BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP /13/K

Átírás

1 BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Prjekt aznsító: DAOP /13/K

2 BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA május 22. Készült: Belügyminisztérium megbízásából Prjekt aznsító: DAOP /13/K

3 STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Prjektvezető Dócsné Balgh Zsuzsanna Régiós krdinátr Tendli Krisztina Megyei krdinátr Fürstand Attila Felelős tervező Balgh Tünde (Felelős tervező helyettes) Kecskésné Lsnczi Gabriella Településtervező Balgh Tünde Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Tóthné Pcsk Katalin Településtervezési szakági szakértő közlekedési Kiss András Társadalmplitikai szakértő Berki Judit Gazdaságfejlesztési szakértő Kecskésné Lsnczi Gabriella Antiszegregációs szakértő Bernáth Péter Partnerségi szakértő Trma Gyöngyi, Jáki Mónika Környezetvédelmi szakértő Nagy Andrea Műemlékvédelmi szakértő Balgh Tünde TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Baja Várs Önkrmányzata

4 STRATÉGIA 4 Tartalmjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Vársi szintű középtávú tematikus célk Vársrészi szintű területi célk A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprjektek Hálózats prjektek Egyéb prjektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hztt intézkedések A szegregációt kzó flyamatk megváltztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregációt kzó flyamatk megváltztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés az rszágs és megyei területfejlesztési tervdkumentumkhz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dkumentumkkal való kapcslat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célk és a helyzetértékelésben bemutattt prblémák kapcslata A célk lgikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célk megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakrlt hatása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI

5 STRATÉGIA A vársfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Az ITS megvalósításának intézményi háttere A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcslódó utput és eredményindikátrk meghatárzása A mnitring rendszer működtetési mechanizmusának meghatárzása MELLÉKLETEK

6 STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Baja várs rövidített SWOT elemzése táblázat: Baja vársrészeinek lehatárlása táblázat: Vársrészek funkciói táblázat: A Vársrészek és tematikus célk összefüggése táblázat: Baja várs időszak srán megvalósítandó kulcsprjektjei főbb témakörönként táblázat: Baja várs időszak srán megvalósítandó hálózats prjektjei főbb témakörönként táblázat: Baja várs időszak srán megvalósítandó egyéb prjektjei főbb témakörönként táblázat: Stratégiai célk és prjekttípusk kapcslata táblázat: A fejlesztési elképzelések ütemezése táblázat: TOP intézkedések táblázat: A tervezett fejlesztések vázlats pénzügyi terve táblázat: Baja várs KSH által kijelölt és Baja várs által jóváhagytt szegregátumainak státusza a legsúlysabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkzásai táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkzásk és azk eredményei ( ) a vársban táblázat: Az anti-szegregációs terv hrizntális céljai és alcéljai táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azk relevanciája az egyes szegregátumkban (a szegregátumk srszámával jelölve) táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, hrizntális intézkedései táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási priritáskhz táblázat: Illeszkedés az OFTK célrendszeréhez táblázat: Baja tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célkhz táblázat: Illeszkedés az önkrmányzat gazdasági prgramjáhz táblázat: A vársi szintű középtávú tematikus célk és prblémák kapcslatai táblázat: A vársi szintű középtávú tematikus célk és adttságk kapcslatai táblázat: A vársrészi szintű területi célk és prblémák kapcslatai táblázat: A vársrészi szintű területi célk és adttságk kapcslatai táblázat: A települési célk lgikai összefüggései táblázat: A beavatkzásk lgikai összefüggései táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kckázatai táblázat: Baja Várs Önkrmányzat pályázati tevékenységének eredményessége táblázat: Tematikus célk eredményindikátrai táblázat: Területi (vársrészi célk) eredményindikátrai táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkzásk) utput indikátrai táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések utput indikátrai Ábrajegyzék 1. ábra: ITS tervezési rendszere ábra: A lakónépesség számának megszlása vársrészenként,

7 STRATÉGIA 7 3. ábra: A lakónépesség krcsprts összetétele vársrészenként, ábra: Legalacsnyabb és legmagasabb végzettségűek aránya vársrészenként, ábra: Munkanélküliségi mutatók vársrészenként, ábra: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya vársrészenként, ábra: Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Prgramjának célrendszere ábra: Jövőkép Tematikus célk Vársrészi célk ábra: Baja vársfejlesztési célrendszere ig ábra: Az ITS illeszkedése az rszágs és megyei területfejlesztési tervdkumentumkhz ábra: Baja várs Plgármesteri Hivatalának szervezeti ábrája ábra: A mnitring flyamatának összefglalása Térképjegyzék 1. térkép: Prbléma- és Értéktérkép térkép: Baja várs vársrészeinek térképi ábrázlása térkép: Akcióterületi lehatárlás Baja várs egészére térkép: 1-es számú akcióterület lehatárlása térkép: 2-es számú akcióterület lehatárlása térkép: 3-as számú akcióterület lehatárlása térkép: 4-es számú akcióterület lehatárlása térkép: 5-ös számú akcióterület lehatárlása térkép: 6-s számú akcióterület lehatárlása... 60

8 STRATÉGIA 8 1 Bevezetés ITS célja és szerepe Előzmények Stratégia felülvizsgálat indkai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (tvábbiakban ITS) a várs középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azk elérése érdekében tervezett tevékenységeket határzza meg az önkrmányzat által jóváhagytt jövőkép és hsszú távú (15-20 év) átfgó célk alapján. Az ITS célja, hgy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év vársfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Baja Várs Önkrmányzata 2008-ban készíttette el Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját (tvábbiakban IVS), melyet a 181/2008. (VI.11.) Kth. határzattal fgadtak el. Jelen dkumentum előzményeként tekinthető ez a 2008-as IVS, valamint Baja vársa esetén fnts megemlíteni az ÖKO-Baja vársfejlesztési kncepciót és a Bajai Vársfejlesztési Stratégia dkumentumt, melyekkel teljesen összhangban készült a 2008-as IVS. A Stratégia kidlgzása óta eltelt 7 évben száms külső és belső tényező együttes váltzása indklttá teszi annak felülvizsgálatát. Belső tényezők váltzásai: az IVS kidlgzása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági váltzásk (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet váltzása, demgráfiai adatkban, tendenciákban érzékelhető váltzásk), a krábbi IVS-ben fglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők váltzásai: A hazai szakplitikai és jgszabályi környezetben bekövetkezett váltzásk, illetve a as időszakra vnatkzó rszágs és megyei fejlesztésplitikai elképzelések megfgalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Krm. rendelet megalktására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jgszabályban rögzítésre került, a krábbiakhz képest bővült, váltztt. Az rszágs fejlesztési és rendezési dkumentumk, mint tervezési kereteket meghatárzó dkumentumk elfgadására, azkban történt váltzáskra (így az Nemzeti Fejlesztés Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határzattal történő elfgadására; valamint az Országs Területrendezési Terv (OTrT) február 1-jétől hatálys módsításaira. Az OFTK az rszágs fejlesztésplitika átfgó célrendszerét és középtávú (2020- ra vnatkzó) céljait fgalmazza meg, fglalkzik a várshálózat szerkezetének alakulásával, a vársfejlesztés nemzeti priritásainak felvázlásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajáts vidéki értékeit megőrző, azkra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfntsságúnak tartja, hgy a vidéki települések népségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságn túl a vidéki térségek jövője a vidéki fglalkztatást biztsító tvábbi gazdasági ágazatk fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

9 STRATÉGIA 9 Az ITS helye a tervezési rendszerben A Megyei területfejlesztési kncepciók és prgramk 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalktására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a krábbiakhz képest nagybb lehetőség nyílik a megye, a megyei jgú vársk, valamint a megye többi vársát érintő fejlesztések összehanglására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalktásra és kidlgzásra kerültek az EU közötti támgatási időszakának új támgatásplitikai célkitűzései, frráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcslódó jgszabályk: Elfgadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt célt szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a fglalkztatás, az innváció, az ktatás, a társadalmi befgadás és a klíma/energiaplitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a khéziós plitika eszközrendszerén keresztül. A khéziós plitika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támgatásával a khéziós plitika hzzájárul az EU 2020 céljaihz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfgó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a vársk fejlesztése. Az ERFA priritásainak mindegyike megvalósítható vársi környezetben, a rendelet aznban kifejezetten vársi prblémák kezelésére irányuló beruházási priritáskat is meghatárz. az EU2020-hz igazdóan kidlgzásra és Brüsszel által is elfgadásra került hazánk Partnerségi Megállapdása (2014. szeptember), amelyben Magyarrszág a időszakra vnatkzóan aznsíttta a legfntsabb kihíváskat és kitűzte a fő fejlesztési priritáskat, melyek alapvetően meghatárzzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapk frrásainak eredményes és hatékny felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapdásban fglalt irányk mentén kidlgzásra kerültek és Brüsszel által részben elfgadásra kerültek, illetve elfgadás előtt állnak a következő támgatási időszak Operatív Prgramjai. Az Operatív Prgramk közül a vársk számára az egyik legjelentősebb frráskat tartgató Terület- és Településfejlesztési Operatív Prgramhz (TOP) kapcslódóan a stratégia készítésével párhuzamsan zajlik a megyei Integrált Területi Prgramk (ITP) tervezése és ehhez kapcslódóan a vársi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes váltzása miatt - a megyei jgú vársk számára srán biztsíttt támgatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támgatási frrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztsítja, valamint szakmailag támgatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárskban (és a fővársi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása című prjekt keretében. Ennek köszönhetően az rszág összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamsan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a krábbi IVS-ek felülvizsgálata. A jgszabályi előíráskból, de a tervezési lgikából is fakadóan az ITS egy átfgó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azk egymásra épülését a 1. ábra fglalja össze.

10 STRATÉGIA ábra: ITS tervezési rendszere Frrás: Trenecn-Cwi Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatárzó dkumentumk A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Krmány rendelet a településfejlesztési kncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jgintézményekről tartalmi elvárásai; a Vársfejlesztési Kézikönyv (Másdik javíttt kiadás, NFGM január 28.) tartalmi javaslatai, szakplitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támgatására kidlgztt Útmutató a kis-, és középvársk és a fővársi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez c. módszertani dkumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jgszabályi elvárásk szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapzó vizsgálat előzte meg. A Megalapzó vizsgálat száms tématerületet elemezve, számszerű adatkra, tendenciákra támaszkdva mutatja be a várs térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alktás számára meghatárzva a várs és vársrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapzó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkdhattak a KSH évi Népszámlálás eredményeire mind a vársi, mind a vársrészi elemzések srán, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támgató TEIR ITS mdul adatállmányára. A közpnti elváráskn, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Baja Várs Önkrmányzatának infrmációszlgáltatásra: a megalapzó vizsgálat jgszabályi elvárásk szerinti kidlgzása érdekében helyi adatkra, ágazati kncepciókra, dkumentumkra; a stratégia alktás fázisában a településfejlesztési kncepcióra, a krábbi IVS-ben fglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a időszakra releváns helyi

11 STRATÉGIA 11 A stratégia eredményessége kncepciókra és prgramkra, így a közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprgramban fglaltakra, a hatálys Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés flyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai knzultációk, munkacsprt ülések, wrkshpk) keretében a helyi társadalm véleményét, elképzeléseit tartalmazó sft infrmációkra. A stratégia akkr válhat eredményessé, ha: annak segítségével Baja vársa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési ptenciálját a közötti időszakban; a célk és azk megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (prjektek) jelentős része megvalósul; az ITS a vársfejlesztés különböző szereplői közötti kmmunikáció eszközévé válik; hzzájárul ahhz, hgy a vársban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangltan valósuljanak meg; az abban fglalt kiszámítható, világs célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni. 2 Helyzetelemzés összefglalása 2.1 A vársi szintű helyzetelemzés összefglalása Baja várs a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található, a Bajai járás közpntja. A KSH január 1-jei adatk szerint a várs a régió 53 vársa közül az 5. legnagybb lakónépességű, valamint a megye másdik legnagybb vársa. A várs megyei jelentőségét mutatja, hgy Bács-Kiskun megye területfejlesztési kncepciója a települést térségi jelentőségű funkcinális közpntként definiálja 1, Kecskeméttel azns kategóriában, az rszág 31 ebbe a kategóriába srlt településével együtt. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csmópnt. Budapesttől 167 kilméterre délre található, a Duna bal partján. Hárm nagy tájegység, a Dunaártér, a Kiskunsági hmkhátság és a Felső-bácskai löszhát találkzásánál épült. A legfntsabb déli átkelőhely a Dunán. A várs elhelyezkedését tekintve a Duna bal ldali mellékágának, a Sugvicának (más néven Kamarás-Duna) a keleti partján helyezkedik el Baja belvársa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; melyeket a Petőfi-híd köt össze. A Sugvica déli végén indul a Ferenc-csatrna. A várs nyugati ldalán a Gemenci erdővel határs. A rövid felvezető alapján is egyértelműen megállapítható, hgy Baja vársa rendkívüli, már csak természeti adttságait tekintve is. A várs térségi szerepkörei Baja várs reginális alközpnt szerepet tölt be a térségben. A környező települések közül a két legnagybb várssal; Kecskeméttel és Szegeddel reginális (al)centrumk közti erősítendő kperáció állapítható meg. Kalcsával, Bácsalmással és Jánshalmával erősítendő 1 BKM TFK 96. ld.

12 STRATÉGIA 12 kistérségközpnt-közti kperáció jellemző. Péccsel és Mháccsal területfejlesztési együttműködésre építő kistérségközi kapcslat jellemzi Baját, míg a környező kisebb településekkel, úgymint, Szekszárd, Jánshalma és Bácsalmás, várs-falu relációra építő kistérségi kapcslat is kimutatható a krábban már bemutattt kistérségközpnti kperációs kapcslat mellett. Baja az rszágs vasúthálózatban reginális szerepkört tölt be. A vasúti közlekedés lgisztikai szempntból fnts tényezője a fejlődésnek. A várs fejlődésének legfőbb mtrja az a szerepkör, amit a Dunántúl és az Alföld között hídfőként, a megye D-i részén és az rszághatárkn is túlnyúló Felső-Bácskában pedig térségközpntként betölt. Emellett Baja földrajzi elhelyezkedése is kedvezőnek mndható. A Duna nyújttt előnyök miatt szeretné a település az rszágn belüli lgisztikai szerepkörét erősíteni, ennek érdekében a már meglévő kikötőjének kihasználtságát szeretné fkzni és a jövőben fejlesztéseket valósítani meg ezen a területen. Társadalm: demgráfiai visznyk és tendenciák Baján a csökkenő népesség az elvándrlás ás természetes fgyás kán - öregedő tendenciát mutat, ezzel párhuzamsan az eltarttt népesség aránya nő. A település sknemzetiségű (főleg a szerb, hrvát és német nemzetiségűek aránya magas.) 2001 óta a cigány nemzetiség létszáma kb. 2,5-szeresére nőtt, mivel hvatartzásukat többen vállalták. A külterületeken élő családk helyzete mindenképp javítandó. A képzettségi mutatók javultak, a várs biztsra veheti a fejlődés lehetőségét a humánerőfrrás területén. A munkanélküliség a legmagasabb isklai végzettséggel rendelkezőket érinti a legkevésbé. Veszélyeztetettek az elavult, vagy nem hiányszakmával rendelkezők csprtja, a középfkú végzettséggel, de nem keresett végzettséggel rendelkezők csprtja, és a szakmanélküli emberek. A tendenciák révén a civil tevékenység erősödése várható a szciális ellátáshz kapcslódóan, bár Baján a civil társadalmi jelenlét és aktivitás jelenleg is erős. A cigány nemzetiség létszámának tényleges növekedése, a külterületen élők helyzete a szciális ellátás számára jelent több feladatt. Ugyanakkr a javuló képzési mutatók a gazdaságra fejtenek ki pzitív hatást, kiváltképp, amennyiben a képzett fiatalkat a térségben lehet tartani. A képzettségi szint növelésében és a fiatalk helyben tartásában jelentős szereppel bír az Eötvös József Főiskla. Települési közösség (khézió, kultúra, hagymányk, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő A várs sknemzetiségű, így skféle és színes kultúrát hrdz, valamint a kulturális kínálatban megjelennek a kisebbségi kultúrát ápló rendezvények, ünnepségek, prgramk. A civil aktivitás, a hagymányk áplása, a kulturális intézmények aktivitása magas a vársban, a sprtélet és egész éves prgramkínálat széleskörű. Mindez pzitív hatással van mind a közösségre, mind pedig a gazdaságra is, hiszen a kulturális intézmények, a civil szervezetek, sprtegyesületek, a várs rendezvényei, prgramjai a települési khézió mellett, Baja turisztikai vnzerejét is növelik. A civil tevékenység (megjegyzendő, Bács-Kiskun megyében Baja várásában van a legtöbb regisztrált civil szervezet) pzitív hatással van a környezetvédelemre, a települési zöldfelületekre, illetve a laksság életminőségére is a lakssági akciók (pl. szemétgyűjtés, növényültetés, egészségvédelmi tájékztatók, sprtrendezvények, szűrővizsgálatk) szervezése révén.

13 STRATÉGIA 13 Intézményrendszer (közszlgáltatásk) és településüzemeltetés A vársban az egészségügyi szakellátás széles köre biztsíttt (kórházi ellátás és járóbeteg szakellátás terén egyaránt), a magánrendelések iránt is nagy az igény, ugyanakkr a házirvsi ellátás infrastruktúrája fejlesztésre szrul. Az intézmények kapacitásprblémákkal küzdenek. A kapacitásk kihasználtsága, valamint az óvdákban a HH, HHH, BTN gyermekek együtt nevelése átgndlandó. A szciális ellátás szinte minden területe magas színvnalú, a gyermekek nyári étkeztetése, számukra szabadidős prgramk szervezése nagyn fnts feladat. A várs gazdag sprtlási lehetőséget kínál (vízi sprtk, kerékpárzás, túrázás, lvaglás stb.) egész évben a családk minden tagja számára, így közvetve egészségmegőrző, egészségnevelő hatást gyakrl minden krsztály számára, melyek közül kiemelendő a gyermekek egészséges életmódjáhz való hzzájárulás. Az idősek nappali ellátása megldtt. A vársüzemeltetési feladatk rendben ellátttak, az önkrmányzat lehetőség szerint az intézmények karbantartását, felújítását is megldja. A vársüzemeltetési tevékenység magában fglalja a közlekedési létesítmények karbantartását, a zöldfelületek fenntartását, a hulladékgyűjtést is, így ezen feladatk is megldttak a településen. Gazdaság szerkezet és dinamika Baja vársa funkcinális közpnt kategóriába tartzik, a megye 11 vársával egyetemben. Gazdasági szerepkörét tekintve másdrendű gazdasági centrum. A működő vállalkzásk 1000 laksra vetített száma alapján a megye 11 járásközpntja közül a 3. helyet fglalja el. A megyéhez hasnlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás területén tevékenykedik a legtöbb vállalkzás, emellett jelentős még a szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység, az építőipar, az ipar és a mezőgazdaság. Az agrárágazatk közül a szántóföldi növénytermesztés bír kiemelt jelentőséggel. Az állattenyésztésen belül jelentős a sertéstenyésztés, a szarvasmarha, juh, a vágóbarmfi, valamint a nyúl tenyésztés is. A gyümölcs ültetvények közül kiemelendő a szőlő és ezáltal az egyre inkább nemzetközi hírű Hajós-Bajai brvidék, valamint jellemzőek az alma ültetvények. Az agrárágazat széles spektrumának összefgását a Kincses Bácska Élelmiszeripari Gazdaságfejlesztési Klaszter végzi. A térség iparában jellemző az építőipar és a mezőgazdasági terményekre építő feldlgzóipar. A térség szempntjából jelentős gazdasági vnzerővel bír az Ipari Park és az Intermdális Kikötő, amely Magyarrszág egyik legjelentősebb közfrgalmú kikötője. A turizmus jelentős szerepet tölt be a várs életében, elsősrban a gazdag épített és természeti környezet miatt, a széleskörű, váltzats, egész évben nyújttt prgramsrzatk kán. Baja skszínűségét és érdekességét mutatja az is, hgy a turizmus több ága is jelen van a településen, úgymint pl. vízi turizmus, ökturizmus, aktív turizmus, gasztrnómiai turizmus, fesztivál turizmus, vallási turizmus, lvas turizmus, kerékpárs turizmus, vadászturizmus. Vnzó érték a turisták számára a történelmi (refrmkri) belvárs, a Sugvica, a Petőfi-sziget, Nagy- Pandúr-sziget által nyújttt sprtlási, elsősrban vízhez kötődő lehetőségek. Fnts értéket képvisel a turizmus szempntjából, hgy a megyén belül regisztrált 2 TDM szervezet közül az egyik Baján található, mely Turinfrm Irdát is működtet. Befektetési szempntból a várs vnzerejét beflyásló tényező az Ipari Park, a kikötő, a határátkelő közelsége, a Főiskla jelenléte, az erős turisztikai alapk és a várs vezetésének piaci szemléletű hzzáállása a fejlesztésekhez. Hátránya, hgy a várst egy autópálya sem érinti, cél hgy ezek elérhetősége javuljn, egy 2x2 sávs út kialakításával közlekedési kapcslatt biztsításával biztsítsn a várs számára. A határmentiség ly skszr emlegetett periférikus helyzetként való megélése helyett cél, hgy a várs ezt a helyzetet előnyként kamatztassa és kihasználja az ebből adódó gazdasági lehetőségeket.

14 STRATÉGIA 14 Településrendezés A hatálys településrendezési tervet Baja Várs Önkrmányzata képviselő-testülete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 32/2002. (X.16.) Ktr. számú rendeletében (HÉSZ) és a Településszerkezeti tervről szóló 249/2002. Kth. sz. számú határzatában hagyta jóvá ban a terven kisebb módsításkat eszközölt a várs, melyek az 54/2003. (XI. 28.) Ktr. számú rendelet szerint december 1. napján léptek hatályba. Újabb nagybb módsítási eljárásra került sr 2006-ban, amelynek eredményeképpen a Településszerkezeti terv a 257/2006. Kth. számú határzattal, a HÉSZ pedig a 42/2006. (X.29.) Ktr. számú rendelettel módsult. A évben leflytattt módsítási eljárást a 8/2008. (II.29.) Ktr. számú rendelet megalktása (HÉSZ) zárta le. A településrendezési eszközök következő módsítási eljárására 2010-ben került sr. Ennek keretében a településszerkezeti terv 23 helyszínen, a szabályzási terv pedig 20 helyszínen váltztt meg. A módsításról a 2/2011. (I.27.) Kth. számú határzatával, illetve az 1/2011. (I.28.) számú önkrmányzati rendelet megalktásával döntött Baja Várs Önkrmányzata Képviselőtestülete. A évben beérkezett kezdeményezések tárgyában elindíttt módsítási eljárás lezárása a 7/2012. (III.5.) önkrmányzati rendelettel és a 75/2012. (III.1.) Kth. számú határzattal történt meg. A 360/2013. (VIII. 29.) határzattal elfgadtt szerkezeti terv módsítás és 15/2013. (IX. 2.) önkrmányzati rendelet 25 helyszínt érintett. Összességében elmndható, hgy a módsításk minden esetben az önkrmányzat, a vállalkzásk és a laksk kezdeményezései alapján történtek azn az elven, hgy a közérdek és a jgs magánérdek egyidejűleg érvényesüljön. A módsítási eljárásk indítását a várs mindig meghirdeti, hgy csatlakzhassanak hzzá azk, akiknek kérésük, indítványuk vlt. Táji és természeti adttságk A várs közigazgatási területének 80%-a a Duna bal partján található. Baja hárm nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági hmkhátság és a Felső-bácskai löszhát találkzásánál épült. Területének döntő hányada a Bácskai-síkvidék középtájn, ezen belül a Bácskai löszös síkság kistájn helyezkedik el. Nyugati területrésze a Duna menti síkság középtáj Kalcsai- Sárköz és Tlnai-Sárköz kistájaihz tartzik. A település és környékének éghajlatára a mérsékelten meleg vagy meleg, száraz és a mérsékelten száraz éghajlat jellemző. A napsütötte órák száma magas, így sk lehetőség rejlik a napenergia, mint megújuló energiafrrás felhasználása terén. A terület vízrajzi képe kettős arct mutat. A Bácskai síkvidék vízhálózata szegényes, ellenben a Duna menti síkság rendkívül gazdag felszíni vizekben. A kanyargó és ágakra szakadó Duna egykr az egész területet behálózta, mcsaras területet képezve. A várs a Duna vízgyűjtő területéhez tartzik, az északi területe a Duna-völgyi, míg déli területe a Felső-Bácska tervezési alegység részét képezi, illetve a település közigazgatási területének dunántúli része az Alsó- Duna jbb part tervezési alegységhez tartzik. Baja legjelentősebb felszíni vizei a Duna és mellékága a Sugvica. A település keleti területei inkább száraz, vízhiánys területek, míg a Duna mentén száms kisebb, nagybb vízflyás, mesterséges csatrna található:

15 STRATÉGIA 15 A település keleti külterületeinek növényzetét alapvetően a lösz és a hmk különböző arányú átmenetei határzzák meg. A térség a kitűnő talajadttságai miatt nagyrészt beszánttt. Az egykri szikes tavakat nagyrészt lecsaplták, medrüket általában szikes rét tölti ki. A Duna egykri ártere ma döntő részben ármentett és belvízmentesített kultúrtáj. A megmaradt hullámtéren található Közép-Európa legnagybb ártéri erdeje, Gemenc. A térség állatvilága Gemenc összefüggő ártéri erdejének köszönhetően rendkívül gazdag. Baja közigazgatási területe igen váltzats tájhasználati megszlást mutat. A védettséget nem élvező művelt területeken száms természetközeli állaptú rét, legelő, nádas, vízállás található, amely a helyi flóra és fauna megtartásában fnts szerepet játszik. A táji- és természeti adttságk szempntjából mindenképpen fnts kiemelni a Duna menti Sárköz területén található, fentiekben már említett, Gemenc festői szépségű ártéri világát, melynek jelentős része Baja közigazgatási területéhez tartzik. A flyószabályzásk srán a jeges árak gyrsabb levnulása, valamint a hajózás érdekében a kanyarkat átvágták, a flyót gátak közé szríttták. A medret a gyrsabban flyó víz kimélyítette, ezért a vízszintje csökkent, sőt ez a talajvízszint jelentős csökkenését eredményezte. A terület a kijelölt turistautakn, tanösvényeken szabadn látgatható. Itt húzódik az rszágs jelentőségű Rckenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvnala is. Az rszágs védelmet nem élvező természeti értékeket a várs rendezési terve vette lajstrmba, mint helyi védelemre javaslt területeket. Természetvédelmi jelentőségük miatt kezdeményezni kell e területek rszágs védelem alá helyezését, ezáltal is biztsítva megmaradásukat és a megfelelő művelési-fenntartási mód érvényesíthetőségét. Baja közigazgatási területén az Országs Területrendezési Terv alapján rszágs jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a következő főbb területeket fglalja magában: Gemenc; Harábói-csatrna és Duna közötti területek; Duna és Sugvica közötti szigetek (Petőfi-sziget, Nagy Pandúr-sziget, Kádár-sziget); a település külső vársrészei (Hmkvárs, Katnavárs, Livda); Ferenc-tápcsatrna és Igali-főcsatrna közötti külterületek. Helyi jelentőségű védelemre jelölt természeti területek: A Duna-völgyi főcsatrna és a Duna közötti (sárközi) településrész településszerkezeti- és szabályzási terven jelölt természet közeli állaptú területei (fás ligetek, gyepek, csatrnák és vizes élőhelyeik); A Nagy-Pandúr sziget Nemzeti Parkn kívüli külterületi része; Az 51. sz. úttól keletre jelölt felszíni vízgyűjtő csatrnák a medrüket kísérő vizes élőhelyekkel, gyepekkel, nádaskkal, valamint a vlt Szegedi úti hnvédségi gyakrlótér értékes gyepjei; Vaskúti út térségében fekvő értékes élőhelyek; Belterület Tóth Kálmán utca 65. alatti kert a ritka és különleges fákra és ritka lágyszárú növényfajkra tekintettel; A Ferenc-csatrna menti vizes élőhelyek észak-dél irányban elnyúló ökflysója a Vdica búcsújáró hellyel és kálváriával;

16 STRATÉGIA 16 a Bkdi úti kiránduló erdő területe. A fentieken túlmenően nagyszámú, értékes fasrral rendelkezik a várs, melyek közül az egyedi védelem alá srltakat, valamint a karaktervédelem alá srlt fasrkat, facsprtkat Baja Várs Környezetvédelmi Prgramja és településrendezési eszközei határzzák meg. Zöldfelületek Baja várs területén a környezetminőséget beflyásló zöldfelületi adttságk a kialakult belterületi zöldfelületekre, a felszíni vizeket kísérő hullámtéri zöldfelületekre, a jelentős kiterjedésű erdőterületekre tekintettel igen kedvezőek. A település erdősültsége az rszágs átlag feletti. Mindazn elemek, melyek egy település mez-klimatikus visznyát kedvezően beflyáslják (pl. víz, erdő), itt megtalálhatók. A Sugvica, a Duna, valamint a gemenci erdők közelsége, a belterület zöldfelületei pzitívan beflyáslják a lakókörnyezet minőségét, egyben váltzats lehetőségeket nyújtanak a laksság mindennapi és a hsszabb szabadidős rekreálódásáhz. A település közparkjai közül a Déri kert, a Türr István emlékpark, a Vnatkert, valamint a Petőfisziget közparkjai és valamennyi zöldfelülete területi védelem alá srlt, védett zöldfelület. A lakóterületi közcélú zöldfelületek (lakóterületi közkertek) mennyiségi és minőségi adttságaik alapján jelentősen elmaradnak a laksság szükségleteitől. A belvárs kisebb parkjai, közkertjei gndzttak, fenntartásuk megfelelő. A külső vársrészben általában szerény növényzettel, minimális felszerelési tárggyal rendelkező zöldterületeket találunk. Sk helyen üres gyep, egyenetlen felszín, gndzatlan környezet veszi körül az épületeket. A várs rendelkezik értékes, egyedi védelem és karaktervédelem alá srlt fasrállmánnyal. A temetők fásítása jellemzően hiánys. A temetők fásításának bővítésével ezen területek használati és településképi értéke, bilógiai aktivitása és ezáltal zöldfelületként a környezetre gyakrlt jótékny hatása is erősödhet. A Sugvica part várs felőli strandterülete gyepes-fás zöldfelülete alkalmas a természetes víz melletti fürdőzésre és az ehhez kapcslódó egyéb rekreálódásra. A Nagy-Pandúr szigeti sátrzó hely árnyas, fás terület. A várs két sprttelepén, a Vasvári Pál utcában és a Petőfi-szigeten lévő létesítmény területén a fásítás hiánys, aminek pótlása szintén fnts zöldfelületi fejlesztési feladatként tűzhető ki. Az egykri kemping területe elhanyaglt, a terület funkcinális és ehhez illeszkedő zöldfelületi fejlesztésre szrul. A várs lakói Duna-híd felett lévő partszakaszt szabad strandként is használják, de a kavics depóniák, építési törmeléket is tartalmazó feltöltések jelenléte aznban nemcsak a településkép, hanem a fürdőzés szempntjából sem kedvező. Száms jelentős zöldfelületi elem található a vársban, melyek közül pár területi védelem alá srlt védett zöldfelület. Általánsságban jellemző, hgy a gazdasági területek létesítményeinek telkén, a telephelyeken a kialakíttt zöldfelületek területi aránya csekély, a kialakíttt zöldfelületek bilógiai intenzitása, fásítása, gndzttsága legtöbb esetben nem éri el az elvárható, szükséges mértéket. Baján az egy laksra jutó zöldfelület nagysága elmarad a megye vársainak átlagától. Nem elégséges a várs beépített területeit tagló, a várs laksságának mindennapi pihenését szlgáló belterületi, különösen a vársközpnti zöldfelületek mennyisége és minősége, de új

17 STRATÉGIA 17 közparkk, közkertek létesítendők a vasúttól K-re fekvő vársrészekben és a gyrsan terjeszkedő D-i területeken is. Épített környezet Kiemelkedő értéke Bajának, hgy történeti vársszerkezete az eltelt évszázadk alatt szerencsésen megőrződött. A Sugvica és a Türr átvágás vizeitől frissülő belvársi szigetek, a köréjük kanyardó magasparti beépítéssel és a hajlíttt vnalvezetésű utcáknak a terep dmbrzatsságában mutatkzó, szelíd váltzatssága lépésről-lépésre élményt nyújt a vársban járónak. Bajának még abban is szerencséje vlt, hgy a nagy lakótelep-építéshez szükséges területet nem a régi vársrészek elbntásával nyerték, hanem elsősrban a krábbiakban Psványs névre hallgató, beépítetlen területet használták (ma: Újvárs ). Baja várs jelenlegi közigazgatási területén több mint száz ismert és pntsan beaznsítható régészeti lelőhely van, de a lelőhelyek tényleges száma még ennél is több lehet. A várs rendelkezik műemléki jelentőségű területtel és helyi értékvédelmi területtel. Országs védelem alatt álló épületek száma közel 50 db. Példátlanul gazdag a védett értékeknek a sra a magyar középvársk visznylatában és mintaszerű az a gndskdás, amit helyi rendeletben a várs tanúsít értékei iránt. A várs szerepel a világörökség vármánys terület övezetében (2003. évi XXVI. törvény); kimagasló értékei megfelelnek a világörökségi területre vnatkzó szakmai feltételeknek. Indklt elkezdeni a világörökségi listára való kerülés érdekében szükséges feladatkat. A vársszerkezeten a mdern kr legbántóbb beavatkzása az 51-es számú főút nymvnalának áterőltetése vlt a vársközpntn, amelynek srán többek között megszüntették a Szent Antal utca nyugalmát és zöldjét, valamint durván leszakíttták az egykri Papk templmáról (R.kat. ferences templm) a hzzá tartzó Barátk kertjét. A leginkább hiányzó szerkezeti elem az 51-es főút elkerülő szakaszának tvábbvezetése a déli rszághatár irányába, ami a történeti vársrészt tehermentesítené az átmenő frgalmtól, tvábbá az 55-ös főút északi elkerülő szakaszának megépítése és a Duna-hídfő frgalmi rendezése új vasúti aluljáróval és DVCS- (Duna-völgyi főcsatrna-) híddal, javítva a kelet-nyugati átkelést és mentesítve a lakóterületeket a közlekedés környezeti ártalmaitól. A belterületbe tartzó szigetek (Petői sziget, Nagy-Pandúr sziget) és a flyami híd Ny-i hídfőjénél kialakult üdülőterület (Duna-fürdő) és a Duna-parti iparterület is hullámtérben, tehát árvízvédelmi szempntból nem mentett területen fekszik. Az üdülőterületek bővülése a Nagy-Pandúr szigeten megállt, egyrészt a tvábbi telektömbök infrastruktúrájának kiépítetlensége, másrészt az árvízi elöntés gyakribbá válása miatt. A legnagybb lakóterületi tartalékk a várs déli részén, az ún. Hmkvárs területén kínálkznak a vlt vaskúti úti hnvédségi gyakrlóterület helyén. Közlekedési hálózat és minősége (külső és belső) A vársnak közvetlen gyrsfrgalmi úthálózati kapcslata nincsen, pedig ezt a várs nagyságrendje és térbeli elhelyezkedése indklttá tenné. Mind az M6, mind pedig az M9 autóút 20 km távlságban elérhető jelen helyzet szerint, laktt területek érintésével. Szükséges lenne a területrendezési tervekben is szereplő (Pörböly-Sükösd-Érsekcsanád) elkerülő szakaszk megépítése. Kiemelten az 51-es főút elkerülő szakaszának teljessé tételeként, fnts a hiányzó szakasz megépítése, a meglévő szakasz Szegedi úttól délre eső részének krszerűsítése, beleérve a vasút feletti közúti felüljáró megépítését is. Az 55. sz. főút északi elkerülő szakasza (északi körfrgalm és a hídfő közötti szakasz), amelynek a nymvnalát a Helyi Építési

