Szent István Egyetem. Chili paprika minőségi paramétereinek alakulása különböző színű árnyékoló hálók, genotípusok és érésfázisok függvényében

Átírás

1 Szent István Egyetem Chili pprik minőségi prmétereinek lkulás különböző színű árnyékoló hálók, genotípusok és érésfázisok függvényében Ngy Zsuzs Gödöllő 2018

2 A doktori iskol Megnevezése: Tudományág: Vezetője: Növénytudományi Doktori Iskol növénytermesztési és kertészeti tudományok Dr. Helyes Ljos egyetemi tnár, intézetigzgtó, tudományos rektorhelyettes Szent István Egyetem, Mezőgzdsági és Környezettudományi Kr Kertészeti Intézet Tém vezetője: Dr. Helyes Ljos egyetemi tnár, intézetigzgtó, tudományos rektorhelyettes Szent István Egyetem, Mezőgzdsági és Környezettudományi Kr Kertészeti Intézet Dr. Dood Hussein c. egyetemi tnár Szent István Egyetem, RET... Az iskol vezető jóváhgyás.. A témvezető jóváhgyás.. A témvezető jóváhgyás 2

3 Trtlomjegyzék Jelölések, rövidítések jegyzéke Bevezetés Célkitűzések Irodlmi áttekintés A pprik termesztés helyzete A pprik biológii és táplálkozás-élettni jelentősége Morfológi és másodlgos nygcsere termékek A chili pprik minőségi komponensei Kpszicinoidok jelentősége és mennyiségükre htó tényzők C-vitmin jelentősége és mennyiségükre htó tényzők Krotinoidok jelentősége és mennyiségükre htó tényezők Polifenolok A pprik érésdinmikáj A pprik ökológii igénye Fotoszintetikus ktivitás SPAD érték Árnyékoló hálók hsznált és termésmennyiség Anyg és módszer A kísérlet beállítás Alklmzott genotípusok A vegetáció során mérések Anlitiki mérések Kpszicinoid mérés C-vitmin mérés Krotinoid mérés Polifenol mérés Adt elemzés Eredmények A minőségi komponensek nlízése Kpszicinoidok (csípőségért felelős nygok) C-Vitmin Krotinoidok Polifenolok

4 A módszerek vlidálás Fjták összehsonlítás Érésdinmikáj Csípősség nygok C-vitmin és krotinoid+klorofill trtlom Polifenol trtlom évi szbdföldi termesztés Környezeti prméterek Totál kpszicinoid (TC) C-vitmin Krotinoidok Klorofill- fluoreszcenci Fóli ltt termesztés (Soroksár 70 típusú) 2014-ben Környezeti prméterek fóliábn Totál kpszicinoidok (TC) C-vitmin Krotinoidok Klorofill- fluoreszcenci Termés dtok Fóli ltti termesztés - (Rischel típusú növényházbn) 2015 ben Környezeti prméterek Totál kpszicinoid (TC) C-vitmin Krotinoidok Klorofill- fluoreszcenci Termés dtok SPAD érték Új tudományos eredmények (tézisek) Következtetések és jvsltok Összefogllás Összefogllás ngol nyelven Mellékletek M1 (Irodlomjegyzék) M2 (Tábláztok) Köszönetnyilvánítás

5 Jelölések, rövidítések jegyzéke NDC: nordehidrokpszicin CAP: kpszicin DC: dehidrokpszicin HCAP 1: homokpszicin 1 HCAP 2: homokpszicin 2 HDC 1: homodehidrokpszicin 2 HDC 2: homodehidrokpszicin 2 TC: Összes kpszicinoid összedv (koncentráció) SHU: Scoville Het Unit PAR: fotoszintetikusn ktív régió PPFD: fotoszintetikus ktiv régió besugárzás (Photosyntetic Photon Flux Density) PSII: fotoszintetikus rendszer ME: monoészter formábn levő krotinoidok összedv (koncentráció) DE: diészter formábn levő krotinoidok összedv (koncentráció) 5

6 1. Bevezetés A dolgozt témáját képző chili pprikák Cpsicum nemzetségen belül C. nnuum, C. frutescens, C. bcctum, C. chinensis, C. pubescens és C. chcoense fjokhoz trtozó csípős bogyójú, nem étkezési pprikák, illetve nem mgyr fűszerpprikák gyűjtőneve (Hyno-Knshiro et l. 2016). A csípős pprikákt értékes áruként trtják számon, melyek nyersen és feldolgozv egyránt értékesíthetők. Táplálkozás tudományi szempontból benne tlálhtó C-vitmin, krotinoidok, polifenolok és tokoferolok mitt fontosk, továbbá kpszicinoidok egyetlen forrás (Arimboor et l. 2014). Csípős étkezési, fűszer illetve chili pprikákon színes hálós árnyékolás és tápnygtrtlom kpcsolt egyelőre még minimálisn kuttott terület. Ezen vegyületek és más másodlgos nygcseretermékek képződését befolyásolják különböző biotikus tényezők; fénynek vló kitettség és prekurzorok jelenléte (Ro és Rvishnkr 2002), z UV sugárzás (Wink, 1988; Nmdeo, 2007), vízellátottság (Sung et l. 2005; Vliente-Bnuet és Gutiérrez-Ocho, 2016), szedés ideje (Kim et l. 2008), posthrvest munkáltok (Lee és Kder 2010) és színes hálós árnyékolás (Selhle et l. 2014). Étkezési édes pprikák termesztése során színes árnyékoló hálóvl vló árnyékolás széles körben, főleg ngy mennyiségű sugárzásnk kitett termesztő területeken hsznált és kuttott módszer (Kitt et l. 2014), például Európ mediterrán térségeiben (Legrre et l. 2010), Szerbiábn (Ilić et l. 2011; Ilić és Fllik 2017), Izrelben (Shhk, 2008), Brzíliábn (Ferreir et l. 2014), z Egyesült Állmok déli területén (Msbni et l. 2016), Indiábn (Nngre et l. 2015) és Mgyrországon is (Ombódi et l. 2015, Ombódi et l. 2016). A színes hálós árnyékolás z állományt érő besugárzás mennyiségi és spektrális összetételbeli tuljdonságit hivtott befolyásolni (Shhk 2008, Eld et l. 2007). A színes árnyékolás htás csípős étkezési, fűszer és chili pprikák fitonutrienseire és termés mennyiségére jelenleg korlátolt mértékben kuttott, nnk ellenére, hogy e pprikák termesztése és fogysztás is elterjedt z édes étkezési és fűszerpprikák mellett világviszonyltbn és hzánkbn is. Egy másik fontos kérdés chilipprik termesztés, feldolgozás és tápnygtrtlom kuttás számár, hogy bogyók érése során miként lkul csípősségük és egyéb tápnygtrtlmuk. E terület széles körben és régót kuttott, mégis z eredmények nincsenek sok esetben összhngbn egymássl sok különböző genotípus mitt, és pontos érésfázis meghtározásánk bizonytlnság mitt. 6

7 1.1. Célkitűzések Célkitűzéseimként z lábbikt foglmztm meg: chili bogyóbn előforduló bioktív és minőséget meghtározó vegyületek vizsgált korszerű folydékkromtográfiás módszerek lklmzásávl különböző genotípusok összehsonlító vizsgált (Cpsicum frutescens és Cpsicum nnuum) különös tekintettel z bogyók kpszicinoid, polifenol és C-vitmin trtlmár z érés dinmikáj lpján, különböző színű árnyékoló hálók hsznált és szedés idők szimultán htás Fire Flme, Str Flme illetve Jlpeno (C. nnuum) fjták minőségi komponenseire (kpszicnoid, C-vitmin, krotinoidok), megvizsgálni miként ht különböző színű árnyékoló hálók hsznált Fire Flme, Str Flme illetve Jlpeno (C. nnuum) fjták fotoszintetikus ktivitásár és picképes termésmennyiségére. 7

8 2. Irodlmi áttekintés 2.1. A pprik termesztés helyzete A pprikák Solnce növénycslád tgji (Cpsicum spp.), Közép-, és Dél- Amerik párdús régiójából szármznk (Votv et l. 2005). Európáb Kolumbusz Kristóf hjój közvetítésével került 1494-ben, mjd hzánkb Blkán-félszigetről került délszlávok közvetítésével, erre utl törökbors és pogánybors elnevezés is. Európábn Spnyolország mellett Szegeden, mjd később Klocs vidékén kezdték tömegesen fűszerpprikát termeszteni. Később z 1930-s évek elején kinemesített első mgyr csípősségmentes fűszerpprik-fjt termesztésbe vonásávl költséges kézi erezés elhgyásávl vált lehetővé csípősség nélküli őrlemény előállítás gzdságosn. Világviszonyltbn 2013-bn 31 millió tonn feletti termést becsültek feldolgoztln, nyers chili pprikából és 3 millió tonnár becsülték feldolgozott chili pprik produktumot. Amerikábn 2012-ben hektáron tkrítottk be, míg Ázsiábn hektáron. Ázsiábn nyers produktum 23 millió tonn fölött volt 2012-ben, míg Amerikábn ez z érték 4,2 millió tonnát érte el. A hzi chilipprik előállításról nem könnyű megbízhtó dttl szolgálni, mert csekély területen hjttják és szbdföldi termesztésnek sem számottevő vetésterülete, ugynkkor nem csk nyers termését, hnem cserepes fűszernövényként, feldolgozv szószként és örleményként is értékesítik. A chili pprikát FAO sttisztikák áltlábn egyben tárgylják mgyr édes és csípős fűszerpprikávl, z 1. tábláztbn megtekinthető, hogy z utóbbi években hogyn lkult hektáronként betkrított termésátlg hzánkbn (Fostt 2017) és 2014 közötti időszkbn 2011-ben 2668 h területen termesztettük hzánkbn és ehhez társul ez időszkbn legmgsbb 48 t/h termésátlg, és z EU-bn is ben volt legmgsbb vetésterülete: h (Fostt 2017) ben FruitVeb (http1) forrás szerint kb hektár volt fűszer pprik termesztés szbdföldön. Az Univer Product Zrt. beszámolój lpján nyers erős fűszerpprik szükséglet z áltluk forglmzott termékek elkészítéshez átlgosn kb tonn évente, édes fűszerpprik esetén ez z érték tonn (Plotás, elődás, 2014). A fűszerpprikák (beleértve édes és csípős, http2) export és importjáról gyüjtött dtok lpján 2010 ót hzánk exportj következő országokb 8

