TARTALOM. játékszín B É C S Y T A M Á S

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M A U G U S Z T U S TARTALOM F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u, 10. Telefon: , játékszín B É C S Y T A M Á S A helyszín: szob (1) N A N Á Y I S T V Á N Klsszikusok - vidéken (9} N O V Á K M Á R I A Lehetőségek válszútján (16) M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Leni n körút 9-11, Levélcím : 1906, postfi ók 223. A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert vezéri gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon. vlmint átutlássl K H I pénzforgl mi j elzőszám ár El őfizetési díj : 1 é v r e 3 6 0, - F t, f él é v r e 1 8 0, - F t Pél dányonkénti ár : 30,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, Postfi ók 149 Indexszám : A t heneum N y om d, B ud pes t Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Szl ávik András vezéri gzgtó G Á B O R I S T V Á N A multttás változti (21) P. M ÜLLER PÉTER Jeruzsálem színpdi pusztulás (26} KOVÁCS DEZS Ő Az lkítás cspdái (29) S O M L Y A I J Á N O S Az utókor úriszéke (32) G Y Ö R G Y P É T E R Zűrzvr és kor bánt (34) négyszemközt C S O N T O S S Á N D O R Srkdi Imréről, drámáról, színházról (38) CSÁKI JUDI T A színészt szeretni kell" (43) HU ISSN A bor ítón : Kováts Adél és Bér es Ilon P áskándi G éz : A sz élmlom l kói című s z í n m ű v é b e n ( N e m z e t i S z í n h áz ) ( I k l á d y L á sz l ó f e l v. ) A hátsó bor ítón : A n t l C s b d í s z l et e z A m p h i t r y o n K ton József sz í n h áz i elődásához ( S ár k ö z y M r i n n f e l v. ) rcok és mszkok C S I Z N E R I L D I K Ó Afféle színpdi erények (45) drámmelléklet P I E R R E C O R N E I L LE : A muttvány (Fordított: Somlyó György)

3 játékszín BÉCSY TAMÁS A helyszín: szob Az elmúlt évdbn bemuttott új mgyr drámákról Az 1984/ 8 5. színházi évdbn meglehetősen sok új mgyr drámát mutttk be; s külön említésre méltó Nemzeti Színház, mely legtöbbet vitte színre. Az lábbikbn z új mgyr drámákkl fogllkozunk, s nem elődásikkl. A mgunk meggyőződése szerint drám is, színház is külön-külön és ön-álló művészeti ágb trtoznk, melyek-nek más és más meghtározó, speciális törvényszerűségeik vnnk. Ezért lehet írni drámáról külön, mint hogyn színházi elődásról is. Szokták mondni - írók is, elég gykrn -, hogy drám színpdr szánt" mű. Ez, mi z író szubjektív szándékát illeti, bizonyosn igz. Am drám sját világát, ennek ismérveit, törvényszerűségeit, drámánk mint műnemnek természetét tekintve ez szubjektív szándék teljességgel indifferens. A színpdr szánt" mű kijelentésnek csk kkor lenne értelme, figyelembe veendő, mert következményeket mgábn rejtő jelentése, h drám műnemi és műfji törvényszerűségei közül bármelyik színházbn történő elődás mitt létezne; illetőleg, h drámánk mint műnemnek sját világábn bármily olyn mozzntot tlálhtnánk, mely szükségszerűen zért került od, mert színpdr szánták". Azonbn sem ilyen törvényszerűség nincsen, sem ilyen mozzntot nem tlálunk. Azt is szokták állítni, hogy drámát színházi elődás teszi teljessé; illetve, hogy mg szépségét is csk ott kpj meg. Ezen kijelentés mögött gykrn vgy legtöbbször tiszteletre méltó érzel-mi motívum tlálhtó : színház szeretete, sőt nnk z érzelmi lpú bizonygtás, hogy színház önálló művészet. Ez egyébként nemcsk érzelmi, hnem művészetelméleti lpokból is igz, de nem drám rovásár igz. Azon kijelentés mögött pedig, miszerint z írott szöveg mg teljességét csk színházi elődásbn kpj meg, krv-krtlnul z nézet húzódik, hogy színpdon élet jelenik meg, Holott színpdon is műlkotás jelenik meg, s mint ilyennek nemcsk ismérvei, hnem törvényszerűségei is vnnk. Mint minden irodlmi műlkotássl, drámávl kpcsoltbn is fel lehet tenni z ősi kérdést: megszületésének korszkából, ennek lényegéből mit utánoz, és zt hogyn teszi? A bemuttott új drámák csk meglehetős áttétellel utlnk mi vlóságr. Közismert, hogy művészi világ közvetettség " ; ám ezekben z esetekben nem minden műlkotás ezen lpismérvéről vn szó. Kertész Ákos Csládi ház, mnzárddl (Várszínház) című drámájábn ház uránk pártfogoltjából ház sszonyánk szeretője lesz. Ebben háromszög-problémábn csk igen hlványn jelenhet meg - feleség vgy férj birtoklásánk kérdéskörébe beágyzv - z ember személyiségének és szbdságánk mi, szocilist társdlombn lehetséges problémköre. A szerző be-muttj konzervtív, kiüresedett erkölcsiséget is z sszony pjánk, milliomos cukrász kisiprosnk " z lkjábn. Akciót zonbn nem d neki, tlán nem is dht; így ez is csk szólmokbn kerül elénk. Mezei András Mgyr kockáj (Tháli Színház) Rubik-kock viszontgságos útjából meríti mg témáját. Ebben műben bíró-sági tárgylás " z áttétel. A tárgylás persze korántsem vlódi, inkább tlán erkölcsbírósági " tárgylás. Ennek keretében nem kock sorsát irányító irigységek, hozzá nem értések, mellékes, egyedi célok, tlálmányok és bnkkölcsönök hivtlosn előírt, de egyértelműen bürokrtikus útji jelennek meg, hnem csk z ezekről szóló tnúvllomások. Ebben z ügyben minden összejött", mi mgyr vlóságot jellemzi, s miből korszk ngy drámáját meg lehetett voln írni: okos feltláló, jóindultú, de z ügyintézés hivtlos bürokrtimus áltl megkötött kezű ember, hozzá nem értő, de mgs állású állmi tisztviselő, segíteni kró okosság, z irigység és féltékenység, z egyéni vgy kisközösségi hszonlesés stb. De sjnos hiáb jött össze z életnygbn mindez, nem formálódott belőle ngy drám. Hiáb mondnk-beszélnek ki lpvető igzságokt, hiáb indultosk néh mű lkji, csk felszínt kpjuk. Sárosptky István Tekúr (Várszínház) című írás pedig egészen ngy mértékben távolodik el modellszerű figurákkl ttól, hogy tnulság jelentős lehessen. A lkásért" viskodó, egy-más gyűlöletéhen és egymás gyűlölete áltl élő két nő csrkodásából hrmdik kerül ki győztesen, ki itt nem ne-vető, hnem szó szoros értelmében z idiót. Az z írói figyelmeztetés, hogy z értelmetlen gyűlölködések z idiotizmus győzelméhez vezethetnek, jóformán nem is jut felszínre. A gondoltiság és z ideológi nélküli fntizmus láthtó Tóth-Máthé Miklós A fekete ember (Debrecen, Csokoni Színház) című, Krácsony Györgyről írott drámájábn. Számunkr ennek is lehetne jelentős tnulság, miszerint még jogos társdlmi sérelem is csk romboló erővé, z embereket értelmetlen pusztulásb vivő dinmizmussá válik, h nincs mögötte vló- Mezei András: Mgyr kock (Tháli Színház). Mécs Károly (dr. Lczi Tibor), Incze József (író) és Kovács István (Ádámffy Sándor)

4 Avr István és Esztergályos Cecíli Kertész Ákos: Csládi ház mnzárddl című drbjábn (Várszínház) (Iklády László felvételei) ben senki és semmi ellenében sem kételkedik. Még szélmlmánk - házánk - ellenállóképességében sem kételkedik, noh nemcsk z erkölcsi, de tiszi, mindent elöntő és szó szoros értelmű árvíz előjelei már bőven táthtók. A gzdg molnár önmgán és önmg értékein kívül semmit nem ismer el, senkivel nem törődik, ház népét is csk pénzzel látj el. Hát tönkreteszi feleségét, és szeretőjét hlálb hjszolj. Végül öngyilkos lesz, s víz mégis elpusztítj házt. A mű z első szinten meggzdgodásról, vgyonbn és htlombn élő ember önzéséről, kíméletlenségéről szól; de rról is, hogy meggzdgodás mások iránt közömbössé tesz, sőt z élet más szegmentumit illetően vkká. Egy további szinten rról szól mű, hogy semmiféle háznk z ur vgy uri ne legyenek múlt eredményei mitt elbizkodottk, olyn mérhetetlenül fölényesen önigzolók és önelégültek; és ne csk gzdgsággl, z nygi jvkkl törődjenek, hnem z úgynevezett emberi" spektusokkl is. Az elmúlt színházi évdbn bemutttk olyn drámákt is, melyek még áttételesen sem utlnk - s nem történelmi" témájuk mitt - mi életünkre. Ezt tényként s nem negtívumként írjuk. Huby Miklós Freud vgy z álomfejtő álm (Nemzeti Színház) című drámájánk témáj: Freudnk egy 1938-beli álmábn megjelenik z I. világháború előtti idő, mikor ő nlizálj császárt, Ferenc Józsefet. Ebből kiderül, hogy ngy htlmú császárbn éppen olyn lelki dinmizmusok, tudttln erők élnek, mint társdlmi hierrchi bármely pontján élőkben: z pgyilkos komplexus és ennek következményeként féltékenység-és félelemteli gyűlölet fik ellen. A boldog békeidők", z operettzenés és kávézós-kuglófos nyu- ságismeretből kinövő ideológi, h mértéktelen önértéktudt-túltengés z egyik legfőbb hjtóerő. Még áttételesebb - és nem történelmi" tém mitt - Ngy András Báthory Erzsébete (Várszínház), melyben koncepciós perek" mechnizmusáról, bennük ktívn és elszenvedőleg szereplő lkokról lenne szó, no meg z egyének modern, egymástól vló elszigeteltségéről. De ezekről problémkörökről jóformán semmit nem tudunk meg; két lkról csk mint egyedekről kpunk jó írói rjzot. Nem hogy lényeges, de még lényegesebb társdlmi kérdések sem jelennek meg Polgár András Töltsön egy estét Fehér Rózsábn (Mdách Kmr) című írásábn. Egy éjjeli multóhely életképsoroztink bemuttás után mű végén csk elmondják nnk gázolásnk hiteles történetét, melyet pincérnek öltözött vizsgálóbíró ki krt nyomozni. Jóki Ann A feldtbn (Győr, Kisfludy Színház) hsonló című regényét drmtizált, meglehetősen rgszkodv regényhez. Alpvető témáj z lehet, hogy nőknek is vnnk feldtik z életben - kinek ez, kinek z -, s hogy ki nő létére tudománnyl fogllkozik, z jobb, h nem szeret férfit. Többszörösen is áttételesen utl mi mgyr vlóságr Páskándi Géz A szélmlom lkóibn (Nemzeti Színház); noh megítélésünk szerint z évdbn bemuttott drbok közül ez legjobb. Főhőse Kérész Pp Dániel, szélmlom tuljdonos, ki z 1867-es kiegyezést követő békés években mg erejéből, ügyességéből, de kíméletlen erőszkossággl ngyon meggzdgodott. Rengeteg energi feszül benne, és kitűnően ismeri vlóságnk zon útjit-módjit, melyek meggzdgodáshoz vezetnek. Sikerei nyomán végtelenül önelégült és mgbiztos; önmgábn, sját erejéglmsság felszíne ltt tehát robbnni kész pszichiki dinmizmusok működtek még császárbn is. Rtkó József Segítsd királyt! (Nyíregyház, Móricz Zsigmond Színház) című drámáj I. István korábn játszódik. Az öreg királynk most pusztított el vdkn egyetlen fiát s zt leendő örökösét trónon, kire nyugodtn rábízhtt voln z ország sorsát. A pogány és ktolikus vllási-politiki különbözőségek is megjelennek műben, ngyon szép és jó árnyltságbn. Sem pogány Öreg, sem ktolikus Főpp nem egysíkún pozitív vgy negtív lk. Meglátjuk zt is - mit már elég sok mű-ben, de még sehol sem mrdéktln hitelességgel megrjzolv -, hogy jó mgyrok sohsem krnk egyet, és hogy közülük bizony sokn gyűlölik z idegeneket csk zért, mert idegenek. Ngyon szép és összetett költőiséggel jelenik meg mű témájánk z z spektus, miszerint mindenképp válllni kell történelmi-társdlmi hldást, bár-mily fájdlms ennek válllás egyénileg. István királyt nem elvkult dogmtikus-nk rjzolj, noh bőven utlnk erőszkosságir, hnem viszonylg teljes, de sjnos nem eléggé súlyos egyéniség-nek. Nem lehetett felfedezni mi élettel kpcsoltos vontkozásokt Forgách András A játékosábn (Dosztojevszkij nyomán; Kton József Színház). A műsorfüzetben szerző zt írj, hogy látsztok működését " kívánt megrgdni; ztán Huizing írását közlik játékról, vlmint sok szöveget rulettszenvedélyről. Az dptációbn pedig Játékos és Polin közötti reménytelen szerelem története áll z események középpontjábn. Vgyis nem lehet tudni, miről szól ez z dptáció. A látszt működése " nem funkcionál; szerencsejáték szenvedélye pedig egyáltlán nem eredményez olyn szbd cselekvést", mi játék lényege. De szerencsejáték iránti szenvedélyt sem látjuk, hnem inkább félénkség és gyámoltlnság kompenzációjként megjelenő gresszivitást. A bemuttott drámák némelyikének témájár vló utlások után meg kellene vizsgálnunk, hogy z dott tém mennyiben és hogyn bontkozott ki művek sját világábn. Az eddigiekben nem említettük, hogy ezek témák mgukbn rejtik-e kor-szk lényegéhez trtozó történelmi-társdlmi erővonlkt, mozgásirányokt,

5 melyeket már Hegel, mjd Mrx és Lukács György szerint drámáknk tükrözniök kell. Könnyen megmutthtó lenne, hogy zömük nem lényeges erővonlkkl fogllkozik. Kérdésünk z, hogy z dott témák intenzív totlitás kibontkozik-e vgy sem? Ugyn-kkor - és ez fontos szempont - lényeges társdlmi-történelmi mozgás-irányoknk olyn sjátos ismérveik, minéműségeik és jellegeik vnnk, melyeknek műform, drám minéműsége, jellege meg kell hogy feleljen. A bemuttott drámák zömének lpismérve, hogy történetük egyetlen helyszínen, áltlábn egy ház szobájábn játszódik. Ilyenek következők: Kertész Ákos: Csládi ház mnzárddl; Sárosptky István: Tekúr; Páskándi Géz: A szélmlom lkói; Bcher Iván: Oszkár (Rdnóti Színpd); Kürti András: Pulykák (Rdnóti Színpd); Dobozi -Horvi: A tizedes meg többiek (Pesti Színház) ; Polgár András : Töltsön egy estét Fehér Rózsábn; Jóki Ann: A feldt; Mezei András : Mgyr kock; Ngy András: Báthory Erzsébet; Fekete Sándor: A Lillvill titk (Vidám Szín-pd). Nemcsk most befejeződött évdbn bemuttott új mgyr drámákr jellemző, hogy eseménysoruk egy ház vlmelyik szobájábn játszódik, h-nem z elmúlt évek sok mgyr drámájár is. Ezért is érdemes ennek problemtikájávl fogllkozni. Közismert, hogy ház egyik szobáj mint helyszín, polgári drámákbn domináns. A cslád ház és mindzok z események, melyek házon belül történhetnek meg, polgári világnézet szempontjából z élet centrumát vgy centrum egyik szegmentumát képviselhették. Ebből szempontból z sem érdektelen, hogy polgári drám kezdetein, Miller, muzsikus csk sját házábn képes Miniszterrel szembeszállni; és hogy XX. százdbn már sok olyn polgári drám született - még z úgynevezett bszurdok között is -, melyben z lkok házt vgy szobát birtokolni, megszerezni, mguknk kisjátítni krják. Ugyn-kkor szob már ngyon sok műben z dott ország, sőt kár z egész világ szimbólumává lett. A kérdés z, hogy mi mgyr társdlmi vlóság jellege, minéműsége mitt hitelesen lehet-e problémköröket, z dott vlóságnygokt egy szobábn megjeleníteni. A drámábn megjelenített világszerűség bemuttásánk hiteléhez trtozik, hogy z dott lkok hitelesen léphetnek-e be z dott szobáb. A belépés korántsem pusztán drmturgii szempontból és nem is z élet empirikusságánk szemszögéből lehet hiteles, erőltetett, esetleges, véletlen vgy teljesen hiteltelen. A mélyebb hitelesség összefüggés-ben vn zzl z erővonlll, mozgásiránnyl, állásfogllássl, melyet z dott lk hordoz. A drámákbn kciókt kell hozzárendelni társdlmi dinmizmusokt hordozó lkokhoz; márpedig lényeges mozgásirányokból következő kciók nem vlósulhtnk meg bárhol. H egy drámíró mégis egy szobáb hozz be zt z lkot, ki ott hitelesen nem képes kciókr, kkor zt, mit kciókbn kellene meglátnunk, csk kibeszélni-elbeszélni-elmesélni tudj. A legjellemzőbb péld erre Mezei András Mgyr kock című műve. A tém említésekor utltunk rá, hogy Rubik-kock sorsát illetően minden lényeges társdlmi erővonl megjelenik. Mivel zonbn helyszín egy bíró-sági tárgylás szobáj, mű sját világábn nem mg tém, nem z ezt összetevő társdlmi mozgásirányok, hnem ezek kibeszélése, illetve z ezek-ről vló reflexiók jelennek meg. A drám z emberek közötti viszonyok jelenbeli változásánk műneme nnk következtében, hogy csk Nevekből és hozzájuk rendelt Dilógusokból építheti föl sját Jóki Ann: A feldt (győri Kisfludy Színház). Zillich Betrix és Gyöngyössy Ktlin (Mtusz Károly felv.)

6 világát; és nnk következtében, hogy dilógus csk emberek közötti viszonybn létezhet; s hogy z drámi dilógus, mely jelenben kölcsönösen változó viszonyokt jelenít meg. A bírósági szobábn z lkok között nem lehetséges viszonyváltozás jelenben, hiszen bíró zt keresi, mi történt és hogyn múltbn. S múlt tényeinek felderítése sohsem bból célból történik, hogy z lkok között jelenben vlósuljon meg viszonyváltozás. Az lkok múltbn voltk kölcsönös viszonybn, s erről most csk vllnk. Ugynkkor ennek tárgylásnk során mindenki sját szemszögéből és sját érdekében beszél, figyelembe véve végén esedékes ítéletet. Mezei András műve hiáb nem szbályos bírósági tárgylás, zok z erővonlk, melyeket szövetkezeti elnök, főmérnök, külkereskedelem képviselői, külföldi mgyrok stb. testesítenek meg, nem nyilvánulhtnk meg jelenben kciókbn. Súlyos tévedés zt hinni, hogy világirodlom zon ngy drámáibn, melyekben múltt nyomozzák (Oidipusz király, Ibsen művei stb.), múlt felderítése lényeg. A lényeg ezekben is múlt tényei fel-derítésének következményeként jelen-ben megtörténő viszonyváltozások. Itt, ebben műben zonbn csk kibeszél-hetik - néh vit formájábn - z irigységet, hozzá nem értést, felelőtlenséget, támogtást, hivtlosn előírt, de z egyértelműen bürokrtikus ügymenetből dódó problémákt stb. Azokt, melyeket meg kellene jeleníteni hhoz, hogy témához méltó ngy drám szülessen. A drámák intenzív totlitásáról kkor lehet beszélni, h z dott tém kpcsán minden lényeges mozgásirány, állásfogllás műben megjelenítődik. Vjon hhoz, hogy Kertész Ákos Csládi ház mnzárddl című művének intenzív totlitás megjelenjen, nem szükséges-e tém zon spektusit is megjeleníteni, melyek szobán kívül képesek kciókr? A tém: házsságon belüli kpcsoltokbn z egymás etiki és érzelmi birtoklás, vgy még házsságon belül is további szbd válsztás lehetősége. Ehhez témához nyilvánvlón hozzátrtoznk férfik és nők munkhelyen lehetséges kpcsolti; zután - bármennyire furcs, de - z, hogy nők zöme dolgozik; továbbá mi élet minéműségéből következően gykorlti" értékrendünk egyik lényeges eleme, miszerint vlódi értéke mindig z újnk és z újnk vn; ruhábn, utóbn, z irodlmi művek témáját és problemtikáját tekintve éppúgy, mint szerelem-ben? Éppen ezért egészen vlószínűt-len, hogy ennek témánk z intenzív totlitás megjelenhessen egy csládi házbn. Burián főművezető fiát és nnk feleségét éppúgy behozz z író mű világáb, mint Burián csábítóját", de sjnos egyikük sem képvisel témávl összefüggő lényeges mozgásirányt. Ehhez tém egyik spektusát kellene megtestesíteniök, és kciókt kellene kpniok; nekik is, vlláserkölcsöt prédikáló cukrász pósnk is. Ezek z lkok zonbn lpvető viszonyváltozásokt nem produkálnk. A szűk helyszín nem engedi kibontkozni Jóki Ann A feldt című drámájánk témáját sem. A színhely Suhjd Flór régésznő lkásánk egyik szobáj: tém pedig áltlános feldtot jelöl. Ahogyn z írónő nyiltkozt: A feldt, hogy minden egyes ember, nemétől függetlenül megtlálj zt sját személyiségére szbott létformát, miben legjobbn érzi mgát, mi ne-ki leginkább megfelel. Ezért tudjon áldozni, dolgibn rngsorolni." A Suhjd Flóránk leginkább megfelelő életformához lpvetően trtozik hozzá tudományos munkáj. Az ástás elkezdéséből, külföldi konferenciár vló kiküldésből dódó irigységek és betrtások" nem is jelenhetnek meg mint kcióképes erővonlk ebben lkásbn. Mindezekről csk telefonbeszélgetésekből és Flór elbeszéléseiből szerzünk tudomást. Vgyis nem úgy, hogyn drám műneme igényelné: z lkok között megjelenített viszonyváltozásokból. Az ő sját életformáját érintő lényeges mozgásirányok közül csk egyetlenegy változik: ő elvált, nem férfik, csk munkáj érdekli, de mégis tlálkozik szerelemmel; ezt zonbn elrúg-j mgától, föltehetően zért, mert még-is munk fontosbb. Ez z ő élet-formáj. Munkhelyének lényeges erő-vonlit éppen ezért olyn lpvetően szükséges megjeleníteni, hogy hiányuk hiteltelenné teszi Flór lkját és drám sját világát. Jóki Ann felvonultt még három, másféle személyiségű-egyéniségű nőt, kiknek ugyncsk z fel-dtuk, hogy tlálják meg sját mgukr szbott életformát. Az egyik férjét monogám módon szerető és őt mindenben, bármily meglázó helyzet-ben kiszolgáló munkássszony; másik munk és hivtás, illetve cslád között ingdozó sszony; hrmdik egy férfifló" nő, ki végül meghitt szerelemre vágyódik. Az egyetlen helyszín - Flóránk lkás - egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy ezek három nő áltl képviselt mozgásirányok kciókbn nyilvánulhssnk meg. Ezért itt is ugynz következik be, mint Mezei András drbjábn: z áltluk képviselt mozgásirányokt kibeszélik, elmesélik Flóránk; illetve monológokt mondnk. A ház, lkás egy szobáj más esetekben olyn modellszerűséggé szűkíti témát, melynek modellszerűsége is csk bszolút mgs bsztrkciós síkon válik észrevehetővé. Sárosptky István Tekúrájábn két nő lkás birtoklásáért gyűlölködik-csrkodik, de már réges-rég ót. Nincs mű elején olyn mozznt, mely z eddigiekhez viszonyítv más formájúvá, más megjelenési módoztúvá tenné régót trtó gyűlölködést; vgyis - és persze ez fontos! - mi jelenben indíthtn el közöttük viszonyváltozásokt. A gyűlölködés természetesen ddig trt - és még huszonöt felvonáson át trthtn -, míg vlmelyikük meg nem hl. S mikor z egyik gyomorvérzésben hldokolv sját idiót gyermekét hívj segítségül, z megfojtj másikt. A gyomorvérzés bekövetkezhetett voln jóvl előbb és jóvl később - hiszen ez z ember biológii létszférájához trtozik, és nem társdlmihoz, hhoz, mit drámábn meg lehet jeleníteni -, s ez drám lpvető modlitásánk, szükségszerűségnek hiányát jelzi. Mivel drámi kció zonos viszonyváltozássl, itt nincs is kció, nincs elmondhtó eseménysor sem. Csk mondtok egymás utáni soroztát kpjuk, melyek drámilg csk nnyit trtlmznk, hogy hol z egyik, hol másik kerül fölénybe. Igy csk mondtok felle hint" trtlmából következik z itteni szob modellszerűségének jelenté-se; z ugynis, hogy világon folyó értelmetlen gyűlölködésekből esetleg z idiotizmus kerülhet ki győztesen. Am z figyelmeztetés" ngyon erőtlen. Egyetlen helyszínen, Fehér Rózs nevezetű multóhelyen játszódik Polgár András írás, melyben sem lényeges társdlmi mozgásirány, sem igzi drámiság nem tlálhtó. A drb multóhely dolgozóivl és eseteikkel kpcsoltos életképek sor. Viszonyváltozások kkor indulhtnánk el, mikor új pincért kell - főnöki utsításr - felvenniök. Ehelyett nnyit tudunk meg, hogy főpincér és z énekesnő múltjábn v-

7 lmi tisztáztln dolog vn egy gázolássl kpcsoltbn; mjd zt dják tudtunkr, hogy z új pincér újságíró, ki kiszimtolt ebből vlmit, és zsrolni kr. De ez tévedésnek bizonyul; z új pincér vlójábn vizsgálóbíró, ki gázolás ügyében nyomoz. Hogy mi történt, zt végén, z utolsó öt percben el-mondják: egyszer egy felelőtlen motoros elütötte főpincér kisfiát, ki meghlt, s gázolót elítélték. A főpincérnek ez nem volt elegendő, z illetőt kiszbdulás után szándékosn hlálr gázolt z énekesnő kocsijávl. Ezért z énekes-nőt ítélték el, véletlen gázolásért. A vizsgálóbíró zonbn kinyomozt, hogy vlójábn gyilkosság történt, mit főpincér követett el. Egyéni bosszúról vn itt szó főpincér részéről, melynek semmiféle áltlános jelentése vgy érvénye nincsen. A drám létrejöttét pedig lehetetlenné teszi, hogy csk gázolás tényeinek ki-derítéséről vn szó, mi csk vizsgáló-bíró és befogdó számár újdonság, z lkok számár nem. Így tények fel-fedése nem is indítht el közöttük viszonyváltozásokt. A főpincér p benső világ sincs megírv; semmit sem látunk kisfi iránti szereteten kívül z ő benső világából, mi gázoló meggyilkolásához vezeti el. Annk modernkedésnek", mely-nek semmi jelentése nincs, Kürti András Pulykák című egyfelvonásos példáj. Egy színhelyen, egy pulyktenyésztő tudományos intézet igzgtójánk szobájábn játszódik ez z bszurd" történet. Két tehetséges kuttó kitlál-j, miként lehet pulykákt nnyir összezsugorítni, hogy egy ládábn rengeteg elférjen, mivel szállítási költségeket lposn lecsökkenthetik. Az intézet igzgtój semmihez sem értő, ostob-otromb, erőszkos lk, ki főként tehetséges embereket utálj. Az egyik kuttó belöki zsugorkmráb ", s ott mikroméretre zsugorodik. A bj z, hogy fordított, vissznövesztő eljárást még nem tlálták ki. A zűr közepette szovjet delegáció érkezik egy mgyr miniszterhelyettes kíséretében; ők véletlenül kerülnek be zsugorkmráb". A szovjet tudós zonbn még zsugorított állpotábn is tudj, mit kell tenni, megmuttj, s mindenki vissznyeri normális lkját. A végén z ostob és erőszkos igzgtót máshová helyezik. Ebben z írásbn nem helyszín tette lehetetlenné normális drám kibontkozását. Egy válllt vgy tudományos Szemes Mri és Lukács Mrgit Sárosptky István: Tekúr című színművében (Várszínház) intézet igzgtójánk szobáj olyn helyszín, hol válllt életéből vett témánk mjdnem z összes lényeges erővonl megjelenhet, és ott kciókbn nyilvánulht meg. A bj mg z ötlet. Az összezsugorítás olyn mértékű, hogy z igzgtó ebbéli állpotábn beszélni sem tud érthetően, s ezzel szerző zsákutcáb vitte z múgy sem sokt eredményező ötletét. Így semmiképpen nem jöhet létre kontrszt normális méretű és zsugorított igzgtó között. Ebből következően z ötletnek csk techniki " spektus funkcionál: feltlálók és z intézet miként mászik ki bból kátyúból, hogy z igzgtót is, delegációt is összetöpörítették. Az fontos tém, miszerint z bszolút hozzá nem értő és erőszkos vezető milyen kárt tesz munkhelyének és beosztottjink z életében, éppen csk érintődik, mert mindent ismét csk elbeszélnek nélkül, hogy viszonyváltozásokbn megjelenítenék. Legfeljebb végén - ismét normális méretében - z igzgtó demonstrálj, mit ról elmondtk, zzl, hogy tjtékozv beszél, A szélmlom bensejének egyetlen ngy helyiségében játszódik Páskándi Géz drámáj. A szob mint helyszín itt nem gátolj vgy korlátozz lényeges mozgásirányok megjelenítését. Elsősorbn zért nem, mert szob itt válik - ngyon finom írói eszközökkel - áltlánosíthtó szimbólummá. Ehhez nemcsk fenyegető, mjd bekövetkező, szó szerinti árvíz járul hozzá, hnem megírás módj is. A molnárt és környezetét olyn írói erővel formált meg, hogy tém kpcsán említett áltlánosíthtóság - z nygi jvktól, meggzdgodástól elvkulttá, önelégültté, önzővé, embertelenné vált bármily vezetőre, bármily ház urár vló sszociálás lehetősége - egyáltlán nem teszi drámát llegóriává. Környezetének tgji közül ugynis nem mindenki testesít meg olyn társdlmi mozgásirányt, mi most említett áltlánosításnk lehetőségét szolgálná. A molnár rideg önelégültsége, pénzimádt érzelmi sivárságot helyez felesége köré, ki társdlmilg-történelmileg nem áltlánosíthtó trtlomml egy ppb szeret bele,

8 s kivel legzűrösebb éjszkán megcslj férjét. A kölcsönös szerelmi vllomásokt meghllj lány, ki árttln, jószívű, és z pját imádj; s gyűlölet ébred benne z nyj iránt. Ez épp-úgy, mint feleség cslás, témához trtozó mozgásirány. Szerencsére zonbn sem cslás, sem lány nyj iránti gyűlölete nincs összefüggésben zzl, hogy molnár trtlmit z imént említett módon áltlánosíthssuk, és Páskándi Géz ezzel kerüli el z llegóri veszélyét. Társdlmi mozgásirányt hordoz viszont molnár unoktestvére, ki htlmsságok körül forgolódó politikus, és ki lenézte és megvetette gzdg molnárt, de veszély idején még-is tőle kell segítséget kérnie. A másik mozgásirányt egy ktontiszt hordozz, molnár lányánk jövendőbelije; ő zzl, hogy békeidők ktonáink problémáit jeleníti meg. Kor mitt ki-mrdt hősi hrcokból, szbdság-hrcból, s most csk lovkt csutkolhtj. Ugynkkor, h elveszi lányt, molnárék társdlmilg emelkednek. A közelgő tiszi árdt megteremti - elsősorbn drmturgiilg - nnk lehetőségét, hogy bárki bejöhessen mgs dombon épült szélmlomb. Az író él is ezzel lehetőséggel, s molnárrl ide menekíttet két kurvát, kiket molnár is, unoktestvére is meg-meglátogtott régebben. Ezeknek hölgyeknek zonbn nem tudott drámi funkciót, csk legfeljebb áltlános, irodlmi funkciót dni. Ok molnár feleségének és z unoktestvér feleségének z irodlmi - de nem drámi - ellenpontji. Mivel molnár körül létrejövő viszonyváltozásokb nem lehetett őket beépíteni, z ellenpontot képviselő trtlmikt ők is csk kibeszélni tudják; vgyis ezek z ellenpontok nem viszonyváltozásokbn formálódnk meg. A drámábn megjelenik egy vándorfestő is. A mű sját világáb vló belépése csk empirikusn igzolt: molnár hívj ide, hogy fesse meg mlmot. A mű sját világábn zután z igzság észrevevőjének és kimondójánk-feltárójánk funkcióját kpj. Ő veszi ész-re és mondj el többieknek, hogy molnár tomboló árvízbe kizvrt fitl szeretőjét közös csecsemőjükkel együtt, nehogy bjt, botrányt okozzon lány ittléte. Ez leleplezés nemcsk egy eset leleplezése, hnem molnár vlódi mgtrtásánk, vlódi mozgás-irányánk nyilvánossá tétele is. A mű sját világáb vló belépése z empi rikus hitelességen túl sjnos m már nem szükségszerű. H z igzság észrevételét és kimondását djuk művésznek egy drámábn társdlmi funkcióként, kkor sjnos m vele társdlom egyik lényeges mozgásirányát nem lehet hitelesen mű világáb behozni úgy, hogy témához társdlmilg szükségszerűen és szervesen trtozzon hozzá. A művészek sjnos hiáb hiszik, hiáb élik át ugynis, hogy z igzság észrevétele és kimondás társdlmilg továbbr is z ő funkciójuk; ez XX. százdbn már nem így vn. Ez funkció m már korántsem csk művészeké és művészeté, hnem például társdlomtudományoké is. (A művészet áltlános devlválódásához ez is hozzájárul! (Ezen társdlmi okok mitt hiáb hozz be mű sját világáb Páskándi Géz piktort empirikusn hitelesen; z lkok belépésének is z társdlmi funkció d mrdéktln hitelt, melyet z dott lk testesít meg; vgyis z lkok belépésének nemcsk empirikusn kell hitelesnek lennie, hnem nnk is, hogy z dott funkció z dott fogllkozás-hoz vgy hivtáshoz trtozike. A mű-vészhez z igzság észrevevőjének és kimondójánk funkcióját hozzákpcsol-ni pedig zért nem hiteles, mert egyáltlán nem szükségszerű társdlmilg z, hogy rejtett-rejtőzött igzságokt csk művész veheti észre és mondhtj ki. Páskándi Géz persze tudj és látj művész és művészet helyzetét XX. százdi vlóságbn, lévén, hogy piktor lkját hbókossá nyomorítv muttj be. Azt sem szob, z egyetlen helyszín kényszeríti itt z írór, hogy z örömhölgyeken kívül molnár ifjú szeretőjének is csk prgmtikus funkciój vn. Ő önmgábn, önmg áltl nem hordoz társdlmi mozgásirányt; funkciój drámábn nnyi, hogy molnár vlódi rcult vele kpcsoltbn, mint-egy rjt csttnv" váljon láthtóvá. Pedig z privát" funkció, hogy mrdéktlnul és fenntrtás nélkül szereti molnárt - még hlálb is kimegy, h od küldi - hordozhtott voln lényegesebb trtlmkt molnárnk már említett áltlános jelentésével kpcsoltbn. A házról, ház szobájáról írtunk eddig, mint drámák helyszínéről, de bból z spektusból, mely áltlábn korlátozz, hogy tém megfelelő módon kibontkozzon, hogy z intenzív totlitás megjelenjen. A konkrét művek kpcsán konkrét korlátozó mozznto kt említettük. A kérdéskör zonbn bsztrhálhtó, vgyis áltlánosíthtó; és így újbb nézőpont és jelentés tárulht fel. A ház, szob, különösképpen h úgynevezett kmrdrbot" kényszerít z írór, zért nem felel meg mi élet minéműségének, mert életünk szociológii értelmű státusokr és funkciókr töredezett szét. Ezek mindegyikét különkülön helyszínen vgyunk képesek megvlósítni, és különböző viselkedésekkel is. Ugynz z ember egészen különböző viselkedésekkel hjtj vég-re különböző státusokhoz rendelt különböző cselekvéseket. Úgynevezett szerepeit nem egy egyéniség koherens viselkedésmódján produkálj. Hogy példákt említsünk: másként viselkedik ugynz z ember mint p és mint fő-pincér ( Töltsön egy estét...-re utlunk); mint főművezető és mint férj ( Csládi ház...-r utlunk); mint szomszédoktól kölcsönkérő, lkás tárgyit elkótyvetyélő és mint lkótárs ( Tekúr Bertájár utlunk); mint szppncsomgoló munkás és mint házi mindenes ( A fel-dt Pásztor Pnnijár utlunk); mint sját tlálmányáért küzdő feltláló és mint privát" ember ( Mgyr kockábn lig-lig megjelenő feltlálór utlunk) stb. De utlhtnánk szociológii státusokból eredő problémákr Huby Miklós Freudj kpcsán is, de ezt megtettük már SZÍNHÁZ decemberi számábn. H nem látjuk z lkoknk zon státusvgy funkcióbeli cselekvéseit és viselkedéseit, mely státusok és/vgy funkciók szükségszerűen trtoznk tém kibontásához, nem kpunk róluk hiteles képet. A most elemzett drámák esetében szob mint helyszín teszi lehetetlenné tehát zt is - Páskándi Géz drámáj z egyetlen kivétel -, hogy z lkok minél teljesebben, minél sokoldlúbbn ábrázolódjnk. Mert szobáb nemcsk z dott témához trtozó mozgásirányok nem léphetnek be úgy, hogy itt kciókt is végrehjthssnk, h-nem z lkok sem képesek itt z élet más területein végrehjthtó kcióikr, drámi megnyiltkozásokr. A különböző státusokbn és funkciókbn más és más társdlmi és egyéni mozgásirányokkl és dinmizmusokkl kerül kpcsoltb z ember; ám ezek mind különböző helyszíneken nyilvánulhtnk meg hitelesen. Az egy hely-szín, szob z lkoknk csk z egyik spektusát engedi megnyilvánulni; áb-

