Munkaváltozat 5.1. verzió (társadalmi egyeztetésre) Készült: október 30.
|
|
- Zsófia Veresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Keszthely Várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiája és Előzetes Akcióterületi Terve Munkaváltzat 5.1. verzió (társadalmi egyeztetésre) Készült: któber 30.
2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Vezetői összefglaló Módszertan és előzmények ismertetése HELYZETELEMZÉS A várs helye a településhálózatban A várs térszerkezeti sajátsságai A várs kistérségi, reginális, rszágs szintű feladatellátása A várs vnzáskörzetének bemutatása A várs dinamikai jellemzése, funkciója, a várshierarchiában betöltött szerepe Rövid helyzetértékelés Gazdaság Társadalm Környezet Közszlgáltatásk Vársrészek területi megközelítésű elemzése...20 B A = Balatn parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület...22 Gi 1 = Déli és Nyugati gazdasági terület...23 Gi 2 = Északi és Keleti gazdasági terület...23 T F = Turisztikai fejlesztési övezet...24 V K = Vársközpnt, a belvársi turisztikai terület...24 L 1 = Déli és Nyugati lakónegyed...25 L 2 = Északi és Keleti lakónegyed...26 L 3 = Kertvárs lakóterület...26 Vársrészek SWOT analízise STRATÉGIA Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányk Célhierarchia Tematikus célk részletes kifejtése Vársrészi célk részletes kifejtése Kherencia (illeszkedés) Illeszkedés a településfejlesztési kncepcióhz, településrendezési és szabályzási tervhez A célrendszer kherenciája Akcióterületek kijelölése a közti időszakra A1: Történelmi belvárs kmplex rehabilitációs prgramja A2: Festetics kastély épületegyüttese a fejlesztendő új területekkel A3: Helikn park és a Balatn part közpntja A6: Új lgisztikai park kialakítása A7: Fenékpuszta archelógiai park kialakítása és Festetics kiskastély és majrság revitalizációja A8: Egészségügyi-szciális szlgáltató közpnt és lakóterület revitalizáció A9: Taplcai út új gazdasági, kereskedelmi közpnt bővítése A10: Északi gazdasági területen szciális lakáshálózat kialakítása A11: Új ipari park kialakítása az É-i elkerülő út mellett A12: Msóházi dűlő lakóterület fejlesztése...47
3 A13: Déli szabad strand és környéke sprt-és wellness közpnttá fejlesztése A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkdási terv Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása Partnerség Szervezeti elvárásk, menedzsment Településközi krdináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának mnitringja ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV illeszkedés az Integrált Vársfejlesztési Stratégiáhz A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jgsultság igazlása Akcióterület kijelölése Jgsultság igazlása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályzási tervének áttekintése Megelőző várs-rehabilitációs tevékenységek bemutatása A terület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, prblémafeltárás Tulajdnvisznyk értékelése Piaci igények, lehetőségek felmérése Fejlesztési célk és beavatkzásk Nem fejlesztési jellegű tevékenységek Célk és részcélk Beavatkzás típusk A ROP pályázat tartalma Magánszféra fejlesztései Kapcslódó közszféra fejlesztések Tervezett fejlesztések várható hatásai Kckázatk elemzése A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Üzemeltetés, működtetés Pénzügyi terv...55
4 4 1. Bevezetés A Lipcsei Charta és a Területi Agenda (2007. május) irányelvei szerint a közötti támgatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azn belül a fenntartható vársfejlesztés és a vársi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támgatása és a földrajzi vagy természeti kkból hátránykkal küzdő térségek prblémáinak kezelése. A as időszakban minden régió önálló reginális peratív prgrammal rendelkezik, ezekben jelenik meg a várs rehabilitáció, melynek irányai alapvetően aznsak minden régióban. Kiemelt prjektként kerülhetnek benyújtásra a nagyvársk és megyei jgú vársk prjektjei, külön egyfrdulós pályázati keret nyílik meg a kisvársknak és nagyközségeknek. A középvársk részére kétfrdulós pályázati kiírás jelent meg a Nyugat-Dunántúli Reginális Operatív Prgram keretében. A várs rehabilitációs akciók célja a vársk reginális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a vársk ill. vársrészek közpnti területeinek funkcióbővítése, közpnti térrel nem rendelkező vársk ill. vársrészekben ezek kialakítása és a vársi életbe való szerves beillesztése. A várs rehabilitációs akciót integrált vársfejlesztési stratégiára alapzva kell megvalósítani, emellett a prgram által érintett közpntkra akcióterületi terveket is ki kell dlgzni. A stratégiával szemben követelmény, hgy a várs jövőképével és a várshálózatban elfglalt helyével, szerepével, illetve a vársban és az egyes vársrészben meglévő prblémákkal egyaránt kherens beavatkzáskat tartalmazzn. A vársi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfgalmazása a helyi szereplők (hatóságk, önkrmányzat, gazdaságitársadalmi partnerek) bevnásával történjen, a kncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintű beavatkzás együttes alkalmazásával Vezetői összefglaló Az Önkrmányzat visznyrendszerének igazdása a társadalmi-gazdasági struktúrákhz felértékeli a versenyszférával (befektetők, gazdálkdók, vállalkzók) és a civil szférával való partnerségi kapcslatkat, ösztönözve ezzel a szrsabb együttműködést. Egyre inkább érződik tvábbá a minőség és fenntarthatóság kényszere, hiszen a jövőben az a település lehet csak sikeres, amely minőségi kínálatt (pl.: minőségi turisztikai kínálat) és minőségi szlgáltatást (élhető várs) tud nyújtani hsszú távn. A várs kmly fejlődési ptenciálját, természeti és kultúrtörténeti adttságainak, valamint kedvező földrajzi fekvésének valamint az itt élő emberek szakértelmének és településük iránti elhivatttságuknak köszönheti. Összességében elmndható, hgy Keszthely adttságait eredményesen kamatztatva, lehetőségeivel élve, jó eséllyel indulhat a hsszú távú fenntartható fejlődés versenyén. +A fejezet kiegészítésre kerül a végső megállapításkkal (összefglalja azkat).
5 Módszertan és előzmények ismertetése Az integrált vársfejlesztési stratégia készítéséhez az Önkrmányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága któber 5.-én kézikönyvet adtt ki. Ennek felhasználásával, valamint több helyi egyeztető fórum megállapításait figyelembe készült el a várs közti időszakra szóló integrált stratégiai dkumentuma és az előzetes akcióterületi terv. A stratégia készítésénél az alábbi alapelveket követtük: 1. széleskörű társadalmi egyeztetés előzi meg (civil, gazdasági, lakssági) 2. integrált, kmplex (szakterülteket integráló) dkumentum készül 3. hsszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz évre vnatkzó stratégiai iránykat jelöl ki éves peratív prgramt tartalmaz 5. Lipcsei chartával és a Lisszabni stratégiával összhangban legyen + ötvözze a hazai és Uniós irányelveket, szakplitikákat- Jessica knstrukció szerint működik! 6. fenntarthatóság elve még fntsabb (kapacitástervezés gazdasági, társadalmi és öklógiai szinten is) 7. az önkrmányzat glbális felelősségvállalásán alapul (gazdaságfejlesztés, fglalkztatás, helyi szlgáltatásk menedzselni is kell a várst, gazdának kell lenni + a vársnak önmagán túlnyúló szerepe van felelősséget visel a környező térségért) 8. egyéb frráskat is be kell vnni: 1. állami frrásk 2. gazdasági szféra frrásai 3. egyéb, nem fejlesztési jellegű frrásk (adóbevételek, szabályzás, vársmarketing) 9. frgatókönyvet kell készíteni a társadalmasításra (rszágs kampány is lesz) + Az egyeztetések (belső, szakmai civil, gazdasági, lakssági) frgatókönyve, megállapításai
