játékszín NÁNAY ISTVÁN

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT T A RTALOM XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM FEBRUÁR FŐSZERKESZTŐ: B O L D IZSÁR IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA játékszín NÁNAY ISTVÁN Játék Kisfludyvl (1) SZŰCS MIKLÓS A debreceni Villámfénynél (5) új mgyr drámák VINKÓ JÓZSEF A Blettptkány, z Álprófét és Sjtügynök (7) RÓNA KATALIN Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , A jó zsrnok színész kr lenni (13) ÉZSIÁS ERZSÉBET Vriációk hzszeretetre (15) CSERJE ZSUZSA Trgédi termelőszövetkezetben (17) KOLTAI TAMÁS Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V.. József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H-1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Conflictus interrupt us (19) MÉSZÁROS TAMÁS A rövidtávfutó mgányosság (22) BALOGH TIBOR Egy npkirály szeszélye (25) NÁDRA VALÉRIA A zokogó színház vgy Közjáték Ler királyhoz (28) GYÖRGY PÉTER A bíró kopsz, király meztelen (30) NOVÁK MÁRIA Prsztkomédiák Szegeden és Békéscsbán (33) rcok és mszkok KERÉNYI GRÁCIA Nevetés és igen-vetés (37) PÁLYI ANDRÁS Álmodjtok, em berek! " (40) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó világszínház SZÉKELY GYÖRGY Kedvesbrátom Hevesi..." (42) DEDINSZKY ERIKA A borítón: Kálli Ferenc (Flstff), Gelley Kornél (Brdolph), Agárdi Gábor (Blg) és Kun Vilmos (Hllg) Shkespere IV. Henrik című drámájánk nemzeti színházi elődásából (Iklády László felv.) A hátsó borítón: Puer Gyul díszlete Shkespere IV. Henrikjének nemzeti színházi elődásához (Iklády László felv.) A táncos feldt: teljes jelenlét (45) szemle CSÍK ISTVÁN Szcenográfi '80 (48) drámmelléklet EÖRSI ISTVÁN: Egy tisztáson

3 NÁNAY ISTVÁN Játék Kisfludyvl Hrg György rendezése Győrben Meglehet, csupán csk egy ötlet volt próbák vlmelyikén z, hogy szerepel-jen z elődásbn Kisfludy Károly mellszobr is, de végeredmény : szobor - és z őt cipelő színész. -- z elődás középpontjáb került, zvrbejtően sokszínű, rendhgyó, nézői sszociációkr építő emlékidéző produkció cselekményének szervezője, összefogój lett. A szobornk elsősorbn drmtikus funkciój vn, ugynkkor önálló színpdi életet is él, változik, mjdhogynem fejlődik. Ez z ötletből kinőtt színpdi vrázs-lt jellemzi Hrg György színházművészetének egyik lényeges vonását, zt ugynis, hogy z elődás közös erőfeszítéssel, improvizációkon keresztül, minden lkotó együttes teremtő munkájávl jön létre, s e munkábn - z improvizációból dódón - vártlnnk, rendkívül ngy szerepe vn, néh leglehetetlenebbnek tűnő ötletből teremtődik meg z elődás legfontosbb momentum, máskor hosszú próbák ltt kilkított, megszenvedett megoldás egy mozdulttl dj át helyét egy másik, frissebb, dekvátbb változtnk. Ehhez persze prtnerek kellenek. Úgy tűnt, hogy győri színház ngy sikerű Osztrovszkij bemuttó, Vihr szkmi tpsztltivl felvértezve ismét szívesen válllkozik lkotótársnk z évfordulós emlékprodukció létrehozásábn. Hrg György ugynis rr válllkozott, hogy győri színház névdójánk, Kisfludy Károlynk hlál 150. évfordulójár emlékeztető színházi elődást hozzon létre és rendezzen. Ezúttl hozzon létre " lényeget jelöli: nem egy Kisfludy-drb bemuttásávl vgy irodlmi összeállítássl rótták le kötelező tiszteletet z lkotók, hnem Kisfludyéletműből önálló drámi kompozíciót szerkesztettek, melyben öt drám illetve vígjáték tömörített változt lát-htó, nélkül, hogy ezek csupán kivontok lennének, vgy z öt mű egy htodikt lkotn. Ezek művek inkább rr vlók, hogy rendező, társult és közönség közösen tűnődjön el közgondolkodásunk szá mos olyn többé-kevésbé llergikus sztereotípiáján, mint nemzeti múlt, hgyományok, hzfiság foglmán, heroizálás és deheroizálás kpcsoltán, vgy csk " színház hzi gyökerei, fejlődése, szerepe összefüggésein, hogy csk néhány témkörre utljk. Erre kompozíciós módszerre nem elsősorbn z előzetes koncepció kényszerítette z lkotókt, hnem mg szerző, kinek drámi műveit m már nemigen lehet elő-dni, gondoltilg, stilárisn és nyelvileg egyránt porosk, drmtikus megformálásukbn lig-lig színpdszerűek. Pedig Kisfludy egy évtizedes pályáj során, múlt százd első negyedében, z irodlmi-művészeti élet ngy htású reformere volt, mgyr drámírás megteremtője, kirobbnó sikerű színpdi szerző, irodlmi lmnch-szerkesztő, szerzőket és műveket istápoló szervező, csládjánk, ktoni pályájánk hátt fordító bohém, ki nemes létére művészi hivtásánk és részben hivtásából élt. Hlltlnul ellentmondásos és érdekes jelenség ő mg is, s még inkább zzá teszi kor, melyben élt és működött. A XIX. százd elején, ferenci bszolutizmus időszkábn jóformán még mgyr színjátszás sincs, Pestnek nincs se mgyr színház, se állndó mgyr nyelvű társult. Mgyr nyelvű eredeti színművek híján vidéken működő mgyr társultok műsorán németből for dított romntikus és romnticizált (lásd Shkespere) művek szerepeltek. Ezt helyzetet robbntották szét Kisfludyművek. A drámák legtöbbjének témáját szerző mgyr múltból vette, s dicső nemzeti múlt felmuttás volt legfőbb céljuk és trtlmuk műveknek, melyek döcögő drmturgiáj német romntikus szerzők mintáját követte, gykorik bennük vdromntikus megoldások (kígyómrás, szemkiszúrás, tűzvész, vihr stb.), textusuk dgályos. Később mg Kisfludy is pontosn és önironikusn jellemzi drámáink fogytékosságit, de látj jelentőségüket is, bizonyság erre néhány többé-kevésbé ismert kétsoros. Ezt írj Ttárok Mgyrországon című drámájáról, melynek 1819-es pesti elődás ( fehérvári társult vendégjáték) hozz meg számár ngy sikert, s egyben mgyr nyelvű drámírás és színjátszás fellendülésének kezdetét is: Sok hz-puffogtás, ok semmi, de szörnyű mgyrság, Bundás indultok: oh be ttári műv ez!" A Ttárok Mágyrországon ngy sikerére vló tekintettel - s mivel Zách Klár című drámáját betiltották - négy np ltt megírt s nem kisebb sikert rtott Ilk vgy Nádorfehérvár bevétele című szomorújátékról imigyen szólt: Jelenet Kérőkből. Ifj. Újlky László, Gyuricz Lilinn és Várhegyi Teréz - háttérben társult

4 Jelenésre várv és társikt figyelve Jmbus-e, próz-e, vgy micsodás mű? - Drám, pedig szép! Szép? - Hm! Győz mgyr: s tpsr z ott fen elég." Kisfludy írói munkásságánk zonbn mrdndóbb hánydát minden műfjbn humoros hngvételű, gunyoros, sztirikus művek jelentik. Többnyire élvezhető, gördülékeny stílusú vígjátéki kor jellegzetes nemesi-középnemesi típusit ( külföldmjmoló, prlgi birtokos, ktontiszt, ltinos műveltségű stb.) jelenítik meg, s e típusok viselkedésének fonákságit igencsk ngy kedvvel és tlálón gúnyolt ki. Ezzel nemcsk múlt, hnem jelen is színművek témkörét képezhette, s drámák és vígjátékok egyránt bekerültek művészeti életen kívül politiki élet vérkeringésébe is. Ez z időszk z, mikor mgyr drám, mgyr nyelvű színjátszás fontos politiki szerepet töltött be; nemzeti nyelv védelmében és ápolásábn, áttételesen nemzeti önállóságért folyttott hrc gondoltánk ébrentrtásábn és élesztésében felmérhetetlen jelentősége volt. Kisfludy színművei tehát sokkl inkább politiki szempontokból voltk fontosk, mint tisztán művészi meggondolásokból, s ezt fejezi ki z Ilk című epigrmm, igen tlálón. Kisfludy el nem vitthtó érdeme végül is z, hogy lényegében hzi előzmények nélkül lkított ki mgyr színműírást, őt ztán már számosn követték, és számos műfjbn z ő drbji lettek minták, hogy másr ne utl-jk, kissé bohóztos Pártütők című víg-játék kimutthtón közvetlen előzménye százd második felében egyedur-lomr tört népszínműnek. De ezek mindenekelőtt történelemre, z irodlom-és művészettörténetre trtoznk, mi színház és közönsége számár lényegesebb z, hogy mely művek szólnk hozzánk is, s mi lehet számunkr szóló mondndójuk. Hrg György, vlmint drmturgj, P ályi András úgy gondolt - minden kétséget kizárólg helyesen-, hogy nem szolgálnák sem költő emléke, sem z irodlmi hgyományok megbecsülése, sem z élő színház ügyét zzl, h bármilyen formábn is, de hgyományos emlékműsort celebrálnánk Győrött. A műveket sorr véve rr jöttek rá, hogy nem elsősorbn művek, illetve belőlük kihámozhtó konkrét gondoltok lényegesek, hnem művek kor- és stílusfestő jellege, melynek segítségével bemutthtó egy fejlődés kezdeti pont-ját jelentő politiki-társdlmi-színházi állpot, illetve ehhez ponthoz és mgához fejlődéshez vló mi viszonyunk. Ezt végiggondolv született meg z elődás külső és belső formáj. Az első részben Ttárok Mgyrországon és Stibor vjd című drámák végletekig tömörített változt után eljátsszák két vígjáték, Kérők és Cslódások egymásb montírozott, szimultán megjelenített sűrítményét. A második részben viszont Kisfludy kori művét, Ttárk, Mgyrországonnl egy évben, ben született Zách Klár című drám rövidített változtát muttják be. A drbokt oly módon és mértékben tömörítették, hogy Tom Stopprd Vlmi bűzlik Dániábn című jeleneté-nek első - még részletes - részében Hmletet sűríti. Azz minden drmturgiilg fontos pont benne vn, de szöveg, replikák, monológok csk legszükségesebb szvkr, mondtokr szorítkoznk. Így megkpjuk drb vázát, mely zonbn z egész minden jellegzetességét felngyítv mgán viseli. Az ily módon kilkított drbok közül mi színésztől és nézőtől legtávolibbnk z első két drám áll, ezek drmturgiáj, figurjellemzése, problemtikáj, szövege nnyir idegen, hogy drbok olvsv is, játszv is óhttlnul pródiánk tűnnek. A vígjátékokból drmturgii ollózás következtében kiestek zok részek, melyek írói ügyetlenség-nek htnk, és z egységesre montírozott kompozíció mint egy röntgenkép megmuttj Kisfludy-vígjátékok ép í tkezési mechnizmusát, ggtechnikáját, szbványjellemeit, miközben kitűnő szórkozást is nyújt. A legérdekesebb Zách Klár-átdolozás. Ez drám megelőzte Bánk, bánt, mellyel kísérteties motívum egyezése. Ám Zách Klár semmilyen szempontból sem közelíti meg Kton drámáját, hol-ott érezhető benne jellemrjzr vló igyekezet, s vlmi furcs drámi erő sugárzik még m is z idejétmúlt formákból. Jól lemérhető, hogy ugynzok drmturgii fordultok és lphelyzetek (idegenek és mgyrok, király és királyné ellentéte, királyné még csk-nem gyerek rokon és főhős felesége illetve lány közötti konfliktus, főhős középponti helyzete mgán és közélet összecspás folytán és így tovább) mivé válnk z egyik, és mivé másik szerző esetében. Ez drb is rá-eszméltetheti nézőt-olvsót rr, hogy milyen elenyészően kevés z olyn szerzőnk, ki társdlmi ktulitást és művészet korszerű eszközeit remek-művé tudj ötvözni! Hrg György zonbn még ezekbe drámákb is életet képes lehelni, s h nem is remekművekként, de érdeklődés-re feltétlenül számot trtó művekként muttj be őket. Ehhez zonbn sjátos optikát hsznál. A drbokt egymás után megjelenítő elődásnk ugynis jól elkülöníthető három rétege vn: mi színészek válnk másfél száz évvel ezelőtti ktorokká, kik eljátsszák szerepeket. Ez három sík lehetőséget d egy többszörös stílusbrvúrr, ugynkkor viszonyrendszerek kibontását is szolgálj. A színészeknek egyszerre kellene érzékeltetniük civil énjüket, hjdni kollégájuk egyéniségét és z áltluk játszott szerepet, illetve - mivel ezek egymástól szétválszthttln egységet lkotnk - nemcsk zt, hogy hjdni színész bőrébe bújt mi színész hogyn játssz régi drbot, hnem zt is, hogy mi színész minden áttétel nélkül hogyn játssz régi drbot. Hlltlnul nehéz feldt ez! Természetesen ehhez Hrg

5 György rendkívül sokrétű szcenikirendezői segítséget igyekezett dni. A győri színház htlms színpdát sátorponyvából készített körfüggöny keretezi, mintegy távoli utlásként cirkuszr, vándorszínészetre. A színpd közepén egy meglehetősen ngy, előrefelé lejtő dobogó áll, tuljdonképpeni színpd. A dobogó körül mellmgsságú fprvánok, köztük állványokon reflektorok, prvánok mögötti térrészben pdok, kellékek, fogsokon ruhák. Ez térkompozíció - Mellen András munkáj eleve jelzi háromsíkúságot. A színészek mgánemberi mivoltukbn lépnek körfüggöny járásin át prvánok és körfüggöny közötti térrészre, és mindddig, míg nem válnk egy-egy drb szereplőivé, illetve míg jelenésükre vgy következő drbbeli fellépésükre várkoznk, itt trtózkodnk, prvánr dőlve figyelik társik játékát, vgy háttérben pihen-nek. Ez köztes tér köztes színházi lé tezés állpotánk helyszíne, itt válik válht válhtn mi színész hjdnvolt színésszé, és léphetne ennek lkjábn dobogószínpdr. Ezeket z átmeneteket zonbn színészek ngy része legföljebb csk jelezni volt képes, hiáb térbeli segítség. A színészek különben mindent mguk csinálnk színpdon, beállítják reflektorokt, világítótestek fényszűrőit, zjokt szolgálttnk, nem leplezve százdos múltú, máig hsználtos primitív technikát sem. Az elődás kezdetekor színészek beszállingóznk, miközben színpd jobb hátsó srkábn elhelyezett zenekr Bihri, Lvott stílusú zenét játszik (zene-szerző: Orbán György). A zenekr elhllgt, színészek tnácstlnul téblábolnk színpdon, ösztönösen egy-más közelébe igyekeznek. Éles váltás: színészekből korbeli társult szerveződik. Kiemelkedik tömegből egy színésznő (Mrtin Márt), s elkezdi, mjd egyre elszántbbn mondj zt beköszöntőt, melyet Kisfludy Ttárok Mgy rországon pesti bemuttój elé írt. A szöveg ugyn főszereplőket jánlj nézők figyelmébe, de szituációból nyilvánvló, hogy mondtok főleg szerzőre vontkoznk. Annál is inkább, mivel z előjáték ltt már eddig is többször feltűnt Kisfludy mellszobr, melyet mint egy kelléket cipel ide-od egy színházi mindenes, kellékes, ügyelő, színész. Tóth József játssz ezt szerepet, s kezében ez szobor élni kezd, szinte kjánul kukucskál ki tkrás mögül, minth zt lesné, mit kezdenek műveivel ezek mi színészek A prológ után színészek csupsz dobogón elkezdik z első drámát. A drb jellegzetességeit, hz-puffogásit ", bundás indultit" erősen hngsúlyozó játékmódbn dják elő drbkivontot, vd táncot lejtenek vd ttárok, szendén vd ttárlányok énekelnek, hosszú rbláncon vezetik elő király fiát, s z elődás végén ttárok vezére z élete utolsó pillntibn viszály fölött győzedelmeskedő szerelmesek re még áldást mondó, hldokló király fölött így kiált föl: Ttárok! Ide nézzetek: így hl mgyr, így hl meg z igz bjnok." A drb befejeztével zvrtn előrejönnél; színészek (lobogó széléig, megállnk, várnk, végül meghjolnk. A miságot hngsúlyozó váltás: játszók hátrmennek, és színpdi átrendeződés közjáték ltt felkészülnek Stibor vjd vdromntikus elődásár, melyben többek között szegény és gzdg ellentét is felbukkn szerelmi történetbe ágyzv, s végül korlátln htlmú Stibornk bűnei büntetéséül egy kígyó kimrj szemét. Az első drbhoz hsonló stílusbn játsznk most is, htás nem mrd el, közönség élvezi prodisztikus elemekben nem szűkölködő elődást. Hrg György zonbn roppntul ügyel rr, hogy még ezek z elődásrészek se legyenek egy-értelműen stílpródiák, pláne ne egy nemzeti mgtrtás pródiái. A rendezés ngy brvúrj, hogy miközben nyilván-vlóvá teszi zt, hogy ezek drbok, z ezekben megfoglmzott eszmények m már így túlhldottk, zt is érzékelteti, hogy művekből sugárzó művészi mgtrtásnk, megfoglmzott gondolttoknk milyen igzságtrtlm lehetett kkor, s játék többrétegűsége következtében zt is, hogy nem árt néh elgondolkodni mindezek mi érvényéről sem. Semmit sem állít ezekben drbrészekben rendező mint hogy későbbiekben sem, csupán szüntelenül kérdez: mi véleményed neked, szí- Áts Gyul (Zách) és ifj. Újlky László (Károly Róbert) Zách Klár című Kisfludy-drámábn

6 Tisztelgés költő szobr előtt - Kisfludy-játék befejező pillnti (lklády László felvételei) nésznek, és neked, nézőnek mindrról, mit látsz, hllsz, csinálsz? A második drb befejezése után látványos átdíszítés folyik, dobogó elejének síkjábn htlms, díszes, múlt százdok stílusát idéző színpdkeretet, mögötte oldltkrások sorát eresztik le, bl oldlon egy támlás kerevet Kérők, jobb oldlon egy támlás kerti pd Cslódások helyszíneit jelöli. A zenészek és munkáj közben kötögető súgó most színpd bl első srkábn helyezkedik el. És elkezdődik egy förgeteges játék, melyben egyszerre látunk egy elődást és zt, mi z elődás ltt rendszerint színflk mögött megy végbe. A drbok egészséges komikum és színházi telier-humor szerencsésen és jó rányokbn keveredik. Állndó bizonytlnság színen, soh nem lehet tudni, folytthtó-e z elődás, hiszen h bl oldlon befejeződik két szerelmes jelenete, kezdődnie kellene jobb oldlon másik drb csknem zonos szövegű szerelmesjelenetének, de z egyik szereplő késik, másik el vn vlmivel fogllv, keret mögött izgtottn figyelő többiek nógtják, szólongtják szereplőket, beszólásokkl, végszvkkl sietnek egymás segítségére, sőt időnként be is ugrnk egymás szerepeibe. Szerepkettőzések és szereplőkettőzések fordulnk elő, Kérők frnci módit mjmoló Szélházyját és Cslódások báró Kényesijét egyként Úri István játssz, hol z egyik, hol másik térfélen teljesítve fellépési kötelezettségét, innen od és onnn ide sétálv vált át egyik szerepről másikr és öltözik át " (vesz fel vgy dob le egy prókát illetve egy klpot), s időnként - játék szbályink megfelelően - mg sem tudj, melyik térfélen melyik szerepet kell játszni, oly egyform kettő. Máskor viszont Kérők Mrgitját női ruháb bújttott férfiszínészek kettőzik meg. Ahogy vígjátékbonyolítás szbályi ezt megkívánják, minden szál többszörösen összekuszálódik, s teljes káosz közepette - mint már nnyiszor z elődásbn - újr meg újr megjelenik színész mellszoborrl, természetesen mindig rosszkor, mindig játékot megzvrv, s egyre ridtbbn, zvrtbbn keresi helyét és szobor helyét színész, minth mg Kisfludy sem értené egészen, mi folyik itt színpdon sját drbjivl. A végén természetesen minden bonyodlom helyrejön, és Kisfludy-szobor is megnyugodv vonulht át színen. A második részben minden úgy kezdődik, mint z elsőben, színészek beszállingóznk, készülődnek és egyszerre elkezdik Zách Klárát. Hrg György - rendezéseire s erre z elődásr is oly jellemző, kifejező, szép és funkcionális - képzőművészeti komponálásmódj itt teljesedik ki leginkább. Ahogy király és kísérete áll fogdáson, hogy királyné vgy tízméteres, uszályként mg után húzott fátylábn bevonul, hogy z összeesküvők reliefként összetömörülnek, hogy királynő és kísérete kertben sétál, hogy meggylázott lányát jelképező bábur teríti köpenyét Zách, és sorolhtnánk jelenetek mindegyikét, olynok, minth egy-egy kódexminitúr vgy egy-egy kis flusi gótikus templom flképtöredékei elevenednének meg. Ugynkkor fegyelmezett és hide gen szép formákt csknem szétfeszítik felfokozott indultok. Leginkább itt érvényesül Hrg Györgynek z z óhj, hogy mindent testnek és hngnk kell kifejeznie! ". Itt szó sincs sem z első drbok prodisztikus hngvételérői, sem pedig történelmi drámák örök veszélyéről és átkáról, képeskönyv-illusztrációkról. Vlódi szenvedélyek izznk föl, többet sejtetve e drámáról, mint mi vlójábn benne vn. Elsődlegesen ez z ellentmondás z ok nnk, hogy egy ponton túl nem folytthtó z elődás, színészek ismét tnácstlnná válnk, levonulnk, megpróbálják másként folyttni, nem megy, mjd feljönnek dobogór, és tiszt hngon, mi színész voltukbn egy népdl-intonációjú dlt énekelnek. Ez gesztus, kárcsk kezdés, ismét egységgé kovácsolj társultot. Megjelenik, most már utoljár, szobrot cipelő színész chplini groteszk lkj, és kis tétovázás után leteszi portrét dobogó jobb első srkához. Kisfludy ugyn nem szerepelt játékbn, de mégis jelen volt, minden vele és színházávl kpcsoltosn történt, s csibészesen együtt játszni kró Kisfludy most ismét szoborrá merevült. A társult megilletődötten tiszteleg költő emlékének. Mást ugynis nem tehet 1 A szoborrl vló játék végig zt kpcsoltot képezte le, mi színészek és szerző között kilkulhtott. Bármily tisztes z igyekezet, hogy feltámsszák múlt szerzőit, kik mguk idejében korszkosk is lehettek, nem biztos, hogy már több közünk lehet hozzájuk, mint tisztelet, elismerése nnk, mit tettek, és tisztelgés emlékük előtt. De nem protokolláris tisztelgés, hnem olyn, milyen győrieké. Akik miközben emlékeztek, nlizáló-szintetizáló munkát is végeztek. Bemuttták költő drámi stílusirányztit, s megrjzolták ttári műv" színvonlán megszólló drámkezdetek és mgyr nemzeti drám ígérete közötti, vlóságot ugyn csk modelláló fejlődési ívet. S közben rr is emlékeztetnek, hogy időnként nem árt megvizsgálni, honnn indult színházművészet Mgyrországon, mi változott és mi nem e művészetben z elmúlt százdok ltt, mennyi még z olyn elem színházbn, melynek ugynúgy ott lenne helye, hol feledésre ítélt műveké, mennyi még gondolkodásunkbn z olyn htás, melynek eredete vlhol ott keresendő Kisfludy sikereinek táján és így tovább. Ez z elődás többszörösen is szembesítő ktus: színészeket kötelezően szembesítette önmgukkl és művészetükkel, de nézőket is szembenézésre késztette soksok hgyománnyl, gondolkodási sztereotipiávl. Formi megjelenésének könnyedsége és elegnciáj ellenére sem könnyű szórkozás Kisfludy játék, nem könnyű követni művek egymásutánját, stílusváltásokt, nem könnyű kilépni megszokott, kényelmes nézői ttitűd-

7 ből, melyben minden gondoltot és érzést megcsócsálv lehet fogysztni. Itt bizony együtt kell gondolkodni játszókkl, rendezővel. Pontosbbn: kellene. Ám elérkeztünk z elődás sebezhető pontjához, színészi megvlósításhoz. A néző csk zokkl képes együtt menni, kik olyn szuggesztívek, hogy mgukkl viszik. Pontosn foglmzt ezt meg színészekhez szólv Hrg György: Azt szeretném, hogy mindenki számár létkérdés legyen ez drb. Nem megélhetési, hnem művészi létkérdés. Akik résztvesznek ebben munkábn, zoknk szinte őrülteknek kell lenniök." (Természetesen művészi megszállottság értelmében őrülteknek!) Ez z őrület egy-két kivételtől eltekintve lig fedezhető fel társultbn. S ezért -- de más, színészi hbitusokból dódó okok mitt is - többszörös stílusváltás -- elismerem, nem könnyű - feldtávl sem tudtk megbirkózni. Bár kirjzolódik egy rendkívül htározott, tlán létrehozás pillntibn még csk improvizációkr épülő, de körvonlibn mindenképpen kristálytiszt rendezői koncepció, megteremtődik mjd' minden színészen kívüli fel-tétel, de színész csk részben képes átlelkesíteni művet. S itt nem rról vn szó, hogy színészek nem krná-nk mindent megtenni z ügy érdekében, hnem rról, hogy e bonyolult s minden bizonnyl z eddigi gykorlttól eltérő feldt és munkmódszer itt-ott meghldj társult képességét. De még így is különleges és rendhgyó, nem ünnepélyeskedő, hnem fntáziát és gondoltokt megmozgtó emlékezéssé nemesedett Kisfludyt idéző játék. Kisfludy-játék (győri Kisfludy Színház) Rendezte: Hrg György m. v. Drmturg: Pályi András m. v. A rendező munktárs: Morcsányi Géz. Segédrendező: Őri Rózs. Díszlettervező: Meller András. Jelmeztervező: Tordi Hjnl. Koreográfus: Novák Ferenc m. v. Zeneszerző: Orbán György m. v. Szereplők: Brnyi Iboly, Bende Ildikó, Gyuricz Lilinn, Kocsis Mári, Kováts Kriszt, Nádi Be, Németh Nór, Mrtin Márt, Rdó Denise, Várhegyi Teréz m. v., Angster László, Áts Gyul, Bobor György, Forgách Kálmán, Németh László, Pálfi Péter, Simon Géz, Sipk László, Szolnoki Tibor, Tóth József, ifj. Újlky László,Úri István. SZŰCS MIKLÓS A debreceni Villámfénynél A Villámfénynél Mthisz-pnzió mellett legsikerültebb Németh László-drámák egyike. Azok közé társdlmi drámák közé trtozik, melyek még m is érvényes üzenetet közvetítenek. Bár hrmincs-negyvenes évek értelmiségének felelősségét firttj, konfliktusi mindmáig élesek mrdtk, tmoszféráj, dilógusi feszültek. Nem véletlen, hogy Németh Lászlónk ez drámáj kpott először színpdot. Németh László intellektuális lkt, z élet intellektuális vetületei és htási érdeklik, drámái ezért mélyen gondolti, értelmi telítődésű lkotások. Az értelem, gondolt felelősségét veti fel, és ezen ponton válik értelmi töltésű művészete egyszersmind etikus jellegűvé. A színházt - nturlist cselekménydrámávl szemben -- vívódás, gondoltok hrcánk színhelyévé vtj. Mint írj: A drámát drámává lelki történés teszi. Igzi színpd nem világ, hnem lélek. " Ez túlzott gondoltiság okozz, hogy szereplők sok esetben monológokt mondnk, melyek lelssítják z elődás menetét, tempóját. Száműz csknem minden külső gesztust, külső cselekményt színpdról. A dilógusokbn jut kifejezésre szereplők ellenállás, eb-ben nyer formát cselekmény Villámfénynélben is. Ez okozz drám állóképszerű párbeszédeit, monológokt. Társdlmi drámáibn Németh László sját progrmját és utópisztikus elképzeléseit tette próbár. Hősei z író eszméinek, ideáink hordozói. Az író kíméletlenül szenvedélyesen vitázik e drámákbn sját mgávl. A drámíró Németh könyörtelen z eszmék, progrmok Németh Lászlójávl szemben. A konfliktus Villámfénynélben is főhős lelkében játszódik le: rádöbben, hogy z igzságtln társdlmi rend ellen nem elég csk művekkel hrcolni, tenni, cselekedni is kell, még kkor is, h esetleg kényelmet, jólétet - vgy tlán z egész életet is - fel kell áldozni érte. Ez z önfeláldozás-motívum végigvonul Németh László szinte összes drámáján, de sehol sem jelentkezik olyn élesen, mint ebben művében. A társdlmi drámáibn áltlábn házstárs képviseli - sokszor krt ellenére -- zt másik elvet, mellyel főhős hdkozik, vgy cslád, mely képtelen megérteni z ide ngyságát, és ezért nem hjlndó válllni társdlomból vló kivonulás egzisztenciális kockáztát. Szinte vlmennyi drámáj erre kettősségre épül, vgyis z eszmék és vlóság összeütközése nemcsk eszmei, társdlmi síkon megy végbe, hnem hősök mgánéle-tét is feldúlj, és ezáltl válik emberileg hitelessé, teljessé drám. Mint legtöbb társdlmi drámájábn, Villámfénynélben is társdlomból vló kivonulást, szigetre menekülést jánlj z író bjok orvoslásár. Az ktuális társdlmi mondnivlón kívül, Németh László drámáibn mindig vn egy áltlánosbb emberi mondnivló is. A Villámfénynélben férj és feleség ellentéte z, mi effjt erkölcsi tnulságot szolgáltt. Az sszony és cslád szeretet ezer szálávl köti Ngy Imrét megutált társdlom konvencióihoz, krrierhez és polgári jóléthez. Trgikus kelepce: vgy z elveket kell megtgdni, vgy csláddl szkítni. Németh László társdlmi drámái minden jó szándék és segíteni krás ellené-re, már sját korukbn sem tudták egyértelműen megmuttni, sem társdlmi, sem z etiki válságból biztos kivezető utt. A drámák hőseinek trgikum éppen bbn vn, hogy nem -- vgy csk későn - tlálnk rá gykorltilg jár-htó helyes útr. Az író egész életén keresztül kereste és kuttt jobb jövő meg-vlósításánk módoztit. Drámájáról következőket írj: Mi Villámfénynél? Az igzság, mely bele-csp életünkbe s leleplezi hzugságit. Drbombn ez leleplező igzság nem gondolt, nem belátás, hnem egy fitl lány szépsége." Ngy Imre dádi körorvos látszt szerint mintférj, tökéletes boldogságbn él feleségével. Szöges ellentéte szomszédjánk, Bkos Bél főjegyzőnek, ki hbzsolj z életet, fűvelfávl cslj feleségét. A flu lkosság szörnyű szegénységben él, gondjikon egyedül Ngy Imre próbál mg módján segíteni: ingyen gyógyítj őket, nyomorúságukról szociográfii munkát ír, mi pesti fitlokt is flukuttásr serkenti. Az orvos zt tervezi, felesége vgyonából ingyenes szívkórházt létesít szegények és z rr rászorulók számár. A Villámfény ", mely hirtelen rávilágít körorvosbn ébredező eszmére, jegyző fitl lány, St, ki egy svájci

8 Tikos Sári (Mrgit), Menszátor Mgdoln (St) és Simor Ottó (Bkos) Villámfénynél című Németh László-drám debreceni elődásábn nevelőintézetből tér hz. Ngy Imre késői szerelem villámfényénél látj meg, hogy jól berendezett és irigyelt csládi élete hzugság, úgy érzi, Stábn megtlálhtj zt nőt, ki méltó társ lehetne, ki kész lenne vele menni z új úton. A főjegyzőék estélyén robbn ki kettős féltékenységi botrány, mely romlott csládi élet minden erkölcsi hzugságát szinte kliniki kórképbe sűríti, kiábrándult körorvost végképp ráébreszti igzi hivtásár. Végül zonbn Stábn is cslódni kell, egyedül indul mg válsztott úton. Egyedül mrd betegeivel, hogy szegényék doktor legyen, " kétségbeesés frks". Ebben drámábn szociális lelkiismeret, jólét készteti cselekvésre főhőst: szembekerül, küzd z őt meg nem értő feleséggel, csláddl, környezetével, végső soron z egész társdlomml. Elégtelennek érzi szociográfii könyvét, s trgikus önzetlenséggel dobj el mgától meglkuvás árán szerzett kényelmet, boldogságot". Az író áltl levont tnulság: társdlom igzságtlnságát - bűnt - egy ember utópisztikus lázdás nem tudj jóvátenni. A drám társdlmi problemtikáj már múlté, miért z író nnk idején megírt, z már megvlósult. Felmerül kérdés: mi néző számár jelent-e vlmit ennek ellenére drám? Igen, mert z eleven emberi problémák izzás, z elhivtottsághoz vló hűség, felelősségérzet, z emberi élet megvlósításáért vívott hrc áthevíti z idejétmúlt társdlmi mondnivlót, és erkölcsi tnulságot szolgáltt. Németh László három-négy évtizede született társdlmi drámáit mi színpd-r lklmzni, sikerre vinni nem könnyű rendezői és színészi feldt. Az utóbbi évek számtln Németh László-bemuttó-j közül sjnos kevés volt igzán jó és sikeres. Kivételnek Ltinovits rendez-te Győzelem és Horvi István áltl rendezett Mthiszpnzió tekinthető. Mindkettő veszprémi elődás volt. Orosz György stiláris hűséggel, interpretáló stílusbn, tlán egy kicsit túlságosn is rgszkodv z író utsításihoz, tisztelettel állított színpdr drámát. Nem hngsúlyozt - ngyon helyesen - konkrét ktulitását vesztett társdlmi mondnivlót, inkább z emberi viszonyltokr, férj és feleség, házsság problemtikájár irányított figyelmet, s ezeken keresztül érzékeltette főhős áldoztválllását, utópisztikus, de jó szándékú tervébe vetett hitét, elszántságát. Igy minden időre lklms erkölcsi péld, drám gondoltiság, felszín mögött rejlő mélyebb trtlom érvénye-sült színpdon. Orosz György jó rányérzékkel, drám gondoltiságát meghgyv igyekezett figurákt élettel megtölteni, jellemeket ábrázolni. Pontosn építi fel jeleneteket, ngyszerűen hngszereli dilógusokt, érzelmi erővonlkt tud egymásr rímeltetni, és jó érzékkel tud erőt dni legfontosbb jeleneteknek. A díszlet- és jelmeztervező Kőrösi Sándor, ngyon helyesen, megpróbált elszkdni z eredeti színi-utsításoktól, és nem nturális díszletképet tervezni, de nem volt elég bátor és következetes. Kicsit csehovi hngultot ársztó szín-pdképébe éppen ezért következetlenségek kerültek és félmegoldást eredményeztek. Az lpdíszlet sok bejárást biztosító színpdképe prktikus, jól funkcionál z elődás ltt, de bútorok és kellékek soknk bizonyulnk, és z át-díszletezés ezáltl nehézkes. A stilizált fák szobábn z előbb említett következetlenség, stilizálás végigvitelének hiányából fkdnk. Az elődás elején és végén, vlmint felvonások között vetített képek - különböző prsztfejek - és Kodály Pslmusánk hngji véleményem szerint félrevezetőnek, erőltetettnek htnk, nem segítik drám megértését. A szereposztás csup telitlált. A színészek szinte vlmennyien teljesen zonosulni tudtk megformált figurákkl, sikerült eltlálniok Németh László-i játékstílust, hngultot. Sárosdy Rezső minden felesleges gesztus, külsődleges eszköz nélkül, ngy belső erővel, kitűnően érzékeltette körorvos önvádját, vívódását, belső hitét, elkötelezettségét, szenvedéseken át megszerzett filozofikus szemléletét. Játék mindvégig fegyelmezett, visszfogott és átélt. Különösen hrmdik felvonás ngyjelenetében remekelt: értette és szenvedéllyel élte át z orvos drámáját. Különösen dicsérendő igényes, szép, értelmező szövegmondás. Ugyncsk kimunkált, ngyszerű színészi teljesítményt nyújt Simor Ottó. Mgbiztosn, sjátos egyéni ízeket felvonulttv jelenítette meg szoknybolond főjegyző figuráját. Minden mozdult, gesztus kifejező. Az elődás legjobbn átgondolt színészi lkítását nyújtott. Az erős krtú, polgári kényelméért ggódó orvosfeleség szerepében Spányik Év mindvégig egyenletes, pszichológiilg végiggondolt játékot nyújtott. Egyenrngú prtnere, ellenfele tudott lenni férjének. O is hrmdik felvonás ngy összekpásábn legmeggyőzőbb. Stát kedvesen, őszinte, természetes, fitlos bájjl Menszátor Mgdoln játszott. A drám elején még szertelen, cspongó kislány volt, z elődás végére érett, komoly hölgy lesz. Hihetővé tudj tenni Ngy Imre hirtelen, késői szerelmi fellobbnását. A féltékeny, jeleneteket rendező, mármár nevetséges jegyzőné szerepében Tikos Sári kezdeti elfogódottság után szintén tökéletesen zonosulni tudott szerepével. A jobboldli beállítottságú diákot, Htárváry Árpádot, kit főorvos szinte észrevétlenül, szellemesen tesz nevetségessé, Rost Sándor játszott. Kisebb túlzásoktól eltekintve ő is jól oldott meg feldtát. Németh László: Villámfénynél (debreceni Csokoni Színház) Rendezte: Orosz György. Díszlet és jelmez: Kőrösi Sándor. Szereplők: Sárosdy Rezső, Spányik Év, Simor Ottó, Tikos Sári, Menszátor Mgdoln, Rost Sándor, Kőszáli Iboly.