9 rázolásuk tehát szükségszerűen szűk lesz; z lkok kiszkdnk mguk - témához trtozó - élethálóztából. Mindddig, míg z élet leglább viszonylg koherens volt, vgy mindddig, míg például mgánélet szférájábn volt viszonylgos koherenci (Ibsen jó és utolsó péld erre), z egy helyszín és kmrdrb" hitelesen jelölhette vlóság minéműségét; de m már csk egészen kivételes esetekben jelölheti. Régi művészetelméleti igzság, hogy mű áltlánosn értett szerkezeti minéműségének meg kell felelnie vlóság szerkezeti minéműségének. A státusokr és funkciókr széttört vlóságnk z említettek mitt nem felel meg sem minéműségében, sem szerkezetében z egy helyszínen játszódó kmrdrb. Á XX. százdi drámákbn ezért is történtek különböző kísérletek helyszínekre vontkozón. A XIX. százdbn kmrdrb helyszíne még mg konkrétságábn, relitásábn vgy viszonylgos relitásábn volt ngyon fontos. A helyszínnek konkrétság és minősége, pró részletei, speciális tárgyi, hngult stb. mind hozzájárultk - mert ezek is jelölték - z lk speciális egyéniségének, minéműségének megérzékeléséhez. Máskor helyszín mű sját világánk szimbólumként is funkcionált. Példái ezeknek ugyncsk Ibsen drámái, hol például A társdlom támszibn szlon z nygi jólétet és biztonságot hordozz; Vdkcsábn Werle ngykereskedő Fényűzően berendezett dolgozószobáj" és Hjlmr Ekdl pdlásszobáj", melyek két egyéniség minéműségét is megjelenítik. Á XX. százdbn már sok író elhgyt z egyéniséget-hngultot jelző helyszínt, s olyn térben játsztt mű cselekményét, mely csk jelzi színhelyet vgy konkrétságát. Ahhoz ugynis, hogy egyegy státusbeli cselekvés és z hhoz trtozó viselkedés hitelesen megjelenhessen, bőven elég helyszínre csk utlni, zt egy-két vonássl jelezni. Ebből megoldásmódból két lehetőség dódott: lehet meglehetősen sok, de z utlássl tényszerűen konkréttá tett helyszínen játsztni z eseményeket; illetve lehet egyetlenegy helyen, de oly-non, mely nnyir elvont, hogy bármily konkrét helyszínnek felfoghtó. Meggyőződésünk, hogy h z imént elemzett drámák zöme ezen megoldások vl-melyikét válsztj, kkor jobb, gzdgbb drámi világszerűség megformálásár lett voln lehetőség. Moldov György: Az élet oly rövid (Rdnóti Miklós Színpd). Pécsi Ildikó és Blázsovits Ljos (lklády László felvételei) Nyilván mondni is fölösleges, hogy helyszínnek z elvontság még nem biztosítj önmgától ngy drámát. Blázs József A homok vándori (Nyíregyház, Móricz Zsigmond Színház) című drbjánk helyszíne Egy flusi ház hátsó udvr ", mely mégis mindig változik mint helyszín. Attól függően lesz más és más, hogy z lkok éppen hol trtnk vgy hov érkeznek vándorútjukon. Á vándorlás II. világháború végefelé Nyírségben történik, két frontvonl között; s kik vándorolnk: ktonszökevények, hdi események elől tnyvilágbn menedéket kereső Pp, Bíró és Jegyző, továbbá Nők és egy Férfi, ki kupec volt. Á vándorlás bármily ősi tém - voltképp jellegzetesen epikus tém. A vándorlás egyes állomási szolgálnk rendszerint egy olyn trtlomml-tnulsággl, melyeknek kkumulációj eredményez vlmit, s ez epikus műben formálhtó meg. A ktonszökevények számár z tétje vándorlásnk, hogy elfogják-e őket vgy nem, de ez csk izglmt teremt, és nem drámi feszültséget. Az egyik ktonszökevénynek, például Zászlósnk további céljáról csk nnyit tudunk, hogy Beregbe kr jutni - hol Bjcsy- Zsilinszky Endrének sok híve vn -, mert velük kell beszélnem ". Ez drámi célnk vjmi kevés. A többiek vgy háborús eseményeket, vgy háború utáni új helyzetet krják megúszni " ; céljuk jóformán csk ennyi. A viszonyváltozások nem is lehetnek z lkok céljivl összefüggően -- hiszen drámi céljuk nincs -, s zokt viszonyváltozásokt, melyek egyáltlán vnnk, helyzet veszélyessége eredményezi. A drb lényege ismét z lkok, viszonyváltozásoktól függetlenül kibeszélt trtlmink megnyilvánításábn és z egész drb hngultiságábn vn. Az egy, de mégis változó helyszín tehát önmgábn nem biztosíték jelentős drámánk, Szólni kell rról, hogy gynúnk szerint

10 mi z ok, hogy z írók vgy olyn témát válsztnk, melyhez elegendőnek látszik z egy helyszín; vgy miért rgszkodnk z egy helyszínhez kkor is, mikor nyilvánvló, hogy ott nem bontkozht ki témájuk. Az egy helyszín természetesen szolgálhtj drámi sűrítést is, és tlán ennek hmis értelmezése lehet z egyik ok. Közhely, hogy drám világ legngyobb mértékben sűrített világ. Azonbn ezt nem helyszín teremti meg; különösképpen kkor nem, h z ide nem illő vgy z itt el nem képzelhető mozgásirányokt mégis ide kényszeríti z író. Ez ugynis mindig vlmilyen erőltetettség benyomását kelti. (Lásd például Flór mellett felléptetett nők monológjit Flór lkásábn, A feldtbn.) Á sűrítés témához trtozó mozgásirányok mindegyikének megjelenítéséből és kibontkozttásából jön létre. Gynúnk szerint zonbn z egy helyszín, lehetőleg egy szob" megoldást nem művészi okok eredményezik, hnem színházk gzdsági igénye, mely összetlálkozik bizonyos írói kényelmességgel". A színházknk mindenképp olcsóbb és egyszerűbb z egy helyszínen játszódó drám bemuttás; és némely közönségréteg igényével-ízlésével is könnyebben tlálkozik gusztusosn, szépen megépített szob látvány, mint z úgynevezett jelzéses díszlet. Gynúnk szerint tehát sokszor színház igényei kényszerítik" z írókt, vgy bírják őket jobb belátásr". Am ezzel - krvkrtlnul - legtöbb esetben kor- szerűtlen élet- és művészetszemléletet közvetítenek vgy - szelíden - kényszerítenek z írókr. De zt is gynítjuk, hogy z írók is szívesebben válllják ezt megoldást. A mozikszerű jelenetekkel felépített drámi világszerűség bizonyosn ngyobb és hosszbb ideig trtó munkát igényelne mű konkrét megírásánk megkezdése előtt, mely munk leendő mű szerkezetére, fel-építésére, műnemi kérdéseire kellene hogy irányuljon. A legtöbb művel kpcsoltbn z benyomás támdht, hogy z előzetes gondolti, átélő, elemző stb. munk csk z lkok minéműségére vgy mű gondoltiságár stb. irányult, de nem irányult műnemi felépítésre, szerkezetre és mindrr, mi ezekhez hozzátrtozik. Ennek munkánk hiány esetleg bból - hibás! - nézetből is következhet, hogy finomításokt" elvégzi mjd színház; vgy bból még tévesebb nézetből, miszerint drámánk nincsenek szbályi, törvény-szerűségei, és minden, de minden csk és kizárólg z író tehetségén múlik. Ez végső soron persze igz, de drám mű-lkotás, mesterséges produktum, mely-nek vnnk törvényszerűségei. Ezzel, műnemi kérdésekre vontkozó előzetes munkávl függ össze még egy problém, mit szóvá kell tennünk. Ez leginkább Bcher Iván Oszkár című egyfelvonásosábn, illetve Moldov György A z élet oly rövid című drbjábn láthtó. Az Oszkár egy fitlsszony monológj lehető legnturálisbb környezetben és legnturálisbb mond- Jelenet Blázs József: A homok vándori című színművének nyíregyházi elődásából (Csutki Csb felv.) tokkl. A z élet oly rövid pedig - egyetlen helyszínen játszódik, de oly-non, mely többet jelez - egy kurvávl történőkön keresztül muttná meg z el-múlt évtizedeket. A problém mindkét esetben z - no-h más és más formábn -, hogy csk z élet empirikus, közvetlenül tpsztlhtó tényei kerülnek be műbe, melyek így nem is válhtnk mű sját világánk részeivé, és nem is épülhetnek össze áltlánosíthtó erejű világszerűséggé. Azáltl, hogy z élet közvetlenül tpsztlhtó és ezen módon igzi tényezői egyértelmű közvetlenséggel kerülnek mű világáb, még sohsem jött létre ngy drám. Hiáb igz, hogy ngyon sok nő él úgy, hogy csk például z Oszkár nevű kutyájábn bízht, mert z nem cspj be, mint szerelme; nem dobj ki, mint z nyj; s türelmesen meg-hllgtj, h beszél hozzá, nem úgy, mint brátnője. A mű nem kkor válik áltlánosíthtón érvényes világszerűséggé, h zok nturális élettények kerülnek ide, melyeket mindenki mindennp tpsztl. Ez kérdéskör életünk egy másik lpjellemzőjét érinti: z uniformizálódást. Az élet már XIX. százd közepétől egyre inkább uniformizálódott, hogyn erre már Lukács György is rámuttott. Ez már már mjdnem teljessé vált. Az állmi gyermekgondozás, köz-okttás egyform, lényegében zonos élményekkel - nemcsk egyform tudás-nyggl! - látj el gyermekeket. A státusok és funkciók pedig mindenki számár mg státusánk és funkciójánk cselekvéseit írj elő, és minden-kire z ezekhez trtozó viselkedéseket kényszeríti rá. Így lényegében mindenki zonos dolgokkl, zonos mozzntokkl és viselkedésekkel tlálkozik; teljesen zonos dolgokt tpsztl hivtlokbn, z utcán, z orvosi rendelőben, z utóbuszon, strndon stb. (A drámi lkábrázolást ez is teszi ngyon nehézzé.) Az élmények és tpsztltok uniformizálódásához természetesen tévé is hozzájárul, hiszen ötmillió nézőt" teljesen zonos élményekkel látnk el mindennp. Életünknek ez z uniformizálódás bbn közvetlen tpsztltbn válik nyilvánvlóvá, miszerint, h bárki bármilyen élményét, tpsztltát, vele megtörtént dolgát kezdi más-vlkinek elmesélni, z másvlki zonnl tud teljesen hsonlót mondni, és rendszerint Ez semmi..." bevezetéssel mondj is.

11 A drám világszerűségének, sját világánk részeivé mindennpos, közvetlen tpsztltok kkor válnk, h zokbn lényeges társdlmi mozgásirányokt és viszonyváltozásokt jelenítenek meg. Különben csk z ez vn" empirikusság jelenik meg. Bcher Iván Oszkár című egyfelvonásosábn monologizáló és telefonbeszélgetéseket folyttó nőlknk semmiféle viszonyváltozási nincsenek; ezért csk drámitln életkép egy olyn nőről, kiből sok vn. Moldov György drbj mozikjelenetekből épül, de mjdnem mindegyik z élet empirikus, közvetlenül tpsztlhtó mozzntit trtlmzz. Az áltlánosíthtóságot ezen kívül még z is lehetetlenné teszi, hogy egy kurv körüli mozzntokbn muttj be körülbelül negyvenes évek végétől htvns évekig terjedő évtizedek történelmi eseményeit. Az iráni külügyminiszterrel csk egy kurvánk lehet közvetlen kpcsolt mgyr honpolgárok közül. Az Állmvédelmi Htóság és módszerei és z 1956-os ellenforrdlom disszidálássl együtt éppúgy eltávolodnk mguk történelmi-társdlmi lényegétől, mint csodcstár", z ellenforrdlmárrá váló strici, vgy tévések világ; éppen zért, mert mindezekből csk nnyit látunk, mennyit egy kurv körüli élet enged. A történelmi-társdlmi mozgásirányok és z lkok megnyilvánulási így - más okból, mint milyet z egy helyszín eredményez - beszűkülnek kurv körül megtörténhetőkre. Itt z élet nézőpontj teszi z ábrázolást-megjelenítést szűkké. Á. mű persze nem ngyigényű", inkább csk z úgynevezett szórkozttó művek soráb trtozik. (Külön lehetne írni rról z elméleti és gykorlti problémáról és diszkrepnciáról, mi zokt szórkozttó műveket jellemzi, melyek ezen mivoltukbn is lényeges történelmitársdlmi mozgás-irányokt érintenek. Ilyen például Fekete Sándor: A Lill-vill titk, illetve Dobozi-Horvi: A tizedes meg többiek című drbj is.) Az újbb mgyr drámák zömét -- nemcsk z idei évdbn bemuttottkét - tehát - összegezve - z jellemzi, hogy egyetlen helyszínen, rendszerint egy szobábn játszódnk. Az élet státusokr és funkciókr, vlmint hozzájuk rendelt cselekvésekre és viselkedésekre töredezett szét, melyek mind külön-külön helyszínen vlósulhtnk meg. Következésképp z egy helyszín " kétféle módon is szűkíti mű sját világát és z bbn rnegtörténhetőket. Egyfelől nem jelenhetnek meg itt hitelesen és kciókt, vgyis viszonyváltozásokt produkálv zok történelmi és társdlmi mozgásirányok, melyek szervesen hozzátrtoznk z dott témához. Másfelől szob tuljdonosánk" sem jelenhetnek meg hitelesen, viszonyváltozásokt produkáló módon z zon státusához és funkciójához trtozó cselekvései és viselkedései, melyek szükség-szerűen trtoznk őhozzá, de melyek csk más helyszínen vlósulhtnk meg. Ennek további következménye z, hogy mind témához trtozó mozgásirányokt, mind szob tuljdonosánk" szobábn el nem képzelhető mozgásirányit, illetve ezek trtlmit csk ki-beszélni, elmondni, elbeszélni lehet; vgyis z lkok nem képesek hitelesen, vgy egyáltlán, ezekkel összefüggő viszonyváltozásokt produkálni; mi - még továbbii következményként - mű sját világánk drámiságát, drám mi-voltát csökkenti vgy éppen kioltj. Szeretnénk hngsúlyozni, hogy ezek drámelméleti problémák és nem színházi elődásnk mint műlkotásnk problémái, noh ott is megjelennek. Még kkor is drámelméleti kérdések ezek, h tényszerűen egy kimondott vgy kimondtln színházi - de nem színházm ű vészeti igény hozz létre z egy helyszín, lehetőleg egy szob " megoldást. H vn - s ngyon vló-színű, hogy vn - ilyen színházi igény, ez nem színházi elődásból mint mű-lkotásból és nem színházelméletből következő igény, hnem színház gykorlti üzemszerűségéből és gzdsági meggondolásiból feltámdó igény. És h mint ilyen teljesen jogos is, mi vlóságnk meg nem felelő művészi következményt hoz létre. Cskúgy, mint z íróknk z - bármily dinmizmusból létrejövő - engedékenysége, mely utt nyit ennek mi vlóságunknk meg nem felelő igénynek. Meggyőződésünk szerint mi élet-nek z mozikjelenetekből felépült drámi világszerűség felel meg, melyben mozikokt mű elején kilkuló szituációbn benne rejlő erővonlk egységesítenek. Szituáción z lkok közötti viszonyrendszernek zt pillntát értve, melytől kezdődően közöttük lévő viszonyoknk szükségszerűen változniok kell. NÁNAY ISTVÁN Klsszikusok - vidéken Évdvégi számvetést készítek: színikritikusok idei díjir dndó szvztimhoz próbálom feleleveníteni szezonbn látott mjd' másfél száz elődás tünékeny emlékeit. A kilkuló összkép nem vlmi rózsás. A fárdt, fntáziátln, hevenyészett, koncepciótln, unlms, érdektelen, nemhogy művészileg, de szkmilg is lig értékelhető elő-dások sokságábn csk elvétve kd kiemelkedő vgy jelentős produkció. Kétségtelen, hogy színházk egyre nehezebb körülmények között dolgoz-nk, s elsősorbn ez látszik meg eredményeikben. A gzdsági nehézségek, dotáció reltív szűkössége, közönség érdeklődésének - főleg vidéken risztó mérvű - csökkenése rr kényszeríti színházkt, hogy viszonylg olcsón kiállíthtó, mégis biztos közönségsikerre számító drbokt játssznk, s így próbálják teljesíteni pénzügyi s egyéb gzdsági jellegű terveiket. Ugynkkor bizonyos kultúrpolitiki szempontoknk is eleget kell tenniük; ebben z évdbn különösen ngy felelősség hárult minden egyes lkotó közösségre, hiszen kiemelt fontosságú politiki-történelmi évfordulók megünneplése színházi műhelyek műsorár nézve is meghtározó jellegű volt. Mindent összevetve, számokkl igzolhtó tény, hogy színházk műsorán megnőtt szórkozttó művek rány, vígjátékoké, zenés játékoké, romntikus, érzelmes drboké, illetve z önmgukbn trtlms, lényeges konfliktusokt feltáró művek is számos esetben leegyszerűsítve, konfliktusokt elgyengítve kerültek színre. E két tendenciát kiegészíti egy hrmdik: míg produkciók túlnyomó többségének látványvilág bántón szegényes, színházk egy-egy fontosnk trtott elődásáénk viszont feltűnően drág. Ez z ellentmondásos jelenség egyértelműen utl színházk romló gzdsági helyzetére, de társultoknk nehezebb körülmények között törvényszerűen kiéleződő belső feszültségeire is. (Az esetek többségében ugynis nem véletlen, s nem is mindig művészi képességben

12 kimutthtó különbség vgy feldt súly htározz meg, hogy hol melyik rendező produkciój kp több pénzt, s melyik kénytelen csupán díszlet- és jelmezrktár elfekvő készletéből gzdálkodni.) A szűkös körülmények zonbn olyn következménnyel is járhtnánk, mely egyértelműen színjátszás fejlődését szolgálhtná. H ugynis kevés pénz jut egy-egy produkció megvlósításár, kkor fokozottbbn előtérbe kerülhet-ne z ember lkotóképessége, tlálékonyság, rendező fntáziáj, színész képességeinek fokozott érvényesítése. Míg egy gzdg" színházbn kívánt htás létrejöttét színészek lkításán kívül tuctnyi egyéb eszköz segítheti, ddig szegény" színházbn elsősorbn és mindenekelőtt világos koncepciót életre keltő színész legfőbb htó tényező. Am ennek z évdnk z egyik legelszomorítóbb tpsztlt z, hogy színházk többsége nem képes szükségből erényt kovácsolni, sőt kritikusbbá váló helyzetben egy-re kirívóbbá és nyilvánvlóbbá váltk zok - főleg z okttás elégtelenségéből, z egyéni továbbképzés elhnygolásából, társultok belső nevelő munkájánk elmulsztásából dódó - szkmi hiányosságok, melyek mholnp művészi munkánk gzdsági problémáknál is súlyosbb gátji lehetnek. Ezek hiányosságok rendezői munkábn éppen úgy tetten érhetők, mint színésziben, s némileg másképp jelennek meg zenés játékokbn, mint mi tárgyú drbokbn. A legkomplexebben klsszikus drámák színrevitelekor muttkoznk meg színjátszásunk erényei és fogytékossági, hogy ezt következőkben ismertetett vidéki elődások is bizonyíthtják. Shkespere Vnnk évek, mikor Shkespere-drbok urlják színi évdot, máskor Csehovéi vgy másokéi; idén szovjet és mgyr drámák. Így viszonylg kevés helyen mutttk be Shkespere-mű-vet, Békéscsbán Ler királyt, Mdách Színházbn, Nyíregyházán és Zlegerszegen (bevtó produkcióként) Vízkeresztet. (A Kton József Színház Coriolnus-bemuttój - mint ismeretes - Mjor Tmás betegsége mitt jövő évdr hlsztódott, kecskemétiek Hmletjének próbáit szereposztás- és koncepcióbeli kifogások mitt félbeszkítttták.) Figyelemre méltó, hogy két legfitlbb színház rendszeresen mutt be Shkespere-drbot, nyilvánvlón zért, mert fontosnk trtják mindkét helyen zt, hogy drámirodlom legngyobb htású klsszikus szerzőjének műveivel is lkítsák közönségízlést. Békéscsbán is viszonylg gykrn lát-htó Shkespereelődás; régebbi évekből máig emlékezetes Sándor János királydrámciklus, közelebbi időkből viszont főleg vígjáték-bemuttókról érkezett hírdás. Idén megoldhttlnul ngy feldtr válllkozott társult, mikor Ler királyt muttt be. H más nem, hát válllkozás mg elismerést érdemel. Shkespere: Ler király (Békés megyei Jóki Színház). Széplki Endre (Bolond) és Gálfy László (Ler) (Somfi István felv.) Nyilvánvló, hogy Ler királyt csk kkor szbd bemuttni - rendezői felkészültséget eleve feltételezve -, h vn társultbn címszerep eljátszásár művészileg érett színész. De ez önmgábn nem elég, többi szerepre is megfelelő kvlitású művészre vn szükség. Am m Mgyrországon egyetlen társult sincs, melyben Shkespere-drámák legtöbbjének szerepei kisebb-ngyobb kompromisszumok nélkül kioszthtók volnánk, s ez különösen érvényes vidéki színházkr. A békéscsbi színház viszonylg kis társulttl rendelkezik, tehát Ler királybn szinte mindenkinek részt kell vennie, függetlenül szerepkörétől, felkészültségétől, s ettől kikerülhetetlen produkció színészi színvonlánk egyenetlensége. Érthető színház vezetőinek el-gondolás, mikor Lerrel sokoldlú vezető művészüknek, Gálfy Lászlónk kívántk korához, színészi tudásához méltó reprezenttív szerepet biztosítni, ám lighnem helytelenül mérték fel z dottságokt és lehetőségeket, rendező, címszereplő s társult mű-vészi érettségét és teherbíróképességét, mikor éppen ezt trgédiát válsztották ki. De legngyobb problém nem is társult összetételéből és feldtr vló korlátozott lklmsságából következik, hnem rendezői megközelítésből. A rendkívül dekortív műsorfüzet - melyet mg rendező, Rencz Antl szerkesztett - rról tnúskodik, hogy drám kpcsán keletkezett irodlmt rendező lposn tnulmányozt, de különböző ismeretekből és megközelítésekből nem született egységes lkotói látásmód. Ennek legárulkodóbb jele z elődás látványvilágánk és színészi megjelenítésének ellentmondásosság. A játéktér színpd közepén elhelyezett meredeken hátrfelé emelkedő, deszkákból összerótt emelvény, melynek egyes részei cspójtókként, hidkként megemelhetők. Ez semleges tér nem tölti ki z egész színpdot; kétoldlt fehér tüllfüggönyök lengedeznek. Am f és tüll itt nem fér meg egy-más mellett, z egyik természetességet, z ősi jelleget, másik rfináltságot, keresettséget sugllj. A fpltó számos jelenet eljátszásár lklms, de leglább nnyir lklmtln is : nehézkesek tárbontásmegoldások, illúzióromboló, sokszor nevetséges szituációkb kényszerülnek színészek z ügyetlen szceniki megoldások következtében

13 (például Kent klodáb zárás, szikláról leugrás stb.), vgy szűk lépcsőkön, leszűkített járásokon vló közlekedéskor. A semlegesnek szánt térben rchikus kort idéző jelmezekben jelennek meg szereplők, fejükön például olyn bőrből készített fejdísz vn, mely leginkább primitív népek isten-állt ábrázolásiból ismert gncsjelre emlékeztet. A díszlet- és jelmezvilág tehát egyértelműen történelem előtti korb helyezi cselekményt, erre utl rendezésben bizonyos kultikus elemek hngsúlyozás is (például vér szerepe), de játékmód nem igzodik ehhez látványvilághoz. Közhely, de kénytelen vgyok leírni: Shkespere-elődásoknk egyszerre három idősíkot kell érzékeltetniük, történet idejét, megírás idejét és z elő-dás játékidejét. Á rendező ezek közül vlmelyiket mindig jobbn hngsúlyozz, mint többit, ám ez természete-sen konzekvenciákkl jár. H Rencz történet idejét krj hngsúlyozni, s ezáltl kíván példáztértékű mondndót közvetíteni mánk, ezt megteheti, de kkor nem csupán látvány szintjén kell ezt érvényesítenie, hnem színészi játék intenzitásábn, mélységében, ősibb indultábn is. Ehelyett olyn elődást kpunk, mely korrekten megeleveníti drb meséjét, de dós mrd mű mélyebb értelmezésével. A színészek csupán drb primer jelentéssíkját érzékeltetik - úgy-hogy -, z érzelmeket, z indultokt ki-ki képességei és beidegződései szerint csk illusztrálj, ennek következtében hűvös kívülállástól túlhjtott őrjöngésig különböző színészi ttitűdök jelennek meg egymás mellett nélkül, hogy figurák lényege, cselekedeteik mozgtórugój, érzelmeik indíték kifejeződne színészi mgtrtásokbn. A békéscsbi színházbn sincs, nem lkult ki egy olyn belső társultépítő, színészek művészi fejlődését szem előtt trtó nevelő munk, mely minden társult életében elengedhetetlen lenne, s melynek meg kellene előznie egy olyn léptékű feldtot, mint milyen Ler király. Éppen ezért nem elsősorbn színészek hibáztthtók zért, hogy Lerbeli lkításuk - szinte kivétel nélkül vontkozik ez mindenkire - meg sem közelíti szerepek megkövetelte bonyolultságot és mélységet. Az önfeledt szórkozttás mint cél elsődlegessé válását példázz, hogy három színház is műsorár tűzte Vízkeresztet, Moliére: Tudós nők (debreceni Csokoni Színház). Sárközy Zoltán (Chrysle) és Hegedűs Erzsébet (Philminte) pontosbbn e többrétegű vígjátéknk csk komédiszintjét bontott ki. Nyíregyházán Slmon Sub László szuverén megközelítésében megpróbált ugyn egyensúlyt teremteni drb komikum és trgikum között, de két réteg z elődásbn élesen kettévált, s míg főszereplők identitászvránk m is ktuális trgikum nehezen követhető és következetlenül megvlósított rendezői megoldásokbn öltött testet, ddig drb bővérű komikum hgyományosbb eszközökkel, de sodró erővel érvényesült, ezáltl felborult drb egyensúly komikum jvár. (Az elődásról SZÍNHÁZ számábn közöltünk kritikát.) A Mdách Színházbn gondtln és konfliktusmentes bolondozást még zzl is tetézték, hogy dlbetétekkel tűzdelték tele z elődást. (A SZÍNHÁZ számábn olvshtó erről elemzés.) Zlegerszegen bevtó színházi elődásként, tehát elsősorbn éve seknek készült Vízkereszt. Alighnem e korosztály érdeklődésének és befogdóképességének nem pontos felméréséből dódott, hogy ez z elődás már drmturgii megoldásábn is csk komikus szál kibontásár koncentrál, háttérbe szorítv szerelmi bonyodlmt, s teljesen elhnygolv z egyes szereplők sorsábn rejlő trgikum megjelenítését. Ez z egyszerűsítés már-már z eredeti mű meghmisítását, s ezáltl nézők becspását jelenti. A jól induló be-vtó színházi progrm lpkoncepció-j kérdőjeleződik meg ezáltl, hiszen ezeknek z elődásoknk z lenne z elsődleges célj, hogy ebben ngyon fitl átlgéletkorú városbn színházzl még csk ismerkedő fitlokból neveljék fel jövő törzsközönségét. Ám h színház redukált értékekkel trktálj középiskolás korú nézőket, kkor nemigen várhtj el, hogy komplex színházművészetet igénylő és értő közönsé-

14 Lope de Veg: A kertész kutyáj (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház). Fekete Gizi (Din) és Rácz Tibor (Teodoro) (MTI Fotó - Ilovszky Bél felv.) ge legyen néhány év múlv. A bevtó színháznk ugynolyn teljes színházi élményt kell nyújtni, mint z estieknek, legfeljebb drbválsztásnál, játékstílus kilkításánál kell jobbn figyelembe vennie befogdók életkori sjátosságit. A Vízkereszt esetében nem csupán komikus szálr leszűkített cselekmény bántó, hnem z játékmód is, mely elsősorbn külsődleges humorforrások-r épít. Lényegében üres színpdon játsznk szereplők, csk néhány, változtosn elhelyezhető cserje képezi díszletet; növényzettel úgy sikerül osztni teret, hogy némi fntáziávl néző el tudj különíteni mgánk helyszíneket, de mikor Mlvolio köré rkott bokrok jelképezik z udvrmester zárkáját, z egy másfjt bsztrhálást köve-telne. Ebben - különben itt is tüllökkel htárolt - térben kitömött hsú, bohócruhás vgy csiricsárén öltöztetett, kriktúrszerűen elrjzolt figurák jelennek meg, s hrsányn, hngoskodv, túlzó gesztusokkl, nemegyszer rossz ízű kbrészinten (például részegség ábrázoláskor) komédiáznk. Hiáb természetesek megjelenésükben, játékukbn fitl szereplők - Viol és Sebstin lkítói -, nem képesek ellensúlyozni mindent elsöprő bohóckodást. A rendező, Hlsi Imre z elődás végén, mikor Mlvolio átkozódv távozik, megpróbál komorbb hngot is meg-pendíteni, de z áltlános jókedv közepette hiáb tesz meg minden tőle telhetőt Pálfi Zoltán, senki nem veszi - nem veheti - komolyn z ddig gügyének ábrázolt figur helyzetét. Az évd több elődásábn láthttunk olyn megoldásokt, mikor jelmez méretével, eltúlzásávl jellemeztek egyegy figurát, vgy mikor álrcot viseltek szereplők. De többnyire színész mozgás, trtás, viselkedése nincs összhngbn külső megjelenésével. H például Böffen Tóbiás irreális méretűre vn kitömve, kkor színésznek nem csupán egyes szituációkbn kellene ügyelnie rr, hogy mozgás megfeleljen figur külső képének, s h Keszeg Andor figuráj olyn, hogy bból tipegő járás következik, kkor színész nem felejtkezhetik el erről, s nem szökellhet időnként ngyokt - kivéve, h figurából vló kilépésnek drmturgii vgy egyéb funkciój vn. Brokk komédiák A színházk egy része zenés vígjátékok mellett vgy helyett nemes irodlmi művekkel (is) igyekezett szórkozttni. Goldoni Két úr szolgáját például három színházbn játszották (Debrecen, Miskolc, Várszínház), s emellett egy kevésbé ismert drbját (Nem minden-npi házsság) Kecskeméten muttták be. A Goldoni-széri mellett Moliére, Clderón és Lope de Veg egy-egy víg-játék is műsorr került. Debrecenben Kzán István vendég-ként állított színre Tudós nőket. A szín-pdot nem flk htárolják, hnem le-lógtott vászoncsíkok, melyek minden szellőtől lengedeznek, s ezen z imbolygó flon" olyn tizenhetedik százdi stílusú portrék függnek, melyek ismert, de nem tizenhetedik százdi személyeket ábrázolnk (híres mgyr színészek híres szerepeinek képei). A játékteret ksírozott könyvhlmok borítják el, bútorok helyett ezek z sztlok, z ülő-lklmtosságok. A múlt százdi színjátszást idéző ksírozott elemek s néhány évtizede még újnk számító jelzéses díszlet egyvelege összecseng színészi játék heterogenitásávl. Ahány színész, nnyiféleképpen közelíti meg figuráját. Hegedűs Erzsi egy m már lig láthtó régi színészi iskol egyik utolsó képviselője, s mint ilyen, félelmetes erejű, csodálni vló lkítást nyújt Philminte szerepében. Megszóllási, gesztusi, önmgábn zárt lkítás drb többi szereplőjétől gyökeresen eltérő, teljesen más világot képvisel, z ő figurájár építve egészen különleges és mi elődást lehetett voln létrehozni. Am rendező nem figyelt fel erre lehetőségre, s hgyt (vgy inspirált?), hogy produkció áltlános és erőszkolt komédiázásb fulldjon. Csupán Sárközy Zoltán igyekezett belülről építkezni, kibontv Chrysle figurájábn jellemkomikumot s z ebből következő trgikumot. A többiek jól-rosszul egy-egy típust külsődleges eszközökkel próbáltk meg-muttni, s z egy-egy helyzetben rejlő komikumot mindenáron vló nevettetés szándékávl s nem mindig nemes eszközökkel kiknázni. Különösen zvró volt - mi egyre több más elő-dásbn is tetten érhető -, hogy nincs kontktus szereplők között, színészek nézők felé fordulv mondják szövegüket, nem tlálkoznk tekintetek, nincs regálás, szereplők mondti, tettei nem prtner megszóllásir, cselekedeteire dott válszok, hnem csk ön-mgukbn léteznek, vgy egy-egy rendezői instrukcióból fkdnk. Mivel szereplők viselkedését, viszonyit, cselekvését nem helyzetek logikáj, nem figurák lélektni motivációj, nem drámi erőtérben elfogllt helyük szbj meg, nincs folymt, íve sem szerepeknek, sem z elődásnk, mozzntok esetlegesek, nem épülnek be z elő-dás szerkezetébe, nem válnk egymás-r vontkoztthtóvá, ezért jobb eset-ben mű felszínét képes z elődás megjeleníteni - zt is csk szöveg szintjén -, és nem tud mához szólni. Clderón nálunk nem túl gykrn játszott szerző, éppen ezért eseménynek számíthtott z Úrnő és komorn című vígjátékánk veszprémi bemuttój. Az elődás zonbn cslódást okozott. Tömöry Péter rendezéseiben nem először tpsztlhtó z máshol is gykrn megfigyelhető jelenség, hogy túlmozogják, túljátsszák z elődást. Ez víg-játék ngyon is lényeges, m is ktuális kérdésekről szól, rról - miről például Kton József Színház Kleist-bemuttój, z Amphitryon is -: z identitás-zvrról, rról, hogy mitől olyn z ember, milyen, mitől lehet vlki világ szemében úrnő vgy komorn; átlépheti-e z egyén énjének korlátit,

