Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9.

Hasonló dokumentumok
Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9. el?

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

Irányításelmélet és technika I.

Ha ismert (A,b,c T ), akkor

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk

Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

LTI Rendszerek Dinamikus Analízise és Szabályozásának Alapjai

Infobionika ROBOTIKA. XI. Előadás. Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

Arató Mátyás, Baran Sándor, Fazekas Gábor. Lineáris dinamikai rendszer négyzetes veszteséggel

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Hurokegyenlet alakja, ha az áram irányával megegyező feszültségeséseket tekintjük pozitívnak:

Irányítástechnika 2. előadás

Számítógépvezérelt szabályozások elmélete

Irányításelmélet és technika II.

Ljapunov-függvényen alapuló szabályozótervezési módszerek nemlineáris rendszerekre. Bokányi Ágnes

pont) Írja fel M struktúrában a parametrikus bizonytalansággal jellemzett

Inverz inga irányítása állapot-visszacsatolással

Irányításelmélet és technika II.

Lineáris algebra Gyakorló feladatok

3. előadás Stabilitás

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek

MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Állapottér modellek tulajdonságai PTE PMMK MI BSc 1

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból

Lagrange és Hamilton mechanika

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban

Számítógép-vezérelt szabályozás- és irányításelmélet

Gyártórendszerek irányítási struktúrái

Irányítástechnika II. előadásvázlat

A Brüsszelátor dinamikája Shaun Ault és Erik Holmgreen dolgozata alapján (March 16, 2003)

Matematika A3 1. ZH+megoldás

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Losonczi László. Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA II.

Elhangzott tananyag óránkénti bontásban

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek


Mechatronika alapjai órai jegyzet

Differenciálegyenlet rendszerek

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

12. előadás - Markov-láncok I.

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Az elméleti mechanika alapjai

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Numerikus módszerek 1.

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Analízis III. gyakorlat október

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Numerikus matematika. Irodalom: Stoyan Gisbert, Numerikus matematika mérnököknek és programozóknak, Typotex, Lebegőpontos számok

Lineáris algebra gyakorlat

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Mátrixok 2017 Mátrixok

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Érzékelők és beavatkozók

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

Mechanika I-II. Példatár

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Matematika (mesterképzés)

Matematika III előadás

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT

Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Ideiglenes példatár az Intelligens rendszerek I. kurzus 1. zárthelyi dolgozatához

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29.

Differenciálegyenletek gyakorlat december 5.

1. Az előző előadás anyaga

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Lotka Volterra-féle populációdinamikai modellek vizsgálata

Soros felépítésű folytonos PID szabályozó

Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)

DFTH november

5. előadás - Regressziószámítás

MECHATRONIKA Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései. (Javítás dátuma: )

E.4 Markov-láncok E.4 Markov-láncok. Sok sorbanállási hálózat viselkedése leírható "folytonos idejű Markovláncok " segítségével.

Mérnöki alapok 2. előadás

Numerikus matematika vizsga

Fiznum második rész hosszabb feladatsor. Pál Bernadett. Határozzuk meg a 13. feladatban szereplő rendszer sajátfrekvenciáit!

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

1. Határozzuk meg, hogy mikor egyenlő egymással a következő két mátrix: ; B = 8 7 2, 5 1. Számítsuk ki az A + B, A B, 3A, B mátrixokat!

A MATEMATIKA NÉHÁNY KIHÍVÁSA

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

Átírás:

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar e-mail: szederkenyi@itk.ppke.hu PPKE-ITK, 2013. április 25. Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 1 / 36

Tartalom 1 Optimális szabályozás: problémafelvetés 2 Variációszámítási alapok 3 Az LQR probléma megoldása 4 Példák Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 2 / 36

1 Optimális szabályozás: problémafelvetés 2 Variációszámítási alapok 3 Az LQR probléma megoldása 4 Példák Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 3 / 36

LQR: problémafelvetés Adott egy (MIMO) LTI állapottér-modell ẋ(t) = Ax(t)+Bu(t), x(0) = x 0 y(t) = Cx(t) egy funkcionál (szabályozási cél) J(x,u) = 1 2 T ahol Q T = Q, Q > 0 és R T = R, R > 0. 0 [x T (t)qx(t)+u T (t)ru(t)]dt Kiszámítandó beavatkozás: {u(t), t [0, T]}, amellyel J minimális az állapottér-modell megoldásai mentén (megszorítás) Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 4 / 36

1 Optimális szabályozás: problémafelvetés 2 Variációszámítási alapok 3 Az LQR probléma megoldása 4 Példák Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 5 / 36

