2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció



Hasonló dokumentumok
1. Logikailag ekvivalens

Függvényegyenletek 1. feladat megoldása

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

5. A kiterjesztési elv, nyelvi változók

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

Nagyordó, Omega, Theta, Kisordó

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

4.2. Tétel: Legyen gyenge rendezés az X halmazon. Legyen továbbá B X, amelyre

Az informatika logikai alapjai

Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László

Diszkrét matematika 1. középszint

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

SZÁMÍTÁSTUDOMÁNY ALAPJAI

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Dr. Vincze Szilvia;

A valós számok halmaza

1. Definíciók. 2. Formulák. Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 3. gyakorlat

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Halmazelméleti alapfogalmak

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

DiMat II Végtelen halmazok

Kétváltozós függvények differenciálszámítása

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Matematika alapjai; Feladatok

Diszkrét Matematika I.

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Diszkrét matematika I.

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

Metrikus terek, többváltozós függvények

Egészrészes feladatok

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26

A félév során előkerülő témakörök

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33

Diszkrét matematika I.

Nagyságrendek. Kiegészítő anyag az Algoritmuselmélet tárgyhoz. Friedl Katalin BME SZIT február 1.

Matematikai logika és halmazelmélet

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

Analízis I. beugró vizsgakérdések

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Optimalizálási eljárások GYAKORLAT, MSc hallgatók számára. Analízis R d -ben

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK

Fraktálok. Klasszikus fraktálpéldák I. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék

Analízis I. Vizsgatételsor

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben:

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Készítette: Fegyverneki Sándor

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Logika és informatikai alkalmazásai

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia;

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

Logika és informatikai alkalmazásai

A matematika nyelvér l bevezetés

Logika és informatikai alkalmazásai

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

Boros Zoltán február

Bevezetés az informatikába

FRAKTÁLGEOMETRIA. Példák fraktálokra I. Czirbusz Sándor február 1. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

Függvény határérték összefoglalás

Matematika A1a Analízis

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

Számsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

2. Reprezentáció-függvények, Erdős-Fuchs tétel

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2010/2011-es tanév 1. forduló haladók III. kategória

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Logika és számításelmélet. 10. előadás

FELVÉTELI VIZSGA, július 21. Írásbeli próba MATEMATIKÁBÓL A. RÉSZ

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Adatbázisok elmélete 12. előadás

Átírás:

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév

Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák

Definíció 1. Definíció Az f A B relációt függvénynek nevezzük, ha bármely x A, y B esetén, ha (x, y) f és (x, z) f, akkor y = z. Ekkor a függvényt a következőképp jelöljük: f : A B.

Definíció 1. Definíció Az f A B relációt függvénynek nevezzük, ha bármely x A, y B esetén, ha (x, y) f és (x, z) f, akkor y = z. Ekkor a függvényt a következőképp jelöljük: f : A B. Lazábban fogalmazva az f A B relációt függvénynek nevezzük, ha bármely x A esetén egyértelműen létezik olyan y B, hogy (x, y) f.

Definíció 1. Definíció Az f A B relációt függvénynek nevezzük, ha bármely x A, y B esetén, ha (x, y) f és (x, z) f, akkor y = z. Ekkor a függvényt a következőképp jelöljük: f : A B. Lazábban fogalmazva az f A B relációt függvénynek nevezzük, ha bármely x A esetén egyértelműen létezik olyan y B, hogy (x, y) f. Függvények esetén azt, hogy (x, y) f úgy szokás jelölni, hogy f(x) = y.

Definíció 1. Definíció Az f A B relációt függvénynek nevezzük, ha bármely x A, y B esetén, ha (x, y) f és (x, z) f, akkor y = z. Ekkor a függvényt a következőképp jelöljük: f : A B. Lazábban fogalmazva az f A B relációt függvénynek nevezzük, ha bármely x A esetén egyértelműen létezik olyan y B, hogy (x, y) f. Függvények esetén azt, hogy (x, y) f úgy szokás jelölni, hogy f(x) = y. FONTOS! Amíg kérdéses, hogy az adott reláció függvény-e avagy sem, szigorúan a (x, y) f vagy az x f y jelölés használandó

Példafeladat 1. Példa Függvény-e az alábbi reláció? Miért? f N N, x f y x < y

Példafeladat 1. Példa Függvény-e az alábbi reláció? Miért? Nem függvény. f N N, x f y x < y

Példafeladat 1. Példa Függvény-e az alábbi reláció? Miért? f N N, x f y x < y Nem függvény. Mert bármely rögzített x N esetén végtelen sok y N van, amelyre x < y és ezáltal x f y

Példafeladat 1. Példa Függvény-e az alábbi reláció? Miért? f N N, x f y x < y Nem függvény. Mert bármely rögzített x N esetén végtelen sok y N van, amelyre x < y és ezáltal x f y Már az is elég a cáfolathoz, ha egyetlen rögzített x N elemmel több y N áll relációban: Nem függvény, mert 3 f 4 és 3 f 5 is teljesül.