9 VINKÓ JÓZSEF A Blettptkány z Ál prófét és Sjtügynök Három vidéki ősbemuttó Mint tudjuk, színjátszásunk fő neurlgikus pontj mi mgyr drám. Virágzik-e? játsszuk-e? Megújulht-e áltl mgyr színház? És rögtön z ellenkérdés: csk áltl újulht-e meg? De menjünk tovább. Elképzelhető-e Nemzeti Színház eredeti, új mgyr drám nélkül? Nem olyn test-e így mint Vörösmrty írj Drmturgii lpokbn, idestov száznegyven éve - mely idegen lélektől mozgtttik, álrc, mely megett vlódi képet hiáb keresünk "? És z ellenkérdés: emelheti-e nemzeti színjátszás értékét, szolgálhtj-e színházi felvirágzást hevenyészett, színvonlábn gyenge színdrb? E tárgykörbn komplexusink már vitorlngyságúr dgdtk. Nosz, vásznkb vitákt fogunk, hdd lendítsék hjót! Vn-e mi mgyr drám? Vn!- válszolnk egyesek. Sőt, z elmúlt esztendőkben fntsztikus fejlődésnek is indult. Megváltoztk szemléleti és stíluskérdések, repertoárok sokszínűek lettek: színpdjinkon egyszerre jelentkeznek Németh László-i, illyési hgyományosbb drmturgi, z úgynevezett középnemzedék (Csurk, Szkonyi, Páskándi, Szárz, Mróti, Gyurkovics stb.) és legújbb stílustörekvéseket előlegező fitlbb nemzedék (Spiró, Náds, Bereményi, Czkó stb.) képviselői. Vn-e kiemelkedő, európi mércével is mérhető mi mgyr drám? Nincs - válszolják mások. A konjunktúrát túlélő drbok olynok, mint fehér holló. Válllj-e színház mi mgyr drámát? Hogyne! Csk z elmúlt öt évdbn ( Mgyr Színházi Intézet jegyzéke szerint) színpdjinkon közel százötven(!) eredeti mgyr bemuttót trtottk. Nem is szólv z áltlános ügyszeretetről, z ösztöndíjkról, pályáztokról, folyóirtok (közöttük SZÍNHÁZ) színdrbéhségéről, drmturgok kétségbeesett szívósságáról. Hiszen még pontot sem tett hlovány novelláj végére szépreményű kezdő prózíró, már-is cseng (h vn) szobájábn telefon. Nem voln kedve drámát írni?" - fuvolázz egy bűbájos hng. Prosperitás tehát. Cskhogy, vethetik közbe - és joggl -- kételkedők: hol ez százötven színdrb? Ellentétben zzl néhány (hngsúlyozom: néhány!) vlóbn jelentős színművel, mely különböző okok mitt z sztlfiókbn lpul. Egy mi mgyr drám vjúdásáról, megszületésének groteszk-trgikus fordultiról, jeles színigzgtó különös ügybuzglmáról tudósít Görgey Gábor legújbb drbj is. Hiáb, tém levegőben lóg, s z író mg módján voksol mgyr színház-mgyr drám hidrfejű vitájábn. Bulvár Egy színdrb és egy világkrrier születésének története. Első pillntásr csinos kis blettptkány, Stell Aurór tündökletes érvényesülésének meséje, megfűszerezve Bkonyi Géz, neves író belső konfliktusávl. Vlójábn több-ről vn sző. Görgey bulvárdrbok klsszikus ptronjiból, évszázdok ót működő klisékből, megrázó közhelyekből, márványb vésendő rnyigzságokból építi fel színdrbjánk primér történetét (hogyn lesz külvárosi szegény-lányból világsztár?), mely fölött szinte észrevétlenül bomlik ki egy második színdrb is, melynek önmg tárgy. Stell története csup bnlitás: slétromos flk, tüdőbjos ngytt, ócsk szob-konyh Cső utcábn, honnn romltln prdicsommdár Hollywoodig röppen. A második történet, rfinált keretjáték, h úgy tetszik, Bkonyi Géz, hírneves írófejedelem drámáj. Az z eset, mikor szerző szembekerül önmgávl, és betétdrb hőse lesz. Görgey bulvárt megszégyenítő gy-fúrt drmturgiávl gblyítj össze két történetet. Hősével, Bkonyivl, kulináris irodlom rettegett ellenfelével, ki z életben és művészetben egyránt mélységesen megveti bulvárlét idiotisztikusn derűs világszemléletét - meg-történik bulvár. Kitlál egy minden-kinek vn egy álm"- történetet, s vlószínűtlenül ostob színpdi létform testet ölt, behtol z életébe. Minden derűsen egybevág. " Bkonyi vlódi életét ugynis ugynzok bulvárklisék irányítják, mint z áltl olyn lenézett műéletet. ;A hmis színpdi létform: létező életform. Bkonyi világábn mindenki bulvárlét szbályi szerint él. Így él Zebegény, színigzgtó, Mtusk, slágerszerző, Csík Dór, z újságíró, Iboly, drámíró felesége. Sőt! A bulvár idillikus derűje meg sem közelíti zt háztáji kedélyt ", mivel második drb szereplői történelmi-társdlmi ktklizmák bszurd ellentmondásit átvészelik. A bulvárlét progrmozhtó mechnizmus megvédi őket, felmenti túlzott lelki konfliktustól, z önvizsgá- Mátry Márt (Stell Aurór) és Kiss Jenő (Bkonyi) Bulvár című Görgey-komédi kecskeméti elődásábn

10 lttól. A gondolkodástól. Nem csod hát, h bulvár épp Bkonyivl, z egyetlen önálló gondolkodóvl történik meg. S ebből nézőpontból tekintve Bulvár már nem is egyszerű stíluspródi, sokkl inkább Gombrovicz Operett-jével trt rokonságot. (A drb első, részletes szinopszis 1973-bn foglmzódott meg minisztérium musicl-pályáztár.) Görgey könnyed nyíltsággl szembesíti konszolidált bulvársblont és mögüle kikndikáló társdlmi feszültségeket. A bugyut áltárslgást, z erőszkolt gondoltnélküliséget és z Andrássy út htvnbn hülyére vert foglyocskákt". Létünk minden trgikus ellent-mondását és kétrcúságát. A drb igzi értékét, különös feszültségét ez meg-hökkentő (de kellőképp nem kidolgozott, elngyolt) tudthsdás " dhtj. Hogy itt senki nem zonos önmgávl. Hogy bulvár könnyedsége, mi kis békés együttélésünk " optimizmus monumentális bűntudtokt tkr. Hogy Zebegény, színidirektor (z ötvenes években vesespecilist " ), és Csík Dór, z újságírónő trkój mögött éppúgy ott feszül z elmúlt évtizedek tisztáztlnság, mint Bkonyi mgtrtás mögött, ki tudt, hogy Zebegény verte hlálr z pját, mégis kezet fogott, sőt kényszerűségből (lelki renyheségből, kényelemből) még dolgozott is vele. Sjátosn hzi stílusimitáció tehát Bulvár, mgyr színpdon ritk kísérlet, s mint ilyennek számos hibáj felsorolhtó. Hibáj és erénye többműfjúság is. A Bulvárbn (már-már törés szintjén) több stílus keveredik. Nem véletlen, hogy z író nem is jelöli műfját. Az lcím világkrrierről" beszél, három felvonásbn. Az biztos, hogy bulvár sem operett, sem bulvár, sem zenés játék, s még csk nem is mindezek pródiáj. Tlán Trján Tmásnk vn igz, ki relist sztíránk fogj fel. Jellemző, hogy z elődás is ott jó, hol nem z operett- vgy bulvárpródiát erőlteti, hnem utt enged relistább felfogású játéknk. S nem véletlen z sem, hogy z ehhez játékstílushoz következetesen hű Kiss Jenő z elődás legjobbj. Az ő Bkonyij ngy mű meglkotásár készül, z vr és törmelék lól kor keserű szépségét " szeretné npvilágr hozni, s ehelyett önnön cspdájáb hull, beleszeret romltln, niv " Stelláb, bárgyú táncdlszövegeket gyárt, süllyesztett fürdőkádr gyűjt. Erotikáj - mint Afrikábn élő brátj mgnószlgról felvilágosítj - impotens ", hígvelejű romntik " elvette z eszét, szerelme nem vlódi fellángolás, hnem holdvilágos kutyvonítás ". Kiss kitűnő stílusérzékkel, visszfogott színészi eszközökkel ábrázolj z író groteszk, ám mégis trgikus lelkitusáját, cslódását, beletörődését, végső mgár tlálását. A drámábn méltó társ és ellenfele Zebegény, direktor. Kettejük küzdelméből, születő mgyr drb körüli huzvonából bomln ki z mélyebb mondndó, mit Görgey bulvárptronok mögé rejtett. De csk bomln. Mert Zebegény lkítój, Lengyel János minden, csk nem. méltó ellenfél. Játékábn nem semtizmus továbbéléséből fkdó művészetpolitiki gykorlt, nem vulgármterilist vezetőszemlélet bontkozik ki, sokkl inkább egy kbrékbn ábrázolt színház-igzgtó, ki fel-lá rohngál, hdonászik, rikácsol, elvörösödik, nyáldzik és verejtékezik, egyszóvl spilázik. Lengyel mit sem sejt Görgey áltl keserű-ironikusn ábrázolt figurából, szerep rétegei mélyen rejtve mrdnk, még csk felszínt sem horzsolj. Szerepfel-fogás és tehetetlensége mitt megbillen z elődás. Amikor - Görgey drbjábn - jeles színidirektor tisztázni szeretné, hogy ( még meg sem írt) szín-drb tuljdonképpen Afrik melyik állmábn ( kolonilizmus igájábn senyvedő vgy hldó vgy netán félhldó állmábn") játszódik mjd, kkor szerző ijesztő szűkszvúsággl jellemzi felelősséget válllni nem merő, csk felsőbbség véleményétől rettegő, gyáv, meglkuvó és tehetségtelen vezetőtípust. Az elődásbn mindez olcsó viccelődéssé silányul. Érdektelenné válik z örökzöld tém is: színház színházbn, drám és z elődás boszorkánykonyháj. Lengyel János szereposztási tévedés. Vlószínűleg érzi ezt rendező, Görgey-drbok vtott felfedezője, Sándor János is, mikor többféle értelmezési lehetőség közül nem következetes sztirikus színrevitel, hnem filmszerűen ngystílű operettpródi mellett dönt. Sándor tehetséges rendező, virtuóz stílusérzékét, z árnyltok iránti fogékonyságát többször bizonyított már (legutóbb épp Fejek Ferdinándnk című történelmi bszurd színrevitelekor), ezúttl zonbn cserbenhgyj rányérzéke. (Es cserbenhgyj kecskeméti színház is, mely megálmodott revüdíszlet helyett seszínű, gyűrött ppírmsékt, tizenkét néger boy helyett botl dozó óvodásokt bocsát rendelkezésére.) Sándor most is sziporkázik, sjátos ksztófhumor fel-felvilln; ötletei zonbn nem lkotnk szerves egészet, z elődás széttöredezik. Kitűnő jelenetek ( második felvonás telier-hngult, Bkonyi képzeletében megjelenő megírtln történelmi figurák dnse mcbre-j stb.) látványos (de kidolgoztln) ötletekkel váltkoznk, ngystílű operettllúzió megbicsklik, és plckból kiszbdított form bosszút áll: h már belesek kulisszák mögé, s kirángtom kócot bbából, zz leleplezem világszám születését, kkor primdonnánk, h világsztárként lép elém, lenyűgözőnek kell lennie. Márpedig korunkbn primdonnánk lenni - mondott Honthy Hnn - körülbelül nnyit jelent, mint mondjuk fiákeresnek lenni z utomobil és repülő korábn". Csk z válllkozht rá, kinek istenáldott tehetség jutott. A kecskeméti világsztár, Mátry Márt szemünk láttár fokoztosn lkul át romltln virágszálból ffektáló hzi dizőzzé, mjd pprikáskrumpli után epekedő hollywoodi ngysszonnyá - segédtáncosnk meggyőzőbb. A hernyó metmorfózis pillngóvá nemcsk külsődleges, Mátry egész hnghordozását, test-és kéztrtását meg tudj változttni, szinte hihetetlen z gyorsság, mivel félretposott cipőjű niv trmplik világnősténnyé változik. De sjnos nemcsk zzá. A kecskeméti elődásbn ő lesz Bkonyi drbbeli ellentéte is. A Zebegényszál elkorcsosulás mitt előtérbe tolkszik z ő története, s így zenei ndlításnk (Fényes Szbolcs virtuóz ujjgykorltink), Görgey heroikusn ütődött táncdlszövegeinek lényegesen fontosbb szerep jut, mint szükséges. Bkonyi bulvárléttől vló irtózásávl nem Zebegény torokszorítón behálózó bulvár-világszemlélete feszül szembe, hnem egy vlódi bulvártörténet. Az elődás stílusegysége nem jön létre, Zebegény és Bkonyi döntő leszámolás " betétként ht. Fellelhető ez bizonytlnság színészi játékbn is. Kölgyesi György ( Tt) kbréelemekből gyúr élvezetes figurát, Mr. Szbó, producer, Stell felfedezője és tuljdonos, külföldre szkdt hzánkfi (Lkky József), hát mögött VIII. kerületi fogdmegjeivel bulvárpródiát játszik, Csík Dór, rejtélyes előéletű bulvárriporter (Jblonky Mári) sztirikus felhngokt penget stb. Akdozik tehát gépezet, nem forog oljozott, pompás didlll végkifejlet,

11 z örökkévló hppy end felé. Persze ebben, idézhetném; Görgey önironikus sorit, nemcsk z elődás luds. Vn némi igzság finálé kezdősoribn is: Hppy end, hppy end! Itt drám elpihent..." tegyük hozzá fársztó és brvúros klndozás után. Teret engedve újbb, provokáló meglepetéseknek, erős fntáziájú szkmbelieknek. Ilyen provokáló ötleten lpszik fitl Kolin Péter történelmi prboláj is. A Heródes Hernádi-méretű és -merészségű fikció. Ötlet, melyről tpsztltbb drámírók sem biztos, hogy le tudnánk mondni, nemhogy Kolin, pálykezdő. Ő különben is kedveli meglepetést. Drbji egytől egyig, kivétel nélkül mind meghökkentő fordulton lpsznk, erre épül drmturgii szerkezet, ezen nyugszik mondnivló, Például: egy mtőr társult z Ödipusz című trgédiát dj elő, méghozzá olyn át-éléssel, hogy színpdi pestis átterjed nézőtérre, Teiresziászt lkító színész megvkul, lokszté megszemélyesítője felksztj mgát (Ödipusz ngyszínpdon). Két tróger izzdtn rkodik egy teherutópltór, mjd fellázd kisszerű sors ellen, mígnem kiderül, hogy súlyos kövek ppírkellékek, s l á b u k ltt színpdi deszk föld (Sziszi és Fuszi). Egy jóléti társdlombn betiltják mesét, sírást és nevetést, s tccsr tett. mesehősök (Hófehérke, Hmupípőke, F nyűvő és társik) hrcb szállnk csod jogáért z unlmncokkl stb. A Heródes több is, kevesebb is ezeknél drboknál. Több, mert átgondoltbb, érettebb, kimunkáltbb, írói szintje mívesebb. Kevesebb, mert ngy ötlet vlójábn drámi szerkezet ellen dolgozik, s cspdát állít Kolinnk, ki belesétál. ;A tézis így hngzik: nem Jézus, niv néptnító, hnem Heródes, cinikus reálpolitikus vlláslpító, ki felismeri, zseniális érzékkel megsejti, hogy jézusi hittétel lklms politiki céljink megvlósításár, s Jézust mindvégig eszköz-. nek, bábfiguránk tekinti. Célj központi htlom megszilárdítás, egyfjt világátlkítási szándék, zz új viselkedési normák, új etiki szbályok megteremtése; z új (szükségszerűen új) hit létrehozás egy politiki korszkváltás küszöbén. Jézus természetesen nem válllj.messiás-szerepkört, prófétként Jézus (Joós László) és Heródes (Orbán Tibor) Kolin Péter drámájánk veszprémi elődásábn (MTI fotó - llovszky Bél felvételei) nem hjlndó Heródes ngyszbású politiki mnipulációját szolgálni, sőt igyekszik megkdályozni zt. De Izrel király gátlástlnul tör célj megvlósításár. Felhsználj Keresztelő János jósltit, közvetlen munktársát ", Mátét, besúgót beépíti z postolok közé, álszkállt rgszt, s Názáreti képében eljátssz z új hit postolát, Megváltót. Szerepét tökéletesen lkítj, félrevezet mindenkit, Pilátus előtt zbáló, gyönyörökre éhes brbár, főembereit (Kjfást, Jeremiást, Filepet) Róm elleni függetlenségi hrc távlti politikájávl téveszti meg, ideig-óráig még szerelmét, Mári-Mgdolnát is félrevezeti. Mind-össze Jézust nem csphtj be. A drb vlójábn kettejük összecspásán, érve-lésén lpuln, kétféle rendező elv, két-féle erkölcs megütközéséből szikrázhtn föl. De nem szikrázik, mert.heródes nem drám, hnem monológ. Nincs vlódi konfliktus. Jézus nem ellenfele Heródenek. És ez z cspd, mit z lpötlet teremt. Heródes fejében ugynis - mint ezt Kolin mg is kifejtette XX. százdi gyvelő működik. Korunk kétségekkel, gyötrelmekkel teli hőse ő, ki birtokábn vn százdunk történelem- és társdlomismeretének, sőt tlán még modern pszichológiánk is. Hozzá képest jézus niv és szelíd békepostol, gondolkodásmódj (mi szemmel tekintve) gyerekes, elvult és értelmetlen, érvei htástlnok. Nemcsk Heródesre, nézőre is. Rádásul, z lpötlet ördögi kényszere folytán Kolinnk még z evngélium mondtit is király szájáb kell dni, így nemcsk ngyúr gondolti rendszere, világfelfogás gzdgbb, érdekesebb Jézusénál, de mg nyelvi megfoglmzás is emelkedettebb, színesebb - egyszóvl htásosbb. Jézusnk - világátlkítási terv megingtásár - vlójábn nincsenek érvei, hcsk nem cél--eszköz di-

12 lektik ellentmondási, miket mindvégig csökönyösen hngoztt. Szerinte z új hit ötven vgy kétszáz esztendő múltán úgyis megköttetik Izrel és olyn vlki között, ki nem csló, mint Heródes, tehát leleplezhetetlen. Most elég voln egy kis hib, és kár ezer évre nullár csökkenthetnéd z esélyeket, mert minden kezdeményezésnek előre hitelét vennéd " - szegezi Heródesnek. A király mult ellenfelén, felül és kívül áll érvelésén (sjnos színdrbon is), tizenegy postolt jónevű trénerként idomítj, tökéletes szemfényvesztő, Isten fi, csoddoktor, tudj, hogy terve megkdályozhttln - cslás bevégeztetett. Már csk vértnúság ktrtikus ngyjelenetére vn szükség, hogy z új vllás megszülessék. A mártíromság természetesen vlódi prófétár várn, z álprófét z utolsó pillntbn ruhát cserélne Jézussl, s zt feszítenék keresztre. Az ördögi körből nincs menekvés : Érzi ezt Jézus (és érzi ezt Kolin is). Vártln, már-már krimiízű fordulthoz nyúl tehát; Isten fi megmérgezi mgát, hogy megkdályozz szerepcserét - s megmentse népét és világot példátln svindlitől. Nem gondol rr, hogy Heródesnek, ngy játékosnk lesz ereje sját életét is feláldozni világméretű pókerjátszmán. A cslók gyávák", erre lpítj tervét. Cskhogy Heródes nem mondht le vértnúság htóerejéről, hiszen csk így teljesülnek próféciák. Válllni kell kényszerű mártíromságot, és válllj is. Közben pedig röhög z egészen: világon, z istenes Heródesen, önmgán, hülye Jézuson. Tudj, hogy minden viszonylgos, hogy jó önkényes válsztás dolg, Isten pedig nincs sehol. Látj, hogy z emberiségnek nincs szent ügye, csk történelme, s e történelmi kényszer rendre kitermeli szükséges Megváltókt - vgy urlkodókt. Remek fickó ez Heródes " - mondj elrgdttássl Mári is. Ő sem mkulátln, testetlen megszállottt, nem tisztéletűt, hnem józn ésszel, rókfntáziávl megáldott reálpolitikust kedveli. És érzi ezt Pétervári István, veszprémi elődás rendezője is. Semmitmondó, rctln Jézust állíttt színpdr Joós Lászlóvl; erőtlent, htástlnt és súlytlnt, ki nem lehet Heródes ellenfele. Dilógusikbn nincs feszültség, vitájuk tétje prányi, nincs cst, nincs mérkőzés. Heródes betonflnk hsználj Jézust, miről lbdái. mguktól visszpttnnk. Nem két Jézus-szvlókórus ", mint hogy drbbn mondják, hnem többszereplős Heródes-monológ. (Monodrám is lehetne, h tnúi volnánk belső konfliktusánk, vívódásink. De nem vgyunk.) Az elődás így is csk hlvány lenyomt Kolin egyébként gzdg és minden hibáj ellenére érdekfeszítő szövegének. Pétervári láthtón ingdozik filozófii drám és történelmi krimi között, drb tmoszféráját külsődleges eszközökkel igyekszik megteremteni; látványosságr törekszik, minth nem bízn szöveg lehetőségeiben. Pompáztos, rnytól, brokáttól, selyemtől csillogó, bálványokkl telezsúfolt, tükrös-fényes díszletet vrázsol Neogrády Antl segítségével színpdr. Ez díszlet nem drbot szolgálj. Nincs feszültsége, játéktérként nem funkcionál, egyszerűen csk tetszetős; író-rendező mondnivlóját nem szolgálhtj, színészek nem benne, csupán előtte játsznk. Ez nem börtön, nem trónterem, nem Jordán prtj, csk lenyomt. Önmgát fitogttj. E különös, színes hányvetiségben természetesen nem érvényesülnek Hruby Mári - egyébként fntáziátln, szín- és térhtásukbn megkomponáltln - ruhái; olybá tűnnek, minth háttérfüggönyből vágták voln ki őket. (Szomorún jegyzem meg, hogy épp most olvstm Robert Edmond Jones meriki díszlettervező írásit, ki már ben rról beszél, hogyn kell díszlet és jel-mez színhtásit összekombinálni, bizonyos nygok színét és nygiságát világítássl megváltozttni, s egyáltlán miként lehet fényt, teret és formát teremteni észrevétlenül - színpdon.) De térjünk vissz z elődáshoz. Pétervári egy bálványokkl körülvett br-bár világbn kívánt felmuttni egy kor-szerű gondolkodású, történelmet és z dott kort szuverén módon értelmező embert. Heródest, ki számunkr is ér-vényes gondokkl küzd: társdlmi együttélés új feltételeit, kollektív cselekvés lehetőségeit kuttj. A Jézus-mítosz, vllási keret csk ürügy vizsgálódáshoz, z izreli király új cselekvésmodellt kíván teremteni, h kell, erő-szkkl is. Tervével végzetesen mgár mrd, még két legközvetlenebb brát-j, Máté és Mári- Mgdoln sem érti meg. Az elődásbn mégis zok jelenetek forrósodnk fel, hol ők vnnk színpdon. Máté, z udvrmester (Szoboszly Sándor) egyébként is z elődás legvonzóbb, Mári-Mgdolnávl (Dobos Ildikó) együtt szinte egyetlen húsvér figuráj. Tökéletes besúgó, Heródes egyetlen bizlms. Ismeri gzdáját, mindent előre tud, gykorltilg sosem hibázik. Szoboszly ízt, csínt és hngultot hoz kedélyes unlomml csordogáló játékb, színészi eszközei pontosk, figur hiteles. Tlán Máté kilétének titokztosságávl mrd némiképp dós, hiszen nem lehet felfejteni, miért is szolgálj gzdáját; cinikus kpzsiságból, Róm ügynökeként, szeretetből? Egyszemélyes-jelenlététől mindenesetre meg-éled színpd. Ellentétben tizenegy postolll, kik vég nélkül vonulnk fellá, vigyázv, nehogy elvétsék lépést. Libtempóbn zsoltároznk tehát. Alldogálnk Jordán prtján. Leülnek, szemben közönséggel, és rivldáb lógtják srujukt. Üvöltően civilek. A mgyr sttisztéri megtestesítői. Az rctln, jellegtelen - felesleges - sttisztériáé. Egyetemisták? Főiskolások? Kellékesek? Nem tudom. De jönnek. Veszprémben éppúgy, mint Szegeden. Ott z ügyelő intésére lépnek elő, tíz-egynéhányn Thurzó drbjábn. Kezükben kés. Azzl böködnek. Egyszerre és ütemesen, hol közönség, hol szegény lótolvjunk felé. Egy-kettő. Böködő gorillák. Mert ettől eltekintve mozdultlnok. Minth lenyeltek voln vlmit. Arcuk se rezdül, mikor lótolvj gyilkos dühvel ölbe kpj gzdájukt. Nem mozdulnk. Csk z ügyelő csettintésére. Egyébként süketek, némák, vkok. Egy jelre kilépnek, egy másikr visszjönnek. Heródeshez éppúgy, mint szrcén herceghez. A különbség csk nnyi, hogy Veszprémben drócbn vnnk, Szegeden úszóspkábn. Holló és sjt Thurzó Gábor tlányos című vidám komédiáj pár sorbn elmesélhető. Hmdán, szrcén sjtherceg erővel megválszttj pápánk Bldssrét, szolgáját, hogy segítségével urlkodhssék Rómán, szent városon. Csínyjár csúnyán ráfizet, mert hálátln (és gyfúrt) lótolvj bekebelezi megszülető sjtkrtellt, és kiénekli gzdáj szájából mozzrellát. Íme, közelmúltbn elhunyt jeles író komédiájánk trtlm. Szolgálhtok (hál műsorfüzet világos útbigzításánk) eszmei mondnivlóvl " is. A Holló és sjt egy politiki mnipuláció története, és zt példázz, hogyn torzítj el politik zt z eszmét, melynek nevében cselekszik". Ez jól hngzik, ám kissé elvont. Gondoljuk végig. A szrcén urlkodó, hogy megvethesse világi

13 htlmát (és eldhss rktáron bűzlő sjtkészletét) ideológiát keres, melynek nevében kormányozht. Egy bohóc fejébe húzz tirát, és teremt egy pprikjncsi- Szenttyát. Az ötlet nem új, Bldssre ez idő tájt htodik páp Itáliábn. A krd és szenteltvíztrtó (z állm és z egy-ház) jól ismert szövetsége tehát? A hit devlválódásánk komédiáj? A hivtá-sos hsfelmetszők és vágóhíd szent rkngylink érdekzonosság? A Frn-cót megáldó XII. Pius páp? A vllás üzlet, háború is, jól tudj Thurzó, mégis kételyeim támdnk ettől z ijesztő egyszerűsítéstől. Nyomozzunk tovább. Bldssre, lótolvj, hogy mentse ir háját, válllj kényszerű prófétságot, mjd később, midőn megtlálj becsületét " már neofit buzglomml, drócbn követi belső meggyőződését. Becket kisöccse? Egy társdlmi-politiki szerep önigzolás? Az önmegvlósítás lehetetlensége? Modern lélektni komédi? Szó sincs ról, hiszen végső megvilágosodás pillntábn, mikor megjelenik szájábn sjttl holló, Bldssre rutinos politiki kméleonnk muttkozik, és lelkek fölötti urlomnál többre becsüli földi jvkt: sjtrészvények ötvenkét százlékát követeli mgánk. Mityánk kivgymennyekben/mrdj is ott" - ismételhetnénk Prévert sorit. Nem hit és nem lélek drámáj tehát. Tlán világon didlmskodó gzdság-politik példbeszéde? Hiszen pápák sorr eltűnnek porondról, mikor ngyhtlmk közgzdsági érdeke úgy kívánj. És hit embere átlkul elegáns üzletemberré, dróc lól kibújik (vlóságosn) city mn. Miről szól ez színdrb? A htlom kettős természetéről? A rómi nép fásultságáról, mellyel npont megéljenezi z új pápát, hiszen mint z istállószolg mondj: Nem z számít, kit hit képviseletére kijelöltek, hnem hit mg. " Szellemes közhelyek, elegáns dilógus, szinte hibátln drmturgii szerkezet, megtévesztően együtt vn minden, mi egy jó és htásos színdrbhoz szükséges. A konfliktus is ott lóg levegő-ben ". Végig z egész drbon. De sjnos levegőből is vn. A Holló és sjt, ez tlányosn hevenyészett drb ", hogy Kolti Tmás nevezte, nem szól semmiről. Már-már olybá tűnik, mint vlmi fogdásból (bosszntásr) írt drmturgii ujjgykorlt. Vtt, mibe z ember belehrp. És most tele száj. Vss Gábor (Bldssre) és Mentes József (Sebstine) szegedi Nemzeti Színház Thurzó-bemuttóján (Hernádi Oszkár felvétele) Különös önsnyrgtás vezethette szegedi színházt, mikor (számos jó kezdeményezés után) műsorár tűzte ezt hosszú ideig jótékonyn elfelejtett fbulát. Nem bízhtott ugynis sem drb ktuális üzenetében, de még poénok htásábn sem. A Holló és sjt ugynis színes léggömb, mihez, h hozzányúlnk, rögtön leenged. Mindezeknek fényében bemuttó (és ezt félve jegyzem meg, mert korántsem csk szegedi elődásr jellemző) elhmrkodott áldoztnk tűnik z ősbemuttó-mítosz oltárán, tétov és kényszerű felfedezésnek, homályb vesző értékeink kőtelező kikpirgálásánk. Ugynez tétovság érződik drmturgii munkábn is. Az elődás mindent elkövet, hogy tisztázz szöveg opálos rejtelmeit és egy döntő ponton bele is vtkozik textusb. Az eredeti változtbn, világtól és z emberektől megundorodv Bldssre visszvonul z Árttlnok Tornyáb", szöcskén, gyökéren tengődik, és z égi jelre vár, mely útbigzítj. A megvilágosodás késik. Ezltt odlenn összegyűlnek ellenfelei. Hmdán, kit elűzött sját plotájából, Orin őrgrófnő, hjdni meglázott cseléd-szerető és Bertrm, titkosügynök. Ok zok, kik, h kell, erőnek erejével is le krják mondtni z utolsó megátlkodott mrdék-pápát, Bldssrét, hogy z ideológii htlmt ( világpic és sjtkrtell érdekei szerint) egyetlen páp, remetéből sjtügynökké vnzsált Sebstino kezébe tegyék. Cskhogy Bldssre nem hjlndó lemondni. Üze-

14 netre, égi jeldásr vár. És z üzenet holló képében (csőrében sjt) meg is jelenik. (Hogy miért holló, ne firtssuk. Nyilván színdrb címe mitt. Vgy L Fontine iránti kegyeletből.) De nem beszél. (Remete Szent Antlnk sem beszélt. Világos: kiesik szájából mozzrell.) Hllgt. Nehéz helyzetekben zonbn --nyugtt meg bennünket lótolvj -- csod csk elvétve Isten műve, áltlábn z embereké." Megérti tehát szó nélkül is z üzenetet, mire hosszú ideig várt: Isten zt jánlj, hogy ne lelkek, hnem inkább pic ur legyen, mondjon le, de szerezze meg sjtrészvények ötvenkét százlékát. A tipp jó, Bldssre hllgt prktikus suglltr. Ezen ponton z elődás sejteti, hogy holló csk trükk, szó sincs suglltról, nem z Isten, hnem Sebstino, régi brát tnácsolj pálfordulást, megteremtve ezzel z egyházi és sjttőke monopóliumát. S hogy mondnivló egészen világos legyen, színház boursinek, pálpusztik, ementálik, mozzrellák részvényét - ötvenkét százlékról, mi szövegben szerepelt - gvllérosn htvnöt százlékr emeli. H sjt, legyen kövér. A rendező, Seregi Zoltán mesterien kígyózik színdrb üresjárti között. Ahhoz kötéltáncoshoz hsonlít, ki száz méterrel Nigr fölött, egy szál kötélen imbolyogv elhiteti mgávl (és némelykor színészeivel is!), hogy láb ltt szilárd tlj. A muttvány természetesen nem sikerül, de z imbolygás imponáló. Sereginek ugynis vérében vn színpd. Nem szövegekben, hnem szituációkbn, figurákbn, fényben, hngbn, színekben gondolkodik. Az ő színpdán vlódi kecske mekeg, zongoránál egy csontváz Mry llopkin világhírű melódiáját, Those Were the Dyst zongorázz, lépcsőn gézzel betekert fejű henteslegények rohngálnk, kötényük véres, Hmdán testőrei úszóspkát hordnk, Orin biciklin treníroz, z istállószolg lomml teríti be színpdot. Istálló z egész világ! - legyint keserűen Seregi - és sjtügynök benne minden férfi és nő. Kérjük számon tobzódó ötleteit? A hrsány poénokt? Az eklektikus stílushtásokt? A vissz-vissztérő rekvizitumokt, rendezőpetárdákt? Hivtkozzunk szövegre? De milyen szövegre? Ennek színdrbnk vnnk dilógusi, de nincsenek szerepei. A színészek nem is szerepeket, hnem mondtokt, szvkt játsznk. Hogy néh élvezetesen, z egyedül rutinjuknk köszönhető. És tehetségüknek. Vss Gábor életvidám, bővérű, vgány lócsiszárt lkít, rendre kihjigálj Hmdán testőreit, pimsz, életerős hím, ki némi kényszerű lelkigykorlt után boldogn veti le dróccsuhát, s hrp bele világb, keresztülgázolv mindenkin, h kell, cinikus, mi nyíltsággl. Játék pihentető élvezettel szolgál, s felfelvillntj ( szöveg mögött) egy vlódi, trtlms színdrb lehetőségeit. Igz, neki legkönnyebb dolg. A többiek: kuglifigurák. Hmdán (Király Levente) fel-lá rohngál, kitüntetései csörögnek, molyn urlkodói puffncs, ki h dühbe gurul, külön erre célr lklmzott pofozóemberét ütlegeli, ezt szomorúütődött Frnkensteint, ki kezeit lógázv ácsorogj végig z elődást. Lehet, hogy király - szerepe fölött érzett tehetetlen dühében - z egész társult nevében pofozz? Korunk igzi hősei pufferek" - mondták z elsőként említett színdrbbn, s ezt bölcsességet még Bertrm, z ezerrcú kmrás is elirigyelhetné. (Gyürki István lkítj tehetségesen.) Ebből rezonőrféle lkból Seregi molyn szürke eminenciást, két- (vgy három-) kulcsos politiki szélkkst igyekezett kifcsrni. Arcát ngy klp fedi, puh, hlk léptekkel surrn át egyik jelenetből másikb, hogy miért, zt ne firtssuk, nyilván őt is mgsbb (értsd: írói) érdek mozgtj. Pálfordulási mindenesetre követhetetlenek, kedélyes árulásink semmiféle drmturgii szerepe nincs, intrikái vlószínűleg régi színdrbokból szármzó beidegződések. Néh beléjük is gblyodik. Ilyenkor nincs mit tenni, át kell vágni gordiuszi csomót. Ezt teszi Orin őrgrófnő, lótolvj hjdni szukáj", Máriáss Melind. O olyn, mint vlmi energigombóc. Bevihrzik és felpezsdül színpd. Mjd távozik. Később újr bevihrzik, ám ezúttl dolgvégezetlen kisomfordál. Minth z öltözőben felejtette voln szerepének másik felét. De ott hiáb keresi. Különféle lkokt formál tehát: loncsos-hervdt házigróf-nőt, titokztos Mt Hrit. Hol rikácsoló házisárkánynk, hol végzet sszonyánk képzeli mgát. Teheti, z író nem szól bele. A rendező sem. Máriáss élvezettel csillogttj tehetségét egészen z utolsó jelenetig, ott ztán, úgy tűnik, megunj z egészet, és fárdt kézlegyintéssel (egy félig írt szerep pyrrhusi örömeivel) kiódlog színpdról. Pontosbbn kisöpri őt is korszkváltás vihr. A fekete díszletflk leomolnk, s kellékek közt, z ívlámp fényében, egy pdon, mozdultln nézi z új Szent-ty (Sebstino - Mentes József) és z új monopoltőkés (Bldssre), hogy régi világ levitézlett szereplői sorr el-hgyják színpdot, s Bertrm kmrás iszonyú erőlködéssel áttolj zongorát színpdon, vlószínűleg zért, hogy csontvázként mg üljön le játszni. A háttérben Fellini filmjének, N yo l c és félnek zenéje szól, távoli kutyvonítást hoz szél (bizonyár Seregi korábbi rendezéséből, Becketből hlltszik ide), és mi zzl boldog tudttl hgyhtjuk el helyünket, hogy világ sjttermése jó kezekbe került, lesz ementáli bőven jövőben is. Mrdék kétségeinket, örök pesszimizmusunkt z előcsrnokbn Mgyr Hirdető jól ismert reklámdllm foszltj szét (tnácsolom mgyr drbokkl fogllkozó fitl rendezőknek, színészeknek) : Ezt nem lehet megunni!" Igen, igen. Ezt nem lehet megunni 1" Görgey Gábor: Bulvár (kecskeméti Kton József Színház) Jelmez: Poós Év. Zene: Fényes Szbolcs. Koreográfr: Horváth Ferenc. Krmester: Kerny Kálmán. A rendező munktárs: Plli Ágnes. Rendező: Sándor János. Szereplők: Kiss Jenő, Fbó Györgyi, Mátry Márt, Kölgyesi György, Lengyel János, M. Horváth József, Jblonky Mári, Monyók Ildikó, Lkky József, Ribár Év, Morv Ernő, Tunyogi István, Kovács Zsolt, Csengeri Erzsébet, Vdsi Tünde, Bug Ildikó. Kolin Péter: Heródes (veszprémi Petőfi Szín-ház) Díszlet: Neogrády Antl. Jelmez: Hruby Mári. Zene: Fehér András. Koreográfi: Széky József. Rendező: Pétervári István. Szereplők: Orbán Tibor, Szoboszly Sándor, Joós László, Uyörffy László, Kssi Károly, Bkody József, Vjd Károly, Újhelyi Olg, Dobos Ildikó, Éltes Kond, Lesnyik László, Ruttky Mári, Háromszéki Péter, Árv László, Szikr József, Dévi Péter. Thurzó Gábor: Holló és sjt vgy vn pápánk (szegedi Nemzeti Színház) Díszlet és jelmez: Kálmán László f. h. Zene: Ngy Imre. A rendező munktárs: Zsigovits Gábor. Rendező: Seregi Zoltán. Szereplők: Vss Gábor, Király Levente, Máriáss Melind, Gyürki István, Mentes József, Bgó László, Máriáss József, Rácz Tibor, Fekete Gizi, Szántó Ljos, Jchinek Rudolf, Szbó István, Zámori László, Kton András, Zsigovits Gábor, Csom Ljos, Szbó Erzsébet, Gedi Mári, Mczelk Noémi, Kinizsi Pál, Lktos István.

