A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója"

Átírás

1 A budapesti kerékpárs közlekedés fejlesztési kncepciója 2013

2 Tartalm 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés BEVEZETÉS llleszkedés a magasabb szintű kncepciókhz Az Európai unió közlekedésplitikája Nemzeti Közlekedési Stratégia Budapest 2030 Hsszú távú vársfejlesztési kncepció és Budapest területfejlesztési kncepciója Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) Reginális kapcslódás A kerékpárzás szerepe Egyéni előnyök Társadalmi előnyök HELYZETÉRTÉKELÉS Történetei áttekintés Kerékpárzási szkásk A kerékpárzástól visszatartó tényezők A kerékpárs közlekedés infrastrukturális feltételei Üzemeltetés, fenntartás Tájékztatás Kerékpártárlás és kerékpárszállítás Rekreációs és turisztikai kerékpárzás Kerékpárs közlekedés biztnsága Jgi, szervezeti háttér Szakmai és civil szervezetek együttműködése STRATÉGIAI CÉLOK Jövőkép Átfgó célk Intézkedési területek INTÉZKEDÉSCSOPORTOK Szemléletfrmálás Kerékpárzás általáns népszerűsítése Közlekedésbiztnság javítása Tájékztatás mennyiségének és színvnalának növelése Szakmai közvélemény frmálása Vnzó kerékpárzási környezet Kerékpárs főhálózat fejlesztése Kerékpársbarát mellékúthálózat kialakítása és területi beavatkzásk Kerékpártárlás és kiegészítő szlgáltatásk fejlesztése Közösségi kerékpár rendszer (Bubi) kialakítása A kerékpárs infrastruktúra karbantartása Reginális és turisztikai kapcslatk fejlesztése Partnerség és együttműködés Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés Kerékpárzásintegrálása a közlekedéstervezésbe Finanszírzás ptimalizálása A BUDAPESTI KERÉKPÁROS FEJLESZTÉS SZEMPONTJAI, ALAPELVEK IRODALOMJEGYZÉK /66

3 1. Vezetői összefglaló Budapest kerékpárs fejlesztésének jövőképe Budapesten a kerékpárzás meghatárzó közlekedési mód, nagyban hzzájárul a jó hangulatú, élhető, mbil, és virágzó gazdaságú várs kialakulásáhz. A kerékpárzás általánsan elfgadtt, gyrs, biztnságs és támgattt közlekedési mód. A kerékpárs közlekedés részarányának növekedése javítja a vársi életminőséget. A kerékpárzás a közösségi közlekedéssel, gyalglással és egyéb közlekedési módkkal kmbinálva, hzzájárul a gépjárműfrgalm egy részének kiváltásáhz levegőt, teret, és lehetőséget teremtve az itt élők számára az ptimális közlekedési mód szabad megválasztásáhz és a közlekedők harmnikus együttműködéséhez. A kerékpárzás, mint közlekedési mód fejlesztése, részarányának jelentős növelése már több éve a szerepel Budapest Fővárs Önkrmányzatának hivatals céljai között. Mára a kerékpárs frgalmban lényeges váltzás állt be: nem csupán a megfgalmaztt célkban, hanem a tényleges kerékpárhasználatban is: a szabadidős kerékpárhasználathz képest megnőtt a hivatásfrgalm jelentősége. A településrendezés körébe tartzóan a Budapest 2030 Hsszú távú vársfejlesztési kncepció tartalmának felhasználásával 2013-ban készül Budapest területfejlesztési kncepciója. A területfejlesztési kncepción belül a 7. Budapest kmplex szerepkörének megfelelő közlekedés megteremtése cél általáns összefglalásában és két fejezetben is megjelenik a kerékpárs közlekedés. A fenntartható fejlődés szempntjából fnts, hgy a helyváltztatás iránti igények a terület-várs szerkezetének tervszerű alakításával fajlagsan csökkenjenek, és az utazási szkásk tudats beflyáslásával eltlódjanak a környezetkímélő közlekedési módk felé Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a vársi közösségi közlekedésre, valamint a gyalgs és a kerékpárs közlekedésre. A kerékpárzást támgató vársplitika célja nem az, hgy egy kisebbségi csprt speciális igényeit kielégítse. A kerékpárzás ügye nem egy visznylag szűk használói réteg érdekvédelmi prblémája, hanem az egész várs érdekét szlgáló lehetőség. Ezért a vársfejlesztés srán a kerékpársk -at nem egy elkülöníthető társadalmi csprtként kell 3/66

4 tekinteni. Budapesten bárki lehet kerékpárs, ha az adtt utazásáhz éppen a biciklit választja. A vársplitika ehhez a döntéshez kíván támgatást nyújtani. Budapest kerékpársbaráttá tétele magában rejti annak a lehetőségét, hgy a Fővárs a közép-európai régió éllvasa legyen, de egész Európának példát mutathat jó adttságainak (közösségi közlekedés jelentős aránya) és a jövő megldásainak kmbinálásával. A kncepcióban javaslt intézkedések legtöbbje csak széleskörű egyeztetések segítségével valósítható meg, sikerük nagymértékben függ az érintett szervezetek közötti együttműködéstől, a szükséges frrásk biztsításától. A kncepció átfgó céljai: A Budapesti kerékpárs közlekedés részaránya 10%-ra növekedjék 2020-ig. A növekedés főként az egyéni gépjárműhasználat kiváltásával történjék. A kerékpárzás biztnsága és elfgadttsága növekedjék. A célk eléréséhez kijelölt intézkedési területek: (1) Szemléletfrmálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt: a kerékpárzás általáns népszerűsítésével, a közlekedésbiztnság javításával, tájékztatással, szakmai közvélemény frmálásával. (2) Vnzó kerékpársbarát környezet létrehzása: összefüggő kerékpárs főhálózat megvalósításával, kerékpársbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkzásk végrehatásával, a kerékpártárlás és kiegészítő szlgáltatásk fejlesztésével, kmbinált közlekedés támgatásával, közösségi kerékpár rendszer kialakításával (Bubi), a kerékpárs infrastruktúra karbantartásával, reginális és turisztikai kapcslatk fejlesztésével. 4/66

5 (3) Partnerség és együttműködés: szakmai és civil szervezetekkel, a kerékpárzás közlekedésszervezésbe való integrálásával, kiszámítható finanszírzási háttér kialakításával. Az intézkedések beavatkzási területei, ptenciálk: I. Belső vársrész: a Bubi közösségi kerékpár rendszer és a kmplex kerékpársbarát fejlesztés teheti a belső zónát teljes egészében kerékpárral könnyen átjárhatóvá. II. Hungária gyűrűn belüli részen a kapacitív kerékpárs főhálózati elemek fejlesztése, a vársrészek közötti kapcslatk megteremtése és vnzó kerékpárs szlgáltatásk fejlesztése a fő feladat III. Lakóterületi és külső kerületi fejlesztések: A külső vársrészek esetében a helyi kerékpárs kapcslatk fejlesztése és a vársközpntk közti kapcslat fejlesztése segítheti a kerékpárs munkába járást és javíthatja a reginális és turisztikai úti célk kerékpárs elérhetőségét, a B+R feltételek kialakítása hzzájárulhat a kmbinált közlekedési módk térnyeréséhez. A kerékpárs közlekedés fejlesztése nem azns a kerékpárutak építésével. A kerékpárs közlekedésben sikeres nagyvársk mindegyikére jellemző, hgy kmplex stratégia mentén, a vársfejlesztés és vársgazdálkdás összefüggéseiben gndlkdva, a kerékpárzást érintő száms intézkedést valósítttak meg párhuzamsan. A kerékpárs közlekedést nem a nrmális közlekedésen felüli többletként, luxusként fgalmazzák meg, hanem alapvető vársplitikai kérdésként. A közlekedési eszköz megválasztásakr az emberek a következő tényezők alapján döntenek: gyrsaság, biztnság, kényelem, lcsóság. A kerékpárzás vnzóvá tételéhez ezek mindegyikén javítani szükséges. Az egyes intézkedési területeken kitűzött célkat és az intézkedések 2020-ig elérendő eredményét az alábbi táblázat tartalmazza: 5/66

6 SZEMLÉLETFORMÁLÁS A kerékpárzás a közlekedés egyenrangú része legyen mind a közlekedők, mind a szakemberek szemében. Váljn közismertté, hgy rövidtávú utazásk esetén a kerékpárzás a legelőnyösebb, leggyrsabb közlekedési mód. A közlekedők legyenek kölcsönösen tekintettel egymásra, a biztnságs közlekedéshez megfelelő készségeket sajátítsák el és alkalmazzák. CÉL 1.1. A kerékpárzás általáns népszerűsítése EREDMÉNY A kerékpárzás általánsan elfgadtt, a többség szemében vnzó utazási mód. A kerékpárzás részarányának érzékelhető növekedése vársi szinten A közlekedésbiztnság javítása A kerékpárzók és más közlekedők közötti knfliktusk, balesetek száma fajlagsan csökken Tájékztatás mértékének és színvnalának növelése A felhasználók döntően kedvezően értékelik a kerékpárs közlekedés tájékztatási rendszerét Szakmai közvélemény frmálása A közigazgatásban, ill. a vársfejlesztési és közlekedési szakmában dlgzó szakemberek számára a kerékpárzás elfgadtt, többségük szemében támgatandó közlekedési mód, és ehhez megfelelő, naprakész szakmai tudással rendelkeznek. 6/66

7 VONZÓ KERÉKPÁROZÁSI KÖRNYEZET Az utazás kiindulópntjától a célpntjáig megfelelő környezetben, biztnságsan és kényelmesen kerékpárzható úthálózat, és az alapinfrastruktúrát kiegészítő szlgáltatásk és létesítmények jöjjenek létre. (VONZÓ közlekedés = gyrs, biztnságs, kényelmes, lcsó) CÉL EREDMÉNY 2.1. Kerékpárs főúthálózat kialakítása A kerékpárs főhálózat átlagban legalább évi 20 km-rel növekszik, eléri a 400 km-t A közúthálózat kerékpárs-barát átalakítása A teljes budapesti közúthálózat felülvizsgálatra kerül, a szükséges helyeken megtörténnek a kerékpárzást segítő beavatkzásk Kerékpártárlás és kiegészítő szlgáltatásk fejlesztése Kerékpártárlás és parklás feltételeinek javítása Kmbinált közlekedés előmzdítása B+R kerékpártárlókkal Kmbinált közlekedés előmzdítása kerékpárszállítással Vársközpnti és kerületközpnti területeken, intézményi, szlgáltatási, munkahelyi területeken a funkciókhz illeszkedően legalább 200 méteres sűrűséggel rendelkezésre álljanak kerékpártárlók. A metró, hév és vasút megállóinak 90%-ánál az előírásknak megfelelő B+R parkló áll rendelkezésre. A kerékpárszállítás engedélyezett az M4-es metrón, valamint biznys busz- és villamsjáratkn is meghatárztt feltételekkel. 7/66

8 Kényelmi szlgáltatásk 2.4. Közösségi kerékpár rendszer (Bubi) kialakítása Támgatási, ösztönzési frmák működnek a háttér szlgáltatásk segítésére A Bubi kerékpárs közösségi közlekedési rendszer üzemel legalább 75 gyűjtőállmással, 1000 kerékpárral, és igény szerint bővül. A Bubi rendszer felhasználóinak száma éves szinten fő, a napi utazásk száma éves átlagban 5000 utazás/nap. 2.5 A kerékpárs infrastruktúra karbantartása 2.6 Reginális és turisztikai kapcslatk fejlesztése Az infrastruktúra valamennyi elemének fenntartása a szlgáltatási színvnal megőrzését biztsító követelményrendszer szerint flyamatsan megldtt. Az rszágs kerékpárs turisztikai törzsúthálózat elemeinek budapesti szakaszai megfelelő szlgáltatási szinttel kiépülnek. (Dunamenti EurVel útvnalak, Budapest Balatn útvnal, Kelet-Magyarrszági útvnal) Budapest és környékének legfőbb rekreációs területei kijelölt kerékpárs útvnalakn elérhetők, ezeket megfelelő prmóció támgatja. 8/66

9 PARTNERSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Valósuljn meg a kerékpárzás közlekedésszervezésbe és való integrálása, az intézményi, jgi és finanszírzási háttér legyen alkalmas a hatékny és vnzó kerékpárs közlekedés megteremtéséhez és üzemeltetéséhez. Szakmai és civil együttműködések, közös tanulási flyamat által kapjn nagybb teret a kerékpárral közlekedők érdeke. CÉL 3.1. Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés EREDMÉNY A célcsprtk igényeinek becsatrnázása kperatív módn megtörténik. Rendszeres szakmai és civil knzultációra kerül sr kerékpárs fejlesztés témájában Kerékpárs közlekedés integrálása a közlekedésszervezésbe A közterületen történő beavatkzásk, átalakításk minden esetben megvizsgálják a kerékpárs közlekedés szempntjait és megvalósítják a kerékpárzást segítő elemeket Kiszámítható finanszírzás A kitűzött célknak megfelelő ütemben biztsíttt a prgram megvalósításának fedezete. A partnerek között megszlik a finanszírzás terhe. 9/66

10 Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazlják, hgy a siker nem elsősrban önálló kerékpárs prjektek megvalósításán múlik. Legalább ennyire fnts az, hgy a vársban egyébként is flyó fejlesztések, átalakításk megvalósításánál figyelembe veszik a kerékpárs közlekedés szempntjait és alkalmazzák a kerékpárzást segítő váltztatáskat. A saját beruházású útfelújításkhz hasnlóan a területfejlesztő magánberuházásk is jelentős közterületi átalakításkat eredményeznek, melyekhez utólag már nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehet a kerékpárs közlekedést segítő beavatkzáskat illeszteni. A kncepció eredményes végrehajtása nem lehetséges a kerületekkel való partneri együttműködés nélkül: a kerületek, mint a településrendezési tervek jóváhagyói, a tulajdnukban levő utak kezelői és fejlesztői, meghatárzó szerepet játszanak a közterületek alakításában. A kncepció nymán részletes prgram kidlgzása szükséges a 2020-ig kitűzött célk megvalósításáhz. A kncepció egyes elemei már a prgram kidlgzása alatt megvalósíthatóak, ezek összhangban vannak már előkészített illetve flyamatban levő prjektekkel, melyeket a 2016-ig tervezett rövid távú prgram fglalja össze. A kncepció megvalósításának javaslt főbb mérföldkövei: 2013: Kncepció és a rövidtávú prgram jóváhagyása 2014: közötti részletes prgram kidlgzása 2016: Prgram időközi értékelése, felülvizsgálata, aktualizálása 2020: Értékelés, új prgram 10/66

11 Budapest krszerű kerékpárs-barát fejlesztéséhez a BKK az alábbi tervezési és fejlesztési szempntkat és alapelveket tekinti irányadónak. A BUDAPESTI KERÉKPÁROS FEJLESZTÉS SZEMPONTJAI, ALAPELVEK: A fővársban a kerékpár legyen mindenki által választható utazási alternatíva. Általáns cél, hgy mindenhnnan mindenhvá biztnságsan el lehessen jutni kerékpárral is. A fővársban biztsítttak legyenek a gyrs, kényelmes és biztnságs kerékpárzás feltételei, és legyen sűrűn elérhető biztnságs közterületi kerékpárparklás. A fővársban alakuljn ki kapacitív, gyrs, akadálymentes kerékpárzást biztsító főhálózat, és a lakóterületek, intézményi területek átjárhatóságát biztsító kerékpársbarát úthálózat. A fővársban valósuljn meg a kerékpár előnyben részesítése mind a frgalmi helyzetekben, mind a döntéshzatalban, mind a szabályzásban és üzemeltetésben. A fővársi fejlesztések srán a kerékpárs szempntrendszer kerüljön érvényesítésre, valamennyi útfelújításnál, közúti beavatkzásnál és közterület rendezésnél. A tömegközlekedés és a gépjárműfrgalm igényeivel összhangban valósuljn meg a gyalgs, kerékpárs frgalm igényeinek színvnalas kiszlgálása. A fővársban valósuljn meg a kerékpár és közösségi közlekedés integrációja (kerékpárszállítás, buszsáv, B+R kerékpártárlás) ehhez minden közösségi közlekedés fejlesztés vegye figyelembe a kerékpárs szempntkat. 11/66

12 2. Bevezetés A kerékpárs kncepció feladata, hgy elhelyezze a kerékpárs közlekedés szerepét a budapesti közlekedésben, meghatárzza a legfntsabb ágazati célkat és fejlesztési iránykat. Célként a kerékpárs közlekedés részarányának 2020-ig 10%-ra való növelését fgalmazza meg, összhangban Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervével. A kncepció célja a rövid utazásk esetén a gépjárműhasználat visszaszrítása, kerékpárzással való helyettesítése. A kerékpársbarát közlekedési környezet megteremtése nem választható szét a többi közlekedésfejlesztési feladattól. Az alábbiakban a kerékpárs kncepció elkészítésének körülményeit, előzményeit mutatjuk be, a hazai és európai uniós közlekedésplitikába való illeszkedéssel együtt, tvábbá a társadalmi és jgi környezetet, ahl a kerékpárzás jellemezői dinamikus váltzást mutatnak Illeszkedés a magasabb szintű kncepciókhz Az Európai Unió közlekedésplitikája Az Európai Bizttság 2011-ben elfgadtt Fehér Könyve, Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításáhz Útn egy versenyképes és erőfrrás-hatékny közlekedési rendszer felé" összefglalja az európai közlekedés plitikai jövőképét. Egyik fnts célja a közlekedési rendszer versenyképessé és erőfrrás-hatéknnyá tétele és a mbilitás támgatása a 60%-s kibcsátás csökkentési célkitűzés elérése mellett, másik a tiszta vársi közlekedés és ingázó frgalm. "Vársn belül könnyebb átállni a környezetbarátabb közlekedési módkra, mivel enyhébbek a jármű hatótávlságával szembeni elvárásk, és nagybb a népsűrűség. Nagybb a tömegközlekedési kínálat, és dönthetünk a gyalglás vagy a kerékpárzás mellett is. A trlódásk, a rssz levegőminőség és a zajártalm prblémája ellenben a várskat érinti leginkább. A közlekedésből származó szén-dixid-kibcsátásknak mintegy negyede tudható be a vársi közlekedésnek, és a közúti balesetek 69%-a vársban következik be. A hagymánys tüzelőanyaggal működő járműveknek a vársi környezetből való fkzats kivnása erősen hzzá fg járulni a kőlajfüggőség, az üvegházhatású gázkibcsátás és a 12/66

13 légszennyezés jelentős csökkentéséhez. Ehhez ki kell építeni az új járművek tüzelőanyag-, illetve energiaellátását biztsító infrastruktúrát is." Knkrét célkitűzések a kerékpárzás támgatásával összefüggésben következők: "(1) A vársi közlekedésben a hagymánys tüzelőanyaggal működő gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni; a jelentősebb vársközpntk lgisztikáját alapvetően szén-dixid-mentesíteni kell2030-ra." "(9) A közúti baleseti halálzást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hgy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gndskdni kell arról, hgy az Európai Unió a közlekedésbiztnságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében." (EU Fehér Könyv, 2011) 13/66

14 Nemzeti Közlekedési Stratégia A Nemzeti Közlekedési Stratégia kidlgzása jelenleg flyik. Benne kiemelt szerepet kap a kerékpárs közlekedés, melyre vnatkzóan külön előkészítő dkumentum készült, a közötti Kerékpárs Magyarrszág Prgram figyelembevételével, tvábbfejlesztésével. A Kerékpárs Magyarrszág Prgramban meghatárztt teendők és célkitűzések Budapestet is érintik, amelyeket a szinergiák kihasználása érdekében a javaslt intézkedések megvalósításánál figyelembe kell venni. Ehhez száms, priritásként kezelt tevékenységet dlgztak ki, melyekből a leglényegesebbek: Országs kerékpárút-törzshálózat tervezése és a kerékpárutak nyilvántartása Közlekedési célú kerékpárút hálózat kiépítése - célja a helyi és helyközi mindennapi kerékpárzáshz szükséges úthálózat megteremtése a kerékpársk igényeihez és a frgalmi helyzethez alkalmazkdó műszaki megldáskkal Kerékpárutak felújítása és karbantartása Kerékpártárlók és parklók kialakítása Kerékpár és közösségi közlekedés összekapcslása - cél a nagyvársk és elővársk frgalmi terhelésének csökkentése, az intermdalitás elősegítése Kerékpárs közlekedés népszerűsítése A 2013-ban készülő"országs Kerékpárs Kncepció és Hálózati Terv" prgram célja a kerékpárs közlekedés részarányának növelése a településeken belüli és a településközi közlekedésben, valamint a kerékpárs balesetek számának csökkentése. (NFM, 2013) Budapest 2030 Hsszú távú vársfejlesztési kncepció és Budapest területfejlesztési kncepciója A vársban ma több mint 5,0 millió utazás bnylódik le napnta a fővárs közigazgatási területén belül. Budapest jövője számára a megfelelő színvnalú közlekedést a feladat nagyságrendjéből adódóan, csak a vársi közösségi közlekedés, és azn belül 14/66

15 hangsúlyzttan a kötöttpályás közösségi közlekedés preferált fejlesztése a fenntarthatóság elvei alapján képes biztsítani, amennyiben pársul a megfelelő településfejlesztési plitikával. A közlekedés fejlesztése nem lehet öncélú, ugyanakkr a közlekedési rendszer az infrastruktúrája és a szlgáltatásai révén a különböző használatú és rendeltetésű területek közötti elérhetőség biztsításával döntő mértékben beflyáslja a lakóhely- és telephelyválasztást, ami a területfelhasználás megváltztatásának igényéhez vezet. (Budapest 2030 Hsszú távú vársfejlesztési kncepció, 2013) A településrendezés körébe tartzóan a Budapest 2030 Hsszú távú vársfejlesztési kncepció tartalma felhasználásával 2013-ban készül Budapest területfejlesztési kncepciója. A területfejlesztési kncepción belül a 7. Budapest kmplex szerepkörének megfelelő közlekedés megteremtése cél tartalmazza általáns összefglalásában és két fejezetben is megjelenik a kerékpárs közlekedés. A fenntartható fejlődés szempntjából fnts, hgy a helyváltztatás iránti igények a területvárs szerkezetének tervszerű alakításával fajlagsan csökkenjenek, és az utazási szkásk tudats beflyáslásával tlódjanak el a környezetet kímélő közlekedési módk felé, intelligens mbilitást eredményezve. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a vársi közösségi közlekedésre, valamint a gyalgs és a kerékpárs közlekedésre A többi közlekedési ággal 5 8 km távlságig versenyképes kerékpárs közlekedésnek érdemi szerepet lehet és kell biztsítani a várshatár menti közlekedésben. Az utazási láncban nagy a jelentősége a kötöttpályás eszközökre való kerékpárs ráhrdásnak, ezért indklt megteremteni ennek feltételeit. (Budapest területfejlesztési kncepciója, 2013) 15/66

16 2-. ábra Budapest 2030 Hsszú távú vársfejlesztési kncepció célrendszere A vársfejlesztési kncepció céljai között a térségi közlekedést a "2. Partnerség a közös jövő tervezése a térségben és rszágsan" cél tartalmazza a településközi kerékpárzás feltételeinek megteremtését (2.4. részcél), a"11. Intelligens mbilitás" célján belül pedig a kerékpárzás fejlesztése önállóan megjelenik ( részcél). A célk megvalósításának lehetséges általáns eszközei a vársfejlesztési kncepció szerint: kerékpárs közlekedés hálózatának kialakítása; kerékpártárlás biztsítása; állmási kerékpártárlók létesítése; kerékpárk kötöttpályás eszközökön való tvábbszállításának biztsítása. 16/66

17 A célk megvalósításának területspecifikus eszközei között értelemszerűen szerepel a kerékpárs közlekedés is, az alábbiak szerint: Belső zóna A közúti hálózat nagybb részének kerékpársbarát átalakítása, és a kerékpártárlás megldása. Átmeneti zóna Összefüggő kerékpárs hálózat kialakítása, a közpnt rendszer elemeinek és a lakóterületek kerékpárs barát kialakítása. P+R és B+R parklók építése a közösségi közlekedési rendszer megállóihz kapcslódóan. Elővársi zóna Összefüggő kerékpárs hálózat kialakítása, a közpntrendszer elemeinek és a lakóterületek kerékpársbarát kialakítása. Várshatárt keresztező kerékpárs kapcslatk kiépítése; P+R és B+R parklók építése a közösségi közlekedési rendszer megállóihz kapcslódóan. Duna menti zóna Gyalgs és kerékpárs közlekedés fejlesztése (Duna menti EurVel útvnalak kiépítése); Hegyvidéki zóna Közterületek felújítása, gyalgs közlekedés fejlesztése Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) A jelenleg érvényes és átdlgzás alatt álló BKRFT a kerékpárs közlekedést a gyalgs közlekedéssel együtt, 2. számú priritásként tárgyalja (Gyalgs és kerékpárs közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése). A BKRFT átfgó célja Budapest és környéke élhetőségének és versenyképességének javítása, melyhez az egyik (esetünkben releváns) stratégiai cél a feltételek biztsítása a várs közlekedésének fenntarthatóságáhz és hatéknyságáhz. Így jutunk el az peratív célkig, melyek már ágazati léptékű beavatkzáskat fgalmaznak meg, ideértve a kerékpárzás fejlesztése szempntjából fnts célt: a mtrizált mbilitás 17/66

18 csökkentése a nem mtrizált helyváltztatásk támgatása és a fenntartható közlekedés érdekében. A BKRFT tvábbá priritásként kezeli a járműkrszerűsítéseket és fejlesztéseket, ezen belül fnts szempnt a kerékpárszállításra alkalmasság is, ideértve az elővársi és nagyvasút, busz és vízi közlekedés járműveit. A rendszerfejlesztési terv az önálló főhálózat kialakításán túl feladatként tűzi ki a jelenlegi közúthálózat minél nagybb részének frgalmtechnikai felülvizsgálatát, hgy az az útpályafelületek újrasztásával váljék alkalmassá önálló kerékpárutak építése nélkül is a kerékpárs közlekedésre. (Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve, 2009) Reginális kapcslódás A kerékpárs közlekedés fejlesztése srán figyelembe kell venni az alábbi területrendezési terveket is, és azk flyamatban lévő módsításakr figyelemmel kell lenni a kerékpárs szempntk érvényesítésére is: évi XXVI. törvény az Országs Területrendezési Tervről, évi LXIV. törvény a Budapesti Agglmeráció Területrendezési Tervéről, Pest megye Területrendezési Terve. 18/66

19 2.2. A kerékpárzás szerepe A közlekedési plitika új megközelítés-rendszere hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra. Ezen irányelvek előterében helyezkedik el a két legtisztább közlekedési mód, a gyalglás és a kerékpárzás. Az általában használt közlekedési módk közül a kerékpárzás igényli a legkevesebb energiát, egy nagyságrenddel hatéknyabb az egyéni gépjárműnél. Napjainkban az autóval megtett utakn belül igen magas azknak az aránya, amelyeket meg lehetne tenni más közlekedési eszközzel is, a háztól házig mért helyváltztatási idő számttevő eltérése nélkül. Még ha a kerékpár nem is az egyedüli megldása a vársk frgalmi és környezeti prblémáinak, mindenképpen lyan megldás, amely tökéletesen beleillik minden lyan általáns prgramba, amely a vársi környezet helyreállítására, egy várs minőségének javítására törekszik, és ugyanakkr visznylag kevés anyagi erőfrrást igényel. (Kerékpárzás, a jövõ útja kis- és nagyvársk számára (Európai Közösségek, 2000), magyar kiadás GKM, 2004) Egyéni előnyök Gyrs és kiszámítható A kerékpár rugalmasabb a közösségi közlekedésnél, igény szerint ajtótól ajtóig, megfelelő manőverezéssel akár különböző utakn is eljuthatunk. A trlódáskban kisebb az időveszteség, mint a gépjárművek vagy az autóbuszk esetében. Vársközpntkban, rövidtávn a kerékpár mindenképpen előnyösebb. Az egyre növekvő népszerűség fnts ka, hgy skan azért tértek át a kerékpárzásra, mert a belvársban ez a leggyrsabb közlekedési mód. Költségkímélő A kerékpár (nem kirívó esetben) mind beruházásban, mind fenntartásban, mind használat srán kevés kiadással jár. Egészséges tevékenység A rendszeres testmzgás előnyös hatást fejt ki az egészségügyi állaptra. Emellett a kerékpárzás fnts szerepet játszik a stressz leépítésében: munkába menet és munkából 19/66

20 jövet nem növeli a stressz-szintet (a trlódásk és parklási gndk miatt), hanem ellenkezőleg, segít a mentális váltásban munka és magánélet között. A sprt és szabadidő célú kerékpárzás is hzzájárul az egészségmegőrzéshez. Környezetbarát Sk ember számára az magában is érték, hgy tehet valamit a környezetéért. Életérzés A fenti kk összességének hatására skaknál pzitív érzelmi kötődés is kialakul a kerékpárzás iránt, amely még jbban erősíti annak hasznsságát. A kerékpár a kis helyigény, a rugalmas útvnalválasztás miatt a szabad mzgás, a szabadság érzetét adja Társadalmi előnyök Környezeti hatásk A közlekedéssel járó negatív externáliák (kársanyag-kibcsátás, zajszennyezés) a kerékpárzás esetében rendkívül alacsnyak A rövid távú utazásk 50 %-ának kerékpárra terelése a közlekedési széndixidkibcsátásjelentős mérséklését eredményezné. Területhasználat Csekély a területhasználat, mind haladásnál, mind parklásnál. Ehhez kötődik az infrastruktúra-igény kis mértéke. A kerékpárutak nem darablnak fel vársi és vidéki területeket, illetve a parkló biciklik minimális helyet fglalnak el a járdából vagy az úttestből, ezzel javítva a teljes vársképet. A kerékpárs infrastruktúra gyrsan igazítható a váltzó igényekhez, így nem jelent területhasználati kötöttséget. Költségek Az infrastrukturális költségek visznylag csekélyek, ezért a kerékpárs infrastruktúrába fektetett költségek gyrsabban megtérülnek. Szintén a kis méretnek köszönhetően a kerékpárs nem kz trlódást, így jelentős társadalmi költségeket lehet megtakarítani. A szükséges létesítmények kiépítése jól ütemezhető, az esetek nagy hányadában más 20/66

21 beruházáskhz illeszthető. Az infrastrukturális költségek relatíve csekélyek, ily módn a kerékpárs infrastruktúrába történő beruházásk rövid idő alatt megtérülnek. Közlekedésbiztnság A kerékpárs önmagában többnyire nem kz súlys baleseteket. A kerékpárzás, mint egy lassabb és szelídebb közlekedési mód, arányának növekedése, hzzájárulhat a vársi közlekedés egészének biztnságsabbá válásáhz. Mbilitás, esélyegyenlőség A kerékpár megvétele és üzemeltetése egy átlags család költségvetésének kis részét teszi ki. Alkalmas a fiatalk és az idősebbek gépjárműhasználat nélküli közlekedésére. Egyszerűsége és a költségek alacsny vlta miatt minden társadalmi réteg számára hzzáférhető, ezzel a társadalm egészében növeli a mbilitást, a munkáhz, ktatáshz, szórakzási lehetőségekhez való hzzájutást összességében tehát az egyik legdemkratikusabb közlekedési módnak tekinthető. Gazdasági hatásk A kerékpárzás elterjedése meghatárzóan javíthatja a belvárs vitalitását és versenyképességét a zöldmezős beruházáskkal (extenzív kertvársias lakóterületek, vársszéli bevásárlóközpntk) szemben. Kedvezően egészíti ki a fővárs turisztikai kínálatát, valamint a látnivalókhz eljutás eszközrendszerét. A biciklizők a vársközpntban található célpntkhz jelentősen jbb hzzáféréssel rendelkeznek, másrészt a belvárs képét is pzitívan beflyáslják, ezzel a nem kerekezők számára is vnzóbbá téve azt. Élettani hatásk A kerékpárzás elterjedése hsszú távn az egészségügyi kiadáskat érzékelhetően csökkenti, a társadalm jól-létét növeli. 21/66

22 3. Helyzetértékelés 3.1. Történetei áttekintés A múlt század 30-as éveiben virágzásnak indult budapesti kerékpárs közlekedés a 60-as évektől kezdve rhamsan veszített szerepéből. A 70-es-80-as évekre a mtrizáció jegyében fejlesztett budapesti közlekedés számára a kerékpár nem vlt más, mint egy kihalásra ítélt, régi eszköz, mely legfeljebb sprt, hbbi célra használandó. A napi helyváltztatáskban részaránya 1% körülire csökkent. A 80-as évek végétől, a környezetvédelem előtérbe kerülésével és a nyugat-európai vársk példáját látva kezd ismét szerepet kapni a kncepciókban, fejlesztési tervekben, és kerékpárút-építések indultak el. Hivatalsan céllá vált a kerékpárhasználat jelentős növelése a napi közlekedésben, de a szakmai közvélemény legnagybb része ezt nem vette kmlyan, a kerékpárzók között is még a szabadidős használat dminált. Az ezredfrdulót követően az infrastruktúra fejlődését messze meghaladó mértékű növekedés indult meg a kerékpárs frgalmban. Fkzats szemléletváltás is elindult, a kerékpárskra skan már nem mint csdabgarakra, hanem egyenrangú közlekedőkre tekintenek, autósk és gyalgsk egyaránt. Szaprdnak a köztéri és munkahelyi kerékpártárlók, az utakn egymást érik a munkába vagy isklába biciklizők, megjelenik a "kritikus tömeg". A krábban elenyésző kerékpárs frgalm ma már Budapesten is dinamikusan nő: a kerékpársk a frgalm és a várskép természetes részeivé válnak. A növekedés főként a mindennapi utazásk munkába, isklába járás, vásárlás, ügyintézés esetében rbbanásszerű, megelőzve az ugyancsak egyre növekvő szabadidős kerékpárzást Jelenleg a fővársban kerékpárral közlekedők aránya az éves átlagt tekintve 2-3%-ra tehető, tehát az rszágs átlagtól elmarad, aznban dinamikus fejlődést mutat. Budapesten a kerékpárzás egyre növekvő népszerűségének kai skrétűek: szerepet játszik benne a kerékpárs infrastruktúra elemeinek megjelenése, a környezettudatsság növekedése, a tömegközlekedés és az autóhasználat költségeinek növekedése, és a vársi kerékpárzás 22/66

23 divattá válása, tvábbá igen jelentős mértékben hzzájárultak az alulról jövő társadalmi igényeket hallhatóan megfgalmazó civil mzgalmak és szervezetek Kerékpárzási szkásk A 2004-ben készült utlsó reprezentatív nagymintás háztartásfelvétel szerint Budapest lakssága mintegy négymillió helyváltztatást végez napnta Ebből mintegy 46% történt közösségi közlekedéssel, 29% személygépkcsival, 22% gyalg, míg a kerékpárs közlekedés mindössze 1,3%-t tett ki. Ez számszerűen napi 50 ezer kerékpárs utazást jelentett, zömében azkn a területeken, melyeken a biztnságs kerékpárzás feltételi adttak vltak: a külső kerületekben és a kerékpárutak térségében. Háztartásnként 0,67 kerékpár vlt Budapesten, azaz a kerékpár-ellátttság mértéke a gépjármű-ellátttsághz hasnló vlt. kerékpár 1,3%; gyalglás 22% egyéb mód 2,2%; közösségi közlekedés 46% személygépjármű 29% 3-. ábra: Közlekedési módk aránya hétköznap, a budapesti laksság körében végzett háztartásfelvétel adatai alapján, 2004 Az utazásk 44%-a négy kilméternél rövidebb, azaz a kerékpárs közlekedés jellemző távlságán belül van. A 16 éven felüli laksk fele legalább alkalmszerűen szktt kerékpárzni, a év közöttieknél ez az arány több mint 70%. A rendszeres kerékpárs frgalmszámlálásk adatai szerint 2012-ben a legfrgalmasabb iránykban főszeznban napi 1200 kerékpárs feletti a frgalm. A frgalmi adatk az 23/66

24 időjárástól való erős, de csökkenő mértékű függést mutatják és 2006 között a kerékpárs frgalm megduplázódtt és 2010 között a hétköznap kerékpárzók számának megduplázódása figyelhető meg, a hétvégi turisztikai frgalm pedig töretlenül növekszik. Az alábbi ábra az elmúlt években a kerékpárzás arányának növekedését mutatja Budapesten. 3-. ábra A budapesti kerékpárs frgalm növekedése ( ) hat csmópnti számlálás átlaga alapján A mért adatk (kerékpárfrgalmi és baleseti) azt mutatják, hgy éppen a várs belső kerületeiben nőtt meg jelentősen az utóbbi években a kerékpárhasználat, ami nem elsősrban a szabadidős, hanem a közlekedési célú kerékpárzás növekedésére utal. A 2012 tavaszán vizsgált kéthetes időszakban közlekedési eszközként rszágs szinten a magyar laksság 38%-a használt kerékpárt. Ugyanez az arány Budapesten 14% vlt, jóval magasabb, mint a 2011 tavasszal mért érték (8%). A kerékpárral kirándulók aránya rszágs szinten 6, Budapesten 8% vlt. 1 1 TNS-Hffmann Hungary által negyedévente végzett rszágs reprezentatív telefnn kikérdezés alapján 24/66

25 3-. ábra évi kerékpárfrgalm elszlása a Múzeum körútn 25/66

26 A kerékpárzástól visszatartó tényezők Egy 2009-ben készült Közösségi Kerékpárs Közlekedési Rendszerkutatás című célcsprt elemzés 500 fős reprezentatív minta alapján kimutatta, hgy Budapest és agglmerációja területén a kerékpárzásra nyitttak aránya 40%. A kerékpárzástól való visszatartó tényezőket ezen csprt esetében alábbi mutatja be. Az átlag feletti kk a következők: 3-. ábra Kerékpárzástól való visszatartó tényezők (Hffmann Research, 2009) (Hffmann Research Internatinal, 2009) A kerékpárhasználat közel mindenki számára elérhetőnek tekinthető, az ellátttság ma is kb. 40%-s. Egy átlags budapesti laks megengedheti magának a kerékpár beszerzését és üzemeltetését, bár az tthni tárlás a régi vársnegyedekben gndt jelent. 26/66

27 Budapesten 2000-ben 0,67 kerékpár juttt egy háztartásra. A régebben épült vársnegyedekben, bérházakban, lakótelepeken a lakók a kerékpárjukat csak a lakásban vagy a flysón tudják tárlni, ami kényelmi vagy biztnsági szempntból nem megfelelő.(transman Kft, 2000)Az 1000 laks jutó eladtt kerékpárk száma Magyarrszágn 2011-ban 240 db vlt A kerékpárs közlekedés infrastrukturális feltételei A kerékpárs közlekedés feltételeinek javítása a 80-as évek végén jelent meg a Fővárs fejlesztési terveiben. Eleinte kizárólag a szabadidő eltöltésének módjaként mint kerékpárs turizmust vették figyelembe a javaslatk. Később egyre inkább a közlekedés részeként kezdték kezelni a fejlesztési tervek. Ilyen szellemben épült be a kerékpárs közlekedés a Közgyűlés által elfgadtt stratégiai dkumentumkba is (Vársfejlesztési Kncepció, Közlekedésfejlesztési Terv stb). Ezzel párhuzamsan a 1990-es évek elejétől kezdődött el a kerékpárs infrastruktúra építése, melynek fő célja az akkri szakmai szemléletnek megfelelően az vlt, hgy a kerékpárs frgalmat a gépjárműfrgalmtól lehetőleg elválasztva egy kerékpárs főhálózat jöjjön létre, mintegy 320 km hsszúsággal. A megvalósult elemek összes hssza ma mintegy 200 km. Ez az 1996-s fejlesztési terv ig előirányztt része, tehát a megvalósítás messze elmaradt a tervezettől. A hálózatépítés lemaradását egyrészt a fejlesztésre szánt pénzeszközök hiánya kzta, másrészt pedig az, hgy a várs nem tudta következetesen integrálni valamennyi közterületi munkába a kerékpárs létesítmények kialakítását. Más nagyvársk kerékpárs hálózatával összehasnlítva a mérleg erősen negatív. A 2006-ban készült Budapest kerékpárfrgalmi főhálózatának fejlesztési javaslat célként fgalmazza meg, hgy kerékpárral is biztnságsan el lehessen jutni bárhnnan bárhvá, ahgyan a többi közlekedési eszközzel is. A kerékpárs főhálózat szerepe hasnlóan a 2 (Frrás: Bike Eurpe Market Reprts) 27/66

28 közúti főhálózatéhz az, hgy a közlekedők által használt legfntsabb iránykban, a különböző vársrészek között gyrs és biztnságs eljutást adó kapcslatk jöjjenek létre, valamint lehetővé tegye a fővársi hálózatnak a reginális kerékpárs útvnalakhz kapcslódását. A főhálózathz csatlakznia kell a vársrészek saját kerékpár-közlekedési rendszerének, benne a kerékpárral jó járható frgalmcsillapíttt övezeteknek. A hálózat kerékpárs útvnalakból áll ugyan, ezek összefüggősége, közvetlensége és funkcinális kialakítása aznban sk helyen nem megfelelő. Magas a gyalg- és kerékpárutak aránya, (sztatlan: ~11%, szttt: ~25%) a kerékpárs útvnalak vnalvezetése nagyn sk kerülőt tartalmaz. A más beruházáskhz, útfelújításkhz kapcslt kerékpárs létesítmények hálózatba kötése sk esetben nem történt meg, azk véget érnek a beruházás határánál. A rendkívül lassú, szigetszerű hálózatfejlesztés kmly veszélyeket hrdz, mert a szigetszerű hálózati szakaszk nagy frgalmú utakn vagy magas baleseti kckázatú, zsúflt járdaszakaszkn keresztül érhetőek el. 3-. ábra Kerékpárs útvnalhálózat úttípusk szerinti hssza Budapesten 2012-ben 28/66

29 A kerékpárs létesítmények számára a hely biztsítása legtöbbször a gyalgsk és a zöldfelület rvására történt, mivel ez jelentette a legkisebb ellenállást, a legkevesebb tervezési-beruházási knfliktust. A kerékpárs létesítmények burklata helyenként rssz állaptú. A nem megfelelő aszfaltzási technlógiával készült kerékpárutak felülete hulláms. A színbeli elválasztás érdekében térkőből készült kerékpárutak burklata sk helyen idővel hullámssá, rázóssá vált, illetve felgazsdtt. A főhálózatn kívül ritka a kerékpárs közlekedést segítő eszközök alkalmazása, (ellenirányú kerékpárzás, előretlt felállóhelyek, stb.) mivel ezek használati lehetősége (a klasszikus frgalmcsillapításn kívül) egészen a legutóbbi KRESZ-módsításig krlátztt vlt Üzemeltetés, fenntartás A budapesti kerékpárfrgalmi létesítmények fenntartásának minősége esetleges, a hibák elhárítása lassú, a hálózat jelentős része felújításra vagy krszerűsítésre szrul. Az önálló kerékpárs létesítmények üzemeltetése, karbantartása több kézben van (kerületek, Fővárs). Az üzemeltetésre frdíttt frrásk elsztásánál a kerékpárs létesítmények nem kapnak magas priritást. Nincs megfelelő fenntartási és üzemeltetési mdell. A kerékpárfrgalmi létesítmények skszr szennyezettek, takarításra szrulnak. A közlekedési hálózat kerékpárs szempntú nyilvántartása nem megfelelő. A közlekedési infrastruktúra állapta nem követhető, ezért a szükséges felújításk, beavatkzásk tervezése kmly akadálykba ütközik. A kerékpárs infrastruktúrával kapcslats útkezelői és tisztántartási és zöldfelület karbantartási feladatk jellemzően több szervezet (a Fővárs, a kerületek és magán ingatlan tulajdnsk) között szlanak meg. Ez mind az üzemeltetésben, mind a fenntartásban gndt jelent Tájékztatás Budapest-szerte megtalálhatóak a zöld alapn sárga egységes megjelenésű (sálas kerékpárzó figurával) kerékpárs útirányjelző táblák. Ezek a táblák a hálózat összefüggő részein jelölik a különböző úticélkat és a távlságkat. A műszaki ajánláskban szereplő 29/66

