DEBRECENI EGYETEM Műszaki Kar GYAKORLATI FELADATOK Hajdu Sándor MŰSZAKI MECHANIKA I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DEBRECENI EGYETEM Műszaki Kar GYAKORLATI FELADATOK Hajdu Sándor 2009. MŰSZAKI MECHANIKA I."

Átírás

1 DERECENI EGYETEM Műszki Kr GYKORLTI ELDTOK Hjdu Sándor MŰSZKI MECHNIK I. 1 VEKTORLGER ERŐK ÖSSZEGZÉSE, ÖSSZETEVŐKRE ONTÁS, NYGI PONTR HTÓ ERŐRENDSZEREK EGYENÉRTÉKŰSÉGE ÉS EGYENSÚLY KÖTÖTT VEKTORRENDSZER EREDŐ VEKTORKETTŐSÉNEK MEGHTÁROZÁS, VEKTORRENDSZEREK ÖSSZEHSONLÍTÁS ELDTOK SÍKELI ERŐRENDSZEREKRE SZÁMÍTÁSSL, SZERKESZTÉSSEL SÚLYPONT HELYÉNEK MEGHTÁROZÁS IDEÁLIS KÉNYSZEREK KÉNYSZERERŐINEK MEGHTÁROZÁS Z EGYENSÚLYI ELTÉTELEK LPJÁN SÚRLÓDÁSOS TÁMSZ ÉS LKLMZÁS EGYSZERŰ GÉPEK ESETÉEN CSPSÚRLÓDÁS, GÖRDÜLÉSI ELLENÁLLÁS, KÖTÉLSÚRLÓDÁS IGYELEMEVÉTELE MEREV TEST EGYENSÚLYÁNÁL RUDK IGÉNYEVÉTELEINEK MEGHTÁROZÁS KÉTTÁMSZÚ TRTÓ IGÉNYEVÉTELI ÁRÁINK MEGRJZOLÁS EOGOTT, TÖRTVONLÚ ÉS ELÁGZÁSOS TRTÓ IGÉNYEVÉTELI ÁRÁINK MEGRJZOLÁS HÁROMCSUKLÓS SZERKEZET ÉS GERER-TRTÓ STTIKI VIZSGÁLT SÍKELI RÁCSOS SZERKEZETEK RÚDERŐINEK MEGHTÁROZÁS...50

2 2 1.1 eldt 1 VEKTORLGER dj meg vektorkoordinátás lkn zokt z egységvektorokt, melyek merőlegesek z = 3 i + 4 j + 2 k vektorr és z [xz] síkn helyezkednek el! 1.2 eldt dott P 1 pont muttó 1 = 2 i + 4 j + 8 k, és P 2 pont muttó 2 = 4 i 8 j + 4 k vektor. Mekkor P 1 és P 2 pontok távolság? dj meg mindzon vektorokt, melyek egyránt merőlegesek z 1 és 2 vektorokr! 1.3 eldt Mekkor szöget zár e = 3,2 i + 2 j 4, 8 k vektor z = 2,5 i + 4,2 j 3 k és = 3,5 i + 5 j + 6 k vektorok áltl meghtározott síkr merőleges iránnyl? 1.4 eldt Htározz meg P 1 (3;5;0), P 2 (0;-2;3), P 3 (-4;0;2) pontok áltl meghtározott háromszög területét! dj meg zokt z egységvektorokt, melyek merőlegesek három pont áltl meghtározott síkr! 1.5 eldt ontsuk el z lái = 2 i + 3 j + 5 k vektort derékszögű koordinátrendszeren k, vlmint z e ξ és e η egységvektorok áltl meghtározott három, egymásr merőleges irányú összetevőjére! ξ tengely irányát z eξ = 0,8 i + 0, 6 j egységvektor jelöli ki. z e ξ, e η és k vektorok josodrású rendszert lkotnk. 1.6 eldt Ismeretes P 1 (5;-2;3) és P 2 (-6;4;4) pontok helyzete téren. Htározz meg két ponthoz húzhtó helyvektornk P 1 és P 2 ponton keresztül húzhtó egyenesre vett vetületeit! 2 ERŐK ÖSSZEGZÉSE, ÖSSZETEVŐKRE ONTÁS, NYGI PONTR HTÓ ERŐRENDSZEREK EGYENÉRTÉKŰSÉGE ÉS EGYENSÚLY 2.1 eldt Írj el megdott erők vektorit vektorkoordinátás lkn! Htározz meg számítássl és szerkesztéssel z dott erőrendszer eredőjét! dtok: 1 = 700 N; 2 = 600 N; 3 = 1 kn; 4 = 200 N.

3 y x ár 2.2 eldt Ismeretes három erőől álló erőrendszer két tgj vektorkoordinátás lkn, hrmdik erőnek pedig ngyság és z x, y tengelyekkel ezárt szöge. Tudjuk zt is, hogy z tengellyel ezárt szöge tompszög. Htározz meg hrmdik erő vektorkoordinátás lkját! Számíts ki z erőrendszer eredő vektorát! Számíts ki z 1 és 2 erők egymássl ezárt szögét! dtok: 1 = 60 i 40 j + 20 k N; 2 = 20 i + 20 j 40 k N; o 3 = 65 N; α 3 x = 62,5 ; α 3 y =130 ; α 3 z > 90. o o 2.3 eldt dott z erő és egységvektorokkl z e 1 és e 2 irány. onts el számítás és szerkesztés segítségével z erőt z e 1 és e 2 irányokkl párhuzmos összetevőkre! dtok: = 60 j N; e1 = 0,8 j + 0, 6 k ; e = 0,6 j 0, 8 k 2.4 eldt 2. z árán láthtó és vonttóhjók uszályt vonttnk úgy, hogy vonttókötelek vonttás irányávl α és β szöget zárnk e. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével vonttóköteleken éredő erők ngyságát, h tudjuk, hogy z uszály vonttásához szükséges vonóerő v. dtok: v = 100 kn; α = 20 ; β = 30. α β v 2.4. ár

4 2.5 eldt z árán láthtó rádiódó-torony trtóköteleien éredő erők ngyságát méréssel állpítottuk meg, vlmint megmértük kötelek vízszintessel ezárt szögeit is. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy mekkor és milyen irányú erő igyekszik kötelek lehorgonyzását kiszkítni helyéről! dtok: 1 = 15 kn; α 1 = 40 ; 2 = 30 kn; α 2 = 60 ; 3 = 45 kn; α 3 = α 1 α 2 α ár 2.6 eldt Ismeretes négy erőől álló egyensúlyi erőrendszer 1 és 2 tgj, vlmint z 3 erő e 3 és 4 erő e 4 irányú egységvektor. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z ismeretlen 3 és 4 erőket! dtok: 1 = 3 i + j kn; 2 = 2 i + 3 j kn; 2 3 e3 = i j ; e 4 = i eldt Egy tömegpontr öt erőől álló síkeli erőrendszer ht, melyek egyensúlyi erőrendszert lkotnk. Ismeretes három erőnek vektor, vlmint két irány egységvektorokkl megdv. Htározz meg megdott irányokkl párhuzmos ismeretlen erők vektorit és ngyságát! dtok: 1 = 500 j k N; 2 = 800 j k N; 3 = 450 k N; e4 = 0,8 j 0, 6 k ; e5 = 0,6 j + 0, 8 k. 2.8 eldt két végén rögzített kötélen egy ellenállás nélkül elorduló sigár mg súlyú testet erősítettünk. sigát vízszintesen htó erővel középhelyzetől kimozdítjuk, z új egyensúlyi helyzetet muttj z ár. Htározz meg z erő ngyságát számítássl! Ellenőrizze számítását szerkesztés segítségével! dtok: mg = 800 N; = 6 m; = 2 m; = 1 m.

5 ár mg 2.9 eldt z L hosszúságú, lkhoz erősített kötélen sig utht, melynek tengelyére m tömegű terhet ksztottunk. Mekkor z x távolság egyensúly esetén? Mekkor szöget zárnk e ekkor kötélágk, és mekkor erő eszíti kötelet? dtok: m =100 kg; L = 15 m; = 10 m; = 2 m. x C m 2.9. ár 2.10 eldt Egy m tömegű súszk súrlódásmentesen mozoght rjzon láthtó helyzetű sim vezetéken. súszk egy D rugómerevségű nyomórugóhoz stlkozik, mely z pontn suklóvl vn rögzítve. súszk z árán láthtó helyzeten egyensúlyn vn. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z egyensúlyi helyzeten súszkár htó erőket! Mekkor rugó deormáiój egyensúlyesetén? dtok: m = 30 kg; l = 400 mm; h = 300 mm; α = 30 ; D = 50 N/mm.

6 l 6 h D m α ár 2.11 eldt z m tömegű, pontszerűnek tekinthető test sim lejtőre támszkodik. testhez z árán láthtó módon D rugómerevségű rugó stlkozik, és, vízszintes erő terheli. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével testre htó erőket, h test z árán láthtó helyzeten egyensúlyn vn és ismert rugó l deormáiój! dtok: m = 40 kg; α = 30 ; D = 10 3 N/mm; l = 2 mm. D α m α ár 2.12 eldt z O suklóhoz kpsolt, vízszintes helyzetű rúd végét két kötél segítségével üggesztettük el z árán láthtó módon. rudt z pontn üggőleges irányú erővel terheljük. Htározz meg z O ponteli támszerő és kötélerők ngyságát! dtok: = 1,2 kn; = 4 m; = 1,5 m; = 1,0 m; h = 2,2 m.

