A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II."

Átírás

1 A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II. KÉZIKÖNYV A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉHEZ Budapest, augusztus hó 1/152

2 A kézikönyvet készítették Pej Kálmán kl. építőmérnök vezetésével Bdr Ádám, gegráfus-közgazdász Ivány Dániel, közlekedésmérnök hallgató Kalincsák István, mérnök, műszaki tanár Németh Jáns, kl. közlekedésmérnök Szabó Kristóf, környezetvédelmi mérnök Sztaniszláv Tamás, kl. építőmérnök 2/152

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Célk és alapelvek Integrált közlekedési rendszer megteremtése A kerékpárhasználat részarányának növelése A kínálati jelleg megteremtése A közlekedési mód szabad megválasztásának lehetővé tétele Kerékpársbarát közlekedési rendszer megteremtése A fejlesztési cél és faladat pnts megfgalmazása Ajánltt döntéshzói szemlélet A kerékpárzásról általában A kerékpárzás előnyei A kerékpárzás hátrányai A kerékpárfrgalm főbb jellemzői A magyarrszági kerékpárs civil szervezetek rövid bemutatása Kerékpárzás integrálása a területi és a települési fejlesztési rendszerekbe A kerékpárfrgalmi létesítmények A kerékpárfrgalmi létesítmények fajtái Önálló kerékpárfrgalmi létesítmények Kerékpársáv Közút melletti kétirányú kerékpárút Közút melletti kétldali egyirányú kerékpárút Elválaszttt gyalg- és kerékpárút Elválasztás nélküli gyalg- és kerékpárút Az útpálya felületén burklati jellel jelölt kerékpárfrgalmi létesítmények Kerékpárs nym Nyittt kerékpársáv Nem önálló kialakítású, de kerékpárzás céljára igénybe vehető vegyes frgalmú felületek Széles frgalmi sáv Autóbusz frgalmi sáv Csillapíttt frgalmú terület Egyirányú frgalmú utca Részlegesen vagy teljesen burklt útpadka Kisfrgalmú utca Párhuzams szervizút Árvédelmi töltés Erdészeti üzemi út Mezőgazdasági út Kiegészítő létesítmények Más létesítmények Közlekedésbiztnság fkzása, tanpályák Szabadidős és sprt tevékenységhez kapcslódó kerékpárs pályák, versenypályák A kerékpárfrgalmi létesítmények alkalmazásának szempntjai /152

4 6.1. Üzleti lehetőségek Közösségszervező erő A hálózattervezés szempntjai Célszerű, hatékny, biztnságs és a műszaki előírásknak megfelelő kerékpárs létesítmények kiválasztásának módszertana Alapelvek Elválasztás a közúti frgalmtól Elválasztás a gyalgs frgalmtól Keresztmetszeti kialakítás szempntjai, burklatk kiválasztása Kerékpár parklók, tárlók Alapelvek A szükséges kerékpártárlók számának meghatárzása Rövid idejű parklást lehetővé tevő létesítmények Fajtáik Kerékpár támaszk követelményei A Kerékpárs Magyarrszág Prgram B+R kerékpártárlókra vnatkzó paraméterkönyve szerint Hsszú idejű tárlást lehetővé tevő létesítmények Kerékpárk hsszú távú elhelyezése az ingatlann belül Kerékpártárló kialakítása mélygarázsban, parklóházban A kerékpártárlót az utcáról burklati jellel jól láthatóan jelölni Kerékpárs pihenőhelyek Intermdalitás Javaslat a kerékpárfrgalmi létesítmények megvalósítási flyamatára A közösségi igény figyelembe vétele A tervező kiválasztása A tervezés flyamata Gyakran előfrduló hibás megközelítések A tervezést megelőző előkészítési flyamat A tervezés flyamata A tervek engedélyeztetésének flyamata Tervbírálat Engedélyezés Tapasztalatk Az eljárás gyrsításának lehetősége az NKH szerint Eljárási rend az Útügyi Műszaki Előírásk alóli felmentési kérelmekhez A felmentés szükségessége Előzmények Az útügyi műszaki előírásk alól kért felmentések elbírálásának flyamata Az eljárásrendtől eltérő módn benyújttt kérelmek Az elbírált kérelmekkel kapcslats feladatk Egyéb felmentés Közbeszerzés Az építés flyamata A meglévő kerékpárs alaplétesítmények tvábbfejlesztése /152

5 8. A megvalósítás pénzügyi lehetőségeinek feltárása (BÁ) A kerékpárs infrastruktúra fejlesztésének pénzügyi frrása A létesítmények becsült költségei Javaslatk a kerékpárs létesítmények jbb kihasználására Közlekedési célú kerékpárutakról tájékztatás (kampányk) Kerékpárs infrastruktúráhz kapcslódó PR Kerékpárs közlekedés népszerűsítése Kerékpárs közlekedés ktatása Szabadidős turisztikai célú kerékpárzás népszerűsítése (kerékpársbarát szlgáltatásk, kritériumk) Turisztikai szlgáltatásk Turisztikai kiadványk, PR, marketing Település szintű kerékpárs rendőri járőrszlgálat A kerékpárs rendőrök előnyei és a járőrszlgálat alkalmazási területei A kerékpárs járőrszlgálat megvalósítása lépésről lépésre Kapcslatfelvétel a rendőrséggel Frrásk rendelkezésre állásának biztsítása, előkészítése Kerékpárs járőrök tbrzása és ösztönzése Eszközök kiválasztása, jóváhagyatása a Rendőrséggel Eszközök beszerzése és átadása a rendőrségnek, használatbavétel Tvábbi együttműködési lehetőségek, PR Javaslat a kerékpárutak fenntartásának ptimalizálásáhz, értékeléséhez Fenntartási mdell ismertetése, ajánlásai Hazai és EU frrású támgatásban részesült kerékpárs létesítmények fenntartásának ellenőrzése, lehetséges szankciók Kerékpárút-ellenőri rendszer kialakítása, civilek bevnása KMSZ A célk teljesülésének mérése és értékelése Frgalmszámlálásk A kerékpárs és gyalgs frgalm keresztmetszeti számlálásának végrehajtása A frgalmszámlálás végrehajtása Az adatk értékelése, dkumentálása A kerékpárs frgalm nagyságának meghatárzása becsléssel A kerékpárs frgalm várható nagyságának előrebecslése Közvélemény kutatásk szempntk, kérdések Kerékpárs létesítmények nyilvántartása (KeNyi) Adatszlgáltatás a KeNyi adatbázisába Alapelvek Adatszlgáltatási frmátum A kerékpárs létesítmények adatfelmérésének módszertana Internetes felület Adatszlgáltatási rend Mellékletek Tervezési diszpzíció javaslat A KözOP keretében megvalósítandó kerékpárutak tervezési szempntjai /152

6 12.3. Együttműködési megállapdás javaslat az építés, fenntartás és a hasznsítás támgatásáhz Az Együttműködési/Knzrciumi Megállapdás tárgya Az Együttműködési/Knzrciumi Megállapdás célkitűzése Az egyes felek feladatai A 2. pntban felsrlt célkitűzések megvalósítása érdekében a Megállapdás Tagjai a következő feladatkat tűzik maguk elé A Megállapdás tevékenységét az alábbi irányelvek szem előtt tartásával végzi Kerékpárfrgalmi létesítmények mellé telepítendő fák (mély gyökerű fajta ajánlat) ftókkal, a nem ajánlttakat áthúzva A kerékpárs turisztikai prjektek és termékek sajátsságai A kerékpárpárs turizmus marketingjének (marketing mix) elemei A kerékpárs turisztikai termékek fejlesztésének kncepciója Kerékpársbarát vállalkzói hálózatk Prmóció Megtérülési számításk Haszns címek jegyzéke Haszns címek, hnlapcímek Kerékpárs civil szervezetek jegyzéke Kerékpárút tervezők jegyzéke Ajánltt szakmai irdalm Tanulmányk, kutatásk Nymtattt anyagk Elektrnikus anyagk /152

