Modellek áttekintése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Modellek áttekintése"

Átírás

1 Modellek áekiése Összeállíoa: dr. Gerzso Miklós egyeemi doces PTE PMMIK Műszaki Iformaika Taszék Ielliges redszerek I. PTE PMMIK Mérök iformaikus BSc szak

2 A redszer fogalma A redszer kölcsöhaások és kölcsöös összefüggések álal összekapcsol objekumok halmaza Kölcsöhaások: ayag-, eergia- és iformációáadással járó folyamaok Modellek/2

3 Redszerfogalmak álaláos jellemzői A redszer agol egész A rész egész viszoy a szerkezebe és a ulajdoságokba A redszer kölcsöhaásba álló elemek összessége kapcsolaok - relációk Modellek/3

4 Redszerfogalmak álaláos jellemzői A redszer egység redszeralkoó éyező lée auoóm - heeroóm Hirerarchia auoomiás modulariás heeroomiás redszerparadoxook Modellek/4

5 Jel- és redszermodellek modellek segíségével: a valóság egy részéek kiemelése jeleségek leegyszerűsíése ismereek rögzíése áadása udomáyos modellalkoás objekív fizikai, kémiai, gazdasági örvéyek maemaikai formalizmusok Modellek/5

6 Jel- és redszermodellek Modellek ípusai fukcioális fizikai maemaikai Modellek/6

7 Jel- és redszermodellek A maemaikai modell ismereayaga örvéyek srukúra saikus paraméerek állapo diamikus Modellek/7

8 Jel- és redszermodellek Modellezés alapfogalmai szeparáció körülhaárolás szelekció válogaás egyszerűsíési hiba gazdaságosság Modellek/8

9 Jel- és redszermodellek Modellalkoás módszerei A felhaszál iformáció forrása a priori a poseriori dedukív modellezés idukív modellezés Modellek/9

10 Kálmá-féle redszer defiíció állapoér defiíciók bemee-kimee modellek (érbeli) bemeeek redszer (érbeli) kimeeek (időbeli) bemeeek - kimeeek Modellek./0

11 Kálmá Rudolf Rudolf Emil Kalma was bor i Budapes, Hugary, o May 9, 930. He received he bachelor's degree (S.B.) ad he maser's degree (S.M.) i elecrical egieerig, from he Massachuses Isiue of Techology i 953 ad 954 respecively. He received he docorae degree (D. Sci.) from Columbia Uiversiy i 957. His major posiios iclude ha of Research Mahemaicia a R.I.A.S. (Research Isiue for Advaced Sudy) i Balimore, bewee , Professor a Saford Uiversiy bewee , ad from 97 o 992 Graduae Research Professor, ad Direcor, a he Ceer for Mahemaical Sysem Theory, Uiversiy of Florida, Gaiesville. Moreover, sice 973 he has also held he chair for Mahemaical Sysem Theory a he ETH (Swiss Federal Isiue of Techology) Zurich. He is he recipie of umerous awards, icludig he IEEE Medal of Hoor (974), he IEEE Ceeial Medal (984), he Kyoo Prize i High Techology from he Iamori foudaio, Japa (985), he Seele Prize of he America Mahemaical Sociey (987), ad he Bellma Prize (997). He is a member of he Naioal Academy of Scieces (USA), he Naioal Academy of Egieerig (USA), ad he America Academy of Ars ad Scieces (USA). He is a foreig member of he Hugaria, Frech, ad Russia Academies of Sciece, ad has received may hoorary docoraes. He is married o Cosaia ee Savrou, ad hey have wo childre, Adrew ad Elisabeh. Modellek./

12 Kálmá-féle redszer defiíció Bevezeő fogalmak. Idő T - időhalmaz folyoos diszkré véges végele (egyik vagy midké iráyba) Modellek./2

13 2. Ado a Kálmá-féle redszer defiíció a leheséges bemeei érékek halmaza U, u U a leheséges kimeei érékek halmaza Y, y Y a leheséges belső állapo érékek halmaza X, x X Modellek./3

14 Kálmá-féle redszer defiíció 3. Ado a leheséges bemee-időfüggvéyek halmaza = { : T U } a leheséges kimee-időfüggvéyek halmaza = { : T Y } u( ) y( ) Modellek./4

15 Kálmá-féle redszer defiíció Axiómák. A bemeeek szévághaósága bemeeszegmes fogalma (, 2 ] T időiervallum u( )/ (, 2 ] u( ) (, 2] szévághaóság < < 2 u ( ) = u( )/ (, ] u 2 ( ) = u( )/ (, 2 ] Modellek./5

16 Kálmá-féle redszer defiíció 2. Az állapo-ámeei függvéy léezése : T T X X x( 2 )= ( 2,, x( ), u( ) (, 2] ) ulajdoságok. 2 -re igaz; 2. 2 = eseé x( 2 )= x( ); koziszecia Modellek./6

17 Kálmá-féle redszer defiíció 3. ha < < 2, akkor x( 2 ) = ( 2,, x( ), u ( ) (, 2] ) = = ( 2,, x( ), u ( ) (, 2] ) ; 4. Egyérelműség: ha x( ) = x ( ) és u( ) = u ( ) / (, 2 ] akkor x( 2 ) = x ( 2 ) Modellek./7

18 Kálmá-féle redszer defiíció 3. A kiolvasó (kimeei) függvéy léezése : T X U Y y( ) = (, x( ), u ( )) Modellek./8

19 Kálmá-féle redszer defiíció Redszerdefiíció: = (T, X, U, Y,,,, ) ahol T az időhalmaz X a leheséges belső állapook halmaza U a leheséges bemeei érékek halmaza Y a leheséges kimeei érékek halmaza a leheséges bemee időfüggvéyek h.-a a leheséges kimee időfüggvéyek h.-a az állapoámeei függvéy a kiolvasó függvéy Modellek./9

20 Kálmá-féle redszer defiíció éháy elevezés: (, x ) - eseméy T X eseméyér vagy fázisér állapoávieli függvéy rajekória, pálya, folyam, megoldás, megoldási görbe Modellek./20

21 Kálmá-féle redszer defiíció az / u() bemee vagy beavakozás a redszer x( ) állapoá áviszi vagy áraszformálja a ( 2,, x( ), u ( ) (, 2] ) állapoba, azaz a redszer működik ha -ak egyele eleme va, akkor - szabadak evezzük reverzibilis redszer, ha az állapo-ámeei függvéy eszőleges, 2 érékekre eljesül Modellek./2