15 Fekete Gizi (Ldy Milford) és Mronk Csill (Lujz) z Ármány és szerelem zlegerszegi elődásábn (Keleti Év felv.) lehet-e úrnőből komorn vgy komornából úrnő nélkül, hogy személyiségét feldná. A sok bonyodlmt felvonult-tó verses játék könnyedén, játékosn közelíti meg ezt bonyolult témát, de egy mi elődásbn semmi esetre sem fedheti el cselekmény fordultosság szereplőkben lezjló felismerések lényegét. A veszprémi elődás megelégedett felszín megmuttásávl. Bkó József primitív, csúny és rosszul funkcionáló jelzett díszlete egy mostohán kezelt gyerekelődásnk is szégyenére váln. Sem helyszínt nem jelzik, sem hngultot nem sugároznk, sem hsználhtó játékteret nem képeznek. Az elődás egyes, mindenekelőtt jelenetátkötő részei minth ehhez díszlethez igzodná-nk, mikor furcs, szürreális lkok népesítik be színpdot. Ezektől z epizódoktól zonbn gyökeresen különbözik z elődás egésze, melyben viszont drb bonyodlmink kiélezése, felfokozás válik hngsúlyossá. A kergetőzések, csetlés-botlások, fenékbe rúgások, hsr és ülepre esések, torzított vgy beszédhibás szövegmondás mint humorforrás urlj z elődást, zz felerősödik triviális humor, s el-vész szereplők egyéni sors. Előtérbe kerül prsztok és szolgák világ, és háttérbe szorul főszereplő, Din hercegnő belső drámáj. S bármily ki-tűnő clownteljesítményt is nyújt Csák Zsuzs, Blogh Tmás és Bki László, ez nem kárpótolht zért, hogy kidolgoztln Koszt Gbriell áltl játszott Dinfigur, illetve hogy dós mrd produkció drb kínált komplexebb értelmezéssel. Hogy lehet másként is, mű minden szépségét és mélységét, játékosságát és szomorúságát megelevenítő, színész művészetét kibontkozttó elődást is teremteni, rr péld zlegerszegi Lope de Veg-bemuttó, Bbrczy László rendezte A kertész kutyáj. Szegő György díszlete telitlált: z első fel-vonásbn színpdot urló lépcsősor számos játéklehetőséget nyújt, belső helyszínek ábrázoláskor áttört flk kínálnk szimultán játékhoz jól elkülöníthető, mégis átjárhtó tereket, második felvonásbn pedig egy pró szökő-kút egyszerre teszi hngultossá és perszifikálj is brokk terecskét - s mgát műfjt. Bbrczy hitt drbbn, nem krt mindenféle külsődleges esz-közzel mindenáron nevetést kicsikrni közönségből, hgyt, hogy érvényesüljenek Gáspár Endre fordított versek, romntikus fordultú mese, kibontkozhsson szereplők jelleme és sors, néző zonosulhsson neki kedves figurákkl, meghtódjon és nevessen, s boldogn örüljön hppy endnek. Ugynkkor egy kicsit kívülről is lát-ttj Lope de Veg világát, mintegy brechti módszerrel színét és visszáját is megmuttj szituációknk, szereplők életének. Ezt már szereposztás is elősegíti, ugynis rendező Rácz Tibornk és Szlm Tmásnk eddigi szerepeik-kel ellenkező krkterű feldtot dott. Az utóbbi időben főleg hősszerepeket játszó Szlm lett Tristn, z ins, és z elmúlt években túlnyomórészt zenés drbokbn és vígjátékokbn sikert r-tó Rácz szerelmes Teodoro. Így mind-két figurát sikerült nem szokványos jel-legűvé változttni : Rácz szerelmes epekedése egy kicsit idézőjelbe kerül, Szlm csetlés-botlás, kópéság, csel-vetései viszont fensőbbséget sugárzó trtássl párosul. Fekete Gizi Din grófnője szép és okos, másokt gyötrő és érzéseinek kiszolgálttott ízig-vérig nő, ki úgy bonyolítj cselekményt, kár egy vérbeli intrikus, ám lig várj, hogy vlkinek megdhss mgát. A három főszereplő - s többiek - tökéletes együttest lkotnk, minden kciójuk szövegből bomlik ki, nincs egyetlen fölösleges, textustól és szituációktól idegen rendezői vgy színészi gg, nem csupán helyzetek komikumát érvényesítik, hnem hol verssorok megbontásávl, hol rímek kicsengetésével, hol egyéb játékkl szöveg humorát is. Bbrczy ügyel rr, hogy z elődás szigorún Lope de Veg-i történet közegében mrdjon --- olyn ritk örömben is része lehet nézőnek, hogy szereplők tudják, hogyn kell járni, leülni, viselkedni jelmezükben -, tehát illúziót teremt, de ezt zonnl vissz is vonj, zt is érezteti, hogy vlmi olyt látunk, mi csk játék -- de ngyon jó játék. Schiller A kertész kutyáj rr is péld lehet, hogy hogyn játszhtók romntikus drbok, míg vlóbn romntikus művek elődásábn ennek megközelítési módnk nyomivl sem tlálkozhtunk. Három színház is játszott Schillerdrbot: Szegeden és Zlegerszegen z Ármány és szerelmet, Győrött Sturt Máriát muttták be. Ezek z elő-dások -- de z utóbbi évek egyéb romntikusdrám-interpretációi is - zt muttják, hogy mi mgyr színház-nk nincs kulcs romntikához. A nemzeti színházbeli Victor Hugo-drám, A királysszony lovg/ egy több mint húsz évvel ezelőtti siker lényegé-ben változtln szellemű felújítás, mi már kissé poros, retorikus múzeumi elődás, Schiller-bemuttók pedig színjátszásunk legrosszbb hgyományit mgukb sűrítő produkciók. A szélsőséges figurák végletes érzelmeit nem tudják korszerű eszközökkel ábrázolni rendezők, színészek, pedig z utóbbi években htározottn nő közönség romntik iránti igénye, szín-házknk tehát szembe kell nézniük romntik mi színpdi megjelenítésé-nek problémáivl. Zlegerszegen bevtó produkció-ként némileg rövidítve, tömörítve játszották z Ármány és szerelmet. Merő Bél elsősorbn Ferdinánd és Lujz közötti kpcsoltr, vlmint Ldy Milford lkjár koncentrált; Nádházy Péter és Mronk Csill tisztán, egyszerű eszközökkel, z igzi és ngy érzelmeket szbdon szárnylttv ábrázolt fitlok szerelmét, s Fekete Gizi nemes egyszerűséggel dt vissz Ldy drámáját. Am z események szempontjából

16 Kncellár, Wurm, Millerék szerepe is kulcsfontosságú. Ezeknek szerepeknek z lkítói viszont minth figurák kriktúráit muttták voln fel, olyn hmisn, hrsányn, motiváltlnul, csupán szerepklisék csillogttásávl játszottk. Komolytlnná vált z elődás, mivel mindz, mi drámát élteti, z nevetségessé törpült, s ebben közeg-ben fitlok tiszt szerelme sem lehetett elég drámi erejű. A szituációk ugyn nyomon követhetők z elődásbn, de színészek egy része képtelen volt hitelesíteni zokt. Szegeden még szituációk sem voltk tisztázv, kielemezve. A forgószínpdr szerelt díszletek szegényesek, kortlnok és funkciótlnok. (A Kncellár szobájábn csk oldlzv lehet átrszolni fl és bútorok között, Ldy jeleneteinek színhelye ezzel szemben rész-ben behtároltln, járásirányok zvrosk benne, Millerék lkásábn z jtó fordítv működik stb.) Pethes György rendezésében minimális végiggondolás, rend sem fedezhető fel. Nem lehet számon kérni figurák jellemzését, szituációk kidolgozását, feszültség megteremtését ott, hol z sincs eldöntve, hogy ki honnn jön be, s merre távozik, hogy hol vn z egyes terek htár, hol vn kint és bent. (A Ldynél fent jelentik be Ferdinándot, ki lent hátulról lép be; fitlok Millerék konyhájából jönnek elő, de hogy miként kerültek od, nem tudni; át lehet sétálni z egyik jelenet helyszínéről másikb; Kncellár és fi díszletek áltl kimetszett térrészen kívül tlálkozik egymássl - de hol? - stb.) Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy színészek régi, jól-rosszul bevált mnírjikr hgytkozv próbálnk létezni színen, sőt e mnírokt még fel is erősítik. Csupán Lujzát és Ferdinándot játszó két színésznek (Jnisch Ev és Kőszegi Ákos f. h.) voltk hihető és elfogdhtó pillnti, mindenekelőtt z utolsó jelenetükben. Győrött htlms színpd egyszerre jelent korlátln lehetőségeket és megoldhttln kdályokt prózi drbok színre állításkor. A Sturt Mári díszletei olyn rendszerben csúsztthtók egymásb, mint játék kockák. A hrmdik felvonás prkjelenetében teljes színpd nyitott, csk hátul osztj ketté mgsságábn egy híd teret; második és negyedik felvonásr egy Erzsébet környezetét ábrázoló dobozt" engednek le, s így szűkül le tér, illetve z első és z ötödik felvonásbn egy még kisebb doboz ", Mári előszobáj ereszkedik z előzőbe. Az ötlet szellemes, kivitel viszont mgyr módr snssz, flk nincsenek kellőképpen kimerevítve, minden jtónyitásr imbolyognk, z jtók hol működnek, hol nem, berendezés szegényes stb. Érthetetlen z z ellentmondás, mi Emőd György rendezői elképzelése és megvlósított elődás között jött létre. A műsorfüzetben közölt műhelynplóból kitűnik, hogy Emőd pontosn látj, mi drám mi színpdr állításánk nehézsége, de zt is, mi itt és most ér Schiller: Sturt Mári (győri Kisfludy Színház), Fekete Tibor (Tlbot) és Brnyi lboly (Erzsébet) (Mtusz Károly felv.) dekessé, izglmssá teheti e drb bemuttását, s érzékenyen elemzi figurák egymáshoz vló viszonyát, egyéni trgédiáját. A vélhetően mg végezte drmturgii bevtkozás is z elemzés nyomán készült, számos költői, ám retorikus, drámi kifejletet hátrálttó részt jó érzékkel húzott ki, hogy ezáltl Máriár, Erzsébetre, illetve z őket támogtó szereplők személyére, gondoltir és konfliktusir kelljen összpontosítnunk figyelmünket. Az elődást zonbn már nem jellemzi ennek z előkészítő munkánk gondosság, átgondoltság. Annk, hogy drám szövege konfliktusok lényegére vn lecsupszítv, z következménye, hogy z egyes figurák is re-dukáltkká válnk, s ezt tendenciát rendező még fokozz. Alighnem Emődtől idegen romntik szárnylás, vgy színházi állpotinkt ismerve tisztábn vn zzl, hogy milyen színészi gátji vnnk romntikus drbok megjelenítésének, ezért kívánt szikárbbá tenni művet. Am győri elődás bevtkozás következtében nem keményebbé vált, hnem leegyszerűsítetté, előre kiszámíthtóvá, zz érdektelenné. Különös, hogy színészmúltú rendező színpdán mennyire kidolgoztlnok z lkítások. Az elődásból hiányzik természetesség. Ptetikus hng-vétel, szvlás, teátrális pózok, férfiknál összehúzott szemöldök, felvetett áll, egyik lábt előrehelyezett állás, nőknél z önsjnált legjellemzőbb színészi jegyek. A színészek legtöbbje ngyon nehezen birkózik meg Kálnoky Lászlófordítás verseinek zeneiségével, rendkívül sok bántó, hmis, lélektelen megszóllás, szöveg helytelen értelmezése. A legegységesebb lkítás Brnyi lboly Erzsébete, bár drmturgirendezői bevtkozást z ő figuráj is megsínyli: színésznőnek elsősorbn z összeszorított szájú, kemény, krtos királynőt kell érzékeltetnie, s hát-térbe szorul lkításábn nő. Amerikik Békéscsbán Udvros Bél ktív pályfutásánk lezárásként Tennessee Willims Orpheusz lászáll című drámáját rendezte meg. Bár rendező szerint ezt drámát művészi lktához ngyon közelinek érzi, mű színpdr állítás ezt csk részben igzolj. Willims drbji nem könnyen dják meg mgukt. Relizmus és költőiség, brutlitás és sej-

17 telmesség, z próságok, látszólg érdektelen dolgok hosszs kifejtése és lényeges momentumok szűkszvú, szemérmes jelzése vgy elhllgtás egyszerre és együtt jellemzik műveit. H bármely összetevő hiányzik, csk elődástorzó születik. Békéscsbán nem sikerült drbot mg összetettségében kidolgozni. Már díszlet- és jelmezvilág is zvrt keltő. A színpdtér kiismerhetetlenül kusz: nem tudni, hogyn kpcsolódik megnyitásr váró cukrászd vgy Vl kuckój bolti eldótérhez, miért nincs cukrászdánk rendes jtj z utcár, miért egy plló jelképezi z utcát, melyen lig lehet közlekedni, miért vezet mgs és kcskringós lépcső lkásb (htásos férj felvánszorgás ezen, de nevetségesen irreális helyzetbe kerül mozogni lig tudó Torrnce, mikor feleségét és nnk szeretőjét tetten krj érni, s színész figur hlálos betegségét feledve kénytelen lerohnni lépcsőn, hogy pillnt feszültsége ne hmvdjon el egészen), miért követ-kezetlenek járások, miért lehet ott is ki- vgy besétálni, hol nincs is kijelölt járás. A jelmezek nygukbn és stílusukbn heterogének, szereplőknek többnyire legnyilvánvlóbb jellemvonását vgy pillntnyi állpotát tükrözik legkézenfekvőbb és direkt módon. (Crolt, míg rosszlány, lig fedi vlmi, mikor kiderül, hogy ő lesz Vl útjánk folyttój, már decensen vn felöltöztetve, vrázslót A ngy indiánkönyv illusztrációi lpján öltöztetik stb.) Az elődásbn csk Vl és Ldy kpcsolt vn kidolgozv, lighnem Brbinek Péter és Felki Eszter ktív színészi közreműködésének is köszönhetően. A többi szereplő közötti viszonyt csk jelzik. Elmrdt kritikus szöveggondozás és drmturgii munk, emitt olyn jelenetek születtek, melyek eleve suták vgy nevetségesek ( Ldy és volt szerelmese, Dvid közötti, drmturgiilg képtelen helyen levő beszélgetés, seriff feleségének beállítás, vrázsló szerepeltetése stb.). Nem sikerült Willims-drámákr jellemző fojtott légkör, trgédi kikerülhetetlen bekövetkezésének érzékeltetése, emitt két főszereplő egymásr tlálás és egymásb kpszkodás is veszít erejéből. Teljesen hiányzik z elődásból poézis, és didktikus - s részben ért-hetetlen rendezői megoldás z, hogy Vl csk imitálj gitározást, s hng-szórón hol gitár-, hol együttes-zenét hllunk, rádásul vrietéfényben. O'Neill: Egy igzi úr (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház). Inke László és Brt Mári (Keleti Év felv.) Ez bemuttó számos áltlános érvényű kérdést vet fel: milyen szempontok szerint lkítják vidéki színházk műsorukt, mennyire veszik figyelembe színházk vezetői közönségük befogdókészségét, társultok összetételét, társult és közönség fokoztos terhelését, z egyes színészi pályák tudtos lkítását? Ezekre kérdésekre Zlegerszegen némileg tlán bizttóbb válszokt lehet dni, mint másutt. Kétségtelen, hogy távolról sem kifogástln lkotás Ruszt József rendezte Egy igzi úr, O'Neill drámájánk elődás. De pontosn beleillik egy távlti koncepciób. Egy fitl társultnk s egy rendszeres színházi élettel brátkozó közönségnek egyránt tlálkozni kell olyn lkotásokkl, melyek fokoztosn gzdgítják művészek és befogdók felkészükségét, még kkor is, h ezek z lkotások nem mindig hibátlnok. Zlegerszegen kitpinthtó z törekvés, hogy közösségi játékformákon keresztül olyn stiláris, szkmbeli isme-reteket szerezzenek játszók, melyek később ngy, pszichológii lpozottságú drámák megoldáskor kmtoz-nk. Nem véletlen, hogy színház mű-során eddig nem szerepelt Csehov vgy Ibsen, de z sem véletlen, hogy z ezekhez vezető út egyik állomás z Egy igzi úr. Á társult fitlságából dódik, hogy drb főszerepére vendéget kellett hívniuk. (Az is igz, hogy nem csk ebben társultbn nincs, hnem másutt is lig kd olyn színész, ki meg tudn birkózni Cornelius Melody szerepével.) Ebben vendégszereplésben rejlik z elődás ngy bukttój. Khell Csörsz-nek szerző instrukcióit mximálisn figyelembe vevő relist díszlete kitűnő játéklehetőséget biztosít színészeknek. (Ilyen díszlet mnpság, különböző fokú stilizációk korábn eleve ritkság, s h jól meggondolom, zlegerszegi

18 színház eddigi évdjibn sem igen fordult elő.) Ruszt József hlltlnul érzékenyen és pontosn bontott ki Melody cslád tgjink öncsláson, álmokb menekülésen vgy meglázkodáson lpuló viszonyit, z egyes figurák sját drámáját. Am minden zon múlik, ki játssz csládfőt, Corneliust, s z mennyire képes ennek rendkívül bonyolult, múltjából élő, jelen relitásivl szembenézni nem tudó vgy nem merő, körülötte levők életét pokollá tevő, mégis szeretnivló, erős és ellágyuló, önmgánk is hzudozó és büszke, szeretetre vágyó és megszégyenülő embert. A színház Inke Lászlót hívt meg szerepre, ki figur külső jellemzését becsülettel megoldott, de dós mrdt Cornelius összetettségének ábrázolásávl. (A bemuttón rádásul súlyos szövegproblémákkl küzdött, s ez kihtott prtnerei játékár is!) Mivel Cornelius mellett lányánk, Sránk drámáj legerőteljesebb, s mivel Sr jelenetei-nek többsége z pávl zjlik, Deák Év lkítás erősen függ Inkéétől. Deák Év lkuló pályáján fontos fel-dt Sr szerepe, de kárcsk Inkénél, nál is elsősorbn szerep felszíni rétege jelenik csk meg. (Ahogy Inke játékár beszédbeli modorosság nyomj rá bélyegét, úgy Deák Ev éneklő beszédmódj ht zvrón. A legteljesebb lkítást drb két jelentős női szerepében Flvy Klár és Brt Mári nyújtj. Flvy Deborh Sr szerelmének nyj - szerepében muttkozott be Zlegerszegen. A lényegében zárt jelenetében világosn körvonlzott, sokszínű lkot formál meg, ki elutsítj ugyn Cornelius közeledését, de élvezi is helyzetet, s mindvégig tudtos, hideg sszony. Brt Mári Nor Melody szerepében tökéletesen vlósítj meg zt z O'Neill-i drámákból oly ismerős típust, ki bántás, kiszolgálttottság ellenére is biztos támsz társánk legrosszbbn is, s ki szelíd erőszkkl küzd cslád széthullás ellen - mindhiáb. Brt Mári nem látványos eszközökkel dolgozik; bölcsen, z életet és z embereket ismerve és megértve, segítőn és megbocsátón létezik színpdon. Az ő intenzív színpdi sugárzás teszi eseménnyé z elődást. S z szkmi tudás, lázt és tennikrás hozht némi bizkodást jelenlegi vidéki - s mgyr - színházi életbe, mely z ő és hozzá hsonló lkotók művészi munkáját s életét meghtározz. NOVÁK MÁRIA Lehetőségek válszútján A nyíregyházi színház évdjáról Negyedik évdját zárt nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Meggondoltlnság lenne eddigi működésének rövid időszkáról túlzó következtetéseket levonni, de érdemes szemügyre venni, hogy z első lépések után merre tájékozódik, milyen útr próbál, kr, kíván lépni legfitlbb színházink egyike. A kérdés most különösen ktuális. Színházinkbn ugynis megjelent gzdálkodás szelleme, és vészhrngot kongtv hirdeti, hogy immár csk zenével, tánccl, könnyű multsággl lehet becslogtni nézőket. Am z rr érdemeseknek megsúgj titkot : másként is meg lehet tölteni nézőteret - rról kell szólni izglms színházi nyelven, mi vlóbn érdekli z embereket. Ezzel Jnus-rcú szellemmel birkózik jó néhány színházunk, köztük nyíregyházi is, kipróbálv suglltit. Így ztán z első három évdbn igen vegyes értékű és színvonlú elő-dások születtek. Pedig emlékezünk még z elkötelezett progrmot ígérő meg-nyitór: Vörösmrty Csongor és Tündéjének bemuttásár. De z inkább színháznyitó trdíciókhoz vló rgszkodást, nem pedig klsszikus és mgyr értékek konzekvens felvonulttását jelentette. A drámirodlomból jobbár legkézenfekvőbbeket emelgették ki (Brginszkij-Rjznov, Pltón, Hernádi Gyul, Moliére, Plmiro-Kálmán, Móricz Zsigmond, Tmási Áron). A második évdbn világirodlom klsszikusiból még csk" Dums-r és Shw-r tellett, de bemuttóink felét már mgyr szerzők (Csák Gyul, Krúdy, Mróti, Muszti-Dobi) műveiből válogtt össze. A hrmdik nekifutásbn Shkespere és Albee neve is felkerült szín-lpr, Srkdi és Németh László drámáink elődás mellett új drámírót vtott színház, mégpedig hzi témávl: Blázs Józsefet Bátori dventjével. A színház es évdjábn már kiformálódott z sjátos műsorrend, mi vidéki színházkr jellemző. A vidéki színházknk ugynis ngyjából olynfjt vegyes progrmot kell kínálniuk közönségnek, melyet munk- megosztássl" működő pesti színházk összessége tud nyújtni főváros lkosságánk. Vidéken egyetlen színháznk kell feltállni musicltől kezdve szlonvígjátékon át klsszikus trgédiáig mindent, nem is beszélve gyermekeknek, tinédzsereknek szóló elődásokról és egyéb művelődéspolitiki elvárások teljesítéséről. Egyfelől igen szűkre szbott keretek között mozoghtnk z évd tervezői, hiszen szín-pdi művek minél szélesebb skáláját kell minden évdnk reprezentálni; másfelől viszont szbdon válogthtnk két és fél ezer év összes létező színpdi lkotásiból (különösen, h jogdíjkr szükséges devizkeretek ezt lehetővé teszik). Ezért egy vidéki színház műsoránk megítélésekor elsődleges szempont: milyen gondolti és esztétiki értékű művek, milyen ránybn kerülnek egymás mellé. A színházi vegyes-tál esetleg könnyen emészthető fltokból áll, netán összeegyeztethetetlen ízei mitt elveszi fogysztók gusztusát, vgy többféle, drág lpnygból készített, tápláló szellemi lkomár invitálj közönséget. A nyíregyházi színház - vidéki színházkhoz hsonlón - szbdság felismert szükségszerűségének dilektikájávl állított össze évdit, zzl tpogtózó óvtossággl, hogy kikémlelje színházb járók ízlését, teherbíró képességét, s netán meghódíts zokt is, kik nem számítottk eddig teátrumi szórkozás hívei közé. Persze z igzságnk trtozunk zzl, hogy z új színház és társult nem egy szellemi sivtg közepébe csöppent. Nyíregyházán korábbn is volt színészek számár játékhely; debreceni szín-ház kihelyezett állomásánk tekinthette szomszéd megye székhelyét, és gykrn látogtták más társultok is Szbolcs városit. A felújított épület megnyitásávl és z állndó társult beköltözésével mégis új fejezet kezdődik nyír-egyházi színháztörténetben. Színház és város, társult és közönség kölcsönösen egymás rcultár formálhtják önmgukt, megértő brátokként, vitprtnerek-ként párbeszédet folytthtnk közös dolgikról, egymáshoz hjlítv vgy ütköztetve igényeiket, gondoltikt. Az ös szezonr új vezetők Léner Péter igzgtó-főrendező és Slmon Sub László vezető rendező kerültek színház élére. A szerencsés kézzel vgy biztos szemmel szerződtetett fitlokkl megerősödött társult joggl

19 bízott önmgábn és közönségében, mikor z idei évdr nívósbb és homogénebb progrmot hirdetett meg. Kifogástln műfji rányokbn sorkozttt fel trgédi és komédi különféle változtit, monodrámávl, sztírávl, bszurddl és kbrévl színesítve hgyományos műfjokt - drámi égtájk szerint is tetszetős meg-oszlásbn: négy klsszikus (Shkespere: Vízkereszt vgy mit krtok, Schiller: Turndot, Gogol: Kártyások, Dosztojevszkij : ördögök), két XX. százdi világ-irodlmi (Robert Bolt: Kinek se np, se szél, Athyde: Mdme Mrguerite), két szovjet (Zorin: Vrsói melódi, Arbuzov; Én, te, ő), öt mgyr bemuttó, s ebből három ősbemuttó. Színpdi szerzővé vtt Rtkó József költőt, mgához kötötte második drbjávl Blázs Józsefet, és helyet dott Kolozsvári Ppp László drbjánk. A műfji változtosság megvlósításához kiváltképp z évd közepére elkészült stúdióterem megnyitás járult hozzá. Ezáltl nem csupán bemuttók számát emelhették korábbi nyolc-tízről tizenháromr, hnem újszerű lehetőségek nyíltk rendezők és színészek számár szokásostól eltérő színpdi terek megteremtésére, megismerésére, nézőkkel vló közvetlenebb, olykor testközeli kontktusok kipróbálásár, színházi kísérletek megvlósításár. Hzi és kül-földi tpsztltok szerint ngyszín-ház és stúdió együttese megsokszoroz-htj színház dottságit oly módon is, hogy birtokb veheti modern drámirodlomnk zt részét, mely hgyományos színháztérben jószerivel bukásr vn ítélve, kísérletezhet színész és néző hgyományos kpcsoltánk meg-újításár, lklmt nyújtv drámi lkotások újrfoglmzásár. A stúdióterem megnyitás fel is szított rendezők kísérletezőkedvét: itt került színre Athyde monodrámáj, Arbuzov kmrdrbj, ztán kávé-házi sztlokkl rkták tele helyiséget, hogy békebeli" kbrészámokon nosztlgiázhssnk nézők; Dosztojevszkij-regény dptációjához pedig keresztben-hosszábn fentről lentig beépítették mjd' z egész termet. Hsonló gyönyörűséggel vette birtokb közönség is stúdiót, még h például Dosztojevszkij-mű esetén - nem is részesülhetett világosn értelmezett és ktulizált interpretációbn. Ilyen színházi dottságok mellett vélekedhetnénk - igzán könnyű megál- modni és megtervezni egy évd műsorát. Am tudtos gondoskodásr vll, hogy társult vlmennyi vezető egyénisége kpjon testhezálló vgy éppen rejtett művészi trtlékit mozgósító szerepeket. Végigfutv szereposztásokon, zt hiszem, kevesen zárhtták emitt elégedetlenül évdjukt, sőt drámi hősöktől bohózti figurákig szerepek széles skáláját járhtták végig. Két színész Schlnger András és Viti András rendezői feldtot is kpott. (Csupán Holl István fellépései - és kiváló lkítási -- gondolkodttnk el: vjon miért láthttuk kizárólg rezonőrszerepekben? Vgy lktából, egyéniségéből következően ő változttj rezonőrré szerepeit?) Ezek után egyetlen - ám legfontosbb - kérdés mrdt hátr: sikerült-e színháznk - közönség kívánlmit sem figyelmen kívül hgyv - olyn krkterisztikus vonásokkl megrjzolni önmgát, mi korszerű, koncepciózus és gondoltgzdg színházk sjátj, és sikerült-e gondoltit ktrtikus élményt nyújtó elődásokbn megfoglmzni? Hogy röviden summázzm és előlegezzem válszt: szándékibn, törekvéseiben, részleteiben igen; z elődások összképében pedig bizttó jelek muttkoznk rr, hogy nyíregyházi színház rövid idő ltt eljutott hhoz z útkereszteződéshez, hol rátérhet z intellektuális-népszínház felé vezető meredekebb útr (lásd kposvári modellt), de leereszkedhet z erőfeszítések nélküli lnyh középszerűség tágs mezőjére is. Céltudtos gesztust tételezhetünk föl z évdnyitó elődás kiválsztásábn: elsőként Schiller mesés játékát, Turndotot muttták be. Ngy András László rendező Kolin Péter drmturg segítségével egyszerre krt mese ismert figuráivl és fordultivl lebilincselni fitlbb korosztályokt, hlálos szenvedély mítoszávl megrgdni felnőtteket. Herzum Péter színpdképe - fntázidús díszletek és jelmezek, stilizáltságukbn pontos kíni motívumok - vrázsltos keleti hngultot ársztottk. A Puccini operájából válogtott részletek pedig láfestették vgy kizengették" történet izglms pontjit. Ebben pompáztos távoli világbn jelenik meg kisemmizett legkisebb királyfi - Klf -, kivel feltétel nélkül zonosulni tudunk, hiszen szépség, jóság, igzságosság egyetlen letéteményese, krtát egyetlen célr összpontosítni képes drámi hős. A trk mesevilágbn commedi dell'rte ismert figurái, Truffldin, Pntllon és Brighell mók- és játék-mesterek szövögették cseleiket össze-kcsintv nézőkkel. Az elődás vlóbn élvezetes volt, legfeljebb történet trgikus árnyltit, mélységeit nem tudt igzán megsejtetni. Simor Ottó, Berki Antl, Horváth István, három mókmester clownos mozgás, mimikáj derültséget keltett gyermekek körében. Juhász György és Mester Edit megjelenésében ideális Klf és Turndot volt. Juhász György olyn niv és fitlos tisztsággl vetet-te mgát szerelembe és próbtételekbe, hogy kétség nélkül bízhttunk győzelmében. De z z árnyltság hiányzott játékából, mellyel érzékeltette voln, hogy kár végzetes kimenetelű kockáztot válll. Mester Edit viszont hideg szépségű császárlány kegyetlenségét z emncipált nő büszkeségének, Stettner Ottó, Hetey László, Schlnger András és Szigeti András Gogol: Kártyások című drámájábn (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

20 Molnár Ferenc: Doktor úr (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház). Jelenet z elődásból önállóságánk motívumávl tette vlószerűvé. Klf iránti szerelmének hirtelen felébredésében teljesebb emberi élet felismerése rejlett. A második bemuttó Shkespere Vízkeresztje volt Slmon Sub László rendezésében. A nyíregyházik következetes elgondolását vélem felfedezni bbn, hogy tvly Sok hűhó semmiérttel próbálták ki shkespere-i hngjukt", s ebből logikusn következik vígjátékok korszkát lezáró trgikomédi bemuttásánk sorrendje. (Részletes elemzés SZÍNHÁZ 1985/2. számábn.) Vjh tovább vezetne z út - ilyen meggondoltn és megfontoltn, társult erőit számb véve ngy trgédiák színrehozásáig! Shkespere Vízkeresztjét ebben z évdbn több színház is műsorr tűzte. Utóbb - látv más színpdi megfoglmzásokt - nyugodtn megállpíthtó, hogy nyíregyháziknk nem kell vidéki rokon szerénységével z sztl szélére húzódniuk. Slmon Subánk volt eredeti mondnivlój, hbár szín-pdi kivitelezésben ezt nem tudt elég érzékletesen megjeleníteni. Itt tűnt fel Keszeg szerepében Schlnger András szerep és színészi lkt tökéletes megfelelésének látszólg egyszerű mintájként. További lkításivl bizonyított be, hogy eredeti egyéniségét megőrizve, sokféle jellemet, krktert tud megjeleníteni precíz szellemi és fiziki kimunkálássl. Erkölcsi ítélőképességünk szeizmográfját tette voln próbár Robert Bolt Morus Tmásról szóló drámáj. Szerzőjét - címkézés kedvéért - z ngol dühös fitlok" nemzedékéhez sorolják, bár jobbár z ármlt szellemiségével rokoníthtó. Morus Tmás meg nem lkuvás szimbólum z európi történelemben. Nem lázd és nem hrcol, csupán rendíthetetlenül kitrt elvei mellett. A történelem fintor, hogy objektíve ellenfele, gátlástln, morális VIII. Henrik z igzság hordozój. Hálás színpdi tém, lig kell elvenni vgy hozzátenni vlóság eseményeihez. Henrik és Morus perében z eszközei-ben nem válogtó, erőszkos - de társdlmi fejlődés szempontjából előre-muttó htlom és - már túlhldott - tiszt erkölcsiséget képviselő morlist áll egymássl szemben. A közönség szívesen változik esküdtszékké, hogy önállón ítélkezhessen történelmi per-ben. Robert Bolt nem könnyíti meg néző dolgát, nem mgsztosítj fel egyik hősét sem. Henrikje nem Holbeinképről rögzült, puffdt rcú utokrt, hnem szertelen, hódító fitlember. Morus Tmás rendíthetetlensége olykor értelmetlen csökönyösségnek és fölös-leges áldoztválllásnk látszik. A történelem Henriket igzolt, lelkiismereti szbdság emberi törvénye pedig Morust. S ebben korszerű gondolt éppen z állpítj meg Ungvári Tmás -, hogy olykor kor hétköznpjiból is érdemes kimrdni egy igzbb korszerűségért." De még z sem veszített ktulitásából, hogyn egyeztessük össze egyéni és közösségi mozgásterünk bármely szintjén prktikumot z elvekkel, hol vnnk z ésszerű kompromisszumok htári, min túllépve már önmgunkt djuk fel. A nyíregyházi elődás éppen ezeket kérdéseket nem szögezte nézőknek, megmrdt történelmi példázt felmuttásánál. Gellért Péter - egyébként korrekt - rendezésének érdeme legfeljebb még z, hogy jelenetek ritmikus perge tésével igyekezett nézők figyelmét lekötni - holott erre Csik György díszlet-és jelmeztervező szceniki ötlete is elegendő lett voln. Htlms, szürke, gyorsn mozgthtó flkkl teremtett szűkebbtágbb tereket, változtos jártokt. A puritánul semleges háttér előtt foltszerűen színes ruhák, köpenyek kort, rngot, egyéniséget és pillntnyi helyzetet érzékeltettek. A rendező szöveghű pedntériáj jószerivel átrgdt színészekre is. A meglkuvás és elvtelenség fokoztink megszemélyesítőjeként mindenki tette mg dolgát, eljátszott szerző áltl igen érzékletesen megfoglmzott figuráját. A nrrátor ( címlp szerint Holl István, de z elődáson Berki Antl lkításábn láttm) lezser vállvonogtássl mgyrázkodott nézőknek. Bárány Frigyes - Morus-ként z utókor áltl szentesített és szoborb öntött eszményt mintázt - héroszi ngyság és emberi melegség nélkül. Pedig éppen z ideál megelevenedését és belső trtásánk titkát szeretné kiles-ni z utókor, vgy leglább megtudni: z elvhűséghez csupán fntizmus és végtelen tolernci szükséges, s ennek híján nincs recept pró-cseprő hrcink tisztességes megvívásához? Korábbi szerepéhez képest ügyes lkváltó képességét bizonyított Juhász György VIII. Henrik szerepében. Rgyogó megjelenésével, rokonszenves kellemkedéssel meghódít mindenkit; ztán párducmosoly mögül kitör féktelen, ellenkezést nem tűrő természete. Búcsúzáskor ismét átvált könnyed világfi modorb, de pillntásábn komor fenyegetés lppng. H Bolt-drb morális problemtikáj nem ilyen ezoterikus hűvösséggel foglmzódik meg színpdon, kkor