6 6 2. Helyzetelemzés 2.1. A várs helye a településhálózatban A várs térszerkezeti sajátsságai Keszthely rszágs jellegű térszerkezeti helyzetét és annak váltzási tendenciáit elsősrban beflyáslja, hgy közel fekszik a M7-es autópályáhz, a Fiumei vasútvnalhz, és a hzzájuk kapcslódó mai krridr fejlesztési vnalhz és a sármelléki reginális reptérhez. Keszthely és térségének a másik meghatárzó rszágs jellegűnek tekinthető sajátssága, hgy része a Balatn fejlesztési régiónak, valamint a Balatn Kiemelt Üdülőkörzetnek. A BKÜ-t 164 település alktja, melyek közül 16 vársi ranggal rendelkezik. A térségnek 251 ezer állandó laksa van, és legalább ennyi az üdülőtulajdnsk száma. A makrreginális kapcslatk tekintetében a Dunántúln lehatárlt hárm statisztikaitervezési régió funkcinális nagyvársi közpntjaihz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest visznylag periférikus a helyzete, hisz a hárm régió közös határán fekszik. Mezreginális szinten a várs legelőnyösebb tpgráfiai pzíciója a Zalaegerszeg Kapsvár Veszprém közötti erővnal, mely a kapcslatk szempntjából legkedvezőbbnek Zalaegerszeg irányában tűnik. A várs és közvetlen térsége külföldön is széles körben ismert, megfelelő természetföldrajzi adttságkkal rendelkezik ahhz, hgy hsszabb távn is dinamikusan, az rszágs átlagt meghaladó mértékben fejlődő térség legyen. Mikrszinten a várs térszerkezetét beflyáslja a sármelléki Fly-Balatn reptér közelsége, az M7-es autópálya, valamint Hévíz (mint európai hírű gyógyfürdőhely) szmszédsága. A Nyugat-Dunántúli Régió Győr-Msn-Sprn, Vas és Zala megyéket fglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hsszan elnyúló. A régió négy rszággal határs: nyugatn Ausztriával, délnyugatn Szlvéniával és Hrvátrszággal, északn pedig Szlvákiával. A régió keleti irányban a Közép-Dunántúli Régióval, míg déli irányban a Dél-Dunántúli Régióval szmszéds. Az 1997 júniusában meghatárztt Helsinki flysók közül melyek fejlesztésére az EU különös hangsúlyt fektet hárm is érinti a régiót. Ebből következően a régió Nyugat-Európa és Délkelet-Európa között kmly tranzitszerepet tölthet be. A régió a négy rszághatár miatt jelentős nemzetközi átmenő frgalmmal rendelkezik. Az itt található határátkelőkön keresztül bnylódik hazánk határfrgalmának több mint fele. térképet betenni A várs kistérségi, reginális, rszágs szintű feladatellátása 1983-tól, a járásk megszűnése után a rendszerváltásig az úgynevezett Várskörnyéki Bizttság adta az együttműködés szervezeti kereteit. A Keszthely-hévíz Kistérségi Társulást
7 7 (a Tátika-Rezi Régió Önkrmányzati Társulás és a Kis-Balatn Kistérségi Fejlesztési Társulás után) nyarán alapíttta 5 település. Az önkrmányzati erőösszegzés kezdettől deklaráltan a térségi együttműködés vezető ereje vlt, miközben a tagtelepülések száma 11-re nőtt fel nyarától a KSH-kistérség, az egykri járás, 27 településéből az addig nem tag falvak is csatlakztak, és a kibővült szervezet fkzatsan többcélúvá alakult. A legfrissebb váltzás a szeptember 25-től hatályba lépett évi CVII. törvény, amelynek értelmében 8 településsel önálló Hévíz kistérség alakult, míg 3 község a szintén új Pacsai kistérséghez került át. Keszthelyi székhellyel a tvábbiakban így 16 település alktja az új kistérséget. térkép Miközben száms fejlesztési, prgramzási dkumentum a Keszthelyen működő kistérségi munkaszervezethez kapcslódik, az alábbiakban az önkrmányzati erőösszegzésen kívül - vázlunk lyan területeket, ahl a várs dmináns a különféle funkciók ellátásában. Oktatás: az általáns isklai szinttől a felsőktatásig meghatárzó Keszthely szerepe, az általáns isklákba és óvdákba összesen közel 250 tanuló jár be a környező településekről. Az alapfkú integráció a vársn belül tvábbfejlődött, de egyelőre nem jött létre intézményi összevnás a környező települések bármelyike és a várs isklái között (miközben a háttérközségekben a mzgás intenzív: lásd Várvölgy Gyenesdiás). Középfkn a Vajda Gimnázium fgad jelentős vidéki gyereket, de száms keszthelyi jár a hévízi Bibó Gimnáziumba is. A Pannn Egyetem Keszthelyi Kara reginális jelentőségű képző intézmény, hasnlóan a párhuzams szervezetekhez (Akadémia Alapítvány, stb.). Kistérségi közvetítéssel szervezzük a pedagógiai szakszlgálatkat és isklabuszt. Közművelődés, kultúra: a színház, knferencia közpnt térségi jelentősége egyértelmű. A kistérségnél nagybb területen lát el mzgókönyvtári szlgáltatást a Fejér György Vársi Könyvtár. Emellett sk múzeum, kiállítóhely is van a vársban (pl. Balatn Múzeum). Egészségügy: a keszthelyi kórház nagyságrendekkel nagybb népességet lát el, mint közvetlen térsége, és egyre jbb az együttműködés a hévízi Szent András Kórházzal is. Keszthelyi ügyeleti székhellyel dlgzik a kistérségi ellátás tekintélyes részét lefedő Közhasznú Társaság is (vidéki ügyelet: kivéve a vársi EGALI-t és a hévíziek által elláttt falvakat). Szciális terület: az ESzI által működtetett bentlakáss intézmény térségi ellátást biztsít, és itt a székhelye a Kistérségi Szciális Szlgáltató Közpntnak is (pld. jelzőrendszeres ellátás diszpécser közpntja). Kereskedelem, szlgáltatás: a legutóbbi években épült, nagy hipermarket létesítményekkel különös hangsúlyt kaptt a térségi ellátó szerep. Turizmus: a Térségmarketing Nn-prfit Kft flyamats átalakulása (TDM) szintén a régi kistérségi kereteket meghaladó, a Nyugat-Balatn fgalmhz közelítő területet szervez, fg össze. Emellett a több településre is kiterjedő Festetics örökség is összefgja a településeket. Ifjúság, sprt: pályázatk, együttműködések terén egyre gyarapdó térségi aktivitás tapasztalható. Helyi hivatali hatáskörök ellátása: pl. a belső ellenőrzés kistérségi megldásban.
8 8 Partner intézmények, közhivatalk: Közbiztnság (Rendőrség), Tűzltóság, APEH, szciális és egészségügyi ellátó hálózat. Fglalkztatás: a mai napig Keszthely adja a térségi munkahelyek tekintélyes részét. Így napnta a bejárók sereg érkezik a vársi munkahelyekre visznt keszthelyiek skasága utazik Hévízre, Alsópáhkra, Cserszegtmajra és a környező településekre (az idegenfrgalm mellett pld. kereskedelem, ktatás, stb.). Ebben a vnatkzásban a Reginális Munkaügyi Közpnt adatai mellett száms infrmációt és a jövőbeli együttműködés zálgát is jelenti a kistérségi prjektként megvalósult Fglalkztatási Paktum és helyi infrmációs pntk lánclata. A Váti Kht. iránymutatásaival 2006-ban elkészült a Javaslat a kistérségi integrált prjektcsmagra és prjektelemeire ( ) című prgramzási dkumentum, mely egyesíti a térség fejlesztési elképzeléseit, és a fejlesztések középpntjaként és krdinátraként Keszthelyt jelöli meg. A prgram célstruktúrája: Pillérek: Nyugat- Balatn az egészséges felüdülés A Balatni táj örökségének védelme és hasznsítása Kiegészítő elemek: A wellness-turizmus mind szélesebb körű kiteljesítése Welnessia Nyárrszág Látgató-közpntk Hagymánykra épített krszerű agrárium kialakítása Szőlészet-brászat Kertészet Feldlgzóipar Szendrey-telep reknstrukciója, bemutató közpnt és Szendrey Emlékház kialakítása A balatnparti közcélú sáv infrastruktúrájának fejlesztése, különös tekintettel a vízelvezetésre Festetics-kastély és kastélypark fejlesztése Fenékpuszta helyszín-fejlesztés. Balatnszínház és Kngresszusi Közpnt Természetvédelmi és vízgazdálkdási fejlesztések Kis-Balatn ök- és hrgászturisztikai hasznsítása Rezi vár reknstrukciós munkáinak flytatása Tematikus utak fejlesztése Mezőgazdasági utak fejlesztése
9 A várs vnzáskörzetének bemutatása Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balatn északnyugati szegletében található. Keleten a Keszthelyi-hegység, nyugatn a Zala flyó, valamint a Zalaapáti-hát, dél-nyugatn a Kis-Balatn, délen és keleten pedig a Balatn határlja. A várs 185 km távlságra van Budapesttől, a megyeszékhelytől pedig 45 km-re fekszik. Turisztikai szempntból Keszthely vnzáskörzete a Nyugat-Balatni Mikrrégió, mely szerves táji és természeti egységet alkt a Balatn nyugati partszakaszán Keszthely-Hévíz kettős közpnttal, a vársktól mintegy km sugarú körben. Ez a tájegység egységes turisztikai régióként kerül definiálásra, hiszen tartalmazza mindazkat a desztinációkat, melyeket az ide érkező turista egy napi kirándulása alatt gépkcsival kényelmesen be tud járni. A régió mintegy 50 települést fglal magába a statisztikai és megyehatárkn átnyúlva Badacsnytól Taplcán, Sümegen, Zalaszentgrótn, Zalakarsn át egészen Marcaliig és Fnyódig. Közigazgatási szempntból, Zala megye aprófalvas településszerkezetéből következően a várs elsődleges vnzáskörzetét azk a kisebb települések alktják, melyek közútn tömegközlekedési eszközökkel jbb közlekedési elérhetőségben vannak a térség nagybb vársaihz képest, illetve ide tartznak azk a kisebb vársk is, melyekről jelentősebb a Keszthelyen munkát vállalók, és így ingázók aránya. Ezeknek megfelelően Keszthely vnzáskörzetét az alábbi térképen mutatjuk be: +térkép A várs dinamikai jellemzése, funkciója, a várshierarchiában betöltött szerepe Keszthely az egyetlen várs a Balatn partján, amely igazi vársi múlttal rendelkezik, így méltán viseli a Balatn Fővársa titulust. Történetileg Keszthely vált a Balatn nyugati térségének a legfntsabb, többfunkciós településévé, majd vársává. Keszthely funkcióinak srában krán helyet kaptak nagytérségi elemek, nem csak a szűkebb környék funkcinális közpntjaként szerepelt. A XVIII. század elejétől kezdve Keszthely fejlődése szervesen összekapcslódtt a Festetics család tudats gazdasági, kulturális törekvéseivel. A járási szintű közigazgatás, a magángazdasági birtkközpntiság, a kulturális-ktatási szerepkör (Gimnázium 1772, Helikn Könyvtár 1793, Gergikn 1797), a kisipari termelési, valamint kereskedelmi közpntjelleg mind szerepet kaptt a település fejlődésében. Keszthely igazi jellegmeghatárzója egy évszázadn keresztül leginkább a kulturális közpnti minőség vlt. Az idegenfrgalmi szerepkör a XIX. század utlsó harmadától kezdve egyre szélesedően bntakztt ki, majd vált kifelé jelleg-meghatárzóvá ban szárnyvnallal kapcslódtt be a várs a Déli-vasút fő vnalába, majd 1903-ban megépült a taplcai kapcslat is. Keszthely az 1930-as években kapcslódtt be az rszág
