Pénzügyi számvitel feladatok 6.1a. Készletek /1a. feladat (teszt kidolgozott) Jelölje bekarikázással egyértelmően a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz jó bekarikázás egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A készletek nevesített mérlegtételei között találhatók a következık: a Befejezetlen áruk. b Saját termeléső készletekre adott elılegek. c Anyagok. d Növendék-, hízó- és egyéb állatok 2. A készletek beszerzési ára tartalmazza a az áfát is. b a szerelési költségeket. c az értékesítéskor felmerült kiszállítási költségeket. d vámköltségeket. 3. A készleteknél a értékvesztés akkor számolható el, ha a piaci érték tartósan és jelentısen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. b az év végi értékelésbıl származó árfolyam-különbözet is a bekerülési ár része. c értékvesztés visszaírására nem kerülhet sor. d értékhelyesbítés és valós értékelés is alkalmazható szükség esetén. 4. A készletek fıkönyvi elszámolása attól függ, hogy a vállalkozás év közben a készít beszámolót, vagy nem? b hogyan állapítja meg a társasági adó alapját? c mekkora árbevételt ért el és mennyi a foglalkoztatottak átlagos száma? d rendelkezik-e választott könyvvizsgálóval? 5. Ha a vállalkozás összköltség típusú eredménykimutatást készít, akkor ehhez a elegendı csak az 5. számlaosztály vezetése a költségek tekintetében. b nem kell év közben folyamatosan vezetni a készletekrıl mennyiségbeni és értékbeni nyilvántartást. c nem vezethet elsıdleges költséghely- költségviselı elszámolást. d nem vezethet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. 6. Ha a vállalkozás forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít, akkor a elegendı csak az 5. számlaosztály vezetése a költségek tekintetében. b eltekinthet a készlet nyilvántartások folyamatos vezetésétıl. c szükséges a költségek költséghely- és költségviselı elszámolása is. d a költségek költségnemenkénti részletezésétıl eltekinthet a beszámoló készítés során. 7. A készletek értékelhetık a elszámoló áron. b utolsó beszerzési áron (egyetlen árat alkalmaznak az egész készletre). c átlagos beszerzési áron. d nyilvántartási áron. 1
Pénzügyi számvitel feladatok 6.1a. Készletek /1a. feladat (teszt) kidolgozása 1. c és d 2. b és d 3. a 4 e 5. a és b 6. c 7. c 6.1b. Készletek /1b. feladat (teszt) Jelölje bekarikázással egyértelmően a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz jó bekarikázás egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A készletek nevesített mérlegtételei között szerepelnek a következık: a Segédanyagok. b Kereskedelmi áruk. c Göngyölegek. d Állatok 2. A készletek értékelhetık az Szt. szerint a Fifo eljárás alapján. b Lifo eljárás alapján. c elszámoló ár ± árkülönbözet, illetve elszámoló ár ± készletérték különbözet alapján. d Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. 3. A készletek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolata összköltség eljárás esetén a azt is jelenti, hogy esetenként eltekinthet a leltározástól, de nem tekinthet el a leltárkészítéstıl. b eleve feltételezi a költségek elsıdleges költséghely-költségviselı elszámolását. c kizárja a hiány vagy többlet keletkezésének lehetıségét is. d csak az 5-ös számlaosztály vezetését tekinti helyes megoldásnak a költségelszámolás tekintetében. 4. A készletek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolata forgalmi költség eljárásban a azt is jelenti, hogy soha nem tekinthet el a kötelezı leltározástól a vállalkozás. b értelmezi a hiány és a többlet keletkezésének lehetıségét. c szükségessé teszi az utolsó beszerzési árak visszakeresését az értékeléshez. d a költségelszámolás tekintetében csak az elsıdleges 6/7-es számlaosztályok vezetését tekinti helyes megoldásnak. 5. A készletek értékvesztése a adóalap korrekció a társasági adó törvény szerint. b csak akkor számolható el az eredmény terhére, ha minıségromlás miatt következett be. c visszaírható (év végén) akkor, ha a piaci érték tartósan és jelentısen magasabb a könyv szerinti értéknél. d fogalmilag némileg eltér a vásárolt és a saját termeléső készleteknél. 6. A készlet leltár a összeállítása mindig kötelezı, kivéve ha nincs készlet. b összeállításához nem mindig szükséges leltározni. c értékeléséhez néha szükséges az árvisszakeresés. d azért szükséges, mert alátámasztja a mérlegben szereplı készletek értékét. 2
Pénzügyi számvitel feladatok 6.2a. Vásárolt készletek /2a. feladat (teszt kid.) Jelölje bekarikázással egyértelmően a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz jó bekarikázás egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A vásárolt készletek mérlegtételei közé soroljuk az alábbiakat: a Anyagok, állatok, áruk. b Áruk, késztermékek, anyagok. c Anyagok, áruk, készletekre adott elılegek. d Anyagok, áruk, vásárolt állatok. 2. A vásárolt készletek értékelhetık az Szt. szerint a Fifo, Kifo illetve Nifo eljárás alapján is. b Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. c fogyasztói ár árrés alapján is. d elszámoló ár ± árkülönbözet alapján is. 3. Az áruk a közé (mindig) át kell sorolni az eladásra szánt tárgyi eszközöket is. b esetében értelmezhetı fogalom az árrés és az árkülönbözet is. c nyilvántartása a gyakorlatban lehet cikkelemes vagy cikkcsoportos is. d között nem lehetnek saját elıállításúak. 4. Az anyagok fıkönyvi könyvelésekor a a felhasználás biztosan anyagköltség lesz. b a hiány anyagköltségként vagy rendkívüli ráfordításként számolandó el. c az értékesítés érinti az ELÁBÉ-t. d az analitikában is mindig át kell vezetni a változásokat. 5. A készletekre adott elılegek a mérlegtétel tartalmazza az áfát is. b saját termeléső készletekkel is összefügghetnek. c követelés tartalmú mérlegtétel, és a 3. számlaosztályban kell a fıkönyvben könyvelni. d devizás esetben év végén nem értékelhetık át az általános szabályok szerint. 6. A vásárolt készletek értékvesztése a ha minıségromlás miatt következett be, akkor ELÁBÉ-ként könyvelendı. b számlán könyveljük a leértékelést, a hiányt és a káreseményt is a 8.Egyéb ráfordításokkal szemben. c ha az a fajlagosan kisértékő készletekre vonatkozik elszámolható a könyv szerinti értékkel arányosan is. d a fordulónapi értékviszonyok alapján határozandó meg a vállalkozásoknál. 7. Az áruk a beszerzése sosem számolható el az Elábé-ra. b beszerzése bizonyos esetben anyagköltségként is elszámolható c nyilvántartása a gyakorlatban nem lehet cikkelemes, csak cikkcsoportos. d közé nem sorolhatók be a közvetített szolgáltatások. 3
Pénzügyi számvitel feladatok 6.2a. Vásárolt készletek /2a. feladat (teszt) kidolgozása 1. c 2. c és d 3. b, c és d 4. a és c 5. e 6. c 7. e 6.2b. Vásárolt készletek /2b. feladat (teszt) Jelölje bekarikázással egyértelmően a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz jó bekarikázás egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A vásárolt készletek mérlegtételei közé soroljuk az alábbiakat: a Anyagok, áruk, készletekre adott elılegek. b Anyag, befejezetlen termelés, áruk. c Áruk, késztermékek. d Vásárolt immateriális javak. 2. A vásárolt készletek értékelhetık az Szt. szerint a tényleges átlagos beszerzési áron is. b Fifo módszer szerint is. c elszámolóáron is. d a legutolsó beszerzési áron is. (Minden készletre az utolsó beszerzési árat alkalmazva.) 3. Az anyagok a közé át kell sorolni a termelésbe beállítandó saját termeléső készleteket. b esetében mindig kötelezı az évközi folyamatos mennyiségi nyilvántartás. c többlete (ha nem nyilvántartási hibából származik) rendkívüli bevételként számolandó el. d a beszerzéskor azonnal anyagköltségként kerülnek elszámolásra, ha év közben nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. 4. Az áruk a eladása egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érint. b apportba adásakor biztosan könyvelünk rendkívüli ráfordítást (most vagy késıbb) ha van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás év közben, ha nincs. c megsemmisülése egyéb ráfordítás és egyben értékvesztés is. d minıségromlás miatti leértékelése egyéb ráfordítás és egyben értékvesztés is. 5. A készletekre adott elılegek a értékelése a követelések általános szabályai szerint történik. b között tartjuk nyilván a szolgáltatásokra adott elılegeket is. c között szerepel a váltó is, ha azzal fizettünk. d a teljesítés után átvezetésre kerülnek a szállítók számlára, és rendezni kell az elızetes áfát is. 4 6. Az értékvesztés a ha piaci árcsökkenés miatt következett be az áruknál, akkor ELÁBÉ-ként könyvelendı. b az anyagoknál és az áruknál év közben is visszaírható, ha a piaci árak tartósan és jelentısen növekednek. c a vásárolt készleteknél a mérlegkészítéskor ismert piaci árak és tendenciák alapján határozandó meg. d a vásárolt készleteknél a fordulónapon ismert értékviszonyok és tendenciák alapján határozandó meg.