7 1. Célk és alapelvek A kerékpárs frgalm elősegítése és nagybb térnyerése érdekében a kerékpárfrgalm szervezésének területén nagybb tapasztalattal rendelkező rszágk gyakrlatára is tekintettel a kiemelt közlekedésplitikai célk az alábbiak Integrált közlekedési rendszer megteremtése A kerékpárs közlekedés a közlekedési rendszer fnts része, amelyet a közlekedési rendszerbe kell integrálni a biztnságs, gyrs és akadálymentes kerékpárs közlekedésfeltétel-rendszer megteremtésével. A kerékpárs közlekedés nem idegen test a közlekedési rendszerben, hanem fnts részegység, a kerékpár pedig közlekedési eszköz. E közlekedési eszköz használatának lehetővé tétele alapvető cél. A kerékpár, mint közlekedési eszköz számára biztsítani kell az infrastrukturális elemeket (útpálya, frgalmtechnika) kmbinált utazás lehetőségének megteremtését kerékpár támaszk és kerékpár tárlók építését A kiindulás mindig hálózati szemléletű legyen. Nem feltétlenül az épített kerékpárfrgalmi létesítmény (pl.: önálló kétirányú kerékpárút, kerékpársáv vagy gyalg- és kerékpárút) lehet a megldás. Egy adtt területen a biztnságs kerékpárzás feltételrendszerének megteremtése legyen a cél, amelyet takaréks szemléletű, ugyanakkr biztnságs és a kerékpársk céljainak megfelelő rendszer kialakítása a cél. Lehetővé kell tenni azt, hgy a kerékpárt össze lehessen kapcslni más közlekedés eszközökkel (pl.: személygépkcsi közlekedés, vasúti közlekedés, autóbusz közlekedés) A kerékpárhasználat részarányának növelése A településeken alapvető célnak tekintendő az egyéni gépjármű frgalm fkzats és céltudats csökkentése, a vársk emberi életre alkalmasabbá tétele a közösségi közlekedés és a kerékpárs frgalm részarányának növelésével. Közepes nagyságú síkvidéki településeken a kerékpárhasználat %, nagyvárskban % részarány tekintendő elérendő közlekedésplitikai célnak. A kerékpárs közlekedés minél nagybb részesedési arányának elérése alapvető társadalmi érdek, mert ez hzzájárul a környezeti terhelések (zaj, rezgés, füst, pr, kárs anyagk), az energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint az életritmus szelídebbé, az emberi kapcslatk színesebbé és nyitttabbá válásáhz, tvábbá a fizikai állapt és erőnlét megőrzéséhez. A részarány növeléséhez hzzá tartzik a tájékztatás is, mert tudatsítani kell az emberekben azt, hgy élőhelyünk minősége és megőrzése lyan alapvető cél, amelyet a közlekedési eszközök környezet-tudats megválasztása nagyn jelentősen beflyásl A kínálati jelleg megteremtése A kerékpárs frgalm jelentősebb növekedése akkr várható, ha ez a közlekedési mód kínálati jellegűvé válik, azaz ha a kerékpárs frgalmat a biztnságs, összefüggő, a kerékpársk úti céljaival összhangba hztt, flyamats hálózatt alktó kerékpárfrgalmi létesítmények rendszerbe szervezetten biztsítják. A létesítmények kialakítása legyen igényes, biztnságs, és praktikus, hgy minél több embernek jöjjön meg a kedve a kerékpárzáshz. Ehhez az szükséges, hgy már a tervek magas műszaki színvnalúak, a kivitelezés pedig szakszerű és a lehető legmagasabb minőségi szintűek legyenek, mert csak így érhető el az igényes műszaki színvnal, ami valós alternatívát jelent a frgalmi sávban való közlekedéshez képest. Az ilyen 7/152

8 létesítmények mert célszerűek, biztnságsak, magas műszaki színvnalúak kedvet ébresztenek a kerékpárzásra minden krsztály számára A közlekedési mód szabad megválasztásának lehetővé tétele A közlekedők számára lehetővé kell tenni azt, hgy a különböző közlekedési módk közül a céljaiknak és lehetőségeiknek legmegfelelőbb közlekedési módt szabadn választhassák meg, és azkat a lehető legrugalmasabban kmbinálni is tudják. A kerékpárzás a rövidtávú utazásk srán (0,3-5,0 km között) a leggyrsabb közlekedési mód, amely hsszabb távlságk esetén a közösségi közlekedéssel pársítva versenyképes az egyéni gépjármű használattal szemben. Fnts cél a közösségi közlekedés használatának növelése érdekében az arra ráhrdó kerékpárs frgalm lehetőségének megteremtése. Ehhez a biztnságs kerékpártárlók építése és a kerékpárkölcsönzés megvalósítása is alapvető fntsságú. A kerékpársbarát környezet kialakítása és a biztnságs kerékpárhasználat lehetővé tétele az egyéni gépjárműhasználathz hasnlóan egyben az emberek szabadabb (menetrendtől függetlenített) időgazdálkdásának lehetőségét is megteremti Kerékpársbarát közlekedési rendszer megteremtése A kerékpárs infrastruktúra-tervezés fő szempntjai a jövőben a következők legyenek: A kerékpár a KRESZ szerint: jármű ezért alapesetben az útn a helye (nem a járdán). A kerékpárs: járművezető viselkedjen (és viselkedhessen) úgy, hgy cserébe őt is annak tekintsék. A kerékpárs frgalm szervezése srán tett intézkedések akkr tekinthetők sikeresnek és kerékpársbarátnak, ha: a közlekedés srán a kerékpársk a lehető legnagybb biztnságban vannak, a kerékpárs frgalm flyamatsan, kevés megállással, a lehető legrövidebb útvnaln haladva érhet célba, a kerékpársk gyrsan, könnyen, akadálymentesen és kényelmesen haladhatnak a település bármely területén, a kerékpárzás nincs krlátzva, hanem a feltételei: az útpálya, a biztnságs parklás és a kiváló tájékztatás biztsítttak, a várs vezetés és a település vállalkzói köre megérti és támgatja a kerékpárs közlekedés fntsságát, a kerékpár a többi járművel egyenrangú szereplője a közlekedésnek (a tervezés, finanszírzás, fenntartás, frgalmszervezés flyamatában), minden vársfejlesztési és közlekedésfejlesztési prjektnél vegyék figyelembe a kerékpárfrgalmi szempntkat, az önkrmányzatnál, kistérségi társulásknál a közúti hatósági és kezelői szinteken legyen külön felelős és elkötelezett személy a kerékpárs ügyekre kisebb településeknél jelenjen meg egy önkrmányzati személy feladatkörében nagybb településeken, kistérségeknél, megyéknél szakmai kerekasztalk, tájékztatók, knferenciák segítsék az együttműködést a kerékpárfrgalmi fejlesztésekben. 8/152

9 A kerékpársbarát szempntkat a település valamennyi prjektjében beruházótól függetlenül érvényre kell juttatni. Ez azt jelenti, hgy nemcsak a közlekedési témájú prjektek (új út építése, útfelújítás, krszerűsítés) estében kell figyelni a kerékpárs közlekedés szempntjaira, hanem a magasépítési prjekteknél is! Javasljuk a magyar települések számára, hgy csatlakzzanak európai települések együttműködési hálózatáhz (Cities fr Cyclists), mely a kerékpársbarát fejlesztésekben nyújt segítséget. Más rszágk, vársk példáiból érdemes tanulni, de elemezni kell, hgy az egyes megldásk hgyan alkalmazhatóak nálunk. Azkat a megldáskat, amit máshl már elvetettek, nem célszerű alkalmazni. Fnts látni, hgy Európában a kerékpársbarát települések együttműködésben dlgznak hsszú éveken át, és flyamatsan fejlesztik a szlgáltatáskat, a hálózatt és tanulnak egymástól, segítik egymás fejlesztési törekvéseit A fejlesztési cél és faladat pnts megfgalmazása Skszr kezdődik azzal a kerékpárfrgalmi nymvnal kialakítása, hgy építsünk kerékpárutat! Ezzel idáig semmi baj nincs, sőt üdvözlendő, hgy a várs lakóiban és a várs vezetésében megérett az felismerés, hgy a kerékpárs közlekedést fejleszteni kell! Ennél a gndlatnál érdemes aznban megállni, és esetleg szakember tanácsát kikérni, mert sk esetben az önálló, elválaszttt kerékpárút, vagy kerékpársáv költséges megépítése helyett a kerékpárs közlekedésnek a közúti frgalmba való biztnságs bekapcslása tekinthető a célra vezető megldásnak. A rendelkezésre álló fejlesztési frrásk egy részét infrastruktúrafejlesztésre, másik részét tájékztatásra célszerű frdítani. Emellett fnts szempnt, hgy a kerékpárzásra kijelölt útfelületek ne a gyalgs felület rvására történjenek. A vársi közlekedésfejlesztési flyamatk srán fel kell vállalni a gépjárműfrgalm rendelkezésére álló útfelület csökkentését, a közösségi, gyalgs és kerékpárs közlekedés javára. Ezzel jelentősen hzzájárul ahhz, hgy a környezetkímélő utazási módk egyre nagybb teret nyerjenek a településeken. Ezért a tervező számára kiadtt diszpzíció megadása előtt indklt egy hálózati tanulmányterv készítése. Ez a terv az ÚT sz. Kerékpárfrgalmi létesítmények tervezése című Útügyi Műszaki Előírás szerint meghatárzza a javaslt nymvnalakat és intézkedéseket. Ez alapján érdemes kiválasztani a fejlesztési célkat és annak eléréséhez szükséges terveket. A tervezési feladat pntatlan meghatárzása egészen biztsan többlet költséggel jár, ezért már a feladat meghatárzásánál ismerni kell a tervezési szakasz hsszát, a tervezendő kerékpárfrgalmi létesítmény fajtáját, elhelyezkedését, a szükséges hidak számát, szabad nyílását, a tervezés és az engedélyezés várható időigényét Ajánltt döntéshzói szemlélet Olcsó legyen? Tartós legyen? Jól használható legyen? Fenntartási szempntból kedvező legyen? 9/152

