Skalár: egyetlen számadattal (+ mértékegység) jellemezhető mennyiség. Azonos dimenziójú skalár mennyiségek - mértékegység-konverzió után -
|
|
- Ágnes Hajdu
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 ALAPFOGALMAK Vektoranalízis 1. Alapfogalmak Skalár: egyetlen számadattal (+ mértékegység) jellemezhető mennyiség. Azonos dimenziójú skalár mennyiségek - mértékegység-konverzió után - összehasonlíthatóak és összeadhatóak egymással, valamint kivonhatók egymásból; tetszőleges dimenziójú skalárokat szorozhatunk és oszthatunk egymással (ha az osztó nem zérus).
2 1 ALAPFOGALMAK Vektor: olyan mennyiség, amelyet egy nagyság és egy irány jellemez (vektor hossza = nagyságának abszolút értéke). Zérus-vektor ( 0): zérus hosszú (és határozatlan irányú) vektor. Parallelogramma-szabály: a és b vektorok a+ b összege és a b különbsége az általuk kifeszített parallelogramma két átlója.
3 1 ALAPFOGALMAK α skalár és a vektor α a szorzata: a-val párhuzamos irányú vektor, melynek nagysága megegyezik α-nak és a nagyságának szorzatával (egy irányba mutat a-val ha α > 0, egyébként ellentétes irányú). Műveleti szabályok: a + ( b + c) = ( a + b) + c a + b = b + a α( a + b) = α a + α b 0 a = 0 a + 0 = a a b = a + ( 1) b asszociativitás kommutativitás disztributivitás
4 1 ALAPFOGALMAK Skalárszorzat: a b = a b cos θ ahol θ az a és b iránya által bezárt szög. a b = b a (α a + β b) c = α a c + β b c a a = a 2 0 szimmetria linearitás pozitivitás
5 1 ALAPFOGALMAK Vektoriális (kereszt-)szorzat: a b olyan vektor, amely merőleges mindkét vektorra, nagysága pedig megegyezik a két vektor által kifeszített parallelogramma előjeles területével. a b = a b sin θ a b 2 + a b 2 = a 2 b 2
6 1 ALAPFOGALMAK Ortogonalitási feltétel: a b = a b a b = 0 a és b irányai merőlegesek egymásra (vagy valamelyikük hossza zérus). Párhuzamossági feltétel: a b = 0 akkor és csak akkor, ha a és b vektorok párhuzamosak. Műveleti szabályok: b a = a b (α a + β b) c = α( a c) + β( b c) a ( b c) = ( a c) b ( a b) c ( a b) ( c d) = ( a c)( b d) ( a d)( b c) antiszimmetria linearitás kifejtési tétel Lagrange azonosság a ( b c) = b ( c a)
7 1 ALAPFOGALMAK a ( b c)=vol ( a, b, c ) az a, b és c vektorok által kifeszített paralelepipedon (előjeles) térfogata. Vektorok numerikus jellemzése vektorkomponensekkel.
8 1 ALAPFOGALMAK Három, nem egy síkba eső e 1, e 2 és e 3 vektor bázist alkot: minden vektor egyértelműen előállítható a lineáris kombinációjukként, azaz bármely a vektor előáll a = a 1 e 1 + a 2 e 2 + a 3 e 3 alakban valamely a 1, a 2 és a 3 skalár együtthatókkal, az a vektor { e 1, e 2, e 3 } bázisra vonatkozó vektorkomponenseivel. Egy másik { e 1, e 2, e 3} bázisra vonatkozó a i komponensek az a i-k lineáris kifejezése a i = j T ij a j ahol T ij a bázistranszformáció mátrixa.
9 1 ALAPFOGALMAK Elemi vektorműveletek kifejezése vektorkomponensekkel (dimenziótlan bázisvektorok) (α a) i = αa i ( a + b) i = a i + b i Ortonormált bázis: egységnyi hosszú, kölcsönösen merőleges (ortogonális) vektorokból álló bázis. { 1 if i=j e i e j = δ ij = 0 if i j Észrevétel. vol ( e 1, e 2, e 3 ) = ±1 bármely ortonormált bázisra, pozitív előjellel jobbsodrású, és negatív előjellel balsodrású esetben.
10 1 ALAPFOGALMAK Az a vektor komponenseinek kifejezése egy { e 1, e 2, e 3 } ortonormált bázisra vonatkozóan a i = a e i míg a különféle vektorszorzatok kifejezése a b = a 1 b 1 + a 2 b 2 + a 3 b 3 a b = (a 2 b 3 a 3 b 2 ) e 1 + (a 3 b 1 a 1 b 3 ) e 2 + (a 1 b 2 a 2 b 1 ) e 3 és vol ( a, b, c ) = det a 1 a 2 a 3 b 1 b 2 b 3 c 1 c 2 c 3
11 2 TENZOROK 2. Tenzorok Tenzor: vektorok közti A : x A( x) lineáris megfeleltetés, azaz A(α a + β b) = α A( a) + β A( b) bármely α, β skalárokra és a, b vektorokra. Példák tenzormennyiségekre: tehetetlenségi tenzor, deformációs tenzor, feszültségtenzor, stb.
12 2 TENZOROK Egy { e 1, e 2, e 3 } bázisra vonatkozóan az A tenzor jellemezhető az [ A ] = A 11 A 12 A 13 A 21 A 22 A 23 A 31 A 32 A 33 mátrix segítségével, melynek A ij elemeit az A( e i ) = 3 j=1 A ji e j összefüggés határozza meg. Példák: 1. A 0 : x 0 zérustenzor, amely minden vektorhoz a zérusvektort rendeli (mátrixának minden eleme zérus).
