Fizika és 3. Előadás

Hasonló dokumentumok
Fizika és 6. Előadás

Modern fizika és alkalmazásai

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

Irányításelmélet és technika I.

Merev testek kinematikája

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

Mozgás centrális erőtérben

Kinematikai alapfogalmak

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Dr. Beszeda Imre 2008

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

Az inga mozgásának matematikai modellezése

III. Differenciálszámítás

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

Speciális mozgásfajták

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanika I-II. Példatár

Merev testek kinematikája

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

0. Matematika és mértékegységek

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK január 30.

Mérnöki alapok 2. előadás

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

Elektrosztatika (Vázlat)

Mérnöki alapok 2. előadás

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Az elméleti mechanika alapjai

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

1. ábra. 24B-19 feladat

Térbeli polárkoordináták alkalmazása egy pont helyének, sebességének és gyorsulásának leírására

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Oktatási Hivatal FIZIKA. I. kategória. A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2. forduló. Javítási-értékelési útmutató

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

3. MOZGÁS GRAVITÁCIÓS ERŐTÉRBEN, KEPLER-TÖRVÉNYEK

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Differenciálegyenletek a mindennapokban

Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 10. hét

Mérnöki alapok 1. előadás

Tehetetlenségi nyomaték, impulzusmomentum-tétel, -megmaradás

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok

(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2

Komplex természettudomány 3.


Kétváltozós vektor-skalár függvények

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

A mechanika alapjai. A pontszerű testek kinematikája. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

Fizika mérnököknek I. levelező tagozat

Mechanika. Kinematika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

Kinematika. A mozgás matematikai leírása, a mozgást kiváltó ok feltárása nélkül.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

Rezgőmozgások. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

1 2. Az anyagi pont kinematikája

Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét

Az összefüggések egyszerűsítése érdekében az egyes parciális derivált jelölések helyett ú jelöléseket vezetünk be az alábbi módon:

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Síkbeli polárkoordináta-rendszerben a test helyvektora, sebessége és gyorsulása általános esetben: r = r er

Fizika feladatok október 19.

NT Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

Rezgések és hullámok

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN

1. Az előző előadás anyaga

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

Kényszerfeltételek február 10. F = ma

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Egy mozgástani feladat

28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. II. kategória

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Átírás:

Fizika. és 3. Előadás

Az anyagi pont dinamikája Kinematika: a mozgás leíásaa kezdeti feltételek(kezdőpont és kezdősebesség) és a gyosulás ismeetében, de vajon mi az oka a mozgásnak?? Megfigyelés kísélet??? Dinamika: a mozgás meghatáozása a testeket éőhatások (eők) és a test bizonyos tulajdonságainak ismeetében

Aisztotelész Galilei Newton I. A mozgáshoz mozgatókell ( minden mozgót mozgat valami ) a bolygókhoz első mozgató A nehezebb testek gyosabban, a könnyebbek lassabban esnek, egyenes aányosságban a tömeggel. Aisztotelész i. e. 384 i. e. 3 Hold alatti világ 4 őselem a Hold szféáján túl quinta essentia, minden változatlan

Aisztotelész Galilei Newton II. Galileo Galilei (564 64) Nincs szükség mozgatóa (nem amozgásnak van oka, hanem a mozgás megváltozásának) A testek egyfomán esnek Csak egy fizika van földi fizika égi fizika Az egyenes vonalúegyenletes mozgás megkülönböztethetetlen a nyugalomtól (Galiei-féle elativitási elv)

Aisztotelész Galilei Newton III. Galilei gondolatait matematikai fomába öltöztette Axiomatikus alapoka helyezte a fizikát A gavitációs tövényével számíthatóvá tette az égi fizikát Nem a mozgás fenntatásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség külső hatása Si Isaac Newton (64. 77.) Én távolabba láthattam, de csak azét, met óiások vállán álltam.