10 10 kiépülő mdern közúti hálózatába, a Balatn északi partján futó, a mai 71-es f_közlekedési út révén. Az 1960-as évektől lényegi váltzást hztt a település életében a Sprn Jánsháza Taplca Keszthely út fejlesztése, majd a Körmend Zalaegerszeg Hévíz Keszthely út kiépítése, illetve jelentős fejlesztése ben megépült a Keszthely- Hévíz közötti krszerű közúti kapcslat, s a várs összeköttetésbe került a 7-es számú főúttal is. A Sármelléken megépült szvjet katnai repülőtér plgári hasznsításának lehetősége a szvjet katnai kivnulás után vetődhetett fel. A repülőtér minden krábbi és jelenlegi gndja ellenére a térség közlekedési és kmmunikációs kapcslatrendszerének fnts eleme és különösen az lehet a jövőben. Az elmúlt év srán 26 ezer utas frdult meg a sármelléki repülőtéren, idén várhatóan eléri az utask száma a 70 ezret részben az ír Ryanair légitársaságnak köszönhetően -, jövőre pedig a szakemberek 100 ezer utassal számlnak. Ferihegy és a debreceni repülőtér mellett a Nyugat-Dunántúln is állandó, éjjel-nappal nyitva tartható vámszlgálattal, minden biztnsági - és a határátkelőhely működtetéséhez szükséges jgi háttér - birtkában fgadhatja Sármellék a repülőgépeket szeptember 18. után. A térségbeli turisztikai szezn megnyújtása érdekében, tvábbá az egészség és gyógyturizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen vlt a 24 órás nyitva tartással működő légikikötő. Keszthely történetileg skáig térségi hiányközpnti szerepet is betöltött a történelmi Zala megyében. Az 1949/1950-es közigazgatási területi átrendezéssel Veszprém megyéhez került, s mintegy perifériaként szerepelt az új megye térszerkezetében ben Keszthely járási jgú várssá alakult, ekkr a Balatn part egyetlen vársi jgállású településeként a Balatn fővársának érezhette magát. Közvetlen vársi vnzáskörzete főként az akkri keszthelyi járás, valamint Smgy megye mintegy 10, Zala megye 5 községére, egészében véve mintegy 45 ezer laksra terjedt ki. hiánylm az 1954 utáni váltzásk rövid bemutatását, a dinamika 1990-et követő alakulását: elöregedő helyi társadalm, funkcióvesztés (pl. BEFAG, Egyetem), az ktatáskultúra és a kereskedelem-turizmus funkciók dminanciája
11 Rövid helyzetértékelés Gazdaság A várs egészére jellemző alapadatk: területe: ha / m2 ebből belterület: ha / m2 laksság: fő (2006) lakásszám: db A térség a turizmus és a szlgáltatási ágazatkat leszámítva dminánsan agrár jellegű, jelentősebb ipari létesítmény nem található a térségben. A Balatn más területeihez hasnlóan a szőlő- és gyümölcskultúrák igen jelentősek, emellett rszágs átlag feletti az erdősültség, valamint a gyepek aránya is. A szántóföldeken elsősrban a gabnafélék termesztése jellemző. Az egykr dmináns szarvasmarha-tenyésztés helyett az elmúlt évben a barmfi- és sertésállmány aránya növekedett, fnts kiegészítő ágazat a méhészet, a Balatnn pedig a halászat. A gazdálkdás tőkeszegény kisgazdaságkban, valamint a vlt szövetkezetekből alakult jbb, de krántsem megfelelő tőkeellátttságú vállalkzáskban flyik. Vállalkzásk száma 2005 évben: Működő egyéni Működő társas Regisztrált vállalkzás vállalkzásk vállalkzásk összesen száma száma R.v.ö.: Ipari és építőipari vállalkzás (C,D,E,F) R.v.ö.: Kiskereskedelmi vállalkzás Vendéglátóhely Kereskedelmi szálláshely Szállásférőhely Frrás: KSH (2005) Az élelmiszeripari kapacitásk jelenleg csak részben felelnek meg a kistérség váltzó, illetve a jövő lehetőségeit szem előtt tartó minőségi és mennyiségi követelményeknek, amely különösen a jó jövedelmezőségű brászati-, kertészeti- és gyümölcs- ágazatkban jelentkezik. A nagy erdősültségből és minőségi faanyagtermesztésből eredően a faipari ágazat is megtalálhatja számítását a térségben. A mdern mezőgazdaság fejlődésének kiváló alapt nyújt a Pannn Egyetem Keszthelyi karán működő agrárképzés. A területi fejlődés tekintetében a turizmushz és részben a területhasználathz is köthető, hgy a kistérség jelentős része a Balatn-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartzik. A természeti értékek mellett a védelem egyik kiemelkedő szempntja a Balatn-vidéki kultúrtáj megőrzése és fejlesztése, amely elsősrban a turizmushz kapcslódóan jelent lehetőséget. A természeti értékek védelme kiemelten az elsődlegesen vízgazdálkdási és víztisztaságvédelmi céllal létesült Kis-Balatn esetében jelentkezik, amely száms hazai és vnuló madár- és halfajnak, ritka hüllőknek, kétéltűeknek, valamint száms védet növénynek ad tthnt; itt a vízgazdálkdás és természetvédelem szempntjai alá rendelt ökturizmus lehet a kistérség fnts lehetősége. A nagy kiterjedésű védett területek megléte nemrégiben a Natura 2000 területekkel is kiegészülve azt jelenti, hgy a nagybb vlumenű iparfejlesztés és az intenzív mezőgazdálkdás lehetőségei szűkülnek, visznt a hagymánys és környezetbarát mezőgazdaság valamint az ökturizmus feltételei javulnak. A térség gazdasága nagyrészt a turizmus ágazatáhz kötődik, amit mutat az a tény is, hgy a nemzetgazdasági főágazatk szerint a térségben a gazdaságilag aktív laksság közel
12 12 kétharmada, 65,2 %-a szlgáltatási jellegű ágazatkban (kereskedelem, javítás, szállítás, gazdasági szlgáltatás, egyéb közösségi, személyi szlgáltatás) dlgzik. Az ipar megtelepedése nem várható, ugyanis a várst sem jelentős, nagy kapacitású vasúti fővnal, sem egyszámjegyű főközlekedési út nem érinti. Idegenfrgalmi adóbefizetés eft Szállda Panzió Túristaszálló Kemping Ifjusági szállás Egyéb (üdülőház) Kereskedelmi szálláshely összesen: Utazási irdák Egyéni befizetők Szbakiadók Egyesülete Magánszállás összesen: Mindösszesen: Társadalm Laksság Keszthely várs lakssága közel 21 ezer fő, a 14 települést magában fglaló Keszthelyi Kistérség lakssága mindösszesen közel 30 ezer fő. Keszthely, a Balatn környékének legpatinásabb településeként és térségi közpntként igen kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik. Az állandó és kistérségi lakóskn kívül jelentős a várst, mint ktatási, közigazgatási, egészségügyi szlgáltatáskat igénybevevő, idelátgató turisták száma is. Év Laksságszám fő fő fő fő fő A mellékelt táblázatban bemutatjuk Keszthely laksságszámát az elmúlt 5 év adatai alapján. A táblázat alapján megállapítható, hgy az elmúlt öt évben a laksság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. A születések száma (következő grafikn) az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett 1998-tól stagnál. Születések száma a vársban: Születések száma Fő összesen Nő Férfi 250 Fő összesen Év
13 13 Frrás: saját adatk Lakssági krösszetétel: Év 0-18 év év év 80 év felett , Frrás: KSH A számadatk jól mutatják, hgy a felnövekvő és a éves krsztály száma flyamatsan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti laksk létszáma emelkedik, így megállapítható, hgy a várs lakssága fkzatsan öregszik. A gyermekkrú laksság pedig egyre szűkülő alapt képez a krfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfgyasztó népcsprtk létszáma közötti különbség tvábbi szélesedését vetíti előre. Keszthely várs krfája (2006. december 31-i állapt szerint): Az Aktív Társadalm Alapítvány által 2003-ban készített demgráfiai helyzetkép és népesség előreszámítás szerint a Balatn régió egészében jelenleg 40 ezer a 65+ évesek száma, arányuk jelenleg 15%, aznban 2041-re trendszerűen számuk 79 ezer főre váltzik, ami azt is jelenti, hgy a 65+ évesek népességen belüli aránya eléri a 30 százalékt. Az öregedési flyamatnak nemcsak mértékei, de differenciáltsága is hatalmas lesz: az idősek aránya 27 és 39 százalék között szóródhat, a tanulmány szerint a leginkább elöregedő település Keszthely lesz. Ennek értelmében a megfelelő vándrlási többlet elérése, a természetes fgyás krlátzása lehet a következő időszak egyik fő demgráfiai teendője.
