JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2013(INI)

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Petíciós Bizttság 2013/2013(INI) JELENTÉSTERVEZET a Petíciós Bizttság év srán flytattt tanácskzásainak eredményéről (2013/2013(INI)) Petíciós Bizttság Előadó: Edward McMillan-Sctt PR\ dc PE v03-00 Egyesülve a skféleségben

2 PR_INI_AnnPETI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...10 STATISZTIKAI MELLÉKLET...26 PE v /35 PR\ dc

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Petíciós Bizttság év srán flytattt tanácskzásainak eredményéről (2013/2013(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel a Petíciós Bizttság tanácskzásairól szóló krábbi állásfglalásaira, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkére, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24., 227., 228. és 260. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 202. cikkének (8) bekezdésére, tekintettel a Petíciós Bizttság jelentésére (A7-0000/2013), A. mivel a Szerződés 30. jegyzőkönyve értelmében az Európai Unió Alapjgi Chartája a Lisszabni Szerződés december 1-jei hatálybalépését követően már kötelező erejűvé vált1; mivel a Parlament ellenzi a Charta hatályának az Európai Bizttság által előterjesztett krlátzó értelmezését; mivel ugyanez a Lisszabni Szerződés jgalapt teremt az EU számára arra, hgy csatlakzzn az emberi jgk európai egyezményéhez, valamint az európai plgári kezdeményezéshez; B. mivel 2012-ben a Petíciós Bizttság petíciót regisztrált, amelyek leggyakribb témái az alapvető jgk, a környezet és a belső piac vltak; C. mivel az alapvető jgk területén a bizttság 2012-ben kiemelt figyelmet szentelt a fgyatékkal élők jgainak, a gyermekek jgainak, a tulajdnjgknak, a szabad mzgáshz való jgnak, amelyet semmilyen alapú megkülönböztetés nem krlátz, a szólásszabadság és a magánélet védelmének, valamint a dkumentumkhz és az infrmációkhz való hzzáférés jgának; D. mivel a plgárk által benyújttt petíciók a velük szemben tartósan fennálló, vallásn vagy meggyőződésen, fgyatéksságn, valamely kisebbséghez való tartzásn, életkrn vagy szexuális irányultságn alapuló megkülönböztetésről tanúskdnak; E. mivel az Unió megkülönböztetés elleni kezdeményezéseit, mint például a nemzeti rmaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerét késlekedés nélkül át kell ültetni a nemzeti jgba, és flyamatsan felül kell vizsgálni és nymn kell követni a váltzó gazdasági és társadalmi helyzet fényében; F. mivel a környezetvédelemmel kapcslatban nem lehet túlbecsülni a szennyezés és a jgellenes környezeti gyakrlatk által jelentett veszélyt, a bidiverzitásra és az ökszisztémákra jelentett kckázat, valamint a közegészségügyi kckázat miatt, amelyek mind hsszú távúak és gyakran életveszélyesek; mivel 2012-ben a bizttság sk figyelmet szentelt a hulladékkal és a vízzel kapcslats jgszabályk végrehajtásának, valamint a környezetvédelemmel és közegészséggel kapcslats prjektek és tevékenységek 1 HL C 306., , 1.. PR\ dc 3/35 PE v03-00

4 hatásvizsgálatának; G. mivel a Parlament és a Bizttság közti intézményközi megállapdás ellenére utóbbi mintha vnakdna naprakész infrmációkkal szlgálni a környezetvédelmi jgszabályk végrehajtásával kapcslats jgsértési eljáráskban alkttt véleményéről, illetve az ez ügyekben hztt határzatairól; mivel ez fnts prbléma, tekintettel arra a visszafrdíthatatlan kárra és pusztításra, amelyet az öksztisztémában és az egészség terén lehet kzni; H. mivel 2013 a plgárk európai éve, és éppen az Unió plgárai és laksai azk, akik egyénileg, vagy máskkal összefgva a legalkalmasabbak az európai jgszabályk alkalmazási hatéknyságának értékelésére, illetve annak jelzésére, ha biznys jghézagk akadályzzák a jgszabályk megfelelő végrehajtását és a jgk teljes körű gyakrlását; I. mivel a fenti kkból a Petíciós Bizttság 2012-ben sk időt és erőfeszítést frdíttt a plgárság fgalmáról flytattt vitára, amely szrsan összefügg az Unión belüli szabad mzgással; mivel a petíciók arról tanúskdnak, hgy az uniós plgárk még mindig széles körű és knkrét akadálykkal néznek szembe határkn átnyúló jgaik gyakrlásakr, ez a helyzet pedig közvetlen és napnta tapasztalható hatással bír több ezer háztartás életére és jólétére; J. mivel a petíciós flyamatnak ezután is kiegészítő szerep juthat, illetve kell jutnia a plgárk számára elérhető lyan egyéb jgrvslati mechanizmusk mellett, mint a panasz benyújtása az Európai Bizttsághz vagy az európai mbudsmanhz; mivel különösen a SOLVIT az uniós plgárk rendelkezésére álló fnts eszköz annak érdekében, hgy gyrs megldáskat találjanak a belső piaci jgszabályk hatóságk általi helytelen alkalmazásának prblémájára; mivel a Gyakrlja jgait! egységes internetes prtál fnts infrmációt tartalmaz az uniós jgszabályk jgszerű alkalmazása érdekében panasszal élni kívánó plgárk számára; K. mivel április 1-jén hatályba lépett a részvételi demkrácia egy új eszköze, az európai plgári kezdeményezés és összesen tizenhat (16) kezdeményezést regisztrált egy év alatt; mivel a Petíciós Bizttság elsődleges fntsságú szerepet fg játszani a sikeres kezdeményezések nyilváns meghallgatásának szervezésében; L. mivel a 630/2006. számú, több mint egymillió aláírást tartalmazó, az Európai Parlament kettős székhelyéről szóló petíció visszatartásra került; M. mivel tvábbra is nyilvánvaló, hgy az uniós plgárknak egyrészt nem áll rendelkezésükre világsan strukturált és széles körben terjesztett infrmáció a jgaikkal kapcslatban, másrészt nincs róluk tudmásuk; mivel mindez határztt akadályt képez az aktív uniós plgárság előtt; N. mivel az európai plgárk és laksk teljes jggal várják el, hgy az általuk a Petíciós Bizttsághz benyújttt kérdésekre az Európai Unió jgi keretein belül szükségtelen késedelem nélkül megldást találjanak, és a Petíciós Bizttság tagjai fellépjenek különösen a petíciók benyújtói természeti környezetének, egészségének, szabad mzgásának, méltóságának és alapvető jgainak és szabadságjgainak védelmében; PE v /35 PR\ dc