10 Hgy a fenti kérdésekre igen válasz születhessen, ahhz az szükséges, hgy a döntéshzói, tervezői és kezelői szinteken is érvényesüljenek az alábbi szempntk: Először az egyszerűbb, lcsóbb megldáskat keressük meg! 1. Frgalmcsillapítás, sebességcsökkentés: a település egészén, vagy egyes részein. Ezzel a megldással (pl.: 30-as övezet kialakítása) a kerékpársk sebességéhez közelít a gépjárművek sebessége, ami frgalmi és frgalmbiztnsági szempntból kedvező. A kis frgalmú úthálózatn kisebb sebességgel közlekedő gépjárművek kedvező lehetőséget teremtenek a kerékpárzáshz. 2. Knfliktuspntk kezelése, frgalmszervezés: A kerékpársk által használt nymvnalakn meg kell keresni a veszélyes útszakaszkat és csmópntkat. Ezeken érdemes lyan beavatkzáskat tenni, amelyek a kerékpársk közlekedését, biztnságát segítik. Különösen fnts az isklák környéke és az da vezető útvnalak vizsgálata. 3. Kisfrgalmú utak felhasználása kerékpárzásra: Ha a nymvnala megegyezik a kerékpárs frgalm által használt és igényelt nymvnalakkal, akkr ezen útvnalak kis költséggel integrálhatók a kerékpárfrgalmi hálózatba. Ha a fenti megldásk nem vezetnek célra, vagy nem alkalmazhatóak, akkr a költségesebb megldásk: 4. Az útpálya újra felsztása: Meg kell keresni azkat az útszakaszkat, amelyek túl szélesek. Ezekből ha más szempntból lehetséges vissza lehet venni közlekedési sávt a kerékpársk számára. Az útpálya újra felsztása csak kmplex módn történhet. Valamennyi közlekedő, a mzgó és az álló járművek érdekeit így természetesen a kerékpársk érdekeit is figyelembe kell venni. 5. Épített beavatkzásk: Ezek a már ismert önálló egy vagy kétirányú kerékpárút, gyalg- és kerékpárút és a kerékpársáv építés. Az épített beavatkzásk közül az a legkedvezőbb, amelyen a kerékpárs frgalm a gépjármű frgalmmal párhuzamsan, irányhelyesen tud közlekedni. Ilyen pl. a kerékpársáv, a nyittt kerékpársáv, az egyirányú kerékpárút. 10/152

11 2. A kerékpárzásról általában 2.1. A kerékpárzás előnyei A.) Gazdasági előnyök 1.) Gazdaságélénkítés A kerékpárs infrastruktúra fejlesztése az önkrmányzatk számára gazdaságilag is megtérül, ugyanis a kerékpárs útvnalak kiépítése elősegíti, gerjeszti a kerékpárzáshz köthető vállalkzásk megtelepedését a nymvnal mentén. Ilyen vállalkzás lehet kerékpárszerviz, kerékpárblt, kerékpárkölcsönző, valamint vendéglátó-ipari egység (szállás, büfé, stb.). A vállalkzásk létrejötte növeli az önkrmányzatk adóbevételeit, tvábbá azáltal, hgy a vállalkzásk új munkahelyeket teremtenek, csökkentik a helyi munkanélküliséget, a település szciális gndjait. Mindezeken túl a helyi önkrmányzatk és a laksság számára kedvező, hgy a kerékpárs infrastruktúra fejlesztése többnyire azkat a vállalkzáskat fejleszti, amelyek jbbára a helybéli laksk tulajdnában állnak, vagyis a nyereség többsége helyben marad, és nem áramlik máshvá. A fenti állításkat több külföldi tanulmányn túl két magyarrszági kutatás eredményei is alátámasztják. Mindkét vizsgálatt a TANDEM Mérnökirda Kft. készítette. Az Állami Közúti Műszaki és Infrmációs Kht. (ÁKMI) megbízásából 2000-ben készített tanulmány részletesen vizsgálta a kerékpárs fejlesztések gazdaságfejlesztő hatását a Fertő-tó környékén és a Dunakanyarban. A tanulmány megállapítja, hgy ahl a kerékpárfrgalmi nymvnal hsszabb szakaszn, reginális szinten kiépült, tt kmly gazdaságélénkítést válttt ki. A Fertő-tavi kerékpárút mellett fekvő a kerékpárzással összefüggésbe hzható vállalkzásk 41 %-a jelezte, hgy a kerékpárs frgalm növelte a bevételüket. A Budapest-Vác-Iplydamásd kerékpárút mentén ugyanez a hatás azért nem jelentkezett, mert a kerékpársk a megépült szakaszkat reginális kerékpárútként a kutatás idején még nem használhatták. Ennek hiányában a kerékpárs turisták száma csekély vlt ábra: A vállalkzásk árbevételének növekedése a kerékpárút megépülése után a Fertő tavi régióban [%] Az árbevétel növekedést jelzett vállalkzók frgalm növekedésének súlyztt átlaga 13,4 % vlt, de néhány vállalkzónál előfrdult 30, sőt 50 %-s növekedés is. 11/152

12 2.2. ábra: A vállalkzásk árbevételének növekedése a kerékpárút megépülése után a Duna parti régióban [%] A Duna bal parti régióban is érzékelte a vállalkzók egy része a kerékpárs frgalm árbevétel növelő hatását, de ebben a régióban a növekedés súlyztt átlaga csak 2,6 % vlt. A két régió között 6-szrs arány eltérést mutatnak az adatk. Az adatk mutatják, hgy az összefüggő, hsszabb, jól kiajánltt nymvnalak vnzóak a kerékpársk számára. 2.) Az útfejlesztési és -fenntartási igények csökkenése A közúti frgalmban egy autó helyén 5 kerékpárs haladhat. Egy gépkcsi helyén pedig akár kerékpár is parklhat. A számadatk mutatják, hgy a kerékpár használata elősegíti a meglévő úthálózat hatéknyabb kihasználását és csökkenti az új utak, parklók építésére irányuló társadalmi igényeket. Ezen túlmenően a kerékpárk kzta útkárk az autókhz visznyítva elenyészőek, vagyis a kerékpárzás elterjedése ritkább időközönkénti útfelújításkat eredményez. A jbban hasznsíttt, rövidebb úthálózat, illetve a közutakhz képest kisebb helyet elfglaló kerékpárutak kevesebb útkarbantartási költséget igényelnek. Összességében a kerékpár használata a közút- és parkló -építés, -felújítás, valamint fenntartási igények csökkenésén keresztül jelentős megtakarítást eredményez az önkrmányzatk számára, és lehetővé teszi, hgy ezeket az összegeket gazdaságélénkítésre, egészségügyre, környezetvédelemre, közbiztnságra, stb. frdítsák. 3.) Energia megtakarítás A nem megújuló energiafrrásk apadása miatt kívánats, hgy a közlekedésen belül a kisebb energiafgyasztású eszközök használat kerüljön előtérbe. A kerékpárzás elterjedésének segítésével a közlekedés energiaigényességét is csökkentjük, mert a közlekedési eszközök közül ez a leghatéknyabb. Magyarrszág jelentős mértékben energiahrdzó-, azn belül kőlajimprtra szrul. A kerékpár használata csökkenti az energiafüggőséget, ezáltal a külföldi kedvezőtlen gazdasági flyamatk, válságk kevésbé érintik hazánkat. 4.) Az üzemeltetés személyi költségeinek csökkenése A kerékpár a gyalglás után a leglcsóbb közlekedési eszköz. Kanadában kimutatták, hgy ugyanakkra távlságra a kerékpárzás évi 180, a tömegközlekedés használata 936, az autózás kanadai dllárba kerül, vagyis a kerékpár 43-szr kevesebb pénzt igényel, mint az autó. Amennyiben megteremtjük a kerékpár biztnságs használatának feltételeit, és ennek következtében többen kerekeznek, úgy elősegítjük a családk közlekedésre frdíttt költségeinek csökkentését. Megtakarításukat így más, értelmesebb célkra frdíthatják. 12/152

