Gömb illesztés. Korszerű matematikai módszerek a geodéziában

Hasonló dokumentumok
Megjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok

Egzakt következtetés (poli-)fa Bayes-hálókban

Vektoralgebra és vektoranalízis

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

Boros Daniella Nappali tagozat Kereskedelem és marketing 2. évfolyam Gödöllő Neptun kód: OIPGB9

Vázlat. Relációk. Példák direkt szorzatra

Relációk. Vázlat. Példák direkt szorzatra

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

NÉGYROTOROS PILÓTANÉLKÜLI HELIKOPTER FEDÉLZETI REPÜLÉSSZABÁLYZÓJÁNAK ELŐZETES TERVEZÉSE LQG MÓDSZERREL BEVEZETÉS

15. Többváltozós függvények differenciálszámítása

10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának kitűzése. (Egyenes, körív, átmeneti ív) *

Mobilis robotok irányítása

Lejtn guruló golyó nemlineáris irányítása

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK

2. Koordináta-transzformációk

3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is:

Az összetett hajlítás képleteiről

σ = = (y', z' ) = EI (z') y'

V. Vektoranalízis. = vektorok összeadására a grafikus. összeadási technika helyett az alábbi algebrai összefüggés vonatkozik:

1 1 y2 =lnec x. 1 y 2 = A x2, ahol A R tetsz. y =± 1 A x 2 (A R) y = 3 3 2x+1 dx. 1 y dy = ln y = 3 2 ln 2x+1 +C. y =A 2x+1 3/2. 1+y = x.

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.

Tartóprofilok Raktári program

Feladatok Oktatási segédanyag

A feladatsorok összeállításánál felhasználtuk a Nemzeti Tankönyvkiadó RT. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I III. példatárát.

Mintatesztelő szoftver fejlesztése line scan kamerás alkalmazásokhoz. Bodolai Tamás tanársegéd Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai Elektronikai Tanszék

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Máté: Számítógépes grafika alapjai












A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése

Kálmán-szűrés. Korszerű matematikai módszerek a geodéziában

Képletgyűjtemény a Gazdaságstatisztika tárgy A matematikai statisztika alapjai című részhez

EXPONENCIÁLIS EGYENLETEK

2.2. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK EGYETEMI MÉRNÖKHALLGATÓK SZÁMÁRA

Projektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

ä ä

Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg

5. Hőtranszport. Hőátvitel

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

1. Algebra x. x + értéke? x

a domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

Mezőszimuláció végeselem-módszerrel házi feladat HANGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HATÓ ERŐ SZÁMÍTÁSA

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

Néhány érdekes függvényről és alkalmazásukról

Nemlineáris függvények illesztésének néhány kérdése

VIII.4. PONT A RÁCSPONTOK? A feladatsor jellemzői

Lepárlás. 8. Lepárlás

NYOMOTT VASBETONOSZLOP VIZSGÁLATA A KÚSZÁS FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)

EGY KERESZTPOLARIZÁCIÓS JELENSÉG BEMUTATÁSA FIZIKAI HALLGATÓI LABORATÓRIUMBAN

OLS regresszió - ismétlés Mikroökonometria, 1. hét Bíró Anikó A tantárgy tartalma

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai

Robottechnika II. 1. Bevezetés, ismétlés. Ballagi Áron Automatizálási Tanszék

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

A végeselem programrendszer általános felépítése (ismétlés)

Teljes függvényvizsgálat példafeladatok

Anizotrópia kettőstörés (birefringence)

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

Az Eötvös-inga mérések geodéziai célú hasznosításának helyzete Magyarországon

Az elektromos kölcsönhatás

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

3D Számítógépes Geometria II.

Kettős és többes integrálok

Lineáris egyenlet. Lineáris egyenletrendszer. algebrai egyenlet konstansok és első fokú ismeretlenek pl.: egyenes egyenlete


A fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG

3. Egy ξ valószínűségi változó eloszlásfüggvénye melyik képlettel van definiálva?

Lencsék fókusztávolságának meghatározása

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS

Statika gyakorló teszt I.

Az alkalmazott matematika tantárgy oktatásának sokszínűsége és módszertanának modernizálása az MSc képzésében

Írja át a következő komplex számokat trigonometrikus alakba: 1+i, 2i, -1-i, -2, 3 Végezze el a műveletet: = 2. gyakorlat Sajátérték - sajátvektor 13 6

Polarizáció fogalma. A polarizált fény. A fluoreszcencia alapvető paraméterei. Elektromágneses hullámok. Polarizált fény, polarizáció

Fényképek utólagos megvilágítása

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Gazdaságtudományi Kar. Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet. Regresszió-számítás. 2. előadás. Kvantitatív statisztikai módszerek. Dr.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek

Átírás:

Gömb llestés Koseű matematka módseek a geodéában 13.11.5.

