AC Z É L. G Y Ö R G Y. Az új színpadi szövegek (11) magyar játékszín NÁNAY I S T V Á N. A színpadi mozgás (24) B Á T K I M I H Á L Y.

Átírás

1

2 T A R T A L O M AC Z É L. G Y Ö R G Y A S Z Í N H ÁZMŰVÉ S ZE T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A I V. É V F O L Y A M 1 2. S Z Á M D E C E M B E R Szocilist színház, szocilist műsorpolitik (7) Hgyományos vgy új drmturgi? O S Z T O V I T S L E V E N T E Elfogult rögtönzések ktuális témákr (4) Viták mrgójár (Beszélgetés fitl rendezőkkel) (6) R O G E R P L A N C H O N FŐ S Z E R KE S ZT Ő: B O L D I Z S Á R l V Á N S Z E R KES Z T Ő: C S. T Ö R Ö K M Á R I A Az új színpdi szövegek (11) K E M É N Y G Y Ö R G Y Színházi viták - színházi stílusok (16) Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u Telefon: o, mgyr játékszín A L M Á S I M I K L Ó S Egyenletek (17) U N G V Á R I T A M Á S M e g je le n ik h vo nt A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A k i d á s é r t fe le l: S l S á ndo r ig z g t ó T er je s z t i M g y r Po st Előfizethetd bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hír lpüzleteiben és Post Központi Hír lp Irodánál ( KH I, Bu d p e st V., Jó z s e f ná do r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KH I p é nz fo r g lmi je lz ő s z á má r. E lő f iz e t é s i d íj: 1 évre 144,- Ft, 1 /2 évre 72,- Ft P é ld á n yo nk é nt i á r : 1 2, - F t Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél I nd e xszá m: Atheneum Nyomd, Budpest Í ve s m g s n yo má s Fe le lő s ve z et ő : So p r o ni B é l ig z g t ó Korhűség és korszerűség (20) NÁNAY I S T V Á N A színpdi mozgás (24) B Á T K I M I H Á L Y Thi Tóth László szerepei (27) J Ó S F A Y G Y Ö R G Y Beszélgetés Mrkly Gáborrl (28) világszínház S Z Á N T Ó J U D I T Nyomozás tizenkét dühös fitlember ügyében (30) P Á L Y I A N D R Á S Suszterek és szlmbáb vrsói színpdokon (35) H E R Z U M P É T E R Mgyr elemek vietnmi színjátszásbn (38) K E C S K E M É T I K Á R O L Y A második színpd (41) A C Í M L A P O N : T A H I T Ó T H L Á S Z L Ó ( D O N P E R R I T ) ÉS D A R V A S I V ÁN ( L A R R Y S L A D E ) A Z E L J Ő A J E G E S C. O ' N E I L L D R Á M Á B A N ( V í G S Z í N H Á Z ) műhely KÖ L L Ő M I K L Ó S Mezítelen térben - pntomim (43)

3 A C Z É L G Y Ö R G Y Szocilist színház, szocilist műsorpolitik A mi mgyr színházról szélsőségesen ellentmondó véleményeket hllni. Elég egy-egy sikeresebb évd, hogy kritik áltlános felvirágzásr következtessen, hogy ztán következő szezon esetleg néhány gyenge elődás nyomán már lélek-hrngot is megkongssák felette, mint ebben z évdbn is, mikor főként mi mgyr színház problémáir, esetenként válságtüneteire" teszik hngsúlyt. Alighnem igzságtlnul. A részjelenségek lpján sebtében áltlánosító vélemények szerzői minth elfelejtenék, hogy színház is, mint művészeti folymtok áltlábn, csk hosszbb távon értékelhető hitelesen, és jó esetben is évek kellenek hhoz, hogy z új feldtokhoz igzodjon, vgy elvessen túlhldott törekvéseket. H viszont így közelítünk hozzá, ligh lehet elvittni, hogy színházkultúránk utóbbi évtizedét egy lpjábn pozitív irányú fejlődés htározt meg; olyn fejlődés, mely színházk megtorpnási és időnkénti elbizonytlnodási ellenére is színházkultúránk minden szektorábn jelentős eredményeket hozott. A gzdgbbá, színesebbé vált műsorpolitik, rendezés és színészi játék kultúrájánk fejlődése, színházk lkotóműhely jellegének erősödése egyránt ezt bizonyítj. Mindezt zért bocsátom előre, mert következőkben elsősorbn mi mgyr színház vitthtó jelenségeivel, közös tennivlóinkkl szeretnék fogllkozni. Meggyőződésem, hogy szinházkultúránk további fejlődését nem z elsietett hozsnnázás vgy rosszkedvű ledorongolás, hnem,gondjink reális feltárás, tennivlók pontosbb meghtározás segíti elő. A szocilist színházról beszélve, legfontosbbnk bizonyos orientáló foglmk tisztázását trtom. M még z lpvető foglmk hsználtábn is gykori ponttlnság. Mit jelent például szocilist színházkultúr? Nálunk sokszor leegyszerűsítik válszt. Némely megfoglmzás zt látsztot kelti például,,minth szocilist színházkultúr egyenlő voln szocilist országok színházművészetével, nyugti tőkésországoké pedig polgári színházzl. Ez leegyszerűsítés - mint leegyszerűsítések áltlábn - megtévesztő, sőt káros. Nem-csk zért, mert tőkésországokbn is muttkoznk relist, sőt szocilist törekvések színházművészetben, hnem zért is, mert szocilist országokbn, így - ngyon enyhén szólv - nálunk sem csupán szocilist színházi produkciókt muttnk be. Mi világ bármely pontján jelentkező relist, ntiimperilist, szocilist színházművészet pártján állunk, világ bármely pontján jelentkező ntihumánus, dekdens színházzl szemben. Nincs minden rendben olyn orientáló foglmunk értelmezése, mércéül állítás körül sem, mint humnist, szocilist irányultságú gondolti trtlom és művészi megjelenítés egységének elve. A pőre eszmei trtlom " és trtlmtln formlist esztétizálás még nem leküzdött rossz szélsőségek, holott nincs meggyőző szocilist gondoltiságú színház mgs hőfokú művészi megformálás nélkül, mint hogy nincs társdlmi trtlmi tekintetében ntihumánus, retrográd, de vlóságos művészi érté k kel bíró művészeti lkotás sem. Még kkor is indokoltnk trtom e tekintetben továbblépést, h tudom, hogy gyors és bszolút eredményeket nem várhtunk; mindenesetre, mércét nem szbd szem elől tévesztenünk, s tényleges nehézségek nem szolgálhtnk kényelmes mentségül z egyoldlúságokr. Azt várjuk színháztól, hogy sjátos művészi kifejező eszközeinek ltbvetésével segít- Részletek z MSZMP KB Kultúrpolitiki Munkközösség ülésén elmondott felszóllásából. (1971). se sikerre vinni szocilizmus jegyében folyó küzdelmet, npjink problémáir ennek megfelelően djon válszokt; olyn művészileg erőteljes és gondoltilg helytálló válszokt, melyek z emberek szívére, eszére htnk. Ezt követelményt nem csupán mi drámák színre vitelével kpcsoltbn trtjuk fontosnk. Egy-egy korszk színházkultúráj nem zonos z dott korszk nemzeti drámirodlmávl. Így például nem lehet egyenlőségjelet tenni mgyr színházkultúr és mi mgyr drámirodlom helyzete, színvonl között, jóllehet z utóbbink központi szerepe vn és kell is, hogy legyen színházi kultúránk sjátos rcultánk kilkításábn. Ngyon is örvendetes, hogy mind több írónk drámát is ír, s irodlmunknk m már szinte vlmennyi értékes törekvése megtlálj kifejezési formáját színpdon - mindezzel igzolv, hogy szocilist ihletésű hzi drám-irodlom szinházkultúránk középpontjábn fogll helyet. De nálunk elődott művek többsége klsszikus és külföldi szerzők lkotás, és zok bemuttás ugyncsk fontos feldt színházinknk. Továbbr is keresni kell módját nnk, hogy színház klsszikus drámábn rejlő korszerű üzeneteket" is érzékelhetővé tegye m embere számár. És itt természetesen ellentmondásos jelenségek is vnnk. Példként: m világszerte Csehov-kultusz tpsztlhtó színházknál. De ennek kultusznk ideológii trtlm korántsem zonos. Esetenként mi kpitlizmus, z elidegenedés éles bíráltát jelenti, másutt viszont meghmisítv Csehovot kisember reménytelen elveszettségének " lemondó, dekdens, polgári, ntiszocilist eszmeiségét " fejezi ki. A szocilist " vgy nem szocilist " minősítés színművészet tekintetében is elsősorbn ideológii ismérveken lpulht. Természetesen nem elegendő egyedül drám szövegét vizsgálnunk, mert színre került drám csk rendezői felfogás, drmturgi, színészi játék, színpdkép, esetleg zene művészi együttesében vlósul meg. Ez persze - igen enyhén szólv - nem jelenti zt, hogy drámirodlom záró-jelbe tehető, vgy, hogy színházművészetnek z irodlomml vló mesterkélt konfrontációbn kell kilkítni mg sjátos rcultát. Az úgynevezett rendezői színház" bszolutizálás ugynúgy elfogdhttln, mint kiemelkedő rendező egyéniségek szerepének tgdás. Már-már kdémikus viták folynk rról, hogy ki színház": drámíró, rendező, drmturg, szcenikus, jelmez- és díszlettervező. A rendezői vgy nem rendezői színház kdémikus vitájához sem szkértőként kívánok hozzászólni, csupán következőkre hívnám fel figyelmet. Minthogy színházművészet összetett, komplex művészet, társművészetek lkotó együtt-működése nélkül egyszerűen nem létezik., úgy vélem, hmis lterntíváról vn szó ebben vitábn. Meglehet, z történt, hogy zokt különbségeket, melyek egyes színházk között fennállnk, pl. szubjektív személyi lehetőségek, dottságok tekintetében (vn vgy nincs ngy rendezői egyéniség; milyen z dott színház törzsközönségének igénye stb.), vitázók egyike-másik sürgősen elvi-elméleti rngr emelte. A világért sem krom, hogy egy új " egyoldlúság megszóllttásár ösztönözzön bárkit is következő megjegyzésem: vitábn szinte szó se esik színház - leglábbis egyik - nélkülözhetetlen főszereplőjéről, színészről. A vitából lssn eltűnik" és csk színpdon vn jelen. (No, meg - helyenként - színészek mgánemberi érdekességeinek " intim-

4 pistás tállásábn. Ez pletyk szintű ismeretterjesztés " egyes lpokbn, cikkekben már-már kiszorítj színész művészi munkájánk, teljesítményének elemzését.) Anélkül, hogy jvsolnám színészszínház " bszolutizálását, úgy gondolom, senki sem vittj színészmunk lkotó voltát. M már z döntő érv" is elesik, hogy színészi lkotás elmúlik pillnttl. A színházi kultúr fejlesztése megköveteli színészi lkotómunk elemzését, színészképzés jvítását is. Színészképzésünk (s itt nem kizárólg főiskoli képzésre gondolok; színház lkotóműhely jellegének fontos eleme színházi munk továbbformálás) nem követte zt gyors és intenzív társ-dlmi változást, mely Mgyrországon legutóbbi évtizedekben lezjlott. Hogy csk egy jellemző tünetre utljk: munkást vgy prsztot gykrn m is úgy ábrázolják, úgy beszéltetik színpdon, mint húsz éve. Külsődleges eszközökkel - öltözködéssel, beszédmodorrl, felötlő gesztusokkl - kívánják megjeleníteni, holott munkás, prszt és z értelmiségi mgtrtás közötti különbségeket (s hozzátehetem: z zonosságot, melynek elfeledése npjinkbn egyre korszerűtleneb-hé válik!) nem lehet ilyen eszközökkel érzékeltetni. Korunk társdlmi mozgásit, sjátos jellemeit, szituációit nem követve-értve, színész, színház, éppen,művészi feldtát nem teljesítheti: nem muttj fel,,... mg z idő, százd testének tuljdon lkját és lenyomtát". S nem csupán" erről vn szó, hnem rról is, hogy fitl színészeink egyike-másik nem tnult meg színpdon beszélni, mozogni, szerepet építeni, szóvl, zt mondhtnám, hogy mesterségbeli lptudást illetően sem lehetünk teljesen elégedettek. A színészképzésnek és "kész" színészek lkotómunkájánk is lényeges eleme színészi rutin helyes értelmezése. A színészi rutin, zz: begykoroltság, mesterségbeli biztonság hsznos és elengedhetetlen velejárój színjátszásnk. Nem is ez ellen gykorlti-gykorlott szkmi tudás ellen szólunk, ellenkezőleg, z új feldtoknk elkényelmesedett, elkényelmesítő, trtlom nélküli, rutinszerű megoldását" kifogásoljuk. A rossz rutin megnyilvánulás z fjt felfogás is, mely színészi - de rendezői stb. - lkotómunkát premierrel befejezettnek véli. Abbn z értelemben is, hogy legritkább esetben fordul elő bemuttó utáni szkmi és közönségvisszhng komoly számbvétele, s joggl kifogásolt megoldások újrgondolás-módosítás. De bbn z értelemben is, hogy színház gykrn elfelejti: közönség számár z z elődás premier, melyen részt vesz! Színházi kultúránk lényeges eleme színházk sjátos rcultánk kilkítás, továbbfejlesztése. Egy-egy színház sjátos krktere távolról sem szűkíthető le temtik-,,szkosodásr ". A temtiki hngsúlyokon túl szó vn itt pl. művészi stílusok, megközelítésmódok különbözőségéről is. Régi vit, hogy szorglmzzunk-e munkmegosztást" színházk, illetve elvégzendő feldti között, vgy minden színház mindent játsszon ". Vidéki városokbn - hol egyetlen színház működik - többé-kevésbé szükségszerű lehet mindenes szín-ház". Azonbn ez még vidéki társultok esetében, főleg, hol vn külön prózi és zenés együttes, sem zárj ki zt helyes törekvést, hogy különböző műsorrétegek, temtikák egységén belül kibontkozzék, egy vlmely ágzt elmélyültebb kimunkálásávl is, egy-egy társult egyéni krktere. Ezt lehetőséget jól muttj például pécsi blett országos, mjd nemzetközi hírneve; veszprémi drámi hetek; szegedi szbdtéri elődások - szinte minden színházt fel lehetne sorolni, mert mindegyik egy-egy színfolttl gzdgítjgzdgíthtj színházi kultúránkt. A fővárosbn már ennyire sem bizonyos vegyes műsor " célszerűsége, mely többé-kevésbé uniformizálj színházkt. Indokolt lenne például egy olyn színház, mely nemzeti drámirodlmunk hgyományit és legnívósbb kortársi értékeket őrizné, ápolná (neve és rngj szerint is elsősorbn Nemzeti Színház lenne erre hivtott). Nem konzervtivizmust jelentene ez, hnem irodlomszolgáltot, prncsoló színvonligényt, egy olyn színháznk z igényét, melyben semmiféle prktikus megfontolásból " nem kerülhetne színpdr tiszvirág-életű divtdrb. Anélkül, hogy szép mgyr beszéd jogát és kötelességét más színházktól elvittnám, első-sorbn ez színház lehetne tiszt szép mgyr nyelv és beszéd hivtott műhelye, szószéke is. (Természetesen nem kívánunk semmiféle élettől és vlóságtól idegen nyelvi kdémizmust, de nem helyes, hogy z utóbbi időben vlósághűség" címén színpdjinkon is elburjánzik pongyol nyelvhsznált és dikció, nturlisztikus kifejezésmód, holott közhely, hogy színház nem vlóság nturlist másolásivl lesz vlóság-hű, s pongyolságot nem feltétlenül pongyol nyelven kell ábrázolni.) A színházk sjátos krkterének kilkítás összefügg zzl lényeges kérdéssel: mennyiben képesek tekintetben is lkotóműhellyé válni, hogy - rendezői vgy írói színház" hmis dilemmáj helyett - színházk és drámírók, vgy leendő drámírók lkotói együttműködésén munkálnk. Beleértve megrendelés" gykorltát is, mely dott esetben kár - színház igényei szerint - temtikus drámjánltokt is trtlmzht. A színházk műhely jellegével kpcsoltbn utlnék művészetpolitikánknk művészi kísérletezés jogát biztosító fontos elvére. A színházktól sem krjuk elvittni ezt jogot, de véleményűnk szerint kísérletezésre elsősorbn stúdió- és részben kmrszínházk vlók. A stúdiószínházk feldt - többek között -, hogy fórumot biztosítsnk zoknk hzi és külföldi drboknk, melyekről szűkebb-tágbb szkmi közönségnek tájékozódni kell, melyek zonbn kár világnézeti-ideológii vitthtóságuk, kár és művészi-módszerbeli kiforrtlnságuk (esetleg: mindkettő!) következtében nem ngy nyilvánosság elé vlók. A stúdiószínház további feldt, hogy megdj kezdő vgy drámírássl először-másodszor kísérletező - fitl és nem fitl - írók számár mű és közönség jobbár első tlálkozásánk elengedhetetlen lehetőségét. Ezzel óvjuk z írót ttól, hogy ngy színházk ngy közönsége előtti esetleges bukás elvegye kedvét további munkától-kísérletezéstől, de hozzátehetem, ngyközönséget is ttól, hogy szenvedő lny legyen kísérletezésnek! Ugynkkor, mikor elismerjük zt, hogy stúdióelődásoknk fontos szerepe vn színházi lkotómunk, író, rendező, színész számár elengedhetetlen továbbfejlődéséhez, nem trtjuk helyesnek, hogy hovtovább minden ngy színházunk kmrszínházzá válik, kísérletezés bizonytlnságát tükröző bemuttókkl és műsorpolitikávl. Sokszor hiányzik z rányérzék, s nnk tudomásul vétele, hogy stúdiószínpd nem-csk bbn különbözik ngy színháztól, hogy kisebb, hnem m ás művészet is, mint mit rádió, televízió milliós nyilvánosság megkíván.

