SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 1 A../2016. (XII.15.) határzat melléklete SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2 Tartalmjegyzék Tartalm 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP ÁTFOGÓ CÉLOK A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Vársi szintű középtávú tematikus célk Vársrészi szintű területi célk A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Az 1. akcióterületen tervezett intézkedések A 2. akcióterületen tervezett intézkedések (szciális vársrehabilitáció) A 3. akcióterületen tervezett intézkedések (funkcinális vársrehabilitáció) A 4. akcióterületen tervezett intézkedések (funkcinális vársrehabilitáció) AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Hálózats intézkedések Pntszerű k A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIA CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett k szegregációs hatásainak kivédésére hztt intézkedések A szegregációt kzó flyamatk megváltztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés az rszágs és megyei területfejlesztési tervdkumentumkhz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dkumentumkkal való kapcslat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célk és a helyzetértékelésben bemutattt prblémák kapcslata... 88

3 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája A célk lgikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Vársmarketing tevékenység Helyi kedvezmények biztsítása AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A vársfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Az ITS megvalósításának intézményi háttere A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN Partneri csprtk MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcslódó utput és eredményindikátrk meghatárzása A mnitring rendszer működtetési mechanizmusának meghatárzása FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK Táblázatjegyzék 1. táblázat: SWOT analízis táblázat: A vársrészek jellemzése táblázat: Vársrészek funkciói táblázat: A Vársrészek és tematikus célk összefüggése táblázat: az egyes intézkedések egymásra hatásának vizsgálata táblázat: Stratégiai célk és beavatkzásk kapcslata táblázat: a k ütemezése táblázat A tervezett k vázlats pénzügyi terve táblázat várs KSH által kijelölt és várs által jóváhagytt szegregátumainak és szegregációval veszélyeztetett területeinek státusza a legsúlysabb helyzetben lévő területek kiemelésével táblázat: a krábban is létezett szegregátumk sarkszámainak váltzása táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkzásk és azk eredményei ( ) a vársban táblázat: Az anti-szegregációs terv hrizntális céljai és alcéljai táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azk relevanciája az egyes szegregátumkban táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, hrizntális intézkedései táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése táblázat: A ptenciálisan szegregációs hatást gerjesztő k és a hatásk kivédésére teendő intézkedések táblázat: az egyes beavatkzásk hatása a szegregációs helyzet javítására táblázat Az ITS keretében tervezett k illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási priritáskhz táblázat: az egyes beavatkzásk kapcslódásai az EU 2020 Stratégia tematikus célkitűzéseihez... 81

4 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: a tematikus célk és az OTFK szakplitikai célk, illetve a vársrészi célk és az OTFK területi céljainak kapcslódása táblázat: a középtávú tematikus célk és a megyei területfejlesztési kncepció stratégiai céljainak illeszkedése táblázat: Sajószentpéter illeszkedése a megyei területfejlesztési kncepció területi céljaihz táblázat: a településszerkezeti terv módsításának igényét felvető intézkedések táblázat: A középtávú tematikus célk és a gazdasági prgram stratégiai céljainak illeszkedése táblázat: a középtávú tematikus célk illeszkedése a Települési környezetvédelmi Prgram célkitűzéseihez táblázat A vársi szintű középtávú tematikus célk és prblémák kapcslatai táblázat: A vársi szintű középtávú tematikus célk és adttságk kapcslatai táblázat: A vársrészi szintű területi célk és prblémák kapcslatai táblázat: A vársrészi szintű területi célk és adttságk kapcslatai táblázat: A települési célk lgikai összefüggései táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kckázatai táblázat: Tematikus célk eredményindikátrai táblázat: Területi (vársrészi célk) eredményindikátrai táblázat: A k indikátrai Térképjegyzék 1. térkép: Akcióterületi lehatárlás a várs egészére térkép: az 1. akcióterület tervezett intézkedései térkép: a 2. akcióterület és tervezett intézkedései térkép: a 3. akcióterület és tervezett intézkedései térkép: a 4. akcióterület és tervezett intézkedései... 38

5 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 5 1 Bevezetés Az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az integrált vársplitika a fenntartható vársfejlesztést szlgálja, mely együttesen kezeli a gazdasági, környezeti, éghajlati és társadalmi prblémákat, azk megldásának helyi szintű kezelését. Sajószentpéter Vársi Önkrmányzat 2008-ban Integrált Vársfejlesztési Stratégiát készített a település közép- és hsszú távú irányainak kijelölése céljából. Az azóta eltelt hét évben több lyan váltzás is vlt, amelyek szükségessé tették a krábbi célrendszer felülvizsgálatát, az eredmények értékelését, és új, integrált településfejlesztési stratégia elkészítését. Az elmúlt időszak alábbi váltzásai és flyamatai gyakrltak hatást a vársfejlesztés új alapkra helyezésénél, az elkövetkező középtávú időszak integrált településfejlesztési stratégiájának megalktásakr: Gazdasági-társadalmi környezet váltzásai: a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, majd ennek nymán kibntakzó gazdasági és társadalmi válság új válaszkat, új megldáskat kíván a gazdaság szereplőitől. Az Integrált Vársfejlesztési Stratégiában megfgalmaztt célrendszer részben ma is aktuális, részben pedig éppen a működési környezet drasztikus váltzásai miatt nem valósulhattt meg, annak ellenére, hgy a várs jelentős számú sikeres prjektet bnylíttt le az elmúlt években. Környezeti feltételek megváltzása: krunkban a krábbinál is égetőbb szüksége van a klímaváltzás hatásaira való felkészülésnek, a megváltztt környezeti feltételekhez való alkalmazkdásnak. Az Európai Unió közötti tervezési és prgramzási ciklusa: ahgy a krábbi Integrált Vársfejlesztési Stratégia, úgy a jelenlegi dkumentum is elsősrban azt a célt szlgálja, hgy a település fejlesztésének lyan strukturált összefglalását adja, amely alkalmas a várs fejlődése szempntjából fnts pénzügyi frrásk tudats lehívásáhz. A prgramzási ciklushz kidlgztt Operatív Prgramk a krábbi gyakrlattól eltérően elsődlegesen a fglalkztatás növelésére, a gazdaság fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfgalmaztt célk és priritásk összhangban vannak az Operatív Prgramk céljaival. Közigazgatási környezet megváltzása: Sajószentpéter krábban a Misklci Kistérséghez tartztt, de a 2013 januárjától életbe lépő járási rendszerben már a Kazincbarcikai Járáshz tartzik. Az Önkrmányzat bizakdóan tekint az új rendszer működése felé, mivel a Misklci Kistérség részeként, Misklc árnyékában nem vlt képes kitörni hátránys helyzetéből. Ráadásul történelmi fejlődése következtében is jbban kötődik a Sajó-völgy településeihez (az is igaz ugyanakkr, hgy a Sajó-völgy települései közül több is a Misklci Járásban maradt, amelyek ugyanakkr feladat ellátási szempntból tvábbra is Sajószentpéterhez kötődnek). Jgszabályi környezet váltzása: a településfejlesztési és településrendezési dkumentumk felülvizsgálatának, elkészítésének eljárási rendjét, valamint azk tartalmát a 314/2012. (XI.8.) Krmányrendelet tartalmazza. Ezzel a krábbi gyakrlattól eltérően a településfejlesztés és településrendezés egységes, egymásra épülő szabályzásra került. A Krmányrendelet előírásainak megfelelően elkészült Sajószentpéter Várs Településfejlesztési Kncepciója, mely a Képviselő-testület 165/2015 (IX.24) határzatával elfgadásra került és abban a várs hsszú távn (2030- ig) tervezett céljai fgalmazódtak meg. Jgszabályi előírásból következően jelen stratégia a kncepcióval összhangban készült, ismételt megalapzó vizsgálat elkészítése nem vált szükségessé. A kncepciót és az azt megalapzó vizsgálatt településtervező készítette

6 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 6 szakági tervezők bevnásával, az ITS csak a helyzetelemzés összefglalását tartalmazza. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésénél tvábbra is figyelembe kell venni a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által készített Vársfejlesztési Kézikönyv előírásait. Jelen dkumentum az új helyzetre adtt válaszk, valamint a jgszabályi környezetbe illeszkedés érdekében a következőket tartalmazza: Helyzetelemzés és helyzetértékelés összefglalása, mivel maga a Stratégia és célrendszere ennek megállapításaira épül. Várs középtávú, 2023-ig tartó időszakban a tervezési időszak túlmutat a as európai uniós fejlesztési ciklusn követni kívánt célrendszere. Meghatárzásra (illetve a Településfejlesztési Kncepcióból átvételre) került a várs átfgó, 15 éves időtávlatra, valamint tematikus, 7 éves időtávlatra szóló céljai. A helyzetértékelés vársrészi lehatárlását követve meghatárzásra kerültek a vársrészi tematikus célk és a vársrészi részcélk. Tervezett beavatkzásk és intézkedések meghatárzása. Lehatárlásra kerültek a várs akcióterületei, valamint az akcióterületen kívüli intézkedések, hálózats és pntszerű bntásban, azk pénzügyi terve, valamint ütemezése. Anti-szegregációs Terv, amely a KSH által biztsíttt adatszlgáltatásra épül. A településen 3 lyan szegregátum található, amelyek esetében a szegregációs mutató 35% feletti, és 1 terület szegregációval veszélyeztetett, mivel itt a szegregációs mutató 30% feletti. Célk külső és belső összefüggései, egymásra hatásuk vizsgálata. Megtörtént az egyes célk és beavatkzásk illeszkedésének vizsgálata az EU 2020 Stratégia, a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Kncepció, valamint Sajószentpéter Várs Gazdasági Prgramja célrendszereihez. Ezen kívül az egyes célk és beavatkzásk lgikai összefüggései, egymásra hatásuk vizsgálata is megtörtént. Meghatárzásra kerültek a célk elérésének és a beavatkzásk megvalósításának kckázatai, valamint a megvalósítás érdekében szükséges partnerségi rendszer. Végezetül felállításra került a célk és intézkedések elérése érdekében követni kívánt mnitring és értékelő rendszer. 2 Helyzetelemzés összefglalása 2.1 A vársi szintű helyzetelemzés összefglalása A vársi szintű helyzetelemzés összefglalása a Településfejlesztési Kncepcióban, valamint annak helyzetértékelő fejezeteiben fglaltak alapján történt. Társadalm Sajószentpéter kisvárs, állandó népessége én fő. A várs demgráfiájában a régióban uralkdó negatív flyamatk jelennek meg, amely elsősrban az erőteljes elvándrlásban

7 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 7 és az egyre nagybb mértékű elöregedésben ölt testet. Az öregedési index az elmúlt években tvább rmltt, 2011-ben 72 gyermekkrú juttt 100 időskrúra. A népesedési tendenciákban kedvező váltzás, hgy az elmúlt évek alapján megállt a népesség drasztikus csökkenése és inkább stagnáló tendenciára válttt. A vársban élő népesség váltzats etnikai összetétellel rendelkezik, a évi népszámlálásn több etnikum jelenléte is kimutatható vlt. Természetesen, ahgy a környező településeken, úgy Sajószentpéteren is a rma népesség aránya a meghatárzó, a várs népességének 7,8%-át adja. Ezen kívül jelentős német kisebbség él a településen, illetve még a lengyel etnikum említhető meg, a lakónépesség 0,5%-ával. A várs népességének csökkenése és krszerkezeti eltlódása miatt a társadalm minőségi mutatói is rmlanak. Az isklai végzettség közül a legfeljebb 8 általánst végzettek vannak legtöbben, s az rszágs, de még a régiós átlaghz képest is alacsnyabb a felsőfkú végzettségűek aránya. Ez gátlja a magas hzzáadtt értékkel bíró ágazatk megtelepedését, így knzerválja az alacsny fglalkztatási és magas munkanélküliségi adatkat. Települési közösség és identitás Sajószentpéter váltzats kulturális prgramkínálattal, művelődési lehetőségekkel rendelkezik. A civil közösségek hatéknyabb működésén keresztül tvábbi pénzügyi frrásk vnhatók be k, térségi együttműködések megvalósítására. A település belső identitásában a refrmátus egyház és az ipari múlt jelentősége kiemelkedő. A refrmáció tanai visznylag krán elterjedtek a környéken, a várs középkri eredetű templma is a refrmátus egyház tulajdnában van. A templm jelenleg a település egyik fnts látványssága. A várs identitást beflyásló nevezetességei közül említést érdemel még a római katlikus templm, valamint a település költő szülöttének, Lévay Józsefnek szülői háza, a Geden-kúria. Sajószentpéter a XX. század srán jelentős ipari fejlődésen ment keresztül, a Sajó-völgy és a Brsdi-medence ipari tengelyének felfutásakr ide is több ipari egység települt. A várs életében meghatárzó vlt a szénbányászat és az üveggyártás szerepe. Sajns a bányák az 1980-as években bezártak, az üveggyártás pedig 1999-ben végleg megszűnt a településen. Mindez jelentős hatást gyakrlt a várs fejlődésére, a vársban az ipar megszűnését követően bekövetkezett negatív társadalmi flyamatkra. A vársnak ezt követően máig sem sikerült a hiányt pótlnia újabb meghatárzó gazdasági szereplővel. Ennek ellenére a településen ma élő emberekben mélyen gyökerezik a múlt, jelen van a közelmúlt iránti megismerési vágy, a várs ipari jellege a település képén is érződik. Intézményrendszer Sajószentpéter váltzats, több esetben mikrtérségi szerepkörrel rendelkező intézményi struktúrával rendelkezik. A vársban található egészségügyi, ktatási, szciális és művelődési intézmények nem csak a várs, de a környező települések laksságát is kiszlgálják. Az intézményrendszer működtetésében az elmúlt években jelentős váltzásk álltak be, mivel az ktatási intézmények működtetési feladatait az önkrmányzattól az állam vette át. Sajószentpéter Várs Önkrmányzata több önként vállalt feladatt is ellát. Az önként vállalt feladatk köre is átalakult a közelmúltban, mivel a Sajószentpéteri Egységes Pedagógiai Szakszlgálat működtetése állami fenntartásba került. A várs elsősrban a testvérvársi kapcslatk áplásában, civil szervezetek támgatásában, valamint intézmények (Sprtcsarnk, Rendezvények Háza) működtetésében, illetve a járóbeteg szakellátás fenntartásában végez önként vállalt feladatellátást.