5 O. mivel biznys petíciók, köztük az egyik legrégebbi lezáratlan petíció, amely az idegen nyelvű óraadókkal ( lettri ) szemben Olaszrszágban alkalmaztt megkülönböztető bánásmódról szól, megldás nélkül megrekedtek a Bizttság, a Parlament és a nemzeti hatóságk között, biznytalanságban hagyva a petíció benyújtóit, a lezárás látható jele nélkül; * * * 1. megjegyzi, hgy a 2012-ben az európai uniós plgárktól és laksktól az uniós jg állítólags megsértésével kapcslatban érkezett petíciók jellemzően az alapvető jgk, a környezetvédelem, a belső piac és a tulajdnjgk területeire összpntsítttak; úgy véli, hgy a petíciók azt mutatják, hgy még mindig széles körű és gyakri az uniós jg nem teljes körű átültetése vagy helytelen alkalmazása; ezért úgy véli, hgy az Európai Unió jgrendje nem vezet maradéktalanul az elvárt eredményekre; 2. megjegyzi, hgy tvábbra is az alapvető jgk a benyújttt petíciók leggyakribb témái, knkrétan a fgyatékkal élők jgaival, a gyermekek jgaival, a tulajdnjgkkal, a bármely alapú diszkrimináció nélküli szabad mzgás jgával, a szólásszabadsághz és a magánélethez való jggal, az egyesülés szabadságával, és a dkumentumkhz és infrmációkhz való hzzáféréssel kapcslats prblémákat vetnek fel; kéri a tagállamkat, hgy tartsák tiszteletben ezeket a Szerződésben lefektetett jgkat, és felhívja a Bizttságt, hgy tegye meg a szükséges lépéseket a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamk arra való kötelezésére, hgy szüntessék meg a nemzeti jguk és az uniós plgárk alapvető jgai közt fennálló jghézagt; 3. Felhívja a figyelmet a plgárkkal szemben tartósan fennálló, vallásn vagy meggyőződésen, fgyatéksságn, valamely kisebbséghez való tartzásn, életkrn vagy szexuális irányultságn alapuló megkülönböztetésre; Különösen arra figyelmeztet, hgy a rma népesség befgadása előtt tvábbra is akadálykkal néz szembe Unió-szerte; ezért felhívja a Bizttságt, hgy segítse elő a krmányközi együttműködést ezen a területen, nyújtsn megfelelő anyagi támgatást a rmák befgadását célzó nemzeti stratégiák végrehajtása számára, és rendszeresen ellenőrizze, hgy ezeket a stratégiákat ténylegesen végrehajtják-e a tagállamkban; 4. kéri a Bizttságt, hgy álljn elő jgalktási javaslattal, amely végleg rendezi a családi állaptt igazló dkumentumk és hatályuk kölcsönös tagállami elismerését; 5. megismétli krábbi felhívását a tagállamkhz, hgy biztsítsák a mzgás szabadságát minden uniós államplgár és családjaik számára, a szexuális irányultságn vagy a nemzetiségen alapuló megkülönböztetés nélkül; megismétli a tagállamkhz intézett felhívását, hgy a kölcsönös elismerés, az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a méltóság, valamint a családi és magánélet tiszteletben tartásának elve alapján teljes körűen érvényesítsék a 2004/38/EK irányelv 2. és 3. cikkében garantált jgkat, nemcsak a különnemű házastársakra, hanem a bejegyzett élettársra, azns háztartásban élő személyre vagy élettársra vnatkzóan is, akivel egy uniós plgár kellőképpen igazlt, szilárd kapcslatban él, az azns nemű párk tagjait is beleértve; ezzel összefüggésben felhívja a Bizttságt, hgy gndskdjn az irányelv szigrú alkalmazásáról; 6. megjegyzi, hgy tvábbra is a környezet a petíciók egyik fő témája, amely biznyítja, PR\ dc 5/35 PE v03-00

6 hgy a hatóságk ismételten kudarct vallanak a bidiverzitás és az ökszisztémák megőrzése, és a legmagasabb színvnalú egészségügy biztsítása terén; rámutat különösen a hulladékgazdálkdással, a vízüggyel, a prjektek és tevékenységek környezeti és egészségügyi hatásainak értékelésével kapcslats petíciók nagy számára; kéri a Bizttságt, hgy erősítse meg a környezetvédelmi szabályzási keretet, különösen annak helyes végrehajtását; sajnálja, hgy néhány tagállam erőfeszítéseik ellenére nem vlt képes fenntartható megldáskat találni a hulladékkezeléssel kapcslats prblémákra; 7. megjegyzi tvábbá, hgy a petíciók tanúsága szerint az Európai Unióban élő plgárk tvábbra is akadálykkal szembesülnek a belső piacn, mégpedig az őket magánszemélyként, munkavállalóként, valamint áruk és szlgáltatásk nyújtóiként és vevőiként megillető szabad mzgás jgának gyakrlásakr; jelzi, hgy különösen a határn átnyúló bírósági együttműködés és hatéknyság marad aggálys terület; arra a következtetésre jut, hgy a határkn átnyúló fkztt együttműködés és harmnizáció jelentős előnyökkel jár a fgyasztók jgainak védelme és a gazdaságélénkítés szempntjából; 8. rámutat, hgy a bizttság erőfeszítéseket tett a száms plgár által szrgalmaztt uniós jgi keret iránti igény közvetítésére, amely alapsabb védelmet és fejlesztéseket nyújt az állatjólét terén, beleértve a kedvtelésből tarttt és a kóbr állatkat; 9. hangsúlyzza a partvidékről szóló spanyl törvényekkel fglalkzó munkacsprt létrehzását, amely alapsan tanulmányzta a vnatkzó petíciókat és törvénymódsításkat; megismétli a spanyl hatóságkkal tarttt közvetlen kapcslat fntsságát ebben a tekintetben, és üdvözli a tvábbi együttműködést a tulajdnjgk és a környezetvédelem közti ptimálisabb egyensúly elérése érdekében; 10. üdvözli a bizttság következtetéseit az ifjúsági és családjóléti témájú berlini tényfeltáró látgatásáról, különösen a szülői felügyelettel kapcslats, határkn átnyúló ügyekben; megjegyzi aznban az e témájú, flytnsan érkező újabb petíciók alapján, hgy a prbléma egyértelműen tvábbra is fennáll, és hgy más tagállamkból, köztük Dániából is hasnló esetekről értesítették a bizttságt; 11. úgy véli, hgy a jbb irányítás és a hatéknyabb jgrvslati mechanizmusk közvetlen kapcslatban állnak az átláthatósággal és az infrmációkhz való hzzáféréssel; 12. ebben a tekintetben felhívja a figyelmet az Eurbarméter közvélemény-kutatására, amelyből kiderül, hgy az uniós plgárk csupán 36%-a tartja magát tájékzttnak a jgait illetően, és csak 24%-uk érzi tájékzttnak magát azt illetően, hgy mit tehetnek jgaik megsértése esetén; ezért hangsúlyzza az infrmációhz való hatéknyabb hzzáférés, valamint a különböző nemzeti és európai uniós intézmények funkciói közti világsabb különbségtétel sürgős szükségességét, hgy a petíciókat és a panaszkat a megfelelő szervekhez lehessen benyújtani; 13. felkéri az Európai Bizttságt, hgy tegye felhasználóbarátabbá a Gyakrlja jgait! webldalt, és hívja fel az uniós plgárk figyelmét annak létezésére; 14. határztt szándéka, hgy 2013 végéig könnyebben kezelhető és figyelemfelkeltőbb PE v /35 PR\ dc

