Klinikai Idegtudományi Doktori Iskola D221

Átírás

1 Klinikai Idegtudományi Doktori Iskola D221 Iskolavezető: Dr. Komoly Sámuel B-1/2005 Klinikai idegtudományok programvezető: Dr. Komoly Sámuel Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika Oligodendroglia apoptosis és mitochondrialis dysfuntcio és központi idegrendszer demyelinisatio Az utóbbi évtized neuropathologiai kutatásai arra utalnak, hogy a sclerosis multiplex nem egyetlen patológiai entitás. Van olyan alcsoportja amelyben az oligodendrogliák degenerációja, apoptosisa dominál. (egyes szerzők szerint első momentuma a betegség kialakulásának az oligodendrogliák apoptosisa.). A cuprizonnal kiváltott kísérletes demyelinisatioban is oligodendroglia apoptosis a demyelinisatio alapja. Korábbi kísérletes megfigyelések arra is utalnak hogy a cuprizon hatásának első ultrastrukturális morfológiai jele megamitochondriumok megjelenése. Ennek a jelenségnek a patomechanizmusa nem ismert, ugyan akkor alapvető jelentőségű lehet az oligodendroglia apoptosis létrehozásában. Amennyiben sikerül a mitochondirum károsodás és/vagy oligodendroglia apoptosis mechanizmusának megértéséhez közelebb jutni, az a potenciális lehetőséget adhat olyan biomarker felfedezésére, ami alapjául szolgálhat a különböző feltételezett SM altípusok in vivo elkülönítését. Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika Terápiás döntéseket befolyásoló tényezők vizsgálata neuromyelitis opticaban A neuromyelitis optica (Devic-betegség) a központi idegrendszer gyulladásos, demyelinisatios betegsége, melyet sokáig a sclerosis multiplex egyik variánsaként tartottak számon. A közelmúlt kutatásainak eredményeként ma már önálló entitásként, ellenanyag mediált (ami az esetek többségében aquaporin-4 vízcsatorna elleni autoantitest) kórképként ismerjük. A betegség általában éveken keresztül monoszimptómás, azaz izoláltan érinti a látóideget, vagy a gerincvelőt. Ezekben az esetekben a diagnózis felállítása nehézkes, azonban igen nagy jelentőséggel bír, mivel a korai terápia bevezetésével megelőzhetők a súlyos maradványtünetek. Klinikánk egyre növekvő számú beteganyagának követése lehetővé teszi a terápia hatékonyságának prospektív felmérését, radiológiai- és a mindennapi klinikai gyakorlatban elérhető egyéb vizsgálati módszerek bevonása pedig segíti a diagnózis mielőbbi felállítását, mely végső soron a betegek jobb életminőségéhez vezethet. Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika MRI vizsgálatok szerepe a gerincvelői lézió jellemzésében neuromyelitis opticában A neuromyelitis optica (NMO) a központi idegrendszer ritka betegsége, melyben a látóidegek és a gerincvelő lehetnek érintettek. A gerincvelői MR manifesztáció három vagy több szegmentumra terjedő hyperintens eltérés a T2-súlyozott képeken. Az kutatási projekt célja a ¹H-MR spektroszkópia és a diffúziós tenzor képalkotás (DTI) hasznosságának vizsgálata NMO-ban szenvedő pacienseknél és egészséges önkéntes vizsgálati alanyokban a főbb metabolitok analízise és a gerincvelő diffúziós tulajdonságainak meghatározása alapján. 1

2 Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika A primer ciliumok szerepe központi idegrendszeri betegségekben Az utóbbi évtized kutatásai arra utalnak, hogy a primer ciliumoknak kiemelkedő szerepe van a központi idegrendszer fejlődésében, illetve a felnőtt élet során a fiziológiás működés fenntartásában. A humán ciliopátiák kialakulásában szerepet játszó génmutációk felfedezésével nyilvánvalóvá vált, hogy számos központi idegrendszeri patológiás folyamat hátterében strukturális, illetve funkcionális primer cilium károsodás állhat. Állatkísérletes modellekből származó morfológiai adatok arra utalnak, hogy a primer ciliumok kóros működése nemcsak a ritka genetikai betegségnek számító humán ciliopátiák létrehozásában játszhat szerepet, hanem más, eddig ismeretlen etiológiájúnak gondolt neurológiai betegségben is. Vizsgálataink célja a primer cilium markerek pontos lokalizációjának vizsgálata a központi idegrendszerben és a primer ciliumok szerepének meghatározása különböző kísérletes állatmodellekben. Fentiek mellett tervezzük humán agyakból származó minták vizsgálatát is. Dr. Bogner Péter Idegsebészeti Kinika Pécsi Szakmai minőségirányítási szempontok és módszerek a modern Diagnosztikai Központ képalkotásban A radiológiai osztályokon végzett leletezési folyamat során különböző eredetű hibák fordulhatnak elő, melyek veszélyeztethetik a betegeket, vagy káros módon befolyásolhatják a beteg kezelési módszereit. A program célja olyan minőségirányítási szempontok és módszerek kidolgozása valamint ezek tesztelése, majd alkalmazása, melyek lehetővé teszik egy modern képalkotó diagnosztikai osztály minőségi mutatóinak ellenőrzését és követését. Ugyancsak célul tűztük ki, hogy egy nagy forgalmú radiológiai osztály leletinek elemzésével, a jellemző hibák feltárásával számítógépes programot fejlesszünk a hibák csökkentésére. Dr. Bogner Péter Idegsebészeti Kinika Pécsi Multiparametrikus MR vizsgálatok alkalmazása az intracarnialis Diagnosztikai Központ daganatok karakterizálásában Számos új MR módszer jelent meg az utóbbi évtizedben a klnikai MR vizsgálatokban, melyek a morfológiai jegyeken túl kvantitatív adatokat nyújtanak a az agyállományról és annak eltéréseiről. Ezek a paraméterek (diffúzió, perfúzió, in vivo 1 H MR spekrtoszkópia) összefüggést mutatnak az intracranialis dagantok biológiai viselkedésével és a terápiás válasszal. A fenti paraméterek és a hisztológiai jegyek összefüggésének vizsgálata további információt jelenthet az agydaganatok vizsgálatában. Dr. Bogner Péter Idegsebészeti Kinika Pécsi Diffúziós MR módszerek lehetőségei az agy patológiás eltéréseinek Diagnosztikai Központ vizsgálatában A diffúziós MR paraméterek az agyszövet mikrostruktúrális felépítéséről és állapotáról adnak érzékeny, de nem specifikus információt. Ezekkel (diffúziós anizotrópia, biexponenciális diffúziós paraméterek) a hagyományos MR morfológiai képken nem látható folyamatokat is látni és kvantifikálni lehet. Ismert, hogy bizonyos kórképek lefolyása is követhető valamint a terápiás hatás mérhetővé válik a diffúziós MR alkalmazásával. További vizsgálatokat tervezünk sclerosis multiplexes és epilepsziás betegekben. Dr. Büki András Idegsebészeti Klinika Diffúz axonális és neurális károsodás kísérletes therapiás befolyásolásának lehetőségei állatkísérletes modellekben A súlyos koponyasérülés során kialakuló diffúz agykárosodás döntően meghatározza a koponyasérülés kimenetelét, a beteg túlélési esélyeit, életminőségét. A diffúz agykárosodás kóreredetében szerepet játszó kórfolyamatok több támadásponton befolyásolhatók. Az eddigi kutatási eredményekre támaszkodva 2