. axióma: A tehetetlenség tövénye Newton axiómák F e Az ineciaendszehez képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végző vonatkoztatási endsze szintén ineciaendsze Tehetetlenség: a testeknek az. axiómával kimondott tulajdonsága météke: tömeg (tehetetlen tömeg) m [kg] 0 a 0. axióma: d( mv) dt F m const. F ma Az eőmétékegysége: kgm/s N (Newton)

3. axióma: A kölcsönhatás tövénye Newton axiómák II. B test kölcsönhatás A test F F BA AB Az eők páosával lépnek fel, de különböző testeke hatnak!!! 4. axióma: A szupepozíció elve Az eők egymás hatását nem zavava, Vektookként adódnak össze. F e ΣF mσa Egyensúly: F e 0

A dinamika alapegyenlete ma i F i A mozgások kíséleti vizsgálata alapján eőtövények felállítása A teste hatóeők ismeetében a test mozgásának meghatáozása F ma a d dt (t)

Gavitációs eő Bámely két pontszeű, m és m tömegű. egymástól távolságban lévőtest kölcsönösen vonzza egymást olyan eővel, amelynek nagysága a testek tömegének szozatával egyenesen és a távolságuk négyzetével fodítottan aányos. F m. m γ Fontosabb eőtövények I. minden teste hat leggyengébb kölcsönhatás bolygók mozgása alapján született tövény F m. m γ (súlyos és tehetetlen tömeg) Cavendish kísélet: γ 6,67*0 - Nm /kg H. Cavendish 73-80 m F m F Gömbszimmetikus tömegeloszlás

Kényszeeő Fontosabb eőtövények II. N F net mg + N 0 N mg mg N g N N mgcosθ + mg mg sinθ mgsinθ Θ mg Θ mgcosθ F net ma F net mgsinθ a gsinθ

Súlódási eő Fontosabb eőtövények III. F s N mg F tapadási súlódási eő: F tap µ tap N csúszási súlódási eő: F s µ s N a test áll a test mozog

v N mgsinθ Θ mg F f Θ mgcosθ g N mgcosθ F f µ N µ mgcosθ F net mg sin Θ µ mgcosθ F net ma m a mg sin Θ µ mgcosθ a ( sin Θ cosθ) g µ v N mgsinθ F f Θ mg Θ mgcosθ g N mgcosθ F f µ N µ mgcosθ F net mg sin Θ + µ mgcosθ F net ma m a mg sin Θ + µ mgcosθ ( sin Θ + cosθ) a g µ!!!!

Fontosabb eőtövények IV. Kötéleő (a fonálban) csiga m g, m g : gavitációs eők K : kötéleő g T T K? a? a m T m g T m m g a a m g m I. II. + m m m g K ma K m g ma K g g mm m + m

Akhimédész K. e. 87. Csigaso

Θ F F s N v const. a 0 N mg + F sin Θ F cosθ Fs µ ( mg + F sin Θ) mg F cosθ µmg cosθ µ sin Θ F s mg N F Θ v const. a 0 N F cosθ Fs µ ( mg F F cosθ mg F sin Θ sin Θ) µmg cosθ + µ sin Θ F > F!!!

? 5% megtakaítás!!!

Munka s F W F const. F s F s cosα SI métékegysége: Joule (Nm) W Ha F const. B A Fd B F( ) D. A

Munkatétel W W Fds v dv v mads m ( vdt) m vdv m mv dt v mv Mozgási enegia: mv Munkatétel: W Ek Átlagteljesítmény: Pillanatnyi teljesítmény: P P W t dw dt SI egysége: Watt (J/s) Fds dt Fv Fogyasztás???

Métékegységek Enegia: SI métékegysége: Joule (Nm) Oszágok enegiafelhasználása: Buttó tonna kőolaj egyenéték v. 000 tonna olaj egyenéték (hodó olajegyenéték 0.46 toe) tonne of oil equivalent (toe) toe 4.868 GJ Teljesítmény: SI egysége: Watt (J/s) Motook teljesítménye: Lóeő (LE): LE 735.49 W

Konzevatív eők Ha az F eő munkája W, akko W az F eő ellenében végzett munka. Ha a tömegponta több eő hat, az eedő eő munkája egyenlő az egyes eők munkáinak algebai összegével. A végzett munka általában függ a pályától. Konzevatív eők: Olyan eők, melyeknek az anyagi ponton végzett munkája független a kezdő és végpontot összekötő pályától, csak a kezdő és végpont helyétől függ. () B vagy Olyan eők, melyeknek bámely zát göbe mentén végzett munkájuk zéus. B A W W () Fds 0 A

A gavitációs eő munkája F g G m m W g m m Fds G d Gm m d Gm m A Föld felszíne közelében: W mgh A nehézségi eő konzevatív eő.

