Tények, narratívumok és emlékezet

Átírás

1 NÉMETH KRISZTINA Tények nrrtívumok és emékezet Egy etűnt éetviág rekonstrukciójánk ehetőségei EGY LETŰNT ÉLETVILÁG NYOMAI A dogozt egy etűnt már csk z egyéni emékezetekben tovább éő éetviá g Sárbgárd egykori zsidó viág fetárásánk kérdéseit diemmáit vmint rekonstrukció és rekonstruáhtóság htárit vizsgáj esősorbn módszertni és szociápszichoógii s zemszögbő A Fejérmegye déi részén eheyezkedő Sárbgárd központjábn áó búorrktárként működő romos zsingóg épüete már z egyeten oyn egyé rtem ü üzenetet közvetítő tárgyi mementó mey emékeztethetné heyi nem zs id ó kosságt z egykor itt éő zsidó közösség trgédiájár Azonbn középkori k és fitok többségének szemében befzott bkú épüet bútorrkt ár s csk néhány idősebb heybéi tekint rá tempomként; z ő emékezetükben mrdt meg hványn zsidó Sárbogárd Nekik tán jeent vmit bejárt fe ett m is Tízprncsotot hirdető kőtábák gzdátuság vgy kerek bkokbó kivert hiányos Dávid-csig A százdforduó táján virágzó négy-ötszáz főt számáó közös s égbő IL viágháború utánr mindössze 34 táborokbó visszt é rő túéő mrdt; 2006-bn egyeten (zót ehunyt) idős nő reprezentát zsidóságot városbn 2006 nyrán Lkk Norbert történeem szkos hgtóv z ehgytott zsingóg pdásán tárgyi emékekre bukkntunk A főként vásos irtokbó (imkönyvek Tmud-részet rbbinikus művek) heyi zsidó eemi isko LTé ke ő pj ibó és Rbbisághoz címzett eveekbő áó nyg egy efeedett viúg utosó mrdványit jeentette A régi ortodox zsingóg beső tere és q wkori funkciój már feismerheteten A hjdn több száz fős zsidó közösség 1 X X százd végére sz inte tejesen áthttnná vát: z ehurcotk nem tértek kv mroknyi t ú é ő ngy része ekötözött városbó z öregek meghtk; 1z é pü cck om doznk gzdát c erétek vgy ebontották ő ke t

2 NÉMETH K RISZT I NA A városr hgyott tárgyi és szeemi örökség utosó nyomit feeve z etűn tek éetének és éetviágánk nyomáb eredtünk A fetáró munkát jeentősen megnehezítették körümények esősorbn zsidóság etűnésének trgikus és drsztikus vot z ezt övező többségi társdom részérő megnyivánuó "em ékezés-deficit" (Ricoeur ) A deportáás egy cspásr szkított ki Sárbgárd mindennpi éetébő z hh oz ezer szá fűződő zsidó közösséget Az esemény és tárgyi emékek megtáás között etet ht évtized vidéki zsidóság szinte tejes kiirtás mjd v i sszté rők újbói etűnése városbószinte tejesen áthttnná tette hookuszt következményeit városbn Mindezen nehézségek mgukbn rejtették kuttás eső ngy erőpróbáj á t biztos" tudás és eenőrizhető forrás probémáját hiszen etűnt éetviág n;~r csk z emékezet prizmáján keresztü eevenedhetett meg Néhány m ég áó épüeten kívü csk z emített dokumentumok reprezentáták z egykori zsidó közösséget Ezért kuttás eső fázis votképpen történeti és morfoógii tények fetárását jeentette: evétári kuttómunkáv és strukturát interjúk segítségéve próbátuk bezonosítni heyi zsidóság egfontosbb történeti eseményeit és hozzájuk kpcsoódó megmrdt épüeteket A kuttás második szkszábn szeemi örö k ség és z éetviág ( hétköznpi tudások gykorb tok zz mindennpi éet) rekonstrukciój kerü i eőtérbe Ekkor már csk nrrtív éetút-interjld< készütek Összesen öt zsidó szármzású és néhány hey be i m is Sárbogárdon éő dtköző emékeire ;\ mszkdhttunk Fetéteeztük hogy zsidó és :1 nem zsidó meséők érintettségük és emékeik kü önbözősége mitt nem egyform módon és sú y képesek hozzájáruni kuttáshoz így kikut g y "gykorti recept" z interjúfevéteek terén: zs it <' szármzású nyokk több műfj ábn is kü ö n i\ ző interjút vettünk fe kereszté ny dtközökk'i egy-egy strukturát interjút kész üt vgy egyszed k 11 t_ úbr A ~ s ij ó s ú g ho>\ kii hct i norfoúgii ények bcsí'égc tü nk Utó bbi cse t ekben zt fe téteeze11 hogy nem 1sid ú int crj ú:t nyo k éettö rté nee d ben kontextusbn kevésbé fontos ; gyermekkorr:1 v:t <' v ' ' i J szont ieszkedik vizsgáódás kereteibe és nem feszíti si'} 11'/ <tt \ 111 debb pontos kérdésekke körvonzott interjú t(ín ;1 kuti 1'1 I t t 11 szkszábn z információnyerésre egkmsbb m ódsí'c f"ih 'k '1'<1 \' d eőnyt jeentett hogy strukturát interjú is képes vot tö bbsé 'i t ;'11 s 11 d ttitűdjeinek megviágításár ugynkkor ezze nem toódott e hngs t'i y 111 eredeti kérdésfevetésrö A zsidó szármzású meséők esetében zo nb;t 11 egykori éetviág fetárás vmint z ebbő vó kiszkdás és z újrkczt s is egyformán fontos tém vot: kezdeti információgyűjtést ezért vátottá k f"c nrrtív technik irányáb muttó egyre finombb módszerek Az interjúk fedogozás ietve fetárt "tényekbő" áó keretbe iesztése közben zz probémáv szembesített hogy h kuttás két szkszábn nyert információkt jeegük szerint csoportosítjuk (tény - nrrtívum) és két hmztegymáss összevetjük várt egyezések és köcsönös n1egerős ítése k meett mrkáns csomópontokb sűrűsödő eentmondások rj zo ódnk ki Fefigyetem rr is hogy másként ke kezeni egy "objektív e enö rií'hctt tényt': és másként egy strukturát interjúbó szerzett információt cs kú gy m int egy nrrtívábó kirgdott eméktöredéket Esetenként z egyes nrrtív:1k is eentmondhtnk egymásnk megkérdőjeezve ezze biztos tud ás hoz jut ;\s eséyét Mindezen probémák okit z emékezet sjátos működésmódj á bn kerestem A dogozt nemcsk "tények" és nrrtívurnk közötti - sokszor e ent m ondásos - kpcsotot vizsgáj A Bruner át fevázot prdigmtikus és nrrtív gondokodásmód dichotómiáján (Bruner 2005) tú rekonstrukciós kuttások során febnerüö módszertni probémákt (mindenekeőtt nrrtív technik erősségeit és gyengéit) is vizsgát tárgyává teszi s ezek eemzése egyútt mind "ksszikus" történészirekonstru kciós eszköztár mind nrrtív módszer htárink megvonását is jeenti A dogozt rámutt rr hogy z emékezés át nyújtott társs keretek szbáyok közé szorítják z egyéni feidézést és rekonstrukciót mintegy megkdáyozv szbd konstruáást s ezért nrrtívumok - korátik figyeembevéteéve - kmsnk bizonyunk társs meghtározottságbó fkdó viszonyrendszerek normák értékek fetárásár?x