Pénzügyi számvitel feladatok 6.3a. Vásárolt készletek /3a. feladat (értékelés kid) Megnevezés Anyag Áru Mennyiség Egységár Érték Mennyiség Egységár Érték db eft/db eft db eft/db eft Nyitás 10 10 100 5 6 30 Beszerzés 15 15 225 15 4 60 Felhasználás 20.... Értékesítés 16..... Zárókészlet 5...... 4...... FELADAT A készletek ismert adatai alapján töltse ki az alábbi táblázatokat! A vállalati vagyon és eredmény értékeit az átlagáras értékhez képest kiszámított eltérésekkel egészítse ki! Vonjon le következtetéseket a módszerek közötti összefüggések vonatkozásában a kapott eredményeket figyelembe véve! Megnevezés ÉVES ÁTLAGÁR FIFO Anyag Áru Anyag Áru Felhasználás Értékesítés Zárókészlet egységára Zárókészlet értéke Vállalati vagyon Eredmény Megnevezés Felhasználás Értékesítés Zárókészlet egységára Zárókészlet értéke Vállalati vagyon Eredmény Anyag LIFO Áru 5
Pénzügyi számvitel feladatok 6.3a. Vásárolt készletek /3a. feladat kidolgozása Megnevezés ÉVES ÁTLAGÁR FIFO Anyag Áru Anyag Áru Felhasználás 20*13=260 10*10+10*15=250 Értékesítés 16*4,5=72 5*6+11*4=74 Zárókészlet egységára 13 4,5 15 4 Zárókészlet értéke 5*13=65 4*4,5=18 5*15=75 4*4=16 Vállalati vagyon + 10 2 Eredmény + 10 2 Megnevezés LIFO Anyag Áru Felhasználás 15*15+5*10=275 Értékesítés 15*4+1*6=66 Zárókészlet egységára 10 6 Zárókészlet értéke 5*10=50 4*6=24 Vállalati vagyon 15 + 6 Eredmény 15 + 6 6.3b. Vásárolt készletek /3b. feladat (értékelés) FELADAT A 6.3a. Készletek feladatban megismert adatok alapján töltse ki az alábbi táblázatokat logikai alapon, azaz a konkrét számítások elvégzése nélkül! A vállalati vagyon és eredmény értékeit az átlagáras értékhez képest kiszámított eltérésekkel egészítse ki! (Természetesen ki is számíthatja ezeket az értékeket, ha másként nem tudja megoldani a feladatot.) Megnevezés Felhasználás Értékesítés Zárókészlet egységára Zárókészlet értéke Vállalati vagyon Eredmény LOFO HIFO Anyag Áru Anyag Áru 6
Pénzügyi számvitel feladatok 6.4a. Anyagok /4a. feladat (idısoros kidolgozott) Az ANYAGOZÓ Zrt. kiemelt fıkönyvi számláiról és termelésérıl az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre 20X1. január 1-jén forintban. Megnevezés I változat II változat 2. Alapanyagok elszámolóáron (2 000 kg) 200 000 210 000 2. Alapanyag árkülönbözete (T) 10 000 Beszerzési áron 3. Pénztár 30 000 3. Elszámolási betétszámla 2 000 000 20X1-ben bekövetkezett gazdasági események 1. Beszereztünk belföldrıl 1 000 000 Ft elszámolóáron számított alapanyagot. Számla szerinti ára 1 040 000 Ft + 25% áfa. A MÁV által külön felszámított szállítási költség 50 000 Ft + 25% áfa volt. A szállításra kötött biztosítás díjára 20 000 Ft-ot fizettünk a biztosítónak készpénzben. 2. A minıségi átvételnél megállapítottuk, hogy az alapanyag egy része hibás, ezért engedményt kértünk a szállítótól és kaptunk is 240 000 Ft + 25% áfa értékben. Megállapodásunk értelmében ez nem érinti a szállítási és biztosítási díjakat. 3. A szállítókkal szembeni tartozásokat bankszámláról kiegyenlítettük, a bankértesítés megérkezett. 4. A termelés érdekében felmerült felhasználások a következık voltak. (A gyakorlatban ismert egyéb terhektıl a feladatban eltekintettünk. Az alapanyag felhasználás elszámolóáron szerepel, az igénybe vett szolgáltatások a szállítókkal szemben keletkeztek.) MEGNEVEZÉS Késztermék Igazgatás Összesen Alapanyag (elsz.áron) 800 000 800 000 Bér 100 000 200 000 300 000 Tb járulék 33 000 66 000 99 000 Értékcsökkenési leírás 167 000 167 000 Igénybe vett szolgáltatás 100 000 34 000 134 000 ÖSSZESEN 1 200 000 300 000 1 500 000 5. Az alapanyagokból 1 000 kg csıtörés miatt használhatatlan. A biztosító a kárt elismerte és megtéríti. 6. Év végén a készletleltár az alábbi adatokat tartalmazza. (A könyv szerinti érték csak a folyamatos nyilvántartás melletti megoldásban felhasználható információ, mert ennél a változatnál a könyv szerinti érték azonos az induló nyitó értékekkel. A piaci érték (most) = átlagos bekerülési érték.) Megnevezés Alapanyag (kg) Leltár szerint 3 100 Könyv (analitika) szerint 3 000 Leltár különbözet + 100 7. Az alapanyagoknál a piaci ár jelenleg 85 Ft/kg. Szállítóinkkal ezen összegre kötöttünk szállítási szerzıdést a 20X2. évre. A különbözet tartós és jelentıs a számviteli politika szerint. 8. Vezesse át a közvetett költségeket az eredmény terhére! FELADATOK 1. Könyvelje a gazdasági eseményeket idısorosan! 2. Határozza meg a készletek mérlegértékét! A feladat megoldása során dolgozhat: A) Elsıdleges költségviselı-költséghely elszámolás szerint, és a vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet a készletekrıl, eredménykimutatását forgalmi költség eljárás alapján állítja össze. B) Csak költségnem elszámolás szerint, évközi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás nincs, az eredménykimutatás összköltség eljárás alapján készül. 7
Pénzügyi számvitel feladatok 6.4a. Anyagok /4a. feladat kidolgozása (idısoros) I. Változat kidolgozása az A) feladatpont szerint A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák a kidolgozás végén találhatók. 1) Beszerzés. Könyvelés Ft-ban a) Beszerzés elszámolóáron. T 2.Alapanyagok elszámolóáron - K 2.Alapanyagok árkülönbözete 1 000 000 b) Beszerzés számla szerinti áron. T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 4.Szállítók 1 040 000 c) Áfa elszámolása 1 040 000 * 0,25 = 260 000 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 260 000 d) Szállítási költség. T 2. Alapanyagok árkülönbözete - K 4.Szállítók 50 000 e) Szállítás áfája 50 000 * 0,25 = 12 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 12 500 f) Biztosítási díj kifizetése készpénzben. T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 3.Pénztár 20 000 2) Utólag kapott engedmény elszámolása és az áfa helyesbítése, számla alapján. a) Szállítótól kapott engedmény összege. T 4.Szállítók - K 2.Alapanyagok árkülönbözete 240 000 b) Engedmény áfa. T 4.Szállítók - K 4.Elızetes áfa 60 000 3) Szállítók kiegyenlítése 1 040 + 260 + 50 + 12,5 240 60 = 1 062,5 eft. T 4.Szállítók - K 3.Elszámolási betétszámla 1 062 500 4) Feladás a felhasználásokról. a) Alapanyag felhasználás elszámolóáron. T 7.Késztermék termelési ktgei - K 2.Alapanyagok elszámolóáron 800 000 b) Alapanyag felhasználásra jutó árkülönbözet elszámolása. 