KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Jgi Bizttság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (104/2013) Tárgy: A brit Alsóház indklással elláttt véleménye az Európai Ügyészség létrehzásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013) /0255(APP)) A szubszidiaritás és az aránysság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően a nemzeti parlamentek a jgalktási aktus tervezetének tvábbításától számíttt nylc héten belül indklással elláttt véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizttság elnökeinek, amelyben ismertetik azkat az kkat, amelyek alapján az adtt tervezetet nem tartják összeegyeztethetőnek a szubszidiaritás elvével. Az Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében a Jgi Bizttság az illetékes bizttság. Tájékztatásképpen mellékletben közöljük Nagy-Britannia és Észak-Írrszág Egyesült Királysága Alsóházának a fentebb megjelölt javaslatról szóló, indklással elláttt véleményét. CM\ dc PE v01-00 Egyesülve a skféleségben

2 MELLÉKLET Az Alsóház indklással elláttt véleménye A szubszidiaritás és az aránysság elveinek alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikke alapján tvábbítva az Európai Parlament, a Tanács és a Bizttság elnökének. Tárgy: A Tanács rendelettervezete az Európai Ügyészség létrehzásáról 1 A Szerződés alapján a szubszidiaritás elvének betartása értékelésére szlgáló keretrendszer 1. A krábbi indklással elláttt véleményeiben az Alsóház meghatárzta azt a megfelelő kntextust, amelyben a nemzeti parlamenteknek értékelniük kell a javaslatk szubszidiaritás elvének való megfelelőségét. Az Alsóház tvábbra is e kntextusra támaszkdik anélkül, hgy itt megismételné azt. A javaslt jgszabály Cél 2. A Bizttság hatásvizsgálatában összefglaltak alapján a javaslt rendelet általáns vagy fő célkitűzése az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítéséhez és a jg érvényesülésén alapuló térség tvábbfejlesztéséhez való hzzájárulás... ; a többi célkitűzés: az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel (a francia prtectin des intérêts financiers alapján: PIF-bűncselekmények 2 ) kapcslats kherens európai nymzási és vádemelési rendszer kialakítása; e bűncselekmények ügyében történő nymzásk és vádemelések hatéknyságának és eredményességének növelése; e bűncselekmények elkövetésétől való visszatartás; a vádemelések, és ennek következtében az elítélések számának növelése, valamint a csalárd módn megszerzett uniós frrásk visszaszerzése; tvábbá az illetékes európai és nemzeti hatóságk közötti szrs együttműködés és hatékny infrmációcsere biztsítása 3 ; 1 COM(2013) E bűncselekményeket az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjgi eszközökkel flytattt küzdelemről szóló, még tárgyalás alatt álló irányelvtervezetre történő hivatkzással határznák meg ((12683/12), COM(2012)0363). Ez az irányelvtervezet PIF-irányelvtervezetként ismert. 3 Lásd a hatásvizsgálat 28. ldalát. PE v /9 CM\ dc

3 3. E célkat egy decentralizált mdellen 1 alapuló Európai Ügyészség létrehzása révén kívánja elérni. A mdell alapja az európai ügyészből és négy helyettes ügyészből álló kis közpnti csprt, akik a részt vevő tagállamk delegált európai ügyészei rendszerén keresztül fejtenék ki tevékenységüket 2. Működés 4. A rendelettervezet az EUMSZ 86. cikkén alapul, amely megteremti az Unió arra vnatkzó hatáskörét 3, hgy [a]z Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére az Eurjustból Európai Ügyészséget hzhat létre. 