TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR

Átírás

1 Crmen Szdlmzttott fjt, melyet Sárg Drgán és H 23 s keresztezésével állított elő Brózik Sándor és Apostol János. Igen ngy gyümölcsű, friss fogysztásr kiválón lklms, kereskedelmi szempontól is kiváló tuljdonságú fjt. Minden felhsználási célr lklms. Közvetlenül Bigrreu Burlt után érik, gyümölcse szkirodlomn leírtk szerint 28-3 mm, 1-11 g, ropogós, fényes, ordópiros, cukor-sv rány hrmonikus. Mgj ránylg ngy (6%), kocsány középhosszú, vékony. Középkésőn nyíló virági önmeddőek, kölcsönösen jól termékenyül Germersdorfi 3 -s klónnl, jó pollendói még: Vn, Ver, Alex, Mrgit. Korán termőre forduló fái rendszeresen, egységesen igen őtermők, túlkötődésre, repedésre nem hjlmos, cseresznyelégy zonn gykrn károsítj (Hrotkó 23, Hrotkó et l. 29/, Apostol 21). Petrus ( IV-6/5, Péter ) Brózik Sándor és Apostol János áltl nemesített, szdlmzttott fjt, mely Bigrreu Burlt és Stell mesterséges hiridje. Péter néven kezdték meg rjt z értékelő vizsgáltokt, de nemzetközi fjtjegyzéke Petrus néven került, így ez hivtlos neve. Kori virágzású és érésű, június elején érik. Hzi viszonyok között, ngy gyümölcsméretű (24-26 mm átmérő, 6-7 g tömeg), öntermékeny, minden irányú felhsználásr lklms cseresznyefjt. Alkj göm, iepontnál kissé megnyúlt. Hús közepesen kemény, héj közepesen vstg, sötét ordó színű, tetszetős. Íze kellemesen svnykás-édes, mgrány 5%, kocsány középhosszú. Fáj középerős növekedésű, feltörekvő, lz, kúp lkú koronát nevel. 8-1 nppl Bigrreu Burlt után érik, jó termékenyítője z Anit, Tünde, Rit, és Ver hirideknek és Krupnoplodnjánk. Inkomptiilitást eddig egyik lnyfjtávl sem muttott. Eddigi vizsgáltok szerint cseresznyelégy töi fjtához képest kevésé károsított. (Apostol 21, Hrotkó 23, 28, 21). Ver Szdlmzttott fjt, melyet Ljn és Vn fjták keresztezésével állított elő Brózik Sándor és Apostol János. Középkori érési idejű, korán termőre fordul, rendszeresen és ngyon őven termő fjt. Gyümölcse ngy, tetszetős, minden irányú felhsználásr lklms, de leginká friss fogysztásr, vlmint efőtt készítésére lklms fjt. A Bigrreu Burlt után 7-1 nppl érik, június 5-7 körül. Gyümölcse ngy (24-27 mm, 7-9 g), lkj kissé nyomott göm, iepontjánál kissé emélyedt, színe ordópiros, fényes. Hús kemény, de nem roppnó, cukor-sv rány hrmonikus. Kocsány 29

2 középhosszú, mgj közepes méretű (4%), repedésre nem hjlmos. Fáj középerős - erős növekedésű, koron lkj göm, termőrészek erkódottság Vn -hoz hsonló. Korán virágzik, pollendót igényel, Bigrreu Burlt -tl kölcsönösen jól termékenyítik egymást, pollendói még: Vlerij Csklov, Alex, Petrus, Sándor, Anit (Apostol 21, Hrotkó 23, Hrotkó et l. 29/) ár: Ver cseresznye 28. május 22. (fotó: Hrotkó) 3.4. A kísérlet felépítése A kísérlet során lklmzott vizsgálti módszerek, melyek fák vegettív illetve genertív tuljdonságir irányulnk, megfelelnek témán folyttott előzetes kuttások során lklmzott módszereknek. Az ültetvényen Brózik Sándor áltl nemesített kori érésű cseresznyefjták közül Rit, Ver, Crmen és Petrus kerültek vizsgáltr, mely nemes cseresznye fjtákt 1 különöző lnyr oltottk. Alnykísérletünk ültetési nyg egyéves suháng volt. A fákt minden lnyon 4 x 2 méteres sor- és tőtávolságr telepítették 24 tvszán. A kísérleten prcellánként három fát telepítettünk ugynzon z lnyon. A kísérlet véletlen lokk elrendezésű, négyszeres ismétlésen. A kísérlet során lklmzott koronform vlmennyi oltvány esetéen lsóvázkros krcsúorsó volt (Hrotkó et l. 27). 3

3 A koron kilkítás során legfő célunk, - megfelelően z orsókoron form kilkítási szályink -, központi tengely dominnciáj, illetve megfelelő számú és szögállású oldlágk kilkítás volt. Ez utóit lekötözéssel értük el. A vázágk megfelelő szögállás elősegíti vegettív-reproduktív egyensúly fenntrtásár leglklms termőgllyzt kilkulását, vlmint iztosítj megfelelő fényellátottságot koronán. Ennek érdekéen lklmztuk Brunner Tmás áltl kidolgozott szektoriális kettős metszést, más néven felsőrügyes kettős metszést, mely metszési módszer lklmzás iztosítj termőfelület lcsonyn trtását, korái termőrefordulást, minimális támrendszer igényt, és kevese sezés eredményeként egy egészségese fát (Brunner 1982, 1991). Megfelelő fényellátottságról kkor eszélhetünk koronán elül, h iztosított sudárhoz jutó fény mennyisége, ezáltl z új hjtások folymtos képződése is. Miután z ültetvény termőre fordult 26-n, csupán szükséges nyári korrekciós metszést végeztük el évről-évre, így koronritkítást végeztünk, vlmint metszéssel eltávolítottuk sérült, eteg ágkt, illetve túlvstgodott vesszőket, gllykt. A fák 29-en érték el végleges mgsságukt, ekkor került sor 4 méteres mgsságn koronák tetejezésére A kuttómunk keretéen vizsgált tuljdonságok és előlük számított muttószámok emuttás A kísérleti ültetvényen vizsgáltokt 25-en kezdtük meg, méréseket 21. évig folytttuk, z elvégzett vizsgáltokt összefogllv 3.1. tálázt trtlmzz. Az ültetvény termőrefordulását megelőzően méréseink fák vegettív tuljdonságir vontkoztk, így évente nyuglmi időszkn, mértük mérőszlg és rúd segítségével gyümölcsfák koronájánk dtit. A sorirányr merőlegesen mértük fák koronájánk szélességét, sorirányr párhuzmosn koron hosszúságát, vlmint mértük koron mgsságot z oltási helytől kiindulv. Minden éven mértük törzskörméretet z oltási hely felett, körülelül 7 cm mgsságn. A mért dtokól számítottuk ki törzs keresztmetszetének területét (cm²), vlmint fák koronájánk méreteit (koronvetület területe és korontérfogt) (Silereisen és Scherr 1968). Törzskeresztmetszet (cm 2 ) = (törzsátmérő (cm)/2) 2 x π Koronvetület terület (m 2 ) = [(koronszélesség (m) + koronhosszúság (m))/4)] 2 x π. Korontérfogt (m3) = (koronvetület területe (m 2 ) x koron mgsság (m))/2 (Silereisen és Scherr 1968). 31