Gömb llestése 1. Hán pont sükséges a feladat megoldásáho?. Hogan lehet meghatáon a gömb heletét, sugaát? 3. Hogan llessük be a RANSAC eljáásba? 4. Test sámítások

1. Sakodalom kutatása Kåsa 1976 köllestés, gömbe s jó Patt 1987 Patt módsee Taubn 1991 Taubn módsee Lukács et al. 1997, 1998 Palánc, Molná 1 algeba, geometa, RANSAC megoldások

Patt 1987 algeba felületek kö, kúpselet, sík, gömb llestése nem génel teácót

Palánc B, Molná B 1: Fttng sphee to quanted depth nfomaton, Wolfam Lba, 19 algeba, geometa, ánment llestés neuáls hálóat, Göbne bás, RANSAC

Geometa és ánment llestés geometa llestés ánment llestés

Geometa llestés n ponta n v 1,...,, eét a mnmalácós feladat nemlneás LKN feladata veet: A meghatáoandó paaméteek:,,, Lneaálás és teácó sükséges! hba edk pontban mn 1 Þ å v n

Geometa llestés Göbnebással egseű megoldás a a paamétee

Iánment llestés n ponta n c c c 1,...,, A nemlneás egenletendse: ahol: edk pont távolsága a kameától c, c, c q q p < ha, w v u p v u u w w v q w v u,, q q p ³ ha, c, c, c

Algeba llestés 4 ponta 1,...,4, eét mndegk ponta áll. c A két egenletet össesoova Új α smeetlent beveetve helett lneás egenletendset kell megoldan: 1,...,4, a ahol a Mndegk ponta lleskedk a sugaú gömb:

4 pont alapján sngulás eset Ha a 4 pont eg síkba esk, nncs megoldás gömbsugá végtelen nag A gakolatban a lneás egenletendse kondícósámát kolátouk, pl. 1e

sph4modell Eule függvén functon sph4modellx ## sph4modellx gömböt hatáo meg nég, a, X mát soaban megadott ponta ## Hvatkoás: Palánc, Molná 1: Fttng sphee to quanted depth nfomaton ## Input: X: 43as mát, a nég pont [,,] koodnátá sovektookként táolva ## Output: 4 elemű sovektoban [,,, ], ahol: ## : a gömb sugaa ##,, : a gömb köéppontjának koodnátá ## Megjegés: Ha nncs megoldás a 4 pont köel eg síkba esk, akko a ## függvén vssatéés étéke // átlagétékeket levonjuk XmmeanX'; Xs XXm'; M*Xs 1; h sumxs^; // kondícósám ellenőése: f svdcondtonm > 1 ; etun ; endf; // detemnáns ellenőése: f svddetm < epslon ; etun ; endf; pm\h; sqtsump[1:3]'^ p[4]; // gömb sugaa cp[1:3]xm; // köéppont koodnátá etun c' ; endfuncton

Algeba llestés n ponta n v 1,...,, eét ha v kcs, mndegk ponta majdnem konstans: áll.» c v A két egenletet össesoova V v» Új α smeetlent beveetve helett lneás LKN llestést kell megoldan: 1,...,4 mn, Þ a ahol a Mndegk ponta v eltééssel lleskedk a sugaú gömb:

sphft Eule függvén functon sphftx ## sph4ftx gömböt llest nég vag több, a, X mát soaban megadott ponta ## Hvatkoás: Palánc, Molná 1: Fttng sphee to quanted depth nfomaton ## Input: X: n3as mát, a n pont [,,] koodnátá sovektookként táolva ## Output: 4 elemű sovektoban [,,, ], ahol: ## : a gömb sugaa ##,, : a gömb köéppontjának koodnátá ## Megjegés: Ha nncs jó megoldás, akko a ## függvén vssatéés étéke // átlagétékeket levonjuk XmmeanX'; Xs XXm'; M*Xs 1; h sumxs^; // kondícósám ellenőése: f svdcondtonm > 1 ; etun ; endf; psvdsolvem,h; sqtsump[1:3]'^ p[4]; // gömb sugaa cp[1:3]xm; // köéppont koodnátá etun c' ; endfuncton

