Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei AZ IDŐJÁRÁSI STRESSZTÉNYEZŐK ÉS AZ ALKALMAZOTT AGROTECHNIKA HATÁSA A KUKORICA TERMÉSÉRE.

Átírás

1 Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei AZ IDŐJÁRÁSI STRESSZTÉNYEZŐK ÉS AZ ALKALMAZOTT AGROTECHNIKA HATÁSA A KUKORICA TERMÉSÉRE Sedlák Gergő Témvezető: Dr. Széles Adrienn, PhD DEBRECENI EGYETEM Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti és Regionális Tudományok Doktori Iskol Derecen 2014

2 1. BEVEZETÉS A Föld lkosságánk szám 2050-re meghldj 9 milliárdot, ehhez zonn, hogy szükségletet fedezni lehessen z élelmiszertermelést duplájár kell emelni (OECD és FAO 2011). Ázsián és Afrikán várhtó legmgs népességnövekedés, világ népességének közel 86%-k fog ezeken területeken élni 2050-en, míg Európán lélekszám csökkenni fog (ENSZ 2011). A világon z egy főre jutó termőterület 1961-en 0,44 h volt, mely 2050-re várhtón 0,15 hektár lesz. A mezőgzdságnk csökkenő területen kell megtermelni egy emer egy évi élelmiszer szükségletét. Ennélfogv növénytermesztés előtt htlms feldt áll, már jelenleg is z 1,2% gontermelés éves növekedése jóvl kise, mint 1,5%-os népességnövekedés (Heszky 2009). A növénytermesztés jelenleg világon 1400 millió hektár szántóterületen folyik, eől kukoricát 176 millió hektáron termesztenek. A kukoric szármzási helye mi Dél Brzíli, Észkkelet-Brzíli és Prguy (Geisler (1980), Glint (1979) és más kuttók Mexikót tekintik elsődleges géncentrumánk, mivel éves kukoric pollent tláltk Mexikóvárosn z ástások során. Termesztése Peruól és Mexikóól indult és terjedt el Közép-Amerikán, Dél-Amerikán, mjd Észk- Amerikán is megjelent. Európá Kolumusz révén került 1493-n, hzánkn Itáliáól, Dlmácián keresztül és Törökországól Erdélyen keresztül jutott el, termesztéséről legkorái írásos feljegyzések 1590-ől szármznk. Az őslkók mhiz -nk nevezték, eől keletkezett mys szó, melyről Linné elnevezte kukoric-fj nevét, és nemzetségnek pedig zooin (élni) görög szóról Ze nevet dt. A kukoric (Ze mys L.) legfontos gonnövény világon, úz és rizs mellett. A világ szinte minden részén termesztik (közel 200 országn). A világ kukorictermelése 2012-en 872 millió tonn volt, szemen 670 millió tonn úzávl és 719 millió rizzsel szemen (FAOSTAT 2012). Az Egyesült Állmok 273 millió tonnávl messze legngyo termelő, mjd Kín (208 millió tonn), Brzíli (71 millió tonn), Argentín és Indi (21 21 millió tonn) követi rnglistán. Frnciország 15. (15 millió tonn) helyet fogllt el, míg Mgyrország een z éven elveszítette z előző évek előkelő 13. helyét, ugynis nem került e 20 legngyo termelő közé. Éves szinten k millió tonn kukoric kerül exportr. Egyesült Állmok világ legngyo exportőre, 2011-en z export 42%-át dt. Argentín 14,4%-kl és Brzíli 8,7%-kl követte. Jelentőse exportőrök még Ukrjn (7,1%), Frnciország (5,6%), Indi (3,6%). Mgyrország Európ második (világszinten pedig hetedik) legjelentőse 2

3 kukoric-exportőre (3,3%) volt 2011-en. Amerik 2010-es évhez viszonyítv 11%-kl csökkentette, míg Európ 29,7%-kl, Ázsi 45,7%-kl és Afrik 120%-kl növelte exportját 2011-en (FAOSTAT 2011). Az EU-n elüli országok közül Frnciország fogllj el z első helyet 6,2 millió tonn mennyiséggel. Mgyrország második legngyo exportőr 3,6 millió tonnávl, mjd Románi (2,3 millió tonn), Bulgári (0,93), Ausztri (0,36), Csehország (0,33) folyttj. A világ kukoric importj 2007-en, 2010-en és 2011-en is átlépte 100 millió tonnát. A kontinensek közül 2011-en kiemelkedő importőr Ázsi, mert világ összes importjánk (108 millió tonn) közel 50%-át teszi ki. Ezen elül is meghtározó importőr Jpán (15 millió tonn), ár évhez képest 5,6%-kl csökkent z importj. A második legngyo efogdó ország Mexikó (9,5 millió tonn) és hrmdik helyen Dél Kore (7,8 millió tonn) áll. Egyiptom is legngyo vevők közé trtozik 7,0 millió tonnájávl. Az EU is kiegészítette igényét hrmdik országól importált kukoricávl. Een z éven töek között Spnyolország 4,8, Hollndiá 3,5, Olszország 2,7 és Németország 1,9 millió tonn kukoric érkezett (FAOSTAT 2011). A világkereskedelem z elmúlt éveken jelentősen változott, pl. Kín exportáló országól importálóvá vált, és exportálóvá váltk volt szovjet tgországok importáló régiói, z EU első picot lkított ki mgánk. A kukoric jelentős részét, 90%-át hsználják fel állti tkrmányozásr, élelmezésre és mrdék 10% ioüzemnygként és egyé nygként kerül hsznosításr. Gonmgvk közül kukoric legértékese tkrmány, energitrtlm mgs (60 70%) keményítőtrtlom mitt legngyo. A nyersfehérje-trtlm lcsony (7 9%), mely főleg zeinől áll, oljtrtlm 3 5%. A csírrészen nyerszsír-trtlm 4 5%, melynek közel 50%- ngy iológii értékű linolsv. A kukoric továi eltrtlm: cukor 1,4%, pentozánok 6,0%, nyersrost 2,0%, ásványinygok 1,2%. A fejlődő országokn (94 ország) kukoricát gykrn fogysztják közvetlenül élelmiszerként, ugynis evitt klóri 30%-át iztosítj rizzsel és úzávl együtt. Az előrejelzések szerint kukoric, élelmezésen etöltött létfontosságú szerepe mitt 2050-ig kereslet fejlődő országokn várhtón megduplázódik. A kukoric sokoldlúságát muttj, hogy készül előle kukoric-olj, snck ételek és reggeli gonpelyhek, kukoricdr, liszt, kukoric-keményítő, mgs fruktóztrtlmú kukoricszirup (édesít kenyereket, müzlit, müzliszeletet, csokit st.), dextróz (gyógyszeripr), kukoric glutén (állti tkrmány). Felhsználják továá szeszgyártásn (sörféléhez, vodkfjtához és whiskyhez), z etnoliprn, műnygok, ppír és textil készítéséhez. 3