21 előlegezhette vgy felerősíthette voln Rtkó József prbolisztikus történelmi drámáját. A Segítsd királyt! ngy visszhngot keltett szkmi körökben, és komoly közönségsikert is rtott. Ritkán jár együtt versbe szedett történelmi drám esetén kritikusok és közönség ennyire egybehngzó elismerése. Nemzeti drámáinkt - sjnos, többnyire unlmunkt rejtegetve-kegyeletből nézzük végig. (Megújító kísérletek elvétve kdnk.) Márpedig Rtkó drámáj, leglábbis formájábn, múlt százdi hgyományokt folyttj. Mi z ok ennek pártln felbuzdulásnk, mihez hsonlót - közönség részéről - idáig csk rockoper tudott kiváltni, kritikusokból pedig ilyenfjt elismeréseket: Rtkó drbj nemzeti drám legrégibb, legtisztább értelmében." (Mozgó Világ, évf. 5. szám. Síposhegyi Péter: A jó színházért utzni kell.) Kétségtelen, hogy z ősbemuttó nyír-egyházi évd olyn kiemelkedő eseménye volt, mire z egész ország felfigyelt. Eb-ben - többek között nyilván szerepet játszott nemzeti-történeti kérdésekre vló érzékenyebb regálásunk s Rtkó József kivételesen szenvedélyes, őszinte megszóllás. (Részletes elemzés SZÍNHÁZ évf. 6. számábn.) Közelebbi múltunk döntő fordulóját rgdt meg Blázs József A homok vándoribn. Á második világháború utolsó szkszábn elhgytott nyírségi homokbuckák között néhány kton és civil közeli szovjet és német hdállá-sok közé szorulv, teljes bizonytlnság szorongtott állpotábn menekülne z ismeretlen ellenségek elől. A kiszolgálttottság és bezártság helyzetében szinte vkon keresgélik egymásbn védelmező szövetségest vgy hlálos ellen-felet. A struggle for life modellszerű szituációjábn pillntonként megváltoznk z emberek közötti kpcsoltok, viszonyltok. Á srokb szorítottság védekező-támdó pozíciójábn fokoztosn feldják egyéni tervüket, céljukt, hogy végül - kiirtv z esetleges árulókt - megdják mgukt külső erők döntésének. Drámi sűrítettségű időben és térben, konkrét helyen és konkrét időszkbn 1944 őszén - játszódik történet. Szereplői - ktonák és néhány flusi ember - nem vlóságos, körülhtárol-htó személyiségek, hnem különböző mgtrtásformák llegorikus megszemélyesítői. Egyedi sorsok, cselekedetek, jellemek hiányábn drám éppen zo kt z egyéni és közösségi létet fenyegető sorsfordulókt nem tudj ktrtikusn felidézni, melyeket mindnnyin átéltünk. Blázs József műve kiérleletlensége ellenére felülemelkedik - többnyire jótékony feledésbe merülő - progrmdrbok színvonlán. Nem is tekintették nyíregyházik kötelességszerűen letudndó penzumnk. Léner Péter rendező Székely Lászlót és Milkovszky Erzsébetet hívt meg díszlet és jelmezek megtervezésére. Velük összefogv Léner drám áltlános érvényességét igyekezett kibontni. A homokos kővel borított kopár színpdon néhány lombjvesztett, szárz f körül keringtek menekülők. Az elődás elején és végén felhngzó eredeti népdlok viszont példázttá emelés erősítése helyett idegen elem-ként mrdtk levegőben". Blázs József blldi szggtottságú snittjeiben nem tudtk igzán életre kelni színészek, z kciókon kívülmrdtk többnyire lzán sszisztáltk, kioltv ezzel vlóságos jelenlét és részvétel feszültségét. Sját kcióik után úgy hunyt ki szereplők tekintete, mint mikor filmfelvevőgép elfordulásávl lzítnk el filmszínészek. Szigeti Andrást jelmeze s némileg kontúrosbb szerepe segítette bbn, hogy negtív főhőssé növelje színpdi lkját, ezáltl mozgásb hozz prtnereit. A Kton II. szerepében Bárány Frigyesnek lett voln esélye rr, hogy ktoni fegyelem és hűségeskü beléidegződött korláti közül lssn kiszbdulv jusson el tudtos leszámolásig: Férfi lelövéséig. Ezt z utt megkerülte, így döntése esetleges és motiváltln mrdt. Csikos Sándor pedig, minth mg sem lenne tisztábn fontos küldetésével, zvrtn tévelygett társi között. A második felvonásbn színre lépő civilek, flu képviselői jobbár színpdképet színesítették, nem tudtk hozzájárulni z ddig kilkult erőviszonyok megváltozásához, bonyolításához. Erről zonbn nem színészek tehettek. Leginkább befejező kép vésődött emlékezetünkbe: körbekörbe vánszorgó lkok fölött megeredt hó, sűrű, fehér pihéi beborították piszkosszürke, kietlen tájt, gyűrött, elmocskolódott embereket megtisztulás és ki-út reményét ígérve túlélőknek. Nem jutott kevesebb figyelem vígjá- Csikos Sándor és Juhász György Dosztojevszkij: Ördögök című színművében (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

22 Mátri Tmás, Stettner Ottó és Horváth István nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kávéházi kbré című elődásábn (Csutki Csb felvételei) tékok színpdr állításár sem. Itt is kdt ősbemuttó: Kolozsvári Ppp László Édes otthon. (Részletes elemzése SZÍNHÁZ évf. 5. számábn.) Különlegességnek ígérkezett Gogol: Kártyások című művének bemuttás. Slmon Sub László invenciózus rendezése groteszk komédiává dúsított fel z nekdotányi történetet; néh még gogoli ngy sztírák légköre is megcspt nézőket. Ebben segítségére volt Konkoly-Thege Klár ötletes szcenikáj. Egy szegényes fogdó szűk, kopotts szobájánk hátsó és oldlsó flán forgójtót helyezett el. A sötét színpdon láthttln kezek szédületes irmbn forgtták z jtókt, s szín-pd hátteréből betörő villódzó fény különös hngultot ársztott. Eközben furcs árnylkok suhntk be, és cirkuszi zenére gyors, pntomimszerű táncot jártk. Hsonló árnyjátékszerű jelenet ismétlődik meg második felvonás elején. Ezek kísérteties, groteszk bevezetők átemelik szimpl komédiát sztír keményebb világáb. Az elődás folymán zonbn nem sikerült következetesen fenntrtni bevezető jelenetek hngultát. A sztír olykor bohóztb, sőt lz blődlizésbe megy át. Pedig Slmon Sub értelmezése z egymást átejtő hmiskártyások sztorijávl egy velejéig romlott világr nyit blkot, melyben kizárólg érdekbrátságok - kpcsoltók léteznek, hol mindenki ki vn szolgálttv másiknk, s felemelkedés egyetlen módj vgyonszerzés. Az élet gzdg lehetőségei pénzszerzésre szűkülnek. Nemigen kell további mgyráztot fűzni hhoz, miféle üzenetet hordoz z elődás itt és most. A rendező elgondolásánk konzekvens megvlósítás csk részben múlott színészeken. Slmon Sub mg hgyt sok helyütt ötletszinten elgondolását. Például fogdó fölötti rácson át még egy titokztos kuckó láthtó. Ennek zonbn csk z funkciój, hogy szolg időnként innen hllgtózik és leselkedik lefelé. Vgy egészen képtelenül htott z z operettes jópofáskodás, mikor Száz bk egy sorbn" című veretes" mgyr dl hngzik fel színpdon. A színészek játékstílus rendkívül heterogén volt. Csupán Schlnger Andrásnk, Gdos Bélánk és Mátri Tmásnk sikerült groteszk-sztirikus hngvételhez idomulni. A többiek minth egy egészen más színházból tévedtek voln ide. Az elődás vége felé lágy humorizálásb merülő játékot ugyn még feldobt" egy lélegzetelállító brvúr: Mátri félelmében bezárkózik egy ngy szekrénybe, Schlnger pedig dühösen feldönti, borigtj-gurigálj z emberi testtel súlyos bútort. A jókor zuhnások után Mátri könnyedén - és sértetlenül ugrik elő. Végeredményben z elődás - hibái ellenére - z érdekesebb színpdi játékok közé trtozik éppen zért, mert felvillntott zt z egyéni rendezői látásmódot és színészi játékstílust, mi korszerűbb színházk sjátj. Az évd végén kellemes nyári multságot kínált zenés-táncos szlonvígjáték, Doktor úr. A drb igzán nem trtozik z oly sokt emlegetett tökéletes technikájú Molnár-vígjátékok közé; Hegyi Árpád Jutocs vendégrendezésében z ismét új oldlukról bemuttkozó Vrjú Olg és Schlnger András komédiázás, Hrtmnn Teréz, Réz Judit és Mátri Tmás felszbdult játék színházi élménnyé vtt z elődást. A szokványos - és szándékosn semleges bútorokkl berendezett - polgári szlonbn pereg hbkönnyű történetecske, de dlés táncbetéteknél, z eseményeket megszkítv, kigyulld szob elejét keretező színes lámpsor, és szereplők, kárh lokálpódiumr lépnének, rgyogó humorrl és kellő krikírozássl, önálló mgánszámként dják elő műsorukt. Vrjú Olg ngyszerű dizőz, Schlnger András pedig professzionist táncoskomikus. A pnelekből összerkott édes-kés zenés játékot fitl színészek - jó stílusérzékük és rendező segítségével - műfj persziflázsává változttták. S mostnábn, mikor olyn sok szó esik szórkozttás becsületéről", színvonls multttás és sekélyes humorizálás megkülönböztetéséről, kkor különös elismerést érdemel nyíregyházi társult igényessége. A nyíregyházi színház ös mérlege - z előbbiekhez képest - örvendetes súly- és értéktöbbletet mutt. A három mgyr ősbemuttó figyelemre méltó teljesítménye mégis rr int, hogy ez színház se lkudjon meg minőség rovásár mennyiség kedvéért, támsszon ngyobb követelményeket szerzőkkel s természetesen önmgávl szemben. Az új mgyr drámák felkrolás kötelesség, de felnevelése" komoly munkát, erőfeszítést követel. Az elődások összképe pedig főként zt jelzi, hogy igen eltérő stílust, modort, hngvételt, szemléletet képviselő tgokból áll társult. Nem véletlen, hogy Rtkóés egészen más módon Bolt-drám szóllt meg egységes hng-nemben, mert ezek kívántk lélektni-relist, átlényegülő" szerepjátszást. Korunk távolságtrtóbb, dolgok színét és fonákját is vizsgáló szemléletmódj másféle értelmezést és felmuttást is igényel. Ezt nyújtott ösztönösen-tudtosn társult fitlbb generációj. Az egymástól eltérő játékstílusok né-h bántó egyvelegben jelentek meg például Kávéházi kbrébn, Dosztojevszkijregénydptáció pedig - drmtizálás gyengeségeivel megtetézve - rutinból építkező mgánlkítások hlmzából állt (kivéve női szereplőket, Gál Erzsébetet, Korompi Vlit és Mester Editet!), mi végképp felfoghttlnná, illetve értelmezhetetlenné tette z elődást. Vgy tlán - z egész évd tükrében egy szubjektív benyomást megkockázttv rról szólt, hogy né-hány tiszt tekintetű fitl keresi helyét színpdon, hogy önmgát megvlósítv egy korszerűbb színházt vlósítson meg?

23 féle változtát nyújtj e társult kö- z utcáé és kávéházké, presszóké is -, zönségnek, mely ízlése szerint válogt- megérti: nem könnyű ezen pódiumon ht disztingváltbb humortól leghr- olyt mondni, mi itt és ekkor neveta multttás változti sánybbig, tehát Szomorú vsárnptól tető, humoros, bíráló szándékú, ugynbubuson át z Őrült nők ketrecéig. Azt kkor merésznek is tetszik. Jegyzetek hiszem, ez széles válszték lehet z ok, Nos, Hjrá, mgyrok! színház Vidám Színpd elődásiról hogy Vidám Színpd m fő-városi számár nem legkedvezőbb időben kulturális intézmények közé trtozik, hol került színre: csknem ugynkkor muminden este táblás, sőt oly-kor pótszékes ttták be Mikroszkóp Színpdon Bl? Amikor rr feldtr válllkoztm, házk mellett játsznk ngyszínpdon, Jobb? Bl!! címmel zt produkciót, hogy áttekintsem Bodrogi Gyul és 99 személyes kmrhelyiség is mely - igz, e mindössze 15 0 személyes színház intimebb közegében - bátrn igzgtás ltt megújult Vidám Szín-pd többé-kevésbé megtelik esténként. válllj nemcsk hibák ostorozását, műsorit, kiindulási lpul zt flhnem, mi ennél sokkl nehezebb: rgszt vettem, mely színház jnuárbn Politiki kbrék láthtó drbjit hirdette. Ok ennek z Az időrendet megbontv műfjonként társdlmi vlóságot elismerő és fölismegfontolás volt, hogy ezek szerepeltek szólok z egyes produkciókról. A Vidám mertető, pozitív humort. Gondoljuk el, z kkori repertoáron, vl-hol el kellett Színpd leghgyományosbb és legrégibb mennyi - művészi - bátorság kell hhoz, kezdeni és befejezni is z elemzést, műfját, politiki kbrét két elő-dás hogy vlki Lenin mszkjábn kiálljon különben prttlnná vált voln reprezentálj. Körülbelül két évvel közönség elé, és vlmennyiünk fejére korábbi produkciój, Meddig lehet e/- olvss szöveghű citátumokbn zokt beszámoló. Lássuk ezek után időrendben tíz menni? után szerkesztettek új kbrét, és lenini tnításokt, melyeket több mint produkciót június 4-én Vszry bizonyár nem z előző műsor sikere volt htvn évvel hlál után sem vgyunk Gábor Bubus című bohóztát muttták be. z egyedüli ok, miért ennyit vártott képesek mrdéktlnul megvlósítni. December 30-án Mi újság odát? címmel mgár következő összeállítás. Aki Ahhoz monológhoz sem kell kevesebb színház kmrszínpdán szovjet ismeri ennek műfjnk sokféle ne- merészség, hogy egy okos és művelt Verebes István zon humorból dtk ízelítőt március hézségét - például zt, hogy olyn színész, 17-től Müller Péter drbjából, Szomorú korszkbn kíván szókimondó lenni, morfondírozzon hngosn, hogy ő miért vsárnpból, május z0-án M. Hennequin- midőn bátorság már nem kizárólg mrdt pártonkívüli. A Vidám Színpd ezt fjt, z gyt is P. Veber zenés bohóztából, z Elvámolt színpd állmi monopólium, hnem megmozgtó, gondolkodásr res/szkából trtottk premiert. November 18-án dtk elő hosszbb idő után ismét politiki kbrét, Hjrá, mgyrok! címmel. December 6-án Kis Színpdon Vszry Gábor: Bubus (Vidám Színpd). Csl Zsuzs és Bodrogi Gyul rendeztek bemuttót három közreműködő színésszel, illetve zongoristávl, Együtt, meddig bírjuk címmel március 8-án ugynebben z intim emeleti helyiségben Romhányi József-estet mutttk be, A rímfrgót. Két np múlv egy meriki zenés játéknk, Cy Colemn-Michel Stewrt Szeretem feleségem című kmrdrbjánk volt premierje ngyszínpdon, ezt követte május 19-től ugynitt, éjszki elődáson Jen Poiret kényes témájú komédiáj, z Őrült nők ketrece. Végül tizedik produkció jutlomjáték volt színház kitűnő művésze számár: december 7-től dják Kbos-show-t. H részletesebb elemzést megelőzve, röviden áttekintjük műsort, zt mondhtjuk: jelenleg Vidám Színpd Budpest egyik legszínesebb progrmot kínáló színház. Játszik két kbrét, két-két mgyr, illetve külföldi zenés komédiát, emléket állít egy tehetséges író-nk, lehetőséget kínál fitl és kevésbé ifjú tgjink önálló estre, és végül elő-d egy olyn komédiát, melynek témáj eddig lényegében tbu volt mgyr színpdokon, A multttásnk tehát sokgábor ISTVÁN

24 Müller Péter: Szomorú vsárnp (Vidám Színpd). Bodrogi Gyul és Voith Agi (MTI Fotó - Tóth István felvételei) tebb nézőket elmélyedésre késztető humort kevésbé képviseli, hiszen közönsége is más, mint Mikroszkópé. És legyünk igzságosk: ki először vn ebben teremben, z kellemesen szórkozht, h ez multttás nem mindig legjobb eszközökkel történik is. A törzsközönség zonbn hmr fölfedezi, hogy bizonyos műsortípusok már vlósággl visszköszönnek. Ugynrr z ismert verbális humorr épül legtöbb, kérdésre és feleletre szorítkozó jelenet, például z önmgát ismétlő Iskol vgy KGST-olimpi, vlmint Kibédi Ervin néhány újbb strófáj z egykor közkedvelt Én nem hiszem, hogy normális vgyok soroztból. Rendkívül szellemes viszont, és bemuttáskor időszerű is volt z ngyobb műsorblokk, mely Ország kór-ház szélén címmel nemcsk jogosn népszerű csehszlovák tévéfilmsoroztot prodizált, hnem ennek ürügyén hzánk mi állpotán is kedvesen élcelődött. Gondunk z lpjábn véve multttó és technik egyik legújbb eszközét, videózást is hsznosító műsorrl legfőképpen bbn vn, hogy nem tud-ni: színház tisztábn vn-e zzl, kik-nek készíti kbréját. A személyi kultusz korszk ót három évtized telt el; kérdés, z kkoribn született nemzedékek ismerik-e zokt, kiket kinevettet Hmupipőke-álmából hrminc év után fölébredt funkcionárius. Az is vit tárgy lehetne, hogy színház egyik oszlop, kitűnő Kbos László hjdni körúti kbré emlékét idéző kiszólásivl hhoz közönséghez szól-e, mely esetleg Bécsből rándul át hozzánk, vgy fitlbb generációkhoz, kik egy-egy, mindennpi életben már meghonosodott szokás, szó eredetét nem ismerik. A szovjet sjtóból válogtt össze z nonim -- mert színlpon nem szereplő - szerkesztő Mi újság odát? című kbré kedves és üdén szórkozttó jeleneteit. A jól pergő műsor, melyet csk második részben kissé ki-módolt Isteni komédi című musicl nehezít el - Kálmán Imre fiánk, Chrles Kálmánnk csupán pj nevét, de invencióját nem öröklő muzsikájávl -, zt igyekszik bizonyítni, hogy gondok - közöny, bizlmtlnság, z egymástól eltávolodás, protekció, hivtli bürokráci stb. - testvérországbn ugynúgy föllelhetők, mint nálunk. Ezt műsort - igz, Kis Színpd intimebb termében - tlán ngyobb szókimondás és őszintébb hng jellemzi, mint másik kbrét. Igz, szerkesztők(k)-nek több év sztirikus lpjink nygából lehetett válogtni, és nyílt, oly-kor nyers humor nnk nálunk roppnt népszerű szovjet humoristánk, Arkgyij Rjkinnk szellemét idézte föl, kit z elődás kezdetén mélttlnul keveset fogllkozttott Forgács László oly kiválón prodizált. Zenés játékok Négy zenés játék elődás bizonyítj, hogy társult ezt műfjt is jó színvonlon műveli. Sorrendben közülük z első Vszry Gábor kedves bohózt, Bubus. Keletkezésekor, hrmincs évek végén z irodlmi krimi foglm még nem volt közismert, ám jeles szerző kétségkívül ezt műfjt gzdgítj, vígjátéki fokon, szinte Agth Christie-re emlékeztető fordultokbn bővelkedve. Egy nem címzetthez jutó szerelmes levél indítj el komikus cselekményt, melyben z író minden lehetőséget fölhsznál humor kiknázásár. Ebben mintszerűen szerkesztett drbbn rengeteg z előre nem várt fordult, helyzetekből és jellemekből fkdó humor. Ezt megerősíti Fényes Szbolcs invenciózus muzsikáj, mely z - úgy tetszik, csknem monopolhelyzetben levő - Szenes Iván rutinos verseire készült. A Szomorú vsárnp perrel, mjd kiegyezéssel és néhány inkriminált mondt kihúzásávl ngy vihrt kvrt. Müller Péternek ez trgikus játék egy bántos pesti slemil, Seress Rezső sjátos egyénisége és olyn népszerű dlok köré font melodrmtikus történetet, mint címdó nót, zután Gyerünk, Bodri kutyám", Szeressük egymást, gyerekek", z Én úgy szeretek részeg lenni". Az ügyes föl-dolgozás egy világszerte ismert, zseniális dilettáns, számit egy ujjl pötyög-tető kocsmi zongorist trgikus sorsát némi szentimentlizmussl muttj be, ám pergő ritmusbn. Sikere nem utolsó-sorbn három elődójánk és rendezőjének köszönhető, kikről későbbiek-ben még külön szólok. Á Murice Hennequin és Pierre Veber szerzőpáros vlh népszerű volt Pesten; Elvámolt éjszk című komédiájukt is játszották már húszs évek végén Fővárosi Operettszínházbn. Akkor prózi drbként ment, mert mint Rátonyi Róbert kitűnő, ám elfogultságoktól sem mentes operett-történetéből is megtudhtó, egy ideig ez színház nem muttott be(!) zenés műveket. Ehhez z egykor meglehetősen pikáns - hogyn szbdul meg z újdonsült férj női segítséggel freudi komplexusitól - történethez, mely m már csk nnyir sikmlós, mint egy szerkesztői üzenet vlmelyik képes hetilpunkbn, Náds Gábor írt kellemes, szórkozttó zenét Szenes Iván ügyes, rutinos verseire. A történetnek rengeteg csvrintás vn, és hlványn, de e műfjb jól illeszkedve átvonul benne mecénás mezébe öltöző prvenük vlójábn kéjsóvár ifjbb és öregedő urk - kedves megcsipkedése is. Nem könnyű egy szeretkezésről szóló drbot úgy színre vinni, hogy egyetlen trágár kifejezés se hngozzék el színpdon. Nos, Vinkó Józsefnek, z Elvámolt éjszk mgyrítójánk sikerült nehéz

25 feldtot megoldni; íme, disznóságok kimondás nélkül is lehet mlckodni. Az gyfúrt, szellemes és kevésbé multttó házstársi félrelépéseket tárgyló drbok idején nem egyszerű leckét dott föl önmgánk Cy Colemn-Michel Stewrt szerzőpáros. Nem túlságosn bonyolult, szellemességében z Elvámolt éjszkát és Bubust meg sem közelítő, Szeretem feleségem című játékukbn zt bizonyítják be multságosn, hogy házstársi hűség és tisztesség nem polgári csökevény, és nem veszett ki iránt z igény mi fitlságból sem. Ennek nem túlságosn jelentős eszmeiségű drbnk pikntériáj éppen bbn vn, hogy modernség mezében tetszelgő fitlok párcseréje minden belső és külső tus, viskodás ellenére sem sikerül: mert mind négyen sját társukt szeretik. A mnpság meghökkentő történethez Cy Colemn érzelmes, olykor már-már érzelgős muzsikát komponált, mely visszvezet zenés műfj ősforrásáig, z operettig is. Verebes István fordítás különösképpen élvezhetővé tette ezt meglehetősen egysíkú komédiát. A Brodwy ngy sikere és belőle készült, nálunk is játszott olsz-frnci film, z Őrült nők ketrece - főszerepben Ugo Tognzzivl és Michel Serrult-vl kényes témát visz színre multságos formábn. A homoszexuális pár története önmgábn tlán nem is voln oly nevetséges, h zt nem szőné át egy remek ötlet: Georges-nk, z Őrült nők ketrece nevű homokos bár tuljdonosánk fi eljegyzésre készül, méghozzá egy bigott erkölcsű csládból szármzó lánnyl. Miután szülők meg kr-nk ismerkedni fiú nyjávl és pjávl, két trvesztitánk el kell játszni egy normális házspár szerepét. Alklom multságr fiú nyjánk megjelenése is; őt pillntnyi eltévelyedésében" ejtette teherbe nnk idején bártuljdonos. Miután mindez roppnt szórkozttó formábn történik, St. Tropezben játszódó komédián - mely Vinkó József dptálásábn került színre - zok is szívből kcghtnk, kik vicc szerint nem szeretnék, h ez párkpcsolt állmilg kötelezővé válnék. Önálló műsorok Időrendben elsőként színház egyik fitl tgjánk, Strub Dezsőnek, vl-mint vendégként Pálos Zsuzsánk és zenei közreműködőként Náds Gábor-nk dott lehetőséget tehetségük be- Kbos László és Kibédi Ervin Vidám Színpd Meddig lehet elmenni? című produkciójábn (MTI Fotó- Ruzsonyi Gábor felv.) muttásár z Együtt, meddig bírjuk című elődássl kmrhelyiségben. A műsorbn vn snzon, tréf, páros jelenet, monológ, és mindkét színész vlmennyi műfjbn kitűnően megállj helyét. Az egyes számok közül ki-emelkedik Fekete István ngyon szép, Mór Ferenc-i ihletésű szövege, melyet Strub Dezső átélten, bensőséges lírávl d elő, vlmint Gyárfás Miklós szellemes jelenete egy házsság viszontgságiról, ebben Strub Dezső mellett Pálos Zsuzs csillntj föl önironikus humorát és jó színészi képességeit. Náds Gábor egy dobos és gitáros kíséretével zongorán működik közre, és z elődás kezdetén néhány sját számát dj elő. Bevezetőjében rr szólítj föl közönséget, hogy h vl-melyikre ráismer, zt tpssl honorálj. Lehet, hogy z znpi nézők kevésbé ismerték muzsikáját, ezért tps nem krt bejönni; h ez más lklomml is elődódik, kkor fölösleges ilyen módon kierőszkolni egy tehetséges zenésznek z elismerést. Az is kérdés, hogy szükséges-e Náds Gábort színészként kár legkisebb szerepben is - fölléptetni. Ezt feldtot társult bármely tgj jobbn ellátt voln. Egészében zonbn ízlésesen megszerkesztett műsor résztvevői lehettünk, mi zt is bizonyítj, hogy színház jó célr hsznosítj Kis Színpdot. Ugynitt játsszák zt produkciót, melyet kitűnő és tehetséges író-költő, humorist Romhányi József írásiból állítottk össze. Az est jó keresztmetszetet d korán elhunyt művész munkásságából; z ötletesnél ötletesebb rímek csokorb fűzése Romhányi Ágnes szerkesztői munkájánk köszönhető. Az elődásból kitűnik, milyen sokoldlú mester volt bráti áltl rímhányónk becézett költő. Néhány kín- és kecskerím, kifcsrt sorvég fölvonulttás mellett elhngzik Romhányi több humoros jelenete is, melyek közül kiemelkedik z Alkotás és gyermekáldás. Ebben J. S. Bch, most háromszáz éve született komponist, kimondj zt z egyébként közhelyszerű igzságot, hogy sok gyerek nem kdályozt meg z lkotómunkábn, Mári Terézi pedig rról tájékoztt, hogy htlm megerősítéséhez is szüksége volt sűrű gyermekáldásr. Igz, bevtott néző ennél jóvl többet tud zene és történelem e két ngy egyéniségéről, és úgy véli, ngyságukt nem kizárólg ez jellemzi, humornk zonbn ez z ötlet is megteszi. Más kérdés, és ezt csk ngyon félénken merem ideírni, ne-hogy kegyeletsértésnek tűnjék z áltlm is ngyrbecsült költővel szemben - ki mellesleg műfordítónk, operák és dljátékok librettistájánk, drmturgnk is kiváló volt -, hogy ez fjt, ngyobbrészt verbális humorr épülő rímzsonglőrködés elegendő-e egy egész estére. Meggondolndó, hogy műsorát nem lett voln-e jobb más szerzővel társítni. Dicséretes tett, hogy nemrégiben htvndik évét betöltött Kbos Lászlónk, közkedvelt komikusnk, ki Vidám Színpdnk lpításától, tehát ,5I - kis megszkítássl - tgj, külön műsort biztosított színház. A Kbosshow ennek z egyre mélyülő humorú művésznek nemcsk hűségét díjzt végtére is több mint három

26 évtized ngyon ngy idő egy színész életében -, hnem jelentőségét is honorált jellegzetesen pesti humor lkításábn. Mert Kbosnk mind kevésbé hjszínére és más külső jellegzetességeire építő, bensőséges egyénisége tipikusn pesti jelenség. Kár voln ennek fővárosi ízű tréfálkozásnk jelentőségét lebecsülni; Budpest nemcsk z iprbn, közéletben, mgs" kultúrábn z ország centrum, hnem viccelődésben is. Miután Kbos László m már egyre ngyobb mestere lett e műfjnk, z zenés, táncos játék, me- lyet műsorábn három vendégével: Agárdy Gáborrl, Urbán Erikávl és Ardszky Lászlóvl együtt előd, kellemes színfolt színpdi világbn. Nosztlgikus és végefelé kissé szentimentálisr hngolódott estjén Kbos László z meriki revüt is igyekszik fölvonulttni, hol prodisztikus, hol eredeti formájábn. E válllkozás zonbn csk félig sikerült, mert szín-ház rendelkezésére álló eszközök - kis létszámú zenekr és girlcspt - ehhez nem elegendők. A közönséggel vló játéknk elvileg nem vgyok ellensége, J. Stok: Isteni komédi (Kis Színpd). Strub Dezső és Dzsupin Iboly jelenete (MTI Fotó) h z szellemes, mint például kbréműsor videojelenetében. Itt zonbn erőltetett, hogyn Kbos egy nőt és egy férfit színpdr cslogt, és ott kényelmetlen helyzetbe hozz őket. Lehet, hogy mások humorosnk trtják ezt, de látott elődáson, mikor fitl, bájos lány vőlegénye ott ült nézőtéren, nem trtottm különösebben ízlésesnek pikáns szituációb kényszerített ifjú leányzóvl eljátsztott jelenetet. Kbos vendégei közül ngyon csinos Urbán Erik és Ardszky László néhány snzont és dlcsokrot d elő, kedvesen és tehetséggel, Agárdy Gábor pedig egykori híres szerepéből, Hsek Svejkjének drmtizált változtából Ktz tábori lelkészét idézi föl. Ez mgánszám, mely művész kiemelkedő játékkultúrájár irányítj figyelmet, megerősíti zt régót hngozttott meggyőződésemet, hogy z irodlom Vidám Színpdnk sem válik ártlmár. A kbréműsorokból - leszámítv z író-esztét-politikus Luncsrszkij üde jelenetét, Mi újság odát?-ból - régót hiányolom pllérozott szín-vonlú humor jelenlétét. Kár voln régi hgyományokból ezt ngy lkotók fémjelezte művészetet végleg kirekeszteni Vidám Színpdról. Színészek A következőkben teljesség igénye nélkül társult tgjiról és vendégeiről szólok, bevezetőben megjegyezve, hogy Vidám Színpd Bodrogi Gyul vezetése ót mind több tehetséges művészt vonultt föl műsoribn. Anélkül hogy rngsorolnék, bemuttott műsorok időrendjében szólok róluk. Schubert Év Bbus Mmájként mnírok nélkül, sjátságos humoránk teljes fegyverzetében lkítj félelmetes htlmú nyóst, kinek egyetlen mozdultától is retteg z egész cslád. Meggyőződésem, hogy Rátonyi Hjnl, h több feldtot kpn, társult egyik erőssége lehetne, és ezt Bbus szerelmes, csintln, cserfes diáklányként, vlmint z Elvámolt éjszk féltékeny feleségeként igzolt. Bodrogi Gyul nemcsk vezetésével és rendezéseivel fémjelzi e sikeres intézmény működését, hnem színészi játékávl is. A Bubusbn pipogy, de kikpós férjet lkítj utolérhetetlen bájjl és humorrl, Szomorú vsárnpnk pedig ő főszereplője. Igzából ebben

27 drbbn bizonyítj újból széles skálájú színészi tehetségét, mely humortól, z öniróniától, pesti kispolgáriságtól trgédiáig terjed. Seress Rezsőként kistermetű, dilettáns muzsikus lkját mszk és külső eszközök igénybevétele nélkül hozz elénk, jellem változásit mélyről feltörő művészettel ábrázolv. Szerepel Hjrá, mgyrok!-bn is, és műsor konfernsziéjként egy másfjt - tévében z utóbbi időben gykort láthtó - színészi tuljdonságát muttj be. A Bodrogi igzgtt Vidám Színpd-nk Bodrogi Gyul, színész z egyik fő erőssége. Horváth Gyul Bubusbn egy megszállott mtemtiktnárt lkít, krikírozássl szinte Krinthy Frigyes szellemét is megidézve. Kondork tnár ur jó epizódlkítás, s z Szomorú vsárnp bántos Jni pincérjeként is. E rezonőrszerepben drámi erényeiről is meggyőződhetünk; szerződtetése Vidám Színpdnk feltétlenül nyereség. Sjátságos, fnyr humor vn Forgács Gábornk, kiből nem hiányzik prodizálóképesség sem; Mi újság odát? című szovjet kbréműsorbn, vl-mint Szeretem feleségem egyik epizodistájként kellemes benyomást kelt. Horváth Tivdrt három műsorbn láthttuk. Két műsorbn jórészt megszokott formáját hozt, elegánsn és rezignált humorrl, h nem is mindig teljes szövegtudássl, ellenben z Őrült nők ketrece bártuljdonosként nnyi z eredeti humor, groteszk fintor lkításábn, hogy túlzási ellenére is szívből lehet derülni rjt. Kár, hogy kbréműsorbn nem bíznk rá mgvsbb irodlmi szöveget; kitűnő színésznek korábbi Krinthy-monológj sokáig z emlékezetünkben él. Csákányi László igen ngy nyeresége színház-nk. Igz, z eddig látott műsorokbn nem tudt még kifutni formáját - ez lól csk Hjrá, mgyrok! sok évet át-ludt, elmrdott és megváltozott körülményeket nehezen megértő funkcionárius kivétel -, de z Őrült nők ketrece álszent képviselőjelöltjeként zzl biztt, hogy h ehhez hsonló, perszifláló hjlmár is építő szerepet kp, ebben társultbn is elfogllj méltó helyét. Kálly Ilonánk színházváltozttás nem vált teljes mértékben előnyére. Vlmi félreértés folytán úgy véli, hogy ebben színházbn egyfjt erőltetett pózt, sblonná merevedő humoros ál- rcot kell mgár öltenie. Tehetsége pedig joggl predesztinálná jeles művészete kibontkozttásár. Bizonyár rendezés kérdése is ez, ám jó voln, h mélyebben átérezné: kbré és komédi Vidám Színpdon sem kíván kevesebb lkítókészséget, mint másutt. Néhány korábbi szerepe grnci rr, hogy előbb-utóbb megleli helyét. A műsorok sorrendjében most két vendégről számolok be: mindketten értékes színfoltji z elődásoknk. Voith Ági Szomorú vsárnp szerelmes szeretőjét és feleségét lkítj, szuggesztív erővel és átélten, Müller Péter megidézte kort hitelesen érzékeltetve. Tordi Teri z Elvámolt szkábn ngystílű kurtizánt lkít, ki gzdg látogtóink sznobériájár építi föl trükkjét. Festőművésznek dj ki m-gát, és vele háló férfiknk zzl z elégtétellel szolgál, hogy nemcsk szerelem kegyeiből részesülnek, hnem művészet oltárán is áldoznk. Frnci pikntériájú lkítás drb egyik erőssége. Strub Dezső tehetségéről önálló műsorábn, szóltunk már. Az Elvámolt éjszkábn egy kisemmizett, bosszúr szomjs fitlembert lkít, kedves mélbúvl botldozv színpdon. A Szeretem feleségem című zenés játékbn szerelem dolgibn ügyetlenkedő férjet muttj be., sok humorrl, krkterisztikusn. Ebben drbbn jó prtnere Nyertes Zsuzs, ki már főiskolásként z Elvámolt éjszkábn megnyerő szépségével, bájos nivitásávl hívt föl mgár figyelmet. A Szeretem feleségemben csknem teljesen levetkőzik, mi tgdás, kitűnő lkj kellemes látvány, és nem válik hátrányár z elődásnk, melyben vidámságávl is sok kedves percet szerez nézőknek. Ismét két vendégről szólok. Pálos Zsuzs, mint említettem, z Együtt, meddig bírjuk című produkcióbn Strub Dezső prtnere, és műsor jó lklmt kínál számár, hogy sokoldlúságát legkülönbözőbb formákbn bizonyíts. Gálvölgyi János krikírozó-képességét ligh kell mélttni, z Őrült nők ketrecében remek társ Horváth Tivdrnk. Lehet, olykor kissé túllő célon, de ez drb szélsőséges lkításokr is lklmt kínál, hiszen tlán éppen túlzások frgnk le vlmit tém kényességéből. Gálvölgyi átlkulás férfiból nővé, mjd vissz, lehetőséget d persziflálásr is. Kbos László kimgsló tehetségét önálló műsoráról szólv méltttm már, itt csk zt jegyzem meg, hogy ez fjt, modorosságitól egyre jobbn megszbduló és mind nemesebbé váló humor e színpd egyik legerőteljesebb trtóoszlop. Bizonyár igzságtln vgyok, de helyszűke mitt nem tehetek mást, mint hogy Vidám Színpd többi tgjáról csk röviden emlékezem meg, zzl megjegyzéssel, hogy legtöbbjük jelen-léte - és erről őszintén meg vgyok győződve szinte pótolhttln z elő-dásokon. Attól lett igzán cspt ez társult, hogy benne kiemelkedő egyéniségek mellett helyet kpnk kevésbé ismertek is, jóllehet, nem egy elődás bizonyítj, hogy olykor z epizodist jut jelentékeny szerephez, minek fordítottj is igz. A hölgyeken kezdve sort, Csl Zsuzs egyre gykrbbn győz meg rról, hogy humoránk nem molettség z egyetlen forrás, hnem lényéből árdó, öniróniár hjló jellemkomikum is. Dzsupin Iboly rendkívül bájos jelenség színpdon, szépsége és jó lkítókészsége kellemesen érvényesül A rímfrgó című Romhányi-műsorbn. Frgó Ver pikáns egyénisége snzonokbn jól kmtozik, de zt meg kellene gondolni, hogy ugynz vetkőző-szám, melyet évekkel ezelőtt sikerrel dott elő, m ugynolyn htásos-e. Géczy Dorotty m is kellemes látvány színpdon, kárcsk bájos mosolyú Thury Év. A fitl Böröndi Tmás mind Szeretem feleségem egyik ügye-fogyott férjeként, mind z Őrült nők ketrece féltékeny ins-lkáj-szeretőjeként máris kitűnően megállj helyét. Dobránszky Zoltán fnyr komikusi erényei mostnábn kezdenek jobbn kibontkozni, Gálcsiky János lkítókészségére pedig mindig építhet társult, melynek egyik legstbilbb tgj. Eredeti színt képvisel z együttesben Kós András, kinek sokt kifejező mimikáj és tánctudás műfj régi jó hgyományit idézi emlékezetünkbe. Ifj. Pthó István több szerepben is bizonyítj, hogy mindjobbn megleli helyét Vidám Színpdon, melyen ügyes krkterlkításivl hívj föl mgár figyelmet. Szuhy Blázst, Verebély Ivánt, Zn Józsefet említem még meg külön hngsúllyl működő tgok sorából, nyugdíjsok közül

