játékszín NÁNAY ISTVÁN

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ L E T I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT T A RTALOM XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM FEBRUÁR FŐSZERKESZTŐ: B O L D IZSÁR IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA játékszín NÁNAY ISTVÁN Játék Kisfludyvl (1) SZŰCS MIKLÓS A debreceni Villámfénynél (5) új mgyr drámák VINKÓ JÓZSEF A Blettptkány, z Álprófét és Sjtügynök (7) RÓNA KATALIN Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , A jó zsrnok színész kr lenni (13) ÉZSIÁS ERZSÉBET Vriációk hzszeretetre (15) CSERJE ZSUZSA Trgédi termelőszövetkezetben (17) KOLTAI TAMÁS Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V.. József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H-1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Conflictus interrupt us (19) MÉSZÁROS TAMÁS A rövidtávfutó mgányosság (22) BALOGH TIBOR Egy npkirály szeszélye (25) NÁDRA VALÉRIA A zokogó színház vgy Közjáték Ler királyhoz (28) GYÖRGY PÉTER A bíró kopsz, király meztelen (30) NOVÁK MÁRIA Prsztkomédiák Szegeden és Békéscsbán (33) rcok és mszkok KERÉNYI GRÁCIA Nevetés és igen-vetés (37) PÁLYI ANDRÁS Álmodjtok, em berek! " (40) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó világszínház SZÉKELY GYÖRGY Kedvesbrátom Hevesi..." (42) DEDINSZKY ERIKA A borítón: Kálli Ferenc (Flstff), Gelley Kornél (Brdolph), Agárdi Gábor (Blg) és Kun Vilmos (Hllg) Shkespere IV. Henrik című drámájánk nemzeti színházi elődásából (Iklády László felv.) A hátsó borítón: Puer Gyul díszlete Shkespere IV. Henrikjének nemzeti színházi elődásához (Iklády László felv.) A táncos feldt: teljes jelenlét (45) szemle CSÍK ISTVÁN Szcenográfi '80 (48) drámmelléklet EÖRSI ISTVÁN: Egy tisztáson

3 NÁNAY ISTVÁN Játék Kisfludyvl Hrg György rendezése Győrben Meglehet, csupán csk egy ötlet volt próbák vlmelyikén z, hogy szerepel-jen z elődásbn Kisfludy Károly mellszobr is, de végeredmény : szobor - és z őt cipelő színész. -- z elődás középpontjáb került, zvrbejtően sokszínű, rendhgyó, nézői sszociációkr építő emlékidéző produkció cselekményének szervezője, összefogój lett. A szobornk elsősorbn drmtikus funkciój vn, ugynkkor önálló színpdi életet is él, változik, mjdhogynem fejlődik. Ez z ötletből kinőtt színpdi vrázs-lt jellemzi Hrg György színházművészetének egyik lényeges vonását, zt ugynis, hogy z elődás közös erőfeszítéssel, improvizációkon keresztül, minden lkotó együttes teremtő munkájávl jön létre, s e munkábn - z improvizációból dódón - vártlnnk, rendkívül ngy szerepe vn, néh leglehetetlenebbnek tűnő ötletből teremtődik meg z elődás legfontosbb momentum, máskor hosszú próbák ltt kilkított, megszenvedett megoldás egy mozdulttl dj át helyét egy másik, frissebb, dekvátbb változtnk. Ehhez persze prtnerek kellenek. Úgy tűnt, hogy győri színház ngy sikerű Osztrovszkij bemuttó, Vihr szkmi tpsztltivl felvértezve ismét szívesen válllkozik lkotótársnk z évfordulós emlékprodukció létrehozásábn. Hrg György ugynis rr válllkozott, hogy győri színház névdójánk, Kisfludy Károlynk hlál 150. évfordulójár emlékeztető színházi elődást hozzon létre és rendezzen. Ezúttl hozzon létre " lényeget jelöli: nem egy Kisfludy-drb bemuttásávl vgy irodlmi összeállítássl rótták le kötelező tiszteletet z lkotók, hnem Kisfludyéletműből önálló drámi kompozíciót szerkesztettek, melyben öt drám illetve vígjáték tömörített változt lát-htó, nélkül, hogy ezek csupán kivontok lennének, vgy z öt mű egy htodikt lkotn. Ezek művek inkább rr vlók, hogy rendező, társult és közönség közösen tűnődjön el közgondolkodásunk szá mos olyn többé-kevésbé llergikus sztereotípiáján, mint nemzeti múlt, hgyományok, hzfiság foglmán, heroizálás és deheroizálás kpcsoltán, vgy csk " színház hzi gyökerei, fejlődése, szerepe összefüggésein, hogy csk néhány témkörre utljk. Erre kompozíciós módszerre nem elsősorbn z előzetes koncepció kényszerítette z lkotókt, hnem mg szerző, kinek drámi műveit m már nemigen lehet elő-dni, gondoltilg, stilárisn és nyelvileg egyránt porosk, drmtikus megformálásukbn lig-lig színpdszerűek. Pedig Kisfludy egy évtizedes pályáj során, múlt százd első negyedében, z irodlmi-művészeti élet ngy htású reformere volt, mgyr drámírás megteremtője, kirobbnó sikerű színpdi szerző, irodlmi lmnch-szerkesztő, szerzőket és műveket istápoló szervező, csládjánk, ktoni pályájánk hátt fordító bohém, ki nemes létére művészi hivtásánk és részben hivtásából élt. Hlltlnul ellentmondásos és érdekes jelenség ő mg is, s még inkább zzá teszi kor, melyben élt és működött. A XIX. százd elején, ferenci bszolutizmus időszkábn jóformán még mgyr színjátszás sincs, Pestnek nincs se mgyr színház, se állndó mgyr nyelvű társult. Mgyr nyelvű eredeti színművek híján vidéken működő mgyr társultok műsorán németből for dított romntikus és romnticizált (lásd Shkespere) művek szerepeltek. Ezt helyzetet robbntották szét Kisfludyművek. A drámák legtöbbjének témáját szerző mgyr múltból vette, s dicső nemzeti múlt felmuttás volt legfőbb céljuk és trtlmuk műveknek, melyek döcögő drmturgiáj német romntikus szerzők mintáját követte, gykorik bennük vdromntikus megoldások (kígyómrás, szemkiszúrás, tűzvész, vihr stb.), textusuk dgályos. Később mg Kisfludy is pontosn és önironikusn jellemzi drámáink fogytékosságit, de látj jelentőségüket is, bizonyság erre néhány többé-kevésbé ismert kétsoros. Ezt írj Ttárok Mgyrországon című drámájáról, melynek 1819-es pesti elődás ( fehérvári társult vendégjáték) hozz meg számár ngy sikert, s egyben mgyr nyelvű drámírás és színjátszás fellendülésének kezdetét is: Sok hz-puffogtás, ok semmi, de szörnyű mgyrság, Bundás indultok: oh be ttári műv ez!" A Ttárok Mágyrországon ngy sikerére vló tekintettel - s mivel Zách Klár című drámáját betiltották - négy np ltt megírt s nem kisebb sikert rtott Ilk vgy Nádorfehérvár bevétele című szomorújátékról imigyen szólt: Jelenet Kérőkből. Ifj. Újlky László, Gyuricz Lilinn és Várhegyi Teréz - háttérben társult

4 Jelenésre várv és társikt figyelve Jmbus-e, próz-e, vgy micsodás mű? - Drám, pedig szép! Szép? - Hm! Győz mgyr: s tpsr z ott fen elég." Kisfludy írói munkásságánk zonbn mrdndóbb hánydát minden műfjbn humoros hngvételű, gunyoros, sztirikus művek jelentik. Többnyire élvezhető, gördülékeny stílusú vígjátéki kor jellegzetes nemesi-középnemesi típusit ( külföldmjmoló, prlgi birtokos, ktontiszt, ltinos műveltségű stb.) jelenítik meg, s e típusok viselkedésének fonákságit igencsk ngy kedvvel és tlálón gúnyolt ki. Ezzel nemcsk múlt, hnem jelen is színművek témkörét képezhette, s drámák és vígjátékok egyránt bekerültek művészeti életen kívül politiki élet vérkeringésébe is. Ez z időszk z, mikor mgyr drám, mgyr nyelvű színjátszás fontos politiki szerepet töltött be; nemzeti nyelv védelmében és ápolásábn, áttételesen nemzeti önállóságért folyttott hrc gondoltánk ébrentrtásábn és élesztésében felmérhetetlen jelentősége volt. Kisfludy színművei tehát sokkl inkább politiki szempontokból voltk fontosk, mint tisztán művészi meggondolásokból, s ezt fejezi ki z Ilk című epigrmm, igen tlálón. Kisfludy el nem vitthtó érdeme végül is z, hogy lényegében hzi előzmények nélkül lkított ki mgyr színműírást, őt ztán már számosn követték, és számos műfjbn z ő drbji lettek minták, hogy másr ne utl-jk, kissé bohóztos Pártütők című víg-játék kimutthtón közvetlen előzménye százd második felében egyedur-lomr tört népszínműnek. De ezek mindenekelőtt történelemre, z irodlom-és művészettörténetre trtoznk, mi színház és közönsége számár lényegesebb z, hogy mely művek szólnk hozzánk is, s mi lehet számunkr szóló mondndójuk. Hrg György, vlmint drmturgj, P ályi András úgy gondolt - minden kétséget kizárólg helyesen-, hogy nem szolgálnák sem költő emléke, sem z irodlmi hgyományok megbecsülése, sem z élő színház ügyét zzl, h bármilyen formábn is, de hgyományos emlékműsort celebrálnánk Győrött. A műveket sorr véve rr jöttek rá, hogy nem elsősorbn művek, illetve belőlük kihámozhtó konkrét gondoltok lényegesek, hnem művek kor- és stílusfestő jellege, melynek segítségével bemutthtó egy fejlődés kezdeti pont-ját jelentő politiki-társdlmi-színházi állpot, illetve ehhez ponthoz és mgához fejlődéshez vló mi viszonyunk. Ezt végiggondolv született meg z elődás külső és belső formáj. Az első részben Ttárok Mgyrországon és Stibor vjd című drámák végletekig tömörített változt után eljátsszák két vígjáték, Kérők és Cslódások egymásb montírozott, szimultán megjelenített sűrítményét. A második részben viszont Kisfludy kori művét, Ttárk, Mgyrországonnl egy évben, ben született Zách Klár című drám rövidített változtát muttják be. A drbokt oly módon és mértékben tömörítették, hogy Tom Stopprd Vlmi bűzlik Dániábn című jeleneté-nek első - még részletes - részében Hmletet sűríti. Azz minden drmturgiilg fontos pont benne vn, de szöveg, replikák, monológok csk legszükségesebb szvkr, mondtokr szorítkoznk. Így megkpjuk drb vázát, mely zonbn z egész minden jellegzetességét felngyítv mgán viseli. Az ily módon kilkított drbok közül mi színésztől és nézőtől legtávolibbnk z első két drám áll, ezek drmturgiáj, figurjellemzése, problemtikáj, szövege nnyir idegen, hogy drbok olvsv is, játszv is óhttlnul pródiánk tűnnek. A vígjátékokból drmturgii ollózás következtében kiestek zok részek, melyek írói ügyetlenség-nek htnk, és z egységesre montírozott kompozíció mint egy röntgenkép megmuttj Kisfludy-vígjátékok ép í tkezési mechnizmusát, ggtechnikáját, szbványjellemeit, miközben kitűnő szórkozást is nyújt. A legérdekesebb Zách Klár-átdolozás. Ez drám megelőzte Bánk, bánt, mellyel kísérteties motívum egyezése. Ám Zách Klár semmilyen szempontból sem közelíti meg Kton drámáját, hol-ott érezhető benne jellemrjzr vló igyekezet, s vlmi furcs drámi erő sugárzik még m is z idejétmúlt formákból. Jól lemérhető, hogy ugynzok drmturgii fordultok és lphelyzetek (idegenek és mgyrok, király és királyné ellentéte, királyné még csk-nem gyerek rokon és főhős felesége illetve lány közötti konfliktus, főhős középponti helyzete mgán és közélet összecspás folytán és így tovább) mivé válnk z egyik, és mivé másik szerző esetében. Ez drb is rá-eszméltetheti nézőt-olvsót rr, hogy milyen elenyészően kevés z olyn szerzőnk, ki társdlmi ktulitást és művészet korszerű eszközeit remek-művé tudj ötvözni! Hrg György zonbn még ezekbe drámákb is életet képes lehelni, s h nem is remekművekként, de érdeklődés-re feltétlenül számot trtó művekként muttj be őket. Ehhez zonbn sjátos optikát hsznál. A drbokt egymás után megjelenítő elődásnk ugynis jól elkülöníthető három rétege vn: mi színészek válnk másfél száz évvel ezelőtti ktorokká, kik eljátsszák szerepeket. Ez három sík lehetőséget d egy többszörös stílusbrvúrr, ugynkkor viszonyrendszerek kibontását is szolgálj. A színészeknek egyszerre kellene érzékeltetniük civil énjüket, hjdni kollégájuk egyéniségét és z áltluk játszott szerepet, illetve - mivel ezek egymástól szétválszthttln egységet lkotnk - nemcsk zt, hogy hjdni színész bőrébe bújt mi színész hogyn játssz régi drbot, hnem zt is, hogy mi színész minden áttétel nélkül hogyn játssz régi drbot. Hlltlnul nehéz feldt ez! Természetesen ehhez Hrg