4 2. TÉMAFELVETÉS Mgyrország népessége 2011-en 9 millió 982 ezer fő volt ez 2,1%-kl kevese, mint népszámlálás lklmávl. Az ország népessége 1981 ót folymtosn csökkent, csökkenés mértéke muttott változó tendenciát ezen időszk ltt re 9 millió 200 ezerre ecsülik z ország népességét (KSH ). Az éghjlti tényezők és szélsőséges időjárási jelenségek hzánkn is jelentősen efolyásolják növénytermesztés hozmit. Mgyrországon, z elmúlt 100 évhez viszonyítv 1 C-kl emelkedett hőmérséklet és 2050-ig továi 2,6 C-os emelkedés várhtó. A cspdék mennyisége ngymértéken csökkent, z évi 640 mm-ről 560 mm-re, továá z időeli eloszlás is egyenetlen. A hőmérsékletváltozás elsősorn z Alföldet érinti mjd legngyo mértéken (Láng et l. 2007). Mgyrország termőterülete z elmúlt 15 éven hektárrl csökkent. A jvuló életszínvonl áltl előidézett élelmiszerkereslet növekedést mezőgzdságnk egyre kise területen kell megtermelnie (Heszky 2009). A kukoric hzánkn évtizedek ót legngyo területen termesztett szántóföldi kultúr. Vetésterülete stil, között átlgán 1,181 millió hektár volt, szélsőségeket z szályos év (1,079 millió hektár) és év (1,258 millió hektár) jelentette. Ugynezen időszkn etkrított kukoric mennyisége átlgosn 6,873 millió tonn volt, szélsőséges évek: év (9,050 millió tonn) és év (4,027 millió tonn) en 3,7 t/h z utói évek egyik leggyengé országos átlgtermése volt. A kedvező időjárásnk köszönhetően 2008-n hektáronkénti átlgtermés (7,4 t/h) megduplázódott en z 1,191 millió hektár kukoricterületről ismét ngyon kevés, mindössze 4,763 millió tonn termény került rktárk. Mgyrország kukorictermelését 1981 és 2012 közötti éveken elemezve megállpíthtjuk, hogy z ezen időszk 5,6 t/h-os országos átlgtermését 20 éven sikerült felülmúlni, zonn 12 éven z értékek jóvl z átlg ltt lkultk. A doktori (PhD) értekezésemen Dereceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén mészlepedékes csernozjom tljon Ngy János egyetemi tnár áltl 1989-en lpított komplex tljművelési kísérleten , vlmint sját földterületünkön Bihri-sík kistájhoz trtozó Ngykerekien, Sees-Körös hordlékkúpján kilkult öntés réti tljon közötti éveken végzett kuttómunkámt foglltm össze. 4

5 A dolgozt célj z időjárás változásánk és kukorictermesztés kpcsoltrendszerének vizsgált volt z lái szempontok szerint: z eltérő környezeti tényezők htás kukoric termésére, tljművelés, vetésidő, műtrágyázás, növényszám és z öntözés termésre gykorolt htásink feltárás, tljhőmérséklet és vetésidő kölcsönhtásánk értékelése, vetésidő szemnedvességet efolyásolós szerepének vizsgált, vetésidő, mint keményítő-trtlmt módosító tényező értékelése, tényezők komplex vizsgált és kölcsönhtásiknk számszerűsítése. 5

6 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1. A dereceni tljművelési komplex trtmkísérlet A vizsgáltokt Dereceni Egyetem Agrártudományi Központ Látóképi Kísérleti Telepén, középkötött mészlepedékes csernozjom tljon végeztük 2002 és 2006 közötti időszkn. A trtmkísérlet kétszeresen osztott prcellás (split-split-plot) elrendezésű, főprcellákon tljművelési és z öntözési változtok szerepelnek ismétlés nélkül. Az elsőrendű lprcellákon kukoric hiridek ezres tőszámml, másodrendű lprcellákon műtrágykezelés négy ismétlésen rndomizáltn fogll helyet. A kísérlet egy tljművelési lokkj 8064 m 2. Egy-egy hiriddel eállított főprcell mérete 2688 m 2, műtrágykezelés prcelláj négy ismétlésen 336 m 2 (1. ár). 1. ár. Multifktoriális trtmkísérlet, Derecen (tljművelés x műtrágyázás x öntözés x növényszám x genotípus) (Forrás: Doos 2006) 6

7 Dolgoztn vizsgált tárgy tljművelés két változtánk, műtrágyázás három kezelésének, két eltérő genotípusú és tenyészidejű hirid, vlmint két növényszám, öntözött és nem öntözött kezelésének termésre gykorolt htás. A kísérlet mind z öt évéen ugynzon genotípusok szerepeltek. Az öntözött főváltoztn, 2002-en 100, 2003-n 85, 2004-en 75, 2005-en 30 és 2006-n 50 mm öntözővizet juttttunk ki. A etkrított szemtermés 14%-os nedvességtrtlomml lett megdv. Kísérlet kezelései: Tljművelési változt: T 1 = tvszi szántás (23 cm) T 2 = tvszi tárcsás sekélyművelés (12 cm) Műtrágykezelés: 1. N 0 kg/h P 2 O 5 0 kg/h K 2 O 0 kg/h 2. N 120 kg/h P 2 O 5 90 kg/h K 2 O 106 kg/h 3. N 240 kg/h P 2 O kg/h K 2 O 212 kg/h Öntözési változt: Ö 1 = öntözött Ö 2 = nem öntözött Növényszám-kezelés: ezer tő/h ezer tő/h FAO-kezelés: 1. FAO FAO 400 Az lklmzott grotechnik: A kísérleten lklmzott grotechnik minden éven egységes volt. A kísérlet előveteménye kukoric volt. Az elővetemény etkrítását követően szárzúzás után került sor műtrágydgok teljes mennyiségének kijutttásár, melynek zonnli tlj dolgozás IH es nehéztárcsávl történt. A tvszi szántásr közvetlen vetés előtt került sor 23 cm-es mélységen, váltvforgtó ekével. A mgágyelőkészítést Kongskilde Germintorl végezték. A kísérlet első két évéen Wintersteiger függesztett prcellvetőgéppel, illetve kőse Gsprdo vetőgéppel április végén elvetett kukoricát vetés után gyűrűshengerrel zárták. A tvszi tárcsás sekélyművelést (12 cm) szintén közvetlen vetés előtt háromszori tárcsázássl végezték el. A mgágykészítés Kongskilde Germinátorrl történt. A vetést követően gyűrűshengert lklmztk. 7

8 Gyomirtási mód kétszeri sorközkultivátorozás és Titus Plus 383 g/h-os posztemergens kezelés volt. A etkrítás Smpo 2010 prcellkomájnnl került elvégzésre. Tlj: A tlj átlgos ph KCl értéke 6,6, Arny-féle kötöttségi szám felső 20 cm-es rétegéen 39. A vízen oldhtó sók összes mennyisége 0,04%. A szénsvs mésztrtlom tlj felső 80 cm-éen 0% körül vn (mészhiányos), de 100 cm-től 12% (közepesen meszes). A szervesnyg-trtlom tlj felső 20 cm-es rétegéen 2,3%, 120 cm-es mélységéen nem hldj meg z 1,00%-ot. A tlj kálium ellátottság jó, P-ellátottság közepes. Időjárás: Az időjárást kísérleti területen elhelyezett utomt időjárás állomás áltl mért dtok lpján értékeltük A ngykereki vetésidő kísérlet A vizsgáltokt Bihri-sík kistájhoz trtozó Ngykereki, Sees-Körös hordlékkúpján kilkult öntés réti tljon végeztük között. A terület elhelyezkedését 2. ár és kísérlet elrendezését 3. ár szemlélteti. 2. ár. A kísérleti terület elhelyezkedése 8

9 3. ár. A ngykereki vetésidő kísérlet elrendezése I. VETÉSIDŐ II. VETÉSIDŐ III. VETÉSIDŐ IV III II I Hiridek Az üzemi területen 45 m 2 -es prcellák véletlen lokk elrendezésen, 4 ismétlésen lettek kilkítv. A gykorltn térségen lklmzott termesztéstechnológiát követtük. Az elővetemény minden éven kukoric volt. A szárzúzást követően területre 150 kg N/h, 65 kg P 2 O 4 /h és 130 kg K 2 O/h műtrágy-htónyg lett kijutttv és IH6.2 tárcsávl került edolgozásr. A 34%-os mmónium-nitrát mennyiségének 50%- ősszel, 50%- tvsszl mgágykészítés előtt, foszfor és kálium 100%-n z őszi lpműveléssel került edolgozásr. Az őszi szántást Vogel Noot géppel 30 cm-es mélységen végeztük. A mgágykészítés közvetlen vetés előtt volt Omikron 3m kominátorrl. A vetést sját kézi knls vetőgéppel végeztük, kori (április 10), optimális (április 24) és késői (május 10) időpontn, egységesen 70 ezer tő/h-rl. Vetés után Güttler gyűrűshengert lklmztunk. Az egymást követő éveken három éréscsoport (FAO 200, FAO 300 és FAO 400) trtozó eltérő genotípusok lettek eállítv. A kísérlet mind 6 évéen ugynzon genotípusok szerepeltek. A posztemergens gyomirtást (Ordx Super) és egyszeri sorközkultivátorozást lklmztunk. A etkrítás minden év októer második hetére esett, mi Clss Tucno komájnnl történt, mjd mennyiség mérlegelésre került. A etkrított szemtermést 14%- os nedvességtrtlomml dtuk meg. 9

