Bárdos Lajos és a népzene

Átírás

1 Bárdos Lajos és a épzee Népzeék - vallotta Bárdos Lajos - gazdag. Gazdag, mit az élet, mert életet fejez ki." (1) Mikor és hol találkozott először, illetőleg ismerkedett meg Bárdos Lajos az élet-gazdag magyar épzeével? Katoakoromba - válaszolta egy ízbe egy, a épzeével való kapcsolatára kívácsi riporterőek, Keréyi Máriáak őszé voultam be budapesti egyes hovédek. Fogalmuk sem volt arról, mi a műdal... mi a magyar óta - legkevésbé arról, hogy mi a épdal. Csak évek múlva ébredtem tudatára aak, hogy a sokféle közül miért éekeltük legszívesebbe azt, hogy mekekek című műve és két zeei vezérük közös füzete, a Magyar épdalok éekre és zogorára. " (5) Iráyt meghatározó épdalokat megismerő élméyei és Kodály taításai yomá látott apvilágot 1929-be Bárdos Lajos szerkesztésébe az első, ifjúságak készült dalosköyv - Kodály előszavával magyar épdal címmel, amely akkortájt több kiadásba és agy példáyszámba terjedt el.»látod-e babám, látod-e babám amott azt a agyhegyet?» Meg azt, hogy k ; J 1 )! t'j. 'II r (»Buda- *~ pesti gyerek vagyok, Buda- peste születtem...«csupa fővárosi fiú - mégis, valahogy ösztööse megéreztük, hogy ezek másféle, olya igazi dallamok." (2) Majd így folytatta visszaemlékezését Bárdos: 1920-ba kerültem be a Zeeakadémia zeeszerzés taszakára." Másutt elmodta azt is, hogy: Karagyak készültem, de ehhez akkoriba a zeeszerzés elvégzésé át vezetett az út." (3) 1921-től Kodály Zoltá lett a taára: Akkor vált tudatossá beem... hogy mi is az a magyar épdal. Valami agyo új, agyo tiszta, friss levegő. Szívmelegető, vérpezsdítő élméy." (4) Más helye, a már éritettekkel kapcsolatba, ezt írta: Amikor az első világháború viharai utá ekiláttuk zeei pályák meglapozásáak, egyik legagyobb élméyük volt az addig em ismert épzeékkel való megismerkedés. Szet irataik közé tartozott Bartók Gyer- Ezt a gyűjteméyt több hasoló követte, köztük és jóval később, az ú. virágos sorozatba" mások válogatása és két Bárdos által összeállított füzet: a Százszorszép - Kodály gyűjtéséből - és a Gyögyvirág című, több gyűjtőtől. A kilecvekét dalt tartalmazó Gyögyvirágba Bárdos-gyűjtések is találhatók, éspedig az 1920-as évek közepéről, a Somogy megyei Balatokeresztúrról, valamit az 1947-es gyűjtések a Borsod megyei Léárddarócról, ahol Bárdos ősei éltek. Ismerük az említett településeke kívüli Bárdos-gyűjtéseket Pest és Szolok megyéből, a Hortobágyról, valamit Isaszeg, Szakmar, Karád és Csurgóagymarto községekből is. A már említett riportból megtudhatjuk azt is, hogy háy épdalt gyűjtött Bárdos: Nagyo keveset - modta, majd hozzá-

2 tette - zeeszerzés, taítás, zeeelméleti mukák, lapszerkesztés, szervezeti élet, előadó utak és más effélék mellett em maradt időm a gyűjtőutakra. Csak itt-ott, alkalmilag találkoztam a közvetle épdalélméyel. Ezek közül megemlítek egy érdekes mozzaatot. A Balato mellől Somogyország belsejébe utazva, 1926-ba ismertem meg az arató legéyek dalát: mert az akkori taköyvekbe yoma sem volt az ilyesmiek. Egyik legkedvesebb emlékük volt az a Jászságból kapott levél, amelyet egy taító bácsi írt, aki már hosszú ideje csupa ilye jó muzsikát - persze em taköyvből - taított. így emlékezett vissza: - S egyszer csak jött a híre.»na, jö a szakfelügyelő bácsi.«modja a gyerekekek:»baj va, 4 *»Az eke a földet em maga- ak szát- ja...«aztá 15 év múlva ismét arra járva, már így hallottuk a dalt: 9- fiúk, jö a szakfelügyelő úr, mit foguk csiáli, egyetle dalt se taultuk azok-»a traktor a földet e. Bárdos Lajos a Zeeakadémiát elvégezve, 1925-től 1928-ig - amíg vissza em került oktatóak ugyaoda - a budapesti Attila utcai, a mai Petőfi Gimáziumba taított. Széles körű érdeklődése révé ige jól ismerte az akkori magyar iskolai éekoktatás általáos helyzetét. A tatervek és taköyvek - az ő szavaival - em ismerték - vagy em ismerték el - a magyar épdalt. Tele voltak papírízű tadalokkal". (7) Egy meglepő, ma már alig hihető törtéetet modott el Bárdos Lajos egyszer - megszívleledő megjegyzésekkel - az akkori idők éekoktatásáról és épdaltaulásáról Czigáy György mikrofoja előtt: Nem volt egésze köyű a kedves kollégákak, a taítókak, a taító éikek a dolga, mert ezek az éekek em szerepeltek a tatervbe, és em egy helye az igazgató, vagy felsőbb hatóság letiltotta:»kérem, miket taít maga? Ezek icseek a tatervbe.