24. Kombinatorika, a valószínűségszámítás elemei

Hasonló dokumentumok
24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

1.1. Műveletek eseményekkel. Első fejezet. egy véletlen esemény vagy bekövetkezik, vagy nem következik be. Egyszerű

Valószínûség számítás

Diszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA

3. Valószínűségszámítás

A valószínűségszámítás alapjai

Kombinatorika (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

Pl.: hányféleképpen lehet egy n elemű halmazból k elemű részhalmazt kiválasztani, n tárgyat hányféleképpen lehet szétosztani k személy között stb.?

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

Eseményalgebra, kombinatorika

n*(n-1)*...*3*2*1 = n!

1. Komplex szám rendje

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

1. elıadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínőségszámítás helye a tudományok között. Cél

1. tétel. Halmazok, halmazműveletek, halmazok számossága, halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

véletlen : statisztikai törvényeknek engedelmeskedik (Mi az ami közös a népszavazásban, a betegségek gyógyulásában és a fiz. kém. laborban?

Kombinatorika. Variáció, permutáció, kombináció. Binomiális tétel, szita formula.

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

n akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!

Eseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Valószínűségszámítás és statisztika előadás Info. BSC B-C szakosoknak. Bayes tétele. Példák. Események függetlensége. Példák.

Valószínűségszámítás és statisztika előadás Info. BSC B-C szakosoknak. 1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Cél. Véletlen tömegjelenségek

KOMBINATORIKA. Készítette: Bordi István Tóth Árpád Gimnázium Debrecen,

24. tétel. Kombinatorika. A grá fok.

A klasszikus kombinatorikus leszámlálás alapjai

3.4. gyakorlat. Matematika B1X február 1819.

Szita (Poincaré) formula. Megoldás. Alkalmazások. Teljes eseményrendszer. Példák, szimulációk

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika I. legfontosabb tételek/definíciók (II. javított verzió) 2014/2015. I. félév

Diszkrét matematika 1.

Legfontosabb bizonyítandó tételek

1. A kísérlet naiv fogalma. melyek közül a kísérlet minden végrehajtásakor pontosan egy következik be.

Valószínűségszámítás alapjai szemléletesen

Kombinatorika. A permutációk számának megállapítása: -a helyek sorszáma: I. II. III.

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

Metrikus terek. továbbra is.

I. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.

Diszkrét matematika 1.

Populáció. Történet. Adatok. Minta. A matematikai statisztika tárgya. Valószínűségszámítás és statisztika előadás info. BSC/B-C szakosoknak

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

8. tétel: Adatsokaságok jellemzıi, a valószínőségszámítás elemei

Elemek egy lehetséges sorbarendezése az elemek egy permutációja. n elem összes lehetséges sorbarendezéseinek

? közgazdasági statisztika

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

24. tétel Kombinatorika. Gráfok.

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!

c.) b.) FF 6/30 b.)

Valószín ségszámítás 1. Csiszár Vill




Komputer statisztika

biometria III. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Hipotézisvizsgálat

3. A VALÓSZÍNŰSÉG-ELMÉLET ALAPJAI

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

Interpoláció. Korszerű matematikai módszerek 2013.

Számelméleti alapfogalmak

Diszkrét matematika I. középszint Alapfogalmakhoz tartozó feladatok kidolgozása

Valószínűségszámítás

3.1. A Poisson-eloszlás

A biostatisztika alapfogalmai, konfidenciaintervallum. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

VII.Valószínűségszámítási, statisztikai, gráfelméleti alapfogalmak

FELADATOK a Bevezetés a matematikába I tárgyhoz

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

KÍSÉRLETTERVEZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A MIKROBIOLÓGIAI GYAKORLATBAN

Véges matematika 1. feladatsor megoldások

Kétoldali hibás Monte Carlo algoritmus: mindkét válasz esetén hibázhat az algoritmus, de adott alsó korlát a hibázás valószínűségére.