10 Tlj: Vályog mechniki összetételű, réti öntéstlj. A művelt réteg átlgos ph KCl értéke 6,1 (gyengén svnyú kémhtású), Arny-féle kötöttség 40, higroszkóposság 2,8%. A szervesnyg mennyisége 2 3% közötti, z AL-oldhtó P 2 O mg/kg, AL-oldhtó K 2 O 195 mg/kg. Tljvíz 3 4 m között mozog. Termékenységi esorolás (int) földminőségi ktegóri. Időjárás: Az időjárás kísérleti területen elhelyezett egyszerű műszerek (pártrtlom-, cspdékmérő, mx.-min. hőmérő) áltl mért dtok lpján került kiértékelésre. A tlj hőmérséklet változását imetál tljhőmérő segítségével követtük nyomon, tlj felső 10 cm-es rétegéen. Keményítőtrtlom közeli spektroszkópii technikávl, trnszmissziós mérési elvre épülő Foss Infrtec TM 1241 műszerrel lett meghtározv. A műszer egy percen elül végzi el szemeskukoric ngypontosságú nlízisét. A nm-es közeli infrvörös trtományn mint szkennelése ngy felontású monokromátorrl történik (Net1). A műszert Dereceni Egyetem MÉK Földhsznosítási, Műszki és Területfejlesztési Intézet iztosított. Sttisztiki értékelés: Mindkét kísérleten kezelésének tlj nedvességtrtlmár, szemnedvesség-trtlomr, termésre, vlmint keményítőtrtlomr gykorolt htásánk kimuttásár áltlános lineáris modellt (GLM) lklmztunk. A kezelés középértékek összehsonlításához meghtároztuk z 5%-os szignifikáns differenciát (SzD 5% ), vlmint töszörös középérték összehsonlító teszttel, Duncn módszerével homogén csoportokt képeztünk. A homogén csoporton elüli termések 5%-os szignifiknci szint mellett nem különöznek egymástól. A független és függő változók közötti összefüggések meghtározásához lineáris és másodfokú regressziónlízist végeztük. A kiértékelést z SPSS for Windows 13.0 sttisztiki progrmcsomggl végeztük Az időjárás értékelése év tenyészidőszkn 0,5 o C-kl hűvöse volt, mint z elmúlt 50 éven. A vegetációs időszk effektív hőösszege (HU) 1288 o C volt. Egyedül szeptemeri (64,9 mm) cspdék hldt meg sokévi átlgot, töi hónpn kevese hullott, összességéen 84 mm-rel. Összegezve tenyészidőszk jóvl szárz ( cspdék 256 mm) volt, és ezen időszk potenciális evpotrnszspiráció (PET) értéke is 394 mm-rel hldt meg cspdékmennyiséget (4. ár). 10

11 IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX IV V VI VII VIII IX 4. ár. A tenyészidőszkn lehullott cspdék, effektív hőmérséklet és potenciális evpotrnszspiráció lkulás (Derecen Ngykereki, ) 200 cspdék (mm) HU ( o C) PET (mm) cspdék (mm) HU ( o C) PET (mm) vegetációs időszk jelentős cspdékhiánnyl ( 56 mm) indult. A tenyészidőszkn növény áltl hsznosított HU-érték 1439 C, z évi PET-érték 846 mm volt. A cspdékmennyiség és potenciális evpotrnszspiráció közötti különség 410 mm volt. A tenyészidőszk ltt lehullott cspdék mennyisége (219 mm) kevese, mint z ugynezen időszk PET-értéke (460 mm) év z átlgosnál cspdékos volt és kedvező volt z eloszlás is. A kukoric tenyészidőszkn 1181 C-ot hsznosított termésképzéshez. Az éves potenciális evpotrnszspirácó 814 mm volt, mi 210 mm-rel tö, mint z évi lehullott cspdék mennyiség (604 mm). A tenyészidőszkn lehullott cspdék mennyiséget (343 mm) meghldt PET-értéke (624 mm) év tenyészidőszkán optimális volt vízellátottság, 499 mm cspdék hullott, mely 159 mm-rel meghldt z 50 éves átlgot. A hőmérsékleti viszonyok is z átlg körül lkultk, kivéve május és június eleji hűvöse npokt. A növény áltl hsznosított HUérték 1302 o C volt. A PET-érték (649 mm) 150 mm-rel volt tö, mint lehullott cspdék. 11

12 2006 tvsz jóvl cspdékos volt z átlgnál, különösen z április (92 mm). A tenyészidőszkn z effektív hőösszeg 1414 C volt. Az évi cspdék mennyiség 522 mm, míg PET-érték 866 mm, ez 344 mm különséget jelentett. A tenyészidőszk PET-értéke 670 mm, mi mgs, mint z áprilistól-októerig lehullott cspdék mennyiség (326 mm) év extrém időjárású volt. A tenyészidőszk effektív hőösszege (1573 C) meghldt kukorictermesztéshez szükséges mximális értéket. Az évi potenciális evpotrnszspiráció 899 mm, melyől tenyészidőszkn párologttásához 651 mm-re lett voln szükség. A vegetációs időszk cspdékmennyiség értékét PET-érték 425 mm-rel hldt meg év cspdékos volt (657 mm) z átlgosnál (583 mm). A kukoric tenyészidőszkn termésképzéshez 1475 C-ot hsznosított. Az éves potenciális evpotrnszspirácó 565 mm, mi 92 mm-rel volt kevese, mint z évi lehullott cspdék mennyisége. A tenyészidőszk cspdék (488 mm) meghldt PET-értéket (380 mm) év tenyészidőszkán kukoric számár nem volt elegendő mennyiségű cspdék (161 mm). A cspdék eloszlás is kedvezőtlen volt. Június hónpn volt elegendő cspdék (92 mm), de július és ugusztus hónpokn összesen 17 mm cspdék hullott. Een z éven z 50 éves átlgtól 171 mm-rel kevese cspdék volt. A hőmérséklet tekintetéen sem volt kedvező helyezet, ugynis júliusn kukoric virágzásánk időszkán 2,6 o C- kl volt melege, mint z 50 éves átlg. Augusztus hónpn is átlg feletti (2,8 o C-kl) hőmérsékletet mértünk. A tenyészidőszk HU-értéke 1547 C volt, és PET-érték 554 mm-rel hldt meg ezen időszk cspdékmennyiségét en májusi cspdék mennyisége közel kétszerese volt sokévi átlgnk (114 mm), június hsonlón cspdékos (103 mm) volt, 34 mm-rel hullott tö, mint z 50 éves átlg. Július, ugusztus és szeptemer hónpokn is jelentős volt cspdék mennyisége. A tenyészidőszk 595 mm cspdék jelentősen meghldt (+255 mm) sokévi átlgot. A hőmérséklet ugusztus és szeptemer kivételével mgs volt z 50 éves átlgtól. A növény fejlődéséhez 1304 o C-ot hsznosított. A cspdék mennyisége 121 mm-rel hldt meg PETértéket (474 mm) en z évi cspdékmennyiségnek (413 mm) 78%- hullott tenyészidőszkn. A vegetációs időszk minden hónpján kevese, kivéve július hónpot, hol 122 mm-rel tö cspdék hullott, mint sokévi átlg. A hőmérsékleti érték csk cspdékos júliusi hónpn muttott lcsony értéket, mint z 50 éves átlg. A HU-érték 1457 o C volt. A PET-érték 403 mm volt ngyo, mint cspdék mennyisége. 12

