Doktori (PhD) értekezés tézisei CSERESZNYE OLTVÁNYOK PRODUKTIVITÁSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI. Gyeviki Márta. Témavezető: Dr Hrotkó Károly, DSc

Átírás

1 Doktori (PhD) értekezés tézisei CSERESZNYE OLTVÁNYOK PRODUKTIVITÁSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI Gyeviki Márt Témvezető: Dr Hrotkó Károly, DSc Budpesti Corvinus Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológii Tnszék Budpest 2011

2 A doktori iskol megnevezése: tudományág: vezetője: Témvezető: Kertészettudományi Doktori Iskol Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Dr. Tóth Mgdoln egyetemi tnár, DSc Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr, Gyümölcstermő Növények Tnszék Dr. Hrotkó Károly egyetemi tnár, DSc Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Dísznövénytermesztési és Dendrológii Tnszék A jelölt Budpesti Corvinus Egyetem Doktori Szályztán előírt vlmennyi feltételnek eleget tett, z értekezés műhelyvitáján elhngzott észrevételeket és jvsltokt z értekezés átdolgozáskor figyeleme vette, zért z értekezés védési eljárásr ocsáthtó Dr. Tóth Mgdoln Dr. Hrotkó Károly Az iskolvezető jóváhgyás A témvezető jóváhgyás

3 1. A munk előzményei, kitűzött célok A hzi cseresznyetermesztés z utói éveken kezd ismét feléledni, egyre ngyo telepítési szándék, fokozott érdeklődés tpsztlhtó hzi nemesítésű cseresznyefjták, és hzi lnykísérletek eredményei iránt. Köszönhetően z elmúlt 20 év kuttási munkájánk, már már kézzelfoghtó eredmények állnk rendelkezésre hhoz, hogy hzánkn trdicionális, ngy térállású, gépi etkrítássl szüretelhető cseresznye és meggy ültetvények helyét átvegyék z intenzív termesztéstechnológiávl, korszerű fjták lklmzásávl létesített, kézzel szüretelhető ültetvények (Szó et l. 2011). Mivel elsősorn kézi etkrítású fjról vn szó, termesztési költségek csökkentését gyümölcsfák méretének mérséklésével lehet elérni. Az intenzív ültetvények kilkításán legngyo szerepet z lnyhsznált játszik, nemes fjt és koron kilkítás megválsztás mellett. Az lny jelentős mértéken efolyásolj z oltvány továi tuljdonságit, így például f méretét, termőre fordulás koriságát, produktivitást, gyümölcs minőségét, kórokozókkl és kártevőkkel szemeni ellenálló képességet, vlmint stressz tűrést és mindezek áltl termesztés jövedelmezőségét. Az utói évtized munkái pozitív eredményeket muttnk z lnyok fjtkínáltán és z új technológiák kidolgozásán, de z lnyok htásánk vizsgált is elengedhetetlen feltétel z újonnn megjelenő, ígéretes nemes gyümölcsfjták termesztésevonás előtt. Az lnyok leginká szemetűnő htás fák növekedéséen jelentkezik, de szinte nincs olyn tuljdonság fjtáknk, melyeket z lny kedvező, vgy kedvezőtlen irányn ne efolyásoln. Az intenzív ültetvényeken vló lklmsság szempontjáól termőrefordulás koriság, termőrészek képződése, virág- és terméserkódás meghtározó jelentőségűek. A gyümölcstermesztésnek hzánkn is egyre inká kritikus pontjává válik szárz vegetációs időszkól dódó elégtelen vízellátottság, vlmint megnövekedett öntözési költség. Az intenzív cseresznyetermesztésen kiváló gyümölcsminőség eléréséhez elengedhetetlen z öntözés. Egyre növekvő jelentősége ellenére, nincs elegendő információnk z új lny-nemes kominációk vízfelhsználásáról (Hrotkó et l. 2008), melynek ismerete gzdságos öntözés lpfeltétele lenne. Arr vontkozón sem áll rendelkezésre kellő mennyiségű dt, hogy z lnyok miként efolyásolják cseresznyefák hjtásrendszerének fejlődését, koronán elüli levélzet eloszlását, nnk teljes méretét; mely tuljdonságok lpvetően meghtározzák fák fotoszintetikus ktivitását, párologttását, és ezáltl zok vízfogysztását is. A cseresznye lnyhsználttl kpcsoltos hzi kuttások kiemelkedő jelentőségűek n, hogy könnyeen megértsük z lny-nemes kölcsönhtás igen összetett rendszerét, és ez

4 áltl megfelelő lny megválsztásánk jelentőségét. A kuttó munk során következő kérdések megválszolását és feldtok elvégzését tűztük ki célul: Válszt kerestünk rr, hogy különöző lnyok milyen htást gykorolnk cseresznyefjták ( Petrus, Rit, Ver és Crmen ) fáink vegettív tuljdonságir, növekedésére és koron méretére. Vizsgálni kívántuk z lnyok htását fák genertív tuljdonságir: milyen htássl vnnk különöző lnyok fák termőrész-képződésére, virágerkódásánk mértékére egyedi terméshozm indexeire és ezen keresztül z ültetvény termőrefordulásár. Részletesen tnulmányozni szándékoztunk z lnyok htását fák levélzetére: miként efolyásolják z lnyok fák egyedi levélméreteit, fánkénti teljes levélfelületének méretét, és levélzet koronán elüli eloszlását. Válszt kerestünk rr, hogy z lnyoknk vn-e htás cseresznyefák fotoszintézisének és trnszspirációjánk intenzitásár és ezen keresztül fák vízhsznosításár. A kuttások során kpott eredmények szintetizálásávl teljese képet lkotni rról, hogy hzi körülmények között mely lnyok lklmsk intenzív cseresznye ültetvény létesítésére.