3 N ÉMET H KRIS ZTINA TÉNYEK ÉS NARRA TÍVUM OK- ELLENT MONDÁ SOS KAPCSO LAT A tények és nrrtívu rnk eentmo ndásos kpcso tár z eső döntően tényfetáró (történet i és morfoógii tények) kuttási szksz után tereődött figye em Eekor már rekonstr uát térszerkezetbe próbát m beieszteni nrrtív éetút-in terjúk kirgdo tt részetei t- főként heyek eírását és z épüetekke kpcsotos tujdonviszonyokt Ekkor várt egyezések és köcsönös megerő sítések ( nrráció k ugynod heyezik z dott csád kheyét botját hov zt evétári kuttóm unkán és strukturá t interjúk n puó rekonstr ukció során heyezhető) meett mrkáns jó körüht árohtó eentmo ndások rjzo ódtk ki megkérdőjeezve ezze biztos tudáshoz jutás eséyeit Nemcsk J már fetárt tények és z új nrrációk bó kirgdo tt részetek votk esetenké nt küönbözőek hnem sokszor két meséő is máshogy emékezett Az ábbi pédák nrrtívu rnk és tények közötti kpcsotot szeméte tik s egyben zt is bemuttj ák hogy miyen gykor ti nehézségekke kee szemben ézni fetáró munk során Jórészt ezek bizonyt nságok tették ekerühete tenné hogy tények és nrrtívu rnk közötti viszonyt vizsgát tárgyává tegyem és fehsznáhtóság megbízhtóság eenőrizhetőség és pon tosság kérdéseire z emékeze t működésmódjábn keressem vászt A zvrt kető egymásn k eentmo ndó kpcsoó dásokt utóbb cészerün ek tünt két csoportb soroni: z egyik rossz enevezésbő fkdó "tévedés ek" :1 másik cseekvőorientát-énközpontú észeés következ tében feépő emék ' zetbei torzítások Tc nyck n n t v~t ttt k n vtit k ; "zsidó viág": itt votk botok z üzetek z eemi isko és :1 1sin :1gúg foyt "zsidó éet': Éppen ezért érdekes hogy fontosság és központi sze repe een érc mi y' sokfée és bizonyt n névve iették meséők A egtöbbe n " h) u c k( nt " emegették Ez z enevezés ngymér tékben megkönn yítette tercde b ':too sítását zonbn máig tisztáztn hogy vóbn hívták-e így egykoron t ui c:\ i vgy ez csk egy hétközn pi nyevben kmz ott enevezés Vot ki Andráss y útként emegett e "főutcát" Ez esetben z zon os ít :ts nehézkes ebb vot de utóbb kiderüt hogy z enevezés heyes; csk épp n duizmu s időszkábn vot hsznátos nem pedigmeséők gyerekko r:b:1n zz két viágháb orú közötti időszkbn Vószínüteg sz'tőktő örökö i cin vezésrő vn szó meyet gyerekkori emékek ktiváh ttk mive gyerm ekkor Sárbogár dhoz kötötte z emékezőket így tém ngyobb esé ye id ( z ' k gyerekkori emékeket mint pédáu ezt fetehetően csádbn J i' id {\: hh k tő hott enevezést Egy teepüés hez csk zábbn kötődö interjú ny; ki b;'tr 11 ' vu heybei de sok időt tötött ott Petőfi utcánk hívt "főutcm': 1 :1' :11' ' 'V\''/1" minden bizonny téves Az utc meyet jeemzett mind en k 11s'pc k; ' "főutc'' vot ám zt sosem hívták Petőfi utcánk Érdekes m i nd '/' 1 IH' i / npi tudás szerveződéséve is összevetni mive utóbbi (többek küzö ii ) 1ú 1 i 11 ánosítás on pu Közkeetü véekedés hogy minden te epü és n v111 '1 1t"i utc és z átábn egyben "főutc'' is Így egy oyn m gy:d ': is t d p' hető hogy Sárbogár dhoz gyengébb száidz kötődő mesé ő c'' :1 i'i 'ii11 nosított hétközn pi tudáss próbát ki pótoni hiányos em ékei! és ;111 id :d n 1" mút és jeen közti szkdékot Névdás rossz enevezés 1 Fő utc- Andrássyút-Petőfi utc A "főutc'' meynek m is ez közkeetű enevezése (egyébké nt Ady Endn utc) mútbn is jeentős szerepet játszott teepüés éetében és má ig ; egyik egfonto sbb tájékozó dási pontnk számít teepüés en beü min Lkn további hey ehhez képest htározó dik meg Az emékek között zonbn netticsk zé rt hngsúyos "főutc" mc r i ktk meséök és hh oz képes t kerün ek meghtá rozásr z zo n kívü cs{\ heye k hn em zé rt is mer :1 teepü ése n beü ide köth e tő tu jdonképp ' i b A Sárvíz-cstorn A fentiekke párhuzm b áíthtó Sárvíz-cstorn pédáj is Az egy ik 111t'S ' ó emékeib en z egykori házuk kertjében foyt Sárvíz-c stonn (Ez :1 oposz nemcsk z éettörté net emeséése során tünt fe hnem mes é ő í ro me nw árjábn is jeen vn) Mive z emített épüet m is á zt nem vot nehéz zonosítni A kcr végében zonbn nem Sárvíz-c storn vn miként zt z ebeszéés emíti hnem egy nyitott betonozo tt s zennyví zeve zető Újfent hson ó fo ym j:11 - H7

4 NÉME TH KR I SZT I NA szádhtott e mint Petőfi utc esetében: gyerekkor töredékes emékeit meséő nrrtívum törvényszerűségeinek - így pédáu z erős koherenciár vó törekvésnek - engedve egésszé konstruát és megnevezte fenőttkori ismereteinek fehsznáásáv (A Sárvíz-csto rn kert végétő mintegy kienc kiométerre távobb táhtó) Mind rossz enevezés mind z utógos (sokszor heyteen) névdás mgyrázhtók egyszerű szociápszic hoógii tényekke Brtett z emékezetet vizsgá v kifejti hogy memóri egtünékenyebb egkevésbé tárohtó eemei nevek tujdonnev ek és számnevek (Brtett 1985) így könnyen beáthtó hogy z emékek közü ezek esnek ki egkönnyeb ben Feidézésük zonbn ebben z esetben éppenségge egy igen erős koherenciigényű és koherencite remtő müfjbn nrrációbn történik mey bbn z esetben átdhtó átéhető és értékes h összefüggő ogikus áncot kot h meséés során esetegesen febukknó eentmondá sokt bizonytnságokt hiányokt áthidj vgy eimináj (Bruner 200 5) Az utógos névdást emeett z interjúszituá ció megfeees vgy ts okozhtt Ameséők örömme fogdták mútjukr gyermekkor uk heyszínére irányuó kuttás hírét és igyekeztek miné több információv ötette segíteni munkát Cskhogy ez z igyekezet s pontsságr törekvés igen sok bizonytn ságt is mgábn rejtett mive megpróbát k mindent ehető egtöbb információ kíséretében feidézni így z emékezésbe óhttnu is beecsúsztk ponttnság ok Az hogyn megpróbát ák z interjúheyz etben " pontosn emékező meséő" benyomását keteni egyfjt társs gátásként is medence A mikve és hozzú «p csoú 1!'1 1'11i111 1 ht 11 hogyskte rházrómjd ' mindcn mcs ' ( '' '/ oi éppen z épüet ezen funkciój mrdt cí'111 "1k 11'jv1 ' A heyzet prdox mive meséők isnh: r <'- k" d ito 'o ti vágó funkcióját Néh ekísérték szüeikcl(m ég ink :'1h 11 '''" ' '"'" d d1t 1 tt) skterhez vgy épp ők vitték e z étkctésrc s:~:\ 1 11 s '/ )'11'1 "1 111 It i mint funkció zonbn egyikük emékezetéb en sc m ki\ t(\ du 11 <'t 1! nekmgyráztesősorbnszeméyesérintettség b c 11 rej i!