III. Vektorok III. Vektorok összege, különbsége és vektor szorzása számmal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. Vektorok III. Vektorok összege, különbsége és vektor szorzása számmal"

Átírás

1 Vektorok Vektorok összege, külöbsége és vektor szorzása számmal 8 a) egyelô vektorok: f c b) elletett vektorok: a + d 0, b + e 0, g + h egye AB a BC b CD c DA d AC e BD f a + c 0, b + d 0, a + b + c + d 0, a + f + d 0, c + d + e 0 8 a) g f + a b) h -f - a c) k -g + i 85 a) AC AB + BC b) AB + CB AB + DA DB c) AC + BD AB + BC + BC + CD AB + BC + BC - AB BC d) CB + DC + AC AC + CB + DC AB + DC AB e) AC - BD AB 86 a) c - a AC d b) a + b - c CF EA a - e c) a + d - c - b c - c - b -b G d) a + b - d - e a - d + b - e -e + b - e -e + a H 87 egye az AB szakasz felezôpotja H, az S súlypot H potra voatkozó tükörképe Sl pot Felhaszáljuk, hogy S harmadolja HC-t & HS SC és SS l SC a) SA + SB+ SC SSl+ SC 0 b) SA - SB BA c) SB- SC CB d) SA + SB- SC SSl- SC -SC a) OA + OB OOl, ahol Ol pot az O pot AB egyeesre voatkozó tükörképe b) OA - OC CA 89 Az ábrá vázolt a és b egy lehetséges megoldás, mert qau qbu qa + bu 90 Az ábrá vázolt a és b egy lehetséges megoldás, mert qau qbu qa - bu 9 a) a + b + c v b) a + b + c -v 9/I 9/II

2 0 Vektorok összege, külöbsége és vektor szorzása számmal 96 9 eset: qau qbu, a és b vektor em párhuzamos A paralelogrammamódszer szerit a + b és a - b vektor egy qau qbu oldalú rombusz átlói & a + b 9 a - b eset: qau qbu és a m b & a b vagy a -b Ha a b, akkor a + b a és a - b 0 & a + b 9 a - b 0 Ha a -b, akkor a + b 0 és a - b -b & a + b 0 9 a - b 9 eset: a + b! 0, a - b! 0 és a + b 9 a - b & A paralelogrammamódszer szerit a + b és a - b vektor egy qau qbu oldalú rombusz átlói eset: a + b 0 & a -b & qau qbu eset: a - b 0 & a b & qau qbu 9 eset: a! 0, b! 0 és a 9 b A paralelogrammamódszer szerit a + b és a - b egy téglalap átlói & qa + bu qa - bu eset: a 0 a + b b és a - b -b & qa + bu qa - bu eset: b 0 & a + b a és a - b a & qa + bu qa - bu 95 eset: a + b és a - b vektorok em párhuzamosak és qa + bu qa - bu Ekkor a paralelogrammamódszer szerit a + b és a - b egy téglalap átlói & a 9 b eset: (a + b) i (a - b) és qa + bu qa - bu & vagy a + b a - b & b 0 & a 9 b vagy a + b -(a-b) & a 0 & a 9 b 96 qau qbu, a és b em párhuzamosak & a + b és a - b vektorok az a és b által kifeszített rombusz átlóvektorai, amelyek felezik a rombusz szögeit & (a + b) i f a, illetve (a - b) i f al A megoldás k $ (a + b) vektor, ahol k ullától külöbözô valós szám Végtele sok megoldás va 97 AB DC, azaz OB - OA OC - OD & OB + OD OA + OC 98 a -a & a + a 0 & a 0 A ullvektor egyelô az elletettjével 99 a) Bármely égy potra AB + BC + CD AC + CD AD b) AC + BD AB + BC + BA + AD AB + BA +BC + AD AD& AC + BD AD + AD c) AD + AC BC + AC BC + AB + BC AB + BC + BC 00 d OD OA + AD OA + BC a + c - b 0 a) OC OB + BC OB + B OB + `O - OBj & OC b + (p - b) p - b b) AC AO + OC - a + p - b 0 a + b + c `BC + CA + ABj $0 0 és 0 x c + a + b (c + a + b) + a 0 + a a Geometriai jeletése: a háromszög középvoala párhuzamos a em felezett oldallal, és fele olya hosszú 0 Az ábra jelölései szerit U és, Q és R, S és T szomszédos csúcsok B CQ CR AS BU AT egyelôségeket felhaszálva: U B - BU CQ -AT és QR CR- CQ AS-CQ és ST AT - AS & U + QR + + ST 0 & A QR, ST, U szakaszokkal párhuzamosa szerkeszthetô QR, ST, U oldalú háromszög 0 A vektorösszeadás kommutatív & A égy vektor összege mide esetbe ullvektor & A égy vektor égyszöget alkot

3 Vektorok összege, külöbsége és vektor szorzása számmal 0/I 0/II eset: AD + DC + CB + BA 0 (I) eset: AD + BA + CB + DC 0 (IV) eset: AD + DC + BA + CB 0 (II) 5 eset: AD + CB + BA + DC 0 (V) eset: AD + BA + DC + CB 0 () 6 eset: AD + CB + DC + BA 0 (VI) 05 a - b 9 b b és a - b egy derékszögû háromszög befogói a az átfogó, és a $ b, ezért (a b) A feltételek eleget tevô vektorok egy szabályos háromszög oldalvektorai, ezért a szomszédosak egymással 0 -ot zárak be 07 q OA q q OB q q OC q és Ol az O pot AB egyeesre voatkozó tükörképe OA + OB + OC OOl + OC OC + C O Mivel OOl 9 AB, ezért C 9 AB & pot rajta va az ABC háromszög m c magasságvoalá Hasolóa belátható, hogy az m a és az m b magasságvoalak is potja & OA + OB + OC OM, ahol M a háromszög magasságpotja 08 egye AB a AD b és AE c a) AF a + c DG, AC a + b EG, AH b + c BG, BE c - a CH, BD b- a FH, DE c- b CF b) AG a + b + c, EC a + b - c, DF a - b + c, BH -a + b + c 09 AH z AC y AF x FH z - x CH z - y FC y - x a) AB ACl+ Cl B y + HF y - z + x, AD ACl+ Cl D y + FH y + z - x, AE AHl+ Hl E z + CF z - y + x 07 09

4 Vektorok összege, külöbsége és vektor szorzása számmal b) AG AC + CG y + z - y + x x + y + z, CE CA + AE -y + z - y + x x - y + z, DF DH + HF z - y + x + x - z x - y - z, BH BF + FH z - y + x + z - x -x - y + z 0 A 09 ábra jelöléseit haszáljuk Az x, y, z vektorok által kifeszített tetraéder a kockába írt AFHC szabályos tetraéderek az A középpotú m aráyú hasolósággal kapott képe & élei 60 -os szöget zárak be & (x y) (y z) (x z) 60 egye AB a AC b és AD c BC b - a BD c - a CD c - b CD a AD b FD c AE c - a FC CE c - b FA DE -a - b + c FB egye AB a AD b és AE c a) a + b + c AG, kockacsúcsba mutat b) a + b - c EC, em mutat kockacsúcsba c) a + c AF, kockacsúcsba mutat d) b - b 0 AA, kockacsúcsba mutat e) a - b DB, em mutat kockacsúcsba f) a + b + c - a b + c AH, kockacsúcsba mutat éldául egy kocka egy csúcsból iduló három élvektora eseté két élvektor összege egy lapátló vektor, amely merôleges a vele közös csúcsból iduló harmadik élvektorra 5 OA a OG - a OB b & OH - b OC c OE - c OD OC + CD OC + BA c + a - b OF b - a - c 6 AB BC, OB oldal közös és AOB COB 90 & AOB, BOC & OA OC & AOC egyelô szárú derékszögû háromszög Hasolóa igazolható, hogy AOB és BOC is egyelô szárú derékszögû háromszög Az OA, OB, OC egyelô hosszúságú, párokét merôleges vektorok olya kockát határozak meg, amelyek az adott tetraéder élei a lapátlói, az O pottal átellees csúcsa pedig D & OA + OB + OC OQ + OC OD 7 a,5a a a egyiráyú az a vektorral (-a) (-,5a) elletétes iráyú az a vektorral A szerkesztedô vektorok hossza -szerese,,5-szerese, -szorosa,,5-szerese, illetve fele az a vektor hosszáak b 8 b 0,5b b J N b egyiráyú a b vektorral - b 5 O (-b) elletétes iráyú a 5 6

5 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások b vektorral A szerkesztedô vektorok hossza -szoro- sa, -szerese, fele, harmada, -e, -szerese, illetve 5 egyede a b vektor hosszáak 9 0 A feladatok megoldását az olvasóra bízzuk AB + BC + CD AC + CD AD és m`de + EAj m $ DA & AD m $ DA & m - egye az a vektor hossza a és a b vektor hossza b A qbu $ a vektor hossza b $ a, iráya egyezik a vektor iráyával Az qau $ b vektor hossza a $ b, iráya egyezik b vektor iráyával Az a és a b vektor em párhuzamosak & qbu $ a vektor sem párhuzamos qau $ b vektorral A két em párhuzamos, egyelô hosszúságú vektor összegét egy a $ b oldalú rombusz átlója határozza meg Ez az átló párhuzamos az a és b vektorok szögéek szögfelezôjével Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások OF OA + AF OA + AB OA + `OB - OAj OA + OB, azaz a b a+ b f + OA+ OB OH OA+ AH OA+ AB OA+ `OB - OAj, azaz h a + b OA + OB OG OA + AG OA + AB OA + `OB - OAj, azaz g a + b m m 5 A : B m : O OA + A OA + $ AB OA + $ `OB - OAj m+ m+ $ OA + m$ OB $ a+ m$ b, azaz p m+ m+ 6 O a-b és OQ - a+ b és OF ao + OQk& f a - b 7 f c a + b fa b + c fb a + c a b c CF c f c- c + - AFa fa- a b c a + - a c b BFb fb- b + - CFc+ AFa+ BFb0 7 Tehát a CF c, az AF a és a BF b súlyvoalakból a kívát módo háromszög szerkeszthetô 8 OA a OB b OC c AB felezôpotja F& OF f a + b BC felezôpotja G & OG g b + c CA felezôpotja H & OH h c + a f + g + h a+ b+ c