8 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 8 Gazdaság A várs gazdasági szerkezetében a térségben mindenhl megtalálható súlys válságprblémák köszönnek vissza. A rendszerváltás után a krábbi ipari termelés fkzatsan megszűnt, az ezredfrdulóra az addig fő fglalkztatónak számító Üveggyár is bezárt. Jelenleg az önkrmányzat és intézményei a legnagybb fglalkztatók, ami szintén mutatja a vársban meglévő gazdasági pangást, a kritikusan alacsny vállalkzói aktivitást. Az elmúlt években elsősrban kereskedelmi és szlgáltató célú vállalkzásk települtek be, termelő jellegű vállalat megjelenése nem vlt jellemző. Sk a kényszerből létrejött mikrvállalkzás. Ezek között is tendencia az ipari jellegű vállalkzásk számának csökkenése, eltlódás figyelhető meg a szlgáltatásk irányába. Mindezek miatt az iparűzési adóból származó bevétel régiós szinten is alacsny. A Településfejlesztési Kncepcióban a Közpnti Statisztikai Hivatal adataival alátámasztva bemutatásra került, hgy e téren Sajószentpéter a hasnló nagyságrendű vársk tekintetében a régióban az utlsó helyek egyikét fglalja el, a várs adóerő képessége kritikusan alacsny. A település idegenfrgalmi szempntból erősen kínálathiánys, turisztikai ptenciálja a jelenlegi helyzetet tekintve igen alacsny. A várs és környezete természeti adttságai, a település kulturális, művelődési és sprtlási lehetőségei, valamint épített látnivalói tvábbi kkel alkalmassá tehetnék a települést arra, hgy a XXI. század iparának számító turizmusban a jelenleginél hatéknyabban jelenhessen meg. Mindez vársmarketing szempntjából is fnts lenne, hiszen a vendégfrgalm növekedése egyben a vállalkzói aktivitás, illetve a tőkevnzó képesség növekedését is eredményezi. Táji és természeti adttságk, zöldfelületek A település váltzats és kedvező adttságú természeti környezetben fekszik A vársnak mezőgazdasági termelésre alkalmas területei nincsenek, a laksság még a nagy hagymánykkal rendelkező szőlőműveléssel is felhagytt. A településen a századfrdulóig vlt jelentős szerepe a mezőgazdasági termelésnek, majd a vársnak egyre inkább ipara és kereskedelme vált meghatárzóvá. A földterületet jelentős részét 1971-ben a Brsdsziráki TSZ-hez csatlták. A várs belterülete a Sajó-völgy síkján helyezkedik el, déli utcái ugyanakkr a Tardnai-dmbság északi lejtőire kúsznak fel. A várs település fő vízflyása, a Sajó, de itt trkllik bele két fnts, délről érkező mellékvízflyása, az Alacska-patak és a Harica-patak is. Jelentős táji értéket képvisel a várstól délkeletre lévő pincefalu, amely a Településfejlesztési Kncepció szerint önálló vársrészként van nevesítve. A természeti adttságk egyben ptenciális veszélyeket is magunkban hrdznak. Ezek közül legnagybb, a vízflyáskban való gazdagság miatt az árvízveszély Különösen jelentős, az itt élő emberekre máig tartó hatása vlt mind a várs, mind a térség, mind a Sajó völgyrendszere egészében a évi srzats, hsszan tartó és extrém szintekkel jelentkező árvíznek. A vársban, az ipari tevékenység, valamint az urbanizáció következményeként tájhasználati knfliktusk jelentkeznek. Ezeknek a megldása, a felhagytt ipari területeknek a felszámlása, esetleges hasznsítása a közeljövő kiemelt fntsságú stratégiai feladata. A legsürgetőbb feladat a vlt üveggyári lerakó rehabilitációja, amelyre a várst az Észak-magyarrszági Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határzattal kötelezte. A várs jelentős, nagy kiterjedésű zöldfelületekkel rendelkezik. A településen uralkdó a kertes, laza családi házas beépítés, valódi, több emeletes házakból álló lakótelepe kevés van, azk is legfeljebb 4 emeletesek és kiterjedt zöldövezetek veszik körül őket. A várstól északra lévő Sajó,

9 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 9 és a betrklló patakk (Alacska- és Harica-patak) összefüggő öklógiai flysót alktnak. A zöldfelületek fejlesztésére kmly összegeket frdíttt az elmúlt években a várs, több területen is játszóterek, közösségi terek készültek. A krábbi évek jelentős i ellenére visznt több zöldfelület alulhasznsíttt maradt, a flyó- és patakvölgyek pedig nem kellő mértékben tudják ellátni öklógiai flysó funkciójukat. A zöldfelületi rendszer, elsősrban hálózats, rendszer szinten történő tvábbi lehetőségek elé állítja a várst. Mivel a zöldfelületi rendszer állapta a település élhetőségét is nagyban beflyáslja, a prbléma súlya miatt zöldfelületi kncepció is készül a településen. A várs élhetőbbé és vnzóbbá tételének egyik lehetőségét jelentheti egy jól megalkttt zöldfelületi kncepció. Közlekedési hálózat és közművek A várs megközelíthetősége jónak mndható. A településtől 19 km-re található az M30-as autópálya legközelebbi felhajtója. A megépült Misklc északi elkerülő révén a várs még közelebb került a fővárshz, illetve a nagybb gazdasági centrumkhz. Vasútn a fővársból, köszönhetően az Intercity vnatkhz való jó rá- és elhrdási tevékenységnek közlekedési gerincvnalak hatékny kiszlgálása kb. két és fél óra alatt elérhető a várs. A településen halad keresztül a 26. számú út, illetve itt ágazik ki a 27. számú út, mindkettő határátlépési lehetőséget biztsít Szlvákia felé. A várs térségi közúti csmópnti jellegét erősíti, hgy itt csatlakzik a 26. számú útba a Harica-patak völgye felől érkező út, valamint az Alacska felől érkező bekötőút is. Ez jelenti egyben a várs közlekedésének legnagybb hátrányát is, mivel a település főközlekedési útjai rendszeresen túlterheltek, a 26. számú út főleg csúcsidőben alig tudja elvezetni a megnövekedett frgalmat. Ez egyrészt a levegő- és zajszennyezést növelő dugókhz, másrészt a közlekedési hálózat minőségének rmlásáhz vezet. A helyzetet rvslhatná a régóta tervezett elkerülő út megépítése, amely mind a 26-s, mind a 27-es út frgalmától tehermentesítené a várst. A két út csatlakzása kmly veszélyfrrás, az elkerülő út megépítéséig frgalmbiztnságt javító beavatkzás szükséges (körfrgalm építése) A település belső útjai közül több is burklatlan vagy lermltt burklatú, ezek flyamats felújítása eldázhatatlan feladat. Ugyancsak negatívumként jelentkezik a feltáró útkapcslatk hiánya. Ezek miatt is jelentős frgalmi többlet helyeződik a várs fő közlekedési útjaira. Nem biztsíttt a várs nyugati részén az Alacskai útba való csatlakzás, illetve a Berente felé való átkötés is elmaradt. Különösen elszigetelt területe a vársnak közlekedési szempntból a vasúttól északra lévő Iblya telep és a vlt üveggyár környezete. A várs önkrmányzata kiemelt figyelmet kíván frdítani a fenntartható, kerékpárs közlekedés térnyerésének biztsítására. A várs fő közlekedési útvnala, a Kssuth Lajs út (26-s számú főút) mellett az Ady Endre utca és Vörösmarty utca közötti szakaszn már ma is használható kerékpárfrgalmi létesítmény. Az önkrmányzat célja, hgy a település fő ki- és bevezető útjai mentén kiépüljön az úttól elkülönített kerékpárút, az alacsnyabb frgalmú utakn pedig felfestett kerékpárs piktgramkkal segítenék a kétkerekű közlekedést. A várs közműhálózata kiépített, ugyanakkr a szegregált területeken (elsősrban Újbányatelepen és Fecskeszög vársrészben) jelentős hiánysságk tapasztalhatók. Ezekben a vársrészekben a közművekre való rácsatlakzás általában az átlagtól alacsnyabb jövedelmi helyzet miatt hiúsul meg. Különösen nagy elmaradás van a szennyvízcsatrna-hálózat kiépítésében, amely az említett két vársrész mellett Dusnkn is hiányzik. A településen jelen vannak a digitális közszlgáltatásk, elektrnikus közigazgatás, illetve elektrnikus média révén. A digitális szlgáltatásk kihasználásának tvábbi térnyerése várható, ugyanakkr a szegregált élethelyzetben lévők esetében nagybbrészt a szlgáltató eltérő érdekei, kisebb részt a helyben lakók érdektelensége és alacsny jövedelemi helyzete miatt nehezebb lesz bekapcslódniuk az infrmációs gazdaság vérkeringésébe.

10 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 10 Környezetvédelem Sajószentpéter több környezeti prblémával kénytelen megküzdeni. Ezek közül talán a legfntsabb az antrpgén tevékenységből származó emissziók kezelésének kérdése. A vársban a levegő minősége legfeljebb a jó, de skkal inkább a megfelelő kategóriába srlható, az elmúlt évek légszennyezettség mérési adatai alapján. A településen elsősrban a közlekedésből eredő szálló pr emisszió a legjelentősebb, amely főleg téli időszakban idéz elő több napig, lykr hetekig fennálló szmghelyzetet. Légszennyezettséget növelő tényező, hgy az általáns anyagi helyzet rmlása következményeként a laksság egy része egyre inkább átáll (visszaáll) a szén- és fatüzelésre. Mindezen környezeti prblémák megldása alapvetően nem önkrmányzati feladat- és hatáskör. Környezetvédelmi szempntból kiemelendő még a vlt Sajószentpéteri Üveggyár környezetében a 1755/1, 1755/2, 1755/31755/4 és 1755/5 helyrajzi számú ingatlank talajszennyezettsége. A Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Krmányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fősztálya határzatával kötelezte az Önkrmányzatt a terület rehabilitációjára. A vársnak is feladata a klímaváltzás hatásaira való hatékny felkészülés, illetve annak hiánya. Az önkrmányzat az elmúlt években több saját tulajdnú és üzemeltetésű intézményében fganatsíttt jelentős energiahatéknysági beavatkzáskat. Ezt a tendenciát tvább kell flytatni, kiegészítve a megújuló energiahrdzók jelenleginél hatéknyabb és tudatsabb alkalmazásával. A lakóépületeket tekintve már lényegesen rsszabb a helyzet, elsősrban a lakóközösségek anyagi fedezetének hiánya miatt nincs reális lehetőség érdemi energiahatéknysági beavatkzáskra. Az elkövetkező évek egyik fő célkitűzése éppen az energia- és ezzel együtt költségtakaréks várs létrehzása. Gndt jelent még a településen a belterületi csapadékvíz-elvezetés hiányssága. A várs egyik kiemelt feladata ennek megldása, ezen keresztül a környezetbiztnság növelése, az ár-, belvízés helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése.

11 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: SWOT analízis Társadalm Települési közösség és identitás Intézményrendszer Gazdaság Erősségek Aktív krúak magas aránya Váltzats nemzetiségi összetétel Térségi szerepkör Lehetőségek Népességmegtartó képesség javítása Fglalkztatttság helyzetének javítása Térségi szerepkör tvábbi erősítése Erősségek Közösségi terek kialakításáhz megfelelően hasznsítható területek Kulturális intézmények, skszínű prgramkínálat Ipari múltra építő települési identitás Lehetőségek Civil szerveződés elősegítésének támgatása Szegregált területek Családcentrikus k Hagymányőrzés, identitás erősítése Erősségek Mikrtérségi jelentőségű intézményrendszer Diverzifikált intézményi struktúra Lehetőségek Intézményi működés hatéknyságának javítása Digitális intézményi szlgáltatásk elterjedése Erősségek Működő vállalkzásk növekvő száma Kereskedelmi-szlgáltató tevékenység relatíve magas jelenléte Turizmusban ptenciálisan hasznsítható lehetőségek és látnivalók jelenléte Befektetőbarát település cím Lehetőségek Gyengeségek Jelentős elvándrlás Elöregedés üteme növekszik Átlagtól alacsnyabb képzettségi szint Magas munkanélküliség Alacsny jövedelmi szint Veszélyek Magasabban kvalifikált munkaerő elvándrlásának fkzódása Munkanélküliségi ráta javulásának elmaradása Gyengeségek Erősen hiánys civil szervezeti élet Jelentős kiterjedésű szegregált területek Családbarát környezet hiánya Közösségi terek hiánya és nem megfelelő állapta Veszélyek Civil szervezetek frráshiánya Szegregált területek állaptának rmlása Családbarát k elmaradása Gyengeségek Egészségügyi és szciális ellátás leterheltsége Intézményi szlgáltatásk túlztt kncentrációja Veszélyek Intézményi struktúra leterheltségének növekedése Intézményi szlgáltatásk kncentrációjának fkzódása Gyengeségek Termelő jellegű struktúrák hiánya Mikrvállalkzásk túlsúlya Szabad vállalkzási zónává kijelölés hiánya Alacsny iparűzési adóbevétel Turisztikai piacn nagyrészt ismeretlen Veszélyek

12 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 12 Táj és természet, zöldfelületek Közlekedés és közművek K ö Helyi adttságkra építő vállalkzói aktivitás növelése Új beruházásk Sajószentpéterre vnzása, üresen álló önkrmányzati ingatlank vállalkzásk számára történő hasznsítása Turizmus Térségi és térségközi gazdasági együttműködések erősítése Erősségek Váltzats természeti adttságk Értékes táji elemek Kiterjedt vízfelületek Kiterjedt vársn belüli zöldfelületek Lehetőségek Hagymánys tájhasználat újraélesztése Vízfelületek hasznsítása Táji értékekre épülő turizmusfejlesztés Egységes arculatra törekvés a knél Kársdtt területek rehabilitációja Erősségek Vasúti közlekedés jelenléte Közúti csmópnti helyzet Meglévő kerékpárfrgalmi létesítmények Közműhálózat kiépítettsége jó Meglévő digitális hálózati szlgáltatásk Lehetőségek Elkerülő út megépítése Közösségi közlekedés erősítése Kerékpárutak hálózatba integrálása Belső közúti kapcslatk kiépítése Közműhálózat kiépítettségének növelése Digitális hálózatk tvábbi térnyerése Erősségek Iparfejlesztés elmaradása Adóbevételek növekedésének elmaradása Turisztikai piacra való sikertelen nyitás Gyengeségek Rendelkezésre álló zöldfelületek nem megfelelő szintű kihasználtsága Egységes települési arculat hiánya Gndzatlan és kihasználatlan területek Ár- és belvízveszély Urbanizáció miatti tájhasználati knfliktusk Nagy eróziós ptenciál Veszélyek Környezeti kckázat növekedése Hagymánys tájhasználati frmák eltűnése Növekvő erózióveszély Településkép rmlása Gyengeségek Vársn áthaladó főút túlterheltsége Közlekedési csmópntknál veszélyhelyzet Belterületi úthálózat állapta Elkerülő út hiánya Szegregált területeken közművek hiánya Veszélyek Közúthálózat tvább növekvő leterheltsége Közösségi közlekedés szlgáltatási színvnalának rmlása Hiányzó útkapcslatk megépülésének elmaradása Szegregált területek közművekre csatlakzása elmarad Digitális szlgáltatásk hiánys igénybevétele Gyengeségek

13 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 13 Rekultivált hulladéklerakó Energetikailag krszerűsített intézmények Lehetőségek Közlekedésből eredő emisszió csökkenése Elkerülő út megépítése Környezeti rehabilitáció elvégzése Vársi élővízflyásk környezetének rendezése Frrás: saját szerkesztés Felhagytt, rekultiválatlan ipari területek Nem megfelelő csapadékvíz-elvezetés Rssz energiahatéknyságú ingatlank Rssz levegőminőség Veszélyek Fa- és széntüzelés elterjedésének fkzódása Közlekedésből eredő emisszió fkzódása Környezeti rehabilitáció elmaradása

14 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 14

15 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája A vársrészi szintű helyzetelemzés összefglalása Sajószentpéter vársban a Helyzetértékelő munkarészek, valamint a Településfejlesztési Kncepció iránymutatásai alapján 8 vársrész került kijelölésre: I. Belvárs: a 26-s út mentén, a várs délkeleti kapujától az Alacska-patak völgyéig terjed, északn a vasút határlja. II. Kertvárs: kisvársi és kertvársi lakóövezetekkel jellemezhető vársrész. III. Nyugati vársrész: az Alacska-patakn túl, a 26-s főúttól délre lévő vársrész. IV. Újbányatelep: a Pitypalatty-völgy bejáratánál elhelyezkedő, rssz megközelíthetőségű, szegregációval veszélyeztetett terület

16 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 16 V. Fecskeszög: a Sajó északi ldalán, a várstól a flyó által elválasztva létező, szegregált terület VI. Dusnk: a várstól élesen elkülönülő terület, a 27. számú út mellett VII. Pincefalu: alapvetően mezőgazdasági jellegű külterület a várstól délkeletre VIII. Iblyatelep: kettős jellegű vársrész, egyik felé ipari, másik felén lakóövezeti településképpel A 2. táblázat a Kncepció megállapításai, valamint a beérkezett képviselői vélemények alapján összefglalóan bemutatja az egyes vársrészek pzitívumait és negatívumait. 2. táblázat: A vársrészek jellemzése Pzitív tulajdnságk Lakóövezetek jelenléte Funkcinális közpnt Jó elérhetőség Közüzemi ellátttsága teljes Hasznsítható ingatlank Zöldfelületek magas aránya Vársközpnt közelsége Váltzats területhasználat Megfelelő intézményi ellátttság Kedvező közlekedési adttságk Rendezettség Kertvársi jelleg Jó infrastrukturális ellátttság Jó állaptú közterületek Berente és Kazincbarcika közelsége Belvárs Kertvárs Hátrányk Szegregátumk jelenléte Zöldfelületi rendszer hiánysságai Alulhasznsíttt területek jelenléte Nagy átmenő frgalm, balesetveszély Nyugati vársrész Újbányatelep Parklók hiánya Kihasználatlan ingatlank Funkcinálisan és építészetileg is két vársrészre szttt Krlátztt funkcióellátttság Alulhasznsíttt zöldfelületek Fejlesztésre szruló úthálózat Alacsny kmfrtfkzatú lakásk magas aránya Fejlesztésre szruló utak Hátránys megközelíthetőség Lakssági funkciók hiánya 26-s főút frgalma terheli