3 elsősorban a mitochondriális támadáspontú cyclosporine és az apoptoticus folyamatokat szintén befolyásoló PACAP, valamint PARP-inhibitor alkalmazását kívánjuk vizsgálni. Az állatkísérletes modellek focalis, diffúz, illetve e kettő kombinációját előidéző kísérletes koponyasérülési technikákat alkalmaznak: folyadék percussios modell, illetve impact acceleratios modell. A kísérletes therapiás hatás megállapításakor a viselkedési (neuro-behavior-ral) változásokat elemzünk, illetve a képalkotó vizsgálatokban 3T MR-t és immun-hisztokémiát alkalmazunk. A koponyasérülés hatására létrejövő membrán permeábilitási változások befolyásolását célzó kísérletes therapiás vizsgálatok során különböző fluorescens, illetve immun-hisztokémiai, továbbá hisztokémiai reakciókkal kimutatható trac-erek kerülnek alkalmazásra. Az alapkutatási vizsgálatok jelentőségét mutatja, hogy a cyclosporine-a már klinikai bevezetés előtt áll, és hasonló remények fűzhetők a másik két tesztelendő apoptosis inhibitorhoz is. A vizsgálatok támogatására OTKA, illetve nemzetközi kollaborációs (VAgrant) szolgál. Dr. Büki András Idegsebészeti Klinika Súlyos koponyasérültek neuromonitorozása és követése: klinikai vizsgálatok A súlyos koponyasérülés 40 éves kor alatt a vezető halálokot képezi, és a magyarországi halálozás extrém értékei hátterében nemcsak az ellátás-szervezés, hanem az intenzív therapia monitorozásának hiányosságai is állnak. A kutatás célja a Magyarországon egyedülálló agyi oxigénszint-mérő berendezés (Licox) és a súlyos koponyasérültek morbiditásának, mortalitásának alakulása közti összefüggés vizsgálata; emellett a követéses képalkotó vizsgálatok eredményének és a koponyasérülés súlyosságának, a kezelés hatékonyságának és a kimenetelnek az összevetése, mely vizsgálatok, biomarkerek, 3T MR vizsgálat és CT felvételek elemzését foglalja magában. A követéses vizsgálat a fenti modalitások mellett neuropszichológiai tesztek alkalmazását és értékelését, továbbá a kimenetelben az utóbbi években jelentős tényezőnek megismert endocrin eltérések monitorozását és korrekcióját foglalja magában. Dr. Büki András Idegsebészeti Klinika Biomarkerek és a kimenetel egyéb indikátorai súlyos koponya agysérültekben A súlyos koponyasérülés a WHO előrejelzése szerint 15 éven belül világszerte a három vezető halálok közé kerül. A kezelés eredményességének megítélése, a hatékony klinikai gyógyszerkipróbálás, a gyógyító tevékenység auditálása egyaránt szükségessé teszi olyan módszerek és biomarkerek kidolgozását és azonosítását, melyek a koponyasérülés során kialakuló pathobiologiai folyamatokról adnak információt. A Pécsi Idegsebészeti Klinika Súlyos Koponya- Agysérült Adatbázisának elemzése, a liquor és serum-adattár proteomikai feldolgozása és az eredményeknek a klinikai paraméterekkel történő összevetése mellett azoknak a koponyasérülés állatkísérletes modelljeiben történő validálása további adatokat szolgáltat a fenti célok eléréséhez. A vizsgálatokat nemzetközi kollaboráció, az USA Védelmi Minisztériumának grantje finanszírozza. Dr. Janszky József Neurológiai Klinika Funcionális MRI klinikai alkalmazása A gyógyszerrezisztens epilepsziák kb. negyedénél-felénél az epilepsziáért felelõs agyi terület jól körülhatárolható, nem érint olyan régiót, melynek kimetszése súlyos hiánytüneteket vonna maga után. Ezeknél a betegeknél az epilepsziás fókusz műtéti eltávolítása gyógyulást eredményezhet. Mind az epilepsziás fókusz anatómiai és funkcionális lokalizációjában, mind a fókusz-elokvens áreák közötti viszony szerepében döntő szereppel bírnak az utóbbi időben robbanásszerű fejlődésen keresztül ment új MRI módszerek, többek között a funkcionális MRI (fmri). Az epilepsziaműtétek többnyire elokvens agyi területek közelében történnek, sőt maga az epileptogén lézió is részt vehet az alapvető agyi folyamatok neuronális reprezentációjában. Éppen ezért alapvetően fontos annak vizsgálata, hogy az epilepsziás fókusz milyen szerepet tölthet be az agyi funkciókban, illetve mi a fókusz és az egészségesen működő agyi területek viszonya. A PhD munka egyik fő célja az fmri módszer szerepének vizsgálata az epilepsziás fókusz műtét előtti meghatározásában. Másik fő célként az fmri alkalmazásával szeretnénk meghatározni a fókusz és az elokvens agyi áreák viszonyát az agyi plaszticitás fényében. Terveink szerint a 3