5 Színházinknk z eddiginél jóvl átgondoltbbn kell megtervezniük műhelymunkájuk, stúdió- és kmrszínpdjik progrmját; világosbbn kell megfoglmzniuk ezeknek z elődásoknk trtlmi-művészi szempontjit, hogy vlóbn zt célt érjék el, melyet kitűztek - ki kell tűzniük: szocilist színjátszás gondolti trtlmánk, művészeti eszközeinek gzdgítását. Színházkultúránk sokszínűségéhez trtozik z is, hogy legyen lehetőség többféle lkotói megközelítésmód kibontkozásár. Természetesnek trtjuk, hogy minden rendező, színész meg vn győződve rról: z ő értelmezése-szerepformálás z igzi". E nélkül meggyőződés nélkül nem is lehet formális rutinon felülemelkedni. Ez zonbn nem jelentheti nnk hellyel-közzel erőteljesebben felbukknó nézetnek és mgtrtásnk z igzolását, mely pl. stílus, értelmezés terén egyed-urlomr törekszik. Mint tudományos életben, úgy művészeti életben is kártékony monopolhelyzet, mert kdályozz művészet sokoldlú fejlődését, gzdgodását. Egyébként z egyedurlom még kivételezett-monopolizált rendező, színház számár is ártlms: minthogy művészi eszközei nem mérettetnek meg más lehetséges megközelítésmódokon; lkotói mód-szereit nem kell ütköztetnie más értelmezésekkel, idővel csökken továbblépés kényszerűsége - még belső kényszere is, ezzel előbb-utóbb megmerevedett, kiüresedett sblonná válik. A sjátos rcultú színházk igénye, z önállóság viszonylgos növekedése törekvésekben, kísérletezésben s ezzel együtt szükségletek, érdekek bizonyos eltérése természetesen nem feledtetheti színházkultúránk egységét. Azt, hogy ez sokszínűség szocilist elkötelezettségű, relist színház sokszínűsége. Itt most színházk együttműködésének néhány közvetlenebb, szervezési fogytékosságit tenném szóvá. Egyes szín-házk például műsorterv, kezdési időpont, szünnpok megállpításábn olykor teljesen megfeledkeznek többi színházról s ezzel közönségről. A műsorpolitik legtöbbet emlegetett problémáj z ún. kommercilizálódás, és itt leggykrbbn z új gzdsági mechnizmusr, rentbilitás igényére, ksszsiker" állítólgos követelményeire hivtkoznk. M már néhány év ellenőrizhető gykorlt lpján leszögezhetjük: gzdságinyítási rendszerünk nem szorítj, nem kényszeríti kommercilizálódásr" színházkt sem. Aki feldj vgy nem trtj be szocilist műsorpolitik lpelveit, ne hivtkozzék gzd-sági mechnizmusr. A közönségigény és ksszsiker követelményének hngozttás rendszerint csk kibúvó, kényelmes megoldás és rossz munk felelősségének áthárítás z ilyennek meg olynnk jellemzett közönségre. Sokszor bebizonyosodott, hogy színház művészileg eredeti, esztétikilg értékes, eszmeileg hldó drbokkl is teljesítheti pénzügyi tervét. (S z elmúlt évdbn is megbukott jó néhány poros, unlms, polgári bulvárdrb.) A színháznk z sem lehet közömbös, hogy milyen trtlomml biztosítj táblás házt". A kultúrpolitiki irányításnk rr kell törekednie hogy htározottbb erkölcsi és nygi különbség legyen siker és siker között: ne legyen mindegy, hogy mivel érték el ezt; színházkt még inkább érdekeltté kell tenni bbn, hogy vlóbn értékes, nemes értelemben izglms művekkel igyekezzenek sikert elérni. Természetesen művészi érték foglmát hib voln leszűkítve, risztokrtikusn értelmezni. Ilyen értelmezést rendszerint közönség szórkozási igényeinek kielégítésével szemben tpsztlhtunk. Az utóbbi időben szórkozás, művészetek szórkozttó szerepe pejortív csengést kpott. Bizonyos művészközvélemény házi hsználti értékrendje szerint minth erény lenne elvont, érthetetlen, unlms műveket lkotni. Már Goethe is rról beszélt, hogy művészetben z unlom legngyobb bűn. A közönség jogosn vár vlódi művészi izglmt nyújtó szórkozttást is művészetektől. Igz, ebben sem egységes közönségízlés, de bbn bizonyár igen, hogy színháztól is mi élet feszítő kérdéseire vár művészien megformált válszt: vonzó, művészi értelemben nevelő műlkotásoktól, nem pedig kikpcsolódás " örve ltt leszerelő, üres pótszerektől. A színházk csk kkor teljesíthetik népszínház hivtásukt, h megtlálják z utt közönségükhöz. Ennek legfőbb eszköze vonzó műsorpolitik kilkítás. Ezen túl, színházknk közvetlenebbül is szerepet kell válllniuk művészet és tömegek közelítésében. Ahol közönség még nem megy be színházb, ott színháznk kell kimennie z üzembe, flub, művelődési házb. A vidéki színházk körzetesítése is bizttó, jó irányú kezdeményezésnek látszik. A színházknk ilyen módon nemcsk belső ", szkmi értelemben kell lkotó-műhellyé válniuk, hnem közönséglkotó, közönségformáló értelemben is. A művészetet cskis úgy közelíthetjük tömegekhez, h tömegeket is közelítjük művészethez. A X. kongresszus htározti is ezt fontos, kétirányú feldtot hngsúlyozzák. Ezen belül jelen s még inkább jövő színházkultúrájánk egyik döntő kérdése z ifjúság és színház viszony. Mi úgy látjuk: elsősorbn nem ifjúsági színházr vn szükség, hnem színházb járó ifjúságr, rr, hogy z iskolábn vgy zon kívül felkészítsék fitlokt színházi élmény értő befogdásár. Ilyen lpozás nélkül nem fejlődhet z új, műértő színházlátogtó nemzedék. Ebben munkábn részt kell venniük színházknk is, s hogy ez munk eredményes, zt néhány színházunk ilyen irányú kezdeményezésének jó tpsztlti bizonyítják. Minden lklomml sürgetjük, igényeljük népszínház jel-legű, tudtot és közönséget formáló színházművészetet, de lényegében kihsználtlnul hgytuk spontán funkcionáló mtőr (de nem dilettáns!) színjátszó mozglmt. A "Szóljtok, szép szvk " rádiós mtőrfesztivál sikere is tnúsíthtj, milyen jelentős kulturális erőforrásokt rejt mgábn ez mozglom, mely - például közéleti dokumentumjátékokbn - izglms, új műfjt is kilkított. Mgs színvonlú szocilist színház, népünk színházi kultúrájánk továbbfejlesztése nem képzelhető cl mgs színvonlú szocilist színházi kritik nélkül. Színikritikánk helyzetéről z elmúlt években sok vit folyt. Sjnos, szenvedélyek legtöbbször még nem elvi-esztétiki kérdések körül csptk össze. A színházi világ sokt emlegetett,,különleges érzékenysége " nemegyszer színikritik elleni elvtelen védekezésben nyilvánul meg. (Zárójelben: ez különleges érzékenység " sjnos többnyire csk kifelé" irányul. Sokkl kevésbé nyilvánul meg színházi berkeken belüli viszonyokbn, pedig nem ártn, h e körön belüli emberi kpcsoltok szbályozásábn is ngyobb funkcióhoz jutn, h ez egyben mások érzékenységének fokozottbb kölcsönös tiszteletben trtását is jelentené.) Ami pedig kritikát illeti - túl z érzékenységen - mg

6 H g y o m á n y o s v g y ú j d r m t u r g i? OSZTOVITS LEVENTE Elfogult rögtönzések ktuális témákr 2. Vissz tyúkhoz A SZÍNHÁZ legutóbbi számábn közölt Peter Brook-interjú világosn leszögezi: mi motiválj újbbn színház leplezett vgy nyílt gresszióját drám, z irodlom ellen. A világ-hírű - s áltlm is igen ngyr becsült - rendező kerek-perec kimondj, hogy egyáltlán nincs szüksége önjelölt drám-írór, vgyis olyn vlkire, ki önálló művet hoz létre, ki nemcsk csvr totális színházi ktus" gépezetében, ki mint egy hollywoodi dilógusskribler nem ugrik, hogy z írói mű csoportos előkészítése" során szöveget szállítson egy-egy kikísérletezett szituációhoz". Idézünk: Itt mindennek középpontból kell srjdni s onnn tovább növekednie. Mindig meglesz helye - nem z írónk, hnem nnk z embernek, kiből esetleg mjd író lesz... Mindenesetre eszünk ágábn sincs, hogy kiválsszunk egy szöveget és eljátsszuk. Mi rr törekszünk, hogy szüntelenül újr meg újr átforgssuk tljt, és ktívn megvizsgáljuk: mitől válik egy szó vgy egy mondt nélkülözhetetlenné bizonyos drámi kifejezésekhez. Ily módon tlj szüntelen megmunkálásávl felkészülünk rr npr, mikor hirtelen lecsp villám, és vlkinek szájából vgy tollából felfkd z z írás, milyet színház évszázdok ót nem hllott... Szükségünk vn, hosszbb-rövidebb időszkr, z nonim, egyszerű társulti tgírór, de csk közbeeső fázisként, míg el nem jutunk rr pontr, honnn felszökkenhet főnix." Az ember nem tudj, nevessen vgy bossznkodjon z effjt kijelentés önteltséggel nykon öntött nivitásán, mely jellegzetesen színházi nivitás. Amire előző cikkemben utltm, vgyis rr, hogy tojás meghrgudott tyúkr - ez ebből nyiltkoztból pontosn láthtó. Sőt, itt ez folymt d bszurdum vn vive: tojás kr tojni, méghozzá tyúkot. Számomr leglábbis elképesztő z Keresztelő Szent János-i szerepkör, melyben Brook és verbuvált színészei tetszelegnek, s nem vgyok képes másnk tekinteni, mint egy tiszvirág életű divtos filozófi (?) sjátosn színházi lecspódásánk. Abbn sután megideologizált remetelétben és tevékenységben, melyre Brookék válllkoznk, például hippimozglom, z új spiritulizmus" htását lehet észrevenni; önmgunk totális megismerése, lehetőségeink kikísérletezése és továbbfejlesztése - ezek z erkölcsi-egzisztenciális impertivusok önmgukbn nemcsk elismerésre méltók, de kötelezőek mindenki számár; de mennyiben egy ilyen progrm csk rövidtávr is ön-, illetve csoportközpontúvá válik, meddő és misztikus, öncélú luxusjáték lesz belőle, sőt pimszság, h ehhez még szubvenciót is követelnek vissztérítési kötelezettség nélkül ttól közönségtől, mellyel kommunikációt megszkítják. Brook ott kezdi, hol Hermnn István áltl is említett wittgensteini nyelvfilozófi lpján álló s immár kevésbé divtos esztétik: meghirdeti csönd urlmát", és elveti jelentést". Teljesen mindegy, hogy Brook színészei héber vgy görög szövegeket mondnk, olyn szvkt és mondtokt, melyeket nem értenek, lényeg z, hogy mondják. A másik, ugynezzel filozófiávl és esztétikávl szoros kpcsoltbn álló tétele: színházi elődás elpusztítás, vgyis z bizonyos művészek áltl már régen hngozttott tétel, miszerint műlkotás befejező ktus: önmg elpusztítás. Brook itt vlóbn színház művészetének egyik lpkérdését feszegeti, nevezetesen zt, hogy színházi produkció egy-szeri és megismételhetetlen, és z, hogy erőszkosn megismételjük, egyszerűen mgánk művészetnek természetével ellenkezik. Ami úgynevezett sjátosn színházművészeti egy elődásbn, z vlóbn esetleges és hlálr ítélt. A néző tünékeny élmény után nem fog rr emlékezni, hogy ezen és ezen ponton ez és ez színész krjávl vgy tekintetével mit tett. Nem ezekre törvényszerűen esetleges momentumokr hivtkozik, h színházi élményt mégis fel fogj idézni. Az elődás vlóbn meghl minden este. De vlmi érdekében hl meg. És ez vlmi : szervezett és rögzített drám. sem mentes komoly hibáktól. Nem egy kritikusunk éppen z lpfoglmk bizonytln, elvileg éppenséggel nem szilárd lklmzásávl okoz orientációs zvrokt kultúrális és szín-házi életünkben. A szocilist és nem szocilist irányztok közti különbségek gykort előforduló elmosás nem kevésbé ártlms, mint z igzi művészet és z úgynevezett kommersz művek" közti htárok elködösítése. S h már kritikáról szólunk, említsük meg zt is, hogy egyik-másik bíráló olyn mgánterületnek tekinti kritikusi posztot, melyen gátlástlnul dhtj elő" elfogultságit, szubjektív részrehjlásról, személyi mgánszempontról tnúskodó véleményeit. A mrxist kritikusi poszt nem lehet ilyen mgánterület". A kritikus csk úgy tud megfelelni társdlmi, művészetpolitiki felelősségének, h személyes meggyőződésének, ízlésének képviselete közben - mi nem jelenthet ellenszenv-rokonszenv mgánérzelmeket - sem sikkd el előtte vizsgált mű, művészeti jelenség vlós értéke, jelentősége. A szocilist színház továbbfejlesztésében munk és fe lelősség döntő része színházkr és zok vezetőire hárul. Önmgukbn színházk zonbn nem teljesíthetik sikerrel ezt bonyolult feldtot. Osztoznk velük munkábn és felelősségben művelődéspolitik irányítói, közművelődés dolgozói, pedgógusok, közönségszervezők és egész sor más társdlmi, állmi szerv. Vlmennyien felelősek vgyunk zért, hogy jól gzdálkodjunk zzl támogtássl, melyet mgyr állm színházművészetnek biztosít. Olyn felelősséggel kell dolgoznunk, hogy legngyobb társdlmi nyilvánosság előtt is számot tudjunk dni munkánkról. A fejlett színházi kultúr ügye mindzokon múlik, kik nép szolgáltánk igényével és hivtástudtávl fárdoznk zon, hogy fejlődjön, egymásr tláljon z új, szocilist szín-ház és z új, szocilist 'özönség. Új igényekkel állunk szem-ben minden területen. Ezeket elsősorbn és mindenekelőtt szocilist eszmeiségű értékekkel elégíthetjük ki. Ezen z eszmei lpon kell megteremteni, kibontkozttni minőségileg vonzó, életformát lkító szocilist színházi kultúrát.