5 3. A kísérletek nyg és módszere 3.1. A vizsgáltok helyének emuttás, éghjlti és tljtni jellemzése A szdföldi vizsgáltokt Budpesti Corvinus Egyetem soroksári Kísérleti Üzeméen és Tngzdságán végeztük, mely Budpesttől délre tlálhtó körülelül 13 km-re. A területre jellemző időjárási dottságok megfelelnek z lföldi régiór jellemzőeknek. Az éves átlghőmérséklet 11,3 C, npsütéses órák szám Jellemző ngymértékű kisugárzás, mi z átmeneti évszkokn tlj menti fgyveszélyt jelenthet. A hőmérséklet npi és évi ingdozás is jelentős. A cspdék kevésnek mondhtó (560 mm/ év), mely egyenlőtlenül oszlik meg. Az szályosság különösen júliusi és ugusztusi kevés cspdékn nyilvánul meg. A legtö cspdék május- júniusn esik. Az urlkodó szélirány É-Ny-i. A terület Dun öntésterületén helyezkedik el, így tljok ngy része Dun meszes homokhordlékán képződött, könnyű homokos tljszerkezet, 2,5 % -os mésztrtlom, 7,7-es ph és 24-es Arny-féle kötöttségi szám (AK) jellemző lcsony humusztrtlomml (0,8%) tálázt: A kísérleti ültetvény tljánk tápelem-trtlm (ph 7,7; kötöttség (KA) 24, CCO3 m/m % 2,8 3,0%, humusz 0,8 1 %) Tljréteg (cm) Humusz % 0,94 0,88 0,81 1,08 0,94 0,81 NO2+NO3-N mg/kg 2,80 5,29 4,12 7,63 4,38 4,12 P2O5 mg/kg 424,67 339,00 309,33 462,2 403,8 345,8 K2O mg/kg 206,44 137,87 99,40 200,2 167,6 140,5 Az 3.1. tálázt dti lpján tlj jó foszfor- és kálium- ellátottságú, míg z lcsony humusztrtlmú homoktljokr jellemzően nitrogén ellátottság lcsonynk minősíthető (Szűcs 2003) A kísérlet felépítése A kísérlet során lklmzott vizsgálti módszerek, melyek fák vegettív illetve genertív tuljdonságir irányulnk, megfelelnek témán folyttott előzetes kuttások során lklmzott módszereknek. Az ültetvényen Brózik Sándor áltl nemesített kori érésű cseresznye fjták közül Rit, Ver, Crmen és Petrus kerültek vizsgáltr, mely nemes cseresznye fjtákt 10 különöző lnyr oltottk. Növekedést mérséklő lnykísérletünk ültetési nyg egyéves suháng volt. A kísérleten Cemny, Egervár, Érdi V., GiSelA 6, Korpony, Mgyr,

6 Bogdány, SL 64, SM 11/4, Vdcseresznye és Pro lnyokon 4 x 2 méteres sor- és tőtávolságr telepítették fákt 2004-en. A kísérleten prcellánként három fát telepítettünk ugynzon z lnyon. A kísérlet véletlen lokk elrendezésű, négyszeres ismétlésen. A kísérlet során lklmzott koronform vlmennyi oltvány esetéen lsóvázkros krcsúorsó volt (Hrotkó et l. 2007) A kísérlet értékelése során vizsgált tuljdonságok és előlük számított muttószámok emuttás A vizsgáltokt 2005-en kezdtük meg, méréseket évig folytttuk. Az ültetvény termőrefordulását megelőzően méréseink fák vegettív tuljdonságir vontkoztk, így évente nyuglmi időszkn, mértük mérőrúd segítségével gyümölcsfák koronájánk dtit. A sorirányr merőlegesen mértük fák koronájánk szélességét, sorirányr párhuzmosn koron hosszúságát, vlmint mértük koron mgsságot z oltási helytől kiindulv. Minden éven mérőszlggl mértük törzs körméretét z oltási hely felett, körülelül 70 cm mgsságn. A mért dtokól számítottuk ki törzs keresztmetszetének területét (cm²), vlmint fák koronájánk méreteit (koronvetület területe és korontérfogt) (Silereisen és Scherr 1968). Törzskeresztmetszet (cm 2 ) = (törzsátmérő (cm)/2) 2 x π Koronvetület terület (m 2 ) = [(koronszélesség (m) + koronhosszúság (m))/4)] 2 x π. Korontérfogt (m3) = (koronvetület területe (m 2 ) x koron mgsság (m))/2 (SILBEREISEN ÉS SCHERR 1968) Vizsgáltuk, hogy z lnyok hogyn efolyásolják cseresznyefák termőgllyink számát en megszámoltuk minden lny-nemes komináción fánkénti termőglly számot, mjd eől kiszámoltuk hektáronkénti termőglly számot, fánkénti termőglly hosszt, vlmint koron 1 m 3 -rére jutó termőgllyk számát. A genertív tuljdonságok közül elsősorn terméssel kpcsoltos mérésekre fektettük legngyo hngsúlyt. Számoltuk illetve mértük fánkénti virágerkódottságot, vlmint termőgllynkénti okrétás nyársk, illetve virágok számát, hogy ezekől z dtokól következtetni tudjunk fjták termékenyülési képességére. Összevetettük, hogy miként lkul fánkénti virág szám és fánként megszámolt okrétásnyársk szám. A kísérlet során, minden éven ecsléssel, illetve digitális mérleg segítségével, etkrítássl egy idően mértük fánkénti termésmennyiséget, elvégeztük fjtánkénti átlgolást, és kiszámoltuk hlmozott termésmennyiséget termő évekre vontkozttv. Az egyedi gyümölcs tömeget és cukortrtlmt külön vizsgáltuk, lny-nemes kominációnként és fánként 50 dr mint