10 + 1 040 + 50 + 20 1 000 240= 120 eft. (K jellegő az árkülönbözet.) 200 + 1 000 = 1 200 eft az anyagkészlet elszámolóáron. 120 000 (K) / 1 200 000 = 0,1 azaz 10% és 800 000 * 0,1 = 80 000 Ft. T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 7.Késztermék term. ktgei 80 000 c) Egyéb felhasználások elszámolása. T 2 db számla - K 4 db számla 7.Késztermék termelés költségei 4.Jövedelemelszámol. szla 400 000 300 000 6.Igazgatási költségek 4.Járuléktartozások 300 000 99 000 1.Tárgyi (Immat.) értékcsökkenése 167 000 4.Szállítók 134 000 d) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 33 500 e) Másodlagos költségnem elszámolás a feladás alapján. T 5 db számla - K 59.Költségnem ellenszámla 1 420 000 5.Anyagköltség (800 80 árkülönbözet!) 720 000 5.Bérköltség 300 000 5.Bérjárulékok 99 000 5.Értékcsökkenési leírás 167 000 5.Igénybe vett szolgáltatások 134 000 5) Alapanyagok káreseménye. a) Alapanyag káresemény elszámolóáron 1 000 kg * 100 Ft/kg = 100 000 Ft. T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok elszámolóáron 100 000 8
Pénzügyi számvitel feladatok b) Alapanyag kárra jutó árkülönbözet 100 000 * ( 0,1) = 10 000 Ft, K jellegő! T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 8.Egyéb ráfordítások 10 000 c) Biztosító kártérítési ígérete 100 000 10 000 = 90 000 Ft T 3.Egyéb követelések - K 9.Egyéb bevételek 90 000 6) Leltárkülönbözetek rendezése piaci értéken (piaci ár = átlagos bekerülési érték) a) Alapanyag többlet felvétele elszámolóáron 100 kg * 100 Ft/kg = 10 000 Ft. T 2.Alapanyagok elszámolóáron - K 9.Rendkívüli bevételek 10 000 b) Többletre jutó árkülönbözet 10 000 * 0,1 = 1 000 Ft, K jellegő! T 9.Rendkívüli bevételek - K 2.Alapanyagok árkülönbözete 1 000 c) Halasztott bevétel 10 000 1 000 = 9 000 Ft. T 9.Rendkívüli bevételek - K 4.Halasztott bevételek 9 000 7) Anyagok értékvesztésének elszámolása év végén. a) Értékvesztés átlagos bekerülési áron. (Az átlagár 279 000 / 3 100 kg = 90 Ft/kg.) Könyv szerinti érték 3 100 * 90 = 279 000 Piaci érték 3 100 * 85 = 263 500 Értékvesztés összege 15 500 T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok értékvesztése 15 500 b) Halasztott bevételek arányos feloldása az értékvesztés miatt. Mert 15 500 / 279 000 = 0,05555. 9 000 * 0,05555 = 500 Ft. T 4.Halasztott bevételek - K 9.Rendkívüli bevételek 500 8) Közvetett költségek átvezetése az eredmény terhére. T 8.Igazgatási költségek - K 6.Költségek átvezetési szla 300 000 A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák 2.Alapanyagok elszámolóáron Ny. 200 000 1a. 1 000 000 6a. 10 000 Anyagok mérlegértéke: 4a. 800 000 5a. 100 000 Z. 310 000 2.Alapanyagok árkülönbözete Ny. 10 000 1b. 1 040 000 1d. 50 000 1f. 20 000 4b. 80 000 5b. 10 000 Z. 31 000 1a. 1 000 000 2a. 240 000 6b. 1 000 2.Alapanyagok értékvesztése 7a. 15 500 Anyagok elszámolóáron 310 000 Árkülönbözet 31 000 Értékvesztés 15 500 Anyagok 263 500 II. Változat kidolgozása a B) feladatpont szerint. 1) Beszerzés. Beszerzés elszámolóáron nincs könyvelés! a) Beszerzés számla szerinti áron. T 5.Anyagköltség - K 4.Szállítók 1 040 000 b) Áfa elszámolása 1 040 000 * 0,25 = 260 000Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 260 000 c) Szállítási költség. T 5.Anyagköltség - K 4.Szállítók 50 000 9
Pénzügyi számvitel feladatok d) Szállítási költség áfája 50 000 * 0,25 = 12 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 12 500 e) Biztosítási díj kifizetése készpénzben. T 5.Anyagköltség - K 3.Pénztár 20 000 2) Utólag kapott engedmény elszámolása és az áfa helyesbítése, számla alapján. a) Szállítótól kapott engedmény összege. T 4.Szállítók - K 5.Anyagköltség 240 000 b) Engedmény áfa. T 4.Szállítók - K 4.Elızetes áfa 60 000 3) Szállítók kiegyenlítése 1 040 + 260 + 50 + 12,5 240 60 = 1 062,5 eft. T 4.Szállítók - K 3.Elszámolási betétszámla 1 062 500 4) Feladás a felhasználásokról. a) Nem értelmezhetı a gazdasági esemény, mert nincs évközi nyilvántartás. b) Ua, mint 4a., ezért nincs könyvelés! c) Egyéb felhasználások elszámolása. T 4 db számla - K 4 db számla 5.Bérköltség - 4.Jövedelemelszámolási számla 300 000 5.Bérjárulékok - 4.Járuléktartozások 99 000 5.Értékcsökkenési leírás - 1. Tárgyi (Immat.) értékcsökkenése 167 000 5.Igénybe vett szolgáltatások - 4.Szállítók 134 000 d) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 33 500 e) Nincs másodlagos elszámolás! 5) Alapanyagok káreseménye. a) Alapanyag káresemény elszámolásakor technikai visszavételezés árvisszakereséssel! T 2.Alapanyagok - K 5.Anyagköltség 90 000 b) A kár elszámolása ráfordításként. (Az 5a. és 5b. tételek összevonhatók.) T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok 90 000 c) Biztosító elismert kártérítése. T 3.Egyéb követelések - K 9.Egyéb bevételek 90 000 6) Leltárkülönbözetek rendezése. 6a., 6b., és 6c. tételek nem értelmezhetık a nyilvántartások hiányában! 7) Anyagok év végi állományváltozása. (Értékvesztés csak ez után lehetséges.) Zárókészlet átlagáron 3 100 * 90 = 279 000 Ft. (A gyakorlatban jellemzıen FIFO módszer.) A (nyitó) könyv szerinti érték 200 000 + 10 000 = 210 000 Ft. 279 000 210 000 = 69 000 Ft készlet és költséghelyesbítés. T 2.Alapanyagok - K 5.Anyagköltség 69 000 8) Anyagok értékvesztésének elszámolása év végén. Könyv szerinti érték 279 000 Piaci érték 3 100 * 85 = 263 500 Értékvesztés összege 15 500 8a) Anyagok értékvesztése. T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok értékvesztése 15 500 8b) Halasztott bevételek arányos feloldása az értékvesztés miatt. Mert 15 500 / 279 000 = 0,05555. 9 000 * 0,05555 = 500 Ft. T 4.Halasztott bevételek - K 9.Rendkívüli bevételek 500 9) Az I. változat 8. lépése (a közvetett költségek átvezetése) összköltség eljárás esetén nem értelmezhetı! Mérlegérték (azonos a I. változat A) feladatpont szerinti végeredményével), azaz Anyagok 263 500 Ft 10