15 RÓNA KATALIN A jó zsrnok színész kr lenni A ko r o n t n ú J ó z s e f A tti l S z í n h á z b n Cligul, Néró és Domitinus -- történelemkönyvek is így sorolják rómi birodlom hírhedt zsrnokit, klsszikus tirnnusi urlom legvdbb megtestesítőit. Cligul építőszenvedélyű szörnyeteg volt. Néró dilettáns költő és színész. S mi volt, mi krt lenni Domitinus? Császár, isten vgy tán inkább mégis színész? Páskándi Géz Domitinus, A k o r o főszereplője tudtos császár, tudtos zsrnok. Elődeit tgdj. Cligulát és Nérót szánlmsnk, gyengének, bolondnk nevezi, Mgát, ellenükben, eredetinek trtj. Eredeti császárnk, elődök nélkülinek, s legngyobbnk: istencsászárnk, jó zsrnoknk. Rgszkodik htlmához, z igzi, tökéletes zsrnoksághoz. Gyűlöli és lenézi kőzépszert. Tirnnus ő, ki tudj, hogy nép fölött csk z erőszk győz. Tirnnus, ki féli, gyűlöli filozófiát, mert z nem ismeri el császárkultuszt. Megveti színházt, mert érzi, hogy z kigúnyol-j őt, és lelke mélyén irigykedve ágál színészek ellen is. Tirnnus, ki tervez, ki okos, s ki nem tgdj: zsrnokságot szent dolognk tekinti. Leghőbb vágy, hogy megtisztíts ráhordott mocsoktól. Úgy hirdeti: zsrnokság jór és ntnú Tóth Judit (Domiti) és Horváth Sándor (Domitinus) Páskándi Géz történelmi krimiiében rosszr egyránt hsználhtó, ő mg. pedig jó zsrnok. A htlomról szónokol, szbdságot gúnyolj, s közben hlom-r gyilkolttj sját embereit és ellenségeit, rokonit és lttvlóit. Domitinus ngyságát hirdeti urlkodás, ngyságát muttj. kegyetlensége. Eredetiségét mg hirdeti., még ttól sem retten vissz, fogy miközben üldözi színészetet, mert z sérti mgánerkölcsöt, önmgát színésznek nevezze: Rólm zt mondják: tudok színlelni, tehát mgm is színészféle volnék. Róm nem mrd hát színész nélkül - nyugodjtok meg!" Az eredeti c s á s z á r, jó zsrnok tán színész kr lenni? Tán megirigyelte színpdi életet, tán legszívesebben színházzá változttná z egész világot, drámává vló életet, hogy mg játszhss főszerepet? Horváth Sándor (Domitinus) és Tylt Attil (Flvius) A korontnú József Attil színházi elödásábbl (Iklády László felvételei)

16 A korontnú hiteles történelmi szituáción lpul. Az ókori Róm világából elevenednek meg hősei, s történet mg is császár másfél évtizedes urlkodásánk eseménysorozt. A. konkrét I. százdi vlóság gzdg nygár épül, drámi törvényeket figyelembe véve. Páskándi Géz ezúttl is, mint történelmi drámái bevezetőiben már nnyiszor, le-írj szbdkozásit: drb császár urlkodásánk sűrítménye, tehát z író nem trthtt mgát kronológiához. A mű nem fejlődést, hnem már tirnnus császárt muttj be. Kitláció is vn benne, mely nem hű korbeli eseményekhez, szereplők rngján, címein is változttott szerző. E látványos szbdkozás -- nem először írjuk le e folyóirt hsábjin - fölös-leges. A drámíró bizonyár zért változttott z események menetén, z lkok megrjzolásán, mert többre krt válllkozni, mint történelemkönyv-írók, mert mondnivlój volt régmúlt korról, mert drám öntörvénye úgy kívánt, mert úgy tlált, hogy egy dott történelmi világon túlmuttv játék gondolt-rendszere további, korunkhoz közel álló kérdésekre keres feleletet. A szbdkozásr tehát nincs szükség, nnál inkább történelmi illusztrációtól vló elszkdásr. Mert A korontnú, még h szerzője szándék más lehetett is, nem több egy klsszikus értelemben vett történelmi játéknál, melyben itt-ott ironikus hngvétel csendül meg. Vlóságos történelmi játék, nnk vlmennyi színpdi kellékével. Kétségtelenül vnnk benne, hogyne lennének, történelem sjátosságából eredően áltlánosíthtó, későbbi százdok máig szóló, nyugtlnító gondolti, de egészében nézve mégiscsk történelmi mese ez jvából. Páskándi Géz történelemóráján egymás után vonulnk föl szereplők. Alkjuk, jellemük meghtározott első színpdr lépésükkor. Ebben drámábn nincs jellemfejlődés, nincs vártln pálfordulás, mindenki éppen olyn mrd, mint milyennek megismertük. Az ltt-vlók, z urk és ktonák megegyez-nek császárgyűlöletben, rettegésben. Szót emelni csk filozófus, z író, drámíró és színész mer, de szvuk erőtlenül cseng Páskándi drámi világábn. A vit nem vit itt, csupán egymás mellett hldó szóárdt. A szellem morális fölénye lig emelkedik z erkölcsi gátlásokt nem ismerő htlmi téboly fölé. A szópárbj inkább csk tézisek, pél dák felsorolás, mint drámi összeütközés. Még Domiti, császárné, ki eljut férjét megcsló szerelmes sszonytól z összeesküvés cselekvő résztvevőjéig sem kp lehetőséget drámi fejlődés feszültségének megteremtésére. Tlán h Páskándi Géz még inkább hjlndó lett voln elszkdni történelmi eseményektől, h Domitinusát mint zsrnokságig elérő császárt ábrázolj, h zt próbálj megmuttni, miről mg is beszélt előszvábn - hol vn z htárpont, h vn, mikor szigorú kéz már zsrnokivá merevedik -, születhetett voln komoly emberi, társdlmi drám rómi történetből. Hogyn közvetíti József Attil Színház elődás, Berényi Gábor rendezése történelmi játékot? A lehető legegyszerűbb módon: histórii mese pereg szemünk előtt. A színészek képességükhöz, vérmérsékletükhöz mérten mondják szöveget. Játsznk játékkl; jól érzik mgukt véres kegyetlenség színpdán. Föl sem merül bennük, hogy meg lehetne próbálni ennél vlmivel többet is kicsikrni Páskándi drámájából. Történelmi krimi - írt színház drb műfjánk meghtározását plkát-r. S ehhez trtj mgát. Rómi kori bűnügyi játékot dnk elő színészek, krimik különösebb izglm nélkül. Mindenesetre e megjelölés közönségcsábítás nem titkolt, jól bevált formáj: krimi, még h történelmi is, bizton számítht érdeklődésre. Páskándi Géz drám elé írt szerzői utsításbn így beszél drb megformálásáról: A játék stílus kemény, puritán: pergő idegjáték, hiszen történelmipszichológii drám is ez. Elődv -- történelmi iróni ne tűnjék el belőle. S hogy e szerzői utsításból mi mrdt? A játék lssú, vonttott. Pergő ideg-játék helyett részletező, megfontolt. A puritánságot teátrális színorgi cseréli föl. A pszichológi már drámábn eltűnt történelem ködében. S történelmi iróni? A legfontosbb szerzői instrukció néholnéhol fölsejlik z elődásbn, de semmiképpen sem nyomj rá bélyegét játékr. Pedig groteszk hngvétel, fölerősített ironikus szemlélet lett voln z elődás lehetséges, elfogdhtó útj. A drám mélyén meglevő, Páskándir oly jellemző, bszurd humor Berényi Gábor rendezésében inkább komédiázás felé trt. Kemenes Fnny jelmezei színesek, látványosk, Csányi Attil díszlete hűen szolgálj z írói elképzelést, jó játékteret teremtve színészeknek. Horváth Sándor játssz Domitinust, véres kezű zsrnokot. A groteszk hng idegen ngyszerű színésztől, így ztán erőteljes tónusát z iróni helyett komédi színezi. Htlomvágy, zsrnokság, fölénye, hiúság teljes egy történelmi tréf szintjén, ám lig érzékeltet vlmit Domitinus cinikus filozófiájából, összetett egyéniségéből. Tóth Judit szép Domiti. Szenvedélyes, méltóságteljes, de drámi iróniát ő sem teremti meg. Újréti László Stephnus, testőrség prncsnok, z össze-esküvés szervezője. A figurábn csupán egy történelmi mgtrtás jelzését játssz el, lkítás szikár, gondosn kerül minden komolytln hngot. Tyll Attil cézár ngybátyjánk, Flviusnk és Horváth Gyul, távoli rokon, Purius szerepében külsőséges, teátrális eszközökkel él, túlkrikírozv szerepét. A többiek: Kránitz Ljos Prthenius, Szirmi Péter Pris, Solti Bertln Epiktétosz, Kovács Gyul Rusticus, Strub Dezső Helvidius, Mky Sándor Mximus, Jncsó Srolt Gledi szerepét formálv, megfelelően illeszkedtek z elő-dásb. Vjon Páskándi Géz, ki nnyir ismeri drámi szvk értékét, látv A korontnú elődását, megérti-e, elhiszi-e, hogy történelmi játék csk kkor válht igzán történelmi prbolává, h tnulsági vlóbn gzdgok, h groteszk hngvételével túlmutt megszokott történelmi értékelésen? Páskándi Géz: A korontnú (József Attil Színház) Rendező: Berényi Gábor. A rendező munktárs: Bodori Ann. Díszlet: Csányi Ár-pád. Jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Horváth Sándor, Tóth Judit, Tyll Attil, Horváth Gyul, Kránitz Ljos, Újréti László, Szirmi Péter, Solti Bertln, Kovács Gyul, Strub Dezső, Geréb Attil, Bertin Gábor f. h., Mky Sándor, Jncsó Srolt.

17 ÉZSIÁS ERZSÉBET Vriációk hzszeretetre Gyurkovics Tibor új drbjánk két változt Ritk jelensége hzi színházi életünknek egy mgyr drám több változtánk színpdr kerülése. Különösen vidéki bemuttót követő fővárosi utánjátszás. Ez jelenség kkor is örvendetes, h z eredmény felemás. Gyurkovics Tibor Mgyr menysszony című groteszk játékát z 1979/80-s évdbn muttt be kecskeméti Kton József Színház, és következő színházi évdbn - 198o őszén Pesti Színház tűzte műsorár drb új változtát Isten bokrétáj címmel, Trtlmi-eszmei zonosságok K e v é s írónk vn, ki Gyurkovicshoz hsonló tudtossággl és következetességgel válllj mgyrságát. Új drbj is rr kérdéskörre keresi válszt, mely leginkább fogllkozttj: mit jelent m mgyrnk lenni, kelet-közép-európink lenni, milyen tnulságokt hordoz múlt, és mit őriz ebből generációk tudt, milyen szálkkl kötődik z egyén sors nemzetéhez, létezik-e hz foglm npjinkbn, és vn-e még érzelmi köteléke közös nyelvnek és kultúránk? Ezek kérdések trgikusk és sorsdöntőék. Gyurkovics Tibor lktától zonbn idegen trgédi. Kérdései ezért -prdox módon groteszk körülmények között foglmzódnk meg. Ez dj műveinek prbolisztikus, sztirikus jellegét. A Mgyr menysszony közege is kisszerű. Adott egy kispolgári miliő, csknem idilli: p, ny, lányuk, lány embere ", ngyp és cslád ismerősei. A cselekmény nem sok: szülők boyler, lkás, állás után rohngálnk, miközben csemetéik lsznk. Időnként be-bejön vlki külvilágból -- postás, hekusok " - de vlójábn nem történik semmi. A második részben ez semmittevés visszájár fordul. Az Argentínáb disszidált fitlok és z otthoni szereplők tükörképének megfelelő figurák lázs tevékenységgel próbálják kompenzálni gyökértelenséget, z érzelmi sivárságot, szorongást. Az új változt, z Isten bokrétáj, melynek első része csknem teljesen megegyezik z előzőével - npjink vlóság után z ötvenes évekhez nyúl vissz, és ugynezeknek típusoknk z áltevékenységét állítj szembe mi tétlenséggel. Ezért jelentős hngsúlyeltolódás vn két mű között. A. Mgyr menysszony z ország szimbólum. Benne nő sors és mgyrság sors szorosn összekpcsolódik..a mgyr menysszony idegenben elpusztul, mint hogy kivándorlók éltető gyökerei is elsorvdnk Argentínábn vgy bár-hol világon. Nem lehet hzátlnul mgyrkodni, nem lehet elmenni és lélek-ben itthon mrdni, nem lehet átmeneti állpotbn élni és cselekedetek következményét nem válllni. Ez mgyrázt Don Lzro öngyilkosságánk és drb trgikus befejezésének. Az Isten bokrétáj logikáj z, hogy hetvenes évek mgyrságtudtáért illetve mgyrtlnságtudtáért: közelmúlt eseményei és z előző generációk felelősek. Ezért szereplők -- z első változt disszidenseivel szemben -- generációs előképek. Cskhogy míg z első változtnk megvolt logikus befejezése, ddig ez z Isten bokrétájából hiányzik. A második rész csúcspontj -- ngyp elárulttás bszurdb hjló, gyilkos humorú jelenet. A komédiáb fulldó befejezés zonbn íróilg megoldtln. A drb lpvető hiányosság, hogy két résznek nem sok köze vn egymáshoz. Még nnyi sem, mint Mgyr menysszonybn, hol történet átvezető szál két fitl disszidálás. (Az utzásr vontkozó mondtok itt is elhngznk következmény nélkül!) Mindkét mű vlójábn egyetlen tém hárms vriációj: hzszeretet foglm npjink Mgyr-országán (mindkét változt t. rész), z ötvenes években (2. változt, 2. rész) és mi Argentínábn ( t. változt 2. rész). Egyetlen gondolt köti össze e három jelenetet, színpdon hngsúlyozottn jelen levő Tmási Áronmottó: Azért vgyunk világon, hogy vlhol otthon legyünk benne." A drám hőseinek legngyobb bj, hogy sehol sincsenek ott-hon benne. Ezt gondoltot vriálj három jelenetsor, mely vlójábn három külön egyfelvonásos. Gyurkovics eszmeileg fontos, szerkezetileg zonbn egyfelvonásos méretű ötletet írt meg háromféle módon. Ezért mrd hiányérzetünk mindkét változttl szemben. Pedig második változt íróilg sokkl jobb, összefogottbb. Különösen z első rész, mely szinte hibátln. Típusok és hősök Gyurkovics hősei mindig kisemberek: A öreg, Ngyvizit betegei, Csók cslád tgji. Igzi ntihősök. Es mgyr vlóságbn gyökerező típusok. Legújbb drbjábn három generáció kép-viselőit vonulttj föl: szenilis ngypát (volt párizsi emigránst és veteránt), z nygi jvkt hjszoló szülőket és feltörekvő " fitlokt, kik átlusszák z életüket. Es középnemzedék többi, korántsem rokonszenves tgját: reformtervezeteket gyártó tnárt és relitásérzékkel megáldott feleségét, kbátos embert " (volt hngultjelentőt), munkáskádert (volt szervezett munkást), vidéki rokont (volt zsírosprsztot). Nem igzi jellemek ezek gyurkovicsi figurák:, sokkl inkább tételszerű típusok: egy dogm írói bizonyítéki. A kér. változt között - szerkezetnek megfelelően szerepértelmezési eltolódások vnnk. Az első változtbn mgyr menysszonyé ( titlé és z idősebbé) jelkép-erejű főszerep. Az Isten bokrétájábn szerepek egyenértékűek, illetve hng-súly áttevődik. ngyp lkjár. Tlán generációs típusok kvlkádj sem válik előnyére drbnk. Túl sokt sűrít szerző egybe: három generációt. Szólhtott voln ez drb fitl nemzedék életképtelenségéről, rról korosztályról, melynek Trinon nem trum többé, és nem ismeri, csk hllomásból, fényes szelek nemzedékének hitét és z ötvenes évek egyéniségnyomorító légkörét. Ez Házmestersirtó Herczeg Pistájánk és Bereményi Géz Hlmíjánk nemzedéke, csurki Deficithősök utódi. Az békében és jólétben felnőtt generáció, mely nem szülői; bűneiért felelős, hnem sjátjiért: gondolt-nélküliség kényelméért, z ö sszkomfortos tunyságért, hitetlenségért és tehetetlenségért. Szólhtott voln ez drb róluk, rólunk gyugyuizmus jelenségé-ről, műnygéletről ", z elburjánzó fogysztói mentlitásról, benzinkutsok országáról". Vgyis mindrról, miről szól is de csk felületen, egy sokszínű tbló egyik színeként. Műfji különbségek Iátásmód-zonosságok Gyurkovics drbjit nehéz bárhov besorolni. Egy interjú állpot- vgy viselkedésdrboknk nevezte műveit, ennél jobb meghtározás nemigen tlálhtó rájuk. A Mgyr menysszony műfji megjelölése: történelmi freskó két mtricábn, trgikomikus' színekkel; z Isten bokrétá-

18 Kölgyesi György és Andresz Ktlin Gyurkovics-mű első, kecskeméti verziójábn jáé: sztír. Művei nélkülözik hgyo- mányos értelemben vett cselekményt, konfliktusrendszert, jellemfejlődést, vgyis z ismert drámi elemeket. Mi mrd helyettük? Kész típusokkl és viselkedésnormákkl dolgozik, ezeket helyezi dott szituációkb, és vizsgálj reflexeiket, regálásikt. Ennyiben tehát pszichológii tesztek Gyurkovics drámái: egy érzékeny és játékos elme vlóságfggtó gykorlti. E vizsgálódás-hoz új drbjábn kitlált tükörtechnikát. A játék lényege z, hogy különböző térben és időben zonos típusokt mozgt. Nem ugynzokt z embereket látjuk tehát z első és második részben, hnem megfelelő tükörképeiket. Ez z zonosság nemcsk szerepekre, hnem jelenetsorokr, drb egész felépítésére vontkozik. A két önálló részt (egyfelvonásost!) vlójábn csk technik, tükörjáték leképzése kpcsolj össze. Az Isten bokrétáj két részének tükör-játéki így felelnek meg egymásnk (természetesen egy leszűkített vázltmenetben): Gyuszi állásügye - postásepizód - bllonkbátosok illetve bőrkbátosok megjelenése - televízió- illetve rádiószerelés - munkásfigur jelenete - tnárházspár - vidéki rokon érkezése - mkói hgym mint zárómotívum. A tükörjáték mint írói technik rendkívül brvúros. A tér és idő szbd kezelése, illetve z ebből dódó logiki képtelenségek nem zvrók. A groteszk drámszerkesztésnek jog vn ilyen logiki bukfencekre! Zvró zonbn, hogy technik fölénőtt mondnivlónk. Az író fontos közlendőjéhez kitlált egy brvúros technikát, mihez továbbik Kozák László mint csládfő z Isten bokrétájánk pesti színházi elődásábn (Iklády László felvételei) bn nnyir rgszkodott, hogy mondnivlóját is lárendelte szerkezetnek. És ezzel játék öncélúvá vált. Ami Gyurkovics-művek legfőbb érdeme, z lól ez drb sem kivétel: groteszk látásmód. Gyurkovics Tibor groteszket z örkényi értelemben műveli: grotcszk=sztír+lír. (Tlán ezért is emlékeztet második változtbn z ötvenes évek rjz - különösen ngy-p elárulttás (Örkény Pistijére.) Gyurkovics groteszkje mégis öntörvényű. A trgikus és komikus olyn ellentétpárját teremti meg, melyben nevetséges dominál borzlms felett. Gyurkovics fekete humor kkor is megnevettet, mikor sírnunk kellene. A groteszk kimeríthetetlen kontrszt-lehetőség z író számár. Gyurkovics humoránk lényege: különnemű jelenségek összekpcsolás. Olyn végletes dolgokt párosít össze, melyek htásukbn bizrrk és meghökkentőek: főtt tojás és hit, mgyrság és mkói hgym, Trinon és mosópormárk, focimeccs és koncepciósperek, lmszppn és forrdlom. Gyurkovicsnál minden szimbólum: Petőfitől kölcsönzött cím, sebeket bekötöző úttörőnykkendő, srló, jugoszláv kölni, egy fehér-zöld csíkos törülköző. Szkonyi Károly párhuzmos szerkesztési módszerével szemben Gyurkovics kitlált z elcsúszttásos módszert. Dilógusi pingpongtechnikát követnek. Mondti látszólg nem egymásr felelnek, hnem egy korábbi vgy későbbi kérdésre. Es mégsem cserélhetők fel vgy helyettesíthetők be, mert mond-tok sorrendje mg is humorforrás. (Ilyenek például ngyp örökös sztereotipiái: Mgyrország nem volt, hnem lesz!" -- ez mondt kkor hngzik el, mikor z ny rról fggtj Gyuszit: Mikor... veszed el Mrit?" A két mondt tehát egymásr cseng.) A pingpongtechnikár péld nyomozókkl folyttott rövid, pttogó párbeszéd:,,plyboy? Cowboy. LSD? LGT. Borjúhús? Mrh... Aluljáró? Busz. Moszkv tér? Btthyány tér. Kemény rock? Puh..." Gyurkovics Tibor mondti gykrn csupán szómondtok, melyek fokozott ritmust követelnek. Dilógusit egyetlen dologgl lehet tönkretenni: z gyonbeszéléssel. A Gyurkovics-drbok játékstílus ezért rendkívüli egyensúlyérzéket kíván rendezőtől és színésztől egyránt. A színházi megvlósítás különbségei Már kecskeméti elődás játékstílus sem volt egységes. Volt, ki melodrámát játszott (Gurnik Ilon), volt, ki vígjátékot (Andresz Ktlin) és volt, ki groteszket (Kiss Jenő, Mihályi Győző). Illés István rendezése nem tudt eléggé összefogni szerteágzó játékstílusok szövevényét, és ezért rendezőileg tisztáztln elődás született. A legegységesebb és legtlálóbb Gyrmthy Agnes színpdképe volt. Ezt groteszk lphngot meghtározó színpdteret Pesti Színház elődásán hiányoltuk. Meglepő, hogy Vígszínház összeszokott társult s főképp szerző műveit oly jól ismerő és gykrn rendező Kpás Dezső nem boldogult z új változttl. És ez nem írhtó csk mű rovásár. Ebből z elődásból ugynis hiányzik ritmus.

19 Már szereposztás több ponton. vitthtó. Ebben z elődásbn is vnnk, kik groteszk helyett direkt humort, sőt kbrétréfát játsznk. (Bárdy György, Suk Sándor), vn, ki komolyn veszi önmgát (Rády Imre), vn, kinek nincs humor (Peremrtoni Krisztin), és vn, ki improviztív készségévei átírj szerzőt, és ezzel tönkreteszi humorát (Kozák László). Szerencsére vnnk, kik gyurkovicsi groteszket jól és pontosn ismerik -- ők z elődás erőssé-. gei. Tábori Nór, ki,,örökös tgj " Gyurkovics-műveknek. Minden mondt, hngsúly telitlált, ritmusérzéke pártln, és mindig tovább psszolj" lbdát. Ő z, ki legjobbn tud gyurkovicsul" beszélni. Blázs Péter két különböző krktert formál rgyogón: egyrészt z álomszuszék, tohony, krtgyenge, bárgyú fitlembert, generációjánk tipikus képviselőjét, ki még Pilvxbn is elludt voln! ", Másrészt vidéki thót", friss mgyr erőt, számító krrieristát, kádernemzedék" erőteljes példányát. Pontosn teszi dolgát Benkő Gyul-Bánki Zsuzs házspár: férfi, kinek gondolt és nő, kinek relitásérzéke vn. Mindketten tökéletesen egyensúlyoznk Gyurkovics humoránk borotvélén Ugynilyen. egyensúlyérzék jellemzi Mszly István z intellektuális nyomozó -- és Szombthy Gyul -- postás - játékát. Ehhez megtlált stílushoz kpcsolódik két beugró színész lkítás is: Fonyó István Snd nyomozó és Kern András z Öreg szerepében. Ez utóbbi lkításábn. -- melyet megnehezít, hogy fitl színész játszik vénemberszerepet -derül ki igzán ennek figuránk kulcsfontosság. Vártln bejövetelei, elkopttott közhelyigzsági, groteszk színpdi vonulási mind drb szimbólumrendszerét erősítik. És zt fjt játékstílust, mely Gyurkovics drámáink sjátj, s melyet ebben z elődásbn csk elvétve tlálunk: pontosságot, ritmusérzéket, humor áttételesebb, bonyolultbb formáját. Nem tudni, milyen elődás született voln egy erősebb és htározottbb koncepciójú rendező kezében. A drb gyengéi vlószínűleg kkor sem tűntek voln el. Mert z Isten bokrétáj ebben z új változtbn sem trtozik Gyurkovics Tibor legjobb művei közé: Ngyvizit, Az ö reg, Csók cslád soráb. Tlán h megmrd nnk, minek vlójábn született: hibátln egyfelvonásosnk. CSERJE ZSUZSA Trgédi termelőszövetkezetben Sárosptky István Fekete tűz című drámáj Pécsett Néhány évvel ezelőtt gyuli nyári játékok egyik elődásán biciklivel krikáz-rk előttünk leendő játék szereplői, bizonyos meghökkenést keltve nézőtéren. Hsonló meglepetést okozott pécsi Nemzeti Színház Kmrszínházábn, hogy. sötét nézőtéren z elődás kezdetekor kétoldlról igzi motorosok robogtk he, fel színpdr rettenetes zjjl, benzingőzt ársztv, reflektorikkl szemünkbe világítv. Sárosptky új drámájábn motorosok mi mgyr vloság kellős közepébe érkeznek A színen kétoldlt kukoricás (igzi szárz kukorickórókkl), középen oljoshordók, sörösládák, mgsbn oljvezetékek kusz csőrendszere. Jelzésszerűen tömör helyszín ez, hol megtlálhtó minden, mi későbbi játéktereket érzékelteti. A motorokról heves vérmérsékletű fitlemberek szállnk le, Fényes fekete dzsekikben, indultos tömegverekedés kezdődik, minth mgyr West Side Story két bndáj cspn össze. A konfliktus ter- melőszövetkezet fitlji. és z ott dolgozó oljfúró munkások között robbn ki, kik ittlétükkel óhttlnul is megbolygtták. flu életét. Amennyire z áltlános zj és verekedés közepette tájékozódni tudunk,. megtudjuk, hogy flu egyik fitlj, Vinkó éppen lkodlmár készül, s verekedés közvetlen ok. z lehet, hogy munkások egyike szemet vetett vgy éppen udvrolni merészelt Vinkó menysszonyánk. Elhngzik egy mondt, mely szerint z én menysszonyom nem oljos k u r v! " Azt hihetnénk tehát, hogy benne v gyunk drám közepében, s hogy z itt felvetett konfliktus továbbfejlődik mjd. De nem. A dologról többé szó sem esik. A tömegverekedés szétoszlik, s motorosok ugynolyn zjjl, hogyn jöttek, felpttnnk járműveikre, és kiberregnek színről. Csend zonbn ezután sem lesz. Távoli kutyugtás, mdárcsicsergés és népi muzsik festi lá következő jelenetet, melyben megismerkedünk drám főhőseivel és lphelyzetével. Szils Antl és Szils András testvérek. Antl itt él flubn, éli prszti életform mg teremtette életét, meglehetős jó-módbn, feleségével, P i r é v e l, kiről megtudjuk, hogy András régi szerelme. András ugynis fitlon itthgyt flut, tovább krt tnulni, városb ment, s Jelenet Sárosptky István Fekete tűz című verses termelési drámájánk pécsi elődásából

20 keveredett vissz. Antl tele vn előítélettel testvére iránt: feltételezi, hogy z lenézi őket, flubn mrdtkt, s egyébként is ngyrtörőnek trtj. Ellenérzését motiválj András iránti elfojtott féltékenysége is. Egy csládi ebédmeghívásnk eleget téve zonbn Andrásról is kiderül, hogy élete megfeneklett. Rejtve mrd ugyn, hogy pontosn miben is cslódott, miért is jutott jelenlegi csődhelyzetébe, leglábbis pontosbb társdlmi okokról nem szerzünk tudomást. Mindenesetre most, mint z oljfúró munkások vezetője, lelkiismeretesen és felelősségteljesen végzi munkáját, társi, beosztottji szeretik, becsülik. Arról, hogy mgánélete hogyn jutott kátyúb (nemrég vált el), kkor értesülünk, mikor rövid időre egyedül mrdnk Pörével. Jó lklom ez rr is, hogy kiderüljön, két ember még mindig szereti egymást. Ilyen szituációbn, ilyen csládi konfliktussl terhes levegőben jelenik meg drámi lphelyzet, mely következő: gázkitörés fenyeget, s ezt elkerülendő, munkásoknk npi nyolc órán túl éjt nppllá téve kellene dolgozni hhoz, hogy trgédi elkerülhető legyen. A munkások zonbn, kár z életben, nem egyöntetűen regálnk z új helyzet-re. Nem él mindegyikükben szocilist öntudt oly mgs fok, hogy gondolkodás nélkül válllnák nehéz feldtot. Végül mégis úgy döntenek: tovább dolgoznk. Ki több pénzért, ki veszélyhelyzet elhárításáért, öntudtból, ki pedig betyárbecsületből, többiek kedvé-ért. Válsztás előtt állnk flusik is. Az ő helyzetük még nehezebb. Mert míg egyik oldlon tűzkitörés fenyeget, mely mitt menteni kellene z álltokt, s természetesen önmgukt is, ddig másik oldlon ott legelő, hol nyájt kellene áthjtni, s mint megtudjuk, ez legelő mételyezett, fertőzött. Hullik z állt (bizonyítndó be is hoznk színre egy elhullott" birkát). A válsztás tehát következő: vgy egy esetleges tűz mrtlékává lesz z álltállomány, vgy, h elhjtják őket, szinte biztos pusztulás vár rájuk. A fitlok, élükön Vinkóvl, fel is jánlják, hogy ott mrdnk őrizni nyájt, etetni és ittni, veszélyeztetve sját életüket. Ezt szeretné megkdályozni András, mikor rábeszéli z embereket, zonnl menjenek innen, mert z emberi élet mindennél fontosbb. Szils Antl kivételével elmennek, ő zonbn mrd (jó gzd védi jószágot). Ez döntés ismét elvá lsztj testvéreket egymástól, elmélyítve köztük már múgy is meglevő ellentéteket. A drámi helyzet zonbn még mindig fokozódik. A közvetlen veszélyen éppen hogy úrrá lett brigád, levetve védő zbesztruháját, ismét kényszerhelyzetben tlálj mgát: még tovább kellene folyttni munkát, most már életveszélyes helyzetben, ez zonbn már láírássl szentesített önkéntességet igényel. A holtfárdt emberek döntése, különféle megingások után, megint pozitív: folyttják munkát. Időközben drámi válszút előtt álló feleség is döntött sját életét illetően: elhgyj férjét, és új életet kr kezdeni régi szerelme, András oldlán. Mégis ő megy el jószággl mrdt Szils Antlhoz, hogy rábeszélje, hgyj ott z álltokt, s z életveszélyes helyzetben gondoljon sját életére. A helyzet kettőjük között nnyir kiéleződik, hogy z sszony, bár nem krt, mégis itt vllj be férjének szándékát: elhgyj őt. Antlt vereségek sorozt összeroppnt-j, vízbefúlóként hrcol z sszonyért, s mert érzi, tudj, helyzete reménytelen, vsvillávl támd rá. Erős felindulásábn belöki jószágok közé krámb. Végső dulkodásukbn mindketten fellobbnó tűz mrtlékává lesznek. A trgédi beteljesedik. Az utolsó, irodi jelenet, melyet egy titkárnő jelenléte és viselkedése vt tipikussá, már csk utójáték. A társdlmi vgyon megmentése érdekében hozott küzdelmes és áldoztkész munkájáért kitüntetésre váró András itt tudj meg Pöre hlálhírét, zokogás szggtott sirtób fulld. Vlódi konfliktusok, nehéz emberi válsztások útvesztői között jutunk el drámi végkifejletig, melyet, úgy tűnik, nem trtott kordábn erős drmturgii kéz. Hiszen e konfliktusrzenál több színdrbr elegendő drámi mgot hordoz, pzrlás tehát mindezt egyetlen drámáb sűríteni. A drámírói sokt mrkolás mélység rovásár megy, bár Sárosptky szándék érezhetően most is, mint eddigi drámáibn, z volt, hogy társdlmi jelenségeket, kérdéseket, problémákt mguk komplexitásábn rgdj meg. Minden kifogás ellenére le kell szögezni, hogy Sárosptky drámáj ifjúsági közönség előtt ngy sikert rtott, s ez nem kis mértékben rendező, Sík Ferenc érdeme. Az ő fntáziáj, jelenetszervező képessége gykrn csodát művel, és élvezetessé teszi zt is, minek igzságá hoz kétség fér. Vincze Győző sokt mrkoló játékterében látványos és pergő nyíltszíni vátozásokt szervez, z egyes jeleneteket néh htásos koreográfiávl, néh pedig színészi játék segítségével életszerűvé, átélhetővé vtj. A munkásszálláson játszódókt vlódi megfigyelésekkel teszi hitelessé, melyhez ngy segítséget nyújtnk brigád tgjit lkító színészek. Pintér Gyul finom eszközökkel ábrázolj teljes fiziki kimerültség állpotát, Lukács József egyéniségének súlyávl élő lkot teremt vázltosn megírtból. A flusi fitlokt játszó Viti András és Vjek Róbert kissé túl hrsányk, ám mégis ők zok, kik z elődáskezdést fitlok számár vonzóvá, átélhetővé teszik. Ngy Rék otthonosn érzi mgát z írósztl mögött. Keresztrejtvényt fejt, telefonon mgánéletét intézi, s igen nehezen érhető el, hogy odfigyeljen világ gondjár. Egyéni színekkel ábrázolj tipikust. A főszereplők játékábn egyenetlenség muttkozik. Csíkos Gábor férfisn dllmos orgánumávl tlán túlságosn szimptikus embert állít elénk Andrásként, holott szerepének lényege önmg tetteinek, múltjánk megkérdőjelezése. Pedig minden átélőképességét, filozofikus hjlmát felhsználj, hogy cslódottságát, kiábrándultságát érzékeltesse. Am közéleti, társdlmi szerepének tisztáztlnság mitt csk z áltlános válság tüneteit tudj felmuttni. Megpróbál vigyázni rr, hogy semtikusb hjló helyzetekben tompíts játékánk éleit. A szerelmi jelenetekben férfis szemérmességgel plástolj érzelmeit, ilyenkor leghitelesebb. Drbvégi sirtój színészileg, rendezőileg egyránt htásos és megrgdó. Koszt Gbriell z első részben túl hrsány. Pnszkodás, kitörései nem elég fojtottk, szép dikciój didktikus játékkl párosul. A második részben már helyénvlók szélsőséges megnyilvánulási, hiszen itt már z önmg boldogságáért küzdő nőt éli. Kemény és szenvedélyes, mégis nőiesen lágy vllomásánk nehéz perceiben. A legjobb Dávid Kiss Ferenc Szils Antl szerepében. Furcsán félszeg, fojtott indultú, kemény prsztembert állít elénk, kinek mélyebb érzelmeit, Pöre iránti szerelmét végső leszámolásbn értjük meg igzán. A pécsi Nemzeti Színház hosszú évek ót viszonylgos sikerrel küzd kortárs mgyr drámák színreviteléért. Czímer József drmturgii segédletével z elmúlt időszkbn sok új mgyr drám