13 2 TENZOROK 2. Az 1 : x x identitástenzor, amely minden vektort önmagába visz; ) mátrixa az egységmátrix. ( Az a és b vektorok diadikus szorzata az a b : x ( b x) a tenzor, melynek (ortonormált bázisra vonatkozó) mátrixa [ a ] b = a 1 b 1 a 1 b 2 a 1 b 3 a 2 b 1 a 2 b 2 a 2 b 3 a 3 b 1 a 3 b 2 a 3 b 3
14 2 TENZOROK Műveletek: 1. Egy α skalár és egy A tenzor szorzata az αa : x αa( x) tenzor, [ ] [ melynek mátrixa αa A ] =α. 2. Egy A tenzor és egy a vektor szorzata az A a= A( a) vektor. 3. Az A és B tenzorok összege az A + B : x A( x) + B( x) tenzor, [ A ] [ A ] [ B ] melynek mátrixa + B = +. ( 4. Az A és B tenzorok szorzata az A B : x A B( x) ) [ A ] [ A ][ B ] melynek mátrixa B =. tenzor, 5. Egy a vektor és egy A tenzor keresztszorzata az a A: x a A( x) tenzor.
15 2 TENZOROK A + ( B + C ) = ( A + B ) + C A A + B = B + A ( B ) ( A ) C = B C (α A + β B) C = α( A C) + β( B C) (α a + β b) c = α( a c) + β( b c) c (α a + β b) = α( c a) + β( c b) (α a + β b) A = α( a A) + β( b A) a (α A + β B) = α( a A) + β( a B) ( a b) ( c d) = ( b c)( a d) a ( b c) = ( a b) c a ( b A) = ( b a) A ( a b) A ( a b) A = ( b a a b) A
16 3 SKALÁR-, VEKTOR- ÉS TENZORMEZŐK 3. Skalár-, vektor- és tenzormezők Skalár-(vektor-/tenzor-)mező: adott tenzori jellegű helyfüggő mennyiség. Szemléletes geometriai jellemzés: skalármező szintfelületei, melyek mentén a vizsgált mező konstans értékeket vesz fel; vektormező erővonalai (áramgörbéi), mely görbék érintője minden pontban párhuzamos a vektormező irányával, míg lokális sűrűségük arányos a mező nagyságával.
17 3 SKALÁR-, VEKTOR- ÉS TENZORMEZŐK Térbeli pontok jellemezhetők az r helyvektorukkal, azaz egy tetszőlegesen választott referenciapontból az origóból a vizsgált pontba mutató vektorral. Helyfüggő mennyiségek jellemezhetők a helyvektor függvényeivel, amelyek megadják az egyes mennyiségek értékét a különböző r helyvektorú pontokban. Alternatív módon, egy helyfüggő mennyiség jellemezhető az r helyvektor adott bázisra vonatkozó vektorkomponenseinek háromváltozós függvényével.
18 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK 4. Görbevonalú koordináták Görbevonalú koordináták: háromdimenziós tér pontjainak jellemzése (u 1, u 2, u 3 ) D valós számhármasokkal, ahol D R 3 egy olyan részhalmaz (fundamentális tartomány), melynek két különböző belső pontja két különböző térbeli pontnak felel meg (határra ez már nem szükségszerű). Görbevonalú koordináták választása tetszőleges, csak praktikus megfontolások befolyásolják (pl. szimmetria). Görbevonalú koordináták választását jellemző r(u 1, u 2, u 3 ) összefüggés minden (u 1, u 2, u 3 ) D számhármas esetén megadja a megfelelő térbeli pont helyvektorát.
19 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK Konverziós függvények: különféle görbevonalú koordináták közti átváltást jellemző u i (u 1, u 2, u 3 ) függvények, melyekre r(u 1, u 2, u 3)= r(u 1, u 2, u 3 ). Ortogonális koordináták: G ij = r r =0 ha i j. u i u j Lamé együtthatók: l i = r u i. Ívelem: infinitezimálisan közeli ( u 1 +du 1, u 2 +du 2, u 3 +du 3 ) és (u1, u 2, u 3 ) görbevonalú koordinátájú pontok közti távolság négyzete Térfogatelem ds 2 = l 2 1 du l 2 2 du l 2 3 du 2 3 V = vol ( r u 1, r u 2, r u 3 ) = ±l1 l 2 l 3
20 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK Példák: 1. (x, y, z) Descartes-koordináták, ahol D = {(x, y, z) <x, y, z <+ } r(x, y, z) = x e 1 + y e 2 + z e 3 Lamé együtthatók: l x = l y = l z = 1 Térfogatelem: V = 1
21 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK 2. (ϱ, ϕ, z) hengerkoordináták D = {(ϱ, ϕ, z) 0 ϱ<+, 0 ϕ<2π, <z <+ } r(ϱ, ϕ, z) = ϱ cos ϕ e 1 + ϱ sin ϕ e 2 + z e 3 Lamé együtthatók: l ϱ =l z =1 és l ϕ =ϱ Térfogatelem: V = ϱ
22 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK 3. (r, φ, ϑ) gömbkoordináták D = {(r, φ, ϑ) 0 r <+, 0 φ<2π, 0 ϑ<π} r(r, φ, ϑ) = r cos φ sin ϑ e 1 + r sin φ sin ϑ e 2 + r cos ϑ e 3 Lamé együtthatók: l r =1, l φ =r sin ϑ és l ϑ =r Térfogatelem: V =r 2 sinϑ
23 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK 1. Descartes-koordináták hengerkoordináták: ϱ = x 2 + y 2 ( y ϕ = arctan x) x = ϱ cos ϕ y = ϱ sin ϕ z=z 2. Descartes-koordináták gömbkoordináták: r = x 2 + y 2 + z 2 ( y φ = arctan x) ( z ) ϑ = arccos x2 + y 2 + z 2 x = r cos φ sin ϑ y = r sin φ sin ϑ z = r cos ϑ
24 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK Helyfüggő lokális bázisvektorok e i = 1 l i r u i Ortogonális koordináták esetén ortonormált bázist alkotnak. Vektor- és tenzorkomponenseket a lokális e i ( r) bázisra szokás vonatkoztatni w( r) = 3 w i ( r) e i ( r) i=1 w i ( r) = e i ( r) w( r) ortogonális koordináták esetén.