9 növekedett: Ausztri, USA, Csehország, Hollndi és Horvátország. A legfrekventáltbb import országok pedig Szerbi, Spnyolország, Kín és Hollndi és 2012 közötti időszkbn legtöbb exportot 2003-bn sikerült teljesíteni, mely 5443 t és euró érték, legngyobb behoztlr pedig 2005-ben került sor, mely 2526 t euró értékben történt és 2005 között esett vissz jelentősen z export mennyisége (több mint felére), z import pedig 2002 és 2004 között megtízszereződött, mjd 2005 ót stgnál mennyisége. 1. táblázt. Mgyrországi feldolgoztln chili és fűszerpprik egyben 2010 és 2014 között (Fostt 2017). Év Terület Mgyro. (h) Terület EU (h) Termésátlg Mgyro. (t/h) Termésátlg EU (t/h) Termelés Mgyro. (t) Termelés EU (t) ,9 32, ,0 34, ,0 35, ,2 35, ,6 39, A pprik biológii és táplálkozás-élettni jelentősége A prooxidánsok (peroxid- és szuperoxid gyökök) z oxidtív foszforiláció, vgyis z emberi szervezet ATP termelése során, természetes módon keletkeznek, ezek mennyisége betegség, öregedés, erős UV sugárzás és dohányzás htásár gykrn megnövekszik (Dis 2012; Zhu et l. 2015; Krg et l. 2016). A krotinoidok, kpszicinoidok, polifenolok és C-vitmin és más fitonutriensek növényi nygcsere elsődleges vgy másodlgos termékei, mgs ntioxidáns ktivitássl rendlelkeznek, mi zt jelenti, hogy elektron vgy proton donorként funkcionálnk és ezzel prooxidánsok semlegesítésében és szervezetünk egészségének megőrzésében vn kulcsszerepük. Ahhoz, hogy hozzá jussunk e vegyületekhez z lpvegyületek felvételére és átlkításár, illetve kész vegyületekre vn szükségünk, melyet táplálkozás útján egyes állti termékek, gyümölcs és zöldségnövények tudnk biztosítni, és csípős pprikák beleértve mgyr fűszer, étkezési és chili pprikákt (Cpsicum spp.) e vegyületek kiemelkedő forrás (Arimboor et l. 2014, Kntr et l. 2016, Pundir et l. 2016). Egy, nyers és füstölt (chipetlin) Jlpeno beltrtlmi értékeit vizsgáló tnulmány szerint, füstölés jelentősen növeli z összpolifenol trtlmt és z ntioxidáns kpcitást, krotinoid 9

10 trtlomt nem változttj, kpszicinoid és C-vitmin trtlmt pedig szignifikánsn csökkenti (Núñez-Gstélum és Alvrez-Prrill 2015). A kpszicinoidok htás z emberi szervezetre széles körben kuttott. A növény érett termése és kivont (Tinctur cpsici) VIII. Mgyr Gyógyszerkönyvben is megtlálhtó. Alcsony koncentrációbn jótékony htássl vnnk z emésztőszervi bántlmkr (Mózsik et l. 2005) és gyomorfekély kilkulásár (Abdul Jwd és Hsnein, 2013), serkentik z érzékelő receptorok membránján működő ktion cstornák (N +, K +, C 2+ ) működését (Wood et l. 1988), és ktivizálják z utomtikus reflexek működését (Wchtel 1999). A moderált csípősségű pprikák htékonynk bizonyultk kor előrehldtávl kilkuló memorivesztés ellen (Yng et l. 2015). Ptkányokon végzett kísérletekből megtudhtjuk, hogy kálcium és cink felszívódását serkentik (Prksh és Srinivsn, 2013) és z inzulintermelő β-sejtek tömegét is növelik, ezáltl glükóz nygcserében szerepet játsznk (Yng et l. 2014). Előállításuk szövettenyésztéssel már kidolgozott gyógyszeripri felhsználásuk mitt (Ro és Rvishnkr 2002). A C-vitmin biológii értelemben elektrondonorként funkciónál különböző enzimes és néhány nem enzimes rekcióbn. Az emberi szervezet bizonyos ideig képes csk rktározni, vgyis friss C-vitmin források fogysztás elengedhetetlen z egészség fenntrtásábn (Stone 1972). Egy C-vitmin-mentes étrendet követő stresszmentes felnőttnél 1-6 hónp ltt lkul ki skorbut. A C-vitmin jótékony htás kollgén szintézise és jól működő immunrendszer fenntrtásábn rejlik (Suberlich 1994). Továbbá nti-tumor tuljdonsági is kuttottk, de ezek bizonyos esetben nem egyértelmű pozitív htást muttnk, pl tüdőrák ellen (Cortés-Jofré et l. 2012). A sárg színű krotinoidok jótékony htássl vnnk látásunkr, tüdő-, illetve mellrák, szív- és érrendszeri betegségek ellen (Riby-Mercdo és Blumberg 2005). A piros kpsznthin potenciálisn védelmet nyújt vstgbélrák kilkulás ellen (Kim et l. 2009) és gátolj szbdgyökök áltli lipid peroxidációt (Mtsufuji et l. 1998). Egy tnulmánybn ppriklé megittás után emberi vérből detektáltk kpszntint, kpszntont, kukurbitxntint, 13-cisz kpszntint, luteint és zexntint, mely rr enged következtetni, hogy cisz-kpsznthin és kpsztnthone vn olyn fontos bioktív vegyület, mint többi krotinoid (Etoh et l. 2000). 10

11 2.3. Morfológi és másodlgos nygcsere termékek A pprikákt két jól elkülönített csoportr osztjuk, zöldségnövényként fogysztott áltlábn ngyobb bogyójú és vstgbb flú étkezési pprikák, és kisebb méretű, de ngyobb szárznygtrtlmú, főleg feldolgozásr szánt fűszer- vgy chili pprikák. Minden C. nnuum pprik genetikilg C. nnuum vr. viculréból szármzik nemesítés vgy keresztezés útján (Buckenhüskes 2003). A pprik hzánkbn egyévesként termesztett hosszúnpplos növény, de géncentrumábn többévesként trtják számon. Növekedési típus szerint lehet determinált (csokros), féldeterminált és folytonnövő fjtáról beszélni. Virági kétivrúk, fehér, hlvány rózsszín, illetve lilás árnyltúk, önbeporzók, zonbn előfordulht rovrok áltl közvetített idegen megporzás is. A fejlett pprik főgyökérzete tljhoz közeli 30 cm mélységben terjeszkedik (Gyúrós és Szőriné, 2005). Levelei kerekded vgy ovális lkúk, kihegyesedőek, ép szélűek, áltlábn sim felszínűek, de lehet szőrözött levél pl. Serrno típus (DeWitt és Boslnd 2009). A pprik növény termése húsos flú felfújt bogyó vgy toktermés, de termesztési gykorlt áltlábn bogyónk nevezi. Ebben tlálhtók mgok, melyek lpított vese lkúk, mtt sárg színűek, kivétel Cpsicum bcctum fj, miben mgok feketék (DeWitt és Boslnd 2009). A különböző genotípusok ezermgtömege 5-7 g és mgok 3-4 évig csírázó képesek (Gyúrós 2009). A termés legfontosbb része termésfl, melyben pprik pigmentjei kloroplsztbn mjd később kromoplsztbn képződnek és rktározódnk, termésfl közvetlen héj ltti részén koncentrálódnk legngyobb mennyiségben (Borovsky és Prn 2008). A kpszicinoidok pprik plcentáját lkotó protoplsztbn szintetizálódnk és termésflon futó erekben és ennek mirigyeiben rktározódnk (Fujiwke et l 1982), eloszlásuk bogyóbn nem egyenletes, terméscsúcs felé csökken mennyiségük (Suplkov et l. 2007). Édes pprikákbn is termelődnek csípős érzést nem okozó kpszicinoid vegyületek, melyeket összefoglló néven kpsziátoknk nevezünk (Kwon et l. 2013). Dood et l. (2015) 4-50 µg/g összkpszicinoidot mért édes fűszerpprikábn. A Mgyr Élelmiszerkönyv és számú irány elvei lpján összkpszicinoid lpján, 30 mg/kg z édes, mg/kg z enyhén csípős, mg/kg csípős és 500 mg/kg fölött igen csípősnek minősül fűszerpprik őrlemény. A C-vitmin fővegyülete z L-szkorbinsv, mely glktózból szintetizálódik Smirnoff-Wheeler útvonlon, mely ngyrészt citoszolbn de utolsó lépése mitokondrium belső memránjábn játszódik le (Wheeler et l. 1998) és terméshúsbn és z erekben rktározódik. 11