21 születésének lehettünk tnúi. Ezt vonultot fémjelzik z lllyés-bemuttóív, ngy sikerű Hernádi-drámák vgy Spiró György fitl drámíró lkotás, melyet közelmúltbn játszottk. Ez színház muttt be először Sárosptky István drámáit, Zórát, mjd Táncpestist, s most immár hrmdikt is. Drámírónk rendkívüli érzékenysége társdlmi problémák iránt különleges formlkotó képességgel párosul. A Fekete tűz is verses drám. Sárosptkynk bevllott drámírói célj, hogy szembesítsen z ellentmondásokkl és állásfogllásr kényszerítsen, de leglábbis elgondolkoztsson. Hisz bbn, hogy színháznk közvetett htás vn életbeli döntéseinkre. Azt hihetnénk tehát, hogy mikor új verses drámájábn, Fekete tűzben mi életünk problemtikus mindennpjiból meríti témáját, leglább olyn átütő erővel sikerül nézőt állásfogllásr késztetni, mint zokbn, hol történelmi tém csk sugllt z ktuális mondndót. Sjnos zonbn nem ez történt. Az olj-fúró munkások helytállás nehéz helyzetben, flusik és munkások (jelen esetben) mondvcsinált ellentéte, Szils Antl belső dilemmáj, András körvonlztln társdlmi cslódottság, z dminisztráció érzéketlensége, mind vlós jelenségek, ám drámává nem állnk össze. Különösen kkor nem, h meggondoljuk, hogy trgikus végkifejletet vlójábn szerelmi féltékenység okozz. Az erős felindulásból elkövetett emberölést csk ngy belemgyrázássl lehetne bár-miféle társdlmi mozgtórugór viszszvezetni. A SZÍNHÁZ februári számábn Táncpestisről írott elemző kritikáját Hermnn István ezzel z összegezéssel zárt:... vlószínűleg jó néhány gyenge drám fog még kikerülni toll lól -értékes elemekkel -, míg z új teljesség sikerülni fog." Ilyen értékes elemekkel teli gyenge drám Fekete tűz, melynek lpján megint csk reménykedhetünk, hogy Sárosptky továbbikbn egy szikárbb és egyöntetűbb drámi mg köré szervezi következő drbját. KOLTAI TAMÁS Conflictus interruptus A IV. Henrik drámi modellje Vlójábn nemis kétrészes 1V. Henrikkel kellene kezdeni, hnem végigjátszni történelmi folymtot XIV. százd végétől XV. százd végéig - vgyis II. Richárdtól Rózsák háborújánk befejezéséig, III. Richárd hláláig. Elrettentő, mégis vonzó utópi: nyolc egymást követő este színházbn: II. Richárd, kétrészes 11. Henrik, V. Henrik, háromrészes VI. Henrik s végül I l l. Richárd. A világ egyetlen szín-ház sem képes m erre, mégis érdemes eljátszni leglább gondolttl: mily nemes eszme megjeleníteni Thetrum Mundi egy szeletét, történelem folymtosn őrlő mlmát. Vgy hogy Jn Kort nevezi: shkespere-i Ngy Mechnizmust. Mert lv. Henriket II. Richárdból tudjuk igzán megérteni, h visszemlékszünk z energikus Bolingbroke-r, mint letszítj trónjáról z urlkodónk gyönge, költői léleknek erős királyt. Bolingbroke-nk IV. Henrikként cskhmr ugynzzl konfliktussl kell szembenéznie - htlmánk veszélybe kerülésével -, mint II. Richárdnk. Érdemes egymásr vetíteni két drbot. Richárdot mg drámájábn esendő emberi rcnk látjuk királynk termett kegyetlen profik között, I V. Henrik első részében viszont z kkori Bolingbroke szemével - könnyelmű urlkodó-nk, kit unott udvroncok és bohócol: vesznek körül. Bolingbroke-Henrik most mindezt tnulságos leckeként mondj föl fiánk, miközben mg sem z már, ki volt - z nrchiát renddel fölváltó szbdító -, hnem ugynolyn esendő ember, mint egykor Richárd volt. Neki most kell megvédenie trónját legitimitását vittó lázdókkl szemben, kik közül például yorki érsek z előző drbbn még olyn Sdrspt(p István: Fekete tűz (pécsi Nemzeti túlbuzgón bizonygtt neofit hűségét, színház) hogy sját fi ellen emelt vádt. A leckét Rendező: Sík Ferenc.,Játéktér: Vincze Győző. Jelmez: Mrtin Ilon. hllgtó tékozló fiú, kocsmtöltelék Szereplők: Csíkos Gábor, Dávid Kiss Fe- Hrry herceg meg-téréséről is leendő V. renc, Koszt Gbriell, Lukács József, Viti királyi portréját ismerve András, Vjek Róbert, Gri Róbert, Pintér Henrik ítélhetnénk véglegesen, ennek híján Gyul, Kovács Dénes, Ngy Rék. igzán nem tekinthetjük másnk, mint Flstff iránti betyárbecsület árulójánk. Summ summrum: bár kétrészes IV. Henrik önálló egység - sőt mindkét drám külön-külön is z -, voltképpen egy folymtos cselekmény része. Amit látunk: drámi egész felől nézve csupán kirgdott részlet. Megszkított konfliktus. Ennek megfelelően két részt két estén át színre vinni több mint érdekes ötlet, és nyilvánvlón rr szolgál, hogy leglább vlmit érzékeltetni lehessen krónikás folymtból. Másrészt drámák túlságosn gzdgok hhoz, hogy z összevonást egyetlen színházi estére ne érezzük mindenképpen csonkításnk, s ne sjnáljuk shkespere-i részletfinomságok elvesztését. Ugynkkor párhuzmos epikus szerkezet krónikás drámi cselekményt időnként megszkító, terjedelmes vígjátéki állóképsorozt okozz legtöbb elődói gondot. A két különnemű drámi nyg összeolvsztásán sokn fönnkdtk, hngozttván, hogy IV. Henrik világ nem egységes. Az egységre törekvés" jegyében terjedt el z összevonás gykorlt, z brbár módszer, mely lefrgj terjengős" vgy gyengébb" részeket, és szépen elsimítj-lekerekíti Shkespere zvró kinövéseit". E mód-szerről vló véleménynyilvánítás helyett idézzük inkább Pul Vléryt, ki ezt írj Vriétében: Mi lehet igzbb és szellem számár kielégítőbb, mint z»egység«hírhedt tétele, mely olynnyir megfelel figyelem fenntrtás követelményeinek, és nnyir kedvez vlmely mű szilárd felépítésének és drámi cselekmény tömörségének? És íme, többek között, Shkespere nem vesz tudomást ról, és mégis didlmskodik..." A megjegyzés különösen érvényes két ] V. Henrikre. Avttln szemnek úgy tetszik, minth sodró cselekmény kibomlását állndón megksztnák Flstff-jelenetek, és drb nehezen vonszolódnék végkifejlet felé. Ám úgy is föl lehet fogni - s minth Zsámbéki Gábor rendezése e felé hjln -, hogy drám éppen erről szól: z urlkodói prktikák és perptvrok véghetetlen folymtáról, melybe beékelődnek minderről tudomást sem vevő Flstffkompáni jelenetei. A drb elemzői joggl figyeltek föl rr, hogy Plstff első mondt így hngzik: No Hrry, mennyi z idő, kölyök?", mire herceg válszul letorkolj: Mi z ördögöt krnál te z idővel?", és föl is sorol egy csomó érvet

22 rr, hogy Flstffnk fölösleges dolog zzl fogllkozni, mennyi z idő. Cskugyn, Flstff mintegy időn kívül él, z ő epikureus életvitelét nem kötik terminusok, cselekmény során mindvégig ugynz mrd (Zsámbéki nem látszik törődni zokkl mgyráztokkl, melyek szerint Flstff átlkul második részben), s ezltt körülötte minden forrong-változik, zjlik történelem. Azt tényt, hogy Flstff számár megállt z idő, krónikás cselekmény epikus kiterjedése még inkább kiemeli, különösen h figyelembe vesszük, hogy drámi idő sűrített történelem vlóságos idejéhez képest, mely több mint tizenhárom évet ölel föl. A drámi szerkezet tehát kétféle időszámítást" rejt, minth csk két ór járn drbbn: z egyik történelmi Gobbi Hild (Sürge sszony) és Kálli Ferenc (Flstff) Shkespere IV. Henrikjében Gelley Kornél (Brdolph). Cserhlmi György (Henrik herceg) és Sinkó László (Peto) Nemzeti Színház Shkespere-elődásábn időt jelzi (ez lposn felpörgetve működik), másik pedig vlódi időt muttj (ez komótosn ketyeg, együtt miénkkel). Shkespere zsenilitásár jellemző, hogy mikor kétféle órát időnként összeigzítj, ezek tlálkozási pontok egyben drámi konfliktus csomópontji is. A flstffi időszámítás szerint élő Hrry herceg például ilyesféle időzvrbn" vn pjávl vló első drbbeli tlálkozáskor, és Cserhlmi György ngyszerűen érzékelteti, mennyire kínlódik, mikor hirtelen átkerül király időzónájáb" hiszen éppen ez drámáj, hogy itt még nem lehet biztosn tudni: trónörökösi előélete" kényszerű időmúltás-e, vgy éppen személyiség gondtln kiteljesedése, mely mjd hivtlb lépéskor fog törvényszerűen beszűkülni. Hsonlóképpen Flstff is zért olyn zvrt drb végén, mikor királlyá koronázott Hrry megtgdj (Kálli Ferenc pártln érzékkel hng-súlyozz ezt tudthsdásos zvrt, természetesebbnek látszó döbbent cslódás rovásár), mert szinte ntihmleti sokkhtás éri: egy pillnt ltt visszzökken z időbe" mg prttln időszámításából. A Nemzeti Színház elődásábn z z eredeti - mi egyébként logikusn következik két IV. Henrik-drámát egyetlen történelmi drámfolymt rész preprátumánk, tekintő lpkoncepcióból -, hogy nincs külső, csupán" jellemben rejlő mgyrázt Hrry megtérésére". Ez mgából drb természetéből fkd, vlószínűleg ezért nem illett bele Kott Ngy Mechnizmus-elméletébe. De lig hinném, hogy Kottnk igz voln, mikor IV. Henriket pologetikus drámánk, hzfis epopeiánk nevezi, mjdni nemzeti hősre, későbbi V. Henrikre vló tekintettel. H ő IV. Henrik egyik kulcsfiguráj - mit nehéz lenne cáfolni -, kkor semmiképpen sem leendő király, z gincourt-i győztes, h-nem z Hrry herceg, ki összekötő kpocs drám két szélső pólus, törvényen kívüli, szbd szellemű Flstff és z illegitimitás gynújávl is törvényt, htlmt képviselő IV. Henrik között. A trónörökös Hrry herceg mjdnemkirályi mivoltábn mintegy közvetít két világ között; ez z átmeneti állpot teszi lehetővé, hogy egyelőre szbd mozgástere legyen, és ez egyben mgánk drámánk gondolti mozgástere is. Cserhlmi kitűnő szerepben; érzékeltetni tudj herceg kvázi-szbdságát, és nem dönti

23 el, hogy közben mire gondol, Ez sejtelmesség jóféle bizonytlnsággl veszi körül lkját. Nem tudjuk, hogy Hrry Flstffon csttnó vstg tréfái jó cimboránk szólnk-e, kit brátságból is remek multság rászedni, vgy esetleg tréfák mögött ott vn már vlmikorr beklkuláit kegyetlen cserbenhgyás. Hjlok felé, hogy úgy érezzem: Cserhlmi hercegéből, jóllehet gykrn citált, Flstffnk szóló figyelmeztetései természetesen elhngznk, hiányzik tudtos rosszindult; vlójábn élvezi z árttlnság korát. H így vn, kkor ez htlmi mechnizmus prdox logikáját tükrözi; z árttlnság kor ebben z értelemben egyenlő korhelykedéssel és z útonállássl, míg felnőtté válás z urlkodást jelenti, törvények sjátságosn értelmezett tiszteletét, mibe z eddigi vétkek már nem férnek bele, de királyi mnipulációk igen. Lám, z épp hogy megkoronázott V. Henrik tnulékony-nk bizonyul: belső viszály semlegesítésére pj tnácsár zonnl meghirdeti külhoni háborút. Az elődás IV. Henrik- és Flstfffölfogását z előbbi gondoltmenet lpján nem nehéz kikövetkeztetni. A király z urlkodás klodájáb zárt személyiséget, koron rbját képviseli, kövér lovg pedig z ösztönök gátlástln kiélését. Az előbbi mnipulált rendet, z utóbbi z nrchiát. Biológiilg egy szkét és egy hedonist áll szemben egymássl. A királyt még betegsége is gyötri, Flstff pedig közismert életélvező. Nem vitás, hogy melyiküké hálásbb szerep. Bessenyei Ferenc mindenképpen csk vesztes lehet z összehsonlításbn, s ligh kell csodálkozni rjt, hogy IV. Henrikét mértéken felül sápdtr, gyötröttre. gyomorbjosr mintázt. A kontrszt nnál élesebb, minthogy Kálli Ferenc vitlitás Flstffként szintén mértéken felüli, de ez személyiség része, tálcsorduló életműködés hedonizmusáé, mely már nem bűnöket és erényeket, egyenként mérlegelendő tuljdonságokt mutt, kidv" végül jellem középrányosát, hnem szétbogozhttlnul és fölismerhetetlenül ellentétes vonásokból összegyűrt figurát, mgát flstffi rchetípust", Mindenesetre Kálli A nép ellensége ót nem okozott ekkor revelációt, pedig zót is volt már egy-két jó szerepe. H kritikát írnék z elődásról - és nem kétrészes Henrik-drám rendezői értelmezésének modelljét keresném csu- Henrik, wlesi herceg (Cserhlmi György) cstábn (Iklády László felvételei) pán kkor most kellene eljutnom nemzeti színházi produkció részleteinek elemzéséig. Mindenekelőtt szerepfölfogásokt és ezzel összefüggésben több szerepet is játszó színészek teljesítményét, vgyis mindzt, mi véleményem szerint nem z elődás koncepcionális vonlához trtozik, hnem színészgzdálkodási (közvetve: színészpedgógii) illetve társultszervezési progrmjánk része. Ezúttl nem térvén ki e lényeges kérdésekre, hdd idézzem meg befejezésül zárópillntot, melyben kép, távozó urk félbetört mozdultávl, kimerevedik. A szín nem mrd üresen. A cselekmény megszkd, de krónikás történelem h csk képzeletünkben is - folyttódik., Shkespere : IV. Henrik (Nemzeti Színház) Fordított: Vs, István. Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munktárs: Bodnár Sándor. Drmturg: Fodor Géz. Zeneszerző: Jeney Zoltán. Zenei vezető: Simon Zoltán. Díszlettervező: Puer Gyul. Jelmeztervező: Vágó Nelly. Mozgástervező: Dölle Zsolt. Szcenikus: Bkó József. Szereplők: Bessenyei Ferenc, Cserhlmi György, Blky Géz, Szcsvy László, Wohlmuth István f. h., Káty Endre, Pthó István, Ungváry László, Avr István, Sinkovits Imre, Agárdi Gábor, Kun Vilmos, Helyey László, Kálli Ferenc, Csángó Róbert, Geller Kornél, Benedek Miklós, Sinkó László, Derzsi János f. h., Pécsi Ildikó m. v., Gobbi Hild, Dezsényi Péter f. h., Vss Péter f. h., Slinger Gábor f. h., Ardeleán László f. h., Németh János f. h., Csurk László, Oszter Sándor, Molnár. Ildikó f. h., Gylog Ödön, Surányi Ilon.

24 MÉSZÁROS TAMÁS A rövidtávfutó mgányosság Mjor Tmás Goldonij Még z elődás szünetében hllottm, mint vlki megjegyezte: Lám, milyen eleven m is commedi dell'rte, h jó színészek játsszák!" És később is többen úgy emlegették Két úr szolgájánk sikerét, mint mi egyben vásári népszínház feltámsztásánk didl. Nem tudom, él-e még mnpság bár-hol is z eredeti commedi dell'rte - mgm részéről csk nnyit mondhtok, hogy bár sok hsonló jellegű próbálkozást láttm (főként hzi mtőr és kül-földi nyitott" társultoktól), z együttesek mindegyike csk e színjátéktípus krkterisztikájánk, külsőségeinek néhány sjátosságát vette, illetve lkított át egyéni szájíze szerint. A vásári komédiázást pedig végképp nem helyes ngy-vonlún zonosítni commediávl; foglom túlságosn is tág, mondhtnánk prttln hhoz, hogy egy történetileg is, stilárisn is viszonylg jól meghtározhtó elődásmód szinonimájként hsználjuk. Mindezt pedig zért bocsátom előre, mert szeretném kijelenteni: Mjos Tmás legújbb rendezését cskúgy nem trtom commedi dell'rténk, mint hogy vásári színjátéknk sem. Noh természetesen számos motívum, megoldás illenék m keretekbe. Mégis úgy vélem, hogy Két úr szolgáj ezúttl szomorú-játékként jelenik meg Fővárosi Művelődési Ház színpdán. Ami nem zárj ki zt tényt, hogy igen multságos elődást látunk. Hogy remek bohócériákt (vgy áriákt?) élvezhetünk benne, s hogy z egésznek vn bizonyos csinndrttás" jellege. Ám lpvetőbbnek érzem fárdt szomorúság jelenlétét, vgy másként -- válllv prdoxont -, rezignált clownbölcsesség sziporkázó megfoglmzását. Azt is sietek leszögezni, hogy e tekintetben korántsem keretjáték számomr meglehetősen direkt suglltát fogdom el. Mert bbn végül is némi kimódoltságot vélek felfedezni. Belépünk nézőtérre, és még világosbn szemügyre vehetjük színésztrupp tgjit, mint bántos tekintettel merednek semmibe, miközben néhány rtist, mintegy be- vezetőként, egy tekintélyes úr - későbbi Pntlone - pálcás vezényletére zsonglőr és gimnsztiki muttványokkl szórkozttj ngyérdeműt. És már ez z invokáció is hngsúlyozottn rutinszerű és elgyötört. Nyilvánvlón Wtteu-tól, sőt, Dumier-től és Picssótól ihletett kép. Melnkolikus bohócok, kizsigerelt muttványosok. Az imge-utlás világos, hngütés egyértelmű. Felesleges rájátszást kkor érzek, mikor z egyik tor-násznk egyébként eléggé lpfokú - gykorlt közben hirtelen kibicsklik csuklój. A fitlember rémült tekintetet vet publikumr, és észrevesszük, hogy ugynkkor háttérben, egy rúdon pörgő tányér is leesik. A kép kimerevedik drámi pillnt esete forog fenn, jelzi finomn ordítv, mintegy szimbolikusn beállítás. Hát nem, ez mozznt nem vlmi meggyőző. És mint továbbikból kitűnik, Mjornk és színészeknek nincs szükségük z ilyesféle, cselekményen kívüli, túlmgyrázásr. Hiszen Két úr szolgájánk ebben z elődásábn egyébként pontosn és hitelesen jelenítik meg z lkoskodás, létért folyttott ngy muttvány drámáját. Székely László színpdképe zért telitlált, mert szükségből elegánsn csinál erényt. A Fővárosi Művelődési Ház színpd elrettentően tökéletesen: se szélessége, se mélysége igzán; zsinórpdlás helyett mindössze néhány tréger muttób, díszleteket tehát le kell fúrni, mitől viszont szó sem lehet gyors átrendezésekről. A világítóberendezés még részleges átlkítás ellenére is elégtelen, mert színészek rcát nézőtér méreteihez képest nem lehet kellően deríteni. A tervező ponyvából és forrsztott vsidomokból szerkesztett egy olyn prvánrendszert, mely muttványosbódét, bábszínházt, z lklmi pici játékot egyránt idézi, és két lépcsőfoknyi dobogóvl még lehetőséget d némi szerény perspektívlátsztr is. Azonfelül elhelyezhető rjt két lengőjtó, egy-két blknyílás, oldlt pedig reflektorok. összességében z egész üdvösen semleges, lényegében nem több egyszerű játéktérnél. Itt hely, z idő és cselekmény egysége (melyre Goldoni, mint Emlékezéseiben pnszolj, bírálóink árgus tekintete előtt mindig is kénytelen volt ügyelni), mgától értetődő. Az próbb színhelyváltások szellemes könnyedséggel megoldhtók; egy hidcskát vgy egy kerítést szereplők mguk is beállíthtnk, Pntlone ház előtt szempillntás ltt teleszurkálhtják deszkát csodáltosn rond zöld műnövények-kel. Vgyis mechnizmus korhű nyíltsággl működik, és éppen ez stílusos póztlnság stilizálj fel cselekménykörnyezetet rr szintre, melyen színészek is játsznk. Mjor bizonyos formi vontkozásokbn ggályosn trtj mgát G oldonihoz. Mszkokt, pontosbbn félálrcokt, festett és ntúr rcokt vegyesen lklmz. De ebben ligh klsszikus iránti tisztelet vezeti, kivált h meggondoljuk, hogy mg szerző mindent elkövetett színpdi mszkok száműzése érdeké-ben. A mszk minden esetben színész kárár vn, kár örömet, kár nyomorúságot kr játékávl kifejezni. A néző örökké ugynzt z álrcot látj, függetlenül ttól, hogy színész szerelmes, feldúlt vgy jókedvű. Hsztln hdonászás és hngváltás, h mimikávl - szívben végbemenő ő érzések tolmácsolásávl -nem lehet háborgó lélek, változtos szenvedéseit közönség tudtár dni... Ezért szántm hát rá mgm, hogy megreformálom mszkos olsz komédiát, és vásári bohózt helyébe vígjátékot állítom. De egyre többen emeltek kifogást tevékenységem ellen, és én egyre jobbn meg-utáltm két tábor viszálykodását, ezért hát megpróbáltm mind két fél kívánságink eleget tenni... Egyrészt tehát szerepeket írtm mszkok, számár, másrészt érvényt szereztem nemes, érdekelt komikumnk..." Goldoni feljegyzéseiből más helyütt is világosn kiderül, hogy számár commedi dell'rte-hgyomány korlátot jelent, de z erőszkos trdíciót még jó ideig nem mellőzheti. Egy XV. százd-beli gyűjteményből, mely százhúsz cnvcciót trtlmz, ő mg szűri ki zt négy lptípust, melyet kényszerűen bár, de szerephez juttt. Pntlone, Dottore, Brighell és Arlecchino (utóbbit nevezik még Trcgninónk, Grdellinónk, Mezettinónk és Truffldinónk is), mszkjikkl egyetemben fellépnek tehát Goldoni színpdár. És Mjor produkciójábn is így, eredetiben" jelennek meg; úgy tűnik, rendező nem trtott ttól, hogy mszk minden esetben kárár vn színésznek". De miért nem trtott? El tudom képzelni ugynis, hogy z érintett szereplők mguk sem rjongtk mindenképp zvró, izzsztó és főként

25 eszközeik jó részét szó szerint elfedő álrcokért. Úgy gondolom, Mjornk kettős ok volt, hogy erőltesse ezt megoldást. Az egyik vlóbn formális": mszkos színészek látvány nézőt kissé eltávolítj cselekménytől, történettől, zz brechtiesen működve, típust hngsúlyozz z egyénivel-egyszerivel szemben. Es K é t ú r s z o l g á j á n k m kétségkívül szüksége vn rr, hogy közönsége elvontkozttottbbn, idézőjelesen, mondhtni intellektuálisn fogj fel. Mjornk tehát természetesen nem zért kell színjátéki hgyomány megidézése, nehogy nézői szentségtörést kiáltsnk. Ezek mszkok mi szemünkben üres formát képviselnek ugyn, mégis, épp ezért képesek stilizálni. A másik ok drmturgii természetű. Goldoni volt nnyir tudtos szerző, hogy számot vetett válllt konvenció elkerülhetetlen következményeivel: h mszk, kkor típus. H nincs sját rc színésznek, kkor nem írht számár túlságosn sjátos, egyedi szituációkt, jellemet. Akkor pnellekből kell építkezni. Ezért mszkákt játszó színészeknek csk helyzet- és szövegsémákt d. Úgy, hogy z lkítások ne is kívánjnk többet z álrcnál. Ám tnulságos, hogy tehetség még z önmgánk állított sorompók között sem tud megmrdni. Goldonink sem sikerült sját válllás, tudniillik z, hogy miközben mszkok mszkok mrdnk, többiek egyéniségek legyenek. Óhttlnul összekeveredtek dolgok, mert z újítás igénye mégiscsk erősebben munkált benne trdíció kelletlen respektálásánál. Úgyhogy végül is egy mszkos figur, képletesen szólv ledobt mgáról mszkot, többiek" pedig -- két szerelmespár - olynnyir tipikussá lettek, hogy kár álrcot is kphttk voln. A mszkos Arlecchinót, ki "tévedésből" személyiséggé lép elő, K é t ú r s z o l gájábn Truffldinónk hívják. Truffldino - Márton András. Mjor rjt hgyt Goldoni félálrcát, és szájánk, állánk erőteljes brn-fehér festését. Megkérdezhető, hogy rendező miért nem korrigált" leglább z ő esetében szerzőt, engedélyezve színésznek sját vonásit. Mert kárhogy is nézzük, Truffldino erős egyéniség, Márton lkításábn pedig kiváltképp z. Truffldino: Márton András Goldoni Két úr szolgájábn Feltehető, hogy Mjor Truffldino viszontgságit érzi csk igzán tipikusnk. Es úgy krj felmuttni, mint kétfelé szkított ember" ősi jelképét. Vgyis nem szeretné, h Márton András túlontúl jellegzetes mrdn mint Márton András. Értelmetlen dolog elméleti vitát folyttni egy színpdi megoldásról megvlósult elődástól függetlenül. A kérdés mármost csk z lehet, hogy színész képes-e igzolni rendezője elképzelését, vgy sem. Márton teljesítménye zért különleges, mert tökéletesen válllj szerep formkoncepcióját; megérti, hogy vn egy ngy esélye: egyéninek lenni nem, nem mszk ellenére! -, mszk segítségével. A mszk ugynis kétségkívül ösztönző lehet, rászoríthtj színészt, hogy mit mimikájávl nem fejezhet ki, zt mozdultivl és hngj- vl pótolj. Amiből persze egyenesen következik, hogy htározottn érvényre jut z lkításbn m e gm t t ás gesztus. Ortodox (vgy éppenséggel neofit) brechtiánusok úgy trtják, hogy pszichologizálás és megmuttás két merőben különböző, egymást kizáró színészi módszer. Nos, Márton játék fölényesen rácáfol erre merev elméleti szembeállításr. Mert rendkívül precízen kidolgozott gesztusrendszerével, tudtosn árnylt hngjávl elébb megteremt egy figurát, egy típust ngyon pontosn bergmói" Trutfldinót, kissé kelekóty prszt-golyhót, s nem zt kifinomultbb változtot, kit először híres színész, Tristno Mrtinelli dolgoz ki Medici Mári udvrábn, mjd z ugyncsk Frnciországbn vendégszereplő Domenico Bincolelli csiszol olyn intellektuális bohóccá, milyennek Wt-

26 Szcsvy László ( Silvio) és Benedek Miklós ( Lombrdi ) Nemzeti Színház Goldoni-bemuttóján (Iklády László felvételei) teu képeiről ismerjük. Ennyiben Mjor felfogás kétségtelenül mégiscsk népiesnek" nevezhető. És mikor cselekmény motorj beindul, Márton mozdultvilág egyre differenciáltbb, árnyltosbb lesz; már nem csk figurát viszi át szituációról szituációr, hnem igenis lelkiállpotát, pszichéjét éli meg - testével. Leglábbis elsősorbn zzl. Mert csillogó szemek sugárzását zért tompítj z álrc szűk szemvágás, dús festék pedig jobbár csk fintorokt enged érvényesülni. Márton zsebre vágott kézzel jelenik meg z első képben, minth könyékig nyúln stilizált folt hátán folt" ruhájánk bő ndrágjáb. Ahogyn beillegeti mgát Pntlone házáb, tele felelős küldetéstudttl, bból rögtön láthtó, hogy ngyon szeretné, h fontos embernek vélnék. S mikor zt hiszi, hogy gzdáj hmis hlálhírével őt krják kigúnyolni, felpprikázott sértettségében, eltúlzott kivgyiságábn z önigzolás roppnt igyekezete munkál: leglább mgmgát krj számottevőnek tudni. Ezt fontoskodó, buzglomml szolgáló - mert mint meg is vllj: semmi egyébhez nem értő - lkot z viszi bele klmjkáb, hogy első számú gzdáj, bokros ügyei intézése közben nem ér rá megebédelni. Így hát korgó gyomrú Truffldino nem állht ellen kísértés-nek, hogy el ne fogdj egy másik úr jánltát háth nnk kontójár jól-lkht. De zért szituáció nem ennyire egyszerű. Hiszen Truffldino nem csupán egyszeri szolgáltr válllkozik - csomghordásr például -, minek fizetségéből zonmód megtölthetné hsát. Nem. Ő leszerződik Florindo mellé. Márton olyn fickót játszik, ki nem tud nemet mondni egy jánltr. Szövegében kétszer is elhngzik, hogy nem utolsósorbn j á té k izgtj ebben kettős szolgságbn. Ennyiben voln ő inkább könnyed-bohókás Arlecchino, sőt Hrlekin, mint Truffldino. Mjor ugyn nem húzz ki ezeket mondtokt játék izglmáról, de átértelmezteti Mártonnl. Ő ugynis éppenséggel nem úgy beszél várhtó fejleményekről, minth zok csábítnák játszi kedélyét. Ez Truffldino inkább szuggerálj mgánk várhtó pjkos eseményeket, de feszült, szinte görcsös trtásán látjuk, hogy egyáltlán nem z tréfás viveur, kinek hinni szeretné mgát. Truffldino tehát először is önmg előtt lkoskodik. Mert szegény flótás, kinek semmije nincs, tehát semmiről nem kr lemondni. Minth mindig zt mondná neki egy belső hng: rgdd meg z lklmt! ne szlszd el lehetőséget! Ekként ztán előbb ugrik bele helyzetekbe, s csk zután kpkodj fejét, hogy mihez is kezdjen. Es kkor már nem mrd más hátr, mint z izzdságszgú vkmerőség: előre, tovább, mjd csk lesz vlhogy! Márton ezt kétségbeesett hzrdőrt játssz. Nem brvúros technikájú vgányt, kedves linket, hnem z elefántot porcelánboltbn. S mert hllj hát mögött csörömpölést, mindig előbbre csörtet. Szerencséjére úgy meglepik sját hzugsági, hogy nincs ideje el-játszni őket, és ezért zok természetesen, hihetően hngznk. Úgy mondom, hogy jön" hjtogtj megnyúlt nykkl, kifelé fordított, álmélkodó tenyereivel. Sikeresen vett kdályink lendülete átsegíti még ngy ttrkción, két úr ebédjének egyidejű felszolgálásán. A meresztett fenekű, inkább tenyeres-tlps, mintsem grcieux" figurát szinte megihleti centrális helyzete"; ott áll színpd közepén, pincérek vlmennyi fogást z ő kezébe hordják, és neki kell eldöntenie, mit melyik szobáb szervíroz. Itt Truffldino felnő próbához. Es Márton ágy száguldjpörgi-csússz végig ezt hosszú I z z i t, mint kötéltáncos z áhított gykorlt cirkuszi premierjét. Voltképp ebben jelenetben is egy lélekállpot többdimenziós képe jelenik meg. És ezután következik fokoztos lefárdás. Amikor feszültség már nem felpörget, hnem bénítni kezd. Márton mozdulti mind kpkodóbbk, lihegőbbek - és egyszer csk furcs érzésünk támd. Truffldino versenyt szélhámoskodik cselekménnyel. Még ki-kivágj mgát egynémely melléfogásból, de látni vló, hogy már nem sokáig bírj idegek-kel; h Betrice és Florindo, vlmint Clrice és Silvio nem tlálnk gyorsn egymásr, idő előtt tör ki botrány, Mert lelepleződő Truffldinónk elégedetlen, rosszkedvű gzdáitól nem lehet esélye kíméletre. Fontos eleme Mjor rendezésének, hogy Truffldinót végül nem sját leleményei, képességei mentik ki csávából, hnem véletlen. A szerencse, hogy Betrice és Florindo egymásr ismernek. S hogy ztán tisztázódht félreértés Silvio és Clrice között. Mert mikor gzdák mind megkpják, mit krtk, mikor z urk mind beeveznek boldogság révébe, kkor holtr fárdt Truffldino végre bedobhtj törülközőt. Leleplezi mgát, hogy megkphss Smerldin kezét, de zért leplezheti le mgát, mert dolgok tőle független, véletlenszerű elrendeződése kedvező tljt teremt vllomáshoz. Hogy ez z éppen hogy összejött hppy end nem nyeri el koncepción belül kívántos értelmét, s nem minősíti visszmenőleg is eléggé csúfondárosn Truffldino fárdozásit - mint például kenyérbélvisz előállításánk, felbontott levél tkros összehjtogtásánk pompás pillntit -, rról legkevésbé sem Márton tehet. Tőle nem telhet több, mint mi jelleméből, lkjából, egész beállítottságából következik: úgy lép elő megszerzett rájávl, mint kinek ismét sikerült elhinnie, hogy megérdemelten győzött. Hogy nemhiáb tlpr-

27 esett, furfngos legény. Melldüllesztő vigyorából nekünk kell rádöbbennünk, milyen fájdlmsn esélytelen lett voln hosszbb távon. Truffldinóhoz képest többiek természetesen csk melléklk ok drbbn. Olyn kerekded, önálló drámáj, mint neki, senki másnk nincsen. És mindenkit egyedül hozzá vló kpcsolt jogosít fel rr, hogy cselekmény részese legyen. Ám ezek szereplők sokt vnnk színen, mert Truffldino végül is z ő életüket kvrj össze, Úgy is mondhtnánk, hogy Két úr szolgájánk vlmennyi figuráj fontos rezonőrszerepet játszik z bszolút főszereplő körül, hiszen. jószerével más dolguk sincs, mint regálni z ő viselkedésére. Ez pedig nem is olyn hálás feldt, h tekintetbe vesszük, hogy nem jellemek-ként, hnem típusok ként kell ezt tenniök. A mszkosoknk könnyebb dolguk; Pntlonénk Csurk László odkölcsönzi ngydrb lkját, komótos mozgását, s pirospozsgás félálrchoz még egyfjt nyugodt, kissé vonttott beszédmódot társítv, készen áll mértékletes, jómódú polgárty. Megjegyzendő, hogy Csurk higgdtság, pontos mozdulti mind érettebb játékkultúrár vllnk. Horki Jánosnk drb leghálátlnbb lkj, Brighell jutott; Goldoni commedi dell'rte hjdni sztárját már csk nevében idézi meg, nem szellemében: ez fogdós megírtln szerep, kiről ezúttl rendezőinek. sem jutott z eszébe semmi. Mrdt tehát színész számár z áldoztos részvétel egy hosszú orrú mszkkl, meg egy jellegzetes főpincéri testtrtássl. Igzi lehetőséget Dottorénk d. szerző, és Benedek Miklós meg is rgdj, igz, némileg másolv z Úrhtnám polgárbn játszott Filozófitnárját, mire ugyn két figur kétségtelen hsonlóság mgyrázt, de nem feltétlen mentség. Ettől eltekintve Benedek min-. den porcikájávl éli ezt kriktúrát: ágskodó, szüntelen lecspni -- bevtkozni kész fekete felkiáltójelként meredezik színpdon, szemei mjd kiugrnk, hngj süvölt és rikácsol. Es mégis, csodák csodáj, ezt csup túlzás lkítást vlmi olyn hiteles, groteszk szenvedély fűti, hogy egyetlen pillntr sem érezzük ripcsériánk. Az ő szerepformálásávl egyenrngú élmény Szcsvy László bugyután szerelmes Silviój. Ez pipiskedő, távolb dülledt szemű úrficsk is ismerős ptent, de meg kell dni, még mindig lefegyverzően ht, mert nem színészi modorosság, hnem vlódi modor. Szcsvy rc például - bocsánt szóért úgy pof, hogyn mondjuk Buster Ketoné volt. Változtln mgánvéleményét plkátozz rjt világról. Mellette fő-iskolás Tóth Enikő Clricéje korrekten üde. Komoly fogytékossági. vnnk viszont gzdlkításoknk. Ez két szerep bizonyos szempontból hngsúlyosbb többinél, h másért nem, mert végkifejlet értelmezhetősége rjtuk múlik, Florindo és ndrágos Betrice viszony Truffldinóhoz mindvégig meg-htározó, s z utolsó képben jószerével rendezői koncepció egészét érvényesítiheti. Ám fáj látni Csomós Mri kelletlenkedő, mindvégig nemszeretem" játékát. (Nem premieren, hnem jóvl később, már érett állpotábn néztem meg z elődást.) Amikor egyáltlán od-figyel rr, mit csinál, kkor is egy tökéletesen idegen, szlonvígjátéki stílusbn, unott rutinnl, rendelkezőprób szint-jén járj le beállításokt. Munkáj oly-nnyir íztelen és lekoncentrált, hogy hovtovább z egyébként igyekvő Dörner Györgyöt is flhoz állítj. Dörner második részben már egyáltlán nem tud-j felépíteni, kifutttni egyetlen közös dilógjukt, helyzetüket sem, mert Cso mós nem hjlndó prtner iránti kötelező figyelemre sem. És így zárókép áltlános vidámság kedvesen szimpl mrd. Holott zokbn percekben két úr mrkáns játékánk kellene értelmeznie szolg sorsát. Igz, Mjor z elődást nem ott fejezi be. Szereplői boldog egymásr tlálás után kilépnek figuráikból, levetik álrcukt, és végre felengedve, leülnek színpdi dobogó szélén. Meg kell dni, ebben fárdtságbn már több z igzság, mint z elődás elején, mert hitelesíti létrehozott, megküzdött muttvány. A színészek még egyszer szembe-néznek közönséggel, mielőtt eltűnnek ponyvák mögött. Ez keretjátékbn vló megoldás Két úr s szolgájánk kétségkívül egy lehetőség. De formálisbb, hogy zt ne mondjm, formorlistább, minth drbon, vgyis cselekményen, mgányos rövidtávfutó Truffldino szomorú-víg történetén belül tláltunk voln rá. BALOGH TIBOR Egy npkirály szeszélye Bulgkov-bemuttó Vígszínházbn Mihil Bulgkov. Moliere-drámáj gyűjteményes (fordításkötetben, illetve színlpokon két címen szerepelt idáig (Képmuttók (cselszövése és Álszentek összeesküv ése ), s most Vígszínház egy hrmdik változtot tlált, minden. bizony-. nyl z elképzelhető legszerencsésebbet lehetséges címek közül. Ez cím ugynis -- Őfelsége komédiás -grmmtik ki birtokviszonyábn pontosn kifejezi főhős helyzetének lényegét, függést,. zt kizárólgosn egyoldlú kpcsoltot,. mely művész és legfőbb kenyérdój között fennállht. Az Őfelsége komédiás vlóbn függés drámáj, s nem egyéb; olyn viszonyltoké, melyek, szerző más drbjibn vgy A Mester, és Mrgritábn jelenítődnek meg. Mindezt zért gondolom rögtön bevezetőben hngsúlyozndónk, mert h ellenkezőképpen értelmeznénk művel szemben teljesen jogos drmturgii kifogások merülhetnének. föl. A korbeli szovjet kritik meg is foglmzott ezek közül néhányt. Sztnyiszlvszkij szerint Moliére zsenije hiányzik Bulgkov drbjából, klsszikus frnci kultúr kiváló ismerője, Bojdzsijev pedig, művész szervilizmusánk túlhngsúlyozását trtj történetietlen-nek és igzságtlnnk. Egyik bírált sem egészen lptln, de meg is kerüli némiképp mindkettő bulgkovi Moliéreértelmezés. lényegét. Az Őfelsége komédiás főhőse; cskugyn egy szituáción kívül került művész, ki mg mögött tudj már lkotói csúcsteljesítményeit; tehát egyfelől géniusz nem igényel igzolást, másfelől - éppen ezért -- nem is lehet jelen, hnem egyszerűen: dott, kár világhírű regényben Mesteré, ki cselekményi jelen idő szintjén már psszív szemlélő Csupán, de kezébe tudj d-ni olvsójánk Poncius Pilátusról írott regényét. A Mester és Moliére sors mégsem teljesen zonos. Közös motívum, hogy vártlnul és érthetetlen módon kegyvesztetté válnk:. Mester nem is láthtj viszont nyomttásbn művét, csk kidtln könyvről készült ledorongoló kritikákkl tlálkozik z újságok lpjin; Moliére, miközben látszólg