4 rutin MRI szekvenciákon felül az fmri szekvenciát is felhasználjuk a fókusz lokalizálására és az agy funkcionálisan aktív területeinek feltérképezésére. Vizsgálataink elméleti jelentősége a humán agyi funkciók térképezése egészséges és epilepsziás betegek funkcionális MRI segítségével, mely a humán agyi funkciók agyi reprezentációjának plaszticitására, illetve atípusos organizációjára ad fontos információt. Az epilepsziás fókusz pontos meghatározásán keresztül eredményeink gyakorlati haszna lehet az epilepsziaműtétek tervezése non-invazív eszközökkel Dr. Janszky József Neurológiai Klinika Központi idegrendszeri betegségek hatása a kardiovaszkuláris rendszerre a központi idegrendszeri eredetű hirtelen szívhalál lehetésges pathomechanizmusai A krónikus epilepsziás betegek 2-18%-a hirtelen halálban (SUDEP) hal meg. Stroke-on átesett valamint a subarachnoidális vérzést szenvedett betegek egy része hirtelen szívhalált hal. Bár nem teljes mértékben igazolt, de egyre több adat szól amellett, hogy a SUDEP szívritmuszavar következménye. Egyes vizsgálatok szerint minden 4. krónikus (tehát gyógyszeresen nem kezelhető) epilepsziás betegnél léphet fel 1,5 éven belül major szívritmuszavar, mely pacemaker beültetést igényel. Újabban a sportolók hirtelen szívhalála mögött is felmerül a központi vegetatív idegrendszer diszregulációja. A stressz az arra fogékony kardiális betegekben jobb oldali agytörzsi mechanizmusokon keresztül válthat ki fatális aritmiát. Vizsgálatunk célja, hogy a postiktális állapotban lévő epilepsziás betegeknél, a srtroke-on és subarachnoidális vérézsen átesett pácienseknél, sportolóknál és mentális stressznek kitett egyéneknél (menedzserek, orvosok, stb.) szisztematikusan vizsgáljuk a proarrhytmogén paramétereket folyamatos EKG monitorozással, mely alapján a ritmuszavarra való hajlam megfelelő rohammonitorozással későbbiekben szűrhető, ill. megelőzhető lehet. A vizgsálatokat különböző neurovegetatív tesztekkel, szív- és agyi MRI ivzsgálatokkal egészítjük ki, mellyel nemcsak a stressz okozta kardiális elváltozások patomechanizmusához jutunk közelebb, hanem ez utóbbi vizsgálatokon alapuló új, prevenciós rendszert akarunk kidolgozni a veszélyeztetett célcsoportokban. Dr. Janszky József Neurológiai Klinika Új típusú MRI módszerek használata az agy kognitív térképezéséhez egészségesekben és kóros állapotokban Az utóbbi években az MR képalkotás és computer technika fejlődésével párhuzamosan számos új, az agy fiziológiás és kóros funkcionális neuronatómiáját vizsgáló eljárás került felfedezésre. Egyetemünk és a Pécsi Diagnosztikai Központ együttműködése kapcsán lehetőségünk van a világszínvonalú, 3-Tesla térerőn elvégezhető MR vizsgálatokra. A projekt keretében funkcionális MRI, voxel-based MR morfometria ill. új, általunk kidolgozott MR vizsgálati módszerek segítségével az agy eddig nem lokalizált funkcióit térképezzük le. Ilyen pld. (1) a fájdalom egyes aspektusai egészségesnél és fájdalomszindrómában szenvedő betegeknél (2) féltekei lateralizáció vizsgálata egészséges és kóros állapotokban, ill. (3) az agy morfológiai és funkcionális variábilitása egészségeseknél. Dr. Kálmán Bernadett Szombathely Neurológiai A glioblastoma multiforme molekuláris osztályozása Klinika A kutatás célja, hogy 1. megerősítse és finomítsa vagy módosítsa a glioblastoma multiforme (GBM) alcsoportjait, melyek molekuláris mintázat és klinikai paraméterek alapján korábban javasoltak 2. Egy új osztályozási eszközt vezessen be, melyet a klinikai gyakorlatban lehet használni a tumor tulajdonságainak, klinikai kimenetelnek és a terápiás válasznak az előre vetítésére 3. A tumor specifikus immuntulajdonságait feltárja, mely új terápiás megközelítéseket tehet lehetővé 4

5 Dr. Ábrahám Hajnalka Központi Elektronmikroszkópos A temporális lebeny epilepsziás műtéti szövet neuropatológiai vizsgálata Laboratórium A temporális lebeny epilepszia etiológiai szempontból három csoportra osztható: agyi térfoglaló folyamatok, agykérgi fejlődési rendellenességek valamint mesiális temporális sclerosis által indukált epilepsziára. A munka során a PTE ÁOK Neurológiai Klinikáján diagnosztizált gyógyszerrezisztens epilepszia miatt műtétileg eltávolított neocorticalis és archicorticalis (hippocampus, subiculum és entorhinalis kéreg) struktúrákat vizsgáljuk fény- és elektronmikroszkópos (immunhisztokémiai, immunelektronmikroszkópos) módszerrekkel. Célunk a sejtpusztulás, a hippocampalis idegsejtproliferáció, szinaptikus reorganizáció, valamint a sejtvándorlás zavarára utaló jelek vizsgálata. Keressük a különböző etilológiájú epilepsziában azokat a közös morfológiai elváltozásokat, melyek az októl függetlenül a hiperexcitáció következményei. Eredményeink az epilepszia kórokának és a neuropathologiai elváltozásoknak feltárásával az eredményes gyógyszeres kezelés számára adhatnak újabb ötleteket. Dr. Ábrahám Hajnalka Központi Elektronmikroszkópos Az emberi agykéreg fejlődésének vizsgálata morfológiai módszerekkel Laboratórium A központi idegrendszer, ezen belül az agykéreg fejlődéséről számos adat áll rendelkezésünkre állatkísérletes vizsgálatok alapján, ugyanakkor kevés direkt információval rendelkezünk minderről az emberi agykéregre vonatkozóan. Ennek megfelelően tervezzük normál, valamint triszómiás emberi archi- és neokortikális kéregterületeken az idegsejtek érésének, szinaptikus kapcsolatok kialakulásának, valamint a myelinizációnak konvencionális szövettani és immunhisztokémiai módszerekkel történő vizsgálatát. Célunk, hogy eredményeinkkel morfológiai bizonyítékokat szolgáltassunk az emberi kognitív fejlődés vizsgálata során megfigyelt adatokhoz. Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika A demyelinisatiós kórképek mágneses rezonanciás (MR) diagnosztikája Témák: - A diffúziós képalkotás és a diffúziós tenzor képalkotás szerepe a demyelinisatiós kórképek differenciál diagnosztikájában és prognózisában - Az MR spektroszkópia szerepe a demyelinisatiós kórképek differenciál diagnosztikájában és prognózisában -A volumetria alkalmazási lehetőségei a demyelinisatiós kórképek diagnosztikájában - Gerincvelői demyelinisatiós kórképek MR diagnosztikája új módszerekkel Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika Az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák mágneses rezonanciás Témák: 1. Az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák hagyományos MR jellegzetességei 2. Az MR spektroszkópia alkalmazása az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák differenciál diagnosztikájában és prognózisában 3. A volumetria alkalmazási lehetőségei az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák diagnosztikájában 4. A diffúziós képalkotás, a diffúziós tenzor képalkotás és traktográfia alkalmazási lehetőségei az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák diagnosztikájában és differenciál diagnosztikájában 5