22 Redszerek oszályozása A T időhalmaz alapjá: folyoos idejű diszkré idejű Az X, U, Y halmazok érékei alapjá: számszerűek emszámszerűek Az X állapohalmaz alapjá: véges állapoú végele állapoú Modellek./22

23 Redszerek oszályozása Az X, U, Y,, halmazok alapjá: lieárisak emlieárisak A függvéy alapjá: időivariás idővariás A, u(), y() függvéyek alapjá: deermiiszikus - szochaszikus Modellek./23

24 Redszerek oszályozása A függvéy érékeiek a helyől való függése alapjá: véges dimeziós végele dimeziós (kocerál paraméerű eloszo paraméerű) Véges állapoú, diszkré idejű, időivariás redszerek auomaák Modellek./24

25 Kálmá-féle redszer defiíció Redszerdefiíció: = (T, X, U, Y,,,, ) ahol T az időhalmaz X a leheséges belső állapook halmaza U a leheséges bemeei érékek halmaza Y a leheséges kimeei érékek halmaza a leheséges bemee időfüggvéyek h.-a a leheséges kimee időfüggvéyek h.-a az állapoámeei függvéy a kiolvasó függvéy Modellek/25

26 Állapoér modell Lieáris, időivariás, folyoos idejű állapoér modell: x Ax Bu y Cx Du ahol x a belső állapook vekora u a bemeei vekor y a kimeei vekor A az állapo-ámeei márix B a bemeei márix C a kimeei márix D a segédmárix Modellek/26

27 Az állapoér modell A modell elemeiek dimeziója x Ax Bu SISO MIMO dim(x) dim(u) p dim(y) r dim(a) dim(b) p dim(c) r dim(d) rp x Ax bu x Ax Bu y Cx Du y c T x du y Cx Du Modellek /27

28 Az állapoér modell az állapoér modell blokkdiagramja Modellek /28

29 Modellek /29 Az állapoér modell idővariás, lieáris állapoér modell: emlieáris, időivariás állapoér modell: x D x C y u B x A x u x g y u x f x,,

30 Az állapoér modell diszkré idejű, lieáris, időivariás állapoér modell: x y k T xkt ukt kt C xkt DukT h h h h h h ahol T h a miavéelezési időköz Modellek /30

31 Állapoér modell - példa Példa F i K v h h 2 K v2 A A 2 F F o ahol A, A 2 az. ill. 2. arály alaperülee h, h 2 az. ill. 2. arálybeli szimagasság K v, K v2 a szelep elleállási éyezők F i, F, F o belépő, áfolyó, kilépő vízáram Modellekl/3

32 Állapoér modell - példa a leíró egyeleek: F i arálybeli belépő kilépő meyiség = áram - áram megválozása K v h A A 2 F h2 K v2 F o. arály 2. arály A h 2 A h 2 F i K v K v h h h h2 h2 2 K v2 Modellek/32

33 Modellek/33 Állapoér modell - példa legye a ké állapoválozó h és h 2 x vekor elemei a bemeő válozó F i u (egy bemee) a kimeő válozó F y (egy kimee) az egyeleek áalakíása uá: h h K F h K A K A h K A h F A h h A K h v v v v i v

34 Modellek/34 Állapoér modell - példa ebből az állapoér modell: = A x + B u y = C x + D u i A K K A K K K A A K A K F h h h h v v v v v v v h h K K F v v x

35 Bemee/kimee modellek Redszerdefiíció: = (T, X, U, Y,,,, ) hagyjuk el az állapora voakozó elemeke vezessük be az A idexhalmaz és az F függvéycsaládo: F = {f f : T Y, A} F egyes agjai: y() = f (, u()) ahol az y() az u() bemeeből a időpillaaba kapo eredméy az kísérle eseébe Modellek/35

36 Bemee/kimee modellek az függvéyeke ipu/oupu (bemee/kimee) függvéyekek evezzük, melyekre igaz: (az idő iráya) léezik az : A T leképezés úgy, hogy f (, u()) defiiál () -ra (okozaiság) Legye, T és <. Ha u(),u () és u() (, ] = u () (, ] akkor f (, u()) = f (, u ()) -ra úgy, hogy = () Modellek/36

37 Bemee/kimee modellek Bemee-kimee modell defiíciója I/O = (T, U, Y,,, F) a diamikus bemee/kimee modellek a kísérlei adaok összefoglalásai az abszrak paraméerrel megcímkéze kísérleek egy alkalmazo bemeeből ( vagy u()) és egy megfigyel kimeeből (y()) állak. Modellek/37

38 Bemee/kimee modellek A bemee-kimee modell alakjai: álaláos alak: y() = F(u(), 0 ) + y( 0 ) diamikus redszerek eseé ez az álaláos alak áírhaó differeciálegyeleé: f (y(), y() (),, y() (), u(), u() (),, u() (m), ) = 0 Modellekl/38

39 Bemee/kimee modellek Lieáris, időivariás, folyoos idejű bemeekimee modell: a y m a y a y a0 y bmu 0 b u ahol u a bemeő jel y a kimeő jel a,,a 0,b m,,b 0 paraméerek Modellek/39

40 Modellek/40 Bemee/kimee modellek Lieáris, idővariás, folyoos idejű bemeekimee modell: az együhaók (a,,a 0,b m,,b 0 ) időfüggők! u b u b y a y a y a y a m m 0 0

41 Modellek/4 Bemee/kimee modellek Diszkré időaromáy differeciaegyele modell előrefelé ve differeciák visszafelé ve differeciák kt u d m T k u d kt y c T k y c T k y c T k y c m 0 0 m T d k u d T d k u d T d k u d T k y c T k y c T k y c kt y c m 0 0

42 Bemee/kimee modellek m b u I/O modell jelzői: a y a y a0 y lieáris időivariás folyoos idejű y( 0 ),, y (-) ( 0 ) kezdei feléelek -ed redű m oksági szabály ihomogé SISO m 0 b u Modellek/42

43 Ávieli függvéy Az ávieli függvéy: G s m m ( ) bms bm s b as a s a0 L y L u z. k. f. 0 lieáris redszerek függele a kokré bemeeől redszer ulajdoságaiak hordozója felírhaó az állapoér modell alapjá is! Modellek /43

44 Ávieli függvéy szokásos jelölései: G( s) Y( s) U( s) b( s) a( s) z( s) p( s) számláló gyökei: zérushelyek evező gyökei: pólusok alkalmazása ado bemee eseé a kimee meghaározására: Y(s) = G(s)U(s) Modellek/44

45 Tipikus vizsgálójelek Egységimpulzus függvéy: () válaszfüggvéy: súlyfüggvéy Egységugrás függvéy: () válaszfüggvéy: ámeei függvéy Modellek /45

