A magyar köztársasági elnöki vétó intézménye az elnöki modellek nemzetközi összehasonlítása tükrében

Átírás

1

2 A mgyr köztárssági elnöki vétó intézménye z elnöki modellek nemzetközi összehsonlítás tükrében Antl Attil

3 Trtlomjegyzék Trtlomjegyzék...2 I. Bevezetés...4 Az elnöki intézményrıl és vétóról...4 Elemzési módszer...5 Értékelési szempontok...5 II. A köztárssági elnöki modell és köztárssági elnöki vétó intézménye néhány nyugt-európi országbn...7 Ausztri...7 Németország...9 Frnciország III. Az elnöki modell és z elnöki vétó intézménye z Ameriki Egyesült Állmokbn Az meriki elnöki modell Az meriki elnöki vétó rendes vétó és zsebbe tett törvényjvslt Az meriki elnökök vétói Az meriki elnöki vétók számánk lkulás Az meriki elnöki vétók számánk lkulás Az meriki elnökök eredményes és eredménytelen vétóink összehsonlítás IV. A köztárssági elnöki modell és köztárssági elnöki vétó intézménye kelet-közép európi országokbn Lengyelország Csehország Szlovák Köztársság Bulgári V. Az elnöki modell és vétó intézménye nálunk más nemzeteknél (összefogllás) VI. A hzi szbályozás történelmi elızményei Kiforrtln intézményi keretek kilkuló elnöki intézmény Háború után kollektív testület évi I. törvény egyszemélyi elnök évi XX. törvény ismét kollektív állmfı A rendszerváltás rendszere vissz Második Köztárssághoz VII. A köztárssági elnöki vétó Mgyrországon VIII. A mgyr köztárssági elnökök lkotmányossági és politiki vétói Összefoglló táblázt Göncz Árpád lkotmányossági és politiki vétói Mádl Ferenc lkotmányossági és politiki vétói Sólyom László lkotmányossági és politiki vétói Az lkotmányossági és politiki vétók megoszlás köztárssági elnökök között A köztárssági elnöki vétók eredményessége és megoszlás A köztárssági elnöki vétók számánk, vlmint zok eredményességének lkulás

4 IX. Összefogllás Felhsznált irodlom, egyéb források

5 I. Bevezetés Az elnöki intézményrıl és vétóról A köztárssági elnöki vétó intézménye fontos szerepet tölt be jog- és politiki rendszerek életében: htlmi ágk rendszerében ez z köldökzsinór, mely leginkább összekpcsolj köztársság elsı emberét joglkotó htlomml. A különbözı berendezkedések vizsgáltávl három elnöki modell különíthetı el: (köztárssági) elnök végrehjtó htlom letéteményese, mely prezidenciális köztársságok sjátj (pl. Ameriki Egyesült Állmok); duális megoldásként része végrehjtó htlomnk z elnök, de felelısségében osztozik kormánnyl (pl. Lengyelország); köztárssági elnök nem része végrehjtó htlomnk, reprezenttív szerepköre vn (pl. Mgyrország) 1. Ezen klsszifikáció vegytiszt formáj kellene, hogy leképezıdjön z erıs, közepesen erıs és gyenge köztárssági elnöki megoldásokbn. Azonbn, hogy z élet, úgy jogi- és politiki rendszerek és megoldások sem jelentkeznek ilyen vegytiszt formábn. Ennek keveredésnek egyik legszembetőnıbb példáj z állmelnök vétó-jogköre. Az elnöki vétó korábbi urlkodói szentesítés intézményének liberális demokráciák áltl szelídített mrdvány. Ugynkkor ez z intézmény is biztosítht erıs kontrollt joglkotó htlom felett. Alpvetıen két formáját vn egy ún. lkotmányossági vétó és egy ún. politiki vétó. Mind két vétó intézménye összekpcsolódik jogszbályoknk köztárssági elnök áltli kihirdetésével. Mind két vétó-fjt lklmzás z dott jogszbály kihirdetése elıtt történik: pontosbbn kihirdetésre vétó lklmzás mitt nem kerül sor (ezért is nevezhetjük politiki vétó intézményét szuszpenzívnek, zz felfüggesztı htályúnk). Alkotmányossági vétó esetében z elnök z dott állm lkotmánybírósági htáskörben eljáró 2 szervének küldi meg jogszbályt, feltárv lkotmányossági ggályit. A politiki vétó zonbn egy egészen másfjt elnöki jogkör gykorlásár d lehetıséget. Itt lehetıség nyílik rr, hogy z elnök politiki ktorként fellépve megkssz törvényhozás mőködését, s ezzel egyidejőleg primer módon kifejezze politiki véleményét. Lehetıség nyílik rr, hogy kár z lkotmányossági, kár pedig politiki vétót blokkolják: z lkotmánybírósági státuszt ellátó szervnek nem feltétlenül kell osztni z elnök véleményét; törvényhozás (áltlános tendenciként minısített többséggel) szvzht rról, hogy változtln formábn kerüljön jogszbály kihirdetésre ekkor z elnöknek már nincs lehetısége rr, hogy új vétóvl éljen. 1 Lásd z Alkotmánybíróság vontkozó htároztit [48/1991 (IX.26), 8/1992 (I.30.), 36/1992 (VI.10) AB h.] 2 Ez ltt z dott jogrendszerben normkontrollt ellátó szervet kell érteni. 4

6 Amint láthtó z elnöki vétó intézménye (nnk léte/nem léte, jogi-politiki trtlm) igen erısen befolyásolj zt, hogy milyen elnöki modell lkul ki egy dott országbn. Azonbn z elnöki modell is befolyásolj vétóról vló gondolkodást: egy prezidenciális jellegő országbn ngyobb tere vn vétó lklmzásánk, mint egy reprezenttív állmfıi státusz esetében. Ez fejtegetés mgábn hordozz zt, hogy kár z elnöki vétó intézményét, kár pedig z elnöki modellt vesszük lpul kettınek konzisztensnek kell lenni. Az lp és felépítmény viszonyrendszerében z lenne természetes, hogy egy elnöki modell kilkításkor z hhoz megfelelı elnöki eszközöket (így z elnöki vétó) rendelünk. Ahogyn zonbn ezt fent is utltunk rá: politiki-történelmi helyzet ezt gykrn felülírj, s egy-egy intézmény köré építenek modellt. Azonbn ez nem eredményezheti zt, hogy végére is kilkult modellben inkonzisztens elemek mrdjnk. A következıkben hzi elnöki vétó kpcsán felmerülı inkoherenciákt és inkonzisztenciákt elemezzük egy nemzetközi vontkozttási-rendszerben. Elemzési módszer Az lkotmányos (személyi) pozíciók eszenciáját három fktor htározz meg: jogi szbályozási keret (ex lege fktor), z ehhez kpcsolódó lkotmányos trdíció (trdíciós fktor), végül pedig pozíciót betöltı személyhez főzıdı sjátosságok (rekrutáció, szerepfelfogás, lkotmányértelmezés stb.) (perszonális fktor). Ezen megállpítás helytállónk minısíthetı köztárssági elnöki intézményre, s így ( miore d minus) köztárssági elnök áltl gykorolt vétór is. A következıkben ezen hárms elemzési szempont felhsználásávl igyekszünk bemuttni z eddigi mgyr köztárssági elnökök vétó-gykorltát. Ezt zonbn nem öncélún, deskriptív módon tesszük: célunk z, hogy z elnöki vétó intézményének elemzésével elhelyezzük zt hzi jogi és politiki berendezkedésben; kibontsuk z intézmény vlódi trtlmát, s mindezek lpján értékeljük hzi szbályozás. Ez z elemzési módszer zonbn önmgábn nem elegendı hhoz, hogy z elnöki vétó intézményét mg vertikumábn szemléljük: hzi tpsztltok bemuttás elıtt nemzetközi kitekintés keretébe ágyzottn világítjuk meg z állmelnöki modelleket 3 és z ehhez kpcsolódó elnöki vétó szbályozási tendenciáit. 4 Értékelési szempontok Az egyes állmok köztárssági elnöki modelljeinek és z zokbn szbályozott elnök vétó intézményének kpcsolt szempontjából fı értékelési szempont z volt, hogy z dott elnöki vétó dekvát-e z dott elnöki modellben: vgyis, hogy z elnök modellnek megfelelı vétójoggl 3 Abból módszertni megfontolásból trtjuk fontosnk z elnöki modellek minimális szintő bemuttását, hogy egyetlen elnöki ttribútumot sem lehet önmgábn szemlélni. Az elnöki vétó intézménye cskis z dott elnöki modellben érthetı meg, helyezhetı el. 4 Terjedelmi okokból itt csk z ex lege szempontú elemzésre törekszünk, így nem nyílik rá mód trdíciós és z elnöki hbitus bemuttásár. Ezen utóbbi szempontokt lévén ez z elemzés célj mgyr gykorlt tekintetében ismertetjük, s itt térünk ki korábbn vázolt nemzetközi szbályozási gykorlttl összefüggı kpcsolódási pontokr. 5