7 petíciós webldalt hz létre, a petíciós flyamathz való hzzáférés megkönnyítése és a petíciókról, valamint értékes infrmáció közzététele érdekében a petíciókról és egyéb jgrvslati mechanizmuskról; kéri a petícióbenyújtás jgának nagybb láthatóságát a Parlament webldalán; 15. hangsúlyzza, hgy a Petíciós Bizttság, más szervek, intézmények és eszközök mellett mint az európai plgári kezdeményezés, az európai mbudsman, az Európai Bizttság és a vizsgálóbizttságk önálló és egyértelműen meghatárztt szereppel rendelkezik kapcslattartási pntként minden egyes plgár számára; hangsúlyzza tvábbá, hgy a Petíciós Bizttságnak tvábbra is kapcslattartási pntnak kell maradnia azn plgárk számára, akiknek a jgait megsértik; 16. üdvözli a Bizttság és az európai mbudsman közti knstruktív együttműködést; támgatja az mbudsman tevékenységeit az uniós intézmények, testületek, hivatalk és ügynökségek tevékenysége srán tapasztalható hivatali visszásságk eseteit illetően; 17. üdvözli az Európai Bizttsággal tvábbra is flytattt együttműködést; hangsúlyzza aznban, hgy a Bizttság részletes és késlekedés nélküli tájékztatáskat kíván a kötelezettségszegési eljárásk fejleményeivel kapcslatban; kéri a Bizttságt, hgy mérlegelje a petíciókat és panaszkat a kötelezettségszegési eljárásk működését illetően; felhívja tvábbá a Bizttságt, hgy lássa el a bizttságt infrmációval minden általa kivizsgált panasz részleteiről és statisztikai elemzésükről; 18. kiemeli, hgy az uniós intézmények birtkában lévő infrmációikhz való hzzáférés a döntések mögötti plitikai és gazdasági megfntláskat megérteni kívánó plgárk elsődleges érdeke; úgy véli, hgy a Bizttság szélesebb körű hzzáférést biztsíthatna a vizsgálatkkal és a jgsértési ügyekkel kapcslats infrmációkhz anélkül, hgy veszélyeztetné a vizsgálatk célját, és hgy a nymós közérdek kellőképpen indklhatja az említett iratkhz való hzzáférést, különösen lyan esetekben, amikr az alapvető jgk, az emberi és állati egészség vagy a környezet visszafrdíthatatlan kárkkal szembeni védelme frghat kckán, vagy amikr egy kisebbséget érintő diszkrimináció vagy az emberi méltóság megsértése tárgyában flyik eljárás, feltéve, hgy biztsítják az üzleti titkk, valamint a bírósági ügyekhez, a versenyügyekhez és a személyes iratkhz kapcslódó érzékeny adatk védelmét; 19. kiemeli különösen a SOLVIT hálózat fnts szerepét a belső piaci jgszabályk végrehajtásával kapcslats prblémák feltárásában és megldásában; bátrítja ennek az uniós eszköznek a bővítését, amelyhez a tagállamknak megfelelő személyzetről kell gndskdniuk a SOLVIT nemzeti közpntk részére; 20. hangsúlyzza ahgy a Jgi Szlgálat is megerősítette, hgy az európai uniós intézmények Szerződésben lefektetett tevékenységi területei szélesebbek az unió által gyakrlt hatáskörök összességénél; felhívja az Európai Bizttságt, hgy ezen alapelv mentén értelmezze a petíciókat; 21. sajnálja, hgy száms tagállam elhanyaglta az uniós jgszabályk átültetését és végrehajtását, ami lyan tartós mulasztást jelent, amely tvábbra is aktuálissá teszi a bizttság munkáját; ezért sürgeti a tagállamkat, hgy ültessék át és alkalmazzák az uniós jgszabálykat, teljes átláthatóság mellett, és erre a célkitűzésre tekintettel PR\ dc 7/35 PE v03-00

8 elengedhetetlennek véli a tagállami parlamentekkel és krmánykkal való, kölcsönös alapn flytattt együttműködés javítását; 22. üdvözli az európai plgárság 2013-as évét; felkéri az Európai Unió és a tagállamk minden intézményét és testületét, hgy ezen év srán erősítsék meg az európai plgárk számára nyújttt szlgáltatásukat, a Szerződésben fglalt elvek és az e jelentés által feltárt tények fényében; 23. megjegyzi, hgy a petíciós mechanizmus nem pusztán szlgáltatás, hanem minden európai plgár és laks jga; szándéka, hgy a petíciós eljáráskat hatéknyabbá, átláthatóbbá és pártatlanná tegye, és a Petíciós Bizttság tagjai részvételi jgának figyelembevétele mellett azkat lyan módn alakítsa, hgy a petíciók kezelése az egyes eljárási szakaszkban is kiállja a bírósági felülvizsgálat próbáját; 24. hangsúlyzza a parlamenti képviselők tényfeltáró látgatáskn való részvételének alapvető szerepét, nemcsak parlamenti részvételi jgsultságként, hanem a petíció benyújtójával szembeni kötelezettségként is; megerősíti, ahgy a bizttság előző jelentése is tartalmazta, hgy precízebb, íráss eljárási szabályk szükségesek a látgatásk előkészítése, végrehajtása és értékelése érdekében, biztsítva egyrészt, hgy a tényfeltáró látgatás minden résztvevőjének jgában álljn a saját nézőpntjából ismerteti az eseményeket, másrészt minden bizttsági tagnak garantálva a döntéshzáatalban való részvételt a Petíciós Bizttság által megfgalmaztt következtetéseket és ajánláskat illetően; 25. kéri az Elnökök Értekezletét, hgy erősítse meg a bizttság vizsgálati szerepét, és vegye figyelembe a bizttság sajáts jellegét teljes és aznnali támgatást nyújtva a javaslt tényfeltáró látgatáskhz; 26. úgy véli, hgy a nyilváns meghallgatásk szervezése haszns módja a petíciók benyújtói által felvetett prblémák alaps tanulmányzásának; szeretné felhívni a figyelmet például a nem hagymánys energiafrrásk felderítéséről és kiaknázásáról tarttt nyilváns meghallgatásra, amely figyelembe vette az uniós plgárk által a petíciókban benyújttt aggdalmakat; megjegyzi, hgy amíg az uniós jgszabálykat betartják, a döntések meghzása végső srn a tagállamk előjga; 27. várakzással tekint a sikeres európai plgári kezdeményezések nyilváns meghallgatásainak megszervezése elé, együtt a felelős jgalktó bizttsággal; ismételten hangt ad vélekedésének, amely szerint az új eszköz erősíteni fgja az Unió demkratikus intézményeit, és tartalmat ad az európai plgárság fgalmának; 28. véleménye szerint a Petíciós Bizttság jbban betölthetné szerepét és hatáskörét, valamint erősödhetne láthatósága, hatéknysága, elszámltathatósága és átláthatósága, ha több eszköze lenne arra, hgy az uniós plgárk számára fnts kérdéseket a plenáris ülés elé vihesse, tvábbá bővülnének annak lehetőségei hgy tanúkat idézhessen be, vizsgálatkat flytathassn és helyszíni meghallgatáskat tarthassn; 29. kéri az Elnökök Értekezletét annak vizsgálatára, hgy a tényfeltáró látgatáskkal és a plenáris ülésekkel kapcslats fenti frmai követelmények végrehajtása érdekében az eljárási szabályzat milyen mértékű módsítását tartaná megfelelőnek; PE v /35 PR\ dc

9 30. utasítja elnökét, hgy tvábbítsa ezt az állásfglalást és a Petíciós Bizttság jelentését a Tanácsnak, a Bizttságnak, az európai mbudsmannak, a tagállamk krmányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamk parlamentjei Petíciós Bizttságának és mbudsmanjának, illetve hasnló illetékes szerveinek. PR\ dc 9/35 PE v03-00