17 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 17 Gazdasági terület jelenléte Rssz állaptú és alacsny kmfrtfkzatú lakásk Fiatalk magas aránya Főút melletti fekvés Kertvársi környezet 27-es számú út közelsége Gndztt közterületek, lakóépületek Sajáts kistelepülési szerkezet Összetartó kertvársi laksság Mezőgazdasághz értő laksság Termőterületek magas aránya Fiatalk magas aránya Alacsny fglalkztatttság Nem megfelelő közbiztnság Infrastruktúra hiánya Funkció ellátttság hiánya Nehézkes megközelítés Kieső vársrész Szegregációval veszélyeztetett terület Fecskeszög Dusnk Kedvező fglalkztatttsági helyzet Pincefalu Értékekben gazdag terület Országsan is kiemelkedő, mintegy 500 pince Igen kedvező környezeti feltételek Öklógiai flysó része Rma laksság magas aránya Rssz állaptú és alacsny kmfrtfkzatú lakásk Infrastruktúra hiánya, kiépítetlensége Alacsny képzettségi és fglalkztatttsági mutatók Rssz állaptú közterületek Funkcióhiánys terület Szegregált terület Közösségi élet hiánya Erősen funkcióhiánys terület Infrmációhiánys terület Vársközpnttól való nagy távlság Szegregálódás ptenciális veszélye Zártkertek műveletlensége Feltáratlan terület Hasznsítatlan értékek Krlátztt területhasznsítás Sk az elhagytt pince

18 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 18 Megfelelő közműellátttság Felújíttt lakásk Frrás: saját szerkesztés Csendes kertvársi terület Vársközpnthz közeli fekvés Rendezett lakókörnyezet Hasznsítható ipari terület jelenléte Iblyatelep Rssz állaptú utak Rssz vagynbiztnság Nehéz megközelíthetőség Funkció ellátttság hiánya Üveggyár alulhasznsíttt területe Közösségi terek hiánya A 3. táblázat az egyes vársrészek közötti funkcinális eltéréseket mutatja. Ennek alapján Sajószentpéter vársrészei a következő módn jellemezhetők: Jól kivehető a Belvárs funkciógazdagsága, lényegében a mezőgazdasági funkció kivételével mindegyik jelen van, s csupán az ipari-lgisztikai, a zöldfelületi és a lakófunkció nem tekinthető dminánsnak. Itt összpntsul a várs kereskedelmi, turisztikai, közösségi, közigazgatási és humán közszlgáltatási funkciói, ennélfgva a várs és környezetének életében ez a legmeghatárzóbb vársrész. A Kertvárs vársrész ugyancsak több fnts funkcióval rendelkezik, ugyanakkr a belvárssal ellentétben itt már kevesebb a dmináns funkció. Az ipari-lgisztikai, valamint a mezőgazdasági funkció alig jelenik meg a területen, de a turisztikai, közlekedési, közigazgatási funkciók is csak színező elemként jelennek meg. Fnts ugyanakkr a vársrészben a kereskedelmi, a zöldfelületi, a közösségi, humán közszlgáltatási és mindenekelőtt a lakófunkció jelenléte. A Nyugati vársrész funkcióellátttságában tvábbi krlátk vehetők észre. Leginkább lakófunkció jellege dmbrdik ki, de a 26-s út és az Alacskai út révén jelentős közlekedési funkciója is van. Zöldfelületi ellátttsága is jó, igaz, ezek nagy része nem megfelelően hasznsul. Nincs jelen ugyanakkr a turisztikai és a közigazgatási funkció. Újbányatelep szegregált területén egyedül a lakófunkció tekinthető dminánsnak, emiatt a vársrész erősen funkcióhiánys. A kiegészítő funkciók közül is csupán a közösségi funkció van jelen. Fecskeszög a várs legnagybb területű és legnagybb népességű szegregátuma. A lakófunkción kívül csupán a közösségi funkció emelhető ki, az elmúlt években közösségi térfejlesztés is megvalósult. Ezt kereskedelmi, zöldfelületi funkciók egészítik ki, de ezek egyike sem jelentős. Dusnk vársrész nem kapcslódik szervesen a várs területéhez. Funkcióhiánya szembetűnő, egyedül a lakófunkció dmináns a területen. Kiegészítő funkcióként is csupán a mezőgazdasági, zöldfelületi funkció van jelen, de egyik sem jelentős. Erősen funkcióhiánys vársrész. A Pincefalu külterületi vársrész, ugyanakkr lyan jelentős, más vársrészekben nem jellemző, a gazdasági életben hasznsítható funkcióval rendelkezik, amely indklttá teszi önálló nevesítését. A területen a mezőgazdasági, zöldfelületi, és a turisztikai-

19 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 19 rekreációs funkció, illetve ptenciál jelentős, a vársrész fejlesztését ezek mentén érdemes elkezdeni. Ezeken kívül más funkció lakókörnyezet hiánya miatt nem jellemző a területen. Iblyatelep funkcióellátttságára is ránymja bélyegét a terület kettőssége. A vársrész keleti felét a vlt üveggyár barnamezős területe fglalja el, míg a nyugati fele tisztán lakóövezeti jellegű. Ennélfgva az ipari-lgisztikai és a lakófunkció egyaránt dmináns a vársrészben, amelyet zöldfelületi funkció egészít ki. 3. táblázat: Vársrészek funkciói Vársrészek Ipari, lgisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szlgáltatási Lakó Várs(rész) közpnti Funkciók Belvárs Kertvárs Nyugati vársrész Újbányatelep Fecskeszög Dusnk Pincefalu Iblyatelep dmináns funkció kiegészítő funkció Frrás: helyzetértékelés alapján saját szerkesztés 3 Középtávú célk és azk összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célrendszere az alábbi szempntk alapján került megfgalmazásra: A Helyzetelemzés és Helyzetértékelés már elkészült fejezeteinek iránymutatásai, észrevételei. Az Európai Unió 2020-ig elérendő tematikus céljai A Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Kncepció és Stratégiai Prgram által lefektetett átfgó, tematikus és területi célrendszerek Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítését szabályzó 314/2012 (XI.8) Krmányrendelet útmutatásai és tartalmi elvárásai A krábbi, 2008 júniusában elfgadtt Integrált Vársfejlesztési Stratégia célrendszere, melynek átértékelése részben a kncepcióalktás, részben a stratégiaalktás srán megtörtént.

20 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 20 Sajószentpéter Várs Önkrmányzata a i testületi ülésen, a 165/2015 (IX.24) Képviselő-testületi határzattal fgadta el 2030-ig szóló Településfejlesztési Kncepcióját. A kncepció célrendszere helytálló, így annak kicsit más frmában történő megfgalmazásával, de lényegén nem váltztatva átvétele történt meg a stratégiaalktás srán. 3.1 Jövőkép Sajószentpéter Várs Jövőképe Sajószentpéter vársi szerepkörének megőrzésével és megerősítésével megújuló, kedvezően élhető, fkzttan vnzó, lakható, kmfrts, fenntartható várssá kíván válni az agglmeráció és a környező térségek, tájegységek találkzásánál 3.2 Átfgó célk Átfgó cél: Gazdaság élénkítése Indklás: A várs gazdasági szempntból erősen hátránys, depresszív térségben fekszik. A hiányzó gazdasági funkciók gátlják a várs egészének fejlődését. A munkalehetőségek hiánya rntja a várs belső társadalmi khézióját, közösségi életét, mind a vállalkzói, mind turisztikai kínálati ldalról tekintve. A várs emiatt célul tűzte ki a diverzifikált vársi gazdaság, mint cél elérését. Jelentőség: a várs célja annak elérése, hgy diverzifikált, de a térség közeli településeit ( a járásszékhely Kazincbarcika és Misklc) és ipari termeléseit (elsősrban a BrsdChem termelő tevékenységét) kiegészítő gazdasági tevékenység valósuljn meg a településen. A Sajó-völgy hárm egymás melletti, jelentős gazdasági ptenciállal rendelkező települése tehát egymást kiegészítve, egymásra szinergikusan hatva segítheti a gazdasági fejlődést. A gazdasági tevékenység erősítése nem csak amiatt fnts, mert ezzel a helyiek és térségben élők munkalehetőséghez jutnak, hanem mert javul a várs költségvetési egyensúlya is, növekszik a helyi adókból származó bevétele. Indikátr: a kkv-k nettó árbevétele Átfgó cél: Életminőség javítása Indklás: Sajószentpéter igen rssz munkanélküliségi és fglalkztatttsági adatkkal rendelkezik. A munkanélküliek aktív krúakhz visznyíttt aránya eléri a 14%-t. Az életminőség negatív flyamatainak megváltztatását nem segíti elő az alacsny kmfrtfkzatú lakásk 11,5%-s aránya sem. Ráadásul a várs területén több, esetenként nagy népességszámú szegregátum is található. Látható tehát, hgy a várs lakóinak életminőségét elsősrban a negatív irányú

21 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 21 flyamatk beflyáslják, amelyek megállítására és megfrdítására kmplex intézkedéssrzatk kidlgzása szükséges. Jelentőség: a várs célja, hgy az tt élők stabil, hsszú távú megélhetési lehetőség birtkában legyenek. A szegregátumkban élők életminőségét csak hsszú távú, lassan ható flyamatk együttes sikere révén lehet megldani. Az életminőség növelése egyben javítja a helyben élők, valamint a vársba látgatók vársi szlgáltatáskkal való elégedettségét. Indikátr: a prgram eredményeként ktatási, képzési, egészségügyi, munkaerő-piaci vagy lakhatási prgramkban résztvevők száma Átfgó cél: Épített környezet Indklás: egy várs épített környezete hálózati és pntszerű, épített ingatlankból álló elemekből áll. Sajószentpéter esetében mindkét ldal szükséges. A vnalas infrastruktúra esetében a belterületi úthálózat és, a vársn belüli kerékpárút-hálózat, valamint a csapadékvíz-elvezetés megldása a legfntsabb. Az önkrmányzatnak az intézményi infrastruktúra fejlesztését is tvább kell flytatnia, energiahatéknysági, vársképi szempntból krszerűsítenie. Az intézményi k mellett (különösen az akcióterületeken) igen fnts lenne a lakóingatlank e célú is, melyre a laksság anyagi helyzete miatt középtávn nincs reális esély. Az önkrmányzati támgatás leginkább tanácsadásban, pályázatfigyelésben tud megnyilvánulni ezen a területen. Fnts a vársrészek aránys, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésénél pedig egyaránt fnts a várs külső és belső megközelíthetőségének javítása. Jelentőség: a vnalas és pntszerű épített elemek fejlesztésével magasabb költség- és környezeti hatéknyságú várs jön létre. Mindez növeli a helyben élők vársi szlgáltatáskkal és környezettel való megelégedettségét, közvetve javítja az életminőséget, valamint a várs tőkevnzó képességét. Indikátr: Elégedettség a települési környezet minőségével Átfgó cél: Fenntarthatóság elvének érvényesítése Indklás: mind az EU 2020 Stratégia, mind az Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció, mind a hatálys megyei Területfejlesztési Kncepció és Stratégiai részprgram kiemelt jelentőséget tulajdnít a klímaváltzás hatásaira való társadalmi és gazdasági felkészülésnek. Ennek srán nem csak a már jól ismert és szükséges energiahatéknysági beruházásk szükségesek, hanem többek között a várs zöldfelületeinek ly módn történő, hgy azknak: a várs lakóinak és az ide látgatóknak minőségi szabadidő eltöltését biztsítva, egymással összekapcslódó, öklógiai flysóként működő, megfelelően hasznsíttt rendszere jöhessen létre. Jelentőség: az átfgó cél jelentősége több módn is megjelenik: Az energiahatéknysági beruházásk révén javul a várs költséghatéknysága, érdemi, valós rezsicsökkentés valósul meg, mind intézményi, mind lakssági szinten A zöldfelületek érdemi hasznsításával javul a környezetében élők életminősége, települési szlgáltatáskkal való elégedettsége.

22 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 22 Mindezzel együtt Sajószentpéter biztsabban tud majd ellenállni a klímaváltzás kzta negatív skkhatásknak. Indikátr: a megújuló energiafrrásból előállíttt energiamennyiség a teljes bruttó energiafgyasztásn belül 3.3 A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása Sajószentpéter várs között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a vársi szintű tematikus célkat, másrészt a vársrészi szintű területi célkat fglalják magukban Vársi szintű középtávú tematikus célk A vársi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célk alapvetően ágazati bntásban kerülnek megfgalmazásra. Helyi gazdaság erősítése Fglalkztatás bővítése Közösségi élet erősítése Szegregált területek Hálózati infrastruktúra Ingatlank Zöldfelületi rendszer Energiahatéknyság erősítése Helyi gazdaság erősítése Indklás: a XX. század másdik és harmadik negyedében jelentős ipari ptenciál épült ki a Sajóvölgy és a Brsdi-medence térségében, amely napjainkra fkzatsan megszűnt. A térség gazdasági szerkezete ezzel egyrészt strukturális válságba került, másrészt túlzttan egysíkúvá vált. Megszűntek (pl. Sajószentpéter esetében az üveggyár) és azóta sem jöttek létre azk a kiegészítő termelő tevékenységek, amelyek biztsíttták vlna a Sajó-völgy gazdaságának diverzifikált fejlődését, és a térség néhány nagybb vállalatának (elsősrban a közeli BrsdChem) tevékenységére épülnének. Ennek következménye, hgy hiányznak a várs és térsége gazdasági életéből azk a strukturális elemek, amelyek a helyi adttságkra (szakképzettségi helyzetre, természeti erőfrráskra, kiegészítő gazdasági struktúrákra) épülnének. Ennek következménye a térségben máig depresszív flyamatkat kzó népességvesztés, ami a helyi adttságkra épülő gazdasági tevékenység beindítását tvább gátlja. Jelentőség: a helyi társadalmi, gazdasági tényezők figyelembe vétele szükséges ahhz, hgy a várs és környezete gazdasági értelemben fejlődésnek indulhassn. Olyan diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a cél, ahl egymás mellett, illetve egymás közelében megférnek az üzleti és lakssági szlgáltatásk, a helyi és térségi ellátást biztsító kis- és mikrvállalkzói szektr, valamint a térségbeli fő gazdasági szereplők tevékenységét támgató és kiegészítő közép- és nagyvállalatk. A cél eléréséhez rendelhető eszközök: vnzó üzleti környezet megteremtése, szabad vállalkzási övezetté történő minősítés, mikr- és kisvállalkzásk támgatása