14 Keszthely vársban regisztrált állást keresők száma Keszthely vársában a térségünkre jellemző idegenfrgalm következtében a fglakztatás szeznális jellegű, amelyet jól példáznak az alábbi adatk: Idő A munkavállaló krú népesség Regisztrált álláskeresők száma Ráta Álláskeresési járadékban, segélyben részesülők száma I fő 953 fő 6,94 % 497 fő 86 fő III fő 923 fő 6,75 % 486 fő 117 fő VII fő 554 fő 4,05 % 231 fő 111 fő I fő 942 fő 6,82 % 501 fő 145 fő III fő 988 fő 7,15 % 415 fő 218 fő Rendszeres szciális járadékban részesülők száma A március hónapban regisztrált 988 fő közül 504 fő a férfi, 484 fő a nő, 121 fő a pályakezdő (12,2 %). Rehabilitációs eljárásba bevntak száma 46 fő, 4,7 %. Isklai végzettség szerinti megszlás márciusban: 8. ált. alatti 39 fő 3,9 % 8. általáns 233 fő 23,6 % Szakiskla 28 fő 2,8 % Szakmunkásképző 295 fő 29,9 % Gimnázium 104 fő 10,5 % Szakközépiskla 148 fő 15,0 % Technikum 53 fő 5,4 % Főiskla 59 fő 6,0 % Egyetem 29 fő 2,9 % A regisztrált állást keresők vnatkzásában jellemző a szeznalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma. A munkanélküliség prblémája az általáns isklai és szakmunkás végzettséggel rendelkező az 50 év feletti krsztályt sújtja leginkább és ezen belül jellemző a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dlgzók e területen is fkzttan érintettek. A Zala Megyei Munkaügyi Közpnt Keszthelyi Kirendeltsége a több lábn állás érdekében az őszi és téli hónapkban különböző képzéseket indít a regisztrált állást keresők számának csökkentése érdekében, és a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését (munkaerő-piaci képzések, közhasznú fglalkztatás, bértámgatás, vállalkzóvá válás támgatása). A közmunka prgramk lehetőséget nyújtanak a munkaerőpiaci szempntból hátránys helyzetűek fglalkztatására. idősr ( )
15 Környezet Ingatlank Az önkrmányzat ingatlanvagyna összesen mintegy 1400 db ingatlan. Ebből ingatlanjelleg szerint a jelentősebb számú ingatlank: út, tér, híd 729 db lakásbérlemény (VÜZ Kft kezelésében) 373 db helyiségbérlemény (VÜZ Kft kezelésében) 106 db intézmény épület 45 db A mintegy lakásból 373 az önkrmányzati bérlakásk száma (5,32 %), amely még a Magyarrszági átlaghz képest (8 %) is alacsny. A bérlakáskban élő emberek szegénységi kckázata nagybb, mint a lakás tulajdnské, gyakri a köztartzásk felhalmzása, annak ellenére, hgy évente mintegy 17 millió frintt biztsít lakásfenntartásra a szciális igazgatás. A lakásbérleményeken álló bérhátralék 27 millió Ft. Az egy lakásra jutó lakbérhátralék átlaga ,- Ft. A lakhatás biztsítására várók becsült száma 300 fő. Az ez évben átadásra kerülő 12 db szciális bérlakás enyhít a lakásra várókn, de megnyugtató helyzetet nem biztsít Közterek, parkk állapta Keszthely Várs Önkrmányzata mintegy 4000 m2-nyi színvnalas virágs felülettel rendelkezik, mely főleg a vársközpntban, Balatn-partn, illetve fntsabb útvnalak mentén helyezkedik el. Füves területből mintegy m2 található, ahl a rendszeres kaszálásról gndskdni kell. A zöldterület fnts elemét képezi a vársi faállmány. Utcai srfából mintegy 5600 db-t tartunk nyilván, valamint parkjainkban és ligeteinkben kb db faegyed található. Vársunk rendelkezik jelenleg 23 db közterületi játszótérrel, ahl a jgszabály elvárásainak megfelelő krszerűsítés jelenti a fő feladatt Közszlgáltatásk Oktatás-nevelés Kiterjedt nevelési-ktatási intézményhálózata révén Keszthely méltán viseli isklavársi, egyetemvársi rangját. Keszthely Várs Önkrmányzata Képviselő-testülete a gazdasági év tavaszán alakíttta ki új óvdai és általáns isklai struktúráját a következők szerint: egy óvdai vezetés alá vnta a krábbi önálló óvdákat, miközben egy helyen megszüntette az óvdai nevelés feladat-ellátási helyet, és két általáns isklát pedig összevnt. Óvda neve Telephely Férőhely Sprn Utcai Székhelyóvda Sprn u. 16.sz 125 Gagarin Utcai Tagóvda Gagarin u.6.sz 125
16 16 Vörösmarty Utcai tagóvda Vörösmarty u. 1/b 100 Életfa Tagóvda Vaszary Kls 12.sz 200 Kísérleti Utcai Tagóvda Kisérleti u. 5.sz 50 Taplcai Úti Tagóvda Taplcai u. 12sz 75 Iskla neve Telephelye,cím Férőhely Csány-Szendrey Általáns Székhelyiskla 400 fő Művelődési Közpnt Keszthely, Fdr u. 43 Belvársi Tagiskla 450 fö Keszthely, Deák F. u. 25. Egry József Általáns Iskla és Keszthely, Vásártér 10 sz. 600 fő Alapfkú Művészetktatási Intézmény Keszthely vársban tvábbi nevelési-ktatási intézményként működik a Festetics György Zeneiskla Alapfkú Művészetktatási Intézmény. A vársban tvábbi intézményként a Zöldmező Utcai Speciális Iskla működik megyei fenntartásban, Keszthely-Hévíz- Zalaszentgrót és térségéből érkezők ellátására. Keszthely vársban a következő megyei fenntartású középisklák vannak: - Asbóth Sándr Térségi Középiskla, Szakiskla és Kllégium - Közgazdasági Szakközépiskla - Asbóth Sándr Térségi Középiskla és Kllégium - Nagyváthy Jáns szakközépiskla Tagintézmény - Vajda Jáns Gimnázium A várs fenntartásában egy középiskla működik: Keszthely Várs Vendéglátó, Idegenfrgalmi, Kereskedelmi Szakképző Isklája és Kllégiuma. Nem állami fenntartású intézmények: - Általáns isklai nevelés: Ranlder Jáns Római Katlikus Általáns Iskla, Család Általáns Iskla és alapfkú Művészeti Iskla, Életfa Általáns és alapfkú Művészetktatási Iskla - Középfkú nevelés:farkas Edit Szakiskla és Kllégium Észak-zalai TISZK Balatni TISZK Közintézmények akadálymentesítési helyzete Keszthelyen és környékén közel 2000 fő lyan ember él, akik valamilyen mértékű fgyatékssággal rendelkeznek. Ehhez járul hzzá a gyógyturizmus keretében idelátgatók jelentős száma is. Megállapítható, hgy a 22 önkrmányzati intézmény túlnymó részében a fizikai akadálymentesítés feltételrendszere (megközelíthetőség, akadály mentes msdó megépítése) nagyn jelentős beruházás mellett biztsítható, bár sk helyen a megvalósíthatóságnak kmly nehézségei vannak. Az intézmények között található lyan, amelyekben a teljes felújítását vagy átépítését megelőzően az akadálymentesítés elvégzése nem célszerű, illetve hsszabb távn felmerülhet egyes intézmény megszüntetése is, ami szintén megkérdőjelezi az ez irányú törekvések célszerűségét. Vársi szinten az akadálymentesítés teljes körű kialakítása közel 220 millió frintt igényel.