46 Tipikus vizsgálójelek Egység sebességugrás függvéy: v() v Egységgyorsulás függvéy: a() Sziuszos jellegű bemee: Asi Radom jellegű (véleleszerű) bemee: ormális eloszlású, egyelees eloszlású, PRBS zaj bemeeek Modellek /46

47 Tipikus jelávieli agok Nulladredű ag = 0, m = 0 I/O modell: a0 y b0u ávieli függvéy: G s K jellemző paraméerek: K - erősíés Modellek /47

48 Tipikus jelávieli agok Elsőredű ag =, m = 0 I/O modell: ávieli függvéy: a y b u a y 0 0 s K s jellemző paraméerek: K erősíés időálladó G Modellek/48

49 Tipikus jelávieli agok Iegráló ag =, m = 0 de a 0 = 0 I/O modell: a y b0u ávieli függvéy: G( s) T s jellemző paraméerek: T I iegrálási időálladó K I iegráló erősíés I K s I Modellek/49

50 Tipikus jelávieli agok Deriváló ag =0, m= em megvalósíhaó ese I/O modell: () a0 y bu ávieli függvéy: G( s) T jellemző paraméerek: T D deriválási időálladó D s =, m= megvalósíhaó ese () a y b u () I/O modell: a y 0 ávieli függvéy: TDs G( s) T s Modellek/50

51 Tipikus jelávieli agok Másodredű ag = 2, m = 0 I/O modell: ávieli függvéy: 2 a y a y b u a2 y 0 0 G( s ) 2 K 2 2 2Ts s 2 s jellemző paraméerek: K erősíés - csillapíási éyező T időálladó / - ermészees frekvecia T 2 s 2 K Modellek/5

52 Tipikus jelávieli agok -ed redű ag > 0, m = 0, a 0 0 I/O modell: a a y a y a y b u y 0 0 ávieli függvéy: jellemző paraméerek: K erősíés T i időálladók G( s ) T s T K s T s Modellek/52

53 Modellek/53 -ed redű iegrálóag > 0, m = 0, a 0 = 0 I/O modell: ávieli függvéy: jellemző paraméerek: T Ii iegrálási időálladók b u y a y a y a 0 s T s T s T G s I I I ) ( Tipikus jelávieli agok 2 I I I T s T s T s

Kalman-féle rendszer definíció 2006.09.09. 1

Kalman-féle rendszer definíció 2006.09.09. 1 Kalman-féle rendszer definíció 2006.09.09. 1 Kálmán Rudolf Rudolf Emil Kalman was born in Budapest, Hungary, on May 19, 1930. He received the bachelor's degree (S.B.) and the master's degree (S.M.) in

Részletesebben

Kalman-féle rendszermodell Méréselmélet PE MIK MI, VI BSc 1

Kalman-féle rendszermodell Méréselmélet PE MIK MI, VI BSc 1 alman-féle rendszermodell.4.. Méréselmélet PE MI MI, VI BSc álmán Rudolf Rudolf Emil alman was born in Budapest, Hungar, on Ma 9, 93. He received the bachelor's degree (S.B.) and the master's degree (S.M.)

Részletesebben

BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS SZAKCSOPORT

BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS SZAKCSOPORT BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS SZAKCSOPORT MÉRNÖKI MATAMATIKA Segédle a Redszer és Paraméer Ideifikáció c.

Részletesebben

Vezetéki termikus védelmi funkció

Vezetéki termikus védelmi funkció Budapes, 016. auguszus Bevezeés A vezeéki ermikus védelmi fukció alapveőe a három miavéeleze fázisáramo méri. Kiszámolja az effekív érékeke, és a hőmérsékle számíásá a fázisáramok effekív érékére alapozza.

Részletesebben

LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ

LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ 16..8. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ (MÁTRIX) SAJÁTÉRTÉKE, SAJÁTVEKTORA BSc. Maemaika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ Egy A: R R függvéy lieáris raszformációak evezük, ha eljesülek az alábbi

Részletesebben

Folytonos idejű rendszerek stabilitása

Folytonos idejű rendszerek stabilitása Folytoos idejű redszerek stabilitása Összeállította: dr. Gerzso Miklós egyetemi doces PTE MIK Műszaki Iformatika Taszék 205.2.06. Itelliges redszerek I. PTE MIK Mérök iformatikus BSc szak Stabilitás egyszerűsített

Részletesebben

Stabilitás Irányítástechnika PE MI_BSc 1

Stabilitás Irányítástechnika PE MI_BSc 1 Stabilitás 2008.03.4. Stabilitás egyszerűsített szemlélet példa zavarás utá a magára hagyott redszer visszatér a yugalmi állapotába kvázistacioárius állapotba kerül végtelebe tart alapjelváltás Stabilitás/2

Részletesebben

Tipikus dinamikus tagok

Tipikus dinamikus tagok ipiku dimiku gok 4.. 3. Iráíáechik MI, VI BSc Bemee/kimee modellek Lieári, időivriá, foloo idejű bemee/kimee (I/O) modell: m b u b u m hol u bemeő jel kimeő jel,,,b m,,b prméerek Iráíáechik MI, VI BSc

Részletesebben

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak. Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia MI

Mesterséges Intelligencia MI Meserséges Inelligencia MI Valószínűségi emporális kövekezeés Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péer, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mi.bme.hu, hp://www.mi.bme.hu/general/saff/ade X - a időpillanaban

Részletesebben

Folytonosidejű időinvariáns lineáris rendszerek

Folytonosidejű időinvariáns lineáris rendszerek Folyoosdejű dővarás leárs redszerek A Folyoosdejű dővarás leárs redszerek LTI (Lear Te Ivara Syses) öbbféleképp bevezeheők. Vegyük egy ódosío Drac függvéy: Végezzük el a kövekező közelíés: És végül: ahol

Részletesebben

Gazdasági és megbízhatósági elemzések

Gazdasági és megbízhatósági elemzések Budapesi Mőszaki és Gazdaságudomáyi Egyeem Gazdaság- és Társadalomudomáyi Kar Üzlei Tudomáyok Iéze Meedzsme és Vállalagazdasága Taszék Dr. Kövesi Jáos Erdei Jáos Dr. Tóh Zsuzsaa Eszer Gazdasági és megbízhaósági

Részletesebben

= λ valós megoldása van.

