Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

Hasonló dokumentumok
Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin

Termodinamikai bevezető

Légköri termodinamika

A hidrosztatika alapegyenlete vektoriális alakban: p = ρg (1.0.1) ρgds (1.0.2)

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv


A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

2014. november Dr. Vincze Szilvia

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

Meteorológiai előrejelzések

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C,

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Termodinamika (Hőtan)

Feladatok megoldásokkal az első gyakorlathoz (differencia- és differenciálhányados fogalma, geometriai és fizikai jelentése) (x 1)(x + 1) x 1

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Matematika A1a Analízis

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

Nemlineáris programozás 2.

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Ipari matematika 2. gyakorlófeladatok

Lagrange és Hamilton mechanika

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Kalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

Folyadékok és gázok mechanikája

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Folyadékok és gázok áramlása

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

Folyadékok és gázok áramlása

A ZIVATARFELHŐ TASNÁDI PÉTER

Egyváltozós függvények differenciálszámítása

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Többváltozós, valós értékű függvények

{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

4. Laplace transzformáció és alkalmazása

Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

Matematika M1 Gyakorlat

8n 5 n, Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás,

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Differenciálegyenletek

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Hidrodinamikai Problémák. Gilányi Gergely Tamás

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Boros Zoltán február

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

Hőtan I. főtétele tesztek

Szilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyú y j ú tás y j Hooke törvény, Hooke törvén E E o Y un un modulus a f eszültség ffeszültség

BMEGEÁTAT01-AKM1 ÁRAMLÁSTAN (DR.SUDA-J.M.) 2.FAKZH AELAB (90MIN) 18:45H

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17

1. A vállalat. 1.1 Termelés

Óravázlatok: Matematika 2.

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

Analízis III. gyakorlat október

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Termodinamika. Belső energia

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Átírás:

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Mona Tamás Időjárás előrejelzés speci 3. előadás 2014

Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között???

Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál hányados, vagy derivált df (x 0 ) dx f (x 0 ) f (x 0 + x) = lim x 0 x A függvény x 0 pontbeli meredeksége.

Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál hányados, vagy derivált df (x 0 ) dx f (x 0 ) f (x 0 + x) = lim x 0 x A függvény x 0 pontbeli meredeksége. Differencia dx = Infinitezimális megváltozás. lim x x 0

Hogyan írható fel egy teljes derivált? Mivel egyenlő du, ha u = u(x(t), y(t), z(t), t)?

Hogyan írható fel egy teljes derivált? Mivel egyenlő du, ha u = u(x(t), y(t), z(t), t)? Definíció szerint: du = u t 1 + u x dx u + u y dy v + u z dz w

Hogyan írható fel egy teljes derivált? Mivel egyenlő du, ha u = u(x(t), y(t), z(t), t)? Definíció szerint: Vagyis: du = u t 1 + u x dx u + u y dy v + u z du = u t + u u x + v u y + w u z Lagrange Euler dz w

Hogyan írható fel egy teljes derivált? Mivel egyenlő du, ha u = u(x(t), y(t), z(t), t)? Definíció szerint: Vagyis: du = u t 1 Az euleri tagok jelentése: + u x dx u + u y dy v + u z du = u t + u u x + v u y + w u z Lagrange Euler du u = t Lagrange lokális megváltozás dz w + u u x + v u + w u y z advekció vertikális megváltozás

Szemléletbeli különbségek Lagrange-i szemlélet Adott légrészecske közvetlen környezetében vizsgáljuk a légkört. Tehát adott x, y, z, és t mellett milyen értéket vesznek fel a légrész környezetében a vizsgált állapotjelzők. Pl.: Szondás-felszállás, repülőgépes, vagy úszó-bójás mérések.

Szemléletbeli különbségek Lagrange-i szemlélet Adott légrészecske közvetlen környezetében vizsgáljuk a légkört. Tehát adott x, y, z, és t mellett milyen értéket vesznek fel a légrész környezetében a vizsgált állapotjelzők. Pl.: Szondás-felszállás, repülőgépes, vagy úszó-bójás mérések. Euleri szemlélet Adott helyen vizsgáljuk a légkört. Vagyis rögzített pontokban (fix x, y, és z) határozzuk meg az adott állapothatározó(k) értékét, adott t időpillanatban. Pl.: Szinoptikus állomás, vagy rögzített-bójás mérések

Felírás használatával du = u t + v u {}}{ u u x + v u y + w u z = u t + v u

Felírás használatával du = u t + v u {}}{ u u x + v u y + w u z = u t + v u u t lokális megváltozás Ez a tag fejezi ki, hogy az adott pontban milyen mértékben változott meg az adott paraméter értéke. A lokális megváltozás a helyi hatások által kiváltott megváltozás.