10 INDOKOLÁS A petíciós jg Az Európai Unió plgárait és az Unió területén lakóhellyel rendelkező személyeket hsszú ideje megilleti annak jga, hgy egyénileg vagy valamely szervezet nevében petíciót nyújtsanak be az Európai Parlamenthez; ezt a jgt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (227. cikk) és az Unió Alapjgi Chartája (44. cikk) biztsítja. A petíciós jg elengedhetetlen demkratikus eszköz, amelynek segítségével az európai parlamenti képviselők tájékzódhatnak a plgárkat ténylegesen és aktuálisan fglalkztató kérdésekről, tvábbá megmutatja, hgy az Európai Parlament kész közvetlenül fellépni a plgárk jgainak előmzdítása és védelme érdekében. A Petíciós Bizttság tagjai minden egyes petíció esetében ellenőrzik az elfgadhatóságát, elemzik a tartalmát, és intézkedéseket hznak. Az intézkedések gyakran magukban fglalják az Európai Parlament egyéb bizttságaival és más uniós intézményekkel, különösen az Európai Bizttsággal flytattt közvetlen párbeszédet, amelynek keretében az említett feleket az ügyek kivizsgálására vagy véleménynyilvánításra kérik fel. A bizttság emellett knzultálhat a nemzeti közigazgatási szervekkel vagy a tagállamk állandó képviseleteivel is, tényfeltáró látgatáskat szervezhet, valamint saját kezdeményezésű jelentéseket készíthet. A képviselők célja, hgy következtetések és ajánlásk frmájában, vagy az ügy más intézményekhez, illetve szervekhez való tvábbítása révén választ adjanak a petíciók benyújtóinak ben a Petíciós Bizttság összesen 1985 petíciót regisztrált. Ez jelentős növekedés a 2011-ben regisztrált 1414 petícióhz képest. A regisztrációk, az elfgadhatónak nyilváníttt petíciók, az érintett rszágk, a petíciók benyújtóinak nemzetisége, a benyújtás nyelve és frmátuma, valamint a petíciók fő témáinak részletes adatai e jelentés statisztikai függelékében találhatóak. A plgárság fgalma A 2012-es év srán a Petíciós Bizttság (PETI) tagjai rengeteg időt és energiát frdítttak egyrészt a plgárság fgalmának, másrészt pedig azn akadályknak a megvitatására, amelyekkel az uniós plgárk jgaik gyakrlásakr tvábbra is szembesülnek. A Petíciós Bizttság különösen örvendett az európai plgári kezdeményezés (EPK) április 1-jei végrehajtásának. Az EPK a transznacinális részvételi demkrácia első eszköze, amely lehetőséget kínál a plgárk számára ahhz, hgy aktívan részt vegyenek az európai szakplitikák és jgszabályk alakításában. A Petíciós Bizttság a sikeres plgári kezdeményezések nyilváns meghallgatásainak független szervezőjeként elsődleges szerepet játszik majd e flyamatban, az illetékes jgalktási bizttság mellett. Májusban a képviselők az európai fiatalkkal és a Testvériség 2020 kezdeményezéssel kapcslats plitikák kérdésének szentelt eszmecserét flytattak az Európai Bizttság alelnökével, Marš Šefčvičcsal, amelynek srán az alelnök bejelentette az első európai plgári kezdeményezés szimblikus jelentőségű nyilvántartásba vételét. A Petíciós Bizttság a Brüsszelben tarttt márciusi plenáris ülésen kiemelt vitát indíttt, amelynek srán az Európai Parlament elfgadta az uniós plgárságról szóló évi PE v /35 PR\ dc

11 jelentésről szóló saját kezdeményezésű jelentését (előadó: Adina-Iana Vălean).. A jelentés amelyhez a Kulturális és Oktatási Bizttság, a Belső Piaci és Fgyasztóvédelmi Bizttság, valamint az Alktmányügyi Bizttság is véleményt nyújttt be az uniós plgárk szabad mzgásával és az alapvető jgk védelmével kapcslats kérdésekre helyezte a hangsúlyt, és rámutattt az azns nemű élettársak és a rma laksság által jgaik gyakrlása srán tapasztalt akadálykra. A dkumentum célja, hgy hzzájáruljn az uniós plgársággal kapcslats tudatsság növeléséhez, és előmzdítsa fgalmának megvitatását. A Petíciós Bizttság az év elején az Államplgári Jgi, Bel- és Igazságügyi Bizttság munkájáhz is hzzájárult két kulcsfntsságú jelentésről szóló vélemény kidlgzásával. Amikr a 2013-as évet a plgárk európai évének nyilváníttták, a Petíciós Bizttság lyan intézkedések meghzatalára szólíttt fel, amelyek révén tájékztatják az uniós plgárkat e bizttság és az európai mbudsman munkájáról annak érdekében, hgy a plgárk hatéknyabban gyakrlhassák és óvhassák az uniós jg által biztsíttt jgaikat (előadó: Niklas Salavraks).. A közötti időszakra javaslt Jgk és plgárság prgram kapcsán a Petíciós Bizttság a fgyatékssággal élő személyek jgaira való hivatkzásk egyértelmű beillesztését, valamint a prgram keretében nyújttt támgatásk ésszerű, könnyen hzzáférhető és átlátható módn való elsztását sürgette (előadó: Adina-Iana Vălean) e két kérdés már száms krábbi petíció tárgyát képezte.. Az uniós plgárság fgalmának tvábbi megvitatása érdekében a Petíciós Bizttság úgy döntött, hgy február 19-én az Államplgári Jgi, Bel- és Igazságügyi Bizttsággal és az Európai Bizttsággal közösen meghallgatást rendez. A gazdasági válság hatása a plgárság fgalmára lyamán a gazdasági válság tvábbra is súlysan érintette az Európai Unió legtöbb régióját, és gyrs ütemben csökkentette több százezer háztartás jólétét. Ez a helyzet szkepticizmust válttt ki az uniós plgárk körében mind a tagállami, mind pedig az európai szintű demkratikus intézmények megfelelő működésével kapcslatban, beleértve az Európai Parlamenten belüli döntéshzatal módját. Szeptemberben a Petíciós Bizttságn belül hsszas vitát flytattak egy lyan petícióról, amely kimndttan ezzel a kérdéssel fglalkztt. A több mint plgár aláírását tartalmazó petíció egy európai uniós föderális gazdasági krmányzás, azaz egy költségvetési unió létrehzása mellett érvel, amely demkratikusan elszámltatható lenne az Európai Parlament felé, és amely a versenyképesség és a fglalkztatttság növelését célzó strukturális refrmkat vnna maga után. A petíció benyújtói tvábbá kiálltak amellett, hgy a évi európai parlamenti választáskat követően alktmányzó knventet kell összehívni. A vita srán a Petíciós Bizttság tagjai egyetértettek az álláspnttal, miszerint a jelenlegi gazdasági válság sérti a plgárk számára a Szerződés és az Alapjgi Charta által biztsíttt nemcsak gazdasági, hanem szciális és plitikai jgkat is. Kétségtelen, hgy Unió-szerte kiterjedten érzékelhető a demkrácia gyengülése, és mielőbb széles körű nyilváns vitára van szükség. A Petíciós Bizttság ezért úgy döntött, hgy javaslatt tesz egy nyilváns meghallgatás megrendezésére 2013 srán a plgárk jgai és a gazdasági válság tárgyában. Az PR\ dc 11/35 PE v03-00