7 H színház csk rr született, hogy egy-egy elődás erejéig éljen, kkor nem érdemes élni. Az esténkénti látványos önpusztítás rituáléjánk önmgábn nincs értelme, legfeljebb csk metfizik síkján. H viszont z elődásnk csk másodlgos célj, hogy meghljon, hogyh z esetenkénti hlál, önfeláldozás vlminek z érdekében történik, vlminek - nevezetesen drámi üzenet meghosszbbításánk érdekében - kkor érdemes npont elpusztulni. * Milyen legyen tehát z drám, melyért színháznk fent említett kötelességszerű önpusztítás rítusát érdemes elvégeznie? A kérdésre egyértelműen válszolni képtelenség. Először is érdemes színháznk meghlni mindzért, mit világdrám legjobb lkotásiként emlegetünk. Tehát Shkespere-ért és Szophoklészért, Rcine-ért és Pirndellóért, sőt még Beckettért is. A problém nyilván nem műsorrendi jellegű, nem klsszikus repertoárr vontkozik. Drmturgii jellegű. S mgán ezen szón, hogy drmturgi, két dolgot értünk: elméletet és gykorltot. Vegyük először z elméletet. Vjd Miklós, Hermnn István, Wlter Kerr más-más oldlról és más-más indulttl egyránt eltemetnek eg y bizonyos fjt drmturgiát. A nturlist drámáét. Színházi és kritikusi gykorltbn ez idáig nálunk és világszerte is ennek drmturgiánk, ennek z esztétikánk szbályi szerint ítéltek eleven szerzők felett. Vgy-is lpvetően XIX. százdi normák szerint. Véleményem szerint megint csk nem z bj, hogy egy ilyenfjt drmturgi létezik; sőt, meggyőződésem szerint bizonyos élet- és problém-nyg művészi prezentációjár, bizonyos helyzetekben, bizonyos keretek között, máig lklms. Az volt hj, hogy ezt z elméletet - némi túlzássl elmondhtjuk - gykorltbn egyedurlkodóvá tették. Alig kd rendező, ki például ne fenti drmturgi szellemében próbáln egy drbhoz közel férkőzni. S főként kkor, mikor úgynevezett mi mgyr drbról" vn szó. Anélkül, hogy ezeknek rendezőknek szk-mi rutinját lebecsülni krnám, tény, hogy vlhányszor olyn momentumml tlálkoztk, mely sérti ezt rutindrmturgiát, egyszerűen képtelenek mgávl drbbl fogllkozni; s így szinte teljesen megbénulnk hhoz, hogy egy tlán nem remekmű látomásvilágánk - még h esetleges is, de - sjátos rendszerét felismerjék. Nem régen történt, hogy egy fél évszázd sikeres nyugti színdrbból zenés vígjáték készült. Az eredeti műben egy-két szereplő csk z első felvonásbn jelenik meg, kkor pontosn körvonlzott, sőt súlyos figuránk tűnnek, ztán megy tovább drb, és ők nem jelennek meg újr. Igen jeles kollégáim, kik drbot átdolgozták, egyszerűen képtelenségnek tekintették ezt z írói megoldást, és z átdolgozás során z eredetileg mostohán kezelt szereplők visszkerültek z utolsó felvonásb. A drb így sem lett rosszbb. De hogy jobb lett-e? Nem tudom. Lehet. Céljink nyilván meg fog felelni. Nem is mg drb érdemel említést, hnem hozzáállás ". Nyilvánvló, hogy milyen drmturgii" háttere és fedezete vn ennek. A színházt többnyire ilyen teoretikus lpú gátlások bénítják, h új művel kerül szembe. Márpedig ezek gátlások hosszbb távon színház teljes bénulását eredményezhetik. Tökéletesen egyetértek Hermnnl bbn, hogy drám sokkl előbb felismerte, mennyivel szbdbb, mint hogy nturlist drmturgi eddig feltételezte. És éppen ezért nem tudok egyértelműen örülni nnk, hogy z bszurd drám már csk virágkor után érkezett cl utóhtásábn mgyr szín-pdokr. Tudniillik z bszurd drám minden pesszimizmus és tgdás ellenére is éppen médiumnk, vgyis z írott szónk és közvetítő közegnek, vgyis színháznk tágbb lehetőségeit muttt meg. Beckett Go d ot- j sokkl szbdbb és tágbb, lehetőségeiben végtelenebb drb, mint egy jól megcsinált színmű". Az, hogy z bszurd drámáról mgyr színházi élet és gykorlt lemrdt, egyáltlán nem biztos, hogy segített fejlődésben, mint hogy z ilyenfjt kezdeményezések hűvösebb és hivtlosbb" fogdttás mgyr drámánk sem hsznált. Az bszurd drám persze már hgyomány, s mint hgyomány, csk bizonyos spektusibn termékenyítő elv. De hogy erjesztő htás még m is lehet drámirodlomr és drámirodlmon keresztül színházr, z véleményem szerint kétségtelen. Fejes, Szkonyi, Örkény drbji tnúsítják fenti állításunkt, A fenti szerzők műveinek legngyobb tnulság z, hogy hogyn lehet Mgyrországon korszerűen dptálni korszerű hgyományokt. Azt hiszem, s ez már tökéletesen gykorlt szférájáb trtozik, hogy itt és most mgyr drmturgiánk z legfőbb feldt, hogy olyn művek létrehozásábn segédkezzen, melyek hgyományos színpdi prxis gátlásit feloldják. A korszerű mgyr drám sem pályáztok segítségével, sem hivtlos felszólításr nem fog megszületni. Arr, hogy milyen receptek szerint írjon és lkosson egy író, semmi szükség. Senki ne írj elő, senki ne kérje számon, ki nem ismeri z írói érzékenység, vlóságérzékenység mechnizmusát. Az viszont már gykorlti drmturgi feldt, ho g y színházt mint médiumot z írókkl megkedveltesse. S tlán legfontosbb feldt, hogy rávegye színházt z irod-lom " iránti ngyobb áldoztkészségre. Persze ehhez színház közösségi jelentőségének újrértékelése szükségeltetik, és nnk gondoltmenetnek revíziój, miszerint színház közvetlen ü l trtozik felelősséggel közösségnek, vgyis önmgábn s nem színpdán elhngzott szó közösségi súly szerint. Persze ehhez z is kell, hogy színház ne tetszelegjen önmgábn, s mint Nrcissus, ne szeressen bele sját képmásáb. Köztudott z is, hogy minden fjt új elmélet áltlábn süket fülekre tlál színházkbn. És köztudott z is, hogy egyes elméletek viszont túlságosn jó fülekre tlálnk. Nem tudj z ember, hogy melyik rosszbb. Néh elképesztően megemészthetetlen elméleteket látunk viszont színpdokon. A bj egyszerűen dignosztálhtó: hiányzik z érzékenység; színház nem érzékeli igzán közösséget, és közösségre még mindig intenzívebben regáló irodlmt. Amíg ez z érzékenység nem lesz újr jelen munkáló erővel, míg színház nem lesz nyitottbb " - hiáb beszélünk drmturgiáról. Pusztáb kiáltunk.

8 TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ: A KEGYELMES ASSZONY PORTRÉJA (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). RENDEZTE: BABARCZY LÁSZLÓ. A KÉPEN: TÖRŐCSIK MARI (Iklády László felv.) Viták mrgójár Beszélgetés fitl rendezőkkel A nyár folymán Népszbdság vitát rendezett drámirodlom és színház viszonyáról. A SZÍNHÁZ hsábjin május ót folyik z eszmecsere hgyományos és z új drmturgi kérdéseiről. Szeptemberi beszélgetésünk négy fitl rendezővel - Bbrczy Lászlóvl, Iglódi Istvánnl, Székely Gáborrl és Zsámbéki Gáborrl - ezekből vitákból indult ki. A színház jelenéről, jövőjéről világszerte viták, eszmecserék folynk. Szerkesztőségünk úgy érzi, hiányt pótol, mikor sort fitlokon kezdve gondoltok eme közlekedésébe fokoztosn bevonj mgyr színház szkembereit is. Hogyn tudn és hogyn szeretne ezekhez vitákhoz, kommentárt fűzni szín-házi rendező? BABARCZY: Szerintem nem lenne szerencsés, h z irodlom vgy színház primátusáról beszélnénk. A vit lényege színházon belül folyik, színházi kérdésekről, szkmi kérdésekről. Ezekkel érdemes fogllkozni. IGLÓDI: Évek ót folynk már erőfeszítések z új mgyr drám érdekében, de még kevesen emeltek szót, még nem indult hrc z új mgyr színházért. Pedig két dolog egymástól elválszthttln. Mitől válik élővé színház? Élő színházt hoznk-e létre jelenleg működő nézőtéri és színpdi reflexmechnizmusok? Milyen z igzi színházi élmény? IGLÓDI: H zon gondolkozunk, mi is z, hogy jó rendezés, jó színház, kkor áltlábn olyn elődások jutnk eszünkbe, hol vlmi új történt, vlmi szoktln, vlmi vártln. Akár új drámáról, kár ismert klsszikusról vn szó. A mi színházi életünkben z ilyen elődások fehér hollók. Vn sok korrekt, becsületes elődás, tlán még szép és jó is. Csk vlhogy mégsem érdekesek. SZÉKELY: Szerintem még ennyire sem jó helyzet. Iglódi zt mondj, hogy ngy számbn tlálhtók korrekt, kellemes és szép elődások. Nem krok éle-sebben foglmzni, mint mennyire szükséges, de szerintem sok technikilg, mesterségbelileg nem igzán kidolgozott, nem igzán tudott" elődás. Vidéken, Pesten egyránt jócskán dódnk félmtőr szinten megoldott elődások, melyek csk úgy-hogy jöttek létre. Az is igz, hogy vnnk esetek, mikor szkm sokkl mgsbb színvonlán, tnult" dolgokon felül, lkotóművészi szinten jön létre vlmi. A Népszbdságbn lezjlott vit igzi kiváltój szerintem Mjor Rómeó és Júlirendezése volt. Nekem ez z elő-dás z évd ngy eseményét jelentette, ngyon sok tényleges problém és vitthtó megoldások ellenére is. A Rómeór szintén jellemzőek mgyr színház előbb jelzett szélsőségei, zsenilitás és elngyoltság egy elődáson belül. Bármiről is szóltk vitcikkek, mindegyik mélyén ott lppngott kérdés, hogy jó-e Rómeó és Júli, el lehet-e így játszni? És ez z ellentmondásosság zt jelzi, hogy gondolt, z érzés, koncepció szenzációs, csk nincs meg kezünkben z z eszköztár, mire szükségünk voln gondolt kibontkozttásár. Többek között zért sincs, mert z utóbbi időben nem volt ujj-gykorlt" lehetőségünk, hogy mgunk számár kidolgozzunk bizonyos eszközöket, melyekkel egy korszerű koncepció megvlósíthtó. BABARCZY: Folyttv Székely gondoltát, cskugyn z helyzet, hogy már dódnk izglms, modern elődások. Olyn elődások, melyekből érezhető, hogy vn létrehozó gondoltuk. De

9 ugynkkor z is igz, hogy kimunkáltságbn, színészi játék kultúrájábn, stílusegységben, trtlmi és gondolti következetességben nem épülnek ki nnyir, hogy igzi, ngy esztétiki élmény jöhessen létre. Emitt ztán rosszul polrizálódnk viták. Vlójábn z bj, hogy színházszerkezeti okok mitt nem tud kifutni egy-egy tendenci megfelelő minőséghez. Mostnábn többen hivtkoznk Théátre du Soleil-re, rr, hogy milyen kimgsló produkciót hoztk létre. Ez társult ht éven át küszködött, mielőtt ide eljutott voln. Ez ltt ht év ltt könyveket írtk és módszereket dolgoztk ki például rr, hogyn léphet fel színész úgy, hogy spontán és jó válszokt tudjon dni játékb bevont közönség kérdéseire. H idehoznánk Mgyrországr ezt koncepciót, és megpróbálnánk szokásos hthetes próbidőben ugynezt megvlósítni, kkor zonnl kiderülne, hogy bármennyire is igz egy ilyen törekvés, h nem tlálkozik zzl szerkezettel, melyben létrejöhet, megvlósíthttln. Ennek ellenére nálunk láthtó új színházi formák jórészt dptációk keleti vgy nyugti színházi életből. Ez zt jelzi, hogy mi színházunk is ki krj próbálni zokt z utkt, melyeken világ színházi járnk. Ugyn-kkor nekünk vn egy sját belső társdlmi vlóságunk. Ez belső vlóság, ezek belső igények módosítják z átvételeket nemzeti kultúr közegében. Ebből bizony ngyon vegyes eredmény születik. Beszéljünk rendezői munk becsületéről, presztízséről, z ezzel kpcsoltos nehézségekről is. IGLÓDI: H nálunk egy rendező ki kr próbálni vlmi szoktln dolgot - nem vlmi gyökeresen új megoldásr gondolok, csk olysmire, mivel Bbrczy próbálkozott A kegyelmes sszony portréjábn, tehát egyfjt játékstílus-kísérletre - bbn z esetben ötszáz százlékkl több nehézséggel fog tlálkozni. A rendelkezésre álló ht hétben több mint vlószínű, hogy csk felemás eredményt sikerül elérnie. A kritik ilyen-kor lngyos, semmitmondó elődásokt kísérlet fölé fogj sorolni, mert egyszerűen nem divt észrevenni, hogy mit kr rendező. Egy másik problém. Sok jelentős művészünkről elmondták már, hogy modoros. Lehetnek olyn játékstílusbeli jellegzetességek, melyek egy tervezett kísérletibb jellegű elődásbn zvrók. Amikor színészekkel megbeszéljük egy elődás koncepcióját, egyetértenek zzl, mi modorosságukr vontkozik. A próbák során hjlékonyn lklmzkodnk z instrukciókhoz. De ztán hogy közeledünk premierhez, úgy térnek vissz modorosságok. És ezt meg kell értenünk. Modorosnk mondj rendező - de modoros volt kkor is, mikor díjit kpt. Nem egyszerű házi feldt" z, hogy most szokjunk le modorosságunkról. Ilyen-kor visszmenőleg szembe kell néznünk művészetünkkel, pályfutásunkkl. A legtöbben vonkodnk feldni eddigi gykorltukt egy elődás, egy rendező kedvéért. Félelmetes lépés, h vlki válllkozik rá, hiszen feldj zt, miért mondjuk húsz éven át megtpsolták. És most egy mondt erejéig szeretnék vissztérni z dptációk kérdéséhez. Azt hiszem, különbséget kell tenni dptáció és d p táció között. Más z, h egy európi vgy egy világármlt megérint egy rendezőt, izgtni kezdi, és ennek lpján próbál új elődást létrehozni, és más z olyn dptáció", mikor z ember ráismer egy-egy külföldi elődás effektusir. Nem ellenzem z d p tációkt, mert egyszerűen nincs olyn lbortóriumi munkár lehetőségünk, hogy esetleg mi mgunk kísérletezzünk ki bizonyos módszereket. melyeket mások vehetnének át tőlünk. Most z helyzet, hogy h z ember megkp egy rendezést - színházbn, tehát üzemben dolgozunk -, ht hét prób után bemuttót kell tr-tni. BABARCZY: A színészek mgtrtásához szeretnék vlmit hozzáfűzni. Mindz, mit Iglódi elmondott, zért vn így, mert sikert kell elérni. A színésznek személyes sikerre vn szüksége. Ugynkkor rendezőnek és színháznk is sikerre kell törekednie, kritiki és közönségsikerre egyránt. Ezt ostobság voln támdni, természetes, hogy színház erre törekszik. De h nincs jól átgondolt, következetes koncepciój színháznk - és itt nem egymondtos koncepciókr" gondolok, hnem átgondolt szellemiségre -, h ehelyett stílustlnságok, kpkodások, siker és cskis siker keresése jelenik meg, kkor ez sikerkereső mechnizmus ngyon primitív és veszélyes. Ez válik legkonzervtívbb htóerővé. Ilyenkor következik be z, hogy kitűnő színészünk kosztümös főpróbáig földj mnírjit, de bbn pillntbn, mi-kor tlálkozik közönséggel, elkezdenek dolgozni benne régi beidegzettségek. Fél, hogy h most belebukik ebbe kísérletbe, kkor színház nem mindig elvszerű közegében senki nem érté-keli zt munkát és zt törekvést, mi végül bukáshoz vezetett. Vjon z mtőrök kísérletei nem segítik hivtásos színházt? BABARCZY: A mgyr színházi életben mindig voltk mtőr vgy fél-mtőr csoportok. A Tháli Társság áll ennek sornk z elején. Remek profi-színház lett belőle. A következő évtizedekben legkülönbözőbb, korszerűnek gondolt mtőr társultok tevékenykedtek. Munkájuk megkötöttsége bbn vn, hogy szkmilg nem tudnk kívánt szintre emelkedni. Nem jutnk el odáig, hogy beépüljenek z egész mgyr szín-házi kultúráb. Az mtőrmozglom nálunk mindig periférián mrdt. Ez nnk következménye, hogy másodállásbn", csk lelkesedésből csinálják. Hlltlnul tiszteletre méltók, de egy idő után mindig z történik, hogy közülük kiemelkedő tehetségeket hivtásos szín-ház elszippntj. És kevés z olyn ember, ki z mtőr csoportj képviselte ügyért - mely tömeghtását és kifutási lehetőségét tekintve rendkívül korlátozott - visszutsítná hivtásos színház kínált meghívást. Egy idő után z ilyen csoportok éppen zártságuk mitt meg szoktk rekedni, csk ismétlik mgukt. Szerintem z mtőr mozglmktól kísérleti színház nem sokt remélhet. Legfeljebb ötleteket. Mi nnk z ok, hogy kritik gykrn beszél mgyr drám felfutásáról ", de színháztól, z elődástól függetlenül? Milyen m z irodlom és színház kpcsolt? SZÉKELY': A bj z, hogy mindig különválsztják mgyr drámát és mgyr színházt. IGLÓDI: Abból kellene kiindulnunk, hogy miért rendez meg z ember egy elődást. Szerencsés esetben zt drámát rendezhetem meg, melyik bennem vlmilyen visszhngot váltott ki, melyik-kel vlmit ki krok fejezni. Lehet szó kész drámáról, de egy most születő műről is. A mgm rendezői gykorlt szempontjából zt trtom legjobb esetnek, h z író és rendező már drámírói ötlet időszkától együtt tudnk dolgozni. Sjnos ez csk legritkább