4 3.1. tálázt: A kuttás során elvégzett vizsgáltok A vizsgált tuljdonság A vizsgált éve Törzskörméret X X X X X X Koron mgsság, hosszúság, szélesség X X X X X X Fánkénti összlevélszám X X Egyedi levélfelület X X Tljvizsgált X X Fotoszintetikus ktivitás mérése LCi készülékkel (június, ugusztus, szeptemer hónpokn) X A fánkénti összes levélszámot számlálássl htároztuk meg kijelölt lny-nemes kominációjú fákon éveken, vlmint mértük z egyedi levél méretet is. Ez utói kiszámításához mint leveleket gyűjtöttünk kijelölt fákról, külön hosszú, illetve rövid hjtásokról. A mint leveleknek megmértük nyers tömegét, mjd szárító szekrényen tömegállndóságig vló szárítás után mértük szárz tömegét. Az összlevéltömeg és szárznyg tömege közötti különség dj levelek víztrtlmát. A mint levelek felületét BCE Élelmiszertudományi Kr Fizik-Automtik Tnszéke áltl kifejlesztett műszer, illetve hozzá trtozó progrm segítségével mértük meg. A műszer digitális felvételt készít levelekről, mjd egy egységnyi felületű kontrolhoz viszonyítv pixel számok segítségével, egy egyszerű rányosítássl levél felület kiszámolhtó. Az egyedi levélfelület, levél tömeg illetve fánkénti levél drszám mérésével lehetőség nyílt továi muttók kiszámításár, így például fánkénti levél tömeget, fánkénti levél felületet külön hosszú és rövid hjtások tekintetéen, vlmint hektáronkénti levélfelületet tudjuk megdni. 21-en mértük mint levelek fotoszintetikus ktivitását és trnszspirációját hordozhtó fotoszintézis mérő LCi készülék segítségével. (3.5. ár) Az LCi készülék méri levél felületét, z eszköz hőmérsékletét, levegő H2O, CO2 szintjét, légnyomást, levél felszíni hőmérsékletét, levél PAR értékét, sejtközötti CO2 koncentrációt, trnspirációt és sztóm konduktnciát. Számolj CO2, H2O mozgását levegőől nyert dtokhoz képest, számolj ezen kívül nettó CO2 sszimilációs rátát is (BioScientific ltd. 24.). Ezekől z dtokól mi főként vízpár (H2O) kiocsátást, sztóm konduktnciát és nettó CO2, sszimilációs rátát hsználtuk fel kuttásunkn 3.2. tálázt). 32

5 3.5. ár: A hordozhtó fotoszintézis mérő LCi készülék működés közen (fotó: Gyeviki) 3.2. tálázt: Az LCi készülékkel áltlunk mért és számított fő jellemzők ( készülék áltl mérhető továi értékeket mgáfoglló teljes listát mellékleten szereplő ár trtlmzz) Rövidítés Jellemző Mértékegység Típus Htárértékek Are vizsgált levélterület cm 2 G,1-1 tlef levélfelület hőmérséklete C M,G A fotoszintetikus rát µmol m -2 s -1 C -1 gs sztóm vezetőképesség CO2-r mol m -2 s -1 C,-1, E trnszspirációs rát mmol m -2 s -1 C -1 A 1 órás fotoszintetikus teljesítményt és trnszspirációs értékeket úgy számítottuk ki, hogy két óránkénti mintvétellel kpott egy másodpercre vontkozó értékeket átszámítottuk két órár, mjd ezeket összegeztük és g m -2 en (sszimiláció) illetve kg m -2 en (trnszspiráció) dtuk meg. A vízhsznosítási együtthtó (VUE) kiszámításához pedig négyzetméterenkénti klkulált CO2 sszimilációs teljesítményt (npi teljes fotoszintetikus rát, A) osztottuk H2O kiocsátás értékeivel (npi teljes trnszspirációs rát, E), ennek hánydosnk mértékegysége g/kg. A mért dtok közötti sttisztiki összefüggéseket z SPSS 15 progrmcsomg segítségével egy- és tötényezős vrincinlízis lklmzásávl állpítottuk meg. A táláztokn és digrmokon különöző etűk jelentik sttisztikilg igzolhtó különséget két érték között. Az zonos etűvel jelölt értékek (pl.:,, c -d ) között Duncn-teszt nem muttott ki szignifikáns különségeket, míg z egymástól eltérő etűk (pl: cd ) szignifikáns különségeket jelölnek. Az eredményeket táláztokn és grfikonok segítségével ismertetjük. 33

6 4. A KUTATÓMUNKA EREDMÉNYEI 4.1. A vizsgált lnyok htás fák vegettív növekedésére Az lnykísérletek, z lnyok htásánk vizsgált elengedhetetlen feltétel z újonnn megjelenő, ígéretes nemes gyümölcsfjták termesztése vonás előtt. Ennek jelentősége z lnyok nemesre gykorolt egyedi htásán rejlik, különösen terméshozásr és fák növekedésére vontkozón. Áltlánosságn tehát elmondhtó, hogy intenzív cseresznye ültetvények létesítéséhez lklms lnyfjták kiválsztásánál legfő célkitűzések növekedésmérséklés, kori termőre fordítás és termőképesség, produktivitásr gykorolt kedvező htás, jó komptiilitás nemes fjtákkl szemen, z egységes növényállomány, hidegtűrés és télállóság, etegségekkel szemeni ellenállóképesség és z ökológii lklmzkodóképesség. A felsorolt tényezők közül z ültetvény tervezésénél elsősorn célszerű figyeleme venni, hogy z lnyok miként efolyásolják fák növekedési erélyét. A kísérleten szereplő cseresznyefák méretének változását koron térfogt, koron vetület terület és törzskeresztmetszet terület mérésével követtük nyomon. Ezen prmétereket z ültetvény termőrefordulását követő három éven, évek között mértük. 29. éven, mikor fák elérték termőkori egyensúlyt, központi tengelyt 3-4 méter mgsságn letetejeztük. Így jól láthtó 29. évi dtokól, hogy z erős növekedésű fák esetéen, melyek ekkorr meghldták 4 méteres mgsságot, koronméretek csökkennek, míg gyenge növekedésű fákon végzett méréseink során megszokott éves növekményt tpsztltuk ( táláztok mellékleten). Összehsonlításunk lpjául visszmetszés utáni állpotot vettük, és fák 29. évi méreteit elemeztük elsőként. Az 4.1. ár különöző lnyok 'Petrus' cseresznyefák növekedésére gykorolt htását szemlélteti. Az dtok százlékn megdv vnnk feltüntetve, hol 1%-nk szkirodlmi dtokkl, és sját előzetes kuttásinkkl egyehngzón z erős növekedésű CEMANY sjmeggy mgoncokt tekintettük, e fákon mért eredményekhez viszonyítottuk töi lny htását. A Petrus cseresznyefák vdcseresznye lnyokon olyn mértéken gyengén növekedtek, és részen kipusztultk, hogy megmrdt néhány f dtát növekedés és terméshozás vizsgáltánál nem vettük figyeleme. A fák törzskeresztmetszet területére és koron méreteire vontkozó dtokt z 4.1. ár és melléklet 8.1. tálázt szemlélteti. A fákt törzskeresztmetszet területük (TKT) lpján egymástól jól elkülöníthető három csoport oszthtjuk. 29-re legvstg törzset nevelték fák z erős 34

7 növekedésű Bogdány, Érdi V., CEMANY, Korpony és z Egervár sjmeggy lnyokon. Az erős növekedésű csoport szignifikáns eltérést ugyn nem mutt második csoporthoz képest, mégis htározottn elkülöníthetőek középerős növekedésű lnyok, z SM 11/4, z SL 64 és Mgyr. A leggyengé növekedésű csoport sorolhtók törzskeresztmetszet területük lpján GiSelA 6 és Pro növekedést mérséklő lnyok. A legngyo koronvetület területtel (KT) Bogdány, Érdi V., CEMANY, Egervár, SM11/4, Mgyr és Korpony lnyokr szemzett fák rendelkeznek (4.1. ár, melléklet 8.1. tálázt). Ettől szignifikánsn elkülöníthető csoportot lkotnk közepes koronájú SL 64 és GiSelA 6 lnyok, míg szignifikánsn legkise koronvetület területtel Pro lnyú fák rendelkeznek. % TKT KT KV Pro Gisel 6 Mgyr SL 64 SM 11/4 Egervár Korpony CEMANY Érdi V. Bogdány 4.1. ár. Különöző lnyok htás 'Petrus' cseresznyefák növekedésére 29-en (CEMANY =1%) Hsonló eredményeket kptunk koron térfogt (KV) mérése során, ár ez eseten jon érzékelhető z lnyhtás. A koron térfogtánk kiszámítás lpján z lnyokt négy egymástól elkülöníthető csoport sorolhtjuk. A legngyo koron térfogttl z Érdi V. lnyú fák rendelkeznek, de szignifikánsn nem különöztek ettől Bogdány, CEMANY és z Egervár lnyú fákon mért koron méretek sem. Közepes koron térfogttl rendelkeznek z SM11/4, Mgyr és Korpony lnyú fák. Mintegy 2%-kl kise, de szignifikánsn nem eltérő koron térfogtot mértünk z SL64 lnyok esetéen, ehhez képest GiSelA 6 lnyokon továi 2%-os eltéréssel, szignifikánsn kise koron térfogt. A legkise koron térfogtot Pro lnyokon mértük legerőse növekedési eréllyel rendelkező fákhoz képest 8%-os térfogt csökkenést tpsztltunk Pro lnyú fák esetéen. 35

8 A Rit cseresznyefák vizsgált során nyolc lny került összehsonlításr, tönyire sjmeggy mgonc lnyok, vegettívn szporíthtó sjmeggy lnyok, és emellett vizsgáltink kiterjedtek vdcseresznye és GiSelA 6 lnyokr szemzett fák tnulmányozásár. Az 4.2. ár különöző lnyok 'Rit' cseresznyefák növekedésére gykorolt htását szemlélteti. Az dtok itt is százlékn megdv vnnk feltüntetve, hol 1%-nk szkirodlmi dtoknk, és sját előzetes kuttásinknk megfelelően z erős növekedésű CEMANY sjmeggy mgoncokt tekintettük, e fákon mért eredményekhez viszonyítottuk töi lny htását. A Rit cseresznyefákon mért törzskeresztmetszet terület lpján z lnyok három csoport sorolhtók. A legngyo törzskeresztmetszeti méreteket z erős növekedésű sjmeggy Egervár és Érdi V. lnyú fák produkálták. Szignifikáns különségek csk legvstg törzsű Egervár és legvékony törzsű GiSelA 6 lnyok között mutthtók ki. A második csoport soroltuk közepes törzskeresztmetszet területtel rendelkező fákt, melyek z lái lnyokr lettek szemezve: SM 11/4, CEMANY, SL 64 és Korpony. A legkise volt törzskeresztmetszet területe fáknk vdcseresznye és GiSelA 6 lnyokon. A törzsnövekedésre vontkozó dtokhoz hsonló tendenciát mutttk fák koron méretei, zonn koron területét tekintve z lnyokt két, sttisztikilg jól elkülönülő csoport sorolhtjuk. A legngyo koronvetület területet CEMANY lnyok esetéen mértük, ettől szignifikánsn nem mutttk eltérő eredményeket z Egervár, Érdi V., SL64 és SM11/4 lnyú fák, ezek körülelül 5-8%- kl kise koronvetület területtel rendelkeznek. A Korpony lnyok esetéen 15%-kl kise koronvetület területet mértünk, míg lényeges méret csökkenést vlóján GiSelA 6 és vdcseresznye lnyok eredményezték koron területét tekintve, ez utóik sorolhtók z áltlunk meghtározott második csoport (melléklet 8.2. tálázt). A koron térfogt meghtározásávl jon érzékelhetőek z lnyok okozt különségek. A legngyo koron térfogtot CEMANY és z Érdi V. lnyokon mértük, ettől 2%-kl kise, de szignifikánsn nem eltérő dtokt mértünk z SM11/4 lnyú fákon. Közepes méretű koronát fejlesztenek z SL64, z Egervár és Korpony lnyú fák, míg igen kis koron térfogtúk cseresznyefák GiSelA 6 és vdcseresznye lnyokon. 36

9 % TKT KT KV Gisel 6 Vdcseresznye Korpony SL 64 CEMANY SM 11/4 Érdi V. Egervár 4.2. ár. Különöző lnyok htás 'Rit' cseresznyefák növekedésére (CEMANY =1%) Ugynzokt z lnyokt vizsgáltuk Ver cseresznyefák esetéen is, mint melyeket Rit cseresznyéknél már ismertettünk. A Ver cseresznyefák fáj szkirodlmi dtok lpján szintén középerős növekedésű, de ellentéten Rit cseresznyefák csüngő jellegű hjtásrendszerével, Ver fák göm koronát nevelnek. Összehsonlítv két fjt koron hitusát és méreteit, Ver cseresznyefákról megállpíthtó, hogy vlmivel ngyo méretű koronát nevelnek. Az 4.3. ár és melléklet 8.3. tálázt szemlélteti különöző lnyok htását Ver cseresznyefák törzskeresztmetszet területének lkulásár. Az lnyokt törzs növekedésére gykorolt htásuk lpján három csoport soroltuk, zonn szignifikáns különség csk két szélső csoport között volt megfigyelhető. A legvstg törzset z erős növekedésű sjmeggy lnyok közül z Érdi V., CEMANY és Korpony lnyú fák nevelték. Ettől szignifikánsn nem különült el második csoport, hová közepes törzs mérettel rendelkező fákt soroltuk. Így például z SL 64, SM 11/4, Egervár és vdcseresznye lnyú fákt. A legkise törzskeresztmetszet területet GiSelA 6 lnyú fákon mértük. A fák koron vetület területét összehsonlítv szintén három csoport sorolhtók kísérleten szereplő lnyok. A legngyo koronvetület területet mértük vdcseresznyére szemzett Ver cseresznyefákon. Szintén ngy volt koronvetület területe fáknk Korpony lnyokon. A második csoport soroltuk közepesnek mondhtó koron vetület területtel rendelkező fákt. Így például CEMANY lnyúkt, és z ettől ár szignifikánsn nem eltérő, de mintegy 5%-kl kise koronvetület 37

10 területtel rendelkező Egervár, Érdi V., SL64 és GiSelA 6 lnyú fákt. A Ver cseresznyefák esetéen legkise volt mért koronvetület terület z SM11/4 lnyú fákon. % TKT KT KV Gisel 6 SL 64 Egervár Vdcseresznye SM 11/4 CEMANY Korpony Érdi V ár. Különöző lnyok htás 'Ver' cseresznyefák növekedésére (CEMANY =1%) A koron térfogtát vizsgálv hsonló tendenciát figyelhetünk meg Ver cseresznyefákr gykorolt lnyhtás tekintetéen. A legngyo koron térfogtot vdcseresznye lnyon mértük. A 1%-nk tekintett CEMANY lnyokhoz képest 3%-kl ngyo volt vdcseresznyére szemzett fák koron térfogt. Vlmivel kise, de még mindig 15-2%-kl ngyo kontrol CEMANY lnyokhoz képest z Érdi V. és Korpony lnyokon mért koron térfogt. Közepes koron méretűek z Egervár, CEMANY, z SL64 és z SM11/4 lnyon lévő cseresznyefák. A Ver cseresznyefák esetéen is legkise koronát GiSelA 6 lnyok indukálták (4.4. ár, melléklet 8.3. tálázt). A Crmen cseresznyefák törzskeresztmetszet területét vizsgálv megállpíthtó, hogy z lnyok htásár fák erős, közepes vgy gyenge törzset nevelnek. A legngyo törzskeresztmetszet területet CEMANY lnyú fákon mértük, szintén erős volt törzsvstgodás z Egervár, Korpony, SL 64 lnyú fáknk. Közepes törzskeresztmetszet területet mértünk z egyéként erős növekedésű Érdi V. és vdcseresznye lnyok esetéen, míg legkise mértékű volt törzs vstgodás GiSelA 6 lnyú fákon (melléklet 8.4. tálázt). 38

11 % TKT KT KV Gisel 6 Korpony Vdcseresznye Egervár SL 64 Érdi V. CEMANY 4.5. ár. Különöző lnyok htás 'Crmen' cseresznyefák növekedésére (CEMANY =1%) A koron méreteit vizsgálv szintén három csoport sorolhtók z lnyok nnk megfelelően, hogy ngy, közepes, vgy kis koronát nevelnek fák htásukr. A legngyo koron vetület területet z Érdi V. és Korpony lnyú fákon mértük. Közepes koron területeket produkáltk fák CEMANY, vdcseresznye és Egervár lnyokon. Az SL 64 és GiSelA 6 lnyok htásár fák kisméretű koronát nevelnek. A koron térfogtát vizsgálv legngyo méretű koronát z Érdi V., Korpony, CEMANY és vdcseresznye lnyú fák nevelnek. Közepes koron térfogtot mértünk z Egervár és SL 64 lnyokon, míg legkise koron térfogtot GiSelA 6 lnyú fákon mértük (4.5. ár, melléklet 8.4. táláztok). A soroksári ültetvényen végzett kuttásink eredményei megerősítik z lnyok növekedési erélyére vontkozó szkirodlmi dtokt, melyek szerint gyenge tljokon sjmeggy mgonc lnyú fák növekedése kezdeti időszkn gyors (Hrotkó, 23). A vegettívn szporított sjmeggy klónok vlmivel szélese lehetőséget kínálnk növekedési erély szályozásár. A hzánkn szelektált Egervár, Mgyr és SM 11/4 lnyok (Hrotkó et l. 26) növekedést mérséklő htás és termőrefordulás koriság is figyelemre méltó. Eredményeink lpján mind négy vizsgált nemes fjt esetéen z lnyokt minősíthetjük növekedési erélyük lpján. Erős növekedésűek z Egervár, Érdi V., CEMANY, Korpony, Bogdány sjmeggy lnyok. A középerős növekedési csoport sorolhtók Mgyr, SL64, SM 11/4 vegettívn szporíthtó sjmeggy lnyok és vdcseresznye. A növekedést mérséklő csoport pedig GiSelA 6, Pro fjhirid lnyok trtoznk. Kuttásunk során eizonyosodott, hogy GiSelA 6 lnyok 39

12 növekedési erélye inká gyenge, mint középerős, ellentéten külföldi szkirodlmi megállpításokkl (Frnken-Bemenek, 1998). Az Egyesült Állmokn folyó tö évtizedes lnykuttások eredményei is megerősítik, hogy GiSelA sorozt lnyi erősen, vgy közepesen törpítő htásúk fák növekedésére vontkozón és 22 között New York állmn, Cornell Egyetem kísérleti üzeméen folyó kuttások eredményei lpján Roinson (28) megállpított, hogy GiSelA 5 lnyú fák mintegy 3%- kl, míg GiSelA 6 lnyú fák 2%-kl voltk kiseek, mint kontrollként lklmzott MxM sorozt erős növekedésű MxM2 lnyár szemzett fák. Kísérletünken ennél jóvl erőse törpésítést eredményezett GiSelA 6, mi feltehetően gyenge tljnk köszönhető. Tö éves vizsgáltok eredményeként z észk-németországi régión, z ottni cspdék és hőmérséklet viszonyok mellett Stehr (25) egyértelműen pozitív eredményekről számol e GiSelA sorozt lnyir vontkozón, intenzív cseresznyetermesztésre jánlj őket. Ellenen Godini (25) dél-olszországi termesztő körzeten folyttott kísérleteinek eredményei rról tájékozttnk, hogy GiSelA 5 lnyok teljes mértéken lklmtlnnk izonyultk gzdságos cseresznyetermesztésre. Sntos (24) cseresznye lnyokkl folyttott kuttási során Summit, Burlt és Vn cseresznyefák növekedési erélyét és terméshozmát vizsgált különöző lnyokon. Megállpított, hogy GiSelA sorozt fjtái igen kiváló növekedésmérséklő lnyok, mely tényt látámsztják soroksári kuttási eredményeink. Sntos kontrollként erősnövekedésű vdcseresznye mgoncokt hsznált, mely lnyok mi kísérletünken teljes mértéken elmrdtk mind növekedésüket, mind pedig produktivitásukt illetően szkirodlmi dtoktól. Bujdosó és munktársi (24) áltl végzett korái hzi kuttások eredményei szerint zonn vdcseresznye ( C2493 ) indukált CEMA sjmeggy mgoncokt követően második legerőse növekedést 4.2. A levélzet méretének és eloszlásánk lkulás különöző lnyú cseresznyefákon A levelek méretének lkulás különöző lnyokon és hjtás típusokon A fák egyedi levélméretét számos tényező efolyásolj, így fjt, hjtások vigor (Brlow 198) és vízellátás (Tomesi 21), vlmint zon koronrész fényellátottság, hol levél fejlődött (Sntos 26). Eredményeink megerősítik, hogy fenti tényezők, melyeket főként lmánál elemeztek, cseresznyénél is érvényesülnek némi módosulássl. Jelentős különséget mutttunk ki hosszúhjtásokon és okrétás nyárskon képződött levelek méretéen. A okrétásnyárskon levő levelek kiseek, mihez törpe hjtásokon képződött levelek 4

13 közötti erőse kompetíció mellett, hjtások vigor is közrejátszik (Brlow 198). Az lnyhtás minden hjtástípuson jelentkezik levél méretéen, melyen meghtározó elem z lny növekedési erélye. Tehát z erős növekedésű lnyokon ngyok levelek. Ezen túlmenően különöző lnyú fák eltérő vízpotenciálj is efolyásoló tényező (Gyeviki t l. 28, Tomesi 21). Végvári et l. (28) z lnyok szárkeresztmetszetének vizsgált során eltérő trche lumen rányt mért, mely fontos szerepet játszht fák eltérő vízpotenciálján. Jól érzékelhető z lnyok htás levelek egyedi méreteinek lkulásán, mivel szignifikáns különségek vnnk mind különöző lnyú fákon mért levelek méretei között, mind pedig hosszúhjtásokon, vgy okrétásnyárskon növő levelek között. Sntos (26) kuttási eredményei izonyítják, hogy koroná ejutó lcsony fény mennyiség kise egységnyi specifikus levéltömeget eredményez (g/m2), zonn ngyo egyedi levél felületeket, jo fényellátottsághoz képest. Az átlgos egyedi levél méret (cm²) mindkét cseresznyefjt esetéen ngyo volt hosszú hjtásokon okrétásnyárskról egyűjtött levelekhez képest (4.28. ár, melléklet tálázt). A legngyo levélméretet z erős növekedésű Bogdány sjmeggy lnyokr szemzett Petrus cseresznyefákon mértük, míg Rit cseresznyefák szintén erős növekedésű sjmeggy Érdi V. lnyú fák produkálták legngyo levél méreteket. Mindkét hjtás típus esetéen legkise levélméreteket növekedésmérséklő Pro és GiSelA 6 lnyok eredményezték. Közepesnek tekinthetők mért levélméretek töi sjmeggy lnyon és vdcseresznyére szemzett fákon (4.29. ár). cm LA (cm²) LA (cm²) LA (cm²) LA (cm²) 28 h.h. 28.ny. 29 h.h. 29.ny. Pro Gisel 6 Mgyr Bogdány Alnyok htás Petrus cseresznyefák egyedi levélméreteire (egyedi LA) (h.h. = hosszú hjtás,.ny = okrétás nyárs) 41

14 cm LA (cm²) LA (cm²) LA (cm²) LA (cm²) 28 h.h. 28.ny. 29 h.h. 29.ny. Gisel 6 Korpony Vdcseresz nye Érdi V ár. Alnyok htás Rit cseresznyefák egyedi levélméreteire (egyedi LA) (h.h. = hosszú hjtás,.ny = okrétás nyárs) Különöző lnyok és hjtástípusok htás cseresznyefák fjlgos levél tömegére A koronán elüli fény intenzitását izonyos mikroklimtikus, és növényfiziológii tényezők efolyásolják (Comes et l., 2), koronán elüli eltérő fény minőség pedig konzekvensen különöző morfogenetiki válszrekciókt produkál (Brldi et l. 1994, Bldini et.l. 1997). Sntos (26) kuttási eredményei izonyítják, hogy koroná ejutó lcsony fény mennyiség kise specifikus levéltömeget (SLT) eredményez, zonn ngyo egyedi levél felületeket, jo fényellátottsághoz képest. Ezen megállpítások látámsztják z áltlunk kpott mérési eredményeket, hol szignifikánsn ngyo egyedi levél felületet mértünk sűrű lomkoronájú, erős növekedésű fákon. Azoknál leveleknél, melyek kevese fényt kpnk, intenzíve sszimilát eépülés figyelhető meg leveleke, hogy ezáltl fokozzák z egyéként korlátozott fényfelvételt (Percy és Sims 1994; Niinemets et l. 1998). Ezzel szemen sok fénynek kitett levelek vstgk, ngyo z egységnyi felületre eső szárznyg trtlmuk, így jo z egységnyi levélfelületre eső fotoszintetikus kpcitásuk (Wyne és Bzzz 1993; Niinemets és Tenhunen 1997; Ge nrd et l. 2; Frk et l. 22), mely megállpítást igzolnk sját eredményeink is. A növekedést mérséklő lnyokon áltlán - függetlenül nemes fjtától és hjtás típusától, melyről levél szármzik-, ngyo specifikus levél tömeg, mint z erős növekedési erélyű lnyon lévő fákon. A koronán elül pedig hosszú hjtásokon lévő levelek tömege áltlán ngyo, mint okrétásnyárskon lévő leveleké (4.1.tálázt). 42

15 Mindkét vizsgálti éven Pro és GiSelA 6 lnyú Petrus cseresznyefákon mértük legngyo specifikus levél tömeget mindkét hjtás típuson, míg legkise specifikus levél tömeget középerős Bogdány sjmeggy lnyú fák levelei dták. A Rit cseresznyefákon is hsonló tendenci figyelhető meg, ár szignifikáns eltérések nem muttkoznk z lnyok között z első vizsgálti éven. 29-en már megmuttkozik specifikus levél tömere gykorolt lnyhtás. A legngyo volt mért specifikus levél tömeg GiSelA 6 lnyú fákról, legkise pedig vdcseresznye lnyú fákról gyűjtött levelek esetéen (4.1. tálázt) tálázt Petrus és Rit cseresznyefák fjlgos levél tömegének lkulás különöző lnyokon (mg cm -2 ) Alny hosszú hjtáson okrétásnyárson hosszú hjtáson okrétásnyárson Petrus Pro 1,97 7,71 14,5 1,33 GiSelA 6 9,4 7,85 9,29 9,4 Mgyr 8,8 6,23 9,23 9,15 Bogdány 7,2 5,99 8,23 6,15 Rit GiSelA 6 8,64 7,71 11,8 c 8,72 c Korpony 9,8 7,1 9,12 6,17 Érdi V. 7,46 6,92 8,34 6,59 Vdcseresznye 8,12 7,34 7,62 5, A cseresznyefák hlmozott levélfelülete és levélzet koronán elüli eloszlás A különöző növekedési erélyű lnyok eltérő htást gykorolhtnk cseresznyefák (Prunus vium L.) hjtásrendszere és ezáltl fánkénti levélorítottságr, z egyedi levél felületre (LA), levelek koronán elüli eloszlásár. Az erős növekedési erélyű lnyon lévő fák hjtásrendszere természetesen erőse, mely eredményezheti ngyo levél felület kilkulását. A cseresznyefák fánkénti teljes levélfelülete így tuljdonképpen z lnyok áltl ngymértéken meghtározott tuljdonság (4.2. tálázt). Nem véletlen, hogy fánkénti teljes levélfelület lkulás hsonló tendenciát mutt növekedési erélyhez. Az erőse növekedésű lnyú fákon ngyo fánkénti teljes levélfelület (LAT). A Petrus cseresznyefák mért fánkénti teljes levélfelülete mindkét éven 2-3-szor ngyo volt, mint Rit cseresznyefáké (4.2. tálázt). Az lnyokt Petrus cseresznyefák fánkénti teljes levélfelületének lkulásár gykorolt htásuk lpján három egymástól szignifikánsn eltérő 43

16 csoport sorolhtjuk. A legngyo fánkénti levélfelületet Bogdány sjmeggy lnyok eredményezték, míg ettől szignifikánsn eltérő eredményt tpsztltunk, mintegy 4-5%-kl kise levélfelületet középerős Mgyr sjmeggy lnyú fákon. A GiSelA 6 és Pro lnyú fákon mindkét éven szignifikánsn kise fánkénti teljes levélfelületet mértünk, Bogdány lnyú fákon mért levélfelületnek csupán 7-8%-át mértük törpe lnyú fákon (4.3. ár). Vizsgáltuk okrétás nyárskon fejlődő levelek rányát fánkénti teljes levélfelülethez képest, mely eredmények lpján z lnyokt két csoport sorolhtjuk. A Bogdány és Mgyr vegettív szporítású középerős- erős növekedési erélyű sjmeggy lnyú Petrus fákon okrétásnyárskon fejlődő levél felülete z összes fánkénti levélfelület 5-6%-át teszi ki, míg törpítő htású GiSelA 6 és Pro lnyú fákon ez z rány eléri 9%-ot (4.3. ár). A Rit cseresznyefákon legngyo fánkénti levélfelületet Korpony lnyr szemzett fákon mértük (29,86 m²), mely eredmény körülelül Bogdány lnyú Petrus fák fánkénti teljes levélfelületének fele. A sjmeggy mgoncon lévő Rit fák 28-n mért fánkénti teljes levélfelülete hsonló eredményt muttott (24,66 m²), szignifikáns eltérés nélkül, míg vdcseresznye és GiSelA 6 lnyú fákon szignifikáns eltéréseket tpsztltunk mindkét éven. A fánkénti teljes levélfelület ezen két lnyon lig közelítette meg 1 m²-t. A okrétás nyárskon fejlődő levelek rány Rit cseresznyefákon gyenge növekedésű lnyok htásár 28-n 5-6%, míg 29-en 8% volt, míg z erős növekedésű lnyokr szemzett fákon ez z rány elérte 29-en 9%-ot, zonn szignifikáns különségek nem muttkoztk z eredményeken. H okrétásnyárskon fejlődő levélzet két év hlmozott eredményeit tekintjük kiértékelésünk lpjául, kkor megállpíthtó, hogy mindkét nemes fjt esetéen GiSelA 6 lnyú fákon volt legngyo okrétásnyárson fejlődő levélzet rány fánkénti fánkénti teljes levélfelülethez képest. A Rit fákon ez z rány 64%, míg Petrus fákon 71% volt. Meg kell említeni, hogy z ültetvény 29. évre elérte termőkori egyensúlyt, fákt körülelül 4 méter mgsságn z lklmzott koronlkítási módszereknek megfelelően letetejezték. Ez evtkozás nyilvánvlón 29-en megváltozttt fák levélzetének koronán elüli eloszlását, vlmint hosszú és rövid hjtásokon fejlődő levelek rányát. A törpe lnyú ( GiSelA 6, Pro ) Petrus cseresznyefákon okrétásnyárskon növő levelek rány 29-en elérte 9%-ot, ezzel szemen középerős és erős lnyokon 28-n tpsztlt rány (45-55%) megmrdt levélzet eloszlásánk tekintetéen. A Rit fáknál ellenen 29-en sjmeggy lnyoknál is emelkedett rövidhjtásokon növő levelek koronán elüli eloszlás 5-6%-ról 8-9%-r, melynek egy esetleges mgyrázt lehet nemes fjt 44

17 koriság. A okrétás nyárskon növő levelek legngyo rányn Korpony sjmeggy mgonc lnyú fákon fordultk elő (4.31. ár) tálázt A teljes levél felület koronán elüli eloszlás Petrus és Rit cseresznyefákon különöző lnyok htásár Alny Hosszú hjtás Σ m² Pro 1.89 (31%) GiSelA 6 2,62 (29%) Mgyr 11,94 (4%) Bogdány 28,17 (47%) GiSelA 6 3, (36%) Mzzrd 6,45 (42%) Korpony 12,82 (41%) Érdi V. 11,62 (46%) c Bokrétásnyárs Fánkénti teljes Hosszú Bokrétásnyárs Fánkénti teljes Σ m² levélfelület m² hjtás Σ m² Σ m² levélfelület m² Petrus 4.23,32 3, (69%) (9%) (91%) 3,41 6,32,65 4,48 8,94 (71%) (12%) (88%) 5,1 16,72 24,21 21,42 28,67 (6%) (52%) (48%) 45,46 3,62 3,81 36,85 c 58,81 c c (53%) (45%) (55%) c 67,66 c Rit 5,41 1,2 4,95 8,41 (64%) (16%) (84%) 5,97 7,48 1,23 6,85 13,93 (58%) (14%) (86%) 8,8 17, 29,82 1,67 15,4 17,7 (59%) 13,4 (54%) 24,66 (1%) 1.82 (11%) (9%) 14,91 (89%) 16,73 % Bokrétás nyárs Hosszú hjtás 2 Pro 28 Pro 29 Gisel 6 28 Gisel6 29 Mgyr 28 Mgyr 29 Bogdány 28 Bogdány ár. Hlmozott levél felület koronán elüli eloszlás Petrus cseresznyefákon különöző lnyok htásár 45

18 % Bokrétás nyárs Hosszú hjtás 2 Gisel 6 28 Gisel 6 29 Vdcser. 28 Vdcser. 29 Korpony 28 Korpony 29 Egervár 28 Egervár ár. Hlmozott levél felület koronán elüli eloszlás Rit cseresznyefákon különöző lnyok htásár A fák méreteihez viszonyított levélzet rányánk és levélfelület-indexnek z lkulás különöző lnyok htásár Az 125 f/h állománysűrűségű kísérleti ültetvényen jelentős lnyhtás figyelhető meg vizsgált cseresznye fjták levélfelület-indexeit (LAI), és fák törzskeresztmetszet területére, vlmint koron területére vetített levéleloszlást tekintve. A legmgs levélfelület-indexet Bogdány lnyú Petrus cseresznyefákon mértük mindkét éven (7,4-8,5 LAI), ettől szignifikánsn kise volt középerős Mgyr sjmeggy lnyú fákon mért levélfelület-index (3,6-5,7 LAI). Az egyéként középerős növekedésű Rit cseresznyefákon 28-n Korpony lnyr szemezve mértük legngyo levélfelület-indexet (3,7 LAI), mely eredmény 29-en lecsökkent 2,3 LAI-r. A növekedésmérséklő GiSelA 6 lnyú fák levélfelület-indexe lcsony, mindössze 1,1 LAI volt 28-n, míg 29-en ezeken fákon is levélfelület csökkenés muttkozott, mért LAI csupán,6 és,8 között mozgott (4.3. tálázt). 46

19 4.3. tálázt. A Petrus és Rit cseresznyefák levélzetének eloszlás koron térfogtr, törzskeresztmetszet területre vetítve, klkulált levélfelület-index 125 f /h állomány sűrűség mellett Alny LA / KV m² /m ³ LAI LA / KV LA / TKMT m² /m ³ m²/cm² LA /TKMT m²/cm² Petrus Pro ,17.4 GiSelA 6 3.4,51 1,1 1.87,26.6 Mgyr 3.13, Bogdány 3.59, c c Rit GiSelA , ,26.8 Korpony 2.61, Vdcseresznye 1.6, Érdi V. 2.5, LAI Hsonló tendenci figyelhető meg törzskeresztmetszet területre, és koron területre vetített fánkénti levélfelület számításánál, zonn z lnyhtás közötti különségek így árnyltk. A törzskeresztmetszet területi és koron térfogti fjlgos muttókt tekintve megállpíthtó, hogy ngyo fánkénti teljes levélfelület z erős növekedésű lnyokon. Egyedül 28-n nem volt szignifikáns eltérés z lnyoknk Petrus cseresznyefák levélfelületre gykorolt htás között. A két év eredményei igzolják, hogy számított levélfelület-index (LAI) szoros összefüggésen vn fák növekedési erélyével. A Petrus cseresznyefák 1 m 3 korontérfogtár vetített levélfelületét tekintve 28-n nincs szignifikáns különség z lnyok között. A legtö levélfelület jut egységnyi koron térfogtr z erős növekedésű Bogdány lnyú fákon, de ettől nem sokkl volt kevese GiSelA 6 lnyokr szemzett fákon mért egységnyi korontérfogtr jutó levélfelület sem. 29-en némiképpen másként lkult z 1 m 3 korontérfogtár jutó levélfelületét lnyonkénti megoszlás. Egyértelműen kimgslnk középerőserős növekedésű lnyokon mért egységnyi koron térfogtr jutó levélfelületi eredmények. A négy vizsgált lny két, egymástól szignifikánsn elkülönülő csoport sorolhtó. A legngyo volt z egységnyi korontérfogtr jutó levélfelület Bogdány és Mgyr lnyú fákon, míg körülelül ennek fele volt z 1 m 3 korontéren lévő levélfelület gyenge növekedésű GiSelA 6 és Pro lnyú fákon (4.3. tálázt). Még érdekese eredményeket kpunk, h vizsgált fák levélfelületét egységnyi törzskeresztmetszet területre vetítve vizsgáljuk, hiszen így láthtó igzán fák éves hjtásnövekedése. Een z eseten z 1 cm 2 törzskeresztmetszet területre jutó legngyo levélfelületet mindkét vizsgált 47

20 éven z erős-középerős növekedésű Bogdány és Korpony lnyokon mértük, különségek szignifikánsk voltk törpe növekedésű lnyokr szemzett fákhoz képest. A Rit cseresznyefák 1 m 3 korontérfogtár vetített levélfelületét tekintve két, egymástól jól elkülöníthető csoport sorolhtjuk vizsgált lnyokt. 28-n legtö levélfelület jutott egységnyi koron térfogtr z erős-középerős növekedésű sjmeggy mgonc lnyú fákon, míg vlmivel kevese volt z egységnyi koron térfogtr jutó levélfelület növekedést mérséklő GiSelA 6 és vdcseresznye lnyú fákon. 29-en törpe növekedésű lnyokt csk Korpony sjmeggy lnyokkl tudtuk összehsonlítni, de z eredményeink itt is igzolják z előző év tendenciáját (4.3. tálázt). Hsonlóképpen lkult 28-n z 1 cm 2 törzskeresztmetszet területre jutó levélfelület mivel itt is sjmeggy lnyú fákon mértük z egységnyi törzskeresztmetszet területre jutó legngyo levélfelületeket. 29-en nem volt szignifikáns különség fák között különöző lnyok htásár (4.3. tálázt). A két év eredményei igzolják, hogy számított levélfelület-index (LAI) 4x2 m-es térállás mellett szoros összefüggésen vn fák növekedési erélyével (5.1. ár). H dott termésmennyiség eléréséhez dott szükséges levélfelület is, kkor ugynzt z ültetvény orítottságot és feltételezett terméshozmot törpe növekedésű lnyokkl 5-8-szor sűrű telepítéssel tudjuk csk elérni. Kísérletünk során z erős növekedésű lnyokr szemzett fákon 5-1-szer ngyo hektáronkénti levélfelületet mértünk, és 3,2-8,7 LAI értékeket. Beizonyosodott, hogy z lnyok záltl, hogy cseresznyefák méretét meghtározzák, közvetetten jelentős htássl vnnk koron orítottságr, koronán elüli levélsűrűségre, így koronán elüli fényeloszlásr, és fényhsznosulásr (Gonclves 28). Az eredményeink szerinti ideális 3,2-3,5 LAI értékek (Cittdini 28, Hrotkó et l 21) z dott 125 f/h állománysűrűségű ültetvényen Petrus cseresznyefáknál középerős Mgyr sjmeggyekre, míg Rit cseresznyefáknál szintén középerős növekedésű sjmeggy mgonc lnyok, és vegettív szporítású Korpony lnyr szemezve érhető el. Korái kimuttások lpján megállpíthtó, hogy egy teljesen egyensúlyn lévő koronán elül z összes levélfelület tö mint 5%-át okrétás nyárskon fejlődő levelek dják (Forshey et.l. 1976). Az 5.1./ 5.2. árák szemléltetik, hogy fánkénti teljes levélfelület (LAT) lkulás szoros összefüggésen áll fák növekedési erélyével. Az árákól z is kitűnik, hogy különöző nemes fjták és z eltérő évjárti sjátosságok htásár z összefüggés ngyn változht. A fák 29-en vló tetejezése ngymértéken efolyásolt fánkénti teljes levélfelületet Figyeleme kell venni tehát, hogy z intenzív ültetvényeken koron növekedése ehtárolt z dott tő- és sortávolság áltl, míg fák törzse szdon nőhet, így mért törzsátmérők is folymtosn nőnek évről-évre (Hrotkó 22, 27). 48

21 Összességéen tehát megállpíthtó, hogy z lnyok htássl vnnk cseresznyefák egyedi levélméreteire és fjlgos levéltömegre (g/cm 2 ), mely tényezők növekedési eréllyel összegződve efolyásolják z ültetvény levélfelület indexét (LAI). A törpe lnyú fákon levélfelület zömmel okrétás nyárskon helyezkedik el, hol ngy gyümölcsszám mitt legrossz levél-gyümölcs rány. Ez növeli ezen lnyokon z prósodás kockáztát. Kedvező hosszúhjtásokon lévő levélfelület rány középerős és erős növekedésű sjmeggy lnyokon, mely levélfelület szkirodlmi dtok szerint fontos szerepet játszik ngy gyümölcsméret kilkulásán. LAT m^ y =,6456x - 8,6345 R 2 =,8615, 2, 4, 6, 8, 1, 12, 14, TCSA cm^2 LAT m^ y =,323x + 1,7861 R 2 =, , 2, 4, 6, 8, 1, 12, 14, 16, TCSA cm^ ár A törzskeresztmetszet területen kifejezett növekedési erély (TCSA) és fánkénti teljes levélfelület közötti összefüggés Petrus' cseresznyefák esetéen LAT m^ y =,5673x - 1,1279 R 2 =, , 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, TCSA cm^2 LAT m^ y =,2164x +,7668 R 2 =, , 2, 4, 6, 8, 1, TCSA cm^ ár A törzskeresztmetszet területen kifejezett növekedési erély (TCSA) és fánkénti teljes levélfelület közötti összefüggés Rit' cseresznyefák esetéen 49

22 4.3. A vizsgált nemes cseresznyefjták leveleinek trnszspirációj, fotoszintetikus ktivitás, és fák vízhsznosítás különöző lnyokon A cseresznye lnyokt z elmúlt évtizedeken elsősorn fák növekedési erélyére és produktivitásár gykorolt htásuk mitt vizsgálták. Egyre ngyo figyelem irányul zonn rr, hogy z lnyok miként efolyásolják cseresznyefák izonyos fiziológii tuljdonságit. Kiemelt fontosságú kuttási témák npjinkn levél ntómii vizsgáltok, CO2 sszimiláció, gázcsere, fotoszintetikus ktivitás és párolgás, nnk ellenére, hogy kevés információ áll rendelkezésünkre cseresznyefákr vontkozón e témköröket illetően. A gázcsere, fotoszintetikus rát, levél felület mind olyn tuljdonságok, melyek szoros összefüggésen állnk specifikus levél tömeggel (SLF), levelek vstgságávl, és koronán elüli elhelyezkedésükkel (Gonclves 28). Korái kuttások eredményei lpján megállpíthtó z is, hogy z lnyhtás erős efolyásoló tényezőként játszik szerepet levelek morfológii és ntómii felépítéséen, vlmint izonyos növényélettni folymtokn is (Gonclves et l. 28). Juhász 21- en z ültetvényen elvégzett kuttásink eredményei izonyítják, hogy z lnyok htássl vnnk sztóm konduktivitásr, párolgásr és fotoszintézis intenzitásár. A vízhiánynk és szárzságnk összetett htás vn növények növekedésére, nygcseréjére, ezen htások közül is kiemelkedő levelek gázcseréjére gykorolt htás (Hsio, 1976). H növény vízhiányos állpot kerül (tlj vízhiány vgy légköri szály), kkor sztómák zárásávl képes korlátozni párolgást és elkerülni turgorvesztést (Sous et l. 26). A vízhiányos állpot kiváltott fotoszintézis gátlás lehet sztomtikus (sztómzáródás mitt) és nem sztomtikus (iokémii rekciók mitt) eredetű (Chves et l. 1987, Flexs és Medrno 22) A levelek felszíni hőmérsékletének lkulás vizsgáltn szereplő lnyokon Az LCi készülékkel mértük levelek felszíni hőmérsékletének npi változását júniusn, ugusztusn és szeptemeren. Az 4.32, 4.33.,4.34. árákon jól látszik, hogy reggeli órákn lcsony levélhőmérséklet fokoztosn nő, npi mximumát 12 és 14 ór között éri el, mjd délutáni órákn fokoztos csökkenést mutt. A reggel 8 ór és délután 6 ór között mért júniusi levélhőmérsékletek C között változnk. Az említett árák szemléltetik z lnyok közötti eltéréseket. Megfigyelhető, hogy z erőse növekedésű sjmeggy lnyokon z egész np folymán lcsony mrd levelek felszíni hőmérséklete, mint növekedést mérséklő GiSelA 6, vgy kísérleten gyengén növekedő vdcseresz- 5

23 nye lnyú fákon. Hsonló tendenciát mutt levélhőmérsékletek ugusztusi és szeptemeri npi menete is. A Rit cseresznyefákon ugusztusn reggel 8 órkor levelek felszíni hőmérséklete C között változott, legmgs hőmérsékletet vdcseresznye és GiSelA 6 lnyú fákon mértük. A npi csúcsot ór között érte el levelek hőmérséklete. Ekkor számottevő különségeket nem tpsztltunk különöző lnyú fákon. A levelek C közötti hőmérsékletre melegedtek fel, mjd z esti órákr fokoztosn hűltek vissz C -ig (4.33. ár). A szeptemeri levélfelszínen mért hőmérséklet npi mximumát 1-14 ór között érte el. A legmgs hőmérsékletet Korpony lnyú fák levelén mértük egész np, leglcsonyt pedig vdcseresznyéken (4.34. ár). A Ver cseresznyefákon vlmivel lcsony volt júniusi levélhőmérséklet, csupán C között változott, z lnyok között különség vlmivel kise. Hsonló tendenci jelentkezett z erős növekedésű sjmeggy lnyok és növekedést mérséklő lnyok levél hőmérsékletének npi változásán, mint mit Rit cseresznyénél megfigyeltünk. Júniusn Ver fákon méréseket techniki okokól csk 1 órkor kezdtük, így reggeli levélhőmérsékletre csk következtetni tudunk. Így is láthtjuk, hogy júniusn levélfelszínen mért hőmérséklet 1-14 ór között éri el npi mximumát, mjd délutáni órákr fokoztosn lecsökken C közé (4.32. ár). Augusztusn legmgs levélfelszíni hőmérsékletet 1-12 ór között mértük Korpony lnyú Ver cseresznyefákon (4.33. ár). A szeptemeri mérésekől leolvshtó, hogy levelek felszíni hőmérséklete nem hldt meg 35 C egyik lny esetéen sem, még legmelege déli órákn sem (4.34. ár). A vizsgált időszkn legmgs levélfelszíni hőmérsékletet minden eseten GiSelA 6 lnyú fák levelein mértük, függetlenül npszktól és z dott vizsgálti hónptól. o C o C Korpony Érdi V. Vdcseresznye Gisel 6 Gisel 6 Korpony CEMANY Vdcseresznye Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszíni hőmérsékletének npi változás júniusn 8-18 ór között 51

24 o C o C Korpony Érdi V. Vdcseresznye Gisel 6 Gisel 6 Koponyr CEMANY Vdcseresznye Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszni hőmérsékletének npi változás ugusztusn 8-18 ór között o C o C Korpony Érdi V. Vdcseresznye Gisel 6 Gisel 6 Koponyr CEMANY Vdcseresznye Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák levélfelszíni hőmérsékletének npi változás szeptemeren 8-18 ór között Különöző lnyok htás Rit és Ver cseresznyefák sztóm konduktivitásánk lkulásár júniustól szeptemerig A Rit és Ver cseresznyefákon négy kiválsztott lny-nemes komináción vizsgáltuk sztómkonduktnciát (gs) 21-en. A műszeres méréseket júniusn, ugusztusn és szeptemeren végeztük egy-egy vizsgálti npon, így lehetőség vn párolgásr, sztóm-mozgásr gykorolt lnyhtás összevetésére nyári időszkn. Az ár és melléklet 8.33.,8.38. szemléltetik két vizsgált nemes fjt sztóm konduktivitásánk júniusi npi változását. A reggeli órákn viszonylg mgs sztómkonduktnci figyelhető meg júniusn Rit cseresznyefákon, melyet fokoztos csökkenés követ, np közepére eléri npi minimumát, mjd délutáni órákr fokoztosn emelkedik. Szignifikáns különségeket z lnyok között nem 52

25 figyeltünk meg, kivéve reggeli órákn középerős Korpony és z erős Érdi V. lnyokon végzett méréseink során. A Ver cseresznyefák júniusi levélkonduktnciáj másként lkult ehhez képest. Itt reggeli órákn hsonló értékeket mértünk (,1-,4 mol/m 2 /s), mint Rit fákon, zonn déli órákr megemelkedett sztómkonduktnci, kifejezetten Korpony lnyú fákon. Augusztusn megfigyelhető, hogy sztómkonduktnci minden vizsgált lny-nemes komináció esetéen megnövekedett,2-,7 mol/ m 2 /s körüli értékre, sőt szintén Korpony - Ver komináció ugusztusn déli órákn elérte z 1 mol/ m 2 körüli értéket (4.36. ár, melléklet 8.43.,8.48. táláztok). Szeptemeri méréseink során még júniusinál is mgs értékeket figyeltünk meg, áltlán,2-1,3 mol/ m 2 /s között volt npi sztomkonduktnci, lnytól és nemestől függetlenül. A Rit cseresznyefákon Korpony és Érdi V. lnyú fák egész np folymán mgs sztómkonduktnciát mutttk gyengé növekedésű GiSelA 6 és kísérleten szintén gyengén növő vdcseresznye lnyú fákhoz képest. A Ver cseresznyefákon folyttott mérésekől pedig szemetűnő GiSelA 6 vlmint szintén Korpony lnyok mgs sztómkonduktnci értékei. A Ver cseresznyefák szeptemeri sztómkonduktnciáj fokoztos csökkenő tendenciát mutt reggeli óráktól délutánig, ellenen Rit csereszynyefákon npszktól és lnytól függően változó tendenciájú sztómkonduktnci figyelhető meg (4.37. ár, melléklet 8.53,8.58. táláztok). gs (mol/m2/s),35,3,25,2,15,1,5 8-1 ór 1-12 ór ór ór ór gs (mol/m2/sec),5,4,3,2, ór ór ór ór Gisel 6 Korpony Érdi V. Vdcseresznye Gisel 6 Korpony CEMANY Vdcseresznye Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm koduktivitásánk npi változás júniusn 8-18 ór között 53

26 ,7,6 1,2,5 1 gs (mol/m2/s),4,3,2 gs (mol/m2/s),8,6,4,1, Gisel 6 Korpony Érdi V. Vdcseresznye Gisel 6 Korpony CEMANY Vdcseresznye Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm koduktivitásánk npi változás ugusztusn 8-18 ór között,5 1,4,4 1,2 gs (mol/m2/s),3,2,1 gs (mol/m2/s) 1,8,6,4, Gisel 6 Korpony Érdi V. Vdcseresznye Gisel 6 Korpony CEMANY Vdcseresznye Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák sztóm koduktivitásánk npi változás szeptemeren 8-18 ór között A nettó CO2 sszimiláció (fotoszintetikus rát) lkulás különöző lnyokon Vizsgáltuk cseresznyefák teljes npi CO2 sszimilációjánk (fotoszintetikus rát) lkulását mindkét nemes fjtávl három vizsgálti npon. A árán Rit és Ver cseresznyefák 1 m 2 levélfelületének 1 órár számított nettó fotoszintetikus teljesítménye figyelhető meg (mol/m 2 ). A Rit különöző lnyú fái jelentős különségeket mutttk júniusn, míg ugusztus és szeptemer hónpokn különség nem szignifikáns. Hsonló eredmények figyelhetőek meg Ver fákon is, ár itt ugusztusn is szignifikáns különségek jelentkeztek különöző lnyú fákon. Figyelemre méltó, hogy Rit fák fotoszintetikus ktivitás csökkenő tendenciát mutt júniustól szeptemerig, ezzel szemen Ver fákon szeptemeren is igen mgs volt fotoszintetikus rát. 54

27 A GiSelA 6 lnyú fákon függetlenül npszktól, vgy vizsgált hónptól szinte mindig leglcsony sztómkonduktnciát mértük, npi CO2 sszimiláció menetét szemlélve (4.38. ár) viszont ennek ellenére GiSelA 6 lnyú fákon tönyire átlgos, vgy mgs volt fotoszintézis rátáj mind Rit, mind pedig Ver cseresznyefák esetéen. mol/m2 mol/m2,6,5,4,3,2 c,6,5,4,3,2,1,1 június ugusztus szeptemer június ugusztus szeptemer Érdi V. Gisel 6 Vdcseresznye Korpony CEMANY Vdcseresznye Gisel 6 Korpony Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák 1 órás számított fotoszintetikus teljesítménye június és szeptemer hónpok között A cseresznyefák párolgás-intezitásánk lkulás júniustól szeptemerig Műszeres vizsgáltink során mértük z lnyok htását trnszspiráció intenzitásár (E mmol/m 2 /s) is. A kpott értékeket átszámoltuk kilogrmm is, árán z eredményeket een formán muttjuk e. A Rit cseresznyefák legmgs párolgásintenzitást vdcseresznye lnyú fákon mutttk június és ugusztus hónpokn is. Szeptemeren Rit cseresznyefák legintenzíveen Korpony lnokon párologtttk, legkise npi párologttást pedig z Érdi V. lnyú fákon mértük (4.39. ár). Megállpíthtó, hogy Rit cseresznyefák párologttás kevésé intenzív GiSelA 6 és z Érdi V. lnyú fákon, mint vdcseresznye és Korpony lnyokon vegetációs idő során. A Ver cseresznyefákon legmgs júniusn volt trnspirációs rát mindegyik vizsgált lny esetéen. Jelentős különséget fedezhetünk fel Korpony lnyú fák párolgásintenziását elemezve mind három mérési időpontn. A júniusi és z ugusztusi mérési npon igen intenzív párologttást figyeltünk meg Korpony és CEMANY lnyú Ver cseresznyefákon. A GiSelA 6 lnyú fákon igen lcsony volt párolgásintenzitás mindhárom vizsgált hónpn (4.39.ár). 55

28 kg/m2 kg/m2 6, 5, 4, 3, 2, Korpony Érdi v. Gisel 6 Vdcser. 6, 5, 4, 3, 2, Vdcser. Gisel 6 CEMANY Korpony 1, 1,, június ugusztus szeptemer, június ugusztus szeptemer Rit Ver ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák trnszspirációjánk lkulás három mérési időpontn Alnyok htás cseresznyefák vízhsznosításár A fjták vízigényét vízhsznosítási együtthtó (VHE) kiszámításávl htároztuk meg. A VHE mértékét npi mérési időintervllumokn észlelt fotoszintetikus rát (A) és trnspirációs rát (E) hánydosáól számítottuk ki g/kg mértékegységen. Az 4.4. ár szemlélteti z egyes lny-nemes kominációk vízhsznosítási együtthtójánk lkulását vizsgált hónpokn. A Rit cseresznyefák vizsgálti időszk teljes ideje ltt z Érdi V., Korpony és GiSelA 6 lnyokon izonyultk leghtékonynk tekinteten, hogy 1 liter víz elpárologttás milyen mértékű CO2 sszimilációt eredményez. A Ver cseresznyefák esetéen kiemelkedően teljesítettek CEMANY és vdcseresznye lnyú fák. Szeptemeren mindkét fjtánál GiSelA 6 lnyú fák htékonyság volt legngyo. Vizsgáltink során CO2 sszimiláció mértéke 3 és 7 g között változott, ttól függően, hogy melyik hónpot vizsgáltuk. A VHE mindkét nemes fjt esetéen lényegesen lecsökken legmelege vizsgálti időszk ltt, ugusztusn. Eredményeink lpján megállpíthtó, hogy nem csupán z lnyok, hnem nemes fjt is meghtározó tényező fák vízhsznosításán. A vizsgáltunk során eizonyosodott, hogy júniusn egységnyi víz elpárologttás Rit cseresznyefák esetéen vlmivel intenzíve CO2 sszimilációt eredményez, míg ugusztus és szeptemer hónpokn Ver cseresznyefák vízhsznosítás volt jo (4.4.-f árák). 56