12 2.4. A chili pprik minőségi komponensei Kpszicinoidok jelentősége és mennyiségükre htó tényzők A chili, fűszerpprikák és csípős étkezési pprikák fontos jellemzője bogyók csípősség mértéke, melyet termés kpszicinoid trtlm htároz meg (Iwi et l. 1979). A kpszicinoidok minosv (fenillnin, vlin és leucin) eredetű protolkloidok melyek nitrogént nyílt láncon trtlmzzák (Cstro-Conch et l. 2016). Szintézisükben közös kiinduló vnillilmin gyűrű és z ehhez cstlkozó 8 illetve 13 széntomszámú zsírsvláncok (Mózsik et l. 2009). A gyűrűs vég kilkulásánk lépéseit Fujiwke et l. (1982) tárt fel protoplsztból vló kivonássl és leméréssel, ezek: fenillnin, fhéjsv, kumársv, kávésv, ferulsv, és vnililmin. A kpszicinoidok jellemzői, hogy rendkívül stbil lkloidok, melyeket kis mértékben befolyásol hő, mert főzés és fgysztás során sem veszítenek ngymértékben. Mennyiségi meghtározásuk során elterjedt, hogy 100% metnolll oldják (Dood et l. 2015), vgy vízzel és metnolll (Mokhtr et l. 2016) de cetonitrilben is jól oldódnk (Zhr et l. 2016) továbbá szuperkritikus CO 2 dl extrálhtó (Sto et l. 1999). A kpszicinoidok elválsztás izokrtikus rendszerben történik, detektálás pedig fluoreszcens detektorrl illetve fluoreszcens detektorhoz cstlkozttott MS detektorrl (Dood et l. 2015). Schweiggert et l. (2006) 25 kpszicinoid és rokon vegyületet detektált többféle pprikából. Scoville Het-skálán elhelyezkedő értéke z egyes pprikáknk meghtározhtó hgyományos hígításos módszerrel is, de folydékkromtográfiás technik fejlődésével hgyományos kóstolásos módszer már nem hsználtos pontos meghtározásr. A csípőséget okozó vegyületek vizsgáltánk kezdete P.A. Bucholtz nevéhez fűződik, ki 1816-bn dörzsmozsárbn eldörzsölt termésből vont ki csípősséget okozó vegyületeket szerves oldószerekkel bn jól képzett csípőspprik-kóstolókkl végzett kísérletben megállpították, hogy legenyhébb nordihidrokpszicin (NDC) volt, mely legkevésbé irritáló és gyümölcsös, édes, fűszeres minősítést kpt, után homodihidrokpszicin (HDC), mely ngyon irritáló minősítést kpt. A két legmrkánsbb htású kpszicinoid vegyület kpszicin (CAP, 1. ábr) és dihidrokpszicin (DC) volt, melyek közép-nyelvtől szájpdláson át egészen torokig égető érzést váltottk ki. Tudjuk, hogy z összes kpszicinoid együttesen produkálják csípősséget pprikákbn, de kpszicin önmgábn is legerősebb komponens (Dewitt és Boslnd, 2009). A kpszicin és 12

13 dihidrokpszicin együtt áltlábn több mint 80%-át dják teljes kpszicinoid trtlomnk (Topuz és Ozdemir 2007). 1. ábr. A kpszicin (8-metil-N vnillil-trnsz-6-nonénmid) szerkezeti képlete. A kpszicinoidok szintézisére htó tényezők feltárás összetett kérdés, hiszen z eddigi kuttások eredményei sokszor nem egyértelmű eredményeket, illetve tendenciákt muttnk, de áltlánoságbn elmondhtjuk, hogy környzeti stressz vlmilyen módon növeli csípőséget (Lindsy és Boslnd 1995). A különböző fjok és fjták között ngymértékű különbség muttkozik, mely z eltérő genetiki háttérrel mgyrázhtó (Lekshmi és Sreelthkumry 2016; Topuz és Ozdemir 2007; Giuffrid et l. 2013). A C. nnuum fjhoz trtozó fjták sok esetben lul mrdnk csípősségben C. frutescens és C. chinensis fjokhoz képest (Sntombi és Shrm 2008). A jelenleg legerősebb fjták C. chinensis fjhoz trtozó Trinidd Morug Scorpió és Drgon Breth SHU-bn kifejezve meghldhtj két milliót (Boslnd et l. 2012). A termesztéstechnológi, érettség és z egyéb, főként szbdföldi termesztésben fellépő és nem kontrollálhtó tényezők potenciálisn mind befolyásolják bogyókbn kilkuló kpszicinoidösszetételt és -mennyiséget, ezáltl fj és fjt szerinti csípősségbesorolás nem d megbízhtó információt egy mint várhtó csípősségéről. Az öntözés biotikus stressznek tekinthető fktor. A gyenge vízellátottság ngyobb kpszicinoidkoncentrációt eredményezett z optimálishoz képest, melyet virágzás utáni 40. npon mértek, kpszicinoid szintetáz és C 4 H (fhéjsv 4- hidroxiláz) enzim ngy mennyiségének köszönhető (Sung et l. 2005). Továbbá Mhendrn és Bndr (2000) megállpítás szerint tljbn kilkult víz deficit közvetve ht bogyókr, melyekben ngyobb csípősség lkulht ki ez áltl. Fűszerpprik fjtákon végeztek négy öntözési szintet összehsonlító kísérletet, és rr következtetésre jutottk, hogy ezek kpszicin (csk fő vegyületet mérték) trtlmát szignifikánsn nem befolyásolták (Kirnk et l. 2016). Zmudio-Moreno et l. (2014) Hbenero típusú pprikán (Cpsicum chinense Jcq) végzett vizsgált virágzás utáni 7 illetve 9. npig öntözés elhgyás és mindennpos öntözés htását vizsgált kpszicin szintetáz, peroxidáz enzimekre és kpszicinoidok mennyiségére, mjd megállpított, hogy kpszicinoid trtlom minden mérési 13

14 időben 9 npig trtó öntözés elhgyássl nevelt növényeken szignifikánsn mgsbb volt. Eltérő N és K mennyiségű műtrágy kísérletben műtrágyát nem kpott növények érték el legmgsbb csípősséget Hbnero típusú (C. chinensis) pprikábn, hiszen stresszforrás tápnygszegény tlj is (Medin-Lr et l. 2008). Továbbá Jlpeno (C. nnuum) típusú pprikán végzett vizsgáltból megtudjuk, hogy nitrogén dg emelésével DC mennyiség emelkedett, de főkomponens, vgyis CAP mennyisége köztes (megfelelő) mennyiségű nitrogén esetében volt legmgsbb (Johnson nd Decoteu, 1996). C. nnuum vr. Pdrón chilin műtrágy (N:P:K 13:40:13) hsznált csípősebb bogyókt okozott, ugynkkor ez negtívn korrelált bogyók lignin és oldhtó fenoltrtlmávl (Estrd et l. 1998). Érdekessége e fjtánk, hogy kevéssé csípős, de környezeti htásr 10 %-bn ngyon erős bogyókt tud érlelni. Denre et l. (2013) levéltrágyként juttott ki mikroelem htás zöld étkezési csípős pprik csípősségére, melyben Mo 2 (molibdén) kivételével z összes mikroelem emelte kontrollhoz képest csípősséget. Bizonyos kísérletek zt jelenséget próbálják feltárni, miként viselkednek különböző genotípusok különböző helyeken (Zewdie és Boslnd 2000), és zt tpsztlták, hogy DC koncentrációj konzekvensebben mérhető különböző termőhelyeken z egyes fjtákbn, mint CAP koncentráció. Ugynkkor jvsolják, hogy z egyes termőhelyre szelektált vonlkt hsználjnk termesztők, mert zokbn ngyobb vlószínűséggel lkul ki várt csípősség (Hrvell és Boslnd 1997). Különböző tengerszint feletti mgsságokon végzett kísérletben Gurung et l. (2011; 2012) megállpított, hogy bizonyos évben/esetben hevesebb npsugárzásnk vló kitettség lcsonybb csípőséget eredményez. Gurung et l. (2011) zt is megállpított, hogy kevésbé csípős típusok fogékonybbk különböző termőhelyi különbségekre, vgyis csípősebb fjták csípősségét kevésbé befolyásolj különböző termőhely. Kundu et l. (2014) két különböző mgsságbn termesztett Bhut Jolokiát (C. chinense C. frutescens), és rr megállpításr jutott, hogy ngyobb tengerszint feletti mgsságon 4,3-szor több SHU és CAP lkul ki bogyókbn, feltehetően légköri oxigén és szén-dioxid lcsonybb prciális nyomás mitt. Kirschbum-Titze et l. (2002) egy növényen belüli bogyókt vizsgáltk, és mérésük szerint rendkívül ngy skálán mozgott csípősség, de főkomponensek rány állndónk bizonyult z egyeden belül. A csípősség függhet ttól, hogy bogyó melyik nódusz mgsságábn kötődött, mert második nódusznál levő bogyókt csípősebbnek tlálták, mint felsőbb bogyókt. Ez 14

15 vlószinűleg z érés és kpszicin szintézishez elérhető több tápnyg trtlomnk köszönhető (Zewdie és Boslnd 2000). Tewksbury et l. (2006) felmérést végzett egy köztermesztésben nem levő, de géncentrumábn fellelhető Cpsicum fjon (C. chcoense). Megállpított, hogy mgsbbn (900 m fölött) tlált és begyűjtött bogyók csípősebbek, és mg csípős bogyót termő C. chcoense tővek ngyobb ránybn vnnk nem-csípős bogyókt termőkhöz képest. A nppli és éjszki hőmérsékleti viszonyokt tekintve Oth (1960) szerint lcsonybb éjjeli hőmérséklet indukálj, hogy pprikák csípősebbek legyenek. Egy édes pprikákkl foglkozó kísérletben 6 édes fjtát tljnélkül két különböző hőmérsékleten termesztettek, és zt tpsztlták, hogy mgsbb hőmérséklet stimulált kpsziátok termelődését, mind zöld érésben mind z érett fázisbn (Rhmn és Inden 2012). González-Zmor et l. (2013) üvegházbn és szbföldön nevelt 7 chili fjtát (mind C. nnuum). Az üvegházbn mgsbb hőmérséklet mgsbb csípősséget ereményzett ötben, de különböző mértékekben, és két fjtábn (Jlpeno és de Árbol) csökkenést. Minden kezeléskombinációbn mgsbb DC koncentrációt mértek, mint CAP vegyületet. Ez némiképp ellentmond kpszicinoidok összetételével fogllkozó tnulmányok jelentős részével, melyek szerint CAP főkomponens és után DC (Contrers-Pdill és Yhi 1998; Gnyfeed et l. 2001; Iqbl et l. 2013). Konvencionális vgy ökológii gzdálkodás szerint termesztett chili (Cpsicum nnum) z egyik ökológii gzdálkodásból szármzó szignifikánsn mgsbb CAP mértek, de leglcsonybb értéket is e gzdálkodsból szármzó pprikábn mérték. A konvencionális gzdálkodásból szármzó pprikák értékei nem tértek el egymástól (Dood et l. 2015). Összesen két kísérlet érhető el szkirodlombn, mely vlmilyen szempontból z árnyékolás és kpszicin összefüggést próbálj leírni. Az egyik kísérletben (Srinivsulu et l. 2015) zöld színű és 50%-os árnyékolást lklmztk különböző pprikák csípősség, krotinoid és C-vitmin trtlom mérésére. Kontroll csoport nincsen kezelés mellé beállítv, ezért ez sem nem mondhtó vlódi árnyékolási kísérletnek. A legmgsbb C-vitmin trtlmt (179,34 mg/g) sárgszínű Angel fjtábn mérték, melynek csípőssége és összkrotinoid trtlm elhnygolhtó, ezért koncentrációbn nincs megdv. Továbbá Vliente-Bnuet és Gutiérrez-Ocho (2016) kísérletében z öntözés gykoriság és különböző árnyékoló intenzitású hálók szimultán lklmzás volt cél összkpszicinoid meghtározásr piquin állóbogyójú chilire (Cpsicum nnuum L. vr. glbriusculum). Szignifikáns különbségeket nem mértek kezeléskombinációk között, de zt tlálták, hogy 15