Önálló feladat 1. Feladat Függvény-e az alábbi reláció? Miért? f N N, x f y x = y

Önálló feladat 1. Feladat Függvény-e az alábbi reláció? Miért? f N N, x f y x = y Igen, az. Mert a reláció megadása alapján ha x, y N és (x, y) f illetve (x, z) f, akkor y = x = z. Ezzel f teljesíti a függvény definíciójában megadott feltételeket.

Házi feladatok Feladatok Függvény-e az alábbi reláció? Miért? A = {1, 2, 4}, B = {3, 6, 12}, f A B, x f y xy = 12 f N N, x f y x y Legyen P a prímszámok halmaza és f P P, x f y x y

Definíció 2. Definíció Legyen X A és f : A B, ekkor f(x) = {b B van olyan a X, hogy f(a) = b}

Példafeladat 2. Példa Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x Y) f(x) f(y)

Példafeladat 2. Példa Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x Y) f(x) f(y) Tegyük fel, hogy b f(x Y). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b (f(x) f(y)).

Példafeladat 2. Példa Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x Y) f(x) f(y) Tegyük fel, hogy b f(x Y). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b (f(x) f(y)). Mivel b f(x Y), van legalább egy a (X Y), amelyre f(a) = b.

Példafeladat 2. Példa Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x Y) f(x) f(y) Tegyük fel, hogy b f(x Y). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b (f(x) f(y)). Mivel b f(x Y), van legalább egy a (X Y), amelyre f(a) = b. Nyílván a X és a Y és ezért f(a) = b f(x) illetve f(a) = b f(y).

Példafeladat 2. Példa Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x Y) f(x) f(y) Tegyük fel, hogy b f(x Y). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b (f(x) f(y)). Mivel b f(x Y), van legalább egy a (X Y), amelyre f(a) = b. Nyílván a X és a Y és ezért f(a) = b f(x) illetve f(a) = b f(y). Tehát b (f(x) f(y)) és éppen ezt akartuk bebizonyítani.

Önálló feladat 2. Feladat Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x)\f(y) f(x\y)

Önálló feladat 2. Feladat Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x)\f(y) f(x\y) Tegyük fel, hogy b (f(x)\f(y)). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b f(x\y).

Önálló feladat 2. Feladat Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x)\f(y) f(x\y) Tegyük fel, hogy b (f(x)\f(y)). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b f(x\y). Mivel b (f(x)\f(y)), b f(x), de b f(y).

Önálló feladat 2. Feladat Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x)\f(y) f(x\y) Tegyük fel, hogy b (f(x)\f(y)). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b f(x\y). Mivel b (f(x)\f(y)), b f(x), de b f(y). Ezért van legalább egy a X, amelyre f(a) = b, de nincs olyan c Y, amelyre f(c) = b (tehát a Y ).

Önálló feladat 2. Feladat Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(x)\f(y) f(x\y) Tegyük fel, hogy b (f(x)\f(y)). Az a feladatunk, hogy belássuk, hogy ekkor b f(x\y). Mivel b (f(x)\f(y)), b f(x), de b f(y). Ezért van legalább egy a X, amelyre f(a) = b, de nincs olyan c Y, amelyre f(c) = b (tehát a Y ). Ezek alapján nyílván a (X\Y). Tehát b f(x\y) és éppen ezt akartuk bebizonyítani.

Házi feladatok Feladatok Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy f(a B) f(a) f(b) f(a) f(b) f(a B) f(a B) = f(a) f(b)

Házi feladatok Feladatok Adott egy f : A B függvény. X, Y A, bizonyítsa be, hogy Tipp f(a B) f(a) f(b) f(a) f(b) f(a B) f(a B) = f(a) f(b) Az első két feladatból következik a harmadik. (A halmazok egyenlőségét a kölcsönös tartalmazással is definiálhatjuk)

A teljes indukció elve 1. Tétel Ha M N olyan, hogy 1 M továbbá m+1 M minden m M esetén, akkor M = N.

