Diófa (Juglans regia L.) levél komposzt felhasználhatóságának vizsgálata

Átírás

1 Dióf (Juglns regi L.) levél komposzt felhsználhtóságánk vizsgált TIRCZKA IMRE 1, MATTHEW HAYES 1, PROKAJ ENIKŐ 1 Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgzdálkodási Intézet Szent István Egyetem, Kertészeti Tehnológii Intézet Összegzés A dióf (Juglns regi L.) levélől készített komposzt felhsználhtóság régót vittott, sokn elzárkóznk hsználtától sírázást- és növekedést gátló htásár hivtkozv. Ezáltl sokszor elégetésre kerül, így szerves nygtól fosztv mg tljt. Kísérleteinken vizsgáltuk, hogy diólevélől készült komposztnk, komposztálás körülményeinek és komposzt oldtánk milyen htás mustár (Sinpis l L.) iotesztnövény fejlődésére. A kísérleteket Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgzdálkodási Intézet, Ökológii Gzdálkodási Tnszékének szkmi irányítás és GAK Nonprofit Kft. működtetése ltt álló Gödöllő Btvölgyi Biokertészeti Tngzdságán állítottuk e. Hároméves vizsgálti eredményeink lpján megállpíthtjuk, hogy friss diólevélnek és komposztálódási folymt kezdeti időszkáól szármzó (k. z első ht hónp) komposztnk vn kedvezőtlen htás sírázásr, kelésre és zöld növényi tömeg gyrpodásár. A kedvezőtlen htások zonn leglá kilen hónpos komposztálás után már nem voltk kimutthtók. Ugynkkor diólevél komposzt szerénye mértékű tápnygtrtlmánk htás is mérhető volt két hét ltt, mi tápnyghiányos homokhoz képest -4-szer ngyo zöldtömeg eredményeken muttkozott meg. Jvsoljuk, hogy dióf levelét ősszel ne égessük el, hnem rkjuk össze tárolóedényes vgy prizmás komposztáló, mjd komposztját következő év őszén rostálás után már felhsználhtjuk. A kellő eredmény érdekéen élszerű ezltt z idő ltt egy-két lklomml átforgtni komposztot. Bevezetés Ökológii gzdálkodásn lpvető fontosságú, hogy gzdságn keletkező különöző szerves nyg melléktermékek mrdéktlnul visszkerüljenek gzdság szerves nyg körfolymtá, ezzel is segítve tljtermékenység fenntrtását. A kerteken és gyümölsösöken ősszel fákról lehullott lomot ngyon gykrn elégetik. Az elégetett lomok között dióf (Juglns regi L.) levele ngy rányn fordul elő, mivel előle készített komposzt felhsználhtóság régót vittott. Sokn elzárkóznk diókomposzt hsználtától sírázást- és növekedést gátló htásár hivtkozv, mások viszont kellő komposztálási idő után minden továi nélkül lklmzzák. A fák lomjink leomlásához mgs lignin trtlmuk mitt tö időre vn szükség, de lomfjták között is vn különség, így dió, ükk, tölgy és pltán levele nehezeen és lssn omlik (DÖMSÖDI 1989; KOCSIS 5). A diólevél növekedést gátló htását le nem omlott sersv és juglon trtlm okozz, zonn kedvezőtlen htás kellő ideig történő komposztálás után megszűnik (KOVÁCS, RUSZKAI 11, TIRCZKA és HAYES 1). A diólevél juglon trtlmát számos nlízis kimuttt, különöző dió fjták juglon trtlm között jelentős eltérést tláltk és z oldtok tárolás során juglon omlását is megfigyelték (GIRZU et l. 1998). A juglon mellett még 1 különöző fenolvegyületet mutttk ki különöző diófjtákn és ezek ntikteriális htását vizsgálták (AMARAL et l., 4; PEREIRA et l., 7).

