4. előadás: Egyenes tengelyű építmények irányító és ellenőrző mérésének módszerei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. előadás: Egyenes tengelyű építmények irányító és ellenőrző mérésének módszerei"

Pál Bogdán
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 4. előadás: Egyenes tengelyű építénye irányító és ellenőrző éréséne ódszerei 4. előadás: Egyenes tengelyű építénye irányító és ellenőrző éréséne ódszerei A ülönöző építényeen, szerezeteen gyaran találun olyan szerezeti eleeet, aelye tengelyéne terv szerinti ialaítása egyenes. Az ilyen szerezeti elee irányító és ellenőrző érése so eseten szüséges. Gyaorlati feladato özül az uta, vasuta, alaguta építéséne irányító és ellenőrző éréseit, a darupályá, géptengelye szereléséhez szüséges irányító éréseet elítjü eg. Irányító éréseor az egyenese egvalósítására ülönöző ódszereet dolgozta i. Viszonylag egyszerű eljárás az egyenes ét pontjána itűzése, egfelelő ódon történő állandósítása, s az állandósított ponto özött drót ifeszítése. A ost leírt eljárást alalazzá például útépítő gépe irányításaor az 1. árán látható ódon. Az árán eutatott eljárás az építőgépe függőleges értelű irányítását is iztosítja. 1. ára: Útépítő gépe irányítása Egyenes tengelye előállítása érdeéen végzett irányító érésehez igen jól felhasználható a lézerteodolito. A lézerteodolito alalazásaor a teodolittal a célszerűen választott álláspontól tájéozási állandó felhasználásával tűzzü i a tengelyt, vagy azzal párhuzaos egyenest. So eseten az építőgépe olyan érzéelő-erendezéssel vanna ellátva, aelye iztosítjá, hogy a gép autoatiusan a ívánt iránya haladjon. Szairodaloan találozhatun az ún. indutív irányítási eljárás leírásával. Een az eseten a dróto felhasználásánál leírt eljárással egegyező ódon az egyenest egyes pontjaival tűzzü i. A itűzött ponto özött áelt feszítene i. Az építőgépe irányítására a áel örül ialault eletroos erőtér szolgál. A gépeet az erőtér intenzitását érzéelő erendezéssel látjá el. A gépene úgy ell haladniu, hogy az intenzitás a örnyező pontohoz épest axiális legyen. Az egyenes tengelyű létesíténye irányító-éréseihez leírt eljáráso ise ódosításoal alalazható íves tengelyű létesíténye irányító-éréseihez is. 4-1

2 Óravázlat a Építésirányítás, ozgásvizsgálato előadásaihoz Egyenes tengelyű létesíténye ellenőrző éréseor a leggyaraan alalazott eljárás az ún. egyenesreérés. Egyenesreérésor a vizsgált létesítény tengelyével, határolófelületével özel párhuzaos egyenest tűzün i ét alappont felhasználásával. A vizsgált létesítény egyes vizsgált pontjaina eghatározzu a helyzetét az alapponto összeötő egyeneséhez épest. Az egyenesreérés elvét a. ára szelélteti. Az árán látható ódon az egyes ponto x i, y i oordinátáina eghatározásával oldju eg a feladatot.. ára: Az egyenesre érés elve Az egyenesreérésor az x i oordinátáat általáan itűzi a érés céljána egfelelő ódon. Ha például valaely darupálya ellenőrző éréseor éterenént ell felvenni a vizsgált pontoat, aor az x i oordinátá 0, 1,, éter értéűe leszne. A vizsgálati ponto helyéne egválasztásaor iztosítanun ell, hogy a szeel látható törése helyére vizsgálati pont erüljön. Az x i értéeet legtöször érőszalaggal éri. Teintettel arra, hogy a vizsgált létesíténye alaja legtöször lassan változi, az x i éréseor szélső pontosságra ne ell töreedni. Az y i értée érésére ülönöző ódszere alaulta i. A legegyszerűen úgy járhatun el, ha a. árán feltüntetett A ponton teodolitot, a B ponton ideiglenesen pontjelet állítun fel. Az A pontról irányozzu a B pontot. Az A és a B ponto által eghatározott álló iránysítól az egyenes vizsgálati ponto távolságát csulósércén olvassu le (3. ára). 3. ára: Vizsgálati ponto távolságána leolvasása csulósércén Ha a vizsgált ponto özvetlenül ne hozzáférhető, aor az y i érté eghatározása érdeéen éri a 4. árán látható α i szöget. Az y i távolságot az AP i T i hároszögől az vagy az y i = x i tg α i y i = s i sin α i 4-