30 jelzőtáblák kerékpárs útirányjelzőként, illetve a kerékpárs közlekedésre kijelölt út megjelölésére alkalmasak. Azkn a helyeken, ahl az önálló kerékpárút megszakad, és az úttesten vagy más jellegű létesítményben flytatódik, a kerékpárs útvnalak vizuális flytnssága nem mindig megfelelő. A Főplgármesteri Hivatal megbízásából között rendszeresen megjelent frissített tartalmmal a Kerékpárral Budapesten c. térkép kiadvány, az Interneten hzzáférhető néhány működő kerékpárs térképes útvnaltervező rendszer. A térkép és a szöveges infrmációk frissítésében a kerékpárs civil szervezetek részt vesznek. Mind a Fővárs, mind a BKK illetve a BKK Inf internetes ldalain hzzáférhetők kerékpárs infrmációk, de ezek nem teljes körűek. Jelenleg nincs lyan infrmációs rendszer, melyben a hálózatfejlesztésekről kherens és naprakész adatk szerepelnek. A kerékpárs főúthálózat tábla- és jelölésrendszerére vnatkzó, jól kmmunikálható arculati kialakítás aktualizálásra szrul Kerékpártárlás és kerékpárszállítás Az úti célknál a kerékpárk parklási lehetősége esetleges, a lpásveszély skakat visszatart a kerékpárhasználattól és 2006 között több mint 700 intézménynél, mintegy biciklitárló férőhelyet létesített a Fővárs. Aznban közterületi kerékpártámaszk létesítése sem a kerületi, sem a fővársi utakn nem vlt jellemző, a 2008 óta a B+R kerékpártárlókra vnatkzó paraméterkönyve (GKM, 2008) alapelvei alapján aznban a száms fejlesztés valósult. Még mindig igaz az, hgy a kerékpár-használatt nagymértékben kényelmetlenné teszi a megfelelő parklóhelyek hiánya. Biztnságs kerékpármegőrző, időjárástól védett parklóhely elvétve akad. A közösségi közlekedés budapesti megállóiban (néhány kivétellel) nincsenek kerékpártárlók. Ennek következtében a kerékpárs és közösségi közlekedés kmbinálása nem megvalósítható. A kerékpártárlók létesítésének engedélyeztetési flyamata hsszadalmas, többnyire közterület-használati engedély vagy frgalmtechnikai kezelői hzzájárulás kérelmezésével lehetséges, ami nagymértében nehezíti a magán és közcélú kerékpártárlók létesítést. 30/66

31 Kerékpárszállítására lehetőség van a H5, H6, H7, H8, H9 héven és a 60-as villamsn fgaskerekű vasútn a piktgrammal jelölt kcsikban, valamint a D11, D12, D13 hajójáratkn, illetve a hév-pótlásban részt vevő, erre kijelölt autóbuszkn. Egy hévkcsiban maximum 4 db kerékpár szállítható, a fgaskerekűn 8 db. Egy utas egy kerékpárt egy vnaljegy érvényesítésével, illetve kerékpárbérlettel szállíthat márciusában a BKK új Üzletszabályzatának tervezete már tartalmazza a kerékpárszállítással kapcslats módsíttt szabálykat is, melyek lehetővé teszik a kerékpárszállítási szlgáltatásk bővítését Rekreációs és turisztikai kerékpárzás Budapest laksságának jelentős hányada (50%-a) legalább alkalmszerűen szktt kerékpárzni. A közlekedési célú kerékpárzók jelentősrésze először rekreációs célból kerékpárzik. A Budapestre látgató turisták közül egyre többen igénylik a kerékpárs prgramkat. Terjed a csprts kerékpárs vársnézés. A Duna menti kerékpárútn száms kerékpárs turista is érkezik a Fővársba. A Duna menti EurVel útvnal részben végleges, részben ideiglenes nymvnalának kitáblázása a budapesti szakaszn megtörtént, de az útvnal műszaki paraméterei, kmfrtja sk helyen javítandó. A legtöbb turisztikai látványsság kerékpárral elérhető. Ugyanakkr turisztikai szempntból is a közúti közlekedés veszélyessége és a kerékpárs-barátközlekedési létesítmények, intézmények, tvábbá a kerékpárral érkező látgatók fgadására felkészült műemlékek, turisztikai látnivalók, rendezvények, vnzerők hiánya akadályzza leginkábba kerékpárhasználat terjedését. Gndt jelent tvábbá a kerékpár szállítása a közösségi közlekedési járműveken Kerékpárs közlekedés biztnsága Mind a gépjárművezetők, mind a kerékpárral közlekedők száms szabályt megszegnek és knfliktuskat, baleseteket kznak. Nem ismerik eléggé a knfliktuskat megelőző helyes magatartásfrmákat. Speciálisan veszélyeztetett csprt a fgalmban részt vevő, de megfelelő ismeretekkel és készségekkel nem rendelkező kerékpárzók, főként az isklás 31/66

32 krsztály. A kerékpárs közlekedéstől visszatartó tényezők egyik legfntsabbja a biztnság, illetve a biztnságérzet hiánya. A balesetek számának, súlysságának csökkentése önmagában is fnts, de a kerékpárzási hajlandóság növeléséhez is szükséges. Az elmúlt mintegy 20 évet tekintve a kerékpárs balesetek száma jelentős ingadzásk mellett enyhén növekszik. A kerékpárs balesetek száma 1989 és évek között kb. azns érték körül, a es tartmányban ingadztt, majd év óta az ingadzás emelkedő tendenciát mutat, a baleset/év tartmányban. A kerékpárs balesetek százaléks aránya az összes balesethez visznyítva jelenleg 6,5-7 % körül van. Örvendetes tény ugyanakkr, hgy a kerékpárhasználók baleset kzási aránya a krábbi 60%-s szintről 50% környékére csökkent. Azaz a kerékpárral közlekedők már nem nagybb arányban kzói a baleseteiknek, mint a közlekedés többi résztvevője. Az adatkalapján elmndható, hgy a kerékpárs frgalm nagyságának növekedése jelentősen meghaladja a balesetek arányának növekedését. A fővársi kerékpárs baleseti számk növekedése tehát elsősrban a kerékpárs frgalm növekedéséből adódik, és nagyrészt ellensúlyzza a kerékpársk közlekedési rutinjának javulása. A kerékpársk által kztt balesetek éves száma és ezen belül a súlys balesetek aránya is stagnálást mutat. A haláls balesetek száma a 2003-as kiugró évet követően tvábbra is csekély, évi 4 körüli. 32/66

33 3-. ábra Kerékpárs balesetek száma Budapesten, A krsztályk közül a 20 évnél fiatalabbak esetén a baleseti kzás jelentősen meghaladja a résztvevőként elszenvedett balesetek arányát, míg a év közöttiek kevésbé kzói, mint elszenvedői a baleseteknek. Ez arra világít rá, hgy kiemelten fnts az isklás krsztály kerékpárs közlekedési ismereteinek és készségeinek javítása. Jelenleg ez hiányzik az isklai képzés kötelező tanrendjéből, és általánsan elérhető fakultatív képzés sincsen. A balesetek éven belüli megszlását vizsgálva megfigyelhető a balesetek számának ugrásszerű emelkedése júniusban (~40-50 baleset/hónap), ami a nyári szünidő kezdetével nagybb létszámban kerékpárzó gyerekek jelenlétével magyarázható. 33/66

34 3-. ábra A kerékpárs balesetek kzóinak és részvevőinek kr szerinti megszlása Említésre méltóak a kerékpársk és gyalgsk közötti balesetek is (kb. 6%), melyek többségükben a járdán, illetve gyalg- és kerékpárútn való kerékpárzásból ill. szabálytalan gyalgs-átkelésekből erednek. A kerékpárs- és a gyalgsfrgalm fizikai szétválasztásával e balesettípus előfrdulása nagymértékben csökkenthető. Hsszú távn a balesetek számának csökkenése minden szempntból fnts. A biztnság növekedésével a kerékpársk száma is növekszik. A megnövekedett számú kerékpárs pedig a közlekedési szkáskat ember közelibbé téve ismét a balesetszám relatív csökkenését vnja maga után, mert a gépjárművezetők hzzászknak a kerékpárzókhz. (Metróber TT Kft, 2010) 3.9. Jgi, szervezeti háttér A jgi és szabályzási környezet sk esetben nehezíti a kerékpársbarát megldásk alkalmazását. Sk megldás, ami külföldön kiválóan bevált a gyakrlatban, itthn nem alkalmazható a szabályzási környezet miatt. A KRESZ 2010-es váltzása és az új ÚT :2010 "Kerékpárfrgalmi létesítmények tervezése" c. műszaki előírás adta lehetőségek előrelépést jelentettek ezen a területen, nagymértékben segítve a kerékpárs közlekedés integrált tervezését, jelentősen bővítve a tervezők rendelkezésére álló eszköztárat. 34/66

35 Budapestre jellemző sajáts prbléma a Fővárs és a kerületek kapcslata. A Fővársban 24 egyenrangú önkrmányzat létezik egymás mellett, ami nagymértékben megnehezíti a beruházásk krdinálását, a kerékpárs szempntk egységes szemléletű érvényesítését, a megépült létesítmények egységes üzemeltetését és fenntartását. A hatálys jgszabályk Budapest főútjainak fenntartását, fejlesztését teszik a Fővárs feladatává. Ugyanakkr a kerékpárs főhálózat nem feltétlenül ezeken a főutakn halad, így egy-egy összefüggő útvnal fenntartása nem egy kézben van. A évi szervezeti alakulást követően a BKK Budapest Közlekedési Közpnt Zrt közlekedésszervezőként vette kézbe a Fővárs kerékpárs közlekedéssel kapcslats feladatait is. A kerékpárzás, mint az egyik legtisztább közlekedési frma kiemelt szerepet fglal el a BKK fejlesztési stratégiájában. A BKK hangsúlyt fektet a kmplex kerékpárs fejlesztésekre és tervezési elvekre. Az eredményes munkáhz szükséges, hgy a szigrúan vett jgszabályi kötelezettségeken felül szakmai krdinátrként és katalizátrként működjön a kerékpárs közlekedés területén Szakmai és civil szervezetek együttműködése A 2000-es évek elején az vlt az általáns, hgy a fenntartható közlekedés elvei, gndlkdásmódja nem eléggé jelennek meg a mindennapi gyakrlatban. A szakmai köztudat elsősrban a gépjárműfrgalmmal és annak prblémáival fglalkzik, a kerékpárzás csak skadik szempntként jelenik meg. A kerékpárskat leginkább a gyalgskkal kezelik együtt, nem fglalkzva külön a kerékpárral közlekedők igényeivel. A közlekedési infrastruktúra tervezésénél a megbízók, tervezők, véleményezők jellemzően nem kerékpárs-szemlélettel közelítik meg a feladatkat, a közúti tervezési feladatk többségénél a gépjármű-közpntú gndlkdás uralkdik. A kerékpárs szempntk sk esetben nem jelennek meg a tervekben, hiányzik a különböző közlekedési módk integrált tervezése. Így a közterületi átalakításk egy része a kerékpárs közlekedés számára kedvezőtlen megldáskkal történik. Az utóbbi években ez a helyzet átalakulóban, egyre nagybb teret kap a kerékpárzás mind a közéletben, sajtóban, mind közlekedés szakmai életben. 35/66