23 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 23 Indikátr: a kkv-k nettó árbevétele Fglalkztatás bővítése Indklás: a vársban, a térséghez hasnlóan, a fglalkztatttsági ráta az rszágs átlaghz képest alacsnyabb. Ezt tvább árnyalják a vársn belüli eltérések is, hiszen van lyan településrész, ahl a fglalkztatttak aktív krúakhz mért aránya alig 15 %-s. Mindehhez jelentős elvándrlási flyamatk is társulnak, aminek két alapvető jellemzője: éppen a szakképzett, magas hzzáadtt érték teremtésére képes, aktív krú laksság megy el ennek hatására az általáns isklázttsági szint tvább rmlik, így akadályzza a fglalkztatás bővítését. Jelentőség: az önkrmányzat célja, hgy igazdva a krmányzati célkitűzésekhez, valamint az Európai Unió 2020-ig tartó időszakhz kötődő célrendszeréhez flyamatsan növekedjen a vársban élők fglalkztatttsága. Ez az alábbi eszközrendszeren keresztül valósulhat meg: Versenyszférában való elhelyezkedés elősegítése képzési, munkaerő-piaci prgramk révén Munkahelyteremtés elősegítése Önfglalkztatás erősítése Közcélú munkaprgramk fenntartása Indikátr: a munkaerő-piaci alkalmazkdást segítő prgramt pzitív kimenettel záró (munkahelyét megtarttt, vagy újból elhelyezkedett és/vagy képességet szerzett) résztvevők száma Közösségi élet erősítése Indklás: Az elmúlt évek vársi i mindenekelőtt a település közösségi életének erősítését, javítását szlgálták. Több, krábban alulhasznsíttt zöldfelületen új játszótér épült, utcabútrk kerültek kihelyezésre. Különösen erőteljesen fejlődött a várs kulturális és művelődési élete. A tvábbi fejlesztési irányk kettős jelleget mutatnak. Egyrészt fenn kell tartani és tvább erősíteni a várslakók közösségi életben való részvételét, kulturális, művelődési események látgatási hajlandóságát. Másrészt a még nem kellőképpen hasznsuló közösségi- és zöldfelületek hasznsítása a cél. Fnts a település múltjának, ipartörténetének (bányászat, üveggyártás) feldlgzása. Jelentőség: a közösségi életben rejlő lehetőségek kiaknázása segíti a várs gazdaságának a helyi adttságkra való hatékny építését, javítja a település lakó, turisztikai és vállalkzói vnzerejét. A megfelelő közösségi hálóval rendelkező várs e téren helyzeti előnybe kerül. Az EU 2020 Stratégiában is kiemelt priritásként szerepel a közösségvezérelt Európa megteremtése. Indikátr: A közösségi szabadidős, közszlgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakssági elégedettség Szegregált területek Indklás: a várs területén összesen 6 lyan egybefüggő terület található, ahl a szegregációs mutató (legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya) eléri legalább a veszélyeztetettséget jelző 30%-t. Ebből 4 helyszín eléri

24 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 24 a minimum 50 fős állandó lélekszámt. Ezek közül 3 esetében a szegregációs mutató 35% feletti (valódi szegregátumk), 1 esetében pedig 30% feletti (szegregációval veszélyeztetett terület). A várs népességének 12,64%-a, vagyis kb. nylcada ezekben a szegregált vársrészekben él. Elhelyezkedés szempntjából vegyes képet mutatnak, a külterületi laktt helyek mellett megtalálhatók a várs közpnti, szlgáltató jellegű részén is. Az itt élők a várs társadalmi életében alig vesznek részt, nehezen integrálódnak. A vársba ékelődő szegregátumk vizuális terhelést is jelentenek. Jelentőség: a szegregátumk fejlesztésének célja azk gazdasági és társadalmi életének javítása, valamint ezzel kapcslatban a már jelentkezett a vizuális terhelés megszüntetése. Elhelyezkedés és méret alapján fntssági srrend felállítása szükséges, ami alapján a vársközpntban lévő, a vasútállmás közelében elhelyezkedő terület élvez priritást, valamint Fecskeszög vársrész szegregátuma. A szegregátumkat érintő intézkedéseket részletesen tartalmazza az 5. fejezet (Anti-szegregációs Terv). Indikátr: a prgram eredményeként ktatási, képzési, egészségügyi, munkaerő-piaci vagy lakhatási prgramkban résztvevők száma Hálózati infrastruktúra Indklás: Sajószentpéter mikrtérségi szerepkörrel rendelkező kisvárs, amely közlekedési csmópnt is egyben. Ennélfgva a várs közlekedési hálózatára jelentős terhelés hárul, ugyanakkr annak minőségi állapta nem minden esetben éri el a kielégítő szintet. Az intézményi, lakssági és üzleti szlgáltatásk elérhetősége beflyáslja egy várs gazdasági teljesítményét, valamint térségi szerepkörének alakulását. Jelentőség: A várs hálózati infrastrukturális elemei közül azk van napirenden, amelyek: állapta nem kielégítő hálózati kiépítettsége hiánys. Ebből következően a hiányzó kerékpár-frgalmi létesítmények, úthálózati elemek, parklási gndk, valamint a csapadékvíz-elvezető hálózat állapta kapcsán felmerült prblémák megldása várható. Ezen kívül a digitális infrmációs hálózatk is ide tartzik. Indikátr: napi utazásk esetén fő közlekedési eszközként gyalgs, kerékpárs vagy közösségi közlekedési módt választók aránya Ingatlank Indklás: a vársban több helyen találhatóak lermltt, alulhasznsíttt ingatlank, telkek. Ezeknek legfőbb prblémája, hgy nem csak a szegregált területeken, valamint a vársszövet külső, peremi részein vannak jelen, hanem a település közpnti, szlgáltató negyedeiben is. A lermltt, alulhasznsíttt területek több szempntból is prblémát jelentenek: Rntják a várs tőkevnzó képességét Negatívan beflyáslják a közelében élők életminőségét Elősegítik szegregált helyzet kialakulását és fennmaradását Vizuális terhelést jelentenek

25 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 25 Jelentőség: az önkrmányzat lyan ingatlangazdálkdási plitikát kíván flytatni, amelynek révén a település épített környezete ly módn újul meg, hgy az egyaránt szlgálja a helyben élők, a várs szlgáltatásait igénybe vevők, a vársba látgatók, valamint az itt befektetni szándékzók érdekeit. Ennek kapcsán priritási srrend kerül felállításra, amelynek alapján a várs közpnti, sk ember által használt területe, valamint a szegregátumk elsőbbséget élveznek. Indikátr: szciális vársrehabilitációs prgrammal elért hátránys helyzetű laksság száma Zöldfelületi rendszer Indklás: Sajószentpéter természetföldrajzilag két széles völgy, a Sajó és a Harica-patak völgyének találkzásánál fekszik. A település építészeti karaktereiből adódóan kiterjedt kertes övezetek tartznak hzzá. A várs zöldfelületi és öklógiai rendszere tehát rendkívül skrétű, az elmúlt években több zöldfelület megújult, hasznsításra került. Ennek ellenére a várs zöldfelületei közül több is alulhasznsíttt, funkcióját kevésbé tudja ellátni, egy részük pedig egyáltalán nincs hasznsítva. A várs ennélfgva több, a zöldfelületi rendszert érintő fejlesztési elképzeléssel rendelkezik. A Kertvársn átflyó Harica-patak és környezete lyan egybefüggő öklógiai flysót alkt, amely a középtávú zöldfelületi k fő, akcióterületi jellegű célpntját jelentik. A közelben lévő, vlt Pécsi Sándr Általáns Iskla területén szlgáltató jellegű tevékenységek erősítése várható. Ugyancsak jelentősebb zöldfelületi k prgnsztizálhatók az Üveggyári lerakó területén, annak kármentesítése után. Jelentőség: a várs kiemelt célja lyan zöldfelületi és öklógiai rendszer létrehzása, amely a fenntartható fejlődés elveit követve járul hzzá a településen élők és az da látgatók közösségi életének erősítéséhez, egészség- és környezettudats életmódjának javításáhz és a helyben élők életminőségének emeléséhez. A cél tehát az, hgy ezek az alulhasznsíttt területek a várs számára közvetlen vagy közvetett módn bevételt teremtő módn hasznsulhassanak. Indikátr: elégedettség a települési környezet minőségével, pntérték (0-10). Energiahatéknyság erősítése Indklás: Magyarrszág Krmányának szándéka egybecseng az Európai Unió célkitűzésével a tekintetben, hgy 2020-ra el kell érni a megújuló energiahrdzók primer energiafrráskból való legalább 20%-s részesedését. Ennélfgva a várs intézményeinek, valamint társasházi és magán jellegű lakóépületeinek energiahatéknysági kiemelt cél. Jelentőség: a várs közvetett frmában egyaránt támgatni kívánja a lakóegységek energiahatéknysági it. Ezen kívül cél az intézményi épületek megújuló energiafrráskkal való. Indikátr: a megújuló energiafrrásból előállíttt energiamennyiség a teljes bruttó energiafgyasztásn belül Vársrészi szintű területi célk A középtávú területi célk a Megalapzó vizsgálat részletes vársrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerülnek megfgalmazásra. A vársrészi célk meghatárzásában a következő szempntk játszttak szerepet: Vársrész társadalmi és szciális helyzete, szegregátumk elhelyezkedése

26 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 26 Várs gazdasági ptenciálja, hasznsítható gazdasági területeinek elhelyezkedése Település természeti és környezeti adttságai, zöldfelületek elhelyezkedése, minősége Várs közlekedési rendszere és annak használati szkásai, vársrészre gyakrlt prblémák A vársrész infrastrukturális prblémái A vársrész intézményi ellátttsága A területi célk közül több lyan is van, amelyek általánsan minden vársrészt érintenek. Ilyenek többek között: Helyi gazdaság erősítése, fglalkztatás bővítése: munkahelyteremtés és fglalkztatás elősegítése, helyben készült termékek piacra jutásának elősegítése Életminőség javítása: demgráfiai egyensúly megteremtése, a laksság egészségügyi állaptának javítása, szciális biztnság erősítése, közbiztnság javítása, közösségépítés Környezetterhelés csökkentése, energiatudats váltzásk: energiahatéknyság növelése, energiafüggőség csökkentése, fenntartható közlekedés, környezet- és természetvédelem Vársrészi célk összefglalóan: Belvárs: üzleti és szlgáltató környezet Kertvárs: közösségi lakókörnyezet intézményi funkciókkal Nyugati vársrész: infrastrukturális és közösségi célú fejlesztés, élhető lakóterület megjelenítése Újbányatelep: szegregált terület közösségi és hálózati infrastrukturális Fecskeszög: szegregált terület közösségi és hálózati infrastrukturális Dusnk: közösségi, intézményi és hálózati infrastrukturális lakókörnyezet-fejlesztés Pincefalu: külterületi vársrész értékközpntú Iblyatelep: ipari és szlgáltató tevékenység, közösségi funkció

27 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 27 Belvárs: üzleti és szlgáltató környezet Indklás: a Belvárs vársrész funkciógazdagsága a következőkre vezethető vissza: itt összpntsulnak az üzleti, lakssági és intézményi szlgáltatásk Itt vannak a fő közlekedési csmópntk, térségből a vársba befutó utak ide érkeznek Itt vannak a közösségi élet fő, intézményesített színterei Ráadásul a vársrész jelentős lakófunkcióval is rendelkezik, mivel a várs népességének kb. 25%- a ebben a vársrészben él. Ezt erősíti, hgy a Közpnti Statisztikai Hivatal által lehatárlt szegregátumk közül kettő is itt található, ezekben él a várs teljes népességének 1,19%-a. Jelentőség: a vársrészben tervezett ingatlank, az intézményi struktúra, a hálózati elemek kiépítettségének javítása, valamint a lakókörnyezet közösségi célú eredményeként tőkevnzó települési környezet jön létre. A beavatkzásk hatására javul az itt lakók életminősége, valamint a vársba látgatók elégedettsége. Az eredmények elérését hátráltatja ugyanakkr az itt lévő két szegregátum. Vársrészi részcélk: Helyi adttságkra és lehetőségekre épülő vállalkzásfejlesztés Környezet- és egészségtudatsságra épülő életminőség-javítás Üzleti környezet kialakítása a hálózati és intézményi infrastruktúra fejlesztésével Környezet- és energiatudats vársrész kialakítása Indikátr: a kkv-k nettó árbevétele Kertvárs: közösségi lakókörnyezet intézményi funkciókkal Indklás: Alapvetően lakóövezetről van szó, amelybe néhl ékelődik intézményi környezet. Emellett jelen vannak a helyi igényeket kielégítő lakssági szlgáltatásk. Nevéből adódóan jelentős zöldfelületi hányaddal rendelkezik, a társasházi beépítés jelenléte mellett kertes, családi házas beépítés az uralkdó. Vársképi jelentőségét növeli, hgy a Pitypalatty-völgyből a vársba érkezők először ezen a vársrészen haladnak át, ami várskapu funkciót is kölcsönöz a területnek. Jelentőség: A k célja a helyben élők életminőségének, elégedettségének érdemi javítása. Ennek elérését segítik elő a vársrészben tervezett közösségi jellegű, valamint a zöldfelületi rendszert érintő fejlesztési lépések. Az eredmény elérését ugyanakkr éppen a zöldfelületi rendszer knfliktusai hátráltatják (jgszabályi előírásk, öklógiai flysók). Vársrészi részcélk: Fglalkztatás növelése a helyi gazdasági környezetre építve Közösségi khézió növelése az életminőség javítása érdekében Lakókörnyezeti hálózati és intézményi infrastruktúra Zöldfelületi rendszer lakóközösségi szempntú Indikátr: elégedettség a települési környezet minőségével

28 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 28 Nyugati vársrész: infrastrukturális és közösségi célú fejlesztés, élhető lakóterület megjelenítése Indklás: A vársrész alapvetően lakófunkcióval rendelkezik, ugyanakkr jelen vannak a helyben, illetve biznys esetekben a várs más területein élőket kiszlgáló lakssági és kisipari vállalkzásk, szlgáltatásk. Mivel Alacska felől az út itt éri el Sajószentpétert, részleges várskapu funkciója is van, ugyanakkr Alacska felől csupán hivatásfrgalmi szempntú érkezés várható. A településrész jelentős zöldfelületi funkcióval is rendelkezik, amelyek nagyrészt alulhasznsítttak. Jelentőség: Olyan, élhető, az életminőséget javító lakókörnyezet kialakítása a cél, amely helyet ad a gazdasági tevékenységek befgadásának, valamint a közösségi és rekreációs funkció erősítésének is. A tervezett intézkedések megvalósulását gátlhatják ugyanakkr a zöldfelületi rendszer helyi prblémái, alulhasznsítttsága. Vársrészi részcélk: Fglalkztatás növelése A vársrész élhetőségének javítása Lakóterületi fejlesztés Vársrész zöldfelületi rendszereinek lakóterületi szempntú Indikátr: elégedettség a települési környezet minőségével Újbányatelep: szegregált terület közösségi célú és hálózati infrastrukturális Indklás: A vársrész a várs közpnti szövetéhez nem csatlakzik, attól élesen elkülönül. Földrajzi elszigeteltsége a vársrész társadalmi elszigetelődését is kzza, aminek eredményeként a vársrész egésze szegregációval erősen veszélyeztetett terület, lényegében valódi szegregátumnak tekinthető. A településrész élhetőségét ugyancsak negatívan beflyáslja annak délkeleti részén lévő lermltt ipari terület. A vársrész nem rendelkezik valódi közösségi térrel sem. Jelentőség: A tervezett beavatkzásk srán, a vársrész szegregált jellege miatt, elsősrban a hsszú távú fglalkztatás megldása szükséges. Mivel a terület a várstól elkülönülten létezik, megközelíthetősége is rssz, ezért kiemelt jelentőséget kap a helybeli fglalkztatás megldása. Ezzel kapcslatban vizsgálni érdemes a vársrész határában lévő vlt ipari terület hasznsítását. A településrész állapta megkívánja a telep felszámlás lehetőségének vizsgálatát is. Vársrészi részcélk: Szciális célú közösségfejlesztés Szegregált környezet Lakókörnyezet fenntarthatósági célú Indikátr: a prgram eredményeként ktatási, képzési, egészségügyi, munkaerő-piaci vagy lakhatási prgramkban résztvevők száma Fecskeszög: szegregált terület közösségi célú és hálózati infrastrukturális

29 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 29 Indklás: A vársrészt a Sajó elválasztja a település közpnti részétől. A földrajzi elkülönülés visznt társadalmi elszigetelődést is eredményez, aminek következtében itt alakult ki Sajószentpéter legnagybb területű, laksságszámú és legsúlysabb gndkkal küszködő szegregátuma. Jelentőség: Az anti-szegregációs tervben meghatárztt, közösségi jellegű k révén javul a vársrész társadalmi élete. Mindez hzzájárul a településen élők elégedettségének növekedéséhez, ugyanakkr éppen a szegregált helyzetből következő társadalmi ellenállás lehet a k megvalósulásának legnagybb gátja. Vársrészi részcélk: Fglalkztatás helyi adttságkra építő növelése Helyi életminőség javítása a szegregált helyzet kezelésével Szegregált környezet Közösségi zöldfelület-fejlesztés Indikátr: szciális vársrehabilitációs prgrammal elért hátránys helyzetű laksság száma Dusnk: közösségi, intézményi és hálózati infrastrukturális lakókörnyezet-fejlesztés Indklás: A vársrész élesen elkülönül a település közpnti területétől, ráadásul nem rendelkezik valódi közösségi térrel sem. Mindez a két tényező együttesen azt eredményezi, hgy a vársrész gazdasági és társadalmi ptenciálja flyamatsan rmlik. Ennek megállításáhz szükséges a vársrész élhetőségének javítása. Jelentőség: A vársrészben, lakófunkciója miatt, elsősrban a lakókörnyezet a cél. Jelenti ez egyrészt a helyi közösségi élet fejlesztését, másrészt a lakókörnyezet ingatlanfejlesztését. A beavatkzásk hatására várhatóan javulni fg az itt élők elégedettsége, és emelkedik a vársrész élhetősége. Vársrészi részcélk: Szlgáltatáskínálat erősítése a fglalkztatás bővítésével összhangban Közösségépítést szlgáló közterület-fejlesztés Lakókörnyezet Lakóközösség környezettudatsságának növelését célzó zöldfelületi k Indikátr: elégedettség a települési környezet minőségével Pincefalu: külterületi vársrész értékközpntú Indklás: A vársrész a település közpnti részétől délkeletre elhelyezkedő, kisebb részben laktt külterület. Elsősrban turisztikai-rekreációs funkciója van, de az itt lévő alulhasznsíttt terület révén a gazdasági funkció is ptenciálisan jelen van. A terület sk, de kihasználatlan egyedi értékkel rendelkezik. Jelentőség: A területen elsősrban a jelenlévő egyedi értékekre épülő fejlesztés a cél. Ez egyrészt a meglévő pincefalu reknstrukcióját, másrészt a településrész turisztikai célú fejlesztését jelenti.