17 17 Keszthely várs a törvényi kötelezettségén túlmenően eddig is megtett minden lyan lépést, amellyel a fgyatékkal élő emberek életvitelét javíthatta. A várs által működtetett intézmények sajns nem felelnek az akadálymentesség szigrú követelményrendszerének. Az elvárásknak megfelelő helyzet kialakítása jelentős anyagi frrást igényel, ezért Keszthely is ütemekre bntva, több lépcsőben, saját és pályázati frrásk felhasználásával szeretné ezt a feladatt megldani. Keszthely Várs Önkrmányzata és intézményei ezen a téren - az rszágs átlaghz hasnlóan csak részben tudta teljesíteni törvényi kötelezettségeit. Felmérő és előkészítő munkaflyamatk mellett csak kisszámú knkrét tevékenység történt ez elmúlt időszakban. Eddig végzett tevékenység: 1. Elkészítésre került a Plgármesteri Hivatal elvi akadálymentesítési terve. 2. Egyes intézmények anyagi lehetőségeik függvényében tettek kísérletet a fizikai akadálymentesítésre (általában az épületek földszinti megközelíthetőségének kialakításával) 3. Pályázati támgatással elkészült az Okmányirda akadálymentesítése. 4. A várs flyamatsan figyelemmel kíséri az akadálymentesítéssel fglalkzó közpnti támgatáskat. 5. Összeállításra került Keszthely Várs intézményeinek akadálymentesítési helyzetét tartalmazó összegzés Közmű ellátttság Keszthely vársban az elmúlt 15 évben főleg a Kertvárs térségében szinte flyamats vlt a hiányzó közművek kiépítése. A pénzügyi frrásk pályázati támgatásk, önkrmányzati- és lakssági hzzájárulásk felhasználásával vltak biztsítttak. A fejlesztéseket követően az alábbi kiépítettség alakult ki. - Ivóvíz ellátás gyakrlatilag a várs teljes területén ki van építve s a DRV Zrt. üzemeltetésében működik. - Szennyvízelvezetés és elhelyezés tekintetében szintén jó az ellátás, csak a Fenékpusztai vársrész nincs csatrnázva. A szennyvíz elhelyezés a várs déli külterületi részén lévő hárm fkzatú szennyvíztelepen megldtt. A rendszert szintén a DRV Zrt. üzemelteti. - Földgázellátás az igényeknek megfelelően kiépült a kiépítettség mértéke 95 %-s, üzemeltetője E.ON KÖGÁZ Zrt. - Távbeszélő hálózat lyan mértékben lett kivitelezve, hgy gyakrlatilag minden beépített ingatlan ellátható. Üzemeltető a MATÁV-COM Zrt. - Közpnti televízió antenna rendszer a Kertvárs kivételével teljesen behálózta a várst a HIR-SAT 2000 Kft. működteti és flyamatsan biztsítja a krszerűsítéseket, fejlesztéseket. - Elektrms energia ellátás mindenhl biztsíttt, a közvilágítás kiépítettsége laktt területek vnatkzásában teljes körű, évben a közvilágítási hálózatn energiatakaréks krszerűsítés lett végrehajtva. Üzemeltető E.ON DÉDÁSZ Zrt. - Csapadékvíz elvezetés, kezelés a csapadékvíz összegyűjtése, elvezetése és kezelése érdekében a 80-as években kiépültek a fő gerinchálózatk és vízkezelő létesítmények a várs 80 %-án. Hiányként jelentkezik a Kertvárs vízelvezető rendszerének kiépítése, valamint a Büdös árk mentén létesített zápr ülepítő tárzó megfelelő
18 18 méretűre történő átépítése. Üzemeltető az Önkrmányzat tulajdnában lévő Vársüzemeltető Egyszemélyes Kft. - Távhő ellátás: a várs távhő ellátási rendszere mintegy 1180 lakásra kiterjedően végez hőszlgáltatást, ezzel közel 5000 lakst érint, a várs területének ¼-én. Megállapítható, hgy a várs közműves infrastruktúrája ivóvíz, szennyvíz, földgáz, távbeszélő hálózat, elektrms energia vnatkzásában megfelel az EU-s előírásknak. A települések hálózatában meghatárzó szerepe van, melyet az is mutat, hgy a közműrendszerek többsége reginális vezeték, melyek a közvetlen régió egy részét is kiszlgálják. Fejleszteni kellene a csapadékvíz elvezetés és kezelés rendszerét, valamint megvizsgálandó a Kertvárs közpnti TV csatrnával történő ellátása Közlekedési infrastruktúra Keszthely földrajzi fekvésénél fgva centrális szerepet tölt be a környékbeli települések között. A Balatn és Hévíz, Kehidakustány közelsége a turistafrgalmat erősíti, így a várs mint idegenfrgalmi közpnt is működik. Közlekedés szempntjából szerencsés fekvésű a 71, 75, 76-s számú főút érinti a területet és a 84 sz. főút is csak 25 km-re van től 15 km-en belül az M7-es autópálya is elérhető. Idegenfrgalmi szempntból jelentős a vízi közlekedés, bár tranzit jellege elhanyaglható. Sármelléken megépült a Fly Balatn repülőtér, amelynek fejlesztését a Cape Clear Aviatin Kft. végezte. Vasúti közlekedés szempntjából egy pár nymvnal érinti a várst 26/a, Balatnszentgyörgy közelsége visznt Zágráb-Budapesti fővnalhz biztsít csatlakzást. A vasút személyszállítási jelentősége nagy, teherfrgalma a kőbányák közelsége és az autópálya építése miatt megnőtt. Keszthely vársa jelentős hangsúlyt fektet a kerékpárutak kiépítésére, a hsszú távú cél a környező települések és vársrészek összekapcslása, hálózatelvű kerékpárútrendszer kiépítése a Balatni Bringa körúthz és a Gyógyfürdők-Zala völgye kerékpárúthz (Keszthely-Hévíz szakasz) kapcslódóan. Eddigi eredményeink: fm kerékpárút megépült, 2 db kerékpárs pihenő létesült, 2 db létesítése flyamatban van, frgalmszámláló rendszer telepítése megtörtént, kerékpárs kölcsönző rendszer kialakítása flyamatban van. Terveink között szerepel a belvársi turisztikai és hivatásfrgalmi kerékpárút-hálózat kiépítése, valamint a Csapás úti, illetve a kertvársi kerékpárút megépítése is, amely a 71-es főútn a kerékpársk biztnságát szlgálná. A vársrészek összeköttetése gyűjtő utakn keresztül biztsíttt, a vársban fizető parkló rendszer működik. A közlekedést 4 lámparendszer, 4 körfrgalm segíti. A vársban összesen 77 km járda található, de biznys településrészeken a járdahálózat fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a biztnságs gyalgs közlekedés alapvető feltételeinek megteremtéséhez.
19 Szciális ellátórendszer, egészségügy Intézmények: 1. Keszthely Várs Önkrmányzat Egyesített Szciális Intézménye (rövidített neve: ESZI), székhelye: 8360 Keszthely, Kssuth L.u.42., telephelyei: Keszthely, Csók I. u. 1/A., Keszthely, Gergikn u. 3. Az ESZI besrlása: az évi III. tv. (Szt.) 85/B. (2) bek.-e szerinti szervezeti integráció (alap-, nappali, bentlakáss intézményi frmák egymásra épülése). 2. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szlgálat az Egészségügyi Alapellátási Intézet (EGALI) önálló szakmai egységeként működik január 1.-től intézményfenntartó társulási frmában öt települést lát el (Keszthely, Bókaháza, Zalaapáti, Esztergályhrváti, Gétye). 3. A Szent Erzsébet Jótéknysági Alapítvány Nappali Melegedő és ingyen knyha 10 éve működik vársunkban. Ebből adódóan szlgálat a társadalm peremére került rászrulókkal fglalkzik. Az intézményt napnta fő látgatja, segítő szlgáltatásaik 250 emberhez jutnak el vársunkban. 4. Keszthely várs egészségügyi alapellátását 11 felnőtt házirvsi, 5 gyermek házirvsi és 7 fgrvsi praxis biztsítja területi ellátási kötelezettséggel. A házirvsk vállalkzói frmában működnek. Az ügyeleti ellátás mind a házirvsi szlgálat, mind a fgászati ellátás területén mely nem kötelező önkrmányzati feladat megldtt. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a védőnői szlgálat gndskdik. 5. a keszthelyi Vársi Kórház jelentős laksság-létszámú területet lát el 6. a megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó feladat ellátási területe Keszthely-Hévíz- Zalaszentgrót vársk és azk kistérsége, közel 50 település. A 7,5 főállású személyi állmánnyal közel 800 főt gndznak évente. A szciális ellátttak száma évről évre mérsékelten emelkedett, aznban ennél is jelentősebb gnd, hgy a prblémák tartalma egyre súlysabb és az egyes családk életében halmzttan frdultak elő. Az ellátásban részesülők száma évben szakfeladatnként: Keszthely Várs Önkrmányzat Egyesített Szciális Intézmény Gyermekjóléti Szlgálat Családsegítő Szlgálat Szciális Házi Jelzőrendszeres Idősek Idősek Idősek Bölcsőde Összes Védelembe Szakellátásban Szlgáltatást étkezés segítségnyújtás Klubja Gnd- Otthna kliens vettek résztvevők igénybevevők házi zóháza száma száma száma száma gndzás Frrás: saját adatk
20 Vársrészek területi megközelítésű elemzése A várs közigazgatásilag hármas tagltságú belterületi részből (Keszthely, Kertvárs és Fenékpuszta) áll, aznban a vársrészek funkcióját tekintve összesen 8 területileg jól elkülönülő, eltérő funkciójú vársrész határlható le: 1. B A = Balatn parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület 2. Gi 1 = Déli és Nyugati gazdasági terület 3. Gi 2 = Északi és Keleti gazdasági terület 4. T F = Turisztikai fejlesztési övezet 5. V K = Vársközpnt 6. L 1 = Déli és Nyugati lakónegyed 7. L 2 = Északi és Keleti lakónegyed 8. L 3 = Kertvárs lakóterület A 8 vársrész alapvetően 3 fő funkciót tölt be: O TURISZTIKAI FŐ FUNKCIÓVAL RENDELKEZIK 3 TERÜLET: A BALATON PART, A BELVÁROS, ÉS A JELENLEG MÉG KIALAKÍTÁS ALATT ÁLLÓ TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI ÖVEZET Lakóterületei fő funkcióval rendelkezik 3 terület: a kertvárs, az Északi-keleti és a Déli-nyugati lakóterületek. Ezen túlmenően 2 fő gazdasági terület került kijelölésre a vársban: a déli-nyugati és az északi-keleti gazdasági övezet. Területi szegregáció kis mértékben jellemző a vársra, kisebb lehatárlható lakóterületeken aznban kncentráltabban frdul elő a hátránys helyzetű, alacsnyabb társadalmi pzíciójú laksság. Jellemzően itt találhatóak az önkrmányzati szciális bérlakásk, illetve ritkábban saját tulajdnú, alacsny közmű-ellátttságú ingatlank, és nem ritka az önkényes lakásfglalásk esete sem. Ezek a területek a következők: Az Északi-keleti lakóterületen a Vásár tér, és Kis-Keszthely területe A belvársban a Szalasztó utca és környéke Az északi gazdasági területen belül az északi határterületen kisebb gócpnt található (Kárpát utca) Fenékpuszta területén Újmajrban A hátránys helyzetű társadalmi rétegek kncentrált megjelenése nem jelentkezik dmináns jellegként egyik vársrész esetében sem, a beilleszkedést önkrmányzati bérlakás és szciális lakás építési prgram keretében biztsítani tudjuk. Mivel telep és telepszerű lakókörnyezet Keszthely vársában nem található, és a legtöbb esetben mindössze néhány család elhelyezéséről és szciális ellátásáról van szó, különálló Anti-szegregációs terv készítése egyik vársrész esetében sem szükséges. Az alábbi térkép a vársrészeket mutatja be, a színezés és a jelölés a funkciójuknak megfelelően került kialakításra: zöld szín jelöli a gazdasági övezeteket, kék a turisztikai fejlesztési övezeteket, pirs a belvárst, sárga és narancssárga árnyalatai a lakóterületeket.