13 2012. éven kukoric tenyészidőszkán lehullott cspdék mennyisége 23%-kl mrdt el sokévi átlgtól. Pozitív időjárási tényező, hogy virágzás időszkán volt cspdék, zonn szemtelítődés időszkán mindössze 4 mm cspdék hullott. A vegetációs időszk hőmérséklete május hónp kivételével mgs volt sokévi átlgnál. A HU-érték 1576 o C volt. A cspdék mennyiségének közel háromszoros volt PET-érték (796 mm). Összességéen tenyészidőszkn 11 év átlgos evpotrnszspiráció (827 mm) 78%- volt jellemző, z átlgos cspdékmennyiség 342 mm és z átlgos potenciális evpotrnszspiráció 642 mm volt. A tenyészidőszkn lehullott cspdék mennyisége, z EH és PET értékek lpján hierrchikus klszternlízissel homogén csoportokt képeztünk. A szárz, szályos évek: 2002, 2007 és 2012, szárz évek: 2003 és 2009, cspdékos évek: 2005, 2008 és 2010, vlmint kedvező, átlgos évek: 2004, 2006 és 2011 évek voltk (5. ár). 5. ár. A hierrchikus klszternlízis eredménye (Derecen-Ngykereki, ) 13

14 4. EREDMÉNYEK 4.1. A növénytermesztési tényezők htásánk értékelése kukoric termésére dereceni trtmkísérleten A tljművelés htásánk évenkénti értékelése A növénytermesztési tényező htásánk vizsgált 5 éven ( ) keresztül történt. A tljművelési változt kétmintás T-pró kimuttásáól megállpíthtó, hogy z szályos éven tvszi szántás kezelések átlgán 1490 kg/h-rl (P<0,001) eredményesenek izonyult tvszi sekélyműveléshez viszonyítv. A szintén szárz éven tvszi sekélyműveléssel megművelt területről lehetett ngyo termést etkrítni, de ez 706 kg/h-os különség nem szignifikáns. Kedvező évjártn (2004) volt legngyo termés ngyság, két tljművelési változt közötti különség 606 kg/h (P<0,05) volt. Az extrém cspdékos éven és z átlgos évjártú éven két tljművelési változt szemtermései csk nem zonosk (0,272; 0,044 t/h z eltérés), különség nem szignifikáns (1. tálázt). 1. tálázt. Az évjárt és tljművelési változtok htás kukoric termésére (Derecen, ) Termésátlg (t/h) Tljművelés tvszi szántás 5,376 *** 6,963 ns 11,073 * 9,553 ns 8,057 ns tvszi sekélyművelés 3,886 7,669 10,467 9,281 8,013 Jelmgyrázt: ***P=0,001%, *P=0,05, ns= nem szignifikáns A tvszi sekély művelés lklmzás FAO 400-s hirideknél mindössze két éven volt előnyöse, éven 856 kg/h-rl (P<0,05) és 2004-en 1051 kg/h-rl (P<0,05). A töi vizsgált évjártn hiridek között sttisztikilg igzolhtó eltérés nem volt. A tvszi szántásos kezelésen kukorichiridek produkciój csk 2002-en nem muttott szignifikáns különséget. Szárz éveken tvszi szántás FAO 300-s hirid termését növelte jelentős mértéken, 2003-n 1091 kg/h-rl (P<0,05) és 2006-n 1155 kg/h-rl (P<0,001), zonn legngyo termésnövekedés 1870 kg/h (P<0,001) cspdékos éven volt. Kedvező évjártn (2004) tvszi szántás lklmzás FAO 400-s hirid terméseredményét növelte (P<0,05) 997 kg/h-rl (2. tálázt). 14

15 A tvszi sekélyművelés, 70 ezres tő/h állománynál vizsgált év mindegyikéen ngyo termést eredményezett, zonn sttisztikilg megízhtó termésnövelő htás csk 2004-en (1336 kg/h, P<0,01) és 2006-n (1034 kg/h, P<0,01) volt. A tvszi szántás esetéen is kivéve évet 70 ezres növényállománynál muttkozott ngyo termés, szignifikáns termésnövekedés 2002-en (668 kg/h P<0,05) és 2004-en (1082 kg/h, P<0,05) volt (6. ár). 2. tálázt. Az évjárt és tljművelési változtok htás z eltérő FAO számú kukorichiridek termésére (Derecen, ) Tljművelés Hirid Termés, t/h évek Átlg tvszi sekélyművelés FAO 300 3,458 ** 8,032 ns 9,942 * 9,187 ns 8,224 ns 7,769 FAO 400 4,314 7,306 10,993 9,375 7,801 7,958 átlg 3,886 7,669 10,467 9,281 8,013 7,863 tvszi szántás FAO 300 5,485 ns 7,508 * 10,574 * 10,488 *** 8,635 *** 8,538 FAO 400 5,267 6,417 11,571 8,618 7,480 7,871 átlg 5,376 6,963 11,073 9,553 8,057 8,204 Jelmgyrázt: ***P=0,001%, **P=0,01%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns 6. ár. Az évjárt és tljművelési változtok htás termésre eltérő növényszám mellett (Derecen, ) termés, t/h tvszi szántás 50 ezer tő/h 70 ezer tő/h tvszi sekélyművelés évek Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek 15

16 A műtrágyázás htását vizsgálv megállpíthtó, hogy mindkét tljművelési változtn és mind z 5 vizsgált éven nem műtrágyázott és műtrágyázott prcellák termése között sttisztikilg volt igzolt különség. A tvszi sekélyművelésen műtrágyázás átlgos terméstölete cspdékos éven volt legngyo (3,979 t/h), míg legkise z szályos 2002-en (2,154 t/h). A 120 kg N/h műtrágykezelés 0,1%-os szignifiknci szint mellett három éven (2003, 2004 és 2005) is 3 t/h feletti terméstöletet eredményezett. A műtrágyázás terméstölete tvszi szántásn kedvező évjártn volt ngyo (3,516 t/h), és e htás z szályos éven mindössze 998 kg/h volt. A 120 kg N/h műtrágykezelés kedvező évjártn hozott ngyo, 3,520 t/h-os (P<0,001) terméstöletet (7. ár) ár. Az évjárt és tljművelési változtok htás termésre különöző műtrágykezelések mellett (Derecen, ) termés, t/h tvszi szántás évek nem műtrágyázott 120 kg N/h 240 kg N/h tvszi sekélyművelés Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek A műtrágyázás htásánk évenkénti értékelése A legngyo hozm műtrágykezelések átlgán kedvező évjártn, 2004-en volt (10,770 t/h). A nem műtrágyázott és műtrágyázott prcellák termései között vizsgált 5 év mindegyikéen különség megízhtó volt (8. ár). A műtrágyázás terméstölete 0,1%-os szignifiknci mellett 2004-en (3431 kg/h) és 2005-en (3093 kg/h) volt legjelentőse. A nem műtrágyázott kezelésre kedvező évjárt kivételével FAO 400-s hirid FAO 300-s hiridhez viszonyítv terméscsökkenéssel regált, cspdékos éven (2005) 1803 kg/h 16