2 A diólevél komposztálássl kpsoltos három éve folyó kísérleti eredményeink összefogllásánk élj, diólevél komposzttl kpsoltos tisztánlátás elősegítése, komposztálási kedv növelése, és ezen tém szűkös szkirodlmi nygánk gzdgítás. Anyg és módszer A kísérleteket Szent István Egyetem Környezet- és Tájgzdálkodási Intézetének szkmi irányítás és GAK Nonprofit Kft. működtetése ltt álló Gödöllő Btvölgyi Biokertészeti Tngzdságán állítottuk e. A vizsgálthoz diólevelet -három éven át- minden év novemeréen ugyn rról helyről gyűjtöttük, mjd 1m 3 -es hálós komposztálók összerktuk prítás nélkül, egészen (1. ár). A komposztálási idő deemertől következő év ugusztusig trtott, 9 hónpon keresztül. A komposztot nem tkrtuk, sk természetes spdék nedvesítette. A komposztot rendszeresen forgttuk és ekkor mintáztuk is. 1. ár. A diólevél komposztálás 1m 3 -es hálós komposztálón A komposztmintákt légszárzr szárítottuk, dráltuk, mjd 3mm-es rostávl szitáltuk, és sötét, hűvös helyen tároltuk szeptemeri sírázttásig. A komposzt sírázásr és növényi növekedésre gykorolt htását 7ml-es tenyészedényeken mustár (Sinpis l L.) tesztnövénnyel vizsgáltuk. ként -1mm-es kvrhomokot hsználtunk, mint tápnygszegény közeg. A tenyészedényeket szdn helyeztük el, négy ismétlésen, véletlen lokk elrendezésen, mindegyike 5-5 mustármgot vetve. A komposzt nedvesítése mesterségesen történt. A 14 npos sírázttási idő végén meghtároztuk kelési százlékot és zöld növényi tömeget. Az értékelés vrininlízissel történt (SVÁB 1981). Eredmények A 9-1-es kísérleti időszkn komposztot három lklomml mintáztuk, novemer végi összerkáskor, mjd máriusn és ugusztusn. A sírázttáskor tenyészedényeken komposztot homokkl kevertük, komposzt rány 1, 3, 5, 7 és 9 térfogtszázlék volt. A mustár kelése kontroll kezelésen 9% volt. A diólevél különöző érettségű és eltérő dózisú komposztjin z érték 83-9% közötti változott, mi szignifikánsn nem tért el kontrolltól (. ár). A kelési eredményeken sem komposzt érettségének, sem dózisánk efolyásoló htás nem jelentkezett.

3 Kelési % Kelési % Mintvétel (hónp) - dózis (tf%). ár. A mustár kelése különöző érettségű és dózisú diólom komposztn (9-1) A 1-11-es vizsgálti idően mintvétel hét lklomml történt (11., 3., 4., 5., 6., 7., 8. hónpokn). Csírázttáskor tenyészedényeke sk komposzt került. A komposzt összerkás után tvszi hónpokn kezdődött el diólevél intenzíve omlás. Ekkor egyre sökkenő kelési százlékok lkultk ki, mi omlásn lévő diólevél sírázásgátló htását tükrözi (3. ár). A leglsony kelési eredmények z áprilisi (58%) és májusi (51%) mintáknál jelentkeztek. Júniustól sírázási százlékok jvultk (86-88%), és szignifikánsn nem különöztek kontroll kezeléstől (96%). Ez rr enged következtetni, hogy diólevél sírázásr gykorolt kedvezőtlen htás komposztálási idő előrehldtávl mérséklődött, illetve megszűnt. A 11-1-es kísérleten tenyészedényeke sírázttáskor szintén sk komposzt került, és méréseket négy lklomml (novemer, június, július, ugusztus) végeztük el (3. ár). A leglsony rányú kelést komposzt összerkáskor ( ) vett mintánál mértük (74%), mely kontrollhoz és töi kezeléshez képest is igzoltn kise volt. A töi kezelés kelési százlék (88-96%) igzoltn nem különözött egymástól ,, Mintvétel (év-hónp) 3. ár. Diólom komposzt htás mustár kelésére 1-11 és 11-1 vizsgálti időn. (Az zonos etűvel, illetve zonos számml jelölt kezelések között nins szignifikáns különség)

4 Zöldtömeg (g) Kikelt növényeknek tekintettük sziklevelet vgy már lomlevelet fejlesztett növényt ugynúgy, mint komposzt felszínén szikltti szárrész könyökével éppen sk megjelenőt. A közel zonos kelési százlékok zonn nem jelentették zt, hogy különöző érettségű komposztokn zonos fejlettségű volt tesztnövény, ezért zöld növényi tömeg is meghtározásr került. A 9-1-es kísérleti időszkn novemeri (11.) és máriusi (3.) mintvételű komposztok közül, sk novemeri mint 9%-os dózisán (11.-9) nevelkedett mustár tömege volt szignifikáns lsony kontroll eredményéhez képest, töié ttól nem különözött (4. ár). Az ugusztusi mintvételű diókomposztok mindegyik dózisánál mustár szignifikánsn ngyo zöldtömeget fejlesztett mind kontrollhoz, mind töi kezeléshez képest. A dózis növekedésével 7%-os dózisig tömeg növekedett, de 7 és 9%-os dózisok htás között már nem jelentkezett különség. Kilen hónpi komposztálás után 1%-os dózis 1,6-szor ngyo zöldtömeget eredményezett kontrollhoz viszonyítv, míg 9% dózisnál ez már 3,8-szoros volt * *** *** *** ****** Mintvétel (hónp) - dózis (tf%) 4. ár. Különöző érettségű és dózisú diólom komposzt htás mustár növényi tömegére 9-1 vizsgálti idően. (Szignifikáns különség kontrollhoz képest: *P5%, SzD 5%,693; ***P,1%, SzD,1% 1,75) A 1-11-es vizsgáltkor kikelt mustár tömege kiindulási nygnál (1.11.) és márius-május közötti mintvételeknél volt leglsony (1,8-,6g), mely eredmények tápnyghiányos kontrollétól (,9g) nem tértek el (5. ár). Ugynkkor zöldtömeg júniustól szármzó mintákn jelentősen növekedett, és kezelések között szignifikánsn legmgs értékek lkultk ki. Az ugusztusi mintvételnél mustár tömeg háromszoros volt kontrolléhoz, és ötszöröse kiindulási nygéhoz képest. Ez zt muttj, hogy komposztálás első ht hónpján diólevélnek sírázást mérséklő htás mellett, növényi növekedést gátló htás is vn. A kedvezőtlen htások zonn mustár ioteszt lpján komposztálás kilenedik hónpjár megszűntek (6. ár).