6 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások i+ i + 9 egye OAi ai és a felezéspot F i, amelyre OFi f i ( # i # ) f i a a ( # i # -) és f a + a a+ a a a a a & f + f + + f a + a a + a + + a 0 egye OAi ai és a harmadolópot H i, amelyre OH i h i ( # i # ) h i a i+ a i + ( # i # -) és h a a + a & + a a + a a - + a h + h + + h a a + a + a + + a Felhaszáljuk: a súlypot a súlyvoal csúcstól távolabbi harmadolópotja OF f a + b a b + f c $ c és OS s + + a + b + c egye O a helyvektorok közös kezdôpotja SA + SB+ SC OA - OS + OB - OS + a+ b+ c + OC - OS a - s + b - s + c - s a + b + c -s a + b + c - $ 0 egye O a helyvektorok közös kezdôpotja AX + BY + CZ OX - OA + OY - OB + + OZ - OC OX + OY + OZ - ` OA + OB + OC j $ OQ - $ OS SQ egye H! AB és HA : HB : G! BC és BG : GC : F! CA és CF : FA : egyeek az A, B, C, F, G, H potokba mutató helyvektorok a, b, c, f, g, h h a + b g b + c c+ a f egye az ABC S súlypotjába mutató vektor s, az FGH T súlypotjába mutató vektor t t h + g + f a+ b+ b+ c+ c+ a a+ b+ c s 9 5 egyeek a hatszög csúcsai a felezôpotokkal azoos körüljárási iráyba X Y Z Q R és legye XY felezôpotja A OA `OX + OYj OC `OZ + Oj OE aoq + ORk OB ` OY + OZ j OD ao + OQk OF `OR + OXj egye az ACE súlypotja S, a BDF súlypotja T OT `OB + OD + OFj a OY + OZ + O + OQ + OR + OX k 6 6 ` OA + OC + OE j OS & T/ S 6 egye O a helyvektorok közös kezdôpotja OA a OB b OC c A 07 feladatba láttuk, hogy OM a+b+c a b c A feladatba láttuk, hogy OS + + OM &

7 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások 5 & OS és OM egyállású vektorok & SMesOegy egyeese vaak OS OM & MS : SO : 7 egye a körülírt kör középpotja a helyvektorok közös kezdôpotja OA a OB b OC c A 07 feladatba a b c láttuk, hogy OM a + b + c & OF + + qau qbu miatt OA + OB $ OX, ahol az X az AB szakasz felezôpotja OX a+ b & XF OF - OX a + b + c a + b c - Hasolóa belátható, hogy YF és ZF A körülírt kör a b középpotja O, ezért qau qbu qcu & q XF u qyfq qzf q 7 8 R, ahol R a körülírt kör sugara Megjegyzés: Ez a kör az ABC Feuerbach köre 8 egye a körülírt kör középpotja a helyvektorok közös kezdôpotja OA a OB b a b OC c OX + a b c A 07 feladatba láttuk, hogy OM a + b + c & OF + + a+ b+ c a+ b egye Xl az X pot F-re voatkozó tükörképe OX l $ OF - OX $ - a b OM + OC a b c c + + c egye Xll az MC szakasz felezôpotja OXll a b + + c OXl & Xl/ Xll& Az X pot F-re voatkozó tükörképe az MC szakasz felezôpotja 9 egye a körülírt kör középpotja a helyvektorok közös kezdôpotja OA a OB b a b OC c OX + MC OC - OM c- ( a+ b+ c) 9 - ( a+ b) & MC - OX & M-et m - aráyú, OMek az O-hoz közelebbi harmadolópotjára voatkozó közép- potos hasolóság viszi át az X oldalfelezô potba 0 egye O a körülírt kör középpotja, M a magasságpot és F az OM szakasz felezéspotja A 7 feladatba láttuk, hogy FX FY FZ R : A 8 feladatba láttuk, hogy X, Y és Z potok F-re voatkozó tükörképe felezi az MC, az MA és az MB szakaszokat A fetiekbôl következik, hogy az 0 X, Y, Z oldalfelezéspotok és az Xl, Yl, Zl szakaszfelezéspotok rajta vaak az F középpotú, FX R : sugarú körö XXl átmérôje eek a körek A magasságok talppotjai vagy egybeesek az oldalfelezô potokkal, vagy XlTX 90 miatt a Thalész-tételt alkalmazva a magasságtalppotok is a feti kör potjai

8 6 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások egye O a helyvektorok közös kezdôpotja OA a OB b OC c OA a a b c OB b OC c OS + + a b c OS + + a a és OFa + b b OFb + a c c OFc + + a b b c c OS J a+ b+ c a+ b+ c N $ + O $ (OS + OS ) & Sfelezi az SS szakaszt a b c d OS al b c d és OS l l + l + l + l al b c d OS OO + O S OO + + l + l l l l l l + l ( OOl+ al) + ( OOl+ bl) + ( OOl+ cl) + ( OOl+ dl) a+ b+ c+ d OS & Sl / S egye O a helyvektorok közös kezdôpotja AB felezôpotja E BC-é F CD-é G a b DA-é H OA a OB b OC c OD d OE + b c OF + OG c+ d a+ b c+ d OH d+ a + a b c d EG felezéspotja M, OM OS HF felezéspotja M d+ a b+ c +, OM a+ b+ c+ d OS OM OM OS & EG és HF felezéspotja azoos a égyszög súlypotjával egyeek a égyszög csúcsaiba mutató helyvektorok redre a, b, c és d egye az AC a c átló felezéspotja F, a BD átlóé F OF + b d OF + F F szakasz felezéspotja F a+ c b+ d OF+ OF + a b c d 5 OF OS& & F / S 5 egyeek az A, B, C és D potokba mutató helyvektorok redre a, b, c és d, az M-be mutató helyvektor m A feladatba láttuk, hogy az ABCD égyszög súlypotjába mutató vektor: OS A feladata b c d

9 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások 7 ba láttuk, hogy a középvoalak metszéspotja a súlypot XAMD paralelogramma, ezért MX MD + MA és OX - m d - m + a - m & OX a + d - m YBMC paralelogramma, ezért MY MC + MB és OY - m c - m + b - m & OY c + b - m Az XY szakasz fele- OX + OY zéspotja a paralelogramma középpotja: O a + b + c + d - m Az M sza- OM + O m + a+ b+ c+ d - m a b c d kasz felezéspotja F: OF OS 6 egyeek a A, B, F, Al, Bl, Fl potokba mutató helyvektorok redre a, b, f, al, bl, fl 6 a a OX + l b b OZ + l OF + OFl OY a+ b al+ bl + a a b b + l + + l OX + OZ & Y pot az XZ szakasz felezôpotja & X, Y és Z egy egyeese vaak a b 7 egye az AC átló felezôpotja F, a BD átló felezôpotja F AF + és b c AF a+ + b c a b a c & FF AF- AF a C felezi a l szakaszt: c p + p l & pl c- p 9 A 8 feladatba láttuk, hogy p a - p p b - p b - a + p p c - p c - b + a - p p d - p d - c + b - a + p b - a c - d, mivel ABCD paralelogramma & d - c + b - a (d - c + b - a) (d - c + c - d) 0 & & p p a b 50 f + b c f + c d f + d a f + A 8 feladatba láttuk, hogy: p f - p a + b - p és p f - p b + c - p és p f - p c + d - p és p f - p d + a - p & p - p b + c - p - a - b + p c - a és p - p c + d - p - d - a + p c - a, tehát & paralelogramma 9 50

10 8 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások 5 egyeek a tükörképpotokba mutató vektorok redre p, p, p 6 A 8 feladatba láttuk, hogy p a - p p b - p b - a + p p c - p c - b + a - p p a - p a - c + b - a + p -c + b + p p 5 b - p b + c - b - p c - p p 6 c - p 5 c - c + p p Tehát p 6 p 5 egyeek az A, B, C, D, E és F potokba mutató helyvektorok ABCDEés,,,, F A D E + B C F + B C A D b B- A a C- D k F- E B A C D b a egyeek a csúcsokba és az átlófelezô potokba mutató helyvektorok ABCDE,,,, A C és F E felezi AC-t, ezért E + B D és F felezi BD-t, ezért F + EF F - E B+ D - A+ C B- A D- C AB CD AB CD & AB és CD egyállású vektorok & EF párhuzamos az alapokkal 5 egyeek az A, B, C, D, illetve A, B, C, D potokba mutató helyvektorok A, B, C, D, illetve A, B, C, D F A A a + B B és Fb + C C és Fc + és D+ D C C B B C B C B Fd FbFc Fc- Fb Fa Fd Fd- Fa D D A A D A D A Mivel A B C D, illetve A B C D paralelogramma, ezért C- B D-A és C- B D- A& FbFc FaFd& F a F b F c F d paralelogramma 55 Az ABC, a BCD, a CDA és az ABD háromszögekek közös a körülírt köre A 07 feladatba láttuk, hogy ha a körülírt kör középpotja a helyvektorok közös kezdôpotja, akkor a csúcsokba mutató helyvektorok összege a körülírt kör középpotjából a magasságpotba mutató vektor Az ABC M magasságpotjába mutató vektor: OM a + b + c A BCD M magasságpotjába mutató vektor: OM b + c + d Az ABD M magasságpotjába mutató vektor: OM a + b + d Az ACD M magasságpotjába mutató vektor: OM a + c + d Az M M M M égyszög oldalvektorai: MM OM- OMb + c + d - a - b - c d - a AD M M OM- OMa + c + d - b - c - d a - b BA M M OM - - OM a + b + d - a - c - d b - c CB 5 MM OM- OM a + b + d - a - b - c d - c CD A magasságvoalakból alkotott égyszög oldalvektorai egyelôk a húrégyszög oldalvektoraival, ezért a két égyszög oldalai párokét párhuzamosak és egyelôk, tehát a két égyszög egybevágó

11 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások 9 56 egye a húrégyszög körülírt köréek középpotja a helyvektorok közös kezdôpotja A feladatba láttuk, hogy OS (a + b + c + d) egye O-ak S-re voatkozó tükörképe M OM $ OS (a + b + c + d) a d egye E az AD szakasz felezéspotja OE + EM OM - OE a + b + c + d - a - d b + c és BC c-b Mivel qbu qcu r, így (b + c) és (c - b) vektorok merôlegesek egymásra & EM BC & M rajta va az E felezéspotból BC-re állított merôlegese A többi esetre is hasolóa lehet beláti 57 egye AB a AD b és AE c ABCD lap középpotjába mutató vektor: a + b ABFE lap középpotjába mutató vektor: a + c ADHE lap középpotjába muta- tó vektor: b + c BCGF lap középpotjába mutató vektor: b+ c a+ c + a DCGH lap középpotjába mutató vektor: + b EFGH lap középpotjába mutató vektor: a + b + c 58 B x+ y+ z F x- y+ z C- x+ y+ z G - x- y+ z A x+ y- z E x-y- z D - x+ y- z H - x- y- z 59 Tekitsük a Q testátlót X + Y + Z Q X + Y + Z Másrészrôl S az XYZ súlypotjába mutató vektor, ami bee va az [XYZ] síkba & A testátló -hez közelebbi harmadolópotja bee va az [XYZ] síkba Hasolóa megmutatható, hogy a Q-hoz közelebbi harmadolópot bee va az [ABC] síkba a b c 60 DS SS D OSD + + az ABC súlypotjáak helyvektora a+ b+ c OS OD d D+ $ + OS a b c d Hasolóa látható be a többi súlyvoalra is