12 Alktmányügyi Bizttsággal közösen tartandó meghallgatásn valamennyi tagállam plgárai részt vehetnek, megvitatva a demkratikus elszámltathatóság és szerepvállalás elmélyítésének módzatait és eszközeit. A megfelelő ügyintézés és az uniós jg helyes végrehajtásának feltétlen szükségessége A megfelelő ügyintézéshez való jg lyan alapvető jg, amely biztsítja, hgy a plgárk kérdéseivel, prblémáival és egyéb ügyeivel pártatlanul, tisztességesen és ésszerű határidőn belül fglalkznak. Az elmúlt években száms petíció alátámaszttta, hgy a plgárk egyre gyakrabban kerülnek közvetlen kapcslatba az Unió igazgatásával, az önkényesség, valamint a jgbiztnság és az átláthatóság hiánya pedig csökkentheti az uniós plgárk európai intézményekbe vetett bizalmát. Ennek eredményeként a Petíciós Bizttság áprilisban a Jgi Bizttsághz intézett véleményt fgadtt el, amelyben aggdalmának adtt hangt amiatt, hgy nem védik kellőképpen a megfelelő ügyintézéshez való jgt. A vélemény üdvözölte a közigazgatási eljárásról szóló új jgszabályra irányuló javaslatt, ugyanakkr hangsúlyzta, hgy a jgsértési eljáráskra és az összeférhetetlenségre vnatkzóan egyedi rendelkezésekre van szükség (előadó: Margrete Auken). Az uniós jg megfelelő végrehajtása egyúttal elengedhetetlen feltétele a demkratikus krmányzás legitimitásának, valamint annak, hgy a plgárk teljes körűen élhessenek jgaikkal. A Jgi Bizttsághz intézett másik véleményben a Petíciós Bizttság tagjai rámutattak arra, hgy a civil társadalmi szervezetek tvábbra is a petíciós mechanizmus révén számlnak be arról, illetve kifgáslják azt, ha a különböző szintű tagállami hatóságk nem felelnek meg az uniós jgnak. A Petíciós Bizttság tagjai külön felhívták a figyelmet arra, hgy a plgárk tvábbra is nagyrészt tájékzatlank a jgsértési eljáráskkal kapcslatban, és úgy érzik, hgy a késedelmes átültetés eseteiben gyakran félrevezetik őket az uniós jg alkalmazhatóságával, valamint az Alapjgi Charta tényleges alkalmazási körével kapcslatban. A Petíciós Bizttság ezért arra sürgetett, hgy tegyenek az átláthatóság növelésének irányába mutató érdemi és kézzelfgható előrelépéseket a panaszkkal, a jgsértési ügyekkel és más jgérvényesítési mechanizmuskkal kapcslats infrmációk hzzáférhetőségének javítása révén (előadó: Lidia Janna Geringer de Oedenberg).. Az alapvető jgk védelme Az elmúlt évekhez hasnlóan az alapvető jgk tvábbra is a Petíciós Bizttsághz beérkezett petíciók egyik fő tárgyát képezik. A 2012-ben benyújttt petíciók közül összesen 499 kifgáslta valamilyen frmában az alapvető jgk megsértését, illetve szólíttt fel a Chartában és a Szerződésekben fglalt európai értékek hatéknyabb védelmére. Ez az arány 2012-ben 25,1%, 2011-ben 21%, 2010-ben 20,4% és 2009-ben 22,3%-nak felelt meg. Az Unió és intézményei kötelesek tiszteletben tartani, garantálni, védelmezni és előmzdítani az európai plgárk alapvető jgait. A Petíciós Bizttságra e tekintetben közpnti szerep hárul, mivel kifejezetten őt bízták meg azzal a feladattal, hgy a petíciók benyújtóinak nevében bírósági útn kívüli megldást találjn, ezzel segítve a plgárkat alapvető jgaik gyakrlásában, valamint a Chartában és a Szerződésekben fglalt értékek és elvek megfelelő alkalmazásában. Az e területen flytattt munkáhz a Petíciós Bizttság az Európai Unióban az alapvető jgk PE v /35 PR\ dc

13 helyzetéről ( ) szóló, az Államplgári Jgi, Bel- és Igazságügyi Bizttsághz intézett véleménnyel járult hzzá (előadó: Adina-Iana Vălean). A vélemény felhívta a figyelmet a plgárkkal szemben tartósan fennálló, vallásn vagy meggyőződésen, fgyatéksságn, valamely kisebbséghez való hvatartzásn, életkrn vagy szexuális irányultságn alapuló megkülönböztetésre. Egyúttal sajnálatának adtt hangt a tömegtájékztatás szabadságának krlátzásai miatt, ami gyakran gátlja a médiapluralizmust, tvábbá emlékeztetett a plgárk Európai Unión belüli szabad mzgáshz és tartózkdáshz való jgára; emlékeztetett arra, hgy a plgárknak jgukban áll szabadn mzgni és letelepedni az Európai Unióban; valamint hangsúlyzta, hgy a szciális biztnsági ellátásk, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátásk hrdzhatósága, illetve a szakmai képesítések és a családi állaptra vnatkzó dkumentumk és ezek jghatásainak elismerése fnts jgt képeznek. A fgyatékssággal élő személyek jgai december 5-én a Petíciós Bizttság aktívan részt vett a fgyatékssággal élő személyek harmadik Európai Parlamentjén. Száms petíció tanúskdik a fgyatékssággal élők által tapasztalt nehézségekről és arról, hgy a gyakrlatban nem élvezik a fgyatékssággal élő személyek jgairól szóló ENSZ-egyezményben fglalt alapvető szabadságkat és jgkat. A Petíciós Bizttság tagjai ezért nagyn kmlyan veszik az egyezmény végrehajtási keretének megalktásával kapcslats feladatukat, és arra a Bizttság munkája srán rendszeresen hivatkznak. A rendezvény srán a Petíciós Bizttság tagjai figyelmeztettek arra, hgy az érintett plgárk gyakrta hívják fel a bizttság figyelmét a fgyatékssággal élő személyekkel szembeni egyenlő bánásmód elvének alkalmazását jellemző hiánysságkra. Ez a helyzet akadálykat gördít e személyeket uniós plgárként megillető jgk gyakrlása elé, amilyen például az ktatási rendszer igénybevétele, valamint a fglalkztatáshz, a biztsításhz, a finanszírzáshz vagy a tömegközlekedési eszközökhöz való hzzáférés. A Petíciós Bizttság tagjai emlékeztették a résztvevőket arra, hgy a bizttsághz már ben beérkezett egy több mint aláírást tartalmazó petíció, amely felszólíttt arra, hgy valamennyi európai uniós szakplitika keretében nyújtsanak kiterjedt védelmet a fgyatékssággal élő személyek számára. Egy másik, közelmúltban benyújttt petíció pedig azt kifgáslta, hgy egyes tagállamk visszaélnek az uniós strukturális alapkkal, ami hátráltatja a fgyatéksságügyi stratégia célkitűzéseinek elérését. A Petíciós Bizttság arra sürgette az Európai Bizttságt, hgy a fgyatéksság kérdését előzetes feltételként az Unió által finanszírztt valamennyi prjektbe építse be. A véleménynyilvánítás szabadságának védelme és a magánélet védelme 2012 első felében a hamisítás elleni multinacinális kereskedelmi megállapdás (ACTA) biznyult az egyik legvitatttabb kérdésnek az Európai Parlamentben. Februárban a Petíciós Bizttság elnöke, Erminia Mazzni és az ACTA-megállapdás európai parlamenti előadója, David Martin (a felelős Nemzetközi Kereskedelmi Bizttság tagja) hivatalsan átvett egy több mint két és félmillió aláírást tartalmazó petíciót. A petíció benyújtói elítélően nyilatkztak az ACTÁ-ról, arra hivatkzva, hgy a megállapdás sértené a plgárknak a véleménynyilvánítás szabadságával és a magánélet védelmével kapcslats alapvető jgait. A petíció átnyújtásának napján széles körben közvetítették és terjesztették a sajtónak tett PR\ dc 13/35 PE v03-00