5. Összefglalásképpen, a rendelettervezet javaslja, hgy az Európai Ügyészség (delegált európai ügyészei révén): kizárólags hatáskörrel rendelkezzék a PIF-bűncselekményekkel kapcslats nymzás és vádemelés tekintetében a tagállamk területén, amely e célból egységes jgi térségként kezelendő 4 ; a PIF-bűncselekmények vnatkzásában legyen felhatalmazva a részt vevő tagállamk hatáskörrel rendelkező nymzó és vádhatóságainak a delegált európai ügyészek hálózatán keresztüli irányítására 5 ; a delegált európai ügyészeken keresztül és meghatárztt feltételek mellett 6 alkalmazhassa a nymzati cselekmények széles körét 7 ; bármilyen szükséges infrmációt megkapjn a nemzeti hatóságktól (nymzási és bűnüldözési adatbázisk 8 ), az Eurjusttól és az Eurpltól 9 ; tvábbá ugyanlyan hatáskörrel rendelkezzék, mint a nemzeti ügyészek a nemzeti bíróságk előtt 10, és kiválaszthassa, hgy melyik részt vevő tagállam nemzeti bírósága járjn el az ügyben 11 ; Szubszidiaritás 6. Indklásában a Bizttság azt állítja, hgy a javaslat összhangban áll a szubszidiaritás elvével, az alábbiak szerint: (hasnló megközelítést alkalmaz a rendelettervezet 5. preambulumbekezdése) 1 A rendelettervezet (13) preambulumbekezdése és 3. cikke. 2 A rendelettervezet 6. cikkének (1) és (4) bekezdése. 3 Az EUMSZ 86. cikkének (1) bekezdése. 4 A rendelettervezet 11. cikkének (4) bekezdése és 25. cikkének (1) bekezdése. 5 A rendelettervezet 6. cikkének (4) bekezdése. 6 Például előzetes bírói engedély, vagy a megalapzttan feltehető előfeltétel; lásd a rendelettervezet 26. cikkének (3) bekezdését. 7 A rendelettervezet 26. cikke. 8 A rendelettervezet 20. cikke. 9 A rendelettervezet 21. cikke. 10 A rendelettervezet 27. cikkének (1) bekezdése. 11 A rendelettervezet 27. cikkének (4) bekezdése. CM\ dc 3/9 PE v01-00

4 Az előirányztt intézkedés lényeges uniós dimenziója miatt szükség van az uniós fellépésre. Az intézkedés magában fglalja az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcslats nymzási és vádemelési tevékenységek uniós szintű irányítását és összehanglását, mely érdekek védelmére az EUMSZ 310. cikkének (6) bekezdése, valamint 325. cikke alapján az Unió és a tagállamk egyaránt kötelesek. A szubszidiaritás elvével összhangban ez a célkitűzés léptéke és hatásai miatt csak uniós szinten valósítható meg. Mint az a fentiekből kitűnik, a jelen helyzet amikr az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése kizárólag a tagállami hatóságk kezében van nem kielégítő, és nem elégséges az uniós költségvetést kársító bűncselekmények elleni hatékny küzdelem céljának megvalósításáhz Hatásvizsgálatában aznban a Bizttság hét fő indkt hz fel az uniós fellépés mellett (amelyeket a későbbiekben részletezünk): tvábbi intézkedésekre van szükség az uniós költségvetés kárára elkövetett csalásk leküzdésére; 2 a jelenlegi töredezett, nemzeti szintű bűnüldözési rendszer nem kielégítő; az uniós csalás nemzeti szinten nem élvez elsőbbséget, és a tagállamk nem látják el kielégítő módn az azzal kapcslats vádhatósági feladatkat többek között az OLAF-ügyek esetében (az elítélési mutatók a tagállamkban egyenlőtlen megszlást mutatnak: ez az arány mintegy 20% és 90% között mzg); 3 az uniós csalásk ügyében történő vádemelések számának növekedését nem lehet elérni sem a meglévő uniós ügynökségek refrmjával, sem a jelenlegi uniós intézkedések és kezdeményezések megerősítésével; 4 a PIF-irányelvtervezet csak részben fglalkzik az Unió költségvetését érintő csaláskkal 5 ; a kherens, uniós szintű bűnüldözési rendszer azns szintű nemzeti és határkn átnyúló bűnüldözést biztsítana, és visszatartó hatással járna az Unió egész területén; 6 tvábbá biztsítaná a gyanúsítttak jgainak magas szintű védelmét. A rendelet azn szempntjai, amelyek nem felelnek meg a szubszidiaritás elvének 1 Az indklás 4. ldala (3) bekezdésének 2. pntja. 