30 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 30 Az intézkedés hatására növekszik a várs turizmusának diverzifikációja, biztsítva akár a több naps itt tartózkdás lehetőségét is. Vársrészi részcélk: Munkahelyteremtés elősegítése helyi vállalkzásk fejlesztésével Barnamezős területek a helyi táji értékek megőrzésével Pincés és zártkerti területek táji értékek megtartása mentén való Értékközpntú környezetfejlesztés Indikátr: Külföldi és belföldi turisták költése Iblyatelep: Ipari és szlgáltató tevékenység, közösségi funkció Indklás: A vársrész két, alapvetően eltérő struktúrájú területből áll: 1. Itt található a vlt üveggyár, amely alulhasznsíttt barnamezős terület. Az üveggyári lerakó ráadásul környezeti kármentesítésre kijelölt terület, amely önkrmányzati tulajdnban van, a kármentesítés költségei visznt meghaladják a várs teljesítőképességét. Az Üveggyár területe (a vlt lerakó kivételével) nem önkrmányzati tulajdnban van, így az önkrmányzat csak közvetett ráhatással tud lenni a terület fejlődésére. 2. A tőle nyugatra lévő családi házas lakóövezet élhetőségét éppen az üveggyár beékelődése és ezzel összefüggésben a terület igen rssz megközelíthetősége rntja. A helyzet megldására a lakóövezet közösségi és az iparterület rehabilitációja egyszerre megldandó feladat. Jelentőség: a területen mind lakókörnyezeti, mind funkcióbővítő knek helye van. A lakóterületen közösségi tér került kialakításra, amelynek tvább, bővítése elsődleges feladat. A funkcióbővítő, akcióterületi knek köszönhetően javul a vársrész elérhetősége, valamint remélhetőleg a stratégia által lefedett időszakban kihasználásra kerül az üveggyár jelenleg nem hasznsíttt területe is. Vársrészi részcélk: Helyben élők életminőségének javítása lermltt területek reknstrukciójával Lakókörnyezet a hiányzó hálózati kapcslatk megépítésével Környezeti kármentesítés Indikátr: megújult vagy újnnan kialakíttt zöldfelület nagysága, m A tematikus és a területi célk közötti összefüggések bemutatása A várs középtávú tematikus céljai a vársrészi célkitűzések egy vagy több vársrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célk és tematikus célk együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési kncepcióban felvázlt átfgó célk és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefglalóan mutatja be a tematikus célk és területi célk közötti összefüggéseket, kapcslatuk erősségének mértékét.

31 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: A Vársrészek és tematikus célk összefüggése Vársrészek / Tematikus célk Helyi gazdaság erősítése Fglalkztatás bővítése Közösségi élet erősítése Szegregált területek Hálózati infrastruktúra Ingatlanfejleszt ések Zöldfelületi rendszer Energiahaték nyság erősítése Belvárs Kertvárs Nyugati vársrész Újbányatelep Fecskeszög Dusnk Pincefalu Iblyatelep Erős kherencia Közepes kherencia Gyenge kherencia Frrás: saját szerkesztés

32 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 32 4 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárlás indklása 1. térkép: Akcióterületi lehatárlás a várs egészére Frrás: saját szerkesztés

33 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 33 Sajószentpéteren négy akcióterület került kijelölésre: 1. akcióterület: magában fglalja a vlt üveggyár és a rehabilitációs kötelezettséggel terhelt vlt üveggyári lerakó területét, valamint Iblyatelep lakóövezeti területét. Az akcióterületen funkcinális vársrehabilitáció valósul meg, ami magában fglalja a vlt lerakó környezeti kármentesítését, új funkcióra való átalakítását, az úthálózat fejlesztését, a vlt üveggyár területének munkahely-teremtési célú újrahasznsítását, valamint Iblyatelep közösségi környezetének fejlesztését. 2. akcióterület: határai délen a Kssuth Lajs út, nyugatn a Zrínyi utca, északn a vasút területe, keleten a Bercsényi utca. A területen belül a Bercsényi, Semmelweis, Smgyi utcák által határlt terület szegregáltsága miatt az önkrmányzat itt szciális jellegű beavatkzáskat tervez, mint közösségépítő prgramk, valamint közösségi tér. A területen található vasútállmás és környezetének esztétikai annak várskapu szerepe miatt indklt lenne, ugyanakkr az önkrmányzatnak erre csak kevés ráhatása van. 3. akcióterület: a terület Kertvárs vársrészben helyezkedik el, nagyjából a Harica-patak, Harica utca, Péch Antal utca és Pécsi Sándr utca által határlt területen. A helyszín funkcinális vársrehabilitáció része lesz, mivel a Harica-patak partja és környezete öklógiai flysóként funkcinál, ami alapja lehet egy jelentősebb mértékű közösségvezérelt zöldfelületi fejlesztésnek. A közösségi terek kialakítása mellett szlgáltató közpntként hasznsításra kerül a vlt Pécsi Sándr Általáns Iskla jelenleg kihasználatlan épülete. Az akcióterületen tanösvény létesül. 4. akcióterület: ez a várs történelmi vársközpntját fglalja magában, s mint ilyen, szintén funkcinális vársrehabilitáció által érintett terület. Határai: Árpád utca Kálvin tér Rákóczi Ferenc út Területi Szciális Közpnt Kssuth Lajs út. A területen főleg közösségvezérelt zöldterületi k valósulnak meg. Egyrészt flytatódik a Kálvin tér reknstrukciója, másrészt a Területi Szciális Közpnt előtti tér közösségi alapú valósul meg. Ugyancsak ide tartzik a 26-s és 27-es főutak találkzási pntjának frgalmtechnikai átalakítása is (körfrgalm).

34 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az egyes akcióterületeken megvalósítandó k összefglaló bemutatása Az 1. akcióterületen tervezett intézkedések 2. térkép: az 1. akcióterület tervezett intézkedései Frrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés Vlt üveggyári lerakó rehabilitációja (barnamezős terület ): az Üveggyár és környezete a 1755/1, 1755/3, 1755/4 és 1755/5 helyrajzi számkn helyezkedik el. A gyárban 1999-ben szűnt meg végleg a termelő tevékenység, azóta csak részben sikerült gyárterület hasznsításának prblémáját megldani. Ráadásul a vársközpnthz való közelsége miatt vizuális környezetterhelést is jelent. Az Észak-magyarrszági Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi határzata alapján elvégzett tényfeltárás eredményeként megállapításra került, hgy az Üveggyár száz éves működése alatt leraktt ipari hulladékk a várs területén (Iblya telep vársrész mellett) a Sajó flyó és az Alacska patak szmszédságában található területet elszennyezve műszaki beavatkzást igénylő határértékeket eredményeztek. A tulajdns Önkrmányzatt az Észak-magyarrszági Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határzatátal a terület kármentesítésére kötelezte. Az érintett terület nagysága: m2.. A terület barnamezős besrlású, hasznsítását célzó beruházásk megvalósítása gazdaságélénkítési, közösségi tevékenységek kiszlgálására irányulhat. A terület, az önkrmányzat tervei szerint, a kármentesítést követően zöldfelületi, szabadidős, sprt és közösségi célú fejlesztés helyszíne lenne. Erre a terület mögötti, 0119 helyrajzi számn lévő Hlt-Sajó környezete is jó alapt szlgáltat. Tervezett beavatkzásk: A barnamezős területre eső csapadékvíz-védelmi létesítmények reknstrukciója. A területet magába fglaló telektömb déli ldalán lévő önkrmányzati közúthálózat (Üveggyári út) felújítása, járda felújítása, közvilágítás krszerűsítése, kerékpár út kijelölése. Közcélkat szlgáló sprt- és szabadidős létesítmények kialakítása.

35 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 35 Indikátr:rehabilitált barnamezős terület nagysága ha; megújult vagy újnnan kialakíttt zöldfelület nagysága, m 2 Feltáró utak építése: A Misklc Bánréve vasútvnal gátat képez a belvárs és az attól északra lévő üveggyári terület és Iblyatelep vársrész között, így ezek a vársrészek nem képesek megfelelően integrálódni a vársszövetbe. Emiatt szükséges az átkötés megldása a Kökény utca magasságában, valamint az Üveggyári út felújítása. A Bercsényi utca- Üveggyári út mentén kétirányú kerékpársáv kijelölése is javaslt., mely a tervezett közösségi, szabadidős funkciók elérése szempntjából is fnts. Az üveggyár területének fejlesztését jelentősen gátlja a megfelelő közúti kapcslat hiánya. A jelenlegi útkapcslat a növekvő frgalmat a lakókörnyezet zavarása nélkül nem képes kiszlgálni, az úthálózat szűk keresztmetszete csak krlátztt szállítási kapacitást tesz lehetővé. Indikátr: a felújíttt vagy krszerűsített utak teljes hssza, km Közösségi tér Iblyatelepen Indklás: Iblya-telepen, a 1541 helyrajzi számú ingatlann az elmúlt években már történtek lépések a vársrész közepén lévő beépítetlen terület közösségi célú hasznsítására. Így többek között krszerű fa játszótér épült, valamint utcabútrk kerültek kihelyezésre. A kialakíttt közösségi terület kihasználtsága igen jó, mivel a vársrészben magas a gyermekes családk aránya. Ebből következően a tér tvább (zöldfelület felújítás és fejlesztés), új célcsprtk megszólítása az önkrmányzat kiemelt feladata. Jelentőség: a beruházással, illetve a már krábban elkezdett beavatkzásk flytatásával javul a vársrész élhetősége, valamint az itt élők egészségi, mentális állapta. A tervezett intézkedések kiegészíthetik a vlt üveggyári lerakó területén tervezett sprt és rekreációs célú ket. Indikátr: megújult vagy újnnan kialakíttt zöldfelület nagysága, m 2

36 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája A 2. akcióterületen tervezett intézkedések (szciális vársrehabilitáció) 3. térkép: a 2. akcióterület és tervezett intézkedései Frrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés Közösségi terek : A Semmelweis utca északi ldalán nagy kiterjedésű, hasznsítatlan terület van, amely a szegregátum része. A terület rendbetételével parklóhelyeket, valamint zöldfelület-fejlesztési prgram révén közparkt kíván kialakítani az önkrmányzat. A közösségi tér jótékny hatással fg bírni a szegregált terület társadalmi életére. Indikátr: vársi területeken létrehztt vagy helyreállíttt nyittt terek, m 2 Vasútállmás rendbetétele: a vasútállmás a település funkcinális kapujának számít, az ide érkezők itt lépnek be a vársszövetbe. Mivel a miliőben nagyn fnts az első benymás, ezért nem mindegy, hgy az érkezőt milyen környezet fgadja. A várs fejlődéséhez szükségszerű vlna, ha megújulna a vasútállmás felvételi épülete, szlgáltatás-kínálata, az állmás előtti téren esetleg épített parklóhelyek és kisebb zöldfelület létesülne. Az elképzelés megvalósíthatóságát ugyanakkr erősen krlátzza, hgy a terület nem önkrmányzati tulajdnban van, így az önkrmányzat csak közvetett módn, tárgyaláskkal tud hatást gyakrlni a terület fejlesztésére, a célkitűzés nem szerepeltethető a priritásk között. Indikátr: vársi területeken létrehztt vagy helyreállíttt nyittt terek, m 2 Szciális közösségépítés: A 2. számú akcióterület a KSH nyilvántartása és adatszlgáltatása alapján szegregátumnak minősül, ahl az aktív krúakhz visznyíttt fglalkztatási ráta igen alacsny, 27,5 %. Emiatt szükséges szciális, közösségépítő és munkaerő-piaci helyzetet javító intézkedések meghzatala, prgramk szervezése. Ezek részletes jellemzése az 5. fejezetben, az anti-szegregációs tervben történik meg.

37 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 37 Indikátr: a prgram eredményeként ktatási, képzési, egészségügyi, munkaerő-piaci és lakhatási prgramkban résztvevők száma, fő A 3. akcióterületen tervezett intézkedések (funkcinális vársrehabilitáció) 4. térkép: a 3. akcióterület és tervezett intézkedései Frrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés Szlgáltató közpnt kialakítása: A sajószentpéteri Kertvárs Vársrész közepén a Harica patak partján található a bezárt Pécsi Sándr Általáns Iskla ingatlana, melynek hasznsítása jelenleg megldásra vár. Fejlesztésre szrul tvábbá az iskla környezetéhez szrsan kapcslódó Harica utca és a Harica patak partja is. A vlt Pécsi Sándr Általáns Iskla jelenleg alulhasznsíttt épületének állapta egyre rmlik. Tervezett beavatkzás: zöld infrastruktúra hálózat reknstrukciója és szlgáltató épület kialakítása (1900 m2). Az ingatlan, annak teljes körű felújítása és energetikai krszerűsítése után, közösségi célú, szabadidős, sprtlási és szlgáltató funkciókat kap. A fejlesztés egyaránt szlgálja a vársban élők és ide látgatók egészségmegőrzési és szabadidő-eltöltési céljait. (pl. turisztikai fejlesztés, közösségi cél). A tervezett fejlesztés célja, hgy a területen minden krsztály elérje a vitalitása fenntartásáhz legszükségesebb szlgáltatáskat. A létesítmény látgatása a környező településekről és a vársba érkező turisták részéről is jelentős számban várható.

