A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II."

Átírás

1 A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II. KÉZIKÖNYV A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉHEZ Budapest, augusztus hó 1/152

2 A kézikönyvet készítették Pej Kálmán kl. építőmérnök vezetésével Bdr Ádám, gegráfus-közgazdász Ivány Dániel, közlekedésmérnök hallgató Kalincsák István, mérnök, műszaki tanár Németh Jáns, kl. közlekedésmérnök Szabó Kristóf, környezetvédelmi mérnök Sztaniszláv Tamás, kl. építőmérnök 2/152

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Célk és alapelvek Integrált közlekedési rendszer megteremtése A kerékpárhasználat részarányának növelése A kínálati jelleg megteremtése A közlekedési mód szabad megválasztásának lehetővé tétele Kerékpársbarát közlekedési rendszer megteremtése A fejlesztési cél és faladat pnts megfgalmazása Ajánltt döntéshzói szemlélet A kerékpárzásról általában A kerékpárzás előnyei A kerékpárzás hátrányai A kerékpárfrgalm főbb jellemzői A magyarrszági kerékpárs civil szervezetek rövid bemutatása Kerékpárzás integrálása a területi és a települési fejlesztési rendszerekbe A kerékpárfrgalmi létesítmények A kerékpárfrgalmi létesítmények fajtái Önálló kerékpárfrgalmi létesítmények Kerékpársáv Közút melletti kétirányú kerékpárút Közút melletti kétldali egyirányú kerékpárút Elválaszttt gyalg- és kerékpárút Elválasztás nélküli gyalg- és kerékpárút Az útpálya felületén burklati jellel jelölt kerékpárfrgalmi létesítmények Kerékpárs nym Nyittt kerékpársáv Nem önálló kialakítású, de kerékpárzás céljára igénybe vehető vegyes frgalmú felületek Széles frgalmi sáv Autóbusz frgalmi sáv Csillapíttt frgalmú terület Egyirányú frgalmú utca Részlegesen vagy teljesen burklt útpadka Kisfrgalmú utca Párhuzams szervizút Árvédelmi töltés Erdészeti üzemi út Mezőgazdasági út Kiegészítő létesítmények Más létesítmények Közlekedésbiztnság fkzása, tanpályák Szabadidős és sprt tevékenységhez kapcslódó kerékpárs pályák, versenypályák A kerékpárfrgalmi létesítmények alkalmazásának szempntjai /152

4 6.1. Üzleti lehetőségek Közösségszervező erő A hálózattervezés szempntjai Célszerű, hatékny, biztnságs és a műszaki előírásknak megfelelő kerékpárs létesítmények kiválasztásának módszertana Alapelvek Elválasztás a közúti frgalmtól Elválasztás a gyalgs frgalmtól Keresztmetszeti kialakítás szempntjai, burklatk kiválasztása Kerékpár parklók, tárlók Alapelvek A szükséges kerékpártárlók számának meghatárzása Rövid idejű parklást lehetővé tevő létesítmények Fajtáik Kerékpár támaszk követelményei A Kerékpárs Magyarrszág Prgram B+R kerékpártárlókra vnatkzó paraméterkönyve szerint Hsszú idejű tárlást lehetővé tevő létesítmények Kerékpárk hsszú távú elhelyezése az ingatlann belül Kerékpártárló kialakítása mélygarázsban, parklóházban A kerékpártárlót az utcáról burklati jellel jól láthatóan jelölni Kerékpárs pihenőhelyek Intermdalitás Javaslat a kerékpárfrgalmi létesítmények megvalósítási flyamatára A közösségi igény figyelembe vétele A tervező kiválasztása A tervezés flyamata Gyakran előfrduló hibás megközelítések A tervezést megelőző előkészítési flyamat A tervezés flyamata A tervek engedélyeztetésének flyamata Tervbírálat Engedélyezés Tapasztalatk Az eljárás gyrsításának lehetősége az NKH szerint Eljárási rend az Útügyi Műszaki Előírásk alóli felmentési kérelmekhez A felmentés szükségessége Előzmények Az útügyi műszaki előírásk alól kért felmentések elbírálásának flyamata Az eljárásrendtől eltérő módn benyújttt kérelmek Az elbírált kérelmekkel kapcslats feladatk Egyéb felmentés Közbeszerzés Az építés flyamata A meglévő kerékpárs alaplétesítmények tvábbfejlesztése /152

5 8. A megvalósítás pénzügyi lehetőségeinek feltárása (BÁ) A kerékpárs infrastruktúra fejlesztésének pénzügyi frrása A létesítmények becsült költségei Javaslatk a kerékpárs létesítmények jbb kihasználására Közlekedési célú kerékpárutakról tájékztatás (kampányk) Kerékpárs infrastruktúráhz kapcslódó PR Kerékpárs közlekedés népszerűsítése Kerékpárs közlekedés ktatása Szabadidős turisztikai célú kerékpárzás népszerűsítése (kerékpársbarát szlgáltatásk, kritériumk) Turisztikai szlgáltatásk Turisztikai kiadványk, PR, marketing Település szintű kerékpárs rendőri járőrszlgálat A kerékpárs rendőrök előnyei és a járőrszlgálat alkalmazási területei A kerékpárs járőrszlgálat megvalósítása lépésről lépésre Kapcslatfelvétel a rendőrséggel Frrásk rendelkezésre állásának biztsítása, előkészítése Kerékpárs járőrök tbrzása és ösztönzése Eszközök kiválasztása, jóváhagyatása a Rendőrséggel Eszközök beszerzése és átadása a rendőrségnek, használatbavétel Tvábbi együttműködési lehetőségek, PR Javaslat a kerékpárutak fenntartásának ptimalizálásáhz, értékeléséhez Fenntartási mdell ismertetése, ajánlásai Hazai és EU frrású támgatásban részesült kerékpárs létesítmények fenntartásának ellenőrzése, lehetséges szankciók Kerékpárút-ellenőri rendszer kialakítása, civilek bevnása KMSZ A célk teljesülésének mérése és értékelése Frgalmszámlálásk A kerékpárs és gyalgs frgalm keresztmetszeti számlálásának végrehajtása A frgalmszámlálás végrehajtása Az adatk értékelése, dkumentálása A kerékpárs frgalm nagyságának meghatárzása becsléssel A kerékpárs frgalm várható nagyságának előrebecslése Közvélemény kutatásk szempntk, kérdések Kerékpárs létesítmények nyilvántartása (KeNyi) Adatszlgáltatás a KeNyi adatbázisába Alapelvek Adatszlgáltatási frmátum A kerékpárs létesítmények adatfelmérésének módszertana Internetes felület Adatszlgáltatási rend Mellékletek Tervezési diszpzíció javaslat A KözOP keretében megvalósítandó kerékpárutak tervezési szempntjai /152

6 12.3. Együttműködési megállapdás javaslat az építés, fenntartás és a hasznsítás támgatásáhz Az Együttműködési/Knzrciumi Megállapdás tárgya Az Együttműködési/Knzrciumi Megállapdás célkitűzése Az egyes felek feladatai A 2. pntban felsrlt célkitűzések megvalósítása érdekében a Megállapdás Tagjai a következő feladatkat tűzik maguk elé A Megállapdás tevékenységét az alábbi irányelvek szem előtt tartásával végzi Kerékpárfrgalmi létesítmények mellé telepítendő fák (mély gyökerű fajta ajánlat) ftókkal, a nem ajánlttakat áthúzva A kerékpárs turisztikai prjektek és termékek sajátsságai A kerékpárpárs turizmus marketingjének (marketing mix) elemei A kerékpárs turisztikai termékek fejlesztésének kncepciója Kerékpársbarát vállalkzói hálózatk Prmóció Megtérülési számításk Haszns címek jegyzéke Haszns címek, hnlapcímek Kerékpárs civil szervezetek jegyzéke Kerékpárút tervezők jegyzéke Ajánltt szakmai irdalm Tanulmányk, kutatásk Nymtattt anyagk Elektrnikus anyagk /152