6 Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika Az epilepszia betegség mágneses rezonanciás (MR) diagnosztikája Témák: - A hippocampalis sclerosis kimutatása modern MR módszerekkel - A volumetria alkalmazási lehetőségei juvenilis myoclonus epilepsziában - A volumetria alkalmazási lehetőségei agyi fejlődési rendellenességekben - A schizencephaliák MR elemzése - A diffúziós tenzor képalkotás és traktográfia alkalmazása epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásában - Operált epilepsziás betegek pre- és posztoperatív MR vizsgálatának összevetése a műtéti és epileptológiai eredménnyel Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika Az intracranialis és spinalis keringészavarok komputer tomográfiás (CT) és mágneses rezonanciás (MR) diagnosztikája és differenciál diagnosztikája Témák: - A CT, CT perfúzió és CT angiográfia alkalmazása a stroke diagnosztikájában - A diffúziós képalkotás (DWI) és MR perfúzió (MRP) lehetőségei az agyi stroke diagnosztikájában - A subarachnoidalis és intracerebralis vérzés kimutatására alkalmas MR módszerek - Az intracranialis és spinalis artériás és vénás rendszer CT és MR ábrázolásának lehetőségei - A gerincvelői ischaemia képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája - A diffúziós (DWI) és diffúziós tenzor (DTI) képalkotás lehetséges szerepe a gerincvelői ischaemia diagnosztikájában Dr. Hollódy Katalin Gyermekklinika A krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekek és serdülők életminősége Az újszülöttkori intenzív ellátás folyamatos fejlődésével a perinatális halálozás örvendetesen alacsony szintre szorult Magyarországon is. A nagyon alacsony súlyú és/vagy éretlen, vagy érett, de patológiás újszülöttek túlélésének javuló mutatóival párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy vajon emelkedik-e a morbiditás ezen betegcsoportokban? Megvizsgáljuk a prae- vagy perinatálisan elszenvedett noxák késői szövődményeit. Krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekek és serdülők kérdőíves vizsgálatával adatokat nyerünk a mozgássérült és epilepsziás gyermekek életminőségét befolyásoló betegségekről/állapotokról és ezen eredmények alapján ajánlást teszünk az életminőségük javítására, optimalizálására. Dr. Hollódy Katalin Gyermekklinika A mágneses rezonancia vizsgálat szerepe a cerebralis paresis etiológiájának megállapításában Az újszülöttkori intenzív ellátás folyamatos fejlődésével a nagyon alacsony súlyú és/vagy éretlen, vagy érett, de patológiás újszülöttek túlélése jelentősen javult, azonban a cerebralis paresis prevalenciája napjainkban is 2-3/1000 élveszülött. A kutatás fő célja: feltárni, milyen összefüggés van a cerebralis pareticus beteg statusa (motoros teljesítmény, kognitív szint, epilepszia, stb.) és a koponya mágneses rezonancia vizsgálatok során kapott eredmények között. Tanulmányozni fogjuk a fehérállományi, a cortex és a mélyagyi szürkeállományi, a veleszületett agyi fejlődési rendellenességek előfordulását és ezek időbeli 6

7 szerepét a laesio kialakulásában. A cerebralis pareticus betegek kisebb részében talált normális mágneses rezonancia vizsgálatokat modernebb, finomabb technikákkal kiegészítve próbálunk meg magyarázatot találni az aetiológiára. Megvizsgáljuk, milyen összefüggés van a cerebralis paresis súlyossága és a z elszenvedett agyi történés időpontja között. A mágneses rezonancia vizsgálatoknak a korai kórjóslat felállításában való szerepét kívánjuk maghatározni. Dr. Hollódy Katalin Gyermekklinika Krónikus neurológiai betegségben gyermekek növekedése, táplálkozása A cerebralis paresis a mozgás és tartás betegsége, gyakori társuló tünetekkel, mint. pl. az epilepszia, mentalis retardáció. Prevalenciája 0,2-0,3 %. A krónikus neurológiai beteg napi ajánlott energiaszükségletét több szempont befolyásolja, a legtöbb használatos ajánlás azonban egészséges gyermekekre adja meg a napi szükséges energia bevitelt, nem kalkulál az inaktivitással vagy éppen a dyskinesisekkel. Kyphotikus, scoliotikus gyermekeknél maga a testhossz maghatározása sem a napi rutin alapján történik. A klinikusnak a dietetikussal közösen kell megadnia azt az optimális táplálékmennyiséget, ami szájon keresztül, tápláló szondán vagy percutan behelyezett gastrostomán át adandó, elkerülve ezzel az alultáplálás, ill. túltáplálás veszélyét. Kutatásunkban 5-18 éves életkorú krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekeket kívánunk prospektív módon vizsgálni. Az általános egészségi és neurológiai állapoton kívül meghatározzuk a tápláltsági statust, speciális tesztekkel vizsgáljuk a nagy és finom motoros mozgást, a beszéd és kommunikáció szintjét, valamint az értelmi állapotot. A táplálkozás pszichoszociális aspektusaival is foglalkozunk. Kutatásunk célja feltárni azokat a faktorokat, összefüggéseket, amik pozitív vagy negatív értelemben hozzájárulnak a krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermek növekedéséhez, táplálkozásához. Dr. Pál Endre Neurológiai Klinika A dystrophia myotonica pathomechanizmusa és a betegek komplex gondozása A dystrophia myotonica a leggyakoribb felnőttkorban jelentkező öröklött izombetegség, amely azonban az izmokon kívül számos más szervrendszert is érint. A betegek fiatalkori cataractától kezdve a szívritmuszavarokon át endokrin zavarokig sokféle nehézséggel szembesülnek, azaz komplex gondozást igényelnek. Ennek hátterében az áll, hogy a betegség mindkét altípusában az mrns-be átírt tri- illetve tetranucleotid ismétlődések a különböző sejtekben különböző RNS-kötő, főleg a splicingban résztvevő fehérjéket szekvesztrálnak, és ezáltal működésüket gátolják. A program a betegség több aspektusával is foglalkozik, amelyek mind a betegség, illetve alcsoportjainak pontosabb diagnózisát, mind a betegek gondozását, esetlegesen oki terápiát nyújtó kezelés megtalálását szolgálhatja. A szövettani vizsgálatok (hisztometriai elemzés, FISH, immunhisztokémia) is a diagnózist, illetve a két altípus elkülönítését segíti, és megalapozza a molekuláris pathomechanizmus megismerését célzó kísérleteket. Elektrofiziológiai méréseket tervezünk a folyamat progressziójának követésére. Az izom-mr vizsgálatok is a betegség lefolyásának megismerésében játszhatnak szerepet. Végül, a betegek mozgásszervi rehabilitációját, fizikoterápiáját szolgáló program kifejlesztése jelenti az utolsó pillért a programban. Dr. Pál Endre Neurológiai Klinika Mitokondriális eltérések vizsgálata izombetegségekben A primer mitokondriális betegségek mellett számos izombetegségben és neurodegeneratív betegségben előfordulnak mitokondriális eltérések (enzimaktivitás csökkenése, kóros morfológiájú mitokondriumok megjelenése, mitokondriális DNS deléciók kilakulása). A munka célja külünböző izombetegségeknél a fenti pathológiás eltérések detektálása: autoimmun myositisekben a mitokondriális pathológia kvantifikálása szövettani metszeteken és molekuláris vizsgálatokkal (enzimaktivitás mérés, ragged red rostok /RRF/és cytochome-c oxidase /COX/ negativ rostok keresése, long-range PCR). Ugyanezen vizsgálatok elvégzését tervezzük izomdystrophiákban és lehetőség szerint szerzett izombetegségeknél (pl. statin myopathia, ischaemiás izomkárosodás). A folyamat monitorozására alkalmas mitokondriális károsodást jelző biomarkerek keresése (pl. FGF21) is szerepel céljaink között. 7