= λ valós megoldása van. Másodredű álladó együtthatós lieáris differeciálegyelet. Általáos alakja: y + a y + by= q Ha q = 0 Ha q 0 akkor homogé lieárisak evezzük. akkor ihomogé lieárisak evezzük. A jobb oldalo lévő q függvéyt

Részletesebben

Képlékenyalakítás elméleti alapjai. Feszültségi állapot. Dr. Krállics György

Képlékenyalakítás elméleti alapjai. Feszültségi állapot. Dr. Krállics György Képlékeyalakíás elmélei alapjai Feszülségi állapo Dr. Krállics György krallics@eik.bme.hu Az előadás sorá megismerjük: A érfogai és felülei erőke, a feszülség ezor. A feszülség ezor főérékei és főiráyai;

Részletesebben

Á Ö ő ő ö Ö Á Í Á É ÉÉ í ő ö Í í őí í ú ú ö í í ö Í Í Í í ú í ú ő ú í Ö Ö ú ü í ű Ö í ű Í ő Ö í í í ü Ö í í ú í ő ú í í í ő í ő ü í í ű Ö ő í ő í Í ö Ő ü ő í í ö í ő í Á í ö ü ö Ő ü ü ő ü ü Íő Í Í Í í

Részletesebben

Helyettesítéses-permutációs iteratív rejtjelezők

Helyettesítéses-permutációs iteratív rejtjelezők Helyeesíéses-peruációs ieraív rejjelezők I. Shao-i elv: kofúzió/diffúzió Erős iverálhaó raszforáció előállíhaó egyszerű, köye aalizálhaó és ipleeálhaó, de öagába gyege raszforációk sokszori egyás uái alkalazásával.

Részletesebben

Piaci részesedések eloszlásának előrejelzése Markovmodellel a biztosítási piacon Kovács Norbert 1

Piaci részesedések eloszlásának előrejelzése Markovmodellel a biztosítási piacon Kovács Norbert 1 Piaci részesedések eloszlásáak előreelzése Markomodellel a bizosíási iaco Koács Norber Abszrak: A iaci ersey kérdésköréel foglalkozó szakirodalom számos módszer aál a iaci erő közee és közele mérésére.

Részletesebben

Á É Ó Á É Ő Ü É í ü ü ö ö í ö í Í ü ü í í ö ü í ö ü í ö ü í í ü í í í ü í í ü ö ú í í ö Í í ú Í ü ö í ö í ö í í ü ü ö í ü ú ü í í É ö í ü í í ü í í í íö ü É Í í É ú ú Ü í Í í Á íö Ö ü í ö ü í ü ü í í í

Részletesebben

ű ö í É Ű ö ö ő í ö ö ő ö ű ű ö ű Ü ö Á Á É ö í ö ö ő í ö ö ő Ö ő í ö ö ő í ü ő ő ő ú ü ő ű ú ő ő ú í ü ő ö ő í ü ö ő ü íö ű ü ő ő í ő ű ü í ö ő ö ö ö ö í Ü ö í ő ö ő ö ő í ü í ü ö ú í ú í ú ö ő ű ü ű

Részletesebben

É Á Ú Ö É É É É Ü É ú ö í ü ö ú ö í Ü ü ü ö ö Ő ú í ú ö í ü Á í ű Í í í ú ü ö í í ű í Í ű ü ű í ü ü í ű ú ö Á ö ö ú ö í ű ű ö í ö í ű í ú ű ű ű í Í í ö í Í ÍÍ ö ü ö í ű í ö ö ö ű í í ö í ö í ü ö í í í

Részletesebben

É Í Á Á Á Í ű ő ő ő ú ú ú ű ú ű ü ő ő É ő ő Ü Ö Á ő Ö Ú É É É É Ő Ö Ö Ö Í ü É É ő ő ő ú ú ú ű ő ő ő Íő ú ú ő ő ő É ő ő ú Í ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ú ő ő Í ú É Ó ü ü ü ű ú ü Á ü ü Ü ü ő É ú ű ü ő ő

Részletesebben

Emlékeztető: az n-dimenziós sokaság görbültségét kifejező mennyiség a Riemann-tenzor (Riemann, 1854): " ' #$ * $ ( ' $* " ' #µ

Emlékeztető: az n-dimenziós sokaság görbültségét kifejező mennyiség a Riemann-tenzor (Riemann, 1854):  ' #$ * $ ( ' $*  ' #µ Emlékeztető: az -dimeziós sokaság görbültségét kifejező meyiség a Riema-tezor (Riema, 1854: ' ( ' $ ' #µ $ µ# ahol a ú. koexiós koefficiesek (vagy Christoffel-szimbólumok a metrikus tezor g # x $ kompoeseiből

Részletesebben

Váltakozóáramú hajtások Dr. TARNIK István 2006

Váltakozóáramú hajtások Dr. TARNIK István 2006 AUTOMATIZÁLT VILLAMOS HAJTÁSOK Válakozóáramú hajások Pollack Mihály Műszaki Kar Villamos Hálózaok Taszék Dr. TARNIK Isvá doces Válakozó áramú hajások 1. Aszikro gépek elvi felépíése. 1.1. Az aszikro gépek

Részletesebben

Á Ó Ó Í Í Í Ú É Á Á Í Í Ú Ú Í Í Ő Í Í Í Ú Ú Ú Ú Ú Ű É ÉÉ É Í Í Í Í É Í Í Í É Á É Í Ú Í Í É Í É Í Í Ú Í É Ú Á Ú Ú Í Í Ő É Í Í Í Í Í Í Á Á É Í Ő Ő Ő Ő Í Í Í Í Í Ő Ő Í Í Í Í Í Ö Ú Ú Ú É Ű Í Í Ú Í Í Í Ú É

Részletesebben

A matematikai statisztika elemei

A matematikai statisztika elemei A matematikai statisztika elemei Mikó Teréz, dr. Szalkai Istvá szalkai@almos.ui-pao.hu Pao Egyetem, Veszprém 2014. március 23. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 Bevezetés................................