28 Moliére (Drvs Iván) és Mdeline Béjrt (Ruttki Év) Vígszínház Bulgkov-bemuttóján legszentebb kiváltságokt élvezi -együtt vcsorázht királlyl, mjd sját kezével vetheti meg ágyát, sőt klérus áltl bírált drbját, Trtuffe-öt is játsszák - fokoztosn kiszorul z udvrból. A kegyvesztés sejtelmével szembeni rekciójuk már különböző: Mester visszvonj művét (ezáltl őrzi meg mgábn művészet tisztságát), Moliére z urlkodó kegyeit keresi (így hivén meg-trthtónk társultot és repertoárt). Ám sem A Mester és Mrgrit, sem z Őfelsége komédiás nem rr kérdésre keresi válszt, hogy igényli-e z lkotói becsület megóvás művészi önlikvidálást, s hogy vnnk-c z önfeldásnk, felszínen mrdás érdekében tett engedményeknek még elfogdhtó fokozti. Vgyis: z Őfelsége komédiás nem mgtrtásformák közötti válsztás drámáj. Sztnyiszlvszkij és Bojdzsijev kritiki észrevétele csupán nnyibn jogos, hogy z nygbn benne rejlik egy ilyen drám lehetősége is. Amikor hős néző elé kerül, körötte szövődő események már végki-fejlet stádiumábn vnnk: Moliére még sikeres szerző, király z ő elődásin tölti estéit, Trtuffe-ben kigúnyolt egyházfők zonbn már szövetkeznek ellene. Kihsználv emberi gyöngéit (öregkori hiúságát, indultosságát, óvtlnságát, félelmét; közte, Mdeline és Armnde Béjrt közötti, oidipuszi kp- csolt gynúját) lélektni hdjártot indítnk elpusztításár, s ennek eredményeképpen végez vele szívrohm A képelt beteg negyedik elődásán. A történet végtelenül egyszerű, szinte cljátszhttlnnk tetszik, de ez csk látszt. Vlójábn drbnk két cselekménye vn: egy felszíni, epikus-életrjzi vonult és egy implicit lelki történés, mely nem ngy összeütközésekre, hnem éppen ellenkezőleg, konfrontációk hiányár, lehetetlenségére épül. Az rendező, ki megelégszik felszíni cselekményréteg színrevitelével, létrehozht politiki pmfletet vgy áltlános művészeterkölcsi tndrámát. Pmflet kétféleképpen születhet: úgy, h színpdr állító engedi érvényre jutni Bulgkov eredeti, önkommentáló szándékát, zz, XIV. Ljos udvrát XX. százd hrmincs éveinek Moszkvájáb helyezve, párhuzmot teremt Moliére és drb szerzőjének sors között; illetve úgy, h mítoszként kezeli két író élettörténetét, s ezt z egységes mítoszt vontkozttj jelenkori művészeti közélet vlóságár. A nyolcvns esztendők nézője számár már csk z utóbbi módon voln időszerűvé tehető z Őfelsége komédiás, de egyszersmind ez párhuzmteremtés igényelné legngyobb fokú erőszktételt művön, hiszen jelen és Bulgkov kor között - m élők szerencséjére - nincs, vgy lig vn, ki- mutthtó kpcsolt. Látsztr hitelesebbnek tűnik föl z z értelmezés, mely - ugyncsk megváltozttv z író áltl képviselt értékrendet - meg-fosztj sors trgikumától hszontln hozott áldoztok után elbukó hőst, és egyfjt erkölcsi példáztot teremt mű-vészi szolglelkűség és meglázkodás hiábvlóságáról. Egy ilyen interpretáció zonbn kétségbe vonná minden, lklmzkodást igénylő udvri kultúr szükségességét és létjogosultságát, nemcsk jelenben, hnem visszmenőleges érvénnyel is. Az Őfelsége komédiás - ppírr vetett szövege lpján - nem trtozik Bulgkov legjelentékenyebb művei közé, mint hogy nem igzán kiemelkedő z ugyn-csk önkommentáló, távolságtrtás nélküli személyességgel átittott Puskin utolsó npji, sőt A Mester és Mrgrit zon cselekményszál sem, melyik Mester élettörténetét követi nyomon. Annál izglmsbb válllkozás lehetne negtív drám, leírtln, implicit lelki történések megjelenítése. Mert míg felszínen csupán egy művészi életrjz utolsó eseményei peregnek - igz, szuverén csoportosításbn közvetítve tényeket -, ddig főhős tudtábn gyökeres átlkulási folymt játszódik le. Ennek kiinduló állpot szilárd udvri pozíció, művészi siker fölénye s kettőből együttesen táplálkozó létbizonyosság; z utolsó stádium: szívgörcs. A kezdő- és végpont közötti folymt állomási: tárgytln szorongás, z elbizonytlnodás, félelem, mjd rettegés. A tudt fegyelmének bomlását zonbn olykor nem vlmely kció, hnem mindig nem történés eredményezi. Moliére számár láthttlnok mrdnk z erők, melyek pusztulás felé tszítják, ezért csk elképzelni tudj mgánk őket, miközben hllhttln párbeszédet folytt velük. Ez fntomhrc jellemi bulgkovi kulcsfigurákt; Mestert, ki egy névtelen és rctln szerkesztőségi pilátus-kollektívávl" tlálj szem-ben mgát, mikor könyvét szeretné kidni, és Moliére-t, ki személytelen és névtelen udvri-htlmi gépezet áldoztává válik. Ez mechnizmus Bulgkov-művekben sohsem tárj föl vlódi szándékit, döntéseit és ítéletét. Az udvri ceremóniák szigorú szbályok szerint folynk, z érintkezésnek rögzített szókincse vn, s minden demonstrtív. H hmiskártyást ér tetten király, méltányos büntetést szb ki, z igzmondó

29 vrgávl pedig tüstént kinyiltkoztt-ttj morális szentenciát, de közben kegyet is gykorol: megjándékozz cslót nyereményével. Moliére ügyében hsonlóképpen jár cl XIV. Ljos. A párizsi érsek följelentése lpján megfeddi z írót szentséggylázó vkmerőségéért, ám nem tiltj be Trtrffe-öt; megjándékozz Mollere-t z udvri etikett szerinti legmgsbb keggyel, közös vcsorávl és z ágyvetéssel, de közben értésére dj lttvlóink, hogy elpártolt tőle. A mechnizmuson kívül álló nehezen ítélheti meg, mennyi z egymásnk szögesen ellentmondó ítéletekben z urlkodói bölcsesség, s mennyi szeszély, mennyi reálpolitik, s mennyi vkszerencse. Bulgkov hősei kezdetben htlom végső értelmét kuttják. Akkor bizonytlnodnk el, mikor helyett esetlegesnek tetsző, kiszámíthttln döntésekkel tlálják szemben mgukt. A végső értelem helyén csk Végső Személy áll, kinek htlmábn vn érvényesíteni önnön szeszélyét, s ezt jogát folytonosn gykorolj. A Végső Személy névvel illetése - Poncius Pilátus, XIV. Ljos tuljdonképpen fölösleges is, hiszen ők csk tárgyisítják nevükben zt testetlenlktln-személytelen intézményt, mely hősök szorongásink, félelmei-nek és rettegéseinek forrás, befolyásol-httln függés komplexusánk eredője -- személyi kultusz htlmánk szeszélyét. Az z elődás voln z Őfelsége komédiásánk dekvát interpretációj, melyik képes lenne megmuttni motivikus összefüggéseket frnci udvr trgikomikus szeszélyessége és Moliére megbomlott tudtánk látomási között, melyik úgy feledtetné XIV. Ljos és Sztálin kor közötti történelmi párhuzmosságot, illetve különbözőséget, hogy közben meg tudná teremteni zt z áltlános érvényességű npkirálymítoszt, mely nemcsk polrizált társdlmi helyzetekben, de politiki konszolidáció körülményei között is megállná helyét. A vígszínházi nem ilyen rendezés. Tompítottr hngszerelt, z irodlmi lkotás kínált lehetőségek ltt mrdó elődás tnúi vgyunk. Mrton László z tmoszférteremtésben, közérzetkifejezésben kizárólg díszlettervezőre hgytkozik, miközben szövegintonáció csk pontosn (átlgosn) értelmezett felmondás, gesztusok pedig rr szolgálnk, hogy elidegenítsenek trgédiától, s három közlési cstorn között nincs összhng. Mrton László Moliére-je, sjnos, minden meglkuvásr kész, ridt komédiás, kit szervilizmus nevetségessé tesz néző előtt, mert szolglelkűsége hszontln, emberi cél nélkül vló: nem segít hozzá sem fiziki fennmrdáshoz, sem z lkotás lehetőségének megőrzéséhez. Drvs Iván lkításábn Moliére nem z emberi teljesítőképessége htárihoz érkezett, sorsávl dcolni képtelen hős, hnem szinte ifjonti hévtől fűtött, fiziológii reneszánszát élő művész, kinek éppen ezért - minden áldozthozó gesztus pojácság. Az igzi problémát zonbn Moliérerel szemben álló egyéniségek szerepének értelmezése jelenti. Drvs Iván prt- nerei nem tudják érzékelhetővé tenni z íróbn játszódó belső történés súlyosságát. Lukács Sándor, XlV. Ljos-Sztálin szerep megformálásár csk külső személyiségjegyei lpján lklms. játékábn kellene kifejeződnie z egész htlommítosznk, de hiányzik belőle szeszély elegnciáj, z bszolút htlom birtokosánk szellemi sterilitás és fölénye. Lényében és jelentőségében eltörpül Moliére-t ngy vitlitássl lkító Drvs Iván mellett. A Moliere ellen mozgásb jövő rcnélküli htlmi gépezet is erőtlennek, súlytlnnk tetszik, képviselői jelenléte nem sejtet trgédiát. Koncz Gábor, z üreslelkű, hígult elméjű bérgyilkos szerepé- Az igzságos vrg (Gáspár Sándor) és XIV. Ljos (Lukács Sándor) Bulgkov Őfelsége komédiás című drámájábn (Iklády László felvételei)

30 ben nem fenyegető, csk komikus. A király lábánál ücsörgő igzságos vrg (Gáspár Sándor) locsogásából nem érződik ki demgógszerep cinikusn tudtos válllás, vgy - esetleg - ennek ellenkezője, végtelen ostobság. Szilágyi Tibor párizsi érseke nem z ország lelkityj, csk jó szimtú nyomozótiszt. (Igz, ebben leegyszerűsített szerepben kitűnően megfelel.) A szerepformálásokból hiányzik szorongást, félelmet, rettegést kiváltó tlányos kétértelműség, szöveg legmélyén lppngó szándékok felszínre hozás. Ennek misztikát teremtő funkciónk egyedül Fehér Miklós díszlete felel meg. A sötétszürke flk nyomsztó, kfki hngultot ársztnk, s perspektivikusn szűkülő teret két, V-lkot formáló bíborszőnyeg szeli át, színhtásábn A Mester és Mrgrit titokztos, fekete mágusánk környezetét idézve. A színflk mozgás is mondnivlót szolgálná eredetileg - szűkülő és táguló tér jelképes, z állndó áltváltozás nyugtlnság érzetét keltő lehetne -, leggykrbbn zonbn mindez öncélú játék csupán. Jánoskúti Márt jelmezei is egyértelmű utlások. XIV. Ljos, vlmint Szentírás Szövetség pp-ktonái XX. százd második hrmdánk egyenruhdivtj szerint készült öltözéket viselnek, s csk z lpeszme szempontjából indifferens szereplők jelmeze korhű. Az elődás néhány pillnt mégis mrdndó emléket hgy. Feledhetetlen lesz Drvs Iván és Ruttki Év (Mdeline Béjrt) kettőse, különösen z betétjelenet, melyben Trtuffe-öt Moliére nyomsztó látomásávl dúsítv dják elő. Az összbenyomás lpján zonbn nem mondhtjuk, hogy Vígszínházbn sikeres premier tnúi voltunk. Mihil Bulgkov: Őfelsége komédiár (Vígszínház) Fordított: Elbert János. Rendezte: Mrton László. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márt. Zenei összeállítás: Zsedényi Erzsébet. A Moliére-betéteket fordított: Szbó Lőrinc, Vs István, Csokoni Vitéz Mihály. A képzelt beteg zenéjét szerezte: Dávid Gyul. A rendező munktársi: Deák Rózs és Kornis Mihály. Vívás: Pintér Tmás: Mozgás: Köllő Miklós. Szereplők: Drvs Iván, Ruttki Év, Hernádi Judit, Lukács Sándor, Koncz Gábor, Szilágyi Tibor, Reviczky Gábor, Szkácsi Sándor, Miklósy György, Gáspár Sándor, Andi Györgyi, Bt János f. h., Pethes Sándor, Sztmári Liz, Füzessy Ottó, Szilágyi István, Sztmári István, Ngy Gábor, Bod Teréz, Szbó Imre. NÁDRA VALÉRIA A zokogó színház vgy Közjáték Ler királyhoz Színhely: Budpest, Egyetemi Színpd, idő: 198o. december 5. Ronld Hrwood: Az öltöztető című drbjánk premierje. A színpdon: nglii kisváros, jnuár, városk feltehetően egyetlen színházánk belső tere - öltözők, folyosók, kulisszák. Egy vidéken turnézó ngol Shkesperetársult igzgtój és egyben vezető színésze, ki tudj, miért, miért nem, délután városk picterén idegrohmot kp. Este Lert kellene játszni, de hogyn? Lemondják teltházs elődást vgy se, ez itt kérdés. A Művésznő szerint biztosn sokn látták Sirt, mint éppen zt bizonyos rohmot kpt. Jó lenne, h nem látná így" közönsége. Az öltöztető, Normn, zt szeretné, h megtrtnák, hiszen ő több mint másfél évtizede dolgozik Művésszel, és még sohsem mondtk le elődást. Miért pont m tennék? Kisvárttv meg is jelenik Művész, kit mrsztltk ugyn kórházbn, de nem hgyott mgánk injekciót dni. A Sir semmire nem emlékszik, természetesen szerepére sem. Ebből még kármi lehet, mereng gynútln néző. Például kiderülhet, miért kpott Művész pont ezen lucskos jnuári csütörtökön idegösszeomlást, vgy eljátszhtják kár vlmiféle groteszk játékbn Lert. Erre reményre Shkespere-drám kezdő jelenetei bátorítják fel nézőt. Így mindjárt el is árultm, hogy természetesen eljátsszák Lert. Enélkül persze nem is lenne Hrwood-drb. Hogy drb nincs, rról második rész győzi meg kételkedőket. Ahol ugynis z írónk bonyolítni és megoldni kellene, ott kiderül, hogy már bonyolítni se volt mit, nemhogy megoldni. Vlmit zonbn mégis kell csinál-ni, hogy játékidőt kitöltsék, legegyszerűbb, h z ötletes kezdést, iróniát és mindenesetre több játéklehetőséget ígérő színdrbot átfejleszti szerző melodrámáb. A Művész hivtás teljesítése lemszkírozás közben z öltözőjében hl meg, de csk kkor, mikor már megmentette teltházs elődást. A kedves néző együtt zokoght z öltöz tetővel. Azért nehogy zt gondolj bárki is, hogy Mdách Színházbn (mint fentebb írtm, Egyetemi Színpd) ilyen könnyen megúszhtj. Mielőtt trgikus kifejlet bekövetkezne, hogy drb egyben politiki töltetet" is kpjon, légitámdás is vn benne. Erre nyilván poén kedvéért vn szükség, hogy Mű-vész vihrjelenet előtt szidhss nácikt, kik bombázást nem egyeztették színpdon dúló orkánnl. Sjn. A második világháborúr vontkozó részek minden különösebb következmény nél-kül kihgyhtók, legfeljebb kevésbé len-ne nélkülük drb hzug. De ennek itt kell lennie, hiszen nélküle elvész politiki mondndó, z üzenet. Enélkül m már nem lehet. A drb sjnáltos módon mást is üzen, mint második világháború ltti ngol kormányprogrmot" - mármint hogy hrcolni és túl-élni. Például üzen kritikusoknk, mit műhelytitkokb bepillntó közönség zjos tetszéssel fogd. A drbnk ezt dilógusát rendező pontosn erre htásr számítv mindenesetre jól ki is ugrtj. Normn:... kiket gyűlöl? A kritikusokt? Művész: Én? A kritikusokt? Csk sjnálom őket. Hogy lehet gyűlölni zt, ki nyomorék, gyöngeelméjű vgy hlott? Torzszülöttek." (Nyíltszíni tps) És ez még nem minden. Hátrvn legfőbb, z rs poetic-szerű üzenet Színházról. Lássuk: Normn: Sose csüggedjen. Művész: Csk eltűnődtem. Normn: Soh, de soh nem szbd elcsüggedni. N jó. Tlán. Néh. Éjjel! Esetleg krácsonykor, h egy gtyát sem kp z ember! De nem ebben z épületben! Itt soh! A szenvedély z jó, de önzetlenül! Anélkül, hogy túlzottn számon trtnád más szerencséjét, hogy mondni szokás. Itt nem számítnk címek, itt szépség vn, örök tvsz és nyár, itt elviselhető fájdlom. Itt nem létezik mgány, mert velem együtt ontj vérét más is. Persze szép csöndesen, de együttérzően. Könnyen sérülsz, de ez is értékes tuljdonság! Én sem önző érdekből vgyok itt. Nem vádolhtnk lnts célokkl. Megtláltm, mit kerestem, és hogy mit, hhoz senkinek semmi köze. Szegényes? Lehet. De soh, soh nem szbd elcsüggedni." H eddig nem tudt voln vlki,

31 színház=tündérország. H jól emlékszem, több üzenet nincs. Miután már ezt mgvs igzságot is hllott néző rongyos ndrágú, de érző szívű öltöztetőtől, már nem is ngyon érdekli, mi történik még színpdon. A szerzőt és nyilván rendezőt viszont z nem érdekli, hogy nézőt érdekli-e. H fene fenét eszik is, Művésznek meg kell hlni, hogy teljes legyen megrendülés. Már-már túlzottn is vlószerű színpdkép fogdj belépőt z Egyetemi Színpdon. Ebben z értelemben Művésznő kosztümjétől z utolsó szögig minden hiteles. Vlódik könnyek, játékok, z iróni, hitvllások, vlódi megvetés és rjongás, egyet kivéve: drbot. Mindennek ellenére siker két okból is biztosított. Az emberek bizonyos fogllkozásokt mindig is kicsit titokztosnk láttk, ebből következően misztifikálták is. Ilyen színész munkáj. A közönség szívesen benéz kulisszák mögé", mert z legtöbb esetben rejtve mrd előle. H ez sikerül, úgy érzi mgát, kár Irene, kellékeslány Művész öltözőjében, minth szentélybe nyerne bepillntást, hol művészet ppji öltöznek. A másik ok, hogy ez z elődás nem tekinthető másnk, mint Mensáros László és Humnn Péter megérdemelt jutlomjátékánk. Ez két kitűnő művész siker biztos zálog. Nincs ennél. két szerepnél hálásbb feldt színész számár. Teljes tudásuk bedobásávl teljes érzelmi skálákt játszhtnk el. Mindkét szerep róluk szól, z ő titkikról, sebeikről, vágyikról. Néhol szinte játszniuk sem kell, csk hozni önmgukt ntúrbn. Ronld Hrwood, hírlik, mg is színházi öltöztető volt, mielőtt szerzővé lépett voln elő, mindent tud színházról, színészről, leglábbis mi felszínt illeti, színészi műhely titkiról, művészi ngyszerűségről és z emberi gyrlóságról. Mensárosnál és Humnn-nál ehhez ideálisbb prtnert nem lehetett voln tlálni. Ok is mindent tud-nk minderről. Önfeledten és boldogn játsznk. Mensáros Lászlót régen nem láttm ilyen lenyűgözőnek. Rezignációibn, minth nem is játszn, csk beszélne életéről. Az elődás sok-sok pillnt viszont olyn hngjit, gesztusit hozt elő, melyekről nemcsk rendezői feledkeztek meg, hnem minth ő mg is megfeledkezett voln. A humor, z iróni finom játékir gondolok. Olyn összehngoltn, összecsiszoltn játsznk ketten Humnn Péterrel, minth sohsem csináltk voln mást, mint mit most színpdon látunk tőlük. Milyen gzdg és sokértelmű z némjelenet, mikor Humnn lefekteti pihenni Művészt Ler vihrj után, és Mensáros lefektében kerevetről pdlór ejti jobb lábát. Méltóságteljesen és oddón figyeli, vjon öltöztetője felemeli-e. Tudj, hogy felsegíti, de minduntln teljes oddást kívánj tőle, és ezt újr és újr át krj érezni, próbár krj tenni. Humnn először gzdájár tekint, de ztán. ösztönösen kerevetre emeli Mensáros lábát. Igen, de nem elég óvtos. A Művész szántszándékkl egy pillnt ltt ismét pdlór csúszttj hrisnyás lábát. Az öltöztető tudj, hogy újr segíteni fog, de már bosszntj kicsit dolog. Jelentőségteljesen Mensárosr néz. A rezzenéstelen rcon csk szem mosolyog kicsit didlmsn, gunyorosn és várkozón. Végül Normn újr lehjol, de ezúttl sem elég tlálékony, mert következő másodpercben újr csk pdlón vn Művész láb. Az öltöztető most már komolyn gondolkozik, vjon ismét felemelje-e. Mensáros, méltóságából mát sem veszítve, várkozón nézi. Prtnere megtlálj megoldást. Egy mozdulttl rkj fel kerevetre lábt, és tekeri rá tkrót, hogy ne csúszhsson vissz. Mind ketten túljártk egymás eszén. Schütz ll már nem ilyen szerencsés. Nem jutott neki ebben tuljdonképpen két szereplőre írt, inkább ötletben, mint drbbn. igzán jól eljátszhtó szerep. A Ldynek vn vgy három önző kis igzság, z elődás második felében ezt kellene szereppé formálni. Nem rjt múlik, hogy nem lehet. Schütz Il semmiképpen nem hibáztthtó zért, hogy ilyen. seszínű ebben z elődásbn. A drbválsztás elhibázottságár utl z tény is, hogy egy ilyen, szó legjobb értelmében tehetséges színésznő z utóbbi évek soroztos kiemelkedő teljesítményeihez képest ilyen gyenge formáját muttj. Nál rosszbbul csk Szilvássy Annmári járt, mint Irene, kellékeslány. A mrdék három szerep, bármilyen kurt is, leglább körvonlzhtó figurát jelöl. Békés Itl és Pudits Bél korrektül játszik. Zenthe Ferenc egészen ki-váló Geoffrey Thornton szerepében. A fordítás Benedek András munkáj. A díszleteket Götz Bél készítette. Tükrös megoldásit A Isten nem szerencsejátékos ót ismerjük. A Ler király úgy látszik, sok színpdi. szerzőt megihlet. Nemcsk nekem egyedül, többeknek is Molnár Ferenc jutott z eszébe. Az 1921-ben írott Előjáték Ler királyhoz ugyncsk színpd, színészvilág tökéletes ismeretében született. Mesterien megírt bohózt, mely szintén telis-teli pró igzságokkl színpd világáról, színész mgánemberi és színházi létének ellentmondásiról. Azt elődni tisztább válllkozás, mert nem kr velünk édes-hús igzságokt elhitetni. Nem mutt mást mgáról, mint mi, zt, hogy bohózt. Nincs benne üzenet. Ronld Hrwoodnk volt egy színpdi ötlete, nem többje, mit Ádám Ottó sjnáltos módon komolyn vett. Ez még nem is voln ngy bj, de úgy tűnik, Mdách Színház szépre, jór, lírár vgy könnyed vígjátékr. hngolt közönsége is komolyn fogj venni. Minél jobbn kiszorulnk többi színházból kulisszhsogtó érzelmek, nnál kiéhezettebben fognk tódulni z emberek Mdáchb, hogy vlhol jól kisírhssák mgukt. Már ezen z elődáson is úsznk széksorok könnyek árján. Ronld Hrwood: Az öltöztető ( A Mdách Színház vendégjáték z Egyetemi Színpdon) Fordított: Benedek András. Rendező: Ádám Ottó. Díszlet: Götz Bél. Jelmez: Milkovszky Erzsébet. Mszk: Bjki István. Zeneszerző: Tmássy Zdenkó. Szereplők Mensáros László, Schütz Il, Humnn Péter, Békés Itl, Szilvássy Annmári, Zenthe Ferenc, Pudits Bél,

32 GYÖRGY PÉTE R A bíró kopsz, király meztelen Kleist E l t ö rt korsój Kposváron Törvényeink nem közismertek, rjtunk urlkodó kis nemesi csoport titká t képezik. Meg yőződésünk, hogy, ezeket régi törvényeket szigorún tiszteljük, ám mégis roppnt gyötrelmes dolog, h olyn törvények szerint urlkodnk vlkin, melyeket nem is ismer. " Frnz Kfk: A törvények kérdéséhez Á nyitókép látomás. Donáth Péter díszlete - Ádám bíró házánk belseje részletek zsúfoltságávl, szimbolikussá emelt nturlizmusávl, egyszerűségével és érzékletességével egyránt Brueghelt idézi. Á fgerendákból épített, elhnygolt, omldozó szobbelsőre vásznkból kifeszített, színpd egész terét átívelő lcsony tető - ég - borul, megtörve és egyenletessé téve függőlegesen láhulló fényeket. Á kép világítás - nem egy elődás elhnygolt s ezért bosszút álló gyermeke - tökéletes. Á mindent elborító, egységes sárg, látáshoz elég, ugyn-kkor nyomott, sötét hngultot ársztó félhomály zonnli htást eredményez. Á nyitókép ereje révén z elődás - nélkül, hogy egy szó is elhngzn nturális tetrlitás és vízió htárán jár, látvány festőisége, sivárságánk emotív ereje letgdhttln. Á tér mélyéről, homályból, lssn settenkedik elő z első szereplő (Sugár írnok), felgyújtv z oszlopok oldlán elhelyezett gyertyákt, bejárj z előteret, rkodik, cspkod, morog különös fényben. Kép és mozgás egysége teljes, látvány egyértelmű, krkterisztikus: isten hát mögött, mindentől elzárt, önmgáb fordult kisvilágbn vgyunk. Brueghelt említettem, hdd hivtkozzm egyik képére, V k o k r (Nápoly, Glleri Nzionle di Cpodimonte), melyben z ábrázolás drámiság fokozott élettel telik meg" (Mx Dvorák), s melyen monumentálissá emelt nturlitás és jelkép erejű látomás széjjelbonthttln, teljes egységet teremt. Á Gothár Péter rendezte A z eltört korsóbn is -- kisvilág emberi természetrjzán, kísértetiessé emelt elhgytottságán túl - felsejlik egy egész világ ktsztrófáj, elveszettsége, bomlottság. Jól látt Gothár Péter, hogy Kleist remekműve nem pusztán prszti vígjáték, pásztori idill", hnem súlyos, romntikusn kétértelmű drb, melyben érzékelhetővé, érthetővé válik nnk világnk működése, melynek legszélén élnek Ádámék, flu lkosi. Az eltört korsó vlóbn Kleist legkevésbé romntikus, tehát legkevésbé szélsőséges, végletesen álomszerű drbj, de ettől független egy több tétegű, szimbolikus, bonyolult szerkezetű, különös, türelmetlen irmú" (Bbits) művel állunk szemben. Épp ezért volt fontos és helyes, hogy Kposváron nem Németh László nemegyszer túl idilli, szelíd, hnem Tndori Dezső kellően modern és érzéki, kimunkált fordításábn játsszák, hoszszbb XII. jelenetet teljesen kibontó s ezzel drb jelentésrányit lpvetően befolyásoló változtbn. Ebben változtbn felszínre kerülhetnek z elementáris vígjáték összes utlási, összefüggései, s Gothár rendezésében végig ügyelt ezek kibontásár, értelmezésére. Kleist drbjánk főhőse Ádám bíró, Huisumnk, z isten hát mögötti flu-nk z ur. Jellemtelen féreg, de jellemtelensége e kisvilág mértéke szerinti. Ő flu ur, de világról ő sem tud, züllöttségében éppoly rchikus jelenség, mint társi, mint z egész flu mg. S Ádám bíró egy reggel, szennyes ágyából kiverve, rr rid, hogy Wlter jogtnácsos közeledik Utrechtből, világból, Huisum jogszokásit, bíró tevékenységét megvizsgálndó. S z elhgyott flu jellemvesztett bíráj rémülettel és ingerülten áll félelmetesen elegáns, ngyvonlú hivtli elöljárój előtt, hisz z ő jelen-létében kell lefolyttni egy tárgylást, kell megmuttni képességeit. S tárgylás, z eltört korsó ügye drb lényegi története. Törvénynp vn, így beállít pnszos Márt sszony, kinek éjjel vlki eltörte korsóját; vele jön leány, Év, s Márt áltl gynúsított Ruprecht, Ev vőlegénye. A helyzet kellően zvros. Márt szerint korsót Ruprecht törte el, Ruprecht váltig állítj, hogy látott ő vlkit éjjel Évánl, kit elvert, ki menekülése közben eltörte korsót, ki el-vesztette prókáját, kiről nem tudj, ki lehetett. Ádám bíró, fején sebekkel, prók nélkül, kopszon áll színpdon. Év, ki jól tudj, hogy bíró járt nál z éjjel, hllgt. Csk lssn, második fel-vonás végére derül ki, mivel is zsrolj folymtosn Ádám: Ruprecht ktoni mentességét ígérte cserébe Év éjjeléért. Ádám ugynis megmondj Évánk, hogy ktonákt nem Utrechtbe viszik, hnem Ázsiáb, messzi Btáviáb, hol vér-hs és láz vár mindenkire. Mindenki látj színen, hogy Ádám, bíró, kopsz ( király meztelen), de nem mindenki mer hinni szemének. Á tudásától megrémült Éván kívül csk külön jelenettel bevtott nézőnek, Sugár írnoknk és minden hájjl megkent, sok gzemberséget tpsztlt Wlternk világos szinte zonnl helyzet. Wlter zonbn tárgyláshoz rgszkodik, z ő szándék, szerepe csk lssn válik nyilvánvlóvá. Az egyszerű emberek (Ruprecht, Márt) nem hihetnek szemüknek: bíró bíró, még h ismerten rossz is, tudottn züllött, kéjenc, kkor sem lehetséges, hogy ő legyen tettes. Ádám tehát zzl, hogy tárgylást lefolyttj, zzl, hogy él htlmávl, utomtikusn visszél vele. Az ő küzdelme látsztért, többieké sját gynújukkl tények végül is legyőzhetetlen erejével - folyik. Kleist helyzete tehát drmturgiilg tökéletes. Á világvégi bíró nekilát, hogy szerény htlmávl visszélve elrejtse z igzságot, megnyitj tárgylást, lelkesen felkiált: Itt indul útjár z igzság." Nem kétséges vég, Ádám inkább utóbb, mint előbb lelepleződik, prókát megleli szomszéd, Brigitt sszony, ki egyben nyomokt is lel hóbn: z ö dög nyomit, melyek házhoz vezette. Ádám pedig kínos vigyorrl rejtegeti donglábát, forgtj sebekkel teli, kopsz fejét. O tehát repül, vígjáték, úgy tűnik, tökéletes. A hzug és sánt embert, nem gyorsbbn, mint m bizonyos kutyát, de utolérik, z igzság és boldogság útjábn immáron semmi sem állht. Íme itt vn Wlter, mgsbb hivtl mindent rendbe hozó képviselője, ( tlán még nem mezítelen király), ki mindent rendbe hoz, polgári vígjáték így ér véget. Keserűségre optimizmus következik, bűn elnyeri büntetését, világ lpjábn rendben vn. Cskhogy Kleist jól tudj - s ezért volt lényeges XII. jelenet -, hogy vlóság másképp vn, nemes, jó hivtlnok is meztelenné lesz, világ vlójábn egyáltlán nincsen rendben. Wlter tudj, hogy bíró sötét gzember, de csk kkor leplezi le, mikor már elkerülhetetlen; míg trthtó látszt, ddig z mindennél fontosbb. O nem lebukttná bírót, hnem tárgylás után nyugdíjzná, s ez különbség

