3. Fejezet. Deformáns jelek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. Fejezet. Deformáns jelek"

Átírás

1 3. Fejeze Deforás jele 3.. Bevezeés z Eleroechia I. és a jele jegyze eddigi részeibe idvégig olya jeleel (árao, feszülsége alálozu, aelye iszá sziusz vagy osziusz függvéye segíségével auláyozhaó. Ezzel a felevéssel erészeese idealizálu az áraöröbe fellépő jeleségee. Ehhez épes az eloszó hálózaoba e feléleül isza sziuszos vagy osziuszos árao folya, hae orzío ú. deforás jele figyelheő eg. orzulás so éyezőe ulajdoíhaó, hogy egy ado áraörbe éppe ie öszöheő a orzulás az figyelese ell egvizsgáli. Például orzulás idézhee elő a agyeljesíéyű fogyaszó, a e-lieáris áraöri elee, raszforáoro, egyeiráyíó sb. eyibe a ialaul jel periodius és haroius, a jel alaja az alap freveciájú jel felharoius sziusz és osziusz függvéyeie lieáris obiációjaé írhaju le. 3.. Néháy példa deforás jelre z alábbi ábráo, 3. a, b, c és d, éháy egyszerűe előállíhaó deforás jele uau be. Midegyi ábrá egy ado apliúdójú alapfreveciájú sziusz jel és valailye ás apliúdójú sziusz vagy osziusz felharoius (öbbszörös freveciájú lieáris obiációjá szelélejü. 3..a ábrá az alapfreveciájú sziusz jelhez ( egy észeres freveciájú ( sziusz jele adu, elye eredéyeé a (3-al jelze deforás jele yerjü. 3. a. ábra

2 3..b ábrá az alapfreveciájú sziusz jelhez ( egy hároszoros freveciájú ( sziusz jele adu, elye eredéyeé a (3-al jelze deforás jele yerjü. 3. b. ábra 3..c ábrá az alapfreveciájú sziusz jelhez ( egy észeres freveciájú ( osziusz jele adu, elye eredéyeé a (3-al jelze deforás jele yerjü. 3. c. ábra

3 3..d ábrá az alapfreveciájú sziusz jelhez ( egy hároszoros freveciájú ( osziusz jele adu, elye eredéyeé a (3-al jelze deforás jele yerjü. 3. d. ábra Megjegyezzü, hogy a deforás jeleél agyo so esebe figyelheü eg szieriáa, aelye agyérébe segísége yújaa a jele aeaiai leírásáál. Ezere os éháy példá elíü a feiebe szelélee jele eseébe, ajd a ovábbi alpooba iérü eze szieriá részlees auláyozására, aeaiai leírására is. i-szierius egy függvéy a periódus özepére voaozava, ha f ( f (3. i pl. a 3..b és d ábráo láhaó deforás jele. periódus özepére voaozava szierius, de fordío előjelű fél periódussal redelező jel eseébe f ( f ( (3. i pl. a 3..a és b ábráo láhaó deforás jele Deforás jele leírása. Fourier-sorfejés ódszere Fourier-sor Maeaiai auláyoból iser éy, hogy egy periodius f ( függvéy, elye periódusa ν π, Fourier sorba fejheő a öveező alaba: 3

4 f ( ( a si b cos (3.3 ahol a és b álladó az freveciájú felharoiuso apliúdói, pedig a függvéy álladó opoese. Ezee az együhaóa a öveezőéppe haározhaju eg. eyiség eghaározásához iegrálju a 3.3 összefüggés egy periódus időarara voaozóa. f ( d d ( a si d b cos d (3.4 Mivel a sziusz és osziusz függvéye periódusra voaozao iegráljai ullával egyelő a 3.4 összefüggésből a öveezőéppe száíhaó i f ( d. (3.5 z a álladó eghaározásához a 3.3 összefüggés beszorozzu vel, ajd iegrálju egy eljes periódusra voaozava. b f ( si d ( cos ( si d si d ( a si d si - (3.6 Figyelebe véve, hogy si ( cos és ( cos ( si ( si, ajd behelyeesíve a 3.6 összefüggésbe, ide olya iegrál érée ulla ahol a sziusz vagy osziusz függvéye (freveciáól függeleül eljes periódusra voaozao iegráljai szerepele, az a eyisége az alábbi összefüggéssel száíhaju i a f ( si d (3.7 z előzőhöz hasoló godolaeee öveve és száíásoa végezve a b eyisége a 3.4 összefüggés cos -vel szorozva ajd eljes periódusra iegrálva apju eg az alábbi forába b f ( cos d (3.8 4

5 3.3.. Fourier-sor összevo alaja Fourier-sora haszálaos az összevo forája is, ely a 3.9 összefüggéseel adhaó eg. f ( si( vagy (3.9 f ( B cos( γ Egyszerű forába adhaó eg a apcsola a 3.3 és a 3.9 összefüggéssel ado felírásódo özö, ha a öveező jelölésee végezzü: a cos és b si (a 3.9 összefüggés első egyeleére voaozóa. Ee egfelelőe az összevo felírásba egjeleő eyiségee eghaározhaju, i: b a b és g (3. a oplex Fourier-sor öbbször elíés eü ár, és a vázi-sacioárius ára leírásáál haszálu is, hogy oplex eyisége bevezeésével so esebe egyszerűbb száíáso újá érheü el eredéy boyolul áraörö eseébe. z előzőél opaabb forá eredéyez az, ha a Fourier-sor oplex alaba adju eg. Ehhez a 3.3 összefüggésbe egjeleő sziusz és osziusz függvéyee írju á a ei egfelelő oplex alaba (3.. j j j j e e e e si és cos (3. j Behelyeesíjü a 3. összefüggésee a 3.3 Fourier-sorba, ajd csoporosíju az expoeciális ago szeri és apju az alábbi összefüggés: j b ja j b ja f ( e e (3. Bevezejü a öveező jelölésee, b ja b ja c és c (3.3 elye segíségével a 3. összefüggés az alábbi alaba írhaó fel 5