25 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK Példák 1. Descartes-koordináták r(x, y, z) = x e 1 + y e 2 + z e 3 r x = e 1 r y = e 2 r z = e 3 e x = e 1 e y = e 2 e z = e 3 r = x e x + y e y + z e z 2. Hengerkoordináták r(ϱ, ϕ, z) = ϱ cos ϕ e 1 + ϱ sin ϕ e 2 + z e 3 r ϱ = cos ϕ e 1+sin ϕ e 2 r ϕ = ϱ sin ϕ e 1+ϱ cos ϕ e 2 r z = e 3 e ϱ = cos ϕ e 1 +sin ϕ e 2 e ϕ = cos ϕ e 2 sin ϕ e 1 e z = e 3 r = ϱ e ϱ + z e z
26 4 GÖRBEVONALÚ KOORDINÁTÁK 3. Gömbkoordináták r(r, φ, ϑ)=r cosφ sinϑ e 1 +r sinφ sinϑ e 2 +r cosϑ e 3 e r = cos φ sin ϑ e 1 + sin φ sin ϑ e 2 + cos ϑ e 3 e φ = cos φ e 2 sin φ e 1 e ϑ = cos φ cos ϑ e 1 + sin φ cos ϑ e 2 sin ϑ e 3 r = r e r Helyvektornak csak radiális komponense van!
27 5 VONALMENTI INTEGRÁLOK 5. Vonalmenti integrálok Tekintsünk egy Γ folytonos görbét és egy A( r) helyfüggő mennyiséget. A Γ görbe minden Γ = N i=1 Γ i felosztására át nem lapoló kis darabokra jelölje r i a Γ i valamely pontját és r i a kezdőpontjából a végpontjába mutató vektort.
28 5 VONALMENTI INTEGRÁLOK Ahogy a felosztást finomítjuk, azaz max i egyre kisebb és kisebb lesz, a r i (görbeszakaszok hossza) N A( r i ) r i i=1 összeg ahol valamely (skaláris, vektoriális vagy diadikus) szorzatot jelöl egy ˆ Γ A( r) d r határértékhez tart, az A( r) mennyiség Γ -menti vonalintegráljához.
29 5 VONALMENTI INTEGRÁLOK Skalár- vagy tenzormennyiség vonalintegrálja mindig vektor, viszont egy w( r) vektormezőnek négy különböző vonalintegrálja képezhető: egy w( r) d r skaláris, egy w( r) d r vektoriális és két tenzoriális, Γ Γ w( r) d r illetve d r w( r). Γ Γ A görbe egy r(t) parametrizációja esetén a vonalintegrál számolása egy határozott integrál meghatározására vezethető vissza az alábbi képlet segítségével (a görbe kezdőpontja r(0), míg r(1) a végpontja) ˆ Γ A( r) d r = ˆ1 0 ( A( r(t)) d r dt ) dt
30 6 FELÜLETI INTEGRÁLOK 6. Felületi integrálok Tekintsünk egy Σ felületet és egy azon értelmezett, tetszőleges tenzori jellegű A( r) helyfüggő mennyiséget. Osszuk fel a felületet kicsiny, át nem lapoló Σ i darabokra: ezek mindegyikét jellemezhetjük valamely belső pontjuk r i helyvektorával és s i felületelem-vektorukkal, melynek nagysága a felületdarab Σ i területe, és iránya az r i pontbeli normális (felületre merőleges) irányba mutat.