7 1. Célk és alapelvek A kerékpárs frgalm elősegítése és nagybb térnyerése érdekében a kerékpárfrgalm szervezésének területén nagybb tapasztalattal rendelkező rszágk gyakrlatára is tekintettel a kiemelt közlekedésplitikai célk az alábbiak Integrált közlekedési rendszer megteremtése A kerékpárs közlekedés a közlekedési rendszer fnts része, amelyet a közlekedési rendszerbe kell integrálni a biztnságs, gyrs és akadálymentes kerékpárs közlekedésfeltétel-rendszer megteremtésével. A kerékpárs közlekedés nem idegen test a közlekedési rendszerben, hanem fnts részegység, a kerékpár pedig közlekedési eszköz. E közlekedési eszköz használatának lehetővé tétele alapvető cél. A kerékpár, mint közlekedési eszköz számára biztsítani kell az infrastrukturális elemeket (útpálya, frgalmtechnika) kmbinált utazás lehetőségének megteremtését kerékpár támaszk és kerékpár tárlók építését A kiindulás mindig hálózati szemléletű legyen. Nem feltétlenül az épített kerékpárfrgalmi létesítmény (pl.: önálló kétirányú kerékpárút, kerékpársáv vagy gyalg- és kerékpárút) lehet a megldás. Egy adtt területen a biztnságs kerékpárzás feltételrendszerének megteremtése legyen a cél, amelyet takaréks szemléletű, ugyanakkr biztnságs és a kerékpársk céljainak megfelelő rendszer kialakítása a cél. Lehetővé kell tenni azt, hgy a kerékpárt össze lehessen kapcslni más közlekedés eszközökkel (pl.: személygépkcsi közlekedés, vasúti közlekedés, autóbusz közlekedés) A kerékpárhasználat részarányának növelése A településeken alapvető célnak tekintendő az egyéni gépjármű frgalm fkzats és céltudats csökkentése, a vársk emberi életre alkalmasabbá tétele a közösségi közlekedés és a kerékpárs frgalm részarányának növelésével. Közepes nagyságú síkvidéki településeken a kerékpárhasználat %, nagyvárskban % részarány tekintendő elérendő közlekedésplitikai célnak. A kerékpárs közlekedés minél nagybb részesedési arányának elérése alapvető társadalmi érdek, mert ez hzzájárul a környezeti terhelések (zaj, rezgés, füst, pr, kárs anyagk), az energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint az életritmus szelídebbé, az emberi kapcslatk színesebbé és nyitttabbá válásáhz, tvábbá a fizikai állapt és erőnlét megőrzéséhez. A részarány növeléséhez hzzá tartzik a tájékztatás is, mert tudatsítani kell az emberekben azt, hgy élőhelyünk minősége és megőrzése lyan alapvető cél, amelyet a közlekedési eszközök környezet-tudats megválasztása nagyn jelentősen beflyásl A kínálati jelleg megteremtése A kerékpárs frgalm jelentősebb növekedése akkr várható, ha ez a közlekedési mód kínálati jellegűvé válik, azaz ha a kerékpárs frgalmat a biztnságs, összefüggő, a kerékpársk úti céljaival összhangba hztt, flyamats hálózatt alktó kerékpárfrgalmi létesítmények rendszerbe szervezetten biztsítják. A létesítmények kialakítása legyen igényes, biztnságs, és praktikus, hgy minél több embernek jöjjön meg a kedve a kerékpárzáshz. Ehhez az szükséges, hgy már a tervek magas műszaki színvnalúak, a kivitelezés pedig szakszerű és a lehető legmagasabb minőségi szintűek legyenek, mert csak így érhető el az igényes műszaki színvnal, ami valós alternatívát jelent a frgalmi sávban való közlekedéshez képest. Az ilyen 7/152

8 létesítmények mert célszerűek, biztnságsak, magas műszaki színvnalúak kedvet ébresztenek a kerékpárzásra minden krsztály számára A közlekedési mód szabad megválasztásának lehetővé tétele A közlekedők számára lehetővé kell tenni azt, hgy a különböző közlekedési módk közül a céljaiknak és lehetőségeiknek legmegfelelőbb közlekedési módt szabadn választhassák meg, és azkat a lehető legrugalmasabban kmbinálni is tudják. A kerékpárzás a rövidtávú utazásk srán (0,3-5,0 km között) a leggyrsabb közlekedési mód, amely hsszabb távlságk esetén a közösségi közlekedéssel pársítva versenyképes az egyéni gépjármű használattal szemben. Fnts cél a közösségi közlekedés használatának növelése érdekében az arra ráhrdó kerékpárs frgalm lehetőségének megteremtése. Ehhez a biztnságs kerékpártárlók építése és a kerékpárkölcsönzés megvalósítása is alapvető fntsságú. A kerékpársbarát környezet kialakítása és a biztnságs kerékpárhasználat lehetővé tétele az egyéni gépjárműhasználathz hasnlóan egyben az emberek szabadabb (menetrendtől függetlenített) időgazdálkdásának lehetőségét is megteremti Kerékpársbarát közlekedési rendszer megteremtése A kerékpárs infrastruktúra-tervezés fő szempntjai a jövőben a következők legyenek: A kerékpár a KRESZ szerint: jármű ezért alapesetben az útn a helye (nem a járdán). A kerékpárs: járművezető viselkedjen (és viselkedhessen) úgy, hgy cserébe őt is annak tekintsék. A kerékpárs frgalm szervezése srán tett intézkedések akkr tekinthetők sikeresnek és kerékpársbarátnak, ha: a közlekedés srán a kerékpársk a lehető legnagybb biztnságban vannak, a kerékpárs frgalm flyamatsan, kevés megállással, a lehető legrövidebb útvnaln haladva érhet célba, a kerékpársk gyrsan, könnyen, akadálymentesen és kényelmesen haladhatnak a település bármely területén, a kerékpárzás nincs krlátzva, hanem a feltételei: az útpálya, a biztnságs parklás és a kiváló tájékztatás biztsítttak, a várs vezetés és a település vállalkzói köre megérti és támgatja a kerékpárs közlekedés fntsságát, a kerékpár a többi járművel egyenrangú szereplője a közlekedésnek (a tervezés, finanszírzás, fenntartás, frgalmszervezés flyamatában), minden vársfejlesztési és közlekedésfejlesztési prjektnél vegyék figyelembe a kerékpárfrgalmi szempntkat, az önkrmányzatnál, kistérségi társulásknál a közúti hatósági és kezelői szinteken legyen külön felelős és elkötelezett személy a kerékpárs ügyekre kisebb településeknél jelenjen meg egy önkrmányzati személy feladatkörében nagybb településeken, kistérségeknél, megyéknél szakmai kerekasztalk, tájékztatók, knferenciák segítsék az együttműködést a kerékpárfrgalmi fejlesztésekben. 8/152