28 pedig Zenty Ferencet, ki kisebbngyobb epizódokbn jól oldj meg reá bízott feldtokt. Rendezés A tíz produkciót összesen htn rendezték, közülük ketten vendégként. Ez utóbbik közül Pethes György Vszry Gábor vígjátékát, Bubust állított színpdr, bőséges humorrl, multttás vlmennyi ízléses eszközét ügyesen fölhsználv szórkozttásr. Rendezésének is jelentékeny szerepe vn bbn, hogy ez zenés bohózt szerepel leghosszbb ideje műsoron. Horváth Tivdr színház vérbeli, profi művésze, ki nemcsk színészként, hnem rendezőként is legjobbk közé trtozik. Nem utolsósorbn z ő munkájánk is tuljdoníthtó, hogy Mi újság odát? típusit és humorát közelebb hozt nézőkhöz, és vlósággl megmgyrított jeleneteket. Az Őrült nők kertecét is ő állított színpdr, zzl ngy mesterségbeli tudássl, mellyel multttó helyzeteket éles reflektorfénybe helyezte. A Vidám Színpd másik vendége Sándor Pál volt; ő Szomorú vsárnpot vitte színre, pergő ütemű rendezésben, rendkívül jó ritmusbn, filmszerű snittek, gyors vágások segítségével. Klmár Tibor zenés játékbn és showműsorbn egyránt igzolt szkmi biztonságát. Az Elvámolt éjszk pikntériáját frnciás elegnciávl, remek ötletekkel gzdgított, Kbos-show-bn pedig revüt úgy ötvözte mgán-számokkl és jelenetekkel, hogy mind-ezt egy jelentékeny komikusegyéniséghez, vlmint színház dottságihoz igzított. H e műsornk nem volt szegénységszg, z z ő munkájánk is köszönhető. Bodrogi Gyul neve két elődás rendezőjeként is szerepel. A Hjrá, mgyrok! című kbrébn politiki humor iránti érzékenységét igzolt, Szeretem feleségem című meriki játékbn pedig sikeresen knázt ki félreérthető helyzetek sikmlósságábn rejlő lehetőségeket. Zsudi József Kis Színpd két produkcióját rendezte, és mind A rímfrgóbn, mind z Együtt, meddig bírjuk című műsorbn jól érvényesült z törekvése, hogy nézők figyelme egy percre se lnkdjon, és vlmennyien ktív résztvevői legyenek z egymást jó ütemben követő számoknk. P. MÜLLER PÉTER Jeruzsálem színpdi pusztulás Kton József-Spiró György drámáj Zlegerszegen A zlegerszegi ősbemuttó zárójelenetében szereplők ( színészek és sttisztéri) vstg gyertyákkl kézben vonulnk körbe játéktéren, miközben ünnepélyes zene szól: gyász hngji. Ruszt József rendező elsirtttj Jeruzsálemet, mementór int. Spiró György átdolgozásánk záróképe ezzel szemben egy dnce mcbre, melyben elvonulnk előttünk drám életben mrdott lkji, s Titus, fővezér (z untkozó, morális szörnyeteg") sorr bemuttj őket: vérengző hóhért, z árulót, tirnnusokt, gyermekét megölő nyát. Mjd pedig e didlmenetben elvonul-nk holtk is, és csontvázk rengetege borítj el pusztságot. Ez spirói zárókép és Ruszt-féle befejezés ellentmond egymásnk. Az elődásbeli gyász kkor voln jogosult, h drám értékek pusztulását muttná be, h pusztulás bukás voln, nem pedig műben ábrázolt embertelen világ szükségszerű hlál. Az értéktelenséget, z értékhiányt, z álnokságot, hitszegést, gyilkolást, testi és lelki prostitúciót nem lehet felmgsztlni. Az elő-dásból elhgyott zárómonológ - z át-dolgozás egész koncepciójávl szerves összhngbn - rr mutt rá, hogy így járnk mindig körbe-körbe, élők és holtk, gyilkosok és legyilkoltk, így folyik ezen hosszú, egyhngú didl-menet, így trt didlmenet kezdetek ót legvégső óráig..." Ez történet-filozófii summázt is jelzi, hogy Spiró Györgynek ebben drámájábn ugyn-z történelemszemlélet jelenik meg, mint A békecsászár című drámkötet drbjibn. Spiró Kton József művében egy olyn előzményre lelt, mely szemléletmódjábn sját törekvései elő-képének tekinthető. Ez z átdolgozás z első egyetemes horizontú történelmi drámáj Spirónk, mely színpdr került. Ezért is előzte meg fokozott várkozás bemuttót, és ezért is fájó, hogy z elődás másról kr szólni, mint drám. A drb szemléletmódjánk gyökerei már Kton József huszonhárom éves korábn írott szomorújátékábn is megtlálhtók. E százhetven éve született drám egy dezideologizált és demitologizált világot ábrázol. A mű z irodlomtörténeti megítélésben z őt megillető helynél hátrább sorolódott, ily módon z átdolgozás bizonyos értelemben drám rehbilitációjánk is tekinthető. Kton művének ismertetésekor - továbbikbn - felhsználom Ngy Imre kollégám kézirtos tnulmányát: A pusztulás trgikus látomás (sjtó ltt: ItK" 1985/4-5.). A drám középpontjábn város, Jeruzsálem áll, s z ennek pusztulásához vló különböző viszonyokt jelenítik meg z egyes szereplők képviselte mozgásirányok. Jeruzsálem itt nem rómik és zsidók összeütközésének tárgy, hnem z emberi társdlom jelképe, melynek sorsábn nemzeti lét vgy pusztulás lterntíváj jelenik meg. Kton drbjánk forrás Josephus Flvius Bellum Judicum című munkáj, z ott elmondott féléves történelmi nygot Kton két npb sűríti össze. A drám szereplői közül Florus, megszökött jeruzsálemi helytrtó z egyetlen, ki nyíltn város megsemmisítését krj, többi szereplő megmenteni szeretné Jeruzsálemet. Ez z igyekezet zonbn hiábvlónk bizonyul: z egyéni krtok eredője egy negtív lenyomt. A szereplők nem egyénítettek, jellemekből hiányzik lélektni motiváltság, belső elmélyítés, és csk mű lpszituációjábn, illetve részhelyzeteiben betöltött funkciójuk htározz meg őket. Titus, fő-vezér lkjánk megformáláskor Ktonát jó urlkodó képzetéhez vló rgszkodás vezette, z urlkodó mint nép tyj (z dott korbn bizonyár időszerű) szemlélete. Iosephus (Flvius) z ellenség táborábn élő - s ezért hz-árulónk trtott - jámbor, hithű zsidó. Berenice, Titus egykori kedvese mű legösszetettebb figuráj. A három jeruzsálemi tirnnus egy-egy lpvonássl: jellemzett: János flegmtikus, Simon szertelen, Elezár kevély. A Jeruzsálem pusztulásánk történelemszemlélete negtív: históri - z egyéni krtokt mg lá gyűrve feltrtóztthttln lvinként söpör el minden értéket. A hódítók és z ostromlottk történelmi tlálkozás mindkét fél számár morális devlválódássl jár. A virtus hódítás álcájává, szerelem cslárdsággá, hzszeretet önző párt-érdekké torzul, s emberismerettel csk gonosz rendelkezik. A morlitás értel-

29 metlenné vált." (Ngy Imre: i. m.) A demorlizálódássl egy mítoszdevlválódási folymt is együtt jár. Mári és kisfi történetében (z ny, ki megöli és táplálékul kínálj fi testét) z evngéliumi péld, jézusi áldozt idéződik fel; Titus meggyilkolását tervezgető Berenice Judit lkjár utl; Iosephus együtt meghlni vágyó gg szülei pedig Philemonr és Bucisr emlékeztetnek. Ám itt sem Berenice, sem z öregek nem érik el céljukt. Az önmgukból kifordított, ellentétükbe torzult mitológii példák világ, z ember metfizikivá növő nihilélményét muttják, zt, hogy szbdság lehetetlen, csk hlál lehetséges". Bizonyár ebből is láthtó, hogy Spiró György olyn forrásr lelt Kton József drámájábn, mely több ponton rokon z áltl képviselt szemléletmód-dl. Az Új Írás 1982/1. számábn közölt átdolgozáshoz írott bevezetőjében Spiró is műnek zokt vonásit emeli ki, melyek z ő lkotói világához elvezetnek. A zlegerszegi elődás műsofüzetében újrközölt bevezetőből megtudhtjuk, hogy z eredeti műben mindössze egyetlen jelenet Kton sját leleménye (losephus szüleinek toronybéli kockázás), z nyg többi része forrásul szolgáló történetírásból szármzik. Az átdolgozó is körülbelül ilyen mérték-ben bővítette drbot, mint írj: Teljesen új jelenet mindössze három íródott (z esszénusok gyűlése, Elizár és cspt öngyilkosság, didlmenet), ezek mind Flviusból, vgyis Kton forrásából kerültek drámáb." Az átdolgozás ebben z esetben nem nnyir változttásokt jelent, mint z eredeti mű sűrítettebb, koncentráltbb megfoglmzását. Az átdolgozásbn elhngzó mondtok döntő része Kton József mondt, minek z is ok, hogy z eredeti mű nyelve rendkívül erőteljes, expresszív. Spiró változttási elsősorbn egy-egy szereplő krkterét érintik. Bár ő is megőrzi szereplők funkcionális meghtározottságát, s belső motiváltságot mellőzi, nál figurák pregnánsbb jegyekkel rendelkeznek. A legngyobb átlkítás Titus lkját érinti: jó urlkodóból, nemzet tyjából itt untkozó, morális szörnyeteg lett". Drmturgii szerepe is jóvl hngsúlyosbb, ő keretezi drbot: nyitó-és zárójelenet monológjibn foglmzz meg történetfilozófiáját, mely urként fonj körül drámát. Miféle csod érhet még engemet, ki látom gyilkolás minden indokát, hiszen z egymás kócbelébe vájó bábokt én rángtom, én uszítom merő unlomból?!" kérdi z első képben Titus, s befejezéskor hngzik el cikk elején idézett mondt z élők és holtk örökkön-örökké körbejáró egyhngú didlmenetéről. Berenice ellentmondásosságát megőrizve hngsúlyozottbbá vált zsidó királynő belső üressége, trtásnélkülisége, Iosephusbn pedig jobbn kidomborodik kettős természet, rómik táborábn élő zsidó helyzetének mbivlenciáj. Spiró egyetlen szereplőt hgyott el, Mári kisfiát, de őt is csk bbn z értelemben, hogy kisfiúnk nincsen szövege, de szerepel megfelelő jelenetekben. Az átdolgozás z eredetileg öt felvonásos drbot kétrészes (z elődásbn mintegy két és fél órás) terjedelművé lkított. Az 1982-es változtból ugynz mettörténelmi jelleg rjzolódik ki, mint Spiró egyéb történelmi" drámáiból. Bár tém itt is histórii, s közeg is z, Jeruzsálem pusztulás mégis történelmietlen, illetve áltörténelmi, mert ez változt nem múltt krj rekonstruálni, hogy Ktonáé sem. Erről - z eredetiről - írj bevezetőjében Spiró zt, hogy nnyir nem volt ktuális drámánk tekinthető, hogy még cenzúr sem tiltott be". (Vlóbn, mű el- Kto n- Sp i ró: Jeruzsálem pusztulás (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház). Fekete Gizi ( Be reni ce) é s Á r o n L á s zl ó ( T i t u s )

30 Jelenet zlegerszegi elődásból (Keleti Év felvételei) készülte után lig pár héttel odkerült kézirt végére cenzori bejegyzés: Potest produci. Pesth. 27. Julii M. Em. Stipsics m. p.) Az átdolgozás is megőrzi ezt nem konkretizáló jelleget. Már emitt is problemtikus Ruszt Józsefnek z rendezői megoldás, hogy megszünteti drámánk ezt történelem fölötti jellegét, és metfiziki síkról egy jól körülhtárolhtó történelmi pillnthoz horgonyozz le mű világát. Ez behelyettesítés ellent-mond drb egész létszemléletének. A Jeruzsálem pusztulás ugynis nem helyettesíthető be, nem zonosíthtó egy bizonyos történelmi szituációvl, egy bizonyos emberitársdlmi konstellációvl, mert z összesre érvényes. H drám áltörténelmi jellegét meg-szüntetjük zzl, hogy egy bizonyos konkrét helyreidőre vontkozttjuk, kkor ez mű eredeti szemléletét is megszünteti. Hiszen zt látsztot kelti, hogy itt nem egy egyetemes modellről, hnem csk egy korlátozott érvényű-ről vn szó. A zlegerszegi elődás záróképe zért sirttthtj el szereplőket, mert Ruszt e ngy birodlom-kis nép kollízió trtlmát második világháborús zsidóüldözésekre vontkozttj. A menekülők", deportáltk" személyes holmiji között láthtó bőröndök, grmofonok s csjkák" jelzik, hogy itt behelyettesíthető és behelyettesítendő helyzeteket látunk. H drám erről szóln, jogosultnk tekinthetnénk finálét is, de ez rendezői értelmezés mű ellenében ht, és mivel ez koncepció nem vihető utentikusn végig szöveggel szemben, z elődás következetlenné válik. A szerzői instrukció szerint pusztságbn játszódó jeleneteket produkció zzl jelzi, hogy játékteret homok- réteg borítj. Az elődásbn két színen zjlnk z események: rómik körében játszódó jelenetek térszínház nézők áltl övezett előterében, egy hosszú középpontjábn körbeforgthtó pllón", illetve körül folynk; másik tábor történései egy - játéktér hátterében álló, s jelenések lklmávl legtöbbször középre húzott - dobogón, illetve körül játszódnk. Csányi Árpád díszletében ez két helyszín épp-úgy élesen különválik egymástól, mint Schffer Judit jelmezeiben rómi táborbn élők és jeruzsálemiek öltözéke. A városbn élők jelmeze szürke rb-ruh", fejükön szorosn tpdó fejfedő, rcuk soványr mszkírozv. A soványság érzékeltetése zért voln fontos, mert mű szerint város lkói éheznek - z éhség készteti Máriát gyermeke megölésére -, z elődás zonbn nem tudj megteremteni ennek helyzetnek hitelét. A szereplők beesettre mszkírozott rc, rjtuk lötyögő ruh csk külsődleges jelzések, s z éhezés megformálásából hiányzik jelképiség, szimbolikussá tétel. Az éhezés mint problém néző számár itt és most nem átélhető, márpedig drámábn rend-kívül fontos mozznt z egyes (jeruzsálembeli) szereplők étlensége. Ezt el kellene játszni! H csk külső utlások vnnk, és hiányzik megformáltság, (nem szükségképpen átélt, de felmuttott) belső trtlom, kkor néző intellektuálisn és érzelmileg is megérintet-lenül mrd. Sjnos, z elődás egészére jellemző, hogy nem tudj z esztétiki élvezethez szükséges feszültséget megteremteni, vgy egy-egy esetenkénti megteremtéskor fenntrtni. Csk néhány jelenet és csk néhány színészi lkítás hordozz ezt z erőt. A legkiválóbb jelenetek zok, melyekben Titust lkító Áron László szerepel, ki brvúros színész játékkl teremti meg z morális, mindenkit mnipuláló hdvezér figuráját. Cinizmus és közöny, kegyetlenség és rvszság szövedékéből gyúrt játékábn mindvégig ott vibrál egy ideges feszültség. Alkj legélesebben Berenicével folyttott mnipulációkbn, vele közös színekben muttkozik meg. A szereplők közül Áron László tlált leginkább utt Spiró drámi világához. Ez bból szempontból is érdekes, hogy ennek Titusnk figuráj nem Ktonáé, hnem z átdolgozóé. Érzésem szerint színészi lkítás sikerének z is része, hogy Spiró ebben z lkbn egy élőbb krktert teremtett meg, mint milye-nek Kton hősei. Titus jobbn eljátszhtó, mint többi szerep. A többi szerep ugynis jószerivel nem is szerep. Már említettem, hogy hiányzik belőlük belső, pszichiki elmélyítés, s csk funkcionálisn kerülnek megrjzolásr jellemek. Az ily módon megírt lkok életre keltése" pedig nem mindenkinek sikerült. A Mtthiást és feleségét megformáló Máriáss József és Brt Mári zok, kik élővé és hitelessé tudják tenni helyzetüket és szerepüket. Toronybéli jelenetükben, mi-kor kockát vetnek, rendező zt játsztj el, hogy z sszony becspj vk férjét, mikor dobott számokt mond-j. Brt Mári ezt olyn gesztussl jeleníti meg, mi feledtetni képes helyzet trgikumát, és enyhe derűt kelt. A másik közös képben pedig Máriáss József z, ki - jóslt ellenére előbb elhlt sszony fölött megrázó trgikumot képes felmuttni. Berenice ellentmondásos krkterével rokon módon Fekete Gizi is ellentmondásos lkítást nyújt: játékábn több bizonytlnság, mint htározot-

31 tn megformált jellegzetesség. Az már rendezői megoldás vitthtóság, hogy szövegben szereplő lekopszítás helyett Berenice csk leksztj hosszú tincseit, és egy rövid hjú prókát visel z elődás további részében - ez zért zvró, mert mindvégig kopszságáról beszélnek. Ugynilyen zvró mozznt kisfiú szerepeltetésének megoldás. Spiró egyetlen szereplőt hgyott el z eredetiből : Mári kisfiát. Ruszt vissz-állított őt bbn z értelemben, hogy (bár szövege nincs) élő lkkl jelenítteti meg z éhező, mjd üstben megfőzött és felflt gyermeket. De miért vn erre szükség? Hiszen megfőzés és szét-drbolás úgyis csk jelképesen jelezhető - miként Máriát játszó Császár Gyöngyi z egész szerepet légiessé teszi, relitásból z álomszerű felé emeli el. S csk zvrólg ht késő estében egy négy-öt éves kisgyerek kíváncsi tekingetése nézők homályáb. Ez rendezői megoldás sokkolás helyett beleszürkíti jelenetet z éhezők" szürkeségébe. Nemcsák Károly Florusként hitelesen muttj fel figur cinizmusát és kegyetlenségét, ebben z erőszkos" szerep-ben is jól helytáll (z eddig előtérben álló líri krkterek után), ám Titus árnyékábn nem elég erőteljes. A jeruzsálemi tirnnusok közül Simont ját-szó Kton András lkítás volt legmeggyőzőbb, ő teremtett műbeli világbn olyn sátáni figurát, milyen - egy más minőségben Áron Titus is. Míg Áron elsősorbn mimikávl, gesztusokkl dolgozik, Kton András z intonációjávl, szövegének közlés-módjávl ébreszt feszültséget, s teszi hngsúlyossá Simon vdságát, szertelenségét. Brcsi Ferenc Iosephuslkítás trtlom, tényleges megformáltság nélküli máz, mi mögött nincs belső erő. A további szereplők közül Nádházi Péter mint Adibeen és Kerekes László mint Júdás mguk módján és helyén helytállnk, érezhető igyekezetük, hogy megfelelően illeszkedjenek produkció egészébe, mi sikerül is - de jelenlétükben nem jelentősek. Borhy Gergely Elezárként és Siménflvy Ljos Jánosként, jeruzsálemi tirnnusok szerepében igen keveset nyújtnk, mi nem írhtó szerepeik kisebb súlyár vgy kevésbé definiált jellegére. Már-már közönyös színpdi jelenlétük kifejezetten zvró volt. Írásom elején z elődás záróképével kezdtem beszámolómt, most hdd fejez zem be nyitóképpel. Itt - szerzői utsítástól eltérően - Titus nem egyedül ül pusztságbn, hnem rbszolgák csoportj veszi körül. Miközben bevezető történetfilozófii, lételméleti gondoltit Áron László térdelve elmondj, z mtőr módr msszírozó szolgák néh mjdnem féldöntik: vigyázni kell, nehogy heves msszírozás" és blzsmozás következtében elveszítse egyensúlyát (nem játékból, hnem ténylegesen). Ez jelenség pedig z én szemem-ben érvényteleníti jelenet feldúsításánk jogosultságát. Ruszt József feldúsítni próbált KtonSpiró drámáját, s ezzel kívántossl ellentétes htást ért el. Azok megoldások, hogy jelenetről jelenetre két-két jeruzsálemi végigkúszik játéktéren, és közben vödörből meszet fröcskölnek rájuk; z fjt ellenpont, hogy egy szörnyűséget kellemes keringődllm kísér stb., nos, ezek olynfjt hozzátételek drámához, melyek eltávolítnk műtől. Ugynis színház eszköz-tárát ehhez drámához nem feldúsítni, hnem lecsupszítni kellett voln, mert Jeruzsálem pusztulás nem egy gzdg, sokszólmú, hnem egy egynemű, egylényegű, mérhetetlenül sivár világot jelenít meg. Ez komikus sivárság, homokos, szomorú, vizes sík" világ egy színházi értelemben nlóg sivárságot, egyneműséget igényel, s nem zt fjt feldúsítást, melyet zlegerszegi elődás példáz. Természetesen z ősbemuttór történő válllkozás s egy jártln, ismeretlen drámi út válllás tiszteletre és elismerésre méltó - ez esetben zonbn megvlósítás nem igzolt válllkozást. Zlegerszegen nem Kton József -Spiró György drámáját, hnem nnk színpdi pusztulását láthtjuk. Spiró György z átdolgozáshoz írott bevezetőjét zzl zárj, hogy z eredeti szöveg megtlálhtó bármikor, zt nem moss el egy átdolgozás. Tlán kd még válllkozó." Nos, Spiró átirtát sem moss el egy elődás. Tlán kd még válllkozó. Kton József Spiró György: Jeruzsálem pusztulás (zlegerszegi Hevesi Sándor Színház) Rendező: Ruszt József. Dísztettervező: Csányi Árpád m. v. Jelmeztervező: Schffer Judit m. v. Drmturg: Böhm György. Szereplők: Áron László, Nemcsák Károly, Brcsi Ferenc, Kton András, Siménflvy Ljos, Borhy Gergely, Máriáss József, Brt Mári, Fekete Gizi, Császár Gyöngyi, Nádházy Péter, Kerekes László. KOVÁCS DEZSŐ Az lkítás cspdái Srkdi Elveszett prdicsom Pécsett A htvns évek drámái meghódítni látsznk nyolcvns évek színpdjit. Örkény, Srkdi, Szkonyi, Huby, Fejes, Kmondy és mások művei fényesen rgyognk föl egy-egy sikeres elő-dáson már történelmi léptékkel is mérhető évtizedek távolából. A reprízek önértékükben htó drámákt szikrázttnk föl előttünk: z eltelt idő kioltott e drbok mögül születésük pillntánk szivárványfényeit. Egykori urájuk is jócskán elillnt, mert másféle irányultságú, új típusú feszültségekkel szembenéző társdlom nézi önmgát bennük; más terepen kell megállniuk", másféle ktrzist nyújtv m nézőjének. A háttér elmosódottság új megvilágításb helyezi mgukt drámákt: erejüket méri, gyengéikre leplezetlenebbül mutt rá. Srkdi Imre Elveszett prdicsom htvns évek felívelő drámi vonultából is tlán leginkább helyhez és időhöz kötött színpdi mű: születésének körülményei, bemuttásánk időpontj, vlmint drbbn megfoglmzott erkölcsi kollíziók és z egyéni írói sors meg háttérben meghúzódó nemzeti sorstrgédi egymásr felelése legendát szőttek köré, s kivételes kusztikájú irodlmi és színházi tetté emelték 61-es ősbemuttót. Időben eltávolodv Srkdi trgikus hlálától és konszolidációs korszk jellegzetes értelmiségi dilemmáitól, m, 1985-ben ez drám nem mond többet és kevesebbet, mint mit története, konfliktusink szerkezete, mű világképe immnensen trtlmz. Egy sikeres, fitl orvos embert öl, bortuszt hjt végre szeretőjén, ki orvosi műhib következtében meghl. Szbdlábon eltöltendő mrdék pár npját pjánál, z idősen is tevékeny és lkotó szellemű tnárnál tölti, erkölcsi támszt, de megmérettetést és ítéletet is keresve. Apj házábn nemcsk dolgos lkotó élet hitével, de z igzi, életre glvnizáló szerelemmel is tlálkozik z erdélyi egyetemist lány, Mir személyében. Zoltán, cinikusságig kiégett életélvező trgikus tett holdudvrábn önelemző kísérletet végez: kettős erőtérben, pj s szerelme inspirációjától

32 hjtv rr keres válszt, vn-e egyáltlán értelme z életének, s milyen kockáztot kell válllni, h élni kr, s be krj teljesíteni szerelmét. A 61-es Mdách kmrszínházbeli ősbemuttó kritikusi közül legtöbben Srkdi httyúdlát vélték kiolvsni Sebők Zoltán szviból: z önpusztítás démonávl szembenéző lkotó emberét, ki egzisztencilist jellegű htárhelyzetbe kerülvén vívódik nemlét s lét trgikus terheinek válllás között. B. Ngy László kkor perújrfelvételt jvsolt, kollégáivl polemizálv, egyben drám szerkezeti sjátosságir és nemzedéki fognttásár is fölhívt figyelmet: Nem végszó - leszámolás ez drám, egy eszménnyel, egy megkésett, elveszett nemzedék (vgy pontosbbn: intellektuelcsoport) dédelgetett, de soh el nem ért, csk lélekben meg-élt álmávl... Az írót nem z érdekli, hogy miért tette Zoltán, mit tett, nem kíván mentőkörülményeket keresni. Nem múlt, hiábvló élet bűnei felé nyílik meg drám, hnem jövő felé, melyet Zoltán elvesztegetett... Az»el-veszett prdicsom«tehát nem múlt, hnem jövő édene..." (Élet és Irodlom, június ) Az Elveszett prdicsom drámi építménye erre különös lphelyzetre épül: mikor drb elkezdődik, trgikus tett már lezjlott, főhős tett következményeinek logiki vriációit játssz le mgábn, erkölcsi nlízist végezve. A trgikus vétség következményei ktrtikus erejűek számár: hirtelen föl- villnt boldog jövő képe visszmenőleg is mérlegre téteti vele életét, kipróbálj jellembeli erejét, teherbíró képességét. Zoltán, félresikerült zseni" belátni kényszerül, hogy nihilbe menekülése megfutmodás vlóságos helyzet kínált nehezebb lterntív elől: pj munkás életének példáj, Mir őszinte, vártlnul jándékb kpott szerelme fölidézik előtte z elveszített éden vissz-nyerésének tekervényes, hosszú útját. Tíz évvel z ősbemuttó után Pándi Pál e kettős kötöttség drámi szerepét emeli ki: Imre bácsi munkerkölcse és Mir emberileg trtlms fitlság egymást felrgyogttv bontják ki Zoltán előtt z öngyilkosság gondoltától elfordító élet hrmonikus, izglms, ígéretes képét. Kettős htást érve el ezzel. Egyrészt felfokozzák Zoltánbn prdicsom elvesztésének döbbenetét, konkrétáltlános élményből konkrét-közvetlen élménnyé hevítve veszteség-érzést. Másrészt htlms jellempróbávl megvlósíthtó életlehetőség ígéretével bizttnk: példdás és z együtt válllás erejével. Ez kettős htás színmű drámi légkörének jellegzetes, mert konfliktus mgvávl összefüggő tényezője." (Tíz év múltán... Népszbdság, május 16.) Cikkében később rr is felhívj figyelmet, hogy Zoltán trgédiáját szándék és következmény lényeges különbsége htározz meg", ennyiben konfliktus szerkezete nlógiásn fölidézni képes z ötvenht utáni értelmiségi válság és útkeresés természetrjzát. Rdó Denise (Mir) és Mensáros László (Sebők) Srkdi Imre: Elveszett prdicsom című drámájánk pécsi elődásábn A m nézője számár mindez m már történelmi áttételeken át érvényesülő drmturgii mozznt, mely kkor rjzolódik ki erőteljesen, h színpdr állítás munkájár válllkozó rendező e gondoltkörre teszi z elődás hngsúlyit. A pécsi színház Vs-Zoltán Iván rendezte elődás nem vonultt föl vdontúj rendezői koncepciót, drb lp-eszméjét kívánj szolidn, ám htásosn kibontni. Sebők Zoltán szenvedélyessége játékszervező mozznttá növekszik rendező s z ezúttl színészi szerepet vállló Szegvári Menyhért (Sebők Zoltán lkítój) kezén. Minth drám csk rr koncentrálódnék, hogy generációs különbségeket kibonts: z p józn rcionlizmusávl, z prómunk nyűgét is vállló higgdt kitrtásávl szemben - mi kor igénye szerint vló - fitlbb nemzedék korán meg-kpott s még ki sem próbált mindent, már kiábrándult z életből. Zoltán z bszolútum vonzásábn él, vlóbn ő múlt rekvizitum", mert hisz úgy érzi, h már minden, z egész birtoklásánk lehetősége elveszett számár, kkor részletek, részlehetőségek nem is érdek-lik. Apj viszont megszenvedett élet bölcsességével, hetvenöt évesen is válllj szívós munkát, körülmények béklyói ellenére is. Az elődást nézve nem tudtm igzából eldönteni, hogy Vs-Zoltán Iván rendezői elképzelése vgy Szegvári Menyhért önállósulni kró színészi jelenléte vitte tévútr ezt mi léptékűnek induló játékot. Az történt ugynis, hogy Sebők figurájánk drámi súly olyn mértékben felnövelődött, mi drám szerkezetének összhngját is felbillen-tette - többi figur is csk z ő erő-terének mozgásit követve kphtott szerepet játékbn. Ebben szituációbn produkció lpszólmát Zoltán megformálój szóllttt meg, s z ő gykorin disszonáns hngütését már többi játékos sem tudt korrigálni. Szegvári Zoltánj nemcsk hogy nem őszinte belső vívódási megvllásábn, de érezhető szkdékot teremt figur vlódi krktere és színpdi jelenléte között. Szinte mindvégig érződik rjt, hogy nem éli z életét, hnem lkítj, s ez z lkítás nemcsk néző-nek szól, de játékostársink is. Zoltán látszólg széles érzelmi skálán szóll meg, vlójábn figur ngy formátumát, trgikus belső elmozdulását vonj vissz, fokozz le, s pusztító szenvedély

33 élét csorbítj ki, mikor egyenletesen mgs izzásún kr mindvégig megszóllni. A lélek finombb rezdüléseihez ugynkkor nincsenek eszközei: mint-h csk vlmely rutinos polgári (bulvár) trgédi tirádáit mondná. Az értelmiségi önvizsgált és lélekelemzés helyett itt bizony htásosn fölépített színészi szólót kpunk, mely önálló életet kezd élni drbbn. Annál fel-tűnőbb ez, mert figurák belső viszonyltink rendje vázltosn fölskiccelt, kidolgoztln mrd. Zoltán még csk nem is sejteti meg, hogy Mir szerelme vlhol legbelül megérinti. A szerelemmel mint elméleti lehetőséggel számol. Lehet-ne persze ez is szerep egyfjt fölfogás; cinizmus d bsurdum vitele még vlhogy beleférne z orvos lkjáb. Ám, úgy vélem, itt másról vn szó: nemcsk lssn öntudtr ébredő szerelem kibontkozásánk nem lehetünk tnúi, hnem már beteljesült kpcsolt bensőséges líri rjzávl is dós mrd z lkítás. Ekképpen Mir oddás is lényegében hiteltelenné válik, hiszen éppen z nem derül ki, mivel ejtette rbul ez z önpusztító, de hrcot is válllni tudó, értékes férfi. A fő-iskolás Rdó Denise cserfes, kislányos üdeséggel, viháncoló játékossággl és fitlsággl, z árttlnság tisztságávl, illúziót keltően formálj meg Mirát. Csupán zt nem tudj érzékeltetni, hogy szinte még bkfislányr rázúduló felelősségteljes döntés súly őt is nyomj, hiszen Mir, Zoltánhoz hsonlón, bár eltérő okokból, életében először szintén htárhelyzetbe kerül", döntenie kell. Az öreg Sebők megformálójául Mensáros Lászlót hívt vendégül pécsi színház - tíz éve emlékezetesen játszott Imre bácsi figuráját Mdách Kmrábn - most sem mrd nézők dós; sllngtln egyszerűséggel, visszfogottn és megbízhtón formálj meg bölcs, tevékeny pát. A kisebb epizód-szerepek közül Lbncz Borbál Zsófi nénijét kell megemlítenünk, neki még volt drámi személyzonosság". Az eddigiekben főként színészi lkításokról esett szó, mivel - számom-r - úgy tűnt, szuggesztív rendezői drbértelmezés híján szereposztás, illetve színészi játék mg volt rendezői koncepció. Ami z elődás kéz-ben trtásához", logiki ívének végig-viteléhez kevésnek bizonyult: nem tisztázódott egyértelműen, vgy leglábbis nem jött át" rivldán, hov kr el-jutni ez z egyébként pergő és rutinosn Mensáros László (Sebők) és Szegvári Menyhért (Zoltán) z Elveszett prdicsombn (Tér István felvételei) kivitelezett produkció. Tétov hngsúlyiból ligh olvshtni ki így drb mi léptékű mondnivlóját, nekünk szóló suglltát. Az elődást z sem menti, h főhős színész Szegvári megformálásábn áldoztul esett rendező Szegvárink. Zoltán doktor figuráj különös lkváltozáson esik át: legsúlyosbb terheket hordozó s legveszélyesebb szkdékok fölött átlépő ember könnyű- nek tlálttik ezen színházi estén. Fölszbdító zokogás drb végén ktrzist nem hoz, s miként z elődás, vlódi drám igézetét sem ígéri. Srkdi Imre: Etveszett prdicsom (pécsi Nemzeti S zínház) Díszlet: Vt Emil. Jelmez: Huros Annmári. Rendező: Vs-Zoltán Iván. Szereplők: Mensáros László m. v., Pál László, Szegvári Menyhért, N. Szbó Sándor, Melis Gábor, Lbncz Borbál, Rdó Denise f. h., Ngy Annmári, Unger Pálm, Cserényi Bél.