18 STRATÉGIA 18 Szabályzat tartalmazza. A burklt önkrmányzati utcák aránya kedvező, kb. 80%, ugyanakkr a közúthálózatán a burklat állapta, minősége sk esetben beleértve az rszágs közutak belterületi szakaszait is nem megfelelő, rssz, melynek javítása kmly pénzügyi erőfrráskat igényelne. A főúthálózat elemei tekinthetők a várs legterheltebb és legprblémásabb útszakaszainak, elsősrban itt kz prblémát a gépjárműfrgalm, a hétköznapi csúcsidőszakkban a belvárs száms csmópntja a kapacitáshatárn működik. A frgalmi trlódáskat nem az utcák kapacitáshiánya, inkább a parklás lehetőségek krláts vlta kzza. Jelenleg a bajai közterületi parklók parklási díj fizetése nélkül vehetők igénybe, fizető zóna nincsen a vársban. A jelenlegi parklási rendszer nem jelent megfelelő ösztönzést a közösségi közlekedés használatára. Autóbuszs közösségi közlekedés szempntjából a várs reginális alközpntnak tekinthető. Csermák téri autóbusz végállmás jó színvnaln szlgálja ki az utaskat. A helyi tömegközlekedésben a Vnatkerti Autóbusz Állmás a vasútállmás szmszédságában található, így a vasútról és a vasútra az átszállási kapcslatk rendkívül jók (emellett a helyközi pályaudvarhz is visznylag közel található, járatszervezés, átszállási kapcslatk szempntjából ez kedvező). A tömegközlekedést előnyben részesítő intézkedések hzzájárulnának a közösségi közlekedés vnzóbbá tételéhez. Jelenleg öreg, krszerűtlen járműállmánnyal üzemel, ez szintén kedvezőtlen az utasvnzás szempntjából, hsszú távú megldására és a járműpark krszerűsítésére lenne szükség. Baja a 154-es számú Bátaszék Baja Kiskunhalas vasútvnaln helyezkedik el, mely az rszágs törzshálózat része. A 154 es számú vasútvnal az Alföld délnyugati szélét szeli át keletnyugati irányban. Országs jelentőségét az adja, hgy Magyarrszág területén Budapesttől délre csak ez a vasútvnal keresztezi a Dunát, illetve a bajai kikötő vasúti kiszlgálása innen történik. Összességében Baja elég kedvezőtlen vasúti kapcslatkkal rendelkezik, mivel csak egy alacsnyabb jelentőségű haránt irányú hálózati elem (154 es számú vasútvnal) érinti. A vnal teherfrgalma alacsny. Kerékpártárló nincs. Az állmási előtér (az autóbusz állmást leszámítva) összességében kissé rendezetlen benymást kelt. Az állmásn balesetveszélyes, keskeny, alacsny pernk találhatók. Az állmás nem akadálymentesített. Általánsságban a vasúti infrastruktúra állapta rendkívül lermltt (vágányk állapta, elavult biztsítóberendezések, stb.). Prbléma az utasfrgalmi létesítmények alacsny színvnala. Tervezett az állmásépület eredeti tervek szerinti helyreállítása. A Duna Majna Rajna víziút-rendszer másdik legjelentősebb magyarrszági kikötője található itt (rszágs közfrgalmú és határkikötő, ahl R-R és Zöld Terminál működik). A kikötő fejlesztése tekintetében cél a kmbinált szállítás dél-magyarrszági bázisának megteremtése, valamint a medencés kikötő létesítése. Baja Várs vnzáskörzetében nemzetközi és/vagy közfrgalmi repülőtér nincs. A Sugvica-parti kerékpárút szakasz a belvársig (a Petőfi hídig) az EurVel európai kerékpárs túraútvnal elvárásainak megfelelő paraméterekkel valósult meg, így újabb fnts lépés történt a reginális kerékpárs turizmus fellendítése felé. A kerékpárút flytatása a flyópartn dél felé kívánats lenne, a várs tervezi is az útvnal flytatását dél felé a flyó partján egyelőre a Petőfi-szigeten keresztül kis frgalmú utak használhatók. Kedvező külső körülmény ehhez, hgy az EurVel 6 Budapest déli rszághatár szakasz tervezését követően szándék van a Duna-menti kerékpárút ütemezett megvalósítására. Szintén a reginális kerékpárs kapcslatkat segíti északn az 51. sz. főút fejlesztése keretében elkészülő Érsekcsanád Baja kerékpárút, illetve délen a Vaskútig már elkészült szakasz. Hasnló, talán még vnzóbb lehetőséget rejtene a Duna túlparti Gemenci-erdő kerékpárs elérésének, kerékpársbarát szlgáltatásainak javítása, mely szintén csak részben vársi hatáskör, ugyanakkr támgatandó fejlesztési elképzelés lenne. A kerékpárút infrastruktúra jellemzően nem kiépített, a belterületi kerékpárs útvnalhálózat is hiánys, az elkészült szakaszk (közel 12

19 STRATÉGIA 19 km) nem alktnak összefüggő hálózatt. Mellékutcák jól kerékpárzhatóak, nincs szükség külön kerékpárútra.a kerékpársk magas részarányáhz képest a kiépített kerékpárparklók, támaszk száma alacsny. A gyalgs infrastruktúra közel 90%-a kiépített jelenleg. Az Önkrmányzat ugyanakkr fnts feladatának tartja a közútfejlesztések mellett a járdahálózat tvábbi fejlesztését, reknstrukcióját is. Közművek és elektrnikus hírközlés Az ivóvíz-hálózatba és a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcslt lakásk aránya szinte 100%-s. A szennyvíztisztító telep kihasználtsága 50% alatti, ezért képes a távlati vársi fejlesztések figyelembevételével is környező települések szennyvízének fgadására. A csapadékelvezetés Baján a víziközművek közül a legkevésbé kiépített rendszer. A várs gedéziai adttságai miatt a terület mintegy feléről a Duna közelsége ellenére sem lehet direkt gravitációs rendszeren keresztül a befgadóba juttatni az összegyűlt csapadékvizet. A burklt felületek növekedésével jelentősen lecsökkentek a természetes szikkasztófelületek, ezáltal növekedett a leflyás intenzitása. A várs és környéke bővülő gázellátási kapacitással rendelkezik. A távhőellátás területén tvábbi szabad kapacitás mutatkzik, így lehetőség van a tvábbi bővítésre. A távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a laksság részéről jelentősen csökkent. Hírközlési szlgáltatókkal a várs megfelelően elláttt, a szélessávú internet lefedettség adtt. Környezetvédelem és klímatudatsság / energiahatéknyság Baja a fkzttan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartzik. A legfelső, a felszíni szennyezésnek legjbban kitett vízadó réteg vízminőségi szempntból szennyezettnek tekinthető. A Livda területén (a várs területén itt a legmagasabb a talajvízszint) lévő talajvíz kútban a nitrit és a nitrát-szennyezés rendkívül magas. A kijelölt légszennyezettségi agglmerációk és zónák tekintetében Baja a 11. Kijelölt vársk körébe tartzik. A várs levegőminőségi állapta évről-évről javuló tendenciát mutat és jónak értékelhető. A várs levegőjének általáns pllen-szennyezettsége közepes mértékű, sajns a parlagfű pllen mértéke még mindig a nagyn magas kategóriába srlható az augusztusszeptemberi intenzív virágzás idején. A zajterhelés tekintetében dmináns zajfrrásnak tekintendő az átszelő főutak frgalma és az ipar és biznys szlgáltatásk nem kívánats zajterhelései. A vasúti zajterhelés Baján jelenleg nem jelentős. Baja várs terültén található a vlt Mészárs Lázár gépesített lövész ezred laktanya, mely katnai barnamezős terület vizuális környezetterhelést kz a laksságnak. A vársban sk prblémát kz az illegális hulladéklerakásk tömeges megjelenése és nagy területet érintő szétszórtsága. A megújuló energiák tekintetében a szélenergia kihasználására nem alkalmas Baja várs területe; a szláris energia szempntjából a fekvése kedvező. A megye állattartó telepeinek nagyságrendi megszlása alapján a szarvasmarha állmány és a sertésállmány legalább 2/3-a lyan méretű állattartó telepen van, ami lehetővé teszi bigázüzem létesítését. A Dél-alföldi régió a getermikus ptenciált tekintve kiemelkedik a többi régió közül, így Baján is érdemes vizsgálni a getermikus energiában rejlő lehetőségeket. Baja vársára vnatkzó SWOT elemzés

20 STRATÉGIA 20 Az egész vársra vnatkzó, részterületenkénti, részletes SWOT elemzést a megalapzó vizsgálat es fejezete tartalmazza. Jelen dkumentumba csak a lényegi és hangsúlys megállapításk kerültek feltüntetésre. 1. táblázat: Baja várs rövidített SWOT elemzése Erősségek A település rendelkezik bölcsődével, óvdával, általáns isklával, gimnáziummal, szakközépisklával (mg-i, gazdasági, ker.-i és vendéglátóipari), kllégiummal, felsőktatási intézménnyel (kiemelkedő a pedagógiai és műszaki fakultás) Erős helyi identitástudat/lkálpatritizmus Német, szerb, hrvát nemzetiségek erős, aktív jelenléte; német, szerb, hrvát nyelvtudás Széles spektrumú, aktív civil társadalm mind kulturális, szciális, egészségügyi és sprt területen egyaránt Baja vársa az 1. helyen áll a civil szervezetek számát tekintve Egész éven át tartó, váltzats, minőségi és minden krsztályt kielégítő települési rendezvények, prgramk Csdálats Baja prgramsrzat Sprtlási lehetőségek széles köre adtt Gazdag természeti környezet, gazdag növény és állatvilágával (Gemenci erdő, Duna, Sugvica, Petőfi sziget, Nagy-Pandúr sziget Gazdag épített környezet Közösségi és kulturális intézmények (színház, múzeum, sprtcsarnk, uszda stb.) erős jelenléte Helyi média (TV, rádió, újság) Minőségi szórakzóhelyek Baja széleskörű intézményellátást biztsít laksai és a funkcinális térségében élők számára. Legnagybb vnzáskörzettel és meghatárzó jelentőséggel az Eötvös József Főiskla és a Bajai Kórház rendelkezik, ezek az intézmények a várs számára különösen nagy értéket jelentenek és az intézményrendszer felső szintjét képviselik. Szciális ellátórendszer jó működése; a szciálplitika helyi működéséhez szükséges törvényi, rendeleti háttér megléte, a rendszer szervezeti kereteinek kiépítettsége Erős egészségügyi rendszer (járóbeteg Gyengeségek A lakónépesség flyamatsan csökken; a népesség elöregedése jellemző, az elvándrlás aránya nő (mely főleg a kvalifikált munkaerőt érinti); csökkenő gyermeklétszám A HH, HHH, SNI és BTN gyermekek növekvő aránya A tartós munkanélküliek körében szinte stagnál a nyilvántartttak száma Az erős civil szervezeti jelenlét mellett megfigyelhető ezek számának flyamats csökkenése (jgszabályi váltzásk miatt civil trv. miatt kntraszelekció megy végbe) Az infrmációáramlás javításra szrul a civil szervezeti és vállalkzói szférát érintő kérdések/lehetőségek tekintetében (pl. a jelenlegi civileket és vállalkzáskat érintő társasági adó kedvezményről skan nem tudnak) A fiatalkat nehéz bevnni a civil szervezeti munkába, kevés a fiatal önkéntes Közösségi és kulturális intézmények/terek egy része felújításra szrulnak Önkrmányzati intézmények magas rezsiköltsége megnehezíti a fenntartást; valamint a számítástechnikai infrastrukturális háttér fejlesztésre szrul Sprtlásra alkalmas közterületek felújítása szükségszerű Kevés a nyilváns illemhely a vársban Régión és megyén belüli periférikus fekvés A főútvnal a vársközpntn halad át, ezzel növelve a közlekedési zsúfltságt és szennyeződéseket A hsszú Duna-szakasz hídja kncentrált frgalmat vnz, aminek környezetkársító hatását a várs szenvedi el A várst érintő vasút minősége, kapacitása nem megfelelő A parklás kérdése hsszú ideje megldásra

21 STRATÉGIA 21 Erősségek szakellátás, kórház, magánpraxisk) A vezetők elkötelezettsége a térség társadalmigazdasági fellendítése iránt Erős gazdaságélénkítő tevékenység az önkrmányzat részéről (pl. Ipari Park, turisztikai beruházásk, útfejlesztések, vársi prgramk, fglalkztatást támgató támgatási rendszer rendeletbe fglalva) Felelős vársvezetés és vársüzemeltetés Karbantarttt közterületek Krszerű agrtechnikai rendszerek adttak Jó termőföld, rszágs átlagt meghaladó terméshzamk; Kmly turisztikai ptenciállal rendelkezik a várs: Épített és természeti értékek széles spektruma adtt, széles prgramkínálat (turizmus alapjai erősek). Gemenc a kijelölt turistautakn, tanösvényeken szabadn látgatható, itt húzódik az rszágs jelentőségű Rckenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvnala. Baja várs szerepel a világörökség vármánys terület övezetében. Baja kimagasló értékei megfelelnek a világörökségi területre vnatkzó szakmai feltételeknek. Két rszágs főút kereszteződésében helyezkedik el a várs Dunai-híd, mint fnts átkelési pnt adtt A határátkelőhöz vezető út Baján halad át (51- es út) Vasúti összeköttetéssel rendelkezik a várs Régóta meglévő és üzemelő kikötővel rszágs közfrgalmi kikötő, flyami, sprt, jacht rendelkezik, amelyhez kmly lgisztikai háttér kapcslódik Intézményrendszere és kereskedelmiszlgáltató hálózata révén nagy vnzáskörzettel rendelkezik A hazai vállalkzók jelenléte megerősödött Ipari Park, egyéb ipari területek megléte és flyamats fejlesztése Gazdasági és társadalmi téren erőteljes kapcslatk alakultak ki a határn túl élőkkel Erős építőipari és szlgáltatási szektr jelenlét vár a vársban Gyengeségek Kevés az új vállalkzás, és az új munkahely Az idegenfrgalm élénkülését az infrastruktúra hiányssága gátlja A nagy intézményhálózat fenntartása csökkenő mértékben, de jelentős ráfrdításkkal jár Autópálya nem érinti közvetlenül a várst (M5, M6, M9) Baja-Pörböly útszakasz felújításra szrul/ és az ezekkel kacslódó útszakaszk felújításra szrulnak Bérlakás állmány jelentős része felújításra szrul és kapacitáshiány mutatkzik ezen a téren A zöldmezős beruházásként tervezett új lakóés gazdasági területek a mezőgazdasági termőterületek csökkenését eredményezi Gazdaságélénkítő beruházásk szakhatóságkkal történő egyeztetése hsszadalmas A külterületi kertes területeken a lakófunkció megjelenésével a hiánys közműellátás következtében nő a környezet (talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, erózió) terhelése, veszélyeztetése A tanyák egy részének gazdálkdás nélküli, csak lakófunkciójú hasznsítása a mezőgazdasági tevékenység háttérbe szrulását tvább erősíti A tehermentesítő és elkerülő utak megvalósulásáig az rszágs utak (51. és 55. sz. utak) átmenő frgalmából eredő kibcsátásk terhelik a beépített környezetet Duna vízszintje csökken (ka a középvizi meder süllyedése) Keleti vársrészen zavaró hatást kelthetnek az iparterületek A közpnti vársrészben a Petőfi sziget, egyes vársközpnti közösségi terek és egyéb ingatlank funkcinális kihasználatlank. A Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr sziget egységes arculatú kertészeti rendezése még nem megldtt Nem elégséges a várs beépített területeit tagló, a várs laksságának mindennapi

22 STRATÉGIA 22 Erősségek K+F tevékenység alapjai (elsősrban vízügyi témában) megvannak TDM és Turinfrm Irda jelenléte ETT tagság Kmly turisztikai ptenciál Az önkrmányzat stabil vagyni helyzetben van; éves bevételek növekvő mértéke, frgalmképes vagyn jelentős Belterületen magas a kiépített utak aránya Megfelelő autóbuszs ellátttság, krszerűsített helyközi buszvégállmás a vársközpntban, és elfgadható külső vasúti kapcslatk A Sugvica-parti kerékpárút szakasz a belvársig (a Petőfi hídig) az EurVel európai kerékpárs túraútvnal elvárásainak megfelelő paraméterekkel valósult meg, így újabb fnts lépés történt a reginális kerékpárs turizmus fellendítése felé. Fejlődő és vnzó vársközpnt, gyalgsbarát flyópart A gyalgs infrastruktúra közel 90%-a kiépített jelenleg Az ivóvíz- és szennyvízhálózatba bekapcslt lakásk aránya jelentős A szennyvíztisztító telep kihasználtsága 50% alatti, ezért képes a távlati vársi fejlesztések figyelembevételével is környező települések szennyvízének fgadására. A várs és környéke bővülő gázellátási kapacitással rendelkezik. A távhőellátás területén tvábbi szabad kapacitás mutatkzik, így lehetőség van a tvábbi bővítésre. Áramszlgáltatás tekintetében jól elláttt a terület - Új 120 kv-s elektrms alállmás és vezeték létesült a közelmúltban Szláris energia szempntjából a várs fekvése kedvező. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek adttak. Gyengeségek pihenését szlgáló belterületi, különösen a vársközpnti zöldfelületek mennyisége és minősége, de új közparkk, közkeretek létesítendők a vasúttól K-re fekvő vársrészekben és a gyrsan terjeszkedő D-i területeken is A vársközpntn kívüli, meglévő zöldterületek funkcinális hiánysságai a zöldterületek használhatóságát csökkentik. A sprttelepek és a temetők fásítása jellemzően hiánys. Vannak visszamaradó, alulhasznált területek, melyek a várstestben fekszenek, értékesek és több funkcióra alkalmasak. A külterület tanyáinak lermlását az idő nem állíttta meg. Különösen a belterület-közeli IIIas és IV-es kerület zártkertjeinek épületállmánya vlt képtelen a megújulásra, ezek a területek a belterülethez visznylag közel fekszenek, épített környezetük gyenge minőségű. A belvársi bltk egy része gndkkal küszködik, nagyarányú a funkcióváltás, ezáltal flyamatsan váltzik a belvárs képe. A belterületi burklt utak minősége sk helyen rssz; hasnlóan, a várskörnyék rszágs útjainak állapta is sk helyen kedvezőtlen; a belterületen még vannak szilárd burklat nélküli utak Egyes belterületi közúti csmópntk, gyalgs vagy kerékpárs keresztezések frgalmi, közlekedésbiztnsági szempntból fejlesztésre szrulnak, kiemelten az rszágs utakn Magas a kerékpársk részaránya a helyi frgalmban, közlekedési feltételeik a javításra szrulnak. A kerékpárút infrastruktúra jellemzően nem kiépített, a belterületi kerékpárs útvnalhálózat is hiánys, az elkészült szakaszk nem alktnak összefüggő hálózatt. A kerékpársk magas részarányáhz képest a kiépített kerékpárparklók, támaszk száma is alacsny A parklás szabályzása kevéssé krlátzza a belvársba irányuló frgalmat, így értékes vársközpnti területeket használnak gépjármű tárlásra

23 STRATÉGIA 23 Erősségek Gyengeségek A reginális kerékpárs infrastruktúra fejlesztése kis lépésenként elkezdődött, de a hálózat hiánys, ami a várskörnyék kerékpárzhatóságára, kerékpárs turizmusra van elsősrban negatív hatással Az autóbusz megállóhelyi lefedettség gyenge, a megállók kiépítettsége, felszereltsége gyenge, kevéssé vnzó, a megállóhelyek fejlesztésre szrulnak Lermltt állaptú a vasúti infrastruktúra, és az állmás a várs súlypntjától távl helyezkedik el A bel- és csapadékelvezetés fejlesztésre szrul. A vársban vannak még közművekkel el nem láttt területek. Egyes helyeken elavult szennyvíz- és ivóvíz hálózat jellemző Nem hmgén elektrms hálózat; sk az elektrms légvezeték Közvilágítás egyes helyeken felújításra szrul (a közvilágítási rendszer több, mint 96%-a EDF DÉMÁSZ tulajdnban van) A vársban találhatók vizuális környezetterhelést kzó barnamezős területek. (pl. vlt Mészárs Lázár gépesített lövész ezred laktanya) A vársban sk prblémát kz az illegális hulladéklerakásk tömeges megjelenése és nagy területet érintő szétszórtsága. A nyereségrientált erdőgazdálkdás drasztikus hatással van a növénytársulásra. A természetvédelem ellenére az eredeti társulásk már csak nymkban lelhetők fel. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapn történő besrlásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Baja A - erősen veszélyeztetett település. Magas átlags évi középhőmérséklet, különösen a nyári magas hőmérséklet miatt nagy a várs belső területeinek erős felmelegedése A megújuló energiákban rejlő lehetőségek egyelőre kevéssé kihasználtak Szúnyg invázió, amennyiben a szúnygk

24 STRATÉGIA 24 Erősségek Gyengeségek elleni védekezés nem időben történik Szennyvíztisztító zavaró szaghatása mind a laksság, mind a turisták szempntjából Lehetőségek Jó letelepedési esélyek biztsítása, gazdag telekkínálat; jó minőségű vársi környezet Támgattt képzési lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek Közmunka - prgramk Gazdaságélénkítés stabil munkahelyek biztsítása Turizmus élénkítése Erős német, hrvát nyelvtudás ötvöződik/ötvözhető a szakmai tudással K+F élénkítése A civil szervezetek közötti még aktívabb együttműködés jótéknyan hat a közösségek építésére A civil szervezetek határn átnyúló kapcslatépítésének, együttműködéseinek erősítése Egészségtudats életmód erősödése Közösséget frmáló prgramk és támgatási lehetőségek Média közösséget építő tevékenysége A gazdag természeti és épített környezetben rejlő lehetőségek aktívabb kihasználása Kulturális és egyéb kikapcslódást nyújtó intézmények infrastrukturális és szlgáltatási tevékenységének fejlesztése Adókedvezmények a vállalkzási szféra számára Megújuló energiafrráskban rejlő lehetőségek kihasználása A Duna határn túli szakaszának hajózhatósága helyreállításával a nemzetközi hajófrgalm beindulása Az Európai Unió határvársaként a várs szerepe mint lgisztikai közpnt erősödhet Medencés kikötő megvalósítása révén a jelenlegi kikötő Duna-parti területének részbeni visszanyerése, a vársközpnt kinyílása a Veszélyek A népességfgyást nem sikerül megállítani; a laksság elöregedése flytatódik; az elvándrlás aránya nő A szciális ellátáskat igénybe vevők köre bővül és növekszik Vnzó külföldi munkalehetőségek - Külföld elszívó ereje (brain drain) Kedvezőtlen jgszabályi váltzásk Gazdasági növekedés lassul Gazdasági válság ismételt kialakulása Országs média közösséget rmbló tevékenysége Ptenciális Európai Uniós vagy állami támgatásk elmaradása Szervezett prgramk nem érik el a kellő hatást vagy csak egyszeri hatást érnek el A jövedelmek rszágs visznylatban alacsnyak A közpnti költségvetési támgatás mértéke csökken Periférikus helyzet tartós fennmaradása A külföldi tőkebeáramlás elmaradása Az rszágs és ezáltal a helyi - munkaerőpiaci helyzet rmlása A vállalkzáskat nehéz helyzetbe hzó rszágs szintű jgi és gazdasági szabályzórendszer alkalmazása Önkrmányzati bevételt csökkentő közpnti jgszabály-váltzásk Bevétel növekedéssel nem járó önkrmányzati feladatkat növelő jgszabályi váltzásk Belföldi turizmus más desztinációkra irányul Rngálásk, közterületek nem rendeltetésszerű használata; illegális szemétlerakók kialakulása Szélsőség időjárás rmbló ereje

25 STRATÉGIA 25 flyamra Lehetőségek Hajós-Bajai brvidék felvirágztatásával a piacjelentős bővülése Közúthálózat fejlesztése Elkerülő utak (51. sz., 55. sz.) Autópályák (M6, M9) elérését célzó infrastrukturális fejlesztések, 55. sz. út Baja-Pörböly szakasz felújítása Feltáró utak előkészítése Az M9 gyrsfrgalmi út megépítése és az ahhz való csatlakzás biztsítása Az 51-es számú főút új nymvnaln tervezett D-i szakaszának előkészítése Az 55-ös út elkerülő szakaszának megépülése, a Duna-hídfő teljes megújítása új frgalmi rendszerrel, vasúti aluljáróval 54. sz. út felújítása, ezáltal a megyeszékhely elérésének gyrsítása Az Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvnal helyreállítása A Baja-Bezdán vasútvnal visszaépítése és turisztikai fejlesztése Befektetést ösztönző eszközök vizsgálata, befektetés ösztönzési eszközök kiszélesítése A kis- és középvállalkzásk létesítését és megerősítését támgató gazdaságplitika Bővülő hazai és nemzetközi fejlesztési frrásk A nemzetiségi kapcslatk szrsabbá válása és ennek hasznsítása a gazdaság fejlesztésében Nemzeti és nemzetközi gazdaság élénkülése TDM szervezet megerősítése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztése (pl. Eurvel 6); turisztikai attrakciók fejlesztése; turisztikai szlgáltatásk fejlesztése; turizmus fellendülése, ezzel az idegenfrgalmi bevételek növekedése Önkrmányzati bevételt növelő jgszabályi váltzásk Újabb betelepülő vállalkzásk megjelenése, ezzel iparűzési adó bevételek növekedése Környezettudats nevelés fkzása Árvíz Veszélyek Elkerülő és feltáró utak építésének elmaradása Épített környezet megtartását, megújítását célzó támgatásk elmaradása A helyközi és távlsági közösségi közlekedés az állami szlgáltatóktól függ, a közlekedés finanszírzásának biznytalanságai kihathatnak a tömegközlekedési szlgáltatáskra (vlán és vasút is), illetve a frráshiány helyben a közlekedési infrastruktúra állaptmegóvását, fejlesztési lehetőségeit is krlátzhatja Növekvő gépjárműszám miatt növekvő parklási nehézségek, csökkenő kerékpárzási kedv, rmló frgalmi és környezeti állapt A közlekedési mrál rmlása Szerbia EU csatlakzásának elhúzódása a gazdasági kapcslatkat nehezíti Az apatini és más, hrvát és szerb dunai kikötők fejlesztése a bajai kikötő versenyhelyzetét rntja, elmaradó bajai beruházásk esetén piaci szerepe rmlik Alternatív energiák hasznsítását meghatárzó jgszabályi környezet kedvezőtlen alakulása Éghajlat váltzása tartós esőzések, napsütéses órák számának csökkenése Turisztikai idényre eső szúnyggyérítés engedélyeztetésének elhúzódása

26 STRATÉGIA 26 Lehetőségek Veszélyek Lehetőség a nyári gát fővédvnallá fejlesztése Régészeti lelőhelyek feltárása, jelentősebb leletek esetén, azkat bemutató helyek kialakítása A Hercegszántó-Béreg határátkelő fejlesztése segíthet a vajdasági területekkel való kapcslatk fejlődésében, lehetőséget nyújt a határn átnyúló gazdasági kapcslatk erősítésére Jelenlegi várst átszelő 51. sz. főút Deák Ferenc u. Jelky András tér közötti szakasza nagy kapacitástartalékkal rendelkezik, 2 1 sávra visszaépíthető lenne. 2x1 sávra történő átalakítása, mely a parklási prblémákat is megldaná A történelmi vársrész egyes utcáin szükséges és érdemes lenne (frgalmcsillapítási/sebességkrlátzási szándékkal is) a régi kckaköves útburklatt visszaállítani Közművek energiatakaréks fejlesztése Elektrmsenergia-tárló rendszer kialakítása az önkrmányzati energiatermelés ptimalizálására Alternatív, bilógiai módk erősítése a szúnyggyérítés megldására; valamint az időben történő intézkedés Frrás: Saját szerkesztés

27 STRATÉGIA 27 Baja várs érték- és prblématérképe 1. térkép: Prbléma- és Értéktérkép Frrás: Új-Lépték Bt.

28 STRATÉGIA A vársrészi szintű helyzetelemzés összefglalása 2. térkép: Baja várs vársrészeinek térképi ábrázlása Frrás: IVS, táblázat: Baja vársrészeinek lehatárlása Vársrész Keleti vársrész (északi rész is) Lehatárlás Nyugati határutcák: Mátra u., Tóth Kálmán u. azn része, mely a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre található, Móricz Zsigmnd u. azn része, mely a várst

29 STRATÉGIA 29 (A vasúttól keletre és a vasúti töltéstől északra eső területek): Szentistván, Katnavárs, Kiscsávly észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre fekszik, Szegedi út azn része, mely a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre van, Rudnay Gyula u., Kiscsávlyi u, Szivárvány u., Világs u., Epreskert u. Farkas u., Fácán u., Dömötör u., Dmbs u., Török u. azn része, mely a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre található; Dózsa György útnak azn része, mely a keresztező vasúti pályától északra fekszik, Bárka u., Vadvirág u., Kárász u., Pnty u., Csuka u., Gát u., Révész u., Pázsit u., Kmp u.; Határló utcák északról: Templm u., Pandúr u., Kppány u., Sárköz u., Lőrinc Barát u., Kápsztáskert u., Jbbágy u., Szent Margit u., Álms u., Hun u., Remete u., Tas vezér u., Előd u., Tálts u., Dbó István u., Nádasdy u., Jurisics Miklós u., Mártnszállási út, Vazul u., Vajk u., Bánk Bán u.; Keleti határutcák: Garibaldi u., Szántó u., Cséplő u., Kaszás u. (flytatása az 551-es északi szakasza), Trnyai Jáns u., Munkás u., Dömötör u., Karinthy u., Krúdy Gyula u., Pipacs u., Fehér u., Szivárvány u., Faluvég u., Balassa József u., Szőnyi István u., Jelky András u., Szent-Györgyi u., Éber Sándr u., Szegedi út, Krsós u., Malm u., Tóth Kálmán u., Árk u., Krsós köz, Bgrács u., Paprika u., Nyárfa u., Nyírfa u., Keleti körút; Nyugati vársrész Szentjáns, Józsefvárs, Istvánmegye, Újvárs (nem hagymánys, történelmi vársrész) A vársrész déli határutcái: Bkdi út, Nagy István u. és a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasz keresztezése, Pkrni Jáns u., és a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasz keresztezése. Nyugati határló utcák: Sugvica sr, Káplna u., Malmrév u., Vajas sr, Szentjánsi u., Gránáts u.; Határutcák északról: Kertész u., Halász u., Budai Nagy Antal u., Bdrg u., Gárdnyi Géza u., Rákóczi Ferenc u., Fehérló u., Dankó Gábr u., Dózsa György útnak azn része, mely a keresztező vasúti pályától délre található; A vársrész keleti határutcái: Német u., Török u. azn része, mely a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra található, bgár u. Keskeny u., Grassalkvich u., Raktár u., Tinódi u., Pzsny u.; Közpnti vársrész Déli határló utcák: Bezerédi Pál u., Dózsa György út - Bezerédi Pál u. és Kölcsey Ferenc utca közötti szakasza, Kádár u., Madách Imre u., Szent László u., Síp u., Sóház u., Klapka György u., Hnvéd u., Kandó Kálmán u., Nagy András u. - Kandó Kálmán utcától nyugatra lévő szakasza, Jedlik Á. u., Kdály Zltán u., Bajcsy-Zsilinszky Endre u., Vöcsök u., Cinke u., Fürj u., Csiga u., Futrinka sr; Mazsla u. Nyugati határutcák: Zrínyi Miklós u., Március 15 sétány, Oltványi

30 STRATÉGIA 30 Belvárs, Petőfi-sziget (nem hagymánys, történelmi vársrész) Imre u., Vöröshíd sétány, Majr u., Nagy András u. - Kandó Kálmán utcától keletre lévő szakasza, Ganz u.; Határutcák északról: Deszkás u., Betlen u. Táncsics Mihály u., Munkácsy Mihály u., Móra Ferenc u., Kassa u., Szab u., Újvidék u., Zsmbr u., Zenta u.; Déli vársrész Hmkvárs, Rókusvárs Szállásvárs, A vársrész keleti határutcái: Arad u., József Attila u., Szegedi út - várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Móricz Zsigmnd u. - várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső utcarésze, Tóth Kálmán u. várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Kenderes u., Cserkész u., Apród u., Tldi u., Vasvári Pál u. Deák Ferenc utcától északra lévő szakasza, Széchenyi István u., Cirfusz Ferenc u., Bartsch Samu u., Deák Ferenc u. - Cirfusz Ferenc utcától nyugatra eső szakasza, Petőfi Sándr u., Batthyány Lajs u., Kiss u., Szarvas Gábr u., Drescher Ede u., Ősz u., Damjanich u., Kinizsi Pál u. Kálvária u. és Szent Antal u. közötti szakasza, Bem József u.; Déli határutcák: Szent Antal u. Kinizsi Pál utcától északra lévő szakasza, Erdész u., Szabadság út Hunyadi Jáns utcától északra eső szakasza, Szarka u., Kereszt u., Kakas u., Hmk u. Északi határló utcák: Szeremlei u., Kökény u., Jácint u., Hmk u., Kakas u., Hunyadi Jáns u., Pacsirta u., Szabadság út - Hunyadi Jáns u., Wesselényi u. közötti szakasza, Kinizsi P. u., Szent Antal u. Kinizsi P. u., és Darázs u. közötti szakasz, Darázs u., Kálvária u. - Darázs u. és Damjanich u. közötti szakasz, Rókus u. Deák Ferenc u. és Damjanich u. közötti szakasza, Felekiné u., Pkrni Jáns u., Deák Ferenc u. Rókus u. és Vasvári Pál u. közötti szakasza, Vasvári Pál u.; A vársrész keleti határló utcái: Bajnk u., Csendes u., Szndi u., Mező u., Pkrni Jáns utcának a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Burg Ete u., Burg F. u., Erkel Ferenc u., Bellsits Bálint u., Nagy István utcának a várst észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Latinvits Zltán u., Csupr Gyula u., Bkdi út; Déli határutcák: Dr. Aszlós u., Hermann Ottó u., Tmry u., Platánfa u., Kisállmás u., Megyfa u., Kálvária u., Mathiasz Jáns u., Tessedik Sámuel u., Bereczky Máté u., Kcsis Pál út, Mészöly Gyula u., Szent Antal u., Nagy Lajs király u., Kőszegi Kárly u., Szabadság út, Vám u., Szilvafa u., Róka u., Báthry István u., Szőlő u., Szüretelő u., Venyige u., Puttnys u., Mnstri út.; Nyugati határutcák: Dália u., Liget u., Muskátli u.

