A COPD keringésre kifejtett hatásai

Hasonló dokumentumok
AZ AKTIVITÁS-MONITOROZÁS SZEREPE A KERTIMÁRIA, VARGAJÁNOS, ORSZÁGOS KORÁNYITBC- ÉSPULMONOLÓGIAI INTÉZETLÉGZÉSREHABILITÁCIÓS OSZTÁLY

Újabb ismeretek COPD-ben

Varga J, Pogány B, Máthéné Köteles É, Somfay A

Lélegeztetés: alveolus toborzás

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában

Energia források a vázizomban

Egy interdiszciplináris betegség: a COPD

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Új technikák a légzési elégtelen betegek ellátásában NIV az Országos Mentőszolgálatnál

Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013.

Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek

Aorta stenosis, a probléma jelentősége

A szívizomsejt-fibroblaszt interakció szerepe a bal kamrai remodelling szabályozásában

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

Protokoll. Protokoll a gépi lélegeztetésről tőrténő leszoktatásról. Ellenőrizte: SZTE ÁOK AITI Intenzív Terápiás Kerekasztal

Hivatalos bírálat Dr. Antus Balázs: A légúti gyulladás és az oxidatív stressz vizsgálata tüdőbetegségekben című MTA doktori értekezéséről

Pulmonalis embólia Akut Aorta Szindrómák. Szukits Sándor PTE - KK - Radiológiai Klinika

A tüdőtranszplantációs rehabilitáció nehézségei, különös tekinte:el a malnutrícióra

Az allergia molekuláris etiopatogenezise

Az alvásfüggő légzészavarok következményei

Az obstruktív alvási apnoe szindróma, mint a stroke rizikófaktora.

A Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a

2018. március 5. - hétfő. Dr. Losonczy György. Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika 9:00-9:45. egyetemi tanár

LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK. Pulmonológiai Klinika

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK február 3-4. MEGHÍVÓ

Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája

Pajzsmirigy funkció zavarok és kardiális panaszok

Vazoaktív szerek alkalmazása és indikációs területeik az intenzív terápiában. Koszta György DEOEC, AITT 2013

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei között

Újabb ismeretek COPD-ben

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest

Posztoperatív pitvarfibrilláció előfordulásának, prediktív faktorainak és rekurrenciájának vizsgálata korai kardiológiai rehabilitációs kezelés során

Ezt kutattuk 2010-ben. Kocsi Szilvia SZTE AITI

Dyspnoe pontrendszerek a sürgősségi ellátásban

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Miért jobb? Egyedülálló előnyök koronária betegek esetén

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A betegoktatás jelentősége a COPD-s betegek gondozásában

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK február 3-4. MEGHÍVÓ

Szívultrahang vizsgálatok gyermekkorban. Dr. Tölgyesi Andrea I. sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem, Bp.

P pulmonale 7. Bal pitvari abnormalitások (P mitrale)

ECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. Az ischaemiás történések időbeni sorrendje. Az ischaemia lehetséges kimenetele

Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban

Fizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Heveny szívelégtelenség

Új orális véralvadásgátlók

Vascularis eltérések spondylitis ankylopoeticaban

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: Fax:

Jobb szívfél betegségei, pulmonális hypertonia diagnosztikája, kezelése

A SZÍVELÉGTELENSÉG KORSZERŰ DIAGNOSZTIZÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYON

Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Célkitőzések. A keringésmegállás etiológiája (2) A keringésmegállás etiológiája (1) A keringésleálláshoz vezetı út gyermekeknél

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben

Spondyloarthritisekhez társuló csontvesztés megelőzésének és kezelésének korszerű szemlélete

A szív- és érrendszeri megbetegedések

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 9.

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

COPD, asthma bronchiale sürgősségi ellátásának minőségi szempontjai

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

Egeszsegiigyi, Szochilis es Csah'idiigyi Miniszterium FELADATLAP. Nev:. Vizsgat szervezo Intezet neve: Pontszam:. Elert eredmeny:.

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

BÉCS-BUDAPEST TÜDŐ TRANSZPLANTÁCIÓS PROGRAM

PulsioFlex. Rugalmas és betegcentrikus. Optimális a flexibilis perioperatív monitorozásra: Integrált CO Trend monitorozás (ProAQT)

Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése

ALI és ARDS. Molnár Zsolt PTE, AITI

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

Pulmonológiai Mozaikok 2015

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Program , csütörtök

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)

A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n


3

Milyen vérnyomáscsökkentőt válasszunk a dohányzó hipertóniás betegnek? Benczúr Béla Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Kardiológiai Osztály, Szolnok

A szív és vázizom megbetegedések laboratóriumi diagnózisa. Dr. Miseta Attila Laboratórimi Medicina Inézet, 4624 Pécs, Ifjúság u. 13.

A légzés élettana II.

A súlytalanság emberre kifejtett hatásai. Dr. habil. Grósz Andor Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Repülı- és Őrorvosi Tanszék

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %

A COPD képalkotási lehetőségei napjainkban. Dr. Kerpel-Fronius Anna Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

A krónikus szívelégtelenség korszerű kezelése. Nyolczas Noémi MH Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

Hemodinamikai alapok

A PASI-index változása komplex harkányi bőrgyógyászati kezelés hatására

A COPD és foglalkozásegészségügyi

Hotel Novotel Budapest Centrum november PROGRAM

ALS Felnőtt emeltszintű újraélesztés Transzfúziológiai szintentartó tanfolyama. Dr. Cserjés Andrea SZTE SBO április Szeged

Elsősegély - Alapok. Dr. Rosta Máté

A sportteljesítmény színvonalának hatása a szív edzettségi jeleire

Szív és Érrendszeri Nemzeti Program A MÁESZ Program szerepe a népegészségügyben

Átírás:

A COPD keringésre kifejtett hatásai Dr. Habil. Varga János Tamás Országos Korányi Pulmonológiai Intézet MTT Továbbképzés 2019 2019. január 25.