\ IVI IVI I ( 't ii ányoknk sem kisfiúknk nem votk sze méyes ém énye ik ~~ ri d i tt rő így érthető z zt övező bizonytnság A két nem zo nh11 11 ' 'g)di ti bizonytn emékeket birtoko: míg férfik z iyen funk ió w ii i/ i111 1' ; mény étét is tgdták Sárbogárdo n ddig nők em ékeiben mcg:t :'th :it'i 1 mikve csk éppen bizonytnu Mive női dtközők kis(nykén ét'k S:\ r bogárdon minden vószínűség sze r int eemi szinten értes ü hei ck édes n yjuk tó rituáis fürdőrő és nnk körübeüi heyérő hi szen zt mind cn hó np bn átogtniuk keett z sszonyoknk Az is eképzehető hogy z édes n y~'1 k kevésbé rejtették vgy hgtták e ányok eő mikve átogtásán k ényét mive ez is részét képezte nemi szerepek esjátításánk A kisányok vi szo nygos érintettsége z ügyben egyfjt bevtottság ot jeent kisfiúk tejes tudtnságáv vgy érdekteenségéve szemben Ez mgyrázh tj zt miért hiányzik mikve férfik emékei közü Az utógos konstrukció (pótás) meett tehát egy hrmdik ehetséges mgyrázt ehet z érintettség és szeméyes tpsztt értemezhető 2 b "Náunk vot gettó" 2 A cseekvőorientát-énközpontú észeés torzítási 2 A mikve A mikve pédáj is morfoógii tények körüi bizonytns ágt és z emékeze sjátos müködési módját iusztráj A rituáis fürdő heyét női meséők mind ugynbb z utcáb tették de nem tudták megmondn i pontos heyét eze n beü A férfi dtközők zonbn vgy egyátán nem tettek emitést z intb m é nyrő vgy pedig ktego rikusn tgd ták nn k étezésé t Sárbogá rd o n Utóbb kid erüt hogy mikvc v ób n n ő i mcséök (tm cghtározot t u ~\ h ~ 111 vo : s;i< c rh ;'1 :~ egy ik mckk épic ' h ' 11 eg y kis sw h ~\ h~1 n kpo t heye t A szeméyes érintettség mint mgyrázó tényező zon fetevésen pu hogy zokró dogokró meyeket nem éreznek fontosnk z emékezők (nem tákoztk veük vgy nem hottk róuk) hjmosk megfeedkezni Mive töredékes benyomásszerű emékeik sincsenek róuk ezért z emékek hiány egyszerűen "sosem étezettként" téteeződik A szeméyes érintettség meséőkné egy másik spektusbó is mgyrázó erejű Miként cseekvő-megismerő ember számár viág középpontj önmg és mindent mgábó kiinduv ért meg úgy z emékező is főszerepője sját éettörténet ének Ez természetes énközpontú ság mgyrázh tj nrrtívác egy mús ik vissz térő toposzát: " ná unk vot gettó"

5 A kuás so rún z z információt tekintetem "biztosnk" mit küönböző forrásokbó szármzó "eenőrizhető" tények vgy öss z ecsengő nrrtívác megerő sítettek zz mit z ábbi ábr hmzink metszetei je_ön~k Két vgy több egymástó függetenü emondott nrrtívábn (E E2) mege gye ző infonnációtöredéket "biztosnk" tekintettem cskúgy mint egy ée~történetben (É) eőforduó térben pontosn eheyezett heyszmt mey m IS áthtó és megdott vontkozttási rendszerben eheyezhető vot (morfoógii tény - "M") M 1 2 ábr "Biztos" tudás A biztos tudás" kérdése zonbn újbb módszertni probémához vezee : z " ' érdekődés em középpontjábn áó kérdésekre meyet z éetviág en evezesse körvonztm biztosnk tekinthető sngyrészt morfoógii tények csk ngyon korátozottn dtk vászt Mindez hhoz feismeréshez vezetett hogy nrrációkb ágyzott emekek eméktöredékek pve tően másként visekednek mint kuttás eső fázisábn feszínre hozott "tények" - ezért másként is ke kezeni őket A nrrtív technik gyengéi gykortig zt jeentik hogy nrrációk csk korátozottn kmsk tények rekonstruáásához vgy strukturát interjúk dtink viszszeenőrzéséhez Utóbbi kijeentés persze evidens egy oyn kuttási heyzetben meyben több ehetőség dódik z dtok szeekciójár és megfeeő módszer kivásztásár Azonbn sárbgárdi kuttás esetében minden dtot eméktöredéket képet vgy írásos nygo t fe keett hsznánunk rekonstrukcióhoz s foytonos összevetésekke mútró vó tudás körüi bizonytnságokt próbátuk csökkenteni A törést meyet küső és beső n é zőpont közötti vátás vmint "kemény" dtok fe ő "puh" dtok feé történő emozduás körvonz Icuttás menete és diemmái hűen eképezik 291 "Min mc g ud ~ nnk id ejénmi h{ d:i ' i'síil'ii ck ge tó " (M:t' kovits 2002:20) " ngyszüeim ház vot gettó - ott ho rnondom hogy két ház vot együtt" 1 Mive eztmeséők csk egy-egy házr nevezetesen cskis sját otthonukr értették így fevetődik kérdés: mekkor vot gettó? Vot-e egyátán egy meghtározott gettó miként zt z " gettó" kifejezés impikáj? A morfoógii tények térképre vitee megmuttt hogy teepüésen nen1 vot jó körühtárohtó környezetétő éesen eküönüő zsidónegyed A zs i dóság tujdonábn áó épüetek eginkább főutcát szegéyezték de itt se m ehet kizárógos zsidó jeenétrő beszéni A botjik házik nem kottk egy tejesen összefüggő terüetet és nem beszéhetünk egyértemű térbei eiküö nütségrő így nehezen képzehető e szó szros értemében vett városi jeegű gettó Ezt átszik bizonyítni z is hogy senki sem htárot körü "gettó" terüetét; meséők csk egymástó távo eső házkt jeötek meg mint gettó s ezek köz ü is csk sját házukr koncentrátk Mindmeett eképzehetetennek tűnik hogy egy fős közössége egy házb tömörítsenek miként zt több mcséő is impikát z " gettó" kifejezésse Sokk vószínűbbnek tűnik- hogy más vidéki gettósításokhoz h sonón - Sárbogárdon is csigos házkt jeötek ki (Gergey 2003) szerte teepüésen hová közveten szomszédságbó tömörítették csádokt Persze z is eképzehető hogy mindez meséők gyermeki nézőpontjábó egyedüi és kizárógos tpszttnk tünt Ezt z érzést tovább fokozhtt z egyre növekvő mértékű kizárás és eszigeteődés vmint későbbi kijárási tiom 3 "Biztos" tudás? A tévedések rosszu emékezések probémkörének összekpcsoás z emékezet müködésmódjáv ki eégítő mgyráztotdht tények és nrrtívurnk közö i i e cnt mondúsokr nt crjt'1 C ;1 : 1\udpcs ' 2008 júius 7 290

6 N ~ h H 1 ~ N 1\!\ke m:\s- m:\s jc c ükkc bíró ini(h'itl'tt i<'ii :t:t iisszc vcésé < n:ttt: v i g<~ :t szcrvczód és i uszr;\u s mcc mód s:t'' t :t :'tr:tin k H:g von<ís és "z mivothoz" (Crr ) kötődö evárúsok is ind okojúk "A z 'é rteemk épz( s' c evász thtt nu köődik z 'igz mivothoz: Az 'igzság nk megfeeőcn tt beszét történet ' z egyéni és társd mi ét vmen nyi terüeté n érték:' ( 84) 1999 Az összevetés eredmé nyekén t m már viágosn evászthtó rekon s1r 11 ko áni kívánt éetviág két dimenz iój hozzá trtozó módsze rek és "gondo dásmód ': A KÉTFÉ LE GONDO LKODÁ SMÓD Bruner szerint pvetően kétfée gondok odásmó dot küönbö ztethetü nk meg is A ogiki- prdig mtikus gondok odásmó dot z igzság keresése formá gon k empirik us bizonyítás és z eenőrizhetőség jeemzi miközb en mgán hi dokodá snk céj z egyetemes oksági kpcso tok megtáás tpszt ini tok és körüöt tünk evő vóság ktegór iák áti rendsze rezése vm oyn konzisz tens nyev és evont fogm k megtere mtése mey ehetövé teszi okság formáis bizonyítását átáno s formuá k feáítását Ezt tekinthe tjük tudomá nyos (főként termész ettudom ányos) gondok odás pjánk Apv fogm: tően más természetű nrrtív gondok odás mey miként Ricoeur 29) zott: "z emberi jeenség ekben vó érintett ségünkr e épü:' (Bruner 2005 űség Eszerin t ebben szerveződésben z átéhetőség hihetőség és vószer megp ozás egfontosbb A szándék ok tettek és viszont gságok kotják mérés történet ek pját meyekre másfée oksági szbáyok (nrrtí v okság) cék érvényesek (Bruner 2005) 2 megismc A Bnm er át vázo!