31 STRATÉGIA 31 Baja állandó népességszáma a 2011-es KSH adatk szerint fő, lakónépessége fő. A lakónépesség 96 %-a belterületen, 4 %-a (1 614 fő) külterületen él. Belterületen található a lakásk 82,8 %-a, külterületen 17,2 %-a, 919 db. A külterületi lakásk 44,7 %-a alacsny kmfrtfkzatú, az itt lévő laktt lakásk 38,8 %-a kmfrt nélküli, félkmfrts vagy szükséglakás. A 2. ábra jól szemlélteti, hgy a lakónépesség legnagybb százaléka (78%) a Keleti, Nyugati és a Déli vársrészre kncentrálódik. Megemlítendő, hgy a lakófunkció erősödése tekintetében a Déli vársrészben vannak erre alkalmas területek, tehát a jövőben várhatóan ebben a vársrészben figyelhető majd meg a lakónépesség arányának növekedése. A legkevesebben a Közpnti vársrészben élnek (18%), mely alapvetően vársközpnti, közigazgatási, turisztikai funkciót tölt be, valamint a külterületen, ahl a lakónépesség mindössze 4%-a él. 2. ábra: A lakónépesség számának megszlása vársrészenként, 2011 A lakónépesség számának megszlás vársrészenként 4% 1. Keleti vársrész 18% 26% 2. Nyugati vársrész 3. Déli vársrész 23% 29% 4. Közpnti vársrész Külterület Frrás: KSH évi népszámlálási adatk alapján saját szerkesztés A lakónépesség krcsprt szerinti megszlása tekintetében megállapítható, hgy az idősebb krsztály, azaz a 60 év felettiek többsége a Közpnti vársrészben él. A fiatalabb krsztály, vélhetően a lakásépítésre szűkösen rendelkezésre álló területek kán a külső vársrészekbe költözött. A 0-14 éves krsztály aránya a vársban 13,7%, a éves krsztály aránya 60,7%, a 60 évnél idősebbek aránya 25,6%. A lakónépesség krcsprts összetételét vársrészenként a 3. ábra szemlélteti.

32 STRATÉGIA ábra: A lakónépesség krcsprts összetétele vársrészenként, 2011 KSH évi népszámlálási adatk alapján saját szerkesztés Frrás: Az aktív krúakn (15-59 évesek) belül a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya 11,1%, a felsőfkú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 20,9%. Arányaiban a legtöbb felsőfkú végzettséggel rendelkező laks a Közpnti és a Déli vársrészben található. A legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya kiemelkedően magas (34,9%) a külterületen; valamint e mutatót tekintve a belterületi laksság esetében ez az érték a Nyugati vársrészben magasabb (de nem jelentősen) a többi vársrészi aránynál. 4. ábra: Legalacsnyabb és legmagasabb végzettségűek aránya vársrészenként, 2011 Frrás: KSH évi népszámlálási adatk alapján saját szerkesztés

33 STRATÉGIA 33 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 56,9%. A munkanélküliek aránya 13,7%, a tartós munkanélküliek aránya 8,7%. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya mindegyik vársrészben kiemelkedően magas, de leginkább a külterületi lakónépességre jellemző (60,8%). A belterület esetében a Közpnti vársrészben a legmagasabb ez az arány, mely szrs összefüggésben van az ebben a vársrészben élő lakónépesség életkrával (fentiekben bemutatásra került, hgy itt a legmagasabb a 60 éven felüli lakónépesség aránya). A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya szintén a külterületen a legmagasabb, ugyanakkr a belterületen a Keleti vársrészben a legjellemzőbb. 5. ábra: Munkanélküliségi mutatók vársrészenként, 2011 Frrás: KSH évi népszámlálási adatk alapján saját szerkesztés A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők tekintetében is hasnló képet kapunk, mint a munkanélküliségi mutatók tekintetében, ugyanakkr a belterületen a Nyugati vársrészben legmagasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn (15-59 évesek) belül (42,3%). Lásd 6. ábrát. 6. ábra: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya vársrészenként, 2011 Frrás: KSH évi népszámlálási adatk alapján saját szerkesztés

34 Ipari, lgisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szlgáltatási Lakó Várs(rész) közpnti Baja Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: Vársrészek funkciói Vársrészek Funkciók Keleti vársrész (északi részt is beleértve) Nyugati vársrész Közpnti vársrész Déli vársrész dmináns funkció kiegészítő funkció A 3. táblázat jól szemlélteti, miszerint a keleti (amely az északi vársrészt is magában fglalja) vársrész jellemzően ipari, gazdasági, valamint lakófunkciót tölt be; a nyugati vársrész ipari, lgisztikai és szintén lakófunkciót tölt be, a közpnti vársrészben ötvöződik a legtöbb funkció, úgymint kereskedelmi-, lakó-, közösségi-, közigazgatási- stb. funkciók. A déli vársrész pedig jellemzően a lakófunkciót tölti be, valamint ez a vársrész biztsítja a kapcslatt az rszághatárral.

35 STRATÉGIA 35 3 Középtávú célk és azk összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (tvábbiakban: ITS) a település méretének, sajátsságainak és a településhálózatban betöltött szerepének, a krábbi tervek, a településfejlesztési kncepció, a településszerkezeti terv, a területfejlesztési kncepciók és prgramk, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével került kidlgzásra. Az ITS célrendszerének kidlgzása srán mind a külső, mind pedig a belső összefüggések hangsúlysak. A belső összefüggések tekintetében fnts, hgy a célk lgikai összefüggései, a helyzetértékelésben beaznsíttt prblémákra adjanak megldást, a stratégia megvalósítható legyen, valamint lyan tevékenységeket tervezzünk, amelyek a célk megvalósítását hivatttak elérni. A külső összefüggések tekintetében a stratégia illeszkedik az Európai Uniós fejlesztési stratégiákhz, prgramkhz, a hazai településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhz, az önkrmányzat gazdasági prgramjáhz, a települési környezetvédelmi prgramhz és más környezetvédelmi tervekhez, a területfejlesztési tervdkumentumkhz. A as Európai Uniós pénzügyi időszak tekintetében legmeghatárzóbb, területfejlesztési iránykat, alapelveket lefektető dkumentum az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, amelyet az Európai Bizttság 2010-ben fgadtt el. Az Európa 2020 dkumentumban meghatárztt priritáskat és célkitűzéseket figyelembe véve alktta meg az Európai Parlament és a Tanács az 1303/2013/EU rendeletet (a khéziós plitika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet), mely kijelöli a as időszak fő tematikus céljait, amelyek megvalósítása fő iránynak tekintendő az Európai Unióban. Mivel Magyarrszág európai uniós tagállam, így minden egyes fejlesztési dkumentumnak illeszkednie kell ehhez a fő dkumentumhz, mind nemzeti, mind megyei szinten. A vársi szintű Stratégiai célknak is összhangban kell, hgy legyenek az uniós célkkal annak érdekében, hgy Magyarrszág teljesíteni tudja vállalásait és Európa a kijelölt irányk mentén fejlődjön. A közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet által rögzített 11 tematikus célkitűzés az alábbi: (1) a kutatás, a technlógiai fejlesztés és az innváció erősítése; (2) az IKT-hz való hzzáférésnek, azk használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsny szén-dixid-kibcsátású gazdaság felé történő elmzdulás támgatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltzáshz való alkalmazkdás, a kckázatmegelőzés és -kezelés előmzdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőfrrás-felhasználás hatéknyságának előmzdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmzdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfntsságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi fglalkztatás, valamint a munkavállalói mbilitás támgatása; (9) a társadalmi befgadás előmzdítása és a szegénység, valamint a hátránys megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az ktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;

36 STRATÉGIA 36 (11) a hatóságk és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékny közigazgatáshz történő hzzájárulás. A tematikus célkitűzéseket az egyes Európai Strukturális és Beruházási Alapkra (tvábbiakban ESB-alapk) vnatkzó specifikus priritáskként és az alapspecifikus szabálykban kerültek meghatárzásra. A célk ismerete mellett nagyn fnts, hgy ismerjük azk valódi tartalmát, ehhez nyújtanak segítséget az egyes tematikus célkhz rendelt beruházási priritásk és a célk elérését mérő indikátrk. A célk meghatárzásánál ezeket is figyelembe vettük annak érdekében, hgy lássuk, melyek azk a fejlesztési elképzelések, amelyek ténylegesen és közvetlenül hzzájárulnak az uniós célk eléréséhez, és melyek azk, amelyek bár a település szempntjából fnts fejlesztési irányk, ugyanakkr az uniós célkhz nem, vagy csak közvetetten járulnak hzzá. A stratégiai tervezés tvábbi fnts hazai dkumentumai az alábbiak, amelyekkel szintén vizsgálni szükséges az összhangt: Partnerségi Megállapdás, Bizttság által elfgadtt as időszakra vnatkzó Operatív Prgramk, Megyei Területfejlesztési Kncepció és Prgram. Az Önkrmányzatk jellemzően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Prgram (tvábbiakban: TOP) frrásaiból valósíthatják meg fejlesztési elképzeléseiket, melyek alapját képezi a Megyei Területfejlesztési Kncepció és Prgram, többek között ezért is fnts, hgy a települési szintű stratégia összhangban legyen a megyei Prgrammal. 7. ábra: Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Prgramjának célrendszere Frrás: Bács-Kiskun 2020, 2014 Baja Várs Településfejlesztési Kncepciója 2002-ben készült el, melyet Baja Várs Képviselőtestülete a 157/2002. Kth. sz. határzatával hagytt jóvá. A Kncepció módsítására

37 STRATÉGIA ben került sr Baja Várs Képviselőtestületének 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határzatával. A várs hatálys Településfejlesztési Kncepciójának célrendszere helytálló. A Kncepció távlati célként az alábbiakat határzta meg: a várs jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztsítása; társadalmának felemelkedése, az életszínvnal, az életminőség javítása; gazdaságának skszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innvatív vállalkzáskra alapzó új fejődési irányk meghnsítása; térségi vezető szerepének megőrzése, megerősítése. A Kncepció fejlesztési priritásai: a lgisztikai közpnt funkciójának kiteljesítése; az egész gazdaság fejlődése, fejlesztése; az idegenfrgalm fejlesztése; az infrastruktúra fejlesztése. Baja Várs Önkrmányzata 2008-ban készíttette el Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját (tvábbiakban IVS), melyet a 181/2008. (VI.11.) Kth. határzattal fgadtak el. Az IVS (2008) által meghatárztt célk az alábbiak: A várs hsszú távú jövőképe: Élhető, vnzó, versenyképes, harmnikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpnt (15-20 éves időtávra szóló cél) A jövőkép elérését segítő, vársi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célk a következők: A gazdaságt és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható vársfejlesztés A vársi közösségek és a helyi társadalm differenciált, innvatív fejlesztése Vársrészi célk: Keleti vársrész. A vársrész infrastrukturális hiányainak pótlása, a helyi társadalm felzárkóztatása, az ipari területek betelepítésének elősegítése Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakótelepi környezet élhetőbbé tétele Közpnti vársrész: A történelmi belvárs funkcióbővítő: vársképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése; kistérségi szlgáltató- és közigazgatási szerepének bővítése Déli vársrész: A dinamikusan fejlődő lakóövezet szlgáltatási hátterének megerősítése, a kihasználatlan területek gazdasági célú hasznsítása A jövőkép, a tematikus célk és a vársrészi célk közötti összefüggést ábrázlja a 8. ábra.

38 STRATÉGIA ábra: Jövőkép Tematikus célk Vársrészi célk Frrás: IVS, Jelen ITS-ben a fenti célk felülvizsgálatára, módsítására, illetve kiegészítésére került sr. 3.1 Jövőkép A jövőkép pzícinálja Baja vársát a régióban, a tágabb térségben, meghatárzza a társadalmi gazdasági és épített környezeti dmináns flyamatkat és állaptt (2030-ra elérendő elvárt állapt). A Kncepcióhz igazdóan megfgalmaztt jövőkép: Baja Várs Jövőképe Élhető, vnzó, versenyképes, harmnikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpnt Baja várs jövőképe azt sugallja, hgy a várs büszke az Őt körülvevő természeti és épített környezeti értékekre, ezért fejlődésének alapjaként ezeket tekinti, ugyanakkr úgy kívánja tervezett fejlesztéseit végrehajtani, hgy ezek az értékek ne sérüljenek, a bennük rejlő lehetőségeket visznt ki tudja használni a várs. A jövőkép mindegyik célcsprt érdekét hivattt védeni, úgymint az élhetőséggel a laksság; a vnzósággal az ide látgató turisták; a versenyképességgel a gazdasági szektr szereplőinek; a térségközpnt szó használatával pedig a szlgáltatási, ktatási, közigazgatási, egészségügyi, szciális szektr szereplőinek érdekeit. Az értékeket megőrző kifejezés egyértelműen utal arra, hgy az eddig elért és az ezután elérendő eredményeket hsszú távn fent kívánja tartani a várs, tehát a fenntarthatósági szempntk fntsak a várs számára. A harmnikusan fejlődő térségközpnttal a jövőkép arra kíván utalni, hgy a várs számára fnts a szűkebb (laksság, helyi érintett szervezetek/ intézmények, szmszéd települések) és tágabb (járási, illetve térségi, akár határn átnyúló) környezetével összehanglt fejlesztések. A jövőképből kilvasható a Baja várs által megjelölt főbb kitörési pntk, úgymint: gazdaságfejlesztés; turizmus-idegenfrgalm és rekreáció fejlesztése; laksság elégedettségének, életminőségének javítása; valamint a megyei jgú várssá válás.

39 STRATÉGIA 39 A jövőkép megvalósulása érdekében kitűzött átfgó célk a következők: 1. Átfgó cél: A gazdaságt és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható vársfejlesztés Az 1. átfgó cél a várs által meghatárztt két, illetve hárm kitörési pntt célzó fejlesztési iránykat jelöl ki, úgymint a gazdaságfejlesztést, a turizmusfejlesztést, valamint az ezeket kiszlgáló, támgató infrastrukturális (főként közlekedési) fejlesztéseket. E fejlesztési irányk elsősrban a várs versenyképességét hivatttak elősegíteni. Olyan fejlesztési elképzelések megvalósítása tervezett az adtt cél elérése érdekében, amely a helyi vállalkzók térségben tartását, fejlesztések generálását, munkahelyek teremtését, újabb befektetők vársba telepedését ösztönzi. Az átfgó cél elérését a fglalkztatttság növekedése, az önkrmányzat helyi iparűzési adó bevételének növekedése, a vállalkzásk számának és az általuk megvalósíttt fejlesztések számának növekedése, a növekvő látgatószám és vendégéjszakaszám jelzi. 2. Átfgó cél: A vársi közösségek és a helyi társadalm innvatív fejlesztése A 2. átfgó cél által kijelölt fejlesztési irányk célpntja elsősrban a laksság, az ő életminőségének javítása a cél, ezáltal pedig az elvándrlás mértékének csökkentése, a fiatalk helyben tartása és számukra mind infrastrukturálisan, mind a kínált szlgáltatásk és prgramlehetőségek tekintetében egy élhető várst kínálni. Az átfgó cél több terület fejlesztését fglalja magában, úgymint ktatás-nevelés, szciális és egészségügyi tevékenységek, kultúra és művelődés, sprt, hitélet stb. Az átfgó cél elérését a megvalósíttt prgramk számával és azkn résztvevők számával lehet igazlni, tvábbá az elvándrlás mértékének csökkenése, a laksságszám (elsősrban a fiatalk) növekedése jelzi. 3. Átfgó cél: Határn átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése Baja várs határmenti fekvéséből adódóan cél a határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk fenntartása, aktivitásának növelése, új kapcslatk kialakítása. Cél, hgy ezek a kapcslatk ne csak frmálisak legyenek, hanem kézzel fgható társadalmi-gazdasági eredményekkel is járjanak. Fnts, hgy mind az önkrmányzati-közigazgatási, civil, intézményi, mind pedig a gazdasági szereplők között létrejöjjenek valós határn túlnyúló együttműködések. Ez az átfgó cél támgatni tudja mind az első, mind pedig a másdik átfgó cél megvalósítását is. A jövőkép egészének megvalósulásáhz hzzá tud járulni a 3. átfgó cél, hiszen a helyi vállalkzók exprt lehetőségeinek növekedésével fejlődik a gazdaság, erősödik Baja várs versenyképessége, a külföldi turisták térségbe vnzásával növekszik az idegenfrgalm, a más nemzetekkel való civil, intézményi együttműködések révén a helyi közösségek és a helyi társadalm életminősége javul. Az átfgó cél elérését a helyi cégek exprt árbevételének növekedése, a külföldi turisták számának és az általuk elköltött vendégéjszaka-szám növekedése, a határn átnyúló együttműködési akciók számának növekedése jelzi.

40 STRATÉGIA 40 Az ITS jövőképe és célrendszere maximálisan illeszkedik a Kncepcióban megjelölt távlati célkhz és fejlesztési priritáskhz. A Kncepcióban megjelölt célktól egy tekintetben tér el az ITS célrendszere, méghzzá azzal, hgy kiegészül még egy fejlesztési iránnyal, a határn átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítésével. ITS célrendszerében ugyanúgy megjelenik a fenntartható fejlődés biztsítása, a gazdaság egészének fejlesztése, az idegenfrgalm fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a térségi vezető szerep megőrzése és megerősítése, mint a Kncepcióban. 3.2 A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása Baja Várs között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a vársi szintű tematikus célkat, másrészt a vársrészi szintű területi célkat fglalják magukban. Az ITS nem kizárólag a várs önkrmányzatának, hanem a település egészének tervezési alapdkumentuma, így tartalmazza azkat a célkat is, amelyek megvalósításáért a vársi önkrmányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azkat más állami, nn-prfit vagy magán szereplők valósítják majd meg Vársi szintű középtávú tematikus célk A vársi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célk alapvetően ágazati bntásban kerülnek megfgalmazásra. T1: Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás T3: Társadalmi megújuló-képesség támgatása T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése T1: Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Kihívás: Baja vársában jelenleg is erős a gazdasági szereplők aktivitása, de cél, hgy még több befektetőt tudjn a várs vnzani és fgadni, ugyanis az elvándrlás mértéke, főképp a képzett fiatal munkaerő elvándrlása magas a térségben. Nagyarányú, 13,7% a munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek aránya pedig 8,7%, mely érték szintén magas. Baja vársa és környéke rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékkel bír, ugyanakkr még mindig alacsny a látgatószám és a vendégéjszakaszám. A gazdaság szempntjából mindenképpen előnyt jelent az rszágs közfrgalmi kikötő jelenléte, ugyanakkr még számtalan eddig kihasználatlan ptenciál rejlik a lgisztikai ágazat fejlesztésében. Cél, elérendő állapt: Alapvető cél az ipar, a mezőgazdaság, a lgisztika, a turisztika, azaz a versenyképes helyi gazdaság alapjainak megteremtése/megerősítése, fejlesztése, a fglalkztatás ösztönzése, javítása. Cél, a településen lévő vállalkzásk helyben tartása,

41 STRATÉGIA 41 megerősítése; befektetők térségbe vnzása, munkaerő helyben tartása, elvándrlás csökkentése, fglalkztatás növelése, a lkálpatritizmus és a helyi identitás erősítése. Részelemek: Meglévő feltételek: Ipari park, iparterületek fejlesztése Kikötő fejlesztése Vállalkzói aktivitás erősítése Természeti és épített környezeti értékek fejlesztése Turisztikai attrakciók és szlgáltatásk fejlesztése Hajós-Bajai brvidék fejlesztése Vársmarketing tevékenység kidlgzása, meglévő TDM szervezet fejlesztése Kmplex fglalkztatási prgramk megvalósítása Gazdasági szereplők fejlesztései Ipari Park és iparterületek Országs közfrgalmi kikötő (BOKK) Közúti híd Helyi, megyei, rszágs természeti és épített értékek Hajós-Bajai brvidék Határmentiség határátkelőhely (Hercegszántó) Mezőgazdasági adttságk Erős helyi gazdasági szereplők Érdeklődő befektetők Önkrmányzat térségszervező ereje Aktív testvérvársi kapcslatk Erős civil szervezeti jelenlét A T1 tematikus cél igazdik a településfejlesztési kncepcióban megjelölt távlati célk és fejlesztési priritásk mindegyikéhez. T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás Kihívás: A vársra és a járásra egyaránt jellemző az elvándrlás növekedése, ezzel együtt a csökkenő laksságszám. Az elmúlt években csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a látgatószám. Baja vársa bővelkedik természeti és épített környezeti értékekkel, amelyek kiváló alapját adják a turizmus fejlesztésének (melyben rejlő lehetőségek jelenleg még kihasználatlank). Ugyanakkr nagy felelőssége van a vársnak abban, hgy a fejlesztések tervezésekr és megvalósításakr figyelembe

42 STRATÉGIA 42 vegyék az értékek védelmét, így az egyes fejlesztési elképzelések előkészítése a hatósági egyeztetések miatt időigényes. Cél, elérendő állapt: Elvándrlás mértékének csökkenése, a laksságszám növekedése, laksság elégedettségének, életminőségének növekedése, a vendégéjszakaszám és a látgatószám növekedése, a gazdasági aktivitás növekedése, élhető és vnzó vársi környezet kialakítása. Részelemek: Vársi környezet élhetőbbé tétele: közterületek fejlesztése parklók létesítése fásítás, vársi, épített környezetbe ágyaztt zöldterületek kialakítása, belterületi zöldfelületek növelése szlgáltatásk fejlesztése sprtlásra alkalmas területek kialakítása, meglévők fejlesztése közlekedés fejlesztése Kulturális és művelődési intézmények infrastrukturális és nyújttt szlgáltatásainak, prgramjainak fejlesztése Meglévő feltételek: Természeti értékek fejlesztése turisztikai céllal (Gemenc, Sugvica, Petőfisziget, Nagy-Pandúr-sziget) Épített környezeti értékek fejlesztése Főként refrmkri stílusjegyeket hrdzó várskép Gemenci erdő, gazdag növény és állítvilággal Duna Sugvica Petőfi-sziget Nagy-Pandúr-sziget Ferenc-tápcsatrna 6. számú Eurvel kerékpárút kijelölt nymvnala érinti a járást és a várst Számtalan épített környezeti érték. A várst közel 50 műemlék építmény ékesíti A T2 tematikus cél igazdik a településfejlesztési kncepcióban megjelölt alábbi távlati célkhz és fejlesztési priritáskhz: a várs jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztsítása (távlati cél); a várs társadalmának felemelkedése, az életszínvnal, az életminőség javítása (távlati cél);

43 STRATÉGIA 43 az idegenfrgalm fejlesztése (fejlesztési priritás); az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési priritás). T3: Társadalmi megújuló-képesség támgatása Kihívás: Elvándrlás mértéke nő, mely főleg a képzett fiatal laksságra jellemző, ennek kán a társadalm elöregedést mutat, a laksság egészségi állapta javítandó. Annak ellenére, hgy az átlags isklai végzettség, a szakképzettség magasabb a környékbeli településekhez és más, hasnló nagyságú várshz képest, valamint összegészében megyei összehasnlításban Baja a jbb képzettségi mutatókkal rendelkező települések közé srlható, a képzettségi szint tvábbi növelése szükséges. Cél, elérendő állapt: Laksság, főleg a fiatal, képzett munkaerő helyben tartása; a laksság életminőségének és egészségi állaptának javítása. Képzettségi szint növelése. Részelemek: Meglévő feltételek: Eötvös József Főiskla fejlesztése Kórház fejlesztése Szciális-egészségügyi intézmények fejlesztése Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése Civil (beleértve az egyházakat is) szervezeti fejlesztések Szciális vársrehabilitációs tevékenység Önkrmányzati bérlakás állmány fejlesztése Fglalkztatási-képzési prgramk megvalósítása Célcsprt rientált (beleértve a hátránys helyzetűeket is) vársi prgramk megvalósítása Rekreációsra, sprtlásra alkalmas területek fejlesztése és prgramk megvalósítása Bajai Szent Rókus Kórház Eötvös József Főiskla Aktív civil szervezeti háttér (Baja vársában található a legtöbb civil szervezet a megyében) Alapfkú és középfkú ktatási és nevelési intézmények adttak Kulturális és művelődési intézmények adttak Sprtlásra alkalmas területek adttak (sprtpályák, sprtcsarnk, uszda, játszóterek) Gazdag természeti és épített környezeti értékek Jelenleg is széles kínálatt nyújtó prgramlehetőségek

44 STRATÉGIA 44 A T3 tematikus cél igazdik a településfejlesztési kncepcióban megjelölt alábbi távlati célkhz: a várs társadalmának felemelkedése, az életszínvnal, az életminőség javítása; a várs gazdaságának skszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innvatív vállalkzáskra alapzó új fejlődési irányk meghnsítása. T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása Kihívás: Határmenti elhelyezkedéséből adódóan a várs periférikus helyzetben van, melyet erősít az is, hgy Baját egyetlen autópálya sem érint. Cél, elérendő állapt: A periférikus helyzet előnnyé kvácslása, a határ közelségéből adódó előnyök maximális kihasználása. A jelenleg meglévő határn átnyúló és nemzetközi kapcslatk megőrzése, elmélyítése, valamint újabb kapcslatk kialakítása. Cél, a határn átnyúló kapcslatk több területre való kiterjesztése is, úgymint gazdasági kapcslatk élénkítése (pl. a BOKK kán a lgisztika területén, valamint a jelentős mezőgazdasági ágazat miatt az agrárkapcslatk erősítése); turizmus-idegenfrgalm élénkítése; együttműködés a felsőktatás, a K+F, a vízgazdálkdás, közlekedés, egészségügy területén. Ezen elérendő célk összhangban vannak a Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Kncepcióval, amely célként fgalmazza meg a Baja-Zmbr Gazdasági Tengely megalapzását. Részelemek: Meglévő feltételek: Közlekedés fejlesztése (közút, vízi közlekedés/szállítás, kerékpárút, vasút) Határn átnyúló gazdasági kapcslatk élénkítése Turizmus-idegenfrgalm élénkítése Civil szervezeti együttműködések Önkrmányzati együttműködések TEN-T hálózati elem, a Duna, mint VII. Flysó 6. számú Eurvel kerékpárút nymvnala érinti a járást és a várst Határátkelő Hercegszántó BOKK Kiterjedt, határn túli testvérvársi kapcslatk: Zmbr (Szerbia), Marsvásárhely (Rmánia), Erdőszentgyörgy (Rmánia), Waiblingen (Németrszág), Argentan (Franciarszág); Labin (Hrvátrszág) Pannn EGTC tagság A határn átnyúló együttműködések területén is aktív civil szervezetek Bajai Szent Rókus Kórház Eötvös József Főiskla

45 STRATÉGIA 45 Magyarrszági Németek Általáns Művelődési Közpntja (Baja) (óvda, általáns iskla, gimnázium, szakközépiskla, kllégium, közművelődési intézményegység) Német, szerb, hrvát nyelvtudás erős a településen Rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek Széles, egész éven át tartó prgramlehetőségek A T4 tematikus cél igazdik a településfejlesztési kncepcióban megjelölt alábbi távlati célkhz és fejlesztési priritáskhz: a várs társadalmának felemelkedése, az életszínvnal, az életminőség javítása (távlati cél); a várs gazdaságának skszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innvatív vállalkzáskra alapzó új fejlődési irányk meghnsítása (távlati cél); a várs térségi vezető szerepének megőrzése, megerősítése (távlati cél); a lgisztikai közpnt funkciójának kiteljesítése (fejlesztési priritás); az idegenfrgalm fejlesztése (fejlesztési priritás); az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési priritás). T5: A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Kihívás: A várst egyetlen autópálya sem érinti, valamint az egyik fő közlekedési tengelye, az 51-es főút a vársközpntn vezet át, megtörve ezzel a várs szerkezetét és lassítva az akadálytalan közlekedést. Hiányznak a települést elkerülő utak és a gazdaság fejlesztését célzó feltáró utak. A Bajai Országs Közfrgalmi Kikötő megközelítése nehézkes jelenleg mind északi, mind déli, mind pedig keleti irányból. A fejlesztések elmaradásával más, közelben lévő kikötők helyzetbe hzása (pl. Apatin). Cél, elérendő állapt: A fentiekben bemutattt célk elérésének alapját képező infrastrukturális feltételek megteremtése, elsősrban a közlekedés terén. Részelemek: 51. számú út déli elkerülőjének megvalósítása, ezáltal a vársközpnt közlekedésének tehermentesítése Baja M9 autóút településeken kívüli összekötése (Érsekcsanád, Sükösd) Hercegszántói határátkelő teherfrgalmi célú fejlesztése 55. számú út északi elkerülőjének megvalósítása Baja Alsónyék között az 55-ös főút krszerűsítése Pörböly elkerülésével és külön szintű vasúti keresztezés kiépítésével Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvnal újraélesztése emelt sebességű térségi feltáró út építése

46 STRATÉGIA 46 Kerékpárutak fejlesztése, hálózatba szervezése, kiemelten az Eurvel 6. számú kerékpárút fejlesztés megvalósítása Meglévő feltételek: Turisztikai célú erdei vasútépítés Pörbőly és Baja Duna-fürdő között Parklók kialakítása Ipari Park és egyéb iparterületek fejlesztése, a közlekedést segítő feltáró út megvalósítása Elkerülő utak nymvnalai a fejlesztési dkumentumkban adttak Egyes kerékpárs fejlesztés tervei adttak OTrT-ben megtalálható az 51. számú út bajai elkerülő szakasza a Főutak tervezett településelkerülő szakaszai -nál felsrlva Közúti híd A T5 tematikus cél igazdik a településfejlesztési kncepcióban megjelölt távlati célk és fejlesztési priritásk mindegyikéhez Vársrészi szintű területi célk A középtávú területi célk a Megalapzó vizsgálat részletes vársrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerültek megfgalmazásra. A vársrészi célk meghatárzásának alapelvei Baja vársában: a fejlesztések racinalizálása miatt fnts, hgy a vársrészekre leginkább jellemző jegyek alapján kerüljenek kitűzésre a célk és fejlesztési irányk; törekedni kell a funkcinális vársrészek megerősítésére; a várs egészére vnatkzó általáns célk mindegyik vársrészben egyenlő súllyal kell, hgy szerepeljenek (pl. csatrnázás, útfelújítás, közterület rendezés stb.). Vársrészi célk: V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése

47 STRATÉGIA 47 V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése V1 - KELETI VÁROSRÉSZ (északi részt is beleértve) V1: A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása Jelenlegi funkcióra gyakrlt hatás: A keleti vársrész (beleértve az északi részeket is) jelenleg főként gazdasági funkciót tölt be, de a lakófunkció is erősen jelen van. Fő cél e két funkció erősítése, ezek közül is kiemelten a gazdasági funkció erősítés az Ipari Park fejlesztése és elérésének javítása révén. Kihívás: Gazdaság lassú élénkülése, magas munkanélküliség, alacsny fglalkztatttság, képzett munkaerő elvándrlása, lakóövezet fejlesztése indklt. Gazdasági, ipari területek megközelítésének fejlesztése indklt. Cél, elérendő állapt: Gazdaság és vállalkzói aktivitás élénkítése, a fglalkztatás növelése, munkanélküliség csökkentése, a képzett munkaerő helyben tartása, a laksság életminőségének javítása. Vársrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Meglévő feltételek: Ipari Park fejlesztése lakókörnyezet fejlesztése, zöldterületi fejlesztések vállalkzói fejlesztések (ipari, mezőgazdasági, szlgáltatási) civil szervezeti fejlesztések laksság életminőségét célzó prgramk közterületek, sprtlásra alkalmas területek fejlesztése közlekedés fejlesztése elavult közművek fejlesztése Ipari Park jelenléte 55. számú út 51. számú út keleti elkerülője (511. j. út) laksság 26%-a ebben a vársrészben él V2 NYUGATI VÁROSRÉSZ V2: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Jelenlegi funkcióra gyakrlt hatás: A nyugati vársrész fő funkciója jelenleg a gazdaságilgisztikai funkció, vízi-turisztikai, valamint a lakófunkció. A tervezett fejlesztések elsősrban a lgisztikai és a vízi-turisztikai funkció erősítését célzzák, de megjelennek a lakófunkciót erősíti tevékenységek is.