Adatok tkább sűűbb a nél matt eleve k kell sűn sok pontot: RANSAC

A RANSAC eljáás lépése Állítsunk elő eg előe meghatáoott M sámú modellt hpotést, mndegket a modell egételmű megalkotásásáho sükséges mnmáls n daab adat alapján e a modell paaméteek meghatáoását jelent Étékeljük k mndegk modellt hpotést: sámítsuk k a össes adat lleskedés eltééset a modellhe képest eg adott hbaküsöbön belül adatok alkotják a konfom adathalmat ún. konsenus halmat At a modellt hpotést válastjuk, amelnek konfom konsenus halmaa a legtöbb elemből áll ee a modelle úja meghatáouk a modell paaméteet a konfom adatok alapján általában LKN becsléssel

A RANSAC eljáás paamétee A modellek megalkotásáho sükséges paaméteek mnmáls n sáma A mamálsan megengedhető teácók k sáma t küsöbéték annak eldöntéséhe, hog eg adat lleskedke a modellhe a a d adatsám, amel alapján eldöntjük, hog eg modell jól lleskedke a adatokho

A RANSAC eljáás paamétee. n k 1 p 1w k p ln 1 ln1 n w k: teácók sáma n: eg teácóban kválastott adatok sáma p: annak a valósínűsége, hog a RANSAC eg teácóban csaks konfom adatokat válast k n daabot w: A konfom nem duva hbás adat előfodulás valósínűsége s k w 1 n w n # k: k sóása köel egek kval

Hán k teácó lehet sükséges? k ln 1 p n p.99 sokásos éték ln1 w adatok sáma duva hbás adatok aána 1 w n 5% 1% 15% % 5% 3% 35% 4% 45% 5% 3 4 5 6 7 8 1 13 16 3 4 5 6 8 11 14 19 5 34 4 3 4 6 9 1 17 3 33 48 71 5 3 5 8 1 17 5 37 57 89 145 6 3 6 1 15 3 37 59 96 164 9 7 4 7 1 3 54 9 16 3 587 8 4 8 14 5 44 78 14 7 548 1177

A RANSAC eljáás eedméne A legjobb modell: aok a paaméteek, amelek a legjobban lleskedő modellhe tatonak vag semm, ha nncs jól lleskedő modell A legjobb konsenus halma: aok a adatok, amelekből a legjobb modellt becsültük A legkedveőbb hba: a legjobb modell hbá a legjobb konsenus halma adataho képest

RANSAC algotmus Adott: adat a mét adatpontok model a adatoka llestendő modell n a modellek megalkotásáho sükséges paaméteek mnmáls sáma k A mamálsan megengedhet# teácók sáma t küsöbéték annak eldöntéséhe, hog eg adat lleskedke a modellhe d adatsám, amel alapján eldöntjük, hog eg modell jól lleskedke a adatokho Eedmén: legjobb legjobban llesked# modellhe tatoó paaméteek semm, ha nncs jó modell teácók legjobb semm legjobb_hba valam nagon nag éték amíg teácók < k { lehet_konfom n véletlenseűen válastott adat lehet_modell a lehet_konfomho llestett modell paaméteek sntén_konfom ües halma tedd mnden adatponta amel nncs a lehet_konfomban { ha a pont lleskedk a lehet_modelle tnél ksebb hbával add a pontot a sntén_konfomho } ha a elemek sáma a sntén_konfomban > d { % e jel, hog eg jó modellt találtunk % most ellenőük, hog menne jó jobb_modell a össes ponta a lehet_konfom és sntén_konfom pontoka végett llestés paamétee e_a_hba annak météke, menne lleskedk a modell a pontoka ha e_a_hba < legjobb_hba { legjobb jobb_modell legjobb_hba e_a_hba } } követkeő teácó } eedmén: legjobb

RANSAC algotmus Eule functon RANSACadat,modell,hba,llest,n,k,t,d,msac ## {bestft,bestd} RANSACadat,modell,hba,llest,n,k,t,d,msac ## ## Cél : RANSAC v. Mbecsl# RANSAC eljáás a 'adat'ho 'modell' llestése ## ## Input: adat : mét adatpontok halmaa: a pontok a mát soa ## modell : függvén neve, amel modellt llest a adatoka ## mpa modelladat ## hba : függvén, amel megmondja a modellt#l vett eltéést ## elt hbamodell,adat ## llest: függvén, amel a konsenus halma elemee vége modell llestést ## modell llestadat ## n : a modell llestéséhe mnmálsan sükséges adatpontok sáma ## k : a eljáásban megengedhet teácók mamáls sáma ## t : küsöbéték annak eldöntésée, hog eg pont lleskedke a ## modellhe ## d : a llesked# pontoknak a a mnmáls sáma, amelbl el tudjuk ## dönten at, hog eg modell jól lleskedk a adatokho ## msac : ha a étéke 1, akko a MSAC becslést végeük, egébként RANSAC ## ## Output: bestft : a adatoka legjobban llesked modell paamétee ## bestd : a legjobb modell konsenus halmaa ndeek