16 mérsékelt öntözés 35%-os árnyékolású hálóvl kombinálv eredményzte legcsípősebb bogyókt átlgértékben kifejezve. Továbbá árnyékolási százlékbn megdv 70%-os árnyékolás z 50 és 0%-hoz képest bizonyos fjtákbn szignifikánsn növeli csípősséget (Jeetid et l. 2017) C-vitmin jelentősége és mennyiségükre htó tényzők Elsőként Szent-Györgyi Albert izolált és sikeresen nyerte ki ngy mennyiségben csípős mgyr fűszerpprikából és hsznált skorbut ellen álltkísérletekben (Szent- Györgyi és Hworth, 1933; Svirbely és Szent-Györgyi 1933). A C-vitmin pontos meghtározás HPLC-vel lehetséges izokrtikus rendszerben ionpár-képző elválsztássl és diódsoros deteketálássl (Osun-Grci et l. 1998; Ghsemnezhd et l. 2011). A C-vitmin fő komponense z L- szkorbinsv, mely rendkívül ngy mennyiségben vn jelen különböző Cpsicum fjokbn és fjtákbn (Kumr és Tt 2009). Az L-szkorbinsvt legfontosbb vízoldhtó ntioxidáns vegyületnek trtjuk, mely zöldségnövényekből izolálhtó, ennek enntiomer párj D-szkorbinsv, mely nem rendelkezik jelentős ntioxidáns htássl. Az oxidált formábn levő dehidroszkorbinsv (DHA) viszont jelentős ntioxidáns kpcitássl bír, növényi stressz indikátor (Glowcz és Rees 2016). A bogyók végső C-vitmin mennyiség kilkulásár számos biotikus és bioitkus tényező htht, mint például genotípus és érésfázis, szbályozott grotechniki eljárások, besugárzás mértéke, szedés és terméstárolás körülményei (Lee és Kder 2000; Mozfr, 1994, Jones et l 2014). A kpszicinhez hsonlón, különböző fjok és fjták C-vitmin trtlm ngy változtosságot mutt (Howrd et l. 2000; Kumr és Tt 2009). A pprik evporációs együtthtójából klkulált négy öntözési szintet összehsonlító kísérletből kiderül, hogy z eltérő öntözővíz-mennyiség nem befolyásolt C- vitmin koncentrációt fűszerpprikábn (Kirnk et l. 2016). Ahmed et l. (2014) tlj vízkpcitásából klkulált 4 öntözési szintet hsonlított össze, és megállpított, hogy %-r öntözött kezelés eredményezett szignifikánsn mgsbb C- vitmin trtlmt kevesebb öntözéshez képest (55 és 70%). Egy másik kísérletben öntözési szint és NPK trtlom szimultán htásánk feltárás volt cél édes pprik fjtákon, mind pirosr és sárgár érő fjták minden vizsgált öntözési szinten 120%-os műtrágy hsználtottl eredményztek bgyobb C-vitmin trtlmt (Biwlkr et l. 2016). Serrno-Mrtínez et l. (2014) tnulmány z öntözővíz 16

17 sókoncentrációjánk ( NCl rányát) C-vitmin trtlomr gykorolt htását vizsgált üvegházbn nevelt édes pprikán. Eredményük pedig, hogy sókoncentráció növelésével C-vitmin csökkentett lesz. Egy másik kísérletben 0,9 és 3,4 EC értékű öntözővíz htását hsonlították össze, és rr jutottk, hogy mgsbb EC olyn komplex stresszt váltott ki, hogy mgsbb C-vitmint eredményzett édes pprikán, de termésátlgot szignifikánsn csökkentette (AlHrbi et l. 2013). Egy tápnyg utánpótlás-vizsgáltr tervezett kísérletből tudjuk, hogy szervetlen műtrágy, illetve szerves trágyávl kezelt édes pprikák C-vitmin trtlm nem különbözött z eltérő tápnyg utánpótlás módszertől (Elmnn et l. 2016). Egy másik ökológii és konvencionális termesztési technikákt összehsonlító kísérlet eredményei szerint z ökológii módszerrel nevelt mindhárom édes fjt ( Robert, Sprtcus, Berceo ) C-vitmin trtlm szignifikánsn mgsbb volt (Hllmnn és Rembiłkowsk 2012). Nitrogénmennyiség-dgolás vizsgáltr kivitelezett kísérlet eredménye szerint ngyobb mennyiságű nitrogén több C- vitmint eredményezett Atrodo csípős pprikán (Ayodele et l. 2015). Léteznek termesztés helyszíne és C-vitmin koncentráció összefüggéseire tervezett kísérletek. Buczkowsk (1990) megállpított, hogy szbdföldön nevelt édes pprik C-vitmin és szárznyg trtlm szignifikánsn mgsbb, mint fóliházbn nevelt növényeké. Kundu et l. (2014) 1,63-szoros különbséget mért két tengerszintfelett mgsságon (15 m és 195 m) Bhut Joloki (C. chinense*c. frutescens) között, és mgsbbn nevelt pprikákbn kilkult ngyobb értéket légköri oxigén és szén-dioxid lcsonybb prciális nyomásávl mgyrázt. Egy kísérletben chili pprikákt ózonos kezeléssel tároltk különböző koncentrációkbn (0,45; 0,9 és 2 μmol/mol) és tárolás előrehldtávl végeztek összehsonlító méréseket. A kezdeti időszkbn szignifikánsn nem különböztek mért C-vitmin mennyiségek, de tárolás előrehldtávl kontroll, vgyis z ózonnl egyáltlán nem kezelt minták C-vitmin trtlm szignifikánsn több volt. A C-vitmin mellett DHA koncentrációt (dehidro-szkorbinsv) is mérték, mely pontos indikátor stressznek, és ennél vegyületnél is hsonló tendenciát tláltk (Glowcz és Rees 2016). A tároláskor C-vitmin vesztés feltárásár lcsony O 2 és mgs CO 2 szint kombinációkt vizsgáltk édes pprikán, és megállpították, hogy megfelelő módszerrel kár 45 npig is minimális C-vitmin vesztés érhető el (Sklds és Kyns 2015). Színes árnyékoló hálós kísérleteket végeztek C-vitmin trtlomml kpcsoltbn. Édes pprikák (C. nnuum L.cv Ytsto) üvegházbn árnyékolássl és 17

18 nélkül termesztve, mjd felprított állpotbn mérve z eredmény, hogy ngyobb szoláris rdiáció mitt kitettebb árnyékoltln pprikák C-vitmin trtlm szignifikánsn mgsbb volt, mint z árnyékoltké (Frezz et l. 2016). Ilić et l. (2011) eredményei lpján tudjuk, hogy piros háló lklmzás üvegházbn termesztett étkezési pprikákon szignifikánsn mgsbb koncentrációt eredményezett, mint ugynott tkrtlnok C-vitmin trtlm. Selhle et l. (2014) bebizonyított, hogy gyöngyházfényű árnyékoló ltt nevelt édes pprikák tárolás után szignifikánsn több C-vitmint trtlmztk, mint sárg, piros és fekete árnyékoló ltt neveltek. Kong et l. (2013) is egy posthrvest kísérletet végzett, és zt tlált, hogy gyöngyház fényű árnyékoló ltt nevelt édes pprikák C-vitmin trtlm fekete árnyékoló lttikhoz képest szignifikánsn mgsbb tárolás után. Üvegházbn nevelt édes pprikán mérték, hogy piros árnyékoló ltti pprikák C- vitmin értéke szignifikánsn mgsbb, z árnyékoltlnokéhoz képest nnk ellenére, hogy lcsonybb besugárzásnk vn kitéve z árnyékoló ltt (Milenkovic et l. 2012) Krotinoidok jelentősége és mennyiségükre htó tényezők Minden típusú pprikár igz z, hogy fogysztók számár fontos tényező termés színe, hiszen ez befolyásolj vevőket legfőképpen. A pprik piros és sárg színű vegyületei krotinoidok, melyek kémii szerkezetük lpján tetrterpenoidok, funkcionálisn pedig fotoszintézis működtetésében vn kulcsszerepük. Ezen komponensek mérésére többféle módszert is fejlesztettek, például friss és vágtln pprik összkrotinoid trtlmát láthtó és közeli infrvörös (VIS-NIR) trtománybn spektroszkópiás módszerrel (Ignt et l. 2013). Az ASTA módszer lényege pedig összkrotinoid és illóolj egyidejű mérése spektrofotométer műszerrel egy dott hullámhosszon (Reddy és Ssikl 2013). Egy másik megközelítés pedig z, hogy krotinoid komponensek széles skáláját tárjuk fel, melyet folydékkromtográfiás elválsztássl és diódsoros deteketálássl, ill ezt MS detektorrl kiegészítve lehet elvégezni (Dood et l. 2014). A pprikából kvntittívn detektálhtó krotinoid komponensek szám különböző kinyerési módszereknek és elválsztástechnikáknk megfelelően 15-től 60-ig is lehet, melyben szbd krotinoidok mono- és diészterei is jelen vnnk (Gregory et l. 1987; Deli et l. 2001; Giuffrid et l. 2013). A krotinoidok zsírsvkkl lkotott észtereire jellemző, hogy ngyfokú stbilitást biztosítnk mgs hőmérséklet és oxidáció ellen, ezzel pprik feldolgozás ltti tápnygveszteségét csökkentik 18

19 (Arimboor et l. 2014). Ez lpján szbd krotinoidok, krotinoid monoészterek (továbbikbn ME) és diészterekre (DE) lehet osztni funkcionális szempontból. Breithupt et l. (2003) állt kísérletben megvizsgált, hogy tyúkokt észterezett, illetve szbd formábn levő kpsznthinnl tkrmányozott és vérvizsgált eredményeképp végül két vegyület csoportot egyformán felvehetőnek ítélte meg. Tápnyg trtlmi megközelítés szerint Mtsofuji et l. (1998) pedig zt tlált, hogy z észter-csoporttl rendelkező és nem rendelkező kpsznthin vegyületek egyform gyökfogó képeséggel rendelkeznek. A pprikából izolálhtó krotinoidokt sárg és piros színű vegyületkre lehet osztni. A legngyobb mennyiségben előforduló sárg vegyület β-krotinoid, zexnthin, lutein, violxnthin. Egyes sárg vegyületek z A-vitmin prekurzori, pl. β-krotin (Pine et l. 2005). A domináns piros vegyületek pedig kpsznthin és kpszorubin, z utóbbi vegyület ngyobb mennyiségben detektálhtó mgyr fűszerpprikábn, mint chili pprikábn. A kpszorubin piros szín mélységéért (tónusosságáért) felelős, míg kpsznthin szín erősségért (Bics et l. 1993). A pprikfjok genetiki különbségeiből dódó eltéréseken felül termesztésből és különböző környezeti htásokból dódó eltérések mérése bogyóbn összetett feldt, egy ilyen sok komponenst mgáb foglló vegyületcsoport esetén. Hzánkbn is végeztek főként mgyr fűszerpprikávl e témkörben vizsgáltokt. A pprikák érése ltt piros vegyületek és zok észterei z érés előrehldtávl szignifikánsn megnövekednek, míg sárg színű vegyületek rány piroshoz képest csökken (Deli et l. 1996). Ökológii, illetve konvencionális termesztésű édes pprikát vizsgálv z összkrotinoid trtlom és krotinoidkomponensek ngy része mgsbb volt z ökológii gzdálkodás szerint neveltben, kivétel kriptoxnthin, lutein, β- kriptoxntin, kpszorubin vegyületek, mert ezekre nem htott szignifikánsn kétféle termesztési módszer (Hllmnn és Rembiłkowsk 2012). Öntözési és fjtösszehsonlító kísérletben zt tlálták, hogy β-krotint nem befolyásolt egyik tényező sem csípős fűszerpprikábn (Kirnk et l 2016). Egy másik kísérletben pprikák (C. nnuum cv. Yiduhong) zöld érésben kptk négy szinten vízdgot szbdföldivízkpcitás lpján klkulálv. Megállpították, hogy deficit öntözés csökkentette kpsznthin trtlmt, nnk ellenére, hogy kpszorubin-kpsznthin szintetáz enzim működését z lklmzott vízmennyiségek nem befolyásolták (Tin et l. 2014). 19

20 Russo és Howrd (2002) bebizonyították, hogy termesztés módj (ez esetben szbdföld és üvegház) szignifikánsn befolyásolj z összkrotinoidot, és z üvegházbn mért mgsbb értéket jobbn kontrollált körülményeknek tuljdonították. Keyhninejd et l. (2012) kísérletében is szbdföldön nevelt pprikák összkrotinoid trtlm volt lcsonybb, melyet fénynek vló ngyobb kitettséggel mgyrázott. Édes étkezési pprikábn HPS (high pressure sodium) megvilágítást és ennek LED-el vló kiegészítését vizsgálták. Azt tlálták, hogy fényszegényebb időszkbn LED-el vló kiegészítés mgsbb összkrotinoidot eredményzett mint önmgábn HPS megvilágítás (Guo et l. 2016). Egy, szedésidőket összehsonlító kísérletből tudjuk, hogy z összkrotinoid két ismert korei fűszerpprikábn kétszer több volt negyedik szedéskor, mint második szedéskor (Kim et l. 2008). Színes árnyékoló hálók hsznált és krotinoid trtlom közötti összefüggés feltárásár édes pprikákon végeztek kísérleteket. Ambrózy et l. (2016) többféle színű hálóvl végzett kísérleteiből tudhtjuk, hogy z első szedés lklmávl piros és zöld hálók ltt, második szedés lklmávl pedig fehér növelte z összkrotinoidot szbdföldön nevelt kápi pprikán. Ombódi et l. (2016) fóliábn végzett kápi pprikár kísérletet z összkrotinoid megállpításár, és zt tlált, hogy nyáron nem, de z őszi (szeptemberi) szedéskor fehér háló szignifikánsn emelte zöld és sárg hálókhoz képest. Goren et l. (2011) nem krotinoid meghtározássl, de egy becsült színskálávl számolv megállpított, hogy gyöngyház árnyékoló ltt nevelt pprikák ( Romns és Verges ) szignifikánsn hlványbbk voltk, mint piros és fekete árnyékoló lttik, de tárolás után ez különbség eltűnt z egyes árnyékolók között Polifenolok Kémii szempontból rendkívül heterogén csoport, és sok vegyületük glikozid formábn vnnk glükóz, rmnóz, glktóz, rbinóz és rutinóz cukrokhoz kötve. A polifenolok egyik főcsoportj flvonoidok, melyben pprikák vizsgált szempontjából jelentős komponensek nringenin, vnillisv-szármzék, ktechin és luteolin. A flvonoidok egyik lcsoportj flvonolok zöldség növényekben domináns lcsoport, mely tgji kempferol, quercetin, myricetin (Tso 2010). Az ntocininok flvonoidok egy másik lcsoportj, melyek piros, illetve kék színt lkítnk. Kiemelkedő mennyiségben trtlmzz feketeribizli, kék szőlő és kék áfony gyümölcsök termése (Kähkönen et l. 2003). 20

21 Egészségmegőrző tuljdonságuk egyes rákos megbetegedéseket kilkító enzimek és z oxidtív stressz gátlásábn (Hrborne és Willims 1992; Sánchez- Rodríguez et l 2016), továbbá vérserkentő tevékenységük krdiovszkuláris betegségek megelőzésében segít (Krg et l. 2016). A többi ntioxidáns htású vegyülethez hsonlón polifenolok is z egyes genotípusok és érési fázisok között ngyon változó mennyiségben mérhetőek pprikábn (Howrd et l. 2000; Mtersk és Peruck 2005; Shh et l. 2013), de megjegyzendő, hogy pprik mérsékelt mennyiségben trtlmz polifenolokt, e vegyületek fő forrás bogyós gyümölcsök és szőlő (Kähkönen et l. 2003, Tso 2010, Hernández-Jiménez et l. 2013). A ppriktermesztés körülményei és polifenolok között kevés feltáró kísérlet készült, mert nem elsődleges célvegyület, mint kpszicinoidok vgy C-vitmin, de feldolgozás htását vizsgálták (Cstro et l. 2008) és polifenolok kilkulásánk enzimes hátterét (Kwd és Iwi 1985) pprikábn A pprik érésdinmikáj A pprikák pontos érés stádiumát többféleképpen is meg lehet állpítni; például roncsolásmentes módszerrel (Ignt et l. 2013), érést szbályozó enzimek ktivitásánk mérésével (Contrers-Pdill és Yhi 1998; Go et l. 2008) és láthtón elkülönülő érési stádiumok beltrtlmánk (pl. krotinoidok) meghtározásávl (Howrd et l. 2000; Gnyfeed et l. 2001). A bogyóérés, bizonyos enzimek működésének köszönhető, ezen enzimek működése és kpszicinoid mennyiség összefüggést mutt. A csípősség mértéke és három kulcsenzim trnszkripciós szintje erősen korrelál egymássl: fenillnin mmóni liáz (PAL), fhéjsv 4-hidroxiláz (C4H) és kávésv O-metiltrnszferáz (COMT) (Curry et l. 1999). A bogyóérés előrehldtávl lebontóenzimek működése kerül előtérbe. Contrers- Pdill és Yhi (1998) eredményei lpján megtudhtjuk, hogy CAP peroxidáz enzim ktivitás kkor kezdett el megemelkedni, mikor kpszicinoid mennyiség csökkenni kezdett Hbenero (C. chinense) és de Arbor (C. nnuum) típusú pprikákbn, ugynkkor Piquin (C. nnuum vr. Aviculre) fjtábn peroxidáz enzim kpszicinoid csökkenés előtt kezdett el növekedni. Megállpították, hogy peroxidáz enzim működési mechnizmus genotípusonként ngyon eltérő. A pigmentek változás kloroplszt és kromoplszt kilkulásávl és egymásb lkulásávl történik. A tipikus kloroplszt vegyületek zöld klorofill-a, -B és 21