17 terméskiesést (P<0,001) okozott. A hossz tenyészidejű hiridek tápnygigénye mgs, mint rövide tenyészidejű hirideké. A kedvezőtlen időjárás csökkentette tlj tápnygfeltáró képességét. A sok cspdék, z átlgtól elmrdó hőmérséklet lssított kukoricnövények életfolymtit. A stresszhtások növekedtek, elmrdt gyors és intenzív fejlődés. Kéthetes fenológii csúszás lkult ki, melyet hossz tenyészidő tová növelt. Ehhez párosult, hogy mgs szemnedvesség-trtlomml lehetett etkrítni FAO 400-s hiridet. Ngy vlószínűséggel ennek köszönhető ez jelentős terméscsökkenés. Jelentős terméscsökkenést (P<0,001) lehetett megállpítni 2003-n is, hol ennek mértéke 1336 kg/h volt. A 120 kg N/h kezelés hiridek összehsonlításán zonos tendenciát muttott, mint nem műtrágyázott prcellák eredményei. Kedvező évjártn (2004) FAO 400-s hirid termése 1240 kg/h-rl szignifikánsn (P<0,001) ngyo volt, átlgos évjártn (2006) zonn 768 kg/h-rl (P<0,001) csökkent FAO 300-s hiridhez képest. Tö műtrágydgot (240 kg N/h) lklmzv kedvező évjártn FAO 400-s hiriddel 10,8%-os termésnövekedést (P<0,001) lehetett elérni, míg z átlgos éven 13,7%-os terméscsökkenés muttkozott. A FAO 300-s hirid terméséen nem műtrágyázott és 120 kg N/h kezelés közötti különség, kedvező évjártn (2004) 3,114 t/h, (P<0,001), míg FAO 400-s hirid esetéen két éven is jelentős volt, 2004-en 3,748 t/h és 2005-en 3,811 t/h (3. tálázt) ár. Az évjárt és műtrágyázási változtok htás kukoric termésére (Derecen, ) termés, t/h nem műtr. 120 kg N/h 240 kg N/h évek Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek 17

18 3. tálázt. Az évjárt és műtrágykezelések htás z eltérő FAO számú kukorichiridek termésére (Derecen, ) Műtrágykezelés Hirid Termés, t/h évek Átlg Nem műtrágyázott FAO 300 3,580 ns 6,201 *** 8,140 * 8,136 *** 6,439 ns 6,499 FAO 400 3,581 4,865 8,746 6,333 5,997 5,904 átlg 3,580 5,533 8,443 7,235 6,218 6, kg N/h FAO 300 4,756 ns 8,386 ns 11,254 *** 10,512 ns 9,244 * 8,83 FAO 400 5,380 7,768 12,494 10,144 8,476 8,853 átlg 5,068 8,077 11,874 10,328 8,860 8, kg N/h FAO 300 5,079 ns 8,724 ns 11,380 *** 10,865 ns 9,606 *** 9,131 FAO 400 5,410 7,951 12,606 10,513 8,448 8,986 Jelmgyrázt: ***P=0,001%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns Az öntözés htásánk évenkénti értékelése 2002-en kezelések átlgán z öntözésnek nem volt termésnövelő htás (P<0,05), zonn 2003-n 3170 kg/h-rl növelte termés mennyiségét. Kedvező évjártn (2004) nem öntözött és öntözött kezelések termése között szignifikáns különség nem volt, míg z extrém cspdékos éven z öntözés terméscsökkentő htás 1148 t/h volt n két változt közötti különség sttisztikilg nem igzolt (9. ár). 9. ár. Az évjárt és z öntözési változtok htás kukoric termésére (Derecen, ) termés, t/h nem öntözött öntözött évek Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek 18

19 A nem öntözött prcellákon elvégzett két tljművelési változtot vizsgálv megállpíthtó, hogy tvszi szántás pozitív (1812 kg/h-rl, P<0,001) htékonysággl érvényesült z szályos éven és negtív módon 2003-s éven, hol 1367 kg/h-rl csökkentette (P<0,001) termést. A töi vizsgált éven tvszi szántásnk termésnövelő htás volt. Öntözött körülmények között tvszi szántás szignifikánsn növelte tvszi sekélyműveléshez viszonyított termést 2002-en (1169 kg/h, P<0,001) és 2004-en (911 kg/h P<0,05). A továi négy éven két tljművelési változt lklmzás között különség megízhtó eltérést nem muttott. A tvszi sekélyművelés lklmzás 2003-n jvított z öntözés htását szignifikánsn (2508 kg/h, P<0,001). A cspdékos 2005-en jelentős 1027 kg/h (P<0,05) terméscsökkenést idézett elő. A tvszi szántás kedvező (2004), és z átlgos (2006) éveken nem efolyásolt z öntözés htékonyságát. Az öntözés jelentős (3,830 kg/h P<0,001) termésnövelő volt 2003-n, míg 2002-en (876 kg/h, P<0,05) és 2005-en (1269 kg/h, P<0,001) csökkentette termést (4. tálázt). 4. tálázt. Az évjárt és z öntözés htás termésre eltérő tljművelési változtoknál (Derecen, ) Öntözés Tljművelés Termés, t/h évek Átlg nem öntözött tvszi sekélyművelés 4,002 *** 6,415 *** 10,626 ns 9,795 ns 7,966 ns 7,761 tvszi szántás 5,814 5,048 10,927 10,188 8,264 8,048 átlg 4,908 5,731 10,777 9,991 8,115 7,904 öntözött tvszi sekélyművelés 3,769 *** 8,923 ns 10,308 * 8,768 ns 8,059 ns 7,965 tvszi szántás 4,938 8,878 11,219 8,919 7,851 8,361 átlg 4,354 8,901 10,764 8,843 7,955 8,163 Jelmgyrázt: ***P=0,001%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns Nem öntözött változtn nem műtrágyázott és műtrágyázott (120 kg N/h, 240 kg N/h) kezelések közötti különség 0,1%-os szignifiknci mellet igzolhtó. A 120 kg N/h műtrágymennyiség legngyo mértéken kedvező (2004) évjártn növelte (2729 kg/h) termést. Termésnövelő htás 2005-en és 2006-n 2 t/h feletti volt. A műtrágyázás átlgos terméstölete 2004-en (2804 kg/h) izonyult jelentősenek. Öntözött változtn 120 kg N/h műtrágykezelések termésnövelő htás kg/h között változott. 19

20 Az öntözés pozitív htás nem műtrágyázott prcellákon 2003-n érvényesült (1331 kg/h, P<0,001), kedvező, cspdékos és átlgos éveken csökkenttette (P<0,001) termést. A 120 kg N/h kezelést lklmzv z öntözés 3416 kg/h-rl hldt meg nem öntözött kezelésen mért értéket. A kedvező és z átlgos évjártn z öntözésnek nem volt megízhtó htás, míg cspdékos éven 586 kg/h-rl csökkentette (P<0,05) termést. A 240 kg N/h kezelést lklmzv z öntözés pozitív htás 2003-n érvényesült 4761 kg/h-rl (P<0,001), cspdékos (2005) éven zonn 678 kg/h terméscsökkenés következett e. A töi vizsgált éven ugyn z öntözött kezelésen ngyo volt termés, zonn z itt mért terméskülönségek nem izonyultk szignifikánsnk (5. tálázt). 5. tálázt. Az évjárt és z öntözés htás termésre eltérő műtrágykezeléseken (Derecen, ) Termés, t/h Öntözés Műtrágykezelés évek Átlg nem öntözött nem műtrágyázott 3,920 4,868 8,907 8,325 6,702 6, kg N/h 5,764 6,369 11,636 10,621 8,756 8, kg N/h 5,040 5,957 11,786 11,028 8,887 8,540 átlg 4,908 5,731 10,777 9,991 8,115 7,904 öntözött nem műtrágyázott 3,240 6,199 7,978 6,144 5,734 5, kg N/h 4,372 9,785 12,113 10,035 8,964 9, kg N/h 5,449 10,718 12,201 10,350 9,166 9,577 átlg 4,354 8,901 10,764 8,843 7,955 8,163 A hektáronkénti növényszám z eltérő évjárti körülmények között ngymértéken meghtározt kukorictermesztés eredményességét és iztonságát. Nem öntözött változtn két éven z szályos és szárz 2002 és 2003-n 70 ezer tő/h-os állomány termése kevese volt, mint z 50 ezer tő/h-os állományé. A vizsgált töi éven (2004, 2005 és 2006) 70 ezer tő/h hsználtávl termésnövekedés volt, szignifikánst htást csk kedvező 2004-es éven (1163 kg/h, P<0,01) lehetett kimuttni. Öntözött kezelésen z évek mindegyikéen mgs 70 ezer tő/h-os állomány dott ngyo termést. Két éven, szárz 2003-s és cspdékos 2005-ös éven növényszám növelésének htásár szignifikánsn nem változott termés ngyság. A jó cspdékellátottságú, kedvező 2004-en 70 ezer tő/h 1255 kg/h-rl kedvezőnek izonyult, sttisztiki úton (P<0,01) is igzolhtón n (1106 kg/h, P<0,01) és 2002-en (801 kg/h, P<0,05) is tőszám növelésének htásár jelentősen emelkedett termés. 20