33 már nem csekély. Wlternk nem z bj Adámml, hogy korrupt és ljs, hnem hogy rosszul z. Ádám jól tudt, hogy bírónk mindent szbd, csk rosszul élt vissz htlomml, nem trtott be látszt fenntrtásánk érdeké-ben megkövetelhető játékszbályokt. Huisum urként zt hitte, ellát Utrechtig, zt hitte, hogy ott ugynúgy korruptk és hzugok, mint ő. Holott ott már másképp ljsok, másképp élnek htlomml, s ezt Ádám nem ismerte fel. Wlter ngyvonlú, elegáns korruptságához képest Ádám bíró pitiáner s túl durv. Eszközei nem korszerűek, ezért tűnnie kell. Wlterbn és Ádámbn htlmon levők két urlkodási technikáját muttj meg Kleist, s ez drb egyik lényege. Mert A z eltört korsó első szint-jén polgári vígjáték, melyben htlomml vló visszélés lelepleződése tém, de egy szinttel mélyebben kisvilág és htlom különböző típusink összeütközéséről,, flu és város tlálkozásáról vn szó. Ádám eljárás még elég egyszerű volt. Egész egyszerűen vlótlnt állít, közli, hogy z állm, melyet képvisel, hzudik: Ruprechtet nem Utrechtbe, hnem távoli Ázsiáb, Btáviáb viszik, titok tudójként s árulójként lép fel. Év ezért hllgt rémülettel, s először megkönnyebbülten hllj Wltertól z igzságot: Ádám hzudott, z állni igzt mondott, ktonákt csk Utrechtbe viszik, ott szolgálni viszont hzfis kötelesség. De ztán lssn fordul kock, Évánk lssn nincs jobb szó Pogány Judit finom, folymtot teljes relitásábn visszdó játékár feldereng: lehet, hogy Wlter is hzudik, lehet, hogy ktonákt vlójábn Btáviáb viszik. A törvényt emberek képviselik, s h egyik szolgáj hzudik, miért ne hzudhtn másik, s h törvényt csk hzugok képviselik, vlójábn mi is törvény. Év bizonytln lesz, nyuglmánk vége; világ hirtelen megváltozott, átláthttln lett. Olyn helyzetbe került, mivel nem tud megbirkózni: itt már elégtelen becsület, jó szándék, tisztesség. Wlterrl szemben végül tehetetlen, mgsbb politikávl" szemben nincsen eszköze. A jogtnácsos már tudj, hogy durv hzugság módszerei időszerűtlenek, terrort felváltj korrupció; tudj, hogy nyuglomhoz nép hite kell, s h meg lehet, hát meg is kell venni - így is cselekszik. Lehet, hogy ktonákt Utrechtbe, lehet, hogy Btáviáb viszik, lehet, hogy ezt még Wlter sem tudj, lehet, hogy ehhez ő is túl l- Pogány Judit (Év), Krátsony Tmás (Wlter szolgáj) és Kolti Róbert (Wlter) Kleist-műben Lukáts Andor (Sugár írnok) és Rjhon Ádám (Ádám bíró) Az eltört korsó című Kleist-drám kposvári elődásábn csont' képviselője törvénynek. De lényeg nem ez, hnem látszt fenntrtás, s h zt Ádám módszerei lehetet-lenné teszik, jöjjön Sugár írnok, ki rég bíró krt lenni, higgdt, rvsz, kellően korrupt. Lssn érthetővé válik minden sejtelem, igzzá minden llegorikus vontkozás: z eltört korsó Hollndi történetét ábrázolt, mit Márt sszony sirt, zt már nem hozz vissz senki sem. Wlter felszínen megoldj helyzetet, lefizeti Évát, Ruprechtet, de mélyben vlójábn már láthtó, hogy minden milyen beteg. A kor, melyben Huisum népe él, érthetetlen és átláthttln, történelem történetei fejük felett történnek. Az elő-dás, drb vége teljes sötétség és kétségbeesés. A zárókép ereje egyenértékű nyitánnyl. Sugár írnok, megbízott új bíró ül sztlánál, gyertyáktól meg-világított rcán jól láthtó tekintete, mint sötétbe, semmibe téved. Sugár már tudj, h ő is bíró, milyen érzés is, h olyn törvények szerint urlkodnk vlkin, melyeket nem is ismer" (Kfk). Gothár Péter rendezésében két felvonás hngvétele jelentésének megfelelően eltérő, de z elődás végig éppoly nturális, mint milyen intellektuális és átgondolt. A.rendezés egyszerre élt lehetőségeivel, színészvezetés, díszlet, világítás, jelmez egyránt jól szolgált koncepcióját, drbértelmezés végig követhető volt, még h nemegyszer megtört is ritmus, és szereposztási tévedések mitt párszor tévessé vált z elődás hngvétele. Az első felvonás látomásé és teátrális, nturális elemeké kellett hogy legyen, mint második rész - flu és világ összetlálkozás diszkrétebb, ironikusbb megoldásokt követelt. E kettősséget Gothár megteremtette, z elődás végére minden vígjátékon túlmuttó utlás igzolódott, félelem és bizonytlnság légköre urlj z egész színpdot. Kiváló lkítást nyújtott Rjhon Ádám bíróként. Kopszr borotváltn mimikájánk minden lehetőségét felszínre hozz, rcjátékánk gzdgság leírhttln. Utolérhetetlenül komédiázik, hogy sántít, grimszokt vág, szervilis-

34 Pogány Judit (Év), Rjhon Ádám (Bíró), Kri Györgyi (Márt) Az eltört korsó kposvári elődásábn (Fábián József felvételei) előtt, z jellemformálás mintáj lehet. Remekül teremti meg z ljsságábn és rfináltságábn is korlátolt, ostob ember lkját, ki minden illúzión túl vn, ki kifejezetten meglepődik, mikor látni kell, hogy z igzságnk még vn némi szerepe bíróságon. Önmgáról és világról egyránt lesújtó véleménnyel vn, s minthogy z elődás legnturálisbb lkj, ezért Rjhonáé legkrkterisztikusbb lkítás. Ngy része vn nyitójelenet erejének megteremtésében, hogy megmozdul, érzékelteti, milyen is z z ember, kit látni fogunk. Már biológii funkciói sem működnek rendesen, kínlódik már világon mindennel, nyög, hrákol, szellent. Rjhon teljesen megértette, hogy Kleist vígjáték milyen vd és elementáris is vlójábn. Kulcsfontosságú Wlterhoz vló viszonyánk pontos érzékeltetése. H fél is Wltertól, tudj, hogy z nem lehet különb nál, ezért bízik bbn, hogy romlottságuk közös nevezőre juttthtj őket z igzság elkendőzésének ügyében. Rjhon pontosn formálj meg rvszság és közöny kettősségét, zt végtelenül érzékletes nihilt, mely-ben bíró létezik. Remek volt Lukáts Andor Sugár írnokként. Ismerten rekedtes, kicsit suttogó hngját jól hsznált fel, beépítette Sugár higgdt, megfontolt, törtető jellemének felépítésébe. Mindvégig érzékel-tette htlomr éhes, mindenre képes törtető visszfojtott feszültségét, mellyel z lklomr vár, mikor végre Ádám helyére léphet. Gothár rendezésében z egyébként nem egyértelmű szerep teljes ívét felrjzolhtt, nnk stádiumi pontosn követhetőek voltk. Már legelején Ádám ellen dolgozik, igyekszik elnyerni Wlter kegyeit, minden mód-szerrel kimuttj, mennyire nincs köze hhoz stílushoz, melyet főnöke kép-visel. Á nyugodt, szlonképes korruptság elnyeri jutlmát: Sugár írnokból megbízott bíróvá lép elő. Más kérdés, hogy ekkorr már felismeri, hogy z emelkedés értelmetlen volt, z út nem vezetett sehov. S ez felismerés, közöny és fárdtság állpot, hová Sugár eljut, z elődás egyik lpvető üzenete. Lukáts Andornk pedig ngy érdeme, hogy kevés szóvl, pár gesztussl, állndó és ném színpdi jelenlétével teszi vlósággá z elgondolást, Kleistnek megfelelő rendezői interpretációt. Okos és megfontolt volt Kolti Róbert Wlterj is. Az első felvonásbn inkább csk egy-egy visszfogott gesz-tus utl krktere egészére, rr, hogyn áll hozzá Ádám dolgihoz, Huisum népéhez. Eljátszott nekik z igz bírót, de eközben nem hgyott kétséget felől, hogy vlójábn ki is ő. Pontosn érzékei-tette, hogy átlát Ádám dolgin, de nem őt félti, hnem látsztot óvj, nem z igzság érdekli, hnem törvényesség látsztánk fenntrtás. Kolti játék XII. jelenetben már világosbbn érezteti, ki is Wlter vlójábn. Ékkor kell megnyernie (megvennie) Huisum bizlmát törvényei iránt. Itt vn szükség igzi képességeire, csendben, higgdtn zsrol, korrumpál, óvj htlmt s vele együtt önmgát. Eddig csk játszott, mikor dühöngött, kkor is csk inkább bossznkodott, miért nem képes Ádám okosn ljs lenni. Kolti pontosn ábrázolj profi undorát z mtőr iránt. Az elődás legkényesebb kérdése női szereposztás. Nem szeretném fitl és bizonyítottn ( tvlyi évd Árden bemuttójábn) tehetséges színésznő, Kri Györgyi lkításánk problémáit túlhngsúlyozni, de ez kérdés z elődás említett ritmuszvránk, időnkénti elkdásánk ok. Gothár Kri Györgyire bízt Márt sszony, Pogány Juditr Év s Csákányi Eszterre szomszédsszony, Brigitt szerepét. Pogány és Csákányi között Kri Györgyi nehéz helyzetbe került, zt hiszem, túl súlyos, túl nehéz feldtot kpott, mellyel nem birkózott meg. Márt szerepe kettős. Egy-részt ő mondj el s ő képviseli drb

35 llegorikus monológját, síkját; másrészt egyszerű. es tisztességes özvegysszony, kinek múltján kívül semmije sincsen. Kri Györgyi fúl sok lehetőségről mondott le, szövegét végigkibált, perlekedő vénsszony sémájár szorítkozott, s ez kevés volt. Márt szerepének kidolgoztlnságát. még hngsúlyozt Pogány Judit Éváj, ki visszfogottn hsznált jellemző hngját és rtikulációját, vlóbn eltűnt szerepében. Évává lett, sértett, meglázott és tehetetlen lánnyá. Tel-, jes őszinteséggel mondj el Wlternk, mi is történt Ádám s közte zon z éjjelen, felszbdultn komédiázik, utánozz Huisum bíráját, sántít, krákog, már-már táncol, míg rá nem ébred helyzetükre. Alkítás drámívá válik, mint észre-veszi., hogy egy világ omlik össze körülötte, látjuk gynúj ébredését, rádöbbenését teljes hzugság lehetőségére, rr, hogy világ kiismerhetetlen. A percnyi bolondozás, vígjáték sikoltássá változik; Pogány Éváj már tudj, hogy hiáb menekül. megbízhtó, csk kissé but Ruprecht krjib - z élet már soh nem lesz olyn., mint volt. Fenyegető, ismeretlen és sötét mrd. Súlyos volt kisebb szerepében Csákányi Eszter is. A pletykálkodó, kicsit but, bíró láb nyomát z ördögével összekeverő vénsszony szerepe nem egyszerű. Többek között Brigittánk kell érzékeltetnie, milyen is Huisum niv, rchikus lényege, mekkor.. különbség kisvilág és Wlter képviselte város urlm között..a különös z, hogy Csákányi árnylt, kicsit ironikus játékmódj h mint megoldás önmgábn teljes értékű is - jobbn illett voln.márt sszonyr, mint Kri Györgyi hngos, egyszerű. szerepértelmezése Brigittár. Csákányi elementritás, robbnékonyság és iróniáj így kicsit rossz helyre került, ez zonbn nemcsk színésznő, hnem szereposztás kérdése is. Sjnos túl egyszerűen oldott meg ifj. Mucsi Sándor Ruprecht szerepét. A but, szerelmes melákot, már-már z ide nem illő nturburschot játszott, holott Kleistnél s Gothár koncepciójábn ennél többről volt szó. Értetlenségnek, tehetetlenségnek és megdöbbenésnek, indultnk olyn mélységeit kellett voln érzékeltetnie, mit ifj. Mucsi Sándor elmulsztott. Szó volt. már Donáth Péter kulcsfontosságú díszletéről, jelmezeiről. A színpdi látvány megtervezettségének, egységes kép jellegének értéke nem méltthtó eléggé. N O V ÁK M ÁR I A Prsztkomédiák Szegeden és Békéscsbán Két -Időben és térben, művészi pályábn és életműben eltérő író komédiáját: Illyés Gyul Bolhbálját és lvo Bresn Prszt Hmletjét muttt be Békés megyei. Jóki Színház illetve szegedi Nemzeti. Színház. Á különbözőségek el-lenére érdemes egymás visszfényében megvizsgálni őket. Mindkettő komédi, cselekményük flusi környezetben játszódik, szereplői prsztemberek. Mindkét színpdi játék mgáb fogll egy másik játékot: Bresn-drbbn téesztgok elődják sját képükre formált Hmlet-trgédiát;.Illyés summási pedig felelevenítenek egy kényszerű helyzetre kiötlött pünkösdölést. A Bolhbál szereplői hrmincs évek dunántúli summási, mgyr grárproletriátus legkiszolgálttottbb, föld nélküli rétegéből vlók. A Prszt Hmlet hősei viszont. negyvenes évek végének Jugoszláviájábn egy termelőszövetkezet tgji, föld birtokosi. Ez történelmi és osztályhelyzet húz éles htárt. két drb értelme és értelmezése közé, jóllehet konkrét szituáció mindkettőben végső soron hmleti lphelyzetre: kizökkent z idő" képletére vezethető vissz. A közös kérdés tehát: születnek-e Hmletek, s milyenek ezek Hmletek, kik hivtv lennének helyretolni zt ". A Bolhbálbn Illyés Gyul válsz, Bresn művében Hmlet színpdi megvlósítás mint felelet meglepő módon összerímel: kikovácsolódó közösségi erőben rejlik. változttás lehetősége! A játék játékbn " drmturgiáj mellett két komédi építkezése között egyéb hsonlóság is fölfedezhető. A kiélezett helyzetek bármelyik pillntbn komédiából trgédiáb fordulhtnk. A. drámi és vígjátéki elemek közötti kényes egyensúly így tág teret enged rendezőknek rr, hogy mához szóló üzenetüket " megfoglmzhssák. Bolhbál Illyés Gyul komédiáját 1966-bn muttt he ngy sikerrel Déryné Színház először Alsópáhokon, mjd z kkori sjtóvisszhng szerint. - számtln kis flu közönsége kcgt, Izgult végig z elődást. A siker ellettére csk 1972-ben jelenik meg újr drb Tháli Színház színpdán. Bál pusztán címmel, átdolgozott formábn. A változttás indíték egyrészt z, hogy korbeli kritikák kifogásolták z író didktikusságát (főleg Diák lkjábn, illetve színpdi szövegében) vlmint hosszúr nyúlt hrmdik felvonás ismétlődő átöltözéseit. ' Más-részt Illyés városi közönségnek szóló jelentéssel is gyrpítni krt mondnivlóját, rádásul Tháli színészeinek. lktához igzodv. Erről z elődásról is elismeréssel szólt sjtó. Jó humorú és igényes vígjátékbn lig-h bővelkedik mi színműirodlmunk, így kár furcsállhtnánk is, hogy miért nem szerepel sűrűbben Bolhbál szín-házink repertoárján. Alighnem rendezők úgy vélik, hogy npjink igényeinek jobbn megfelel. fnyr, groteszk játék, mint z egyszerű helyzetekből épülő vásári komédi. De ennél is vlószínűbb, hogy zért. nyúlnk félve drbhoz, mert pontosn megfoglmzott és ngyon htározott írói szándék ellenére ez nem vásári komédi, hnem több és ugynkkor kevesebb is nnál. A frce - vgy Illyés mgyrításábn: kópéjáték - komikus helyzeteket és jellemeket hlmoz egymásr, miközben szüntelenül tudj néző: félreértések, ellentmondások egyszerűen megoldódnk. A frce-tól zonbn idegen z író egyébként jó szándékú - kívánlm is ( rendezőkhöz szólv): Ne hgyjon ki képzeletük egyetlen nevettetési lklmt, nem állv meg,»leglpáribb«vásári bohóckodásig. Úgy mégis, hogy folyton. legmgsbb emberi kényességgel hldjnk közös kerékcspásbn. " A Bolhbálbn egyedül ruhcsere ötlete szármzik vásári komédiából. Mg drb összességében z illyési oevreből és eszmevilágból lelkedzett; mgáb olvsztv prsztábrázolás megelőző eredményeit és, korlátit. Vitthtó z is', életre lehet-e.kelteni múlt egyfjt, esetünkben vásári színjátékát! (Irodlmi nlógiávl élve: Arny János sem rekonstruált.bud hlálávl nem létező mgyr népi eposzt, hnem írói életművébe szervesen beilleszkedő Arny Jánosi műeposzt lkotott!) A frce nem. tűri drámink közelségét sem. Illyés pedig mg figyelmeztet:... hely s z idő komor. " A Puszták népéből ismert szituáció: F e b r u á r vége felé z urdlom egyik t i s z t j e...,

36 Imre István (Diák), Székely Tmás (Após) és Vjd Márt (Terus) Illyés Gyul Bolhbáljánk békéscsbi elődásábn (Demény Gyul felvétele) útr kelt... járt flvkt, mustrált z embereket; zok egy-egy bndgzd vezérlete ltt csptb verődve várták z lklmt,... hogy elszállhssnk z ország termékenyebb vidékére." Á gzdtisztek olykor nemcsk jó munkerőket szemelték ki, hnem csinos fitl lányokt is, mert jus prime noctis" feudális szokását érvényesíteni kívánták. A megdás vgy hlál közt puzti lányok megpróbálják zért lehetetlen hrmdikt..." Erről lehetetlen hrmdikról" szól Bolhbál - állndón felvillntv két másik ( megdás és visszutsítás) trgikus lehetőségét is. A Bolhbál ú g y illeszkedik be Illyés Gyul életművébe, h nem egyik vgy másik - könnyen kihüvelyezhető -- jelentésrétegét vesszük figyelembe, nem múlt szégyenteljes szokásáról szóló intő példbeszédet látjuk benne, hnem egy mgsbb erkölcsi értéket hirdető emberi mgtrtás líri emelkedettségű megfoglmzását. A Békés megyei Jóki Színház nemes szándékkl nyúlt e drbhoz, s jó érzékre vll z is, hogy nem későbbi változtot, hnem z eredetit válsztották. A sokféle elemből összenőtt színművet rendező, Rencz Ántl csorbíttlnul kívánt színpdr állítni, bár z író z előszóbn rr biztt: Szöveget nyugodtn kihgyhtnk, megjelenítést mindig színpd, z idő, néző körülményeihez szbv." A rendező sjnos nem élt eléggé ezzel fölszólítássl, illetve változttási nem bizonyultk szerencsésnek. A színpdkép - kissé túl otthonos és tiszt istálló (Schéner Mihály terve) vízszintesen és függőlegesen jól tgolódó kisebb tereket kínált játéknk. Itt vernének tnyát messziről érkezett idénymunkások, h teljesítik Segédtiszt ultimátumként hngzó - kívánságát. (Vgy szolgáltár" bocsátják szerződéskor kiszemelt lányt, vgy mehetnek vissz mindnnyin munk nélkül.) A szegényprsztok erkölcsi világábn egyetlen leány föláldozás z egész közösség ősi értékrendjének feldását jelentené! Prncsoló szükség zonbn munk. A kizökkent" világbn semmit sem ér már láírt munkszerződés és múlt áltl szentesített hgyomány. (Ez volt z rtóhelye öregpámnk is - mondj Bndgzd.) Az első jelenet: Segédtiszt és Bndgzd párbeszéde rövidesen drámivá sűrűsödik; s ezt summások egyetlen fegyvertársánk", bolhánk megjelenése oldj vígjátékivá. Csípésétől meghátrál z ddig kérlelhetetlen finom úr. Ez kettős hngütés vonul végig második felvonás kivételével konzekvensen z egész művön. Trgédi és komédi oly kiszámítottn kergetőzik drbbn, mint hogyn lányruháb bújttott prsztlegények s nekitüzesedett urk bújócskáznk színpdon. Ezt kettősséget sikerült leginkább megoldni rendezőnek: lendületes játékot vészjóslón ksztj meg egy fenyegetően előreszegezett pisztoly, csizmszárból kirántott kés v g y kétségbeesetten bújttott leány megtlálás. Á drb drámiság nemcsk z ellentétes hngultú jelenetek váltogtásábn rejlik. Az első felvonás és pünkösdölés hátterében végig ott bujkál trgédi. Ezt vibráló hngultot Vjd Márt teremti meg. 0 játékmester, ki éppoly szenvedéllyel hrcol leányért s vlmennyiüknek életet dó munkáért, mint sját boldogságáért. Asszonyi furfngból, férfis htározottságból, kockáztos feldttól vissz-visszrettenő, ám kdályt nem ismerő bonyolult figurát bontott ki önmgából; így minden hngsúlyát, mozdultát igznk érezzük. A második felvonás - műben is idegen elemként ékelődik be z elődásb. Zvrónk és fölöslegesnek ht z istállób begurított segédtiszti szobdíszletben lejátszódó meglehetősen didktikus jelenet. Ugynkkor Segédtisztet és brátit Mikszáth és Móricz regényeiből és novelláiból ismert módon ábrázolj z író. Ehhez képest csk nnyi többlet, mennyit z író úrgyűlölő indult Diák szvibn és gesztusábn jelenít meg, és felesleges, mert később még egyszer - de már drmturgiilg indokoltbb - megerősítést kp z úri erkölcs bemuttás: Bndgzd hiáb megy legfelsőbb fórumhoz" igzságért, kegyelmes úr nem ér rá fogllkozni vele: A kegyelmes úr is épp - menyecskézni ment el." Többek között tehát második felvonás bátrbb rövidítésével, lkításávl élhetett voln rendező. Á Bolhbál népmesei ihletéséről sokt szóltk z 1966-os bemuttót üdvözlő

37 kritikák. A kérlelhetetlen társdlmi törvényekkel szemben Illyés ugynis csk mese segítségével tudj győzelemre vinni hőseinek ügyét. A népmesei hngult még zt is megengedi, hogy z urkt kizárólg ellenszenves, summásokt pedig csk rokonszenves vonásokkl rjzolj meg. A flusi multság kellékei góly, bik, vlmint mdár-csicsergés közepette megszólló múzs szintén ebben mesés közegben fogd-htó el. A békéscsbi színpdon zonbn minden ilyen elem megjelenik, de nem mese tündérien lebegő képében, hnem súlyosn földhözrgdt esetlenséggel. A gólyák ügyetlen táncot lejtenek pdláson, mdárcsicsergéshez és múzs hngjához pedig - mesei körítésként - két libányi mdár bukdácsol levegőben. Nem sikerült drb egészével egységbe olvsztni srkdi Páv-kör fölvonulttását, szép énekét sem. Pedig rendező ezzel igyekezett leginkább megközelíteni mű etiki mondnivlójánk színpdi megfoglmzását. A felhngzó népdl olyn tiszt és örök emberi érzelmekről szól, hogy Illyés költői komédiájánk lényegével olvdhtn össze. De Páv-kör térbeli elhelyezése, népdlok pplikációj esetleges mrdt, idegen díszítő elemként rgdt produkciór. A rendező és szereplők jó része kevéssé bontott ki drbbn lévő helyzetkomikumot mg színpdi teljességében, inkább rájátszottk z írói ötletekre, vgy figyelmen kívül hgyták zokt. Például szembetűnően kidolgoztln mrdt,bolhcsípések drmturgiáj", mi pedig drb egyik rgyogó humorforrás. Ez megkívánt voln z egyéni játék precízebb kidolgozását, néhol feszes koreogrfálását. (Különösen Segédtiszt viselkedésében kellett voln megteremteni megjátszott méltóság és kínosn lnts vkrózás ellentétét.) Prszt Hmlet Ivo Bresn drbj tvly nyáron nyerte meg közönséget kposvárik elődásávl. A drb 1971-ben belgrádi színházi seregszemle legforróbb sikere volt, végigjárt jugoszláv színházkt, mjd külföldön is didlt rtott. Igy elég hosszú ideig vártott mgár mgyr ősbemuttó. Ngy sjtóvisszhngjából zok is megismerhették, kik nem nyrltk Blton prtján. Elemezték már többféle megközelítésből, megírták vskos ko- médi mró társdlomkritikáját, ktulitását. Mindezek lpján biztos sikernek ígérkezik bármelyik színházbn. A szegedi Nemzeti Színház Ruszt József. Bőhm György-Seregi t o l t á n rendezőhárms nemcsk ksszsiker s -- színházból lssn eltűnő -- közönség visszhódítás céljából tűzte műsorr. Több és mélyebb értelmű közlendőjük volt ezzel Hmlet-prfrázissl. A drb nnyibn méltó ngy Shkespere trgédiához, hogy - h nem is olyn, mint szivcs " hogy Jn Kott jellemzi Hmlet minden kor konfliktusát felszívó rejtélyes természetét jó néhány értelmezési és rendezési vriáció lehetősége rejlik benne. A színpdkép rendezői és díszlettervezői telitlált! A honi és külföldi elődások tnúság szerint ez drb nehezen tűri kukucsk színpdot", színpd és nézők - zenekri árokkl is megnövelt távolságát. Úgy tűnik, hogy olyn természetes közegbe kell elhelyez-ni, melyben nem látszik díszletnek z elhnygolt flusi kultúrterem - különösen bársonnyl bevont nézőtéri széksorokkl szemben. (Nem véletlen, hogy zágrábi egyetemi színpd már említett ngy sikerű elődásánk egyetlen színházi trükkje z volt, hogy nem szín-házbn, hnem egy elhnygolt teremben játszottk. A nézők játékosokkl egy szinten, kényelmetlen lócákon foglltt: helyet. Ngyjából hsonló elhelyezést válsztottk kposvárik is szbdtéri elődásuk számár.) A rendezők és díszlettervezők (Puer Gyul és Erdélyi Miklós) szkítottk szerző helyszínleírásávl. A színpdon felépítettek még egy színpdot, pdlóját sűrűn egymáshoz tolt sztlok lkotják, három oldlról fehér flk, fölülről pedig mennyezet zárj le szűkített teret. A kultúrterem elhgytottságát csk z sztlrktár, z összedobált székek, srokb gyűjtött zászlók érzékeltetik. Az lul és kétoldlt: - jól láthtón - elhelyezett reflektorok fénye lklms pillntokbn - még inkább kiemeli z sztllábk sűrű rendjével tgolt lsó szintet. Itt kezdődik vskos játét:, de nem z Ivo Bresn-drbbl, hnem Tom Stopprd: Vlmi bűzlik Dániábn című negyedórás groteszkjével. Már színház előcsrnokábn táblát: figyelmeztetik nézőt Prszt Hmlet vskosságár és Stopprddl megtoldott elődás hosszúságár. (Ezzel egy- szerűen, de szellemesen felkészítik közönséget rr, hogy ne botránkozzék meg trágár szövegeken, és viselje el megszokottnál hosszbb elődást!) Stopprd játékábn negyedór ltt háromszor pereg le előttünk Shkespere-trgédi, de úgy, minth megelevenedett comics lenne. Az első részben, z Adásbn megkpjuk klsszikus stílusú Hmlet-elődások pródiáját. (S mit leginkább tisztelünk, zon szeretünk néh igzán ngyot nevetni!) A második részben, Rádásbn felgyorsulnk z ünnepélyes bevonulások, gesztusok, minth egy rosszul beállított filmszlg futn szemünk előtt, vgy felidéződne filmtörténet - szintén jól ismert kezdete, mikor szereplők drbos, gyors mozgássl jelentet: meg filmvásznon. Az utolsó rész, Rá-rádás, ngymonológ egyetlen sor, mely mgáb fogllj minden emberi döntés végletességét. A Stopprd-játékhoz is jó teret kínált z sztlemelvény megvilágított lábkkl. Az lsó trktus most kár egy vár lbirintusánk képzelhető cl. A két őr négykézláb, kuty módjár kúszik be széklábk között felhngzó veretes " mondtok így zonnl leereszkednek ehhez groteszk helyzethez. Hmlet klsszikus fekete bársonyjelmezében, tőrrel és lánccl ékesen ugynígy jön elő. Elképesztő ellentét feszül hmleti mgtrtás és nevetséges bekúszás között! Tovább fokozz fenséges-lnts ellentétet z, hogy ugynkkor királyi pár ünnepélyes zenére vonul be, és méltóságosn fogllj c] helyét z sztlemelvényen. A bekúszások és bevonulások, z ünnepélyes és köznpi gesztusok váltogtás vgy egyszerre futttott mozgásrendszere olyn Hmlet-elődást produkál, melyben minden felemelő és ktrtikus élményt kiváltó mozznt üres pózzá válik. Az utolsó részben Hmlet árnyképe tűnik fel színpd közepére állított keretben úgy, hogy egy ngy színész készülődik szerep eljátszásár. Kényeskedve próbálgtj mozdultit, igzgtj fodrit mjd egyetlen lendülettel provokálón üvölti rcunkb: Lenni, vgy nem lenni: z itt kérdés. " Ezután kezdődik illetve szünet nélkül folyttódik z Ivo Bresn-drb. A szegedi színház elődásábn Stopprti és Bresn Hmletjének kpcsolt többrétű. Kissé mgyrázó, ám kézenfek-

38 Jelenet Prszt Hmlet szegedi elődásából (Keleti Év felvétele) vő megoldás, hogy két drb zonos szerepét ugynzok játsszák (Stopprd Hmletje tnító!); sőt P r s z t Hmlet második részében flusik mgukr is ráncigálják klsszikus kosztümöket. A szereplők és ruhák zonosításávl lesz teljesen egyértelmű néző számár, hogy Ivo Bresn drbjábn Hmlet kettős lényét két figur jeleníti meg: Joco, kinek z pját sikksztás vádjávl börtönbe jutttt helyi vezetőség, és Ándr Skunce, tnító, kinek át kell írni és meg kell rendezni.hmlet-elődást. Ugyncsk ötletes - de értelmezésében már vitthtó - két drb egymásb játszás úgy, hogy P r s z t Hmlet Simurináj Stopprd-drb minden Adás végén megjelenik és lelkesen megtpsolj színészeket, sőt Rá-rádásbn már olyn otthonosn érzi mgát, hogy birokr kel Hmlettel, és drsztikus rugdlásokkl próbálj elfogllni helyét. (Simurin meséli el, milyen körülmények között jutott cl színházb, ő jánlj z kkor látott drbot. Í g y szinte Simurin élménye elevenedik meg néző előtt.) Ezeken z érintkezési pontokon túl ínyenc színházi élvezetet kínál z, hogy egyszerre láthtjuk Hmlet groteszken intellektuális és bszurd módon vulgrizált vriációját. A rendezők erőteljes kézzel formálták Prszt Hmletet nélkül, hogy szőve- gén túlságosn sokt változtttk voln. Szándékuk szerint tnító lett z értelmezés kulcsfiguráj. (Sjnos erre feldtr nem tláltk megfelelő színészt szegedi társultbn; Vss Gábor lkt, egyénisége, színtelen játék kevéssé tudt közvetíteni rendezői mondndót. így inkább színpdképben vló elhelyezése s néhány htásos, pontosn megformált jelenet tette világossá szerepének lényegét.) A tnító szenvtelen kívülállót testesíti meg. Eddig vívott eredménytelen cstái minth még z erkölcsi trtást is kiölték voln belőle. Rokonszenvüket csk bbn - rendező áltl kiemelt - jelenetben nyeri el, mikor féltve őrzött Hmletpéldányát egy prób után z sztlok ltt kétségbeesetten keresgéli, s gyűrötten, piszkosn tlálj meg. Összegörnyedt lkj és félrehjított könyv érzékelteti vlódi kulturális értékek sorsát ebben bresni világbn. A drb és különösen z elődás igen keserűen szól művészet befogdásáról. Simurin - Király Levente lkításábn ostob és gyermeteg módon regál rr Hmlet-elődást, mit látott, mjd vskos tréfákkl telitűzdelt krimiként dj elő Népfront-gyűlésen - de művészetre vló rácsodálkozás egyetlen pillntánk felvillntás nélkül. Á megtposott Hmlet-könyv és Simu rin beszámolój, viselkedése meglehetősen szkeptikus képet fest kultúr htásáról, értelméről, lehetőségeiről. A tnító-hmlet figuráját főhőssé vtj drb befejezése is. Indultos lteregój, Joco, elvesztve cstáját, leveti mgáról - Stopprd-játékhól ismert Hmlet-kosztümöt, és távozás közben tnító láb elé helyezi: végképp átdv terepet dolgokb be nem vtkozó - itt egyetlen lehetséges - egyéni mgtrtásnk. S ezzel z ttitűddel búcsúzik el tőlünk főhős bbn ném jelenetben, melyet rendezői fntázi illesztett drbhoz. Az ordítozó flusi társság kivonul színről; tnító egyedül mrd, tétován rendezgetni próbálj szétdúlt termet. Ekkor elsötétül szín, megbillen hófehér mennyezet, süllyedni kezd: kizökkent világ megsemmisítéssel fenyegeti mgár mrdt embert. A tnító-hmlet pedig rémülten összehúzódik. A szegedi elődásnk főleg második részében felerősödik P r s z t Hmlet trgikus vonult. ltt nem urlkodik el didlmsn önfeledt multozás, flu erkölcstelen vezetői nem lesznek visszvonhttln győztesei kettős játéknk. A drámi pillntok sokkl kihegyezettebbek" - s ez nem kis részben köszönhető Joco szerepét kiválón megjelenítő Sfrnek Károlynk. Olyn elementáris indulttl játssz szerelmes és z igzságért egyedül küzdő Hmlet szerepét, hogy egy-egy pillntbn már veszélyesen felülkerekedő ellenfele lesz szilárdnk tűnő flusi htlomnk. Ezt tetterős Hmletet vlóbn csk drsztikus eszközökkel lehet lefegyverezni. A kicsvrt tgokkl többször földre kényszerített Joco-Hmlet egy-szerre keltette felháborodást és szánlom érzését: durv erőszk - nem-különben hzugságok hátborzongtó szövevénye megfékezni vló bolondot csinál kizökkent világgl szembeszegülő emberből. A két Hmlet-lehetőség ilyen egyértelmű kudrc ellenére sem pesszimist szegedi elődás. A második rész multozójelenetét ugynis szinte drb ellenére" formálták rendezők. Az át-írt Shkespere-trgédi mellékszereplői kezdetben teljes oddássl játsszák szerepüket, mjd történtek htásár szinte mrionettfigurákká válnk, végül homályosn megértve s inkább megérezve vlóságos konfliktusokt - felocsúdnk. Közösséget még nem válll-nk z igzát bebizonyító Joco-Hmlet-

39 rcok és mszkok tel, de vezetőség bizttásár is csk ímmel-ámml folyttják multozást. Végül fokoztosn feltámdó tehetetlen hrgjukbn szétdobálják berendezést. A helyszín megváltozás érzékelteti flu vlóságos erőviszonyit, ugynkkor ngyszerű mozgáslehetőségeket kínál z átigzított Hmlet-elődáshoz. Az első felvonásbn z sztlrktár mjdnem összefüggő emelvényén helyezkedik el mindenki. A második részben z elődás" céljából félretolják z sztlok jó részét, csupán középütt mrd egy dobogó. Ide zsúfolódnk össze főszerepl ő " - flu vezetői, többiek lent táncolják körül zbáló, kártyázó társságot. A játék szerint -- éppen vezetőség bizttásár - tömeg elfogllj z emelvényt, és félreérthetetlen szoborpózb merevedve demonstrálj htlomátvétel látsztát. Ám feltrtott táblákon nincs semmi, s felüllévők pozícióját is csk játékbn, flu elöljáróink enge délyével fogllhtták el. Így válik mélyebb értelművé Stopprd-groteszk és Bresn-komédi kpcsolt. A. Lenni vgy nem lenni" ugynis olyn sokféle szituáció közepette hngzik el ( tnító is csk ezt z egy sort mondj el ngymonológ helyett!), hogy szinte mtemtiki képletté változik, melybe megfelelő tényezőket kell behelyettesíteni, Tom Stopprd: Vlmi bűzlik Dániábn (szegedi Nemzeti Színház) Arny János fordításánk felhsználásávl fordított: Prekop Gbriell. Iv Bresn Prszt Hmlet Fordított: Sády Erzsébet és Eörsí István. A verseket fordított: Eörsi István. Díszlet és jelmez: Pu Er m. v. Mszk: Mánik László. Koreográfus Gyorgyev Milivoj m. v. Zene: Hevesi András. Zenei vezető: Ngy Imre. Asszisztens. Upor László, Rendezte: Seregi toltán, Ruszt József, Bőhm György. Szereplők: Kovács János, Mentes József, Deák. Év m. v., Károlyi Ann, Brt Mári, Szántó Ljos, Sfrnek Károly, Vss Gábor, Király Levente. Illyés Gyul: Bolhbál (Jóki.Színház, Békés csb) Díszlet jelmeztervező: Schéner Mihály m. v. Szcenikus: Kbódí Sándor. Zenei munktárs: Holpert János. Jetmeztervező" sszisztense: Hrák Judit m. v. Rendező munktárs: Ben kő József. Rendező: Rencz Antl. Szereplők: Forgács Tibor, Vjd Márt, Dzsupin Iboly, Ngyidi István, Imre István, Kárpáti Tibor, Széplkv Endre, Gyurcsek Sándor, Székely Tmás, Kátó Sándor, Hodu József, Bjk Be, Hidvégi Mári, Szilvási István, Kim Borbál, Geszty Glóri, Orvetz Mári, Csekő Erzsébet. KERÉNYI GRÁCIA Nevetés és igen-vetés Sándor György Hintőpor körül... belül Az egyik legutóbbi interjúbn Jálics King csinált, Film Színház Muzsik 198o. X. 18-i számábn jelent meg - Sándor György nyiltkoztáb egy sjtóhib csúszott:... mikor megírtm z Egyvégtére két rágt és Lyuksór című esetemet..." Est helyett eset: egyike z értelemzvró, mert értelmes sjtóhibáknk; de Sándor György - vgy Sándorgyuri esetében ez is ül", vgyis meg-állj helyét. Az efféle bosszntó véletlennek is. Mert mi bosszntó, z egyúttl humoros is. Lehet. H úgy nézzük. Néző-pont kérdése. Amit mi válsztunk meg. Vgy szöveget csvrjuk el. Tudtosn. Vgy véletlenül. Mert játékból. Mint Biloszewski. De céltudtosn. Mint Sándorgyuri. Igy már benne is vgyunk, Biloszewski hídján át, sándorgyurizmtnsbn", kellős közepén. Ahol minden est egy eset". Mert esemény. Egyszeri. Az épp dott közönség és mindenkor dott, de épp zon npon od-dott, mert oddó elődó, illetve színház-dó ember -nem csk." színész, nem csk" szerző, nem csk" rendező, nem csk." díszletés jelmeztervező - igen, szóvl, közönség és egy ember között, illetve közönség és egy ember áltl közösen történő esemény. Mint minden igzi színház, színházi est vgy elődás. Ami mindig más és megismételhetetlen z állndó ismétléseiben. Benne vgyunk sándorgyurizmusbn'": hol z is vn, mibe z is beletrtozik, mi nincs. Sőt: ugynolyn szerepe vn. Az árnyéknk zért, mert: ellenpontozz fényt, mert: láárnylj, kifejezőbbé teszi z árnyékból kidomborodó tárgyt; z árnyék hiányánk pedig, mert ez hiány kiált, vkít, velőkbe hsít. Vn. egy szövege. csendjeiről. Egyszer rádióbn hllottuk, zután beleépítette ebbe mostni, htodik műsoráb, Hintőporb; zután. kivette belőle. Egy Brill-figur, doktor Murke dt hozzá z indítttást; z ÉS-beli részletek közt még olvshttuk (Élet és Irodlom, október,,ebben A TÚLHARSOGÓ világbn: kirágn ám z eddigi csendjeimet, rádióbn; mgnószlgokról; összergsztnám, és lejátsznám dásb..." Én most Sándorgyuri csendjeire figyelek egy-egy esten. Kezdetben nevetésekre figyeltem. Hogy bejönnek-e. Mert zokt reklmált vgy hiányolt. Amikor először hllottm. És kkor nem értettem, hogy mit hiányol. Szigligeten volt, z Alkotóházbn. Véletlenül vetődött be, egy vendég vendégeként. És elődt, mert megkértük. A. társlgóbn. Sját mgát. Akkoribn eléggé frissen jöttem Lengyelországból, lengyel színházk világából, és ngyon nem szerettem hrsányságot, nevetést. Írtm is ról: milyen rémes ez minálunk, hogy csk röhögni tud közönség, nem mosolyogni. Ezért volt bennem tiltkozó értetlenség kkor, Szigligeten is, Sándor György hiányérzetével szemben. Miért kívánj, hogy hrsányn röhögjenek? De zután elmentem z estjére, színházb - Várszínházb, z Egyetemi Színpdr és megértettem. Hogy mit hiányol. És miért. Eléggé későn mentem el, figyeltem fel : Lyuksóránál. Mert kkor, mikor Sándor György elindult, z első műsorávl, I967ben, és mikor továbbment, másodikkl, hrmdikkl, én még Vrsóbn éltem, s hztérésem után előítéleteim jó ideig vissztrtottk: ódzkodtm hzi színpdoktól, színházktól, produkcióktól. H már, kkor legyen teljesen mtör"., jobbn bíztm például Hlászékbn, Fdorékbn, többet dott nekem, mit ők csináltk, mint mit profi" színházk. Nem láttm, beismerem: nem is néztem messzebbre. Ezért nem figyeltem fel Sándor Györgyre sem. Vrsóbn egyszemélyes színház, Biloszewski Személyes Színházánk" bűvöletében éltem, s hztérve, nem vettem észre zt, ki egyszemélyes színházt csinál minálunk. Aki nem retten vissz teljes egyszemélyességtől, nincs szüksége cocteu-i lpelv engedményére, mit Biloszewski szükségképpen elfogdott: A színművészetben voltképpen egy és ugynz z ember kellene hogy szerző, díszlet- és jelmeztervező, zeneszerző, színész és táncos legyen. Ilyen sokoldlú titán nem létezik, Ezért zzl kell z egy embert helyettesíteni, mí. leginkább hsonlít hozzá: egy bráti közösséggel." Biloszewski hrmdmgávl csínált színházt, költői" színházt, hol.