7 gyümölcs mérésével. Lortóriumi körülmények között mértük mint gyümölcsök vízen oldhtó szárznyg trtlmát Brix -n kifejezve, melyet friss gyümölcsökől kinyert homogén szűrt gyümölcsléől mértük ATAGO Plette PR-101 refrktométerrel (Codex Alimentrius /93). A fák produktivitásár gykorolt lnyhtást törzskeresztmetszeti hozmindexszel dtuk meg, mely muttó hlmozott termésmennyiség és törzskeresztmetszet hánydosként számolhtó ki. Törzskeresztmetszeti terméshozm index = Hlmozott termés (kg)/törzskeresztmetszet terület (cm 2 ) Ezen kívül kiszámoltuk koron területre, illetve koron térfogtr vetített fjlgos terméshozmot is, és hektáronkénti fjlgos területi hozmot. Koronterületi terméshozm index = Hlmozott termés (kg)/ Koron terület (m 2 ) Koron térfogti terméshozm index = Hlmozott termés (kg)/ Koron térfogt (m 3 ) A fánkénti összes levélszámot számlálássl htároztuk meg kijelölt lny-nemes kominációjú fákon éveken, vlmint mértük z egyedi levél méretet is. Ez utói kiszámításához mint leveleket gyűjtöttünk kijelölt fákról, külön hosszú, illetve rövid hjtásokról. A mint leveleknek megmértük nyers tömegét, mjd szárító szekrényen tömegállndóságig vló szárítás után mértük szárz tömegét. Az összlevéltömeg és szárznyg tömege közötti különség dj levelek víztrtlmát. A mint levelek felületét BCE Élelmiszertudományi Kr Fizik-Automtik Tnszéke áltl kifejlesztett műszer, illetve hozzá trtozó progrm segítségével mértük meg. A műszer digitális felvételt készít levelekről, mjd egy egységnyi felületű kontrolhoz viszonyítv pixel számok segítségével, egy egyszerű rányosítássl levél felület kiszámolhtó. Az egyedi levélfelület, levél tömeg illetve fánkénti levél drszám mérésével lehetőség nyílt továi muttók kiszámításár, így például fánkénti levél tömeget, fánkénti levél felületet külön hosszú és rövid hjtások tekintetéen, vlmint hektáronkénti levélfelületet tudjuk megdni en mértük mint levelek fotoszintetikus ktivitását és trnszspirációját hordozhtó fotoszintézis mérő LCi készülék segítségével. (3.5. ár) Az LCi készülék méri levél felületét, z eszköz hőmérsékletét, levegő H 2 O, CO 2 szintjét, légnyomást, levél felszíni hőmérsékletét, levél PAR értékét, sejt közötti CO 2 koncentrációt, trnszspirációt és sztóm konduktnciát. Számolj CO 2, H 2 O mozgását levegőől nyert dtokhoz képest, számolj ezen kívül nettó CO 2 sszimilációs rátát is (BioScientific ltd ). Ezekől z dtokól mi főként vízpár (H 2 O) kiocsátást, sztóm konduktnciát és nettó

8 CO 2, sszimilációs rátát hsználtuk fel kuttásunkn. A mért dtok közötti különségeket illetve sttisztiki összefüggéseket z SPSS 15 progrmcsomg segítségével egy- és tötényezős vrincinlízis lklmzásávl elemeztük. A táláztokn és digrmokon különöző etűk jelentik sttisztikilg is igzolhtó különséget két érték között. Az zonos etűvel jelölt értékek (pl.:,, c -d ) között Duncn-teszt nem muttott ki szignifikáns különségeket, míg z egymástól eltérő etűk (pl: cd ) szignifikáns különségeket jelölnek. Az eredményeket táláztokn és grfikonok segítségével ismertetjük. 4. Eredmények és következtetések 4.1. Alnyok htás z ültetvény jellemző méreteinek lkulásár A soroksári ültetvényen végzett kuttásink eredményei megerősítik z lnyok növekedésére vontkozó szkirodlmi dtokt, melyek szerint gyenge tljokon sjmeggy mgonc lnyú fák növekedése kezdeti időszkn gyors, végső méretüket tekintve pedig ngyok lesznek fák, mint töi hgyományosn lklmzott cseresznye lny esetéen (Hrotkó 2003). Az új vegettívn szporított sjmeggy klónok vlmivel szélese lehetőséget kínálnk növekedési erély szempontjáól. A hzánkn szelektált Mgyr és SM 11/4 lnyok növekedést mérséklő htás és termörefordulás koriság is figyelemre méltó (Hrotkó és Mgyr 2004). Eredményeink lpján mind négy vizsgált nemes fjt esetéen z lnyokt minősíthetjük növekedési erélyük lpján. Erős növekedésűek z Egervár, Érdi V., CEMANY, Korpony, Bogdány sjmeggy lnyok. A középerős növekedési csoport sorolhtók Mgyr, SL64, SM 11/4 vegettívn szporíthtó sjmeggy lnyok és vdcseresznye. A növekedést mérséklő csoport pedig GiSelA 6, Pro fjhirid lnyok trtoznk. Kuttásunk során eizonyosodott, hogy GiSelA 6 lnyok növekedési erélye inká gyenge, mint középerős, ellentéten külföldi szkirodlmi megállpításokkl (Frnken-Bemenek 1996). Az 4.1. ár különöző lnyok 'Petrus' cseresznyefák növekedésére gykorolt htását szemlélteti. Az dtok százlékn megdv vnnk feltüntetve, hol 100%-nk szkirodlmi dtokkl, és sját előzetes kuttásinkkl egyehngzón z erős növekedésű CEMANY sjmeggy mgoncokt tekintettük, e fákon mért eredményekhez viszonyítottuk töi lny htását.