- kétfée gondok odásmód minth impicite n utn individu z dásmód gondoko tikus prdigm Míg rés- fefogá sok kö zöti kü önbségre is mivc odásmód gondok nrrtív ddig hető eredeztet ó cepciójáb kon ~di s megisme rés koekrés megisme emberek ki!zi!i visw nyok szándékok értemezését tűzi céu inkább tény zó" mgyrá t "önmgá ': "objektív ív ICif(Jg{ts;Í v rokoníth tó (vö Bodor 1997) Az ehető ás zonosu z és ój koncepci preferát) át (cgind hh hgyo mányos történetírás póus mentén s( g- 1!'c kí 11 ;\ ó n:1r r ív um ugyncsk eheyezhető e két eméeti 292 A Brun er-céc ~ ás m ód kutás szempo ntjábó döntő fontosságú vot hiszen Jehetővé tette hogy korább n éetviág hívószóv körvon zott kuttá si fókuszt pvetően két dimenz iór bontsm eekutts Az éetviág tárgyi ("kemény" dtokb ó áó) dimenzi ój tt vjén rekonst ruát tujdon képpeni történet i és morfoó gii té_nyeke~ érte1~ _ete mint zokt tényeket és reiktum okt meyek nem tujdo nkeppem ői hnem zok megtest esített ti enyom v1'1'g me ntáis és tudti összetev gt; zsmgo szées érteem ben vett kutúr tárgyis ut formái Ide sorohtjuk zsidó temető sírköve it és hotts házt z egykor zsidó tujdo nbn áo jött k t botok t és épüetek et vmin t z ezek rekonst ruáásá vétre ' k h z utc- és teepüésrészeket s végü nemrég megtá t dokume ntumo t trgyi emékeket Ezek megism eréséhe z és fetárásához evétári kuttóm unk és struktur t ~-~ó interjúk kmsk; tárgyi dimenz ió húzófog m "t_ény" hozzá tr~ dokodá smód ogiki-prdigmtikus hiszen ezek biztosbbk e enorr1' bb v' ozo' < gon 1 1et o"bbek pontos bbk mint nrráció k emékei viszont puh < : s:e~eny cw in~orm eég nézve ( tujdon képpeni éetviág) szemszögébő z s tod ber etes Schütz szerint z éetviág z szfér meybe n terrnesz m~_yn ek mi ~d pvető tudásszervező ev Az éetviág z z ismerős közeg; to_i~ tárgyi szeméyi összetevői mind "játék~z~á~i:: is_m~rtek ~s kusm e r~ c dz oe< eegen~ tuds kozos evo kezne és rutin (Schütz 1984) A hétközn pi eteh megkov ebben vó tájékozó dáshoz s ezát biztonsá got dnk Min~ez közös tudáson puó köcsön ös megérté st mey z zonos Jeentes trtm dik kon és közös vontko zttási rendsze reken keresztü reizáó Az éetviág igzi zz szeemi dimenz ióját városr hgyott történet i és ~k szeem i örökség z áthgyo mányoz ott történet ek és emékek csopo~-t e üttéését ehetövé tevő értékek normák és htárok t fenntrt o menth ts3 vásztó vonk kotják A dimenz ió középp ontjáb n z z éetviá got b:~ "t~ Wiims hoisztikus kutúr-definíciój könnyen összefüggésbe hozhtó z éetviág z~ s;erve 368) : 20~ s (Hberm ó" behtáro táis és meghtároztn hézgos de egyútt kt~kbo resz~?u~ h meg írhtj~k úgy csk t történeté dési módjáv: "vmey kutúr egy~ n o suy szer~vobn es kt viszonyo ktív z ájuk rekonstru építkezve szép ssn e~;k t~ r te etet' ük vmennyi tevékenységet A kutúr története nem pusztn reszteru egesz z köztük összege mert z eetmod küönös formáit vizsoáj A kutúr eméetet ezert ugy htroznm meg mmt 36) 2003 s (Wiim át:' vizsgát k viszonyo közötti eemek kotó egészét 3 ~etén~k mindenekeőtt é~ő k~pcso~okt 293 szerve:o~esen~k /i'

7 Té nyc k 11 ;11-rt ívumok t' s cn t ékn ct t kotó int rs;uhjck tívc OS/10 11 hgyom :'t t)'oio II ( ~ Lrgyi ~ts u (() rmíbn túro cn tud úskész ct (mís szóv szées értc cmh'n ve i ku t Ctr) < mcy mind npi éetet szcrvezi zokbn ei gzí t<ís t nyújt mind szo kcísos mind renciki vüi dogok t és cseeked eteket érteem m e és jeent éssei töti meg Ezen dimenz ió rekonst ruáásár nrrtív ák egk msbb k hisze n i11 vtt z egykori éetviág kutúráj ánk érték- és normr endszer ének fetárásáró ; (Schüt dott ü eteten szó mi gyerekk ori éetviá gbn megkérdőjeezh is 1984) vot s ezért nem ehet efeejteni "Kutúr ánk zt nevezzük mi kkor megm rd z emberb en h minden t efeejtett" (Weinri ch 2002 ) H biztos tudás át behtár ot mozgás térre gondou nk kkor z éettör zió ténetek és nrrtív urnk eméktö redékei z esődeges forrási e dimen rekonst ruáásá nk meyek megehet hogy pontt nok kevéssé "megbíz htók" (v ü - mive eeve máskén t hihetőség és éetszerűség igényéve szerveződnek sok Bruner 200 5) -viszo nt igen inform tívk Az átuk vissztü krözött kép színű töredékes és többszómú cskúgy mint z egykorvot éő kutúr A fentebb körvon zott diemm z informá cióhián yos mútt vizsg<í ó dás tárgyává tevő kuttás ok során ekerüh etetenn ek átszik: tények pontos <t nk megbíz htónk s eenőrizhetőnek tünnek de z éetviág rekonst rukciój umok nrrtív mentes sem któ szempo ntjábó kevéssé inform tívk; torzításo tényekh ez viszonyítv tán kevéssé megbízh tók viszont igen ngy meny nyiségű sokod ú informá ciót hordn k mgukb n közösség kutúráj áró "finom" vátozóiról A NARRA TÍV TECHN IKA ERŐSSÉGEI ti Az összeh sonítás kétfée gondok odásmó d küönvá sztás és gykor ~~ km zás sikerese n körvon zt nrrtív technik erősségeit meyek ok éetviág tt efeede íthető már csk egyéni emékezeteken keresztü megköze és közösségec rekon strukció jánk ehetőségeit körvon zzák A kutt<:ís so rán fevett nrrtív éetút-i nterjúk Gbrie e Rosenth át kido gozo tt módsze rre'' (Rosent h 1993) készüt ek Ez módsze r igen ngy nyitókérd és!