10 esetben fordul elő. A drámírók ezt fjt együttműködést nem ngyon igénylik. Ők szeretik kész művet letenni direktor sztlár. Legtöbbször csk ez-után kerül szób, hogy drbot ki rendezze. A rendező kiválsztás után elkezdődik egy úgynevezett drmturgii munk - vlhogy úgy, mint műstoppolás. Ez persze eső után köpönyeg már, mert legfeljebb áthidló megoldásokt lehet tlálni. A drámírók - legjobbk is - megírják, hogy ki mikor és hol jön be, merre megy ki, ngyjából ugynúgy, hogy száz évvel ezelőtt írtk drámát. Nem rról vn szó, hogy mit írnk, h-nem rról, hogyn drám elkészül. Benno Besson joggl meséli, hogy mi-kor bemegy hozzá egy sápdt fitlember, letesz z sztlár egy dossziét, s remegő hngon közli, hogy urm, ez z én művem, én ezen két évig dolgoztm", erre ő csk egyet mondht: Ehhez nekem mi közöm vn?" Nem rr gondolok, hogy z voln z ideális, h felhívhtnék egy írót, megmondhtnám neki, hogy vn egy témám, egy lpötletem, írj meg nekem. De vlhogy hhoz hsonló módon kellene dolgozni, hogyn egy filmet megírnk, tehát hogy leírt lkotás kiindulópontj lehessen egy más minőségű munkánk. Nemrégen rájöttem rr, hogy egyik elődásunk végét másképp kéne megcsinálni. Megegyeztünk z íróvl bizonyos megoldási módbn. De úgy dódott próblehetőségem, hogy ddigr ő nem tudt megírni dilógusokt. A próbát viszont nem hlszthttuk el. Úgy kezdtünk el dolgozni, hogy ngyjából tudtuk, jelenet miről fog szólni, meg hogy más helyszínen fog játszódni. A színészek elkezdtek dilógusokt rögtönözni. A második próbár ztán beült z író, és ezekből rögtönzésekből megírt jelenetet. Persze nemcsk zt, mit elmondtk színészek. H ilyen módszerrel krunk máskor is dolgozni - és ezzel nem állnánk egyedül -, kkor egész eddigi próbrendszerünket felül kellene vizsgálnunk, hiszen nem lenne olvsóprób, nem kész nyggl kezdenénk próbálni. ZSÁMBÉKI: Nincsenek olysfjt csoportosulások, hol egy színház körül zeneszerzők, díszlettervezők, írók ktívn működnek. Abbn Iglódink igz vn, hogy nem hívhtunk fel egy írót telefonon zzl, hogy író úr, ezt írj meg! " De h színházbn rendező körül vn véve olyn emberekkel, kik dolgozni szeretnének, kkor ez z lkotó közösség megszülethet. Ritkán beszélünk rról, hogy legngyobb drámírók, Szophoklész, Shkespere, Molière vgy Schiller mind színházon belül dolgoztk, színházbn élve lkották meg műveiket. IGLÓDI: Ez így igz, és mindjárt hdd említsek egy esetet. Amikor egy irodlmi mű drmtizálását színházi ember végezte. A félkegyelmű esetében Tovsztonogov úgy látott munkához, hogy már elég htározott vizuális elképzelése volt születendő elődásról. Amikor Miskin szerepére készültem, meglepve tpsztltm, hogy Tovsztonogov kiikttt regény vlmennyi Miskin-monológját. Minden irodlmár átdolgozó megtrtott voln ezeket, hiszen vlóságos prózi áriák, ngy htáslehetőségek egy bizonyos fjt színház számár. Tovsztonogov vlmennyit kihúzt, mert tudt, h csk nnyit mondnk színpdon, hogy jó estét ", zt ő mjd úgy fogj megcsinálni, hogy benne legyen regényből kihúzott monológ is. Egy másik eset A félkegyelművel kpcsoltbn: mikor Tovsztonogov átosztott más színésznőre Nsztszját, átdolgozt szerepet. De zért két elődás ugynrról szólt, ugynzt z érzést keltette, mert szóbeli és htásbeli változások kiegyenlítették színésznő személye okozt változásokt. Minden rendező tudj, milyen nehéz egy írót meggyőzni rról, hogy h kihúzunk másfél oldlt, de ugynkkor z elődásbn lemegy mjd fény z egyik oldlon, ez épp nnyit fog jelenteni, mint kihúzott másfél oldlnyi szöveg. Ezért nem érzem én sok esetben drámáknk zokt dossziékt, melyeket mi rendezésre kpunk. BABARCZY: A színházbn elsősorbn nem szvkkl keltjük fel z emberek fntáziáját. A színházbn megjelenítve más lesz szvk értéke. Az kció, kép, jelenetek egymásr következése új trtlmk hordozój lesz, olyn trtlmké, melyekről esetleg egy mondt sincs z eredeti színdrbbn. IGLÓDI : Nem lehet eléggé hngsúlyozni, hogy klsszikusok mennyire értettek színházhoz. Nem nézőként írtk, hnem színházbn éltek. Most tlán z látszt, minth mi nekimennénk z íróknk, pedig nem erről vn szó. Aki Nemzetinek kr írni, nnk Nemzetiben kell élnie. BABARCZY: Szeretnék visszknyrodni ehhez színház és irodlom vitához. Két különböző dologról vn szó. Másról, mikor klsszikusok új rendezéséről vittkozunk és megint másról, mikor élő mgyr író drbjánk színreviteléről beszélünk. Az első esetben kérdés úgy hngzik, hogy rendezőnek jog vn-e elmondni sját mondnivlóját, vgy pedig shkespere-i mondnivlót kell tolmácsolni. Nyilvánvló zonbn, hogy shkespere-i mondnivló sehol sincs utentikusn rögzítve, drbjit számtln módon lehet értelmezni. A változó korok és változó társdlmk számtln módon is értették. H jó rendező kezébe kerül drb, kkor rendező képviseli zt tudtot, mivel kor nyúl hozzá drbhoz. Tehát nem zon kell vittkozni, hogy Shkespere vgy rendező, hnem zon, hogy z tudt, melyben drb megjelenik, vlóbn koré-e vgy sem. A másik kérdés hzi drámirod-lom kpcsolt színházzl. H vlkit közönségből megkérdezünk rról, hogy mi értelme vn egy bárhol elolvshtó drb színpdr állításánk, kkor vlmi olysmit fogunk hllni, hogy így képszerűbb meg elevenebb drám, megjelennek benne olyn dolgok, miket ő nem tudott elképzelni. A tipikus kritiki megnyilvánulás ilyen oldlról úgy hngzik, hogy én ezt z lkot nem ilyennek képzeltem, nem bjuszosnk és lcsonynk, hnem hosszú hjúnk, sápdtnk és szemüvegesnek". H nálunk igzi színházi kultúr lenne, kkor már régen tudtossá vált voln minden nézőben, hogy mikor színház élővé változtt egy leírt nygot, kkor z nem nnyit jelent, hogy képeskönyvvé változttj. A színház z eleven emberi test és láthtó, plsztikus viselkedés segítségével teremti meg tetrlitást. Amíg urlkodó képeskönyv-elvárás, ddig nem lehet jól vittkozni tetrlitás lényegéről. Akármilyen formát válszt színház, kárhogy bontj és építi föl mg nygát z irodlmi nygból, legfontosbb z, hogy mondnivlór koncentráljunk. Azt természetesen nem lehet megtenni, hogy egy mgyr író művét olyn mondnivlóvl ruházzuk fel, mihez z írott szövegnek nincs köze. Arr viszont szükség vn, hogy színház mg formképére lkíts z elődást. Gykrn jelentős átlkításokt kell végezni. Az is előfordulht - mint például Dobozy Eljött tvszávl, hogy színház telje-

11 sen új színpdi koncepciót d drbnk, és így viszi sikerre művet. SZÉKELY: Hdd fűzzem ehhez Mcskjáték esetét. Örkény műve nem színpdr készült. Örkény nem korábbi színházi nézői és drmturgii ismereteit vitte bele Mcskjátékb, hnem megírt vlmit, mit érzett és gondolt, és el krt mondni. A form kitlálását teljesen színházr bízt. Áltlábn z z igzság, hogy form mjd meg-születik, létrejön színpdon, h trtlom erős. A színházbn form gyorsn veszít z erejéből, htásából. Gykrn előfordul, hogy tvly bemuttott elődás formáj már egy év ltt nnyit veszített z ktulitásából, hogy érezzük: ez egy kicsit poros lett vl-mitől. A formát mindig megszüli trtlom átütő ereje - h vn... ZSÁMBÉKI: Beszélgetésünkből z tűnik legérdekesebbnek, hogy mgyr színház szkmi színvonl és szerveződése folytán olyn elődások, melyekből egy egységes krt sugárzik, minden résztvevő egységes krt, ngyon ritkán jönnek létre. H mégis tlálkozunk ilyennel, mint például A luzitán szörny esetében, kkor z elődásnk htlms kisugárzás támd, és htás lá vonj közönséget. A vit Népszbdságbn z irod-lom vgy színház primátusáról, rról, hogy színházi elődás önálló mű-e, teljesen elkésett. Konkrétbbn kellett voln beszélni színházi élet problémáiról, feldtiról. Arról, hogy z utóbbi években változotte mgyr színház és h igen, kkor milyen mértékben? Én zt hiszem, változott és változásbn is vn. Sokféle jel, forrongás zt muttj, hogy ez mozgás egyre erősebb és élesebb. Ez minden jó htásávl együtt zt is mgávl hozz, hogy kezd vlmiféle kötelező dolog lenni rossz értelmű modernség. Különösen mi fitl rendezőket illeti. Ezt most kifejezetten formi meg-oldásokr értem. H mnpság egy elő-dás külső formájábn nem különös, kkor rendezőt retrográdnk vgy éppen tehetségtelennek bélyegzik. Ezek formi erőltetettsčgek fékezik mondnivló érvényre jutását? ZSÁMBÉKI: A mi korosztályunknál ngyon gykrn így vn. Már-már kötelezőnek érezzük, hogy elődásunk rendhgyó legyen és trtlmi végiggondolás helyett ötletekkel tupírozunk. TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ: A KEGYELMES ASSZONY PORTRÉJA (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ) RENDEZTE: BABARCZY LÁSZLÓ. A KÉPEN: SINKÓ LÁSZLÓ ES UNGVÁRI LÁSZLÓ (Iklády László felv.) IGLÓDI: Ez tényleg így vn. Nem mentegetni krom mgm, mikor hozzáteszem: zért kényszerül z ember hrsánybb jelzésekre, mert jobbn, igzán mélyen megcsinálni mást " sokkl nehezebb, és nem biztos, hogy vn rá lehetőség. Ezért hjlmosk z emberek rr, hogy vlmilyen rendezői trükkel és ne istenigzából csináljnk meg vl-mit. Az ilyen megoldásokt kritik is jobbn méltányolj, mint finombb munkát. SZÉKELY: Én nem érzem ezt komoly veszélynek. Nálunk egyformán hiányoznk botrányt okozó formlist elődások és trtlmukkl felkvró színházi esték. ZSÁMBÉKI: Viszont zt el kell ismer-ni, hogy m nemcsk nnk sblonj létezik, hogy egy színész vgy egy rendező hogyn tud közönségsikert csinálni, hnem rr is megszületnek már sblonok, hogy hogyn lehet álmodern elő-dást létrehozni. Vló igz, hogy profi és mtőr elődásokon egyránt divtb jöttek közönség bekpcsolásánk külsőséges módszerei: provokálás, rákibálás, ölbeülés, tollpihe rcb fújás, borsószórás. Mind-ez persze nem vontkozik olyn formi megoldásokr, melyek vlóbn fokozni tudják közönség részvételét, ktivitásélményét. IGLÓDI: Akkor születik ngy htás, h lelkes z elődás. Nem krok Grotowski híveként feltűnni, de z, mit Grotowski testtel, színész testével vló nyilvános visszélésnek nevez, z olyn fokú beleélést jelent, hogy néző már félti színészt színpdon. Két ilyen emlékem vn Nemzeti Színházból: Mrt hlál és A luzitán szörny elődás. A társult mindkét esetben z önkínzás htáráig vett részt játékbn. Ez hiányzik z elődások zöméből. Divt nálunk tudni" mesterséget, divt lett viccmesélés közben bemenni színpdr, hiszen olyn művészi színvonlon állunk, hogy ott benn egy pillnt ltt megjön z átélő tehetségünk. Vlójábn ötven elődásból tlán h négy esetben sikerül így megcsinálni " szerepet. Az igz, hogy mesterség színészé, de nemcsk z, és soh z életben nem lehet ú g y megtnulni, hogy z embernek ne legyen színpdr lépés előtt hlálfélelme. SZÉKELY: Én csk zt nem tudom, ho g y mit csináljon z szegény színész, kinek egyik este el kell játszni egy szörnyű drbot rossz elődásbn, hinnie kell nnk rendezőnek, kinek legbelül nem hisz. Hinni kell bbn z íróbn, kiben nem hisz. Nehéz ilyenkor megkövetelni z önégetésig jutó lelkesedést. Másnp ugynezt várnánk el egy vlóbn ngyszerű ügy kpcsán, egy olyn elődásbn, melyben vlóbn hisz rendező. BABARCZY: Mi vlósul meg, mikor egy ngyon lelkes társultot látunk? Vlmi szemérmetlen őszinteség. A színész megmuttj testét, húsát, gondoltit, szemét, könnyeit, úgy, hogy zt közönség semmilyen más helyen nem láthtj. Ez színház legsjátosbb vonás, és ezért nem jelentenek gépmű-vészetek lterntívát. Ezt htást csk