9 A kerékpársbarát szempntkat a település valamennyi prjektjében beruházótól függetlenül érvényre kell juttatni. Ez azt jelenti, hgy nemcsak a közlekedési témájú prjektek (új út építése, útfelújítás, krszerűsítés) estében kell figyelni a kerékpárs közlekedés szempntjaira, hanem a magasépítési prjekteknél is! Javasljuk a magyar települések számára, hgy csatlakzzanak európai települések együttműködési hálózatáhz (Cities fr Cyclists), mely a kerékpársbarát fejlesztésekben nyújt segítséget. Más rszágk, vársk példáiból érdemes tanulni, de elemezni kell, hgy az egyes megldásk hgyan alkalmazhatóak nálunk. Azkat a megldáskat, amit máshl már elvetettek, nem célszerű alkalmazni. Fnts látni, hgy Európában a kerékpársbarát települések együttműködésben dlgznak hsszú éveken át, és flyamatsan fejlesztik a szlgáltatáskat, a hálózatt és tanulnak egymástól, segítik egymás fejlesztési törekvéseit A fejlesztési cél és faladat pnts megfgalmazása Skszr kezdődik azzal a kerékpárfrgalmi nymvnal kialakítása, hgy építsünk kerékpárutat! Ezzel idáig semmi baj nincs, sőt üdvözlendő, hgy a várs lakóiban és a várs vezetésében megérett az felismerés, hgy a kerékpárs közlekedést fejleszteni kell! Ennél a gndlatnál érdemes aznban megállni, és esetleg szakember tanácsát kikérni, mert sk esetben az önálló, elválaszttt kerékpárút, vagy kerékpársáv költséges megépítése helyett a kerékpárs közlekedésnek a közúti frgalmba való biztnságs bekapcslása tekinthető a célra vezető megldásnak. A rendelkezésre álló fejlesztési frrásk egy részét infrastruktúrafejlesztésre, másik részét tájékztatásra célszerű frdítani. Emellett fnts szempnt, hgy a kerékpárzásra kijelölt útfelületek ne a gyalgs felület rvására történjenek. A vársi közlekedésfejlesztési flyamatk srán fel kell vállalni a gépjárműfrgalm rendelkezésére álló útfelület csökkentését, a közösségi, gyalgs és kerékpárs közlekedés javára. Ezzel jelentősen hzzájárul ahhz, hgy a környezetkímélő utazási módk egyre nagybb teret nyerjenek a településeken. Ezért a tervező számára kiadtt diszpzíció megadása előtt indklt egy hálózati tanulmányterv készítése. Ez a terv az ÚT sz. Kerékpárfrgalmi létesítmények tervezése című Útügyi Műszaki Előírás szerint meghatárzza a javaslt nymvnalakat és intézkedéseket. Ez alapján érdemes kiválasztani a fejlesztési célkat és annak eléréséhez szükséges terveket. A tervezési feladat pntatlan meghatárzása egészen biztsan többlet költséggel jár, ezért már a feladat meghatárzásánál ismerni kell a tervezési szakasz hsszát, a tervezendő kerékpárfrgalmi létesítmény fajtáját, elhelyezkedését, a szükséges hidak számát, szabad nyílását, a tervezés és az engedélyezés várható időigényét Ajánltt döntéshzói szemlélet Olcsó legyen? Tartós legyen? Jól használható legyen? Fenntartási szempntból kedvező legyen? 9/152

10 Hgy a fenti kérdésekre igen válasz születhessen, ahhz az szükséges, hgy a döntéshzói, tervezői és kezelői szinteken is érvényesüljenek az alábbi szempntk: Először az egyszerűbb, lcsóbb megldáskat keressük meg! 1. Frgalmcsillapítás, sebességcsökkentés: a település egészén, vagy egyes részein. Ezzel a megldással (pl.: 30-as övezet kialakítása) a kerékpársk sebességéhez közelít a gépjárművek sebessége, ami frgalmi és frgalmbiztnsági szempntból kedvező. A kis frgalmú úthálózatn kisebb sebességgel közlekedő gépjárművek kedvező lehetőséget teremtenek a kerékpárzáshz. 2. Knfliktuspntk kezelése, frgalmszervezés: A kerékpársk által használt nymvnalakn meg kell keresni a veszélyes útszakaszkat és csmópntkat. Ezeken érdemes lyan beavatkzáskat tenni, amelyek a kerékpársk közlekedését, biztnságát segítik. Különösen fnts az isklák környéke és az da vezető útvnalak vizsgálata. 3. Kisfrgalmú utak felhasználása kerékpárzásra: Ha a nymvnala megegyezik a kerékpárs frgalm által használt és igényelt nymvnalakkal, akkr ezen útvnalak kis költséggel integrálhatók a kerékpárfrgalmi hálózatba. Ha a fenti megldásk nem vezetnek célra, vagy nem alkalmazhatóak, akkr a költségesebb megldásk: 4. Az útpálya újra felsztása: Meg kell keresni azkat az útszakaszkat, amelyek túl szélesek. Ezekből ha más szempntból lehetséges vissza lehet venni közlekedési sávt a kerékpársk számára. Az útpálya újra felsztása csak kmplex módn történhet. Valamennyi közlekedő, a mzgó és az álló járművek érdekeit így természetesen a kerékpársk érdekeit is figyelembe kell venni. 5. Épített beavatkzásk: Ezek a már ismert önálló egy vagy kétirányú kerékpárút, gyalg- és kerékpárút és a kerékpársáv építés. Az épített beavatkzásk közül az a legkedvezőbb, amelyen a kerékpárs frgalm a gépjármű frgalmmal párhuzamsan, irányhelyesen tud közlekedni. Ilyen pl. a kerékpársáv, a nyittt kerékpársáv, az egyirányú kerékpárút. 10/152

11 2. A kerékpárzásról általában 2.1. A kerékpárzás előnyei A.) Gazdasági előnyök 1.) Gazdaságélénkítés A kerékpárs infrastruktúra fejlesztése az önkrmányzatk számára gazdaságilag is megtérül, ugyanis a kerékpárs útvnalak kiépítése elősegíti, gerjeszti a kerékpárzáshz köthető vállalkzásk megtelepedését a nymvnal mentén. Ilyen vállalkzás lehet kerékpárszerviz, kerékpárblt, kerékpárkölcsönző, valamint vendéglátó-ipari egység (szállás, büfé, stb.). A vállalkzásk létrejötte növeli az önkrmányzatk adóbevételeit, tvábbá azáltal, hgy a vállalkzásk új munkahelyeket teremtenek, csökkentik a helyi munkanélküliséget, a település szciális gndjait. Mindezeken túl a helyi önkrmányzatk és a laksság számára kedvező, hgy a kerékpárs infrastruktúra fejlesztése többnyire azkat a vállalkzáskat fejleszti, amelyek jbbára a helybéli laksk tulajdnában állnak, vagyis a nyereség többsége helyben marad, és nem áramlik máshvá. A fenti állításkat több külföldi tanulmányn túl két magyarrszági kutatás eredményei is alátámasztják. Mindkét vizsgálatt a TANDEM Mérnökirda Kft. készítette. Az Állami Közúti Műszaki és Infrmációs Kht. (ÁKMI) megbízásából 2000-ben készített tanulmány részletesen vizsgálta a kerékpárs fejlesztések gazdaságfejlesztő hatását a Fertő-tó környékén és a Dunakanyarban. A tanulmány megállapítja, hgy ahl a kerékpárfrgalmi nymvnal hsszabb szakaszn, reginális szinten kiépült, tt kmly gazdaságélénkítést válttt ki. A Fertő-tavi kerékpárút mellett fekvő a kerékpárzással összefüggésbe hzható vállalkzásk 41 %-a jelezte, hgy a kerékpárs frgalm növelte a bevételüket. A Budapest-Vác-Iplydamásd kerékpárút mentén ugyanez a hatás azért nem jelentkezett, mert a kerékpársk a megépült szakaszkat reginális kerékpárútként a kutatás idején még nem használhatták. Ennek hiányában a kerékpárs turisták száma csekély vlt ábra: A vállalkzásk árbevételének növekedése a kerékpárút megépülése után a Fertő tavi régióban [%] Az árbevétel növekedést jelzett vállalkzók frgalm növekedésének súlyztt átlaga 13,4 % vlt, de néhány vállalkzónál előfrdult 30, sőt 50 %-s növekedés is. 11/152