36 Budapest társadalmi életében egyre erősödő szerepet játszanak a civil szervezetek, ez kimndttan igaz a kerékpárzás ügyében. A civil kezdeményezések munkájának érdeme a kerékpárs közlekedés rendkívüli arányú fejlődése és népszerűvé válása az utóbbi kéthárm évben. Ideális esetben a civil részvétel nem helyettesíti, hanem kiegészíti az önkrmányzati munkát. A jelentős társadalmi erők megnyilvánulása kmly igényt fgalmaz meg a vársi döntéshzók szemléletváltásával szemben is. Elmndható, hgy a több száln beindult együttműködési flyamatk hatéknyan segítik a kerékpárs ügyek előbbre vitelét, a kerékpárzók és kerékpárzni vágyók igényeinek és véleményének közös megfgalmazása a civil szervezeteken keresztül is lehetséges. Ezen szervezetek közé tartzik például a Magyar Kerékpársklub, Critical Mass mzgalm, Levegő Munkacsprt, Vársi Biciklizés Barátai, Zöld Fiatalk, Kerékpárs Magyarrszág Szövetség, amely csprtk és szervezetek kmly elkötelezettségről, lelkesedésről és mindemellett prgresszív szakmai hzzáértésről tettek tanúbiznyságt. Az illetékes közlekedés szaktárca támgatásával és Magyar Kerékpársklub szervezésében 2007-óta minden ősszel és tavasszal flyik a Bringázz a Munkába! kampány, melynek egyre több vállalat vesz részt és száms szpnzr is csatlakzik hzzá jelentős társadalmi hatást érve el. A Hungarian Cycle Chic mzgalm 2010 ben indult Kppenhága mintájára, azzal az üzenettel, hgy A bicikli nem egyszerűen közlekedési eszköz, hanem egy igazi stíluselem. Nem kér kmprmisszumt, nem kell hzzá öltözni, hiszen maga öltöztet. És még a várskat is jbbá teszi. (http://cyclechic.blg.hu/ ) A szakmai közéletben és az egyetemi ktatásban 2008-óta jelent meg rendszeresen a kerékpárs közlekedés, ennek teret ad többek között a Budapest Műszaki Egyetem Közlekedésüzem Tanszéke, urbanisztika tanszéke, az Út- és Vasútépítési Tanszék, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke, a Közlekedés Tudmányi Egyesület, a Magyar Urbanisztikai Társaság, és közlekedés szaktárca háttérintézményeként a Közlekedési Krdinációs Közpnt. Jelentős szakmai innvációs színtere vlt a Magyar 36/66

37 Útügyi Társaság kerékpárs útügyi műszaki előírás krszerűsítésére létrehztt szakbizttsága és a Közlekedés Tudmányi Intézet által szerevezett KRESZ egyeztetések, és a Magyar Kerékpársklub által életre hívtt Kerékpárs Tervezői Fórum nevű szakmai kör. 3-. ábra: Kmplex kerékpárs fejlesztési szemlélet 37/66

38 4. Stratégiai célk Budapest számára kiemelten fnts, hgy a várs lakói tiszta és fenntartható környezeti állaptk között élhessenek. Ezért a kerékpárzás, mint az egyik legtisztább közlekedési frma, kiemelt szerepet fglal el a BKK stratégiájában. Cél, hgy a kerékpárs közlekedés feltételeinek javítása által egyre többen válasszák a rövid vársi utazásaikhz alternatívaként a kerékpárt. A kerékpárs közlekedés részarányának növekedése hzzájárul a vársi életminőség javulásáhz azzal, hgy a gépjárműfrgalm egy részének kiváltása által lehetőséget teremt a gépjárművek kzta trlódásk csökkentésére, a levegő minőségének javulására és a több kerékpárzással járó napi rendszeres testmzgás pedig hzzájárul az egészség megőrzéséhez is. Cél, hgy a fővársi közlekedésben lyan integrált fejlesztések történjenek, amelyek eredményeképpen megvalósulhat az egyes közlekedési ágazatk ptimális együttműködése. A közlekedési munkamegsztásban a kerékpár szerepét a vársi rövid utazásk kiváltásában, a munkába járó autós-ingázó frgalm alternatívájaként, nagybb utazási távlságk esetén a közösségi közlekedéssel kmbinálva és a B+R lehetőségek kihasználásában látjuk. A kerékpárhasználat tvábbi elterjedésének fnts alapja a kerékpárzás biztnságának és elfgadttságának növelése Jövőkép Budapest kerékpárs fejlesztésének jövőképe Budapesten a kerékpárzás meghatárzó közlekedési mód, nagyban hzzájárul a jó hangulatú, élhető, mbil, és virágzó gazdaságú várs kialakulásáhz. A kerékpárzás általánsan elfgadtt, gyrs, biztnságs és támgattt közlekedési mód. A kerékpárs közlekedés részarányának növekedése javítja a vársi életminőséget. A kerékpárzás a közösségi közlekedéssel, gyalglással és egyéb közlekedési módkkal kmbinálva, hzzájárul a gépjárműfrgalm egy részének kiváltásáhz levegőt, teret, és lehetőséget teremtve az itt élők számára az ptimális közlekedési mód szabad megválasztásáhz és a közlekedők harmnikus együttműködéséhez. 38/66

39 4.2. Átfgó célk A fenti jövőképpel összhangban a kerékpárs közlekedésre vnatkzóan az alábbi átfgó stratégiai célk fgalmazhatóak meg: A kncepció átfgó céljai: A Budapesti kerékpárs közlekedés részaránya 10%-ra növekedjék 2020-ig. A növekedés főként az egyéni gépjárműhasználat kiváltásával történjék. A kerékpárzás biztnsága és elfgadttsága növekedjék Intézkedési területek A célk eléréséhez kijelölt intézkedési területek az alábbiak: Szemléletfrmálás az intézményrendszer és a felhasználók körében: A kerékpárzás a közlekedés egyenrangú része legyen mind a közlekedők, mind a szakemberek szemében. Váljn közismertté, hgy rövidtávú utazásk esetén a kerékpárzás a legelőnyösebb, leggyrsabb közlekedési mód. A közlekedők legyenek kölcsönösen tekintettel egymásra, a biztnságs közlekedéshez megfelelő készségeket sajátítsák el és alkalmazzák. Vnzó kerékpársbarát környezet létrehzása: Az utazás kiindulópntjától a célpntjáig megfelelő környezetben, biztnságsan és kényelmesen kerékpárzható úthálózat, és az alapinfrastruktúrát kiegészítő szlgáltatásk és létesítmények jöjjenek létre. Partnerség és együttműködés: Valósuljn meg a kerékpárzás közlekedésszervezésbe és való integrálása, az intézményi, jgi és finanszírzási háttér legyen alkalmas a hatékny és vnzó kerékpárs közlekedés megteremtéséhez és üzemeltetéséhez. Szakmai és civil együttműködések, közös tanulási flyamat által kapjn nagybb teret a kerékpárral közlekedők érdeke. 39/66

40 A célk eléréséhez kijelölt intézkedési területek: (1) Szemléletfrmálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt: kerékpárzás általáns népszerűsítésével, közlekedésbiztnság javításával, tájékztatással, szakmai közvélemény frmálásával. (2) Vnzó kerékpársbarát környezet létrehzása: összefüggő kerékpárs főhálózat megvalósításával, kerékpársbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkzásk végrehatásával, a kerékpártárlás és kiegészítő szlgáltatásk fejlesztésével, kmbinált közlekedés támgatásával, közösségi kerékpár rendszer kialakításával (Bubi), a kerékpárs infrastruktúra karbantartásával, reginális és turisztikai kapcslatk fejlesztésével. (3) Partnerség és együttműködés: szakmai és civil szervezetekkel együttműködve, a kerékpárzás közlekedésszervezésbe való integrálásával, finanszírzási háttér kialakításával. 40/66

41 5. Intézkedések A hárm kijelölt intézkedési területen belül az alábbi részletesen bemutattt intézkedések járulnak hzzá a célk megvalósításáhz. Az egyes intézkedésekhez megfgalmazzuk a célkitűzést, a knkrét feladatk és eszközök ismertetése után meghatárzzuk a 2020-ig elérendő eredményeket. Mindegyikükhöz külön akcióterv készítése szükséges peratív szinten Szemléletfrmálás Célkitűzés: A kerékpárs közlekedés a közlekedés egyenrangú része legyen mind a közlekedők, mind a szakemberek szemében. Váljn közismertté, hgy rövidtávú utazásk esetén a kerékpárzás a legelőnyösebb, leggyrsabb közlekedési mód. A közlekedők legyenek kölcsönösen tekintettel egymásra, a biztnságs közlekedéshez megfelelő készségeket sajátítsák el és alkalmazzák. A kerékpárhasználat részarányának növelése csak úgy lehetséges, ha az infrastruktúra megteremtése mellett a közlekedők szemléletét is megváltztatjuk, növelve a kerékpárzás elfgadttságát, megbecsültségét és vnzerejét. Az eredményes kerékpárs plitika elengedhetetlen kellékei a reklámk és népszerűsítő kampányk Fnts elérni, hgy a kerékpárzók mindegyike járművezetőként viselkedjen, és tisztában legyen a balesetmentes közlekedés alapjaival. Szemléletváltzásra van szükség a döntéshzói, tervezési, hatósági és üzemeltetési gyakrlatban is: a szemléletnek tükröznie kell a váltzáskat, a fenntartható közlekedés felé áthelyezendő súlypntkat. A cél, hgy az utazási mód kiválasztásánál egyre többen döntsenek a kerékpár mellett főleg a személygépkcsiról átváltva. A kerékpárhasználat elterjesztésének érdekében tudatsítani és hangsúlyzni kell annak előnyeit és lehetőségeit, illetve el kell szlatni a jelenleg kmly gndt jelentő, elterjedt tévhiteket. 41/66