Példafeladat 3. Példa Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+...+n = n(n+1) 2

Példafeladat 3. Példa Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+...+n = n(n+1) 2 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül.

Példafeladat 3. Példa Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+...+n = n(n+1) 2 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor n(n+1) 2 = 1, tehát 1 M.

Példafeladat 3. Példa Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+...+n = n(n+1) 2 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor n(n+1) 2 = 1, tehát 1 M. Tegyük fel, hogy m M, ekkor 1+2+...+m = m(m+1) 2.

Példafeladat 3. Példa Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+...+n = n(n+1) 2 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor n(n+1) 2 = 1, tehát 1 M. Tegyük fel, hogy m M, ekkor 1+2+...+m = m(m+1) 2. Nyílván 1+2+...+m+(m+1) = m(m+1) 2 +(m+1) = 2(m+1)+m(m+1) 2.

Példafeladat 3. Példa Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+...+n = n(n+1) 2 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor n(n+1) 2 = 1, tehát 1 M. Tegyük fel, hogy m M, ekkor 1+2+...+m = m(m+1) 2. Nyílván 1+2+...+m+(m+1) = m(m+1) 2 +(m+1) = 2(m+1)+m(m+1) 2. Ha kiemelünk (m+1)-et, akkor azt kapjuk, hogy 1+2+...+m+(m+1) = (m+2)(m+1) 2, tehát m+1 M következik.

Példafeladat 3. Példa Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+...+n = n(n+1) 2 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor n(n+1) 2 = 1, tehát 1 M. Tegyük fel, hogy m M, ekkor 1+2+...+m = m(m+1) 2. Nyílván 1+2+...+m+(m+1) = m(m+1) 2 +(m+1) = 2(m+1)+m(m+1) 2. Ha kiemelünk (m+1)-et, akkor azt kapjuk, hogy 1+2+...+m+(m+1) = (m+2)(m+1) 2, tehát m+1 M következik. Az 1. tétel alapján M = N és ezzel az állítást bebizonyítottuk.

Önálló feladat 3. Feladat Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+2 2 +...+2 n 1 = 2 n 1

Önálló feladat 3. Feladat Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+2 2 +...+2 n 1 = 2 n 1 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül.

Önálló feladat 3. Feladat Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+2 2 +...+2 n 1 = 2 n 1 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor 2 n 1 = 1, tehát 1 M.

Önálló feladat 3. Feladat Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+2 2 +...+2 n 1 = 2 n 1 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor 2 n 1 = 1, tehát 1 M. Tegyük fel, hogy m M, ekkor 1+2+2 2...+2 m 1 = 2 m 1.

Önálló feladat 3. Feladat Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+2 2 +...+2 n 1 = 2 n 1 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor 2 n 1 = 1, tehát 1 M. Tegyük fel, hogy m M, ekkor 1+2+2 2...+2 m 1 = 2 m 1. Nyílván 1+2+2 2...+2 n 1 + 2 m = 2 m 1+2 m = 2 m+1 1, tehát m+1 M következik.

Önálló feladat 3. Feladat Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+2+2 2 +...+2 n 1 = 2 n 1 Legyen M azon egészek halmaza, amelyre az állítás teljesül. Ha n = 1, akkor 2 n 1 = 1, tehát 1 M. Tegyük fel, hogy m M, ekkor 1+2+2 2...+2 m 1 = 2 m 1. Nyílván 1+2+2 2...+2 n 1 + 2 m = 2 m 1+2 m = 2 m+1 1, tehát m+1 M következik. Az 1. tétel alapján M = N és ezzel az állítást bebizonyítottuk.

Házi feladatok Feladatok Bizonyítsa be teljes indukcióval, hogy minden n N-re: 1+3+5+...+(2n 1) = n 2 1 1 2 + 1 2 3...+ 1 n(n+1) = n 1 3 + 2 3 +...+n 3 = n+1 ) 2 ( n(n+1) 2

A klasszikus nulladrendű nyelv 3. Definíció Klasszikus nulladrendű nyelv en az rendezett hármast értjük, ahol L (0) = LC, Con, Form

A klasszikus nulladrendű nyelv 3. Definíció Klasszikus nulladrendű nyelv en az rendezett hármast értjük, ahol L (0) = LC, Con, Form LC = {,,,,,(,)} a nyelv logikai konstansainak a halmaza