12 2.2. ábra: A vállalkzásk árbevételének növekedése a kerékpárút megépülése után a Duna parti régióban [%] A Duna bal parti régióban is érzékelte a vállalkzók egy része a kerékpárs frgalm árbevétel növelő hatását, de ebben a régióban a növekedés súlyztt átlaga csak 2,6 % vlt. A két régió között 6-szrs arány eltérést mutatnak az adatk. Az adatk mutatják, hgy az összefüggő, hsszabb, jól kiajánltt nymvnalak vnzóak a kerékpársk számára. 2.) Az útfejlesztési és -fenntartási igények csökkenése A közúti frgalmban egy autó helyén 5 kerékpárs haladhat. Egy gépkcsi helyén pedig akár kerékpár is parklhat. A számadatk mutatják, hgy a kerékpár használata elősegíti a meglévő úthálózat hatéknyabb kihasználását és csökkenti az új utak, parklók építésére irányuló társadalmi igényeket. Ezen túlmenően a kerékpárk kzta útkárk az autókhz visznyítva elenyészőek, vagyis a kerékpárzás elterjedése ritkább időközönkénti útfelújításkat eredményez. A jbban hasznsíttt, rövidebb úthálózat, illetve a közutakhz képest kisebb helyet elfglaló kerékpárutak kevesebb útkarbantartási költséget igényelnek. Összességében a kerékpár használata a közút- és parkló -építés, -felújítás, valamint fenntartási igények csökkenésén keresztül jelentős megtakarítást eredményez az önkrmányzatk számára, és lehetővé teszi, hgy ezeket az összegeket gazdaságélénkítésre, egészségügyre, környezetvédelemre, közbiztnságra, stb. frdítsák. 3.) Energia megtakarítás A nem megújuló energiafrrásk apadása miatt kívánats, hgy a közlekedésen belül a kisebb energiafgyasztású eszközök használat kerüljön előtérbe. A kerékpárzás elterjedésének segítésével a közlekedés energiaigényességét is csökkentjük, mert a közlekedési eszközök közül ez a leghatéknyabb. Magyarrszág jelentős mértékben energiahrdzó-, azn belül kőlajimprtra szrul. A kerékpár használata csökkenti az energiafüggőséget, ezáltal a külföldi kedvezőtlen gazdasági flyamatk, válságk kevésbé érintik hazánkat. 4.) Az üzemeltetés személyi költségeinek csökkenése A kerékpár a gyalglás után a leglcsóbb közlekedési eszköz. Kanadában kimutatták, hgy ugyanakkra távlságra a kerékpárzás évi 180, a tömegközlekedés használata 936, az autózás kanadai dllárba kerül, vagyis a kerékpár 43-szr kevesebb pénzt igényel, mint az autó. Amennyiben megteremtjük a kerékpár biztnságs használatának feltételeit, és ennek következtében többen kerekeznek, úgy elősegítjük a családk közlekedésre frdíttt költségeinek csökkentését. Megtakarításukat így más, értelmesebb célkra frdíthatják. 12/152

13 5.) Az épületek védelme Az utakn több kerékpárs, kevesebb autó jelenléte csökkenti a személygépkcsik által kibcsáttt kárs anyagt, a zajt, a rezgést, és ez által mérsékeli az utak mellett található épületek kársdását. Ritkábban kell felújítani a házakat, mely jelentős megtakarításkat jelent az épület tulajdnsai, így magánszemélyek, önkrmányzatk számára. B.) Társadalmi előnyök 6.) A közösségi kapcslatk erősödése és a közlekedési mrál javulása A kerékpár kis sebességű, nyittt közlekedési eszköz, amely alkalmas arra, hgy használója közvetlen kapcslatban maradjn az emberekkel, az épített és természetes környezettel, tvábbá a kerékpárs infrastruktúra nem választja el a lakóközösségeket. Ezzel szemben az autó gyrsasága és zártsága miatt többnyire nem ad lehetőséget vezetőjének szrsabb kapcslat kialakítására környezetével. Az esetek többségében a gépkcsi vezetője áthajt kcsijával az adtt területen, így száms érdekes részletet nem vesz észre, és nincs módjában emberi érintkezéseket kialakítani. Mindezeken túl az autóutak építése skszr leépíti a helyi közösségeket, hiszen egyrészt fizikailag kettéválasztja a lakókat (frgalmas utakn, különösen autópályákn csak több kilméterenként lehet átkelni, így a krábbi ismerősök az út megépítése után csak hsszabb kerülővel látgathatják meg egymást), másrészt az autósk többsége kevesebb időt képes szánni az emberi kapcslatkra. Bár látszólag az autót használók gyrsabban és szabadabban közlekednek, de a valóságban az autó fenntartásának idő- és pénzigényessége miatt időt nem takarítanak meg vele. 7.) Az utazási lehetőségek bővülése A kerékpárzás lyan társadalmi csprtk számára is hzzáférhető, amelyek különböző kk miatt nem vezethetnek autót. Ezek közé tartznak a gyerekek, akik nem kaphatnak jgsítványt, és sk esetben a szüleikre vannak utalva közlekedésük srán; a kis jövedelműek, akik nem engedhetik meg maguknak a gépkcsi használatát, de sk esetben még a közösségi közlekedés használatát sem; valamint száms nő, akik az egy kcsival rendelkező családban kcsi nélkül maradnak, mivel a férfi viszi el az autót. Amennyiben megteremtjük a kerékpár biztnságs használatának feltételeit, úgy összességében a társadalm mbilitását is növeljük. Megteremtjük a lehetőségét annak, hgy a közlekedési szempntból hátránys helyzetű csprtk nagybb eséllyel kapcslódhassanak be a társadalmi és gazdasági flyamatkba. Különösen fnts ez lyan településeken, ahl nem megfelelő a közösségi közlekedés. C.) Környezetvédelmi előnyök 8.) A kársanyag-kibcsátás mérséklődése A kerékpár a fékek és a gumik kpásán keresztül jelentéktelen mennyiségű kárs anyagt bcsát ki. Ebből következik, hgy amennyiben elősegítjük a kerékpárzás feltételeinek javítását, a kerékpárzás előtérbe kerülését, akkr hzzájárulunk a közlekedésből származó levegő-, talajés a vízszennyezettség csökkentéséhez. 13/152

14 Ennek szükségességét az alábbi adatk támasztják alá: hazánkban az emberi tevékenység következtében kibcsáttt szén-mnxid 83 %-a, a nitrgén-xidk több mint 50 %-a, a szénhidrgének 75 %-a személygépkcsikból származik. A kibcsáttt kárs anyagk között több lyan armás szénhidrgén található például a benzapirén, ami fkzttan rákkeltő vegyület. 9.) A zajszint csökkenése A kerékpár a csengetést, a kiküszöbölhető lánccsörgést és a gumi aszfalttal történő súrlódását leszámítva nem kz zajt. A közutak mentén skszr a zaj mértéke meghaladja a megengedett értéket. Hazánkban például az elsőrendű utak mellett a határérték 65 dba, miközben a mért zajszint csúcsfrgalmban skszr dba. A zaj kárs hatása a laksknál kisebb terhelés esetén alvatlanság, fáradtság frmájában jelentkezik. Jelentősebb zajterhelés srán vérkeringési prblémákat és halláskársdást idézhet elő, valamint hzzájárulhat depresszió kialakulásáhz is. 10.) A hulladékmennyiség mérséklődése A kerékpárgyártás srán kb. 250-szer kevesebb hulladék keletkezik, mint a gépkcsik előállításakr. Amennyiben a kerékpárzás lehetőségeinek bővítésével elősegítjük azt, hgy családk ne vegyenek másdik autót, úgy hzzájárulunk egyúttal a hulladékmennyiség csökkentéséhez. 11.) A környezeti kárk csökkenése A kerékpárzás nem vált ki nagybb természeti kárkat, mert egyrészt a kerékpárs infrastruktúra kevesebb helyet vesz el a természettől, másrészt a kétkerekűek kevés állatt ütnek el, növényt tapsnak le. Körültekintő kerékpárzással még a békák, a csigák és a nagybb testű rvark is kikerülhetőek. Ezzel szemben a közutak kmly természeti kárkat kzhatnak azáltal, hgy akadályzzák az állatk vándrlását, és ezzel összefüggésben állatk skasága válik az autók áldzatává. Kiemelten veszélyeztetettek a hüllők, ugyanis őket éjszakánként vnzza a melegebb útburklat, és így pusztulásuknak nagybb az esélye. Az autók természetvédelmi kárkzására jellemző példa, hgy kra tavasszal a kétéltű fajk egy része, így például a barna varangyk a téli menedéket nyújtó erdőkből ezrével vándrlnak a szaprdási helyük felé, és amennyiben vnulási útjukat közút keresztezi, úgy százával pusztulnak el a gépkcsik miatt. D.) Egyéb előnyök 12.) A térfglalás mérséklődése Öklógiailag értékes területeken és zsúflt várskban kívánats, hgy a közlekedés minél kisebb területet vegyen igénybe. Tekintve, hgy egy 2 1 sávs autóút terület szükséglete nem kizárólag a szűk értelemben vett útfelületet figyelembe véve szélességben 15 méter, míg a kerékpárúté 4 méter, tvábbá egy autó helyén több kerékpár közlekedhet illetve tárlható, ezért a kerékpárzás népszerűsége hatéknyabbá teszi a terület-felhasználást, csökkenti a közlekedés területigényét. Mindezeken keresztül a közlekedés kevesebb helyet fglal el az emberek, állatk és növények elől. 14/152