7 rendelkezik-e. Ebben kiindulási pontot z dt, hogy prezidenciális rendszerekben leginkább elfogdhtó intézmény széleskörő politiki vétó. Nem célszerő, hogy egy reprezenttív állmfı ilyen típusú (primer politiki döntést igénylı) vétójoggl bírjon: ebben z esetben ugynis z ktuálpolitiki cstározások felszámolhtják z elnök reputációját. Az prezidenciális rendszerekben ez veszély zért nem fenyeget, mert itt z elnök múgy is elsıdleges politiki ktor, reprezenttív modellben zonbn z elnök legtöbbször politiki cstározások felett áll, megtestesítve nemzet egységét. Így elmondhtó, hogy z erıs politiki vétó indekvát egy gyenge elnökhöz. 5 A politiki vétó szbályozás értékelésének másik oldl politiki vétó blokkolásánk módj: politiki vétó intézményét negligálj, h visszküldött jogszbályt joglkotó szerv nem minısített többséggel is elfogdhtj ismét. Az lkotmányossági vétó mely egy elızetes normkontroll mindegyik elnöki modellhez dekvátnk tőnik, hiszen politiki szempontok nem jelennek meg egy-egy lkotmányellenesnek vélt rendelkezés értékelése terén leglábbis nem elsıdlegesek. 5 Meg kell jegyezni, hogy gyenge elnöknek éppen politiki vétó jelenti z egyik kitörési pontot politiki ktorként vló megnyilvánuláshoz. 6

8 II. A köztárssági elnöki modell és köztárssági elnöki vétó intézménye néhány nyugt-európi országbn Ausztri 6 Az Osztrák Köztársság szövetségi lkotmánytörvénye 7 értelmében szövetségi elnök képviseli köztársságot külsı kpcsoltokbn, kit z egyenlı, közvetlen, titkos és egyéni válsztójog lpján Szövetség népe válsztj meg. A válsztásokkl kpcsoltbn, zokbn szövetségi trtományokbn, melyekben ezt trtományi törvény elıírj szvzási kötelezettség áll fenn. A válsztási eljárásr vontkozó részletszbályokt ugyncsk törvény állpítj meg. Az tekintendı megválsztottnk, ki megszerezte z összes érvényes szvzt több, mint felét. Amennyiben ilyen többség nem lkult ki második fordulór kerül sor, hol z elsı fordulóbn legtöbb szvztot kpott két jelöltre lehet érvényesen szvzni. A szövetségi elnök megbíztási ideje 6 év, közvetlenül ezt követı megbíztási idıre ismételt megválsztás csk egy ízben megengedett. A hivtli idı letelte elıtt lehetıség vn z elnök leváltásár: népszvzássl. A népszvzásr kkor kerül sor, h szövetségi kncellár áltl e célból ( Nemzeti Tnács áltl indítványár) összehívott Szövetségi Győlés ezt kívánj 8. A Nemzeti Tnács htároztához tgok leglább felének jelenléte, vlmint ledott szvztok kéthrmdos többsége szükséges. A Nemzeti Tnács ilyen jellegő htározt esetében szövetségi elnök hivtl további gykorlásábn kdályozv vn. A leváltás népszvzás útján történı megtgdás új válsztásnk minısül, és Nemzeti Tnács feloszltását eredményezi. A szövetségi elnök összes hivtli ideje zonbn ebben z esetben sem hldhtj meg 12 évet. Az elnök ellen htósági eljárás csk kkor megengedett, h ehhez Szövetségi Győlés hozzájárul. Jelentıs rendelkezés, hogy mennyiben szövetségi elnök kdályozttv vn, kkor vlmennyi feldt közvetlenül átszáll szövetségi kncellárr 9. Sjátos konstrukcióként szbályozz z lkotmány kollektív állmfıi testületet: hiszen mennyiben z kdályozttás 20 npnál tovább trt; vgy szövetségi elnök tisztsége trtósn betöltetlen; 6 A szövetségi elnök jogállásár z Osztrák Köztársság szövetségi lkotmánytörvénye ( továbbikbn: osztrák lkotmány) III. fejezetének A) Közigzgtás cím ltti 1. pontj ( cikkek), vlmint z lkotmánytörvénynek z egyes lkotmányos intézmények kontextusábn z állmelnökre vontkozó rendelkezései iránydók. 7 A Hns Kelsen jvslti lpján kilkított lkotmánytörvényt 1920-bn fogdt el z Alkotmányozó Nemzeti Győlés. 8 Az Osztrák Köztársság föderális berendezkedéső. Az osztrák törvényhozás két kmrából áll: Nemzeti Tnács (Ntionlrt) és Szövetségi Tnács (Bundesrt). A Szövetségi Győlés két kmr együttes ülésének z elnevezése. 9 Aki szövetségi kormány feje. 7

9 vgy h Nemzeti Tnács fent ismertetett módon indítványt tett rr vontkozón, hogy Szövetségi Győlés döntsön z elnök leváltásár vontkozó népszvzásról és ily módon z elnök kdályoztv vn hivtl további gykorlásábn szövetségi elnök feldtit Nemzeti Tnács elnöke, másod- és hrmdelnöke, mint kollégium látj el. A tisztség trtós betöltetlensége esetében hldéktlnul kiírj szövetségi kormány z új szövetségi elnökválsztást. Jogkörébe trtozik továbbá: fogdj és megbízz követeket, hozzájárul külföldi konzulok megbízásához, megbízz z osztrák külföldi konzuli képviselıket; állmszerzıdéseket köt; szövetségi lklmzottk kinevezése (ideértve tiszteket és z egyéb szövetségi tisztviselıket), ezeknek hivtli címek dományozás; szkmi címeket lpít és dományoz; egyedi esetekben: kegyelmet d bíróságok áltl jogerısen elítélteknek, enyhíti és átváltozttj bíróságok áltl kiszbott büntetéseket, mentesít jogkövetkezmények lól, z ítéleteket kegyelmi úton megsemmisíti, megszünteti büntetıeljárást hivtlból üldözendı bőncselekmények esetében; szülık kérelmére házsságon kívül született gyermeket törvényessé nyilvánítj. Az elnök szövetségi tisztségviselık bizonyos ktegóriái vontkozásábn z ıt megilletı kinevezési jogot delegálhtj szövetségi kormány illetékes tgjir, miniszterek elnöki felhtlmzás esetében szintén delegálhtják e jogkört (szubdelegáció). H z lkotmány eltérıen nem rendelkezik z elnök vlmennyi ktusát szövetségi kormány, illetve z áltl felhtlmzott szövetségi miniszter kezdeményezi. Ennek megfelelıen pedig szintén z lptörvény eltérı rendelkezése hiányábn z elnök vlmennyi ktusánk érvényességéhez szükség vn szövetségi kncellár, vgy z illetékes szövetségi miniszter ellenjegyzésére. A szövetségi elnök Szövetségi Győlésnek trtozik felelısséggel, melynek grnciáj z, hogy szövetségi győlési htározt formájábn pnsz nyújthtó be 10 szövetségi elnök ellen z lkotmány megsértése mitt z Alkotmánybírósághoz. 11 A szövetségi elnök hitelesíti Szövetségi Győlés htároztit, zokt szövetségi kncellár ellenjegyzi. Az elnök Nemzeti Tnácsot évente rendes ülésszkr, rendkívüli ülésszkr 12 hívj össze; Nemzeti Tnács htározt lpján z ülésszkot befejezettnek nyilvánítj. Feloszlthtj Nemzeti Tnácsot, ugynzon okból legfeljebb csk egyszer teheti ezt meg. Elrendeli továbbá népszvzást. Kinevezi: szövetségi kncellárt, tovább nnk jvsltár szövetségi kormány 10 Osztrák lkotmány 142. cikk (2) bekezdés ) pont. 11 E felelısség érvényesítése érdekében Szövetségi Győlést Nemzeti Tnács vgy Szövetségi Tnács htározt lpján szövetségi kncellár hívj össze; vádemeléshez mind két képviselı testület tgjink több, mint felének jelenlétében, ledott szvztok kéthrmdos többségével meghozott htározt szükséges. 12 Kötelezı z összehívás: h Nemzeti Tnács tgjink egyhrmd vgy Szövetési Tnács kéri. H két grémium kéri rendkívüli összehívást sem szövetési kormány jvsltár sem pedig ellenjegyzésre nincs szükség. 8