6 e j f ( j j [ c e c e ] c e j. (3.4 c álladóa eghaározhaju ha a 3.4 összefüggés egszorozzu -vel és egy eljes periódusra iegrálju. c j f ( e d. ( Periodius függvéyebe egfigyelheő Jellegzees szieria esee árgyalása periódus özepéhez viszoyíva szierius függvéy. Ebbe az esebe a egfigyelheő szieria a 3.6 aeaiai összefüggéssel fejezheő i. Ilye ípusú függvéy ua be a 3. ábra, elye felüeü a szieria észleléséhez szüséges voaozaási pooa. f ( f ( ábra Haszálju a ovábbiaba a Fourier-sor összevo alajá. f ( si( (3.7 6

7 Írju á a 3.6 összefüggés úgy, hogy vegyü figyelebe a 3.7-el ado függvéyalao. Eredéyé a 3.8 egyelősége apju. si( si (3.8 Figyelebe véve, hogy π és elvégezve a űveleee a 3.8 összefüggés 3.9 forára hozhaó, aely érvéyes bárilye éréére. ( π si( si. (3.9 Mivel az egyele idé oldalá azoos előjellel szerepel, érée lehe ulláól ülöböző is. z egyele ovábbi agjai illeőe é esee ülöbözeü eg. Ha páros, vagyis alaú, si ( si ( π, így az egyelőség eljesül abba az esebe is ha. Ha viszo párala, vagyis alaú, si [( ] ( si [( ( π ] ai az jelei, b. hogy az egyelőség csa abba az esebe áll fe, ha (ez az is jelei, hogy a és Összegzéséppe, a Fourier-sor a öveező forába írhaó fel ( f ( si z ilye ípusú függvéyee páros függvéyee evezzü.. ( periódus özepéhez viszoyíva ai-szierius függvéy. Ebbe az esebe a egfigyelheő szieria a 3.6 aeaiai összefüggéssel fejezheő i. Ilye ípusú függvéy ua be a 3.3 ábra, elye felüeü a szieria észleléséhez szüséges voaozaási pooa. f ( f (3. 7

8 3.3 ábra Haszálju a ovábbiaba a Fourier-sor összevo alajá. f ( si( (3. Írju á a 3. összefüggés úgy, hogy vegyü figyelebe a 3.-el ado függvéyalao. Eredéyé a 3.3 egyelősége apju. si( si (3.3 Figyelebe véve, hogy π és elvégezve a űveleee a 3.3 összefüggés 3.4 forára hozhaó, aely érvéyes bárilye éréére. ( π si( si. (3.4 Mivel az egyele é oldalá ülöböző előjellel szerepel, ahhoz, hogy az egyelőség ebből a szepoból feálljo érée ulla ell legye. z egyele ovábbi agjai illeőe é esee ülöbözeü eg. Ha páros, vagyis alaú, si ( si ( π, így az egyelőség csa aor eljesül ha ( a és b. Ha viszo párala, vagyis alaú, si [( ] ( si [( ( π ] ai az jelei, hogy az egyelőség fe áll abba az esebe is ha Összegzéséppe, a Fourier-sor a öveező forába írhaó fel f ( si [( ]. (3.5 z ilye ípusú függvéyee párala függvéyee evezzü. 8

9 z f(f(- szieria. Ebbe az esebe a egfigyelheő szieria a 3.6 aeaiai összefüggéssel fejezheő i. Ilye ípusú függvéy ua be a 3.4 ábra, elye felüeü a szieria észleléséhez szüséges voaozaási pooa. f ( f ( ( ábra Haszálju a ovábbiaba a Fourier-sor összevo alajá. ( a si b f ( cos (3.7 Figyelebe véve a 3.6 szieria-feléel és hogy egyelősége írhaju fel π a öveező ( a si b cos [ a si( π b cos( π ] aely a száíáso elvégzése uá 3.8 alara hozhaó ( a si b cos ( a si b cos (3.8 Mivel az egyele idé oldalá azoos előjellel szerepel, érée lehe ulláól ülöböző is. Mivel a sziusz függvéy párala, a osziusz pedig páros, a 3.8 összefüggés abba az esebe érvéyes ha a. Fourier-sor ebbe az esebe a 3.9 alaba írhaó fel. 9

10 z f( - f(- szieria. f ( b cos (3.9 Ebbe az esebe a egfigyelheő szieria a 3.3 aeaiai összefüggéssel fejezheő i. Ilye ípusú függvéy ua be a 3.5 ábra, elye felüeü a szieria észleléséhez szüséges voaozaási pooa. f ( f ( ( ábra Haszálju a ovábbiaba a Fourier-sor összevo alajá. ( a si b f ( cos (3.3 Figyelebe véve a 3.3 szieria-feléel és hogy egyelősége írhaju fel π a öveező ( a si b cos [ a si( π b cos( π ] aely a száíáso elvégzése uá 3.3 alara hozhaó ( a si b cos ( a si b cos (3.3

11 Mivel az egyele é oldalá ülöböző előjellel szerepel, ahhoz, hogy az egyelőség ebből a szepoból feálljo, érée ulla ell legye.. Mivel a sziusz függvéy párala, a osziusz pedig páros, a 3.3 összefüggés abba az esebe érvéyes ha b. Fourier-sor ebbe az esebe a 3.33 alaba írhaó fel Néháy egyszerű jelala Fourier-sorfejése Négyszögjel f ( a si (3.33 Defiiálju a égyszögjele az alábbi ódo, elye a 3.6 ábra szeléle., (3.34, < 3.6 ábra hogy az ábrá is szeléleü, éféle szieriá fedezheü fel az égyszögjelbe. Megalálhaó az f ( f ( / és az f ( f (