«még olya is volt, hogy fegyelmit kapott a taító, amiért magyar épdalt vagy klasszikus - Beethove, Schubert - dallamot mert taítai a magyar gyerekekek, maga- ak szát- ja...»" (6) ból a köyvekből, haem csak magyar épdalokat.«föláll hátul egy agyobb kamasz gyerek:»ne tessék féli, taító bácsi, majd mi letagadjuk, hogy magyar épdalt tetszett ekük taítai.«már alig hisszük el, de bizoy így kezdődött! Csak a jóak em lehet gátat szabi, ahogy a forrás vizét sem lehet becemetezi, valahol kitör és gazdagodik, majd hatalmas folyóvá lesz. így érezték meg a taítók is, de az ifjúság is, hogy a jó muzsikáért érdemes még fegyelmit is vállali itt-ott." (8) Nem volt köyű helyzete akkoriba a gimáziumba taító éek-zee szakos taárokak sem. Gimáziumi taári éveire emlékezve Bárdos Lajos ezeket modta: A diákokkal midig jól megértettük egymást. Taköyvet em haszáltuk, mert akkoriba abba csupa tadal volt. Hallás utá taítgattam épdalaikat, káookat, egy-egy szépséges műzeei dallamot. Ezekhez fűzve adagoltam óvatosa a kottaismeretet - akkor még em szolmizáltuk - és a zeei alapelemeket. De taultam is valamit" (9) - folytatta, és ezzel más iráyba fordította a visszaemlékezés meetét.

3 Az a páratla Bárdos Lajos-i tevékeység tűik elő" további szavai, elbeszélése yomá, amely egész magatartását és agyértékű mukásságát - beleértve a épzeeit is - áthatotta, és amely a docedo discimus, a taítva tauluk jelmodatba sűríthető: Az egyik órá az»erik a ropogós csereszye«vázlatos elemzésébe közöse kisütjük, hogy a második sor ugyaolya, mit az első, csak öt haggal feljebb szól. Éléke jeletkezik az egyik kis diák: - Na, mi va, Guszti? - kérdem. - Taár úr kérem, az em öt haggal va feljebb, haem csak éggyel! - De Guszti, tudom, hogy te taulsz hegedüli is, csak tudod, hogy mi az a kvit? -Azt tudom, de a d-é\ egy haggal magasabba va az é, kettővel feljebb az / Itt már megredültem, láttam, hogy eki va igaza. -Hárommal magasabba a g, és az á csak égy haggal va feljebb. - Igazad va, Guszti - meg kellett dicsérem az eleve eszű lurkót, aki rápirított egész zeei társadalmukra, amelyik még ma is hajladó azt állítai, hogy az á öt haggal va magasabba, mit a d." (10) A magyart épdalok forma- és dallamvilága - amit az ismert - redkívül érdekes és izgalmas, igazi zeei kalad" szíhelye. Bartók és Kodály mellett Bárdos Lajos volt az, aki a magyar épdalok számtala szerkezeti rejtelmére, dallami szépségére és ritmikai sajátosságára világított rá. Közleméyeiből, rövidebb-hosszabb taulmáyaiból kitűik, hogy csodálatos épzeei felfedezésekre tett szert. Az ezekből keletkezett felemelő érzéseit másokkal is meg kíváta osztai. Ezt előadásaiba és írásaiba olya egyéi ízzel, kedvese csipkelődve tette, hogy egyértelműe kiviláglott, illetőleg kiérezhető a de te fabula arratur, azaz a rólad va szó", a rólad szól a törtéet" figyelmeztetése" is. Bárdos Lajos arra a kérdésre, hogy mi idította a zeeművek - Liszt, Chopi, Bartók, Kodály és mások művei - és a épzee elemzésére, ezt válaszolta: Ez is valamilye alkati adottság, hajlam kérdése. Midig szerettem a rejtvéyfejtést, a red szépségét feltáró matematikát. Ezek bizoyára összefüggeek a zeeelmélet iráti érzékkel. A kisfiú kap egy játékautót, egy órá belül már szétszedi:»mi va bee?«talá a zeeelméleti bögészés eek felőttkori folytatása?!" (11) Bárdos Lajost a magyar épzee szite valameyi alkotóeleme és teljes eszköztára izgatta, érdekelte. Példamutatóa elemző elme volt. Az elemzésről ezt írta: Elemezi ayi, mit részekre botai és úgy taulmáyozi valamely egészet." (12) Ehhez azoba hozzá kell teük következő szavait is: Ne hagyjuk a szerkezetet... apró darabkákra szétszedve! Rakjuk újból össze, azaz éekeljük el..." (13) Népzeei elemző tevékeysége teljes mértékbe pótolta azt a közvetle épdalélméysort, amely élkül maradadó, illetőleg hossza tartó épzeeszeretet em létezik. Bárdos Lajos élete és életműve a legszebb példa arra, hogy mikét válhat valaki a tatermekbe - kellő ismerettel és érző szívvel - a épzee igaz hívévé, először taulókét, majd evelőkét. Az előzőkhöz kapcsolhatóa és a épdalokra utalva ige találóa írta: Miél több értéket találuk valamibe, aál jobba megszeretjük. Márpedig léyeges az, hogy szeressük, amivel foglalkozuk. És mégszerettessük azokkal, akik rák vaak bízva." (14) Egyik taulmáyáak a végé, a gyakorlati taácsok" fejezetbe ez áll: A felsorolt példák elsősorba azt célozzák, hogy épzeék gazdagságából még többet ismerjük meg." (15) A mélyebb megismerés - jól tudjuk - a tudás ayja": az ismeretek felfrissítése, az ismétlés. Hadd idézzem fel ezúttal is Bárdos Lajosak éháy olya örök igazságot" feltáró megállapítását a épzee területéről, vagy a épzeéhez is illeszthetőe, amelyekre mideapi mukákba oda kell figyelük! Elsőkét vissza kell térük a Guszti evű taítváyával törtét esetre, illetőleg az A" és a ála öt haggal magasabba lévő" testvérsor kérdéséhez. Bárdos azt

4 kérte: Modjuk... ezetúl azt, hogy az a második sor egy ötöddel va feljebb, vagy egy kvittel magasabba, vagy, hogy a kvite kezdődik." (16) Véssük jól emlékezetükbe a magyar épzeei égytagú giusto-ütemek tőle származó, legjellemzőbb elevezéseit: 1. a lépő égyest, a tác legtermészetesebb zeei megfelelőjét", (17) J i M 2. a pergő égyest, amely a beszédszerűséghez áll közel", (18) 4 * 3. a madárka" égyest j j 4. a legyel égyest, amelybe két pergő és két lépő" (19) ritmus va, LLi 5. aztá az előbbi két égyes három roko égyesét, a gyorsmeeti égyest, j m 7. a gyakoribb, az akadozó égyest (ahogy magamak evezem: a bolhási" égyest), 6. a ritkábba előforduló szökelleti égyest, 8. és a záró égyest (a sorok végé), amely azoos a legyel égyessel (ahogy é magamak evezem: a lefékező égyest). j j j i Még a ritmusál maradva: e feledjük el, amit Bárdos Lajos az éles ritmus (Keréyi György elevezése), a yújtott ritmus és a kettő összeházasításából keletkező legedező ritmusok hagsúlyairól megállapított, vagyis hogy azok súlyos kezdetűek és ereszkedő jellegűek! A szikópáról, amelyet összevoásak" modott, és amelyről viccese leírta, hogy belőle származik a tréfás magyar szó: sikófál", (20) azt taította, hogy a középső hag em súlyosabb az előtte álló főhagsúlyosál", (21) mert a szikópált hag csak a mellékhagsúlyt hozza előbbre. b v V Bárdos Lajos ráiráyította a figyelmüket a magyar épdalok hagi világáak (a sorokba redeződése kívüli!) elemeire is, amelyeket dallam-molekulákak, sejtekek vagy magokak evezett; az ezekből való dallamszövést, zeei építkezést" pedig orgaikus mukáak. A zeei csodákat" feltáró épzeei orgaikus mukával való foglalatoskodás, ahogy ezt Bárdos oly kiválóa tette, emcsak a szaktaárokat hozza közelebb a épzeéhez, haem a jó szemű és érzékey fülű taulókat is. Bárdos arra is felhívja a figyelmüket, hogy a szolmizáció kulcsát egyértelműe az előjegyzésekkel adhatjuk meg. Ha például egy bé sics egy adott dalba, de mivel az /-hag a dó, úgy egy bé-t írjuk elő (zárójelbe vagy aélkül!), hogy a hagemrögzítés potos vagy potosabb legye. (Ebből a szempotból elég kaotikus állapotot mutat a magyar épzeei kottakiadás!) Haszosak látszik követi azt a példamutatását is, ahogy a Gyögyvirág című épdalfüzefbe a lehető legpotosabb metroómszámokkal látta el az egyes dalokat.