2 Lásd a hatásvizsgálat 7. ldalát. Az elmúlt hárm évben átlagsan évi 500 millió euró/425 millió fnt tekintetében merült fel a csalás gyanúja, míg a fel nem tárt csalásk összege akár évi 3 milliárd euró/2,55 milliárd fnt. 3 Az egyes tagállamkra vnatkzó, az OLAF-tól között hzzájuk utalt ügyekkel kapcslats elítélési arányk a hatásvizsgálat 18. ldalán találhatók. A Bizttság elismeri, hgy a statisztikák nyers mutatók. Megállapítja, hgy a tagállamk igazságügyi rendszereinek megfelelő értékeléséhez alaps vizsgálatra lenne szükség, többek között az egyes tagállamkban alkalmazandó eljárásjgi keretek és a helyi bűnözés helyzetének értékelésére. Mindaználtal a Bizttság mégis arra a következtetésre jut, hgy az Európai Ügyészség nagybb fkú elítélési arányt érhetne el az említett ügyekben. 4 A Bizttság hatásvizsgálata, 26. és 27. ldal. 5 A Bizttság hatásvizsgálata, 27. ldal. 6 A hatásvizsgálat 26. ldala. PE v /9 CM\ dc

5 i. Lényeges eljárási kötelezettségek be nem tartása 8. A 2. jegyzőkönyv 5. cikke értelmében minden jgalktási aktus tervezetének egy külön feljegyzésben részletesen tartalmaznia kell azkat az adatkat, amelyek a szubszidiaritás és az aránysság elvével való összhang megítéléséhez szükségesek. Az az előírás, hgy a külön feljegyzésnek a jgalktási aktus tervezetének részét kell képeznie, azt jelenti, hgy annak szerepelnie kell a Bizttság indklásában, amely a jgalktási aktus tervezetének része, és amelyet nem utlsósrban az Unió valamennyi hivatals nyelvére le kell frdítani. Az Unió valamennyi nyelvére történő frdítás a 2. jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően valamennyi tagállam parlamentje számára lehetővé teszi annak megítélését, hgy a külön feljegyzés összhangban áll-e a szubszidiaritás (és az aránysság) elvével. A Bizttság hatásvizsgálata ennek nem felel meg, hiszen nem része a jgalktási aktus tervezetének, és nincs lefrdítva az Unió valamennyi hivatals nyelvére. 9. Az Európai Unióról szóló szerződés 1 alapelve, hgy a döntéseket az Unió plgáraihz lehető legközelebb eső szinten hzzák meg. Az ezen alapelvtől való eltérés nem lehet magától értetődő, azt a 2. jegyzőkönyv 5. cikkében előírtaknak megfelelően kellő részletességgel és egyértelműséggel kell megindklni ahhz, hgy az uniós plgárk és választtt képviselőik megérthessék az arra a következtetésre vezető minőségi és mennyiségi kkat, hgy egy uniós cél az Unió szintjén jbban megvalósítható. Ezen előírásk betartásának terhe a jgalktási aktusra javaslatt tevő uniós intézményre hárul. 10. Az alább említett kkból úgy véljük, hgy a Bizttság az indklásban minőségi és mennyiségi szempntból nem támaszttta alá kellőképpen az uniós fellépés szükségességét. Ez a hiánysság az Alsóház véleménye szerint azt mutatja, hgy a Bizttság nem tesz eleget a (2.) jegyzőkönyv 5. cikkében előírt alapvető eljárási kötelezettségeknek. 