Felírás használatával du = u t + v u {}}{ u u x + v u y + w u z = u t + v u u t lokális megváltozás Ez a tag fejezi ki, hogy az adott pontban milyen mértékben változott meg az adott paraméter értéke. A lokális megváltozás a helyi hatások által kiváltott megváltozás. v u advektív tag Ez a tag fejezi ki, hogy milyen mértékben változott meg az adott paraméter az áramlási mező hatására. Az advekció a külső hatások által kiváltott megváltozás.

Felírás más állapothatározókra Hőmérséklet megváltozása: dt = T t + u T x + v T y + w T z = T t + v T Nyomás megváltozása: dp = p t + u p x + v p y + w p z = p t + v p Specifikus térfogat megváltozása: dα = α t + u α x + v α y + w α z = α t + v α Sűrűség megváltozása: dρ = ρ t + u ρ x + v ρ y + w ρ z = ρ t + v ρ

A hidrosztatika röviden Elhanyagoljuk a vertikális gyorsulásokat, és eltekintünk a felszíni súrlódás áramlás módosító hatásától. A harmadik mozgás egyenlet ez esetben megadja a légköri hidrosztatika alapegyenletét: 0 = 1 p g p = gρ z ρ z Ami lényegében a vertikális nyomási gradiens erő 1 és a nehézségi erő egyensúlyát fejezi ki. A hidrosztatika feltételezésével kikötjük, hogy a rendszerünk hőcsere mentes! Tehát csak adiabatikus átrendeződések következhetnek be!!! A légkör magasabb tartományaiban (szabad légkör) ez a közelítés teljesen helyt álló. 1 felhajtó erő

Hőmérsékleti advekció Meleg advekció A környezetéhez képest melegebb levegő szél általi szállítódása. Feláramlást indukál az adott légköri tér részben. Hideg advekvió A környezetéhez képest hidegebb levegő szél általi szállítódása. Leáramlást eredményez az adott légköri tér részben.

Meleg advekció okozta feláramlás Mi az egyszerű fizikai magyarázata a feláramlásnak?

Meleg advekció okozta feláramlás Mi az egyszerű fizikai magyarázata a feláramlásnak? Úgy gondolnánk, hogy a meleg levegő könnyebb és ezért felemelkedik, de ez csak nem-hidrosztatikus esetben igaz.

Meleg advekció okozta feláramlás Mi az egyszerű fizikai magyarázata a feláramlásnak? Úgy gondolnánk, hogy a meleg levegő könnyebb és ezért felemelkedik, de ez csak nem-hidrosztatikus esetben igaz. Hidrosztatikus esetben nincs hőcsere.

Meleg advekció okozta feláramlás Mi az egyszerű fizikai magyarázata a feláramlásnak? Úgy gondolnánk, hogy a meleg levegő könnyebb és ezért felemelkedik, de ez csak nem-hidrosztatikus esetben igaz. Hidrosztatikus esetben nincs hőcsere. A melegedés hatásra a rendszer belső energia többlethez jut, amit tágulás formájában hasznosít. Vagyis a légoszlop kitágul.

Meleg advekció okozta feláramlás Mi az egyszerű fizikai magyarázata a feláramlásnak? Úgy gondolnánk, hogy a meleg levegő könnyebb és ezért felemelkedik, de ez csak nem-hidrosztatikus esetben igaz. Hidrosztatikus esetben nincs hőcsere. A melegedés hatásra a rendszer belső energia többlethez jut, amit tágulás formájában hasznosít. Vagyis a légoszlop kitágul. A nyomás különbség miatt a felső légrészben szét áramlás alakul ki. Ez ekvivalens az egyenlítő környékén kialakuló áramlási jelenséggel.

Meleg advekció okozta feláramlás Mi az egyszerű fizikai magyarázata a feláramlásnak? Úgy gondolnánk, hogy a meleg levegő könnyebb és ezért felemelkedik, de ez csak nem-hidrosztatikus esetben igaz. Hidrosztatikus esetben nincs hőcsere. A melegedés hatásra a rendszer belső energia többlethez jut, amit tágulás formájában hasznosít. Vagyis a légoszlop kitágul. A nyomás különbség miatt a felső légrészben szét áramlás alakul ki. Ez ekvivalens az egyenlítő környékén kialakuló áramlási jelenséggel. A felső szinteken a szétáramlás feláramlást eredményez a légoszlopban.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!