RANSAC eljáás főbb lépése fo teaco1 to k; ## véletlenseen kválastunk n pontot nem aonosakat epeat ld sotfloonadat*andom1,n1epslon; f n^colsnoneosedmldld',1,n^ n then beak; endf; end; ## létehoom a kválastott n db. ponta a modellt lmod modelladat[ld,:]; ## soban mndegk modellt kbővítem a lehetséges konfom adatokkal nkft hbammod,adat[nkd[]]; // nkd: a nem kválastott adatok ndee // bővítjük a konsenus halmat kd a lleskedő adattal f nkft < t then kd kd nkd[]; endf; f colskd > d then // legalább d konfom pontunk van kons ld kd; // a eedetleg kválastott n adat s konfom ## RANSACmetka a konsenus halma elemsáma thse nadat colskons; ## ha e dág a legjobb modell: f thse < beste then bestft mmod; beste thse; bestd kons; endf; // végleges modell llestés a konsenus halma pontjaa bestft llestadat[bestd,:]; etun {bestft,bestd}; endfuncton

spdst Eule függvén hba functon sphdstsph, X ## sphdstsph,x a X pontok távolságát sámítja k a sph gömbtől ## sph: 4elemű vekto: [,,, ] ##,, : a gömb köéppontja ## : a gömb sugaa ## X: n,3 mát, a n db. pont koodnátá sph[4]; c sph[1:3]; // köépponttól vett távolság négete dc sumxc^; dst abssqtdc; etun dst; endfuncton

Palánc Molná adataval palanc.en Eule munkafüetben >X1getmat71,3,"f_3_5.dat"; >X1[:,1]'; >X1[:,]'; >X1[:,3]'; >plot3d,,,ponts1,stle".",use1 eedet Mcosoft Knect XBOX adatok >nsmg

modellenként sükséges adatok sáma: n4 valósínűség snt csak konfom adat kválastása: p.99 konfom étékek előfodulás valósínűsége: w.5 lleskedés küsöbéték: t1 sükséges teácók sáma: klog1p/log1w^n >n4; p.99; w.5; t.9; kcellog1p/log1w^n 7 >{bmod,bd}ransacx1,"sph4modell","sphdst","sphft",n,k,t,5; a legjobb modell >bmod [37.8979, 19.4613, 31.68, 146.3] a konfom pontok sáma >lengthbd 187 a konfom pontok ábáolása >XkX1[bd,:]; >Xk[:,1]'; >Xk[:,]'; >Xk[:,3]'; >plot3d,,,ponts1,stle".",use1

Rehán N. adataval gömbransac.en Eule munkafüetben >X1getmat1581,3,"1_16.asc"; RANSAC gömb llestés >load RANSACsph >{bmod,bd}ransacx1,"sph4modell","sphdst","sphft",4,3,.1,5; a legjobb modell >bmod [1.648,.75484, 66.653,.6934] a konfom pontok sáma >lengthbd 1354 a konfom pontok ábáolása >XkX1[bd,:]; >Xk[:,1]'; >Xk[:,]'; >Xk[:,3]'; >plot3d,,,ponts1,stle".",use1

lleskedés eltéések statstká >vsphdstbmod,xk,; sugáho vsonított sáalékos eltéések >1*meanv'/bmod[4] 1*devv'/bmod[4] [.145153,.538997] ma eltéés % >1*mav'/bmod[4] 1.4311977 elatív eltéések hstogamja >plotdv'/bmod[4],dstbuton;

QQ nomáls kvantls ába R csak bal sélen té el a nomáls eloslástól

sűűbb ponthalmaa >ptgetmat633,3,"1_4.asc"; RANSAC gömb llestés >tc; {bmod,bd}ransacpt,"sph4modell","sphdst","sphft",4,3,.1,15;toc; Used 6.15 seconds >lengthbd 4543 a legjobb modell >bmod [1.988,.63418, 66.655,.693315] a konfom pontok sáma >lengthbd 4543 a konfom pontok ábáolása >Xkpt[bd,:]; >Xk[:,1]'; >Xk[:,]'; >Xk[:,3]'; >plot3d,,,ponts1,stle".",use1

lleskedés eltéések >vsphdstbmod,xk,; elatív eltéések hstogamja >plotdv'/bmod[4],dstbuton;

QQ nomáls kvantls ába R

QQ nomáls kvantls ába R