12 50 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások 6 egyeek a csúcsokba mutató helyvektorok redre a, b, c és d A 60 feladatba láttuk, hogy OS a b c d a b c d a b c d SA OA - OS a Hasolóa: SB SC SD b-a-c- d c-a-b- d d-a-b- c a-b-c- d+ b-a-c- d+ c-a-b- d+ d-a-b- c SA + SB+ SC + SD 0 6 egyeek az A, B, C, D csúcsokba mutató helyvektorok 6 a b c d redre a, b, c és d OS az ABCD tetraéder súlypotjáak helyvektora OSD + + b c d a b c OSA + + a c d OSB + + a b d OSC + + a lapsúlypotokba mutató helyvektorok egye Q az S A S B S C S D tetraéder súlypotja OSA+ OSB+ OSC+ OSD a+ b+ c+ d OQ a b c d OS & Q / S 6 Nézzük a 6 ábrát! egyeek a csúcsokba mutató helyvektorok redre a, b, c és d a b c d A súlypotba mutató helyvektor: OS a b AB felezéspotja E: OE +, CD a+ b c+ d c d felezéspotja F: OF + OE + OF +, EF felezéspotja : O a+ b+ c+ d OS & / S & A súlypot felezi EF szakaszt 6 Nézzük a 6 ábrát! Felhaszáljuk, hogy S felezi EF-et és HG-t (lásd 6 feladat) & EGFH égyszög EF és GH átlójáak közös felezéspotja S + EGFH síkbeli égyszög és paralelogramma 65 A A A + A A és B + & AB B A A A - - Hasolóa: CD A 5 A - A A 5 és EF - & & AB + CD + EF aa- A+ A5- A+ A-A k AB + AC + AD + AE + AF AB + `AB + BCj + + `AB + BC + CDj + ` AB + BC + CD + DE j + + `AB + BC + CD + DE + EFj AB + BC + CD AD az AB + DE 0 és BC + EF 0 összefüggéseket felhaszálva 67 QO QA+ AO QO QA+ AO QO QA+ AO QO QA + A O & $ QO QA + QA + + QA + A O +

13 Vektormûveletek alkalmazásával bizoyítható állítások 5 69 eset eset eset 5 eset 6 eset 7 eset + AO + + AO 7 Mivel az A A A sokszög szabályos, O a sokszög súlypotja is egybe & AO + AO + + AO 0 Ezt a 7 egyeletbe felhaszálva: QO $ aqa + QA + + QA k 68 AA+ BB+ CC+ DD A- A + B- B + C- C + D- D ( C- A) + ( D- B) + + ( A- C) + ( B- D) AC+ BD+ CA+ DB 69 eset: m 0 A 0 0 $ B eset: 0<m < A < B eset: m Nics olya pot, amelyre A B lee eset: <m A > B 5 eset: -<m <0 A < B 6 eset: m - A B 7 eset: m < - A > B 70 A + B + C 0 & A- + B- + C- 0 & A+ B+ C 6& A B C & + + A potba mutató helyvektor a feti összefüggéssel szerkeszthetô AB+ AB+ + AB B- A+ B- A+ + B- A ( Bi - A) + ( Bi - A) + + ( B A ) A B A B A B i - i + i + + i Felhaszáltuk, hogy a vektorösszeadás kommutatív mûvelet 7 OA + OB OF, ahol F felezi AB-t OC + OD OG, ahol G felezi CD-t OF 9 AB, OG 9 CD és AB 9 CD miatt OGMF téglalap OA + OB + OC + OD OF + OG OM

14 5 Vektorok felbotása összetevôkre Vektorok felbotása összetevôkre 7 A súlyvoalvektor az oldalvektorok feléek összege 7 75 A feladatok megoldását az olvasóra bízzuk 76 A kért felbotást a 76 ábra mutatja A szögfelezô 76 A b bc ac tételbôl tudjuk, hogy & A B B a a+ b a + b A párhuzamos szelôk tétele miatt x b B x a A b c a c ac ab x b b $ $ c a + b és x b b xb $ eb xb $ a+ b b ab b a b $ $ b Hasolóa belátható, hogy x a + b b a + a $ a b a + b a b C xb+ xa $ b+ $ a a + b a + b 77 a) Az egyértelmû elôállíthatóság miatt a és b + 5 & b b) a + b - 0 és a - b 0 & a & b c) a b + és b - (a - ) & a & b 0 9 d) a - b - 0 és a + b & a- & b AD + ADl0 & D középpotos tükörképe A-ra Dl AC+ AB AC + AB AC + AB DA l AD DB l DA l + AB + AB 79 m - b+ a AB b-a A, B és C egy egyeese vaak, ezért BC és AB (! 0) egyállású vektorok & Va olya m! R, hogy BC m$ AB m $ ( b-a) c b+ BC b+ m $ ( b- a) ( m+ )b-m a b m+ és a- m választással c a $ a + b $ b és a + b 8 c a $ a + b $ b és a + b & a - b & & c ( - b) $ a + b $ b AB b- a BC c- b ( - b) $ a+ b$ b- b ( b-) $ b-( b- ) $ a ( b-) $ ( b- a) ( b-) $ AB 7 Ha a és b em egyállású vektorok, akkor AB! 0 Ha b, akkor c b $ b b & C rajta va az AB egyeese Ha b!, akkor BC! 0 & AB és BC a, összefüggés miatt egymásba fûzött egyállású vektorok, így A, B és C egy egyeese vaak

15 Vektorok felbotása összetevôkre Az M metszéspot akkor létezik, ha A B em párhuzamos B A -vel, azaz m! A 80 feladatba láttuk, hogy A, M, B egy egyeese lévô potokba mutató vektorokra: v a $ ma + ( - a) $ b Hasolóa az A, M, B potokba mutató vektorokra: v b $ a + + ( - b) $ b & a $ ma + ( - a) $ b v b $ a + ( - b) $ b Az elôállítás egyértelmûsége b b m ( - ) miatt: a $ m b és - a ( - b) $ & a & - ( - b ) $ & b m m m - m ( - ) J m ( - ) N m ( - ) m ( - ) v $ a+ - $ b $ a+ $ b m - m - O m - m - 8 egye AB b AE m b AD d AF d A 8 feladat eredméyét felhaszálva AC $ b+ $ d AF AC $ b + m ( - ) m ( - ) m ( - ) m - m - ( m - ) m ( - ) d b + $ d AF ( m - ) + b d AF m + b b d d AF m - m + m - ( - m ) m ( b+ d) mb+ d m - $ AF+ $ AF AF, ( m - ) ( m - ) ( m - ) - k $ AF+ m $ AF ahol m m m k és m k+ m ( m - ) - m ( - + m - miatt a 8 m ) - m m - feladat alapjá ez éppe azt jeleti, hogy F, F és F egy egyeese vaak 8 egye E e F me C c B c és EB + FC M A 8 feladatba m ( - ) m ( - ) láttuk, hogy M $ e+ $ c AB F FA B DC E és ED C m - m - m $ e- m $ e+ m $ c- $ c miatt A m$ e+ $ c és D e+ c M m - m m$ e+ $ c m 8 $ ( e+ c) - $ D - m - m - m - m - $ A m - m - - m - és a 8 feladat felhaszálásával ez azt jeleti, hogy M rajta va az AD egyeese & AD, BE és CF egy potba metszik egymást

16 5 Vektorok elforgatásával megoldható feladatok A D 85 Az osztópotba mutató helyvektorokra voatkozó összefüggés miatt V + B C Z + A+ mb D+ mc X Y az XY egyees potja, ezért a 80 feladat m+ m+ állítása szerit va olya k! R, hogy k$ X+ ( -k) $ Y a VZ egyees potja, ezért va olya m! R, hogy m$ V+ ( -m) $ Z A kettôt összevetve k$ X+ ( - k) $ Y m$ V+ A+ mb D+ mc + ( -m) $ Z, azaz k ( k) m A + $ + - $ $ D ( m) $ B + C + - m+ m+ A( k- m( + m)) + B( km-( - m)( + m)) + C( m( -k) -( - m)( + m)) + + D( ( -k) - m( + m )) 0 & k m( + m ) km ( - m)( + m ) m ( - k) m ( - m)( + m ) ( - k) m( + m )& & m & k m - m m+ k $ ( + m )& k & A pot felezi az XY szakaszt és m : aráyba m + - k osztja a VZ szakaszt Vektorok elforgatásával megoldható feladatok 86 egye CA a és CB b a+ b CF, mert CF súlyvoal egye a os elforgatottja al, b os elforgatottja bl CC al CC bl & CC CC + CC al+ bl ( a+ b) l ( CF) l& CC CFés a 90 -os elforgatás miatt egymásra merôlegesek 87 OA a OB b OC c OD d AC c- a BD d-b a) Tekitsük az O középpotú +90 -os elforgatást a képe b, c képe d, (c - a) képe (d - b), AC képe BD & BD AC és BD AC b) EF AC és EH BD A feladat a) része miatt EF 9 EH és EF EH Ez az EFGH égyszög bármely két szomszédos oldalára megmutatható, ezért EFGH égyzet 86 87