48 STRATÉGIA 48 Kihívás: A Bajai Országk Közfrgalmi Kikötőben rejlő lehetőségek még nincsenek teljesen kihasználva, a kikötő megközelítése jelenleg nehézkes mind északi, mind keleti, mind pedig déli irányból. A lakókörnyezet fejlesztésre szrul. Az elvándrlás mértéke nagy, a laksság száma csökkenő, a munkanélküliség magas, a fglalkztatttság alacsny. A látgatószám és a vendégéjszakám alacsny és az elmúlt években csökkenő tendenciát mutattt. Cél, elérendő állapt: A kikötő adta lehetőségek maximális kihasználása, ezáltal a lgisztikai ágazat megerősítése, a gazdaság fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a fglalkztatttság növelése, a laksság életminőségének javítása. A látgatószám és a vendégéjszakám növelése. Vársrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Kikötő fejlesztése 55. számú út északi elkerülőjének megvalósítása, ezáltal a kikötő elérhetőségének javítása Meglévő feltételek: vállalkzói fejlesztések vízi-turisztikai fejlesztések civil szervezeti fejlesztések laksság életminőségét célzó prgramk szciális vársrehabilitációs fejlesztések közterületek, sprtlásra alkalmas területek fejlesztése közlekedés fejlesztése elavult közművek fejlesztése Bajai Országs Közfrgalmi Kikötő Eötvös József Főiskla 55. számú út északi elkerülőjének nymvnala Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvnal újraélesztési tervek A laksság 29%-a nyugati vársrészben él az Uszály utcai, egyik szciális vársrehabilitációs akcióterület itt található Duna, Sugvica, Gemenc V3 KÖZPONTI VÁROSRÉSZ V3: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése Jelenlegi funkcióra gyakrlt hatás: A közpnti vársrész egyszerre több funkciót is betölt, úgymint turisztikai, közigazgatási, sprt- és rekreációs, egészségügyi, kultúra-művelődési, kereskedelmi, szlgáltatási. A tervezett fejlesztések úgy kerültek meghatárzásra, hgy mindegyik funkciót erősítsék, de kiemelten a turisztikai, a sprt- és rekreációs funkciót.

49 STRATÉGIA 49 Kihívás: Épített és természeti környezeti értékekben bővelkedik a várs, de ezek felújítás és prgrammal való megtöltése kívánats egyrészt a turisták térségbe vnzása, másrészt a laksság életminőségének javítása, harmadrészt pedig az épületek, építmények állagának/értékének megóvása miatt. A látgatószám és a vendégéjszaka szám csökkenő, a laksság száma csökkenő, az elvándrlás mértéke nagy. A belvársban prblémát kz a parklás, valamint a közpnti vársrészt kettészeli az 51. számú főút, mely sem közlekedésileg, sem vársszerkezetileg és vársképileg nem kedvező hatású. A vársrészben az egy laksra jutó zöldfelületek aránya alacsny. Kihívást jelent még az árvíz elleni védekezés, mely főleg a Petőfi-szigetet és a Nagy-Pandúr-szigetet érinti. Cél, elérendő állapt: Épített és természeti környezeti értékekben rejlő lehetőségek maximális kihasználása egyrészt a turisták térségbe vnzása, másrészt a laksság életminőségének növelése céljából, harmadrészt pedig ezek állagmegóvása is kívánats. Cél a zöldfelületek és sprtlásra, rekreációra alkalmas területek növelése részint a laksság egészségi állaptának növelése, másrészt a még vnzóbb várskép kialakítása, harmadrészt a laksság elégedettségének növelése céljából. Tvábbi cél a turisztikai attrakciók és szlgáltatásk fejlesztése és körének bővítése, ezáltal elősegítve a látgatószám és a vendégéjszakák számának növelését, a turisztikai és szlgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalkzásk fejlesztését. Cél a laksság helyben tartása, illetve számának növelése. Cél az egészségügyi, szciális, ktatási, nevelési, kulturális és művelődési tevékenységek fejlesztése, ezáltal is növelve a laksság és az ide látgató turisták megelégedettségét. Vársrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Szciális vársrehabilitációs területek fejlesztése Egészségügyi, szciális, ktatási, nevelési, kulturális és művelődési intézmények infrastrukturális és szlgáltatási tevékenységek fejlesztése Meglévő feltételek: Turisztikai attrakciók és szlgáltatásk fejlesztése Turisztikai vállalkzásk és kereskedelmi, szlgáltató egységek, vállalkzásk fejlesztése civil szervezeti fejlesztések laksság életminőségét célzó prgramk közterületek, sprtlásra alkalmas területek fejlesztése közlekedés fejlesztése 51. sz. út tehermentesítése parklók fejlesztése elavult közművek fejlesztése árvízvédelmi intézkedések Számtalan épített környezeti érték Petőfi-sziget Kórház Egyéb egészségügyi, szciális, ktatás-nevelési intézmények Kulturális-művelődési intézmények és azk prgramjai Közigazgatási szervezetek

50 STRATÉGIA 50 Széleskörű, egész éven át tartó prgramlehetőségek Sprtlásra, szabadidő eltöltésére alkalmas területek Aktív civil szervezetek V4 DÉLI VÁROSRÉSZ V4: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése Jelenlegi funkcióra gyakrlt hatás: A déli vársrész jelenleg lakófunkciót tölt be. Ez az a vársrész, ahl alkalmas területek állnak rendelkezésre újabb lakóegységek kialakítására, ezért ez a vársrész kívánja betölteni a jövőben a kifejezett lakóövezeti funkciót. Ezt a funkciót kívánjuk erősíteni az elkövetkezendő években. Kihívás: Jelenleg vannak még lyan területek, amelyek közművekkel nem ellátttak, valamint burklat nélküli utcák is találhatóak ebben a vársrészben. Tvábbá előfrdul egy flytnsság hiánys utca (Báthri utca), amely két szakaszának az összekötése jelentősen javítaná a vársrész közlekedési helyzetét. Mivel egy flyamatsan fejlődő lakóövezeti vársrészről van szó, így még hiánys a laksságt kiszlgáló szlgáltatási háttér (pl. kereskedelmi egységek). Elvándrlás mértéke nagy, mely főleg a fiatal, képzett munkaerőt érinti. Cél, elérendő állapt: A lakófunkció megerősítése, a laksság életminőségének javítása, az élhető várs jövőképhez való hzzájárulás, a fiatalk térségben/vársban tartása, ezáltal a laksság elöregedésének megállítása és a laksságszám növelése. Vársrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Meglévő feltételek: Közműfejlesztések Laksságt kiszlgáló szlgáltatási tevékenységek fejlesztése Lakssági elégedettséget növelő prgramk Hiánys burklattal rendelkező belterületi utak aszfaltzása, lermltt állaptú utak felújítása Zöldfelületek fejlesztése, sprtlásra alkalmassá tétele, újabb zöldfelületek kialakítása A lakónépesség 23%-a él a déli vársrészben Itt vannak újabb lakóegységek kialakítására alkalmas területek Határ közelsége

51 STRATÉGIA A tematikus és a területi célk közötti összefüggések bemutatása A várs középtávú tematikus céljai a vársrészi célkitűzések egy vagy több vársrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célk és tematikus célk együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési kncepcióban felvázlt átfgó célk és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefglalóan mutatja be a tematikus célk és területi célk közötti összefüggéseket, kapcslatuk erősségének mértékét. A 4. táblázat alapján elmndható, hgy jellemzően erős a kherencia a vársrészi és a tematikus célk között.

52 TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése TEMATIKUS CÉLOK ÁTFOGÓ CÉLOK JÖVŐKÉP Baja Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA ábra: Baja vársfejlesztési célrendszere ig Élhető, vnzó, versenyképes, harmnikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpnt 1. Átfgó cél: A gazdaságt és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható vársfejlesztés 2. Átfgó cél: A vársi közösségek és a helyi társadalm innvatív fejlesztése 3. Átfgó cél: Határn átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése T1: Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás T3: Társadalmi megújulóképesség támgatása T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

53 T1: Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás T3: Társadalmi megújulóképesség támgatása T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Baja Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: A Vársrészek és tematikus célk összefüggése Vársrészek / Tematikus célk V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése Erős kherencia Közepes kherencia Gyenge kherencia

54 STRATÉGIA 54 4 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárlás indklása A tervezés jelenlegi fázisában még nem kerültek az akcióterületek végleges és pnts lehatárlásra, de azk jellege és elhelyezkedése már tervezhető. 3. térkép: Akcióterületi lehatárlás Baja várs egészére Frrás: Trenecn Cwi, saját szerkesztés

55 STRATÉGIA térkép: 1-es számú akcióterület lehatárlása Frrás: Trenecn Cwi, saját szerkesztés 1-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Kikötő fejlesztési akcióterület Típusba besrlás: Gazdasági-lgisztikai (ipari, vállalkzási, gazdasági, lgisztikai közlekedési) Kiválasztás indklása: Ahhz, hgy Baja vársa és a járás fejlődni tudjn, a gazdaság fejlesztését mindenképpen segíteni, ösztönözni szükséges. Ennek egyik kitörési pntja Baján a lgisztikai ágazat megerősítése. A lgisztikai tevékenység erős bázisát a Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő (tvábbiakban BOKK) adja. Az akcióterület a BOKK, illetve a hzzá kapcslódó kiszlgáló, alapfeltételeket megteremtő infrastrukturális és lgisztikai szlgáltatási tevékenységek megvalósítását célzó fejlesztésekre összpntsul. Lehatárlás szöveges leírása: Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő területe (6500 Baja, Szentjánsi u. 12.), a Türr István hídtól északra található terület (Nagymedencés kikötő kialakítására kijelölt terület), a Bajaszentistván ÉK-i részén az 51 sz. főút es az 511 j. utak körfrgalmi csmópntjából kiágazó tervezett a feltáró út nyugati irányú nymvnala sz. út javaslt elkerülő nymvnala északn (közúti elérés ptimalizálása érdekében).

56 STRATÉGIA térkép: 2-es számú akcióterület lehatárlása Frrás: Trenecn Cwi, saját szerkesztés 2-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Gazdaságfejlesztési akcióterület Típusba besrlás: Gazdasági (ipari, mezőgazdasági, vállalkzási) Kiválasztás indklása: Baja várs és a térség gazdasági fejlődésének másik kulcsa a vársban működő Ipari Park fejlesztése. A terület szempntjából fnts az elérhetőség, a közművek, a kiszlgáló létesítmények és a szlgáltatásk biztsítása. Az akcióterület fejlesztésének célja, hgy a település a határmenti periférikus helyzetéből ki tudjn törni, melynek az akcióterületi fejlesztések szempntjából releváns 3 fő fejlesztési iránya: a már Baján székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező vállalkzásk helyben tartása, az Ő fejlesztési elképzeléseik megvalósításának segítése; a befektetők térségbe vnzása, valamint a gazdasági szereplők infrastrukturális (közművel elláttt területek, fejlett közlekedési hálózat stb.) és szlgáltatási igényeinek minél szélesebb körű kiszlgálása. A gazdaság fejlesztése nem valósulhat meg kellő infrastrukturális háttér nélkül. Az Ipari Park fejlesztése, elérése és a befektetők számára vnzóbbá tételnek érdekében szükséges a fejlesztés, bővítés és a minél gyrsabb, hatéknyabb elérés biztsítása. (pl. feltáró út megépítése és a csapadékvíz elvezetése) Lehatárlás szöveges leírása: Szegedi út mentén található Ipari Park területe (6500 Baja, Szegedi út 147.)

57 STRATÉGIA térkép: 3-as számú akcióterület lehatárlása Frrás: Trenecn Cwi, saját szerkesztés 3-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Vársközpnti 1. akcióterület Típusba besrlás: Az akcióterület nem srlható be knkrétan 1 típusba, hanem az alábbiak ötvözve jellemzik: turisztikai, közigazgatási, infrastrukturális, ktatás-nevelési, kulturális, művelődés, sprt és rekreáció. Kiválasztás indklása: A vársközpntba összpntsul a legtöbb épített környezeti érték, sprtlásra alkalmas területek, kulturális-művelődési intézmények, valamint az ktatásnevelési intézmények, szciális és egészségügyi intézmények, egyházak, kereskedelmi egységek, önkrmányzati épületek. A vársközpnt fejlesztése mindenképpen fnts. Baja várs másik fő kitörési pntjaként - a gazdaság fejlesztése mellett - a turizmus fejlesztését jelöli meg. Fnts, hgy már maga a vársközpnt rendezettsége vnzza a turistákat, befektetőket, valamint ösztönözze a laksságt a helyben maradásra. A másik fnts szempnt, hgy a várs minél szélesebb körű, vnzó turisztikai attrakció és szlgáltatás kínálattal, kiszlgáló egységekkel/infrastruktúrával, prgram helyszínekkel és prgramkkal rendelkezzen. Az infrastrukturális fejlesztések között szerepel a Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós parkká tétele - Vöröshíd sétány és parkló kialakításával, Petőfi-híd felújítása, csapadék- és belvíz elevezetése, piaccsarnk fejlesztése. Lehatárlás szöveges leírása: É felől a Kölcsey Ferenc utcán fut az akcióterület határa, Nyra egészen a Duna partjáig kifutva, K-ről pedig Munkácsy Mihály Telcs Ede, Türr István u.,

58 STRATÉGIA 58 Táncsics Mihály u., Bartók Béla u. határlják, a Deák Ferenc utca kereszteződéséig, D-ről pedig a Sugvica partvnala határlja a kijelölt akcióterületet. 7. térkép: 4-es számú akcióterület lehatárlása Frrás: Trenecn Cwi, saját szerkesztés 4-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Vársközpnti 2. akcióterület/turisztikai-rekreációs akcióterület Típusba besrlás: Turisztikai (turisztikai, rekreációs, sprt) akcióterület Kiválasztás indklása: Baja vársban számtalan lyan természeti érték található, amelyek fkzttabb, de fenntartható kihasználására törekszik a település. Baja várs célja Európa egyik egészségcentrumává válni. Ennek érdekében a település közigazgatási területén egy vízi turisztikai kmplexum kialakítása tervezett, valamint emellett a Bajai Sprtuszda fejlesztése is cél. A leírt kulturális és rekreációs (sprt) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztések, az épített és szellemi örökségek áplása és gyarapítása mellett, biztsítani szükséges a laksság számára a rekreációs tevékenységek skszínűségét. A sprttevékenységek kibővítése és népszerűsítése a haszns és egészséges kikapcslódás lehetőségét teremtik meg, hzzájárulva a laksság testi és lelki egészségének javulásáhz. Lehatárlás szöveges leírása: Az akcióterület a Petőfi-sziget területén került kijelölésre.

59 STRATÉGIA térkép: 5-ös számú akcióterület lehatárlása Frrás: Trenecn Cwi, saját szerkesztés 5-ös számú akcióterület: Akcióterület neve: Vársközpnti 3. akcióterület/közlekedés infrastrukturális fejlesztés akcióterület Típusba besrlás: Közlekedési infrastrukturális fejlesztését előirányzó akcióterület Kiválasztás indklása: A vársszerkezeten a mdern kr legbántóbb beavatkzása az 51-es számú főút nymvnalának áterőltetése vlt a vársközpntn, amelynek srán többek között megszüntették a Szent Antal utca nyugalmát és zöldjét, valamint durván leszakíttták az egykri Papk templmáról (R.kat. ferences templm) a hzzá tartzó Barátk kertjét. A leginkább hiányzó szerkezeti elem az 51-es főút elkerülő szakaszának tvábbvezetése a déli rszághatár irányába, ami a történeti vársrészt tehermentesítené az átmenő frgalmtól. A teher- és járműfrgalm számára infrastruktúra biztsítása szükséges Bajától Délre új teherfrgalmi határátkelővel. A Baját elkerülő teherfrgalm biztsításával a vársi igényeket és a környezetvédelmi szempntk érvényre juttatása mellett - a közfrgalmi kikötő megközelítése is javul, valamint a vársközpnt közlekedési feltételei is javulnak (51- es 2x1 sávra visszaállítása, parklóhelyek kialakítása), részint visszaállítva a belvárs régi vársszerkezetét. A távlati cél az elkerülő bővítésével dél felé új nymvnal kialakítása Vaskút irányába. Az elkerülő út kialakításával szükséges megerősíteni a meglévő sz. út szakaszát az 55-ös számú út irányába. Az akcióterületi fejlesztésekkel az alábbi célk megvalósulása érhető el:

60 STRATÉGIA 60 - a várskörnyéki közúti kapcslatk javítása, térségi és nemzetközi elérhetőség javítása, közúti hálózat frgalmi visznyainak ptimalizálása; - elérhetőség javítása, eljutási idők csökkentése, ezen belül a munkaképes laksság munkába jutásának javítása; - térszerkezet kiegyensúlyzása, déli vársrész feltárása (keringésbe való bevnása); - Baja várs átkelési szakaszának tehermentesítése a frgalm és ez által a környezeti terhelés (zaj, levegőszennyezés) alól; - közlekedésbiztnság fkzása. Lehatárlás szöveges leírása: 51. sz. és 55. sz. főutak csmópntja, 51. sz. út belterületi nymvnala, 51. sz. út déli elkerülő kijelölt nymvnala, valamint az elkerülő tervezett nymvnalának nyugati pntját és az 51. sz. út belterületi szakasz végpntját összekötő 51. sz. út. 9. térkép: 6-s számú akcióterület lehatárlása Frrás: Trenecn Cwi, saját szerkesztés 6-s számú akcióterület: Akcióterület neve: Szciális vársrehabilitációs akcióterület Típusba besrlás: Szciális vársrehabilitációs akcióterület Kiválasztás indklása: A térképen jelölt területetek lemaradással veszélyeztetett vársi részek (Deszkás u., Uszály u., Kölcsey u., Szent László u. - Rákóczi u. és Hnvéd u. közötti szakasza). Ezeken a területen mindenképpen szükség van szciális vársrehabilitációs

61 STRATÉGIA 61 típusú tevékenységek megvalósítására. Ezeken kívül (akcióterületen kívül) egyéb lecsúszással veszélyeztetett területek: Sárköz u. vége, Hun u. vége, livdai épületek, vaskúti úti vlt laktanya, Varsa utca (tízemeletes ház), egyéb tanyás külterületek. Lehatárlás szöveges leírása: a Deszkás utcában található belső udvarn kialakíttt srlakáss terület, a másik pedig az Uszály utcában található, önkrmányzati bérlakásépület, Kölcsey u. 21., valamint Szent László u. - Rákóczi u. és Hnvéd u. közötti szakasza. A lehatárlás nem végleges, irányadónak számít. 4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefglaló bemutatása Az akcióterületi prjektek térben kncentrált és egymással összehanglt prjektek, azaz az egybefüggő vnallal körülhatárlt akcióterületen végbemenő lyan fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes prjektelemek segítik más prjektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését; az akcióterület számára megfgalmaztt cél érdekében kerülnek megvalósításra; vlumenük, így várható hatásuk is akkra, hgy érzékelhető váltzást idéznek elő az akcióterületen. A tervezés jelenlegi fázisában még nem került véglegesítésre és pntsításra az akcióterületek lehatárlása, de azk jellege és elhelyezkedése már tervezhető vlt. Ennek ellenére, amennyire csak lehetett, pntsítttuk az akcióterületeket és az azkn megvalósítani tervezett prjektelképzeléseket. Vannak lyan prjektelképzelések, amelyek amellett, hgy akcióterületi prjektek, kulcs-, vagy hálózats prjektként is besrlhatóak, de ezek köre visznylag szűk. 1-es számú akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület Az akcióterületen tervezett fejlesztések célja a rejtett tartalékk kihasználása, a jelenlegi infrastruktúra jbb kihasználása, a nyújttt szlgáltatásk színvnalának emelése, a kikötő területének és kapacitásának bővítése környezeti terhelésének egyidejű csökkentésével és a kikötő frgalmának lakóterületen kívüli vezetésével. A Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszer másdik legjelentősebb magyarrszági kikötője, melynek flyamats fejlesztése elengedhetetlen pillére a helyi gazdaság fejlesztésének. A kikötő fejlesztési elképzelései nemcsak a kereskedelem, a lgisztika és a gazdaság fejlődésének irányába hat, hanem a térségi települések munkanélküliségének csökkentésére, a térségre jellemző mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Nagy távlatban a medencés kikötő kiépítését irányzza elő a szerkezeti terv a flyami Dunahíd (Türr István híd) fölötti bal-partn. Az 1-es számú akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület tervezett prjektjei: Lgisztikai közpnt és kikötő fejlesztés A prjekt tartalma A prjekt célrendszere: - lyan Dél-Duna menti kikötő kialakítása, mely a Duna-Tisza-közi és tvábbi árufrgalm és a jelenlegi frgalm kezelését a napjainkban fennálló igényeknek megfelelően kiszlgálja;

62 STRATÉGIA 62 - a jelenlegi kikötő frgalmát egy skkal inkább kihasználható és skkal könnyebben megközelíthető helyszínen intermdális jelleggel használhassa ki; - infrastruktúra fejlesztésével az áruszállítási kapacitás növelése, mdern lgisztikai közpnt kiépítése; - EU-s és hazai elvárásknak és szabványknak megfelelő kikötő létrehzása, mely a térség fejlesztését a határ közeli kikötőkkel karöltve erősíti; - a VII. Duna Krridr kihasználásának növelése nemzetközi együttműködés révén, ezáltal a közúti fgalmtrlódás, környezetszennyezés csökkentése; - A prjekt stratégiai es peratív céljainak elérése érdekében az alábbi beavatkzásk megvalósítása szükséges: - a kikötő belső és közcélú közúti vasúti hálózatának fejlesztése, - a kikötő vízldali infrastruktúrájának fejlesztése, - a kikötő közcélú vízldali infrastruktúrájának fejlesztése, - a kikötő térinfrmatikai rendszer bevetési lehetőségeinek biztsítása. A vízi áruszállításnak (tengeri és flyami) számtalan előnye van. Más közlekedési módkhz képest alacsny az energiaigénye, a vízi út kiépítése skkal kevesebbe kerül, mint a szárazföldi infrastruktúra. Környezetkímélőbb, alacsny környezetkársító hatású, mivel egy tlóhajó kaminnyi áru szállítására is képes. A fejlesztés megvalósítására a tervek szerint hárm év alatt kerülhet sr. Indikátrk Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő Közpnt létesítése prjekt megvalósítása srán a kikötő belső infrmációs rendszerének tervezése és kiépítése is megvalósul. A Nagymedencés kikötő megvalósítása, a vízre épülő és azt felügyelő, kiszlgáló "ipar" kitelepítése a Nagymedencés kikötőhöz. Munkahelyteremtés, fejlesztett terület nagysága, nagybb kapacitású kikötő, flyami teherfrgalm növekedése, nyújttt szlgáltatásk körének bővülése Prjektgazda Költségigény Ütemezés Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő Kft. Lgisztikai közpnt és kikötő fejlesztés nettó ,- Ft Vasúti vágányk átalakítása és bővítése: nettó ,- Ft Bajai kikötő úthálózatának fejlesztése, megközelíthetőségének biztsítása: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) A prjekt tartalma A cél a várs elérhetőségének javítása a Baja északi elkerülő út és hídfő építésével a kikötőhöz. Az rszágs közfrgalmú kikötő és lgisztikai közpnt létesítése prjekt célrendszere többek között: - lyan Dél-Duna menti kikötő kialakítása, mely a Duna-Tisza-közi és tvábbi árufrgalmát és a jelenlegi frgalm kezelését a napjainkban fennálló igényeknek megfelelően kiszlgálja; - a jelenlegi kikötő frgalmát egy skkal inkább kihasználható és skkal könnyebben megközelíthető helyszínen intermdális jelleggel

63 STRATÉGIA 63 használhassa ki. A kikötő területének közútn történő megközelíthetőségét a prjekt kapcsán megvalósuló feltáró út adja. A feltáró út Bajaszentistván észak-keleti részén az 51 sz. főút es az 511 j. utak körfrgalmi csmópntjából ágazik ki nyugati irányba. Műtárgyn keresztezi a Duna-völgyi Főcsatrnát. Az út egy szintbeli csmópntn keresztül biztsít kapcslatt a kikötővel. A létesítendő út a fentiekben bemuattt elérési útvnalat alakítaná ki összesen közel 4,7 km-es szakaszn. Indikátrk Az út megépítésének becsült bekerülési költsége a vasúti töltés többszöri keresztezése (töltésátvágás) és a Duna Völgyi Főcsatrna keresztezése (hídépítés), ill. az elhelyezkedéséből adódó speciális műtárgyak miatt nem becsülhető pntsan. A létesítendő út tervezett hssza: 4,7 km Prjektgazda Baja Várs Önkrmányzata Költségigény nettó ,- Ft Ütemezés Egyéb kikötő fejlesztési prjektek A prjekt tartalma Indikátrk A Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő egyéb fejlesztéseire is szükség van, amely a működést, funkcinalitást, infrastrukturális megerősítését jelentené a kikötő számára. Ezen fejlesztések az alábbiak: A kikötő belső infrmációs rendszerének fejlesztése; Kikötői partfal álléknyságának helyreállítása, közműfejlesztés; Bajai Országs Közfrgalmú kikötő vízldali részének fejlesztése, univerzális bxerhajó beszerzése. Fejlesztéssel érintett területek nagysága (m 2 ): n.a. Prjektgazda Költségigény Ütemezés Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő Kft. A kikötő belső infrmációs rendszerének fejlesztése: nettó ,- Ft Kikötői partfal álléknyságának helyreállítása, közműfejlesztés: nettó ,- Ft Bajai Országs Közfrgalmú kikötő vízldali részének fejlesztése, univerzális bxerhajó beszerzése: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft 2-es számú akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület

64 STRATÉGIA 64 Jellemzően ebbe az akcióterületbe kncentrálódnak a már településen székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező nagybb vállalkzásk és itt vannak lyan önkrmányzati területek, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők a gazdasági szereplők, befektetők igényeinek kiszlgálására.. A gazdaság fejlesztése nem valósulhat meg kellő infrastrukturális háttér nélkül. Az Ipari Park fejlesztése, elérése és a befektetők számára vnzóbbá tételnek érdekében szükséges a fejlesztés, bővítés és az elérés céljából feltáró út kialakítása. 2-es számú akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület tervezett prjektjei: Baja Ipari Park fejlesztése A prjekt tartalma Baja Várs Önkrmányzat 2009-ben támgatást nyert a Dél-alföldi Operatív Prgramból a Bajai Ipari Park fejlesztéséhez, mellyel lyan gazdasági környezet létrehzása vlt a cél, amely képes hzzájárulni a régió és a várs versenyképességének javításáhz. A prjektben belső úthálózat, közmű és közvilágítás kiépítése, szlgáltatóház és parkló kialakítása történt a 2010-es év flyamán. Baja várs földrajzi elhelyezkedéséből adódóan száms lyan adttsága van, melyek a térségi ipari kereskedelmi - szlgálati közpnti szerepének tvábbi erősödését vetítik előre. Stratégiai cél: vnzó, versenyképes, harmnikusan fejlődő térségi közpnt létrehzása. E cél elérésének egyik eszköze a helyi adttságkra épülő gazdaságfejlesztés, ezen belül is a vállalkzáskat támgató infrastruktúra fejlesztése. Indikátrk Rövid távú célk: - Hazai és nemzetközi vállalkzásk számára vnzó gazdasági terület kialakítása; - Új vállalkzásk térségbe vnzása; - Az ipari parkba települt vállalkzásk közösségi szellemének erősítése; - Magas színvnalú, szakmai szlgáltatásk biztsítása, a szlgáltatásk számának flyamats növelése; - Kistérségi gazdaságfejlesztő szerep betöltése. Betelepült vállalkzásk száma (db): n.a. Hasznsíttt terület növelése (ha): 120ha Prjektgazda Baja Várs Önkrmányzat Költségigény nettó ,- Ft Ütemezés A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései A prjekt tartalma Az ipari park hazai és nemzetközi vállalkzásk számára is vnzóvá tételét segítendő szükséges a park területén egyéb infrastrukturális beruházásk megvalósítására, Az egyik ilyen az Ipari Park elérését segítő feltáró út (Kaszás utca végi körfrgalmi csmópnt és a Szegedi út között). Tvábbi infrastrukturális célk között szükséges megvalósítani a csapadékvíz területi elvezetését is (Észak-keleti főgyűjtő megépítését).

65 STRATÉGIA 65 Indikátrk Tvábbá az infrastrukturális fejlesztések között szükséges megvalósítani a vízrendezési célk között, az Ipari Park területén a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését is. A létesítendő út tervezett hssza (km): n.a. Kiépített csapadékvíz elvezető hálózat hssza (fm): n.a. Prjektgazda Baja Várs Önkrmányzat Költségigény feltáró út megépítése: nettó ,- Ft csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft Ütemezés es számú akcióterület: Vársközpnti 1. akcióterület Mint ahgy az a fentiekben már bemutatásra került, a Vársközpnti 1. akcióterület nem srlható kizárólag egy típusba, itt több funkció együttes erősítése a cél, úgymint turisztikai, közigazgatási, infrastrukturális, ktatás-nevelési, kulturális, művelődés, sprt és rekreáció. 3-es számú akcióterület: Vársközpnti 1. akcióterület tervezett prjektjei: Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká A prjekt tartalma A fejlesztendő terület Baja Várs Önkrmányzat 100 %-s tulajdnában lévő közterület (közpark és parkló), amely természetben a közel 0,8 ha területű Dr. Alföldy József teret jelenti (974/22 hrsz). Az ingatlan a történelmi belvárs közvetlen határán, valamint a vársi piac közelében helyezkedik el. A Vöröshíd sétány kialakításával területi elhelyezkedéséből adódóan összeköttetést biztsít a Sugvicáhz, e miatt turisztikai, kulturális térként is funkcinálhat. A tervezett többfunkciós közpark pihenési, kikapcslódási és játéklehetőséget biztsít több krsztály számára. Baja várs hsszú távú vársfejlesztési kncepciója szerint vársrészenként a laksság számával aránys közcélú zöldterületek nagysága nem csökkenthető. Ennek fntsságát egyértelműen indklja az 1 főre jutó zöld felület mértékének nagysága a megyei átlag alatt van. E területet illetően a zöld felületek vársképi, környezeti és egészségügyi szempntból történő fejlesztése kívánats. A tér nyugati ldalán a helyi építési szabályzat (HÉSZ) alapján Z jelű (zöldterület-közpark), így illeszkedik a fejlesztési tervekhez. A rendezési terv ÉNy-i-DK-i irányban Vöröshíd sétány néven egy kerékpárs-gyalgs vegyes frgalmú tengely létesítését írja elő. Ez a közlekedési elem a Miklós utcát keresztezve, a piac Ny-i ldala mellett elhaladva a Bajcsy-Zsilinszky útra vezet majd. A tér másik részére a közlekelési kncepciójában és a HÉSZ-ben is KÖu- 5 jelű (közcélú parklóra is használt közterek terület). A Dr Alföldy József téren létesítendő parklóra engedélyezési terv készült. A terv célja a terület végleges kialakításával gépkcsi parkló és kerékpártárló biztsítása, mely a Sugvica szabad strand-fejlesztéshez és a piac használatáhz kapcslódó igényeket is kiszlgálja majd.

66 STRATÉGIA 66 Indikátrk Prjektgazda Költségigény Ütemezés A fejlesztés srán a várs térségközpnt szerepének erősítése, zöldfelület és találkzási pntk valósulnak meg. Kialakíttt parklók száma (db): 94 db Kialakíttt sétány és kerékpárút (m 2 ): 450 m 2 Kialakíttt parksíttt terület és játszótér (m 2 ): 8000 m 2 Baja Várs Önkrmányzat nettó ,- Ft Petőfi-híd felújítása A prjekt tartalma Indikátrk Baja történelmi vársközpntjából a zöld belvársba bevezető (Petőfi-szigetre) közfrgalmú híd felújításra szrul. A híd vasbetn szerkezetű, melynek tartószerkezeti elemeit (pillérek, pályaszerkezet, krlát) megerősíteni, felújítani, esetenként cserélni szükséges. A híd lábánál lévő lépcsők környezetrendezéssel történő megszűntetése szükséges, ezáltal bekapcslva mindkét irányban a már meglévő sétányk felé (tájbaillesztés). A híd megerősítése amiatt is fnts, mivel menekülési útvnalként is szlgál a Petőfi-szigeten lévők számára (rendezvények esetén különösen). A felújítás keretében a kapcslódó közművek krszerűsítése, esetleges cseréje is megvalósul (pl.: közvilágítás). Hídfő közlekedési csmópntjának kiépítése. Felújíttt híd hssza (m): n.a. Prjektgazda Baja Várs Önkrmányzat Költségigény nettó ,- Ft Ütemezés Piaccsarnk fejlesztése A prjekt tartalma A piac terület közvetlenül Baja belvársában helyezkedik el, mely meghatárzó kulturális térként is funkciónál kapcslódóan a már megvalósult történelmi belvárs területéhez. A piac a helyi kereskedelem autentikus frmájaként, a bajai és környékbeli termelők és szlgáltatók részére biztsít megélhetést. A vársi piacn a helyi és a térség termelői számára biztsíttt kereskedelmi tevékenység fedett csarnkban, illetve kültéri árusító helyeken. A csarnk épületének jelenlegi műszaki állapta nem teszi lehetővé a gazdaságs felújítást, így annak átépítése, újjáépítése lenne célszerű figyelembe véve az energetikai szempntkat megújuló energia felhasználásával. Az új létesítendő épület többszintes kialakítással valósulnak meg (külön parkló szint kialakítása, termelők részére árusító helyek, helyi feldlgzásra kialakíttt helyiségek). A felső szint a területi elhelyezkedéséből adódóan rálátást biztsít a Sugvicára, mely e miatt turisztikai, kulturális térként is funkcinálhat. A felújítás srán a várs térségközpnt szerepének erősítése valósulnak meg, tvábbá cél a piaci prgramk flyamats bővítése, színesítése.