34 SOMLYAI JÁNOS Az utókor úriszéke Illyés Dózsáj Szegeden Hálátln szerep nemzeti, történelmi hősöké. Kivált zoké, kik megérik, hogy drámák, regények főszereplőjévé váljnk. Tetteik, jellemük legkülönfélébb ideológiák szócsövének szerepét tölthetik be, z dott mű keletkezésének idején meglevő vgy épp elérni kívánt történelmi, nemzeti tudt formálásához. Bizonyos mértékig rendben is vn ez így: történettudománynk fel-dt minél pontosbb, hű kép ki-lkítás hősről és koráról, z írónk pedig z dolg, jog és lehetősége, hogy tényekből céljink és eszközeinek megfelelőt kiválogss, felhsználj. Fentieket szinte szóról szór megismételhetjük, csk nem történelmi hősök, hnem történelmi drámák főszereplőivel kpcsoltbn. Miként drám fő-hőse vlóságos mintájávl szemben, kként z elődás főszereplője mű fő-hősével szemben lehet (kár) ellentétes ideológiák hordozój. (Betűről betűre szöveghű elődás esetében is.) A történettudománnyl szemben drámánk, ez utóbbivl szemben színielődásnk vnnk jogi, lehetőségei. Úgy tűnhet, legszbdbb lehetőségei színielődásnk vnnk, hiszen estéről estére örökös és - eszközeiből dódón természetes változásokkl, ismétlődő, ezernyi, egy időben htó tényező függvényeként megvlósuló és befogdhtó játékról vn szó, élő emberek kcióiról. A színész puszt megjelenésével, jelmezével, életkorávl, mozdultivl már egy sereg információt d. Am éppen emitt szűkek is z említett htárok. Hisz mi színen lát-htó, z mg nemében legteljesebb vlóság. Közvetlenül és mindenki össze-vetheti sját ismereteivel, tpsztltivl. Ezért vn, hogy egy-egy mű módosításánk szempontji között döntő módon kell figyelembe venni nézőnek hősről vló ismereteit, npjinkr jellemző közízlést, divtot. Kockáztos lépés történelmi drámák színpdi módosítás. Minél inkább távolodik z elődás hősnek ttól ké- pétől, mely műből ismerhető meg, nnál inkább válik néző mércéjévé benne már - olvsmányi, történelmi tények, dokumentumok lpján - ki-lkult kép. Ez kép - bár változtt-htó - nehezen tűri szoktlnt, neki nem megfelelőt. (Még inkább így vn ez, h néző nem is ismeri szóbn forgó művet. De ekkor tovább nő z elődás felelőssége. A szerzővel szemben is.) A szegedi Nemzeti Színház április 4-én muttt be Illyés Gyul Dózs György című drámáját. Sándor János, z elődás rendezője, írj műsorfüzetben:...szegeden új megfoglmzásbn kerül színpdr z elszlsztott nemzeti egység drámáj, mely végül is Mohács-hoz vezette z országot." Az újdonság igz, csk nem szerencsés. Az elődás éppen zokt problémákt erősítette fel, s tett megoldásukr elfogdhttln kísérletet, melyek nnk idején Illyés drbjábn is vitár dtk okot. Az elődásból mű első képe - hrc egy török cspt ellen - hiányzott, s továbbikbn is kevés szó esett török veszélyről. Az első jelenet két prszt beszélgetése. Szvikból z áltlános elégedetlenség csendült ki, elősegítve ezzel zt, hogy z elődás két társdlmi osztály kibékíthetetlen ellentétéről szóljon elsősorbn, nem lehetséges honvédő, nemzeti hősről, hnem forrdlmárról. Illyés drbjábn fordított hngsúly. Illyésnél nemzetvédő hősről vn szó, kinek szándék, hogy török ellen tűzzel-vssl hrcoljon, már első - ebből z elődásból hiányzó - jelenetéből is világossá válik. Pedig ez fontos jelenet, mert csk így válik világossá Dózs elhivtottság, jelleme. Fontos zért is, mert így nyílik lehetőség rr, hogy néppel szemben válllt felelőssége fejlődve lkulhsson, váljék épp Zápolyávl közös jelenetére olyn tudtossá, mint nemzetvédő krt. Illyés drbjábn így kp értelmet dilemmáj és áldozt. A drbbéli Dózsánk vn mi között válsztni, és világos z is, hogy Dózs csk két rossz között válsztht. Vgy meggyötört népet, prsztokt árulj el, vgy serege széthullik, s nem segíthet meggátolni török bejövetelét. Dózs mellett dönt, mi mégis értéket teremt és őriz: hűség dologtevők" iránt. Tűzhlál válsztás csk így válhtott morális tetté. A Szegeden megvlósult Dózs György, s személyével, cselekedeteivel összefüggő mondndó oly messze került feltételezhető vlóságostól, bennünk kilkulttól, Illyésétől, hogy elfogdhttlnná vált. Rádásul z Dózs, kit itt láttunk (Csernák János lkításábn), még z elődásbn előállt drmturgii problémák megoldásához is gyengének bizonyult. A három főszereplő: Csernák János, Kovács Zsolt (Mészáros Lőrinc), Szirmi Péter (Zápoly) mű mondndój szempontjából közös játékát már puszt megjelenésük is megnehezítette. Szereposztási tévedés - mondhtj kritikus. De szerepértelmezésük sem illett össze. E tekintetben hibásnk Csernáké és Kovácsé mondhtó. Okként rendezői instrukciókt is megjelölhetjük. Dózs öltözete: enyhén fénylő, kifejezetten divtos vonlú, prktikus bőrruh, ngy (sem ruhához, sem többi szereplő jelmezéhez nem illő) csizm. Rjt (és Mészáros Lőrincen) kívül mindenki másé ngyjából és egészében egységes, korhű viselet. Ez jellegtelen és mi divthoz közelítő ruh Dózs székely köznemes voltát sem tudt kifejezni. Nem segített z sem, hogy Dózs második felvonásbn - fogoly-ként - e ruhánk már csk ndrágját viselte, s inge ugynolyn dróc, mint ktonáié. Mert ez nem bjbn, trgédiábn tudtos közösségválllás, h-nem legyőzött, fogoly hdvezér, fel-kelő rngjától, díszeitől" vló megfosztottságánk lett jele. Dózs ebben z elődásbn ngyon fitl. Leszámítv egy-két mellékszereplőt, ő legfitlbb, hngsúlyosn is z. Ennek pedig - z elődás tnúság szerint - semmilyen más okát nem tlál-ni, mint zt, hogy így kpjnk (szegedi) fitlok példképet. Lehessen könnyebb zonosulásuk hőssel. De el-fogdni ezt z okot nem lehet, legfeljebb megérteni. Dózs hullámos, kissé fésületlen hjú, árttln képű kmsz. Ennél Csernák játék sem nyújtott többet. Szerepformálását elemezve elmondhtó: Dózs György csupán két érzéssel rendelkezett. Az egyik bimbózó szerelem, másik - és lényegesebb - furton-furt robbnó, feszülő indult nép sors mitti ggodlomból fkdón. Ami z elsőt, Ann (Juhász Róz lkítj) iránti szerelmét illeti: tiszt, visszfogott, szemérmes. Csernák bbéli igyekezetében, hogy Dózsánk minden körülmények között becsületes voltát hngsúlyozz, e szerelmet igen elfogódottr hngolt. Kétségtelen, z író is így látttj Dózsát szerelmesével, Anná-

35 vl: Vezér vgy, hős vgy. De bent szívem / gyereknek érez, vérebek között. / Féltelek." Azokbn jelenetekben, melyekben tpsztlt ktonát, férfit, esetleg forrdlmárt kellett voln látnunk, Csernák öblös, férfis" hngot ütött meg. Ez sem hozzá, sem z áltl ábrázol-htó Dózsához nem illett, túlzásnk htott, de más eszköze htározott, kemény férfi ábrázolásár nem volt. Ebből hngból zonbn Csernák nem engedett, ezért Dózs minden szituációbn zonosn regáló figurává vált. A kevéssé megfontolt felnőttre vgy gyerekre jellemző, hogy dühödtségéből, indultából nem tud és nem kr engedni. Vn Dózsánk egy-két olyn jelenete, hol vlmit megfontolni, döntenie kellene. Am ezek is csk tnácstlnságát, hmvs árttlnságát sugllták. Annál is inkább, mert ezek többsége Dózs és Mészáros Lőrinc közös jelenetei. Ebben z elődásbn Dózsánk elsősorbn forrdlmárnk kellett voln lennie, de Mészáros Lőrinc lkj e tekintetben erősebb lett. (Illyés szövege is ezt segíti.) De z elődás egyensúlyánk, főszerepek helyes viszonyánk megőrzése megkívánt voln, hogy Dózs pp mellett is érvényesüljön. Ehhez viszont színésznek nem mrdt más lehetőség, mint nemzetvédő hngsúlyozás, szemben" Mészáros forrdlmiságávl. Ennek ábrázolásához - z ehhez hiányzó jelenetek és Dózs túlságos fitlság mitt - csk fontolgtás, tnácstlnság mrdt. Ezt z egész elődásr kihtó drmturgii problémát nem tudt, nem tudhtt Csernák megoldni. A Kovács Zsolt lkított Mészáros Lőrincről szólv szintén utlnunk kell külső megjelenés fontosságár. Kovács Zsolt lcsonybb és láthtón idősebb, mint Csernák János. (Hogy két színész között vlóságbn milyen kor-különbség és kinek jvár vn, ez-úttl nem érdekes.) Szemben Dózs kissé fésületlen frizurájávl, Mészáros Lőrincé nyomtékosn hátrfésült, ápolt. Mgs homlok okos, tájékozott ember benyomását keltette. Csuhár emlékeztető, de ennek jellegén belül modern szbású dísztelen köpenye szintén fekete, enyhén fénylő bőr. Azért is, mert e ruh nem túlságosn bő, Lőrinc pp léptei prók, szporák, surrnók. A rfinált embert is eszünkbe jutttt. Azt z embert, ki vlmit titokbn trt, mert Kovács Zsolt (Mészáros Lőrinc) és Csernák János (Dózs) Illyés: Dózs György című drámájánk szegedi elődásábn úgy véli, könnyebb úgy elérnie -- egyébként nemes - szándékát. Kovács szerepértelmezése bizonyos értelemben szükségszerűen lett hibás. Mert Lőrinc helyes megformálásához segítséget éppen ttól nem kpott, ki erre egyedül lklms lett voln: Csernák Dózsájától. Lőrinc Dózsához vló viszonyát csupán meggyőzés szándék jellemzi. Mivel ez győzködés csk z utolsó jelenetben érte cl célját, úgy tűnt, Dózs csk Zápoly foglyként válllt tudtosn mindzt, miért Lőrinc pp oly állhttosn küzdött, s ezt is csupán rr hírre, hogy ngy botú brát" vlhol egy mroknyi sereg élén még mindig hrcol. Ebben z elődásbn, ebből jelenetből nem z eszméért válllt mártírhlál morális súlyát éreztük, inkább kérdést foglmzhttuk meg: vlóbn tudt ez Dózs, hogy mit és miért csinált eddig, hogy miért válll most tűzhlált? Igz viszont, hogy Kovács lkított Lőrinc pp többféle eszközt is lklmz. Indultos, kérlelő, érzelmekre pelláló, dühös, keseredett, érzelmekkel zsroló. De Dózs niv fitlság, egysíkúság és ezzel szemben pp fellépése, küllemének mefisztói jellege nemegyszer olyn embert láttt, ki másikt olysmire krj rávenni, miről tlán mg is érzi: hib. De erősebb, okosbb, rfináltbb: sikert ér el. A Kovács felépítette Mészáros következetes, kifejezetten árnylt figur. Épp csk vlósághoz, Illyés drbjához nem volt köze. Fölébe nőtt Dózsánk. Igz, csk így sikerült pótolni zt Dózsából hiányzó erőt és elhivtottságot, mely egy ekkor sereg győztes cstákr vezetéséhez nélkülözhetetlen. (Tuljdonképpen jó megoldás lehetett voln, hogy Kovács egyfjt túlfűtöttséggel ábrázolt forrdlmár Mészáros Lőrincet, de cskis bbn z esetben, h ez Dózs összetett felelősségét érzékeltethette voln.) A hrmdik kulcsfigur: Zápoly, Szirmi Péter megjelenítésében. Akár pj is lehetett voln Dózsánk: robosz-

36 GYÖRGY PÉTER Zűrzvr és kor bánt Kleist-drám Kton József Színházbn Csernák János, Juhász Róz, Lengyel János szegedi Nemzeti Színház elődásábn (Hernádi Oszkár felvételei) tusbb, erősebb, politikához, hrchoz, persze fondorlthoz is jobbn értő. Szirmi Péternek kellően érzékeny eszközei voltk sját hdi segítségével mgát mindenáron királlyá koronáztt-ni kró, de másodsorbn z ország sorsát is szemmel trtó erdélyi vjd megjelenítéséhez. Az áltl ábrázolt Zápoly tudt, hogy mit és hogyn kr elérni. Htározott és kemény, de nem zért, mert hngj dörgő. Férfis jelenség, de nem, mert indultos. (Hogy z indultosság nemcsk Dózs előjog lehet, s nem jelent önmgábn pozitív tuljdonságot, bizonyított Király Levente igen pontos, kimunkált Báthori-lkítás. Ez Báthori nem több, nem is kevesebb, mint egy népnyúzó" főnemes, kinek indult, dühe lázdó prsztji ellen, szinte gutütésig fokozódik.) Zápoly mozgás vlóbn ki-mért, erőt sugárzó volt. Szirmi tudott beletörődést és ellentmondást sejtetni. Zápoly neki nem tetsző döntésekre e g y mereven, lssn félreforduló fej bólintó és tiltkozó mozdultávl válszolt. Meglázkodv kérte már le-győzött Dózs szövetségét, de kurt, nem emelt hngú utsítássl szólt z áltl megszbdított, vele egyenrngú, erejüket újr érző nemesekhez. Ezen Zápolyán csk egyszer lett úrrá z indult. Igz, kkor viszont tombolt. Évek kitrtó munkáj, fondorlt: királlyá válsztásánk lehetősége égett el Dózsát elemésztő tűzben. Dózs éretlensége", Zápoly árnyltság is hozzájárult, hogy felerősödött Zápoly drmturgii szerepe. Ettől politikához, htlomhoz értő embertől el nem vitthttuk, hogy vlóbn krt nemzeti összefogást közeledő török ellen. Hiáb, hogy előttünk - de nem Dózs előtt - nyilvánvlóvá vált vllott és válllt hovtrtozás. Kettejük viszonyábn óhttlnul előtérbe került Mohács kérdése is. Ez z itt látott Zápoly vlóbn rendelkezett olyn szándékkl és erővel, melyhez nem cstlkozván, Dózs felelősséget válllt mgár mjdni Mohács mitt. A díszlet (Vrg Mátyás munkáj) jól kitölthető teret nyújtott z elődás számár. A félköríves, lcsony deszkdobogó áltl színpd előterében kilkított tér cselekmény, mozgások központi helye. A háttérben dobogón kétoldlt egy-egy deszkemelvény mgsodott. Mindez két felvonás során változtln. De elég egy-két kellék, hogy hihető, új helyszíneket kpjunk. Hol Dózs seregének táborát, nnk plánkjit, dobogó előtt helyet, hol főznek, hol sebesülteket ápolnk, egyszóvl tábor legbelsőbb körét, hol pedig egy-egy prsztportát, zoknk kerítését s középen pedig egy flu zon helyét képes sejtetni, hol lényeges, közös dolgok történnek; egy trón el-helyezésével, világítás megváltozásávl máris király trónusánk emelvényét, másik oldlon pedig mgsltot, honnn püspök szólít hdb. Illyés Gyul: Dózs György (szegedi Nemzeti Színház) Díszlet: Vrg Mátyás. Jelmez: Molnár Zsuzs. Rendező: Sándor János. Szereplők: Csernák János m. v., Kovács Zsolt, Juhász Róz, Bácski János, Rgó Iván, Lengyel János, István Attil, Egyedi Klár, Herczeg Zsolt, Szüri György, Szirmi Péter, Király Levente, Holli Kálmán, Flórián Antl, Szántó Ljos, Köves László, Kátó Sándor, Pőcze István, Kovács Mgdi, Fehér Juli, Kskó Erzsébet. Én vgyok én, te vgy te" - így szól tréfás gyermekcsúfoló. A mondók bizonyosságot ígér, beszélő feltétlen zonos önmgávl, z individuum megbonthttln, z identitás, z önzonosság nem szorul mgyráztr. Freud - Rossz közérzet kultúrábn című esszéjében - felhívj figyelmet rr, hogy világbn vló feloldódásunk, z óceáni érzés" ellenére semmi sem bizonyosbb, mint sját énünknek z érzése... leglábbis kifelé, z énnek világos és éles htári vnnk. Csk egy rendkívüli állpotbn... történik másként, szerelem zzl fenyeget csúcs-pontján, hogy htár z én és z objektum között elmosódik". Minth ez z elmosódás, z én és külvilág htáránk, biztos különbözőségének feloldódás lenne z lpkérdése Ács János Kleist-interpretációjánk s Amphitryon-rendezésének, melyet Kton József Színházbn mutttk be. A Freud áltl bizonyosnk vélt htár elmosódás, z én vgyok én" evidenciájánk biztonság e drb férfi szereplői számár elveszett. Hisz Sosisból kettő vn, még szövetségre is telne belőlük. Amphitryonból is több vn kelleténél, ő viszont legyilkolná másik sját mgát. Te vgy te", folyttódott mondók, s ezen ponton nők világánk evidenciáj bomlik fel. Alkméne számár egyáltlán nem bizonyos, hogy melyik te-hez is beszél, mint vlóságbn is hol Jupitert látj, hol Amphitryont, hol egyiküket, hol másikukt öleli, de mindig ugynkként. Így vn ezzel két Sosis felesége, Chris is, ki szintén nem ismeri ki mgát változó viselkedésű férjén, ki hol Merkur, hol z igzi, épp ezért hol így, hol úgy goromb. Az istenek tehát lászálltk, s így z emberek világánk elemi rendje megbomlik, z emberi képmásb öltözött égiek elvennék hlndók utolsó menedékét is: zok sját személyét. Ács János számár z önzonosság kérdése z igzi, gyötrő problém, úgy vélem, ennek ki-hordás állott rendezői elképzelésének előterében. De ez problém világosn követhető Ács egész eddigi pályfutá-

37 sán, mkcsul újr-újr vissztér. Az ilyen hűség és őszinteség kkor is fel-tétlenül figyelemre méltó, h mg z elődás csk töredékesen mutthtj z eredeti elképzeléseket, melyek, úgy tűnik, csk részleteikben vlósultk meg. Ács világ felbomlás tüneteit viseli mgán, inkább tűnik zkltottnk, mintsem rányosnk, kiegyensúlyozottnk. Épp ezért jelentős, hogy színpdkép és rendezői élmény, úgy vélem, ritk összhngbn vn, s z elődás látványvilág roppnt árulkodó. Hiszen Antl Csb végtelenül rfinált színpdképe éppoly rétegesen felépített, mint hogy Ács felépíteni szándékolhtt egész rendezését. E tér zonnl mgához vonj különösebb kulturális rfinériár, urlásokr nem túl érzékeny nézőt is. Az elődás elején - miközben hlljuk, hogy benn házbn heves szerelmi cst dúl sejtelmes fények csillognk és gyúl-nk, z oszlopok foszforeszkálnk, végtelen ég kékjét két metszett s némiképp ívelt form jelzi, s háttér ugyncsk kék fl. A teret lezáró fl előtt víz is lehet, hiszen fényreflexek ott csillog-nk, játsznk, beborítják színpd egész hátsó részét. Legfeljebb jobb oldlon álló ház szerénysége és bl oldli indokoltln rom túlméretezettsége különös, s meghökkentő márvány-pdlót idéző, vlójábn különös minták szerint homokkl felszórt színpd. Mind-ez, e külső-belső tér már önmgábn véve is htásos, ám további szemlélődés további rétegeket, értelmezési ötleteket dht, melyek összefügghetnek zzl bizonytlnsággl, belső kétséggel, mely létrehozt z énzonosság felbomlását, s mely mitt oly korszerűnek és ismerősnek tűnhetnek Sosis szövegei is. ( És hogy itt sját mgmb botoltm, s hogy z z Én, ki éhségtől meg úttól kimerülve most teelőtted áll, másikbn innen bújt elő, egy fürge és vd vsgyúrót tlált...") Ne feledjük, hogy már Krinthy is Sosis vlóságát álmodt: Azt álmodtm, hogy két mcsk voltm, és játszottm egymássl." Antl Csb világ ugynis csk jelzésszerűen imitálj klsszik korát, s esze ágábn sincsen rekonstruálni zt. E tér pedig erősen hsonlít h ön-tudtlnul, h szándékosn, e rímelés mindenképpen tény Chrles Moore híres New Orlens-i Pizz di Itlifiár, melyen brokk és z ntik, z illúzió és vlóság, neon és np-fény, funkció nélküli álromok, vizes felületek tükröződései váltják egymást. Moore terén éppúgy, mint Kleist hősei számár, világ egy roppnt s össze-tört illúzió. mint Antl Csb terében, h úgy lkul, kőoszlop minden további nélkül foszforeszkálni kezd, vgy épp színpd fénylik fel z istenek láb nyomán. A hátsó kék flnál, vízben tünékeny uszodi reflexek villognk, s színházbn oly szoktln esztétiki htást keltő fényben z önmgukt keresők mossák meg izzdt rcukt, hűtik le lázuk, csillpítják ijedtségüket. Ez újbb utláslehetőséget nyújt: íme, Nrcissuslegend is felvonul. A kulturális metforák e bonyolult szerkezete rr vll, hogy rendező nem pusztán intellektusávl tudj színre állított problémát, hnem mélyen át is éli zt, s immár formává téve foglmzz meg művészi problémként sját létproblémáját. Ez z elődás jó pár dolog mitt, mint rr lább rámuttnék, hibáztthtó, ám semmiképpen sem átlgos, nem fféle tisztes iprosmunk, hnem létező, meg- Kl ei st: Amphitryon (Kton József Színház). Sinkó László (Sosis) és Blky Géz (Amphitryon)

38 kerülhetetlen és ismerős válságokt feltáró helyzetek sorát elénk állító lkotás. Ács pontosn tudj, hogy z önzonosság - Krinthynál Én és z Énke - problémáj, úgymond, benne vn levegőben. A szellemi divtok megfeddése pedig nem válsz létükre, s főként nem z áltluk kihordott problém korérzékenységének jogosságár. Hiszen mgyr irodlom egyes megfontolások szerint mostnábn új korszkáb érkezett, bizonyosn új jelenség z elbeszélői ttitűd evidenciájánk felbomlás, z író és olvsó közötti egyértelmű viszony megszűnése, z állndó reflexiók szövegbe vló beikttás. E reltivizálódási folymt nem kerülte el színházt sem, mrionett iránti érzékenység, látványvilág főszereplővé válásánk jelensége, színész státusánk megrendülése ugyncsk bból felismerésből eredhet, hogy már színpdon álló színész megfoghtó, személykénti bizonyosság is kétséges. Vlóbn, e korszk roppnt érzékeny tükörre, mely áltl homályosn lát, s korunk hőse szemét dörzsöl-vén élesebb horizontot keres. Ács problém felismerése tekintetében hódol divtnk, de csk ennyiben. A rétegzettségre, frgmentumjellegre, z eklektik természetességére, rendezetlenség pátoszár utl látvánnyl, de Blky Géz Kton József Színház elődásábn színház humánus oldlát - s ez z igzi rejtelem, z igzi érdem - megőrzi. Ács tisztábn vn vele, hogy h kor-szk problémáj z éhzonosság drámáj, kkor ezt csk személyes megrendültség, tehát színészi lkítás révén érvényesítheti. H színpdon nem megteremtett, igz, hiteles viszonyok láthtók, kkor pusztán reflexiók áltl megindított tudt számár z üres látvány átélhetetlen, élvezhetetlen. H Alkméne problémáj színpdon nem lesz sorsává, h Sosis letglózv, meg-semmisülve nem válik bölccsé, h személyes megrendültsége nem ársztj z emberi nem egészében vló megrendültséget, kkor néző kívülmrd, mert nem nézővel játsznk. Az én-zonosság drámáját látjuk tehát, még h vígjáték is vn színlpr írv. Épp ezért tuljdonít Ács, zt hiszem, teljes joggl, kulcsfontosságot drb második jelenetének, Sosis és Merkur tlálkozásánk. A két én első összeütközése már z egész elődás lpproblémáját felmuttj, hiszen szereplők cstáj már ezzel elkezdődik. Sosis önmg egzisztenciájáért küzd, Alkméne pedig már becsületéért is. Identitás és morál z ő esetében már szervesen összefüggenek. Amphitryon z elvesztett feleségért s világbn vló eligzodásáért hrcol, Jupiter pedig - mert még ő is kénytelen küzdeni - zért, hogy oly lelkes szeretője ne Amphitryonként, hnem önmg-ként, isteni szeretőjeként szeresse. Merkur mrd egyedül lelkes, nevető kívül-álló. Mindennek megfelelően Sosis és Merkur tlálkozás minden részletében kidolgozott, jelenet váltási gyorsk, két egyformán felöltözött lk egy idő után egymás mondtit is hlkn motyogv mondj másik után. A htás szinte rémületes. Merkur vihogv, kár-örömmel motyogj Sosis mondtit, ezt ő megteheti, hiszen ő isten, mindent tud, miért ne tudná ezt is. Sosis motyogás viszont megdöbbenő emberé, rémülté, ki döbbenten látj, hogy énje többet nem zárt kifelé, világ felé, kármit gondol, másik énje már zt is tudj. Ez becspottság, ez rémület ismerős és modern. Sosis meghökkenése és küzdelme, mjd rezignációj folymtos vereséghez, ngyurk újbb és újbb trükkjeihez szokott emberé. Ami itt történt, z mindössze nnyibn különbözik z eddigiektől, hogy immáron őt sját mgát is elvették önmgától. A Doppelgngerélmény megjelenése ez: másik, ki én vgyok, megfoszt önmgmtól. Szomorúság, rádöbbenése zt muttj, hogy Sosis tudj, z ember végül elfogyszthtó, felmorzsolhtó, nem végtelen. Más nyomon indul el vgy indítj el sors Amphitryont, hogy ztán végül ő is ugynbb z állpotb érkezzen meg, mint többiek, teljes kifosztottságb és ürességbe. Ő ugynis csk csod áltl érthetőt, z egyébként érthetetlent gynúsítássl köti össze, míg ugyne problémánk másik oldlát Alkméne z önvizsgálttl oldj fel. Hiszen ugynzon érem két oldl ez, egyik oldlán tehetetlenné tévő vk-düh, másikén hűség kétségbeesettsége, felismeréstől vló irtózás, z önvád áll. Ács egyik legfinombb felismerése, hogy férfi-női természet társdlmi szerepkülönbségét mximálisn kijátszhtj. Alkméne vlóbn trgédiát él át, Amphitryon pedig vlójábn semmit sem lát, semmit sem ért meg sját megcsltságánk indultán kívül, mely pedig elfedi előle szeme előtt lezjló világ-drámát. Hiszen Doppelgngerek url-m, h isteni eredetű is, de tűrhetetlen, végre is z istenek megzvrt szerelmi élet világrend egészébe vló bevtkozás. Aki mindezen jót mult, z Merkur. Ács zonbn megkettőződések drb-

39 jábn z ő lkját is megkettőzi, Sosis álrcáb öltözött lk mellett feltűnik egy ngyobbrészt ném szereplő, z igzi Merkurként, krcsú, ntik ifjú, lábán szárnys sruvl. Az ötlet meg-htározó, hiszen jó pár jelenetet álldogál, sszisztál, kommentál végig z igzi Merkur, ki egyébként gykrn mást kr, mint Sosisként felöltözött ön-mg. Hiszen meztelen Merkur unj z embereket, kineveti őket, már menne is, Alkménét elrántj Jupitertől, hogy induljnk már, máskor pedig idegesen fogj nnk kezét. Mindeme zűrzvr kérdését színészi lkítás kell hogy megvlósíts. Bármily furcs: z elődás egyen-súly felbomlásánk egyik ok, hogy Sosist lkító Sinkó László minden társánál mélyebb és érleltebb játék krtlnul is elválik z elődás egészétől, s időnként úgy tűnik, hogy e színész mgányos párbeszédet folytt sorssl. Sinkó lkítás bölcs és megkeseredett embert muttj, rezignált humnistát, ki un szolgánk lenni, s módfelett rosszul viseli, mikor megverik. A bölcs és rezignált szolg rchetípusán túl Sinkónk sikerül elérnie, hogy e figur ismerős sját jelenünkből. A színész minden mondtr lecsp, egyetlen értelmezést sem hgy ki, és pontosn érzékelhető, hogy milyen mértékben élvezi játékot. E színész egyike lett ngy vrázslóknk, ngy átváltozóművészeknek, kik minden helyzetben embert játsznk, s minél inkább rról vn szó, hogy válságb került személyt kell elénk állítni, nnál inkább ön-mg, nnál ngyobb érzéki erővel, látomásos indulttl tölti meg lkítását. Alkításánk súly, drámi ereje viszont krtlnul is felborítj z egész elődás egyensúlyát. Hiszen Vjd László Merkurként társává lesz bolondozásbn, de nem drámábn. Mindez mgyrázhtó Merkur kívülállásávl: hiáb, őt drám nem érinti, ő mindössze csk átutzó itt, ki jót viccel Sosissl és Amphitryonnl. Ez vlóbn indokolttá teszi Vjd játékfelfogását, csintln és örömmel gonosz küldönc, szerelmi kerítő lendületes szerepformálását. Vjd humor ismert, most sem hgyj cserben, remekül lkítj tohony, lomh, pimsz szolgát, ki közben isten is, s személyes trgédiákr, átélésre nincsen ideje, ő hlhttln, s már túl sok hlndót látott. Az elődás kulcskérdésévé lett Dörner György Jupiterlkítás és Blky Géz Amphitryon- Udvros Dorotty (Alkméne) és Máthé Erzsi (Chris) z Amphitryon című elődásbn (Sárközy Mrinn felvételei) lkításánk kettőse. Hiszen megkettőződés itt már nem pusztán személyes trgédi, hnem konfliktus kérdése is. Amilyen e két színész közötti viszony, olynná nőhet fel Alkméne lkj. Amilyen lehetőséget nyújt e két színész, olyn jó lehet női főszereplő. Dörner minth elvesztette voln keménységét, régebben reá feltétlen jellemző élességet, nyers htározottságot, ennek helyén enerváltságot, lzságot, szigorúbbn szólv fegyelmezetlenséget láthtunk. Kérdéses persze, hogy lktilg neki vlóe szerep, de Dörner jobb színész nnál, mintsem leírjuk, hogy nem, és ezzel egyrészt levegyük válláról felelősséget, másrészt értékelhetetlennek minősítsük munkáját. Úgy hiszem, Dörner mostni kudrc nem nnyir z lkti kérdéssel, hnem sokkl inkább koncentrációvl függ össze. Az ő lkításából feszesség, Blkyéból személyes drám finom átélése hiányzott. Tehát h Alkméne isteni kedvese lehető legkevésbé isteni, ellenben élvetegen földi, már z is drámitlnná teszi szituációt, ám h ehhez még z is járul, hogy vlódi férje sokkl militárisbb, szemöldökrángtóbb s hiúbb, mint kellene, z már egyenesen bj. Holott Blky jó színész. Félek, hogy kettejük szerepértelmezésbeli el-tévedése összefügg, hiszen egymás mozdultit kellene lesniük. Ács érezhette, hogy e párosból hiányzik közösség, hiszen meg sem próbált olyn közös játékokt, együttes vicceket létrehozni, mint tette zt Merkur s Sosis esetében. Bizonyosn hiányzott színpdi kommunikáció, s ez mindkét színészt súlyos mértékben visszvetette. Ez helyzet fogdt" Udvros Dorottyát, ki Alkméneként bebizonyíthtt, hogy ugynolyn jó komikánk és drámi színésznőnek, és hogy pszichológii hitelesség és érzékletesség jellemzi minden megmozdulását. Érzékiség és erkölcs közti vergődésben látjuk, s e kettős szorítást, megcsltást és megdöbbenést, befele záródó drámát, közölhetetlen gynút, kiélhetetlen hrgot szinte tökéletesen játszott el. Udvros épp zt bizonyíthtt be, hogy z erkölcsi tökéletesség szenvedély, drám és küzdelem, s nnk semmi köze sincsen hidegséghez. Christ Máthé Erzsi lkítj, ki ismét remekelt, s láthttuk, hogy krkterformáló képessége, személyiségének sugárzó ereje töretlen, ugynúgy, mint humor is. A jelmezeket Szbó Mári tervezte, z elődás zenéjét Márth István készítette. Végül meg kell említenünk Duró Győző szerkesztette kiváló műsor-füzetet, mely oly fontos lenne több elődáson is, és sjnos, egyre ritkább. Heinrich von, Kleist: Amphitryon (Kton József Színház) Fordított: Szbó Lőrinc. Díszlet: Antl Csb m. v. Jelmez: Szbó Mári. Zeneszerző: Márth István. Drmturg: Duró Győző. Rendező: Ács János m. v. Szereplők: Dörner György, Vjd László, Blky Géz, Sinkó László, Udvros Dorotty, Máthé Erzsi, Gry József, Márkus Ferenc.