\ nrrtív éetút-int erjú egyeten önáó nrrtívá tó függeten kérdése Ezt követően me y voiképp en témmegdás és éettörténet emeséésére vontkozó kérés emond n i ke nékü ezés beekérd ítás megszk :tz int crj C1 nynk önáón bármifée v c főnrrtí A ehet gú hosszúsá vátozó ként egyénen mey ) t' ct ii rt énetét ((ó nrrtív '' 294 szbdságo t d m eséőnek z ~ e ttörtén e t feépílésébet; s ú_iyp~ntj~ü~~k ~s idő rendjén ek meghtározásábn 5 Igy pédáu z ebesze_t ~ett~rte~1et r~obe~ sze~ r kezete (így zárt és nyít történet mintáz tok gykon sg es suy) rgenmf~ re mtív ehet bbó szempontból hogy megét és ebeszét esemén y mennyr 6 nézve jövőre pédáu nyitott tekinthető trumán k z ebeszéés mennyi re ietvem ennyibe n történh etett meg fedogozás (Ehmn n és ~~mi 20~8) Az éettört énet kikít ás során meséő ktívn rendez ertemez1 z egyes éeteseményeicet és hozzájuk kpcso ódó emékeket ér~emeket ~z~-~k tá konstru á hngsú yokt jeö ki foym tosn mgyr z erteyn_e z es UJI:értemez Az ebeszéés meett így z esemén yek érteme z eet cej trgeik diák oki és végső soron z identitá s is szkd tnu (újr)de finiáód ~ Ezát egy oyn önáó egészként értemezhető történe t sz~~ti_k m~~n~ sro rdentit meseo " képet d " mes e'o" mg és mey egyszer re szerzoje ro! vmin t z egykori éetviág finom vátozóiró: értékeiről normr endszere viszonyrendszeréről A kuttás során főnrrtívákt eginká bb egyfjt "rdentrt s-eny omt- ként" érteme ztük fetéteezve hogy nrrtív éetút-in terjúk főnrr tív<~i e~y részt sjátos heyzet ben étrejöt t énbemu ttások meyek z egyen sz m_r egigzbb önképn ek vgy "eghiteesebb á~: c~k:' (~offmn 19~1) t~ 'Cin normk bo ep ttkezhetők másrész t z interior izát társs eemekb o ertekbo ~g i~!ánk hngzás után következhet szisztemtikus visszkérdezés mey ;ör:énet krono es zokt kt wdrbo mfonnc e?yes z k~rgdj~ en sorrendb en megfeeő k és ogikáján ontosn z ehngzo ttk szeru1t vtssztdezi tovbb1 kifejtesre bjzttv p meynek s?rn és z_eemz készütek Bár z éetút-interjük n rrtív módszerre mehe1 nem vtzsg~t k htárm htóság fehszná és ehetséges értemezési keretek 1998) neutiki esetrekonstrukció módszeréve dogoztu nk (Rosenth 1993 es Breckner kozkutts kor Ugy~nk mi társs-tár sdmi konstruk cióként kezei z éettör~énete: k~m~ si _h?erm mkbb me~ (s O onti fogmánk vásztott sch ützi éetviág-koncepci z ; 1uniktív éetviág-koncepció) per definitionern mterszubjectiv Jeege tcwk reprezen ko~~ctiv keresett foymt társs eeve rést megisme ezés á hogy Jtfuggeten nem CIOJUk 'k tb 11em "e'teri" étezők ' zz értemezésük rekonstruk k ( 1b r ' conveno o s es I e t nm on mmden es usto) (diszkurz hető beszéők közötti (interjú) heyzettő 1997) (Bodor któl eenbei) társs meghtározottságo kphsonó szempontokt vizsgá Iés Anikó történemi vgy zrt keott mmdene ho történem i esemény és perspekt ív viszony _ ' ' b et1 1 trm eb esze'ese kep1 csn törtenet szerepet távtokt megnyitó nyít tér játszik hsonó 2003) (Iés n tációjáb mtikus események reprezen ~e f I~ogott f~te~e festm~nyek v1zu~hs ov~st ~ 295 1/

8 Tcnyck rrr :í vu mok és cni ékoct vc {dn ;tk c(\ küvcikc1és képpcn csk t ;'1sok hm v: i ú re;íciók bn ért cm ch k t ők tehát eg ysze rre eg yén ick és U rss A nrrtív <ík tchm egye ő é rtem ezh e t ők v:d:tmie c tá rss id en"it:<ís-cnyo t mtként másfeő tekinthe tők sürített egyéni törléneemnek is mey m e et n i i egyén mének történe hogy áttekinti meséő éettörténetét XX százd terpretációját dj (or history) A csád mint "mini éetviág" Az éettörténetek fevétee során igzoócini átszott Hbwchs zon tézise miszerint vási csoport ok és társd mi osztáyok meett csádok is ren dekeznek koektív memóriáv (Brtett 1985) Hbwchs szerint z emékezés eképzeheteten csoportok nékü és csoportokon kívü mive utóbbik kítják és birtokoják zokt kereteket meyek z észeést és z emékezést szervezik: "nem ehetséges emékezés oyn vontkozttási keretek híján meyekke társdombn éő embere k emékeik rögzítése és újrtáás céjábó ének:' (Hbwchs idézi Assmnn ) Amennyiben z éetviág fogmát schützi érteemben fogjuk fe és z n nk pjáu szogáó "természetes beáítódás" fogmábó induun k ki (Schürz (így 1984) Hbwchs át eírt koektív memóriáv rendekező csoport ok csád is) természetes vontkozttási rendszerekként is tekinthetők TJár Ferenc következőképpen definiáj z éetviág fogmát: "z nye vieg ietve szimboikusn szervezett tudáskészet mey egy társd om ko ektív identitását tudti és erköcsi integrációját biztosítj': (Tár ) Ennek értemében z éetviág mgábn fogj zt viszonyt mey komm uniktív közösség tgjit egymáshoz fűzi és zt normtí v módon megfog mzott tudáskészetet és evárásrendszert is mey ehetövé teszi köcsönös meg értést Iy módon váhtnk tnut interiorizát normák z éetviág pjává (Tár 1994) Az ábbi részete k rr pédák miként működhetnek egy szűkebb éetvi ágbn cs ádbn természetes beáítódásként z ismert terek közösen megét ese mények és közösen hsznát és kikított fogom rendsze rek Később cs:ídi vontko zttási rendszerek ogikáját eőbb szűkebb zsidó éetviágr mjd Ug;1bbn értemezett sárbgá rdi éetviágr is kiterjesztem Csádi Lér Az interjúfevéteek tpsztti pján z dtközők gyerekkori emé_kei kkor egkönn yebben feidézhetöe és egrészetesebbek h ngyo~ ~mert tt terekhe z kotodn ek korot útvon khoz vgy np mint np átogto b d " egy wn te~ me yne < Ebbő rr következtethetünk hogy étezik egyfjt "gyere reprezentációj sokk eevenebb és feidézése jóv~ kö'n'n~ebb mmt ~z ezen b " kevésbé ismert szeméyes emékekke kevesbe tttott tereke r eso k rvu 1 n o1t err:s tr~~ pontos ottn kimond nem Az eevenebb reprezentáció szemekotheto ez heyekh formát sokk inkább benyomásszerüen rögzüt yes emékek kerütek eő ngyobb számb~ és ~ot~k ~énkebbek A jeenséget tovább árnyj heyident~~s kerde:e rs:?u An dr~: r m~_tt rr hogy gyermekkori érzemieg jeentos "kuc~osze~l~ h~y~k er~senrog k v~tn ~esz:ve trts zünek z emékezetben Ezek meett hogy heyrden kucsingerekként működhetnek meyek feidézik heyszmt es )O eseye hozzá kpcsoódó cseekvéssort is (Dú 1996) "Vot Frei ngym mám z nyi ngym mám z közek ott _Pogári iskoához mindig szktm mondn i hogy jövünk ngym m es kkor sütött ángost ngym m kkor z négy-öt zsidó gyeree c!cor megkpt ángos uzsonnát Még mondj brátnőm- ki m é~ e- wgy eméksz ik: 'mindig od mentün k ngym mádhoz mert te ;t:kmd ou votk' A gyönyörű játékim És kkor mentün k ngym_rn_hoz ot oyn jó meeg vot mindig oyn vstg f ú ház vot A mz h~unk ngyon hideg vot Oyn keemes éghjt vot dott uzsonn~ meg hát fit ngym mám vot mert z egyik ~gymmám z kz!encven éves vot másik htvn Ngy küönbség Az oreg ngym mmto fetem is kicsit kisánykorombn" b Csádi fogmk A kuttás szempontjábó csádi vontkozttási rendszer probem tikáj bizonyut z egyik egreev ánsbbn k A nrrtívác ugynis igen km sn:k bizonyutk társs meghtározottságbó fkdó viszonyren~szer:k n~rmk és szbáyok federít ésében de kevésbé votk kmsk "t1szt (obje<trv) Interjú G E Budpes t 2008 júius 7 297