8 Dr. Pál Endre Neurológiai Klinika Az izom degeneráció és regeneráció pathomechanizmusának vizsgálata A harántcsikolt izmok állapotát sejt/izomrost szinten az anabolikus és katabolikus folyamatok aránya határozza meg. A szabályozás közös pontja az inzulin növekedési faktor (IGF) receptor és a vele kapcsolatban álló protein kinase B (AKT). Aktiv, foszforillált állapotban gátolja a fehérje lebomlást, gátolva az ubiquitin-proteosoma rendszerhez tartozó E3 ligázokat, az atrogin-1-et. Az AKT másik jelátviteli útvonalon keresztül serkenti a hypertrophiát, ez az mtor aktivációján keresztül valósul meg. Ezen mechanimusok tanulmányozása lehetséges izomdystrophiákban és szerzett myopathiákban (pl. inaktivitás, steroid myopathia) szövettani (immunhisztokémia, in situ hibridisatio) és molekuláris biológiai (mrns meghatározása RT-PCR-rel) módszerekkel. Mindezen eredményeket a klinikai adatokkal, esetleg vérből meghatározható biokémiai markerekkel korreláltathatjuk. Dr. Pfund Zoltán Neurológiai Klinika Multimodalitású képalkotás migrénben, sclerosis multiplexben és intracranialis daganatokban A kutatások két részből állnak. Az első rész méréseire Magyarországon kerül sor, a második rész kutatásaira az Egyesült Államokban lesz lehetőség. Migrén egy erős fájdalommal társult trigeminovascularis fejfájás, a sclerosis multiplex pedig egy súlyos idegrendszeri tüneteket okozó neuroimmunológiai betegség. Bár a két betegség patomechanismusa különböző, mindkét betegségre jellemző a fehérállományi károsodások (léziók) megjelenése az agyszövetben. Ezen léziók jól detektálhatóak koponya MRI vizsgálattal, azonban a konvencionális MRI vizsgálatok nagyon gyakran hasonló morfológiájú és eloszlású léziókat mutatnak. Tovább bonyolítja az elkülönítést, hogy a migrén és a sclerosis multiplex comorbid betegségek, együttes jelenlétük esetén nehéz eldönteni, hogy melyik lézió a migrén és melyik lézió a sclerosis multiplex következménye. A tervezett vizsgálatok során 3.0-Tesla koponya MRI vizsgálatok segítségével történnek majd vizsgálatok migrénes és sclerosis multiplexes betegekben. A léziók száma, mérete, volumene és az eloszlása képeznék a mérések célpontjait. A tervezett vizsgálatok lehetőséget adhatnak a két betegcsoport könnyebb, radiológiai méréseken alapuló elkülönítésére. A tervezett vizsgálatok második felében az agyi parenchymat érintő primér és metastaticus agytumorok feltérképezése lenne az elsődleges cél alpha-[11c]methyl-tryptophan (AMT) követőanyagos positron emissios tomographia (PET) és mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) segítségével. A kutatás magába foglalja a morphologiai és volumetriai vizsgálatokat, valamint azok eredményeinek összehasonlítását PET és MRI között, továbbá az AMT szöveti felvételének összegzett és dinamikus kinetikai modellezésén alapuló kvantifikálását a tumor, és a környező agyszövet területén. Ezen túlmenően, a kutatás másik fő célja a képalkotás során nyert adatok összevetése a pathologiai paraméterekkel, a köztük valószínűsíthető összefüggéseket felismerni és számszerűsíteni. Dr. Pfund Zoltán Neurológiai Klinika Migrénes fehérállományi léziók utánkövetése konvencionális és nem kovencionális 3.0-Tesla MRI vizsgálatok segítségével. Serum aszimmetrikus dimethylarginine (ADMA) koncentrációk meghatározása migrénes betegekben féltekei fehérállományi lézióval és lézió nélkül Migrénes fehérállományi léziók mintegy 10-20%-ban jelennek meg migrénben. Ismert, hogy a migrén az ischaemias stroke önálló rizikófaktora valamint a cardiovascularis betegségek kockázata az átlagpopulációhoz képest magasabb migrén jelenléte esetén. A fehérállományi léziók megjelenése szoros kapcsolatot mutat a migrén betegség időtartamával és a rohamok számával valamint egyéb cardiovascularis rizikófaktorok jelenlétével. A károsodás pontos 8