Kényszeeők munkája ds A kényszeeő meőleges a felülete. Ha a kényszet jelentő felület nyugalomban van az adott vonatkoztatási endszeben: ekko a kényszeeő meőleges a sebessége, a kényszeeő munkája zéus. (pl. ögzített lejtőn lecsúszó anyagi pont, fonálhoz eősített, köpályán mozgó test) Ha a kényszet jelentő felület mozog az adott vonatkoztatási endszeben: a test sebessége általában nem esik a felület éintőjének iányába, ezét a kényszeeő általában nem meőleges a sebessége, és így a kényszeeő munkája nem zéus.

Rugóeő munkája F F( x) Dx A ugóeő munkája, ha a kitéés x ől x -e változik: W x F dx x x x x Dxdx Dx Dx A ugóeő konzevatív eő. Súlódási eő munkája Függ az úttól!!! W v F d s F ds F s s s s s s ds F s s Az F s nem konzevatív eő!!!

Potenciális enegia Láttuk: W B A Fd B F( ) Konzevatív eő!!! A A potenciális enegia megváltozása: U W U U B U A B A Fd ( U ) E h E pot.

A ugóban táolt potenciális enegia Láttuk: W x Fxdx Dxdx x x x Dx Dx U Dx laposíj eflexíj F F s W l Ds < x W s x A magyaok nyilaitól ments meg Uunk minket

Tömegpont gavitációs potenciális enegiája Láttuk: W g m m Fds G d Gm m m m U ( ) G Ha Láttuk: F g mg d Gm m (A Földfelszín közelében) W g mgh U mgh s s s mg U mgh s mg U mgh s h

Az enegia megmaadása: Láttuk: munkatétel: W E k és U W U E k Csak konzevatív eők hatnak! U + U E k E k Az enegia megmaadása: Ha disszipatív eők is fellépnek: E + U Ek U k + E E W U + W nemk. E k + U + Wnemk. Ek + U

Egy egyszeű példa: Legalább mekkoa sebességgel kell az űhajót a Földől elindítani ahhoz, hogy az kijusson a világűbe (és ne essen vissza)? M: a Föld tömege m: akéta tömege R: a Föld sugaa U U ( R) G Mm R U U ( >> R) k + U Ek + Mm mv G 0 E U R M M v G G R gr 00 m/s R R 0 Robbanás enegiája: 60 TJ?? téf. km 3 m *0 kg 0 0 J

Kapcsolat a konzevatív eők és a potenciális enegia között I. F d 0 Tekintsük a té egy tetszőleges P (x,y,z) pontjának könyezetében a d, ( dx, dy dz) potenciális enegia függvény egy tetszőleges elmozduláshoz tatozó megváltozását. A többváltozós függvények diffeenciálszámítása szeint fennáll: du U x dx + Másfelől azonban a potenciális enegia megváltozását az eőté ellenében a tömegponta kifejtett F ( F,, ) eő elmozdulás soán végzett x Fy F z munkájával is felíhatjuk, nevezetesen: du Fd F dx x W B F d U A U B U y A dy F y U + z dy dz F dz z U A fenti összefüggések ún. integális elációk, amelyek egy kitejedt tétatománya állítanak valamit a konzevatív eőteeket illetően. Vizsgáljuk meg, hogy lokálisan, a té egy adott pontjában milyen összefüggés áll fenn a potenciális enegia és az eő között! Minthogy az eő integálásával kapjuk meg a potenciális enegiát, ezét sejthető, hogy a fenti eláció megfodításaként a potenciális enegia valamilyen diffeenciálhányadosaként állíthatjuk majd elő az eőt. d

Kapcsolat a konzevatív eők és a potenciális enegia között II. de pot U x dx + U y dy + U z dz és du Fd F dx alapján, a megfelelő elmozdulás-komponensek összevetéséből azt kapjuk, hogy a konzevatív eő egyes komponensei a potenciális enegia megfelelő koodináták szeinti negatív paciális deiváltjaival egyeznek meg: x F y dy F z dz F x U x F y U U F z y z Az U nullszintje tetszőlegesen választható!!! MATEMATIKA: gad x F gadu, y, z A gadiens diffeenciál-opeáto bevezetésével: vagy pl. U U U gadu U,, x y z ( F U ) Azaz, konzevatív eőtében az eő a potenciális enegia negatív gadienseként állítható elő.