14 nyilatkzatkat. Ezt júniusban a Petíciós Bizttság havi ülésén flytattt vita követte. Az ülésen jelen vltak a petíció benyújtói, akik felhívták a parlamenti képviselők figyelmét arra, hgy 2012 töréspnt vlt az Európai Unió intézményi válaszadási képessége és elszámltathatósága szempntjából. Felrótták a Nemzetközi Kereskedelmi Bizttság tagjainak, köztük az előadónak, David Martinnak, hgy az Európai Bizttság a plgárk által kifejezésre juttattt széles körű kifgásk és aggdalmak alapján nem tett kísérletet az ACTA érdemi átgndlására. A Petíciós Bizttság tagjai megállapíttták, hgy a többség egyértelműen elutasítja az ACTA-megállapdást, és egyetértettek abban, hgy ezt az álláspntt az Európai Parlament illetékes jgalktási bizttságaiban is érvényesíteni kell. Üléseiken mind az öt érintett jgalktási bizttság (Fejlesztési Bizttság, Államplgári Jgi, Bel- és Igazságügyi Bizttság, Jgi Bizttság, Nemzetközi Kereskedelmi Bizttság) elutasíttta a megállapdást. A júliusi plenáris ülésen az Európai Parlament egésze túlnymó többséggel az ACTA elutasítására szavaztt (478 szavazat ellene, 39 mellette, 146 tartózkdás). A dkumentumkhz és infrmációkhz való hzzáférés Nvemberben a Petíciós Bizttság megvizsgált egy petíciót a dkumentumkhz való hzzáférés alapvető jgának tárgyában, amelynek védelmét az Alapjgi Charta garantálja. E knkrét ügy egy nylcvanas éveiben járó spanyl államplgárt érintett, akinek édesapját a spanyl plgárhábrú srán ( ) letartóztatták és kivégezték. A petíció benyújtója kifejtette a Petíciós Bizttság tagjainak, hgy a nemzeti bíróságk és közigazgatási szervek elutasítják az állítása szerint létező dkumentumkhz való hzzáférését. Nha az Európai Bizttság sajnálattal megállapíttta, hgy az ügy nem tartzik az Európai Unió hatáskörébe, a Petíciós Bizttság felhívta a figyelmet a Chartára, valamint az Európai Parlamentnek a dkumentumkhz való nyilváns hzzáférésről szóló szeptember 14-i állásfglalására, amely már akkr is hangsúlyzta, hgy a tagállamk hatóságai általában nem tartják tiszteletben a plgárk tájékztatáshz való jgát, ezért fkztt átláthatóságra sürgetett tagállami szinten. A vita végén a Petíciós Bizttság úgy döntött, hgy felveszi a kapcslatt a helyi, reginális és rszágs szintű nemzeti hatóságkkal, és felszólítja őket arra, hgy segítsék elő a petíció benyújtójának tájékzódását, és biztsítsák, hgy Spanylrszág aláírja és ratifikálja az Európa Tanács hivatals dkumentumkhz való hzzáférésről szóló egyezményét (CETS n.: 205). A választás jgának tiszteletben tartása az egyesülés szabadsága terén Az Alapjgi Charta és az emberi jgk európai egyezményének hatálya egyaránt kiterjed a plgárk egyesülési szabadsághz való jgára. A Petíciós Bizttság aznban időnként lyan petíciókkal is találkzik, amelyekben a negatív szabadságjgk tiszteletben tartását szrgalmazzák. A Petíciós Bizttság 2012-ben is flytatta munkáját egy régóta függőben lévő petícióval kapcslatban, amely ennek kitűnő példája ban svéd cégtulajdnsk egy keresztény uniója arról számlt be, hgy megfenyegették és megfélemlítették tagjait, amikr azk vallási kkra hivatkzva nem csatlakztak a svéd szakszervezetek által kötött kllektív szerződésekhez. Azzal érveltek, hgy az egyesüléstől PE v /35 PR\ dc

15 való távlmaradás jga az egyesülés szabadságával azns súlyú egyéni jg, ezért kérték a negatív egyesülés szabadságáhz való jguk tiszteletben tartását. Bár az Európai Bizttság kimndta, hgy a felvetett kérdés Svédrszág saját belső ügye, amely az uniós jghz nem kapcslódik, a Petíciós Bizttság tagjait tvábbra is aggdalmmal töltötte el a plgárk alapvető jgainak esetleges megsértése, ezért 2012-ben tvább fglalkztt a petícióval: szóbeli választ igénylő kérdést nyújttt be a Bizttsághz, és ígéretet tett annak érdemi megvitatására 2013 elején. Ez a petíció is jól szemlélteti, hgy a Petíciós Bizttság munkája nagyban eltér a Bizttság és a bírói testület által végzett munkától. Különösen az alapvető jgk védelme tekintetében, valamint annak érdekében, hgy kézzelfgható jelentéssel ruházzák fel a plgárság fgalmát, a Petíciós Bizttság tagjainak feladata mindenekelőtt az, hgy kivizsgálják a petíciók benyújtóinak állításait, és biztsítsák, hgy az uniós jg intézményi szintű megvitatása és értelmezése nem válik egysíkúvá és rugalmatlanná, illetve nem távldik el a plgárk mindennapi életétől. Tulajdnjgk 2012 elején a Petíciós Bizttság infrmális munkacsprtt hztt létre, amelyben valamennyi képviselőcsprt képviseltette magát, és amely célul tűzte ki, hgy megvitassa a tulajdnjgk spanylrszági tiszteletben tartásának és különösen az rszág part menti területekre vnatkzó törvényének régóta megldatlan kérdését. A március és nvember között tarttt hat ülés srán a tagk áttekintették a tárgyban beérkezett 74 petíció tartalmát, amelyek száms kérdést felvetnek, különösen az ingatlantulajdnsk által tapasztalt jgbiznytalanság prblémáját egy lyan jgszabály miatt, amelyet állításuk szerint visszamenőleges hatállyal és a petíciók benyújtói által ismertetett száms esetben önkényesen hajtanak végre. Áprilisban a munkacsprt eszmecserét flytattt a spanyl mezőgazdasági, élelmiszerügyi és környezetvédelmi minisztérium két képviselőjével. Amint azt a parti ügyekért felelős főigazgató a munkacsprtnak bejelentette, a krmány któberben módsíttta a part menti területekre vnatkzó törvényt végére a jgszabálytervezet a módsításk benyújtásának szakaszában vlt a nemzeti jgalktási flyamatban. A spanyl hatóságkkal flytattt párbeszéd összességében pzitívnak biznyult. Az eszmecsere fenntartása, valamint annak biztsítása érdekében, hgy tiszteletben tartják a petíciók benyújtóinak alapvető jgait, az év végére a munkacsprt úgy döntött, hgy munkáját 2013 elején [március ] egy madridi tényfeltáró látgatással flytatja, amelynek srán a Petíciós Bizttság küldöttsége találkzik a petíciók benyújtóival, a hatóságkkal és a civil társadalm egyéb képviselőivel. A környezet és a közegészség védelmének feltétlen szükségessége A Petíciós Bizttságnak szilárd meggyőződése, hgy a helyi szinttől egészen az uniós szintig a hatóságk feladata a bilógiai skféleség és az ökszisztémák megőrzése és állaptuk javítása, nem csupán a kijelölt különleges védelmi területeken, hanem mindenütt máshl is. Kétségtelen, hgy a környezetvédelem nem választható el a közegészség védelmétől. A PR\ dc 15/35 PE v03-00

16 szennyezés és a jgellenes környezeti gyakrlatk fenyegető, tartós és gyakran életveszélyes egészségügyi kckázatknak teszik ki a plgárkat. A Petíciós Bizttság nagyn kmlyan veszi a plgárk egészséges környezethez való jgát, ezért óhatatlanul úgy véli, hgy az egészségügyi kckázatk felmérésének az egyes prjektek és tevékenységek megfelelő környezeti hatásvizsgálatának elengedhetetlen részét kell képeznie. Az európai plgárk mindennapi élete és megélhetése ezért csakugyan nagymértékben függ környezetünk egészségi állaptától, és kétségtelen, hgy a magas szintű védelem biztsítása a tagállami szinten működő hatóságk feladata. Ezt a helyzetet tükrözi az is, hgy a Petíciós Bizttsághz benyújttt petíciók túlnymó többsége környezeti vnatkzású ben összesen 279 petíciót nyújtttak be ebben a tág témakörben, ami az összes petíció 14,1%-át jelenti. Ez az arány 2011-ben 18,4%, 2010-ben 14,9% és 2009-ben 11,9%-nak felelt meg. Száms petíció fglalkztt különösen a szennyezés (57), a hulladékk (37), a védelem és megőrzés (31), a hatásvizsgálatk (23) és a víz (24) témáit érintő prblémákkal. December 5-én Erminia Mazzni, a Petíciós Bizttság elnöke felszólalt a Régiók Bizttságának egyik knferenciáján, amelynek keretében a hetedik környezetvédelmi cselekvési prgramt és az uniós környezetvédelmi jg hatéknyabb végrehajtásának módzatait vitatták meg. A Petíciós Bizttság nevében felszólaló elnök asszny elsősrban azt hangsúlyzta, hgy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv értelmében a plgárkat megilleti annak jga, hgy a környezetre ptenciálisan kiható prjektek tág köréről knzultáljanak velük. A Petíciós Bizttsághz túlntúl gyakran érkeznek lyan petíciók, amelyekben a plgárk kifgáslják a nyilváns knzultáció hiányát lényeges köz- és magánberuházásk esetében. Mazzni elnök másdsrban arra sürgette az Európai Bizttságt, hgy Európa-szerte egyre szrsabban kövesse nymn a hulladékgazdálkdási terveket, mivel száms petícióban utaltak a hulladékügyi irányelvek rendszeres megsértésére. Végül az elnök asszny emlékeztette a Bizttságt az intézményközi megállapdásra, amelynek értelmében a Parlamentet kellő időben és teljes körűen tájékztatni kell a jgsértési eljárásk kainak és aktuális állásának részleteiről. rán a Petíciós Bizttság tagjai egyértelműen arra az álláspntra helyezkedtek, hgy a jbb környezetvédelmi irányítás és a hatéknyabb jgrvslati mechanizmusk közvetlen kapcslatban állnak az átláthatósággal és az infrmációkhz való hzzáféréssel. A Petíciós Bizttságnak az uniós környezetvédelmi intézkedések hzadékainak láthatóvá tételéről szóló véleménye amellyel hzzájárult a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztnsági Bizttság munkájáhz hangsúlyzta, hgy a magas szintű tájékztatás és átláthatóság elengedhetetlenek annak biztsításáhz, hgy az uniós környezetvédelmi plitika a plgárk egyetértését is elnyerje (előadó: Giles Chichester).. Hulladékgazdálkdási gyakrlatk Olaszrszágban a Petíciós Bizttság évi tényfeltáró látgatása Az elmúlt években a hulladékgazdálkdás a petíciók visszatérő és egyre gyakribb tárgyát képezte, számuk a 2009-i évi 18 petícióról 2012-ben 37-re nőtt. A Petíciós Bizttság eddig is sk időt és erőfrrást szánt erre a területre, munkájának csúcspntját pedig az jelentette, amikr 2012 februárjában az Európai Parlament egyhangúlag elfgadta A petíciók benyújtói által felvetett, a hulladékkezelési irányelv és a kapcslódó irányelvek alkalmazásával kapcslats kérdések az Európai Unió tagállamaiban című saját kezdeményezésű jelentését PE v /35 PR\ dc

17 (előadó: Carls Jsé Iturgaiz Angul).. A kirívóan elégtelen laszrszági hulladékgazdálkdási gyakrlatk arra késztették a Petíciós Bizttságt, hgy 2012-ben is flytassa az e tárgyban benyújttt petíciók vizsgálatát. Az év elején a képviselők új petíciókat vitattak meg, amelyek a hulladékgazdálkdás és az illegális hulladéklerakók kérdésével fglalkznak Campania és Lazi régiók visznylatában. A petíciók benyújtói és az lasz hatóságk képviselői is részt vettek a vitákn, amelyek srán az Európai Bizttság elégedetlenségének adtt hangt az laszrszágbeli előrelépéseket illetően azt követően, hgy az Európai Unió Bírósága évi ítéletében felszólíttta Olaszrszágt, hgy a hulladékkezelési irányelvnek megfelelően járjn el któberében az Európai Bizttság úgy döntött, hgy ismét az Európai Unió Bírósága elé utalja Olaszrszág ügyét, és bírság kiszabását kéri a krábbi ítélet lasz hatóságk általi végrehajtásának elmulasztása miatt. Ennek eredményeként a Petíciós Bizttság úgy döntött, hgy tényfeltáró látgatást tesz Campania és Lazi régiókban. A küldöttségi látgatásra któber én került sr, és abban hárm képviselő (Judith Merkies, a küldöttség vezetője, Margrete Auken és Erminia Mazzni, a Petíciós Bizttság elnöke), valamint az érintett tagállam hét kísérő képviselője (Rberta Angelilli, Alfred Antnizzi, Clemente Mastella, Rbert Gualtieri, Guid Milana, David-Maria Sassli és Nicclò Rinaldi) vett részt. A küldöttség ellátgattt a Malagrtta, Mnti dell'ortacci, Rian Pian dell'olm és az A.M.A.Via Salaria helyszínekre Róma közelében, valamint Rómában és Náplyban egyaránt találkztt a petíciók benyújtóival és a hatóságk képviselőivel. Visszatérésekr a küldöttség egyet nem értését fejezte ki a Lazi régióban alkalmaztt hulladékgazdálkdási plitikákkal kapcslatban, különös tekintettel a lerakókban történő hulladék-elhelyezés túlzttan magas arányára. Hangt adtt tvábbá kmly aggdalmának amiatt, hgy a reginális és tartmányi hatóságk nyilvánvalóan képtelenek átláthatóbb és egységesebb módn együttműködni az önkrmányzatkkal és a civil társadalmmal egy működőképes hulladékgazdálkdási stratégia kialakításában, amely a hulladékmennyiség csökkentésén, illetve a hulladékk szelektálásán és újrafeldlgzásán alapul, a kmpsztálást és a bimechanikai hulladékkezelést is ideértve. A képviselők ugyanakkr elismerték, hgy a hivatalban lévő környezetvédelmi miniszter megközelítése pzitív és építő jellegű, amely érdemes az Európai Bizttság és az Európai Parlament támgatására. A küldöttség egyúttal megállapíttta, hgy Lazi régió különmegbízttjának szerepe és hatásköre nem alkalmas a laksság által tapasztalt tényleges prblémák kezelésére tekintettel a hsszú ideje fennálló nem megfelelő hulladékkezelés megdöbbentő szintjére, és kifejtette, hgy a vészhelyzeti hatáskörök a várttal ellentétes hatást érhetnek el, és sk szempntból kirívóan sértik az uniós hulladékügyi jgszabálykat. A képviselők tvábbá megjegyezték, hgy a privatizáció hzzájárult a hulladékgazdálkdást jellemző negatív tendenciákhz, ami katasztrfális következményekkel járt a helyi laksságra nézve, és leginkább a szervezett bűnözői csprtknak általáns szóhasználattal élve a maffiának kedvezett. Egyéb ajánlásk mellett a küldöttség arra sürgette az lasz hatóságkat, hgy flytassanak knstruktív párbeszédet a petíciók benyújtóival és a civil társadalmmal, emlékeztetve a plgárk nyilváns knzultációhz való jgára. A küldöttség felszólíttta az Európai PR\ dc 17/35 PE v03-00

18 Bizttságt a náplyi önkrmányzati hatóságk erőfeszítéseinek támgatásáhz szükséges frrásk felszabadítására, valamint arra, hgy rendszeresen ellenőrizze a felmerülő kiadáskat, és egy átlátható, a nyilvánsság által szabadn ellenőrizhető nyilvántartásban tegye közzé az ilyen éves ellenőrzések eredményeit. A küldöttség tvábbá javaslta, hgy a katnaság teljes mértékben vnuljn vissza a hulladékplitika területéről, és aznnali hatállyal vnják vissza a vészhelyzeti jgalktás eszközének alkalmazásával a különmegbízttra ruháztt hatásköröket. A prjektek és tevékenységek környezetre és közegészségre gyakrlt hatásának értékelése 2012-ben a Petíciós Bizttság ismét száms lyan petícióval fglalkztt, amelyeket az egyes prjektek vagy tevékenységek környezetre és az egészségükre gyakrlt hatása által érintett vagy emiatt aggódó plgárk nyújtttak be ben legalább 23, ebbe a kategóriába srlható petíciót nyújtttak be. A képviselők például a márciusi bizttsági ülésen ismét üdvözölhették azt az ír gazdálkdót, aki még 2006-ban nyújttt be petíciót. A Petíciós Bizttság 2007-ben látgatást tett a gazdaságban, és a képviselők azóta is támgatták a petíció benyújtóját arra irányuló törekvésében, hgy a felelős szereplőkkel elismertesse azn pusztító hatáskat, amelyeket egy közeli gyárból származó mérgezőanyag-kibcsátásk gyakrltak a gazdálkdó és családja egészségére, illetve elérje, hgy bcsánatt kérjenek tőle. Az ír hatóságk és az Ír Gazdálkdók Uniójának (Irish Farmer's Unin) krábbi elnöke szintén részt vettek a vitán, amelynek lezárultával a Petíciós Bizttság tagjai úgy döntöttek, hgy megbízást adnak az addig rendelkezésre álló adatk és infrmációk független értékelésére. Hasnlóképpen egy másik petíció benyújtói is (az laszrszági Tarantóból) aggdalmukat fejezték ki a túlztt ipari szennyezés egészségre és a helyi laksság jólétére gyakrlt hatása miatt. Petíciójuk témája egy acélmű dixin-kibcsátásának kirívóan magas szintje, ami több mint családt tesz ki a krónikus megbetegedések kckázatának. Az ipar- és vállalkzásplitikai bizts, Antni Tajani, valamint az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizttságának elnöke, Amalia Sartri, szintén részt vettek a petíció któberi megvitatásán. A petíció arra indíttta a Petíciós Bizttság tagjait, hgy európai parlamenti állásfglalásra irányuló indítványt terjesszenek elő egy új, fenntartható és versenyképes acélipar tárgyában. Az általáns tapasztalat azt mutatja, hgy a bányászati tevékenységek engedélyezése ellenérzést vált ki a környékbeli laksság körében, akik általában már a kezdetektől fgva aggódnak az ágazat környezetre gyakrlt hatásai miatt. A Petíciós Bizttság tvábbá megjegyzi, hgy e kérdésről benyújttt petíciókban gyakran a környezeti hatásvizsgálatkat kifgáslják, amelyeket pntatlannak és részrehajlónak tartanak már ha egyáltalán készült ilyen, és e petíciók arra is gyakran rámutatnak, hgy az érintett felek rendszeresen elmulasztják a helyi lakssággal flytattt knzultációt, és nem biztsítják az infrmációkhz való hzzáférést. A Petíciós Bizttság 2012-ben több, egyebek mellett a franciarszági Angulême-ben és a spanylrszági Oenciában flytattt bányászati tevékenységeket érintő petícióval is fglalkztt. Felmerült egy másik petíció is, amely jelentős vitát válttt ki nvemberben; Egy másik, nvemberben nagy vitát keltő petíció tárgyát egy francia energiaipari társaságnak PE v /35 PR\ dc

19 kiadtt engedély képezte, amely tnna szén-dixid tárlását tette lehetővé a franciarszági Jurançnban. A petíció benyújtói arra figyelmeztettek, hgy a kijelölt helyszín szeizmikus területen található, egy brtermelő vidék szívében. A petíció benyújtóinak elmndása szerint Németrszágban, Hllandiában és az Egyesült Államkban is sr került hasnló prjektek felfüggesztésére, mivel azk kmly kckázatt jelentenek a környezetre és az emberi egészségre nézve. A Petíciós Bizttság tagjai ragaszkdtak ahhz, hgy az Európai Bizttság tvább vizsgálja az ügyet. Az energiaágazatban a palalaj és a palagáz hidraulikus repesztési technika alkalmazásával történő feltárása és kitermelése kmly aggdalmakat és ellenérzéseket vált ki Unió-szerte. Az elmúlt években Franciarszágban, Rmániában, Lengyelrszágban, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Németrszágban és Spanylrszágban élő plgárk is nyújtttak be petíciókat e tárgyban. A petíciók benyújtói úgy vélik, hgy a hidraulikus repesztésre alkalmazandó hatálys uniós jgi keret nem megfelelő, valamint aggasztó hiánysságkat és jghézagkat tartalmaz. A petíciók benyújtói rámutatnak különösen arra, hgy nem módsíttták a főbb uniós környezetvédelmi jgszabálykat így például a vízügyi keretirányelvet és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvet annak érdekében, hgy hatályuk ezen új technika kzta hatáskra és kckázatkra is megfelelően kiterjedjen, illetve azkat figyelembe vegye. Ezenfelül a petíciók benyújtói fenntartják, hgy a palalaj és a palagáz feltárása és kitermelése ellentétes a szén-dixid-mentes társadalm irányába mutató energetikai átállással, ami véleményük szerint az éghajlatváltzás enyhítésének egyetlen járható útja. A petíció benyújtói arra kérték a Petíciós Bizttságt, hgy sürgessék a palalaj és palagáz feltárására és kitermelésére vnatkzó mratórium bevezetését, később pedig e tevékenységek tilalmáról rendelkező jgszabályk elfgadását. Tekintettel e kérdés sürgető jellegére, valamint az abban érintett száms plgárra és tagállamra, a Petíciós Bizttság az Európai Parlament Államplgári Jgi és Alktmányügyi Tematikus Fősztályával közösen któber 9-én műhelytalálkzót szervezett a palagáz tárgyában. A rendezvényen a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztnsági Bizttság, illetve az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizttság előadói, valamint a petíciók benyújtói, a terület szakértői, az ágazat képviselői és tagállami tisztviselők vltak jelen. A Petíciós Bizttság valamennyi résztvevő számára fórumt biztsíttt ahhz, hgy összehasnlítsák, szembeállítsák és ütköztessék álláspntjaikat, és örömmel fgadta a Tematikus Fősztály által a műhelytalálkzó nymán készített jelentést. Végezetül meg kell jegyezni, hgy a Petíciós Bizttság az év másdik felében megvizsgált két petíciót, amelyeket ír államplgárk nyújtttak be, ezek nymán pedig 2013-ban tényfeltáró látgatásra kerül sr. Az egyik petíciót jóval krábban, még 2006-ban nyújttták be, és az egy közeli alumíniumüzem működésének eredményeként a Shannn flyó trklatánál felhalmzódtt mérgező iszappal fglalkzik. A petíció benyújtói arra figyelmeztetnek, hgy az iszap súlysan és helyrehzhatatlanul szennyezi a felszín alatti vizeket és a Shannn flyót. A másik petíció egy sűrűn beépítendő területre irányuló prjekttel fglalkzik, amelyet egy elismerten árvízkckázatnak kitett helyszínen kívánnak megvalósítani. A helyi laksk ezért attól tartanak, hgy tthnuk árvízveszélynek lesz kitéve. Még mielőtt döntést hznának a évi tényfeltáró látgatás időpntjáról, a Petíciós Bizttság tagjai úgy határztak, hgy felkérik Írrszág állandó képviseletét és az Oireachtas vizsgálatkkal, felügyelettel és petíciókkal fglalkzó bizttságát, hgy véleményezze e kérdéseket. PR\ dc 19/35 PE v03-00