10 többi tgját; bírákt. A szövetségi törvények lkotmányos létrejöttét szövetségi elnök láírásávl hitelesíti, hitelesítésre történı elıterjesztés szövetségi kncellár áltl történik, s mgát hitelesítést is ellenjegyzi kncellár. Az Osztrák Köztársság elnökének tehát nincs vétójog. A szövetségi kormány indítványár és Szövetségi Tnács jóváhgyásávl feloszlthtj trtományi győléseket. A Számvevıszék elnöke, Pnszhtóság tgji hivtlb lépésükkor z elnök elıtt tesznek fogdlmt; Számvevıszék elnökének jvsltár és ellenjegyzése (!) mellett szövetégi elnök nevezi ki számvevıszéki tisztségviselıket. A szövetségi kormány jvslt lpján kinevezi: Független Menedékügyi Tnács tgjit; közigzgtási bíróság elnökét és tgjit; z Alkotmánybíróság elnökét, lelnökét, tgjit. Jelentıs, hogy z Alkotmánybíróság egyes döntéseinek végrehjtás 13 szövetségi elnököt terheli, méghozzá z ı utsítás lpján és belátás szerint ezzel megbízott szövetségi vgy trtományi szerv útján (ideértve szövetségi hdsereget is). H Szövetség vgy szövetségi szerv ellen irányul végrehjtás, kkor nincs szükség ellenjegyzésre. Összességében elmondhtjuk, hogy z elnök közvetlen válsztás ellenére egy viszonylg gyenge (szimbolikus), kncellár és kormány áltl ( jvsltok és z ellenjegyzés áltl) dominált elnöki modellel állunk szemben, melyhez dekvát vétó intézményének hiány. Németország 14 A szövetségi elnököt Szövetségi Közgyőlés (Bundesversmmlung) vit nélkül válsztj meg. A Szövetségi Közgyőlés egy speciális szerv, mely Szövetségi Győlés 15 tgjiból és ugynolyn számú olyn tgból áll, kiket trtományi népképviseleti szervek (Lndtg) z rányos válsztás lpelveinek megfelelıen válsztnk meg. Azt személyt kell megválsztottnk tekinteni, ki Szövetségi közgyőlés tgji többségének szvztát elnyerte. Amennyiben ezt többséget két válsztási fordulóbn egy pályázó sem nyeri el, z tekintendı megválsztottnk, kire következı fordulóbn legtöbb szvzt esett ( részleteket szövetségi törvény szbályozz). A szövetségi elnök megbíztás 5 évre szól. A szövetségi elnök htáskörét kdályozttás vgy hivtlánk idı elıtti megüresedése esetén Szövetségi Tnács elnöke gykorolj. A szövetségi elnök rendeleteinek és intézkedéseinek z érvényességéhez szövetségi kncellár vgy z illetékes szövetségi miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez nem vontkozik zonbn szövetségi kncellár 13 Kivéve: Számvevıszék htáskörének értelmezésével kpcsoltos kérdés; ez szbály érvényesül trtományi Számvevıszékhez hsonló intézményei esetében; továbbá Szövetséggel, trtományokkl, körzetekkel, községekkel és községszövetségekkel szemben támsztott, bírói vgy közigzgtási htósági úton el nem intézhetı vgyonjogi követelések tekintetében. 14 A szövetségi elnök jogállásár Német Szövetségi Köztársság lptörvényének (elfogdv: Bonn, május 23.; továbbikbn: német lkotmány) cikkei, vlmint z lptörvénynek z egyéb lkotmányos intézmények kontextusábn tárgylt rendelkezési z iránydók. 15 A Német Szövetségi Köztársság föderális rendszerő. A központi állmi népképviseletet Német Szövetségi Győlés (Deutsher Bundestg) látj el, trtományok szövetségi törvényhozás és közigzgtás munkábn Szövetségi Tnács (Bundesrt) útján vesznek részt. 9

11 kinevezésére és felmentésére, Szövetségi Győlés feloszltásár 16, továbbá szövetségi kncellár vgy szövetségi miniszter megbíztásánk megszőnése esetén z elnök áltli zon felkérésre, mely szerint kncellár vgy miniszter intézze tovább z ügyeket z utódj kinevezéséig. A szövetségi elnök nemzetközi jogi viszonyltokbn képviseli Szövetséget, nnk nevében külföldi állmokkl szerzıdést köt, megbízz és fogdj követeket. A Szövetség politiki kpcsoltit szbályozó, illetve szövetségi törvényhozás tárgyir 17 vontkozó szerzıdéseket szövetségi törvényhozás bbn z idıben illetékes testületének szövetségi törvény formájábn kifejezett jóváhgyás vgy közremőködése útján lehet megkötni. A szövetségi elnök nevezi ki és menti fel szövetségi bírákt, szövetségi tisztviselıket, tiszteket és ltiszteket, h törvény eltérıen nem rendelkezik; egyedi ügyekben z elnök Szövetség nevében kegyelmezési jogot gykorol ezeket htásköreit más htóságokr ruházhtj át. Büntetéssel fenyegetett cselekedet mitt z elnököt csk Szövetségi Győlés jóváhgyásávl lehet felelısségre vonni vgy letrtózttni, kiéve tettenérést, illetve, h zt következı npon fogntosítják. A Szövetségi Győlés jóváhgyás szükséges továbbá z elnök minden egyéb személyi szbdságát sértı korlátozás, illetve 18. cikk lpján folyttott eljárás 18 esetében. Az elnök elleni büntetıeljárást, 18. cikk lpján folyttott eljárást, z ırizetbe vételt, vlmint személyi szbdság minden egyéb korlátozását Szövetségi Győlés kívánságár fel kell függeszteni. Az elnök felelısségét úgy rendezi német lptörvény, hogy Szövetségi Győlés vgy Szövetségi Tnács szövetségi elnök ellen z Alkotmánybíróság elıtt lptörvény vgy más szövetségi törvény szándékos megsértése mitt vádt emelhet. A vádemelésre vontkozó indítványt Szövetségi Győlés tgjink leglább egynegyed része vgy Szövetségi Tnácsbn ledott szvztok egynegyed része útján lehet elıterjeszteni. A vádemelésre vontkozó htározthoz Szövetségi Győlés tgjink kéthrmdos többsége, vgy Szövetségi Tnácsbn ledott szvztok kéthrmd része szükséges. A vádt vádemelı testület megbízottj képviseli. Amennyiben Szövetségi Alkotmánybíróság megállpítj, hogy szövetségi elnök vétkes z lptörvény vgy más törvény szándékos megsértésében, hivtlától megfosztottnk nyilvánítj. 16 A német lkotmány 63. cikke (4) bekezdése szerint szövetségi elnök Szövetségi Győlést feloszlthtj, h z áltl szövetségi kncellárnk jelölt személyt Szövetségi Győlés tgjink többsége nem szvzz meg. 17 A német lkotmány 73. cikke rendelkezik szövetség kizárólgos törvényhozási tárgykörérıl (ilyen többek között: külügyek, honvédelem; szövetségi állmpolgárság; szbd mozgás, útlevélügy, be- és kivándorlás, kidtás; vlut-, pénz- és érmeügy, mértékek és súlyok, idımeghtározás; vám- és kereskedelmi terület egysége; szövetségi vsutk; post és távközlés; z ipri jogvédelem, szerzıi és kidói jog; Szövetség és trtományok közötti együttmőködés bőnügyi rendészet, z lkotmányvédelem, vlmint Szövetség területén jelentkezı olyn törekvések elleni védekezés terén, mely erıszk lklmzásávl vgy nnk elıkészítésével veszélyeztetik Német Szövetségi Köztársság külsı érdekeit; szövetségi bőnüldözési hivtl felállítás és nemzetközi bőnözés elleni hrc; szövetség céljit szolgáló sttisztik). 18 A német lkotmány 18. cikke értelmében, ki véleménynyilvánítás szbdságát, különösen sjtószbdságot, tnítás szbdságát, gyülekezési szbdságot, z egyesülési szbdságot, levél, posti és távközlési titkot, tuljdon szbdságát vgy menedékjogot szbd, demokrtikus lprend elleni küzdelem céljir történı visszélésekre hsználj fel, ezeket z lpjogot elveszti. A Szövetségi Alkotmánybíróság állpítj meg z elvesztés tényét és terjedelemét. 10