11. A szubszidiaritás vizsgálatának első lépése szerint az Unió csak akkr és annyiban jár el, amikr és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamk sem közpnti, sem reginális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani. 2 Az Alsóház úgy véli, hgy a Bizttság szubszidiaritási elemzése nem vizsgálja, hgy a megjelölt célkitűzések szükségesek-e, csupán azt állítja, hgy azk uniós szinten jbban megvalósíthatók, ami szükségessé teszi őket: [a]z előirányztt intézkedés lényeges uniós dimenziója miatt szükség van az uniós fellépésre (lásd a fenti (6) bekezdést). A szubszidiaritás vizsgálatának első és másdik lépését egyesítve ez az állítás teljesen öncélú. Az elemzés nem ldható meg azzal az egyszerű kijelentéssel, hgy a bűncselekmények tagállamk általi üldözése nem kielégítő. ii. A szubszidiaritás elvének be nem tartása 12. Ami a hatásvizsgálatt illeti, a Bizttság azt állítja, hgy a nemzeti, tagállami szintű fellépés nem elégséges, mivel: a jelenlegi nemzeti szintű bűnüldözési rendszereknek hiánysságaik vannak (még akkr is, ha határkn átnyúló/uniós szinten megfelelő uniós ügynökségek az OLAF, az Eurjust és az Eurpl munkája segíti őket), és e rendszerek töredezettek, hiszen a tagállamk büntetőjgi rendszerei és priritásai eltérőek; 1 5. cikk. 2 Lásd az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdését. CM\ dc 5/9 PE v01-00

6 annak ellenére, hgy a tagállamknak a meglévő uniós intézkedések és az EUMSZ 325. cikke értelmében jgi kötelezettsége az uniós költségvetés kárára elkövetett csalásk elleni küzdelem, nem képesek az uniós csalás megfelelő aznsítására, és az azzal kapcslats nymzásra és vádemelésre, ugyanakkr száms az OLAF által a nemzeti hatóságkhz tvábbíttt ügyet nem követte semmiféle bűnüldözési vagy vádemelési fellépés; 1 tvábbá a sikeres nemzeti szintű fellépés akadályai többek között az eltérő jgszabályk, az ügyek összetettsége, a tagállami erőfrrásk hiánya, valamint hgy gyakran az rszág területén kívül kell biznyítékkat gyűjteni 2 ; 13. A Bizttság kimndja tvábbá, hgy a nemzeti szintű fellépés a meglévő uniós intézkedések és mechanizmusk megerősítése mellett sem lenne elégséges, mivel: krlátztt annak a lehetősége, hgy a javaslat célkitűzését az uniós ügynökségek refrmja segítségével lehessen elérni: sem az Eurjustt 3, sem az Eurplt 4 nem lehet felhatalmazni vizsgálatk leflytatására, az Eurjust nem kaphat felhatalmazást büntetőeljárásk nemzeti bíróságk előtti leflytatására, és az OLAF-nak nincs hatásköre a bűnügyi nymzásk tekintetében, és nem biztsíthatja vizsgálatai nymn követését sem 5 ; míg a tagállami büntetőjg jgi töredezettségének prblémájára a bűncselekmények és szankciók összehanglása révén részben megldást jelenthet a PIFirányelvtervezet, a javaslat nem ldja meg az uniós szintű nymzás és vádemelés prblémáját; 6 tvábbá a Bizttság egyéb meglévő intézkedései és kezdeményezései (mint például a csalás elleni stratégia) 7 nem elegendőek a nymzással és a vádemeléssel kapcslats aznsíttt prblémák kezeléséhez Az Alsóház úgy véli, hgy a hatásvizsgálat elemzésekr a Bizttság nem tett eleget a szubszidiaritás-vizsgálat első részének, mivel: nem vette kellő mértékben figyelembe azt a lehetőséget, hgy megerősítse a meglévő vagy alternatív mechanizmuskat (beleértve az uniós frráskra irányuló kérelmek benyújtása srán alkalmazható megelőző intézkedéseket), amelyeket nemzeti és uniós szinten lehetne érvényesíteni, ugyanakkr azt feltételezi, hgy az uniós költségvetéssel kapcslats csalásk leküzdésének egyetlen módja egy nemzetek feletti nymzó- és vádhatóság létrehzása; hatásvizsgálatában négy 1 Lásd a hatásvizsgálat 27. ldalát. 2 Lásd a fenti lábjegyzetet. 3 Lásd az EUMSZ 85. cikkében szereplő krlátzáskat. 4 Lásd az EUMSZ 88. cikkében szereplő krlátzáskat. 5 A Bizttság hatásvizsgálata, 26. ldal. 6 A Bizttság hatásvizsgálata, 27. ldal. 7 Tvábbá: az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, évi egyezmény; az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által leflytattt vizsgálatkról szóló 1073/1999/EK rendelet, valamint a helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatkról szóló 2185/96/Euratm, EK rendelet. 8 A Bizttság hatásvizsgálata, 27. ldal. PE v /9 CM\ dc