22 sárg színű lutein, violxnthin, neoxnthin, β-krotin. A kromoplszt színvegyületei pedig β-kriptokpszin, zexnthin, kpszntin, kpszorubin két utóbbi kizárólg Cpsicum fjokbn tlálhtó (Hornero-Mendez és Minguez-Mosquer, 2000). A tápnyg trtlom közvetlen mérése pontos képet d rról, hogy bogyó z érés mely stádiumbn vn. A kuttásokból z következtetés foglmzhtó meg, hogy különböző fjok és fjták bogyóérés során különbözőképpen viselkednek, mert kpszicinoidvegyületek összetétele és mennyisége is változik z érés során (Pndey et l. 2010; Gnyfeed et l. 2001; Iqbl et l. 2013). Egy 3 csípős pprik fjtát 5 érési stádiumbn (beleértve z utóérlelt stádiumot) megfigyelő kísérlet megállpítás szerint CAP és DC két fjtábn zöld éréskor, egyben pedig kormosdás fázisábn volt legtöbb (Iqbl et l. 2013). Gnyfeed et l. (2001) megfigyelése szerint mgyr fűszerpprik fjt (C. nnuum) kormos fázisbn érte el csípősség mximális értékét, mjd után csökkent ennek mennyisége. Pndey et l. (2010) eredménye szerint 3 különböző (C. frutescens) pprikát vizsgált és 3 különböző csípősségmximumot mért. A pprik érése során C vitmin trtlm áltlábn növekszik, melyet számos kísérletben sikerült bizonyítni (Gnyfeed et l. 2001; Howrd et l. 2000; Be et l. 2014). Ennek egyik mgyrázt z, hogy z érés során bogyók egyre több redukáló cukrot felhlmoznk (Diz et l. 1998), mely vegyületek z L- szkorbin sv prekurzori. Ennek némiképp ellentmond néhány tnulmány, melyben z átmeneti érésű (sárg kormos) fázisbn mérték legmgsbb C vitmin trtlmt, mely érték piros érésre lecsökkent (Shh et l. 2013). Egy másik kísérletben pedig zöld és piros érésű édes pprik (C. nnuum L.cv Ytsto) C-vitmin trtlm között nem volt különbség (Frezz et l. 2016). A polifenol trtlom pedig sokféle vegyületből dódik össze, és ennek megfelelően z érésdinmikájuk is különböző (Howrd et l. 2000; Mtersk és Peruck 2005). A krotinoid trtlom z érés során növekszik pirosr érő fjtákbn, és z utóérlelés ngymértékben növeli összkrotinoid értékét bogyóknk (Dood et l. 2014). Bizonyos fjták klorofill lebomlást természetes mutációvl vgy hozzádott enzim segítségével gátolják, ezáltl zöld és piros vegyületek együttes jelenléte sötét brn színt eredményez z érett bogyóbn (Borovsky és Prn 2008). A krotinoidok észterezödőttségi fok és piros vegyületek mennyiségének mérése tipikus jellemzője z érés előre hldtánk (Deruère et l. 1994). 22

23 2.6. A pprik ökológii igénye Hzánk szbdföldi ppriktermesztés észki htárán vn, mert pprik melegigényes zöldségnövényeink közé sorolndó Mrkow-Hev skálán 25±7 C-os hőoptimum jellemzi, ezért kifejlett növény hőoptimum 25 C. Fgyr különösen érzékeny, fejlődési küszöbértéke 10 C, termések kötődése zonbn 35 C felett már nem vlósul meg (Gyúrós 2009). Az optimálistól eltérő hőmérsékleteketen végeztek kísérleteket, hogy megbizonyosodjunk ról, pontosn mit is jelent növény számár z optimális illetve szuboptimális hőmérséklet. Pressmn et l. (2006) kísérletében z optimális hőmérsékletet nppl 23±2 C-on, éjjel 18±2 C-on hrározt meg, mert ez hőtrtomány semmilyen láthtó tünettet nem okozott növényeken. Jimez és Rd (2016) nppli átlg 19, 24 és 28 C-on trtott chilit (C. chinense), és virágzásbn késleltetést, és pró bogyókt tlált 19 C-on, 24 C-on nevelt növényken pedig legtöbb (db) virágot másik két hőmérséklethez képest. Mercdo et l. (1997) szerint 15 C z hőmérsékleti küszöbérték, mely ltt virágzás és gyümölcsfejlődés leáll. Airki et l. (2012) pprikát 8 C-on tárolt és 24 ór után levelek ernyedtek lettek, és ezt láthtó tünetet különböző rektív oxigén vegyületek detektálásávl is lá tudták támsztni. Egy másik kísérletben Mteos et l. (2012) édes pprik hidegtűrését 15 C ltt vizsgált, és megállpított, hogy növény 12,4 C-on még lklms volt bogyónövekedésre és érésre, melyet pirosr Vergs és sárgár érő Biel édes étkezési pprikán egyránt észlelt. Alcsony éjjeli hőmérséklet virágzás és termés kötödés idején csökkenti pollenek életkéseségét, de növeli kevés mgvú vgy mg nélküli termések számát (Rylski és Hlevy 1973). A pprik fény mennyiségre igen igényes fj, hzi környezeti viszonyok között szbdföldi termesztésben 5000 lux körüli fényerősség és órás megvilágítás időtrtm kielégítő megfelelő kötődéshez (Gyúrós 2009). Cecei édes étkezési pprik fényigényével kpcsoltos vizsgáltibn kimuttták, hogy 3000 lux fényerősségben 8 órás megvilágítássl 66 np, 24 órás megvilágítássl 45 np szükséges keléstől virágzásig. H luxfényerősségben trtjuk növényt, kkor 8 órábn 61 np, illetve 24 órábn 35 np szükséges fejlődéshez (Ztykó, 1994). A fotoszintetikusn ktív trtomány ( nm) érkező sugárzás növények számár hsznosíthtó. A besugárzás számszerűsítésére PPFD-t (Photosyntetic Photon Flux Density) hsználjuk (mértékegysége μmol/m 2 s), ennek optimális 23

24 mennyisége és pprik fejlődése közötti kpcsolt feltárásár kísérleteket állítottk be. Fekete és gyöngyház fényű hálók összehsonlításkor z áteresztett PPFD értékben nem különböztök hálók, mely mindket kezelésnél kb μmol/m 2 s volt (Kong et l. 2013). Ombódi et l. (2015) színes árnyékolós kísérletében különböző színű árnyékolók ltt mért PPFD μmol/m 2 s között volt mérhető fóliábn, és ugynott mérve szbdföldön 1588 μmol/m 2 s volt. Megállpított, hogy fóli nyg (polietilén) kb. 17%-l csökkentette bejutó fény mennyiséget Fotoszintetikus ktivitás A fotoszintézis pprik növény lpvető életfolymtit fenntrtó folymt, melynek feltárás egy régót és npjinkbn is még kuttott témkör (Ssser et l. 1974; Cmpos et l. 2014). Ahhoz, hogy fotoszintézis végbemenjen elengedhetetlenek színnygok (pl. klorofill-a, -B). A krotinodik közül β- krotin legfontosbb fotoszintézis szempontjából, de ezek mellett még tlálhtó α és γ-krotinoidok is. A fotoszintetikus ktivitást számos tényező befolyásolj, mint például levelek pozíciój, fejlődési stádium, fény intenzitás és összetétele (Borisev et l. 2012). A klorofill- fluoreszcenci teljes bszorbeált fény mennyiségének csupán 1-2%-át teszi ki, mérése mégis igen prktikusn kivitelezhető és különböző biotikus tényezőkből dódó stresszt megfelelő érzékenységgel jelzi. Ennek számszerűsítésre z Fv/Fm értéket hsználjuk, mely változó fluoreszcenci és mximális fluoreszcenci hánydos, ezzel z értékkel PSII fotoszintetikus rendszer mximális kvntumhtékonyságát jellemzzük. Egy optimális körülmények közt fejlődő növény, vgyis biotikus stresszt nem elszenvedő növény Fv/Fm értéke szűk skálán mérhető (Björkmn és Demmig 1987), mely számítások lpján 0,72-0,85 között változik (Bolhr-Nordenkmpf et l. 1989). Ennek megfelelően Gung-cheng et l. (2011) csökkenést észlelt z optimális értékhez képest csípős pprikán gyenge öntözés htásár, továbbá mgs hőmérséklet okozt stressz is okozht z Fv/Fm értékben csökkenést édes pprikábn (Hnying et l. 2001). Több pprik genotípuson végzett só tűrési kísérletet végzett Bvni et l. (2006) és rr következtetésre jutott, hogy minden genotípus csökkentett Fv/Fm értékkel regált mgsbb töménységű NCl-s kezelésre. Egy átfogó Cpsicum frutescens chiliken végzett kísérletben 7 különböző só koncentrációvl kezelték növényeket, és 24

25 megállpították, hogy koncentráció növekedésével csökken z Fv/Fm érték (Zhni et l. 2012). Üvegházbn nevelt édes pprikán végzett luminium trtlmú árnyékoló háló ltt mgsbb (10%-l több) Fv/Fm-et mértek, mint z árnyékoltln kontrollbn (Lopez-Mrin et l. 2012). Egy pprik lnyfjt vízstressz-tolernciát felmérő vizsgáltból megtudhtjuk, hogy bizonyos ismert genotípusok, mint például Serrno és NuMex Conquistdor jobbn viselik víz hiányábn fellépő stresszt más genotípusokkl szemben, mely z optimális Fv/Fm értékükkel mérhető, és ezért lnyfjtánk is megfelelőek (Penell et l. 2014). Amor (2006) megállpított édes pprikábn, hogy z Fv/Fm értékre nem htottk szignifikánsn különböző mennyiségű nitrogénműtrágyák. Termésnövelő bktériumos inokuláció (Azospirillum brsilense, Pntoe dispers) hsznált, nem változttt z Fv/Fm értéket kezeletlenhez képest édes pprikábn (Amor és Cudr-Crespo 2012). Zhu et l. (2012) szimultán vizsgált z árnyékolás (árnyékoltln, 30%, 70%) és szbdföldi vízkpcitásból számolt szinteken (40-55%, 55-70%, 70-85%, %) nevelt pprikák Fv/Fm értékét, zt tlálták, hogy 70%-osn árnyékolt és 55-70%-os nedvességen nevelt növényeké legmgsbb. A pprikán kívül más növényeken is mérték fotoszintézis htékonyságát, pontosbbn z Fv/Fm értéket biotikus stressz detektálás céljából. Egy prdicsom fjtkísérletben megállpították, hogy Hybrid 61 Fv/Fm értéke mgsbb volt többi vizsgálthoz képest különböző hőmérséklet és vízellátottsági kezelés kombinációk htásár, és ezt tuljdonságát in vitron felül in situ kísérletben is megtrtott (Nnkishore és Frrell 2016). Npi 16 órás és 24 órás megvilágítás mellett és konstns hőmérsékleten trtott prdicsom plántákon PSII degrdációj figyelhető meg 24 órás megvilágítottság esetén, melyet Fv/Fm érték csökkenésével mértek (Ikkonen et l. 2015). Továbbá prdicsomon megállpították, hogy különböző korú levelek Fv/Fm értéke ngy vribilitássl mérhető (Shibev et l. 2015). Meir et l. (1997) bzslikom leveleket tárolt 4, 8 vgy 12ºC-on szedés után 12 npig, hideg okozt károsodását mérték, melyet 4ºC fokon z Fv/Fm érték csökkenése jelezte. Egy dísznövényen (Sued sls) végzett 4ºC-os kezelés mérsékelt besugárzássl párosítv csökkentette kontroll csoporthoz képest Fv/Fm értéket (Sui 2015). Két moh fjon végzett hő dtptációs kísérletből (Jägerbrnd és Kudo 2016) megtudhtjuk, hogy z egyik fj (Pleurozium schreberi) z extrém mgs és lcsony hőmérsékletre csökkentett Fv/Fm értékkel regált, de másik fjon (Rcomitrium lnuginosum) nem volt kimutttó htás ezen értékekben. 25