21 21 Vársrészek térképi megjelenítése
22 22 + KSH adatelemzés a vársrészekről B A = Balatn parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület A várs Balatn partja elhelyezkedése, tájlása, környezete és egyéb adttságai kán a vársközpnt mellett a település másik sajáts atmszférájú turisztikai vársrésze. Ezt maga a tó vízfelülete, strandjai, szállás- és vendéglátóhelyei, a terület kis beépítettsége, nagy gndztt és természetes zöldfelületei eredményezik. Az előbbiekből következően jellemző, illetve jellegzetes épületállmány nem határzható meg. A terület közlekedési hálózatának jellegzetes eleme a Balatnszentgyörgy Keszthely Taplca vasútvnal, és a Balatni Bringa Körút erre a szakaszra eső jól kiépített része. A közúti közlekedésre szlgáló úthálózat kis sűrűségű, gyakrlatilag teljes mértékben szilárd burklatú frgalmi és gyűjtő utak alktják. Közvetlenül a terület mellett található Keszthely közpnti vasútállmása és autóbusz pályaudvara, illetve itt taxiállmás is kaptt helyet (ezek a létesítmények pntsan a déli-nyugati lakónegyedben találhatóak, a két vársrész határán). A vársrész közpntja a várs vízi várskapuja a hajókikötő és környéke. A terület jellegzetes terület-felhasználási frmái a jól karbantarttt strandk valamint a kereskedelmi és vitrlás klubkikötők, parti sétányk, illetve a strandkhz kapcslódó vendéglátóegységek, a paviln sr -k. Itt találhatóak a várs nagy szálldái: a Helikn Htel, a Via Htel, és a két üzemen kívüli szállda: a Balatn és a Hullám szálló, illetve sk panzió és magánszálláshely is. A közpnt közvetlen szmszédságában található a védett Helikn Liget. A terület jellemző gyengesége, hgy egyes részein a turisztikai hasznsítás felhagyása figyelhető meg, sk a kiadó, eladó üzlethelység, és még vannak elhanyaglt vízparti területek, vasúti töltések. Több kihasználatlan turisztikai kapacitás figyelhető meg: pl. a Helikn strand a befgadóképességéhez képest alacsny látgatttságú, illetve lyan kempingek, gyermeküdülők, hrgásztanyák vannak, melyek hasznsítása nem teljes körű, és jelenlegi frmájukban nem fenntartható. Emellett jellemző a védett vízparti területeken a nádas flyamats térhódítása, szembetűnő a kerékpárutakat lassan benövő növényzet, és a gndzatlan mezőgazdasági területek sra is. Jelenleg a Balatn partn nincs egybefüggő parti sétány, így gyalgsan csak a kerékpárutat használva lehet közlekedni a part mentén. Több helyen hiányzik tvábbá a vízparti üdülést kiegészítő egyéb sprtlehetőség (alacsny műszaki színvnalú és kihasználtságú labdarugó pálya, és a szálldákhz kapcslódóan krlátztt számban teniszpályák állnak rendelkezésre), illetve a nyári strandlási időszakn kívül nincs egész évben látgatható attrakció, ami a turistákat ide vnzaná. A vársrész fejlesztendő területe Fenékpuszta (Valcum), melynek római kri rmjai és a majr épületei jelenleg szabadn látgathatók, de a bennük rejlő turisztikai vnzerő kihasználatlan (a turisztikai hasznsítás a bent lakó hátránys helyzetű családk elköltöztetésével valósítható meg). A területen a közművesítés hiányzik. A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a hármhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalaztt építményei látszanak. A Festetics majr épületeit 1820 körül emelték klasszicista stílusban, különösen híressé vált a Festeticsek fenéki ménese. Jelenleg csak egy tájékztató tábla várja a látgatókat.
23 23 Gi 1 = Déli és Nyugati gazdasági terület A várs nyugati és déli határa mentén található, az itt lévő Pannn Egyetem Gergikn Mezőgazdaságtudmányi Karának tevékenységéhez kapcslódó főként mezőgazdasági prfilú gazdasági társaságk telephelyeit magába fglaló vársrész, de itt található a térségi szennyvíztisztító telep és hulladékátrakó állmás is. A terület jelentős része védett lápi élőhely, melynek gazdasági hasznsítása nem lehetséges. A gazdasági vársrész telephelyei ennek megfelelően elszórtan, illetve kisebb telephely együttest alktva helyezkednek el, az tt flytattt tevékenységeknek megfelelő, egymástól eltérő méretű és frmájú épülettel, épületegyüttessel. A vársrész kiszlgáló úthálózat kisebb része prtalaníttt burklatú, a közművesítés sem teljes körű. A vársrész egyik jellegzetes kihasználatlan turisztikai ptenciállal rendelkező - területe a Szendrey-telep, valamint az Újmajr. Itt a sk hasznsítatlan műemléki épület mellett mezőgazdasági termelés és kisebb vlumenben feldlgzóipari létesítmények találhatók. Az Újmajrban született Petőfi Sándr felesége Szendrey Júlia 1828-ban, kinek apja ez idő tájt a Festetics uradalm tiszttartója vlt, szülőházára 1909-ben került emléktábla (az épület jelenleg hasznsítatlan, életveszélyes). A terület ökturisztikai bemutató közpntként történő újjáélesztése az tt lakó hátránys helyzetű családk elhelyezése után valósítható meg. A terület nyugati részén jó közlekedési adttságkkal rendelkező, kereskedelmi- lgisztikai közpnt kialakítására alkalmas terület található. A terület közel fekszik a sármelléki repülőtérhez, és a 71-es főútn az M7-es autópálya felől is közvetlenül elérhető. A vársrész mezőgazdasági jellegét figyelembe véve, elsősrban zöldség-gyümölcs nagybani piac kialakítása, mezőgazdasági feldlgzó és csmaglóüzemek kialakítása, illetve könnyűipari tevékenység letelepítése képzelhető el a területen. Gi 2 = Északi és Keleti gazdasági terület A település északi és keleti részén elhelyezkedő részben beépített területrészeket és nagybb beépítetlen területeket magába fglaló vársrész. A beépített területeken különböző gazdasági tevékenységet flytató társaságk telephelyei találhatók, azkn az adtt tevékenységet szlgáló váltzats frmájú és méretű épülettel, épületegyüttessel. A beépített területeket kiszlgáló úthálózat nagybb része szilárdburklatú a közművesítés teljes körű. A terület egészére jellemző a kereskedelmi és építőipari cégek túlsúlya, és ezzel együtt megfigyelhető a telephelyek egymást erősítő gazdasági hatása, illetve flyamats az új cégek betelepülése a területre. Mindezek miatt kijelenthetjük, hgy e terület Keszthely gazdaságilag legvnzóbb negyede. A beépítetlen területeken sem az úthálózat nincs kiépítve, sem előközművesítés nem történt. A vársrész keleti területén nagy kiterjedésű felhagytt bánya található, melyben a kitermelés befejeződött, rekultivációja visznt még nem történt meg. A vársrész keleti területén kisebb fltban szegregált lakónépesség telepedett meg (Kárpát utca). Itt önkrmányzati szciális lakásépítési prgram van flyamatban, mely a felmerült prblémákat várhatóan rvslni fgja.
24 24 T F = Turisztikai fejlesztési övezet A várs keleti részén a vlt Festetics kastélypark szmszédságában lévő egykri hnvédségi laktanya és rakétabázis jelentős nagyságú, gyakrlatilag beépítetlen területével, jó közúti megközelíthetőségével, kedvező környezeti adttságával a turisztikai fejlesztés meghatárzó célterülete lehet. A terület közvetlenül a belvárs mellett található, nnan gyalgsan is elérhető néhány perc alatt. A területen csak a megszüntetett hnvédségi báziskat kiszlgáló út- és közműhálózat maradványai találhatóak meg, amelyek a terület-fejlesztési srán nymvnaluk, kapacitásuk, méreteik és műszaki állaptuk miatt nem használhatók fel. Nincs a vársrészben parkló kapacitás sem. A Keszthely-hévízi kerékpárút (mely a vársrészen halad át) és a védett lápterületek gazdag élővilága szintén kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek, elsősrban az ökturizmus fejlesztési irányai tekintetében. A belvárs közelsége, valamint a Keszthely-Hévíz tengely indklja a szálláshelyfejlesztést a területen (természeti védettség alatt nem álló területen). Várható tvábbá a Festetics kastélypark tvábbi fejlesztése is, mely a belvársi vársrészből e területre is áthúzódik majd, és így szerves összeköttetést teremt a két vársrész között. V K = Vársközpnt, a belvársi turisztikai terület A település belvársát alktó visznylag sűrű utca hálózattal rendelkező többségében kistelkes ingatlankat magába fglaló vársrész nagy beépítési sűrűséggel. Az utcahálózat váltzats méretű lakó és intézményterületeket vesz körül, de ebben a vársrészben találhatók a legnagybb közterületek is amelyek közül mindenképpen megkell említeni a két nagy vársi teret a várs Fő terét és a Rákóczi teret, valamint a két nagy kiterjedésű és jelentős növényállmánnyal rendelkező közparkt a Helikn parkt és a vlt Festetics kastély parkját. Ez utóbbiban található a várs jelképét jelentő, Magyarrszág legnagybb működő, az egykri főúri kastély életét bemutató múzeumának épületegyüttese. A kastély-múzeumn, mint rszágsan kiemelten védett műemlék épületegyüttesen kívül a vársrészben több tucat műemlék épület és csaknem 300 helyi védettségű épület, található. Itt helyezkednek el a várs középületei is amelyek közül szintén száms épület műemlék. E vársrész ad tthnt a Balatn Kngresszusi Közpnt és Színház épületének, a Gldmark Kárly Művelődési Közpnt és Szabadtéri Színháznak, a Plgármesteri Hivatalnak, az Okmányirdának, a Nyugat-Balatni Mikrrégiós Frrásközpntnak (Kistérségi Irdáknak), a Pannn Egyetem Gergikn Kara főépületének, tvábbá a Turinfrm irdának, rendőrségnek, bankknak, a sétálóutca és övezete üzlethálózatának, a vársi piacnak, és száms múzeumnak, kávéháznak, étteremnek is. Itt található tvábbá az Egészségügyi Alapellátási Intézet (EGALI) is, mely jelenleg a kastély egyik melléképületében kaptt elhelyezést, aznban ez több szempntból sem tekinthető megfelelőnek (pl. az akadálymentesítés nem megldható), és a vársrész egészéhez képest is funkcióidegen jellegű.