Részletesebben

IFFK 2013 Budapest, 2013. augusztus 28-30. Vasúti járművek energiafogyasztásának csökkentése prediktív optimalizáció alkalmazásával

IFFK 2013 Budapest, 2013. augusztus 28-30. Vasúti járművek energiafogyasztásának csökkentése prediktív optimalizáció alkalmazásával IFFK 13 Budapes, 13. auguszus 8-3. Vasúi járművek eergiafogyaszásáak csökkeése predikív opimalizáció alkalmazásával Bécsi Tamás, Aradi Szilárd, Tarai Géza, Sághi Balázs, Cseh Aila Budapesi Műszaki és Gazdaságudomáyi

Részletesebben

É Ü É ÉÉ Ú ű ű É Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á É Ú Ö ű ű É ű É ű Ú ű ű ű ű É Á ű ű Á ű ű ű Ü Ü Ú Ü ű ű ű Ú Ö Ó Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú Ö Á ű ű ű ű Ü ű Ü ű ű Ü ű ű Ü Ú Ú Ö ű Á Á ű ű ű Ú Ü Ü ű ű ű ű Ú Ú Ú ű Ü ű ű

Részletesebben

Ú Í Í í í ú Ő ü Ú É í í Ü ű ü ű í í í ű ü ú ü í ű ü ú ü ú ü ü ü ű ü Ú É í ú ü ü ü ú ü ü ú í ü ü ú ü í í ú ű í ú ű ü í í ü í Í í í ü í ú Ü Ú É í í í ü ü ü ú ú ü ü ú ü ü ú ú í í ű ü ü ü ű Á ü ú ű í í ü ü

Részletesebben

Ü ű Ú Ö Ü É É ű É Ö Ü É ű Á ű Ú Ú Ú Á Á ű Á É É Ú Á ű Ó Ó Á Ú Á ű Ü Á Ú Ú Á ű Ú Á Ú Á Á Ú Ú Á Á Á Á Á É Ú Ú ű Á Á Ú Á Ú Á É Á É É Á Ú Ú É Á Á Á É É Á Á É Á É Á É Ü Ú Ó Á Á É Á ű Ü Á Ú Á Ü Á É É ű ű Á Ú

Részletesebben

8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.

8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k. 8. KIS REZGÉSEK STABIL EGYENSÚLYI HELYZET KÖRÜL 8.. A rezgések szétcsatolása harmoikus közelítésbe. Normálrezgések Egyesúlyi helyzet: olya helyzet, amelybe belehelyezve a redszert (ulla kezdősebességgel),

Részletesebben

A FUNDAMENTÁLIS EGYENLET KÉT REPREZENTÁCIÓBAN. A függvény teljes differenciálja, a differenciális fundamentális egyenlet: U V S U + dn 1

A FUNDAMENTÁLIS EGYENLET KÉT REPREZENTÁCIÓBAN. A függvény teljes differenciálja, a differenciális fundamentális egyenlet: U V S U + dn 1 A FUNDAMENÁLIS EGYENLE KÉ REPREZENÁCIÓBAN A differeciális fudametális egyelet A fudametális egyelet a belső eergiára: UU (S V K ) A függvéy teljes differeciálja a differeciális fudametális egyelet: U S

Részletesebben

Intraspecifikus verseny

Intraspecifikus verseny Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása Numerius módszere. Nemlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel A Baach-ipo-ierációs módszer A Newo-módszer és válozaai Álaláosío Newo-módszer Egyelemegoldás iervallumelezéssel

Részletesebben

Á ő ő ű ő ő ű Ö ő ő ő ő ű ő ő ű ő ű ő Ó Í ő ő ő Á ő ő ő Ö Ö Á ű ű ő ő ű ű ő ő ű ő ő ű ő ő ű ő ő ő Á ő ő ő ű ű ő ő ű ő ő ő ő Á ű ű ő ű ő ű ő Ö ű ő ő ő ű ű ő ű ő ő Ö Ö ű ő ű Á ő ő ű ő ő Á ő ő ő ő ű ő ő ő

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb

Részletesebben

Finanszírozás, garanciák

Finanszírozás, garanciák 29..9. Fiaszíozás, gaaciák D. Fakas Szilvesze egyeemi doces SZE Gazdálkodásudomáyi Taszék fakassz@sze.hu hp://d.fakasszilvesze.hu/ Fiaszíozás émaköei. A péz idıééke, jövıéék és jeleéék, speciális pézáamlások

Részletesebben

Az ökotérképezés. Az ökotérképezés. Milyen térkép. A térképezés végzésének fázisai. Települési elhelyezkedés. Települési elhelyezkedés

Az ökotérképezés. Az ökotérképezés. Milyen térkép. A térképezés végzésének fázisai. Települési elhelyezkedés. Települési elhelyezkedés Az ökoérképezés Az ökoérképezés Az öko-érképezés az ayagáram elemzése alapuló módszer a köryezei éyezık haásaiak grafikus megjeleíésére a köryezei iformációk megjeleíéséek egyszerő módja viszoylag köye

Részletesebben

Gépészeti automatika

Gépészeti automatika Gépészei auomaika evezeés. oole-algebra alapelemei, aiómarendszere, alapfüggvényei Irányíás: az anyag-és energiaáalakíó ermelési folyamaokba való beavakozás azok elindíása, leállíása, vagy bizonyos jellemzoiknek

Részletesebben

V. Deriválható függvények

V. Deriválható függvények Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája

Részletesebben

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet): A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak

Részletesebben

Sorozatok A.: Sorozatok általában

Sorozatok A.: Sorozatok általában 200 /2002..o. Fakt. Bp. Sorozatok A.: Sorozatok általába tam_soroz_a_sorozatok_altalaba.doc Sorozatok A.: Sorozatok általába Ad I. 2) Z/IV//a-e, g-m (CD II/IV/ Próbálj meg róluk miél többet elmodai. 2/a,

Részletesebben

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra Közelítő és szimolikus számítások hldókk 9. elődás Numerikus itegrálás, Guss-kvdrtúr Numerikus itegrálás Numerikus itegrálás Newto-Leiiz szály def I f f d F F Htározott Riem-itegrálok umerikus módszerekkel

Részletesebben

Véges differencia módszerek és numerikus stabilitás. Szépszó Gabriella

Véges differencia módszerek és numerikus stabilitás. Szépszó Gabriella Véges differecia módszere és meris sabiliás Szépszó Gabriella szepszo.g@me. TARTALOM. Megoldadó egyeleredszer. Közelíı módszere elmélee 3. Térbeli derivála özelíése 4. Idıbeli derivála özelíése 5. Sabiliásvizsgála

Részletesebben

Andai Attila: november 13.

Andai Attila: november 13. Adai Attila: Aalízis éháy fejezete bizoyításokkal Óravázlat 006. ovember 13. Ebbe az óravázlatba az órá elhagzott defiíciókat és a bizoyított tételeket gyűjtöttem össze. i Elemi sorok és függvéyek 1 1.