40 történés teljes színház volt, nnk minden dimenziójábn, mint cselekmény és mint látvány, esztétiki élmény mivoltávl ktrzist dó. Biloszewski szobszínházán lényegében nem változttott voln, h z szob nem telik meg zsúfolásig közönséggel: négy fl között, egyszerű kellékeikkel, szigorún megkomponált mozdultikkl ugynúgy dták voln elő ők ketten vgy hármn feszesre kerekített-tömörített minidrámákt. Sándor György egyszemélyes színházábn ugyncsk gondosn kidolgozott szöveg, előre átgondolt minden mozdult, de z elődás cselekményéhez trtozik közönség regálás is. A nevetése és hllgtás. A szöveg kétféle csendjei: várkozást keltő és z ktív regálást előidéző csendek. De z ktív regálás is kétféle: z egyik hrsány kcgás, másik - teljes, mindennél tökéletesebb csend. Amiben gondolkozik, megrendül, igen, ne féljünk ngy szvktól: megtisztul z ember. Az ember: közönség minden egyes tgj. Vgy túlnyomórésze. Amikor közönségközösség sok-sok különálló, de egyet-értő, egyet érző individuummá válik. Ezt csendet várom én most minden Sándor György-esten. Hogy sikerül-e megteremtenie. A nevetések mindig bejönnek, illetve, egy kicsit közönség vájtfülűségétől függ: vn úgy, még z Egyetemi Színpdon is, hogy könnyű poénok frenetikusn htnk, rfináltbb humor pedig visszhngtlnul koppn; s vn úgy is, főleg z est első felé-ben, hogy nevetés hrsn komoly hllgtás helyén. Hiszen közönség jó része gynútln még, zt hiszi, csk nevetni jött ide. De félidőn túl már tudják. Vgy sejtik, z értetlenebbek. Hogy nem zért jöttek, miért jöttek. Hogy izé, hm, humorlist" szó nem üresjártos továbbképzése, elcsvrás humoristánk": hogy vnnk még, vgy már, megrögzött morlisták. Akik humor álrcábn, illetve dehogy, vlódi rcábn zért állnk ki z emberek elé, z igzi vgy képletes dobogór, mert htni krnk. Akár z ántivilágbéli szónokok, gitátorok vgy prédikátorok. Htni, de nem szó tiszvirág-bűvöletével, hnem benne rejlő gondolttl. Akik megnemesíti]: szót, igévé nemesítik. Gondolthordozóvá, erkölcsformálóvá, emberségépítővé. A szó szerepe lényeges itt. A többi lárendelt: kellékek, hnghordozás, mozdultok. Megint Biloszewski jut eszembe, egyik megállpítás: mikor rról beszél, hogy szvk átlkulásibn, nyelvtn töréseiben drámát lát lejátszódni. Sándorgyuri is drámát lát, csk másképp; Biloszewskinál metfor színpdon relizálódik", Sándor-nál minden kimondott szó nem sejtett metforák felé nyitht kput. A sándorgyurizmus" egyik jellegzetes humorforrás éppen ez: szvk és szórészek hjlítgtás-csvrás, két- és többértelműségek előidézése és kibontkozttás, de mindez - z egyszerűbb poénok csttnós pihenőin át - gondolti építkezést szolgálj. A humornk háttere, holdudvr vn, illetve lesz. A szvkbn lejátszódó kis drámákból képzettársítások ngy drámáj épül fel hát-térben. Illetve z előtérben. A gondolkozás drámáj z emberi koponyákbn. Elmondhtnám, hogy mit mondtk el mások Sándor Györgyről z elmúlt húsz év ltt. Az első pillnt ót, mikor segédszínészként epizódszerepet játszott Petőfi Színházbn, Koldusoperábn, s Film Színház Muzsik (1961. jnuár 6.) kis fényképes cikket közölt ról: Kis vgy ngy szerep - kérdezi névtelen újság-író Sándor Györgyé Koldusoperábn? Nehéz pontosn megmondni. Ez fitl fiú óvtos léptekkel végigmegy színpdon, de egy szót sem szól. Színváltozás előtt felkurblizz következő jelenetet hirdető táblát. És mégsem egyszerű díszletező! Részt vesz drbbn. Cinkosn összekcsint nézővel.»hű, mi jön még itt)«mondj ilyenkor csibészes kján szemvillnás. Vn ztán drbbn még egy kis szerepe. Mint rendőr, jelentést tesz feletteseinek z ksztás előkészületeiről. Ez z lkítás minden este nyíltszíni tpsot kp, pedig z igyekvő rendőr lélekszkdv tett jelentéséből csk nnyit értünk, hogy:» lábtrtó nem működik «." Leírhtnám, hogy mit írtk Vidám Színpd és Mikroszkóp Színpd műsoribn látott fellépéseiről, 1963-bn, 65-ben és 66-bn, vgy z első vegyes műsorról, mit már egymg állított össze - Tucholsky, Krinthy, Jérőme, Mrozek, Gádor Bél sztíráiból és sját írásiból, és dott elő z Egyetemi Színpdon, február 7-én először (például B. Ngy László mélttt z Élet és Irodlom június 1-i számábn). És idézhetném z eddigi öt önálló - olykor önálttónk." titulált - műsoráról írt kritikákt, cikkeket, interjúkt és tnulmányokt - melyeknek szám se szeri" -, hisz több mint százt olvstm el belőlük... Sorolhtnám, ki mindenki hsonlított Krinthyhoz vgy Rjkinhoz, ki mondt humoráról, hogy bszurd, és ki, hogy dehogyis, nem ez lényeg; bedobhtnám én is, hogy Zelk szópntomimnk nevezte, mit csinál, z emgépé pedig, és Kőszeg viszont, de legterjedelmesebben, leglposbbn és leggykrbbn Szly Károly. Cskhogy én nem erről krok most mesélni. Nem z első műsorról (Én egy nlfbét vgyok, bemuttó: november 21., Egyetemi Színpd), nem másodikról (bokszkesztyű és rózs, bemuttó: február 7., Egyetemi Szín-pd), nem hrmdikról (Nézeteltérés, bemuttó: november 30., Egyetemi Színpd), sem negyedikről (Egyvégtére két vágt, bemuttó: december 27., Huszonötödik Színház), vgy z ötödikről (Lyuksór, február 13., Várszínház). Hnem htodikról, mit most muttott be - több bemuttó előtti és utáni bemuttón, mert nál ez is olyn, hogy isis, igen is, nem is - z Egyetemi Színpdon, október 2o-án (illetve SZKÉNÉ-ben, október 6-án; illetve Békéscsbán, még előbb). A Hintőporról. És Hintőpor ürügyén, áltlábn és ezen kívül, mint fentebb mondottm, nevetésről és hllgtásról. És nemcsk, hnem: nevetésről és z igen-vetésről. Ahol z is lényeges, hogy ne, nem pedig nem. A kellékek immár minimumr fogytk. Nincs cifr szék vgy sámli, sem kávédráló meg koporsó evezőkkel; nincs két egyform keményklp és két ruhfogs, vgy lvór és törülköző, sem gyufsktuly vgy villmosbérlet-tok, bokszkesztyűben szorongtott rózs, mellszobor lkú drótkeret, vgy pedelluscsengő és tábl krétávl, spongyávl, mint z eddigi műsorokbn. Nincs, csk egy egyszerű kock, egy bútordrb helyett, vgy kármi helyett. Ami elé, mi mögé, mi mellé lehet állni, mit körül lehet járni; mire föl lehet állni, le lehet guggolni vgy ülni. Nincs jelmez sem - pl. egyfelől fekete könyökvédős, másfelől tábornoki vállrojtos zkó, vgy fehér henteskötény és mikulásálrc, mint negyedik műsorbn -- csk egyszerű, fekete pulóver, ndrág, zokni és cipő, csk egyszerű, fekete, fejtetőn kopszr kopott, homlokot oldlt keretező hj, és ugynilyen, csöppet már őszülő szkáll és bjusz -, de mindez együtt: szinte ikonfej, Krisztus-fej. Átszellemített merevségében, egy-egy kitrtott", emelkedett csendpillntbn. Olynkor ikon-

41 szerű szem is, kerek és álló, tudván tudásán csodálkozó. Mert Sándorgyuri sokszor és sokféleképp csodálkozik : huncutul és bmbán, kifejezőn és ellenpontozón; itt, Hintőporbn, z újszülött, gyermek, m született bárány kiszolgálttott árttlnságávl. Az előző műsorbn, Lyuksórábn, ott volt könnyítő konvenciónk z iskol örök-hálás jelképrendszere vgy prboláj; még előbb, z Egyvégtére két vágtábn, z irodlmi pródi ugyncsk elődök áltl bejártott, bár ötletesen továbbépített humortípus. A Hintőporbn egy irodlmi pródi vn - Beckett ihlette meg Sándort, A játszm vége -, de nem öncélún: beleépül z lptémáb, s címdó képhez nincs szükség kézzel foghtó hintőporos dobozokr. Hiszen szó mindent kifejezhet, szó, minek. Sándorgyuri - közhelyeket cáfolvrombolv - visszdj eredeti méltóságát. A tisztságát. Súlyát. Felelősségét. Nem véletlen, hogy egy olyn jó" közönség, mint SZKÉNÉ-beli jó, mert ritkán nevet ott, hol nem kell, és nem tpsol bele folymtosságb kkor tpsol először, mikor Sándorgyuri zt mondj: Érdekes. Gondolkodom, és még mindig vgyok." Gondolkodik, és nem fél gondolkodás következményeitől: végiggondol-j gondoltokt, és elhtározz, hogy célr vezetnek. Vezetik. A gondoltok. Őt. És zokt, kiket: ő vezet - bár gyenge árm, félig se vezető". Nem fél, és épp ezért sikerül neki, szép Pilinszkyídézet szellemében : A bárány z, ki nem fél közülünk... és trónrszáll..." Sikerül... hipnotizálni közönséget? Egyik-másik régebbi kritikus hipnotizőrökhöz hsonlított, például Cipollához. Sándor György ebben műsorbn bemuttj, prodizálj hipnotizőrt, s óv int tőle. Mert ő ntihipnotizőr. Itt is z, mi nem, illetve: mi ne. A hipnotizőr úgy bűvöl-vrázsol, hogy elkábítj gondolkodást, kiöli gondoltokt. Az emberből, közösségből, tömegekből. C) épp ellenkezőleg: gondolkodásr kényszerít, gondoltokt hipnotizál belénk. Amikor zt mondj, illetve nem, nem mondj, hnem gondolj, gondolttj velünk: ne! Ne váljtok gondolttln médiumokká l A Hintőporbn egy ember életére, születéstől hlálig történő változások keretére fűzte... mondnivlóját... cím így áttételesen is igz műsorár, hiszen kiváló»humorlist«mellé-beszélés, sblonok, ködösítés, végső A Hintőpor című egyszemélyes elődás szereplője: Sándor György soron mnipuláció ellen vonulttj fel írói és elődói tehetségét" - állpított meg Dunántúli Npló kritikus (1980. november 14.). De Sándorgyuri szerencsére nem ejti ki mnipuláció" szót: hiszen irodlom, mit csinál, nem publicisztik. A mnipuláció szóbeli és foglmi képe hipnotizálás, megszemélyesítője hipnotizőr. A Lyuksórábn prodisztikus tnárszövegek és gondolkozttó diákkérdések egymást váltották, meg-megszkítv hrmdik síkon mozgó blőd Zszs néni közjátékivl ; hintőpor bn komolyság, gondolkozttás fokról fokr sűrűsödik és mélyül, műsor első felében több nevettetés, másodikbn több csend-idézés. Itt is külön-féle szövegsíkok ötvöződnek egybe, születő és felnövekvő gyermeket végigkísérő közhelyek - z otthon és sjtó közhelyei, retorikus és áltudományos közhelyet. - többféle, ironikus vgy elkomolyító ellenpontot kpnk; ilyenek forrásmunkák" közbevetései, npló, mi dátumml" megjegyzései, szónokltok", z eredményhirdetések" z újsághír", lábjegyzet". A Lyuksórábn kérdéseket diákok tették fel, z emberség diákszájon át ostromolt frázisos ürességet; Hintő porbn kérdések htósági" kérdések, kérdőívek szárz rubrikái iprkodnk sorokb szorítni, srokb szorítni beszoríthttln, bár szorongó teljesemberséget. htóságot" képviselő különféle egyenruhások állnk kisemberrel" szemben; Sándor György első és második műsoránk kritikusi gykrn állították, hogy chplini kisember" hőse - itt kisember" (hiszen gyermek is kisember"! tlálkozik, újr meg újr, hivtl"-ll, s ez szükségképpen drámi jelenet. Főleg vámtisztek válnk hintőporbn mrozekien jelképessé, s Heine versét jutttják eszünkbe: Blgtgok, ti, mit kutttok hiáb kofferemben? Amit én csempészek, holmi itt rejtőzik fejemben." Ezt fejben csempészett árut provokálj ki Sándorgyuri közönségéből unos-untln. Bár úgy koncentrál rá, hogy közben máshov, mindenhov is néz, lát, figyel : itt összefüggéseket látok" - állpítj meg, s vlóbn, z összefüggései; bűvésze ő, ngy dilektikus. Például kezébe kerül egy újság Kislföld február 13-i szám, hol ismertetést olvsht negyedik műsoráról -, és fölfedez 8. lpon egy bűnügyi hírt: Sándor György vádlottt különösen kegyetlen módon, nyereségvágyhól,

42 több emberen elkövetett emberölés bűntette mitt hlálbüntetéssel sújtott Fővárosi Bíróság." Aláhúzz hírt, bekeretezi: mert nyombn viszonyítj m-gát. A lehetőségekhez. Amikkel él vgy nem él z ember. A Hintőporbn sok jó poén, sziporkázón szellemes fordult; válsztékosbbk olykor nem htnk rögtön, nem kpcsol egyből" közönség. Nekem épp ezek tetszenek legjobbn: például máriremetei csokoládéözvegy, műveltségpródiák közül bágydtsági együtthtó, közhelypródiák közül: grboplszttl rogysztottuk világ-r", közmondások közül: fogorvos-nál beteg is csk öblöget", "csellengő, még meg nem rgdott dtlehetőségek" közül: egy tehénlepény 47 másodpercenként tottyn". Jók mesék és mondókák, Sándorgyuri nyelvi fntáziáj most is kimeríthetetlen. Ebben műsorbn is sok vers, sját és nem sját; hjdni elsó műsor Uthengere ót tudjuk, nemcsk sejtjük, hogy Sándor György költő. Is. A Hintőpor lpverse, természetesen, József Attil Alttój; sját versek közül ironikus lír Tvsz vn és Fekszem csöndben, félelmetesen komoly A titkot tudjuk-e, mely Bbitsb torkollik, Jónás Könyvébe, híres idézet - vétkesek közt cinkos, ki né-m" - prfrázisáb. A súlyos költészetet Pilinszky mellett Bbitscsl idézi meg Sándor György. Addig forgtj-csvrj-ismételgeti bbitsi sort, míg végre elhl nevetés: közönség, résztvevők ne-vetése. S hirtelen rájövünk: Sándorgyuri úgy multságos, hogy Jónás. A cethlbn. És zon kívül. vl jókedvünk vn." Jókedvűek vgyunk, jó hngultunk, kicsit jól érezzük mgunkt." Kicsit jó most nekünk, ugyebár?" - S végén egy figyel-meztető fenyegető - mozdult: Hát csk zér'..." Hát igen, zért. Azért költő Sándor György, mert szóvl és képpel fejezi ki mgát. De nál kép nyg: sját mg. Ezért színész. A szó nyg - ebben z utójátékbn - állítás, kijelentés, megállpítás. De ez z állítás zt jelenti, hogy: ne! Sándor György vetése kétféle és többféle. Nevetést vet, de gondolkodást is; sok-sok net vet, és még több igent. Hogy mi mindenre vontkozik ne, rról már sokn írtk és sokt, hogy mi mindenre z igen, rról is, bár kevesebbet; emberség, igen, és: gondolkodás, és: tenni-krás; mgm is főleg gondolkozttásról beszéltem eddig, mivel z igzságr vezet rá, bár nem mondj ki ezt szót; z igzságr, mely sosem válht - zért nem mondj ki szót, hogy ne váljék közhellyé. De mikor végigélek egy-egy Sándorgyuri-estet, földön kuporgó, fellelkesült, átszellemített fitlokkl, érzem, hogy még más is, nem csupán gondolt, és nem csupán z igzság z, mivel ez hjdn félszeg fitlember, ez z ikonrcú költőszínész-színészköltő htni tud, áthtj, mgávl rgdj zokt, kik bizlomml dják át mgukt ennek htásnk egy-egy estén, hogy zután tovább munkáljon bennük; hogy nem véletlenül került ide Bbits. Mert z igzság" mellett vn még egy szó, egy foglom, mit nem mond ki soh, és mégis mindig, mindenben jelen vn. Résztvevőket mondtm; bevezetőben jeleztem, hogy miért. S ezért nincs értelme Érzem, hogy - bbitsi ige szerint nnk, hogy mondtról mondtr, egyik krj z igzság, másik krj mozdultról mozdultr végigelemezzem szeretet" nnk, mivel Sándor György például ezt z utolsó, legfrissebb Sándor Hintőpor estjein megdj nekünk, mindgyörgy-műsort, Hintőport. Csk z tud- nyájunknk, hogy ktrzist élhessünk át. htj, z értheti, mi történik ott, ki részt Sándor György zzl ht, hogy szere-tetet vesz, ki jelen vn: ott, hol z ige testté sugároz felénk. válik. Szbd-e hrmonikusn élni egy A Hintőpor utolsó mondt után, utolsó diszhrmonikus világbn?" - kérdezi. És mozdult után, tpsvihr és Sándorgyuri távozás után még egy net mond diszhrmóniár, és igent utójáték következik. Visszjön, megáll, hrmóniár. Az igzság és szeretet megkérdezi: Szórkozunk?" Kettőt lép, hrmóniájár. mjd újr: Szórkozunk?" Leül A lengyel koldusköltő, Norwid idézte kockár, egyik lábát fölteszi, behjlítv, versében Michelet mondását: A művémásik térdére: Szórkozgtunk? Kikpcsolódunk?" Arcán egész idő ltt szetre jövő "cskis kkor vár, h tárgy vészjósló mosoly : Oldódunk, ugye-bár?" jóság lesz. Bízom Sándor György, És tovább, kis szünetekkel: Szósándorgyörgyi vetés jövőjében. PÁLYI ANDRÁS Álmodjtok, emberek! " Ádám Erzsébet z Egyetemi Színpdon Lázálombn hllgtom Bethlen Gábor szóztát... Folyton, egyre komolybbn nézek Fntomr, ki mindent úgy tud, mint én, s zonfelül vlmi olyn szempontokt kpok tőle, milyenekre én nem is gondolhttm soh." Ezek Móricz Zsigmond szvi; Ádám Erzsébet A np árnyék című elődóestjének műsorfüzetében olvssuk őket. Úgy tűnik, fitl mrosvásárhelyi színésznő estjének is bbn rejlik titk, hogy megkísérli - mintegy lázálombn" - meghllni, önmgábn felfedezni Bethlen Gábor szóztát", múlt szvát, s ezt tolmácsolni, átdni, átültetni közönségébe. Vgyis nem egyszerűen rról vn szó, hogy Móricz Erdély-trilógiájából (Hjdú Győző szerkesztéséhen) szöveg-montázst, vlmiféle monodrámát, irodlmi estet mutt be Bethlen Gábor, ngy fejedelem" születésének negyedik centenáriumán; szöveg és z évfordulós lklom inkább segédeszköz hhoz, mi ténylegesen izgtj: történelem, múlt tovább élése mi tudtbn, mi emberben. A np árnyék emlékezés is, megidézés is. De más is, több is ennél. Félrevezető, h monodrámánk nevezzük. Hisz Adám Erzsébet estje nem egyszemélyes színház", bármennyire is csábít, hogy e mnpság divtos sktulyáb helyezzük, de nem is tiszt" elődóművészet. Műfjilg tlán e kettő htárvidékére helyezhetnénk, tlán mindkettőn kívül. Meg-lepőnek tűnhet z is, hogy színésznő miért kíván férfi hőst megeleveníteni? De egyrészt nem Bethlen Gábor z egyedüli hőse" ennek z estének, más-részt kevéssé fontos, hogy színész és hogy nő, kit színpdon látunk. Mindenekelőtt egy mi ember áll színen, ki kortársunk és mi nyelvünkön be-szél, vgyis nem rchizál, nem játszik álrcosdit, nincs különösebb szüksége kellékekre, s ki mégsem mrd civil", ki nem hűvös, intellektuális tnúság-tételt kíván tenni, hnem átlkul: ő mg Bethlen Gábor, ő Károlyi Zsuzsnn, sőt ő Báthory Ann. A tém ugynis z drám, mely ngy fejedelem", z elhivtott, külde-

43 téses politikus lelkében zjlik. Tlálón írj Czine Mihály Móricz-hősről, hogy Bethlen Gábor, kár Sárrny Turi Dnij, Boldogsszonnyl él és Szépsszonyr néz". S ez Ádám Erzsébet elődóestjének is drámi mgv. A holdogsszony" ugynis nem más, mint feleség, Károlyi Zsuzsnn, ő tűzhely és mérték; szépsszony" pedig: Báthory Ann, ki z elkívánkozást és vágyt jelenti Bethlen számár. A feleség mg kívánhtó" jóság, legnemesebb sszony, ki fejedelemnek lehetővé teszi, megteremti z életet, de kivel z gondoltit mégsem tudj megosztni, csk Báthory Annávl, ki beleoltj és táplálj benne vágyt szárnylásr. Ez Báthory Ann (Báthory Gábor húg) inkább Móricz teremtménye, mint történelemé; szerelem vd leányát" z író Bethlen szívében növelte nggyá, szálló httyút" rjzolt belőle, mely férfit ngy tettek mezejére cslogtj. Lekötheti-e tehát szerelem és cslád ngyobb közösség vezetésére hivtottt? A ngy fejedelem" vívódás túlmutt személyes boldogság gondján. Roppnt küzdelmet vív mgábn, hogy sszonyát is megtrthss és elképzeléseit is vlór válts. Ebben küzdelemben érlelődik és tisztul benne küldetése, s e tisztulás drámájáról szól Ádám Erzsébet estje. Nem krok Krisztusné lenni. Én ember vgyok" kiáltj Károlyi Zsuzsnn szenvedélyesen, keserűen, dühvel. De hisz Krisztusnk" - feje-delemnek -- is épp ez z embernek len-ni" legfőbb fohász. Csk éppen mást jelent z egyik s másik jkon ugynz fohász. Ádám Erzsébet monodrámáj" tehát dilógus. Nem nnyir két személy (s főként nem színpdi konvenció értelmében vett játszó személy") dilógus, inkább két mgtrtásé. A két egyénilegtörténelmileg motivált mgtrtás egy emberben jelenik meg: bbn, ki itt áll előttünk színpdon. A megjelenítésben csupán nnyi tetrlitás, hogy két üres szék vn puszt színen, z egyik fejedelemé, másik fejedelemnéé. A színésznő, hol z egyik, hol másik krszék mögött áll, hogy párbeszédes vidl - vgy épp párhuzmos monológ - meg-kívánj, ám ezt oly természetességgel teszi, hogy már-már fölöslegesnek is érezzük, s ez így vn rendjén. Az est igzi drmturgiáj inkább hngsúly váltásibn és z érvelés logikájábn keresendő. Kettős portrét rjzol, de éppen nem színészet kézenfekvő Ádám Erzsé bet mrosvásárhel yi szí nésznő A np árnyék című estjén külsődleges eszközeivel, melyek kínálnák mgukt. Még csk nem is z élő mszk", z rc, mimik virtuóz játékivl, mivel pedig sok minden megmutthtó, felhozhtó lélek mélyrétegeiből, belső drámából. Cskhogy Ádám Erzsébet Bethlen-estje ebben z értelemben egyáltlán nem drmtikus. H mindenáron színházként krnánk elkönyvelni, kkor leginkább publicisztikus színháznk nevezhetnénk, melynek igzi hjtómotorj z igzság kimondás. A drámi erő benne nem egyéb, mint hogy két igzságot mond ki. Sőt, hrmdik, szálló httyú" igzság is minduntln beúszik" színre; Báthory Ann nem puszt vágykép ebben z ütközetben, ngyon is vlóság. E szerelmi háromszög zonbn nem férfi és nő súrlódásánk szokványos ábráj, inkább egy ember kettősségének, Jnus-rcánk megmuttás. Ez Jnus-rcú ember nem Bethlen Gábor, nem is Károlyi Zsuzsnn. Sokkl inkább mg színésznő, ki előttem áll színpdon. Vgy én mgm, ki nézője és résztvevője vgyok e múltidézésnek. Nem nehéz felfedeznünk, hogy Ádám Erzsébetnek nem kisebb z mbíciój, mint hogy játéknk, melyet Móriczregénytrilógiából és önmgából elénk vrázsol, vlódi színpd néző tudt legyen. A np árnyék mindenekelőtt szembesítés kíván lenni: konfrontálás történelemmel, jelennel. S h fentebb zt mondtm, hogy z est műfjilg tiszt" elődóművészet és z egysze mélyes színház" htárvidékén helyezhető el, kkor épp erre utltm; fitl mrosvásárhelyi színésznő elődóművészként legjobb értelemben vett teátrális htást kívánj kiváltni, ezúttl tán fokozottbb mértékben is, mint korábbi, versekből vgy népblldákból összeállított önálló estjeivel: ktrtikus élményig kr elvinni. Sikerül-e? Megtörténik-e ktrzis? Erre nincs objektív mérték. S mert igen sok múlik zon, mi történik z dott estén nézők tudtábn, minden lklom és minden publikum más lelki színpdot" hoz, másfjt prtnernek bizonyul e szellemidézéses-önvizsgálti játékbn, elhmrkodott dolog lenne egy tlálkozásból messzemenő következtetéseket levonnunk. Annyi zonbn elmondhtó, hogy z Egyetemi Színpdon megrendítő, levegőt fölforrósító esemény volt ez Bethlen-est. Tlán, mert Ádám Erzsébetnek sikerült testközelbe" hozni, mi nyelven, mi gesztussl, mi lkbn, önmgábn újrköltve életre keltenie hősét-hőseit, s z ő drámájuk így elsősorbn mienk lett. Tlán, mert egyúttl el is távolított tőlünk őket, minthogy nem eljátszott", inkább megmuttt ngy fejedelmet, legendák Bethlen Gáborát, s ez különös rituális jelleget is kölcsönzött z estnek. Almodjtok, emberek! Álmodj, emberiség!" Bethlen ezen utolsó szvi mintegy profán ite miss estként hngzottk. Azt is jelentették: menjetek békével.

44 világszínház hogy Hevesiék válllkozásánk mintájár Európi Tháli Társságot hozznk létre. A fent említett körülmények mitt zon Kedvesbrátom H e bn z előzmények ismeretlenek voltk. v s i... " Néhány hete Hevesi Sándor Crighez intézett leveleinek fotokópiáj Színházi Intézet tuljdonábn vn. Ezt mondtot zonbn könnyebb örömmel leírni, mint volt z út másoltok megszerzéséig. Crig hgyték ugynis A cím írásmódj nem sjtóhib. Edwrd Gordon Gordon Crig, százdunk ngy htású földgömbünk egész területén szétszórv színházművésze rendszeresen így kezdte tlálhtó. Miss L. M. Newmn, lncsleveleit, melyeket 19o8-tól - ngy meg- teri egyetem könyvtáros, ki először szkításokkl ig írt Hevesi Sán- kísérelte meg összeállítni Criggel jegyzékét, így dornk, s melyeket többnyire így is foly- kpcsoltos rchívnygok " ttott, néh egész sorokt írv egybe, fogllt össze források -kl kpcsoltos egyetlen lelkes lendülettel. H sor kerül tpsztltit: A két legngyobb Crigennek levelezésnek publikálásár, és rchívum, egymástól több ezer mérföldre, kidványbn mód nyílik fkszimilék párizsi Bibliotheque de l'arsenlbn és közlésére is, mindenki tnúj lehet ennek Texs University (Austin) Humán tárgyk z érdekes, helyenként szinte képző- Kuttási Köz-pontjábn vn. Fontos nygok tlálhtók z University of művészi megrjzoltságú írásmodornk. Cliforni gyűjteményében, bécsi Ennek levelezésnek kettős története Osztrák Nemzeti Könyvtárbn, vn. Moszkvi Művész Szín-ház Múzeumábn és londoni Victori és Álbert A levelek Museumbn; ezenkívül ki lehetett 1962-ben Hevesi Sándor hgytékából nyomozni ötven más kisebb intézményben Mgyr Színházi Intézet gyűjteményébe levő nygokt Stockholmtól Tokióig." került Gordon Crig negyvenhárom leve- Ezen kívül még ötszáz(!) különböző közle, levelezőlpj. Tlán mondnunk sem és mgángyűjtőnél vnnk vgy lehetnek kell, milyen jelentősége vn ennek levelezésnek, mely százdunk első felének Crigre vontkozó, vele kpcsoltos két kiemelkedő színházi embere között irtok, rjzok, könyvek. (Aránylg bonyolódott le, s mint mjd látni fogjuk, legkevesebb Angliábn!) Miss Newmn mgyr és európi színháztörténeti 1976-bn jelentette meg Crig szempontból is sok érdekességet rejte- rchívnygok ktlógusát, és egy getett. Azért kell zt mondnunk, hogy véletlen levelezés folytán jutott el ebből rejtegetett, mert közel két évtizedig ennek egy példány Budpestre, ez év márciusá levélváltásnk csk z egyik felét bn. A ktlógusból derült ki, hogy ismertük. Márpedig egy levelezés tulj- Hevesi-levelek Párizsbn, z Arsenl donképpen correspondnce", egymás-nk Könyvtárbn vnnk. Ezek után már csk vló felelgetés. De h csk z egyik oldlt némi levelezés és szervezés volt ismerjük, szinte lehetetlen feloldni szükséges hhoz, hogy - cseremegállszövegekben rejlő trtlmkt, kérdéseket, podás lpján - végre hozzá lehessen jutni feleleteket. Ezért kellett mind ez ideig hiányos kép másik feléhez, Hevesi várni, hogy tlán felbukkn páros játék" leveleihez. Mivel közeljövőben filolómásik szereplője is: zok levelek gii pontosságú kidvány készül erről tudniillik, melyeket Hevesi Sándor írt levelezésről, melyet szkértők már Gordon Crignek. Amíg ez nem volt birtokunkbn, ddig gondolni sem lehetett régót hiányolnk és ngyon várnk (lásd rr, hogy közöljük levelek szövegét, Kun Év Hevesiről szóló müncheni egyoldlún, csk Crigírások disszertációját) - ezúttl csk vázoljuk ismeretében. Ettől egyetlen lklomml ennek furcs, lelkes-romntikus brátlehetett eltérni, mikor is Gondolt ságnk legfőbb fázisit. Romntikus? Kidó Szemtől szembe soroztábn Igen - hiszen sokszoros tervezgetés és megjelentetett Crig-monográfiábn ígérgetések, sőt utzások ellenére ez két egyetlen levél mgyr szövegét publi- művész sohsem tlálkozott személyesen! káltuk, illetve z illető levél egy oldlánk Egy negyed százdon át! A levelekből fotóját. Ebben levélben foglmzt meg zonbn szépen bontkozik ki egy ugynis Crig zt z ötletet, művészet korfordulójánk története, lehetőségektől bukásokig, z izgtott tervektől kétségbeesett vllomásokig. SZÉKELY GYÖRGY e A levelezés Crig negyvennégy és Hevesi hrmincnyolc levele vn birtokunkbn. Mivel levelek egy része dtáltln, hosszbb kuttást igényel nnk megállpítás, hogy közülük egyet-egyet mikor írtk. Belső bizonyítékok, korbeli eseményekre vló hivtkozások bizonyos mértékben megkönnyítik tájékozódást; ngy kihgyások - hiszen számolni kell zzl is, hogy néhány levél elveszett - nehezítik teljes kép megrjzolását. A negyed százd eleje és vége levelekkel zsúfolt. - közepe üres. Huszonhárom-huszonhárom levél keletkezett 1908 és 1912 között; ht, illetve tíz pedig 1929 és 1933 között (ezek dtált, illetve könnyen felismerhető tételek). Tizenkettőnek keltezése bizonytln vgy megállpíthttln. Összesen több mint nyolcvn levélről vn szó. Szinte egy kis regény bontkozik ki belőlük már így, első megközelítésre is. Az első levelet Crig írt: dátum február 5. Fülep Ljosr hivtkozik, kitől úgy hllott, hogy Hevesi kiváló szkember. (Fülep, későbbi kiváló esztét ekkor huszonhárom éves; egy éve él Firenzében, s lényegében világháborúig ott mrd.) Híreket szeretne kpni tőle. Hevesi németül válszol -- egyébként levelezésük első évében még nem kr, nem mer ngolul írni, de erősen tnul. Úgy véli, hogy Mgyrországon még nincs igzi színházművészet, mert hiányzik hgyomány és stílus. De jó relist színészek vnnk. Szívesen írn tnulmányt Crig számár Lukinoszról, z első színházelméleti íróról. Válszábn ezt levelet Crig pompsh"-nk minősíti (világos, hogy mgyroktól tnult, -mint később kiderül, többször tlálkozott Firenzében már 1902 ót ott élő Vedres Márkkl, kit érdekes, jó szemű embernek ítél). Ebben z évben Crig hrmincht éves, Hevesi hrmincöt; z előbbi már megjelentette első híres könyveit és z ugyncsk világhírűvé váló és színháztörténeti jelentőségű folyóirt, THE MASK megindításár készül; másik most búcsúzik Tháli Társságtól, első ngy lkotói korszkától. Lehet, hogy egy ekkori levelében ezért írj Hevesi levelezésük hngnemére olyn jellemző mondtot: Ön tlán sokkl többet kíván művészettől, mint mit művészet dht." És ekkoribn kezdődik z furcs, egyoldlú játék, melyben Crig szüntelenül hívj, várj Hevesit, gyertyfényes vcsorákt" ígér kezelésében levő elhgyott színházépület, z Áren Gol-

