A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

Átírás

1 A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika

2 Az (emberi) agy egyik meghatározó sajátossága, hogy agyféltekéink mind morfológiailag, mind funkcionálisan aszimmetrikusak. Előnye, hogy a két félteke párhuzamosan és egymástól elkülönülve működhet. Például zsákmányszerzés közben az élőlény agya egyszerre tud figyelni a zsákmányra és az őt fenyegető ragadozóra. Mindkettő kereső-figyelő tevékenységet igényel, és egyszerűbb, ha az egyiket az egyik, másikat a másik félteke hajtja végre (Halpernés mtsai, 2005; Bisazzaés mtsai, 1998). (Evolúciós előny!? Doron és Gazzaniga, 2008.)

3 Az aszimmetria, a lateralizációcsak az adott funkció modalitását érinti: Pl. mindkét hippocampusalapvetően a memóriafolyamatokban játszik szerepet, bal inkább a verbális, a jobb inkább a téri-vizuális memóriaműködésben vesz részt. Mivel a két félteke alapvetően szimmetrikus, ezért egyik oldali sérülés esetén a kiesett funkciók az ellenoldalon reorganizálódnak a homológ struktúrában.

4 Emberben az agyilateralizációlegszembetűnőbb megnyilvánulása, hogy a beszédközpont csak az egyik féltekében helyezkedik el, melyet dominánsnak (helyesebben beszéd dominánsnak) nevezzük. Ez leggyakrabban a bal félteke. Az agyi lateralizációleginkább érzékelhető jelensége pedig a jobbkezesség (93-94%!!)A jobb kezünk ügyesebb írás, eszközhasználat, stb. A jobbkezesség az emberiség megoldatlan rejtélye. (Knecht és mtsai, 2000)

5 Az 1950-es évektől a beszéddominanciát az invaziv Wada teszttel határozzák meg. (Csak kóros esetben használható) Napjainkban a funkcionális MRI (fmri egészségeseknél is alkalmazható), funkcionális transcranialisdoppler (ftcd) a legelterjedtebb módszerek. Alapvető módszertani különbség a Wada teszt és az fmri között, hogy az előbbi eljárás a gátláson alapul, míg az utóbbi a vizsgált struktúrák aktivációján. Ezért a két módszer nem teljes mértékben ekvivalens.

6 A beszéd serdülő-vagy akár felnőttkorban is átépülhet, ha egy krónikus folyamat támadja meg a bal féltekét (epilepszia, krónikus encephalitis). A beszédreprezentáció ilyenkor fokozatosan, neurológiai (afáziás) tünetek nélkül képes átépülni a lézióval ellentétes oldalra (tehát rendszerint balról jobbra).

7 Ezzel szemben a gyorsan kialakuló agyi károsodások (stroke, trauma, akut encephalitis) nem vezetnek teljes jobb féltekei beszédközpont-átrendeződéshez, hanem beszédzavart, afáziát okoznak, mivel nincs elég idő a kompenzációra, azaz a beszéd bal-jobb transzferjére. Ez a szituáció hasonló az akut vs. krónikus carotis interna elzáródáshoz.

8 Egyelőre még nem tudjuk, hogy melyek a kognitív kollaterálisok, amelyek elősegítik a beszéd funkciózavar nélküli átmentését az ellenoldalra. Mindenesetre az eredmények azt mutatják, hogy a beszéddominancia balról jobbra történő áttolódása serdülőkorban, sőt felnőttkorban is kialakulhat a folyamatos, krónikus epilepsziás aktivitás hatására.

9 15 szülési felkarbénult: 5 bal oldali, 10 jobb oldali plexussérült. Az anamnézis felvétele és a fizikális vizsgálat után fmri történt. A jobb FV-sérültszemélyeknél a beszéd lateralizációjajobbra tolódik, összehasonlítva a bal FV sérülést szenvedett vizsgálati alanyokkal Minél több gyök érintett és minél gyengébbek a jobb FV funkciói annál inkább jobbra tolódik a beszéd lateralizációja.(janszki 2009)

10 Janszkiés mások vizsgálatai (Woodsés mtsai, 1988; Dellatolasés mtsai, 1993) is arra utalnak, hogy a beszédcentrumokat érintő sérülés kontralaterális beszédátszerveződést és következményes balkezességet indukálhat. Az idézett vizsgálat azt sugallja, hogy a jobb kezet érintő sérülés kontralateráliskezességet indukálhat és a beszédlateralizációbalról jobbra tolódását eredményezi.

11 Feltételezhető, hogy a kezesség/kézhasználat befolyásolja a beszédlateralizációt(beszédet). A kettő közötti okokozati kapcsolat valószínűleg kétirányú. A kézhasználaton át megvalósuló kommunikáció (gesztusok) fontos szerepet töltenek be a nyelv evolúciójában és ma is a nyelv elidegeníthetetlen részét képezik. Ennek elméleti jelentősége lehet a beszédzavarok terápiájában, és előmozdíthat további vizsgálatokat arra vonatkozólag, hogy a kézhasználat tökéletesedése milyen mértékben járul hozzá a beszédfunkció javulásához!!

12 Post-stroke afáziában szenvedő felnőtteknél az afázia javulása attól függ, milyen mértékben vesz részt a korábban nem-domináns jobb félteke a beszédfunkciókban (Czopf, 1972). Feltételezhetjük, hogy a jobb féltekének akár felnőtt korban is szerepe lehet a beszédműködésben, tehát a beszédfunkciók bizonyos mértékű reorganizációja még felnőttkorban is lehetséges.

13 A kutatásaink tárgya: Bal féltekei stroke jobb oldali hemiparézis, szenzomotoros vagy csak motoros afázia. Az egyéb súlyos elsődleges vagy másodlagos károsodások kizáró okok. Mivel homogén csoportok nem állíthatóak fel, ezért párokat hozunk létre.

14 A párok kialakításának szempontjai: Közel azonos agykárosodás Hasonló életkor Hasonló funkciókárosodások

15 Közel azonos agykárosodás : Klinikai vizsgálat CT ill. MRI, fmri vizsgálat

16 Hasonló funkciókárosodások: Funkcionális tesztek Barthel, FIM NIH stroke skála Western afázia teszt, Addenbrook teszt

17 Terápiás program: Véletlenszerű szétválasztás A és B csoportra Az A csoport hagyományos gyógytornát és ergoterápiát végzi. A B csoport a hagyományos foglalkozások mellett az ép (bal) kéz finomfunkció fejlesztését is végzi.

18 Nyomonkövetés: Induláskor: klinikai vizsgálat, funkcionális tesztek, beszéd fmri Havonta: klinikai vizsgálat, funkcionális tesztek Három havonta/fél évente: beszéd fmri Fél évente/éventerészértékelés

19 Összefoglalás: Célunk a (beszéd)domináns féltekét ért akut károsodás után zajló agyi lateralizáció reorganizációjának vizsgálata. Vizsgáljuk összehasonlítva az eddig alkalmazott és az újonnan bevezetett gyógytorna, ergoterápia hatását az agyi lateralizáció reorganizációjára. Az fmrisegítségével nyomonkövetjüka várható strukturális és funkcionális átrendeződést.

20 Köszönöm a figyelmüket!