26 Termesztett cirok (Sorghum bicolor) szbd levegőn szárítás z Fv/Fm-et nem csökkentette 24ºC-on szárított kontrollhoz képest, hbár más, fotoszintézist leíró prmétereket csökkentette (Fo, Fm, Ft, Fv) (Yoo et l. 2014). Egy lm fjtán ( Fuji ) végzett kísérlet következtetéseiből tudjuk, hogy levél N-trtlm ngyon lcsony értéket kell elérjen, hogy Fv/Fm értékben csökkenést mérjünk (Cheng et l. 2000) SPAD érték A SPAD (Soil Plnt Anlysis Development) vgy más néven reltív klorofill trtlom mérése egy nem desktruktív és gyors módszer. A pontos nlitiki úton mért klorofil trtlom és SPAD érték szoros összefüggést muttott (Jifon et l. 2005; Amor 2006). Megállpították édes pprikán, hogy szervestrágyávl (ló) kezelt növények SPAD értéke szignifikánsn lcsonybb volt, mint műtrágyávl táplálté. Ugynkkor megállpították, hogy területen művelő gzdák áltl meghtározott nitrogén mennyiség és nnk felével kezelt pprikák SPAD értéke között nem volt szignifikáns különbség (Amor 2006). Édes pprikán ( Herminio ) végzett kísérletben z árnyákoltln levelek SPAD értéke lcsonybb volt, mint z árnyékoltké, de ez különbség nem volt szignifikáns (Lopez-Mrin et l. 2012). Ombódi et l. (2015) színes árnyékoló hálókkl kezelt két kápi típusú pprikát és zt tlált, hogy sárg és zöld árnyékoló kevébbé csökkentette SPAD-ot, mint piros és fehér árnyékolás. Az árnyékolás erőssége és SPAD érték erősen negtívn korrelált mérései szerint, vgyis z intenzívebb árnyékolás mgsbb SPAD értékkel társult. Zhu et l. (2012) szimultán vizsgált z árnyékolás (árnyékoltln, 30%, 70%) és szbdföldi vízkpcitásból számolt szinteken (40-55%, 55-70%, 70-85%, %) nevelt csípős (C. nnuum) pprikák SPAD értékét. A legmgsbb értéket 30%-os árnyékolás 70-85% tlj vízkpcítás ltt mérte, mely szignifikánsn mgsbb volt z árnyékoltln és első három nedvességi szinten trtott növényektől. Yuzhu et l. (2011) chili levélen (Cpsicum frutescens) mérte SPAD-ot. Szignifikáns és negtív összefüggést írt le SPAD értékek és digitális kmerávl felvett átlgos zöld /(piros+zöld+kék) színkép között Árnyékoló hálók hsznált és termésmennyiség Az árnyékoló hálók hsznált, színtől függetlenül csökkenti besugárzás ngyságát/intenzitását, beeső fény spektrális tuljdonságit módosítj, továbbá sok esetben csökkenti, légmozgás mértékét, ezáltl növeli reltív pártrtlmt és 26

27 módosítj növény állomány evpotrnszspirációs együtthtóját (Shhk 2008, Eld et l 2007). Az árnyékoló hálók hsznált bizonyos fokú fiziki védelmet biztosít növényállomány számr (Stmps 2009). Ezen lpvető htások mitt z össz-, és picképes termés mennyiség lkulásár is htássl lehet, melyet számos kísérlettel bizonyítottk már. Ilic et l. (2011) kísérleteiben, szignifikánsn ngyobb termés mennyiséget ért el üvegházbn nevelt édes pprikán piros és gyöngyházfényű árnyékoló hálók hsználtávl, mint árnyékolás nélkül. Diz-Perez (2014) többéves és több édes pprik fjtát összehsonlító kísérletéből megtudhtjuk, hogy z egyes fjták eltérnek bbn, hogy melyik árnyékolási fktor (vgy %) kedvez leginkább mximális picképes termés elérésében. Kísérletében z egyik fjt Heritge 0-tól 35%-os árnyékolásig fokoztosn z árnyékolás mértékének növelésével növelte picképes termés mennyiségét, de 35% árnyékolás fölött már csökkent ezt muttó. Az egyes bogyók tömegére is jótékony htássl volt z árnyékolás, legmgsbb értéket 47%-os árnyékolásnál detektálták, és z érték nem csökkent, hnem stgnált z árnyékolás növelésével. Egy másik fjtösszehsonlító kísérletből megtudhtjuk, hogy oltvány pprikák hsználtkor z árnyékolás enyhén csökkenti nem picképes bogyó drb számot npégés csökkentése révén (López-Mrín et l. 2013). Rigkis et l. (2013) speciális termesztőberendezésben (screenhouse) legmgsbb össztermést 15%-os árnyékolású rovrhálóvl kombinált kezelésben mérte, ngyobb árnyékolású és rovrháló nélküli kezelések között, melyet kisebb mértékű rovrkártételnek és npégéses tüneteknek tuljdonított. Ferreir et l. (2014) lumíniumtrtlmú árnyékoló hálóvl és nélkül termesztett pprikák vizsgált során zt tlált, hogy z árnyékoló háló beérkező npsugárzást és ezen belül fotoszintetikusn ktív sugárzást is csökkentette, de pártrtlmt és hőmérsékletet nem változtt meg. Ennek ellenére szignifikánsn mgsbb picképes termés mennyiséget mért z árnyékolt kezelésben kisebb mennyiségű npégett termés mitt. Pdrón et l. (2015) potenciális evpotrnszspiráció lpján számolt öntözési szinteket (25%, 50%, 75%, 100%) árnyékolv és nélkül pprikákon hsonlított össze szbdföldi termesztéssel, megállpított, hogy különböző öntözési szintek és z árnyékoló megléte között nem lép fel szignifikáns interkció, vgyis z egyes öntözi szintek ugynúgy fejtették ki htásukt árnyékolás meglétében, mint hiányábn. Összességében pedig megállpították, hogy árnyékolás ltt 50%-r 27

28 öntözött kezelés hozott legngyobb terméseket. Egy posthrvest kísérlet során Selhle et l. (2014) piros és sárg bogyójú pprikákt vizsgált, megfigyelte, hogy piros és gyöngyház fényű hálók ltt ngyobb számbn termett tárolásr lklmsbb és picképes termés, mint fekete háló ltt. Msbni et l. (2016) kísérletéből megtudhtjuk, hogy Sweet Bnn chili fjt 50%-os árnyékolású kezelésben kevesebb nem picképes termést produkált 70% és 0%-os árnyékolássl összehsonlítv. Egy, Jlpeno és Serrno mexikói chili fjtákon végzett kísérlet lpján megtudhtjuk, hogy minden vizsgált árnyékolási kezelés csírázási százlékot, plánták mgsságát és gyökértömegét is növelték (Bzán-Tene et l. 2005b). Az öntözés gykoriság és árnyékolási intenzitás szimultán kivitelezésére beállított kísérlet eredménye szerint, mindennpr időzített öntözés 35%-os árnyékolássl eredményezett szignifikánsn több termést z 50% és 80%-os illetve ezek különböző öntözéssel kombinált kezeléseihez képest. (Vliente-Bnuet és Gutiérrez-Ocho 2016). Két kárpi típusú pprik fjtán végzett kísérlet eredményei lpján különböző színű hálók enyhe különbséget gykoroltk z össztermés mennyiségre, de sárg és zöld színű hálók csökkentették e prmétert legjobbn mind két genotípuson (Ombódi et l. 2015). Egy másik kárpi pprikán végzett kísérletben z eltérő szedés idők és különböző színű árnyékoló hálók együttes htás termés mennyiségre volt cél (Ambrózy et l. 2016). Az első szedés lklmávl zt tlálták, hogy npégést z összes színű háló, kivétel fehér, szignifikánsn csökkentette z árnyékoltln kontrollhoz képest, ezáltl picképes termést is növelték, ugynkkor második szedés lklmávl egyáltlán nem detektáltk npégett pprikákt. A Solnce cslád másik jelentős zöldségnövényén, prdicsomon is folytttk árnyékoló hálókkl kísérleteket. Egy átfogó elemzés szerint (Tinyne et l. 2013) bogyók átlg tömegét gyöngyházfényű háló szignifikánsn növelte és piros háló csökkentette minden áltluk megfigyelt fjtánál. Egy másik kísérlet megfigyelése pedig z, hogy z árnyékolás z egész vegetáció során csökkentette prdicsom bogyók átlgtömegét, ugynkkor z össztermésátlgot mégis szignifikánsn növelte z árnyékoltlnhoz képest (Gent 2007). Az árnyékoló hálók diverz htás mitt egy könnyen mozgthtó árnyékoló rendszert jvsol tnulmányábn, hogy termesztők mindig z ktuális időjárásnk és prognózisnk megfelelően tudják szbályozni z árnyékolást. Msbni et l. (2016) egyéves kísérlete lpján tudjuk, hogy Celebrity prdicsomfjt 50%-os árnyékolás mellett több picképes termést hozott, mint 70% és 0%-oshoz képest. Három 28