13 5.) Az épületek védelme Az utakn több kerékpárs, kevesebb autó jelenléte csökkenti a személygépkcsik által kibcsáttt kárs anyagt, a zajt, a rezgést, és ez által mérsékeli az utak mellett található épületek kársdását. Ritkábban kell felújítani a házakat, mely jelentős megtakarításkat jelent az épület tulajdnsai, így magánszemélyek, önkrmányzatk számára. B.) Társadalmi előnyök 6.) A közösségi kapcslatk erősödése és a közlekedési mrál javulása A kerékpár kis sebességű, nyittt közlekedési eszköz, amely alkalmas arra, hgy használója közvetlen kapcslatban maradjn az emberekkel, az épített és természetes környezettel, tvábbá a kerékpárs infrastruktúra nem választja el a lakóközösségeket. Ezzel szemben az autó gyrsasága és zártsága miatt többnyire nem ad lehetőséget vezetőjének szrsabb kapcslat kialakítására környezetével. Az esetek többségében a gépkcsi vezetője áthajt kcsijával az adtt területen, így száms érdekes részletet nem vesz észre, és nincs módjában emberi érintkezéseket kialakítani. Mindezeken túl az autóutak építése skszr leépíti a helyi közösségeket, hiszen egyrészt fizikailag kettéválasztja a lakókat (frgalmas utakn, különösen autópályákn csak több kilméterenként lehet átkelni, így a krábbi ismerősök az út megépítése után csak hsszabb kerülővel látgathatják meg egymást), másrészt az autósk többsége kevesebb időt képes szánni az emberi kapcslatkra. Bár látszólag az autót használók gyrsabban és szabadabban közlekednek, de a valóságban az autó fenntartásának idő- és pénzigényessége miatt időt nem takarítanak meg vele. 7.) Az utazási lehetőségek bővülése A kerékpárzás lyan társadalmi csprtk számára is hzzáférhető, amelyek különböző kk miatt nem vezethetnek autót. Ezek közé tartznak a gyerekek, akik nem kaphatnak jgsítványt, és sk esetben a szüleikre vannak utalva közlekedésük srán; a kis jövedelműek, akik nem engedhetik meg maguknak a gépkcsi használatát, de sk esetben még a közösségi közlekedés használatát sem; valamint száms nő, akik az egy kcsival rendelkező családban kcsi nélkül maradnak, mivel a férfi viszi el az autót. Amennyiben megteremtjük a kerékpár biztnságs használatának feltételeit, úgy összességében a társadalm mbilitását is növeljük. Megteremtjük a lehetőségét annak, hgy a közlekedési szempntból hátránys helyzetű csprtk nagybb eséllyel kapcslódhassanak be a társadalmi és gazdasági flyamatkba. Különösen fnts ez lyan településeken, ahl nem megfelelő a közösségi közlekedés. C.) Környezetvédelmi előnyök 8.) A kársanyag-kibcsátás mérséklődése A kerékpár a fékek és a gumik kpásán keresztül jelentéktelen mennyiségű kárs anyagt bcsát ki. Ebből következik, hgy amennyiben elősegítjük a kerékpárzás feltételeinek javítását, a kerékpárzás előtérbe kerülését, akkr hzzájárulunk a közlekedésből származó levegő-, talajés a vízszennyezettség csökkentéséhez. 13/152

14 Ennek szükségességét az alábbi adatk támasztják alá: hazánkban az emberi tevékenység következtében kibcsáttt szén-mnxid 83 %-a, a nitrgén-xidk több mint 50 %-a, a szénhidrgének 75 %-a személygépkcsikból származik. A kibcsáttt kárs anyagk között több lyan armás szénhidrgén található például a benzapirén, ami fkzttan rákkeltő vegyület. 9.) A zajszint csökkenése A kerékpár a csengetést, a kiküszöbölhető lánccsörgést és a gumi aszfalttal történő súrlódását leszámítva nem kz zajt. A közutak mentén skszr a zaj mértéke meghaladja a megengedett értéket. Hazánkban például az elsőrendű utak mellett a határérték 65 dba, miközben a mért zajszint csúcsfrgalmban skszr dba. A zaj kárs hatása a laksknál kisebb terhelés esetén alvatlanság, fáradtság frmájában jelentkezik. Jelentősebb zajterhelés srán vérkeringési prblémákat és halláskársdást idézhet elő, valamint hzzájárulhat depresszió kialakulásáhz is. 10.) A hulladékmennyiség mérséklődése A kerékpárgyártás srán kb. 250-szer kevesebb hulladék keletkezik, mint a gépkcsik előállításakr. Amennyiben a kerékpárzás lehetőségeinek bővítésével elősegítjük azt, hgy családk ne vegyenek másdik autót, úgy hzzájárulunk egyúttal a hulladékmennyiség csökkentéséhez. 11.) A környezeti kárk csökkenése A kerékpárzás nem vált ki nagybb természeti kárkat, mert egyrészt a kerékpárs infrastruktúra kevesebb helyet vesz el a természettől, másrészt a kétkerekűek kevés állatt ütnek el, növényt tapsnak le. Körültekintő kerékpárzással még a békák, a csigák és a nagybb testű rvark is kikerülhetőek. Ezzel szemben a közutak kmly természeti kárkat kzhatnak azáltal, hgy akadályzzák az állatk vándrlását, és ezzel összefüggésben állatk skasága válik az autók áldzatává. Kiemelten veszélyeztetettek a hüllők, ugyanis őket éjszakánként vnzza a melegebb útburklat, és így pusztulásuknak nagybb az esélye. Az autók természetvédelmi kárkzására jellemző példa, hgy kra tavasszal a kétéltű fajk egy része, így például a barna varangyk a téli menedéket nyújtó erdőkből ezrével vándrlnak a szaprdási helyük felé, és amennyiben vnulási útjukat közút keresztezi, úgy százával pusztulnak el a gépkcsik miatt. D.) Egyéb előnyök 12.) A térfglalás mérséklődése Öklógiailag értékes területeken és zsúflt várskban kívánats, hgy a közlekedés minél kisebb területet vegyen igénybe. Tekintve, hgy egy 2 1 sávs autóút terület szükséglete nem kizárólag a szűk értelemben vett útfelületet figyelembe véve szélességben 15 méter, míg a kerékpárúté 4 méter, tvábbá egy autó helyén több kerékpár közlekedhet illetve tárlható, ezért a kerékpárzás népszerűsége hatéknyabbá teszi a terület-felhasználást, csökkenti a közlekedés területigényét. Mindezeken keresztül a közlekedés kevesebb helyet fglal el az emberek, állatk és növények elől. 14/152

15 Természetesen nem úgy vetődik fel a kérdés, hgy autóutat vagy kerékpárutat építsünk. Ehelyett az a kérdés, hgy amennyiben egyre többen kerékpárznak, és így az adtt időszakban kevesebben ülnek autóban, akkr ez csökkenti-e a közútfejlesztési szükségleteket. Ez utóbbira egyértelműen igen a válasz. 13.) A fenntartható területfejlesztés előmzdítása A kerékpár használata elősegíti, hgy a települések tradicinális közpntjaiban a közszlgálati funkciók, üzletek, szórakzóhelyek megmaradjanak. Ezzel szemben az autó a széttelepedési flyamatt gerjeszti. A bevásárlóközpntk, munkahelyek a közpnttól egyre távlabb és távlabb létesülnek, ezáltal elszívják a beruházáskat a belső településrészektől. A terjeszkedési flyamat felszabdalja az adtt területet, veszélyeztetve ezzel többek között az öklógiai hálózatt. 14.) Az egészségmegőrzés elősegítése A nem versenyszerű kerékpárzás az egyik legegészségesebb frmája a sprtnak és a közlekedésnek. Kutatásk megállapíttták, hgy a rendszeres kerékpárzás jelentősen csökkenti a keringési rendellenességek kialakulásának veszélyét. A kerékpárzás a többi testmzgáshz hasnlóan az endrphin hrmnk (több hrmn gyűjtőneve) hatásán keresztül eufórikus állaptt vált ki. Ezek a hrmnk tulajdnképpen természetes drgk, ugyanezek lépnek működésbe, amikr valaki súlysan megsérül, és közvetlenül a baleset után nem érez fájdalmat. Ezzel szemben az autózás nem teszi lehetővé a testmzgást, tvábbá a helytelen testtartás, illetve a rssz állaptú utak könnyen kzhatnak gerincprblémákat. Szintén figyelmet érdemel az a tény, hgy közlekedés srán a kerékpársk tüdejébe a gépkcsivezetőkéhez képest kevesebb légszennyezőanyag jut be, így nitrgén-dixid esetében 2- szer, szén-mnxid esetében 2,5-szer kevesebb. 15.) A balesetek számának csökkenése A kerékpárzás térhódítása önmagában a közlekedési balesetek számának csökkenését eredményezi, ugyanis annak ellenére, hgy kerékpárral is lehet súlys, sőt haláls balesetet kzni, de sebességéből, méretéből és súlyából eredően lényegesen kisebb veszélyt jelent a többi közlekedőre nézve, mint pl. egy személygépkcsi. Mindaználtal a kerékpárs védtelenségénél fgva a közlekedési balesetek srán gyakran súlysan megsérül. A kerékpárs balesetek száma jelentősen csökkenthető a közutak frgalmának csillapításával, a kerékpárs infrastruktúra fejlesztésével és nem utlsó srban a közlekedők szemléletének átfrmálásával, a közlekedési szabályk betartásának szigrúbb ellenőrzésével. A közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt személyek számát mutatja a 2.3. ábra 2001 és 2009 között. A diagramból megállapítható, hgy a közúti balesetekben sérült és meghalt személyek száma 2006-tól csökkenő tendenciát mutat. Kizárólag a kerékpárskat tekintve, visznt növekedés figyelhető meg. 15/152