Variációszámítás 1 Probléma: Minimalizáljuk u-ra: J(x,u) = T 0 F(x,u,t)dt feltétel: ẋ = f(x,u,t). Megoldás: vektor Lagrange-multiplikátorokkal λ(.) J(x,ẋ,u) = T Hamilton-függvény H = F +λ T f. 0 [F(x,u,t) +λ T (t)(f(x,u,t) ẋ)]dt J = T 0 [H λ T ẋ]dt Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 6 / 36

Variációszámítás 2 ẋ parciális integrálással elmininálható [λ T x] T 0 = T 0 T λ T x + λ T ẋ 0 ekkor J = T 0 [H λt ẋ]dt-ból kapjuk: x és u variációja: J = [λ T x] T 0 + T 0 [H + λ T x]dt x(t) x(α,t) = x(t)+αη(t) u(t) u(β,t) = u(t)+βγ(t) Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 7 / 36

Euler-Lagrange egyenletek 1 Kritériumfüggvény: I(α,β) = [λ T (t)x(α,t)] T 0 + + T 0 x-hez és u-hoz I szélsőértéke tartozik, ha [H(x(α,t),u(β,t),t) + λ T (t)x(α,t)]dt I T α = I β = I α = 0, I β = 0 0 T 0 [ ] H x + λ T (t) η(t)dt = 0 H u γ(t)dt Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 8 / 36

Euler-Lagrange egyenletek 2 Euler-Lagrange egyenletek H x + λ T = 0 H u = 0 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 9 / 36

1 Optimális szabályozás: problémafelvetés 2 Variációszámítási alapok 3 Az LQR probléma megoldása 4 Példák Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 10 / 36

LQR Euler-Lagrange egyenletek Euler-Lagrange egyenletek a H = F +λ T f Hamilton-függvénnyel: H x + λ T = 0, H u = 0 LTI rendszerekre: f = Ax + Bu F = 1 2 (xt Qx + u T Ru) H = 1 2 (xt Qx + u T Ru)+λ T (Ax + Bu) LQR Euler-Lagrange egyenletek: x (xt Qx) = 2x T Q λ T + x T Q +λ T A = 0, λ T (T) = 0 u T R +λ T B = 0 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 11 / 36

Állapotok és társ-állapotok dinamikája Átrendezett Euler-Lagrange egyenletek λ+qx + A T λ = 0 u = R 1 B T λ Állapotegyenlet: ẋ = Ax(t)+Bu(t), x(0) = x 0 Mátrix-vektor alak [ ] [ ẋ(t) A BR = 1 B T λ(t) Q A T ][ x(t) λ(t) ], x(0) = x 0 λ(t) = 0 Rendszerdinamika + Hammerstein társ-állapot diff.e. Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 12 / 36

LQR: irányítható&megfigyelhető eset Lemma * Ha (A, B) irányítható, akkor λ(t) = K(t)x(t), K(t) R n n A módosított állapot- és társ-állapot-egyenletek λ+qx + A T λ = 0 Kx + Kẋ = A T Kx Qx u = R 1 B T λ u = R 1 B T Kx ẋ = Ax + Bu ẋ = Ax BR 1 B T Kx Kx + K[A BR 1 B T K]x + A T Kx + Qx = 0 x(t). Mátrix Riccati differenciálegyenlet K(t)-re K + KA+A T K KBR 1 B T K + Q = 0 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 13 / 36

Stacionárius eset Speciális eset: stacionárius megoldás T J = 0 (x T Qx + u T Ru)dt lim K(t) = K i.e. K = 0 t Control Algebraic Riccati Equation (CARE) KA+A T K KBR 1 B T K + Q = 0 Tétel: (R. Kalman) Ha (A,B) irányítható, akkor a CARE-nak egyértelmű pozitív definit szimmetrikus megoldása van (K). Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 14 / 36

LQR és tulajdonságai Megoldás: lineáris statikus teljes állapotvisszacsatolás u 0 (t) = R 1 B T Kx(t) = Gx(t) ahol G = R 1 B T K. Zárt kör dinamikája ẋ = Ax BR 1 B T Kx = (A BG)x, x(0) = x 0 A zárt kör tulajdonságai a zárt kör aszimptotikusan stabil függetlenül A,B,C,R,Q értékétől, azaz Re λ i (A BG) < 0, i = 1,2,...,n a zárt kör pólusai Q és R megválasztásától függnek Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 15 / 36