9 % TKT KT KV 0 Pro Gisel 6 Mgyr SL 64 SM 11/4 Egervár Korpony CEMANY Érdi V. Bogdány 4.1. ár. Különöző lnyok htás 'Petrus' cseresznyefák növekedésére 2009-en (CEMANY =100%) 4.2. Alnyok htás z ültetvény termőglly és termőrész sűrűségének lkulásár vizsgált lny-nemes kominációk esetéen A kísérleten vizsgált lnyok különöző htást gykorolnk cseresznyefák termőglly és termőnyárs sűrűségének lkulásár. A hosszú, okrétásnyárskkl erkódott, vízszinteshez közeli termőgllyk cseresznyefák legértékese termőfelületét képezik. Kilkulásukt követően 3-4 évig is kiváló minőségű gyümölcs terem rjtuk (Hrotkó 2003). Mivel vizsgált fjtáknál okrétás termőnyársk legértékese termőrészek, kuttásink során figyelemmel kísértük fánkénti termőgllyk számánk lkulás mellett, kijelölt gllykon okrétás nyársk számát. Eredményeink lpján ismételt igzolást nyert, hogy mérsékelt növekedésű GiSelA 6 lnyok kedvező htássl vnnk termőrész sűrűség lkulásár. Az 1 méter termőgllyr jutó okrétásnyársk számánk vizsgált során fák méreteit is figyeleme véve, pontos összehsonlításr vn lehetőség. Eredményeinkől kiderül, hogy z egy méter termőgllyr jutó okrétásnyárs számát Pro és GiSelA 6, vlmint egyes középerős növekedésű sjmeggy lnyok ( Mgyr, Egervár ) efolyásolják legkedvezően mind négy vizsgált cseresznyefjt esetéen. Egyetértve Hrotkó et l. (2009) megállpításivl, eredményeink igzolják, hogy középerős és erős növekedésű sjmeggy lnyokon okrétásnyárskkl vló erkódásn törpe lnyú fákhoz hsonló mértékű erkódást mutthtó ki. Ennek lpján kori termőrefordulás z lái lnyoknál várhtó: Petrus fjtánál Pro, GiSelA 6 és Mgyr. Rit fjtánál GiSelA 6, Korpony és z Egervár, míg Ver fjtánál GiSelA 6 és z Egervár lnyoknál

10 d 'Petrus' 45 cd d cd 30 cd c c Vdcser. Gisel 6 SL 64 CEMANY Pro Érdi V. SM 11/4 Mgyr Korpony Egervár Bogdány okrétásnyárs d / termőglly okrétásnyárs d/glly folyóméter d 'Rit' 60 c 50 c 40 c c c c c 30 c c c Vdcser. CEMANY SL 64 Korpony Érdi V. Gisel 6 SM 11/4 Egervár okrétásnyárs d/ termőglly okrétásnyárs d/ glly folyóméter d 'Ver' d 'Crmen' Vdcser. c c c SL 64 CEMANY SM 11/4 Korpony Érdi V. Egervár Gisel 6 c okrétásnyárs d/ termőglly Bokrétásnyárs d/glly folyóméter Vdcser. Gisel 6 Korpony SL 64 Érdi V. Egervár CEMANY okrétásnyárs d/ termőglly okrétásnyárs d/glly folyóméter 4.2. c 4.2 d 4.2 ár. Alnyok htás Petrus (), Rit (), Ver (c) és Crmen (d) cseresznyefák fánkénti és glly folyóméterenkénti okrétásnyárs számánk lkulásár 4.3. A vizsgált lnyok htás nemes cseresznyefjták termőrefordulásár, terméshozmir Ahhoz, hogy z lnyok összehsonlíthtóvá váljnk z lnyok fák rügyképződésére, virágerkódásár és terméshozásár gykorolt htásuk lpján, vizsgáltuk z elői prméterek folyóméterre eső számát. Eredményeink megerősítik Bujdosó (2006) megállpításit, miszerint gyenge növekedésű lnyr szemzett gyümölcsfjták ngyo virágerkódottságot produkáltk középerős illetve erős lnyokr szemzettekhez képest. A szkirodlomn közölt dtokkl egyehngzón GiSelA 6 és Pro lnyú fák hmr fordultk termőre, és z első éveken őveen teremtek, mint kár vegettív, kár mgonc sjmeggyek. A három fjlgos produktivitási index eredményei lpján megállpíthtjuk, hogy termőrefordulás koriságát Pro és GiSelA 6 lnyok növelték leginká, de ezektől nem különöztek számottevően z Egervár és Bogdány lnyú fák. Így ezeket középkori termőrefordulásúnk minősíthetjük, mely eredmények megerősítik Frnken-Bemenek (2005, 2010) és Hrotkó et l. (2009) megállpításit. Az Egervár lnyú fák viszonylg kori termőrefordulás új eredmény, mi rr