7 vizsgálandó lehetőséget említ (nem tenni semmilyen intézkedést, kizárólag nem szabályzási fellépés uniós szinten, az Eurjust hatáskörének megerősítése, valamint egy Európai Ügynökség létrehzása), aznban csak a jelen javaslat alapját képező lehetőséget vizsgálja meg alapsan; túlságsan elhamarkdttan cselekedett, mivel nem várta meg a PIFirányelvtervezetnek az uniós költségvetéssel kapcslats csaláskra vnatkzó nemzeti és a határkn átnyúló nymzás és vádemelés elősegítésére irányuló hatásának értékelését 1 ; tvábbá a Bizttság hatásvizsgálatában megkérdőjelezhető adatkat és hibás feltételezéseket alkalmaz (beleértve, de nem kizárólagsan, az elítélésekre vnatkzó megbízhatatlan adatk használatát 2 ; azt a feltételezést, hgy az Európai Ügyészség a csalásk csökkentésének egyetlen módja; a megelőző intézkedések vizsgálatának mellőzését; a részt nem vevő államk adatainak felhasználását; valamint azt a prblematikus költségszámítást, amely azn alapul, hgy az Európai Ügynökséget a meglévő erőfrráskból finanszírzzák). 15. Ezenkívül a Bizttságnak a szubszidiaritási vizsgálat első részével kapcslats állítása nem veszi figyelembe a fellépés elegendőségét reginális vagy helyi szinten, amely különösen fnts, ha a részlegesen önálló hatáskörökkel rendelkező közigazgatási egységeknek különálló büntetőjgi rendszerei vannak. Az Alsóház felhívja a Bizttság figyelmét az indklással elláttt vélemény 1. mellékletére, azaz a skót parlament Igazságügyi Bizttságának 13. jelentésére. A szakbizttság véleménye szerint az Európai Ügyészség létrehzása nem szükséges az uniós csalás leküzdése céljának eléréséhez, és megállapíttta, hgy az uniós szintű fellépés nem járna több előnnyel, mint a tagállamk közös fellépése. Aggdalmmal tölti el, hgy az Európai Bizttság nem mérte fel megfelelően, hgy lyan intézkedés, amelynek nem része nemzetek feletti szerv létrehzása, képes-e hatékny védelmet nyújtani az uniós pénzügyi csalás ellen. Az Igazságügyi Bizttság javaslata alapján a skót parlament szeptember 5-én úgy döntött, hgy a rendelettervezet nem egyeztethető össze az Európai Unióról szóló szerződés 5 cikkében meghatárztt szubszidiaritás elvével. 16. A szubszidiaritás vizsgálatának másdik lépéseként biznyítani kell, hgy a rendelettervezet célja nagyságrendje vagy hatásai miatt jbban megvalósítható uniós szintű fellépéssel. A Bizttság szerint az uniós szintű fellépés előnyei a következők: a kherens, uniós szintű bűnüldözési rendszer képes az uniós csalással kapcslats ügyek határkn átnyúló elemeinek kezelésére; következetes, hatékny és azns szintű bűnüldözést biztsít az Unió egész területén; biztsítja a tagállamk közötti együttműködést és krdinációt; biztsítja, hgy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény gyanúja esetén ezeket minden esetben szisztematikusan üldözzék, és 1 Az Egyesült Királyság érintett intézkedésben való részvételével kapcslats flyamats biznytalanság nem vnja kétségbe az érvelés megalapzttságát, hiszen a Bizttság kész arra, hgy megelőlegezze a jelenlegi javaslat amely mindenképpen csak részleges tagállami részvétellel számlhat szubszidiaritási biznyítványát. 2 Lásd a 17. lábjegyzetet. A Bizttság elismeri, hgy a statisztikák nyers mutatók. Megállapítja, hgy a tagállamk igazságügyi rendszereinek megfelelő értékeléséhez alaps vizsgálatra lenne szükség, többek között az egyes tagállamkban alkalmazandó eljárásjgi keretek és a helyi bűnözés helyzetének értékelésére. Mindaználtal a Bizttság mégis arra a következtetésre jut, hgy az Európai Ügyészség nagybb fkú elítélési arányt érhetne el az említett ügyekben. CM\ dc 7/9 PE v01-00

8 ezáltal javítsák a visszatartó hatást 1 ; tvábbá az uniós szintű megközelítés biztsítja az egyének és a vállalatk jgainak magas szintű tiszteletben tartását és védelmét az uniós csalással kapcslats nymzásk és büntetőeljárásk srán, a jgállamisággal összhangban. 17. Az Alsóház nem találta meggyőzőnek a Bizttság uniós szintű fellépés előnyeivel kapcslats érvelését. Ennek a következők az kai: a minőségi és mennyiségi mutatók a fenti 14. pntban említettel megegyező bírálattal illethetők; tvábbá egy lyan uniós szintű bűnüldözési rendszer, amelyben a részvétel csak részleges, és amely nem biztsít egységes jgi térséget az Unión belül, nem tud azns szintű bűnüldözést biztsítani az Unió egész területén; tvábbá indklatlan az az állítás, miszerint biztsítani fgják a gyanúsítttak jgainak magas szintű védelmét: kérdéses, hgy azk a részt vevő tagállamk, amelyek különválaszttták a nymzási és vádemelési funkciókat pntsan azért, hgy ezáltal megakadályzzák a hatalmmal való visszaélést és elősegítsék a gyanúsítttak jgainak védelmét, egyetértenének-e az állítással; a delegált európai ügyészekre nehezedő nymás miszerint priritási srrendbe kell állítaniuk az uniós csalással kapcslats ügyeket, és 100%-s elítélési arányt kell biztsítaniuk következtében be fgják vezetni a vádemelésről való döntés kötelező mdelljét (amely az Egyesült Királyságtól és a diszkrecinális mdellt alkalmazó rszágktól idegen), amely veszélyeztetheti a gyanúsítttak jgait; az, hgy a nemzeti erőfrrásk felhasználása tekintetében előnyben részesítenék az uniós csalással kapcslats büntetőeljáráskat, az egyéb bűncselekmények sértettjévé váló uniós államplgárk jgait is hátránysan érintheti; a bírósági felülvizsgálatra vnatkzó részletes rendelkezések hiánya veszélyezteti a javaslat jgállamiságnak való megfelelését; tvábbá a jgállamiság egy másik elvét, a törvény előtti egyenlőséget a javaslatból óhatatlanul következő kétszintű büntetőjgi rendszerekben nem fgják tudni követni, hiszen az uniós bűncselekmények esetében alkalmaztt kiemelten kezelt, célztt vádemelések gyanúsítttjait esetlegesen nagybb valószínűséggel ítélik majd el, mint a többi gyanúsítttat. 18. Az Alsóház az uniós szintű fellépés egyéb esetleges hátrányait is aggálysnak találja. Amellett, hgy lehetséges hátrányai lehetnek a részt nem vevő államk számára az Eurjust 1 A hatásvizsgálat 26. ldala. PE v /9 CM\ dc

9 és az OLAF PIF-bűncselekményekkel kapcslats csökkentett hatásköre, valamint a megelőző intézkedésekre való összpntsítás hiánya következtében, a részt vevő államkra nézve is hátránykkal járhat, hiszen fellazulhat e bűncselekmények üldözésére vnatkzó nemzeti felelősség, és a tagállamk elvesztik önállóságukat a saját büntető igazságszlgáltatási rendszereiken belüli vádemelési tevékenységek priritásainak meghatárzása tekintetében. Következtetés 19. A fentiekből az Alsóház azt a következtetést vnja le, hgy a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének. CM\ dc 9/9 PE v01-00