31 6 FELÜLETI INTEGRÁLOK Ahogy a felosztás finomodik, azaz max Σ i egyre kisebb lesz, a i A( r i ) d s i összeg (tetszőleges szorzatra) a ˆ A( r) d s i Σ határértékhez tart, az A( r) mennyiség Σ feletti felületi integráljához. Skalár- vagy tenzormennyiség felületi integrálja mindig vektor, viszont egy w( r) vektormezőnek négy különböző felületi integrálja képezhető: egy w( r) d r skaláris, egy w( r) d r vektoriális és két tenzoriális, Σ Σ w( r) d r illetve d r w( r). Σ Σ
32 6 FELÜLETI INTEGRÁLOK Ha adott a felület egy r(u, v) parametrizációja, ahol (u, v) D R 2, a felületi integrál az alábbi képlet alapján egy kettős integrálra redukálódik ˆ Σ A( r) d s = D { A( r (u, v)) ( r u r )} dudv v Bizonyos esetekben az A( r i ) értékeket nem a s i felületelemmel súlyozzuk, hanem csak annak s i nagyságával. Az így adódó A( r) d s felületi integrálnak ugyanaz a tenzori jellege mint az A integrandusnak, és Σ területét az alábbi képlet adja Σ ˆ 1 d s = Σ Σ
33 7 TÉRFOGATI INTEGRÁLOK 7. Térfogati integrálok Tekintsünk egy V térrészt és egy azon értelmezett A( r) helyfüggő mennyiséget. Osszuk fel a térrészt kicsiny, át nem lapoló V i részekre, melyek mindegyikét jellemzi V i térfogata és valamely belső pontjuk r i helyvektora. Ahogy a felosztás finomodik (max i A( r i ) V i i V i egyre kisebb lesz), a összeg egy véges határértékhez tart, az A( r) mennyiség V feletti ˆ A( r) d 3 r térfogati integráljához. V
34 7 TÉRFOGATI INTEGRÁLOK A térfogati integrál tenzori jellege ugyanaz, mint az integrandusé, és a V térrész (előjeles) térfogata egyenlő az A( r) = 1 konstans függvény tréfogati integráljával: V = ˆ d 3 r V Ha adott a térrész egy r(u 1, u 2, u 3 ) parametrizációja (u 1, u 2, u 3 ) D R 3 görbevonalú koordináták segítségével, akkor a térfogati integrál átalakítható egy hármas integrállá ˆ V A( r) d 3 r = D A( r(u 1, u 2, u 3 ))vol ( r u 1, r u 2, r u 3 ) du1 du 2 du 3
35 8 GRADIENS 8. Gradiens és iránymenti derivált Egy Φ( r) skalármező gradiense a grad Φ = lim 1 V V Φ( r) d s képlet segítségével értelmezett vektormező, ahol a határértéket úgy kell képezni, hogy a V térfogatú és V határoló felületű V térrészt egy pontra zsugorítjuk. Hasonlóképpen, egy w( r) vektormező gradiense a grad w = lim 1 V V d s w( r) tenzormező, ahol a határátmenet ugyanaz, mint a skaláris esetben.
36 8 GRADIENS A gradiens additív és teljesíti a Leibniz szabályt, vagyis bármely Φ( r) és Ψ( r) skalár-, illetve w( r) és v( r) vektormezők esetén grad(φ+ψ) = grad Φ + grad Ψ grad( w+ v) = grad w + grad v grad(φψ) = Φ( r) grad Ψ + Ψ( r) grad Φ grad(φ w) = Φ( r) grad w + grad Φ w( r) Megmutatható, hogy bármely konstans n egységvektor esetén grad A n = A n = lim ε 0 A( r + ε n) A( r) ε legyen A( r) akár skalár-, akár vektormező; a határérték az A( r) mennyiség változási sebességét adja meg az n irányában (irány menti derivált) skalármező gradiense a leggyorsabb változás irányába mutat.
37 8 GRADIENS Φ( r) skalármező gradiense különféle görbevonalú koordinátákban: Descartes-koordináták Hengerkoordináták Gömbkoordináták grad Φ = Φ x e x + Φ y e y + Φ z e z grad Φ = Φ ϱ e ϱ + 1 ϱ grad Φ = Φ r e r + 1 r sin ϑ Φ ϕ e ϕ + Φ z e z Φ φ e φ + 1 r Φ ϑ e ϑ
38 8 GRADIENS Egy w( r) vektormező gradiensének kifejezése Descartes-koordináták segítségével grad w = i,j w i x j e i e j Végül, amennyiben ψ(x) egy tetszőleges egyváltozós skalárfüggvény és a egy konstans vektor, akkor és grad ψ( r a ) = ψ ( r a) ( r a ) r a grad { ψ( r a )( r a) } = ψ ( r a ) r a { } 3( r a) ( r a) r a 2 1
39 9 DIVERGENCIA ÉS ROTÁCIÓ 9. Divergencia és rotáció Egy w( r) vektormező div w divergenciáját és rot w rotációját az alábbi módon értelmezzük div w = lim 1 V rot w = lim -1 V V V w( r) d s w( r) d s ahol a határértéket úgy kell képezni, hogy a V térfogatú és V határoló felületű V térrészt egy pontra zsugorítjuk. Egy vektormező divergenciája skalármező, míg rotációja vektormező.