Pénzügyi számvitel feladatok 6.4b. Anyagok /4b. feladat (idısoros) Az Anyagerıs Kft. vásárolt anyagkészleteivel kapcsolatosan az alábbiakat ismeri. 0. A Anyagok nyitókészlete számla szerinti áron: 50 kg * 1 050 Ft/kg = 52 500 Ft. A készlet elszámoló ára 1 000 Ft/ kg, mérlegértéke 54 500 Ft. B Anyagokat átlagos beszerzési áron értékelik, de év közben nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. A nyitókészlet 20 kg * 550 Ft/kg. 1. Az A Anyagok beszerzéséhez átutaltak elılegként 625 000 Ft-ot. (Áfa 25%.) 2. Megérkezett a megrendelt A anyag és a raktárba bevételezték. A beszerzés számla szerinti ára: 500 kg * 1 100 Ft/kg = 550 000 Ft + 25% áfa. A külön felszámított szállítási és rakodási költségek számlája 33 000 Ft + 25% áfa. 3. A minıségi átvételnél megállapított hibás teljesítés miatt visszaküldték a beszerzés 10%-át. (A szállítási költség nem átterhelhetı.) A maradék anyagkészletre pedig további 22 500 Ft engedményt kértek és kaptak. Az áfa + 25% itt is. (Az engedmény nem vonatkozik a szállítási költségekre.) A helyesbítı számla megérkezett. 4. A B anyagokból beszereztek 30 kg * 600 Ft/kg értékő anyagot. Áfa + 25%. 5. Felhasználás: A anyagkészlet 50%-át az I. termék termeléséhez, B anyagkészletbıl 40 kg-ot általános javítási célokra. 6. Az A anyagokból 5 kg-ot értékesítettek. 7. Káresemény következtében az A anyagból 4 kg teljesen használhatatlanná vált, a B anyag viszont felhasználható, de minıségromlás miatt az értékét 20%-kal csökkenteni kell. 8. A leltározás adatai: A anyagok leltár szerint: B anyagok leltár szerint: A anyagok könyv szerinti értéke: B anyagok könyv szerinti értéke: 244 kg (Piaci ára azonos az átlagárával.) 10 kg.. kg 20 kg (a nyitóval azonos) Feladatok 1. Könyvelje az anyagkészlet mozgásokat idısorosan, ha a Kft. összköltség típusú eredménykimutatást készít és költségeit csak az 5. számlaosztályban könyveli! (Technikai visszavételt a Kft. nem alkalmaz a fıkönyvi elszámolások során.) A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlákat vezesse számlasorosan is!) 2. Határozza meg az anyagkészlet idıszak végi mérlegértékét! 11
Pénzügyi számvitel feladatok 6.4c. Anyagok /4c. feladat (számlasoros, kidolgozott) Az Anyag-Gazdálkodó Zrt. anyagkészleteivel kapcsolatban az alábbi adatokat ismeri. A készletekrıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek, költségeiket elsıdleges 6/7-es elszámolás szerint könyvelik, devizás értékelésnél az MNB árfolyamot használják. Kiemelt számlák egyenlege: 3.Elszámolási betétszámla 9 000 000 Ft 4.Szállítók 75 000 Ft 0. Nyitókészlet I. Anyag: 100 kg * 5 000 Ft/kg elszámolóár = 500 000 Ft. Mérlegértéke 480 000 Ft. A szállítási, rakodási költségeket külön nem tartja nyilván a Zrt. II. Anyag: 500 liter * 2 000 Ft/liter átlagos beszerzési ár = 1 000 000 Ft. 1. Beszereztek közösségen belülrıl 400 kg anyagot 7 500 számla szerinti értékben. (A számla a szállítás költségeit is tartalmazta.) A teljesítés napján érvényes MNB hivatalos árfolyam 280 Ft/. 2. A szállítókat kiegyenlítették, a választott pénzintézet aktuális devizaárfolyamai: 275 és 285 Ft/ voltak, az MNB hivatalos árfolyama 281 Ft/. (A vállalkozásnak nincs saját devizája.) 3. Beszereztek 3. országból 1 500 liter II. anyagot. A beszerzési ára 2 500 Ft/l, szállítási költsége pedig 500 Ft/l volt. A vámhivatal által kivetett vám és vámkezelési díj 900 000 Ft. A raktári bevételezés megtörtént. A vámhivatal áfáról szóló határozata is megérkezett. 4. Kifizették a szállítókat (a teljesítés forintban történt) és a vámhivatallal szembeni tartozásokat is. 5. Az I. anyagkészlet 50%-val tıkét emeltek az Anyagias Kft-ben, amelynek társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 000 Ft. Az így szerzett tulajdoni hányad meghaladja a 20%-ot. A II. anyagból 20 litert térítés nélkül átadtak az egyik alapítványnak. Az anyagok rendelkezésre bocsátása, illetve az átadás megtörtént. Az alapítvány felé nem került áthárításra az áfa. A térítés nélkül átadott készlet piaci értéke az átadáskor 3 000 Ft/l volt. 6. A tıkeemelést a cégbíróság bejegyezte. 7. Az I. anyagból felhasználásra került: I. termék termelésre 110 kg II. termék termelésre 70 kg Egyéb általános költségre 5 kg 8. Egy 75 000 Ft-os szállítói tartozás kiegyenlítésére a II. anyagból 19 liter került átadásra. 9. A december 31-i leltáradatok: I. anyag leltár szerint: 60 kg II. anyag leltár szerint: 1 961 liter 10. A következı évi folyamatos szállításokra szerzıdést kötöttünk üzleti partnereinkkel, amelyben a kialkudott árak a következık: I. anyag: 4 160 Ft/kg, jelentıs és tartós árcsökkenési tendenciát jelent. II. anyag: 3 500 Ft/liter. 11. Vezesse át a befejezetlen termelést és az általános költségeket! Feladatok 1) Könyvelje ezer forintban az anyagkészlet mozgásokat számlasorosan, ha a Kft. forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. 2) Határozza meg az anyagkészlet idıszak végi mérlegértékét! 3) Határozza meg az adózás elıtti eredményt az eredménykimutatás érintett sorai alapján! 12
Pénzügyi számvitel feladatok 6.4c. Anyagok /4c. feladat kidolgozása (számlasoros) 1. Feladatpont kidolgozása (Könyvelés ezer Forintban!) 2.I.Anyag elszámolóáron Ny) 500 1a) 2 000 5b) 1 250 7a) 925 9a) 25 Z) 300 2.I.Anyag árkülönbözete 1b) 2 100 Ny) 20 1a) 2 000 5c) 40 7b) 29,6 9b) 0,8 Z) 9,6 2.II.Anyag beszerzési áron Ny) 1 000 3a) 3 750 3b) 750 3c) 900 5d) 64 8c) 60,8 Z) 6 275,2 2.I.Anyag értékvesztése 10) 60 Z) 60 4.Fizetendı áfa 4.Elızetes áfa 3.Import áfa elsz. számla 4.VPOP 1c) 525 5e) 15 8b) 15 3.Elsz. betét 1c) 525 4c) 1 350 3.Egyéb köv. 3d) 1 350 4c) 1 350 1.Tartós részesedés kapcs. váll. 4b) 2 250 3c) 900 3d) 1 350 3.Vevık Ny) 9 000 2a) 2 137,5 4a) 4 500 4b) 2 250 5a) 1 500 6) 1 500 6) 1 500 8a) 60 8b) 15 8d) 75 8.Egyéb ráfordítások 9a) 25 9b) 0,8 10) 60 8.Rendkívüli ráfordítások 5b) 1 250 5c) 40 5d) 64 5e) 15 8.Pü. mőv. egyéb ráfordításai 2b) 37,5 9.Rendkívüli bevételek 5a) 1 500 8c) 60,8 8.ELÁBÉ 2a) 2 137,5 4a) 4 500 8d) 75 4.Szállítók 9.Belföldi értékes. nettó árbevétele Ny) 75 1b) 2 100 2b) 37,5 3a) 3 750 3b) 750 8a) 60 7.I.termék termelési ktgei 7a) 550 7b) 17,6 7.II.termék termelési ktgei 7a) 350 7b) 11,2 6.Egyéb általános költségek 7a) 25 7b) 0,8 79.Befejezetlen termelés elsz. szla 11b) 928,8 2.Befejezetlen termelés 11b) 928,8 69.Általános ktgek átvezetési számla 11a) 25,8 8.Értékesítés egyéb általános ktgei 11a) 25,8 Másodlagos 5-ös elszámolás 59.Költségnem ellenszámla 7c) 954,6 5.Anyagköltség 7c) 954,6 13