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

Egy lehetséges tételsor megoldásokkal

1. Gyökvonás komplex számból

1. Kombinatorikai bevezetés példákkal, (színes golyók):

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

Zavar (confounding): akkor lép fel egy kísérletben, ha a kísérletet végző nem tudja megkülönböztetni az egyes faktorokat.

Valószínűségszámítás feladatok

Bevezetés az algebrába komplex számok

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

... Defi ció. Statisztia otosabba statisztiai függvéy) alatt a mitaeleme valamely T ο ;ο ;:::;ο ) függvéyét értjü, ahol T : R! R olya függvéy, hogy T

Definíció n egymástól megkülönböztethető elem egy sorrendjét az n elem egy (ismétlés nélküli) permutációjának nevezzük.

Döntéselmélet, döntéshozatal lehetséges útjai

( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241.

Matematika A4 I. gyakorlat megoldás

Megjegyzések. További tételek. Valódi határeloszlások. Tulajdonságok. Gyenge (eloszlásbeli) konvergencia

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009

file:///l:/valsz%c3%a1mstatv%c3%a9gleges/bernoulli/introduction...

V. Deriválható függvények

Lineáris kódok. u esetén u oszlopvektor, u T ( n, k ) május 31. Hibajavító kódok 2. 1

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

? közgazdasági statisztika

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 0. és 1. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Gazdasági matematika II. tanmenet

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

II. FEJEZET SZÁMLÁLÁSI FELADATOK, A KOMBINATORIKA ELEMEI

Valószínőségszámítás feladatok A FELADATOK MEGOLDÁSAI A 21. FELADAT UTÁN TALÁLHATÓK.

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben

Átírás:

4. Kombiatoria, a valószíűségszámítás elemei Kombiatoria A véges halmazoal foglalozó tudomáyterület. Idő hiáyába csa a evezetes összeszámolásoal foglalozu. a) Sorbaállításo (ermutáció) alafeladat: ülöböző dolgot (valamely halmaz elemeit) háyféleée rahatu ba? TÉTEL: ismétlés élüli ermutáció: P bizoyítás: teljes iducióval -re! -re! ét ülöböző elemet étféleée rahatu ba, éldául a,b és b,a Tegyü fel, hogy -ra igaz az állítás, azaz ülöböző elem ermutációia száma!, ahol > egész. Bizoyítsu be, hogy -re is igaz! Válasszu i elem egy ermutációját. A ()-edi elemet helyre helyezhetjü el, így db ermutációt au. Mivel eleme! ermutációja ( )! volt és midegyiből db lett, ezért ermutációt au. ( )! ( )! az állítás igaz változat: dolog, melye -félé, és az egyes osztályoba tartozó em megülöböztethetőe: ( ) háyféleée raható ba? TÉTEL:!!!, ismétléses ermutáció: ; ;; P bizoyítás: visszavezetés az alafeladatra seciális eset: >, i i, i! ( i)! i DEF: ülöböző elem egy redjét az elem egy ermutációjáa evezzü, ahol N b) Variáció: DEF: Ha ülöböző elemből iválasztu elemet úgy, hogy midet elemet legfeljebb egyszer választu i és számít a iválasztott eleme redje, aor elem egy -ad osztályú ismétlés élüli variációját aju. (, N és ) alafeladat: ülöböző dologból iválasztva dolgot, háyféleée raható ba? TÉTEL: ismétlés élüli variáció: V ( )! bizoyítás: Az elemet -féleée választhatju i, a. elemet (-)-féleée választhatju i, a 3. elemet (-)-féleée választhatju i, a. elemet -(-)-féleée választhatju i V ( )( ) ( )