16 Közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt személyek száma összesen Közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt kerékpársk száma összesen személyek száma (fő) év 2.3. ábra: Közúti közlekedési balesetekben megsérült és meghalt személyek száma ( ) Egy dániai kutatás szerint 1 a közlekedés közvetett hatásai miatt 10-szer többen halnak meg, mint magukban a közlekedési balesetekben. Ez az arány Magyarrszágn valószínűleg lényegesen nagybb lehet, bár erre vnatkzó hazai kutatás még nem készült. A kerékpárs közlekedés növekvő aránya kedvezően hat a közlekedésbiztnságra, mert a gépjármű vezetők és a kerékpárzók egyre inkább megtanulják az együttműködést, az egymásra figyelést. Ez a hatás az egész település közlekedésbiztnságát javítja ábra: A kerékpárs haláss balesetek számának trendje a megtett távlság függvényében 16.) A kerékpár gyrsabb, vagy a személygépkcsi? A frgalmi dugók következtében nagybb vársk jelentős részében, így Lndnban, Párizsban, Tkióban az autók átlagsebessége kb. 10 km/h, vagy az alatti. Ezzel szemben a kerékpáré átlagsan 15 km/h, tehát ezekben a várskban a kerékpár gyrsabb az autónál! 1 CTC Charitable Trust, Safety In Numbers, 16/152

17 A nemzetközi tapasztalatkat egy 1995-ös budapesti közlekedési verseny is megerősíti, amelynek srán a várs különböző külső pntjairól egyszerre indult kismtrs, személygépkcsi, kerékpárs, valamint közösségi közlekedő a Belvársba. A közel 15 km-es távlságn a kerékpár néhány percet rávert az személygépkcsira! Természetesen hsszabb távn, átlags visznyk közepette az autó gyrsabb a kerékpárnál. Összességében megállapíthatjuk, hgy a kerékpárzás térhódítása az önkrmányzatk számára is jelentős hasznnal jár. Mindenekelőtt a kerékpárs beruházásk élénkítve a helyi gazdaságt egyrészről növelik az önkrmányzat adóbevételeit, másrészről enyhíthetik a fglalkztatási gndkat. A kerékpárzás elterjedése csökkenti az útépítési, felújítási és fenntartási igényeket, amely megtakarításkat jelent a településeknek. Ezen túlmenően a több kerékpárs, a kevesebb autó a közlekedés kársanyag- és zajkibcsátását mérsékelve javítja az életminőséget és csökkenti az épületek kársdását A kerékpárzás hátrányai Száms érvet hztunk fel a kerékpár mindennapi használata mellett, aznban felvetődik a kérdés: ha mindez igaz, akkr hazánkban miért nem használják többen a kerékpárt a mindennapkban, különösen lyan településeken, elsősrban várskban, ahl használata több hasznt (levegőminőség javulása, zsúfltság csökkenése, stb.) biztsítana a magánszemélyeknek és a közösségeknek? Amikr megkérdezzük az embereket, hgy miért nem kerékpárznak, akkr általában a következő válaszkat kapjuk: kerékpárzás közben szennyezett levegőt szívhatunk be; a kerékpár védtelenebb a balesetben; féltik a kerékpárt, mert azt könnyű ellpni; nagybb csmagkat nem, vagy csak nehezen lehet szállítani kerékpárn; a kerékpár használata közben kszsak és izzadtak lesznek; kerékpárnak rssz a társadalmi megítélése, lenézik azt, aki gépkcsi helyett kerékpárral közlekedik; KRESZ ismeret hiánya; a közlekedők nem tartják be közlekedési szabálykat, különösen a kerékpárskkal szemben; kerékpárzás hatósugara krlátztt; kerékpárzás időjárás-függő; stb. A válaszkból és a tapasztalatkból azt a következtetést lehet egyértelműen levnni, hgy amennyiben a kerékpárs infrastruktúrát fejlesztjük, a közlekedési mrált a szemléletfrmálás és a közlekedési szabályk betartásának hatéknyabb ellenőrzése útján javítjuk, akkr a jelenleginél többen és többször kerékpárznak majd. A kerékpárzás egyes hátrányai pedig közömbösíthetőek, leküzdhetőek, skszr egészen egyszerű módszerekkel. Így az izzadás, bekszlódás ellen a kerékpárs védekezhet szellős ruhával vagy nadrágcsipesz használatával. A kerékpár szállítási teljesítményének növelését pedig elérheti kerékpárs ksár vagy utánfutó felszerelésével. 17/152

18 2.3. A kerékpárfrgalm főbb jellemzői A kerékpárfrgalm jellegét tekintve több igen eltérő csprtt figyelhetünk meg (túrázók, versenyzők, munkába járó kerékpársk, vasárnapi családs sétabiciklizők, kerékpárs futárszlgálat, terep kerékpársk, BMX-es gyerekek stb.), ezek aznban alapvetően két fő pólus köré csprtsíthatóak: az ún. hivatásfrgalm és a szabadidős kerékpárfrgalm tábrába. A kerékpár közlekedési eszközként való használata, a munkába, isklába járás, kerékpárral történő munkavégzés tehát a napi közlekedési igények lebnylítása. Ez a fajta kerékpárfrgalm az elmúlt évtizedekben töretlenül jelen vlt a kisebb településeken, de az utóbbi időben mind erősebben jelentkezik a várskban is, az autóközlekedési gndk lcsó és hatékny alternatív megldásaként. Ettől teljesen eltérő jellegű az ún. szabadidős kerékpárfrgalm: a mzgás élvezetéért, a családdal a természetben eltöltött szabadidő élményéért és az egészségvédelem céljából végzett kerekezés. Egyre népszerűbb a régiókat, sőt akár rszághatárkn átnyúló útvnalakat is bejáró kerékpárs turizmus. A közlekedés célú kerékpárs frgalmmal szemben a szabadidős kerékpárzás önmagában igen széles skálát ölel fel, az rszágúti versenyzéstől az erdei kerékpárzásn át a családi sétabiciklizésig. Ezen a téren világszerte éve töretlen növekedés tapasztalható, és elmndhatjuk, hgy mára hazánkban is széles körben elterjedt divat lett a biciklizés. Hétvégeken a várskból kivezető utak tele vannak kerékpárskkal. A két különböző frgalmtípus között több szempntból igen lényeges különbségek vannak, a tvábbiakban ezeket elemezzük. Utazási távlság Az utazási távlság tekintetében az ún. közlekedés célú kerékpárzás helyi, elővársi közlekedésben jelenik meg, az utazási távlság jellemzően 1 és 5 km közé esik. Ugyanakkr a szabadidős kerékpárfrgalmban jellegéből adódóan ennél hsszabb távlsággal kell számlnunk (5 km kerékpárzás kb. 20 perces mzgást jelent), de egy valamirevaló túraútvnal hssza legalább km. A fejlettebb rszágkban nem ritkák a több száz km-es kerékpárzási hsszak sem. Gyakriság és időtartam A kerékpárzás gyakrisága és időtartama eltérő a két frgalm esetén: míg az ún. közlekedési célú kerékpárzás szinte minden nap jelentkezik (méghzzá általában ugyanazn az útvnaln, a lakó- és a munkahely között napnta kétszer), addig a szabadidős frgalm döntően a nyári hónapkra és hétvégére krlátzódik. A hivatásfrgalmra jófrmán egész évben számítani kell, a havas és fagys napkat kivéve, ezzel szemben a hétvégi turizmus márciustól któberig jellemző, a nyári idegenfrgalmi csúcs pedig július-augusztusban jelentkezik. Résztvevő személyek A kerékpárfrgalmban résztvevő személyek szempntjából is lényeges különbség mutatkzik: az ún. közlekedési célú kerékpárzás srán a helyi laksk közlekednek. Emellett egyre többen járnak napnta a munkahelyükre is két keréken. A szabadidőben űzött sprtlás jellegű kerékpárzás döntően a várslakó, visznylag jó körülmények között élő, az egészségmegőrzésre gndt frdító lakssági csprtkra jellemző, amelyekben a fiatalk mellett a nyugdíjas krig szinte mindegyik krsztályt megtalálhatjuk. Ezen a téren a helyi laksk mellett jelentős hazai és külföldi vendégfrgalmra lehet számítani. 18/152