5 Zöldtömeg (g) Mintvétel (év-hónp) 5. ár. Diólom komposzt htás mustár növényi tömegére 1-11 és 11-1 vizsgálti idően. (Az zonos etűvel, illetve zonos számml jelölt kezelések között nins szignifikáns különség) 6. ár. Mustár fejlettsége eltérő érettségű diólevél komposztn (1-11). A 11-1-es kísérleten komposztáltln diólevélen lévő növekedést gátló nygok htását muttj, hogy mustár zöld tömege kiindulási nygn szignifikánsn kise volt, mint diókomposztot nem trtlmzó kontrolln (5. ár). A komposzt érésének előrehldtávl fejlődést gátló htások sökkentek, júniusi mintvételkor már szignifikánsn kedvező zöldtömeg értékek voltk kiindulási nyghoz képest, és különségek idővel növekedtek. Az ugusztusi mintvételre diókomposzt kezdeti sírázást és növekedést gátló htás teljesen megszűnt. A kilen hónpos komposztn kifejlődött mustár tömege kiindulás nyghoz (11.11.) képest 5,5 szeresére növekedett. A komposzt tápnygtrtlm is egyre jon érvényre jutott, tápnyghiányos homokn nevelt mustárhoz képest is közel szeresére nőtt mustár tömege. A 11-1-es kezelés kiindulási nygáól (11.11.) és 9 hónpon át kezelt komposztjáól (1.8.) kivontot készítettünk (1g szárznyg trtlmú komposzt ázttás 4 órán át 5ml vízen, mjd szűrés). Az oldtokól négy ismétlésen zonos mennyiségekkel szűrőppírt nedvesítettük e. A kontroll vizes kezelés volt. A szűrőppíron

6 Csírázási % mustár sírázttás 9 npig trtott, z első sírnövény számolás 3. npon történt. A 9 hónpig kezelt diólevél komposztól készített oldtnk nem volt kedvezőtlen htás, vizes kezeléshez hsonlón 3. npr mustármgok 96%- kisírázott (7. ár). A komposztáltln, nyers diólevélől készül oldtnál 3. npon még nem volt sírázás, és kilenediken is sk 15%-os, mi rámutt nem komposztálódott diólevél sírázást gátló, illetve késleltető htásár Nyers diólom Diókomposzt (9 hónpos) Csírázás 3. npj és 9. npj Oldt 7. ár. Mustár sírázás komposzt oldttl nedvesített szűrőppíron (11-1). (Az zonos etűvel jelölt kezelések között nins szignifikáns különség) Köszönetnyilvánítás A kuttási eredmények összegzését Kuttó Kri Kiválósági Támogtás Reserh Centre of Exellene /13/TUDPOL támogtt. Irodlomjegyzék 1. AMARAL J.S., SEABRA R.M., ANDRADE P.B., VALENTAO P., PEREIRA J. A., FERRERES F. (4) Phenoli profile in the qulity ontrol of wlnut(juglns regi L.) leves. Food Chemistry DÖMSÖDI J. (1989): Tljjvítás, komposztálás házikerten. Mezőgzdsági Kidó, Budpest 3. GIRZU M., FRAISSE D., CARNAT A.P., CARNAT A., LAMAISON J.L. (1998) Highperformne liquid hromtogrphi method for the determintion of juglone in fresh wlnut leves. Journl of Chromtogrphy A, KOCSIS I. (5): Komposztálás. Szktudás Kidó Ház, Budpest 5. KOVÁCS D. (): Dióflevélől jó komposztot. Biokultúr, 11. (6): PEREIRA J.A., OLIVEIRA I., SOUSA A., VALENTAO P., ANDRADE P.B., FERREIRA I.C.F.R., FERRERES F., BENTO A., SEABRA R., ESTEVINHO L. (7) Wlnut (Juglns regi L.) leves: Phenoli ompounds, ntiteril tivity nd ntioxidnt potentil of different ultivrs. Food nd Chemil Toxiology, RUSZKAI GY. (11): Komposztáljunk diólevelet. Biokultúr,. (5): SVÁB J. (1981): Biometrii módszerek kuttásn. Mezőgzdsági Kidó, Budpest 9. TIRCZKA I., M. HAYES (1): Különöző érettségű és dózisú diólevél és vegyes gyümölslom komposzt htás mustár (Sinpis l) tesztnövény sírázásár (Different Víz

7 soures nd doses of wlnut leves nd mixed fruit leves on ompost qulity, tested through germintion tests using white mustrd (Sinpis l) s the test plnt speies). Tájökológii Lpok, 1. ():