11 utl, hogy ezen z erős növekedésű sjmeggy lnyon hsonlón korán termőreforduló és jó termőképességű fák nevelhetők, mint féltörpe GiSelA 6 lnyon. Kiemelendő, hogy kori termőre fordulás fontos tényező z intenzív ültetvények telepítésénél. A kísérlet során kpott eredmények látámsztják zt szkirodlmi megállpítást, miszerint vdcseresznye lnyú fák igen későn fordulnk termőre, vlmivel kise fjlgos terméshozmuk és érzékenyek tlj mgs mésztrtlmár, 4%-nál tö ktív meszet nem viselnek el (Hrotkó 2003). A soroksári homoktlj, és nem elegendő vízmennyiség is hozzájárult vdcseresznye lnyokon tpsztlt gyenge eredményekhez. Eredményeink látámsztják már számos kuttó áltl megállpított tényt, miszerint gyenge lnyokr szemzett nemesfjták kiemelkedő produktivitássl írnk (Frnken-Bemenek 1995, 1996, Vogel 1994, Weer 2003). A három év hlmozott termés átlgit tekintve legjo eredményeket középerős sjmeggy mgoncok, z Egervár, Érdi V., Bogdány és CEMANY lnyok esetéen mértük (4.3. ár). Érdemes zt méréseinkől jól láthtó tényt is kiemelni, hogy kevésé jó termőhelyi dottságok mellett z erős és középerős Egervár, CEMANY és Korpony sjmeggy lnyok virágerkódás és kori terméshozmi közel zonosk voltk z igen produktív GiSelA 6 lnyú fán mért értékekkel. kg/f Pro Gisel 6 SL 64 SM 11/4 c c c Mgyr Korpony CEMANY Érdi V. Bogdány c Egervár c ár 'Petrus' cseresznyefák évenkénti ( ) termésmennyisége 4.4. A gyümölcsminőségre gykorolt lnyhtás termőrefordulást követő első három éven Kuttásink során megállpíthtó, hogy gyenge növekedésű lnyok mgyrországi ökológii körülmények között kedvezőtlenül efolyásolták gyümölcsméret lkulását mind négy vizsgált nemes fjt esetéen. A kise gyümölcsméret ok lehet mgyr klím kiegyenlítettlensége mellett, hogy GiSelA lnyon álló gyümölcsfák korán öregednek és ngymértékű felkopszodást eredményeznek. Az öregedés során eltolódik z optimális 4:1-es levél/gyümölcs rány. Mindezek

12 mellett GiSelA lnyok hjlmosk túlkötődésre is, melyet z előző fejezet eredményei lá is támsztnk. A kísérlete vont lnyok teljesítményvizsgáltánk eredményeit tekintve fontos kiemelni, hogy jó produktivitás mellett sjmeggy lnyokon fák gyümölcsmérete kedvezően lkult. Megfelelő termőhelyen gyümölcsméretre pozitív htássl vnnk, szemen más törpítő lnyokkl. Ez tuljdonságuk megfelelő koronlkítási és metszési módszerekkel kominálv lklmssá teszi ezeket z lnyokt intenzív ültetvények létesítésére. Figyelemre méltó z tény, hogy produktivitás vontkozásán különöző nemes fjtákhoz más-más lnyok muttkoznk előnyösenek. Az lnyok gyümölcsminőségre gykorolt htásár vontkozón termőrefordulást követő kori évek eredményei lpján még nem lehet végső következtetéseket levonni, mindenképpen továi vizsgáltok szükségesek A cseresznyefák levélzetének fontos tuljdonsági és eloszlás koronán elül Jól érzékelhető z lnyok htás levelek egyedi méreteinek lkulásán, mivel szignifikáns különségek vnnk mind különöző lnyú fákon mért levelek méretei között, mind pedig hosszúhjtásokon, vgy okrétásnyárskon növő levelek között. Sntos (2006) kuttási eredményei izonyítják, hogy koroná ejutó lcsony fény mennyiség kise egységnyi specifikus levéltömeget eredményez (g/m 2 ), zonn ngyo egyedi levél felületeket, jo fényellátottsághoz képest. Eredményeink összhngn vnnk ezen megállpításokkl, mivel szignifikánsn ngyo egyedi levél felületet mértünk sűrű lomkoronájú, erős növekedésű fákon. Azoknál leveleknél, melyek kevese fényt kpnk, intenzíve sszimilát eépülés figyelhető meg leveleke, hogy ezáltl fokozzák z egyéként korlátozott fényfelvételt (Percy és Sims 1994, Niinemets et l. 1998). A legngyo levélfelület indexet Bogdány lnyú Petrus cseresznyefákon mértük mindkét éven (7,4-8,5 LAI), ettől szignifikánsn kise volt középerős Mgyr sjmeggy lnyú fákon mért levélfelület index (3,6-5,7 LAI). Az egyéként középerős növekedésű Rit cseresznyefákon 2008-n Korpony lnyr szemezve mértük legngyo levélfelület indexet (3,7 LAI), mely eredmény 2009-en lecsökkent 2,3 LAI-r. A növekedést mérséklő GiSelA 6 lnyú fák levélfelület indexe lcsony, mindössze 1,1 LAI volt 2008-n, míg 2009-en ezeken fákon is levélfelület csökkenés muttkozott, mért LAI csupán 0,6 és 0,8 között mozgott. A törzskeresztmetszet területi és koron térfogti fjlgos muttókt tekintve megállpíthtó, hogy ngyo fánkénti teljes levélfelület z erős növekedési erélyű lnyok htásár. A két év eredményei igzolják, hogy számított levélfelület index (LAI) 4x2 m-es térállás mellett szoros