9 pathophysiológiája nem ismert, az ismétlődő rohamokhoz köthető hypoperfúzió/oligaemia és következményes szöveti ischaemia egy lehetséges magyarázat. Ugyancsak felmerül a rohamokhoz köthető arterialis endothel károsodás lehetősége következményes microembolisatioval. A tervezett vizsgálatok 3.0-Tesla koponya MRI vizsgálatok elvégzését és megismétlését célozzák meg annak érdekében, hogy a léziókról és azok változásairól (szöveti károsodás jellege, léziók száma, mérete, volumene, eloszlása) minél több információt lehessen összegyűjteni, valamint az esetleges progresszió mértékét megítélni. Ugyancsak segíthet a pathomechanismus eldöntésében a migrénes betegek serum ADMA szintjének a vizsgálata. Feltételezhető, hogy a lézióval rendelkező betegekben magasabb az ADMA koncentráció, ezáltal a nagyobb mértékű endothel károsodás meghúzódhat a szöveti károsodások hátterében. Dr. Szapáry László Neurológiai Klinika A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) vizsgálata akut és krónikus cerebrovaszkuláris kórképekben Akut ishémiás és vérzéses stroke betegek szérumában mért PACAP koncentráció változásának értékelése a stroke lefolyása kapcsán, korrelációját keresése az elszenvedett infarktus ill. vérzés volumenével, a stroke kimenetelével. Krónikus cerebrovaszkuláris betegek esetén a PACAP szint és depresszió összefüggésének vizsgálata. Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika Mozgászavarok patofiziológiájának, illetve a gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti kezelési lehetőségek vizsgálata Mély agyi stimuláció, deep brain stimulation, az elmúlt 20 évben áttörést hozott a különböző gyógyszer-rezisztens mozgászavarok kezelésében. Számos randomizált, multicentrikus, nemzetközi tanulmány is alátámasztotta a módszer hatékonyságát a gyógyszeresen nem kezelhető esszenciális tremor, Parkinson-kór és primer disztónia kezelésében. A beavatkozás biztonságossága és hatékonysága magyarázza, hogy a műtétek száma folyamatosan növekszik és az indikációs terület is állandóan bővül. A mozgászavarok patofiziológiájának, illetve a gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti kezelési lehetőségeinek vizsgálatára az alábbi kutatási témák elvégzését ajánljuk: Intraoperatív elektrofiziológiai vizsgálatok mély agyi stimulációs műtétek során Mély agyi stimuláció hatékonyságának vizsgálata disztónia, tremor és Parkinson-kór kezelésében Új stimulációs módszerek eredményességének és mellékhatás-profiljának vizsgálata mozgászavarok mély agyi stimulációs kezelése során Mély agyi stimuláció hatásmechanizmusának vizsgálata funkcionális képalkotás és intraoperatív elektrofiziológiai módszerek segítségével Esszenciális tremor új típusú gyógyszeres kezelésének vizsgálata Originális és generikus dopamin-agonista kezelés hatékonyságának kontrollált összehasonlítása Parkinson-kórban. Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika Mozgászavarok motoros és nem motoros tüneteinek vizsgálata Az utóbbi 10 év felismerése, hogy a különböző mozgászavarok (Parkinson-kór, esszenciális tremor és disztónia) nemcsak mozgással kapcsolatos tünetek ( motoros tünetek ) révén befolyásolják a betegek életminőségét. A mozgással nem kapcsolatos ( nem-motoros tünetek ) szerteágazóak és az életvitelt legalább olyan mértékben befolyásolják, mint a motoros tünetek. A kutatás fő célja, hogy nemzetközileg elfogadott pontozó skálák magyar nyelvi validációjával az életminőség felmérése Parkinson-kór, az esszenciális tremor és a disztónia esetében. Ezzel párhuzamosan arra is keressük a választ, hogy a különböző motoros és a nem motoros tünetek jelenléte miként befolyásolja a gyógyszeres és a műtéti kezelések kimenetelét. 9

10 Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika Funkcionális képalkotás szerepe a Parkinson-kórban alkalmazott műtéti és gyógyszeres kezelések hatékonyságának nyomon követésére Előrehaladott Parkinson-kórban a motoros komplikációk (hatástartam rövidülés, ON és OFF állapotok közötti fluktuáció, túlmozgások, és disztónia kialakulása) jelenléte a betegek életminőségét és munkaképességét jelentősen rontják. Mély agyi stimulációs és levodopa-carbidopa intestinalis gél alkalmazásával ezen komplikációk megjelenése, időtartama és súlyossága jelentősen javítható. Célunk, hogy funkcionális képalkotás (fmri, SPECT) a kezelés hatékonyságát predisponáló tényezőket azonosítsunk, melyek a későbbiekben a klinikai gyakorlatba átültethetők lehetnek. B 1/2012 Pszichiátria programvezető: Dr. Tényi Tamás Dr. Tényi Tamás Pszichiátriai Klinika Biológiai és kognitív marker vizsgálatok funkcionális pszichózisokban A funkcionális pszichozisok etiológiai kutatásában meghatározó idegfejlődési elmélethez kapcsolódóan újabban két modell (a determinisztikus és a probabilisztikus) körvonalazódik, s az ezekhez kapcsolódó marker kutatások jelentős szerepet játszhatnak. A marker kutatások révén vagy egy potenciális endofenotípus feltárása válhat lehetségessé vagy az önmagukat nem-specifikus biológiai és kognitív markerek mintázata segíthet a kategórikus diagnosztikai rendszerek validitásán túlmutató etiológiai alcsoportok körvonalazásában. A téma kidolgozása során szomatikus (informatív morfogenetikai variánsok, képalkotó eljárásokkal nyert adatok) és kongitív (mentalizációs és nyelvpragmatikai teljesítmény) markerek vizsgálatára nyílik lehetőség. Dr. Tényi Tamás Pszichiátriai Klinika Minor fizikális anomáliák vizsgálata gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban A minor fizikális anomáliák (MPA) olyan markerek, amelyek a prenatális agyfejlődés zavarára utalnak. A kültakaró és a központi idegrendszer egyaránt ektodermális eredetű, így ezen apró klinikailag és kozmetikailag alig jelentős jegyek halmozott jelenléte utalhat a központi idegrendszer fejlődésének a zavarára. Kialakulásuk az első és/vagy második trimeszterre tehető. Gyakoribb előfordulásuk egy-egy neuropszichiátriai kórkép neurodevelopmentális etiológiájára utal. A téma során figyelemhiányos-hiperaktivitás zavarban szenvedő és epilepsziás gyermekek esetében van lehetőség kutatásra. Dr. Tényi Tamás Pszichiátriai Klinika Minor fizikális anomáliák vizsgálata bipoláris I. és II.-es affektív zavarokban A minor fizikális anomáliák (MPA) olyan markerek, amelyek a prenatális agyfejlődés zavarára utalnak. A kültakaró és a központi idegrendszer egyaránt ektodermális eredetű, így ezen apró klinikailag és kozmetikailag alig jelentős jegyek halmozott jelenléte utalhat a központi idegrendszer fejlődésének a zavarára. Kialakulásuk az első és/vagy második trimeszterre tehető. Gyakoribb előfordulásuk egy-egy neuropszichiátriai kórkép idegfejlődési hátterére utal. Vannak adatok amelyek bipoláris zavarok esetében magasabb prevalenciát igazoltak, azonban nincs még ismeret a bipoláris zavarok szubtípusaiban való megjelenéssel kapcsolatosan. A téma kidolgozása során erre nyílik lehetőség. 10