40 9 DIVERGENCIA ÉS ROTÁCIÓ Egy w( r) vektormező divergenciájának és rotációjának kifejezése különféle görbevonalú koordináták segítségével: Descartes-koordináták rot w = ( wz y w ) y e x + z div w = w x x + w y y + w z z ( wx z w ) z e y + x ( wy x w ) x e z y Hengerkoordináták ( 1 rot w = ϱ div w = w ϱ ϱ + w ϱ ϱ + 1 ϱ w z ϕ w ) ϕ e ϱ + z w ϕ ϕ + w z z ( wϱ z w ) z e ϕ + ϱ ( wϕ ϱ + w ϕ ϱ w ) ϱ e z ϕ
41 9 DIVERGENCIA ÉS ROTÁCIÓ Gömbkoordináták div w = w r r + 2w r r + 1 r sin ϑ w φ φ + 1 r w ϑ ϑ + w ϑ r tan ϑ és rot w = + ( wϑ r ( wφ r tan ϑ + 1 r + w ϑ r 1 r w φ ϑ w ) ϑ e r φ w r ϑ ) e φ + ( 1 r sin ϑ w r φ w φ r w φ r ) e ϑ
42 9 DIVERGENCIA ÉS ROTÁCIÓ Egy T( r) tenzormező divergenciája a div T = lim 1 V V T( r) d s vektormező, a szokásos módon képezve a határértéket (egy pontra zsugorítva V térrészt). Vektorkomponensei Descartes-koordinátákban div T = ( Txx x + T xy y + T xz z ) e x + + ( Tyx x ( Tzx x + T yy y + T zy y + T yz z + T zz z ) e y ) e z
43 9 DIVERGENCIA ÉS ROTÁCIÓ Egy Φ( r) skalár-, w( r) vektor- és T( r) tenzormező esetén div(φ w) = Φ( r) div w + w( r) grad Φ rot(φ w) = Φ( r) rot w + grad Φ w( r) div(φt) = Φ( r) div T + T( r) grad Φ míg w 1 ( r) és w 2 ( r) vektormezők esetén div( w 1 + w 2 ) = div w 1 + div w 2 rot( w 1 + w 2 ) = rot w 1 + rot w 2 grad( w 1 w 2 ) = grad w 1 w 2 +grad w 2 w 1 + w 1 rot w 2 + w 2 rot w 1 div( w 1 w 2 ) = w 2 rot w 1 w 1 rot w 2 rot( w 1 w 2 ) = (grad w 1 div w 1 ) w 2 (grad w 2 div w 2 ) w 1 div( w 1 w 2 ) = w 1 div w 2 + grad w 1 w 2
44 10 FUNDAMENTÁLIS AZONOSSÁGOK 10. Fundamentális azonosságok Minden Φ( r) skalármezőre rot(grad Φ) = 0 és minden w( r) vektormezőre div(rot w) = 0 továbbá div(grad w)= grad(div w)
45 11 LAPLACE-OPERÁTOR 11. Laplace-operátor A (skaláris) Laplace operátor minden Φ( r) skalármezőhöz hozzárendeli a Φ skalármezőt, amely gradiensének divergenciájával egyenlő: Φ = div(grad Φ) A vektoriális Laplace operátor egy w( r) vektormezőhöz hozzárendeli a w = grad (div w) rot(rot w) vektormezőt. Mindkét Laplace operátor lineáris: (Φ 1 +Φ 2 )= Φ 1 + Φ 2 és ( w 1 + w 2 )= w 1 + w 2
46 11 LAPLACE-OPERÁTOR Skaláris Laplace operátor kifejezése különböző koordináta-rendszerekben Descartes-koordináták Φ = 2 Φ x Φ y Φ z 2 Hengerkoordináták Φ= 1 ϱ ( ϱ Φ ) Φ ϱ ϱ ϱ 2 ϕ Φ z 2 Gömbkoordináták Φ= 1 r 2 r ( r 2 Φ r ) 1 + r 2 sin 2 ϑ 2 Φ ϕ r 2 sin 2 ϑ ( sin ϑ Φ ) ϑ ϑ
47 11 LAPLACE-OPERÁTOR A vektoriális Laplace operátor kifejezése Descartes-koordináták segítségével w = ( 2 w x x w x y w x z 2 ) e x + ( 2 w y x w y y w y z 2 ) e y + ( 2 w z x w z y w z z 2 ) e z Vagyis a vektoriális Laplace operátor hatását úgy kaphatjuk meg, hogy a skaláris Laplace operátort alkalmazzuk a w( r) vektormező minden egyes Descartes komponensére külön-külön.
48 12 INTEGRÁLTÉTELEK 12. Integráltételek Az egyváltozós függvényekre vonatkozó klasszikus ˆb f (x) dx = f(b) f(a) a Newton-Leibniz formula (integrálszámítás alaptétele) általánosításai különféle tenzori jellegű integrandusokra (skalár-, vektor- és tenzormezők) és magasabb dimenziós integrációs tartományokra (görbék, felületek és térrészek).
49 12 INTEGRÁLTÉTELEK A gradiens-tétel Bármely Φ( r) skalár- és w( r) vektormező esetén ˆ γ ˆ grad Φ d r = Φ(γ + ) Φ(γ ) grad w d r = w(γ + ) w(γ ) γ ahol γ egy folytonos görbét jelöl γ kezdő- és γ + végponttal. Az integrálszámítás alaptételének legközvetlenebb általánosításai.