17 Vektorok elforgatásával megoldható feladatok a) A megoldást lásd a 86 feladat megoldásáál 88 b) Az a) potba láttuk, hogy E 9 AA, ahol AA az egyik súlyvoal & A-ból E-re bocsátott merôleges az AA egyees Hasolóa B-bôl FG-re bocsátott merôleges a BB egyees, C-bôl JH-ra bocsátott merôleges a CC egyees A háromszög súlyvoalai a súlypotba metszik egymást, ezért a feltételekek eleget tevô merôlegesek is a súlypotba metszik egymást c) egye AC c és AB b & & BC c-b Tekitsük a +90 -os elforgatást b képe bl és c képe cl, ezért EA bl és A cl AR cl- bl ( c- b) l ` l BCj& AR a BC +90 -os elforgatottja, ezért AR 9 BC és AR BC Hasolóa megmutatható, hogy B 9 AC és B AC, valamit CQ 9 AB és CQ AB d) A korábbi jelöléseket haszálva (a helyvektorok közös kezdôpotja A): Z c+ cl X b-bl b c c c b c A + & AZ Z- A + l - - c b l- b b b c és AX X- A - l - - -c-bl Vegyük az AZ +90 -os elforgatottját J cl- b Nl cll- bl -c-bl ( AZ ) l O AX & Xa Z pot A körüli +90 -os elforgatottja & Az A oldalfelezéspot az XYZ XZ oldala fölé befelé rajzolt égyzet középpotja Hasolóa megmutatható, hogy B az XY oldal fölé, C az YZ oldal fölé rajzolt égyzet középpotja e) A korábbi jelöléseket haszálva: AB + BG + G b + ( b - c) l- bl b+ bl-cl- bl b-cl R cl-bl X b-bl + R b- cl+ cl- bl b- bl X & X a R szakasz felezôpotja Hasolóa megmutatható, hogy Y a Q szakasz, Z pedig a QR szakasz felezôpotja f) Az e) potba láttuk, hogy X felezi a R szakaszt, ezért QX a QR Q-ból iduló súlyvoala Hasolóa belátható, hogy Z és RY is súlyvoalak, tehát a QR súlypotjába metszik egymást g) A korábbi jelöléseket haszálva: S b + c b b X - l ABC b c b c Y + + l- l c c Z + l b b b c b c c c b c b c S - l+ + + l- l+ + l + + XYZ 6 6 E - b l G b+ bl-cl J c+ cl S - b l+ b + b l- c l+ c + c l b c + EGJ F b-b l H c+ bl-cl cl S b - b l+ c + b l- c l+ c l b c + A fetiek FH alapjá S ABC / S XYZ / S EGJ / S FH h) ABHJ égyszögbe a C pot olya, hogy AJC és BHC egyelô szárú derékszögû háromszögek A 87 feladatba beláttuk, hogy ilye égyszög esetébe az átlók merôlegesek és egyelôk: AH BJ és AH 9 BJ Hasolóa megmutatható a másik két szakaszpár egyelôsége és merôlegessége is

18 56 Vektorok elforgatásával megoldható feladatok A 87 ábra jelöléseivel: egyeek az A, B, C és D potokba mutató helyvektorok A, B, C és D AC C -A és BD D - B, AC 9 BD és AC BD miatt AC a BD (- 90) -os elforgatottja: AC ( BD ) l& A B & C- A Dl-B l E + B C F + H A+ D EF F -E B C A B C A - A D A B D B EH H - E Tekitsük az EH (- 90) -os elforgatottját ceh m l J Nl D- BO Dl B C A - l - EF & F a H pot E körüli (- 90) -os elforgatottja Hasolóa H az F pot G körüli (- 90) -os elforgatottja, ezért HEFG O égyzet 90 egye A a helyvektorok közös kezdôpotja Jelöljük a (- 90) -os elforgatás sorá keletkezett képeket l-vel AB b AC c AD d AE + l c b c b b b AF b l - l b c c b + + l- l d c d c c d d c AG c l- l + + l- l AH d- dl ( ) GE AE - AG b+ bl- c+ d+ dl- cl b-c- d+ bl+ cl-dl d d ( b c c b) b c d b c d FH AH - AF - l- + + l- l l- l- l- - + GE l J b c d b c d b c d b c d l+ l- l N l c m l- l- l+ ll+ ll- ll O Felhaszálva, hogy bll- cll- c és dll- d: GE l bl c d b c d b, c m - l - l FH & A HEFG égyszög átlói 9 merôlegesek és egyelôk A 89 feladatot alkalmazva a égyszög oldalfelezéspotjai égyzetet alkotak 9 megoldás: egye A a helyvektorok közös kezdôpotja Jelöljük a (- 90) -os elforgatás sorá keletkezett képeket l-vel egye AB a, AD b ABCD paralelogramma, ezért DC a, BC b a a AE + l b b AF a + + l a a AG b + - l AH b- bl a a HG AG - AH b + - l -

19 Vektorok elforgatásával megoldható feladatok 57 b b a b a b - - l + - l+ l HE AE - AH a+ al b- bl a- b+ al+ bl - GF b b a a a b a b AF - AG a + + l -b - - l - + l+ l Tehát HE GF, ezért HE GF és J a b a b a b a b HE GF () ( HG) l + - l + lnl l + l - ll + ll O Felhaszálva all- a és bll - b: al b a b ( HG) l + l + - HE & HG HE és HG 9 GE () () és () összefüggésekbôl következik, hogy HEFG égyzet megoldás: egye M a paralelogramma átlóiak metszéspotja a a AE + l a b MA - + a b a a a b ME MA + AE l l- MH a b b b a b MA + AH l - + l Vegyük az ME vektor (- 90 )-os elforgatottját J al- b Nl all- bl -a- bl a+ bl ( ME) l - MH O Hasolóa belátható, hogy ( MH) l MG és ( MG) l MF MEF MFG MGH és MHE egyelô szárú derékszögû háromszögek, a derékszög M-be va & EFGH égyzet 9 a) Jelöljük az ábra szerit a vektorokat, és l-vel a (- 90) -os elforgatottjukat (felhaszálva, hogy a égyzet félátlói merôlegesek és egyelôk) XY xl -y BZ - xl+ x- zl Tekitsük a C-bôl kiidulva az egymáshoz fûzött, majd oda visszaérkezô vektorokat - z + zl - x + xl - y + yl 0 & x + y + z xl + yl + zl (x + y + z)l & x + y + z 0 & & y -x - z XY xl + x+ z ( XY) l ( xl+ x+ z) l xll+ xl+ zl- x+ xl+ zl- BZ BZ az XY os elforgatottja, ezért BZ XY és BZ 9 XY b) Az a) potba látottakhoz hasolóa belátható, hogy AY 9 ZX és CX 9 ZY & AZ CX és BZ az XYZ magasságvoalai, ezért egy potba metszik egymást 9 9 A 9 ábra jelöléseit haszáljuk egyeek az A, B, C, A, B, C, A, B, C potokba mutató helyvektorok redre A, B,, C Jelölje a os elforgatás képét l C C C + A A A + B B B + C A A- C A C A C a b B C CB B- C - + B C a b + - l+ l al b ( CA) l + l CB & C A C B és C A 9 C B & A B C egyelô szárú és derékszögû 9 A 9 feladat megoldásmeete teljes egészébe megismételhetô, csak a os elforgatás képe helyett az 9

20 58 Vektorok elforgatásával megoldható feladatok 96 a iráyított szögû elforgatás képét jelöljük l-vel l & C A C B és A C B a & ( C A) CB & C A B ~ CAB 95 egye OA a OAl al OAll all Az all az a vektor + 0 -os elforgatottja, így OAAl-be az AAlral helyettesíthetô A vektorok külöbségére tault 97 ábrázolásból következik, hogy all al-a 96 egyeek az A, B, C, B, C, B, C potokba mutató helyvektorok redre A, B,, C Jelölje a +60 os elforgatás képét l C + B B B + AB C C B A B B B A B A A b b + C C AC C A A C A C- A bl + bl bl + bl + & ( AB ) l AC A fetiekbôl következik, hogy AC AB és B AC 60 & AB C szabályos 97 egyeek az A, B, C, A, B, C, A, B, C potokba mutató helyvektorok redre A, B, C C, C Jelölje a +60 -os elforgatás képét l C + A A A + B B B + B A B A b b 98 AB B- A C A C A AC C- A bl+ bl bl b ( AB) l + l AC A fetiekbôl következik, hogy A C A B és B A C 60 & A B C szabályos egye FD d, EC c és jelölje a os elforgatás képét l EF c-dl EA cl+ d-dl ( EF) l cl-dll A 95 feladat eredméyét felhaszálva & dll dl- d ( EF) l cl-( dl- d) cl- dl+ d & EA EA EF és FEA 60 & FEA szabályos 99 CD r és OC r és OD r, ezért CDO szabályos & COD 60 Hasolóa megmutatható, hogy EOF 60 és AOB 60 egye OC c, OE e és OA a és jelölje a os elforgatás képét l c a X + l e c Y + l a e Z + l YZ Z - Y

21 Vektorok elforgatásával megoldható feladatok 59 a e e c + l- - l c a e c YX X - Y + l- - l al e e c ( YZ) l + ll - l - ll A95 feladat al e e c c e eredméyét felhaszálva ell el - e és cll cl - c, így ( YZ) l + l - - l + - l al e c c - - l + YX & YX YZ és ZYX 60, ezért XYZ szabályos 00 egye OC c, OE e és OA a és jelölje a + 60 os elforgatás képét l Szabályos háromszögekrôl lévé szó c a OD cl, OF el és OB al Y + l e c Z + l a e X + l a e e c ZX X - Z + l- - l ZY Y - Z c a e c + l- - l al e e c ( ZX) l + ll - l - ll A 95 feladat eredméyét felhaszálva ell el - e és cll cl - c, így ( ZX ) l al e e c c e a e c c + l - - l + - l l - - l + ZY & ZX ZY és XZY 60, ezért XYZ szabályos 0 egyeek a szabályos háromszögek középpotjai X, Y és Z egye YC c, XB b és ZA a Jelölje a os elforgatás képét l, a + 0 -os elforgatás képét ll Felhaszálva, hogy BXA CYB AZC +0 : YB cll, XA bll ZC all XY b-cll XZ bll -a ( XY) l bl- ( cll) l bl-( - c) bl+ c X-bôl kiidulva vegyük sorra az egymásba fûzött vektorokat b - cll + c - all + a - bll 0 & a + b + c all + bll + cll & a + b + c 0&-a b + c & XZ bll - a bll + b + c A 95 feladat eredméyét felhaszálva bll bl - b, így XZ bl - b + b + c bl + c ( XY) l & XZ XY és YXZ 60, ezért XYZ szabályos 0 egye BC c, DE e és FA a és jelölje a + 60 os elforgatás képét l, a +0 -os elforgatás képét ll Felhaszálva, hogy CBA EDC AFE +0 BA cll, DC ell és FE all BD c-ell BF cll -a ( BD) l cl- ( ell) l cl-( - e) cl+ e B-bôl kiidulva vegyük sorra az egymásba fûzött vektorokat c - ell + e - all + a - cll 0 & a + c + + e all + cll + ell & a + c + e 0 & - a c + e & BF cll - a cll + c + e A 95 feladat eredméyét felhaszálva cll cl - c, így BF cl- c+ c+ e cl+ e ( BD) l& BF BD és DBF 60, ezért BDF szabályos

22 60 Mûveletek koordiátákkal megadott vektorokkal 0 0 egyeek a szabályos háromszögek középpotjai X, Y és Z egye YC c, XB b és ZA a, és jelölje a os elforgatás képét l, a +0 -os elforgatás képét ll Felhaszálva, hogy BXA CYB AZC +0 YB cll, XA bll és ZC all XY b-cll XZ bll -a ( XY) l bl- ( cll) l bl-( - c) bl+ c X-bôl kiidulva vegyük sorra az egymásba fûzött vektorokat b - cll + c - all + a - bll 0 & a + b + c all + bll + cll & a + b + + c 0 & - a b + c & XZ bll - a bll + b + ca95 feladat eredméyét felhaszálva bll bl - b, így XZ bl - b + b + c bl + c ( XY) l & XZ XY és YXZ 60, ezért XYZ szabályos Mûveletek koordiátákkal megadott vektorokkal 0 egye a kezdôpot az origó Alkalmazzuk a OvO v + v képletet, ahol v és v a v vektor koordiátái Ekkor OaO + 6 ObO OcO 7 OdO 0 OeO 5 OfO OgO 0 OhO - 5 +, 5 Ha a vektorok kezdôpotja az (5 5) koordiátájú pot, a vektorok abszolútértéke em változik Ekkor például 5 az a vektor kezdôpotja az (5 5), végpotja a (9 ) koordiátájú pot OaO ( 9-5) + ( - 5) a i + 6j b -5i + j c -8i - j d -j e i - j f i -,j g - i - 8 j h i + j 05 a 5i + j + k Alkalmazzuk a OvO v + v + v képletet, ahol v,v, v, a v vektor koordiátái Ekkor OaO 5 ObO 9 OcO 09 OdO A feladat megoldását az olvasóra bízzuk 07 Az m (a b) (b a) helyvektorok egymás tükörképei az y x egyeletû (az origó átmeô és az elsô és a harmadik sikegyedet felezô) egyeesre 08 a) ( -) és így tovább b) (- ) és így tovább c) (- -) ( -) (- 5) (-5 0) (0 ) (-p -q) d) ( ) ( -) (-5 ) (0 5) (- 0) (q p) e) (- -) (- ) (5 -) (0-5) ( 0) (-q -p) 09 C (5 6), C (-5 6), C (-5-6), C (5-6) itagorasz tételét alkalmazva m 8-6 8, m 7 A megoldás: C `6 7j, C `-6 7j, C `-6-7j, C `6-7j J 0 a) AC a, így A a N J N J N J N O a O a O a O 0, B 0, C - 0, D 0 - O O O O J b) A a a N J a an J a an J, O B -, O C - -, O D a a N - O

23 Mûveletek koordiátákkal megadott vektorokkal 6 J a a an J a a an J a a an J a a an J a a an -, O, O -, O - -, O - - O,,, J a a an J a a an J a a an -, O - -, O O a) A szabályos hatszög tulajdoságai miatt ABO háromszög szabályos itagorasz tételébôl: m -, m A csúcspotok: A( 0), B( ), C(- ), D(- 0), E(- - ), F( - ), illetve A(a 0), B(a a ), C(- a a ), D(-a 0), E(- a - a ), F(a - a ) b) (0 ), ( ), ( - ), (0 -), (- - ), (- ), illetve (0 a), (- a a), (- a - a), (0 - a), (a - a), (a a) ábra a) al(- -), all( -) e) el(-b a), ell(b -a) f) f l(- cos a si a), f ll(cos a - si a) J 5 N 5 (- 7) (5 0) (0-7) -b(8 -), a - b( ) 5 a, O J 8 N J 7 N N J 5 N b -, O a+ b O 6 J- O 7 - O 6 AB(- 7), BC(- 8 - ), CA(0-6) O ABO + 9 5, O BCO 89, OCAO 0, AB + BC + CA (- 7) + (- 8 - ) + (0-6) (0 0) 0 O ABO + O BCO + OCAO 6, 9 7 AB(- 8 ), BC(- - ), CA( 7), DA(5 6) 8 Fl(- - 0), A F + Fl, A(- - 6) egye 0 az origó Ekkor OA O + A, OA(- 7-0), A(- 7-0) - A C( 6), OC O + C, OC( ), C( ) B(6 - ), OB O + B, OB( - 8), B( - 8), - B D, ebbôl D( 0) & 9 AB( 5), DC( 5) AB DC ABCD paralelogramma AD(5 - ) &O ABO O ADO, AB $ AD 0 & ABCD égyzet & 8

24 6 ét vektor skaláris szorzata J N J N OaO 7 a O ObO 0 b 0 - O OcO O 0 0 O J N J N c - O 7 OdO 58 d 0 O O O Az A, B, C, D, potokhoz vezesseek az a, b, c, d, k helyvektorok Ekkor A a - k(- - ), C( ) c C + k Ie c(5 ), C(5 ) B a A 90 -os elforgatottjáak -szerese, tehát B( - ) b k + B & b ( 7), B( 7) D(- ), d(0 ), D(0 ) si $ cos a - - b 0 $ 0 lg 5 0 $ 5 50 si 6 $ cos c ( 5 + ) -( 5 -), mert ( 5 + ) $ ( 5 - ) c [( 5 + ) + ( 5 - ) ( 5 - ) + ( 5 - ) ] $ 9 76 AB( 5), BC( 6) Mivel AB $ BC, ezért a pot egy egyeesre illeszkedik OaO + + ObO 9 J N 5 0 a) OaO, a O, O J N 0 c) a - O O J N b) a O, O ét vektor skaláris szorzata 5 Az oldalhossz égyzetéek a -szerese 6,5 AB $ AC c$ boco $ObO cos a és b + c - bc$ cos a a Ocb $ObO cos a b c a Botsuk fel a-t a b-vel párhuzamos és rá merôleges összetevôkre A b-vel párhuzamos összetevô -kb 9 8 cos (a b) cos a (a - 5b)(a + b) 0 és (a + b)(-a + b) 0 & 5 J a N J a N & 6a - 7ab cos a - 5b 0 és - a - ab cos a + b 0 & 6-7 cos a b O b O és J a N J a N J a N cos a + 0 & b O b O b O cos a 5 5 &

25 ét vektor skaláris szorzata 6 9 a $ b $ 5 $ cos 0 5, 0 a) a $ b + 8 OaO ObO $ 0 $ cos (a b) & & cos (a b) 0,96 & (a b) s 6,6 b) a $ b -7, (a, b) s 05, c) a $ b 8, (a, b) s 67, d) a $ b, (a, b) s 88,9 a) a $ b b) a $ b c) a $ b 7 d) a $ b 6-58 a) a $ b , OaO , Obb 5 5, 5 cos(, ab) - - 0, 9, (a, b) 06,9 b) 0,8 c),7 5 $ 59 a $ b -6 $ + y 0 & y 8 AC( 0-5), AB( 675 ), AB -k $ AC( 6-0k 7+ 5k), AC $ ( AB - k $ AC) 0 ( 6-0k)- 5 ( 7+ 5k) 0, -0k-7-5k 0 & k 5 5 CA( 9 ), CB( - 6), CA $ CB 0 & CA CB 6 AB( 0 ), AB( 5 6) 90 -os elforgatottja AD (- 6 6), illetve ( ), AD 6-5 OD OA + AD, OD ( - 8 9), OD OA + AD, OD ( - ) BC AD, BC AD, OC OB + BC, OC ( ), OC ( ) C ( ), D (- 8 9), illetve C( ), D ( ) - 7 a $ b z 0 & z - 8 a b c p + (p + ) + p (p + ) p + (p + ) ( + p ) & qau qbu qcu a $ b -p (p + ) - p(p + ) + (p + ) 0 & a 9 b a $ c -p(p + ) + p(p + ) - p (p + ) 0 & a 9 c 9 a) AB( 5), q ABu, AC( 5 ), q ACu 6, AB $ AC & 0 $ 6 $ cosa a 7, 7 Hasolóa kiszámítható a b 57,5, c 7,8 b) BA( - - ), BC( - ), BA $ BC 0& c 90 q ABu q BCu 5 & a b 5 c) 0,9, 8,, 9,9 d) 8,9, 7,, 0 qcau 7, q BAu 8, qcbu 9, CA $ CB, CA $ BA 8 CA $ BA 8 cos a 0, 708 & a, 9 cos c CA $ BA 7 $ 8 & - 7 $ 9-0, 0556 c 9,, b, 9 egye x(a b c), a $ x 5a - b + c 0, b $ x -a + b + c 0 - b+ c-5a 9 J 9 N b+ c a & c- a, b a x a a - a, O illetve x(7a 9a -a), ahol a! R egye e(a b), f(c d), qeu a + b qfu c + d e $ f ac + db e $ f qeu $ qfu $ cos (e, f ) # qeu $ qfu, behelyettesítve: ac + bd # a + b $ c + d

26 6 ét vektor vektoriális szorzata ABM ~ CDM egyelô szárú derékszögû háromszögek J 9 7 N J N J F O FC O 90 -os elforgatottjai FM N -, O J N FM - O Ha 0 az origó, OM OF + FM, illetve OM OF + FM Ie M (5 ), M ( 5) MC OC-OM MC ( ), - MC M A( - - 6) OA OM+ M A, OA( - ), A ( -), OB ( - ), B ( -) Hasolóa M -bôl A (- 8), B (7 ) J 8 6 N 0 qau 0, a, 0 0 O qa0 u Ha a 0 iráyszöge a, akkor cos a, si a 5 5 egye qeu, iráyszöge: (a ±60 ) si { si ( a! 60 ) si a$ cos 60! cos a $ si 60 J N!!! + O, cos { e b ke, ahol k! R \ Y0^ O 6 a+ b J 6 N J 8 N 5 v aa + bb, &, a+ b a b a a, O b b, O v a+ b v- a+ b 7 v a+ b egye e(cos a si a) a szögfelezôre illeszkedô egységvektor (a, e) (b, e) { a$ e b$ e a $ e qau$ qeu $ cos {, b $ e qbu$ qeu $ cos { Ezekbôl, ahol qau 5, qbu a $ b $ a $ e cos a + si a, b $ e 5 cos a + si a, cos a+ si a 5 cos a+ si a si a 7 & e u v & v( 7) A k $ v is kielégíti a 5 cos a feladat feltételeit, ahol k! R \ Y0^ ét vektor vektoriális szorzata 50 9 A vektoriális szorzat defiíciója szerit qa # bu qau $ qbusi q(a, b)su Ez a pozitív valós szám aak a paralelogrammáak a területe, amelyek oldalai qau és qbu hosszúságúak és a hajlásszögük a (a, b)s 50 Alkalmazzuk a vektoriális szorzat defiícióját és tekitsük az 50 ábra jobbredszerét Ekkor az ábráról leolvashatjuk a feladat állításaiak helyességét! 5 a a i + a j + a k és b b i + b j + b k A szorzás elvégzésekor az a, a, a, b, b, b vektoriális szorzás két (bizoyítható) tulajdoságát haszáljuk fel

27 ét vektor vektoriális szorzata 65 a) A vektoriális szorzatot úgy szorozhatjuk meg egy számmal, hogy egyik téyezôjét szorozzuk! m(a # b) (md) # b a # (mb) (Ebbôl következik, hogy ( -) (a # b b # a) b) A vektoriális szorzás disztributív tulajdoságú, azaz például (a + b) # (c + d) a # c + b # c ++a # d + b # d Ekkor a # b (a i + a j+a k)(b i + b j+b k) (a b - a b )i + (a b - - a b )j + (a b - a b )k, mert i # i j # j k # k 0, továbbá j # i - k, k # j -i, i # k -j 5 a) a # b (i + j + k)(i + j - k) (i # i) + (j # i) + (k # i) + (i # j) + 6(j # j) + + (k # j) - (i # k) - (j # k) - (k # k) -7i + j - k qa # bu b) -j qa # bu c) 9i - j - k qa # bu 5 a) tabcd AB# BC AB $ BC $ si {, ahol { az AB és a BC vektorok által bezárt szög AB, BC, mert BC( - ) AC( ), ( AC) A { szög kiszámítható a kosziusztétellel + - $ cos {, ie cos { és si {, t ABCD $ $ 8 egység b) 5 a) t AB# AC AB $ AC si {, ahol { az A csúcsál fekvô szög AB AC 5 BC Ekkor cos {, a kosziusztétel alkalma- 0 7 zásával, si{ t b) 5 55 a # b qau $ qbu $ si (a, b) b # a qau $ qbu $ si (b, a) és si (a, b) -si (b, a) a # a qau $ qbu $ si 0 0

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk

Részletesebben

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő

Részletesebben

Koordinátageometria összefoglalás. d x x y y

Koordinátageometria összefoglalás. d x x y y Koordiátageometria összefoglalás Vektorok A helyvektor hossza Két pot távolsága r x y d x x y y AB A két potot összekötő vektort megkapjuk, ha a végpot koordiátáiból kivojuk a kezdőpot koordiátáit. Vektor

Részletesebben

45 különbözô egyenest kapunk, ha q! R\{-35}. b) $ =- 1& = 0, nem felel meg a feladat feltételeinek.

45 különbözô egyenest kapunk, ha q! R\{-35}. b) $ =- 1& = 0, nem felel meg a feladat feltételeinek. Az egyenes egyenletei 8 67 a), n( -) x - y b) x - y c) n( ) x+ y- d) n( -), x- y 7 67 a) y x b) n(b a), nl(a - b) ax - by 0 c) n( -) nl( ) 7 x + y 7 d) x - y e) x - 9y f) x + y g) x - h) - O, 77 n( ) nl(

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok II.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok II. Vektorok II. DEFINÍCIÓ: (Vektorok hajlásszöge) Két vektor hajlásszögének azt a φ (0 φ 180 ) szöget nevezzük, amelyet a vektorok egy közös pontból felmért reprezentánsai által meghatározott félegyenesek

Részletesebben

4. Vektorok. I. Feladatok. vektor, ha a b, c vektorok által bezárt szög 60? 1. Milyen hosszú a v = a+

4. Vektorok. I. Feladatok. vektor, ha a b, c vektorok által bezárt szög 60? 1. Milyen hosszú a v = a+ 4 Vektorok I Feladatok Milyen hosszú a v a b c vektor, ha a b, c vektorok által bezárt szög 60? c b, a, b, c és az a és Mit állíthatunk az BCD konvex négyszögről, ha B D B BC CB CD DC D 0? Igaz-e, hogy

Részletesebben

Nem mindig az a bonyolult, ami annak látszik azaz geometria feladatok megoldása egy ritkán használt eszköz segítségével

Nem mindig az a bonyolult, ami annak látszik azaz geometria feladatok megoldása egy ritkán használt eszköz segítségével Nem mindig az a bonyolult, ami annak látszik azaz geometria feladatok megoldása egy ritkán használt eszköz segítségével Rátz László Vándorgyűlés 2018 Győr Fonyó Lajos Keszthelyi Vajda János Gimnázium A

Részletesebben

ANALITIKUS MÉRTAN I. VEKTORALGEBRA. 1. Adott egy ABCD tetraéder. Határozzuk meg az alábbi összegeket: a) AD + BC = BD + AC.

ANALITIKUS MÉRTAN I. VEKTORALGEBRA. 1. Adott egy ABCD tetraéder. Határozzuk meg az alábbi összegeket: a) AD + BC = BD + AC. ANALITIKUS MÉRTAN INFORMATIKA CSOPORT I. VEKTORALGEBRA 1. Feladatlap Műveletek vektorokkal 1. Adott egy ABCD tetraéder. Határozzuk meg az alábbi összegeket: a) AB + BD + DC; b) AD + CB + DC; c) AB + BC

Részletesebben

A kör. A kör egyenlete

A kör. A kör egyenlete A kör egyenlete A kör A kör egyenlete 8 a) x + y 6 b) x + y c) 6x + 6y d) x + y 9 8 a) x + y 6 + 9 b) x + y c) x + y a + b 8 a) (x - ) + (y - ) 9, rendezve x + y - 8x - y + b) x + y - 6x - 6y + c) x +

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok I. Vektorok I. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított (kezdő és végponttal rendelkező) szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v ; v; AB (ahol A a vektor kezdőpontja,

Részletesebben

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kör érintôje 7 9 A húr hossza: egység 9 A ( ) ponton átmenô legrövidebb húr merôleges a K szakaszra, ahol K az adott kör középpontja, feltéve, hogy a kör belsejében van

Részletesebben

5. előadás. Skaláris szorzás

5. előadás. Skaláris szorzás 5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút

Részletesebben

Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. A térbeli irányított szakaszokat vektoroknak hívjuk. Két vektort egyenlőnek tekintünk, ha párhuzamos eltolással fedésbe hozhatók.

Részletesebben

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták 1. Mik lesznek a P (3, 4, 8) pont C (3, 7, 2) pontra vonatkozó tükörképének a koordinátái? 2. Egy szabályos hatszög középpontja K (4, 1, 4),

Részletesebben

Vektoralgebra feladatlap 2018 január 20.

Vektoralgebra feladatlap 2018 január 20. 1. Adott az ABCD tetraéder, határozzuk meg: a) AB + BD + DC b) AD + CB + DC c) AB + BC + DA + CD Vektoralgebra feladatlap 018 január 0.. Adott az ABCD tetraéder. Igazoljuk, hogy AD + BC = BD + AC, majd

Részletesebben

λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0

λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0 Vektorok a térben Egy (v 1,v 2,v 3 ) valós számokból álló hármast vektornak nevezzünk a térben (R 3 -ban). Használni fogjuk a v = (v 1,v 2,v 3 ) jelölést. A v 1,v 2,v 3 -at a v vektor komponenseinek nevezzük.

Részletesebben

= 7, a 3. = 7; x - 4y =-8; x + 2y = 10; x + y = 7. C-bôl induló szögfelezô: (-2; 3). PA + PB = PA 1. (8; -7), n(7; 8), 7x + 8y = 10, x = 0 & P 0;

= 7, a 3. = 7; x - 4y =-8; x + 2y = 10; x + y = 7. C-bôl induló szögfelezô: (-2; 3). PA + PB = PA 1. (8; -7), n(7; 8), 7x + 8y = 10, x = 0 & P 0; 98 Az egyenes egyenletei. a) A( 0) B(0 6) AB_ - 6i& n( ) x + y = b) x - y =- c) 6x - y = 0 d) 6x + y = e) x + y = f) x + y = a g) x - y = a.. A(a 0) B(0 b) AB_ -a bi n (b a) bx + ay = ab osszuk el a $

Részletesebben

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei

Részletesebben

14. Vektorok. I. Elméleti összefoglaló. Vektor. Az irányított szakaszokat vektoroknak nevezzük:

14. Vektorok. I. Elméleti összefoglaló. Vektor. Az irányított szakaszokat vektoroknak nevezzük: 14. Vektorok I. Elméleti összefoglaló Vektor Az irányított szakaszokat vektoroknak nevezzük: Jelölés: a kezdő és a végpont megadásával: AB ; egy kisbetűvel: v, írásban aláhúzás is szokásos: a; nyomtatásban

Részletesebben

V. Koordinátageometria

V. Koordinátageometria oordinátgeometri Szkszt dott rányn osztó pont súlypont koordinátái 6 6 6 ) xf + 9 yf + N 7 N F 9 i ) 7 O c) O N d) O c N e) O O 6 6 + 8 B( 8) 7 N 5 N N N 6 A B C O O O BA( 6) A B BA A B O $ BA A B Hsonlón

Részletesebben

EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS

EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS GEOMETRIA 1. Az A, B, C egy egyenes pontjai (ebben a sorrendben), AB szakasz 5 cm, BC szakasz 17 cm. F 1 az AB szakasz, F 2 a BC szakasz felezőpontja. Mekkora az F 1 F 2 szakasz? 2. Az AB és CD szakaszok

Részletesebben

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala

Részletesebben

VEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]

VEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)] Bodó Beáta 1 VEKTOROK 1. B Legyen a( ; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(0; 10; 0)] (b) c + b 7a [(18; 15; 29)] (c) 2d c + b [ (5; ; ) = 6, 56] (d) 4a + 8b 7c [ ( 49; 44; 5) =

Részletesebben

Az 1. forduló feladatainak megoldása

Az 1. forduló feladatainak megoldása Az 1. forduló feladatainak megoldása 1. Bizonyítsa be, hogy a kocka éléből, lapátlójából és testátlójából háromszög szerkeszthető, és ennek a háromszögnek van két egymásra merőleges súlyvonala! Megoldás:

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Koordináta-geometria feladatok (középszint) Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy

Részletesebben

V. Koordinátageometria

V. Koordinátageometria oordinátageometria Szakaszt adott arányban osztó pont súlypont koordinátái 6 6 6 a) xf= + = 9 yf= + N 7 N = F_ 9 i b) 7 O c) - O N d) - O a c N e) O O b 6 - b 6 & b + =- = =- & b =- 8 B( - 8) 7 N N N N

Részletesebben

9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;

9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel; Síkok és egyenesek FELADATLAP Írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az M 0(,, ) ponton és a) az M(,, 0) ponton; b) párhuzamos a d(,, 5) vektorral; c) merőleges a x y + z 0 = 0 síkra;

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4

Részletesebben

Mezei Ildikó-Ilona. Analitikus mértan

Mezei Ildikó-Ilona. Analitikus mértan Mezei Ildikó-Ilona Analitikus mértan feladatgyűjtemény Kolozsvár 05 Tartalomjegyzék. Vektoralgebra 3.. Műveletek vektorokkal.................................. 3.. Egyenes vektoriális egyenlete..............................

Részletesebben

Koordinátageometria Megoldások

Koordinátageometria Megoldások 005-0XX Középszint Koordinátageometria Megoldások 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 + 4 + 1 3 F ; = F ;1 ) Egy kör sugarának

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

1. Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b, c. Bizonyítsuk be, hogy Mikor állhat fenn egyenlőség? Kántor Sándorné, Debrecen

1. Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b, c. Bizonyítsuk be, hogy Mikor állhat fenn egyenlőség? Kántor Sándorné, Debrecen 10. osztály 1. Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b, c. Bizonyítsuk be, hogy ( a + b + c) 3 4 ab + bc + ca Mikor állhat fenn egyenlőség? Kántor Sándorné, Debrecen A feladatban szereplő kettős

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint)

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik

Részletesebben

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi második fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Oldja meg a következő egyenlőtlenséget, ha x > 0: x 2 sin

Részletesebben

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Koordinátageometria M veletek vektorokkal grakusan 1. Az ABCD négyzet oldalvektorai közül a = AB és b = BC. Adja meg az AC és BD vektorokat a

Részletesebben

Vektorok és koordinátageometria

Vektorok és koordinátageometria Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,

Részletesebben

Középpontos hasonlóság szerkesztések

Középpontos hasonlóság szerkesztések Középpontos hasonlóság szerkesztések 1. Adott az AV B konvex szög és a belsejében egy P pont. Húzzunk a P ponton át egy egyenest úgy, hogy a szög száraiból kimetszett szeletek aránya 3 : 4 legyen. Legyen

Részletesebben

Vektoralgebra. 4. fejezet. Vektorok összeadása, kivonása és számmal szorzása. Feladatok

Vektoralgebra. 4. fejezet. Vektorok összeadása, kivonása és számmal szorzása. Feladatok 4. fejezet Vektoralgebra Vektorok összeadása, kivonása és számmal szorzása T 4.1 (Háromszögegyenl tlenség) Minden a, b vektorpárra a + b a + b. T 4.2 (Paralelogrammaszabály) Ha az a és b vektor különböz

Részletesebben

A kör. A kör egyenlete

A kör. A kör egyenlete A kör egyenlete A kör A kör egyenlete 8 a) x + y 6 b) x + y c) 6x + 6y d) x + y 9 8 a) x + y 6 + 9 b) x + y c) x + y a + b 8 a) (x - ) + (y - ) 9, rendezve x + y - 8x - 0y + 0 b) x + y - 6x - 6y + 0 c)

Részletesebben

4. Vektoralgebra (megoldások)

4. Vektoralgebra (megoldások) (megoldások).. a) m n = (a + b) (a b) = 6b b) 4m + 4n = 8a ; c) m n = a + 5 b ; d) m + n = 9+ a + 9 b.. a) a 4b= 0 m n ; b) 5a + b= 8 m n ; c) a + b= 7 m + n ; d) a b = 4+ m + n. 0 0 5 4. A szabályos hatszög

Részletesebben

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek Defiíció: R, Z Htváyozás és égyzetgyök 0 h 0... ( téyezős szorzt) h h 0, 0. A htváyozás zoossági: : m ( ) m m m m m Defiíció: Az x vlós szám ormállkják evezzük z hol 0 és egész szám. 0 kifejezést, h x

Részletesebben

Bizonyítások. 1) a) Értelmezzük a valós számok halmazán az f függvényt az képlettel! (A k paraméter valós számot jelöl).

Bizonyítások. 1) a) Értelmezzük a valós számok halmazán az f függvényt az képlettel! (A k paraméter valós számot jelöl). ) a) Értelmezzük a valós számok halmazá az f függvéyt az f x = x + kx + 9x képlettel! (A k paraméter valós számot jelöl) ( ) Számítsa ki, hogy k mely értéke eseté lesz x = a függvéyek lokális szélsőértékhelye

Részletesebben

2004_02/10 Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza a, illetve 2a. A rövidebb szára szintén a, a hosszabb b hosszúságú.

2004_02/10 Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza a, illetve 2a. A rövidebb szára szintén a, a hosszabb b hosszúságú. Geometria háromszögek, négyszögek 2004_01/10 Az ABC háromszög C csúcsánál derékszög van. A derékszöget a CT és CD szakaszok három egyenlő részre osztják. A CT szakasz a háromszög egyik magassága is egyben.

Részletesebben

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198. ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az

Részletesebben

egyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.

egyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0. Magyar Ifjúság. X. TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK A trigonometrikus egyenletrendszerek megoldása során kísérletezhetünk új változók bevezetésével, azonosságok alkalmazásával, helyettesítő módszerrel vagy más,

Részletesebben

Elsőfokú egyenletek...

Elsőfokú egyenletek... 1. Hozza egyszerűbb alakra a következő kifejezést: 1967. N 1. Elsőfokú egyenletek... I. sorozat ( 1 a 1 + 1 ) ( 1 : a+1 a 1 1 ). a+1 2. Oldja meg a következő egyenletet: 1981. G 1. 3x 1 2x 6 + 5 2 = 3x+1

Részletesebben

Vektoralgebra. 1.) Mekkora a pillanatnyi sebesség 3 s elteltével, ha a kezdősebesség (15;9;7) m/s, a gravitációs gyorsulás pedig (0;0;-10) m/s 2?

Vektoralgebra. 1.) Mekkora a pillanatnyi sebesség 3 s elteltével, ha a kezdősebesség (15;9;7) m/s, a gravitációs gyorsulás pedig (0;0;-10) m/s 2? Vektoralgebra Elmélet: http://digitus.itk.ppke.hu/~b_novak/dmat/vektorfolcop.pdf Mikor érdemes más, nem ortonormált bázist alkalmazni? Fizikában a ferde hajításoknál megéri úgynevezett ferdeszögű koordináta-rendszert

Részletesebben

Egy geometria feladat margójára

Egy geometria feladat margójára Egy geometria feladat margójára Erdős Gábor 019. június. A feladat Az ABC szabályos háromszög AB oldalának felezőpontja F. A CF szakasz azon belső pontja a D pont, amelyre az ADB szög 90 fokos. A CF szakasz

Részletesebben

1. Feladatlap - VEKTORALGEBRA. Műveletek vektorokkal. AD + BC = BD + AC. Igaz ez az összefüggés

1. Feladatlap - VEKTORALGEBRA. Műveletek vektorokkal. AD + BC = BD + AC. Igaz ez az összefüggés 1 Feladatlap - VEKTORALGEBRA Műveletek vektorokkal 1 Adott egy ABCD tetraéder Határozzuk meg az alábbi összegeket: a) AB + BD + DC; b) AD + CB + DC; c) AB + BC + DA + CD 2 Adott az ABCD tetraéder Igazoljuk,

Részletesebben

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok 1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,

Részletesebben

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben. Rajzold meg az alábbi helyvektorokat a derékszögű koordináta-rendszerben, majd számítsd ki a hosszúságukat! a) (4 ) b) ( 5 ) c) ( 6 ) d) (4 )

Részletesebben

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) 1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Írd fel a K (0; 2) középpontú 7 sugarú kör egyenletét! A keresett kör egyenletét felírhatjuk a képletbe való behelyettesítéssel: x 2 + (y + 2) 2 = 49. 2. Írd fel annak a körnek az egyenletét,

Részletesebben

XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny

XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny Bonyhád, 011. március 11 15. 10. osztály 1. feladat: Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b és c. Bizonyítsuk be, hogy 3 (a+b+c) ab+bc+ca 4 Mikor állhat

Részletesebben

Megoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség)

Megoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség) Megoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség) Mivel az f : 0; ; x sin x folytonos az értelmezési tartományán, ezért elég azt belátni, hogy szigorúan gyengén konkáv ezen az intervallumon Legyen 0

Részletesebben

Komplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0

Komplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0 Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások

Részletesebben

Geometriai transzformációk

Geometriai transzformációk Geometriai transzformációk 11 elemi geometriafeladat 10. és DG Matektábor 2016. október 6. Röviden a transzformációkról Tengelyes tükrözés 10. és ( DG Matektábor) Geometriai transzformációk 2016. október

Részletesebben

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek Eponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek. Hatványozási azonosságok. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! a) 8 b) 4 c) d) 7 e) f) 9 0, g) 0, 9 h) 6 0, 7,, i) 8 j) 6 k) 4 l) 49,.

Részletesebben

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al: Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x

Részletesebben

Síkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

Síkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg Analitikus mértan 3. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az origón

Részletesebben

Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam

Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam I. Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzetet 1) a pont, az egyenes, a sík és az illeszkedés alapfogalmak 2) két egyenes metsző, ha van közös pontjuk

Részletesebben

Kardos Montágh verseny Feladatok

Kardos Montágh verseny Feladatok Krdos Motágh versey Feldtok Az ABC háromszög hozzáírt köreiek középpotji O, P, Q, beírt köréek középpotj K Melyik állítás igz z lábbik közül? K z OPQ háromszög A) súlypotj B) mgsságpotj C) szögfelezőiek

Részletesebben

IV. Trigonometria. Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva. Hegyesszögû trigonometriai alapfeladatok

IV. Trigonometria. Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva. Hegyesszögû trigonometriai alapfeladatok . Trigoometria Szögek átváltása fokról radiára és fordítva 456. a) ; 90 ; 60 ; 45 ;,5. b) 10 ; 150; 15 ; 40 ; 10. 457. a) 00 ; 15 ; 6 ; 70 ; 5. b). 57,96 ;. 14,9 ;. 9,794 ;. 16,7 ;. 6,6. r 458. a). 114,59

Részletesebben

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február osztály -- I. forduló

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február osztály -- I. forduló Miisterul Educaţiei Națioale și Cercetării Știițifice Subiecte petru Etapa aţioală a Cocursului de Matematică al Liceelor Maghiare di Româia XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaversey Zilah, 06. február 4..

Részletesebben

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11 Bodó Beáta ISMÉTLÉS. ch(6 d.. 4.. 6. 7. 8. 9..... 4.. e (8 d ch (9 + 7 d ( + 4 6 d 7 8 + d sin (4 + d cos sin d 7 ( 6 + 9 4 d INTEGRÁLSZÁMÍTÁS 7 6 sh(6 + c 8 e(8 + c 9 th(9 + 7 + c 6 ( + 4 7 + c = 7 4

Részletesebben

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 86 Összefoglaló gyaorlato és feladato V GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 5 Halmazo, relácó, függvéye Bzoyítsd be, hogy ha A és B ét tetszőleges halmaz, aor a) P( A) P( B) P( A B) ; b) P( A) P ( B )

Részletesebben

A G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:

A G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk: Kocsis Júlia Egyelőtleségek 1. Feladat: Bizoytsuk be, hogy tetszőleges a, b, c pozitv valósakra a a b b c c (abc) a+b+c. Megoldás: Tekitsük a, b és c számok saját magukkal súlyozott harmoikus és mértai

Részletesebben

8. Geometria = =

8. Geometria = = 8. Geometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Egy négyzet átlójának hossza 4 + 2. Mennyi a négyzet oldalhossza? (A) 1 + 2 2 (B) 4 + 2 (C) 2 2 + 2 (D) 2 + 2 (E) 2 2 + 1 Egy a oldalú négyzet átlója a 2. Ezt

Részletesebben

Síkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

Síkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg Analitikus mértan 5. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 5.1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az

Részletesebben

mateksoft.hu ( ) 2 x 10 y 14 Nevezetes azonosságok: Hatványozás azonosságai Azonos kitevőjű hatványok: + 9 ( 2x 3y) 2 4x 2 12xy + 9y 2

mateksoft.hu ( ) 2 x 10 y 14 Nevezetes azonosságok: Hatványozás azonosságai Azonos kitevőjű hatványok: + 9 ( 2x 3y) 2 4x 2 12xy + 9y 2 Nevezetes zoosságok: mteksoft.hu ( + ) + + ( x + ) x + 6 x + 9 ( x + y) 4x + 1xy + 9y ( ) + ( x ) x 6 x + 9 ( x y) 4x 1xy + 9y ( + + c) + + c + + c + c ( x + y + ) x + y + 4 + xy + 4x + 4y Htváyozás zoossági

Részletesebben

Analitikus térgeometria

Analitikus térgeometria 5. fejezet Analitikus térgeometria Kezd és végpontjuk koordinátáival adott vektorok D 5.1 A koordináta-rendszer O kezd pontjából a P pontba mutató OP kötött vektort a P pont helyvektorának nevezzük. T

Részletesebben

Feladatok. 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója?

Feladatok. 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? Feladatok 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy négyzet

Részletesebben

5. Analitikus térgeometria (megoldások) AC = [2, 3, 6], (z + 5) 2 következik. Innen z = 5 3. A keresett BA BC = [3, 2, 8],

5. Analitikus térgeometria (megoldások) AC = [2, 3, 6], (z + 5) 2 következik. Innen z = 5 3. A keresett BA BC = [3, 2, 8], (megoldások) 1. Alkalmazzuk a T 5. tételt: AB = [ 1, +, 0+] = [1, 1, ], AC = [,, 6], AD = [,, 9].. A P pontnak az origótól mért távolsága az OP helyvektor hosszával egyenl. OA = 4 + ( ) + ( 4) = 6, OB

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2012/2013 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2012/2013 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő Megoldások Országos Középiskolai Tanulmáni Versen / Matematika I kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő Megoldások Eg papírlapra felírtuk a pozitív egész számokat n -től n -ig Azt vettük észre hog a felírt páros számok

Részletesebben

HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm

HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK Egyszerű, hasonlósággal kapcsolatos feladatok 1. Határozd meg az x, y és z szakaszok hosszát! y cm cm z x 2, cm 2. Határozd meg az x, y, z és u szakaszok hosszát! x

Részletesebben

Hatvány, gyök, normálalak

Hatvány, gyök, normálalak Hatvány, gyök, normálalak 1. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! 3 5 3 3 1 4 3 3 4 1 7 3 3 75 100 3 0,8 ( ) 6 3 1 3 5 3 1 3 0 999. 3. Számológép használata nélkül számítsd ki a következő

Részletesebben

5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke?

5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke? 5. Trigonometria I. Feladatok 1. Mutassuk meg, hogy cos 0 cos 0 sin 0 3. KöMaL 010/október; C. 108.. Az ABC háromszög belsejében lévő P pontra PAB PBC PCA φ. Mutassuk meg, hogy ha a háromszög szögei α,

Részletesebben

XXIII. Vályi Gyula Emlékverseny május 13. V. osztály

XXIII. Vályi Gyula Emlékverseny május 13. V. osztály XXIII. Vályi Gyula Emlékverseny Marosvásárhely 207. május 3. V. osztály. Sári néni a piacon 00 db háromféle tojást vásárolt 00 RON értékben. Tudva azt, hogy a tyúktojás ára 50 bani, a libatojás 5 RON és

Részletesebben

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II. forduló osztály

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II. forduló osztály . feladat: Szupercsiga egy függőleges falon mászik felfelé. Első nap 4 cm-t tesz meg, éjszaka cm-t visszacsúszik. Második napon 9 cm-t tesz meg, éjszaka 4 cm-t csúszik vissza, harmadik napon 6 cm-t mászik,

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2012. (X. 4.) MNB rendelete

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2012. (X. 4.) MNB rendelete A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2012. (X. 4.) MNB rendelete a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről

Részletesebben

4) Az ABCD négyzet oldalvektorai körül a=ab és b=bc. Adja meg az AC és BD vektorokat a és b vektorral kifejezve!

4) Az ABCD négyzet oldalvektorai körül a=ab és b=bc. Adja meg az AC és BD vektorokat a és b vektorral kifejezve! (9/1) Vektorok, Koordináta Geometria 1) Szerkessze meg az a + b és az a b vektort, ha a és b egy szabályos háromszögnek a mellékelt ábra szerinti oldalvektorai! 2) Az ABC háromszög két oldalának vektora

Részletesebben

4 = 0 egyenlet csak. 4 = 0 egyenletből behelyettesítés és egyszerűsítés után. adódik, ennek az egyenletnek két valós megoldása van, mégpedig

4 = 0 egyenlet csak. 4 = 0 egyenletből behelyettesítés és egyszerűsítés után. adódik, ennek az egyenletnek két valós megoldása van, mégpedig Oktatási Hivatal Az forduló feladatainak megoldása (Szakközépiskola) Melyek azok az m Z számok, amelyekre az ( m ) x mx = 0 egyenletnek legfeljebb egy, az m x + 3mx 4 = 0 egyenletnek legalább egy valós

Részletesebben

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010. Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre

Részletesebben

(d) a = 5; c b = 16 3 (e) b = 13; c b = 12 (f) c a = 2; c b = 5. Számítsuk ki minden esteben a háromszög kerületét és területét.

(d) a = 5; c b = 16 3 (e) b = 13; c b = 12 (f) c a = 2; c b = 5. Számítsuk ki minden esteben a háromszög kerületét és területét. Euklidész tételei megoldások c = c a + c b a = c c a b = c c b m c = c a c b 1. Számítsuk ki az derékszögű ABC háromszög hiányzó oldalainak nagyságát, ha adottak: (a) c a = 1,8; c b =, (b) c = 10; c a

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA ( SZAKKÖZÉPISKOLA ) Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA ( SZAKKÖZÉPISKOLA ) Javítási-értékelési útmutató OktatásiHivatal A 014/01. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA ( SZAKKÖZÉPISKOLA ) Javítási-értékelési útmutató 1. feladat: Adja meg az összes olyan (x,

Részletesebben

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február Miisterul Educaţiei Națioale și Cercetării Știițifice Subiecte petru Etapa aţioală a Cocursului de Matematică al Liceelor Maghiare di Româia XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaversey Zilah, 06. február 4..

Részletesebben

10. Koordinátageometria

10. Koordinátageometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember

Részletesebben

(a b)(c d)(e f) = (a b)[(c d) (e f)] = = (a b)[e(cdf) f(cde)] = (abe)(cdf) (abf)(cde)

(a b)(c d)(e f) = (a b)[(c d) (e f)] = = (a b)[e(cdf) f(cde)] = (abe)(cdf) (abf)(cde) 2. házi feladat 1.feladat a b)c d)e f) = a b)[c d) e f)] = = a b)[ecdf) fcde)] = abe)cdf) abf)cde) 2.feladat a) Legyen a két adott pontunk helyzete A = 0, 0), B = 1, 0), továbbá legyen a távolságok aránya

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor Okta tási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 0/0 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA). forduló - megoldások. Az valós számra teljesül a 3 sin sin cos sin egyenlőség. Milyen értékeket

Részletesebben

10. Tétel Háromszög. Elnevezések: Háromszög Kerülete: a + b + c Területe: (a * m a )/2; (b * m b )/2; (c * m c )/2

10. Tétel Háromszög. Elnevezések: Háromszög Kerülete: a + b + c Területe: (a * m a )/2; (b * m b )/2; (c * m c )/2 10. Tétel Háromszög Tulajdonságok: - Háromszögnek nevezzük a sokszöget, ha 3 oldala, 3 csúcsa és 3 szöge van - A háromszög belső szögeinek összege 180 o - A háromszög külső szögeinek összege 360 o - A

Részletesebben

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2013/2014. őszi félév ( Eötvös LorándSzámítógépes TudományegyetemInformatikai Grafika Kar) 2013/2014.

Részletesebben

15. Koordinátageometria

15. Koordinátageometria I. Elméleti összefoglaló Koordinátákkal adott vektorok 15. Koordinátageometria Ha a(a ; a ) és b(b ; b ) a sík két vektora, λ valós szám, akkor az a vektor hossza: a = a + a a két vektor összege : a +

Részletesebben

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög. 1 Összeadás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor az összegük a + b (7 + (-2); 3 + 4) = (5; 7) Kivonás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor a különbségük a b (7 - (-2); 3-4)=(9; - 1) Valós számmal való

Részletesebben

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II.forduló -10. osztály

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II.forduló -10. osztály Miisterul Educaţiei Națioale și Cercetării Știițifice Subiecte petru Etapa aţioală a Cocursului de Matematică al Liceelor Maghiare di Româia XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaversey Zilah, 016. február 11

Részletesebben

Pitagorasz-tétel. A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! 2 2 2

Pitagorasz-tétel. A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! 2 2 2 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? Pitagorasz-tétel A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy

Részletesebben

PRA/282000/M. SMART - HENGER Beépített szeleppel és érzékel vel PRA/282000/M Kétoldali m ködés Ø 32... 100 mm

PRA/282000/M. SMART - HENGER Beépített szeleppel és érzékel vel PRA/282000/M Kétoldali m ködés Ø 32... 100 mm ISO 6431 és VDMA 24562 szerinti szabványos henger Összeépített, kpl. egység LED kijelz vel ASI busz vagy multipólusú csatlakozás Beépített 5/2 vagy 5/3 útszelepek (többféle m ködéssel) Fojtószelepek sebességszabályozáshoz

Részletesebben

Matematika A1a Analízis

Matematika A1a Analízis B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA

Részletesebben

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok ) Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok./ Határozd meg az AB szakasznak azt a pontját, amely a szakaszt : ha A ( ; és a B ( ; 8!./ Adott az A ( 3 ; 5 és a ( ; 6 B pont. Számítsd ki az AB vektor

Részletesebben