3 4. előadás: Egyenes tengelyű építénye irányító és ellenőrző éréséne ódszerei összefüggése valaelyiével száítjá. 4. ára: Az α i szög érése Gépeel apcsolatos irányító és ellenőrző érésehez az eddig leírt felszerelése ne inden eseten iztosítjá a szüséges pontosságot. Ilyen célra speciális az interferencia jelenségét, illetve olliátor távcsövet felhasználó erendezéseet fejlesztette i. Ezeet a erendezéseet gyaran irogeodéziai jellegűne nevezi. Egy, az interferencia elven alapuló erendezést szeléltet az 5. ára. A erendezés háro fő alotóelee a övetező: - az adóerendezés, aely egy fényforrásól és az előtte elhelyezett 0,-0,5 szélességű rést tartalazó ernyőől áll (A 1 ); - a vizsgálati pontra helyezhető ernyő, aelyen ét, egyással párhuzaos 0,-0,5 szélességű rés található (A ); - a vevő, aely tulajdonéppen egy szálereszttel, lendével ellátott távcső (A 3 ). 5. ára: Az interferencia elven alapuló erendezés A érés a erendezéssel azon alapszi, hogy a vevő látóezejéen csa aor jeleni eg szietrius interferencia ép, ha a erendezés háro alotórészéne tengelye egyeesi. Az A jelű ernyő ozgatása nagypontosságú érést lehetővé tevő finoechaniai erendezéssel történi. Az adóerendezés fényforrásául célszerű lézert felhasználni. Irodali adato alapján leírt erendezéssel történő ordináta eghatározás özéphiája 50 éter távolságig 0,010 0,015. Ez az érté a ár felállított erendezéshez viszonyított özéphiát jellezi. A olliátor távcsöve ülönöző ialaításai terjedte el a gyaorlatan. Egy lehetséges elrendezést szeléltet a 6. ára. Az árán jól látható a távcső () a iroéter csavarral (1), továá a olliátor (3) a fényforrással. A olliátor ojetívéne 4-3

4 Óravázlat a Építésirányítás, ozgásvizsgálato előadásaihoz fóusztávolságáan van a szálereszt (4). A olliátor ét egyástól távolságra lévő ütöző pontja (5 és 5 ) segítségével illeszthető a vizsgált szerezethez. 6. ára: A olliátor távcső lehetséges elrendezései Mérésor a olliátort ütöző pontjaival a szerezethez illeszti, s a távcső iroéter-csavarjával elozgatjá a távcső száleresztjét indaddig, aíg a távcső és a olliátor irányvonala párhuzaos ne lesz. A párhuzaos helyzeten a olliátor és a távcső száleresztje fedése erül, ilyenor a távcső iroéter-csavarján leolvasható, hogy a iroéter-csavart hány osztásözzel ellett elforgatni a párhuzaos helyzet eléréséig. Legyen ez az érté n. Mivel az egy osztásözhöz tartozó υ elfordulás a gyártási adatoól isert, az n osztásözhöz tartozó θ érté a övetező összefüggésől száítható: θ = n υ Teintve, hogy a θ általáan is érté, a olliátor ferdeségére jellező q érté az ütöző ponto távolságát felhasználva a övetező összefüggéssel határozható eg: Θ n ν" q = = ρ Egy adott űszer esetéen, υ állandó, ezért az összefüggést a övetező alaan is írhatju: ν" q = n = n Egyetlen q érté özéphiáját iszáíthatju, ha az összefüggésre alalazzu a hiaterjedés törvényét: q = ρ Θ + q Mivel q értée általáan icsiny, s a értéét laoratóriui örülénye özött nagy pontossággal eg lehet határozni, a fenti összefüggés ásodi tagja elhanyagolható. Enne egfelelően: q Θ A épletet szelélve feltűni, hogy a q özéphiája független a távcső és a olliátor távolságától. Valaely szerezet vizsgálataor az egyenesreéréshez szüséges egyenest a 7. árán látható ódon a távcsővel és egy jeltárcsával jelöljü eg. A olliátort végigvisszü a 4-4

5 4. előadás: Egyenes tengelyű építénye irányító és ellenőrző éréséne ódszerei szerezeten úgy, hogy első ütözője rendre a,, aszcisszájú helyen legyen. A vizsgált pont y távolsága az egyenestől az y = q i i= 1 összefüggésől száítható, ahol q i a olliátor egyes helyzeteihez tartozó érté. 7. ára: Egyenes egjelölése távcsővel és jeltárcsával Az y érté özéphiája a fenti összefüggéseől iindulva, a hiaterjedés törvényéől száítható: y = i= 1 Θi Gyaori tapasztalato alapján 00 éter távolságig θ1 = θ = θn = θ Ezt figyelee véve: y = o = q Irodalo: - Detreői Á.-Ódor K.: Ipari geodézia II. rész. Műegyetei iadó, Budapest, (S ) 4-5

Hasonló dokumentumok

1. előadás: A geodéziai irányítás szerepe az építés folyamatában

1. előadás: A geodéziai irányítás szerepe az építés folyamatában 1. előadás: A geodéziai irányítás szerepe az építés folyamatában Az építést irányító és ellenőrző mérések célja és csoportosítása A különböző