45 doni területén, együttműködésüket igényli, feljánlj szolgáltit - s ezekre közeledési kísérletekre Hevesi lig regál, bár többször írj, hogy segítésre kész, de inkább elhárít, mint elfogd. Amikor Tháli bomlás után pnszkodik, hogy színészeik mind más szín-házhoz szerződtek, és jelzi, hogy egy új színiiskolát indított, Crig szinte lecsp z ötletre: ő is iskolát szervez Firenzében, kérdi Hevesit, legyen z elnevezése, jvsolj, hogy egy nyugtln lelkű" tnítványát küldje el hozzá.. - egyidejűleg megkérdezi, ki tervez Ilevesinek díszleteket, ő megtenné ( csk díszletet és mozgást tervezném"), h Pestre jöhetne. A levélváltás még mindig németül folyik tvszán sűrűn jönnekmennek levelek ( post Firenzéből Pestre egy-két np ltt kézbe-sít!!), friss tém: Reinhrdt Szentivánéji-produkciój, jó lklom, hogy rendezésről és Shkespere-ről kölcsönösen kifejtsék véleményüket. Crig ezt tömören úgy foglmzz meg, hogy egyrészt Reinhrdt Szentivánéjije rossz ugyn, de még mindig jobb, mint többi; másrészt Shkespere-t úgysem lehet m úgy elő-dni, hogy z egy költőnek vgy mű-vésznek tessék". 0 soh nem vinne sem-mi históriit" színpdr, csk ezt ngy kerek világot s körülötte még ngyobb firmmentumot". Ekkoribn indul egy másik vezérmotívum" levelezésben: Crig rendszeresen beszámol rról, hogy mikor hov hívják meg rendezni, s mikor miért nem fogdj el meghívást. A MASK-r kell pénz, zt próbálj összeszedni, esetleg rendezésből is - de Hevesihez eljönne rendezni. Úgy érzi Hevesi leveleiből, hogy túl sok energiát fektet Tháli újjászervezésébe. És új jánlttl lép elő május 5-től kezdve refrénszerűen tér vissz jvslt: szervezzen Hevesi egy Európi Tháli Társságot", h belekezd, ő segít, zonnl meg kell lpítni", és Hevesi, kit ő önmgánál jobb szervezőnek trt, lenne legjobb vezető. A név lehetne Európi Művész Színházi Társság" vgy Európi Tháli Társság"; ő most indul Berlinbe, Moszkváb, Londonb és Vrsób - sok művészt meg tudn nyerni z, ügynek. Utoljár júniusbn említi Tháliát. Hevesi zonbn rossz hngultbn vn: Népszínház-Vígoperát, melyben z elmúlt években működött, eldták z együttes lól, hogy né-hányn jól keressenek rjt. A sját A ember trgédiáj-produkciójávl sincs megelégedve, és egyáltlábn: Itt sen kinek sincs füle és szeme." A nyár megszkítj, lelssítj levelezést - és z Európi Tháli Társság" gondolt is lekerül npirendről ben ngyobb időközökben, de rendszeresen cserélődnek levelek:. Criget moszkvi Hmlet-rendezés bonyodlmi kötik le, Hevesit még mindig nem hgyt el rosszkedve. Elküldi Crignek Romeo és Júliához készült díszletmegoldásokt, és véleményét kéri. A válsz őszinte: szép, de gyermeteg megoldások, bár technikilg jól bonyolíthtó, de változási még mindig túl nyugtlnítók. Szépek, de ez nem színház!". Jöjjön el Hevesi hozzá nyolc-tíz évre (!) Firenzébe, és lkítsák ki z új színházt. Hevesi elfogdj Crig Romeokritikáját, és bántosn kérdi: 1 lát régi drám nem él meg z új színpdon?" Egyébként ngy sikerrel és ngy meglkuvásokkl" vitte színpdr ő is Szentivánéji álmot - tündéreket gyerekek játszották". És z év zárómondt: L vie est misérble." Az 1909-es év mindkettőjük számár sok nehézséget hoz. Hevesi Nemzeti Színházbn dolgozik (mint még mindig német nyelvű levelében írj: legrosszbb sblonok szerint"); Crig most lendülne neki moszkvi Hmletnek, de Sztnyiszlvszkij nyári betegsége, tífusz, hónpokkl, illetve - mint később kiderül egy egész évvel veti vissz produkciót. Felmerül egy budpesti kiállítás terve, melyre Képzőművészeti Társult hívná meg Criget. Ő zonbn nem mint grfikus szeretne Pesten bemuttkozni, hnem mint színházi ember", kétszáz (!) díszlettervvel. Különben is, z új színházt kellene létrehozni, olyn emberekkel, mint Sztnyiszlvszkij, Leon Schiller (Lengyelországbn), Szulerzsickij (kettőjük munktárs Hmletrendezésben), Hevesi és mások: tíz legfontosbb embert" ki kellene szbdítni színházi npi munkából, hogy kidolgozhssák z új művészet lpjit. Az lpok egyike pedig commedi dell' rte. És most zt kérdi Crig: volt-e Mgyrországon olsz együttes, illetve rögtönző mgyr színészet? Ez fontos, mert hiszen Shkespere drámáit sem egyedül ő, hnem ő, költő és rögtönző színészek együttműködése lkott. Hevesi egy megjegyzése, mely szerint nyáron Londonbn járv Bemrd Shw-tól, kinek ő z utorizált mgyr fordítój, zt hllott, hogy Crignek vlmi új tlálmány vn, vlmi új színpdi gépezet vgy mi", kiváld lklom, hogy Crig kifejtse véleményét Shw-ról, ki sose látt" z ő SCENE"-jeit, h látt voln, nem értené, h értené, nem szeretné stb. Ilyen őszinte véleménycseréken edződik z bráti távkpcsolt, melynek csúcs minden jel szerint z 1911-es esztendő. Májusig ugyn csend vn, vlószínűleg zért, mert Hevesinek borzsztó nehéz évdj telik,: három héten belül tizenhárom Shkesperedrbot tűzött műsorr színház - pnszkodik, és jelzi, hogy nyáron Olszországbn lesz, háth tlálkozhtik Criggel. Mint kiderül, ez mégsem lehetséges, mert ekkorr tervezik Londonbn zt ngyszbású bnkettet, melyen Crig kétszáz brátj üdvözli közben világhíressé vált művészt. Kérésére I levesi levelet küld, melyet felolvsnk, s mely nnyir megtetszik Crignek, hogy először leközli MASK-bn, mjd pedig engedélyt kér Hevesitől, hogy új könyve, z On the Art of the Thetre (A színház művészetéről) előszvként hsználhss fel. (A levél teljes mgyr szövege megjelent Gondolt Kidó Szemtől szembe soroztánk Crig-Icötetében.) Összel állndón tájékozttják egymást munkáikról: Crig moszkvi előkészületekről, Hevesi novemberben bemuttndó komédiájáról" - ez lesz pj fi című drb. Külön bánt, hogy mivel egy százszereplős drbot rendez", nem lehet jelen sját drbj próbáin. Ezúttl zonbn ő jánl vlmit Crignek. Elküldi neki ember trgédiáj ngol fordítását, zzl gondolttl, hogy kiváló szceniki feldtnk" véli. Crig zonbn túlságosn el vn fogllv Hmlettel, és nem regál z jánltr. A levélváltásbn felmerül Odry Árpád neve, ki - Fülep szerint - lklms lenne rr, hogy Hevesiről mélttó sorokt írjon. Crig zonbn jobbn szeretne mgától Hevesitől vlmi önéletrjzfélét. Az év végére el-készül moszkvi Hmlet, Crig tűzijáték"-sikerről ír, változtlnul fenntrtv Shkespere-drbok elődhtóságáról vllott véleményét. Még mindig z dott színházrendszer ellen vn kifogás, hiszen tpsztlt szerint Sztnyiszlvszkijt rossz- és jókrtú emberek hálój veszi körül. Hevesi is bejelenti ngy tervét: z 1911/12-es évd második felében commedi dell'rte típusú játékot készít elő. Májusbn már sikerről számolht be, kritikusok. véleményét idézi, hogy ez produkció szezon kimgsló eseménye volt. Crig ngy élvezettel olvss z improvizációs" színjátékról kpott

46 híreket, és lelkesedve köszönti z ihlető rendezőt: Brvo Punchinello. Puncinell non e morto!! Viv Hevesi." A levelezés ugusztus körül rr utl, hogy négy év után végre tlán Párizsbn személyesen is tlálkozhtnk. De mire Hevesi Párizsb ér, Crig már Londonbn vn, ígéri ugyn, hogy vissztér, Hevesi közel két hetet vár rá, de Crig eltűnik szem elől, és várt tlálkozás el-mrd. Nem lehetetlen, hogy Hevesi megsértődött, mert ekkottól megszűnik levelezés, egy év múlv kitör z első világháború, Európ részekre szkd, és senki sem z új művészetről beszél. Hét év szünet után ismét Crig kezdeményező. Rpllóból ír néhány sort: nem tudj Hevesiről, él-e, hl-e, sokt emlegetik. Minth lelket krn verni mindnyájukb, írj: z előrelépő színház még mindig z ő jövőjük lehetősége. Hevesi rövid levélben számol be z eltelt ht évről: Glíci, betegség; 1915 szerencsés lépése, hogy egy özvegysszonyt vett nőül; 1917, egyegy drbját bemuttták Nemzeti Színházbn. Közös dolgikról zonbn nem esik szó, és levelezés újbb kilenc évre megszkd. Vn ugyn egy dtáltln levél, melyből rr lehet következtetni, hogy 1927ben Hevesi londoni útjávl kpcsoltbn írtk egymásnk. A folymtos levelezés zonbn csk 1929-ben indul meg, és három éven át trt. Minth most Hevesi-nek voln szüksége régi bráti kpcsoltr. Az ugusztusbn kelt levél keserű hngú, Hebbel Mári Mgdolnájánk zárómondtát idézi: Már nem értem ezt világot." Szívesen szkítn színházzl és visszvonuln kertjét művelni". De zért újr felveti egy esetleges budpesti Crig-kiállítás eszméjét. Az 1925 Ót Genovábn élő brát zonbn ismét pesti utzás tervét veti föl: eljönne megrendezni vlmi kisméretű" dolgot, három hónpig mrdn, fizetést nem kérne, csk egy kényelmes szobát és étkezést; vgy hlál előtt", mint írj - még egyszer eljátszná Hmletet, persze Hevesi rendezésében. (A gondolt vlószínűleg zért merül föl benne, mert ez idő tájt jelenik meg Crnch Verlg kidásábn képes lbum Hmletről.) Hevesi zonbn teljes válságbn vn. Ekkor indulnk meg ellene támdások, ekkor robbn ki z átdolgozott" Bánk bán körüli prlmenti botrány, és ekkoribn merül föl Nemzeti Színház bérbedásánk elképesztő gondolt. Nem véletlen hát, hogy Hevesi más iránybn kezd tá- jékozódni, és mint egy 1931-es leveléből kiderül, egy tőkés jánltát mérlegeli, ki hjlndó lenne számár egy színházt biztosítni. Írás ekkor széteső, oddobált, ngybetűs, zkltott. Vn ugyn öröme, s erről beszámol Crignek, szegedi szbdtéri Mgyr Pssióvl, de z összbenyomás így szól: csőd és nyomorúság npji". Crig pénznélküliségről pnszkodik, megírj, hogy ngol és meriki lpokkl tárgyl: nem jöhetnee riportot írni bécsi és budpesti színházkról, de z jánltok olyn meglázók, hogy nem tudj elfogdni őket, ő mégiscsk EGC!". Meglkudni pedig 300 páp" előtt nem tud szeptember 12-én Hevesi megerősíti, hogy egy-két éven belül" sját színház lesz, és zt Gordon Crig produkciójávl szeretné megnyitni. (A Nemzeti Szín-házbn közismert törvény mitt nem működhet idegen nyelvű művész.) (U máris elkezdi Crig népszerűsítését, cikket ír Nyugtb, és további elődásokt készít elő, így Rádióbn is. Arr is válllkozik, hogy legközelebbi bécsi útján tpogtózni fog z ottni színigzgtóknál, nincs-e lehetőség Crig fogllkozttásár. A tervek zonbn csírájukbn megbuknk : Bécsben kitör forrdlom, színházkt bezárják, gzdsági válság tombol. Crig csodálkozik: Dio mio! színházk bezárnk Bécsben!" - ő zt sem csodálná, h világ is bezárn. De megérdemli z világ, mely úgy bánik művészekkel, mint bánt Guguinnel, Vn Gogh-gl, Blke-kel és vele, kinek tizenhárom éve ltt csk Koppenhág dott színpdot egy hónpr. (A Poulsen fivérek hívták meg Ibsen Trón-követelők című trgédiájánk tervezésére és rendezésére még 1926bn.) Sürgeti Hevesit, nyiss meg új színházát, ne várjon vele két évig, mert ddigr ő már meghl. (Egyébként huszonhét évvel élte túl Hevesit.) Hevesi válszlevele lig olvshtó. Rossz tolll, gyenge tintávl írt, egész szvk helyét üresen hgyó levél. Az sem lehetetlen, hogy megcenzúrázták; Hevesi pár héttel előtte ilyes-mit jelez. De zért rr gondol, hogy közös produkciójukkl európi turnér indulhtnánk. Megírj, hogy cikket írt Gordon Crig sikertelen dicsősége és ngyság címmel; tlán sját művészi nekrológ-ját is foglmzgtj benne. A pár nppl későbbi válszbn Crig óvj önmgától Hevesit: inkább Shw-t mutsson be Erzsébet-kori jelmezben, görög díszlet-ben", z htni fog. Néhány levélen át megint kísérleteznek egy esetleges ki- állítás lehetőségeivel, de z olvsónk z z érzése, hogy inkább csk álttják mgukt. Á sorok közül hnytlás képe bontkozik ki. A levélváltás utolsó dokumentumánk dátum: február 14. Az év nincs jelezve, de trtlomból kiderül, hogy csk 1933 lehet. Hevesi néhány sor így szól: Kedves Brátom, Miss Enid Rose megírt nekem, hogy ön Párizsbn vn, de levele egy szntóriumi ágyon tlált, hol törött lábbl fekszem hetek ót egy szerencsétlen bleset súlyos következményeként. Múlt októberben elhgytm Nemzeti Színházt - politiki okokból -, és jövő évben Budpesten sját színházm lesz. H áltlábn jobbr fordulnk dolgok, remélem, hogy együtt csinálhtunk vlmit ennek közönségnek, melyet nnyir elrontott és tönkretett beszélőfilm. Várhtok öntől néhány szót? Mindig hű brátj Alexnder Hevesi." Á várt szvk nem érkeztek meg. Az eddig sok tekintetben párhuzmosn futó sorsok eltávolodtk egymástól. Mondnunk sem kell, hogy levelezés teljes szövege - melynek publikálás előkészületben vn - sokkl gzdgbb ennél futólgos vázltnál. Jelentősége pedig mind mgyr, mind z európi színháztörténet számár vitthttln, kimgsló és elgondolkodttón tnulságos. A következő számink trtlmából: Nány István : Az Ördög trgédiáj vgy z ember komédiáj? Trján Tmás: Hugenották helyett - Protestánsok Szántó Judit: Meier, z ember Bécsy Tmás: Az ellentmondások elődás Szántó Erik: A vihr hullámverései

47 DEDINSZKY ERIKA A táncos feldt: teljes jelenlét Amszterdmi beszélgetés Chátel Krisztinávl Krisztin de Chátel vgy Chátel Krisztin három éve meglkult táncegyüttesével - mely hollndokból áll, és Chátel Krisztin Társult nevet viseli - egy-re több sikert rt Hollndiábn. Budpesten indult, kkor még művészi tornávl fogllkozott, mjd hivtlos engedéllyel távozott külföldre, hogy NyugtNémetországbn képezze tovább mgát, mivel z műfj, melyhez első perctől fogv szinte ösztönösen vonzódott, bbn z időben Mgyrországon egyáltlán nem létezett; sehol senki nem tnított. Arról kimondottn vntgrde irányztról vn szó, mely Buhus, főleg pedig Oskr Schlemmer modern színjátszásról és blettről lkotott elképzelésének egyenes továbbgondolás, techniki kibontkozttás, újr-értelmezése. Ez z irányzt tánc és képzőművészet egyszerre, illetve z emberi test és izomzt lehető legtökéletesebb működtetésén lpuló mozgásművészet, testek és mozdultok, hely- és helyzetváltozttások előidézte térbeli eltolódások, modulációk művészete. Chátel Krisztin NyugtNémetországból Hollndiáb került, 1969től Koert Stuyf és Ellen Edinff mszterdmi blettstúdiójábn tnult tovább, hol hmrosn mg is okttó lett, mjd 1977-ben innen is kivált, s önálló társultot lpított. Ez idő tájt teremtette meg sját, Hollndiábn ddig előzmény nélküli műfját, z ún. minimális táncot". A hollnd sjtó kezdettől fogv elismeréssel mélttt eredeti rendezői és koreográfusi tevékenységét. Önálló tánccsoport vezetője, koreográfus vgy. Sját gykorlóhelyiséged zonbn nincsen. Amszterdmbn külvárosi művelődési központbn gykoroltok, délután ötig, mert ztán mór másoknk kell hely. Mennyi z esély, hogy városi tnácstól sikerül kihrcolni egy sját stúdiót? -- Elég sok, mivel épp z utóbbi idő-ben ngyon felfigyeltek z ún, kis tánccsoportokr. Látták, hogy szubvenció nélkül járunk színházról színházr, vidékre is gykrn megyünk, és sikerünk vn, tehát életképesek vgyunk és hsznosk. Persze fennforog z veszély, hogy kiutlt termet mjd meg kell osz- cizmus. Meg férfi villogni kr, tlán tnom más csoportokkl. De z is jobb, inkább itt lényeg. A mi iskolánk pedig mint semmi. csk modern táncot tnít, és bbn nem brvúr fontos, nem szépség, egészen Koreogrfálás mellett tnítsz is? " -- Igen, heti tíz órát, Theterschool - más szellemisége, mint klsszikus bn, színházi iskolábn. Ez z bletté. Tény z is, hogy férfi nem lpkeresetem. A többi, szubvenció és ngyon szereti kimuttni z érzelmeit. A bevétel, nem sokt jelent. Ngy részét tánc mint műfj pedig érzelmesebb", lányoknk dom, pedig rengeteg mint más művészeti ág. A modern tánckidásom: bélyegektől kezdve fotókig bn csk z ember létezik. Nő és férfi nem mindent én fizetek. Á lányok viszont z kp eltérő temtikus szerepet. Az elődásokr teljesen ingyen készülnek, egyetlen, mi számít, z z egyéniség. puszt idelizmusból. Megérdemlik tehát Erre írom koreográfiát. Nálm még bevételt. Sokszor vigyáznom kell, hogy kosztümök is e szerint készülnek. A tán térben, mindenki sját még ne én fizessek rá dologr... A cosok hldnk " minimális mozgásrendszerét követve, tnítás ngyon fontos. Jól ellensúlyozz táncosok, színészek eredendő zután dott pillntbn csoporttá egocentrikus beállítottságát - mert szerveződnek, és ttól fogv már legtöbb bizony ngyon csk mgávl ugynzt csinálják. fogllkozik, testével, egészségével, mi - Létezik szerinted női" művészet? persze érthető, hiszen z z egyetlen - Nem. Azért nem, mert szerintem eszköze", és félti. A tnítás fizikilg is őrültség zt állítni, hogy nő érzékenehéz munk, mert én mindent nyebb, férfi keményebb, ezek közhelyek, bemuttok, z felfogásom, hogy vgy előítéletek. Nincsen különbség! A nőben tisztességesen csinálom dolgot, vgy épp nnyi mszkulinitás vn, mint feegyáltlán nem. Egy-egy órár tizennyolc minitás férfibn. növendékem vn. Ez sok. E pillntbn Én is meglehetősen trtok ttól, hogy m ugynis én vgyok Hollndiábn Stuyfitt körülöttünk zjló egyoldlú forrdlom", féle irányzt egyetlen képviselője. z ún. női tuljdonságok" túlhngsúlyozás - A tnítványidtól is tnulsz? és túleszményítése épp hogy végzetes - Hogyne. H velem együtt gondol- öngyengítéshez és minőségromláshoz vezethet. kodnk, kkor feltétlenül. Sokt beszélünk Abbn viszont hiszek,, hogy mit te most például z oppozícióról, test ellentétes mondsz, vgyis hogy két nem között nincsen mozgásiról, és ilyenkor gykrn jönnek lényeges szellemi és érzelmi különbség - hogy olyn újfjt, sját elemzésekkel, ezt épp jófjt női művészet lesz képes átmelyekből én is tnulok. vinni köztudtb. -- Mi z okttás veszélye? - Az, hogy nincsen különbség, teljesen Az, hogy ez túlságosn tudtos, r- ösztönösen szkdt ki belőlem, mert én cionális tevékenység meg ngyfokú vlóbn nem érzem - nem is éreztem soh fiziki megerőltetés z lkotás, z ösz- - mgm kisebbnek, kevesebbnek. tönösebb kretív munk rovásár megy. Teljesen természetesnek veszem, hogy én És h mindig csk két turné között t- vgyok én, hogy nő is vgyok, művész is, és pontosn ugynrr képes, mint egy níthtnál? Ez nem megy, hiszen tnításból élek. férfi. H újbb terveimre szubvenciót kpok, - Hogyn koreogrfálsz? elvileg négy hónpr bbhgy-htnám. - Látom mgm előtt teret - mely De mi vn ztán? Vissz nem vesznek. A munknélküli segély meg idővel mindig belső tér, soh nem z dott fokoztosn csökken. Az z igzság, hogy színház tere, hol tudom, hogy mjd felitt mi időkben egy ilyen állást lépünk -, és látom, hogy bbn térben hogyn helyezkednek el táncosok, meregyszerűen nem szbd földni. re, hogyn mozognk. Ez rács. Csk Fiúkt is tnítsz? - Nem, én speciel miután ez megvn, tervezem meg moznem. De másutt is ngyon kevés férfi dultokt, melyek egyébként már előre jelentkező. ott szunnydnk sejtjeimben. Az egész folymt tudtos és tudttln egyszerre, Miért? - Mert szerintem fiúbn, ki mert képlet z krtomtól függetlenül táncos-nk megy, kell hogy legyen jó jön létre, ugynkkor természetesen z dg nárizmimt, melyek képlet htásár megmozdulnk, tudtosn hsználom.

48 " Amit én csinálok, z mozgó szobrászt. Chátel Krisztin - Mi kiindulópont? - Ez különböző lehet. A zene, tér vgy mind kettő. A megtervezett tánc zután többiek htásár is módosul. Koreogrfálás közben minden energiám z lkotásr összpontosul. Nemcsk szellemileg, hnem fizikilg is kemény munk, mert zt bizonyos mozdultot, mi ott lpul vlhol mélyen z ember izmibn, elő is kell cslni; csk szigorú gykorlás közben pttn elő. Egyszer egy ilyen időszkbn, emlékszem, beállított egy ismerősöm, s bármennyire örültem neki, mégis úgy éreztem, drág időmet lopj... Ezért nem is éltem még együtt soh senkivel huzmosbb ideig. Ahhoz, hogy dolgozhssk és továbbfejlődhessek, egyszerűen szükségem vn néhány négyzetméterre, mi csk z enyém. - A jövődet hogy látod? - Hogy őszinte legyek, nem ngyon fogllkozom ezzel kérdéssel. Épp zért, mert tudom, úgyis lesznek problémák, hgyom, hogy dolgok meg-történjenek velem. Két évvel ezelőtt se hittem voln, hogy z lesz, mi most vn. Emlékszel térdsérülésemre, ugye? Nem tudtm guggolni, srkmr ül-ni, borzlms volt. Már Pesten is bj volt térdemmel. Ez persze együtt jár szkmávl. Nincs táncos, kinek ne len-ne vlmi bj, vn, kinek már huszonöt éves korábn bb kell hgyni táncot. Elvesztettem z egyensúlyomt, bizonytln lettem, feketében láttm z egész világot, npokon keresztül elviselhetetlen fájdlmim voltk. Azót is térdem legkényesebb pont: zon nyugszik teljes testsúly. De még eb-ben kritikus időszkbn se ngyon fogllkoztm zzl kérdéssel, hogy szükség esetén tánc helyett mi mást válsszk. Most már jobbn készülök jövőre. Ngy szerencse, hogy z elmúlt két év ltt nnyi mindent sikerült elér-nem, vlki lett belőlem. Erre már lehet építeni. Lehetek később például tánckritikus. hrmincöt, jobb, h bbhgyj dolgot. Es kkor újr meg újr el kell mgyráznom, hogy ez modern táncr nem vontkozik. - Krisztin eredeti táncművészete"; Chátel Krisztin gyors feltörése";,,.philip Glss zenéjére Chátel Krisztin kidolgozott egy egészen újfjt táncstílust" - hirdetik fellépéseitek után z újságok. Te is úgy érzed, miniml dnce"-szl teljesen új műfjt hoztál létre? Es h igen, hogyn? - Koreográfusi munkám tuljdonképpen már pesten elkezdődött. Amire jártm, művészi torn, kkor még inkább táncelemekből állt. Csk később nyilvánították sportnk, s én többek közt zért is jöttem el, mert épp táncelemeket krtm továbbfejleszteni. A németországi Essenben, Kurt Joos Volkwngschulé"-jábn folytttm tnulmányimt. De zt, hogy térrel ho- Az, öregedési folymt nem zvr? gyn kell bánni, hollnd Koert Stuyftől - Nem. Tudod, én nnyir jelenben tnultm meg igzán. Ehhez térfelfoélek, s tudom, hogy mit meg tudok gáshoz logikusn kpcsolódik képzőcsinálni, zt meg kell csinálnom... Sokn művészet felhsználás táncbn. Ezért zt hiszik, táncos, h már elmúlt dolgoztm kezdettől fogv együtt építészekkel és képzőművészekkel, csk

49 kissé másként, mint Stuyf. Ő például zenét is csk láfestésnek hsznált tánc mellett, míg z én koreográfiáimnk sokkl több közük vn zenéhez. Az-után Stuyf táncib sokféle tárgyt vitt be; táncosok körül elhelyezkedő objektumok vgy mit kezükben trtottk, velük egyenrngú szerepet kptk. Nálm viszont táncos mg válik objektummá., minimális térbeli el-tolódásokon, elmozdulásokon vn hngsúly. A teret felbontndó, térfor mák közül is legtisztábbk, legegyszerűbbek izgtnk: vonl, kör, négy-szög, háromszög stb. Koreográfiáimbn mostnr már táncelemek szerepe is másodlgossá vált. Nálm táncos fő feldt: teljes jelenlét, z, hogy épp legpróbb mozdultivl, teste térbeli eltolódásivl váltson ki feszültséget. Azt is lehetne mondni, hogy mit én csinálok, z mozgó szobrászt. Nem véletlen például, hogy z utóbbi években gykrn lépnek fel modern táncosok múzeumokbn, ez többek közt New Yorkbn is így vn. Én erre eddig zért nem válllkoztm, mert z elődásim még túlságosn színházi " produkciók voltk. Az új koreográfiámbn inkább test térben végzett munkáján lesz hngsúly: táncelemek szerepe lecsökken. Táncosimt legszívesebben szürkébe öltöztetném. Külön vizuális élmény volt idáig kosztümök szépsége, rgyogó színek, sok kék, sok lil, mi viszont nemegyszer elvonj figyelmet térbeli történésről. - Miért jöttél át nnk idején Koert Stuyjfhöz, Amszterdmb? - Mert felfedeztem nál olyn mozdultokt, milyeneket már én is régen csináltm, teljesen megdöbbentő volt rokonság! Pedig én még csk tizennyolc éves voltm, mikor otthon már így külön forgttm kromt, mint egy gép-krt, meg már kkor - Brtók mellett elektronikus zenére dolgoztm. Épp ezért vettek fel ztán Németországbn tánckdémiár. Technikám jóformán nem volt, furcs, hogy mégis már kkor vlhol testem mélyén htározott el-képzelés élt táncról, rról, hogy mit is krok, mert számomr tánc soh nem volt pozíciók kombinációj, hnem kezdettől fogv z fjt mozgás, mely feszültséget teremt. S hogy már ez régen is így volt, igzolhtják zok, kik engem még Pesten láttk tornázni. Hogy ez z én ösztönös törekvésem mit jelent, kkor nem tudtm, csk később jöttem rá, mikor ugynezt fölfedeztem Stuyfnél, holott ő öt évet Amerikábn töltött - modern zene és tánc ngy részben onnn szármzik -, én viszont sosem jártm Amerikábn meg sehol... S furcs mód most, hogy Stuyftől elszkdtm és önálló lettem, lssn vissztérek sját első, ösztönös mozdultimhoz. nincs mese, dolgozni kell! Az vntgrde lssú, belső forrdlom. Ezen belül fontos művészek és művészetek egymásrhtás is: koncepciójuk reltívvá válik, állndón csiszolódik, árnylódik, pláne h z ember tudj, szkmájábn dott pillntbn világszerte mi történik, ki hol trt. - Szóvl ennek tuljdonképpen ktlizátorszerepe volt; tudtosított benned, mit már tudtál... - Igen. Persze sokt tnultm tőle, főleg technikát, de most mégiscsk önmgmhoz fordulok vissz. A tánc után mi legfontosbb z életedben? Miért táncolsz? Vn vlmi üzeneted" világ számár - Biztos. De hogy ez mi, megfejtését közönségre bízom. Nem szeretnék bárkire is bármit rátukmálni. Ezért vnnk fenntrtásim z ún. elkötelezett " művészettel szemben. H időnként most Hollndiábn oly divtos gitprop " színházb kerülök, zt gondolom: hát ne, ezt ne, elnézést! Nem szeretem szájbrágást. Bízzák rám, hogy mi véleményem. És vontkozik ez táncr is, bár persze ngy különbség, hiszen tánc eleve bsztrkt. Mégis, bból is von-j le mindenki mg tnulságát! A mi világbn szerinted mi z vntgrde funkcioj? - Ami mindig is volt: hogy megzvrjon, elgondolkodtsson, kizökkentse polgárt nyuglmi helyzetéből, gondol kodás és z érzelmi világ elmeszesedett ketegóriáit áttörje. Vn zután persze z vntgrdeon belül is egy bizonyos hierrchi: z, ki úgy igzándiból " vntgrde, z állndón sokkol. És vn szelídebb középréteg, én inkább od trtozom. Látom, hogy mostnr közönség már egy kicsit megszokt zt, mit csinálok, némileg átnevelődött Ugynkkor ez rr is késztet, hogy továbblépjek, hogy ők is tovább nevelődjenek, még h ez sok időbe kerül is. Az vntgrde szerepe zonbn nemcsk z ingerlés, számítások áthúzás, h-nem főleg közönség részvételre kényszerítése. Nálm nem lehet csk úgy ábrándozni nézőtéren, ngyon od kell figyel-ni, mit viszont megkönnyít z tény, hogy zene, mire dolgozom - Philip Glss zenéje - itt már eléggé meghonosodott. Ht z vntgrde kkor is, h publikumnk nem tetszik dolog, ki jön sodrából, mert így megtnulj: modern színházbn nem lehet szórkozni ", lzítni, tétlenül elterülni, ott - Nincsen második legfontosbb! Azt lényegesnek trtom, hogy ne szűküljek he, ne legyek szkbrbár. Szeretném megőrizni nyitottságomt világ, z emberek felé. Ngyon fontos számomr brátság. Es fontos, hogy ne hgyjm bb tnítást, mert tnítás közben z ember kénytelen másokr odfigyelni, és elfelejti sját bjit, önzését. Fontos z is, hogy z ember ttól, mi z élete mgv, meg is tudjon válni időnként. E számunk szerzői: BALOGH TIBOR Színházművészeti Szövetség munktárs CSERJE ZSUZSA. Rdnóti Miklós Színpd rendező sszisztense CSIK ISTVÁN újságíró DEDINSZKY ERIKA költő, újságíró ESZTERÁG ILDIKÓ egyetemi hllgtó ÉZSIAS ERZSÉBET újságíró FORRAY KATALIN újságíró, SZÍNHÁZ munktárs GYÖRGY PÉTER z ELTE Esztétik Tnszékének tudományos ösztöndíjs KATONA ZSUZSANNA egyetemi hllgtó KERÉNYI GRÁCIA író, műfordító KOLTAI TAMÁS újságíró, SZÍNHÁZ munktárs LÁZÁR MAGDA z Állmi Bábszínház drmturgj MÉSZÁROS TAMÁS újságíró, Mgyr Hírlp munktárs NÁDRA VALÉRIA újságíró, Mgyr "Televizió munktárs NÁNAY ISTVÁN újságíró, SZÍNHÁZ. munktárs NOVÁK MÁRIA Csongrád megyei Tnács Közművelődési csoportjánk vezetője PÁLYI ANDRÁS újságíró, SZÍNHÁZ munktárs RÓNA KATALIN újságíró, Hungrin Tr vel M gzine munktárs SZÉKELY GYÖRGY színháztörténész MIKLÓS újságíró, Színházművészeti Szövetség munktárs VINKÓ JÓZSEF József Attil Színház drmturgj

50 szemle CSÍK ISTVÁN Szcenográfi '80 A budi várbn, Budpesti Történeti Múzeum épületében megrendezett kiállítás - megnyitás művészeti hetek rngos eseménye volt - lényegében miskolci seregszemle, három esztendő termését bemuttó Országos Díszlet- és Jelmezterv Triennálé nygát muttt be fővárosi közönségnek. Lényegében zt, és mégis: minőségi különbség volt két tárlt között. Ngyságrendi különbség - budpesti jvár... Sietek leszögezni: ez különbség nem bból dódik, hogy műtárgyk összetételének művészi minősége vgy kár mennyisége változott. Erről szó sincs. Vló igz, hogy néhány mkettel, kel-lékkel, ruhávl és bútorrl gzdgbb lett kiállítás, és z is tény, hogy ezek tárgyk jvítják z nyg összhtását, z örvendetes változás mégsem ennek köszönhető. Nem is nnk néhány tervnekvázltnk, mely Miskolcon nem fért fel flkr, itt viszont helyet kp-htott. Hiszen nem rról vn szó, hogy csk gyrpodott műtárgylist; néhány Triennálén sikerrel szerepelt drb minőségileg, szkmi szempontból semmivel sem gyengébb, mint z, mi helyére került - most hiányzik kiállítóteremből. A két kiállítóterem közötti különbség sem mgyrázz ezt minőségi változást. Meglehet, hogy Budpesti Történeti Múzeum tágs, L lkú terme kedvezőbb feltételeket teremtett, de ennek homogén térnek nem csk előnyei voltk; hátrányi is. Azok kicsiny, intim hngultú terek, melyek Miskolcon ön-álló egységként is kitűnően megszervezhetőek voltk gondolok itt első-sorbn z előcsrnokr, melyben z Állmi Bábszínház nyg vezette be, ngyszerűen, z egész kiállítást; de két termet összekpcsoló kis közlekedőre és Tóth Brn munkáit bemuttó kis srokr is -, budvári épületben hiányoztk. Ilyen tereket, pusztán instllációvl, igen nehéz kilkítni. A bábszínházi kollekció ennek következtében nem is htott, nem hthtott olyn frppánsn, olyndöbbenetes erővel, mint Miskol- con - néhány drb ki is mrdt z nygából -; mégis, bármily prdox, így jobbn integrálódott tárlt nygáb. Nem vitás, ngyobb terem, levegősebb, ngyvonlúbb elrendezés lehetősége, mely biztosítj, hogy tervek és tárgyk távltot kpjnk, sokt számít. Mégsem ebben kell keresni nnk z okát, hogy közel zonos nygból négy hónp múltán másfjt kiállítás születhetett. A minőségi változás elsősorbn szemléletben keresendő. A rendezők - budpesti tárltot Fekete György belsőépítész tervezte - másként nyúltk kiállított tárgykhoz; szemléletük színházi szemlélet. Amíg miskolci flkon egyegy tervező különböző munkái egymástól távol, rendszertelenül szétszórv kptk helyet, itt ugynnnk művésznek másmás drbokhoz készült tervei, vázlti erősítik, értelmezik egymást, és hozzásegítik nézőt hhoz, hogy ne csk egy-egy munk képzőművészeti erényeit vegye észre, hnem tervezői értékeket, különböző művekhez készült munkábn érzékelhető színházteremtő művészi szemléletet is. Azok tárgyk, mkettek, kellékek, melyek itt, Budpesten egészítették ki tárlt nygát, vlóbn hozzásegítik látogtókt hhoz, hogy tervezés és megvlósulás különböző fázisibn, vlósággl körüljárhssnk egy-egy művészi elképzelést. De ugynez lehetőség, mint lehetőség, már miskolci nygbn is benne volt! Csk most, budpesti renrészlet Szcenográfi '80 kiállításról (MTI fotó) dezés ismeretében érzékelhetjük teljességében; mennyit ártott z nygnk rendszertelenség, mennyit rontott z összhtáson z tény, hogy ugynnnk z elődásnk tervei, vázlti, mkettjei és fotói terem különböző pontjin voltk szerteszórv. Hiszen, bármily próságnk tűnik, például Lévi Sándor Futrink utcáj, záltl, hogy z sztlról lekerült földre, és így vissztlált sját, gyermekvilágb illő léptékrendszeréhez, másként ht, és más esztétiki mércével mérhető... Az eredendően meglévő ránytlnságokt eltüntetni, - jogosn - hngozttott hiányokt felszámolni természetesen ez z új rendezés sem volt képes. Ezek gondok, problémák, mint zt már miskolci kiállítássl kpcsoltbn is megpróbáltm részletesen kifejteni ngyrészt rendezvény jellegéből dódnk. Abból, hogy háromévenként megrendezésre kerülő tárlton legjobb munkákt kellene kiállítni; vlmennyi művésznek lehetőséget kellene biztosítni bemuttkozásr; egész színházi életünk tervezői tükörképét kellene fel-muttni, és ugynkkor mindezt bból z nygból, mit művészek önként be-küldenek vgy nem küldenek... De z ránytlnságok kevésbé tűnnek szembe, hiányok kevésbé htnk bántón, h kollekciót kiállításrendezők leglább sját színvonlánk megfelelő módon tárják közönség elé.

51

52