67 STRATÉGIA 67 Indikátrk Létesítendő új piaccsarnk épület területe (m 2 ): 1500 m 2 Szabadtéri árusító helyek: 3000 m 2 Kialakíttt parklóhelyek száma (db): 200 db. Prjektgazda Baja Várs Önkrmányzat Költségigény Ütemezés nettó Ft Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefvárs vársrészben A prjekt tartalma Indikátrk Prjektgazda Baja Várs csapadék-vízelvezetési kncepció terve évben elkészült. A időszakban az elkészült kncepciót felülvizsgálni, aktualizálni szükséges, így a csapadék- és belvízelvezetés témakör 2 ütemre sztható: - I. ütem: tervezés, engedélyezés fázisa - II. ütem: kivitelezés, megvalósítás fázisa A kncepció elkészítésének célja, hgy képet adjn a várs vízelvezetésének helyzetéről, feltárja a meglévő művek és azk üzemeltetésével kapcslatsan jelentkező hiánysságkat. A időszakban a Józsefvársi vársrész csapadékvíz elvezetésének megldása került tervezésre (Dózsa György út, Kölcsey Ferenc utca, Bajcsy- Zsilinszky utca és a DVCS által határlt terület.). A vízgyűjtő terület nagysága mintegy 260 ha. A Józsefvárs vízelvezetéséhez is kapcslódik az Újvársi záprtárzó átemelő és nymóvezeték felülvizsgálata és reknstrukciója. A felülvizsgálat a záprtárzó tényleges vízgyűjtőjének nagyságára, ezzel összefüggésben a tárzó térfgatának vizsgálatára, üzemi vízszintjére különös tekintettel a Józsefvárs mélyebb területeire az átemelő krszerűsítésére (villams energia megtáplálás, szivattyúcsere, egyéb gépészeti krszerűsítések) és nymóvezeték kapacitásának vizsgálatára irányul. E mellett a másdik nymóvezeték kiépítését szükséges elvégezni, mely elsősrban biztnsági célkat szlgálna. Krszerű csapadékcsatrna rendszerrel elért laksság száma (fő): n.a. Krszerű csapadékcsatrna rendszer hssza (fm): n.a. Baja Várs Önkrmányzat Költségigény Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefvárs vársrészben: nettó ,- Ft Ütemezés Meglévő záprtárzó kapacitás-bővítés: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft

68 STRATÉGIA 68 4-es számú akcióterület: Vársközpnti 2. akcióterület/turisztikai akcióterület A turisztikai akcióterület keretében, a vársban kiemelt szerepet betöltő Petőfi-szigeten, lyan kulturális és rekreációs (sprt) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztése történne meg, az épített és szellemi örökségek áplása és gyarapítása mellett, amely biztsítani képes a laksság számára a rekreációs tevékenységek skszínűségét, a sprttevékenységek és egészséges kikapcslódás kibővítésének biztsításával. 4-es számú akcióterület: Vársközpnti 2. akcióterület/turisztikai akcióterület tervezett fejlesztései: Baja Európa egyik egészségcentruma A prjekt tartalma Indikátrk Prjektgazda Költségigény Ütemezés Baja Európa egyik egészségcentruma prjekt több elemből áll össze. A fejlesztéshez hzzátartzik egészség, sprt, élményfürdő létesítmények kialakítása és a vársi uszda bővítése is. Baja Várs közigazgatási területén egy közel 7 ha területen kerülne megépítésre az élményfürdővel és csúszdaparkkal rendelkező vízi turisztikai kmplexum. Turisztikai élményelemekkel, rekreációs, wellness részleggel. Bajai Sprtuszda bővítése a meglévő uszdát egy 50 méteres külső (pcinálisan fedetté tehető) medencével és egy tan- és gyermekmedencével szükséges bővíteni. A leírt kulturális és rekreációs (sprt) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztés az épített és szellemi örökségek áplása és gyarapítása mellett biztsítani szükséges a laksság számára a rekreációs tevékenységek skszínűségét. A sprttevékenységek kibővítése és népszerűsítése a haszns és egészséges kikapcslódás lehetőségét teremtik meg, hzzájárulva a laksság testi és lelki egészségének javulásáhz. Sprtuszda bővítés területe (m 2 ): n.a. Kialakíttt rekreációs közpnt területe (m 2 ): n.a. Kialakíttt zöldfelület nagysága (m 2 ): n.a. Baja Várs Önkrmányzat nettó ,- Ft Árvízvédelmi rendszer fejlesztése A prjekt tartalma Indikátrk Baja vársáhz tartzó vársrészek és fejlesztési helyszínek árvíz védelmének erősítése létfntsságú a vízparti várs részére, így ezen fejlesztések kihatnak az egyaránt akcióterületként szereplő Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr-szigeten is megvalósítandó árvízvédelem és gátépítés megvalósítására. Árvízvédelmi intézkedések előnyeiből részesülő népesség száma (fő): n.a. Prjektgazda Baja Várs Önkrmányzat Költségigény nettó ,- Ft Ütemezés

69 STRATÉGIA 69 5-ös számú akcióterület: Vársközpnti 3. akcióterület/közlekedési infrastruktúra fejlesztés akcióterület Teher- és járműfrgalm számára infrastruktúra biztsítása szükséges Bajától Délre új teherfrgalmi határátkelővel, Baját elkerülő teherfrgalm biztsításával a vársi igényeket és a környezetvédelmi szempntk érvényre juttatása mellett - a közfrgalmi kikötő megközelítéséhez szükséges (Baja - Déli elkerülő út létesítése, 51-es út fejlesztése), hisz térségen túli közlekedési kapcslatk kiépítése, illetve biztsítása elengedhetetlen feltétele annak működéséhez és versenyképességének növeléséhez. 5-ös számú akcióterület: Vársközpnti 3. akcióterület/közlekedési infrastruktúra fejlesztés akcióterület tervezett prjektjei: Baja, déli elkerülő út építése A prjekt tartalma Indikátrk Prjektgazda Költségigény Ütemezés Teherfrgalm számára infrastruktúra biztsítása szükséges Bajától Délre új teherfrgalmi határátkelővel, Baját elkerülő teherfrgalm biztsításával - környezetvédelmi szempntk érvényre juttatása mellett a közfrgalmi kikötő megközelítéséhez szükséges (Baja - Déli elkerülő út létesítése, 51-es út fejlesztése), hisz térségen túli közlekedési kapcslatk kiépítése, illetve biztsítása elengedhetetlen feltétele annak működéséhez. A Keleti körút (5501) és a Bkdi út kereszteződésében létesítendő körfrgalmi csmópntból indul, ezt követően az 5506-s utat (Vaskúti út) keresztezi, itt közfrgalmi csmópnt épül. Majd becsatlakzik a déli elkerülő út az 51-es főútba szintén egy körfrgalmi csmópnttal. Az út hssza 3,863 5,175 km (a tanulmányban hárm különböző hsszúságú szakasz van megjelölve lehetséges nymvnalnak, alternatívák) közötti. A létesítendő útszakasz másdrendű főút, 2x1 sávs kialakítással, 7 m-es burklatszélességgel. A prjekt céljai: - a várskörnyéki közúti kapcslatk javítása, térségi és nemzetközi elérhetőség javítása, közúti hálózat frgalmi visznyainak ptimalizálása - elérhetőség javítása, eljutási idők csökkentése, ezen belül a munkaképes laksság munkába jutásának javítása - térszerkezet kiegyensúlyzása, déli vársrész feltárása (keringésbe való bevnása) - Baja várs átkelési szakaszának tehermentesítése a frgalm és ez által a környezeti terhelés (zaj, levegőszennyezés) alól - közlekedésbiztnság fkzása Kiépített elkerülő út hssza (km): 3,863 5,175 km Elérési idő csökkenése (perc): n.a. Baja Várs Önkrmányzat nettó ,- Ft Jelky-téri körpályás csmópnt létesítése A prjekt tartalma A tervezett Jelky-téri körpályás csmópnt építési munkái megvalósítása srán a körpálya az 51 sz. és 55 sz. főutak csmópntjában létesülne, mely jelenleg

70 STRATÉGIA 70 Indikátrk Prjektgazda Költségigény Ütemezés jelzőlámpás kereszteződésként működik. A prjekt műemléki jelentőségű területen valósul meg. Az érintett útszakasz vnatkzásában Baja Várs Önkrmányzat a vnatkzó törvényi előírás szerint építetői jgkörrel nem rendelkezik. Az építési engedélyezési eljárás megindításáhz az építtető megnevezése szükséges, melyhez megállapdás megkötése szükséges a Közlekedésfejlesztési Krdinációs Közpnt, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és Baja Várs Önkrmányzat között. A körpálya építése srán zöldfelület kialakításra is sr kerül közel 400 m 2 területen, melyek később közösségi terekként funkcinálnak. Kialakíttt körpályás csmópnt (db): 1 db Elérési idő csökkenése (perc): n.a. Kialakíttt zöldfelület nagysága (m 2 ): n.a. Új parklók kialakítása (db): n.a. Baja Várs Önkrmányzat nettó ,- Ft 6-s számú akcióterület: Szciális vársrehabilitációs akcióterület A szciális vársrehabilitációs területen cél, hgy a szciális szempntból veszélyeztetett terület kerüljön fejlesztésre, a veszélyeztetettség felldásra, részint a környezet rendezésével, részint pedig célztt prgramk megvalósításával. 6-s számú akcióterület: Szciális vársrehabilitációs akcióterület tervezett prjektjei: Lermltt vársi területek rehabilitációja A prjekt tartalma Indikátrk A belterületen található lermltt állaptú várs és utcarészek valamint a lecsúszással veszélyezettet társadalmi rétegek segítését hivattt a prjekt ellátni a jelölt területen; Deszkás u., Uszály u., ill. egyéb veszélyeztetett területek: Kölcsey u 21., Szent László utca (Rákóczi u. és Hnvéd u. közötti szakasza), vaskúti úti vlt laktanya, Varsa utca (tízemeletes ház), egyéb tanyás külterületek. Hivatás-frgalmi kerékpárút fejlesztés Cél a lakófunkció erősítése; közösségi és szciális funkciót szlgáló tevékenységek, célzttan az alacsny társadalmi státuszú laksság felzárkóztatása, beilleszkedésének elősegítése, készségfejlesztése érdekében; közbiztnság javítása; fglalkztatást elősegítő funkciók erősítése; a társadalmi együttműködés erősítését szlgáló helyi szintű kmplex prgramk megvalósítása. Előkészítési feladatk: tanulmánykészítés, tervkészítés. Megvalósítási időszak feladatai: építőipari kivitelezés, műszaki ellenőrzés, szakmai/szft prgramk megvalósítása, prjektmenedzsment, nyilvánsság biztsítása. Szciális vársrehabilitációval érintett akcióterületen élő laksság száma (fő): n.a. Megvalósíttt szciális vársrehabilitációs akciók száma (db): n.a.

71 STRATÉGIA 71 Prjektgazda Baja Várs Önkrmányzat Költségigény n.a. Ütemezés Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempntjából jelentős fejlesztések Kulcsprjektek A kulcsprjektek azk a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú vársi cél elérésének, tehát, ha a prjekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Általában a kulcsprjekt megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azk hatásai érvényesülésének. A kulcsprjekt nem feltétlenül integrált prjekt, de célszerű, ha ehhez tvábbi prjektek kapcslódnak. Baja várs as időszakra vnatkzó kulcsprjektjeit az 5. táblázat fglalja össze.

72 STRATÉGIA táblázat: Baja várs időszak srán megvalósítandó kulcsprjektjei főbb témakörönként Kulcsprjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama KERÉKÉPÁROS KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK Hivatás-frgalmi kerékpárút fejlesztés (KP1) Kerékpárút a Keleti körút mentén (KP2) Településeket kerékpárfrgalmi fejlesztése (KP3) összekötő létesítmények Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EurVel 6 (KP4) 51-es út Baja északi elkerülő körfrgalm csmópnttól a vasúti felüljáróig tartó szakasz Keleti körút mentén, Baja 55. sz. főút Szegedi úti körfrgalmi csmópntjától a Keleti körút mentén a Bkdi útig haladna a kerékpárút. Sükösd-Érsekcsanád-Baja-Bátmnstr közötti kerékpárút Baja-Bátmnstr települések közötti belés külterületi szakasz Baja-Szeremle-Dunafalva Baja belterületén megépülhet a hiányzó szakasz az EurVel6 kerékpárútból, a vársközpntt összeköttetésbe kerül a Baja-Vaskút kerékpárúttal. Az EurVel 6 turisztikai kerékpárhálózathz csatlakzhat Baján a Sükösd-Baja-Bátmnstr kerékpárút. Baja-Pörböly turisztikai kerékpárút létesítése, összekötve az EurVel 6-tal. n.a. Baja belterület, Keleti körút Baja-Bátmnstr települések közötti bel- és külterület Baj bel- és külterület Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat n.a EGYÉB VÁROSI INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK "Zöld Baja" - kmfrtérzet-növelő mintaprjekt (KP5) Zöldfelületi terv készítése, növénytelepítési prgram, a meglévő parkk reknstrukciója és új vársrészi parkk létrehzása, Baja belterület Baja Várs Önkrmányzat, Bajai Kmmunális

73 STRATÉGIA 73 Kulcsprjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Bajai Vízivilág prjekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata (KP6) környezetkímélő közlekedési módk előtérbe helyezése, energiahatéknyság széleskörű érvényesítése A prjekt célja, hgy a várs versenyképes prjekttel tudja magát pzícinálni a Duna régióban és egyben a tervezett kmplex fejlesztés vnzzn befektetői tőkét. A várs mint épített környezet előnyre tesz szert turisztikai, energiagazdálkdási, lgisztikai téren a Víz kmplex használata srán, aznban az integrált gndlkdás legalapvetőbb emcinális haszna, ha egy várs valóban a vizek vársává válik. Tervezett: Nagy- Pandúr-sziget és Szlgáltató Kft. Baja Várs Önkrmányzat, Vállalkzók n.a Uszda fejlesztése (KP7) N.a. N.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Baja M6-s autópálya közötti gyrsfrgalmi útkapcslat kiépítése (KP8) A nymvnal kialakítása még nem végleges. Tervek: 1. verzió Bátaszék irányába (M6) 2. verzió 51. sz. úttal párhuzamsan Érsekcsanád és Sükösd elkerülő M9 autóúthz kapcslódva Baja-M6-s összekötő szakasz Baja Várs Önkrmányzat n.a

74 STRATÉGIA Hálózats prjektek A hálózats prjektek egymással összehanglt, térben kapcslódó prjektek. A hálózats prjektek lehetnek: több, egymáshz kapcslódó, akár azns jellegű prjektelemből álló prjektek, a várs egészére vagy annak jelentős részére kiterjedő prjektek, lyan prjektek, amelyben az egyes prjektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. A hálózats prjekt lehet integrált prjekt, ez esetben az együttműködő prjektelemek különböző jellegűek, adtt esetben akár más-más a megvalósítójuk. Baja várs hálózats prjektjeit fglalja össze a 6. táblázat. A táblázatban feltüntetésre került, amennyiben egy hálózats prjekt akcióterületi vagy kulcsprjektnek is tekintendő.

75 STRATÉGIA táblázat: Baja várs időszak srán megvalósítandó hálózats prjektjei főbb témakörönként Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS Vízi turisztikai fejlesztések (HP1) Sugvica magaspart fejlesztése turisztikaitermészeti szempntból n.a. Baja Várs Önkrmányzat Váltzó vízszint esetén is használható dunai Marina kialakítása, fejlesztése a Nagy- Pandúr-szigeten Dunamenti vársk között menetrendszerinti vízi személyszállítás n.a. Nyugati vársrész Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Baja fesztivál-várs turisztikai háttér infrasturktúrájának tvább fejlesztése (HP2) Sugvica Baja főutcája (vízre telepített szlgáltató egységek, partról történő energiaellátás, infrastruktúra kiépítése) Ök-turizmus fejlesztése az Alsó-Dunavölgyben (Ök-Baja 2020) Nemzeti Arbrétum és Kutatóintézet megalapítása Baja, Sugvica, Petőfi hídtól D-re eső szakasz; 5329 hrsz Vállalkzók Baja belterület n.a. n.a Baja belterület (a Vízműtől északra fekvő területen) Gasztrturizmus fejlesztése n.a. Baja Nyugati vársrész területe n.a. n.a Gyógyturizmus-kórházi együttműködéssel Határn átnyúló turisztikai együttműködés és tematikus utak (Közös webldal, közös Baja, Nyugati és Közpnti vársrész Baja várs közigazgatási Bajai Szent Rókus Kórház, Baja Várs Önkrmányzat, Vállalkzók Baja Várs Önkrmányzat

76 STRATÉGIA 76 Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama rendezvények, infrmációs hálózat kialakítása) területe + érintett települések Élhető Duna partk kialakítása és infrastrukturális fejlesztése Baja közigazgatási határain belül lévő Duna parti szakasz Zarándk turizmus fejlesztés n.a. Zirci Apátság, Baja Várs Önkrmányzat n.a Bejárható Bács-Kiskun prgram bajai prgrameleme Refrmkr és Szabadságharc prgram bajai prgrameleme Baja várs közigazgatási területe Baja belterület, Nyugati vársrész, Halászpart Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat, Magán beruházás Hajós-Bajai brvidék fejlesztése Hajós-Bajai brvidék Vállalkzók TDM-el együttműködve Vállalkzói idegenfrgalmi fejlesztések ösztönzése (HP3) Magánszállásk támgatása, reklámfelület létrehzása (HMCS) n.a. n.a. n.a Szálláshely-kínálat bővítése a Sugvica partn Petőfi-sziget, Nagy- Pandúr-sziget Vállalkzók Krszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése (HP4) Sprtlási tevékenységeket kiszlgáló infrastrukturális fejlesztések Mezőgazdaság fejlesztése, öntözéssel - párhuzamsan árvízmentesítés és vízvisszatartás Baja közigazgatási területe Baja, Mezőgazdasági területek, Nagy Baja Várs Önkrmányzat, Vállalkzók Baja Várs Önkrmányzat, Vállalkzók

77 STRATÉGIA 77 Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Pandúr-sziget, keleti vársrész (északit is beleértve) Határn átnyúló jégeső megelőző prgram n.a. Baja Várs Önkrmányzat Mezőgazdasági termelés struktúrájának átalakítását célzó fejlesztések megvalósítása, a magas szintű kertészeti termékek előállításának, élelmiszerek termelésének, étékesítésének ösztönzése Befektetés-ösztönzés (HP5) Bajai Befektetés-ösztönző Hálózat kialakítása Baja közigazgatási Vállalkzók n.a területe, Baja keleti vársrész (északit is beleértve), Vállalkzók Baja közigazgatási területe Baja Vagyn Zrt., Bajai OKK Kft KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Belterületi utak fejlesztése (HP6) Befektetés-ösztönző kidlgzása marketingeszközök Baja várs gyűjtőútjainak reknstrukciója és fejlesztése Baja várs burklattal nem rendelkező lakóútjainak kiépítése Baja közigazgatási területe Báthri utca két szakaszának összekötése n.a. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Burklt lakóutak reknstrukciója n.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a

78 STRATÉGIA 78 Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Közlekedésbiztnsági fejlesztések tervezéssel Baján Bajcsy u. bevezető szakaszának reknstrukciója Deák Ferenc utca - Szent Antal utcai, valamint a Rókus utca - Damjanich és Kálvária utcai kereszteződésekben Tesctól a Piac térig járdával együtt Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Közlekedési felületek akadálymentesítése n.a. Baja Várs Önkrmányzat Elkerülő utak építése (HP7) 55-ös elkerülő (északi) na. Baja Várs Önkrmányzat 51-es elkerülő (déli) n.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a n.a Sükösd-Érsekcsanád-Pörböly elkerülő szakasza n.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a Külterületi utak fejlesztés (HP8) A TEN-T hálózati elemekhez való n.a. n.a. n.a kapcslódás kiépítése, fejlesztése (M6, M9- es, Kikötő, Budapest-Belgrád autópálya (Verbász),) 54-es főút reknstrukciója n.a. n.a. n.a

79 STRATÉGIA 79 Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Rém és Felsőszentiván közötti út reknstrukciója Szeremle-Dunafalva összekötő út burklatjavítása n.a. n.a. Rém Önkrmányzat, Felsőszentiván Önkrmányzat Dunafalva Község Önkrmányzat n.a Parkló fejlesztések (HP9) Kerékpárs közlekedési fejlesztések (HP 10) P+R parklók kialakítása a vasútállmásnál és a helyi busz végállmásnál Kssuth és Bartók utcában 1 órás parklás bevezetése Hivatás-frgalmi kerékpárút fejlesztés: 51-es út Baja északi elkerülő körfrgalm csmópnttól a vasúti felüljáróig tartó szakasz Kerékpárút a Keleti körút mentén: Keleti körút mentén, Baja 55. sz. főút Szegedi úti körfrgalmi csmópntjától a Keleti körút mentén a Bkdi útig haladna a kerékpárút. Településeket összekötő kerékpárfrgalmi létesítmények fejlesztése: Sükösd-Érsekcsanád-Baja-Bátmnstr közötti kerékpárút Baja-Bátmnstr települések közötti bel- és külterületi szakasz Baja-Szeremle-Dunafalva Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EurVel 6:Baja belterületén megépülhet a Közpnti vársrész Baja Várs Önkrmányzat n.a. n.a. n.a n.a. Baja belterület, Keleti körút Baja-Bátmnstr települések közötti bel- és külterület Baj bel- és külterület Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat n.a

80 STRATÉGIA 80 Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama hiányzó szakasz az EurVel6 kerékpárútból, a vársközpntt összeköttetésbe kerül a Baja-Vaskút kerékpárúttal. Az EurVel 6 turisztikai kerékpárhálózathz csatlakzhat Baján a Sükösd-Baja- Bátmnstr kerékpárút. Baja-Pörböly turisztikai kerékpárút létesítése, összekötve az EurVel 6-tal. VÁROSI INFRASTRUKTÚRA ÉS ÉGYÉB KÖZSZOLGÁLTATÁSOK- ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJELSZTÉSE Környezeti célk fejlesztések, várs kmfrtérzet javítása (HP11) A történelmi vársközpnt fizikai megújítása n.a. Baja Várs III. ütem Önkrmányzat Bajai zöldfelületek fejlesztése és sétányk n.a. n.a. n.a. n.a. kialakítása Környezettudatsságra nevelő prgramk n.a. Baja Várs n.a Önkrmányzat Intézmények Civil szervezetek Baja várs fásítása n.a. Baja Várs Önkrmányzat, Bajai Kmmunális és Szlgáltató Kft. Közterületek megújítása és új közterületek kialakítása n.a. Baja Várs Önkrmányzat, Bajai Kmmunális és Szlgáltató Kft

81 STRATÉGIA 81 Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Sugvica revitalizációja n.a. Baja Várs Önkrmányzat, ADUVIZIG Összehanglt zöldövezeti fejlesztést n.a. Baja Várs szlgáló kncepció/tanulmány Önkrmányzat Funkcióvesztett, be nem épített területek n.a. Baja Várs hasznsítása Önkrmányzat Vársi infrastruktúra fejlesztése (HP12) Baja várs épületeinek krszerűsítése n.a. Baja Várs Önkrmányzat Nevelési-ktatási és kulturális intézmények n.a. Baja Várs energetikai fejlesztése, felújítása Önkrmányzat Baja várs közvilágításának energetikai krszerűsítése Megújuló energiafrráskn alapuló rendszerek kiépítése Baja várs önkrmányzati épületein n.a. n.a. Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Lepusztult vársi területek reknstrukciója n.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a Vársközpntban lévő közművek és műtárgyaik zavaró vársképi hatásainak csökkentése Baja várs műemléki épületeinek és helyi védettségű épületeinek felújítása n.a. n.a. Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE, AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE

82 STRATÉGIA 82 Hálózats prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Duna-menti térség településeinek együttműködése (HP13) n.a. Baja térségi települések Baja Várs Önkrmányzat Duna Pannn Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (HP14) Pannn EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházásk) (HP15) n.a. Baja közigazgatási területe n.a. Baja közigazgatási területe Baja Várs Önkrmányzat Pannn EGTC, Baja Várs Önkrmányzat

83 STRATÉGIA Egyéb prjektek Egyéb, a fenti kategóriákba be nem srlható prjekteket, azaz a nem akcióterületi, nem kulcsés nem hálózats prjekteket egyedi, pntszerű fejlesztésekként definiáljuk. Baja várs egyedi, pntszerű prjekt ötleteit fglalja össze a 7. táblázat.

84 STRATÉGIA táblázat: Baja várs időszak srán megvalósítandó egyéb prjektjei főbb témakörönként Egyéb prjekt megnevezése GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS Egyedi turisztikai fejlesztések Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése (EP1) Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Vízi Turisztikai Klaszter megalakítása n.a. Vállalkzók Egyedi vízi turisztikai fejlesztések (EP2) Szeremlei-Sugvica, DVCS, Ferenctápcsatrna és a meglévő zsilipek reknstrukciója/revitalizációja Sugvica Marina kialakítása (étterem úszódkkn) Sugvica/Kamarás-Duna turisztikai célú fejlesztése Ferenc-tápcsatrna vízpótlási lehetőségének vizsgálata Turisztikai célú személyhajó kikötő építése Archaikus fkgazdálkdás az Alsó- Duna völgyben Szeremlei ADUVIZIG Sugvica, DVCS, Ferenc-tápcsatrna Sugvica és Vállalkzók környezete, Petőfiés Nagy-Pandúrsziget Ferenc-tápcsatrna ADUVIZIG Sugvica magaspartfali Baja Várs Önkrmányzat szakasz Baglyvártól a hajógyári kikötőig n.a. n.a Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések (EP3) Skanzen bővítése, Hajómalm létrehzása és a környezet megújítása Baja Duna part, Türr kilátó környéke (Türr Emlékmű part) Bajai Hajómalm Egyesület

85 STRATÉGIA 85 Egyéb prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Kalandpark létrehzása Petőfi-sziget Baja Várs Önkrmányzat Bajai vízi állat és növénypark, valamint vadaspark kialakítása Türr kilátó és környékének turisztikai célú fejlesztése, gépjárművel való megközelítés biztsítása márciusi jeges árvíz Sugvica parti emlékmű Nagy-Pandúrsziget,Baja várs belterülete Baja Várs Önkrmányzat Baja, Türr kilátó Baja Várs Önkrmányzat környezete (Türr Emlékmű part) Közpnti vársrész Baja Várs Önkrmányzat Egyedi vállalkzói, idegenfrgalmi fejlesztések (EP4) Nevezetességek kitáblázása, n.a. n.a. n.a infrmációs táblák elhelyezése, útvnaltervek kialakítása Kisvnat helyett, vársnéző vnat vagy kisbusz indítása idegenveztővel knkrét útvnallal, nevezetességek érintésével (kevésbé frgalmas útvnaln és jól n.a. n.a. n.a időzített indulási időpntkkal pl. hétvégén) Sugvica, Banara Htel fejlesztése n.a. n.a. n.a Duna Wellness Htel fejlesztése Baja, Szenthármság tér Vállalkzók Kemping fejlesztése, újraélesztése Baja, Petőfi-sziget n.a

86 STRATÉGIA 86 Egyéb prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Multifunkcinális Bemutatócentrum Agrturisztikai Csillagászati Űrfizikai Klaszter és űrturisztikai látgatóközpnt Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Baja, Keleti (északit is beleértve) vársrész, Ipari területek Baja (belvárs), Tóth K. u.; Baja (Keleti (északit is beleértve) vársrész), Szegedi út: Csillagvizsgáló és környezete Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a n.a Bajai Hrgászközpnt kialakítása Baja, Petőfi-sziget n.a Egyedi gazdaságfejlesztési prjektek Egyedi mezőgazdasági fejlesztések (EP5) Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés (EP6) Agrár-innvációs közpnt és öklógiai mintagazdaság megvalósítása Kiadvány készítése Baja és a térségről a befektetők számára Baja keleti (északit is beleértve) vársrész Baja közigazgatási területe n.a Baja Vagyn Zrt Egyedi gazdaságfejlesztést támgató fejlesztések Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek (EP7) Tanflyamk szervezése a kis- és közepes vállalkzáskra vnatkzó gazdálkdási, pénzügyi, közigazgatási és jgi szabályzásról Bajai Vársmarketing Stratégia aktualizálása Baja közigazgatási területe Baja Várs Önkrmányzat, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara n.a Közpnti vársrész Bajai Marketing Kft

87 STRATÉGIA 87 Egyéb prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Turizmusfejlesztési stratégia készítése n.a. Bajai Turisztikai Nnprfit Kft TDM szervezet fejlesztése n.a. Bajai Turisztikai Nnprfit Kft. n.a "Vársi pénz" bevezetése egy-egy rendezvény idejére n.a. n.a. n.a HUMÁNINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Egyedi fglalkztatttság javítását célzó fejlesztések (EP8) A várs fglalkztatttságának fkzása n.a. Baja Várs Önkrmányzata, Bács-Kiskun Megyei Krmányhivatal Munkaügyi Közpnt Infrmációs napk szervezése n.a. Baja Várs Önkrmányzata, Bács-Kiskun Megyei Krmányhivatal Munkaügyi Közpnt Kmplex fglalkztatási prgram hátránys helyzetűek számára Kmplex fglalkztatási prgram megváltztt munkaképességűek számára Kmplex fglalkztatási prgram munkanélküliek számár n.a. n.a. n.a. Baja Várs Önkrmányzata, Bács-Kiskun Megyei Krmányhivatal Munkaügyi Közpnt Baja Várs Önkrmányzata, Bács-Kiskun Megyei Krmányhivatal Munkaügyi Közpnt Baja Várs Önkrmányzata, Bács-Kiskun Megyei Krmányhivatal Munkaügyi n.a n.a n.a n.a n.a

88 STRATÉGIA 88 Egyéb prjekt megnevezése Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfkú minőségi ktatásfejlesztések (EP9) Prjekt rövid tartalma Bajai Rehabilitációs Fglalkztatási Közpnt kialakítása Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a. Közpnt Prjektgazda megnevezése Baja Várs Önkrmányzata, Bács-Kiskun Megyei Krmányhivatal Munkaügyi Közpnt Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a Tanyaprgram n.a. Baja Várs Önkrmányzata, Bács-Kiskun Megyei Krmányhivatal Munkaügyi Közpnt n.a n.a. Baja Várs Önkrmányzat, n.a TISZK fenntartása Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt n.a. n.a. n.a III. Béla Gimnázium fejlesztése A Jelky András Szakképző Iskla fejlesztése Türr István Gazdasági Szakközépiskla fejlesztése Bányai Júlia Szakképző Iskla fejlesztése Szent László ÁMK Szakközépisklájának fejlesztése MNÁMK fejlesztése n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a

89 STRATÉGIA 89 Egyéb prjekt megnevezése Egyedi prjektek a szciális és egészségügyi rendszer ptimalizálására (EP 10) Prjekt rövid tartalma MNÁMK energetikai racinalizálást célzó fejlesztése Bereczki Máté Szakképző Iskla infrastrukturális fejlesztése Bereczki Máté Szakképző Iskla technikai fejlesztése Bajai felnőttktatási hálózat létrehzása Vállalkzóvá válás segítése képzésekkel A vársi intézmények kapacitásának bővítése Baja Várs Önkrmányzat által fenntarttt/tulajdnlt intézmények infrmatikai és energetikai infrastruktúra-fejlesztése Eötvös József Főiskla fejlesztési elképzelései Baja Várs Önkrmányzat feladat ellátásában résztvevő szciális intézmények háttérinfrastruktúrájának fejlesztése, kapacitás- és szlgáltatás bővítése Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a

90 STRATÉGIA 90 Egyéb prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Szciális szakemberek tvábbképzése Bajai Járásban élő hátránys helyzetű emberek felzárkózásának és integrációjának elősegítése Civil szervezetek és egyházak fejlesztési elképzelései megvalósításának és egymás közötti együttműködésének segítése Időskrúak ellátó rendszerének fejlesztése, ellátást végző intézmények kapacitás bővítése Családk átmeneti tthna HOSPICE Szlgálat létrehzása Házirvsi rendelők és környezetük felújítása Baján Egészségügyi infrastrukturális fejlesztése alapellátás Bajai Szent Rókus Kórház fejlesztései Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a. n.a. Prjektgazda megnevezése Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat, Cédrus Refrmátus Egyesített Szciális Intézmény Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat n.a n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat Bajai Szent Rókus Kórház n.a

91 STRATÉGIA 91 Egyéb prjekt megnevezése Kulturális- és rekreációs (sprt) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése (EP 11) Prjekt rövid tartalma Bajai kulturális létesítmények infrastrukturális és energetikai fejlesztése Türr István Múzeum főépületének és udvarának felújítása Sprtlétesítmények fejlesztési kncepciójának elkészítése (MT és fejlesztési kncepció) Rekrtán futópálya kiépítése a Petőfiszigeten A Bajai Sprtuszda fejlesztése, bővítése (megvalósíthatósági tanulmány és tervezés, infrastrukturális fejlesztés) Új uszda és sprtcsarnk építése Új műfüves fcipálya létesítése, fejlesztése Bajai Vízivilág prjekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata Közlekedési pálya bemutató jelleggel Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a. n.a. Prjektgazda megnevezése Baja Várs Önkrmányzat Baja Várs Önkrmányzat, Türr István Múzeum Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. Baja Várs Önkrmányzat, MLSZ pályázat ADUVIZIG n.a n.a. n.a

92 STRATÉGIA 92 Egyéb prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Kmplex sprt és szabadidő sprt, rekreációs turizmus fejlesztése a Nagy- Pandúr-szigeten (evezés, úszás, kajakkenu stb. Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Nagy Pandúr-sziget n.a. n.a Mzi vagy autósmzi létjgsultságának vizsgálata n.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a Vársi infrastruktúra, egyéb közszlgáltatásk és kmmunális szlgáltatásk fejlesztése Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatrna rendszer teljeskörű építése (EP 12) Új záprtárzó kapacitás építése, n.a. n.a vízvisszatartás fkzása, a visszatarttt víz felhasználása Szent István É-K-i főgyűjtő kiépítése n.a. n.a A vaskúti út mellett és Nagy Lajs Király utcánál kiépítendő főgyűjtő n.a. n.a Szennyvíztelep fejlesztése n.a. Baja Várs Önkrmányza Egyedi közlekedési fejlesztések (EP 13) Helyijárat- bővítés a közútfejlesztéssel összhangban n.a. Baja Várs Önkrmányzat, DAKK Zrt Megújuló energiát hasznsító buszk rendszerbe állítása n.a. Baja Várs Önkrmányzat, DAKK Zrt. n.a