Részletesebben

Fourier-sorok konvergenciájáról

Fourier-sorok konvergenciájáról Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees

Részletesebben

hogy alkalmas konstrukcióval megadható-e olyan sztochasztikus folyamat, melynek ezek

hogy alkalmas konstrukcióval megadható-e olyan sztochasztikus folyamat, melynek ezek Wieer folyamatok A következő két feladat azt mutatja, hogy az az eseméy, hogy egy sztochasztikus folyamat folytoos trajektóriájú-e vagy sem em határozható meg a folyamat véges dimeziós eloszlásai segítségével,

Részletesebben

ö É ü ő ő É Á ö ö Á ö ö ö Í ú Í ö ű ö ö ő ú ő ú ú ő ü ő ö Á ú Í É ü ö ü ö ö ő ö ő ö ő ő ö ő ö ő ö ö úö Í ö ü ő ü ö ő ö ű ö ő ü ű Í ö É ő Ó É Í Í É Á ú Í Ú Í Íö Í Á É ö ú Á Á Á Í Ú Á ű É ö ÍÉ É É É Ü Í

Részletesebben

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik. 6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az

Részletesebben

A HOZAMGÖRBE TANULÁSI. Romhányi Balázs

A HOZAMGÖRBE TANULÁSI. Romhányi Balázs A HOZAMGÖRBE TANULÁSI HIPOTÉZISE Romháyi Balázs PÉNZÜGYTAN TANSZÉK Témavezeő: Király Júlia Bírálóbizoság: Romháyi Balázs 200 2 Budapesi Közgazdaságudomáyi Egyeem Közgazdasági szakosíású dokori program

Részletesebben

MODELL ALAPÚ VÉRCUKOR SZABÁLYOZÁSI PROTOKOLL KRITIKUS ÁLLAPOTÚ BETEGEK KEZELÉSÉRE

MODELL ALAPÚ VÉRCUKOR SZABÁLYOZÁSI PROTOKOLL KRITIKUS ÁLLAPOTÚ BETEGEK KEZELÉSÉRE MODELL ALAPÚ ÉRCUKOR SZABÁLYOZÁS PROTOKOLL KRTKUS ÁLLAPOTÚ BETEEK KEZELÉSÉRE Beyó Balázs*, Homlok József*, llyés Aila**, Szabó-Némedi Noémi**, eoffrey M Shaw***, J eoffrey Chase*** *ráyíásechika és formaika

Részletesebben

Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechnika-technika szak, II. évfolyam, 2. félév

Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechnika-technika szak, II. évfolyam, 2. félév Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechika-techika szak, II. évfolyam,. félév Sorozatok: 1. A valós számoko értelmezett műveletek és reláció tulajdoságai. Számok abszolút értéke, itervallumok. Számhalmazok

Részletesebben

é ö é ó é ó ö ö é é é ú é ó ö é ö í ő íő é ő é ü ü ó é ü ö ö ö ú ő ó ü é ő ü é ú é é é ő í ö ö é ó ú é é ó í ö é ö ó Í ó ő ö é ö é é é é ó ö ö ő í ó é ó ö ú ó é ó ü ü é ü ó é é é ő ó ú é ö ö ü é ö ő í

Részletesebben

8.19 Határozza meg szinuszos váltakozó feszültség esetén a hányadosát az effektív értéknek és az átlag értéknek. eff. átl

8.19 Határozza meg szinuszos váltakozó feszültség esetén a hányadosát az effektív értéknek és az átlag értéknek. eff. átl 8.9 Haározza meg ziuzo válakozó fezülég eeé a háyadoá az effekív érékek é az álag érékek. m m eff ál m eff K f, ál m 8. z ábrá láhaó áram elalakáak haározza meg az effekív éréké é az álag éréké, é a formaéyező

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása umerius módszere. emlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel Legye :[ a, b] R olyoos, a, b, és eressü az egyele egy [ a, b] -beli megoldásá. Bolzao éele: Legye olyoos a véges,

Részletesebben

Függvényhatárérték-számítás

Függvényhatárérték-számítás Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről

Részletesebben

Fourier sorok FO 1. Trigonometrikus. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Fourier sorok FO 1. Trigonometrikus. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! Fourier sorok FO Trigoometrikus Fourier sorok FO Trigoometrikus redszer Defiíció: trigoometrikus redszer Az {, cos x, si x, cos x, si x, cos 3x, si 3x, } függvéyekből álló (végtele sok függvéyt tartalmazó)

Részletesebben

ü ö ú ü ö Í ű ö É É í ü ö ü ö ü ö í ö ö ö ű ű ö í Ú ű í ö ö ö Á Ö í ü ö í ú ö í ö ü í ö ü í ü ö ö Ü ö ú ü ú ü ü ö ö í ö É Ű Ű ú úü ú ö ú ü ú ÚÓ Ó ö ö ü ö ÚŰ ú ö í ú ú í ö ű ü ö ú ü ú í ö ú ü ú ö ű Ö í

Részletesebben

Optika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.

Optika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van. Optika Mi a féy? Látható elektromágeses sugárzás. Geometriai optika (modell) Féysugár: ige vékoy párhuzamos féyyaláb Ezt a modellt haszálva az optikai jeleségek széles köréek magyarázata egyszerű geometriai

Részletesebben

ó Á ő Í ő Ö Á Á É ó ő Ü ú ő ó ó ó Í ű ő ó ó ő ő Í Í ó ó ú ó ó ú ó Í ü ü ó ü ó ü ő ó ú Í ű ó ü Í ó ó ó ő ó ó ú ő ű ó ó ó ü ó ú ó ő ő ó Í ó ó ú ó ü ó ő Í Í ő É ú ő ü Í ó ó ó ó ü ő ó ő ó ó ó ó ó ó ü ő Í Í

Részletesebben

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,

Részletesebben

Ő Ö ü ö ü ü ó ó Á ü ó ó ó ű ö ü ü ö ü ö ö ű ü ö ü ü ö ö ö ö ü ü ó ü ú ü ö ö ó ó ö ö ö ú ü ö ö ó ó ö ö ö ö ö ü ü ö ö ü Á ó ö ó ű ö ó ö ö ö Ö ö ö Í ó ü ú ó ö ü ú ö ö ö ó ó Í ü ó ú ö ö ö Ö ó ü ó ú ü Í ö ü

Részletesebben

Ú ő ő ő Í ő Í Í Í ü ő ű ú ü Ú ő Á ü ü ü ü Í ü ü ő Ú ü Í ő ú ü ú ü ő ő ő ő ő ő ő Íő ő ü ő ú Í ő ő ő ő ú Í ú ü ú ű ő ő ő ő ő ő Íő Ü ő ű ő ő ü ő Á ő ü ő ő ü ú ú ő Í Í ú ü ú ő ő Í É ü ő ű ő ő ú ü ő ú ü Í ü

Részletesebben

1. Sajátérték és sajátvektor

1. Sajátérték és sajátvektor 1. Sajátérték és sajátvektor Leképezés diagoális mátrixa. Kérdés Mely bázisba lesz egy traszformáció mátrixa diagoális? A Hom(V) és b 1,...,b ilye bázis. Ha [A] b,b főátlójába λ 1,...,λ áll, akkor A(b

Részletesebben

ő ő ú ö ú Í Í Í ö úú ö ö ö ö Ú ú ú ö Ó ö ő ú ö Ú Í Í Í ö Í Á Á ú Á ő ö Ú ö ú ú Í Í ö ö Ü ö ö Á ö ő ö ú ö Ú Í Í Í Í ö ö Ü ö Í ü Ü Í Í ő ö ú ö ú Í ö Á ü ö ö Á Í Í Ü ö Í ő ö ő ú ö ú Í Í Í ö ö Ú ö ö ö Í őí

Részletesebben

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.