A klasszikus nulladrendű nyelv 3. Definíció Klasszikus nulladrendű nyelv en az rendezett hármast értjük, ahol L (0) = LC, Con, Form LC = {,,,,,(,)} a nyelv logikai konstansainak a halmaza Con a nyelv nemlogikai konstansainak a legfeljebb megszámlálhatóan végtelen halmaza

A klasszikus nulladrendű nyelv 3. Definíció Klasszikus nulladrendű nyelv en az rendezett hármast értjük, ahol L (0) = LC, Con, Form LC = {,,,,,(,)} a nyelv logikai konstansainak a halmaza Con a nyelv nemlogikai konstansainak a legfeljebb megszámlálhatóan végtelen halmaza LC Con =

A klasszikus nulladrendű nyelv 3. Definíció Klasszikus nulladrendű nyelv en az rendezett hármast értjük, ahol L (0) = LC, Con, Form LC = {,,,,,(,)} a nyelv logikai konstansainak a halmaza Con a nyelv nemlogikai konstansainak a legfeljebb megszámlálhatóan végtelen halmaza LC Con = Form a nyelv formuláinak a halmaza.

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg:

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg: Con Form (atomi formulák)

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg: Con Form (atomi formulák) Ha A Form, akkor A Form

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg: Con Form (atomi formulák) Ha A Form, akkor A Form Ha A, B Form, akkor

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg: Con Form (atomi formulák) Ha A Form, akkor A Form Ha A, B Form, akkor (A B) Form

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg: Con Form (atomi formulák) Ha A Form, akkor A Form Ha A, B Form, akkor (A B) Form (A B) Form

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg: Con Form (atomi formulák) Ha A Form, akkor A Form Ha A, B Form, akkor (A B) Form (A B) Form (A B) Form

A formula definíciója 3. Definíció (folytatás) A nyelv formuláinak a halmazát a következő induktív definíció adja meg: Con Form (atomi formulák) Ha A Form, akkor A Form Ha A, B Form, akkor (A B) Form (A B) Form (A B) Form (A B) Form

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát!

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát! f(a) = 1, ha A Con

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát! f(a) = 1, ha A Con f( A) = f(a), ha A Form

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát! f(a) = 1, ha A Con f( A) = f(a), ha A Form Ha A, B Form, akkor

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát! f(a) = 1, ha A Con f( A) = f(a), ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b)

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát! f(a) = 1, ha A Con f( A) = f(a), ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b) f((a B)) = f(a)+f(b)

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát! f(a) = 1, ha A Con f( A) = f(a), ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b) f((a B)) = f(a)+f(b) f((a B)) = f(a)+f(b)

Példafeladat 4. Példa Adja meg annak a f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nemlogikai konstansok (Con) számát! f(a) = 1, ha A Con f( A) = f(a), ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b) f((a B)) = f(a)+f(b) f((a B)) = f(a)+f(b) f((a B)) = f(a)+f(b)

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát!

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát! f(a) = 0, ha A Con

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát! f(a) = 0, ha A Con f( A) = f(a)+1, ha A Form

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát! f(a) = 0, ha A Con f( A) = f(a)+1, ha A Form Ha A, B Form, akkor

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát! f(a) = 0, ha A Con f( A) = f(a)+1, ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b)+1

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát! f(a) = 0, ha A Con f( A) = f(a)+1, ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b)+1 f((a B)) = f(a)+f(b)+1

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát! f(a) = 0, ha A Con f( A) = f(a)+1, ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b)+1 f((a B)) = f(a)+f(b)+1 f((a B)) = f(a)+f(b)+1

Önálló feladat 4. Feladat Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő valódi logikai konstansok (LC r = LC\(,)) számát! f(a) = 0, ha A Con f( A) = f(a)+1, ha A Form Ha A, B Form, akkor f((a B)) = f(a)+f(b)+1 f((a B)) = f(a)+f(b)+1 f((a B)) = f(a)+f(b)+1 f((a B)) = f(a)+f(b)+1

Házi feladatok Feladatok Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő nyitó zárójelek számát! Tipp Adja meg annak az f : Form N függvénynek az induktív definícióját, mely minden formula esetén megadja a formulában szereplő záró zárójelek számát! Bizonyítsa be, hogy a nulladrendű nyelv minden egyes formulájában a nyitó és a záró zárójelek száma megegyezik Az első két feladatból következik a harmadik.