93 STRATÉGIA 93 Egyéb prjekt megnevezése Egyedi közigazgatási szlgáltatási fejlesztési prjektek (EP 14) Prjekt rövid tartalma Általáns közigazgatási szlgáltatás fejlesztése Bajai Plgármesteri Hivatal infrmatikai infrastruktúrájának fejlesztése Belső kmmunikációs rendszer fejlesztése Belső kmplex pályázati adatbázis, és prjekt-mnitring rendszer kialakítása Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a. Bajai Plgármesteri Hivatal n.a. Bajai Plgármesteri Hivatal n.a. Bajai Plgármesteri Hivatal n.a. Bajai Plgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztés Baja Várs n.a. Bajai Plgármesteri Hivatal Önkrmányzat Plgármesteri Hivatalánál Irattár és levéltár kialakítása Adid u., Bácska tér Bajai Plgármesteri Hivatal Egyedi prjektek interkulturális kapcslatk erősítésére (EP 15) Önkrmányzati prjektgenerálás Civil szervezetek együttműködésének segítése Közösségi Ház fejlesztése (vlt Tiszti klub) Határn átnyúló együttműködések n.a. Baja Várs Önkrmányzat n.a n.a. n.a. n.a n.a. Baja Várs Önkrmányzat, Baja Marketing Kft n.a. n.a

94 STRATÉGIA 94 Egyéb prjekt megnevezése Prjekt rövid tartalma Prjekt helyszíne (Cím, hrsz) Prjektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Egyéb egyedi prjektek (EP 16) Temetési szlgáltatás javítása n.a. Baja Várs Önkrmányzat HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE, AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE Egyedi, térségfejlesztési elképzelések (EP17) Bajai Járási Térségfejlesztő Közpnt kialakítása Baja közigazgatási területe Baja Várs Önkrmányzat Partnerségi fórumk szervezése Baja közigazgatási területe Baja Várs Önkrmányzat Szcális Szövetkezet létjgsultságának vizsgálata és realitása esetén létrehzása Baja közigazgatási területe Baja Várs Önkrmányzat

95 STRATÉGIA A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihz Az alábbiakban bemutatásra kerül a tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihz. A 8. táblázatban a vársi szintű tematikus célkhz rendeltük hzzá prjekttípusnként a fejlesztési elképzeléseket annak érdekében, hgy látszódjn a célk és fejlesztési elképzelések közötti összefüggés. Mint ahgy az a táblázatból is látszik van lyan prjekt, amely egyszerre több tematikus cél elérését is szlgálja, így ezek a fejlesztési elképzelések többször jelennek meg a táblázatban. 8. táblázat: Stratégiai célk és prjekttípusk kapcslata Középtávú vársi célk (tematikus célk) Kulcsprjektek Hálózats prjektek Akcióterületi prjektek Egyéb prjektek T1. Helyi adttságkra épülő gazdaságés turizmusfejlesztés - Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EurVel 6 - Településeket összekötő kerékpárfrgalmi létesítmények fejlesztése - "Zöld Baja" - kmfrtérzetnövelő mintaprjekt - Bajai Vízivilág prjekt előkészítése, a megvalósíthatós ág feltételeinek vizsgálata - Uszda fejlesztése - Baja-M6-s autópálya közötti gyrsfrgalmi útkapcslat kiépítése - Vízi turisztikai fejlesztések - Baja fesztiválvárs turisztikai háttér infrasturktúrájának tvább fejlesztése - Vállalkzói idegenfrgalmi fejlesztések ösztönzése - Krszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése - Befektetésösztönzés - Elkerülő utak építése - Külterületi utak fejlesztése - Környezeti célk fejlesztések, várs kmfrtérzet javítása - Vársi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpárs - Lgisztikai közpnt és kikötő fejlesztés - Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) - Egyéb kikötő fejlesztési prjektek - Baja Ipari park fejlesztése - Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká - Piaccsarnk fejlesztése - Baja Európa egyik egészségcentruma - Baja, déli elkerülő út építése - Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése - Egyedi vízi turisztikai fejlesztések - Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések - Egyedi vállalkzói, idegenfrgalmi fejlesztések - Egyedi mezőgazdasági fejlesztések - Egyedi befektetésösztönző fejlesztés - Egyéb egyedi gazdaságfejleszt ési menedzsment tevékenységek - Egyedi fglalkztatttság javítását célzó fejlesztések - Kulturális- és rekreációs (sprt)

96 STRATÉGIA 96 Középtávú vársi célk (tematikus célk) Kulcsprjektek Hálózats prjektek Akcióterületi prjektek Egyéb prjektek közlekedési fejlesztések tevékenység és infrastruktúra fejlesztése T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás - "Zöld Baja" - kmfrtérzetnövelő mintaprjekt - Bajai Vízivilág prjekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata - Belterületi utak fejlesztése - Elkerülő utak építése - Parkló fejlesztések - Környezeti célk fejlesztések, várs kmfrtérzet javítása - Vársi infrastruktúra fejlesztése - Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká - Árvízvédelmi rendszer fejlesztése - Baja, déli elkerülő út építése - Jelky-téri körpályás csmópnt létesítése - Kulturális- és rekreációs (sprt) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése T3. Társadalmi megújulóképesség támgatása - Hivatás-frgalmi kerékpárút fejlesztés - Kerékpárút a Keleti körút mentén - Településeket összekötő kerékpárfrgalmi létesítmények fejlesztése - "Zöld Baja" - kmfrtérzetnövelő mintaprjekt - Uszda fejlesztése - Belterületi utak fejlesztése - Elkerülő utak építése - Parkló fejlesztések - Környezeti célk fejlesztések, várs kmfrtérzet javítása - Vársi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpárs közlekedési fejlesztések - Baja Európa egyik egészségcentruma - Lermltt vársi területek rehabilitációja - Egyedi fglalkztatttság javítását célzó fejlesztések - Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfkú minőségi ktatásfejlesztések - Egyedi prjektek a szciális és egészségügyi rendszer ptimalizálására - Kulturális- és rekreációs (sprt) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése - Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatrna rendszer teljeskörű építése - Egyedi közlekedési fejlesztések - Egyedi közigazgatási

97 STRATÉGIA 97 Középtávú vársi célk (tematikus célk) Kulcsprjektek Hálózats prjektek Akcióterületi prjektek Egyéb prjektek szlgáltatási fejlesztési prjektek - Egyedi prjektek interkulturális kapcslatk erősítésére - Egyéb egyedi prjektek - Egyedi, térségfejlesztési elképzelések T4. Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása - Bajai Vízivilág prjekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata - Baja-M6-s autópálya közötti gyrsfrgalmi útkapcslat kiépítése - Külterületi utak fejlesztése - Krszerű mezőgazda-sági termékkultúra elterjedésének ösztönzése - Duna-menti térség településeinek együttműkö-dése - Duna Pannn Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása - Pannn EGTC együttműkö-dés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházásk) - Lgisztikai közpnt és kikötő fejlesztés - Egyéb kikötő fejlesztési prjektek - Egyedi prjektek interkulturális kapcslatk erősítésére T5. A célk elérését - Hivatás-frgalmi kerékpárút - Belterületi utak fejlesztése - Lgisztikai közpnt és kikötő - Egyedi alap-, közép-, szak- és

98 STRATÉGIA 98 Középtávú vársi célk (tematikus célk) Kulcsprjektek Hálózats prjektek Akcióterületi prjektek Egyéb prjektek megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése fejlesztés - Kerékpárút a Keleti körút mentén - Településeket összekötő kerékpárfrgalmi létesítmények fejlesztése - Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EurVel 6 - Baja-M6-s autópálya közötti gyrsfrgalmi útkapcslat kiépítése - Elkerülő utak építése - Külterületi utak fejlesztés - Parkló fejlesztések - Vársi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpárs közlekedési fejlesztések fejlesztés - Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) - Egyéb kikötő fejlesztési prjektek - A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései - Petőfi-híd felújítása - Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefvárs vársrészben - Árvízvédelmi rendszer fejlesztése - Baja, déli elkerülő út építése - Jelky-téri körpályás csmópnt létesítése felsőfkú minőségi ktatásfejlesztések - Egyedi prjektek a szciális és egészségügyi rendszer ptimalizálására - Kulturális- és rekreációs (sprt) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése - Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatrna rendszer teljeskörű építése - Egyedi közlekedési fejlesztések - Egyedi közigazgatási szlgáltatási fejlesztési prjektek

99 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA A fejlesztések ütemezése A 9. táblázat Baja várs fejlesztési elképzeléseinek tervezett ütemezését tartalmazza. 9. táblázat: A fejlesztési elképzelések ütemezése Szint Fejlesztések Kezdési időpnt Befejezési időpnt 1 1.sz. akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület któber december Lgisztikai közpnt és kikötő fejlesztés któber 2018.december Baja északi elkerülő út építése a kikötőhöz (feltáró út) któber 2018.december Egyéb kikötő fejlesztési prjektek któber 2018.december sz. akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület któber december Baja Ipari park fejlesztése któber december A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései któber 2018.december sz. akcióterület: Vársközpnti 1. akcióterület któber december Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká któber 2017.december Petőfi-híd felújítása január 2017.december Piaccsarnk fejlesztése január 2019.december Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefvárs 2 vársrészben któber december

100 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 100 Szint Fejlesztések Kezdési időpnt Befejezési időpnt 1 4.sz. akcióterület: Vársközpnti 2. - Turisztikai akcióterület któber 2020.december Baja Európa egyik egészségcentruma któber december Árvízvédelmi rendszer fejlesztése któber december sz. akcióterület: Vársközpnti 3. - Közlekedési infrastruktúra fejlesztés 1 akcióterület któber december Baja, déli elkerülő út építése któber december Jelky-téri körpályás csmópnt létesítése któber december sz. akcióterület: Szciális 1 vársrehabilitációs akcióterület któber december Lermltt vársi területek rehabilitációja któber december Kulcsprjektek któber december Hivatás-frgalmi kerékpárút fejlesztés któber december Kerékpárút a Keleti körút mentén któber 2016.december Településeket összekötő kerékpárfrgalmi létesítmények fejlesztése któber 2018.december Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EurVel január 2018.december "Zöld Baja" - kmfrtérzet-növelő mintaprjekt któber december Bajai Vízivilág prjekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata któber december Uszda fejlesztése któber december Baja M6-s autópálya közötti gyrsfrgalmi 2 útkapcslat kiépítése któber december

101 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 101 Szint Fejlesztések Kezdési időpnt Befejezési időpnt 1 Hálózats prjektek któber december Vízi turisztikai fejlesztések któber december Baja fesztivál-várs turisztikai háttér infrasturktúrájának tvább fejlesztése któber december Vállalkzói idegenfrgalmi fejlesztések ösztönzése któber december Krszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése któber december Befektetés-ösztönzés któber december Belterületi utak fejlesztése któber december Elkerülő utak építése któber december Külterületi utak fejlesztés któber december Parkló fejlesztések któber december Kerékpárs közlekedési fejlesztések któber december 2 Környezeti célk fejlesztések, várs kmfrtérzet javítása któber december Vársi infrastruktúra fejlesztése któber december Duna-menti térség településeinek együttműködés któber december Duna Pannn Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása któber december Pannn EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházásk) któber december Egyéb, egyedi prjektek któber december

102 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 102 Szint Fejlesztések Kezdési időpnt Befejezési időpnt 2 Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése któber december Egyedi vízi turisztikai fejlesztések któber december Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések któber december Egyedi vállalkzói, idegenfrgalmi fejlesztések któber december Egyedi mezőgazdaági fejlesztések któber december Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés któber december Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek któber december Egyedi fglalkztatttság javítását célzó fejlesztések któber december Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfkú minőségi ktatásfejlesztések któber december Egyedi prjektek a szciális és egészségügyi rendszer ptimalizálására któber december Kulturális- és rekreációs (sprt) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése któber december Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatrna rendszer teljeskörű építése któber december Egyedi közlekedési fejlesztések któber december Egyedi közigazgatási szlgáltatási fejlesztési prjektek któber december Egyedi prjektek interkulturális kapcslatk erősítésére któber december Egyéb egyedi prjektek któber december Egyedi, térségfejlesztési elképzelések któber december

103 STRATÉGIA Az akcióterületi fejlesztések összehanglt, vázlats pénzügyi terve Baja tervezett fejlesztései számára releváns frrásk a ig terjedő időszakban az alábbi Operatív Prgramkban állnak rendelkezésre. Terület- és Településfejlesztési Operatív Prgram a térségi adttságkra szabttan támgatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi fglalkztatási képesség helyreállítását. A TOP fejlesztések kedvezményezettjei döntően az önkrmányzatk, elsősrban térségi és helyi jelentőségű fejlesztéseket finanszírz, valamint a fejlesztései területileg összehanglva valósulnak meg. Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram a kis- és középvállalkzásk, ipari parkk fejlesztését, a K+F+I, illetve infkmmunikációs fejlesztéseket, energiahatéknysági beruházáskat, az EurVel 6 kerékpárúthz kapcslódó fejlesztéseket, társadalmi célú gazdaságt, fglalkztathatóság javítását, szciális alapszlgáltatás és gyermekjóléti alapellátást támgatja. Az Emberi Erőfrrás Fejlesztési Operatív Prgram által valósulnak meg a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával kapcslats fejlesztések. Környezeti és Energiahatéknysági Operatív Prgram elsősrban és közvetlenül az energia- és erőfrrás hatéknyság növeléséhez hzzájáruló fejlesztéseket támgatja. Integrált- Közlekedés Fejlesztési Operatív Prgram a 2014 és 2020 közötti EU támgatáskból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza. Rászruló Személyeket Támgató Operatív Prgram Élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támgatást biztsító Operatív Prgram - a szegénység csökkentésére, a szegény gyermekek étkeztetésére irányuló fejlesztési elképzeléseket támgatja. Közigazgatás- és Közszlgáltatás-fejlesztési Operatív Prgram célja a közigazgatás és a közszlgáltatásk megfelelő működésének támgatása. Vidékfejlesztési Prgram célja az agrárágazat fejlesztéseinek támgatása. A Versenyképes Közép-Magyarrszág Operatív Prgram jelen esetben nem releváns. INTERREG - IPA CBC Magyar-Szerb Együttműködési Prgram, mely alapvetően a közötti időszakban megvalósuló határmenti együttműködési kezdeményezéseket támgatja. Duna Régió Stratégia együttműködés keretében nyújttt támgatási lehetőségek. A várs szempntjából a legtöbb fejlesztési elképzelésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Prgram nyújthat frrást. A vársk számára a következő támgatási időszakban kiemelt figyelmet érdemel a TOP frrásk új eljárás szerinti felhasználása. (Integrált Területi Prgram - ITP). Bács-Kiskun megyében új ITP készítés van flyamatban, várhatóan legkésőbb 2015 májusára elfgadja a Megyei Közgyűlés. Az egyeztetési váltzat szerint az ITP teljes 7 éves frráskerete 63,23 Mrd Ft., melynek összetételét a 10. számút táblázat fglalja össze. 10. táblázat: TOP intézkedések TOP intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempntból fenntartható turizmusfejlesztés Megyei keret (Mrd Ft) 4, 489 7,128

104 STRATÉGIA 104 TOP intézkedés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mbilitás ösztönzését szlgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A fglalkztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszlgáltatásk fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkrmányzatk energiahatéknyságának és a megújuló energia - felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szciális alapszlgáltatásk infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Lermltt vársi területek rehabilitációja 5.1. Fglalkztatás-növelést célzó megyei és helyi fglalkztatási együttműködések (paktumk 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szlgáló helyi szintű kmplex prgramk 5.3. Helyi közösségi prgramk megvalósítása Frrás: Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Prgram egyeztetési váltzat március Megyei keret (Mrd Ft) 7,131 4,880 11,700 3,978 11,934 3,343 2,448 0,600 3,396 0,180 2,024 Baja várs által megjelölt fejlesztési elképzelések tervezett költségvetési összegét és a lehetséges finanszírzási frráskat a 11. táblázat fglalja össze prjekttípusnként. 11. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlats pénzügyi terve Prjekt típus Akcióterületi prjektek Prjekt megnevezése Lgisztikai közpnt és kikötő fejlesztés Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó ,7 Finanszírzás lehetséges frrása TOP 1.1. A vállalkzásk munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztsításával TOP 3.1. Fenntartható közösségi mbilitás elősegítése GINOP Lgisztikai szlgáltató közpntk fejlesztéseinek támgatása Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei 55. sz. elkerülő út és egyben nettó TOP 1.3. A munkahelyek

105 STRATÉGIA 105 Prjekt típus Prjekt megnevezése a kikötőt feltáró út Egyéb kikötő fejlesztési prjektek Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó 710 Finanszírzás lehetséges frrása elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mbilitás elősegítése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mbilitás elősegítése Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei Baja Ipari park fejlesztése nettó 800 GINOP Ipari parkk fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 1.1. A vállalkzásk munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztsításával A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká nettó 800 nettó 150 TOP 2.1. Vállalkzói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkzáskkal KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkdás feltételeinek javítása TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével GINOP Ipari parkk fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 2.1. Vállalkzói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkzáskkal TOP 7.1. A vársi laksság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális

106 STRATÉGIA 106 Prjekt típus Prjekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírzás lehetséges frrása kínálatbővítés segítségével TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében Petőfi-híd felújítása nettó TOP 3.1. Fenntartható közösségi mbilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében Piaccsarnk fejlesztése nettó 950 TOP 1.1. A vállalkzásk munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztsításával Csapadék- és belvízelvezetés Baja Józsefvárs vársrészben Baja Európa egyik egészségcentruma Árvízvédelmi rendszer fejlesztése nettó nettó nettó TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkdás feltételeinek javítása TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkdás feltételeinek javítása Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei

107 STRATÉGIA 107 Prjekt típus Kulcsprjektek Prjekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírzás lehetséges frrása HU-SRB PA1 Határn átnyúló vízgazdálkdás és kckázatkezelési rendszerek támgatása Baja, déli elkerülő út építése nettó TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével Jelky-téri körpályás csmópnt létesítése Lermltt vársi területek rehabilitációja Hivatás-frgalmi kerékpárút fejlesztés Kerékpárút a Keleti körút mentén Településeket összekötő kerékpárfrgalmi létesítmények fejlesztése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EurVel 6 nettó 900 n.a. n.a. nettó 150 nettó 858 nettó 310 TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 4.4. Lermltt vársi területek rehabilitációja TOP 6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szlgáló helyi szintű kmplex prgramk TOP 6.4 A helyi identitás és khézió erősítése EFOP 1 Együttműködő társadalm EFOP 2. Infrastrukturális beruházásk a társadalmi együttműködés erősítése érdekében TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mbilitás elősegítése TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható

108 STRATÉGIA 108 Prjekt típus Prjekt megnevezése "Zöld Baja" - kmfrtérzetnövelő mintaprjekt Bajai Vízivilág prjekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó n.a. Finanszírzás lehetséges frrása közösségi mbilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkzói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkzáskkal GINOP Aktív turisztikai hálózatk infrastruktúrájának fejlesztése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mbilitás elősegítése TOP 2.1. Vállalkzói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkzáskkal TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkzói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkzáskkal GINOP NEC 2.1 A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (I.) GINOP 7. NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei HU-SRB PA3 Együttműködés támgatása a turizmus és a kulturális örökség területén Uszda fejlesztése n.a. TOP 1.2. A turizmus területi

109 STRATÉGIA 109 Prjekt típus Hálózats prjektek Prjekt megnevezése Baja M6-s autópálya közötti gyrsfrgalmi útkapcslat kiépítése Indikatív költségvetés (millió Ft) n.a. Finanszírzás lehetséges frrása adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében IKOP 4.2. A trlódásk csökkentése a magyarrszági reginális úthálózatn TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Vízi turisztikai fejlesztések nettó KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkdás feltételeinek javítása Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei (PA 1/a A mbilitás és a multimdalitás fejlesztése - belvízi hajóutak) HU-SRB PA1 Határn átnyúló vízgazdálkdás és kckázatkezelési rendszerek támgatása HU-SRB PA3 Együttműködés támgatása a turizmus és a kulturális örökség védelme területén Baja fesztivál-várs turisztikai háttér infrastruktúrájának tvább fejlesztése Vállalkzói idegenfrgalmi fejlesztések ösztönzése minimum nettó minimum nettó TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében GINOP Aktív turisztikai hálózatk infrastruktúrájának fejlesztése HU-SRB PA3 Együttműködés támgatása a turizmus és a kulturális örökség védelme területén GINOP 7. NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken GINOP 4 Energetikai

110 STRATÉGIA 110 Prjekt típus Prjekt megnevezése Krszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése Indikatív költségvetés (millió Ft) minimum nettó Finanszírzás lehetséges frrása fejlesztések GINOP 8 Pénzügyi eszközök HU-SRB PA1 A határn átnyúló vízgazdálkdás és kckázatmegelőzési rendszer javítása VP 4.1 A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházáskhz nyújttt támgatás VP 5.1 Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházásk támgatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése Befektetés-ösztönzés nettó 8 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Belterületi utak fejlesztése Elkerülő utak építése Külterületi utak fejlesztés Parkló fejlesztések Kerékpárs közlekedési fejlesztések minimum nettó minimum nettó minimum nettó 150 minimum nettó 100 minimum nettó TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mblitás ösztönzését szlgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mblitás ösztönzését szlgáló közlekedésfejlesztés IKOP 1.1. Az rszághatárk elérésének javítása a magyarrszági TEN-T úthálózatn IKOP 4.2. A trlódásk csökkentése a magyarrszági reginális úthálózatn TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mbilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható

111 STRATÉGIA 111 Prjekt típus Prjekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírzás lehetséges frrása közösségi mbilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkzói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkzáskkal GINOP Aktív turisztikai hálózatk infrastruktúrájának fejlesztése Környezeti célk fejlesztések, várs kmfrtérzet javítása minimum nettó TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében TOP 5.3. A helyi khézió és identitás erősítése TOP 7.2 Helyi közösségszervezés a vársi helyi fejlesztési stratégiáhz kapcslódva Vársi infrastruktúra fejlesztése nettó TOP 3.2. Önkrmányzatk energiahatéknyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés EFOP 4. Infrastrukturális beruházásk a gyarapdó tudástőke érdekében KEHOP 5. Energiahatéknyság növelése, megújuló energiafrrásk alkalmazása Duna-menti térség településeinek együttműködése nettó 4 Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési Prgram Duna Pannn Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések nettó Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési

112 STRATÉGIA 112 Prjekt típus Egyéb prjektek Prjekt megnevezése előkészítése és megvalósítása Pannn EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházásk) Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése Egyedi vízi turisztikai fejlesztések Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó nettó 5 nettó Finanszírzás lehetséges frrása Prgram Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési Prgram Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei (PA8 A vállalkzásk versenyképességének, beleértve a vállalkzásk közötti reginális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támgatása GINOP 1. Kis- és középvállalkzásk versenyképességének javítása - NEC 3.1. Piacképes és együttműködő kkv szektr megteremtése (I.) Vállalkzásk együttműködési intenzitásának növelésén keresztül, különös tekintettel az exprt tevékenységet végző cégekre. TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében KEHOP 1. A klímaváltzás hatásaihz való alkalmazkdás VP 5.1 Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházásk támgatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése Egyéb egyedi turisztikai minimum TOP 1.2. A turizmus területi

113 STRATÉGIA 113 Prjekt típus Prjekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírzás lehetséges frrása fejlesztések nettó adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken Egyedi vállalkzói, idegenfrgalmi fejlesztések Egyedi mezőgazdasági fejlesztések Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek Egyedi fglalkztatttság javítását célzó fejlesztések Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfkú minőségi ktatásfejlesztések minimum nettó nettó 400 nettó 5 minimum nettó 10 n.a. n.a. GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken VP 4.1 A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházáskhz nyújttt támgatás TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése GINOP Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése GINOP Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző prgram Duna Régió Stratégia támgatási lehetőségei (PA 3 A kultúra és az idegenfrgalm, valamint az emberek egymással való kapcslatteremtésének előmzdítása) TOP 5.1. Fglalkztatásnövelést célzó megyei és helyi fglalkztatási együttműködések EFOP 1. Együttműködő társadalm TOP 3.2. Önkrmányzatk energiahatéknyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése EFOP 3. Gyarapdó tudástőke

114 STRATÉGIA 114 Prjekt típus Prjekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírzás lehetséges frrása EFOP 4. Infrastrukturális beruházásk a gyarapdó tudástőke érdekében KEHOP 5. Energiahatéknyság növelése, megújuló energiafrrásk alkalmazása Egyedi prjektek a szciális és egészségügyi rendszer ptimalizálására minimum nettó 250 TOP 3.2. Önkrmányzatk energiahatéknyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 4.2. A szciális alapszlgáltatásk infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szlgáló helyi szintű kmplex prgramk TOP 5.3. A helyi khézió és identitás erősítése TOP 7. Közösségi szinten irányíttt vársi helyi fejlesztések (CLLD) KEHOP 5. Energiahatéknyság növelése, megújuló energiafrrásk alkalmazása EFOP 1. Együttműködő társadalm (1. F. Az egészségtudatsság növelése elsődsrban a hátránys helyzetű emberek és térségek tekintetében; 1. G. Az egészségügyi, szciális és társadalmi felzárkózási közszlgáltatáskban a szlgáltatásnyújtás flyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempntk érvényesítése és a dlgzók megtartása; 1. H. Hátránys helyzetű személyek, kifejezetten rmák szciális gazdaságban

115 STRATÉGIA 115 Prjekt típus Prjekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírzás lehetséges frrása való részvételének növelése) EFOP 2. Infrastrukturális beruházásk a társadalmi együttműködés erősítése érdekében Kulturális- és rekreációs (sprt) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése minimum nettó TOP 1.2. A turizmus területi adttságaiban rejlő endgén ptenciál kibntakztatása a fglalkztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7. Közösségi szinten irányíttt vársi helyi fejlesztések GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatrna rendszer teljeskörű építése nettó TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Egyedi közlekedési fejlesztések minimum nettó 300 TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés IKOP 3.2. A vidéki vársielővársi közösségi közlekedési teljesítmény megőrzése Egyedi közigazgatási szlgáltatási fejlesztési prjektek nettó 246 KÖFOP 2.A.1. Priritási tengely: A közigazgatás hatéknyságának növelése Egyedi prjektek interkulturális kapcslatk erősítésére minimum nettó TOP 7. Közösségi szinten irányíttt vársi helyi fejlesztések HU-SRB PA3 Az együttműködések támgatása a turizmus és a kulturális örökség területén TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

116 STRATÉGIA 116 Prjekt típus Prjekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Egyéb egyedi prjektek nettó 25 Saját frrás Egyedi, térségfejlesztési elképzelések nettó 68 Finanszírzás lehetséges frrása TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szlgáló helyi szintű kmplex prgramk TOP 5.3. A helyi khézió és identitás erősítése EFOP 1. Együttműködő társadalm NEA támgatási lehetőségei Nrvég Civil Alap támgatási lehetőségei TOP 7. Közösségi szinten irányíttt vársi helyi fejlesztések

117 STRATÉGIA Anti-szegregációs prgram 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Baján az alacsny státuszú laksság aránya az aktív krú laksságn belül 7,4%. A megye többi vársával összehasnlítva, alacsnynak mndható. Jellemzően nem tömbszerűen él ezen laksság, népességük elszlik a várs területén. Nagy kiterjedésű és laksságszámú szegregátum nem is található a vársban. A belterületi vársrészek közötti elhelyezkedésük is egyenletes, ezeken a területeken a lakónépesség arányánál alacsnyabb százalékpnttal élnek. Ugyanakkr az alacsny státuszú laksság integrációjának elősegítése érdekében a hrizntális beavatkzáskn túl, területspecifikus intézkedésekre is szükség van, mert a külterületeken az alacsny státuszú laksság aránya az aktív krúakn belül magas, 23,3%. Emellett a település belterületén két kisebb laksságszámú szegregált zárvány alakult ki. A KSH a évi népszámlálási adatk alapján szegregátumt nem talált a vársban. A Tanyák IV. körzetet (külterület) szegregációval veszélyeztetett területnek nyilváníttta. Az önkrmányzat adatai alapján aznban a fent említett két zárvány szegregációval veszélyeztetett területnek minősül. Az egyik a Nyugati vársrészben található Uszály utca 10. szám alatti tömb, a másik a Közpnti vársrészben található Deszkás utca 14., valamint Szent László utcán (Rákóczi u. és Hnvéd u. közötti szakasza) található. A legkedvezőbb mutatókkal a külterület rendelkezik, az tt élők nagy száma, a szlgáltatáskhz való hzzáférés nehézsége, a hiányzó közművek miatt. Tvábbá lecsúszással veszélyeztetett területek még a Kölcsey u. 21., Sárköz u. vége, Hun u. vége, livdai épületek, vaskúti úti vlt laktanya, Varsa utca (tízemeletes ház), egyéb tanyás külterületek Javaslt ezen területekre figyelemmel lenni, és szükséges ezek áttekintése az ITS majdani felülvizsgálatában is.

118 STRATÉGIA táblázat: Baja várs KSH által kijelölt és Baja várs által jóváhagytt szegregátumainak státusza a legsúlysabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) Társadalm 1. (Demgráfia) Társadalm 2. (Fglalkztatttság) Lakáshelyzet Épített környezet / Közterületek minősége Szlgáltatáskhz (közintézményi/piaci jellegű) való hzzáférés Etnikai szegregáció Eddigi beavatkzásk nymán bekövetkezett váltzásk Szegregátum 1. (Uszály u. 10.) A tömbben 28 család él. LFT-ben 17, RSzSben 9, RGYK-ban 3 fő részesült 2014-ben. Egyszbás, kmfrts lakásk találhatóak itt. Az infrastruktúra rendelkezésre áll. A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A területen magas a rma laksság aránya Nem történt érdemi váltzás. Szegregátum 2. Deszkás u. 14.) A tömbben 21 család él. LFT-ben 8, RSzS-ben 1, RGYK-ban 7 fő részesült 2014-ben. Jellemzően egyszbás, kmfrts lakásk találhatóak itt. Az infrastruktúra rendelkezésre áll. A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A területen magas a rma laksság aránya Az önkrmányzat több ingatlant értékesített, a népsűrűség csökkent. Szegregátum 3. (Tanyák IV.) A területen 180 család él. LFT-ben 42, RSzSben 41, RGYK-ban 48 fő részesült 2014-ben. Az alacsny kmfrtfkzatú lakásk aránya 48, az egyszbás lakáské 18%. Az infrastruktúra erőteljesen hiánys A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A távlság miatt a szlgáltatásk elérhetősége nehéz. Nincs etnikai szegregáció. Az úthálózat egyes részei az eddigi murvabrítás helyett aszfaltburklatt kaptak.

119 STRATÉGIA Az elmúlt években megvalósíttt, a szegregátumkat érintő beavatkzásk A 2008-ban elkészített Integrált Vársfejlesztési Stratégia elkészítése óta a Deszkás utca 14. szám alatti területen 32 lakásából mára 21 maradt. A külterületi részen az úthálózat egyes részei kaptak prmentes burklatt. A szciális és fglalkztatási mutatók tekintetében nem áll rendelkezésre összehasnlítható adatsr. A 13. számú táblázat a 2008-ban tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkzáskat tartalmazza. 13. táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkzásai Szciális Ágazat Fglalkztatás Közösségfejlesztés Krábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései Szcilógiai helyzetfelmérés a szegregátumkban élő laksságról Jelzőrendszer hatéknyságának növelése Hátránys helyzetben élők fglalkztatásának megteremtése kmplex prgram keretén belül Bajai Felnőttktatási Hálózat létrehzása Pályázati önerő-alap civil szervezetek számára Megjegyzés frrás hiányában nem valósult meg nem történt kmplex beavatkzás frrás hiányában nem valósult meg frrás hiányában nem valósult meg frrás hiányában nem valósult meg A 14. számú táblázat tartalmazza azn beavatkzáskat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2008-as IVS elkészítése óta. 14. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkzásk és azk eredményei ( ) a vársban Krábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései egészségügyi szűrési, megelőzési prgramk Civil Ház létrehzása Valamennyi intézmény akadálymentesítése A helyi média bevnásával az esélyegyenlőséget szlgáló - tájékztató, szemléletfrmáló - műsrk készítése Térségi Integrált Szakképző Közpnt (TISZK) létrehzása Eredmény /értékelés Minden évben, rendszeresen Belvársi Közösségi Házban Részben valósult meg Részben megvalósult Létrejött

120 STRATÉGIA Anti-szegregációs intézkedési terv A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések Anti-szegregációs célk Baja várs vezetése az egyenlő hzzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztsításának elvét szem előtt tartva, el kívánja érni, hgy a várs minden plgára Otthn érezze magát a vársban. Ennek érdekében az élet száms területét érintő beavatkzáskat tervez. A lakhatási feltételek biztsítása mellett széleskörű együttműködésen alapuló többféle: szciális, képzési, fglakztatási, a szlgáltatáskhz való hzzáférést javító intézkedések együttesével kíván hzzájárulni. Az alacsny státuszú laksk integrációja előmzdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hzzáférés biztsításán túl lyan szlgáltatásk tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják fglalkztatási esélyeiket, hzzájárulva ezzel az alacsny státusz megváltzásáhz. 15. táblázat: Az anti-szegregációs terv hrizntális céljai és alcéljai Hrizntális célk 1. Az esélyegyenlőség biztsítása a várs minden fejlesztési beavatkzásánál, annak figyelembe vételével, hgy semmilyen fejlesztés nem járulhat hzzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásáhz és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztsítása a településen Alcélk 2. Oktatási integráció biztsítása Az isklai sikeresség feltételeinek megteremtése A lemrzslódás csökkentése 3. Az alacsny státuszú laksság fglalkztatási helyzetének javítása 4. A szciális szlgáltatáskhz való hzzáférés javítása A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacn megjelenők számának növekedése A szciális szlgáltatásk színvnalának emelkedése Új szciális szlgáltatásk biztsítása A településen található veszélyeztetett területek közül a Deszkás utcait fel kívánjuk számlni. Az Uszály utcában és a külterületen hrizntális eszközökkel kívánjuk megteremteni az integráció feltételeit. A külterületen emellett szükség van a lakókörnyezet rehabilitációjára is.