13 összefüggésen vn fák növekedési erélyével. H dott termésmennyiség eléréséhez dott szükséges levélfelület is, kkor ugynzt z ültetvény orítottságot és feltételezett terméshozmot törpe növekedésű lnyokkl 5-8-szor sűrű telepítéssel tudjuk csk elérni. Kísérletünk során z erős növekedésű lnyokr szemzett fákon 5-10-szer ngyo hektáronkénti levélfelületet mértünk, és 3,2-8,5 LAI értékeket. Beizonyosodott, hogy z lnyok záltl, hogy cseresznyefák méretét meghtározzák, közvetetten jelentős htássl vnnk koron orítottságr, koronán elüli levélsűrűségre, így koronán elüli fényeloszlásr, és fényhsznosulásr (Gonclves 2008). Az eredményeink szerinti ideális 3,2-3,5 LAI értékek (Cittdini 2008, Hrotkó et l. 2010) z dott 1250 f/h állománysűrűségű ültetvényen Petrus cseresznyefáknál középerős Mgyr sjmeggyekre, míg Rit cseresznyefáknál szintén középerős növekedésű sjmeggy mgonc lnyok, és vegettív szporítású Korpony és Érdi V. lnyokr szemezve érhető el (4.1. tálázt) 4.1. tálázt. A Petrus és Rit cseresznyefák levélzetének eloszlás koron térfogtr, törzskeresztmetszet területre vetítve, klkulált levélfelület-index 1250 f /h állomány sűrűség mellett Alny LA / KV m² /m ³ LAI LA / KV m² /m ³ LA /TKMT m²/cm² LA / TKMT m²/cm² Petrus Pro , GiSelA ,51 1, , Mgyr , Bogdány , c c Rit GiSelA , , Korpony , Vdcseresznye , Érdi V , LAI A növekedést mérséklő lnyokon áltlán - függetlenül nemes fjtától és hjtás típusától, melyről levél szármzik-, ngyo specifikus levél tömeg, mint z erős növekedési erélyű lnyon lévő fákon (4.2. tálázt). A koronán elül pedig hosszú hjtásokon lévő levelek specifikus tömege ngyo, mint okrétásnyárskon lévő leveleké. Mindkét vizsgálti éven Pro és GiSelA 6 lnyú Petrus cseresznyefákon mértük legngyo egyedi specifikus levéltömeget mindkét hjtás típuson, míg legkise specifikus levél tömeget középerős Bogdány sjmeggy lnyú fák levelei dták. A Rit cseresznyefákon is hsonló tendenci figyelhető meg, ár szignifikáns eltérések nem muttkoznk z lnyok között z első vizsgálti éven en már megmuttkozik specifikus levéltömegre gykorolt lnyhtás. A legngyo

14 volt mért specifikus levéltömeg GiSelA 6 lnyú fákról, legkise pedig vdcseresznye lnyú fákról gyűjtött levelek esetéen tálázt Péter és Rit cseresznyefák egyedi levél tömegének lkulás különöző lnyok htásár (SLT, mg cm -2) Alny Átlg SLT (mg/cm 2 ) hosszú hjtáson Átlg SLT Átlg SLT Átlg SLT (mg/cm 2 ) (mg/cm 2 ) (mg/cm 2 ) okrétásnyárson hosszú hjtáson okrétásnyárson Petrus Pro 10,97 7,71 14,05 10,33 Gisel 6 9,40 7,85 9,29 9,04 Mgyr 8,80 6,23 9,23 9,15 Bogdány 7,20 5,99 8,23 6,15 Rit Gisel 6 8,64 7,71 11,08 c 8,72 c Korpony 9,08 7,01 9,12 6,17 Sjmeggy mg 7,46 6,92 8,34 6,59 Vdcseresznye 8,12 7,34 7,62 5, Alnyok htás vizsgált nemes cseresznyefjták leveleinek trnszspirációjár és fotoszintetikus ktivitásár, vlmint fák vízhsznosításár Kiemelt fontosságú kuttási témák npjinkn levél ntómii vizsgáltok, CO 2 sszimiláció, gázcsere, fotoszintetikus ktivitás és párolgás, nnk ellenére, hogy kevés információ áll rendelkezésünkre cseresznyefákr vontkozón e témköröket illetően. A gázcsere, fotoszintetikus rát, levél felület mind olyn tuljdonságok, melyek szoros összefüggésen állnk specifikus levél tömeggel (SLF), levelek vstgságávl, és koronán elüli elhelyezkedésükkel (Gonclves, 2008). Korái kuttások eredményei lpján megállpíthtó z is, hogy z lnyhtás erős efolyásoló tényezőként játszik szerepet levelek morfológii és ntómii felépítéséen, vlmint izonyos fiziológii folymtokn is (Gonclves és Correi 2008). A különöző növekedési erélyű lnyok eltérő htást gykorolnk cseresznyefák hjtásrendszerére és ezáltl fánkénti levélorítottságr, z egyedi levél felületre, vlmint specifikus levél tömegre. Az erős növekedési erélyű lnyon lévő fák hjtásrendszere természetesen erőse, mely eredményezheti ngyo levél felület kilkulását. A vízhiánynk és szárzságnk összetett htás vn növények növekedésére, nygcseréjére, ezen htások közül is kiemelkedő levelek gázcseréjére gykorolt htás (Hsio 1976). H növény vízhiányos állpot kerül (tlj vízhiány vgy légköri szály), kkor sztómák

15 zárásávl képes korlátozni párolgást és elkerülni turgor vesztést (Sous et l., 2006). Kiemelt példként 4.4. és 4.5. árák szemléltetik különöző lnyú Rit cseresznyefák leveleinek trnszspirációs (E kg/m 2 ) és fotoszintetikus intenzitásánk (A g/m 2 ) npi lkulását június, ugusztus és szeptemer hónpokn. mol/m2 mol/m2 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 c 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,1 0 június ugusztus szeptemer 0 június ugusztus szeptemer Érdi V. Gisel 6 Vdcseresznye Korpony CEMANY Vdcseresznye Gisel 6 Korpony Rit Ver 4.4. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák 10 órás számított fotoszintetikus teljesítménye június és szeptemer hónpok között kg/m2 kg/m2 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 Korpony Érdi v. Gisel 6 Vdcser. 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 Vdcser. Gisel 6 CEMANY Korpony 1,00 1,00 0,00 június ugusztus szeptemer 0,00 június ugusztus szeptemer Rit Ver 4.5. ár Különöző lnyú Rit és Ver cseresznyefák trnszspirációjánk lkulás három mérési időpontn Júniusn z 1 m 2 levélfelületre eső npi trnszspiráció mértéke egyik lny-nemes komináció esetéen sem hldj meg 4 kilogrmmot, leglcsony GiSelA 6 lnyú fákon volt mindkét nemes fjt esetéen. Az egységnyi levélfelületre jutó CO 2 sszimiláció kiemelkedően mgs volt GiSelA 6 és z Érdi V. és CEMANY erős növekedésű sjmeggy mgonc lnyok htásár. Figyelemre méltó vdcseresznye lnyú Ver fák júniusi CO 2 sszimilációj. Augusztusn Rit cseresznyefák Korpony és z Egervár lnyokon párologtttk legkeveseet, legtö volt npi párolgás vdcseresznye lnyú fákon, de nem hldt meg npi 5 litert m 2 -enként. Az 1 m 2 levélfelületre jutó npi CO 2 sszimiláció vontkozásán jelentős különségek nem voltk. Augusztusn Ver cseresznyefák legtöet z Egervár lnyokon párologtttk, míg legkevese volt z 1 m 2 levélfelületre eső npi párolgás mértéke GiSelA 6