Pénzügyi számvitel feladatok Mellékszámítások és magyarázatok 0. Gazdasági esemény: 480 500 = 20 eft a negatív árkülönbözet a nyitáskor, azaz K egyenlege van az I. Anyagok árkülönbözete számlának. 1. Beszerzés elszámolóáron 400 kg * 5 000 Ft/kg = 2 000 eft. Beszerzés tényleges beszerzési áron 7 500 * 280 Ft/ = 2 100 eft (MNB hivatalos árfolyamon). Az áfa 2 100 * 0,25 = 525 eft. 2. Mivel nincs saját devizája, meg kell vásárolni a választott pénzintézet eladási árfolyamán, amely a magasabb, azaz 7 500 * 285 Ft/ = 2 137,5 eft. Árfolyam-különbözet: 2 137,5 2 100 = 37,5 eft árfolyamveszteség keletkezett a szállítókon. 3. Az áfa alapja a teljes beszerzési ár: 1 500 l * 2 500 Ft/l = 3 750 eft + 1 500 l * 500 Ft/l = 750 eft. 3 750 + 750 + 900 = 5 400 eft, és 5 400 * 0,25 = 1 350 eft fizetendı és levonható áfa keletkezik egyidejőleg. 4. A 3. országbeli szállító és a VPOP kiegyenlítése: 3 750 + 750 = 4 500 eft. 900 + 1 350 = 2 250 eft. 5. Tıkeemelés társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 eft egyéb követelés és rendkívüli bevétel lesz átmenetileg, amíg nincs cégbejegyzés. Az apport (általában) áfa mentes. Az apport könyv szerinti értéke a készlet elszámoló árának a fele, vagyis 1 250 eft, valamint erre jut az árkülönbözet számla egyenlegének is a fele, azaz 40 eft. Lehet arányt is számítani, akkor ez (+)3,2%, többletköltség jellegő. (80 eft/2 500 eft = 3,2%) A térítés nélküli átadás könyv szerinti értéke átlagos beszerzési áron: 20 l * 3 200 Ft/l = 64 eft. Az áfa alapja a piaci ár, azaz 20 l * 3 000 Ft/l = 60 eft, és 60 * 0,25 = 15 eft az eredményt terhelı és fizetendı áfa összege. (A meglévı készlet átlagos beszerzési ára: 6 400 000 / 2 000 liter = 3 200 Ft/liter.) 6. Cégbejegyzés: az egyéb követelést át kell vezetni az 1. számlaosztályba a tartós részesedések közé, és a 20% fölötti tulajdoni hányad miatt kapcsolt vállalkozás lesz belıle. 7. Felhasználások: I. termékre: 110 kg * 5 000 Ft/kg = 550 eft II. termékre: 70 kg * 5 000 Ft/kg = 350 eft Általános költségre: 5 kg * 5 000 Ft/kg = 25 eft Felhasználásra jutó árkülönbözetek: 550 * 0,032 = 17,6 eft, 350 * 0,032 = 11,2 eft, 25 * 0,032 = 0,8 eft. Felhasználásra jutó összes árkülönbözet: 17,6 + 11,2 + 0,8 = 29,6 eft. A felhasználásokat el kell számolni a másodlagos 5-ös elszámolás szerint is, de csak összevontan, zárt rendszerben (az 5-ös számlaosztályon belül): 550 + 17,6 + 350 + 11,2 + 25 + 0,8 = 954,6 eft. 8. Az átadás anyageladásként könyvelendı, ahol az eladási ár áfával növelten 75 eft. Áfa nélkül 75 * 0,8 = 60 eft a nettó árbevétel és 15 eft a fizetendı áfa. A végén a vevıi követelést és a szállítói tartozást össze kell vezetni. 9. Az I. anyag könyv szerinti értéke és mennyisége: 500 + 2 000 1 250 925 = 325 eft, valamint 325 000 Ft / 5 000 Ft/kg = 65 kg. Hiányként 65 60 = 5 kg számolandó el, plusz a hiányra jutó 3,2%-os árkülönbözet. Ennek számítása 5 * 5 000 = 25 eft és 25 * 0,032 = 0,8 eft. A II. anyag leltár szerinti mennyisége megegyezik a könyvekbıl számítható mennyiséggel: 6 275,2 / 3,2 eft/l átlagos beszerzési árral = 1 961 liter. Nincs tehát sem hiány, sem többlet. 10. Az I. anyag jelenlegi elszámoló ára 300 eft, árkülönbözete + 9,6 eft. 309,6 eft/60kg = 5 160 Ft/kg az átlagos beszerzési ár. 4 160 5 160 = 1 000 Ft/kg értékvesztés számolandó el. Így az összes értékvesztés az I. anyagból 60 kg * 1 000 Ft/kg = 60 eft. A II. anyag ára emelkedett a könyv szerinti értékhez képest, felértékelni nem lehet. 11. Az általános költségeket a 8. számlaosztályba kell átvezetni, a befejezetlen termelést pedig a 2. számlaosztályba, saját termeléső készletként. Gazdasági események rövid megfogalmazása 1) I. anyag beszerzés. a) Elszámoló áron 2 000 b) Számla szerinti áron. 2 100 c) Áfa elszámolása 525 2) Szállítói tartozások kifizetése. a) Szállítók kiegyenlítése 2 137,5 b) Árfolyamveszteség elszámolása 37,5 14
Pénzügyi számvitel feladatok 3) II. anyag beszerzés. a) Számla szerinti áron 3 750 b) Szállítási költség 750 c) Vámköltség 900 d) Import áfa kivetés elszámolása 1 350 4) Szállítók és a VPOP kiegyenlítése. a) Szállítók kiegyenlítése 4 500 b) VPOP-nak átutalás 2 250 c) Import áfa átvezetése levonható áfára 1 350 5) Tıkeemelés és térítés nélküli átadás. a) Apport társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 b) Apport könyv szerinti értéke 1 250 c) Apportra jutó árkülönbözet 40 d) Térítés nélküli átadás beszerzési áron 64 e) Át nem hárított áfa piaci érték után 15 6) Cégbejegyzés utáni átvezetés 1 500 7) Anyagfelhasználás. a) Elszámoló áron 925 b) Felhasználásra jutó árkülönbözet 29,6 c) Másodlagos 5-ös elszámolás 954,6 8) Anyageladás. a) Eladási áron 60 b) Áfa elszámolása 15 c) Beszerzési áron 60,8 d) Követelés-kötelezettség összevezetése 75 9) Hiány. a) Elszámoló áron 25 b) Hiányra jutó árkülönbözet 0,8 10) Értékvesztés 60 11) Év végi átvezetések. 11a) Közvetett költségek átvezetése 25,8 11b) Befejezetlen termelés átvezetése 928,8 2. Feladatpont kidolgozása Anyagok mérlegértéke: 300 + 9,6 + 6 275,2 60 = 6 524,8 eft. Ezer forintra kerekítve: 6 525 eft. 3. Feladatpont kidolgozása Adózás elıtti eredmény levezetése az eredménykimutatás megfelelı sorai alapján (eft-ra kerekítve): Értékesítés nettó árbevétel ELÁBÉ Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mőveletek eredménye Szokásos vállalkozási tevékenység eredménye Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek Rendkívüli eredmény Adózás elıtti eredmény (nyereség) 60 eft 61 eft 86 eft 87 eft 38 eft 38 eft 125 eft 1 369 eft 1 500 eft 131 eft 6 eft 15