121 STRATÉGIA táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azk relevanciája az egyes szegregátumkban (a szegregátumk srszámával jelölve) Terület specifikus célk A szegregátum teljes felszámlása, a családk szciális bérlakáskban történő elhelyezése integrált környezetben Mbilizációs prgram kidlgzása az alacsny státuszú laksság kncentrációjának csökkentése érdekében A lakókörnyezet rehabilitációja A közüzemi tartzásk csökkentése előrefizetés, kártyás mérőórákkal Szegr. 1. (Uszály utca 10.) X Szegr. 2. (Deszkás u. 14.) X Szegr. 3. (Külterület IV.) X X X Általáns hrizntális anti-szegregációs intézkedések A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció felldása, Baja számára a fenntartható vársfejlődés egyik zálga. Ennek tudatában a várs messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hgy azk nem kzhatják sem hrizntálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Emellett az önkrmányzat a Bajai Cigány Önkrmányzattal közösen Anti-diszkriminációs jelzőrendszert működtet annak érdekében, hgy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapk részévé váljn. Az anti-szegregációs beavatkzásk egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hgy az adtt beavatkzás kemény (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy puha (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmndható, hgy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkzás ritkán vezet eredményre, hatáss és maradandó eredmény ezek ptimális kmbinációjával érhető el. Ennek megfelelően a várs által alkalmaztt intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hzni egy szakmaközi hálózatt, amely a rendszeresen megtarttt szakmai műhelyek keretében összehangltabb, eredményesebb és hatéknyabb szlgáltatáskat tud biztsítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szciális és családsegítő munkatársak, igazgatási és fglalkztatási intézmények munkatársai. A hátránys helyzetű gyermekek lemrzslódásának megelőzése, az utcai devianciák, a fiatalkri bűnözővé válás elkerülése és a BTM nehézségekkel küzdő gyermekek prblémáiban való segítségnyújtás biztsítása érdekében Krtárs-segítők képzését támgatjuk. A KLIK helyi tankerületével együttműködve segítjük az isklai drgprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezését. A krtárscsprt fnts helyszín a serdülők számára, hgy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési frmákat.

122 STRATÉGIA 122 A tanyagndki szlgáltatást fejleszteni kívánjuk a külterületeken élők segítése érdekében. Nyári napközi biztsítása szükséges, nyári étkeztetéssel, a hátránys helyzetű tanulók részére. A megfelelő színvnalú szciális munka biztsítása érdekében rendkívül fnts a szciális területen dlgzók tvábbképzése. Új gyakrlatk, lehetőségek megismerésére és újfajta tevékenységek bevezetésére van szükség. Emellett rendkívül fnts, hgy a segítő szakemberek számára támgatást nyújtsunk a segítő munka srán jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. Mindezek mellett rendkívül fnts, hgy a szciális szakemberek rendkívül leterheltek, ezért a szciális intézmény családsegítő és gyermekjóléti szlgáltatást ellátó részlegét 1-1 fővel szükséges növelni. A felszámlásra kerülő Deszkás utcai területen élők részére a felszámlást követő két évben rendszeres szciális mentri támgatást nyújtunk. Az alacsny státuszú laksk fglalkztatásának elősegítése érdekében az önkrmányzat előnyben részesíti a beruházásk srán azn vállalkzáskat, akik alacsny státuszú laksságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezmények biztsítunk.

123 STRATÉGIA táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, hrizntális intézkedései Hrizntális cél 1. Esélyegyenlőség biztsítása 2. Oktatási integráció biztsítása 3. Az alacsny státuszú laksság fglalkztatási helyzetének javítása 4. A szciális szlgáltatáskhz való hzzáférés javítása Megvalósítást célzó intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése Nyári napközi biztsítása, étkeztetéssel Felelős Jegyző, együttműködve a Cigány Nemzetiségi Önkrmányzat elnökével Krtárs-segítők képzése szciális intézmény vezetője HHH középisklás diákk ösztöndíj támgatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Drgprevenció szciális intézmény vezetője Alacsny státuszú lakskat fglalkztató vállalkzásk adókedvezményben részesítése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a Lehetséges pénzügyi frrás Nem releváns Plgármester Saját frrás Saját frrás Plgármester Saját frrás Saját frrás Plgármester Saját frrás Jegyző Nem releváns Megvalósulás lehetséges időtávja

124 STRATÉGIA 124 jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szciális szakemberek tvábbképzése Tanyagndnki szlgáltatás fejlesztése szciális vezetője szciális vezetője intézmény intézmény saját frrás saját frrás 2015-

125 STRATÉGIA Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések A Baján található hárm szegregációval veszélyeztetett terület közül a Deszkás utcai szüntethető meg a közeljövőben. A többi terület esetében alapvetően rehabilitációs prgramk alkalmazására van szükség, ugyanakkr flyamatsan segíteni kell az tt élőket is mbilizációs intézkedésekkel annak érdekében, hgy azn területeken is ldódjn a szegregáció, csökkenjen a népsűrűség. A megmaradó szegregátumk esetében elsődleges feladat a lakókörnyezet rehabilitációja, illetve a külterület esetében a hiányzó infrastruktúra biztsítása. A Deszkás utcai terület népessége az elmúlt időben jelentősen csökkent. A terület teljes felszámlására van szükség. A családk részére integrált lakókörnyezetben szükséges biztsítani bérlakáskat. A bérlakáskat nem tömbszerűen alakítjuk ki, hgy ne jöjjön létre újabb szegregátum a településen. A bérlakáskba költöző családk flyamats megtámgatására van szükség a költözés előtt és azt követően is minimálisan két évig. Ezen feladat érdekében a szciális intézmény létszámát növelni szükséges. A közműszlgáltatókkal együttműködve előrefizetős, kártyás mérőórák kihelyezését kezdeményezzük azn családk esetében, ahl a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlankról, illetve ahl ennek veszélye fenyeget. A külterület esetében biztsítjuk a hiányzó infrastruktúrák elérését is az tt élők részére.

126 STRATÉGIA táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései Szegregátum srszáma Knkrét intézkedés/ beavatkzás 2. Szegregátum megszüntetése, családk integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése 2. Bérlakáskba költöző családk szciális munkával történő segítése Érintett terület specifikus cél Felelős partner Lehetséges pénzügyi frrás Megvalósulás lehetséges időtávja szegregáció megszüntetése plgármester saját frrás szegregáció megszüntetése 1., 3. Kártyás mérőórák elhelyezése Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése 3. Hiányzó infrastruktúra biztsítása Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése szciális intézmény vezetője szciális intézmény vezetője saját frrás Saját frrás plgármester saját frrás

127 STRATÉGIA Az anti-szegregációs beavatkzásk ütemezése 19. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése X X X X X X X X X Nyári napközi biztsítása, étkeztetéssel X X X X X X X X X Krtárs-segítők képzése X X X X X X X X HHH középisklás diákk ösztöndíj támgatási rendszerének kialakítása és megvalósítása X X X X X X X X X Drgprevenció X X X X X X X X Alacsny státuszú lakskat fglalkztató vállalkzásk adókedvezményben részesítése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében X X X X X X X X X X X X X X X X X X Szciális szakemberek tvábbképzése X X X X X X X Tanyagndnki szlgáltatás fejlesztése X X X X X X X X X Szegregátum megszüntetése, családk integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése X X X X X X X X Bérlakáskba költöző családk szciális munkával történő segítése X X X X X X X X Kártyás mérőórák elhelyezése X X X X X X X X X Hiányzó infrastruktúra biztsítása X X X X X X X X

128 STRATÉGIA A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hztt intézkedések A prjektfejlesztés srán általánsan tartózkdni kell attól, hgy bárminemű beavatkzás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhz, szegregációhz, vagy ezek knzerválódásáhz járuljn hzzá. A prjektfejlesztés dkumentumainak, a település stratégiai dkumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekr ugyanezen elvek kell, hgy érvényre jussanak. A prjektfejlesztés srán elemi érdekünk a tervezett tevékenységek társadalmi elfgadttsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás srán biztsítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges frmáit. A Bajai Cigány Önkrmányzatt bevnjuk ezen flyamatkba. Céliránys kampányt tervezünk minden fejlesztés, prgram, a település életét beflyásló esemény, illetve a településen megjelenő szlgáltatás, esemény széles körű megismertetésére, a hátránys helyzetű csprtk tájékztatására. A tervezett fejlesztések között nincs lyan, amelynek ptenciális szegregációs hatása lenne A szegregációt kzó flyamatk megváltztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregációt kzó flyamatk hátterében különböző kk húzódhatnak meg, közülük a legfntsabb az alacsny isklai végzettségből következő munkanélküliség, a kizárólagsan a leglcsóbb és egyben legrsszabb minőségű lakhatáshz történő hzzáférés lehetősége, az eladósdás és ennek következtében a közszlgáltatáskhz való hzzáférés szűkülése. A legtöbb önkrmányzat gazdálkdása feszített, skszr az alapvető fejlesztésekre sem jut frrás. A településen élő legszegényebb családk támgatását ennek ellenére fel kell vállalnia az önkrmányzatnak annak érdekében, hgy helyzetük javuljn, körük ne bővüljön. A rssz szciális helyzetben lévő családkn leginkább az segít, ha tagjai munkáhz jutnak, ez az alapfeltétele a család jbb helyzetbe kerülésének. A lakhatási prgramk megvalósításánál elsődleges szempnt megakadályzni, hgy a legszegényebbek egy tömbbe lakjanak, mivel ez gettósdási flyamatt indít el. Szegregálódási flyamatkat indíthat el, ha egy vársrész lermlása elindul, az önkrmányzat felelőssége, hgy ha ezt észleli, gyrsan reagáljn. Az önkrmányzatban, ha valóban kialakul a tulajdnsi szemlélet, mindent el fg követni, hgy a lermló területek tvábbi pusztulását megállítsa. Ennek egyik eszköze lehet a hiányzó közszlgáltatásk elérhetővé tétele, akár azk átszervezésével. A fentebb jelzett prblémák és lehetséges megldásk az integrált ktatás kivételével frrásigényesek, ezért az önkrmányzatnak törekednie kell arra, hgy megtalálja azkat a külső, leginkább pályázati frráskat, amelyek segítségével a település legrsszabb helyzetben lévő családjait tudja támgatni. A szegregátumk létrejötte részben spntán flyamat eredménye. A jelenlegi vársfejlesztési elképzelések szerint nem ismert lyan beavatkzás, amely a területeken az ingatlank nagyszámú bntását követelné meg, ezzel esetlegesen hzzájárulva újabb szegregátumk létrejöttéhez. A fiatal családk lakhatáshz jutásának elősegítése érdekében bérlakáskat alakítunk ki. A beóvdázáskr az óvdai feladatellátási helyek között a HH és HHH gyermekek egyenletes elsztását biztsítjuk. A településen más ágazatt érintő szegregációs mechanizmusk nem ismertek.

129 STRATÉGIA A szegregációt kzó flyamatk megváltztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Az önkrmányzat Integrációs kerekasztalt hz létre. A Kerekasztal tagjai közé meghívja a Cigány Nemzetiségi Önkrmányzatt, a prgram megvalósításába bevnt (szciális, köznevelési) intézmények vezetőit, illetve a releváns civil szervezeteket. A Kerekasztal látja el a Prgramban leírt tervezett intézkedések mnitringját is. A Kerekasztal flyamatsan nymn követi a prjektek megvalósítását, gndskdik az érintettek véleményének kikéréséről, alternatív javaslatk felvetéséről, a megvalósult intézkedésekkel kapcslats elégedettség méréséről. A feladatk teljesítéséről, a fejlesztések állásáról az egyes intézkedések felelősei félévente beszámlnak a képviselőtestületnek. A Kerekasztal mnitring munkája kiterjed az egyes intézkedések relevanciájának vizsgálatára is. Baja Várs Önkrmányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs Intézkedési Tervben fglaltak érvényesítésére. A fennhatósága, felügyelete alá tartzó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hgy döntéseik, tevékenységük srán a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs flyamatk megfrdítására kell törekedjenek, azk a szegregációt semmilyen frmában nem segíthetik elő.

130 STRATÉGIA A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt közötti EU khéziós plitika tematikus célkitűzései az alábbiak: (1) a kutatás, a technlógiai fejlesztés és az innváció erősítése; (2) az IKT-hz való hzzáférésnek, azk használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsny szén-dixid-kibcsátású gazdaság felé történő elmzdulás támgatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltzáshz való alkalmazkdás, a kckázatmegelőzés és -kezelés előmzdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőfrrás-felhasználás hatéknyságának előmzdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmzdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfntsságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi fglalkztatás, valamint a munkavállalói mbilitás támgatása; (9) a társadalmi befgadás előmzdítása és a szegénység, valamint a hátránys megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az ktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságk és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékny közigazgatáshz történő hzzájárulás. A tematikus célkhz beruházási priritásk kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási priritáskhz a 20. táblázat mutatja be. Egy tervezett fejlesztés természetszerűleg egyszerre több tematikus cél megvalósításáhz is hzzájárul, így egyes EU tematikus célk és hzzájuk tartzó beruházási priritásk több tematikus célhz is kapcslódnak egyszerre. Baja vársa a gazdaság-, a turizmus és az ezeket támgató infrastruktúra fejlesztéseket (elsősrban közlekedésfejlesztés) emelte ki fő fejlesztési irányként, így az alapvetően az ezen célk megvalósítását támgató EU tematikus célk és hzzájuk tartzó beruházási priritásk kerültek a 20. táblázatban bemutatásra, de megjelennek az egyéb célk megvalósítását célzó beruházási priritásk is. Ahhz, hgy a kapcslódásk teljesen átláthatóak legyenek, ismerni kell az egyes tematikus célk mögött meghúzódó tervezett fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a 4.4-es fejezet tartalmaz. 20. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási priritáskhz ITS Tematikus célk T1: Helyi adttságkra épülő gazdaság- és Kapcslódó EU tematikus célk (1) a kutatás, a technlógiai fejlesztés és az innváció erősítése Kapcslódó EU beruházási priritásk b) a vállalkzásk K+I beruházásainak előmzdítása, valamint a vállalkzásk, a kutatási és fejlesztési

131 STRATÉGIA 131 ITS Tematikus célk turizmusfejlesztés Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk közpntk és a felsőktatási ágazat közötti kapcslatk és szinergiák létrehzása, különös tekintettel a termék- és szlgáltatásfejlesztésbe, a technlógiaátadásba, a társadalmi innvációba, az ökinnvációba és a közszlgálati alkalmazáskba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innvációba történő beruházáskra, tvábbá a technlógiai és alkalmaztt kutatás, a kísérleti prgramk, a krai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnlógiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támgatása, valamint az általáns célú technlógiák terjesztése (ERFA); (1) a tudásátadás és az innváció előmzdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkdásban és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) az innvációnak, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben; b) a kapcslatk erősítése a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és az erdőgazdálkdás, valamint a kutatás és az innváció között, egyebek mellett a környezetgazdálkdás és a környezeti teljesítmény javítása céljából; c) az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmzdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban (2) az IKT-hz való hzzáférésnek, azk használatának és minőségének a javítása a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatk kiépítése, és a digitális gazdaság új technlógiáinak és hálózatai alkalmazásának támgatása (ERFA); b) az IKT-termékek és szlgáltatásk,

132 STRATÉGIA 132 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk az e-kereskedelem tvábbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fkzása (ERFA); c) az e-krmányzás, az e-tanulás, az e-befgadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése (ERFA) 3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése a) a vállalkzói szellem előmzdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznsításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának többek között üzleti inkubátrházak segítségével történő ösztönzése (ERFA); c) a krszerű termék- és szlgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támgatása (ERFA); d) a kkv-k abban való segítése, hgy növekedni tudjanak a reginális, nemzeti és nemzetközi piackn, és hgy az innvációs flyamatkban részt tudjanak venni (ERFA) (2) a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fkzása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innvatív gazdálkdási technlógiák és a fenntartható erdőgazdálkdás előmzdítása, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és krszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacrientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fkzása céljából; b) a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen

133 STRATÉGIA 133 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk belül is különösen a generációs megújulás elősegítése; (3) az élelmiszerlánc szervezésének többek között a mezőgazdasági termékek feldlgzásának és frgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmaztt kckázatkezelésnek az előmzdítása, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hgy megfelelőbb módn integrálják őket az agrárélelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piackn, a rövid ellátási lánckban, tvábbá a termelői csprtkban és szervezetekben és a szakmaközi szervezetekben flytattt prmóció (4) az alacsny szén-dixidkibcsátású gazdaság felé történő elmzdulás támgatás minden ágazatban b) a vállalatkban az energiahatéknyság és a megújuló energia használatának elősegítése (ERFA és KA); c) az energiahatéknyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támgatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA és KA) (6) a környezet megóvása és védelme és az erőfrrásfelhasználás hatéknyságának előmzdítása c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); (5) az erőfrrás-hatéknyság előmzdítása, valamint a karbnszegény és az éghajlatváltzás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmzdulás támgatása a mezőgazdasági, az

134 STRATÉGIA 134 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatéknyságának fkzása; b) a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldlgzó iparág általi energiafelhasználás hatéknyságának fkzása; c) a megújuló energiafrrásk, a melléktermékek, a hulladékk, a maradékanyagk és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagk bigazdasági célkra történő átadásának és felhasználásának megkönnyítése (8) a fenntartható és minőségi fglalkztatás, valamint a munkavállalói mbilitás támgatása a) üzleti inkubátrházak létrehzásának támgatása, valamint az önfglalkztatás, a mikrvállalkzásk és a cégalapítás beruházáskkal való támgatása (ERFA); b) a fglalkztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső ptenciál kifejlesztése által, az adtt területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőfrrásk fejlesztését, illetve az ezekhez való hzzáférhetőség javítását (ERFA); c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szmszéds szlgáltatáskat nyújtó struktúrák támgatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) alkalmazási körén kívül esnek (ERFA); d) beruházás a fglalkztatási szlgálatk infrastruktúrájába (ERFA); i. az álláskeresők és az inaktív személyek többek között a tartós

135 STRATÉGIA 135 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk munkanélküliek és a munkaerőpiactól távl esők fglalkztatáshz való hzzáférése, többek között a helyi fglalkztatási kezdeményezések és a munkavállalói mbilitás ösztönzése révén is (ESZA); iii. önfglalkztatás, vállalkzói készség és vállalkzásk, közöttük innvatív mikr-, kis- és középvállalkzásk létrehzása (ESZA); v. a munkavállalók, vállalkzásk és vállalkzók alkalmazkdása a megváltztt körülményekhez (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) vii. a munkaerő-piaci intézmények, például az állami és magán fglalkztatási szlgáltatásk mdernizálása, és a munkaerő-piaci igényekhez való igazdás javítása, többek között a munkavállalók transznacinális mbilitását ösztönző intézkedések, valamint a mbilitási prgramk és az intézmények és az érdekeltek közötti együttműködés javítása révén (ESZA) (9) a társadalmi befgadás előmzdítása és a szegénység, valamint a hátránys megkülönböztetés elleni küzdelem c) a szciális vállalkzásk támgatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházásk (ERFA és ESZA); a) a diverzifikálásnak, kisvállalkzásk alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése (EMVA); b) a helyi fejlesztés előmzdítása a vidéki térségekben (EMVA); c) az infrmációs és kmmunikációs technlógiák hzzáférhetőbbé tétele, használatuk előmzdítása, és minőségük javítása a vidéki térségekben (EMVA); v) a fglalkztatáshz való hzzáférés

136 STRATÉGIA 136 ITS Tematikus célk T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás Kapcslódó EU tematikus célk (6) a környezet megóvása és védelme és az erőfrrásfelhasználás hatéknyságának előmzdítása Kapcslódó EU beruházási priritásk megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkzói szellem, a társadalmi vállalkzáskba történő szakmai integráció és a szciális és szlidáris gazdaság előmzdítása (ESZA) c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); (8) a fenntartható és minőségi fglalkztatás, valamint a munkavállalói mbilitás támgatása vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) T3: Társadalmi megújulóképesség támgatás (9) a társadalmi befgadás előmzdítása és a szegénység, valamint a hátránys megkülönböztetés elleni küzdelem (2) az IKT-hz való hzzáférésnek, azk használatának és minőségének a javítása a) beruházás a nemzeti, reginális és helyi fejlődést szlgáló egészségügyi és szciális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi befgadás elősegítése a szciális, kulturális és szórakzási szlgáltatásk segítségével valamint átállás az intézményi szlgáltatáskról a közösségi alapú szlgáltatáskra (ERFA); b) a vársi és vidéki területeken élő, rászruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támgatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházásk (ERFA és ESZA); ii. a marginalizálódtt közösségek például a rmák társadalmigazdasági integrációja (ESZA) c) az e-krmányzás, az e-tanulás, az e-befgadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése (ERFA)

137 STRATÉGIA 137 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk (4) az alacsny szén-dixidkibcsátású gazdaság felé történő elmzdulás támgatás minden ágazatban (8) a fenntartható és minőségi fglalkztatás, valamint a munkavállalói mbilitás támgatása c) az energiahatéknyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támgatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA) ii. a fiatalk, különösen a nem fglalkztatttak, ktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kckázatának kitett és a marginalizálódtt közösségekből jövő fiatalk fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén (ESZA); iv. a nemek közötti egyenlőség minden területen, többek között a fglalkztatáshz való hzzáférés és a munkahelyi előmenetel terén, a munka és a magánélet összeegyeztetése és az azns munkáért azns bér elvének előmzdítása (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) (9) a társadalmi befgadás előmzdítása és a szegénység, valamint a hátránys megkülönböztetés elleni küzdelem a) a nemzeti, reginális és helyi fejlődést szlgáló egészségügyi és szciális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állaptbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szlgáltatáskhz való jbb hzzáférés megteremtésével a társadalmi befgadás előmzdítása, valamint az intézményi szlgáltatáskról a közösségi alapú szlgáltatáskra való átállás (ERFA); b) a vársi és vidéki területeken élő, rászruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének

138 STRATÉGIA 138 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk támgatása (ERFA); c) a szciális vállalkzásk támgatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházásk (ERFA és ESZA); i. az aktív befgadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmzdítása, valamint a fglalkztathatóság javítása érdekében (ESZA); ii. a marginalizálódtt közösségek például a rmák társadalmigazdasági integrációja (ESZA); iii. a hátránys megkülönböztetés valamennyi frmája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmzdítása (ESZA); iv. a megfizethető, fenntartható és minőségi szlgáltatáskhz való jbb hzzáférés biztsítása, beleértve az egészségügyi szlgáltatáskat és a közérdekű szciális szlgáltatáskat (ESZA); v. a fglalkztatáshz való hzzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkzói szellem, a társadalmi vállalkzáskba történő szakmai integráció és a szciális és szlidáris gazdaság előmzdítása (ESZA) (10) az ktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében i. a krai isklaelhagyók számának csökkentése és a krai isklaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi ktatáshz való egyenlő hzzáférés előmzdítása a kragyermekkri nevelésben, az alap- és középfkú ktatásban, ideértve az ktatásba való visszatérést ösztönző frmális, infrmális és nem frmális tanulási frmákat is (ESZA); ii. a felsőfkú vagy annak megfelelő szintű ktatás minőségének, hatéknyságának és

139 STRATÉGIA 139 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk hzzáférhetőségének javítása az ktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátránys helyzetű csprtk számára (ESZA); iii. az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hzzáférés javítása minden krcsprt számára frmális, infrmális és nem frmális módn egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kmpetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási frmák előmzdítása, többek között a pályarientáció és a megszerzett kmpetenciák elismerése révén (ESZA); iv. az ktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazdásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai ktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusk, a tananyagk kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakrlati képzéseket létrehzása és tvábbfejlesztése (ESZA) T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és (11) a hatóságk és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékny közigazgatáshz történő hzzájárulás (1) a kutatás, a technlógiai fejlesztés és az innváció ii. az ktatással, az egész életen át tartó tanulással és a képzéssel fglalkzó plitikák, valamint a fglalkztatási és szciálplitika kidlgzásában érintett valamennyi érdekelt kapacitásának kiépítése többek között a nemzeti, reginális és helyi szintű refrmk ösztönzését célzó ágazati és területi paktumk révén (ESZA) b) a vállalkzásk K+I beruházásainak előmzdítása, valamint a

140 STRATÉGIA 140 ITS Tematikus célk együttműködések erősítése, újak kialakítása Kapcslódó EU tematikus célk erősítése; Kapcslódó EU beruházási priritásk vállalkzásk, a kutatási és fejlesztési közpntk és a felsőktatási ágazat közötti kapcslatk és szinergiák létrehzása, különös tekintettel a termék- és szlgáltatásfejlesztésbe, a technlógiaátadásba, a társadalmi innvációba, az ökinnvációba és a közszlgálati alkalmazáskba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innvációba történő beruházáskra, tvábbá a technlógiai és alkalmaztt kutatás, a kísérleti prgramk, a krai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnlógiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támgatása, valamint az általáns célú technlógiák terjesztése (ERFA); (6) a környezet megóvása és védelme és az erőfrrásfelhasználás hatéknyságának előmzdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmzdítása és szűk keresztmetszetek c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); b) a vízgazdálkdási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányk követelményeinek való megfelelés, és a tagállamk által megállapíttt, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA); b) a reginális mbilitás fkzása a másdrangú és harmadrangú csmópntk TEN-T infrastruktúráhz többek között a multimdális csmópntkhz történő kapcslásával (ERFA); c) környezetbarát (többek között alacsny zajkibcsátású) és alacsny szén-dixid kibcsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvnalak, kikötők, multimdális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése

141 STRATÉGIA 141 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk megszüntetése a kulcsfntsságú hálózati infrastruktúrákban; Kapcslódó EU beruházási priritásk és krszerűsítése, a fenntartható reginális és helyi mbilitás előmzdítása érdekében (ERFA és KA); d) átfgó, magas szintű és interperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmzdítása (ERFA és KA) T5: A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése (11) a hatóságk és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékny közigazgatáshz történő hzzájárulás (2) az IKT-hz való hzzáférésnek, azk használatának és minőségének a javítása Nem releváns. (Tervezett OP szerinti cél: Együttműködési tevékenységek támgatása a kultúra, szabadidő, sprt és a természetvédelem területén) a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatk kiépítése, és a digitális gazdaság új technlógiáinak és hálózatai alkalmazásának támgatása (ERFA) (4) az alacsny szén-dixidkibcsátású gazdaság felé történő elmzdulás támgatása minden ágazatban c) az energiahatéknyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támgatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA és KA) (6) a környezet megóvása és védelme és az erőfrrásfelhasználás hatéknyságának előmzdítása a) a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányk követelményeinek való megfelelés és a tagállamk által megállapíttt, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA); b) a vízgazdálkdási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányk követelményeinek való megfelelés, és a tagállamk által megállapíttt, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA);

142 STRATÉGIA 142 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); d) a bilógiai skféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökszisztéma-szlgáltatásk elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén (ERFA és KA); e) a vársi környezetfejlesztést, a vársk megújítását, a rzsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támgatása (ERFA és KA); f) a hulladékgazdálkdási ágazatban, a vízgazdálkdási ágazatban, a talaj tekintetében vagy a légszennyezettség csökkentése területén a környezetvédelem és az erőfrráshatéknyság javítását szlgáló innvatív technlógiák előmzdítása (ERFA); g) az erőfrrás-hatékny gazdaságra való ipari átállás támgatása, a zöld növekedés, az ökinnváció és a környezeti teljesítményirányítás a közés a magánszektrban történő előmzdítása (ERFA) (7) a fenntartható közlekedés előmzdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfntsságú hálózati infrastruktúrákban; b) a reginális mbilitás fkzása a másdrangú és harmadrangú csmópntk TEN-T infrastruktúráhz többek között a multimdális csmópntkhz történő kapcslásával (ERFA); c) környezetbarát (többek között alacsny zajkibcsátású) és alacsny szén-dixid kibcsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvnalak, kikötők, multimdális összeköttetések és

143 STRATÉGIA 143 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és krszerűsítése, a fenntartható reginális és helyi mbilitás előmzdítása érdekében (ERFA és KA); d) átfgó, magas szintű és interperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmzdítása (ERFA és KA) (8) a fenntartható és minőségi fglalkztatás, valamint a munkavállalói mbilitás támgatása; a) üzleti inkubátrházak létrehzásának támgatása, valamint az önfglalkztatás, a mikrvállalkzásk és a cégalapítás beruházáskkal való támgatása (ERFA); b) a fglalkztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső ptenciál kifejlesztése által, az adtt területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőfrrásk fejlesztését, illetve az ezekhez való hzzáférhetőség javítását (ERFA); i. az álláskeresők és az inaktív személyek többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távl esők fglalkztatáshz való hzzáférése, többek között a helyi fglalkztatási kezdeményezések és a munkavállalói mbilitás ösztönzése révén is (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) (9) a társadalmi befgadás előmzdítása és a szegénység, valamint a hátránys megkülönböztetés elleni küzdelem b) a vársi és vidéki területeken élő, rászruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támgatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett

144 STRATÉGIA 144 ITS Tematikus célk Kapcslódó EU tematikus célk Kapcslódó EU beruházási priritásk beruházásk (ERFA és ESZA); ii. a marginalizálódtt közösségek például a rmák társadalmigazdasági integrációja (ESZA); iii. a hátránys megkülönböztetés valamennyi frmája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmzdítása (ESZA); b) a helyi fejlesztés előmzdítása a vidéki térségekben (EMVA)

145 STRATÉGIA Illeszkedés az rszágs és megyei területfejlesztési tervdkumentumkhz 10. ábra: Az ITS illeszkedése az rszágs és megyei területfejlesztési tervdkumentumkhz Frrás: Trenecn-Cwi, Saját szerkesztés

146 STRATÉGIA 146 OFTK-hz illeszkedés A januárban elfgadtt Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció (OFTK) négy hsszú távú 2030-ig szóló átfgó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárm specifikus célt, köztük hét szakplitikai jellegű és hat területi célt fgalmaz meg. Átfgó fejlesztési célk: 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdasági fejlődés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet Szakplitikai célk: Területi célk: Versenyképes, innvatív gazdaság Gyógyító Magyarrszág, egészséges társadalm, egészség- és sprtgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudástársadalm, piacképes készségek, K+F+I Értéktudats és szlidáris öngndskdó társadalm Jó állam: szlgáltató állam és biztnság Stratégiai erőfrrásk megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az rszág makr-reginális szerepének erősítése A többközpntú térszerkezetet biztsító várshálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcslt terek: az elérhetőség és mbilitás biztsítása Baja várs célrendszere az OFTK célrendszeréhez teljesen hasnlóan került meghatárzásra, azaz a célk a társadalm és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőnek szólnak, beleértve a társadalm és a gazdaság környezethez való visznyulását, a környezeti szempntkat is. Baja célrendszere a 21. táblázatban bemutatttak szerint illeszkedik az OFTK céljaihz.

147 STRATÉGIA táblázat: Illeszkedés az OFTK célrendszeréhez ITS tematikus célk és részcélk T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Kapcslódó átfgó fejlesztési célk 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdasági fejlődés 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet OFTK célk Kapcslódó szakplitikai célk Versenyképes, innvatív gazdaság Gyógyító Magyarrszág, egészséges társadalm, egészség- és sprtgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudástársadalm, piacképes készségek, K+F+I Értéktudats és szlidáris öngndskdó társadalm Stratégiai erőfrrásk megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Kapcslódó területi célk Az rszág makrreginális szerepének erősítése Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4.Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet Gyógyító Magyarrszág, egészséges társadalm, egészség- és sprtgazdaság Jó állam, szlgáltató állam és biztnság Stratégiai erőfrrásk megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme A többközpntú térszerkezetet biztsító várshálózat Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Összekapcslt terek: elérhetőség mbilitás biztsítása az és T3: Társadalmi megújuló-képesség támgatása 1.Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdasági fejlődés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm Gyógyító Magyarrszág, egészséges társadalm, egészség- és sprtgazdaság Értéktudats és szlidáris öngndskdó társadalm Jó állam, szlgáltató állam és biztnság Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése Összekapcslt terek: elérhetőség mbilitás az és

148 STRATÉGIA 148 biztsítása T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet Értéktudats és szlidáris öngndskdó társadalm Jó állam: szlgáltató állam és biztnság Az rszág makrreginális szerepének erősítése A többközpntú térszerkezetet biztsító várshálózat Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet Stratégiai erőfrrásk megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az rszág makrreginális szerepének erősítése A többközpntú térszerkezetet biztsító várshálózat Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzé s elősegítése Összekapcslt terek: elérhetőség mbilitás biztsítása az és Megyei területfejlesztési kncepcióhz / prgramhz illeszkedés Bács-Kiskun megye 2014-ben elfgadtt területfejlesztési prgramja négy átfgó és hárm tematikus stratégiai célt jelöl ki. A tematikus stratégiai célk mellett öt területi cél került aznsításra. Baja tematikus céljai a 22. táblázat szerint illeszkednek a megyei célkhz (a mátrix belsejében a színek erőssége a kapcslat erősségét jelzi, lsd. jelmagyarázatt). A táblázatból az lvasható ki, hgy a legerősebb kapcslat a társadalmi-gazdasági súly növelése, valamint a Duna-mente lgisztikai ptenciáljának kiaknázását szlgáló integrált fejlesztési célk területén van.