bővítve ( )! -sal: ( )( ) ( )( )! V ( )! ( )! változat: a ülöböző dologból visszatevéssel iválasztu db-ot, ez háyféleée lehetséges? TÉTEL: ismétléses variáció: i V c) Kombiáció DEF: Ha ülöböző elemből iválasztu elemet úgy, hogy mide elemet legfeljebb egyszer választu i, és em számít a iválasztott eleme redje, aor elem -ad osztályú ismétlés élüli ombiációját aju. (, N és ) alafeladat: elemű halmaz elemű részhalmazaia száma ( db elem iválasztása, ha a red em számít) TÉTEL: ismétlés élüli ombiáció: C!( )! bizoyítás: ( )( ) ( ) figyelembe veszi a redet ( )( ) ( ) ( )( ) ( )( )!!!! ( ) ( )! TÉTEL: biomiális tétel, ismétléses ombiáció: C i (ismétléses ombiáció: többször is választhatju azt az elemet, amelyet már ihúztu) ( ) a b a b 0 A biomiális tétel bizoyítása: ( a b) ( a b)( a b) ( a b) db téyező A szorzást a övetezőée végezzü: - a -es tagot úgy au, ha db téyezőből választu a-t és 0 db téyezőből b-t. Ez -féleée lehet. Tehát a lesz. 0 0 - a b-s tagot úgy au, ha - db téyezőből választu a-t és db téyezőből b-t. Ez -féleée lehet. Tehát a b-s lesz - a b -es tagot úgy au, ha - db téyezőből választu a-t és db téyezőből b-t. Ez -féleée lehet. Tehát a b lesz. -a b - -es tagot úgy au, ha db téyezőből választu a-t és - db téyezőből b-t. Ez -féleée lehet. Tehát a b - lesz. -b -es tagot úgy au, ha 0 db téyezőből választu a-t és db téyezőből b-t.

Ez -féleée lehet. Tehát b lesz. Ezeet összeadva állítás. Fotos összefüggése:. bizoyítás: -féle. -féle Pascal-háromszög: 4. 4 6 4 3. 3 3. 0. 0 TÉTEL: : az összes részhalmazo száma 0 bizoyítás: lásd a halmazoál.valószíűségszámítás elemei lasszius élet (Lalace):

edvező imeetele ( esete) összesimeetele ( esete) alafogalma: véges so lehetséges imeetel eseté elemi eseméye: az összes lehetséges imeetele éldául: érme eseté a valóságot az a modell írja le helyese, ahol 4 elemi eseméy va f-f, í-í, f-í, í-f (megülöböztetjü az érméet) A valószíűségszámítás szemléletes fogalma: : háyszor végezzü el a ísérletet : gyaoriság: egy adott imeetel háyszor övetezi be : relatív gyaoriság: ha ísérlet eseté valamely ísérlet -szor övetezi be Ha övelésével egy adott szám örül igadozi úgy, hogy az igadozás stabilitás mutat, aor ez a szám az adott eseméy valószíűsége. (eseméy: valaháy elemi eseméy adja meg) eseméytér: az összes elemi eseméye halmaza A valószíűség matematiai fogalma: P egy függvéy, ami az eseméytére értelmezett és ielégíti a övetező axiómáat: (Kolmogorov-axiómá) 0. ( biztos eseméy) 3. A és B egymást izáró : A B 0 ( A B) ( A) ( B) Fotos eredméye: A A a) ( ) ( ) ( A) : omlemeter eseméy, (lehetetle eseméy)0 A eseté ( A) ( B) b) B

c) ( A \ B) ( A) ( A B) Ha véges so lehetséges imeetel midegyie egyeértéű, aor lesz a lasszius élet haszálható { A, A, } A, A i ( A) ( A A A ) ( A ) ( A ) edvező esete száma összes esete száma i i teljes eseméyredszer: egymást ároét izáró eseméye, melye valószíűségée összege: i ( ) A i A, A,, eloszlás: (valószíűségi változó) A ( A ), ( A ),, ( A ), (biomiális eloszlás, geometriai eloszlás) Alalmazáso: - lottó, totó, szerecsejáté - geometriai valószíűsége: π becslése (Buffo-féle tűrobléma) - mitavétel, özvéleméy-utatás, miőség-elleőrzés - a yereméy igazságos szétosztása félbeszaadt játé eseté - ietius gázelmélet (fizia) - domiás-recesszív öröléselmélet (biológia)