38 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 38 Indikátr: vársi területeken újnnan létrehztt vagy helyreállíttt köz- vagy kereskedelmi épületek, m 2 Közösségi terek létesítése: a vlt Pécsi Sándr Általáns Iskla, valamint a Harica utca környezete, illetve a Harica-patak partja a várs egyik legjelentősebb összefüggő és közösségi céllal fejleszthető zöldfelülete. A tervek szerint a zöldfelületi rendszer megújítása, sétányk, parklók kialakítása, valamint szabadtéri közösségi terek (sprtpálya) létrehzása valósulna meg Indikátr: megújult vagy újnnan kialakíttt zöldfelület nagysága, m2 Tanösvény létrehzása: a Harica-patak és környezete a várs belterületét érintő, azt a település külső természeti környezetével összekapcsló öklógiai flysó. Élővilágának, valamint kialakulásának, ember általi átalakításának történetét tanösvény frmájában lehet bemutatni. A tanösvény egyrészt ismertető táblákból állna, másrészt az esélyegyenlőségi célk elérése érdekében infó-kmmunikációs eszközre letölthető hangs vezetőanyag is kialakításra kerül. Indikátr: vársi területeken újnnan létrehztt vagy helyreállíttt nyittt terek, m A 4. akcióterületen tervezett intézkedések (funkcinális vársrehabilitáció) 5. térkép: a 4. akcióterület és tervezett intézkedései Frrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés Kálvin tér II. ütem: A Kálvin tér reknstrukciójának első ütemében a műemlék refrmátus templm bejáratának környezete, valamint a tér keleti és részben az északi ldala újult meg. Ennélfgva a következő ütemekben a tér nyugati és déli, azaz a templm trnya mögötti térszínek átépítése fg lezajlani. A téren álló gótikus stílusú refrmátus templm a várs legrégebbi műemléke. Ahhz aznban, hgy a tér valóban lakssági, közösségi funkciót kapjn, szükséges lenne a Településszerkezeti Tervben is meghatárztt ún. tömbáttörés megvalósítása a Gedely utca és a Kssuth Lajs út között. Ennek megvalósulása után a jelenlegi 27-es főút új nymvnalra

39 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 39 kerül, a téren pedig megszűnne az átmenő frgalm, csak helyi szintű közlekedésnek lenne helye. Ennélfgva a tér mentesülne a jelenlegi átmenő frgalm alól, s csak a céliránys közlekedés maradna meg. Ez maga után vnná a tér közlekedési rendszerének átalakítását is. Az előbb említett beavatkzásk végrehajtására az önkrmányzatnak igen kevés eszköze áll rendelkezésre, az ingatlankiváltásk nem történtek meg, ráadásul az elkerülő út megépítése előtt az új közlekedési rendszer kialakításának csekély lenne a haszna. Emiatt valószínűsíthető, hgy a II. ütemben csak a már meglévő zöldfelületek és gyalgs közlekedési létesítmények újulnának meg, a tér végső rendezése, várhatóan a 2020 utáni időszakban, egy III. ütem keretében várható. Indikátr: vársi területeken létrehztt vagy helyreállíttt nyittt terek, m 2 Közösségvezérelt zöldfelület-fejlesztés A Területi Szciális Közpnt létesítménye Sajószentpéter közpnti belterületén fekszik. Az intézmény tevékenységének egy részét társulás frmájában látja el, így nem csak helybeli feladatkat ld meg, hanem a környező települések életében is részt vesz. A stratégiai időszakban a szciális alapszlgáltatásk infrastruktúráját kívánja fejleszteni a várs, a Szciális Közpnthz tartzó külső tér átalakításával, valamint eszközbeszerzéssel. Az épületegyüttes előterét a jó területi adttságk (kiterjedés, fekvés, látvány) kihasználásával lyan parkká kívánja fejleszteni a várs, mely lehetőséget teremt az intézményt látgatók és a szlgáltatáskat igénybe vevők ellátására. A kertépítészeti eszközökkel megvalósítható parkrendezéssel lyan krlátztt közhasználatú terület kialakítását tervezi a várs, amely az intézményi feladatkn túl hatást tud gyakrlni a közeli Móra-lakótelepen élőkre is. A tervezett fejlesztéssel érintett helyrajzi számk: Sajószentpéter, Kssuth u. 40. Hrsz: 151/1, 151/2, 151/3 151/7. Indikátr: a fejlesztés révén megújuló szciális alapszlgáltatásk száma, db Körfrgalmú csmópnt kialakítása Sajószentpéter legfrgalmasabb csmópntja a 26-s és 27-es főutak kereszteződése, ahl minden évben száms baleset történik. A körfrgalm megépítésével jelentős mértékben javulnának a közlekedésbiztnsági feltételek. A vele szemben lévő, Területi Szciális Közpnthz vezető út és a temetőhöz vezető út közötti járdaszakaszt nagyn sk gyalgs veszi igénybe. A stratégiai időszakban tervezett beavatkzás a nagy frgalmat biztnságsan lebnylító körfrgalm kialakítása Sajószentpéteren a 26-s számú főút elágazásában és a TSZK-hz vezető-temetőhöz vezető utak közötti járdaszakasz akadálymentesítése, csúszásmentes burklatk kihelyezése, valamint a 27-es főút tervezett körfrgalm és Gedely utca közötti szakaszán kerékpárfrgalmi létesítmény, kerékpárnym kijelölése. A tervezett fejlesztéssel érintett helyrajziszámk: Kssuth Lajs utca hrsz 461/1, 56, 1685,1616,1458/1, 02, 2255, 2512, 151/2, 151/3 Indikátrk: Körfrgalm, db Akadálymentesített járda hssza, m

40 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempntjából jelentős k Hálózats intézkedések Kerékpárút-hálózat Indklás: Sajószentpéter közpntjában, a Kssuth Lajs utca mellett, az Ady Endre utca és Vörösmarty utcák között már elkészült a kétirányú kerékpárút. Ugyancsak elkészült a kétirányú kerékpárút Berente, illetve Kazincbarcika területén a BrsdChemtől a várs határáig. Az önkrmányzat célja, hgy a vársban egységes kerékpárfrgalmi hálózat alakuljn ki, részben új, kétirányú kerékpárutak építésével, részben alacsny frgalmú utak kerékpárs piktgramk segítségével való kijelölésével. A vársn belül közkedvelt közlekedési eszköz a kerékpár, a hálózat fejlesztésével a településen fenntartható, alacsny környezeti kckázattal járó közlekedési rendszer valósulna meg. A stratégiai időszakban tervezett a vársban a közeli települések már elkészült kerékpárfrgalmi létesítményeihez csatlakzva kerékpárs frgalmi hálózat kialakítása, több mint 5 km hsszúságban. A tervezett fejlesztés jelenlegi elképzelések szerint az alábbi helyrajziszámkat érintené: Pálóczi u. hrsz. 2866, Kssuth Lajs u. hrsz. 126, Kssuth Lajs és Ady Endre utcákat összekötő közterület hrsz. 114/5, Ady Endre u. hrsz. 2256,Erőmű u. hrsz. 1382, 1393 és 1184, Hazafias u. 1171, a 26-s számú főút melletti 1065 és 1052/6 hrsz.-ú közterületek, Deák Ferenc u. hrsz. 935, Sprt u. hrsz. 868/2, Vörösmarty u. hrsz.535 és 925/54, Bercsényi u. 1795, Bethlen Gábr u. hrsz. 442, Tmpa Mihály u. hrsz. 656 és Kölcsey u. hrsz. 534 és Üveggyári u. hrsz, 1616 hrsz.-ú 26-s számú főút átkelési szakasza (Kssuth u.), 505 és 490 hrsz.-ú Hársfa utca. Jelentőség: A kerékpárút-hálózat hiányzó frgalmi elemeinek kiépítése pzitív hatással lesz a vársban és környékén élők közlekedési magatartására, a fenntartható közlekedési módk előnyben részesítésére. Emellett idegenfrgalmi szempntból is kmly jelentősége van, különösen a Pitypalatty völgyében tervezett kerékpárfrgalmi létesítményhez, valamint a Bethlen Gábr utcai hálózathz való csatlakzásnál. Indikátrk: Kialakíttt kerékpárs barát települések száma, db Közlekedésbiztnsági fejlesztést megvalósíttt települések száma, db Kialakíttt, új frgalmcsillapíttt övezetek száma, db Kialakíttt kerékpárfrgalmi létesítmények hssza, km Felújíttt közutak teljes hssza, km Közúti közlekedés Indklás: a vársn belül több helyen van szükség a közlekedési feltételek javítására. Ez jelenti egyrészt biztnságtechnikai megldásk bevezetését, utak felújítását, a zúzttköves utak aszfaltburklattal történő ellátását, valamint parklók létesítését egyaránt. A közúti közlekedésen belül a következő tartalmi elemek megvalósítása különösen szükségszerű: Útfelújításk: Berzsenyi utca 160 m, Bánkút utca 120 m, Margit kapu 140 m, József Attila utca 50 m, Radnóti Miklós utca 205 m, Erőmű utca 770 m, Hazafias utca 160 m, Május 1 utca 440 m, Sprt utca 640 m, Thököly utca 185 m, Arany Jáns utca 490 m, Tmpa Mihály utca 515 m, Kinizsi utca 530 m, Zója utca 125 m, Pzsnyi utca 140 m, Barss

41 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 41 Gábr utca 810 m, Rózsa utca 650 m, Brsvezér utca 430 m, Kassai utca 565 m, Rácz Ádám utca 165 m, Gagarin utca 245 m, Déryné utca 205 m. Parkló építése: a várs közpnti temetőjénél, a Kssuth Lajs útn. Jelentőség: a közúti közlekedés feltételeinek javítása növeli a laksság környezettudats, valamint közlekedésbiztnságra törekvő magatartását, emeli a várs tőkevnzó képességét, a szállítási útvnalak és idők lerövidülését, a szlgáltatásk jbb megközelíthetőségét. Indikátr: a felújíttt vagy krszerűsített utak teljes hssza, km Önkrmányzati épületek energiaracinalizálása Indklás: Magyarrszág Krmányának, valamint az Európai Uniónak is közös célkitűzése, hgy mind a lakóépületek, mind az intézményi ingatlank esetében a krábbinál nagybb szerepet kapjanak az energiatakaréks építési és üzemeltetési megldásk, valamint a megújuló energiafrrásk alkalmazása. Emiatt a várs is kiemelt figyelmet kíván frdítani ezekre az intézkedésekre. A várs több, nagy látgatttságnak örvendő intézménye energetikai szempntból rendkívül pazarló, krszerűtlen, nem felelnek meg a 7/2006. TNM rendeletben meghatárztt követelményeknek. Az energetikai számításk eredményei azt mutatják, hgy a krszerűsíteni tervezett épületek energiafgyasztása az elvárthz képest rendkívül magas, így jelentős többletüzemeltetési költséget eredményez. A magas hőenergia költségek mellett a villamsenergia fgyasztás is kiemelkedő, melynek csökkentése a világítási rendszer krszerűsítésével és az energia megújuló energiafrráskból való előállításával ldható meg. A fejlesztés megvalósításával az épületek fenntartási költségeit, valamint az üvegházhatású gázk kibcsátásának mértékét is jelentősen csökkentheti a várs. Az önkrmányzat az intézkedés megalapzásáhz energetikai audittal rendelkezik. Fejlesztéssel energiahatéknyság és megújuló energia használat fkzása - érintett intézmények: Szepesi Gusztáv Vársi Stadin HRSZ.: 930/1 Közösségi Ház Dusnk HRSZ.: 2784/1 Sajószentpéteri Vársgndnkság HRSZ.: 2509/2 Lévay József Vársi Könyvtár HRSZ.: 632 Petőfi Sándr művelődési Ház HRSZ.: 931 Jelentőség: az energiahatéknysági k révén javul a várs költségvetési egyensúlya, hiszen érdemi rezsicsökkentés valósul meg, a dlgi kiadáskra frdíttt összeget pedig más, vársfejlesztési célra lehet felhasználni. Az energiahatéknysági beruházásk közvetett, de annál fntsabb eredménye pedig, hgy csökken a várs geplitikai függése, csökken a fsszilis energiahrdzókra való ráutaltság mértéke. Indikátr: A középületek éves primerenergia-fgyasztásának csökkenése, kwh/év Napelempark kialakítása Indklás: Sajószentpéter Vársi Önkrmányzat tulajdnában álló középületek éves villams energia fgyasztása jelentős. A megújuló energiafrráskkal ellátni kívánt épületek megfelelnek 7/2006. TNM-rendeletben meghatárztt követelményeknek. A fejlesztés megvalósításával az épületek fenntartási költségei tvább csökkenthetők. A beavatkzás elsődleges célja az önkrmányzati épületek működtetési, fenntartási költségeinek csökkentése, az energiafüggőség mérséklése.

42 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 42 A fejlesztéssel érintett intézmények lehetséges köre: Sajószentpéteri Gyógyító Megelőző Intézmény Hrsz: 523/1. Sajószentpéteri Kulturális és Sprtközpnt, Vársi Könyvtár Hrsz: 931. Rendezvények Háza Hrsz: Móra Ferenc Utcai Tagóvda Hrsz: 186/9. Sajószentpéteri Közpnti Napközi Otthns Óvda Hrsz: 440/2. Semmelweis Utcai Tagóvda Hrsz: 1719/3. Sajószentpéteri Plgármesteri Hivatal Hrsz: Sajószentpéteri Plgármesteri Hivatal Hrsz: 2509/1. Sajószentpéteri Területi Szciális Közpnt és Bölcsőde Hrsz: 151 Jelentőség: Az energetikai számításk eredményei azt mutatják, hgy az épületek villamsenergia igényének megújuló energiafrrásból való részleges vagy teljes kiszlgálása a fajlags primer energiaigények jelentős mérséklésével járna, így tvább redukálódna az üvegházhatást kzó gázk kibcsáttt mennyisége és jelentősen mérséklődnének az üzemeltetési költségek Indikátr: a megújuló energia termelés tvábbi kapacitása, MW Turizmus és rekreáció Indklás: a turizmus a XXI. század legfntsabb, legnagybb dinamikát rejtő ágazatának tekinthető. Mivel a turisztikai frgalm srán egy desztinációt vállalkzási szempntból is skan felkeresik, ezért Sajószentpéter kiemelt érdeke, hgy részt vegyen a turizmusban. A vársnak több lyan, eddig nem hasznsíttt értéke is van, amely alkalmas lehet idegenfrgalmi kre. A tervezett intézkedések ráadásul a helybeliek rekreációs, szabadidős tevékenységét is szlgálják. A vársról az elmúlt években nem jelent meg a turisztikai piacn jól hasznsítható, a település értékeit és lehetőségeit bemutató, azt az érdeklődők előtt feltáró marketingeszköz. A turisztikai frgalm várható fellendülése és flyamats növekedése ugyanakkr megköveteli, hgy az önkrmányzat szakmai és anyagi erőfrráskat áldzzn a turisztikai marketingtevékenység ellátására. A turisztikai fejlesztés kncepciójának megalktása tervezett, lehetséges tartalmi elemek többek között: - Turisztikai rendezvények lebnylítására alkalmas helyszínek alapvető infrastrukturális feltételeinek. - Bányász Emlékpark : Sprt utcában, a jelenlegi bányász emlékmű közelében zöldterület-fejlesztés, tematikus ipartörténeti park kialakítása, Szabadtéri Múzeum, interaktív ismertető táblák kihelyezése - Tematikus kulturális útvnalak kialakítása: infrmációs táblák kihelyezése az egyes látnivalókhz, tematikus rendszerben, vezetőfüzetek kialakítása. - Pipiske szabadidőpark.

43 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 43 Jelentőség: a turisztikai és rekreációs k révén: növekszik a várs fgyasztási ldalról beszedett adóbevétele a rekreációs lehetőségek fejlesztésével javul a helyben és a térségben élők egészségtudatssága, egészségi állapta A k révén javul a jelenleg alulhasznsíttt ingatlank és telkek kihasználtsága, ami javítja a várs imázsát, tőkevnzó képességét. Indikátr: attrakciónak vagy látványsságnak minősülő támgattt helyszíneken tett látgatásk számának növekedése, látgatás/év Szegregált területek Indklás: Sajószentpéteren jelenleg összesen 6 lyan terület van, ahl a szegregáltsági mutató eléri legalább a 30%-t, vagyis a szegregációval veszélyeztetett terület kritériumát. Ezek közül kettő az alacsny népességszám miatt nem tekinthető valódi szegregátumnak (nem éri el az 50 főt), 3 pedig a 35%-s értéket is meghaladja, tehát valódi szegregátumnak tekinthető. Ezek közül a vasútállmás közelében lévő, Smgyi Béla utcai szegregátum része az 1. akcióterületnek, így az tt tervezett intézkedések az akcióterületi k srán jelennek meg. Jelen hálózats intézkedés elemei tehát Fecskeszög, Újbányatelep, valamint a Daru utcai szegregátum fejlesztését fglalja magában. A várs céljai között szerepel a mélyszegénységben élők, illetve a rmák felzárkóztatását és közösségi életét segítő szft intézkedések, valamint a közösségi terek, illetve a lakáshelyzet fizikai állaptát javító infrastrukturális beruházásk megvalósításáról. A beavatkzásk a következő elemeket tartalmaznák, szegregátumnként: (a részletes intézkedési tervet az anti-szegregációs terv tartalmazza): Fecskeszög vársrészben: Mélyszegénységben élők, rmák felzárkóztatását és a szegregált élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházásk megvalósítása. Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása a fejlesztésbe, ezáltal munkalehetőségek biztsítása. A lakótelep teljes infrastrukturális, utak kialakítása, csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, közösségi ház építése, közpnti szciális blkk építése. Közösségi élet erősítésére közpark és játszótér kialakítása a Váci Mihály utcában: gyermek és felnőtt játszó eszközök, utcabútrk kihelyezése Közösségfejlesztés közösségi aktivitással: a területen élő laksság tagjaival együttműködve megvalósítani tervezett prgramk: virágsítás, parksítás, környezetrendezés, gasztrnómia, kultúra. Újbányatelep vársrészben: Mindenekelőtt szükséges vizsgálni a telepfelszámlás lehetőségét, következményeit és hatásait, a vársrész jelenlegi állaptából fakadóan. Hátránys helyzetű társadalmi csprtk felzárkóztatása, egészségtudats nevelés, közösségfejlesztés, egyéni esélyek egyenlőségének biztsítása. Települési környezet állaptának javítása, hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása a kbe. Vizsgálni szükséges a területen található, lermltt állaptú ipari terület fglalkztatást célzó rehabilitációjának megvalósíthatóságát (szciális gazdaság).