12 szieriaele. Ee egfelelőe a 3.3 álal defiiál álaláos Fourier-sor helye egy soal egyszerűbb Fourier-sor felírására va leheőség. Mi az a 3.4. alpoba láu, az f ( f ( / szieria az jelei, hogy a égyszögjel párala függvéy (ehá a b és, az f ( f ( pedig az, hogy csa sziuszos ago szerepele az összegzésbe (ehá b, így a Fourier-sor a 3.35 összefüggéssel adhaó eg. [( ] f ( a si (3.35 szieriaelee felfedezése ehá egyszerűsíi a ovábbi uáa, hisze csa egy iegrálás ell elvégezü és eghaározhaju az a álladóa (3.36. a a f [( ]d ( si (3.36 Elvégezzü a száíásoa. [( ] ( si d si d si [ ] [( ] d si [( ] cos d 4 ( ( ( ( π 4 cos ( ( apo eredéy behelyeesíjü a 3.35 egyelebe és egapju a égyszögjel Fourier-sorá egadó ifejezés, 4 f ( si[ ( ] (3.37 π ( aely ifejve a öveező alao veszi fel 4 f ( si 3 si 5 si 7 si 9... π (3.38 z alábbi ábráo szelélejü, hogy ié válozi a özelíő Fouriersorral száío függvéy alaja, ha egyre agyobb száú felharoius haszálu a özelíésbe. Fourier-sor első é agjá véve figyelebe a 3.7 ábra szerii özelíő görbé apu.

13 3.7 ábra Fourier-sor első égy agjá véve figyelebe a 3.8 ábra szerii özelíő görbé apu. 3.8 ábra Fourier-sor első égy agjá véve figyelebe a 3.9 ábra szerii özelíő görbé apu. Köveve az ábráo felüee deforás jelee, láhaju, hogy ié ad a feiebe száol Fourier-sor egyre jobb egözelíés a égyszögjelre. 3.9 ábrá felüeü a égyszögjele is, hogy ez szebeűőbb legye. 3

14 4 3.9 ábra Fűrészfogjel Defiiálju a fűrészfogjele az alábbi ódo, elye a 3. ábra szeléle. < D D, 4 3 4, 4 4 ( ábra

15 b hogy az ábrá is szeléleü, éféle szieriá fedezheü fel a fűrészfogjelbe. Megalálhaó az f ( f ( / és az f ( f ( szieriaele. Ee egfelelőe a 3.3 álal defiiál álaláos Fourier-sor helye egy soal egyszerűbb Fourier-sor felírására va leheőség. Mi az a 3.4. alpoba láu, az f ( f ( / szieria az jelei, hogy a fűrészfogjel párala függvéy (ehá a b és, az f ( f ( pedig az, hogy csa osziuszos ago szerepele az összegzésbe (ehá a, így a Fourier-sor a 3.4 összefüggéssel adhaó eg. [( ] f ( b cos (3.4 szieriaelee felfedezése ehá egyszerűsíi a ovábbi uáa, hisze csa egy iegrálás ell elvégezü és eghaározhaju az b álladóa (3.4. b f [( ]d ( cos (3.4 Elvégezzü a száíásoa. 4D ( 3 cos d cos 4 4 [ ] [( ] d (3.4 fei egyelebe elvégezve a űveleee ulajdoéppe égy iegrál szerepel. Száísu i ezee az iegráloa. z első a parciális iegrálás ódszerével száíhaju i (3.43. '( v( d u( v( u u( v' ( d (3.43 Vezessü be a öveező jelölésee u' ( cos és v (. cos [( ] ( [( ] si si si d [( ] ( [( ] [( ] ( si d si [( ] ( [( ] ( cos d [( ] [( ] 3.4 iegrál ásodi agja [( ] 5

16 4 cos [( ] [( ] ( si d iegrál ásodi agja ugyaazzal az éréel redelezi, i az első agja, a egyedi pedig az előző száíással egegyező ódo száolhaó i, érée ulla. Behelyeesíjü a száol iegráloa a 3.4 összefüggésbe és apju az alábbi eredéy. 8D 4 8D b π (3.44 eg. [( ] [( ] Ee egfelelőe a fűrészfogjel Fourier-sora a 3.45 összefüggéssel adhaó 8D f ( π ( cos [( ] (3.45 z alábbi ábráo szelélejü, hogy ié válozi a özelíő Fouriersorral száío függvéy alaja, ha egyre agyobb száú felharoius haszálu a özelíésbe. 3. ábrá a fűrészfogjele ívül egfigyelheő az elsőredű és a ásodredű egözelíés. Szebeűi rögö, hogy a ásodredű felharoius figyelebevéele ár egész jó özelíés ad. 3. ábra 6

17 3. ábrá a haradredű és -ed redű flharóiusoal bezárólag száío egözelíésee veü figyelebe. I ár az uóbbi szie eljese fedésbe va a özelíe fűrészfogjellel. 3. ábra 3.6. Ne-sziuszos eyisége effeív érée e-sziuszos eyisége effeív éréé az eddigi auláyoból jól iser ódo a 3.46 iegrállal haározzu eg. F f ( d. (3.46 fei összefüggésbe az f( függvéy egadhaju a 3.3 vagy 3.9 alaba is, a ovábbi száíásaiba a 3.9 alao fogju haszáli. f ( si( (3.47 Behelyeesíjü a 3.47 álal defiiál függvéy a 3.46 összefüggésbe és elvégezzü a száíásoa 7

18 8 ( d d f F si( si( d si( si( si( d d d d si( si( ( si si(. Mivel d si( d ( cos ( si d d és ( [ ] ( [ ] ( ( [ ] ( ( [ ] cos cos cos cos si( si( d d d végeredéyé egy e-sziuszos eyiség effeív éréére apju, hogy egyelő. Y Y F (3.48

19 Vezessü be a öveező jelölésee: Y és Y ai e ás i az -ed redű felharoius effeív érée. Ezeel a jelöléseel a 3.48 összefüggés végeredéybe a 3.49 alao öli fel Y F Y vagy F Y Y ( Ne-sziuszos függvéyere jellező eyisége e-sziuszos függvéye jellezésére az alábbiaba éháy eyisége vezeü be. Legye az alábbiaba f ( ide esebe egy esziuszos periodius függvéy súcséyező függvéy csúcséyezője ( v e ás, i a függvéy axiális éréée és az effeív éréée (Y háyadosa, vagyis Yax Yax v Y (3.5 Y Y Foraéyező függvéy foraéyezője ( az alábbi egyeleel va defiiálva, f Y Y f (3.5 f ( d f ( d ahol a 3.3 ábráa egfelelőe, az a pillaa, aior a függvéy érée ulla és a öveező pillaaba ár a függvéy poziív övevő éréel redelezi. Y 9

20 3.3 ábra Deforációs éyező deforációs éyező az alábbi összefüggéssel defiiálhaó Yd d (3.5 Y Y ahol Y d az ú. deforációs aradé, elye defiíciója Y d Y Y Elleállás, eercs és odezáor haása e-sziuszos jelre eyibe egy áraörbe egy ado ára folyi, a ülöböző áraöri eleeről e bizos, hogy ugyaolya forájú (időbeli lefuású feszülsége érü. Ez erészeese fordíva is igaz, ha egy ado periodius feszülsége apcsolu ülöböző áraöri eleere elye alaja u( si(, (3.53 ás és ás időbeli lefuású áraoa aphau, elye feléelezzü az i( I si ( α (3.54 alaúa. z alábbiaba ez uóbbira adu példáa. eisü az egyszerűség edvéér egy olya özépérée ulla, vagyis Elleállás

21 Legye a feszülség deforációs éyezője u (3.55 d és. Kapcsolju ez a feszülsége egy elleállás saraira és haározzu eg a ialauló árao. Ehhez egyszerűe felírju az Oh-örvéy i ( u( R alaba. apo ára i( I si( I R és I I. ialauló ára deforációs éyezője d I i d u I R R, ahol (3.56 ai az jelei, hogy az elleállás e válozaja eg a jel időbeli lefuásá, ehá e orzíja a jele eercs Kapcsolju os a periodius feszülsége egy ideális L iduiviású eercs saraira. lérejövő feszülsége aaliiusa az di u L (3.57 d összefüggés iegrálásával száíhaju i i ud si( cos( d L L L (3.58 π si L 3.58 összefüggésből egállapíhaju, hogy az ára felharoiusaia apliúdói az I L összefüggéssel, effeív éréei az I L összefüggéseel adhaó eg, íg a eercs álal előidéze fázisülöbség (3.54

22 szeri α π. végele Fourier-sor eive, esebe a agasabb redű felharoiuso apliúdója li L I. (3.59 z ára deforációs éyezője i d u d L L I I < (3.6 ehá a eercs eseébe az ára deforációs éyezője isebb, i a feszülség deforációs éyezője, a eercs isiíja a feszülségbe jeleező deforálságo Kodezáor Kapcsolju os a periodius feszülsége egy ideális apaciású odezáor saraira. lérejövő feszülsége aaliiusa az id u (3.6 összefüggés deriválásával száíhaju i cos( si( d d d du i si π ( összefüggésből egállapíhaju, hogy az ára felharoiusaia apliúdói az I összefüggéssel, effeív éréei az I összefüggéseel adhaó eg, íg a eercs álal előidéze fázisülöbség (3.54 szeri α π. végele Fourier-sor eive, esebe a agasabb redű felharoiuso apliúdója li I. (3.59 z ára deforációs éyezője i d u d I I > (3.6

23 ehá a odezáor eseébe az ára deforációs éyezője agyobb, i a feszülség deforációs éyezője, a odezáor felerősíi a feszülségbe jeleező deforálságo Grafius ódszer a Fourier-sor felharóius apliúdóia eghaározására. grafius ódszer leheősége ad arra, hogy egy érésből szárazó esziuszos jel eseé eghaározhassu bizoyos véges özelíésbe a jel Fouriersoráa agjai. Ehhez a 3.4 ábrá vegyü szeügyre. periodius jel egy ado szaaszá (periódus, fél periódus feloszju egyelő részere, így az iegrálás összegzéseel helyeesíjü. Eseübe a jel egy periódusyi részé oszju fel p száú elei aroáyra. száíáso elvégzése uá a 3.6 összefüggésee írhaju fel a fei álladó eghaározására. p f ( p, a p π f ( si és b p p p π f ( cos (3.6 p p 3.4 ábra 3

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása umerius módszere. emlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel Legye :[ a, b] R olyoos, a, b, és eressü az egyele egy [ a, b] -beli megoldásá. Bolzao éele: Legye olyoos a véges,

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása Numerius módszere. Nemlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel A Baach-ipo-ierációs módszer A Newo-módszer és válozaai Álaláosío Newo-módszer Egyelemegoldás iervallumelezéssel

Részletesebben

Hullámtan. Hullám Valamilyen közeg kis tartományában keltett, a közegben tovaterjedő zavar.

Hullámtan. Hullám Valamilyen közeg kis tartományában keltett, a közegben tovaterjedő zavar. Hulláan A hullá fogala. A hulláok oszályozása. Kísérleek Kis súlyokkal összeköö ingsor elején kele rezgés áerjed a öbbi ingára is [0:6] Kifeszíe guiköélen kele zavar végig fu a köélen [0:08] Kifeszíe rugón

Részletesebben

Helyettesítéses-permutációs iteratív rejtjelezők

Helyettesítéses-permutációs iteratív rejtjelezők Helyeesíéses-peruációs ieraív rejjelezők I. Shao-i elv: kofúzió/diffúzió Erős iverálhaó raszforáció előállíhaó egyszerű, köye aalizálhaó és ipleeálhaó, de öagába gyege raszforációk sokszori egyás uái alkalazásával.

Részletesebben

Munkapont: gerjesztetlen állapotban Uki = 0 követelményből a munkaponti áramokra

Munkapont: gerjesztetlen állapotban Uki = 0 követelményből a munkaponti áramokra ~ ~ T T - Az áraör aaa: 6 V, Ω ranzszoro : V, 4Ω A Haározza eg az ábrán láhaó ellenüeű, opleener végooza eljesíény paraéere ax?, ax?, r ax?,?,? "A" oszályú és "B" oszályú üzeóban s, sznuszos és jel sn

Részletesebben

Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók

Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók Periodius, ne szinusz alaú jele éréelése, félvezeős egyenirányíó vizsgálaa Az Eleroechnia árgy 6 sz laboraóriui gyaorlaához Mérésvezeői segédle A billenő-acsolóba beéíe izzó ia olyan acsoló-obinációnál

Részletesebben

1. Komplex szám rendje

1. Komplex szám rendje 1. Komplex szám redje A hatváyo periódiusa ismétlőde. Tétel Legye 0 z C. Ha z egységgyö, aor hatváyai periódiusa ismétlőde. Ha z em egységgyö, aor bármely ét, egész itevőjű hatváya ülöböző. Tegyü föl,

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (BSc. 2011. tavaszi félév)

VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (BSc. 2011. tavaszi félév) 1 VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgaérdése (BSc. 2011. tavaszi félév) 1. Isertesse a villaoseergia-hálózat feladatr szeriti felosztását a jellegzetes feszültségsziteet és az azohoz tartozó átvihető teljesítéye

Részletesebben

Geometriai Optika. ultraibolya. látható fény. 300 THz 400 THz 750 THz. 800 nm 400 nm 100 nm

Geometriai Optika. ultraibolya. látható fény. 300 THz 400 THz 750 THz. 800 nm 400 nm 100 nm Geomeiai Opia Láhaó éy: az eleomágeses hullámaomáy egy esey észe adio hullám mico hullám (cm) láhaó éy iavöös ulaibolya Röge sugázás (0-0 m) (Hz) 300 Hz 400 Hz 750 Hz λ 800 m 400 m 00 m A láhaó éy speuma:

Részletesebben

Fourier-sorok konvergenciájáról

Fourier-sorok konvergenciájáról Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees

Részletesebben

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é Á Ö É Ö Á É Ó Ü É ö í ü é é ö é Ö é ö é é é é é é ú ö é ö í é é é ü é í ö ű ö é í ú ö Á é é é é ö é é é ö é é í é é é ö é é ü é íé é ü é í é í é é é é é ű ú é ü ú é é é ö ö ű é é é é ö é é é é ö é ü ö

Részletesebben

4. Hegesztési utókezelések

4. Hegesztési utókezelések 4. A fáradt törés az egyi legveszélyesebb töreeetel hegesztett szerezeteél. A hegesztés aradó feszültségeet és agas feszültség-ocetrációt eredéyez, elye jeletőse hozzájárula a fáradási szilárdság csöeéséhez.

Részletesebben

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é É Ö É Á í É Ó Á ö é é ö ö é é é é ó ü ö ü ö ö ő é ó é ó á í í á ó Í é á ö é ü é ó ő ő ő á é á é é í é é í á ö é é í é é á í ú é á á ő í é á é Í é é ü ö ö ő ű á á á ó á Íü é é í é ü ő ö é é ó ó í á á á

Részletesebben

Függvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány

Függvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány Függvénye hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, onvergenciatartomány Taylor-sor, ) Állítsu elő az alábbi függvénye x helyhez tartozó hatványsorát esetleg ülönféle módszereel) éa állapítsu meg a hatványsor

Részletesebben

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü ú ú ú ú Ö ú ű ú Á ú ú ű ű ú ű ú ú Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü Ó Á Á Á ú ú Ő Ö Ü ú Ü Á ú ú Á Ú ú ú ú É ú Ó Ö É Á ű ú É Ó ű ú ú ű ű ú ű ú ű ű ú ű ű

Részletesebben

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat: 6 fejezet Komplex számo A omplex szám algebrai alaja D 61 Komplex száma evezü mide olya a+bi alaú ifejezést amelybe a és b valós szám i pedig az összes valós számtól ülöböz épzetes egysége evezett szimbólum

Részletesebben

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma? Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége

Részletesebben

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK Mőbiusz Nemzetözi Meghívásos Matematia Versey Maó, 0. március 6. MEGOLDÁSOK 5 700. Egy gép 5 óra alatt = 000 alatt 000 csavart. 000 csavart észít, így = gép észít el 5 óra 000. 5 + 6 = = 5 + 5 6 5 6 6.

Részletesebben

Fourier sorok FO 1. Trigonometrikus. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Fourier sorok FO 1. Trigonometrikus. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel! Fourier sorok FO Trigoometrikus Fourier sorok FO Trigoometrikus redszer Defiíció: trigoometrikus redszer Az {, cos x, si x, cos x, si x, cos 3x, si 3x, } függvéyekből álló (végtele sok függvéyt tartalmazó)

Részletesebben

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.

Részletesebben

PROJEKTÉRTÉKELÉSI ALAPOK

PROJEKTÉRTÉKELÉSI ALAPOK Eegeikai gazdasága MKEE. gyakola PROJEKTÉRTÉKELÉSI ALAPOK A gyakola célja, hogy a hallgaók A. megismejék az alapveő közgazdaságai muaóka; B. egyszeű pojekéékelési számíásoka udjaak elvégezi. A. KÖZGAZDASÁGTANI

Részletesebben

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö Á Á É é ö ö é ő ő ő é ö é é ő é é é é ő í é é é ó é é é ü ő ő ó é ő é ű ö ö ú é ü ö é é é é ó é é ü ő ö é ő é ő ü ő ő ö ö í é ő ó ó ő é ő é ó é é ő é ó é ű é é ü ö é Í ö é í é ő ó ö é ő é ú í ö é é é ö

Részletesebben

Folytonosidejű időinvariáns lineáris rendszerek

Folytonosidejű időinvariáns lineáris rendszerek Folyoosdejű dővarás leárs redszerek A Folyoosdejű dővarás leárs redszerek LTI (Lear Te Ivara Syses) öbbféleképp bevezeheők. Vegyük egy ódosío Drac függvéy: Végezzük el a kövekező közelíés: És végül: ahol

Részletesebben

Vezetéki termikus védelmi funkció

Vezetéki termikus védelmi funkció Budapes, 016. auguszus Bevezeés A vezeéki ermikus védelmi fukció alapveőe a három miavéeleze fázisáramo méri. Kiszámolja az effekív érékeke, és a hőmérsékle számíásá a fázisáramok effekív érékére alapozza.

Részletesebben

Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com Rezgésdiagnoszika. Bevezeés rezgésdiagnoszika a űszaki diagnoszika egy eghaározo erülee. gépek állapovizsgálaánál alán a legelerjedebb vizsgálai ódszer a rezgésérés. Ebben a jegyzeben először a rezgésérés

Részletesebben

A gyors Fourier-transzformáció (FFT)

A gyors Fourier-transzformáció (FFT) A gyors Fourier-transzformáció (FFT) Egy analóg jel spetrumát az esete döntő többségében számítástechniai eszözöel határozzu meg. A jelet mintavételezzü és elvégezzü a mintasorozat diszrét Fouriertranszformációját.

Részletesebben

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í ÍÜ ű Í Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í Ú ö Í Á ű Í ö Ü Í Í Í ű Ú Í ő ü Í ö ő É Í É ü ÉÍ ő Ü Ú É Í ő Í ű ü Í É Ü Ü Í Á Á Í Ü Í É Í Í É É É öí Í Í ö ú Í ú

Részletesebben

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é ö é Ö é ő ü é ü ö é é ő é ü ö ö ö ő ü é ő ü é ö ó ö ö é é ő ö ő ó ő é ő Á é ő é ő ő é ő ő é í ő ó ö ő éé í ö ő é é ő í ő ö ő é í ő ó ö ö ő é ő é é é ő í é ő ő í é é ő í ó ő ö ő é í é í é é ő ő é é é ü

Részletesebben

Elektronika 1. vizsga Σ

Elektronika 1. vizsga Σ Eleronia. vizsga.. 7..... Σ Név: Nepn:. elada dja eg eleronis apcsoló ne ideális viseledéséne száíására alalas lineáris, dinais helyeesíő épe és anna paraéerei! apliúdójú apcsoló jel haására egyen eszülsége

Részletesebben

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö ü ú ö É Á ő ő ö é Ö ő ő é Ö ö ö Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö é ő é é í ó ó ó ö

Részletesebben

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan

Részletesebben

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü ü ű ü ű ü ü ü ü Á ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü É É Á Á Á Á É Á Á Ő É É É Á É Á É Á É Á ű É É Á Á É É É Á É Á É Á É Á Á ü ű ű ü ü ü ü ü üü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü ű ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü

Részletesebben

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü

Részletesebben

ezek alapján kívánunk dönteni. Ez formálisan azt jelenti, hogy ellenőrizni akarjuk,

ezek alapján kívánunk dönteni. Ez formálisan azt jelenti, hogy ellenőrizni akarjuk, A deceber -i gyakorlat téája A hipotézisvizsgálat fotos probléája a következő két kérdés vizsgálata. a) Egy véletle eyiség várható értékéek agyságáról va bízoyos feltevésük. Elleőrizi akarjuk e feltevés

Részletesebben

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é é é é Í Ó é é ü ő é é é ű ő ő ű é ő Í Ó ő ü é ő é ü é ő é é é é é é ú é ú Í Á é é é é é ű é é é é é é ú é ő é é é é ú é é é é é é é é é é é é é ő é é ő Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é

Részletesebben

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában 9. tétel: Elsı- és másodfoú egyelıtlesége, pozitív számo evezetes özepei, és eze felhaszálása szélsıérté-feladato megoldásáa Egyelıtleség: Két relációsjellel összeapcsolt ifejezés vagy függvéy. Az egyelıtleséget

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1 Gngl Zolán, Szeged, 8. 8 szep. 8 szep. z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem mndg arányos apcsola ovábbra s lneárs 8 szep. 3 d di L d I I Feszülség

Részletesebben

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö ö ő ü Ö ő ő ő ö í ö Ö ő ü ö ö í ű ö ő ö ö í ö ö ö ő ö ö ő ö ö Ó ö ő ő í ő í ő ő ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö ö í ő Í í ő ő í í í ö ö ö ú ö í Á í í í í í

Részletesebben

Divergens sorok. Szakdolgozat

Divergens sorok. Szakdolgozat Diverges soro Szadolgozat Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Készítette: Szabó Szilárd Matematia Bsc., taári szairáy Témavezető: Gémes Margit Műszai gazdasági taár Aalízis taszé Budapest,

Részletesebben

( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241.

( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241. Poliomo és algebrai egyelete 5 VI FEJEZET Poliomo és algebrai egyelete VI7 Gyaorlato és feladato ( oldal) A övetező ifejezése özül melye moomo? Háy változósa, háyad foúa és meyi az együtthatóju? 7 XX X,,

Részletesebben

Számelméleti alapfogalmak

Számelméleti alapfogalmak Számelméleti alapfogalma A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelme léteze q és r természetes számo, amelyere igaz: a b q r, r b Megevezés: a osztadó b osztó q

Részletesebben

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é É É É ű É ö á ő ő á ö ő ö ö ú ú ő ö á á á á ő ű ő ő ő á Ű á á á ű ö á á á Ű Á á áú ű á ú ő ü á á ő á á ü ő á á ú ö Á ő á á ő ő á ö á á ű á ü á á ö á á ü ő ü á ö á ö ű á á á ő ű ü á ö á ő á ü á ö ő á ő

Részletesebben

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é ö é ü ö ö Ö ú é ü ü é é é ó é é é é é ó é é Ö ö é é ó é é ó é é í é é ö ó ó ó ö ö ü é é ü é í ü é ö í é é é é é ü é ó é ü ö í í ó í ü Í é é é ü é é é ü é é ü ö ö ó ó é é í é é é é é é é Ö í ó é í ö é é

Részletesebben

HŐTAN Oktatási segédanyag

HŐTAN Oktatási segédanyag Eergeikai Géek és Redszerek aszék HŐAN Okaási segédayag Kézira Szerkeszee: dr. Zsebik Albi Faluskai Norber Budaes, 003. jauár Hoa_.do.do Eergeikai Géek és Redszerek aszék aralojegyzék. Alafogalak.....

Részletesebben

V. Deriválható függvények

V. Deriválható függvények Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája

Részletesebben

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó é ú á á ő é é ő ü ú é ó á á é ő ü ö á á á ó ó í é á ó ó ó ö á á í ö á í í á á ó á é ü é Ü á á á á á á á é ö ü ö í á ó é ö ü á ö á é é á á ö é í é é é ö é é ó ö á á á é é ö á á ö ö é ő é é ö é ő é é á á

Részletesebben

HIDROGÉN ELNYELŐDÉSÉNEK ÉS DIFFÚZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA FÉMEKBEN

HIDROGÉN ELNYELŐDÉSÉNEK ÉS DIFFÚZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA FÉMEKBEN HIDROGÉN ELNYELŐDÉSÉNEK ÉS DIFFÚZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA FÉMEKBEN 1. BEVEZETÉS A hirogén féeben való elnyelőése régóa iser jelenség. Az elei fée özül elsősorban a palláiu az, aelyben a hirogén olóása önnyen

Részletesebben

ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó

ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó ő ő ű í ó ő ú ő ü ő ü ő ő ó ó ü ü ü ü ü ü ó í ü í ó ü ü ő ó ő ó ő ő í ő ó ó ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó ő ő ű í ó ú í ü ű í ó ő ő ő ő í ő ő ő ő í

Részletesebben

Egy idõállandós rendszer modell

Egy idõállandós rendszer modell Egy idõállandós rendszer modell Egyszerű, gyaran használ (öbb öölszabályban is eenérheő) özelíés; az áviel RC (aluláeresző) - szűrő [ τ = RC időállandó] modellezi.. ALAPÖSSZEFÜGGÉSEK A. Szinuszos, ω =

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

Váltakozóáramú hajtások Dr. TARNIK István 2006

Váltakozóáramú hajtások Dr. TARNIK István 2006 AUTOMATIZÁLT VILLAMOS HAJTÁSOK Válakozóáramú hajások Pollack Mihály Műszaki Kar Villamos Hálózaok Taszék Dr. TARNIK Isvá doces Válakozó áramú hajások 1. Aszikro gépek elvi felépíése. 1.1. Az aszikro gépek

Részletesebben

1.0. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK

1.0. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK .0. BEVEZEÉS, ALAPFOGALAK A agyéreű (aroszous) ese helyzeálozásáa, azaz echaa ozgásáa öréye ár a 7. századba felseré. A Newo-axóába összegze öréye a ozgásjeleségee agyo oosa írjá le. Segíségüel a esre

Részletesebben

Elektromos áramkörök és hálózatok, Kirchhoff törvényei

Elektromos áramkörök és hálózatok, Kirchhoff törvényei TÓTH : Eletroos ára/ (ibővített óravázlat) Eletroos áraörö és hálózato, Kirchhoff törvényei gyaorlatban az eletroos ára ülönböző vezetőrendszereben folyi gen fontos, hogy az áraot fenntartó telepe iseretében

Részletesebben

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő Á ő ő ű í ú ő ő ő ő í í í ő ő ő ő í ő ő ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő í ő ő ű í ú í í ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ű ő í í ő ú ű í ú í

Részletesebben

Ftéstechnika I. Példatár

Ftéstechnika I. Példatár éecha I. Példaár 8 BME Épülegépéze azé éecha I. példaár aralojegyzé. Ha özeoglaló... 3.. Hvezeé...3.. Háadá....3. Hugárzá...6.. Háoáá....5. Szgeel axál hleadáához arozó ül áér....6. Bordázo vezeé.... Sugárzá...5.

Részletesebben

n akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!

n akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l! KOMBINATORIKAI ALAPFOGALMAK A ombiatoria általába a véges halmazora voatozó redezési és leszámlálási feladatoal foglalozi. Az elemi ombiatoria legtöbb esetbe a övetező ét érdés egyiére eresi a választ:

Részletesebben

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik. 6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az

Részletesebben

í ó ö é é í ó ó é í í ó ö ü ő ö ö é ő é í é é í é ő í ü é é é Í é ő í ó í é ő é í ü í ő ő é ú í ó é é ö é ö é é é é ú í ó é í ü í é ú ú ö ö é é ú í ő

í ó ö é é í ó ó é í í ó ö ü ő ö ö é ő é í é é í é ő í ü é é é Í é ő í ó í é ő é í ü í ő ő é ú í ó é é ö é ö é é é é ú í ó é í ü í é ú ú ö ö é é ú í ő í ó Ö Á Á É í ó ü é ó é é ű í Ó é ű ó ü é é ú Ö é í é ű Ő ó ö é é é é í é ö ő í é í ó í é ő ő Ö é ő ó í é ű Á é ü ö í é ü ö ö ő í ű ö ő ű é é é é é é ó é é é ó ó í ó ö é é í ó ó é í í ó ö ü ő ö ö é ő é

Részletesebben

ü Á É Á Á Á É É ü É ő Á É Í Í É É É í é í ö í ü ö é ö ö é ú é é é é é é ő ő ő é É é é ü é é í é É É É é í ö é é é Í é í é é ö ü é í ö é é É í ö é é ú ű É ö é é ö ö é ö ö ö é í ö é É ö í é é ü é Á é ü

Részletesebben

REAKCIÓKINETIKA ELEMI REAKCIÓK ÖSSZETETT REAKCIÓK. Egyszer modellek

REAKCIÓKINETIKA ELEMI REAKCIÓK ÖSSZETETT REAKCIÓK. Egyszer modellek REKIÓKINETIK ELEMI REKIÓK ÖSSZETETT REKIÓK Egyszer moelle Párhuzamos (parallel reaió Egyensúlyra veze reaió Egymás öve (sorozaos onszeuív reaió 4 Sorozaos reaió egyensúlyi lépéssel Moleuláris moelle reaiósebességi

Részletesebben

ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü

ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü é ú Ö Ó é ú é é ú ö é é ő é é é ő ü é é é ö é é ő é ő é é é é é ű í ö é í é é é é é ö ö é ú Ó ő Ó ő í ü ő ü é é ü í ő é é ő ő é é é í ő í é é é é ő ü é é é é ö ő é ő Ó ő ö é ő ő ő í é ő é é Ó ö é ő ő é

Részletesebben

Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok

Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Fizika BSc I/. gyakorlat. Tétel Newto Leibiz. Ha f folytoos az a, b] itervallumo és F primitív függvéye f-ek, akkor b a f F b F a.. Számítsuk ki az alábbi racioális

Részletesebben

2. LOGIKAI FÜGGVÉNYEK MEGADÁSI MÓDSZEREI. A tananyag célja: a többváltozós logikai függvények megadási módszereinek gyakorlása.

2. LOGIKAI FÜGGVÉNYEK MEGADÁSI MÓDSZEREI. A tananyag célja: a többváltozós logikai függvények megadási módszereinek gyakorlása. . LOGIKI ÜGGVÉNYEK EGÁSI ÓSZEREI taayag célja: a többváltozós logikai függvéyek egadási ódszereiek gyakorlása. Eléleti iseretayag: r. jtoyi Istvá: igitális redszerek I.... pot. Eléleti áttekités.. i jellezi

Részletesebben

é ö é Ö é ü é é ö ö ö ü é é ö ú ö é é é Ő ö é ü é ö é é ü é é ü é é é ű é ö é é é é é é é ö ö í é ü é ö ü ö ö é í é é é ö ü é é é é ü ö é é é é é é é é é é é é é é é ö é Í ö í ö é Í í ö é Í é í é é é é

Részletesebben

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum A éy diszpeziója. Speoszóp, speum Iodalom [3]: 5, 69 Newo, 666 Tiszább, élesebb szíépe ad a öveező eledezés A speum szíe ovább má em boaó. A speum szíee úja egyesíve eé éy apu. Sziváváy Newo Woolsope-i

Részletesebben

É Á Á Ö Á

É Á Á Ö Á É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á

Részletesebben

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö

Részletesebben

Tengely kritikus fordulatszáma

Tengely kritikus fordulatszáma Mode függőeges ege eseé Tege kus forduaszáa Tegük fe, hog a vége csapágazo egee öegű árókerék heezkedk e, eek öegközéppoa e esk a forgásegebe, hae e excercássa eér aó. Eek haására az szögsebességge forgó

Részletesebben

A teveszabály és alkalmazásai

A teveszabály és alkalmazásai A teveszabály és alalmazásai Tuzso Zoltá, Széelyudvarhely Godolá-e valai, hogy a matematiáa lehete-e valami öze a tevéhez? Ha em aor a továbbiaba meggyzzü errl, mégpedig arról, hogy a matematiába ige is

Részletesebben

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó

Részletesebben

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű

Részletesebben

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú

Részletesebben

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű

Részletesebben

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü

Részletesebben

ű Ú ű ű É Ú ű ű

ű Ú ű ű É Ú ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü

Részletesebben

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö

Részletesebben

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű

Részletesebben

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú

Részletesebben

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó

Részletesebben

ü ú ú ü ú ú ú ú

ü ú ú ü ú ú ú ú ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű

Részletesebben

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó

Részletesebben

Számelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged

Számelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged Magas szitű matematiai tehetséggodozás Számelméleti érdeessége dr. Kosztoláyi József, Szeged A számelmélet bőveledi olya érdésebe, problémába, összefüggésebe, amelye elemi módszereel megözelíthető. Bizoyos

Részletesebben

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö

Részletesebben

Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é

Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é ü Á Á Á É ö é ú Í ü É Í Í Á Í Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é ú ö é é é é é é é é

Részletesebben

Speciális függvénysorok: Taylor-sorok

Speciális függvénysorok: Taylor-sorok Speciális függvénysoro: Taylor-soro Állítsu elő az alábbi függvénye x 0 0 helyhez tartozó hatványsorát esetleg ülönféle módszereel és állapítsu meg a hatványsor onvergenciatartományát! A cos 5x függvény

Részletesebben

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü

Részletesebben

Ó Ó ó ö ó

Ó Ó ó ö ó É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 5. Beruházások

GYAKORLÓ FELADATOK 5. Beruházások 1. felada Egymás kölcsööse kizáró beruházások közöi válaszás. Ké külöböző ípusú gépe szerezheük be egyazo művele elvégzésére. A ké egymás kölcsööse kizáró projek pézáramlásai ($) a kövekező ábláza muaja:

Részletesebben

8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció

8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,

Részletesebben

é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é

é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é ü é í é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é é í é ú ő í ü ő é í ú í í é í é ű é í ű é ő é

Részletesebben

SOROK Feladatok és megoldások 1. Numerikus sorok

SOROK Feladatok és megoldások 1. Numerikus sorok SOROK Feladatok és megoldások. Numerikus sorok I. Határozza meg az alábbi, mértai sorra visszavezethető sorok esetébe az S -edik részletösszeget és a sor S összegét! )...... k 5 5 5 5 )...... 5 5 5 5 )......

Részletesebben