9 2 A zsidó éetviág és sárbogárdi éetviág htári 2 Mentitásbei vásztóvonk A gzdg -szegény fogompár vizsgát még ~rdekeseb~ h z~i~ó éet~iágon kívü ngyközség viszonyítási rendszerén ertemezzuk A zst?~ eettortenetekben vissztérő toposz hogy csádjuk "keményen dogozott es "szereny~n ét" Ugynkkor nem zsidó dtközők két csoport közötti egngyobb kuönbséget z nygi heyzetben átták (Zsidó): "Persze mert zsidó csk gzdg ehetett Pedig me ~~yi szegény ember vot! Miyen nyomorbn étek![ ] Kegyetennehez vtg vot Ftérekbő étek zok z emberek fiérekbő" 1 0 (Nem zsidó): Azért jobbn étek mint z átg de nem votk oynok hogy gyűön i keett von őket" 11 (Zsidó): "De nem oyn oyn ki túrt födet oyn nem vo Mint k fi evidéki zsidók szántottk-vetettek Több ábon áás; meg vo /o zo 'k"'2 kidt meg emberei votk puszt k votk meg tny (N d ') A zsidóknk nygig sokk jobb vot z éetük és nem em zst o" oynok votk körüményeik mint keresztény ember~ké Azt ner;z áttm hogy z { zsidók} odát von kpáni meg tyen m~nkt csináni Iprosság kereskedők ~unká~emberek? A;ok nnyzt d~goztk hogy se áttk se hottk Es szermtem eenteteket ez ts szut egymás feé" 13 A két csoport között 'munk' jeentése is mrkánsn etér A zsidó mu~1kfo 111 esősorbn kisipros-kiskereskedő tevékenységedze kpcsotos es csk g 0 " d ' e E ze eseteges jeentésrétegként táhtó meg benne mezog: sg1 mun z szemben többségi társdom munkfogm egyertemuen ketkezt prsz- 10 Interjú D Zs Budpest 2008 júius " Interjú B L Sárbogárd 2006 júius 12 Interjú G E Budpest 2008 júius 7 13 Interjú H E Sárbogárd 2008 ugusztus! N ~ 1 ( ~'/ ' N 11 fo g mk" és konkréunwk cs'iigezésé r' Igy :1 k d n )'m:s so r< n kic erüi hogy z dott cs ádr k mwt és bbn ko1i'xush1 v i ~1gosn meghúrn zott fog mk érzékenyen rjzoják ki cs údok kiizüsségc n beüi heyze '1 egymáshoz vó viszonyát de nem hszná hók m érőesz közként mivemór ;1 közösségen beü is nehezen átánosíthtók A gzdg-szegény fogompár egyike ezeknek sjátos jeentéstrtmú vá tozóknk A gzdg vgy szegény jező érteemszerűen mást és mást jeent egy kisipros egy átkereskedő és egy vákozó csádbn Az effée ön besoroáson puó szubjektív rngsornk egyik jeegzetessége hogy mindig sját csád nygi heyzetébő indutk ki meséők és z hsznáták zsinórmértékü ("mi" "náunk" "szerényen"); besoroás mégis G gyeembe vett más csádokt és többiekhezviszonyítv htározt meg cs ád heyzetét Ez persze zt is jeentette hogy csád nygi heyzetétő függő en definiáódott hogy ki "gzdg" és ki "szegény': Szintén figyeemremétó hogy egyeten meséő 9 sem jeemezte csádját <1 "gzdg" jezőve vgy iyen konnotációjú szóv eenben más csádokr gy kort kmzták Ez rr enged következtetni hogy következetesen emegetett "szerényen étek" "oyn jó nem ment" "normáis körüményee között': "kemény munkáv" szófordutok ráviágítnk rr közösségi értékrendszerre meyet meséők gyerekkorukbn interiorizátk és mey "tisztes szegénység" preferáásán vgy hivkodó gzdgság eítéésén puhtott E mentitás-eem gyökerei megtáhtók kispogári értékrendben cskúgy mint zsidó vásos tnításokbn vgy "közvetítő kisebbségek" többségge szembeni gynkvásábn és önvédemi mechnizmusibn (Bonchich 1973) 8 Érdekes összevetést kíná cseekvő-megfigyeő torzítás egy másik ehetséges interpretációj mi jeenséget diszkurzív pszichoógi keretei között értemezi Chupcik és munktársi szerint z e t é rő perspektív nyevhsznátbn is eképeződik: míg megfi g yeő kü ső " priori" fogmkt hszná és igyekszikevontkozttni z dott heyze b e ső összcfü ggése itő ddig cseekvő heyzet részetes eírását nyúj tj mintegy beső p e r s p e ktív ~\!" hsznáv (Chupcik Dmsco és Hischer 2008) 'J 1\ z interjúnyok édespáink fogkozás vátoztos vot: szbó átkereskedő eemi iskoji tnító áto rvos etc 298

10 Li mund jeeni i se nnek min ' gy c cnp unj :1kt' 11 it'' i' k 'íídik zsid ók cseéd trtó város ibb éetmódj Az egykori többség i társeom tgji i' écim ódbci küönbségeke n n1 küső körümé nyekke (nygi heyze t éth ey ze t) mgyr ázták hnem bes() oktujdonításs: "zsidók nem szerettek dogozni': A fogomhsznáti küönbségek pvetően mentitásbei küönbségekrc vezethetők vissz meyek kibontjá k teepüés csoport közi viszonyit Sárbogárdon többségi társdom döntően mezőgzdságbó ét míg zsidó kos ság eginkább kereskedemi és kisipri tevékenységeket űzött Az interjúkbn érzékehető egyfjt "ressen timent" is többség részérő mey igen gykrn < zsidók és nem zsidó környezetük közötti viszonyok pheyzetének tekinth e tő (Csepei 1998) 2 b Csádok és kpcsotháók - térbei htárok és csoporttgság Az éettörté netek középp ontjáb n meséő á A hozzá trtozó emékekben megőrzött embere ken keresztü zonb n feidéződnek heyek vmin t /' ismeretségeken rokonsági viszonyokon keresztü z éetviág váztos kpcso trendszere is körvonzódik Ez bonyout háózti rendszer értemezhető egyfjt ngyközségi szociometriként is meyben csádok és egyének közösségben efogt heyét és szerepét köcsönös ismeretségek szimpát iák röviden közösségi integráció fok és közösségben betötött szerep fontossá g htározz meg Az interjúk tpsztti pján összefüggés átszik egy dott csádd kpcsotos feidézett emékek mennyisége és nnk közösségen beüi heyzete között Azok csádok meyekrő egkevesebb információv rendekezünk (tehát csk kevesen emítették őket visszemékezéseikben és emítés esetén is csk szűkszvún jeemezték őket) ngy vószínűségge közösségi háózt perifériáján heyezkedtek e És fordítv: zok kik meséőtő függetenü min den éettörténetben eőfordutk zsidó közösség ietve z egész sárbogárei éetviág fontos krizmtikus figurái ehettek A fordított irányú összefüggés sem trthttn: megehet hogy több emék kpcsoódik egy ktív szervező integrát pozíciójú szeméyhez mint egy zárkózo tt periférián é ő csádhoz Ennek megfeeően feidézés intenzitás és minösége is vátozht szerint hogy mennyire sok emék á rendekezésre z dott csád ró ietve zok mennyire integrátk gyerekkor reprezentációjábn 300 A feidézés z emberek megrgdás jeegzetesen több épcsőben törtér~t Eőször z emékfoymbn febukknó szerepiőnek megdták pontos ko- heyét zz emond ták hogy teepüésen beü ho át ház Mjd rögtön hozzákpcsoták közösségben betötött pozícióját: meghtár~z~á~ fogk~ zását sok esetben z üzetének heyét emeett uttk csdi potr es rokonsági rendszerére is (mennyiben ez