5 Ne feledjük el Bárdosak azt a két modatát sem, amelyek a tempóval kapcsolatba hagzottak el: Alig lehet valamivel jobba elrotai egy mű hatását, mit helytele tempóval. A hamis tempó... elejétől végéig forgatja ki a művet a maga valójából." (22) (És tegyük hozzá: a épdalokat külöösképpe!) Végezetül hadd idézzek még éháy modatot a Gyögyvirág épdalfüzetből! Az ötödik oldalo ez olvasható: Kórusaikak legye mideapos tápláléka a magyar dallam! Próbáko is, előadásoko is. Ott: megtaítja az éekest zeei ayayelvére, dallarkultúrát ad mide dalosak, kifejleszti a kórushagzást, még hagképzést és elméleti ismereteket is taíthatuk rajta. Itt: megadja a magyar alapszít műsorukak, változatosabbá teszi azt, eveli a hallgatóságot. Az előadást szíezze miél többször a váltakozó éek, amire példaképpejavaslatot aduk a 7. és 75. dalál." (23) Végezetül álljo itt még Bárdos Lajos három további megszívleledő egymodatos üzeete is a zeéről és az éeklésről: Az előadó em haglemez, és e is legye az! Ami él, változik. Élő muzsikáláshoz pedig elkerülhetetle itt-ott egy kis rögtözés a pódiumo is." (24) Nem tudom leíri és em tudom elmagyarázi, hogy miből adódik az az érzés, amikor csak kívülről jö belém a zee, vagy pedig é - magamból - árasztom." Éekeli em apidíjért, em fizetésért, csak jókedvvel, csak szívből lehet." (25) Várai Ferec Jegyzet (1) Elhagzott december 12-é, a épdalkörvezetők országos taácskozásá tartott előadásába Budapeste, a Népművelési Itézetbe. (Feljegyezte eze írás szerzője V. F.) (2) BÁRDOS Lajos: Tíz újabb írás. Zeeműkiadó, Bp. 1974, 270. (3) 1974-be Czigáy Györgyek adott rádióyilatkozatából. (4) BÁRDOS Lajos: Tíz újabb írás, i. m 271. (5) BÁRDOS Lajos: írások épzeékről. Taköyvkiadó, Bp (6) BÁRDOS Lajos: Tíz újabb írás, i. m., (7) Uo., 274. (8) 1969-be Papp Mártáak (?) adott rádióyilatkozatából. (9) 1974-be Czigáy Györgyek adott rádióyilatkozatából. (10) Ugyaabból. (11) Ugyaabból. (12) BÁRDOS Lajos: írások épzeékről, i. m., 132. (13) BÁRDOS Lajos: Tíz újabb írás, i. m., 236. (14) BÁRDOS Lajos: írások épzeékről, i. m., 22. (15) Uo., 84. (16) Uo., 23. old (17) BÁRDOS Lajos: Harmic írás. Zeeműkiadó, Bp. 1969, 9. (18) Uo., 9. old (19) Uo., 10. (20) BÁRDOS Lajos: írások épzeékről, i. m., 58. (21) Uo., 57. (22) Uo 63. (23) Gyögyvirág. 92 magyar épdal. Zeeműkiadó, Bp. 1968, 5. (24) 1974-be Czigáy Györgyek adott rádióyilatkozatából. (25) 1978-ba Juhász Elődek adott rádióyilatkozatából a Találkozás a stúdióba című műsorba.