42 Kerékpárzás általáns népszerűsítése Célkitűzés A kerékpárzásra, mint egyenrangú közlekedési módra gndljn a laksság. Tudatsítani kell az emberekben, hgy a kerékpárzás vnzó alternatíva. Elérendő, hgy az utazási mód megválasztásánál a kerékpárzás az első lehetőségek között szerepeljen, akár a teljes útvnalra, akár annak egy részére vnatkzóan. A kerékpárzás lehetőségeit, előnyeit, a tervezett fejlesztéseket és a Bubi közösségi kerékpár rendszert flyamatsan kmmunikálni kell a laksság és a turisták felé. Ennek megvalósításáhz egy részletes kmmunikációs stratégia és marketingterv kidlgzása szükséges. A kerékpárhasználat elterjedése érdekében tudatsítani és hangsúlyzni kell a kerékpárhasználat előnyeit és lehetőségeit, illetve el kell szlatni a jelenleg kmly gndt jelentő, elterjedt tévhiteket. A kampánykba bele kell fglalni azkat a szimblikus és érzelmi elemeket, amelyek nagy arányban játszanak szerepet egyes társadalmi csprtk közlekedésimód-választásánál. A célcsprtk hatékny eléréséhez részletes marketingterv kidlgzása szükséges. Az alapvető célkhz illeszkedve kiemelt fntsságú a jelenleg gépkcsival közlekedők rétege: a tényleges viselkedésmód-váltáshz elengedhetetlen a negatív reklám alkalmazása amit indklnak az autóhasználat kárs következményei. Pótlhatatlan a tájékztatás, a funkcinális előnyök hangsúlyzása, a tévhitek elszlatása. A fenntartható közlekedés kncepcióját hangsúlyzva a gépjárműhasználók számára elfgadttá kell tenni a kmbinált utazási módkat, meg kell velük ismertetni és szerettetni az alternatív lehetőségeket. A nagy frgalmat vnzó intézményeket ösztönözni kell, hgy támgassák a kerékpárhasználatát. Különösen isklák esetében lényeges ez a szemlélet, ahl a kerékpárzó gyerekek számára az iskla biztnságs megközelíthetősége nagyn fnts. Elvárt eredmény: A kerékpárzás általánsan elfgadtt, Budapest laksságának többsége számára vnzó utazási mód. A kerékpárzás részarányának érzékelhető növekedése vársi szinten. 42/66

43 Közlekedésbiztnság javítása Célkitűzés: A közlekedésbiztnság javítása a kerékpárral közlekedők és a gépjárművezetők közlekedési magatartásra irányuló figyelemfelkeltő és ktatási tevékenységgel. A kerékpárzás szabályait, általáns kultúráját a laksság mindennapjainak részévé kell tenni. Elérendő, hgy a közlekedők dafigyeljenek egymásra, tiszteljék és segítsék egymást, készségszinten ismerjék a kerékpárs közlekedéssel kapcslats lehetséges knfliktushelyzeteket és azk elkerülésének, megldásának módjait. Az ktatási és képzési prgramknak, figyelemfelkeltő akciónak célcsprtja a kerékpárral közlekedők és a gépjárművezetők. Ennek megvalósítása a közktatási intézmények és a rendőrség aktív közreműködésével lehetséges. Elvárt eredmény: Kerékpárzók és más közlekedők közötti knfliktusk, balesetek száma fajlagsan (kerékpárs utazásk számára vetítve) csökken. A budapesti isklás gyerekek, többségének kerékpárzási ismeretei, képességei és készségei megfelelők ahhz, hgy biztnsággal tudjanak kerékpárral közlekedni Tájékztatás mértékének és színvnalának növelése Célkitűzés: Fenntartható, következetes tájékztatási rendszerre működtetése, amely a távlati hálózat nymvnalára épül, hgy flyamatsan fejleszthető. Szükséges a meglévő budapesti kerékpárs térkép flyamats tvábbfejlesztése és az internetes tájékztatási és infrmációs felület működtetése. Cél lyan infrmációs felület kialakítása, amely a kerékpárral közlekedőknek nyújt könnyen érthető infrmációt, visszacsatlási lehetőséggel. A felhasználói igény elérhető és megbízható kerékpárs vnatkzású infrmáció az utazás előtt és utazás közben a helyszínen. A statikus infrmációk átadása kiadványk, szórólapk térképek, infrmációs táblák frmájában valósulhat meg; a dinamikus 43/66

44 infrmációs eszközök az utazó egyéni döntéshzatali szükségletéhez igazíttt internetes útvnaltervező és más ge-infrmatikaialapú alkalmazásk, melyek tájékzódást segítik. A tájékztatás fnts eszköze az egységes budapesti kerékpárs arculat és a fővársi hírszlgálatban való gyakri megjelenés. Elvárt eredmény: A felhasználók döntően kedvezően értékelik a kerékpárs közlekedés tájékztatási rendszerét Szakmai közvélemény frmálása Célkitűzés: A kerékpárzás jelenlétét, szerepét a közutakn tudatsítani kell a szakemberekkel is. Az integrált tervezés csak úgy valósítható meg, ha a tervezési flyamatban résztvevők kerékpársbarát szemlélettel rendelkeznek. A fenntartható közlekedés elveit, gndlkdásmódját a tervezők, szakemberek, köztisztviselők szemléletének frmálásával szükséges beépíteni a mindennapi gyakrlatba. Nagyn fnts a külföldi és hazai jó példák tanulmányzása nemzetközi knferenciákn és tvábbképzéseken. Már csökkenő módn, de jelenleg a gépjárműfrgalm szempntja dminál a közlekedési létesítmények tervezésénél ezért szükséges a szakmai közvélemény frmálása az alábbi eszközökkel: Szakmai tvábbképzések és fórumk: A szakemberek, mérnökök számára szervezett rendszeres tvábbképzések, szakmai fórumk, tervzsűrik szükségesek, melyek lehetőséget adnak egy-egy speciális témában a tapasztalatcserére, közös gndlkdásra és a tervezési irányelvek tekintetében knszenzus alakulhat ki. Szükséges a kerékpárs közlekedés témájában speciális budapesti szakmai kézikönyvek, irányelvek kiadása is. Részvétel a hazai és nemzetközi szakmai infrmációcserében és rendezvényeken: A közlekedéssel fglalkzó szakemberek első kézből ismerhetik meg más vársk és rszágk tapasztalatait. 44/66

45 Szakmai szervezetekkel és egyetemekkel való együttműködés: A következő szakember generáció számára krszerű tudást és fejlődési lehetőséget kell adni a kerékpárs közlekedés területén, teret kell teremteni a kerékpárzásnak a diplmatervek, kutatási munkák és szakflyóiratk témái közt. Elvárt eredmény: A közigazgatásban ill. a vársfejlesztési és közlekedési szakmában dlgzó szakemberek számára a kerékpárzás elfgadtt, többségük szemében támgatandó közlekedési mód, és ehhez megfelelő, naprakész szakmai tudással rendelkeznek Vnzó kerékpárzási környezet Célkitűzés: Az utazás kiindulópntjától a célpntjáig megfelelő környezetben, biztnságsan és kényelmesen kerékpárzható úthálózat, és az alapinfrastruktúrát kiegészítő szlgáltatásk és létesítmények jöjjenek létre. A vnzó összefglaltan jelenti a kerékpárzás gyrs, biztnságs, kényelmes és lcsó vltát. A vnzó kerékpárzási környezet kialakítása tartalmazza a kerékpárs-barát közlekedési hálózat tervezésével, építésével, üzemeltetésével és használatával kapcslats jellemzőket. Egyéni közlekedési eszközként használva a kerékpárt a kerékpárzók igénye az, hgy az utazás kiindulópntjától az utazás célpntjáig megfelelő környezetben, biztnságsan, jól infrmálva és kényelmesen tudjanak haladni, közvetlen vnalvezetéssel, nagybb kerülők nélkül. A kerékpárnak kényelmesen, gyrsan rendelkezésre kell állnia, legyen az akár saját, akár kölcsön jármű; azt az átszállási pntkn és az úticélknál el kell tudni kényelmesen és biztnságsan helyezni. A kmbinált utazásk segítésére a kerékpár tárlását meg kell ldani a közösségi közlekedési eszközök megállóiban (B+R), fejleszteni kell a kerékpárszállítást, és lehetővé kell tenni az átszálló csmópntk és a tömegközlekedési megállók kerékpárs 45/66

46 megközelítését. Ezzel a nem csak a kerékpárzás, hanem a tömegközlekedés vnzereje és kihasználtsága is növekszik. Szlgáltatásk: A kerékpárs infrastruktúráhz közvetlenül kapcsló kiegészítő és kényelmi szlgáltatásk tehetik kényelmessé és vnzóvá a vársi kerékpárzást. A vársszerkezetnek megfelelően a beavatkzásk területi céljai és eszközei eltérő hangsúlyt kapnak. A területi ptenciálk a következők: 5-. ábra A kerékpárzás fejlesztésének területi hierarchiája a vársszerkezet és az agglmeráció vnatkzásában Az intézkedések beavatkzási területei, ptenciálk: I. Belső vársrész: A Bubi és a kmplex kerékpársbarát fejlesztés teheti a belső zónát teljes egészében kerékpárral könnyen átjárhatóvá. II. Hungária gyűrűn belüli részen a kapacitív kerékpárs főhálózati elemek fejlesztése, a vársrészek közötti kapcslatk megteremtése és vnzó kerékpárs szlgáltatásk fejlesztése a cél. III. Lakóterületi és külső kerületi fejlesztések: A külső vársrészek esetében a helyi kerékpárs kapcslatk és a vársrészközpntk közti kapcslat fejlesztése segítheti a kerékpárs munkába járást, és javíthatja a reginális és turisztikai úti célk kerékpárs elérhetőségét. A B+R feltételek kialakítása hzzájárulhat a kmbinált közlekedési módk térnyeréséhez. 46/66

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása NYITOK Hálózat a Társadalmi befgadásért prgram bemutatása A Nyittt Tanulási Közpntk (NYITOK) kncepciójának kidlgzója, a prgram szakmai fejlesztő- és támgató partnere: A SZETT bemutatása A 20 éves múltra

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T

L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth

Részletesebben

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

Projekt címe: Az IKT fejlesztése a sopronhorpácsi Általános Iskolában

Projekt címe: Az IKT fejlesztése a sopronhorpácsi Általános Iskolában www.ujszechenyiterv.gv.hu A prjekt bemutatása Mttó: "Az embereknek mindenben a tökéletességet kell célul kitűzniük maguk elé, még akkr is, ha meghaladja erejüket. Ha azt hinnék valóban, hgy csak da jutnak

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

Általános gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvoktató program 9. évfolyam

Általános gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvoktató program 9. évfolyam Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Általáns gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvktató prgram 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelmények Informatika

Osztályozó vizsga követelmények Informatika Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Rendészeti képzés 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. A számítógépes

Részletesebben

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b.

2. Van-e különbség a kerékpáros alkalmassága tekintetében a főútvonalon, illetve a mellékutakon történő kerékpározás során? o a. igen o b. Megldásk. 1.számú tesztlap 1. Melyik felszerelés kötelező a biztnságs kerékpárzáshz? (Több jó válasz is lehet!) a. baseballsapka b. helyesen beállíttt bukósisak c. lámpák és macskaszem d. láthatósági mellény

Részletesebben

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt prjekt céljai Előadó: Nesztinger Péter közigazgatási főtanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail cím: nesztingerp@lab.hu Telefnszám: +36

Részletesebben

Kerékpáros infrastruktúrafejlesztések tekintetében legjelentősebb TOP forráslehetőségek Szeged MJV számára 1

Kerékpáros infrastruktúrafejlesztések tekintetében legjelentősebb TOP forráslehetőségek Szeged MJV számára 1 Szeged kerékpárfrgalmi hálózati terve, 28. sz. Melléklet 1 Kerékpárs infrastruktúrafejlesztések tekintetében legjelentősebb TOP frráslehetőségek Szeged MJV számára 1 Knstrukció Támgatható tevékenységek

Részletesebben

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című

Részletesebben

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák?

Felkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák? Felkészülés az éghajlatváltzásra: mit tehetnek a gazdák? Beszámló kistérségi szemináriumról 2011. február 21, Havad község, Mars megye, Rmánia 15 18 óra Bemutatkzó kör A rendezvényen helyi gazdák, vadászk,

Részletesebben

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS. MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A kerékpározás létesítményei és azok használatához kapcsolódó ismeretek Hegyeshalom községben.

A kerékpározás létesítményei és azok használatához kapcsolódó ismeretek Hegyeshalom községben. A kerékpárzás létesítményei és azk használatáhz kapcslódó ismeretek Hegyeshalm községben. A közúti közlekedés biztnsága és zavartalansága fnts társadalmi érdek. A biztnságs és zavartalan közlekedés alapvető

Részletesebben

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BUILD UP Skills II. Knferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem Hujber Drttya Prjektmenedzser, BUSH krdinátr ÉMI Nnprfit Kft. Tartalm ÉMI Nnprfit Kft. bemutatása BUILD UP

Részletesebben

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése DDOP 3.1.3/G - 14 Egészségügyi alapellátás fejlesztése Pályázók köre: helyi önkrmányzatk; helyi önkrmányzatk társulásai; helyi önkrmányzatk, önkrmányzati társulásk által létrehztt nn-prfit gazdasági társaságk,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára,

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára, Kézikönyv sprtszervezetek és önkrmányzatk számára, sprtcélú fejlesztések megtervezéséhez az EU által társfinanszírztt prgramk keretében készült a CEDEC Kft. és a Vitál Pr Kft. által készített tanulmányk

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvérisklai kapcslatk kialakítása Pályázók köre: általáns iskla, szakiskla, gimnázium, szakközépiskla, alapfkú művészeti iskla fenntartói Támgatás vehető igénybe:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, 2008. július 23.

Részletesebben

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza.

előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM projekt jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, javaslatokat tartalmazza. 2 0 1 5 előszó Jelen anyag abudapesti Bevásárló és Tematikus utcák, azaz a BUM prjekt jövőjével kapcslats elgndláskat, javaslatkat tartalmazza. Az értekezés minden aspektusában a fgyasztói és visznteladói

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató Közbeszerzés zöldebben Beszerzés és éghajlatvédelem Kezdő tréning módszertani útmutató A kiadvány a Green PrcA Green Public Prcurement in Eurpe Közbeszerzés zöldebben prjekt keretében készült az Intelligent

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004. PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. 2. prioritás Regionális turizmusfejlesztés. Akcióterv

Közép-dunántúli Operatív Program. 2. prioritás Regionális turizmusfejlesztés. Akcióterv Közép-dunántúli Operatív Prgram priritás Reginális turizmusfejlesztés Akcióterv 2007. május 25. 1 Priritásk bemutatása Priritásk tartalma Priritás neve, száma Reginális turizmusfejlesztés, priritás Priritás

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Egyeztetési váltzat 2014. június Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június

TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ 2014. június MEGBÍZÓ: GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. GENERÁLTERVEZŐ: ACZÉL

Részletesebben

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Részletes megvalósíthatósági tanulmány Budapest Fővárs XII. kerület Hegyvidéki Önkrmányzat Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Megvalósíthatósági

Részletesebben

Vezetéstechnikai tréningprogram

Vezetéstechnikai tréningprogram A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a 2014-2016. évi Közúti Közlekedésbiztnsági Akcióprgram és Intézkedési Terv keretében pályázatt hirdet Vezetéstechnikai tréningprgram címen C kategória 1. TARTALOM 2.

Részletesebben

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014. augusztus KÉSZÍTETTÉK MEGBÍZÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. Révi Zslt Plgári István Babs Anikó főépítész

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16.

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16. SZÉKELY ERIKA Szaktanácsadás támgatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában Kecskemét, 2014. 05.16. Hangsúlyban a tudásátadás és az innváció A VP 2014-2020-ban a tudásátadás és az innváció előmzdítása

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó

Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella Budapest,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a tvábbiakban: Áht.) előírásainak megfelelően elkészült a 2014.

Részletesebben

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely

Részletesebben

Zalakaros VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA

Zalakaros VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Zalakars VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Bevezető Várs Önkrmányzata a felnövekvő generációk társadalmi beilleszkedése érdekében kiemelt fntsságúnak tartja a család és az iskla működési feltételeinek legptimálisabb

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve

A Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, 2008. augusztus

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

Tervezési szerződés a budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójához kapcsolódó kiviteli tervek elkészítésére

Tervezési szerződés a budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójához kapcsolódó kiviteli tervek elkészítésére Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1980 Budapest, Akácfa u. 15. Telefn: +36-1/461-6500/42843 Fax: +36-1/3226438 AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ 3. KÖTET MŰSZAKI LEÍRÁS Tervezési szerződés

Részletesebben

GJ l. számú előterjesztés

GJ l. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármcstere GJ l. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére az állami fenntartású köznevelési intézmények működtetési tapasztalatairól

Részletesebben

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II.

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II. A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI II. KÉZIKÖNYV A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉHEZ Budapest, 2010. augusztus hó 1/152 A kézikönyvet készítették Pej Kálmán kl. építőmérnök vezetésével Bdr Ádám, gegráfus-közgazdász

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Végleges váltzat 2014. szeptember Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

A pályázott kommunikációs program személyi felelősei

A pályázott kommunikációs program személyi felelősei A pályáztt kategória Kmmunikációs kampány Az ügyfél, illetve vállalat iparága Pénzügy, bank és biztsítás A pályázati anyag címe Aegn Országs Kármegelőzés Prgram A pályáztt kmmunikációs prgram személyi

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben

5CG. számú előterjesztés

5CG. számú előterjesztés Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS

Részletesebben

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs A KFI Stratégia sarkpntjai és a reginális intelligens szaksdási stratégiák összefüggései Brsi Balázs Nemzetgazdasági Minisztérium, Innvációs és K+F Fősztály Budapest, 2013. április 3. Az egyetemi-akadémiai,

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT 02 A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT Székesfehérvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 2006 któberében támgatást nyert az Európai uniós INTERREG IIIC prgram keretében a MODELE prjektben való részvételre, és alprjekt

Részletesebben

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. Egy jó szó Zuglóban 2013. április Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. március 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. március 22-i ülésére Budapest Fővárs IX. Kerület Ferencvárs Önkrmányzata Iktató szám: 66/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. március 22-i ülésére Tárgy: Beszámló Ferencvárs tűzvédelmi helyzetéről Előterjesztő: Készítette:

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA

INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA A SZONEK Bükkösdi Általáns Iskla és Óvda Tagintézménye helyi tantervének 16. sz. melléklete SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT BÜKKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNYÉNEK INTEGRÁCIÓS

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2009. év Készítette: Illés Tibrné Gazd. Vez. BESZÁMOLÓ 2009. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt 2009. költségvetése az alábbiak

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Haladó tréning módszertani útmutató

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Haladó tréning módszertani útmutató Közbeszerzés zöldebben Beszerzés és éghajlatvédelem Haladó tréning módszertani útmutató 1 A kiadvány a Green PrcA Green Public Prcurement in Eurpe Közbeszerzés zöldebben prjekt keretében készült az Intelligent

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális

Részletesebben

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE

KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009 A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.

Részletesebben

EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT STRATÉGIAI TERVE 2015-2020

EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT STRATÉGIAI TERVE 2015-2020 A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS TUDÁSKÖZPONT STRATÉGIAI TERVE 2015-2020 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ PÉCS 2015 1 Az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpnt tevékenysége srán 2015-ben kezdetét vette egy újabb

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezető... 1 2. Válaszok és indoklások... 2

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezető... 1 2. Válaszok és indoklások... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 1 2. Válaszk és indklásk... 2 Budapest Fővárs Vársépítési Tervező Kft. 1061 Budapest, Andrássy út 10. Tel.: 317 3463 1. Bevezető Magyarrszág Krmánya több ízben kifejezte

Részletesebben

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. 1.1.3. Számítógépes infrmációs rendszerek az isklában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalóguskat és adatbáziskat. A. Alapfgalmak 1. rendszer 2. infrmációs rendszer B. Infrmációs technlógia 1.

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében A Mezőberényi Önkrmányzat szervezetfejlesztése a szlgáltató önkrmányzat megvalósítása érdekében Szervezet-irányítási mdell - az önkrmányzat költségvetési intézményeivel és társaságaival kapcslats irányítási//kntrll-tevékenységének

Részletesebben

Európai Uniós források igénybevételének lehetőségei a sportcélú fejlesztések előmozdítása érdekében

Európai Uniós források igénybevételének lehetőségei a sportcélú fejlesztések előmozdítása érdekében Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei a sprtcélú fejlesztések előmzdítása érdekében Budapest, 2008. április 24. Európai Uniós frrásk igénybevételének lehetőségei.. Tartalmjegyzék ELSŐ RÉSZ:

Részletesebben

Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez

Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Reginális Fejlesztési Prgramk Irányító Hatósága Útmutató előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Alkalmazandó a Dél-dunántúli reginális peratív prgram

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS III. KÖTET ELFOGADVA A 207/2012.(IX.27) HATÁROZATTAL Megbízó Balatnalmádi Várs Önkrmányzata Keszey Jáns Plgármester 8220 Balatnalmádi, Széchenyi sétány

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA

AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA AGÓRA-PROGRAM BÉKÉSCSABA (A békéscsabai AGÓRA intézménytípusú multifunkcinális közösségi közpnt és területi közmővelıdési tanácsadó szlgálat kialakítása) ELİZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN

KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN KOMPLEX INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS A GYAKORLATBAN Dunai Rita tanár, Székesfehérvár Szent Imre Általáns Iskla és Óvda Hajdúszbszló, 2010. któber 20. 1. Az előadás felépítése 1. Az intézmény bemutatása 2. Az intézményértékelés

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat

Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Local Agenda 21) kivonat Hajdúszbszló Várs Helyi Fenntartható Fejlıdési Terve (Lcal Agenda 21) kivnat Vezetıi összefglaló (Az adatgyőjtés lezárva: 2010. szeptember 1.) A TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZTVEVİ SZAKÉRTİK: Barabás Eszter,

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben

Vas megye Integrált Területi Programja

Vas megye Integrált Területi Programja Vas megye Integrált Területi Prgramja 2014-2020 TERVEZET A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési integrált területi prgram tervezéséhez Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határzat száma és dátuma

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 3. egyeztetési váltzat 2013. január 30. 1 Vezetői összefglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye. Ez

Részletesebben