ismert vot m~sé~k eőtt)~ ~r_m~d~ sorbn_ és nem fetéte nü- kerüt eő feidézett szemeyes mese o kozotti viszony (rokonság brátság ismeretség) " A három dimenziót (té1junkció háózt/viszony) ennto fehdezesrmod egyútties zbj z éetviág térbei htárit (ház) és ~jeö~i cs~p~rt h~t~rit ~s (ismertség-idegenség) Miként Hámori Eszter megjegyzi: "z oneetrjzi _emekezés intr- és interperszonáis kontextusb ágyzott foymt meyet viszor1t társs kuturáis és történeti keretek htároznk meg:'(hámori [ 4]) A ~rrtívák z emberek és z emberi kpcsotok kötésein keresztü rei záódó énközp ontú mentáis térképként is értemezhetők J~e~ek_ Ic~ pet dn~k közösség beső szerveződésérő és z egyes csádok egyms kozt1 vrszonyro Ennek jeegzetes feidézési módnk funkciój kettős: evászt és integrá vmint hierrchizá Az éettörténeti nrrációkbn térbei htármegvonás meett csoporhtárok is foytonosn újrdefiniáódtk Az emékezők csoporttgságo t kö vetkező fogompárokk árnyt ák sárbogárei - mikósi tősgyökeres - beteepüt A fent emített küönbségtéteek meett termész etesen zsidó - J~e m zsidó sőt kikeresztekedett - betért küönbségtéte is fontos vot cskugy mint sárbogárdiság vgy idegenség Ez megerősíti fetevést miszer~nt zsdó közösség város éetébe erősen integrá ódott s nnk szerves reszekent működött egészen vészkorszkig A REKON ST RUKCIÓ HATÁR AI ÉS LEHETŐSÉGE A tények és nrrtív umok sokszor eentmondásos kpcsotá~k ~~~~zé~e és z emékezet működési módján k vizsgát egy oyn megkozehtesi modot tett ehetövé mey egyrészt megengedte két merőben etérő típusú informá cióhmz összevetését s ezze z objektív "ott vot - nem ott vot" "ki kott ott?" típusú kérdések megvászoását Másrészt megmuttt mind "kemény" 301

11 Tények t ~' r ívun1ok és ' ékczc t (:nyicit;ír<\s cv: t ;\ r) mind ;1 "puh" múd sjnt'k (t rr;t Ív incrjúk) d ckvút ságát és kijcöt e sikeres ích sznú {s tercd etci 1 Az emékez és foymt oynk ív keretbe n zj ó szeektáások soroz(tnk tűnik meyben mút és jeen sőt jövőbei spiráci ókés féemek á ndó interkc ióbn ánk egymáss A torzítás ok zonbn n emcsk sikertee n fehsznáás terüete it érintik hnem sikeres fehsznáás terüete it is jeemzik Ennek oki egyrán t megtá htók z emékez et konstru ktív müködé si módjáb n és nrrtívác erős koherenciigényében; de tetten érhetők z interjúheyz et társs kereteib en (társs gátás "pontos n emékező meséő" benyomásán k ketése) is A ehetséges torzítás ok figyeembevétee mgyrázás s ezáti kézben trtás tárgyt megközeítési mód egfőbb nehézsége s egyben rekonst rukci ó hiteess égének záog is A névdás és cseekvőorientát -énközp ontú észeés jeenségei köré csoportosu ó torzítás okr jórészt sikerüt vászt dni s z eemzésbő z is kitűnt hogy tények dtok rekonst ruáásár nem finombb nrrtív technik feé muttó módsze rek egmegfeeőbbek- már csk zért sem mert memóri ábó z dtok esnek ki egkönn yebben A csádi tér és csádi fogom rendsze rek vizsgát megmu ttt hogy csádi emékezet nemcs k emékekbő hnem interior izát sémákbó mintákbó is építkezik A csád koektív emékezete nem csupán sjátos vontko zt tási rendsze reket (tér idő fogmk) hoz étre meyek z dott rendsze r természetes beáító dáskén t "zsinór mértéke ként" szogán k Emeet t oyn ándó eméke zésiker etet is jeenten ek meyek feidézés során szeektá ják z emékek et ( csádi identitá sb értékren dbe iő emékek et preferáv) és viágró vó ismeret eket is szervezik "A társs szerveződés oyn ándó keretet hoz étre meybe részetes feidézésnek mindig bee ke ieszkednie s ez igen erőtejesen befoyásojmi nd feidézés módját mind nygát:' (Brtett ) "Minde n ehetség es ténybei torzítás ná figyeembe ke vennün k zt hogy szokások intézmények és hgyom ányok zöme csoport pre;er~t ándó tendenc iáink irányáb fog muttni s ezek { } oyn t~ r tos trss 'sémát' kotn k mey feidézés során sikeres konstru ktiv munk pjáu szogá hf' (Brtett ) A rekonst ruáni kívánt eemek nem mások mint z egykori éetviág mrká1~ s vonási ppiérei vgyis éppen 'társs sém~~- Ez_ek sohs~m ehetne k egeszen pontos k hiszen sémák viszont megeh etosen mform tivk A finom vátozó knk (mint pédáu z értékek normák ~ent~ht~s e:me~ vgy csoport htárok ) konstitu tív szerep jut min~en_ e~yen e~ttortenete~e~ _ kb zekhez képest ezek át teremti meg z md1v1duum onzono ss_gt eze en e ' Interior izátk s ezért ngyobb biztonsá gg feidézhetők iet~e n~m ~e1ejt 1 1~tők e' Feidézésüe éppen kkor egsikereseb b mikor z emekezo egy~e me ebbre merü mút viágábn s z emékez ésbe egyre több -~g!ko n trs vo~ódik be (társs serkentés) Mive ezek z értékek egykor kozosek votk közössé g ezek át is kijeöte htárit : : Azonb n mútr vó emékezést jeen vgy1 feeme1 IS befoysop< s ez terüet mind módsze rtni mind emberi szempo ntbó nehezen be íoy ~ k kontro áhtón k tűnik - tán csk bizmo n pu o embe n soht on 1 ' kpcso t kiépítése segíthet ennek eküzdé sében bár ~z ~s ~eg~oc1~ztt 1to hogy nrrtív technik másfjt feidézést tesz ehetove es msfjt "g rn dákt nyújt" mint struktur át interjú 14 " 1sem megfee dkezni hogy tortenet1 vosg rekonst run em szb d rr O ' " té 11 t ' ' ' t [ ] erős kéteyek övezik Leegysz erustve: vgy ugy hogy tor 1 osg 1 b ru zcwpt netrs n enne k v o' ságnk ehetet en (ietve tökéeten) rekonst ' " vgy úgy hogy tökéete s konstru kcióját fikció b hjó eibesze eset tj c (Sád ) Az eőre megfogmzott kérdéseken puó strukturát interj úbn :_kérdezzfeeek" áték sokk gyorsbb regáás t kíván meg z inte; jú~~ó: u ek:zor konnye~ en ~oht v kikerüheti vászt A nrrtív interju fehdezes ~1od)bn Jee~t~sen e11~k~ k~on b tt~í meséőnek főnrrtívábn önáón keegéssze es emondhtv otm 1 _oz < e o gesen ngyobb érzemi és kognitív erőfeszítést jeent mmt z egyszetortenetet me y enye 1 1 t rű vászdás Ezát vószínüsíthető hogy egyre refexszerubben szov < nrrc~o!u z ' s z idő múásáv egyre kevesebb energiájuk és fi~w~mük mrd z eseteges mesees1 strtégiák eőre etervezett én bemuttások kiviteezesere 14 Ennek megfeeően nrrtív módsze rre sikerese bbnek tünik z egykorv ot éetviág értékeinek normái nk kutúrá jánk rekonst ruáás Jóehet utóbbi technik sem tudjki küszöb öni ehetség es torzítás okt feidézés során fe é pő to rzítá sok szisztem tikusn k tekinthetők meyek csoport értékei t udú skés1ete irányáb fognk muttni : \i \ i'