12 Ideiglenes rendelkezésként vádemelés után megállpíthtj, hogy z elnök hivtl ellátásábn kdályozttv vn. A szövetségi kncellárt szövetségi elnök jvsltár Szövetségi Győlés vit nélkül válsztj, h s jelölt elnyeri Szövetségi Győlés tgji többségének szvztát elnyerte z elnök köteles válsztást követı hét npon belül kinevezni; h nem érte el jelölt többséget z elnök válsztht: vgy kinevezi z eredeti jelöltet (szintén hét npon belül) vgy pedig feloszltj Szövetségi Győlést. A szövetségi minisztereket szövetségi kncellár jvsltár z elnök nevezi ki és menti fel. A szövetségi kncellár szövetségi kormány ügyeit szövetségi kormány áltl meghtározott és szövetségi elnök áltl jóváhgyott ügyrend lpján intézi. A Szövetségi Győlés csk bbn z esetben fejezheti ki szövetségi kncellárrl szembeni bizlmtlnságát, h tgji többségével megválsztj utódját és megkeresi szövetségi elnököt, hogy mentse fel kncellárt. A szövetségi elnöknek itt nincs válsztási lehetısége: köteles megkeresésnek eleget tenni és megválsztott személyt kinevezni. Amennyiben szövetségi kncellárnk zt z indítványát, hogy irányábn bizlmt nyilvánítson, Szövetségi Győlés tgjink többsége nem fogdj el, szövetségi elnök kncellár elıterjesztésére Szövetségi Győlést 21 npon belül feloszlthtj. A feloszltásr vontkozó jog htályát veszti, mennyiben Szövetségi Győlés tgjink többségével másik szövetségi kncellárt válszt. A szövetségi kncellár megbíztás megszőnése esetében z elnök felkérésére köteles kncellár z utódj kinevezéséig z ügyeket tovább intézni. A Szövetségi Győlést z elnök kívánságár össze kell hívni. Az elnök mindezeken kívül törvényhozási szükségállpotot 19 is kihirdethet. Az lptörvény rendelkezéseinek megfelelıen létrejött törvényeket z elnök ellenjegyzés után kidmányozz és Szövetségi Hivtlos Közlönyben kihirdeti. Az lptörvény nem rendelkezik vétó intézményérıl. Az lkotmány további jogosítványokt juttt z elnöknek rendkívüli jogrend bevezetése esetében. 20 Elmondhtó tehát, hogy német szövetségi elnök szimbolikus pozíciót tölt be. Az lkotmány tehát nem biztosít z elnök számár önálló jogi mozgásteret, mérlegelési lehetıséget. 19 A német lkotmány 81. cikke lpján (kkor, h kncellárnk nem szvz bizlmt Szövetségi Győlés). 20 A német lkotmány védelmi helyzetre vontkozó rendelkezései. (115/A. cikk és z zt követı cikkek). 11

13 Frnciország 21 A frnci lkotmány 22 szerint köztárssági elnök ırködik z lkotmány tiszteletben trtás felett. Döntései útján biztosítj közhtlom szbályos mőködését, vlmint z állm folytonosságát. A köztárssági elnök nemzeti függetlenség, területi sérthetetlenség, nemzetközi szerzıdések tiszteletben trtásánk védelmezıje. A köztárssági elnököt áltlános, közvetlen válsztássl öt évre válsztják 23, ledott szvztok bszolút többségével válsztják. H ezt többséget szvzás elsı fordulójábn egyetlen jelölt sem szerzi meg, második szvzásr kerül sor z elsı fordulót követı 14. npon. Ezen csk z elsı fordulón legtöbb szvztot kpott két jelölt indulht, figyelembe véve z elınyös helyzetben lévı jelöltek esetleges visszlépését. A szvzást kormány írj ki. Az új elnök megválsztásár hivtlbn lévı köztárssági elnök megbíztásánk lejárt elıtt leglább 20, legfeljebb 35 nppl kerülhet sor. 24 A tisztség bármilyen okból vló megüresedése vgy z elnök kdályozttás esetében melyet z Alkotmánytnács 25, kormány kezdeményezésére tgjink bszolút többségével állpít meg köztárssági elnök feldtit ideiglenesen Szenátus 26 elnöke gykorolj, ez utóbbi kdályozttás esetében pedig kormány. Az elnöki tisztség megüresedése esetén vgy z Alkotmánytnács áltl véglegesnek nyilvánított kdályozttás esetén, megüresedés vgy z kdályozttás véglegességének megállpítás kezdetétıl számított leglább 20, legfeljebb 35 npon belül kerül sor z új köztárssági elnök megválsztásár, kivéve, h z Alkotmánytnács vis mior-t állpít meg. 27 H jelölések benyújtásár megállpított htáridıt megelızı hét npon belül olyn személy elhlálozik vgy kdályozttv vn, ki ez idıpont elıtt legfeljebb 30 npon belül nyilvánosn bejelentette zt z elhtározását, hogy jelölteti mgát, z Alkotmánytnács válsztás elhlsztásáról dönthet. H z elsı fordulót megelızıen vlmelyik jelölt elhlálozik vgy kdályozttv vn, z Alkotmánytnács bejelenti z válsztás elhlsztását. H jelölések esetleges visszvonását megelızıen z elsı fordulóbn legtöbb szvztot elért két jelölt közül z egyik elhlálozik vgy kdályozttv vn, z Alkotmánytnács megállpítj, hogy z egész válsztást meg kell ismételni; eszerint kell eljárni második fordulóbn esélyes két jelölt vlmelyikének elhlálozás vgy kdályozttás esetén is. Minden esetben z Alkotmánytnácshoz kell fordulni törvénynek z 21 A köztárssági elnök jogállásár Frnciország lkotmányánk II. Címe (A köztárssági elnök; cikkek) vlmint z lkotmánynk z egyes lkotmányos intézmények kontextusábn z elnökre vontkozó rendelkezései, továbbá válsztási eljárást szbályozó orgnikus törvény iránydók. 22 Elfogdv október A válsztásr vontkozó rendelkezések végrehjtását orgnikus törvény szbályozz. Az Alkotmánytnács ırködik z elnök megválsztásánk törvényessége felett. 24 Az Alkotmánytnács meghosszbbíthtj ezeket htáridıket, nélkül zonbn, hogy szvzásr z Alkotmánytnács htároztánk idıpontját követı 35 npon túl kerülne sor. H ezen rendelkezés lklmzásár hivtlbn lévı köztárssági elnök tisztségének lejártánál késıbbi idıpontbn kerülne sor, köztárssági elnök utód beikttásáig megırzi tisztségét. 25 A frnci lkotmánybíróság. 26 A frnci prlment egyik kmráj, melyet közvetetten válsztnk meg, s biztosítj Frnci Köztársság területi közösségeinek képviseletét. A másik kmr Nemzetgyőlés. 27 Lásd 22. lábjegyzetet. 12

14 Alkotmánytnács elé terjesztése vlmint köztárssági elnök válsztásánk végrehjtási szbályit trtlmzó orgnikus törvény 28 elıírás esetében is. Sem kormány felelısségére (kár miniszterelnök áltl, kár pedig Nemzetgyőlés áltl bizlmtlnsági indítvánnyl kezdeményezve) 29, sem pedig z lkotmánymódosításr vontkozó lkotmányos rendelkezések 30 nem lklmzhtók z elnöki tisztség megüresedése, illetve z ltt z idıszk ltt, mely köztárssági elnök kdályozttásánk véglegesség nyilvánítás és utódjánk megválsztás között telik el. A köztárssági elnök nevezi ki és menti fel miniszterelnököt (utóbbit kkor, h miniszterelnök benyújtj kormány lemondását 31 ). A miniszterelnök jvsltár kinevezi és felmenti kormány többi tgját. Az elnök egyben Minisztertnács 32 elnöke is. A köztárssági elnök kihirdeti törvényeket végelegesen elfogdott törvény kormánynk történı megküldését követı 15 npon belül. E htáridı lejártát megelızıen felkérheti prlmentet törvény egésze vgy bizonyos cikkei újrtárgylásár (politiki vétó). Az ismételt tárgylást nem lehet megtgdni. A köztárssági elnök kormányjvsltár prlmenti ülésszk ltt, vgy prlment két házánk Hivtlos Közlönyben közzétett együttes indítványár népszvzásr bocsátht minden, közhtlom szervezetét, nemzeti gzdságpolitiki, szociálpolitiki, közszolgálttási, illetve z zokhoz kpcsolódó reformokt érintı törvénytervezetet, illetve z lkotmányellenesnek nem minısülı, z intézmények mőködésére kihtó nemzetközi szerzıdések megerısítésére felhtlmzást dó törvénytervezetet. Amennyiben népszvzást kormány kezdeményezte, mindkét ház elıtt nyiltkoztot kell tennie, melyet vit követ. Amennyiben népszvzás törvénytervezet elfogdását eredményezi, köztárssági elnök véleménynyilvánító népszvzás eredményének közzétételét követı 15 npon belül kihirdeti törvényt. Az elnöknek jog vn Nemzetgyőlés feloszltásár is, melyet miniszterelnökkel és prlment két házánk elnökével vló konzultáció után gykorolht. Az áltlános válsztásokt feloszltást követı leglább 20, legfeljebb 40 npon belül kell megtrtni. A köztárssági elnök népszvzásr bocsátht továbbá minden olyn törvénykezdeményezést, mely egy állm z Európi Unióhoz vló cstlkozási szerzıdésének rtifikációját eredményezi. A köztárssági elnök Hivtlos Közlönyben közzétett, kormány prlmenti ülésszk ideje ltt bedott jvsltár vgy két ház együttes kezdeményezésére kikérheti tengerentúli területi közösségek válsztópolgárink véleményét egy, közösség szervezetét, htáskörét, törvényhozását érintı kérdésben. 28 Speciális eljárási szbályok mellett elfogdott, különlegesen fontos tárgykörő (pl. köztárssági elnök válsztásánk végrehjtási szbályi; z Alkotmánytnácsr vontkozó törvény stb.). 29 A frnci lkotmány 49., 50. cikkei. 30 A frnci lkotmány 89. cikke. 31 Akkor, h Nemzetgyőlés bizlmtlnsági indítványt fogd el, vgy nem fogdj el kormány vlmely progrmját vgy áltlános politiki nyiltkoztát ekkor köteles miniszterelnök benyújtni kormány lemondását köztárssági elnöknek. 32 A Minisztertnács kormány mőködési formáj. 13

15 A köztárssági elnök írj lá Minisztertnács áltl hozott rendelkezéseket (ordonnnce) és rendeleteket (décret). Az elnök nevezi ki z állm polgári és ktoni tisztségviselıit; z Alkotmánytnács három tgját ( 9 közül), vlmint z Alkotmánytnács elnökét; továbbá z állmpolgári jogok biztosát is. Az állmfı áltl elnökölt Minisztertnács nevezi ki továbbá: z Állmtnács 33 tgjit, Becsületrend ngykncellárját, ngyköveteket és rendkívüli követeket, számvevıszéki fıtnácsosokt, prefektusokt, tengeren túli területek kormányképviselıit, tábornoki rngbn lévı tiszteket, felsıokttási intézmények rektorit, központi közigzgtás vezetıit. Orgnikus törvény htározz meg zokt z egyéb tisztségeket, melyek betöltésérıl Minisztertnács gondoskodik, vlmint zokt feltételeket, melyek mellett köztárssági elnök kinevezési jogát átruházhtj, hogy zt nevében gykorolják. A külföldi országokbn mőködı ngyköveteket és rendkívüli követeket köztárssági elnök bízz meg; ı fogdj (rendkívüli) követeket. Az köztárssági elnök fegyveres erık fıprncsnok, Nemzetvédelem legfelsıbb tnácsink és bizottságink elnöke. A volt köztárssági elnökök életük végéig tgji z Alkotmánytnácsnk kinevezett 9 tgon kívül. Az lkotmány jogköröket telepít z elnökhöz rr z esetre, h köztársság intézményeit, nemzeti függetlenséget, köztársság területének sérthetetlenségét vgy nemzetközi szerzıdések végrehjtását súlyos és közvetlen veszély fenyegeti, vlmint h z lkotmányos közhtlom mőködése megszkd. Ezekben z esetekben miniszterelnök, prlment két házánk elnöke, vlmint z Alkotmánytnács hivtlos meghllgtás után köztárssági elnök megteszi körülmények áltl megkövetelt intézkedéseket, s ezen intézkedésekrıl üzenetben tájékozttj nemzetet. Ezen intézkedéseket nnk z krtnk kell áthtni, hogy lehetı legkisebb késedelemmel biztosítni lehessen z lkotmányos közhtlom számár feldti ellátásához szükséges eszközöket. Ezzel kpcsoltbn ki kell kérni z Alkotmánytnács véleményét. A prlment jogszbály erejénél fogv ül össze és Nemzetgyőlést nem lehet feloszltni kivételes htlom gykorlás ltt. A köztárssági elnök gykorolj z egyéni kegyelmezés jogát. A köztárssági elnök prlment két házávl üzentek útján érintkezik, melyeket elolvsnk, de nem vittnk meg. A köztárssági elnök rtifikálj nemzetközi szerzıdéseket. Az elnököt tájékozttni kell mindzokról tárgylásokról, melyek megerısítést nem igénylı nemzetközi egyezmények megkötésére irányulnk. H z Alkotmánytnács köztárssági elnök, miniszterelnök, vlmely ház elnöke, 60 képviselı vgy 60 szenátor kezdeményezésére megállpítj, hogy vlmely nemzetközi egyezmény z lkotmánnyl ellentétes, z dott nemzetközi egyezmény megerısítésére vgy jóváhgyásár vontkozó felhtlmzásr csk z lkotmány módosítását követıen kerülhet sor. A frnci köztárssági elnök jogköre z lkotmányossági vétót is mgábn fogllj ilyen jogköre zonbn speciális módon nem egyedül z elnöknek vn. A köztárssági elnök, miniszterelnök, Nemzetgyőlés elnöke, Szenátus elnöke, 60 nemzetgyőlési képviselı vgy 60 szenátor törvényeket lkotmányosságuk véleményezése végett kihirdetésük elıtt z Alkotmánytnács 33 A közigzgtási bíróságok csúcsán elhelyezkedı szerv. 14

16 elé terjesztheti. Az Alkotmánytnácsnk egy hónpon belül htároztot kell hozni, kormány kérelmére zonbn, sürgısség esetén ez htáridı 8 npr csökkenthetı. Ebben z esetben z Alkotmánytnácshoz történı elıterjesztés meghosszbbítj kihirdetésre megállpított htáridıt. Az Alkotmánytnács áltl lkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezést nem lehet sem kihirdetni, sem lklmzni. A köztárssági elnök intézkedéseit miniszterelnök ellenjegyzi, és h szükséges felelıs miniszterek. Nincs szükség ellenjegyzésre következı esetekben: miniszterelnök kinevezése, felmentése [8. cikk (1. bekezdés)]; népszvzásr vontkozó lkotmányos rendelkezések esetében (11. cikk); Nemzetgyőlés feloszltásár vontkozó rendelkezések esetében (12. cikk); kivételes htlom gykorlásár vontkozó rendelkezések esetében (16. cikk); prlment két házávl vló üzenetváltás esetében (18. cikk); nemzetközi egyezmény lkotmányellenségének megállpításár irányuló lkotmánytnácsi bedvány (54. cikk); z lkotmányossági vétór vontkozó rendelkezések (61. cikk). Az elnök rendelete nyitj meg és rekeszti be prlment rendkívüli ülésszkit (kivéve, h prlment jogszbály erejénél fogv ül össze). A köztárssági elnök biztosítj bíró htlom függetlenségét. A Legfelsıbb Igzságszolgálttási Tnács 34 elnöke köztárssági elnök. A 2007-es lkotmánymódosítás értelmében megmrdt hivtlbn lévı elnök mentelmi jog mindenféle igzságszolgálttássl és dminisztrtív htósággl szemben, ez zonbn nem vontkozik rá utomtikusn mndátum lejárt után. Korábbn csk hzárulás esetén lehetett felelısségre vonni köztárssági elnököt tisztségének gykorlás során kifejtetett cselekedetei tekintetében. Az lkotmánymódosítás szerint: köztárssági elnök nem mozdíthtó el hivtlából megbíztásánk ideje ltt, csk bbn z esetben, h nyilvánvlón hivtlávl össze nem férı módon megsérti kötelezettségeit. A köztárssági elnök elmozdításáról prlment, mint különleges Fıbíróság dönt. 35 A köztárssági elnök miniszterelnök jvsltár lkotmánymódosítást kezdeményezhet. 34 A bírói igzgtás szerve (két testülete vn: egy bírói és egy ügyészi), mely diszponál egyes kinevezések és bírák fegyelmi eljárás felett. 35 Az elnök felelısségére és Fıbíróságr módosított cikkek vontkoznk. 15

17 III. Az elnöki modell és z elnöki vétó intézménye z Ameriki Egyesült Állmokbn 36 Ahhoz, hogy megérthessük z meriki elnök vétó-jogkörét, ismernünk kell z USA elnöki modelljét ( következıkben elıször modell felvázolásár törekszünk). Az Ameriki Egyesült Állmokbn végrehjtó htlom feje z elnök, ki egyben kormányfıként is funkcionál. Ebben prezidenciális rendszerben z elnök széles jogkörökkel rendelkezik, s ebbe illeszthetı be z elnöki vétó intézménye. Az erıs elnöki htlomhoz széleskörő vétó-potenciál dekvát, zonbn látni fogjuk, hogy z meriki elnöki vétó sem korlátozhttln. Az meriki elnöki modell A végrehjtó htlom z Ameriki Egyesült Állmokbn z elnököt illeti, ki hivtlát négy éven át 37 viseli; z ugynilyen idıtrtmr válsztott lelnökkel együtt. Az elnököt következıkben leírt módon kell megválsztni. Minden tgállm törvényhozó testülete áltl elıírt módon nnyi elektort jelöl ki, mennyi megfelel z állm áltl Kongresszusb 38 küldendı szenátorok és képviselık összes számánk: szenátort, képviselıt, vlmint z Egyesült Állmok joghtóság lá trtozó bizlmi vgy hsznot hjtó hivtlt betöltı személyt nem lehet elektorként kijelölni. Az elektorok sját állmikbn összeülnek és két személyre szvznk, kik közül leglább z egyik nem nnk z állmnk lkos, melynek lkosi z elektorok. Jegyzéket készítenek minden olyn személyrıl, kire szvztokt dtk le és feltüntetik z egyesekre ledott szvztok számát; ezt jegyzéket láírják és hitelesítik, s zt lepecsételve z Egyesült Állmok kormányánk székhelyére Szenátus elnökéhez jutttják el. A Szenátus elnöke Szenátus és Képviselıház jelenlétében felnyitj tnúsítványokt és z zokbn fogllt szvztokt megszámlálják. A legtöbb szvztot kpott személy z elnök, h ez szám kijelölt összes elektorok többségét jelenti; mennyiben egynél több személy élvez ilyen többséget és egyform számú szvzttl rendelkeznek, Képviselıház z egyik ilyen személyt szvzás útján hldéktlnul elnökké válsztj; h ilyen személynek nincs többsége, Képviselıház hsonló módon válsztj meg z elnököt jegyzékben szereplı öt legmgsbb szvztot nyert személy közül. Az elnök megválsztás lklmávl szvztokt állmonként kell számításb venni és z egyes állmok képviselete egy szvzttl bír; 36 Az elnök intézményét z meriki lkotmány II. cikke (1-4. -ok), vlmint z lkotmány egyéb intézményei között elhelyezett rendelkezési szbályozzák. 37 Az elnöki hivtli idı limitálásáról XXII. lkotmány-kiegészítés (1951) rendelkezik: Egyetlen személy sem válszthtó meg z elnöki hivtlr több mint kétszer, és egyetlen olyn személy sem válszthtó meg egynél több esetben, ki már egyszer zt betöltötte, illetve két évnél hosszbb ideig vlki más helyett elnöki jogkörrel rendelkezett. Ez cikkely zonbn egyetlen olyn személyre sem vontkozht, ki z elnöki hivtlt éppen kkor töltötte be, mikor Kongresszus erre vontkozó jvsltát megtette, és htályb lépésekor nem kdályozhtj meg, hogy z elnöki hivtlt vgy z elnök jogkörét z erre máskülönben jogosult személy átvegye, illetve már átvett hivtlt hivtli idejének végéig megtrts. 38 Az meriki törvényhozás Kongresszus. A Kongresszus lsóház Képviselıház, felsıház pedig Szenátus. 16

18 ezen rendelkezés szempontjából htároztképességnek z állmok kéthrmdát képviselı tgokt kell tekinteni; válsztáshoz vlmennyi állm többsége szükséges. Minden esetben z elnök megválsztás után legtöbb elektori szvztot elnyert személy z lelnök. Amennyiben zonbn két vgy több személy egyenlı számú szvztot nyert el, Szenátus ezek közül szvzás útján válsztj meg z lelnököt. A Kongresszus megállpíthtj z elektorok megválsztásánk idejét és zt npot, mikor szvztikt ledják; ez np zonos z Egyesült Állmok egész területén. Elnökké csk olyn személy válszthtó, ki z Egyesült Állmok állmpolgárként született, vgy z lkotmány elfogdás idején z Egyesült Állmok állmpolgár; z elnöki tisztségre továbbá csk olyn személy válszthtó, ki 35. életévét betöltötte és 14 év ót z Egyesült Állmokbn vn lkhelye. Amennyiben z elnököt hivtlából elmozdítják, elhuny, hivtláról lemond vgy nem képes ellátni z elnöki hivtlll kpcsoltos htáskört és kötelességeket, z z lelnökre száll. A Kongresszus törvényhozási úton rendelkezhetik hivtlból történı elmozdítássl, elhlálozássl, lemondássl vgy hivtlviselési képtelenséggel kpcsoltbn mind z elnök, mind z lelnök vontkozásábn, meghtározv zt is, hogy melyik tisztségviselı látj el z elnöki tisztet, ki ddig mrd e hivtlbn, míg gátló körülmény megszőnik, illetve, h z elnököt megválsztják. 39 Az elnök megállpított idıpontokbn szolgáltiért tiszteletdíjbn részesül, melyet sem felemelni sem csökkenteni nem lehet z ltt z idı ltt, melyre megválsztották, s ugynezen idı ltt nem fogdht el más nygi jutttást sem z Egyesült Állmoktól, sem z egyes tgállmoktól. Hivtlb lépése elıtt z lábbi esküt vgy fogdlmt teszi: - "Én, ünnepélyesen esküszöm (vgy fogdom), hogy z Egyesült Állmok elnökének tisztét híven gykorolom, és legjobb képességeim 39 Az elnök megválsztásár vontkozik XII. lkotmánymódosítás (lkotmány-kiegészítés) 1804-bıl: Az elektoroknk sját állmukbn össze kell győlniük, és titkos szvzássl szvzniuk kell z elnök és z lelnök személyére, kik közül leglább z egyik nem lehet ugynnnk z állmnk lkój, hol z elektorok szvznk; külön szvzólpokon kell megnevezniük zt személyt, kit elnöknek, és zt, kit lelnöknek válsztnk. Külön-külön listát kell összeállítniuk zokról, kik elnökként, és zokról, kik lelnökként kptk szvztokt, vlmint z egyes személyekre dott szvztok számáról, mely listákt láírásukkl hitelesítve, pecséttel lezárv továbbítni kell z Egyesült Állmok kormányánk székhelyére Szenátus Elnökének címére; Szenátus elnöke, Szenátus és Képviselıház jelenlétében vlmennyi tnúsítványt kinyitj, mjd megszámlálják szvztokt. Az személy lesz z elnök, ki elnökként legtöbb szvztot kpt, mennyiben ez szám kijelölt elektorok létszámát tekintve többséget jelenti; h ezt többséget egyetlen személy sem éri el, Képviselıház három legtöbb elnöki szvztot kpott személy közül zonnli titkos szvzássl megválsztj z elnököt. Az elnök megválsztáskor zonbn szvztokt állmonként számlálják, és ekkor minden állm képviseletének csupán egy szvzt vn; htároztképességhez z egy vgy több személy áltl képviselt állmok kéthrmdánk, megválsztáshoz z állmok többségének szvzt kell. Amennyiben Képviselıház, bár válsztás jogát reá ruházták, következı március hó negyedik npjáig sem válsztj meg z elnököt, z lelnök veszi át z elnök jogkörét, épp úgy, mint mikor hlál esetén vgy más okból z elnök nem tud lkotmányos kötelezettségeinek megfelelni. Az lesz z lelnök, ki kijelölt elektorok szám szerinti legtöbb lelnöki szvztot kpj. H ezt többséget senki nem szerzi meg, Szenátus listán szereplı két legtöbb szvztot kpott személy közül fogj kiválsztni z lelnököt. Htároztképességhez szenátorok számánk kéthrmd, válsztáshoz pedig szvztok többsége szükséges. H zonbn vlki lkotmányos szempontból nem válszthtó meg z elnöki hivtlr, nem válszthtó meg z Egyesült Állmok lelnökének sem. Az elnökre vontkozik továbbá: XIV. lkotmány-kiegészítés (1868) 3. -; XX. lkotmány-kiegészítés (1933); z elnöki hivtli idı limitálásáról rendelkezik továbbá fent említett XXII. cikkely; XXIII. lkotmány- kiegészítés (1961); XIV. lkotmány-kiegészítés (1964); z elnöki hivtlánk megszőnése esetén z utódlásról XXV. lkotmány-kiegészítés (1967) rendelkezik; 17

19 szerint fenntrtom, óvom és megvédem z Egyesült Állmok lkotmányát." Az elnök z Egyesült Állmok szárzföldi hderejének és hjóhdánk és z egyes állmok milíciájánk fıprncsnok, mikor z utóbbikt z Egyesült Állmok tényleges szolgáltábn lklmzzák; írásbn felkérheti végrehjtó htlom egyes ágink vezetı tisztségviselıit, véleményük megdásár z dott hivtlll kpcsoltos bármilyen kötelesség vontkozásábn és, közjogi felelısségre vonás esetét kivéve, jog vn z Egyesült Állmok ellen elkövetett bőncselekményekkel kpcsoltbn büntetés végrehjtásánk felfüggesztésére és kegyelmezésre. Az elnöknek jog vn Szenátus tnács és hozzájárulás lpján nemzetközi szerzıdések kötésére, feltéve, h jelenlevı szenátorok kéthrmd hhoz hozzájárul. Kijelöli Szenátus tnács és hozzájárulás lpján ngyköveteket, követeket, konzulokt, legfelsıbb bírósági bírákt és z Egyesült Állmok más olyn tisztviselıit nevezi ki, kiknek kinevezése tekintetében z lkotmány nem trtlmz eltérı rendelkezéseket és kiknek hivtlát törvény lpján állították fel; Kongresszus zonbn törvényhozási úton, h zt megfelelınek tlálj, lsóbb hivtlok tisztviselıinek kinevezését egyedül z elnökre, bíróságokr vgy végrehjtó ágztok vezetıire ruházhtj. Az elnök joggl bír továbbá megüresedett hivtlok betöltésére kkor, mikor Szenátus nem ülésezik, olyn kinevezések dományozás útján, melyek legközelebbi ülésszk végén lejárnk. Az elnök idırıl-idıre tájékozttj Kongresszust z Unió helyzetérıl s Kongresszusnk megfontolásr jánlht olyn intézkedéseket, melyeket szükségesnek és hsznosnk ítél. Rendkívüli lklmkkor összehívhtj mindkét Házt, illetve z egyik Házt s z esetben, h két Ház nem tud megállpodni z elnpolás ideje tekintetében, mindkettıt nnyi idıre npolhtj el, melyet megfelelınek ítél. Fogdj ngyköveteket és követeket; gondot fordít rr, hogy törvényeket híven hjtsák végre és kidj z Egyesült Állmok összes tisztségviselıi számár kinevezési okmányokt. Az Egyesült Állmok elnökét, lelnökét és vlmennyi polgári tisztségviselıjét közjogi felelısségre vonás során hivtlukból el kell mozdítni: hzárulás, vesztegetés, egyéb súlyos bőncselekmény és vétség mitt történt elítélés esetén. Az meriki elnöki vétó rendes vétó és zsebbe tett törvényjvslt Az elnök csk politiki vétóvl rendelkezik, lkotmányossági vétóvl nem. A Képviselıház és Szenátus áltl elfogdott minden törvényjvsltot mielıtt z törvényerıre emelkednék, z Egyesült Állmok elnöke elé kell terjeszteni; z elnök, egyetértése esetén, zt láírj, ellenkezı esetben ellenvetéseivel együtt 10 npon belül 40 visszküldi Kongresszus m Házánk, mely törvényjvsltot kezdeményezte (ezt vétófjtát z meriki lkotmányjog rendes vgy 40 Mint lább látni fogjuk, z meriki elnöki vétó egyik korlátj egy 10 npos htáridı: ugynis, h z elnök z eléje került törvényjvsltot 10 npon belül ( vsárnp kivételével) nem vétózz meg, kkor z ugynolyn módon törvényerıre emelkedik, minth láírt voln. 18