5 György rendkívül sokrétű szcenikirendezői segítséget igyekezett dni. A győri színház htlms színpdát sátorponyvából készített körfüggöny keretezi, mintegy távoli utlásként cirkuszr, vándorszínészetre. A színpd közepén egy meglehetősen ngy, előrefelé lejtő dobogó áll, tuljdonképpeni színpd. A dobogó körül mellmgsságú fprvánok, köztük állványokon reflektorok, prvánok mögötti térrészben pdok, kellékek, fogsokon ruhák. Ez térkompozíció - Mellen András munkáj eleve jelzi háromsíkúságot. A színészek mgánemberi mivoltukbn lépnek körfüggöny járásin át prvánok és körfüggöny közötti térrészre, és mindddig, míg nem válnk egy-egy drb szereplőivé, illetve míg jelenésükre vgy következő drbbeli fellépésükre várkoznk, itt trtózkodnk, prvánr dőlve figyelik társik játékát, vgy háttérben pihen-nek. Ez köztes tér köztes színházi lé tezés állpotánk helyszíne, itt válik válht válhtn mi színész hjdnvolt színésszé, és léphetne ennek lkjábn dobogószínpdr. Ezeket z átmeneteket zonbn színészek ngy része legföljebb csk jelezni volt képes, hiáb térbeli segítség. A színészek különben mindent mguk csinálnk színpdon, beállítják reflektorokt, világítótestek fényszűrőit, zjokt szolgálttnk, nem leplezve százdos múltú, máig hsználtos primitív technikát sem. Az elődás kezdetekor színészek beszállingóznk, miközben színpd jobb hátsó srkábn elhelyezett zenekr Bihri, Lvott stílusú zenét játszik (zene-szerző: Orbán György). A zenekr elhllgt, színészek tnácstlnul téblábolnk színpdon, ösztönösen egy-más közelébe igyekeznek. Éles váltás: színészekből korbeli társult szerveződik. Kiemelkedik tömegből egy színésznő (Mrtin Márt), s elkezdi, mjd egyre elszántbbn mondj zt beköszöntőt, melyet Kisfludy Ttárok Mgy rországon pesti bemuttój elé írt. A szöveg ugyn főszereplőket jánlj nézők figyelmébe, de szituációból nyilvánvló, hogy mondtok főleg szerzőre vontkoznk. Annál is inkább, mivel z előjáték ltt már eddig is többször feltűnt Kisfludy mellszobr, melyet mint egy kelléket cipel ide-od egy színházi mindenes, kellékes, ügyelő, színész. Tóth József játssz ezt szerepet, s kezében ez szobor élni kezd, szinte kjánul kukucskál ki tkrás mögül, minth zt lesné, mit kezdenek műveivel ezek mi színészek A prológ után színészek csupsz dobogón elkezdik z első drámát. A drb jellegzetességeit, hz-puffogásit ", bundás indultit" erősen hngsúlyozó játékmódbn dják elő drbkivontot, vd táncot lejtenek vd ttárok, szendén vd ttárlányok énekelnek, hosszú rbláncon vezetik elő király fiát, s z elődás végén ttárok vezére z élete utolsó pillntibn viszály fölött győzedelmeskedő szerelmesek re még áldást mondó, hldokló király fölött így kiált föl: Ttárok! Ide nézzetek: így hl mgyr, így hl meg z igz bjnok." A drb befejeztével zvrtn előrejönnél; színészek (lobogó széléig, megállnk, várnk, végül meghjolnk. A miságot hngsúlyozó váltás: játszók hátrmennek, és színpdi átrendeződés közjáték ltt felkészülnek Stibor vjd vdromntikus elődásár, melyben többek között szegény és gzdg ellentét is felbukkn szerelmi történetbe ágyzv, s végül korlátln htlmú Stibornk bűnei büntetéséül egy kígyó kimrj szemét. Az első drbhoz hsonló stílusbn játsznk most is, htás nem mrd el, közönség élvezi prodisztikus elemekben nem szűkölködő elődást. Hrg György zonbn roppntul ügyel rr, hogy még ezek z elődásrészek se legyenek egy-értelműen stílpródiák, pláne ne egy nemzeti mgtrtás pródiái. A rendezés ngy brvúrj, hogy miközben nyilván-vlóvá teszi zt, hogy ezek drbok, z ezekben megfoglmzott eszmények m már így túlhldottk, zt is érzékelteti, hogy művekből sugárzó művészi mgtrtásnk, megfoglmzott gondolttoknk milyen igzságtrtlm lehetett kkor, s játék többrétegűsége következtében zt is, hogy nem árt néh elgondolkodni mindezek mi érvényéről sem. Semmit sem állít ezekben drbrészekben rendező mint hogy későbbiekben sem, csupán szüntelenül kérdez: mi véleményed neked, szí- Áts Gyul (Zách) és ifj. Újlky László (Károly Róbert) Zách Klár című Kisfludy-drámábn

6 Tisztelgés költő szobr előtt - Kisfludy-játék befejező pillnti (lklády László felvételei) nésznek, és neked, nézőnek mindrról, mit látsz, hllsz, csinálsz? A második drb befejezése után látványos átdíszítés folyik, dobogó elejének síkjábn htlms, díszes, múlt százdok stílusát idéző színpdkeretet, mögötte oldltkrások sorát eresztik le, bl oldlon egy támlás kerevet Kérők, jobb oldlon egy támlás kerti pd Cslódások helyszíneit jelöli. A zenészek és munkáj közben kötögető súgó most színpd bl első srkábn helyezkedik el. És elkezdődik egy förgeteges játék, melyben egyszerre látunk egy elődást és zt, mi z elődás ltt rendszerint színflk mögött megy végbe. A drbok egészséges komikum és színházi telier-humor szerencsésen és jó rányokbn keveredik. Állndó bizonytlnság színen, soh nem lehet tudni, folytthtó-e z elődás, hiszen h bl oldlon befejeződik két szerelmes jelenete, kezdődnie kellene jobb oldlon másik drb csknem zonos szövegű szerelmesjelenetének, de z egyik szereplő késik, másik el vn vlmivel fogllv, keret mögött izgtottn figyelő többiek nógtják, szólongtják szereplőket, beszólásokkl, végszvkkl sietnek egymás segítségére, sőt időnként be is ugrnk egymás szerepeibe. Szerepkettőzések és szereplőkettőzések fordulnk elő, Kérők frnci módit mjmoló Szélházyját és Cslódások báró Kényesijét egyként Úri István játssz, hol z egyik, hol másik térfélen teljesítve fellépési kötelezettségét, innen od és onnn ide sétálv vált át egyik szerepről másikr és öltözik át " (vesz fel vgy dob le egy prókát illetve egy klpot), s időnként - játék szbályink megfelelően - mg sem tudj, melyik térfélen melyik szerepet kell játszni, oly egyform kettő. Máskor viszont Kérők Mrgitját női ruháb bújttott férfiszínészek kettőzik meg. Ahogy vígjátékbonyolítás szbályi ezt megkívánják, minden szál többszörösen összekuszálódik, s teljes káosz közepette - mint már nnyiszor z elődásbn - újr meg újr megjelenik színész mellszoborrl, természetesen mindig rosszkor, mindig játékot megzvrv, s egyre ridtbbn, zvrtbbn keresi helyét és szobor helyét színész, minth mg Kisfludy sem értené egészen, mi folyik itt színpdon sját drbjivl. A végén természetesen minden bonyodlom helyrejön, és Kisfludy-szobor is megnyugodv vonulht át színen. A második részben minden úgy kezdődik, mint z elsőben, színészek beszállingóznk, készülődnek és egyszerre elkezdik Zách Klárát. Hrg György - rendezéseire s erre z elődásr is oly jellemző, kifejező, szép és funkcionális - képzőművészeti komponálásmódj itt teljesedik ki leginkább. Ahogy király és kísérete áll fogdáson, hogy királyné vgy tízméteres, uszályként mg után húzott fátylábn bevonul, hogy z összeesküvők reliefként összetömörülnek, hogy királynő és kísérete kertben sétál, hogy meggylázott lányát jelképező bábur teríti köpenyét Zách, és sorolhtnánk jelenetek mindegyikét, olynok, minth egy-egy kódexminitúr vgy egy-egy kis flusi gótikus templom flképtöredékei elevenednének meg. Ugynkkor fegyelmezett és hide gen szép formákt csknem szétfeszítik felfokozott indultok. Leginkább itt érvényesül Hrg Györgynek z z óhj, hogy mindent testnek és hngnk kell kifejeznie! ". Itt szó sincs sem z első drbok prodisztikus hngvételérői, sem pedig történelmi drámák örök veszélyéről és átkáról, képeskönyv-illusztrációkról. Vlódi szenvedélyek izznk föl, többet sejtetve e drámáról, mint mi vlójábn benne vn. Elsődlegesen ez z ellentmondás z ok nnk, hogy egy ponton túl nem folytthtó z elődás, színészek ismét tnácstlnná válnk, levonulnk, megpróbálják másként folyttni, nem megy, mjd feljönnek dobogór, és tiszt hngon, mi színész voltukbn egy népdl-intonációjú dlt énekelnek. Ez gesztus, kárcsk kezdés, ismét egységgé kovácsolj társultot. Megjelenik, most már utoljár, szobrot cipelő színész chplini groteszk lkj, és kis tétovázás után leteszi portrét dobogó jobb első srkához. Kisfludy ugyn nem szerepelt játékbn, de mégis jelen volt, minden vele és színházávl kpcsoltosn történt, s csibészesen együtt játszni kró Kisfludy most ismét szoborrá merevült. A társult megilletődötten tiszteleg költő emlékének. Mást ugynis nem tehet 1 A szoborrl vló játék végig zt kpcsoltot képezte le, mi színészek és szerző között kilkulhtott. Bármily tisztes z igyekezet, hogy feltámsszák múlt szerzőit, kik mguk idejében korszkosk is lehettek, nem biztos, hogy már több közünk lehet hozzájuk, mint tisztelet, elismerése nnk, mit tettek, és tisztelgés emlékük előtt. De nem protokolláris tisztelgés, hnem olyn, milyen győrieké. Akik miközben emlékeztek, nlizáló-szintetizáló munkát is végeztek. Bemuttták költő drámi stílusirányztit, s megrjzolták ttári műv" színvonlán megszólló drámkezdetek és mgyr nemzeti drám ígérete közötti, vlóságot ugyn csk modelláló fejlődési ívet. S közben rr is emlékeztetnek, hogy időnként nem árt megvizsgálni, honnn indult színházművészet Mgyrországon, mi változott és mi nem e művészetben z elmúlt százdok ltt, mennyi még z olyn elem színházbn, melynek ugynúgy ott lenne helye, hol feledésre ítélt műveké, mennyi még gondolkodásunkbn z olyn htás, melynek eredete vlhol ott keresendő Kisfludy sikereinek táján és így tovább. Ez z elődás többszörösen is szembesítő ktus: színészeket kötelezően szembesítette önmgukkl és művészetükkel, de nézőket is szembenézésre késztette soksok hgyománnyl, gondolkodási sztereotipiávl. Formi megjelenésének könnyedsége és elegnciáj ellenére sem könnyű szórkozás Kisfludy játék, nem könnyű követni művek egymásutánját, stílusváltásokt, nem könnyű kilépni megszokott, kényelmes nézői ttitűd-

7 ből, melyben minden gondoltot és érzést megcsócsálv lehet fogysztni. Itt bizony együtt kell gondolkodni játszókkl, rendezővel. Pontosbbn: kellene. Ám elérkeztünk z elődás sebezhető pontjához, színészi megvlósításhoz. A néző csk zokkl képes együtt menni, kik olyn szuggesztívek, hogy mgukkl viszik. Pontosn foglmzt ezt meg színészekhez szólv Hrg György: Azt szeretném, hogy mindenki számár létkérdés legyen ez drb. Nem megélhetési, hnem művészi létkérdés. Akik résztvesznek ebben munkábn, zoknk szinte őrülteknek kell lenniök." (Természetesen művészi megszállottság értelmében őrülteknek!) Ez z őrület egy-két kivételtől eltekintve lig fedezhető fel társultbn. S ezért -- de más, színészi hbitusokból dódó okok mitt is - többszörös stílusváltás -- elismerem, nem könnyű - feldtávl sem tudtk megbirkózni. Bár kirjzolódik egy rendkívül htározott, tlán létrehozás pillntibn még csk improvizációkr épülő, de körvonlibn mindenképpen kristálytiszt rendezői koncepció, megteremtődik mjd' minden színészen kívüli fel-tétel, de színész csk részben képes átlelkesíteni művet. S itt nem rról vn szó, hogy színészek nem krná-nk mindent megtenni z ügy érdekében, hnem rról, hogy e bonyolult s minden bizonnyl z eddigi gykorlttól eltérő feldt és munkmódszer itt-ott meghldj társult képességét. De még így is különleges és rendhgyó, nem ünnepélyeskedő, hnem fntáziát és gondoltokt megmozgtó emlékezéssé nemesedett Kisfludyt idéző játék. Kisfludy-játék (győri Kisfludy Színház) Rendezte: Hrg György m. v. Drmturg: Pályi András m. v. A rendező munktárs: Morcsányi Géz. Segédrendező: Őri Rózs. Díszlettervező: Meller András. Jelmeztervező: Tordi Hjnl. Koreográfus: Novák Ferenc m. v. Zeneszerző: Orbán György m. v. Szereplők: Brnyi Iboly, Bende Ildikó, Gyuricz Lilinn, Kocsis Mári, Kováts Kriszt, Nádi Be, Németh Nór, Mrtin Márt, Rdó Denise, Várhegyi Teréz m. v., Angster László, Áts Gyul, Bobor György, Forgách Kálmán, Németh László, Pálfi Péter, Simon Géz, Sipk László, Szolnoki Tibor, Tóth József, ifj. Újlky László,Úri István. SZŰCS MIKLÓS A debreceni Villámfénynél A Villámfénynél Mthisz-pnzió mellett legsikerültebb Németh László-drámák egyike. Azok közé társdlmi drámák közé trtozik, melyek még m is érvényes üzenetet közvetítenek. Bár hrmincs-negyvenes évek értelmiségének felelősségét firttj, konfliktusi mindmáig élesek mrdtk, tmoszféráj, dilógusi feszültek. Nem véletlen, hogy Németh Lászlónk ez drámáj kpott először színpdot. Németh László intellektuális lkt, z élet intellektuális vetületei és htási érdeklik, drámái ezért mélyen gondolti, értelmi telítődésű lkotások. Az értelem, gondolt felelősségét veti fel, és ezen ponton válik értelmi töltésű művészete egyszersmind etikus jellegűvé. A színházt - nturlist cselekménydrámávl szemben -- vívódás, gondoltok hrcánk színhelyévé vtj. Mint írj: A drámát drámává lelki történés teszi. Igzi színpd nem világ, hnem lélek. " Ez túlzott gondoltiság okozz, hogy szereplők sok esetben monológokt mondnk, melyek lelssítják z elődás menetét, tempóját. Száműz csknem minden külső gesztust, külső cselekményt színpdról. A dilógusokbn jut kifejezésre szereplők ellenállás, eb-ben nyer formát cselekmény Villámfénynélben is. Ez okozz drám állóképszerű párbeszédeit, monológokt. Társdlmi drámáibn Németh László sját progrmját és utópisztikus elképzeléseit tette próbár. Hősei z író eszméinek, ideáink hordozói. Az író kíméletlenül szenvedélyesen vitázik e drámákbn sját mgávl. A drámíró Németh könyörtelen z eszmék, progrmok Németh Lászlójávl szemben. A konfliktus Villámfénynélben is főhős lelkében játszódik le: rádöbben, hogy z igzságtln társdlmi rend ellen nem elég csk művekkel hrcolni, tenni, cselekedni is kell, még kkor is, h esetleg kényelmet, jólétet - vgy tlán z egész életet is - fel kell áldozni érte. Ez z önfeláldozás-motívum végigvonul Németh László szinte összes drámáján, de sehol sem jelentkezik olyn élesen, mint ebben művében. A társdlmi drámáibn áltlábn házstárs képviseli - sokszor krt ellenére -- zt másik elvet, mellyel főhős hdkozik, vgy cslád, mely képtelen megérteni z ide ngyságát, és ezért nem hjlndó válllni társdlomból vló kivonulás egzisztenciális kockáztát. Szinte vlmennyi drámáj erre kettősségre épül, vgyis z eszmék és vlóság összeütközése nemcsk eszmei, társdlmi síkon megy végbe, hnem hősök mgánéle-tét is feldúlj, és ezáltl válik emberileg hitelessé, teljessé drám. Mint legtöbb társdlmi drámájábn, Villámfénynélben is társdlomból vló kivonulást, szigetre menekülést jánlj z író bjok orvoslásár. Az ktuális társdlmi mondnivlón kívül, Németh László drámáibn mindig vn egy áltlánosbb emberi mondnivló is. A Villámfénynélben férj és feleség ellentéte z, mi effjt erkölcsi tnulságot szolgáltt. Az sszony és cslád szeretet ezer szálávl köti Ngy Imrét megutált társdlom konvencióihoz, krrierhez és polgári jóléthez. Trgikus kelepce: vgy z elveket kell megtgdni, vgy csláddl szkítni. Németh László társdlmi drámái minden jó szándék és segíteni krás ellené-re, már sját korukbn sem tudták egyértelműen megmuttni, sem társdlmi, sem z etiki válságból biztos kivezető utt. A drámák hőseinek trgikum éppen bbn vn, hogy nem -- vgy csk későn - tlálnk rá gykorltilg jár-htó helyes útr. Az író egész életén keresztül kereste és kuttt jobb jövő meg-vlósításánk módoztit. Drámájáról következőket írj: Mi Villámfénynél? Az igzság, mely bele-csp életünkbe s leleplezi hzugságit. Drbombn ez leleplező igzság nem gondolt, nem belátás, hnem egy fitl lány szépsége." Ngy Imre dádi körorvos látszt szerint mintférj, tökéletes boldogságbn él feleségével. Szöges ellentéte szomszédjánk, Bkos Bél főjegyzőnek, ki hbzsolj z életet, fűvelfávl cslj feleségét. A flu lkosság szörnyű szegénységben él, gondjikon egyedül Ngy Imre próbál mg módján segíteni: ingyen gyógyítj őket, nyomorúságukról szociográfii munkát ír, mi pesti fitlokt is flukuttásr serkenti. Az orvos zt tervezi, felesége vgyonából ingyenes szívkórházt létesít szegények és z rr rászorulók számár. A Villámfény ", mely hirtelen rávilágít körorvosbn ébredező eszmére, jegyző fitl lány, St, ki egy svájci

8 Tikos Sári (Mrgit), Menszátor Mgdoln (St) és Simor Ottó (Bkos) Villámfénynél című Németh László-drám debreceni elődásábn nevelőintézetből tér hz. Ngy Imre késői szerelem villámfényénél látj meg, hogy jól berendezett és irigyelt csládi élete hzugság, úgy érzi, Stábn megtlálhtj zt nőt, ki méltó társ lehetne, ki kész lenne vele menni z új úton. A főjegyzőék estélyén robbn ki kettős féltékenységi botrány, mely romlott csládi élet minden erkölcsi hzugságát szinte kliniki kórképbe sűríti, kiábrándult körorvost végképp ráébreszti igzi hivtásár. Végül zonbn Stábn is cslódni kell, egyedül indul mg válsztott úton. Egyedül mrd betegeivel, hogy szegényék doktor legyen, " kétségbeesés frks". Ebben drámábn szociális lelkiismeret, jólét készteti cselekvésre főhőst: szembekerül, küzd z őt meg nem értő feleséggel, csláddl, környezetével, végső soron z egész társdlomml. Elégtelennek érzi szociográfii könyvét, s trgikus önzetlenséggel dobj el mgától meglkuvás árán szerzett kényelmet, boldogságot". Az író áltl levont tnulság: társdlom igzságtlnságát - bűnt - egy ember utópisztikus lázdás nem tudj jóvátenni. A drám társdlmi problemtikáj már múlté, miért z író nnk idején megírt, z már megvlósult. Felmerül kérdés: mi néző számár jelent-e vlmit ennek ellenére drám? Igen, mert z eleven emberi problémák izzás, z elhivtottsághoz vló hűség, felelősségérzet, z emberi élet megvlósításáért vívott hrc áthevíti z idejétmúlt társdlmi mondnivlót, és erkölcsi tnulságot szolgáltt. Németh László három-négy évtizede született társdlmi drámáit mi színpd-r lklmzni, sikerre vinni nem könnyű rendezői és színészi feldt. Az utóbbi évek számtln Németh László-bemuttó-j közül sjnos kevés volt igzán jó és sikeres. Kivételnek Ltinovits rendez-te Győzelem és Horvi István áltl rendezett Mthiszpnzió tekinthető. Mindkettő veszprémi elődás volt. Orosz György stiláris hűséggel, interpretáló stílusbn, tlán egy kicsit túlságosn is rgszkodv z író utsításihoz, tisztelettel állított színpdr drámát. Nem hngsúlyozt - ngyon helyesen - konkrét ktulitását vesztett társdlmi mondnivlót, inkább z emberi viszonyltokr, férj és feleség, házsság problemtikájár irányított figyelmet, s ezeken keresztül érzékeltette főhős áldoztválllását, utópisztikus, de jó szándékú tervébe vetett hitét, elszántságát. Igy minden időre lklms erkölcsi péld, drám gondoltiság, felszín mögött rejlő mélyebb trtlom érvénye-sült színpdon. Orosz György jó rányérzékkel, drám gondoltiságát meghgyv igyekezett figurákt élettel megtölteni, jellemeket ábrázolni. Pontosn építi fel jeleneteket, ngyszerűen hngszereli dilógusokt, érzelmi erővonlkt tud egymásr rímeltetni, és jó érzékkel tud erőt dni legfontosbb jeleneteknek. A díszlet- és jelmeztervező Kőrösi Sándor, ngyon helyesen, megpróbált elszkdni z eredeti színi-utsításoktól, és nem nturális díszletképet tervezni, de nem volt elég bátor és következetes. Kicsit csehovi hngultot ársztó szín-pdképébe éppen ezért következetlenségek kerültek és félmegoldást eredményeztek. Az lpdíszlet sok bejárást biztosító színpdképe prktikus, jól funkcionál z elődás ltt, de bútorok és kellékek soknk bizonyulnk, és z át-díszletezés ezáltl nehézkes. A stilizált fák szobábn z előbb említett következetlenség, stilizálás végigvitelének hiányából fkdnk. Az elődás elején és végén, vlmint felvonások között vetített képek - különböző prsztfejek - és Kodály Pslmusánk hngji véleményem szerint félrevezetőnek, erőltetettnek htnk, nem segítik drám megértését. A szereposztás csup telitlált. A színészek szinte vlmennyien teljesen zonosulni tudtk megformált figurákkl, sikerült eltlálniok Németh László-i játékstílust, hngultot. Sárosdy Rezső minden felesleges gesztus, külsődleges eszköz nélkül, ngy belső erővel, kitűnően érzékeltette körorvos önvádját, vívódását, belső hitét, elkötelezettségét, szenvedéseken át megszerzett filozofikus szemléletét. Játék mindvégig fegyelmezett, visszfogott és átélt. Különösen hrmdik felvonás ngyjelenetében remekelt: értette és szenvedéllyel élte át z orvos drámáját. Különösen dicsérendő igényes, szép, értelmező szövegmondás. Ugyncsk kimunkált, ngyszerű színészi teljesítményt nyújt Simor Ottó. Mgbiztosn, sjátos egyéni ízeket felvonulttv jelenítette meg szoknybolond főjegyző figuráját. Minden mozdult, gesztus kifejező. Az elődás legjobbn átgondolt színészi lkítását nyújtott. Az erős krtú, polgári kényelméért ggódó orvosfeleség szerepében Spányik Év mindvégig egyenletes, pszichológiilg végiggondolt játékot nyújtott. Egyenrngú prtnere, ellenfele tudott lenni férjének. O is hrmdik felvonás ngy összekpásábn legmeggyőzőbb. Stát kedvesen, őszinte, természetes, fitlos bájjl Menszátor Mgdoln játszott. A drám elején még szertelen, cspongó kislány volt, z elődás végére érett, komoly hölgy lesz. Hihetővé tudj tenni Ngy Imre hirtelen, késői szerelmi fellobbnását. A féltékeny, jeleneteket rendező, mármár nevetséges jegyzőné szerepében Tikos Sári kezdeti elfogódottság után szintén tökéletesen zonosulni tudott szerepével. A jobboldli beállítottságú diákot, Htárváry Árpádot, kit főorvos szinte észrevétlenül, szellemesen tesz nevetségessé, Rost Sándor játszott. Kisebb túlzásoktól eltekintve ő is jól oldott meg feldtát. Németh László: Villámfénynél (debreceni Csokoni Színház) Rendezte: Orosz György. Díszlet és jelmez: Kőrösi Sándor. Szereplők: Sárosdy Rezső, Spányik Év, Simor Ottó, Tikos Sári, Menszátor Mgdoln, Rost Sándor, Kőszáli Iboly.

9 VINKÓ JÓZSEF A Blettptkány z Ál prófét és Sjtügynök Három vidéki ősbemuttó Mint tudjuk, színjátszásunk fő neurlgikus pontj mi mgyr drám. Virágzik-e? játsszuk-e? Megújulht-e áltl mgyr színház? És rögtön z ellenkérdés: csk áltl újulht-e meg? De menjünk tovább. Elképzelhető-e Nemzeti Színház eredeti, új mgyr drám nélkül? Nem olyn test-e így mint Vörösmrty írj Drmturgii lpokbn, idestov száznegyven éve - mely idegen lélektől mozgtttik, álrc, mely megett vlódi képet hiáb keresünk "? És z ellenkérdés: emelheti-e nemzeti színjátszás értékét, szolgálhtj-e színházi felvirágzást hevenyészett, színvonlábn gyenge színdrb? E tárgykörbn komplexusink már vitorlngyságúr dgdtk. Nosz, vásznkb vitákt fogunk, hdd lendítsék hjót! Vn-e mi mgyr drám? Vn!- válszolnk egyesek. Sőt, z elmúlt esztendőkben fntsztikus fejlődésnek is indult. Megváltoztk szemléleti és stíluskérdések, repertoárok sokszínűek lettek: színpdjinkon egyszerre jelentkeznek Németh László-i, illyési hgyományosbb drmturgi, z úgynevezett középnemzedék (Csurk, Szkonyi, Páskándi, Szárz, Mróti, Gyurkovics stb.) és legújbb stílustörekvéseket előlegező fitlbb nemzedék (Spiró, Náds, Bereményi, Czkó stb.) képviselői. Vn-e kiemelkedő, európi mércével is mérhető mi mgyr drám? Nincs - válszolják mások. A konjunktúrát túlélő drbok olynok, mint fehér holló. Válllj-e színház mi mgyr drámát? Hogyne! Csk z elmúlt öt évdbn ( Mgyr Színházi Intézet jegyzéke szerint) színpdjinkon közel százötven(!) eredeti mgyr bemuttót trtottk. Nem is szólv z áltlános ügyszeretetről, z ösztöndíjkról, pályáztokról, folyóirtok (közöttük SZÍNHÁZ) színdrbéhségéről, drmturgok kétségbeesett szívósságáról. Hiszen még pontot sem tett hlovány novelláj végére szépreményű kezdő prózíró, már-is cseng (h vn) szobájábn telefon. Nem voln kedve drámát írni?" - fuvolázz egy bűbájos hng. Prosperitás tehát. Cskhogy, vethetik közbe - és joggl -- kételkedők: hol ez százötven színdrb? Ellentétben zzl néhány (hngsúlyozom: néhány!) vlóbn jelentős színművel, mely különböző okok mitt z sztlfiókbn lpul. Egy mi mgyr drám vjúdásáról, megszületésének groteszk-trgikus fordultiról, jeles színigzgtó különös ügybuzglmáról tudósít Görgey Gábor legújbb drbj is. Hiáb, tém levegőben lóg, s z író mg módján voksol mgyr színház-mgyr drám hidrfejű vitájábn. Bulvár Egy színdrb és egy világkrrier születésének története. Első pillntásr csinos kis blettptkány, Stell Aurór tündökletes érvényesülésének meséje, megfűszerezve Bkonyi Géz, neves író belső konfliktusávl. Vlójábn több-ről vn sző. Görgey bulvárdrbok klsszikus ptronjiból, évszázdok ót működő klisékből, megrázó közhelyekből, márványb vésendő rnyigzságokból építi fel színdrbjánk primér történetét (hogyn lesz külvárosi szegény-lányból világsztár?), mely fölött szinte észrevétlenül bomlik ki egy második színdrb is, melynek önmg tárgy. Stell története csup bnlitás: slétromos flk, tüdőbjos ngytt, ócsk szob-konyh Cső utcábn, honnn romltln prdicsommdár Hollywoodig röppen. A második történet, rfinált keretjáték, h úgy tetszik, Bkonyi Géz, hírneves írófejedelem drámáj. Az z eset, mikor szerző szembekerül önmgávl, és betétdrb hőse lesz. Görgey bulvárt megszégyenítő gy-fúrt drmturgiávl gblyítj össze két történetet. Hősével, Bkonyivl, kulináris irodlom rettegett ellenfelével, ki z életben és művészetben egyránt mélységesen megveti bulvárlét idiotisztikusn derűs világszemléletét - meg-történik bulvár. Kitlál egy minden-kinek vn egy álm"- történetet, s vlószínűtlenül ostob színpdi létform testet ölt, behtol z életébe. Minden derűsen egybevág. " Bkonyi vlódi életét ugynis ugynzok bulvárklisék irányítják, mint z áltl olyn lenézett műéletet. ;A hmis színpdi létform: létező életform. Bkonyi világábn mindenki bulvárlét szbályi szerint él. Így él Zebegény, színigzgtó, Mtusk, slágerszerző, Csík Dór, z újságíró, Iboly, drámíró felesége. Sőt! A bulvár idillikus derűje meg sem közelíti zt háztáji kedélyt ", mivel második drb szereplői történelmi-társdlmi ktklizmák bszurd ellentmondásit átvészelik. A bulvárlét progrmozhtó mechnizmus megvédi őket, felmenti túlzott lelki konfliktustól, z önvizsgá- Mátry Márt (Stell Aurór) és Kiss Jenő (Bkonyi) Bulvár című Görgey-komédi kecskeméti elődásábn