Pénzügyi számvitel feladatok 6.4d. Anyagok /4d. feladat (számlasoros) 1 A MATÉRIA Kft. analitikus anyagkönyvelésébıl az alábbi adatok állnak rendelkezésre 20X1. január 1-jén: (Forgalmi költség eljárásra épülı eredménykimutatást készít a vállalkozás.) 16 Anyag megnevezése Mennyiség Érték (Ft) A anyag 100 kg 215 000 B anyag 60 liter 330 000 Az A anyagot elszámolóáron tartják nyilván, míg a B anyagnál beszerzési áras nyilvántartást alkalmaznak, a felhasználás és az értékesítés átlagos beszerzési áron történik. Az A anyagnál a külön felszámított szállítási és rakodási költség külön számlán szerepel. Az ehhez kapcsolódó fıkönyvi számlák egyenlegei a következık: 2. A anyag elszámolóáron számla egyenlege 200 000 Ft 2. A anyag árkülönbözete számla egyenlege 10 000 Ft ( ) 2. A anyag külön felszámított szállítási és rakodási költsége 5 000 Ft ( ) 2. B anyag beszerzési áron számla egyenlege.. Az üzleti évben bekövetkezett gazdasági események az alábbiak voltak. 1. Beszereztek belföldrıl 700 000 Ft elszámolóáron számított A anyagot, amelynek számla szerinti ára 650 000 Ft + 25% áfa. A külön felszámított szállítási és rakodási költség 70 000 Ft + 25% áfa. 2. A beérkezett A anyag minıségileg hibás volt, ezért 35 kg-ot visszaküldtek a szállítónak. 3. A belföldi partner a minıségileg hibás szállításra vonatkozó megállapítást tudomásul vette és megküldte a helyesbítı számlát, amelyben további engedményt adott. A helyesbítı számlában szereplı engedmény összege 14 800 Ft + áfa. Miután a szállítást is ı végezte, a szállítási díjból is adott engedményt, melynek összege 9 900 Ft + áfa, valamint a külön felszámított szállítási és rakodási költségek arányos részét is elengedte. 4. Az I. félévi anyagfelhasználás az A anyagból: 1. termék termelés 150 kg 2. termék termelés 200 kg Igazgatási költség 30 kg 5. Az I. félévi értékesítés az A anyagból 20 kg, eladási ár 4 000 Ft/kg, ami 25% áfá-t is tartalmaz. A "B" anyagból az I. félévben nem volt mozgás. 6. A "B" anyagból a II. félévben további 40 litert szereztek be az új "3" termék termelésének beindításához. Beszerzési ár 6 000 Ft/liter. A beszállítás költsége literenként 1 000 Ft-ba került. A beszerzést és a szállítást is 25%-os áfa terheli. 7. II. félévi felhasználások, és egyéb gazdasági események. Az A anyagból felhasználás nem történt, viszont 5 kg anyagot elemi kár ért és így használhatatlanná vált. A kár nagyságrendje elhanyagolható, de a kárt egyébként a biztosító megtérítette a mérlegkészítésig. 8. Az A anyag leltározásakor december 31-én talált készlet 6 kg volt. A raktáros felelıssége 60%-os mértékben állapítható meg. A raktáros a térítés összegét házipénztárba befizette a mérlegkészítésig. 9. A B anyag 90%-át felhasználták a 3 termék termeléséhez. 10. A B anyag következı évi folyamatos szállítására szerzıdést kötöttek, amelyben partnerük vállalta, hogy egész évben 5 000 Ft/liter egységáron helyszínre szállítva megkapják ezt az anyagot. (Az árkülönbség tartósnak és jelentısnek minısül a számviteli politika szerint.) 11. A C anyagból decemberi szállításra rendeltek, a szállítók számlája beérkezett, az anyagot a MÁV szállításra átvette, de a vállalkozás telephelyére még nem érkezett meg. A szállítók számlája 1 200 000 Ft-ról szól +25% áfa, amelyet elfogadtak a MÁV értesítése alapján. A vállalkozás a C anyagra beszerzési áras nyilvántartást fog vezetni. FELADAT Könyvelje a fenti gazdasági eseményeket számlasorosan, és állapítsa meg az anyagok mérlegértékét! 1 Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2001., MKVK OK, 2001. 168. oldal alapján.
Pénzügyi számvitel feladatok 6.5a. Áruk /5a. feladat (idısoros, kidolgozott) A STOCK Kft. árukereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, költségeit csak az 5-ös számlaosztályban könyveli és összköltség típusú eredménykimutatást készít, de a készletekrıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A bolti készleteket (kiskereskedelmi készlet) fogyasztói áron tartják nyilván. Az áfa minden szükséges és lehetséges esetben 25%. Nyitókészlet: A áruk beszerzési áron 2 000 eft A áruk fogyasztói áron 6 250 eft A áruk árrése 4 250 eft B áruk elszámoló áron 1 000 eft B áruk árkülönbözete (T) 50 eft A tiszta árrés 60% az árbevétel arányában, illetve 150% a beszerzési árra vetítve. A fıkönyvi könyvelésben a fogyasztói áron vezetett készlet számla és az árrés számla tartalmazza az áfát is. Gazdasági események: 1. Az A áruk beszerzésére átutaltak 5 000 eft-ot, a bankértesítés és a számla megérkezett. 2. Az A áruk beérkeztek, a raktárra vétel megtörtént. Beszerzési ár 3 800 eft + áfa. Felmerült (számlázott) szállítási költség 200 eft + áfa. 3. A szállítókkal szembeni tartozást rendezték a fizetett elılegek átvezetésével. 4. A központi raktárból kiszállították a kiskereskedelmi boltba a raktári készlet 40%-át. Az árrés aránya a kiszállítás után sem változott meg. 5. Értékesítési adatok: Központi raktárból ( A áruk beszerzési áron) 3 000 eft értékőt 4 500 eft + áfáért értékesítették vevıknek. Kiskereskedelmi boltból a bolti készlet 80%-át értékesítették készpénzért. B áruk felét értékesítették 800 eft + áfa összegért az anyavállalatnak. 6. A leltározás alapján meghatározott készletek átlagos beszerzési áron számított értéke a következı: A áruk (központi raktárban) 500 eft A áruk (kiskereskedelmi boltban) 800 eft B áruk 588 eft B áruk többletének piaci értéke 84 eft (áfa nélkül) 7. A Mérlegkészítéskor ismert piaci értékek magasabbak a könyv szerinti értéknél. Feladatok: 1. Könyvelje idısorosan az árukkal kapcsolatos gazdasági eseményeket! 2. Mekkora fogyasztói áremelést kellene végrehajtani a következı kiszállítás lebonyolításakor, ha a beszerzési ár 4 000 eft és az árrés aránya a kiszállítás után 75%-ra emelkedett (átlagosan). 6.5a. Áruk /5a. feladat kidolgozása (idısoros) 1. Feladatpont kidolgozása (Könyvelés ezer Ft-ban történt!) (Könyvelés ezer Ft-ban!) 1) Készletekre adott elıleg. a) Elıleg átutalása 5 000 * 0,8 = 4 000 eft. T 2.Készletekre adott elılegek - K 3.Elszámolási betétszámla 4 000 b) Elıleg áfa tartalma 5 000 * 0,2 = 1 000 eft. T 4.Elızetes áfa - K 3.Elszámolási betétszámla 1 000 17