50 12 INTEGRÁLTÉTELEK Stokes tétele és variánsai Jelöljön Σ egy felületet Σ határoló görbével. Ekkor bármely Φ( r) skalárés w( r) vektormező esetén w( r) d r = ˆ rot w d s Stokes tétel S S Φ( r) d r S ˆ = S grad Φ d s továbbá S w( r) d r = ˆ {rot w d s + div w d s grad w d s} S
51 12 INTEGRÁLTÉTELEK A divergencia-tétel és következményei ˆ div w d 3 r = w( r) d s Gauss tétel V ˆ V rot w d 3 r = w( r) d s V ˆ div T d 3 r = V T( r) d s V ˆ V ˆ V grad Φ d 3 r = grad w d 3 r = V V V Φ( r) d s d s w( r)
52 12 INTEGRÁLTÉTELEK bármely V térrészre melyet a V felület határol, és minden Φ( r) skalár-, w( r) vektor- illetve T( r) tenzormezőre. Észrevétel. Abban a határesetben, ha a V térrész egyetlen pontra zsugorodik, a divergencia-tétel fenti változatai rendre automatikusan teljesülnek a gradiens, divergencia és rotáció definíciói alapján. A Gauss tételt a Φ( r) és Ψ( r) skalármezőkből képzett Ψ grad Φ vektormezőre alkalmazva adódik Green első tétele ˆ {Ψ( r) Φ + grad Φ grad Ψ} d 3 r = Ψ( r) grad Φ d s V V A fenti összefüggésben felcserélve Φ-t és Ψ-t, és az eredményt kivonva az
53 12 INTEGRÁLTÉTELEK előzőből kapjuk Green második tételét ˆ {Ψ( r) Φ Φ( r) Ψ} d 3 r = {Ψ( r) grad Φ Φ( r) grad Ψ} d s V V ahonnan Ψ( r) = 1 választással ˆ Φ d 3 r = grad Φ d s V V Hasonlóképpen, egy w( r) vektormező gradiensére alkalmazva a divergenciatételt ˆ w d 3 r = {rot w d s grad w d s} V V
Matematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenA Descartes derékszög½u koordinátarendszert az i; j; k ortonormált bázis feszíti ki. Egy
8 Görbevonalú koordináták A Descartes derékszög½u koordinátarendszert az i; j; k ortonormált bázis feszíti ki. Egy tetsz½oleges pont helyvektora ebben a bázisban r =xi+yj+zk ahol x; y; z a pont ún. Descartes-féle
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA II 7 VII VEkTORANALÍZIS 1 ELmÉLETI ALAPOk Az u függvényt skalár-vektor függvénynek nevezzük, ha értelmezési tartománya a háromdimenziós tér vektorainak halmaza, a függvényértékek
RészletesebbenBudapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János
Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar Lineáris algebra 1. témakör Vektorok Fodor János Copyright c Fodor@bmf.hu Last Revision Date: 2006. szeptember 11. Version 1.1 Table of Contents
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
Részletesebben{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek
1. MAEMAIKAI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Vektorok közötti műveletek Azok a fizikai mennyiségek, melyeknek nagyságukon kívül irányuk is van, vektoroknak nevezzük. A vektort egyértelműen megadhatjuk a hosszával és
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
RészletesebbenVektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. A térbeli irányított szakaszokat vektoroknak hívjuk. Két vektort egyenlőnek tekintünk, ha párhuzamos eltolással fedésbe hozhatók.
RészletesebbenGyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid
Szilárdságtani számítások Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid I. Bevezető ismeretek I.1 Definíciók I.2 Tenzoralgebrai alapismeretek I.3 Bevezetés az indexes jelölésmódba I.4 A lineáris rugalmasságtan általános
RészletesebbenMatematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,
Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2
RészletesebbenSzámítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája
Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Tasnádi Tamás 2014. szeptember 11. Kivonat A tárgy a BME Fizika BSc szak kötelező, alapozó tárgya a képzés 1. félévében. A tárgy
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenFelügyelt önálló tanulás - Analízis III.
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R n vektortér Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. R n vektortér/1 Vektorok Rendezett szám n-esek: a = (a 1, a 2,, a n ) sorvektor a1 a = a2 oszlopvektor... a n a 1, a 2,,
RészletesebbenVektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36
Vektorok Wettl Ferenc 2014. október 20. Wettl Ferenc Vektorok 2014. október 20. 1 / 36 Tartalom 1 Vektorok a 2- és 3-dimenziós térben 2 Távolság, szög, orientáció 3 Vektorok koordinátás alakban 4 Összefoglalás
RészletesebbenMatematika I. Vektorok, egyenesek, síkok
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
RészletesebbenFeladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához
Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Dr. Nagy Gábor, Geometria Tanszék 2010. szeptember 16. Görbék paraméterezése 1. feladat. (A) Bizonyítsuk be a vektoriális szorzatra vonatkozó
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok I.
Vektorok I. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított (kezdő és végponttal rendelkező) szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v ; v; AB (ahol A a vektor kezdőpontja,
RészletesebbenVektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
Részletesebben1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása (megoldás)
Matematika A gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok 016/17 ősz 1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása megoldás) 1. Tekintsük azt az L : R R lineáris leképezést ami az 1 0) vektort az 1 0 )
RészletesebbenKettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.
2015 május 13. Kétváltozós függvény kettősintegráljának definíciója Legyen f (x, y), R 2 R korlátos függvény egy T korlátos és mérhető területű tartományon. Vegyük a T tartomány egy felosztását T 1, T
RészletesebbenMatematika szigorlat június 17. Neptun kód:
Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat
Részletesebben6. előadás. Vektoriális szorzás Vegyesszorzat
6. előadás Vektoriális szorzás Vegyesszorzat Bevezetés Definíció: Az a és b vektorok vektoriális szorzata egy olyan axb vektor, melynek hossza a vektorok abszolút értékének és hajlásszögük szinuszának
RészletesebbenHajder Levente 2017/2018. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév Tartalom 1 2 3 Geometriai modellezés feladata A világunkat modellezni kell a térben. Valamilyen koordinátarendszer
RészletesebbenVektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.
Vektorterek Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az összeadás és a (valós) számmal való szorzás értelmezett, pl. a szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a mátrixok esetében.
RészletesebbenLineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok 2019-09-10 MGFEA Wettl Ferenc ALGEBRA
RészletesebbenT obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.
Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor
RészletesebbenVIK A3 Matematika, Gyakorlati anyag 2.
VIK A3 Matematika, Gyakorlati anyag 2. 208. november Sorok. Konvergensek-e az alábbi sorok? Ha igen, adjuk meg a határértéküket! n(n+3) n(n+)(n+2) 9n 2 3n 2 ( n + 2 2 n + + n) 2n+ n 2 (n+) 2 (f) ( 3) k+2
RészletesebbenDeterminánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.