7 7 z C h x O ár y Rugók jellemzése rugók rájuk htó erő és z erő htásár ekövetkező deormáió közötti kpsolt segítségével jellemezhetők. z erő és deormáió között sokéle üggvénykpsolt lehetséges, üggvénykpsoltot megjelenítő árát rugókrkterisztikánk nevezzük. r Progresszív r3 Lineáris r2 Degresszív r1 l r =0 r1 l 1 r2 l 2 r3 l ár rugókrkterisztikák speiális ( gykorltn gykrn előorduló) esete, mikor lineáris z erő-deormáió kpsolt. Ekkor lineáris rugókrkterisztikáról eszélünk, üggvénykpsoltot leíró összeüggés: r = D l, hol D z úgynevezett rugómerevség. Mértékegysége: N/m.

8 Rugók párhuzmos kpsolás igyeljük meg 3.9. árán láthtó szerkezetet! két rugó lsó vége mozdultln tljr támszkodik, első végüket pedig egy (mindig vízszintes helyzetű!) gerendán keresztül ngyságú erő terheli. rugók krkterisztikái rugók árái mellett láthtók. 8 r1 r2 r1 r2 l r l ár z állndón vízszintes helyzetű gerend mitt z árán láthtó módon két rugó összenyomódás mindig egyorm lesz, zz: l1 = l2 = l. gerendár htó üggőleges erők egyensúlyáól pedig z következik, hogy: = r 1 + r2. Osszuk el enti egyenlet mindkét oldlát l-el: r1 r 2 = +, l l l zz: D = D 1 + D 2. z eredő rugómerevség tehát z egyes rugómerevségek összegeként áll elő. Vizsgáljuk most meg árán láthtó elrendezést! 1. r1 r1 r2 2. r2 l r l ár Első ránézésre úgy tűnik, hogy ár rugói sorosn vnnk kpsolv, de részletesen megvizsgálv rugókr htó erőket és deormáiókt megállpíthtó, hogy erre rendszerre is enti egyenletek érvényesek. zz rugók deormáióink ngyság megegyezik, és rugókr htó erők összege egyenlő külső erővel. Tehát ez két rugó is párhuzmos kpsolású, z eltérés 3.9. ár elrendezésétől n áll, hogy itt z egyik rugó húzórugóként, másik rugó pedig nyomórugóként unkionál. Jól megigyelhető ez rugók mellé rjzolt krkterisztikán is. Láthtó, hogy rugók kpsolásánk jtáj nem rugók téreli elhelyezkedésétől ügg, hnem deormáiók és rugóerők kpsoltát leíró egyenletek lkjától.

9 Rugók soros kpsolás Tekintsük árán láthtó rugóelrendezést! z lsó rugó mozdultln tljr támszkodik, tetején pedig első rugó helyezkedik el. első rugó tetejét ngyságú erő terheli r l 1 2. l 1. r l 2 l ár H megvizsgáljuk z egyes rugók egyensúlyát és teljes rugórendszer egyensúlyát, láthtó, hogy mindkét rugór egyorm ngyságú erő ht: r 1 = r 2 =. z egyes rugók összenyomódásir és teljes rendszer deormáiójár elírhtó, hogy: l = l 1 + l 2 Osszuk el enti egyenlet mindkét oldlát -el: l l1 l = + 2, zz: = +. D D1 D2 z eredő rugómerevség reiprok tehát z egyes rugómerevségek reiprokánk z összegeként áll elő. rugók ilyen elrendezését soros kpsolásnk nevezzük.

10 10 3 KÖTÖTT VEKTORRENDSZER EREDŐ VEKTORKETTŐSÉNEK MEGHTÁROZÁS, VEKTORRENDSZEREK ÖSSZEHSONLÍTÁS. 3.1 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer pont redukált vektorkettősét! dtok: 1 = 12 N; 2 = 8 N; = 3 m; = 2 m. y 35 2 x ár 3.2 eldt Egy ismeretlen erőnek ismert z, és C pontr számított M, M és M C nyomték. Htározz meg z erőt! dtok: M = -12k Nm; M = 0 Nm; M C = -6k Nm; = 3 m; = 2 m. y C M C M M x 3.2. ár 3.3 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer O pont redukált vektorkettősét, mjd vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! Ezek után htározz meg z erőrendszer pont redukált vektorkettősét z O pont redukált

11 11 vektorkettősől kiindulv és közvetlenül is! Végezetül htározz meg z pont redukált vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! dtok: 1 = 10 N; 2 = 5 N; 3 = 15 N; 4 = 20 N; 5 = 5 N; 6 = 10 N; = 2 m. y O 3 z 5 6 x 3.3. ár 3.4 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer O pont redukált vektorkettősét, mjd vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! Ezek után htározz meg z erőrendszer pont redukált vektorkettősét z O pont redukált vektorkettősől kiindulv és közvetlenül is! Végezetül htározz meg z pont redukált vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! dtok: 1 = 15 N; 2 = 10 N; 3 = 15 N; 4 = 5 N; = 1,5 m. y O z 4 x 3.4. ár 3.5 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer O pont redukált vektorkettősét, mjd vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! Ezek után htározz meg z erőrendszer pont redukált vektorkettősét z O pont redukált vektorkettősől kiindulv és közvetlenül is! Végezetül htározz meg z pont redukált vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! dtok: 1 = 10 N; 2 = 10 N; 3 = 5 N; 4 = 5 N; 5 = 15 N; = 2 m.

12 y z 5 O 2 4 x 3.5. ár 3.6 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer O pont redukált vektorkettősét, mjd vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! Ezek után htározz meg z erőrendszer pont redukált vektorkettősét z O pont redukált vektorkettősől kiindulv és közvetlenül is! Végezetül htározz meg z pont redukált vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! dtok: 1 = 8 N; 2 = 8 N; 3 = 4 N; 4 = 4 N; 5 = 5 N; 6 = 5 N; = 3 m. y z 5 O x 3.6. ár 3.7 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer O pont redukált vektorkettősét, mjd vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! Ezek után htározz meg z erőrendszer pont redukált vektorkettősét z O pont redukált

13 13 vektorkettősől kiindulv és közvetlenül is! Végezetül htározz meg z pont redukált vektorkettős tgji áltl ezárt szöget! dtok: 1 = 6 N; 2 = 6 N; 3 = 9 N; 4 = 9 N; 5 = 3 N; 6 = 3 N; = 1 m. y O z 4 6 x 3.7. ár 4 ELDTOK SÍKELI ERŐRENDSZEREKRE SZÁMÍTÁSSL, SZERKESZTÉSSEL 4.1 eldt Htározz meg z árán láthtó lemezlktrészt terhelő erőrendszer eredőjét számítássl és szerkesztés segítségével! dtok: 1 = 12 N; 2 = 4 N; 3 = 6 N; = 2 m; = 3 m. y O x 4.1. ár

14 4.2 eldt Htározz meg z árán láthtó lemezlktrészt terhelő erőrendszer eredőjét számítássl és szerkesztés segítségével! dtok: 1 = 8 kn; 2 = 8 kn; 3 = 10 kn; 4 = 10 kn; = 2 m; = 3 m. y O x ár 4.3 eldt Htározz meg z árán láthtó lemezlktrészt terhelő erőrendszer eredőjét számítássl és szerkesztés segítségével! dtok: 1 = 12 kn; 2 = 12 kn; 3 = 5 kn; 4 = 5 kn; = 200 mm; = 300 mm. y O x ár

15 4.4 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer eredőjét számítássl és szerkesztés segítségével! dtok: 1 = 10 N; 2 = 5 N; 3 = 15 N; 4 = 5 N; = 2 m; = 1 m; = 1,5 m. 15 y O x 4.4. ár 4.5 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer eredőjét számítássl és szerkesztés segítségével! dtok: 1 = 10 kn; 2 = 5 kn; 3 = 10 kn; 4 = 5 kn; = 1 m; = 2 m; = 1 m; d = 2 m. y O x d 4.5. ár 4.6 eldt Htározz meg z árán láthtó erőrendszer eredőjét számítássl és szerkesztés segítségével! dtok: 1 = 20 N; 2 = 30 N; 3 = 20 N; 4 = 30 N; = 1 m; = 2 m; = 1 m; d = 1 m. y O x d 4.6. ár

16 16 5 SÚLYPONT HELYÉNEK MEGHTÁROZÁS 5.1 eldt Htározz meg z árán láthtó lemezlktrész súlypontjánk helyét megdott koordinátrendszeren számítás és szerkesztés segítségével! dtok: = 30 mm; = 50 mm; = 20 mm. y O x 5.1. ár 5.2 eldt Htározz meg z árán láthtó lemezlktrész súlypontjánk helyét megdott koordinátrendszeren számítás és szerkesztés segítségével! dtok: = 5 m; = 3 m; = 1 m; d = 1 m. y Ø d O x 5.2. ár 5.3 eldt Htározz meg z árán láthtó lemezlktrész súlypontjánk helyét megdott koordinátrendszeren számítás és szerkesztés segítségével! dtok: = 30 mm; = 50 mm; R = 15 mm.