Pénzügyi számvitel feladatok 2) Árubeszerzés. a) Árubeszerzés beszerzési áron. T 2. A áruk beszerzési áron - K 4.Szállítók 3 800 b) A beszerzés áfája 3 800 * 0,25 = 950 eft. T 4.Elızetes áfa - K 3.Elszámolási betétszámla 950 c) Szállítási költség. T 2. A áruk beszerzési áron - K 4.Szállítók 200 d) Szállítási költség áfája 200 * 0,25 = 50 eft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 50 3) Szállítókkal szembeni tartozás rendezése 3 800 + 950 + 200 + 50 = 5 000 eft. a) Elıleg átvezetése a szállítókra. T 4.Szállítók - K 2.Készletekre adott elılegek 4 000 b) Elıleg áfa rendezése. T 4.Szállítók - K 4.Elızetes áfa 1 000 4) Kiszállítás a kiskereskedelmi boltba. Árrés jelenlegi arányának meghatározása: 4 250 / 6 250 = 0,68. Fogyasztói ár felbontása: 6 260 * 0,2 = 1 250 eft az áfa. 6 250 1 250 = 5 000 eft az eladási ár áfa nélkül. 5 000 * 0,6 = 3 000 eft az áfa nélküli tiszta árrés összege. 5 000 3 000 = 2 000 eft az eredeti (átlagos) beszerzési ára a készletnek. Ha a beszerzési árból indulunk ki: 2 000 * 1,5 = 3 000 az árrés. 2 000 + 3 000 = 5 000 Ft az eladási ár. 5 000 * 0,25 = 1 250 az áfa és 5 000 + 1 250 = 6 000 a nyilvántartásra használt fogyasztói ár. a) Kiszállítás beszerzési áron 2 000 + 3 800 + 200 = 6 000 és 6 000 * 0,4 = 2 400 eft. T 2. A áruk árrése - K 2. A áruk beszerzési áron 2 400 b) Kiszállítás fogyasztói áron 2 400 / 1 0,68 = 7 500 eft. (Kiszállítás után az árrés aránya: 9 350 / 13 750 = 0,68.) T 2. A áruk fogyasztói áron - K 2. A áruk árrése 7 500 5) Értékesítés. a) Értékesítés központi raktárból, beszerzési áron. T 8.Elábé - K 2. A áruk beszerzési áron 3 000 b) Értékesítés központi raktárból, eladási áron. T 3.Vevık - K 9.Értékesítés nettó árbevétele 4 500 c) Értékesítés utáni áfa 4 500 * 0,25 = 1 125 eft. T 3.Vevık - K 4.Fizetendı áfa 1 125 d) Bolt árbevétele fogyasztói áron 6 250 + 7 500 = 13 750; és 13 750 * 0,8 = 11 000 eft. T 3.Pénztár - K 9.Értékesítés nettó árbevétele 11 000 e) Fogyasztói ár áfa tartalmának kivétele az eladási árból. (11 000 0,2 = 2 200 eft) T 9.Értékesítés nettó árbevétele - K 4.Fizetendı áfa 2 200 f) Bolti készlet kivezetése fogyasztói áron. T 8.Elábé - K 2. A áruk fogyasztói áron 11 000 g) Bolti készlet értékesítésre jutó árrése 11 000 * 0,68 = 7 480 eft. T 2. A áruk árrése - K 8.Elábé 7 480 h) B áru eladási áron. T 3.Követelések kapcs. váll. sz. (vevık) - K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevétele 800 i) Eladás áfája 800 * 0,25 = 200 eft. T 3. Követelések kapcs. váll. sz. (vevık) - K 4.Fizetendı áfa 200 j) Készletcsökkenés elszámoló áron 1 000 / 2 = 500 eft. T 8.Elábé - K 2. B áruk elszámoló áron 500 k) Készletcsökkenésre jutó árkülönbözet 50 / 2 = 25 eft. T 8.Elábé - K 2. B áruk árkülönbözete 25 6) Leltárkülönbözetek a) A áru hiánya: 500 600 = 100 eft. T 8.Egyéb ráfordítások - K 2. A áruk beszerzési áron 100 18
Pénzügyi számvitel feladatok b) A áru hiánya beszerzési áron: 800 880 = 80 eft. Ennek fogyasztói áron számított értéke: 80 / 0,32 = 250 eft. T 8.Elabé - K 2. A áruk fogyasztói áron 250 c) Hiányra jutó árrés 250 * 0,68 = 170 eft. T 2. A áruk árrése - K 8.Elabé 170 d) B áruk többlete piaci értéken (áfa nélkül) 84 eft. T 2. B áruk elszámolóáron - K 9.Rendkívüli bevételek 60 A többlet átlagos beszerzési áron 588 525 = 63 eft.. E készlet elszámoló ára 63 / 1,05 = 60 eft; és (+) 3 az árkülönbözet. e) Többletre jutó árkülönbözet 80 * 0,05 = 4 eft. T 2. B áruk árkülönbözete - K 9.Rendkívüli bevételek 24 f) Többlet miatti halasztott bevétel elszámolása. T 9.Rendkívüli bevételek - K 4.Halasztott bevételek (PIE) 84 Megjegyzés a többlet elszámolásához: A többlet, amennyiben nem adminisztrációs hibából származik, piaci értéken kerül be a könyvekbe. Elszámoló áras modell alkalmazása esetén a fenti többlet konkrét mennyiségben kimutatott többlet, amelynek adott az elszámoló ára. Azaz felvenni a 60 eft-os elszámolóáron lehet, a különbözet + 24 eft pedig (+) árkülönbözet lesz. Ezzel természetesen megváltozik az árkülönbözet aránya, mintha egy új beszerzés történt volna, mégpedig magasabb áron. A piaci árat is meg lehetne bontani elszámoló árra és árkülönbözetre, de mennyiségi nyilvántartás nélkül nincs többlet. Összegszerően az elszámoló ár a piaci árból levezetve: 84 / 1,05 = 80 eft lenne, az árkülönbözet pedig (+) 4 eft, de ez gyakorlati oldalról nézve nem fogadható el jó megoldásként. 7) Értékvesztés nem számolható el az áruk mérlegkészítéskor ismert értékviszonyai alapján. Mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák: 2. A áruk beszerzési áron Ny) 2 000 2a) 3 800 2c) 200 4a) 2 400 5a) 3 000 6a) 100 2. A áruk fogyasztói áron Ny) 6 250 4b) 7 500 5f) 11 000 6b) 250 4a) 2 400 5g) 7 480 6c) 170 2. A áruk árrése Ny) 4 250 4b) 7 500 2. B áruk elszámoló áron Ny) 1 000 6d) 80 5j) 500 Ny) 50 6e) 4 2. B áruk árkülönbözete 5k) 25 2. Feladatpont kidolgozása (ezer Ft-ban) Kiindulva a hiány elıtti állapotokból, az alábbi összefüggést kell felírni: ( 4 000 + 1 870) + X / 2 750 + X = 0,75 2 130 + X = 2 062,5 + 0,75X 0,25X = 4 192,5 X = 16 770, azaz ennyi kell legyen a kiszállított 4 000 eft-os beszerzési áron számított készlet fogyasztói ára, amely magában foglalja az áfát is. Következı lépésként vegyük ki az áfa tartalmat: 16 770 * 0,2 = 3 354 eft. Marad bevételként 13 416 eft. Az árrés 13 416 4 000 = 9 416 eft. 9 416 / 13 416 = 0,7 a tiszta árrés, azaz a kereskedelmi haszon. (A beszerzési árból kiindulva 13 416 / 4 000 = 3,354) Ellenırzés: 4 000 * 3,354 = 13 416 és 13 416 * 1,25 = 16 770 eft. A fogyasztói áremelés tehát a korábbi 60%-os tiszta árrésrıl 70%-ra növekedett. 19