12 z élő emberi test tudj kiváltni. Ahhoz viszont, hogy elérjük zt z eredményt, melyet egy-egy ngy színész vgy néh egy színészcspt elér, bizonyos feltételeknek eleget kell tenni. Székelynek bbn igz vn, hogy kilkult egy olyn színházi mechnizmus, melyben művészek sokfelé dolgoznk és sokfélét csinálnk. Bizonyos szétszórtság jelentkezik, nemcsk színházon belül, színház körüli munkábn is. Vgyis z emberek nincsenek z ihlet lehetőségének z állpotábn. A műhelymunk kibontkozttásához még vlmire szükség vn. Színházi ideológiák kellenek - nem társdlomfilozófii értelemben, hnem szó ennél jóvl szűkebben vett értelmében. Láthtjuk, hogy huszdik százdbn minden jelentős színházművész kiépített vlmilyen foglmi rendszert, mit suglmz zoknk z embereknek, kikkel együtt dolgozik. Ez z elsődleges feltétele nnk, hogy színházbn létrejöjjön z együttműködés z ott dolgozó különböző emberek között. Bizonyos közös kulturális lpállást kell elérni. A színházi ideológi trtlmz szkmi, formi megoldásokt, de trtlmz világnézeti elemeket is. És trtlmz mozgósító jel-szvkt, progrmszvkt, melyek esetleg komoly tudományos kritikát nem állnk ki, de lklmsk rr, hogy összehozznk húszhrminc embert, és ezek higgyenek benne. A színházi ideológi leghtékonybb módj nnk, hogy egy társult bizonyos célok érdekében megszervezze z életét, de zért is szükség vn rá, hogy kritiki közélet és művészetirányítás is tudjon tájékozódni, és értse társult elképzeléseit. H nincs színházi ideológiánk, h nem tudjuk megfoglmzni munkánk lényegét, kkor előtérbe kerülnek személyi kérdések, tiszvirág életű sikerek és bukások, melyek lpján megszületik z értékelés. Színházi ideológiánk színházbn kell születnie, színház munkájából fkdón. Ezt kívülálló nem foglmzhtj meg, mert színháznk sját nyelve vn. Nem dhtjuk od színházt csk teoretikus és színházidegen elméknek. Végeredményben rról vn szó, hogy színház egy sját kulturális trtást építsen ki mgánk. IGLÓDI: Mgyrországon egyesek szerint rendezőurlom vn. Én viszont meg mernék esküdni rá, hogy ilyen fokú színészcentrizmus m már Európábn se-hol másutt nincs. H rendezőnek vn vlmi elképzelése, mondjuk úgy, hogy ideológiáj egy elődás létrehozásár, és ez nem tlálkozik színészek elképzelésével, kkor nehéz helyzetbe kerül. Ki-derül, hogy színészek egy része így, másik része úgy krj megformálni szerepet. Legtöbben zt z utt keresik, mi nekik legkényelmesebb. Másutt, hol úgy mint nálunk, rövid próbidő, z gykorlt, hogy rendező kijelenti: Urim, nem kell egyetérteni velem, viszont eljátszni zt kell és úgy, hogy én krom." Erre minekünk nincs lehetőségünk. Ezért z elődások zömében színészi stílusegységről beszélni nem lehet. Vn Székely Gáborrl egy közös élményünk, nyugtnémet Philoktétész. Ebben z elődásbn z vált közönség számár dermesztővé, hogy színészek minden indultot, minden cslódást heves, sokszor önveszélyes mozdultokkl, esésekkel, ugrásokkl, csúszás-mászássl, egész testük teljes bevetésével éltek át. Mindenki ttól félt, hogy ott vlóbn meg fog hlni vlki. Ezen z elő-dáson félelem és szánlom črzése kivételesen mgs hő / okr emelkedett nézőtéren. SZÉKELY: Ez vlóbn lenyűgöző elődás. Az első regálásom kifejezhetetlen gyűlölet volt, de ztán teljesen htlmáb kerített z szuggesztív kifejező erő, z forróság, mit játék ársztott. IGLÓDI: Minálunk már SZOT munkvédelmi elődój sem engedélyezne egy ilyen elődást. SZÉKELY: Így vn. Ahogy mondtm, z áltlm látott kevés ngyszerű elő-dás közé sorolom Philoktétészt, de senkinek sem jánlnám, hogy hsonló hőfokig vigyen el színészeket. Mert ott vlódi vér folyt vlódi, gylultln deszkákon. Ez utánozhttln, egyedi elődás. Ahhoz, hogy igzi színpdi htás szülessen, nincs szükség vlódi vérre. IGLÓDI: Nevezzük önégetésnek, vgy lelkesedésnek, vgy önfeláldozásnk, enélkül nincs igzi színház. Nem véletlen z z próság, hogy minden mgyr színpdi vívójelenetnél nevetnek z emberek, helyett, hogy félnének. Rendben vn, nem kell vérnek folyni, de z sem jó, hogy röhögés folyik. BABARCZY: Nem tudom, olvstátok-e Pilinszky cikkét z egyik szeptemberi ÉSben. Ngyon tláló dolgot mondott színház jelenlétével" kpcsoltbn. SZÉKELY: Szerintem mi máshol trtunk. Amit Pilinszky süketek színházáról ír, z nem mi színházi helyzetünkkel polemizál, hnem legkiválóbb, legmesteribb, legtehetségesebb ngol, szovjet és frnci elődásokkl. Azokkl, kik már tökélyt megközelítették. Egyesek nálunk boldogn nevetnek, hogy most kitlálták ném csöndek, hosszú pillntások lssú színházát, ngy unlmkt. Mi még nem trtunk gyors izglomnál, nem mehetünk még ngy unlomhoz. Egyszer már izglmt kéne színpdon teremteni. BABARCZY: Szerintem nem ez cikk lényege. Pilinszky propgál egy színházt, mely ngyon tetszett neki. Lehet egy színház gyors, lehet lssú, de z fjt belső igzság kell, mitől ez bizonyos jelenlét" létrejön. Azokhoz z emberekhez szóló igzság, kiknek közegében ez színház megszületik. Hogy zokból problémákból teremtse meg mg formvilágát, melyek tényleg léteznek z életben. H ebből megszületik színészi játék őszintesége, kkor nem feltétlenül kell brutlitáshoz jutni, zért, hogy színház igz lehessen. Igz problémákból születik meg z elődás - hogy Pilinszky mondj - jelenléte ". És hhoz, hogy ez jelenlét megszülessen, szüksége vn társultnk rr bizonyos kulturális trtásr, mely figyelem középpontjáb zt állítj, hogy igz-e z, mit csinálunk, vgy nem igz. ZSÁMBÉKI: Ahogyn egy színész esetében jelenléte vgy súly ttól függ, hogy ő mg mennyire figyel - egy egész színház tmoszféráj is ennek következménye. A lelkesedés, z elődás közös krtánk légköre kisugározht z egész színházr. Világosn érezhető ez Ljubimov színházábn, Tgnkán, belgrádi Atelje 212-ben, Divdlo z Brnoubn. Ahogy z ember belép kpun, ttól pillnttól kezdve sugárzik egy csptnk vlmiféle tiszteletre méltó munkáj és szellemi gondj. Ilyen ér-telemben tehát nemcsk egy színésznek, nemcsk egy elődásnk lehet légköre", hnem egy egész színháznk is, pontosbbn szólv egy műhelynek. Sok sikert kívánunk műhelymunk légkörének megteremtéséhez - kinek-kinek mg színházábn. Körösptki Kiss Sándor

13 ROG ER PLANCHON Az új színpdi szövegek Leírás és megjegyzések A mgm részéről sohsem szeretem szöveg és rendezés szembeállítását. Drámi szövegről szeretek beszélni és színpdi szövegről. Néh színpdi szöveg erősebb, mint drámi szöveg, máskor meg fordítv. Néh előfordul, hogy szín-pdi szöveg kiegészíti drámi szöveget, máskor meg z is, hogy színpdi szöveg meghmisítj, megsemmisíti, fejére állítj drámi szöveget. Mind-nnyin láttunk már efféle példákt szín-pdjinkon. Miért kellene rngsorolnunk e kétfjt szöveget? Az egyetlen előny, melyet drámi szöveg jvár írhtunk, rögzítés, megőrzés lehetősége. A színpdi szöveg viszont elilln z utolsó elődássl. Közelebbről ez bizony sovány előny. Mire törekszik z új színpdi szöveg? Erőteljesebb színpdi képet kr lkotni, mint szvk, melyeket - állítólg - illusztrálni kell. A klsszikus színház (különösen frnci klsszikus színház) visszáj ez, hiszen ott színpdi képet kirdírozzák, elfelejtik, háttérbe szorítják, szvk áltl felidézett, feltámsztott árnyk jvár. Látjuk már mindzt, mit z új szín-pd jelent: nyomtékosbb testi kifejezést, új kpcsoltot színpd és nézőtér között, díszletek elhnygolását, és ugynkkor vissztérést z lpelemekhez, világítás, díszletek újfjt számbvételét stb. És ez már vlmi. A rendezés egyik ngy irányzt m rr törekszik, hogy végsőkig hjszol-j tetrlitást. A rendező folytonosn egy-egy erőszkos, szélsőséges képet tár elénk, hogy sokkírozzon. A rendezés képről képre szerveződik. Az egyik szín-pdi kép kimerültével áttérnek egy másikr. A relizmust viszont rendezés végérvényesen elhnygolj. Sosem leszünk többé egy meghtározott helyen, hnem mindig színpdi celebrálásbn veszünk részt. A rendező legegyszerűbb elemeket hsználj mjd föl játék meglkotásához, e képek meglkotásához. Egy * Részletek z 1970 májusábn Essenben z ITI rendezésében megtrtott rendkívüli kollokviumon elhngzott elődásból. hosszú köpenyt, egy vsdorongot, egy deszkát stb.; ám ez néhány elem lehetővé fogj tenni sokk-képek váltogtását, melyeknek lpj szex és z erőszk, humor stb. lesz, és minden egyes kép és kifejtése szertrtásként rendeződik el. Beszéljünk először vlmit z erőszkról. H, miként egy elektronikus képen, egymás fölé helyezzük Grotowski, Living Thetre, Arrbl, Svry stb. elénk tárt képeit, vlmennyi elődásnál egyet-len díszletet, egyetlen keretet kpunk. Ez díszlet - írtk már ról - egy kínzókmr, kellékekkel - ostorokkl, láncokkl, koporsóvl, tőkével stb. - vgy kellékek nélkül. Ez díszlet kissé hsonlít romntikusok vihr pusztított kstélyához. A XIX. százd romntikusi, Hugo, Dums stb. kívülmrdnk kstélyon. A modern romntikusok behtolnk kínzókmráb. Egyetlen romntikus drám vgy melodrám sem élhet meg titokztos kstély, vihrbn vergődő kunyhó, föld ltti folyosó stb. nélkül. A mi neoromntik kellékei vgy díszletelemei olyn helyet jeleznek, mely középkori kínzókmrát idézi vgy pincét, modern pribékek mocskos szobáját. Filmek ezrei idézik fel modern kínzást, titkos ügynökök hrcink fő elemét. A modern színház, rdikálisbb lé-vén, már nem idézi, hnem bemuttj ezt kínzást. Mesés ördögűzés! A plot, klsszikus színház előszobáj, z 1900-s évek színházánk polgári szlonj nem kevésbé konvencionális, mint kínzókmr. De ezt modern színházt díszlet nélkül is játsszák! Bizonyár így vn, hiszen ngyon jól tudjuk, hogy egy iskolterem, egy pince, egy más célr hsznált lkás stb. kínzókmrául szolgál m-npság. A mozi, z újságok hozzászoktttk bennünket ehhez z eszméhez és ezekhez képekhez. A legmodernebb neoromntikusoknk bármilyen hely megfelel kínzókmrául. Az rchikusbbk rekonstruálják középkori kínzókmrát. Ám z is igz, hogy gykrn színház színházt ábrázol: ilyenkor vgy ünnepeljük színházt, vgy denunciáljuk, mint holmi semmire sem lklms helyet. Ugynúgy, hogy megszerkeszthetjük díszlet elektronikus képét, meghtározhtjuk stílust is, mely ezen z új színpdi szövegen keresztül önmgát keresi. Ez groteszk stílus. Azt hiszem, rávilágíthtunk ennek groteszk stílusnk néhány dottságár és néhány áltl felvetett kérdésre, h megvizsgáljuk Living Thetre Antigoneelődását. Amikor Brecht átdolgozt Szophoklészt, egyben ktulizált is. Szemléltetni krt Németország helyzetét. Kreon Hitler rcát ölti fel. A háború kerül mű középpontjáb. A háború és város; küzdelem két véglet között zjlik. H Brecht eltávolodott Szophoklésztól, ezt zért tette, hogy németjeihez Németország helyzetéről szóljon. Amikor Living Thetre Brechtre veti mgát, kísérlet egészen más jellegű. Vn z elődásbn néhány utlás Johnsonr és Vietnmr. Ezek z utlások zonbn elenyésznek, h összehsonlítjuk őket z óriási brechti változttásokkl. Brecht és Szophoklész között jelen-tős eltolódás vn, Living Thetre és Brecht között minimális. Nem vietnmi háború z elődás középpontj. A Living Thetre kísérlete nem ktulizálás. Érdekessége másbn rejlik. Formi kísérlet. Arról vn szó, hogy egy minden pátoszt elutsító, meglehetősen szárz, meglehetősen tömör szövegre erőteljesen groteszk és ptetikus színpdi ábrázolás épül, bőségesen élve mgyrázó vgy szimbolikus mozdultokkl és mozgásokkl. Mgától értetődik, hogy groteszk" szót nem lekicsinylő értelmében hsználom. Olyn stílusról vn szó ebben z esetben, hol zt látjuk, hogy ptetikus, legmgsbb csúcsán groteszkb vált, vgy megfordítv, groteszk hirtelen pátoszt válllj mgár. A Living Thetre színpdi munkáj ugynzon z Antigonén ngyon távol áll Brecht színpdi munkájától. Végső esetben, Brecht Kreonjánk néhány groteszk mimikájábn lehetséges forrásr tlálhtunk Living Thetre Kreonjánk htározottn krikírozott mgtrtásához. De mi Brechtnél csupán könnyed indikáció volt, Living Thetre elődásábn stílus lesz. Nevetséges voln te-hát, h rendező Julin Beckben koppintót" látnánk. Hldjunk mélyebbre e stílus leírásábn, mielőtt elérkeznénk kérdésekhez, melyeket ez színpdi kézirt f elvet. A színészek túlhjtásr törekszenek. Meglehetősen verist játék beszédben és teljesen krikírozott mozdultokbn. A színészek rr törekszenek, hogy ngyon szép fintorokt vágjnk, és ily