15 Természetesen nem úgy vetődik fel a kérdés, hgy autóutat vagy kerékpárutat építsünk. Ehelyett az a kérdés, hgy amennyiben egyre többen kerékpárznak, és így az adtt időszakban kevesebben ülnek autóban, akkr ez csökkenti-e a közútfejlesztési szükségleteket. Ez utóbbira egyértelműen igen a válasz. 13.) A fenntartható területfejlesztés előmzdítása A kerékpár használata elősegíti, hgy a települések tradicinális közpntjaiban a közszlgálati funkciók, üzletek, szórakzóhelyek megmaradjanak. Ezzel szemben az autó a széttelepedési flyamatt gerjeszti. A bevásárlóközpntk, munkahelyek a közpnttól egyre távlabb és távlabb létesülnek, ezáltal elszívják a beruházáskat a belső településrészektől. A terjeszkedési flyamat felszabdalja az adtt területet, veszélyeztetve ezzel többek között az öklógiai hálózatt. 14.) Az egészségmegőrzés elősegítése A nem versenyszerű kerékpárzás az egyik legegészségesebb frmája a sprtnak és a közlekedésnek. Kutatásk megállapíttták, hgy a rendszeres kerékpárzás jelentősen csökkenti a keringési rendellenességek kialakulásának veszélyét. A kerékpárzás a többi testmzgáshz hasnlóan az endrphin hrmnk (több hrmn gyűjtőneve) hatásán keresztül eufórikus állaptt vált ki. Ezek a hrmnk tulajdnképpen természetes drgk, ugyanezek lépnek működésbe, amikr valaki súlysan megsérül, és közvetlenül a baleset után nem érez fájdalmat. Ezzel szemben az autózás nem teszi lehetővé a testmzgást, tvábbá a helytelen testtartás, illetve a rssz állaptú utak könnyen kzhatnak gerincprblémákat. Szintén figyelmet érdemel az a tény, hgy közlekedés srán a kerékpársk tüdejébe a gépkcsivezetőkéhez képest kevesebb légszennyezőanyag jut be, így nitrgén-dixid esetében 2- szer, szén-mnxid esetében 2,5-szer kevesebb. 15.) A balesetek számának csökkenése A kerékpárzás térhódítása önmagában a közlekedési balesetek számának csökkenését eredményezi, ugyanis annak ellenére, hgy kerékpárral is lehet súlys, sőt haláls balesetet kzni, de sebességéből, méretéből és súlyából eredően lényegesen kisebb veszélyt jelent a többi közlekedőre nézve, mint pl. egy személygépkcsi. Mindaználtal a kerékpárs védtelenségénél fgva a közlekedési balesetek srán gyakran súlysan megsérül. A kerékpárs balesetek száma jelentősen csökkenthető a közutak frgalmának csillapításával, a kerékpárs infrastruktúra fejlesztésével és nem utlsó srban a közlekedők szemléletének átfrmálásával, a közlekedési szabályk betartásának szigrúbb ellenőrzésével. A közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt személyek számát mutatja a 2.3. ábra 2001 és 2009 között. A diagramból megállapítható, hgy a közúti balesetekben sérült és meghalt személyek száma 2006-tól csökkenő tendenciát mutat. Kizárólag a kerékpárskat tekintve, visznt növekedés figyelhető meg. 15/152

16 Közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt személyek száma összesen Közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt kerékpársk száma összesen személyek száma (fő) év 2.3. ábra: Közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt személyek száma ( ) Egy dániai kutatás szerint 1 a közlekedés közvetett hatásai miatt 10-szer többen halnak meg, mint magukban a közlekedési balesetekben. Ez az arány Magyarrszágn valószínűleg lényegesen nagybb lehet, bár erre vnatkzó hazai kutatás még nem készült. A kerékpárs közlekedés növekvő aránya kedvezően hat a közlekedésbiztnságra, mert a gépjármű vezetők és a kerékpárzók egyre inkább megtanulják az együttműködést, az egymásra figyelést. Ez a hatás az egész település közlekedésbiztnságát javítja ábra: A kerékpárs haláss balesetek számának trendje a megtett távlság függvényében 16.) A kerékpár gyrsabb, vagy a személygépkcsi? A frgalmi dugók következtében nagybb vársk jelentős részében, így Lndnban, Párizsban, Tkióban az autók átlagsebessége kb. 10 km/h, vagy az alatti. Ezzel szemben a kerékpáré átlagsan 15 km/h, tehát ezekben a várskban a kerékpár gyrsabb az autónál! 1 CTC Charitable Trust, Safety In Numbers, 16/152

17 A nemzetközi tapasztalatkat egy 1995-ös budapesti közlekedési verseny is megerősíti, amelynek srán a várs különböző külső pntjairól egyszerre indult kismtrs, személygépkcsi, kerékpárs, valamint közösségi közlekedő a Belvársba. A közel 15 km-es távlságn a kerékpár néhány percet rávert az személygépkcsira! Természetesen hsszabb távn, átlags visznyk közepette az autó gyrsabb a kerékpárnál. Összességében megállapíthatjuk, hgy a kerékpárzás térhódítása az önkrmányzatk számára is jelentős hasznnal jár. Mindenekelőtt a kerékpárs beruházásk élénkítve a helyi gazdaságt egyrészről növelik az önkrmányzat adóbevételeit, másrészről enyhíthetik a fglalkztatási gndkat. A kerékpárzás elterjedése csökkenti az útépítési, felújítási és fenntartási igényeket, amely megtakarításkat jelent a településeknek. Ezen túlmenően a több kerékpárs, a kevesebb autó a közlekedés kársanyag- és zajkibcsátását mérsékelve javítja az életminőséget és csökkenti az épületek kársdását A kerékpárzás hátrányai Száms érvet hztunk fel a kerékpár mindennapi használata mellett, aznban felvetődik a kérdés: ha mindez igaz, akkr hazánkban miért nem használják többen a kerékpárt a mindennapkban, különösen lyan településeken, elsősrban várskban, ahl használata több hasznt (levegőminőség javulása, zsúfltság csökkenése, stb.) biztsítana a magánszemélyeknek és a közösségeknek? Amikr megkérdezzük az embereket, hgy miért nem kerékpárznak, akkr általában a következő válaszkat kapjuk: kerékpárzás közben szennyezett levegőt szívhatunk be; a kerékpár védtelenebb a balesetben; féltik a kerékpárt, mert azt könnyű ellpni; nagybb csmagkat nem, vagy csak nehezen lehet szállítani kerékpárn; a kerékpár használata közben kszsak és izzadtak lesznek; kerékpárnak rssz a társadalmi megítélése, lenézik azt, aki gépkcsi helyett kerékpárral közlekedik; KRESZ ismeret hiánya; a közlekedők nem tartják be közlekedési szabálykat, különösen a kerékpárskkal szemben; kerékpárzás hatósugara krlátztt; kerékpárzás időjárás-függő; stb. A válaszkból és a tapasztalatkból azt a következtetést lehet egyértelműen levnni, hgy amennyiben a kerékpárs infrastruktúrát fejlesztjük, a közlekedési mrált a szemléletfrmálás és a közlekedési szabályk betartásának hatéknyabb ellenőrzése útján javítjuk, akkr a jelenleginél többen és többször kerékpárznak majd. A kerékpárzás egyes hátrányai pedig közömbösíthetőek, leküzdhetőek, skszr egészen egyszerű módszerekkel. Így az izzadás, bekszlódás ellen a kerékpárs védekezhet szellős ruhával vagy nadrágcsipesz használatával. A kerékpár szállítási teljesítményének növelését pedig elérheti kerékpárs ksár vagy utánfutó felszerelésével. 17/152