40 négyszemközt CSONTOS SÁNDOR Srkdi Imréről, drámáról, színházról Beszélgetés Huby Miklóssl bn Genfben olvstál egy Srkdinovellát, A szökevényt ben, mikor búcsúztttd z írás szerzőjét, elmondtd: nnk idején ujjongó örömet jelentett felfedezni őt mgd számár. Évek ót el-szigetelten élvén mgyr szellemi élettől, mű htás felfokozott lehetett. Föl tudnád-e idézni, milyen? - Egy ngy tehetség felbukknás, egy remekmű olvsás semmi máshoz nem foghtó öröm. Ritk öröm, mi-ben nincs semmi önzés. Ebből z írásból sugárzott vlóságismeret, részvét, z elbeszélni tudás. Főképp z utóbbit említem nyomtékkl, mert ngyon kevés olyn prózíró vn, ki ilyen vrázsltos könyedséggel tud intonálni, legtöbben vlhogy kimódolják. Hogy vlki úgy tud beszélni, elbeszélni, hogy vlóságos térnek és időnek dimenzióibn legyen otthon z ember, ez számomr legirigylésreméltóbb képessége néhány kivételes írónk, így Srkdink is. Kritikusok ritkán elemzik ezt képességet, mert vn benne vlmi elemi, és ezért elemezhetetlen. Az írók pontosn tudják egymásról, kinek vn meg, kinek nincs. De ők is ritkán beszélnek ról. Srkdi nem volt ösztönös" - szinte túl tudtos volt. Vitákbn tetszett ki, milyen spekultív, milyen filozófus elme. Miután mindez, mit elmondtm, birtokábn vn, csinál egy olyn brvúrt, mire legrfináltbb modern htásvdászt és stílus sem képes. Fordít egyet z időn, s z oly fontos novellisztikus csttnó" pillntábn egy-szerre csk felébreszti z emberben kétséget: olyn történetet hllottunk, mit tuljdonképpen nem is hllhttunk. Hiszen ezt vlki z élete legeslegutolsó pillntábn meséli nekünk, vgy már zon is túlról. Hogy léphetek én át, h egy tpodtt is, szökevény túlvilágáb? Az ember esze belekáprázik: minek voltm tnúj? És ebben kápráztbn ott z z esély is voltképpen z egyet-len logikus mgyrázt -, hogy csk nem velem történt meg mindez?... Lehet, hogy én voltm szökevény? Hiszen bból z utolsó, kettős értelmű mondtból ez is kitelik:... úgy ludtm el". - Ugynevvel novellávl még egyszer dom, Srkdi Imre hsonló vonzlmkkl kpcsoltb kerültél, mikor rövidfilm készült viseltetett régi mgyrság irodlm iránt. belőle. Te írtd forgtókönyvét. Én nem ismertem nnk idején z ő Akkor is izgtott még, hogy tör- rádiójátékosított Blssi Menyhárt ját, ténetet egy friss hlott mondj el kivégzése pillntábn. A hlálnk végenincs pillntábn. A novellábn rról vn szó, hogy főhőst kivégzői kzl elé állítják, nekik háttl. A forgtó-könyvbe kzl helyett én szérűskert végében egy fehér meszelt flt írtm, kivégzés pillnt helyszínének". A flon éles z árnyék, fehérsége pedig vkít. A film első pillnttól kezdve e npsütött fehér fl előtt álló jelenlétét sugllj. Az orrunk előtt fl - mikor tűnik fel rjt z árnyék? Az árnyékunk. A fegyvercsttogttás ideje ltt zjlik le szökevény utolsó npjánk története, egy olyn megtágult pillntbn, mibe hiedelmünk szerint minden belefér, kár egy egész élet. Ez z utolsó np is mg cslók békéjével, holtr fárdt ember tudtábn megrgdó oly konkrét részletekkel. A film kezdetén zon fehér flon egy bogár tűnik fel, s mi-kor végül megint látjuk flt, már kivégzendő árnyékávl, ez futóbogár még csk két centit hldt. Azt gondoltm, hogy ezt z infinitimális idő-múlást tlán így érzékeltetni lehet képekkel... Ki volt rendező? Szinetár Miklós. Gondolom, 65-ben lehetett, mert egy felszbdulási műsor része - fénypontj - volt ez film Srkdi-novellából. Ugynbbn z évben, mikor A szökevény íródott, Srkdi rádiójátéknk dolgozt át Blssi Menyhárt-komédiát. Vjon miért fordult ehhez drbhoz? Neked milyen kpcsoltod ezzel művel? A mgyr drám kezdetei iránt különleges rokonszenv, vonzódás volt bennem, ngyon korántól. Bizonyíték erre első színdrbomnk, Hősök nélkülnek könyvbeli kidás 1942-ből, melyhez Blssi Menyhárt előszvából idéztem egy mondtot mottóul. Ezzel mintegy el is jegyeztem mgm zzl z ismeretlen, misztikus" drámíróvl, ki z i 500-s évek közepén kor két közéleti kitűnőségét, z kkori mgyr közélet két leghtlmsbb lkját rángtt bele ebbe Comediá"-b, s olyn drámi hőfokot ért el, mit nem lehet eléggé csodálni. Mint hogy névtelen író bátorságát, tehetségét sem. Inkognitóbn is életveszélyes lehetett, mit csinált. (Nincs át-látszóbb z írói inkognitónál. Széchenyi-nek sem nyújtott menedéket.) Úgy tu- különben biztos hozzá fordulok, mikor engem is z kezdett fogllkozttni, hogy drbot színpdr állíthssm. Számomr mostnábn derült ki, meglepetésszerűen, hogy ő is gyürkőzött legelső mgyr társdlmi" drámávl. Visszmenőleg ngyon jólesik ezt tudni, mert egy okkl, egy motívumml több hhoz boldog bizonyossághoz, hogy vn vlmi korrespondenci z érdeklődésünkben, életünkben. Ezt Leibnitz felejthetetlenül szép megjelölése fejezi ki legpontosbbn: prestbilit hrmoni", vgyis előre elrendelt hrmóni. Ennek felfedezése olyn pillnt, mely-ben Bolyi és Lobcsevszkij ujjonght zon, hogy másik is zt csinálj, mit ő. Remélem, minimum zt lelki emelkedettséget elérjük ilyenben, hogy nem z fontos, hogy ki tlált ki hmrébb, mert cskugyn nem ez fontos. Hnem hogy vlóbn vn előre elrendelt hrmóni világbn, s brátok nemcsk bráti együttlét ihletett óráibn cserélnek eszmét, hnem kkor is párhuzmosn eszmélkednek, mikor nem is tudnk egymásról. Én Blssi Menyhártot színpdr krtm eljutttni. Az én kísérletem sem volt szerencsésebb Srkdiénál - hiszen úgy tudom, átírás rádióbn nem vlósult meg. Ahhoz, hogy Nemzeti Színház színpdán végre elhngozzék Blssi Menyhárt árulttásáról szóló komédi jó négyszáz évvel zelőtt írott teljes és eredeti szövege, tizenöt-húsz esztendős küzdelembe tellett. - Srkdi színházi kritikáiból fogok most részleteket olvsni. Olyn kérdésekről lesz szó Leibnitz-idézeted szellemében -, melyek téged is sokt fogllkozttnk. A szövegeket nyilván ismered, de így kiemelve úgy hthtnk,, minth először tlálkoznál velük. Arr kérnélek, mondd el, mi felidéződik benned ezek hlltán. Kezdjük Az ember trgédiájávl. A Trgédi kétségtelenül legjelentősebb lkotás irodlmunk-nk, nnk mgyr irodlomnk, melyik XIX. százdbn mg nemében hibátln klsszikus lkotásokt is hozott létre. A Trgédi pedig nem hibátln, kár műfji törvényszerűségeken, kár gondolti egység töretlenségén át nézzük. A legsikeresebb közelítési módnk, hozzá mindeddig dilektikus szételemzés bizonyult: z egymást követő színek tézisei és ntitézisei hogyn oldódnk fel következő vgy végső szirt-

41 tézisben. De z egészen végighldv ez z elemzés és értelmezés se d teljes képet, h eleinte pontosn is megy: teremtés és megkísértés szintézise bűnbeesett jövőbe vágyás. A htlom és szbdság szintézise már hedonizmus, s innen kezdve el is veszti szbályos tgllását drb, s végső szintézis, változhttlnbn vló megnyugvás bizony indokoltln, kifogásolhtó. A klsszikus mgyrázt egyébként is elég trthttln, hiszen végzet elleni küzdelem tuljdonképpen XI. (londoni) színben kezdődik, ddig legfeljebb társdlom s társdlom pillntnyi kilkultságánk kiábrándító volt viszik egyre újbb utkr Ádámot. Ez z út elég pontosn váltkozik szubjektív és tárgyi kiábrándultságokt illetően, hol sját mgát mrsztlj el - hol tömeget. Egyiptombn fáró bukik,, Athénbn tömeg, Rómábn dőzsölő dám, Bizáncbn tömeg, Keplerben tudóssá vált ember, Párizsbn tömeg; Londontól kezdve ztán elveszti mindegyik z eddigi jelentőségét, s jön»végzet«, hogy vele szemben egyre súlyosbbkt bukjon küzdő ember." (Válsz, október.) - Ez ngyon pontos. Tuljdonképpen Mdách minth z egész Trgédiát úgy is írt voln, hogy londoni színnel befejezi. Hogy tovább ment olyn szép új világok vgy orwelli 1984-ek felé, melyekben mi most élünk, számunkr természetes. Szontágh Pál, Erdélyi János vgy Arny János számár nem volt z. Vlmiféle science fictionbe jutott ugyn-is, mi még m is óhttlnul komolytln, h csk nem ironikus. De hogyh hittek is benne, s komolyn vették kortársk, futurológusokt illető enyhe kétely z első olvsói részéről nyilván-vlón körülvette Mdáchot. A dolgokb vló beletlálás, z, hogy flnszter-utópiáról és űrutzásutópiáról ír, és fokozódó kétségbeeséssel nekünk épp ez megkpó z utolsó előtti színekben. Á mg korábn z lett voln természetes, h pontot tesz londoni szín után. Szinte meg is tette -- hiszen finálét írt e szín végére, mivel kár be is fejeződhetnék z egész drb. Tökéletes, szbályos goethei finálé ez: mennybe meneszti Évát, ki prádés sztriptízben lehulltj mgáról földi mezt... Az örök nő poteózis. Különben ne felejtsük el, hogy Helén - Goethénél is vissztérő ősi sszonyiság volt Trójábn, de ettől még szintén mennybe ment görög mitológi szerint, mert szépség olyn érték, mi mellett minden egyéb elhomályosul. Évánál is nyilván biológii szépség, ez nem rcionális érték z, mi túlemeli őt síron, melybe kor szülöttei belebuknk, furcs, bizrr dlokkl kísérve mguk elmúlását. Tehát megvolt finálé, mi után Mdách odírhtt voln, hogy vége. S kkor vlmi lendülettől hjtv nekifogott nnk folyttásnk, mit Imre említ. S zt hiszem, hogy Srkdi itt mindenkit megelőz, minden Trgédi-elemzőt: felismeri, hogy ebben részben minden más lesz, mint eddig volt. Idézzük még egyszer: A klsszikus mgyrázt egyébként is elég trthttln, hiszen végzet elleni küzdelem tuljdonképpen X I. (londoni) színben kezdődik, ddig legfeljebb társdlom s társdlom pillntnyi kilkultságánk kiábrándító volt viszik egyre újbb utkr Ádámot." Ez ngyon lényeges. Eleddig ideológiákról vn szó, és ideológiák hlndóságáról, mire hogy Ádám megtnított itt KözépEurópábn leglábbis mgyrságot, nekünk Mdách ót ngyon fontos szellemi támszunk történelemben. Hogy higgyük el, Minden, mi él és áldást hintve ht, / Idővel meghl, szelleme kiszáll, / A test túléli rond dög gynánt, / Mely gyilkoló mizmákt lehel / Az új világbn, mely körüle fejlik. - Ládd, így mrdnk ránk múlt idők / Ngysági." Tehát hogy semmilyen társdlmi form nem örökérvényű. És ellentétben kilencedik színben szereplő finom márkinő Évávl, ki szerint Az elhgyott oltárnk is lehet / Mártírj", Trgédi rr tnít, hogy z el-hgyott oltárok túlélik sját hivtásukt, és Az ortodoxot, kit bámulánk - / Komédiásnk nézi z utó-kor...". Ez olyn tnítás, melyért nem lehet eléggé hálás mgyrság Mdách-nk. S után jön z, mit Srkdi borzsztó tisztán lát: londoni szín végénél kezdődik vlmi, mire már Hegel tézis-ntitézisszintézise nem érvényes. Innen kezdve, hogy Srkdi írj -- jön»végzet«, hogy vele szemben egyre súlyosbbkt bukjon küzdő ember". Olvssuk csk tovább: A mű felépítése nem d hát válszt rr, hogy milyen formábn tlálhtjuk meg z lp-vető értelmezést", igen, tehát nincs egyből leolvshtó geometriáj, és nem járunk sokkl jobbn, h z eszmei oldlról próbáljuk mint klsszikus művet megközelíteni. A klsszikus értelmezés szerint z emberért jó és rossz küzd, s jó győzedelmeskedik végül is. Éppen ezért szeretik optimist műnek tr-tni Trgédiát sokn, mit befejező jeleneten, de még inkább befejező két-három mondton kívül semmi sem indokol". Amivel itten Srkdi küszködik, z teljes prlellizmusbn vn zzl, mit ebben z időben - s mind-végig mg rövid életében - Cmus csinált, mikor eljutott z optimizmus-nk vgy pesszimizmusnk hhoz formájához, mit Sziszifusz-mítoszbn foglmzott meg. A pesszimist, elkeseredett hősiesség, z indokoltln hősiesség ez, mit Srkdi Trgédiávl kpcsoltbn Cmus-től függetlenül közelít meg. Az Oszlopos Simeonbn ztán megírt rossznk felválllását, mint jónk egyetlen lehetőségét. S ezzel olyn lépést tett, meddig Cmus nem jutott cl - lehet, hogy rövid élete mitt. Még egyszer olvsom:... szeretik optimist műnek trtni Trgédiát sokn, mit befejező jeleneten, de még inkább befejező két-három mondton kívül semmi sem indokol." Igz vn Srkdink, de hogyh meggondoljuk, még z két-három mondt se indokolj. Mert zok nem semlegesítik Ádám tpsztltit. (Lettek légyen zok álombn vgy hivtlosn közölve.) Hiszen látjuk, Lucifer nem hzudik. Attól kezdve, hogy fáró kéjkertjeiben skál üvölt, Miltides hlál, Szent Péter postolnk átlkulás bizánci szörnyeteg-pátriárkává - mind-mind igz. Az isten se hzudtolj meg, nem is tudj, nincs is kedve hozzá. Csk hozzáteszi: bízv bízzál. Evvel mbivlens mgtrtásr bírj Ádámot: még kkor is, h tudod, hogy mindez így lesz, kkor is próbáld meg. (Hsonló z Elveszett prdicsom végén bizttás Srkdinál, itt érintkezik z ő műve Mdách heroikus pesszimizmusávl. Az mg-trtás ez, mit József Attil is olyn mélyen átélt: Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Miért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.") Tehát mind két lterntív lehetséges, z öngyilkosság cskúgy, mint cskzértis kibírás lét botrányánk. A drám nem egyértelmű. De mért kéne egy drámánk egyértelműnek lennie? Mért kéne z életnek egyértelműnek lennie? H leszámoltunk z ideológiákkl, melyek úgy rgszkodnk z ő egyetlen értelmükhöz, kkor átléphetünk kettős értelműségek, nem egyetlen értelemnek világáb. S London után vlóbn semmi nem zár ki semmit. No de olvssuk csk tovább is, hogy itt kijelölted: A Trgédi szerepeiről nem érdemes vittkozni. Nyilvánvló, hogy három főszereplő közül Lucifer

42 z állndó destruktív kritikus, ki Lucifer mrd színek változásán keresztül is. Ádám is végig Ádám mrd, z örök ember küzd benne, de z idő, hely és környezet át-átszínezi z lkját megfelelő korszerűsítéssel." Ebből következik z mély, szédítő ontológii felismerés, hogy jellemünket egyáltlán nem érinti mgtrtásunk - mi z utolsó Srkdiművekben is megvn. Tehetjük z ellenkezőjét nnk, mit teszünk, kkor is ugynzok vgyunk, kik vgyunk. H Zoltán z Elveszett prdicsombn tékozolj mgát, vgy áhíttos egy új szerelemben - ugynúgy Zoltán. Sőt ttól teljes, hogy mind kettőre képes. A purifikátorság, mi zt követeli, hogy töröljük ki zt tuljdonságot, mi nem illik bele jellemünk koherenciájáb, tuljdonképpen gyengíti jellem érvényét, mert csk modellt bírj elfogdni z életben. Számomr Jézus Krisztus ttól hiteles, hogy - mint olvstm gondosn elsinkófált pokrif evngéliumokbn z ő kmszkorát - vd emóciókr képes kisfiú volt, játék közben hmr dühbe gurult, úgy, hogy gyilkolni tudott. Gyilkolt is. Szent Tmás leírj. Az Jézus, ki serdülőkorábn képes lelökni tetőről - hol játsznk - társát, hogy z nykát szegi, vgy ki megátkozz pjtását, hogy z fiú másnpr kiszárd, mindjárt hitelesebb lesz z evngéliumi szeretet tnítójként is. Volt neki min elmélkednie negyven npig pusztábn. Vissztérve od, mit Srkdi Mdách Ádámjávl kpcsoltbn mond: Ádám lehet kicspongó Rómábn, erkölcsbjnok Athénbn, csillgokb belefeledkező tudós Prágábn - kkor is egy. És h leissz mgát, s zt álmodj, hogy nyk-tilóztt Párizsbn, z is belefér. Ezt Srkdi ngyon jól látj. Ezért köszönöm, hogy kritikát idedtd, most látom, hogy ez lpszöveg Trgédiához. Azt hiszem, hogy ngyon sokn vétkeztünk, mikor túllpoztuk zzl, hogy ez is egy birált sok közül - Trgédiáról, s nem vettük észre, hogy ez egy rövid írásbn lényeg megközelítése. Külön bámulom, hogy miután teljesen eredeti gondoltmenet-tel beszél Mdách művéről, nem vész bele sját gondoltib, hnem pontosn betrtj terjedelmet, foglmzás tiszt és tömör. - A második idézet hzi drámáról szól. hoz, hogy jobbn örüljünk egy mgyr drámánk, mint kár egy jó Moliére-elődásnk. A mgm részéről én Kssák drb-ját - z És átlépték küszöböt című drámár utl Srkdi - sokkl szívesebben néztem végig (s nézném végig továbbikbn is), mint kár O'Neillt, kár Steinbecket - jóllehet mindegyikük színpdképesebb még egyelőre. A minden ígéret nélküli, csk színpdr kerülés céljából összevrrt művel szemben zonbn semmiféle ilyen elfo gultságot nem érzek..." (Válsz, március.) - Igen, jól kiszúrtd, itt egy olyn miken kilkulhtott voln. Voltk és vnnk, jó Shkespere-színészeink, jó Moliéreszínészeink - ztán vnnk jó relist színészek ( ngy többség zonbn összetéveszti ezt z egyszerű»mgát viselés«-sel) s jó romntikus színészek. H mgyr drámirodlombn vn leglább öt Bánk bán s egy tuctnyi jellegében hozzá hsonló mű, ezeken kilkulhtott voln mgyr szín-játszás is. Igy nem lkult ki, legfeljebb időről időre született egy-egy színész (hogy egy-egy mű is született), ki eléggé elszigetelten játszott ezt meg nem lévő»mgyr iskolát«. Ilyen színésze Nemzetinek kritiki állásfogllás vn, mely látszólg Bihri például..." (Válsz, április.) - Ngyon jó. Persze egy ilyen mgyr önellentmondásos, holott tökéletesen kristálytiszt. Tehát zt mondj: h mgyr drámíró értékigényes lkotás nem éri fel egy külföldi író értékigényes művét, kkor is jobbn örülök mgyrnk. De hogyh mgyr szerző csk színpdr tekintve fércel össze vlmilyen produkciót, kkor nem mentség számomr, hogy mgyr. Ez z! H ezt nem mondjuk ki kellő súllyl, gykorisággl, kkor sját mgunknk csinálunk cspdákt. Mert ez eset-ben mindig külön meg kell mgyrázni, hogy mért fontos z, hogy e pillntbn dott mű nekem többet érjen, mint vlmi más, nem mgyr, és mért vn z, hogy mégis vnnk olyn mgyr művek, melyekre éppúgy köpök, mint rossz külföldire. Jóki idézi mgyr színjátszás kezdeteiről szóló drbjábn, Földön járó csillgokbn vgy Tesphis kordélyábn Kzinczyt, s így mondj egy kkoribn készült nem ngyon sikerült drbról: h még hibit beszéde, hitünk, szerelmünk kipótolj zt. A drám lklms rr, hogy h még,,hibit" benne vlmi, egy ngyszerű színész, vgy egy zseniális rendező kipótolj zt. De megteheti ezt kritikus - mint itt Srkdi - s néző is, hittel, szerelemmel". Épp ezért jog vn kritikus-nk színdrbokt tendenciáikbn nézni, szerint, hogy vonlik merre futnk és muttnk, és nemcsk befejezett, zárt megkomponáltság - sokszor ngyon is semtikus - tökéletességében. Nem véletlen, hogy ngyon sok drám éppen megkomponált tökéletességében" szűnik meg érdekes lenni. - A Bánk bán egyik elődásáról írt kritikából emeltem ezt ki: Nálunk több mint egy évszázd ltt sem lkult ki jellegzetesen Mgyr írókkl szemben lehet bennünk egy mgyr színjátszás, vgy hogy pontosbbn kevés elfogultság, s nem is bj, h vn. fejezzük ki dolgot, nem lkult ki Drámirodlmunk eléggé png hszínjátszás»mgyr iskoláj«. Az ok nyilvánvló: nem voltk színpdi művek, iskolár dódott kkoribn lehetőség főiskolán is. A negyvenes évek végén volt egy-két osztály, melyik belső indítttássl és politikától is bízttv ment e felé. H egy telivér pri-pábn megvn szökellhetnék, ezt nem kompromittálj z, hogy rászállnk z idomárok, zsokék és istállótuljdonosok. A Soós Imréék csodteljesítményéből nem von le semmit, hogy Révi egy vsdoronggl bökdöste is őket, vgy tüzes tplót tett fülükbe, hogy szökell-jenek. Vgyis mit sem jelent, hogy politikától segítve is, félrevezetve is fejlődtek után zonbn politikánk szerepét ezeknél fényes szellőktől" fognt, csikói tűzben ficánkoló lelkeknél (mert ngyon illik rájuk Ady metforáj) tehetségük és küldetésük rovásár kezdték emlegetni. Hdd támdjon fel lelkükben kétségekbe ej-tő mit keres csizm z sztlon?" kérdés. Még romltln, tiszt ejtésük is botránykő lett. Olvstm egy színész-ről kritikát, melyben gúnyolódtk zon, hogy túl szépen tud mgyrul. Bessenyeit úgy vdították mgyr trgikum iránti vonzlmáért és szépen zengő szváért, mint egy bikát - Toldi Miklósét --, h pesti korzór téved: elébe! elébe!". A színészek menthetet-lenül embereszményeket testesítenek meg - függetlenül ttól, hogy mit kell lkítniok drámábn -, s ezek z ember-eszmények, melyeket hoznk hzulról génjeikben, reflexeikben, fonetiki bázisukbn, ki vnnk szolgálttv z épp urlkodó divtnk, mely, mint minden divt, irányított is lehet. Ezek z úgynevezett társdlmi elvárások esetleg lehetnek kedvezők z ő hbitusuknk, és lehetnek kedvezőtlenek. Bihrit idézted. Egyszer ő játszott Péter postolt Trgédiábn. Felzendült kórus: Jézus Szíve téeszcsé elnöke!" Hiáb írtm

43 meg, hogy Szent Péter minden népmesében, z Apostolok cselekedeteiben, Konrd Witz csodáltos Hlfogásán, Msccio csodáltos firenzei freskóin mindig egy kis mérges hlász, de olyn hittel tele, hogy még z árnyék is - merre megy csodákt tesz: lesöpörték ezt z lkítását színpdról, mert nem hsonlított - mit tudom én - Prohászk Ottokárr, s nem rnyból volt gmós pásztorbotj. Ngyon lényeges tehát z is, mit egész biztosn és pontosn tudok: mgyr jellegű színházművészetet Srkdi nem rr korlátozt vgy korlátozt voln, hogy hzi drbokt kell mgyr típusú színjátszássl elődni, h-nem: olyn tpsztltokt kell bevinni (mindegy, melyik: bármelyik) drámáb, mit mgyr színész történelmileg itt szerzett meg. Mgyrul játszni zt jelenti: mgyr nyelvhez, észjáráshoz, tempóhoz, élményvilághoz szokott közlésrendszert kell teremteni. S ehhez színésznek mozdult még sokkl inkább hozzátrtozik, mint szóejtése. Ezen kívül világos, hogy Srkdi nem rr gondol: hiányzó mgyr iskolát szín-pdi figurák mgyrság htározz meg. A sírásó, bkter, huszár, ki epizódszerepekben bejön színpdr, könnyen lehet mgyros típus, de porhintés zt mondni, hogy ebből telik ki mgyr színjátszás. Mindezzel csk zt krom mondni, hogy ne higgye senki, hogy epizódszerepekben kiköpött mgyrt dni, ez biztosítná mgyr színházművészet nemzeti jellegét. - Az Egy mgyr nyár című drbodról írt Srkdi-kritikából jelöltem meg még néhány mondtot. A z itt szereplő állmtitkár, ktontiszt, csendőr, képviselő stb. - nem idézőjelesen beszél, nem mondj el sját mgáról, hogy milyen csirkefogó - z író ezt nézőből gyötri ki. Ezek negtív figurák sját meggyőződésüket mondják el, vvl szent hittel, hogy mélységesen igzuk vn, s önmguk előtt becsületes, okos embereknek látsznk - ez z, mi néző előtt legutolsó ízükig széttépi, megsemmisíti erkölcsileg őket." (Irodlmi Újság, 19)-4. április 10.) A részletet meg-toldom egy kérdéssel: hogyn gondolsz vissz erre drámádr - Vegyes érzésekkel. Az ötvenes évek elején elfogdtm világot, mi nekünk dtott, korbeli elvekkel együtt. S mint hogy képzőművész számár vn egy stílus, melyet stílustörténet vgy divt nyújt számár, úgy volt nekünk dott z ötvenes években szo- cilist relizmus, Megpróbáltm ebben stílus-, eszme és igényrendszerben drámát írni. Drámát, és nem életképet. És nem is didktikus drbot. Ezért - s mert gondoltilg is fel tudtm tölteni - mint drámírói teljesítményt válllni tudom. Ezen kívül büszke vgyok rá, hogy néhány színésznek lklmt dott jó lkításr. Kezdhetem Ury Tivdrrl, ki szívesen játszott drámámbn, s ttól perctől kezdve tyi brátommá lett, s kérésére írtm újbb szerepet neki. Tvlyelőtt meg, mikor kórházbn tlálkoztm Lázár Máriávl, kevéssel hlál előtt, egy fitl színésznő kokettériájávl próbált rr bizttni, hogy szerepet írjk neki, olyt, mint mit játszott nnk idején z Egy mgyr nyárbn. (Ok voltk, Ury és Lázár Mári, Bernát házspár, negtív figurákt, melyeket Srkdi említ, Pécsi Sándor, Rády játszották.) A drbhoz kiindulópont olysmi volt, mi számomr két háború közt legmeggyőzőbben htott Szovjetunió megbecsülését illetően. Zsiri Miklós könyvében, Finnugor rokonságunkbn vlmennyi fejezet vvl fejeződött be, hogy nép vgy néptöredék vészes pusztulás meg-állt z októberi forrdlom után. Es Zsiri megírt, miképp lkult ztán már kiveszésre ítélt rokon népeink sors. Ez volt drb lptétele, mit persze meg-próbáltm kiszélesíteni. Lehet, hogy érdemes voln z Egy mgyr nyárt elő-venni és újr megírni? Nem ngyon hiszem. A lényeg zonbn z, hogy evvel munkámml és z István npjávl vissztérhettem megint színpdr, melyet jó tizenkét éve meghódítottm, s el is veszítettem. Mészöly Dezső, színház kkori drmturgj nemrégiben mondt el, hogyn. A Mdáchbn olyn ngy volt félsz mindkét drbtól, hogy csod, hogy egyáltlán bemuttódott. Ezt nem tudom másr vélni, mint hogy drb megfelelt bár z igényrendszer-nek, ugynkkor voltk olynok, kik úgy érezték, formilg megfelel, lényegében nem. Ami ztán ki is robbnt z István npj kritikáibn. Már bemuttó előtt is. A z, hogy Srkdivl együtt kerültek színre munkáitok, jelentett-e vlmit brátságotok megerősödése szempontjából? - Gondolom, hogy mind ketten beláttuk, hogy h drámirodlombn egyet vgy hsonlót krunk, ez brátság erősítésére szolgál, nem féltékenykedésre. (Drámírók közt féltékenység szinte óhttlnnk látszik.) Nem hi szem, hogy köztünk ennek legkisebb nyom is lett voln. Még kkor se éreztem, eszembe se jutott, mikor htlms drmturgi hevülettel Imre kinyírt egy készülő drbomt. Elvetette, persze mindenkit meggyőzve. Azt mondt, hogy nem erre vn szüksége most mgyr drámirodlomnk. (Ez bn lehetett.) Politikátlnnk trtott. Elfogdtm, nem is folytttm tovább, nem is keseregtem vgy pnszkodtm. A továbbikbn ztán, mikor őt elbocsátották Mdách Színháztól, engem nyilván ugynzzl z intézkedéssel Nemzetiből, s mikor z ő drámáit éppenúgy nem játszották, mint z én időközben írt drámámt, Késdobálókt, megint csk tlálkoztunk persze. A Késdobálókt Nphegy utcábn olvstm fel neki. Ebben vn egy mondt: Miért emlegetjük mindig zt prdicsomot, mi soh nem volt miénk, és mégis mi veszítettük el." Amikor ztán ő muttt z Elveszett prdicsomát, címet látv úgy éreztem, íme, nemcsk ugynrról, de ugynzokkl képekkel is gondolkodunk. Emlékszem rr is, mikor felolvst z Oszlopos Simeont. Ez meg z ő lkásukon volt bn vgy 61-ben. A drbot istentelenül merésznek tláltm, de nem mertem mondni, hogy nem hiszem, hogy eljátsszák, mert Imre rettenetesen bízott benne. Nem is tudtm elképzelni kkor, hogy eljöjjön kor, mikor elődják. Szoktd mondni, hogy X X. százdi mgyr drám z Oszlopos Simeonnl kezdődik. Az lcím már utl trnszcendenciár: itt hős és z isten kerül szembe egymássl. Hogy z ember győzhessen, ezért Srkdi kitlál egy újfjt filozófiát, mely zvrb ejtheti Teremtőt. Ez pedig z, hogy teremtés hibáir rálicitál z ember. A bizonyos lcím: lássuk, urmisten, mire megyünk ketten" mint reflex eléggé ősi reflex lehet, különben nem lett voln belőle köz-mondás, mit Arny János is idéz. Az, hogy mennyire drám z Oszlopos Simeon, próbáljuk meg fordítv bizonyítni. Nézzük, mi z ntidrám. Minden színházi ember tudj, hogy drám kkor szűnik meg, mikor színpdr bejön - így szokták Pesten mondni Gut bácsi, jó ember. A jó ember tönkreteszi drámi konfliktust, ezért mindenki fél tőle. A színészek ugyn szeretnek jó embert lkítni - érthető emberi gyengeségből. A jóság" z olcsó megváltódás egyik módj színpdon.

44 A drámi hib, vétség, bűn rr vll, hogy nem Gut bácsik körül terem konfliktus. Drámábn vlmiféle sors-, motívumrendszer viszi z embert gonosz cselekedetre, és így lesz drámi hős. Oresztésznek meg kell ölnie z nyját, mert muszáj bosszút állni z pjáért, így lesz bűnös-bűntelen". Az Oszlopos Simeon még meghökkentőbb lphelyzetű: tiszt állpotbn muttj gonoszságot. János nem zért gonoszkodik, mert belesodorják rosszságb", h-nem fogj mgát, és válllj rosszt. Shkespere is úgy csinált, mikor zzl indított III. Richárdját: elvégezém, hogy gzember leszek. De z ő hősének htlmi célji vnnk. Az Oszlopos Simeon János feltehetőleg z istennel szemben vló játék kiprovokálás és játszm végigvitele végett kezd rossz felválllásáb bele. Hányszor éreztem zót is, hogy ez mgtrtás mennyire érvényes. A végső elkeseredés ngy kísértése ez korbn, melyben élünk. Megint csk ngyon lényeges dolog, hogy gonoszság erkölcsileg nem minősíti zt, ki csinálj. János legbrutálisbb tette, szeretőjének eldás is olyn jelenet, hogy még ekkor sem csökken - leglábbis bennem nem - rokonszenv iránt. Ez minden erkölcsi rendszer viszonylgosságár hívj fel figyelmet és ezt ngyon komolyn kéne venni. Hdd mondjm meg, bennem mgmbn is játszik ez gondolt, tlán párhuzmosságból, de mindenesetre megerősítve z Oszlopos Simeontól. Legutóbbi drbombn, Túsz-szedőkben (melyben Euripidész Oresztészének, ennek rendhgyó Oresztésznek modern változtát próbáltm megírni) z nygyilkosság után zt mondj Oresztész Pyldésznek: h királyok leszünk, töröljük el hlálbüntetést, mert mégiscsk lehetetlenség, hogy én z nyám meggyilkolás után mennyire nem érzem bűnösnek mgm - kkor hogy lehet bűnösnek tekinteni zt, ki ennél kisebb bűnt követ el? Ez, gondolom, rr rímel, mit z imént mondtm. Hogy bármi bűnt kövessen is el János, nem tekintem bűnösnek vgy bűnhődésre érdemesnek. S h bűnhődik: n és ztán? Bármelyikünkkel történhet kellemetlenség, bj, ktsztróf, utci bleset, mért ne történhetnék bűnhődés" is? (Mellesleg: h z ember hlndó, kkor már szinte mindegy, hogy ágybn párnák közt", csttéren vgy pedig vérpdon végzi-e.) Nem felmenteni krom Jánost egy bíróság előtt - felőlem ítéljék el, zt is lehet. Nem prdoxon z - Ktonáé -, hogy büntetés kár még irglom is lehet. Nem is zt kérem én, hogy ne csukják be, csk zt ismétlem, hogy nem tekintem bűnösnek. Úgy vn megírv. Még tovább gondolv: prdicsombn megevett lm, mint Jézus Krisztusig trtó bűntudtállpot leglább olyn viszonylgos bűn", mint hogyh vlki száguldv z utójávl egy embert hlálr gázol, s után gyötörheti bűn-tudt, de hogyh áldozt idejében félreugrik, kkor nincs bűntudt, jót is lehet nevetni. Amennyiben vn bűn, kkor mind kettőnek egyformán kellene mi-nősülnie. Tehát feltehetőleg bűn nincs. Összefogllv mit mondtm: zt lépést, mit Simeonnl Srkdi tett, nem hiszem, hogy zót bárki formi vgy gondolti újszerűségében meghldt voln. Azért meghldhttln, mert torzó, mint egy félig márványbn hgyott szobor eszméje. Csurk se hldt meg", bár legngyobb művéhez jutott el ezen z úton: Bálnyához. Az Oszlopos Simeonról sokszor írtál, s most ismét lényeges szempontokt dtál ehhez drbhoz. Érdekelne hát, hogy z Elveszett prdicsomot hogyn ítéled meg. Emlékszem, rettenetes kritikákt olvstm: hogy teheti meg író hősnek zt, ki egy nőt megölt. Nem rossz végű mgztelhjtásról szól drám. Ezt hozz Zoltán hátán. Aki színpdr bejön, hurcol vlmit z előéletéből. Éppen drámírói ngyvonlúság z, hogy Srkdi így robbntj be Zoltánt színre, és hogy ott vn mindjárt Mir is. A bűnös bűntelenség kérdéséről vn megint szó, mint z Oszlopos Simeonbn. H sikerül tiltott műtét, kkor tized-nnyi büntetés jár neki vgy semennyi, h nem - tízszer nnyi. Drámábn túl vgyunk zon, hogy z éppen érvényben lévő bírói gykorlt, divtos jog-szokás szerint minősítsünk. Hogy vlkit e szerint ítéljen el, ez nem drám-írór trtozik. (Srkdi meg sem érinti ezt.) És h Zoltán bűnös, kkor nem zért bűnös, mert rosszul sikerült küret, mit csinált, hnem mert önmgát tékozló életet élt, és nem tudott koncentrál-ni sját hivtásánk kiteljesítésére. Ez már drámíró szempontjából is lehet bűn. Shkesperenél persze még ez se volt z. De zót Tolsztoj, Ibsen és Németh László móresre tnított minket: tálentumml el kell számolni. Nekem z Elveszett prdicsomml csk z z egy bjom vn, hogy z öreg Sebőkből minden kritikán felüli mikulás lett. El tudnám képzelni, hogy neki is voln ok rr, hogy összetörjön ebben drámábn. H most cserében én lehettem voln drmturgj Srkdink, zt mondtm voln: n és mi z öreg Sebők drámáj? Túl zon, hogy bizonyár fáj neki fi bj, s mi még ezen kívül lejátszódik. Szelíd fájdlomml megy át mindezen. Lehet, hogy színészi lkítások erősítették fel bennem ezt hiányérzetem, mert mindig így játsszák: eszményi, hrmonikus ggstyánnk, Mgyr Pátriárkánk. Végül zt mondd még el: milyen brát volt Srkdi? Amilyen Petőfi lehetett, mikor megölelte z egyetlen eleven grófot" életében, Teleki Sándort, vgy hogy szik-rázó brátságánk ezer jelével elhlmozt imádott Jnkóját", hogy hlálb ment z után, ki fiként szerette... Nincs ngyobb jándék nnál, mit bráti számár - minden felebrátj számár - trtogtott. Örült nnk, hogy másik ember világon vn. És ez z öröme őszinte volt. Ritk és belülről jövő öröme mindenkinek szólt, kit nem vetett meg, nem nézett le. (Ilyenek kevesen voltk, és ezerszer megérdemelték.) Mindig volt ideje bráti számár, s úgy eltöltötte z együttlét öröme, hogy kkor megszűnt időkötelezettsége s minden egyéb dolg világon. Minden tlálkozás egy-egy heurék volt neki, ujjongó felfedezés. Vele lenni boldog biztonságot dott, érezte z ember szolidritás megtrtó hálóját. Amikor nnyi kétséggel vgyunk tele létünk értelmét illetően, kkor hogy vlki fontosnk trtj, hogy világon legyünk - körülbelül ez mximum, mit z ember kpht bárkitől. Következő számunk trtlmából: NÁNAY ISTVÁN Studiók és álstudiók TARJÁN TAMÁS Kilenc emelet SZŰCS KATALIN Szerepdrbok - világértelmezések Az Országos Színházi Tlálkozó vitáj zlegerszegi Húsvétról és kposvári Gőzfürdőről

45 CSÁKI JUDIT A színészt szeretni kell" Beszélgetés Pető Bélávl - Mit <gondol, mi lepi meg jobbn szkmát: z, hogy ennyi idő után elmegy Vígszínháztól, vgy z, hogy Mikroszkóp Színpdhoz szerződik? - Egyáltlán nem hiszem, hogy én bármivel is meglepném színházi szkmát. A háttéremberek döntései nemigen keltenek feltűnést. H mégis, kkor zt hiszem, z, hogy Vígszínházból elmentem. Tizenegy év után legngyobb mgyr prózi színházból átszerződni legkisebbe - ez zért eléggé szoktln dolog. - Különösen, h színházi titkár teszi. Igen. H e z t szkmát tnulni lehetne - mi csk félig-meddig igz -, kkor Vígszínház Yle Egyetem, Oxford vgy Cmbridge. Itt dolgozni zt jelenti függetlenül pillntnyi helyzettől s szóbeszédektől -, hogy minden tekintetben mgs szintű követelményrendszernek kell megfelelni. A leterhelés ngyon erős, felelősségválllás szintje mgs. Itt hgyomány, hogy színház mindenkori vezetése nem merev előírásként kezeli z éves műsortervet, s h vlmi érdekes új drám felbukkn, zonnl bemuttják; tehát folymtosn új és rendkívüli helyzetek állnk elő, melyekben gyorsn és pontosn kell cselekedni. A színházi titkári munkát m már komplexitás jellemzi. A munk-kör régi szépsége, vrázs eléggé megkopott - zt hiszem, minden ngyszín-házbn -, és leginkább tlán egy folymtos készenlétet igénylő diszpécserszolgáltr hsonlít. Ezzel együtt úgy hiszem, ngy jándék sorsnk, h Víg-színházbn dolgozht ilyen munkkör-ben z ember, A sját mérce szerint ön meg felelt ezeknek mgs szintű követelményeknek? Nem mindig. Npi kétszáz telefon és számos vártln helyzet közepette szinte törvényszerű, hogy időnként rosszul dönt v g y szervez z ember. Ezt én nehezen viseltem. érzem, nem. Nem hiszem, hogy ez mérhető, és zt sem, hogy bármit befolyásol. Ez szolgált, és érzelmi feltétel nélkül csinálj z ember, míg csinálj. - Miért ment el innen? - A szkmábn köztudott dolog volt, hogy három évvel ezelőtt, mikor budpesti Kton József Színház önálló lett, vezetői megkerestek, és komolyn tárgyltunk rról, hogy ott fogok dolgozni. Amikor hivtlos döntésig jutott tárgylás, komolyn beszélgettünk Horvi Istvánnl, Vígszínház kkori igzgtójávl. Ennek beszélgetésnek egy olyn megállpodás lett z eredménye, hogy meddig itt Horvi z igzgtó, nem megyek el Vígszínháztól. Végső soron ez zt is jelentette, hogy h már nem ő lesz, kkor viszont elmegyek. A döntésben tehát nem nygi dolgok játszottk szerepet, s nem is megbecsülés hiány, sőt nem is z utódlás kérdése. Mindössze úgy gondolom, hogy sokáig egy helyen dolgozv z ember krtlnul is gépiessé válik, hozzátörik rutinhoz. Ilyenkor szerintem lépni kell, mert nem-csk mgmnk, hnem munkánk s végső soron z ügynek ártok, h nem zzl szellemi és érzelmi készen-léttel csinálom, mivel szerintem kell. Végül is ez z érzés és három évvel ezelőtti beszélgetés így fonódott össze. A megállpodás szinte utomtikusn ér-vénybe lépett zzl, hogy már nem Horvi z igzgtó. - A z új vezetés nem mrsztlt? De igen. Több ngyon jó hngultú beszélgetés is volt köztünk, de én tényleg ngyon htározottn úgy éreztem, hogy változttnom kell. -- Akkor még nem tudt, hol fog dolgozni. Mi volt változás célj, milyen munkkör, milyen beosztás? - Mindössze nnyi, hogy vlmi mást kell csinálni. Szó volt rról, hogy Veszprémben, fogok dolgozni, z munk ngyon érdekelt voln. A színházi titkári munkkörön felül olyn feldtok is vártk voln ott rám, melyek z üzemeltetéssel függnek össze. Végül nemet kellett mondnom, mert csládi okok mitt egyszerűen nem tudom elhgyni Budpestet, és innen ezt munkát sem lehet végezni. Borzsztón sjnálom, szerettem voln ott kipróbálni mgm. Aztán volt más ötlet, lehetőség, megkeresés is, miről úgy érzem, egyelőre nem lett voln időszerű... Ezzel együtt népszerű volt itt, s úgy tűnik, szerették színészek - kiknek szín Igzgtónk hívták voln vlmelyik házon kívüli fogllkozttásábn nem kevés színházb? szerepe lehetett - és vezetés is, nem? Néh úgy érzem, igen, máskor úgy Nem, egy másik színház titkársá gár, szintén budpesti ngyszínházhoz Úgy éreztem, hogy problémámt ez nem oldj meg. Tehát mit itt csinált, zt másutt nem krj folyttni? Leglábbis nem így. Egy ideig trtott mgát pletyk, hogy igzgtó lesz vlhol. Volt ennek vlmi lpj? - Kptm olyn kérdéseket, hogy válllnék-e színházt; én zt feleltem, hogy bizonyos feltételek biztosítás mellett igen. Ezek nem nygi természetűek, hnem szkmik és erkölcsiek. Úgy tűnik, z idő még nem érett meg erre vgy kérdés nem volt komoly. - Végül is titkárnk - főtitkárnk - szerződött Mikroszkóp.Színpdhoz. - Ez úgy történt, hogy mikor már érdemben tárgyltk Mikroszkóp Színpd új igzgtójánk kinevezéséről, megkeresett Sss József, kihez régi szk-mi brátság fűz, hiszen egy színház-nál is voltunk vlmikor - Kecskeméten bn. Elmondt, hogy ő olyn Mikroszkópot szeretne, milyet Komlós csináln m, h élne. Izglms feldt vár rám, tetszett. - Mi vonzz benne? - Ezt műfjt még nem ismerem. Művelőit természetesen igen, hiszen bbn szerencsés helyzetben vgyok, hogy dolgoztm olyn helyen is, honnn szkm egészét figyelemmel kísérhettem. De mgs szintű szórkozttás, z igényes politiki kbré, mű-fj helyzete, produkciók megszületésének körülményei újk, tehát újk lehetőségek is. Ezenfelül bizonyos szem-pontból többrétegű lesz feldtom, mint itt. Segítenem kell színház igzgtóját bbn, hogy ő állndón trtlomml fogllkozhsson. Ehhez nekem kell fogllkozni formákkl", z üzemeltetési kérdésekkel, egyebekkel. Ez munkmegosztás még nem lkult ki, hiszen vége z évdnk, de következő évd legelején - lehetőleg gyorsn - ki kell lkulni. - Melyek zok tpsztltok, melyeket Vígszínházbn szerzett, és másutt - tlán Mikroszkópbn - is hsznosítni tud? Tlán legfontosbb z előretekintés és z előre gondolkodás -- ez, sjnos, ngyon nehezen szedhető szét érthető részekre, hiszen mgábn fogllj vártln helyzetekre vló gyors és lehetőleg jó regálást is. - Számomr úgy tűnik, hogy színházk túlnyomó többségét nem ez, hnem épp z ellenkezője jellemzi: esetlegességek, kpkodás,

46 rossz értelmű spontneitás. Szinte éppen hogy fölmegy függöny... - Mert sok minden megváltozott színházi életben, nemcsk művészi szempontból, hnem például titkári és egyéb szervezési-üzemeltetési területen is, és ez új követelményeket támszt, melyeket nem lehet régi munkávl és munkstílussl teljesíteni. Budpesten színészi munk színházon kívüli fölhsználás rendkívüli módon megnőtt, s ettől színészt semmilyen koncepcióvl nem lehet elzárni, hiszen nemcsk nygi kérdés, hnem hivtás része. Ez növekedés rádásul folymtos, tudomásulvétele ruglmsságot igényel, hiszen m már hgyományosnk tudott rádió, televízió, szinkron, film mellett egyre fontosbb például rjzfilm, mi óriási szereposztásokkl dolgozik, és színészek is szeretik. Folymtosn nő közművelődési intézmények színészigénye, szporodnk z úgynevezett egyszeri, ngy rendezvények, vnnk befogdó színházk. Mindezen felül színészeket terheli még szinte szükségszerűen egészségtelen, hjszolt életmód is. Mindebből következik, hogy rettenetesen nehéz lett m úgy orgnizálni színházi üzemet, hogy mégis legyen benne vlmelyes tervszerűség és működési biztonság. A titkári poszton - és nemcsk ott - lp-vető szbály, feltétel, hogy színészt szeretni kell. S ezenfelül tudomásul kell venni, hogy hol helye, mi szerepe színházbn. Tudni kell, hogy h én nem jövök be két npig, nem történik semmi bár fontos, hogy itt legyek -, de h ő nem jön be, nincs elődás. A mi helyzethez képest szerintem viszonylg kevés elődás mrd el. Az pedig igzán ngyon-ngyon ritk, hogy egy színész trehányság mitt mrdn el elődás... - Nem is elsősorbn z elődások elmrdás jelzi színházkbn urlkodó fejetlenséget. Hiszen többnyire vlóbn föl-, mjd lemegy függöny. Csk éppen mi kettő közt történik színpdon - s látszik z elődás művészi színvonlán is -, utl színflk mögötti nem éppen rózsás helyzetre. És nemcsk Budpesten, hnem vidéken is. - Ott viszont sokkl több bemuttót kell trtni. Lehet, hogy meghökkentő, mégis kimondom : egyáltlán nem vgyok biztos bbn, hogy egy kéttgoztú vidéki színháznk m repertoárrendszerben kell működnie. Részben bizonyár zért teszik, mert így jobbn lehet gzdálkodni drbok kifutási idejével. - Hiszen nemrégiben álltk át z en suite- ben állnk zok jelenlegi htlms működési nehézségek, melyeken másik játékrendről repertoárr... - Ez igz, de úgy érzem, hogy játszási rend tudn sokt segíteni. Hngközönségbázis ezt nemigen teszi lehetővé, reálissá. Mondok példát. H tudom, hogy egy htszáz fős nézőtéren nyolc-vn százlékos látogtottsággl számol-htok, mondjuk, tizenht elődásr, kkor olyn rendszerben érdemes játszni, hogy heti négy elődást játszom négy hétig, fennmrdó heti egy-két np pedig tájolnék vgy vendégszerepelnék. Ez persze ngyon leegyszerűsített, de végül is péld, és megfelel, mondjuk, egy prózi elődásr. A négy hét ltt el lehet készülni egy zenés produkcióvl, hol négy hét szintén dott, sőt rá lehet számolni kettőt, így ztán z újbb prózár leglább ht hete vn társultnk. Egy ilyen ritmusbn szervezetten, higgdtn, pánik nélkül jöhet létre z évd. Rendben, rendszeresen mehet-nek bérletek is - szeretné közönség. Jó lenne színésznek is, hiszen pontosn és előre tudná, mikor próbál, mikor ját-szik, mikor vn szbd ideje. Igz, ennek rendszernek vn egyfjt monotóniáj, mit zért el lehet kerülni különféle fogásokkl. Például úgy, hogy nem zt drbot viszem tájolni, mit bent játszom. De h egy viszonylg kis közönségbázissl rendelkező vidéki színház repertoárt kr játszni, egyáltlán nem biztos, hogy még jó produkcióját is helyzetbe tudj hozni", érdeklődést tud kelteni iránt. S h vlmely elő-dás fogdttás esetleg gyengébb várt-nál vgy tervezettnél, előbbre kell hoz-ni egy másik produkciót, zzl sietni kell próbák ltt - és borul terv-szerűség, rendszer. Mit gondol, mi lehet mégis mgyrázt nnk, hogy színházk nem így játsznk; sőt, épp z en suite-játékrendről tértek át repertoárr? Ennek bizonyár sok összetevője vn, próságoktól egészen komoly dolgokig. A színházi plkát például kétségtelenül vonzóbb, h válsztékot mutt, s színháznk vlmiféle rcultot tuljdonít. Művészileg sok előnye lehet nnk is, hogy kivédik monotóniát; jobb lehet tlán színész közérzete, mert többfélét játszik egy időben, és meg-vn lehetőség rr is, hogy egy fontos elődásr lposbbn föl lehessen készülni. Be lehet muttni olysmiket, mi elsődlegesen színház, művészek számár fontos, és nem bj, h kevesebb elődást trtnk belőle. Viszont mindezekkel művészeti előnyökkel szem- súlyozni szeretném, hogy ez mgánvéleményem: nem hiszem, hogy vidéken repertoárjátékr kell törekedni kkor, mikor színház működési-üzemelési körülményei olynok, mint most nálunk. Ngyvárosbn ez szükségképpen másképp vn, nyugton főként, és nem is szeretek hivtkozni rá, de zért lehet vlmi bbn, hogy New York-i Brodwyn minden színház en suite játszik. H lehetőséget és jogosítványt kpn rá, hogy ilyen s ehhez hsonló lpvető változttásokt hjtson végre egy színházbn, mi mindent tenne meg, és mi lenne célj? Alpvetően úgy képzelném el, hogy színházbn legyen boldog színész, hiszen ez leglényegesebb lpfeltétele jó színháznk. És mi ehhez kell - tehát hhoz, hogy színész boldog legyen -, rr törekednék. Nem véletlen, és nem is jelentéktelen változás, hogy régebben színész játszni ment színházb, m pedig dolgozni. Mit gondol, miért lett így? - Nem tudom, tlán mennyiség túl- tengése mitt. A színészre nehezedő nyomást - mi persze elég közvetlen áttétellel színházon is megvn - már említettem. De fontos z is, hogy például egy színház régen hrmincöt százlékos látogtottságnál már rentábilis volt. M ez szám nyolcvnöt-kilencven száz-lék is lehet. Ön szerint vn-e köze ennek hhoz, hogy színház feltűnően sok techniki-mű-szki hibávl működik mnpság? - Nem hiszem. A színházk műszki személyzete tényleg borzsztón túlterhelt, fntsztikus, hogy mennyit dolgoz-nk, de szerintem ezen téren is vn már lelkes, színházszerető gárd. Az már nem rjtuk múlik, hogy teljesíthetetlen követelménynek számít, hogy egy ötméteres fl egyenesen álljon. És sok vn ezekből teljesíthetetlen követelményekből". Hogyn változttn ezeken, h lehetősége lenne rá? - Nem is tudom. Megpróbálnék ngyon jó npi" helyzeteket teremteni, megoldni jelent, hngultilg, érzelmileg, mennyire tudom. Hogy jól érezze mgát színész, műszki, pénztáros. Hogyn? - Sokféle módon, már mi nem mű- vészi, hnem prktikus színházcsiná-

47 rcok és mszkok Iást illeti. A műsortervben bizonyosn figyelembe venném, hogy kik trtoznk társulthoz, és ők minek örülnének legjobbn, mit szeretnének eljátszni. Ezt igyekeznék közönség igényeihez illeszteni. Vgy h például technikiknk egész éjjel dolgozniuk kellene vlmin, mi sürgős, biztos, hogy ott lennék én is, és nem risztokrtikusn kérném számon reggel munkát. Mindenképpen bevezetnék egy kiegyensúlyozott és következetes követelményrendszert, mi-nek két oldl - z dok és kérek rányosn működne. - Meg lehet ezt vlósítni? - Biztosn. Természetes dolog, hogy színházbn más súly vétségnek, hibánk, mint másutt - ugynis nem hozhtó helyre. Éppen ezért olyn sznkcionálási rendszerre vn szükség, mely zonnl működni kezd, szinte utomtikusn, s melynek működési rendszerét mindenki ismeri. Természetesen ugynígy menne jutlmzás is. Én fel-tétlenül bevezetnék vlmi ilyesmit, már mennyiben egyáltlán jogi lehetőségem meglenne, és nem lennék jogsértő. Vlószínűleg ez feldt álln z első helyen, de leglábbis egy szinten zzl mivel egyébként is összefügg -, hogy lehetőséget kell teremteni színháznk, társultnk és z egyéneknek, miért cserébe ez követelményrendszer működik. H tudom, hogy egy tervszerűen működő színházbn melyik színész hogyn és mikor vn elfogllv, mindent megtennék zért, hogy fennmrdó időben z rr igényt trtó intézmények dolgoztssák. Ezt szépen, lssn tudtosítni lehetne színészekre igényt trtó intézményekben is. Egyébként meg vgyok győződve rról, hogy m is minden színházbn és minden színházi vezetőben ez szándék munkál, csk nem biztos, hogy hozzá vezető utt is következetesen végigjárják. CSIZNER ILDIKÓ Afféle színpdi erények Bodnár Erik két szerepe Bodnár Erik szeret utzni. Világot lát-ni, emberekkel ismerkedni, hosszú időre feltöltő impulzusokt szerezni. Csknem mindegy neki, hogy társsutzásr válllkozik, vgy egymg indul el z ismeretlen felé, hogy hjór száll, vgy meghúzódik Tháli szekerén, hogy Konstntinápolyb vándorol, vgy egyszerűen csk egy konyhát térképez fel lehető legprólékosbbn. Egy lényeg: h hzérkezik, mindig trt egy kis színpdi élménybeszámolót. Olyn mgávl rgdón mesél, hogy nézője-hllgtój észre sem veszi, és gondolti már csk-is rr klndozhtnk, merre színész-nő megengedi. Nemrégiben két, egymástól merőben elütő útr jelentkezett. Alszk és egy olsz kikötőváros volt z útirány. A két célállomás között tengerek és szárzföldkilométerek húzódnk meg, megközelítésük különböző módszereket, eltérő felkészültséget kíván. Alszkához inkább gondolti síkon kell közelíteni, míg délvidéki túr technikát és humorérzéket feltételez. Afféle Alszk Az egyik expedíciót, csk úgy, mint két évvel ezelőtt, most is Hrold Pinter finnszírozt. Míg zonbn kkor (Hztérés) htározott volt z USA-Angli útirány, most teljes bizonytlnság felé kellett elindulni. Hogy nem ijesztette meg különleges feldt, z színésznő válllkozókedvén kívül vándortrisznyájábn Korábbn zt mondt, hogyh felkérnék őrzött, gyors kklimtizálódást elősegítő színházigzgtásr, feltételei lennének. A z színészi eszköztárávl mgyrázhtó. Azokkl z pró fintorokkl, melyek elmondottk lennének zok? bnlitásokt is mélyebb jelentéstr- Csk kis részben. tlomml tudják felruházni, zzl kicsit És milyen feltételeket szbn? Azt konkrét helyzet dönti el. Biz- kántáló hnghordozássl, mi vlmifjt tosn szerepelne feltételek közt, hogy furcs, költészet és vlóság közötti lebeviszonylg hrmonikus kpcsolt legyen gésérzetet kelt, no meg zzl nszínházt fenntrtó irányító szerv és gyítólencsével, minek segítségével köztem. Tekintsük egymást kölcsönösen legfröcsögőbb rémdrámábn is észreveszi felnőttnek és felelősségteljes vezetőnek. megbúvó élethelyzet-komikumot. S Mint színigzgtó, kpjk viszonylg Hrold Pinternek éppen ezekre ketegyértelmű követelményt, mi relizálh- tősségekre vn szüksége. Bodnár Erik z lszki utzás emléktó. A hogynt, végrehjtást - bízzák rám. képeit z indulás és visszérkezés között tátongó űr befedésével próbálj meg z emberi gy áltl követhető rendszerbe fogllni. Olyn különleges távollétről számol be, mi önmgábn nem több, mint egy nehezen megold-htó orvosi eset. Már z is ngy esemény, h vlki semmi kpujából visszfordul, de h ezt huszonkilenc évi távollét után teheti csk meg, z kész csod. Hogy z effjt csodát hogyn lehet ' régmúlttl és jelennel egybevetve ép ésszel túlélni, hogy z egymástól ilyen hosszú időre elválsztott gyermeklelket miképp lehet z érett női testtel egyesíteni, z már emberpróbáló konfliktus. Ezeket dilemmákt tárj fel színésznő piciny lépésekkel előrehldó, meg-megbicskló, mjd egy hirtelen váltássl z értem"-ig eljutó gondoltutzás. Ez csikorgó gymunk jelenik meg szvkr, ismét megtnult mozdultokr, nehezen kilkuló emberi kpcsoltokr lefordítv. Már z indulás is jelzi, hogy ennek reciprok trgédiánk z újrélése beteg számár trtogt jó néhány meglepetést. Bodnár Erik Deborh-j ugyn-is úgy ébred, minth tegnp hjtott voln álomr fejét. Csk környezete ismeretlen előtte. Kitrtott, ném, kémlelő tekintettel nézi orvosát, miközben éledő memóriegységében kuttv ki lehet ez z ember" kérdését kísérli megfejteni. Ijedten bújik tkró lá. Lehetne ez mozdult z ébredés egyik kísérőjele, de hogy ennél többet tkr, rr feldolgozhttln helyzetekben vló újbóli vissztérése utl. Válságszituációkbn úgy menekül sötétbe, mint ki sját ébredése elő- és utótörténetét igyekezne elfelejteni. De kíváncsiság és életösztöne úrrá lesz e struccpolitikán, és kócos fejét elődugv tovább keresi önmgát. Ehhez hívj társul zt z embert, ki tudt nélkül figyelte z utzást, és vissztérése után is z első kpszkodót nyújtott. Bodnár Erik lépcsőfokról lépcsőfokr lépve írj le ezt közeledési folymtot, pontosn jelezve Deborhbn végbemenő minden pró változást. Első, összefüggéstelen szvi még kontktusteremtési készség teljes hiányáról árulkodnk. Minth nehezére esne beszéd, oly lssn buknk elő szájából szvk, hogy ztán összekötő kpcsok híján rögtön sznszét guruljnk. A semmibe meredő tekintettel erőlteti ki mgából z orvos felvezető kérdéseire válszokt. Inkább csk utomtizmus ez, mint vlódi emberi rekció, de rr

48 D e b o r h : Bo d n á r E r i k ( P i n t e r : Af f é l e Al s zk ) elegendő, hogy Deborh-bn egymás mellé helyezze képet és hnghtást. S mikor csörren benne ez nincs egyedül felismerés, és nem tudj társítni mellé hol vgyok? kérdés válszát, döbbenetes erővel tör elő belőle kétségbeesés. Idegrángássl kísért vizionálássl regálj le ezt z első sokkhtást. A színésznő egyszerre látttj ezeket kínzó kétségeket zzl védekezési mnőverezéssel, mivel Deborh vele történt bszurdum elől elfutni igyekszik. Olyn hirtelen váltásokkl csp át blesetet megelőző élményekből csládi montázsok tgllásár, mjd ismét jelenfggtásr, hogy ne lehessen bizton megállpítni, mennyi új értesülés jut el tudtáig. E kezdő lépéseket mind úgy teszi meg, hogy közben nem hgyj el z ágyt, melyen hosszú időn keresztül pihent. Bodnár Erik e lkhelyelhgyási tillom ellenére képes mg teljességében megrgdni e háromdimenziós életet. Mg elé meredő tekintete, mozdultln teste jelzi zt, hogy éppen rég-múlt csládi vgy szerelmi ügyeiben kutt. Elevenebbé válik z ellvás" előtti események felidézésekor, hiszen ezek folyttását várj z új nptól. A legszélsőségesebb érzelmeket mgávl és z orvossl folyttott viskodás során produkálj. Megkönnyebbült sóhjjl nyugtázz, hogy nem hlálból tért vissz. Nevetése kíséri kómás állpotot bemuttó szemléltető okttást. Szunnydó nő mivolt éled újjá kihívó mosolyábn vgy hjánk igzgtáskor. Aztán minden átmenet nélkül könnyek törnek elő szeméből, teste rángtódzni kezd, és ziháló tüdővel, fuldokló hngon bocsátj ki S.O.S. jeleit. A tlán mégsem" reménykedését és bizony mégis" rideg vlójánk megsejtését be-szélik el ezek mozdultok. Az első vlódi lépések megtétele, z eleven sírtól" vló elszkdás már fél gyógyulás. A másik fele zért hiányzik, mert Deborh-nk ismét sját szerencsétlen blesetével" kell szembenéznie. De Bodnár Erik remegő térdekben z összecsukló, földön kúszó testben is érezteti zt z erőt, mi nőt e próbtételeken is átsegítheti; tlpr állítj, és gyenge végtgjit egy szürrelist élettánccá rendezi. E légiessé váló lejtéssel vezeti át Deborh-t bb z űrbe, hol sok éven keresztül kellett rboskodni. Síron túli hngon, kdozv emlékezik vissz léten túli állpot nyomorító, szűk terében lejtett hsonló mozdultokr. Az értelem szünetelésének felidézése erős, de nem elegendő dózis bjánk orvoslásár. Szükséges ehhez még egy tükör is, melyben nő sját megváltozott külsejét láthtj viszont. Ezt nyújtj felé Puline, testvére, ki múltt hozz el neki, és mellé teszi z illúzióit leromboló mostot. Ez újbb menekülésre készteti beteget". Mozdultln rccl hllgtj csládbn történtekről szóló mesét, de ideges ujjmorzsolgtás jelzi, hogy csk látszólg siklik át hllottkon, gy vlójábn immlomként őrli betáplált információkt. A színésznő pedig tovább lvírozik z elvetem" és z elfogdom" közötti, egyre vékonyodó érzelemsávon. Elbújik Puline elől, hogy ztán mgához intse, és kíváncsin nézzen szembe nővé válás, sőt z öregedés eltitkolhttln jeleivel. Elmondtj blesetének elő-történetét, hogy ztán húgát bolond-nk titulálv, z orvoshoz bújv kérje

49 bél egének hitelesítését. Világ kkor dől össze, mikor férfi -- továbbfűzve bleset hiteles történetét - megteremti folytonosságot Puline elbeszélése és jelen között. De Bodnár Erikánk mindez nem elég! Még egy olyn fogódzót nyújt át Deborhnk, mivel nem más, h-nem ő mg kpcsolj össze múltt és jelent. Zsúrr készül, jándékokt remél. Az ígéretre, hogy ez vágy teljesül, közömbössé válik, hogy várt születésnp hánydik. E gondolti rendet zonbn külvilág felé is el kell jutttni. A színésznő ebben is segít: ledönti szorító flkt, szétfeszíti Deborh fejét nyomorító stut, hogy nő végre vlós válszt d-hsson milyen lehetek?"önmrcngoló kérdésére. Bodnár Erik szbályos fiziki szenvedésként látttj e megismerési folymt záró fejezetét. Szggtott, összefüggéstelen beszéde, látomási és hörgése jelzik, hogy kínok kínji között újjászületik mjdnem hlálb táncolttott lány. Fárdt lihegéssel, de letisztult beszéddel muttj fel z eredményt: megváltoztthttln megértését és elfogdását. Bár Deborh jk e keserű felismeréstől még sírásr görbül, de z átludt időt fedő lepel végérvényesen lehullt. S neki nincs más válsztás, mint múlt tudtábn élni jelent és jövőt. Az ember, z állt és z erény Múlttl terhes jelent él meg Grzi is Luigi Pirndello komédiájábn, mégis egész más ktegóriáb trtozik z olszországi utzás. A z ember, z állt és z erény szolgálójánk egy szerelmi háromszöghöz kell hol ném szereplőként, hol beszédes munkálkodássl könnyeden sszisztálni. Pirndello fejtetőre állítj szereplői sorsát, s így háromszög sehogyn sem illeszthető be hgyományos megcsltási vígjátékok soráb. Nál ugynis szerető, Polino mesterkedik egy tortáb kevert csodszerrel zon, hogy Perell kpitány hosszú szünet után megtérjen hitvese ágyáb, visszdv ezzel házsságbn élő sszony megtépázott erényét. Az átértelmezett erényért folyttott hjsz kettős látást feltételez. Olyt, minek segítségével együtt jelenhet meg látomezőn nevetés trgikum, z egyedi bsztrkciój és rcionlitásbn rejlő képtelenség. Bodnár Erik humorizmusától" nem idegen ez pirndellói szemlélet sem, és Grzi: Bodnár Erik (Pirndello: Az ember. z állt és z erény) (MTI-Fotó - Ilovszky Bél felvételei) emellett jó jánlólevél z elismerésre méltó felszolgálói múltj is. Csk egy ponton kétséges, hogy dottsági összhngb hozhtók-e drám-író instrukcióivl. Grziánk ugynis zsémbes, lórcú vénsszonynk" kellene lennie. A színésznő e konfliktust úgy oldj fel., hogy sjátképűvé formálj cseléd lkját. Nem ráncokkl, ősz hjszálkkl, hnem összenőtt szemöldökkel, megfárdt, lssú mozgássl, risztón igénytelen fekete ruhávl, bekötött fejjel öregíti mgát. E korvénséggel - mellett, hogy délvidék egyik jellegzetes nőtípusát mintázz meg - átértékeli körülötte élőkkel fennálló kpcsoltrendszerét is. Bodnár Erik Grziájábn ugynis nem életkoránál fogv nincs semmi báj és kellem, hnem mert önszántából irt ki mgából minden vonzerőt. Olyn két lábon járó, mérsékelt teljesítményű munkgép ő, ki még véletlenül sem kelti házbn megforduló férfik szemében nő látsztát.

50 Bodnár Erikánk egy felvonásnyi idő áll rendelkezésére, hogy mg tenyeres-tlpsságábn megmutss e vonzás nélküliség minden indokát. Azért oly fontos pontos expozíció, mert enélkül nemcsk későbbi, gyors hódításánk humoréle tompuln el, de romb dőlne ferdére tervezett házsságb törési konstrukció is. Nincs állndón jelen, ezért belépőit kellett legprólékosbbn megterveznie. Lépcsőn érkezik, kár egy primdonn, cskhogy nem lefelé lejt, hnem egy modernizált egérlyukból kpszkodik felfelé. Minth teherként cipelné sját testét, úgy vonszolódik keresztül szobán. Mozdultit inkább félúton megállítj, mintsem feleslegesen fárssz mgát. E szigorú mozgásspóroláson csk néh enyhít egy keveset, s lzításképp vállát megrántv jelzi, hogy menynyire közömbösen szemléli körülötte történteket. E külcsínek mellé társítj színésznő Grzi zsémbes belbecsét. Tkrékosn bánik szvkkl is, mi többiek szózuhtgi mellé állítv különösen feltűnő. De hogy ezt mél befelé fordulást nem cselédnek hllgss neve!" elv tiszteletben trtás váltj ki, zt ritk, ámde trtlms megszóllási bizonyítják. Nem hngerővel, hnem hnghordozássl szúr. Bodnár Erik oly tökéletesre fejleszti gúny és cinizmus együttes fegyverét, hogy z szinte célzás nélkül is tlál. z derül ki, hogy Grzi sszony ügyét támogtj, de Perell jvíthttlnságáról lkotott véleményét is összegezi. Felháborodás, sjnált és megvetés váltogtj egymást hngzvrt kísérő némjátékábn. Többször szólásr nyitj száját, de ztán egy kézlegyintéssel vgy egy fejcsóválássl lemond kísérletezésről, s helyette eltkrítj z sztlr borított spgettiromot. Ahogy elterelő hdműveletként égő süteménykölteményét mgsb trtv, megnyújtott, ünnepélyes lépésekkel bevonul hrcolók közé, z önmgábn is e g y színészi győzelem, mégis kevés hhoz, hogy megfékezze csládi viszályt. Grzi ötlete ugynis túl lssú lépésekkel érkezik, s így égő kndeláberét már csk felborított szob cserép- és üvegdrbji fölé helyezheti el. Ez z elnyúló bemuttkozás szükséges hhoz, hogy másnp reggel tetten érhető legyen Grziábn végbement változás. A színésznő úgy vezeti fel z átlkulást, hogy előbb nnk tüneteit írj körül, s csk zután sejteti-jelzi-teszi bizonyossá z okát. A félbemrdt mozdultok, z elhrpott szvk Perel-l megjelenésekor válnk egyjelentésűvé. Szidlmk közepette hátrál vdállt" elől, hogy ezt követően tett helyszínét jelentő felborított sztl lábi közé rogyv, lábát szétvetve, ne érjen hozzám!" felkiáltássl várj z újbb támdást. Ösztön és erény, vágykozás és meg-vetés mbivlenciáj szóll meg szvkbn és z ellene htó mozdultokbn. A színésznő ngy gondot fordít Grzi pedntériájánk" csillogttásár is. Tisztságmániáját" két, pontosn megtervezett jelenetben poentírozz. Hosszsn bámulj kezét, mikor megcsókolják zt, mjd egy hirtelen mozdulttl szoknyájáb törli z árulkodó szégyenfoltot. Nem kevésbé gondos díszvcsor feltállásánál. Az első fogás behoztlkor két ujj közé fogv csíp el levesben egy legyet, érzékeltetve ezzel nemcsk felszolgálás, de z zt megelőző műveletek hiányosságit is. Hogy második és hrmdik fogássl sincs ngyobb szerencséje, z már nem elsősorbn z ő érdeme. Grzi e kudrcélményeket tőle meg-szokott módon regálj le. Teljes egykedvűséggel fogdj menetrendszerűen érkező csládi háborút, de ztán őt is megérinti mesterségesen szított botrány, és z sztl mellett állv, né-mán kommentálj z eseményeket. Bodnár Erik pntomimjéből nemcsk Hogy titok ne mrdjon mások előtt sokáig rejtve, rról Grzi szvk nélkül is gondoskodik. Szemérmes trtásávl, mindent kibeszélő vigyorávl szemlélteti Polino-Perell disput során z éjszki rndevút. Bodnár Erik olyn meggyőző erővel játssz el meg-esett nő esetét, hogy ezzel kizár minden további kombinációs lehetőséget. Elhiteti, hogy e különös éjszkán Perell-házbn Grzi volt z egyetlen igzi nő. A helyzet komiko-trgédiáját tovább fokozz zzl, hogy hódításélmény át-dás után mintegy kísérőként - nyombn mellékeli Grzi világfájdlms rcát, lomh járását, minden mindegy szvit. Ez z őszinte tévedésben trtás szükséges hhoz, hogy titok mg teljességében csk Perelláné belépője után tudódjék ki, és - pirndellói tótágsból szemlélve - ház sszony is erényessé váljon. E friss emlékképek mellett elevenen élnek közelmúlt emlékezetes élmé- nyei is. Armnd, kiben Moliére klszszikus verssori között oly vitriolos éllel tárj fel tudós nőket" jellemző sznobizmus és élnikrás feloldhttlnnk tűnő ellentmondásit. Szerfim Vlgyimirovn, kivel gyengeségeit és esendőségét megértve ht álomképen keresztül együtt menekül polgárháború sújtott orosz földről, hogy ztán egy hon-vággyl teli ponton megállíts és visszprncsolj hzájáb új életet kezdeni (Menekülés). A vilni színház súgónője, kit súgópéldánnyl kezében egy székre ültet, s rról fggt: hogyn élte meg zt színpdi csodát, mit úgy hívtk - Boguslwski ( A z impo s ztor ). Bodnár Erik megszóllási lphngj mélyről fkdó iróni, de gyémántkeménnyé és simogtón kedvessé is tud válni, h úgy érzi, hogy ekképp sikerülhet csk megismertekről legtöbbet átnyújtni. Közelítési sokszínűsége segíti őt bbn, hogy hosszú idő ót nem üt hmis hngot, bárkiről szóljon is, mindig igzul beszél. Így ztán mikor vilni színház súgónője zt mondtj vele, hogy... én színházért mindent dok, mindenemet..., ezt is elhisszük neki. E számunk szerzői: BÉCSY TAMÁS z ELTE Világirodlom Tnszékének egyetemi tnár CSÁKI JUDIT újságíró, SZÍNHÁZ munktárs CSIZNER ILDIKÓ szerkesztő CSONTOS SÁNDOR újságíró, z Új Írás munktárs GÁBOR ISTVÁN újságíró, Mgyr Nemzet munktárs GYÖRGY PÉTER z ELTE Esztétik Tnszékének tnársegédje KOVÁCS DEZSŐ újságíró, Kritik munktárs NÁNAY ISTVÁN újságíró, SZÍNHÁZ munktárs NOVÁK MÁRIA tnár P. MÜLLER PÉTER tudományos továbbképzési ösztöndíjs SOMLYAI JÁNOS lektor

51

52