14 módon verist" és erősen krikírozott stílushoz jussnk. Julin Beck, társult legkérlelhetetlenebb színésze, egyfolytábn groteszkre tör. A későbbiekben groteszk játékr olynnyir törekvő színészek, mikor nézőkkel megteremtik kpcsoltot, meglepően méltóságteljes mgtrtást tnúsítnk. A méltóságteljes mgtrtást megőrzik mguknk, groteszket pedig zoknk személyeknek, kiket mjd ábrázolni fognk. Beck z áltl ábrázolt zsrnokot zzl túlhjtott és groteszk játékkl krj nekünk szemléltetni, mely - ismétlem - stílus. Judith Málin mértéktelensége mintegy ugynerre z eredményre jutttj mg trgikus hősnőjét. Mint-h zt mondná: Látjátok, merek túlzottn sírni." Bevllom, jóvl kevésbé értem, miért vonj ki mgát Himon ebből z áltlános stílusból. Miért olyn méltóságteljes, mit semmi sem igzol? Miért, hogy Antigone olyn féktelenül megy hlálb: csúnyán és mértéktelenül, ő viszont ugynkkor titokztosn óvkodv groteszktől, ngyon szépen, ngyon nyugodtn, méltóságtelin viselkedik, mint egy hős. Az elődás egésze zonbn groteszk stílus tlán legeredményesebb példáj. Csodáltos, megkpó. Lényeges, hogy ezt színpdi szöveget kissé globálisbbn megszemléljük. Hogy hngsúlyozzuk például: szeretne mind illusztráció, mind pedig szimbólum lenni. Vizsgáljuk meg z illusztrációt. Két péld: Mímelik keselyűket, melyekről Szophoklész beszél. Három mgs lány mozgtj krját, z elébünk tárt, néhány fintorrl kísért kép kioldj zt z érzelmi töltést, melyet keselyű szó szövegben trtlmzht. A színpdi szöveg mgár ölti szvk terhét, minth kételkednék felidéző htlmukbn. Második péld: Kreon megfosztj embereit nemüktől. Egyszerű illusztrált szójátékról vn itt szó. Aki nem mer felágskodni zsrnok ellen, nnk semmi sincs ott, hov gondolok", vgy A zsrnok lttvlói mindig heréltek" stb. A színpdi szöveg zonbn különösen két színpdi kép közötti ellentétet szereti. Ez mindig megkpó ellentét. Így Antigone meghl, míg többiek szeretkeznek színpdon. A hősnő hlálb megy, míg zsrnok részt vesz Bcchusünnepen és irányítj. Ismené sír, de ztán ő is szeretkezni fog többiekkel. A város trgédiát él át, de polgárok mit sem törődnek ezzel. Ez szembeállítás - oly gykrn hsználják z új színpdi szövegben - megkpó, de tlán mást is mond, mit érdemes megjegyezni. A szexuális ktus szemünk előtt olyn színezetet ölt, melyről zt hiszem, megvlósítás minden merészsége ellenére zt mondhtjuk, hogy puritán. A Szexus és Hlál régi szembeállítás, mozibn gykrn lklmzott szembeállítás: hősnő meghl, míg párok tán-colnk, szórkoznk. Nos: mikor ezt színpdon vgy filmvásznon muttják, kép ereje mindig hlál jvár billen. És ez kép mgábn fogllj szexus értékcsökkenését. E körül z ellentét körül mindig puritnizmus illt lengedez. A Living Thetre sem menekül e törvény elől, mikor z egész elődás folymán ezt z ellentétet bontj ki. Annál is inkább, mert szeretkezéseket groteszk stílusbn fintorok kísérik. Egy hősnő meghl előttünk, míg z emberek fintorogv önkielégítést folyttnk. H szexust és hlált egyzon mérleggel mérik, ez már zt jelenti, hogy puritán mérleget hsználnk. Ennek z észrevételnek minimális jelentőséget kell tuljdonítni, hiszen Living Thetre elődásánk számos más érdeme vn. De térjünk vissz lényeghez, hiszen ezt különböző színpdi kísérletekből kibontkozó groteszk stílust mgát is megkérdőjelezik. Igz, vnnk még rdikálisbb kísérletek. Az egyik zt célozz, hogy szín-pdi szöveggel kétségessé tegye mind drámi szöveget, mind színpdi szöveget; hol például minden mondott szöveget bemocskolnk és nevetségessé tesz-nek; hol minden líri szárnylás csúfondárosságb fulld; hol többé már nem egy történés reprodukálásáról vn szó, hnem színházi, színpdi események egymástól független előidézéséről. Gondolok J. Svry ngyon szép elődásir, ki minden pszichológiától, minden moráltól megszbdult színházr törekszik. Még történés gondoltától is megszbdult színházr. Olyn elődásokt mutt nekünk, melyek erejüket pusztító dühükből, provokálás eszméjéből és színpdjinkon áltlábn ismeretlen elemek bemuttásából merítik. Mguk színészek nem tudnk játszni, de fütyülnek rá, másr törekszenek. Ezekkel z elődásokkl olyn rdikális kételyt támsztnk színházzl szemben, milyennel húszs évek táján ddizmus támdott. A lökés, melyet színháznk dnk, kissé hhoz hsonlít, mit z irodlom kpott bbn korszkbn. A rendezés m zért kérdőjelezi meg önmgát, mert először is kételkedünk htékonyságábn. Hogyn is hihetnők, hogy színpdi képeink ugynolyn erővel bírnk, mint ez vgy z filmkép, mint ez vgy z tévésorozt. Kézen-fekvő, hogy h m este tévé képernyőjén vlóságos gyilkosságot láthtunk, ugyn mi értelme lehet még játékgyilkosságnk színpdon? Szemtől szem-be z efféle kézzelfoghtó tényekkel, né-hány rendezőnk m elkeseredik munkáján. Milyen színpdi kép tehet túl televízióbn élő dásbn közvetített Kennedy-gyilkosságon? Színpdi képeink fókusz tlán máshol keresendő. Látjuk, mint színpdjinkr vissztérnek mindzok képek, melyeket többé-kevésbé kizártk onnn. Elsősorbn meztelenség, szexuális ktus - z erőszk, vér -, de vjon csodálkozni kelle zon, hogy egy olyn világbn, hol npirenden vnnk kínzások, rendezés megkísérli ezt z illusztrációt? A mi színházk jó része nekiugrik ennek résnek: hozzuk vissz színpdr zokt képeket, melyeknek nem volt helyük ott, és ily módon djunk egyen-értékűt modern világ áltl - filmek, fényképek, tévédások formájábn - kínált többi képpel. A második irányzt eltávolodik vlóságtól, visszutsítj rekonstruálást, visszutsítj képet. A felidézést keresi, utlást egy másik, mindig távol levő képre. Ez színház szertrtás felé hld. Mert vllási szertrtás mindig utlás egy jelen nem levő képre. Így ktolikus mise utlás Jézus meggyilkolásár. Egyébként multságos és bizonyár tnulságos is z megállpítás, hogy mi-kor z egyház lemond hgyomány rögzítette formákról, rendezők szenvedélyesen rávetik mgukt rr, hogy megtlálják kívánt, új és ugynkkor ős-régi formákt. Láttm nemrégiben Victor Grci csodáltos elődását, Jen Genêt Cselédekét. Színpdi munkáj olyn htásos, sőt olyn ngyszerű, hogy végül is fejre állítj Genêt drámáját. Ismeretes, hogy

15 ebben színdrbbn, végén, z egyik cselédlány öngyilkos lesz, hogy trgikus szertrtás befejeződjék, értelmet kpjon, mert két cselédlány vége felé rádöbben, hogy trgikus cirkusz, melyben tetszelegtek, szétmállik, kimerül. Nem éreznek már erőt mgukbn játék folyttásár. Az egyik tehát mgár válllj, hogy önnön sors legyen. A görög színház ellenpólusán vgyunk, ott hős szembeszáll sorssl. Itt hősnő sors helyébe áll, hogy szembeszállhsson vele. Grci - ismétlem, csodáltos -- rendezésében zonbn színpdi kép ereje olyn, hogy Genęt tételét fejre állítj. Mg szertrtás lehetetlensége htásos szertrtássá lesz, mely egyszerre meghzudtolj és felflj Genęt szándékát. Netán, felmgsztlj? Milyen furcs disszonncián nyugodott ez z elődás. Egy költő (Genęt) szvkkl kimondt lehetetlent, hogy el-jusson ngy trgikus ceremóniához, és erre bukásr építette színdrbját. Egy másik költő (Grci) mozdultokkl, mozgássl kimondt lehetetlent, hogy kijusson ngy trgikus ceremóniából, és erre lehetetlenre építette elődását. Kíséreljük meg másik szögből kiindulv megrgdni mi rendezések egyik jellemző vonását: vlmi hjlndóságot primitív iránt, egyfjt igényt, mely színpdi személyek viselkedését primitív, pontosbbn primér ösztönökre szűkíti, gyűlölet-szeretet ösztönére. Ez közvetlen fiziki összecspásokbn jut kifejezésre. Az lkokt közvetlenül erőszkos kpcsoltokbn ábrázolják (Ptrice Chéreu elődási lennének erre legjobb példák). Ütések, összecspások, fiziki erőszk nnk érdekében, hogy ez z erőszkos kpcsolt konkrétn kifejezésre jusson. A színpdi személyek ezen ábrázolásmódjánk vn néhány következménye. Emeljünk ki hármt közülük. Nem létezik többé hzug színpdi lk, vgyis inkább: hzugságot óriási fennhngon kihirdetik. Itt most hzudok" - közli velünk személy ebben színpdi szövegben. Messze vgyunk hzugság mély homályától, mely oly-nnyir hsonlít z igzsághoz. Más stílusbn ugyn, de vissztér melodrmtikus áruló htás. Ő is közölte velünk 1850 körül: Itt most hzudok." Második következmény: z egyes lkok szintjén nincs iróni. Az iróni színpdi szöveg egészében bukkn föl. Az egyes személy esetében z iróni didl szrkzmusává lesz. Ezeknek közvetlen fiziki kpcsoltoknk színpdi lk szintjén vn egy hrmdik következményük is: cskis z erőseknek vn igzuk, és gyengék, kiket bemuttnk nekünk, hülyékké vgy áldoztokká válnk. És z áldoztok, mi színpdi szövegben Pssiót " járnk, mindzokkl velehngzókkl, melyek-kel kereszténység e szót megtömte. Pssiót", vgyis egy szenvedésből álló menetet szenvedésen túli felé. Vizsgáljunk meg egy másik kérdést, mely közvetlenebbül kpcsolódik társdlom és politik területéhez. A mi színpdi szöveg vissztérni igyekszik comicsok htásához. Ez nem gúnyolódás. Ez egyszerű és megállpíthtó tény. Comicsr szbott színpdi szöveggel krnk ábrázolni színpdon. De ezek comicsok nyilvánvlón ngyon távol lesznek hgyományos comicsoktól. A hőst megölték. Minden bemuttott szín-pdi lk gonosz" lesz (persze idéző-jelben), cskis gonosz", és zt hiszik, hogy ily módon megszbdultk nivitástól. Olyn biztos ez? Itt eljutottunk második fölvetendő kérdés középpontjához. H csk gonoszok " áll-nk velünk szemben, elmosódnk politiki és társdlmi problémák. Mert ez színpdi szöveg egy olyn jvsltot fogll mgábn, mely mg teljességében sosem lát npvilágot, éspedig: szóvl, mondj, látsztr ez benne fogllt filozófi elég lenne, h z emberek nem volnánk nnyir gonoszk, és megoldódnánk társdlmi és politiki problémák. Shkespere, Aiszkhülosz vlmivel kevésbé sommás. Íme, ők így teszik fel kérdésüket: Annk ellenére, hogy z összes vgy csknem z összes lkok egyáltlán nem gonoszk, sőt őszinték, jók, csodáltr méltók, miért szükségszerű mégis, hogyn következik be trgédi?" Ezek drámák látsztoptimizmusuk mögött sokkl trgikusbbk. És vjon z-e niv, mit nnk hisznek? Tudomásom szerint nincs még színdrb Kennedy-gyilkosságokról vgy lelkész, Mrtin Luther King meggyilkolásáról. Mégis, Amerikábn vgy Európábn mindnnyin tíz olyn elődást láttunk, mely színpdi szöveggel fel-idézi ezeket gyilkosságokt. A drámírók vonkodnk ttól, hogy megírják, rendezők törik mgukt zért, hogy létrehozzák. Ez nyilvánvlón nem véletlen. Ezen jól lemérhető színpd és drámi szöveg pillntnyi szétválás. Vizsgáljuk lposbbn ezt színpdi szöveget zokbn z elődások bn, melyek ezeket gyilkosságokt felidézik (gondolok többek között The Serpent - A kígyór). Próbáljuk meg felderíteni rejtett beszédüket. Az egyik színpdi kép, íme, felidézi Kennedy-gyilkosságot, következő színpdi kép pedig bemuttj Kin gyilkosságát. Az elődás nem közli velünk, ki és miért ölte meg Kennedyt, ezzel szemben viszont zt mondj: z ember öröktől fogv gyilkos volt. Egyetlen mgyrázt sincs Kennedy-gyilkosságr, jobbn mondv, z egyetlen felkínált mgyrázt lehető legspiritulistább: z ember eredendő bűnének, egy súlyos fogytékosságnk z eszméje. A Bibliát mindig ebben z értelemben hsználták: ebben könyvben, mondták nekünk, megtlálhtó minden drámánk, minden bjunk stb. mgyrázt. Azok z elődások, melyek Bibli segítségével krnk jelenről szólni, végül is zt mondják (éppen mguk színpdi kézirtábn), hogy Bibli mítoszi mgyrázzák legmélyebben jelent, jelen problémáinkt. Minth rendező nem is gynítná, hogy z eredendő mítosszl " történő mgyrázt legsemmitmondóbb és legkevésbé meggyőző. Ezt z eljárást zonbn nem szbd összetéveszteni pszichonlízisével. Freud, mikor egy régi mítoszt krt megmgyrázni, mítosz mgyráztát dj. Például: mítosz egy bűn-mítosz, bűn pedig nem más, mint z ny megkívánás. A mgyrázt itt konkrét, pontos, lehetővé teszi, hogy megértsem zt z elmosódott érzést; A bűnt", melyre eddig - mint isteni kárhoztr" - csk spiritulist mgyráztokt dtk. De egyetlen mítosz sem mgyrázt. Legjobb esetben egy közösség csodáltos, költői ötlete, hogy mgyrázt ilyen vgy olyn hiányávl számot vessen. Azokbn z elődásokbn tehát, melyekről beszélünk, rendezők mítoszt (itt: eredendő bűnt) mint mgyráztot (itt: egy kollektív bűnét) lklmzzák. A mítosz, mely megpróbált számot vetni mgyrázt hiányávl, nnk z dott ténynek (itt: Kennedy-gyilkosság) mgyrázt, melyre mgyráztot keresnek. A mgyráztot, mellyel drámíró szvkbn nem mer már előhozkodni, felkínálj nekünk szín-pdi szöveg. Ngy számbn látunk m olyn elődásokt - hol színpdi szöveg ngyon erőteljes, erőteljesebb, mint drámi szöveg. Ezek z elődások vissztérnek ngy mítoszokhoz. Vizsgál-

