgy éppen Bokros-csomg esetében is volt egy kölcsönös tnulási folymt. Ezek z ügyek többször is megjárták z Alkotmánybíróságot, s végeredményben kilkult z megoldás, melyben törvényhozó céljit mégiscsk lkotmányosn érvényesítheti. Azt mondj, hogy ez tekinthető kormányzt és z Alkotmánybíróság egészséges viszonyánk? z lkudozás zért rendkívüli mrdt, és z Alkotmánybíróság lpvető kérdésekben nyilván nem engedett. Itt rr muttnék rá, hogy prlment neki fontos ügyekben inkább újr és újr próbálkozott, de z nem fordult elő, hogy z álláspontját erőszkosn, z lkotmányos rendszer kárár keresztülvitte voln. De nem szeretném, h kiinduló kérdés elsikkdn. A jelenlegi helyzetben, mikor kéthrmdos többség z Alkotmánybíróság áltl lkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezéseket rendszeresen beírj z Alptörvénybe, igenis megváltozott z álláspontom. Az lkotmányosság védelme most megköveteli, hogy z Alkotmánybíróság felülvizsgálj z lkotmánymódosításokt. De h ez most helyzet, kkor z sem jelentene megoldást, h z Alkotmánybíróság trtlmilg vizsgálná z lkotmánymódosításokt, hiszen z is könnyen felülírhtó. h ez hozzáállás mrd, semmi nem segít. Az említett állndó felülírás nyilván értelmetlenné tenné z lkotmánybíráskodást. Akkor Ön szerint mit lehet tenni? nem hllgtni. Kiutt keresni jövőre nézve. Mivel egymás felülírás nem folytthtó vég nélkül, jó esetben sorok rendezése lehet kiút: például örökkévlósági kluzulák meghtározás z lkotmánybn. A 2010-es lkotmánymódosítások idején állmfőként nem élt lkotmányossági vétóvl. mikor 2010 nyrán z AB létszámár, bírók jelölésére és válsztásár vontkozó szbályok módosultk, politiki vétóvl éltem. 26 / I N T E R J Ú FUNDAMENTUM / SZÁM

9 Egyik lkotmánymódosítást sem trtott kkor lkotmányellenesnek? melyik lkotmányos rendelkezésbe ütköztek voln? A köztárssági elnöknek biztosnk kell lennie dolgábn, mikor z Alkotmánybírósághoz fordul. Ismerve z Alkotmánybíróság gykorltát, nem számíthttm voln sikerre, h vlmely generálkluzulávl próbálkozom. S zokt egyébként is lehetőleg mellőztem. De hát nem volt rá péld, hogy elutsították voln z állmfőként benyújtott indítványát. ez igz. Csk egy esetben kockáztttm: kitüntetések elutsításávl kpcsoltbn. De ennek kkor erkölcsi tétje volt Horn Gyul ngykeresztje 56-ról tett nyiltkozti után, hogy z elutsítás rizikóját is válllnom kellett. A gesztus fontosbb volt. És mikor z lkotmánybírók válsztását z lkotmánymódosítássl kizárólg kormánytöbbség kezébe helyezték, nem fordult meg fejében, hogy z új eljárási rend testület működését is ngybn befolyásolhtj? ennek veszélyére prlmenti vétómbn felhívtm figyelmet. Jvsoltm is más, ismert megoldásokt, de nnk tudtábn, hogy jelölés és válsztás eleve politiki befolyás eszköze. Ez minden rendszerben kimutthtó z meriki elnöktől kezdve német pártoknk előre kiosztott helyeken át több szerv között megosztott jelölésig. Demokrtikusnk trtj tehát z lkotmánybírák jelölésének és válsztásánk mostni eljárását? demokráci lényege pontosn többségi elv. Itt is vn korlát: válsztás kéthrmddl történik. Ez legtöbb esetben, vgyis h nincs egyetlen politiki erőnek ekkor többsége, megfelelő vétópozíciót biztosít jelölő bizottság esetleges