10 lttól. A gondolkodástól. Nem csod hát, h bulvár épp Bkonyivl, z egyetlen önálló gondolkodóvl történik meg. S ebből nézőpontból tekintve Bulvár már nem is egyszerű stíluspródi, sokkl inkább Gombrovicz Operett-jével trt rokonságot. (A drb első, részletes szinopszis 1973-bn foglmzódott meg minisztérium musicl-pályáztár.) Görgey könnyed nyíltsággl szembesíti konszolidált bulvársblont és mögüle kikndikáló társdlmi feszültségeket. A bugyut áltárslgást, z erőszkolt gondoltnélküliséget és z Andrássy út htvnbn hülyére vert foglyocskákt". Létünk minden trgikus ellent-mondását és kétrcúságát. A drb igzi értékét, különös feszültségét ez meg-hökkentő (de kellőképp nem kidolgozott, elngyolt) tudthsdás " dhtj. Hogy itt senki nem zonos önmgávl. Hogy bulvár könnyedsége, mi kis békés együttélésünk " optimizmus monumentális bűntudtokt tkr. Hogy Zebegény, színidirektor (z ötvenes években vesespecilist " ), és Csík Dór, z újságírónő trkój mögött éppúgy ott feszül z elmúlt évtizedek tisztáztlnság, mint Bkonyi mgtrtás mögött, ki tudt, hogy Zebegény verte hlálr z pját, mégis kezet fogott, sőt kényszerűségből (lelki renyheségből, kényelemből) még dolgozott is vele. Sjátosn hzi stílusimitáció tehát Bulvár, mgyr színpdon ritk kísérlet, s mint ilyennek számos hibáj felsorolhtó. Hibáj és erénye többműfjúság is. A Bulvárbn (már-már törés szintjén) több stílus keveredik. Nem véletlen, hogy z író nem is jelöli műfját. Az lcím világkrrierről" beszél, három felvonásbn. Az biztos, hogy bulvár sem operett, sem bulvár, sem zenés játék, s még csk nem is mindezek pródiáj. Tlán Trján Tmásnk vn igz, ki relist sztíránk fogj fel. Jellemző, hogy z elődás is ott jó, hol nem z operett- vgy bulvárpródiát erőlteti, hnem utt enged relistább felfogású játéknk. S nem véletlen z sem, hogy z ehhez játékstílushoz következetesen hű Kiss Jenő z elődás legjobbj. Az ő Bkonyij ngy mű meglkotásár készül, z vr és törmelék lól kor keserű szépségét " szeretné npvilágr hozni, s ehelyett önnön cspdájáb hull, beleszeret romltln, niv " Stelláb, bárgyú táncdlszövegeket gyárt, süllyesztett fürdőkádr gyűjt. Erotikáj - mint Afrikábn élő brátj mgnószlgról felvilágosítj - impotens ", hígvelejű romntik " elvette z eszét, szerelme nem vlódi fellángolás, hnem holdvilágos kutyvonítás ". Kiss kitűnő stílusérzékkel, visszfogott színészi eszközökkel ábrázolj z író groteszk, ám mégis trgikus lelkitusáját, cslódását, beletörődését, végső mgár tlálását. A drámábn méltó társ és ellenfele Zebegény, direktor. Kettejük küzdelméből, születő mgyr drb körüli huzvonából bomln ki z mélyebb mondndó, mit Görgey bulvárptronok mögé rejtett. De csk bomln. Mert Zebegény lkítój, Lengyel János minden, csk nem. méltó ellenfél. Játékábn nem semtizmus továbbéléséből fkdó művészetpolitiki gykorlt, nem vulgármterilist vezetőszemlélet bontkozik ki, sokkl inkább egy kbrékbn ábrázolt színház-igzgtó, ki fel-lá rohngál, hdonászik, rikácsol, elvörösödik, nyáldzik és verejtékezik, egyszóvl spilázik. Lengyel mit sem sejt Görgey áltl keserű-ironikusn ábrázolt figurából, szerep rétegei mélyen rejtve mrdnk, még csk felszínt sem horzsolj. Szerepfel-fogás és tehetetlensége mitt megbillen z elődás. Amikor - Görgey drbjábn - jeles színidirektor tisztázni szeretné, hogy ( még meg sem írt) szín-drb tuljdonképpen Afrik melyik állmábn ( kolonilizmus igájábn senyvedő vgy hldó vgy netán félhldó állmábn") játszódik mjd, kkor szerző ijesztő szűkszvúsággl jellemzi felelősséget válllni nem merő, csk felsőbbség véleményétől rettegő, gyáv, meglkuvó és tehetségtelen vezetőtípust. Az elődásbn mindez olcsó viccelődéssé silányul. Érdektelenné válik z örökzöld tém is: színház színházbn, drám és z elődás boszorkánykonyháj. Lengyel János szereposztási tévedés. Vlószínűleg érzi ezt rendező, Görgey-drbok vtott felfedezője, Sándor János is, mikor többféle értelmezési lehetőség közül nem következetes sztirikus színrevitel, hnem filmszerűen ngystílű operettpródi mellett dönt. Sándor tehetséges rendező, virtuóz stílusérzékét, z árnyltok iránti fogékonyságát többször bizonyított már (legutóbb épp Fejek Ferdinándnk című történelmi bszurd színrevitelekor), ezúttl zonbn cserbenhgyj rányérzéke. (Es cserbenhgyj kecskeméti színház is, mely megálmodott revüdíszlet helyett seszínű, gyűrött ppírmsékt, tizenkét néger boy helyett botl dozó óvodásokt bocsát rendelkezésére.) Sándor most is sziporkázik, sjátos ksztófhumor fel-felvilln; ötletei zonbn nem lkotnk szerves egészet, z elődás széttöredezik. Kitűnő jelenetek ( második felvonás telier-hngult, Bkonyi képzeletében megjelenő megírtln történelmi figurák dnse mcbre-j stb.) látványos (de kidolgoztln) ötletekkel váltkoznk, ngystílű operettllúzió megbicsklik, és plckból kiszbdított form bosszút áll: h már belesek kulisszák mögé, s kirángtom kócot bbából, zz leleplezem világszám születését, kkor primdonnánk, h világsztárként lép elém, lenyűgözőnek kell lennie. Márpedig korunkbn primdonnánk lenni - mondott Honthy Hnn - körülbelül nnyit jelent, mint mondjuk fiákeresnek lenni z utomobil és repülő korábn". Csk z válllkozht rá, kinek istenáldott tehetség jutott. A kecskeméti világsztár, Mátry Márt szemünk láttár fokoztosn lkul át romltln virágszálból ffektáló hzi dizőzzé, mjd pprikáskrumpli után epekedő hollywoodi ngysszonnyá - segédtáncosnk meggyőzőbb. A hernyó metmorfózis pillngóvá nemcsk külsődleges, Mátry egész hnghordozását, test-és kéztrtását meg tudj változttni, szinte hihetetlen z gyorsság, mivel félretposott cipőjű niv trmplik világnősténnyé változik. De sjnos nemcsk zzá. A kecskeméti elődásbn ő lesz Bkonyi drbbeli ellentéte is. A Zebegényszál elkorcsosulás mitt előtérbe tolkszik z ő története, s így zenei ndlításnk (Fényes Szbolcs virtuóz ujjgykorltink), Görgey heroikusn ütődött táncdlszövegeinek lényegesen fontosbb szerep jut, mint szükséges. Bkonyi bulvárléttől vló irtózásávl nem Zebegény torokszorítón behálózó bulvár-világszemlélete feszül szembe, hnem egy vlódi bulvártörténet. Az elődás stílusegysége nem jön létre, Zebegény és Bkonyi döntő leszámolás " betétként ht. Fellelhető ez bizonytlnság színészi játékbn is. Kölgyesi György ( Tt) kbréelemekből gyúr élvezetes figurát, Mr. Szbó, producer, Stell felfedezője és tuljdonos, külföldre szkdt hzánkfi (Lkky József), hát mögött VIII. kerületi fogdmegjeivel bulvárpródiát játszik, Csík Dór, rejtélyes előéletű bulvárriporter (Jblonky Mári) sztirikus felhngokt penget stb. Akdozik tehát gépezet, nem forog oljozott, pompás didlll végkifejlet,

11 z örökkévló hppy end felé. Persze ebben, idézhetném; Görgey önironikus sorit, nemcsk z elődás luds. Vn némi igzság finálé kezdősoribn is: Hppy end, hppy end! Itt drám elpihent..." tegyük hozzá fársztó és brvúros klndozás után. Teret engedve újbb, provokáló meglepetéseknek, erős fntáziájú szkmbelieknek. Ilyen provokáló ötleten lpszik fitl Kolin Péter történelmi prboláj is. A Heródes Hernádi-méretű és -merészségű fikció. Ötlet, melyről tpsztltbb drámírók sem biztos, hogy le tudnánk mondni, nemhogy Kolin, pálykezdő. Ő különben is kedveli meglepetést. Drbji egytől egyig, kivétel nélkül mind meghökkentő fordulton lpsznk, erre épül drmturgii szerkezet, ezen nyugszik mondnivló, Például: egy mtőr társult z Ödipusz című trgédiát dj elő, méghozzá olyn át-éléssel, hogy színpdi pestis átterjed nézőtérre, Teiresziászt lkító színész megvkul, lokszté megszemélyesítője felksztj mgát (Ödipusz ngyszínpdon). Két tróger izzdtn rkodik egy teherutópltór, mjd fellázd kisszerű sors ellen, mígnem kiderül, hogy súlyos kövek ppírkellékek, s l á b u k ltt színpdi deszk föld (Sziszi és Fuszi). Egy jóléti társdlombn betiltják mesét, sírást és nevetést, s tccsr tett. mesehősök (Hófehérke, Hmupípőke, F nyűvő és társik) hrcb szállnk csod jogáért z unlmncokkl stb. A Heródes több is, kevesebb is ezeknél drboknál. Több, mert átgondoltbb, érettebb, kimunkáltbb, írói szintje mívesebb. Kevesebb, mert ngy ötlet vlójábn drámi szerkezet ellen dolgozik, s cspdát állít Kolinnk, ki belesétál. ;A tézis így hngzik: nem Jézus, niv néptnító, hnem Heródes, cinikus reálpolitikus vlláslpító, ki felismeri, zseniális érzékkel megsejti, hogy jézusi hittétel lklms politiki céljink megvlósításár, s Jézust mindvégig eszköz-. nek, bábfiguránk tekinti. Célj központi htlom megszilárdítás, egyfjt világátlkítási szándék, zz új viselkedési normák, új etiki szbályok megteremtése; z új (szükségszerűen új) hit létrehozás egy politiki korszkváltás küszöbén. Jézus természetesen nem válllj.messiás-szerepkört, prófétként Jézus (Joós László) és Heródes (Orbán Tibor) Kolin Péter drámájánk veszprémi elődásábn (MTI fotó - llovszky Bél felvételei) nem hjlndó Heródes ngyszbású politiki mnipulációját szolgálni, sőt igyekszik megkdályozni zt. De Izrel király gátlástlnul tör célj megvlósításár. Felhsználj Keresztelő János jósltit, közvetlen munktársát ", Mátét, besúgót beépíti z postolok közé, álszkállt rgszt, s Názáreti képében eljátssz z új hit postolát, Megváltót. Szerepét tökéletesen lkítj, félrevezet mindenkit, Pilátus előtt zbáló, gyönyörökre éhes brbár, főembereit (Kjfást, Jeremiást, Filepet) Róm elleni függetlenségi hrc távlti politikájávl téveszti meg, ideig-óráig még szerelmét, Mári-Mgdolnát is félrevezeti. Mind-össze Jézust nem csphtj be. A drb vlójábn kettejük összecspásán, érve-lésén lpuln, kétféle rendező elv, két-féle erkölcs megütközéséből szikrázhtn föl. De nem szikrázik, mert.heródes nem drám, hnem monológ. Nincs vlódi konfliktus. Jézus nem ellenfele Heródenek. És ez z cspd, mit z lpötlet teremt. Heródes fejében ugynis - mint ezt Kolin mg is kifejtette XX. százdi gyvelő működik. Korunk kétségekkel, gyötrelmekkel teli hőse ő, ki birtokábn vn százdunk történelem- és társdlomismeretének, sőt tlán még modern pszichológiánk is. Hozzá képest jézus niv és szelíd békepostol, gondolkodásmódj (mi szemmel tekintve) gyerekes, elvult és értelmetlen, érvei htástlnok. Nemcsk Heródesre, nézőre is. Rádásul, z lpötlet ördögi kényszere folytán Kolinnk még z evngélium mondtit is király szájáb kell dni, így nemcsk ngyúr gondolti rendszere, világfelfogás gzdgbb, érdekesebb Jézusénál, de mg nyelvi megfoglmzás is emelkedettebb, színesebb - egyszóvl htásosbb. Jézusnk - világátlkítási terv megingtásár - vlójábn nincsenek érvei, hcsk nem cél--eszköz di-