Támogatás célja. a településkép, a vidéki lakókörnyezet, közösségi terek, közterületek állapotának javítása,
Falumegújítás és Falufejlesztés 135/2008. (X.18.) FVM rendelet Támgatás célja a településkép, a vidéki lakókörnyezet, közösségi terek, közterületek állaptának javítása, a helyi piack létrehzásának és fejlesztésének
RészletesebbenÚt a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.
Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,
RészletesebbenESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu
RészletesebbenA VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
02 A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT Székesfehérvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 2006 któberében támgatást nyert az Európai uniós INTERREG IIIC prgram keretében a MODELE prjektben való részvételre, és alprjekt
RészletesebbenKÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE
KÖMLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009 A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.
RészletesebbenTÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása
TÁMOP - 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvérisklai kapcslatk kialakítása Pályázók köre: általáns iskla, szakiskla, gimnázium, szakközépiskla, alapfkú művészeti iskla fenntartói Támgatás vehető igénybe:
RészletesebbenNormafa történelmi sportterület rehabilitációja. Részletes megvalósíthatósági tanulmány
Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Részletes megvalósíthatósági tanulmány Budapest Fővárs XII. kerület Hegyvidéki Önkrmányzat Nrmafa történelmi sprtterület rehabilitációja Megvalósíthatósági
RészletesebbenJogi környezet, városfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések
Jgi környezet, vársfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések Előadás felépítése 1. Alapfgalmak 2. Helyi jgrendszer 3. Jgi és tervi hierarchia bemutatása 4. Tervfajták tartalma 5. Szabályzási terv
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális
RészletesebbenAutizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata
Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata 2005. január 25. (módsításkkal egységes szerkezetben) 1. Az intézmény neve: Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester. Dr. Görög István jegyző Kissné Sághi Rita igazgatási előadó
Beszámló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatk 2015. évi ellátásáról Bdrkós Ferenc plgármester Dr. Görög István jegyző Kissné Sághi Rita igazgatási előadó A beszámlót figyelemmel Magyarrszág helyi
RészletesebbenEsztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája
Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a tvábbiakban: Áht.) előírásainak megfelelően elkészült a 2014.
RészletesebbenÜi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232
Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális
RészletesebbenTámogatott lakhatási formák és. szolgáltató centrumok a Down Alapítványban. Gruiz Katalin, Érczy Emese, Benyák Petra
Támgattt lakhatási frmák és szlgáltató centrumk a Dwn Alapítványban Gruiz Katalin, Érczy Emese, Benyák Petra Dwn Alapítvány 2014 Néhány kulcselem Támgattt lakhatás definíció 1. Integrált szlgáltatásrendszerre
Részletesebben10 ÉVES FEJLESZTÉSI JAVASLAT
10 ÉVES FEJLESZTÉSI JAVASLAT CEBC III. Energy Summit Hungary 2012 Knferencia Budapest, 2012. május 31. Dr. Zsuga Jáns Vezérigazgató TARTALOMJEGYZÉK Az utlsó 10 éves fejlesztési javaslat A 10 éves fejlesztési
RészletesebbenNYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása
NYITOK Hálózat a Társadalmi befgadásért prgram bemutatása A Nyittt Tanulási Közpntk (NYITOK) kncepciójának kidlgzója, a prgram szakmai fejlesztő- és támgató partnere: A SZETT bemutatása A 20 éves múltra
RészletesebbenBALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
BALATONALMÁDI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS III. KÖTET ELFOGADVA A 207/2012.(IX.27) HATÁROZATTAL Megbízó Balatnalmádi Várs Önkrmányzata Keszey Jáns Plgármester 8220 Balatnalmádi, Széchenyi sétány
RészletesebbenVas Megye Területfejlesztési Koncepciója
Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.
RészletesebbenAz 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja
Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta
RészletesebbenKözép-dunántúli Operatív Program. 2. prioritás Regionális turizmusfejlesztés. Akcióterv
Közép-dunántúli Operatív Prgram priritás Reginális turizmusfejlesztés Akcióterv 2007. május 25. 1 Priritásk bemutatása Priritásk tartalma Priritás neve, száma Reginális turizmusfejlesztés, priritás Priritás
RészletesebbenKutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április
Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében A turisztikai fgadóképesség javítása c. támgatására Kódszám: KMOP-2007-3.1.2/A/B/D A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai
RészletesebbenTisztelt Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság!
Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Alplgármestere Tárgy: Beszámló a RADAR Ifjúsági Infrmációs és Tanácsadó Irda. évi működéséről Tisztelt Kulturális, Oktatási és Sprt Bizttság! A RADAR Ifjúsági
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program
Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Biharkeresztes Várs Önkrmányzata 2013-2018. Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 5 Helyzetelemzés...
RészletesebbenKELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010.
KELEBIA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2010. A közfglalkztatási terv célja A közfglalkztatási terv elkészítésének célja a szciális igazgatásról és szciális ellátáskról szóló törvény (1993.
RészletesebbenMONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
MONOR VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenDDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése
DDOP 3.1.3/G - 14 Egészségügyi alapellátás fejlesztése Pályázók köre: helyi önkrmányzatk; helyi önkrmányzatk társulásai; helyi önkrmányzatk, önkrmányzati társulásk által létrehztt nn-prfit gazdasági társaságk,
RészletesebbenSzociális ügyek. Tisztelt Felhasználó!
Szciális ügyek Tisztelt Felhasználó! Az alábbiakban megtalálhatja a Plgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Hatósági Csprt Szciálplitika által intézett leggyakribb ügyek listáját. Aktív krúak ellátása
RészletesebbenTémavezető, projektmenedzser: Jáki Monika vezető tanácsadó. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó
Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella Budapest,
RészletesebbenIV. Fejléc. I. Térképek. V. Szűrőmező. III. Összesítő ablak. II. Áttekintő térkép
TÁJÉKOZTATÓ a ROPTÉR működéséről IV. Fejléc V. Szűrőmező I. Térképek III. Összesítő ablak II. Áttekintő térkép I. Térképek A térképeknél az alábbi nézetek önálló térképhátterek - közül lehet választani:
RészletesebbenA HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre
A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában
RészletesebbenVas Megye Területfejlesztési Koncepciója
Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...
RészletesebbenA programterület a két ország következő NUTS III szintű (vagy azzal egyenértékű) régióit öleli fel:
Prgramterület A prgramterület a két rszág következő NUTS III szintű (vagy azzal egyenértékű) régióit öleli fel: Magyarrszágn: Csngrád és Bács-Kiskun megyék; Szerbiában: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát,
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program
Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Bjt Község Önkrmányzata 2013-2018. Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 6 Helyzetelemzés...
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Közép-Dunántúli Operatív Prgram Reginálisan kiegyensúlyztt, vnzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása Kódszám: KDOP-2007-1.1.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával,
RészletesebbenAz Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése
Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának
RészletesebbenNagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt
RészletesebbenFelkészülés az éghajlatváltozásra: mit tehetnek a gazdák?
Felkészülés az éghajlatváltzásra: mit tehetnek a gazdák? Beszámló kistérségi szemináriumról 2011. február 21, Havad község, Mars megye, Rmánia 15 18 óra Bemutatkzó kör A rendezvényen helyi gazdák, vadászk,
Részletesebben5CG. számú előterjesztés
Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi
RészletesebbenA Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve
A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, 2008. augusztus
RészletesebbenH- 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Telefon: (88) 542-708; Fax: (88) 542-726; e-mail: szocm@vhf.hu; honlap: www.vhf.hu
0 H- 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Telefn: (88) 542-708; Fax: (88) 542-726; e-mail: szcm@vhf.hu; hnlap: www.vhf.hu Bevezető A Veszprémi Érseki Hittudmányi Főisklán 1995 óta flyik szciális munkás képzés.
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2013. április 17. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre Készítette: Müller Kinga Intézményi irdavezető Tárgy: Javaslat a szciális
RészletesebbenFELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.
Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely
RészletesebbenMEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Magyarrszág-Hrvátrszág Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram 2007-2013 (HUHR CBC Prgram) keretében megvalósuló JOINT INDUSTRIAL PARK elnevezésû, HUHR/1001/2.1.4/0004 számú
RészletesebbenZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS
ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökszféra- Prjekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Prgram EOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása című knstrukcióhz érvényes: 2011. február 10-től 1 Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS
Részletesebben- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, 2010. REevolutio Kft.
- Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella
RészletesebbenBeszámoló az Arrabona EGTC 2014. évi tevékenységeiről
Beszámló az Arrabna EGTC 2014. évi tevékenységeiről Székhely címe: 9021 Győr, Vársház tér 1. Munkaszervezet címe: 9024 Győr, Barss Gábr út 61-63. Telefn: +36-96-515-630 Fax: +36-96-515-639 Web: www.arrabna.eu
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program
Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Egyeztetési váltzat 2014. június Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...
RészletesebbenVas Megye Területfejlesztési Koncepciója
Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2013. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Adaptált testkultúra és sprt_kkk 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ADAPTÁLT TESTKULTÚRA ÉS SPORT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK (10/2006.(IX. 25.) OKM RENDELET ALAPJÁN) 1.
RészletesebbenTANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.
Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,
RészletesebbenSzentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák
RészletesebbenAz ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens
Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalmtudmányi Kar Reginális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Az ipari parkk szerepe a reginális gazdaságfejlesztésben Dr. Tóth Tamás egyetemi dcens
RészletesebbenPályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia
Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats
RészletesebbenEgyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pr-Team Nnprfit Kft.-nél 1. A szlgáltatás átfgó és peratív célja A Pr-Team Nnprfit Kft. megváltztt munkaképességű munkavállalókat fglalkztató cég, ahl a tranzitfglalkztatás,
Részletesebben- 1 - Témavezető, projektmenedzser: Jáki Monika. Munkatársak: Fodor Gabriella senior tanácsadó. Budapest, 2010. REevolutio Kft.
- Készítette: REevluti Kft. Témavezető, prjektmenedzser: Jáki Mnika vezető tanácsadó Munkatársak: Fdr Gabriella senir tanácsadó Adamik Anna Farkas Sára junir tanácsadó gyakrnk Lektrálta: Fdr Gabriella
RészletesebbenKÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015
KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
RészletesebbenTársadalmi problémák feltárása
SWOT Erősségek civil szerveződések mezőgazdasági tapasztalati tudás együttműködő önkrmányzatk házirvsi ellátás elérhetősége kiépített alapfkú ktatási rendszer középfkú ktatási intézmények elérhetősége
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenKeszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)
Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4
RészletesebbenA KézenFogva Alapítvány észrevételei és javaslatai
A KézenFgva Alapítvány észrevételei és javaslatai FELHÍVÁS a nagylétszámú intézeti ellátási frma kiváltásának, és magas minőségű, hzzáférhető közösségi ellátási frmák kialakításának megvalósítására A Felhívás
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenVas Megye Területfejlesztési Koncepciója
Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...
RészletesebbenLOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve
PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató
RészletesebbenBejelentés ipari tevékenység folytatásáról
ZALAKOMÁR NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Cím: 8751 Zalakmár, Tavasz u. 13. Tel: (93) 386-017 Fax: (93) 386-037 E-mail: inf@zalakmar.hu Web: http://www.zalakmar.hu Bejelentés ipari tevékenység flytatásáról (A
RészletesebbenEGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN. KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető
EGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető 2004: A fejlesztés szakmai érvei szelektív az isklarendszerünk, az iskla nem képes csökkenteni a szci-öknómiai
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Prgram Múzeumk isklabarát fejlesztése és ktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TIOP 1.2.2/09/1
RészletesebbenMelléklet: Márvány utca 10. szám alatti irodaház ÖTLETPÁLYÁZAT - tervezési program TERVEZÉSI PROGRAM. a Budapest, Márvány utca 10.
Melléklet: Márvány utca 10. szám alatti irdaház ÖTLETPÁLYÁZAT - tervezési prgram TERVEZÉSI PROGRAM a Budapest, Márvány utca 10. szám Nyilvántartási adatk: Hrsz.: 7567 Az ingatlan helyzete: belterület Az
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA
GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A 2016-2020-AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA! 1 Jgszabályi háttér Bevezetés Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
RészletesebbenTÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ. 2014. június
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ 2014. június MEGBÍZÓ: GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. GENERÁLTERVEZŐ: ACZÉL
RészletesebbenINTEGRÁCIÓS PROGRAMJA
A SZONEK Bükkösdi Általáns Iskla és Óvda Tagintézménye helyi tantervének 16. sz. melléklete SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT BÜKKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNYÉNEK INTEGRÁCIÓS
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. május 19-i rendkívüli ülésére
Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dmbóvár Várs Önkrmányzata Képviselő-testületének 2010. május 19-i rendkívüli ülésére Tárgy: Beszámló az Apáczai Oktatási Közpnt 2009/2010. tanévben végzett szakmai munkájáról,
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk
RészletesebbenSZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16.
SZÉKELY ERIKA Szaktanácsadás támgatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában Kecskemét, 2014. 05.16. Hangsúlyban a tudásátadás és az innváció A VP 2014-2020-ban a tudásátadás és az innváció előmzdítása
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program
Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Végleges váltzat 2014. szeptember Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...
RészletesebbenNyugat-dunántúli Operatív Program. Akcióterv vezetői összefoglaló
Nyugat-dunántúli Operatív Prgram 2. priritás: Turizmusfejlesztés Pannn örökség megújítása Akcióterv vezetői összefglaló 2007. július 25. 1. Priritásk bemutatása 1.1. Priritásk tartalma Priritás, száma
Részletesebben2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Polgármesteri Hivatal Központi Iktató
2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Plgármesteri Hivatal Közpnti Iktató Makói Plgármesteri Hivatal 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: +3662/511-800 D Makó, 20.. év..hó nap szám mell. Ügyintéző: Előszám:
RészletesebbenÚjhartyán Község Önkormányzata
Újhartyán Község Önkrmányzata Schulcz József plgármester 2367 Újhartyán, Fő u. 21. Tel./Fax: (29)372-133, 372-258, 372-025 Iktatószám:42-3/2013. Ügyintéző: Göndörné Frajka Gabriella, Jegyző elérhetősége:
RészletesebbenKommunikálható információk összefoglalója, az etanácsadók részére
Kmmunikálható infrmációk összefglalója, az etanácsadók részére - A TÁMOP 2.1.2 Idegen nyelvi és infrmatikai kmpetenciák fejlesztése kiemelt prjekt célja, a felnőtt magyar laksság tanulási hajlandóságának
RészletesebbenCooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu
GINOP-1.2.1-15 Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásának bővítése - Ügyféltájékztató I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL
SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI
RészletesebbenSzigetszentmiklós Szombathely Zalaegerszeg Zalakaros. XX. Szimpóziuma. Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Pécs Sarkad. Meghívó
Misklc Msnmagyaróvár Egészséges Nagykanizsa Vársk Pécs Sarkad Sprn Székesfehérvár Szentendre Szerencs Szlnk Vác Szigetszentmiklós Magyarrszági Szmbathely Zalaegerszeg Szövetsége Zalakars XX. Szimpóziuma
RészletesebbenALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.
ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. II. Fejlesztési lehetőségek 8. oldal - Tervezett fejlesztési irányok
TARTALOMJEGYZÉK I. Az önkrmányzat pénzügyi-gazdasági pzíciója a 2008-2010. években 3. ldal - Az önkrmányzat és közpnti költségvetés kapcslatai 4. ldal - Önkrmányzati saját frrásk, működési kiadásk 6. ldal
RészletesebbenA Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében
A Mezőberényi Önkrmányzat szervezetfejlesztése a szlgáltató önkrmányzat megvalósítása érdekében Szervezet-irányítási mdell - az önkrmányzat költségvetési intézményeivel és társaságaival kapcslats irányítási//kntrll-tevékenységének
RészletesebbenKérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására.
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2014. szeptember 10-i ülésére Készítette: dr. Kzma Enikő alplgármesteri jgi referens Tárgy: Tájékztató a XIV. kerületi
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás
Mikr-, kis- és középvállalkzásknak nyújttt tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, hgy a már mőködı mikr-, kis- és középvállalkzásk ismereteinek bıvítése révén hzzájáruljn
RészletesebbenJászfényszaru Város Önkormányzata SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS LAKOSSÁGI INTEGRÁCIÓ JÁSZFÉNYSZARU FEJLŐDÉSÉÉRT. Végleges Akcióterületi Terv
Jászfényszaru Várs Önkrmányzata SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS LAKOSSÁGI INTEGRÁCIÓ JÁSZFÉNYSZARU FEJLŐDÉSÉÉRT Végleges Akcióterületi Terv Győriné dr. Czeglédi Márta plgármester dr. Gócza Tamás helyettes
RészletesebbenAvas-dél szociális célú rehabilitációja
Misklc Megyei Jgú Várs Avas-dél szciális célú rehabilitációja Végleges Akcióterületi Terv Misklc Integrált Vársfejlesztési Stratégiája részeként 2013. május. Misklc Megyei Jgú Várs Közgyűlése 2013. május
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Integrált Szociális Intézmény. Glatz Gyula Idősek Klubja SZAKMAI PROGRAM. Készítette: Weisz Csabáné Készült:2012.08.15.
Kmárm-Esztergm Megyei Integrált Szciális Intézmény Glatz Gyula Idősek Klubja SZAKMAI PROGRAM Készítette: Weisz Csabáné Készült:2012.08.15. Esztergm-Kertvárs 2509 Damjanich Jáns út. 50. Megnevezés: Kmárm-
RészletesebbenTISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS
RészletesebbenHelyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás
1. A szlgáltatás célja Helyi (térségi) fglalkztatási tanácsadás 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, szakmai, módszertani segítségnyújtással hzzájárulni az adtt térségben, településen a fglalkztatási helyzet
RészletesebbenMEGHÍVÓ. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége XIX. Szimpóziuma Szigetszentmiklós, 2007. október 4-5-6.
MEGHÍVÓ Egészséges Vársk Magyarrszági Szövetsége XIX. Szimpóziuma Szigetszentmiklós, 2007. któber 4-5-6. Kárpát-medencei testvérvársk egészségfejlesztési együttmûködései A rendezvény fõvédnöke: Dr. Szili
RészletesebbenKomárom-Esztergom Megyei Integrált Szociális Intézmény. Glatz Gyula Idősek Klubja HÁZIREND
Kmárm-Esztergm Megyei Integrált Szciális Intézmény Glatz Gyula Idősek Klubja HÁZIREND Megnevezés: Kmárm-Esztergm Megyei Integrált Szciális Intézmény Glatz Gyula Idősek Klubja Működési helye: 2509 Esztergm-Kertvárs,
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenEURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív
Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett
Részletesebben