21 Az öntözés 2004 és 2006 kivételével szignifikáns mértéken módosított z 50 ezer tő/h állomány terméseredményét. Termésnövekedés 2003-n (2965 kg/h, P<0,001), terméscsökkenés 2002-en (1021 kg/h, P<0,01) és 2005-en (1012 kg/h, P<0,05) volt. Az öntözés 70 ezer tő/h állománysűrűségnél érvényesült, terméseredmények minden éven szignifikáns mértéken növekedtek, kivéve 2002 évet (10. ár). 10. ár. Az évjárt és z öntözés htás termésre különöző növényszám változtoknál (Derecen, ) termés, t/h nem öntözött 50 ezer tő/h 70 ezer tő/h öntözött évek Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek Nem öntözött változtn FAO 400-s hirid termése FAO 300-shoz viszonyítv 2 éven töet és 3 éven keveseet termett. A vizsgált éveken kivéve 2002-en különség megízhtó volt n FAO 400 hirid 1262 kg/h-rl (P<0,001), 2005-en 1032 kg/h-r (P<0,01) és 2006-n 970 kg/h-rl (P<0,001) termett keveseet, mint FAO 300-s hirid. A jó cspdékellátottságú (2004) éven FAO 400-s hirid lklmzás kedvező volt (1271 kg/h, P<0,001). Öntözött körülmények között vizsgált évek egyikéen sem volt két hirid termésmennyiségéen sttisztikilg igzolt különség. Az öntözés, z lcsony tenyészidejű FAO 300 hiridnél 2003-n 2816 kg/h (P<0,001) terméstöletet, míg 2005-en 1032 kg/h (P<0,001) terméscsökkenést eredményezett. A FAO 400-s hiridnél hsonlón FAO 300-s hiridhez 2003-n volt z öntözésnek termésnövelő (3523 kg/h, P<0,001) és 2005-en terméscsökkentő (957 kg/h, P<0,05) htás (11. ár). 21

22 11. ár. Az évjárt és z öntözés htás z eltérő FAO számú kukorichiridek termésére (Derecen, ) termés, t/h nem öntözött FAO 300 FAO 400 öntözött évek Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek A növényszám htásánk évenkénti értékelése A 70 ezer tő/h növényszám töi kezelés átlgán kedvező évjártú 2004-en 11,9%-os és 2006-n 10,5%-os termésnövekedést eredményezett. A terméskülönség mindkét éven 0,1%-os szint mellett igzolt. Szárz éveken növényszámok közötti eltérések nem voltk megízhtók (12. ár). 12. ár. Az évjárt és tőszámváltoztok htás kukoric termésére (Derecen, ) termés, t/h 50 ezer/h 70 ezer/h Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek 22

23 Az 50 ezer tő/h-os állománynál műtrágyázás következetesen, minden éven növelte termés ngyságát. A két műtrágykezelés (120 és 240 kg/h) között szignifikáns különség nem volt kimutthtó. A nem műtrágyázott és 120 kg N/h kezelés közötti eltérés 2002 év kivételével, hol 5%-os 0,1%-os szinten igzolt, és legngyo termésnövelő htás en volt (2587 kg/h). A műtrágyázás átlgos terméstölete 1285 és 2795 kg/h között változott. A 70 ezer tő/h lklmzásánál is megállpíthtó, hogy szignifikáns különség csk nem műtrágyázott és műtrágyázott kezelések között volt. A 120 kg N/h kezelés minden éven 0,1%-os szinten izonyult eredményesenek műtrágyázás nélküli kezeléshez viszonyítv, legngyo termésnövelő htás 2004-en (4277 kg/h) volt. A műtrágyázás átlgos termésnövelő htás is számottevő ( kg/h). A növényszám növelése nem műtrágyázott kezeléseken minden eseten kismértékű terméscsökkenést okozott. A 120 kg N/h kezelésen 5 év közül 70 ezer tő/h lklmzás 2 éven (2002 és 2003) nem, 3 éven (2004, 2005, és 2006) megízhtón mgs termésszintet (P<0,001) hozott, kedvező vízellátottság (2004) mellett dt legtö terméstöletet (1683 kg/h). A 240 kg N/h kezelés tendenciáján hsonlón lkított kukoric termését, mint 120 kg /h kezelés, kivéve cspdékos 2005 évet, hol növekedés nem volt szignifikáns. A hektáronkénti 240 kg N/h kijutttás 2004-en izonyult legeredményesenek, 1951 kg/h (P<0,001) terméstölettel (6. tálázt). 6. tálázt. Az évjárt és növényszám htás termésre eltérő műtrágykezeléseken (Derecen, ) Növényszám Műtrágykezelés Termés, t/h évek Átlg 50 ezer tő/h nem műtrágyázott 3,607 5,885 8,446 7,416 6,235 6, kg N/h 4,736 8,073 11,033 9,948 8,276 8, kg N/h 5,047 8,256 11,018 10,475 8,391 8,638 átlg 4,463 7,405 10,166 9,280 7,634 7, ezer tő/h nem műtrágyázott 3,553 5,182 8,439 7,053 6,201 6, kg N/h 5,400 8,081 12,716 10,708 9,445 9, kg N/h 5,442 8,419 12,969 10,902 9,663 9,479 átlg 4,799 7,227 11,374 9,555 8,436 8,278 23

24 Az eltérő FAO számú kukorichiridek terméseredményeinek évenkénti értékelése Az lklmzott kezelések htásánk eredményeként különöző FAO számú hiridek termése év kivételével jelentősen eltért egymástól. Szárz éven (2003) FAO 400-s hirid 908 kg/h-rl kevese (P<0,05) termést relizált, mint FAO 300-s hirid. Kedvező éven (2004) ennek z ellenkezője 1024 kg/h szignifikáns (P<0,001) termésnövekedés figyelhető meg. Az extrém cspdékos 2005-en FAO 400-s hirid vetése 841 kg/h (P<0,01), z átlgos 2006-os éven pedig 790 kg/h (P<0,001) termésveszteséget okozott (7. tálázt). 7. tálázt. Az évjárt és z eltérő FAO szám htás kukoric termésére (Derecen, ) FAO szám Termésátlg (t/h) FAO 300 4,471 ns 7,770 * 10,258 *** 9,838 ** 8,430 *** FAO 400 4,790 6,862 11,282 8,997 7,640 Jelmgyrázt: ***P=0,001%, **P=0,01%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns 50 ezer tő/h állományn két éven 2003-n és 2005-en mgs FAO számú hirid terméseredmény különsége FAO 300-s hiridhez viszonyítv nem izonyult igzoltnk, zonn 2006-n (1374 kg/h, P<0,001) csökkenés egyértelmű volt. A 70 ezer tő/h növényállományn mindkét FAO számú hirid eredménye hsonló volt, kivéve z extrém cspdékos (2005) éven, mikor 70 ezer tő/h kezelés 1486 kg/h-rl csökkentette (P<0,05) termést. A kuttási eredmények értékelése lpján tőszám növelésére FAO 300-s hirid két éven, 2004-en (1644 kg/h, P<0,001) és 2005-en (921 kg/h, P<0,05) dott lehetőséget. A FAO 400-s hiridnél mindössze egy éven, 2006-n (1387 kg/h, P<0,001) volt kedvező mgs tőszám lklmzás (13. ár). 24