19 3. A magyarrszági kerékpárs civil szervezetek rövid bemutatása A kerékpárs civil szervezeteket a kerékpárs közlekedés több területén az önkrmányzatk partnerei, segítő társai lehetnek. Ezek a szervezetek képviselik a kerékpárral közlekedők, túrázók és sprtlók érdekeit és szervezik közösségi életüket, eseményeiket. Különleges, kerékpárs szempntú helyismerettel rendelkeznek és ismerik a kerékpárral közlekedők közlekedési szkásait, ezért célszerű bevnni őket az előkészítés és a megvalósítás flyamatába. A civil szervezeteknek egy része ma már szakmai ismeretekkel is rendelkezik. Ezért, és a már említett különleges helyismeret miatt legalább véleményezési jgkörben és/vagy a kerékpárzás népszerűsítése érdekében célszerű együttműködni velük. A civil szervezetek szerepe: a kerékpárs közlekedési igények és prblémák feltárása, összegyűjtése; javaslattétel kerékpárs útiránykra és kerékpárs létesítményekre; a tervezés flyamatában knzultáció a kerékpárzók szempntjairól és azk érvényesítési lehetőségeiről; visszajelzés a fejlesztések hatéknyságáról; üzemeltetési tapasztalatk gyűjtése; a létesítmények állapt-vizsgálata kerékpárzók szemszögéből; a kerékpárs közlekedés népszerűsítése; kerékpárs prgramk, akciók, események szervezése. Az rszágsan kerékpárs kérdésekkel fglalkzó (bejegyzett és nem bejegyzett) szervezetek bemutatása (ABC srrendben): Bringaút Egyesület Tagság: Magánszemélyek az rszág egész területén Funkciók, működési területek: Kerékpárs infrastruktúra fejlesztés segítése Kerékpárs infrastruktúra ellenőrzése Az együttműködés lehetséges területei: Critical Mass Tagság: Kerékpárs létesítményfejlesztési prjektek szakértői segítése, ellenőrzése Kerékpárs infrastruktúra állaptának ellenőrzése, felmérése Nem bejegyzett szervezet, hanem mzgalm, interneten szerveződő közösség, mely több tízezer főt mzgat meg évente kétszer Budapesten és a nagybb várskban. Funkciók, működési területek: Kerékpárs közlekedéshez kapcslódó lbby Események szervezése Az együttműködés lehetséges területei: 19/152

20 A szervezők az önkrmányzatkkal együttműködő partnerként a Magyar Kerékpársklubt jelölték meg Kerékpárs Magyarrszág Szövetség Tagság: Magyar Kerékpárs Túrázók Szövetsége, Magyar Kerékpársprtk Szövetsége, Vársi Biciklizés Barátai, Bringaút Egyesület, Kerékpár Ipari és Kereskedelmi Szövetség, Öktárs Alapítvány, Energiaklub, Balatni Kerékpárs Turisztikai Szövetség Funkciók, működési területek: Civil szervezetek összefgása, tevékenységük krdinálása ernyőszervezetként Kerékpárs közlekedés, turizmus, rekreáció területén prjektek menedzselése Az együttműködés lehetséges területei: Kerékpárs infrastruktúrafejlesztés és népszerűsítés. Kerékpárs turisztikai prjektek. Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség Tagság: Kerékpárgyártók és Kereskedők Funkciók, működési területek: A kerékpár ipar és kereskedelem területén működő cégek összefgása Az együttműködés lehetséges területei: Kerékpár kereskedelemhez és gyártáshz kapcslódó lbby tevékenyég A tagsággal szpnzri együttműködés Magyar Kerékpársklub Tagság: Kb magánszemély Funkciók, működési területek: Lbby, érdekképviselet Intenzív médiajelenlét, kmmunikáció Kerékpárs infrastruktúra fejlesztés Kerékpárzás népszerűsítése Kerékpárs turizmus Az együttműködés lehetséges területei: Kerékpárs infrastruktúrafejlesztés ellenőrzése, segítése Kerékpárzást népszerűsítő események, akciók Magyar Kerékpárs Túrázók Szövetsége Tagság: Helyi egyesületek, melyekben kb sprtló kerékpárzik 20/152

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója A budapesti kerékpárs közlekedés fejlesztési kncepciója 2013 Tartalm 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés... 9 2. BEVEZETÉS...12 2.1. llleszkedés a magasabb szintű

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! módosító javaslatot. Országos kerékpárút törzshálózat eleme i

Tisztelt Elnök Asszony! módosító javaslatot. Országos kerékpárút törzshálózat eleme i ; J11ild~.i-r rrflu fjílfi~il1~ 1i11Y : ~ a~w ai+rrryrr ~~uii "r. ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISEL Ő MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT L`.~í `:ataia ám:~ 'OZ Érkezett: 2008 APR Z Z. Dr. Szilí Katalin asszonynak Az Országgyűlés

Részletesebben

EuroVelo turisztikai célú infrastruktúra pozitív hatása a városi közlekedésre

EuroVelo turisztikai célú infrastruktúra pozitív hatása a városi közlekedésre EuroVelo turisztikai célú infrastruktúra pozitív hatása a városi közlekedésre Kerékpáros Magyarország Szövetség Kántor Noémi Kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztésének koncepcionális alapelvei a

Részletesebben

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

A kerékpározás létesítményei és azok használatához kapcsolódó ismeretek Hegyeshalom községben.

A kerékpározás létesítményei és azok használatához kapcsolódó ismeretek Hegyeshalom községben. A kerékpárzás létesítményei és azk használatáhz kapcslódó ismeretek Hegyeshalm községben. A közúti közlekedés biztnsága és zavartalansága fnts társadalmi érdek. A biztnságs és zavartalan közlekedés alapvető

Részletesebben

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b.

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b. Megldásk. 1.számú tesztlap 1. Melyik felszerelés kötelező a biztnságs kerékpárzáshz? (Több jó válasz is lehet!) a. baseballsapka b. helyesen beállíttt bukósisak c. lámpák és macskaszem d. láthatósági mellény

Részletesebben

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

Zalakaros VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA

Zalakaros VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Zalakars VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Bevezető Várs Önkrmányzata a felnövekvő generációk társadalmi beilleszkedése érdekében kiemelt fntsságúnak tartja a család és az iskla működési feltételeinek legptimálisabb

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Biharkeresztes Várs Önkrmányzata 2013-2018. Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 5 Helyzetelemzés...

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

Miért előnyös és hasznos a kerékpár közlekedés?

Miért előnyös és hasznos a kerékpár közlekedés? Miért előnyös és hasznos a kerékpár közlekedés? A kerékpáros közlekedés előnyei megkérdőjelezhetetlenek. 4-5 km-nél kisebb távolságon belül a kerékpár gyorsabb, mint a személygépkocsi vagy a közösségi

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. 2. prioritás Regionális turizmusfejlesztés. Akcióterv

Közép-dunántúli Operatív Program. 2. prioritás Regionális turizmusfejlesztés. Akcióterv Közép-dunántúli Operatív Prgram priritás Reginális turizmusfejlesztés Akcióterv 2007. május 25. 1 Priritásk bemutatása Priritásk tartalma Priritás neve, száma Reginális turizmusfejlesztés, priritás Priritás

Részletesebben

Szigetszentmiklós Szombathely Zalaegerszeg Zalakaros. XX. Szimpóziuma. Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Pécs Sarkad. Meghívó

Szigetszentmiklós Szombathely Zalaegerszeg Zalakaros. XX. Szimpóziuma. Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Pécs Sarkad. Meghívó Misklc Msnmagyaróvár Egészséges Nagykanizsa Vársk Pécs Sarkad Sprn Székesfehérvár Szentendre Szerencs Szlnk Vác Szigetszentmiklós Magyarrszági Szmbathely Zalaegerszeg Szövetsége Zalakars XX. Szimpóziuma

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei szlgáltatókról, valamint az általuk

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, 2008. július 23.

Részletesebben

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba

Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba Budapest F várs XX. kerület Pesterzsébet Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba Budapest, 2009. július 31. IFUA Hrváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári

Részletesebben

V/3. SZAKMAKÖZI MŰHELYEK SZERVEZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY

V/3. SZAKMAKÖZI MŰHELYEK SZERVEZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Kragyermekkri (0-7 év) prgram. V/3. SZAKMAKÖZI MŰHELYEK SZERVEZÉSE ZÁRÓTANULMÁNY OTH, Budapest 2014. január TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Kragyermekkri (0-7 év) prgram Szerzők:

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület!

ALPOLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Sürgősségi indítvány Tisztelt Képviselő-testület! A Budapest Fővárs XVI. Kerület Önkrmányzat SZMSZ-e lehetőséget ad sürgősségi indítvány

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák

Részletesebben

NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK "ÉLETET AZ ÉVEKNEK" ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012.

NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK ÉLETET AZ ÉVEKNEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012. NYUGDIJASKLUBOK ÉS IDİSEK "ÉLETET AZ ÉVEKNEK" ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE M U N K A T E R V E 2012. 2 A Nyugdíjasklubk és Idısek Életet az éveknek Országs Szövetsége 1989. március 29-én alakult 139 klub részvételével.

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

SENZOR Kft. Magatartási Kódex

SENZOR Kft. Magatartási Kódex SENZOR Kft. Magatartási Kódex Kiadás kelte: Budapest, 2014. Július 1. 1 I. Általáns rendelkezések A. Alkalmazási terület A jelen Magatartási kódex (a tvábbiakban: Kódex ) a SENZOR Kft. (a tvábbiakban:

Részletesebben

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS. MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen

Részletesebben

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára,

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára, Kézikönyv sprtszervezetek és önkrmányzatk számára, sprtcélú fejlesztések megtervezéséhez az EU által társfinanszírztt prgramk keretében készült a CEDEC Kft. és a Vitál Pr Kft. által készített tanulmányk

Részletesebben

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ 2014. június MEGBÍZÓ: GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. GENERÁLTERVEZŐ: ACZÉL

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Bjt Község Önkrmányzata 2013-2018. Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 6 Helyzetelemzés...