12 lektik ellentmondási, miket mindvégig csökönyösen hngoztt. Szerinte z új hit ötven vgy kétszáz esztendő múltán úgyis megköttetik Izrel és olyn vlki között, ki nem csló, mint Heródes, tehát leleplezhetetlen. Most elég voln egy kis hib, és kár ezer évre nullár csökkenthetnéd z esélyeket, mert minden kezdeményezésnek előre hitelét vennéd " - szegezi Heródesnek. A király mult ellenfelén, felül és kívül áll érvelésén (sjnos színdrbon is), tizenegy postolt jónevű trénerként idomítj, tökéletes szemfényvesztő, Isten fi, csoddoktor, tudj, hogy terve megkdályozhttln - cslás bevégeztetett. Már csk vértnúság ktrtikus ngyjelenetére vn szükség, hogy z új vllás megszülessék. A mártíromság természetesen vlódi prófétár várn, z álprófét z utolsó pillntbn ruhát cserélne Jézussl, s zt feszítenék keresztre. Az ördögi körből nincs menekvés : Érzi ezt Jézus (és érzi ezt Kolin is). Vártln, már-már krimiízű fordulthoz nyúl tehát; Isten fi megmérgezi mgát, hogy megkdályozz szerepcserét - s megmentse népét és világot példátln svindlitől. Nem gondol rr, hogy Heródesnek, ngy játékosnk lesz ereje sját életét is feláldozni világméretű pókerjátszmán. A cslók gyávák", erre lpítj tervét. Cskhogy Heródes nem mondht le vértnúság htóerejéről, hiszen csk így teljesülnek próféciák. Válllni kell kényszerű mártíromságot, és válllj is. Közben pedig röhög z egészen: világon, z istenes Heródesen, önmgán, hülye Jézuson. Tudj, hogy minden viszonylgos, hogy jó önkényes válsztás dolg, Isten pedig nincs sehol. Látj, hogy z emberiségnek nincs szent ügye, csk történelme, s e történelmi kényszer rendre kitermeli szükséges Megváltókt - vgy urlkodókt. Remek fickó ez Heródes " - mondj elrgdttássl Mári is. Ő sem mkulátln, testetlen megszállottt, nem tisztéletűt, hnem józn ésszel, rókfntáziávl megáldott reálpolitikust kedveli. És érzi ezt Pétervári István, veszprémi elődás rendezője is. Semmitmondó, rctln Jézust állíttt színpdr Joós Lászlóvl; erőtlent, htástlnt és súlytlnt, ki nem lehet Heródes ellenfele. Dilógusikbn nincs feszültség, vitájuk tétje prányi, nincs cst, nincs mérkőzés. Heródes betonflnk hsználj Jézust, miről lbdái. mguktól visszpttnnk. Nem két Jézus-szvlókórus ", mint hogy drbbn mondják, hnem többszereplős Heródes-monológ. (Monodrám is lehetne, h tnúi volnánk belső konfliktusánk, vívódásink. De nem vgyunk.) Az elődás így is csk hlvány lenyomt Kolin egyébként gzdg és minden hibáj ellenére érdekfeszítő szövegének. Pétervári láthtón ingdozik filozófii drám és történelmi krimi között, drb tmoszféráját külsődleges eszközökkel igyekszik megteremteni; látványosságr törekszik, minth nem bízn szöveg lehetőségeiben. Pompáztos, rnytól, brokáttól, selyemtől csillogó, bálványokkl telezsúfolt, tükrös-fényes díszletet vrázsol Neogrády Antl segítségével színpdr. Ez díszlet nem drbot szolgálj. Nincs feszültsége, játéktérként nem funkcionál, egyszerűen csk tetszetős; író-rendező mondnivlóját nem szolgálhtj, színészek nem benne, csupán előtte játsznk. Ez nem börtön, nem trónterem, nem Jordán prtj, csk lenyomt. Önmgát fitogttj. E különös, színes hányvetiségben természetesen nem érvényesülnek Hruby Mári - egyébként fntáziátln, szín- és térhtásukbn megkomponáltln - ruhái; olybá tűnnek, minth háttérfüggönyből vágták voln ki őket. (Szomorún jegyzem meg, hogy épp most olvstm Robert Edmond Jones meriki díszlettervező írásit, ki már ben rról beszél, hogyn kell díszlet és jel-mez színhtásit összekombinálni, bizonyos nygok színét és nygiságát világítássl megváltozttni, s egyáltlán miként lehet fényt, teret és formát teremteni észrevétlenül - színpdon.) De térjünk vissz z elődáshoz. Pétervári egy bálványokkl körülvett br-bár világbn kívánt felmuttni egy kor-szerű gondolkodású, történelmet és z dott kort szuverén módon értelmező embert. Heródest, ki számunkr is ér-vényes gondokkl küzd: társdlmi együttélés új feltételeit, kollektív cselekvés lehetőségeit kuttj. A Jézus-mítosz, vllási keret csk ürügy vizsgálódáshoz, z izreli király új cselekvésmodellt kíván teremteni, h kell, erő-szkkl is. Tervével végzetesen mgár mrd, még két legközvetlenebb brát-j, Máté és Mári- Mgdoln sem érti meg. Az elődásbn mégis zok jelenetek forrósodnk fel, hol ők vnnk színpdon. Máté, z udvrmester (Szoboszly Sándor) egyébként is z elődás legvonzóbb, Mári-Mgdolnávl (Dobos Ildikó) együtt szinte egyetlen húsvér figuráj. Tökéletes besúgó, Heródes egyetlen bizlms. Ismeri gzdáját, mindent előre tud, gykorltilg sosem hibázik. Szoboszly ízt, csínt és hngultot hoz kedélyes unlomml csordogáló játékb, színészi eszközei pontosk, figur hiteles. Tlán Máté kilétének titokztosságávl mrd némiképp dós, hiszen nem lehet felfejteni, miért is szolgálj gzdáját; cinikus kpzsiságból, Róm ügynökeként, szeretetből? Egyszemélyes-jelenlététől mindenesetre meg-éled színpd. Ellentétben tizenegy postolll, kik vég nélkül vonulnk fellá, vigyázv, nehogy elvétsék lépést. Libtempóbn zsoltároznk tehát. Alldogálnk Jordán prtján. Leülnek, szemben közönséggel, és rivldáb lógtják srujukt. Üvöltően civilek. A mgyr sttisztéri megtestesítői. Az rctln, jellegtelen - felesleges - sttisztériáé. Egyetemisták? Főiskolások? Kellékesek? Nem tudom. De jönnek. Veszprémben éppúgy, mint Szegeden. Ott z ügyelő intésére lépnek elő, tíz-egynéhányn Thurzó drbjábn. Kezükben kés. Azzl böködnek. Egyszerre és ütemesen, hol közönség, hol szegény lótolvjunk felé. Egy-kettő. Böködő gorillák. Mert ettől eltekintve mozdultlnok. Minth lenyeltek voln vlmit. Arcuk se rezdül, mikor lótolvj gyilkos dühvel ölbe kpj gzdájukt. Nem mozdulnk. Csk z ügyelő csettintésére. Egyébként süketek, némák, vkok. Egy jelre kilépnek, egy másikr visszjönnek. Heródeshez éppúgy, mint szrcén herceghez. A különbség csk nnyi, hogy Veszprémben drócbn vnnk, Szegeden úszóspkábn. Holló és sjt Thurzó Gábor tlányos című vidám komédiáj pár sorbn elmesélhető. Hmdán, szrcén sjtherceg erővel megválszttj pápánk Bldssrét, szolgáját, hogy segítségével urlkodhssék Rómán, szent városon. Csínyjár csúnyán ráfizet, mert hálátln (és gyfúrt) lótolvj bekebelezi megszülető sjtkrtellt, és kiénekli gzdáj szájából mozzrellát. Íme, közelmúltbn elhunyt jeles író komédiájánk trtlm. Szolgálhtok (hál műsorfüzet világos útbigzításánk) eszmei mondnivlóvl " is. A Holló és sjt egy politiki mnipuláció története, és zt példázz, hogyn torzítj el politik zt z eszmét, melynek nevében cselekszik". Ez jól hngzik, ám kissé elvont. Gondoljuk végig. A szrcén urlkodó, hogy megvethesse világi

13 htlmát (és eldhss rktáron bűzlő sjtkészletét) ideológiát keres, melynek nevében kormányozht. Egy bohóc fejébe húzz tirát, és teremt egy pprikjncsi- Szenttyát. Az ötlet nem új, Bldssre ez idő tájt htodik páp Itáliábn. A krd és szenteltvíztrtó (z állm és z egy-ház) jól ismert szövetsége tehát? A hit devlválódásánk komédiáj? A hivtá-sos hsfelmetszők és vágóhíd szent rkngylink érdekzonosság? A Frn-cót megáldó XII. Pius páp? A vllás üzlet, háború is, jól tudj Thurzó, mégis kételyeim támdnk ettől z ijesztő egyszerűsítéstől. Nyomozzunk tovább. Bldssre, lótolvj, hogy mentse ir háját, válllj kényszerű prófétságot, mjd később, midőn megtlálj becsületét " már neofit buzglomml, drócbn követi belső meggyőződését. Becket kisöccse? Egy társdlmi-politiki szerep önigzolás? Az önmegvlósítás lehetetlensége? Modern lélektni komédi? Szó sincs ról, hiszen végső megvilágosodás pillntábn, mikor megjelenik szájábn sjttl holló, Bldssre rutinos politiki kméleonnk muttkozik, és lelkek fölötti urlomnál többre becsüli földi jvkt: sjtrészvények ötvenkét százlékát követeli mgánk. Mityánk kivgymennyekben/mrdj is ott" - ismételhetnénk Prévert sorit. Nem hit és nem lélek drámáj tehát. Tlán világon didlmskodó gzdság-politik példbeszéde? Hiszen pápák sorr eltűnnek porondról, mikor ngyhtlmk közgzdsági érdeke úgy kívánj. És hit embere átlkul elegáns üzletemberré, dróc lól kibújik (vlóságosn) city mn. Miről szól ez színdrb? A htlom kettős természetéről? A rómi nép fásultságáról, mellyel npont megéljenezi z új pápát, hiszen mint z istállószolg mondj: Nem z számít, kit hit képviseletére kijelöltek, hnem hit mg. " Szellemes közhelyek, elegáns dilógus, szinte hibátln drmturgii szerkezet, megtévesztően együtt vn minden, mi egy jó és htásos színdrbhoz szükséges. A konfliktus is ott lóg levegő-ben ". Végig z egész drbon. De sjnos levegőből is vn. A Holló és sjt, ez tlányosn hevenyészett drb ", hogy Kolti Tmás nevezte, nem szól semmiről. Már-már olybá tűnik, mint vlmi fogdásból (bosszntásr) írt drmturgii ujjgykorlt. Vtt, mibe z ember belehrp. És most tele száj. Vss Gábor (Bldssre) és Mentes József (Sebstine) szegedi Nemzeti Színház Thurzó-bemuttóján (Hernádi Oszkár felvétele) Különös önsnyrgtás vezethette szegedi színházt, mikor (számos jó kezdeményezés után) műsorár tűzte ezt hosszú ideig jótékonyn elfelejtett fbulát. Nem bízhtott ugynis sem drb ktuális üzenetében, de még poénok htásábn sem. A Holló és sjt ugynis színes léggömb, mihez, h hozzányúlnk, rögtön leenged. Mindezeknek fényében bemuttó (és ezt félve jegyzem meg, mert korántsem csk szegedi elődásr jellemző) elhmrkodott áldoztnk tűnik z ősbemuttó-mítosz oltárán, tétov és kényszerű felfedezésnek, homályb vesző értékeink kőtelező kikpirgálásánk. Ugynez tétovság érződik drmturgii munkábn is. Az elődás mindent elkövet, hogy tisztázz szöveg opálos rejtelmeit és egy döntő ponton bele is vtkozik textusb. Az eredeti változtbn, világtól és z emberektől megundorodv Bldssre visszvonul z Árttlnok Tornyáb", szöcskén, gyökéren tengődik, és z égi jelre vár, mely útbigzítj. A megvilágosodás késik. Ezltt odlenn összegyűlnek ellenfelei. Hmdán, kit elűzött sját plotájából, Orin őrgrófnő, hjdni meglázott cseléd-szerető és Bertrm, titkosügynök. Ok zok, kik, h kell, erőnek erejével is le krják mondtni z utolsó megátlkodott mrdék-pápát, Bldssrét, hogy z ideológii htlmt ( világpic és sjtkrtell érdekei szerint) egyetlen páp, remetéből sjtügynökké vnzsált Sebstino kezébe tegyék. Cskhogy Bldssre nem hjlndó lemondni. Üze-

14 netre, égi jeldásr vár. És z üzenet holló képében (csőrében sjt) meg is jelenik. (Hogy miért holló, ne firtssuk. Nyilván színdrb címe mitt. Vgy L Fontine iránti kegyeletből.) De nem beszél. (Remete Szent Antlnk sem beszélt. Világos: kiesik szájából mozzrell.) Hllgt. Nehéz helyzetekben zonbn --nyugtt meg bennünket lótolvj -- csod csk elvétve Isten műve, áltlábn z embereké." Megérti tehát szó nélkül is z üzenetet, mire hosszú ideig várt: Isten zt jánlj, hogy ne lelkek, hnem inkább pic ur legyen, mondjon le, de szerezze meg sjtrészvények ötvenkét százlékát. A tipp jó, Bldssre hllgt prktikus suglltr. Ezen ponton z elődás sejteti, hogy holló csk trükk, szó sincs suglltról, nem z Isten, hnem Sebstino, régi brát tnácsolj pálfordulást, megteremtve ezzel z egyházi és sjttőke monopóliumát. S hogy mondnivló egészen világos legyen, színház boursinek, pálpusztik, ementálik, mozzrellák részvényét - ötvenkét százlékról, mi szövegben szerepelt - gvllérosn htvnöt százlékr emeli. H sjt, legyen kövér. A rendező, Seregi Zoltán mesterien kígyózik színdrb üresjárti között. Ahhoz kötéltáncoshoz hsonlít, ki száz méterrel Nigr fölött, egy szál kötélen imbolyogv elhiteti mgávl (és némelykor színészeivel is!), hogy láb ltt szilárd tlj. A muttvány természetesen nem sikerül, de z imbolygás imponáló. Sereginek ugynis vérében vn színpd. Nem szövegekben, hnem szituációkbn, figurákbn, fényben, hngbn, színekben gondolkodik. Az ő színpdán vlódi kecske mekeg, zongoránál egy csontváz Mry llopkin világhírű melódiáját, Those Were the Dyst zongorázz, lépcsőn gézzel betekert fejű henteslegények rohngálnk, kötényük véres, Hmdán testőrei úszóspkát hordnk, Orin biciklin treníroz, z istállószolg lomml teríti be színpdot. Istálló z egész világ! - legyint keserűen Seregi - és sjtügynök benne minden férfi és nő. Kérjük számon tobzódó ötleteit? A hrsány poénokt? Az eklektikus stílushtásokt? A vissz-vissztérő rekvizitumokt, rendezőpetárdákt? Hivtkozzunk szövegre? De milyen szövegre? Ennek színdrbnk vnnk dilógusi, de nincsenek szerepei. A színészek nem is szerepeket, hnem mondtokt, szvkt játsznk. Hogy néh élvezetesen, z egyedül rutinjuknk köszönhető. És tehetségüknek. Vss Gábor életvidám, bővérű, vgány lócsiszárt lkít, rendre kihjigálj Hmdán testőreit, pimsz, életerős hím, ki némi kényszerű lelkigykorlt után boldogn veti le dróccsuhát, s hrp bele világb, keresztülgázolv mindenkin, h kell, cinikus, mi nyíltsággl. Játék pihentető élvezettel szolgál, s felfelvillntj ( szöveg mögött) egy vlódi, trtlms színdrb lehetőségeit. Igz, neki legkönnyebb dolg. A többiek: kuglifigurák. Hmdán (Király Levente) fel-lá rohngál, kitüntetései csörögnek, molyn urlkodói puffncs, ki h dühbe gurul, külön erre célr lklmzott pofozóemberét ütlegeli, ezt szomorúütődött Frnkensteint, ki kezeit lógázv ácsorogj végig z elődást. Lehet, hogy király - szerepe fölött érzett tehetetlen dühében - z egész társult nevében pofozz? Korunk igzi hősei pufferek" - mondták z elsőként említett színdrbbn, s ezt bölcsességet még Bertrm, z ezerrcú kmrás is elirigyelhetné. (Gyürki István lkítj tehetségesen.) Ebből rezonőrféle lkból Seregi molyn szürke eminenciást, két- (vgy három-) kulcsos politiki szélkkst igyekezett kifcsrni. Arcát ngy klp fedi, puh, hlk léptekkel surrn át egyik jelenetből másikb, hogy miért, zt ne firtssuk, nyilván őt is mgsbb (értsd: írói) érdek mozgtj. Pálfordulási mindenesetre követhetetlenek, kedélyes árulásink semmiféle drmturgii szerepe nincs, intrikái vlószínűleg régi színdrbokból szármzó beidegződések. Néh beléjük is gblyodik. Ilyenkor nincs mit tenni, át kell vágni gordiuszi csomót. Ezt teszi Orin őrgrófnő, lótolvj hjdni szukáj", Máriáss Melind. O olyn, mint vlmi energigombóc. Bevihrzik és felpezsdül színpd. Mjd távozik. Később újr bevihrzik, ám ezúttl dolgvégezetlen kisomfordál. Minth z öltözőben felejtette voln szerepének másik felét. De ott hiáb keresi. Különféle lkokt formál tehát: loncsos-hervdt házigróf-nőt, titokztos Mt Hrit. Hol rikácsoló házisárkánynk, hol végzet sszonyánk képzeli mgát. Teheti, z író nem szól bele. A rendező sem. Máriáss élvezettel csillogttj tehetségét egészen z utolsó jelenetig, ott ztán, úgy tűnik, megunj z egészet, és fárdt kézlegyintéssel (egy félig írt szerep pyrrhusi örömeivel) kiódlog színpdról. Pontosbbn kisöpri őt is korszkváltás vihr. A fekete díszletflk leomolnk, s kellékek közt, z ívlámp fényében, egy pdon, mozdultln nézi z új Szent-ty (Sebstino - Mentes József) és z új monopoltőkés (Bldssre), hogy régi világ levitézlett szereplői sorr el-hgyják színpdot, s Bertrm kmrás iszonyú erőlködéssel áttolj zongorát színpdon, vlószínűleg zért, hogy csontvázként mg üljön le játszni. A háttérben Fellini filmjének, N yo l c és félnek zenéje szól, távoli kutyvonítást hoz szél (bizonyár Seregi korábbi rendezéséből, Becketből hlltszik ide), és mi zzl boldog tudttl hgyhtjuk el helyünket, hogy világ sjttermése jó kezekbe került, lesz ementáli bőven jövőben is. Mrdék kétségeinket, örök pesszimizmusunkt z előcsrnokbn Mgyr Hirdető jól ismert reklámdllm foszltj szét (tnácsolom mgyr drbokkl fogllkozó fitl rendezőknek, színészeknek) : Ezt nem lehet megunni!" Igen, igen. Ezt nem lehet megunni 1" Görgey Gábor: Bulvár (kecskeméti Kton József Színház) Jelmez: Poós Év. Zene: Fényes Szbolcs. Koreográfr: Horváth Ferenc. Krmester: Kerny Kálmán. A rendező munktárs: Plli Ágnes. Rendező: Sándor János. Szereplők: Kiss Jenő, Fbó Györgyi, Mátry Márt, Kölgyesi György, Lengyel János, M. Horváth József, Jblonky Mári, Monyók Ildikó, Lkky József, Ribár Év, Morv Ernő, Tunyogi István, Kovács Zsolt, Csengeri Erzsébet, Vdsi Tünde, Bug Ildikó. Kolin Péter: Heródes (veszprémi Petőfi Szín-ház) Díszlet: Neogrády Antl. Jelmez: Hruby Mári. Zene: Fehér András. Koreográfi: Széky József. Rendező: Pétervári István. Szereplők: Orbán Tibor, Szoboszly Sándor, Joós László, Uyörffy László, Kssi Károly, Bkody József, Vjd Károly, Újhelyi Olg, Dobos Ildikó, Éltes Kond, Lesnyik László, Ruttky Mári, Háromszéki Péter, Árv László, Szikr József, Dévi Péter. Thurzó Gábor: Holló és sjt vgy vn pápánk (szegedi Nemzeti Színház) Díszlet és jelmez: Kálmán László f. h. Zene: Ngy Imre. A rendező munktárs: Zsigovits Gábor. Rendező: Seregi Zoltán. Szereplők: Vss Gábor, Király Levente, Máriáss Melind, Gyürki István, Mentes József, Bgó László, Máriáss József, Rácz Tibor, Fekete Gizi, Szántó Ljos, Jchinek Rudolf, Szbó István, Zámori László, Kton András, Zsigovits Gábor, Csom Ljos, Szbó Erzsébet, Gedi Mári, Mczelk Noémi, Kinizsi Pál, Lktos István.

15 RÓNA KATALIN A jó zsrnok színész kr lenni A ko r o n t n ú J ó z s e f A tti l S z í n h á z b n Cligul, Néró és Domitinus -- történelemkönyvek is így sorolják rómi birodlom hírhedt zsrnokit, klsszikus tirnnusi urlom legvdbb megtestesítőit. Cligul építőszenvedélyű szörnyeteg volt. Néró dilettáns költő és színész. S mi volt, mi krt lenni Domitinus? Császár, isten vgy tán inkább mégis színész? Páskándi Géz Domitinus, A k o r o főszereplője tudtos császár, tudtos zsrnok. Elődeit tgdj. Cligulát és Nérót szánlmsnk, gyengének, bolondnk nevezi, Mgát, ellenükben, eredetinek trtj. Eredeti császárnk, elődök nélkülinek, s legngyobbnk: istencsászárnk, jó zsrnoknk. Rgszkodik htlmához, z igzi, tökéletes zsrnoksághoz. Gyűlöli és lenézi kőzépszert. Tirnnus ő, ki tudj, hogy nép fölött csk z erőszk győz. Tirnnus, ki féli, gyűlöli filozófiát, mert z nem ismeri el császárkultuszt. Megveti színházt, mert érzi, hogy z kigúnyol-j őt, és lelke mélyén irigykedve ágál színészek ellen is. Tirnnus, ki tervez, ki okos, s ki nem tgdj: zsrnokságot szent dolognk tekinti. Leghőbb vágy, hogy megtisztíts ráhordott mocsoktól. Úgy hirdeti: zsrnokság jór és ntnú Tóth Judit (Domiti) és Horváth Sándor (Domitinus) Páskándi Géz történelmi krimiiében rosszr egyránt hsználhtó, ő mg. pedig jó zsrnok. A htlomról szónokol, szbdságot gúnyolj, s közben hlom-r gyilkolttj sját embereit és ellenségeit, rokonit és lttvlóit. Domitinus ngyságát hirdeti urlkodás, ngyságát muttj. kegyetlensége. Eredetiségét mg hirdeti., még ttól sem retten vissz, fogy miközben üldözi színészetet, mert z sérti mgánerkölcsöt, önmgát színésznek nevezze: Rólm zt mondják: tudok színlelni, tehát mgm is színészféle volnék. Róm nem mrd hát színész nélkül - nyugodjtok meg!" Az eredeti c s á s z á r, jó zsrnok tán színész kr lenni? Tán megirigyelte színpdi életet, tán legszívesebben színházzá változttná z egész világot, drámává vló életet, hogy mg játszhss főszerepet? Horváth Sándor (Domitinus) és Tylt Attil (Flvius) A korontnú József Attil színházi elödásábbl (Iklády László felvételei)

16 A korontnú hiteles történelmi szituáción lpul. Az ókori Róm világából elevenednek meg hősei, s történet mg is császár másfél évtizedes urlkodásánk eseménysorozt. A. konkrét I. százdi vlóság gzdg nygár épül, drámi törvényeket figyelembe véve. Páskándi Géz ezúttl is, mint történelmi drámái bevezetőiben már nnyiszor, le-írj szbdkozásit: drb császár urlkodásánk sűrítménye, tehát z író nem trthtt mgát kronológiához. A mű nem fejlődést, hnem már tirnnus császárt muttj be. Kitláció is vn benne, mely nem hű korbeli eseményekhez, szereplők rngján, címein is változttott szerző. E látványos szbdkozás -- nem először írjuk le e folyóirt hsábjin - fölös-leges. A drámíró bizonyár zért változttott z események menetén, z lkok megrjzolásán, mert többre krt válllkozni, mint történelemkönyv-írók, mert mondnivlój volt régmúlt korról, mert drám öntörvénye úgy kívánt, mert úgy tlált, hogy egy dott történelmi világon túlmuttv játék gondolt-rendszere további, korunkhoz közel álló kérdésekre keres feleletet. A szbdkozásr tehát nincs szükség, nnál inkább történelmi illusztrációtól vló elszkdásr. Mert A korontnú, még h szerzője szándék más lehetett is, nem több egy klsszikus értelemben vett történelmi játéknál, melyben itt-ott ironikus hngvétel csendül meg. Vlóságos történelmi játék, nnk vlmennyi színpdi kellékével. Kétségtelenül vnnk benne, hogyne lennének, történelem sjátosságából eredően áltlánosíthtó, későbbi százdok máig szóló, nyugtlnító gondolti, de egészében nézve mégiscsk történelmi mese ez jvából. Páskándi Géz történelemóráján egymás után vonulnk föl szereplők. Alkjuk, jellemük meghtározott első színpdr lépésükkor. Ebben drámábn nincs jellemfejlődés, nincs vártln pálfordulás, mindenki éppen olyn mrd, mint milyennek megismertük. Az ltt-vlók, z urk és ktonák megegyez-nek császárgyűlöletben, rettegésben. Szót emelni csk filozófus, z író, drámíró és színész mer, de szvuk erőtlenül cseng Páskándi drámi világábn. A vit nem vit itt, csupán egymás mellett hldó szóárdt. A szellem morális fölénye lig emelkedik z erkölcsi gátlásokt nem ismerő htlmi téboly fölé. A szópárbj inkább csk tézisek, pél dák felsorolás, mint drámi összeütközés. Még Domiti, császárné, ki eljut férjét megcsló szerelmes sszonytól z összeesküvés cselekvő résztvevőjéig sem kp lehetőséget drámi fejlődés feszültségének megteremtésére. Tlán h Páskándi Géz még inkább hjlndó lett voln elszkdni történelmi eseményektől, h Domitinusát mint zsrnokságig elérő császárt ábrázolj, h zt próbálj megmuttni, miről mg is beszélt előszvábn - hol vn z htárpont, h vn, mikor szigorú kéz már zsrnokivá merevedik -, születhetett voln komoly emberi, társdlmi drám rómi történetből. Hogyn közvetíti József Attil Színház elődás, Berényi Gábor rendezése történelmi játékot? A lehető legegyszerűbb módon: histórii mese pereg szemünk előtt. A színészek képességükhöz, vérmérsékletükhöz mérten mondják szöveget. Játsznk játékkl; jól érzik mgukt véres kegyetlenség színpdán. Föl sem merül bennük, hogy meg lehetne próbálni ennél vlmivel többet is kicsikrni Páskándi drámájából. Történelmi krimi - írt színház drb műfjánk meghtározását plkát-r. S ehhez trtj mgát. Rómi kori bűnügyi játékot dnk elő színészek, krimik különösebb izglm nélkül. Mindenesetre e megjelölés közönségcsábítás nem titkolt, jól bevált formáj: krimi, még h történelmi is, bizton számítht érdeklődésre. Páskándi Géz drám elé írt szerzői utsításbn így beszél drb megformálásáról: A játék stílus kemény, puritán: pergő idegjáték, hiszen történelmipszichológii drám is ez. Elődv -- történelmi iróni ne tűnjék el belőle. S hogy e szerzői utsításból mi mrdt? A játék lssú, vonttott. Pergő ideg-játék helyett részletező, megfontolt. A puritánságot teátrális színorgi cseréli föl. A pszichológi már drámábn eltűnt történelem ködében. S történelmi iróni? A legfontosbb szerzői instrukció néholnéhol fölsejlik z elődásbn, de semmiképpen sem nyomj rá bélyegét játékr. Pedig groteszk hngvétel, fölerősített ironikus szemlélet lett voln z elődás lehetséges, elfogdhtó útj. A drám mélyén meglevő, Páskándir oly jellemző, bszurd humor Berényi Gábor rendezésében inkább komédiázás felé trt. Kemenes Fnny jelmezei színesek, látványosk, Csányi Attil díszlete hűen szolgálj z írói elképzelést, jó játékteret teremtve színészeknek. Horváth Sándor játssz Domitinust, véres kezű zsrnokot. A groteszk hng idegen ngyszerű színésztől, így ztán erőteljes tónusát z iróni helyett komédi színezi. Htlomvágy, zsrnokság, fölénye, hiúság teljes egy történelmi tréf szintjén, ám lig érzékeltet vlmit Domitinus cinikus filozófiájából, összetett egyéniségéből. Tóth Judit szép Domiti. Szenvedélyes, méltóságteljes, de drámi iróniát ő sem teremti meg. Újréti László Stephnus, testőrség prncsnok, z össze-esküvés szervezője. A figurábn csupán egy történelmi mgtrtás jelzését játssz el, lkítás szikár, gondosn kerül minden komolytln hngot. Tyll Attil cézár ngybátyjánk, Flviusnk és Horváth Gyul, távoli rokon, Purius szerepében külsőséges, teátrális eszközökkel él, túlkrikírozv szerepét. A többiek: Kránitz Ljos Prthenius, Szirmi Péter Pris, Solti Bertln Epiktétosz, Kovács Gyul Rusticus, Strub Dezső Helvidius, Mky Sándor Mximus, Jncsó Srolt Gledi szerepét formálv, megfelelően illeszkedtek z elő-dásb. Vjon Páskándi Géz, ki nnyir ismeri drámi szvk értékét, látv A korontnú elődását, megérti-e, elhiszi-e, hogy történelmi játék csk kkor válht igzán történelmi prbolává, h tnulsági vlóbn gzdgok, h groteszk hngvételével túlmutt megszokott történelmi értékelésen? Páskándi Géz: A korontnú (József Attil Színház) Rendező: Berényi Gábor. A rendező munktárs: Bodori Ann. Díszlet: Csányi Ár-pád. Jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Horváth Sándor, Tóth Judit, Tyll Attil, Horváth Gyul, Kránitz Ljos, Újréti László, Szirmi Péter, Solti Bertln, Kovács Gyul, Strub Dezső, Geréb Attil, Bertin Gábor f. h., Mky Sándor, Jncsó Srolt.

17 ÉZSIÁS ERZSÉBET Vriációk hzszeretetre Gyurkovics Tibor új drbjánk két változt Ritk jelensége hzi színházi életünknek egy mgyr drám több változtánk színpdr kerülése. Különösen vidéki bemuttót követő fővárosi utánjátszás. Ez jelenség kkor is örvendetes, h z eredmény felemás. Gyurkovics Tibor Mgyr menysszony című groteszk játékát z 1979/80-s évdbn muttt be kecskeméti Kton József Színház, és következő színházi évdbn - 198o őszén Pesti Színház tűzte műsorár drb új változtát Isten bokrétáj címmel, Trtlmi-eszmei zonosságok K e v é s írónk vn, ki Gyurkovicshoz hsonló tudtossággl és következetességgel válllj mgyrságát. Új drbj is rr kérdéskörre keresi válszt, mely leginkább fogllkozttj: mit jelent m mgyrnk lenni, kelet-közép-európink lenni, milyen tnulságokt hordoz múlt, és mit őriz ebből generációk tudt, milyen szálkkl kötődik z egyén sors nemzetéhez, létezik-e hz foglm npjinkbn, és vn-e még érzelmi köteléke közös nyelvnek és kultúránk? Ezek kérdések trgikusk és sorsdöntőék. Gyurkovics Tibor lktától zonbn idegen trgédi. Kérdései ezért -prdox módon groteszk körülmények között foglmzódnk meg. Ez dj műveinek prbolisztikus, sztirikus jellegét. A Mgyr menysszony közege is kisszerű. Adott egy kispolgári miliő, csknem idilli: p, ny, lányuk, lány embere ", ngyp és cslád ismerősei. A cselekmény nem sok: szülők boyler, lkás, állás után rohngálnk, miközben csemetéik lsznk. Időnként be-bejön vlki külvilágból -- postás, hekusok " - de vlójábn nem történik semmi. A második részben ez semmittevés visszájár fordul. Az Argentínáb disszidált fitlok és z otthoni szereplők tükörképének megfelelő figurák lázs tevékenységgel próbálják kompenzálni gyökértelenséget, z érzelmi sivárságot, szorongást. Az új változt, z Isten bokrétáj, melynek első része csknem teljesen megegyezik z előzőével - npjink vlóság után z ötvenes évekhez nyúl vissz, és ugynezeknek típusoknk z áltevékenységét állítj szembe mi tétlenséggel. Ezért jelentős hngsúlyeltolódás vn két mű között. A. Mgyr menysszony z ország szimbólum. Benne nő sors és mgyrság sors szorosn összekpcsolódik..a mgyr menysszony idegenben elpusztul, mint hogy kivándorlók éltető gyökerei is elsorvdnk Argentínábn vgy bár-hol világon. Nem lehet hzátlnul mgyrkodni, nem lehet elmenni és lélek-ben itthon mrdni, nem lehet átmeneti állpotbn élni és cselekedetek következményét nem válllni. Ez mgyrázt Don Lzro öngyilkosságánk és drb trgikus befejezésének. Az Isten bokrétáj logikáj z, hogy hetvenes évek mgyrságtudtáért illetve mgyrtlnságtudtáért: közelmúlt eseményei és z előző generációk felelősek. Ezért szereplők -- z első változt disszidenseivel szemben -- generációs előképek. Cskhogy míg z első változtnk megvolt logikus befejezése, ddig ez z Isten bokrétájából hiányzik. A második rész csúcspontj -- ngyp elárulttás bszurdb hjló, gyilkos humorú jelenet. A komédiáb fulldó befejezés zonbn íróilg megoldtln. A drb lpvető hiányosság, hogy két résznek nem sok köze vn egymáshoz. Még nnyi sem, mint Mgyr menysszonybn, hol történet átvezető szál két fitl disszidálás. (Az utzásr vontkozó mondtok itt is elhngznk következmény nélkül!) Mindkét mű vlójábn egyetlen tém hárms vriációj: hzszeretet foglm npjink Mgyr-országán (mindkét változt t. rész), z ötvenes években (2. változt, 2. rész) és mi Argentínábn ( t. változt 2. rész). Egyetlen gondolt köti össze e három jelenetet, színpdon hngsúlyozottn jelen levő Tmási Áronmottó: Azért vgyunk világon, hogy vlhol otthon legyünk benne." A drám hőseinek legngyobb bj, hogy sehol sincsenek ott-hon benne. Ezt gondoltot vriálj három jelenetsor, mely vlójábn három külön egyfelvonásos. Gyurkovics eszmeileg fontos, szerkezetileg zonbn egyfelvonásos méretű ötletet írt meg háromféle módon. Ezért mrd hiányérzetünk mindkét változttl szemben. Pedig második változt íróilg sokkl jobb, összefogottbb. Különösen z első rész, mely szinte hibátln. Típusok és hősök Gyurkovics hősei mindig kisemberek: A öreg, Ngyvizit betegei, Csók cslád tgji. Igzi ntihősök. Es mgyr vlóságbn gyökerező típusok. Legújbb drbjábn három generáció kép-viselőit vonulttj föl: szenilis ngypát (volt párizsi emigránst és veteránt), z nygi jvkt hjszoló szülőket és feltörekvő " fitlokt, kik átlusszák z életüket. Es középnemzedék többi, korántsem rokonszenves tgját: reformtervezeteket gyártó tnárt és relitásérzékkel megáldott feleségét, kbátos embert " (volt hngultjelentőt), munkáskádert (volt szervezett munkást), vidéki rokont (volt zsírosprsztot). Nem igzi jellemek ezek gyurkovicsi figurák:, sokkl inkább tételszerű típusok: egy dogm írói bizonyítéki. A kér. változt között - szerkezetnek megfelelően szerepértelmezési eltolódások vnnk. Az első változtbn mgyr menysszonyé ( titlé és z idősebbé) jelkép-erejű főszerep. Az Isten bokrétájábn szerepek egyenértékűek, illetve hng-súly áttevődik. ngyp lkjár. Tlán generációs típusok kvlkádj sem válik előnyére drbnk. Túl sokt sűrít szerző egybe: három generációt. Szólhtott voln ez drb fitl nemzedék életképtelenségéről, rról korosztályról, melynek Trinon nem trum többé, és nem ismeri, csk hllomásból, fényes szelek nemzedékének hitét és z ötvenes évek egyéniségnyomorító légkörét. Ez Házmestersirtó Herczeg Pistájánk és Bereményi Géz Hlmíjánk nemzedéke, csurki Deficithősök utódi. Az békében és jólétben felnőtt generáció, mely nem szülői; bűneiért felelős, hnem sjátjiért: gondolt-nélküliség kényelméért, z ö sszkomfortos tunyságért, hitetlenségért és tehetetlenségért. Szólhtott voln ez drb róluk, rólunk gyugyuizmus jelenségé-ről, műnygéletről ", z elburjánzó fogysztói mentlitásról, benzinkutsok országáról". Vgyis mindrról, miről szól is de csk felületen, egy sokszínű tbló egyik színeként. Műfji különbségek Iátásmód-zonosságok Gyurkovics drbjit nehéz bárhov besorolni. Egy interjú állpot- vgy viselkedésdrboknk nevezte műveit, ennél jobb meghtározás nemigen tlálhtó rájuk. A Mgyr menysszony műfji megjelölése: történelmi freskó két mtricábn, trgikomikus' színekkel; z Isten bokrétá-

18 Kölgyesi György és Andresz Ktlin Gyurkovics-mű első, kecskeméti verziójábn jáé: sztír. Művei nélkülözik hgyo- mányos értelemben vett cselekményt, konfliktusrendszert, jellemfejlődést, vgyis z ismert drámi elemeket. Mi mrd helyettük? Kész típusokkl és viselkedésnormákkl dolgozik, ezeket helyezi dott szituációkb, és vizsgálj reflexeiket, regálásikt. Ennyiben tehát pszichológii tesztek Gyurkovics drámái: egy érzékeny és játékos elme vlóságfggtó gykorlti. E vizsgálódás-hoz új drbjábn kitlált tükörtechnikát. A játék lényege z, hogy különböző térben és időben zonos típusokt mozgt. Nem ugynzokt z embereket látjuk tehát z első és második részben, hnem megfelelő tükörképeiket. Ez z zonosság nemcsk szerepekre, hnem jelenetsorokr, drb egész felépítésére vontkozik. A két önálló részt (egyfelvonásost!) vlójábn csk technik, tükörjáték leképzése kpcsolj össze. Az Isten bokrétáj két részének tükör-játéki így felelnek meg egymásnk (természetesen egy leszűkített vázltmenetben): Gyuszi állásügye - postásepizód - bllonkbátosok illetve bőrkbátosok megjelenése - televízió- illetve rádiószerelés - munkásfigur jelenete - tnárházspár - vidéki rokon érkezése - mkói hgym mint zárómotívum. A tükörjáték mint írói technik rendkívül brvúros. A tér és idő szbd kezelése, illetve z ebből dódó logiki képtelenségek nem zvrók. A groteszk drámszerkesztésnek jog vn ilyen logiki bukfencekre! Zvró zonbn, hogy technik fölénőtt mondnivlónk. Az író fontos közlendőjéhez kitlált egy brvúros technikát, mihez továbbik Kozák László mint csládfő z Isten bokrétájánk pesti színházi elődásábn (Iklády László felvételei) bn nnyir rgszkodott, hogy mondnivlóját is lárendelte szerkezetnek. És ezzel játék öncélúvá vált. Ami Gyurkovics-művek legfőbb érdeme, z lól ez drb sem kivétel: groteszk látásmód. Gyurkovics Tibor groteszket z örkényi értelemben műveli: grotcszk=sztír+lír. (Tlán ezért is emlékeztet második változtbn z ötvenes évek rjz - különösen ngy-p elárulttás (Örkény Pistijére.) Gyurkovics groteszkje mégis öntörvényű. A trgikus és komikus olyn ellentétpárját teremti meg, melyben nevetséges dominál borzlms felett. Gyurkovics fekete humor kkor is megnevettet, mikor sírnunk kellene. A groteszk kimeríthetetlen kontrszt-lehetőség z író számár. Gyurkovics humoránk lényege: különnemű jelenségek összekpcsolás. Olyn végletes dolgokt párosít össze, melyek htásukbn bizrrk és meghökkentőek: főtt tojás és hit, mgyrság és mkói hgym, Trinon és mosópormárk, focimeccs és koncepciósperek, lmszppn és forrdlom. Gyurkovicsnál minden szimbólum: Petőfitől kölcsönzött cím, sebeket bekötöző úttörőnykkendő, srló, jugoszláv kölni, egy fehér-zöld csíkos törülköző. Szkonyi Károly párhuzmos szerkesztési módszerével szemben Gyurkovics kitlált z elcsúszttásos módszert. Dilógusi pingpongtechnikát követnek. Mondti látszólg nem egymásr felelnek, hnem egy korábbi vgy későbbi kérdésre. Es mégsem cserélhetők fel vgy helyettesíthetők be, mert mond-tok sorrendje mg is humorforrás. (Ilyenek például ngyp örökös sztereotipiái: Mgyrország nem volt, hnem lesz!" -- ez mondt kkor hngzik el, mikor z ny rról fggtj Gyuszit: Mikor... veszed el Mrit?" A két mondt tehát egymásr cseng.) A pingpongtechnikár péld nyomozókkl folyttott rövid, pttogó párbeszéd:,,plyboy? Cowboy. LSD? LGT. Borjúhús? Mrh... Aluljáró? Busz. Moszkv tér? Btthyány tér. Kemény rock? Puh..." Gyurkovics Tibor mondti gykrn csupán szómondtok, melyek fokozott ritmust követelnek. Dilógusit egyetlen dologgl lehet tönkretenni: z gyonbeszéléssel. A Gyurkovics-drbok játékstílus ezért rendkívüli egyensúlyérzéket kíván rendezőtől és színésztől egyránt. A színházi megvlósítás különbségei Már kecskeméti elődás játékstílus sem volt egységes. Volt, ki melodrámát játszott (Gurnik Ilon), volt, ki vígjátékot (Andresz Ktlin) és volt, ki groteszket (Kiss Jenő, Mihályi Győző). Illés István rendezése nem tudt eléggé összefogni szerteágzó játékstílusok szövevényét, és ezért rendezőileg tisztáztln elődás született. A legegységesebb és legtlálóbb Gyrmthy Agnes színpdképe volt. Ezt groteszk lphngot meghtározó színpdteret Pesti Színház elődásán hiányoltuk. Meglepő, hogy Vígszínház összeszokott társult s főképp szerző műveit oly jól ismerő és gykrn rendező Kpás Dezső nem boldogult z új változttl. És ez nem írhtó csk mű rovásár. Ebből z elődásból ugynis hiányzik ritmus.