11 Dr. Tényi Tamás Pszichiátriai Klinika Minor fizikális anomáliák vizsgálata familiáris major depresszióban A minor fizikális anomáliák (MPA) olyan markerek, amelyek a prenatális agyfejlődés zavarára utalnak. A kültakaró és a központi idegrendszer egyaránt ektodermális eredetű, így ezen apró klinikailag és kozmetikailag alig jelentős jegyek halmozott jelenléte utalhat a központi idegrendszer fejlődésének a zavarára. Kialakulásuk az első és/vagy második trimeszterre tehető. Kérdéses a minor anomáliák gyakoriságának és a neurodevelopmentális háttérnek a szerepe unipoláris major depresszióban, ellentmondásos adatok érhetők csupán el. A téma során pozitív családi anamnézisű major depressziós betegek esetében nyílik lehetőség kutatásra, amely közelebb vihet a major depresszió idegfejlődési etiológiájához. Dr. Tényi Tamás Pszichiátriai Klinika Nyelvpragmatikai deficitek gyermekkori neuropszichiátriai zavarokban A Grice által leírt maximák sértésének értelmezésére irányuló nyelvpragmatikai vizsgálatok érzékeny markerei a neuropszichiátriai zavarokban észlelhető kognitív deficiteknek. A téma keretében lehetőség nyílik autizmusban, epilepsziában, ADHD-ban és Tourette szindrómában szenvedő gyermekek körében történő vizsgálatokra, a nyelvpragmatikai és kognitív deficit megismerésére. Dr. Tényi Tamás Pszichiátriai Klinika Szomatikus és mentalizációs markerek összefüggései szkizofréniában A téma keretében agyi képalkotó eljárásokkal elérhető elérhető strukturális adatok, minor fizikális anomáliák gyakoriságára vonatkozó eredmények és mentalizációs és nyelvpragmatikai tesztekben elért eredmények összefüggései kerülnek vizsgálatra. A kutatás során lehetőség nyílik a kórkép hátterében húzódó endofenotípus pontosabb körülhatárolására. Dr. Fekete Sándor Pszichiátriai Klinika Az öngyilkos viselkedés és a mentális zavarok komplex összefüggésrendszere - a genetikától a kultúráig A szuicid viselkedés komplex neurobiológiai - genetikai -személyiséglélektani - szociokulturális folyamat eredménye, mely a medicina számos területét érinti, különös tekintettel a mentális zavarokra. Az önpusztítás és a pszichiátriai betegségek összefüggései (elsősorban a hangulatzavarok, uni/bipoláris depressziók, szorongás és az addikt viselkedés, de az éretlen személyiség megalapozó zavarai is) a modern kutatási eredmények hátterében, integrativ koncepcionális megközelitésben foghatók össze. Neurobiológiai kutatasok (genpolimorfizmusok szerepe, képalkotó vizsgálatok eredményei jól kapcsolhatók pszichopatológiai jelenségekhez, értelmezhetők pszichobiológiai személyiségmodell alapján) de a pszichoszociális kutatasok akár neuroscience és pszichoanalitikus orientációjú modellek közelitését is lehetővé teszik, Ennek fényében a ma is komoly népegészségügyi problémát jelentő önpusztitó viselkedés, depresszió, addikciók, mentális zavarok kutatása, a korai felismerés, prevenció és a terápias lehetőségek gyakorlati kérdései medicinális és társadalmi szempontból is kulcsfontosságúak (s itt sajátos kitérőként adódik az asszisztált szuicidum és az euthanazia a mai korban sokat vitatott problémája) és integrálhatók a kutatott szociokulturális modellekkel. A kutatasi terv tágabb epidemiológiai kutatashoz kapcsoltan kiván vizsgálni betegcsoportokat, integrativ megközelitésben - krizisközpontú lélektani felmérés mellett klinikai tünetskálákat, kognitiv teszteket alkalmazva, de képalkotó vizsgálattal is a szuicidalitás/affektiv zavar hátterenek kutatasat violens szuicid depressziós és nem szuicid depresszíós betegeknél, illetve impulziv személyisegzavaroknal, (genetikai polimorfizmusok lehetséges szerepét is figyelembe véve) Az eredményeket a klinikum és a terápia/prevenció irányába visszacsatolva kivánjuk értelmezni és hasznositani, különös tekintettel a high risk csoportok jobb megértésére, követésére, kezelésére. 11