16 juk meg először z erkölcsi vgy politiki célokt. Színpdjinkon ngy biblii szövegek egyfjt új lklmzását éljük. Érdekes ennek z eljárásnk mélyére htolnunk. Az első kérdés: miért biblii szövegeknek ez z új lklmzás? Nos, színpdi szövegnek egyszerű, mindenki áltl ismert témát kell válsztni. Szób sem jöhet új történet felkínálás nézőknek. Minden energiát történés kigylásár kellene fordítni, rr, hogy érthetővé tegyék zt nézőknek. A ngyon jól ismert történet viszont lehetővé teszi színpdi szövegnek, hogy egy ismert tém kpcsán kibonts változtit. Különösen Bred nd Puppet Thetre ngyon szép és ngyon példás The Cry of the People for Met (A nép húsért kiált) elődásár gondolok. Né-hány, z ó- és újtestmentumból kirgdott, mitológii oldlt krnk nekünk elbeszélni, éspedig oly erőteljes, újszerű színpdi szövegben, mely negligál minden drámi szöveget. Hogyn jön kkor létre történés? A mgm részéről négy irányt látok. I. A vllásos jelentés: A történés egyszerű. Illusztrálnk egy oldlt. A munk megegyezik z illusztrátor munkájávl, ki elhtározz, hogy mrgón megjeleníti szöveget. 2. Változt mesére: Adv vn régi mese, egy bizonyos ponton zonbn megváltozttják. Miért? A válsz kényes. Miért ezen bizonyos ponton mondnk ellent Szentírásnk? Azokkl z pokrif evngéliumokkl és bibliákkl állunk szemben, melyek egy bizonyos ponton ellentmondnk hgyománynk. Ezeket korrekciókt áltlábn hgyományos ktolikus vgy zsidó vllássl szembeszegülő szektáknk tuljdonítják, melyek biblii vgy evngéliumi történet enyhe módosításivl igzolják vgy lpozzák meg teológii ellentmondásuk tárgyát. 3. Az erkölcsi és politiki jelentés: A rendező másképp hsználj régi szövegeket. Ezek közvetlen és ktuális átültetést tesznek lehetővé. A hegyibeszédet emlegetik, és boldogok békességesek" illusztrálásár megjelenik egy színész, kezében vietnmi forrdlmárok zászlj. A beszéd jelentése tehát politiki és egyértelmű. Megfoglmzás így hngozhtnék: vietnmi forrdlmárok politikáj egyenlő Jézus tnításánk tökéletes illusztrálásávl. Az teisták, kiknek mindezek szövegek pusztán üres szvk hlmzi voltk, ebben z esetben megbékélnek z elődássl, melyben felismerik politiki htást. A költők frnci ellenállás idején hsonló módszert lklmztk. Arról beszéltek, hogy Heródes ktonái lemészárolták z árttlnokt, de mindenki megértette, hogy költő fsisztákról és bűneikről szól. Ezek nyers utlások jelenre, régi szöveg nyílt lklmzás mi politikár - mindez néh elmosódik, és másnk dj át helyét. Egy negyedik jelentésnek, melyet itt szeretnék kifejteni. Két péld: A The Cry of the People for Met végén Jézust egy óriás repülőgépszörnyetegen feszítik keresztre. És ez repülő-gép, mely pusztán egy egyszerű meriki repülőgép volt, megtelik új jelentéssel. A világi rossz és pokol jelképévé válik. És egyszerre, világ politiki küzdelmei már csupán Jó és Rossz örök küzdelmeként jelennek meg előttünk. A Fire (Tűz), mely minden drámi szöveg nélkül, csupán egy ngyszerű színpdi szöveget hsznál fel, még tisztábbn kibontj ezt módszert. Egy flu élete. Egyszerű és tiszt élet. Az emberek esznek, isznk és méltóságteljesen táncolnk. Aztán bombázás. Az élet és hlál szembenállás. A gonosz tüze mg iszonytosságábn. De válszol neki egy másik tűz, megszentelő tűz. Vádt emelnek háború bűnei ellen, de rácson keresztül, egy spiritulist látomás útján, mely spiritulist módon tolmácsolj világ politiki küzdelmeit. Ebben z olyn szép színpdi szövegben mindig oly szép szimbolikus lkok szállnk szembe egymássl. A vietnmi nép hrc nem történelmi hrc, hnem Rossz és Jó közötti örök hrc mi megtestesülése. * Az új színpdi szöveg lehetővé teszi, hogy kérdést intézzünk önmgunkhoz politiki színházt illetően. Mert végeredményben kétfjt politiki színház létezik. Az egyik bból áll, hogy többékevésbé világos célzássl egyetértését fejezze ki ennek vgy nnk csoportnk politiki vonlávl. A felkínált mese színpdon egy pillnt ltt kiszolgáltt-j teljes, tökéletes és világos jelentését; egyetértünk z ilyen csoporttl, és mese, melyet felkínálunk önöknek, lehetővé teszi, hogy kifejezzük egyetértésünket. A másik egy politiki témát kíván tárgylni. Kevésbé tüzetesen fogllkozik ennek vgy nnk csoportnk politiki vonlávl, mint e vonl problemtikájávl. Megoldtln ellentéteket mutt, ennélfogv kétértelműségbe torkollik. Ezek z elődások világosn kimondják: mi csk mesénkkel értünk egyet, zt pedig úgy építettük fel, hogy különböző erők állnk szemben egymássl konklúzió nélkül. Az első csoportb trtozó mesék spiritulisták és morlisták, második csoportb trtozók igyekeznek távol trtni mgukt minden morális, spiritulist, ideológii foglomtól, és megpróbálják lecsiszolni z életről zt foglmi fegyverzetet, mely klitkáb zárj. Persze vnnk elődások, melyek z első módon kezdődnek és másodikbn folyttódnk vgy megfordítv. Az ember gynítj, hogy ettől olyn kényesek párbeszédek politiki színpdon. * El kell jutnunk zonbn régi mítoszok egy másik olyn lklmzásához, melyet z új szöveg szeret: z rchetípusokhoz. Ennek kísérletnek fontos történelmi előzménye vn. A színház történetében egyszer már elővették z rchetípusokt", hogy kipróbálják őket színpdon. Jobbn mondv zt hitték, hogy ngyon megkpón ábrázolták ezeket z rchetípusokt, mikor mozdultok és hngok együttesére redukálták őket. Rendkívül gzdgok voltk ezek z rchetípusok ", ezek mítoszok". Ezek mítoszok " egyszerre vllásosk voltk, biológiik, teli szerelmi szimbolikávl, hlál voltk és születés, Erosz és Thntosz " (Grotowski). A XVI. százd Ngy Mítoszi megfeleltek ennek meghtározásnk. Az ezoterikus témák bűvöletbe ejtették XVI. százd egész Európáját. Ezek ngy ezoterikus mítoszok - vnnk, kik egyetértenek bbn, hogy még mindig példmuttónk trtják őket -, mozdultokr és hngokr redukálv játszódtk le színpdon, például Gozzi színházábn. Gozzi előveszi z egész ezoterikus és lkímiávl kpcsoltos mitológiát, és mindent összevetve mivé redukálj? Lényegében cselvígjátékká. Azt hiszem, mi is hsonló jelenséggel állunk szemben. A XX. százd pszichonlízis eszméjétől elbűvölt Európáj megszerkesztette mítoszok, fntzmgóriák ktlógusát. Mint XVI. százd emberei, kik zt hitték, hogy z ezoterikus szimbolikábn megtlálták z igzságot, mi

17 zt hisszük, hogy mítoszok és fntzmgóriák jelentik helyzetünk igzságát. A képletet nem kell fordítni. A mítoszok és fntzmgóriák nem jelentik helyzetünk igzságát. Mi történt Gozzi ezoterikus színházávl? Nos, cselvígjátékb torkollott. Mi történik pszichonlízis ösztökélte és mozdultokr meg hngokr redukált színházzl? Nos, ez pszichologizáló cselvígjátékokb és sdomzochist kpcsoltok kiemelésébe torkollott. Folyttnunk kell párhuzmot. Mi z, hogy cselvígjáték? Olyn színdrb, melynek lényege cselekmény elrendezése. A sdomzochist kpcsoltokbn lényeg ugyncsk cselekmény elrendezésében rejlik. Gozzi és követői megrgdták ngy ezoterikus témákt, de cselvígjátékká redukálták őket. Ellentétben Shkespere-rel, ki bekebelezte vígjátékib z ezoterikus kuttást. M zt látjuk, hogy pszichonlízis terjeszti ngy témákt, színház pedig megkprintj ezeket z ötleteket, ptetikus trtlmuk kedvéért. Biztos, hogy pszichonlízis útján sokt tudunk sdomzochist kpcsoltokról, de ezek közvetlen bemuttás színpdon, z összes emberi kpcsoltok redukálás sdomzochist erőszkos kpcsoltokr, mindez zt jelenti, hogy csupán pszichonlízis pátoszát trtották meg. Ez nnyi, mint vissztérni z ezoterikus témától cselvígjátékhoz. A cselvígjáték melodrámábn végződik, pátoszbn, h megfűszerezték is z összes emberi kpcsoltok sdomzochist megvilágításávl. A pátosz nem hozz létre trgikumot. Szóljunk elsősorbn z oly sokszor előtérbe helyezett szexus-bűn kpcsoltról. Novlis mély igzságot mond ki, mikor kijelenti vlhol, hogy kéj bűn titk". Ezt képletet Sde megfordított: A kéj titk bűn. " Ám egy logiki mozdultbn igen gyorsn túlhldj ezt képletet, elítéli kéjsóvárokt, kik kéjből dják át mgukt bűn-nek. Azok z igzi kicspongók, kik kéjelgés nélkül követik el bűnt. A történészek egybehngzón állítják, hogy színház kkor kezdődik, mikor z elődás elszkd liturgiától, mi-kor költő, mítosz ábrázolásávl meg-másítj nnk jelentését. M rendezők, visszutsítv minden pszichológii jelentést, mítosz globális jelentésének bemuttásár törekszenek, és rr, hogy z elődás közelebb álljon liturgikus szertrtáshoz, mint színházhoz. Bemuttnk színpdon egy flloszt, nem zért, mert fllosz szent", hnem pontosn zért, mert obszcén. Mert - úgy vélik - mi társdlmunkbn fordított jelentése vn, mint régi társdlmkbn. Brtille és néhányn mások is zzl igzolták ezt törekvést, hogy kijelentették: szent jelentése egyenlő z obszcenitássl, z obszcenitás pedig egyenlő szenttel. Térjünk vissz Novlishoz. Furcs, hogy kegyetlenség lpj kéj legyen." Ez mélyrehtó mondás mindent megmgyráz. Vlmely esemény bemuttás megfosztj z dott eseményt minden titokztosságától. Midőn szemben állok különböző mgtrtásokkl, fel tudom fogni, meg tudom ítélni őket. A célzás éppen ellenkezőleg megszünteti z ítélkezést, eltávolítj kritikát. A homály veszi át vezető szerepet. Immár nem zt z embert látom, ki számos más szó és gesztus kíséretében z dott szvkt rtikulálj, hnem csk egy embert látok, ki z események felidézéséről áttér z imádkozásr, hjlongásr, térdhjlásokr stb., és nnk bűvös pillntnk hmis bemuttásár, melyben z dott szvk kimondttk. Minden vllási szertrtást erre kptfár húznk. A miséző pp velünk vn, felidézi z istenséget, áhíttb merül. Fizikilg bemuttj, mit minden hivőnek tennie kell. A stilizált, de egyszerű és könnyen megfejthető mozgásokbn tökéletes hivőt mímeli. Azután ez mímelés folyttódik közömbös szemlélő előtt, de már egészen más jelentéssel. (Az Úrfelmuttás.) A hivő számár beteljesedik misztérium". Jóllehet egy eseményt idéznek fel ( npot, mikor Krisztus kimondt e szvkt), megfosztják zt jellegétől. Immár nem rekonstruálásról, hnem minden konkrétságától megfosztott (milyen idő volt znp?) célzásról vn szó. Amit itt szertrtás elhgy, z z esemény vlóságánk méltóság". A vllások mítosz után futnk, mert szeretnének megmenekülni z idő vsfogától. A mise minden reális eseménytől elszkdt keresztény mítoszokt idézi fel. (Úrfelmuttás, keresztvetés.) A vlóságos esemény bemuttás - úgy gondolják - egyet jelentene nnk bemocskolásávl. A színház z eseményt mg törékenységében muttj be, üresnek, z időhöz kötöttnek ábrázolj, de egy költői teljességben, mely vlóságnk visszdj mg méltóságát. A jelen vlóság méltóság. A színház jelen művészete, olyn művészet, mely méltósággl ruházz fel vlóságot. A színházbn z esemény felszínre tör. Mi több, zt mondhtjuk, hogy vlmely esemény fel-színre törése színház lényege. Életünk-ben is lényeges z esemény. De szín-házbn z ember nem tűnődik z esemény felszínre törésének jelentésén. Az életben z ember kárhozttj változásokt, fél következményektől. A szín-házbn is, de itt nem ez lényeges. A görög hősök ngyságát z htlms kérdéstömeg dj meg, mellyel előhozkodnk; z ő számukr legfontosbb, hogy z események felszínre törésének jelentését ne hgyják elsikkdni. Íme egy olyn kérdés, melyet z új színpdi szövegnek érintenie kell. Ugynis ez egyike z első kérdéseknek, melyet színház feltett mgánk. Nem vgyok bizonyos bbn, hogy rendezés ngy korszkát éljük, de el kell ismerni, hogy lelkesítő korszkot élünk. Mindzt, mit színpdjinkon bemuttnk, npról npr kissé víttbbnk érezzük. Lelkesítő érzés zt látni, hogy minden újr megméretik. Igz, vlószínű, hogy minden korszkbn újr és újr mérlegre tették dolgokt. Ezt világot mindig újr kell lkotni, tehát le is kell rombolni; z kicsiny világ, mely bennünket fogllkoztt - színpd ngy világot tükrözi: leromboljuk, és minden délelőtt újrlkotjuk. Ez lelke-sítő; íme ez helyes módj nnk, hogy elfogdjuk színpdjink bennünket mnpság fogllkozttó és elbűvölő felülvizsgáltát. Fordított: Gál M. Zsuzs

18 KEMÉNY GYÖRGY Színházi viták - színházi stílusok Színházinkbn még sok kérdőjel, megoldásr váró problém, de színházi vitákbn szépen fejlődünk. Hdd tegyem hozzá: mostni viták örvendetesen különböznek régebbiektől, nem erőszkoltk, tézisszerűek, mondvcsináltk, nem olyn témákról vitázunk, mint z-előtt (kell-e nrrátor színdrbb? vgy válságbn vn-e színház?). A most folyó viták igzbbk, élőbbek, hsznosbbk. És trtlmsbbk, érdekesebbek is. A múlt színházi szezon végén két vit is kezdődött. Az egyik SZÍNHÁZ-bn Vjd Miklós Vjúdó drmturgi és Pályi András Színpdi htás és ktrzis című cikkével (1971. V.), másik Népszbdságbn politikus színház kérdéseiről. Fürgébb npilpról lévén szó, Népszbdságbn zjló vit kel-tett szélesebb érdeklődést, kvrt ngyobb vihrt. Több hónp után vitát le is zárt z egyik vitázó, Pándi Pál, egy összefoglló cikkel, de nyilvánvló: vit folyttódik lpokbn és szín-pdokon. Irodlomcentrikus színház vgy cirkuszszínház? A Népszbdságbn folyó vitát eredetileg egy színházi bemuttó, egy klsszikus trgédi, Rómeó és Júli felújítás robbntott ki. A vit először konkrétn felújítás körül gyűrűzött: jó vgy rossz-e rendezés? Tévedés, kudrc vgy siker? S úgy tűnik, színházi siker és kudrc között ngyon keskeny plló, mert Mjor Tmás hgyományos felfogástól, z eddigi Rómeó és Júli-elődásoktól el-térő rendezését egyes kritikusok telitláltnk, z évd legjobb elődásánk, mások tévedésnek minősítették. Mjd szenvedélyes disput hullámi felszínre hozták színház feldtáról vllott mélyebb elvi, esztétiki, szkmi ellentéteket is. Vlójábn vit már régebbi, csk most ismét fellángolt. Témáj: z író, z írott szó, illetve drám és rendező közötti színházi viszony. Ki döntő mű-vészi tényező színházbn: z író vgy rendező? Jog vn-e rendezőnek változttni z író szövegén, esetleg stílusán, hngvételén, szellemi rcultán, mondnivlóján? Nem profnizáló-e, esztétikilg üdvös-e, htáselemzés szempontjából helytálló-e egy klsszikus remeket több évszázd után tér és idő történelmi hálójából kiszkítv, nyíltn, olykor durván ktulizálni? Belemgyrázni olyn képeket, gondoltokt, melyekről szerző nem is sejthetett? Konkrétn: lehete, érdemes-e Rómeó és Júliát civilruhás nrrátorrl, mi egyenruhát viselő, gumibotos ktonákkl játszni, egyenes és vitthtó nlógiát hirdetve veroni polgárháború és mi háborúk között?! Szbd-e Shkespere-t brechti elidegenítés eszközeivel színre hozni, egyegy korszerűnek htó drb-részlet kiemelésének kedvéért drám fordulópontjit áthelyezni, rcionális értelmezés mitt zenéjét, líráját, stílusát megszggtni? Mi fontosbb: színház vgy drám? A színházi vitábn részt vevő írók, esztéták, irodlomtörténészek, kritikusok, rendezők, színigzgtók cikkeikben oly hévvel párbjoztk, mint Montgue-k és Cpuletek, és nemcsk egyéni vélemények csptk össze, hnem csptok bontkoztk ki. A vit színház lényegéről, jelenéről, sőt jövőjéről is folyt, húsbvágón, gykorlti módon. Egy vgy több stílusú színház? Arról vn szó, hogy szocilist színház milyen, és milyen legyen. A gykorlt zt bizonyítj, hogy zonos időben több színházi stílus is létezhet egymás mellett, A tpsztlt igzolj: monopolhelyzet, egy stílus bszolutizálás sem z irodlomnk, sem színháznk nem hsznál. A Szovjetunió virágzó színházi korszkábn egyidőben rendezett gyökeresen különböző stílusbn Mejerhold, Sztnyiszlvszkij, Tirov. Vgy: közismert, hogy Brechtnek és Sztnyiszlvszkijnk eléggé ellentétes nézetei voltk színházról, drmturgiáról, színészi beleélésről, rendezésről, művészi htásról, közönség szerepéről. De ez nem jelenti zt, hogy ne voln mindkettő szocilist színházi kultúr szerves, értékes része, hogy felejteni kellene z egyiket másik kedvéért. Szeretni, mívelni nem kötelező se Brecht, se Sztnyiszlvszkij teóriáját, de kiikttni, kitgdni egyiket sem szbd. A színházi vitához visszknyrodv: mindkét színháztípusr szükség vn, z irodlomcentrikus színházr is, és cirkuszszínházr is. A jelentős írói mű hiteles tolmácsolásábn hivő rendezőre és színdrbot csk nyersnygnk" hsználó színpdi lkotór is, h tehetségesek, h vn mondnivlójuk kor és közönség számár. A Rómeó és Júli felújítás sok túlzásr, szélsőséges ellentmondásr dott okot, de h csk nnyi érdeme lenne, hogy kipttntott egy vitát, már kkor is érdemes volt bemuttni. Vnnk művek és vnnk színházi bemuttók, melyeknek közvetett, esetleg indirekt htásuk. Elsősorbn nem sját esztétiki minőségükkel mrdndók, inkább fntáziés gondoltébresztőek. Hldokló és születő drmturgiák A SZÍNHÁZ-bn kezdeményezett vit lssn indult el, de most már szélesedik, gzdgodik, kezdenek szikrázni z érvek. Körösptki Kiss Sándor Ler király lesz-e színház? (1971. IX.) c. írás mi színház kérdéseit elsősorbn prktikus, gykorlti oldlról, közönség szemszögéből vizsgálj, s vészjósló, figyelemreméltó dtokt közöl színházi nézők számánk fokozódó csökkenésé-ről. Nem közömbös kérdés. Lényegében m is érvényes, időszerű, kitűnő frnci rendező híres mondás: A színház egyetlen problémáj: siker!" Hermnn István A csinálmány és drmturgi című tnulmány (1971. XI.) véleményem szerint egy termékeny félreértésen lpul. Hermnn bbn hiszemben veszi fel Vjd Miklós Vjúdó drmturgi című cikkének fonlát, hogy Vjd vitindító írásábn csk z úgynevezett csinálmány"-drámákt (drmturgii sémák lpján készült jelentéktelen drbokt) prentálj el, s megjövendöli korszkuk végét. Vjd vitkezdő cikkében áltlábn és totálisn ír drám eddig ismert hgyományos kereteinek fölbomlásáról, s mitt sjnálkozik, hogy ez kkor és úgy történik, mi-előtt mgyr drám Kton ót ígérkező ngy, világszínvonlú írój eljött voln, hogy megírj hgyományos mgyr trgédiát ". Hermnn ennek termékeny belemgyrázásnk z lpján egy komoly filozófii, drámtörténeti pprátussl készült esszével jándékoz meg minket, melyben ő már vlóbn különbséget tesz csinálmánydrbok s hgyományos drmturgi értékes színművei között, sőt tnulmányánk ez z lpgon-

19 dolt. Hermnnk két tézisét szeretném - gykorló drmturgként - mgm is helyeslően kiemelni. Az egyik, hogy mi mgyr drám erényeivel, fogytékosságivl együtt nemzetközi drmturgi szintjén korszerű, színvonls, sőt kezdeményező. A másik cikk-író ki nem mondott tnács drámírók számár: drámírás közben ne vegyenek figyelembe semmifjt drmturgiát, ne törekedjenek semmiféle drámi csinálmányr, vessenek el minden kötelező szbályt, csk tehetségük suglltát kövessék! A drámtörténet tnulság szerint jelentős drámírók - Shkespere-től Csehovig - mindig elvetettek minden drmturgii szbályt, hgyományt, inkább újkt lkottk sját hsználtuk-r. Tudv zt, hogy drám mindig fontosbb és elsődlegesebb, mint belőlük helyesen vgy tévesen kiszűrt szbály-rendszer. Kétlem viszont Hermnnk zt z állítását, hogy mi színművek ktrzis közönségre gykorolt htás tekintetében megegyezik régebbi drámák ktrzisávl. A drámtörténet tnúság szerint nemcsk színművek trtlm, formáj változik progresszív vgy esetleg regresszív módon, hnem természetesen nézőre gykorolt ktrtikus htásuk is, jellegükben, trtlmukbn, értékükben, formájukbn - mondjuk Skkespere-től Beckettig. Czímer József Drmturgi és korszerűség című cikke (1971. VII.) úgy kpcsolódott témához, hogy sját drmturgii gykorltáról, tpsztltiról számolt be szkemberek s z olvsók számár. Visztérve z eredeti témához, Vjd Miklós már említett Vjúdó drmturgi című cikkében okos, elemző pillntfelvételt d ngyvilág színházi, drmturgii helyzetéről. A körkép nem bizttó, hgyományos drmturgi hlotti éneke ez, sőt beszámol z bszurd drám, formbontás kifulldásáról is. Vjd tételei bizonyításár neves nyugti kritikusokt nevez meg és idéz. A vigsztln körkép láttán - z z érzésem - helyesebb lett voln vjúdó drmturgi helyett hldokló drmturgi címet dni tnulmányánk. Persze, tlán még vn remény. A színházt mint műfjt több mint két és fél ezer éves fennállás ót már sokszor el-sirtták, jósolták elmúlását, voltk is pályi, válságos korszki - mégis új színházk, új drámák, új drmturgiák, új stílusok születtek, és műfj túlélte krízist. A cikk szerzője válságosnk látj nyugti drmturgi, drám helyzetét, noh szerző mg is jó pár kiváló drámírót felsorol, kik élnek, egészségesek, újbb drbokt írnk. Kát viszont, hogy z múgy is rövid írás még rövidebben fogllkozik mi mgyr színművekkel. Értékítéleteiben nem is mindig méltányosn. Vjd szerint Örkény István Tóték című színműve egy ngyon jó rossz drb", Mcskjáték megközeliti, és mi nem csekélység, helyenként el is éri szépprózi előzményének htásfokát". Az ítélkezés egyéni, frppáns, szellemes, de túl szigorú. Szerintem mindkét színdrb jelentősebb. A Tóték, tudjuk, világ-siker. Ngyjából ismerve nemzetközi drámi picot, nyugodtn sorolhtó npjink kiemelkedő színművei közé. A Mcskjáték színpdi metmorfózisábn érettebb, kibontottbb, htásosbb, mint z eredeti prózi mű. Igz, mindkét színműnek prózi előzményei voltk, de ez nem mérvdó megítélésüknél. Shkespere, Moliére, Brecht jó pár színműve ugyncsk epikából jutott színpdr, rá-dásul más szerzők műveiből! És még vlmit: vegyük jobbn figyelembe, hogy mindkét színmű esetében új, korszerű drmturgii utk születtek, teljesen eredetiek, egyéniek, kkor is, h tlán követhetetlenek. És nemcsk Örkényt említhetjük, hnem Csurk István, Drvs József, Illyés Gyul, Szkonyi Károly és más szerzők színműveit is. Az elmúlt színházi szezonbn z új, mi mgyr drám előretört. Szerzőink nemcsk állták hzi színpdokon külföldi, világhírű írókkl versenyt, h-nem meg is előzték őket. A kirobbnó színházi sikerek mind mgyr színművekhez fűződtek. S ez ngy eredmény, erősen kell hngsúlyozni. Reményekre jogosít. Vegyük figyelembe zt is, hogy mi polgári színház drmturgiáj, jel-lege, jövője nem zonos szocilist színházévl, h kölcsönösen htnk is egymásr. Vjon folyttódik-e z új mgyr drám szárnylás z idei színházi évdbn is? Akdnk bizttó jelek, sőt, már eredmények is. A veszprémi Petőfi Színház tizedik, jubileumi évdj lklmából csk mgyr drámát játszik. Szép, érdekes kezdeményezés ez. Mdách, Illyés Gyul, Németh László s ifjbb hzi szerzők szerepelnek terveikben. A fővárosi színházk is új mgyr bemuttókkl bizttnk. Pillntnyilg mgyr drám ügye reménykeltő, rjtunk is áll, hogy mivé fejlődik. mgyr játékszín ALMÁSI MIKLÓS Egyenletek Krinthy Ferenc két egyfelvonásos z Irodlmi Színpdon Az egyfelvonásos szigorú műfj : mgs nyomású és áttetsző légköre nemcsk világot, z írót is könnyen leleplezi. Krinthy Ferenc tlán zért érti e nálunk lig tenyésző form korszerű igényeit, mert ki tudj játszni ezt leleplező htást - vgy h ez nem sikerül, bújócskázik benne. Utóbb írott játéki (Dun-knyr, Bösendorfer, Víz, Gőz) vgy szellemes blöffre építenek - hol tehát bújócskázás kizárj humort - vgy rövidzárltok technikájávl dolgoznk, s míg néző felocsúdik poén htás lól, függöny már le is hullott, s színpdon láthtók rövidzárltáért világot is felelőssé lehet tenni. Legújbb egyfelvonásosi két különböző irányb kísérleteznek. Egyfelől z igzi kmrjátékot keresik, z egyetlen gondoltr és poénr építő, kevés szereplős színpdi novellát célozzák meg, másfelől egy elfelejtett változthoz keresnek visszvezető ösvényeket: mini háromfelvonásoshoz ". Az Irodlmi Színpdon most bemuttott két drb egyike - Pesten - modern one ct ply konvencióit bővíti, demisztifikálv bszurd színeit, irrcionlitását, másik - Budán - viszont több fordulós mérkőzést ábrázoló ősrégi (tlán Strindbergtől örökölt) form feltámsztási kísérlete.

20 A formi fegyelmezettség zonbn egy szemléleti változás következménye: G ő z bkugrási és élcelődései helyett zt vonlt folyttj, mit z ötvenes évek legjobb drámi teljesítményével éppen ő kezdett el; z Ezer év problémfonlát veszi fel: rr bonyolult mintáztr és száltömegre próbál fényt villntni, melyből mi társdlmunk - és közvetlen előtörténete - szövődött. Így mindkét drb komoly játék - be-ugrtó, krinthys" poénokkl: bból z nygból merít, melyet legjobbn is-mer, z ötvenes évek konfrontációiból, vlmint z 56-ot közvetlenül követő hónpok groteszk-kusz tlálkozásiból. A megkésett összefogllás nyilván célztos: vlmilyen speciális nézőpontból ismétli el z kkori történetet, s vlmilyen sjátos problém köré sűríti történelmi egyenletet. Ez z igzán komoly" két egyfelvonásosbn. Mert ezt gondolti centrumot nézőnek kell megtlálni - z író nemcsk hogy nem segít ebben, hnem játékosn el is rejti: mindkét drb sjátos kvíz", nyitv hgyott válszokkl, behelyettesíthető megoldásokkl, formálisn csiszolt építkezési technikávl. Krinthy mind-két játékábn mgtrtások egyenlőség-jelét rkj ki, s nézőnek csk z egyenlőségjel nevét kell kitlálni. Hogy ti. miben, milyen lpon lehetnek egyenlőek szereplők. Mert természetesen ellentétekről, végtelenben sem tlálkozó különbségekről vn szó. Ez formlizált szerkezet kínálná fnyr, novell-szerűen extrém összefogllását nnk korszknk? Vgy dlékot egy más természetű elemzéshez? Nem válszolhtunk egyértelműen. Ez is hozzátrtozik játék kvízszerűségéhez. Más kérdés, hogy célb vett szintetikus nlízis, múlt villnásszerű és egyben revelációként htó feltárás csk részben sikerült. Olykor torzó is tnulságos. Az első játékról zt mondj z eligzító: komédi. Aki zonbn nem veszi kezébe, és csk színpdr figyel, nem tudná ilyen pontosn besorolni Pestent. Bár nevet, sőt kárörvendezik, oly-kor feszengve mosolyog, mégsem ismer komédi nálunk kilkult konvenciói-r. Mert ez drb fekete humor léptékében íródott, nézőt beugrtó, bosszntó, kétségekben hgyó, csúfolódó játékként bomlik ki - szbd gzd " nélkül. Vlóság és vlótlnság, kegyet-len humor és játékos bszurditás, szociogrfikus relitás és elvont szimbólum váltkozik olykor ugynbbn mon dtbn. H poénr záródn, zz h felépítéssel, jelenetet trtó figurák és szituációk értékével egyenrngú befejezést kpott voln - kis remek is lehetne. Mert z egyenlet itt sztirikus: kiderül, hogy hóbortos bosszúállók és rendszer egykori - stréber és üres - kegyeltje dühödt ellenszenv htármezsgyéjén egymásr tlálnk. Mert játé-kos hóhér - szintén játszó - áldozt világnézetének lntsságábn rokon. Cskhogy ezt z egyenletet nem lehet drámin fokozni és lezárni": z ötlet elsziporkázik, és mellbe üt - drbot viszont be kell fejezni. Ezért csk egy lpos poén zárj játékot, s z egyenlet megmrd z ötlet színvonlán. Ám h színpdot nem tudj betölteni: lekéredzkedik nézőtérre, s mint kvízjáték már jól vizsgázik. Itt ugynis semmit sem lehet pontosn tudni: z eldöntetlenség feszültsége csigázz fel néző érdeklődését. Nem lehet pontosn tudni, mi blöff és mi vlóság, hol végződik z ksztófhumor és kezdődik z igzi ksztás. A kisvendéglőben két sztlos énekelget, borozgt - ki hinné, hogy ksztni szeretnének? Viccből-e, vgy komolyn, mámoros kivgyiságból vgy bosszúálló indulttl - ki tudj? Pockosodó színész tér be, elegánsn, elődás utáni borozgtásr, ki hinné, hogy mártíromságot is válll-n - komolyn vgy színészkedő pátosszl? Krinthy színpdán persze sem fenyegetést, sem mártíromkodást nem kell elhinni - de zért egyik gesz-tus sem csk játék. Mert 57-ben vgyunk, s dúdolgtók éppen ezt lecsúszott színigzgtót krják felkötni. Az bszurd sztír játékszbályához trtozik, hogy mguk sem tudják - vgy nem árulják el -, miért. Legsúlyosbb sérelmük, hogy z igzgtó egyszer szeretett tnítónk és Bölcs Apánk mszkjábn jelent meg színen... Persze Brezny még vn olyn színész, hogy lejátssz őket fehér sztlról: olyn tirádábn hordj le őket, oly megrázó pátosszl válllj kár kötelet is, hogy borozgtók meglágyulnk: hng és hngult változik, pertuzás, viccelődés, mgyrkodás, sőt együttdnolás következik. Az ellenblöff - vgy vlóságos felháborodás? - bevált. Hogy mi htott, pátoszé, mgyrkodó frázisok, Brezny név dzsentri csengése vgy z úri kegyetlenséggel prncsoló hng idézte elő változást - ezt nem lehet tudni. De mit jelent prol? Hogy gykorltilg semmit, rr hmr rájövünk, mert z ksztásból nem engednek - bár tlán most már csk ugrtásból rgszkodnk hozzá. Vgy, ki tudj? Akkor mitől vn ez z összeboruló jókedv, ez z egymásr tlálás? Miért olyn szívderítő együtt kurjongtni schwrzokról"? Az üresen hgyott válszt nézőnek kell kitlálni, s Krinthy úgy építi drbját, hogy csk egyre gondol-ht: ezek ott színen - műhóhérok és műáldoztok - egy brncsb" trtoznk. Mert zárópoén zért le is szállítj Brezny pózit: lig várt, hogy el-lenfele - kinek bukását köszönhette - felkösse mgát, s már készülődik is, hogy visszfúrj mgát". Az ksztás tehát megesett, s voltképp mindegy, hogy kit ért utol: brncson belül" mrdt, s így telibe tlált. Ez képlet, ez z egyenlőség csk tláló - de nem igz. Az bszurd hng-szerelés pedig csk fokozz felszínesség érzését. Hiszen mit mond - stréber dogmtikusok és stupid ellenforrdlmárok zonosítás nem számít felfedezésnek; mi új - z ntiszemitizmusbn egymásnk boruló ellenségek képlete - z viszont torz fénybe állítj z 1956-os válságot. Az egyfelvonásos villnásszerű véletlene itt túl kevésnek bizonyul, nem tudj bevilágítni mélyebb bonyodlmkt. De nem tud olyn új töredékmozzntr fényt villntni, mi képes lenne érvényes módon mindent más színbe állítni. Ádám Ottó játék felépítésében tökéletességig csiszolt kétértelműség technikáját. Minden, mi láthtó: komoly, színészek nem kcsintnk ki szerepükből, nem segítenek nézőnek, legfeljebb másképp is lehet" sejtelmét hintik el. Kitűnő fenyegetettség bszurd növesztése: hogy kedélyes borozgtás gesztusibn ott bujkál komoly hlál, hogy még tréfálkozás vskos közhelyei vllni tudnk z elő-ítéletek televényéről. A játék végén z-tán leüti z lphngot: Brezny mgábn is dúdolgtj hóhérok nótáját: végül is tényleg egy zok közül. A két-értelműség játék véget ér. Cskhogy ettől z összefogllástól nem lett jobb drb, befejezetlenségét és sutságát nem oldj kíméletlen felütés. A másik drb, Budán ugyncsk bszurd egyenlet - csk több változóvl. A drámi kísérlet itt is zt célozz, hogy életvitelben, múltbn, tehát emberi trtlombn különböző sorsokt formilg hsonló szituációb tereljen, és