44 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 44 Lermltt ipari terület fglalkztatás növelését célzó rehabilitációja, szciális gazdaság kialakítása (vizsgálni szükséges ennek megvalósíthatóságát) Telep környezetének, utcafásítás, virágsítás, parksítás a helyiek bevnásával Daru utcai szegregátumban. Telep környezetének, utcafásítás, virágsítás, parksítás a helyiek bevnásával. Infrastrukturális fejlesztés: útfelújítás. Minden szegregátumban: Közösségi, szemléletfrmáló prgramk, munkaerő-piacra való visszajutást segítő képzési és tematikus prgramk (részletesen az anti-szegregációs terv fglalkzik velük). Itt fnts megjegyezni, hgy a közösségi prgramk azkn a területeken élőknek is segítséget kívánnak nyújtani, amelyek a laksságszám alacsny értéke miatt nem tekinthetők szegregátumnak, de az tt uralkdó negatív flyamatk felszámlása ugyanúgy fnts. Jelentőség: a tervezett intézkedések hálózats módn kapcslódnak egymáshz, így az egyes szegregátumk közvetve és közvetlenül is javítja a másik szegregátumk közösségi jellegű fejlődését, valamint a várs egészére is hatással vannak. A szegregált élethelyzetek hsszú időtávban történő megszüntetése javítja a település élhetőségét, imázsát, ennélfgva annak tőkevnzó képességét. A lermltt területek közül több is (Fecskeszög, valamint az 2. számú akcióterületen fekvő Smgyi Béla utcai szegregátum) várskapu funkcióban van, vagyis a vársba érkezők (gépkcsin vagy vnattal) már eleve rssz állaptú területek látványával találkznak. Ezek fejlesztésével javul a várs miliője, ami a turisztikai költésre is pzitív hatással lesz. Indikátr: a prgram eredményeként ktatási, képzési, egészségügyi, munkaerő-piaci és lakhatási prgramkban résztvevők száma, fő Csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése Indklás: Sajószentpéter jelentős részét egy-egy felhőszakadás esetén elönti a csapadékvíz, ezzel veszélyeztetve a lakóingatlankat. A jelenlegi szikkasztó jellegű földárkk nem vezetik el a csapadékvizet a befgadókba és egy idő után nem bírják elszikkasztani a vizet. A beavatkzás keretében, legalább hárm ütemben burklt árkk készülnének, amelyeken keresztül a lehulltt csapadékvíz befgadókba, zárt csapadékcsatrnákba, illetve a Harica-patakba lesz vezetve. A vízvisszatartás érdekében azn a helyen, ahl a befgadó a Harica-patak, a burklt árkra csapadékvíz tárlókat tervez építeni a várs. Az I. ütemben a várs délkeleti részének csapadékvíz-elvezetése valósulna meg. A II. ütem srán a Nyugati vársrész utcáinak környezetvédelmi célú várható, míg a III. ütem a Kertvárs vársrész nyugati felét fgja érinteni. A stratégiai időszakban reálisan az I. ütem megvalósítása érintené: tervezett, mely az alábbi utcákat I. öblözet: Barss Gábr utca, Pzsnyi utca, Zója utca, Bükkalja utca, Rózsa utca

45 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 45 II. öblözet: Barss Gábr utca, Déryné utca, Alktmány utca, Tizeshnvéd utca, Rácz Ádám utca, Brsvezér utca, Bükkalja utca, Pécsi Sándr utca, Péch Antal utca, Harica utca III. öblözet: Vörösmarty utca, Kurucz utca, Gagarin utca Jelentőség: a vízelvezető rendszer fejlesztésével a várs épített környezete, miliője is javul, így közvetve jó hatással bír a település társadalmi életére és tőkevnzó képességére is. Indikátr: bel- és csapadékvíz-védelmi létesítmények hssza, m Óvdák infrastrukturális Indklás: A közpnti óvda és két tagóvdájának épületea krábbi években részlegesen felújításra került, de a krszerű, gyermekbarát környezet kialakításáhz szükséges a szlgáltatásk minőségi. Az elavult fűtési és világítási rendszerek, a skéves, elhasználódtt burklatk, berendezések és külső kerítések cseréje szükséges a biztnságs és krszerű környezet kialakításáhz. A knyhák felújítása a higiénikus és krszerű táplálkzás lehetőségét biztsítja az óvdás gyermekek számára. A szabadidő egészséges és tartalmas eltöltéséhez az erős napsütés, vagy eső esetén is szabadban tölthető időt kívánunk biztsítani az óvdák számára fedett teraszk kiépítésével. A gyermekek szín és frmavilágának, valamint mzgáskultúrájának érdekében az udvark felújítása, játékk beszerzése tervezett.. Fejlesztéssel érintett óvdák: - Harica úti Közpnti Óvda - Semmelweis utcai Tagóvda - Móra Ferenc utcai Tagóvda Jelentőség: a fejlesztés révén biztsítható az óvdás krú gyermekek megfelelő fizikai, mentális és szellemi nevelése. Közvetett hatás, hgy a megfelelő színvnalú szlgáltatást nyújtó óvdákba a helyben élők nagybb biztnsággal adják be gyermekeiket. Indikátr: fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztsító férőhelyek száma, db Pntszerű k Zöldmezős ipari terület kialakítása Indklás: a tervezett, és a várs reményei szerint belátható időn belül megépülő elkerülő út közelében, valamint a csemetekert területén lehetne ipari, termelő funkciókat befgadó területet kialakítani. A részben hazai és nemzetközi nagyvállalatkat, részben hazai és nemzetközi kis- és középvállalatkat egyaránt fgadni kívánó ipari terület kialakítására és működtetésére nagy szükség lenne, mivel a várs és környezete több évtizede negatív társadalmi és gazdasági flyamatktól terhelt válságövezetnek számít, magas munkanélküliséggel és alacsny fglalkztatással. Az ipari park kialakításáhz szükséges terület elviekben rendelkezésre áll,

46 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 46 visznt a döntés meghzatalát ezen keresztül a fejlesztés megvalósítását is önkrmányzatn kívül álló prblémák gátlják: az elkerülő út megépítéséhez krmányzati döntés szükséges a csemetekert területe Misklc Várs Önkrmányzatának tulajdnában van Az ún. Brsdi tengely jelentősebb települései közül csak a Sajó-völgy települései - a járásszékhely Kazincbarcika, Sajószentpéter, velük együtt a legnagybb gazdálkdó BrsdChem Zrt. rendelkeznek nagybb zöldmezős beruházás megvalósítására alkalmas területtel. E célra legalkalmasabb terület a tervezett elkerülő út már jelenleg is meglévő körfrgalmú csmópntja mellett lévő a Településszerkezeti Tervben már eleve gazdasági funkciójú, közel 70 ha-s ún. Csemetekert. Az ingatlan visznt Misklc Megyei Jgú Várs Önkrmányzata tulajdnában van, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Jelentőség: Az iparterület működése javíthatja a várs és környezete fglalkztatttsági mutatóit, növelheti bevételeit. Indikátr: a fejlesztett és újnnan létesített iparterületek és ipari parkk területe, ha Kristály Étterem közétkeztetési célú Indklás: a településen a szciális étkeztetést, valamint a közétkeztetési feladatkat nnprfit kft. látja el. Az 1980-as évek közepén épült épület még nem esett át teljes felújításn, gépészeti rendszere, knyhatechnlógiája elavult, üzemeltetése pazarló. A knyha szellőzőrendszere szinte használhatatlan, aminek következtében az épület belső tereit túl nagy páraterhelés éri. A burklatk több helyen már javításra kerültek, de a biztnságs munkavégzés érdekében szükségessé vált a teljes burklat cseréje is. Az épület akadálymentes megközelítése és használata nem biztsíttt. Tervezett legfntsabb beavatkzásk: - az épület belső felújítása, - knyhatechnlógiai eszközök cseréje, krszerűsítése, - energetikai krszerűsítés, - akadálymentesítés. Jelentőség: A felújítás után lehetőség lesz a menüválasztás biztsítására, valamint az adagszám emelésére, a krszerű, speciális és egészséges táplálkzás megteremtésére, javítására. Indikátr: támgatásban részesülő vállalkzásk száma Hajléktalanszálló kialakítása Indklás: a vársban megldatlan prbléma a mélyszegénységben lévő, a társadalmból kiszakadt egyének elhelyezésének kérdése. Ennek megldására a várs egy lyan közösségi intézmény kialakítására lenne szükség, ahl lehetőség van tisztálkdásra, közösségi prgramkra, valamint éjszakai szálláslehetőségre egyaránt. Jelentőség: szciális biztnság növekedése. Bölcsőde Indklás: A bölcsőde épület kialakításánál nem készült el a játszóudvar. A krábban isklaként működő épület sprtpályája és egyéb alépítmények megmaradtak a területen, amely egy humuszréteg brítást kaptt. Esős idő alkalmával a lejtős terepről leflyó víz és az udvari

47 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 47 burklatn összegyűlő csapadék használhatatlanná teszi a játszóudvart, még az eső megszűnése után is. A gyermekek egészséges és haszns szabadidő eltöltéséhez szükséges az udvar megfelelő kialakítása, mzgásfejlesztésükhöz játékk telepítése. Az esőzések miatt megsérült támfali lábazatk javítása is szükségszerű. Jelentőség: a fejlesztés révén biztsítható a bölcsődés krú kisgyermekek megfelelő fizikai, mentális és szellemi nevelése. Közvetett hatás, hgy a megfelelő színvnalú szlgáltatást nyújtó bölcsődébe a helyben élők nagybb biztnsággal adják be gyermekeiket, a munkalehetőségek betöltése reményében. Indikátr: fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztsító férőhelyek száma, db Kulturális és közösségi célú k Indklás: A közösségszervezési és fejlesztési, identitást erősítő, az összetartzást elősegítő tevékenységek befgadására alkalmas kulturális és közösségi infrastruktúra, bővítése, ehhez kapcslódóan a kulturális-, sprt és ismeretszerző prgramkínálat növelése. Fejlesztéssel érintett intézmények lehetséges köre: Szepesi Gusztáv Vársi Stadin HRSZ.: 930/1 Közösségi Ház Dusnk HRSZ.: 2784/1 Lévay József Vársi Könyvtár HRSZ.: 632 Petőfi Sándr Művelődési Ház HRSZ.: 931 Jelentősége: Nő a várs turisztikai vnzereje, a mikrkörzet kulturális életében betöltött közpnti szerepe, erősödik az intézményi, civil és gazdasági szféra együttműködése. Indikátr: felújíttt közösségi terek száma Az egyes k integráltságának vizsgálata Az 5. táblázat azt mutatja be, hgy a vársban tervezett k milyen módn és milyen mértékben hatnak egymásra. A mátrixban a 2-es érték erős kapcslódást jelöl, az 1-es gyenge integráltságt, míg a 0 értékek a kapcslat hiányát, vagy gyengeségét mutatják.

48 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: az egyes intézkedések egymásra hatásának vizsgálata 1. akcióterüle t 2. akcióter ület 3. akcióter ület 4. akcióter ület Hálózats intézkedések Pntszerű k Vlt üveggyári lerakó rehabilitációja Feltáró utak építése Közösségi tér Iblyatelepen Közösségi terek Vasútállmás rendbetétele Szciális közösségépítés Szlgáltató közpnt kialakítása Közösségi terek létesítése Tanösvény létrehzása Kálvin tér II. ütem Közösségvezérelt zöldfelület-fejlesztés Körfrgalmú csmópnt kialakítása Kerékpárút-hálózat Szegregált területek szciális jellegű Turizmus és rekreáció Önkrmányzati épületek energiaracinalizálása Napelempark kialakítása Közúti közlekedés Csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése Óvdák infrastrukturális Zöldmezős ipari terület kialakítása Kristály Étterem közétkeztetési célú Hajléktalanszálló kialakítása Bölcsőde Kulturális és közösségi célú k 1. akcióterület 2. akcióterület 3. akcióterület Vlt üveggyári lerakó rehabilitációja Feltáró utak építése Közösségi tér Iblyatelepen Közösségi terek Vasútállmás rendbetétele Szciális közösségépítés Szlgáltató közpnt kialakítása Közösségi terek létesítése Tanösvény létrehzása Kálvin tér II. ütem

49 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája Közösségvezérelt zöldfelület-fejlesztés akcióterület Körfrgalmú csmópnt kialakítása Hálózats Kerékpárút-hálózat intézkedések Szegregált területek szciális jellegű Turizmus és rekreáció Önkrmányzati épületek energiaracinalizálása Napelempark kialakítása Közúti közlekedés Csapadékíz-elvezető rendszer kiépítése Óvdák infrastrukturális Pntszerű k Zöldmezős ipari terület kialakítása Kristály Étterem közétkeztetési célú Hajléktalanszálló kialakítása Bölcsőde Kulturális és közösségi célú k

50 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája A tervezett k illeszkedése a stratégia céljaihz 6. táblázat: Stratégiai célk és beavatkzásk kapcslata Középtávú tematikus célk Akcióterületi beavatkzásk Hálózats intézkedések Pntszerű k Helyi gazdaság erősítése Fglalkztatás bővítése Közösségi élet erősítése Szegregált területek Feltáró utak építése (1. akcióterület) Tanösvény létrehzása (3. akcióterület) Szciális közösségépítés (1. akcióterület) Közösségi tér Iblyatelepen (1. akcióterület) Közösségi terek (2. akcióterület) Szlgáltató közpnt kialakítása (3. akcióterület) Közösségi terek létesítése (3. akcióterület) Kálvin tér II. ütem (4. akcióterület) Közösségvezérelt zöldfelületfejlesztés (4. akcióterület) Közösségi terek (2. akcióterület) Vasútállmás rendbetétele (2. akcióterület) Szciális közösségépítés (2. akcióterület) Turizmus és rekreáció Napelempark kialakítása Közúti közlekedés Szegregált területek szciális jellegű Turizmus és rekreáció Óvdák infrastrukturális Kerékpárút-hálózat Szegregált területek szciális jellegű Turizmus és rekreáció Óvdák infrastrukturális Szegregált területek szciális jellegű Közúti közlekedés Zöldmezős ipari terület kialakítása Kristály Étterem közétkeztetési célú Bölcsőde Kristály Étterem közétkeztetési célú Hajléktalanszálló kialakítása Bölcsőde