12 Dr. Fekete Sándor Pszichiátriai Klinika Szuicid viselkedés és a kapcsolódó affektiv-mentális zavarok epidemiológiai, pszichobiológiai és klinikai vizsgálata európai kollaborativ programok keretében Az egészségügyi ellátással kapcsolatba került öngyilkossági kísérletezők monitorizálását, rizikófaktorok felmérését és klinikai, illetve alcsoportokban pszichobiológiai vizsgálatát célozza a tervezett téma. Az epidemiológiai vizsgálatban szociodemográfiai és klinikai jellemzők szerepelnek. A kutatás klinkai részében a szuicidiumot megkíséreltek reprezentatív mintájában részletes, strukturált interjús módszerekkel, neuropszichologiai és klnikai tesztekkel majd követéses vizsgálattal keressük azokat a premorbid személyiségjellemzőket, pszichopatológiai állapotot és mentális zavarokat, biológiai összefüggéseket, melyek e magas rizikójú csoportnál a későbbi öngyilkos viselkedést, ismétlődést előre jelezhetik követhető biológiai alapokkal is összefüggenek illetve klnikai és prevenciós programok kialakitásának alapjául szolgálhatnak. Európai kollaborációk keretében (Monsue, Aging Europe, Case) ezenkívül összehasonlítható adatokat információkat várunk a terápia, prevenció, illetve az egészségügyi ellátó rendszerek működéséről is. Dr. Fekete Sándor Pszichiátriai Klinika Media, világháló, pszichiátria és szuicidium - auto és heteroagressziv viselkedési zavarok megjelenítése, értelmezése az irott és elektronikus mediaban- prevencio, intervenció A kutatásban a tömegkommunikáció/ irásos, internet alapú/ vizsgálata kulcsfontosságú. Az írott és elektronikus médiumok, a sajtó, a televízió a világháló krizisre, öngyilkosságra vonatkozó beszámolói mint közvetítők - szuicid minták, modellek, azonosulásos (vagy patológiás mintakövető) mechanizmusokon keresztül - hatással lehetnek más vulnerabilis, depresszív személyek öngyilkossági cselekményeire. Alternatív magyarázatokat is figyelembe vevő korszerű metodikájtú kutatások mintaként is szolgálnak e tekintetben. A szuicíd/homicid viselkedés, szuggesztiv modellek átvitelében,, triggerek nyoman, vulnerábilis ill patológiás mintakövetők közt tehat a media, a közösségi hálózati minták közvetőek, ez igazolható. A prevenció területén ez lényeges szempontot jelent. A serdülő korcsoport érzékenyebb a média hatásokra az idősebbeknél, mindez általában is megmutatkozik a kontagiózus azonosulásos viselkedésben, a szuicid cluszterek, az amokfutás jelenségeiben is tettenérhető ez. E hatások erősebbek a modell és a potenciális modellkövető hasonlósága esetén a kor, nem, nemzetiségi hatter, személyiség vonatkozásá ban. A media nemcsak befolyásolja, de tükrözi is a szuicídiummal kapcsolatos attitűdöket. A transzkulturális különbségek, az attitűdök eltérései is vizsgálhatók-tartalomelemzéssel is, s közvetlenül is Releváns következtetések vonhatók le a megértést, népegészségügyi prevenciót és gyakorlati mediairányelvek megfogalmazását is segitve (WHO, AAS, IASP Task Force adatai). A média szakemberekkel való konzultációk révén mindez szignifikáns jelentőséggel bír. Epidemiologiai kutatasok mellett media-(irott, elektronikus,világháló) tartalmak és attitudök elemzései, s ennek alapján megfogalmazott modellek (media) irányelvek fontosak a nemzetközi kollaborációkban, Ezzel kapcsolatos preventiv-interventiv programok kialakitása lehetséges, és a jelen szakmai program feladata. Dr. Herold Róbert Pszichiátriai Klinika Mentalizációs deficit szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Ez a képesség döntő a szociális interakciók szempontjából. Az elmúlt évek adatai alapján ma már egyértelmű, hogy szkizofréniában mentalizációs deficit van jelen, mely alapvetően befolyásolja a betegség hosszútávú kimenetelét. Pontosan azonban nem ismert, hogy a mentalizációs készség milyen módon sérül szkizofréniában, és ez hogyan függ össze a szkizofrénia egyéb dimenzióival. A PhD munka célja a szkizofréniában észlelhető mentalizációs deficitek felmérése a szociális kogníció egyéb dimenzióinak figyelembevételével. 12

13 Dr. Herold Róbert Pszichiátriai Klinika A mentalizációs deficit nyelvi összefüggései szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. A mentalizációs készség kialakulása jelentősen függ a nyelvi kompetencia fejlődésétől. Úgy tűnik, hogy elsősorban a nyelvpragmatikai készségek mutatnak szignifikáns összefüggést a mentalizációs készségekkel. Szkizofréniában mentalizációs deficit van jelen, de nem ismert, hogy ezt mennyiben határozzák meg a szkizofréniára jellemző nyelvi deficitek. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző nyelvi deficitek felmérése, és azok összevetése a mentalizációs készségekkel. Dr. Herold Róbert Pszichiátriai Klinika A mentalizáció neurobiológiája A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Az elmúlt évek során jelentős erőfeszítések történtek a mentalizáció neurobiológiai hátterének feltérképezésére. Egyre több adat áll rendelkezésre a mentalizációban szerepet játszó agyi struktúrák összefüggését illetően, de szaporodnak az adatok a háttérben meghúzódó neurotranszmissziós diszfunkció vonatkozásában is. Szkizofrénia esetén jól ismert, hogy jelentős neurobiológiai eltérések vannak jelen, melyek szerepet játszhatnak a mentalizációs zavarok kialakulásában, majd e készségek romlásában. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző neurobiológiai eltérések vizsgálata a mentalizáció szempontjából. Dr. Herold Róbert Pszichiátriai Klinika Képalkotó vizsgálatok és a mentalizációs deficit szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Az elmúlt évek képalkotó vizsgálatai alapján egyértelműnek tűnik, hogy mely agyi struktúrák és ideghálózatok játszanak szerepet a mentalizációban. Kevés adat áll rendelkezésre viszont a tekintetben, hogy ezen struktúrák sérülései hogyan függenek össze a mentalizációs deficitek megjelenésével. Szkizofréniában kóros idegfejlődéshez és neurodegeneratív folyamatokhoz is köthető agyi eltérések vannak jelen, melyek befolyásolhatják a mentalizációs készségek megfelelő működését. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző strukturális és funkcionális agyi eltérések vizsgálata a mentalizáció szempontjából. Dr. Herold Róbert Pszichiátriai Klinika Neurokognitív és mentalizációs deficitek szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. A mentalizációs készségek kialakulásának előfeltétele az idegrendszer megfelelő érési folyamatainak lezajlása. A szkizofréniával kapcsolatban jól ismert tény, hogy a háttérben idegfejlődési abnormalitások húzodnak meg, melyek markáns neurokognitív deficitekkel társulnak, és mindez jelentősen befolyásolhatja a mentalizációs teljesítményt is. A PhD munka célja a szkizofréniára jellemző neurokognitív deficitek felmérése, és azok összevetése a mentalizációs teljesítménnyel. 13

14 Dr. Herold Róbert Pszichiátriai Klinika A mentalizációs deficitek kezelése szkizofréniában A mentalizáció az a képességünk, mely lehetővé teszi azt, hogy másoknak és önmagunknak mentális állapotokat (szándékot, vágyat, vélekedést, érzelmeket) tulajdonítsunk. Ez a képesség döntő a szociális interakciók szempontjából. Szkizofréniában markáns és stabil mentalizációs deficitek vannak jelen, melyek jelentősen befolyásolják a betegség kimenetelét. Egyes előzetes adatok azt mutatják, hogy a mentalizációs teljesítmény megfelelő terápiás eszközökkel javítható. A PhD munka célja olyan terápiás eszközök vizsgálata, melyek a mentalizációs teljesítmény javulását eredményezik szkizofréniában. 14