29 egyformán zöld színű, de különböző árnyékolási szinttel rendelkező (35%, 50%, 75%) árnyékoló ltt ugynnnyi átlg hőmérséklet és reltív pártrtlom volt mérhető, de növényenkénti termés mennyiségben 35%-os árnyékolású volt legsikeresebb, után z árnyékoltln kontroll (Nngre et l. 2015). Az árnyékoló hálóknk növényvédelemben is jelentős szerepük vn, mely végeredményben befolyásolj picképes termés rányát z összterméshez képest és minőségi kártétel esetén bogyók külső megjelenését és eltárolhtóságát. Eld et l. (2007) étkezési pprik liszthrmt elterjedést (Leveillul turic) színes hálókkl árnyékolt tenyészedényes növényeken vizsgált. Az árnyékolások ltt, ngyobb mennyiségben volt jelen fertőzés, mely kórokozó optimális környezeti feltételeinek köszönhető, ugynkkor termésátlg is mgsbb volt. Egy fontos növényvédemi problémáj ppriktermesztésnek fitoftór (Phytophthor cpsici), mely z árnyékolás mértékének növelésével rányosn csökkent vizsgált fjtákbn, ennek lehetséges mgyráztár ngyobb árnyékolássl társuló csökkentett evporációt említik szerzők (Diz-Perez, 2014). Ben-Ykir et l. (2012) kísérletéből megtudhtjuk, hogy sárg és gyöngyházfényű hálók piros és fekete hálókhoz képest levéltetű és molytetű ellen htásosnk bizonyultk, mert ezek z UV trtománybn szelektáló hálók zvró htássl vnnk e kártevők érzékelésére. 29

30 3. Anyg és módszer 3.1. A kísérlet beállítás A kísérletetek Gödöllőn Szent István GAK Kht. Kertészeti Tnüzemében végeztük között. A kísérleti tér Gödöllői dombságon áthldó Rákos-ptk völgyében helyezkedik el (lt N, long E). A terület brn erdőtlj fiziki féleségét tekintve vályogos homok. Alcsony vízkpcitású, igen jó víznyelő- és vízvezető képessége vn. A felső 30 cm-es tljréteg 63 mm, cm-ig terjedő réteg pedig mintegy 110 mm vizet képes tárolni. A nyári időszkbn növények vízellátását tljbn tárolt víz csk rövid ideig tudj kielégítően biztosítni. Mivel tljvíz 3,5-4 m mélyen helyezkedik el, növények számár hozzáférhetetlen. A kísérlet területén erős kultúrhtás tpsztlhtó többéves burgonyfélékkel végzett kísérletek (pl. tojásgyümölcs, ipri prdicsom, fűszerpprik) mitt. A heti szintű tápnygutánpótlás minden kísérleti évben csepegtetető öntözőrendszeren keresztül történt. A műtrágyák (Megsol, Yr) melynek összetétele 16% nitrogén (NO 3, NH 4, NH 2 ), 8% foszfát (P 2 O 5 ), 24% kálium (K 2 O), 8% kén (SO 4 ) és kálcium-nitrát C(NO 3 ) 2 trtlmú (Kryst, Yr). Az öntözővíz meghtározásához Helyes és Vrg (1994) képlete volt z iránymuttó, vgyis potenciális npi evpotrnszspiráció felének megfelelő víz került kidásr. A npi öntözővíz mennyiségét, potenciális evpotrnspirációt 2-3 npr előre kiszámoltuk, figyelembe véve z időjárás előrejelzést és már lehullot cspdékot ben Rischel fóliházbn utomt öntözőrendszer volt, mely pontos időzítéssel és kijutttási időtrtm meghtározássl vezényel. Ezért ebben z évben nem hőmérsékletből számoltuk z öntözővíz mennyiségét, hnem mindennpr időzített mennyiséggel, ez reggel 8-órkkor és délután 4-órkkor liter volt (260 m 2 -re) átszámolv 2 2,3 mm. Szeptember elejétől hőmérsékletcsökkenést követve lecsökkentettük npi 1x8 percre, mely 480 liternek felelt meg (223 m 2 -re) területtel számolv ez 2,2 mm beöntözést jelentett. A plánták nevelése is hsonlóképpen történt kísérlet éveiben, vgyis mgok vetése február végén vgy március elején történt vetőládákb 14 cm 13 cm ládánkénkti sűrűséggel, kelési hőmérsékletet, mely chili pprikák esetében C-on állítottuk be, és ezt szárító helyiségben kzánnl biztosítottuk kelésig 4-5 npon át. Után növények fűtött Bistr fólisátorb kerültek, hol 20 C állndó 30

31 hőmérsékleten fejlődtek tűzdelésig. A tűzdelés vetés után 2 héttel történt steril 9 mm átmérőjű cserepekbe, tőzeges plántnevelő közegbe bn szbdföldre kiültetett 4 chili genotípus ( Bndi, Beibeihong 695, Lolo 736 és Chili 3735 ) szedésével indult kísérlet szeptember 13- án ben fóliábn nevelt növények Soroksár 70 típusú (2. ábr) ngylégterű fólisátorb voltk kiültetve, mely 7,5 m széles és 37 m hosszú, és kísérlet évében fóli területének fele volt chilivel, másik fele pedig Kárpex és Kápi pprikákkl, ugynozon kísérleti beállításokkl. A trtószerkezet 6 méteres 1 colos vscsövekből összehegesztett 12 m hosszú félkörívben meghjlított bordákból állt. A bordák 1,5 méterenként vnnk lehelyezve. A termesztő létesítmény egész hosszábn 3 db 0,5 colos vscső futott végig merevítésképp, és e szerkezetre 200 mikronos PE fóli volt felhúzv. Az állomány előveteménye tojásgyümölcs (Solnum melongen) volt, tljelőkészítés ngy mennyiségű szervestrágy kijutttás volt. A fitotechniki munkák közül levelezés és metszés nem történt. A kiplántázásr fóliábn április 29-én került sor, 40 cm-es tő távvl és 40 cm távvl z ikersorok között. Három ikersort hoztunk létre z egyes fjtákból és z ikersorpárok között 80 centiméteres távolsággl. Mindhárom szedéshez volt beltrtlmi mérés időzítve: július 28; szeptember 16. és október ben, szbdföldön (3. ábr) nevelt pprikák április 15-én tűzdelve, mjd május 19-én kiplántázásr kerültek 40 cm tő távvl és 40 cm ikersortávvl. Mindkét méréshez volt beltrtlmi mérés időzítve: ugusztus 24-én és szeptember 28-án ben kísérletet Rischel 8 típusú fóliábn végeztük, mely 2001-ben lett felállítv. Szerkezetét horgnyozott cél csőváz lkotj. Három hjós, 2,5 m váp mgsságú, 36 m hosszú és 24 m széles. Az ovális bordák 6 cm, keresztgerendák 3,2 cm-es csövek. A vázt trtó függőleges csövek 2,5 méterenként tlálhtók. Borítását cseppmentes és UV stbil 200 mikronos Coex EVA duplfóli biztosított. A fóli féltetős utomt szellőztetővel volt ellátv, melynek mximális nyitás tető 50%. A két szélső hjó ellentétes végén görgős jtó vn felszerelve és időzítős csepegtető rendszerrel működik z öntözés benne. Összesen 6 szedést végeztünk, ebből kettőhöz volt beltrtlmi mérés: július 27-én és szeptember 28-án. 31

32 Az állományt 2014-ben és 2015-ben is fehér, zöld (Első Mgyr Kenderfonó, Szeged) és piros (Ginegr, Izrel) árnyékoló hálókkl árnyékoltuk és hozzá egy kontroll csoportot is kijelöltünk, mely nem kpott árnyékolást. Mind három háló 7 illetve 8 méter szélességben volt kifeszítve térben merőlegesen z ikersorokr. Az árnyékoló hálók ltt vegetáció elején 4 ismétlés volt kijelölve (mely hálónként és fjtánként 4 4 növényt jelent), mely ismétlések további vegetációs mérések és szedés utáni beltrtlmi mérések lpnygát képezték. Az egyes árnyékolók ltt z ismétlések úgy voltk kijelölve, hogy Np járásából dódó árnyék mozgás minimális zvrást okozzon különböző hálók htárán, éppen ezért z árnyékolók áltl tisztán árnyékolt területen válsztottuk ki növényeket ábr. Felső kép: szbdföli beállítás, lsó kép soroksári fóli, 2014, Gödöllő. Készítette: Ngy Zsuzs Alklmzott genotípusok A 2013-bn különböző érés fázisokbn leszedett pprikák Bndi F 1 (továbbikbn Bndi ), Beibeihong 695 F 1 (továbbikbn Beibeihong ) Cpsicum frutescens fjhoz trtozó hibrid fjták. Mindkét típus pró méretű, kb. 4 cm hosszú bogyójú és ngyon sok mgvú terméseket képez, melyek érésük során zöldből brnáb kormosodnk után nrncssárgáb mjd piros színre érő bogyókt fejleszt. A thi chili típushoz trtoznk, melyek áltlábn kicsi méretű és rendkívül csípős pprikák. A Lolo 736 F 1 ( Lolo ) és Chili 3735 F 1 ( C3735 ) pedig Cpsicum nnuum fj fjtái, és ngyobb, kb cm hosszúság bogyókt fejlesztenek. Mind négy említett genotípus z Est-West Seeds Compny (Thiföld) cégtől lett beszerezve (http 3 Est-West Co.). 32