25 13. ár. Az évjárt és tőszámváltoztok htás z eltérő FAO számú kukoric termésére (Derecen, ) termés, t/h FAO 300 FAO ezer tő/h 70 ezer tő/h évek Jelmgyrázt: Az zonos etűvel jelzett dtok Duncn-teszt lpján egymástól szignifikánsn nem különöznek A növénytermesztési tényezők együttes értékelése A tötényezős vrincinlízis MQ értéke lpján jelentőse termést módosító htás műtrágyázásnk volt vizsgált évek közül három éven (2004, 2005 és 2006), tljművelésnek 2002-en és z öntözésnek 2003-n. A htás mindegyike, 0,1%-os szinten igzolt. A fő tényezők közül 2002-en és 2003-n növényszám, 2002-en hirid és n z öntözés és tljművelés nem muttott szignifikáns különséget. A szignifikáns kölcsönhtások közül tljművelés hirid két éven 2002-en (P<0,01) és 2005-en (P<0,001), műtrágy öntözés 2003-n (P<0,001), műtrágy növényszám 2004-en (P<0,001) és 2006-n növényszám hirid (P<0,001) interkció izonyult erőteljesenek (8. tálázt). Összegzésképpen megállpíthtó T-teszt lpján kezelések átlgán, hogy tvszi szántás (8,204 t/h) iztosított kukoric számár jo feltételt, zonn 341 kg/h tölethozm nem izonyult szignifikáns különségnek tvszi sekélyműveléshez (7,863 t/h) viszonyítv (14. ár). Ugyncsk nem volt sttisztikilg igzolt különség nem öntözött (7,904 t/h) és z öntözött (8,163 t/h) kezelések, vlmint FAO 300-s (8,153 t/h) és FAO 400-s (7,914 t/h) hiridek között sem. 25

26 Termés, t/h 8. tálázt. A kukoric termésének összevont vrincinlízis eredménye (Derecen, ) Tényezők Szignifiknci szint Öntözés (A) ** *** ns *** ns Tljművelés (B) *** *** *** * ns Növényszám (C) ns ns *** * *** Hirid (D) ns *** *** *** *** Műtrágy (E) *** *** *** *** *** A B ns *** * ns * A C * ns ns ns ** A D ns ns * ns ns A E *** *** *** *** *** B C ns ns ns ns * B D ** ns ns *** *** B E ** *** ns *** * C D * ns *** *** *** C E ns ns *** ** *** D E ns ns ns *** * Jelmgyrázt: ***P=0,001%, **P=0,01%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns 14. ár. A tljművelés htás kukoric termésére (Derecen, ) tvszi sekélyművelés tvszi szántás A 70 ezer tő/h-os állomány termése 5%-os szignifiknci szint mellett 489 kg/h-rl volt megízhtón ngyo, mint z 50 ezer tő/h hozm. A műtrágyázási kezelések között jelentős különség nem műtrágyázott (6,202 t/h) és műtrágyázott kezelések között lkult 26

27 Termés, t/h Termés, t/h ki. A 120 kg N/h kezelés termésátlgához képest szignifikánsn nem tért el 240 kg/h kezelés terméseredménye (15. ár). 15. ár. A műtrágyázás htás kukoric termésére, (Derecen, ) Nem műtrágyázott 120 kg N/h 240 kg N/h Az öt év terméseredményeit értékelve megállpíthtó, hogy környezeti tényezők jelentős htást (P<0,05) gykorolnk termésre (16. ár). Kedvező évjártn (2004) 10,770 t/h-os termésmennyiség 6139 kg/h-rl volt tö mint szárz évjárt (2002) termése. Két szárz évet tekintve (pl és 2003) is 2685 kg/h-os terméskülönség relizálódott. A kedvező évjártú évhez (2004) viszonyítv 2005-en 1354 kg/h-rl és 2006-n 2735 kg/h-rl volt kevese termés. 16. ár. Az évjárt htás kukoric termésére, (Derecen, )

28 A növénytermesztési tényezők összefüggés-vizsgáltánk értékelése Vizsgáltuk z grotechniki tényezők (tljművelés, műtrágyázás, növényszám és genotípus) és termés közötti összefüggéseket nem öntözött és öntözött változtn (9. tálázt). 9. tálázt. Az grotechniki tényezők (tljművelés, műtrágyázás, növényszám és genotípus) és termés mennyisége közötti összefüggés vizsgált regresszió-nlízissel nem öntözött és öntözött változtn (Derecen, ) Összefüggés Nem öntözött Öntözött Tljművelés- Termés 0,490 *** 0,358 *** 0,077 ns 0,111 ns 0,103 ns 0,322 *** 0,009 ns 0,200 * 0,034 ns 0,054 ns Műtrágyázás- Termés 0,410 *** 0,331 ** 0,680 *** 0,669 *** 0,694 *** 0,496 *** 0,822 *** 0,867 *** 0,845 *** 0,814 *** Növényszám- Termés 0,031 ns 0,100 ns 0,299 ** 0,115 ns 0,173 ns 0,221 * 0,006 ns 0,276 ** 0,031 ns 0,272 ** Hirid- Termés 0,057 ns 0,330 *** 0,327 *** 0,290 ** 0,336 *** 0,117 ns 0,117 ns 0,171 ns 0,143 ns 0,157 ns Jelmgyrázt: ***P=0,001%, **P=0,01%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns Nem öntözött változtn vizsgált éveket külön-külön értékelve számszerűsíthető, hogy z egyes grotechniki elemek milyen eltérő módon járulnk hozzá termés kilkulásához. A tljművelés két szárz éven muttott gyenge pozitív korrelációt (r=0,490***, r=0,358***), kedvező éveken két tljművelési változt és termés közötti kpcsolt szorosság gyengé. Ez z összefüggés z öntözés htásár sem változott. A tljművelés htás determinációs együtthtó lpján (24%-kl) z szályos 2002-en nem öntözött változtn érvényesült legjon. A műtrágyázás szárz éveken gyenge erősségű összefüggést muttott (r=0.410***, r=0.331**), míg 2004-es és 2006-os kedvező éveken determinációs együtthtó lpján 46 és 48%-n, míg z extrém cspdékos éven (2005) 45%-n efolyásolt termés lkulását. Az öntözés htásár korreláció irány hsonlón lkult, szorosság minden éven erősödött. A legngyo mértékű műtrágyhtás 2004-en öntözött változtn (r=0,867***) volt. Az lklmzott növényszámok mind nem öntözött mind z öntözött változtn ngyon gyenge kpcsoltot mutttk terméssel. Az évek közül kedvezőnek 2004-es év számított, hol determinációs együtthtó lpján 8,9%-n (nem öntözött) és 7,6%-n (öntözött) volt termést efolyásoló htás. FAO szám tekintetéen leggyengé összefüggés nem öntözött változtn z szályos 2002-en volt, mjd kedvező évjártokn ez z összefüggés szoros. Öntözés htásár genotípusok szerepe kevésé érvényesült. Összességéen megállpíthtó, hogy z grotechniki tényezők közül termésre gykorolt htás tekintetéen műtrágyázás muttott legszoros összefüggést és z öntözés tová növelte htást. 28

29 4.2. A vetésidő htásánk értékelése ngykereki kísérleten A tljhőmérséklet változásánk értékelése 2007-en tlj hőmérséklete kori vetés lklmávl meghldt (15,7 o C) jvsolt 12 o C- os értéket, de vetést megelőző 12 np átlghőmérséklete (12,7 o C) is mgs volt. Mgs hőmérsékleteket (16,5, illetve 14,9 o C) mértünk továi két vetési időpontn is. A 2008-s éven mind vetéskor mind vetést megelőző npokn z előző évhez viszonyítv szignifikánsn lcsony hőmérsékletet mértünk. A kori vetéskor mért tljhőmérséklet (11,2 o C) és vetés előtti npok átlg (10,6 o C) nem érte el vetéshez szükséges minimum12,0 o C-os hőmérsékletet. A tlj április 21-tól kezdődően melegedett fel és trtósn is meghldt küszöértéket en áprilisn tö mint 4,0 o C-kl volt melege, ennek következtéen tlj gyorsn felmelegedett. A kori vetési időpontn már optimális volt tljhőmérséklet, április 8-tól tlj hőmérséklete ugynis trtósn meghldt 12,0 o C-ot. A 2010-es év tvszán z átlgnál tö cspdék hullott és hőmérséklet is hűvöse volt, ennek köszönhetően kori vetés előtti npok átlg (10,0 o C) nem érte el vetéshez szükséges 12,0 o C-os hőmérsékletet. A tlj csk április 24-től kezdődően melegedett fel trtósn 12,0 o C felé en tlj hőmérséklete z első vetés lklmávl 5,6 o C volt és következő 10 npon keresztül sem érte el 12,0 o C-os küszöértéket. Az optimálisnk számító vetésidőpontn 14,5 o C, késői vetéskor 20,6 o C volt, mely hozzájárult z egyenletes keléshez. A tljhőmérséklet 2012-en sem kori vetéskor sem z optimális vetéskor nem ért el trtósn 12,0 o C-ot. A késői vetés idejére tlj már jól felmelegedett (16,8 o C). A vizsgálti eredmények vrincinlízis értékelésekor kitűnik, hogy 6 év átlgán vetéskori tljhőmérséklet nem, vetéstől kelésig eltelt idő tljhőmérséklete zonn erősen (P<0,001) szignifikáns htást gykorol termésre. Az évenként elvégzett regressziós összefüggés-vizsgált mindössze 2011-en muttott szoros (r=0,806) összefüggést vetéskori tljhőmérséklet és termés között, töi vizsgált éven ez kpcsolt gyengének izonyult (10. tálázt). A vetés és kelés között eltelt idő ltt mgot ért stresszhtások (hőmérséklet, cspdék, tljlkó kártevők, st.) megmuttkoznk terméseredményeken is, ezért fontos gyors és egyöntetű kelés. A tljhőmérséklet kelést efolyásoló direkt htást vizsgált évjártok közül 2012-en (r=0,638***) és 2011-en (r=0,787***) muttott, töi eseten meghtározó tényezőnek más tényezők (pl. tlj felső részének nedvességtrtlm, mgágy minősége, vetés mélysége st.) számítottk. A kori vetésen 6 év átlgán tlj hőmérséklete 11,7 o C 29

30 volt, z optimális és késői vetéseken rövidül kelési npok szám, mivel tlj hőmérséklete emelkedik. A vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérséklete és termés között késői vetésnél volt közepes (r=0,503***) összefüggés, vgyis termést tljhőmérséklet determinációs együtthtó lpján 25,3%-n efolyásolt. 10. tálázt. A tljhőmérséklet (vetéskor, vetéstől kelésig terjedő időszk) és termés mennyisége közötti összefüggés vizsgált regresszió-nlízis eredménye (Ngykereki, ). Összefüggés Vetéskori tljhőmérséklet termés Vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérséklete termés Jelmgyrázt: ***P=0,001%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns Évek ,366 * 0,022 ns 0,290 ns 0,272 ns 0,806 *** 0,273 ns 0,133 ns 0,020 ns 0,176 ns 0,452 ns 0,787 *** 0,638 *** Mindhárom FAO számú hiridnél vetésidők átlgán 2011-en szoros pozitív, míg 2012-en FAO 200-s (r=0,814***), FAO 300-s (r=0,821***) hiridnél szoros negtív és FAO 400-s hiridnél közepes negtív (r=0,583*) összefüggés volt termés és csírázási időszk tljhőmérséklete között. Az extrém cspdékos éven (2010) FAO 200-s (r=0,693*) és FAO 400-s (r=0,535*) hiridnél közepes pozitív, FAO 300-s hiridnél gyenge pozitív összefüggés dódott. A vizsgált töi évéen mgot ért környezeti tljhőmérséklet gyengén pozitívn efolyásolt kelési erélyt, kivéve FAO 400-s hirid 2007, 2008 és 2009 évi eredményét, hol kölcsönhtás szintén gyenge, de negtív előjelű volt (11. tálázt). 11. tálázt. Az évjárt htás vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérséklete és z eltérő FAO számú hiridek termés mennyisége közötti összefüggésre, regresszió-nlízis eredménye (Ngykereki, ) Hiridek Vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérséklete és termés összefüggése FAO 200 0,174 ns 0,135 ns 0,258 ns 0,693 * 0,807 ** -0,814 *** FAO 300 0,218 ns 0,255 ns 0,495 * 0,111 ns 0,893 *** -0,821 *** FAO 400-0,465 ns -0,349 ns -0,128 ns 0,535 * 0,831 ** -0,583 * Jelmgyrázt: ***P=0,001%, **P=0,01%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns 30

31 Az évek átlgán elvégzett regresszió nlízis vizsgált kimuttt, hogy vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérséklete kori vetést lklmzv és rövide tenyészidejű hiridek termése között gyenge pozitív kpcsolt lkult ki, FAO 400-s hiridnél zonn efolyásoló htás determinációs együtthtó lpján 46,5%-os volt. Az optimális vetésidően FAO 300-s és FAO 400-s hiridek termésátlg gyenge összefüggést muttott vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérsékletével, közepesen szoros (r=0,520*) összefüggésen volt FAO 200-s hiridnél. A késői vetésen kori vetéshez hsonlón vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérsékletének FAO 400-s hirid termésének lkulásán volt meghtározó szerepe (r=0,531**) (12. tálázt). 12. tálázt. Az eltérő FAO szám htás vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérséklete és z eltérő vetésidők termés mennyisége közötti összefüggésre, regresszió-nlízis eredménye (Ngykereki, ) Vetésidő Vetéstől kelésig terjedő időszk tljhőmérséklete és termés összefüggése FAO 200 FAO 300 FAO 400 Kori 0,129 ns 0,153 ns 0,682 *** Optimális 0,520 * 0,147 ns 0,430 * Késői 0,121 ns 0,142 ns 0,531 ** Jelmgyrázt: ***P=0,001%, **P=0,01%, *P=0,05%, ns= nem szignifikáns Vetésidő htás termésre A kéttényezős, véletlen lokk kísérleti elrendezés szemtermésre vontkozó vrincinlízisét évenként elvégeztük (13. tálázt). A közepes négyzetes eltérés (MQ) értékek lpján tényezők közül vetés idejének htás volt legjelentőse 2010., és éveken, míg 2008-s és 2009-es éveken vetésidő htás sttisztikilg nem izonyított. A hiridek közötti különség minden éven 0,1%-os (2007, 2008, 2012) 1%-os-os (2009) és 5%-os (2010, 2011) sttisztikilg megízhtónk muttkozott. A hirid vetésidő kölcsönhtás 2007-en volt szignifikánsn kimutthtó éven hiridek átlgtermése Duncn-féle teszttel 5%-os szignifiknci szint mellett optimális vetésidően volt legngyo (6,521 t/h). A késői vetés szemtermésétől 1087 kg/h-rl, kori vetés szemtermésétől 840 kg/h-rl termett töet. A kori vetés termése szignifikánsn nem volt ngyo (5,681 t/h) késői vetés esetén tpsztltnál (5,434 t/h). 31