1 Optimális szabályozás: problémafelvetés 2 Variációszámítási alapok 3 Az LQR probléma megoldása 4 Példák Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 16 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása Rendszer: RLC kör. A nyitott kör (u = 0V ) válasza x(0) = [1 1] T kezdeti érték esetén. (Pólusok: 5 ± 8.6603i) 1.5 i [A] u C [V] 1 0.5 0 0.5 1 0 0.5 1 1.5 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 17 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása Q = [ 1 0 0 1 ], R = 0.1 Visszacsatolási erősítés: G = [2.9539, 2.3166] A zárt kör (A BG) pólusai: λ 1 = 27.4616, λ 2 = 12.0773 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 18 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása A zárt kör működése 1.2 1 i [A] u C [V] 0.8 0.6 0.4 0.2 0 0.2 0.4 0.6 0.8 0 0.5 1 1.5 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 19 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása A szabályozó által generált bemenet 1 u be 0 1 feszültség [V] 2 3 4 5 6 0 0.5 1 1.5 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 20 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása Q = [ 1 0 0 1 ], R = 1 Visszacsatolási erősítés: G = [0.6818, 0.4142] A zárt kör (A BG) pólusai: λ 1,2 = 8.409±8.409i Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 21 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása A zárt kör működése 1.2 1 i [A] u C [V] 0.8 0.6 0.4 0.2 0 0.2 0.4 0.6 0.8 0 0.5 1 1.5 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 22 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása A szabályozó által generált bemenet 0.2 u be 0 0.2 feszültség [V] 0.4 0.6 0.8 1 1.2 0 0.5 1 1.5 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 23 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása Q = [ 1 0 0 1 ], R = 10 Visszacsatolási erősítés: G = [0.0944, 0.0488] A zárt kör (A BG) pólusai: λ 1,2 = 5.4718±8.6568i Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 24 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása A zárt kör működése 1.5 i [A] u C [V] 1 0.5 0 0.5 1 0 0.5 1 1.5 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 25 / 36

1. Példa: az RLC-kör szabályozása A szabályozó által generált bemenet 0.04 u be 0.02 0 0.02 feszültség [V] 0.04 0.06 0.08 0.1 0.12 0.14 0.16 0 0.5 1 1.5 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 26 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása Szabályozandó rendszer: egyenáramú motor Paraméterek: J tehetetlenségi nyomaték 0.01 kg m 2 /s 2 b csillapítási tényező 0.1 Nm s K elektromotoros erő tényező 0.1127 Nm/A R ellenállás 1 ohm L induktivitás 0.5 H állapotváltozók, bemenet, kimenet: x 1 = θ szögsebesség [rad/s] x 2 = i átfolyó áram [A] u bemenő feszültség [V] y = x 1 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 27 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása Állapottér-modell: [ ẋ1 ẋ 2 ] [ b = J K L y = [ 1 0 ][ x 1 x 2 K J R L ] ][ x1 x 2 ] +[ 0 1 L ] u Pólusok: -9.669, -2.331 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 28 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása A szabályozatlan rendszer működése u(t) = 5V bemenetre: 5 x 1 x 2 4.5 4 x 3.5 3 2.5 2 0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 29 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása Állapotmegfigyelő tervezése Az állapotmegfigyelő előírt pólusai: -15, -16 ("gyorsabbak" az eredeti rendszer pólusainál) Az L mátrix értéke: [ ] 19 L = 15.923 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 30 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása Stabilizáló állapotvisszacsatolás tervezése A tervezendő LQR szabályozó paraméterei: [ ] 100 0 Q =, R = 1 0 10 A kapott visszacsatolási erősítés: G = [ 3.807 6.342 ] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 31 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása Az állapotbecslővel kombinált stabilizáló visszacsatolás viselkedése A szabályozó által generált bementi feszültség: 13 12 11 10 9 u [V] 8 7 6 5 4 0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 32 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása A visszacsatolt rendszer állapotváltozói 5.5 5 4.5 4 x 3.5 x 1 x 2 3 2.5 2 0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 33 / 36

2. Példa: a szeparációs elv alkalmazása Az állapotbecslő működése 5.5 5 4.5 x 4 3.5 3 x 1 (tényleges) x 1 (becsült) x 2 (tényleges) x 2 (becsült) 2.5 2 1.5 1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 idö [s] Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 34 / 36

3. Példa: Inverz inga szabályozása A súlyozómátrixok (tervezési paraméterek): A kiszámított visszacsatolási erősítés: Q = I 4 4, R = 1 G = [ 1 23.227878 2.1084534 7.8899369 ] A zárt rendszer sajátértékei: λ = 13.169677 1.0463076 + 0.3589175i 1.0463076 0.3589175i 3.1028591 Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 35 / 36

3. Példa: Inverz inga szabályozása A szabályozó működése: ipend_lq_1.avi Szederkényi G. (PPKE) Computer Controlled Systems PPKE-ITK 36 / 36