12 !\rekon struk ció () y m ~i<\t < t< rss ( id-y(s ' /' v () j :L!\ norm\ k és t:11 s k ív jeenéte z cm ékezés so r~í n ne m enged i :1 szh:1d ko ns ru ü<is i; ko nstru k őt em ékezési foy m t ot szbá yok közé S'or ítj m i 11 cgy veze ti z emékez jetárss eg m zt mút viágábn Kóny Anikó következőképpe n fog m Ieget z emékezésben: "még 1egegyedibb szeméyes emékei nk m egkonst ruá kt szbáyo társs ás is ebeszéő módon történik meybe n messzemenően követünk" (Kóny [150 ]) Éppen ezért még egy etűnt már csk szeméy es emékez etekben éő és éetviág rekonst ruáás sem ehet tejesen önkényes: feidézés társs jeege csohoz normák hez z egykor bensövé tett identitá s részét képező értékek portpre ferenciá khoz vó igzodás szbáyok közé szorítj vmik épp mederben trtj z emékezést Az egykor interszu bjektíve osztott érvényes koektív trtm k feidézésé nek társs jeege és meght ározotts ág biztosítj rekonst rukció (korátozott) áá érvényességét hiteességét és ez körvon zz nrrtívác sikeres fehszn során fetárás ok éetviág tt efeede si terüeté t z HIVAT KOZÁS OK s Assmn n Jn 2004 A kuturáis emékezet Írás emékezés és poitiki identitá z Atntis st: Budpe n utúrákb kori mgsk Brtett Frederi k C 1985 Az emékezés Kísérteti és szociápszichoógii tnumányok Budpest: Gondo t Bodor Péter 1997 Az éteren tú: megism erés társs konstru ktivist fefogás Repik 26 (1997: 2) 105:119 Breckner Roswith 1998 "The biogrp hic-in terpret tive method - Princip Wrking Sosfris s es nd procedu res" In Soci Strtegies in Risk Societie Pper 2: Cse study m teris - The Ery Retired London: Univers ity of Es t London Boncic h Edn 1973 A TI1eory of Midde mn Minorit ies Americn Socigic Review 38: Bruner Jerome 2005 "A gondok odás két formáj': In Nrrtívác 5 Nrrtív pszichoógi Szerk Lászó János és TI1omk Beát Budpest: Kijárt Crr Dvid 1999 "A történe em reitás" In Nrrtívác 3 AKutú r nrrtívái Sze rk N Kovács Tíme Budpest: Kijárt 304 ucsepei György 1998 Jeenét hiány át Antisze mitizmu sközép -és Keet-E rópábn fe-kép 2 sz 3-15 nreprese 2008 C e MKhe r k Gerd c Dmsc o Verie és Hische C t t A ' ' mpci ' ting ife's menin gs: The ong nd the sho~t o~ It I~ E meny tor ene - _ történetek éménye Szerk Vincze Orsoy es BtgzZ Sr Bud pest: Új Mndát um Szeme LII (36) ogzm Pszicho Dú Andre 1996 A heyide ntitásró Mgyr ' tortene t mrkere nyevi ódás énbevon _ mt _ ' G tm1 Ver 2008 Az Ehmnn Be es - A t01 ten:~ eseményekrő szóó ikus ebeszéésekben In Emeny tortenet tek éménye Szerk Vincze Orsoy és Bigzzi Sár Budpe st: UJ 'd' 1938 Mndát um Gergey Ann 2003 A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság trge zy 1944 Budpest: Vince Gon t: s Budpe gzy szichoo szociáp Goffmn Erving 1981 A hétköznpi éet G d 1 dot t: on o Budpes eméete cseeevés ictív commun A 2011 b J H erms urgen 1<C1IOJd6 E~ szt er 1999 " Az önéetrj'zi emékek egyem es koektiv fun H mon tár kpcsoti megközeítésben" In Koektív társs társdni Sze r < K Ic d ' K' d ' gy _ ny et Budpest: A emit t o eemzeogtj pszicho nrrttv t festésze Iés Anikó 2003 A mgyr történe mi " se Mgyr Tudomány 47 (1): trkoectzv In ete termész társs A 1c ' 1999 " A szeméyes emékek K K' d ony 111 o o 1 t ' dmi Szerk Kóny et Budpest: Akdem tm Budtek Muttkozás Zsidó identitástörténe uv Jd Ju 1t Kovcs Ev es pest: Mút és Jövő vzghii to kezdetek e történet Lkk Norbert 2008 A sárbgárdi zsidóság borúig szkdogozt jvított kézirt Pécsi Tudományegyetem s~s ~rs Lászó János 1999 Társs ebeszéés identitás A társs tud~ modern szoczz ' eméetei Mrton vásár Scienti Humn hoogzz B /Kmros d pszzc et on szz XX sz botdoz Mrkovits Pá dr 2002 Egy 'úri cndor' késcsb :Tevn Nrrtz In em" történe K" vk 3 A Rtcoeur p u 1999 " Eméke zet - feejtés Kutúr nrrtívái Szerk N Kovács Tíme Bt~dp~st: IJr~ sturosenth Gbriee 1993 "Recon structio n ofife stones In The nrrtzve dy ofives 1 Szerk R Josseson nd A Liebich London : Sge 305

13 címme megjeent tnumány átkított s z empirikus bizonyító nyg tekintetében jeentősen kibővített vátozt A tnumány pjáu szogáó kuttás K73033 számú OT társdmk át teremtett referenci pontok - ünnepek szobrok z emút 1 A jeen tnumány Szocioógii Szeme számábn Szenzációk kettős szerepben kifejődnek mjd e tűnnek és újbb témáknk dják át heyüket Ez megközeítés kuttásunkt eméetieg (Geroski 2000) módszertnig (Tsouris és Ws 2002) és empirikusn is (Jng Di és Sung 2005) z innovációk diffúziójánk ngyhtású kuttási progrmjához kpcsoj (Foksz 2006) A médi és emékezet kpcsotánk értemezésében segítségünkre vot Pierre Nor frnci történész koncepciój (Nor 1989) mey szerint mdernitás megvátozttj z emékezés mechnizmusit Nor szerint ksszikus orgnikus közösségekre j eemző emékezés közösségei' - miieux de memoire-ok febomnk és közösségi emékezet fenntrtásábn szerepüket z emékezés heyei ieux de mérnoire-ok veszik át Ez utóbbik oyn modern és témák médi ktuitás sebben z érteemben vett jeenidejűs ége cs upán hetekben eseteg hónpokbn mérhető hírfoyrnon keresztü m édi mégis társdom hosszú távú identitásánk és közösségi emékezetének krbn A médi rövid távú memóriájánk megéte hogy viágot z újdonságon híren' szenzációin keresztü megrgdj közismert A jeen tnumánybn zonbn inkább rr tényre építenénk hogy hírek és z újdonságok beesimunk egy jeenvóságábn ándósut hírfoymb így bár z egyes hírek trtáj ehet A jeen tnumánybn ezért közbeszéei témákrmint egymáss v e r se n gő "popuációkr" tekintettünk Azt próbájuk megrgdni hogy z egyes témúk Médi emékezés identitás 1 FOKASZ NIKOSZ - KOPPER ÁKOS BEVEZETÉS KA-kuttás keretében zjott " c J u < ur n euomenoógi társdorn - S "t" Af- d - ::> O~o sz n ud:tp st: '' '''r<td J\ccnuc r Stif'tun g - Lukcs Archívum ms 1 o kornrnunzktív rcionitás eméetéhez Budpest T-Tw Ks~s; t~dornnyokbn Szerk Hernádi Mikós Budpest G d Wiims Rymond 2008 Kutúr In A kutúr szocioógiáj Szerk Wesse Ann Budpest: Osiris - Láthttn Koégium y ene " eszkrizáció és sztáinizmus': In Korátozott szkep Tr Fer 1994 R on o t Weinri~h Hrd 2002 Léthé A f eejtés rnűvésze te és kriticáj Budpest Atntrsz S<id J ó~sc L 2006 "O rükségck st'i y iiriikii ii k Ini)( " i 1/ o rto/jrí~yi kéii)iszermunktboroc /950 19c3 V ~ c U z Je 1984 Az eet v1hg st- 1 1 " 1 N(: ~ : /''' ti ~/ '1'/ Ni