19 Már szereposztás több ponton. vitthtó. Ebben z elődásbn is vnnk, kik groteszk helyett direkt humort, sőt kbrétréfát játsznk. (Bárdy György, Suk Sándor), vn, ki komolyn veszi önmgát (Rády Imre), vn, kinek nincs humor (Peremrtoni Krisztin), és vn, ki improviztív készségévei átírj szerzőt, és ezzel tönkreteszi humorát (Kozák László). Szerencsére vnnk, kik gyurkovicsi groteszket jól és pontosn ismerik -- ők z elődás erőssé-. gei. Tábori Nór, ki,,örökös tgj " Gyurkovics-műveknek. Minden mondt, hngsúly telitlált, ritmusérzéke pártln, és mindig tovább psszolj" lbdát. Ő z, ki legjobbn tud gyurkovicsul" beszélni. Blázs Péter két különböző krktert formál rgyogón: egyrészt z álomszuszék, tohony, krtgyenge, bárgyú fitlembert, generációjánk tipikus képviselőjét, ki még Pilvxbn is elludt voln! ", Másrészt vidéki thót", friss mgyr erőt, számító krrieristát, kádernemzedék" erőteljes példányát. Pontosn teszi dolgát Benkő Gyul-Bánki Zsuzs házspár: férfi, kinek gondolt és nő, kinek relitásérzéke vn. Mindketten tökéletesen egyensúlyoznk Gyurkovics humoránk borotvélén Ugynilyen. egyensúlyérzék jellemzi Mszly István z intellektuális nyomozó -- és Szombthy Gyul -- postás - játékát. Ehhez megtlált stílushoz kpcsolódik két beugró színész lkítás is: Fonyó István Snd nyomozó és Kern András z Öreg szerepében. Ez utóbbi lkításábn. -- melyet megnehezít, hogy fitl színész játszik vénemberszerepet -derül ki igzán ennek figuránk kulcsfontosság. Vártln bejövetelei, elkopttott közhelyigzsági, groteszk színpdi vonulási mind drb szimbólumrendszerét erősítik. És zt fjt játékstílust, mely Gyurkovics drámáink sjátj, s melyet ebben z elődásbn csk elvétve tlálunk: pontosságot, ritmusérzéket, humor áttételesebb, bonyolultbb formáját. Nem tudni, milyen elődás született voln egy erősebb és htározottbb koncepciójú rendező kezében. A drb gyengéi vlószínűleg kkor sem tűntek voln el. Mert z Isten bokrétáj ebben z új változtbn sem trtozik Gyurkovics Tibor legjobb művei közé: Ngyvizit, Az ö reg, Csók cslád soráb. Tlán h megmrd nnk, minek vlójábn született: hibátln egyfelvonásosnk. CSERJE ZSUZSA Trgédi termelőszövetkezetben Sárosptky István Fekete tűz című drámáj Pécsett Néhány évvel ezelőtt gyuli nyári játékok egyik elődásán biciklivel krikáz-rk előttünk leendő játék szereplői, bizonyos meghökkenést keltve nézőtéren. Hsonló meglepetést okozott pécsi Nemzeti Színház Kmrszínházábn, hogy. sötét nézőtéren z elődás kezdetekor kétoldlról igzi motorosok robogtk he, fel színpdr rettenetes zjjl, benzingőzt ársztv, reflektorikkl szemünkbe világítv. Sárosptky új drámájábn motorosok mi mgyr vloság kellős közepébe érkeznek A színen kétoldlt kukoricás (igzi szárz kukorickórókkl), középen oljoshordók, sörösládák, mgsbn oljvezetékek kusz csőrendszere. Jelzésszerűen tömör helyszín ez, hol megtlálhtó minden, mi későbbi játéktereket érzékelteti. A motorokról heves vérmérsékletű fitlemberek szállnk le, Fényes fekete dzsekikben, indultos tömegverekedés kezdődik, minth mgyr West Side Story két bndáj cspn össze. A konfliktus ter- melőszövetkezet fitlji. és z ott dolgozó oljfúró munkások között robbn ki, kik ittlétükkel óhttlnul is megbolygtták. flu életét. Amennyire z áltlános zj és verekedés közepette tájékozódni tudunk,. megtudjuk, hogy flu egyik fitlj, Vinkó éppen lkodlmár készül, s verekedés közvetlen ok. z lehet, hogy munkások egyike szemet vetett vgy éppen udvrolni merészelt Vinkó menysszonyánk. Elhngzik egy mondt, mely szerint z én menysszonyom nem oljos k u r v! " Azt hihetnénk tehát, hogy benne v gyunk drám közepében, s hogy z itt felvetett konfliktus továbbfejlődik mjd. De nem. A dologról többé szó sem esik. A tömegverekedés szétoszlik, s motorosok ugynolyn zjjl, hogyn jöttek, felpttnnk járműveikre, és kiberregnek színről. Csend zonbn ezután sem lesz. Távoli kutyugtás, mdárcsicsergés és népi muzsik festi lá következő jelenetet, melyben megismerkedünk drám főhőseivel és lphelyzetével. Szils Antl és Szils András testvérek. Antl itt él flubn, éli prszti életform mg teremtette életét, meglehetős jó-módbn, feleségével, P i r é v e l, kiről megtudjuk, hogy András régi szerelme. András ugynis fitlon itthgyt flut, tovább krt tnulni, városb ment, s Jelenet Sárosptky István Fekete tűz című verses termelési drámájánk pécsi elődásából

20 keveredett vissz. Antl tele vn előítélettel testvére iránt: feltételezi, hogy z lenézi őket, flubn mrdtkt, s egyébként is ngyrtörőnek trtj. Ellenérzését motiválj András iránti elfojtott féltékenysége is. Egy csládi ebédmeghívásnk eleget téve zonbn Andrásról is kiderül, hogy élete megfeneklett. Rejtve mrd ugyn, hogy pontosn miben is cslódott, miért is jutott jelenlegi csődhelyzetébe, leglábbis pontosbb társdlmi okokról nem szerzünk tudomást. Mindenesetre most, mint z oljfúró munkások vezetője, lelkiismeretesen és felelősségteljesen végzi munkáját, társi, beosztottji szeretik, becsülik. Arról, hogy mgánélete hogyn jutott kátyúb (nemrég vált el), kkor értesülünk, mikor rövid időre egyedül mrdnk Pörével. Jó lklom ez rr is, hogy kiderüljön, két ember még mindig szereti egymást. Ilyen szituációbn, ilyen csládi konfliktussl terhes levegőben jelenik meg drámi lphelyzet, mely következő: gázkitörés fenyeget, s ezt elkerülendő, munkásoknk npi nyolc órán túl éjt nppllá téve kellene dolgozni hhoz, hogy trgédi elkerülhető legyen. A munkások zonbn, kár z életben, nem egyöntetűen regálnk z új helyzet-re. Nem él mindegyikükben szocilist öntudt oly mgs fok, hogy gondolkodás nélkül válllnák nehéz feldtot. Végül mégis úgy döntenek: tovább dolgoznk. Ki több pénzért, ki veszélyhelyzet elhárításáért, öntudtból, ki pedig betyárbecsületből, többiek kedvé-ért. Válsztás előtt állnk flusik is. Az ő helyzetük még nehezebb. Mert míg egyik oldlon tűzkitörés fenyeget, mely mitt menteni kellene z álltokt, s természetesen önmgukt is, ddig másik oldlon ott legelő, hol nyájt kellene áthjtni, s mint megtudjuk, ez legelő mételyezett, fertőzött. Hullik z állt (bizonyítndó be is hoznk színre egy elhullott" birkát). A válsztás tehát következő: vgy egy esetleges tűz mrtlékává lesz z álltállomány, vgy, h elhjtják őket, szinte biztos pusztulás vár rájuk. A fitlok, élükön Vinkóvl, fel is jánlják, hogy ott mrdnk őrizni nyájt, etetni és ittni, veszélyeztetve sját életüket. Ezt szeretné megkdályozni András, mikor rábeszéli z embereket, zonnl menjenek innen, mert z emberi élet mindennél fontosbb. Szils Antl kivételével elmennek, ő zonbn mrd (jó gzd védi jószágot). Ez döntés ismét elvá lsztj testvéreket egymástól, elmélyítve köztük már múgy is meglevő ellentéteket. A drámi helyzet zonbn még mindig fokozódik. A közvetlen veszélyen éppen hogy úrrá lett brigád, levetve védő zbesztruháját, ismét kényszerhelyzetben tlálj mgát: még tovább kellene folyttni munkát, most már életveszélyes helyzetben, ez zonbn már láírássl szentesített önkéntességet igényel. A holtfárdt emberek döntése, különféle megingások után, megint pozitív: folyttják munkát. Időközben drámi válszút előtt álló feleség is döntött sját életét illetően: elhgyj férjét, és új életet kr kezdeni régi szerelme, András oldlán. Mégis ő megy el jószággl mrdt Szils Antlhoz, hogy rábeszélje, hgyj ott z álltokt, s z életveszélyes helyzetben gondoljon sját életére. A helyzet kettőjük között nnyir kiéleződik, hogy z sszony, bár nem krt, mégis itt vllj be férjének szándékát: elhgyj őt. Antlt vereségek sorozt összeroppnt-j, vízbefúlóként hrcol z sszonyért, s mert érzi, tudj, helyzete reménytelen, vsvillávl támd rá. Erős felindulásábn belöki jószágok közé krámb. Végső dulkodásukbn mindketten fellobbnó tűz mrtlékává lesznek. A trgédi beteljesedik. Az utolsó, irodi jelenet, melyet egy titkárnő jelenléte és viselkedése vt tipikussá, már csk utójáték. A társdlmi vgyon megmentése érdekében hozott küzdelmes és áldoztkész munkájáért kitüntetésre váró András itt tudj meg Pöre hlálhírét, zokogás szggtott sirtób fulld. Vlódi konfliktusok, nehéz emberi válsztások útvesztői között jutunk el drámi végkifejletig, melyet, úgy tűnik, nem trtott kordábn erős drmturgii kéz. Hiszen e konfliktusrzenál több színdrbr elegendő drámi mgot hordoz, pzrlás tehát mindezt egyetlen drámáb sűríteni. A drámírói sokt mrkolás mélység rovásár megy, bár Sárosptky szándék érezhetően most is, mint eddigi drámáibn, z volt, hogy társdlmi jelenségeket, kérdéseket, problémákt mguk komplexitásábn rgdj meg. Minden kifogás ellenére le kell szögezni, hogy Sárosptky drámáj ifjúsági közönség előtt ngy sikert rtott, s ez nem kis mértékben rendező, Sík Ferenc érdeme. Az ő fntáziáj, jelenetszervező képessége gykrn csodát művel, és élvezetessé teszi zt is, minek igzságá hoz kétség fér. Vincze Győző sokt mrkoló játékterében látványos és pergő nyíltszíni vátozásokt szervez, z egyes jeleneteket néh htásos koreográfiávl, néh pedig színészi játék segítségével életszerűvé, átélhetővé vtj. A munkásszálláson játszódókt vlódi megfigyelésekkel teszi hitelessé, melyhez ngy segítséget nyújtnk brigád tgjit lkító színészek. Pintér Gyul finom eszközökkel ábrázolj teljes fiziki kimerültség állpotát, Lukács József egyéniségének súlyávl élő lkot teremt vázltosn megírtból. A flusi fitlokt játszó Viti András és Vjek Róbert kissé túl hrsányk, ám mégis ők zok, kik z elődáskezdést fitlok számár vonzóvá, átélhetővé teszik. Ngy Rék otthonosn érzi mgát z írósztl mögött. Keresztrejtvényt fejt, telefonon mgánéletét intézi, s igen nehezen érhető el, hogy odfigyeljen világ gondjár. Egyéni színekkel ábrázolj tipikust. A főszereplők játékábn egyenetlenség muttkozik. Csíkos Gábor férfisn dllmos orgánumávl tlán túlságosn szimptikus embert állít elénk Andrásként, holott szerepének lényege önmg tetteinek, múltjánk megkérdőjelezése. Pedig minden átélőképességét, filozofikus hjlmát felhsználj, hogy cslódottságát, kiábrándultságát érzékeltesse. Am közéleti, társdlmi szerepének tisztáztlnság mitt csk z áltlános válság tüneteit tudj felmuttni. Megpróbál vigyázni rr, hogy semtikusb hjló helyzetekben tompíts játékánk éleit. A szerelmi jelenetekben férfis szemérmességgel plástolj érzelmeit, ilyenkor leghitelesebb. Drbvégi sirtój színészileg, rendezőileg egyránt htásos és megrgdó. Koszt Gbriell z első részben túl hrsány. Pnszkodás, kitörései nem elég fojtottk, szép dikciój didktikus játékkl párosul. A második részben már helyénvlók szélsőséges megnyilvánulási, hiszen itt már z önmg boldogságáért küzdő nőt éli. Kemény és szenvedélyes, mégis nőiesen lágy vllomásánk nehéz perceiben. A legjobb Dávid Kiss Ferenc Szils Antl szerepében. Furcsán félszeg, fojtott indultú, kemény prsztembert állít elénk, kinek mélyebb érzelmeit, Pöre iránti szerelmét végső leszámolásbn értjük meg igzán. A pécsi Nemzeti Színház hosszú évek ót viszonylgos sikerrel küzd kortárs mgyr drámák színreviteléért. Czímer József drmturgii segédletével z elmúlt időszkbn sok új mgyr drám