Rezgőmozgás F: ugóeő F kx F e F Newton. töv.: F e ma ma kx k k a x && x x m m mozgásegyenlet ( ω + ϕ Megoldása: x t) Asin( t )

Hamonikus ezgőmozgás: x( t) Asin( ω t + ϕ) A : amplitúdó ω : köfekvencia ϕ : kezdőfázis ω k m π ω T π T m k ( ω ω + ϕ A ezgőmozgást végző test sebessége: v t) A cos( t ) Maximális sebesség: v max Aω A ezgőmozgást végző test gyosulása: a( t) A sin( t ) ω ω + ϕ Maximális gyosulás: a max Aω Kezdeti feltételek: x(t0) x o és v(t0) v o A és φ

A ezgő test enegiája: E E k + E pot E mv + kx E mv + kx m ( Aω) cos ( ωt + ϕ) + ka sin ( ωt + ϕ) E ka mv max

A ezgő test potenciális enegiája: (A ugóban táolt enegiája) U ( x) bx Kis kitéésű ezgések +... hamonikus ezgőmozgás

Fe mg + F k g Mozgásegyenlet: ma kx + mg F mg m 0 x Megoldás: x ( t) Asin( ωt + ϕ) + mg k

Fogatónyomaték Egy anyagi ponta ható eőnek az oigóavonatkozó fogatónyomatéka az anyagi pont (t) helyvektoának és az F(t) eőnek a vektoiális szozata: M F Métékegység: Nm A fogatónyomaték nagysága: M F sinα vagy: M Fd illetve M F t eőka az eő tangenciális komponense

Newton. tövénye ögzített tengely köül fogó meev teste F ma FR mra R m F M mr a t αr β Θ: tehetetlenségi nyomaték a (&& & ϕ ) e + ( & & ϕ + && ϕ) e ϕ β & ϕ M Θα F ma

meev test Tehetetlenségi nyomaték i m i Θ i m i i Steine tétel: Θ Θ o + ms

Fizikai inga M mgs sinϕ M Θβ fogáspont meev test Θβ mgs sinϕ / ϕ << ad sinϕ ϕ / Θβ mgsϕ ϕ s && ϕ mgs ϕ tkp mg / k && x x ω m Θ k m mgs ω T π Θ / ω π T Θ mgs

ϕ l Matematikai inga Θ ml m s l mg T π l g Galileo Galilei (564 64) / ϕ << ad /

Toziós inga M κϕ g M Θβ Θβ κϕ φ () () && ϕ κ Θ ϕ ω π T ω κ Θ T π Θ κ

k Csillapított ezgőmozgás F F s m v F s λv ma kx λv m & x kx λx& β λ k és ωo && x + βx& + ωo m m Mozgástövény: x ( t ) Ae β t sin x ( ωt + ϕ) 0 ω > β o!!! ω ωo β

x ( t ) Ae β t sin ( ωt + ϕ)

Apeiódikus hatáeset && x + β& x + ωo x 0 ω β o!!! x( t) e β t ( ct + a) Kezdeti feltételek: x(t0) x o Pl.: x o 0 és v(t0) v o és v(t0) v o c és a x x( t) v o te βt t

Túlcsillapított ezgés ω < β o!!! x && x + β& x + ωo x 0 λ t + λ t x( t) ae be λ, β ± β ωo < 0 t

Kényszeezgés, ezonancia F s λv k F F s m F( t) Fo cos( ωt) v F (t) ma kx λ v + Fo cos( ωt) && x + β x& + x f o cos( ω o ω t) f o F m o x( t) A Acos ( ) ( ) β ωt ϕ + ae t sin ω β t + α ( ) ω ω + 4β ω o f o o tgϕ ω βω o ω

Az amplitúdó fekvenciafüggése: A ( ) ω ω + 4β ω o f o ω max ω o β A max β f o fo ω β βωo o ha β << ω o ω ωo β Jósági tényező: Q ωo β jósági tényező endsze enegiája egy peiódus alatt disszipált enegia

A fázis fekvenciafüggése: tgϕ ω βω o ω

Rezonanciakatasztófa:

Dinamikus csillapítás: k m F (t) k m Felhőkacoló kilengésének csökkentése dinamikus csillapítással: