INTENZÍV CSERESZNYEÜLTETVÉNY, MINT MESTERSÉGES ÖKOSZISZTÉMA ÉS BIOLÓGIAILAG AKTÍV FELÜLET ÉRTÉKELÉSE CO 2 MEGKÖTÉS ÉS VÍZHASZNOSULÁS SZEMPONTJÁBÓL

Átírás

1 INTENZÍV CSERESZNYEÜLTETVÉNY, MINT MESTERSÉGES ÖKOSZISZTÉMA ÉS BIOLÓGIAILAG AKTÍV FELÜLET ÉRTÉKELÉSE CO 2 MEGKÖTÉS ÉS VÍZHASZNOSULÁS SZEMPONTJÁBÓL Gyeviki Márt Steiner Márk Juhász Ágot Szó Veronik Hrotkó Károly Bevezetés A zöldfelület, mint iológiilg ktív felület, jelentős ún. kondicionáló htásu környezetére: kedvezően efolyásolj klímát, levegőminőséget, vízháztrtási viszonyokt, felszíni és felszín ltti vizek minőségét, megkdályozz tlj mennyiségi és minőségi romlását (Konkolyné, 2003). Annk ellenére, hogy szigorún értelmezett szkmi foglmk szerint mezőgzdsági terület, z erdő, folyók és ptkok árterületei, s különösképpen mgánkertek nem tekinthetőek zöld területnek, mégis növényi vegetációvl orított területek települések környezeti rendszeréen zöldfelület részét képezik (Fórián és Hgymássy, 2009). A növényzet ökológii értékének egyik legfontos eleme z oxigén termelés, vlmint CO 2 elnyelése, megkötése, és ezáltl z üvegházhtás mérséklése, csökkentése. A légköri szén-dioxid mennyisége meghtározó szerepet tölt e Föld éghjltánk szályzásán, és koncentrációjánk eláthtó időn elüli csökkenésére legoptimisták sem számítnk. Az 1990-es évek elejére z ún. inverz terjedési kimuttták, hogy ioszfér sokkl jelentőse szerepet játszik légkör gloális széndioxid-mérlegéen, mint zt korán gondolták. A hzi mérések kezdetén, 1981 júniusán ngy területre reprezenttívnk tekinthető kordélutáni széndioxid-koncentráció 330,3 μmol mol -1 volt, 30 évvel késő ugyneen hónpn 383,1 μmol mol -1 -t mértek. (Nyári, z éves minimumkoncentráció környéki időszkról lévén szó, z évszkos változás kiszűrésével számított értékek mgsk: 343,4, illetve 396,2 μmol mol -1.) A Mgyrországon mért széndioxid-koncentráció átlgosn 3,5 μmol mol -1 -ll (milliomod térfogtrész, ppm) hldj meg közepes észki szélességekre ecsülhető óceáni háttérértéket. A gloális kiocsátás áltl vezérelt koncentrációnövekedés üteme nem lssul. A mérések első tíz évéen ( ) 1,65 μmol mol -1 év -1 volt, míg z utolsó tíz éven ( ) már 1,95 μmol mol -1 év -1. Ezek z értékek lényegéen megegyeznek Föld más részein mért értékekkel (Hszpr, 2012). Npjinkn z emeriség fosszilis 45

2 tüzelőnygok (szén, kőolj, földgáz) elégetésével évi k. 6,3 milliárd tonn szenet juttt szén-dioxid formáján légköre, mi teljes légköri CO 2 mennyiség közel egy százlék. Az erdőirtások során, mellett, hogy évente új 1,7 milliárd tonn szén kerül légköre, egyúttl pusztul CO 2 egyik fő nyelője, vegetáció (Rdó, 2001). A gyümölcstermő ültetvények mesterséges ökoszisztémák, de jelentős iológiilg ktív zöldfelületet képviselnek települések, és zok környezetének ökoszisztémáján. Országosn mintegy h-r ecsülik z üzemi gyümölcsösök állományát. Az utói időszkn gyümölcsösök hektáronkénti tőszám jelentősen változott, 300 körüli tőszám fjonként változón 5-10 szeresére növekedett. Ezzel együtt z intenzív állományok termőfelülete és ezzel együtt iológiilg ktív felülete is jelentősen megváltozott (Hrotkó et l., 2007). Az intenzív gyümölcsösöken levélfelület lkulásár, levél-populáció elhelyezkedésére vlmint trnszspirációs és fotoszintetikus ktivitásr vontkozón nem állnk rendelkezésre megfelelő dtok. Korái kuttások eredményei lpján megállpíthtó, hogy z lnyhtás erős efolyásoló tényezőként játszik szerepet levelek morfológii és ntómii felépítéséen, vlmint izonyos növényélettni folymtok lejátszódásán is (Gonclves et l., 2008). A különöző növekedési erélyű lnyok eltérő htást gykorolnk cseresznyefák hjtásrendszerére és ezen keresztül fánkénti levélorítottságr, z egyedi levél felületre, vlmint specifikus levél tömegre. Az erős növekedési erélyű lnyon lévő fák hjtásrendszere természetesen erőse, mely eredményezheti ngyo levélméret kilkulását. Duncn et l., (1973) zon kuttási lpján, melyeket egyé termesztett növényekkel végzett megállpíthtó, hogy z elnyelt esugárzási energi egyenesen rányos eépülő szárznyg mennyiségével. Számos kuttó tlált szoros összefüggést z ültetvények terméshozm és koron áltl felfogott fotoszintetikusn ktív sugárzás (PAR) között (Roinson és Lkso, 1989, Wünsche et l., 1995, Lkso és Roinson 1997). Németh- Csigi, (2008) intenzív lm ültetvényen végzett kuttási során kimuttt, hogy vizsgált tőszám-trtományn termőgllyk szám tőszámnövekedéssel lineárisn növekszik, így már nem növekvő korontéren gllyk, levélzet és gyümölcspopuláció zsúfoltság nő. A fotoszintetikusn ktív sugárzás (PAR) felfogásánk rány tőszám növekedésével csk kis mértéken növekszik, hsznosulásánk htékonyság pedig z egyre zsúfolt korontéren csökken. Amennyien z ültetvényt, mint iológiilg ktív zöldfelületet értékelik, ugynezen tényezők htározzák meg CO 2 megkötés mértékét is, vlmint z ültetvény párologttását. A potenciális PAR szorpciót viszont tö tényező kölcsönhtás lkítj, melyen sor- és tőtávolság, koron lkj, méretei, z ültetvény koronávl vló orítottság és korontéren sűrűséget jellemző levélfelület-index (LAI) játszik fontos szerepet (Németh-Csigi, 2008). Stmpr (2000) eredményei szerint tőszám növelésének htásár nő levélfelület-index. Véleménye szerint lm ültetvények esetéen lcsony ültetvénysűrűség ( f/h) mellett levélfelület-index értéke 1-2 közötti, z ettől mgs ültetvénysűrűség 3-5 közötti levélfelület-indexet eredményez, mi megerősíti Jckson (1980) eredményeit. Véleménye szerint z optimális terméshozmhoz és termésmennyiséghez 1,5 és 2,2 közötti levélfelület-index szükséges lmánál. 46

3 A koronán elüli levéleloszlás, levelek szerkezete és mérete természetes körülmények között is ngymértékű eltéréseket muttht fjonként és fjtánként (Frk et l., 2002), de számos egyé tényező is efolyásolhtj ezeket tuljdonságokt. Korái kuttások eredményei lpján megállpíthtó, hogy z lnyhtás erős efolyásoló tényezőként játszik szerepet levelek morfológii és ntómii felépítéséen, vlmint izonyos növényélettni folymtok lejátszódásán is (Gonclves et l., 2008). A fák növekedési erélye htássl vn hjtásrendszer és levélzet vízpotenciáljár is (Tomesi et l., 2010). A növekedést mérséklő lnyok gykrn lényegesen csökkentik sejtek turgorát, így csökken levél vízpotenciál, mely kise méretű leveleket eredményezhet. Korái kuttások során eizonyosodott, hogy izonyos törpítő htású cseresznye lnyok komoly szárzság stressznek vnnk kitéve szélsőségesen meleg nyárkon. A gyümölcstermesztésnek hzánkn is egyre inká kritikus pontjává válik szárz vegetációs időszkól dódó elégtelen vízellátottság, és eől dódón megnövekedett öntözési költségek (Hrotkó, 1998, Nyíri, 1988). A klímváltozássl járó, régiónkn - mind idően mind téren - egyre szélsőségeseen lkuló cspdékellátás mitt is, kiemelten fontos z említett állományok vízfelhsználásánk vizsgált. Az intenzív cseresznyetermesztésen kiváló gyümölcsminőség eléréséhez elengedhetetlen z öntözés. Hnson és Proesting (1996) megállpították, hogy 25 éves cseresznyefák vegetációs időszk ltt felmerülő vízigényének kielégítéséhez körülelül mm/m 2 öntözővízre vn szükség, melyet megerősítenek Juhász et l., (2008) és Juhász (2012) hzi eredményei. Egyre növekvő jelentősége ellenére, nincs elegendő információnk z új lny-nemes kominációk víz felhsználásáról, melynek ismerete gzdságos öntözés lpfeltétele lenne, különös tekintettel z intenzív gyümölcstermesztésre. A xylémen nedvármlás és lomkoron párologttás között szoros összefüggés vn, ezért nedvárm-mérés módszere hsználhtó vízfogysztás meghtározásához (Fernndez és Moreno 1999, Juhász, 2012). H növények számár nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű felvehető víz, kkor vízhiány htásár sztómák ezáródnk, ezáltl csökken trnszspiráció. A szárzság stressz kiht sztómkonduktnciár, és ezen keresztül fotoszintézisre is. Teszlák, (2008) megfigyelései szerint z egységnyi levélfelületre vetített fotoszintetikus-rát nem regál olyn érzékenyen szárzság stresszre, mint levelek növekedése. Ez töek között zzl mgyrázhtó, hogy fotoszintézis kevésé érzékeny turgorváltozásr, ellentéten levélnövekedéssel. Tiz és Zeiger, (2002) megállpítási is erre dnk mgyráztot, miszerint trtós vízhiányos állpot kiváltott gátló htások meghtározott sorrenden, de egymássl szoros összefüggésen következnek e. A szárzság stressz első jelei vlóján sejtszinten jelentkeznek, mjd természetesen ekövetkezik levélfelület és hjtásnövekedés csökkenése. H vízhiányos állpot továr is trtósn fennmrd, és egy csökkent levélfelülettel párosul, kkor ez gátló htást fejt ki fotoszintézisre vontkozón (Tiz és Zeiger, 2002). A fotoszintézis gátlás lehet sztomtikus (sztóm-záródás mitt) és nem sztomtikus (iokémii rekciók mitt) eredetű (Chvez et l., 1987). Az egységnyi CO 2 sszimiláció és trnszspirált vízmennyiség hánydosánk segítségével kiszámolhtó növények vízfelhsználási htékonyság (VHE vízhsznosítási együtthtó). A vízhsznosulás felhsznált vízmeny- 47

4 nyiség és képződött szárznyg mennyisége lpján mérhető, kiszámítás nettó CO 2 sszimiláció (A) és trnszspirációs rát (E) hánydosávl lehetséges. A termesztett növények vízfogysztás z vízmennyiség, melyet z dott növény, dott feltételek mellett légköre juttt gőz hlmzállpotn. A vízfogysztás ngyságát z dott növény vízigénye és vízellátottság rány htározz meg (Szász és Tőkei, 1997). Míg vízellátottság ökológii tényező, vízhsznosulás viszont genetiki tuljdonságnk minősíthető, melyet z dott ökológii feltételek jelentős mértéken efolyásolnk. Az dott sztómkonduktncián, és z egységnyi levélfelületre jutó sztómszámon kívül, trnszspirációt efolyásoló tényezők lehetnek még izonyos meteorológii elemek, mint például sugárzás intenzitás, levegő hőmérséklete és nnk reltív nedvességtrtlm, vlmint tljnedvesség is. Vlóján továr is ngyon keveset tudunk z lny-nemes kölcsönhtások fiziológii hátteréről (Perez et l., 1997), különösen cseresznyére vontkozón. Kuttásink egyik célj, hogy jon megértsük, miként fejtik ki z lnyok htásukt fák összességét tekintve z egész levélzetre, zon elül is z egyedi levél felület méretére. Köztudott, hogy z öröklött tuljdonságokon kívül kiválsztott termesztés technológi és metszés mód is ngyn efolyásolj fák produktivitását. A levelek mérete, lkj, sőt még koronán elüli elhelyezkedésük és eloszlásuk is fontos szerepet játszik fotoszintetikusn ktív sugárzás (PAR) elnyeléséen (Jckson, 1980). Munkánk célj z volt, hogy műszeres vizsgáltokkl pontos dtokt nyerjünk z intenzív cseresznyeültetvények levélzetének fotoszintetikus ktivitásáról és trnszspirációjáról, melyek felhsználásávl ecsülni lehet gyümölcstermő ültetvények, mint jelentős iológiilg ktív zöldfelületek hozzájárulását és szerepét légkör CO 2 trtlmánk megkötéséhez. Adtinkkl pontosítni lehet z ültetvények vízfelhsználásár vontkozó ismereteket is. A vizsgáltok helyének emuttás, éghjlti és tljtni jellemzése A szdföldi vizsgáltokt Budpesti Corvinus Egyetem Soroksári Kísérleti Üzeméen és Tngzdságán végeztük, mely Budpesttől délre tlálhtó körülelül 13 km-re, 103 m tengerszint feletti mgsságon (47 38 LN; LE). A területre jellemző időjárási dottságok megfelelnek z lföldi régiór jellemzőeknek, z éves átlghőmérséklet 11,3 C, npsütéses órák szám Jellemző ngymértékű kisugárzás, mi z átmeneti évszkokn tlj menti fgyveszélyt jelenthet. A hőmérséklet npi és évi ingdozás is jelentős. A cspdék kevésnek mondhtó (560 mm/ év), mely egyenlőtlenül oszlik meg. Az szályosság különösen júliusi és ugusztusi kevés cspdékn nyilvánul meg. A legtö cspdék május-júniusn esik. Az urlkodó szélirány É-Ny-i. A terület Dun öntésterületén helyezkedik el, így tljok ngy része Dun meszes homokhordlékán képződött, könnyű homokos tljszerkezet, 2,5% -os mésztrtlom, 7,7-es ph és 24-es Arny-féle kötöttségi szám (AK) jellemző lcsony humusztrtlomml (0,8%). Az ültetvényen Brózik Sándor áltl nemesített, kori érésű Brózik-fjták (Petrus, Rit, Ver, Crmen) kerültek értékelésre. A kísérleten CEMANY, Egervár, Érdi V., GiSelA 6, 48

5 Korpony, Mgyr, Bogdány, SL 64, SM 11/4, Vdcseresznye és Pro lnyokon 4 x 2 méteres sor- és tőtávolságr telepítették fákt 2004-en. A kísérlet véletlen lokk elrendezésű, négy ismétlésen, hol prcellánként 3 fát telepítettek ugynzon z lnyon. A kísérleten lklmzott koronform vlmennyi oltvány esetéen lsó vázkros krcsú orsó volt (Hrotkó et l., 2007). A koron kilkításán legfő célunk, megfelelően z orsókoron form kilkítási szályink, központi tengely dominnciáj, illetve megfelelő számú és szögállású oldlágk kilkítás volt. Ez utóit lekötözéssel értük el. Miután z ültetvény termőre fordult 2006-n, csupán szükséges nyári korrekciós metszést végeztük el évről-évre, így koronritkítást végeztünk, vlmint metszéssel eltávolítottuk sérült, eteg ágkt, illetve túlvstgodott vesszőket, gllykt. A fák 2009-en érték el végleges mgsságukt, ekkor került sor 4 méteres mgsságn koronák tetejezésére en és 2011-en mértük mint levelek fotoszintetikus ktivitását és trnszspirációját hordozhtó fotoszintézis mérő LCi készülék segítségével. Az LCi készülék méri levél felületét, z eszköz hőmérsékletét, levegő H 2 O, CO 2 szintjét, légnyomást, levél felszíni hőmérsékletét, levél PAR értékét, sejt közötti CO 2 koncentrációt, trnspirációt és sztóm konduktnciát. Számolj CO 2, H 2 O mozgását levegőől nyert dtokhoz viszonyítv, számolj ezen kívül nettó CO 2 sszimilációs rátát is (BioScientific ltd., 2004.). A 10 órás fotoszintetikus teljesítményt és trnszspirációs értékeket mért dtokól úgy számítottuk ki, hogy két óránkénti mintvétellel kpott egy másodpercre vontkozó értékeket átszámítottuk két órár, mjd ezeket összegeztük és g m -2 en (sszimiláció) illetve kg m -2 en (trnszspiráció) dtuk meg. A vízhsznosítási együtthtó (WUE) kiszámításához pedig négyzetméterenkénti klkulált CO 2 sszimilációs teljesítményt (npi teljes fotoszintetikus rát, A) osztottuk H 2 O kiocsátás értékeivel (npi teljes trnszspirációs rát, E), ennek hánydosnk mértékegysége g/kg. A mért dtok közötti sttisztiki összefüggéseket z SPSS 15 progrmcsomg segítségével egy- és tötényezős vrincinlízis lklmzásávl állpítottuk meg. A táláztokn és digrmokon különöző etűk jelentik sttisztikilg igzolhtó különséget két érték között. Az zonos etűvel jelölt értékek (pl.:,, c -d ) között Duncn-teszt nem muttott ki szignifikáns különségeket, míg z egymástól eltérő etűk (pl: cd ) szignifikáns különségeket jelölnek. Az eredményeket táláztokn és grfikonokn ismertetjük. 49

6 A vizsgált nemes cseresznyefjták leveleinek trnszspirációj, fotoszintetikus ktivitás, és fák vízhsznosítás különöző lnyokon 2010-en A levelek felszíni hőmérsékletének lkulás vizsgáltn szereplő lnyokon Az LCi készülékkel mértük levelek felszíni hőmérsékletének npi változását júniusn, ugusztusn és szeptemeren. Az 1, 2., 3. árákon jól látszik, hogy reggeli órákn lcsony levélhőmérséklet fokoztosn nő, npi mximumát 12 és 14 ór között éri el, mjd délutáni órákn fokoztos csökkenést mutt. A reggel 8 ór és délután 6 ór között mért júniusi levélhőmérsékletek C között változnk. Az említett árák szemléltetik z lnyok közötti eltéréseket. Megfigyelhető, hogy z erőse növekedésű sjmeggy lnyokon z egész np folymán lcsony mrd levelek felszíni hőmérséklete, mint növekedést mérséklő GiSelA 6, vgy kísérleten gyengén növekedő vd cse resz nye lnyú fákon. Hsonló tendenciát mutt levélhőmérsékletek ugusztusi és szeptemeri npi menete is. A Rit cseresznyefákon ugusztusn reggel 8 órkor levelek felszíni hőmérséklete C között vál tozott, legmgs hőmérsékletet vdcseresznye és GiSelA 6 lnyú fákon mértük. A npi csúcsot ór között érte el levelek hőmérséklete. Ekkor számottevő különségeket nem t psz tl tunk különöző lnyú fákon. A levelek C közötti hőmérsékletre melegedtek fel, mjd z esti órákr fokoztosn hűltek vissz C -ig. A szeptemeri levélfelszínen mért hőmérséklet npi mximumát ór között érte el. A legmgs hőmérsékletet Korpony lnyú fák levelén mértük egész np, leglcsonyt pedig vdcseresznyéken (3. ár) Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 1. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszíni hőmérsékletének npi változás júniusn 8-18 ór között Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 2. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszíni hőmérsékletének npi változás ugusztusn 8-18 ór között 50

7 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 3. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszíni hőmérsékletének npi változás szeptemeren 8-18 ór között A Ver cseresznyefákon vlmivel lcsony volt júniusi levélhőmérséklet, csupán C között változott, z lnyok között különség vlmivel kise. Hsonló tendenci jelentkezett z erős növekedésű sjmeggy lnyok és növekedést mérséklő lnyok levél hőmérsékletének npi válto zá sá n, mint mit Rit cseresznyénél megfigyeltünk. Különöző lnyok htás Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk lkulásár júniustól szeptemerig A Rit és Ver cseresznyefákon négy kiválsztott lny-nemes komináción vizsgáltuk sztómkonduktnciát (gs) 2010-en. A műszeres méréseket júniusn, ugusztusn és szeptemeren végeztük egy-egy vizsgálti npon, így lehetőség vn párolgásr, sztóm-mozgásr gykorolt lnyhtás összevetésére nyári időszkn. Az 4. ár szemlélteti két vizsgált nemes fjt levelein sztóm konduktivitásánk júniusi npi változását. A reggeli órákn viszonylg mgs sztómkonduktnci figyelhető meg júniusn Rit cseresznyefákon, melyet fokoztos csökkenés követ, np közepére eléri npi minimumát, mjd délutáni órákr fokoztosn emelkedik. Szignifikáns különségeket z lnyok között nem figyeltünk meg, kivéve reggeli órákn középerős Korpony és z erős Érdi V. lnyokon végzett méréseink során. A Ver cseresznyefák leveleinek júniusi sztrómkonduktnciáj másként lkult ehhez képest. Itt reggeli órákn hsonló értékeket mértünk (0,1-0,4 mol/m 2 /s), mint Rit fákon, zonn déli órákr megemelkedett sztómkonduktnci, kifejezetten Korpony lnyú fákon. Augusztusn megfigyelhető, hogy sztómkonduktnci minden vizsgált lny-nemes komináció esetéen megnövekedett 0,2-0,7 mol/m 2 /s körüli értékre, sőt szintén Korpony - Ver komináció ugusztusn déli órákn elérte z 1 mol/ m 2 körüli értéket (5. ár). 51

8 0,7000 0,6000 0,5000 0,4000 0,3000 0,2000 0, Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 0,7000 0,6000 0,5000 0,4000 0,3000 0,2000 0, CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 4. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk npi változás júniusn 8-18 ór között 0,7000 0,6000 0,5000 0,4000 0,3000 0,2000 0, Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 0,7000 0,6000 0,5000 0,4000 0,3000 0,2000 0, CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 5. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk npi változás ugusztusn 8-18 ór között 0,7000 0,6000 0,5000 0,4000 0,3000 0,2000 0, Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 0,7000 0,6000 0,5000 0,4000 0,3000 0,2000 0, CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 6. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk npi változás szeptemeren 8-18 ór között Szeptemeri méréseink során még júniusinál is mgs értékeket figyeltünk meg, áltlán 0,2-1,3 mol/m 2 /s között volt npi sztomkonduktnci, lnytól és nemestől függetlenül. A Rit cseresznyefákon Korpony és Érdi V. lnyú fák egész np folymán mgs sztómkonduktnciát mutttk gyengé növekedésű GiSelA 6 és kísérleten szintén gyengén növő vdcseresznye lnyú fákhoz képest. A Ver cseresznyefákon folyttott mérésekől pedig szemetűnő GiSelA 6 vlmint szintén Korpony lnyok mgs sztómkonduktnci értékei. A Ver cseresznyefák szeptem- 52

9 eri sztómkonduktnciáj fokoztos csökkenő tendenciát mutt reggeli óráktól délutánig, ellenen Rit cseresznyefákon npszktól és lnytól függően változó tendenciájú sztómkonduktnci figyelhető meg (6. ár). A nettó CO 2 sszimiláció (fotoszintetikus rát) lkulás különöző lnyokon Vizsgáltuk cseresznyefák teljes npi CO 2 sszimilációjánk (fotoszintetikus rát) lkulását mindkét nemes fjtávl három vizsgálti npon. A 7. árán Rit és Ver cseresznyefák 1 m 2 levélfelületének 10 órár számított nettó fotoszintetikus teljesítménye figyelhető meg (mol/m 2 ). A Rit különöző lnyú fái jelentős különségeket mutttk júniusn, míg ugusztus és szeptemer hónpokn különség nem szignifikáns. Hsonló eredmények figyelhetőek meg Ver fákon is, ár itt ugusztusn is szignifikáns különségek jelentkeztek különöző lnyú fákon. Figyelemre méltó, hogy Rit fák fotoszintetikus ktivitás csökkenő tendenciát mutt júniustól szeptemerig, ezzel szemen Ver fákon szeptemeren is igen mgs volt fotoszintetikus rát. A GiSelA 6 lnyú fákon függetlenül npszktól, vgy vizsgált hónptól szinte mindig leglcsony sztómkonduktnciát mértük, npi CO 2 sszimiláció menetét szemlélve (7. ár) viszont ennek ellenére GiSelA 6 lnyú fákon tönyire átlgos, vgy mgs volt fotoszintézis rátáj mind Rit, mind pedig Ver cseresznyefák esetéen. 0,70 0,70 0,60 0,60 0,50 0,50 0,40 0,40 0,30 0,30 0,20 0,10 c c 0,20 0,10 július ugusztus szeptemer július ugusztus szeptemer Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 7. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák 10 órás számított fotoszintetikus teljesítménye június és szeptemer hónpok között A cseresznyefák párolgás-intezitásánk lkulás júniustól szeptemerig Műszeres vizsgáltink során mértük z lnyok htását trnszspiráció intenzitásár (E mmol/m 2 /s) is. A kpott értékeket átszámoltuk kilogrmm is, árán z eredményeket een formán muttjuk e. A Rit cseresznyefák legmgs párolgásintenzitást vdcseresznye lnyú fákon mutttk június és ugusztus hónpokn is. Szeptemeren Rit cseresznyefák legintenzíveen Korpony lnyokon párologtttk, legkise npi párologttást pedig z Érdi V. lnyú fákon mértük (4.39. ár). Megállpíthtó, hogy Rit cseresznyefák párologttás kevésé intenzív GiSelA 6 és z Érdi V. lnyú fákon, mint vdcseresznye és Korpony lnyokon vegetációs idő során. A Ver cseresznyefákon legmgs júniusn volt trnspirációs rát mindegyik vizsgált lny esetéen. Jelentős különséget fedezhetünk fel Korpony 53

10 lnyú fák párolgásintenziását elemezve mind három mérési időpontn. A júniusi és z ugusztusi mérési npon igen intenzív párologttást figyeltünk meg Korpony és CEMANY lnyú Ver cseresznyefákon. A GiSelA 6 lnyú fákon igen lcsony volt párolgásintenzitás mindhárom vizsgált hónpn (8. ár). június ugusztus szeptemer június ugusztus szeptemer Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 Rit Ver 8. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák trnszspirációjánk lkulás három mérési időpontn Alnyok htás cseresznyefák vízhsznosításár A fjták vízigényét vízhsznosítási együtthtó (VHE) kiszámításávl htároztuk meg. A VHE mértékét npi mérési időintervllumokn észlelt fotoszintetikus rát (A) és trnspirációs rát (E) hánydosáól számítottuk ki g/kg mértékegységen. Az 9. ár szemlélteti z egyes lny-nemes kominációk vízhsznosítási együtthtójánk lkulását vizsgált hónpokn. A Rit cseresznyefák vizsgálti időszk teljes ideje ltt z Érdi V., Korpony és GiSelA 6 lnyokon izonyultk leghtékonynk tekinteten, hogy 1 liter víz elpárologttás milyen mértékű CO 2 sszimilációt eredményez. A Ver cseresznyefák esetéen kiemelkedően teljesítettek CEMANY és vdcseresznye lnyú fák. Szeptemeren mindkét fjtánál GiSelA 6 lnyú fák htékonyság volt legngyo. 8,00 8,00 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 9. Rit június 9. Ver június 9.- árák Rit és Ver cseresznyefák vízhsznosítási hánydos (A/E) három vizsgálti npon 54

11 8,00 8,00 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 9.c Rit ugusztus 9.d Ver ugusztus 8,00 8,00 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel 6 CEMANY Korpony Vdcseresznye Gisel 6 9.e Rit szeptemer 9.f Ver szeptemer 9.c-d-e-f árák Rit és Ver cseresznyefák vízhsznosítási hánydos (A/E) három vizsgálti npon Vizsgáltinkn CO 2 sszimiláció mértéke 3 és 7 g között változott, ttól függően, hogy melyik hónpot vizsgáltuk. A VHE mindkét nemes fjt esetéen lényegesen lecsökken legmelege vizsgálti időszk ltt, ugusztusn. Eredményeink lpján megállpíthtó, hogy nem csupán z lnyok, hnem nemes fjt is meghtározó tényező fák vízhsznosításán. A vizsgáltunk során eizonyosodott, hogy júniusn egységnyi víz elpárologttás Rit cseresznyefák vlmivel intenzíve CO 2 sszimilációt eredményeznek, míg ugusztus és szeptemer hónpokn Ver cseresznyefák vízhsznosítás volt jo (9.-f árák). A vizsgált nemes cseresznyefjták leveleinek trnszspirációj, fotoszintetikus ktivitás, és fák vízhsznosítás különöző lnyokon 2011-en A cseresznyeültetvényt érő fotoszintetikusn ktív sugárzás vizsgálti npokon A PAR mennyiségét felhősödési viszonyok lpvetően meghtározzák. A mérés szempontjáól ideális, teljesen derült égolt esetén PAR npi menetére reggeli lcsony értékekről gyorsn emelkedve éri el mximumát ór között, mjd innentől mennyisége ismét csökken, s eléri esti minimumát. Az ettől eltérő, 10. árán láthtó npi menetek z átmeneti felhősödésekől dódnk. Mindkét vizsgált fjt esetéen legngyo PAR értéket ugusztusn mértük. A Rit fjt mérési npjin júliusn és szeptemeren ettől szignifikánsn kise ér- 55

12 tékeket mértünk. A Ver júliusi mérési npján kpott PAR értékek szintén jelentősen lcsonyk voltk z ugusztusihoz képest, míg szeptemeri dtok ngyjáól megegyeztek vele (11. ár) július ugusztus 23. szeptemer július 13. ugusztus 24. szeptemer 23. Rit Ver 10. ár Rit és Ver cseresznyefák levélfelszínét érő fotoszintetikusn ktív sugárzás (PAR) npi változás július, ugusztus, szeptemer hónpokn, 6-20 ór között , , , ,0 400, ,0 0 július ugusztus 23. szeptemer 22. 0,0 július 13. ugusztus 24. szeptemer 23. Rit Ver 11. ár Rit és Ver cseresznyefák levélfelszínét érő fotoszintetikusn ktív sugárzás (PAR) átlgos npi értéke július, ugusztus, szeptemer hónpokn, 6-20 ór között mérve A cseresznyeültetvény CO 2 -szintjének változás július-szeptemeren Vizsgáltink során z LCi készülék segítségével mértük cseresznyeültetvény levegőjéen 2 m mgsságn CO 2 -szint npi változását július, ugusztus és szeptemer hónpokn (12. ár) július ugusztus 23. szeptemer július 13. ugusztus 24. szeptemer 23. Rit Ver 12. ár Rit és Ver cseresznyefák környezetéen levegő CO2-trtlmánk npi változás július, ugusztus, szeptemer hónpokn, 6-20 ór között 56

13 A CO 2 -szint npi menete mindhárom hónpn hsonló lefutást muttott. A reggeli órákn igen mgs értékről indulv (különösen ugusztusn) 12 és 14 ór között érte el npi minimumát, mjd z ültetvényen levegő CO 2 -trtlm z esti órákr újr emelkedni kezdett. Júliusn és ugusztusn méréseket reggel 6 órkor kezdtük. Júliusn mérés kezdete 1 órávl esett npfelkelte után, míg ugusztus csupán 15 perccel. Ennek megfelelően júliusn mért reggeli dtok (410 ppm) mindkét fjtán jóvl lcsonyk, mint z ugusztusik (535 ppm). Npközen zonn mindkét hónpn ppm közötti értékeket mértünk. Szeptemeren méréseket reggel 8 órkor kezdtük el, 1,5 órávl npfelkelte után. A Rit fjt mérési npján légkör CO 2 -trtlm reggeli órákn 430 ppm-ről indult, míg Ver mérésekor ez z érték 500 ppm volt. 10 órától mérés végéig (18 ór) mindkét fjt mérési npján két nyári hónpnál mgs, vpm között volt légkör CO 2 -trtlm. A levelek felszíni hőmérsékletének lkulás vizsgáltn szereplő lnyokon Az 13, 14, 15. árákon jól látszik, hogy reggeli órákn lcsony levélhőmérséklet fokoztosn nő, npi mximumát 12 és 16 ór között éri el, mjd délutáni órákn fokoztos csökkenést mutt. A reggel 6 ór és este 8 ór között mért júliusi levélhőmérsékletek C között változnk. Az említett árák szemléltetik z lnyok közötti eltéréseket Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 13. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszíni hőmérsékletének npi változás júliusn 6-20 ór között Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 14. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszni hőmérsékletének npi változás ugusztusn 6-20 ór között 57

14 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 15. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszíni hőmérsékletének npi változás szeptemeren 8-18 ór között Megfigyelhető, hogy z erőse növekedésű sjmeggy lnyokon z egész np folymán lcsony mrd levelek felszíni hő mérséklete, mint növekedést mérséklő GiSelA 6, vgy kísérleten gyengén növekedő vd cse resz nye lnyú fákon. Hsonló tendenciát mutt levélhőmérsékletek ugusztusi és szeptemeri npi menete is. A Rit cseresznyefákon ugusztusn reggel 6 órkor levelek felszíni hőmérséklete C között vál tozott, legmgs hőmérsékletet vdcseresznye és GiSelA 6 lnyú fákon mértük. A npi csúcsot ór között érte el levelek hőmérséklete. A levelek C közötti hőmérsékletre melegedtek fel, mjd z esti órákr fokoztosn hűltek vissz C-ig (14. ár). Ekkor különöző lnyú fákon számottevő különségeket már nem t psz tl tunk. A szeptemeri levélfelszínen mért hőmérséklet npi mximumát szintén ór között érte el. A legmgs hőmérsékletet GiSelA 6 lnyú fák levelén mértük egész np, leglcsonyt pedig z Érdi V. lnyú fákon (15. ár). A Ver cseresznyefákon vlmivel lcsony volt júliusi levélhőmérséklet, csupán C között változott, z lnyok között különség vlmivel kise. Hsonló tendenci jelentkezett z erős növekedésű sjmeggy lnyok és növekedést mérséklő lnyok levél hőmérsékletének npi válto zá sá n, mint mit Rit cseresznyénél megfigyeltünk. Láthtjuk, hogy júliusn levélfelszínen mért hőmérséklet Ver fjt esetéen is ór között éri el npi mximumát, mjd z délutáni órákr fokoztosn lecsökken C közé (13. ár). Augusztusn legmgs levélfelszíni hőmérsékletet ór között mértük vdcseresznye lnyú Ver cseresznyefákon (14. ár). A szeptemeri mérésekől leolvshtó, hogy levelek felszíni hőmérséklete nem hldt meg 40 C-ot egyik lny esetéen sem, még legmelege déli órákn sem (15. ár). A vizsgált időszkn legmgs levélfelszíni hőmérsékletet szinte minden eseten vdcseresznye lnyú fák levelein mértük, függetlenül npszktól és z dott vizsgálti hónptól. Különöző lnyok htás Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk lkulásár júliustól szeptemerig A 16. ár szemléltetik két vizsgált nemes fjt sztóm konduktivitásánk júliusi npi változását. A reggeli órákn z Érdi V. lnyú fák kivételével viszonylg l- 58

15 csony sztómkonduktnci figyelhető meg júliusn Rit cseresznyefákon, melyet fokoztos növekedés követ, ór között eléri npi mximumát, mjd esti órákr fokoztosn csökkenve eléri npi minimumát. A Ver cseresznyefák júliusi sztómkonduktnciáj hsonlón lkult, viszont reggeli órákn mgs értékeket mértünk (0,2-0,3 mol/m 2 /s), mint Rit fákon, s z értékek ór között érték el mximumukt, mjd délután fokoztosn csökkenve npi minimumot. 0,700 0,600 0,500 0,400 0,300 0,200 0,100 0 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 0,700 0,600 0,500 0,400 0,300 0,200 0,100 0 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 16. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk npi változás júliusn 6-20 ór között 0,700 0,600 0,500 0,400 0,300 0,200 0,100 0 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 0,700 0,600 0,500 0,400 0,300 0,200 0,100 0 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 17. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk npi változás ugusztusn 6-20 ór között 0,700 0,600 0,500 0,400 0,300 0,200 0,100 0 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 0,700 0,600 0,500 0,400 0,300 0,200 0,100 0 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 18. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk npi változás szeptemeren 8-18 ór között 59

16 Augusztusn megfigyelhető, hogy sztómkonduktnci minden vizsgált lnynemes komináció esetéen megnövekedett 0,1-0,6 mol/m 2 /s körüli értékre (17. ár), npi változását tekintve pedig reggeli mximumról npközen folymtosn csökkent z esti minimumig. Szeptemeri méréseink során még z ugusztusivl közel egyező értékeket figyeltünk meg. A Rit cseresznyefákon Korpony és Érdi V. lnyú fák egész np folymán mgs sztómkonduktnciát mutttk gyengé növekedésű GiSelA 6 és kísérleten szintén gyengén növő vdcseresznye lnyú fákhoz képest. Mind Ver, mind pedig Rit cseresznyefák szeptemeri sztómkonduktnciáj fokoztos csökkenő tendenciát mutt reggeli óráktól délutánig (18. ár). A nettó CO 2 sszimiláció (fotoszintetikus rát) lkulás különöző lnyokon Vizsgáltuk cseresznyefák teljes npi CO 2 sszimilációjánk (fotoszintetikus rát) lkulását mindkét nemes fjtávl három vizsgálti npon. A 19. árán Rit és Ver cseresznyefák 1 m 2 levélfelületének 14 órár számított nettó fotoszintetikus teljesítménye figyelhető meg (mol/m 2 ). A Rit különöző lnyú fái között szignifikáns különséget nem tpsztltunk vizsgált hónpokn. Ezzel szemen Ver fákon mindhárom hónpn szignifikáns különségek jelentkeztek különöző lnyú fákon. Figyelemre méltó, hogy Rit fák fotoszintetikus ktivitás júliusi lcsony értékről ugusztus-szeptemerre megemelkedik, míg Ver fákon júliusi mgs érték ugusztusr átmenetileg lecsökken, mjd szeptemeren ismét igen mgs volt fotoszintetikus rát. A GiSelA 6 lnyú fákon függetlenül npszktól, vgy vizsgált hónptól szinte mindig leglcsony sztómkonduktnciát mértük, npi CO 2 sszimiláció mennyiségét szemlélve (19. ár) viszont GiSelA 6 lnyú fákon tönyire átlgos, vgy mgs volt fotoszintézis rátáj mind Rit, mind pedig Ver cseresznyefák esetéen. 0,70 0,70 0,60 0,60 0,50 0,50 0,40 0,40 0,30 0,20 0,30 0,20 c c 0,10 0,10 július ugusztus 23. szeptemer 22. július 13. ugusztus 24. szeptemer 23. Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 19. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák 14 órás számított fotoszintetikus teljesítménye 1 m2 levélfelületre vetítve július és szeptemer hónpok között A cseresznyefák párolgásintenzitásánk lkulás júliustól szeptemerig Műszeres vizsgáltink során mértük z lnyok htását levélzet trnszspirációjánk intenzitásár (E; mmol/m 2 /s) is. A kpott értékeket átszámoltuk kg m -2 re is, 20. árán z eredményeket een formán muttjuk e. A Rit cseresznyefák legmgs párolgásintenzitást Korpony lnyú fákon mutttk ugusztus és szeptemer hónpokn is. 60

17 Júliusn különöző lnyú Rit cseresznyefák párolgásintenzitásán jelentős különséget nem tláltunk (20. ár). Összességéen megállpíthtó, hogy Rit cseresznyefák párologttás vegetációs idő során kevésé intenzív z Érdi V. és vdcseresznye lnyú fákon, mint Korpony és GiSelA 6 lnyokon. A Ver cseresznyefákon legmgs ugusztusn volt trnspirációs rát mindegyik vizsgált lny esetéen. Jelentős különséget fedezhetünk fel vdcseresznye lnyú fák párolgásintenziását elemezve mind három mérési időpontn. Vlmennyi mérési npon ezen z lnyon figyeltünk meg legkise mértékű párologttást Ver cseresznyefákon. Július kivételével GiSelA 6 lnyú fákon tpsztltuk legngyo párolgásintenzitást Ver fjtán (20. ár). július ugusztus 23. szeptemer 22. július 13. ugusztus 24. szeptemer 23. Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 20. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák trnszspirációjánk lkulás három mérési időpontn Alnyok htás cseresznyefák vízhsznosításár A fjták vízigényét vízhsznosítási együtthtó (VHE) kiszámításávl htároztuk meg. A VHE mértékét npi mérési időintervllumokn észlelt fotoszintetikus rát (A) és trnspirációs rát (E) hánydosáól számítottuk ki g/kg mértékegységen. Az 21. ár szemlélteti z egyes lny-nemes kominációk vízhsznosítási együtthtójánk lkulását vizsgált hónpokn. A Rit cseresznyefák esetéen július és ugusztus hónpokn különöző lnyok között nem tpsztltunk jelentős különséget tekinteten, hogy 1 liter víz elpárologttás milyen mértékű CO 2 sszimilációt eredményez. Szeptemeren zonn z Érdi V. és vdcseresznye lnyok htékonyság volt legjo. A Ver cseresznyefáknál szintén z Érdi V. teljesített kiemelkedően. Ezen kívül szeptemeren vdcseresznye lnyú fák htékonyságát szintén ki kell emelni. 8,00 8,00 július ugusztus 23. szeptemer 22. c c július 13. ugusztus 24. szeptemer 23. Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Érdi V. Korpony Vdcseresznye Gisel6 Rit Ver 21. ár Rit és Ver cseresznyefák vízhsznosítási hánydos (A/E) három vizsgálti npon 61

18 Vizsgáltink során CO 2 sszimiláció mértéke 3,6 és 7,4 g között változott, ttól függően, hogy melyik hónpot vizsgáltuk. A VHE mindkét nemes fjt esetéen legmelege vizsgálti időszk ltt, ugusztusn volt leglcsony. Eredményeink lpján megállpíthtó, hogy nem csupán z lnyok, hnem nemes fjt is meghtározó tényező fák vízhsznosításán. A vizsgáltunkn eizonyosodott, hogy júliusn egységnyi víz elpárologttás Ver cseresznyefák esetéen vlmivel intenzíve CO 2 sszimilációt eredményez, míg ugusztus és szeptemer hónpokn Rit cseresznyefák vízhsznosítás volt jo (21. ár). Összefogllás A emuttott méréseink eredményeit összefogllv következő összefüggések állpíthtók meg. A különöző lnyú cseresznyefák leveleinek gázcseréje, levelek trnszspirációs és fotoszintetikus ktivitás, illetve nnk npi menete jelentős különségeket muttott, mi megerősítette zt z álláspontunkt, miszerint z lnyok jelentősen htnk ezen tuljdonságok lkulásár. Eredményeinket szkirodlmi dtokkl összevetve zonn jól látszik, hogy számos közvetett és közvetlen tényező módosíthtj, illetve átfedheti z lnyok htását (pl. levél morfológi, fényviszonyok, vízpotenciál). Ezért eredményeinket z ilyen irányú vizsgáltok metodiki meglpozásához kívánjuk, jvsoljuk felhsználni. Eredményeink lpján nem kétséges, hogy fák trnszspirációs és fotoszintetikus ktivitás fjtánként is különözik, s ezt z lnyok számottevően módosíthtják. Az is eigzolódott, hogy levelek hőmérséklete, sztóm konduktnci, trnszspirációs és fotoszintetikus ktivitás fjtár és lnyr jellemző npi menetet mutt. A hosszú hjtásokon és okrétás nyárskon lévő levelek morfológii különségei (SLT) mindkét levél típuson történő párhuzmos mérést indokolnk. A nyári időszkn (június, ugusztus, szeptemer) hosszú hjtásokon kpott különöző eredmények rr utlnk, hogy méréseket célszerű voln vegetációs idő elejére is kiterjeszteni, nem csk teljes vegetációs idő reprezentációj mitt, hnem gyümölcsérlelési és szüret utáni időszk eltérő terhelése mitt is. A levelek felszíni hőmérséklete és sztóm konduktivitás közötti összefüggést z lnyok jelentősen módosíthtják, mi vlószínűleg z lny vízszolgálttó kpcitásávl vn összefüggésen. A ngyo trnszspirációr képes sjmeggy és vdcseresznye lnyú fák jo vízellátást képesek iztosítni lomkoronán, mi közvetve hozzájárul gyümölcsök jo vízellátásához és jo gyümölcsméret kilkulásához. Eredményeink megerősítik Teszlák (2008) megállpításit, miszerint sztómák nyitottságánk csökkenésével áltlán párhuzmosn csökken párologttás és fotoszintézis intenzitás. Azonn Teszlák (2008) zt is megfigyelte szőlőn végzett kuttási során, hogy egyes fjták még lcsony sztómkonduktnci mellett is jelentős CO 2 sszimilációr képesek. Hsonló eredményeket kptunk GiSelA 6 lnyú fákon, hol függetlenül npszktól, vgy vizsgált hónptól szinte mindig leglcsony sztómkonduktnciát mértük, míg npi CO 2 sszimiláció menetét szemlélve jól látszik, hogy GiSelA 6 lnyú fákon nem minden vizsgálti npon volt jelentősen kise 62

19 fotoszintézis. A CO 2 sszimilációhoz hsonlón trnspirációs rát is szoros összefüggésen vn sztómkonduktnciávl, sztómák vezetőképességének csökkenésével párhuzmosn csökken párologttás intenzitás (Teszlák, 2008). A CO 2 eépülésre és vízfogysztásr vontkozó ültetvény szintű továi számításokt levélfelület ismeretéen tudjuk mjd elvégezni. A levélfelület mérése teszi lehetővé teljes lomozt meghtározását, és így z sszimiláló felület méretét. A Korpony lnyokon számított trnszspiráció npi mértéke megerősíti Juhász et l., (2008) dtit, ki zonos lnyú Rit fákon júniusn kg vízfogysztást mért Flow32 (dynmx) készülékkel m 2 közötti levélfelületű fákon. Meglepő, hogy kis mintszám ellenére (kominációnként és időpontonként 16 levél) mennyire hsonló eredményeket kptunk, mi műszeres mérések megízhtóságát jelzi. Az egy hektárr számított vízfogysztás teljes vegetációs időszkr számítv z erős növekedésű Korpony és Érdi V. sjmeggy mgonclnyokon mintegy %-kl meghldj Juhász et l., (2008) áltl számított értékeket. Ez különség ól is dódik, hogy z LCi készülékkel npsütéses mintnpok fogysztását mértük, orús, felhős npok vízfogysztás természetszerűleg lcsony, Flow 32 készülékkel mért nedvármlás viszont orús npok vízfogysztását is tükrözi. Éppen ezért fák, vgy z ültetvény vízfogysztásánk mérésére ngyo minthsznált és gykori mintvételt trtunk szükségesnek z LCi készülékkel vló mérés során, illetve metodik fejlesztése érdekéen különöző időjárású mérési npokt is célszerű voln evonni. A mintegy %-os eltérés viszont rr utl, hogy teljes vegetáció átlgán gloálsugárzás, mely trnszspirációt vezérli (Juhász et l., 2012), ehhez közeli különségeket muttht mintvételi npokhoz viszonyítv. H ez így vn, számított fotoszintetikus ktivitás is hsonló mértéken különözhet, mi látámsztj megállpításunkt z eddigi számítások láecsült értékeire vontkozón. A júniusi és ugusztusi mérések idején töet párologttó, de emellett mgs fotoszintetikus ktivitást muttó Korpony és Érdi V. sjmeggy lnyú fák vízhsznosítás (VHE) jo, míg helyzet szeptemerre megfordul, ekkor GiSelA 6 lnyú fák izonyultk htékonynk. A GiSelA 6 lnyú fákon mért mgs levélhőmérséklet, kise sztómkonduktnci és párologttás nyári hőségen ok lehet nnk, hogy ezen z lnyon fák kevésé képesek lklmzkodni hő stresszhez. IRODALOMJEGYZÉK Chvez, M. M., Hrley, P.C., Tenhunen, J.D. nd Lnge, O.L. (1987). Gs exchnge studies in two Portuguese grpevine cultivrs, Journl of Plnt Growth Regultion, Duncn, W. G., Shver, D.N. nd Willims, W.A. (1973). Isoltion nd temperture effects on mize growth nd yields. Crop. Science 13: Fernndez, J.E. nd Moreno, F. (1999). Wter use y the olive tree. Journl of Crop Production.2, Fórián, S. és Hgymássy Z Zöldfelületek szerepe z urnizált környezeten, Dereceni Műszki közlemények 2009/

20 Frk, E., Le Roux, X., Millird, P., Adm, B., Dreyer, E., Escuit, C., Sinoquet, H., Vndme, E. nd Vrlet-Grncher, C. (2002). Spti l distriution of lef nitrogen nd photosynthetic cpcity within the folige of individul trees: disentngling the effect of locl light qulity, lef irrdince, nd trnspirtion. Journl of Experimentl Botny Gonclves, B., Silv, A. nd Sntos, A. (2008). Reltionships mong sweet cherry lef gs exchnge, morphology nd chemicl composition, Act Hort. 795, Hszpr L A mgyrországi légköri széndioxid-mérések hrminc éve. Mgyr Tudomány, Hnson, E.J. nd Proesting E.I. (1996). Cherry Nutrient Requirements nd Wter Reltions. In: Wester nd Looney (Eds.): Cherries: crop physiology, production nd uses, CAB Interntionl, Hrotkó K A gyümölcsflnyok szerepe szárzságtűrésen és z szályos környezethez vló lklmzkodásn. in Nyíri L. Az szálykárok mérséklése kertészeten. Mezőgzd Kidó, Budpest Hrotkó, K., Mgyr, L., Simon, G. nd Gyeviki, M. (2007). Development in intensive orchrd systems of cherries in Hungry. Interntionl Journl of Horticulturl Science, 13.(3) Jckson, J.E. (1980). Light interception nd utiliztion y orchrd system. Horticulturl Revieiw 2: Juhász Á., Tõkei L., Ngy Z. és Hrotkó K. (2008). Elõzetes dtok cseresznyefák vízfogysztásáról. Kertgzdság (4). 17. Juhász Á., (2012). Intenzív cseresznyeültetvény vízfelvétel dinmikájánk meghtározás nedvárm mérések lpján. Doktori értekezés. Budpesti Corvinus Egyetem, kertészettudományi Doktori Iskol. (kézirt) Konkolyné Gyuró É Környezettervezés. Mezőgzd Kidó, Budpest, 398p. Lkso, A. N. nd Roinson, T. L. (1997). Principles of orchrd systems mngement optimizing supply, demnd nd prtitioning in pple trees. Act Horticulture Németh-Csigi K. (2008). A tenyészterület optimlizálás tényezői intenzív lmültetvényen, Doktori (PhD) értekezés, Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskol Nyíri, L Az szálykárok mérséklése kertészeten. Mezőgzd Kidó, Budpest. Perez, C., Vl J. (ed), Montnes, L. (ed.) nd Monge, E. (1997). Photosynthetic chnges of Prunus vium on different rootstocks in reltion to minerl deficiencies. Act Horticulture 448: Rdó D. (2001). A növényzet szerepe környezetvédelemen, Zöld Érdek Alpítvány és Levegő Munkcsoport, Budpest, 148p 64

21 Roinson, T.L. nd Lkso, A.N. (1989). Light intercepton, yield nd fruit qulity of Empire nd delicious pple trees grown in four orchrd systems. Act Horticulture Stmpr, F. (2000). Influence of plnting densities on vegettive nd genertiv growth nd fruit qulity of pple (Mlus domestic Borkh). Act Horticulture Szász, G., és Tőkei, L. (szerk.), l997. Meteorológi mezőgzdáknk, kertészeknek, erdészeknek. Egyetemi tnkönyv. Budpest: Mezőgzd Kidó, p Tiz, L. nd Zeiger, E. (2002). Plnt Physiology: Third edition. Sinuer Assocites. Sunderlnd. MA Teszlák P. (2008). A szárzságstressz ökofiziológii htásink összehsonlító elemzése különöző orszőlőfjtáknál (Vitis vinifer L.), Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő Tomesi, S., Johnson, R. S., Dy, K. R. nd Dejong,T. M. (2010). Reltionships etween xylem vessel chrcteristics, clculted xil hydrulic conductnce nd size-controlling cpcity of pech rootstocks, Annls of Botny 105: Wünsche, J.N., Lkso, A.N. nd Roinson, T.L. (1995). Comprison of four methods for estimting totl light interception y pple trees of vrying forms. HortScience

22