20 visszküldési vétónk nevezi) 41 ; e Ház z ellenvetéseket részletesen feltünteti nplójábn és hozzálát törvényjvslt újbóli tárgylásához 42. Amennyiben z új tárgylás után Ház kéthrmd elfogdj törvényjvsltot, zt z ellenvetésekkel együtt Kongresszus másik Házánk kell megküldeni, mely zt hsonló módon új tárgylás lá veszi; ez utóbbi Ház tgjink kéthrmd áltl történt elfogdás esetén z törvényerıre emelkedik. 43 Minden ilyen esetben zonbn Kongresszus mindkét Házábn igennel vgy nemmel kell szvzni és törvényjvslt mellett és ellen szvzó személyek nevét két Ház nplójábn fel kell tüntetni. Amennyiben vlmely törvényjvsltot z elnök z eléje terjesztéstıl számított 10 npon belül (vsárnp kivételével) nem küldi vissz, z ugynolyn módon törvényerıre emelkedik, minth láírt voln, kivéve, h Kongresszus elnpolás 44 mitt visszküldés nem lehetséges, mely esetben z nem emelkedik törvényerıre. Ez z meriki elnöki vétó másik formáj, melyet z meriki szkirodlom zseb vétónk nevez, hiszen z elnök Kongresszus elnpolás mitt (ekkor nem lehet visszküldeni jvsltot), egyszerően láírás megtgdásávl ksztj meg joglkotás folymtát ( zsebbe téve törvényjvsltot ). Amint láthttuk z elnöki vétót korlátozz egyrészt mg 10 npos htáridı, mely ltt z elnök vétóvl élhet; másrészt rendes elnöki vétót Kongresszus is felülírhtj 45 két ház 2/3-os többségével vgyis Kongresszus új törvényhozási processzus kezdeményezése nélkül képes z elnöki vétót megkdályozni ebben z esetben. A zsebvétó esetében zonbn más helyzet: ekkor ugynis Kongresszus csk úgy tudj felülírni z elnöki vétót, h új törvényjvsltot terjesztenek be. Az meriki elnök politiki vétój nem csk törvényjvsltokr vontkozik, hiszen Szenátus és Képviselıház egyetértését igénylı minden rendeletet, htároztot vgy szvztot (kivéve z elnpolás kérdését) z elnök elé kell terjeszteni; mielıtt z htályb lép z elnöknek jóvá kell hgyni, illetıleg, mennyiben zt nem hgyj jóvá, Szenátus és Képviselıház kéthrmd törvényerıre emelheti törvényjvsltokkl kpcsoltos szbályozások és korlátozások szerint. Az meriki elnöki vétó legfontosbb jogkör törvényhozási eljárást illetıen. Alátámsztj ezt, hogy 2008-ig z meriki elnökök 1789 ót 2562 törvényjvsltot vétóztk meg, melybıl Kongresszus 110-et (4,3%) htástlnított. Ez zt jelenti, hogy z elnöki vétók 95,7%- eredményes volt. A vétó intézménye htásos fenyegetés, zonbn rr is lklms, hogy Kongresszus módosíts törvényjvsltot, mielıtt z z elnök sztlár kerül. 41 Ez tuljdonképpen egy politiki vétó, melyet z meriki lkotmány I. cikke 7. - szbályoz. 42 Angol szkkifejezéssel: reconsider. 43 Mivel z lkotmány nem fejti ki pontosn, hogy hogyn kell újrtárgylni megvétózott törvényjvsltot, ezért ezt két ház gykorlt lkított ki. Bár z lkotmány 2/3-os többségrıl rendelkezik, de kongresszusi gykorlt és trdíció, vlmint bírói judiktúr ezt úgy interpretálj, hogy ez ltt jelenlévı és szvzó képviselık 2/3- értendı (feltéve, h Ház htároztképes). 44 Az elnök elnpolási jogkörére Kongresszus tekintetében, lásd z meriki elnöki modellt bemuttó részt. 45 Angol szkkifejezéssel: override. 19

21 Az meriki elnökök vétói Elnök Hivtli idı Rendes vétók szám Zsebvétók szám Vétók összesen Eredménytelen vétók szám Az eredménytelen vétók százlék z összes vétóhoz képest Az eredményes vétók százlék z összes vétóhoz képest George Wshington % 100% John Adms % 100% Thoms Jefferson % 100% Jmes Mdison % 100% Jmes Monroe % 100% John Q. Adms % 100% Andrew Jckson % 100% Mrtin Vn Buren % 100% Willim Hrrison % 100% John Tyler % 90% Jmes Polk % 100% Zchry Tylor % 100% Millrd Fillmore % 100% Frnklin Pierce % 44% Jmes Buchnn % 100% Abrhm Lincoln % 100% Andrew Johnson % 48% Ulysses Grnt % 96% Rutherford Hyes % 92% Jmes Grfield % 100% 20

22 Chester Arthur % 92% Grover Clevelnd % 100% Benjmin Hrrison % 98% Grover Clevelnd % 97% Willim McKinley % 100% Theodore Roosevelt % 99% Willim Tft % 97% Woodrow Wilson % 86% Wrren Hrding % 100% Clvin Coolidge % 92% Herbert Hoover % 92% Frnklin Roosevelt % 99% Hrry Trumn % 95% Dwight Eisenhower % 99% John Kennedy % 100% Lyndon Johnson % 100% Richrd Nixon % 84% Gerld Ford % 82% Jimmy Crter % 94% Ronld Regn % 88% George H. W. Bush % 98% Bill Clinton % 95% George W. Bush % 67% Összesen ,3% 95,7% 21

23 22

24 Az meriki elnöki vétók számánk lkulás 23

25 Az meriki elnöki vétók számánk lkulás 24

26 25

27 Az meriki elnökök eredményes és eredménytelen vétóink összehsonlítás 26

28 IV. A köztárssági elnöki modell és köztárssági elnöki vétó intézménye kelet-közép európi országokbn Lengyelország A végrehjtó A pozíció létrejötte; Jogkörök törvényhozássl Elnöki vétó A kormánnyl vló kpcsolt; Egyéb jogkörök htlom jellege eljárási szbályok kpcsoltbn ellenjegyzés A végrehjtó A köztárssági Az állmfı törvényhozássl Erıs vétójoggl Kormánnyl kpcsoltos Az állmfı további htlom duális elnököt 1990 ót, kpcsoltos jogkörei közé bír z elnök. jogkörei közé trtozik, hogy jogkörei közt szerepel, jellegő, zt trtozik többek közt, hogy 90 Politiki és szejm lkuló ülésétıl, vgy z hogy elrendelhet minisztertnács válsztópolgár nppl mndátumuk lejárt lkotmányos elızı kormány lemondásától népszvzást szenátus (kormány) és jánlás lpján elıtt kiírj szejm és vétóvl is számított 14 npon belül bszolút többségő köztárssági közvetlenül szenátus válsztását, mjd rendelkezik, mely kinevezi miniszterelnököt és hozzájárulásávl, elnök közösen válsztják, mely legkésıbb 30 nppl vétó egyszeri és minisztereket, zok neki vlmint üzenetet gykorolj. eljárás lengyel válsztás után összehívj zt. kombináltn nem tesznek esküt. H ez intézhet szejmhez, politiki rendszer A köztárssági elnök lklmzhtó. A sikertelen, szejm válszt szenátushoz és sjátosság. Jelölt lerövidítheti szejm politiki vétót miniszterelnököt, h így sem Nemzeti Bizottsághoz. lehet z állmfıi mndátumát, mivel együtt szejm 3/5-ös sikerül kormányt lkítni, Az állmfı nevezi ki posztr minden 35. szenátusé is lerövidül. Ennek többségő kkor z állmfı kinevezi Legfelsıbb Bíróság életévét betöltött, oki lehetnek egyrészt, h szvzttl kormányfıt és minisztereket, elnökét és teljes válsztójoggl második körben sem sikerül háríthtj el. melyrıl egyszerő többségi elnökhelyettesét, rendelkezı lengyel kormányt lkítni, és bizlmtlnsági szvzást Közigzgtási Bíróság állmpolgár. A hrmdik körben z állmfı trtnk. Bizlmtlnság elnökét és köztárssági elnök jelölése lpján képviselık megszvzás esetén elnökhelyettesét, z megválsztását egyszerő többségének visszhívj minisztert. lkotmánybíróság szejm mrsllj szvztát követıen sem Összehívhtj és elnököl elnökét és lelnökeit és 27