Részletesebben

Á Ö ÉÓ Á É Ő Ü É üü ő ő ö ő ö ő ü ü ö ü ö ú Í Í ú Í ö ö ö ő ü ü ö ö ö ö ú ü ő É Í ű ö Í ő É Ü Í ő Í Í ú ő Í ő Í ő ő ö ő É ő Ü Íő ú ő ő ő ö ü ö ő ü ő ú É ö ö ő ő ő ő ö ő ő ü ö ö ö ü ő ő ő ö ő ő ő ú ö ő

Részletesebben

Matematika I. 9. előadás

Matematika I. 9. előadás Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

ő Á ó ü É Á Á é ó í É ú í Ú é ó Á ú ő ü é ó ü ö ű é ü é ó ö ú ó ű ö é é ő é ó ó ó é ö é ö ö é ö é ő ó ó é ö é ú Á Á é ü ő ü ö í é ö ü í é ü é ó ü ü ö ú é é é ő ü é ü é ö ó é ó í ó é é ő ü ö é ö ö ó é ö

Részletesebben

é é ó ű ó í é é é ő í ő é ö ó é é é é ó í é ó ó ó ú ő é é é ö ü é é é é ú í é é ő í é ő é é ú é é é ó ő é ú é ó é ő é é é é é é ő ó ó é é ő é ú ó ő é é é é é ö ö é ú ö ő é é ő ő ó ú ö ő í ő ó ű é é ő é

Részletesebben

2.oldal A kapuzo vezérlésű ároló elemek közö - elsődlegese az iegrál áramköri kialakíásba - ovábbi ké agy csopor léezik, a - együemű, és - kéüemű vezé

2.oldal A kapuzo vezérlésű ároló elemek közö - elsődlegese az iegrál áramköri kialakíásba - ovábbi ké agy csopor léezik, a - együemű, és - kéüemű vezé .oldal 4. TÁOLÓK A sorredi, szekveciális feladaok megvalósíásához elemi ároló áramkörök szükségesek. A fejezebe ismerejük a leggyakrabba alkalmazo ároló-elemek (flip-flop) felépíésé, működésé. 4.. Tároló

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

6.1. Közönséges interpoláció (egyváltozós) Adott n+1 db síkbeli pont (alappontok) az [a,b] intervallumon. (x n,f(x n )) (x n-1,f(x n-1 ))

6.1. Közönséges interpoláció (egyváltozós) Adott n+1 db síkbeli pont (alappontok) az [a,b] intervallumon. (x n,f(x n )) (x n-1,f(x n-1 )) . Ierpolácó.. Közöséges erpolácó (egyválozós Ado + db síkbel po (alappook az [a,b] ervalluo y (,f( (,f( (,f( (,f( ( -,f( - Keressük az a c, c, c paraéerekől függő Φ függvéy, elyre eljesülek az erpolácós

Részletesebben

6 A teljesítményelektronikai kapcsolások modellezése

6 A teljesítményelektronikai kapcsolások modellezése 6 A teljesítméyelektroikai kapcsolások modellezése A teljesítméyelektroikai beredezések vagy már ömagukba egy bizoyos szabályzott redszert alkotak, vagy egy agyobb szabályozott redszer részét képezik.

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

í Í ő í ú ú ő ö ő í í ö ö í ö ö Á í í í Ű Í Á ü ü í í Ú í í ö ö í Í Ö í ö Í Í ö ö Á ö Í Ö í Í Á ö ö Ö Ü Í É Í í í Í Ö Á Ö ő í í ú í í ő í í É É É É ö ö Ö É ö Á É í í Í Ú Á Ú Ö É Ú Í ö ö ö Á ö Í í í ő ő

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ó ÜÓ Ő É ő ó Ü ó ő ü ö ó ö ü ő ü ő ö ő ő ú ö ó ü ú Ü ó ő ö ó ö ö ö ö ö ü ü ő úő ú ű ő ö ö ö ő ó ö ó ű ü ü ö ö ó ó ű ó ó ü ü ö ő ö ó ö ő ö ü ö ü ö ö ö ü ü ő ü ő ő ú ú ö ú ö ő ő ó ü ő ő ú

Részletesebben

ő ő ő ú ú ő ő ő ő ő ű ö ő ú ő ő ő ő ö ő ö ú ú ö ö ő ü ö ő ú ő ő ő ö ő ö ő ő ő ő Í ő Í ő ő ö ő ú ő Á ö ő ő ű ő Íő ő ő ő ő ú ő ő ő ö ő ő ő ő ő ö ő ő ö ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ö ő ú ő ú ő ő ő ő ő ő ö ü ü

Részletesebben

Hullámtan. Hullám Valamilyen közeg kis tartományában keltett, a közegben tovaterjedő zavar.

Hullámtan. Hullám Valamilyen közeg kis tartományában keltett, a közegben tovaterjedő zavar. Hulláan A hullá fogala. A hulláok oszályozása. Kísérleek Kis súlyokkal összeköö ingsor elején kele rezgés áerjed a öbbi ingára is [0:6] Kifeszíe guiköélen kele zavar végig fu a köélen [0:08] Kifeszíe rugón

Részletesebben

3. Fejezet. Deformáns jelek

3. Fejezet. Deformáns jelek 3. Fejeze Deforás jele 3.. Bevezeés z Eleroechia I. és a jele jegyze eddigi részeibe idvégig olya jeleel (árao, feszülsége alálozu, aelye iszá sziusz vagy osziusz függvéye segíségével auláyozhaó. Ezzel

Részletesebben

Komplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós

Komplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós Komplex számok el adásvázlat, 008. február 1. Maróti Miklós Eek az el adásak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudi: test, test additív és multiplikatív csoportja, valós számok és tulajdoságaik.