17 17 y R O x 5.3. ár 5.4 eldt Htározz meg z árán láthtó trtókeresztmetszet súlypontjánk helyét megdott koordinátrendszeren számítás és szerkesztés segítségével! dtok: h = 500 mm; 1 = 600 mm; 2 = 200 mm; v 1 = 50 mm; v 2 = 20 mm. 1 v 1 y h v 2 v 1 2 O x 5.4. ár 5.5 eldt Htározz meg, hogy mekkor x mgsságú kivágást kell kilkítni z árán láthtó lemezlktrész lsó részén, hogy z lktrész súlypontj megdott helyre kerüljön! dtok: = 50 mm; = 60 mm; R = 15 mm.

18 18 y R S /2 x z O 5.5. ár 5.6 eldt Htározz meg z árán láthtó tömegpontrendszer tömegközéppontjánk helyét megdott koordinátrendszeren! dtok: m 1 = 3 kg; m 2 = 8 kg; m 3 = 17 kg; m 4 = 2 kg; = 50 m; = 150 m; = 100 m. y m 1 m 2 z m 3 m ár x

19 5.7 eldt Htározz meg z árán láthtó összetett lktrész súlypontjánk helyét megdott koordinátrendszeren! dtok: = 50 mm; = 70 mm; = 40 mm; R = 20 mm; v 1 = 10 mm; v 2 = 7 mm; ρ 1 = 7800 kg/m 3 ; ρ 2 = 9200 kg/m 3. y 19 v 1 R z ρ ár ρ 2 x v 2 6 IDEÁLIS KÉNYSZEREK KÉNYSZERERŐINEK MEGHTÁROZÁS Z EGYENSÚLYI ELTÉTELEK LPJÁN 6.1 eldt Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z árán láthtó merev testet terhelő síkeli erőrendszer htásár létrejövő támszrekiókt! dtok: 1 = 10 kn; 2 = 5 kn; = 400 mm; = 200 mm; = 500 mm; d = 200 mm. 1 2 d 6.1. ár 6.2 eldt Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z árán láthtó merev testet terhelő síkeli erőrendszer htásár létrejövő támszrekiókt! dtok: = 10 kn; = 5 kn/m; = 400 mm; = 200 mm; = 500 mm; d = 200 mm.

20 20 d 6.2. ár 6.3 eldt Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt! dtok: = 15 N; = 5 N/m; = 5 m; = 3 m; = 4 m ár 6.4 eldt Htározz meg számítás segítségével z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt! dtok: = 8 kn; M = 2 knm; = 2 kn/m; = 5 m; = 2 m; = 2 m; d = 3 m. d M 6.4. ár 6.5 eldt Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt! dtok: 1 = 3 kn; 2 = 7 kn; 3 = 5 kn; 4 = 8 kn; 5 = 4 kn; = 3 m; = 3 m; = 2 m; d = 4 m; e = 3 m; g = 4 m.

21 d e g ár 6.6 eldt Htározz meg számítás segítségével z árán láthtó eogott trtó kényszereien keletkező rekiókt! dtok: 1 = 10 N; 2 = 30 N; = 2 N/m; = 3 m; = 3 m; = 4 m ár 6.7 eldt Htározz meg számítás segítségével z árán láthtó eogott trtó kényszereien keletkező rekiókt! dtok: 1 = 6 N; 2 = 12 N; M = 2 Nm; = 1,5 N/m; = 4 m; = 2 m; = 6 m. 2 M ár 6.8 eldt Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z árán láthtó merev testet terhelő síkeli erőrendszer htásár létrejövő támszrekiókt! dtok: 1 = 8 kn; 2 = 16 kn; = 4 m; = 2 m; = 5 m; d = 2 m.

22 C d 6.8. ár 6.9 eldt Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z árán láthtó merev testet terhelő síkeli erőrendszer htásár létrejövő támszrekiókt! dtok: = 5 N; = 2 N/m; = 4 m; = 2 m; = 5 m; d = 2 m; α = 60. α C d 6.9. ár

23 eldt Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével z árán láthtó merev testet terhelő síkeli erőrendszer htásár létrejövő támszrekiókt! dtok: = 100 N/m; = 600 mm; = 400 mm; α = 30. α C ár 7 SÚRLÓDÁSOS TÁMSZ ÉS LKLMZÁS EGYSZERŰ GÉPEK ESETÉEN 7.1 eldt z érdes, α hjlásszögű lejtőre helyezett, pontszerűnek tekinthető m tömegű testet vízszintes erő terheli. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy milyen htárok között változht értéke hhoz, hogy test lejtőn nyuglomn mrdjon! dtok: m = 10 kg; µ 0 = 0,2; α = 30. m µ 0 α 7.1. ár 7.2 eldt z érdes, α hjlásszögű lejtőre helyezett, pontszerűnek tekinthető m tömegű testhez D rugómerevségű, β hjlásszögű rugó stlkozik. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy milyen htárok között változht rugó deormáiój hhoz, hogy test lejtőn nyuglomn mrdjon! dtok: m = 50 kg; D = 100 N/mm; µ 0 = 0,2; α = 30 ; β = 40.

24 24 D µ 0 β m α 7.2. ár 7.3 eldt z árán láthtó m tömegű merev test pontj sim támszhoz, pontj pedig α hjlásszögű, érdes elületre támszkodik. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy minimum mekkor µ 0 nyugvó súrlódási tényező szükséges hhoz, hogy test egyensúlyn mrdjon! Htározz meg egyensúly esetén támszrekiókt! dtok: = 60 mm; = 40 mm; m = 5 kg; α = 45. m µ 0 α 7.3. ár 7.4 eldt z árán láthtó m tömegű merev test pontj vízszintes kötél segítségével vn rögzítve, pontj pedig α hjlásszögű, érdes elületre támszkodik. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy minimum mekkor µ 0 nyugvó súrlódási tényező szükséges hhoz, hogy test egyensúlyn mrdjon! Htározz meg egyensúly esetén támszrekiókt! dtok: = 60 mm; = 40 mm; m = 15 kg; α = 50.

25 25 µ 0 m α 7.4. ár 7.5 eldt z árán láthtó m tömegű merev test pontj vízszintes rúd segítségével vn rögzítve, pontj pedig α hjlásszögű, érdes elületre támszkodik. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy milyen htárok között változht lejtő α szöge hhoz, hogy test egyensúlyn mrdjon! dtok: = 600 mm; = 400 mm; m = 50 kg; µ 0 = 0,3. m µ 0 α 7.5. ár 7.6 eldt Egy súlytlnnk tekinthető, R sugrú hengert z árán láthtó módon egy rúd segítségével érdes l mellé üggesztettünk. henger jo oldl z érdes lr támszkodik, l oldlán pedig egy, érintőirányú erő ht. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy megdott dtok mellett egyensúlyn vn-e henger! Htározz meg üggesztőrúdn éredő erőt is! dtok: R = 20 mm; h = 7,5 mm; l = 30 mm; = 50 N; µ 0 = 0,15.

26 l 26 R h µ ár 7.7 eldt pontszerűnek tekinthető m tömegű test z α hjlásszögű, érdes elületű lejtőn nyugszik. lejtő és test körötti nyugvó súrlódási tényező µ 0 testhez z árán láthtó, rudkól és suklókól álló szerkezet stlkozik. Milyen értékek között változht z erő ngyság hhoz, hogy test nyuglomn mrdjon? dtok: = 300 mm; = 700 mm; α = 27 ; m = 50 N; µ 0 = 0,15. µ 0 m α 7.7. ár 7.8 eldt z m 0 tömegű test z árán láthtó módon egy érdes elületű lejtőn helyezkedik el. Ehhez testhez egy ellenállás nélkül elorduló kötélkorongon átvetett kötél segítségével egy másik, m 1 tömegű test stlkozik. Htározz meg, hogy milyen htárok között változht tömegek m 1 /m 0 rány hhoz, hogy rendszer egyensúlyn mrdjon! dtok: α = 30 ; µ 0 = 0,2; g = 9,81 m/s 2.

27 27 µ 0 m 0 m 1 α 7.8. ár 7.9 eldt z árán láthtó m 1 tömegű, l hosszúságú rúd első vége érdes, z lsó vége pedig sim elületre támszkodik. z lsó végéhez egy ellenállás nélkül elorduló sigán átvetett kötélen keresztül egy m 2 tömegű test stlkozik. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy milyen htárok között változht m 2 ngyság hhoz, hogy rendszer egyensúlyn mrdjon! dtok: l = 4 m; α = 60 ; µ 01 = 0,25; µ 02 = 0; m 1 = 35 kg. µ 01 l m 1 µ 02 α m ár 7.10 eldt súlytlnnk tekinthető rúd loldli vége érdes elületre támszkodik, jooldli pedig egy kötél segítségével vn elüggesztve. rudt megdott helyen ngyságú erő terheli. Htározz meg szerkesztés és számítás segítségével, hogy minimum mekkor µ 0 nyugvó súrlódási tényezőre vn szükség rúd egyensúlyához! Htározz meg szerkesztés és számítás segítségével, hogy mekkor kötélerő és támszerő keletkezik egyensúly esetén! dtok: = 40 m; = 20 m; = 2 kn; α = 15.

28 28 µ 0 α ár 7.11 eldt vízszintessel α szöget ezáró, elhnygolhtó tömegű rúd egy kötél segítségével z árán láthtó módon vn egy lhoz üggesztve. rúd loldli vége és l között nyugvó súrlódási tényező értéke µ 0. Htározz meg számítás és szerkesztés segítségével, hogy milyen htárok között változht z erő ltól vló x távolság hhoz, hogy rúd egyensúlyn mrdjon! Milyen erők érednek rúdon ent meghtározott két htárhelyzeten? dtok: l = 40 m; µ 0 = 0,2; = 50 N; α = 30. l µ 0 α x ár 7.12 eldt z merev, súlytlnnk tekinthető rúdszerkezet suklóvl stlkozik z m tömegű élhengerhez, mely z érdes tljon nyugszik. Mekkor erővel terhelhető élhenger, hogy még éppen ne sússzon meg tljon? Htározz meg kényszererőket megsúszás htárhelyzetéen! dtok: = 30 mm; = 20 mm; R = 20 mm; µ 0 = 0,2; m = 2 kg.

29 29 m R µ 0 C ár 7.13 eldt z árán láthtó három ékől álló rendszer két szélső tgj súrlódásmentes elületre támszkodik. középső tgot Q ngyságú üggőleges erő, míg jooldli tgot H ngyságú vízszintes erő terheli. Htározz meg, hogy megdott dtok mellett milyen htárok között változht Q értéke z ékek egyensúly esetén! dtok: H = 50 N; α = 60 ; β = 45 ; µ 01 = 0,3; µ 02 = 0. Q α µ 01 β H µ ár 7.14 eldt Htározz meg z árán láthtó ék vezetékirányú elmozdításához szükséges V erő ngyságát, h z ék terhelése Q, vlmint z ék és horony elületei között nyugvó súrlódási tényező µ 0! dtok: Q = 5 kn; α = 60 ; µ 0 = 0,05. Q µ 0 α V α ár

30 7.15 eldt z árán láthtó ogószerkezettel m tömegű terhet szeretnénk elemelni. Htározz meg, hogy megdott dtok mellett lehetséges-e teher emelése! mennyien lehetséges teheremelés, htározz meg krokt összekpsoló spot vlmint erde lánágt terhelő erők ngyságit! dtok: = 60 mm; = 194 mm; = 351 mm; d = 192 mm; m = 50 kg; µ 0 = 0,3; α = d α m µ ár 7.16 eldt Htározz meg z árán láthtó súlyterhelésű kétpoás ék esetéen, hogy milyen x értékre kell eállítnunk ékezősúlyt, h megkívánt ékezőnyomték ngyság M! Mekkor l éklztó erőre vn szükség ék oldásához? dtok: = 380 mm; = 190 mm; k h = 200 mm; k v = 80 mm; l = 400 mm; D = 300 mm; m = 15 kg; M = 135 Nm; µ = 0,35.

31 31 k h Ø D k v m l µ x l ár 8 CSPSÚRLÓDÁS, GÖRDÜLÉSI ELLENÁLLÁS, KÖTÉLSÚRLÓDÁS IGYELEMEVÉTELE MEREV TEST EGYENSÚLYÁNÁL 8.1 eldt Htározz meg, hogy mekkor vízszintes erővel kell tolni z állndó seességgel mozgó D átmérőjű, Q terhelésű kereket, h keréksp átmérője d, sp súrlódási tényezője µ! kerék és tlj közötti kpsoltot ideálisnk tételezzük el. dtok: D = 300 mm; d = 50 mm; Q = 10 kn; µ = 0,1. Ø D Q µ Ø d 8.1. ár 8.2 eldt Htározz meg z árán láthtó állósig esetéen teher állndó seességű emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges erő ngyságát! dtok: D = 300 mm; d = 40 mm; m = 100 kg; µ = 0,1.

32 32 Ø d Ø D µ m 8.2. ár 8.3 eldt Htározz meg z árán láthtó mozgósig esetéen teher állndó seességű emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges erő ngyságát! dtok: D = 300 mm; d = 40 mm; m = 100 kg; µ = 0,1. Ø d Ø D µ m 8.3. ár 8.4 eldt Htározz meg z árán láthtó kétkrú emelő esetéen teher állndó seességű emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges erő ngyságát! dtok: = 225 mm; = 450 mm; d = 40 mm; m = 100 kg; µ = 0,1.

33 33 Ø d m µ 8.4. ár 8.5 eldt Htározz meg z árán láthtó egykrú emelő esetéen teher állndó seességű emeléséhez és süllyesztéséhez szükséges erő ngyságát! dtok: = 200 mm; = 400 mm; d = 40 mm; m = 100 kg; µ = 0,1. Ø d µ m 8.5. ár 8.6 eldt z árán láthtó m 1 és m 2 tömegű testeket összekötő kötél érdes elületre támszkodik. Vizsgálj meg, hogy megdott dtok mellett egyensúlyn vn-e rendszer! dtok: m 1 = 2 kg; m 2 = 4,5 kg; α = 20 ; µ 01 = 0,25; µ 02 = 0,1. µ 02 µ 01 m 1 α m ár

34 8.7 eldt z árán láthtó m tömegű testet trtó kötél egy rögzített tengelyű henger köré vn sévélve. kötél menetszám hengeren n, kötél és henger közötti nyugvó súrlódási tényező értéke µ 0. Htározz meg kötél végét terhelő erő két htárértékét hhoz, hogy kötél még ne sússzon meg henger plástján! dtok: m = 100 kg; n = 3; µ 0 = 0, µ 0 m 8.7. ár 8.8 eldt z árán láthtó m tömegű testet trtó kötelet egy r sugrú henger plástjához rögzítettük. henger orgását egy közös tengelyre rögzített, R sugáron működő szlgék kdályozz meg. ékkrt erő terheli. Htározz meg m mximális értékét hhoz, hogy tömeg ne süllyedjen le! dtok: R = 300 mm; r = 100 mm; L = 800 mm; = 100 N; α = 45 ; µ 0 = 0,15. L R r µ 0 α m 8.8. ár 8.9 eldt Htározz meg, hogy z érdes tljr helyezett G súlyú, r sugrú kerék tengelyét mximum mekkor ngyságú vízszintes erő terhelheti, h kerék és tlj közötti nyugvó súrlódási tényező µ 0, gördülési ellenállás krj pedig 0 és tudjuk, hogy kerék nyuglomn vn!

35 dtok: r = 250 mm; G = 100 kn; µ 0 = 0,15; 0 = 2 mm. 35 r G µ 0, ár 8.10 eldt Htározz meg, hogy z érdes elületű, α hjlásszögű emelkedőre helyezett G súlyú, r sugrú kerék tengelyét mximum mekkor ngyságú M nyomték terhelheti, h kerék és tlj közötti nyugvó súrlódási tényező µ 0, gördülési ellenállás krj pedig 0 és tudjuk, hogy kerék nyuglomn vn! dtok: r = 200 mm; G = 5 kn; α = 10 ; µ 0 = 0,3; 0 = 1,5 m. r M G α 8.11 eldt ár µ 0, 0 Htározz meg, hogy z érdes elületű, α hjlásszögű emelkedőre helyezett G súlyú, r sugrú kerék kerületén mximum mekkor ngyságú lejtőirányú erő htht, h gördülési ellenállás krj 0 és tudjuk, hogy kerék nyuglomn vn! Mekkor µ 0 nyugvó súrlódási tényezőre vn szükség kerék és tlj között elelé gördülés htárhelyzetéen? dtok: r = 200 mm; G = 5 kn; α = 30 ; 0 = 1,5 m. r G µ 0, 0 α ár

36 9 RUDK IGÉNYEVÉTELEINEK MEGHTÁROZÁS 9.1 eldt z árán láthtó négyzet lpú hsáot megdott egyensúlyi erőrendszer terheli. Htározz meg ejelölt K keresztmetszet igényevételeit! dtok: = 40 mm; = 50 N. x 36 K O y 9.1. ár z 9.2 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 10 N; 2 = 15 N; = 5 N/m; = 3 m; = 3 m; = 6 m ár 9.3 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 20 N; 2 = 10 N; 3 = 15 N; 4 = 10 N; = 2 m; = 2 m; = 4 m; d = 6 m; = 3 N/m.

37 d ár 9.4 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 10 N; 2 = 30 N; 3 = 15 N; 4 = 10 N; = 6 m; = 4 m; = 4 m; d = 4 m; = 2 N/m. d ár 9.5 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 6 N; 2 = 8 N; 3 = 3 N; 4 = 4 N; = 2 m; = 3 m; = 2 m; d = 6 m; = 3 N/m. d ár

38 9.6 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 6 kn; 2 = 4 kn; 3 = 9 kn; 4 = 6 kn; M = 1 knm; = 2 kn/m; = 1,5 m; = 4,5 m; = 4,5 m; d = 3 m. d M ár 9.7 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 9 kn; 2 = 3 kn; 3 = 6 kn; M = 1,5 knm; = 3 kn/m; = 4 m; = 2 m; = 2 m; d = 3 m; e = 3 m. d e 1 M ár 9.8 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 2 kn; 2 = 6 kn; 3 = 2 kn; 4 = 3 kn; M = 0,2 knm; = 0,4 kn/m; = 200 mm; = 100 mm; = 200 mm; d = 200 mm; e = 100 mm; g = 200 mm. d e g 1 M ár

39 9.9 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 8 kn; 2 = 10 kn; 3 = 8 kn; M = 0,5 knm; = 2 kn/m; = 4 m; = 3 m; = 3 m; d = 3 m; e = 2 m. d e 39 2 M ár 9.10 eldt Htározz meg z árán láthtó kéttámszú trtó támszin keletkező rekiókt, vlmint írj el z igényevételi üggvényeket! dtok: 1 = 2 kn; 2 = 2 kn; 3 = 3 kn; M = 0,5 knm; = 1 kn/m; = 4 m; = 2 m; = 2 m; d = 2 m; e = 4 m. d e 1 2 M ár 10 KÉTTÁMSZÚ TRTÓ IGÉNYEVÉTELI ÁRÁINK MEGRJZOLÁS 10.1 eldt Htározz meg 9.2. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 10.2 eldt Htározz meg 9.3. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 10.3 eldt Htározz meg 9.4. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 10.4 eldt Htározz meg 9.5. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével!

40 10.5 eldt Htározz meg 9.6. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 10.6 eldt Htározz meg 9.7. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 10.7 eldt Htározz meg 9.8. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 10.8 eldt Htározz meg 9.9. eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 10.9 eldt Htározz meg eldtn emuttott kéttámszú trtó igényevételi áráit z ott tlálhtó dtok segítségével! 11 EOGOTT, TÖRTVONLÚ ÉS ELÁGZÁSOS TRTÓ IGÉNYEVÉTELI ÁRÁINK MEGRJZOLÁS 11.1 eldt Htározz meg z árán láthtó eogott trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: 1 = 20 kn; 2 = 12 kn; = 1 kn/m; = 3 m; = 3 m; = 4 m ár 11.2 eldt Htározz meg z árán láthtó eogott trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: 1 = 5 kn; 2 = 6 kn; M = 1 knm; = 2 kn/m; = 4 m; = 2 m; = 6 m.

41 41 2 M ár 11.3 eldt Htározz meg z árán láthtó eogott trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: 1 = 6 kn; 2 = 8 kn; M = 2 knm; = 3 kn/m; = 4 m; = 2 m; = 4 m. 1 M ár 11.4 eldt Htározz meg z árán láthtó eogott trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: 1 = 6 kn; 2 = 8 kn; 3 = 30 kn; = 2 kn/m; = 6 m; = 2 m; = 4 m ár 11.5 eldt Htározz meg z árán láthtó törtvonlú trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 10 kn; = 4 m; = 2 m; = 4 m.

42 42 C ár 11.6 eldt Htározz meg z árán láthtó törtvonlú trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 5 kn; = 2 kn/m; = 4 m; = 2 m; = 1 m; d = 3 m. d C ár 11.7 eldt Htározz meg z árán láthtó törtvonlú trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 8 kn; = 6 m; = 2 m; = 2 m.

43 43 C ár 11.8 eldt Htározz meg z árán láthtó törtvonlú trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 10 kn; = 3 kn/m; = 2 m; = 4 m; = 2 m; d = 2 m. d C ár

44 11.9 eldt Htározz meg z árán láthtó törtvonlú trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 12 kn; = 3 kn/m; = 4 m; = 2 m; = 2 m; d = 2 m. C 44 D E d ár eldt Htározz meg z árán láthtó elágzásos trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: 1 = 6 kn; 2 = 8 kn; 3 = 3 kn; = 2 kn/m; = 4 m; = 4 m; = 3 m C D ár eldt Htározz meg z árán láthtó elágzásos trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 3 kn; = 3 kn/m; = 2 m; = 3 m; = 3 m; d = 2 m.

45 45 C D E d ár eldt Htározz meg z árán láthtó elágzásos trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: 1 = 3 kn; 2 = 4 kn; = 2 kn/m; = 3 m; = 3 m; = 1 m; d = 4 m. 1 D E 2 C d ár eldt Htározz meg z árán láthtó elágzásos trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 6 kn; = 1 kn/m; = 4 m; = 2 m; = 2 m; d = 4 m.

46 d 46 C D ár eldt Htározz meg z árán láthtó elágzásos trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 24 kn; = 2 kn/m; = 2 m; = 4 m; = 2 m; d = 2 m; e = 2 m. d e D C ár

47 11.15 eldt Htározz meg z árán láthtó elágzásos trtó támszrekióit, vlmint rjzolj el z igényevételi árákt! dtok: = 4 kn; = 2 kn/m; = 3 m; = 4 m; = 4 m; d = 1 m; e = 3 m. d e 47 D E G C ár 12 HÁROMCSUKLÓS SZERKEZET ÉS GERER-TRTÓ STTIKI VIZSGÁLT 12.1 eldt z árán vázolt háromsuklós szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg szerkesztés és számítás segítségével kényszereknél kilkuló rekióerőket, vlmint pontn ellépő kpsolóerőt! dtok: = 4 kn; = 2 kn/m; = 2 m; = 4 m. C ár

48 12.2 eldt z árán vázolt háromsuklós szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg szerkesztés és számítás segítségével kényszereknél kilkuló rekióerőket, vlmint pontn ellépő kpsolóerőt! dtok: = 12 kn; = 3 kn/m; = 2 m; = 4 m; α = α C ár 12.3 eldt z árán vázolt háromsuklós szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg szerkesztés és számítás segítségével kényszereknél kilkuló rekióerőket, vlmint pontn ellépő kpsolóerőt! dtok: = 8 kn; = 0,7071 kn/m; = 4 m; = 2 m. C ár 12.4 eldt z árán vázolt háromsuklós szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg szerkesztés és számítás segítségével kényszereknél kilkuló rekióerőket, vlmint pontn ellépő kpsolóerőt! dtok: = 20 kn; = 5 kn/m; = 2 m.

49 49 C ár 12.5 eldt Htározz meg z árán láthtó Gerer-trtó támszinál keletkező rekióerőket vlmint ponteli kpsolóerőt! Árázolj trtó igényevételi áráit! dtok: 1 = 8 kn; 2 = 10 kn; = 2 kn/m; = 4 m; = 1 m; = 1 m; d = 2 m; e = 4 m. d e 2 1 C D ár 12.6 eldt Htározz meg z árán láthtó Gerer-trtó támszinál keletkező rekióerőket vlmint ponteli kpsolóerőt! Árázolj trtó igényevételi áráit! dtok: 1 = 6 kn; 2 = 8 kn; = 3 kn/m; = 4 m; = 1 m; = 1 m; d = 2 m; e = 3 m. d e 2 1 C D ár

50 12.7 eldt Htározz meg z árán láthtó Gerer-trtó támszinál keletkező rekióerőket vlmint C ponteli kpsolóerőt! Árázolj trtó igényevételi áráit! dtok: 1 = 3 kn; 2 = 2 kn; = 1 kn/m; = 3 m; = 2 m; = 1 m; d = 2 m; e = 3 m. d e 50 C D ár 12.8 eldt Htározz meg z árán láthtó Gerer-trtó támszinál keletkező rekióerőket vlmint D ponteli kpsolóerőt! Árázolj trtó igényevételi áráit! dtok: 1 = 8 N; 2 = 8 N; = 4 N/m; = 2 m; = 3 m; = 2 m; d = 1 m; e = 3 m. d e C D 2 E ár 13 SÍKELI RÁCSOS SZERKEZETEK RÚDERŐINEK MEGHTÁROZÁS 13.1 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott három erő terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet rúdjin éredő rúderők ngyságát somóponti módszer segítségével! dtok: 1 = 800 N; 2 = 500 N; 3 = 400 N; = 200 mm; = 300 mm.

51 ár 13.2 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erő terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet rúdjin éredő rúderők ngyságát somóponti módszer segítségével! dtok: = 2 kn; = 3 m ár 13.3 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet ejelölt rúdjin éredő rúderők ngyságát átmetsző módszer segítségével! dtok: = 10 kn; = 2 m; = 1 m.

52 ár 13.4 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet ejelölt rúdjin éredő rúderők ngyságát átmetsző módszer segítségével! dtok: = 50 kn; = 4 m; = 2 m. / ár 13.5 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet ejelölt rúdjin éredő rúderők ngyságát átmetsző módszer segítségével! dtok: = 100 kn; = 2,5 m; = 2 m; h = 3 m.

53 h/2 h h ár 13.6 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet ejelölt rúdjin éredő rúderők ngyságát! dtok: = 30 kn; = 2 m; = 3 m ár 13.7 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet ejelölt rúdjin éredő rúderők ngyságát! dtok: = 20 kn; = 2 m.

54 / ár 13.8 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet ejelölt rúdjin éredő rúderők ngyságát! dtok: = 50 kn; = 2 m ár

55 13.9 eldt z árán vázolt rásos szerkezetet megdott erőrendszer terheli. Htározz meg rásos szerkezet egyensúlyát iztosító kényszereknél keletkező támszerőket! Htározz meg rásos szerkezet ejelölt rúdjin éredő rúderők ngyságát! dtok: = 200 kn; = 4 m ár

56 Irodlom [1] Kssi L.: Sttik, Nemzeti tnkönyvkidó, 1994 [2] Kssi L.: Mehnik I (segédlet), 1995 [3] Kssi L. Somorji T.: Mehnik I, 1989 [4] Somorji T.: Sttik példtár, Dereen Egyetem MK, 2003 [5] éd Gy. ezák.: Kinemtik dinmik, Műegyetemi kidó, 1999 [6] Huszár I.: Mehnik I Sttik, Gödöllő grártudományi Egyetem, 1972 [7] Kssi L.: Példák mehnikáól, Tnkönyvkidó, 1976 [8] M. Csizmdi. Nándori E.: Sttik, Nemzeti Tnkönyvkidó,

14. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor, mérnöktanár) Érdes testek - súrlódás

14. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor, mérnöktanár) Érdes testek - súrlódás SZÉCHENYI ISTVÁN EYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK 4. MECHNIK-STTIK YKORLT (kidolgozt: Trni ábor, mérnöktnár) Érdes testek - súrlódás 4.. Péld. dott: z ábrán láthtó letőn elhelezett test méretei és terhelése.

Részletesebben

Statika gyakorló teszt I.

Statika gyakorló teszt I. Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)

Részletesebben

2. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Erők eredője, fölbontása

2. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Erők eredője, fölbontása SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozt: Triesz Péter, eg. ts.; Trni Gábor, mérnök tnár) Erők eredője, fölbontás.1. Péld dott eg erő és eg egenes irán-egségvektor:

Részletesebben

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül.

Kinematika: A mechanikának az a része, amely a testek mozgását vizsgálja a kiváltó okok (erők) tanulmányozása nélkül. 01.03.16. RADNAY László Tnársegéd Debreceni Egyetem Műszki Kr Építőmérnöki Tnszék E-mil: rdnylszlo@gmil.com Mobil: +36 0 416 59 14 Definíciók: Kinemtik: A mechnikánk z része, mely testek mozgását vizsgálj

Részletesebben

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK we-lap : www.hild.gyor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STTIK 47. RÁCSOS TRTÓK rácsos tartók két végükön csuklókkal összekötött merev testekől állnak. z így

Részletesebben

Az M A vektor tehát a három vektori szorzat előjelhelyes összege:

Az M A vektor tehát a három vektori szorzat előjelhelyes összege: 1. feladat Határozza meg a T i támadáspontú F i erőrendszer nyomatékát az A pontra. T 1 ( 3, 0, 5 ) T 1 ( 0, 4, 5 ) T 1 ( 3, 4, 2 ) F 1 = 0 i + 300 j + 0 k F 2 = 0 i 100 j 400 k F 3 = 100 i 100 j + 500

Részletesebben

Statikai egyensúlyi egyenletek síkon: Szinusztétel az CB pontok távolságának meghatározására: rcb

Statikai egyensúlyi egyenletek síkon: Szinusztétel az CB pontok távolságának meghatározására: rcb MECHNIK-STTIK (ehér Lajos) 1.1. Példa: Tehergépkocsi a c b S C y x G d képen látható tehergépkocsi az adott pozícióban tartja a rakományt. dott: 3, 7, a 3 mm, b mm, c 8 mm, d 5 mm, G 1 j kn eladat: a)

Részletesebben

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN 4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym TMt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggondozó változt 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti

Részletesebben

Gyakorló feladatsor 11. osztály

Gyakorló feladatsor 11. osztály Htvány, gyök, logritmus Gykorló feldtsor 11. osztály 1. Számológép hsznált nélkül dd meg z lábbi kifejezések pontos értékét! ) b) 1 e) c) d) 1 0, 9 = f) g) 7 9 =. Számológép hsznált nélkül döntsd el, hogy

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉHNYI ISTVÁN GYT LKLZOTT HNIK TNSZÉK 6. HNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa gy létrát egy

Részletesebben

TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ STATIKA

TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ STATIKA TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ STATIKA GEMET001-B Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Műszaki Mechanikai Intézet MM/37/2018. Miskolc, 2018. február 5. HIRDETMÉNY Statika(GEMET201NB és GEMET001-B)

Részletesebben

X i = 0 F x + B x = 0. Y i = 0 A y F y + B y = 0. M A = 0 F y 3 + B y 7 = 0. B x = 200 N. B y =

X i = 0 F x + B x = 0. Y i = 0 A y F y + B y = 0. M A = 0 F y 3 + B y 7 = 0. B x = 200 N. B y = 1. feladat a = 3 m b = 4 m F = 400 N φ = 60 fok Első lépésként alkossuk meg a számítási modellt. A kényszereket helyettesítsük a bennük ébredő lehetséges erőkkel (második ábra). Az F erő felbontásával

Részletesebben

Statika gyakorló teszt II.

Statika gyakorló teszt II. Statika gakorló teszt II. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) Egszerű szerkezetek síkbeli statikai feladatai (II) Megoszló terhelésekkel kapcsolatos számítások (III) Összetett szerkezetek síkbeli statikai

Részletesebben

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a 44 HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, évfolym MEGOLDÁSOK Mutssuk meg, hogy egy tetszőleges tégltest háromféle lpátlójából szerkesztett háromszög hegyesszögű lesz! 6 pont A tégltest egy

Részletesebben

Tehetetlenségi nyomatékok

Tehetetlenségi nyomatékok Tehetetlenségi nyomtékok 1 Htározzuk meg z m tömegű l hosszúságú homogén rúd tehetetlenségi nyomtékát rúd trtóegyenesét metsző tetszőleges egyenesre vontkozón, h rúd és z egyenes hjlásszöge α, rúd középpontjánk

Részletesebben

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2 A 004/005 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny második fordulójánk feldtmegoldási MATEMATIKÁBÓL ( I ktegóri ) feldt Oldj meg vlós számok hlmzán következő egyenletet: log log log + log Megoldás:

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk

Részletesebben

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 2. rész

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 2. rész A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról rész Az részben ddig jutottunk, hogy z A ) terhelési esetre vezettünk le képleteket Most további, gykorltilg is fontos esetek következnek B ) terhelési eset:

Részletesebben

EGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.

EGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét. EGYSZERŰ GÉPEK Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét. Az egyszerű gépekkel munkát nem takaríthatunk meg, de ugyanazt a munkát kisebb

Részletesebben

Néhány szó a mátrixokról

Néhány szó a mátrixokról VE 1 Az Néhány szó mátrixokról A : 11 1 m1 1 : m......... 1n n : mn tábláztot, hol ij H (i1,,m, j1,,n) H elemeiből képzett m n típusú vlós mátrixnk nevezzük. Továbbá zt mondjuk, hogy A-nk m sor és n oszlop

Részletesebben

Felvonók méretezése. Üzemi viszonyok. (villamos felvonók) Hlatky Endre

Felvonók méretezése. Üzemi viszonyok. (villamos felvonók) Hlatky Endre Felvonók méretezése Üzemi viszonyok (villmos felvonók) Hltky Endre Trtlom A felvonó üzemviszonyi Cél: felvonó működése során előforduló üzemállpotokbn kilkuló erők és nyomtékok meghtározás, berendezés

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.

Részletesebben

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. Középiskolás leszek! mtemtik Melyik számot jelentheti A h tudjuk hogy I felennyi mint S S egyenlõ K és O összegével K egyenlõ O és L különbségével O háromszoros L-nek L negyede 64-nek I + S + K + O + L

Részletesebben

Vektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük

Vektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük Vektorlger VE Vektorlger Een részen vektorokt láhúzássl jelöljük Vektorlger VE Szdvektorok Helyzetvektorok (kötött vektorok) Az irányított szkszok hlmzán z eltolás, mint ekvivlenci reláció, áltl generált

Részletesebben

Törésmechanika. Statikus törésmechanikai vizsgálatok

Törésmechanika. Statikus törésmechanikai vizsgálatok Törésmechnik (Gykorlti segédlet) A C törési szívósság meghtározás Sttikus törésmechniki vizsgáltok A vizsgáltokt áltlábn z 1. és. ábrán láthtó úgynevezett háromontos hjlító (TPB) illetve CT róbtesteken

Részletesebben

24. MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALKALMAZÁSAI

24. MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALKALMAZÁSAI 24. MŰVELETI EŐSÍTŐK ALKALMAZÁSAI élkitűzés: Az elektroniki gondolkodásmód fejlesztése. I. Elméleti áttekintés A műveleti erősítőkkel (továikn ME) csknem minden, nem túlságosn ngyfrekvenciás elektroniki

Részletesebben

Mechanika - Versenyfeladatok

Mechanika - Versenyfeladatok Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK II.

TARTÓSZERKEZETEK II. készítette: Hlvx Ktlin TARTÓSZERKEZETEK II. 01.03.7. Széchenyi István Egyetem készítette: Hlvx Ktlin Féléves tervezési eldt: G1 gerend részletes sttiki számítás G1 gerend igényevételei üggőleges terhekől

Részletesebben

Rácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak

Rácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak Egy kis elmélet: vakrudak Az egyik lehetőség, ha két rúd szög alatt találkozik (nem egyvonalban vannak), és nem működik a csomópontra terhelés. Ilyen az 1.ábra C csomópontja. Ekkor az ide befutó mindkét

Részletesebben

Egy látószög - feladat

Egy látószög - feladat Ehhez tekintsük z 1. ábrát is! Egy látószög - feldt 1. ábr Az A pont körül kering C pont, egy r sugrú körön. A rögzített A és B pontok egymástól távolság vnnk. Az = CAB szöget folymtosn mérjük. Keressük

Részletesebben

VI.8. PITI FELFEDEZÉSEK. A feladatsor jellemzői

VI.8. PITI FELFEDEZÉSEK. A feladatsor jellemzői VI.8. PITI FELFEDEZÉSEK Tárgy, tém A feldtsor jellemzői Szksz hosszúságánk meghtározás, Pitgorsz tétele. Előzmények Cél Háromszög, tégllp, négyzet kerülete és területe, négyzetgyök foglm. Szksz hosszánk

Részletesebben

Tehát a lejtő hossza 90 méter. Hegyesszögek szögfüggvényei. Feladat: Megoldás: α = 30 h = 45 m s =? s = 2h = 2 45m s = 90m

Tehát a lejtő hossza 90 méter. Hegyesszögek szögfüggvényei. Feladat: Megoldás: α = 30 h = 45 m s =? s = 2h = 2 45m s = 90m Hegyesszögek szögfüggvényei Feldt: Kovás slád hétvégén kirándulni ment. Az útjuk során egy 0 -os emelkedőhöz értek. Milyen hosszú z emelkedő, h mgsság 45 méter? Megoldás: Rjzoljuk le keletkezett háromszöget!

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a fizika tanításához Ismétlés Erőhatás a testek mechanikai kölcsönhatásának mértékét és irányát megadó vektormennyiség. jele: mértékegysége: 1 newton: erőhatás következménye: 1N 1kg

Részletesebben

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! 1. példa Vasúti kocsinak a 6. ábrán látható ütközőjébe épített tekercsrugóban 44,5 kn előfeszítő erő ébred. A rugó állandója 0,18

Részletesebben

A magától becsukódó ajtó működéséről

A magától becsukódó ajtó működéséről 1 A magától becsukódó ajtó működéséről Az [ 1 ] műben találtunk egy érdekes feladatot, amit most mi is feldolgozunk. Az 1. ábrán látható az eredeti feladat másolata. A feladat kitűzése 1. ábra forrása:

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

1. ALKALMAZOTT ÖSSZEFÜGGÉSEK

1. ALKALMAZOTT ÖSSZEFÜGGÉSEK Gkorlt 08 echnik II. Szilárdságtn 0 08 Segédlet KÜLPONTOS HÚZÁS-NYOÁS Trtlom. ALKALAZOTT ÖSSZEFÜGGÉSEK.... GYAKORLATOK PÉLDÁI.... TOVÁBBI FELADATOK..... Külpontos húzás-nomás..... Hjlítás és húzás... 9

Részletesebben

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 1. rész

A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 1. rész A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról. rész Bevezetés Az idő múlik, kívánlmk és lehetőségek változnk. Tegnp még logrléccel számoltunk, m már elektronikus számoló - és számítógéppel. Sok teendőnk

Részletesebben

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes 1. Források, ajánlott irodalom:

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes 1. Források, ajánlott irodalom: Bevezetés számítástudomány mtemtiki lpji Vektorlger elődás fóliák Elméleti nyg tételek, definíciók, izonyítás vázltok Bércesné Novák Ágnes Források, jánlott irodlom: Hjós György: Bevezetés geometriá, Tnkönyvkidó,

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2007. október 25. KÖZÉPSZINT I.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2007. október 25. KÖZÉPSZINT I. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 007. október 5. KÖZÉPSZINT I. ) Az A hlmz elemei háromnál ngyobb egyjegyű számok, B hlmz elemei pedig húsznál kisebb pozitív pártln számok. Sorolj fel z hlmz elemeit! ( pont) A B AB

Részletesebben

ÖSZVÉRSZERKEZETEK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken. Dr.

ÖSZVÉRSZERKEZETEK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken. Dr. Dr. Kovás Nuik ÖSZVÉRSZERKEZETEK BE Silárdságtni és Trtóserkeeti Tnséken Dr. Kovás Nuik egyetemi doens BE, Hidk és Serkeetek Tnsék BE Silárdságtni és Trtóserkeeti Tnsék 01. Trtlom Dr. Kovás Nuik 1. Beveetés...

Részletesebben

Versenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából

Versenyautó futóművek. Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából Versenyutó futóművek Járműdinmiki érdekességek versenyutók világából Trtlom Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs Futómű geometri Átterhelődések Futómű kinemtik 2 Trtlom 2 Bevezetés Bevezetés Alpfoglmk A gumibroncs

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ SMERETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍRÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉRTÉKELÉS ÚTMUTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Rövid választ igénylő feladatok 1. feladat 2 pont Az alábbi igaz vagy hamis állítások közül válassza ki a

Részletesebben

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MEHNIK TNSZÉK.. Példa:. MEHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter, eg. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Összetett szerkezetek statikája (három csuklós ív, Gerber tartó)

Részletesebben

Aszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása.

Aszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása. VEL.4 Aszimmetrikus hiák számítási módszere, hálózti elemek sorrendi helyettesítő vázlti. Aszimmetrikus zárltok számítás. Szimmetrikus összetevők módszere Alpelve, hogy ármilyen tetszőleges szimmetrikus

Részletesebben

Minta feladatsor I. rész

Minta feladatsor I. rész Mint feldtsor I. rész. Írj fel z A számot htványként! A / pont/. Mekkor hosszúságú dróttl lehet egy m m-es tégllp lkú testet z átlój mentén felosztni két derékszögű háromszögre? Adj meg hosszúságot mértékegységgel!

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym AMt2 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen

Részletesebben

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK MECHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgozt: Szüle Veronik, eg Ts; Trni Gáor mérnöktnár) Mtemtiki összefoglló, kiinduló feldtok Mátrilgeri összefoglló: ) Mátri

Részletesebben

Kristályos szerkezetű anyagok. Kristálytan alapjai. Bravais- rácsok 1. Bravais- rácsok 2. Dr. Mészáros István Anyagtudomány tárgy előadásvázlat 2004.

Kristályos szerkezetű anyagok. Kristálytan alapjai. Bravais- rácsok 1. Bravais- rácsok 2. Dr. Mészáros István Anyagtudomány tárgy előadásvázlat 2004. Kristályos szerkezetű nygok BME, Anygtudomány és Technológi Tnszék Rácspontok, ideális rend, periodikus szerkezet Rendezettség z tomok között tuljdonságok Szimmetri, síklpok, hsdás, nizotrópi Dr. Mészáros

Részletesebben

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk. Vektorok Vektoron irányított szkszt értünk A definíció értelmében tehát vektort kkor ismerjük, h ismerjük hosszát és z irányát A vektort kövér kis betűkkel (, b stb) jelöljük, megkülönböztetve z, b számoktól,

Részletesebben

Feladatok. 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója?

Feladatok. 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? Feladatok 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy négyzet

Részletesebben

Szinusz- és koszinusztétel

Szinusz- és koszinusztétel Szinusz- és koszinusztétel. Htározzuk meg z oldlk rányát, h α 0, β 60. α + β + γ 80 γ 80 α β 80 0 60 90 A szinusztételt felhsználv z oldlk rány: zz : : : sin β : sin 0 : sin 60 : sin 90 : : : : : :. Htározzuk

Részletesebben

V. Koordinátageometria

V. Koordinátageometria oordinátgeometri Szkszt dott rányn osztó pont súlypont koordinátái 6 6 6 ) xf + 9 yf + N 7 N F 9 i ) 7 O c) O N d) O c N e) O O 6 6 + 8 B( 8) 7 N 5 N N N 6 A B C O O O BA( 6) A B BA A B O $ BA A B Hsonlón

Részletesebben

OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL

OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL HAJDER LEVENTE 1. Bevezetés A Lgrnge-féle multiplikátoros eljárást Joseph Louis Lgrnge (1736-1813) olsz csillgász-mtemtikus (eredeti nevén Giuseppe

Részletesebben

Pitagorasz-tétel. A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! 2 2 2

Pitagorasz-tétel. A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! 2 2 2 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? Pitagorasz-tétel A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy

Részletesebben

Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek

Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális és logritmikus egyenletek, Eponenciális és logritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális egyenletek 60 ) = ; b) = ; c) = ; d) = 0; e) = ; f) = ; g) = ; h) =- 7

Részletesebben

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1) . Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol

Részletesebben

MECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:

Részletesebben

A statika és dinamika alapjai 11,0

A statika és dinamika alapjai 11,0 FA Házi feladatok (A. gakorlat) Adottak az alábbi vektorok: a=[ 2,0 6,0,2] [ 5,2,b= 8,5 3,9] [ 4,2,c= 0,9 4,8] [,0 ],d= 3,0 5,2 Számítsa ki az alábbi vektorokat! e=a+b+d, f =b+c d Számítsa ki az e f vektort

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:... 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV:.. 2018. október 18. Neptun kód:... g=10 m/s 2 Előadó: Márkus/Varga Az eredményeket a bekeretezett részbe be kell írni! 1. Egy m=3

Részletesebben

az eredő átmegy a közös ponton.

az eredő átmegy a közös ponton. M Műszaki Mechanikai Tanszék STTIK dr. Uj József c. egetemi tanár g közös ponton támadó koncentrált erők (centrális erőrendszer) Két erő eredője: = +, Több erő eredője: = + ++...+ n, az eredő átmeg a közös

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú

Részletesebben

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5 Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!

Részletesebben

Differenciálgeometria feladatok

Differenciálgeometria feladatok Differenciálgeometri feldtok 1. sorozt 1. Egy sugrú kör csúszás nélkül gördül egy egyenes mentén. A kör egy rögzített kerületi pontj áltl leírt pályát cikloisnk nevezzük. () Írjuk fel ciklois egy c: R

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit. 2 modul: Erőrendserek 21 lecke: Erő és nomték lecke célj: tnng felhsnálój megismerje erő, nomték és erőrendserek jellemőit Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően tnngot, h sját svivl meg tudj htároni

Részletesebben

Matematikai feladatlap T9-2013

Matematikai feladatlap T9-2013 Keresztnév: Vezetéknév: TESZTFORM Mtemtiki feldtlp Test z mtemtiky eloslovenské testovnie žikov 9. roèník ZŠ ZONOSÍTÓ SZÁM T9-57 Kedves tnulók, mtemtiki feldtlpot kptátok kézhez. teszt feldtot trtlmz.

Részletesebben

Arányosság. törtszámot az a és a b szám arányának, egyszer en aránynak nevezzük.

Arányosság. törtszámot az a és a b szám arányának, egyszer en aránynak nevezzük. Arányosság Az törtszámot z és szám rányánk, egyszeren ránynk nevezzük. Az rány értéke zt ejezi ki, hogy z szám hányszor ngyo számnál, illetve szám hányszor kise z számnál. Az rányokkl végezhet két legontos

Részletesebben

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből 1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű

Részletesebben

ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA ALAPOGALMAK ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Egy testre általában nem egy erő hat, hanem több. Legalább két erőnek kell hatni a testre, ha az erő- ellenerő alaptétel alapján járunk el. A testek vizsgálatához

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke Differenciálszámítás Lokális növekedés (illetve csökkenés): H z f() függvény deriváltj z 0 helyen pozitív: f () > 0 (illetve negtív: f () < 0), kkor z f() függvény z 0 helyen növekvően (illetve csökkenően)

Részletesebben

Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.

Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó. 1 Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó. A feladat Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! 1. ábra forrása:

Részletesebben

Statika Feladatok 22/1

Statika Feladatok 22/1 Sttik eldtok /. Vektornlíi. Vektor értelmeée, tuljdonági, megdá. Műveletek vektorokkl, külön hngúlt fektetve oráokr (klárrl vló, klári, vektoriáli, kétere vektoriáli, vege orá). (; 0; 5) [m]; ( ; 4; 0)

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két

Részletesebben

14. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

14. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 4 MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKOLAT (kidolgozt: Németh Imre órdó tnár Bojtár Gergel egetemi t Szüle Veronik eg t) 4/ feldt: Emelő zerkezet kinetikáj ()

Részletesebben

1. ábra. 24B-19 feladat

1. ábra. 24B-19 feladat . gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,

Részletesebben

Megint a szíjhajtásról

Megint a szíjhajtásról Megint szíjhjtásról Ezzel témávl már egy korábbi dolgoztunkbn is foglkoztunk ennek címe: Richrd - II. Most egy kicsit más lkú bár ugynrr vontkozó képleteket állítunk elő részben szkirodlom segítségével.

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára 2007. jnuár 26. MATEMATIKA FELADATLAP 6. évfolymosok számár 2007. jnuár 26. 15:00 ór M 1 feltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen próálkozást, mellékszámítást

Részletesebben

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke (

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke ( 9 4 FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT Htározzuk meg, hogy következő függvényeknek vn-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és bszolút szélsőértéke (41-41): 41 f: f, R 4 f: 4 f: f 5, R f 5 44 f: f, 1, 1 1, R

Részletesebben

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat

Részletesebben

X = 0 B x = 0. M B = A y 6 = 0. B x = 0 A y = 1000 B y = 400

X = 0 B x = 0. M B = A y 6 = 0. B x = 0 A y = 1000 B y = 400 1. feladat Számítsuk ki a bejelölt rúderőket! Az erők N-ban, a hosszak m-ben, a nyomatékok Nm-ben értendők Első lépésként határozzuk meg a kényszererőket. Az S 1 rúderő számítása: Egyensúlyi egyenletek:

Részletesebben

padlón Hang és Tűz Kft. a Betonfödém Fafödém Oldal 4.0 V. 1.1 - Rétegrend - példa 4.1 - Lépéshanggátlás betonfödémen 4.2 BM 1.1 TWIN 4.

padlón Hang és Tűz Kft. a Betonfödém Fafödém Oldal 4.0 V. 1.1 - Rétegrend - példa 4.1 - Lépéshanggátlás betonfödémen 4.2 BM 1.1 TWIN 4. pdlón Hng és Tűz Kft. csoport tgj Trtlom Oldl Betonfödém - Rétegrend - péld. - betonfödémen. BM. TWIN. BM. TRI. BM. TWIN + fgypot. BM. TRI + fgypot.9 BM. TWIN + TWIN + fgypot. BM. TRI + TRI + fgypot. BM.

Részletesebben

Nyomott oszlopok számítása

Nyomott oszlopok számítása zéhenyi István Egyetem zerkezetépítési és Geotehniki Tnszék 5 6.GYAKORLAT yomott oszlopok számítás 1. Külpontosn nyomott oszlop (kiskülpontos nyomás) 1.1 Ellenőrzés normálerő tervezési értékéhez trtozó

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs

Részletesebben

VI. Deriválható függvények tulajdonságai

VI. Deriválható függvények tulajdonságai 1 Deriválhtó függvének tuljdonsági VI Deriválhtó függvének tuljdonsági Ebben fejezetben zt vizsgáljuk, hog deriválhtó függvének esetén derivált milen összefüggésben vn függvén más tuljdonságivl, és hogn

Részletesebben

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében: 1. A mellékelt táblázat a Naphoz legközelebbi 4 bolygó keringési időit és pályagörbéik félnagytengelyeinek hosszát (a) mutatja. (A félnagytengelyek Nap- Föld távolságegységben vannak megadva.) a) Ábrázolja

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym Mt1 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.

Részletesebben

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra . Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától

Részletesebben

38. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló március óra A verseny hivatalos támogatói

38. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló március óra A verseny hivatalos támogatói 38. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló 2019. március 19. 14-17 óra A verseny hivatalos támogatói Oktatási Hivatal, Pedagógiai Oktatási Központok I. kategória, Gimnázium 9.

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym AMt1 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen

Részletesebben

Mozgatható térlefedő szerkezetek

Mozgatható térlefedő szerkezetek Mozgatható térlefedő szerkezetek TDK Konferencia 2010 Szilárdságtani és tartószerkezeti szekció Tartalomjegyzék 1 Absztrakt 2 Bevezetés 3 Az alakzat mozgásának görbületre gyakorolt hatása 4 Teljes összenyomódás

Részletesebben

Az integrálszámítás néhány alkalmazása

Az integrálszámítás néhány alkalmazása Az integrálszámítás néhány lklmzás (szerkesztés ltt) Dr Toledo Rodolfo 4 november 4 Trtlomjegyzék Két függvények áltl htárolt terület Forgástestek térfogt és felszíne 5 3 Ívhosszszámítás 7 4 Feldtok 8

Részletesebben

Tengelyek lehajlásának számítása Oktatási segédlet

Tengelyek lehajlásának számítása Oktatási segédlet Németh Gé djunktus Tengelyek lehjlásánk sámítás Okttási segédlet iskolci Egyetem Gép és termékterveési Intéet iskolc, 4. március. - - Tengelyek lehjlásánk sámítás A tengelyeket kéttámsú trtóként modelleve,

Részletesebben

Emelt szintő érettségi tételek. 3. tétel: Nevezetes ponthalmazok síkban és térben

Emelt szintő érettségi tételek. 3. tétel: Nevezetes ponthalmazok síkban és térben . tétel: Nevezetes ponthlmzok síkn és téren Ponthlmzok: Sík vgy tér részhlmzi, áltlán utsításokkl djuk meg: A P x; y R x + y = B= R Nevezetes ponthlmzok: = { ( ) } vgy { PO= r, r>. Két pont szkszfelezı

Részletesebben

KS1000 FH hőszigetelt falpanel

KS1000 FH hőszigetelt falpanel S1000 FH hőszigetelt flpnel Szerkezeti elrendezés Vízszintesen elhelyezett pnelek A vízszintesen elhelyezett pnelek olyn szerkezetet igényelnek mely biztosítj pnel önsúlyánk megtámsztását, vlmint szélnyomássl

Részletesebben