149 STRATÉGIA táblázat: Baja tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célkhz ITS tematikus célk Megyei átfgó célk A megye társadalmigazdasági súlyának növelése a kárpátmedencében és az európai térben inkluzív növekedés révén Az emberek és a környezet harmnikus együttélésének megteremtése Területi felzárkózás, a megye belső khéziójának erősítése Egészséges és megújuló társadalm T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás T3. Társadalmi megújuló-képesség támgatása T4. Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése ITS tematikus célk Megyei tematikus célk Gazdasági versenyképesség erősítése, innvatív gazdaság a KKV szektr megerősítésével Élhető és életképes vidék A megye belső khézióját és makrtérségi integrációját szlgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás T3. Társadalmi megújulóképesség támgatása T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését

150 STRATÉGIA 150 megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése ITS tematikus célk T1. Helyi adttságkra épülő gazdaságés turizmusfejleszté s T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás T3. Társadalmi megújulóképesség támgatása T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Ter1 A táji jellemzőkre kncentráló integrált fejlesztések a Hmkhátságn, kiemelt figyelemmel a klímaváltzásra Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Frrás: Saját szerkesztés Ter2 Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítás a Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Megyei területi célk Tem3 A megye belső khézióját és makrtérségi integrációját szlgáló intézményi és infrastrukturáli s fejlesztések Ter4 A Dunamente lgisztikai ptenciáljána k kiaknázását szlgáló integrált fejlesztések Ter 5 A határmenti térségek határn átnyúló szervezeti és térkapcslatair a alapzó khézió erősítő fejlesztések

151 STRATÉGIA 151 Jelmagyarázat: Gyenge kapcslat Közepes mértékű kapcslat Erős kapcslat Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dkumentumkkal való kapcslat Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz A településrendezési eszközöket tekintve Baja az alábbiakkal rendelkezik: Baja Várs Önkrmányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az évi CXV. törvénnyel módsíttt évi LXXVIII. törvény 6. (3) és 7. (3) bekezdése, valamint a helyi önkrmányzatkról szóló módsíttt évi LXV. tv. 8.. /1/ bekezdése alapján megalktta Baja Várs Helyi Építési Szabályzatát, amelyet a várs Képviselő testülete a 8/2008. (II. 29.) rendeletében fgadtt el. Baja Várs Képviselő-testülete által a 157/2002. Kth. sz. határzatával jóváhagytt és a 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határzatával módsíttt Településfejlesztési Kncepció. A Településszerkezeti tervet a Képviselő-testület a 249/2002. Kth. sz. számú határzatában hagyta jóvá, amely aztán több módsításn esett át (54/2003. (XI. 28.) Ktr. számú rendelet, 257/2006. Kth. számú határzat). Ezek együttesen a településrendezési eszközökhöz (TRT). A fenti célkhz az ITS alábbi céljai illeszkednek: 1. Átfgó cél: A gazdaságt és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható vársfejlesztés Ezen átfgó cél a várs által meghatárztt két, illetve hárm kitörési pntt célzó fejlesztési iránykat jelöl ki, úgymint a gazdaságfejlesztést, a turizmusfejlesztést, valamint az ezeket kiszlgáló, támgató infrastrukturális (főként közlekedési) fejlesztéseket. Ezen fejlesztési irányk elsősrban a várs versenyképességét hivatttak elősegíteni, a gazdaság fejlesztésével (infrastrukturális beruházásk, pl. utak fejlesztése, feltáró utak létrehzása, kikötő fejlesztés) valamint a szlgáltatási és turisztikai szektrban biztsítanak újabb munkahelyeket. 2. Átfgó cél: A vársi közösségek és a helyi társadalm innvatív fejlesztése Ez az átfgó cél támgatni tudja mind az első, mind pedig a másdik átfgó cél megvalósítását is. A jövőkép egészének megvalósulásáhz hzzá tud járulni a 3. átfgó cél, hiszen a helyi fejlődik a gazdaság erősödik Baja várs versenyképessége. Az ITS jövőképe és célrendszere maximálisan illeszkedik a Kncepcióban megjelölt távlati célkhz és fejlesztési priritáskhz.

152 STRATÉGIA 152. Az életminőségre közvetlen pzitív hatással bír a települési közpntból való magas frgalm terhelésű utak kiváltása, vagy az Európa egyik egészségcentruma beruházás megvalósítása is. 3. Átfgó cél: Határn átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése Ezen átfgó cél erősíti a gazdasági fejlesztések megvalósulását. A Kncepcióban megjelölt célktól egy tekintetben tér el az ITS célrendszere, méghzzá azzal, hgy kiegészül még egy fejlesztési iránnyal, a határn átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítésével. ITS célrendszerében ugyanúgy megjelenik a fenntartható fejlődés biztsítása, a gazdaság egészének fejlesztése, az idegenfrgalm fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a térségi vezető szerep megőrzése és megerősítése, mint a Kncepcióban. Tematikus célk: Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Ennek érdekében lakóterületi, gazdasági területi, üdülőterületi és intézményi fejlesztések lehetőségét teremtik meg a településrendezési eszközök nagy hangsúlyt helyez a turisztikai vnzerőt erősítő különleges övezetek kialakítására (Sugvica, Petőfi-sziget). Ezeken a területeken sprt és turisztikai célú övezeteket alakít ki. Mindemellett Baja távlati elképelései között szerepel, hgy Európa egyik egészcentruma legyen. Társadalmi megújuló-képesség támgatása Ennek érdekében természetjárást, rekreációt, sprtlási célú területeket, turizmusfejlesztést és intézményi fejlesztést biztsítanak a településrendezési eszközök. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés Az ITS Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás tematikus célja igazdik a településfejlesztési kncepcióban megjelölt alábbi távlati célkhz és fejlesztési priritáskhz: a várs jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztsítása (távlati cél); a várs társadalmának felemelkedése, az életszínvnal, az életminőség javítása (távlati cél); az idegenfrgalm fejlesztése (fejlesztési priritás); az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési priritás) Illeszkedés az önkrmányzat gazdasági prgramjáhz Baja Várs Önkrmányzata én fgadta el a évre vnatkzó gazdasági ciklusprgramját. Baja Várs Önkrmányzat Gazdasági Prgram dkumentumban bemutatásra kerülnek a településfejlesztési alapelvek és a stratégiai irányk. A várs településfejlesztési alapelvei a fglalkztatás bővítése, az integrált szemlélet, legitimitás, lkálpatrióta gazdaságplitika, fenntarthatóság elve, az együttműködés, partnerség, és a költségvetési egyensúly szem előtt tartása elvekben kerültek meghatárzásra. Az ITS tematikus céljai az alábbiak szerint illeszkednek a gazdasági prgramban szereplő fő priritáskhz:

153 STRATÉGIA táblázat: Illeszkedés az önkrmányzat gazdasági prgramjáhz ITS tematikus célk és részcélk T1: Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás T3: Társadalmi megújulóképesség támgatása T4: Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Gazdasági prgram célk Munkahelyteremtő beruházásk ösztönzése; Bácskai löszös síkság mezőgazdasági terményeire épülő kereskedelmi szerep erősítése; Természeti-környezeti értékekre alapzó turisztikai fejlesztések; Baja térségközpnti szerepének erősítése, a várs népesség-megtartó erejének növelése; A Gazdasági Prgram több helyen megnevezi a határn átnyúló kapcslatk megerősítését, amely visszahat a gazdasági szerep megerősítésére is, pl. Duna hídhz kapcslódó szerepkör erősítése, a térségközpntként betöltött helyzet erősítése, a mezőgazdasági termékkultúra erősítésében a határn átnyúló jégeső-megelőző prgram támgatása; A térség laksságát, a környezet védelmét, a turizmust és a gazdasági növekedést szlgáló alapinfrastruktúrák fejlesztése; Frrás: Saját szerkesztés, A települési környezetvédelmi prgrammal való összhang Baja várs II. környezetvédelmi prgramjával való összhang A települési képviselő testület a 364/2011. (IX. 29.) Kth. számú határzatával fgadta el Baja vársának környezetvédelmi prgramját. A környezetvédelmi prgram célkitűzései az alábbiak: A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi feladatk számbavétele, a kársdásk megelőzése, a már sérült környezet rehabilitálása. Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapt fejlesztési feltételeinek megteremtése, mindez az államplgárk széleskörű részvételével. A helyi természeti erőfrrásk, táji adttságk megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takaréks az erőfrrásk megújulását biztsító és hsszútávn fenntartható gazdálkdásszabályzási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése.

154 STRATÉGIA 154 A helyi környezetvédelmi és egyéb önkrmányzati feladatk közötti összhang megteremtése a környezetvédelmi szempntk hangsúlys megjelenítésével. A helyi (civil) szerveződések, intézmények és a plgárk minél szélesebb körű bekapcslása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése, környezetünk állaptának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában. Az ITS ezen környezeti és természeti jellegű célk tekintetében kherensen a Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés tematikus célhz és a Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás tematikus célhz kapcslódik erősen össze. A turizmus fejlesztési elképzelések között száms lyan megvalósítandó beruházást tervez a település, amely előtérbe helyezi a település természeti környezetének megóvását, revitalizációját, valamint ezen törekvések figyelembevételével a fenti értékeket, közelebb is helyezi a turisztikai fejlesztések tekintetében. Ezen cél egyúttal kapcslódik is a Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás tematikus célhz, a település környékén található száms természeti és épített környezeti értékekre (Gemenci erdő, Sugvica, Petőfi-sziget, Nagy-Pandúr-sziget) épülő fejlesztési elképzelésekkel is A Helyi Esélyegyenlőségi Prgrammal való összhang Baja vársának időszakra vnatkzó Helyi Esélyegyenlőségi Prgram kimndja, hgy az esélyegyenlőség minden államplgár számára fnts érték. Érvényesítése nem csak jgszabályk által meghatárztt kötelezettsége, hanem hsszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szlgálja, hgy minden államplgárnak esélye legyen a jó minőségű közszlgáltatáskra, életminőségük javítását szlgáló feltételek biztsítására. Baja Várs Önkrmányzat alapvető célja, hgy Baja lyan település legyen, ahl érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátránys megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, plitikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A Helyi Esélyegyenlőségi Prgram keretében lyan intézkedések, eljárásk megfgalmazása történt meg, amelyek: szlgálják egy összetartó, szlidáris társadalm erősítését a hátránys megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztsításával a hátránys helyzetű csprtk számára; biztsítják a hátrányk hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatáskhz való hzzájutással, az önkrmányzat intézményeiben a különböző közszlgáltatáskhz való egyenlő hzzáféréssel, a fglalkztatási, ktatási, egészségügyi, szciális, igazgatási és területfejlesztési célk összehanglásával; kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusk lehetőségét, támgatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szlgáltatásk megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támgató szlgáltatásk bevezetésével. Baja vársa a Helyi Esélyegyenlőségi Prgram elfgadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztsításának követelményét, a közszlgáltatáskhz történő egyenlő hzzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a

155 STRATÉGIA 155 fglalkztatás, a szciális biztnság, az egészségügy, az ktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés srán feltárt prblémák kmplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó közpnt területi szerveivel. Baja várs elkötelezett az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, ezért élve a törvény adta lehetőséggel, a fenti elvek érvényesülése érdekében megalktta és elfgadta a településre vnatkzó helyi esélyegyenlőségi prgramját. A fenti célkhz az ITS alábbi céljai illeszkednek: A Társadalmi megújuló-képesség támgatása tematikus cél: Az ITS célja, hgy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez hzzájáruljn, az egészségügyi szlgáltatásk, valamint az élhető lakókörnyezet mindenki számára egyfrmán rendelkezésre álljn. Jelen tematikus cél a veszélyeztetett társadalmi rétegek, a leszakadó hátránys rétegek felzárkózását is célzza. Célkitűzés, hgy a várs minőségi és elérhető közigazgatási, közktatási, egészségügyi, szciális és kulturális, közösségi közszlgáltatásai mindenki számára elérhetővé váljanak. Cél, hgy az esélyegyenlőtlenséggel küzdők életkörülményeit javítsák, a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű gyermekek számára kitörési lehetőséget biztsítsanak, az alacsny végzettségűek számára pedig a képzettségi szint emelésével jbb esélyeket a fglalkztatásra. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése és a Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás tematikus célk: A célkitűzéssel az önkrmányzat a teljes közműellátást (szennyvízcsatrnázás stb.), valamint a közlekedési szempntú minél jbb elérhetőséget célzza a várs minden területén, ezáltal javítva az tt élők mindennapi életkörülményeit, a munkalehetőségekhez való eljutást. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés: Baja a turizmusfejlesztési elképzelések megvalósításával lyan célt is megvalósít, amellyel fglalkztatási lehetőséget, ezáltal bizts jövedelmet biztsít minden dlgzni kívánó személy számára. 6.2 Belső összefüggések A célk és a helyzetértékelésben bemutattt prblémák kapcslata Jelen fejezet célja, hgy bemutassa, hgy a stratégiában meghatárztt célk teljesülése hgyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatárztt vársi és vársrészi prblémák mérséklődését, illetve hgy a célk milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adttságkra. Az alábbi táblázatkban összefglalva aznsítttuk a tematikus és területi célk, valamint a prblémák és adttságk közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahl a 0 a kapcslódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcslódást jelöli.

156 STRATÉGIA táblázat: A vársi szintű középtávú tematikus célk és prblémák kapcslatai Vársi szintű prblémák T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás Vársi szintű középtávú tematikus célk T3. Társadalmi megújuló-képesség támgatása T4. Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcslódásk összesített erőssége A várs népessége csökken A magasan képzett laksság elvándrlásának aránya nagy Magas a munkanélküliségi ráta, alacsny a fglalkztatttság szintje Baja vársa gazdag épített és természeti értékek tekintetében egyaránt, ugyanakkr az ezekben rejlő ptenciál kihasználása jelenleg még alacsny szintű A vársban és térségében a már betelepült vállalkzásk, valamint az érdeklődő befektetők igényeinek teljes körű kielégítése jelenleg még nem adtt Baja előnye a dunai intermdális kikötő - Bajai Országs Közfrgalmú Kikötő jelenléte, amely még számtalan kihasználatlan ptenciált rejt. Hajós-Bajai brvidék népszerűsítése, fejlesztése szükséges Egyes nevelés-ktatási, szciális, közösségi,

157 STRATÉGIA 157 Vársi szintű prblémák kulturális és sprt létesítmények / intézmények / terek felújítása szükségszerű A várs elérhetősége fejlesztésre szrul; a közlekedést több tekintetben fejleszteni szükséges A megújuló energiában rejlő lehetőségek kihasználása jelenleg még alacsny mértékű T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás Vársi szintű középtávú tematikus célk T3. Társadalmi megújuló-képesség támgatása T4. Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcslódásk összesített erőssége Határmenti, periférikus helyzet A kapcslódásk összesített erőssége Ahgy a fenti összefglaló-értékelő táblából látszik, a prblémák mérséklése szempntjából a várs legfntsabb célkitűzése a helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés és az azt kiszlgáló, megalapzó infrastruktúra-fejlesztés, fenntartható közlekedés-fejlesztés. Társadalmi megújuló-képesség támgatása és a határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása, valamint a természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás tematikus célknak a várs prblémáinak kezelése tekintetében csak krlátztt szerepük lehet, ezen tematikus célk hatásai elsősrban közvetett módn jelenhetnek meg. Az egyes célkhz kapcslódó eredmények hzzájárulása a különböző prblémákhz eltérő mértékű, összességében a célk elérése kapcsán a népesség fgyása várhatóan csökken és a magasan képzett laksság elvándrlása is jelentősebb mértékben lassulhat, a fglalkztatttság szintje növekedhet. A várs által megfgalmaztt célk legkevésbé a Hajós-Bajai brvidék népszerűsítését, fejlesztését szlgálják; vélhetően azért, mert ez már inkább járási szintű fejlesztési igény, mintsem települési.

158 STRATÉGIA táblázat: A vársi szintű középtávú tematikus célk és adttságk kapcslatai Vársi szintű adttságk Rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás Vársi szintű középtávú tematikus célk T3. Társadalmi megújuló-képesség támgatása T4. Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcslódásk összesített erőssége Ipari Park jelenléte Bajai Országs Közfrgalmi Kikötő (BOKK) jelenléte Eurvel 6 nymvnala a településen keresztül húzódik Hátár közelsége, kialakult határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk Erős térségi szerepkör (Kórház jelenléte, Főiskla jelenléte, erős nevelési-ktatási, szciális és egyéb egészségügyi intézmények, jelenléte) Erős civil szervezeti jelenlét és aktivitás Széles prgramkínálat egész évben (kulturális, művelődési, sprt, szórakzás) Vízi turisztika és vízi sprtk adta lehetőségek széles köre

159 STRATÉGIA 159 Vársi szintű adttságk T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás Vársi szintű középtávú tematikus célk T3. Társadalmi megújuló-képesség támgatása T4. Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcslódásk összesített erőssége A kapcslódásk összesített erőssége Az értékelő táblázatból látható, hgy várs kettő célkitűzés tekintetében közel azns mértékben épít adttságaira; ezek közül a helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés célkitűzés alapz leginkább a meglévő legfntsabb települési erőfrráskra. A természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás tematikus cél tekintetében bár úgy tűnik, hgy az adttságk csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; de ez téves megállapítás lenne, hiszen az első vársi szintű adttságként feltüntetett rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek srát hsszan lehetne srlni (50db műemlékvédelmi épület és számtalan természeti érték, úgymint Gemenc, Duna, Sugvica, Petőfi-sziget, Nagy-Pandúr-sziget stb.). Annak kán, hgy csak egy srban került feltüntetésre (összefglaló jelleggel), így csak egyszer tudja érvényesíteni a táblázatban súlysságát. Az adttságk és a célk visznyában kiemelkedik a rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek, a Bajai Országs Közfrgalmi Kikötő és az Eurvel 6 kerékpárs útvnal, amelyek így a várs legfntsabb adttságának tekinthetők, és amelyek tvábbi fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznsítása az egész várs fejlődése szempntjából meghatárzó lehet.

160 STRATÉGIA táblázat: A vársrészi szintű területi célk és prblémák kapcslatai Vársrészi szintű prblémák V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Vársrészek és vársrészi területi célk V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése A kapcslódásk összesített erőssége Parklási nehézségek Közösségi közlekedési szlgáltatási színvnala fejlesztésre szrul Felújításra szruló, funkcióhiánys közterületek és zöldfelületek Kevés a sprtlásra alkalmas terület Részben hasznsíttt, felújításra szruló műemléki épületek Közművesítés hiánys, vagy fejlesztésre szrul Bel- és csapadékcsatrna hálózat felújításra szrul Fglalkztatttság alacsny, a munkanélküliség magas Lakófunkciót erősítő kiszlgáló egységek

161 STRATÉGIA 161 Vársrészi szintű prblémák hiánya Kevés a kiépített és hálózatba kapcslt kerékpárút és kiszlgáló létesítmények száma Belterületi utak hiánys aszfaltzásúak, vagy felújításra szrulnak V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Vársrészek és vársrészi területi célk V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése A kapcslódásk összesített erőssége Elkerülő utak hiánya A kapcslódásk összesített erőssége A vársrészi szintű prblémák közül kiemelkedik a felújításra szruló, funkcióhiánys közterületek és zöldfelületek, a bel- és csapadékcsatrna hálózat fejlesztési igénye, a kerékpárút hálózatk hiánya, valamint az elkerülő utak kiépítésének szükségszerűsége. Ezek azk a főbb prblémák, amelyeket vársi szinten mindenképpen szükséges megldani. Bár számszerűen nem jelenik meg, de a közpnti vársrészben a parklási prbléma az, amely megldására mindenképpen törekedni kell. A vársrészek közül a déli vársrészt érintik a legjbban a feltárt hiánysságk, amely abból adódik, hgy ez a vársrész visznylag fiatal, így kiépítettsége flyamatban van.

162 STRATÉGIA táblázat: A vársrészi szintű területi célk és adttságk kapcslatai Vársrészi szintű adttságk V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Vársrészek és vársrészi területi célk V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése A kapcslódásk összesített erőssége Jelentős számú értékes műemléki épület Jelentős számú értékes természeti érték Visznylag jó zöldfelületi ellátttság Jelentős nagyságú közterületek Jelentős ipari, gazdasági területek Jelentős számú kereskedelmi egységek Sprtlás és aktív rekreációs lehetőségek megléte Jelentős kulturális, művelődési intézmények, szórakzásra, szabadidő elköltésére alkalmas egységek jelenléte Kórház és egyéb egészségügyi intézmények jelenléte Főiskla és egyéb ktatás-nevelési

163 STRATÉGIA 163 Vársrészi szintű adttságk intézmények jelenléte V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Vársrészek és vársrészi területi célk V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése A kapcslódásk összesített erőssége A kapcslódásk összesített erőssége A vársrészi adttságk tekintetében egyértelműen megállapítható, hgy a közpnti vársrész rendelkezik a legtöbb adttsággal, hiszen ide összpntsul a legtöbb műemlékvédelmi épület, a közigazgatási egységek, a szciális és egészségügyi, ktatás-nevelési intézmények, valamint a Petőfi-szigetnek köszönhetően a jelentős zöldfelület is adtt, ugyanakkr ez elég kncentráltan jelentkezik, így javaslt a vársközpnti zöldfelületek szétszórtabb fejlesztése is. A legkevesebb adttsággal a déli vársrész rendelkezik, hiszen itt alapvetően a lakófunkció dminál, melynek fejlesztése flyamatban van a lakssági igények legjbb és legszélesebb körű kielégítése céljából.

164 STRATÉGIA A célk lgikai összefüggései Jelen fejezetben a stratégiában meghatárztt vársi és vársrészi célk között aznsítható összefüggéseit mutatjuk be. A 28. számú összesítő táblában azt vizsgáljuk, hgy az egyes területi/vársrészi célk teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célk megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célk közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán aznsítttuk, ahl a 0 a kapcslódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcslódást jelöli. Az alábbi, a különböző célk lgikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításkat tehetjük: A belvársban, azaz a közpnti vársrészben meghatárztt fejlesztési célk összességében jelentősebben járulnak hzzá a várs fejlődéséhez, mint a többi vársrész fejlesztései, de igazán annak összetettsége kán. Az ipari lgisztikai, gazdasági területek fejlesztése is van lyan fnts és jelentős, mint a vársközpnt fejlesztése, ezek egymás nélkül nem élnek. Mivel az egyik fő prbléma a képzett munkaerő helyben tartása, így a déli vársrész lakófunkciójának megerősítése sem parciális. Tehát a vársrészi célk együttes fejlesztése hz igazán átütő eredményt. A helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés tematikus cél teljesüléséhez a keleti, a nyugati és a közpnti vársrészek területi céljai járulnak hzzá dminánsan, a déli vársrész esetében csak marginálisan jelenik meg ehhez a tematikus célhz való hzzájárulás. A természeti és építetett környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás tematikus célhz leginkább a közpnti és a nyugati vársrészek járulnak hzzá adttságaik kán. A társadalmi megújulásra mindegyik vársrészben szükség van, hiszen egyik cél a laksság helyben tartása, így az Ő igényeik kielégítését szlgálja a legtöbb cél és fejlesztési elképzelés. A laksság képzettségi szintjét tekintve a déli vársrész mutatja a legjbb képet, de mivel a lakófunkció megerősítése cél ebben a vársrészben, így a többi vársrészhez hasnlóan itt is fnts a társadalmi megújuló-képesség támgatás. A határn átnyúló kapcslatk erősítése célt a nyugati vársrészben tervezett fejlesztések támgatják leginkább, de jelentős súllyal vesz ebben részt a többi vársrész is. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése tematikus célterület az, amely mindegyik vársrészben azns súllyal jelentkezik.

165 STRATÉGIA táblázat: A települési célk lgikai összefüggései Vársrészek és vársrészi területi célk V1 - Keleti vársrész (északi részt is beleértve): A vársrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a laksság életminőségének javítása V2 Nyugati vársrész: A dunai kapcslatk erősítése: kikötő- és lgisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Közpnti vársrész: A történelmi belvárs vársképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szlgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sprt és rekreációs szerepének növelése V4 Déli vársrész: A flyamatsan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szlgáltatási hátterének megerősítése T1. Helyi adttságkra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmnizáló vársi környezetalakítás Vársi szintű középtávú tematikus célk T3. Társadalmi megújuló-képesség támgatása T4. Határn átnyúló, nemzetközi kapcslatk és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célk elérését megalapzó, kiszlgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcslódásk összesített erőssége A kapcslódásk összesített erőssége

166 STRATÉGIA A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága száms külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkrmányzat közvetlenül biztsíthatja, más részére jelentős beflyása van, míg a tényezők jelentős része az önkrmányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adttságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcslatban kckázatkat is aznsíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. A stratégia megvalósításának főbb kckázatai fejezetben. A megvalósítást beflyásló legfntsabb tényezők: Partnerségi visznyk: a megvalósítás alapfeltétele, hgy a várs az összes érdekelt fél támgatását élvezze, és mind saját plgáraival, mind pedig járási, megyei és közpnti krmányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a prblémák megldására kncentráló, kreatív párbeszédet flytassn. A partnerség kiépítése már a tervezés srán megkezdődik, és a végrehajtás srán a különböző ágazati partnerek bevnásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításáhz tekintettel a döntéshzói és peratív feladatk számsságára felelős és aktív vársvezetésre, és jól képzett, tájékztt peratív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állmány a biztsítéka annak, hgy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalmmal megszülessenek, és a döntések alapján az peratív végrehajtó szervezet világs hatáskörökkel dlgzzn a megvalósításn. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei tárgyalja. Nymnkövetés, rugalmas tervezés: a váltzó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkdás követelménye szükségessé teszi, hgy a stratégia elfgadása után is lehetséges rugalmasan tudjn alkalmazkdni a lehetőségekhez, külső adttságkhz. Ehhez mnitring és kntrlling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nymn követését, az akadályzó tényezők aznsítását és megfelelő intézkedések meghzatalát. A mnitring és kntrlling témakörét a 8.5 Mnitring rendszer kialakítása című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi frrásk: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi frrásk megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai srán ezek elsősrban önkrmányzati frrásk, addig a megvalósítás tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre elsősrban külső frráskra támaszkdhat. A frrásk biztsításának körülményeit, ütemezését és azk nagyságrendjét a 4.5 A fejlesztések ütemezés, valamint a 4.6 A fejlesztések összehanglt, vázlats pénzügyi terve című fejezet tartalmazza A célk megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakrlt hatása Jelen fejezetben a stratégiában meghatárztt, az önkrmányzat döntése értelmében a ig terjedő időszakban priritást élvező fejlesztések között aznsítható lgikai összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hgy az egyes beavatkzásk milyen mértékben kapcslódnak más beavatkzáskhz, mennyiben segítik, vagy éppen rntják azk eredményességét. Az alábbi táblázatban a beavatkzásk közötti összefüggések erősségét egy skálán aznsítttuk, ahl a 0 a kapcslódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a +2 érték az erős pzitív kapcslódást jelöli. A srösszegek azt mutatják, hgy az adtt beavatkzás milyen mértékű hatással van az összes többi beavatkzásra, míg az

167 STRATÉGIA 167 szlpösszegek megmutatják, hgy az adtt beavatkzás eredményeit mennyiben javítja a többi beavatkzás megvalósulása. Az alábbi, a beavatkzásk lgikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításkat tehetjük: A táblázat alapján egyértelműen megállapítható, hgy a legnagybb hatással a többi beavatkzásra az alábbi fejlesztési elképzelések vannak (a felsrlás nem jelent rangsrt is egyben): Baja Vízivilág prjekt Ipari park fejlesztése Lgisztikai közpnt fejlesztése Egészségcentrum kialakítása Elkerülő utak kialakítása Baja M6-s autópálya közötti gyrsfrgalmi útkapcslat kiépítése Eurvel 6 kerékpárút fejlesztés Baja fesztiválvárs prjektelemeinek megvalósítása Befektetés-ösztönző tevékenységek Vállalkzói fejlesztések Vársi infrastruktúra fejlesztések Duna menti és határn átnyúló együttműködések Turisztikai Klaszter kialakítása Az infrastruktúra, főleg a közlekedés-fejlesztési elképzelések eredményeit egyértelműen javítja a többi fejlesztési elképzelés megvalósítása, hiszen csak magának a közlekedési infrastruktúrának a kialakításával még nem tudunk gazdaságt, turizmust, társadalmat fejleszteni, mert ahhz szükséges a knkrét akciók megvalósítása is, amellyel közvetlenül elérjük a célcsprtt. Ugyanakkr, ha egy adtt közlekedési infrastruktúra közvetetten vagy közvetlenül támgat egy fő attrakciót, akkr eredményessége növekszik. Ez lvasható ki a táblázatból. A táblázatból az is kitűnik, hgy egyedül 1 lyan tervezett fejlesztés van, amely egy kicsit sem integrált megközelítésben került tervezésre, az pedig az egyedi egyéb prjekt kategóriába eső temetőfejlesztés. A többi fejlesztési elképzelésnek 1 vagy akár több kapcslódó prjektjei van, amellyel az elérni kívánt eredmény, hatás fkzható. A prjektek úgy lettek kialakítva, hgy alapvetően a gazdaság-lgisztika; turizmus fejlesztés és az ezeket kiszlgáló háttérinfrastruktúra, beleértve a közlekedés-fejlesztést is kerüljön fejlesztésre. Amely prjektek hatása bár érzékelhető a többi prjektre, de hatásuk kisebb, az a bel- és csapadékvíz-csatrna fejlesztés, a nevelési-ktatási, egészségügyi és szciális intézmények fejlesztése. 29. táblázat: A beavatkzásk lgikai összefüggései Beavatkzásk lgikai összefüggései.

168 STRATÉGIA A stratégia megvalósíthatóságának főbb kckázatai A kckázatelemzés a kckázatmenedzselési eljárásban a lehetséges kckázatk aznsítása, csprtsítása és értékelése a prjekttel kapcslatban. E résztevékenység srán a kckázatk bekövetkezési valószínűségét, kztt hatását, illetve a kckázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket vizsgáljuk. Az ITS készítés srán a megvalósítással kapcslatban az alábbi kckázati csprtk aznsíthatók: pénzügyi-gazdasági: a prjektek előkészítését és megvalósítását biztsító pénzügyi-gazdasági tényezők egyrészt az önkrmányzat részéről, mint pl.. az önkrmányzat finanszírzási frrásainak rendelkezésre állása, az önkrmányzat likviditási helyzete, másrészt az önkrmányzatra ható ilyen típusú makrgazdasági tényezők, pl. az infláció alakulása. jgi-intézményi kckázatk: a prjektek előkészítését és megvalósítását beflyásló lyan típusú kckázatk, amelyek a jgszabályi környezetből, előíráskból vagy pedig az önkrmányzati vagy érintett állami intézményi váltzáskból, szabályzásból adódnak, mint pl. a közbeszerzési kckázat, természetvédelmi szabályzás hatásai. műszaki kckázatk: a prjektek előkészítését és megvalósítását beflyásló műszaki, technikai jellegű kckázatk, mint pl. a műszaki kivitelezési prblémák felmerülése, a megvalósítás helyszínének prblémás adttságai stb. társadalmi kckázatk: a prjektek előkészítését és megvalósítását beflyásló lakssági reakciók, társadalmi csprtk reakciói pl. lakssági ellenállás a tervezett prjekttel szemben, vagy a fglalkztatási prjektekben résztvevők esetleges negatív hzzáállása, amely veszélyeztetheti a prjektmegvalósítást. 30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kckázatai Srsz Kckázat megnevezése Valószínűség (magas; közepes; alacsny) Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsny) A jgszabályi környezet kedvezőtlen irányba váltzása magas jelentős Közbeszerzési eljáráskból adódó kckázatk (időbeli elhúzódásk) közepes közepes Kckázatkezelés módja Az jgszabályi váltzásk flyamats figyelemmel kísérése Rugalmas, gyrs reagálás a megváltzó jgszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigrú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési Kckázat besrlása Kritikus kckázat Alacsny kckázat

169 STRATÉGIA 169 Srsz Kckázat megnevezése Hatósági dkumentumk hiánya, késése Érintett állami szervezetekkel való érdekellentét (pl. Nemzeti Park Igazgatóság, ADUVIZIG), kapcslódó szigrú szabályzás Az önkrmányzat a fejlesztések megvalósításakr nem veszi figyelembe az ITSben fglaltakat, a szükséges teendőket (pl. antiszegregációs terv elemei) Saját frrás előteremtésének kckázata Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési frrásk elmaradása Önkrmányzat prblémái likviditási Valószínűség (magas; közepes; alacsny) közepes magas közepes közepes közepes alacsny Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsny) közepes jelentős jelentős jelentős jelentős alacsny Kckázatkezelés módja dkumentumk megfelelő szakmai előkészítettségének biztsítása A hatsági dkumentumk ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés srán A tervezett fejlesztési elképzelések minél krábbi szintű egyeztetése az érintett állami szervezetekkel a megvalósíthatóság érdekében Az érintett állami szervezetekkel partneri kapcslat kialakítása, fenntartása A megvalósítás figyelemmel kísérésére felelős kinevezése A kötelező jgszabály által előírt felülvizsgálatn kívül negyedéves testületi beszámló az előrehaladásról. Alternatív frráslehetőségek felkutatása A frrás lehívás késedelmére való felkészülés A prjektköltségek likviditási tervbe illesztése Flyamats likviditás biztsítása Kckázat besrlása Alacsny kckázat Kritikus kckázat Magas kckázat Magas kckázat Magas kckázat Alacsny kckázat

170 STRATÉGIA 170 Srsz Kckázat megnevezése A tervezett prjektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket A megvalósításhz szükséges szakemberek hiánya Előre nem látható műszaki prblémák Műszaki tervek nem állnak rendelkezésre a szükséges időben Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés Valószínűség (magas; közepes; alacsny) közepes alacsny magas közepes alacsny Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsny) közepes közepes jelentős közepes közepes 14. Többletmunka felmerülése közepes közepes A prjektekbe bevnt célcsprt negatív hzzáállása, részvétel felmndása a prjekt megvalósítás srán Az indikátrk teljesítése nem lehetséges közepes alacsny jelentős jelentős Kckázatkezelés módja Részletes prjekttervek, átgndlt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatárzása Az Önkrmányzat feladata, hgy megfelelő szakmai hátteret biztsítsn Részletes tanulmánytervek készítése, alaps helyzetfelmérés Az Önkrmányzat a lehetőségei szerint a műszaki terveket időben elkészítteti A tervezői szerződésbe szankciók beépítése az időbeni csúszásra A tervezők és kivitelezők kiválasztása srán kiemelt figyelem frdítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére. Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés srán Lehetőség szerint elkötelezett személyek bevnása a célcsprtba A célcsprt tagk számára szankciók beépítése a részvétel felmndása Teljesíthető és mérhető indikátrk Kckázat besrlása Alacsny kckázat Alacsny kckázat Kritikus kckázat Alacsny kckázat Alacsny kckázat Alacsny kckázat Magas kckázat Magas kckázat

171 STRATÉGIA 171 Srsz Kckázat megnevezése A fejlesztési prgramkhz szükséges befektetők, partnerek hiánya Társadalmi szempntk kckázatai: lakssági ellenállás, negatív közvélemény Valószínűség (magas; közepes; alacsny) közepes közepes Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsny) közepes közepes Kckázatkezelés módja meghatárzása Megfelelő marketing és prmóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Magas szintű partnerség biztsítása Flyamats kmmunikáció a lakssággal, helyi fórumk szervezése Kckázat besrlása Alacsny kckázat Alacsny kckázat Nem releváns! 1, 9, 11 2, 3, 8, 9, 10, 12, 13, 17, 18 5, 6, 7, 15, 16