51 2024. I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 51 Hálózati infrastruktúra Ingatlanfejleszté s Zöldfelületi rendszer Környezeti hatéknyság erősítése Feltáró utak építése (1. akcióterület) Vasútállmás rendbetétele (2. akcióterület) Körfrgalmú csmópnt kialakítása (4. akcióterület) Közösségi terek (2. akcióterület) Szlgáltató közpnt kialakítása (3. akcióterület) Vlt üveggyári lerakó rehabilitációja (1. akcióterület) Közösségi tér Iblyatelepen (1. akcióterület) Közösségi terek (2. akcióterület) Közösségi terek létesítése (3. akcióterület) Tanösvény létrehzása (3. akcióterület) Kálvin tér II. ütem (4. akcióterület) Közösségvezérelt zöldfelületfejlesztés (4. akcióterület) Vlt üveggyári lerakó rehabilitációja (1. akcióterület) Kerékpárút-hálózat Közúti közlekedés Csapadékvízelvezető rendszer kiépítése Önkrmányzati épületek energiaracinalizálás a Turizmus és rekreáció Csapadékvízelvezető rendszer kiépítése Kerékpárút-hálózat Önkrmányzati épületek energiaracinalizálás a Napelempark kialakítása Csapadékvízelvezető rendszer kiépítése Zöldmezős ipari terület kialakítása Kristály Étterem közétkeztetési célú 4.5 A k ütemezése 7. táblázat: a k ütemezése Fejlesztések

52 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája akcióterület 1 Vlt üveggyári lerakó rehabilitációja Feltáró utak építése Közösségi tér Iblyatelepen 2. akcióterület Közösségi terek Vasútállmás rendbetétele Szciális közösségépítése 3. akcióterület Szlgáltató közpnt kialakítása Közösségi terek létesítése Tanösvény létrehzása 4. akcióterület Kálvin-tér II. ütem Közösségvezérelt zöldfelület-fejlesztés Körfrgalmú csmópnt kialakítása Hálózats intézkedések Kerékpárút-hálózat Szegregált területek szciális jellegű Turizmus és rekreáció Önkrmányzati épületek energiaracinalizálása Napelempark kialakítása Közúti közlekedés Csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése Óvdák infrastrukturális Pntszerű k Zöldmezős ipari terület kialakítása Kristály Étterem közétkeztetési célú Hajléktalanszálló kialakítása Bölcsőde Kulturális és közösségi célú k

53 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az akcióterületi k vázlats pénzügyi terve A várs az ITS készítésének időszakában millió Ft összegű beavatkzást készített elő a 2016 és 2023 közötti időszakra. Ennek 39,56%-a akcióterületi, 41,84%-a akcióterületen kívüli hálózats, 18,60%-a pntszerű fejlesztést jelent, mely a ciklus srán az új pályázatk megjelenésével tvább bővülhet. A várs anyagi lehetőségei hiányában a k, beavatkzásk megvalósításáhz külső, pályázat útján elérhető frráskat kénytelen behzni, amely a következők lehetnek: Európai Uniós pályázati frrásk: a célk megvalósulásáhz kiemelten a Területfejlesztési Operatív Prgram, a Környezet és Energiahatéknyság Operatív Prgram és az Emberi Erőfrrás-fejlesztési Operatív Prgramból, INTERREG Prgram illetve gazdaságfejlesztés terén a Gazdaság és Innváció Operatív prgramból szükséges frráskat lehívni. Állami szintű frrásk: minisztériumi pályázatk, amely egy-egy beavatkzás sikerességét szlgálja. Elsősrban szft jelentőségű, illetve kis léptékű k srán van jelentősége. Civil pályázati alapk: svájci és nrvég együttműködésből szerzett frrásk, főleg szft jellegű tevékenységekre. Saját erő: egyrészt a legtöbb pályázat megköveteli biznys mértékű saját frrás meglétét, másrészt az önkrmányzat maga is hzzá kíván önerejéből járulni a célk megvalósulásáhz. Ez általában kisebb hrderejű, esetleg szft jellegű tevékenységek finanszírzásában lehet releváns. 8. táblázat A tervezett k vázlats pénzügyi terve Intézkedések Tervezett költség (millió Ft) 1. akcióterület Lehetséges frrásk Vlt üveggyári lerakó rehabilitációja 600 TOP Barnamezős területek rehabilitációja Feltáró utak építése 70 TOP Barnamezős területek rehabilitációja Közösségi tér Iblyatelepen 25 TOP Barnamezős területek rehabilitációja 2. akcióterület Közösségi terek 120 Egyéb pályázati frrásk Vasútállmás környezetének rendbetétele 2 Közfglalkztatási prgramk, saját frrás Szciális közösségépítés 15 EFOP Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás EFOP 2.3 Területi hátrányk felszámlása kmplex prgramkkal 3. akcióterület Szlgáltató közpnt kialakítása 152 TOP Zöld várs kialakítása Közösségi terek létesítése 228 TOP Zöld várs kialakítása

54 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 54 Tanösvény létrehzása 20 TOP Társadalmi és környezeti szempntból fenntartható turizmusfejlesztés 4. akcióterület Kálvin tér II. ütem 30 Egyéb pályázati frrásk Közösségvezérelt zöldfelületfejlesztés Körfrgalmú csmópnt kialakítása 150 TOP Szciális alapszlgáltatásk infrastruktúrájának bővítése, 168 TOP Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Hálózats intézkedések Kerékpárút-hálózat 294 TOP Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Szegregált területek szciális jellegű 150 EFOP Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás EFOP 2.3 Területi hátrányk felszámlása kmplex prgramkkal Minisztériumi szintű pályázatk Civil frrásalapk Turizmus és rekreáció 300 TOP Társadalmi és környezeti szempntból fenntartható turizmusfejlesztés Önkrmányzati épületek energiaracinalizálása 200 TOP Önkrmányzati épületek energetikai krszerűsítése Napelempark kialakítása 108 TOP Önkrmányzatk által vezérelt, a helyi adttságkhz illeszkedő, megújuló energiafrrásk kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, kmplex fejlesztési prgramk keretében Közúti közlekedés 230 TOP Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Egyéb pályázati frrásk Csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése Óvdák infrastrukturális Zöldmezős ipari terület kialakítása 300 TOP Települési környezetvédelmi infrastruktúrak 170 TOP A fglalkztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszlgáltatásk fejlesztésével Pntszerű k 150 TOP Ipari parkk, iparterületek

55 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 55 Kristály Étterem közétkeztetési célú 200 TOP Helyi gazdaságfejlesztés Hajléktalanszálló kialakítása 50 EFOP Társadalmi együttélés erősítése Bölcsőde 50 TOP A fglalkztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszlgáltatásk fejlesztésével Kulturális és közösségi célú k 600 TOP-CLLD, INTERREG, EFOP

56 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 56 5 Anti-szegregációs prgram 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Sajószentpéter Várs Önkrmányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez a Közpnti Statisztikai Hivataltól adatszlgáltatást kért a várs szegregátumaira vnatkzóan. A szegregátumk lehatárlását a KSH a 314/2012 (XI.8) Krmányrendelet alapján megfgalmaztt kritériumk alapján végezte el. Ennek alapján szegregátumnak tekinthető az az összefüggő, utcákkal lehatárlható terület, amelyben a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya eléri vagy meghaladja a 30%-t, illetve a terület népessége meghaladja az 50 főt. A szegregációs mutató 30 és 35% közötti értékénél szegregációval veszélyeztetett, 35% feletti értékénél szegregált terület meghatárzás alkalmazandó. Az adatszlgáltatás eredményeként a vársban 6 lyan terület határlható le, amelyen a szegregációs mutató eléri vagy meghaladja a 30%-t. Ezek közül 4 területen a népesség eléri vagy meghaladja az 50 főt, így tényleges szegregátumnak tekinthetők. A maradék két terület kis mérete miatt nem rendelkezik 50 főnél nagybb népességgel, így, bár fejlesztésük fnts, és vársközpnthz való közelségük miatt ptenciális veszélyt jelent, a szegregációs elemzésben csak krlátzttan szerepelnek. A négy szegregált terület közül az egyik esetében a szegregációs mutató nem éri el a 35%-t (bár alig marad el tőle), ezért ez szegregációval veszélyeztetett területnek számít (Újbányatelep). Hárm területen visznt eléri, illetve meghaladja a szegregációs mutató a 35%-t, ezek tényleges, valódi szegregátumk. Ezek közül a 1. számmal jelölt Fecskeszög és 2. számú Daru utcai szegregátum már krábban, az IVS 2008-ban elfgadtt váltzatában is szegregátumként szerepelt, a 3. számmal jelölt terület (Smgyi Béla utca) visznt új szegregált területként jelent meg a várs térképén (IVS-ben még csak szegregációval veszélyeztetett területként tüntették fel).

57 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 57 Szegregátum 1. Lehatárlás: Eperjesi u. - belterületi határ - Bartók B. u. - Eperjesi u. - Váci M. u. - Sajó - Wesselényi u. - Munkácsi M. u. - Wesselényi u (Fecskeszög vársrész). Társadalm (demgráfia): Lakónépesség száma: 1181 fő, a várs népességének 9,83%-a Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya: 32,3% (vársi átlag 16,0%); Lakónépességen belüli évesek aránya: 58,9% (vársi átlag 62,3 %); Lakónépességen belül 60-X évesek aránya: 8,7% (vársi átlag 21,7%).

58 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 58 Társadalm (fglalkztatttság/segélyezés): Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül: 84,2% (vársi átlag 47,5%); Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül (szegregációs mutató): 54,2%; Fglalkztatttak aránya a éves népességen belül: 15,0% (vársi átlag 48,9%); Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya: 73,5 (vársi átlag 44,2%); Alacsny presztízsű fglalkztatási csprtkban fglalkztatttak aránya: 71,2% (vársi átlag 45,8%); Gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül:76,6% (vársi áltag 57,7%); Munkanélküliségi ráta: 59,8% (vársi átlag 20,9%); Tartós munkanélküliek aránya: 36,2% (vársi átlag 11,0%); Lakáshelyzet: Lakásállmány: 325 db a várs teljes lakásállmányának 7,12%-a; Alacsny kmfrt fkzatú lakásk aránya: 48,9%, összesen 159 lakás (vársi átlag 11,5%); Kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül: 42,8% összesen 139 lakás (vársi átlag 9,3%); Egyszbás lakásk aránya a laktt lakáskn belül: 24,7%, összesen 80 lakás (vársi átlag 7,0%). Szlgáltatáskhz való hzzáférés: Épített környezet: A környéken semmilyen szlgáltatás nem áll a laksság rendelkezésére. A területen a vezetékes ivóvízhálózat részben kiépített, a szennyvízcsatrnahálózat hiányzik. A közvilágítás minden utcában megldtt. A lakssági hulladékszállítás megldtt. A lakóépületek állaga erősen lermltt, különösen a vársrész északi végében. Megközelíthetősége megfelelő, de az utak állapta erősen lermltt, több útszakasz burklatlan. Szegregátum 2.

59 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 59 Lehatárlás: Daru u. - Csurgai Á. u. - Gyöngyvirág u. Társadalm (demgráfia): Lakónépesség száma: 76, várs laksságának 0,63%-a Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya: 22,4% (vársi átlag 16,0%); Lakónépességen belüli évesek aránya: 67,1% (vársi átlag 62,3%); Lakónépességen belül 60-X évesek aránya: 10,5% (vársi átlag 21,7%). Társadalm (fglalkztatttság/segélyezés): Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül: 66,7% (vársi átlag 47,5%); Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül (szegregációs mutató): 35,3% (vársi átlag 14,8%); Fglalkztatttak aránya a éves népességen belül: 32,7% (vársi átlag 48,9%); Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya: 52,2% (vársi átlag 44,2%); Alacsny presztízsű fglalkztatási csprtkban fglalkztatttak aránya: 52,9% (vársi átlag 45,8%); Gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül: 64,5% (vársi átlag 57,7%); Munkanélküliségi ráta: 37,0% (vársi átlag 20,9%); Tartós munkanélküliek aránya: 18,5% (vársi átlag 11,0%);. Lakáshelyzet: Lakásállmány: 18 db, a várs lakásállmányának 0,39%-a; Alacsny kmfrt fkzatú lakásk aránya: 16,7%, összesen 3 lakás;

60 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 60 Kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül: 11,8%, összesen 2 lakás; Egyszbás lakásk aránya a laktt lakáskn belül: 0,0%. Szlgáltatáskhz való hzzáférés: A környéken semmilyen szlgáltatás nem áll a laksság rendelkezésére. Közelében halad a 26. számú út vársból kivezető szakasza, amelynek mentén főleg közlekedési jellegű szlgáltatók (üzemanyagtöltő állmás, autószerviz, értékesítés) telepedtek meg. Épített környezet: Minden utcában van vezetékes ivóvíz és szennyvízhálózat. Minden utcában megldtt a közvilágítás. A lakssági hulladékszállítás megldtt. Megközelíthetősége jó, utak állapta megfelelő. Szegregátum 3. Lehatárlás: vasút - Bercsényi u. - Semmelweis u. - Smgyi B. u. Társadalm (demgráfia): Lakónépesség száma: 68, a várs laksságának 0,57%-a Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya: 19,1% (vársi átlag 16,0%); Lakónépességen belüli évesek aránya: 52,9% (vársi átlag 62,3%); Lakónépességen belül 60-X évesek aránya: 27,9% (vársi átlag 21,7%). Társadalm (fglalkztatttság/segélyezés): Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül: 69,4% (vársi átlag 47,5%);

61 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 61 Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül (szegregációs mutató): 36,1% (vársi átlag 14,8%); Fglalkztatttak aránya a éves népességen belül: 27,5% (vársi átlag 48,9%); Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya: 66,7% (vársi átlag 44,2%); Alacsny presztízsű fglalkztatási csprtkban fglalkztatttak aránya: 81,8% (vársi átlag 45,8%); Gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül: 60,3% (vársi átlag 57,7%); Munkanélküliségi ráta: 59,3% (vársi átlag 20,9%); Tartós munkanélküliek aránya: 33,3% (vársi átlag 11,0%);. Lakáshelyzet: Lakásállmány: 28 db, a várs teljes lakásállmányának 0,61%-a; Alacsny kmfrt fkzatú lakásk aránya: 50,0%, összesen 14 db; Kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül: 46,2%, összesen 13 lakás; Egyszbás lakásk aránya a laktt lakáskn belül: 34,6%, összesen 9 lakás. Szlgáltatáskhz való hzzáférés: A szegregátum a várs mdern közpntja közelében fekszik, ezért környékén több szlgáltatás megtalálható. A 26. számú főút vársn átvezető szakasza a terület közelében halad, ahl a Rendőrség, az rvsi rendelő és a járóbeteg szakellátást is nyújtó Gyógyító-Megelőző Intézmény is található. A szegregátum közvetlen közelében óvda, illetve szciális intézmény működik. Északnyugati végében található a várs vasútállmása. Épített környezet: Minden utcában van vezetékes ivóvíz és szennyvízhálózat; Minden utcában megldtt a közvilágítás; A lakssági hulladékszállítás megldtt Megközelíthetősége nagyn jó, utak állapta megfelelő. Szegregátum 4.

62 SAJÓSZENTPÉTER Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája 62 Lehatárlás: Újbányatelep egyéb belterület Társadalm (demgráfia): Lakónépesség száma: 193 fő, a várs népességének 1,61%-a Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya: 28,0% (vársi átlag 16,0%); Lakónépességen belüli évesek aránya: 64,2% (vársi átlag 62,3%); Lakónépességen belül 60-X évesek aránya: 7,8% (vársi átlag 21,7%). Társadalm (fglalkztatttság/segélyezés): Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül: 75,0% (vársi átlag 47,5%); Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül (szegregációs mutató): 34,7% (vársi átlag 14,8%); Fglalkztatttak aránya a éves népességen belül: 24,0% (vársi átlag 48,9%); Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya: 67,7% (vársi átlag 44,2%); Alacsny presztízsű fglalkztatási csprtkban fglalkztatttak aránya: 83,9%(vársi átlag 45,8%); Gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül: 63,2% (vársi átlag 57,7%); Munkanélküliségi ráta: 56,3% (vársi átlag 20,9%); Tartós munkanélküliek aránya: 33,8% (vársi átlag 11,0%); Lakáshelyzet: Lakásállmány: 62 db, a várs teljes lakásállmányának 1,36%-a; Alacsny kmfrt fkzatú lakásk aránya: 59,7%, összesen 37 lakás;