Determinánsok A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel jól jellemezhető a mátrixok invertálhatósága, a mátrix rangja. Segítségével lineáris egyenletrendszerek megoldhatósága dönthető
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
Részletesebben1. Algebra Elemek Műveletek. Tenzor algebra és analízis Einstein-féle konvencióval
Indexes deriválás Tenzor algebra és analízis Einstein-féle konvencióval Készítette: Kómár Péter, 200 Az indexes írásmód ill. deriválás egy eszköz, amely tenzorok analízisét teszi egyszerűbbé a fizikai
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?
RészletesebbenBevezetés az algebrába 1
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 1 BMETE92AX23 Egyenletrendszerek H406 2016-10-03 Wettl Ferenc
RészletesebbenAnalízis II. gyakorlat
Analízis II. gyakorlat Németh Adrián 4. január 7. Tartalomjegyzék Előszó.................................................... Ismétlés................................................... Integrálás...............................................
RészletesebbenMegoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő
Részletesebbenλ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0
Vektorok a térben Egy (v 1,v 2,v 3 ) valós számokból álló hármast vektornak nevezzünk a térben (R 3 -ban). Használni fogjuk a v = (v 1,v 2,v 3 ) jelölést. A v 1,v 2,v 3 -at a v vektor komponenseinek nevezzük.
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
Részletesebben= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s
3. TENZORANALÍZIS Legyen V egy n-dimenziós vektortér, V a duális tere, T (k,l) V = V V V V a (k, l)-típusú tenzorok tere. Megállapodás szerint T (0,0) V = R (általában az alaptest). Ha e 1,..., e n V egy
Részletesebben5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
RészletesebbenAnalízis III. gyakorlat október
Vektoranalízis Analízis III. gyakorlat 216. október Gyakorló feladatok és korábbi zh feladatok V1. Igazolja az alábbi "szorzat deriválási" szabályt: div(ff) = F, f + f div(f). V2. Legyen f : IR 3 IR kétszer
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek
1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenRobotika. Kinematika. Magyar Attila
Robotika Kinematika Magyar Attila amagyar@almos.vein.hu Miről lesz szó? Bevezetés Merev test pozíciója és orientációja Rotáció Euler szögek Homogén transzformációk Direkt kinematika Nyílt kinematikai lánc
RészletesebbenGyakorló feladatok I.
Gyakorló feladatok I. a Matematika Aa Vektorüggvények tárgyhoz (D D5 kurzusok) Összeállította: Szili László Ajánlott irodalmak:. G.B. Thomas, M.D. Weir, J. Hass, F.R. Giordano: Thomas-féle KALKULUS I.,
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok II.
Vektorok II. DEFINÍCIÓ: (Vektorok hajlásszöge) Két vektor hajlásszögének azt a φ (0 φ 180 ) szöget nevezzük, amelyet a vektorok egy közös pontból felmért reprezentánsai által meghatározott félegyenesek
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenLengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.
ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:
Részletesebben5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11
Bodó Beáta ISMÉTLÉS. ch(6 d.. 4.. 6. 7. 8. 9..... 4.. e (8 d ch (9 + 7 d ( + 4 6 d 7 8 + d sin (4 + d cos sin d 7 ( 6 + 9 4 d INTEGRÁLSZÁMÍTÁS 7 6 sh(6 + c 8 e(8 + c 9 th(9 + 7 + c 6 ( + 4 7 + c = 7 4
RészletesebbenMegjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor
. Hármas Integrál. Bevezetés és definíciók A bevezetés első részében egy feladaton keresztül jutunk el a hármasintegrál definíciójához. Feladat: Legyen R korlátos test, és a testnek legyen az f(x, y, z
RészletesebbenAz elméleti fizika alapjai házi feladat
Az elméleti fizika alapjai házi feladat A jellel ellátott feladatok opcionálisak és plusz pontot érnek. A határidőn túl leadott házi feladatok is pontot érnek, még ha kevesebbet is. Pl. az 1. házi feladat
RészletesebbenAz egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:
Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
LinAlgZh1 feladatok 01 3d vektorok Adott három vektor ā = (0 2 4) b = (1 1 4) c = (0 2 4) az R 3 Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban 1 Mennyi az ā b skalárszorzat? 2 Mennyi az n = ā b vektoriális
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
Részletesebbenn m db. szám a i R Lehet a k, vagy a α. i, α szabad index a ij két indexű mennyiség (i sor index, j oszlop index) a ib j
a R 1 db. szám a 1, a 2,..., a n {a i} i=1,n a i R Lehet a k, vagy a α. i, α szabad index a 11 a 12... a 1m a 21 a 22... a 2m........ a n1 a n2... a nm {a ij} i=1,n,j=1,m R a ij két indexű mennyiség (i
RészletesebbenTöbbváltozós, valós értékű függvények
TÖ Többváltozós, valós értékű függvények TÖ Definíció: többváltozós függvények Azokat a függvényeket, melyeknek az értelmezési tartománya R n egy részhalmaza, n változós függvényeknek nevezzük. TÖ Példák:.
RészletesebbenKomplex számok. (a, b) + (c, d) := (a + c, b + d)
Komplex számok Definíció. Komplex számoknak nevezzük a valós számokból képzett rendezett (a, b) számpárok halmazát, ha közöttük az összeadást és a szorzást következőképpen értelmezzük: (a, b) + (c, d)
RészletesebbenVIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja
VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenTöbbváltozós, valós értékű függvények
Többváltozós függvények Többváltozós, valós értékű függvények Többváltozós függvények Definíció: többváltozós függvények Azokat a függvényeket, melyeknek az értelmezési tartománya R n egy részhalmaza,
RészletesebbenA térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?
Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]
RészletesebbenA térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?
Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]
Részletesebben1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
Részletesebben1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!
. Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x
RészletesebbenPere Balázs október 20.
Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Skaláris szorzat az R n vektortérben Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok skaláris szorzata Két R n -beli vektor skaláris szorzata: Legyen a = (a 1,a 2,,a n ) és b
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenMateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában)
MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában) Tasnádi Tamás 1 2015. április 17. 1 BME, Mat. Int., Analízis Tsz. Tartalom Vektorok és axiálvektorok Forgómozgás, pörgettyűk
RészletesebbenTrigonometrikus függvények azonosságai
Ez az útmutató a képletgyűjtemény táblázataihoz nyújt részletes magyarázatot. A képletgyűjteménynek nem célja, hogy az elméleti tudást helyettesítse, mindössze egy emlékeztető, ami segíti az előadások
RészletesebbenMatematika 11. osztály
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Humán tagozat Matematika 11. osztály II. rész: Trigonometria Készítette: Balázs Ádám Budapest, 018 . Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék II. rész: Trigonometria...........................
RészletesebbenVEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják
RészletesebbenA képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)
Gyakorló feladatok (Ép. matek). Komple számok: A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss) ) Számítsa ki a következő
Részletesebben1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában
1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix
Részletesebben2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer
. gyakorlat A polárkoordináta-rendszer Az 1. gyakorlaton megismerkedtünk a descartesi koordináta-rendszerrel. Síkvektorokat gyakran kényelmes ún. polárkoordinátákkal megadni: az r hosszúsággal és a φ irányszöggel
RészletesebbenKlár Gergely 2010/2011. tavaszi félév
Számítógépes Grafika Klár Gergely tremere@elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2010/2011. tavaszi félév Tartalom Pont 1 Pont 2 3 4 5 Tartalom Pont Descartes-koordináták Homogén koordináták
RészletesebbenFraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk
Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér
Részletesebben0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles
Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)
RészletesebbenMŰSZAKI MECHANIKA. A vektor- és tenzorszámítás alapismeretei mérnököknek. Összeállította: Szeidl György
TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0010 Eltérő utak a sikeres élethez!" A Miskolci Egyetem társadalmi gazdasági szerepének fejlesztése különös tekintettel a duális képzési típusú megoldásokra MŰSZAKI MECHANIKA A
RészletesebbenANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. május 15. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenO ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 ) B ( 4, 3, 0 ) C ( 0, 3, 0 ) D ( 4, 0, 5 ) E ( 4, 3, 5 ) F ( 0, 3, 5 ) G ( 0, 0, 5 )
1. feladat Írjuk föl a következő vektorokat! AC, BF, BG, DF, BD, AG, GB Írjuk föl ezen vektorok egységvektorát is! a=3 m b= 4 m c= m Írjuk föl az egyes pontok koordinátáit: O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 )
RészletesebbenVektoranalízis Vektor értékű függvények
VS Vektor értékű üggvények VS A korábbi ejezetekben tanulmányoztuk azokat a üggvényeket, amelyek értékkészlete a valós számok halmazának egy részhalmaza. Ezek egyrészt az R R típusú egyváltozós, valós
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenA3 minimumkérdések szóbelire 2016
A3 minimumkérdések szóbelire 2016 Vektoranalízis 1. 1. Duális tér V Hom(V, R), ahol (V, +, λ) vektortér, V elemei pedig ún. lineáris formák, azaz és v φ(v) φ(αv + βw) = αφ(v) + βφ(w) Megjegyzés: homomorfizmus
RészletesebbenValasek Gábor valasek@inf.elte.hu
Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2013/2014. őszi félév ( Eötvös LorándSzámítógépes TudományegyetemInformatikai Grafika Kar) 2013/2014.
RészletesebbenTárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,
Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus
Részletesebben1. Szabadvektorok és analitikus geometria
1. Szabadvektorok és analitikus geometria Ebben a fejezetben megismerkedünk a szabadvektorok fogalmával, amely a középiskolai vektorfogalom pontosítása. Előzetes ismeretként feltételezzük az euklideszi
RészletesebbenMODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ
Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)
RészletesebbenLineáris algebra mérnököknek
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Lineáris algebra mérnököknek BMETE93BG20 Vektorok a 2- és 3-dimenziós tér Kf87 2017-09-05
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenVektoranalízis Vektor értékű függvények
Vektoranalízis VS Vektoranalízis Vektor értékű üggvények A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK engedélyével használhatók el! Vektoranalízis VS A korábbi ejezetekben tanulmányoztuk
Részletesebben1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:
1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenA Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció.
A Maxwellegyenletek Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció. Milyen általános, a konkrét szituációtól (pl. közeg anyagi
RészletesebbenCsuklós mechanizmus tervezése és analízise
Csuklós mechanizmus tervezése és analízise Burmeister Dániel 1. Feladatkitűzés Megtervezendő egy többláncú csuklós mechanizmus, melynek ABCD láncában található hajtórúd (2-es tag) mozgása során három előírt
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n.
1. Többváltozós függvények 1. Bevezetés Ennek a fejezetnek a célja a kétváltozós függvények vizsgálata, ami során a 3-dimenziós felületeket szeretnénénk megérteni. 1. definíció. Legyen D R n. Ekkor az
Részletesebben