16 és vdcseresznye lnyokr szemzett fákon. A Ver cseresznyefák ugusztusi npi CO 2 sszimilációj legmgs értékeket sjmeggy lnyokon muttt. Szeptemerre npi párolgás érzékelhetően lecsökken. Az 1 m 2 levélfelületre eső npi párolgás mértéke mindegyik lny-nemes komináció esetéen 2-3 liter körüli. A Rit cseresznyefákon szeptemeren legintenzíve párologttást Korpony és GiSelA 6 lnyok indukálták, de ezzel egyidejűleg leghtékony npi CO 2 sszimilációj is ezeken z lnyokon volt fáknk. A Ver cseresznyefákon vlmivel tö volt npi párologttás mértéke szeptemeren. A legtöet vdcseresznye és Korpony lnyú fák párologtttk 10 ór ltt. Szignifikáns különséget nem tpsztltunk fák szeptemeri CO 2 sszimilációjánk menetéen, de leghtékonynk Korpony és vdcseresznye lnyú fák izonyultk. Eredményeink megerősítik Teszlák (2008) megállpításit, miszerint sztómák nyitottságánk csökkenésével áltlán párhuzmosn csökken párologttás és fotoszintézis intenzitás. Azonn Teszlák (2008) zt is megfigyelte szőlőn végzett kuttási során, hogy egyes fjták még lcsony sztóm konduktnci mellett is jelentős CO 2 sszimilációr képesek. Hsonló eredményeket kptunk GiSelA 6 lnyú fákon, hol függetlenül npszktól, vgy vizsgált hónptól szinte mindig leglcsony sztóm konduktnciát mértük, míg npi CO 2 sszimiláció menetét szemlélve jól látszik, hogy GiSelA 6 lnyú fákon nem minden vizsgálti npon volt jelentősen kise fotoszintézis. A CO 2 sszimilációhoz hsonlón trnspirációs rát is szoros összefüggésen vn sztóm konduktnciávl, sztómák vezetőképességének csökkenésével párhuzmosn csökken párologttás intenzitás (Teszlák 2008). A Korpony lnyokon számított trnszspiráció npi mértéke megerősíti Juhász et l. (2008) dtit, ki zonos lnyú Rit fákon júniusn kg vízfogysztást mért Flow32 (dynmx) készülékkel. A júniusi és ugusztusi mérések idején töet párologttó, de emellett mgs fotoszintetikus ktivitást muttó Korpony és Érdi V. sjmeggy lnyú fák vízhsznosítás (VHE) jo, míg helyzet szeptemerre megfordul, ekkor GiSelA 6 lnyú fák izonyultk htékonynk. A GiSelA 6 lnyú fákon mért mgs levélhőmérséklet, kise sztóm konduktnci és párologttás nyári hőségen ok lehet nnk, hogy ezen z lnyon fák kevésé képesek lklmzkodni hő stresszhez, zonn szeptemeren jo vízhsznosításuk egyes sjmeggy lnyokhoz viszonyítv. Szeptemeri eredményünk összhngn vn Gonclves (2008), Gonclves és Correir (2008), Wyne és Bzzz 1993, Niinemets és Tenhunen 1997, Ge nrd et l. 2000, vlmint Frk et l.2002) megállpításivl, levélvstgság vontkozásán. Ezen lnyokon fák levelei kevese vizet hsználnk fel egységnyi szárznyg előállításához, mi zt is jelenti, hogy kevese víz jut fel levélzóná. A kise levélrány mellett ez tény is hozzájárulht gyümölcsök vízellátásához, és így kockáztossá válht z optimális gyümölcsméret elérése.

17 5. Új tudományos eredmények, jvsltok 1. Megerősítést nyert, hogy Bogdány és Egervár sjmeggy lnyok erős növekedést eredményeznek, Korpony és Mgyr lnyokon cseresznyefák középerősek, míg hzi viszonyok között GiSelA 6 szkirodlmi dtokkl ellentéten fák inká törpe növekedésűek. 2. A fák termőrefordulásánk koriság, termőrész erkódás, virág sűrűség és z első évek termései lpján megállpíthtó, hogy z erős növekedésű lnyok közül z Egervár lnyú fák megközelítik GiSelA 6 lnyú fák eredményeit intenzív ültetvényen, míg középerős Bogdány, Korpony és Mgyr lnyok közepesen kori termőrefordulást eredményeznek. 3. Megállpítottuk, hogy z lnyok htássl vnnk cseresznyefák egyedi levélméreteire és fjlgos levéltömegre (g/cm 2 ), mely tényezők növekedési eréllyel összegződve efolyásolják z ültetvény levélfelület indexét (LAI). A törpe lnyú fákon levélfelület zömmel okrétás nyárskon helyezkedik el, hol ngy gyümölcsszám mitt legrossz levél-gyümölcs rány. Ez növeli ezen lnyokon z prósodás kockáztát. Kedvező hosszúhjtásokon lévő levélfelület rány középerős és erős növekedésű sjmeggy lnyokon, mely levélfelület szkirodlmi dtok szerint fontos szerepet játszik ngy gyümölcsméret kilkulásán. 4. A levélhőmérséklet, sztóm konduktivitás, trnszspiráció és CO 2 eépülés vegetáció folymán sjátos npi menetet mutt különöző lnyú fák leveleien. A trnszspiráció áltlán szoros összefüggésen áll sztómák nyitottságávl, CO 2 sszimiláció zonn ettől izonyos lnyokon eltérő jellegű. A GiSelA 6 lnyú fák vízhsznosítási hánydos (g CO 2 /kg víz trnszspirációj) sjmeggyekhez képest kedvező. 5. Sját eredményeink és szkirodlmi dtok lpján z lái lny-nemes kominációkt jánljuk intenzív cseresznye ültetvények létesítéséhez lföldi, szárz termőhelyi viszonyok közé. Petrus : Bogdány, Egervár Rit, Ver : Egervár, Érdi V., Korpony Crmen : Egervár, Korpony

18 6. A szerzőnek z értekezés témköréhez kpcsolódó pulikációi Lektorált folyóirtcikkek 1. Hrotkó, K., L. Mgyr, nd M. Gyeviki Rootstock Efficiency in Nutrient Uptke nd Utiliztion in High Density Cherry Orchrd Experiment. Interntionl Potsh Institute, e-ifc No. 25, Decemer Hrotkó K., Seők I., Mgyr L. és Gyeviki M Sjmeggy klónlnyok szelekciój és értékelése. Kertgzdság 41(4) Hrotkó, K., Mgyr L. nd Gyeviki, M Effect of rootstoks on growth nd yield of Crmen sweet cherry trees. Bulletin UASVM Horticulture 66(1) Hrotkó, K., Mgyr, L., Gyeviki, M., & Simon, G Sistemi di llevmento e pottur per impinti d lt densitá: le esperienze dell Ungheri. Frutticoltur, LXX Hrotkó, K., Mgyr, L. nd Gyeviki, M Evlution of Ntive Hyrids of Prunus fruticos Pll. s Cherry Interstocks. Act Agriculture Seric, Vol. XIII Hrotkó, K., Mgyr, L., Hoffmnn, S. nd Gyeviki, M Rootstock evlution in intensive sweet cherry (Prunus vium L.) orchrd. Interntionl Journl of Horticulturl Science 15(3) Hrotkó, K., Mgyr, L., Simon, G. nd Gyeviki, M Development in intensive orchrd systems of cherries in Hungry. Int. Journl of Horticulturl Science, 13.(3) Hrotkó K. Gyeviki M. és Mgyr L A Lpins cseresznyefjt növekedése és termőre fordulás 22 lnyon. Kertgzdság, 38(2) Nemzetközi konferenci kidványok (full pper) 1. Gyeviki M. nd Hrotkó K Investigtions on wter reltions of cherry grfts. Interntionl Workshop on Sustinle Fruit Growing, Pitesti, Romni. Editur INVEL-Multimedi, Bucureşti, Pge Gyeviki M., L., Mgyr, G. Bujdosó, K. Hrotkó Cherry rootstock evlution for high density orchrds in Hungry, Bulletin of University of Agriculturl Sciences nd Vetenry medicine Cluj-Npoc Vol. 65 (1) Bulletin UASVM Horticulture 65(1) Hrotkó, K., Mgyr, L. nd Gyeviki, M Achievements in high density orchrds in Hungry, Bulletin of University of Agriculturl Sciences nd Vetenry medicine Cluj-Npoc Vol. 65 (1) Bulletin UASVM Horticulture 65(1) Juhász Á., L. Tőkei, Z.Ngy, M. Gyeviki, K. Hrotkó Mesurements on wter use of cherry trees Bulletin of University of Agriculturl Sciences nd Vetenry medicine Cluj-Npoc Vol. 65 (1) Bulletin UASVM Horticulture 65(1) Hrotkó, K., Mgyr, L. nd Gyeviki, M Effect of rootstocks on vigor nd productivity in high density cherry orchrds. Act Hort

19 Nemzetközi konferenciák összefogllói (strct) 1. Gyeviki, M., Mgyr, L. nd Hrotko, K Evlution of Mhle Rootstocks in Intensive Sweet Cherry Orchrd. Interntionl Horticulturl Congress, Lison. Book of Astrcts T pge Gyeviki, M., Mgyr, L., Bujdosó, G., Szügyi, S. nd Hrotkó, K Evlution of Hungrin Mhle rootstocks with new sweet cherry cultivrs. 6th ISHS Interntionl Cherry Symposium, Renc Vin del Mr, Chile Book of Astrcts, Hrotkó, K., Mgyr, L. nd Gyeviki, M Evlution of ntive cherry hyrids of Prunus fruticos Pll. s cherry rootstock. First Symposium on Horticulture in Europe. Book of Astrcts, pge Hrotkó, K., Mgyr, L. nd Gyeviki, M Evlution of Rootstocks in Intensive Cherry Orchrds. First Blkn Symposium on Fruit Growing, Plovdiv, Novemer, Progrmme nd Astrcts, 62. Mgyr nyelvű konferenciák összefogllói (strct) 1. Gyeviki M., Hrotkó K. és Mgyr L XIII. Növénynemesítési Tudományos Npok. Összefogllók. MTA Kidvány, Gyeviki M. és Hrotkó K Hidrulikus konduktivitás jelentősége és mérése fás növényeknél. LOV Tudományos Ülésszk Összefogllók. Kertészettudomány, Hrotkó K., Mgyr L. és Gyeviki M Alnyok htás növekedésre és terméshozásr intenzív cseresznyeültetvényen. LOV Tudományos Ülésszk Összefogllók. Kertészettudomány,