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató Közbeszerzés zöldebben Beszerzés és éghajlatvédelem Kezdő tréning módszertani útmutató A kiadvány a Green PrcA Green Public Prcurement in Eurpe Közbeszerzés zöldebben prjekt keretében készült az Intelligent

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram Múzeumk isklabarát fejlesztése és ktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TIOP 1.2.2/09/1

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében A turisztikai fgadóképesség javítása c. támgatására Kódszám: KMOP-2007-3.1.2/A/B/D A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

ista Magyarország Méréstechnika Szerviz Kft.

ista Magyarország Méréstechnika Szerviz Kft. ista Magyarrszág Méréstechnika Szerviz Kft. A fűtési költségmegsztás gyakrlata és törvényi szabályzása 2013. Nvember 14., Visegrád Üdvözlöm Önöket: Hrváth Attila kereskedelmi és marketing igazgató Nemzetközi

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Egyeztetési váltzat 2014. június Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A ZAGYVARÉKASON MŰKÖDŐ TÁRSADALMI SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A ZAGYVARÉKASON MŰKÖDŐ TÁRSADALMI SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA PÁLYÁZATI KIÍRÁS A ZAGYVARÉKASON MŰKÖDŐ TÁRSADALMI SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA Zagyvarékas Község Képviselő-testülete anyagilag is támgatni kívánja a település területén működő társadalmi szervezetek működését,

Részletesebben

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. január 12-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. január 12-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből 1 Kivnat Jászberény Várs Önkrmányzata Képviselő-testületének 2011. január 12-én megtarttt ülésének jegyzőkönyvéből 6/2011. (I. 12.). önkrmányzati határzat Jászberény Várs Közbiztnsági és Bűnmegelőzési

Részletesebben

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl régiókban megvalósuló projektek esetében: 50%

az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl régiókban megvalósuló projektek esetében: 50% Webldal: www.icteurpa.hu / E-mail: inf@icteurpa.hu MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 BENYÚJTÁSI HATÁRIDŐ: 2015. július 8-tól 2017. július 10-ig

Részletesebben

BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS III. KÖTET ELFOGADVA A 207/2012.(IX.27) HATÁROZATTAL Megbízó Balatnalmádi Várs Önkrmányzata Keszey Jáns Plgármester 8220 Balatnalmádi, Széchenyi sétány

Részletesebben

Kontaktia Az ügyfélkapcsolatok specialistája

Kontaktia Az ügyfélkapcsolatok specialistája Ha gyémántt használsz csaliként, akkr lyan halak akadnak a hrgdra, akik a gyémántra harapnak. (Andrew Matthews) Kntaktia Az ügyfélkapcslatk specialistája Tisztelt Érdeklődő! Szeretném bemutatni Önnek társaságunkat,

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Adaptált testkultúra és sprt_kkk 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ADAPTÁLT TESTKULTÚRA ÉS SPORT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK (10/2006.(IX. 25.) OKM RENDELET ALAPJÁN) 1.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT 02 A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT Székesfehérvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 2006 któberében támgatást nyert az Európai uniós INTERREG IIIC prgram keretében a MODELE prjektben való részvételre, és alprjekt

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0413. Referencia intézmény az Őrségben projekt Szervezeti és Működési Szabályzata

A TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0413. Referencia intézmény az Őrségben projekt Szervezeti és Működési Szabályzata A TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0413. Referencia intézmény az Őrségben prjekt Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: szerződéskötés ideje 2012. április 25-2012.któber 31. + fenntartási kötelezettség. 2012.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az Újpesti Építészeti Tervtanács működésével kapcsolatban

TÁJÉKOZTATÓ az Újpesti Építészeti Tervtanács működésével kapcsolatban 1042 Budapest, István út 15. 231-3173, Fax.: 231-3175 fepitesz.irda@ujpest.hu Budapest Fővárs IV. kerület Újpest Önkrmányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI KABINET FŐÉPÍTÉSZI IRODA TÁJÉKOZTATÓ az

Részletesebben

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében A Mezőberényi Önkrmányzat szervezetfejlesztése a szlgáltató önkrmányzat megvalósítása érdekében Szervezet-irányítási mdell - az önkrmányzat költségvetési intézményeivel és társaságaival kapcslats irányítási//kntrll-tevékenységének

Részletesebben

Etikai Kódex Dometic Csoport

Etikai Kódex Dometic Csoport Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős

Részletesebben

FELHÍVÁS. a fiatalok társadalmi aktivitásának növelésére. A felhívás címe: Komplex ifjúsági fejlesztések új nemzedék újratöltve

FELHÍVÁS. a fiatalok társadalmi aktivitásának növelésére. A felhívás címe: Komplex ifjúsági fejlesztések új nemzedék újratöltve FELHÍVÁS a fiatalk társadalmi aktivitásának növelésére A felhívás címe: Kmplex ifjúsági fejlesztések új nemzedék újratöltve A felhívás kódszáma: EFOP-1.2.3-VEKOP/15 Magyarrszág Krmányának felhívása az

Részletesebben

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése Felhívás a Kazincbarcika és vnzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése című és SH1/1 számú prjekt keretében megvalósíttt Vállalkzásk munkahelyteremtést szlgáló támgatása pályázati alap szakmai értékelői

Részletesebben

Az ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens

Az ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalmtudmányi Kar Reginális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Az ipari parkk szerepe a reginális gazdaságfejlesztésben Dr. Tóth Tamás egyetemi dcens

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014. augusztus KÉSZÍTETTÉK MEGBÍZÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. Révi Zslt Plgári István Babs Anikó főépítész

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Lakás célú fejlesztések

Lakás célú fejlesztések Lakás célú fejlesztések Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Szilvás 1-7. alatti 60 lakáss társasház felújítása Szilvás u. 1-7. Társasház Tevékenység helyszíne Misklc, Szilvás u. 1-7; hrsz:

Részletesebben

KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE

KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE EASTINFO SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. AZ ÖN PARTNERE KÍNÁBAN KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE KIFIZETETT ÁRU MINŐSÉGHIBA MIATTI KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁSA ESETTANULMÁNY 2006/01 Budapesti Irda: Budapest H-1146

Részletesebben

Vállalkozás bemutatása

Vállalkozás bemutatása Szakmai beszámló Térségi és helyi vállalkzásk fejlesztése, új szlgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése A1 Mezőföldi Híd Térségfejlesztős Egyesület által meghirdetett intézkedés Vállalkzás

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata

Újhartyán Község Önkormányzata Újhartyán Község Önkrmányzata Schulcz József plgármester 2367 Újhartyán, Fő u. 21. Tel./Fax: (29)372-133, 372-258, 372-025 Iktatószám:42-3/2013. Ügyintéző: Göndörné Frajka Gabriella, Jegyző elérhetősége:

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvérisklai kapcslatk kialakítása Pályázók köre: általáns iskla, szakiskla, gimnázium, szakközépiskla, alapfkú művészeti iskla fenntartói Támgatás vehető igénybe:

Részletesebben

IV. Fejléc. I. Térképek. V. Szűrőmező. III. Összesítő ablak. II. Áttekintő térkép

IV. Fejléc. I. Térképek. V. Szűrőmező. III. Összesítő ablak. II. Áttekintő térkép TÁJÉKOZTATÓ a ROPTÉR működéséről IV. Fejléc V. Szűrőmező I. Térképek III. Összesítő ablak II. Áttekintő térkép I. Térképek A térképeknél az alábbi nézetek önálló térképhátterek - közül lehet választani:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Közép-Dunántúli Operatív Prgram Reginálisan kiegyensúlyztt, vnzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása Kódszám: KDOP-2007-1.1.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával,

Részletesebben

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül.

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül. Mikr- és kisvállalkzásk technlógia fejlesztése Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A Alapvetı cél A mikr- és kisvállalkzásk jövedelemtermelı képességének növelése technlógiai fejlesztésen, krszerősítésen keresztül.

Részletesebben

2. A számítógépes hálózatok előnyei 2.1. Elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldésének lehetősége o

2. A számítógépes hálózatok előnyei 2.1. Elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldésének lehetősége o http://fariblghu.wrdpress.cm/2011/12/31/final-exam-tpics-it/ http://fariblghu.wrdpress.cm 1. Mit nevezünk számítógépes hálózatnak Az egymástól térben elválaszttt számítógépek összekapcslását jelenti. E

Részletesebben

Közhaszn úság i jelentés

Közhaszn úság i jelentés Diákk és Véndiákk Túrakerékpárs Egyesület az egyéb szervezet megnevezése 1031 Budapest, Bglya u. 1. II/7. az egyéb szervezet címe, telefnszáma 2009. december 31. Közhaszn úság i jelentés TARTALM: Közhasznú

Részletesebben

A KÖNYVKIADÁS KOLLÉGIUMA MEGHÍVÁSOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. A Könyvkiadás Kollégiuma meghívásos pályázatot hirdet, amelyre meghívja a :

A KÖNYVKIADÁS KOLLÉGIUMA MEGHÍVÁSOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. A Könyvkiadás Kollégiuma meghívásos pályázatot hirdet, amelyre meghívja a : A KÖNYVKIADÁS KOLLÉGIUMA MEGHÍVÁSOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA nline módn történő pályázat benyújtására A Könyvkiadás Kllégiuma meghíváss pályázatt hirdet, amelyre meghívja a : Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

Szentlőrinc, 2009. augusztus 31.