18 2.3. A kerékpárfrgalm főbb jellemzői A kerékpárfrgalm jellegét tekintve több igen eltérő csprtt figyelhetünk meg (túrázók, versenyzők, munkába járó kerékpársk, vasárnapi családs sétabiciklizők, kerékpárs futárszlgálat, terep kerékpársk, BMX-es gyerekek stb.), ezek aznban alapvetően két fő pólus köré csprtsíthatóak: az ún. hivatásfrgalm és a szabadidős kerékpárfrgalm tábrába. A kerékpár közlekedési eszközként való használata, a munkába, isklába járás, kerékpárral történő munkavégzés tehát a napi közlekedési igények lebnylítása. Ez a fajta kerékpárfrgalm az elmúlt évtizedekben töretlenül jelen vlt a kisebb településeken, de az utóbbi időben mind erősebben jelentkezik a várskban is, az autóközlekedési gndk lcsó és hatékny alternatív megldásaként. Ettől teljesen eltérő jellegű az ún. szabadidős kerékpárfrgalm: a mzgás élvezetéért, a családdal a természetben eltöltött szabadidő élményéért és az egészségvédelem céljából végzett kerekezés. Egyre népszerűbb a régiókat, sőt akár rszághatárkn átnyúló útvnalakat is bejáró kerékpárs turizmus. A közlekedés célú kerékpárs frgalmmal szemben a szabadidős kerékpárzás önmagában igen széles skálát ölel fel, az rszágúti versenyzéstől az erdei kerékpárzásn át a családi sétabiciklizésig. Ezen a téren világszerte éve töretlen növekedés tapasztalható, és elmndhatjuk, hgy mára hazánkban is széles körben elterjedt divat lett a biciklizés. Hétvégeken a várskból kivezető utak tele vannak kerékpárskkal. A két különböző frgalmtípus között több szempntból igen lényeges különbségek vannak, a tvábbiakban ezeket elemezzük. Utazási távlság Az utazási távlság tekintetében az ún. közlekedés célú kerékpárzás helyi, elővársi közlekedésben jelenik meg, az utazási távlság jellemzően 1 és 5 km közé esik. Ugyanakkr a szabadidős kerékpárfrgalmban jellegéből adódóan ennél hsszabb távlsággal kell számlnunk (5 km kerékpárzás kb. 20 perces mzgást jelent), de egy valamirevaló túraútvnal hssza legalább km. A fejlettebb rszágkban nem ritkák a több száz km-es kerékpárzási hsszak sem. Gyakriság és időtartam A kerékpárzás gyakrisága és időtartama eltérő a két frgalm esetén: míg az ún. közlekedési célú kerékpárzás szinte minden nap jelentkezik (méghzzá általában ugyanazn az útvnaln, a lakó- és a munkahely között napnta kétszer), addig a szabadidős frgalm döntően a nyári hónapkra és hétvégére krlátzódik. A hivatásfrgalmra jófrmán egész évben számítani kell, a havas és fagys napkat kivéve, ezzel szemben a hétvégi turizmus márciustól któberig jellemző, a nyári idegenfrgalmi csúcs pedig július-augusztusban jelentkezik. Résztvevő személyek A kerékpárfrgalmban résztvevő személyek szempntjából is lényeges különbség mutatkzik: az ún. közlekedési célú kerékpárzás srán a helyi laksk közlekednek. Emellett egyre többen járnak napnta a munkahelyükre is két keréken. A szabadidőben űzött sprtlás jellegű kerékpárzás döntően a várslakó, visznylag jó körülmények között élő, az egészségmegőrzésre gndt frdító lakssági csprtkra jellemző, amelyekben a fiatalk mellett a nyugdíjas krig szinte mindegyik krsztályt megtalálhatjuk. Ezen a téren a helyi laksk mellett jelentős hazai és külföldi vendégfrgalmra lehet számítani. 18/152

19 3. A magyarrszági kerékpárs civil szervezetek rövid bemutatása A kerékpárs civil szervezeteket a kerékpárs közlekedés több területén az önkrmányzatk partnerei, segítő társai lehetnek. Ezek a szervezetek képviselik a kerékpárral közlekedők, túrázók és sprtlók érdekeit és szervezik közösségi életüket, eseményeiket. Különleges, kerékpárs szempntú helyismerettel rendelkeznek és ismerik a kerékpárral közlekedők közlekedési szkásait, ezért célszerű bevnni őket az előkészítés és a megvalósítás flyamatába. A civil szervezeteknek egy része ma már szakmai ismeretekkel is rendelkezik. Ezért, és a már említett különleges helyismeret miatt legalább véleményezési jgkörben és/vagy a kerékpárzás népszerűsítése érdekében célszerű együttműködni velük. A civil szervezetek szerepe: a kerékpárs közlekedési igények és prblémák feltárása, összegyűjtése; javaslattétel kerékpárs útiránykra és kerékpárs létesítményekre; a tervezés flyamatában knzultáció a kerékpárzók szempntjairól és azk érvényesítési lehetőségeiről; visszajelzés a fejlesztések hatéknyságáról; üzemeltetési tapasztalatk gyűjtése; a létesítmények állapt-vizsgálata kerékpárzók szemszögéből; a kerékpárs közlekedés népszerűsítése; kerékpárs prgramk, akciók, események szervezése. Az rszágsan kerékpárs kérdésekkel fglalkzó (bejegyzett és nem bejegyzett) szervezetek bemutatása (ABC srrendben): Bringaút Egyesület Tagság: Magánszemélyek az rszág egész területén Funkciók, működési területek: Kerékpárs infrastruktúra fejlesztés segítése Kerékpárs infrastruktúra ellenőrzése Az együttműködés lehetséges területei: Critical Mass Tagság: Kerékpárs létesítményfejlesztési prjektek szakértői segítése, ellenőrzése Kerékpárs infrastruktúra állaptának ellenőrzése, felmérése Nem bejegyzett szervezet, hanem mzgalm, interneten szerveződő közösség, mely több tízezer főt mzgat meg évente kétszer Budapesten és a nagybb várskban. Funkciók, működési területek: Kerékpárs közlekedéshez kapcslódó lbby Események szervezése Az együttműködés lehetséges területei: 19/152

20 A szervezők az önkrmányzatkkal együttműködő partnerként a Magyar Kerékpársklubt jelölték meg Kerékpárs Magyarrszág Szövetség Tagság: Magyar Kerékpárs Túrázók Szövetsége, Magyar Kerékpársprtk Szövetsége, Vársi Biciklizés Barátai, Bringaút Egyesület, Kerékpár Ipari és Kereskedelmi Szövetség, Öktárs Alapítvány, Energiaklub, Balatni Kerékpárs Turisztikai Szövetség Funkciók, működési területek: Civil szervezetek összefgása, tevékenységük krdinálása ernyőszervezetként Kerékpárs közlekedés, turizmus, rekreáció területén prjektek menedzselése Az együttműködés lehetséges területei: Kerékpárs infrastruktúrafejlesztés és népszerűsítés. Kerékpárs turisztikai prjektek. Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség Tagság: Kerékpárgyártók és Kereskedők Funkciók, működési területek: A kerékpár ipar és kereskedelem területén működő cégek összefgása Az együttműködés lehetséges területei: Kerékpár kereskedelemhez és gyártáshz kapcslódó lbby tevékenyég A tagsággal szpnzri együttműködés Magyar Kerékpársklub Tagság: Kb magánszemély Funkciók, működési területek: Lbby, érdekképviselet Intenzív médiajelenlét, kmmunikáció Kerékpárs infrastruktúra fejlesztés Kerékpárzás népszerűsítése Kerékpárs turizmus Az együttműködés lehetséges területei: Kerékpárs infrastruktúrafejlesztés ellenőrzése, segítése Kerékpárzást népszerűsítő események, akciók Magyar Kerékpárs Túrázók Szövetsége Tagság: Helyi egyesületek, melyekben kb sprtló kerékpárzik 20/152

2008. évi I. törvény az Országos Területrendezési Tervrl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról (Magyar Közlöny 2008/99 szám)

2008. évi I. törvény az Országos Területrendezési Tervrl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról (Magyar Közlöny 2008/99 szám) 2008. évi I. törvény az Országos Területrendezési Tervrl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról (Magyar Közlöny 2008/99 szám) 1/6. számú melléklet Országos kerékpárút törzshálózat elemei 1. Felsõ-Dunamente

Részletesebben

Irományszám : 1-[,,Q/(1 / 6. 2000 ápr 2 1. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Módosító iavaslat

Irományszám : 1-[,,Q/(1 / 6. 2000 ápr 2 1. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Módosító iavaslat Irományszám : 1-[,,Q/(1 / 6 T. 2000 ápr 2 1. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Módosító iavaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helybe n Tisztelt Elnök Asszony!

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója A budapesti kerékpárs közlekedés fejlesztési kncepciója 2013 Tartalm 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés... 9 2. BEVEZETÉS...12 2.1. llleszkedés a magasabb szintű

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! módosító javaslatot. Országos kerékpárút törzshálózat eleme i

Tisztelt Elnök Asszony! módosító javaslatot. Országos kerékpárút törzshálózat eleme i ; J11ild~.i-r rrflu fjílfi~il1~ 1i11Y : ~ a~w ai+rrryrr ~~uii "r. ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISEL Ő MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT L`.~í `:ataia ám:~ 'OZ Érkezett: 2008 APR Z Z. Dr. Szilí Katalin asszonynak Az Országgyűlés

Részletesebben

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b.

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b. Megldásk. 1.számú tesztlap 1. Melyik felszerelés kötelező a biztnságs kerékpárzáshz? (Több jó válasz is lehet!) a. baseballsapka b. helyesen beállíttt bukósisak c. lámpák és macskaszem d. láthatósági mellény

Részletesebben

EuroVelo turisztikai célú infrastruktúra pozitív hatása a városi közlekedésre

EuroVelo turisztikai célú infrastruktúra pozitív hatása a városi közlekedésre EuroVelo turisztikai célú infrastruktúra pozitív hatása a városi közlekedésre Kerékpáros Magyarország Szövetség Kántor Noémi Kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztésének koncepcionális alapelvei a

Részletesebben

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004. PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,

Részletesebben

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása NYITOK Hálózat a Társadalmi befgadásért prgram bemutatása A Nyittt Tanulási Közpntk (NYITOK) kncepciójának kidlgzója, a prgram szakmai fejlesztő- és támgató partnere: A SZETT bemutatása A 20 éves múltra

Részletesebben

Kerékpáros infrastruktúrafejlesztések tekintetében legjelentősebb TOP forráslehetőségek Szeged MJV számára 1

Kerékpáros infrastruktúrafejlesztések tekintetében legjelentősebb TOP forráslehetőségek Szeged MJV számára 1 Szeged kerékpárfrgalmi hálózati terve, 28. sz. Melléklet 1 Kerékpárs infrastruktúrafejlesztések tekintetében legjelentősebb TOP frráslehetőségek Szeged MJV számára 1 Knstrukció Támgatható tevékenységek

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1.

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához. Kódszám: DDOP-2.1.1/D-12, KDOP-2.1.1/D-12, NYDOP-2.1.1/F-12 DAOP-2.1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Prgram Dél-Dunántúli Operatív Prgram Észak-Alföldi Operatív Prgram Észak-Magyarrszági Operatív Prgram Közép-Dunántúli Operatív Prgram Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

A kerékpározás létesítményei és azok használatához kapcsolódó ismeretek Hegyeshalom községben.

A kerékpározás létesítményei és azok használatához kapcsolódó ismeretek Hegyeshalom községben. A kerékpárzás létesítményei és azk használatáhz kapcslódó ismeretek Hegyeshalm községben. A közúti közlekedés biztnsága és zavartalansága fnts társadalmi érdek. A biztnságs és zavartalan közlekedés alapvető

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a tvábbiakban: Áht.) előírásainak megfelelően elkészült a 2014.

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia 2014. május 07. Budapest

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia 2014. május 07. Budapest Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarrszágn knferencia 2014. május 07. Budapest TELEPÜLÉS, KÖZÖSSÉG, CSELEKVÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS CÉLTERÜLETEI Kvács Edit, Közösségfejlesztők Egyesülete Arra kaptam

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvérisklai kapcslatk kialakítása Pályázók köre: általáns iskla, szakiskla, gimnázium, szakközépiskla, alapfkú művészeti iskla fenntartói Támgatás vehető igénybe:

Részletesebben

Zalakaros VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA

Zalakaros VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Zalakars VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Bevezető Várs Önkrmányzata a felnövekvő generációk társadalmi beilleszkedése érdekében kiemelt fntsságúnak tartja a család és az iskla működési feltételeinek legptimálisabb

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

Miért előnyös és hasznos a kerékpár közlekedés?

Miért előnyös és hasznos a kerékpár közlekedés? Miért előnyös és hasznos a kerékpár közlekedés? A kerékpáros közlekedés előnyei megkérdőjelezhetetlenek. 4-5 km-nél kisebb távolságon belül a kerékpár gyorsabb, mint a személygépkocsi vagy a közösségi

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése)

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése) Közlemény A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hgy a TIOP-1.2.1/08/1 Agóra -multifunkcinális közösségi közpntk és területi közművelődési tanácsadó szlgálat infrastrukturális

Részletesebben

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe és útfelújítás építési beruházás kivitelezői feladatainak ellátása AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS - módsításkkal egységes szerkezetben II.- - Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja (ÉAOP-5.1.1/B-09-2f-2012-0002-Szciális

Részletesebben

ELHELYEZÉS-ELRENDEZÉS KAROS SOROMPÓK. Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 2. Oldal 1

ELHELYEZÉS-ELRENDEZÉS KAROS SOROMPÓK. Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 2. Oldal 1 7. Vasúti átjárók A vasúti átjárók a közúti közlekedés legveszélyesebb színterei. Kerékpárutak vasúti kereszteződései a vasút előírásai szerint általában önálló jelzésekkel épülnek ki. A kerékpársk közlekedésük

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása GINOP 1.2.5-15

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása GINOP 1.2.5-15 Jelen tájékztatóban fglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatkkal kapcslats infrmációk tájékztató jellegűek,

Részletesebben

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram keretében kmplex vállalati technlógia fejlesztés kis- és középvállalkzásk számára Kódszám: GOP-2007-2.1.1/B Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

Szigetszentmiklós Szombathely Zalaegerszeg Zalakaros. XX. Szimpóziuma. Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Pécs Sarkad. Meghívó

Szigetszentmiklós Szombathely Zalaegerszeg Zalakaros. XX. Szimpóziuma. Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Pécs Sarkad. Meghívó Misklc Msnmagyaróvár Egészséges Nagykanizsa Vársk Pécs Sarkad Sprn Székesfehérvár Szentendre Szerencs Szlnk Vác Szigetszentmiklós Magyarrszági Szmbathely Zalaegerszeg Szövetsége Zalakars XX. Szimpóziuma

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Részletes megvalósíthatósági tanulmány Budapest Fővárs XII. kerület Hegyvidéki Önkrmányzat Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Megvalósíthatósági

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Prgram EOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása című knstrukcióhz érvényes: 2011. február 10-től 1 Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS

Részletesebben

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése DDOP 3.1.3/G - 14 Egészségügyi alapellátás fejlesztése Pályázók köre: helyi önkrmányzatk; helyi önkrmányzatk társulásai; helyi önkrmányzatk, önkrmányzati társulásk által létrehztt nn-prfit gazdasági társaságk,

Részletesebben

Kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására.

Kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2014. szeptember 10-i ülésére Készítette: dr. Kzma Enikő alplgármesteri jgi referens Tárgy: Tájékztató a XIV. kerületi

Részletesebben

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes Várs flyamatban lévő (egyeztetés alatt álló) településrendezési eszköz módsításairól, és ezek és az Újnnan készülő településrendezési eszközök összefüggéseiről 2013. nvemberében

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei szlgáltatókról, valamint az általuk

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2009. év Készítette: Illés Tibrné Gazd. Vez. BESZÁMOLÓ 2009. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt 2009. költségvetése az alábbiak

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Adaptált testkultúra és sprt_kkk 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ADAPTÁLT TESTKULTÚRA ÉS SPORT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK (10/2006.(IX. 25.) OKM RENDELET ALAPJÁN) 1.

Részletesebben

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt prjekt céljai Előadó: Nesztinger Péter közigazgatási főtanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail cím: nesztingerp@lab.hu Telefnszám: +36

Részletesebben

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE Gyömrő Várs Önkrmányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE ezer Ft-ban ESZKÖZÖK Előző évi költségvetési beszámló (+,-) Előző évi auditált beszámló Tárgyévi költségvetési beszámló (+,-) Tárgyévi auditált

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Biharkeresztes Várs Önkrmányzata 2013-2018. Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 5 Helyzetelemzés...

Részletesebben

L E A D E R 2007-2013.

L E A D E R 2007-2013. L E A D E R 2007-2013. M E G H Í V Ó A BAKONYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG gyűlésére 2007. któber 4. csütörtök 16 óra Zirc Vársháza (Március 15. tér 1.) (Határzatképtelenség esetén a megismételt gyűlés a meghívóban

Részletesebben

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, 2008. július 23.

Részletesebben

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése 3. számú melléklet A SZŐKE TISZA pusztulása és a jgi felelősség kérdése Furcsa mód épp a laikus civil közösség hivatkztt internetes közösségi ldalain kmmentelők részéről vetődött fel több alkalmmal is

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató Közbeszerzés zöldebben Beszerzés és éghajlatvédelem Kezdő tréning módszertani útmutató A kiadvány a Green PrcA Green Public Prcurement in Eurpe Közbeszerzés zöldebben prjekt keretében készült az Intelligent

Részletesebben

A duális felsőfokú képzés alapelvei

A duális felsőfokú képzés alapelvei A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány

Részletesebben

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba Budapest F várs XX. kerület Pesterzsébet Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba Budapest, 2009. július 31. IFUA Hrváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári

Részletesebben

NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK "ÉLETET AZ ÉVEKNEK" ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012.

NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK ÉLETET AZ ÉVEKNEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012. NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK "ÉLETET AZ ÉVEKNEK" ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012. 2 A Nyugdíjasklubk és Idısek Életet az éveknek Országs Szövetsége 1989. március 29-én alakult 139 klub részvételével.

Részletesebben

Pécs Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése

Pécs Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése Pécs Uránvárs főterének és kapcslódó közterületeinek tervezése Tervpályázati dkumentáció Kiíró Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 7621 Pécs Széchenyi tér 1. Lebnylító / Kapcslattartó Pécs2010 Menedzsment

Részletesebben

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára,

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára, Kézikönyv sprtszervezetek és önkrmányzatk számára, sprtcélú fejlesztések megtervezéséhez az EU által társfinanszírztt prgramk keretében készült a CEDEC Kft. és a Vitál Pr Kft. által készített tanulmányk

Részletesebben

5CG. számú előterjesztés

5CG. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Általános előírások. Az előírások hatálya 1.. Nemesszalók Község Önkrmányzata Képviselő-testületének 6/2008.(XI.13.) számú rendelete Nemesszalók község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Nemesszalók Község Önkrmányzatának

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A New West Kft. számára kiemelt fntsságú cél a www.newwest.hu látgatói által rendelkezésre bcsáttt személyes adatk védelme, a látgatók infrmációs önrendelkezési jgának biztsítása.

Részletesebben

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009 A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület!

ALPOLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Sürgősségi indítvány Tisztelt Képviselő-testület! A Budapest Fővárs XVI. Kerület Önkrmányzat SZMSZ-e lehetőséget ad sürgősségi indítvány

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák

Részletesebben

V/3. SZAKMAKÖZI MŰHELYEK SZERVEZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY

V/3. SZAKMAKÖZI MŰHELYEK SZERVEZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Kragyermekkri (0-7 év) prgram. V/3. SZAKMAKÖZI MŰHELYEK SZERVEZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY OTH, Budapest 2014. január TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Kragyermekkri (0-7 év) prgram Szerzők:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében A turisztikai fgadóképesség javítása c. támgatására Kódszám: KMOP-2007-3.1.2/A/B/D A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai

Részletesebben

Általános tájékoztató

Általános tájékoztató Frrás: www.hajtervez.hu Általáns tájékztató Hajókikötők és egyéb úszóművek tervezéséről és a jóváhagyás menetéről 1 2 3 4 5 6 Az első eldöntendő kérdések Az érintett szakhatóságk és jgszabályk Hajómérnöki

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS. MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram Múzeumk isklabarát fejlesztése és ktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TIOP 1.2.2/09/1

Részletesebben

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Bodor Ádám a Gazdasági és Közlekedési Miniszter kerékpáros ügyekért felelős megbízottja Budapest, 2007.12.06

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás 1. A szlgáltatás célja Helyi (térségi) fglalkztatási tanácsadás 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, szakmai, módszertani segítségnyújtással hzzájárulni az adtt térségben, településen a fglalkztatási helyzet

Részletesebben

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Etikai kódex Erkölcsi szabály és normagyűjtemény

Etikai kódex Erkölcsi szabály és normagyűjtemény A erkölcsi szabály és nrmagyűjtemény PROFORM Kft. 2012 évi kiadás Jelen dkumentum érvényessége kiterjed a PROFORM Kft. által végzett Kereskedelmi, tervezési, fejlesztési, értékesítési illetve ezekkel összefüggő

Részletesebben

SENZOR Kft. Magatartási Kódex

SENZOR Kft. Magatartási Kódex SENZOR Kft. Magatartási Kódex Kiadás kelte: Budapest, 2014. Július 1. 1 I. Általáns rendelkezések A. Alkalmazási terület A jelen Magatartási kódex (a tvábbiakban: Kódex ) a SENZOR Kft. (a tvábbiakban:

Részletesebben

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ 2014. június MEGBÍZÓ: GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. GENERÁLTERVEZŐ: ACZÉL

Részletesebben

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Budapest F várs XX. kerület Pesterzsébet Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala A civil és a vállalkzói szférával kialakítható kapcslatk megszervezésének mechanizmusa Budapest, 2009. július 31. IFUA Hrváth

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben