Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal

Átírás

1 Budpesti Corvinus Egyetem Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásánk növelése növekedést szbályozó lnyokkl Doktori értekezés Bujdosó Géz Budpest, 2006

2 A doktori iskol megnevezése: Interdiszciplináris (1. Természettudományok /1.5. Biológii tudományok/, 4. Agrártudományok /4.1. Növénytermesztési és kertészeti tudományok) Doktori Iskol tudományág: Növénytermesztési és kertészeti tudományok vezetője: Dr. Ppp János egyetemi tnár D.Sc mezőgzdsági tudományok doktor Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Gyümölcstermő Növények Tnszék témvezető: Dr. Hrotkó Károly egyetemi tnár D.Sc mezőgzdsági tudományok doktor Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Gyümölcstermő Növények Tnszék A jelölt Budpesti Corvinus Egyetem Doktori szbályztábn előírt vlmennyi feltételnek eleget tett, z értekezés műhelyi vitájábn elhngzott észrevételeket és jvsltokt z értekezés átdolgozáskor figyelembe vette, ezért z értekezés nyilvános vitár bocsáthtó... Az iskolvezető jóváhgyás.. A témvezető jóváhgyás 2

3 A Budpesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tnács október 3-i htároztábn nyilvános vit lefolyttásár z lábbi bíráló Bizottságot jelölte ki: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG: Elnöke: Schmidt Gábor, DSc, BCE Tgji: Pótelnöke: Titkár: 1. Z. Kiss László, DSC 2. Nádosi Ferenc, CSc BCE 3. Ivncsics József, CSc, NyME 4. Soltész Miklós, DSc, KF Póttgji: 1. Polyáné Hnusz Borbál, PhD, NyME 2. Végvári György, CSc, BCE Opponensek: 1. Surányi Dezső, DSc, Ceglédi Gyümölcstermesztési Kuttóintézet 2. Szbó Zoltán, DSc, DATE Pótopponensek: 1. Porpáczy Aldár, DSc, NyME 2. Inántsy Ferenc, CSc, Újfehértói GyKSz Kht. 3

4 "Minél mélyebben gyökerezik nnál inkább tör np felé f ágin jobbn virágzik értékesebben gyümölcsözik És gyökér feldtávl, mit úgy mondhtnánk igz dicsősége egy jó támogtónk Ez nem földbe zárt titok hogy gyümölcs jobb legyen elbújik láztosn, hogy viszonzásképpen teljességében tündököljön f." Spnyol népdl Lombhulltó Gyümölcsfák lnyi I. Nemzetközi Szimpóziumánk himnusz 4

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 9 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A cseresznye- és meggytermesztés helyzete világbn A cseresznye- és meggytermesztés hzi helyzete A cseresznye és meggy termőhelyi igényei A cseresznye és meggy vízigénye A cseresznye és meggy hőmérséklet igénye Szél A cseresznye és meggy tljigénye A cseresznye- és meggytermesztés hzi termőtáji A cseresznye és meggy növekedést mérséklő lnyi és megválsztásuk szempontji A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok nemesítése és z lnyhsználtot meghtározó tényezők A növekedést mérséklő cseresznye és meggylnyok bemuttás Alny-nemes kölcsönhtások Az dptációs kísérletek jelentősége Az intenzív cseresznye és meggytermesztésben hsznált koronformák A Zhn-féle orsó koronform A Vogel-féle orsó koronform A módosított Brunner-orsó koronform A krcsúorsó koronform A fűzérosó koronform A Solx-rendszer A mediterrán ktln koronform Az egységnyi területre eső legngyobb ültetvénysűrűség modellezése Az egységnyi területre eső legngyobb ültetvénysűrűséget befolyásoló tényezők Az egységnyi felületre ngyobb tőszámml telepített intenzív ültetvényekben lévő gyümölcsfák tenyészterület-igényének kiszámítási módj ANYAG ÉS MÓDSZER A doktori dolgozt keretében kísérletbe vont növekedést mérséklő lnyok részletes bemuttás A Cem (syn.: C. 500 ) sjmeggy lny bemuttás Vdcseresznye C lny bemuttás 38 5

6 GiSelA 5 lny bemuttás P-HL-A lny bemuttás Weiroot lnyok bemuttás Weiroot 13 bemuttás Weiroot 53 bemuttás Weiroot 72 bemuttás Weiroot 154 bemuttás Weiroot 158 bemuttás A doktori dolgozt keretében kísérletbe vont cseresznyefjták részletes bemuttás Germersdorfi 3 cseresznyefjt bemuttás Ktlin cseresznyefjt bemuttás Lind cseresznyefjt bemuttás Pirmis meggyfjt bemuttás A kísérlet helyének bemuttás, éghjltánk jellemzése A kísérlet felépítése A kísérlet értékelése során vizsgált tuljdonságok és belőlük számított muttószámok bemuttás EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE Vegettív tuljdonságok lkulás Túlélési rány Törzskeresztmetszet lkulás Koronmgsság lkulás A koronhosszúság lkulás A koronszélesség lkulás A korontérfogt lkulás A koronborítottság lkulás Koronhbitus Egységnyi levélfelület tömege, víz- és szárznyg-trtlm Srjdzás A lomb egészségi állpot A vegetáció végének megállpítás Genertív tuljdonságok lkulás A különböző lnyú fák virágzási ideje és trtm A virágberkódottság mértéke és összefüggése virágzás idejével Az érési idő lkulás 72 6

7 A termésmennyiség lkulás A gyümölcsátmérő lkulás A gyümölcstömeg lkulás A terméshozmindex lkulás A hlmozott terméshozmindex lkulás A legngyobb intenzitás elérése Eredmények értékelése Vegettív tuljdonságok lkulás Túlélési rány A törzskeresztmetszet lkulás A koronmgsság lkulás A koronhosszúság lkulás A koronszélesség lkulás A korontérfogt lkulás A koronborítottság lkulás A koronhbitus Egységnyi levélfelület tömege, víz- és szárznyg-trtlm Srjdzás A lomb egészségi állpot A vegettív tuljdonságok összefogllás Genertív tuljdonságok lkulás A különböző lnyú fák virágzási ideje és trtm A virágberkódottság mértéke és összefüggése virágzás idejével Az érési idő lkulás A termésmennyiség lkulás A gyümölcsátmérő lkulás A gyümölcstömeg lkulás A hlmozott terméshozmindex lkulás A genertív tuljdonságok összefogllás A legngyobb intenzitás elérése Új tudományos eredmények KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS 112 SUMMARY 117 MELLÉKLETEK 121 7

8 M 1. Irodlomjegyzék 121 M mellékletek 128 KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS 179 NYILATKOZAT 180 8

9 1. BEVEZETÉS Az elmúlt 2-3 évtizedben egyre ngyobb tért hódított z intenzív termesztési technológi csonthéjs gyümölcsfjok között. Az intenzív termesztési technológi foglmát meghtározni nem egyszerű, mert z intenzitás reltív foglom. Long et l. (2005) szerint z Ameriki Egyesült Állmokbn intenzívnek tekinthető z z ültetvény, melyben leglább 500 f/h vgy feletti tőszám. Ppp (1997) szerint z intenzív termesztési technológi során művelési rendszer elemeit úgy válsztjuk meg, hogy terület dott ökológii és biológii potenciáljához képest lehető legngyobb termésmennyiséget és legjobb gyümölcsminőséget érjük el. Az intenzív cseresznye (Cersus vium L. Mönch.) termesztési technológi kilkulás következő okokr vezethető vissz: nyugt-európi állmokbn csökkent friss fogysztásr szánt cseresznye mennyisége szüreti időszkbn felmerülő ngy munkerő-szükséglet mitt. A drág munkerő mellett drág termőföld is rr késztette kuttókt, hogy új termesztési eljárást dolgozznk ki. Az intenzív művelési rendszernek legkritikusbb eleme koronméret és z optimális sor- és tőtávolság. A kisebb gyümölcsfméret számos előnyt jelent termesztő számár: z egyes ápolási munkák (metszés, szüret) könnyebben, gyorsbbn hjthtók végre, gyümölcsök döntő többsége, közel 70 %- földön állv kézzel leszüretelhető, ezáltl termelési költség ngy részét kitevő kézimunk költség, mintegy %-kl csökkenthető hgyományos koronformákkl összehsonlítv (Treutter et l. 1993). Továbbá szellős koronát npfény hgyományos méretű koronákhoz képest jobbn átjárj, mely htásár növelhető gyümölcsméret és gyümölcsök színezettsége. A gyümölcsfák z ültetést követő évben termőre fordulnk, mi 4-5 évvel korábbi termőre fordulást jelent hgyományos erős növekedésű lnyokr szemzett gyümölcsfákhoz képest. Az intenzív ültetvényekben z extenzív ültetvényekkel összehsonlítv egységesebb leszedett gyümölcsök mérete, mi termőrészek fitl korávl vn összefüggésben. A kisebb koronméret kevesebb növényvédő szer felhsználást igényel, ezért csökkenthető környezet terhelése, nem lkulhtnk ki fertőzési gócok koronábn, mert totális koron permetlével történő borítottság (Hrotkó 1999; 2003; 2005). Természetesen gyümölcsfák méretének csökkentése tenyészterület mérséklését vonj mg után, melynek htásár ngyobb lesz z egységnyi területre ültethető gyümölcsfák szám. Ebből nem következik z, hogy vlmennyi intenzív ültetvény hgyományos ültetvényekhez képest ngyobb tőszámml rendelkezik. Az intenzív termesztési technológiár jellemző bármely elemnek (fméret, nyári zöldmetszés, rendszeres levélmintvételen lpuló tápnyg-utánpótlás, indokolt, kórokozók és kártevők rjzásánk előrejelzéséin lpuló növényvédelem) hsznált intenzív ültetvénnyé teszi gyümölcsöst. 9

10 A gyümölcsfák koronméretének mérséklését el lehet érni fitotechniki eljárások lklmzásávl (Gond és Király 2005), vlmint növekedést mérséklő lnyok hsználtávl (Robinson 2005). Az első intenzív ültetvények lmültetvények voltk, mivel ennél legjobbn kuttott mérsélelt övi gyümölcsfjnál állt rendelkezésre olyn lnyválszték, mely z igen erőstől gyenge növekedésűig minden növekedési típusb sorolhtót trtlmzott (Treutter et l. 1993). Az 1960-s, 1970-es években indult meg növekedést mérséklő cseresznye és meggy (Cersus vulgris L. Mill.) lnyok nemesítése világ több országábn, melynek eredményeként számos nemesítő műhelyben egy-egy lnyt illetve lnysoroztot állítottk elő (Frnken-Bembenek 1995; Sebőkné és Hrotkó 1988; Blzkov és Hlusickov 2001/; Wolfrm 2001; Eremin és Eremin 2002; Mldin 2003/; Hrotkó és Mgyr 2004; Moreno 2004; Rozpr és Grzyb 2004). Ebből z óriási lnyválsztékból nem egyszerű termőhelyi dottságoknk és művelési rendszernek leginkább megfelelő növekedést mérséklő lnyt kiválsztni. Különösen külföldön nemesített lnyok mgyr klímviszonyok közötti vizsgált igényel több termőévet, mert honosítás során z lnyokról szkirodlombn szereplő dtok, vélemények, tendenciák csk tájékozttó jellegűek, mivel nemesfjták és termőhelyi dottságok ngy mértékben befolyásolják z lny-nemes kölcsönhtásokt. Az utóbbi másfél évtizedben számos nemzetközi és hzi tudományos rendezvény fogllkozott gyümölcstermesztés intenzitásánk kérdésével. A tém iránti ngy érdeklődés témábn rejlő ngy lehetőségekkel indokolhtó, mert gyümölcsfák emberléptékű mérete mitt kezelhetőségük lényegesen könnyebb hgyományos ültetvényekben lévőkhöz képest. Doktori kuttómunkám keretein belül vizsgáltuk néhány külföldön nemesített cseresznye- és meggylny htását rájuk szemzett mgyr nemesítésű cseresznye- és meggyfjtákr ezen belül: - tnulmányoztuk z lny-nemes kombinációk növekedési sjátosságit, srjdzását, - vizsgáltuk növekedést mérséklő lnyok htását rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták virágzási idejére, érési idejére, termésmennyiségére és gyümölcsminőségére, - értékeltük külföldön nemesített lnyok lklmzkodóképességét mgyr klímviszonyokhoz, - modelleztük kísérletbe vont növekedést mérséklő lnyok lehető legngyobb intenzitás mellett telepített ültetvényeinek térállását. Munkánk során célunk volt mgyr cseresznye- és meggytermesztés lnyhsználtánk fejlesztése, mgyr klímviszonyok között ígéretesnek muttkozó külföldi nemesítésű növekedést mérséklő lnyok kiválsztás. 10

11 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A cseresznye- és meggytermesztés helyzete világbn Npjinkbn cseresznyetermesztés reneszánszát éli világ minden részén. A Föld számos országábn jelentős ültetvényfelületeket telepítettek z elmúlt években, ebből dódik z élénk érdeklődés z újnemesítésű cseresznyefjták és ngy lehetőségeket rejtő intenzív termesztési technológi iránt. A világ cseresznyetermesztése 1,5 1,8 millió tonn körül mozog. A legngyobb cseresznyetermesztőnek Törökország, Irán, z Ameriki Egyesült Állmok, Olszország és Spnyolország számít, ez z öt ország dj Föld cseresznyetermésének %-át (1. táblázt). Figyelemre méltó, hogy Törökországbn, Iránbn, z Ameriki Egyesült Állmokbn, Oroszországbn, Romániábn Ukrjnábn, Chilében és Kínábn egyértelmű növekvő tendenciát mutt termelés, legtöbb EU tgállmbn stgnál, míg hzánkhoz hsonló csökkenő tendenciávl csk háború sújtott Libnonbn, Szerbi és Montenegróbn illetve Bulgáriábn tlálkozhtunk. 1. táblázt. A Világ cseresznyetermesztése országok szerint (1 000 t) Ország * 2002* 2003* 2004* 2005* 1998 Törökország 173* 200* 200* Irán 132* 228* 216* Ameriki 164* 200* 188* Egyesült Állmok Olszország Spnyolország Libnon 70* 87* 88* Oroszország 71* 54* 85* Románi 74* 72* 102* Ukrjn 54* 39* Németország Frnciország Görögország Lengyelország 29* 35* 39* Bulgári 53* 32* 28* Chile 18* 27* 31* Ausztri Szerbi és 35* 27* 23* Montenegró Mgyrország 23* 20* 18* Kín 6* 10* 9* 12* 13* A világ * 1876* 1804* 1787* összesen Forrás: ZMP, FAO* 11

12 A világ meggytermesztése t körül mozog (2. táblázt). Ezt csonthéjs gyümölcsfjt Kelet-Európ gyümölcsének tekintik, mert jelentős meggytermesztéssel Lengyelország, Németország keleti trtományi, Ukrjn, Belorusszi, Moldávi és Blkán-félsziget országi rendelkeznek. Észk-Amerik meggytermésének 90 %-át z Ameriki Egyesült Állmok dj. Ázsiából Törökország és Irán vezető szerepét kell kiemelni (Kállyné 2003/). 2. táblázt. A Világ meggytermesztése országok szerint (1 000 t) Ország Oroszország Ameriki Egyesült Állmok Lengyelország Törökország Németország Ukrjn* Szerbi és Montenegró Irán Mgyrország Belorusszi Csehország Bulgári Moldávi Albáni Olszország Horvátország Ausztri Mcedóni Görögország Boszni Hercegovin A világ összesen Forrás: FAO. Az 1990-es évek közepétől vlmennyi ország árugyümölcstermesztésében felmerült z intenzifikáció kérdése. Az intenzitás fokozásánk egyik módj növekedést mérséklő lnyok hsznált. M világszerte cseresznyetermesztésben egyre ngyobb mértékben hsználják növekedést mérséklő lnyokt (Frnken-Bembenek 2004/). A rendelkezésre álló számos lnysorozt közül nehéz válsztás, mindig figyelembe kell venni z dott terület termőhelyi dottságit (éghjlt, tlj, fekvés) és z lnyoknk rájuk szemzett fjtákkl szembeni viselkedését. Ez lpján Európ észkibb, hűvösebb klímájú országibn (Ngy-Britnni, 12

13 Németország, Lengyelország), féltörpe törpe növekedési erélyt indukáló GiSelA soroztot, míg délebbre lévő állmokbn középerős sjmeggy és erős növekedési eréllyel rendelkező vdcseresznye lnyokt részesítik előnyben (Bujdosó és Kállyné 2004). A cseresznyefjták tekintetében világszerte drbos, 26 mm feletti átmérővel, g tömeggel rendelkező gyümölcsök nemesítése cél, kis kiszerelésben csomgolt, látványosn értékesíthető áru előállítás érdekében. Ehhez ngy gyümölcsméret eléréséhez szükség vn - fjt genetiki dottságin túlmenően - termesztéstechnológii elemek (öntözés, tápnyg-utánpótlás, fitotechniki kezelések) optimlizálásár (Kállyné 2003/). A meggynél kisebb jelentőségű z intenzifikáció cseresznyéhez képest, mert ezt gyümölcsfjt elsősorbn ipri célokr termesztik. Egyes termesztőknél viszont felmerült z igény z sztli gyümölcsként fogyszthtó meggyek iránt (Kállyné 2003/). Asztli meggy ltt édes, úgynevezett cseresznye ízű, muttós fjtákt kell érteni. Az sztli meggyek iránti élénk érdekődés mitt pl. Szövetségi Kultúrnövény Nemesítési Centrum Gyümölcsnemesítési Intézetében Drezd-Pillnitz-ben meggyhibridek értékelésekor ezt szempontot is figyelembe veszik. A friss fogysztásr szánt meggyfjták előállítását követően z intenzív termesztési technológi jelentősége meggynél is ngy mértékben nőhet (Schuster 2001). Természetesen z intenzív termesztési technológi előtérbe kerülése új művelésmódok kidolgozásár ösztönözte kuttókt. Ennek munkánk z eredményeként dolgozták ki Németországbn Vogel- (Vogel 1995; 1997) és Zhn-féle orsó koronformákt (Zhn 1992), Spnyolországbn mediterrán ktln koronformát (Negrón et l. 2005; Negueroles Peréz 2005), Frnciországbn Solxe koronformát (Luri 2005), Ausztráliábn Kym Green -féle bokor koronformát (Green 2005), z Ameriki Egyesült Állmokbn ferdekrú sövényeket (Robinson 2005; Long et l. 2005). Jelenleg nehéz megbecsülni, hogy világ összes cseresznye- és meggyterméséből mennyi z intenzív ültetvényből szármzók rány. A hektáronkénti tőszámot és z lnyhsználtot figyelembe véve rendelkezésre álló dtok lpján z Ameriki Egyesült Állmokbn, Spnyolországbn, Olszországbn, Németországbn, Frnciországbn, Chilében és Norvégiábn tlálhtjuk legngyobb intenzív ültetvény felületeket (Blmer 2001; Stehr 2003; Iglesis 2003; Redlen 2003) A cseresznye- és meggytermesztés hzi helyzete Mgyrországon h cseresznye ültetvény tlálhtó (Anonym 2002/). A tonn körüli országos összetermés ngy része nem árugyümölcsösből, hnem zártkertekből, házikertekből szármzik. A szüret mgs kézimunkigénye mitt cseresznye ngyüzemi gzdálkodás idején is 13

14 megmrdt házikerti gyümölcsfjnk, mivel gépi betkrítás nem nyert teret ennél gyümölcsfjnál. Hzánkbn jelenleg hektár meggyültetvény tlálhtó (Anonym 2002/). A tonn hzi összterméssel meggy szilvávl közel zonos termésmennyiséget produkálv z lm után hzánk második legfontosbb gyümölcstermő növényévé lépett elő. Ennek termésmennyiségnek fele kistermelésből szármzik (Kállyné 2003/). A Nemzeti Fjtlistán lévő cseresznyefjták %-át sjmeggy lnyr szemzik mgyr fiskolák, sjmeggyhez képest termőhely iránt igényesebb vdcseresznye lnyt mindössze %-bn hsználják (Bch et l. 1998). Az elmúlt évtizedben élénk érdeklődés muttkozott növekedést mérséklő lnyok iránt, termesztésben elfogllt helyük jelenleg néhány százlékot tesz ki. A mgyr fiskolák meggyfjták %-át sjmeggy lnyr szemzik, vdcseresznye lny hsznált csk 4-5 %-bn fordul elő (Bch et l. 1998). A hzi fiskoli kínáltbn csk erős növekedési eréllyel rendelkező lnyok tlálhtók, növekedést mérséklő lnyok hsználtáról még nem rendelkezünk tpsztltokkl (Soltész 2004). A mgyr cseresznyeültetvényekben bár csökkenő részránybn- továbbr is Germersdorfi óriás (termesztési részrány 32,8 %) fő árufjt. Jelentős részrány Bigrreu Burlt (termesztési részrány 13,5 %) fjtánk, míg Vn (termesztési részrány 10,8 %) fjt folymtos csökkenést mutt. Egyre jobbn terjedőben vnnk z Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kuttó-Fejlesztő Kht.-bn dr. Brózik Sándor áltl nemesített Mrgit, Lind és Ktlin fjták. Részrányuk termesztésben összesen jelenleg 10,5 % tesz ki, fiskoli szporításbn 25 %-ot közelíti. Élénk érdeklődés figyelhető meg Kuttóintézet újbb nemesítésű fjtái ( Rit, Crmen, Anit, Ver, Alex ) iránt, melyek ngyobb rányú szporítás 2003-bn kezdődött meg (Kállyné és Szenci 1985; Apostol 2004). A mgyr meggyültetvényekben z Újfehértói fürtös (termesztési részrány 26 %), Érdi bőtermő (termesztési részrány 24,5 %) és Kántorjánosi 3 (termesztési részrány 24 %) fjták tlálhtók meg legngyobb mértékben. Kisebb mértékű emelkedést mutt Debreceni bőtermő (termesztési részrány 9 %) és z Érdi jubileum (termesztési részrány 2 %) részrány. A Cigánymeggy klónok (termesztési részrányuk 5 %), Pándy klónok (termesztési részrányuk 4,5 %) és Meteor kori (termesztési részrány 1 %) csökkenő részránybn vnnk jelen hzi meggy termesztésben (Anonym 2003). Cseresznyeültetvényeinkben leggykrbbn hsznált koronform hgyományos ágcsoportos koron, de hol telepítés meggyel együtt történt, vázkoron is megtlálhtó. Az ültetvények térállás 8 x 5 m, illetve z erős növekedésű fjták esetében 8 x 6 m. Ültetvényeink öntözöttségét 14

15 vizsgálv megállpíthtó, hogy z ültetvények 61 %- nem öntözhető, 28 % öntözhető, de nem öntözik, míg 11 % öntözött (Anonym 2002/b; Kállyné 2003/b). Meggyültetvényeinkben leginkább tölcsér és z Y-koronformák terjedtek el (Soltész 1997; Kállyné 2003/). Ültetvényeink jellemző térállás 8 x 5 illetve gyengébb tljokon 7 x 5 m. Öntözhetőség szempontjából z ültetvények 77 %- nem öntözhető, 8 % öntözhető, de nem öntözik, 15 % pedig öntözött (Anonym 2002/b). Az intenzív cseresznye- és meggyültetvények számár hzi termesztéstechnológii kuttások két fellegvárábn Budpesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kránk Gyümölcstermő Növények Tnszékén és Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumánk Mezőgzdságtudományi Kr Gyümölcstermesztési Tnszékén dolgozták ki módosított Brunner-orsó és krcsúorsó (Hrotkó 2001; 2005) illetve fűzérorsó (Király et l. 2005) koronformákt. Jelenleg e két koronform terjedésének lehetünk tnúi kedvezőbb fekvésű területeken. Mgyrországon z intenzív ültetvények rányát világhelyzethez hsonlón nehéz megbecsülni. Jelenlegi rányuk hzi ültetvényekben néhány százlékot tesz ki, de termesztési technológi számos előnye mitti érdeklődés htásár szélesebb körű elterjedésük várhtó A cseresznye és meggy termőhelyi igényei A gyümölcstermesztésre lklms termőhelyek kiválsztásánál z dott terület klímáját, tlját és fekvését, vlmint állndón egymásr kifejtett kölcsönhtásikt kell figyelembe venni. A klím megítélésénél térség éghjltát, vgyis mkroklímáját és z ültetvény mikroklímáját egymástól külön kell vizsgálni. A mkroklím elemei közül cseresznyetermesztés szempontjából cspdék és hőmérséklet legfontosbbk. (Kállyné 2003/b) A cseresznye és meggy vízigénye Hilkenbäumer (1964) szerint cseresznye és meggy nem trtozik vízigényes fjok közé. Mgyrországi klímviszonyok mellett z évi mm cspdékmennyiség elegendő cseresznye és meggy termesztéséhez. Az intenzív termesztési technológiávl egyre inkább előtérbe kerülő növekedést mérséklő lnyok viszont vízigényesebbek hzi cseresznye- és meggytermesztésben stndrdnk számító Cem sjmeggy lnyhoz képest, mert gyökereinek jelentős része tlj felső rétegeiben helyezkedik el (Hrotkó 1999; Vogel 1999; Bujdosó 2004). Feucht et l. (2001) szerint cseresznye és meggy gyökere felvett víz 90 %-át átdj leveleknek. Mindkét fj sejtplzmáj reltív mgs víztrtlomml rendelkezik. A sejtekben lévő 15

16 ngy mennyiségű víz tápnygfelvételhez és trnszporthoz szükséges, vlmint hhoz, hogy létfontosságú fehérjék és enzimcsoportok külső felületükön lévő vízburkokbn működni tudjnk. A cseresznye és meggy lpvetően különbözik szárzságtűrési képességükben egymástól. A meggy jobbn elviseli szárzság okozt stresszt, mert zöld növényi részekben előállított sszimiláták egy részét klorifill nélküli gyökérrészekben rktározzák. Ezzel szemben cseresznyében víz nem olyn gyorsn rktározódik és szárz időszkbn lssbbn állítj le z sszimilációt, mint meggy, ezért kevésbé tűri szárzságot. Mindkét csonthéjs gyümölcsfjnk vízigény szempontjából három kritikus, fenológii stádiumhoz köthető időszk vn. Az első virágzás ltt hullott ngy mennyiségű cspdék, mely termékenyülési problémákt idézhet elő. A második termések színeződésétől (z úgy nevezett rózsszínes állpottól) teljes érettségig eltelt időszk ltt leesett cspdék mennyiség, mi gyümölcsök felrepedését okozhtj, hrmdik pedig termőrészek differenciálódásánk időszk, mi július végére tehető. Azokon termőhelyeken, hol z érési időszk ltt ngy mennyiségű cspdék hullik (pl: Németországbn, Norvégiábn) elterjedt z intenzív ültetvények fóliávl borítás. Az Ameriki Egyesült Állmok ngy ültetvényfelülettel rendelkező Wshington és Oregon Állmibn egy ngy eső után helikopterrel szárítják le vízcseppeket gyümölcsökről, ezzel megkdályozv z extr minőségű árú repedését (Stehr 2004) A cseresznye és meggy hőmérséklet igénye A cseresznye fás részei C-os hideget károsodás nélkül elviselik, míg meggy 35 C-t is kibírj (Dennis és Howell 1974). Az elmúlt 2-3 évtizedben előállított ngyszámú növekedést mérséklő lnysoroztok fgyérzékenyebbek, illetve kevésbé télállók hzi cseresznyetermesztésben stndrdnk számító sjmeggy lnyhoz képest. Hrotkó (1993) dti szerint november közepén bekövetkező 17 C-os lehűlés htásár Colt és SL 64 lnycsemeték szemzésig visszfgytk, míg növekedésüket hmrbb befejező sjmeggyek nem károsodtk fiskolábn. A mgyrországihoz képest enyhébb telű Észk-Németországbn (Altes Lndbn) is beszámoltk rról, hogy Colt lnyr szemzett cseresznyefjták rügyeinek fkdás egy kisebb téli felmelegedés htásár megindult, mi fgyérzékenyé tette Colt lnyr szemzett nemesfjtákt (Stehr 2004). A cseresznye- és meggyfjták virágzási ideje ltti hőmérséklet ngybn befolyásolj termékenyülést. Mind túl lcsony, mind pedig túl mgs virágzás ltti hőmérséklet egyránt termékenyülési problémákt idézhet elő z ültetvényben. A virágzás ltti túlságosn lcsony (10 C ltti) hőmérsékletben rovrporzás mértéke csökken, mivel méhek nem repülnek ki kptárból (Őrösi 1955) áprilisábn, cseresznye és meggy virágzási ideje ltt hzánkbn 16

17 igen mgs hőmérsékleti értékeket mértek, ennek htásár virágzás gyors lefolyású volt, mi kedvezőtlenül htott gyümölcskötődésre, ugynis bibéken lévő szekrétumcseppek rövid idő ltt elpárologtk (Apostol 2000). Hsonló okokkl mgyrázz Mldin (2004) románii Agres megyében 2003 áprilisábn mért rendkívül mgs hőmérsékleti értékek htásár bekövetkezett rossz terméseredményeket. Az érési időszkbn jelentkező trtós 17 C ltti lehűlések nem kedveznek fehérjéket, cukrokt és színnygokt képző enzimek ktivitásánk. Ezeknek z enzimeknek z optimális működéséhez C közötti hőmérsékletre vn szükség C feletti hőmérsékleti értékeknél, mikor egyes enzimek túltermelődésének jelei kezdenek jelentkezni kontrollmechnizmusok megszkdnk és z érés szempontjából kedvezőtlen végtermékek képződnek (Feucht et l. 2001) Szél A cseresznye- és meggyültetvény helyének megválsztásánál figyelembe kell venni z urlkodó szél irányát és erősségét. Az szél ugynis hjtásokt, vesszőket, ágkt törhet le és különösen növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznyefjták esetében ki is csvrhtj gyümölcsfákt helyükről. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett gyümölcsfák kedvezőtlen stbilitásánk z ok zzl mgyrázhtó, hogy gyökereik tlj felső cm-es rétegében helyezkednek el. Emitt célszerű kerülni szeles termőhelyeket és különösen fitl gyümölcsfákt krózni kell (Buchter-Weisbrodt 1990; Vogel 1995; 1997) A cseresznye és meggy tljigénye A cseresznye és meggy kedveli jó víz- és tápnyg-gzdálkodású, humuszbn gzdg, középkötött tljokt. A termőrétegnek, vgyis nnk tljrétegnek, meddig gyümölcsfák gyökereinek kdálytlnul le kell jutni 120 cm-esnek kell lennie sikeres termesztés érdekében. Mivel mindkét gyümölcsfj gyökerei erősen levegőigényesek tljvíznek 180 cm-nél mélyebben kell elhelyezkednie. A tlj levegőzöttségét biztosító pórusviszonyokt, művelhetőséget, tljszerkezetet és tápnyg-gzdálkodást lényegesen befolyásolj tlj fiziki félesége, mit Arny-féle kötöttségi számml (K A ) jellemzünk. A telepítésre sivár homoktljok (K A 30-nál kisebb, leiszpolhtó részek rány 10 %-nál kisebb) és nehéz gygtljok (K A 60-nál ngyobb, leiszpolhtó részek rány 70 %-nál ngyobb) kivételével vlmennyi tljtípus lklms. A cseresznye mészkerülő növény, ez tuljdonság tlj kémhtásábn is kifejezésre jut, ezért legjobbn z ph 5,6-8,4 kémhtású tljokt kedveli (Szűcs 2003). 17

18 Az intenzív cseresznye- és meggytermesztés céljink csk kiváló cseresznyetljok felelnek meg. Kritikus pont tljok fiziki félesége és vízháztrtás. A növekedést mérséklő lnyok vályogtljon fejlődnek legjobbn, nem tűrik z szályos időszkot (Vogel 1995; Long 1998; Wustenberghs et l. 1998) Az intenzív ültetvények öntözése ezért elengedhetetlen hzánkbn. Deckerse (1998) vizsgálti során megállpított, hogy hgyományos erős növekedésű lnyokr szemzett cseresznye- és meggyültetvényekben , míg növekedést mérséklő lnyokr szemzett intenzív ültetvényekben már nyrs korbn jelentkeznek tljproblémák. Ez tény is láhúzz tlj megválsztásánk fontosságát z intenzív cseresznye- és meggyültetvényekben A cseresznye- és meggytermesztés hzi termőtáji A mgyr cseresznyeültetvények közel 25 %- Pest megyében tlálhtó. Jelentős ültetvényfelületek vnnk Dun-Tisz közén Bács-Kiskun, Tiszántúlon Jász-Ngykun-Szolnok megyében, vlmint Dunántúlon Fejér, észkon Borsod-Abúj-Zemplén megyékben. Sjnáltos tény, hogy ngy termesztési hgyományokkl rendelkező, kedvező termőhelyi dottságú Heves megyében cseresznye termesztése erősen visszesett (Anonym 2002/). A Központi Sttisztiki Hivtl dti szerint viszont jelentősen megváltozott helyzet, 2004-ben Heves megye tekinthető legjelentősebb cseresznyetermő vidékünknek, mert z országos összetermés 39 %-át ebben régióbn állítják elő (Anonym 2005; 2006). A cseresznyéhez hsonlón Pest megyében tláljuk legngyobb meggyültetvény felületet. A hzi meggytermesztés második fontos régiój Szbolcs-Sztmár-Bereg megye. Jelentős szerepet játsznk mgyr meggytermesztésben hgyományosnk mondhtó Bács-Kiskun megyei meggytermő tájk, mint Aksztó, Csengőd, Kecel és Kiskőrös (Anonym 2002/b; Kállyné 2003/) A cseresznye és meggy növekedést mérséklő lnyi és megválsztásuk szempontji A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok nemesítése és z lnyhsználtot meghtározó tényezők A gyümölcstermesztő lny ltt zokt gyümölcsfjokt érti, melyekre fjt elszporítás, gyümölcsöztetése végett fogysztási célr termesztett gyümölcsfjtáinkt is oltjuk (Horn 1918). M gyümölcsoltvány-előállításnál gyökérlnyokt hsználunk, mi zt jelenti, hogy z oltvány gyökérét és törzs egy rövid, 5-30 cm-es részét dj z lny (Hrotkó 1999). 18

19 Az ókori görög és rómi kertészek is hsználták z erős növekedési eréllyel rendelkező vdcseresznye- és meggylnyokt. A sjmeggy lnyként történő hsználtáról XVIII. százdtól vnnk szkirodlmi dtok (Webster és Schmidt 1996). Az utóbbi évtizedekben cseresznyetermesztők tljviszonyok figyelembe vételével válsztották ki legmegfelelőbb lnyt. Jó tljokhoz vdcseresznye, míg rossz tljokhoz sjmeggy lnyokr szemzett oltványokt válsztották (Hrotkó 1999; Webster és Schmidt 1996). Az 1960-s, 1970-es években indult meg növekedést mérséklő cseresznye- és meggylny nemesítési munkák világ számos nemesítő műhelyében. A nemesítési célok következők voltk: z lny rászemzett nemesfjt növekedési erélyét csökkentse, nemesfjtát korán fordíts termőre és segítse elő ngy termésmennyiség vlmint jó gyümölcsminőség képzését továbbá z érési időszk előrehozását, indukáljon késleltető htást nemesfjt virágzásár ngyobb termésbiztonság érdekében, vlmint könnyen lehessen szporítni korszerű szporítási módszerekkel (mikroszporítássl) és minél több fjtávl legyen jó komptibilitás (Treutter et l. 1993; Wolfrm 2001). A nemesítési munk eredményeként mindegyik nemesítő műhely egy-egy sját növekedést mérséklő lnyt illetve lnysoroztot állított elő (3. táblázt), melyek előállítás során kuttók vlmennyi nemesítési módszert hsználták. A növekedést mérséklő htást kelet-ázsii fjok (C. kurilensis, C. tomentos, C. incis, C. Kursr, C. Ivensii, C. serrult, C. dwyckensis, P. subhirtell, P. cersifer) keresztezéses nemesítésben vló bevonásávl (Szövetségi Kulturnövény Nemesítési Centrum Gyümölcsnemesítési Intézetében,) vgy szelekciójávl (Dr. Giuseppe Bttistini Fiskol) érték el számos nemesítési centrumbn. Vogel (1994); Bembenek (1996); Brgioni et l. (1998); Snsvini és Lugli (1998); Mldin et l. (1998); Eremin és Eremin (2002); Blzkov és Hlusickov (2004); Hrotkó és Mgyr (2004); Moreno (2004); Rozpr és Grzyb (2004) szerint helyi ökológii feltételekhez jól lklmzkodott fjokt (Cersus vium L. Mönch., Cersus vulgris Mill., Cersus mhleb (L) Mill., Cersus cnescens Mill.) kell bevonni nemesítési munkákb, mert ezeknek z őshonos vgy z évszázdok ltt kiszelektálódott fjoknk legjobb z lklmzkodóképessége z dott terület, térség, ország ökológii tényezőihez. Az újnemesítésű, növekedést mérséklő lnyok megjelenésével megváltoztk z lnyválsztás szempontji. Perry (1987) szerint cseresznyelnyok kiválsztásánál legfontosbb szempont növekedésre gykorolt mérséklő htás, melyet kori termőre fordítás és termőképesség, fjtákkl szembeni jó komptibilitás, egységes növényállomány, hidegtűrés és télállóság, különböző tljokhoz vló jó lklmzkodóképesség és kórokozókkl, kártevőkkel szembeni ellenállóképesség követnek. Ezzel szemben meggylnyok megválsztásánál legfontosbb szempont kori termőre fordulás és ngy termésmennyiség, egységes növényállomány, hidegtűrés és télállóság, különböző tljokhoz vló jó lklmzkodóképesség és kórokozókkl, kártevőkkel szembeni ellenállóképesség, felsorolás utolsó helyén áll növekedésre gykorolt mérséklő htás. 19

20 3. táblázt. Növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok és nemesítő intézeteik (Wolfrm 1989; Hrotkó 1993; Vogel 1994; Frnken-Bembenek 1996; Cllesen és Jorgen 1997; Brgioni et l. 1998; Mldin et l. 1998; Snsvini és Lugli 1998; Eremin és Eremin 2002; Blzkov és Hlusickov 2004/b; Rozpr és Grzyb 2004/b; Moreno 2004) Ország Kuttóintézet neve Előállított lnyok Ameriki Egyesült Oregoni Állmi Egyetem Oregon Brokforest, Brokgrow Állmok Belgium Csehország Dáni Agrárkuttások Központj Gembloux-i Kísérleti Állomás Gembloux Pomológii Kuttó és Nemesítő Intézet Holovousy Dán Agrártudományi Intézet, Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-tudományi Osztály, Arslev Cmil, Inmil, Dmil P-HL sorozt DAN sorozt Frnciország INRA, Bordeux Tbel Edbriz Lengyelország Pomológii és Dísznövénytermesztési Kuttóintézet, Skierniewice Frutn Mgyrország Kertészeti és Élelmiszeripri Egyetem, Budpest (és jogutódji) Mgyr, Bogdány, Korpony, Prob Ngy-Britnni Kertészeti Kuttó Intézet, Est Mlling Colt Németország Giesseni Egyetem, Giessen GiSelA sorozt Müncheni Műszki Egyetem Gyümölcstermesztési Intézete Weihenstephn Weiroot sorozt Szövetségi Kultúrnövény Nemesítési Centrum Gyümölcsnemesítési Intézete, Drezd-Pillnitz Pi-KU sorozt Olszország Bologni Egyetem, Bologn CAB sorozt Dr.Giuseppe Bttistini Fiskol, Victor Mrtoron di Cesen Románi Pitesti-Mrchineni Gyümölcstermesztési Kuttóintézet, Pitesti-Mrchineni IP-C sorozt Oroszország Spnyolország Krími Nemesítő Állomás, Krsnodr Régió Aul Dei-i Kísérleti Állomás Pomológii Osztály, Zrgoz VC-13, LC-52, L-2, VSL-2 Adr, Reboldo, Stockton, Morello, Msto del Montn A növekedést mérséklő cseresznye és meggylnyok bemuttás A cseresznyetermesztésben m hsználtos, illetve ígéretes, bevezetés előtt álló növekedést mérséklő lnyok fontosbb tuljdonságit z 1. melléklet trtlmzz. A tábláztbn feltüntetett lnyok nemesfjtákr gykorolt htását, nemzetközi gykorltbn stndrdnk számító vdcseresznye F 12/1 lnyhoz viszonyítv djuk meg. 20

21 Vlmennyi z 1. mellékletben feltüntetett növekedést mérséklő lny z F 12/1 vdcseresznyelnyhoz képest kisebb koronméretet indukál, korábbn fordítj termőre rászemzett nemesfjtát z idézett szerzők szerint. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett gyümölcsfáknk mgonclnyokhoz képest korábbi termőre fordulás cseresznyetermesztés gzdságosság szempontjából igen lényeges kérdés (Perry 1987). A kisebb koronméret mitt vlmennyi szerző említi középerős és féltörpe lnyoknál támrendszer hsználtánk szükségességét. A növekedést mérséklő lnyoknk termésmennyiségre és gyümölcsminőségre gykorolt htásik viszont nem muttnk ennyire egységes képet. Néhány lny (mint pl.: Dmil, Cmil, Inmil, Cb 6P, Cb 11E ) negtív htást fejt ki rászemzett gyümölcsfjták termésmennyiségére, 5-70 %-kl csökkentve zt z F 12/1 vdcseresznye lnyr szemzett fjtákhoz képest. A többi lnynál kontrollhoz képest %-os termésmennyiség növekedést mértek z idézett szerzők. Heyne (1994) dti szerint növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett nemesfjták koronméretével egyenes ránybn csökkentik gyümölcsméretüket. Ezt gyümölcsméretre kifejtett mérséklő htást egyértelműen csk belg nemesítésű Dmil, Cmil, Imnil lnyoknál jelenthető ki (Drurt 1996; Schwärzel és Schneider 1998). A többi lny pozitívn htott rászemzett cseresznyefjt gyümölcsméretére, bár néhány (pl.: Brokforest, GiSelA 5 ) túlkötődésre hjlmos, ezáltl csökkentheti gyümölcsméretet. Vogel (2001) jvsolj virágzáskori vgy tisztuló hullás utáni metszést zokbn z intenzív cseresznye ültetvényekben, melyekben túlkötődésre hjlmos lnyokt hsználják. Lng et l. (2001) szerint nem gzdságos metszéssel történő gyümölcsritkítás cseresznye esetében, inkább ngyobb gyümölcsméret elérés érdekében kémii gyümölcsritkítást jánl. Ezt módszert meggytermesztésben hsználtoshoz hsonlítj, elsősorbn gibberrelin hsználtát trtj szükségesnek. Iglesis (2005) dti szerint Spnyolországbn z extr minőségű, primőr cseresznye ár elbírj kézi gyümölcsritkítás mgs költségét. Amint z 1. mellékletből kitűnik növekedést mérséklő lnyok válszték igen ngy, ezért komoly fejtörés okoz termesztők számár legmegfelelőbb lny kiválsztás. Ezt válsztást könnyítették meg nyugt-európi kuttók, fiskoli szervezetek, mikor külön-külön kezdték el értékelni és közleményeikben, írásos szórónygikbn bemuttni z lny-nemes kombinációkt z egymásr gykorolt lny-nemes kölcsönhtások lpján (Pfnnenstiel és Schulte 2000; Anonym 2001/). Természetesen pusztán leírások lpján nem lehet lnyokt illetve lny-nemes kombinációkt válsztni. Az egymástól eltérő ökológii körülmények között egymástól eltérő módon viselkednek z lny-nemes kombinációk. 21

22 2.5. Alny-nemes kölcsönhtások A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták növekedési erélyét egymástól eltérő mértékben mérséklik. A nemesfjták növekedési erélyére kifejtett htásuk lpján megkülönböztetünk erős, középerős, féltörpe és törpe növekedési eréllyel rendelkező növekedést mérséklő lnyokt, noh féltörpe és törpe csoportok közötti különbségek vontkozásábn sok bizonytlnság. A szkirodlom cseresznye- és meggyfjták növekedési erélyére - vdcseresznye F 12/1 klónjához képest - kifejtett 0-30 %-os növekedést mérséklő htássl rendelkező lnyt erős (1.ábr), %-os növekedést mérséklő htást indukálót középerős (2. ábr), z % törpítő htást okozót féltörpe (3. ábr), z ennél gyengébbet pedig törpe lnyoknk nevezi. Különösen törpe lnyoknál figyelhető meg, hogy rájuk szemzett nemesfjták növekedési erélyére kifejtett növekedést mérséklő htásuk z ültetvény nem termő éveiben ngy, később kisebb mértékűvé válik. Frnken-Bembenek (1995) dti szerint GiSelA 5 álló gyümölcsfák törzskeresztmetszete z ültetést követő évben %-kl kisebb z F 12/1 vdcseresznye lnyhoz képest, míg termőre fordulás után %-r változott ez z rány. 1. ábr. Erős lnyr szemzett cseresznyefjt (Cersus mhleb Cem / Lind ) (Fotó: Bujdosó) 22

23 2. ábr. Középerős lnyr szemzett cseresznyefjt ( Weiroot 158 / Ktlin ) (Fotó: Bujdosó) 3. ábr. Féltörpe lnyr szemzett cseresznyefjt ( GiSelA 5 / Lind ) (Fotó: Bujdosó) Vlmennyi Prunus lny különböző mértékben trtlmzz z 5 növekedést szbályozó hormont; z uxin, gibbelerin, bszcizin, citokinin és z etilén felelős hjtások növekedéséért, elágzásáért. 23

24 A GiSelA és Weiroot lnyok növekedést mérséklő htásáért z uxin és gibbelerin hormonok felelősek, mert mennyiségük fele z erős növekedési eréllyel rendelkező F 12/1 -höz képest (Feucht et l. 2001). Hrotkó et l. (1998) úgy tlálták, hogy törpe növekedési erélyt szuproptimális uxinszint, vgyis túl lcsony uxinszint okozz. A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták koronhbitusár is htássl vnnk. Hrotkó (1999) dti szerint Prob csepleszmeggy lny htásár rászemzett felfelétörő hbitusú gyümölcsfjták koronhbitus szétterülőbbé válik. Ezzel ellentétes MxM 14 lny htás, mert rászemzett szétterülő hbitusú cseresznyefjták felfelétörővé válnk. Rózs (2005) eredményei lpján z áltl vizsgált növekedést mérséklő lnyok közül ( Weiroot 13, Weiroot 154, Weiroot 158, GiSelA 5, P-HL-A ) P-HL-A lnyr szemzett cseresznyefák dták legkisebb koronvetületet. A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett nemesfjták koronhbitusán kívül növény egyéb részeire is htássl voltk. Brlow és Smith (1978) megfigyelték, hogy növekedést mérséklő lmlnyokr szemzett ngylevelű lmfjták kislevelűekké váltk, mert z lny gyökerei ezzel mechnizmussl csökkentette trnszspirációját. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett fjták fenofázisibn is eltérések muttkoznk. A törpítő lnyokr szemzett cseresznye- és meggyfjták virágzási és érési ideje között legszembetűnőbb z eltérés. Lichev és Lnkes (2004) vlmint Blzkov és Hlusickov (2004/) dti szerint növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznyefjták virágzási ideje néhány nppl később kezdődött kontroll kombinációkhoz képest, Pfnnenstiel és Schulte (2000) vlmint Stehr (2003) viszont korábbi virágnyílást figyelt meg. A Plovdivbn és Holovousybn tpsztlt 3-8 npos virágzási idő késleltetés és Német Szövetségi Fjthivtl Mrqurdti Kísérleti Telepén vlmint Jorki Almtermesztési Körzetben észlelt 2-3 nppl korábbi virágzás láhúzzák termékenyülési viszonyok tisztázásánk fontosságát. A cseresznyefjták ngy része önmeddő, így pollendó szükséges z eredményes megtermékenyüléshez. H főfjt és pollendó fővirágzási ideje nem esik egybe, kkor termésmennyiség jelentős mértékben csökkenhet. Természetesen virágzási időt több tényező is befolyásolj. Blzkov és Hlusickov (2004/) szerint virágberkódás és virágzási idő között igen szoros sttisztiki összefüggés állpíthtó meg, mi zt jelenti, hogy minél ngyobb virágberkódás, nnál korábbi virágzási idő kezdete. Az intenzív koronformáknál virágok %-ából képződik gyümölcs. A gyümölcsméret z egymássl versengő növényi részektől, hormonálisn szbályozott sszimilációs trnszport irányától és virágok minőségétől függ. A korán elnyíló virágok dják legngyobb gyümölcsméretet. A mgház, mgkezdemény és bibeszál ngyság pozitívn befolyásolják gyümölcsméretet. Növekedést mérséklő lnyokr csk genetikilg ngygyümölcsű cseresznye- és 24

25 meggyfjtákt jánltos szemezni, mert ez jelent grnciát z első osztályú gyümölcsök képződésére. H z intenzív koronformákbn lévő virágok több, mint 25 %-ából gyümölcs fejlődik, kkor túlkötődésről beszélünk. Túlkötődés htásár gyümölcsfák leveleiben utomtikusn megnövekszik fotoszintetikus ktivitás, de ez %-os sszimiláttöbblet sem elég ngy termésmennyiség kineveléshez, ezért prósodnk el gyümölcsök. Túlkötődés során, vlmint stressz htásár megfigyelhetjük gyümölcsök bábásodását. A bábásodás csonthéjképződés időszkábn, június elején jelentkezik. Ekkor gyümölcskezdemény világoszöld színe néhány np ltt világossárgává, mjd rózsszínűvé válik és bennük megnő z öregedést elősegítő bszcizin és etilén hormonok szintézise (Feucht et l. 2001). A gyümölcsméretet befolyásolj z egy gyümölcsre jutó levelek szám is. Elegendő, h egy gyümölcsre leglább 4, optimális, h 8-9 levél jut. Növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyokr szemzett nemesfjták esetében koronelemek felkopszodás mitt nehéz elérni ezt z ideális rányt (Hrotkó 2002/). A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok egymástól eltérő mértékben htnk rájuk szemzett nemesfjtákr. Az lnyhtást legjobbn terméshozmindex ( törzskeresztmetszet egységnyi felületére eső termésmennyiség) muttj meg. E muttószám lpján GiSelA 5 lnyr szemzett cseresznyefjtákon muttkozik leginkább z lnyhtás (Stehr 1998). A féltörpe lnyok közül ( GiSelA 1, GiSelA 5, P-HL-A, Weiroot 53, Weiroot 72, Weiroot 154, Weiroot 158 ) eltérő mértékű kipusztulási rányokt figyeltek meg nyugteurópi kuttó intézetekben (Stehr 1996; 1998; 2001/b; Blzkov és Hlusickov 2001/b; Hilsendegen 2004; Moreno 2004). A kipusztulási rányok és növekedést mérséklő lnyok termőhelyi igényei között összefüggés figyelhető meg. Ez tény láhúzz z lnyok számár optimális termőhely megválsztásánk fontosságát. A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyokr szemzett gyümölcsfjták termesztésben stndrdnk tekinthető lnyokhoz képest hmrbb elöregszenek. Telepítés utáni nyrs korbn egyre inkább szembetűnőek vénülés jelei; koronábn egyre kevesebb oldlelágzás tlálhtó, ngy felkopszodott részek rány, gyümölcsméret évről-évre csökken. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznye- és meggyfjták kori öregedése mitt z intenzív ültetvények élettrtm hgyományos ültetvényekéhez képest rövidebb (Frnken-Bembenek 1995; Simon 1999). A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták télállóságár, hidegtűrésére csk közvetett módon htnk. A nemesfjták könnyen átvészelik telet, h vegetációjukt időben befejezik, jó kondíciójuk pedig mindig előnyt jelent rezisztenci érvényesülésénél. Gyenge kondíció htásár kórokozókkl és kártevőkkel szemben érzékennyé 25

26 válik gyümölcsf. A gyümölcsfjták lnyr gykorolt htásáról keveset tudunk, mert ezt kérdést kevesen vizsgálták (Hrotkó 1999). Blzkov és Hlusickov (2005/b) dti szerint növekedést mérséklő lnyok egymástól eltérő mértékben veszik fel tápnygokt tljból. Vizsgáltik szerint GiSelA 5, Tbel Edbriz, P-HL-A és P-HL-B lnyok közül GiSelA 5 lnyr szemzett cseresznyefjták leveleiben mérték legngyobb nitrogén, klcium és foszfor, vlmint legkisebb kálium koncentrációt. Mivel tljbn vlmennyi tápnyg zonos mennyiségben állt z lnyok rendelkezésére, különbségek z eltérő tápnyg-felvételből dódtk. Hsonló szelektív tápelem felhlmozódásról számolt be Hrotkó (2002/b), ki viszont Brokforest -re (syn.: MxM 14 ) szemzett oltványok leveleiben kpott mgsbb káliumszintet Colt és SL 64 lnyú oltványokkl szemben. Továbbá Ysts és Froynes (1998) Weiroot 10, Weiroot 13, GiSelA 5 és GiSelA 10 lnyokr szemzett Stell és Ulster cseresznyefjták leveleinek tápnygtrtlmát vizsgálták. Vizsgáltik során különbség muttkozott z lny-nemes kombinációk leveleinek nitrogén, foszfor, kálium és kálicium trtlm között Adptációs kísérletek jelentősége A termesztő számár nem egyszerű kiválsztni megfelelő növekedést mérséklő lnyt. Az lnyok rájuk szemzett nemesfjták illetve z dott termőhelyre jellemző klímtikus dottságok függvényében egymástól eltérően viselkednek. Érdemes tehát szkirodlmi forrásoknál figyelembe venni z dott termőhely klímtikus dottságit. Mgyrország klímtikus dottsági jelentős mértékben eltérnek nyugt-európi klímviszonyoktól. Hzánk klímáj szárzbb és kiegyenlítetlenebb, mint hűvös, párás nyugteurópi klím. Ebből dódón más növekedést mérséklő lnyokt hsználnk Európ egyes részein. Blzkov és Hlusickov (2001/) dti szerint például Lengyelországbn cseh nemesítésű P-HL-A lny legjobb. A P-HL-A lnyr szemzett nemesfjtákon vn legngyobb termésmennyiség és legjobb gyümölcsminőség. Ezzel szemben Bttistini Fiskol már úgy jánlj z olsz fiskolásoknk P-HL lnyokt, hogy jó gyümölcsminőséget indukálnk, de későn fordítj termőre rászemzett fjtákt (Anonym 2001/b). Vogel (1995) németországi eredményekre lpozv jánlj gyenge Weiroot 72 és Weiroot 53 lnyokt. Véleményét zzl indokolj, hogy mindkét lny korán fordítj termőre rászemzett gyümölcsfjtákt és rendkívül jó gyümölcsminőséget indukálnk. Európ déli részén mindkét növekedést mérséklő lnyt nem hsználják, mert rendkívül gyenge növekedési erélyt induláknk és nem tűri köves, sziklás, z optimálistól eltérő tljdottságokt (Anomym 2001/b; Iglesis 2006). 26

27 A Nyugt-Európ sztárlnyánk nevezett GiSelA 5 lny osztj meg legjobbn kertésztársdlmt. Európ észki felén, különösen Németországbn stndrdnk tekintik ezt z lnyt, ehhez viszonyítják z összehsonlító lnykísérletekben lévő új lnyokt (Stehr 2004). A Németországgl szomszédos Lengyelországbn már rról pnszkodnk kuttók, hogy GiSelA 5 lnyr szemzett gyümölcsfák csekély növekedési erélyt produkálnk, ezért részesítik előnyben z erős lnyr közbeoltott Frutn illetve P-HL-A lnyokt. A hzánkkl szomszédos Ausztriábn viszont jó véleménnyel vnnk GiSelA 5 lnyról, még z Alpok nyúlványi előtt tlálhtó, erősen pnnon klím áltl befolyásolt Burgenlndbn is (Modl 2004). Európ déli felén Spnyolországbn és Olszországbn még öntözött körülmények között sem hsználhtó GiSelA 5 lny, mert csekély éves növekményt és rendkívül rossz gyümölcsminőséget indukál (Iglesis 2006). A szkirodlombn tehát számos péld tlálhtó növekedést mérséklő lnyok hsználti értékéről és ezzel együtt rengeteg ellentmondásb is ütközünk. A tisztán látás érdekében elengedhetetlenek z dtációs kísérletek, melyek eredményességét z dott terület klímtikus dottságin kívül nemesfjt és koronform is jelentősen befolyásolj Az intenzív cseresznye és meggytermesztésben hsznált koronformák Az európi intenzív cseresznye- és meggytermesztésben leggykrbbn hsznált koronformák kör lpvetületűek. Kilkításukr jellemző, hogy gyümölcsfák legfeljebb 3-3,5 m mgsk, így gyümölcsök jelentős részét, közel 70 %-át földön állv kézzel lehet szüretelni (Hrotkó 2001; Vogel 2001; Iglesis 2006). Továbbá z intenzív koronformák kilkítás során kuttók ngy hngsúlyt fektetettek rr, hogy koron fény áltl jól átjárhtó legyen, mi koron megújulásánk lpját jelenti. A koronáb jutó fénymennyiség növelése különböző módszerekkel érhető el, melyek z egyes koronformák között különbségeket jelentik. Németországbn két intenzív koronform terjedt el Zhn-féle orsó koronform és Vogelféle orsó koronform. Hzánkbn Budpesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kránk Gyümölcstermő Növények Tnszékén és Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumánk Mezőgzdság-tudományi Kr Gyümölcstermesztési Tnszékén dolgozták ki módosított Brunnerorsó és krcsúorsó (Hrotkó 2001; 2005) illetve fűzérorsó (Király et l. 2005) koronformákt. Frnciországbn hsználják Solx-rendszert, míg Spnyolországbn mediterrán ktln vgy más néven spnyol bokor koronform terjedt el. 27

28 A Zhn-féle orsó koronform A Zhn-féle orsó koronformánál cm-es törzsmgsságot lkítunk ki. A koronformábn legfeljebb 3-4 ágemelet tlálhtó, ágemeletenként 3-4 vázággl. A koronform mximum 3-3,5 m mgs, végleges fmgsság elérése után sudrt kitépik vgy lposn növő, oldlelágzásr vágják vissz. A nem termő időszkbn tél végén metszik z állományt, termőre fordulást követően viszont szüret utáni nyári zöldmetszéseket hsználnk. Az lkító és fenntrtó metszések során koronáb jutó fénymennyiség úgy növelhető, h koronábn lévő termőgllykt vízszinteshez képest os szögállásbn kényszerítjük. Ehhez közel vízszintes szögállás eléréséhez rr vn szükség, hogy vesszőket kedvező szögállást biztosító rügyekre metszük vissz. Továbbá ngyon fontos, hogy koronábn mindvégig megőrizzük sudár dominciáját, vgyis zt, hogy vlmennyi koronelem sudárnk legyen lárendelve. Ennek érdekében metszések során figyelembe kell venni Zhn-féle metszési szbályokt. Túlvstgodott z termőglly, melynek lpi átmérője meghldj z ltt lévő sudár átmérőjének 50 %-át. Fenntrtó metszések során minden esetben el kell távolítni túlvstgodott, sérült, beteg és sűrítő koronelemeket. A fenntrtó metszések lklmávl z eltávolítndó koronelemet cmes csonk hgyás mellett metszük le. A csonk metszés után néhány évvel elszárd és sebfelület nélkül esik le sudárról. A csonkr zért vn szükség, hogy ne keletkezzen sebfelület sudáron. A telepítés utáni évben fordulnk termőre z ültetvények Zhn-féle orsó koronform hsznált mellett. Az lnyok és nemesfjták figyelembe vételével 4-5 x 2,5-3,5 m-es sor- és tőtávolságr ültethetjük Zhn-féle orsó koronformávl kilkított gyümölcsfákt (Schwizer 1999; Vogel 2001) A Vogel-féle orsó koronform A Vogel-féle orsó koronform kilkítás során is cm-es törzsmgsságot lkítunk ki. Németországbn legelterjedebb koronás oltványok telepítése, mi zt jelenti, hogy Vogel-féle orsó koronform kilkítás már fiskolábn megkezdődik. Ennél koronformánál is legfeljebb 3-4 vázágemelet tlálhtó, egy-egy vázágemeleten mximálisn 3-4, teret jól kitöltő vázkrt lkítunk ki. Legjobb, h sudáron megjelenő ágemeletek illetve termőgllyk spontán módon keletkeznek és spirálisn helyezkenek el. A koronform legfeljebb 3-3,5 m-es mgs, végleges fmgsság elérése után sudrt kitépik, vgy lposn növő oldlelágzásr metszik vissz. A Vogel-féle orsó koronform kilkítás lényegesen több kézimunkát igényel, mint Zhn-féle orsó koronformáé. A koronáb metszést követően, mikor törzsmgsság felett meghgyott 28