Pénzügyi számvitel feladatok 6.5b. Áruk /5b. feladat (számlasoros) Az Export-Import Kft. saját boltjában is értékesíti az alapvetıen exportra szánt árukészletének egy részét. A bolti készleteit fogyasztói áron tartja nyilván. A megadott fıkönyvi számlákon található adatokon kívül még a következıket ismerjük: a bolti készlet felét értékesítették, engedmény, visszaküldés nem volt, áfa 25%, a készleteirıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. FELADATOK a) Könyvelje a kiszállítással és a bolti értékesítéssel kapcsolatos gazdasági eseményeket, és írja le azok tartalmát logikai sorrendben, a lehetı legpontosabb megfogalmazással! b) Számítsa ki a kiskereskedelmi árrés arányát a beszerzési árra vetítve és a nettó árbevétel %-ban is! (Az áfa tartalom nélküli tiszta kereskedelmi árrést is határozza meg!) c) Határozza meg a kereskedelmi ügylet eredményét (fedezeti összegét)! 2.Kereskedelmi áruk beszerzési áron E. 1 000 000 630 000 2. 2.Bolti készletek (Áruk fogyasztói áron) 8.Elábé 9.Bolti értékesítés nettó árbevétele 3. 4.Fizetendı áfa 42 500 Mellékszámítások 20
Pénzügyi számvitel feladatok 6.5c. Áruk /5c. feladat (számlasoros) 1 A DEPÓ kereskedelmi Kft. áruinak értékesítésérıl és az ezzel kapcsolatos gazdasági eseményekrıl az alábbi hiányos összefüggés ismert. A kft. forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. Minden gazdasági esemény csak egyszer fordul elı a feladatban, kivéve az áfa mozgásokat. Az áfa minden szükséges és lehetséges esetben 25%. 2.Áruk raktáron E. 2 000 000 1a) 1 000 000 8. 9. 2c) 39 600 8. 9. 4.Fizetendı áfa 2a) 27 000 2c) 4) 3.Elszámolási betét 9.Egyéb kapott (járó) kamatok... 3b) 100 000 3.Belföldi vevık E. 1 000 000 1b) 1 125 000 3. 4) 3.Bevételek. KIEGÉSZÍTİ INFORMÁCIÓK a) A visszaküldés aránya... %, az utólag adott engedmény pedig... % volt. b) A vevıtıl elfogadott váltó névértéke (kamattal együtt) 850 000 Ft, futamideje 150 nap. A tárgyévet illetı idıarányos kamat 4 havi. Az áruk idei értékesítésébıl származó további követelést a vevı átutalta a bankszámlára. c) Árukészlet egy része vízbetörés miatt megsemmisült. A kár értéke 100 000 Ft, amelyet a biztosító megtérített. d) Az elızı évi vevıi követelésbıl 300 000 Ft-ot behajthatatlan követelésként leírtak. A fennálló követelés 60%-a várhatóan nem fog befolyni (elızı évi). e) Árukészleteiket a fordulónapra vonatkozóan felleltározták, és a tényleges készletérték az eredeti beszerzési árakon ebben a cikkcsoportban a következı: I. áru 1 000 db * 500 Ft/db = 500 000 Ft, II. áru 500 db * 900 Ft/db = 450 000 Ft. f) Az I. áru az árutızsdén jelenleg (mérlegkészítéskor) 600 Ft/db-os áron beszerezhetı, a II. áru ára a jelentıs kínálatnövekedés miatt 750 Ft/db. Az áralakulás tartós és jelentıs a számviteli politika szerint. g) Az elızı évben leírt vevıi követelésükbıl váratlanul befolyt 260 000 Ft. FELADATOK 1a) Logikai sorrendben pontosan írja le a bekövetkezett gazdasági eseményeket, majd könyvelje a megadott számlavázlaton! A hiányos számláknak nevükkel adjon tartalmat! 1b) Állítsa össze az eredménykimutatást az adózás elıtti eredmény szintjéig! (Forgalmi költség eljárás szerint.) 1 Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2001., MKVK OK, 2001. 180. oldal alapján. 21
Pénzügyi számvitel feladatok 6.5d. Áruk /5d. feladat (kis feladatok, kid) Oldja meg az alábbi feladatokat! A végeredményt a jó betőjelet a megfelelı helyre (a Helyesen utáni üres helyre) írja be! Mellékszámítás nélkül ha mellékszámítás szükséges csak NULLA pont adható. (A szükséges mellékszámításokat itt a kereten belül végezze el!) 1) Egy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás az árukészleteirıl év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, összköltség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. Az áruk nyitókészlete 400 eft. Beszereztek év közben 1 200 eft + 25% áfa értékő árut. Eladtak 1 500 eft könyv szerinti értékő árut 2 000 eft + 25% áfáért. Az árukészlet mérlegkészítéskor ismert piaci értéke 200 eft. Mely könyvelési tételek lehetnek helyesek az alábbiak közül? A) T 2.Áruk K 4.Szállítók 1 200 A) B) T 8.Elábé K 4.Szállítók 1 200 B) C) T 2.Áruk K 4. Szállítók 1 500 C) D) T 8.Elábé K 2.Áruk 1 500 D) E) T 3.Vevık K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevétele 2 500 E) F) T 3.Vevık K 2.Áruk 2 000 F) G) T 8.Elábé K 2.Áruk 300 G) H) T 8.Egyéb ráfordítások K 2.Áruk 300 H) 2 db jó megoldás van! Helyesen Helyesen 2) Betétdíjas göngyölegek kerültek értékesítésre. A göngyölegek betétdíjas ára 500 eft, beszerzési ára 300 eft volt. A vevı visszaváltotta a korábban megvásárolt göngyölegek 80%-át. Mely könyvelési tételek lehetnek helyesek az alábbiak közül? Szöveg T számla K számla eft A) Göngyöleg értékesítés 3.Vevık 9.Egyéb bevételek. 500 B) Értékesítés áfája 3.Vevık 4.Elızetes áfa 125 C) Értékes. könyv szer. értéke 8.Elábé 2.Göngyölegek betétdíjas áron 500 D) Értékesítésre jutó árk. 2.Göngyölegek árkülönbözete 8.Elábé 500 E) Visszavett göngyöleg 2.Göngyölegek betétdíjas áron 4.Szállítók 400 F) Visszavett göngy. árk. 4.Szállítók 2.Betétdíjas göngyölegek árkül. 160 G) Visszavét. helyesb. szla. 9.Belföldi értékesítés nettó árb. 3.Vevık 400 H) Visszavételre jutó áfa 4.Elızetes áfa 3.Vevık 80 2 db jó megoldás van Helyesen 3) Egy vállalkozás építıipari tevékenységéhez alvállalkozót vett igénybe. Az alvállalkozó által benyújtott részteljesítés számlája 10 000 eft + 25% áfa volt. Év közben továbbszámlázták az alvállalkozói teljesítmény 80%-át 12 000 eft + 25% áfa összegben. Év közben a készletekrıl folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezettek. Mely könyvelési tétel vagy megállapítás igaz? A) Az alvállalkozó számláját teljes egészében elszámolták az eredmény terhére a számla beérkezésekor. 10 000 A) B) A közvetített szolgáltatások mérlegértéke év végén 2 000 B) C) A 8.Eladott (közvetített) szolgáltatásokra könyveltek 10 000 C) D) A kiszámlázott nettó árbevétel 10 000 D) E) A kiszámlázott egyéb bevételek összege 12 000 E) F) Az eladott (közvetített) szolgáltatások fedezeti összege 4 000 F) G) T 8.Elábé K 2.Közvetített szolgáltatások 8 000 G) H) T 8.Eladott (közvetített) szolgáltatások K 2.Áruk 12 000 H) 2 db jó megoldás van! Helyesen Helyesen 22