Részletesebben

Wiener-folyamatok definiciója. A funkcionális centrális határeloszlástétel. Norbert Wienerre, a második pedig egy Brown nevű XIX. században élt angol

Wiener-folyamatok definiciója. A funkcionális centrális határeloszlástétel. Norbert Wienerre, a második pedig egy Brown nevű XIX. században élt angol Wieer-folyamatok defiiciója. A fukcioális cetrális határeloszlástétel. A valószíűségszámítás egyik agyo fotos fogalma a Wieer-folyamat, amelyet Browmozgásak is hívak. Az első elevezés e fogalom első matematikailag

Részletesebben

AUTOMATIKA. Dr. Tóth János

AUTOMATIKA. Dr. Tóth János UTOMTIK UTOMTIK Dr. Tóh János TERC Kf. udapes, 3 Dr. Tóh János, 3 3 Kézira lezárva:. november 9. ISN 978-963-9968-57-8 Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgálaó Kf. Szakkönyvkiadó Üzleága, az 795-ben alapío

Részletesebben

Irányítástechnika 2. előadás

Irányítástechnika 2. előadás Irányítástechnika 2. előadás Dr. Kovács Levente 2013. 03. 19. 2013.03.19. Tartalom Tipikus vizsgálójelek és azok információtartalma Laplace transzformáció, állapotegyenlet, átviteli függvény Alaptagok

Részletesebben

Á Á É É É ü í Á É Á ú Ó ő ő í í ú í í ü ü ú ü ü ü ő ú ű í í ő ü í ü ú ü ú ü ü ü ő ő í ő ő ü ő ü í í í ü í í ü í í í ő í ő ő ő ő í ü í ő ő í í ú ű ü í ú ü ú íő ő ű ű ő ű ű í í ú ú í ú ő ű í í í ü ő ü íí

Részletesebben

É Ü Ü ú ú Á Ú ű É ú Ö Ü É Ü Á ű Á Á ú ú ú É Á ú ű É Ö É Á Ú Á ú ú É É ű ű ű Á ű Á ú Á ű ű ű ú Á Á ű ú ú ú ű ű ú ű ú ű Á ÁÁ É Á Á Á ű ű ú Ü É ú ű ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ú ú ű ű É ú ű ű Á ú ű É ú Ü Ú Ú Ü Ű

Részletesebben

MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET

MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET w : u T UL N.h ÚJ P U le EG A M N L po e O H epg w. w MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET 6 9 É P Ü L E T G É P É S Z E T I A D Ó F T. S T R O B E L-V E R L A G A olyadékhûõk új geerácója: Arwell AQTL (csak hűős és

Részletesebben

é é é ó ű é ó ó é é ú ú ó ó ó é ó úá é é ó ű ú é é ű ó ú ö é ó ó é ű é ó é ó é é ü úá ó ó ű ú é ű ó ú ö ó ó é é É ű é é é ó é ö ó ó é é ú ú ó ó ó é ó úá é é ű ú é é ű ó ú é ó ó é ű é ó é ó é é ü úá Á ó

Részletesebben

5. Differenciálegyenlet rendszerek

5. Differenciálegyenlet rendszerek 5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:

Részletesebben

Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok

Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Fizika BSc I/. gyakorlat. Tétel Newto Leibiz. Ha f folytoos az a, b] itervallumo és F primitív függvéye f-ek, akkor b a f F b F a.. Számítsuk ki az alábbi racioális

Részletesebben

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 13 Wiener folyama és az Iô lemma Opions, Fuures, and Oher Derivaives, 8h Ediion, Copyrigh John C. Hull 01 1 Markov folyamaok Memória nélküli szochaszikus folyamaok, a kövekező lépés csak a pillananyi helyzeől

Részletesebben

Tiszta és kevert stratégiák

Tiszta és kevert stratégiák sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,

Részletesebben

Ö Ü Ü É Ü ű Ü Ü Ú Ú ű ű ű ű Ó Ú Ú ű ű Ü Ő ű ű Ü Ú Ü ű ű ű Ő Ő É ű Ú ű Ü ű Á Á Ú ű Ú ű Ü Ü Á É É Ú É Ú É ű Ü Ü ű Ü Ú Ü Ő ű Ú ű ű ű Ű ű ű Ő É ű ű ű ű ű Ő Ú Ú Ő Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű Ú Ü ű ű Ú Ü Ú ű Á Ü ű Ü

Részletesebben

Ú Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR. Kálmán Miklós és Rácz József. Tervezési dokumentáció Rendszerterv

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR. Kálmán Miklós és Rácz József. Tervezési dokumentáció Rendszerterv INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB Tervezési dokumetáció Redszerterv Kálmá Miklós és Rácz József 2016.10.26. MMK Iformatikai projektelleőr képzés 1 Tervezési dokumetáció Redszerterv Megvalósítási tervek

Részletesebben

Közelítő módszerek általános elmélete Konkrét véges differencia sémák

Közelítő módszerek általános elmélete Konkrét véges differencia sémák Közelíő módszerek álaláos elmélee Kokré véges dereca sémák Szépszó Gabrella szepszo.g@me. Előadások ayaga: p://mbs.ele./~melo Ismélés: dro-ermodamka egyeleek Mozgásegyeleek Koás egyele Termodamka egyele

Részletesebben

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +... . Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk

Részletesebben

Integrálás sokaságokon

Integrálás sokaságokon Itegrálás sokaságoko I. Riema-itegrál R -e Jorda-mérték haszálható ehhez: A R eseté c(a)=0, ha 0 eseté létezek C 1,,C s kockák hogy A C1 Cs és s i 1 c C i defiíció: D ullmértékű R itegrálási tartomáy,

Részletesebben

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZEREINEK MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI I. BEVEZETÉS

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZEREINEK MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI I. BEVEZETÉS Dr. habil. Szabolcsi Róber 1 Mészáros Görg PILÓTA ÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ REDSZEREIEK MIŐSÉGI KÖVETELMÉYEI I. BEVEZETÉS A pilóa nélküli repülőgépek (Unmanned Aerial Vehicle UAV), vag mai modern

Részletesebben

) (11.17) 11.2 Rácsos tartók párhuzamos övekkel

) (11.17) 11.2 Rácsos tartók párhuzamos övekkel Rácsos arók párhuzamos övekkel Azér, hog a sabiliási eléelek haásá megvizsgáljuk, eg egszerű síkbeli, saikailag haározo, K- rácsozású aró vizsgálunk párhuzamos övekkel és hézagos csomóponokkal A rúdelemek

Részletesebben