A FEV1 csökkenés következményei Young R 2008

COPD-cluster analízis Garcia-Aymerich J Thorax 2010 1. csoport: súlyos COPD (FEV1:38ref% 2. csoport: enyhe COPD (FEV1:63ref% 3. csoport: szisztémás COPD (FEV1: 58ref%+társbetegségek

Barnes PJ ERJ2008 COPD-Szisztémás gyulladás- Társbetegségek

Dohányfüst-Vaszkuláris válasz Han MK Circulation 2007

A flow-mediálta vazodilatációra kifejtett hatások Cardiovaszkuláris rizikó-pocock score Terhelési kapacitás-6mwd Oxidatív stresszmalondialdehid Légúti obstrukció- FEV1 FMD Szimpatikus aktiváció-baroreflex szenzitivitás Szisztémás gyulladáshscrp, IL-6 Hypercapniaartériás PCO2 tenzió Fizikai aktivitás Hypoxia-artériás oxigén tenzió

Clarenbach CF ERJ 2013 Flow mediálta vazodilatáció és FEV1 összefüggése

Clarenbach CF ERJ 2013 A flow mediálta vazodilatáció FEV1 és fizikai aktivitás összefüggése

Koronária plakképződés Young R 2008

Gyulladás és kardiopulmonhális betegségek Young R 2008

Sztatinok szerepe Young R 2008

Béta-blokkolók COPD-ben Metaanalízis Kardioszelektív beta-blokkolók alkalmazása biztonságos COPD-ben, még abban az esetben is ha a betegnek konkomittáló ISZB-je, szívelégtelensége vagy hypertenziója van. A metaanalízis alapján elmondható, hogy a COPDs betegek béta-blokkoló használata mellett konkomittáló kardiovaszkuláris betegségben is jól tolerálhatók. A miokardiális infarktuson átesett asthmas bronchiales és COPD-s betegeknél béta-blokkoló használata mellett javulnak a mortalitási adatok. Salpeter SR et al, Resp Med 2013

A pulmonális hypertónia pathomechanizmusa COPD-ben Andersen CU et al.

A mpap és a cardiac output összefügése Naije R et. al. AJRCCM 2013

Életkor függő PAP változás egészségesekben <30 év 30-50 év >50 év <30 év 30-50 év >50 év Kovacs G et al. ERJ 2009; 34(4):888-94.

Az mpap és CO összefüggése egészségessekben és különböző betegcsoportokban Lewis GD et al. Adv. Pulm. Hyp. 2010

A klinikai vizsgálat folyamatábrája- Prof. Somfay Attilával Varga J. Open Resp Med J 2016

Terhelés indukálta pulmonális artériás nyomásnövekedés Varga J. Open Resp Med J 2016

Jobb szívfél funkcionális értékei COPD-s betegek Nem COPD-s egyének TAPSE 26±5 22±4 ns. nyugalomban (mm) TAPSE 36±8 32±5 ns. csúcsteljesítm énynél (mm) dpaps 33±10 20±8 p<0.001 (Hgmm) Varga J. Open Resp Med J 2016

Joppa P, Chest 2006. 130(2):326-33.

A pulmonális artériás nyomásnövekedés és a szisztémás gyulladásos marker közötti összefüggés Varga J. Open Resp Med J 2016

A pulmonális artériás szisztolés nyomásnövekedés és a hyperinfláció közötti összefüggés R2=0.18, p<0.05 Varga J. Open Resp Med J 2016

Dinamikus hyperinfláció hemodinamikai szerepe a COPD-ben

Terhelés alatti légzési minta egészségesekben és COPD-s betegekben Cooper at al. Am J Med 2006; 119:S21-31

A hyperinflatio mérése nyugalomban és terhelés alatt

Terhelés hatására hyperinflációt mutató és nem mutató betegcsoport Guenette JA ERJ 2012

Dinamikus hyperinfláció keringési hatása O Donnell et al. COPD Research and Practice (2015)

Légúti áramlás és szív perctérfogat mérésekooperáció-dr. Lukacsovits Józseffel

Légzési áramlási flow detektálása

Mellkasi hyperinfláció Nincs mellkasi hyperinfláció

Az IC manőverek nyugalomban és terhelés alatt

Verőtérfogat változása terhelés hatására a hyperinfláló illetve nem hyperinfláló csoportban

A cardiac output változása terhelés hatására a hyperinfláló és nem hyperinfláló csoportban

Következtetések A COPD-ben lejátszódó szisztémás gyulladás fokozhatja az atherosclerosis kialakulását, amely kimutatására az FMD mérés kiválóan alkalmazható sztatinok szerepe a COPD kezelésében A COPD-s betegekben az egészséges egyénekhez képest nyugalomban magasabb pulmonális artériás nyomást észlelünk, ami terhelés hatására jelentősebb dinamikát mutat. Az emelkedett pulmonális artériás nyomás multifaktoriális eredetű COPD-ben. Észlelésünk alapján emelkedett értéke magasabb szisztémás gyulladásos markerszinttel járt együtt. Dinamikus hyperinfláció hozzájárulhat a pulmonális nyomásgrádiens megemelkedéséhez. A dinamikus hyperinflációnak a pulmonális és szisztémás keringésre is egyaránt következményei vannak.

Köszönöm szépen a figyelmet! E-mail: varga@koranyi.hu