Szentlőrinc, 2009. augusztus 31. Szentlőrinc, 2009. augusztus 31. 1. ldal, összesen: 9 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat feladata, érvényessége... 3 4. Az IPR-t megvalósító szervezet felépítése, a menedzsment helye a szervezetben... 4 4.5.

Részletesebben

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella Budapest,

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Haladó tréning módszertani útmutató

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Haladó tréning módszertani útmutató Közbeszerzés zöldebben Beszerzés és éghajlatvédelem Haladó tréning módszertani útmutató 1 A kiadvány a Green PrcA Green Public Prcurement in Eurpe Közbeszerzés zöldebben prjekt keretében készült az Intelligent

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

Mérnöknek lenni annyit jelent: előre látni, hogy egy megvalósítandó rendszer/termék hogyan működik, viselkedik majd a hétköznapokban.

Mérnöknek lenni annyit jelent: előre látni, hogy egy megvalósítandó rendszer/termék hogyan működik, viselkedik majd a hétköznapokban. Rendszertervezés A legtöbb hallgató már hallgató krában lehetőség kap arra - főleg itt, az Adatbázisk Labr keretein belül -, hgy rendszereket hzzn létre a tervezéstől és a megvalósításig. Igazából ez az

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

HOGYAN TUDUNK KIALAKÍTANI OLYAN ÉRTÉKESÍTÉSI OUTSOURCING RENDSZERT, AMELY VALÓBAN EREDMÉNYEKET HOZ ÉS CSÖKKENTI KÖLTSÉGEINKET?

HOGYAN TUDUNK KIALAKÍTANI OLYAN ÉRTÉKESÍTÉSI OUTSOURCING RENDSZERT, AMELY VALÓBAN EREDMÉNYEKET HOZ ÉS CSÖKKENTI KÖLTSÉGEINKET? HOGYAN TUDUNK KIALAKÍTANI OLYAN ÉRTÉKESÍTÉSI OUTSOURCING RENDSZERT, AMELY VALÓBAN EREDMÉNYEKET HOZ ÉS CSÖKKENTI KÖLTSÉGEINKET? Kiinduló pnt A gyakrlat azt mutatja, hgy ma már bármely iparágban, bármely

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16.

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16. SZÉKELY ERIKA Szaktanácsadás támgatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában Kecskemét, 2014. 05.16. Hangsúlyban a tudásátadás és az innváció A VP 2014-2020-ban a tudásátadás és az innváció előmzdítása

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás Mikr-, kis- és középvállalkzásknak nyújttt tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, hgy a már mőködı mikr-, kis- és középvállalkzásk ismereteinek bıvítése révén hzzájáruljn

Részletesebben

Olimpiai Rögbi Nemzetközi versenyeztetési terv

Olimpiai Rögbi Nemzetközi versenyeztetési terv Olimpiai Rögbi Nemzetközi versenyeztetési terv Tisztelt Elnökség! Kérem engedjék meg, hgy röviden vázljam elképzelésemet a Magyar Nemzeti Olimpiai rögbi válgatttak nemzetközi felkészítésével és a versenyeztetéssel

Részletesebben

Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez

Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Reginális Fejlesztési Prgramk Irányító Hatósága Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Alkalmazandó a Dél-dunántúli reginális peratív prgram

Részletesebben

HÁZIREND. Hort, 2013. július 1.

HÁZIREND. Hort, 2013. július 1. HÁZIREND Hrt, 2013. július 1. Kedves Olvasó! Kérem Önt, hgy ezen Házirendet, mely a Hrti Szciális Ellátó Intézmény belső életének rendjét tartalmazza, szíveskedjen figyelmesen ellvasni, megismerni és lyan

Részletesebben

A Zsadányi Református Egyházközség presbitériuma

A Zsadányi Református Egyházközség presbitériuma A Zsadányi Refrmátus Egyházközség, a Zsadányi Refrmátus Általáns Iskla, mint ktatási intézménynek 15/2012. Számú presbitériumi alapító határzat alapján Alapító Okiratát az alábbiak szerint állapítja meg:

Részletesebben

B szekció - szekcióleírás

B szekció - szekcióleírás B szekció - szekcióleírás Az alapvető képzéssel kapcslats tapasztalatk megsztása az új A2-esek személyével Felhívjuk lvasóink figyelmét, hgy az alábbi szekcióleírás a teljesség igénye nélkül kiragad néhány

Részletesebben

A pályázott kommunikációs program személyi felelősei

A pályázott kommunikációs program személyi felelősei A pályáztt kategória Kmmunikációs kampány Az ügyfél, illetve vállalat iparága Pénzügy, bank és biztsítás A pályázati anyag címe Aegn Országs Kármegelőzés Prgram A pályáztt kmmunikációs prgram személyi

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek - Könyvelési szolgáltatás B-Top cégcsoport

Általános Üzleti Feltételek - Könyvelési szolgáltatás B-Top cégcsoport Általáns Üzleti Feltételek - Könyvelési szlgáltatás B-Tp cégcsprt A jelen Általáns Üzleti Feltételek a B-Tp cégcsprt által nyújttt könyvelési (könyvviteli, könyvvezetési) szlgáltatáskra vnatkznak, függetlenül

Részletesebben

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. Egy jó szó Zuglóban 2013. április Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest

Részletesebben

IT mentor képzés tematika oktatott modulok

IT mentor képzés tematika oktatott modulok IT mentr képzés tematika ktattt mdulk 1142-06 - Számítógépkezelés, szftverhasználat, munkaszervezés Feladatprfil: Hardvert üzemeltet, szftvert telepít Irdai prgramcsmagt egyedi és integrált módn használ

Részletesebben

SMJV ÖNKORMÁNYZATA GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAI ELLÁTÁSÁNAK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉSE

SMJV ÖNKORMÁNYZATA GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAI ELLÁTÁSÁNAK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉSE Sprn Megyei Jgú Várs Önkrmányzata (9400 Sprn, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 60865/2009. CÍM: SMJV ÖNKORMÁNYZATA GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAI ELLÁTÁSÁNAK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉSE Előterjesztő: Abdai

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Elnökségének Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Elnökségének Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Elnökségének Ügyrendje I. Az Elnökség és tagjai 1.1 Az IPA Magyar Szekció (a tvábbiakban: Magyar Szekció) Elnöksége (a tvábbiakban: Elnökség) a Magyar Szekció ügyintéző és képviseleti

Részletesebben

ÜGYVITELI SZABÁLYZAT

ÜGYVITELI SZABÁLYZAT ÜGYVITELI SZABÁLYZAT Az Internatinal Plice Assciatin (Nemzetközi Rendőrszövetség) Magyar Szekció Elnöksége (tvábbiakban Elnökség) az Egyesületekről szóló 1989. évi II. tv. és Alapszabályának rendelkezéseire

Részletesebben

Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata

Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata 2005. január 25. (módsításkkal egységes szerkezetben) 1. Az intézmény neve: Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 3. egyeztetési váltzat 2013. január 30. 1 Vezetői összefglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye. Ez

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TANULMÁNY 4. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FOLYA- MATOK ÖSSZHANGJÁNAK MEGTEREMTÉSE Dunaújvárs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 10. 20.

Részletesebben

1. A SZERZŐDÉS 2. SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA 3. A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGI CÉLÉRTÉKEI, A MINŐSÉGI CÉLÉRTÉKEK ÉRTELMEZÉSE

1. A SZERZŐDÉS 2. SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA 3. A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGI CÉLÉRTÉKEI, A MINŐSÉGI CÉLÉRTÉKEK ÉRTELMEZÉSE 1. A SZERZŐDÉS Webtárhely/hnlap szlgáltatási szerződés ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A megrendelőnek (tvábbiakban Előfizető), aki a hnlap/webtárhely szlgáltatást (tvábbiakban Szlgáltatás) igénybe kívánja

Részletesebben

BALASSAGYARMAT 2013. MÁRCIUS

BALASSAGYARMAT 2013. MÁRCIUS V Á R O S Ü Z E M E L T E T É S I N O N P R O F I T K F T H-2660 Balassagyarmat Mikszáth út 59 Pf. 48 : 35/301-377; 35/301-402; Telefn/Fax: 35/301-402 E-mail: bgyvarsuz@t-nline.hu Cégjegyzékszám: 12-09-002237

Részletesebben