kisebbségének is. Volt rá eset, hogy pritásos bizottság többsége áltl jóváhgyott jelöltet prlment végül nem válsztott meg. Persze, h egy pártnk vn kéthrmdos többsége, ez grnci sem működik. De ekkor jelölőbizottsági többség (mi z Alptörvényből már kimrdt) is fölösleges. Sokkl inkább hübrisz és erőszkosság megnyiltkozás: mi már jelölés során sem vesztegetjük időnket egyeztetésekre. Egyébként z elnöki stábon belül ngy viták folytk zokról z esetekről, mikor törvényt lkotmányellenesnek trtottm, mégsem z Alkotmánybírósághoz küldtem, hnem vissz, prlmenthez. Annk ellenére, hogy erre 89-es lkotmány nem dott lehetőséget? elvileg is helyes volt z szbály, hogy lkotmányellenesség esetén z elnöknek z Alkotmánybírósághoz kell fordulni politiki vétó volt csk fkulttív. Ugynis z lkotmányosságról ne döntsön z Országgyűlés ennek súlyát m érezzük. Sjnos, z Alptörvény mindkét vétót z elnök válsztásár bízz, s zt z értelmezést sem zárj ki, hogy megfontolásr visszküldés z Országgyűlésnek lkotmányossági lpon történjen. Én kivételesen kkor küldtem vissz törvényt z Országgyűlésnek, noh lkotmányossági ggályim voltk, h biztos volt, hogy z lkotmányossági kifogást orvosolni fogják. Ez cskis nemzetközi vontkozású, tehát többszereplős ügyekben fordult elő, mikor prlment számár politikilg megkerülhetetlen volt nemzetközi szerződéshez cstlkozás. A hosszú lkotmánybírósági eljárás ugynerre z eredményre vezetett voln ezekben z ügyekben. Apropó, elnöki vétó. Az Alptörvény negyedik módosításávl szemben z állmfő nem élt sem prlmenti, sem lkotmányossági vétóvl, igz, megoszlottk vélemények rról, hogy z Alptörvény egyáltlán lehetőséget nyújt-e vétór. ezt kérdést csk z Alkotmánybíróság döntheti el kötelező erővel. Én módosítás megszvzáskor z lterntív létére hívtm fel figyelmet, és köztárssági elnök válsztásánk súlyár. A pozitivist értelmezés kizárhtj z lkotmánymódosítás elleni lkotmányossági vétót, z elnök ezt követte. Nem ez volt zonbn z egyetlen lehetőség. Pozitivist értelmezés lpján köztárssági elnöknek sosem lehetett voln jog megtgdni kinevezés vgy kitüntetés láírását. Az Alkotmánybíróság zonbn meghtározt, hogy z lkotmányos feldt teljesítése, z állmszervezet demokrtikus működése feletti őrködés, illetve z lkotmány lpértékeinek érvényesítése érdekében milyen körben vn jog erre z elnöknek. A negyedik Alptörvény-módosítás megváltozttt z Alptörvény identitását. Vétó esetén z Alkotmánybíróság dönthetett voln z elnök jogáról és nnk feltételeiről z lkotmánymódosítás megtámdás ügyében is. A negyedik módosítás kifejezetten szkít z eddi - gi lkotmánybírósági precedensjoggl, és felülír sok lpelvet és lkotmánybírósági htároztot. FUNDAMENTUM / SZÁM INTERJÚ / 27

10 igen, kifejezetten kizárj z lkotmánymódosító törvények trtlmi okból vló lkotmánybírósági vizsgáltát, s ennek megfelelően z elnöki vétót is. Ezzel elzárt zt z utt, melyre éppen rálépett z Alkotmánybíróság: hogy rendkívüli helyzetben mégis elláss hivtását. Az lkotmánymódosítások eddigi gykorltát most már kontroll nélkül lehet követni: bármi lkotmányos lehet. Egyedül z emberi jogi egyezmények és z EU jog s ezek sznkciómechnizmus nyújtht védelmet. A nemzetközi jog védőköre zonbn szűkebb lehet z lkotmányénál. Másrészt nemzetközi bíróságok ítélete lssn születik meg. A bírák kényszernyugdíjzás példáján látjuk, hogy bírói kr lefejezése részben sikerült. A repráció már csk részleges és hosszdlms lesz, z emberi károk és szkmi veszteségek pedig mrdndók. Sokszor hngsúlyozt, hogy z lkotmány zárt és koherens rendszerként foghtó fel. Hogyn tud működni z Alkotmánybíróság z Alptörvény negyedik módosítását követően? zártrendszer-felfogás kilkítás z első Alkotmánybíróság ngy hrc volt. Schmidt Péter különvéleményével szemben hlálbüntetésről szóló AB htároztbn többség hllgtólgosn úgy fogllt állást, hogy z Alkotmánybíróság mg oldj fel z lkotmányon belüli ellentmondásokt. Ez kifejezetten Göncz-htároztokbn lett részletesen kifejtett többségi álláspont. De erről szólt láthttln lkotmány koncepciój is: z Alkotmánybíróság koherens elvi rendszert lkot, lpelvekből épít fel mércét. De most z lkotmányb fogllt elvek szintjén vn z ellentét. nem lkotmányi szintű részletszbályokkl utólg telezsúfolt Alptörvényben különösen szembeötlő ezek ellentmondás z lpelvekkel. Az Alkotmánybíróság kezdettől fogv hierrchiát épített ki z lkotmányos jogok és elvek között, erre támszkodht z ellentétek feloldásábn. De hogy ne lehessen főszbályr és kivételre hivtkozni, legtisztább megváltoztthttln rendelkezések zonosítás: ezt lkotmánymódosításbn vló rögzítésük tehetné támdhttlnná. Mivel ez nem vlószínű, hol mrd z Alkotmánybíróságnk kitörési lehetősége? jelenleg z lkotmányjogi pnsz htáskörében legngyobb z Alkotmánybíróság mozgástere. Az lkotmányjogi pnsz kibővítésétől sokn jogvédelem erősödését várták. Hogyn látj, beváltott-e hozzá fűzött reményeket z egyéni lpjogvédelem lehetőségének bevezetése? z lkotmányjogi pnszt kompenzációnk szánták z ctio populris elvételéért. Egyben z Alkotmánybíróságot pártfogolták rendszer áltl nem kedvelt rendes bíróságokkl kezdettől fennálló vitábn. Ezzel fő konfliktusterület ugynis áttevő dött prlmentről bíróságokr. Németországbn htvn év után is föllángol prázs. Sőt, zokbn z országokbn is, hol kelseniánus z lkot mánybíráskodás, és nincs lkotmányjogi pnsz, rendes bíróságok sokszor nem hjlndók elfogdni z lkotmánykonform értelmezést, mondván, hogy jogértelmezés bíróság és nem z Alkotmánybíróság feldt. Mgyrországon vlódi lkotmányjogi pnsz bevezetése politiki húzás volt; ugynkkor z Alkotmánybíróság számár megnyitott egy ddig ismeretlen területet; egy új teret kretivitásr. Hogyn látj, elindult ebbe z irányb z Alkotmánybíróság? kit elutsítnk, nyilván pnszkodik végső rány mjd kilkul. Mindenesetre, én is láttm ngyon jól megírt, indokolt lkotmányjogi pnszt, mellyel nem fogllkozott z Alkotmánybíróság. Viszont z lkotmányjogi pnszbn rejlő potenciált máris muttj Vjni-ügyben és z LMP ügyében hozott megsemmisítő döntés. Érvényes-e negyedik módosítást követő helyzetre z korábbi mondt, mely szerint elfogdhttln lkotmánymódosítás esetén morális kritik mrd: z ember lemond? z ember mgáról beszéljen. S morálisn kkor vn rendben dolog, h nem beszél, hnem cselekszik. Ezért zt sem érzem teljesen helyénvlónk, h hipotetikus helyzetben zt mondom, hogy h lkotmánybírósági elnök lettem voln, novemberi htáskör-korlátozáskor lemondtm voln, hogy Európát figyelmeztessem rr, mi folyik itt. Ugynkkor mégis vn egy htár, mikor z együttműködés tovább már nem válllhtó. Ezzel szemben felhozhtó z z álláspont, hogy lklmzkodássl át kell menteni z intézményt jobb időkre. Ezt igzolni látsznk zok z ítéletek, melyekben z Alkotmánybíróság mégis ellátt feldtát, z lkotmányosság legngyobb veszélyében vlóbn végsőkig feszítve húrt. Azonbn ennek tktiká- 28 / I N T E R J Ú FUNDAMENTUM / SZÁM

11 nk igen ngy emberi ár, és súlyos szkmi kockázti vnnk. Amiben bízni szokott, z z lkotmányos kultúr. A HVG-ben 2012 jnuárjábn megjelent, Az lkotmányosság esélyei című cikkében úgy foglmzott, hogy 89 ót kilkult lkotmányos kultúr képes rr, hogy ébren trts z lkotmányosság esélyeit. Legutóbb ismét hngsúlyozt, hogy bízik z lkotmányos kultúr ruglmsságábn. Ezzel szemben mostni lkotmányos válságot sokn épp zzl mgyrázzák, hogy Mgyrországon nem volt képes meggyökeresedni z lkotmányos kultúr. mjd húsz év telt el ddig, míg németek felfogták, hogy mire vló z Alkotmánybíróság. Azután még egy emberöltő, míg tekintélye zenitre ért. Mivel nálunk csk mint dicsőséges és áhított péld szerepelt, küzdelmei és válsági kevésbé ismertek. A német politik, politiki osztály mindig is több fenntrtássl élt z Alkotmánybírósággl szemben, mint jogászság vgy z átlg. Ám hhoz hsonlíthtó széles politiki kmpány nem volt, mint minek itthon tnúi vgyunk z Alkotmánybírósággl és 89-es lkotmánnyl szemben. Ez érte el csúcspontját 2012 előtti döntések htályon kívül helyezésével. A 89-es lkotmányt sztálinistánk nevezni égbekiáltó hzugság. Ez rendszerváltást és z Alptörvény szvivl hzánk ttól számított új demokráciáját és lkotmányos rendjét gylázz meg. Ezzel szintén létező negtív lkotmányos kultúrávl számolni kell. Mégis érdemes hosszú távbn gondolkodni. Eleinte Németh-bíróságot is kritizálták, hogy teljesen visszáll egyfjt pro ce durális vizsgálódásr, de mégiscsk voltk fontos döntései, hogy későbbieknek is. Pozitív meglepetés volt z utóbbi hónpokbn bírák többségének végső kiállás z lkotmányosság mellett. Miként tud z lkotmányos kultúr ellenállni nyers htlomnk, melyről z imént zt mondt, hogy átformált z Alptörvényt, és felülírt z Alkotmánybíróság döntéseit? mi mgyr lkotmányjogot z lkotmánybírósági htároztok lpozták meg, s máig táplál- ják. Örülök nnk, hogy z elmélet is z Alkotmánybíróság tevékenységének értelmezésén és kritikáján bontkozott ki, előbb jogelméletben és politológiábn, mjd szűkebb jogtudománybn is. Ez ivódott be jogászság gondolkozásáb, ezt tnítják, és fogják még sokáig tnítni z egyetemeken. Sját tpsztlom, hogy legjobb tnárimbn z ötvenes években írott munkáik ellenére mennyire élt korábbi ngy civiljogi iskol hgyomány. Ezt dták át nekünk. Bízom benne, hogy z Alkotmánybíróság meglpozt lkotmányos gondolkodás emberöltőkön át htni fog. Másrészt z lkotmányosság mostni mostoh kezelése ddig létezik, míg kéthrmd vn. Hiáb próbálnk mindent bebetonozni, egészen másképpen működik mjd rendszer egy kéthrmddl már nem rendelkező prlmenti többség esetében. A folymtos lkotmányos regresszió mitt kormányzt kritikusi körében sok szó esik z lkotmányosság helyreállításánk lehetséges útjiról. Ön szerint hogyn válthtó tettekre z lkotmányosság krás? A negyedik módosítás után elkerülhetőnek trtj-e z új lkotmányozást? egyetértek Tölgyessy Péterrel bbn, hogy nevetséges lenne, h frnci mintár hány köztársságunk, nnyi lkotmányunk lenne. Komolytlnná tenné z lkotmányozást. H rárkódott ellentmondásoktól megtisztítjuk szöveget, láthtó, hogy nincs új mondnivló, hogy z Alptörvénynek sem volt. Az európi stndrdot kell helyreállítni és működtetni. Egy korrigált Alptörvényben gondolkodik? igen, sokkl inkább. Ehhez is kell kéthrmd, de egy olyn prlmentben, hol ez nem egy párt többsége, megegyezések és érdekkiegyenlítések működnek. S z Alkotmánybíróság is sokt tehet z ellentmondások feloldásáért. Meglep z z ötlet, hogy z ellenállási kluzulár hivtkozv mjd rdikális változásokt lehet véghezvinni, bebetonozott intézményeket megváltozttni és embereket eltávolítni. Kevés nnál nevetségesebb dolog vn, mint mikor vlki szbd válsztásokon többséget kp, és ellenállási jogot kr gykorolni. Tehát jogállmi forrdlom híve voltm és mrdok. Mgyrországon élve nemcsk mgyr, hnem európi polgárok is vgyunk. Mennyire bízhtunk bbn, hogy nemzetközi lkotmányjogi diskurzusnk, ezen belül elsősorbn z európi intézmények mint például strsbourgi és luxembourgi bíróság döntéseinek jelentősége vn mgyr lkotmányos folymtok szempontjából? ebben már most lehet bízni. Ezek fórumok szinte pót-lkotmánybíróságként működnek. Szá- FUNDAMENTUM / SZÁM INTERJÚ / 29

12 mukr közömbös, hogy vizsgált tgállmi jog éppenséggel egy lkotmány. És Velencei Bizottság képes rr, hogy befolyásolj kormányzt lkotmányellenes lkotmányozási politikáját? Bizottságnk htlm nincs, zonbn tekintélye vn. A bizottsági vélemények hihetetlen gzdg korpusz soft lw-ként jelentős htást gykorol, ngy legitimációs ereje vn. Ezért folymodik hozzá még mgyr kormány is noh z kérdés nyitv mrd, hogy mennyiben követi megállpításokt és jánlásokt. De már eddig is köszönhető pozitív változás Velencei Bizottságnk. Például z ombudsmn utólgos bsztrkt normkontroll-indítványozási jog, mely nélkül z utóbbi hónpok jelentős döntései nem születhettek voln meg. Ez zt jelenti, hogy kilkulóbn vn egy európi lkotmányos konszenzus? nemzetközi bíróságok kötelező ítélkezése, nemzetközi testületek állásfogllás természetesen ebbe z irányb ht. A közös európi lkotmányos hgyomány z uniós jogbn műszó. Az lkotmánybíróságok között is vn kommunikáció, esetleg mintkövetés és kölcsönhtás is. Az elméleti irányok, befogdásuk és lkításuk nemzetek fölötti. Mégis, igen nehéz pontosn követni, hogy ki, miben, kire ht, mi közös, mi sját elképzelés mely vgy egyedül mrd, vgy iskolát teremt. Már posztszocilist lkotmánybíróságok kezdeti idején is világos volt, hogy z európi lkotmányosság recepciój nem nnyir konkrét tételekre vontkozik, mint inkább z lkotmánybíróság igzi feldtánk és mgtrtásánk átvételére. Pedro Cruz Villlon, spnyol lkotmánybíróság egykori elnöke kételkedett bbn, hogy tényleg bekerül-e közös vérkeringésbe kár z ő bíróságánk vgy másoknk hozzájárulás z európi dogmtikához. De bbn bizonyos volt, hogy mi z, mi z európi lkotmányosságot összeköti: z lkotmányosság krás. 30 / I N T E R J Ú FUNDAMENTUM / SZÁM